ÚTMUTATÓ

Az Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem, mint ajánlatkérő „Takarítási feladatok ellátása az ELTE épületeiben” tárgyában, a Kbt. Második Része, XV. Fejezete, 81. § (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytat le.

Ajánlatkérő a megfelelő ajánlat benyújtásának elősegítése érdekében a jelen Útmutatót bocsátja az ajánlattevő rendelkezésére.

Ajánlatkérő jelen Útmutatóval együtt az eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátja az alábbi dokumentumokat:

- ajánlati felhívás,

- műszaki leírás,

- árazatlan költségvetés,

- szerződéstervezet,

- ajánlott nyilatkozatminták.

Ajánlatkérő kéri az ajánlattevőket, hogy az ajánlat összeállítását megelőzően figyelmesen tanulmányozzák át a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakat, valamint az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer Felhasználói Kézikönyvet, és ajánlatukat szigorúan az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározottak szerint állítsák össze, bizonytalanság esetén éljenek a közbeszerzési törvény által lehetővé tett „kiegészítő tájékoztatás” kérés lehetőségével.

ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

I. Általános rendelkezések

Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárását a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR rendszer) igénybevételével bonyolítja le, ennek megfelelően az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet) alapján Ajánlatkérő az alábbiak szerint jár el.

A Kbt. 40. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárást a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett egységes, EKR igénybevételével kell lebonyolítani. A Kbt. 41. §

(1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikáció – ha a Kbt. vagy a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik – az EKR-ben történik.

A Kbt. 41. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott minden nyilatkozat vagy más információ közlése – ha a Kbt.-ből más nem következik – írásban, elektronikus úton történik.

A Kbt. 41. § (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus úton történő kapcsolattartást nem kell alkalmazni:

a) az eljárás előkészítése során a Kbt. 28. § (2) és (4) bekezdése körébe tartozó nyilatkozatokra,

b) a szerződés megkötésére és

c) – az adott esetben a szerződés megkötését követően kezdeményezett előzetes vitarendezési eljárás, iratbetekintési kérelem és az azzal összefüggő írásbeli kommunikáció, valamint a Kbt.

45. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével – a szerződés megkötését követő kommunikációra.

Ahol a Kbt. vagy végrehajtási rendelete lehetővé teszi az EKR-en kívüli más informatikai rendszer alkalmazását, a Kbt. 41/A–41/C. § EKR-re vonatkozó rendelkezéseit az alkalmazott informatikai rendszerre kell alkalmazni.

Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy – az ajánlatot a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében – a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.

Ahol a Kbt. vagy végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell.

A Kbt. 41/C. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Kbt. 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha az EKR üzemeltetője által – a honlapján – közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben vagy egészben tartósan nem tudja biztosítani a Kbt.-nek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást.

Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezésben fel kell tüntetnie, hogy milyen okból volt szükséges az elektronikus úttól eltérő kommunikáció használata. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás mellőzése kizárólag azon dokumentumok, illetve az ajánlat azon része tekintetében megengedett, amelynek vonatkozásában a Kbt. 41/C. § (1) bekezdés szerinti okok fennállnak. Az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzése a Kbt. 41/C. § (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra, kivéve, ha a Kbt. 41/C. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik.

Ha az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzését a Kbt. 41/C. § (1) bekezdés e) pontja indokolja, az ajánlatkérő ez esetekben is köteles:

a) a Kbt. 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatóra vonatkozó űrlapot az EKR-ben kitölteni, és – amennyiben az a hirdetmény feladásának időpontjában lehetséges – az EKR-en keresztül, vagy – ha az jogszabályban meghatározott üzemzavar miatt nem lehetséges – a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről szóló miniszteri rendelet szerint nyilvánosan közzétenni,

b) az EKR útján nyilvánosan közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdés a)–c) pontja és 43. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat,

c) az EKR-ben az erre szolgáló űrlapon rögzíteni a jogszabályban meghatározott statisztikai adatokat,

d) az EKR-ben az erre szolgáló felületen az eljárás iratanyagát utólag rögzíteni.

Ajánlatkérő elsősorban az EKR rendszer alkalmazását írja elő.

Az EKR rendszer használatához az EKR rendszerben az arra jogosult személy részéről történő regisztráció szükséges. A regisztráció egységes, ugyanazon természetes személy vagy jogi személy egy regisztrációval rendelkezhet. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján az EKR rendszerben szereplő személyes adatok kezelésére vonatkozóan a regisztráció során az EKR rendszer üzemeltetője megszerzi az Infotv. 3. § 7. pontja szerinti hozzájárulást.

Az ajánlattevőnek az ajánlatát az EKR azok benyújtására szolgáló funkciója alkalmazásával kell ajánlatként benyújtania. Az egyéb módon benyújtott dokumentum nem minősül ajánlatnak.

II. Közbeszerzési dokumentum

Közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az Ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya, illetve a közbeszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az ajánlattételi felhívás, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, árazatlan költségvetés.

A közbeszerzési dokumentumokban, azok egyes részei, vagy a közbeszerzési dokumentumok másolati példányai, illetve azok részei kizárólag az ajánlat elkészítéséhez, a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetett rendeltetési célnak megfelelően használhatók fel.

III. Az ajánlattétel költségei

Az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költséget az ajánlattevőnek kell viselnie. Az Ajánlatkérő semmilyen módon nem tehető felelőssé vagy kötelezetté ezekkel a költségekkel kapcsolatban, az eljárás lefolytatásának eredményétől függetlenül.

IV. A gazdasági szereplőkre vonatkozó közös szabályok

A gazdasági szereplő a regisztráció során – az EKR által kezelt statisztikák rendelkezésre állása céljából – rögzíti, hogy külföldi tulajdonú gazdasági szereplőnek minősül-e. Külföldi tulajdonú gazdasági szereplőnek kell tekinteni a külföldi állampolgár természetes személy gazdasági szereplőt, valamint az olyan jogi személyt, amelyben külföldi állampolgár természetes személy vagy külföldi jog alapján létrejött jogi személy – közvetlenül vagy közvetetten – a szavazatok több mint felével vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti meghatározó befolyással rendelkezik. A közvetett befolyás figyelembevételére a Ptk. 8:2. § (4) bekezdése alkalmazandó.

A regisztrált természetes személy és jogi személy köteles az adataiban bekövetkezett változást a rendszerben haladéktalanul, de legkésőbb olyan időpontban rögzíteni, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban mindig az aktuális adatokkal szerepeljen.

AZ EKR-rel kapcsolatos HELPDESK ELÉRHETŐSÉGE:

Üzemeltető ügyfélszolgálati e-mail-címe: xxxxxxxx@xxxxxx.xx

Üzemeltető ügyfélszolgálati telefonszáma: +36/0-000-0000 (munkanapokon 8:00-16:00) EKR-használat jogi támogatása: xxx@xx.xxx.xx

Egyéni hibabejelentés: xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xxxxxx.xx/ Üzemeltetői weboldal: xxx.xxxxxx.xx

Felhívjuk a Tisztelt Gazdasági Szereplők figyelmét arra, hogy a fenti elérhetőségeken nincs közbeszerzési jogi tanácsadás vagy Kbt.-értelmezési állásfoglalás, kizárólag a rendszer használatával kapcsolatos kérdéseiket tehetik fel. Ajánlatkérő az EKR használatával kapcsolatosan nem nyújt segítséget, az kizárólag az Üzemeltető által történik.

Ajánlatkérő a további közbeszerzési dokumentumok közé csatolja az eljárás megindításának napján hatályos a Nekszt Kft. által az ajánlattevők számára készített Elektronikus Közbeszerzési Rendszer Felhasználói Kézikönyvet (a továbbiakban: Kézikönyv). Kérjük, szíveskedjenek a Kézikönyvnek megfelelően az ajánlatukat benyújtani, valamint az eljárás során szükséges eljárási cselekmények a Kézikönyv szerint végrehajtani, szükség esetén felülvizsgálni, hogy sor került-e rendszer frissítésre és így a Kézikönyv frissítésére.

A gazdasági szereplő a regisztráció során rögzíti, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e, erről az ajánlatban az ajánlattevőnek ismételten nyilatkoznia nem kell.

Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban csatolni kell a közbeszerzési törvény 35. § (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR rendszerben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat. Felhívjuk a közös ajánlattevők figyelmét, hogy a nem elektronikus űrlap kitöltésével benyújtott nyilatkozatokra a vezető tag meghatalmazása nem érvényes, azokat az adott konzorciumi tagnak kell aláírnia.

Az alkalmasság igazolásához igénybe vett más szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bekezdés szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.

A Kbt. 69. § (11a) bekezdése alapján nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) vagy (6)–(8) bekezdés szerinti felhívására a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során.

Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel- e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.

Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a

meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (6a) bekezdése alapján az ajánlattevő kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetként csak olyan gazdasági szereplőt vehet igénybe, amely regisztrált az EKR-ben, vagy amelynek adatait az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzítette.

Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi fordítását is köteles elfogadni.

Ha a Kbt. 41/C. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik és ahol a Kbt. vagy a Kbt. felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – egyszerű másolatban is benyújtható. Az ajánlat Kbt. 68. § (2) bekezdése szerint benyújtott egy eredeti példányának a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat eredeti aláírt példányát kell tartalmaznia.

V. Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során

V.1. A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve

A közbeszerzési eljárás nyelve: magyar.

Az eljárás során mindennemű közlés magyar nyelven történik, kommunikáció semmilyen más nyelven nem fogadható el.

Az ajánlattétel nyelve: magyar. Az eljárás nyelve magyar.

A Kbt. 41/A. § (1) bekezdés alapján a Kbt. vagy a Kbt. felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban – a Kbt. 41/A. § (2) bekezdésben foglalt eset kivételével – nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.

Ahol e törvény végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papíralapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, vagy olyan formában is, ahol a papíralapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel – elektronikusan látta el hitelesítéssel.

Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni.

Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban, és az ajánlattevő eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat fordításának kell tekinteni.

Az Ajánlatkérő annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők által benyújtott dokumentumok tartalmát meg tudja jeleníteni, előírja az EKR-ben csatolt formában benyújtandó elektronikus dokumentumok jellemzőire, így különösen a fájlformátumra vonatkozó követelményeket. Az ajánlatot alkotó dokumentumok benyújthatók:

- .pdf; .doc; .docx; .gif; .jpeg; .jpg; .tif; .png; .rar; .zip; .xls; .xlsx; .odt; .odf

Felhívjuk ajánlattevő figyelmét, hogy amennyiben bírálati szakaszban Ajánlatkérő olyan teljesítési határidőt határozna meg pl. hiánypótlásra, ami az ajánlattevő által csak későbbi időpontban teljesíthető, úgy kérjük, erről szíveskedjenek „egyéb kommunikáció” eljárási cselekményként Ajánlatkérőt tájékoztatni, hogy „egyéb kommunikáció” eljárási cselekményként Ajánlatkérő visszavonhassa a Kbt. 71. § (1) bekezdéses szerinti felhívását és újra megküldhesse az ajánlattevők részére az új határidővel.

Ha a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely okból az ajánlatkérő úgy rendelkezik, hogy az elektronikus úton történő kapcsolattartás nem alkalmazandó, az eljárási cselekményekről készült dokumentumok és írásbeli nyilatkozatok – ahol valamely kapcsolattartási formát a Kbt. kifejezetten nem kíván meg – teljesíthetőek:

a) postai vagy közvetlen kézbesítés útján, vagy

b) faxon.

A Kbt. 41/C. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a kapcsolattartás elektronikus úton is történhet, olyan módon, hogy az írásbeli nyilatkozatok – az ajánlatok benyújtásának kivételével – teljesíthetőek az EKR-en kívüli elektronikus úton, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában.

Amennyiben a Kbt. 41/C. § (1) bekezdés szerint az EKR-en történő kapcsolattartás a Kbt. 79–

80. §, vagy a Kbt. 127. § (1)–(2) bekezdésében szabályozott cselekményekre nem alkalmazható, ezen eljárási cselekmények esetében a kapcsolattartás kizárólag az EKR-en kívüli – a Kbt. 41/C. § (4) bekezdésben szabályozott – elektronikus úton vagy faxon történhet.

Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről az EKR – valamint ahol a Kbt. lehetővé teszi, az alkalmazott más informatikai rendszer – haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont.

V.2. Üzemzavar, üzemszünet

Üzemszünet minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi.

Üzemzavar az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet.

Működési hiba az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált egyedileg, adott eljáráshoz kapcsolódó informatikai hiba vagy ezen eljárás elektronikus közbeszerzési folyamatában bekövetkező hiba. Nem minősül működési hibának a kizárólag az ajánlatkérő vagy az ajánlattevő felelősségi körében felmerülő, az EKR- rel való kommunikációt érintő hiba, valamint az a hiba, mely abból ered, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlattevő nem az EKR megfelelő funkcióját használja a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében rögzített előírás végrehajtására.

Az ajánlatkérő működési hiba esetén a Kbt. 41/C. § (1) bekezdés e) pontját a működési hibára vonatkozó tájékoztatás közzétételét követően megfelelően alkalmazhatja.

V.3. Xxxxxxx tanácsok ajánlattevő számára az EKR-rel kapcsolatban:

- Ajánlattevői oldalon hiánypótlás összeállítása (AHMP) illetve számítási hiba javítása (TSZJ) eljárási cselekmények párhuzamosan nem indíthatók.

- Ajánlatkérő több körben is küldhet ki Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekményt, azonban ajánlattevő által csak egy hiánypótlás összeállítása eljárási cselekmény lehet folyamatban.

- A hiánypótlás/felvilágosítás/számítási hiba javítás csak úgy fejezhető be, ha ajánlattevő elkészíti az ajánlatkérő részére a hiánypótlás/felvilágosítás/számítási hiba javítás rövid összefoglalóját.

- A Super User jog nem elegendő ajánlattételre, a Super Usernek ajánlat megtételére vonatkozó jogosultságot kell adnia önmagának.

- AMD – ajánlat visszanyitása kizárólag az ajánlatot benyújtó Felhasználó kezdeményezheti, a további ajánlat benyújtására jogosult Felhasználók nem tudják végrehajtani az eljárási cselekményt. A visszanyitással a benyújtott ajánlat visszavonásra kerül és ajánlattevőnek ismételten elölről kell kezdenie az ajánlat benyújtását.

VI. Egyes eljárási cselekmények részletes szabályai

VI.1. Kiegészítő tájékoztatás

Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban az EKR-ben. Az Ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani.

Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről és a beérkezés időpontjáról az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont.

Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő, amennyiben azt nem tartja szükségesnek, nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt – ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, hanem úgy kell kezelni (a közbeszerzési törvény hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel), mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be.

A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza.

Ahol a közbeszerzési törvény az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozó „érdeklődés jelzése” gomb megnyomásával jelezte.

A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított legalább öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megtámadására nyitva álló határidő elteltéig, közigazgatási per esetén a közigazgatási per jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Az ajánlatkérő az EKR-ben szereplő adatokat legalább ezen időtartam alatt – amennyiben jogszabály hosszabb iratmegőrzési időt ír elő, az előírt hosszabb időtartam alatt – megőrzi.

Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, Ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.

Nem követ el jogsértést az Ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az Ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére.

A Kbt. 57. § (2) bekezdésében és Kbt. 120. § (3) bekezdésében foglalt követelmény nem alkalmazandó.

Az eljárásban a gazdasági szereplőknek nem kell a Kbt. 66. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújtani.

VI.2. Iratbetekintés

A Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján biztosítja.

Az eljárásban részt vett ajánlattevő az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését követően kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának – ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolást is – üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani, nem elektronikus hozzáférhetővé tétel, hanem a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más gazdasági szereplő ajánlatának teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges.

VI.3. Üzleti titok, az adatok nyilvánossága

Üzleti titok: az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §-ában így meghatározott fogalom.

A Kbt. 44. § alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.

Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét, hogy amennyiben nem elkülönített módon kerülnek benyújtásra az üzleti titkot képező, vagy azt tartalmazó iratok, azokat az ajánlatkérőnek nincs módjában üzleti titokként kezelni! Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét továbbá, hogy az adatot a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősíti üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy hogy a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő, az ajánlat érvénytelen.

A Kbt. 44.§ (3) bekezdése szerint az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a Kbt. 44.§ (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

Az EKR-ben – figyelemmel a 424/2017. (XII.19) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése szerinti előírásra – a gazdasági szereplők az „Üzleti titok kezelése” elnevezésű eljárási cselekmény keretében tilthatják meg az egyes dokumentumok tekintetében a nyilvánosságra hozatalt, teljesítve ez által a Kbt. által elvárt elkülönített elhelyezés követelményét.

Felhívjuk az ajánlattevő figyelmét, hogy mindig csak az adott eljárási cselekmény során feltöltött dokumentum nyilvánítható üzleti titokká, a későbbi eljárási fázisban az EKR- ben nincs mód arra, hogy ajánlattevő üzleti titokká nyilvánítson egy korábban benyújtott dokumentumot, pl. hiánypótlási szakaszban az ajánlattétel során már megtett nyilatkozatok egyikét sem tudja majd ajánlattevő az EKR-ben üzleti titokká minősíteni.

VI.4. Előzetes vitarendezési kérelem

Az előzetes vitarendezési kérelmet az EKR-ben kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül az EKR-ben tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja.

VI.5. Az ajánlatok értékelése

Az ajánlatkérő az ajánlatokat a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alapján értékeli a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján.

Értékelési szempontok: (minőségi szempont)

1. Eseti szolgáltatás megkezdésének időpontja (kivétel havaria esetén), megrendeléstől számított munkanap (min. 1, max. 3 munkanap), Súlyszám: 20

2. Ajánlati ár (ár szempont), Súlyszám: 80:

Eseti szolgáltatások díja, Súlyszám: 10

- Ügyeletes takarító óradíja munkanapokon (nettó Ft/óra/fő), Súlyszám: 4

- Ügyeletes takarító óradíja hétvégén (nettó Ft/óra/fő), Súlyszám: 3

- Ügyeletes takarító óradíja munkaszüneti napokon (nettó Ft/óra/fő), Súlyszám: 2

- Takarítás díja havaria esetén (nettó Ft/óra/fő) Súlyszám: 1 Teljes körű takarítás nettó összesen díja, Súlyszám: 70

- Rendszeres takarítási szolgáltatás díja összesen (nettó Ft/hó) Súlyszám: 60

- Nagytakarítási szolgáltatás díja összesen (nettó Ft/év) Súlyszám: 10

Az értékelés során adható pontszám 0-100 pont. Az ajánlatkérő törtek esetén a pontszámokat két tizedes jegyre kerekíti a matematika szabályai szerint.

Az egyes értékelési részszemponthoz tartozó módszerek alapján meghatározott pontszámok kerülnek megszorzásra az adott értékelési részszemponthoz tartozó súlyszámmal.

A súlyszámmal felszorzott pontszámok ezt követően ajánlattevőnként összesítésre kerülnek és az így meghatározott, legmagasabb pontszám összeggel rendelkező ajánlat minősül legjobb ár- érték arányúnak.

Ha több ajánlatnak azonos az alábbiak szerint kiszámított pontszám összege, akkor ajánlatkérő a Kbt. 77. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el, ami alapján az az ajánlat minősül a

legkedvezőbbnek, amely az ajánlati ár résszempont vonatkozásában a legmagasabb pontszámot kapta, azonos ellenszolgáltatás esetén pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési szempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles kérni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár eleme tekintetében.

Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.

Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen

a) a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,

b) a választott műszaki megoldásra,

c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,

d) az ajánlattevő által ajánlott szolgáltatás eredetiségére,

e) a Kbt. 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy

f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.

Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.

A pontkiosztás módszere: az 1. szempont esetében fordított arányosítás, a 2. szempont és alszempontjaik esetében fordított arányosítás.

1. Eseti szolgáltatás megkezdésének időpontja (kivétel havaria esetén), megrendeléstől számított munkanap (min. 1, max. 3 munkanap):

Értékelési szempont esetében a legjobb ajánlat (Legalacsonyabb szolgáltatás megkezdési idő a bejelentéstől számítva) a maximális 100 pontot kapja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva, a fordított arányosítás módszerével számolja ki a pontszámokat az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóságnak a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutatója (Közbeszerzési Értesítő 2019. évi 227. szám, 2019. november 26.) alapján.

A Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérő 1 munkanapban határozza meg a szolgáltatás megkezdése határidejének legkedvezőbb szintjét, amelyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad (100). Amennyiben az ajánlattevő a legkedvezőtlenebb 3 munkanapos megajánlást adja, abban az esetben ajánlattevő az értékelés során az adott értékelési szempontra a minimálisan kiosztható 0 pontot kapja. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy 3 munkanapnál magasabb megajánlást nem fogad el, nagyobb értékű megajánlás az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.

Pvizsgált = (Alegkedvezőtlenebb – Avizsgált)/(Alegkedvezőtlenebb – Alegkedvezőbb) x (Pmax – Pmin) + Pmin,

ahol

Pvizsgált: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa (100 pont)

Pmin: a pontskála alsó határa (0 pont)

Alegkedvezőbb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőbb érték, amire a maximális pontszámot adja

Alegkedvezőtlenebb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőtlenebb érték, amire a minimális pontszámot adja

Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.

Az ajánlatot egy számadattal, pozitív egész számmal munkanap mértékegységben kifejezve kell megadni.

2. Ajánlati ár (Ft):

Értékelési szempont esetében a legjobb (legalacsonyabb nettó ajánlati ár) ajánlat a maximális 100 pontot kapja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva, a fordított arányosítás módszerével számolja ki a pontszámokat az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóságnak a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutatója (Közbeszerzési Értesítő 2019. évi 227. szám, 2019. november26.) alapján. Az ajánlati árnak minden, a szerződésszerű teljesítés érdekében, valamint a műszaki leírásban és szerződés tervezetben foglaltak szerint felmerülő költséget magában kell foglalnia. Az ajánlati árat magyar forintban (Ft), nettó értékben, pozitív egész számokban kell megadni. Az ajánlattevőnek részletes árajánlatot kell tennie a részletes árajánlat (az árazatlan költségvetési kiírás(ok)) kitöltésével, melyet a műszaki leírás tartalmaz.

Ajánlattevőnek az ajánlata részeként be kell nyújtania a beárazott költségvetést szerkeszthető excel és pdf. formátumban is.

Az értékelés képlete (fordított arányosítás):

P= (A legjobb / A vizsgált) x (Pmax – Pmin) + Pmin

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa (100 pont)

Pmin: a pontskála alsó határa (0 pont)

A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legalacsonyabb érték) A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

Ajánlatkérő az ajánlattevők részére az ajánlati ár képzése kapcsán az alábbi iránymutatást adja:

Az ajánlattevőknek az ajánlati ár megadásakor kötelező jelleggel, a jogszabályi előírásokból eredően számolniuk kell bizonyos díj/költség tételekkel, továbbá bevétel elemekkel is. Ajánlattevőknek továbbá az árképzéskor figyelemmel kell lenniük a Közbeszerzési Döntőbizottság aránytalan alacsony ajánlati ár tárgyában hozott döntései alapján kialakult következetes döntőbizottsági gyakorlatra.

Ajánlattevőknek már az ajánlatuk megadásakor megalapozott díj/költség és bevétel kalkulációval kell rendelkezniük, melyet Ajánlatkérő be is kér az ajánlattevőktől amennyiben az ajánlatukkal kapcsolatban felmerül az aránytalanul alacsony ajánlati ár/költség.

Ajánlattevőknek tehát számolniuk kell az ajánlatuk megadásakor:

- A teljesítésbe bevont szakemberek számára fizetendő aktuális minimálbérekkel vagy garantált bérminimummal és annak emelkedésével a szerződés teljesítésének ideje alatt;

- Bérpótlékokkal, amennyiben az a jogszabályi előírások szerint kötelező (pl.: éjszakai pótlék, műszakpótlék, pihenőnapi munkavégzés pótléka, munkaszüneti nap bérpótléka)

- Távollét idejére járó díjazással (Pl.: Szabadság, betegszabadság, betegállomány idejére)

- Helyettesítés költségeivel

- Munkáltatói járulékokokkal (pl.: Szociális hozzájárulási adó, Szakképzési hozzájárulás)

- Szociális hozzájárulási adó kedvezménnyel (pl.: (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkoztatása esetén, Munkapiacra lépő személy, Családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel, Közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. (3) bekezdésében felsorolt., Saját jogú öregségi nyugdíjasok foglalkoztatása után szocho, és szakképzési hozzájárulás 100% kedvezmény, Foglalkoztatás után járó egyéb támogatás) /opcionális/

- Költségtérítésekkel (pl.: jegy, vagy bérlet ára %, közösségi közlekedés %-os megtérítése) /opcionális/

- Rehabilitációs hozzájárulással

- Inflációval

- Szakmára jellemző költségekkel (pl.: Szakmai irányítás költsége, Anyagköltség, Higiéniai anyagok, Gép- és eszközamortizáció, Gép- és eszköz karbantartása, javítása)

- Foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségekkel

- Központi költségekkel

- Adókkal, járulékokkal (pl.: Iparűzési adó, Nyereségadó, Innovációs járulék)

- Nyereséggel

- Támogatás(ok) /opcionális/ (csak érvényes szerződésekkel, arányosan figyelembe véve azok érvényességi idejét, a támogatás mértékét, a támogatott tételeket)

Felhívjuk továbbá az ajánlattevők szíves figyelmét arra, hogy közbeszerzési eljárásban nem megengedett a keresztfinanszírozás alkalmazása!

Ajánlattevő az aránytalanul alacsony ár esetében nem hivatkozhat arra, hogy más projekt(ek)ből kívánja fedezni a projekt költségeit, továbbá a levezetésének nyereségkimutatást is kell tartalmaznia.

Nem fogadható el az aránytalanul alacsony ár esetében továbbá az az indokolás sem, hogy ajánlattevőnek kiemelt referenciát jelent a portfóliójában a szerződés teljesítése, mely érdekében 0-s bevételű, vagy akár veszteséget hozó szerződést is meg kíván kötni.

Amennyiben a fentiek alapján ajánlattevők ajánlata nem felel meg a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő, illetve egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit abban az esetben a Kbt. 73. § (1) bek. e) pontja, illetve Kbt. 73. § (4) bek. alapján érvénytelen az ajánlata.

A Kbt. 72. § (3) bek. alapján ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.

3. Az ajánlattételi határidő meghatározása

Az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan:

a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] az Ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy

b) üzemzavar folytán [22. § (2) bekezdés] az ajánlattételi vagy részvételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig

nem elérhető.

Az ajánlatkérő a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés szerinti esetben köteles az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően, amelyről az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de legalább a módosításról szóló hirdetmény feladásától számított négy nap álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtására.

A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt az EKR működésének helyreállítását követően legalább az üzemzavar időtartamának megfelelő idővel köteles meghosszabbítani.

Ha az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] az ajánlattételi határidőt a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésben foglaltak szerint nem érinti, hanem az az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontásának a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésében meghatározott időpontjában áll fenn, az EKR az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását működésének helyreállítását követően haladéktalanul végrehajtja.

A felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig fel kell adni, és a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet. Amennyiben az EKR

a Kbt. végrehajtási rendeletében szabályozott üzemzavara folytán nem lehetséges a módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig feladni, az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő módosításáról szóló hirdetményt az ajánlattételi határidő lejárta után is feladhatja. A módosításról szóló hirdetményt az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon fel kell adni és erre a körülményre a módosító hirdetményben utalni kell.

Ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát kívánja módosítani, amelyet nem tettek hirdetményben közzé vagy egyéb, hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Amennyiben a Kbt. végrehajtási rendeletében szabályozott üzemzavar folytán nem lehetséges a módosításról szóló tájékoztatás megküldése az ajánlattételi határidő lejártáig, az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő módosításáról szóló tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta után is kiküldheti. A módosításról szóló tájékoztatást az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon meg kell küldeni és erre a körülményre a tájékoztatásban utalni kell.

Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia.

4. Az ajánlatok benyújtása és felbontása

Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.

Az ajánlatoknak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR rendszer visszaigazolást küld.

A Kbt. 68. § (1) bekezdéstől eltérően, ha a Kbt. 41/C. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik, az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni, és a Kbt. 68. § (4) bekezdéstől eltérően a rendelkezésre álló fedezet összege az ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertethető.

Az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR végzi akként, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.

Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan – azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek – az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.

Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásakor ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is.

5. Az ajánlat módosítása

6. Számítási hiba javítása

Ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.

7. Ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy az ajánlatokhoz a következő dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat kell csatolni:

EKR használata esetén:

− Kbt. 66. § (5) bekezdése szerinti felolvasólap a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti tartalommal: az ajánlattevő(k) neve, címe (székhelye, lakóhelye), valamint azok a főbb, számszerűsíthető adatok, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek (közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevőre kiterjedően) /az Ajánlatkérő által létrehozott elektronikus űrlapot kell kitölteni/

− Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum /elektronikus űrlapot kell kitölteni közös ajánlattevők esetén külön-külön a meghatalmazott tag által, kapacitást nyújtóra is adott esetben/

A D.581/12/2017. számú döntőbizottsági határozat alapján az adatbázisok kapcsán az internetcím és a hatóság megnevezése is mellőzhető).

− Ajánlattevő Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozata (EKR űrlap)

− Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében (EKR űrlap)

− Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja tekintetében (EKR űrlap)

− Nyilatkozat a Kbt. 67. § (4) bekezdés alapján (EKR űrlap)

− Nyilatkozat folyamatban levő változásbejegyzési eljárásról (EKR űrlap)

− Folyamatban lévő változás bejegyzés esetén benyújtandó dokumentumok: a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolás;

− Kbt. 35. § (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okirat (kizárólag közös ajánlattétel esetén);

− Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozat (EKR űrlap)

− Nyilatkozat Kbt. 66. § (6) bekezdése szerint (EKR űrlap)

− Nyilatkozat alkalmasság körében bevonni kívánt szakemberről (EKR űrlap)

− Árazott költségvetés Excel és pdf. formátumban (szakmai ajánlat)

− Műszaki leírás ’C’ melléklete kitöltve Excel és pdf. formátumban (szakmai ajánlat)

− Nyilatkozat szerződéskötési feltételekről;

− Nyilatkozat a Kbt. 134. § (5) bekezdése szerint (teljesítési biztosíték);

− Előszerződés (adott esetben);

− Meghatalmazás minta (adott esetben);

− Nyilatkozat fordításról (adott esetben);

− Az ajánlatban szereplő dokumentumokat aláíró, az ajánlattevő, valamint az alkalmasság igazolásában résztvevő írásbeli képviseletére jogosult személy (cég esetében a cégjegyzésre jogosult) aláírási címpéldánya/aláírás mintája vagy meghatalmazás amennyiben papír alapú dokumentum kerül elektronikusan csatolásra

− Igazolás a kizáró okok tekintetében (Ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására)

− Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozat (adott esetben)

− Az ajánlati felhívás III.1.2) P1.) és P2.), valamint a III.1.3) M1.), M2.) és M3.) pontjában előírt alkalmassági követelmények igazolása (Ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására)

- Ajánlattevői nyilatkozat a szerződés kitöltéséhez Ajánlattevő adatairól

8. Ha a Kbt. 41/C. § (1) bekezdés e) pontja alapján Ajánlatkérő az eljárás papíralapú folytatása mellett dönt az alábbiak szerint kell eljárni:

XII.1. A benyújtandó dokumentumok eredetisége

A benyújtandó dokumentumok - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújthatók a Kbt. 47. § (2a) bekezdése alapján. Az ajánlat Kbt. 68. § (2) bekezdése szerint benyújtott egy eredeti példányának a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat eredeti aláírt példányát kell tartalmaznia.

XII.2. Aláírásra jogosult személy(ek)

Az ajánlatban szereplő nyilatkozatokat/dokumentumokat az ajánlattevő, alkalmasságot igazoló szervezet nevében aláíró személy (továbbiakban: aláíró személy) vonatkozásában csatolni kell az ajánlathoz:

(i) olyan okiratot (pld. alapító okirat, alapszabály), amelyből megállapítható az aláíró személy

képviseletre való jogosultsága; valamint

(ii) olyan közjegyző által készített aláírási címpéldányt vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy két tanú aláírásával ellátott dokumentumot, melyből egyértelműen megállapítható az aláíró személy aláírásának mintája („az aláírás külalakjának igazolására csatolt dokumentum”).

Amennyiben az ajánlattevő, alkalmasságot igazoló szervezet a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatálya alá tartozik, vagy a Ptk. 3:89. §-a szerinti gazdasági társaság, úgy nem kell csatolni az aláíró személy képviseletre való jogosultságát igazoló fenti (i) okiratot, mivel ez a Kbt. 69. § (11) bekezdése alapján ingyenesen ellenőrizhető.

Az (ii) pont vonatkozásában a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) hatálya alá tartozó ajánlattevő, alkalmasságot igazoló szervezet esetében az aláíró személy vonatkozásában – figyelemmel a Ctv. 9. §-ára – közjegyző által készített aláírási címpéldányt vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát kell csatolni.

Természetes személynek (ide értve az egyéni vállalkozót is) – értelemszerűen – saját személye vonatkozásában nem kell csatolni a saját személyének képviseletre való jogosultságát igazoló fenti (i) szerinti okiratot.

Amennyiben az aláíró személy meghatalmazottat állít, akkor a meghatalmazott személy(ek)nek a képviseleti jogosultságra vonatkozó, a meghatalmazott aláírását is tartalmazó, a képviseletre jogosult által aláírt meghatalmazást is szükséges csatolni.

XII.3. A papír alapú ajánlat formai követelményei a következők, amennyiben az eljárás során a papír alapú formára kell áttérni:

a) Az ajánlatban lévő, minden - az ajánlattevő, alvállalkozó, által készített - dokumentumot (nyilatkozatot) a végén joghatás kiváltására alkalmas módon alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak, vagy olyan személy(ek)nek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos, a jogszabályi követelményeknek megfelelő meghatalmazást kaptak.

b) Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen - az ajánlat beadása előtt - módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.

c) Az ajánlatot cégszerűen aláírva 1 eredeti papír alapú példányban, valamint az aláírt ajánlatot teljes terjedelmében tartalmazó, azzal mindenben megegyező elektronikus másolati példányban, digitális adathordozón PDF formátumban, az árazott költségvetést Excel formátumban is, lezárt csomagolásban kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. Az ajánlatot roncsolás mentesen nem bontható kötésben kell benyújtani.

„Roncsolás mentesen nem bontható” kötésen az ajánlatkérő olyan bekötési módot ért, ami nem teszi lehetővé, hogy a benyújtott dokumentumban annak látható megsértése nélkül lapokat cseréljenek vagy pótoljanak.

d) Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat, vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni.

e) Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak;

f) Az ajánlatot az eljárást megindító felhívásban meghatározott számú és formátumú példányban kell beadni;

g) Az ajánlati példányokon fel kell tüntetni az ajánlattevő nevét, székhelyét, továbbá a jelen eljárásban kijelölt kapcsolattartó nevét, beosztását, telefon- és faxszámát, e-mail címét;

h) A fent megjelölt kapcsolattartóval közöltek a közbeszerzési eljárás során joghatályos közlésnek minősülnek. A kapcsolattartó személynél megjelölt faxszámra vagy e-mail címre küldött bármilyen üzenet, dokumentum a sikeres elküldés visszaigazolásának pillanatában joghatályosan kézbesítettnek tekintendő;

i) Az ajánlati példányok közötti eltérés esetén az eredeti nyomtatott példány az irányadó. Amennyiben ajánlattevő nem jelöli meg az eredeti példányt, úgy ajánlatkérő tetszés szerint kiválaszt egy példányt és az eljárás során azt tekinti eredeti példánynak.

9. Tájékoztatás azon szervezetekről, melyektől az Ajánlattevő tájékoztatást kaphat a teljesítés helye szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekről

A Kbt. 73. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a Kbt. 4. sz. mellékletében felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. Ajánlatkérő a Kbt. 73. § (5) bekezdése alapján a következőkben tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az Ajánlattevő tájékoztatást kaphat az előzők szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni.

Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban külön információk feltüntetését nem írja elő az ajánlatban, csak azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett információk nem mondanak-e ellent a jelen pontban meghatározott követelményeknek.

Pénzügyminisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály 1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.

Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.

Telefon: (00 0) 000-0000

Fax: (00 0) 000-0000

Email: xxxxxxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxx-xxx@xx.xxx.xx

Egyéb elérhetőségek:

Hatósági nyilvántartás - Kontrollerek: xxxxxxxxxx@xx.xxx.xx

Ingyenes (zöld) telefonszáma: (06 80) 204-667

Pest Megyei Kormányhivatal

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Cím: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/A-B

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx

Innovációs és Technológiai Minisztérium Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xx xxxx 00-00.

Postacím: 0000 Xxxxxxxx, Xx xxxx 00-00. Központi postafiók címe: 1440 Budapest, Pf. 1. Telefonszám: x00-0-000-0000

Telefax: x00-0-000-0000

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Székhely: 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.

Postacím: 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.

Központi telefonszám: x00-0-000-0000

Központi faxszám: x00-0-000-0000, x00-00-000-0000 Központi e-mail: xxxx@xxxxx.xxx.xx

Honlap: xxx.xxxxx.xxx.xx

Pénzügyminisztérium, Foglalkoztatáspolitikáért és Vállalati Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság

cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx xxx 0-0. tel: x00 0 000-0000

Országos Környezetegészségügyi Intézet Cím: 1097 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xx 0-0. Tel: x00 0 000 0000, Fax.: x00 0 000 0000

Email: xxx.xxxxxxxxx@xxx.xxxxx.xx Budapest Főváros Kormányhivatala Munkavédelmi és Munkaügyi Főosztály

A Munkavédelmi és Munkaügyi Főosztály 2017. január 1-től a Fővárosi Kormányhivatal III. Kerületi Hivatalának részeként működik.

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00.

E-mail: xxxxxxxxxxxx.xxxxxxxx@xxxx.xxxx.xxx.xx Telefon: x00-0-000-0000

Fax: x00-0-000-0000

Munkaügyi Ellenőrzési Osztály Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00.

E-mail: xxxxxxxxx.xxxxxxxxxx@xxxx.xxxx.xxx.xx Telefon: x00-0-000-0000

Fax: x00-0-000-0000

Agrárminisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx xxx 00.

Postai cím: 1860 Budapest Pf. 1

Telefon: 00-0-000-0000

Telefax: 00-0-000-0000

10. A 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet 21. § (9) bekezdése szerinti felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó adatai:

Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó neve:	Xxxxxxx Xxxxx Xxxx
Levelezési címe:	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xx 000/X. 7/20.
E-mail címe:	xxxxxxx.xxxxx.xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Lajstromszáma:	01019

Document Metadata

Table of Contents

ÚTMUTATÓ

Document Metadata