Vámhatósági ellenőrzés mintaszakaszok

Vámhatósági ellenőrzés. A vámhatóság a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a dohánytermék-kiskereskedelmi piac zavartalan és eredményes működésének, a fiatalkorúak védelmének, továbbá a dohánytermék-kiskereskedelemmel szembeni bizalom erősítésének érdekében a dohánytermék- kiskereskedelmi piac folyamatos felügyelete. A vámhatóság dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban „Ket.”) szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A vámhatóság által kiszabható bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló jogszabályok az irányadóak azzal, hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye. Amennyiben a dohánytermék-nagykereskedő, illetve más személy közvetve, vagy közvetlenül e törvény által tiltott ajándékot, árengedményt vagy juttatást nyújt a dohánytermék-kiskereskedőnek, vagy reá tekintettel másnak, úgy az ajándékot, árengedményt, illetve juttatást nyújtót, továbbá azt, akinek érdekében ezen előnyök bármelyikét nyújtják a vámhatóság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. §-ában meghatározott mértékű bírsággal sújthatja.

Related to Vámhatósági ellenőrzés

  • Ellenőrzés 8.1. A Bank jogosult az Adós, az Adóstárs, valamint a kezesek fizetőképességét, pénzügyi helyzetét folyamatosan ellenőrizni. Az ellenőrzési jog különösen azon adatok bekérését jelenti, amelyek alapján a természetes személyek Bank általi minősítése elvégezhető, valamint a fizetőképességének alakulása nyomon követhető. Amennyiben a Bank az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az Adós pénzügyi helyzetében olyan alapvető változások következtek be, amelyek a Kölcsönszerződésből származó bármely fizetési kötelezettség határidőre való teljesítését súlyosan veszélyeztetik, a Bank jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal is felmondani és a Kölcsönt lejárttá tenni. 8.2. Az Adós a Kölcsönszerződés fennállása alatt más hitelintézettől csak a Bank előzetes, írásbeli hozzájárulásával vehet igénybe Hitelkeretet, illetőleg Kölcsönt, vállalhat kezességet, köthet pénzügyi lízingszerződést vagy vállalhat más ilyen típusú kötelezettséget. Az Adós köteles továbbá a Bankot haladéktalanul, írásban tájékoztatni a szerződéskötést követően keletkezett minden további, ebbe a körbe tartozó olyan kötelezettségvállalásáról, amely a fizetőképességét alapvetően befolyásolja. A fentiek elmulasztása az Adós részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Bank jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal is felmondani és a Kölcsönt lejárttá tenni. 8.3. A Bankot megilleti az Adós, illetve a Biztosítékot nyújtó harmadik személy által nyújtott Fedezetek meglétének és értékének rendszeres ellenőrzési joga. Az Adós a Bank fedezetellenőrzési jogának biztosítása érdekében a Kölcsönszerződés aláírásával az alábbi kötelezettségeket vállalja: - Az Adós a Kölcsönszerződés aláírásával felhatalmazza a Bankot, hogy a Fedezetek felülvizsgálatát a Bank nevében rendelje meg, és ennek költségét az Adósra hárítsa. - Az Adós kötelezi magát arra, hogy az Értékbecslés felülvizsgálatának költségét az értékbecslő által kiállított számla alapján a Bank részére határidőben megfizeti. Amennyiben az Adós a felszólítás ellenére ezen költséget nem fizeti meg, a Bank jogosult a fennálló tartozást ezen költséggel megterhelni, és az Adós törlesztéséből levonni.

  • Szellemi tulajdon (1) A Szerződés teljesítése során a Szolgáltató által létrehozott vagy a Szolgáltató érdekkörében létrejött dokumentumok, tudástár és más anyagok (a továbbiakban: Szellemi alkotások) szerzői jogi védelem alá tartozó szellemi termékek, amelyek tekintetében a személyhez fűződő és a vagyoni jogok kizárólagosan a Szolgáltatót illetik meg a szerzői jogi védelem teljes időtartamára és a Megrendelő csak abban az esetben és olyan terjedelemben szerez azokra vonatkozóan felhasználási jogot, amennyiben ebben a Felek a Szerződésben kifejezetten megállapodtak. (2) Megrendelő a Szolgáltatás létrehozása vagy üzemeltetése során a Szolgáltató által létrehozott Szellemi alkotásokban sem tulajdonjogot, sem szerzői személyhez fűződő és vagyoni jogot semmilyen módon nem szerez, kivéve, ha a Felek a Szerződésben kifejezetten ettől eltérően állapodtak meg. (3) Szolgáltató szavatolja, hogy a Szerződéssel kapcsolatban létrejött Szellemi alkotások feletti rendelkezési jog kizárólagosan megilleti, az arra vonatkozó felhasználást jogosult a Megrendelőnek engedélyezni és kártérítő felelősség mellett kijelenti, hogy nincs olyan harmadik személy, akinek a joga ezt korlátozná, vagy megakadályozná. (4) Az ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A Szolgáltató a Szolgáltatással kapcsolatban létrejött Szellemi alkotásaira vonatkozó felhasználást a Felek külön írásbeli megállapodásban foglalt díjak és feltételek szerint engedélyezi a Megrendelő részére.

  • Fenntarthatósági kockázat A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei: Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van. Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alapkezelő folyamatosan nyomon követ és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.

  • A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ingatlanszektor jelentős súllyal szerepel, mely fenntarthatósági kockázatokat hordozhat. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek az ingatlanfejlesztések eredményességére nézve. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csök- kentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. Összesített kockázat + + + + + + Megcélzott ügyfélkör Kockázatvállaló Referenciaindex 100% Nasdaq100 Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap Ajánlott minimális befektetési időtartam 10 év Új technológiák eszközalap Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel Lehetséges befektetési eszközök Az eszközalap összetétele Kollektív befektetési formák 70% 40% 100% Egyedi részvények 25% 0% 60% Készpénz, látra szóló betét 5% 0% 50%

  • Lemondási feltételek 8.1 A megrendelés lemondása írásban történik. 8.2 A lemondási feltételeket minden esetben a Vendég részére megküldött írásos visszaigazolás tartalmazza. 8.3 Amennyiben a szálloda a visszaigazolásban más feltételt nem határozott meg, a szállás- szolgáltatás kötbérmentes lemondására az érkezés napját megelőző nap 14:00 óráig van lehetőség. 8.4 Ha a Szerződő fél a szállás-szolgáltatások igénybevételét előlegfizetéssel, hitelkártya garanciával, vagy más, szerződésben foglalt módon nem biztosította, a Szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége az érkezési napon helyi idő szerint 18:00 órát követően megszűnik. Meg nem érkezés esetén a szálloda jogosult a többnapos foglalásokat automatikusan törölni. 8.5 Ha a Szerződő fél a szállás-szolgáltatások igénybevételét előlegfizetéssel, hitelkártya garanciával, vagy más Szerződésben foglalt módon biztosította, és az érkezési napon helyi idő szerint 16:00 óráig nem érkezik meg, vagy nem jelzi előre, hogy ennél későbbi időpontban érkezik, a Szolgáltató az írásos visszaigazolásban meghatározott mértékű, de legalább egy napi szállásdíjat kötbérként érvényesít. Ebben az esetben a szállást a Szerződő fél részére az érkezési napot követő nap délelőtt 11:00 óráig fenntartja, majd ezt követően a Szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége megszűnik. 8.6 Késedelmes lemondás vagy a vendég lemondás nélküli meg nem érkezés (no show) esetén a szálloda, a Szolgáltató által megfogalmazott és a vendég számára elküldött írásos visszaigazolásban meghatározott mértékű szállásdíjat, azaz a Szerződő fél által megrendelt teljes szolgáltatás végösszegének 100 %-át, kötbérként érvényesíti. 8.7 A megrendelt és visszaigazolt, de a Vendég szállodában való tartózkodása alatt igénybe nem vett, illetve módosított szolgáltatások pénzbeli visszatérítésére nincs lehetőség. 8.8 Amennyiben a Vendég a visszaigazolásban szereplő távozási időpontnál korábban kíván távozni a szállodából, a szállásdíj visszatérítésére nincs lehetőség.

  • Azonnali hatályú felmondás Bármelyik Fél súlyos szerződésszegése esetén a másik Fél jogosult a szerződésszegő Félhez intézett értesítésével az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani. Az azonnali hatályú felmondást megalapozó súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha: a) a Kereskedő az Egyedi Szerződésben, és/vagy annak elválaszthatatlan részét képező dokumentumokban, és/vagy a jelen Kereskedői ÁSZF-ben foglalt bármely lényeges kötelezettségét súlyosan megsérti; b) a Kereskedő a SimplePay Szolgáltatás hibás működését okozza, vagy a Simple által javasolt, hibás működés kijavításához szükséges módosításokat a Simple kijavításra vonatkozó javaslatainak kézhezvételétől számított három (3) napon belül nem hajtja végre; c) a Kereskedő a SimplePay Szolgáltatással kapcsolatos tevékenységével összefüggésben sérti a Simple üzleti hírnevét, d) alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy a Kereskedő jogsértő és/vagy gondatlan magatartása következtében bármely Kártyaadatokkal kapcsolatos vagy Kereskedői visszaélés történt; e) a tárgyhónapban reklamált és/vagy visszaéléses Tranzakciók aránya a Kereskedő megelőző havi Elszámolási időszakban mért forgalmának (darabszámban vagy értékben) 10 százalékát meghaladja és a kereskedelmi tevékenysége, gondatlan és/vagy jogszerűtlen magatartása miatt feltételezhető, hogy ez az arány a jövőben is hasonlóképen alakul; f) a Simple a Tranzakciókat az Egyedi Szerződésben vagy a jelen Kereskedői ÁSZF-ben meghatározott eseteit kivéve az Elszámolási időszakot követő 14 napon belül, a Kereskedő 7 napos határidővel küldött írásbeli felszólítása ellenére nem számolja el. g) a SimplePay Rendszer a Simple-nek felróható okból a Kereskedőnek a SimplePay Rendszer leállását legalább 24 órával megelőzően küldött írásbeli értesítése hiányában 7 napot meghaladó időtartamra nem üzemel. h) minden olyan ok, magatartás, esemény, amelyet jogszabály, jelen Kereskedői ÁSZF vagy az Egyedi Szerződés súlyos szerződésszegésnek minősít, vagy elkövetése esetére azonnali hatályú felmondási jogot biztosít valamelyik félnek. A Simple jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha olyan esemény, vagy események sorozata következik be, amely a Simple megítélése szerint hatással lehet a Kereskedő azon képességére, vagy készségére, hogy eleget tegyen az Egyedi Szerződésből és/vagy a Kereskedői ÁSZF-ből vagy jogszabályból folyó kötelezettségeinek, így különösen fizetési kötelezettségeinek. A Simple jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha valamely Nemzetközi kártyatársaság és/vagy az Authorizácós központot üzemeltető hitelintézet erre felszólítja. A Kereskedői ÁSZF 37-71. pontjában előírt kötelezettségek Kereskedő általi megszegése, valamint a Kereskedői ÁSZF szerinti titoktartási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, és a Simple az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. A Simple jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a Kereskedő az Egyedi Szerződésben szereplő tevékenységi körének, vagy az árusított termék/szolgáltatás körének megváltozását a változástól számított 15 naptári napon belül nem jelenti be írásban a Simple-nek, vagy a megcélzott tevékenységi kör a Simple üzleti céljával nem egyeztethető össze. A Simple-nek jogában áll a bankok és a Vevők közösségét védő szervezetek (pl. Magyar Nemzeti Bank, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, nemzetközi kártyatársaságok) bármelyikének javaslatára, kérésére vagy jelzése alapján azonnali hatállyal, írásban felmondani az Egyedi Szerződést. Kereskedő szerződésszegése esetén a Kereskedő köteles a Simple szerződésszegés következtében bekövetkezett valamennyi kárát, beleértve a tapadó, következményes, felelősségi, közvetlen és közvetett károkat, elmaradt hasznot, indokolt és ésszerű ügyvédi költségeket, a kár elhárításához, mérsékléséhez szükséges indokolt költségeket, megtéríteni, minden ilyen kár az egyedi szerződés aláírásakor és a károkozó magatartás tanúsításakor előrelátható kárnak minősül. Kereskedő nem jogosult a Simple-lel szembeni igényét a Simple vezető tisztségviselőjével szemben sem önállóan, sem a Simple-lel egyetemlegesen érvényesíteni. A Simple vezető tisztségviselője erre a felelősségkorlátozásra érvényesen hivatkozhat. A Simple kifejezetten kizárja a Kereskedővel szembeni szerződésszegéssel okozott károkért és szerződésen kívül okozott károkért való kártérítési felelősségét a következményes, közvetett károkra, elmaradt bevételre, elmaradt haszonra, jogi és ügyvédi költségekre, büntető jellegű kártérítésre, sérelemdíjra, nem vagyoni kárra, általános kártérítésre és minden olyan kárra, amely nem közvetlen, tapadó kár. A Simple ezen korlátozás figyelembevétele mellett fennálló kártérítési felelősségét összegszerűségében összesen, egy Kereskedőre vonatkozóan évente legfeljebb 500.000,- Ft-ban korlátozza.

  • Ajánlattételi eljárás 2.1.1.2.1. Az ajánlattételt (előfizetői hozzáférési pont létesítésére illetve szolgáltatási szerződés megkötésére irányuló ajánlatot) az alábbiak szerint lehet megtenni: - szóban vagy írásban a Szolgáltató ügyfélszolgálatán vagy a Szolgáltató meghatalmazott képviselőjénél, 2.1.1.2.2. Amennyiben az ajánlattétel az előfizetői szerződés megkötésével egyidejűleg történik, úgy az ajánlattételi eljárás mellőzhető. 2.1.1.2.3. Az ajánlattétel szempontjából Igénylő vagy Ajánlattevő (továbbiakban: Ajánlattevő) az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet, aki, illetve amely a szolgáltatást igénybe kívánja venni. 2.1.1.2.4. Az ajánlattétel akkor minősül teljeskörűnek, ha tartalmazza a előfizetői szerződéskötéshez szükséges és 2.2.1. pont szerinti adatokat, valamint az Ajánlattevőnek az ezen adatok szerinti szolgáltatásigénylésre vonatkozó kifejezett nyilatkozatát magánokirati formában, az Ajánlattevő vagy szerződéskötésre feljogosított képviselőjének aláírásával, vagy elektronikus úton tett ajánlat esetén az ezen személyektől származó ajánlati minőség hiteltérdemlő igazolásával. 2.1.1.2.5. Az Ajánlattevő az előfizetői hozzáférési pont kiépítését csak olyan ingatlanba kérheti, melyet jogszerűen használ és melyben az előfizetői szerződésből eredő kötelezettségeinek (különösen ellenőrzés, karbantartás, hibaelhárítás biztosítása) eleget tud tenni úgy a külön-, mint a közös tulajdonú ingatlan vonatkozásában. 2.1.1.2.6. A Szolgáltató a hiányosan vagy egyéb szempontból nem megfelelően megtett igénybejelentés kiegészítésére – annak a Szolgáltatóval való közlésétől számított legfeljebb 15 napon belül – határidő megjelölésével igazolható módon (írásban, vagy szóban hírközlési eszköz útján, vagy képviselője útján személyesen) felhívja az Ajánlattevőt. 2.1.1.2.7. Az igénybejelentés időpontja az az időpont, amikor a teljeskörű igénybejelentés a Szolgáltatóhoz megérkezik. A Szolgáltató jogosult valamely adat megadásától eltekinteni, ha az adat a Szolgáltató előtt már ismert, vagy a Szolgáltató rendelkezésére áll. 2.1.1.2.8. Az Ajánlattevő köteles biztosítani, hogy szükség esetén az általa előfizetői hozzáférési pont létesítési helyként megjelölt ingatlanra a Szolgáltató az előfizetői hozzáférési pont létesítése érdekében szükséges előzetes felmérések elvégzése érdekében, egyeztetett időpontban beléphessen. 2.1.1.2.9. A Szolgáltató az előfizetői szolgáltatás igénybevételére vonatkozó előfizetői szerződés megkötésére irányuló teljeskörű ajánlat (igény) szolgáltatóhoz való beérkezését, illetve jelenlévők között az Ajánlattevő erre irányuló ajánlatáról való tudomásszerzést követően - amennyiben szükséges és a szerződés megkötésére egyidejűleg nem kerül sor - haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül elvégzi az ajánlat teljesíthetősége érdekében szükséges vizsgálatait, és ezen határidőn belül a szerződéses ajánlat beérkezésének megfelelő módon nyilatkozik és értesíti az ajánlattevőt arról, hogy a) az ajánlatot elfogadja, és az ajánlat elfogadásával egyidejűleg az általa aláírt egyedi előfizetői szerződést átadja, megküldi, vagy távollévők között szóban kötött szerződés esetén az általa írásba foglalt szerződést hozzáférhetővé teszi, vagy b) a szolgáltatás nyújtását műszaki lehetőség hiányában a 2.3.1. pontban foglalt időpontig nem tudja biztosítani, de az ajánlatot elfogadja, ezzel egyidejűleg megjelöli a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vállalt kötelezettség teljesítésének legkésőbbi időpontját (év, hónap, nap pontossággal), amely nem haladhatja meg az ajánlat beérkezésétől számított 3 hónapot vagy c) az ajánlatot elutasítja. 2.1.1.2.10. Amennyiben a Szolgáltató a 2.1.1.2.8. pont szerinti felmérést követően vagy saját nyilvántartása alapján megállapítja, hogy az előfizetői hozzáférési pont létesítésére az igénybejelentés idejétől kezdődő 15 napon belül, vagy az Ajánlattevő által kért későbbi, de legfeljebb 3 hónapon belüli időpontban képes, az igénybejelentés alapján írásban megteszi normál csatlakozási feltételek (lásd 2.3.5. pont) esetén az előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó aláírt ajánlatát, illetve nem normál csatlakozási feltételek esetén megfelelő indoklással nyilatkozik a hozzáférési pont létesítés egyedi díjkalkuláción alapuló vállalásának költségéről és annak fizetési feltételeiről. 2.1.1.2.11. Az Ajánlattevő a Szolgáltató ajánlatára – az ajánlat kézhezvételétől számított – 15 napon belül a Szolgáltatóhoz beérkezően jogosult írásban válaszolni a 2.1.1.2.9.b) pont szerinti időpont elfogadásáról, illetve a nem normál csatlakozási feltételek elfogadásáról, valamint elfogadó nyilatkozata esetén ugyanezen időtartamon belül a belépési díjat, illetve az egyedi díjkalkuláció szerinti összeget megfizetni. Ha az Ajánlattevő az ajánlatot nem fogadja el, vagy arra az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, igénye a nyilvántartásból törlésre kerül. 2.1.1.2.12. A Szolgáltató jogosult az igénybejelentést nyilvántartásából törölni, ha az Ajánlattevő a belépési díjat, vagy nem normál csatlakozási feltételek esetén az egyedi díjkalkuláció szerinti összeget nem fizeti meg, vagy ha a részére levélben megküldött ajánlatot a Szolgáltatónak a levélben megadott, de legfeljebb 15 napos határidőn belül annak elfogadásáról nyilatkozva nem küldi vissza. 2.1.1.3.Szerződéskötési eljárás 2.1.1.3.1. A 2.1.1.2. pont szerinti ajánlattételi és -elfogadási eljárás alapján az előfizetői szerződés az alábbi időpontban jön létre: a) jelenlévők között - különösen ügyfélszolgálati helyiségben tett szerződéses jognyilatkozatok esetében - az egyedi előfizetői szerződés aláírásával, illetve jelenlévők között szóban tett szerződéses jognyilatkozatok esetében kifejezett elfogadással, b) írásban a Szolgáltatóhoz beérkezett ajánlat esetében a Szolgáltató által aláírt egyedi előfizetői szerződés megküldése, illetve hozzáférhetővé tétel időpontjában, a c) pontban foglalt esetet kivéve, c) amennyiben a Szolgáltatóhoz írásban beérkezett ajánlatban szereplő szolgáltatás nyújtását műszaki lehetőség hiányában a szolgáltató a 2.3.1. pontban foglalt időpontig nem tudja biztosítani, de az ajánlatot a 2.1.1.2.9. b) pont szerint elfogadja, akkor az ezen értesítésben a szolgáltatásnyújtás megkezdésére meghatározott időpont Előfizető általi elfogadásáról szóló nyilatkozat megküldésével, d) távollévők között szóban (telefonon) tett szerződéses jognyilatkozatok esetében kifejezett elfogadással, e) ráutaló magatartás esetében a ráutaló magatartás tanúsításával. 2.1.1.3.2. Az elektronikus úton (különösen internetes honlapon elérhető szerződéskötési felület, vagy elektronikus levél útján) kötött előfizetői szerződés írásba foglalt (írásban megkötött) szerződésnek minősül. Az iktatott szerződést a Szolgáltató az iktatástól számított 5 napon belül köteles az Előfizetőnek elektronikus levélben (e-mail) megküldeni, vagy az iktatott szerződés hozzáféréséhez szükséges adatokat elektronikus levélben vagy egyéb elektronikus úton megadni és amely esetben ezen megküldés vagy hozzáférés megadása időpontjában jön létre az előfizetői szerződés. 2.1.1.3.3. Amennyiben a szerződéskötésre – nem az Előfizető kifejezett kívánságára – a Szolgáltató ügyfélszolgálatán kívül (pl. Előfizető lakása, munkahelye, átmeneti tartózkodási helye) kerül sor, az Előfizetőt a szerződéskötési ajánlat akkor köti, ha a Szolgáltató – képviselője útján – azt nyomban elfogadja. Az Előfizető a lakásán 19 és 9 óra között szerződéskötés céljából nem kereshető fel. A Szolgáltató ügyfélszolgálatán kívül kötött szerződés esetén az Előfizető – a szerződéskötés napjától, vagy ha ez későbbi, a szolgáltatás nyújtásának megkezdésétől számított – 8 munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, mely elállási jogról a Szolgáltató a szerződés megkötésekor írásban köteles az Előfizetőt tájékoztatni a Szolgáltató nevének és azon címének megjelölésével, akivel szemben az Előfizető az elállási jogát gyakorolhatja és amely keltezéssel ellátott tájékoztató tartalmazza a megkötött szerződés azonosítását lehetővé tevő adatokat. A jelen pont szerinti elállás határidőben érvényesítettnek minősül, ha az Előfizető nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi (postára adja). A jelen pont szerinti elállás esetén a Szolgáltató nem köteles a belépési díj vagy a 2.3.7. pont szerinti díj visszafizetésére, ha a hozzáférési pont kiépítését, illetve a csatlakozást megvalósította, míg a csatlakozás megvalósítása hiányában a belépési vagy a 2.3.7. pont szerinti díjat kamatmentesen köteles visszafizetni. Amennyiben a csatlakozás megvalósításához a Szolgáltató kihelyezett hírközlési berendezést biztosít, az Előfizető általi elállás esetén az Előfizető köteles az elállásra vonatkozó nyilatkozat megtételétől számított legkésőbb 3 munkanapon belül a kihelyezett hírközlési berendezést a Szolgáltató részére visszaszármaztatni az Előfizető saját költségére, valamint köteles megtéríteni a berendezés azon értékcsökkenését, mely az Előfizetőnek felróható. Nem minősül az Előfizetőnek felróható értékcsökkenésnek a rendeltetésszerű használatból eredő értékcsökkenés. A Szolgáltató ugyancsak köteles az Előfizető által fizetett rendszeres szolgáltatási díjat kamatmentesen visszafizetni az Előfizető általi és jelen pont szerinti elállás esetén. Nem gyakorolhatja az Előfizető a jelen pont szerinti elállási jogát, ha a Szolgáltató az előfizetői szerződésnek megfelelően a szolgáltatás nyújtását már megkezdte. Amennyiben az Előfizetővel való szerződéskötésre a Szolgáltató ügyfélszolgálatán kívül kifejezetten az Előfizető kívánságára kerül sor, úgy az nem minősül az Előfizetővel – az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló jogszabály szerinti – ügyfélszolgálaton kívül kötött szerződésnek és arra a szerződésre, valamint szerződéskötési eljárásra a jelen pont rendelkezési nem alkalmazhatók. 2.1.1.3.4. Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a Szolgáltató köteles a szerződés megkötésével egyidejűleg az egyedi előfizetői szerződést írásban, az ÁSZF-et pedig az Előfizető kérése és választása alapján az általa igényelt módon és formában - tartós adathordozón, elektronikus levélben, vagy nyomtatott formában - a rendelkezésére bocsátani. Egyéb módon történő szerződéskötés esetén a szolgáltató köteles tájékoztatni az Előfizetőt az ÁSZF elérhetőségéről.

  • Tulajdonjog fenntartása OROSházaGLAS Kft. fenntartja a tulajdonjogát az általa szállított vagy előállított árukon egészen addig, amíg a megrendelő minden anyagi kötelezettségét nem teljesíti. A vevő köteles meggyőződni arról, hogy az áruk könnyen azonosíthatók maradjanak, és visel minden kockázatot az elvesztésükért vagy értékcsökkenésükért, miután az eladó átadja neki azokat. A megrendelő köteles OROSházaGLAS Kft. tulajdonjogának fenntartásához szükséges formai előírások betartására. Amennyiben harmadik személyek az árun zálogjogot vagy egyéb jogot érvényesítenek, köteles a megrendelő arra, hogy OROSházaGLAS Kft. tulajdonjogát érvényesítse és OROSházaGLAS Kft-t erről késedelem nélkül értesítse. A megrendelő jogosult arra, hogy rendes üzletmenet keretei között a tulajdonjog fenntartással terhelt árut harmadik személynek elidegenítse, illetve feldolgozza. A megrendelő nem tehet az árura vonatkozóan más rendelkezést, különösképpen nem jogosult az árut zálogba adni vagy az árura nézve biztosítéki tulajdon-átruházásra vonatkozó rendelkezést tenni. A megrendelő az áru harmadik személyre történő átruházására csak tulajdonjog-fenntartás mellett jogosult, kivéve, ha az áru átadása azonnali fizetés ellenében történik, és a megrendelő által kapott vételár legalább OROSházaGLAS Kft.-vel szemben fennálló vételár összegét eléri, ebben az esetben OROSházaGLAS Kft. tulajdonjog-fenntartási joga kiterjed a megrendelő által kapott vételárra, de csak OROSházaGLAS Kft.-vel szemben fennálló vételár mértékében. A megrendelő ezennel minden olyan követelését átruházza OROSházaGLAS Kft-re, amely a tulajdonjog-fenntartással terhelt áru harmadik személynek történő elidegenítéséből ered, valamint átruházza OROSházaGLAS Kft-re az ezzel kapcsolatosan megszerzett biztosítékokat is, és OROSházaGLAS Kft. ezennel a fent említett követelések és biztosítékok átruházását elfogadja. Az ezzel kapcsolatosan felmerülő díjakat és illetékeket a megrendelő köteles viselni. A megrendelő ezúton arról is biztosítja OROSházaGLAS Kft-t, hogy áruinak harmadik személyre történő átruházásából eredő követeléseit még eddig nem ruházta át senkire, vagyis azok felett szabadon rendelkezni jogosult. OROSházaGLAS Kft. kötelezi magát arra, hogy az imént említett módón ráruházott követeléseket nem hajtja be addig, amíg a megrendelő a fizetési kötelezettségeit szabályszerűen teljesíti. A megrendelő köteles OROSházaGLAS Kft. ilyen irányú kérésére az adósát a megtörtént követelés átruházásról bizonyítható módon értesíteni, és OROSházaGLAS Kft. felé minden olyan információt közölni, amely a követelés behajtásához szükséges, valamint OROSházaGLAS Kft. számára minden ezzel kapcsolatos dokumentumot megküldeni. A megrendelő kötelezi magát továbbá arra, hogy minden olyan cselekményt és nyilatkozatot megtegyen, amely a követelés-átruházás érvényességéhez szükséges. OROSházaGLAS Kft. ilyen irányú kérésére a megrendelő köteles a formai előírások betartását igazolni. A tulajdonjog-fenntartással terhelt áruk megrendelő általi feldolgozása, átalakítása vagy beépítése minden esetben OROSházaGLAS Kft. javára történik. Amennyiben a tulajdonjog-fenntartással terhelt áru más, nem OROSházaGLAS Kft. tulajdonát képező dologgal feldolgozásra vagy ilyen dologba beépítésre kerül, vagy azzal olyan módon vegyül, hogy elválasztásukra nincs mód, OROSházaGLAS Kft. társtulajdont szerez az újonnan előállt dolgon, méghozzá OROSházaGLAS Kft. tulajdonában álló dolog és a másik dolog értékének arányában. Amennyiben OROSházaGLAS Kft tulajdonában álló áru egy másik ingó dologgal egyesülve egy új dolgot képez és ez az újonnan létrejött dolog jogilag fő dolognak minősül, a felek egyetértenek abban, hogy a megrendelő OROSházaGLAS Kft.-re arányos tulajdonrészt ruház át, ha a fő dolog a megrendelő tulajdonában áll. Ebben az esetben a megrendelő köteles a tulajdonjogot OROSházaGLAS Kft. számára gyakorolni és szükség szerint megvédeni. A vételár teljes kiegyenlítéséig az eladót akadálytalan bejárás illeti meg a vevő helységébe a ki nem fizetett áruk visszaszerzésére.

  • Tulajdonjog-fenntartás 6.1. Szállító a leszállított termékekre vonatkozó tulajdonjogát a teljes vételár és járulékai (pl. ÁFA, esetleges csomagolási, szállítási költség) kiegyenlítéséig fenntartja, amit jogosult, de nem köteles a Hitelbiztosítéki Nyilvántartásba bevezetni. Fizetési késedelem vagy egyéb súlyos szerződésszegés esetén az Szállító felszólítására a Vevő köteles saját költségén az Szállító által megjelölt helyre 2 munkanapon belül visszaszolgáltatni azokat a termékeket, amelyekre tekintettel az Szállító tulajdonjogát fenntartotta. Amennyiben a felszólítás kézhezvétele után a Vevő a termékeket 2 munkanapon belül nem képes kifogástalan műszaki állapotban és eredeti hibátlan csomagolásban visszaszállítani, köteles az áru számla szerinti bruttó értékét azonnal, de legkésőbb a számlán szereplő fizetési határidőig kiegyenlíteni. 6.2. A tulajdonjog fenntartással eladott termékeket a Vevő csak abban az esetben alakíthatja át, dolgozhatja fel, egyesítheti vagy vegyítheti más dologgal, amennyiben ezt Szállító külön megállapodásban jóváhagyta. 6.3. A tulajdonjog fenntartás alá tartozó termékek Vevő általi viszonteladása esetén a viszonteladási vételár teljes összegét a Vevő az Szállítóra engedményezi. A Vevő az engedményezésről köteles az ügyfelét azonnal értesíteni, amely értesítést köteles egyidejűleg az Szállító részére is megküldeni. A Vevő köteles továbbá az engedményezett viszonteladási vételár behajtásához szükséges összes információt az Szállító részére átadni. 6.4. A tulajdonjog fenntartás időtartama alatt tilos a termék zálogjoggal terhelése vagy egyéb megterhelése. 6.5. A Vevő köteles a Szállítót harmadik személy által indított, a tulajdonjogi fenntartással korlátozott terméket érintő bármely peres-, nem peres eljárásról haladéktalanul értesíteni. A Szállító ez által keletkező beavatkozási költségeit a Vevő viseli.

  • Ajánlattételi felhívás A J Á N L A T T É T E L I F E L H Í V Á S