Biztosíték Szolgáltató a jelen Melléklet tárgyát képező Szolgáltatás, vagy annak valamely kiegészítő szolgáltatásának nyújtását az ÁSZF Törzsszöveg 2.3.1 pontja alapján biztosíték megfizetéséhez kötheti.
Biztosítási díj A biztosítási díj a Biztosító kockázatvállalásának, illetve szolgáltatási kötelezettségének ellenértéke. A Csoportos Hitelfedezeti Biztosítási Szerződés alapján a Biztosítottaktól beszedett biztosítási díj megfizeté- sét a Biztosító részére a Szerződő Fél vállalta. A Biztosított a biztosítási díjat a havi törlesztőrészlet összegén felül köteles megfizetni. A bizto- sítási díj mértéke a Csatlakozási Nyilatkozatban kerül meghatározásra. „Silver” biztosítási csomag esetén a biztosítási díj nem módosul a Biz- tosított 75. életévének betöltése esetén azért, mert a „halál” kockázat helyett a „baleseti halál” kockázata kerül fedezésre. A biztosítási díj a havi törlesztőrészlet fizetésével egyidőben esedékes és fizetendő. A biztosítás érvényesítése függ a biztosítási díj megfizetésétől. A díj az adókkal együtt, a havi minimum fizetendő törlesztőrészlet összegének százalékában kerül meghatározásra. Ez a díj a hitel szerződéscsomagjában is megtalálható, vagy ameny- nyiben utólagosan csatlakozik, a csatlakozási nyilatkozat tartalmazza, illetve szóbeli csatlakoztatás esetén az utólagosan megküldött vissza- igazoló levélben benne lesz. A díj összege minden biztosított számára évente felülvizsgálható, a portfólió-kockázatok általános alakulása (káresemények, a portfó- lió technikai egyenlege, a jogszabályok vagy rendeletek változásai) függvényében. Az összeg megváltozása esetén a Biztosítottat legkésőbb a felülvizs- gálat előtt 3 hónappal tájékoztatni szükséges. Amennyiben fel akarja mondani szerződést, ezt megteheti az Általá- nos Biztosítási Feltételek 5.2. szakaszának e) pontjában meghatáro- zott feltételekkel összhangban. A hatályos adók emelkedése vagy új adó bevezetése esetén az adó mértékének emelését vagy integrálását a díjba a Biztosító azonnal érvényesítheti.
Biztosítás 6.1 Az Adós – választása szerint – biztosítottként akár írásbeli csatla- kozási nyilatkozattal, akár a Cofidis vagy regisztrált közvetítői alvállal- kozói által rögzített telefonbeszélgetés során tett szóbeli csatlakozási nyilatkozat megtétele útján kérheti az ACM VIE SA francia részvény- társaság (cégjegyzékszáma RCS Strasbourg 332377597) és az ACM IARD SA francia részvénytársaság (cégjegyzékszáma RCS Strasbourg 352406748, mindkettő székhelye: 0, xxx Xxxxxxxx-Xxxxxxxxx Xxxxxxx- sen 67906 STRASBOURG cedex 9 – kapcsolattartás címe: 00 xxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx 00000 TASSIN CEDEX. Franciaország, a továbbiakban együttesen: Biztosító(k)) és a Cofidis között létrejött Csoportos Hitel- fedezeti Biztosítási Szerződés hatályának rá történő kiterjesztését, választva a különböző kockázatokra fedezetet nyújtó biztosítási cso- magok között az Általános Biztosítási Feltételek szerint.
Biztosítékok 16.1. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt a Lízingbeadó kérésére a Lízingbevevő köteles megfelelő biztosítékot nyújtani vagy a már adott biztosítékot kiegészíteni olyan mértékben, amilyen mértékben a Lízingbeadó megítélése szerint a már fennálló, vagy valamely, a Lízingbeadó kötelezettségvállalására tekintettel a jövőben esetleg keletkező követelései megtérülésének biztosítékául szükséges. A biztosítékok nyújtására vonatkozó kötelezettséget a Lízingbeadó a finanszírozás elbírálása során, a Lízingbevevő hitelképessége, a finanszírozott összeg és a Lízingtárgy futamidő alatt várható mindenkori fedezeti értéke alapján állapítja meg és a biztosítéki szerződések aláírására a Lízingszerződés aláírását megelőzően, vagy azzal egyidejűleg kerül sor. Amennyiben a Lízingbevevő hitelképessége vagy a Lízingtárgy fedezeti értéke a futamidő alatt megváltozik, a Lízingbeadó jogosult a meglévő biztosítékok kiegészítését, vagy új biztosíték nyújtását kérni. A fenti kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. A biztosítékok a pénzügyi lízing jogi jellegére tekintettel különösen, de nem kizárólagosan az alábbiak lehetnek: kezesség, garancia (beleértve a bankgaranciát is), engedményezés, vételi kötelezettség vállalása harmadik fél részéről, felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás a Lízingbevevő összes bankszámlájára. A biztosítékok érvényesítésének módját és következményét a megkötött biztosítéki szerződések szabályozzák.
16.2. A biztosíték nyújtásáig, illetve a nyújtott biztosíték Lízingbeadó által kért kiegészítésének megtörténtéig a Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevővel szembeni kötelezettségei teljesítését felfüggeszteni.
16.3. A biztosíték kikötésekor a Lízingbeadó belső szabályzatai alapján jogosult meghatározni, hogy az egyes biztosítékokat milyen értéken fogadja el.
16.4. A Lízingbeadó javára biztosítékba adott valamennyi vagyontárgy, jog és követelés a Lízingbeadónak a Lízingbevevővel szembeni valamennyi követelésére biztosítékul szolgál, tekintet nélkül arra, hogy a követelés milyen pénzügyi szolgáltatásból vagy egyéb üzleti kapcsolatból ered. Ugyanez a szabály érvényes azokra a követelésekre is, amelyeket harmadik személy ruházott át a Lízingbeadóra.
16.5. A Lízingbevevő köteles gondoskodni a Lízingbeadó számára biztosítékul szolgáló valamennyi vagyontárgy, jog és követelés fenntartásáról és értéke megőrzéséről. Köteles gondoskodni továbbá a követelések érvényesíthetőségéről és arról, hogy azok teljesítése a Lízingbeadó részére esedékességkor megtörténjen.
16.6. A Lízingbevevő jogosult és köteles a használatában levő, a Lízingbeadó javára biztosítékba adott vagyontárgyakat rendeltetésszerűen használni, kezelni, üzemeltetni, megőrzésükről gondoskodni.
16.7. Amennyiben a Lízingbevevő a fenti kötelezettségeinek nem tesz eleget és ezáltal a biztosítékok fennállását, értékét, érvényesíthetőségét veszélyezteti, akkor a Lízingbeadó jogosult kezdeményezni a szükséges hatósági vagy bírósági eljárást.
16.8. Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a biztosítékba adás tartama alatt esedékessé válik, a Lízingbeadó jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni. Az érvényesítés során befolyt összegeket a Lízingbeadó jogosult óvadékként kezelni.
16.9. Amennyiben a Lízingszerződésben másként nem rendelkeznek, a Lízingbevevő köteles a biztosítékba adott vagyontárgyakat minden kár esetére teljes értékben biztosítani, a biztosítékba adott vagyontárgyak biztosításának a szabályaira a továbbiakban a Felek eltérő rendelkezése hiányában jelen ÁSZF 10. pontjában foglalt rendelkezések az irányadóak.
16.10. Amennyiben a biztosítási szerződést a Lízingbevevő köti, a biztosítási szerződést - amíg a vagyontárgyak a Lízingbeadóval szembeni fizetési kötelezettségének biztosítékául szolgálnak - a Lízingbeadó hozzájárulása nélkül nem módosíthatja és nem szüntetheti meg.
16.11. A Lízingbevevő a Lízingbeadó felhívására haladéktalanul köteles a biztosítási kötvényt és a biztosítási díj megfizetését igazoló okmányokat a Lízingbeadó részére bemutatni, illetve átadni.
16.12. Ha a Lízingbevevő a Lízingbeadóval szemben fennálló fizetési kötelezettségeit esedékességkor nem teljesíti, a Lízingbeadó jogosult érvényesíteni a Lízingbeadónak bármely biztosítékból fakadó jogát. A biztosítékok érvényesítésének módját és következményét a megkötött biztosítéki megállapodások szabályozzák.
16.13. Ha a Lízingbevevő valamely esedékessé vált fizetési kötelezettségének a Lízingbeadó írásbeli felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőn belül nem tesz eleget, a Lízingbeadó jogosult valamennyi fennálló követeléséhez kapcsolódó jogviszonyt azonnali hatállyal felmondani és az azokból származó követelését esedékessé tenni.
16.14. A Lízingbevevő haladéktalanul köteles tájékoztatni a Lízingbeadót a biztosítékok értékében, értékesíthetőségében bekövetkezett, illetve bekövetkező kedvezőtlen változásról.
16.15. A Lízingbeadó - vagy megbízottja - bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt, hogy a Lízingbevevő a biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz-e. Az ellenőrzés során a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadóval mindenben együttműködni és az ellenőrzéshez minden szükséges tájékoztatást megadni és az okmányokba betekintést engedni.
16.16. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével és érvényesítésével kapcsolatos minden költség a Lízingbevevőt terheli.
Biztosítási összeg a) A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg (lásd szolgáltatási táblázat) mértékének megfelelően nyújtja.
Jótállási biztosíték XII.1. Amennyiben az egyedi szerződésben a felek akként rendelkeznek, úgy Vállalkozó a Megrendelő javára szóló jótállási bankgaranciát legkésőbb a szerződés Megrendelő által történő, szerződés szerinti munka műszaki átadás – átvételi eljárás megkezdéséig nyújtja át a Megrendelőnek.
XII.2. A jótállási bankgarancia megfelelő, ha - az a nettó vállalási ár 5 %–át elérő összegre szól, - korlátozás nélküli és visszavonhatatlan, - futamideje az egyedi szerződésben meghatározott.
XII.3. Fentieken túlmenően a bankgarancia levélnek tartalmaznia kell azt, hogy a bank kötelezi magát, hogy a Megrendelő első írásbeli felszólítására, a Vállalkozó vagy bármely más személy esetleges kifogásolását figyelmen kívül hagyva, a jogviszony vizsgálata nélkül, a bank saját kötelezettsége alapján a megjelölt összeget azonnal kifizeti a Megrendelőnek.
XII.4. A Vállalkozó köteles a garanciát – a jótállási késedelem esetén a Megrendelő külön felhívása nélkül a késedelem idejével, de minimum 90 (kilencven) banki nappal meghosszabbítani, külön költség felszámítása nélkül.
XII.5. A jótállási bankgarancia beváltásának feltétele, hogy - a Megrendelő írásban nyilatkozik a Bank felé arról, hogy a Vállalkozó a szerződés szerint hibásan teljesített, s ezzel egyidejűleg a Bank felé benyújt egy, a Vállalkozóhoz intézett értesítés másolatot arról, hogy a teljesítést a Megrendelő hibásnak ítéli, - az értesítést követő 15 (tizenöt) napon belül Megrendelő nyilatkozatot küld a Banknak arról, hogy a Vállalkozó a hiba megfelelő kijavítására nem tett intézkedést.
XII.6. Amennyiben az egyedi szerződés megkötését közbeszerzési eljárás lefolytatása előzte meg, úgy Vállalkozó a biztosítékadási kötelezettségének a Kbt. 126.§ (6) bekezdése szerint tehet eleget, figyelemmel a Kbt. 126.§ (7) bekezdésében foglaltakra is.
Alulbiztosítás Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arány- ban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés). A biztosító épület(ek), melléképület(ek), szilárd falazatú medencék, tároló(k), valamint a háztartási ingóságok esetén nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre.
Biztosított Biztosított az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt. A biztosítási érdek fennállásának igazolására a biztosító az ajánlat megtételekor okirat bemutatását és/vagy csatolását írhatja elő. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
Betétbiztosítás X.1. A Bank csatlakozott az OBA-hoz. Amennyiben a Felügyelet a Bank engedélyét a Hpt. 33. § (1) bekezdése vagy 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, az OBA a Betétes részére a Banknál elhelyezett olyan névre szóló Betét esetén, amelyre a Bank nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a Szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő öt napon belül a kifizetést teljesíteni (továbbiakban: Befagyott Betét), és nem valószínű a későbbi visszafizetés sem, a Hpt. 214.§-ában meghatározottak szerint először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 100.000 eurós összeghatárig kártalanítást fizet - forintban. A kifizetéshez a Betétesnek nem kell kérelmet benyújtania. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint a jelen pont szerinti összeghatár megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.
X.2. Az OBA a fenti összeghatárt meghaladóan a kártalanításra jogosult természetes személy (ideértve pl. az egyéni vállalkozókat és őstermelőket is) részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon Betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és eredetüket a Hpt. 214/A.§ (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazolták a Bank részére az alábbiak szerint. Az összeghatár kiterjesztésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés az alábbiakban -a Hpt. 214/A.§ (2) bekezdésben alapján- felsorolt forrásokból származó Xxxxxxx esetében alkalmazandó a zárójelben feltüntetett okiratok bemutatásával:
a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása (30 napnál nem régebbi adásvételi Szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata),
b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás (30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás),
c) biztosítási összeg (a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása) vagy
d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés (a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata).
X.3. Az OBA a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: Felügyelet) a tevékenységi engedély visszavonását, illetve végelszámolását elrendelő határozata, vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele időpontjában megkezdi (a kártalanítás kezdő időpontja) és tizenöt munkanapon belül a Betétesek rendelkezésére bocsátja a kártalanítást. A kifizetési határidő hosszabb lehet, ha
a) a Betétes jogosultsága bizonytalan vagy a Betét jogvita tárgyát képezi,
b) a Betét kifizetését kormányok vagy nemzetközi szervezetek korlátozták,
c) a Betétre a IV.1. szerinti magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik,
d) a Betét tulajdonosa helyi önkormányzat. Az OBA - a Bank tagsági viszonyának megszűnését követően - nem fizet kártalanítást azokra a Betétekre, amelyekre más ország betétbiztosítása kiterjed.
X.4. Az OBA köteles legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzétenni a Betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az OBA által közzétett információkat a kártalanítással érintett hitelintézet honlapján is közzé kell tenni.
X.5. Az OBA által nyújtott betétbiztosítás csak a névre szóló Betétre terjed ki. A Bank kizárólag azon Betéteket kezeli névre szóló Betétként, ahol a Bank az Azonosítás során a Betétes minden azonosító adatát rögzítette - a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében.
X.6. Amennyiben a Betétesnek a Bankkal szemben a kártalanítás kezdő időpontját megelőzően hitellel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt tartozása van, a Bank jogosult beszámítási igényét a Betétessel szemben érvényesíteni az OBA által biztosított Betétek vonatkozásában. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a Hpt. 214. §-a szerinti összegből a Bankot megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a Betétes részére.
X.7. Lakáscélú hitel fedezetéül szolgáló Betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.
X.8. Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki
a) a költségvetési szerv,
b) a helyi önkormányzat,
c) a biztosító, a viszontbiztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,
d) a befektetési alap, a befektetési alapkezelő,
e) a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
f) az elkülönített állami pénzalap,
g) a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény,
h) az MNB,
i) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,
j) kötelező vagy önkéntes Betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, Betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek Betéteire, valamint
k) az olyan Betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra és saját váltóra. A fentiektől eltérően az a) és b) pontok esetében az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv Betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót.
Biztosítási esemény Biztosítási szolgáltatás Halál: A Biztosító megfizeti a Biztosítottnak a Cofidisszel szemben a Biztosítási Esemény bekövetke- zésének napján fennálló tartozását.
