ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF)

DEPÓNIA Hulladékkezelő és Településtisztasági Nonprofit Kft.

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF)

Lakossági ügyfelek részére

8. sz. módosítás

(egységes szerkezetben)

(a változásokat dőlt betűvel jeleztük)

Érvényes: 2022. április 1. napjától

Székesfehérvár, 2022. április 1.

Xxxxxxxxxxx Xxxxx ügyvezető

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF)

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozóan Lakossági ügyfelek, társasházak, lakásszövetkezetek részére

A Közszolgáltató adatai:

név: Depónia Hulladékkezelő és Településtisztasági Nonprofit Kft.

székhely: 8000 Székesfehérvár, Xxxxxx xxx 0.

adószám: 12592201-2-07

Alvállalkozók adatai, melyek a Közszolgáltató nevében járnak el:

név: Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.

székhely: 2484 Gárdony, Mester u. 2.

adószám: 11457499-2-07

végzett tevékenység: vegyes hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése

elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtése, szállítása ügyfélszolgálati feladatok

név: Várpalotai Közszolgáltató Nonprofit Kft.

székhely: 8100 Várpalota, Fehérvári u. 7.

adószám: 11943972-2-19

végzett tevékenység: vegyes hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése

elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtése, szállítása ügyfélszolgálati feladatok

Fogalmak:

Biohulladék: a biológiailag lebomló, kerti vagy parkból származó hulladék, háztartásban, irodában, étteremben, nagykereskedelmi, étkeztetési, vendéglátóipari és kiskereskedelmi létesítményben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hasonló hulladék..

Biológiailag lebomló hulladék: minden szervesanyag-tartalmú hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, ideértve a biohulladékot is.

Elkülönített gyűjtés: olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege - adott esetben típusa - szerint elkülönítik, lehetővé téve annak egyedi módon történő kezelését.

Elkülönítetten gyűjtött hulladék: olyan hulladék, amelyet fajta és jelleg – adott esetben típus – szerint a képződés helyén a vegyes hulladéktól, illetve más fajtájú, jellegű vagy típusú hulladéktól elkülönítve gyűjtenek.

Emblémás zsák: a Közszolgáltató által díj ellenében biztosított, egyéni logóval ellátott zsák, mely a többlethulladék elszállítására szolgál.

Építési-bontási hulladék: építési-bontási hulladék: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építmény építéséből vagy bontásából származó hulladék

Gyűjtőedény: szabvány (MSZ EN 840-1,-2,-3,-4-,5) méretű és kialakítású, a Közszolgáltató járműveihez rendszeresített hulladékgyűjtő edényzet, hulladékgyűjtő zsák, valamint az elkülönített hulladékgyűjtés céljából üzemeltetett eszköz, berendezés.

Háztartási hulladék: a háztartásban, ideértve a lakó-, üdülő, vagy hétvégi házas ingatlanban, valamint a háztartásokhoz tartozó közös használatú helyiségekben képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely magában foglalja a papír- és kartonpapír-, üveg-, fém- és műanyaghulladékot, biohulladékot, fa- és textilhulladékot, csomagolási hulladékot, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, elem- és akkumulátorhulladékot, továbbá a lomhulladékot, így különösen a matracokat és bútorokat.

Háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartáson kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló, így különösen a kiskereskedelemből, közigazgatásból, oktatásból, egészségügyi szolgáltatásokból, szállásadásból, étkeztetésből, valamint egyéb hasonló szolgáltatásokból és tevékenységekből származó hulladék .

Hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás.

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó települési vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladékának - ide nem értve a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékát -, valamint a természetes személy ingatlanhasználó lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását és üzemeltetését

Ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendelkezésére áll.

Kezelés: hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletek, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítést is.

Kiegészítő szolgáltatás: a közszolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó egyéb kiegészítő tevékenységek (edényzet bérlet, mozgatás, stb.)

Koordináló szerv: a Hulladékról szóló törvény szerinti az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására létrehozott szervezet. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. sz. törvény szerint a 2016. április 1-jét követő teljesítések esetén az állam által alapított Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.)

Közszolgáltatási terület: az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv által meghatározott olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyre vonatkozóan az önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött..

Közszolgáltató: Az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el.

Közszolgáltatói alvállalkozó: a hulladékgazdálkodási közszolgáltató által, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében közvetlenül igénybe vett nonprofit gazdasági társaság

Lomhulladék: az ingatlanhasználótól a közszolgáltató által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási hulladék (pl. háztartási berendezési, felszerelési tárgyak, eszközök és anyagok), amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja.

Települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, amely nem foglalja magában a termelésből, a mezőgazdaságból, az erdészetből, a halászatból származó hulladékot, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet, a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladékot, így különösen a szennyvíziszapot, továbbá az elhasználódott járműveket, és az építési-bontási hulladékot.

Üdülő: az ingatlan-nyilvántartásban üdülőként (üdülőépület, hétvégi ház, apartman, nyaraló, csónakház) feltüntetett vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény

Vegyes hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak az a különböző fajtájú és összetételű hulladékot tartalmazó része, amelyet az elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő külön gyűjtőedényben gyűjtenek.

Zöldhulladék: kertben, vagy kertészeti tevékenység során képződő növényi eredetű hulladék.

1. Az ÁSZF hatálya, a Közszolgáltató szolgáltatásainak igénybevétele

a) Jelen Általános Szerződési Feltételek a Közszolgáltató által a közszolgáltatási területén a helyi önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződés alapján végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, valamint a kiegészítő szolgáltatásokra vonatkoznak.

A Közszolgáltató által nyújtott szolgáltatások tartalmát, végzésének feltételeit a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.), az egyéb jogszabályok, különösen a települési önkormányzat köztisztaságról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló helyi rendelete, valamint a közszolgáltatási szerződést kiegészítő együttműködési megállapodás együttesen határozza meg.

b) A Közszolgáltató és az Ingatlanhasználó a számlázáshoz szükséges adatokat írásban egyeztetik az Ingatlanhasználó kérése ill. a Közszolgáltató megkeresése nyomán. Az adategyeztetésben mindkét fél köteles együttműködni. Amennyiben az Ingatlanhasználó a Közszolgáltató megkeresésére nem reagál, úgy az jogosult a rendelkezésre álló adatok alapján számlázást kezdeményezni a Koordináló szerv által.

Az Ingatlanhasználó és a Közszolgáltató közötti, a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó jogviszonyt, illetőleg az Ingatlanhasználó díjfizetési kötelezettségét az ingatlanhasználói minőség, illetőleg az a tény hozza létre, hogy az ingatlan hulladékszállítási közszolgáltatással ellátott településrészen fekszik és Közszolgáltató a közszolgáltatás ellátásához rendszeresen rendelkezésre áll.

c) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátásáért járó közszolgáltatási díj beszedésére (ürítési díj) a Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. sz. törvény szerint a 2016. április 1-ét követő teljesítések esetén az állam által alapított Koordináló szerv jogosult. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásból származó díjhátralék kezelésére a Koordináló szerv jogosult, a behajtási folyamat tájékoztató jelleggel szerepel az ÁSZF-ben.

d) Az Ingatlanhasználó által a szállítási rend szerint elszállítás céljából kihelyezett, közszolgáltatás körébe tartozó hulladék a Közszolgáltató általi birtokbavétellel a Koordináló szerv tulajdonába kerül.

2. A Felek alapvető jogai és kötelezettségei

2.1. A Közszolgáltató kötelezettségei a közszolgáltatás körében

2.1.1. A Közszolgáltató feladata a környezetvédelmi előírások megtartása mellett a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően, a helyi rendeletben előírt szállítási rend szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatosságának biztosításával a települési hulladék Ingatlanhasználóktól történő átvétele, gyűjtése, elszállítása, illetve a hulladék jogszabályoknak megfelelő kezelése.

2.1.2. A Közszolgáltató által kötelezően (a közszolgáltatási díj ellenében) nyújtott szolgáltatások:

A hulladékszállítás településenkénti speciális feltételeit a helyi önkormányzatok rendeletei szabályozzák. A Közszolgáltató által nyújtott alábbi szolgáltatások közül az Ingatlanhasználó a Közszolgáltató és a helyi önkormányzat megállapodásában rögzített szolgáltatások igénybevételére jogosult:

A települési hulladék szállítása jellemzően zárt, szabvány hulladékgyűjtő edényből történik a települési önkormányzat rendeletében meghatározott térfogat- és súlyhatárig, ennek hiányában az 6.2 pontban megjelölt adatok az irányadóak. Azon településeken, ahol a Közszolgáltató naptári évre vonatkozó matricát rendszeresít, ott a hulladék elszállításának feltétele az érvényes matrica gyűjtőedényre történő felragasztása. A

Közszolgáltató által az Ingatlanhasználó részére megküldött edényazonosító matrica hulladékgyűjtő edényre történő felragasztása az Ingatlanhasználó kötelessége.

A vegyes hulladék szállítási gyakorisága tekintetében a 13/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet

1. melléklete az irányadó.

1) A háztartási hulladék elszállítása

- zárt, szabvány hulladékgyűjtő edényből

- üdülő esetén zárt, szabvány hulladékgyűjtő edény vagy megfelelő teherbírású, maximum az Ingatlanhasználó által választott és a számlázás alapját képező edény űrtartalmával megegyező, az Ingatlanhasználó által beszerzett zsákból a Közszolgáltató által biztosított matricával ellátva, azt felragasztva

történik az űrmérettel arányos súlyhatárig.

2) A zöldhulladék szállítása az önkormányzati rendeletben leírtak alapján történik az abban meghatározott feltételek mellett. Amennyiben az önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, az alábbi szabályok az irányadók:

Az Ingatlanhasználó megfelelő teherbírású, legfeljebb 110 liter űrtartalmú, általa beszerzett zsákban helyezheti ki a zöldhulladékot 15 kg súlyhatárig. Ág, nyesedék, szőlővessző stb. esetén maximum 50 cm átmérőjű és 70 cm hosszúságú összekötött köteget készít az Ingatlanhasználó. Azon településeken, ahol a zöldhulladék szállítása évi 1 vagy 2 alkalommal valósul meg, a Közszolgáltató jelölés nélküli, maximum 110 liter űrtartalmú zsákban vagy maximum 50 cm átmérőjű és 70 cm hosszúságú összekötött köteg formájában szállítja el a hulladékot maximum 1 m3 mennyiségben alkalmanként.

A Közszolgáltató – amennyiben az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodása vagy a közszolgáltatási szerződés arra vonatkozó kitételt szab – a közszolgáltatási díj megfizetése esetén előre meghatározott számú matricát (zöldmatrica) biztosít az Ingatlanhasználó részére, melynek zsákra vagy kötegre való felragasztása igazolja a szolgáltatás igénybevételének jogosságát. A matrica csak a rajta szereplő érvényességi időn belül és az azon feltüntetett méretű hulladékokra használható fel.

3) Többlet hulladék elszállítása

Az Ingatlanhasználó által használt és a számlázás alapjául szolgáló edényt meghaladó mennyiségű háztartási hulladék elszállítása a Közszolgáltató feladata az Ingatlanhasználó külön díjfizetése mellett. A szolgáltatás a Közszolgáltató által forgalmazott zsák igénybevételével történik.

A Közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében biztosított zöldmatricák felhasználásával elszállítandó mennyiséget meghaladó zöldhulladékot a Közszolgáltató - a mindenkor hatályos önkormányzati rendelet függvényében - a tőle vásárolt emblémás zsákban vagy a 2. pontban előkészítettek szerint, külön megvásárolt zöldmatricával ellátva - a zöldhulladék szállítási napokon elszállítja.

4) Elkülönített (szelektív) hulladékgyűjtés

A Közszolgáltató minden település családi házas övezetében házhoz menő elkülönített gyűjtést végez. A társasházas övezetekben a házhoz menő gyűjtés helyett szigetes gyűjtés is alkalmazható. Az Ingatlanhasználó köteles a hulladékát elkülönítetten gyűjteni, és azt magánszemély esetén a Közszolgáltatónak átadni. A vegyes hulladékok közé az elkülönítetten gyűjthető anyagok nem helyezhetők el.

a) Az elkülönítetten gyűjtött anyagok (tiszta csomagolási műanyag és papír) házhoz menő gyűjtése:

A szállítási naptárban meghatározott szállítási napokon történik a szolgáltatás. A házhoz menő szelektív hulladékszállítási szolgáltatás keretén belül korlátozás nélküli mennyiségben, vegyesen, ugyanabban a gyűjtőzsákban kihelyezhetők az alábbi hulladékok:

műanyag üdítős, ásványvizes PET palackok, műanyag kozmetikai és tisztítószeres flakonok, fóliák, bevásárló szatyrok, zacskók, fém italosdoboz (üdítős, sörös), illetve konzervdoboz, többrétegű italos (tejes, gyümölcsleves) kartondobozok és a papírhulladék (papír csomagolási hulladék (karton), kozmetikai és élelmiszerek kartondobozai újságok, szórólapok, irodai papír, géppapír, papírzacskó, könyv)

b) Csomagolási üveg hulladékok (italos üveg, befőttes üveg) szelektív gyűjtése:

Csomagolási üveg hulladékot (italos üveget és befőttes üveget, bébiételes üveg) az erre kijelölt gyűjtőszigeten, gyűjtőponton, hulladékudvarban lehet elhelyezni, valamint házhoz menő hulladékszállítási szolgáltatás keretén belül, korlátozás nélküli mennyiségben kerül elszállításra. A csomagolási üveg hulladékot tartalmazó szelektív gyűjtőedénybe nem dobható ablaküveg, tükör, villanykörte, hőálló üvegtál, szemüveg, neoncső, gyógyszeres üvegek, autóüveg, fénycső, izzólámpa, zárókupak, porcelán, kerámia, szennyezett üveg, egyéb összetételű hulladék. A gyűjtőzsákban kizárólag az ép, tiszta, egész üveget lehet gyűjteni és kihelyezni.

5) Lomtalanítás

A Közszolgáltató és a helyi önkormányzat, illetve azok társulása között létrejött közszolgáltatási szerződésben, az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak, valamint a mindenkor hatályos önkormányzati rendelet szerint, de évi minimum 1 alkalommal, előre egyeztetett szállítási napon biztosított az alábbiak lehetőségek valamelyikével:

- az ingatlan előtti közterületről történő elszállítás formájában, vagy

- az önkormányzat által kijelölt gyűjtőpontról történő szállítás formájában, vagy

- egyénileg „házhoz menő jelleggel”, a közszolgáltatónál történő előzetes bejelentést és időpont-egyeztetést követően, mely során a közszolgáltató által felajánlott időpontokból választhat az ingatlanhasználó. A bejelentkezés minden év január 2. és szeptember 30. között lehetséges. Későbbi megkeresés esetén már csak az esetlegesen felszabaduló időpont alapján biztosított a szolgáltatás igénybevétele. Az adott évben fel nem használt szolgáltatás a következő évre nem vihető át.

Az előre egyeztetett időpontban az ingatlan előtti közterületről történő lom szállítás esetén az Ingatlantulajdonos a lomokat csak az egyeztetett napot megelőző napon a helyi rendeletben foglaltaknak megfelelő időszakban és feltételekkel helyezheti ki olyan módon, hogy a kihelyezett hulladék a gyalogos és gépjármű forgalmat ne akadályozza. A közszolgáltatási díj ellenében a lomtalanításkor ingatlanonként és alkalmanként maximum 3 m3 lomhulladék kerül elszállításra.

A lomtalanítás időpontjától eltérő időpontban, illetőleg a 3 m3 mennyiség felett kihelyezett lomhulladék külön megrendelésre, külön díjfizetés ellenében kerül elszállításra.

A lomtalanításkor nem kerül elszállításra veszélyes hulladék (olaj, festék, akkumulátor, stb.), bontott gépjármű karosszéria, teherautó- és traktor gumiköpeny, építési-bontási hulladék, háztartási hulladék, zöldhulladék (ágnyesedék, szőlővessző,

stb.), kézi erővel nem rakodható túlsúlyos (50 kg-nál súlyosabb), vagy túlméretes (valamelyik hossza meghaladja a 2 métert) hulladék.

A lomtalanítás a Közszolgáltatásba bevont területen azon lakossági ügyfelek részére biztosított, akik a közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek és díjhátralékkal nem rendelkeznek.

2.1.3. A Közszolgáltató köteles a gyűjtőedény ürítését a tőle elvárható gondossággal elvégezni és az ürítés során elszóródott hulladék összetakarításáról gondoskodni, ez a kötelezettség nem terjed ki a gyűjtőedény mellé, nem szabályos módon elhelyezett hulladékból eredő szennyezésre.

2.1.4. A Közszolgáltató köteles az állandóan lakott ingatlanok részére a hulladékszállítási szolgáltatás egyes elemeinek igénybevételére jogosító matricát az Ingatlanhasználó részére megküldeni.

2.1.5. A hulladékgyűjtési napok áthelyezéséről vagy egyéb lényeges, a szolgáltatást érintő változásról a Közszolgáltató köteles egyeztetni a helyi önkormányzattal, ill. a lakosságot köteles a helyben szokásos módon tájékoztatni.

2.1.6. Amennyiben a Közszolgáltató bizonyos időjárási körülmények vagy műszaki problémák miatt, ill. reklamációk alapján bizonyítottan nem tett eleget szállítási kötelezettségének, úgy köteles a következő gyűjtési napon az ingatlanhasználó által használt edény méretével és darabszámával megegyező, többlethulladékot tartalmazó (nem emblémás) zsákokat is elszállítani.

2.1.7. A Közszolgáltató a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben foglaltak szerint ügyfélszolgálatot köteles működtetni. E törvény szerint az ügyfélszolgálat(ok) elérhetőségéről, nyitvatartásáról a honlapján köteles aktuális tájékoztatást adni.

2.2. A Közszolgáltató által nyújtott, a közszolgáltatás körébe nem tartozó kiegészítő szolgáltatások

A Közszolgáltató külön megállapodás és térítés ellenében

- a közszolgáltatáshoz szükséges edényzetet biztosítja (az edényzetbérlet díja tartalmazza az edényzet rendelkezésre állásának, csereedény biztosításának és évi egy alkalommal történő fertőtlenítő mosásának a díját),

- az edényzet tárolási helye és ürítési helye közötti edényzetmozgatást elvégzi.

2.3. A Közszolgáltató jogai

2.3.1. A Közszolgáltató jogosult vizsgálni, hogy az Ingatlanhasználó a közszolgáltatást a felé számlázás alapjául szolgáló paraméterek, feltételek, valamint a hatályos jogszabályokban előírt módon és célra veszi-e igénybe.

2.3.2. A Közszolgáltató nem köteles a hulladék elszállítására mindaddig, amíg a szállítás alábbi feltételei nem biztosítottak:

- a közszolgáltatási szerződésben, ennek hiányában az önkormányzati rendeletben meghatározottaktól eltérő gyűjtőedényben vagy zsákban történő kihelyezés esetén,

- ha a gyűjtőedényben a 6.1 pontban felsorolt anyag került elhelyezésre, illetve a 6.2 pontban felsorolt szabvány gyűjtőedényben elhelyezett hulladék súlya az ott feltüntetett súlyhatárt meghaladja,

- ha a hulladék oly módon kerül kihelyezésre, hogy a gyűjtőedény mozgatásakor a kiszóródás veszélye fennáll (pl. nem lezárt fedelű, illetve sérült gyűjtőedény),

- ha a gyűjtőedény körül szabálytalanul (nem a többlethulladék elszállítására szolgáló emblémás zsákban), vagy annak mozgatását és ürítését akadályozó módon többlethulladék került kihelyezésre,

- amennyiben Közszolgáltató által biztosított szállításra jogosító edényazonosító matrica nélkül kerül a hulladék kihelyezésre, vagy adott esetben nem rendelkezik többlethulladék elszállítására szolgáló emblémás zsákkal,

- amennyiben a hulladék nem a szállítási rendben foglaltaknak megfelelően (időben, helyen és módon) kerül kihelyezésre,

- ahol a szelektív hulladékgyűjtés biztosított, az Ingatlanhasználó a szelektív hulladékok közé vegyes hulladékot, a vegyes hulladék közé szelektív hulladékot rak,

- a helyi önkormányzat nem biztosítja a hulladékszállító járművek számára a megfelelő útviszonyokat, megközelíthetőséget, és emiatt a hulladék elszállítása nem lehetséges,

- jogszabályban előírt egyéb esetben.

2.3.3. A Közszolgáltató jogosult a szerződés teljesítése során Alvállalkozó bevonására.

2.3.4. Közszolgáltató

- az Ingatlanhasználó tulajdonában levő szabvány minőségű (anyagú és méretű) edények esetében a 10 évesnél idősebb edényekre, valamint az ingatlanhasználó által tanúsított, nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért

- az anyagelfáradásra visszavezethető károkért a felelősségét kizárja.

Közszolgáltató a nem szabványos (így különösen a 110 l-es) gyűjtőedényzetben keletkezett károkért - a szándékosan okozott károkozást ide nem értve - a felelősségét kizárja.

2.4. Az Ingatlanhasználó kötelezettségei

2.4.1. Az Ingatlanhasználó köteles a települési szilárd hulladék kezelésére szervezett közszolgáltatást igénybe venni és a hulladékszállítási közszolgáltatási díjat megfizetni.

2.4.2. A közszolgáltatási díjat az Ingatlanhasználó köteles teljes egészében megfizetni, függetlenül attól, hogy a szolgáltatást milyen mértékben veszi igénybe. A Közszolgáltató az önkormányzati rendeletben meghatározott kedvezményeket, mentességeket köteles figyelembe venni, amennyiben annak feltételei az Ingatlanhasználó tekintetében fennállnak.

2.4.3. Az ingatlan Ingatlanhasználója köteles a szolgáltatás igénybevételéhez MSZ EN 840- 1,-2,-3,-4-,5 szabvány szerinti, hulladékgyűjtő edénnyel rendelkezni, annak tisztántartásáról és - amennyiben szükséges – cseréjéről gondoskodni.

2.4.4. Amennyiben az Ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételének megkezdésekor (szerződéskötéskor) 110 L-es gyűjtőedényzettel rendelkezik, a gyűjtőedényzetet - legkésőbb annak használhatatlanná válásakor - köteles szabvány méretű edényre cserélni, és a közszolgáltatás igénybevétele során a továbbiakban azt használni.

2.4.5. Az Ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltató által megküldött hulladékszállítási szolgáltatás igénybevételére jogosító matricát a hulladékgyűjtő edény elülső oldalára jóllátható helyre felragasztani, annak jó állapotát megőrizni. A matrica hiányában,

illetve a nem megfelelő helyre elhelyezett (pl. kerítésre, postaládára ragasztott) matrica esetén a Közszolgáltató a 2.3. pontban foglaltak szerint jár el.

2.4.6. Az Ingatlanhasználó az ingatlanán rendszeresen keletkező háztartási hulladékot a 2.1.2. pontban foglaltak szerint köteles a szállítási naptárban megjelölt szállítási napon reggel 6 órától a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátani oly módon, hogy azt az ingatlana előtti közterületen olyan, jól látható helyre helyezi, mely az időjárási viszonyoktól függetlenül gyűjtőjárattal megközelíthető és a gyalogos és gépjármű forgalmat nem akadályozza.

2.4.7. Azon területen, ahol a Közszolgáltató járművével az ingatlanok nem közelíthetők meg, a Közszolgáltató és a helyi önkormányzat gyűjtőpontokat jelöl ki, amelyre az érintett ingatlan tulajdonosai a képződött települési hulladékukat elhelyezhetik.

2.4.8. Az Ingatlanhasználó köteles

- a közszolgáltatás díját a Koordináló szerv számlázási ütemterve szerint kibocsátott számlában szereplő határidőben kiegyenlíteni.

- a kiegészítő szolgáltatások díját Közszolgáltató számlázási ütemterve szerint kibocsátott számlában szereplő határidőben kiegyenlíteni. Késedelmes fizetés esetén a Közszolgáltató késedelmi kamatot, valamint a fizetési felszólítással kapcsolatosan felmerült költségeit, mint ügykezelési díjat jogosult felszámítani.

A számla kiegyenlítése akkor teljesül, amikor a számlán meghatározott összeget a Közszolgáltató, illetve a Koordináló szerv számláján jóváírják.

2.4.9. Az Ingatlanhasználót a Közszolgáltató tájékoztatja arról, hogy a kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó számlák milyen rendszerességgel, milyen időpontban kerülnek kibocsátásra. Ha a számla valamely oknál fogva nem kerül az Ingatlanhasználó birtokába, úgy köteles a Közszolgáltatónak ezt jelezni: nem hivatkozhat arra, hogy fizetése azért maradt el, mivel a számla nem került a birtokába.

2.4.10. Az Ingatlanhasználó nem tagadhatja meg a díj fizetését, ha a Közszolgáltató a közszolgáltatást, illetve az edényzetet az Ingatlanhasználó részére felajánlotta, illetve rendelkezésre áll, függetlenül attól, hogy az Ingatlanhasználó milyen mértékben veszi azt igénybe.

2.4.11. Az Ingatlanhasználót terhelő közszolgáltatási díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

2.4.12. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetében az életvitelszerűen élő használók, illetve birtokosok felelőssége a közszolgáltatási díj megfizetéséért egyetemleges.

2.4.13. Az ingatlan jellegében, használatában, ingatlanhasználó, tulajdonos személyében bekövetkezett változást a korábbi és az új használó, tulajdonos köteles a Közszolgáltató felé – a helyi önkormányzat rendeletének eltérő rendelkezése hiányában - 15 napon belül bejelenteni a változás tényét igazoló hivatalos dokumentum bemutatásával. Amennyiben erre vonatkozóan a helyi önkormányzati rendelet vagy közszolgáltatási szerződés másképp rendelkezik, úgy az abban foglaltak az irányadók.

2.5. Az Ingatlanhasználó jogai

2.5.1. Az Ingatlanhasználó jogosult (és köteles) a hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevételére a 2.1.2 pontban részletezettek szerint.

2.5.2. Az Ingatlanhasználó jogosult az ingatlanon képződő háztartási és elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt, illetve zsákot a 2.1.2 pontban meghatározottak szerint a szállítás napját megelőző napon a helyi rendeletben meghatározott időszakban elszállítás céljából a közterületre kihelyezni.

2.5.3. Az Ingatlanhasználó jogosult a 2.1.2 pont 5. pontban meghatározott alkalommal a feleslegessé vált háztartási eszközöket, berendezési tárgyakat - egyes elektronikai cikkek kivételével (pl. hűtőszekrény, fagyasztóláda, képcsöves televízió) - a lomtalanítás keretén belül a Közszolgáltató részére a 2.1.2 pontban rögzítettek szerint térítésmentesen átadni.

2.5.4. Az Ingatlanhasználó jogosult saját adatairól információt, tájékoztatást kérni. Bővebb tájékoztatás az adatkezeléssel kapcsolatban az Adatvédelmi Tájékoztatóban található, amely elérhető a xxx.xxxxxxx.xx honlapon, továbbá az ügyfélszolgálati irodákban.

2.5.5. Az Ingatlanhasználó jogosult Fogyasztóvédelmi tv. alapján a fogyasztót megillető jogok gyakorlására, különösen a közszolgáltatással kapcsolatos észrevételek, panaszok megtételére, azok érdemi kivizsgálásának kérésére, illetve a vizsgálat eredményéről megfelelő tájékoztatásra.

3. Kiegészítő szolgáltatások számlázása, fizetési módok

3.1. A számlázás a Közszolgáltató számlázási rendjének megfelelően időszakokra bontva történik A számla fizetési határideje a megküldött számlán kerül feltüntetésre.

3.2. Ingatlanhasználó a számla ellenértékét az alábbi fizetési módokkal egyenlítheti ki:

3.2.1. Postai csekk: A számla kiegyenlítése akkor teljesül, amikor a számlán meghatározott összeg a Közszolgáltató számlájára megérkezik.

3.2.2. Csoportos beszedés: az Ingatlanhasználó által számlavezető pénzintézeténél kezdeményezett megbízás alapján.

Csoportos beszedéssel történő fizetésre attól a naptól kezdődően van lehetőség, amikor az erről szóló banki értesítés a Közszolgáltatóhoz beérkezik. Az értesítés beérkezéséig az Ingatlanhasználó a díjat postai csekken tudja befizetni.

Ha az aktuális számla kibocsátásáig az Ingatlanhasználó vagy a pénzintézet nem értesíti a Közszolgáltatót a megbízási szerződés megszűntetéséről vagy felfüggesztéséről ill. arról, hogy a megbízás fedezethiány vagy egyéb ok miatt nem teljesíthető, akkor az Ingatlanhasználónak a kézbesített számla alapján kell gondoskodnia a határidőre történő kiegyenlítésről.

A Közszolgáltató egy alkalommal kísérli meg az Ingatlanhasználó folyószámlájáról a szolgáltatás ellenértékének beszedését.

3.2.3. Banki átutalás: Az átutalásos fizetési mód választása esetén az utaláshoz szükséges adatokat a Közszolgáltató számla megküldésével bocsátja az Ingatlanhasználó rendelkezésére. A számla kiegyenlítése akkor teljesül, amikor a számlán meghatározott összeget a Közszolgáltató számláján jóváírják.

3.2.4. Házipénztári befizetés: az Ingatlanhasználó csak a Közszolgáltató által már számlázott díjait rendezheti a pénztárban.

3.3. Ingatlanhasználó részletfizetésre, ill. fizetési haladékra vonatkozó kérelmét írásban – levélben, e-mail-ben - nyújthatja be ügyfélszolgálati terület szerint a Közszolgáltató székhelye szerinti posta-ill. e-mail címre.

3.4. Követeléskezelés kiegészítő szolgáltatások esetén:

Az Ingatlanhasználó hozzájárulását adja, hogy amennyiben a Közszolgáltatóval szembeni fizetési kötelezettségét nem szerződésszerűen teljesíti és a Közszolgáltató az Ingatlanhasználóval szembeni követelése behajtása érdekében követeléskezelő céget vagy jogi képviselőt vesz igénybe, úgy azok a mindenkor hatályos Adatvédelmi Tájékoztató szerint, az abban foglalt körben, célból és módon kezeljék az Ingatlanhasználó adatait. adatkezelésre.

4. A szolgáltatás módosítása, szüneteltetése

4.1. A hulladékszállítási közszolgáltatás kötelezően igénybeveendő szolgáltatás, ezért azt az Ingatlanhasználó – a helyi önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában - egyoldalúan megszüntetni nem jogosult.

4.2. Az Ingatlanhasználó személyében beálló változást a Közszolgáltatónak be kell jelenteni a

2.4.13. pontban foglaltak szerint a változás bejelentéséig fennálló díjak egyidejű rendezésével. Az adatok módosításához az alábbi dokumentumokat szükséges bemutatni:

- ingatlan adásvétel esetén: ingatlan adásvételi szerződés, földhivatali bejegyző határozat, vagy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat,

- ajándékozás esetén: ajándékozási szerződés, földhivatali bejegyző határozat, vagy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat,

- öröklés esetén: halotti anyakönyvi kivonat, vagy jogerős hagyatékátadó végzés,

- bérleti szerződés.

4.3. Az Ingatlanhasználó adataiban bekövetkezett változást (pl. értesítési cím változás) a Közszolgáltatónak – a helyi önkormányzat rendeletének eltérő rendelkezése hiányában - 15 napon belül be kell jelenteni a változás tényét igazoló dokumentumok bemutatásával. Amennyiben a helyi önkormányzati rendelet más időpontot ír elő, úgy az a rendelkezés az irányadó. A bejelentés elmulasztásának következményeit az ingatlan tulajdonosa viseli; az ebből adódó anyagi követelést a Közszolgáltató az ingatlan tulajdonosán érvényesítheti.

4.4. Szüneteltetés: Feltételeit, időtartamát és szabályait a mindenkor hatályos helyi önkormányzati rendelet állapítja meg. Amennyiben a rendelet szüneteltetési lehetőséget biztosít, úgy a bejelentés a Közszolgáltató részére minden esetben írásban kell történjen. A szüneteltetett ingatlant, vagy lakóegységet a Közszolgáltató jogosult vizsgálni. A Közszolgáltató a szüneteltetés (használaton kívüliség) tényszerű vizsgálatához a helyi rendeletben foglaltak szerint kérheti a víz-, villany elszámoló számlák bemutatását a lakatlanság kezdetekor, amennyiben ez évközben megszűnik, úgy a megszüntetéssel egy időben, de legkésőbb minden év december 31. napjáig. Amennyiben az elszámoló számlákon a természetes üzemeltetéshez szükséges fogyasztást meghaladó értékek merülnek fel, úgy a Közszolgáltató jogosult visszamenőlegesen a szüneteltetés időszakára vonatkozóan a költségekkel terhelt díjat kiszámlázni. Ha a helyi rendelet úgy határoz, akkor az egy évet meghaladó szüneteltetés esetén a következő évre a Közszolgáltató felé ezt jelezni kell, minden tárgy év január 15. napjáig. A szüneteltetés állandóan lakott lakásra, lakóegységre kérhető. Az üdülőingatlanok, üdülőegységek esetében szüneteltetésre nincs lehetőség, amennyiben erről a helyi rendelet eltérően nem rendelkezik.

5. Adatkezelés, adatvédelem

5.1. A Közszolgáltató és az Alvállalkozó az Ingatlanhasználó személyes adatait az Európai Parlament és a Tanács (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 Rendeletével (továbbiakban: „GDPR”) (továbbiakban: „GDPR”) és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit figyelembe véve jogosult nyilvántartani és kezelni.

5.2. A természetes személy ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására köteles megadni a személyes adatai közül a családi és utónevét, születési adatait (születési név, születési hely és idő, anyja neve), címét (állandó lakhelyét, tartózkodási és értesítési helyét).

5.3. Közszolgáltató köteles az adatkezelésre vonatkozó tájékoztatót és szabályzatot az ingatlanhasználók részére elérhetővé tenni, melyek megismerhetők a Közszolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban, illetve azok honlapján.

5.4. A Közszolgáltató a nyilvántartott személyes adatokat kizárólag a közszolgáltatási feladatai ellátásával és jogai érvényesítésével kapcsolatban használhatja fel, jogosulatlanoknak nem továbbíthatja, nem adhatja át, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő jogok nem sérülhetnek. További információ a Közszolgáltató Adatkezelési Szabályzatában található.

6. Egyéb kikötések

6.1. A gyűjtőedényben, illetve zsákban nem helyezhető el olyan anyag (forró hamu, maró / mérgező anyag, állati tetem, folyékony vagy befagyott zsiradék, gyúlékony vagy robbanóanyag, kő- és épülettörmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy. stb.), amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó dolgozó életét, egészségét, testi épségét, vagy megrongálhatja a gyűjtő járművet és annak berendezéseit. Továbbá nem helyezhető el a hulladék között veszélyes-, vagy különleges kezelést igénylő hulladék.

6.2. A gyűjtőedényzetbe helyezhető települési hulladék maximális súlya edénytípusonként:

Edénytípus	60 literes	80 literes	110 literes	120 literes	240 literes	770 literes	1100 literes
kg	10	15	20	22	45	160	225

6.3. A súlyhatár betartásával biztosítható a gyűjtőedény és a gyűjtőjármű műszaki épségének, a gyűjtőjármű személyzete testi épségének megóvása

7. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos viták rendezésének módja, felügyeleti szervek, illetve elérhetőségeik megjelölése

Az Ingatlanhasználó a szolgáltatásokkal, díjreklamációkkal kapcsolatos panaszát az ügyfélszolgálaton szóban, írásban, levélben, e-mailben, telefaxon, telefonon jelentheti be. Amennyiben a Közszolgáltató az ingatlanhasználó részére elfogadható választ nem tud adni, úgy a szóban, valamint telefonon tett panaszáról jegyzőkönyv készül. A Közszolgáltató köteles a panaszt azonnal nyilvántartásba venni és azt

15 napon belül kivizsgálni. A válaszadási határidő helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság megkeresésének szükségessége esetén egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A válaszadási határidő meghosszabbításáról és annak indokáról a fogyasztót írásban, a válaszadási határidő letelte előtt tájékoztatni kell. Amennyiben a panasz érdemi kivizsgálása nem valósítható meg az Ingatlanhasználó által közölt információk alapján, úgy Közszolgáltató jogosult további

információkat, alátámasztó dokumentumokat bekérni. Az Ingatlanhasználó együttműködésre kötelezett. Ha az ingatlanhasználó ezeket nem biztosítja a Közszolgáltató által megadott reális határidőig, úgy a Közszolgáltató az előzetes értesítés szerint a rendelkezésre álló adatok alapján jogosult a reklamációt lezárni.

Az Ingatlanhasználó a közszolgáltatás nyújtásával kapcsolatos viták rendezése végett a Közszolgáltató, illetve Közszolgáltatói alvállalkozó honlapján található felügyeleti szervekhez fordulhat.

8. Ügyfélszolgálatok és elérhetőségek

A Közszolgáltató törekszik arra, hogy az Ingatlanhasználókat egyre jobb minőségű szolgáltatással lássa el, azok igényeinek, elvárásainak szem előtt tartásával.

Az ügyfélszolgálatok tevékenységi körei:

- Ingatlanhasználók által bejelentett adatváltozásokkal kapcsolatos feladatok,

- szerződések kötése, szerződéses adatok módosítása,

- pénztár működtetése,

- általános tájékoztatás

- a Közszolgáltató tevékenységéhez kapcsolódó panaszügyek kezelése.

Az ügyfélszolgálati irodák ügyfélfogadási helyéről és idejéről bővebb tájékoztatás elérhető a xxx.xxxxxxx.xx honlapon.

9. Szerződéses feltételek módosítása

Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha Közszolgáltató lehetővé tette, hogy az ingatlanhasználó tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt az ingatlanhasználó elfogadta.

Külön tájékoztatni kell az ingatlanhasználót

- arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak.

- arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.

Az ilyen feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.

A Közszolgáltató minden esetben köteles az ÁSZF-et egységes szerkezetben foglalva a honlapján, illetve az ügyfélszolgálati irodáiban közzétenni. Az Ingatlanhasználó az ÁSZF módosításáról szóló írásbeli értesítést követően 8 napon belül jelezheti a Közszolgáltató felé, amennyiben a módosítást vagy annak valamely rendelkezését nem fogadja el. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy az Ingatlanhasználó a módosítást teljes egészében elfogadta.

10. Jogszabályi környezet

A jelen általános szerződési feltételekkel nem szabályozott kérdésekben az ingatlan fekvése szerinti település önkormányzatának vonatkozó, a közszolgáltatás igénybevételének szabályait megállapító rendelete, a Polgári Törvénykönyv (Ptk. 2013. évi V. törvény), illetve a Hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. sz. törvény, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésének részletes szabályait rögzítő egyéb jogszabályi rendelkezések, ill. a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezései az irányadóak.