Tartalom

SIGNAL Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások

általános szerződési feltételek

Új Ptk. 2014.03.15.

Tartalom

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz 5

1. Bevezetés 5

2. Fogalmak, meghatározások 5

3. Általános szabályok, meghatározások 7

3.1. A biztosítási szerződés alanyai 7

3.2. Biztosítási események 7

3.3. Biztosítási szolgáltatások 7

3.4. A biztosítási szolgáltatás terhére történő levonások 8

3.5. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja 8

4. A biztosítási szerződés létrejötte 8

4.1. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő 9

4.2. A biztosítás tartama 9

4.3. A biztosítás hatálya 9

5. A biztosítási szerződés díja és költségei 9

5.1. Díjak 9

5.2. Xxxxxxxxx 00

6. A biztosítási díj fizetése 10

6.1. Eseti díjak 11

6.2. Fizetési késedelem 12

7. Alapkezelők befektetési alapjai 13

7.1. Befektetési alapok 13

8. Szerződés módosításának lehetőségei 14

8.1. A biztosítási fedezetek és a befektetési díjrész módosítása 14

8.2. Átirányítás 14

8.3. Áthelyezés 14

8.4. Díjmentesítés 15

8.5. Rendszeres pénzkivonás 15

8.6. Részleges visszavásárlás 16

8.7. Eseti pénzkivonás 16

8.8. Értékkövetés 16

9. A biztosítási szerződés megszűnése 17

9.1. Visszavásárlás 17

9.2. A 30 napos felmondás 18

10. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 18

10.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 18

10.2. Titoktartási kötelezettség 19

10.3. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 22

10.4. Felmentés, felhatalmazás 23

10.5. Szerződésre jellemző értékek módosítása 23

10.6. Napi tájékozódási lehetőség 23

11. A biztosító teljesítése 23

11.1. A biztosítási esemény bejelentése 23

11.2. A szolgáltatásra jogosult személy 23

11.3. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges iratok 23

11.4. A visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges iratok 25

12. A kötvény 25

13. A szolgáltatás kifizetése 25

13.1. Mentesülés 25

13.2. Kizárások 26

14. Elévülés 26

15. Hitelfedezet 26

16. Panaszok, kérelmek bejelentése 26

17. Egyéb rendelkezések 27

18. Kiegészítő biztosítások 28

18.1. Kiegészítő biztosítások kockázatviselésének megszűnése 28

18.2. Kiegészítő biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok 28

Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek 30

1. Baleset- és egészségbiztosítási események 30

2. Balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén nem biztosítható személyek 30

3. Külön megállapodással biztosítható személyek balesetbiztosítási

kiegészítő biztosítások és csomagok esetén 30

4. A kockázatviselés korlátozása balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén 31

5. Baleset- és egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 31

6. Balesetbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 32

7. Egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 32

8. A biztosító mentesülése baleset- és egészségbiztosítási kockázatok esetén 32

9. A biztosító mentesülése egészségbiztosítási kockázatok esetén 33

10. A balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások szolgáltatásai 33

11. A biztosítási esemény bejelentése a baleset- és egészségbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén 34

12. A biztosított egyéb kötelezettségei a baleset- és egészségbiztosítási

kiegészítő biztosítások és csomagok esetén 35

13. Egyéb rendelkezések 34

Kiegészítő biztosítások szerződési feltételei 36

Xxxxxxxx halálra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei 36

1. A biztosítási szerződés alanyai 36

2. Biztosítási esemény 36

3. Biztosítási szolgáltatás 36

4. Biztosítási tartam 36

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 36

6. Díjfizetés 36

Baleseti egészségkárosodásra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei 37

1. A biztosítási szerződés alanyai 37

2. Biztosítási esemény 37

3. Biztosítási szolgáltatás 37

4. Biztosítási tartam 37

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 37

6. Díjfizetés 37

Kórházi napidíjra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei 38

1. A biztosítási szerződés alanyai 38

2. Biztosítási esemény 38

3. Biztosítási szolgáltatás 38

4. Biztosítási tartam 38

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 38

6. Díjfizetés 38

7. Kizárás 39

Műtéti térítésre és ápolási hozzájárulásra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei 40

1. A biztosítási szerződés alanyai 40

2. Biztosítási esemény 40

3. Biztosítási szolgáltatás 40

3.1 Műtéti térítés 40

3.2 Ápolási hozzájárulás 41

4. Várakozási idő 41

5. Biztosítási tartam 41

6. A biztosítási összeg és biztosítási díj 41

7. Díjfizetés 41

8. Kizárás 41

Műtétek besorolása 42

Baleseti eredetű törés vagy egyéb súlyos sérülésre azonnali szolgáltatást nyújtó

kiegészítő biztosítás szerződési feltételei 44

1. A biztosítási szerződés alanyai 44

2. Biztosítási esemény 44

2.1. Csonttörések 44

2.2. Egyéb súlyos sérülések 44

3. Biztosítási szolgáltatás 44

4. Biztosítási tartam 45

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 45

6. Díjfizetés 45

Munkaképtelenség esetére szóló díjmentesítés kiegészítő biztosítás

szerződési feltételei 46

1. A biztosítási szerződés alanyai 46

2. Biztosítási esemény 46

3. Biztosítási szolgáltatás 46

4. Biztosítási tartam 46

5. A biztosítási díj 46

6. Díjfizetés 46

7. Megszűnés 46

8. Egyéb rendelkezések 46

D-E rokkantsági kategóriára szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei 47

1. A biztosítási szerződés alanyai 47

2. Biztosítási esemény 47

3. Biztosítási szolgáltatás 47

4. Biztosítási tartam 47

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 47

6. Díjfizetés 47

7. Kizárás 47

8. Megszűnés 47

C2 rokkantsági kategóriára szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei 48

1. A biztosítási szerződés alanyai 48

2. Biztosítási esemény 48

3. Biztosítási szolgáltatás 48

4. Biztosítási tartam 48

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 48

6. Díjfizetés 48

7. Kizárás 48

8. Megszűnés 48

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

1. Bevezetés

Jelen szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. (Bit.) szabályai alapján jöttek létre és az alkalmazásával megkötött biztosítási szerződésre a ma- gyar jog irányadó.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 10. sz. mellék- lete A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak minősül- nek. Az ügyféltájékoztató elemeinek minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak.

Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zrt. Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Központi ügyfélszolgálat:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Telefon: (000) 000 0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx

xxx.xxxxxx.xx

Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer fel- ügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank

2. Fogalmak, meghatározások

Adminisztrációs költség: a biztosító által a befekte- tési egységek vételével, eladásával és nyilvántartásával összefüggő költségek fedezeteként, minden biztosítási évfordulón felszámított költség.

Alapbiztosítás: az életbiztosítási szerződéshez kötele- zően választandó életbiztosítási fedezet, mely önállóan, más biztosítási fedezet nélkül is létrejöhet.

Aktuális életbiztosítási összeg: az életbiztosítási fe- dezet egy meghatározott időpontban érvényes biztosí- tási összege, mely a biztosított elhalálozása esetén kerül kifizetésre.

Aktuális kor: a biztosított életkora egy meghatározott időpontban. Számítása: a legutolsó biztosítási évforduló évéből kivonjuk a születési évet.

Áthelyezés: a befektetési egységek átváltása az egyik befektetési alapból egy másik befektetési alapba.

Átirányítás (csak folyamatos díjas szerződés ese- tén értelmezhető): a jövőbeli rendszeres díjak befekte- tési alapok közötti felosztásának módosítása.

Befektetési egység: a befektetési alap befektetéseiben való arányos részesedést megtestesítő elszámolási egység.

Befektetési egység belépési ára: a befektetési alap nettó eszközértékének és a befektetési alapba tartozó befektetési egységek darabszámának hányadosa; az az ár, amellyel a biztosító a befizetett díjnak a befektetési egységek vásárlására fordított részét (befektetési díjrész) befektetési egységekké számítja át.

Befektetési egység szolgáltatási ára: az az ár, ame- lyen a biztosító a szolgáltatás kiszámítása során a befek- tetési egységeket elszámolja. Szolgáltatási áron történik minden olyan befektetési egység visszaváltás elszámolá- sa, amikor a befektetési egységek értéke kifizetésre kerül vagy a biztosítási szerződés díját fedezi.

Befektetési egységek aktuális szolgáltatási érté- ke: a befektetési egységek aktuális darabszámának az aktuális szolgáltatási áron számított értéke.

Befektetési díjrész: a biztosítási díjnak az a része, melyből a biztosító a szerződő részére befektetési egy- ségeket vásárol.

Belépési kor: a biztosított személy életkora a biztosítás technikai kezdetének időpontjában. A belépési kor úgy kerül meghatározásra, hogy a szerződés technikai kez- detének évszámából levonásra kerül a biztosított/együtt- biztosított születési évszáma.

Biztosítási esemény: amikor az alapbiztosítás, illetve a kiegészítő biztosítások különös szerződési feltételeiben meghatározott esemény(ek) alapján a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége beáll.

Biztosítási év: az az időszak, amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart.

Biztosítási évforduló: minden naptári évben a biztosí- tás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.

Biztosítási tartam: a szerződés technikai kezdetétől számított teljes biztosítási évek száma.

Biztosítás technikai kezdete: a biztosítási ajánlaton és a kötvényen szereplő, a biztosítás kezdetét megadó időpont, az ajánlat aláírását követő hónap elseje.

Egyszeri díj (csak egyszeri díjas szerződés esetén értelmezhető): a biztosításnak a szerződéskötéskor esedékes egyösszegű díja.

Életbiztosítási fedezetre fordított díjrész: a biztosí- tási díjnak az a része, amelyből a biztosító az életbiztosí- tási kockázatot fedezi. A biztosító az életbiztosítási koc- kázat fedezeteként szolgáló díjat a szerződés díjfizetési gyakoriságának megfelelően számítja fel.

Eseti díj: a szerződő által a rendszeres, illetve egyszeri díjon felül fizetett díj.

Eseti befektetési egységek: az eseti díjból vásárolt befektetési egységek.

Eseti befektetési egységek visszavásárlási értéke: az eseti befektetési egységeknek az aktuális szolgáltatá- si áron számított értéke.

Felhalmozási befektetési egységek (csak folyama- tos díjas szerződés esetén értelmezhető): az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mel- lékletében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meg- határozott biztosítási időszakon túl, a rendszeres díjból vásárolt befektetési egységek.

Felhalmozási befektetési egységek visszavásárlá- si értéke (csak folyamatos díjas szerződés esetén ér- telmezhető): a felhalmozási befektetési egységeknek az aktuális szolgáltatási áron számított értéke.

Fogyasztó: olyan természetes személy, aki önálló foglal- kozása, üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

Forgalmazási nap: az a munkanap, amely nem minő- sül forgalmazási szünnapnak és amelyre vonatkozóan az alapkezelő az egyes alapokra vonatkozóan árfolyamot tesz közzé.

Hónapforduló: minden hónap első napja.

Kezdeti befektetési egységek: folyamatos díjas szer- ződés esetén az egyes termékek különös szerződési fel- tételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vonatko- zó korlátozások) meghatározott időtartam alatt befizetett rendszeres díjak befektetési díjrészéből vásárolt befekte- tési egységek. Egyszeri díjas szerződés esetén az egysze- ri díj befektetési díjrészéből vásárolt befektetési egységek.

Kezdeti befektetési egységek visszavásárlási érté- ke: a kezdeti befektetési egységek – az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 2. számú mellékletében található – visszavásárlási táblázatban feltüntetett meg- felelő százalékának aktuális szolgáltatási áron számított értéke.

Kezelési költség: a biztosító adott szerződés nyilván- tartásával összefüggő költségének fedezetéül szolgáló költség. A biztosító a kezelési költséget a szerződés díjfi- zetési gyakoriságának megfelelően számítja fel.

Kiegészítő biztosítási fedezetek: az alapbiztosításon kí- vül a szerződő és a biztosított együttes döntésétől függően, opcionálisan választható további biztosítási fedezetek.

Kiegészítő biztosítási fedezetekre fordított díjrész: a biztosítási díj azon része, amelyből a biztosító a kiegé- szítő biztosítások kockázatait fedezi. A biztosító a kiegé- szítő biztosítási fedezetek díját a szerződés díjfizetési gyakoriságának megfelelően számítja fel.

Kockázatviselés kezdete: az az időpont, melyet köve- tően bekövetkező biztosítási események esetén a biztosí- tó szolgáltatási kötelezettsége beáll.

Kockázatviselési időszak: az az időszak, mely egy adott élet- vagy kiegészítő biztosítási fedezet kockázatvi- selésének hatálybalépésével kezdődik és ugyanazon élet vagy kiegészítő biztosítási fedezet megszűnéséig tart.

Lényeges körülmények: minden olyan körülmény, amely a biztosító által átvállalt kockázatra kihatással van, különösen azok a körülmények, melyek az ajánlati doku- mentációban és az egészségi nyilatkozatban szerepelnek.

Rendszeres díj (csak folyamatos díjas szerződés ese- tén értelmezhető): a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő- en fizetendő biztosítási díj.

Szerződő számlája: a szerződéskötést követően a biz- tosító által létrehozott elkülönített számla, mely az alapke- zelő befektetési alapjaihoz kötött befektetési egységek, valamint a befizetett díjak és költségek nyilvántartására szolgál az adott szerződés vonatkozásában.

Szolgáltatási árrés: a befektetési egységek szolgálta- tási árának és belépési árának különbözete, mely a be- lépési ár százalékában van meghatározva. Mértékét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. szá- mú melléklete tartalmazza.

Tranzakciós költségek: A szerződő által kezdeménye- zett, a szerződés módosítására irányuló változtatások költ- sége (pl. befektetési alapok közötti áthelyezés költsége).

Visszavásárlási érték: a befektetési egységek vissza- vásárlási értékeinek összege.

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

3. Általános szabályok, meghatározások

3.1. A biztosítási szerződés alanyai

Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a bizto- sítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult. Szerződő természetes személy, jogi személy és jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet egyaránt lehet.

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szer- ződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kö- teles tájékoztatni.

Biztosított: az a természetes személy, akinek kockázat- viselési időszakon belüli elhalálozása, illetve egészségi állapotával kapcsolatban a kiegészítő biztosítási fedeze- tek szerződési feltételeiben vállalt biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége beáll.

A biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválhat. A biztosított a szerződő írásbeli beleegyezésével a szerződésbe szerződőként bármikor beléphet. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A belépésről a biztosítót írásban értesíteni kell.

A biztosított személy belépési korát a biztosító úgy ha- tározza meg, hogy a szerződés technikai kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájá- rulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.

Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jogosult személy, aki lehet:

• a szerződésben megnevezett személy, vagy

• a biztosított törvényes örököse, ha a szerződésben kedvezményezettet nem jelöltek meg.

A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával

– a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, akkor a kedvezményezett jelöléséhez, il- letve módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetke- zése előtt elhalálozik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított örököse a kedvezményezett, ha új kedvezmé- nyezettet nem neveznek meg.

Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezménye- zetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vál- lal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájáru- lása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették.

A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

A kiegészítő biztosítások kedvezményezettje megegyezik a kiegészítő biztosítás biztosítottjával, kivételt képez ez alól a halál esetére szóló kockázati kiegészítő biztosítás.

3.2. Biztosítási események

A biztosítási szerződés szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül

• a biztosítottnak a kockázatviselési időszakon belül be- következő elhalálozása,

• a kiegészítő biztosítási fedezetek szerződési feltételei szerinti biztosítási események bekövetkezése, valamint határozott tartamú szerződés esetén:

− ha a biztosítási szerződésben meghatározott tar- tam eltelik – feltéve, hogy a szerződő azt nem hosz- szabbítja meg –, és a biztosítási szerződés lejár.

3.3. Biztosítási szolgáltatások

A biztosító a befektetési egységek aktuális szolgáltatási értékét úgy határozza meg, hogy a szolgáltatás kifizetése jogalapjának meghatározásához szükséges utolsó doku- mentumnak a biztosító központjába történő beérkezését követő forgalmazási napon (T nap) indított megbízása alapján az 1. melléklet I.1.pontjában (eladás) meghatáro- zott napi szolgáltatási árfolyamon számított értéket veszi alapul.

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szer- ződő által igazolhatóan már megfizetett, de a szerződő számláján még jóvá nem írt biztosítási díjat is kifizeti a biz- tosítási szolgáltatással együtt.

A biztosító a biztosítási események bekövetkezésekor az alábbi szolgáltatásokat teljesíti:

3.3.1. Haláleseti szolgáltatás

3.3.1.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: a bizto- sító az életbiztosítási fedezet aktuális biztosítási összegét és a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti, felhalmozási és eseti befektetési egysé- gek aktuális visszavásárlási értékének összegét fizeti ki.

3.3.1.2 Egyszeri díjas szerződés esetén: a biztosító az életbiztosítási fedezet aktuális biztosítási ösz- szegét és a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti és eseti befektetési egységek aktuális visszavásárlási értékének összegét fizeti ki.

3.3.2. Kiegészítő biztosítási fedezetek alapján teljesített szolgáltatás Ha a szerződésben ki- egészítő biztosítások is szerepelnek, a biztosító a kiegészítő biztosítási fedezetek szerződési feltét- eleiben meghatározott szolgáltatást nyújtja.

3.3.3. Lejárati szolgáltatás

Csak határozott tartamú szerződés esetén értelmezhető.

Folyamatos díjas szerződés esetén: a biztosító a szer- ződő számláján nyilvántartott kezdeti befektetési egysé- gek, továbbá a felhalmozási- és eseti befektetési egységek aktuális szolgáltatási értékeinek összegét fizeti ki.

Egyszeri díjas szerződés esetén: a biztosító a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti és eseti befektetési egysé- gek aktuális szolgáltatási értékeinek összegét fizeti ki.

3.4. A biztosítási szolgáltatás terhére történő levonások

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó jogosult a biztosítási szolgáltatásból levonni a már esedékessé vált, de meg nem fizetett életbiztosítási díjat, a kiegészítő biztosítási fedezetek díját, a kezelési költsé- get, illetve az esedékessé vált, de le nem vont adminiszt- rációs költséget.

3.5. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja

A biztosítási szolgáltatást a jogosult egy összegben vagy járadék formájában veheti fel. Amennyiben a jogosult a szolgáltatás összegét járadék formájában kívánja felven- ni, a biztosító a szolgáltatás összegére járadékbiztosítási szerződést köt a jogosulttal, mely tartalmazza a járadék összegére, emelésének mértékére és a felszámított költ- ségekre vonatkozó információkat. A biztosítási szolgálta- tás átváltása járadékbiztosításra a biztosító átváltás idő- pontjában érvényes járadékbiztosítási feltételei és díjtéte- lei alapján történik.

4. A biztosítási szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbe- li megállapodása alapján jön létre úgy, hogy a szerződő ajánlatot tesz a biztosítónak a szerződés megkötésére. Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához

– ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosí- tott írásbeli hozzájárulása szükséges. A szerződés létrejön, ha a biztosító az ajánlat alapján biztosítási kötvényt állít ki.

4.0.1. A biztosítási szerződés akkor is létrejön – a bizto- sítási ajánlatba foglalt tartalommal –, ha a biztosító a fogyasztó által tett ajánlatra, az ajánlat a biztosí- tónak vagy képviselőjének történő átadásától szá- mított 15 napon belül – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlaton a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabály- ban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerző- dés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlat- nak a biztosító részére történt átadása időpontjára

visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő eltel- tét követő napon jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létre- jöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a ja- vaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a mó- dosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. A biztosított az ajánlat megtételekor minden esetben köteles egészségi nyilatkozatot tenni. A biztosítottnak a nyilatkozatot a valóságnak meg- felelően és hiánytalanul kell kitöltenie.

4.0.2. A biztosító által feltett kérdésekre adott vála- szokkal a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végez, melynek során a biztosított orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írá- sos nyilatkozatait kérheti. A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni. A kockázatelbírálás eredményétől függően a bizto- sító az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja, illetve az ajánlatra módosító javaslatot tesz. Az ajánlat eset- leges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles megindokolni. A szerződő a módosító javaslatot – annak közlésétől számí- tott 15 napon belül – írásban elutasíthatja. Ha a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést a kötvény átvételétől számított 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény kiszolgál- tatásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény ér- telmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni.

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra, annak kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvé- telét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre ak- kor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésekre a

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írás- ban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmával jön létre.

4.1. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő

A szerződés – ellenkező megállapodás hiányában – az azt követő nap 0. órájától lép hatályba, amikor a szerződő a biztosítás első, illetve egyszeri díját a biztosító számlá- jára átutalja, vagy csekken befizeti, vagy amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, feltéve, hogy a szerződés már létrejött, vagy utó- lag létrejön. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a bizto- sító számlájára beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél ettől eltérő esetben azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

A biztosítási alkusz nem minősül a biztosító képviselőjé- nek. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatályba- lépésének időpontjában kezdődik. A biztosító az alapbiz- tosítás vonatkozásában várakozási időt nem köt ki, azon- ban az egyes kiegészítő biztosítási fedezetek szerződési feltételei ettől eltérően rendelkezhetnek.

4.2. A biztosítás tartama

A biztosítási szerződés határozott és határozatlan (egész életre szóló) tartamra jöhet létre.

A biztosítási szerződés tartamát – az egész életre szó- ló szerződések kivételével – szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A tartam a futamidő alatt nem változtatható meg. A határozott tartam elteltével a szer- ződő nem köteles a biztosítási szolgáltatást felvenni, a szerződést meghosszabbíthatja. A biztosító a szerződés lejárata előtt legalább 45 nappal írásban értesíti a szer- ződőt a lejárat időpontjáról, ekkor a szerződő dönthet a szerződés tartamának meghosszabbításáról. A tartam- hosszabbításra irányuló írásbeli kérelmet legkésőbb a lejáratot megelőző 15. napig kell a biztosító központjába megküldeni. A biztosító a kérelem elfogadásáról vagy el- utasításáról írásban értesíti a szerződőt.

4.3. A biztosítás hatálya

Az életbiztosítási szerződés hatálya – ellenkező szerződé- ses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed a belföldön és a külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre.

5. A biztosítási szerződés díja és költségei

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerző- dések esetében a biztosító díjakat és költségeket határoz meg. A biztosítási szerződés díjait a szerződő a szerző- dés díjfizetési gyakoriságának megfelelően köteles meg- fizetni. A biztosítási szerződés költségei – kivéve a tranz- akciós költségek – évente egyszer, a biztosítási évfordu- lón kerülnek levonásra. Ezeket a költségeket a biztosító

a befektetési egységek visszaváltásával érvényesíti. A költségek aktuális mértékét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését kérheti, amikor a kockázatviselés véget ér.

A szerződő nem követelheti a befizetett díjak visszafizeté- sét – kivéve a 30 napon belüli felmondás 9.2. pontjában foglaltakat – amennyiben a kockázatviselés már megkez- dődött.

5.1. Díjak

A biztosítási szerződés díja az alábbi elemekből tevődik össze:

• befektetési díjrész,

• életbiztosítási fedezet díja,

• kiegészítő biztosítási fedezetek díja,

• kezelési költség.

5.1.1. Befektetési díjrész

A befektetési díjrész a szerződés egyszeri vagy rendsze- res díjának azon része, amelyből a biztosító a szerződő rendelkezése alapján, a szerződő által meghatározott befektetési alapokban befektetési egységeket vásárol. A biztosító meghatározhatja a befektetési díjrész minimális összegét. Az érvényes minimális összegeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mel- léklete tartalmazza.

5.1.2. Életbiztosítási fedezet díja

5.1.2.1. Az életbiztosítási fedezet (alapbiztosítás) kezdeti biztosítási összegét szerződéskötéskor a szerző- dő fél határozza meg. A biztosító a szerződő által választott biztosítási összeghez tartozó kockázati díjat a mindenkori érvényes díjszabása alapján határozza meg, a biztosított életkora, a biztosítási szerződés tartama és egyéb kockázatok (sport, foglalkozás, egészségi állapot stb.) alapján.

5.1.2.2. A biztosító az életbiztosítási fedezet díját a bizto- sított belépési kora alapján határozza meg, mely díj a szerződés tartama során – az értékköve- tés kivételével – mindaddig változatlan marad, ameddig a szerződő a biztosítási összeg mó- dosítására vonatkozó kérelmet nem nyújt be a biztosítónak. Értékkövetés esetén a biztosító a biztosított aktuális korát és a szerződés hátra- lévő tartamát veszi alapul a megemelt kockázati díj kiszámításakor.

5.1.2.3. A biztosító által meghatározott biztosítási összeg fölött a biztosító orvosi vizsgálatot is kérhet.

5.1.2.4. A biztosító meghatározhatja az életbiztosítási fe- dezet minimális biztosítási összegét. A szerző- déskötéskor érvényes minimális összegeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek

3. számú melléklete, míg a díjtételeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 4. számú melléklete tartalmazza.

5.1.3. Kiegészítő biztosítási fedezetek díja

Az alapbiztosításhoz – a biztosított személyére vonatko- zóan – kiegészítő biztosítási fedezetek is választhatók. Az alapbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási fedezetek listáját az egyes termékek különös szerződési feltételei tar- talmazzák, míg a díjtételeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 4. számú melléklete tartalmazza. A kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási díjának kiszá- mítása a biztosító díjszabása alapján történik, szabályait az egyes kiegészítő biztosítások szerződési feltételei tar- talmazzák. A biztosító meghatározhatja a kiegészítő biz- tosítások minimális és maximális biztosítási összegét. A szerződéskötéskor érvényes minimális és maximális biz- tosítási összegeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza.

5.1.4. Kezelési költség

A biztosító az adott szerződés nyilvántartásával össze- függő költségének fedezetéül szolgáló díjrész. A biztosító a kezelési költséget a szerződés díjfizetési gyakoriságá- nak megfelelően számítja fel. A kezelési költség aktuális mértékét az egyes termékek különös szerződési feltéte- leinek 3. számú melléklete tartalmazza.

5.2. Költségek

A biztosítási szerződés költségei az alábbiak:

• adminisztrációs költség,

• kezdeti költség,

• tranzakciós költségek.

5.2.1. Adminisztrációs költség

A biztosító éves adminisztrációs költséget számít fel a befektetési egységek vételével, eladásával és nyilvántar- tásával összefüggő költségeinek fedezetére. Az admi- nisztrációs költség mértékével a biztosító évente egy al- kalommal, a biztosítási évfordulón, folyamatos díjas szer- ződés esetén a szerződő kezdeti, felhalmozási és eseti befektetési egységeinek darabszámát, míg egyszeri díjas szerződés esetén a szerződő kezdeti és eseti befekte- tési egységeinek darabszámát csökkenti. Amennyiben a biztosítási szerződés a biztosítási évfordulót megelőzően megszűnik, a biztosító jogosult a szerződés megszűné- sét megelőző évforduló és a megszűnés időpontja kö- zötti időszakra az adminisztrációs költséget arányosan levonni. Az adminisztrációs költség aktuális mértékét az

egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. szá- mú melléklete tartalmazza.

Az éves adminisztrációs költséget a biztosító jogosult biztosítási évente egyszer változtatni, de az az aktuális befektetési egységek 2,5 %-át nem haladhatja meg.

5.2.2. Kezdeti költség

A kezdeti költség mértékével a biztosító a biztosítási évfor- dulón a szerződő kezdeti befektetési egységeinek darab- számát csökkenti. A kezdeti költség a kezdeti egységek százalékában van meghatározva. A kezdeti költség mér- tékét és a levonás tartamát az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza.

5.2.3. Tranzakciós költségek

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerző- dő kérésére történő módosítások végrehajtásához kap- csolódóan tranzakciós költséget számolhat fel. A tranz- akciós költségek típusait, aktuális mértékét és a levonás szabályait az egyes termékek különös szerződési feltét- eleinek 3. számú melléklete tartalmazza.

6. A biztosítási díj fizetése

6.0.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: A biztosí- tás folyamatos díja éves díj, ami fizethető féléves, negyedéves, vagy havi részletekben is. A bizto- sítási díjat a szerződés lejáratáig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell megfizetni, amely- ben a biztosított elhalálozik. A díjfizetés gyako- riságát a szerződő az ajánlattételkor határozza meg, azonban azt bármelyik biztosítási évfor- dulón megváltoztathatja, ha a változtatási szán- dékot a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban közli a biztosítóval. A változtatás költségét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza. A biztosítás első rendszeres díjával azonos ösz- szegű díjelőleg a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak a díjfizetési időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyes termékek különös szerződési feltételeinek

3. számú mellékletében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott biztosítási időszakon belül esedékes rendszeres díjakat a biztosító kez- deti befektetési egységekben, az ezt követő biz- tosítási időszakban esedékes rendszeres díjakat felhalmozási befektetési egységekbe helyezi el.

A biztosító a szerződő által befizetett folyamatos biztosítási díjból levonja a kezelési költséget, az életbiztosítási fedezet díját, a kiegészítő biztosítá- si fedezetek díját, és ha az így megmaradt díjrész eléri a szerződő által vállalt befektetési díjrészt, azt forint alapú életbiztosítási szerződés esetén egész darabszámra lefelé kerekítve, euró alapú

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

életbiztosítási szerződés esetén pedig 3 tizedes jegyre lefelé kerekítve váltja át befektetési egy- ségekké. Ha a levonások után megmaradó ösz- szeg nem éri el a szerződő által vállalt befektetési díjrészt, a megmaradó összeget a biztosító nem fekteti be az alapkezelők befektetési alapjaiba, hanem a szerződő számláján tartja nyilván, és ez az összeg nem kamatozik.

Ha a szerződő több biztosítási időszakra vonat- kozó rendszeres biztosítási díjat előre, vagy ese- dékes díjánál nagyobb összeget fizet be, a bizto- sító ebből az esedékes díjakat és az esetlegesen elmaradt rendszeres díjakat pótolja. A fennma- radó összeg a szerződő számláján marad mind- addig, amíg a szerződőnek ismételten díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik, melyet a biztosító a számlán lévő összegből egyenlít ki. A számlán így maradó összeg nem kamatozik.

6.0.2. Egyszeri díjas szerződés esetén: A biztosí- tás egyszeri díjával azonos összegű díjelőleg a szerződés létrejöttekor esedékes. A biztosító a szerződő által befizetett egyszeri díjból levonja az életbiztosítási fedezet díját és a kiegészítő bizto- sítási fedezetek díját. A fennmaradó összeget a biztosító kezdeti befektetési egységekbe helyezi el. Ha a szerződő a biztosítási időszakra vonat- kozó egyszeri biztosítási díjnál nagyobb összeget fizet be, akkor az egyszeri biztosítási díjat meg- haladó összeg a szerződő számláján marad a szerződő további rendelkezéséig, és a számlán így maradó összeg nem kamatozik.

6.0.3. A egyszeri és folyamatos díjas szerződés ese- tében a biztosítás technikai kezdete a biztosítási ajánlaton és a kötvényen szereplő, a biztosítás kezdetét megadó időpont (mindig a hónap elseje).

6.0.4. A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettségét abban az időpontban teljesíti, amikor a biztosítási díjat (egyszeri díjat vagy első díjrészletet) a megfelelő devizanemben befizeti, vagy a biztosító számlájára átutalja. A díjfizetési kötelezettség teljesítésének minősül az is, amikor a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének fize- ti meg. Ilyen esetben a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlá- jára beérkezettnek kell tekinteni. Az első, illetve egyszeri díj jóváírására a szerződő számláján csak akkor kerül sor, ha a biztosító az ajánlatot kötvényesítette és a díj a biztosító számláján a helyes azonosítókkal (név, lakcím, kötvényszám) jóváírásra került. A szerződő számláján minden további díj jóváírására is csak akkor kerülhet sor, ha a díj a helyes azonosítókkal a biztosító szám- láján jóváírásra került.

6.0.5. A biztosító a szerződő által tett ajánlat kötvénye- sítése, valamint a befizetett első, illetve egyszeri díj esedékessége, valamint jóváírásának időpont-

ja közül a későbbi időpontot követő forgalmazási

(T) napon indított megbízása alapján az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerződési fel- tételek 1. melléklet I.1. pontjában megadott napi belépési áron (vétel) váltja át a befektetési díj- részt – a szerződő rendelkezésének megfelelően

– befektetési egységekre.

6.1. Eseti díjak

A szerződőnek a rendszeres/egyszeri díjfizetésen kívül bármikor lehetősége van további ún. eseti díjak befizeté- sére is. A befizetett eseti díjakból a biztosító eseti befekte- tési egységeket vásárol, melyeket a szerződő számláján elkülönítve tart nyilván. A szerződő köteles az eseti díj be- fizetéséről a biztosító központját írásban értesíteni és ren- delkezni arról, hogy ezt a díjat a biztosító milyen arányban helyezze el az egyes befektetési alapokban.

6.1.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezett- ségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Ha a szerződő eseti díjat szándékozik fizetni, de a rend- szeres díjfizetési kötelezettségét nem teljesítette, és a szerződésen már érvényes díjelőírás van, akkor a beérkező díjból a biztosító először a rend- szeres díjak tekintetében fennálló díjelőírást vagy díjtartozást egyenlíti ki és csak a fennmaradó ösz- szeget helyezi el eseti befektetési egységekben. Ha a szerződő nem jelzi a biztosítónak az eseti be- fizetést, vagy nem rendelkezik arról, hogy az eseti díjat milyen arányban kívánja felosztani az egyes alapokhoz tartozó befektetési egységek között, vagy az eseti díjra vonatkozó minimális díjnál ki- sebb összeget fizet be, illetve a rendszeres díjban fennálló tartozás kiegyenlítését követően a fenn- maradó összeg kisebb, mint a minimális eseti díj, úgy a biztosító a szerződő további rendelkezéséig azt a szerződő számláján helyezi el, és ha a szer- ződőnek tartozása keletkezik, akkor azt a biztosító ebből az összegből levonja.

A számlán így elhelyezett összeg nem kamatozik.

6.1.2. Egyszeri díjas szerződés esetén: Ha a szerző- dő nem jelzi a biztosítónak az eseti befizetést, vagy nem rendelkezik arról, hogy az eseti díjakat milyen arányban kívánja felosztani az egyes alapokhoz tartozó befektetési egységek között, vagy az eseti díjra vonatkozó minimális díjnál kisebb összeget fizet be, a biztosító a szerződő további rendelke- zéséig azt a szerződő számláján helyezi el.

A számlán így elhelyezett összeg nem kamatozik.

6.1.3. A biztosító a hiánytalanul kitöltött írásbeli értesí- tés biztosító központjába történő megérkezésé- nek, valamint a befizetett összeg jóváírásának időpontja közül a későbbi időpontot követő for- galmazási (T) napon indított megbízása alapján az 1. melléklet I.1. pontjában (vétel) meghatáro-

zott napi belépési áron váltja át az eseti díjat – a szerződő rendelkezésének megfelelően – befek- tetési egységekre.

6.1.4. Az eseti díj minimális összegét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellék- lete tartalmazza. Eseti díj fizetésére akkor is lehe- tőség van, ha a szerződés díjmentes. A biztosító az eseti díj befektetéséről értesítést küld a szerző- dőnek.

6.2. Fizetési késedelem folyamatos díjas szerződés esetén

6.2.1 Amennyiben a szerződő az esedékes rendszeres biztosítási díjat nem egyenlíti ki, a biztosító a koc- kázatot az utolsó díjjal fedezett időszak végétől számított 45 napig viseli. Ezen idő alatt a szerző- dőnek bármikor lehetősége van az elmaradt díj pótlására, ezzel a kockázatviselés folytatólagos megőrzésére. A biztosító a díjfizetésben fennálló tartozásról az esedékességet követő hónapfor- dulókon értesítést küld a szerződőnek. A biztosí- tó kockázatviselése az utolsó díjjal fedezett idő- szak végétől számított 45. nap utáni időszakra nem áll fenn. A biztosító díjjal fedezettnek tekinti azt az időszakot, amikor a díjfizetési gyakoriság szerinti forduló napjáig a befektetéshez kötött életbiztosításra vonatkozó teljes díj megfizetésre került. Ezen időpont után következő időszakot a biztosító díjjal nem fedezett időszaknak tekinti.

6.2.2. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötelezettsé- gét az értesítések után továbbra sem teljesíti, a biztosító az utolsó díjjal fedezett időszak végétől számított 110. és 120. naptári nap között meg- vizsgálja a befektetési egységekhez kötött élet- biztosítási szerződést aszerint, hogy van-e eseti befektetési egység nyilvántartva rajta és annak a legutolsó ismert árfolyamon számított értéke ele- gendő-e a teljes díjtartozás kiegyenlítéséhez. Mi- vel a legutolsó ismert árfolyam és a visszaváltás valós árfolyama egymástól eltér, a biztosító akkor hajtja végre a visszaváltást, ha a díjtartozás nem haladja meg az eseti befektetési egységek leg- utolsó ismert szolgáltatási árfolyamon számított értékének 95%-át. A biztosító az eseti befekteté- si egységek visszaváltásából az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási fedezetek díját, a kezelési költséget és a befektetési díjrészt is fedezi.

6.2.2.1. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek kü- lönös szerződési feltételeinek 3. számú mellékleté- ben (maradékjog nélkül történő megszűnés) meg- határozott biztosítási időszakon belül keletkezik, valamint a szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva és azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás rendezhető, a biztosító az elma- radt díja(ka)t az eseti befektetési egységek szolgál- tatási áron történő eladása révén érvényesíti.

6.2.2.2. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek kü- lönös szerződési feltételeinek 3. számú mellék- letében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási időszakon belül kelet- kezik, és a szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva, de azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értéké- ből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron tör- ténő kifizetésével megszűnik.

6.2.2.3. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek kü- lönös szerződési feltételeinek 3. számú mellékleté- ben (maradékjog nélkül történő megszűnés) meg- határozott biztosítási időszakon belül keletkezik, és a szerződésen nincsenek eseti befektetési egysé- gek nyilvántartva, akkor a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

6.2.2.4. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek kü- lönös szerződési feltételeinek 3. számú mellék- letében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási időszakon túl, de az egyes termékek különös szerződési feltételeinek

3. számú mellékletében (szerződésre vonatko- zó korlátozások) meghatározott biztosítási idő- szakon belül keletkezik, valamint a szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva, és azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás rendezhető, a biztosító az elmaradt díjat az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti.

6.2.2.5. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek kü- lönös szerződési feltételeinek 3. számú mellék- letében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási időszakon túl, de az egyes termékek különös szerződési feltételeinek

3. számú mellékletében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott biztosítási időszakon belül keletkezik, és a szerződésen nincsenek eseti befektetési egységek nyilvántartva, vagy vannak, de azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pont- ja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a befektetési egységhez kötött életbiztosítás visszavásárlásra kerül és a visszavásárlási összeg kifizetésével megszűnik.

6.2.2.6. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mel- lékletében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott biztosítási időszakon túl keletke- zik és az életbiztosítási szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva, és azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számí- tott értéke elegendő a teljes díjtartozás kiegyen- lítésére, a biztosító az elmaradt díjat az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti.

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

6.2.2.7. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mel- lékletében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott biztosítási időszakot követően keletkezik, és az életbiztosítási szerződésen nin- csenek nyilvántartva eseti befektetési egységek, vagy vannak, de azok jelen szerződési feltételek

6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a szerződést a biztosító a jelen szerződési feltételek 8.4. pont- jába foglaltak figyelembe vételével részlegesen díjmentesíti az első elmaradt díj esedékessé- gének időpontjára. A részleges díjmentesítés következtében továbbra is fennálló díjfizetési kö- telezettségeket – alapbiztosítás díja, kiegészítő biztosítási fedezetek díjai és a kezelési költség

– a biztosító amennyiben lehetséges az eseti be- fektetési egységek – és ha ezek száma nullára csökken vagy nincs –, a felhalmozási befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása ré- vén érvényesíti. A biztosító akkor hajtja végre a visszaváltást, ha a díjtartozás nem haladja meg az eseti – és ha ezek száma nullára csökken vagy nincs –, a felhalmozási befektetési egységek leg- utolsó ismert szolgáltatási árfolyamon számított értékének 95%-át.

6.2.3. A biztosító a befektetési egységek visszaváltásával úgy fedezi a díjtartozást, hogy a szerződő különbö- ző befektetési alapokban lévő befektetési egysége- inek egymáshoz viszonyított aránya ne változzon. A biztosító alapbiztosításra, valamint kiegészítő biz- tosítási fedezetekre vonatkozó kockázatviselése a befektetési egységek visszaváltásának teljesülését követő nap 0. órájától kezdődik újra.

6.2.4 Írásbeli nyilatkozatával a szerződő is kérheti a rendszeres biztosítási díj tekintetében fennálló adott díjhátralék eseti, illetve felhalmozási be- fektetési egységek terhére történő rendezését. Amennyiben a szerződő élni kíván ezen jogával, úgy tudomásul veszi egyben azt is, hogy a fel- halmozási egységek visszaváltásából és újbóli megvételéből többletköltsége keletkezik.

7. Alapkezelők befektetési alapjai

7.1. Befektetési alapok

A biztosító a befektetési díjrészből a szerződő részére a befektetési alapkezelők által működtetett befektetési ala- pokban befektetési egységeket vásárol. Az alapkezelő befektetési alapjai befektetési egységekből állnak, amely egységek a befektetési alap eszközeiben való részese- dést jelentik. A befektetési alap célja az alaphoz tartozó befektetési egységek értékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény (mely lehet nyereség és veszteség is) változtatja az alapkezelő befektetési alapjainak esz- közértékét és ezáltal a szerződő által megvásárolt befek- tetési egységek értékét.

Az alapkezelők szerződéskötéskor választható befektetési alapjait és az alapkezelők befektetési elveiről szóló tájékoz- tatást az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerző- dési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza. Az alapke- zelők különböző befektetési alapjai különböző típusú befek- tetési formát képviselnek, melyek a várható hozamban és a befektetés kockázatában különböznek egymástól.

A biztosítás megkötésekor a szerződő határozza meg, hogy a rendszeres/egyszeri biztosítási díj befektetési díjrészét, valamint az eseti befizetések alkalmával befi- zetett összeget milyen arányban (százalékban) kívánja az alapkezelők egyes befektetési alapjaihoz kötött be- fektetési egységek vásárlására fordítani. A biztosító mi- nimális arányt határozhat meg, melyet az egyes termé- kek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmaz. Az alapkezelőknek jogukban áll új befektetési alapokat létrehozni és meglévő alapokat megszüntetni. Befektetési alap megszüntetésére abban az esetben ke- rül sor, ha az alap értéke az alapkezelő megítélése sze- rint nem elegendő az alap gazdaságos működtetéséhez. A biztosító is dönthet úgy egyoldalúan, hogy meghatáro- zott alapok további választására nem nyújt lehetőséget.

A biztosító azon szerződőket, akiknek egy megszűnő alap- ban befektetési egységei vannak, az alap tervezett meg- szüntetése előtt 15 nappal értesíti és felajánlja a megszűnő alap befektetési egységeinek bármely más működő alap befektetési egységeibe való költségmentes áthelyezését, illetve biztosítja a további rendszeres díjak költségmen- tes átirányítását. Amennyiben a szerződő az értesítésben meghatározott határidőig nem rendelkezik a megszűnő alapban lévő befektetési egységeinek áthelyezéséről illetve az átirányításról, abban az esetben a biztosító a kiküldött tájékoztatóban leírtaknak megfelelően jár el.

Az alapkezelőknek joga van a befektetési egységek felosztására vagy összevonására, ami megváltoztatja a befektetési egységek számát és ezáltal értékét. Ez a művelet csak technikai jelentőségű és az alapokban lévő egységek, valamint a szerződő számláján lévő befekte- tési egységek összértékét nem befolyásolja. Az alapke- zelők befektetési alapjaiban bekövetkező vagy működési rendjét érintő, jelen szerződési feltételekben foglalt eljá- rási rendjétől eltérő változást a biztosító honlapján köz- zéteszi. A szerződő tudomásul veszi, hogy a biztosító a közölt változásoknak megfelelően jár el, illetve módosítja az alapkezelőkkel kapcsolatos eljárási, működési rendjét.

A biztosító nem vállal tőke- illetve hozamgaranciát.

Amennyiben egy alapkezelő egy adott befektetési alapra vonatkozóan – a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tör- vény (Tpt). hatályban lévő rendelkezései alapján – átme- neti időre felfüggeszti a befektetési jegyek forgalmazását, az egyes termékek különös szerződési feltételeinek elvá- laszthatatlan részét képező 1. számú melléklet 1.1 illetve

1.2 pontjaiban, az adott befektetési alapra meghatározott T nap alatt a felfüggesztést követő első forgalmazási na- pot kell érteni. Amennyiben az alap vagy az alapkezelő véglegesen fizetésképtelenné válik, az ebből eredő káro- kért a biztosítót felelősség nem terheli.

Az alapkezelők a befektetési alapokat minden forgal- mazási napon értékelik. A biztosító az alapkezelők által meghatározott egy befektetési jegyre jutó nettó eszköz- értéket a befektetési egységek belépési árának tekinti. A befektetési egységek értékét a biztosító 6 tizedes jegy pontossággal tartja nyilván.

Euró alapú szerződés esetén a befektetetési egységek árfolyama 2 tizedes jegy, forint alapú szerződés esetén a befektetési egységek árfolyama 6 tizedes jegy pontos- sággal kerül nyilvántartásra.

8. Szerződés módosításának lehetőségei

Ha a biztosítási szerződésben a szerződő fél és a biztosí- tott személye eltér, a szerződés módosításához bizonyos esetekben a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.

8.1. A biztosítási fedezetek és a befektetési díjrész módosítása

Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.

8.1.1. Életbiztosítási fedezet és kiegészítő biztosítási fedezetek módosítása

A szerződő bármely díjfizetési ütem szerinti hónapfordu- lóra írásban kérheti az életbiztosítási fedezet és a kiegé- szítő biztosítási fedezetek biztosítási összegeinek, illetve az ezekhez tartozó díjrészek növelését, valamint új ki- egészítő biztosítási fedezet felvételét. Az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott idő- szakot követően a szerződő kérheti a biztosítási össze- gek, illetve az ezekhez az összegekhez tartozó díjrészek csökkentését, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek lemondását, az aktuális minimális díjakra és minimális biztosítási összegekre, valamint a díjfizetési gyakoriságra vonatkozó határok figyelembevételével.

A biztosító meghatározhatja az életbiztosítási fedezet és a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összeg növelésének vagy csökkentésének minimális mértékét, melyet az egyes termékek különös szerződési feltétele- inek 3. számú melléklete tartalmaz. Ha az életbiztosítási fedezet biztosítási összegének vagy a kiegészítő biztosí- tási fedezetek biztosítási összegének növekedése, illetve a felvenni kívánt új kiegészítő biztosítási fedezet bizto- sítási összege meghaladja az adott életkorhoz tartozó, a biztosító által meghatározott határt, a biztosító orvosi vizsgálathoz kötheti a módosítás végrehajtását. A tartam alatti – nem értékkövetésből eredő – biztosítási összeg- emelésnél a biztosító elutasíthatja a szerződő igényét, és az elutasítást nem köteles indokolni. Az életbiztosí- tási fedezet, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek módosítását a biztosító az írásbeli kérelemnek a bizto- sító központjába történő beérkezését követő 5. mun- kanapot követő díjfizetési ütem szerinti hónapfordulótól hajtja végre. Abban az esetben, ha a biztosító a módo- sítás elvégzését orvosi vizsgálathoz, vagy további orvosi dokumentációk bemutatásához köti, akkor a biztosító a

kért dokumentumok biztosító központjába történő beér- kezését követően kockázatelbírálást hajt végre. Amennyi- ben a kockázatelbírálás lehetővé teszi a szerződő által kért módosítás végrehajtását, úgy a biztosító a módosítást a kockázatelbírálás befejezését követő hónapfordulótól ér- vényesíti. Ha a biztosító a fentiek értelmében a kockázatot nem tudja vállalni, abban az esetben a szerződőt a módo- sítás végrehajtásának elmaradásáról írásban értesíti.

8.1.2. Befektetési díjrész

A szerződő, amennyiben a díjfizetési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett, bármely díjfizetési ütem szerinti hónapfordulóra kérheti a befektetési díjrész növelését. Az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében meghatározott időszakot követően (szerződésre vonatkozó korlátozások) a szerződő kérheti a befektetési díjrész csökkentését is, de a csökkentett díjrész nem lehet kevesebb az egyes termékekhez kap- csolódó különös szerződési feltételek 3. számú mellékle- tében meghatározott minimális értéknél.

8.2. Átirányítás

Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.

Folyamatos díjas szerződések esetén a jövőben befi- zetésre kerülő rendszeres díjak befektetési díjrészének az alapkezelők befektetési alapjaihoz kötött befektetési egységekben való elhelyezési aránya a szerződő írásbe- li rendelkezésére bármikor módosítható. Ha a szerződő átirányítási kérelmet nyújt be a biztosítónak, akkor a biz- tosító az írásbeli kérelemnek a biztosító központjába tör- ténő megérkezését követő 2. munkanap után a szerződő számláján jóváírt rendszeres díj befektetési díjrészét már az átirányítási kérelemben foglaltak szerint helyezi el. Az átirányítás költsége az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében található meg. Az át- irányítás során az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatáro- zott minimális százalékarányokat figyelembe kell venni.

8.3. Áthelyezés

A szerződő írásbeli rendelkezése alapján a meglévő be- fektetési egységek belépési áron, bármikor más – az egyes termékek különös szerződési feltételeinek aktuális

1. számú mellékletébe foglalt – befektetési alapok befek- tetési egységeire válthatók át.

A befektetési egységek áthelyezésére a szerződő írásbeli rendelkezésének a biztosító központjába történő beér- kezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízás alapján, a jelen szerződési feltételek 7.1. pontjába foglal- tak figyelembevétele mellett, alapkezelőn belüli áthelye- zés esetén az 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi belépési áron, alapkezelők közötti áthelyezés esetén az 1. melléklet I.2. pontjában meghatározott napi belépé- si áron kerül sor.

Egy áthelyezésnek számít, ha egy alapból egy vagy több alapba kíván a szerződő befektetési egységeket áthelyezni.

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

Az áthelyezés során az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott minimális százalékarányokat figyelembe kell venni. A biztosító az áthelyezéskor érvényes áthelye- zési költséget vonja le a szerződő számlájáról. Az áthe- lyezés költsége az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében található meg.

8.4. Díjmentesítés

Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.

Folyamatos díjas szerződés esetén a szerződő kérheti a szerződés díjmentesítését az arra vonatkozó írásbeli nyi- latkozatának a biztosító központjába történő beérkezését követő 5. munkanaptól számított első díjfizetési esedé- kességtől. A szerződés díjmentesítésére az egyes termé- kek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékleté- ben (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott díjjal fedezett időszak eltelte után van lehetőség.

8.4.1. Díjmentesítés esetén a szerződőnek nyilatkoznia kell arról, hogy fenn kívánja-e tartani az életbizto- sítási fedezetet és a kiegészítő biztosítási fedeze- teket. Amennyiben fenn kívánja tartani a fent leírt fedezeteket, akkor a biztosító az életbiztosítási szerződésen részleges díjmentesítést hajt végre, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződését a biztosítási fedezetek nélkül kívánja fenntartani, akkor az életbiztosítási szerződés teljes díjmen- tesítésre kerül.

A díjmentesítés a szerződő fenti nyilatkozatának hiányában nem hajtható végre.

A szerződés részleges, illetve teljes díjmentesíté- se nem jelenti a szerződés teljes költségmentes- ségét. Az életbiztosítási szerződés teljes díjmen- tesítése esetén a szerződést terhelő költségeket (adminisztrációs költség, kezdeti költség) a biz- tosító továbbra is érvényesíti, valamint a szer- ződő továbbra is köteles megfizetni a kezelési költséget, a díjmentesítésre irányuló nyilatkozat beérkezésének időpontjában aktuális díjfizetési gyakoriság szerint.

Amennyiben a szerződő az életbiztosítási fedezet és a kiegészítő biztosítási fedezetek megtartása mellett dönt – részleges díjmentesítést választ –, úgy a fentieken túl, a rendszeres biztosítási díj ezen fedezetekre vonatkozó részét köteles to- vábbra is a díjmentesítésre irányuló nyilatkozat beérkezésének időpontjában aktuális díjfizetési gyakoriság szerint megfizetni.

Amennyiben a szerződő a fentiekben megha- tározott díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosító az elmaradt díjat illetve költséget az eseti befektetési egységek – és ha ezek száma nullára csökken –, a felhalmozási befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása ré-

vén érvényesíti úgy, hogy a szerződő különböző befektetési alapokban lévő befektetési egységei- nek egymáshoz viszonyított aránya ne változzon. Ebben az esetben a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés kockázatvise- lésének fennállására valamint megszűnésére a jelen szerződés feltételek 6.2 pontjába foglalt szabályok az irányadóak.

Amennyiben az eseti, illetve a felhalmozási be- fektetési egységek aktuális értéke a biztosító ál- tal érvényesített költségek levonásának időpont- jában nem elegendő a költségek fedezésére, a szerződés a visszavásárlási összeg kifizetésével megszűnik.

Díjmentes szerződésre eseti díjak bármikor befi- zethetők.

8.4.2. A díjmentesített szerződés szerződője – a díj- mentesítés hatálybalépését megelőző díjfizetési gyakorisághoz igazodva – jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés és a díjmentesítés idő- pontjában érvényes életbiztosítási összeg hatály- ba léptetését. A szerződő írásbeli nyilatkozatának hiányában a szerződés a díjmentesítési idősza- kot megelőző teljes díj szerződő részéről törté- nő megfizetésével automatikusan nem válik újra rendszeres díjfizetésű szerződéssé. A szerződés díjkötelessé tételéhez kapcsolódó költségek az egyes termékek különös szerződési feltételeinek

3. számú mellékletében találhatók.

A díjmentesített szerződés díjmentesítés idő- pontjára történő visszaállítására nincs lehetőség.

Abban az esetben, ha a szerződő az életbiztosí- tási fedezet és a kiegészítő biztosítási fedezetek megtartása nélkül díjmentesítette a szerződését (teljes díjmentesítés), úgy a díjmentesítés előtti eredeti biztosítási összegek érvénybe lépéséhez új díjkalkuláció elvégzése szükséges, ebből kifo- lyólag a biztosító a szerződést, a díjmentesítés előtt fennálló biztosítási díjnál magasabb biztosí- tási díj megfizetése mellett vállalja. A biztosító a szerződés újra érvénybe helyezésekor új egész- ségi nyilatkozatot és orvosi vizsgálatot is kérhet.

8.5. Rendszeres pénzkivonás

A szerződő írásban kérheti, hogy a biztosító az írásbeli nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését kö- vető 5. munkanapjától számított első biztosítási hónap- fordulótól, választott rendszerességgel pénzt fizessen ki a számlájáról.

A biztosító a rendszeres pénzkivonás szolgáltatást a szerződőnek teljesíti. A pénzkivonás megszüntethető, a szerződő írásbeli rendelkezésének a biztosító központjá- ba történő beérkezését követő 5. munkanapjától számí- tott következő biztosítási hónapfordulón.

8.5.1. Folyamatos díjas szerződés esetén a pénz- kivonás történhet havi, negyedéves, féléves vagy éves rendszerességgel, a felhalmozási és az eseti befektetési egységek eladása révén a szer- ződő nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően. A rendszeres pénzkifizetés addig tart, ameddig erre a felhalmozási, illetve eseti befektetési egy- ségek teljes fedezetet nyújtanak. A választott gyakoriság szerint kivont összeg minimális mér- téke és a rendszeres pénzkivonásnak a szerző- dő számláját terhelő költsége az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mel- lékletében találhatók meg.

8.5.2. Egyszeri díjas szerződés esetén a pénzki- vonás történhet havi, negyedéves, féléves vagy éves rendszerességgel a kezdeti és az eseti be- fektetési egységek visszavásárlási értéken tör- ténő eladása révén a szerződő nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően. A rendszeres pénzki- fizetés addig tart, ameddig erre a kezdeti és az eseti befektetési egységek teljes fedezetet nyúj- tanak. A választott gyakoriság szerint kivont ösz- szeg minimális összege és a rendszeres pénzki- vonásnak a szerződő számláját terhelő költsége az egyes termékek különös szerződési feltételei- nek 3. számú mellékletében találhatók meg.

8.6. Részleges visszavásárlás

A szerződő a szerződés fennállása alatt írásban megbí- zást adhat a befektetési egységek egy meghatározott részének a visszavásárlására. A szerződőnek a részle- ges visszavásárlásra vonatkozó nyilatkozatban kell ren- delkeznie arról, hogy a visszavásárlást meglévő alapjaiból milyen arányban kéri végrehajtani. Amennyiben a szerző- dő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító a részleges visszavásárlást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységeinek aránya egymáshoz viszonyítva ne változzon.

8.6.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: a rész- leges visszavásárlás a felhalmozási befektetési egységek terhére kérhető.

8.6.2. Egyszeri díjas szerződés esetén: a részleges visszavásárlás a kezdeti befektetési egységek terhére kérhető.

8.6.3. A befektetési egységek eladását a biztosító a szerződő erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatának a biztosító központjába történt beérkezését kö- vető forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembevétele mellett, az 1. melléklet

I.1. pontjában (eladás) meghatározott napi szol- gáltatási árfolyamon számított értéken teljesíti. A biztosító a részleges visszavásárlás szolgáltatást a szerződőnek teljesíti.

8.7. Eseti pénzkivonás

A szerződő a szerződés fennállása alatt bármikor írásban megbízást adhat eseti befektetési egységeinek vagy az egységek egy részének eladására.

Az eseti befektetési egységek eladását a biztosító a szer- ződő erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatának a biztosító központjába történt beérkezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési felté- telek 7.1. pontjába foglaltak figyelembe vétele mellett, az

1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgálta- tási árfolyamon (eladás) számított értéken teljesíti.

A szerződőnek az eseti pénzkivonás kérelemben kell ren- delkeznie arról, hogy a pénzkivonást a meglévő alapjaiból milyen arányban kéri. Amennyiben a szerződő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító az eseti pénz- kivonást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységeinek aránya egymáshoz viszo- nyítva ne változzon.

A biztosító az eseti pénzkivonás szolgáltatást a szerző- dőnek teljesíti.

8.8. Értékkövetés

Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.

8.8.1. Az életbiztosítási fedezet biztosítási összegét, a ki- egészítő biztosítási fedezetek biztosítási összegét és a befektetési díjrészt a szerződőnek jogában áll folyamatos díjas szerződés esetén a kockázatvise- lési időszak alatt, az értékkövetési szabályok szerint évente egyszer a rendszeres díj növelésével emel- ni. A biztosítási díj emelése következtében az élet- biztosítás fedezet biztosítási összege, a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összege, valamint a befektetési díjrész egyaránt nő. Az életbiztosítási összeg, valamint a kiegészítő biztosítási fedeze- tek biztosítási összegének emelését a biztosító a biztosított egészségi állapotának újabb vizsgálata nélkül hajtja végre. Az életbiztosítási fedezet bizto- sítási összegének, a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összegének és a befektetési díjrész nö- velésének felső határa minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző naptári év inflációs rátája. Amennyiben az infláci- ós ráta nem éri el az 5%-ot, akkor az értékkövetés rátája 5%. A biztosító javaslatot tehet az inflációs rátánál magasabb díjemelésre is.

8.8.2. A biztosítási összeg emelkedésének mértéke a díj emelkedésének mértékén kívül a biztosított- nak az emelés időpontjában elért életkorától és a biztosítás hátralévő tartamától is függ. A biz- tosítási összegek növekedésének mértéke és a biztosítási díj növekedésének mértéke egymástól eltérhet. Az értékkövetés keretében a biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően 45 nappal minden évben értesítést küld a szerződőnek a

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

megemelkedett díjról és a biztosítási összeg- ről. A szerződőnek jogában áll a felajánlott ér- tékkövetést az értesítőben megjelölt határidőig írásban elutasítani. Amennyiben a szerződő az értesítésben jelzett határidőig nem válaszol, úgy a biztosító az értékkövetést a leírtak szerint auto- matikusan végrehajtja.

8.8.3. A rendszeres biztosítási díj növelésének mértéke a biztosító által ajánlottnál nagyobb is lehet. Az erre vonatkozó kérelmet a szerződőnek a bizto- sítási évforduló előtt legalább 30 nappal kell a biztosítónak írásban benyújtania.

8.8.4. Amennyiben a szerződő az értékkövetést ko- rábban visszautasította, vagy a biztosító által fel- ajánlottnál nagyobb mértékben kívánja emelni az életbiztosítási fedezet, valamint a kiegészítő biz- tosítási fedezetek biztosítási összegét, úgy a biz- tosítónak az értékkövetés előtt jogában áll újabb kockázatelbírálást végezni, annak alapján a kérést elfogadni, vagy indoklás nélkül elutasítani.

8.8.5. Értékkövetésre csak olyan szerződés esetén van lehetőség, ahol a szerződőnek a teljes díjra vo- natkozóan díjfizetési kötelezettsége áll fenn. A biztosítási díj és összeg emelkedése a biztosítás megkötését követő első biztosítási évfordulón kezdődik és – az utolsó 2 biztosítási év kivételé- vel – évente következik be.

9. A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosító kockázatviselése véget ér és a szerződés megszűnik

• a biztosított elhalálozása esetén, a halál napjának 0. órájával,

• felmondással (visszavásárlással) a visszavásárlás nap- jának 0. órájával.,

• ha a szerződő él a szerződés létrejöttéről szóló tájé- koztatás kézhezvételét követő 30 napos felmondás lehetőségével,

• határozott tartamú szerződés esetén a biztosítási szer- ződés lejártakor, a lejárat napjának 0. órájával,

• folyamatos díjas szerződés esetén a biztosítás első évében díjnemfizetés miatt, a díjjal fedezett időszak utolsó napját követő 46. nap 0. órájával,

• folyamatos díjas szerződés esetén, ha a szerződőnek díjhátraléka van és a számláján nyilvántartott felhal- mozási- és eseti befektetési egységek először nem fedezik a teljes szerződésben felmerült költségeket és/ vagy díjakat, úgy a díjjal fedezett időszak utolsó napját követő 46. nap 0. órájával.

9.1. Visszavásárlás

A biztosítási szerződést a szerződőnek joga van bármikor, írásban felmondani (visszavásárlást kérni). Felmondás esetén a szerződő a visszavásárlási összegre jogosult az alábbiak szerint:

9.1.1. Folyamatos díjas szerződés esetén, ha a szerződés az egyes termékek különös szerző- dési feltételeinek 3. számú mellékletében (ma- radékjog nélkül történő megszűnés) meghatá- rozott biztosítási időszakon belül szűnik meg felmondással és a szerződésen nincsenek eseti egységek nyilvántartva, a visszavásárlási összeg nulla, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik. A visszavásárlási érték a második biztosítási évtől a kezdeti-, a felhalmozási és az eseti befektetési egységek visszavásárlási értékének összege.

9.1.2. Egyszeri díjas biztosítási szerződés vissza- vásárlási értéke a kezdeti és az eseti befektetési egységek visszavásárlási értékének összege.

9.1.3. A folyamatos és egyszeri díjas biztosítási szerző- dés kezdeti befektetési egységeire vonatkozó visszavásárlási táblázat az egyes termékek külö- nös szerződési feltételeinek 2. számú mellékle- tében található meg. A kezdeti befektetési egy- ségek visszavásárlási értéke a kezdeti befekte- tési egységek darabszámának a visszavásárlási táblázatban feltüntetett megfelelő százaléka, az aktuális szolgáltatási áron számítva.

A biztosító a visszavásárlási összegből levonja az esetlegesen el nem számolt költségeket, melyek a következők lehetnek:

• le nem vont, de a szerződés visszavásárlása időpontjáig esedékessé vált adminisztrációs költség,

• díjtartozás (az életbiztosítási fedezet és a ki- egészítő biztosítási fedezetek elmaradt díjai),

• a szerződés visszavásárlása időpontjáig ese- dékessé vált, de le nem vont kezelési költség,

• valamint az esedékessé vált, de le nem vont tranzakciós költségek.

A biztosító a visszavásárlásra vonatkozó, hiány- talanul kitöltött írásbeli nyilatkozat biztosító köz- pontjába történő megérkezését követő forgalma- zási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figye- lembe vétele mellett, az 1. melléklet I.1. pontjá- ban meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás) számított visszavásárlási értéket fizeti ki a szerződő részére.

Ha a visszavásárlás időpontjában a szerződőnek túlfizetése van, a biztosító a többletdíjat is visz- szajuttatja a szerződő részére, kivéve az életbiz- tosítási fedezet, valamint a kiegészítő biztosítások adott hónapra eső díját. Az életbiztosítási fedezet, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek tekinte- tében a Biztosító kockázatviselése annak a nap- tári hónapnak az utolsó napjáig hatályban marad, amelyben a visszavásárlás Biztosító részéről telje- sítésre kerül. A többletdíjat a biztosító költségle- vonás és kamatjóváírás nélkül számolja el.

A visszavásárolt szerződés nem helyezhető újra érvénybe.

9.2. A 30 napos felmondás

9.2.1. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a szerződőt bizonyítható és azono- sítható módon, köteles egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. Az életbizto- sítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyi- latkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.

9.2.2. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződőt a fel- mondási jog nem illeti meg hitelfedezeti életbiz- tosítások esetén, illetve amennyiben a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg. A szerződő felmondó nyilat- kozatának kézhezvételét követően a biztosító kö- teles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni, az alábbiak szerint.

9.2.3. A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból – a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén – a kockázatelbírálás, a kötvényesítés, a nyomtatványok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el. Az elszámolás elve a kö- vetkező: a biztosító a fenti költségek fedezésére a befizetett díjat, de maximum az egyes termékek- hez kapcsolódó különös szerződési feltételek 3. számú mellékletében megjelölt összeget tarthat- ja vissza.

9.2.4. Abban az esetben, ha a szerződés orvosi vizs- gálattal jött létre, mely orvosi vizsgálat költségét a biztosító fedezte, és a szerződő él a 30 na- pos felmondás lehetőségével, akkor a szerződő köteles az orvosi vizsgálati díjat a biztosítónak visszafizetni. Ebben az esetben a biztosító által visszatartott összeg meghaladhatja az egyes termékek különös szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott maximális értéket. Abban az esetben, ha a szerződő él a 30 napos

felmondás lehetőségével, akkor a biztosító koc- kázatviselése megszűnésének időpontja az ügy- fél által írt felmondó nyilatkozat biztosító központ- jába történő beérkezését követő nap 0. órája.

9.3. Felmondás a Biztosító részéről

Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat je- lentős növekedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.

9.4. Rendes Felmondás

A szerződő – ha az első évre eső biztosítási díjat befi- zette – az életbiztosítási szerződést írásban, 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási évforduló napjára fel- mondhatja.

10. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

10.1. Közlési és változásbejelentési kötelezett- ség

10.1.1. A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosított is) köteles a szerző- déskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjá- ból lényeges minden olyan körülményt a biztosí- tóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kel- lett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal a felek közlési kötelezettségüknek tesznek eleget. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények vál- tozását a változás beálltát követő 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni az alábbi módok egyikén:

• e-mail: xxxx@xxxxxx.xx,

• telefon: 00 00 000 000 (helyi tarifával hívható kékszám),

• fax: 00 0 000 0000,

• postacím: SIGNAL Biztosító Zrt. 1519 Buda- pest, Pf. 260.

Ha a szerződéskötéskor fennállott lényeges körülményekről a biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés létrejöttétől számított 5 évig gyakorolhatja. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, csak az esetleges visszavásárlási összeget fizeti ki, kivéve ha

a) a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosí- tási esemény bekövetkeztére,

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

b) a szerződés megkötésétől a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig 5 biztosítási év már eltelt.

10.1.2. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosí- tási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyi- latkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

10.1.3. Amennyiben a szerződő és a biztosított a változásbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlési kötelezettség megsértésére vo- natkozó szabályok az irányadóak.

10.1.4. Amennyiben a biztosító az életkor helytelen be- vallása miatt a szerződésre a tényleges fedezet- re alacsonyabb díjat számított, de a szerződés a valós életkorral a biztosítási fedezet különös szerződési feltétele szerint létrejöhetett volna, úgy a szolgáltatás arra a szintre kerül leszállítás- ra, amely a szerződés megkötésének időpontjá- ban a tényleges életkora mellett megfelelt volna.

10.1.5. Ha a szerződés a valós korral létrejöhetett volna és a helytelen korbevallás eredményeképpen a díj magasabb szinten került megállapításra, úgy a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti.

10.1.6. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosí- tási szerződés nem jöhetett volna létre, a szerző- dés érvénytelen, a biztosító a biztosítási fedezet- re befizetett díjakat visszatéríti a szerződőnek.

10.2. Titoktartási kötelezettség

10.2.1. A biztosítási titok minden olyan – minősített ada- tot nem tartalmazó –, a Biztosító, a biztosítás- közvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendel- kezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosí- tásközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi kö- rülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

10.2.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a Biztosító a következő bekezdésben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé- séről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulá- sával kezelheti.

10.2.3. (1) A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések

megítéléséhez szükséges, vagy a Bit.-ben meg- határozott egyéb cél lehet.

(2) Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korláto- zás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik

– titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

10.2.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító, a biztosításközvetí- tő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

10.2.5. (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to- vábbá az általa kirendelt szakértővel

e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szak- tanácsadóval, a harmadik országbeli Biztosí- tó, független biztosításközvetítő vagy szakta- nácsadó magyarországi képviseletével, ezek

érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a bizto- sítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói te- vékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhiva- tallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt egész- ségügyi hatósággal

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre fel- hatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kocká- zatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra ke- rülő biztosítási szerződési állomány tekinteté- ben az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekinteté- ben, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendel- kezési jogával élve a közúti közlekedési bal- esetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett te- vékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatvé- delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szakta- nácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto- sával, a pénzügyi jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való beso- rolás, illetve a káresetek igazolásának rész- letes szabályairól szóló rendeletben megha- tározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályo- zott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, az- zal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köte- les megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jog- szabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(3) A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha a bizto- sító, biztosításközvetítő, és a biztosítási szakta- nácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(4) Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű ada- tok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(5) A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése cél- jából – írásban kér biztosítási titoknak minősü- lő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot a biztosítótól.

(6) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg:

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfe- lel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgá- latok elvégzése céljából a miniszternek részé- re személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A fejezeté- ben, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történő adatátadás.

10.2.6. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nem- zetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn- szervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel- téssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűn- szövetségben vagy bűnszervezetben elköve- tett bűncselekménnyel van összefüggésben.

10.2.7. (1) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a Magyar Nemzeti Bankról szóló tör- vény szerinti ellenőrzési eljárás során az össze- vont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgá- lati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

10.2.8. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalma- zó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a

levéltári kutatások céljára felhasználható. A biz- tosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglalta- kat kell megfelelően alkalmazni.

10.2.9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosí- tó által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írás- ban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányá- ban – az adattovábbításnak törvényben meg- határozott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely mó- don biztosított.

10.2.10. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföld- re történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól szá- mított 5 év elteltével, az egészségügyi állapottal összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok to- vábbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

10.2.11. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződés- sel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

10.2.12. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érin- tett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

10.2.13. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelke- zések az irányadók.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örö- köse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

10.3. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudni- valók

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására ju- tott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenység- ről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) ér- telmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különle- ges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatá- lyos jogszabályok értelmében különleges adatnak minő- sül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megte- heti. Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenysé- get végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenysé- get végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik sze- mélynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett meg- keresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 10.2 pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, ami- kor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a

megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevé- kenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

Tájékoztatás kérése:

az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa az érintett vonatkozá- sában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adatto- vábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásokért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez ve- zetett, illetőleg ha az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a tör- vényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilá- gosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adat- védelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

Helyesbítés:

ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbítendő.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak he- lyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egy- értelműen.

Törlés:

a személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes;

• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetet- lenül szükség;

• az hiányos vagy téves és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolá- sának törvényben meghatározott határideje lejárt;

• azt bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

Zárolás:

törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap- xxx feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot ko- rábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes- bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

Nyilvánosságra hozatal:

a biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala — kivéve, ha arra az érin- tett felhatalmazást ad, illetve ha azt törvény rendeli el — tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügy- feleivel kapcsolatos — személyes adatokon is alapuló — összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyő- ződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

10.4. Felmentés, felhatalmazás

A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban, valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenntar- tása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumokban foglalt személyes és különle- ges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszontbiztosító részé- re átadja.

A szerződő, a biztosított illetve a szolgáltatási igényt ér- vényesítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szüksé- ges egyéb személyes vagy különleges adatok beszerzé- se érdekében személyesen köteles eljárni.

10.5. Szerződésre jellemző értékek módosítása

Az egyes termékek különös szerződési feltételeinek elvá- laszthatatlan részét képező 3. számú melléklet – mely a szerződésre jellemző értékeket tartalmazza – módosítá- sára évente egyszer a biztosító egyoldalúan jogosult. Ez a módosítási jogosultság a kezdeti költség mértékére; ér- vényesítési idejére és a kezdeti befektetési egység vásár- lásaira fordított díjrészre nem áll fenn. A kezdeti költség az életbiztosítási szerződés lejártáig, illetve megszűnéséig változatlan marad.

Az életbiztosítási szerződést érintő változásokról a biz- tosító az internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx) nyújt tá- jékoztatást. A módosítás az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási évfordulón válik hatályos- sá. A biztosító biztosítási évente egyszer tájékoztatja a szerződőt a biztosítási szerződés legfontosabb adatairól, valamint információt nyújt az egyes termékek különös szerződési feltételeinek részét képező 3. számú melléklet esetleges módosulásáról.

A szerződő a befektetési egységek alakulásáról bármikor kérhet eseti tájékoztatást.

Az egyenlegértesítő és a számlakivonat költségeit az egyes termékek különös szerződési feltételeinek részét képező 3. számú melléklet tartalmazza.

10.6. Napi tájékozódási lehetőség

A biztosító, az általa üzemeltetett telefonos ügyfélszolgá- lati rendszeren (továbbiakban Contact Center) keresztül napi tájékozódási lehetőséget biztosít a szerződőnek a befektetési egységek értékéről. A biztosító a szerződő által írásban feltett kérdésekre írásban válaszol. A szer- ződő a biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton (1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.), továbbá a biztosító internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx), valamint a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (06 40 405 405) keresztül is jogosult tájékoztatást kérni.

11. A biztosító teljesítése

11.1. A biztosítási esemény bejelentése

A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell a biztosítónak írásban bejelente- ni. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőn belül a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágo- sítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kö- telezettsége szempontjából lényeges körülmény kiderít- hetetlenné válik.

11.2. A szolgáltatásra jogosult személy

Az életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összegre a kedvezményezett jogosult.

11.3. A biztosítási szolgáltatások igénybevételé- hez szükséges iratok

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a szerződő, a biztosított, illetve a kedvezményezett a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és ösz- szegszerűségének megállapításához szükséges iratokat, információkat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta, továbbá lehetővé teszi azoknak ellenőrzését.

A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő ok- iratok bemutatását kérheti:

11.3.1. Lejárati szolgáltatás

• hiánytalanul kitöltött igénybejelentő nyilatkozat (kárbe- jelentő),

• a biztosítási kötvény eredeti példánya,

• biztosított életben létét hitelt érdemlően igazoló okirat másolata az aláírás dátumával, valamint a biztosított sajátkezű aláírásával ellátva,

• kedvezményezett(ek) életben létét és személyét igazoló okirat, az aláírás dátumával és a kedvezményezett(ek) aláírásával ellátva,

• a kedvezményezett(ek) nyilatkozata a szolgáltatás igénybevételének módjáról,

• a kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képvi- selő, illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata,

• mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap

11.3.2. Elhalálozás esetén

• hiánytalanul kitöltött igénybejelentő nyilatkozat (kárbe- jelentő),

• a biztosítási kötvény eredeti példánya,

• a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

• a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,

• halottvizsgálati bizonyítvány,

• a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül tör- tént haláleset esetén a háziorvos által kitöltött halál- eset utáni orvosi jelentés nyomtatvány,

• a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül tör- tént haláleset esetén a halál előtt 5 éven belüli orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvőbeteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kezelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata,

• mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap

11.3.3. Hatósági eljárás esetén

– a hatósági eljárás dokumentumai

11.3.4. A biztosító a biztosítási szerződésben meg- határozott szolgáltatás igénybevételének elbí- rálásához szükség esetén jogosult bekérni az

alábbi dokumentumokat is, amennyiben azok a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizo- nyítják és/vagy az igény összegszerűségének és jogalapjának megállapításához szükségesek, és amelyek alapján a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége beállhat.

• aktuális és részletes jelentés a biztosított álla- potáról,

• baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció, szakértői vélemény,

• baleseti jegyzőkönyv,

• baleseti rehabilitációs, illetve rokkantsági el- látásra, vagy rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra jogosító határozat,

• baleseti rehabilitációs, illetve rokkantsági el- látásra, vagy rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra jogosító határozat alapjául szolgáló betegségekre vonatkozó orvosi iratok: leletek, kórházi zárójelentések, ambuláns lapok,

• balesettel összefüggő kórházi kezelésről szóló zárójelentés és műtéti leírás, vagy az ambu- lánsan végzett műtét leírása,

• betegkarton-kivonat (házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton),

• biztosítási-feltételben meghatározott beteg- ségek, feltételben meghatározott orvosi do- kumentációi,

• biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszo- nya,

• boncjegyzőkönyv, kórbonctani lelet,

• gyámhatósági okirat,

• halottvizsgálati bizonyítvány,

• halotti anyakönyvi kivonat,

• hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához,

• jogerős hagyatékátadó végzés (az örökösi mi- nőség igazolására),

• kedvezményezetti jogosultságot igazoló ok- irat,

• keresőképtelenség megállapítására jogosult szerv által a keresőképtelenség igazolására rendszeresített nyomtatványok (táppénzes ál- lományra),

• kórházi zárójelentés,

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

• közlekedési baleset esetén a rendőrségi jegy- zőkönyv másolata,

• közlekedési baleset esetén a véralkohol-vizs- gálati eredmény másolata,

• amennyiben a biztosított közlekedési baleset- ben a jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedély és a jármű forgalmi engedélyének másolata,

• közlekedési vállalat által a helyszínen felvett hivatalos baleseti jegyzőkönyv,

• külföldön bekövetkezett baleset esetén a bal- eset körülményeiről a külföldi hatóság által ki- állított okirat hiteles magyar fordítása,

• munkahelyi baleseti jegyzőkönyv,

• műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO-kódot,

• nyilatkozat hozzátartozóról,

• OEP, illetve MEP vagy annak jogutódjának igazolása,

• orvosi ambuláns lap,

• orvosi vizsgálati iratok (korábbi sérüléssel, be- tegséggel kapcsolatos),

• öröklési bizonyítvány,

• rendőrségi jegyzőkönyv,

• rendőrségi, vagy hatósági határozat,

• rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (NRSZH, illetve annak jogutódjának határozata),

• röntgenfelvétel, (röntgenlelet) vagy orvosi iga- zolás,

• szerződő/biztosított általi meghatalmazás,

• teljes kórdokumentáció (munkakórlap, vég- leges kórlap, ápolási lap, laboreredmények, képalkotó műszeres vizsgálatok eredményei),

• testfelületet 20% felett ért és legalább II. fokú égési sérülés ellátásáról szóló orvosi doku- mentáció,

• vádirat (büntető eljárás során),

• az utolsó díjfizetést igazoló dokumentum,

• a kedvezményezett azonosítási adatlapja a Pmt vagy annak jogutódja szerint. A fenti

okiratok beszerzésének költségeit annak kell viselni, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti. A biztosítottnak, illetve a kedvez- ményezettnek a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül to- vábbi más bizonyítási eszköz felhasználására a biztosítási esemény jogalapjának és összeg- szerűségének bizonyításához.

11.4. A visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges iratok

A visszavásárlási összeg kifizetéséhez a biztosító a következő okiratokat kérheti:

– utoljára kiállított biztosítási kötvény.

12. A kötvény

A biztosítási összeget a biztosító csak a kötvény vissza- szolgáltatása ellenében köteles kifizetni. Ha a kötvény elveszett vagy megsemmisült, a szerződő (biztosított) köteles azt bejelenteni, amelynek alapján a biztosító má- solatot állít ki. A másolat kibocsátásával egyidejűleg az eredeti kötvény érvénytelenné válik. Ezt a tényt a biztosító a másolaton záradékban feltünteti.

13. A szolgáltatás kifizetése

A biztosító szolgáltatásait költségmentesen, banki át- utalással teljesíti. A biztosításközvetítő az Ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem működhet közre. A szolgálta- tások kifizetését a szolgáltatás jogosságának és összeg- szerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat beér- kezésétől számított 30 napon belül teljesíti a biztosító. Amennyiben a kifizetés érinti a befektetési egységeket is, akkor a befektetési egységek kifizetése az 1. melléklet I/1. pontjában meghatározott napi árfolyamon történik, a 7.1. pontba foglaltak figyelembevétele mellett. Ebben az eset- ben a forgalmazási (T) nap az utolsó dokumentum beér- kezését követő első forgalmazási nap. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendel- kezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

13.1. Mentesülés

A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos maga- tartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges utolsó dokumentum beérkezése napját követően jelen fel- tétel 9.1. pontjában foglaltak szerinti érvényes visszavásár- lási értéket fizeti ki, mely összeg az örökösöket illeti meg, a kedvezményezett abból nem részesülhet. Több haláleseti kedvezményezett esetén a fenti bekezdés rendelkezése nem vonatkozik azon kedvezményezettekre, akik nem ha- tottak közre a biztosított elhalálozásának előidézésében.

A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles visz- szatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett bűncse- lekmény folytán vagy azzal összefüggésben halálozik el.

13.1.1. Öngyilkosság

A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított elhalálozásának oka a szerződés ha- tálybalépésének napjától számított két éven belül elköve- tett öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet, még abban az esetben is, ha az zavart tudatállapotban következett be. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követően, jelen feltétel 9.1. pontjában foglaltak szerinti ér- vényes visszavásárlási értéket fizeti ki a szerződő részére. Amennyiben a szerződő és a biztosított személye meg- egyezik, akkor a visszavásárlási összeg a törvényes örö- kös részére kerül kifizetésre.

Amennyiben a szerződés hatálybalépésének napjától szá- mított két éven túl bekövetkező, öngyilkosság vagy öngyil- kossági kísérlet időpontját megelőző két évben az életbizto- sítási összeg – nem csak az értékkövetésből eredő – módo- sítására került sor, abban az esetben a biztosító a két évvel korábban hatályban lévő életbiztosítási összeget fizeti ki.

13.2. Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az eset- re, ha a biztosított elhalálozása közvetlenül vagy közvet- ve összefüggésben áll az alábbi eseményekben történő részvétellel:

• háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, ha- tárvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccs- kísérlet, népi megmozdulás,

• felkelésben, lázadásban, vagy zavargásban való rész- vétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor,

• gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben sportversenyen való részvétellel, vagy ilyen versenyre való felkészüléssel (edzéssel) vagy egyéb repülősport tevékenységgel (például: sárkányrepülő, ejtőernyős ugrás).

Ha a fentiek alapján a biztosító mentesül az életbiztosítá- si összeg kifizetése alól, vagy a bekövetkezett eseményt a kockázatviselésből kizárta, de a biztosításnak az esemény időpontjában van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a 9.1. pontban foglaltak szerint érvényes visszavásárlási ér- téket fizeti ki. Ha a biztosításnak a kockázatviselésből kizárt vagy a biztosító mentesülését okozó esemény bekövetke- zésének időpontjában nincs visszavásárlási értéke, a szer- ződés kifizetés nélkül megszűnik. A biztosítás megkötése előtt már fennálló krónikus betegségek, ill. a bármely ok- ból már károsodott –korábbi baleset vagy betegség miatt funkciójukban már korlátozott, sérült, vagy csonkolt – test- részek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

14. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes- ségtől számított egy év elteltével évülnek el.

15. Hitelfedezet

A biztosító a szerződésben meghatározott haláleseti összeg erejéig hitelfedezetet nyújthat a biztosított elha- lálozása esetére. Ha az életbiztosítási fedezet biztosítási összege valamely hitelintézetnél hitelfedezetül szolgál, akkor a biztosító a szerződést hitelfedezeti záradékkal látja el.

A hitel fedezetéül szolgáló életbiztosítás érvényessé- gét és hatályát nem befolyásolja a hitelt nyújtó bank kockázatelbírálása, azaz a banki hiteligénylés elutasítása esetén a hitel fedezetéül megkötött életbiztosítási szerző- dés – a hitel elutasítása ellenére – hatályban marad.

Hitelfedezetként szolgáló biztosítás biztosítottjának elhalá- lozása esetén a biztosítási összeget csak a kedvezménye- zettként jelölt hitelintézettel történő egyeztetést követően lehet kifizetni. A hitelfedezet tartama alatt a kedvezménye- zett személyének megváltoztatásához, tartamváltozáshoz, a szerződőmódosításhoz, illetőleg a szolgáltatási összeg csökkenését eredményező szerződésmódosításokhoz a hitelintézet hozzájárulása szükséges.

16. Panaszok, kérelmek bejelentése

16.1. Panaszkezelés

16.1.1. Panaszbejelentés módja, csatornái

A biztosító a panaszkezelés során a mindenko- ri hatályos jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően jár el, azaz biztosítja, hogy a tevé- kenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát az ügyfél szóban vagy írásban az alábbi csatornák bármelyikén közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati iro- dában lehet személyesen panaszbejelentést tenni. Ügyfélszolgálati Irodánk: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Nyitva tartás: H 8:00–18:00; K–P 8:00 –16:00

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről a 00-00-000-000 kékszá- mon vagy a külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Nyitva tartás: Hétfő 8:00–20:00; Kedd–Csütör- tök 8:00–17:00; Péntek 8:00 –14:00

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levele- zési címre küldhető:

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458- 4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően

– Ügyfélportálon keresztül online módon is eljut- tathatja a biztosító részére.

16.1.2 Panaszkezelés gyakorlata

A biztosító a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű várakozási időn be- lüli hívásfogadást és ügyintézést, továbbá a be- szélgetést hangfelvétellel rögzíti, mely egy évig megőrzésre kerül. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatja. Az ügyfél ké- résére biztosítja a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésére bo- csátja a hangfelvételről készített hitelesített jegy- zőkönyvet.

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgál- ja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz ke- zelésével az ügyfél nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőköny- vet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen tett panasz esetén átadja, telefonon bejelentett panasz esetén pedig megküldi az ügy- fél részére, egyebekben az írásbeli panaszra vo- natkozó rendelkezések szerint jár el.

Az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követően, legkésőbb a jogszabályban meghatározott har- minc napon belül megküldi.

A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszá- ban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszá- val – annak jellege szerint – a felügyeleti szerv- hez, a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhat: Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1534 Bu- dapest BKKP Pf. 777

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx00

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az ügyfél fogyasztóvédelmi eljárást kez- deményezhet a Felügyeletnél.

Biztosítási szerződéssel kapcsolatos jogvitával (szerződés létrejötte, érvényessége, hatálya, joghatása, megszűnése, szerződésszegés és annak joghatása) fordulhat a Magyar Nemzeti Bank mellett szervezett Pénzügyi Békéltető Tes- tülethez.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Bu- dapest, BKKP Pf.: 172.

E-mail cím: xxx@xxx.xx

A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bí- rói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében is lehetséges.

A biztosító az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezet, melyben szerepelnek az ügyfél és panasz- adatok, valamint az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek.

A panaszokat a jogszabályok által meghatározott ideig megőrzi, a Magyar Nemzeti Banki ellenőr- zés esetén bemutatja.

17. Egyéb rendelkezések

Az életbiztosítási szerződés befektetési egységeinek vételére, eladására, áthelyezésére (továbbiakban: tranz- akciók) vonatkozó határidők abban az esetben módo- sulhatnak, ha az életbiztosítási szerződésen a megbízás napján más folyamatban lévő tranzakciók vannak, me- lyek teljesüléséig megakadályozzák újabb tranzakciós megbízások indítását.

A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA-tv) rendelkezései is irányadók. Jogi személy szerződő esetén az SZJA-tv. mellett a társasági adózásról szóló törvény, illetve a társa- dalombiztosításra vonatkozó jogszabályok is irányadóak. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt vál- tozhatnak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése. A biztosító az aktuális adózásra vonatkozó infor- mációkat a honlapján bocsátja ügyfelei rendelkezésére. Az adójogszabályok változásáról a biztosító nem küld ér- tesítést, a jogszabályi változásokat a szerződő és a bizto- sított kíséri figyelemmel.

A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő. A függő biztosításközvetítő a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszo- nya keretében vagy a biztosító megbízása alapján köz- vetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelős. A független biztosításközvetítő tevékenysége során önálló- an jár el, nem minősül a biztosító képviselőjének.

A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői te- vékenysége során a biztosítási szakmai szabályok meg- szegésével vagy elmulasztásával esetlegesen okozott károkért önállóan felel. Ez a felelőssége kiterjed a nevé- ben (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amely- nek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak.

Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elektronikus aláírással ellátott elektronikus do- kumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilat-

kozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy foko- zott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektroni- kus dokumentumba foglalás) és az SMS.

18. Kiegészítő biztosítások

A kiegészítő biztosítások önállóan nem, csak az alapbiz- tosítás mellé választhatók.

A kiegészítő biztosítások kedvezményezettje – a halál- esetre szóló kiegészítő biztosítások kivételével – meg- egyezik a kiegészítő biztosítás biztosítottjával.

A biztosító a kiegészítő biztosítási fedezetek vonatkozá- sában – ha a kiegészítő biztosítás szerződési feltételei másképp nem rendelkeznek – várakozási időt nem al- kalmaz.

A kiegészítő biztosítások díjait az alapbiztosítással együtt, azzal azonos díjfizetési gyakorisággal kell megfizetni.

A kiegészítő biztosítások esetében visszavásárlásra, nye- reségrészesedésre nincs lehetőség. Az alapbiztosítás- hoz az alábbi kiegészítő biztosítások választhatók:

18.0.1. Folyamatos díjas szerződés esetén:

• Xxxxxxxx halálra szóló kiegészítő biztosítás

• Baleseti egészségkárosodásra szóló kiegészítő bizto- sítás

• Kórházi napidíjra szóló kiegészítő biztosítás

• Műtéti térítésre és ápolási hozzájárulásra szóló kiegé- szítő biztosítás

• Baleseti eredetű törés vagy egyéb súlyos sérülésre azonnali szolgáltatást nyújtó kiegészítő biztosítás

• Munkaképtelenség esetére szóló díjmentesítés kiegé- szítő biztosítás

• D, E rokkantsági kategóriára szóló kiegészítő biztosí- tás

• C2 rokkantsági kategóriára szóló kiegészítő biztosítás

18.0.2. Egyszeri díjas szerződés esetén:

• Xxxxxxxx halálra szóló kiegészítő biztosítás

• Baleseti egészségkárosodásra szóló kiegészítő bizto- sítás

18.1. Kiegészítő biztosítások kockázatviselésé- nek megszűnése

• a biztosított halálával, a halál bekövetkezésének idő- pontjával,

• a kiegészítő biztosítás lejáratával, a lejárat napjának 0. órájával,

• a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szer- ződés megszűnésének napjának 0. órájával,

• azon biztosítási év utolsó napjának 0. órájakor, mikor a biztosított betölti a kiegészítő biztosítás különös szer- ződési feltételében megadott lejárati életkort,

• a kiegészítő biztosítás szerződési feltételeiben megha- tározott biztosítási esemény bekövetkezésével, a biz- tosítási esemény bekövetkezése napjának 0. órájával, ha a kiegészítő biztosítás szerződési feltételei szerinti biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás megszűné- sét eredményezi,

• a kiegészítő biztosítások lemondására vonatkozó szerződői nyilatkozat – biztosító központjába történő

– beérkezését követő hónap első napjának 0. órájával, illetőleg

• ha a biztosított valós életkora alapján a kiegészítő bizto- sítási fedezet nem jöhetett volna létre, úgy a kiegészítő biztosítás felvételének időpontjára visszamenőleg.

18.2. Kiegészítő biztosítási szolgáltatás kifize- téséhez szükséges iratok

18.2.1. Baleseti halál esetén

• a baleset után készült valamennyi orvosi dokumentáció,

• halottvizsgálati bizonyítvány,

• halotti anyakönyvi kivonat,

• a baleseti halállal összefüggő rendőrségi vagy hatósá- gi határozat,

• a biztosítási kötvény eredeti példánya.

18.2.2. Baleseti egészségkárosodás esetén

• a baleset után készült valamennyi orvosi dokumentá- ció és

• a balesetet követő egy év múlva a kezelőorvos által írt részletes állapotjelentés.

Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz

18.2.3. Kórházi napidíj esetén

• a kórházi zárójelentés.

18.2.4. Műtéti térítés esetén

• műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO-kódot.

18.2.5. Csonttörés esetén

• a röntgenlelet.

18.2.6. Munkaképtelenség esetén

• a betegállományban töltött időszakra vonatkozó orvosi igazolás, a diagnózis kódjával ellátva,

• a betegállomány időszakában készült ambuláns vizs- gálati lelet, a kórházi zárójelentés,

• veszélyeztetett terhesség miatt a terhes kiskönyv azon oldalainak másolata, mely tartalmazza a veszélyezte- tett terhesség okát igazoló adatokat,

• a szerződő nyilatkozata a kárigényből adódó túlfizetés esetleges visszafizetésére vonatkozóan.

18.2.7. D, E rokkantsági kategória esetén

NRSZH, illetve az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervek (vagy jogutódaik) által kiállított határozat.

18.2.8. C2 rokkantsági kategória esetén

NRSZH, illetve az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervek (vagy jogutódaik) által kiállított határozat.

Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek

A jelen Baleset- és egészségbiztosítási általános feltéte- lek a klasszikus, valamint a befektetési egységekhez kö- tött életbiztosítási szerződésekhez köthető kiegészítő biz- tosítások feltételeire vonatkoznak. Az itt nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosításra vonatkozó életbiztosítá- sok Általános Szerződési Feltételei az irányadóak.

1. Baleset- és egészségbiztosítási események

1.1. Balesetbiztosítási esemény olyan, a biztosított akaratán kívül fellépő hirtelen külső behatás, amelynek következménye a biztosítottnak a bizto- sítási kockázatviselés időtartama alatt, előzmény nélkül bekövetkezett baleset megtörténtétől szá- mított egy éven belüli halála vagy tartós egész- ségkárosodása. Továbbá biztosítási esemény a kiegészítő biztosítási feltételekben felsorolt egyéb események bekövetkezése.

Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívül bekövetkező események is:

• vízbefúlás,

• égési sérülések, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram behatásai.

Betegségek nem minősülnek balesetnek.

1.2. Egészségbiztosítási eseménynek számítanak a biztosítotton orvosilag szükséges, hitelesen di- agnosztizált és ténylegesen végrehajtott gyógy- kezelések, vizsgálatok, beavatkozások, műtétek, ápolások, melyeket a Különös és Kiegészítő fel- tételek határoznak meg, és melyek elvégzése a biztosítotton bizonyított.

A diagnosztikai célú vizsgálatok és beavatkozá- sok nem jelentenek biztosítási eseményt.

A biztosító szolgáltatásait a kiegészítő biztosítá- sok szerződési feltételei határozzák meg.

A egészségbiztosítási esemény lehet betegségi vagy baleseti eredetű.

A gyógykezelés olyan orvosi kezelés, mely az or- vostudomány általánosan elismert állása szerint megfelelőnek tűnik az egészség újbóli helyreál- lítására, az egészségi állapot javítására, vagy a rosszabbodás megakadályozására.

Betegség az orvostudomány általánosan elismert állása szerinti rendellenes testi, vagy szellemi álla- pot.

2. Balesetbiztosítási kiegészítő biztosítá- sok esetén nem biztosítható személyek

Nem biztosíthatóak a súlyos idegbetegek, az elmebete- gek és az állandó gondozásra szorulók. Állandó gondo- zásra szorulónak tekintendő, aki mindennapi életvitelé- hez állandóan és tartósan külső segítséget kényszerül igénybe venni.

Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt válik nem biztosítható személlyé, a biztosító teljesítési kötele- zettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkezése és a biztosított állapota között nincs ok- okozati összefüggés. Amennyiben a biztosító tudomást szerez a biztosított nem biztosítható személlyé válásáról, és a kockázatot a kockázatelbírálási szabályzata értel- mében nem vállalhatja, a kiegészítő biztosítást 30 napra írásban felmondhatja.

3. Külön megállapodással biztosítható személyek balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások és csomagok esetén

Azok a személyek, akik testi fogyatékosságban vagy be- tegségben szenvednek, súlyos betegségen vagy műté- ten estek át, a biztosító és a biztosított megállapodása szerint külön feltételekkel (pótdíj ellenében, esetleg kizá- rásokkal) biztosíthatók, amennyiben a fentieknek baleseti eseményre kihatása lehet.

Ide tartoznak:

• szív- és érrendszeri betegségek, ájulás, szédülés, a gerincoszlop és a gerincvelő betegségei, továbbá a csípőízület betegségei, isiász, csontvelőgyulladás, cu- korbetegség, nagyothallás, rosszindulatú daganatok, beleértve az ideg- és agymegbetegedéseket is,

• szempanaszok erősen korlátozott látással (rövidlátás 8 dioptriától).

A megállapodás szerinti külön feltételeket a biztosító a biztosítási kötvényen feltünteti.

4. A kockázatviselés korlátozása bale- setbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén

4.1. Hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan kívülről jövő behatás okozta, amelyre a kockázatviselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett.

4.2. Porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor tel- jesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvet- len mechanikus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyos- bodásának a következménye.

4.3. Belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozza.

4.4. Pszichikai reakciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozta.

5. Baleset- és egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok

Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi eseményekre:

5.1. Terrorcselekmény. Jelen általános feltétel alkal- mazása szempontjából terrorcselekménynek mi- nősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, imma- teriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológi- ai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

5.2. Ha a fogantatás a biztosítási szerződés hatályba- lépését megelőzően történt, akkor a biztosító koc- kázatviselése nem terjed ki az adott terhességre és szülésre. A fogantatás a biztosítási szerződés hatálybalépését megelőzően történt, ha a szerző- dés hatálybalépése és a terhességet dokumen- táló hivatalos iratban (pl. Terhességi kiskönyvben) a szülés várható időpontjaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap van.

5.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi terhességmegszakítás eseteire, kivéve az anya egészségének megőrzése, életének megmentése érdekében végrehajtott terhességmegszakítások eseteit, illetve a bűncselekmény kapcsán előállott terhesség megszakításának eseteit.

5.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azok- ra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bár- mely formája),

b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti események,

c) a sterilizáció,

d) a nemi jelleg megváltoztatása,

e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és következményei,

f) a fogpótlás.

5.5. Ha a biztosítottnál a 4.3., illetve a 4.4. bekez- désben felsorolt események következményeként életmentő beavatkozás szükséges, akkor a bizto- sító az orvosi beavatkozást igénylő állapot miatti eseményekre szolgáltat.

5.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azok- ra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítá- sa, egészségi állapota romlásának megaka- dályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a bizto- sítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tar- tózkodása,

b) olyan keresőképtelenség, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítá- sa, egészségi állapota romlásának megaka- dályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat miatti kereső- képtelenség, a szülőnek, nevelőszülőnek, he- lyettes szülőnek a beteg gyermeke ápolásával összefüggő keresőképtelensége,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondo- zása (különösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra), kivéve a krónikus be- tegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbo- dás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,

d) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott keze- lés.

5.7. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, betegségeire.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továbbá:

5.8. légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személyze- teként elszenvedett, valamint légi járművel folyta- tott egyéb hivatás gyakorlása közben bekövetke- zett biztosítási eseményekre,

5.9. motor nélküli légi jármű (repülő szerkezet), segéd- motoros vitorlázó repülőgép, motoros sárkányre- pülő, valamint ejtőernyő használata közben bekö- vetkezett balesetekre,

5.10. autó-motorsport, motorcsónak versenyeken (ide- értve a teszttúrákat és raliversenyeket is) és ezek- kel kapcsolatos edzéseken való aktív részvételre, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a ki- segítő személyzetet.

5.11. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azok- ra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben:

a) közvetve, vagy közvetlenül radioaktív sugár- zás, illetve ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia.

6. Balesetbiztosítási védelemből kizárt kockázatok

Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi eseményekre:

6.1. Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balese- tek akkor, ha az ittasságon, kábító- illetve bódító szerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében bekövetkező balesetek. Ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kocká- zatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll.

6.2. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövet- kező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körül- mények között nem tekinthető baleseti következ- ménynek.

6.3. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete.

6.4. Megemelés, rándulás, napszúrás, hőguta, fa- gyás, habituális ficam, patológiás törés, kivéve, ha az baleset következménye.

6.5. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási védelem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következté- ben kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatvi- selés kiterjed. Kismértékű bőr- és nyálkahártya- sérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülések-

hez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezet- be (azonnal vagy később), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszra nem vonatkozik. Gyógykezelés követ- keztében bekövetkező fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki.

6.6. Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe.

6.7. Recehártya-leválás és annak következményei nem minősülnek balesetnek.

6.8. A kiegészítő biztosítás és csomag megkötésé- nek időpontjában már bármely okból sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott (nem ép) testré- szek a biztosításból ki vannak zárva.

7. Egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok

7.1. A biztosított testén saját maga, vagy hozzájáru- lásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási ese- mény miatt került sor.

7.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azok- ra az eseményekre, amelyek oka egészben vagy részben:

a) kóros elmeállapot

b) HIV-fertőzés

7.3. A fenti kockázatviselésből kizárt esetekben a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.

8. A biztosító mentesülése baleset- és egészségbiztosítási kockázatok esetén

8.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifize- tése alól, ha a biztosított halála illetve sérülése a kedvezményezett szándékos magatartása folytán következett be.

8.2. A biztosító mentesülése balesetbiztosítási kockázatok esetén

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól balesetbiztosítási kockázatok esetén, ha a balesetet, egészségkárosodást szándékosan vagy súlyosan gon- datlan magatartással

• a szerződő fél vagy a biztosított,

• velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek

• üzletvezetésre jogosult tagjuk,

• alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.

Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha a biztosítási esemény

• nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tudat- módosító szer hatására állt be,

• a biztosított ittas állapotával (2,5 ezrelék, illetve ezt meghaladó véralkohol szint) közvetlen összefüggés- ben valósul meg, vagy

• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas vezetése kö- vetkeztében áll be, vagy

• a biztosított munkavégzése során a munka- és tűzvé- delmi szabályok be nem tartása miatt következett be.

A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól balesetbiztosítási kockázatok esetén, ha jelen pontban rögzített személyek a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségüket szegik meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.

9. A biztosító mentesülése egészségbiztosítási kockázatok esetén

9.1. A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifi- zetése alól, ha a biztosítottnál bekövetkező beteg- ségek vagy azok következményei

• a biztosított saját magának szándékosan vagy súlyos gondatlansággal (pl.: az orvosi előírá- sok tudatos megszegése) okozott egészség- károsodása,

• valamely a szerződéskötés előtt, a biztosított- nál fennálló, de a biztosító elől elhallgatott be- tegség illetőleg egészségi állapot meglétével ok-okozati összefüggésben következtek be.

9.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás kifizetése alól

• a biztosított alkohol-, vagy drogfüggősége esetén ezek kezelésével és rehabilitációjával összefüggő egészségbiztosítási események- kor,

• olyan betegségek és balesetek valamint ezek következményei esetén, amelyek az alkohol vagy kábítószer élvezete miatt rosszabbod- nak, illetve azok gyógykezelése ezáltal meg- nehezül.

9.3. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezte- kor úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

10. A balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások szolgáltatásai

10.1. Tartós egészségkárosodás

10.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következménye- ként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károsodott, a bizto- sító a szerződésben meghatározott biztosítási összegnek az egészségkárosodás alapján meg- állapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki.

Az egészségkárosodás fokát az alábbiak szerint kell megállapítani:

Testrészek egészségkárosodása: Térítés: egy kar vállízületből való teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 70%

egy kar könyökízület felettig való elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 65% egy kar könyökízület alatt való elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 60% egy kéz teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 55% egy hüvelykujj teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 20% egyik mutatóujj teljes elvesztése,

vagy működésképtelensége 10% bármely más ujj teljes elvesztése,

vagy működésképtelensége 5% egy láb combközép felettig való teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 70% egyik láb combközépig való teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 60% egy láb térd alatt való elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 50% egyik láb lábszár közepéig való elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 45% egyik lábfej teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 40% egyik nagylábujj teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 5% bármely másik lábujj teljes elvesztése,

vagy működésképtelensége 2% mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

az ízlelő képesség teljes elvesztése 5%

10.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodási százalékok összegződhetnek, de nem haladhat- ják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát, amennyiben a szerződés hatálya alatt több biz- tosítási esemény is bekövetkezik, és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási ese-

mény kapcsán az egészségkárosodási százalé- kok összegződnek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa min- den esetben a biztosítási összeg.

Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni el- vesztése illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészség- károsodási százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni.

Ha az egészségkárosodás az egészségkároso- dási tábla alapján nem állapítható meg, a balese- ti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A tar- tós egészségkárosodás mértéke független a biz- tosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó egészségkárosodást veszi figyelembe.

Az egészségkárosodás tartós jellegét és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.

10.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megálla- pított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véle- ményt.

Amennyiben az a biztosító orvosának vélemé- nyétől eltér, független, mindkét fél által elfogadott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A füg- getlen orvos szakértői felülvizsgálattal kapcsolat- ban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvos szakértő magasabb egészségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgála- tot a biztosító kérte.

10.1.4. A baleset utáni első évben az egészégkárosodási kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelmű- en tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötele- zettsége megállapítást nyert, a biztosított előleg- ként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható ká- rosodási fok szerint járó kifizetést.

10.1.5. Amennyiben a tartós egészségkárosodás foka nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosított- nak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjá- tól számított 4 évig évenként az egészségkároso- dás újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb egészégkárosodási fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felül- vizsgálat alacsonyabb egészégkárosodási fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton megállapított ala- csonyabb szolgáltatás különbségét a biztosítónak visszatérítenie.

10.1.6. Ha a biztosított elhalálozása

• a balesetet követő egy éven belül a balesetből kifolyólag következik be, egészégkárosodási szolgáltatásra vonatkozó igény nem támaszt- ható,

• a balesetet követő egy éven belül, de a bal- esettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan egészégkárosodási fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alap- ján számolni kellett volna.

10.2. Baleseti halál

10.2.1. Ha a halál a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, a biztosító a biztosítási szerződésben a baleseti halál esetére megállapodott összeget fizeti ki. A haláleseti kifi- zetésből az ugyanazon eseményből eredően tar- tós egészégkárosodási szolgáltatásként már kifi- zetett összegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki.

10.2.2. Amennyiben a biztosító a baleseti egészségkáro- sodási szolgáltatást már kifizette a biztosított elha- lálozása előtt, és a baleseti halál szolgáltatási ösz- szege alacsonyabb, mint az egészégkárosodási szolgáltatásé, a többletkifizetést nem követelheti vissza.

11. A biztosítási esemény bejelentése a baleset- és egészségbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén

11.1. A biztosított, a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekö- vetkeztétől számított 5 munkanapon belül írás- ban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvi- lágosítások tartalmának ellenőrzését.

11.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munka- napon belül kell jelenteni a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet korábban már jelentették.

11.3. Baleseti egészégkárosodásra vonatkozó szolgál- tatási igényt a baleset bekövetkeztétől számított 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az esetben is a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosí- tóval 5 munkanapon belül írásban közölni kell.

11.4. A bejelentési határidők elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késede- lem miatt lényeges körülmények kideríthetetlen- né válnak.

Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek

11.5. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosí- tó előírhatja, hogy a biztosított az általa előírt or- vosi vizsgálatokon részt vegyen.

11.6. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megál- lapított biztosítási szolgáltatás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi vé- leményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elfogadott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra fel- kérni. A független orvos szakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, ho- norárium) a biztosító csak abban az esetben vise- li, ha az orvos szakértő magasabb szolgáltatást állapít meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte.

12. A biztosított egyéb kötelezettségei a baleset- és egészségbiztosítási

kiegészítő biztosítások és csomagok esetén

12.1. A baleset után a biztosítottnak haladéktalanul or- vosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi ke- zelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következményeinek – lehetőség szerinti – elhárításáról és enyhítéséről.

12.2. A biztosító előírhatja, hogy a biztosított a biztosí- tó által megnevezett orvosokkal indokolt esetben megvizsgáltassa magát.

13. Egyéb rendelkezések

13.1. Egészségbiztosításra vonatkozó egyéb ren- delkezések

13.1.1. Az egészségbiztosítási kiegészítő biztosítások vonatkozásában nem tekinthető a kockázat je- lentős növekedésének a biztosított életkora elő- rehaladásából származó természetes egészség- romlás lehetősége.

13.1.2. Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmon- dással nem szüntetheti meg.

13.2. Balesetbiztosításra vonatkozó egyéb ren- delkezések:

13.2.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

Ha a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményekről a biztosító csak később szerez tudomást, vagy lényeges körülmények megvál- tozását közlik vele, az ebből eredő jogokat nem csak a szerződés létrejöttétől számított öt évig gyakorolhatja.

Kiegészítő biztosítások szerződési feltételei

Xxxxxxxx halálra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–65 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 75 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a biztosítottnak a kiegészítő bizto- sítás kockázatviselési időszakában bekövetkező olyan balesete, melynek következtében a biztosított a baleset bekövetkezésének időpontját követő egy éven belül el- halálozik.

A kockázatból kizárt eseményeket és a baleset fogalmá- nak meghatározását a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételek tartalmazzák.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a bal- eset napja.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes biztosítási összeget szolgáltatja.

4. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az élet- biztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de meg- szűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési fel- tételeinek Mellékletében meghatározott érték.

A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja fo- lyamatos díjfizetésű szerződésnél a választott biztosítási összeg nagyságától és a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot és veszélyes tevékenység) függ.

6. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás folyamatos díját jelen kiegészítő biztosítási szerződés tartamának végéig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell megfizetni, amelyben a baleset bekövetkezett.

Baleseti egészségkárosodásra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–65 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 75 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a biztosítottnak a kiegészítő bizto- sítás kockázatviselési időszakában bekövetkező olyan balesete, melynek következtében a biztosított a baleset bekövetkezésének időpontját követő egy éven belül egészségkárosodottá válik.

A kockázatból kizárt eseményeket, valamint a baleset és a baleseti egészségkárosodás fogalmának meghatáro- zását a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltéte- lek tartalmazzák.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a bal- eset napja.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítási összegnek – a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekben részletezett – egészségkárosodási fokkal arányos részét szolgáltatja.

4. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az élet- biztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de meg- szűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési fel- tételeinek Mellékletében meghatározott érték.

A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja fo- lyamatos díjfizetésű szerződésnél a választott biztosítási összeg nagyságától és a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot és veszélyes tevékenység) függ.

6. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás folyamatos díját jelen kiegészítő biztosítási szerződés tartamának végéig kell megfizetni.

Kórházi napidíjra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alapbiz- tosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételekkel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Fel- tételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem sza- bályozott kérdésekben az Általános Szerződési Feltéte- lekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekben foglaltak az irányadóak.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpontjában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellátásban, il- letve kórházi ápolásban, nincs táppénzes állományban, valamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény, ha a biztosított a kiegészítő biztosí- tás kockázatviselési időszaka alatt – a Baleset és Egész- ségbiztosítási Általános Feltételekben meghatározott egészségbiztosítási esemény bekövetkezte miatt – orvo- si szempontból indokolt, egy napot meghaladó kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül. Egy napot meghaladó a kórházi kezelés, ha a kórházba történő felvétel és a kór- házból történő elbocsátás eltérő naptári napra esik.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a kórházba történő felvétel napja.

Amennyiben a gyógyító eljárást egy olyan betegségre vagy baleseti következményre is ki kell terjeszteni, mely az előzővel nem állt ok-okozati összefüggésben, akkor egy új biztosítási esemény keletkezik.

Kórházi ápolásnak számít a szülés is.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontjában érvényes biztosítási összeget (napidíj) szol- gáltatja a biztosított kórházi fekvőbeteg ellátása esetén, minden kórházban töltött napra.

A biztosítási szolgáltatás első napja a biztosítási esemény bekövetkezésének napja, az utolsó napja a kórházból tör- ténő elbocsátás, a kórházi zárójelentés kiadásának napja.

Egy naptári napra csak egy napidíjat fizet a biztosító, füg- getlenül a biztosítási események számától. A biztosító két egymást követő biztosítási évben maximum 185 napra szolgáltat.

Magyarországon kórháznak minősülnek a Szakminisz- térium és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által engedélyezett és nyilvántartott kórházak és klinikák, amelyek állandó orvosi irányítás és felügyelet alatt állnak, valamint a fegyveres testületek kórházai.

Nem minősülnek kórháznak a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és a szanatóriumok, vala- mint az idült, gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei, gyógyüdülők, utógondozó szanatóriumok, az idősek szociális otthonai és azok be- tegosztályai, valamint a gyógyfürdők, az ideg- és elme- betegek gyógy- és gondozóintézetei, a társadalombizto- sítás rehabilitációs központjai.

4. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely automatiku- san évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások maximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szerződésből hátralévő tartamával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alap- biztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet na- gyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési feltételei- nek Mellékletében meghatározott érték.

A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás folyamatos biztosítási díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosítás tartamától, a biztosított belépési korától, a biz- tosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglal- kozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.

6. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű lehet. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját a jelen ki- egészítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.

7. Kizárás

Jelen kiegészítő biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi fek- vőbeteg ellátások:

a) geriátriai, rehabilitációs, gyógypedagógiai, logo- pédiai kezelések, a házi ápolás és a gyógytorna, fogyókúrás kezelések,

b) nem orvosi javaslatra történő terhességmeg- szakítás,

c) rendszeres kábítószer- vagy alkoholfogyasztás miatt bekövetkező kórházi ápolás,

d) a mesterséges megtermékenyítéssel összefüg- gő fekvőbeteg-kezelés.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosítási esemény a jelen kiegészítő biztosítás kocká- zatviselési időtartama előtt fellépő betegség, illetve azok következményéből adódó kórházi tartózkodás, feltéve, ha a biztosítottnak a betegségekről, illetve azok követ- kezményeiről tudomása volt, és erre a biztosító ajánlatté- telkor rákérdezett, de nem jelezte.

Műtéti térítésre és ápolási hozzájárulásra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpontjá- ban nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellátás- ban, illetve kórházi ápolásban, nincs táppénzes állomány- ban, valamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás kocká- zatviselési időszaka alatt a biztosítotton végrehaj- tott, a számára káros betegségi- vagy baleseti kö- vetkezmények elkerülésére orvosilag szükséges- nek tartott, orvos által elvégzett és hitelesen igazolt azon műtéti eljárások, sebészeti beavatkozások, vagy a betegségek pontosabb okait felderítő műté- tek, melyeket az orvosszakmai szabályok betartásá- val kórházi fekvőbeteg ellátás keretében végeznek. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a műtét vagy a sebészeti beavatkozás napja.

Nem minősül biztosítási eseménynek:

• terhesség alatti, a terhességgel vagy terhesség­ megszakítással összefüggő műtét

• a méhen kívüli terhesség miatti műtét

• mesterséges megtermékenyítés és az azzal összefüg- gő műtét

• fogamzásgátlás és az azzal összefüggő műtét

• kozmetikai és plasztikai kezelésekkel összefüggő műtét

• szülés, szüléssel összefüggésben álló műtét

• előzőleg ismert betegségek, balesetek kapcsán végre- hajtott műtét következménye miatti beavatkozás

• műtéti szövődmények miatti beavatkozás

• halasztott műtét, melynek orvosi dokumentumokkal igazolt szükségessége még a kockázatviselés kezde- tét megelőzően megállapításra került

• természetgyógyászati gyógyellátások, illetve az azok következménye miatt szükségessé vált műtét

• diagnosztikus műtét, vizsgálat, melynek nincsen az adott műtéti eljárás keretein belül terápiás következ- ménye

• fogászati, szájsebészeti műtét

• orvosi műhibából adódó műtét

• patológiás törés miatti műtét

• artroszkópia és artroszkópos ízületi és szalagműtét

• felszínes bőrelváltozások kimetszése, mint például: zsír- csomó-, anyajegy-, szemölcs-, jégárpa eltávolítása.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítá- si összeget, illetve annak többszörösét, vagy annak egy részét szolgáltatja a jelen szerződési feltételek 3.1. pont- jában meghatározottak szerint.

3.1 Műtéti térítés

A biztosító a jelen szerződési feltételek szerint vállalt műtéteket súlyosságuk alapján 5 téríté- si kategóriába sorolja. Műtéti térítésként – jelen szerződési feltételek mellékletét képező térítési kategóriák alapján – a biztosítási esemény bekö- vetkezésének időpontjában érvényes biztosítási összeg 0%, 25%, 50%, 100% vagy 200%-a kerül kifizetésre, azonban

• a kifizetésre kerülő műtéti térítés a biztosítási tartam egésze alatt két egymást követő bizto- sítási évben nem haladhatja meg a figyelembe vett két biztosítási év első biztosítási évének első napján érvényes biztosítási összeg négy- szeresét,

• ha ugyanazon betegség, vagy baleseti kö- vetkezmény elhárítását követően 5 éven belül több műtéti beavatkozás, vagy sebészeti eljá- rás szükséges, akkor a biztosító maximum a legmagasabb térítési kategóriába sorolt műtét összegét téríti.

A műtétek kivonatos listája a kiegészítő biztosí- tás szerződési feltételeinek mellékletében fel- sorolásra kerül és jelen feltételek részét képezi. A részletes lista a biztosítónál megtekinthető. A listában nem szereplő műtétek besorolását a biztosító orvosa végzi.

Ha az adott műtét a táblázatban nem szerepel, a műtéti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy az orvosi szempontból melyik műtéti cso- porthoz áll legközelebb. A besorolást a biztosító orvosa állapítja meg, szükség esetén külső szak- értő véleménye alapján. A műtét megítélésében a szövődmények lehetősége vagy esetleges be- következése nem kerül mérlegelésre. A műtét kö- vetkeztében esetlegesen létrejövő rokkantság a műtét besorolásában, illetve megítélésében nem játszik szerepet.

3.2 Ápolási hozzájárulás

Ápolási hozzájárulás minden esetben a műtéti té- rítéssel együtt kerül kifizetésre. Az ápolási hozzá- járulás a 3.1. pont szerinti biztosítási szolgáltatás 10%-a.

4. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely automatiku- san évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások maximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szerződésből hátralévő tartamával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési fel- tételeinek Mellékletében meghatározott érték.

A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás folyama- tos biztosítási díja a választott biztosítási összeg nagysá- gától, a biztosítás tartamától, a biztosított belépési korá- tól, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi álla- pot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.

6. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű le- het. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját a jelen kiegé- szítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.

7. Kizárás

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn a ki- egészítő biztosítás megkötése előtti időben fennálló, illet- ve fellépő betegségekből eredő műtétekre és azok követ- kezményeire, feltéve, ha a biztosítottnak a betegségekről, illetve azok következményeiről tudomása volt, és erre a biztosító ajánlattételkor rákérdezett, de nem jelezte.

Nem vonatkozik továbbá a biztosítási védelem a kiegé- szítő biztosítás megkötése előtt bekövetkezett balesetek következményeire.

Műtétek besorolása

1. Nem térítendő műtétek (0%-os térítés)

Baker cysta eltávolítás

Belső fémrögzítés eltávolítása (lemez, szegezés, stb...) Diagnosztikus célú kimetszés

Diagnosztikus célú laparoszkópia, melynek nincsen az adott műtéti eljárás keretein belül terápiás következmé- nye

Diagnosztikus célú laparotómia, melynek nincsen az adott műtéti eljárás keretein belül terápiás következmé- nye

Húgycső szűkült eszközös tágítása

Idegentest eltávolítása kötőhártyáról bemetszéssel Ganglionok kimetszése

Légmell ellátása

Pacemaker beültetés és csere Pacemaker és defibrillátor behelyezése Polip eltávolítás

Szemhéjelváltozások kezelése Körömeltávolítás, körömsérülések ellátása

2. Egyszerű műtétek (25%-os térítés) alagút szindrómák műtéti megoldásai aranyérműtét

csontkinövés levésése dobhártyaplasztika

fülkagyló részleges eltávolítása garattályog megnyitása

hasfali sérv zárása

here helyreállító műtétei heresérvműtét

húgycső helyreállító műtétei hüvelyplasztika

idegdaganat eltávolítása perifériás idegről inak helyreállító műtétei

lábszárcsont tengely eltérésének helyreállító műtéte lábujjak csonkoló műtéte

méh jóindulatú daganatának eltávolítása mikroszkópos arcüregműtét

nyaki nyirokcsomó eltávolítása

petefészektömlő eltávolítása hasüreg megnyitása nélkül térdkalácsműtétek

végbélsipoly-, tályogműtét

3. Középnagy műtétek (50%-os térítés)

agyideg-felszabadító műtét alsóvégtag csonkolása

arc- és járomcsontműtétek bélösszenövés műtéti megoldása boka- térdszalagműtétek combnyakszegezés

egyoldali vese eltávolítása epekőeltávolítás patkóbéltükrözéssel erek helyreállító műtétei végtagokon férfi hímtag csonkolásos műtéte garattályog-feltárás

gyomor- vagy patkóbélvarrat hangszalag-eltávolítás hasfali rekonstrukció

hasüregi és mellüregi idegköteg átvágása

húgyhólyag-eltávolítás húgyvezeték helyreállító műtétei idegszálak helyreállító műtétei kar csonkoló műtétei könnycsatorna műtétei

külső füljárat, középfül helyreállító műtétei lágyrészdaganat-eltávolítás légcsőmetszés

lépeltávolítás méheltávolítás hasi úton melldaganat-eltávolítás mellüreg csövezése

nyaki, elsőborda-eltávolítás nyálmirigy-eltávolítás nyelvgyöki rák eltávolítása patkóvese-szétválasztás petefészek-eltávolítás hasi úton prosztataeltávolítás rostacsontműtét

szemgolyón belüli műtétek üvegtest-, lencseeltávolítás vakbéleltávolítás végbélvarrat

vesekőzúzás vesemedence-plasztika

visszértágulatok eltávolítása

4. Nagy műtétek (100%-os térítés)

agydaganat eltávolítása agylebeny eltávolítása

alsóvégtag-csonkolás csípő magasságában belek megnyitásával járó műtétek bélelzáródás műtéti megoldása

belsőfül helyreállító műtétei

epehólyag-eltávolítás a has megnyitásával epevezeték-helyreállítás

fővéna lekötése gégeeltávolítás

gerinc belső rögzítése

gerincvelői cysta- és daganateltávolítás gerinccsatornán belüli műtétek gerincsérv műtétei

gyomorhelyreállító műtétek gyomorszáj-rekonstrukció hasnyálmirigy helyreállító műtétei koponyacsont-daganat eltávolítása koponyán belüli érműtétek koponyán belüli vérzés ellátása koszorúérplasztika

máj helyreállító műtétei mellékpajzsmirigy eltávolítása mellékvese eltávolítása mellüregi műtétek

nyaki verőerek helyreállító műtétei nyelőcső tágult vénáinak zárása orreltávolítás

pacemaker és defibrillátor beültetése pajzsmirigy részleges vagy teljes eltávolítása rekesz műtétei

szemeltávolítás szívburokműtét

teljes kismedencei nőgyógyászati csonkolásos műtét tüdőlebeny-eltávolítás

végbél helyreállító műtétei veseartériából vérrögeltávolítás vesetályog-megnyitás

5. Különleges műtétek (200%-os térítés) csípő-, térd-, váll-, könyökprotézis beültetése csontvelő átültetése

egyoldali tüdőeltávolítás elhalt szívizom eltávolítása hasnyálmirigy átültetése légcső helyreállító műtétei májátültetés

mellkasi főverőér-tágulat eltávolítása és helyreállító műtéte nyelőcső helyreállító műtéte

szív-, tüdőátültetés

szíven belüli motoros helyreállító műtétek veseátültetés

Baleseti eredetű törésre vagy egyéb súlyos sérülésre azonnali szolgáltatást nyújtó kiegészítő biztosítás szerződési feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségségbiztosítási Általá- nos Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Feltételekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekben foglaltak az irányadóak.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 65 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény, ha a biztosított a kiegészítő biztosí- tás kockázatviselési időszakában bekövetkező baleset- ből eredően

• törést, vagy

• a balesetet követő egy éven belül egyéb súlyos sérülést

szenved az alábbiak szerint:

2.1. Csonttörések

a) koponyatörés (orrcsonttörés kivételével)

b) csigolyatörés

c) mellcsont-, kulcscsont- és bordatörés

d) medencecsonttörés

e) kéz-, és kartörés, a vállcsonttörést is beleért- ve, ujjcsonttörést kivéve

f) lábtörés, a combnyaktörést beleértve, lábujjtö- rést kivéve

2.2. Egyéb súlyos sérülések

a) a gerincvelő károsodása okozta harántbénulás

b) amputálás, legalább az egész kézfej vagy leg- alább az egész lábfej

c) olyan koponya- vagy agysérülés, melynek kö- vetkezménye egyértelműen bizonyított súlyos agyvérzés vagy súlyos agyzúzódás

d) égési sérülés II. vagy III. fokú, mely a testfelület több mint 30%-át érinti

e) megvakulás vagy a látás nagymértékű csök- kenése mindkét szemen, látáscsökkenésnél, ha a látásélesség 0,05 alá csökken.

Biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a bal- eset bekövetkezésének időpontja.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító jelen szerződés

• 2.1. pontja szerinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontjában érvényes biztosítási összeget, míg

• 2.2. pont szerinti biztosítási esemény esetén a bizto- sítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvé- nyes biztosítási összeg ötszörösét

szolgáltatja.

Amennyiben a biztosított a 60. életévét betöltötte, úgy a biztosító kockázatviselése a 2.1. pont szerinti esemé- nyekre vonatkozóan a 60. életév betöltését követő év- fordulóig áll fenn, ezt követően a kiegészítő biztosítás vonatkozásában a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag a 2.2. pont szerinti biztosítási események bekö- vetkezése esetére áll fenn.

Amennyiben ugyanazon baleset során több, a jelen szer- ződés 2. pontjában meghatározott biztosítási esemény is bekövetkezik, a biztosítási szolgáltatást a biztosító csak egyszeresen (a súlyosabb törésre, sérülésre) nyújtja.

Ha a balesettől számított egy éven belül további követ- kezménykárosodások lépnek fel, amelyek magasabb azonnali szolgáltatásra jogosítanak, mint amelyeket a biztosító már az adott baleset vonatkozásában teljesí- tett, a biztosító a következménykárosodásra érvényes magasabb szolgáltatás és az adott balesetből eredően korábban teljesített biztosítási szolgáltatás különbözetét fizeti ki.

4. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az élet- biztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de meg- szűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési fel- tételeinek Mellékletében meghatározott érték.

A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot és veszélyes tevékenység) függ.

6. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű le- het. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját a jelen kiegé- szítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.

Munkaképtelenség esetére szóló díjmentesítés kiegészítő biztosítás szerződési feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellá- tásban, nem nyugdíjas, nincs táppénzes állományban, de táppénzes állományra jogosult, valamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biz- tosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény, ha a biztosított a kiegészítő biztosí- tás kockázatviselési időszakán belül 42 napot meghala- dóan keresőképtelenné válik, amennyiben a keresőkép- telenség oka

• a biztosított táppénzes állományba történő felvétele, vagy

• az NRSZH, illetve az illetékes rehabilitációs szakigaz- gatási szervek (vagy jogutódaik) általi D vagy E rok- kanttá nyilvánítás és az erről szóló határozat még a biztosítás kockázatviselési időszakán belül jogerőre emelkedik.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a jogerős rokkantsági határozat kiadásának napja, illetve a táppénzes állományba történő felvétel napja.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a 42 napot meghaladó táppénzes állomány és a D vagy E rokkantsági kategóriába sorolás esetén – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját követő hónap elsejétől a keresőképtelenség fennállása hónapjá- nak utolsó napjáig – a biztosítási szerződést díjmentesíti úgy, hogy a díjmentesítés időtartama alatt az esedékes díjak fizetését átvállalja.

4. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely automatiku- san évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások maximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szerződésből hátralévő tartamával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

5. A biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás folyamatos biztosítási díja az élet- biztosítási szerződésre összességében fizetett díjaktól, valamint a biztosított aktuális korától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.

6. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű le- het. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját (kivéve a 3. pont szerinti díjmentesítés időtartama) a jelen kiegészítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.

7. Megszűnés

Jelen kiegészítő biztosítás az Életbiztosítási Általános Feltételekben rögzítetteken túl megszűnik a táppénz jo- gosultság megszűnésének hónapja utolsó napjával.

8. Egyéb rendelkezések

A keresőképtelenség megszűnését a biztosított köteles 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a biztosító köz- pontja felé.

Jelen szerződés 3. pont szerinti díjmentes időszaka alatt az értékkövetés az alap- és kiegészítő biztosításokra nem vonatkozik.

D-E rokkantsági kategóriára szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellá- tásban, nem nyugdíjas, nincs táppénzes állományban, valamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfe- lel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény, ha az NRSZH, illetve az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervek (vagy jogutódaik) a biztosítottat rokkantsága miatt D vagy E rokkantsá- gi kategóriába sorolják és az erről szóló határozat még a biztosítás kockázatviselési időszakán belül jogerőre emelkedik.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az NRSZH, illetve az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervek (vagy jogutódaik) által kiállított D vagy E rokkant- sági kategóriába sorolást megállapító határozat kiadásá- nak napja.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítá- si összeget szolgáltatja és ezzel a kiegészítő biztosítás megszűnik. A biztosító a szolgáltatást a kiegészítő bizto- sítás kockázatviselési tartama alatt csak egyszer fizeti ki. A biztosított a szolgáltatásra csak abban az esetben jo- gosult, ha érvényes társadalombiztosítással rendelkezik.

4. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely automatiku- san évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások maximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szerződésből hátralévő tartamával, de

megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési fel- tételeinek Mellékletében meghatározott érték.

A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.

6. Díjfizetés

A kockázati kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű lehet. A biztosítás folyamatos díját a tartam végéig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell meg- fizetni, amelyben a biztosítási esemény bekövetkezett.

7. Kizárás

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, ha a biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás kockázatvise- lési időszaka előtt kialakult betegségek, egészségi álla- potromlás következtében állt be és erről a biztosítottnak tudomása volt, feltéve, hogy erre a biztosító ajánlattétel- kor rákérdezett de nem jelezte.

8. Megszűnés

Jelen kiegészítő biztosítás az Életbiztosítási Általános Feltételekben részletezetteken túl megszűnik

• a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződés 2. pontja szerinti időpontban,

• a társadalombiztosítási jogosultság megszűnésének hónapja utolsó napjával.

C2 rokkantsági kategóriára szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei

Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltétekben foglaltak az irányadóak.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellá- tásban, nem nyugdíjas, nincs táppénzes állományban, valamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfe- lel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény, ha az NRSZH, illetve az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervek (vagy jogutódaik) a biztosítottat rokkantsága miatt C2 rokkantsági kategóri- ába sorolják és az erről szóló határozat még a biztosítás kockázatviselési időszakán belül jogerőre emelkedik.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az NRSZH, illetve az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervek (vagy jogutódaik) által kiállított C2 rokkantsági kategóriába sorolást megállapító határozat kiadásának a napja.

3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítá- si összeget szolgáltatja és ezzel a kiegészítő biztosítás megszűnik. A biztosított a szolgáltatásra csak abban az esetben jogosult, ha érvényes társadalombiztosítással rendelkezik.

4. Biztosítási tartam

Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely automatiku- san évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások maximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szerződésből hátralévő tartamával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.

5. A biztosítási összeg és biztosítási díj

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési fel- tételeinek Mellékletében meghatározott érték.

A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.

6. Díjfizetés

A kockázati kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű lehet. A biztosítás folyamatos díját a tartam végéig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell meg- fizetni, amelyben a biztosítási esemény bekövetkezett.

7. Kizárás

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, ha a biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás kockázatvise- lési időszaka előtt kialakult betegségek, egészségi álla- potromlás következtében állt be és erről a biztosítottnak tudomása volt, feltéve, hogy erre a biztosító ajánlattétel- kor rákérdezett, de nem jelezte.

8. Megszűnés

Jelen kiegészítő biztosítás az Életbiztosítási Általános Feltételekben részletezetteken túl megszűnik

• a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződés 2. pontja szerinti időpontban,

• a társadalombiztosítási jogosultság megszűnésének hónapja utolsó napjával.

SIG 2710