B I Z T O S Í T Ó
B I Z T O S Í T Ó
MKB Általános Biztosító Zrt.
Általános Biztosítási Feltételek
MKB CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁS
NL 10001/7
Hatályos: 2016.07.01-tôl
VL 10075
Hatályos: 2016.07.01-tôl
VL 10072
Hatályos: 2016.02.15-tôl
VL 10068
Hatályos: 2015.07.04-tôl
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
AZ MKB ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. VAGYON- ÉS FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI TERMÉKEIHEZ
(NL 10001/7)
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük bizalmát, hogy ajánlatával Társaságunkat, az MKB Általános Biztosító Zrt.-t kereste meg. Kérjük az ajánlat aláírása elôtt figyelmesen olvassa el jelen ügyfél- tájékoztatónkat, mely
a) a biztosító fôbb adatairól szóló tájékoztatást,
b) a panaszkezelésrôl szóló tájékoztatást,
c) az adatkezelésrôl és az adatvédelemrôl szóló tájékoztatást,
d) a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályokat,
e) az üzleti titokkal kapcsolatos tudnivalókat,
f) a biztosítók közötti adatátadási megkeresésekrôl szóló tájékoztatást,
g) az irányadó jogot, valamint
h) a szerzôdési feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitôl lényegesen eltérô rendelkezéseit
foglalja magában.
A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit) 4. sz. melléklete 1.-9. pontjai szerinti tájékoztatási kötelezettségének az MKB Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) az általános bizto- sítási feltételek átadásával tesz eleget, mely általános szerzôdési feltételek dôlt betûvel vagy vastagon szedve, ezáltal külön kiemelve tartalmazzák a biztosítási szerzôdés legfontosabb jellemzôit.
Kérjük, csak akkor írja alá az ajánlatot, ha biztos abban, hogy az ajánlat szerinti biztosítás mindenben megfelel az Ön igényeinek. Tájékoztatjuk, hogy jelen ügyféltájékoztató a biztosítási szerzôdés részét képezi.
I. Néhány szó az MKB Általános Biztosító Zrt.-rôl
1) A biztosító tulajdonosai az MKB Bank Zrt., valamint a Versicherungskammer Bayern Versicherungsanstalt des öffentlichen Recht.
Cégjegyzékszáma: Cg.00-00-000000 Nyilvántartja: A Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága Fô tevékenységi köre: nem életbiztosítás Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Tevékenységi engedély száma: E-II-251/2007 Székhelyének állama: Magyarország
Adatkezelési nyilvántartási száma:
NAIH-88184-88200/2015, 87642-87643/2015
Jogi formája: zártkörûen mûködô részvénytársaság.
2) Elérhetôségeink:
■ Levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
■ Telefon: + 00 0 000 0000
■ Fax: + 00 0 000 0000
■ Honlap: xxxxx://xxx.xxxx.xx, xxxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx
3) A biztosító felügyeleti szerve: a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: felügyelet).
■ Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.
■ Elérhetôség: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
■ Központi levelezési címe: Budapest, BKKP Pf.777.
■ Központi telefonszáma (00-0) 000-0000
■ Ügyfélszolgálati telefonszáma: 00-00-000-000
■ Központi fax száma: (00-0) 000-0000
■ E-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
4) Biztosítónk a felügyelet által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenysé- günket fogyasztóvédelmi hatóságként a felügyelet ellenôrzi
a) a fogyasztókkal szemben tanúsítandó maga- tartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott jogszabályokban elôírt rendelkezéseknek,
b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen keres- kedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek,
c) a gazdasági reklámtevékenység alapvetô felté- teleirôl és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII, törvény rendelkezéseinek,
d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal össze- függô szolgáltatások egyes kérdéseirôl szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseinek (továbbiakban együttesen fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek),
e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettségek, továbbá a
NL 10001/7
Hatályos: 2016.07.01-tôl 1
f) 28/2014 (VII.23.) MNB rendelet – a pénzügyi szerve- zetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról
betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén (továbbiakban fogyasztóvé- delmi eljárás).
II. Tájékoztató a panaszkezelésrôl
1) Az ajánlattal, a biztosítási szerzôdéssel és a biztosító szolgáltatásával kapcsolatos észrevételeivel vagy eset- leges problémáival forduljon bizalommal a biztosítás közvetítôjéhez.
További információk találhatóak a xxx.xxxx.xx és xxxxx://xxxxxx.xxxx.xx honlapokon is. Amennyiben problémáira megnyugtató választ a fentiek igénybe- vétele után sem kap, kérjük, forduljon bizalommal a biztosító ügyfélszolgálatához.
Elérhetôségeink az alábbiak:
■ Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
■ Telefax:x00 0 000 0000
■ Telefon:x00 0000 0000
2) A biztosító magatartására, tevékenységére vagy mu- lasztására vonatkozó panaszát az ügyfélszolgálat részére szóban (telefonon vagy személyesen), illetve írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) lehet megtenni.
Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panasz- kezelés módjával, és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes informá- ciókat megtalálja a honlapunkon, illetôleg az ügyfél- szolgálati irodánknál kihelyezett panaszkezelési sza- bályzatunkban.
3) Jogorvoslati lehetôségek:
a) Pénzügyi Békéltetô Testület:
A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdés- szegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jog- vita esetén Ön békéltetô testületi eljárást kez- deményezhet.
■ Levelezési cím: H- 1525 Budapest, BKKP Pf. 172.
■ Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. Capital Square Irodaház
■ Telefonszám: 06-40/203-776
■ E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
■ Honlap: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
A fentiekhez szükséges nyomtatvány megta- lálható a Felügyelet honlapján (http:
//xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxx-xxxxxxx- nem-elszamolasi-ugyekben/kerelem-nyom tatvany
illetve xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxx/000-xxxxxxx toi-kerelem-1.pdf), de a fogyasztónak lehetôsége van a formanyomtatvány költségmentes megkül- dését igényelni.
b) Fogyasztóvédelmi eljárás:
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. CXXXIX. törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához fordul- hat, fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezde ményezhet az alábbi elérhetôségeken:
■ Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Pf. 777.
■ Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
■ Telefonszám: 06-40/203-776
■ E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Az ehhez szükséges nyomtatvány megtalálható a Felügyelet honlapján (xxxx://xxx.xxx.xx
/fogyasztovedelem/panaszom-van/forma nyomtatvanyok), de a fogyasztónak lehetôsége van a formanyomtatvány költségmentes meg- küldését igényelni.
c) Bíróság:
Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság (xxxx://xxx.xxxxxxxxx.xx).
d) Online vitarendezési platform:
Az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rendezésérôl szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozott egy online vita- rendezési platformot.
A Rendelet szerint az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkezô fogyasztók és az Európai Unióban letelepedett szolgáltatók közötti, online szolgáltatási szerzôdésekbôl eredô kötelezettségekkel kapcso- latban felmerülô jogviták, így az online megkötött szerzôdésekkel összefüggô pénzügyi fogyasztói jog- viták bírósági eljáráson kívüli rendezésére irányuló kommunikációt ezen a platformon keresztül is a fogyasztóknak biztosítani kell.
A fogyasztó a Rendelet szerint online vitarendezési platformon keresztül online kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését a szol- gáltatóval közösen megválasztott vitarendezési fórumnál.
Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltetô Testület jogosult.
A Pénzügyi Békéltetô Testület elérhetôségei:
■ Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
■ Levelezési cím: 1525 Budapest, BKKP, Pf.: 172.
■ E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
■ Fax: 00 00 (0) 000 00 00
■ Telefon: 00 36 (40) 203 776
Nemzeti Kapcsolattartó Pont:
Budapesti Békéltetô Testület
■ 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. III. em. 310.
Az online vitarendezési eljárással kapcsolatosan tájékoztatást az alábbi elérhetôségeken nyújta- nak:
■ Telefon: 00 00 0 000 0000
Az online vitarendezési platform elérhetô:
Társaságunk elérhetôsége:
Mielôtt az online vitarendezési platformhoz fordul, Önnek mindenképpen meg kell próbálnia közvetlenül társaságunkkal rendezni a vitás kérdést, mivel a Pénzügyi Békéltetô Testület ezt elôzetes eljárási feltételként szabja, amelyet a fogyasztónak bizo- nyítania kell tudni.
Az online vitarendezési platform eljárása maximum 90 napot vehet igénybe onnantól kezdve, hogy a kérelem hiánytalanul beérkezett. Ez az idôtartam az Európai Unió egyik tagállamában sem lehet hosszabb.
III. Adatkezelés, adatvédelem
1) Személyes adatnak minôsül az érintettel kapcso- latba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szoci- ális azonosságára jellemzô ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés.
2) Ügyfélnek minôsül a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgál- tatására jogosult más személy. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzôdésre ajánlatot tesz.
3) Biztosítási titoknak minôsül minden olyan – mi- nôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek
– ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.
4) Adatvédelmi incidensnek minôsül a személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.
5) Az információs önrendelkezési jogról és az infor- mációs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info tv.) foglaltaknak megfelelôen tájékoztatjuk, hogy az adatkezelés az Ön önkéntes hozzájárulásán alapul, amely hozzájárulását Ön a biztosítási ajánlattétellel adja meg. Az adatkezelés jogalapja a Bit. 135.§.
6) A biztosítási szerzôdés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli az ügyfelek személyes adatait. Az érintett ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védel- mérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
7) Adatfeldolgozási tevékenységet a Biztosító részére kizárólag erre irányuló megbízási szerzôdés alapján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak har- madik személyek végezni. Az ügyfél adatait kizárólag a biztosító erre feljogosított munkatársai, megbízott biztosításközvetítôi, illetve a biztosító részére külön szerzôdés keretében adatfeldolgozási-és/vagy kiszer- vezett tevékenységet végzô személyek, szervezetek ismerhetik meg, a biztosító által meghatározott ter- jedelemben és a tevékenységük végzéséhez szük- séges mértékben.
8) Az ügyfél adatait jogosultak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben a biztosító a biztosítási titok megtartásának a kötelezettsége az alábbi IV.6.-13. pont értelmében nem áll fenn.
9) A biztosító a Bit. 137. §-ban, a 138. § (1) – (6) pont- jában, a 140. §-ban, és a 141. §-ban (az alábbi IV. 5)
– 9), 13) és 14) pontokban) meghatározott esetek- ben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
10) Az érintett kérelmezheti az adatkezelônél
a) tájékoztatását személyes adatai kezelésérôl,
b) személyes adatainak helyesbítését, valamint
c) személyes adatainak – a kötelezô adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.
11) Az érintett ügyfél kérelmére a biztosító köteles tájékoztatást adni az ügyfél részére az általa kezelt,
illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl, az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, az adatvédelmi incidens körülmé- nyeirôl, hatásairól és az elhárítására megtett in- tézkedésekrôl, továbbá – az érintett személyes adata- inak továbbítása esetén – az adattovábbítás jog- alapjáról és címzettjérôl.
Az adatkezelô – ha belsô adatvédelmi felelôssel rendelkezik, a belsô adatvédelmi felelôs útján – az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenôrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazzaaz érintett személyes adatok körét, az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát, az adatvédelmi incidens idôpontját, körülményeit, hatásait és az elhárítására megtett intézkedéseket, valamint az adatkezelést elôíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.
12) A biztosító köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idô alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthetô formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja, illetve korlátozhatja. A biztosító az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántar- tásaiban köteles átvezetni.
13) Az érintett ügyfél az Info. törvényben meghatározott esetekben tiltakozhat személyes adatainak a kezelése ellen. A tiltakozást a biztosító a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idôn, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja és annak megalapozottságáról döntést hoz, és errôl írásban tájékoztatja az ügyfelet. Amennyiben az érintett ügyfél a döntéssel nem ért egyet, vagy a biztosító a fenti határidôt elmulasztja, úgy az ügyfél a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bíró- sághoz fordulni.
14) A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x, tel.: +36/0-000-0000, e-mail: ugyfelszolga- xxx@xxxx.xx, fax: +36/0-000-0000) az érintett ügyfél jogosult bejelentéssel élni, amennyiben észleli, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsé- relem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
IV. A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
1) A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biz- tosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a bizto- sítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, szolgáltatásával összefüggnek.
Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tar- tásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó kö- vetelések megítéléséhez szükséges vagy a Bit.-ben meghatározott más cél lehet.
2) Ettôl eltérô adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.
3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4) Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló 1997. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a IV. 1) és 2) pontokban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
5) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
6) A Bit. alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárá- sában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bíró- sággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adó- ügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, vagy ha a biztosítási szer- zôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifize-
tésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol- gálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny- hivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésére felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyil- vántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal kapcsolatos hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektro- nikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányu- ló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kár- talanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési meg- bízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,
q) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
r) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabá- lyairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
s) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott állami támogatást igénybe vevô biz- tosítottak esetében az agrárkár-megállapító szerv- vel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrár- politikáért felelôs miniszter által vezetett mi- nisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elem- zésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben, ha az a-j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosításai szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját azzal, hogy p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intéz- ménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonat- kozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megke- reséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.
8) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 6) és 7) pontokban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
9) A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyész- ség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet:
a) 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûn- szövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bûnszövetségben vagy bûnszerve- zetben elkövetett bûncselekménnyel van össze- függésben.
10) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meg- határozott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
11) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során csoport felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô át- adása.
12) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi köte- lezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finan- szírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól.
13) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az Info. törvény 8. § (2) bekez- désében meghatározott bármely módon biz- tosított.
A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tag- államba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
14) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,
c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felü- gyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.
15) A 14) pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
16) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával össze- függô adatok vagy az Info. törvény szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
17) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a
IV. fejezet 6) pont b), f) és j) alpontjai, illetve a 11) pont alapján végzett adattovábbításokról.
18) A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos sze- mélyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.
19) A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy ame- lynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes jogalap.
20) A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kap- csolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
V. Az üzleti titok
1) A biztosító, a biztosító tulajdonosa, a biztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezetô állású személy, egyéb vezetô, valamint a biztosító alkal- mazottja, megbízottja köteles a biztosító mûkö- désével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot
– idôbeli korlátozás nélkül – megôrizni.
2) Az V. fejezet 1) pontjában leírt titoktartási köte- lezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) felügyelettel,
b) nemzetbiztonsági szolgálattal,
c) Állami Számvevôszékkel,
d) Gazdasági Versenyhivatallal,
e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasz- nálásának szabályszerûségét és célszerûségét ellenôrzô, Xxxxxxx által kijelölt belsô ellenôrzési szervvel,
f) vagyonellenôrrel,
g) Információs Központtal
h) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében – az agrárkár-megállapító szervvel, agrár- kár-enyhítési szervvel, mezôgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben.
3) A Bit. 144. §-ban elôírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
b) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági fe- lülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.
4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azono- sításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tôke- és biztosítási piac szabályozásáért felelôs miniszter részére.
5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.
6) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt idôbeli korlátozás nélkül megôrizni. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik sze- mélynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elônyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
VI. A biztosítási titokra és az üzleti titokra vonatkozó közös szabályok
1) Biztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biz- tosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a ke-
letkezésétôl számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
2) A biztosító üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással nem tarthat vissza információt a köz- érdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó, Info. törvényben megha- tározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény- ben foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.
VII. A biztosítók közötti adatátadási megkeresések
1) A biztosító (megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabá- lyokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötele- zettségének teljesítése során a szolgáltatások jog- szabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (megkeresett biztosító) az e biztosító által – a jelen ügyfél-tájékoztató IV. 1) és 2) pontjaiban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátos- ságainak a figyelembevételével – kezelt és a 3)- 6) pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került. (Bit.149 § (1).)
2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.
3) A megkeresô biztosító balesetbiztosítási (Bit. 1. mel- léklet A) rész 1. 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott) ágazathoz tartozó szerzôdés teljesí- tésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett sze- mély azonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerzôdé- ses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az a) pontban meghatározott személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ága- zathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – bizto- sítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
4) A megkeresô biztosító a Bit 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó a szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges ada- tokat;
c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat;
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
5) Általános felelôsségbiztosítás esetén (Bit. 1. számú melléklet A) rész 13. pont) a szerzôdés teljesítésével kapcsolatban a megkeresô biztosító az alábbi ada- tokat kérheti:
a) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait,
b) a szerzôdô, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a 4) pont b)-e) pont- jában meghatározott adatokat,
c) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatti kárigényt vagy szemé- lyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személy adat felvételkori, a szerzô- déses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvé- nyesítô személyt érintô korábbi – az e bekez- désben meghatározott ágazathoz tartozó szerzô- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat
e) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
6) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és
10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatosan a jármû jár- mûazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ága- zathoz tartozó károk esetén a károsult elôzetes hozzá- járulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a) az adott jármûvet érintôen bekövetkezett biz- tosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény idôpontjára, jogalapjára, a jármû sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkeresô biztosító által megjelölt gépjármûben bekövetkezett, de nem gépjármû által okozott károk adatait is,
b) az adott jármûvet érintôen a biztosító által el- végzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
7) Az 1) pont szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének. A meg- keresô biztosító felelôs a megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
8) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.
9) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcso- latban indult eljárás befejezéséig.
10) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.
11) A megkeresô biztosító a megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a biz- tosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíteni köteles.
12) Ha az ügyfél az Info. törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkeresô biztosító már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt. A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 1) pontban meg- határozottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.
13) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biz- tosító a felelôs.
14) A biztosítók – az 1. melléklet A) rész 3-6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerzôdés vonatkozá- sában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzô- désnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdé- sekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza
a) a szerzôdô személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;
c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és
d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.
15) A biztosító az 14) pontban meghatározott adatokat az adat keletkezését követô harminc napon belül to- vábbítja az adatbázisba.
16) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a meg- óvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzô- désnek megfelelô teljesítése és a visszaélések meg- akadályozása céljából az adatbázisból adatot igé- nyelhet.
17) Az adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylô biztosítónak.
18) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az adatbázis irányában, az adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az adatbázis kezelôjét terhelô biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá.
19) Az adatbázis kezelôjének az adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelôen alkalmazandóak.
20) Az adatbázis kezelôje – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a fenti IV. fejezet 6/b), f), p) és q) pontjában, foglaltaknak megfelelô igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok mûvelésére tevékenységi engedéllyel rendel- kezô biztosítók számára. Az adatbázis kezelôje az igénylés továbbításáról az igénylôt egyidejûleg köteles tájékoztatni.
21) Az igénylô biztosító az igénylés eredményeként ka- pott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a 16) pontban meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.
22) Az adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelôs.
23) A 14) pontban meghatározott adatok a 24) pontban meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követô öt évig kezelhetôk.
24) Biztosítási szerzôdés létrejötte esetén a 14) pontban meghatározott adatok a szerzôdés fennállása alatt, a szerzôdésbôl származó igények elévüléséig kezel- hetôk a 14) pontban meghatározott nyilvántartásban. A szerzôdés megszûnésének és a szerzôdésbôl szár- mazó igények elévülésének tényérôl a biztosító tá- jékoztatja az adatbázis kezelôjét.
25) Az adatbázisból adatot igénylô biztosító az adat- igénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.
26) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 25) pont- ban meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig.
27) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvénye- sítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.
28) Az adatbázisból adatot igénylô biztosító az adat- igénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak a 14) pontban meghatározott célból kezelheti.
29) Az igénylô biztosító a 16) pontban meghatározott igénylésrôl, az abban szereplô adatokról, továbbá az igénylés teljesítésérôl az ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Infotv.-ben szabályozott módon tájé- koztatja.
30) A 14) pontban meghatározott adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 14) pontban meghatározott biztosítási ágazatokat mûvelô bizto- sítók megállapodást megelôzô piaci részesedés sze- rint számított kétharmada megállapodik az adatbázis
létrehozásáról, a mûködésében történô részvétel feltételeirôl és az adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetérôl.
31) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetôségét az érintett szerzôdések feltételeiben meghatározzák.
VIII. Irányadó jog
Az MKB Általános Biztosító Zrt. által értékesített biztosítási szerzôdések joga, a magyar jog: A biztosítási szerzôdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérôen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.
IX. Jelen ügyfél-tájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitôl lényegesen eltérô rendelkezései
1) Az elévülés
A Ptk. 6:22 §-tól eltérôen, mely szerint a követelések 5 év alatt évülnek el, a vagyonbiztosítási (beleértve a casco biztosítást is) és a balesetbiztosítási szerzôdésbôl eredô igények elévülése a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított 1 év. A felelôsségbiztosítási szerzôdésbôl eredô igények elévülési ideje a kár nak, illetve a kár- igénynek a biztosítottal való közlésétôl számított 1 év.
2) Egyéb rendelkezések
Ptk. 6:63. §.-ában foglaltaktól eltérôen nem válik a biztosítási szerzôdés tartalmává a felek esetleges korábbi szerzôdéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
X. Egyéb
1) Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jöve- delemadóról szóló, 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerzôdésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvényben és a hozzá kap- csolódó egyéb adószabályokban lelhetôek fel a biz- tosításért fizetendô díjra, a biztosító szolgáltatására, illetve a biztosítással kapcsolatos adókedvezményre vonatkozó rendelkezések.
2) A Biztosító a Bit 108. § szerinti, a fizetôképességrôl és pénzügyi helyzetérôl szóló jelentési kötelezettségének a xxxxx://xxx.xxxx.xx/ honlapján történô közzététellel tesz eleget.
3) A biztosítási ajánlat aláírása elôtt kérjük, szíves- kedjék figyelembe venni a következôket:
a) A megkötendô biztosítási szerzôdésre, a szerzôdô felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzôdési feltételek és záradékok elôírásai az irányadók.
b) Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanul- mányozni, és ajánlatát csak ezt követôen aláírni.
c) A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzôdô (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének tudomására jut.
4) Ha a biztosító tájékoztatójával kapcsolatban bár- milyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a 06-1-886-6900-es számon, ahol munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerzôdési felté- telekrôl részletesen társaságunk termékeinek álta- lános szerzôdési feltételeibôl informálódhat. Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklôdését és hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
MKB Általános Biztosító Zrt.
A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS
GYAKORLATI TUDNIVALÓK KÜLÖNÖS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEI CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁS
(VL10075)
Az MKB Általános Biztosító Zrt. jelen különös szerzôdési fel- tételekben foglaltak szerint tesz eleget annak a törvény általi kötelezettségének, hogy ügyfeleit a személyes adatok ke- zelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókról tájé- koztassa, arra a figyelmet felhívja. Jelen különös szerzôdési feltételekben foglalt szabályok felülírják a Családi otthon- biztosítás Általános szerzôdési feltételeiben foglalt, a szemé- lyes adatok kezelésére, adatvédelemre vonatkozó szabá- lyokat, amennyiben az általános feltételekben ilyen szabályok megfogalmazásra kerültek.
A Családi otthonbiztosításra irányadó általános szerzôdési feltételek az alábbi különös szerzôdési feltételekkel együt- tesen érvényesek.
I. Adatkezelés, adatvédelem
1) Személyes adatnak minôsül az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jel- lemzô ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
2) Ügyfélnek minôsül a szerzôdô, a biztosított, a ked- vezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy. Az adatvédelemre vonatkozó ren- delkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzô- désre ajánlatot tesz.
3) Biztosítási titoknak minôsül minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek – ideértve a káro- sultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szer- zôdéseire vonatkozik.
4) Adatvédelmi incidensnek minôsül a személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.
5) Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a to- vábbiakban: Info tv.) foglaltaknak megfelelôen tájé- koztatjuk, hogy az adatkezelés az Ön önkéntes hoz- zájárulásán alapul, amely hozzájárulását Ön a biztosítási ajánlattétellel adja meg. Az adatkezelés jogalapja a Bit. 135.§- a.
6) A biztosítási szerzôdés végrehajtása érdekében a biz- tosító kezeli az ügyfelek személyes adatait. Az érintett ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a biz- tosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó sze- mélyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
7) Adatfeldolgozási tevékenységet a biztosító részére kizárólag erre irányuló megbízási szerzôdés alapján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak harma- dik személyek végezni. Az ügyfél adatait kizárólag a biz- tosító erre feljogosított munkatársai, megbízott biz- tosításközvetítôi, illetve a biztosító részére külön szer- zôdés keretében adatfeldolgozási-és/vagy kiszervezett tevékenységet végzô személyek, szervezetek ismerhetik meg, a biztosító által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben.
8) Az ügyfél adatait jogosultak megismerni továbbá min- dazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben a biztosító a biztosítási titok megtartásának a kötele- zettsége az alábbi II.6.-13. pont értelmében nem áll fenn.
9) A biztosító a Bit. 137. §-ban, a 138. § (1) – (6) pontjában, a 140. §-ban és a 141. §-ban (az alábbi IV. 5) - 9), 13) és 14) pontokban) meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
10) Az érintett kérelmezheti az adatkezelônél
a) tájékoztatását személyes adatai kezelésérôl,
b) személyes adatainak helyesbítését, valamint
c) személyes adatainak – a kötelezô adatkezelés kivé- telével – törlését vagy zárolását.
11) Az érintett ügyfél kérelmére a biztosító köteles tájé- koztatást adni az ügyfél részére az általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jog- alapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl, az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, adatvédelmi incidens körülményeirôl, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekrôl, továbbá – az érin- tett személyes adatainak továbbítása esetén – az adat- továbbítás jogalapjáról és címzettjérôl.
Az adatkezelô – ha belsô adatvédelmi felelôssel ren- delkezik, a belsô adatvédelmi felelôs útján – az adatvé- delmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenôrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személyes adatok körét, az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és szá-
VL 10075 11
Hatályos: 2016.07.01-tôl
mát, az adatvédelmi incidens idôpontját, körülményeit, hatásait és az elhárítására megtett intézkedéseket, vala- mint az adatkezelést elôíró jogszabályban meghatá- rozott egyéb adatokat.
12) A biztosító köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idô alatt, legfeljebb azonban 30 napon be- lül, közérthetô formában, az érintett erre irányuló ké- relmére írásban megadni a tájékoztatást. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja, illetve korlátozhatja. A biztosító az érintett ügyfél által kezde- ményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban köteles átvezetni.
13) Az érintett ügyfél az Info. törvényben meghatározott esetekben tiltakozhat személyes adatainak a kezelése ellen. A tiltakozást a biztosító a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idôn, de legfeljebb 15 napon be- lül megvizsgálja és annak megalapozottságáról döntést hoz, és errôl írásban tájékoztatja az ügyfelet. Amennyi- ben az érintett ügyfél a döntéssel nem ért egyet, vagy a biztosító a fenti határidôt elmulasztja, úgy az ügyfél a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni.
14) A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x, tel.: +36/0-000-0000, e-mail: , fax: +36/0-000-0000) az érintett ügyfél jogosult bejelentéssel élni, amennyiben észleli, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszé- lye fennáll.
II. A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
1) A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzô- déssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, szolgálta- tásával összefüggnek.
2) Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés meg- kötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megíté- léséhez szükséges vagy a Bit.-ben meghatározott más cél lehet. Ettôl eltérô adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájá- rulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.
3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül
– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4) Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok keze- lésérôl és védelmérôl szóló 1997. évi XLVIII. törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi
adatokat a biztosító a II. 1) és 2) pontokban meghatá- rozott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
5) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha
a) a biztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszol- gáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
6) A Bit. alapján a biztosítási titok megtartásának köte- lezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes el- járásban, közigazgatási határozatok bírósági felül- vizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a termé- szetes személyek adósságrendezési eljárásában el- járó fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, vagy ha a biztosítási szerzôdésbôl eredô adó- kötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésére felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás ese- tén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, to- vábbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gép- jármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igaz- gatási feladatokkal kapcsolatos hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biz- tosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a
Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezô- vel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szer- vezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárkép- viselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôköny- vébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,
p) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,
q) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
r) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kár- történeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
s) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott állami támogatást igénybe vevô bizto- sítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár- enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért fe- lelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó in- tézménnyel
szemben, ha az a-j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját azzal, hogy p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biz- tosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.
8) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 6) és 7) pontokban meghatározott szervek alkal- mazottaira is kiterjed.
9) A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet:
a) 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószer-
rel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel vissza- éléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûn- szervezetben elkövetett bûncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábí- tószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövet- ségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncse- lekménnyel van összefüggésben.
10) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott beje- lentési kötelezettségének tesz eleget.
11) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történô átadása.
12) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötele- zettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írás- ban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként mûködô ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól.
13) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vagy harmadik or- szágbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adat- továbbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adat- köre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az Info tv. 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minõsülõ adatoknak másik tagállamba történõ továbbítása esetén a belföldre történõ adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
14) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,
c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügye- letérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történô adatátadás.
15) A 14) pontban meghatározott adatok átadását a biz- tosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
16) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatok vagy az Info. törvény szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
17) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a
II. fejezet 6) pont b), f) és j) alpontjai, illetve a 11) pont alapján végzett adattovábbításokról.
18) A biztosító a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jog- viszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A biz- tosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.
19) A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adat- kezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes jogalap.
20) A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcso- lódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.
III. Az üzleti titok
1) A biztosító, a biztosító tulajdonosa, a biztosítóban ré- szesedést szerezni kívánó személy, a vezetô állású személy, egyéb vezetô, valamint a biztosító alkalma- zottja, megbízottja köteles a biztosító mûködésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – idôbeli korlátozás nélkül – megôrizni.
2) -A III. fejezet 1) pontjában elôírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a) felügyelettel,
b) nemzetbiztonsági szolgálattal,
c) Állami Számvevôszékkel,
d) Gazdasági Versenyhivatallal,]
e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználá- sának szabályszerûségét és célszerûségét ellenôrzô, Kormány által kijelölt belsô ellenôrzési szervvel,
f) vagyonellenôrrel,
g) Információs Központtal szemben.
3) A Bit. 144. §-ban elôírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó ha- tósággal és ügyészséggel,
b) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási határozatok bírósági felül- vizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az ön- kormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.
4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosítás- ra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás meg- alapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tôke- és biztosítási piac szabályozásáért felelôs miniszter részére.
5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.
6) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt idôbeli kor- látozás nélkül megôrizni. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felha- talmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon elônyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
IV. A biztosítási titokra és az üzleti titokra vonatkozó közös szabályok
1) Biztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára fel- használható.
2) A biztosító üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással nem tarthat vissza információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó, Info. törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Polgári Törvény- könyvrôl szóló 2013. évi V. törvényben foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.
MKB Általános Biztosító Zrt.
PÓTLAP A CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEIHEZ
ONLINE VITARENDEZÉSI PLATFORM
(VL 10072)
Jelen pótlapon megfogalmazott tájékoztatás a Családi Otthonbiztosítás mindenkor érvényes általános szerzôdési feltételeinek elválaszthatatlan része. Jelen biztosítási szer- zôdésre a Családi otthonbiztosítás jelen szerzôdésre irány- adó általános szerzôdési feltételei, a vonatkozó különös szerzôdési feltételek, valamint jelen pótlapban foglaltak együttesen érvényesek.
Az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rendezésérôl szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU ren- delete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozott egy online vitarendezési platformot.
A Rendelet szerint az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkezô fogyasztók és az Európai Unióban letelepedett szolgáltatók közötti, online szolgáltatási szerzôdésekbôl eredô kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülô jogviták, így az online megkötött szerzôdésekkel összefüggô pénz- ügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli ren- dezésére irányuló kommunikációt ezen a platformon ke- resztül is a fogyasztóknak biztosítani kell.
A fogyasztó a Rendelet szerint online vitarendezési platfor- mon keresztül online kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését a szolgáltatóval közösen meg- választott vitarendezési fórumnál.
Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rendezé- sére kizárólag a Magyar Nemzeti Bank mellett mûködô Pénzügyi Békéltetô Testület jogosult. Ezen kívül külön online vitarendezési kapcsolattartó pontként funkciónál a Budapesti Békéltetô Testület, ahol legalább két tanácsadó áll rendelkezésre, hogy segítsék a vitás feleket, ha az eljárás- sal kapcsolatban kérdésük merülne fel. A tanácsadók meg- válaszolják a kérelem benyújtására vagy a csatolandó doku- mentumokra vonatkozó kérdéseket, illetve tájékoztatást nyújtanak a platform mûködésével, vagy az alternatív vita- rendezési fórum eljárási szabályaival kapcsolatban. Ezeken felül általános tájékoztatás is kérhetô az adott országban érvényesíthetô fogyasztói jogokról. Online szolgáltatási szerzôdésnek minôsül minden olyan pénzügyi szolgáltatási szerzôdés, amelynek értelmében a biztosító vagy a biz- tosító közvetítôje egy weboldalon vagy egyéb elektronikus
eszközön keresztül kínál valamilyen szolgáltatást és a fogyasztó az adott weboldalon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül rendeli meg azt vagy köt arra szer- zôdést.
A Pénzügyi Békéltetô Testület elérhetôségei:
■ Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
■ Levelezési cím: 1525 Budapest, BKKP, Pf.: 172.
■ E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
■ Fax: 00 00 (0) 000 00 00
■ Telefon: 00 36 (40) 203 776
Az online vitarendezési platform elérhetô itt:
Társaságunk elérhetôsége:
Nemzeti Kapcsolattartó Pont:
Budapesti Békéltetô Testület
■ 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. III. em. 310.
Az online vitarendezési eljárással kapcsolatosan tájékoz- tatást az alábbi elérhetôségeken nyújtanak:
■ Telefon: 00 00 0 000 0000
■ E-mail cím: xxxxxxxxxx@xxxx.xx
Elhelyeztünk egy linket honlapunkon is, amely az online vitarendezési platformra (xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx) mutat, könnyen elérhetô helyen. Az elérhetôséget tartalmazza az Önnek a szerzôdés megkötésekor küldött az ajánlattételt tartalmazó e-mailünk is. Mielôtt az online vitarendezési platformhoz fordul, Önnek mindenképpen meg kell próbál- nia közvetlenül társaságunkkal rendezni a vitás kérdést.
Az online vitarendezési platform eljárása maximum 90 na- pot vehet igénybe onnantól kezdve, hogy a kérelem hiány- talanul beérkezett. Ez az idôtartam az Európai Unió egyik tagállamában sem lehet hosszabb.
MKB Általános Biztosító Zrt.
VL 10072 15
Érvényes: 2016.02.15-tôl
MKB ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁSI CSOMAG
(VL 10068)
TARTALOMJEGYZÉK
I. Általános Biztosítási Feltételek (ÁSZF600) 18
1. A Biztosító 18
2. A Szerzôdô 18
3. A Biztosított 18
4. Fogalom meghatározások 19
5. A biztosítási szerzôdés létrejötte 19
6. A biztosítási szerzôdés hatályba lépése, a kockázatviselés kezdete 19
7. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak 20
8. A szerzôdés módosítása 20
9. A szerzôdés hatálya 20
10. A biztosítási szerzôdés megszûnése 20
11. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 21
12. A biztosítási esemény 22
13. A biztosítási összeg 22
14. Alulbiztosítás és túlbiztosítás 22
15. Az értékkövetés 22
16. Önrészesedés 23
17. A szerzôdô felek kötelezettségei 23
17.1. A Szerzôdô, Biztosított kötelezettségei 23
17.1.1. A közlési és változás bejelentési kötelezettség 23
17.1.2. A kárenyhítési, kármegelôzési kötelezettség 24
17.1.3. A kárbejelentési és állapot-megôrzési kötelezettség 24
17.1.4. A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok 24
17.2. A Biztosító kötelezettségei 25
18. A fedezetfeltöltés 25
19. A Biztosító mentesülése 25
20. Általános kizárások 25
21. Egyéb rendelkezések 26
22. Személyes adatok kezelése, adatvédelem 26
23. Az elévülés 28
II. A vagyonbiztosítás különös feltételei (VKF600) 28
1. A biztosítási fedezet felépítése 28
2. A Biztosított 29
3. A kockázatviselés helye 29
4. A vagyonbiztosításnál használt fogalom meghatározások 29
5. A biztosítható vagyontárgyak 32
6. Nem biztosítható vagyontárgyak 34
7. A biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 34
8. A biztosítási események 34
9. A Biztosító szolgáltatása 39
9.1. A szolgáltatásra jogosultak köre 39
VL 10068
Hatályos: 2015.07.04-tôl 16
9.2. A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok 39
9.3. A térítési összeg meghatározásának alapelvei 40
9.4. Költségtérítések 41
9.5. A szolgáltatás különös szabályai 41
10. Kárenyhítési és kármegelôzési kötelezettség 41
III. Kiegészítô Felelôsségbiztosítás (FKF600) – 1. sz. választható különfedezet 42
1. Fogalom meghatározások 42
2. A Biztosított, károsult 42
3. Területi és idôbeli hatály 42
4. A biztosítás megszûnése 43
5. A biztosítás díja 43
6. A biztosítási összeg 43
7. Biztosítási esemény 43
8. A felelôsségbiztosítás különös kizárásai 44
9. A Biztosító szolgáltatása 44
10. A járadék tôkésítésének és a tôkeérték megállapításának szabályai 45
11. A Biztosító mentesülése 45
IV. Kiegészítô családi balesetbiztosítás (BKF600) – 2. sz. választható különfedezet 45
1. Fogalom meghatározások 45
2. A Biztosított, szolgáltatásra jogosult 46
3. Területi és idôbeli hatály 46
4. A biztosítás megszûnése 46
5. A biztosítás díja 46
6. A Biztosított kötelezettségei 46
7. A biztosítási összeg 46
8. A biztosítási esemény 47
9. A balesetbiztosítás különös kizárásai 47
10. A Biztosító szolgáltatása 47
11. A Biztosító mentesülése 48
1. sz. táblázat: a Biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkeztekor 48
2. sz. táblázat: testrészek egészségkárosodása 49
V. Függelék: Betörésvédelmi szintek és összeghatárok –
Általános Betörésvédelmi Elôírások 50
VI. Alkalmazott Záradékok (Kiegészítô fedezetek) 55
VI.1. Kiegészítô üvegbiztosítás (KÜB600) 55
VI.2. Különleges üvegezés biztosítása (BÜK600) 56
VI.3. Akvárium törése (ATK600) 56
VI.4. Épületrongálás és Vandalizmus (RON600) 57
VI.5. Betöréses lopás, rablás biztosítás (BETL600) 57
VI.6. Extra fedezetek záradéka 1 (EXTR1600) 58
VI.7. Extra fedezetek záradéka 2 (EXTR2600) 59
VI.8. Garázsban tárolt személygépkocsik biztosítása (CAR600) 60
VI.9. Szabadban tárolt vagyontárgyak fedezete (SZAB600) 61
VI.10. Besurranás, trükkös lopás biztosítás (LOPAS600) 62
VI.11. Tele szaki – vészelhárítási szolgáltatás (SZAKI600) 62
VI.12. Tele pc – informatikai segítségnyújtás (TPC600) 64
Az MKB Családi Otthonbiztosítás
I. Általános Biztosítási Feltételek (ÁSZF600)
Az MKB Általános Biztosító Zrt. Családi Otthonbiztosítás (továbbiakban: otthonbiztosítás) általános biztosítási felté- telei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket
– ellenkezô szerzôdéses kikötés hiányában – az MKB Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) az otthonbiztosítási szerzôdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.
A Biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzôdési feltételekben meghatá- rozott kockázatra fedezetet nyújt és a biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerzôdési feltételekben meghatározott biz- tosítási szolgáltatást teljesíti törvényes magyar fizetôesz- közben, a biztosítási szerzôdés szerint.
A biztosítási fedezet a kötvényben meghatározott és a biz- tosítási feltételekben szabályozott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki.
A Biztosító kizárólag az ajánlaton vagy a kötvényben meg- jelölt biztosítási fedezetekre és a vagyonbiztosítás tekin- tetében az ajánlaton vagy a kötvényben megjelölt kockáza- tokra nyújt biztosítási védelmet.
1. A Biztosító
1.1. Biztosítási szerzôdés alapján a Biztosító köteles a szer- zôdésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biz- tosítási esemény bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
1.2. A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kárának a szer- zôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében, a Biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében áll.
Név: MKB Általános Biztosító Zrt.
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Cégjegyzék száma: 00-00-000000
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Központi telefonszám: 000-0000, fax: 000-0000 X Biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
2. A Szerzôdô
2.1. A Szerzôdô az, aki a Biztosítóval biztosítási szerzôdést köt.
2.2. Szerzôdô lehet az a természetes személy, jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal rendelkezô nem jogi sze- mély szervezet, aki vagy amely a vagyontárgy vonatkozá- sában a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerzôdést az érdekelt javára köti. E rendelkezés elle- nére kötött biztosítási szerzôdés semmis.
2.3. A biztosítási díj megfizetésére a Szerzôdô köteles.
2.4. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos jognyilatkoza- tok megtételére a Szerzôdô jogosult és a Biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.
2.5. Ha a szerzôdést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a szerzôdô fél a Biztosító által hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.
3. A Biztosított
3.1. A Biztosító szolgáltatására – ha a feltételek ettôl eltérôen nem rendelkeznek – a Biztosított jogosult. Biztosítottnak az a kötvényen pontos névvel és címmel megnevezett
3.1.1. természetes személy,
3.1.2. gazdálkodó szervezet, vagy
3.1.3. polgári jogi jogalanyisággal rendelkezô nem jogi személy szervezet
minôsül, aki/amely a biztosítási esemény elkerülésében ér- dekelt. E rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés semmis.
3.2. Az alap- és kiegészítô biztosítások, valamint a vá- lasztható különfedezetek biztosítotti körének meghatáro- zását az egyes feltételek tartalmazzák.
3.3. A Biztosított és a Szerzôdô azonos is lehet. A Biz- tosított, ha nem azonos a Szerzôdôvel, a Biztosítóhoz inté- zett írásbeli nyilatkozattal beléphet a szerzôdésbe, a be-
lépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. Ilyen esetben a folyó biztosítási idôszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a Szerzôdô és a Biztosított egyetem- legesen felelôs. A Biztosított belépésével a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége
– beleértve a biztosítási díjfizetési kötelezettséget is – a Biztosítottra száll át.
3.4. A szerzôdésbe belépô Biztosított köteles a szerzôdô félnek a szerzôdésre fordított költségeit – beleértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
4. Fogalom meghatározások
4.1. A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában
4.1.1. ajxxxxxxxxx: az a személy, aki biztosítási szerzôdés kötésére ajánlatot tesz; ajánlattevô lehet a Szerzôdô és a Biztosító is;
4.1.2. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;
4.1.3. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;
4.1.4. kötvény: a Biztosító által a biztosítási fedezet iga- zolása céljából kiállított biztosítási kötvény vagy más dokumentum;
4.1.5. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô és a testvér.
5. A biztosítási szerzôdés létrejötte
5.1. A szerzôdés megkötésére mind a Szerzôdô, mind a Biztosító tehet ajánlatot. Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított 15 napig van kötve.
5.2. Ha a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a Biztosító köteles kötvényt kiállítani.
5.3. Ha a kötvény tartalma eltér a Szerzôdô fél ajánlatától, és az eltérést a Szerzôdô fél a kötvény kézhezvételét követô 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges el- térésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a Biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerzôdô fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat szerint jön létre.
5.4. A biztosítási szerzôdés a Biztosító ráutaló magatartá- sával akkor is létrejön, ha az ajánlatot a Szerzôdô teszi és
arra a Biztosító – az ajánlat beérkezésétôl vagy a Biztosító képviselôje (megbízottja) részére történt átadásától számí- tott 15 napos határidôn belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak meg- felelôen tették. Ilyen esetben a szerzôdés a kockázat- elbírálási idô elteltét követô napon, az ajánlat átadásának idôpontjára visszamenôleges hatállyal jön létre, az aján- lattal egyezô tartalommal.
5.5. Ha az 5.4. pont szerint létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a Biztosító általános biztosítási feltételétôl, a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést az általános biztosítási feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a Szerzôdô a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító ja- vaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a szerzô- dést 30 napra írásban felmondhatja.
5.6. Ha a biztosítási szerzôdés kötésére a Biztosító tesz ajánlatot, a biztosítási szerzôdés abban az esetben jön létre, ha a Szerzôdô az ajánlatot annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül írásban elfogadja. Ez esetben a szerzôdés
– egyéb megállapodás hiányában – a Szerzôdô elfogadó nyilatkozatának Biztosító általi kézhezvételét követô napon jön létre. Az ajánlattól eltérô tartalmú elfogadó nyilatkozat a Szerzôdô részérôl tett új ajánlatnak minôsül.
5.7. Ha a biztosítást az ajánlattevô (Szerzôdô és/vagy Biztosított) megbízottjának minôsülô biztosítási alkusz közvetíti, a Biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidô az azt követô napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz az ajánlatot a Biztosítónak igazolható módon átadta.
5.8. Nem jön létre a szerzôdés, ha az ajánlatot a másik fél az átvételtôl számított 15 napon belül elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, kivéve, ha az ajánlatot a Szerzôdô tette és az 5.4. pontban meghatározott feltételek teljesülnek.
6. A biztosítási szerzôdés hatályba lépése, a kockázat- viselés kezdete
6.1. A biztosítási szerzôdés – az 5.4. pontban foglalt kivétellel
– az ajánlat dátumát követô napon 0 órakor lép hatályba, fel- téve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejött vagy létrejön. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatályba- lépésével egyidejûleg kezdôdik.
6.2. A felek a kockázatviselés kezdô idôpontjában írásban ettôl eltérôen is megállapodhatnak.
6.3. A felek írásban megállapodhatnak abban is, hogy a Biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan idôponttól kezdôdôen viseli, amikor a felek között a szerzôdés még nem jött létre (a továbbiakban: elôzetes fedezetvállalás).
6.4. Az elôzetes fedezetvállalás a szerzôdés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvényes.
6.5. A kockázatelbírálási idô alatt bekövetkezô biztosítási esemény esetén a Biztosító az ajánlatot csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetôségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt bizto- sítási fedezet vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
7. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak
7.1. A biztosítási szerzôdés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott idôtartamra jön létre. A hatá- rozott tartam 1 évnél rövidebb is lehet.
7.2. A biztosítási évforduló minden évben annak a hónapnak az elsô napja, amelyben a kockázatviselés kezdôdik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap elsô napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.
7.3. A határozatlan és az 1 évnél hosszabb határozott tar- tamra létrejött szerzôdések esetén a biztosítási idôszak 1 év (az elsô biztosítási évben a fedezet kezdetétôl a fordulónapig).
8. A szerzôdés módosítása
8.1. A felek a szerzôdés tartalmát közös megegyezéssel bár- mikor módosíthatják.
8.2. A szerzôdés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biz- tosítási szerzôdés változatlan tartalommal marad hatályban.
8.3. A szerzôdés módosítással nem érintett része változatlan marad.
9. A szerzôdés hatálya
9.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)
A jelen szerzôdés alapján a Biztosító a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást a vagyonbiztosítás és a kiegészítô biztosítások, valamint a választható különfedezetek feltételeiben foglalt eltérések figyelembe vételével.
9.2. Idôbeli hatály
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki a kiegészítô biztosítások és választható különfedezeti feltételeiben foglalt korlátozások figyelembevételével. A biztosítási szerzôdés hatálya a 6. pontban megjelölt kockázatviselés kezdetekor kezdôdik, és a határozott tartam lejártának vagy a biztosítási szerzôdés 10. pont szerinti megszûnésének napján 24 órakor szûnik meg.
10. A biztosítási szerzôdés megszûnése
10.1. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés megszûnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlás esetét.
10.2. A biztosítási szerzôdés az alábbi okok miatt szûnhet meg:
10.2.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: Ha a kockázatviselés kezdete elôtt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzôdés, vagy annak megfelelô része az érdekmúlásra okot adó körülmény bekövetkezésének napján, de legkésôbb a kockázatviselés kezdetét megelôzô napon megszûnik.
10.2.1.1. Ha a szerzôdés hatályba lépését követôen, a kockázatviselés tartama alatt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzôdés vagy annak megfelelô része az érdekmúlás vagy lehetetlenné válás napjával megszûnik.
10.2.1.2. A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzôdô jog- következmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállá- sának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idôpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelôs. A szerzôdést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követô harminc napon belül írásban, harmincnapos határidôvel felmondhatja.
10.2.2. Felmondás: A határozatlan tartamú biztosítási szerzôdést a felek – 30 nap felmondási idôvel – a biztosítási idôszak végére írásban bármikor felmondhatják.
10.2.3. Díjnemfizetés: Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével vagy az esedékességtôl számított 90. napon (amelyik késôbb következik be) a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
10.2.3.1. A díjnemfizetés miatti megszûnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzôdést. E díjat a Biztosító visszautalja.
10.2.3.2. Abban az esetben, ha a szerzôdés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzôdô fél a megszûnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
10.2.3.3. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vo- natkozó szabályok megfelelô alkalmazásával – eredmény- telenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn. Ha a szerzôdés a díj nem- fizetése miatt megszûnik, a Biztosító követelheti a tartam- engedmény idôarányos részének megfizetését.
10.2.4. Közös megegyezés: A biztosítási szerzôdés közös megegyezéssel bármikor megszüntethetô az errôl szóló meg- állapodásban szereplô idôponttól.
10.2.5. Határozott tartam esetén: A határozott tartamra kötött biztosítási szerzôdés a tartam lejáratakor, a kötvényben megjelölt idôpontban megszûnik.
10.3. Ha a szerzôdés a biztosítási esemény bekövetkezte miatti érdekmúlással (pl. totálkár) szûnt meg, a Biztosítót megilleti annak a biztosítási idôszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.
11. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
11.1. A Biztosítót a kockázatviselés kezdetétôl a kockázat- viselés teljes tartamára megilleti a díj. Elôzetes fedezetvállalás esetén a biztosítási díj az elôzetes fedezetvállalás idôszakára is irányadó.
11.2. A Biztosító a díjat az egyéves biztosítási idôszakra állapítja meg.
11.3. A biztosítás elsô díja a szerzôdés létrejöttekor, a foly- tatólagos díj pedig annak a biztosítási idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
11.4. A biztosítás elsô díja minden esetben az ügyfél által választott fizetési gyakoriságnak megfelelô elsô díjrészlet összegével azonos.
11.5. A felek az elsô díj halasztott fizetésében is megálla- podhatnak. A halasztott elsô díj a megállapodás szerint esedékes.
11.6. A Szerzôdô és a Biztosító megállapodhatnak abban, hogy a Szerzôdô vagy megbízása alapján a díjfizetô a határozatlan tartamú biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).
11.7. A Biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerzôdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban egyszeri díj).
Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni.
11.8. A Biztosító a díjbeszedéssel, hátralékkezeléssel kapcso- latban a következô szabály szerint jár el: A Biztosító a Szerzôdô 500 Ft alatti tartozása megfizetését nem követeli, a Szerzôdô részére 500 Ft alatti kifizetést nem teljesít. Amennyiben a tartozás vagy a követelés összege az értékhatárt meghaladja, a Biztosító a teljes összeget – beleértve az összeghatár alatti részt is – megfizeti/megfizetteti a Szerzôdôvel.
11.9. A szerzôdés megkötésének meghiúsulása esetén a Szerzôdô az elôzetes fedezetvállalás idôszakára a Biztosító által a kockázatvállalás elôzetesen meghatározott módszerei alapján megállapított megfelelô díjat köteles megfizetni.
11.10. Az ajánlattevô által a biztosítási szerzôdés létrejötte elôtt befizetett összeget a Biztosító elkülönítetten kezeli, és
csak a szerzôdés létrejötte után tekinti a biztosítás elsô díjának vagy díjrészletének. Ha a szerzôdés nem jön létre, a Biztosító a részére befizetett összeget e tény megállapításától számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevônek.
12. A biztosítási esemény
12.1. A Biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási ese- ményekre és oly módon terjed ki, amelyeket és ahogyan a vagyonbiztosítás és a kiegészítô biztosítások, valamint a választható különfedezetek feltételei meghatároznak, és amelyek bekövetkezése esetére a Biztosító fizetési kötele- zettséget vállal.
13. A biztosítási összeg
13.1. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felsô határa, és a biztosítási díj meghatározásának alapja.
13.2. A biztosítási összegeket a Szerzôdô határozza meg.
13.3. A biztosítási összeg – vagyonbiztosítás esetén – nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) illetve beszerzésének költségét.
13.4. Az egyes fedezetre vonatkozó választható biztosítási összegeket, illetve vagyonbiztosítás esetén a biztosítási összeg megállapításának szabályait a vonatkozó különös biztosítási feltételek szabályozzák.
14. Alulbiztosítás és túlbiztosítás
14.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerzôdô határozza meg. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépí- tésének (helyreállításának) vagy beszerzésének költsége(i), a Biztosító a kárt olyan arányban fizeti meg, ahogy a biztosí- tási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) vagy beszerzésének költ- sége(i)hez aránylik (a továbbiakban aránylagos térítés).
14.2. A Biztosító az épület(ek), melléképület(ek), tároló(k), valamint háztartási vagyonrész esetén nem alkalmaz arány- lagos térítést, ha a biztosítási szerzôdés a Biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre, és a biztosítási összeg számításánál az alapterület helyes értékébôl indultak ki.
14.3. A Biztosító nem alkalmazza az aránylagos térítés sza- bályait a vállalkozás eszközei vagyoncsoport esetén sem, az erre vonatkozó biztosítási összeg kárlimitnek minôsül és nem indexálódik.
14.4. A biztosított vagyontárgyak új állapotban való fel- építésének (helyreállításának), illetve beszerzésének költ- ségét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis és a biztosítási díjat megfelelôen le kell szállítani.
15. Az értékkövetés
15.1. A Biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat
– a kárgyakoriságtól függetlenül – rendszeresen az árszín- vonal változásához igazítja (indexálja). A felelôsségbiztosítási összeg, a balesetbiztosítás összege, a vállalkozás eszközeire meghatározott összeg és díj, valamint a szerzôdésben szerep- lô szolgáltatási limitek nem indexálódnak.
15.2. A biztosítási összeg és díj indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a 15.4. pont szerint számított és figyelembe vett éves fogyasztói árindex.
15.3. A Biztosító minden biztosítási évforduló elôtt legkésôbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerzôdôt az index mérté- kérôl, az indexált biztosítási összegekrôl és a díjról. A biztosí- tási díjak a módosított biztosítási összegek alapján kerülnek kiszámításra.
15.4. Az indexálás mértéke
15.4.1. A Biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a KSH adatai alapján. Az érték- követés bázisa az elôzô évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a Biztosító 6 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1. és a rákövetkezô év május hó 31. között évfordulós szerzôdésekre érvényes és alkalmazandó.
15.4.2. A biztosítási szerzôdés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg.
15.4.3. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegek és a Biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását az adott fedezetre/vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási díj arányo- san követi. A szerzôdés egyéb elemei változatlanul maradnak.
15.5. A Biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra, a biztosítási díjat pedig egész Ft-ra kerekítve számítja ki.
15.6. Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyontárgyak értékének egyéb okból bekövetkezô változásait (beruházás, új eszközök vásárlása, régi eszközök cseréje, készletek bôvítése, egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés, stb.). A szerzôdéses adatokban bekövetkezett változásokat a változás bejelentési kötelezettség alapján a Biztosítónak haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül írásban be kell jelenteni.
15.7. Amennyiben a Szerzôdô az értékkövetést írásban a szerzôdés fordulója elôtti 30. napig nem utasítja vissza, azt a Biztosító elfogadottnak tekinti. Az indexálás elfogadása esetén a szerzôdés a következô biztosítási idôszak kezdetétôl indexálva él tovább.
15.8. Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a Szerzôdô nem kívánja fenntartani a szerzôdést, akkor kizáró- lag a szerzôdés írásbeli – 30 napos felmondási határidôvel tör- ténô – felmondására van lehetôsége. A felmondás elmulasz- tása esetén a szerzôdés a következô biztosítási idôszak kez- detétôl indexálva él tovább.
16. Önrészesedés
16.1. Amennyiben a szerzôdés önrészesedés választása nélkül jött létre, a Biztosító a szerzôdésben meghatározott biztosítási események alapján nyújtott szolgáltatásból önrészesedést nem von le.
16.2. Amennyiben a biztosítási szerzôdés önrészesedéssel jött létre, a Biztosító a vagyonbiztosítás különös feltételei (VKF600) 8.1. – 8.17., valamint 8.19. pontjai alapján megál- lapított térítési összegbôl káreseményenként levonja a kötvényben meghatározott összegû önrészesedést.
16.3. A vagyonbiztosítási választható kiegészítô fedezetek vonatkozásában, valamint felelôsség- és balesetbiztosítás esetén a biztosító az önrészesedés választása esetén sem alkalmaz önrészesedést.
16.4. Az önrészesedés mértékét – annak választása esetén – a biztosítási ajánlat és a biztosítási kötvény tartalmazza.
17. A szerzôdô felek kötelezettségei
17.1. A Szerzôdô, Biztosított kötelezettségei
17.1.1. A közlési és változás bejelentési kötelezettség
17.1.1.1. A Szerzôdô és/vagy a Biztosított a szerzôdés megkö- tésekor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelôen közölni
minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
17.1.1.2. A Szerzôdô és/vagy Biztosított 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövet- kezett változást, amelyrôl a szerzôdéskötéskor az ajánlat- ban nyilatkozott, különösen
17.1.1.2.1. ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerzôdést kö- tött, s erre a jelen feltételek alapján a Biztosító kockázat- viselése kiterjed,
17.1.1.2.2. ha a biztosított objektum területe vagy funkció- ja megváltozott (pl. tetôtér-beépítés, lakóépület bôvítése, melléképület építése, bôvítése, melléképület lakáscélú átalakítása),
17.1.1.2.3. ha a biztosított vagyonérték megváltozott, 17.1.1.2.4. ha a Biztosított a biztosított ingatlant eladta, vagy más módon érdekmúlás következett be,
17.1.1.2.5. az értékôrzô vagyontárgyak biztosítása esetén a vagyonbiztosítás különös feltételei (VKF600) 7.3. pontjában elôírt tételes jegyzékben dokumentált vagyontárgyakban bekövetkezett lényeges változást.
17.1.1.3. A közlésre, illetve változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô (Biztosított) bizonyít- ja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
17.1.1.4. Ha a szerzôdés több vagyontárgyra vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsér- tése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat.
17.1.1.5. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerzôdô felet és a Biz- tosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
17.1.1.6. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése
17.1.1.6.1. Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást – akár változás bejelentés útján, akár más
módon – a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomás- szerzéstôl számított 15 napon belül javaslatot tehet a szer- zôdés módosítására, vagy a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.
17.1.1.6.2. Ha a Szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô figyelmét felhívta.
17.1.1.6.3. Ha a biztosítási szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra, illetve felelôsségbiztosítás esetén több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a 17.1.1.6.1. és a 17.1.1.6.2. pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy, illetve a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
17.1.2. A kárenyhítési, kármegelôzési kötelezettség
17.1.2.1. A Szerzôdô és a Biztosított köteles a kár megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden olyan intézkedést megtenni, ami az adott helyzetben általában elvárható, köteles továbbá a káresemény bekövetkezésekor a Biztosító utasítása, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményei szerint a kárt enyhíteni.
17.1.2.2. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
17.1.2.3. Alulbiztosítás esetén a Biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.
17.1.3. A kárbejelentési és állapot-megôrzési kötelezettség
17.1.3.1. A Szerzôdônek (Biztosítottnak) a káreseményt an- nak bekövetkezte után azonnal, legkésôbb azonban annak megtörténtétôl ill. az észleléstôl számított 2 munkanapon be- lül (haláleset és baleseti kár esetén 8 napon belül), felelôs- ségbiztosítás esetén 30 napon belül írásban (levélben, faxon, e-mailben) vagy telefonon be kell jelentenie a Biztosítónak és lehetôvé kell tennie a bejelentés tartalmának ellenôrzését.
17.1.3.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: 17.1.3.2.1. a bekövetkezésének helyét és idejét;
17.1.3.2.2. a károsodott vagyontárgyak megnevezését; 17.1.3.2.3. a káresemény rövid leírását;
17.1.3.2.4. a részletes kárigényt ill. kárlistát; 17.1.3.2.5. a kárösszeg hozzávetôleges megjelölését.
17.1.3.3. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályokat a kiegészítô szabályzatok tartalmazzák.
17.1.3.4. Vagyonbiztosítási kár esetén a Szerzôdô (Biztosí- tott) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár be- jelentésétôl számított 5. munkanapig a károsodott vagyon- tárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mérték- ben változtathat, azonban a maradványokat ebben az esetben is köteles minimum 30 napig, de maximum a kár- rendezési eljárás befejezéséig megôrizni és a Biztosító kérésére bemutatni. Amennyiben a megengedettnél na- gyobb mérvû változtatás következtében a Biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjá- ból – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége részben vagy teljes mértékben nem áll be.
17.1.3.5. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétôl szá- mított 5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyre- állításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatré- szeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megôrizni.
17.1.3.6. A Szerzôdô (Biztosított) köteles a kár megtör- téntét és összegszerûségét, a károsult vagyontárgyak tulajdonjogát hitelt érdemlôen bizonyító számlákat és egyéb iratokat, bizonylatokat a Biztosító megbízottjának rendelkezésére bocsátani.
17.1.4. A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
17.1.4.1. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, bizonylatokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás össze- gének megállapításához szükségesek. Az egyes biztosítási események alapján nyújtott szolgáltatáshoz szükséges iratok, bizonylatok megnevezését a vagyonbiztosítás, a kiegészítô biztosítások, valamint a választható külön- fedezetek feltételei tartalmazzák.
17.1.4.2. Bûncselekmény esetén a nyomozás újabb ada- tairól, a feltételezett elkövetôk kilétérôl, a vádirat benyúj- tásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgál- tatásra jogosult köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség
akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerzôdésben vállalt kö- telezettségének már eleget tett.
17.2. A Biztosító kötelezettségei
17.2.1. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétôl számított 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni, ill. a kárszemlérôl – ha szükséges – gondoskodni.
17.2.2. A Biztosító a szolgáltatás összegét a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció beérkezésétôl számí- tott 15 napon belül köteles megfizetni.
18. A fedezetfeltöltés
18.1. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgáltatási összeggel csökken.
18.2. Amennyiben a Szerzôdô fél fogyasztó, és az éves díjat megfelelôen kiegészíti, a biztosítási összeg a folyó biztosí- tási évre változatlan marad. Ezt a rendelkezést a baleset- biztosítás körében nem lehet alkalmazni.
18.3. A 18.2. pont szerinti jogkövetkezményt a Biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésôbb a szol- gáltatás teljesítésével egyidejûleg írásban felhívta a Szer- zôdô figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
18.4. Ha a Szerzôdô a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerzôdés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra.
19. A Biztosító mentesülése
19.1. A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
19.1.1. a Szerzôdô vagy a Biztosított;
19.1.2. a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezetô munkakört betöltô alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
19.1.3. a Biztosított jogi személynek a létesítô okiratában meghatározott vezetô tisztséget betöltô személy vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
19.2. A Biztosító abban az esetben is mentesül a szol- gáltatási kötelezettsége alól, ha a Szerzôdô, illetve a
Biztosított a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi, ideértve különösen, ha ebbôl kifolyólag az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekövetkezésének idôpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartása vagy mulasztása miatt mûködésképtelen volt, és a káresemény, illetve a kár ezekkel okozati összefüggésben állt elô.
19.3. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerzôdô, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerzôdésben megállapított határidôben a Biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempont- jából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
20. Általános kizárások
20.1. Az alap-, és kiegészítô biztosítások, valamint a választható különfedezetek esetén a Biztosító nem fizeti meg:
20.1.1. a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredô károkat,
20.1.2. az alább felsorolt eseményekkel/cselekmé- nyekkel összefüggésben felmerült bármely kárt, vesz- teséget, költséget vagy kiadást, tekintet nélkül arra, hogy azok elôfordulásához, bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejûleg hozzájárul:
20.1.2.1. háború, invázió, külföldi ellenség cseleke- detei, ellenségeskedések, vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború;
20.1.2.2. kisajátítás vagy állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet tö- rvényes hatóságok foganatosítanak;
20.1.2.3. lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cse- lekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellen- forradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statá- rium, vagy ostromállapot, vagy bármilyen olyan ese- mény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elô;
20.1.2.4. bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsolatosan cselekvô személy vagy személyek által elkövetett terrorista cselekmények, ideértve azok bio- lógiai vagy vegyi fertôzéssel, rakétákkal, gránátokkal, robbanó anyagokkal elkövetett cselekményeit is.
20.2. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minôsül:
20.2.1. a Magyarország területén vagy
20.2.2. a Magyarország területén kívül
folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok kö- zött vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erôk össze- csapása.
20.3. Jelen feltétel szempontjából terrorista cselek- mény alatt értendô, ha az elkövetôk erôszakot vagy azzal való fenyegetést alkalmazva, általában politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai célzattal lépnek fel a tör- vényes rend ellenében vagy befolyásolására, és cselek- ményük alkalmas a köz vagy annak egy részének a megfélemlítésére.
20.4. „Fertôzés” alatt a vegyi és biológiai anyagok hatására, a tárgyak (dolgok) fertôzôdését, mérgezô- dését és/vagy használatuk akadályozását vagy kor- látozását értjük.
20.5. Jelen biztosítási szerzôdés nem nyújt fedezetet a
20.1. pont alatt felsorolt kockázatokkal kapcsolatos kármegelôzéssel, a károk csökkentésével kapcsolatos vagy a károk elkerülése, befolyásolása érdekében kifizetett költségekre és kiadásokra.
20.6. Vagyon- és felelôsségbiztosítások esetén a Biztosító nem fizeti meg a biztosított objektumban folytatott tûz- és robbanásveszélyes keresôfoglalkozás során, az azzal összefüggésben keletkezett károkat.
20.7. Jelen biztosítás a fenti 20.1. pontban felsorolt kockázatokon túlmenôen nem nyújt fedezetet az azbeszttel kapcsolatos károkra sem. Azbeszt jelentése a következô lehet: az azbeszt minden formája kroki- dolit, amosit, krizotilt, (szála) antofillit, vagy (szálas) tremolit akár magában vagy akár elegyítve a fent em- lített ásványokat (anyagokat) tartalmazza. Az azbeszt por jelenthet azbeszt szálat, azbeszt tartalmú szálas anyagokat, azbeszt szemcsé(ke)t.
Jelen biztosítási fedezet kizár minden személyi sérü- léses kárt, vagyoni kárt, gyógykezelési költséget, bár- milyen törvényi kötelezettséget (felelôsséget), amely közvetlenül vagy közvetve azbeszt, azbeszt tartalmú anyagok, azbeszt por jelenléte vagy azbeszt mente- sítése miatt vagy azbeszttel vagy azbeszt tartalmú anyagokkal vagy azbeszt porral kapcsolatban lévô személyek, épületek vagy vagyontárgyak azbesztnek, azbeszt tartalmú anyagoknak vagy azbeszt pornak való kitettsége okozott, segített elô vagy állt elô.
21. Egyéb rendelkezések
21.1. A Biztosító megtérítési igénye, a törvényi enged- ményi jog vagyonbiztosítás esetén
21.1.1. Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó a Bizto- sítottal közös háztartásban élô hozzátartozó. A megszûnt kö- vetelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
21.1.2. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek elôle- gezésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a Biztosított követelését kell kielégíteni.
21.1.3. Balesetbiztosítás esetén a Biztosító a balesetért felelôs személlyel szemben megtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt.
22. Személyes adatok kezelése, adatvédelem
22.1. Személyes adat az olyan adat (pl. az érintett neve, azonosító jele), adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel.
22.2. A Biztosító feladatai ellátásához az Ügyfél azon adatait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, szolgáltatásával összefüggnek.
22.3. Ügyfélnek minôsül az ajánlattevô, a szerzôdô, a bizto- sított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgál- tatására jogosult más személy. Az adatvédelemre vonat- kozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzôdésre ajánlatot tesz.
22.4. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés meg- kötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biz- tosítási szerzôdésbôl származó követeléseinek megíté- léséhez szükséges vagy a biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységrôl szóló 2003. évi LX. törvényben (továbbiakban: Bit.) meghatározott más cél lehet. Ettôl eltérô adatkezelést a Biztosító csak az Ügyfél elôzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az Ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.
22.5. Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiak- ban: Info tv.) foglaltaknak megfelelôen az adatkezelés az Ügyfél önkéntes hozzájárulásán alapul, amely hozzájárulást az Ügyfél a biztosítási ajánlattétellel adja meg. Az adatkezelés jogalapját a Bit. 155.§- a és az Info tv. adja.
22.6. A Biztosító, a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.
22.7. A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
22.8. A Biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biz- tosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.
22.9. Telefonon történt panaszkezelés esetén a Biztosító a közötte és az Ügyfél közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti és a hangfelvételt legalább egy évig megôrzi. A Biztosító köteles törölni minden olyan, ügy- feleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül össze- függô adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes jogalap.
22.10. A biztosítási szerzôdés végrehajtása érdekében a Biztosító kezeli az ügyfelek személyes adatait. Az érintett ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a Biz- tosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendel- kezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulá- sával kezelheti, a 22.4. pontban foglalt célokból.
22.11. Adatfeldolgozási tevékenységet a Biztosító részére kizárólag erre irányuló megbízási szerzôdés alapján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak harmadik személyek végezni. Az Ügyfél adatait kizárólag a Biztosító erre feljogosított munkatársai, megbízott biztosításköz-
vetítôi, illetve a Biztosító részére külön szerzôdés keretében adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékenységet végzô személyek, szervezetek ismerhetik meg, a Biztosító által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzé- séhez szükséges mértékben.
22.12. Az Ügyfél adatait jogosultak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának a kötele- zettsége a jelen általános szerzôdési feltételekhez tartozó ügyféltájékoztató IV. pontja értelmében nem áll fenn.
22.13. A Biztosító a Szerzôdô (Biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 156-161.§ és 165.§-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja. A Bit. 165. §-a alapján a Biz- tosító jogutód nélküli megszûnése esetén a Biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. A Biztosító továbbá tájékoztatja, hogy nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Pol- gári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvényben (to- vábbiakban: Ptk.) foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.
22.14. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minôsülô adatok továb- bítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
22.15. Az érintett Ügyfél kérelmére a Biztosító köteles tá- jékoztatást adni az Ügyfél részére az általa kezelt-, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott, az érin- tett ügyfél adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl, az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, továbbá – az Ügyfél személyes adatainak továbbítása ese- tén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl. Tör- vény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja, illetve korlátozhatja. Az érintett Ügyfél kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elren- delt adatkezelések kivételével – adatainak zárolását és tör- lését. A Biztosító az érintett Ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban köteles átvezetni.
22.16. Az érintett Ügyfél az Info tv.-ben meghatározott esetekben tiltakozhat személyes adatainak a kezelése ellen. A tiltakozást a Biztosító legfeljebb 15 napon belül meg-
vizsgálja és írásban tájékoztatja az Ügyfelet a döntésérôl. Amennyiben az érintett Ügyfél a döntéssel nem ért egyet, vagy a Biztosító a fenti határidôt elmulasztja, úgy az Ügyfél a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni (Info tv. 22.§).
22.17. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x, tel.: +36/0-000-0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx, fax:
+36/0-000-0000) az érintett Ügyfél jogosult bejelentéssel élni, amennyiben észleli, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak köz- vetlen veszélye fennáll.
23. Az elévülés
23.1. A jelen feltételek alapján létrejött
23.1.1. vagyonbiztosítási- és balesetbiztosítási szerzô- désbôl eredô igények a biztosítási esemény bekövet- keztétôl számított 1 év,
23.1.2. felelôsségbiztosítási szerzôdésbôl eredô igé- nyek a kárnak, illetve a kárigénynek a Biztosítottal való közlésétôl számított 1 évalatt évülnek el.
23.2. A Biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. Az ügynök szerzôdéskötésre nem jogosult, és a Szerzôdô (Biztosított) nem intézhet hozzá érvényesen jognyilatkozatot.
23.3. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
23.4. A Biztosítónak a szerzôdéssel kapcsolatos jognyilatkoza- ta abban az idôpontban tekintendô megérkezettnek, amikor a posta azt a címzettnek levélben kézbesítette, illetve – szemé- lyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételt a címzett írásban elismerte, illetôleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett igazolhatóan megtagadta.
23.5. Az általános kizárások körében (20. pont) szereplô büntetôjogi fogalmak a Büntetô Törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendôk.
23.6. A jelen szerzôdési feltételek alapján létrejött szerzô- désekre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
II. A vagyonbiztosítás különös feltételei (VKF600)
A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint és módon megfizeti azokat a károkat, amelyeket a bizto- sítási események a biztosított vagyontárgyakban a kocká- zatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.
Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános Biztosítási Feltételekben (ÁSZF600) és a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadók.
1. A biztosítási fedezet felépítése:
1.1. Jelen biztosítási fedezet
1.1.1. vagyonbiztosításból (épületbiztosítás és/vagy ingó- ságbiztosítás)
1.1.2. a vagyonbiztosítást kiegészítô biztosításokból (záradékok) és
1.1.3. választható különfedezetekbôl áll.
A kiegészítô biztosítások (záradékok) és a választható külön- fedezetek kizárólag az alapvagyon biztosítási csomag mellé köthetôk, és azzal együtt érvényesek.
1.2. A Szerzôdô/Biztosított saját igénye szerint a vagyonbiztosítás kiegészítéseként az alábbi kiegészítô biztosításokat választhatja:
1.2.1. üvegbiztosítás kiegészítô biztosítás (csak ha az épület biztosított)
1.2.2. különleges üvegezés biztosítása
1.2.3. akvárium törése kiegészítô biztosítás
1.2.4. épületrongálás és vandalizmus biztosítás (csak ha az épület biztosított)
1.2.5. betöréses lopás, rablás biztosítás (ingóságok biztosítá- sa esetén)
1.2.6. extra fedezetek záradéka 1 és 2 (csak ha az épület biz- tosított; 1: társasházi lakásokhoz 2: családi házakhoz)
1.2.7. besurranás, trükkös lopás biztosítás (ingóságok bizto- sítása esetén)
1.2.8. garázsban tárolt személygépkocsik biztosítása
1.2.9. szabadban tárolt vagyontárgyak fedezete (ingóságok biztosítása esetén)
1.2.10. TELE SZAKI vészelhárítási szolgáltatás (csak ha az épület biztosított)
1.2.11. TELE PC informatikai távsegítség (csak ha az épület biztosított)
1.3. Az alap vagyonbiztosításon kívül választható különfede- zetek köthetôk:
1.3.1. felelôsség biztosítás
1.3.2. családi balesetbiztosítás
1.4. Jelen biztosítás ingatlanokra és ingóságokra köthetô együttesen vagy külön-külön.
1.5. A Szerzôdô/Biztosított a kiegészítô biztosítások és vá- lasztható különfedezetek után pótdíjat köteles fizetni.
1.6. Az egyes kiegészítô biztosításokat – az alapbiztosítás fennmaradása mellett – a szerzôdô felek bármelyike írásban, indoklás nélkül bármikor megszüntetheti a felmondás tör- vényes szabályainak betartása mellett.
1.7. Abban az esetben, ha a biztosítás épületre és ingósá- gokra is kiterjed, és a kiválasztott záradék megkötése az in- góság vagy épületbiztosítás megkötéséhez vagy meglétéhez kötött (lsd. fenti 1.2. pontot), akkor a kiegészítô záradék az ingóság vagy épületbiztosítás megszûnésével egy idôben automatikusan megszûnik. A biztosítás egyéb tartalmi ele- meit a megszûnés nem érinti (pl. az épületbiztosítás fel- mondásával megszûnnek az 1.2.1., 1.2.4., 1.2.6. 1.2.10. és
1.2.11 pontokban feltüntetett kiegészítô fedezetek is, a meg- szûnés azonban nem érinti az ingóságok, valamint kapcso- lódó kiegészítô fedezetei érvényességét).
2. A Biztosított
2.1. A jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben
2.1.1. épületek, építmények vonatkozásában
2.1.1.1. biztosított a Szerzôdô által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan tulajdonosa és tulajdonostársai tulajdoni hányaduk arányában;
2.1.1.2. a bérlô, a 4.2. pontban felsorolt vagyontárgyak vo- natkozásában, ha ezek helyreállításáért a bérleti szerzôdés szerint vagy más módon igazolhatóan ô felel;
2.1.1.3. a bérlô az épületen igazolhatóan általa végzett saját beruházásai erejéig kizárólag a 4.2. pontban foglalt vagyontárgyak esetén;
2.1.2. ingóságok vonatkozásában biztosított(ak) lehet(nek)
2.1.2.1. az épületek, építmények biztosítottjai,
2.1.2.2. a kötvényen megjelölt kockázatviselési helyen található ingatlan tulajdonosa; a tulajdonos hozzátartozója, amennyiben a biztosított ingatlanban életvitelszerûen lakik, valamint
2.1.2.3. az épület bérlôje, bérlôtársai és használója.
2.2. A kiegészítô biztosítások ettôl eltérôen is rendelkez- hetnek.
3. A kockázatviselés helye (területi hatály)
3.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt
3.1.1. családi ház (vagy egyéb épület), illetve házbérle- mény és az ingatlan-nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet, valamint
3.1.2. a 3.1.1. pontban meghatározott földrészleten talál- ható és a kötvényen feltüntetett melléképület(ek),
3.1.3. a 3.1.1. pontban meghatározott földrészleten kívül lévô és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal feltüntetett melléképület, vagy
3.1.4. saját tulajdonú lakás, illetve lakásbérlemény (társas- házi öröklakás vagy szövetkezeti lakás) és
3.1.5. a 3.1.4. pontban meghatározott lakáshoz tartozó és azzal egy fedélszék alatt található, a Biztosított kizárólagos használatában lévô tároló- és egyéb helyiség,
3.1.6. az ingatlan-nyilvántartás szerint a társasházhoz (szö- vetkezeti házhoz) tartozó földrészleten található és a Biz- tosított kizárólagos használatában lévô melléképület,
3.1.7. a 3.1.6. pontban meghatározott földrészleten kívül, de a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal fel- tüntetett melléképület.
3.2. Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biz- tosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakó- épületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstôl a lakha- tóvá válásig a Biztosító az ideiglenes lakást, illetve a bérelt hotel szobát is kockázatviselési helynek tekinti az értékôrzô és a háztartási vagyonrész tekintetében.
3.3. A Biztosított Magyarország területére magával vitt ingóságai vonatkozásában a kockázatviselési hely Magyar- ország területe.
4. A vagyonbiztosításban használt fogalom meghatározások:
4.1. Épület (Családi ház, lakás)
Olyan szerkezetileg önálló, szilárd építôanyagból készült, egy vagy több helyiséget magába foglaló önálló zárt egészet képezô építmény, amely a környezô külsô tértôl épület-
szerkezetekkel teljesen elválasztott teret alkot, biztosítva ezzel az állandó vagy idôszakos tartózkodás ill. használat feltételeit.
4.2. Bérház, -lakás
Olyan, nem a tulajdonos által használt lakóépület, la- kás(rész), amellyel kapcsolatban a Biztosító kockázatviselé- se a bérlemény határoló falain belül a bérlô vagy a bérbe- adó tulajdonában levô, beépített – és eltérô megállapodás hiányában – az alábbiakban meghatározott épület beren- dezési tárgyakra és épülettartozékokra terjed ki:
4.2.1. ajtó- és ablakszerkezetek, spaletta, zsalugáter, reluxa, redôny, vászonroló, napvédô függöny és a hozzájuk tartozó szerelvények
4.2.2. a csengô, a kaputelefon, valamint a riasztó és a tûz- jelzô berendezés
4.2.3. beépített bútor és beépített térelválasztó
4.2.4. beépített fôzô-fûtô, vízellátó-egészségügyi és szel- lôztetô berendezések valamint ezek szerelvényei
4.2.5. az elektromos hálózat és szerelvényei, a bérlemény fogyasztásmérôjétôl, ill. kapcsolótáblájától kezdôdô szaka- szon
4.2.6. a belsô válaszfal, falburkolat, a vakolat, a festés, a ta- pétázás, a mázolás
4.2.7. a belsô padlóburkolatok (parketta, padló, padlószô- nyeg, PVC burkolat stb)
4.2.8. a mûholdas és földi szórású TV adás vételére szolgáló antenna rendszer (a beltéri egység kivételével)
4.3. Társasház
Társasház az az ingatlan, amelyen az alapító okiratban meghatározott, mûszakilag megosztott, legalább két ön- álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonában, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épület- berendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonos- társak közös tulajdonában van.
4.4. Melléképületek
A lakóépülettôl kockázatilag is elhatárolható, külön fedél- szék alatt lévô, nem lakás céljára szolgáló épületek (istálló, ól, garázs, kamra terménytároló stb.).
4.5. Építés alatt álló épület
Építés alatt állónak minôsül az épület, ha az építésügyi szakhatóság engedélyéhez kötött építési tevékenyég alatt áll és az ajtók, ablakok még nem kerültek beépítésre és így az ingatlan nem zárható.
4.6. Idôszakos tartózkodás céljára szolgáló ingatlan (nem állandóan lakott)
Idôszakos tartózkodás célját szolgáló (üdülô, nyaraló) in- gatlannak minôsül az az objektum, amelyet egy évben kevesebb mint 270 napig laknak, azaz összesen 95 napnál hosszabb ideig ôrizetlen.
4.7. Tartós lakás céljára szolgáló ingatlan (állandóan lakott)
Tartós lakás céljára szolgáló ingatlannak minôsül az a lakás vagy családi ház,
4.7.1. amely a teljes háztartás vitelére alkalmas, és
4.7.2. amelyben a Biztosított ottlakásra berendezkedett, továbbá,
4.7.3. amelyben a Biztosított állandóan és életvitelszerûen lakik. A Biztosított állandóan és életvitelszerûen lakik az ingat- lanban, ha legalább az év nagyobbik felében (270 napot meghaladó idôtartam)
■ aktív dolgozó esetében onnan indul munkába és munka után oda tér haza,
■ passzív dolgozó (pl. gyesen lévô, munkanélküli) vagy nyugállományú személy esetében a pihenésre, al- vásra fordított idejét ott tölti.
4.8. Tanya, présház, hegyi hajlék
Az ajánlaton épületként feltüntetett, csak idôszakos tartóz- kodásra, használatra alkalmas épület, építmény.
4.9. Építmények
Építménynek minôsül: a biztosított telken található, épü- letnek nem minôsülô, a talajhoz szilárdan rögzített szerke- zetek összessége. Az építmények nem képeznek önálló vagyoncsoportot, az épületekkel együtt biztosítottak.
Az építmények közé soroljuk az alábbiakat: kerítés, me- dence (fedése nélkül), kerti szalonnasütô és grillezô, kerti szobrok, kandeláberek, szökôkutak, filagória, szennyvíz- tároló, ciszterna, antennatartó állvány, horgászállás stb.
4.10. Épület-berendezések, épülettartozékok
4.10.1. Az épület fô funkcióját biztosító szerkezetek, beren- dezések, szerelvények.
Ide tartoznak különösen az alábbiak:
4.10.1.1. Az épületrészhez szilárdan rögzített, be- és hozzá- épített elemek, berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, elôtetôk; padló- és falcsator- nák (szerelôjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és sze- gélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; redôny, reluxa, spaletta, árnyéko- ló-szerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel e- gyütt; elektronikus vezérlésû és/vagy mûködtetésû nyílás- zárók a vezérlô/mûködtetô berendezéseikkel együtt; villám-
hárító rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsôk, létrák, hágcsók (külsô használatúak is), hozzáépített teraszok,
4.10.1.2. Beépített szekrények – rendeltetésüktôl és a be- építés idejétôl függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükrôl nem moz- díthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépí- tett konyhabútor, gardróbszekrény stb.)
4.10.1.3. Az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablak- szerkezetek, üvegezések,
4.10.1.4. Az épület elektromos ellátására szolgáló veze- tékezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérômûszerekkel és a beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. vilá- gító berendezések, gépészetileg kémény- vagy szellôzô rendszerbe bekötött szagelszívó, szellôzô-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elek- tromos tûzhely, bojler, vízmelegítô és szauna),
4.10.1.5. Az épület gázellátását szolgáló vezetékezés/sze- relés a hozzá tartozó mérômûszerekkel, nyomáscsökken- tôkkel és beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. gáztûzhelyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítôk és konvek- torok),
4.10.1.6. Az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz- ellátá- sát/elvezetését, fûtését valamint tûzoltást szolgáló vezeték- rendszerek a hozzájuk tartozó mérô- és szabályozó beren- dezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; kerti öntözô- rendszerekkel, szûrô és aprítóberendezésekkel és tartozé- kokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdô-, zuhany és mosdóberendezésekkel,
4.10.1.7. Felvonók, gépi mûködtetésû szintkülönbség áthi- dalók; kaputelefonok, csengôk, szemétledobó berendezések,
4.10.1.8. Riasztó- és megfigyelôrendszerek/központok, rácsok, kamerák; falba épített értéktárolók mechanikai és elektronikai tûz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések.
4.11. Éves limit, kárlimit
Éves limit: az a határösszeg, ameddig a Biztosító egy bizto- sítási évben megfizeti a károkat.
Kárlimit: a Biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felsô határa.
4.12. Dologi kár
Valamely tárgy megsemmisülése, használhatatlanná válása vagy megsérülése miatt bekövetkezett kár.
4.13. Közös tulajdon
A társasház alapító okiratában külön tulajdonként meg nem jelölt és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántar- tott építmények, épületrészek, épület-berendezések, laká- sok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
4.14. Szövetkezeti tulajdon
A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott és az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló építmények, épületrészek, épület- berendezések, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
4.15. Külön tulajdon
Társasház esetén: a tulajdoni külön lapokon feltüntetett és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
Szövetkezet esetén: a tulajdoni külön lapokon nyilvántar- tott és a szövetkezeti alapszabály szerint a tagok tu- lajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
4.16. Lakóközösségnek minôsülnek
4.16.1. A társasház- (üdülô- és garázs-) közösségek.
4.16.2. A lakás- (a nyugdíjas házi, az üdülô- a személygép- kocsi-tároló) – építô és – fenntartó szövetkezetek, melyek- ben
4.16.2.1. A lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös hasz- nálatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelôi lakás a szövetkezet tulajdonában vannak,
4.16.2.2. A lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös hasz- nálatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelôi lakás a tagság közös tulajdonában vannak,
4.16.2.3. A lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az épü- letszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelôi lakás a szövetke- zet tulajdonában vannak és a tagokat csak használati jog illeti meg.
4.17. Lakóközösség tagjainak minôsülnek
A társasház tulajdoni külön lapjain feltüntetett egyes la- kások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek
4.17.1. tulajdonosai és
4.17.2. tulajdonostársai a tulajdoni lapon szereplô tulajdo- ni hányad erejéig,
4.17.3. a lakás- (a nyugdíjasházi, az üdülô-, a sze- mélygépkocsi tároló) – építô és –fenntartó szövetkezet tagjai.
4.18. Ingóságok
A Szerzôdô által meghatározott és a kötvényen vagyon- csoportonként külön-külön biztosítási összeggel megjelölt, a Biztosított személyes használatára, fogyasztására szolgáló,
a háztartás mindennapos mûködéséhez szükséges, be nem épített minden olyan ingóság, (amennyiben azok nincsenek a kockázatviselésbôl kizárt vagyontárgyak között) amelyek a biztosított személy(ek) tulajdonát képezik, vagy általuk bérelt, kölcsönvett, lízingbe vett, vagy ôrzésre átvett címen a Biztosított vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak.
4.19. Avult érték
Ha a Biztosító avult értéket térít, a vagyontárgy(ak) új érté- kébôl levonja az eredeti építés, ill. beszerzés és a kár idô- pontja között eltelt idôszakra esô értékcsökkenést.
4.20. Új érték
A vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének, ill. helyreállításának vagy beszerzésének a költsége.
4.21. Okmányok
A Biztosított tulajdonát képezô személyi igazolvány, lak- címet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány, útlevél, diákigazolvány, TAJ-kártya, adóigazolvány, születé- si anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, halot- ti anyakönyvi kivonat, közlekedési okmányok {vezetôi en- gedélyek (jogosítvány), forgalmi engedély, zöldkártya, kék- kártya, törzskönyv, nemzetközi vezetôi engedély, kishajó hajólevele}.
4.22. Gépjármû-tartozék
Jelen feltételekben a gépjármû tartozék kizárólag a követ- kezôket jelenti:
4.22.1. a téli/nyári évszakkal ellentétes csere gumigarni- túra,
4.22.2. biztonsági gyermekülés,
4.22.3. hólánc,
4.22.4. tetôcsomag- és síbox tartó,
4.22.5. síléc- és snowboard-tartó és
4.22.6. gépjármûre szerelhetô kerékpártartó.
4.23. Gépjármû fôdarabok
Jelen feltételekben a gépjármû fôdarabok kizárólag a kö- vetkezôk:
4.23.1. motor,
4.23.2. xxxxxxxxxxx,
4.23.3. futómû,
4.23.4. kormánymû.
4.24. Felújítás
Felújításnak számít minden olyan munkálat az ingatlan területén belül, mely nem engedélyköteles, mint például a meglévô konyhabútor cseréje, gépészet felújítása, festés, burkolás, vagy nem fôfal bontása.
5. A biztosítható vagyontárgyak
A jelen feltételek alapján biztosítható vagyontárgyak:
5.1. Épületek, lakások, melléképületek
5.1.1. Családi ház
5.1.1.1. A kötvényen külön-külön feltüntetett
5.1.1.1.1. családi ház vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, tanya, présház, hegyi hajlék, stb.)
5.1.1.1.2. melléképületek (istálló, ól, garázs stb.),
5.1.1.2. A kötvényen külön-külön fel nem tüntetett
5.1.1.2.1. építmények (vízóraakna, kerítés, kerti építmény stb.),
5.1.1.2.2. mûholdas és földi szórású tv-adás vételére szol- gáló saját tulajdonú antennák (a beltéri egység kivételével, amely az ingóságok között biztosítható),
5.1.1.2.3. napelemek és napkollektorok,
5.1.1.2.4. épülettartozékok, épület-berendezések.
5.1.2. Többlakásos házban található lakás
5.1.2.1. A kötvényen külön-külön feltüntetett
5.1.2.1.1. társasházi öröklakás, szövetkezeti lakás vagy
5.1.2.1.2. önkormányzati tulajdonban lévô bérlakás és
5.1.2.1.3. a Biztosított kizárólagos használatában lévô táro- lók és egyéb helyiségek.
5.1.2.2. A kötvényen külön-külön fel nem tüntetett
5.1.2.2.1. a mûholdas és földi szórású tv-adás vételére szol- gáló saját tulajdonú antennák (a beltéri egység kivételével),
5.1.2.2.2. épülettartozékok, épület-berendezések,
5.1.2.2.3. az alapító okiratban külön tulajdonként meg nem jelölt és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántar- tott épületrészek, épület-berendezések, épülettartozékok, napelemek és napkollektorok lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (közös tulajdon) a Biztosított tulajdoni hányada erejéig, vagy
5.1.2.2.4. a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilván- tartott és az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészek, épülettartozékok, épület-berendezések, napelemek és napkollektorok laká- sok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek a jelen szer- zôdésben biztosított lakás és szövetkezeti épület összes lakása arányában.
5.1.3. A Biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és beépített tartozékait is.
5.1.4. A fôépület biztosítása esetén az épületgépészet elemei (a vagyonbiztosítás különös feltételei (VKF600) feltételei
4.10.1.4. – 4.10.1.6.) akkor is biztosítottak, ha az azok tárolására szolgáló melléképület maga nem került biztosításra.
5.2. Ingóságok
5.2.1. A Biztosító kockázatviselése szempontjából az ingó- ságok a következô vagyonrészekre különülnek el:
5.2.1.1. értékôrzô vagyonrész,
5.2.1.2. háztartási vagyonrész,
5.2.1.3. a vállalkozás eszközei.
Az egyes vagyonrészek vagyoncsoportokból állnak.
5.2.2. Értékôrzô vagyonrész
5.2.2.1. a jogszabály szerint nemesfémnek minôsülô anya- gok, a drágakô vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasz- nálásával készült használati tárgyak, katalogizált érme és bélyeggyûjtemények, az érmék és bélyegek;
5.2.2.2. a képzômûvészeti és iparmûvészeti alkotások: festmények (olaj, akvarell, vegyes technikával készült alko- tások), számozott grafika, metszet, szobor, plakett, zsûrizett mûvészfotók, iparmûvészeti és népi iparmûvészeti tárgyak: márkajellel ellátott kézzel festett porcelán, régiségnek szá- mító népmûvészeti és jelzett kerámia, festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály, ezüstbôl készült használati és dísztárgyak, dísz órák, fém- és ötvösmunkák, faragott fa tárgyak;
5.2.2.3. a valódi szôrmék (az irha kivételével), a kézi csomó- zású (keleti) szônyegek, gyûjtemények;
5.2.2.4. antik tárgyak és különleges régiségek.
5.2.3. Háztartási vagyonrész
Mindazok a felsoroltakon kívüli, be nem épített általános háztartási ingóságok, amelyek a háztartás viteléhez szük- ségesek, illetve a Biztosítottak személyes használatára, fo- gyasztására szolgálnak, pl:
5.2.3.1. Kép- vagy hangátvételre, azok továbbítására, leját- szására vagy rögzítésére képes híradástechnikai vagy fotó- optikai eszközök és tartozékaik (pl. televízió, mûholdvevô beltéri egysége, rádió, telefon, rádiótelefon, fax, magneto- fon, hanglemez- és audio-CD-lejátszó, képlemezjátszó, DVD lakáshangosító, videó, fényképezôgép, vetítô, fény- másoló, audio- és video mágnesszalagok, audio- és video- CD-k, bakelitlemezek, fotóoptikai cikkek);
5.2.3.2. személyi számítógépek és tartozékaik, adathordo- zók, bizonyítottan jogtiszta szoftverek;
5.2.3.3. hangszerek, sport, horgász és vadász felszerelések és tartozékaik;
5.2.3.4. lakás-karbantartási eszközök, szerszámok, mûsze- rek, lakás-karbantartási készletek;
5.2.3.5. kerékpár, kerekesszék és gépi meghajtású kerekes- szék, valamint ezeknek és egyéb emberi meghajtású jár- mûveknek ápolási, szerelési anyagai és tartalék alkatrészei;
5.2.3.6. medencefedések (beleértve a jakuzzi medencék fe- dését, legyen az mobil vagy eltolható, szolár- biztonsági vagy téli takaró);
5.2.3.7. kertápolási és mezôgazdasági kisgépek, berende- zések és egyéb mezôgazdasági eszközök;
5.2.3.8. a mosó-, mosogató-, szárító-, porszívó, tisztítógé- pek és háztartási varrógépek, valamint a be nem épített konyhai fôzô-, sütô-, melegítô-, hûtô- és elszívó-berende- zések, bútorok, lakásvilágítási, lakásberendezési és -felsze- relési tárgyak, valamint ezek tartozékai és segédanyagai;
5.2.3.9. ruházat, könyvek, gyermekjátékok, élelmiszerkészletek;
5.2.3.10. egy háztartásban általánosan elfogadott gépjár- mûvek (személygépkocsi, motorkerékpár) tartozékai, vala- mint napi üzemeltetéséhez használt alkatrészek, a fôdara- bok kivételével;
5.2.3.11. a bôvítés, felújítás (nem építés) alatt álló épületek esetében a még be nem épített építôanyagok, épületszer- kezeti, épületgépészeti elemek;
5.2.3.12. már lakott ingatlanban tárolt, nem beépített épí- tôanyagok, épületgépészeti és épületszerkezeti elemek;
5.2.3.13. a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén évente legfeljebb 100 000 Ft-ig a kockázatviselés helyén tartott, saját szükségletre termesztett és már betakarított termények, lábon álló növényi kultúrák, illetve saját szükségletre vagy kedvtelésbôl tartott házi- és haszonállatok (a 6.1.10. pontban foglaltak kivételével).
5.2.4. A vállalkozás eszközei
5.2.4.1. gépek, berendezések, felszerelések,
5.2.4.2. áruk, készletek, termékek, javításra átvett vagyon- tárgyak,
amennyiben a vállalkozás eszközeinek összértéke nem haladja meg a 10 millió Ft-ot.
5.2.5. Az 5.2.4 pontban felsorolt vagyontárgyak biztosítása esetén sem terjed ki a Biztosító kockázatviselése és a jelen biztosítás nem fedezi
5.2.5.1. a károk következtében elôálló pénzügyi vesztesé- geket, üzemszüneti, illetve bármilyen következményi károkat,
5.2.5.2. a Biztosított tevékenysége vagy a gyártott, forgal- mazott termékek által okozott felelôsségi károkat.
6. Nem biztosítható vagyontárgyak
6.1. Jelen biztosítási feltételek szerint nem biztosított va- gyontárgyak:
6.1.1. Az építés alatt álló épületekben elhelyezett techno- lógiai szükségszerûségbôl betárolt, beépítésre váró (még be nem épített) építô-, segéd-, kiegészítô- és egyéb anya- gok; valamint gépek, felszerelések;
6.1.2. A központi antennarendszer;
6.1.3. A földbe vájt, kikövezetlen falú építmények;
6.1.4. Fóliasátrak, ponyvasátrak, üveg- és hajtatóházak;
6.1.5. A pénz, a készpénzkímélô fizetôeszközök (csekk, ide- értve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya, csekk-kártya, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétrôl kiállított más okirat és elnevezésétôl függet- lenül minden más azonos gazdasági rendeltetésû okmány), az értékpapír, az utalványok, bérletek, az igazolvány és egyéb okmányok;
6.1.6. A kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adat- hordozókon tárolt adatállomány;
6.1.7. A forgalmi engedély köteles jármûvek, motoros jármûvek, valamint ezek alkatrészei, fôdarabjai segédanyagai;
6.1.8. A vízi és légi jármûvek, valamint ezek tartozékai, alkat- részei, segédanyagai, továbbá a lakókocsi és az utánfutó;
6.1.9. Lábon álló növényi kultúra, a mezôgazdasági kister- meléssel kapcsolatos termés, termény, és egyéb készlet, ideértve a konyhakerti növényeket, a Biztosított gazdasá- gában tartott állatállományt, amennyiben ezek nem saját szükséglet kielégítésére szolgálnak;
6.1.10. Különleges, kedvtelésbôl tartott állatok: kígyók, pókok, mindenfajta hüllô, madarak, majmok, vadállatok;
6.1.11. Az albérlô vagyontárgyai.
7. A biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként
7.1. A Biztosító – épület(ek), melléképület(ek), valamint háztartási vagyonrész esetén – az ingatlan m2 adatai, fekvése és jellege alapján javaslatot tesz a biztosítási összeg nagysá- gára. A Biztosító javaslattétele nem jelenti a Biztosító fele- lôsségvállalását a biztosítási összeg meghatározását illetôen. A Szerzôdô/Biztosított a javasolt biztosítási összeget nem köteles elfogadni, annál magasabb összeget is választhat.
7.2. Az értékôrzô vagyonrészre és a vállalkozás eszközeire, a háztartási vagyonrész nem terjed ki. A Szerzôdô ezen va- gyontárgyak fedezetbe vonására külön tesz javaslatot. Ezen vagyontárgyakra vonatkozóan a Biztosító nem tesz javaslatot a biztosítási összeg nagyságára vonatkozóan, ezen értékek felmérése és meghatározása kizárólag a Szerzôdô feladata.
7.3. Az értékôrzô vagyontárgyakról, amennyiben ezek értéke eléri vagy meghaladja az 2000 000 Ft-ot, tételes jegyzéket és fényképet kell készíteni a vagyontárgy mennyiségének, jellemzôinek és értékének meghatározásával. E jegyzéket a szerzôdéskötéskor, lezárt borítékban a Biztosítónak át kell adni. Az értéklistát a Biztosító szakembere csak a Biztosított jelenlétében vagy jóváhagyásával nyithatja ki.
7.4. A vállalkozás eszközeire vonatkozó biztosítási össze- get a Biztosító éves kárlimitnek tekinti.
8. A biztosítási események
A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a Biztosítottnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a Biztosított elôször észlelte, vagy kellô gondossággal észlelhette volna.
A jelen feltételek alkalmazásában a Biztosító kockázatviselése az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:
8.1. Tûz
8.1.1. A tûz az olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hômérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, továbbterjedésre képesen, hô-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. A rendeltetésüknél fogva láng, hô és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkezô tûzkárt a Biztosító csak akkor fizeti meg, ha a tûz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja.
8.1.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek különösen az a kár, amelyik
8.1.2.1. vasalás, szárítás, dohányzás miatt elôforduló felületi pörkölôdés, elszínezôdés, elváltozás,
8.1.2.2. öngyulladásból, erjedésbôl, befülledésbôl ere- dô hôhatás,
8.1.2.3. elektromos berendezések és vezetékeiben keletkezô, tovaterjedéssel nem járó zárlat következtében keletkezett.
8.2. Robbanás és összeroppanás
8.2.1. A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energia felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövô, illetve meglevô nyomáskülönbség által, az elválasztó-elem szilárd- sági tulajdonságainak egyidejû megváltozása miatt, vagy mellett keletkezik.
8.2.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek a légi jár- mûtôl eredô hangrobbanás.
8.2.3. A Biztosító nem fizeti meg a robbanás- vagy összeroppanás kárt, ha az csak magában a nyomástartó edényben keletkezett.
8.3. Villámcsapás
8.3.1. Villámcsapás az olyan elektromos töltéskiegyenlítôdés, nagyfeszültségû villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló-, gyújtóhatással közvetlenül károsít.
8.4. A villámcsapás indukciós hatása
8.4.1. A villám becsapódásának 1 km-es körzetében, a mág- neses térerôsség-változással összefüggésben keletkezô indukciós túlfeszültség által, a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
8.5. Légi jármû lezuhanása
8.5.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a személyzettel ellátott, légi közlekedésû jármûvek, egyéb repülô eszközök, azok részei és/vagy rakománya becsapódása vagy lezuhanása által a kockázatviselés helyén lévô bizto- sított vagyontárgyakban okozott károkat.
8.5.2. Nem biztosítási események
A biztosítási fedezet nem terjed ki a mûhold és ûrjármû lezuhanása, becsapódása által okozott károkra.
8.6. Vihar
8.6.1. Viharkár az a kár, amelyet a 19 m/s (68,4 km/h) küszöbértéket elérô, vagy azt meghaladó sebességû, idôjárás miatti légmozgások, vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak a kockázatviselés helyén.
8.6.2. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált
8.6.2.1. tetôn (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épü- letek ideiglenes fedését),
8.6.2.2. xxxxx,
8.6.2.3. ablakon,
8.6.2.4. nyitva hagyott ajtón, ablakon
keresztül a viharral egyidejûleg beömlô csapadékvíz ázta- tással kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.
8.6.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek a helyi- ségen belül keletkezett léghuzat.
8.6.4. Vihar biztosítási esemény alapján nem térül meg az
8.6.4.1. épületek üvegezésében (ide nem értve az elô- tetôk üvegezését) keletkezett kár,
8.6.4.2. a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett viharkár.
8.7. Felhôszakadás
8.7.1. Felhôszakadásnak minôsülnek azok a károk, amelyeket a felhôszakadásból eredô, talajszinten áramló nagy mennyiségû víz rombolással, elöntéssel – ideértve a természetes és mesterséges elvezetô rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.
A felhôszakadás akkor minôsül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségébôl számított átlagos intenzitás mértéke a 0,75 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.
8.7.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek a gombá- sodás, penészedés formájában jelentkezô kár.
8.7.3. A Biztosító nem fizeti meg
8.7.3.1. a talajszint alatti padozatú helyiségek elönté- se esetén az ingóságokban,
8.7.3.2. a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett felhôszakadás károkat.
8.8. Jégverés
8.8.1. Jégverés kárnak minôsül a csapadék jégesô vagy jég- verés formájában történô lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított épületek, építmények – építésügyi szabványoknak megfelelô – végleges fedésében (ide nem értve az üvegtetôket), biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, illetve a jégverés által megbontott tetôn, nyílászárón történô egyidejû beázás károkat.
8.8.2. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg
8.8.2.1. az épületek üvegezésében (ide nem értve az elôtetôk üvegezését) keletkezett kár,
8.8.2.2. szabadban tárolt ingóságokban keletkezett jégveréskár.
8.9. Hónyomás
8.9.1. A biztosított épület(ek) tetején felgyülemlô hó és jég súlya vagy az olvadáskor meg- illetve lecsúszó, lezúduló
hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az épület állandó fedésében emiatt keletkezett nyíláson keresz- tül, a fedés károsodásával egyidejûleg beömlô csapadék által okozott kár.
8.9.2. Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti a Biztosító a szabadban tárolt ingóságokban ke- letkezett károkat.
8.10. Árvíz
8.10.1. Árvíz biztosítási eseménynek minôsül, ha az állandó vagy idôszakos jellegû természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az idôjárási körül- mények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minô- sített területen a kockázatviselés helyén lévô biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
8.10.2. Árvíz biztosítási esemény alapján a Biztosító megfizeti az árvízvédelmi töltés tengelyétôl számított 100 méteren belül jelentkezô fakadó víz és átszivárgás miatti károkat is.
8.10.3. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a Biztosító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett ká- rokat.
8.10.4. Árvíz biztosítási eseményre a Biztosító a szer- zôdés megkötését követô naptól számított 30 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekö- vetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázat- viselése nem terjed ki.
8.10.5. Fogalmi meghatározások:
8.10.5.1. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsôrendû árvízvédelmi mûnek minôsített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.
8.10.5.2. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederbôl kilépô víz szabadon elöntheti.
8.11. Földrengés
8.11.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Bizto- sító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az EMS skála (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát elérô vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.
8.11.2. A biztosítási eseményre a Biztosító a szerzôdés megkötését követô naptól számított 30 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
8.12. Földcsuszamlás
8.12.1. A talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében lejtôs terepen, hegy- vagy domboldalon amiatt keletkezett földmozgás, hogy a talaj egyensúlyi állapota megváltozott és a természetes vagy mes- terséges lejtés irányába talajelmozdulás történt.
8.12.2. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem térít a Biztosító, ha
8.12.2.1. ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint- süllyesztés stb.), vagy ha
8.12.2.2. a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ennek megépítését in- dokolták volna.
8.13. Kô- és földomlás
8.13.1. A kô- és földomlás olyan földmozgás, amely annak következtében keletkezett, hogy a lejtôs terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása, illetve bármely külsô terhelés miatt a kô, kôtörmelék, szikla, valamint földanyag a természetes lejtés irányába leomlott, lezúdult.
8.13.2. Kô- és földomlás biztosítási esemény alapján nem fizeti meg a Biztosító azt a kárt, amelyik
8.13.2.1. tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagútfúrás, munkaárok kiemelése, talajvízszint-süllyesztés stb.), illetve
8.13.2.2. támfal hiánya vagy nem megfelelô mûszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karbantartási hiá- nyosságok) miatt keletkezett.
8.14. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
8.14.1. A Szerzôdô vagy a Biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplô, illetôleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.
8.14.2. Nem biztosítási esemény különösen a bányák földalatti részének beomlásából; az alapok alatti talajsüllye-
désbôl; a padozat alatti feltöltések ülepedésébôl eredô kár.
8.15. Idegen jármû ütközése
8.15.1. Ha az idegen jármû, annak alkatrésze vagy rakománya ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.
8.15.2. Nem minôsül idegen jármûnek az a jármû, amely a Szerzôdô vagy a Biztosított(ak) tudomásával és bele- egyezésével közelíti meg a biztosított objektumot.
8.15.3. Nem fizeti meg a Biztosító az idegen jár- mûütközése által a lábon álló növényekben okozott és a házi- és haszonállatok elhullásával keletkezett károkat.
8.16. Idegen tárgyak rádôlése
8.16.1. Ha valamely idegen, a jelen szerzôdésben nem biz- tosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádôléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban (pl. idegen oszlop, fa rádôlése stb.).
8.17. Csôtörés
8.17.1. Csôtörés kárnak minôsül a kockázatviselés helyén belüli víz-, csatorna-, tüzelési, fûtési, hûtési és gôzvezetékek, valamint egyéb épületgépészeti vezetékek (pl. napkollek- torok, napelemek, geotermikus rendszerek és klímaberen- dezések vezetékei stb.), továbbá ezek tartozékai, szerelvé- nyei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmoz- dulása miatt kiáramló folyadék vagy gôz, továbbá a koc- kázatviselés helyén nyitva hagyott csapból kiáramló folya- dék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
8.17.2. Csôtörés biztosítási esemény alapján a Biztosító megfizeti a biztosított épület falába beépített vagy azon belül lévô
8.17.2.1. víznyomócsô, belsô csapadékvíz-lefolyó, szenny- vízlefolyó, tüzelési, fûtési, hûtési és gôzvezetékek, valamint a csatlakozó melegvíz szolgáltató rendszerek törés, repedés, kilyukadás, dugulás, tömítési hiba kárait,
8.17.2.2. elôzô pontban felsorolt vezetékek esetében a du- gulás helye felkutatásának és a felkutatással okozott kár helyreállításának a költségeit,
8.17.2.3. a kárt okozó – és a Biztosított tulajdonát képezô, illetve (a bérleti szerzôdés alapján) a bérlô helyreállítási kötelezettsége alá tartozó – víznyomó, belsô csapadékvíz- lefolyó és szennyvízlefolyó-vezeték, valamint a tüzelési,
fûtési, hûtési és gôzvezetékek, és a csatlakozó melegvíz szolgáltató rendszerek pótlásának, cseréjének költségét a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig.
8.17.3. A Biztosító a biztosított telken belüli, de épületen kívüli csôtörés, repedés, kilyukadás, dugulás esetén
8.17.4.1. a felkutatás,
8.17.4.2. a felkutatással okozott kár helyreállítási költségét legfeljebb 6 méter hosszúságban fizeti meg.
8.17.4. Csôtörés biztosítási esemény alapján a Biz- tosító nem fizeti meg
8.17.4.1. a függô és fekvô ereszcsatorna, és a gázve- zetékek cseréjének költségét,
8.17.4.2. a sérült szerelvények, a vezetékekre kap- csolt háztartási gépek és tartozékaik javításának vagy pótlásának költségeit,
8.17.4.3. a kiömlô folyadék vagy gôz értékét,
8.17.4.4. a gombásodás, penészedés formájában je- lentkezô károkat.
8.18. Üvegtörés
8.18.1. A biztosított épületek, lakások szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható
8.18.1.1. ajtajainak, ablakainak,
8.18.1.2. folyosói, lépcsôházi,
8.18.1.3. erkély- lodzsa-
üvegezésében bármely okból, balesetszerûen bekövetkezô törés vagy repedés.
8.18.2. A Biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján
8.18.2.1. a hôszigetelt üvegfelületek kára esetén legfeljebb a 10 mm-es, hôszigetelt üveggel való pótlási költségét,
8.18.2.2. nem hôszigetelt üvegfelületek kára esetén legfeljebb a 10 mm-es, a károsodott üveggel azonos minô- ségû/típusú üveggel való pótlás költségét,
legfeljebb üvegtáblánként 3 nm felületig fizeti meg.
8.18.3. A Biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján nem fizeti meg:
8.18.3.1. az üvegtetôk, üvegházak, meleg- és hideg- ágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében, valamint
8.18.3.2. az építés, felújítás alatt álló épületek üvege- zésében,
8.18.3.3. a festett, csiszolt, metszett, ólom-, homok- fúvott vagy rézbetétes üvegekben,
8.18.3.4. név- és cégtáblák üvegezésében, valamint ezek tartószerkezetében,
8.18.3.5. tükörfelületekben,
8.18.3.6. savval maratott, mintázott, homokfúvott üvegezésekben,
8.18.3.7. díszített és díszüvegezésben,
8.18.3.8. napkollektorok üvegezésében,
8.18.3.9. a törésvédô, fényvédô és vagyonvédelmi fóli- ákban,
8.18.3.10. a biztonsági üvegekben,
8.18.3.11. a beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,
8.18.3.12. üvegkerámia vagy ceran fôzôlap felületén (beleértve az elektronikát is),
8.18.3.13. az üvegezést rögzítô- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben,
8.18.3.14. a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében,
8.18.3.15. zuhanykabin, szauna üvegezésében keletkezett károkat.
8.18.4. A Biztosító kizárólag a Biztosított nevére és a koc- kázatviselés helyére kiállított számla alapján teljesít szol- gáltatást.
8.19. Beázás és panelhézag biztosítás
8.19.1. A beázás biztosítás alapján a Biztosító megtéríti, a biz- tosított épületekben, melléképületekben valamint az ingósá- gokban a kockázatviselés helyén a kívülrôl érkezô víz által okozott károkat, az alábbiak figyelembe vételével:
8.19.1.1. A biztosított ingatlan épületszerkezetei (beleértve a panelhézagokat és nyílászárókat), valamint a szigetelés, tetôfedések, bádogozások kivitelezési hiányosságai, karban- tartásának elmulasztása, vízorr hiánya vagy kialakítási hibája miatt keletkezett károkat a Biztosító biztosítási évente leg- feljebb 100 000 Ft értékig téríti meg.
8.19.2. Nem minôsülnek biztosítási eseménynek
8.19.2.1. a talajvíz vagy belvíz által okozott károk,
8.19.2.2. az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetôzetének elégtelensége miatt keletkezett károk,
8.19.2.3. a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt keletkezett károk,
8.19.2.4. az árvíz, vihar, hónyomás, jégverés, felhô- szakadás miatt keletkezett károk,
8.19.2.5. a gombásodás, penészedés formájában ke- letkezô károk,
8.19.2.6. tartós esôzés miatti, falon keresztüli beázások.
8.19.3. A Biztosító nem fizeti meg a hibás elöregedett szigetelés, fedés helyreállítási költségeit.
8.19.4. Valamely épület vagy lakás ugyanazon helyisége
8.19.1.1. pont szerinti ismételt beázása esetén a Biztosító abban az esetben téríti meg a keletkezett vízkárt, ha a Biztosított az elôzmény kár okát megszûntette, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt idôpontját követô 1 éven túl történt.
8.20. Zárcsere
8.20.1. A bejárati ajtó kulcsának elvesztése vagy ellopása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét szükségessé vált cseréje.
8.20.2. A Biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 20 000 Ft értékhatárig megfizeti a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét cseréjének költségeit (a biztonsági zár fogalmát az általános betörésvédelmi elôírások tartalmazzák), a biztosí- tási összegen belül.
8.20.3. A Biztosító kizárólag a Biztosított nevére és a kocká- zatviselés helyére kiállított számla alapján teljesít szolgáltatást.
8.21. Kaputelefon-rongálás
8.21.1. A biztosított épülethez tartozó kaputelefon rendszer kültéri egységében ismeretlen személy által okozott rongálás. A Biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 35 000 Ft értékhatárig fizeti meg a kaputelefon rongálásköltségeit, a biztosítási összegen belül.
8.21.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek a kapu- telefon-rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erôsítô-) egységekben keletkezett kár.
8.22. Okmányok beszerzése
8.22.1. Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a Biztosító megfizeti a velük összefüggésben megsérült, megsemmisült vagy ellopott okmányok (lásd: Fogalom meghatározások) pótlásával kap- csolatban felmerülô illetékek költségét. káronként és évente legfeljebb 40000 Ft értékhatárig, a biztosítási összegen belül.
8.23. Fagyasztott élelmiszerek megromlása
8.23.1. Biztosítási esemény
8.23.1.1. Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események következtében a kockázatviselés helyén lévô fa- gyasztószekrényben, hûtôládában tárolt élelmiszerek meg- romlásából eredô kár.
8.23.1.2. Biztosítási eseménynek minôsül továbbá, ha az elektromos áram-szolgáltató minimum 8 órás folyamatos szolgáltatás kimaradása miatt romlanak meg a fagyasztó- szekrényben, hûtôládában tárolt élelmiszerek.
8.23.2. Nem téríti meg a Biztosító a kárt, ha az a fa- gyasztókészülék vagy az ingatlan elektromos háló- zatának hibájából ered.
8.23.3. A Biztosító a 8.23.1. pont alapján akkor nyújt szol- gáltatást, ha az áramkimaradás tényét és idôtartamát a koc- kázatviselés helye szerint illetékes áramszolgáltató igazolja.
8.23.4. A Biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási éven- ként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 100 000 Ft értékhatárig fizeti meg a megromlott élelmiszerek értékét.
8.24. Bankkártyaletiltás
8.24.1. A Biztosított, Magyarország területén hatósági en- gedéllyel mûködô pénzintézetnél vezetett lakossági folyó- számlájához, hitelszámlájához kapcsolódó bank-, hitel- kártyájának, elvesztése, ellopása vagy egyéb, a Biztosított szándékától független okból való megsemmisülése.
8.24.2. Megtéríti a Biztosító a kártya fenti eseményekkel összefüggésben bekövetkezô letiltásának és újra beszerzé- sének költségeit.
8.24.3. A Biztosító szolgáltatása évente (a szerzôdésbizto- sítási évfordulója szerint) 1 alkalommal vehetô igénybe leg- feljebb 40 000 Ft értékhatárig.
A Biztosító a kártyaletiltás díját csak bank igazolása ellenében téríti meg.
8.24.4. Nem téríti meg a Biztosító
8.24.4.1. a terhelési (charge) kártyák letiltási díját,
8.24.4.2. a hitel- vagy bankkártya elvesztése, ellopása miatt bekövetkezett kárt és az egyéb felmerülô költ- ségeket.
8.25. Fûtéskimaradás
8.25.1. A gáz- vagy áramszolgáltató hibájából keletkezett 12 órát meghaladó fûtéskimaradás miatt az épület/lakás víz-, csatorna-, fûtési vezetékeinek, ezek tartozékainak, szerelvényeinek, a vezetékre kapcsolt gépeknek a törése, repedése, kilyukadása következtében kiáramló víz által okozott kár.
8.25.2. A Biztosító megtéríti a fûtéskimaradás ideje alatt
– számlával igazolt – fûtéspótlásra beszerzett ideiglenes fûtôberendezés értékét legfeljebb 50 000 Ft-ig.
8.25.3. Nem téríti meg a Biztosító
8.25.3.1. a kiömlött folyadék értékét, valamint
8.25.3.2. az ideiglenes fûtésre felhasznált fûtôanyagot.
8.25.4. A Biztosító a 8.25.1. pont alapján akkor nyújt szolgáltatást, ha a gáz- vagy áramkimaradás tényét és idôtartamát a kockázatviselés helye szerint illetékes gáz- vagy áramszolgáltató elismeri és igazolja.
9. A Biztosító szolgáltatása
9.1. A szolgáltatásra jogosultak köre
9.1.1. A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult.
9.1.2. Ha a biztosított ingatlannak több tulajdonosa van, az egyes tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában jo- gosultak az épület vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak kárainak megtérítésére.
9.2. A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
9.2.1. Az egyes vagyonbiztosítási események alapján nyújtott szolgáltatáshoz szükséges, a Biztosító részére benyújtandó iratok, bizonylatok az alábbiak:
9.2.1.1. összegszerûen meghatározott, adatokkal alátá- masztott szolgáltatási igény, vagy kárfelvételi jegyzôkönyv a káreseményrôl
9.2.1.2. a Biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen va- gyontárgyak esetén a birtoklás jogcímének igazolására vonatkozó okiratok, pl. tulajdoni lap, a bérleti szerzôdés, lízing, javítás,
9.2.1.3. a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratok,
9.2.1.4. a vagyontárgy értékét, a biztosítási összeg nagyságát igazoló dokumentumok,
9.2.1.5. tételes lista a károsodott vagyontárgyakról, azonosí- tására alkalmas módon,
9.2.1.6. beszerzési (helyreállítási) számla, adásvételi szerzôdés,
9.2.1.7. tûz- és robbanáskár esetén a katasztrófavédelmi hatóság igazolása, a tûzvizsgálatról készült jegyzôkönyv,
9.2.1.8. betöréses lopás, rablás, rongálás biztosítási esemény- nél a biztosítási esemény tényét rögzítô hatósági igazolás,
9.2.1.9. hatósági igazolás vagy határozat, ha volt hatósági eljárás,
9.2.1.10. a szolgáltatást nyújtó külsô cég igazolását (szolgál- tatás kimaradás esetén),
9.2.1.11. a helyreállításra vonatkozó árajánlat, illetve a hely- reállítást igazoló számla,
9.2.1.12. a Biztosított ÁFA visszatérítésre vonatkozó nyilatkozata,
9.2.1.13. a Biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy
károkozóval) szemben, illetve másik szerzôdése alapján érvényesített-e igényt.
9.2.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerûségének bizonyítása a Biztosítottat terheli.
Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közre hatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben fizeti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.
9.2.3. A Biztosítottnak a bizonyítás általános szabályai sze- rint bármilyen arra alkalmas módon lehetôsége van a bizto- sítási esemény és a keletkezett kár mértékének bizonyítására.
9.3. A térítési összeg meghatározásának alapelvei
9.3.1. A Biztosító a károsodott vagyontárgy káridôponti új értékét fizeti meg, kivéve, ha az javítással helyreállítható, vagy az 85%-osnál nagyobb elhasználtságú vagyontárgy.
A káridôponti újérték megállapításának alapja a káro- sodottal azonos minôségû vagyontárgy káridôponti felépítésének, beszerzésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége.
9.3.2. A vállalkozás eszközei vagyonrész tekintetében a Biz- tosító az áruk, készletek beszerzési költségét, a saját termékek esetében pedig az elôállítási költséget fizeti meg.
9.3.3. A javítással helyreállítható károk esetén a Biztosító a javításnak (helyreállításnak) a költségeit fizeti meg. Ha azonban a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti új álla- potban való felépítésének (helyreállításának) költségét meg- haladná, a Biztosító a vagyontárgy káridôponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét fizeti meg.
A Biztosító azonban az általános forgalmi adót csak abban az esetben fizeti meg, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása vagy újjáépítése során felmerült, és a Biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint ÁFA-visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállalkozás esetén ennek igazolása szükséges).
9.3.4. A Biztosító szolgáltatásának felsô határa minden esetben a biztosítási összeg. Amennyiben a Biztosító az ÁFÁ-t is megfizeti, a Biztosító szolgáltatása akkor sem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában érvényes kötvényen a károsodott vagyontárgyra meghatáro- zott biztosítási összeget.
9.3.5. A Biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit fizeti meg, ha a helyiség
9.3.5.1. mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése mázolása vagy tapétázása legalább 40%-ban károsodik,
9.3.5.2. mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik.
9.3.6. A Biztosító káridôponti avult értéken fizeti meg
9.3.6.1. a kár idôpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott),
9.3.6.1.1. festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletke- zett károkat, ha a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed,
9.3.6.1.2. melléképületek, valamint egyéb építmények,
9.3.6.2. a kár idôpontjában 85%-osnál nagyobb elhasznált- ságú ingóságok,
9.3.6.3. az idegen tulajdonú ingóságok kárait.
9.3.7. 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak minôsül az ingóság, ha az eredetivel megegyezô alkatrész, elem keres- kedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt – javítással nem állítható helyre.
9.3.8. A káridôponti avult értéket a Biztosító úgy számítja ki, hogy az újraépítés, helyreállítás, illetve újrabeszerzés költsé- gébôl levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár idô- pontja között eltelt idôszakra esô amortizációt. Az általános forgalmi adó megtérítésére vonatkozóan a fent leírtakat figyelembe kell venni.
9.3.9. Ha az eredetivel egyezô alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérô alkatrészt vagy elemet kell fel- használni, a Biztosító nem fizeti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.
9.3.10. Ha technológia váltás miatt az eredeti állapot a ká- rosodottal azonos mûszaki paraméterekkel, egyenértékû módon már nem állítható helyre, akkor a Biztosító a kor- szerûbb technológiából eredô értéknövekedést a szolgáltatási összegbôl levonja.
9.3.11. A Biztosító a szolgáltatás összegébôl levonja a fel- használható maradványok értékét.
9.3.12. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki
9.3.12.1. az elôszereteti értékre,
9.3.12.2. a gyûjteményekhez, sorozatokhoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a gyûj- temények, sorozatok, garnitúra hiányos volta miatt bekö- vetkezett anyagi hátrányra,
9.3.12.3. az értékcsökkenésre,
9.3.12.4. az elmaradt haszonra.
9.4. Költségtérítések
9.4.1. A Biztosító a káridôponti, a biztosításra feladott teljes biztosítási összeg 5%-a erejéig – a biztosítási összegen felül – megfizeti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcso- latos és indokolt
9.4.1.1. oltás, mentés,
9.4.1.2. xxxxxx és ideiglenes tetôépítés,
9.4.1.3. rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás,
9.4.1.4. tervezési és hatósági engedélyezés,
9.4.1.5. helyreállítást követô egyszeri takarítás költségeit.
Alulbiztosítás esetén a Biztosító e költségeket arányosan fizeti meg.
9.4.2. Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstôl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig, a Biztosító megfizeti a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás vagy bérelt hotelszoba indokolt és igazolt bérleti díját is 200 000 Ft-ig.
9.4.3. Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási ese- mények bekövetkezése esetén a Biztosító megfizeti a Biz- tosított vendégeinek – ide nem értve a fizetôvendéget – a koc- kázatviselés helyére magukkal hozott ingóságaiban ke- letkezett károkat biztosítási évente legfeljebb 150 000 Ft-ig, ha azok kárát más biztosítás nem fedezi.
9.4.4. Amennyiben a biztosítás az ingóságok biztosítására is kiterjed, a Biztosító megfizeti a Biztosított Magyarország terü- letére (de nem a Biztosított másik saját vagy bérelt lakásába) magával vitt ingóságaiban keletkezett károkat biztosítási évente legfeljebb 150 000 Ft-ig.
9.5. A szolgáltatás különös szabályai
9.5.1. Az értékôrzô ingóságoknak minôsülô vagyontárgyakra nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése, ha a garázsban, a padláson, pincében, melléképületben, tárolóban vagy a kötvényen külön megjelölt, de többek által hozzáférhetô helyiségben, valamint a Biztosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz stb.) bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.
9.5.2. A Biztosító nem fizeti meg az értékôrzô vagyonrészhez tartozó bérelt, kölcsönvett, ôrzésre átvett ingóságokban keletkezett károkat.
9.5.3. A Biztosító a szolgáltatás szempontjából az idôszakos tartózkodás célját szolgáló ingatlant is tartós lakás céljára szolgáló ingatlannak minôsíti arra az idôtartamra, amelyet a Biztosított bizonyítottan ott tölt.
9.5.4. Xxxxxxxxx elemi károk
Egyetlen biztosítási eseménynek minôsülnek az alábbiakban felsorolt idôtartam alatt bekövetkezô alábbiakban felsorolt elemi károk:
9.5.4.1. 24 órán belül ismételten bekövetkezô jégverés és/vagy zivatar és/vagy tornádó;
9.5.4.2. a 72 órán belül ismételten bekövetkezô több vihar;
9.5.4.3. az 504 órán belül ismételten bekövetkezô olyan árvíz, amelyet ugyanazon, egyszer vagy többször tetôzô, egy vagy több víztömegként jelentkezô magas vízállás okoz;
9.5.4.4. a 168 órán belül ismételten bekövetkezô földrengés.
10. Kárenyhítési és kármegelôzési kötelezettség
10.1. A Szerzôdô és a Biztosított az általános biztosítási feltételek 17.1.2. pontjában leírt kárenyhítési és kármeg- elôzési kötelezettsége vagyonbiztosítás esetén az alábbi- akkal egészül ki:
10.1.1. A Szerzôdô (Biztosított) a tûz és robbanás kárese- mény észlelését követôen haladéktalanul köteles értesíteni a tûzoltóságot.
10.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a Szerzôdô (Biztosított) köteles az idôszakos tartózkodás céljára szol- gáló objektumban
10.1.2.1. a víz-, a fûtés- és hûtésvezetéket vízteleníteni az elfagyás,
10.1.2.2. a víz-, a fûtés- és hûtésvezeték fôelzáró szelepét elzárni a csôtörés
megelôzése érdekében.
10.1.3. A Szerzôdô (Biztosított) a káresemény észlelését követôen haladéktalanul köteles betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendôrségen, és abban az el- tulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
III. A kiegészítô felelôsség biztosítás különös feltételei (FKF600) –
1. sz. választható különfedezet
A jelen választható különfedezet feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kér- désekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.
1. Fogalom meghatározások
1.1. Kár: jelen szerzôdést illetôen kárnak minôsülnek a do- logi károk, a személyi sérüléses károk, valamint az olyan sérelem, ami sérelemdíj követelésére ad alapot.
1.2. Személysérüléses kár
Halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés miatt bekö- vetkezett kár.
1.3. Dologi kár
Valamely tárgy megsemmisülése, eltûnése, használhatatlan- ná válása vagy megrongálódása miatt bekövetkezett kár.
1.4. Sérelemdíj: A személyiségi jog megsértése következ- tében keletkezett nem vagyoni sérelemért követelhetô díj.
1.5. Éves limit, kárlimit
Éves limit az a határösszeg, ameddig a Biztosító egy bizto- sítási évben megtéríti a károkat.
Kárlimit: a Biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felsô határa.
1.6. Lakóközösség
1.6.1. A társasház- (üdülô- és garázs-) közösségek.
1.6.2. A lakásépítô (a nyugdíjas házi, az üdülô- a személy- gépkocsi-tároló) és -fenntartó szövetkezetek, melyekben
1.6.2.1. A lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös hasz- nálatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelôi lakás a szövetkezet tulajdonában vannak.
1.6.2.2. A lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös hasz- nálatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelôi lakás a tagság közös tulajdonában vannak.
1.6.2.3. A lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az épü- letszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a
központi berendezések és a házfelügyelôi lakás a szövet- kezet tulajdonában vannak és a tagokat csak használati jog illeti meg.
1.7. Szolgáltatási összeg
A Biztosító által kifizetett kártérítés, illetve sérelemdíj összege.
2. A Biztosított, a károsult
2.1. Jelen biztosítás alapján Biztosítottnak minôsül a va- gyonbiztosítás különös feltételei 2. pontjában definiált Biztosított, illetve a vele vagyonközösségben élô szemé- ly(ek), illetve vele egy háztartásban élô hozzátartozója(i).
2.2. A károsult az a személy, akinek testi, szellemi épségé- ben, illetve vagyonában a biztosítási esemény kapcsán károsodás következik be. A Biztosító a szolgáltatási össze- get a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a Biztosítóval szemben nem érvényesítheti.
3. Területi és idôbeli hatály
3.1. Területi hatály:
A jelen szerzôdés alapján a Biztosító a Magyarország te- rületén belül okozott és bekövetkezett káresemények kapcsán nyújt szolgáltatást.
3.2. Idôbeli hatály
A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a Biztosító részére a biz- tosítási szerzôdés megszûnését követô 30 napon belül bejelentett károkra terjed ki.
3.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából
3.3.1. a károkozás idôpontja az a nap, amikor a kárt elô- idézô cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás idôpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pó- tolni lehetett volna;
3.3.2. a kár bekövetkezésének idôpontja:
3.3.2.1. Személyi sérüléses károk tekintetében
3.3.2.1.1. Halál esetén a halál beállta;
3.3.2.1.2. Testi sérülés esetén a sérülés idôpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;
3.3.2.1.3. Egészségkárosodás esetén a károsodás idôpontja;
3.3.2.1.4. Egészségromlás (lassú lefolyású személysérülé- ses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos elsô alkalommal megállapította az egészségkárosodást;
3.3.2.2. Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idôpontja a károsodás idôpontja;
3.3.2.3. Sorozatkár bekövetkezésének idôpontja a sorozat elsô káreseményének idôpontja;
3.3.2.4. Sérelemdíj esetén a bekövetkezés idôpontja az ala- pul szolgáló dologi kár vagy személyi sérülés bekövet- kezésének idôpontja.
3.3.3. a kár bejelentésének idôpontja az a nap, amikor a káresemény bekövetkeztérôl szóló írásos biztosítotti nyilat- kozatot a Biztosító igazolható módon kézhez vette.
4. A biztosítás megszûnése
A vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) megszûnésével a kiegé- szítô felelôsségbiztosítás és a Biztosító kockázatviselése is megszûnik.
5. A biztosítás díja
A biztosítási díjat a vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) díjával együtt és az alapbiztosítással azonos módon és gyakoriság szerint kell megfizetni.
6. A biztosítási összeg
6.1. Felelôsségbiztosítás esetén a biztosítási összeg a Biztosított által választott kárlimit és éves limit. A fele- lôsségbiztosítás induló biztosítási összege 5 millió forint, káreseményeként és évente, melyet a Szerzôdô választása szerint, pótdíj ellenében többszörözhet (3x, 5x, 10x, leg- feljebb 50 millió Ft-ig).
6.2. Abban az esetben, ha a károkozás és a kár bekö- vetkezése idején különbözô kárlimitek vannak érvényben, akkor a kár szempontjából a bekövetkezés idôpontjában érvényes limitet kell figyelembe venni.
7. Biztosítási esemény
7.1. A vagyonbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött felelôsségbiztosítás alapján – a szerzôdésben megha-
tározott díj ellenében – a Biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerzôdési feltételekben meghatározott biztosítási szolgálta- tást teljesíti.
7.2. Biztosítási eseménynek minôsülnek azok a szerzôdésen kívül okozott,
7.2.1. személysérüléses károk,
7.2.2. dologi (dolgokban keletkezett) károk, valamint
7.2.3. a fenti 7.2.1. és 7.2.2. pontokban meghatározott biztosítási eseményekbôl eredô sérelemdíj, amelyekért a Biz- tosított, mint magánszemély, ezen belül többek között mint
■ cselekvôképtelen (pl. 14 év alatti gyermek) vagy kor- látozottan cselekvôképes személyek gondozója,
■ emberi erôvel hajtott kerékpár és rokkantjármû vezetôje,
■ közúti, közlekedési balesetet elôidézô gyalogos,
■ szervezett kereteken kívüli hobbi célú sporttevékeny- séget végzô személy (a gépi meghajtású sport- eszközök kivételével),
■ a kötvényen megjelölt épület, lakás egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, használója vagy ezek építtetôje, felújítója,
■ a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalac- kot használó személy,
■ háziállat tartója,
■ önvédelmi lôfegyver vagy egyéb önvédelmi eszköz használója
e minôségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési vagy
sérelemdíj megfizetésére vonatkozó kötelezettséggel tartozik.
7.3. Megtéríti továbbá a Biztosító
7.3.1. a lakóközösségek (lásd fogalom-meghatározások) esetében azokat a tûz, robbanás, valamint vezetékekbôl vagy azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz, és csapadék által elôidézett károkat is, amelyek megtérítése iránt
7.3.1.1. a lakóközösség egyes tagja(i) a Biztosítottal szemben,
7.3.1.2. a lakóközösség a Biztosítottal szemben,
7.3.1.3. a lakóközösség egyes tagja(i) a lakóközösséggel szemben
támasztanak igényt.
7.3.2. azokat a tûz, robbanás okozta, illetve vezetékekbôl és azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz által okozott károkat is, amelyek miatt a bérbeadó – jogszabály alapján – kártérítési igényt érvényesít a bérlôvel (Biztosítottal) szemben.
7.4. A lakóközösség által tulajdonosi minôségében okozott felelôsségi károkat a Biztosított tulajdoni hányadának megfelelô arányban téríti meg a Biztosító. A lakásszövetkezetet terhelô
felelôsségi károk az alapbiztosításban biztosított lakás és a szövetkezeti lakások számának arányában térülnek meg.
8. A felelôsségbiztosítás különös kizárásai
8.1. Az általános biztosítási feltételek 20. pontjában foglaltakon túlmenôen felelôsségbiztosítások esetén a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyeket a Biztosított:
8.1.1. mint gépjármû üzembentartója,
8.1.2. munkáltatói minôségében vagy
8.1.3. foglalkozása gyakorlása során okoz.
8.2. Nem terjed ki a biztosítás továbbá:
8.2.1. a kötbérre, bírságra és egyéb büntetô jellegû költségekre,
8.2.2. a folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra,
8.2.3. a jogszabályokban meghatározott felelôsségnél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatkozat- ban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kár- igényekre,
8.2.4. a jogszabály alapján megtérülô, az állam ellen is érvényesíthetô igényekre.
8.3. Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, ame- lyeket
8.3.1. a Biztosítottak egymásnak okoztak,
8.3.2. a Biztosított(ak) és hozzátartozó(ik) egymásnak okoztak,
8.3.3. a Biztosított háziállatai növényi kultúrákban okoztak,
8.3.4. a Biztosított olyan fajú és fajtájú állatai okoztak, amelyek tartását jogszabály vagy az adott területen a helyi önkormányzat tiltja.
8.4. Nem fedezi a biztosítás a személyiségi jogok meg- sértésébôl eredô károkat, valamint a sérelemdíjat, amennyiben az nem biztosítási esemény bekövetke- zésével kapcsolatban merül fel.
9. A Biztosító szolgáltatása
9.1. A Biztosított köteles minden a kár jogalapjának és összegszerûségének megállapításához szükséges valamennyi dokumentumot a Biztosító rendelkezésére bocsátani.
9.1.1. Személyi sérüléses felelôsségi károk esetén a következô iratokat, bizonylatokat kérheti a Biztosító:
9.1.1.1. A sérült személy(ek) neve, személyi adatait, a sérülés leírása és mértéke, a sérült(ek) kárigénye,
9.1.1.2. A károkozás tényét leíró jegyzôkönyv,
9.1.1.3. A Biztosítottat képviselô személy neve, címe, telefon- száma, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás eredeti példánya,
9.1.1.4. A Biztosított és a károsult közötti jogviszony (ha van) fennállását és annak tartalmát igazoló okiratok (pl. szerzô- dés),
9.1.1.5. A hatósági vizsgálat dokumentumai.
9.1.2. Dologi károk esetén a Biztosító által kérhetô okiratokat az Általános Biztosítási Feltételek 17.1.3.2. pontja tartalmazza.
9.1.3. A károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint bármilyen arra alkalmas módon lehetôsége van a biztosítási esemény és a keletkezett kár mértékének bizonyítására.
9.2. A Biztosító a felelôsségbiztosítás alapján biztosítási évenként együttesen, a Szerzôdô által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg a Biztosított által okozott és a feltétel szerinti biztosítási eseménynek minôsülô károkat, a károk érvényesítésével össze- függésben, a károsult oldalán felmerülô költségeket, valamint a Biztosító által vitt peren kívüli és peres képviselet költségeit.
9.3. Ha azonban a biztosítási év során a felelôsségbiztosítás- ra vonatkozó éves biztosítási összegbôl még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint az okozott kár, akkor a Biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.
9.4. Több azonos okból bekövetkezett, idôben összefüggô káresemény egy biztosítási eseménynek minôsül (sorozatkár).
9.5. Ha több károsult együttes kára meghaladja a biztosítási összeget, akkor a Biztosító a rendelkezésére álló biztosítási összegig az okozott kár arányában téríti meg a kárt a károsul- tak között.
9.6. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerûségének bizonyítása a károsultat terheli.
9.7. Ha a kár következtében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire ez a biz- tosítási esemény következménye.
9.8. A Biztosító a szolgáltatási összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A Biztosított csak akkor követelheti, hogy a Biztosító az ô kezeihez fizessen, ha a károsult követelését ô már kiegyenlítette.
9.9. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kö- telezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
9.10. A Biztosított és a károsult egyezsége, a Biztosított fele- lôsségét elismerô nyilatkozata, károsult felé történô teljesítése, a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha ahhoz a Biz- tosító elôzetesen hozzájárult, vagy utólagosan tudomásul vette, a bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott. A Biztosító jogosult ellátni a Bizto- sított peren kívüli és perbeli képviseletét, s a képviselettel kap- csolatosan felmerülô költségek is a Biztosítót terhelik (az éves illetve kárlimiten belül).
9.11. Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatály- talan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
10. A járadék tôkésítésének és a tôkeérték megálla- pításának szabályai
10.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a Biztosító, mind a szerzôdô fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegû megváltását (tôkésítését). Az egyösszegû
megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a Biztosító, mind a szerzôdô fél, mind pedig a károsult elfogadja.
10.2. Amennyiben a Biztosító szolgáltatásként járadékot fizet, a járadék tôkésítését az 2003. évi magyar nôi nép- halandósági tábla alapján állapítja meg a szerzôdésben rögzített biztosítási összegbôl még rendelkezésre álló összeg erejéig.
11. A Biztosító mentesülése
Az általános biztosítási feltételek 19. pontja az aláb- biakkal egészül ki:
11.1. A Biztosító mentesülése szempontjából súlyos gondatlanságnak minôsül különösen, ha
11.1.1. a kár a Biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszin- tet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertôl befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggés- ben keletkezett,
11.1.2. a kárt a Biztosított a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte elôtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a Biztosító illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.
IV. A kiegészítô családi balesetbiztosítás különös feltételei (BKF600) –
2. sz. választható különfedezet
A jelen választható különfedezet feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.
A vagyonbiztosításhoz (a továbbiakban: alap vagyonbizto- sítás) kötött családi balesetbiztosítás alapján, a szerzôdés- ben meghatározott díj megfizetése ellenében, a Biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben meg- határozott biztosítási esemény bekövetkezte esetén az e feltételekben meghatározott balesetbiztosítási összeget fizeti ki az alábbiak szerint.
1. Fogalom meghatározások:
1.1. Éves limit, kárlimit
Éves limit az a határösszeg, ameddig a Biztosító egy biz- tosítási évben szolgáltat.
Kárlimit: a Biztosító biztosítási eseményenkénti szolgáltatá- sának felsô határa.
1.2. Baleset
Balesetnek a Biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô olyan külsô behatás minôsül, amelynek következtében egy
éven belül bekövetkezik a biztosítási esemény. Nem minôsül balesetnek a megemelés, rándulás, a habituális ficam, a patológiás törés, a fogtörés, a fagyás, napszúrás és a hôguta. Nem tekinthetô balesetnek az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a Biztosított tudatzavarában követte el.
1.3. Kórház
A hatóságok által a hatályos jogszabályoknak megfelelôen engedélyezett és ilyenként nyilvántartott egészségügyi intézmény.
1.4. Él- és minôsített sportoló
1.4.1. Élsportoló, aki
1.4.1.1. nemzetközi osztályú minôsítéssel rendelkezik,
1.4.1.2. országos válogatott kerettag,
1.4.1.3. egyéni sportágban I. osztályú minôsítéssel rendel- kezik,
1.4.1.4. nemzeti (országos) bajnokság I. osztályában sze- replô csapat sportolója,
1.4.1.5. futball nemzeti bajnokság II. osztályú csapattagja,
1.4.1.6. utánpótlás I. osztály minôsítéssel rendelkezik.
1.4.2. Egyéb minôsített sportoló
Sportegyesületeknél, sportiskoláknál igazolt, fent nem em- lített minôsítésû egyéb sportoló.
1.5. Veszélyes sport
Veszélyes sportnak minôsül az autó- és motorsportverseny és edzés, a teszttúra, a rally-verseny, a barlangászat, a szikla- és hegymászás, a búvárkodás, a jetski, a bungee jumping, és a rocky jumping, valamint a motor nélküli légi jármû, a segédmotoros vitorlázó repülôgép, a sárkányrepülô és az ejtôernyô – beleértve a bázisugrást – használata.
2. A Biztosított, szolgáltatásra jogosult
2.1. Jelen szerzôdési feltételek értelmében Biztosítottnak minôsül(nek) a biztosított épület tulajdonosa(i), valamint a tulajdonossal (lakcímkártyával igazolhatóan) azonos lak- címen állandó jelleggel lakó, vele vagyonközösségben élô közeli hozzátartozója.
2.2. A szolgáltatásra jogosultak
2.2.1. A jelen családi baleset-biztosítás alapján, a baleset- bôl eredô maradó és múlékony egészségkárosodás esetén (a 8.1.2. – 8.1.5. pontban felsorolt biztosítási események) járó biztosítási szolgáltatásra a Biztosított(ak) jogosult(ak).
2.2.2. Baleseti halál esetén a szolgáltatásra a Biztosított örököse(i) jogosult(ak).
3. Területi és idôbeli hatály
A kiegészítô biztosítás a vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt a földrajzi értelemben vett Európában bárhol bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.
Ha Szerzôdô a kiegészítô balesetbiztosítást késôbb köti meg, a Biztosító a szerzôdésmódosítás érvényességének a kötvényen szereplô idôpontjától áll kockázatban.
4. A biztosítás megszûnése
A vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) megszûnésével a kiegé- szítô balesetbiztosítás és a Biztosító kockázatviselése is meg- szûnik.
5. A biztosítás díja
A biztosítási díjat a vagyonbiztosítás (alapbiztosítás) díjával együtt és az alapbiztosítással azonos módon és gyakoriság szerint kell megfizetni.
6. A Biztosított kötelezettségei
A biztosítási eseményt annak bekövetkezte után azonnal, legkésôbb annak megtörténtétôl, ill. az észleléstôl számí- tott 8 napon belül, írásban (levélben, faxon, e-mailben) vagy telefonon be kell jelentenie a Biztosítónak.
7. A biztosítási összeg
7.1. Balesetbiztosítás esetén a biztosítási összeg a Biztosí- tott által választott kárlimit és éves limit. A családi baleset biztosítás induló biztosítási összege évente legfeljebb 200 000 Ft, mely a Szerzôdô választása szerint pótdíj elle- nében többszörözhetô (3x, 5x, 10x legfeljebb 2 millió Ft-ig több sérült esetén is).
7.2. A jelen családi baleset-biztosítás alapján a Biztosító biztosítási eseményenként a Szerzôdô által választott biz- tosítási összegnek az 1. és 2. sz. táblázat alapján megha- tározott százalékát fizeti ki a Biztosított(ak) ill. az örökös(ök) számára.
7.3. Több sérült esetén a biztosítási összeg a Biztosítottak között arányosan kerül felosztásra.
8. A biztosítási esemény
8.1. A jelen családi balesetbiztosítás alapján biztosítási ese- ménynek minôsül a Biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô olyan külsô behatás (baleset), amelynek következtében a Biz- tosított a balesettôl számított egy éven belül
8.1.1. meghal,
8.1.2. maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodást szen- ved,
8.1.3. maradandó részleges (10%-os vagy azt meghaladó) egészségkárosodást szenved,
8.1.4. nyolcnapos vagy azt meghaladó idôtartamú kórházi fekvôbeteg-kezelésre szorul (ld. Fogalom meghatározások),
8.1.5. balesetbôl eredôen égési sérülést szenved,
8.1.6. vagy csonttörést, csontrepedést vagy olyan sérülést szenved, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy keresôképtelen- séggel, vagy gyógytartammal jár.
9. A balesetbiztosítás különös kizárásai
9.1. Nem terjed ki a biztosítás:
9.1.1. a baleset elôtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetôleg funkciójukban korlátozott testrészekre, szervekre,
9.1.2. az olyan balesetekre, amelyek háborús, polgár- háborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, terror- cselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben következtek be,
9.1.3. az él- és minôsített sportolóknak sporttevékeny- ségük során elszenvedett balesetére (sportbaleset),
9.1.4. a veszélyes sportot folytató személyek sport- balesetére,
9.1.5. a Biztosított olyan balesetére, amely azzal össze- függésben következett be, hogy a Biztosított jogosít- vány nélkül vezetett gépjármûvet,
9.1.6. az elsô- és másodfokú égési sérülésekre, ha az a testfelület kevesebb, mint 20%-át érinti.
9.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek:
9.2.1. a megemelés, rándulás, a habituális ficam, a pa- tológiás törés, a fogtörés, a fagyás, napszúrás és a hô- guta,
9.2.2. az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kí- sérlete még akkor sem, ha azt a Biztosított tudatzava- rában követte el.
10. A Biztosító szolgáltatása
10.1. A balesetbiztosítási károk esetén a Biztosító szolgálta- tásához az alábbi iratokat, bizonylatokat kell benyújtani:
10.1.1. Baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt, a kedvezményezett személyét hitelt érdemlôen igazoló okiratot (öröklési bizonyítványt, hagyatékátadó végzést),
10.1.2. Baleseti egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumokat:
10.1.2.1. kórházi zárójelentést,
10.1.2.2. táppénzes (keresôképtelenség) igazolás másolatát,
10.1.2.3. A sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához vagy ahhoz, hogy azokat a Biztosító ke- zelhesse a sérült hozzájárulása szükséges (adatvédelem);
10.2. A maradandó egészségkárosodás (1. sz. táblázat b) vagy c) pont) miatt kifizetésre kerülô biztosítási összegbôl a múlékony egészségkárosodás (1. sz. táblázat d) és e) pont) cí- mén kifizetett biztosítási összeget a Biztosító levonja. Az egy balesetbôl eredô többféle égési sérülésnél a biztosítási összeg
%-os mértékei összeadódhatnak, de nem haladhatják meg a 100%-ot.
Az egy balesetbôl eredô maradandó egészségkárosodás ese- tén teljesített összes kifizetések a maradandó teljes egészség- károsodás (1. sz. táblázat b) pont) esetére megállapított bizto- sítási összeget nem haladhatják meg.
10.3. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a Biztosított több balesetet szenved el, a több balesetbôl eredô egészségkáro- sodások %-os mértékei együttesen a 100%-ot meghaladná, úgy a Biztosító maximum 100%-ot térít.
10.4. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egészség- károsodás mértékét – szervek, végtagok elvesztése, bénulása, ill. funkciókiesése esetén – a 2. sz. táblázat szerint kell megállapítani.
10.5. Baleseti kár esetén a maradandó – teljes vagy részleges- egészségkárosodás mértékét a Biztosító saját orvos szakértôje a végleges állapot kialakulásakor, legkésôbb a biztosítási ese- mény bekövetkezésétôl számított 2 év elteltével állapítja meg. A Biztosító a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelô biztosítási összeget a maradandó egészség- károsodás mértékének megállapításától számított 15 napon belül fizeti meg.
10.6. A balesettôl számított 2 év után meghatározott végle- ges állapot alapján kifizetett összeg után, ugyanabból a bal- esetbôl eredô esetleges további egészségromlásra a Biztosító nem vállal teljesítést.
10.7. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbe- jelentéstôl számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a Biztosított kérelmére a Biztosító a saját orvos szakértôje által vélelmezett, várható egészségkárosodás mértékének megfelelô biztosítási összeg 50%-át elôlegként kifizeti. Elôleg folyósítása esetén a Biztosító a véglegesen megállapított biz- tosítási összegbôl az elôleget levonja. Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüg- gô munkaképesség csökkenést, hanem a bármely munka vég- zésénél egyaránt figyelembe vehetô általános funkciókiesést kell értékelni.
10.8. Ha a Biztosított a Biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a Biztosító által megjelölt független orvos szakértôi testülethez
(orvosi bizottsághoz) fordulhat. A vizsgálat díját a Biztosító viseli. A Biztosítottnak az orvosi bizottság elôtt való megjelenésével járó kiadásait (utazási költségét, ill. vasúti jegyét, egyéb költségeit) a Biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosi bizottság magasabb egészségkárosodási mértéket állapított meg, vagy a bizottság felülvizsgálatát a Biztosító kérte.
11. A Biztosító mentesülése
11.1. Az Általános Biztosítási Feltételekben meghatáro- zott mentesülési okokon túl a Biztosító mentesül a biz- tosítási összeg kifizetése alól, ha a Biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult okozta.
1. számú táblázat
A Biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkeztekor
Biztosítási esemény | A Biztosító szolgáltatása | |
MARADANDÓ | a) Baleseti halál esetén b) Baleset miatt bekövetkezô maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodás esetén c) Baleset miatti maradandó, 10%-os vagy azt meghaladó részleges egészségkárosodás esetén | A biztosítási összeg 100%-a A biztosítási összeg 100%-a. A Biztosító a biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – megfizeti továbbá a Biztosított baleset során keletkezett ruhakárát 50 000 Ft-ig A biztosítási összegnek a baleseti egészségkárosodás mértéke szerinti arányos része (10.5. pont). A Biztosító a biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – megfizeti a Biztosított baleset során keletkezett ruhakárát 50 000 Ft-ig |
MÚLÉKONY | d) Balesetbôl eredô nyolcnapos vagy azt meghaladó kórházi fekvôbeteg-kezelés esetén e) Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés vagy olyan sérülés, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, ill. legalább 28 nap munka- vagy keresô- képtelenséggel vagy gyógytartammal jár | A biztosítási összeg 3%-a A biztosítási összeg 3%-a. E térítés a Biztosítottat egy balesetbôl eredôen egyszer illeti meg. |
Az égés, mint biztosítási esemény bekövetkezésekor fizetendô összegek
Sérülés a testfelület 0-20%-án | Sérülés a testfelület 21-60%-án | Sérülés a testfelület 61-100%-án | |
Elsôfokú égési sérülés | a Biztosító nem nyújt szolgáltatást | a biztosítási összeg 10%-a | a biztosítási összeg 25%-a |
Másodfokú égési sérülés | a Biztosító nem nyújt szolgáltatást | a biztosítási összeg 15%-a | a biztosítási összeg 50%-a |
Harmadfokú égési sérülés | a biztosítási összeg 25%-a | a biztosítási összeg 50%-a | a biztosítási összeg 100%-a |
Negyedfokú égési sérülés | a biztosítási összeg 50%-a | a biztosítási összeg 100%-a | a biztosítási összeg 100%-a |
Szájüreg, orrüreg, légcsô égési sérüléseinél a Biztosító szolgáltatása a biztosítási összeg 100%-a Halálesetnél, amely égési sérülésekkel okozati összefüggésben következett be, a Biztosító szolgáltatása a biztosítási összeg 100%-a
2. számú táblázat
Testrészek egészségkárosodása | Térítés a biztosítási összeg %-ában |
Mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar vagy kéz – elvesztése Egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár elvesztése (felsô végtag+alsó végtag csonkolása) | 100 |
◆ Mindkét lábszár elvesztése | 90 |
◆ Egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése | 80 |
◆ Egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélôképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 70 |
◆ Egyik kéz elvesztése (csuklón alul) ◆ Egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) ◆ Egyik szem látóképességének teljes elvesztése ◆ Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 65 40 35 25 |
Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táblázatban szereplô térítési százalék megfelelô hányada. | |
V. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK – ÁLTALÁNOS BETÖRÉSVÉDELMI ELÔÍRÁSOK
1. A Biztosító a káresemény idôpontjában meglévô vé- delmi szintek figyelembe vételével az alábbi érték- határokig vállalja a kockázatot betöréses lopás kár esetén. A betöréses lopás veszélynemre, az esetlegesen bekövet- kezô káreseménynél a Biztosító térítésének felsô határa a kár idôpontjában ténylegesen meglévô védettségi szint- hez tartozó – az itt feltüntetett táblázatban szereplô – összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biz- tonsági berendezések a kár idôpontjában rendeltetésük- nek megfelelô üzemi állapotban voltak.
2. Jelmagyarázat
A. Értékôrzô vagyontárgyak
B. Háztartási vagyontárgyak
C. Vállalkozás, keresôtevékenység eszközei
Az értékôrzô vagyontárgyak csoportba tartozó, elzárva tart- ható ingóságokat, 1 000 000 Ft értékhatár felett páncélszek- rényben kell tartani. A fentiekben rögzített kockázatvállalási határértékeken belül a páncélszekrény Mabisz minôsítése szerinti érték a kockázatvállalás felsô határa.
Védettségi szinthez tartozó térítési határok forintban
Elektronikai jelzôrendszer | ||||||
Az épület jellege | ||||||
nincs | van | távfelügyeleti rendszerbe kötött* | ||||
Mechanikai védelem | minimális | Állandóan lakott épület | A. | 480 000 | 2 000 000 | 5 500 000 |
B. | 6 200 000 | 20 000 000 | 35 000 000 | |||
Nem állandóan lakott épület (pl. nyaraló) | B. | 600 000 | 4 500 000 | 10 000 000 | ||
Lakottságtól független | C. | A biztosítási összeg 20%-a, de maximum: | 8 500 000 | |||
1 500 000 | 4 000 000 | |||||
részleges | Állandóan lakott épület | A. | 2 000 000 | 10 000 000 | 20 000 000 | |
B. | 15 000 000 | 30 000 000 | 50 000 000 | |||
Nem állandóan lakott épület (pl. nyaraló) | B. | 5 000 000 | 10 000 000 | 20 000 000 | ||
Lakottságtól független | C. | 4 500 000 | 6 500 000 | 10 000 000 | ||
teljeskörû | Állandóan lakott épület | A. | 5 000 000 | 20 000 000 | 40 000 000 | |
B. | 25 000 000 | 40 000 000 | 60 000 000 | |||
Nem állandóan lakott épület (pl. nyaraló) | B. | 8 500 000 | 17 000 000 | 30 000 000 | ||
Lakottságtól független | C. | 6 000 000 | 8 500 000 | 10 000 000 | ||
*Ha a kapcsolat élesítve volt
Meglévô mechanikai védelmi szinthez vehetô figyelembe!
3. A minimális mechanikai védelem
Minimális a mechanikai védelem, ha lezárt helyiség hatá- roló szerkezetei az alábbi követelményeket kielégítik:
3.1. A falazat, födém, padozat szilárdsága nagyobb, vagy legalább egyenértékû a 6 cm vastag, tömör, kisméretû tég- la szilárdságával. E feltétel alkalmazásakor egyenértékûnek tekintendô különösen a legalább 2 rétegû, minimum 1,5 mm vastag fémlemezbôl készült falazat, az „Ytong” tég- lából, gipszkartonból készült falazat, illetve a legalább 10 cm vastagságú, kétoldalt fa-, fém-, burkolatú, hab, vagy egyéb töltôanyagból készült szendvicsszerkezet és a ko- polit üvegbôl, illetve az üvegtéglából készült falazat is.
3.2. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek.
3.3. Az ajtók zárását legalább 1 db biztonsági zár végzi. Hengerzár esetén a szerelést letörés ellen védetten kell végezni, ami azt jelenti, hogy az ajtólap, vagy a védelem síkjából maximum 2 mm-t nyúlhat ki. (A hengerzár esetle- ges gyári, beépített törés elleni védelme nem elégséges!)
3.4. Az üvegezett nyílászárók össz-üvegvastagsága (pl. thermo üveg esetén a 2 vagy 3 üvegtábla együttes vastag- sága), legalább 5 mm legyen. Amennyiben ennél véko- nyabb, úgy csak az üveg vagyonvédelmi fóliával történô bevonásával felel meg a minimális mechanikai védelem követelményeinek.
3.5. Minimális mechanikai védelem alkotó elemének tekin- tendô az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésû garázs- ajtó, ha más mechanikai védelemmel nincs felszerelve.
4. A részleges mechanikai védelem
Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség para- méterei megfelelnek a minimális mechanikai védelemnél elôírtakon túl a következôknek:
4.1. A védett helyiség határoló szerkezeteinek szilárdsága egyenértékû a 12 cm-es tömör, kisméretû falazó tégla szi- lárdságával. Ilyen pl. a 6 cm-es vasbetonfal, vagy a három, vagy több rétegû szendvicsszerkezet is.
4.2. A járószinttôl 3 méternél alacsonyabb alsó élmagas- ságú és segédeszköz nélkül elérhetô üvegezett nyílászárók (ablakok, ajtók, oldal-, felül világítók, kitekintô ablakok, kirakatok, kirakatszekrények, portálok) vagyonvédelmi fó- liával védettek. Amennyiben a nyílászárók élmagassága a
járószinttôl 3 m-nél magasabb található, azonban a beha- toláshoz valamely melléképület, épületrész, faág, beépített létra hozzáférést biztosít, a nyílászáró üvegezését szintén vagyonvédelmi fóliával kell ellátni. A vagyonvédelmi fóliát erre szakosodott vállalkozás kell telepítse. A részleges me- chanikai védelemnek megfelelnek a Mabisz által ajánlott (minôsített) P1A, P2A, P3A és P4A, átdobás-gátló üvegek is (A0, A1, A2, A3). Ez utóbbiakhoz vagyonvédelmi fólia nem szükséges.
4.3. A bejárati- és garázsajtók legalább 25 mm vastagsá- gúak, homogén és tömör keményfa szilárdságával meg- egyezô szerkezetûek, amennyiben kitekintô ablakosak, kí- vülrôl csak roncsolással szerelhetô, behatolást gátló ráccsal felszereltek.
4.4. Az ajtók kiemelés és befeszítés ellen védettek.
4.5. Az ajtók zárását törés és fúrás ellen védett biztonsági zár végzi, a zárási pontok száma legalább 4 db, 2 záródási pont közötti távolság legalább 30 cm.
4.6. A zárás mélysége minimum 14 mm.
4.7. Bevésôzár esetén faajtónál a zárszekrény kívülrôl legalább 1,5 mm vastag és a zárszekrény területének két- szeres méretét elérô vaslemezzel megerôsített, csak ron- csolással oldható módon távolítható el.
4.8. Fa tokszerkezet esetén a zárfogadó rész kívülrôl leg- alább 1,5 mm vastag vaslemezzel megerôsített, csak ron- csolással oldható módon távolítható el.
4.9. Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként 5 mm-en belül van.
4.10. Az ajtólap 3 db normál zsanérral, vagy 2 db bizton- sági (Mabisz által minôsített, ajánlott) zsanérral van a tokra erôsítve.
Megfelel a részleges mechanikai védelemnek a Mabisz által a részleges mechanikai védelem alkotó elemének ajánlott (minôsített) ajtó is.
5. A teljeskörû mechanikai védelem
Teljes körû a mechanikai védelem, ha a védett helyiség vé- delmi paraméterei megfelelnek a részleges mechanikai védelemnél elôírtaknak, továbbá az alábbi követelmények- nek:
5.1. A biztosított terület határoló elemei (falazat, födém, padozat) a 38 cm-es, tömör falazótégla szilárdságával egyenértékû. Elfogadott a 38 cm-es sejttégla is, a 10 cm-es vasbeton, illetve minden, a Mabisz által erre a kategóriára ajánlott (minôsített ) határoló szerkezet.
5.2. A külvilággal határos összes üvegfelület vastagsága nyílászárónként minimum 6 mm.
5.3. Amennyiben az üvegezett nyílászáró alsó élmagas- sága a járófelülettôl 3 m alatt van, úgy a nyílászárót minô- sített ráccsal kell borítani belülrôl, vagy kívülrôl. Elfogad- ható továbbá minden más, behatolási/áthatolási szem- pontból legalább a minôsített ráccsal egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô kivitelû mûszaki megoldás (pl. a rács he- lyettesítésére alkalmas, Mabisz-minôsítésû alumínium re- dônyrendszer, biztonsági üveg), beleértve a külsô, vagy belsô mobil rácsot is, az ajánlásban esetenként kötelezôen elôírt elektronikai jelzôrendszer alkalmazása mellett.
5.4. A rács a falazathoz – ha szögletes – minden sarkánál, ezen kívül egymástól max. 30 cm távolságra rögzített, amennyiben a rács nyílászáróra kerül, úgy kívülrôl csak roncsolással oldható. (Átmenô csavar, kapupánt csavar, stb.)
5.5. A teljes körû mechanikai védelem alkotó elemei a Mabisz által ajánlott (minôsített) P4A, P6B, P7B és P8B jelölésû betörést késleltetô üvegek is (A3,B1,B2, B3) a hozzájuk tartozó kerettel együtt.
5.6. A teljes körû mechanikai védelem alkotó elemei a Mabisz által erre a kategóriára – 3 perces áttörés gátlás – illetve az 5, 10, 15, 20 percesre ajánlott (minôsített) ajtók is, függetlenül anyaguk összetételétôl.
5.7. Mabisz ajánlás (minôsítés) hiányában az ajtók a követ- kezô paramétereknek feleljenek meg:
5.7.1. az ajtólap fémbôl, vagy keményfából készült és meg- felel a min. 40 mm-es keményfa ajtó szilárdságának;
5.7.2. az ajtólap és a tok közötti záráspontosság fémajtónál oldalanként maximum 2 mm, faajtónál max 5 mm;
5.7.3. az ajtók zárását legalább 4 ponton és két irányba zá- ródó biztonsági zárak végzik. E feltétel szerint zárási pont- nak csak azok a pontok tekinthetôk, ahol két zárnyelv kö- zött legalább 30 cm a távolság;
5.7.4. a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen záródnak a fo- gadó vasalatba;
5.7.5. a zárszerkezet fúrás-, törés ellen védett, továbbá min- den zárszerkezet rendelkezik letapogatásos nyitás (finom- nyitás) elleni védelemmel, pl. két- vagy több csapsoros zárral, vagy különbözô fizikai elveken mûködô zárakkal. (Mágneses-csapos, vagy elektromos-mechanikus zár.)
Figyelem! Valamely eszköz, védelem használata csak egy konkrét védendô rész-terület védelmét emeli, a teljes vé- delmi színvonal emeléséhez minden elemének el kell érnie az adott, kívánt, védelmi színvonalat. Pl. részleges mecha- nikai védelem alkotó elemének minôsített zártól a teljes ajtószerkezet csak akkor lesz részleges védettségû, ha a többi alkotó eleme is (ajtólap, zsanérok, tokozat, rögzítés) megfelel az e védelmi osztályra elôírtaknak.
6. Az elektronikai jelzôrendszer (minimális)
Amennyiben elektronikai jelzôrendszer kerül telepítésre, azt minden, a külvilággal határos, valamilyen nyílászáróval (ablak, ajtó, üvegfalak) ellátott helyiségbe telepíteni kell. Az elektronikai jelzôrendszer a következô, kizárólag a Mabisz által ajánlott (minôsített) elemekbôl kell álljon:
6.1. az ajtó, ablak nyitását reed nyitásérzékelô jelzi;
6.2. az üvegezett felületek törését, de kivágását, karcolását is akusztikus üvegtörés jelzô jelzi;
6.3. a védett területen, a héjazaton való áttörést valami- lyen fúrás,- bontás-, testhang érzékelô jelzi;
6.4. a védett téren belüli illetéktelen mozgást PIR moz- gásérzékelô, vagy radar, vagy más kombinált eszköz jelzi.
6.5. A jelzô perifériák a következô minimális kombinációt kell, hogy tartalmazzák:
6.5.1. mozgásérzékelô + akusztikus törésérzékelô, illetve
6.5.2. mozgásérzékelô + nyitásérzékelô
6.6. Megoldási lehetôségek:
6.6.1. Bejáratoknál, illetve az egyes szinteken – igény sze- rint – kezelô egységek vannak elhelyezve, ezekkel lehet a teljes rendszert, vagy csak egyes részeit élesíteni vagy ha- tástalanítani (partícionálás vagy otthonmaradásos élesítés). Az ún. ugró kódos, rádiós élesítôk is elfogadottak. Az ugró- kód azt jelenti, hogy a jeladó és a vevô is rendelkezik olyan mûszaki tulajdonsággal, melyben minden aktiváló, deakti- váló jelsorozat egymástól különbözô (az úgynevezett kód- lopás megelôzésére).
6.6.2. A támadásnak kitett helyeken nem rögzített, hanem mobil, tehát hordozható támadásjelzôk kerülnek telepítés- re. Ezek a központnak jeleznek, a helyszínen némítva dol- goznak (szigorúan tilos – életvédelmi okokból – a támadás esetén helyszínen is történô riasztás!).
6.6.3. A szabotázsvédett, akkumulátoros kültéri hang-fény jelzôt a külsô homlokzatra jól látható helyre kell szerelni úgy, hogy segédeszköz nélkül ne lehessen eltávolítani.
A hangjelzô hangereje 1 méteres távolságban legalább 100 decibel legyen.
6.6.4. A jelzéseket legalább 4 számjegyû kóddal mûködtet- hetô, fixen bekötött tápellátású, akkumulátoros, a Mabisz által ajánlott, minôsített riasztóközpontnak kell gyûjtenie és továbbítania telefonon (kapcsolt vonalas módon), rádi- ón, vagy GSM segítségével, esetleg mûholdas kapcsolattal egy távfelügyeletre. A távfelügyelet a riasztó jelzést követô legfeljebb 15 percen belül a helyszínre kivonuló szolgálat- tal rendelkezzen. Azokon a helyeken, ahol nincs kivonuló szolgálat, ott elfogadható a rendôrség értesítése is. Nem fogadható el a távfelügyelet és kivonuló szolgálat nélküli, csak helyi riasztás és a károsultnak történô kizárólagos ér- tesítés, valamint az olyan kivonuló szolgálat, ahol nem biz- tosított a 15 percen belüli kivonulást!
Figyelem! Az elektronikai jelzôrendszer csak abban az esetben vehetô figyelembe a kár rendezése során, ha az elektronika megvolt, bizonyíthatóan be volt kapcsolva és mûködött a káresemény során.
7. Vagyonvédelmi fogalmak
7.1. Lezárt helyiség
Lezárt helyiségnek minôsül a térnek olyan módon elkülö- nített része, amelyet határoló szerkezetei arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdulástól és a beha- tolástól egyaránt megóvnak.
(Lezárt helységnek minôsülnek jelen feltétel értelmében a maximum 300x100 mm-es rácskiosztású rácsokból álló szerkezetek is, pl. az ilyen kialakítású pincerekeszek, de nem tekinthetô lezártnak a bukóra nyitva hagyott ablakos szo- ba.)
7.2. Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minôsül – tartószerkezetével együtt – a Mabisz által bevizsgált és ajánlott (minôsített) biztonsági lakat, továbbá a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, a Mabisz által az MSZN 1303-as szabvány szerinti 4-es, vagy 5-ös biztonsági fokozatba sorolt, ajánlott (minôsített) csapos, vagy kéttollú, kulcsos, lamellás, illetve bármilyen mûködési elven mûködô zár, továbbá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a Mabisz biztonsági kategóriájúként ajánlott (minôsített), és minimum 10 000 variációs lehetôséggel rendelkezik.
7.3. Bevésôzár
Az ajtólapba süllyesztve szerelt zárszerkezet, amely a fa- ajtónak a betöréssel szembeni ellenálló képességét nagy- mértékben gyengíti.
7.4. Blokkzár
A blokkzár többfunkciójú elektromechanikus zárszerkezet. Alapfunkciója azonos a bejárati ajtók biztonságos zárását szolgáló standard zárakéval, ezzel azonos fontosságú ki- egészítô funkciója az elektronikai behatolásjelzô rendszer élesítése, illetve az éles üzemmódból való kikapcsolása (értelemszerûen a zárással, illetve a nyitással végrehajtva). Az élesítési funkcióhoz kapcsolódó kiegészítô szerepe az, hogy ha a behatolásjelzô rendszer élesítést gátló állapotot jelez, a mechanikus zár blokkolásával jelzi a rendellenességet.
7.5. Lakat
Nem tekinthetôk biztonsági zárnak a hagyományos és a Mabisz-minôsítéssel nem rendelkezô lakatok. Biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amelynek a tartószerkezetével együtt van Mabisz-minôsítése a minôsí- tésben meghatározott – betartandó – feltételekkel és fokozatban (részleges mechanikai-fizikai védelmi szint, tel- jeskörû mechanikai-fizikai védelem).
7.6. Zárásmélység
Teljes zárás esetén a zárnyelvnek az ajtótokban (vagy a rög- zített ajtószárnyban) kialakított zárfogadónak a közös sza- kasza (teljes záráskor a zárnyelv „ajtótokba tolódó” részé- nek hossza mm-ben).
7.7. Záráspontosság
Az ajtó csukott és zárt helyzetében az ajtótok és az ajtólap éle közötti legnagyobb távolság mm-ben meghatározva (kétszárnyú ajtók esetében a szárnyak ajtólap élei közötti távolság).
7.8. Többpontos zárás (két vagy több biztonsági zár is) Többpontos zárásnak minôsül, ha a zár reteszvasak egy- mástól min. 30 cm-re helyezkednek el. Nem minôsülnek zárási pontnak az ajtólap ellen – leggyakrabban függôleges irányban – elmozduló csapok, amelyek a tokszerkezeten el- helyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap defor- málódásának megakadályozása.
7.9. Törésvédelem (törésvédett)
Beépített helyzetében törésvédett kivitelû az a mûszaki meg- oldás, ami az ajtólap kialakításával vagy kiegészítô
– külsô oldalról nem szerelhetô – biztonsági vasalattal megakadályozza, hogy a hengerzártestet egy (cél)szerszám- mal megfogják, és a zárból kitörjék. (Tehát a zárcilinder az ajtólap, vagy a védelem síkjából maximum 2 mm-t nyúlhat ki.)
7.10. A fúrás elleni védelem
A zárszekrény, illetve a hengerzárbetét akkor fúrásvédett, ha egy legfeljebb 500 W – vagy azzal egyenértékû – teljesít-
ményû géppel/eszközzel, HSS minôségi fúrószárral, 3 per- cen keresztül e célból végzett roncsolásos támadás nem teszi lehetôvé a nyitást.
7.11. Reteszhúzás elleni védelem
Kizárólag a kétszárnyú – bejárati – ajtók egyik szárnyának rögzítését általában tolóretesz szolgálja. A tolóretesz nyel- ve – rudazata – a küszöb- és szemöldökfába tolt helyzeté- ben az ajtólapot „rögzíti”.
Reteszhúzás ellen akkor védett a (kétszárnyú) bejárati ajtó, ha az úgynevezett nem nyíló szárny alsó és felsô részén található, rögzített riglik (reteszek) illetve annak függôle- gesen mozgó(csúszó) része például átfúrással és csavarral rögzítve van és a toló- vagy billenôreteszekhez a két ajtó- szárny közötti illeszkedésnél nem lehet hozzáférni. (Az aj- tólapok csatlakozásának pontossága nem manipulálható a nyíló/fix ajtólapok kellô merevsége miatt, és/vagy a retesz mûködését olyan mûszaki megoldás blokkolja, hogy a rög- zítés csak nyitott ajtószárnnyal oldható fel.)
7.12. Kiemelés elleni védelem
A nyílászáróra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan mû- szaki megoldás, amely külsô oldali támadás esetén meg- akadályozza a zárt ajtónak, ablaknak a zsanérról való le- emelését.
7.13. Be- és kifeszítés elleni védelem
Olyan standard vagy pótlólag létesített szerkezetek, anya- gok és mûszaki megoldások összessége, amely megakadá- lyozza, hogy a nyílászárót becsukott és zárt helyzetében kívülrôl be- vagy kifeszítsék.
Xxxxxxxx feltétel a minél jobb záráspontosság, de meg- felelô pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a heve- derzár is.
7.14. A zárlemez megerôsítése
A hagyományos technológiájú és szerkezetû fatok megerô- sítése a zárnyelvet fogadó szakasz nyitásirányú oldalán, elsôsorban egy profilacéllemez szerkezettel és speciális, dü- bel jellegû csavarrögzítésekkel, amivel a tokozat feszítéssel szembeni ellenállása jelentôsen növelhetô.
7.15. Szilárdság
A minimális, a részleges és a teljeskörû mechanikai, fizikai védelem alkotórészét képezô külsô vagy belsô térelhatá- roló épületszerkezeteknek (falazatoknak, födémeknek, pa- dozatoknak) a különbözô roncsolásos, áthatolási célú bon- tással (és annak kísérletével) szembeni ellenálló képessége.
7.16. Minôsített rács
A rácsosztás mérete legfeljebb 100*300 mm; a tömör rácspálcák keresztmetszete, merevsége, darabolási ellenállása
megegyezik a legalább a 12 mm átmérôjû köracéléval. A rács (falazathoz való) rögzítéseinek száma legalább 4, és egymástól mért távolságuk legfeljebb 30 cm. A rögzítések „mélysége” minimum 10 cm, és – kívülrôl nem szerelhetôek.
7.17. Biztonsági üveg
Betörésvédelmi szempontból az üvegezés biztonsági üveg- nek tekintendô, ha érvényes Mabisz minôsítése szerint
– érdemi behatoláskésleltetô ellenállása következtében – alkalmas a minôsített rács helyettesítésére.
A hagyományos szilikát anyagú betöréskésleltetô és -gátló biztonsági üvegezések többrétegû ragasztott üvegek, ame- lyek a betöréssel szembeni ellenálló képességüket elsôsor- ban a speciális ragasztórétegeknek köszönhetik.
A biztonsági üvegek másik csoportját a homogén szerkeze- tû, szerves bázisú – polikarbonát – anyagból készülô mû- anyag „üvegek” teszik ki.
(Figyelem! Nem minôsül biztonsági üvegnek betörésvédel- mi szempontból az ún. securit glass, aminek elnevezésében a „biztonság” szó arra utal, hogy gyártástechnológiájából következôen – mivel edzett üveg – nem éles szilánkokra, hanem apró, gömbölyû szemû darabokra törik, így nem okoz súlyosabb sérülést.)
7.18. Vagyonvédelmi fólia (áttöréskésleltetô célú) Vagyonvédelmi – áttöréskésleltetô – hatású az a fólia (illet- ve az azzal szerelt üveg), amire vonatkozóan a fóliának ér- vényes Mabisz-minôsítése van, és a tanúsítvány szerinti be- építési feltételeket a telepítô jognyilatkozattal igazolta.
A vagyonvédelmi fólia néhány száz mikron vastagságú mû- anyag fólia, amelyet általában vízbázisú ragasztóanyaggal rögzítenek az üvegfelületre.
A védendô oldalon vagyonvédelmi fóliával felszerelt üve- gen a fólia szerepe az „áttörésállóság” bizonyos mértékû javítása azáltal, hogy ha megkísérlik áttörni, az üvegtábla nem esik azonnal szilánkokra, és nem szóródik szét. Ennek az az oka, hogy a törött üvegdarabok (tábladarabok, csere- pek) a fólián megtapadva egy ideig még táblaszerûen
„egyben” maradnak, így a törött üvegtábla mellett tartóz- kodó személynek van ideje elmenekülni, és a szilánkok által okozta sérüléseket elkerülni.
(Figyelem! A csak fóliával ellátott – normál építôipari és/vagy
„securit” – üvegek elhanyagolható mértékû betörés- ellenállásuk miatt rács helyettesítésére nem alkalmasak.)
7.19. Mabisz ajánlás (minôsítés)
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) Vagyonbiztosítási Tagozata által felügyelt minôsítési eljárás eredménye (ún. tanúsítvány). A minôsítési tanúsítvány rögzíti az adott va- gyonvédelmi eszköz (termék) – különféle biztosítói eljárá- sokat és szerzôdéses kapcsolatrendszereket érintô – alkal- mazásának, alkalmazhatóságának a jellemzôit.
7.20. Üzemképesség
Üzemképes az elektronikai behatolásjelzô rendszer, ha funkcióinak mûködôképessége lehetôvé teszi az élesítési utasítás fogadását („a rendszer élesíthetô”).
7.21. Riasztásmentes állapot
Az elektronikai behatolásjelzô rendszer éles üzemmódban van, de nincs riasztási állapotban (ezzel jelzi, hogy a rend- szer által felügyelt térben, abban az adott idôpontban nem észlel riasztást kiváltó okot).
7.22. Lemezszekrény
Olyan értéktároló, amelynek Mabisz minôsítése: „lemez-
szekrény”; továbbá a minôsítéssel javasolt kockázatvállalási értékhatára nem haladja meg a 2 millió Ft összeget. A minô- sítés tartalmazza mindazon paramétereket (pl. rögzítés stb.), amelyek a telepítéskor és a használatkor a javasolt ér- tékhatárt figyelembe véve alkalmazandók.
7.23. Páncélszekrény
Olyan értéktároló, amelynek Mabisz-minôsítése: „páncél- szekrény”; továbbá a minôsítéssel javasolt kockázatvállalási értékhatára meghaladja a 2 millió Ft összeget. A minôsítés tartalmazza mindazon paramétereket (pl. rögzítés stb.), amelyek a telepítéskor és a használatkor a javasolt érték- határt figyelembe véve alkalmazandók.
VI. ALKALMAZOTT ZÁRADÉKOK (KIEGÉSZÍTÔ FEDEZETEK)
Amennyiben ebben a Felek kifejezetten megállapodtak, a biztosítási fedezet kiterjed az alább felsorolt záradékokban felsorolt biztosítási eseményekre is. A záradékok alkalma- zásában külön-külön kell megállapodni, egyik záradék vá- lasztása nem jelenti a többi záradék automatikus válasz- tását, alkalmazását.
A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a Xxxxx az egyik vagy másik záradék alkalmazásában állapod- tak meg, a biztosítási díj megfizetése ellenében a kiegészítô fedezetekben (záradékokban) foglaltak szerint megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kock- ázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak. Az alkalmazásra kerülô kiegészítô fedezeteket (zára- dékokat) a biztosítási kötvény tartalmazza.
Az alábbi kiegészítô fedezetekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek és a vagyon- biztosítás különös feltételei (alapbiztosítás) az irányadók.
VI.1. KIEGÉSZÍTÔ ÜVEGBIZTOSÍTÁS (KÜB600)
1. Biztosítási esemény
1.1. A vagyonbiztosításhoz kötött jelen kiegészítô üvegbizto- sítás alapján – a szerzôdésben meghatározott díj ellenében – a Biztosító megfizeti az alapbiztosításban biztosított vagyon- tárgyak szerkezetileg beépített, fix és nyitható, 10 mm-nél vas- tagabb ajtó- és ablaküvegeinek, folyosói és lépcsôházi (saját épület, vagy épületrész esetén), erkély- lodzsa-üvegezései pót- lási költségeit.
2. A biztosítási összeg
2.1. A kiegészítô üvegbiztosítás induló biztosítási összege 100 000 Ft, amely a Szerzôdô választása szerint pótdíj ellené- ben többszörözhetô (3x, 5x, 10x, legfeljebb 1 millió Ft-ig).
2.2. A Biztosító a szolgáltatási összeget az üvegezés pót- lásáról kiállított számla alapján fizeti meg.
3. A Biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján nem fizeti meg
3.1. az üvegtetôk, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében, valamint
3.2. az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésé- ben,
3.3. a festett, csiszolt, metszett, ólom-, homokfúvott vagy rézbetétes üvegekben,
3.4. név- és cégtáblák üvegezésében, valamint ezek tartószerkezetében,
3.5. tükörfelületekben,
3.6. a törésvédô, fényvédô és vagyonvédelmi fóliák- ban,
3.7. savval maratott, mintázott, homokfúvott üvege- zésekben,
3.8. díszített és díszüvegezésben,
3.9. napkollektorok üvegezésében,
3.10. a biztonsági üvegekben,
3.11. a beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,
3.12. üvegkerámia vagy ceran fôzôlap felületén (bele- értve az elektronikát is),
3.13. az üvegezést rögzítô- és tartószerkezetben, vala- mint elektromos berendezéseikben,
3.14. a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festé- sében,
3.15. zuhanykabin és szauna üvegezésében keletkezett károkat.
VI.2. KÜLÖNLEGES ÜVEGEZÉS BIZTOSÍTÁSA (BÜK600)
1. Biztosítási esemény
1.1. A vagyonbiztosításhoz kötött különleges üvegbiztosítás alapján – a szerzôdésben meghatározott díj ellenében – a Biztosító megfizeti.
1.1.1. az alapbiztosításban biztosított
1.1.1.1. épület
1.1.1.1.1. szerkezetileg beépített különleges üvegezésében,
1.1.1.1.2. kirakatainak, kirakatszekrényeinek üvegezésében,
1.1.1.1.3. törésvédô, fényvédô és biztonsági fóliáiban,
1.1.1.1.4. biztonsági üvegeiben,
1.1.1.1.5. beépített üvegfalaiban,
1.1.1.1.6. kopolitüvegezésében,
1.1.1.1.7. elôtetô- és üvegtetô-üvegezésében,
1.1.1.2. bútorüvegezésekben (beleértve az üvegfelület közvet- len tartószerkezetet – ajtókeret – is, ha az üveg más módon bizonyíthatóan nem pótolható),
1.1.1.3. üvegkerámia vagy ceran fôzôlap felületén (beleértve az elektronikát is),
1.1.1.4. épületszerkezetbe vagy bútorba beépített tükörfelüle- tekben,
1.1.1.5. savval maratott, mintázott, homokfúvott üvegezések- ben,
1.1.1.6. díszített és díszüvegezésben,
1.1.1.7. napkollektorok üvegezésében,
1.1.1.8. sütô-, fôzô-, és melegítô berendezések speciális hôálló üvegezésében,
1.1.1.9. zuhanykabin üvegezésében (beleértve a tartószerke- zetet is, ha az üveg más módon bizonyíthatóan nem pótolható),
1.1.1.10. akvárium és terráriumok üvegezésében,
1.1.1.11. üvegburkolatban,
balesetszerûen bekövetkezett törés- vagy repedéskárt az alábbiak szerint.
1.2. Nem fizeti meg a Biztosító az akvárium vagy terrárium törése következtében megsérült, elhullott állatok értékét, valamint az általuk okozott következményi károkat.
1.3. A Biztosító nem fizeti meg a biztosítás megköté- sekor már törött, repedt, toldott üvegekben keletke- zett károkat.
1.4. A Biztosító kár esetén a károsodott üveg újraüvegezési (fóliák, díszítsek esetén azok pótlási, szerelési) költségét fizeti meg. A Biztosító kizárólag részletes helyreállítási számla alap- ján teljesít szolgáltatást.
2. A biztosítási összeg
2.1. A különleges üvegezés biztosításának induló bizto- sítási összege 200 000 Ft, amely a Szerzôdô választása sze- rint pótdíj ellenében többszörözhetô (3x, 5x, 10x, max. 2 millió Ft-ig).
2.2. A Biztosító a szolgáltatási összeget az üvegezés pót- lásáról kiállított számla alapján fizeti meg.
3. A szolgáltatás különös szabályai
3.1. A Biztosító a károkat biztosítási évenként a Szerzôdô által kiválasztott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig fizeti meg.
3.2. A jelen feltételek alapján nem fizeti meg a Biztosító
3.2.1. a név-, a reklám- és a cégtáblákban, valamint ezek tar- tószerkezetében,
3.2.2. az üvegezést rögzítô és tartó szerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben,
3.2.3. a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében,
3.2.4. az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,
3.2.5. az akvárium és terráriumok tartalmában keletkezett károkat.
VI.3. AKVÁRIUM TÖRÉSE (ATK600)
1. Biztosítási esemény
1.1. A kockázatviselés helyén lévô akvárium repedése, törése, illesztésének vagy szigetelésének meghibásodása miatt kiöm- lô víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.
1.2. A Biztosító nem fizeti meg az akváriumnak és tartalmának értékét.
2. A biztosítási összeg
2.1. Az akváriumtörés-biztosítás induló biztosítási összege 100 000 Ft évente (éves limit), amely a Szerzôdô választása szerint pótdíj ellenében többszörözhetô (3x, 5x, 10x, max. 1 millió Ft-ig).
3. A Biztosító szolgáltatásának szabályai
3.1. A Biztosító a károkat biztosítási évenként és káronként a Szerzôdô által választott és a kötvényen meghatározott biz- tosítási összegig fizeti meg.
VI.4. ÉPÜLETRONGÁLÁS ÉS VANDALIZMUS (RON600)
1. Biztosítási esemény
A biztosítási fedezet kiterjed az épületek, lakások, mellék- épületek rongálás és vandalizmus káraira az alábbiakban részletezett feltételek szerint.
1.1. Épületrongálás
1.1.1. Épületrongálásnak minôsül a kockázatviselés helyén a
1.1.1.1. épületekben,
1.1.1.2. melléképületekben,
1.1.1.3. tárolókban
bekövetkezett rongálás, amely az ott elkövetett betöréses lo- pással vagy annak kísérletével összefüggésben keletkezett és ezt a tényt hatósági okirat rögzítette.
1.1.2. A Biztosító megfizeti – a károsodott vagyontárgyra megadott biztosítási összegen belül
1.1.2.1. a felszerelt és üzembe helyezett épület-felszerelések- ben, illetve épülettartozékokban keletkezett épületrongálási és lopáskárokat is,
1.1.2.1.1. ha e tárgyakat legalább a minimális mechanikai védelmi szintnek megfelelô helyiségbôl (lásd az V. sz. függe- lékben foglaltakat) tulajdonították el, vagy
1.1.2.1.2. a biztosított épület tetôzetéhez szilárdan rögzített, biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonították el (rongálták meg), hogy a biztonsági zárral lezárt tetôtérbe, illetve a tetôre dolog elleni erôszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel – de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatoltak be, illetve jutottak ki;
1.1.2.2. a felszerelt és üzembe helyezett épület-felszerelé- sekben, illetve épülettartozékokban keletkezett épületrongá- lási károkat, ha azok az épület falához kívülrôl, a járószinttôl 3 méternél magasabban voltak rögzítve;
1.1.2.3. a kockázatviselés helyén lévô építményekben okozott épületrongálási károkat.
1.2. Vandalizmus
1.2.1. Vandalizmusnak minôsül,
1.2.1.1. a riasztó- és megfigyelôrendszerek, központok, kame-
rák, mechanikai és elektronikai tûz- és vagyonvédelmi eszkö- zök, berendezések,
1.2.1.2. a kapuk, kapunyitó rendszerek,
1.2.1.3. bejárati ajtó,
1.2.1.4. a garázsajtók, garázsnyitó rendszerek,
1.2.1.5. napkollektorok és napelemek,
1.2.1.6. a biztosított telken belül telepített dísznövények,
1.2.1.7. szemeteskukák
ismeretlen elkövetô által, a kockázatviselés helyén történô megrongálása.
1.2.2. Nem minôsül vandalizmus biztosítási esemény- nek
1.2.2.1. a más biztosítási esemény (pl. épületrongálás) alapján téríthetô rongálási kár,
1.2.2.2. ha kizárólag esztétikailag károsodott a va- gyontárgy (pl. graffiti).
1.3. Az épületrongálás és vandalizmus biztosítás biztosítási összege 300 000 Ft káreseményenként és évente.
VI.5. BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS BIZTOSÍTÁS (BETL600)
1. Biztosítási esemény
A biztosítási fedezet kiterjed az ingóságokban keletkezô betöréses lopás, rablás károkra, az alábbiakban részletezett feltételek szerint.
1.1. Betöréses lopás
1.1.1. Betöréses lopásnak minôsül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgya- kat tartalmazó lezárt helyiségbe a dolog elleni erôszakkal, hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva, vagy a helyiség, jelen feltételek szerinti rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kul- csának a felhasználásával jogtalanul hatol be, és ezt ha- tósági okirat rögzítette. Betöréses lopásnak minôsül a betörési kísérlet során az ingóságokban okozott rongálási kár is.
1.1.2. Jelen feltételek szempontjából nem minôsül betö- réses lopás biztosítási eseménynek,
1.1.2.1. ha a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hoz- záférhetô helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,
1.1.2.2. ha lezárt helyiségbôl behatolási nyom nélkül tûntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minôsülô rablás vagy kifosztás eseteit,
1.1.2.3. ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelybôl eltulajdonították a biztosított vagyontárgyakat, a minimális mechanikai védelem ismérveinek (lásd: V. sz. Füg- gelék) sem felel meg.
1.2. Rablás
1.2.1. Rablás biztosítási eseménynek minôsül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgyak(at) úgy szerzi meg, hogy a Biztosítottal szemben erôszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy a Biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi (ideértve azt is, ha lerészegíti), továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a Biztosítottal szemben és a rablás tényét hatósági okirat rögzítette.
1.2.2. Amennyiben a rablás nem a biztosított épületben, la- kásban történik, hanem közterületen, akkor a Biztosító legfel- jebb évente 50 000 Ft összegig fizeti meg a károkat.
1.3. A betöréses lopás, rablás biztosítási fedezete kizárólag az alapvagyon biztosítási fedezet által biztosított vagyontár- gyakra terjed ki.
1.4. A Biztosító a betöréses lopás károkat a kötvényen feltün- tetett, az alapvagyon biztosítás biztosítási összegével megegyezô biztosítási összegig fizeti meg, az alábbi korlátozásokkal:
1.5. A Biztosító által nyújtott térítés legfeljebb a káridôponti védelmi szinttôl függô teljes limitösszeg, ha
1.5.1. a biztosított vagyontárgyakat az „V. Függelék: betörés- védelmi szintek és összeghatárok – általános betörésvédelmi elôírások” pontban meghatározott tárolási elôírásoknak megfelelô módon helyezték el, és
1.5.2. a szolgáltatás nem esik a feltételek egyéb pontjaiban foglalt korlátozás alá.
1.6. A káridôponti védelmi szintet meghatározó mechanikai védelmi- és elektronikai jelzôrendszerek követelményeit, az értékôrzô vagyontárgyak tárolási szabályait, valamint az egyes védelmi szintekhez kapcsolódó szolgáltatási limiteket (szolgáltatás felsô határa) a szerzôdési feltételek részét képezô
V. sz. Függelék tartalmazza.
1.7. A védettségi szint meghatározásánál nem vehetô figye- lembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár
bekövetkezésének idôpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem mûködött.
1.8. A Biztosító nem fizeti meg az értékôrzô vagyon- tárgyak betöréses lopás kárait, ha azokat ideiglenesen lakott épületben tárolták.
VI.6. EXTRA FEDEZETEK ZÁRADÉKA 1 (EXTR1600)
(társasházi lakások biztosítása esetén választható záradék)
1. Biztosítási esemény
Jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy az MKB Családi Otthonbiztosítási csomag keretében nyújtott biztosítási védelem a továbbiakban kiterjed
1.1. a nyitva felejtett nyílászárón beáramló víz,
1.2. a füst és korom
által okozott károkra, valamint dugulás elhárítás költségeire az alábbiakban leírtak szerint.
2. Nyitva felejtett nyílászárón beáramló víz által okozott károk
2.1. Jelen záradék alkalmazásában a vagyonbiztosítás külö- nös feltételei (VKF600) 8.19.2.3. pontjában foglalt kizárás hatályát veszti, és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, melyeket a nyitva hagyott ajtón, ablakon keresztül beömlô víz áztatással okoz a biztosított vagyontárgyakban.
2.2. A Biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 100 000 Ft értékha- tárig fizeti meg a nyitva felejtett nyílászárón beáramló víz által okozott károkat.
3. Füst és koromszennyezés
3.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, melyeket a tûzkár nélküli füst és korom- szennyezés okoz a biztosított vagyontárgyakban.
3.2. Nem téríti meg a Biztosító az olyan szennyezé- sekbôl eredô károkat, melyet
3.2.1. bármelyfajta dohányzás,
3.2.2. xxxxxxx, egyéb lánggal mûködô világító berendezés,
3.2.3. párologtató eszköz, füstölô,
3.2.4. a Biztosítottak által gyújtott tûz (grillezés, fale- vél égetés, stb.)
okoz.
3.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki a vezetékek cseréjének költségeire, amennyiben a káreseményt rendeltetésénél fogva hônek, lángnak, vagy elek- tromos áram hatásának kitett vagyontárgyból, tûz nélkül kiáramló füst és koromszennyezés okozta.
4. Dugulás elhárítás
4.1. Jelen záradék keretében a Biztosító megtéríti a lakó- épület vagy lakás határoló falain belül lévô lefolyóvezetékek dugulásából származó hibák feltárására és elhárítására fizetett költséget.
4.2. A Biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 40 000 Ft értékhatárig fizeti meg a 4.1. pont szerint felmerülô költségeket. Egy biztosítási évben bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a Biztosító az idôben korábban bekövetkezett biztosítási esemény vonatkozásában teljesít szolgáltatást.
4.3. A Biztosító kizárólag a Biztosított nevére és a kockázat- viselés helyére kiállított számla alapján teljesít szolgáltatást.
VI.7. EXTRA FEDEZETEK ZÁRADÉKA 2 (EXTR2600)
(családi ház biztosítása esetén választható záradék)
1. Biztosítási esemény
Jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy az MKB Családi Otthonbiztosítási csomag keretében nyújtott biztosítási védelem a továbbiakban kiterjed
1.1. az elfolyt víz vesztesége,
1.2. a nyitva felejtett nyílászárón beáramló víz,
1.3. a graffiti, valamint
1.4. a füst és korom
által okozott károkra, valamint dugulás elhárítás költségeire az alábbiakban leírtak szerint.
2. Elfolyt víz vesztesége
2.1. Jelen záradék alkalmazásában a vagyonbiztosítás külö- nös feltételei (VKF600) a 8.17.5.4. pontjában foglalt kizárás hatályát veszti, és megtéríti a Biztosító a biztosított épületben vagy annak ingatlanán bekövetkezett csôtörés miatt elfolyt víz értékét.
2.2. A Biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 50 000 Ft értékhatárig fizeti meg az elfolyt víz veszteségét.
2.3. A Biztosító szolgáltatásának elôfeltétele a területileg illetékes vízszolgáltató által, a biztosított ingatlanhoz kapcso- lódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétôl szá- mított 1 éves idôtartamra visszamenôleg.
2.4. Nem téríti meg a Biztosító:
2.4.1. az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat,
2.4.2. a Biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejû átlagos
víz fogyasztásának értékét.
2.5. A Biztosító nem fizeti meg az elfolyt víz vesztesé- gét, ha a kár az idôszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban keletkezett és a Szerzôdô (Biztosított) nem tett eleget a vagyonbiztosítás különös feltételei
10.1.2. pontjában foglalt kötelezettségének.
3. Nyitva felejtett nyílászárón beáramló víz által okozott károk
3.1. Jelen záradék alkalmazásában a vagyonbiztosítás külö- nös feltételei (VKF600) 8.19.2.3. pontjában foglalt kizárás hatályát veszti, és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, melyeket a nyitva hagyott ajtón, ablakon keresztül beömlô víz áztatással okoz a biztosított vagyontárgyakban.
3.2. Biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 100 000 Ft értékha- tárig fizeti meg a nyitva felejtett nyílászárón beáramló víz által okozott károkat.
4. Graffiti
4.1. Épületek biztosítása esetén biztosítási eseménynek mi- nôsül és megtéríti a Biztosító a biztosított épületek és épít- mények külsô felületén vagy a talajhoz rögzített, használati jellegénél fogva szabadban lévô épület-felszerelési tárgyakkal (kaputelefon külsô egysége, kapunyitó motor, légkondicioná- ló berendezés, kamera, mechanikai és elektronikai tûz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, postaláda, kerítés és kapu elemek, rögzített lámpatestek, rögzített kerti játékok, ereszcsatorna, riasztó- és megfigyelôrendszerek, központok) kapcsolatos azon helyreállítási költségeket, amelyek graffiti általi esztétikai károkozás miatt merülnek fel, és ezt hatósági okirat rögzítette (rendôrségi feljelentés történt).
4.2. A Biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 100 000 Ft értékhatár- ig fizeti meg a graffiti által okozott károkat.
5. Füst és koromszennyezés
5.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, melyeket a tûzkár nélküli füst és korom- szennyezés okoz a biztosított vagyontárgyakban.
5.2. Nem téríti meg a Biztosító az olyan szennyezések- bôl eredô károkat, melyet
5.2.1. bármelyfajta dohányzás,
5.2.2. xxxxxxx, egyéb lánggal mûködô világító xxxxx- xxxxx,
5.2.3. párologtató eszköz, füstölô,
5.2.4. a Biztosítottak által gyújtott tûz (grillezés, fa- levél égetés, stb.)
okoz.
5.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki a vezetékek cseréjének költségeire, amennyiben a káreseményt rendeltetésénél fogva hônek, lángnak, vagy elektro- mos áram hatásának kitett vagyontárgyból, tûz nélkül kiáramló füst és koromszennyezés okozta.
6. Dugulás elhárítás
6.1. Jelen záradék keretében a Biztosító megtéríti a lakó- épület vagy lakás határoló falain belül lévô lefolyóvezetékek dugulásából származó hibák feltárására és elhárítására fizetett költséget.
6.2. A Biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 40 000 Ft értékhatárig fizeti meg az 6.1. pont szerint felmerülô költségeket. Egy biztosítási évben bekövetkezett több biztosítási esemény be- jelentése esetén a Biztosító az idôben korábban bekövetkezett biztosítási esemény vonatkozásában teljesít szolgáltatást.
6.3. A Biztosító kizárólag a Biztosított nevére és a kocká- zatviselés helyére kiállított számla alapján teljesít szolgáltatást.
VI.8. GARÁZSBAN TÁROLT SZEMÉLYGÉPKOCSIK BIZTOSÍTÁSA (CAR600)
1. A biztosított vagyontárgy
1.1. Biztosított vagyontárgy jelen záradék alapján, ki- zárólag a biztosított épület és vagy melléképület termé- szetes személy tulajdonos(társ)ainak és a velük a kockázat-
viselés helyén együtt élô közeli hozzátartozóiknak, a for- galmi engedély szerint, saját tulajdonát képezô belföldi for- galmi rendszámmal ellátott személygépjármû szériakivite- lû alaptípusa, annak ugyanilyen kivitelû beszerelt és rögzí- tett alkatrészei és tartozékai (az egyénileg kiválasztott és az egyedileg elôállított rendszámtáblák kivételével), továbbá a gépjármû rendeltetésszerû használatához kötelezôen elôírt, valamint a személy- és vagyonvédelmet szolgáló tartozékok (biztonsági övek, biztonsági gyermekülések), valamint legfeljebb 30 000 forintos értékhatárig az igazol- tan beépített riasztó vagy lopásgátló berendezés.
2. Biztosítási esemény
2.1. A biztosítási díj megfizetése ellenében a Biztosító megfizeti a jelen feltételekben foglaltak szerint a kockázatviselés helyén lévô belföldi forgalmi rendszámmal ellátott személygépjármûben a vagyonbiztosítások különös feltételei 8.1. – 8.7., a 8.10.-8.14. pon- tjaiban, valamint a 8.16.- 8.18. pontokban meghatározott biz- tosítási események által okozott károkat.
3. Biztosítással nem fedezett károk
3.1. Nem téríti meg a Biztosító
3.1.1. a más biztosítással fedezett (pl. casco),
3.1.2. a biztosított gépkocsi ellopásával, elrablásával, feltörésével, valamint e cselekmények kísérletével összefüggésben keletkezett,
3.1.3. a kockázatviselés helyén a szabadban vagy épületnek – garázsnak – nem minôsülô helyen tárolt személygépkocsikban keletkezett,
3.1.4. a látogatók, a vendégek, a lakásbérlôk és az al- bérlôk gépjármûvében keletkezett,
3.1.5. a bérelt, kölcsönvett vagy ôrzésre átvett gép- jármûben keletkezett
károkat.
3.2. Tûz és robbanás esetén nem térül meg a személy- gépkocsiban keletkezett kár, ha azt – hatóságilag igazolhatóan – a személygépkocsiban keletkezett tûz vagy robbanás okozta.
3.3. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki
3.3.1. a gépjármûben keletkezett értékcsökkenésre,
3.3.2. a sérült gépjármû más gépjármûvel való pótlásá- nak költségeire (pl. bérautó),
3.3.3. a gépjármû használat kiesése miatt felmerülô já- rulékos károkra (pl. elmaradt haszon),
3.3.4. a gépjármûben szállított vagy abban tárolt ingó- ságokra (kivéve kötelezô tartozékok, gyerekülés stb.),
3.3.5. a gépjármû helyreállításával kapcsolatban fel- merült forgalomba helyezés elôtti vizsgadíjakra, és a forgalomba helyezés egyéb költségeire,
3.3.6. xxxxx, kenô, teljesítménynövelô, kopáscsökken- tô olajadalék anyagokra, üzemanyag költségeire,
3.3.7. a helyreállítás során a jármûvön végzett változ- tatásokkal, teljesítménynöveléssel, minôségjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségekre.
4. A biztosítási összeg, a szolgáltatás különös szabályai
4.1. A Biztosító a saját személyautóban keletkezett kárt nap- tári évenként és garázsonként, illetve gépkocsi kiállásonként a kötvényen megjelölt biztosítási összegig téríti meg.
4.2. A Biztosító a gépjármûben keletkezett kár nagyságát az alábbiak szerint állapítja meg:
4.2.1. Totálkár
4.2.1.1. Ha az önhordó karosszériát vagy alvázas kivitel esetén az alvázat és a felépítményt egyidejûleg cserélni kell, a térítés alapja a gépjármû káridôponti értékének és a marad- ványértékének a különbözete.
4.2.1.2. A kárponti érték megállapítása a káresemény napján érvényben lévô belföldi Eurotax katalógusban szereplô el- adási ár (katalógusérték) alapján, az értékmódosító tényezôk figyelembe vételével történik. A káridôponti érték nem halad- hatja meg a katalógusérték 100%-át. Katalógusérték hiányá- ban a biztosított gépjármû mûszaki jellemzôi szerint a hozzá legközelebb álló típus használt és új értékének aránya, vala- mint a mûszaki jellemzôk különbségének figyelembevételével megállapított ár. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jármû értékének arányát a német Eurotax katalógusból kell meghatározni.
4.2.1.3. A káridôponti érték alapján történô totálkár térítése abban az esetben indokolt, ha a sérült jármû helyreállítása gaz- daságtalan, azaz helyreállításának költségei elérnék vagy meg- haladnák a személygépjármû káridôponti értékének 60 %-át.
4.2.2. Részkár
4.2.2.1. Részkárt okozó biztosítási esemény esetén a Biztosító a személygépjármû helyreállításához szükséges és indokoltan cserélendô, pótlandó alkatrészek, tartozékok igazolt anyag- költségét fizeti meg, csökkentve az elhasználódás értékével. Az anyagköltség meghatározásához az illetékes vezérképvi- selet (ennek hiányában a gyártó) által megadott, kárese- ménykori kiskereskedelmi (áfás) újárat kell alapul venni. Ha a sérült alkatrész javítható, akkor a javítás költségeit fizeti meg a Biztosító, az avulás figyelembe vételével.
4.2.2.2. A Biztosító megfizeti továbbá a sérült elemek cseréje vagy egyengetése miatt indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltségének 70%-át a szomszédos elemek fényezése nélkül. Amennyiben a sérült rész a teljes külsô felület 70%-át
meghaladja, a Biztosító az autó teljes fényezésének árát megfizeti.
4.2.2.3. Részkár esetén megfizeti a Biztosító a fenti 4.2.2.1. és
4.2.2.2. pontokban leírt mûvelet elvégzéséhez indokolt munkaköltségeket is.
4.2.3. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt helyreállítás során újjal pótolták, a Biztosító az ebbôl eredô többletköltséget nem viseli.
4.2.4. A maradványok (roncs, használt alkatrész stb.) for- galmi értékével csökken a Biztosító által nyújtott szolgáltatás összege. A Biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
4.2.5. A Biztosító szolgáltatása a fentiek figyelembevétele mellett sem haladhatja káronként a 2 500 000 Ft, évente összesen az 5 000 000 Ft értékhatárt.
4.2.6. A Biztosító szolgáltatásának feltételéül a károsodott gépjármû tulajdonjogát igazolni kell.
4.2.7. Ha a Biztosított casco biztosítással is rendelkezik, akkor a károk csak a casco biztosítás önrészének, legfeljebb azon- ban a jelen záradékra érvényes biztosítási összeg erejéig té- rülnek.
4.2.8. A biztosítási fedezet minden esetben, kizárólag az esetleges – bármely biztosítónál megkötött – casco biztosítási alapon való kárrendezés után lép életbe és csak az ott meg nem térülô károkat fedezi legfeljebb a 4.2.5. pontban feltün- tetett biztosítási összeg erejéig.
5. Az alulbiztosítás különös szabályai
5.1. A biztosítási díjat az épületben található gépkocsiállások darabszáma alapján kell megfizetni. Amennyiben a biztosított gépkocsiállások száma kár esetén kevesebb, mint a kár bekövetkeztének idôpontjában a tényleges garázshelyek száma, úgy a Biztosító a károkat olyan arányban téríti meg, ahogy a kötvényen (és a biztosítási ajánlaton) szereplô és a tényleges gépkocsi állások száma egymáshoz aránylik.
VI.9. SZABADBAN TÁROLT VAGYONTÁRGYAK FEDEZETE (SZAB600)
1. A biztosítási esemény
1.1. Jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy az MKB Családi Otthonbiztosítási csomag keretében nyújtott biztosítási védelem a továbbiakban kiterjed a hasz-
nálati jellegénél fogva szabadban lévô, háztartási ingóság kategóriába tartozó alábbi vagyontárgyakban az alapbizto- sítási események által (VKF600) okozott károkra:
1.1.1. xxxxx xxxxx, hintaágy, napernyô,
1.1.2. grillsütô,
1.1.3. kerti gyerekjáték,
1.1.4. mobil medence,
1.1.5. kerékpár, babakocsi (kizárólag napközben – de. 7.00 órától délután 20.00 óráig – átmenetileg kint hagyott),
1.1.6. medencefedések (beleértve a jakuzzi medencék fedését, legyen az mobil vagy eltolható, szolár- biztonsági vagy téli takaró).
2. A Biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb a biztosítási kötvényen szereplô értékhatárig fizeti meg a szabadban tárolt vagyon- tárgyakban okozott károkat.
VI.10. BESURRANÁS, TRÜKKÖS LOPÁS BIZTOSÍTÁS (LOPAS600)
1. Jelen záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy az MKB Családi Otthonbiztosítási csomag keretében nyújtott biztosítási védelem a továbbiakban kiterjed a besur- ranás és trükkös lopás által okozott károkra az alábbiakban leírtak szerint.
2. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító:
2.1. a nyitva felejtett ajtón vagy nyitott ablakon keresztül a Biztosított jelenlétében észrevétlenül behatoló, vagy
2.2. a Biztosított által jóhiszemûen beengedett személy által eltulajdonított biztosított háztartási ingóság vagy értéktárgy kategóriába tartozó vagyontárgyak kárait,
ha ezt hatósági okirat rögzítette.
3. Nem minôsül biztosítási eseménynek a besurranás- sal megszerzett kulccsal való behatolás.
4. A Biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 50 000 Ft értékhatárig fizeti meg a besurranás, trükkös lopás által okozott károkat.
5. Amennyiben a besurranás helyszínérôl a biztosított ingat- lan kulcsait is eltulajdonították, a kármegelôzési kötelezettség keretében a zárat/zárakat le kell cserélni. A zárcsere költsége a Biztosítottat terheli.
VI.11. TELE SZAKI – VÉSZELHÁRÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS (SZAKI600)
1. Biztosítási esemény
1.1. A kiegészítô TELE SZAKI – vészelhárítási szolgáltatás záradék alapján a Biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a vészhelyzeti telefonos szolgálat, az év minden napján, napi 24 órán keresztül fo- gadja a Biztosítottak telefonhívásait és az 1.2.-1.4. pontban rögzített szolgáltatásokat nyújtja. A szolgáltatás nyújtásához a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külsô szolgáltatót vesz igénybe. A külsô szolgáltató a szolgáltatások teljesí- téséhez erre szerzôdött vállalkozásokat vesz igénybe. A TELE SZAKI – vészelhárítási szolgáltatás záradék alapján nyújtott biztosítási fedezet vészhelyzet elhárítására szolgál, az eredeti állapot visszaállítására nem nyújt fedezetet.
Amennyiben a Biztosító és a külsô szolgáltató közötti szerzô- dés, valamely okból megszûnik, a Biztosítónak joga van a je- len kiegészítô szolgáltatást az általános felmondási szabá- lyoktól eltérô módon, szükség szerint idôarányos díj- visszatérítés mellett azonnali hatállyal felmondani.
1.2. Vészelhárítás
1.2.1. A Biztosító vállalja a vészelhárítási, kisiparosi, javítói jellegû szolgáltatás megszervezését elsôdlegesen a következô szakmákban:
1.2.1.1. duguláselhárító,
1.2.1.2. üveges,
1.2.1.3. villanyszerelô,
1.2.1.4. vízvezeték szerelô,
1.2.1.5. gázszerelô,
1.2.1.6. fûtésszerelô,
1.2.1.7. zárjavító, lakatos,
1.2.1.8. tetôfedô.
1.2.2. Vészhelyzetnek minôsül az olyan helyzet, vagy körülmény, amikor a biztosított épület gépészeti, mûszaki be- rendezéseinek meghibásodása vagy egy váratlan külsô mechanikai behatás sürgôs beavatkozást kíván a további károk vagy a balesetveszély megelôzése érdekében, és amely vészhelyzet az 1.2.1. pontban felsorolt szakipari tevékeny- ségek valamelyikével elhárítható.
1.2.3. Vészhelyzetnek minôsülnek különösen az alábbi események: csôtörés következtében történô beázás, elektro- mos zárlat következtében szikrázik a vezeték, csatorna-
dugulás miatt szennyvízkiömlés következik be, beletört a kulcs a zárba és nem lehet kinyitni/bezárni a lakóépületet, bal- esetszerûen betörik valamelyik külsô nyílászáró üvegezése, mely miatt az épület egyéb külsô hatások elleni védelme nem oldható meg, vihar miatt a tetô károsodik, ezzel összefüg- gésben történô beázás a lakhatóságot és a biztosított ingóságokat veszélyezteti.
1.3. Szakiparosok ajánlása
1.3.1. A Biztosító vállalja, hogy a bejelentett kár, hiba meg- szüntetése érdekében szakembert ajánl a Biztosított részére, az 1.2. pontban felsorolt tevékenységek elvégzésére, ha
1.3.1.1. a biztosítási idôszakon belül a Biztosító szolgálta- tására már nem jogosult, illetve
1.3.1.2. vészhelyzeten kívüli esetekben.
1.3.2. A nem vészelhárítás jellegû, szakemberajánlás útján igénybe vett szolgáltatás megrendelése a Biztosított felelôs- sége. Az elvégzett munka valamennyi költsége teljes egészé- ben a Biztosítottat terheli.
1.4. TELE Med szolgáltatás
1.4.1. A TELE MED szolgáltatás általános orvosi tanácsadás gyermekeket és felnôtteket érintô kérdésekben telefonon keresztül, szakorvos által. A tanácsadás az alábbi témakö- rökre korlátozódik:
1.4.1.1. Orvosi szakkifejezések, kórházi zárójelentések ma- gyarázata;
1.4.1.2. A laboratóriumi eredmények és ezekbôl eredô össze- függések magyarázata;
1.4.1.3. Orvosi eljárások magyarázata;
1.4.1.4. Orvosi ügyelet, orvosi és fogászati rendelô megne- vezése (cím, telefonszám, – ügyelet);
1.4.1.5. Gyógyszertárak megnevezése (cím, telefonszám, – ügyelet).
2. Biztosítással nem fedezett károk
2.1. Kifejezetten nem tekinthetôek vészhelyzetnek, azaz biztosítási eseménynek az alábbi események:
2.1.1. gáz- és elektromos készülékjavítás,
2.1.2. zárcsere, ha nem vészhelyzethez kapcsolódik,
2.1.3. olyan csatornadugulás, ami nem jár szennyvíz kiömléssel.
2.2. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki:
2.2.1. az olyan károkra, amelyek elhárításához olyan, lezárt helyiségekbe kell bejutni, amelyek nem a Biztosított és vele együtt élô családtagjai kizárólagos használatában állnak, és nem tekinthetôk a Biztosított épület alkotórészének, kivéve, ha a Biztosított saját fe-
lelôsségére biztosítja az ilyen helyiségbe történô bejutást;
2.2.2. az olyan károkra, amelyeket a Biztosított nem jelentett be vagy
2.2.3. az olyan költségekre, amelyek nem a jelen záradékban meghatározott telefonszámon bejelentett káreseményhez kapcsolódnak;
2.2.4. az olyan károkra, amelyek elhárítása valamely hatóság vagy egyéb szervezet kizárólagos hatás- körébe, feladatkörébe tartozik;
2.2.5. a vészhelyzet elhárítását követôen esetlegesen felmerülô helyreállítási költségekre;
2.2.6. a biztosított ingatlanban tartott ingóságokban bekövetkezô károkra.
3. A biztosítási összeg
3.1. A Biztosító az 1.2. pont szerinti szolgáltatást a köt- vényben meghatározott biztosítási összeg erejéig nyújtja. Az 1.3 és 1.4. pontokban rögzített biztosítási esemény esetén biztosítási összeg nem kerül meghatározásra, a szolgáltatás nyújtását biztosítási összeg nem korlátozza.
3.2. A vészhelyzeti szolgáltatás (lsd. 1.2. pont) biztosítási évenként egy alkalommal vehetô igénybe, az elsô bejelen- tésre, függetlenül attól, hogy milyen segítségnyújtásra jelentett be a Biztosított igényt és hogy a biztosítási összeg kimerült-e.
3.3. A Szakiparosok ajánlása szolgáltatás, valamint a TELE Med szolgáltatás biztosítási évenként egy-egy alkalommal vehetô igénybe.
4. A Biztosító szolgáltatása
4.1. A Biztosított köteles a biztosítási eseményt haladék- talanul, de legfeljebb a tudomására jutástól számított 24 órán belül telefonon bejelenteni, a Biztosító 0-24 óráig hívható telefonos ügyfélszolgálatán, a 00 00 0 000-0000 telefon- számon.
4.2. Az igénybe vehetô szolgáltatásokról – a biztosítási fel- tételek alapján –, a vészhelyzet bejelentésekor a telefonos ügyfélszolgálat dönt.
4.3. Ha a Biztosított a kárbejelentés alkalmával még nem ismert körülmények miatt a késôbbiekben további kapcso- lódó szolgáltatást igényel, a telefonos ügyfélszolgálat hoz- zájárulását ehhez is kérni kell. A vészelhárítási szolgáltatás alapján nem térül meg az elôzetes bejelentés és jóvá- hagyás nélkül igénybe vett szolgáltatások költsége.
4.4. A vészhelyzet bejelentése esetén, a Biztosító haladék- talanul megfelelô szakembert küld a helyszínre. Amennyiben a Biztosított számára csak egy késôbbi – 2 napon belüli – idôpont megfelelô, de gondoskodott a további károk meg- elôzésérôl, a Biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költségeket a jelen szerzôdésben rögzített feltételek szerint vállalja. A szakiparos által végzett tevékenységért a Biztosító – a Biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelôsséggel nem tartozik, csak annyiban, amennyiben a szakember a megígért határidôben nem jelenik meg.
4.5. A Biztosító az általa küldött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeit a kötvényben megjelölt mértékig megtéríti. A felmerülô téríthetô költségek jellege:
4.5.1. munkadíj,
4.5.2. anyagköltség,
4.5.3. kiszállási díj.
4.6. A TELE Szaki szolgálat készpénzes számlát állít ki azon- ban,
4.6.1. a felmerült többletköltségrôl, ha a vészhelyzet elhá- rítási költségek meghaladják a vészelhárítási szolgáltatás biztosítási eseményére meghatározott biztosítási összeget,
4.6.2. a felmerült többletköltségrôl, ha a TELE Szaki szolgá- lattal olyan munkát is elvégeztet a Biztosított, amelyre a biztosítási fedezet nem terjed ki,
4.6.3. a felmerült költségekrôl, ha a megrendelt szolgáltatás nyújtásához a telefonos ügyfélszolgálat elôzetesen nem járult hozzá;
4.6.3. az elvégzett munka költségérôl, ha a helyszíni szemle alapján a vészhelyzet nem állapítható meg, és a Biztosított ennek közlését követôen is kéri a szolgáltatást (amennyiben a biztosítási esemény helyszínén nincs jelen a Biztosított, a szol- gáltatás igénybevételére jogosult személy által tett nyi- latkozat a Biztosítottat is köti a Biztosítóval szemben).
4.7. A készpénzes számlát a Biztosított a helyszínen köteles kifizetni. A TELE Szaki szolgálatnak közvetlenül megfizetett költséget utóbb visszafizeti a Biztosító, amennyiben a Va- gyonbiztosítás különös szerzôdési feltételei alapján a hely- reállítás téríthetô.
4.8. A vészelhárítások illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyezô fajtá- júak, kategóriájúak lehetnek, melynek célja a vészhelyzetet megelôzô állapot helyreállítása.
4.9. A kár bejelentésekor a Biztosító szolgáltatásainak igény- bevételéhez a következô információkat kell megadni:
4.9.1. A Biztosított neve,
4.9.2. a biztosított épület címe,
4.9.3. a szerzôdésszám (amennyiben elérhetô),
4.9.4. a biztosítási esemény jellemzôi, a bekövetkezés körül- ményei.
5. A mentesülés
5.1. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a vészhelyzetet jogelle- nesen
5.1.1. a Biztosított, illetôleg;
5.1.2. a Biztosítottal közös háztartásban élô hozzátar- tozó,
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
VI.12. TELE PC – INFORMATIKAI SEGÍTSÉG- NYÚJTÁS (TPC600)
1. Biztosítási esemény
1.1. A kiegészítô TELE PC – informatikai segítségnyújtás szol- gáltatás záradék alapján a Biztosító – biztosítási díj meg- fizetése ellenében – informatikai távsegítség nyújtására vállal kötelezettséget, az 1.2. pontban rögzített esetekben és tarta- lommal.
A szolgáltatás nyújtásához a Biztosító kiszervezett tevé- kenységként, külsô szolgáltatót vesz igénybe.
Amennyiben a Biztosító és a külsô szolgáltató közötti szer- zôdés, valamely okból megszûnik, a Biztosítónak joga van a jelen kiegészítô szolgáltatást az általános felmondási szabá- lyoktól eltérô módon, szükség szerint idôarányos díjvissza- térítés mellett azonnali hatállyal felmondani.
1.2. TELE PC szolgáltatás
1.2.1. A TELE PC szolgáltatás az alábbi segítségnyújtást fog- lalja magában:
1.2.1.1. informatikai hardver eszközök meghibásodása ese- tén a probléma azonosítása, valamint a probléma azonnali elhárításában nyújtott segítség telefonon és IT hálózaton keresztül;
1.2.1.2. tényleges meghibásodás esetén a javítást végzô szer- vizzel idôpont-egyeztetés céljából történô kapcsolatfelvétel.
1.2.2. A telefonos és IT hálózaton keresztüli távsegítség szolgáltatás az alábbi területekre vonatkozik:
1.2.2.1. e-mail beállítás;
1.2.2.2. internet-kapcsolat beállítása, router konfigurálás;
1.2.2.3. irodai programcsomag beállítások;
1.2.2.4. meglévô szoftver telepítése;
1.2.2.5. nyomtató beállítások, hálózati beállítás;
1.2.2.6. WIFI beállítás;
1.2.2.7. WLAN szoftverek beállítása.
2. A biztosítási összeg
2.1. A TELE PC szolgáltatásra külön biztosítási összeg nem kerül meghatározásra, a szolgáltatás nyújtását külön biz- tosítási összeg nem korlátozza. Az 1.2.1.2. pont alapján a Biztosított által igénybe vett szolgáltatás megrendelése a Biztosított felelôssége. Az elvégzett munka valamennyi költsége teljes egészében a Biztosítottat terheli.
3. A Biztosító szolgáltatásának szabályai
3.1. A Biztosított a Biztosító 0-24 óráig hívható telefonos ügyfélszolgálatán kérheti a telefonos segítséget a követ- kezô telefonszámon: 00 0 000-0000.
3.2. A TELE PC szolgáltatás biztosítási évenként két alka- lommal vehetô igénybe. További alkalmak a Szerzôdô költ- ségvállalásával lehetségesek.
MKB Általános Biztosító Zrt.
B I Z T O S Í T Ó
AZ MKB CSOPORT TAGJAI: M K B B A N K
Tel.: 00 00 000 000
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó
Tel.: (0) 000 0000
E-mail: xxxx@xxxx.xx xxx.xxxx.xx
M K B É L E T B I Z T O S Í T Ó Tel.: (0) 000 0000
M K B N Y U G D Í J P É N Z T Á R Tel.: (0) 000 0000
E-mail: xxxxxx@xxxxxx.xx xxx.xxxxxx.xx
M K B E G É S Z S É G P É N Z T Á R Tel.: (0) 000 0000
M K B - E U R O L E A S I N G C S O P O R T Tel.: (0) 000 0000
E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxx.xx xxx.xxxxxxxxxxx.xx
M K B A L A P K E Z E L Ô
Tel.: (0) 000 0000, (0) 000 0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxx@xxx.xx xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx