A pályázók köre mintaszakaszok

A pályázók köre. A Bursa Hungarica Ösztöndíjban az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 18. § (2) bekezdése alapján kizárólag a települési önkormányzat területén állandó lakóhellyel (a továbbiakban: lakóhely) rendelkezők részesülhetnek. [A Kormányrendelet „állandó lakóhely” fogalma a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény „lakóhely” fogalmának feleltethető meg, amelyet a pályázó a lakcímkártyájával tud igazolni.] - a Magyar Honvédség és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos és szerződéses állományú hallgatója - doktori (PhD) képzésben vesz részt - kizárólag külföldi intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban és/vagy vendéghallgatói képzésben vesz részt.
A pályázók köre. A Bursa Hungarica Ösztöndíjban az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 18. § (2) bekezdése alapján kizárólag a települési önkormányzat területén állandó lakóhellyel (a továbbiakban: lakóhely) rendelkezők részesülhetnek. [A Kormányrendelet „állandó lakóhely” fogalma a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény „lakóhely” fogalmának feleltethető meg, amelyet a pályázó a lakcímkártyájával tud igazolni.] Nem részesülhet ösztöndíjban az a pályázó, aki: a Magyar Honvédség és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos és szerződéses állományú hallgatója doktori (PhD) képzésben vesz részt kizárólag külföldi intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban és/vagy vendéghallgatói képzésben vesz részt. Az "A" típusú pályázatra azok az önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű hallgatók jelentkezhetnek, akik felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali munkarend) alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben folytatják tanulmányaikat. Az ösztöndíjra pályázhatnak a 2018 szeptemberében felsőoktatási tanulmányaik utolsó évét megkezdő hallgatók is. Amennyiben az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya 2019 őszén már nem áll fenn, úgy a 2019/2020. tanév első félévére eső ösztöndíj már nem kerül folyósításra. Az ösztöndíjra pályázatot nyújthatnak be azok a hallgatók is, akiknek a hallgatói jogviszonya a felsőoktatási intézményben a pályázás időpontjában szünetel. Az ösztöndíj folyósításának feltétele, hogy a 2018/2019. tanév második félévére a beiratkozott hallgató aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen. A "B" típusú pályázatra azok az önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű, a 2018/2019. tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolás, illetve felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert, érettségizett pályázók jelentkezhetnek, akik a 2019/2020. tanévtől kezdődően felsőoktatási intézményben teljes idejű (nappali munkarend) alapképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben kívánnak részt venni. A "B" típusú pályázatra jelentkezők közül csak azok részesülhetnek ösztöndíjban, akik a 2019. évi általános felvételi eljárásban először nyernek felvételt felsőoktatási intézménybe, és tanulmányaikat a 2019/2020. tanévben ténylegesen megkezdik.
A pályázók köre. A pályázati program keretében az Mt. 33. §-a szerinti munkaadók pályázhatnak, az alábbi kivétellel: • költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek (KSH GFO kód: 3) • nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet (KSH GFO kód: 51, 52, 53, 54, 55, 56, 58, 59 /kivétel a nonprofit gazdasági társaság KSH GFO kód 57) • jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet (KSH GFO kód: 6) • egyéb gazdasági szervezet (KSH GFO kód:7) • egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység (KSH GFO kód: 8) • önálló vállalkozó (KSH GFO kód: 23) - a legalább 25 főt érintő, az Mt. 71. §-ban rögzítettek szerinti csoportos létszámcsökkentési szándékát az állami foglalkoztatási szerv részére jelezte, és - munkaviszonyban foglalkoztatja azon munkavállalókat, akiknek munkaviszonyát a működésével összefüggő okból a munkahelymegőrző támogatás nélkül felmondással megszüntetné.
A pályázók köre. A pályázati program keretében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 33. §-a, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 58.§ (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadók pályázhatnak, az alábbi kivétellel: • költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek (KSH GFO kód: 3) • nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet (KSH GFO kód: 51, 52, 53, 54, 55, 56, 58, 59 /kivétel a nonprofit gazdasági társaság KSH GFO kód 57) • jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet (KSH GFO kód: 6) • egyéb gazdasági szervezet (KSH GFO kód:7) • egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység (KSH GFO kód: 8) • önálló vállalkozó (KSH GFO kód: 23 /kivétel az egyéni vállalkozó KSH GFO kód: 231) Munkahelymegőrző támogatás – átmeneti nehézséggel küzdő vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának megőrzése érdekében támogatásra az az Mt. 33.§-a szerinti munkáltató pályázhat, aki működésével összefüggő okból a munkaviszonyban foglalkoztatott legalább 15 fő munkavállalója munkaviszonyát a munkahelymegőrző támogatás nélkül felmondással meg kívánná szüntetni.
A pályázók köre. A pályázat 1 - 4. programjaiban bármely belföldi székhelyű jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli vállalkozásból és költségvetési szervből vagy intézményéből, vagy jogi személyiségű non-profit szervezetből a K+F projekt megvalósítására létrejött társulás (ún. kutatási konzorcium) vehet részt. Az 5. programban ugyanezen szervezetek vehetnek részt, de konzorcium alakítása nem kötelező. A konzorcium tagjai lehetnek az EU tagállamaiban, illetve az EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjához társult országokban bejegyzett szervezetek is azzal a feltétellel, hogy magyar állami támogatásban nem részesülhetnek, a külföldi telephelyen végzett tevékenységük után saját forrást nem számolhatnak el, és projektvezetők sem lehetnek. Az 1 - 4. programok esetében – ahol konzorcium alakítása kötelező - elvárás a pályázó konzorcium kettős szerepvállalása: egyidejűleg legyen tudásközpont (jellemző tevékenysége: alapkutatás, alkalmazott kutatás, mintafejlesztés és tesztelés) és töltse be a technológiai központ (jellemző tevékenysége: alkalmazott kutatás, mintafejlesztés, prototípusfejlesztés, béta változat fejlesztés, tesztelés és demonstráció) szerepét is tudás-intenzív termék vagy szolgáltatás kidolgozása céljából. Ezért a konzorcium legalább egy tagjának közfinanszírozású, illetve közhasznú formában működő kutató szervezetnek (egyetem, főiskola, akadémiai kutatóhely, ágazati kutatóintézet, alapítványi kutatóintézet) és legalább egy másik tagjának vállalkozásnak kell lennie. A konzorciumok maximális taglétszáma 10 lehet. Nem pályázhat olyan szervezet, amely csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt áll, és nem köthető támogatási szerződés olyan szervezettel, amelynek az államháztartás alrendszereiből származó 60 napot meghaladó lejárt tartozása, vagy 60 napon túli lejárt köztartozása van.
A pályázók köre. A pályázat nyílt. A pályázaton pályázóként részt vehetnek azok, akik nem esnek az alábbiakban felsorolt kizáró okok alá és megfelelnek az alkalmassági feltételeknek. Közös pályázat benyújtása esetén az ajánlathoz csatolni kell a közös pályázatot benyújtók által kötött együttműködési megállapodást.
A pályázók köre 

Related to A pályázók köre

  • A Szolgáltató által kezelt személyes adatok köre A jogszabályban kötelezően előírt illetve jogként biztosított adatkezelés alapján a Szolgáltató által kezelt személyes adatok a következők:

  • A Szolgáltató kártérítési felelőssége 19.1. A Szolgáltató felelősséget vállal minden olyan, a Vendéget ért kárért, mely a létesítményein belül, a Szolgáltató, vagy annak alkalmazottai hibájából következett be.

  • A Szolgáltató felelősségi határát jelentő előfizetői hozzáférési pont helye A Szolgáltató felelősségi határát jelentő előfizetői hozzáférési pontját, azaz a szolgáltatás Előfizetőnek való átadásának helyét, minden esetben jelen ÁSZF A.- D., I., J. és K Mellékletei határozzák meg az egyes szolgáltatások kapcsán.

  • Milyen esetben minősül a termék hibásnak? A termék akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

  • A személyes adatok tárolásának időtartama és módja 2.1. Az 1.1. pont szerinti adatok az előfizetői szerződésből eredő igények Eht. 143. § (2) bekezdése szerinti elévüléséig kezelhetők, kivéve, ha más törvény az adatkezelésre eltérő határidőt ír elő. A szolgáltató az 1.1. pont szerinti adatokat tartalmazó, a rendszerében keletkezett fájlokat (CDR) az annak alapján kiállított számlára vonatkozó, a 143. § (2) bekezdése szerinti elévülést követő 1 év után, 30 napon belül törölni köteles. Külön törvény ilyen előírása esetén a szolgáltató az adatokat csak e külön törvény előírása szerinti célból kezelheti, az Eht. szerinti adatkezelést a fentiek szerint haladéktalanul meg kell szüntetnie. Az Igénylő 1.1. pont szerinti adatait a Szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését követően az Előfizetők adataira vonatkozó szabályok szerint kezeli, az előfizetői szerződés megkötésének végleges elmaradása esetén pedig nyilvántartásából törli.

  • A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól? A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy: – a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy – a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy – a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania. Xxxxxxxx figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.

  • A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen bizto- sítási szerződési feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezé- seket jelen fejezetben összefoglaltuk. Jelen fejezet nem tartalmazza a Biztosítási alkuszok és töb- bes biztosítási ügynökök felelősségbiztosításának feltételei azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerző- dési feltételtől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

  • A személyes adatok kezelése A biztosító, mint adatkezelő a biztosítási szerződések létre- jöttével, nyilvántartásával, és azok teljesítésével összefüg- gésben az ügyfelei, azaz a szerződő fél, biztosított, ked- vezményezett, a károsult, továbbá aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tett, a biztosító szolgáltatására jogosult, vagy a fenti személyek örököseként, azok helyébe lépő más személy, mint a biztosító adatkezelésével érintett természetes személyek (érintett) személyes adatait, azaz olyan információt, ami alapján az érintettre vonatkozóan következtetést lehet levonni, a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletnek (2016. április 27.) (általános adatvé- delmi rendelet), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek (Info. tv.) és a Bit. adatvédelemre vonatkozó rendelkezései- nek megfelelően kezeli.

  • Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben? A Biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha:

  • A szolgáltatás díja A szolgáltatás díja éves díj, amelynek mértéke és fizetési gyakorisága a biztosítási ajánlaton illetve a kötvényen kerül meghatározásra.