Aegon OKÉ Lakásbiztosítás

Az Aegon OKÉ lakásbiztosítás (röviden: OKÉ) jelen Általános és Különös feltételek szerint jön létre az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító), valamint bármely természetes személy, vállal- kozás (továbbiakban: Szerzôdô) között. Ennek alapján a Biztosító köteles a szerzôdésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kocká- zatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási esemény esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni, a Szerzôdô fél pedig a biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.

A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kárának a jelen szerzôdésben meg- határozott módon és mértékben történô megtérítésében (kárbiztosí- tás), a Biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás) áll. Az alapbiztosítást a tûz-, robbanás- és elemi károk, valamint az egyéb vagyoni és felelôsségi károk fedezetét jelentô kárbiztosítás képezi, ennek létrejötte a kiegészítô biztosítások megkötésének feltétele.

A szerzôdés nyelve magyar. A Szerzôdô kérésére a Biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekintendô a hiteles szövegnek.

A feltételekben nem rendezett kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályok, így különösen a 2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.

Általános feltételek

A jelen Általános feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerzôdô és a Biztosító (továbbiakban együtt: Felek) között az OKÉ kár- és kiegészítô biztosításai jönnek létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a kárbiztosítás és a kiegészítô biztosítások különös feltételei, azok Függeléke, valamint a Felek megállapodása ettôl eltérôen nem rendelkezik.

Amennyiben az Általános feltételek, vagy a kiegészítô biztosítások különös feltételei eltérôen nem rendelkeznek, a napokban kifejezett határidô alatt naptári napot kell érteni.

I. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT

1. Biztosító

1.1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô részvénytársaság (rövid neve: Aegon Magyarország Zrt.). A társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával meg- alapított Állami Biztosító általános jogutódja, amely az 1989. évi XIII. tv. alapján alakult át gazdasági társasággá 1990. július 1. napján, és 2016. június 1-jétôl a Magyar Nemzeti Bank H-EN-II-120/2016 számú határozata alapján új tevékenységi engedéllyel mûködik.

A társaságot a Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván.

Adószám: 10389395-4-44

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

1.2. Ügyfélszolgálat

Telefonszám: (x00) 0-000-0000

Elektronikus elérhetôség: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx

Az ügyfélszolgálati irodák listája megtekinthetô a honlapon (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx).

1.3. A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) tekinthetô meg.

1.4. A Biztosító állami felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.) látja el.

1.5. Panaszkezelés

A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképvi- seleti szervek (a továbbiakban együtt e pont alkalmazásában: ügy- fél) a Biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott ter- mék kapcsán – az általa megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban az alábbiakban foglaltak szerint közölhesse.

A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekint- hetô ügyfélszolgálati irodáiban, illetve a Biztosító honlapján: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx

1.5.1. Ügyfeleink szóbeli panaszaikat személyesen vagy telefo- non tehetik meg:

a) személyesen: valamennyi, a biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében.

b) telefonon: a (x00) 0-000-0000, külföldrôl is hívható tele- fonszámon nyitvatartási idôben.

Az irodák címe, és nyitvatartási valamint a telefonos ügyfélszol- gálat nyitvatartási ideje a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/ elerhetosegek.html linken található.

1.5.2. Ügyfeleink írásbeli panaszaikat az alábbi csatornákon tehetik meg:

a) személyesen vagy más személy által az ügyfélforgalom szá- mára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;

b) postai úton: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Központi Panasziroda, 1813 Budapest, Pf. 245;

c) telefaxon: (x00) 0-000-0000;

d) elektronikus úton a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxx-xxxxxx bejelentes linken elhelyezett on-line panaszbejelentôn vagy a xxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen;

e) adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxxxx://xxx.xxxxx. hu/adatbiztonsag oldalon vagy az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen.

1.5.3. Jogorvoslati fórumok

panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgá- lására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredmény- telen eltelte esetén az ügyfél az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat.

1.5.3.1. A fogyasztónak minôsülô ügyfelek részére nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

Az ügyfél a szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatá- saival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a Pénzügyi Békéltetô Testülethez, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bíró- sághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltetô Testület

Székhelye: Magyar Nemzeti Bank

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

Levelezési cím: Pénzügyi Békéltetô Testület

1525 Budapest, Pf. 172

Telefon: (x00) 00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoz- tatást.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

Bíróság: Az ügyfél panaszának a biztosítóhoz történô benyújtá- sát követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

A fogyasztó a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasz- tóvédelmi rendelkezések megsértése (vagy annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál.

Magyar Nemzeti Bank

Székhelye: Magyar Nemzeti Bank Ügyfélszolgálat 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1534 Budapest BKKP Pf. 777

Telefon: (x00) 00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minôsülô ügyfél a Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elôtt megindít- ható eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megkül- dését igényelheti.

Az igénylés módja történhet:

Telefonon: (x00) 0-000-0000

Postai úton: 9401 Sopron, Pf. 22 E-mailben: xxxxxx@xxxxx.xx

A Biztosító a nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelôen e-mailen vagy postai úton küldi ki. A Biztosító a nyomtatványokat elérhetôvé teszi a honlapján, a xxx.xxxxx.xx weboldalon és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben is.

1.5.3.2. Fogyasztónak nem minôsülô ügyfél ügyfél számára nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a Biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

1.5.3.3. A biztosító adatkezelését érintô panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

A biztosító adatkezelését érintô adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a biztosító adatkezeléssel összefüggô panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bíró- sághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggô tájékozta- tás, helyesbítés, zárolás vagy törlés biztosító általi megtagadásá- val függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X. Telefon: (x00) 0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Bôvebben a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.

2. Szerzôdô

A biztosítási szerzôdést az kötheti meg, aki valamely vagyoni vagy személyhez fûzôdô jogviszony alapján a biztosítási esemény bekövetkezésének elkerülésében érdekelt; vagy aki a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött kárbiztosítási szerzôdés semmis.

A Szerzôdô az, aki a biztosítási ajánlatot megtette és a szerzôdés létrejötte esetén a díjfizetést teljesíti. A Biztosító jognyilatkozata- inak címzettje a Szerzôdô, továbbá a Szerzôdô jogosult és köte- les a biztosítással kapcsolatos nyilatkozatok megtételére, eltérô Biztosított(ak) esetén azok tájékoztatására.

A Szerzôdô – lehet fogyasztó és nem fogyasztó is –, aki a biztosítási ajánlatotmegtetteésaszerzôdéslétrejötteeseténadíjfizetéstteljesíti. A Biztosító jognyilatkozatainak címzettje a Szerzôdô, továbbá a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos nyilatko- zatok megtételére, eltérô Biztosított(ak) esetén azok tájékoztatására.

2.1. Fogyasztó: az a természetes személy, aki nem szakmai, üzleti tevékenysége, vagy foglalkozása körében jár el az adott megálla- podás esetén.

2.2. Nem fogyasztó:

• nem természetes személy, hanem jogi személy, vagy egyéb vállalkozás

• az a természetes személy, aki szakmai, üzleti tevékenységén, foglalkozásán belül esô célból jár el (egyéni vállalkozó, vagy valamely jogi személy vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun- kavállalója vagy megbízottja).

2.3. Amennyiben a szerzôdést nem fogyasztó köti meg, a feltételek elfogadásával tudomásul veszi, hogy a Biztosító a szerzôdést a Ptk. fogyasztói biztosítási szerzôdésekre elôírt – a Szerzôdô, Biztosított, kedvezményezett javára egyoldalúan kogens szabályok szerint kezeli.

3. Biztosított személyek

E feltételek alapján

3.1. Épületek, építmények biztosítása tekintetében Biztosított lehet:

a) az ajánlaton/kötvényen Biztosítottként név szerint feltüntetett természetes személy (tulajdonos, haszonélvezô, ingatlanbérlô),

b) a tulajdonos/haszonélvezô társak tulajdoni/haszonélvezeti hányaduk arányában, valamint

c) az ajánlaton/kötvényen feltüntetett vállalkozás.

3.2. Ingóságok biztosítása tekintetében Biztosított lehet:

a) az épületek, építmények Biztosítottja (3.1. pont),

b) amennyiben a szerzôdés épületbiztosítást nem tartalmaz, úgy az ajánlaton/kötvényen név szerint feltüntetett termé- szetes személy, vagy vállalkozás,

c) állandóan lakott épületek esetében az épületek és/vagy ingó- ságok kötvényen név szerint feltüntetett Biztosítottjának (3.1. és 3.2. pont a) pontjai) – ha Ô fogyasztónak minôsülô természetes személy – a biztosítási esemény idôpontjában a kockázatviselés helyén élô közeli hozzátartozói és hozzá- tartozói (Ptk 8:1.§1), akiknek a biztosítási esemény idôpont- jában lakcímkártya szerinti állandó vagy tartózkodási címe az ajánlaton és a kötvényen feltüntetett kockázaviselési cím,

d) nem állandóan lakott épületek esetében az épületek és/vagy ingóságok ajánlaton/kötvényen név szerint feltüntetett Biztosítottjával – ha Ô fogyasztónak minôsülô természe- tes személy – a biztosítási esemény idôpontjában együttélô közeli hozzátartozói és hozzátartozói,

e) bérlemények esetében az ingóságok kötvényen név szerint feltüntetett Biztosítottjával – ha Ô fogyasztónak minôsülô természetes személy – a biztosítási esemény idôpontjában a kockázatviselés helyén együttélô közeli hozzátartozói és hozzátartozói.

3.3. A kiegészítô biztosítások feltételei a Biztosítottak körét az általá- nos rendelkezésektôl eltérôen is meghatározhatják.

4. Belépés a szerzôdésbe

Amennyiben a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet; a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem, de értesí- tése szükséges. A belépéssel a Szerzôdô felet terhelô kötelezett- ségek és jogosultságok összessége a Biztosítottra száll át.

Amennyiben a Biztosított belép a szerzôdésbe, úgy a folyó biz- tosítási idôszakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs, de köteles a belépô Biztosított a Szerzôdônek a szerzôdésre fordított költségeit – ide értve a biz- tosítási díjat is – megtéríteni.

1. Közeli hozzátartozónak minôsül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelôszülô és a testvér. Hozzátartozónak minôsül a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

Az OKÉ lakásbiztosítási szerzôdés létrejöttének feltétele, hogy a Szerzôdô ajánlatot tegyen az épület és/vagy a melléképület és/vagy a háztartási ingóságok és/vagy a keresôtevékenység vagyontárgyainak legalább alapbiztosítási eseményekre (A kár- biztosítás különös feltételei IV. 1.) vonatkozó biztosítására.

1. A szerzôdés létrejöhet szóban és írásban egyaránt.

1.1. Szóban jön létre a szerzôdés,

a) távollévôk között bármilyen, jognyilatkozat tételre, a jog- nyilatkozat közvetítésére, a jognyilatkozat rögzítésére alkal- mas elektronikus eszköz, vagy alkalmazás felhasználásával, ha az elektronikus úton tett jognyilatkozatok ugyan nem elégítik ki a jelen szerzôdésben megfogalmazott írásbeliség követelményét, de a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható, vagy

b) jelenlévôk között, a jognyilatkozatok írásbeli rögzítése és aláírása nélkül, kizárólag szóbeli egyeztetés keretében, feltéve, hogy a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja és a jognyilatkozatot tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható.

A felek szóban megkötött szerzôdésnek tekintik különösen a telefonon, vagy a biztosító által üzemeltetett, internet alapú program felhasználásával, vagy nyílt interneten, elektronikus levélben tett ügyfél ajánlatot és annak Biztosító általi kifejezett, vagy hallgatólagos elfogadását.

1.2. Írásban jön létre a szerzôdés akár távollévôk, akár jelenlévôk között

a) ha a biztosítási szerzôdés lényeges tartalmát a felek papíralapú, vagy digitális adathordozón írásba foglalták és saját kezûleg ellátták kézjegyükkel, vagy képviselô útján írták alá, vagy

b) ha a szerzôdés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhetô és a jognyilatkozat tevô személye és a jog- nyilatkozat megtételének idôpontja azonosítható (Ptk. 6:7

§ (3). bek.), vagy

c) ha a felek külön okiratba foglalják a jognyilatkozataikat, azokat aláírják és ezek a jognyilatkozatok együttesen tartal- mazzák a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatát.

1.3. A felek írásbeli szerzôdéskötésnek tekintik különösen:

a) a papíralapon2, vagy digitálisan rögzített szerzôdés kézzel írott aláírással történô megerôsítését,

b) az elektronikus úton rögzített dokumentumot, ha annak aláíróját jogszabály, vagy hatóság által elektronikus aláírás hitelesítésre jogosított szolgáltató megerôsíti,

c) az aláírás nélkül megkötött szerzôdést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból védett elektro- nikus rendszerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követô megváltoztathatatlan- ságának szavatolása mellett a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére, a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének azonosítására.

1.4. Amennyiben jogszabály, hatósági, vagy bírósági határozat bár- melyik felet írásbeli jognyilatkozat tételére kötelezi, jognyilatko- zatát akkor is írásban köteles megtenni, ha egyébként a szerzôdés szóban is megköthetô.

1.5. A Biztosító az elektronikus úton történô szerzôdéskötés speciális szabályairól a jognyilatkozat megtételéhez a Biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a jognyilatkozat tevôt.

2. A Biztosító az ajánlat annak elfogadása esetén köteles a Szerzôdô részére a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (további- akban: kötvény) kiállítani és elküldeni.

2. Papíralapon kézzel írott aláírással ellátott ajánlat kizárólag a Biztosító által használt, vagy elismert, és az ajánlattétel idôpontjában érvényes forma- nyomtatványon tehetô.

3. Amennyiben a kötvény eltér a Szerzôdô fél ajánlatától, és az eltérést a Szerzôdô fél a kötvény kézhezvételét követôen késedelem nélkül nem kifogásolja, úgy a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerzôdô fél figyelmét a kötvény kiadása- kor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

4. A Szerzôdô az ajánlatához annak megtételétôl számított tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmé- résre is szükség van, hatvan napig kötve marad

5. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétôl számított tizenöt napon belül – ha az ajánlat elbí- rálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jog- viszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díj- szabásnak megfelelôen tették.

6. A szerzôdés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal jön létre.

7. A Biztosító kockázat-elbírálásra nyitva álló idôtartama az ajánlat- tétel napjától kezdôdik, amely a szerzôdés megkötésére alkalma- zott alakszerûségtôl függôen az alábbi lehet.

a) Távollévôk közötti szóbeli ajánlat (II. 1.1.) esetén az a nap, amikor az ajánlat a Biztosító szóbeli ajánlat fogadására kijelölt szervezeti egységéhez beérkezik. A kijelölt szervezeti egység a Biztosító azon szervezeti egysége, amelynek a Szerzôdô szóbeli kommunikáció keretében az ajánlatát megteszi. A Biztosító által üzemeltetett elektronikus felületen tett ajánlat esetén az ajánlat azon a napon minôsül beérkezettnek, amit a Biztosító elektronikus rendszere a beérkezés napjaként rögzít.

b) Jelenlévôk közötti szóbeli ajánlattétel esetén az a nap, ami- kor a Biztosító a szóbeli ajánlat megtételét és fogadását a II.

1.1. pontnak megfelelôen rögzíti.

c) Írásban tett ajánlat (II. 1.2., 1.3.) esetén az a nap, amikor az írásbeli ajánlatot a Biztosító üzletkötôje, képviselôje átvette, vagy személyes jelenlét hiányában a II. 1.2.,1.3. pontjai szerinti eljárások valamelyikének alkalmazásával az ajánlat a Biztosító számára hozzáférhetôvé vált.

d) Amennyiben az ajánlatot a Szerzôdô megbízásából eljáró független biztosításközvetítô (alkusz) teszi, úgy az ajánlat- tétel napja a Biztosító 7. a), b), c) pontok szerinti eljárá- sok bármelyikének alkalmazásával tett ajánlat Biztosítóhoz történô beérkezésének napjával egyezik meg.

e) Amennyiben a Szerzôdô ajánlatát távértékesítés kereté- ben tette meg, úgy az ajánlattétel napja az alkalmazott szerzôdéskötési módhoz igazodóan a 7. a)–d) pontok sze- rint alakul.

8. Amennyiben a kockázat-elbírálási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, úgy az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetôségére az ajánlati lapon a figyel- met kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

9. A szerzôdés létrejöttéhez, amennyiben az életbiztosítást is tartal- maz, a Biztosító elôzetes orvosi vizsgálatot is kérhet. A Biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyrôl szóló 1997. CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szol- gáltatónál megismerheti, erre a Szerzôdô figyelmét a Biztosító köteles felhívni.

10. Amennyiben a Biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik, a befizetett biztosítási díjat az

ajánlat visszautasítása esetén a döntést követô 15 napon belül a Biztosító kamatmentesen visszafizeti. A díj esetleges határidôn túli visszafizetése a Biztosító kockázatvállalását nem befolyásolja.

11. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

12. A kiegészítô életbiztosítást az önálló foglalkozása vagy üzleti tevé- kenysége körén kívül megkötô természetes személy Szerzôdô az életbiztosítási kiegészítô biztosítás létrejöttérôl szóló írásbeli tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül azt írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.

A szerzôdés létrejöttérôl szóló írásbeli tájékoztatásnak a Biztosító kötvény küldésével tesz eleget.

Amennyiben a kiegészítô életbiztosítást nem az alapbiz- tosítással egyidejûleg, hanem egy késôbbi idôpontban kötik meg, a Biztosító a kiegészítô életbiztosítást is tar- talmazó új kötvényt küld a Szerzôdô részére. Ebben az esetben a harminc napos felmondási határidô az új köt- vény kézhezvételétôl számítódik.

A Szerzôdô érvényesen nem mondhat le az ôt megilletô felmon- dási jogról.

A felmondó nyilatkozat kézhezvételét követôen a Biztosító köte- les harminc napon belül a Szerzôdô által a biztosítási szerzôdés kiegészítô életbiztosítási részével kapcsolatban teljesített befizeté- sekkel elszámolni. Ebben az esetben a befizetett díjakból költséget nem számít fel.

13. A Biztosító rendkívüli szerzôdésmódosítási és felmondási joga.

13.1. Amennyiben a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a Biztosító általános szerzôdési feltételétôl, úgy a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést az általános szerzôdési feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a Szerzôdô fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzôdést har- minc napra írásban felmondhatja.

13.2. Amennyiben a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásá- ról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növe- kedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, amennyiben a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô fél figyelmét felhívta.

13.3. Amennyiben a szerzôdés egyidejûleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentôs meg- növekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító 13.2. bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

III. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE

1. A Biztosító kockázatviselésének kezdete – amennyiben a felek eltérôen nem állapodnak meg – az ajánlattételt (II.7/a–d pont) követô nap 0.00 órája.

2. A kárbiztosítás és a kiegészítô biztosítások külö- nös feltételei a fentiektôl eltérôen kiköthetik, hogy a Biztosító valamely biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggô igényekért csak a szerzôdés létrejöttét követô késôbbi idôponttól vállal helytállási kötelezettséget. A szerzôdés létrejötte és a kockázatviselés kezdete közötti várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra, amelyeknek a következményei a III. 1–2. pont szerinti kockázatviselés kezdetekor a biztosí- tott épületeken, építményeken, illetve az egyéb biz- tosított vagyontárgyakon már felismerhetôek voltak. A Biztosító csak azon károk megtérítésére vállal kötele- zettséget, amelyek a kockázatviselés megkezdése után, a szerzôdés hatálya alatt következtek be függetlenül attól, hogy a Biztosító a szerzôdés megkötésekor már meglévô károsodást felismerte vagy sem.

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYA (TARTAMA, BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ)

1. A biztosítás határozott, egyéves tartamra jön létre. A biztosítási év elsô napja (technikai kezdet) a szerzôdés kockázatviselési kezdete hónapjának elsô napja.

2. Az egyéves határozott tartam lejártakor a biztosítási szerzôdés automatikusan, a felek külön jognyilatkozata nélkül létrejön a következô biztosítási évre, kivéve, ha a Szerzôdô vagy a Biztosító a biztosítási év végét leg- alább 30 nappal megelôzôen írásban nyilatkozik, hogy nem kívánja a szerzôdést újabb egy évre megújítani. A nyilatkozatnak a címzetthez legkésôbb a biztosítási év vége elôtti 30-adik napig kell megérkeznie.

A szerzôdés megszüntetése vonatkozhat a szerzôdés egé- szére (alapbiztosítás3 + kiegészítôk) vagy csak bármely kiegészítôre. Az alapbiztosítás a kiegészítô biztosítások fenntartása mellett nem szüntethetô meg, az alapbiz- tosítás megszüntetésére irányuló jognyilatkozat a teljes szerzôdést (alapbiztosítás és kiegészítôk) megszünteti.

3. Amennyiben a Szerzôdô vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban közli, hogy a szerzôdést nem kívánja megújítani (VI. 2. pont), úgy az a biztosítási év utolsó napjának 24. órájakor maradékjog nélkül megszûnik.

V. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

1. A szerzôdés Szerzôdô általi módosítása

1.1. A Szerzôdô az egyéves tartamon belül a Biztosítóhoz intézett, igazolhatóan visszaidézhetô nyilatkozattal (II. 1. pont) bármikor jogosult javaslatot tenni – különös tekintettel az esetleges alul vagy túlbiztosítás (VIII. 7.–8. pont) elkerülése érdekében – a kárbiztosítási szerzôdés biztosítási összege- inek módosítására. Ugyancsak kezdeményezheti a Szerzôdô a szerzôdésben lévô kiegészítô kockázatok és biztosítások meg- szüntetését (kivéve felelôsségbiztosítás), szolgáltatási összegé- nek változtatását, vagy új kiegészítôk beemelését a szerzôdésbe. A szerzôdésmódosítási javaslatot a Biztosító a II. pontban meg- határozottak szerint kezeli.

1.2. Amennyiben a Biztosító a szerzôdésmódosítási javaslatot kife- jezetten elfogadja, vagy a Szerzôdô módosítási indítványára 15 napon belül nem válaszol,

• a szerzôdés a módosítási nyilatkozat Biztosítóhoz történt beérkezését követô nap 0.00 órájával, vagy

• a Szerzôdô által megjelölt késôbbi idôponttól,

a módosítási javaslat szerinti tartalommal lép hatályba.

3. Jelen szerzôdés tekintetében alapbiztosításnak minôsül az épü- let és/vagy a melléképület és/vagy a háztartási ingóságok és/vagy a keresôtevékenység vagyontárgyainak biztosítása az alapbiztosítási ese- ményekre (A kárbiztosítás különös feltételei IV. 1.) vonatkozóan.

1.3. Amennyiben a Biztosító a Szerzôdô módosítási javas- latát annak kézhezvételét követô 15 napon belül visz- szautasítja, a szerzôdés változatlan tartalommal marad hatályban mindaddig, amíg a Szerzôdô nem él a IV. 2–3. pont szerinti jogával.

1.4. Amennyiben a Szerzôdô valamely kockázati esemény/kiegészítô lemondásával, vagy azok szolgáltatási összegének csökkentésével történô szerzôdésmódosítást kezdeményez, a szerzôdéskötéskor kapott díjmódosító tényezôk (pótdíj, vagy kedvezmény) módo- sulhatnak. A szerzôdés módosításával járó díjváltozásról a Szer- zôdô információt kérhet a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatá- tól, közvetítôi tanácsadójától, illetve a Biztosító ügyfélszolgálati irodáiban.

2. A biztosítási szerzôdés Biztosító által javasolt módosítása

2.1. A Biztosító jogosult a biztosítási év vége elôtt legalább 60 nappal a következô biztosítási évre módosítási javaslatot tenni.

A Biztosító köteles a feltételek módosítani javasolt pont- jait írásban közölni a Szerzôdôvel, és meg kell jelölnie, hogy a szerzôdés mely részeit (alapbiztosítás, kiegészítô biztosí- tás), milyen módon és mértékben kívánja módosítani.

2.1.1. A Szerzôdô a módosítási javaslatról az alábbiak szerint nyilatkozhat:

2.1.1.1. Határidôn belül nem tesz jognyilatkozatot (hallgat), ami alapján a Biztosító azt vélelmezi, hogy a Szerzôdô elfo- gadja a Biztosító javaslatát.

2.1.1.2. Kifejezett jognyilatkozatban elfogadja a Biztosító javaslatát.

2.1.1.3. A IV. 2.–3. pont szerint jognyilatkozatot tesz a szerzôdés megszüntetésére.

2.1.2. Amennyiben a Szerzôdô a Biztosító ajánlatára nem él a IV. 2.–3. pont szerinti jogával (vagy ezen nyilatkozata a biztosítási év vége elôtt 30 napon belül érkezik be a Biztosítóhoz), a szerzôdés a következô biztosítási évre a Biztosító által javasolt tartalommal lép hatályba.

2.1.3. Abban az esetben, ha a Szerzôdô hallgatásával (2.1.1.1. pont) jön létre a szerzôdésmódosítás, de utóbb a Szerzôdô igazolja, hogy önhibáján kívül (pl.: nyilatkozattételre képtelen állapot 30 napon túli fennállása miatt, vagy tartós, 30 napon túli külföldi tartózko- dás miatt) nem tett nyilatkozatot és a módosítást nem kívánja, a tartós akadályoztatás igazolása mellett a felek megállapodhatnak a szerzôdés megszüntetésérôl.

2.2. Amennyiben a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek meg- változnak, a Biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerzôdés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek meg- változott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idôpontjával módosul.

A módosító javaslat Szerzôdô általi elutasítása nem adhat alapot a szerzôdés Biztosító általi felmondására.

2.3. Biztosítási kockázat jelentôs növekedése

Amennyiben a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl

vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a bizto- sítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a Biztosító a tudomásszerzéstôl számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására vagy a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a Szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik, amennyiben a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô figyelmét felhívta.

VI. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

1. A szerzôdés lehetetlenülése, érdekmúlás

1.1. Amennyiben a Biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

1.2. Amennyiben a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biz- tosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosí- tási érdek megszûnt – a tulajdonjog átszállás miatti érdekmúlást kivéve –, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

1.3. A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzôdô jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biz- tosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idôpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetem- legesen felelôs, a szerzôdésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszûntéig.

1.3.1. Az új tulajdonos 30 napon belül köteles írásban bejelenteni a tulajdonosváltozást a Biztosítónak és egyidejûleg nyilatkozhat, hogy kíván-e belépni a szerzôdésbe Szerzôdôként. Amennyiben nem kíván belépni a szerzôdésbe, úgy 30 napos felmondási idôvel a szerzôdést írásban felmondhatja.

1.3.2. A Biztosító jogosult a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszer- zést követô 30 napon belül írásban, 30 napos határidôvel fel- mondani a szerzôdést.

1.4. A Szerzôdô a tulajdonosváltozás bejelentésével együtt köteles azt hitelt érdemlôen igazolni (pl.: érvényes, az ingatlan-nyilvántar- táshoz benyújtott adás-vételi szerzôdéssel, öröklés esetén jogerôs hagyatékátadó végzéssel).

2. Évfordulóra történô megszüntetés

Amennyiben a Szerzôdô vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban közli, hogy szerzôdést nem kívánja megújítani, úgy az a biztosítási év utolsó napjának 24. órájakor megszûnik.

3. Díjnemfizetés

3.1. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett

– a Szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja.

A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedé- kesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvé- nyesíti, vagy díjhalasztást ad.

3.2. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító a díjfizetési kötelezettség elmulasztására a póthatáridô megadásával eredménytelenül hívta fel a Szerzôdô felet a befize- tés kiegészítésére, úgy a szerzôdés változatlan biztosítási összeg- gel, a befizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn.

3.3. Szolgáltatási igény bejelentésekor a Biztosító vizsgálja a szerzôdés díjrendezettségét. Amennyiben a szerzôdés még hatályban van, de díjhátralékos, úgy az elmaradt díjra vonatkozó igényét a szolgáltatási összeggel szem- ben beszámítás útján érvényesíti. Ha a szolgáltatás összege nem nyújt fedezetet a díjhátralék összegére, úgy a Biztosító a benyújtott igény teljesítését – a Szerzôdô egyidejû tájékoztatása mellett – a díjhátralék megfizeté- séig megtagadhatja.

3.4. Amennyiben az esedékes díjat a póthatáridô napjáig nem fizetik meg és a Biztosító bírósági úton érvényesíti az elmaradt díj iránti igényét, azt addig a napig követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért.

3.5. Abban az esetben, ha a szerzôdés a 3.1. és 3.2. pontban írt módon, a díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a Szerzôdô fél a megszûnés napjától számított százötven napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítá- sára (reaktiválás). A Biztosító a reaktiválási kérelmet nem köteles elfogadni.

A Biztosító a reaktiválási kérelem elfogadását a koráb- ban esedékes díjak megfizetésén felül, a folyó biztosítási év végéig járó teljes díj megfizetésétôl teheti függôvé. A Biztosító a díjak megfizetése után a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja. A koc- kázatviselés megszûnése és helyreállítása között eltelt idôtartam alatt bekövetkezett károkért a Biztosító nem tartozik helytállási kötelezettséggel.

4. Közös megegyezés

A biztosítási szerzôdés megszûnhet a Felek (Szerzôdô és Biztosító) közös megegyezésével.

5. A szerzôdés megszûnésének következményei

5.1. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô biztosítások is mara- dékjogok nélkül megszûnnek.

5.2. A szerzôdés megszûnésével sem a Szerzôdô, sem a Biztosított további jogosultságokkal nem rendelkezik. Összeg és egészség- biztosítások esetén, maradékjog nélkül, a Kedvezményezettnek járó kiegészítôk szerinti szolgáltatással szûnik meg a szerzôdés.

VII. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

1. A biztosítási díj megállapításának alapja a Szerzôdô által válasz- tott, biztosítani kívánt alap- és kiegészítô biztosítások keretében

a) a Szerzôdô által meghatározott biztosítási összeg, vagy

b) amennyiben biztosítási összeg a szerzôdéskötéskor nem kerül meghatározásra (A kárbiztosítás különös feltételei III.

4.1. és 4.2. pont), úgy az épület/lakás hasznos alapterülete (A kárbiztosítás különös feltételei III. 5.).

A Biztosító a Szerzôdô által összeállított ajánlati tar- talomra, az ajánlattételkor bekért adatok figyelembe vételével, a díjkalkulálás folyamatában határozza meg a szerzôdés díját. A Szerzôdô az igényeinek megfelelôen állíthatja össze az ajánlatát a Biztosító által kínált kockázatok- ból4, ezekre tetszôleges összetételben kérhet díjajánlatokat, tájékozódhat az egyes kockázatok díjairól.

A Biztosító a díjat az általa gondozott veszélyközösség tagjainak ingó és ingatlan vagyonával összefüggô károk rendezése során szerzett tapasztalatai, továbbá az aktuális piaci tényezôk alapján határozza meg.

Amennyiben a Szerzôdô a tartam során szerzôdésmódosítást kezdeményez, a szerzôdés díja módosulhat. A Szerzôdô által kezdeményezett szerzôdésmódosítás díjra gyakorolt hatásáról a

4. A kárbiztosítás különös feltételeiben meghatározott biztosítási esemé- nyek (IV. pont) és a kiegészítô biztosítások.

Szerzôdô a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatától, az ügyfélszol- gálatokon, illetve közvetítôi tanácsadóján, illetve az általa meg- bízott alkuszon keresztül kaphat információt.

2. Jelen biztosítás éves díjú. A felek megállapodhatnak az éves díj részletekben történô megfizetésérôl és a Szerzôdô dönthet arról is, hogy a díjat a Biztosító által felkínált lehetôségek közül milyen módon kívánja fizetni. A választott díjfizetési mód és gya- koriság alapján a Biztosító díjkedvezményt vagy pótdíjat adhat. Az eltérô díjfizetési módokhoz és gyakoriságokhoz tartozó díj- kedvezmények vagy pótdíjak mértékérôl az elôzô bekezdésben foglaltaknak megfelelôen kaphat tájékoztatást a Szerzôdô.

A Szerzôdô által választott díjfizetési mód és gyakoriság az ajánlaton/kötvényen kerül meghatározásra, melynek meg- változtatását a Szerzôdô a biztosítási idôszak lejárta elôtt 60 nappal szerzôdésmódosítási javaslattal kezdeményezheti. A szerzôdésmódosítási javaslat tekintetében az V. 1. pont irányadó. Az éves díj részletekben való fizetésének kedvezménye elvész, ha bármely részlet befizetése az esedékessége idôpontjában nem történik meg. A részletelmaradás a teljes hátralévô idôszakra járó díjat egy összegben esedékessé teszi.

3. Díjfizetési kötelezettség

A szerzôdés valamennyi, a Szerzôdô által választott vagyonka- tegóriájára, az azokhoz kapcsolódó alap- és kiegészítô kocká- zatokra, valamint a kiegészítô biztosításokra a díj együttesen fizetendô, azok díjfizetése egymástól nem különíthetô el.

A Szerzôdô köteles a kötvényben, illetve az évenkénti megújulás esetén az éves értesítô levélben (IX. pont 2. bekezdés) meghatározott díjat az ugyanott meghatározott gyakorisággal, legkésôbb az esedékesség idôpontjáig a Biztosító számlájára beérkezôen megfizetni.

A szerzôdés díjfizetési kezdete a kockázatviselés kezde- tével (III. 1. pont) egyezik meg.

4. A Biztosító a szerzôdésben a vagyoncsoportok (A kár- biztosítás különös feltételei II. 1. és II. 2.) és a felelôsség- biztosítás összesített díjára, valamint a szerzôdés teljes fizetendô díjára külön-külön is meghatározott minimál díjakat5 alkalmazhat.

5. Amennyiben olyan biztosítási esemény következik be, ami miatt a szerzôdés megszûnik, a Biztosító az egész biztosítási idôszakra járó díj megfizetését követelheti.

6. A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a Biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatvise- lése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a Biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

7. A Biztosító függô közvetítôje a Biztosító által meghatározott min- denkori limit figyelembevétel jogosult biztosítási díj átvételére. A limit mértékérôl a közvetítô köteles tájékoztatást adni, vagy a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatától bármikor információ kérhetô. A Szerzôdô által megbízott független közvetítô a köztük fenn- álló megbízás alapján jogosult biztosítási díj átvételére.

VIII. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton/kötvényen (évenkénti megújulás esetén az aktuális indexértesítôben)

a) meghatározott összeg (A kárbiztosítás különös feltételei

III. 3.1. és 3.2. pont), illetve

b) a Biztosító részérôl vállalt szolgáltatási kötelezettség (A kár- biztosítás különös feltételei III. 4.1. és 4.2. pont),

amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgál- tatásának felsô határa.

5. Az a legkisebb fizetendô éves díj, amellyel egy szerzôdés megköthetô és fenntartható.

2. Összegbiztosítások6 esetében (Bôvített balesetbiztosítás, Élet- és mûtéti kiegészítô biztosítás, Kockázati életbiztosítás, Kegyeleti életbiztosítás, Kórházi napi térítést nyújtó kiegészítô biztosítás) a Biztosító a feltételekben meghatározott biztosítási eseményhez kapcsolódó aktuális biztosítási összeget fizeti ki, míg a kárbizto- sítások7 esetében a keletkezett kár értékét köteles megtéríteni, de szolgáltatásának felsô határa a biztosítási összeg.

3. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fejezete alapján (A kár- biztosítás különös feltételei III. pont) a Szerzôdô határozza meg.

4. Önállóan határozandó meg a biztosítási összeg minden – az aján- laton külön soron feltüntetett – vagyonkategóriára (A kárbiztosí- tás különös feltételei II. 1. és II. 2.), valamint az egyéb kiegészítô kockázatokra, amely a kárrendezéskor is irányadó.

5. A Biztosító nem alkalmazza a fedezetfeltöltés8 lehetôségét, mert sem az alapbiztosítás, sem a kiegészítô biztosítások biztosítási összegére vonatkozóan nem határoz meg a biztosítási idôszakra maximálisan kifizethetô biztosítási összeget.

6. Amennyiben a szerzôdés valamely biztosítási eseményre önrész alkalmazásával jön létre (X. fejezet), a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége az adott biztosítási eseményre vonatkozóan a választott önrész mértékével csökken. Az önrészesedés alatti károkra a Biztosítónak nincs szolgáltatási kötelezettsége.

7. Alulbiztosítás

7.1. Amennyiben a biztosítási összeg a Szerzôdô kérésére a Biztosító által ajánlott értéknél alacsonyabb értékre lett meghatározva, és ez alacsonyabb, mint az épület káridôponti újjáépítési értéke9, illetve az ingóságok káridôponti új állapotban történô beszer- zési értéke10, akkor alulbiztosítás következik be. Ilyen esetben a Biztosító aránylagos térítést alkalmazhat, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káridôponti biztosítási összeg aránylik a káresemény idôpontjában számított épület újjáépítési, illetve az ingóságok új állapotban történô beszerzési értékhez.

7.2. Amennyiben a szerzôdés a Szerzôdô kérésére biztosítási összeg nélkül jön létre az Épületek vagyoncsoportra és/vagy a Háztartási ingóságokra (A kárbiztosítás különös feltételei III.

4.1. és 4.2. pont), és a szerzôdéskötéskor feltüntetett hasznos alapterület (A kárbiztosítás különös feltételei III. 5. pont) kisebb a ténylegesnél, akkor alulbiztosítás következik be. Ilyen esetben a Biztosító az épületek helyreállítási, illetve az ingóságok új álla- potban történô beszerzési költségét olyan arányban téríti meg, ahogyan a szerzôdéskötéskor megadott alapterület aránylik a káridôponti hasznos alapterülethez.

7.3. Amennyiben a szerzôdés a Biztosító által ajánlott biztosítási össze- gekre (A kárbiztosítás különös feltételei III. 3.1. és 3.2. pont) vagy az épületek helyreállítási, illetve az ingóságok új állapotba történô beszerzési értékére (A kárbiztosítás különös feltételei III.

4.1. és 4.2. pont) tett szerzôdôi ajánlattal jött létre az „Épületek” és a „Háztartási ingóságok” vagyoncsoportban – és a biztosított

6. A biztosítási szolgáltatás a szerzôdésben meghatározott konkrét összeg megfizetésére szól, nem függ a bekövetkezett kár mértékétôl. A szolgál- tatás összege a szerzôdésben rögzített feltételek teljesüléséhez kötôdik, amit a Szerzôdô határoz meg a szerzôdés megkötésekor.

7. A szolgáltatás célja a káresemény bekövetkezte elôtti állapot helyreállí- tása. A bekövetkezett kár mérhetô és pénzben kifejezhetô.

8. Az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél a díjat megfelelôen kiegészíti.

9. Az az összeg, amelybôl az adott épületet a kockázatviselés helyén újra fel lehetne építeni.

10. A kereskedelemben kapható vagyontárgy átlagos beszerzési ára.

alapterület a valós hasznos alapterülettel megegyezik –, úgy kár esetén nem érvényesül az alulbiztosítás jogkövetkezménye.

Ebben az esetben a Biztosító szolgáltatásának felsô határa

• az épületek helyreállítási, illetve az ingóságok új állapotba történô beszerzési értékére szóló szerzôdésnél a bekövetke- zett kár értéke, míg

• a számszerûen megjelölt biztosítási összegre kötött szerzôdés- nél a tényleges kár értéke, de maximum a biztosítási összeg.

7.4. Az Értéktárgyak (A kárbiztosítás különös feltételei II. 2.2.) ese- tében a Biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál, ezen vagyon- csoport kárai minden esetben az aránylagos térítés alkalmazása nélkül kerülnek kifizetésre a Biztosítottat ért kár értékéig, de maximum a biztosítási összeg erejéig.

7.5. Medence és Keresôtevékenység (A kárbiztosítás különös feltét- elei II. fejezet 1.3.3. és 2.3.) vagyontárgyainak biztosítása esetén a Biztosító nem alkalmaz ajánlott értéket, de vizsgálhatja a bizto- sítottság mértékét.

7.6. A fenti vagyonkategóriák biztosításán felül, a Szerzôdô által választott, az ajánlaton és a kötvényen szereplô szolgáltatási összeggel meghatározott kiegészítôk esetében a Biztosító alul- biztosítottságot nem vizsgál, de a helytállási kötelezettsége csak a kötvényben megjelölt összeghatárig áll fenn.

7.7. Jelen szerzôdés keretein belül lehetôség van a kockázatviselési címet is magában foglaló, társasházi, lakásszövetkezeti biztosítá- sokban meghatározott vagyoncsoportok biztosítási összegeinek kiegészítô többletérték biztosítására.

7.7.1. A többletérték biztosítás csak azon vagyonkategóriákban és azon kockázatokra értelmezendô, amelyek a kollektíven kötött tár- sasházi, lakásszövetkezeti biztosításokban is szerepelnek, tehát a teljes biztosítási összeg, két szerzôdés (a társasházi/lakásszövet- kezeti és az OKÉ) biztosítási összegébôl képzôdik, de együtte- sen sem haladhatják meg a biztosított vagyontárgy, épületeknél újjáépítési, ingóságoknál új állapotban történô beszerzési értékét. A többletérték biztosításra való utalás mind az ajánlaton, mind a kötvényen feltüntetésre kerül.

A többletérték biztosítás keretében megadott vagyoncsoport (ez lehet épület, háztartási ingóság, értéktárgy) biztosítási összegét a Szerzôdô határozza meg.

7.7.2. A többletérték biztosításra irányuló kiegészítô szerzôdések esetében a kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosítás érvényes- ségi idôszaka alatt a Biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál.

7.7.3. A kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosí- tás megszûnése esetén

a) a kiegészítô jelleggel kötött többletérték biztosítás vagyoncsoportjaiban is a biztosítási összegekre vo- natkozó általános szabályok szerint jár el a Biztosító (7.1.–7.5. pont),

b) a Szerzôdô kötelessége a biztosítási összegek módo- sításának kezdeményezése az alulbiztosítás elkerü- lése érdekében.

8. Túlbiztosítás tilalma

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított épületek esetében az újjáépítési értéket, illetve az ingóságok esetében az új állapotban történô beszerzési értéket.

Épületek esetében az újjáépítési érték az az összeg, melybôl a károsodott ingatlan a kockázatviselés helyén helyreállítható (A kárbiztosítás különös feltételei V. 2.4.1. pont szerint).

Ingóságok esetében az új állapotban történô beszerzési érték megállapításának alapja:

• ha a termék a kár idôpontjában hazai kereskedelemben kap- ható, az átlagos beszerzési ár,

• amennyiben a termék hazai kereskedelemben nem kap- ható, a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló terméknek a kereskedelemben alkalmazott árakból kalkulált átlagos

beszerzési ára, az esetleges értékemelkedés értékmódosító hatásának figyelembevételével.

Túlbiztosítás esetén a biztosított érdek értékét meghaladó rész- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelôen le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerzôdést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

Túlbiztosítás esetén is a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizá- rólag a Biztosítottat ért kár értékéig áll fenn. Amennyiben kár ese- tén a Biztosító által a vagyonkategóriára (A kárbiztosítás különös feltételei II. 1. és II. 2. pont) a káresemény idôpontjában A kárbiz- tosítás különös feltételei V. 2. pontja szerint megállapított érték ala- csonyabb, mint a biztosítási összeg, akkor ezen érték és a biztosítási összeg közötti különbözetre számított többletdíjat a Szerzôdô által befizetett díjból – a káresemény bekövetkeztének idôpontjától a túlbiztosítás keletkezésének idôpontjára visszamenôleges hatályig

– a Szerzôdô részére a Biztosító kamatmentesen visszafizeti.

9. Többszörös biztosítás

9.1. Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani, de a többszörös biztosításban érintett bizto- sítóktól követelhetô szolgáltatási összeg összesen nem haladhatja meg a vagyontárgy értékét. A Biztosított köteles bejelenteni, ha az igényelt kárkifizetés esetére a vagyontárgyra más Biztosítónál is rendelkezik biztosítással, és azt is, ha onnan térítésben részesült.

9.2. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállí- tott fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést tel- jesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi Biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

9.3. A Biztosítók a 9.2. bekezdésben írt megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelôen az egyes Biztosítók a Biztosított irányában külön-külön felelnének.

IX. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK ÉS A DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA

A biztosítási összegek és díjak Biztosító által kezdeményezett módosítására a biztosítási év lejáratát megelôzôen kerülhet sor. A vagyonkategóriák és a kiegészítô szolgáltatások biztosítási összegének javasolt változásáról, valamint azok vállalási díjáról (Szerzôdô által fizetendô díj) a Biztosító legalább 60 nappal a biz- tosítási évforduló elôtt írásban ad tájékoztatást a Szerzôdô részére.

1. A biztosítási összegek módosítása

1.1. A biztosítási összegek reálértékének megôrzése érdekében, az egyéves tartam lejárta elôtt a Biztosító a következô biztosítási idôszakra vonatkozóan megállapítja az egyes vagyoncsoportokra, illetve a kiegészítô szolgáltatásokra, kiegészítô biztosításokra irányadó biztosítási összeget. A változás alapja a KSH elôzô naptári évre vonatkoztatott fogyasztói és építôipari árindexe, amelytôl a Biztosító saját döntése alapján lefelé vagy felfelé egyaránt

5 százalékponttal eltérhet. Az elôzôek szerint meghatározott index az adott év június hó 1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31-éig érvényes és alkalmazandó. A fogyasztói árindextôl való eltérést a Biztosító jogosult a vagyonkategóriákra, az azokhoz tartozó kiegészítô szolgáltatásokra, illetve a kiegészítô biztosítá- sokra eltérô mértékben meghatározni.

A biztosítási összegek a Biztosító által meghatározott indexszám százalékával változnak, ami a díjak arányos változását is okozza (kivéve 2. pont).

1.2. A Szerzôdô köteles az évenkénti megújításkor az ott közölt biztosítási összegek figyelembe vételével az eset- leges alul- vagy túlbiztosítás (VIII. 7.–8. pont) elkerü-

lése érdekében a biztosítási összegek felülvizsgálatára, és amennyiben szükségesnek látja, javaslatot tenni a szerzôdés módosítására (V. 1. pont).

2. A biztosítási díjak módosítása

2.1. Az egyéves határozott tartam lejárta elôtt a következô évre vonatkozóan (a biztosítási összegek értékkövetô módosításával egyidejûleg) a Biztosító tájékoztatja a Szerzôdôt, hogy következô 1 éves tartamra mely vagyontárgyak és kiegészítôk tekintetében, milyen biztosítási összegre, mekkora biztosítási díj megfizetése ellenében tudja vállalni a kockázatot.

2.1.1. Amennyiben a Biztosító nem alkalmaz értékkövetést, úgy az azo- nos kockázatokra és szolgáltatási összegekre vetítve az egyéb okból történô díjmódosítás mértéke egyik biztosítási évrôl a másikra nem haladhatja meg az elôzô pont szerinti 30% (kivéve 2.2. pont).

2.1.2. Amennyiben a Biztosító értékkövetést is alkalmaz, úgy a díjmó- dosítás mértéke nem haladhatja meg a 30% és az értékkövetés százalékos mértékének szorzatát (kivéve 2.2. pont).

2.2. Magas kárhányadú szerzôdés díjmódosítása

Amennyiben egy adott szerzôdésre vonatkozóan a Biztosító kockázata olyan jelentôs mértékben változik, hogy szolgáltatását a 2.1. pontban meghatározott díjváltozás mellett a továbbiakban fenntartani nem tudja, úgy javaslatot tehet a 2.1. pont alkalmazá- sával egyidejûleg, az adott szerzôdés díjának egyedi módosítására is. A 2.1. pont alkalmazásával kalkulált vállalási díjra vetítve a Biztosító maximum 100% kockázati pótdíjat alkalmazhat.

Jelentôs mértékû változásnak minôsül, amennyiben a biztosítási szerzôdésre (ide értve a biztosítási szerzôdés valamennyi módosí- tását) a Biztosító által teljesített kifizetések öt egymást követô biz- tosítási idôszakra elérik vagy meghaladják befizetett díjak 100%-át.

3. A Biztosító következô évre vonatkozó megújítási javas- lataival kapcsolatos szerzôdôi jogok

3.1. A Szerzôdô a Biztosító következô évre vonatkozó megújítási (módosítási) javaslatára az V. 2.1.1. pontban rögzítettek szerinti nyilatkozattételi jogokkal élhet.

3.2. Amennyiben a Szerzôdô a biztosítási év végét megelôzô 30-adik napig nem él a IV. 2.–3. pont szerinti szerzôdés megszüntetés jogával, úgy a szerzôdés a Biztosító által a megújítási javaslatban közölt tartalommal lép hatályba a következô biztosítási évre.

3.3. Abban az esetben, ha a Szerzôdô hallgatása (V. 2.1.1.1. pont) miatt újul meg a szerzôdés a Biztosító javaslata alapján a következô biz- tosítási évre, de utóbb a Szerzôdô igazolja, hogy önhibáján kívül (pl.: nyilatkozattételre képtelen állapot 30 napon túli fennállása; tartós, 30 napon túli külföldi tartózkodás) nem tett nyilatkozatot és a megújítást nem kívánja, úgy a tartós akadályoztatás igazolása mellett a felek megállapodhatnak a szerzôdés megszüntetésérôl.

X. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosítási szerzôdés a felek megállapodása szerint létrejöhet:

• önrész alkalmazása nélkül, vagy

• az ajánlaton és a kötvényben feltüntetett mértékû levonásos önrész alkalmazásával.

A levonásos önrész választása esetében Biztosító az épüle- tekben/építményekben és az ingóságokban (háztartási ingóságok- ban, értéktárgyakban, keresô-tevékenység vagyontárgyaiban) az

• alap,

• betöréses lopás, rongálás, rablás,

• vízkár,

• üvegtörés,

• füst és koromszennyezés,

• beázás

biztosítási események által okozott károkból az önrész össze- gét levonja. Az önrészesedés alatti károkat a Biztosító nem téríti meg.

XI. E-KAPCSOLAT SZOLGÁLTATÁS

Az e-kapcsolat szolgáltatás választásával a Szerzôdô hozzájárul, hogy a Biztosító a biztosítási szerzôdésével kapcsolatos azon kül- deményeit, melyek nem tartalmaznak elektronikus formában nem küldhetô mellékleteket, az általa megadott publikus e-mail címre elektronikus küldeményként továbbítsa.

A Szerzôdô

• vállalja, hogy elektronikus postaládáját napi rendszeresség- gel ellenôrzi, és tudomásul veszi, hogy az adott küldeményt megérkezettnek kell tekinteni, ha Biztosító igazolni tudja az elküldés tényét;

• tudomásul veszi, hogy a Biztosító fokozott biztonságú alá- írással látja el küldeményeit, amelyek a törvény szerint ele- get tesznek az írásbeliség követelményeinek;

• vállalja, hogy amennyiben e-mailcíme megváltozik, úgy az új e-mail címet a Biztosító részére 3 munkanapon belül bejelenti, tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztásából eredô károkért a Biztosító nem vállal felelôsséget;

• gondoskodik arról, hogy elektronikus postafiók szolgálta- tója a Biztosító itt jelzett küldeményeit ne tekintse spam üzenetnek, illetve arról is, hogy a Biztosító küldeményei- nek fogadására kellô tárhely álljon rendelkezésre;

• tudomásul veszi, hogy a vállalt kötelezettségei elmulasztásá- ból eredô károkért a Biztosító nem vállal felelôsséget, illetve azt, hogy mulasztása kizárja a Biztosító késedelmét;

• tudomásul veszi továbbá, hogy elektronikus postafiókja jel- szavának biztonságáért saját maga felel, a jogosulatlan hozzá- férésbôl eredô károkért a Biztosító nem vállal felelôsséget;

• vállalja, hogy regisztrál a Biztosító on-line ügyfélszolgálati felületén.

Az e-kapcsolat szolgáltatás igénybevételének feltétele a csoportos beszedési megbízással, vagy egyedi banki átutalással, vagy rend- szeres bankkártyás fizetéssel történô díjfizetés. A Szerzôdô a biztosítás díjfizetési módjának a biztosítási idôszakon belül – e három díjfizetési módtól eltérôen – a biztosítás szabályai szerinti módosítására nincs lehetôsége.Évfordulóra történô módosítás esetén az e-kapcsolat szolgáltatás megszûnik.

Amennyiben a Szerzôdô e-kapcsolat szolgáltatást kér, köteles a Biztosító részére megadott e-mail cím változását bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása azzal a következménnyel járhat, hogy a Biztosító az e-kapcsolat küldeményeket az utoljára megadott e-mail címre kézbesíti, az ebbôl eredô esetleges hátrá- nyokért, a biztosítási titok jogosulatlan részére történô továbbí- tásáért a Biztosító nem vállal felelôsséget.

A szolgáltatás az V. 1.1. pont alkalmazásával lemondható.

XII. A SZERZŐDŐ FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

1. A Szerzôdô és a Biztosított kötelezettségei

1.1. Tájékoztatási kötelezettség

Amennyiben a Szerzôdô és a Biztosított nem azonos, úgy a Szerzôdô köteles tájékoztatni a Biztosított(ak)at a biz- tosítási szerzôdés tartalmáról, illetve minden, a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos változásról, valamint a szerzôdés megszûnésérôl is.

1.2. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

1.2.1. A Szerzôdô a szerzôdéskötéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelôen közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, ame- lyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a Biztosító írás- ban kérdést tett fel.

1.2.2. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a Szerzôdô közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

1.2.3. Az adatok valóságnak megfelelô tartalmáért a Szerzôdô felelôs. A közölt adatok ellenôrzését a Biztosító részére lehetôvé kell tenni. A Biztosító ellenôrzési lehetôsége a Szerzôdôt a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

1.2.4. A Szerzôdô fél köteles lényeges körülmények változását a Biztosítónak 15 napon belül írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthetô mindaz a körülmény, amelyre vonat- kozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre vála- szolva, akár nyilatkozatként.

1.2.5. A Szerzôdô (Biztosított) változásbejelentési kötelezettségének körébe tartozik különösen a biztosítással érintett vagyontárgy gazdasági társaságba való apportálásának bejelentése.

1.2.6. Amennyiben a Szerzôdô vagy Biztosított vállalkozás, úgy a változásbejelentési kötelezettségének körébe tartozik átalakulá- sának, felszámolási-, csôd- vagy végelszámolási eljárása megin- dulásának bejelentése.

1.2.7. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló köte- lezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.2.8. A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerzôdô felet és a Biztosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetve bejelentésre köteles lett volna.

1.2.9. Amennyiben a szerzôdés több vagyontárgyra vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat.

1.3. Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

1.3.1. A Szerzôdô fél és a Biztosított a kár megelôzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az eset- ben is, ha a szerzôdés szabályozza a Szerzôdô fél és a Biztosított kármegelôzési teendôit, elôírja a kár megelôzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

1.3.2. A Szerzôdô (Biztosított) köteles különösen:

a) az épületeit az építésügyi szabványoknak, szabályoknak megfelelôen építeni/építtetni és karbantartani, állagmeg- óvásáról gondoskodni,

b) ingó és ingatlan vagyonának kezelése során az elvárhatóság- nak megfelelôen, gondosan eljárni,

c) a Biztosító által a biztosítási feltételekben és az Általános betö- résvédelmi elôírásban meghatározott biztonsági elôírásokat betartani,

d) a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejû távozás esetén a védettségi szintnek megfelelôen szakszerûen bezárni, a védettségi szintet befo- lyásoló minden biztonsági berendezést üzembe helyezni,

e) nem állandóan lakott lakások, épületek vízvezetékét és az azokra kapcsolt berendezéseket, vagy az állandóan lakott laká- sok, épületek átmenetileg nem üzemeltetett, az állagmegóvás- hoz nem szükséges vízvezetékeit és berendezéseit vízteleníteni,

f) a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, de a Biztosító kárfelmérését nem aka- dályozó, ésszerû intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

1.3.3. A Szerzôdô fél és a Biztosított a Biztosító elôírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

1.3.4. Amennyiben a Szerzôdô (Biztosított) a fenti rendel- kezéseket nem tartja be, úgy az ezek elmulasztásával összefüggô – biztosítási esemény által okozott – károk rendezése során a Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. Ha a Szerzôdô (Biztosított) mulasz- tása csak részben hatott közre a kár bekövetkezésében, vagy a károsodás mértékében, a Biztosító szolgáltatása a közrehatás mértékével arányosan csökken. A közrehatás mértékét a Biztosító az adott káresemény összes körül- ményének együttes értékelése alapján, egyedileg állapítja meg.

1.4. Kárbejelentési kötelezettség

1.4.1. A Szerzôdônek (Biztosítottnak) a biztosítási eseményt a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a Biztosítónak. Lehetôvé kell tenni a Biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizs- gálatát. A tûzesetet és a robbanást a tûzrendészeti ható- ságnak, a betöréses lopást, a rablást, valamint a lopást, besurranást, a vandalizmussal okozott károkat, a közle- kedési balesetet a rendôrségnek is be kell jelenteni.

A Biztosító késedelmes igényérvényesítés idejére nem tartozik kamatfizetési kötelezettséggel.

1.4.2. A kárbejelentés történhet:

• elektronikusan online ügyfélszolgálatunkon (www. xxxxxxxxxxxxxxx.xxxxx.xx) vagy a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon,

• honlapunkon a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx oldalon,

• telefonon a (+36) 1-477-4800-s telefonszámon,

• levélben az Aegon Magyarország Zrt. Országos Kárrendezési Központ, 9701 Szombathely Pf. 63 címen,

• személyesen vagy meghatalmazott útján ügyfélszolgálati irodáinkban.

A kárbejelentés megtehetô bárki által, azonban az alapul szolgáló biztosítási szerzôdésrôl csak annak adható infor- máció, aki a biztosítási titok megismeréséhez fûzôdô jogát igazolta. A jogosultság igazolása megtörténhet a bejelentô Biztosítónál nyilvántartott adatainak felhasz- nálásával a bejelentô azonosításával, vagy meghatalma- zás csatolása útján. Utóbbi csak a Biztosítóhoz eljutta- tott, érvényes, írásbeli meghatalmazással tehetô meg.

1.5. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

1.5.1. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a kár jellegétôl függôen az alábbi iratok bemutatását kérheti:

• kötvény és díjfizetést igazoló iratok,

• hatósági jegyzôkönyv, határozat,

• tulajdonjogot, bérleti, használati jogot bizonyító okirat, dokumentum,

• kéményseprôi igazolás,

• háziállat egészségügyi kiskönyve,

• felelôsségvállalási nyilatkozat,

• eredeti vásárlási számla és garancialevél,

• költségvetés, számla, vám-árunyilatkozat,

• lakottságot igazoló bizonylatok (pl.: közüzemi számlák),

• lakcímkártya.

1.5.1.1. Abban az esetben, ha egy konkrét káresemény vizsgálata során a Biztosító olyan tény tisztázását, bizonyítását tartja szükséges- nek, amit a szerzôdés megkötésekor nem ismert, de utóbb a szolgáltatás teljesítéséhez szükségesnek tart, úgy a Szerzôdônek/ Biztosítottnak lehetôsége van az új tény igazolására.

1.5.2. A kiegészítô biztosítások a szolgáltatás igénybevételéhez – azok spe- ciális jellegéhez igazodva – egyéb iratok szükségességét írhatják elô.

1.5.3. A kárigény érvényesítéséhez szükséges külföldön felvett jegyzôkönyv, határozat magyarra történô fordíttatása a Biztosított feladata11.

1.5.4. A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével keletkezô károk és költségek igazolását a fentiekben, illetve a kiegészítô biz- tosítások feltételeiben felsoroltakon kívül egyéb okiratok és igazo- lások benyújtásától nem teszi függôvé. A Biztosítottnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatá- sára, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követe- lésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

1.5.5. A Biztosító szolgáltatásának nem feltétele a biztosítási esemény- nyel összefüggésben indult büntetô vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezése, de a Biztosító igényt tarthat az eljárást lezáró jogerôs hatósági, vagy bírósági határozat megismerésére.

1.5.6. A Biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével össze- függésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános for- galmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy melybôl annak összege megállapítható.

1.6. Állapotmegôrzési kötelezettség

1.6.1. A Szerzôdô (Biztosított) a kár bejelentésétôl, sürgôs szükség esetén a bekövetkezéstôl számított 5 napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak annyiban változ- tathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges, külön kiemelve a vízkár (pl. csôtörés) esetét. A Biztosított csak a helyszíni kárfelmérést, de legkésôbb az ötödik nap elteltét követôen kezdheti meg a helyreállítást. A sürgôs szükségnek minôsül az az eset, amelynek során a Szerzôdô/Biztosított, vagy harmadik személy élete, testi épsége, vagyonbiztonsága veszélyben van.

1.6.2. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be annyi- ban, amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében szolgáltatási kötelezettségének elbírálhatósága, illetve a károsodás mértékének megál- lapítása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált.

2. A biztosító kötelezettségei

2.1. Tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerzôdôt tájékoztatni:

• a szerzôdés adatairól,

• a díjfizetés elmulasztásáról és annak következményeirôl,

• a bejelentett károk rendezésérôl,

• a biztosítási összeg(ek) kifizetésérôl, a kárkifizetésekrôl, illetve ezek akadályáról.

A tájékoztatás meghatalmazott útján is történhet, ha a Szerzôdô/Biztosított érvényes, írásbeli meghatalmazást adott és errôl a Biztosítót is tájékoztatta.

2.2. Szolgáltatási kötelezettség

2.2.1. A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében (kárbiztosítás), a Biztosított részére nyújtott más szolgáltatás tel- jesítésében vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megfize- tésében (összegbiztosítás) áll.

11. A fordítás költségeihez a Biztosító hozzájárul (XII. 2.3.7. pont).

2.2.2. Bármely vagyontárgy károsodása esetén a Biztosító a tulajdonjog és az eredetiség igazolásához jelen szabály- zat alapján az eredeti vásárlási számla és garancialevél bemutatását kérheti. Amennyiben a Biztosított ilyen dokumentummal nem rendelkezik, azonban maga a biztosítási esemény bizonyított, akkor a Biztosító az adott vagyontárgy esetében a kis- vagy mûkereskedelmi forgalomban jellemzô átlagos beszerzési értékben meg- állapított limitig nyújt szolgáltatást.

2.2.3. Szolgáltatási kötelezettség korlátozása

Amennyiben a szerzôdés díjhátralékkal rendelkezik, az elmaradt díjakat a Biztosító beszámíthatja a káresemény során fizetendô biztosítási összegbe.

2.2.4. Szolgáltatási kötelezettség határideje

Amennyiben a Biztosító szolgáltatásának teljesítését iratok beérkezésétôl teszi függôvé, úgy az elbíráláshoz szüksé- ges iratokat az igény érvényesítôjének kell benyújta- nia. A Biztosító az elbíráláshoz szükséges összes iratnak Biztosítóhoz való beérkezését követô 15 napon belül tel- jesíti szolgáltatását.

2.2.5. A Biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra, vagy igényre:

• amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsök- kenésébôl származik, ami a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolja,

• amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések elhasznált, lerom- lott állapotával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és ingatlan használói szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be.

2.2.6. Amennyiben a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, úgy a térítés alapja a káridôponti állapot kalkulált helyreállí- tási költsége. Eltérésnek minôsül a mûszaki tartalomban, teljesítményben, élettartamban értékelhetô eltérés.

2.2.7. Amennyiben a helyreállítás után a vagyontárgy értéke magasabb, mint a károsodás elôtti értéke, a Biztosító az értékemelkedés összegét nem téríti meg.

2.2.8. Közrehatás

Nem téríti meg a Biztosító a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek a kármegelôzési- vagy kárenyhítési kötelezettség súlyosan gondatlan, vagy szándékos be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be (XII. 1.3.2. pont).

Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási esemé- nyenkívülmáskárosítóeseményvagytényezôisközrehatott (XII. 1.3. pont), a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény- nyel okozati összefüggésben áll.

2.2.9. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, amennyiben bizonyítja, hogy a Szerzôdô fél, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerzôdésben meghatározott módon vagy a szerzôdésben megállapított határidôben a Biztosítónak nem jelentette be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvi- lágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a káresemény elbírálása szempontjából lénye- ges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

2.2.10. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ameny- nyiben a biztosítási esemény bekövetkezte után a Szerzôdô, illetve a Biztosított a biztosított vagyontárgy állapotán a szerzôdésben megállapított határidôn belül a kárenyhítés- hez szükségesnél nagyobb mértékben változtat, és a meg- engedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a

Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szem- pontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

2.3. Költségtérítés

2.3.1. Biztosítási összegre (A kárbiztosítás különös feltételei

III. 3.1. és 3.2. pont) kötött szerzôdés esetén a bizto- sítási összegen felül, biztosítási eseményenként az épületek vagy az ingóságok – a kettô közül mindig a magasabb a meg- határozó – biztosítási összegének maximum 5%-áig téríti a Biztosító a biztosított vagyontárgyak szerzôdés szerinti biztosítási esemény miatti károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt

• rom- és törmelékeltakarítás, egyszeri takarítás,

• a Biztosítottat terhelô tûzoltás, mentés,

• épületek és építmények tervezése és hatósági engedélyezése

költségeit.

2.3.2. Biztosítási összeg nélkül (A kárbiztosítás különös feltételei

III. 4.1. és 4.2. pont) kötött szerzôdés esetén a biztosítási össze- gen felül, biztosítási eseményenként

a) amennyiben a szerzôdés épület biztosítást tartalmaz

• családi ház, ikerház, sorház biztosítása esetén maximum a biztosított épület hasznos alapterü- letére 14.400 Ft/m2-ig,

• társasházi lakás biztosítása esetén maximum a biztosított lakás hasznos alapterületére vetítve 12.800 Ft/m2-ig,

b) amennyiben a szerzôdés fôépület biztosítást nem, csak melléképület biztosítást tartalmaz maximum a biztosított melléképület hasznos alapterületére vetítve 4.500 Ft/m2-ig téríti a Biztosító a biztosított vagyontárgyak károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt:

• rom- és törmelékeltakarítás, egyszeri takarítás,

• a Biztosítottat terhelô tûzoltás, mentés,

• épületek és építmények tervezése és hatósági engedélyezése

szükséges költségeit.

c) amennyiben a szerzôdés épületbiztosítást nem, de háztartási ingóság biztosítást tartalmaz, a biztosított lakás hasznos alapterületére vetítve, négyzetméterenként maximum 4.500 Ft-ig téríti a Biztosító a biztosított vagyontárgyak károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt:

• eltakarítás, egyszeri takarítás,

• a Biztosítottat terhelô tûzoltás, mentés,

• épületek és építmények tervezése és hatósági engedélyezése

szükséges költségeit.

2.3.3. A kárenyhítés szükséges költségei a fentiekben meghatározott limi- ten belül, de a biztosítási összeg keretei között a Biztosítót terhelik. A kárenyhítés költségei abban az esetben is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

2.3.4. Alulbiztosítás esetén a Biztosító a költségeket az alulbiztosítás százalékának – a biztosítási összeg és a vagyontárgy újjáépítési/ pótlási értékének (VIII. 7.3.) vagy a hasznos alapterület (VIII. 7.2.) arányának – megfelelôen téríti meg.

2.3.5. Amennyiben a biztosított épületet, épületrészt biztosítási ese- mény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, úgy a Biztosító a 2.3.1., illetve 2.3.2. pontban meg- határozott limiten belül, de a biztosítási összeg keretei között megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, a költözés, valamint a Biztosítottak tulajdonát képezô ingóságok költöztetésének költségeit.

2.3.6. Bármely biztosítási esemény miatti költséget a Biztosító csak akkor térít meg, ha a Biztosított díj ellenében az adott biztosítási eseményre biztosítást kötött.

2.3.7. Amennyiben a kárigény érvényesítéséhez szükséges a külföldön felvett jegyzôkönyv, határozat, orvosi dokumentum magyarra történt fordíttatása (XII. 1.5.3. pont), a Biztosított költségét az eredeti számla alapján biztosítási eseményenként 5.200 Ft érték- határig megtéríti a Biztosító.

XIII. MENTESÜLÉS

1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a Szerzôdô fél vagy a Biztosított,

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk,

c) a Biztosítottaknak a vagyontárgy kezelésével megbí- zott alkalmazottja,

d) a Biztosított(ak) vezetô beosztású alkalmazottja, vezetô tisztségviselôje vagy a biztosított vagyon- tárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

2. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a Szerzôdô fél vagy a Biztosított(ak) a kármegelôzési és a kárenyhítési köte- lezettség jogellenes szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta.

XIV. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a Biztosító a következményi károkat12, továbbá azokat a károkat, amelyek háborúval, polgárhá- borúval, terrorcselekménnyel, belsô zavargással, lázadás- sal, illetve a nukleáris energia károsító hatásával összefüg- gésben következnek be.

Az egyes események minôsítése kapcsán a szabálysértési, illetve büntetôjogi jogszabályok irányadóak.

XV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Jelen szerzôdés valamennyi feltételének, ajánlatának, esetleges adatközlôinek fogalmai a hétköznapi szóhasználatnak megfelelô tartalommal kerülnek alkalmazásra, kivéve azokat, amelyek speciális tartalmát az Általános vagy különös feltételek külön meghatározzák.

1. Megtérítési igény

1.1. Amennyiben a Biztosító a kárt vagy annak egy részét megtérí- tette, ôt illetik meg mindazok a jogok, amelyek a Biztosítottat a kárért felelôs személlyel szemben megillették, kivéve, ha a kár- okozó a Biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

1.2. A Szerzôdô és a Biztosított köteles minden elvárható támoga- tást megadni a Biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez.

1.3. Amennyiben a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek elôlegezésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

1.4. Amennyiben a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben a Biztosító által teljesített

12. E szerzôdés keretei között következményi káron értjük mindazon – a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezô – károkat, melyet nem közvetlenül a bekövetkezett biztosítási esemény károsító hatása idézett elô, hanem az annak következtében fellépô egyéb hatások, erôhatások, meghibásodások, üzemzavarok idéztek elô (pl. a viharos szél által meg- rongált elektromos távvezeték következményeként fellépô hálózati túlfe- szültség károsítja a biztosított ingatlanon lévô elektromos eszközöket.).

szolgáltatást köteles visszatéríteni. A vagyontárgy megkerülését vagy más módon a kár megtérülését a Biztosított köteles beje- lenteni, ennek elmaradása a káron szerzés tilalmába ütközik és a többlet a Biztosítónak visszafizetendô.

2. Elévülés

A biztosítási szerzôdésbôl eredô bármely igény – a Biztosító évek óta alkalmazott gyakorlata alapján – két év alatt évül el, ideértve a biztosítási eseményekre azok bekövetkeztétôl igényelt szolgáltatásokat, vagy a biztosítási szerzôdésbôl keletkezett egyéb követeléseket is.

3. Biztosítási titok, adatkezelés

A biztosító a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján biztosítási ti- toknak minôsülô adatokat kezel. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási szerzôdés fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egész- ségügyi adatokat vagy az adatvédelmi törvény szerinti különleges adatokat 20 év elteltével törölni kell.

3.1. Biztosítási titok minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó

–, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, va- gyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

Bit. 135. §

(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfe- leinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biz- tosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatáro- zott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból vég- zett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadá- sa miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzáju- tottak.

Bit. 136. §

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egész- ségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatáro- zott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

Bit. 137. §

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képvi- selôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megje- lölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szerve- zet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

Bit. 138. §

(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bíró- sággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazga- tási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, vala- mint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvény- nyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közleke- dési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti köz- lekedési nyilvántartási szervével,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló meg- állapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egy- más közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési baleseté- vel kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekinteté- ben az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés felté- telei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a har- madik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal,

s) a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló minisz- teri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus–malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár- megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok meg- tartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási köte- lezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biz- tosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kor- mánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításá- ról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.

§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdések- ben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait to- vábbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekmény- nyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosás- sal, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény

feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finan- szírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

Bit. 139. §

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és meg- akadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatáro- zott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénz- mosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljárás- hoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

Bit. 140. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszont- biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiz- tosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adat- továbbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó elôírásoknak megfelel.

(2) A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bit. 141. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság szá- mára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adatto- vábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügye- leti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde- kében történô adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Bit. 142. §

(1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adato- kat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bûnügyi személyes adatnak minôsülô adatok to- vábbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájé- koztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f ) és j) pontjai, illetve a

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosí- tási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállá- sának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony- nyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

Bit. 143. §

(1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek

kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinteté- ben az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

3.2 A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok

Bit. 147. §

(1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó adatszolgálta- tási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

3.3 A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek Bit. 148. §

(1) A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA- törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a to- vábbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. számú Melléklete szerinti illetôségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: illetôségvizsgálat).

(2) Az intézmény a számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvég- zésével egyidejûleg írásban tájékoztatja

a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fenn- álló adatszolgáltatási kötelezettségérôl,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségérôl.

(3) Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényérôl az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és át- világítás alapján fennálló kötelezettségek

Bit. 148/A. §

(1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Ma- gyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a to- vábbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. mellék- let VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany) ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdo- nos) illetôségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásá- ban a továbbiakban: illetôségvizsgálat).

(2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvég- zésével egyidejûleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyisége- iben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges

– elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségérôl.

(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

3.4 Az EU-s kifizetôi adatszolgáltatással kapcsolatos kötele- zettségek

Az adózás rendjérôl szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 50. §

(1) Havonként, a tárgyhót követô hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalom- biztosítási kötelezettségeket eredményezô, természetes sze- mélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggô valamennyi adóról – ide nem értve a kamatjövedelem adót

–, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben meghatározott ada- tokról

a) a munkáltató;

b) a kifizetô (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minôsülô természetes személy munkáltatót is);

c) a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett.

(1a) A foglalkoztatónak nem minôsülô, a Tbj. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhót követô hónap tizenkettedik napjáig, a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti mezôgazdasági ôstermelô negyedévente, a negyedévet követô hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton beval- lást tesz a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.

(2) Az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza: 28. az Európai Unió más tagállamában illetôséggel rendelkezô személy részé- re életbiztosítási szerzôdés alapján történô biztosítói teljesítést.

3.5 A veszélyközösség védelme céljából történô adatátadás

Bit. 149. §

(1) bekezdése alapján a biztosító (e § alkalmazásában: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása cél- jából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazá- sában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. §

(1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és meghatáro-

zott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô meg- keresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

(3) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pont- jában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintô korábbi

– az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés meg- kötésével kapcsolatban felmerült kockázat felmérésé- hez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3–9. és 14–18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés telje- sítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és a káro- sult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követe- léseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés meg- kötésével kapcsolatban felmerült kockázat felmérésé- hez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 10–13. pontjá- ban meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésé- vel kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a káro- sult személy azonosító adatait;

b) a szerzôdô, a biztosított és a kedvezményezett azono- sító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatá- rozott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biz- tosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pont- jában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésé-

vel kapcsolatosan a jármû jármûazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult elôzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott jármûvet érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a kár- esemény idôpontjára, jogalapjára, a jármû sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkeresô biztosító által megjelölt gépjármûben bekövetkezett, de nem gépjármû által okozott károk adatait is,

b) az adott jármûvet érintôen a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartal- maznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megke- resés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok meg- sértésének. A megkeresô biztosító felelôs az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként tudo- mására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tu- domására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvénye- sítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatá- rozott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudo- mására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesí- téséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(11) A megkeresô biztosító az (1) bekezdésben meghatározott meg- keresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az ab- ban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a megkeresô biztosító – a (8)–(10) bekezdésben meghatározot- takra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett ada- tokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.

(13) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására ju- tott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességé- ért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.

Bit. 150. §

(1) A biztosítók – a Bit. 1. számú Melléklet A) rész 3–6. pontjá- ban meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésekkel kap- csolatban – a biztosítási szerzôdés vonatkozásában – a veszély- közösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a bizto- sítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerzôdô személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követô harminc napon belül továbbítja az Adat- bázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylô biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbá- zis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelôjét terhelô biztosítási titok meg- tartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelôjének az Adatbázisban kezelt adatokra vo- natkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatok- ra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelôen alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelôje – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a Bit. 138. § (1) bekezdés – azaz jelen kiegészítô ügyfél-tájékoztató 4.4. pont – b), f), q) és r (pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelô igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok mûvelésére tevékenységi engedéllyel rendelkezô biztosítók számára. Az Adatbázis kezelôje az igénylés továbbításáról az igénylôt egyidejûleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylô biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudo- mására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekez- désben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontossá- gáért az azt továbbító biztosító felelôs.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követô öt évig kezelhetôk.

(11) Biztosítási szerzôdés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meg- határozott adatok a szerzôdés fennállása alatt, a szerzôdésbôl származó igények elévüléséig kezelhetôk az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerzôdés megszûnésének és a szerzôdésbôl származó igények elévülésének tényérôl a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelôjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés ered- ményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges ,és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés ered- ményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylô biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igény- lésrôl, az abban szereplô adatokról, továbbá az igénylés teljesí- tésérôl az ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer

értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáférést biztosít.

3.6. A szerzôdô/biztosított egészségi állapotának felméréséhez kötött biztosítási szerzôdés megkötésével egyidejûleg a biztosító által adott tájékoztatás alapján nyilatkozni köteles az egészségügyi adatainak kezelésérôl. Ebben a szerzôdô/biztosított kifejezetten felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelô és vizsgáló orvosokat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalom- biztosítási igazgatási szerveket azon – az egészségi állapottal, fennálló és korábbi betegségekkel, balesetekkel, esetleges halál bekövetkeztével összefüggô – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekintetében, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.

3.7. Ha a szerzôdô/biztosított a biztosítási szerzôdés szempontjából lényeges körülmények vonatkozásában a titoktartási kötelezett- ség alól a kezelôorvosokat nem menti fel, ez az ajánlat elutasítását nem eredményezheti, ha a szerzôdés létrejött, úgy a biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben emiatt a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenekké válnak.

XVI. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYOKTÓL ÉS A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

1. A Biztosító jelen szerzôdésében kizárja, és így nem válik a szerzôdés tartalmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak, továbbá nem válik a szerzôdés tartalmává az adott üzletágban a hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, amennyiben a jelen szerzôdés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.

2. Jelen biztosítási feltételek a Ptk. diszpozitív szabályaitól az alábbiakban térnek el:

A biztosítási szerzôdésbôl eredô bármely igény két év alatt évül el, eltérôen az általános 5 éves elévülési idôtôl (Ptk. 6:22.§ (1), (3) bekezdés, jelen feltételek XV. 2. pont).

3. A biztosítási év elsô napja (technikai kezdet) a szerzôdés kockázatviselési kezdete hónapjának elsô napja.

4. A szerzôdés díjfizetési kezdete megegyezik a kockázat- viselési kezdettel.

A kárbiztosítás különös feltételei

A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események, a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen szerzôdésre az itt nem rendezett kérdésekben az OKÉ lakásbiztosítás általános feltétele érvényes.

I. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

1. A biztosító kockázatviselésének helye Magyarország, az orszá- gon belül:

1.1. Épületek, építmények esetében:

a) az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím, többlaká- sos épületben biztosított ingatlan esetén a megjelölt albetét, cím hiányában a helyrajzi számmal megadott ingatlan.

1.2. Ingóságok esetében:

a) az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím, többla- kásos épületben biztosított ingatlan esetén a megjelölt lakás (albetét)1, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett ingatlan,

b) hatósági kiköltöztetés esetén az a hely, ahová a Biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási ese- mény közvetlen következményeként lakhatatlanná vált,

c) az EU egész területe a Biztosított által magával vitt ingósá- gok tekintetében.

2. A Biztosított által az EU területére magával vitt ingósá- gokra a háztartási ingóságok biztosítási összege 20%-ának erejéig, biztosítási összeg nélkül kötött szerzôdés eseté- ben (III. 4.2. pont) a lakás hasznos alapterülete szerint négyzetméterenként 17.100 Ft-ig terjed ki a Biztosító kockázatvállalása.

3. Nem fedezi a biztosítás a Biztosítottak magyarországi vagy egyéb, az EU területén lévô tulajdonában, tartós bérletében vagy tartósan kizárólagos használatában lévô ingatlanokban, ingatlanrészekben elhelyezett tárgyakat, kivéve azokat, amelyek abban a kollégiumban vannak, amiben a Biztosítottnak minôsülô fiatal tanulmányai idején lakik.

4. Az ingóságok körébe nem tartozó készpénz, valuta, értékpapír kizárólag a kockázatviselés helyén biztosított, amennyiben azokat fedezetbe vonták (IV. 2.12.).

5. Nem téríti meg a biztosító az értéktárgynak (II. 2.2.1. pont) minôsülô ingóságban keletkezett károkat, ha azo- kat a káresemény idôpontjában nem állandóan lakott épületben, vagy nem állandó lakás céljára szolgáló helyi- ségekben2 tartották.

1. Amennyiben az épületre bármely biztosító társaságnál társasházi biztosítás van érvényben, úgy az egyéni ingóság biztosítás kiterjed a Biztosított tulajdonában vagy egyéni használatában lévô tárolójában tartott ingóságokra is. A Biztosított közös tárolóban elhelyezett ingó- ságaira az I. 2. pontban meghatározott limitig tejed ki a Biztosító kockázatvállalása.

2. Nem lakás céljára szolgáló helyiség: amely kizárólag ipari, építôipari, mezôgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, mûvelôdési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra épült vagy ilyen célra használják.

6. Állandóan – tartósan – lakottnak minôsül az olyan lakás vagy épület, amelyben a Biztosított a biztosítási évben több mint 270 napon át folyamatosan, életvitelszerûen tartózkodik.

6.1. Tartós lakás céljára szolgáló ingatlannak minôsül az a lakás vagy családi ház,

a) amely a teljes háztartás vitelére alkalmas, és

b) amelyben a Biztosított ottlakásra berendezkedett, továbbá

c) amelyben a Biztosított állandóan és életvitelszerûen lakik.

6.2. A Biztosított állandóan és életvitelszerûen lakik az ingatlanban, ha legalább 270 napot meghaladó idôtartamban

a) aktív dolgozó esetében onnan indul munkába és munka után oda tér haza,

b) tanulmányait végzô személy esetében onnan indul az okta- tási intézménybe és a nap végén oda tér haza,

c) passzív dolgozó (pl.: gyesen lévô, munkanélküli) és nyug- állományú személy esetében a pihenésre, alvásra fordított idejét ott tölti.

6.3. Nem minôsül állandóan lakottnak

a) a 270 nap folyamatos tartózkodás nélküli épület abban az esetben sem, ha az ingatlan egyébként a biztosí- tottak bejelentett állandó vagy ideiglenes lakcíme,

b) az építés, vagy felújítás miatt nem lakott ingatlan, ameddig abba nem költöztek be, illetve vissza.

6.4. A 270 nap folyamatos tartózkodás nélküli épület abban az esetben sem minôsül állandóan lakottnak, ha azt a Biztosított távolléte alatt rendszeresen megtekinti egy, a Biztosított által megbízott személy, aki nem felel meg a 6.2. pontban elvárt követelményeknek.

II. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE

1. Épület vagyoncsoporton belül az alábbi vagyonkategóriák biztosíthatók:

a) épület,

b) melléképület,

c) medence,

d) építmény.

1.1. A Biztosító kockázatviselése a megadott kockázatviselési helyen lévô, a kötvényen feltüntetett, a mindenkor hatályos építésügyi szabályok (Étv. 1997. évi LXXVIII. törvény) által épületnek, melléképületnek, építménynek3 minôsített vagyontárgyakra ter- jed ki, melyek lehetnek:

a) állandó lakás céljára szolgáló épületek (lakóház, lakás, lakás- bérlemény), az ajánlaton épületként feltüntetve,

b) nyaralók (hétvégi ház, hegyi hajlék, présház, tanya stb.), az ajánlaton épületként feltüntetve,

3. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött mûszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre.

Épület: jellemzôen emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együtte- sét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggô tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés céljából.

Melléképület: Nem emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együtte- sét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggô tevékenység, avagy tárolás céljából.

c) vállalkozás céljára szolgáló épületek, az ajánlaton épületként feltüntetve,

d) nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek, az aján- laton a fôépülettel azonos címen, vagy attól eltérô címen lévôként feltüntetve,

e) épülôfélben lévô épületek a végleges funkció szempontjából épületként, vagy melléképületként feltüntetve,

f) a talajba süllyesztett szilárd falú medencék, az ajánlaton medenceként feltüntetve,

g) építmények, amelyek az ajánlaton külön nem jelennek meg, de a Biztosító kockázata ezekre is kiterjed az épületek vagyoncsoportra vonatkozó szolgáltatási összegen belül.

1.2. A Biztosító kockázatviselése a Szerzôdô (Biztosított) tulajdonát képezô vagy az általa bérelt épületek, melléképületek, meden- cék, építmények esetében kiterjed a biztosított épületek/mellék- épületek és épületrészek, medencék, építmények teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait, valamint az épület- és medence felszerelési tárgyakat is.

1.3. Épületek, melléképületek, medencék, építmények

1.3.1. Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környezô külsô tértôl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasz- tott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az idôszakos tartózkodás, illetôleg használat feltételeit biztosítja.

Idetartoznak továbbá azok az épülethez rögzített gépészeti és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerû használatához szükségesek. Például:

a) gázvezetékek és a hozzájuk csatlakoztatott fûtési vagy meleg- víz-ellátást biztosító berendezések (gázkazán, melegvíztá- roló, cirkó, gázbojler, konvektor), valamint mérômûszerek,

b) vízvezetékek, szennyvíz és csapadékvíz elvezetôk, fûtési és hûtési vezetékek és berendezések (radiátorok, klímák),

c) napkollektorok és napelemek a hozzájuk csatlakozó vezeté- kekkel és berendezésekkel,

d) védelmi berendezések, eszközök, felszerelések (pl. riasztó egységek, kamerák, rácsok, falba vagy födémbe épített értéktárolók), ezekhez csatlakozó vezetékek,

e) az „okos otthonok” védelmi, felügyeleti és egyéb technikai berendezései,

f) elektromos vezetékek, érintésvédelmi rendszerek, villany- bojler, átfolyós rendszerû elektromos vízmelegítôk,

g) fürdôk, WC-k berendezései (kádak, WC-k, bidék, mosdók

– az esetleges befoglaló szekrény nélkül –, beépített zuhany- kabinok),

h) az épületen belül lévô, annak szerves részét képezô (nem mozgatható), szilárd falú medencék, jakuzzik, szaunák,

i) galériák, álmennyezetek,

j) külsô és belsô burkolatok,

k) szerkezetileg beépített üvegezések,

l) villámhárító, antennák,

m) a falba, födémbe vagy padlóba süllyesztett világító beren- dezések,

n) redônyök és árnyékolók az elektromos mozgató berende- zéssel együtt,

o) felvonó,

p) kaputelefon, kapunyitó motor.

1.3.2. Melléképületnek minôsülnek és a biztosítási ajánlaton így kerülnek feltüntetésre:

a) a lakóépülettôl különálló, nem lakás célú épületek (garázs, tároló, istálló, ól, terménytároló, mûhely, szerszámoskamra, nyári konyha, stb.),

b) többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén mellék- épületnek minôsül a lakóépületben található saját tulajdonú nem lakás célú helyiség (garázs, tároló, pince, stb.)

1.3.3. Medencének minôsül és a biztosítási ajánlaton így kerül feltün- tetésre az épületeken kívül, a szabadban térben a talajba süllyesz- tetten elhelyezett:

a) egybeöntött poliészter medence vagy jakuzzi,

b) a helyszínen fóliázott vagy csempézett beton medence vagy jakuzzi,

c) fémfalú fóliamedence.

Idetartoznak továbbá azok a medencéhez rögzített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak, melyek a medence rendeltetésszerû használatához szükségesek, valamint a medence beépített vagy szakszerû mobil fedését szolgáló építmények, részegységek.

1.3.3.1. Jelen kategória szempontjából nem minôsül medencé- nek a talajszinten elhelyezett, emberi vagy gépi erôvel mozgatható medence, jakuzzi.

1.3.4. Építménynek minôsül mindazon végleges, vagy ideiglenes ren- deltetéssel megvalósított ingatlan jellegû mûszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (ala- pozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (pl. kerti építmények: kerítés, kapu, járda, kocsi beálló, kút, derítô, cisz- terna, stb.).

Az építmények az ajánlaton külön nem kerülnek feltüntetésre, de a szerzôdés megkötésével az épületek vagyoncsoporton belül biztosítottá válnak.

1.3.5. Bérleménynek tekintendô az ingatlan, amennyiben abban nem a tulajdonos, annak közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója, illetve nem a haszonélvezô, hanem kizárólag bérlô, annak közeli hozzátartozója, vagy hozzátartozója lakik, és a lakást, lakóházat, épületet használó személy, vagy jogi személy (bérlô) érvényes bérleti szerzôdéssel rendelkezik.

1.3.6. Az épületek vagyoncsoporton belül nem válnak biztosí- tott vagyontárggyá4:

a) a beépített szekrények, fürdôszobaszekrények,

b) a beépített konyhabútorok és konyhagépek,

c) a kereskedelmi forgalomban kapható, szerkezetileg nem beépített, emberi vagy gépi erôvel mozgatható szaunák, medencék, jakuzzik, masszázs-zuhanyok,

d) a fal, födém, padló síkján kívüli világító testek, berendezések.

Az itt felsorolt vagyontárgyak az ingóság vagyoncsoporton belül biztosíthatóak.

1.3.7. A biztosítás nem terjed ki:

a) a földbe vájt, kikövezetlen falú építményekre,

b) a fóliasátrakra és üvegházakra.

2. Ingóság vagyoncsoporton belül az alábbi vagyonkategóriák biztosíthatóak:

a) háztartási ingóságok,

b) értéktárgyak,

c) keresôtevékenység vagyontárgyai.

2.1. Háztartási ingóságok

2.1.1. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a nem az épület részét képezô (szerkezetileg nem beépített, továbbá az 1.3.6. pontban felsorolt) vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos mûködéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes haszná- latára, fogyasztására szolgálnak, és nem tartoznak a kockázatvise- lésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

2.1.2. A Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak tulajdonát képezô, továbbá az általuk saját használatra bérelt, lízingelt, kölcsönvett, a Biztosítónál más biztosítási szerzôdés keretében nem biztosított ingóságokra terjed ki.

4. Háztartási ingóság vagyoncsoporton belül biztosítható.

2.1.3. Ezen vagyoncsoportba tartoznak és ezen vagyoncsoport biztosí- tási összegén belül biztosítottak:

a) azok a vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szüksé- gesek és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak (pl.: bútorok, beépített szekrények, konyhabú- tor, konyhagépek, háztartási és híradástechnikai készülékek, világító testek, berendezések, ruházat, élelmiszerek, stb.),

b) a kerti berendezési és felszerelési tárgyak,

c) szaunák, jakuzzik (kereskedelmi forgalomban kapható, szerkezetileg nem beépített),

d) hobbieszközök, sportfelszerelések, barkács-felszerelések a háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-áig, biztosítási összeg nélkül kötött szerzôdés esetében (III. 4.2. pont) a biztosított épület/lakás hasznos alapterülete szerint, négyzetméterenként 17.100 Ft-ig,

e) egy háztartásban általánosan elfogadott gépjármûvek (sze- mélygépkocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez hasz- nált alkatrészei és tartozékai – a fôdarabok kivételével – a háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig, biztosítási összeg nélkül kötött szerzôdés esetében (III. 4.2. pont). A biztosított épület/lakás hasznos alapterü- lete szerint, négyzetméterenként 8.600 Ft-ig,

f) a kockázatviselés helyén tartott, a saját szükségletre termesz- tett és már betakarított termények, még lábon álló növé- nyek, illetve saját szükségletre tartott háziállatok, a háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 5%-áig, biztosítási összeg nélkül kötött szerzôdés esetében (III. 4.2. pont) a biztosított épület/lakás hasznos alapterülete szerint, négyzetméterenként 4.400 Ft-ig,

g) az idegen tulajdonú vagyontárgyak (például vendégek vagyontárgyai, vagy a biztosított munkáltatójától munka- végzés céljából átvett vagyontárgy) max. 200.000 Ft értékig.

h) Amennyiben eltérô címen lévô melléképület is biztosított, akkor az ott elhelyezett háztartási ingóságokra vonatkozóan a háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének 5%-áig, biztosítási összeg nélkül kötött szerzôdés esetében (III. 4.2. pont) a biztosított épület/lakás hasznos alapterülete szerint, négyzetméterenként 4.400 Ft-ig terjed ki a bizto- sító kockázatviselése.

2.1.3.1. Jelen szerzôdés tekintetében a Biztosító a hétköznapi értelemben vett háziállatokon (kutya, macska, baromfi, nyúl, sertés, stb.) túl háziállat kategóriába sorolja az úgynevezett hobbiállatokat is (pl. akváriumi halak, díszmadarak, aranyhörcsög, ékszerteknôs, görögteknôs, törpenyúl, vadászgörény). A Biztosító nem vállalja a kockázatot a különbözô terráriumi állatokra (pl.: kígyók), vivá- riumokra (rovarok), galambokra, valamint a hétköznapi érte- lemben hobbi- vagy díszállatoknak nem tekinthetô állatokra (ôz, majom, vaddisznó, ragadozó madarak, kis- és nagyragadozók stb.).

2.1.4. A háztartási ingóság biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:

a) a készpénz, valuta, bank- és hitelkártya, takarék- betétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítô eszközök és értékcikkek5,

b) az okirat (pl.: személyes okmányok), kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésû számítógépes programok,

c) a vízi-, légi- és motoros jármûvek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fôdarabjai,

d) a bérlôk, társbérlôk, albérlôk, fizetôvendégek vagyon- tárgyai, ha a felsoroltak nem a szerzôdésben név szerint megjelölt Biztosítottak,

e) a nem háztartási jellegû és mértékû robbanásveszé- lyes osztályba tartozó anyagok6, ingóságok.

5. Készpénz, valuta, értékpapír, bank- és hitelkártya, személyes okmá- nyok külön biztosíthatók (IV. 2.12. és 2.13. pont).

6. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tûzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok (54/2014 (XII.5) BM rendelet 9.§ (1)).

2.2. Értéktárgyak

2.2.1. Jelen feltételek szerint értéktárgyak a Biztosítottak tulajdonában álló:

a) Nemesfémek7, drágakô vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült ékszerek, órák, valamint használati és dísztárgyak.

b) 100.000 Ft egyedi érték feletti karórák, zsebórák (a készíté- sükhöz felhasznált anyagok fajtájától, minôségétôl függetle- nül). A kár rendezéséhez az óra hivatalos márkakereskedéstôl származó vásárlásának igazolása szükséges.

c) Bélyeg- és érmegyûjtemények.

d) Képzômûvészeti alkotások. Az idetartozó vagyontárgyak olyan festmények, grafikák, karcok, szobrok, melyek pél- dányszáma korlátozott és színvonalukat tekintve magas értéket képviselô mûvészeti alkotásnak nevezhetôek. Az ipar- és népmûvészeti alkotások háztartási ingóságnak és nem értéktárgynak tekintendôk, kivéve, ha az e) és f) pont alá tartoznak.

e) Valódi szôrmék, kézi csomózású vagy kézi szövésû keleti szônyegek.

f ) Antik tárgyak és különleges, nagy értékkel bíró régiségek. Az olyan ingóságok tartoznak ebbe a vagyoncsoportba, melyeknek kora, ritkaság jellege, állapota miatt kiemelt értékük van. Bútorok esetében az 1900 elôtt készült,

100.000 Ft értéket meghaladóak sorolandók ide.

2.2.2. Az értéktárgy vagyoncsoportba sorolható tárgyak ere- detét, minôsítését, értékét a kárigény érvényesítése során minden kétséget kizáróan a Biztosított köteles bizonyítani.

2.2.3. Az értéktárgy vagyoncsoportban nem válnak biztosítottá a befektetési célú nemesfém tömbök, rudak, lemezek.

2.2.4. A biztosítás nem terjed ki a vállalkozási célú8 épületek- ben, épületrészekben, vagy nem állandóan lakott lakás- ban, épületrészben, melléképületben, építményben elhe- lyezett értéktárgyakra.

2.3. Keresôtevékenység vagyontárgyai

Keresôtevékenység vagyontárgyainak tekinti a Biztosító

a) a mezôgazdasági kistermelés azon gépei, berendezéseit, ter- ményeit, valamint

b) a kisipari, kiskereskedôi és egyéb vállalkozások azon vagyontárgyait (tárgyi eszközök, készletek stb.),

amelyeket a Biztosított a kockázatviselés helyén használ vagy tárol.

2.3.1. A keresôtevékenység vagyontárgyainak biztosítása nem terjed ki

a) a mezôgazdasági kistermelés állataira,

b) a mezôgazdaság kistermelés vontató és lassú jármûveire,

c) a szalma és egyéb szárított növény bálákra.

7. Nemesfémtárgy az aranyból, ezüstbôl, platinából (a továbbiakban: nemesfém), továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteibôl készült ékszer, dísztárgy, használati tárgy.

Elôzôekben meghatározott nemesfémtárgynak tekintjük az

• aranytárgynak az aranyból vagy arany és más fémek ötvözetébôl,

• ezüsttárgynak az ezüstbôl vagy ezüst és más fémek ötvözetébôl,

• platinatárgynak a platinából vagy platina és más fémek ötvözetébôl készült tárgyakat, feltéve, hogy a tárgy nemesfém tartalma a 10%-ot eléri.

8. Vállalkozási célú épületnek, épületrésznek minôsül az az épület, lakás, melléképület, amely munkavégzésre vagy keresôtevékenység vagyon- tárgyainak tárolására szolgál és nem felel meg az állandóan tartósan lakottság feltételeinek (I. 6. pont).

III. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK MEGJELÖLÉSE

1. A Szerzôdô választása szerint a Biztosítótól elvárt szol- gáltatást meghatározhatja:

a) összegszerûen, az egyes vagyonkategóriákra érvé- nyes konkrét értéken, vagy

b) konkrét összeg megjelölése nélkül, a kár idôpont- jában a biztosított épület hasznos alapterülete alap- xxx xxxxxxxxxxxx, az épületekre vonatkozó újjáépí- tési, illetve az ingóságokra vonatkozó új állapotban történô beszerzési érték kikötésével.

2. Biztosítási összeg

A biztosítási összegek meghatározásának alapja a kocká- zatviselés helyszínéül szolgáló épületek szerzôdéskötéskori hasz- nos alapterületének figyelembevételével számított:

• épület újjáépítési érték, illetve

• az ingóságok új állapotban való beszerzésének értéke. Szerzôdô feladata meghatározni a biztosított vagyontár- gyak újjáépítési/újrabeszerzési értékét.

A Biztosító a jelen szerzôdés keretében újérték biztosí- tási kötelezettséget vállal. Az újjáépítés/pótlás keretében azt vállalja, hogy megtéríti azt az összeget, amelynek felhasználásával

• az épületek, építmények a kockázatviselés helyén, a káresemény idôpontjában érvényes forgalmi- és értékviszonyok figyelembe vételével helyreállíthatók vagy újjáépíthetôek,

• az ingóságok javíthatók vagy újra beszerezhetôek. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatá- sának (térítésének) felsô határa a szerzôdés megkötésekor meg- jelölt biztosítási összeg. A Biztosító fizetési kötelezettsége nem haladhatja meg

• az épületek, építmények káridôpontban érvényes újjáépítési-,

• az ingóságok káridôpontban érvényes új állapotban történô beszerzési

értékét.

3. Épületek és háztartási ingóságok biztosítási összegének meghatározása konkrét összegben

3.1. Épületek

A szerzôdés megkötésekor a Szerzôdô határozza meg a konkrét biztosítási összeget. A Biztosító az alul- vagy a túl- biztosítás elkerülését az egy négyzetméterre vetített – földrajzi elhelyezkedéstôl és épülettípustól függô – szerzôdéskötéskori újjáépítési értékek Szerzôdônek történô megadásával segíti.

3.2. Háztartási ingóságok

A szerzôdés megkötésekor a Szerzôdô határozza meg a konkrét biztosítási összeget. A Biztosító az alul vagy a túlbiz- tosítás elkerülését a kárrendezési tapasztalatai alapján meghatáro- zott, egy négyzetméterre vetített, új állapotban történô beszerzési érték megadásával segíti a Szerzôdôt.

3.3. Az épületekre és a háztartási ingóságokra a Biztosító által java- solt biztosítási összegek elfogadása esetén a Biztosító nem vizs- gálja az esetleges alulbiztosítást és nem él az aránylagos térítés lehetôségével (Általános feltételek VIII. 8.1. és VIII. 9. pont). A tényleges alulbiztosítás elkerülésére a Biztosító által javasoltnál magasabb biztosítási összeg alkalmazása indokolt lehet – ennek meghatározása a Szerzôdô feladata –, azonban ebben az esetben a Biztosító a káresemény bejelentésekor vizsgálja az alul-, illetve túlbiztosítottságot.

3.4. A szerzôdés hatálya alatt a Szerzôdô kötelessége az alul- és vagy túlbiztosítás elkerülése, a biztosítási összegek évenkénti felülvizsgálata (Általános feltételek IX.1.2.).

4. Épületekre és háztartási ingóságokra konkrét összeg megjelölése nélkül létrejövô szerzôdés

Ezen szerzôdések esetében a szerzôdés megkötésekor az aján- laton, a kötvényen, majd az éves értesítô levélben nem kerül feltüntetésre konkrét biztosítási összeg. A szolgáltatás összegét a Biztosító az alábbiak szerint határozza meg.

4.1. Épületek

A Biztosító az ajánlaton a hasznos alapterület megadásával fel- tüntetett épület/lakás és melléképületek, valamint az építmé- nyek vonatkozásában a káridôponti újjáépítési/helyreállí- tási költségek térítésére vállal kötelezettséget.

A Biztosító a káridôponti helyreállítási (javítási) költségeket, illetve a károsodott épülettel/melléképülettel/építménnyel azo- nos méretû, mûszaki kialakítású épület/melléképület/építmény a kockázatviselés helyén történô újraépítési költségeit téríti meg. A közlési kötelezettség betartása mellett (III. 5.3. pont) – a hasz- nos alapterület helyes meghatározása esetén – sem alulbiztosítás, sem túlbiztosítás nem fordulhat elô.

4.2. Háztartási ingóságok

A Biztosító az ajánlaton a hasznos alapterület megadásával feltün- tetett épületben/lakásban és melléképületekben elhelyezett ház- tartási ingóságokra vonatkozóan vállalja azok káridôponti helyreállítási/javítási, illetve újrabeszerzési költségeit.

A közlési kötelezettség betartása mellett (III. 5.3. pont) – a hasz- nos alapterület helyes meghatározása esetén – sem alulbiztosítás, sem túlbiztosítás nem fordulhat elô.

5. A hasznos alapterület meghatározása

Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál min- den esetben a hasznos alapterületeket (a falak belsô oldala által körbehatárolt terület) kell figyelembe venni. Az alapterületet egész négyzetméterben kell megadni a kerekítés szabályainak megfelelôen.

5.1. Több lakásos épületben lévô lakás biztosítása esetén az alapterü- letet az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:

a) Teljes alapterülettel (100%) kell számolni:

• a lakás összes helyiségét (szoba, konyha, fürdôszoba, WC, közlekedô, elôszoba, kamra, stb.),

• tetôtéri lakás esetében az 1,90 m belsô magasságot elérô területeket9,

• a lakáson belül kialakított galériát;

b) 50%-os alapterülettel kell számolni:

• a teraszt, erkélyt, loggiát.

c) Amennyiben a lakással azonos kockázatviselési címen a Biztosított tulajdonában nem lakás célú helyiség (garázs, tároló, pince) is van, melyet a Szerzôdô biztosítani kíván, úgy azt a melléképület kategóriában kell megadni 100%-os alapterülettel.

5.2. Ház, házrész (ikerház, sorház) biztosítása esetén az alapterületet az alábbiak figyelembe vételével kell meghatározni:

A ház, ikerház, sorház esetén a házrész egy tetôszerkezet alatt lévô helyiségeibôl

a) teljes alapterülettel (100%) kell számolni:

• a lakás összes lakás célú helyiségét (szoba, konyha, fürdôszoba, WC, elôszoba, közlekedô, kamra, stb.)

• a lakás tetôtérben kialakított 1,90 m belsô magasságot elérô összes lakáscélú helyiséget10,

9. Tetôtéri lakás esetében az 1,90 m belsô magasság alatti területeket a hasznos alapterületbe nem kell beszámítani.

10. Tetôtéri lakás esetében az 1,90 m belsô magasság alatti területeket a hasznos alapterületbe nem kell beszámítani.

• a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket,

• a lakáson belül kialakított galériát,

• az üvegverandát és télikertet.

b) 50%-os alapterülettel kell figyelembe venni:

• a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán stb.),

• a lakóépületben bárhol lévô mûhelyt, garázst,

• terasz, erkély, loggiát, tornácot.

c) Amennyiben ház/házrésszel azonos kockázatviselési címen lévô, a Biztosított tulajdonában a fôépülettôl különálló vagy melléépített, de külön tetôszerkezettel rendelkezô mellék- épület (garázs, tároló, hobbymûhely, ól, istálló, stb.) van, vagy kizárólagosan melléképület kerül biztosításra, annak alapterületét a melléképület kategóriában 100%-os alapte- rülettel kell figyelembe venni.

5.3. Az alapterületek pontos meghatározása a Szerzôdô fel- adata. Az alapterületek pontatlan meghatározásából eredô következ-ményeket a Biztosított viseli, amelynek következményeként a Biztosító aránylagos térítést alkal- maz (Általános feltételek VIII. 7.1. és 7.2. pontok).

6. Medence, keresôtevékenység vagyontárgyai és értéktár- gyak biztosítása esetén a Szerzôdô feladata meghatározni azok újjáépítési/újrabeszerzési értékét.

7. Önállóan határozandó meg és kezelendô minden vagyonkategó- ria biztosítási összege.

A vagyonkategóriák biztosítási összegei nem vonhatók össze. A kárrendezés során a Biztosító jogosult az alulbiztosítottsá- got az egyes vagyonkategóriák vonatkozásában külön-külön megvizsgálni.

8. A kárbiztosítás egyéb kiegészítô kockázatainak biztosítási össze- gét a Szerzôdô a szerzôdéskötéskor a saját igényei alapján hatá- rozza meg a Biztosító által meghatározott maximális biztosítási összeg erejéig. A kiegészítôk esetében a Biztosító alulbiztosított- ságot nem vizsgál, de a helytállási kötelezettsége csak a kötvény- ben megjelölt összeghatárig áll fenn.

9. A Biztosító a biztosítási összegek rögzítésénél a matematikai kerekítés szabályait alkalmazva jár el, az egyes vagyonkategóri- ákra vonatkozó értékeket egész ezer forintokban határozza meg.

IV. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szerzôdés alapján a Biztosító az alább felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkat téríti meg, ameny- nyiben azok a Biztosított akaratától függetlenül, elôre nem lát- ható, hirtelen, véletlen, váratlan módon következnek be.

1. Alapbiztosítási események

1.1. Tûz

Jelen feltételek szempontjából tûznek minôsül a terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.

A tûz biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a rendeltetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôhatás- nak kitett vagyontárgyakban (pl.: kéményszerkezet, kazán), továbbá az elektromos vezetékekben, beren- dezésekben, készülékekben, gépekben keletkezô tûzkárokat, ha a tûz más tárgyakra nem terjedt tovább11,

11. Az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépek- ben keletkezô tûzkárok, ha a tûz más tárgyra nem terjedt tovább, külön díj ellenében biztosíthatóak (IV. 2.18. j) pont).

b) az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban kelet- kezett tûzkárokat,

c) a pörkölôdés, hô hatására történô szín- vagy alak- változás formájában keletkezô károkat, amennyiben azok nem a feltétel szerinti tûzkár következményei,

d) a füst- vagy koromszennyezôdés formájában keletkezô károkat, ha azok nem tényleges tûzkár következményei12,

e) azt a tûzkárt, amely a kockázatviselési helyen rob- banásveszélyesnek minôsülô anyagok (6. lábjegyzet) nem háztartási mértékû vagy jellegû felhasználásá- val, tárolásával összefüggésben következik be.

1.2. Robbanás

Jelen feltételek szempontjából robbanás alatt a gázoknak és gôzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rend- kívül gyors energia felszabadulása értendô. Robbanás kárnak minôsül továbbá, ha két egymástól elválasztott térben létrejövô nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása (roncsolódása, károso- dása) következtében pillanatok alatt kiegyenlítôdik.

A robbanás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) szeszesital lepárlása következtében keletkezett rob- banás okozta károkat,

b) a hangrobbanás által okozott károkat,

c) a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szeny- nyezése által okozott károkat,

d) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér össze- roppanása által okozott károk,

e) azt a robbanáskárt, amely a kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minôsülô anyagok (6. lábjegy- zet) nem háztartási mértékû vagy jellegû felhaszná- lásával, tárolásával összefüggésben következik be,

f) azt a robbanáskárt, amely olyan épületben/lakás- ban keletkezett, ahol gázpalack tárolását az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet13 tiltja, és a robbanás kiváltó oka a propán-bután xxxxxxxxx használatára, tárolá- sára vezethetô vissza.

1.3. Villámcsapás

Megtéríti a Biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkezô károkat.

1.4. Villámcsapás másodlagos hatása

A Biztosító megtéríti a villámcsapás indukciós hatása által az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, vezetékekben, szerelvényekben okozott károkat is, amennyiben a kockázat- viselési helytôl számított 1000 m-en belüli villámcsapás tényét és a másodlagos hatás lehetôségét a meteorológiai adatok egyértelmûen alátámasztják.

1.5. Vihar

Biztosítási eseménynek minôsül, ha a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérô, vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

1.5.1. Megtéríti a Biztosító azokat a károkat is,

• amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált, a káresemény elôtt zárt nyílászáróján,

• az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített és karban- tartott tetôfedésén keresztül, a viharral egyidejûleg beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban, továbbá

12. A tûz nélküli füst- és koromszennyezôdés károkat a Biztosító külön díj megfizetése nélkül vállalja a IV. 3.3. pont szerint.

13. Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet össze- omlását idézheti elô (191. § (8) bekezdés).

• a vihar által az építésügyi szabványok által elfogadott anyagú és szakszerû technológiával felrakott külsô homlokzati hôszigetelésben, a hôszigetelô elemek felszakításával oko- zott károkat,

• a redônyökben okozott károkat, valamint

• azokat a károkat, amelyeket a vihar által a biztosított vagyontárgyakra rádôlô, ráesô saját vagy idegen ingatlanról származó tárgyak okoznak.

1.5.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a keletkezô légmozgások által a helyiségeken belül, valamint

b) a szabadban tartott ingóságokban14, a szabadban tar- tott növényi kultúrákban15,

c) az üveg és polikarbonát tetôkben, korlátokban, vala- mint az épületek egyéb üvegezésében16, külsô vako- latában, burkolatában (kivéve a hôszigetelô elemek felszakításával járó), festésében keletkezô17, vihar által okozott károkat,

d) a napkollektorokban, napelemekben okozott káro- kat18, valamint

e) az építésügyi szabványok be nem tartására, nem megfelelô anyagok alkalmazására, vagy az elôírt szakszerû technológia elmulasztása miatt keletkezett károkat.

1.6. Felhôszakadás és villámárvíz

Jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minôsül,

• amikor 24 órán belül a 25 mm-t meghaladó mennyiségû csapadékvizet a szabályszerûen kialakított és karbantartott mesterséges vízelvezetô rendszerek (árkok, csatornák) és természetes vízelvezetôk (patakok, folyók) elnyelni képte- lenek, vagy

• amikor egy viszonylag kis területen olyan mennyiségû víz gyûlik össze, aminek következtében a természetes vízelvezetôk – patakok, folyók – kilépnek medrükbôl,

és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiségekbe ömölve a biztosított épületekben, illetve az ott elhelyezett, bizto- sított vagyontárgyakban kárt okoz.

1.6.1. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) az épületek, építmények külsô vakolatában, burko- latában, festésében19 bekövetkezô károkat,

b) a gombásodás és penészesedés formájában jelentkezô károkat,

c) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületrészek elöntése esetén az ott elhe- lyezett ingóságokban keletkezô károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

d) a csapadékvíz el/levezetô csatornáinak telítôdése miatti repedések, törések által bekövetkezô károkat20,

e) a biztosított épület falazatán át felszivárgó, beszi- várgó csapadék, illetve talajvíz okozta károkat,

f) a biztosított épület alapteste alá bejutó csapadék, illetve talajvíz okozta épületsüllyedés károkat.

1.7. Jégverés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a rongálódási károkat, amelyeket a biztosított épületek – építés- ügyi szabványok által általánosan végleges fedéseként elfogadott

14. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.7. pont)

15. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.8. pont)

16. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.3. pont)

17. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.18. f ) pont)

18. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.5. pont)

19. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.18. g) pont)

20. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.2. pont)

anyagú és szakszerû technológiával megépített és karbantartott

– tetôfedésében, homlokzatában, redônyeiben, egyéb épülettar- tozékaiban, épület-felszerelési tárgyaiban, valamint az építmé- nyekben a jégverés vagy jégesô okoz.

Megtéríti a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a jégverés vagy jégesô által megrongált fentiek szerinti tetôfedésen keresz- tül a biztosítási eseménnyel egyidejûleg a biztosított épületekbe beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

1.7.1. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg a kockázatviselés helyén

a) az épületek üveg- és polikarbonát tetôiben, korláta- iban, valamint az épületek egyéb üvegezésében21,

b) lábon álló növényekben, gyümölcsösökben22,

c) a szabadban tartott ingóságokban23,

d) a napkollektorokban, napelemekben24 okozott károkat,

e) a háziállatok elhullását eredményezô károkat,

f) az épület végleges tetôfedésében keletkezett azon esztétikai károkat (pl.: horpadás), melyek a héja- zat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják25,

g) a káresemény bekövetkezte elôtt szilárdságában már meggyengült (feltáskázódott, málló, pergô, repede- zett, stb.) homlokzatokban okozott károkat,

h) az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelô anyagok alkalmazása, vagy az elôírt szakszerû technológia be nem tartása miatt keletke- zett károkat.

1.8. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azo- kat a károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények tetôszerkezetében vagy tetôsíki ablakainak szerkezetében az épí- tésügyi szabványok által végleges fedésként, tetôsíki nyílászáró- ként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített és karbantartott tetôszerkezetben, tetôfedésben vagy tetôsíki ablak szerkezetében a hónyomás vagy jég súlya okoz.

Megtéríti a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a hónyomás vagy jég súlya által megrongált, fentiek szerinti tetôfedésen vagy tetôsíki ablakon keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejûleg a biztosított épületekbe beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Megtéríti a Biztosító a lecsúszó hó vagy jég által a biztosított épületekben okozott károkat is.

1.8.1. Hónyomás biztosítási eseményre vonatkozóan a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva 15 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

1.8.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a tetôsíki ablak üvegezésében26,

b) az épületek üveg- és polikarbonát tetôfedésében27

c) lábon álló növényekben, gyümölcsösökben28,

d) a szabadban tartott ingóságokban29,

e) a napkollektorokban, napelemekben keletkezett károkat30,

21. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.3. pont)

22. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.8. pont)

23. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.7. pont)

24. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.5. pont)

25. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.18. g) pont)

26. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.3. pont)

27. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.3. pont)

28. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.8. pont)

29. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.7. pont)

30. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.5. pont)

f) az építésügyi szabványok, illetve karbantartási köte- lezettség, nem megfelelô anyagok alkalmazása, vagy az elôírt szakszerû technológia be nem tartása miatt keletkezett károkat (meggyengült, elöregedett tetôszerkezetek, lécezés stb. kárai).

1.9. Árvíz

Biztosítási eseménynek minôsül, ha az állandó vagy idôszakos jellegû természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, álló- vizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az idôjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz – az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével31 – az árvíz szempontjából védettnek, mente- sítettnek minôsített területen32, a kockázatviselés helyén lévô, biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

1.9.1. Árvíz biztosítási eseményre vonatkozóan a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva 15 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

1.9.2. Jelen feltételek alapján nem téríti meg a Biztosító a kárt, függetlenül attól, hogy az egy árvízi hatás következmé- nyeként jelentkezik, amennyiben:

a) az nyílt ártéren33 vagy hullámtéren34 következett be,

b) azt a talajvízemelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkezô talajmoz- gás okozta,

c) azt belvíz okozta.

1.10. Földrengés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérô földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

1.11. Földcsuszamlás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a föld- felszín alatti talajrétegek váratlan, lejtô irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

1.11.1. Földcsuszamlás biztosítási eseményre vonatkozóan a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva 15 napos vára- kozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

1.11.2. Nem tekinthetô váratlan eseménynek, ha a földcsuszam- lás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.

1.11.3. Jelen szerzôdés szempontjából nem tekinthetô várat- lan eseménynek, ha a szerzôdéskötés idôpontjában a Szerzôdônek vagy a Biztosítottnak tudomása volt, vagy lehetett a földcsuszamlás veszélyérôl, így különösen akkor, ha a szerzôdéskötést megelôzô 5 évben a kocká- zatviseléssel érintett területen igazolhatóan történt föld- csuszamlás esemény, függetlenül attól, hogy az építke- zés vagy tulajdonszerzés idôpontjában ez még nem volt ismert a Szerzôdô vagy a Biztosított számára.

31. Árvízvédelmi mû: az elsôrendû, másodrendû, harmadrendû árvízvé- delmi vízi-létesítmény, valamint annak mûtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védôképességét, rendeltetésszerû hasz- nálatát biztosítja, illetve szolgálja.

32. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek, amelyek védelmére elsôrendû árvízvédelmi mûnek minôsített árvízvé- delmi töltés épült.

33. Nyílt ártér: Az árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér.

34. Hullámtér: A folyó és az árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.

1.11.4. Jelen biztosítási feltételek alapján a Biztosító nem téríti meg a földcsuszamlás által a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban okozott károkat.

1.12. Kô-, szikla- és földomlás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a kô-, szikla- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

1.12.1. Kô-, szikla- és földomlás biztosítási eseményre vonat- kozóan a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva 15 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázat- viselése nem terjed ki.

1.12.2. Nem tekinthetô váratlan eseménynek, ha a kô-, szikla- és földomlás veszélyének ismeretében építkeztek, füg- getlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.

1.12.3. Jelen szerzôdés szempontjából nem tekinthetô várat- lan eseménynek, ha a szerzôdéskötés idôpontjában a Szerzôdônek vagy a Biztosítottnak tudomása volt vagy lehetett a kô-, szikla- és földomlás veszélyérôl, így külö- nösen akkor, ha a szerzôdéskötést megelôzô 5 évben a kockázatviseléssel érintett területen igazolhatóan történt kô-, szikla- vagy földomlás esemény függetlenül attól, hogy az építkezés vagy tulajdonszerzés idôpontjában ez még nem volt ismert a Szerzôdô vagy a Biztosított számára.

1.12.4. Jelen biztosítási feltételek alapján a Biztosító nem téríti meg a kô-, szikla- és földomlás által a támfalakban, mes- terséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban okozott károkat.

1.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

1.13.1. Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezésérôl a kár bekövetkezéséig a Biztosító, a Szerzôdô, a Biztosított, vagy az illetékes hatóság tudott.

1.13.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a bányák földalatti részeinek beomlásából, valamint

b) az alapok alatti talajsüllyedésbôl, a padozat alatti fel- töltések ülepedésébôl származó károkat.

1.14. Idegen jármû ütközése, idegen tárgy ráesése

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító, ha nem a Szerzôdô vagy Biztosított tulajdonában vagy használatában lévô jármû, légi jármû, egyéb tárgy, vagy ezek alkatrésze, rako- mánya a cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen a bizto- sított vagyontárgyakban ütközéssel, levegôbôl történô ráeséssel kárt okoz.

1.14.1. A biztosítási esemény igazolásának feltétele:

a) ismeretlen jármû károkozása esetén a rendôrségnél tett feljelentés igazolása,

b) a Szerzôdô/Biztosított által ismert okozó jármû esetén, a gépjármû vezetôjének felelôsség elismerô nyilatkozata, vagy ennek hiányában a rendôrségnél tett feljelentés igazolása.

1.14.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a Biztosító a vandalizmussal okozott károkat35.

35. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.6. pont)

1.15. Idegen tárgyak rádôlése

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító, ha a kockázatviselés helyén idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra kívülrôl rádôl, és ezzel a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. Idegen tárgynak minôsítjük azokat a tárgyakat, amelyek a kárese- mény idôpontjában nem voltak a Szerzôdô vagy a Biztosítottak bármelyikének tulajdonában, illetve használatában, nem bérelt, nem kölcsönvett, nem lízingelt tárgyak, illetve nem az ô érde- kükben használták fel azokat és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre, tárolásra.

1.15.1. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg a szabadban tartott ingóságokban36 okozott károkat.

1.16. Ónos esô

Jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minôsül és meg- téríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket az ónos esô által megfagyott jég súlya vagy a növényzetre ráfagyott jég súlya miatt letörô vagy kidôlô növényzet (jellemzôen fák) a biztosított tetôszerkezetekben, csatornákban, külsô épületfelszerelési elemek- ben, a biztosított medencében, illetve az építményekben okoz. Megtéríti továbbá a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a jég súlya vagy a jég súlya miatt letörô vagy kidôlô növényzet által megrongált tetôfedésen keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejûleg a biztosított épületekbe bejutó csapadék okoz a biz- tosított vagyontárgyakban.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) az épületek üveg- és polikarbonát tetôiben, korláta- iban, valamint az épületek egyéb üvegezésében37,

b) a szabadban tartott ingóságokban38, állatokban, lábon álló növényekben39, terményekben és takarmányokban,

c) a napkollektorokban, napelemekben okozott károkat40,

d) az építésügyi szabványok, illetve karbantartási köte- lezettség, nem megfelelô anyagok alkalmazása, vagy az elôírt szakszerû technológia be nem tartása miatt keletkezett károkat (meggyengült, elöregedett tetôszerkezetek, lécezés stb. kárai).

1.17. Hirtelen hó- és jégolvadás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amikor a hirtelen megenyhülô idôjárás miatt felolvadó hóból és jégbôl keletkezô olvadékvizet az átfagyott talaj nem képes elvezetni, aminek következtében összegyûlô olvadékvíz a talajon áramolva kívülrôl bejut a biztosított helyiségekbe és a biztosított épületekben, illetve az ott elhelyezett, biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

1.17.1. Hirtelen hó- és jégolvadás biztosítási eseményre vonat- kozóan a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva 15 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázat- viselése nem terjed ki.

1.17.2. Jelen kockázat alapján nem minôsül biztosítási esemény- nek a belvíz, amikor az olvadékvíz összegyûlésének oka a talajrétegek vízzel való telítettsége, a talajvízszint meg- emelkedése vagy töltések alatt átszivárgó víz.

1.17.3. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) az épületek, építmények külsô vakolatában, burko- latában, festésében bekövetkezô, valamint

b) a gombásodás és penészesedés formájában jelentkezô károkat, továbbá

36. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.7. pont)

37. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.3. pont)

38. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.7. pont)

39. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.8. pont)

40. Külön díj ellenében biztosítható (VI. 2.5. pont)

c) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületrészek elöntése esetén az ott elhe- lyezett ingóságokban keletkezô károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

d) a csapadékvíz el/levezetô csatornáinak telítôdése miatti repedések, törések által bekövetkezô károkat,

e) a biztosított épület falazatán át felszivárgó, beszi- várgó csapadék, illetve talajvíz okozta károkat,

f) a talajvízszint emelkedésével összefüggô károkat,

g) a biztosított épület alapteste alá bejutó csapadék, illetve talajvíz okozta épületsüllyedés károkat.

2. A kárbiztosítás külön díj ellenében biztosítható esemé- nyei, vagyontárgyai

Az alább felsorolt biztosítási események által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott károk a jelen feltételek alapján csak akkor térülnek meg, ha azokra a Szerzôdô a külön díjat megfi- zette, kivéve, ha a Biztosító az ajánlaton és a kötvényen feltün- tette, hogy a kockázatot a külön díj megfizetése nélkül vállalja.

2.1. Betöréses lopás, rongálás, rablás

2.1.1. Betöréses lopás

Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be

a) ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévô épület lezárt helyiségébe erôszakkal behatol,

b) ha olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, mely- nek az alsó éle az alatta lévô járószinttôl mérve 3 méternél magasabban van, és ezen szintkülönbségen belül nincs fel- jutást segítô beépített létra vagy állványzat,

c) ha a tettes a lopást vélhetôen ál-, hamis vagy zárfésûs kulcs- csal, illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külsô szemrevé- telezéssel erôszakos behatolásra utaló nyomot, de a füg- getlen igazságügyi zárszakértô az idegen eszköz használatát igazolja,

d) ha a tettes a lopást a szerzôdés szerinti betöréses lopás, rab- lás vagy besurranás megvalósulásával megszerzett kulccsal követte el.

Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterû, meg- határozott rendeltetésû részét tekintjük.

Lezárt helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födém- szerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:

• a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),

• a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

Biztonsági zárnak minôsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros hengerzár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôség száma meghaladja a 10.000-et, és az egyedileg minôsített lamel- lás zár.

2.1.1.1. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító a társasházi, lakás- szövetkezeti lakóközösségek által közösen használt tárolóból történt betöréses lopáskárt a betörésvédelmi táblázat nem állan- dóan lakott épület háztartási ingóságokra vonatkozó, minimális mechanikai védettségi szintjéhez tartozó limitig téríti meg.

2.1.1.2. Nyitva hagyott nyílászárón át történô behatolási mód esetén (2.1.1. b) pont alatt meghatározott elkövetési mód) a betörés- védelmi táblázat minimális mechanikai védettségi szintjéhez tar- tozó térítési limitig vállalja a biztosító a károk megtérítését, az épület/lakás általános védettségi szintjétôl függetlenül.

2.1.1.3. A Biztosító nem téríti meg a folyósokról és közlekedôkrôl eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították, zárható.

2.1.2. Rablás

Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biz- tosított tárgyak eltulajdonítása során a Biztosított ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdeké- ben öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

Megtéríti a Biztosító a Biztosított öntudatlan állapotban történô kifosztását, valamint a közvetlen testi fenyegetés nélküli rablást, amennyiben a tettes a Biztosított testén (nyakán, kezében, hátán, karján) lévô vagyontárgyat váratlan, hirtelen cselekvéssel eltulaj- donítja (lerántotta, letépte a Biztosítottról, vagy kitépte a kezébôl).

2.1.2.1. Nem téríti meg a Biztosító a zsebtolvajlással, vagy észrevétlenül történô lopásokkal okozott károkat.

2.1.3. Rongálás

Rongálás biztosítási esemény alapján a Biztosító megtéríti a betöréses lopás, rablás bekövetkezésével vagy annak kísérleté- vel összefüggô rongálási károkat, beleértve az épületrongálási és épület-felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, ameny- nyiben a Szerzôdô biztosítási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként. Az épületszerkezeti elemeket ért betöréses lopással okozott kár maximális térítési limitjeit szintén a feltétel „Általános betörésvédelmi elôírás” fejezete tartalmazza.

2.1.3.1. Nem az eltulajdonításra, vagy bejutásra irányuló – szán- dékos – rongálási károkra (vandalizmus) csak abban az esetben nyújt szolgáltatást a Biztosító, ha az ezen koc- kázatra vonatkozó külön díjat a szerzôdô megfizette (IV.

2.6. pont).

2.1.4. A betöréses lopás, rongálás és rablás során keletkezett kár térítésének feltételei:

a) Az adott eseményre vonatkozó, rendôrségnél tett feljelentés igazolása.

b) A biztosított ingatlan védettsége összességében legalább megfeleljen az Általános betörésvédelmi elôírásban meghatározott minimális mechanikai védelem követelményeinek, függetlenül attól, hogy a behatolás a biztosított ingatlan mely részén történt.

2.2. Vízkár

Vízkár biztosítási eseménynek minôsül

• a kockázatviselés helyén belüli víz-, csatorna-, hûtési-, fûtési víz- és gôzvezetékek, valamint egyéb épületgépé- szeti vezetékek (napkollek-torok, napelemek, geotermikus rendszerek vezetékei, stb.), valamint a biztosított medence vízgépészeti vezetékeinek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása,

• a vezetékek dugulása,

• az épület- és medencegépészeti vezetékek tartozékainak, szerelvényeinek és a vezetékre kapcsolt háztartási gépeknek a törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, vagy a vezetékek dugulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, gôz, vagy egyéb folyadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár,

• az akvárium törése, repedése következtében kifolyó víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezô kár,

• a szakszerûen kialakított aknában történô vízóraelfagyás.

2.2.1. Vízkár biztosítási eseményre vonatkozóan a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva 15 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

2.2.2. A Biztosító megtéríti

• a biztosított épület vagy medence részét képezô sérült veze- tékszakasz kárának elhárításához szükséges feltárás, csere

és helyreállítás költségét abban az esetben is, ha a vezeték törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása a biztosított épülethez tartozó telken, a talajszint alatt követ- kezett be,

• a biztosított épület részét képezô vezetékszakasz dugulásá- nak elhárításához szükséges költségeket abban az esetben is, ha a dugulás a biztosított épülethez tartozó telken követke- zett be,

• a vízkár biztosítási esemény következtében kiáramló víz, gôz, vagy egyéb folyadék által a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat,

• az elfagyott vízóra cseréjének költségét.

2.2.3. A sérült vezeték vagy vezetékszakasz javításának vagy pótlásának költségeit a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig, de maximum 6 m-ig téríti meg a Biztosító.

2.2.4. Kültéren – de a biztosított ingatlanon, telken belül (kert- ben) – történô meghibásodás esetén a hibás vezetéksza- kasz javításához vagy cseréjéhez szükséges, de maxi- mum 3 m3 földmunka költségét téríti meg a Biztosító.

2.2.5. Nem téríti meg a Biztosító

a) a kár elhárításához technológiailag nem indokolt vezetékrész javításának vagy pótlásának a költségeit,

b) az épület felújításával kapcsolatos károkat,

c) a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl.: csaptelepek, fûtôtestek, stb.)41 és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó berendezés (pl.: kazán), ház- tartási gép (pl.: mosó- vagy és mosogatógép) javítá- sának vagy pótlásának a költségeit,

d) az elfagyásból eredô kárt42 (kivéve vízóraelfagyás), a kiömlô folyadék értékét43,

e) a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô károkat,

f) valamint az akvárium üvegezésében és tartalmában (halak, növények, szûrôk, egyéb felszerelések) kelet- kezett károkat.

2.3. Épületüvegezés törése

2.3.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a bizto- sított épületek és lakások szerkezetileg beépített

• ajtóinak és ablakainak,

• erkélyeinek és loggiáinak,

• korlátainak,

• üvegtetôinek,

• üvegtégláinak és üvegfalainak,

• télikertjeinek,

• taposóüvegeinek,

• kirakatainak,

• szaunájának üvegezésében, valamint az üvegezést helyettesítô polikarbonát felületeiben, továbbá

• a biztosított medence üveg- vagy polikarbonát fedésében bekövetkezô törés- és repedéskárokat.

2.3.2. Üvegtörés biztosítási eseményre vonatkozóan a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva 15 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosí- tási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

2.3.3. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a Biztosító:

a) az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

b) a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák,

41. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 18. a) pont)

42. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 18. c) pont)

43. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.10. pont)

c) a tükörfelületek44,

d) a zuhanykabinok üvegezésében45 keletkezett károkat,

e) az üveg felületén lévô bevonatok és fóliák (fényvédô, díszítô, stb.) felületén karcolással, pattogzással kelet- kezett károkat,

f) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait,

g) az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asz- talos, lakatos, kômûves) munkák költségeit,

h) a sérült üvegfelületet rögzítô tartószerkezet elhasz- nálódása vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségeit46,

i) a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületele- mek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségeket (pl.: üveggel egybeépített ajtópa- nel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redôny, vagy bármilyen árnyékoló szerkezet többletköltsége stb.)47.

2.4. Ingóságok körébe tartozó és egyéb különleges üvegek biztosítása

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító

• a zuhanykabinok, kádparavánok,

• a kandalló és cserépkályha ajtók üvegezésének, valamint a biztosított háztartási ingóságok körében

• az üvegasztalok,

• a bútorüvegek,

• az üvegmosdók,

• szauna-ajtók és ablakok üvegezésének,

• a tükrök,

• az akváriumok és terráriumok,

• a tûzhelyek üvegkerámia fôzôlapjainak,

• bármely tûzhely üvegtetejének, üveg fôzôlapjának, sütô elôlapjának

törés és repedés kárait.

2.4.1. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.4.2. A különleges üvegek törésére vonatkozóan a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva 15 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

2.4.3. Nem téríti meg a Biztosító

a) a bútorüvegek, tükrök antik jellegébôl következô értéktöbbletet, valamint

b) a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló búto- rok, keretek kárait.

2.5. Napkollektorok, napelemek biztosítása

Biztosítási eseménynek minôsül és külön díj megfizetése elle- nében megtéríti a Biztosító a kockázatviselés helyén lévô, az elôírásoknak és szabványoknak megfelelôen rögzített

• napkollektorokban és napelemekben az alapbiztosítási eseményekbôl bekövetkezô törés- és repedéskárait, továbbá

• a biztosított épületek tetôszerkezetén vagy 3 m feletti hom- lokzati felületén elhelyezett napkollektorokban és napele- mekben vandalizmussal, eltulajdonítással okozott károkat.

2.5.1. A vandalizmussal, eltulajdonítással okozott károk rende- zésének feltétele a rendôrségen tett feljelentés igazolása.

44. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.4. pont)

45. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.4. pont)

46. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.18. d) pont)

47. Amennyiben a sérült üvegtábla cseréje csak a bennfoglaló szerkezet (pl. bejárati ajtó lap, stb.) teljes cseréjével oldható meg, jelen kockázat alap- ján a Biztosító kizárólag a sérült üvegfelület méretére és minôségére vetített üvegezés költségeit vállalja megtéríteni. A teljes szerkezet cseréje külön díj ellenében (IV. 2.18. e) pont) biztosítható.

2.5.2. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.5.3. Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése

a) a napkollektorok, napelemek gyártási, szállítási vagy telepítési hibájával összefüggésbe hozható törés, repedés káraira,

b) a homlokzaton 3 méter alsó él-magasság alatt, vagy a talajszinten elhelyezett elemekben vandalizmussal, eltulajdonítással okozott károkra,

c) lakott területen kívüli, nem állandóan lakott épüle- teken elhelyezett elemekben vandalizmussal, eltulaj- donítással okozott károkra.

2.6. Vandalizmus, leszerelés, graffiti

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a biz- tosított épületek, valamint az építmények külsô felületén vagy a talajhoz rögzített, használati jellegénél fogva szabadban lévô épület-felszerelési tárgyak, mint

• kaputelefon külsô egysége,

• kapunyitó motor,

• klíma, szellôztetô rendszer,

• kamera, külsô riasztó egység,

• postaláda,

• kerítés és kapu elemek,

• épület bejárati ajtó,

• rögzített lámpatest, rögzített játszótéri játék, rögzített pad,

• ereszcsatorna,

• villámhárító-, antenna- és kábel tv rendszer,

• szennyvíz átemelô szivattyú, valamint hôszivattyú

rongálás, leszerelés és eltulajdonítás miatti helyreállítási vagy újrabeszerzési költségét, valamint ezeknek, illetve a biztosított épületek építmények külsô felületeinek graffitik miatti helyreál- lítási költségeit.

2.6.1. Graffiti szennyezés esetében a Biztosító elsôdlegesen a károsodott felület, vagy épület-felszerelési tárgy indokolt tisztítási költségét téríti meg, amennyiben az mûszakilag nem kivitelezhetô vagy nem járt eredménnyel, akkor a felület újrafestésének költségét.

2.6.2. A Biztosító térítésének feltétele

a) a rendôrségnél tett feljelentés igazolása,

b) az ingatlan udvarán történô károkozás esetén a bizto- sított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas, zárható kerítéssel rendelkezzen.

2.6.3. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként, az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.6.4. Nem téríti meg a Biztosító

a) a lakott területen kívüli, nem állandóan lakott épü- letek esetében keletkezô károkat,

b) az elhasználódásból, nem rendeltetésszerû haszná- latból, karbantartás elmulasztásából, vagy karban- tartási hibából adódó károkat,

c) az épület közvetlen utcafronti homlokzatán elhelyezett klíma, kamera és riasztó egységeket, ha azok rög- zítési magassága a közterületi járószinttôl 3 m-nél alacsonyabb,

d) az utcafronti színesfém ereszcsatornák levezetô ele- meiben leszereléssel, eltulajdonítással okozott károkat,

e) a kaputelefon külsô egységének megrongálása, lopása által a belsô (erôsítô) egységben keletkezett károkat,

f) az antenna- és kábel tv rendszer megrongálása, lopása miatt a rákapcsolt berendezésekben keletke- zett károkat,

g) az épület üvegezésében keletkezett károkat48.

48. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.3. pont)

2.7. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a ház- tartási ingóság kategóriába tartozó, használati jellegüknél és kialakításuknál fogva folyamatos szabad térben történô tárolásra alkalmas

• kerti bútorban, hintaágyban, napágyban, napernyôben,

• ruhaszárítóban,

• grillsütôben,

• kerti gyerekjátékban (nem rögzített csúszda, hinta, trambu- lin, homokozó)

• nem motoros vagy elektromos mûködtetésû kerti szerszá- mokban (pl.: ásó, kapa, gereblye),

• robotfûnyírókban (április 1. és október 31. között történô biztosítási eseményekre vonatkozóan),

• locsolótömlôben és tartozékaiban,

• kerti létrában,

• mobil (emberi vagy gépi erôvel mozgatható) medencében, jakuzziban,

• háziállatokban (kivéve ló, marha), valamint

• amennyiben kizárólag napközben – a használat elôtt vagy után átmenetileg hagyták kint a biztosított ingatlan kert- jében vagy udvarán –, úgy a kerékpárban, babakocsiban, akkumulátoros gyermek kisutóban, -traktorban, -motorban

a kockázatviselési helyen az alapbiztosítási események, valamint a rongálás vagy eltulajdonítás miatt keletkezô károkat.

2.7.1. A rongálási és lopási károk esetében a Biztosító térítésé- nek feltétele:

a) a biztosított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel rendelkezzen,

b) a rendôrségnél tett feljelentés igazolása.

2.7.2. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.7.3. Nem téríti meg a Biztosító

a) a szabadban tárolt ingóságok üvegezésében kelet- kezô károkat49,

b) az elhasználódásból, a nem rendeltetésszerû haszná- latból, a karbantartás elmulasztásából, vagy a kar- bantartási hibából keletkezô károkat,

c) a fólia és vászon pavilonokban és sátrakban keletkezô károkat,

d) a vízi-, légi- és motoros jármûvek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fôdarabjaiban keletkezô károkat,

e) az elektromos, akkumulátoros vagy benzinmotoros kerti és hobbi eszközökben (kivéve robotfûnyíró) keletkezô károkat,

f) robotfûnyírókban november 1. és március 31. között keletkezô károkat,

g) keresôtevékenység vagyontárgyainak, vagy készlete- iben keletkezô károkat,

h) az állandó jelleggel szabadban tárolt kerékpárokban, babakocsikban, akkumulátoros gyermek jármûvek- ben (kisutók, traktorok, motorok) keletkezô károkat.

2.8. Kerti növényzet biztosítása

Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosított lakóépület ingatlanának területén található telepített növényzet (fák, bok- rok, tuják, sövények, saját szükségletre termesztett konyhakerti növények, stb.) az alapbiztosítási eseményekben foglaltaknak, illetve udvari csôtörés feltáró munkálatai miatt elpusztul.

Továbbá megtéríti a Biztosító az épületek ingatlanának kerti növényzetében vandalizmussal okozott károkat, amennyiben a biztosított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas, zárható kerítéssel van határolva.

2.8.1. Jelen szolgáltatás keretében a Biztosító megtéríti

• a biztosítási esemény miatt elpusztult növényeknek az ere- deti állapotot pótló újratelepítésével járó költségeket,

• a vandalizmussal megsemmisült termés értékét.

2.8.2. Vandalizmussal okozott kár esetén a Biztosító térítésé- nek feltétele a rendôrségnél tett feljelentés igazolása.

2.8.3. A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

Nem téríti meg a Biztosító

a) a lakott területen kívüli, nem állandóan lakott épü- let esetében a növényzetben vandalizmussal okozott károkat,

b) az eltérô címen biztosított melléképülethez tartozó ingatlan, telekrész növényzetében keletkezô károkat,

c) a nem saját szükségletre termesztett növényekkel kapcsolatos károkat,

d) gyepesítés, füvesítés költségeit,

e) a növényzet elpusztulása miatt elmaradt termés értékét,

f) az újratelepített növényzet, és a károsodott növé- nyek közötti fejlettségi-, méretbeli eltérések okozta értékkülönbözet okozta károkat,

g) a sérült, elpusztult növényzet letermelésének, elszál- lításának és megsemmisítésének költségeit50.

2.9. Állati kártevôk okozta károk és kerti veszélytelenítés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító

a) a biztosított épületek homlokzati hôszigetelésében, festé- sében, szakszerûen kialakított tetôszerkezetének, padláste- rének hôszigetelésében, valamint a külsô épületgépészeti elemekben és vezetékekben madarak, denevérek, rágcsálók, rovarok,

b) a biztosított épületekben, építményekben, medencében vadállatok által okozott károk helyreállítási,

c) a madarak elpusztulása vagy ürüléküknek felhalmozódása miatt eltömôdött esôcsatorna tisztításának,

d) a biztosított épületek homlokzatán, tetôszerkezetén, pad- lásán, vagy egyéb hézagos szerkezeteibe, illetve az épít- ményekre a szerzôdéskötést követôen befészkelt darazsak, méhek, madarak, denevérek, rágcsálók szakszerû eltávolítá- sának költségeit,

e) kockázatviselési helyen bekövetkezett alapbiztosítási ese- mény miatt (IV.1. pont) a biztosított épület udvarán, kert- jében megrongálódott, emberi életet, testi épséget, vagy a biztosított épületek, medence, vagy építmények épségét veszélyeztetô kerti növényzet, valamint

f) amennyiben a szerzôdés kerti növényzet biztosítási ese- ményre is kiterjed, a Biztosítási eseménybôl adódóan elpusztult növények, növényi részek eltávolításának, elszál- lításának és megsemmisítésének költségét.

2.9.1. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.9.2. A Biztosító szolgáltatási összegébôl levonásra kerül az esetlegesen hasznosítható növényi maradványok értéke.

2.9.3. Nem téríti meg a Biztosító a tetôszerkezetek, padlások hôszigetelésében okozott állati károkat, amennyiben a szakszerûtlen és/vagy hiányos kialakítás, vagy a karban- tartás elmulasztása tette lehetôvé a károkozók bejutását.

2.9.4. Nem téríti meg a Biztosító azon állati károkat, amelyek kialakulásának kezdete a szerzôdéskötés idôpontja elôtti.

49. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.4. pont) 50. Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.9. pont)

2.9.5. Nem téríti meg a Biztosító a vihar, jégesô, jégverés miatt sérült növények pusztán esztétikai vagy egészséges tovább- fejlôdésük miatt szükségessé váló metszés költségeit.

2.10. Elfolyt víz biztosítása

Megtéríti a Biztosító a biztosított épületben vagy annak ingatla- nán bekövetkezett csôtörés miatt elfolyt vezetékes víz értékét.

2.10.1. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a csôtörés következtében elfolyt víz értékét.

2.10.2. Az elfolyt víz biztosításra vonatkozóan a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva 15 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

2.10.3. A kárrendezés elôfeltétele a területileg illetékes vízszolgáltató által, a biztosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétôl számított 1 éves idôtartamra visszamenôleg.

2.10.4. Nem téríti meg a Biztosító:

a) az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat,

b) a Biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejû átlagos vízfogyasztásának értékét,

c) a káreseménnyel egyidejûleg öntözésre vagy meden- cefeltöltésre felhasznált víz értékét,

d) a nyitva felejtett csap miatt elfolyt víz értékét,

e) nem állandóan lakott épület esetében az elfolyt víz értékét, amennyiben a csôtörés az épületen belüli elfagyás miatt azon okból keletkezett, hogy a téli idôszakra annak víztelenítésérôl, vagy tem- peráló fûtésérôl a Biztosítottak nem gondoskodtak (Általános feltételek XI. 1.3.2. e) pont).

2.11. Besurranás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító

• a nyitva lévô (nem bezárt) ajtón vagy nyitott ablakon keresztül a kockázatviselés helyén lévô épületbe/lakásba észrevétlenül behatoló, vagy

• a Biztosított által jóhiszemûen beengedett személy

által eltulajdonított biztosított háztartási ingóság vagy értéktárgy kategóriába tartozó vagyontárgyak vagy a biztosított készpénz kárait. A biztosítási esemény megvalósulásának feltétele, hogy az esemény idôpontjában a Biztosított igazolható módon a kocká- zatviselés helyén tartózkodjon.

2.11.1. A Biztosító térítésének feltétele a rendôrségnél tett felje- lentés igazolása.

2.11.2. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.11.3. Nem minôsül besurranásnak az olyan esemény, amikor

a) a Biztosítottak nem tartózkodnak a kockázatviselés helyén és távollétük idején a nyitva felejtett ajtón vagy ablakon keresztül jut be az illetéktelen személy,

b) többlakásos épületben lévô lakáshoz tartozó nyitva lévô, a fôépületben vagy azon kívül lévô nem lakás célú helyiségbe (tároló, pince, garázs) akkor megy be illetéktelen személy, miközben a Biztosítottak az épület egyéb részében tartózkodnak,

c) olyan nem lakás célú helyiségbe megy be illetékte- len személy, melynek nyitva lévô bejárata közterü- letre nyílik (pl.: garázs), és a bejutás idôpontjában a Biztosított nem ebben a helyiségben tartózkodik.

2.11.4. Amennyiben a besurranás helyszínérôl a biztosított ingatlan kulcsait is eltulajdonították, eleget kell tenni a

kármegelôzési kötelezettségnek és le kell cserélni a zárat/ zárakat. Ennek elmulasztása esetén a Biztosító nem téríti meg a megszerzett kulccsal való késôbbi behatolással okozott károkat. (A kárbiztosítás különös feltételei IV.

2.1.1. d) pontjának megfelelôen a besurranással meg- szerzett kulccsal való behatolás nem minôsül biztosítási eseménynek.) Ilyen esetben a zárcsere megtörténtét a Biztosítottnak kell hitelt érdemlô módon igazolnia.

2.12. Készpénz, értékpapír biztosítás

A Biztosító vállalja a biztosított – állandó jelleggel lakott (A kár- biztosítás különös feltételei I. 6. pont) – ingatlanban tárolt kész- pénzt, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valutát, az értékpa- pírokat és betétkönyveket ért azon károk megtérítését, melyeket az alap- és a háztartási ingóságokra megkötött külön díjas bizto- sítási események a szerzôdésben szereplô kockázatviselési helyen okoznak.

1.12.1. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.12.2. A Biztosító kockázatvállalása kizárólag fogyasztónak minôsülô Biztosítottak készpénzkáraira terjed ki.

2.12.3. 100.000 Ft értékhatár felett a készpénzt, valutát, a betét- könyveket, az értékpapírokat értéktárolóban (páncél- szekrény, fali széf, bútorszéf) kell tartani. Betöréses lopás, rablás és besurranás esetén (amennyiben ezeket a kockázatokat a szerzôdés tartalmazza) a 100.000 Ft értékhatár feletti károkat az értéktároló MABISZ minôsítése szerinti értékig téríti a biztosítási összegen belül a Biztosító.

2.12.4. Nem téríti meg a Biztosító a kárt, amennyiben

a) az értéktároló kulcsát nem elvárható gondossággal tárolták és az illetéktelen személy a kulcs megszer- zésével tulajdonította el a jelen kockázatban vállalt értékeket,

b) az értéktárolót nem az elôírások szerint rögzítették a tartószerkezetekhez.

2.13. Elvesztés, elveszés

Biztosítási eseménynek minôsül

a) a biztosított épület bejárati ajtajához, ajtóihoz tartozó kulcsnak(oknak), a Biztosítottól való ellopása, vagy a Biztosított által való elvesztése,

b) a Biztosított – Magyarország területén hatósági engedély- lyel mûködô banknál vezetett – lakossági folyószámlájához, hitelszámlájához kapcsolódó bank- és hitelkártyájának,

c) a Biztosított személyi okmányainak (személyi igazolvány, lakcímkártya, vezetôi engedély, útlevél, diákigazolvány),

d) a Biztosított tulajdonát képezô személygépjármû, lakóko- csi vagy motor forgalmi engedélyének elvesztése, ellopása, vagy egyéb, a Biztosított szándékától független okból való megsemmisülése.

2.13.1. A Biztosító szolgáltatása

2.13.1.1. A Biztosító szolgáltatása a biztosított épület bejárati ajtaja kul- csára vonatkozóan: megtéríti a Biztosító az eredetivel megegyezô minôségû és tudású biztonsági zár, biztonsági hengerzár betét vagy mágneszárbetét cseréjét.

2.13.1.2. A Biztosító szolgáltatása biztosított fôépületenként maximum kettô, biztosított melléképületenként egy bejárati ajtó biztonsági zárának cseréjére terjed ki. Amennyiben az eltulajdonított, elvesztett kulcs a biztosított ingatlan bejárati ajtajában/ ajtóiban lévô biztonsági zárral azonos, nem bejárati ajtókban lévô zárakat is mûködtet, azok cseréjére a Biztosító szolgáltatása nem terjed ki.

2.13.1.3. A Biztosító szolgáltatása a Biztosítottak nevére szóló okmányok, bankkártyák, hitelkártyák pótlására vonatkozóan: a Biztosító megtéríti a letiltás és pótlás költségét.

2.13.2. A Biztosító a térítést kizárólag a Biztosított nevére kiállí- tott számla, banki-, okmányirodai-, oktatási intézményi igazolás ellenében teljesíti.

2.13.3. Nem téríti meg a Biztosító

a) a bank-, hitelkártya elvesztése, ellopása miatt fentie- ken kívül bekövetkezett, a közvetlen letiltási, pótlási költségeken túlmenô károkat, felmerülô költségeket,

b) a dokumentumok jogtalan használatából eredô károkat.

2.14. Sportfelszerelések, valamint babakocsi eltulajdonítása Megtéríti a Biztosító a Biztosítottak tulajdonában lévô, a háztar- tási ingóság vagyoncsoportba tartozó

• szabadidôs, hagyományos és extrém sportok felszerelési tárgyainak, a kockázatviselés helyén kívül, de az EU tag- államainak területén történt lopási kárait, amennyiben az eltulajdonítás a sport-, túra-, illetve szabadidôs kirándulás tevékenység végzése, vagy azzal összefüggô utazás során történt51, valamint

• babakocsik kockázatviselés helyén kívül, de az EU tagálla- mainak területén történt lopási kárait, amennyiben az eltu- lajdonítás a babakocsi használatakor vagy gépjármûben való szállításakor történt, mely során a babakocsit átmenetileg ôrizetlenül hagyták.

2.14.1. Jelen feltétel szempontjából sportfelszerelésnek minôsülnek a kisgyermekek által használt, három- vagy kétkerekû biciklik és lábbal hajtott gyermekjármûvek is.

2.14.2. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.14.3. Kerékpár eltulajdonítása esetén jelen kockázat kerékpá- ronként maximum 100.000 Ft-ig nyújt szolgáltatást52, de összesen maximum az ajánlaton, illetve a kötvényen fel- tüntetett értékhatárig.

2.14.4. Jelen kockázat tekintetében is érvényesek a „Kerékpár” biztosítás 2.15.1. pontjaiban és a 2.15.6. pontjaiban definiáltak.

2.14.5. A Biztosító minden esetben kizárólag rendôrségi vagy más hatósági határozattal igazolt, bármely más Biztosítónál fennállott biztosítással nem fedezett, más- honnan meg nem térült és igazolt kár erejéig nyújt térítést.

2.14.6. Nem téríti meg a Biztosító

a) csónakok, ladikok, motoros vízi jármûvek,

b) sport- és vadászfegyverek eltulajdonításának kárait.

2.14.7. Jelen feltételek szempontjából emberi fizikai erô kifej- tést nem igénylô, valamint motoros jármûvekkel vég- zett sporttevékenységek eszközei nem minôsülnek sportfelszerelésnek.

51. Nem szabadidôs sporttevékenységre használt kerékpárok külön biztosíthatóak (IV. 2.15. pont)

52. Külön kockázatban biztosíthatóak a 100.000 Ft érték feletti kerékpárok (IV. 2.15. pont)

2.14.8. Többlakásos épületben lévô ingatlan biztosítása esetén jelen szolgáltatás szempontjából nem minôsülnek koc- kázatviselési helyen kívülinek a többlakásos épület közös használatú helyiségei (folyósok, lépcsôházak, tárolók), illetve az ingatlan egyéb területei (pl.: udvar, kert). Az ilyen területeken tárolt sportfelszerelések és babakocsik lopási káraira jelen kiegészítô nem nyújt szolgáltatást.

2.14.9. Jelen kiegészítô és a Kerékpár biztosítás kiegészítô bizto- sítási összegei nem vonhatók össze.

2.15. Kerékpár biztosítás

Megtéríti a Biztosító a Biztosítottak tulajdonában lévô, a háztar- tási ingóság vagyoncsoportba tartozó kerékpárok és elektromos kerékpárok kockázatviselés helyén kívüli, de az EU tagállamai- nak területén történt lopási kárait, valamint közlekedési baleset miatti töréskárait.

2.15.1. Biztosított vagyontárgy az ajánlaton, illetve biztosítási szerzô- désben megadott típusú vagy fantázianevû és alváz- vagy gyári számú, a Biztosított tulajdonát képezô, a szerzôdéskötés idôpontjában 10 évnél fiatalabb kerékpár.

Kizárólag olyan kerékpár biztosítható, melyre a Biztosított rendelkezik az új állapotban történô vásárlás- kor kiállított számlával, vagy garancia-levéllel.

2.15.1.1. Jelen feltételekben kerékpárnak minôsül az olyan, legalább kétkerekû jármû, amelyet két pedállal emberi erô hajt, és azt leg- feljebb 300 W teljesítményû motor segíti (általánosan a KRESZ által „kerékpár” jármû kategóriába sorolt eszközök):

• normál használati kerékpárok (utcai, túra, hobbi-sport),

• professzionális felhasználású kerékpárok (verseny).

2.15.1.2. Keresôtevékenységhez használt kerékpárokra a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

2.15.1.3. Amennyiben a kerékpár gyári összeállítású, a Biztosító kocká- zatvállalása a kerékpár gyári alapfelszereltségére terjed ki, melyek általában az alábbiak:

a) vázszerkezet (váz, villa, teleszkóp),

b) kormányrendszer (kormányfej, kormánycsô, szarv, csapágyak),

c) hajtómû (csapágy, pedál, racsni, lánc, váltó, váltókar, hajtókar),

d) fékrendszer (fékkar, fékbetét, fékalkatrészek),

e) komplett kerekek gumival, f ) nyereg.

2.15.1.4. Amennyiben a kerékpár egyedi összeállítású a Biztosító kockázat- vállalása a 2.15.1.3. pontban felsorolt kerékpár alapelemekre az új állapotban történt vásárlásakor kiállított számla alapján terjed ki.

2.15.1.5. Amennyiben a 2.15.1.3. b)–f). pontokban felsorolt gyári tartozé- kokat a káresemény bekövetkezte elôtt annál magasabb értékûre cserélték, azok esetlegesen magasabb értékére a Biztosító kocká- zatvállalása a vásárlást és értéket igazoló számlák alapján terjed ki.

2.15.1.6. A Biztosító kockázatvállalása az alábbi felszerelési tárgyakra, tar- tozékokra kiárólag abban az esetben terjed ki, amennyiben azok bizonyíthatóan a gyári alapfelszereltség részét képezik, vagy azo- kat a Biztosított a vásárláskori számlával igazolja:

a) csomagtartó,

b) kosár,

c) kulacstartó,

d) sárvédô,

e) visszapillantó tükör,

f) világítás,

h) gyermekülés,

i) kerékpáros táska,

j) computer, kilométer-óra, pulzusmérô,

k) pumpa,

l) szerszám.

2.15.1.7. A Biztosító kockázatvállalása nem terjed ki az alábbi fel- szerelési tárgyakra, tartozékokra:

a) utánfutó,

b) ruházat,

c) szemüveg,

d) fejvédô sisak és test protektorok,

e) levegôszûrô maszk,

f) kerékpáros ruha, kesztyû,

g) kerékpáros cipô.

2.15.2. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen az adott kerékpárra feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.15.3. A szabad térben ôrizetlenül hagyott kerékpár lopási káraira a Biztosító kockázatvállalása abban az esetben áll fenn, amennyiben a kerékpárt emberi erôvel mozdít- hatatlan, fix tárgyhoz rögzített állapotából vitték el, és amennyiben a kerékpár lezárására lánc-lakat kombiná- ciójú, vagy U-lakat, vagy ezeknél magasabb biztonságú kerékpárzárat alkalmaztak, és ennek tényét a rendôrségi iratok igazolják.

2.15.3.1. A biztosító kockázatvállalása kiterjed

a) a teljes kerékpár ellopására,

b) a nyereg vagy gyermekülés önálló, vagy ezek együttes ello- pása esetén, egyenként a biztosítási összeg 5%-át meg nem haladó mértékig.

2.15.3.2. Az elôzô pont b) pontjában meghatározottakon túli egyéb részlopás-károkra a Biztosító nem vállal kockázatot.

2.15.3.3. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a Biztosító a kárt, amennyiben a kerékpárt 10 óránál hosz- szabb ideig vagy éjszaka tárolták szabad térben, még abban az esetben sem, ha a tárolás feltételei kielégítették a 2.15.3. bekezdés elôírásait.

Jelen kockázat szempontjából éjszakai idôpontnak minôsül az este 10 és reggel 6 óra közötti idôszak.

2.15.3.4. A szolgáltatás igénybevételének feltétele

a) a rendôrségnél vagy egyéb illetékes hatóságnál tett feljelentés igazolása,

b) a rögzítéshez használt kerékpárzár kulcsának bemutatása.

2.15.3.5. Többlakásos épületben lévô ingatlan biztosítása esetén jelen szolgáltatás szempontjából nem minôsülnek koc- kázatviselési helyen kívülinek a többlakásos épület közös használatú helyiségei (folyósok, lépcsôházak, tárolók), illetve az ingatlan egyéb területei (pl.: udvar, kert). Az ilyen területeken tárolt kerékpárok lopási káraira jelen kiegészítô nem nyújt szolgáltatást.

2.15.4. Amennyiben a kerékpár közlekedési balesetben sérül (töréskárt szenved), a Biztosító szolgáltatása kizárólag abban az esetben vehetô igénybe, amennyiben

a) a közlekedési balesetrôl rendôrségi jegyzôkönyv készült, és ezt a Biztosított a Biztosítónak bemutatta,

b) a kerékpárt a Biztosítottak (Általános feltételek I.

3.2. pontja) valamelyike használta.

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége abban az esetben is fenn áll, ha a közlekedési balesetet a Biztosított okozta.

2.15.4.1. Nem téríti meg a Biztosító azon kárt, amely a közle- kedési balesetben résztvevôk felelôsségbiztosítása alapján megtérül.

2.15.5. Jelen kiegészítô és a Sportfelszerelések kiegészítô bizto- sítási összegei nem vonhatók össze.

2.15.6. Avulás

2.15.6.1. A biztosító nem alkalmaz avulást az 5 évnél fiatalabb, normál közlekedéshez (utcai, túra, hobbi-sport) és versenyhez használt kerékpárok esetében.

2.15.6.2. Az 5 éves kort meghaladó kerékpárok esetén káridôponti avult értéken történik a térítés, melynek átlagos mértéke az új állapotban történt vásárlás idôpontjától

a) normál használat esetén évi 7%,

b) versenyszerû használat mellett évi 10%.

A viszonyítási érték a vásárláskori számlával igazolt érték.

2.16. Lakókocsi-biztosítás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a Biztosított tulajdonában lévô vontatott lakókocsiban – az aján- laton és a kötvényen feltüntetett kockázatviselési helyen, vagy az EU területén lévô levô kempingben53, továbbá a kempingbe történô utazás közben – az alapbiztosítási események által oko- zott károkat.

Megtéríti továbbá a Biztosító az EU területén lévô kempingben a lakókocsi feltörése révén eltulajdonított, a Biztosítottak tulaj- donát képezô háztartási ingóság kategóriába tartozó vagyontár- gyak újrabeszerzési értékét (A kárbiztosítás különös feltételeinek

I. 2. pontjában meghatározott limit figyelembevételével), vala- min a lakókocsi feltörése miatt az abban okozott kár helyreállítási költségét.

2.16.1. Biztosított vagyontárgy az a lakókocsi, amelynek forgalmi enge- dély szerinti tulajdonosa a Biztosított, és amelynek rendszámát szerzôdéskötéskor az ajánlaton megadták.

2.16.1.1. Amennyiben a káresemény a kockázatviselési helyen kívül, az EU területén lévô kempingben történik, úgy a Biztosító kockázatvállalása csak akkor áll fenn, ha a lakókocsi érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezik.

2.16.1.2. Amennyiben a káresemény a kockázatviselési helyen tör- ténik, a Biztosító kockázatvállalása csak akkor áll fenn, ha a lakókocsi forgalmi engedélye érvényes, vagy a biz- tosítási esemény idôpontjához viszonyítva nem régeb- ben, mint 2 éve járt le.

2.16.2. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként

a) a Biztosító a lakókocsiban az alapbiztosítási események által (IV. 1. pont), vagy a lakókocsi feltörésével okozott kárt az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig téríti meg;

b) a Biztosító a lakókocsi feltörésével a háztartási ingóságokba tartozó vagyontárgyak eltulajdonításával okozott kárt, a jelen feltételek I. 2. pontjában a „magával vitt ingóságokra” meghatározott értékhatárig téríti meg.

2.16.3. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki

a) lakóautókra,

b) vállalkozási célt szolgáló lakókocsikra,

c) bérbe adott lakókocsira,

d) 3 hónapnál hosszabb idôre kempingbe telepített lakókocsikra,

e) az elhasználódásból, nem rendeltetésszerû haszná- latból, a nem megfelelô módon, eszközökkel, vagy vegyi anyagokkal történô tisztításból, karbantartás elmulasztásából, vagy karbantartási hibából adódó károkra,

f) a lakókocsi mozgatásával, forgalomban, közleke- désben való részvételével összefüggésben keletkezô károkra.

53. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a sátorozásra, kempingezésre hatóságilag kijelölt kempingben érvényes.

2.16.4. A Biztosító szolgáltatásának feltétele

a) A lakókocsi feltörésével okozott károk térítésének feltétele a rendôrségi vagy egyéb hatóságnál tett fel- jelentés igazolása.

b) A lakókocsiban keletkezett károk térítése a sérült részek helyreállításáról vagy pótlásáról szóló számla ellenében történik.

c) Amennyiben a biztosítási esemény kempingben következik be, a kemping hivatalos igazolása szük- séges arról, hogy a lakókocsit mikor állították be a kempingbe.

2.17. Síremlékek (kripták) biztosítása

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a temetô igazgatóságának nyilvántartása szerint a Biztosítottak tulajdoná- ban, birtokában, kezelésében, gondozásában lévô, az ajánlaton, illetve a kötvényen beazonosítható módon megjelölt és igazoltan a Biztosított által fenntartott síremlékben, kriptákban

• az alapbiztosítási események (A kárbiztosítás különös felté- telei IV. 1. pont), illetve

• a lopás, rongálás, vandalizmus, valamint vadállatok által okozott károkat.

2.17.1. A jelen feltételek szempontjából a síremlék egy olyan föld feletti, illetve kripták esetében részben föld alatti építmény, amit a – Magyarországon temetôként bejegyzett, bekerített – temetô fenntartójának vagy igazgatóságának tudtával a Biztosítottak hozzátartozóinak megtörtént vagy várható temetésének temetôn belüli helyén létesítettek.

2.17.2. Xxxxx, rongálás, vandalizmus károk esetében a Biztosító térítésének feltétele a rendôrségnél tett feljelentés igazolása.

2.17.3. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen a károsodott síremlékre (krip- tára) feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2.17.4. Nem téríti meg a Biztosító

a) a sír (kripta) emberi erôvel, illetve segédeszköz használata nélkül mozdítható – nem fixen rögzített – dekorációjában, kegyeleti tárgyaiban (váza, növény- tál, mécsestartó, koszorú, mûvirág, pad, stb.) kelet- kezett károkat,

b) üvegfelületekben, üvegezésben keletkezett károkat,

c) növényekben (telepített, vágott) keletkezett károkat,

d) a sír (kripta) avultságával, karbantartásának elmu- lasztásával összefüggô károkat,

e) talaj beomlása által okozott károkat,

f) süllyedés miatt keletkezett károkat,

g) koszolódás, viasz folyása miatt keletkezô károkat,

h) növényi és állati eredetû szennyezôdés (pl.: mohoso- dás, állati ürülék) miatt keletkezô károkat,

i) nem megfelelô módon, eszközökkel, vagy vegyi anyagokkal történt tisztításból eredô károkat,

j) a temetô igazgatósága vagy általa bármilyen temetôi tevékenység végzésére megbízottak által okozott károkat,

k) sírkôkészítô, temetkezési társaság tevékenységébôl eredô, illetve temetéssel kapcsolatban keletkezett károkat.

2.17.5. A Biztosító nem vállal szolgáltatási kötelezettséget a Biztosított kegyeletsértéssel összefüggô sérelemdíj igényére.

2.18. Extra szolgáltatási csomag

Jelen kiegészítô alapján a Biztosító megtéríti

a) vízkár biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosított épület vezetékeihez csatlakozó, kárt okozó, vagy a vízkár helyreállítása közben – a szakszerû kivételezés ellenére – károsodott, az alábbiakban felsorolt tartozékok, szerelvé-

nyek javításának vagy az eredetivel megegyezô minôségben történô pótlásának költségeit:

• csapok, csaptelepek,

• gépészeti kötések, szerelvények,

• radiátorok, fûtôtestek,

• vízóra,

• szaniterek.

Jelen kiegészítô szolgáltatás keretei között sem téríti meg a Biztosító a kazánokban és egyéb hûtô/fûtôberendezé- sekben keletkezett károkat, amennyiben a vízkár bizto- sítási esemény kiváltó oka ezen vagyontárgyak meghi- básodása volt.

b) vízkár biztosítási eseménynek minôsülô csôtörés bekövet- keztekor (amennyiben a biztosított épületben történt bon- tás helyreállításához szükséges csempézéshez már nem kap- ható a károsodottal megegyezô színû, mintájú csempe) a bontás helyszínéül szolgáló helyiség teljes csempefe- lületének (az eredetivel azonos minôségû és árkategóriájú burkolattal történô) cseréjével járó költségeket,

c) a vezetékekben, szerelvényekben történô elfagyás – ami annak ellenére következik be, hogy a Biztosított eleget tett kármegelôzési kötelezettségének (Általános feltételek

XII. 1.3.2. e) pont) – és abból következôen a vezetékekbôl kiáramló folyadék által a biztosított vagyontárgyak- ban okozott károkat. Az elfagyás miatt bekövetkezô víz- károk térítése kiterjed a lakatlan épületekre, amennyiben a lakatlanság miatti magasabb díj megfizetésre került. Az elfagyás kapcsán a Biztosító megtéríti a 2.18. a) pontban részletezett vagyontárgyakban bekövetkezô károkat is.

Jelen kiegészítô szolgáltatás keretei között sem téríti meg a Biztosító a kazánokban és egyéb hûtô/fûtô- berendezésekben keletkezett fagykárokat.

d) épület üvegtörés biztosítási eseményhez kapcsolódóan a biztosított épület sérült üvegfelületét rögzítô tartószerkezet elhasználódása vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségeit,

e) épület üvegtörés biztosítási eseményhez kapcsolódóan a biztosított épület sérült üvegszerkezetét magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségeket,

f) vihar vagy felhôszakadás következtében a biztosított épületek, építmények külsô festésében bekövetkezô károkat,

g) az épületek és építmények végleges fedésében a jégverés (IV. 1.7.) és vihar (IV. 1.5.) által sodort tárgyak által okozott azon esztétikai károkat, melyek a héjazat funkciójának ellá- tását, illetve élettartamát nem befolyásolják,

h) túlfeszültség, áramingadozás, vagy egyéb mûszaki meg- hibásodás miatt elromlott fagyasztószekrényben vagy ládában megromlott élelmiszerek újrabeszerzési költségét, amennyiben a meghibásodás igazolhatóan a Biztosítottak minimum két napos folyamatos távolléte ide- jén történt,

i) a Biztosított tulajdonában lévô, nem biztosítási eseménybôl adódóan – a Biztosított szándékától és akara- tától függetlenül – kidôlô fa által a kockázatviselés helyén biztosított vagyontárgyakban okozott károkat,

j) a biztosított elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkezô tûzkárokat, amennyi- ben a tûz más tárgyakra nem terjedt tovább.

Jelen kiegészítô szolgáltatás keretei között sem téríti meg a Biztosító a rendeltetésüknél fogva tûznek, láng- nak, hôhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl.: kémény- szerkezet, kazán) keletkezett tûzkárokat.

2.18.1. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen az Extra szolgáltatási csomagra meghatározott biztosítási összeg erejéig nyújt szolgáltatást.

2.18.2. Az Extra szolgáltatási csomag a), b), c), d)–e), vala- mint h) pontjaira vonatkozóan a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva 15 napos várakozási idôt köt

ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô eseménnyel összefüggô szolgáltatásra a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

2.19. Keresôtevékenység vagyontárgyainak üvegbiztosítása Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a bizto- sított vállalkozás tárgyi eszközeként biztosított

• kirakatszekrényeinek,

• név- és cégtábláinak,

• tükörfelületeinek,

• bútorüvegeinek,

• hûtôpultjainak, hûtôajtajainak törés és repedéskárait.

A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító biztosítási eseményenként az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

Nem téríti meg a Biztosító:

a) a vállalkozás készleteiben keletkezett károkat abban az esetben sem, ha azok a fenti felsorolás szerinti vagyontárgyak,

b) a bútorüvegek, tükrök antik jellegébôl következô értéktöbbletet, valamint

c) a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló búto- rok, keretek kárait.

3. A kárbiztosítás külön díj nélküli eseményei

Az alábbiakban meghatározott biztosítási eseményekre a Biztosító külön díj megfizetése nélkül vállalja a kockáza- tot, amennyiben az ajánlat vagy kötvény ettôl eltérôen a kockázat kizárására vonatkozó rendelkezést (záradékot) nem tartalmaz.

3.1. Kórházi- és iskolai lopás

Amennyiben a háztartási ingóság biztosítását is tartalmazó szerzôdést állandóan lakott ingatlanra kötötték, és a szerzôdés a háztartási ingóságokra vonatkozóan betöréses lopás kockázatot tartalmaz, megtéríti a Biztosító

• a Biztosítottak folyamatos, minimum 2 napos kórházi tar- tózkodása idejére magukkal vitt, háztartási ingóság vagyon- kategóriába tartozó biztosított vagyontárgyainak, illetve

• az általános iskolai tanulmányaikat végzô Biztosítottak által az iskolába magukkal vitt háztartási ingóság kategóriába tar- tozó biztosított ruházatának és hagyományos iskolai felsze- relési tárgyainak (iskolatáska, tornafelszerelés, tolltartó és a benne lévô írószerek, könyvek, füzetek)

lopási kárait.

3.1.1. A Biztosító szolgáltatása: a kórházi és iskolai lopási károkat a Biztosító biztosítási eseményenként a háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 2%-áig, konkrét bizto- sítási összeg megjelölése nélkül kötött szerzôdés esetében (III.

4.2. pont) a biztosított épület/lakás hasznos alapterülete szerint, négyzetméterenként 1.863 Ft-ig, de maximum 53.200 Ft-ig téríti meg.

3.1.2. A kórházi lopás által okozott károk rendezésének felté- tele a rendôrségnél tett feljelentés igazolása.

3.1.3. Az iskolai lopás által okozott kár rendezésének feltétele az iskola igazgatójának igazolása, hogy a lopást nála beje- lentették és az ellopott vagyontárgyat az iskolában nem találták meg (keresték, de az nem járt eredménnyel).

3.1.4. A Biztosító nem téríti meg

a) az értéktárgyak vagyonkategóriába tartozó ingósá- gok, valamint

b) a készpénz lopási kárait, továbbá

c) iskolai lopás esetén a számítástechnikai (laptop, tablet, stb.) és egyéb elektronikai eszközök, vala- mint mobiltelefonok lopási kárait.

3.2. Fagyasztott élelmiszerek megromlása

Minimum 1 millió Ft értékû háztartási ingóság biztosítása esetén, a Biztosító külön díj nélkül vállalja a biztosított fagyasztószek- rényben, hûtôládában tárolt élelmiszerek megromlásából adódó károkat, amennyiben azt az elektromos áramszolgáltatás min. 8 órás, folyamatos, a szolgáltatás elôre be nem jelentett kimaradása okozta.

3.2.1. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként a háztartási ingóságok biztosítási összegének 2%-áig, konkrét biz- tosítási összeg megjelölése nélkül kötött szerzôdés esetében (III.

4.2. pont) a biztosított épület/lakás hasznos alapterülete szerint négyzetméterenként 1.863 Ft-ig, de maximum 106.400 Ft-ig téríti a fenti ok miatti károkat.

3.2.2. A kárrendezés feltétele, az elôre be nem jelentett áramkimaradás tényének, idôtartamának a kockázatviselés helye szerint illetékes áramszolgáltató által való igazolása.

3.2.3. Nem téríti meg a Biztosító a kárt, amennyiben az a fagyasztókészülék mûszaki hibájából vagy az ingatlan elektromos hálózatának hibájából eredt54.

3.3. Füst- és koromszennyezés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a hirtelen és váratlanul fellépô károkat, melyeket a tûzkár bizto- sítási esemény megvalósulása nélküli füst- és koromszennyezés okoz a biztosított, nem vállalkozási célú épületrészekben, ház- tartási ingóságokban és értéktárgyakban.

3.3.1. Nem téríti meg a Biztosító a keresôtevékenység vagyon- tárgyaiban füst- és koromszennyezés miatt keletkezô károkat.

3.3.2. Nem téríti meg a Biztosító az olyan szennyezésekbôl eredô károkat, melyet

a) bármelyfajta dohányzás,

b) gyertya és lánggal mûködô világító berendezés,

c) párologtató eszköz, füstölô,

d) a tüzelôberendezések (pl.: kandalló, kazán, cserép- kályha, stb.) természetes mûködtetése, mûködése,

e) a Biztosítottak által gyújtott egyéb tüzek (pl.: grille- zés, falevélégetés, stb.) okoz, továbbá

f) az épület/lakás életvitelszerû használatából adódó, folyamatosan kialakuló szennyezôdéseket.

3.4. Beázás (tetôn, panelhézagon és nyílászárón keresztül) Amennyiben az épületekre, háztartási ingóságokra, értéktár- gyakra vonatkozóan vízkár-biztosítási kockázatot is tartalmaz a szerzôdés, biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a biztosított épületek

a) építészeti szabályoknak megfelelôen végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával kialakított és karbantartott tetôfedésén,

b) panelhézag szigetelésén és egyéb épületszerkezeti elemek csatlakozásánál,

c) zárt vagy nyitva felejtett nyílászáróján

keresztül beáramló csapadék (esô, hó) vagy a szél által befújt porhó által a biztosított nem vállalkozási célú épületrészekben, háztartási ingóságokban és értéktárgyakban okozott károkat.

Amennyiben a beázás a biztosított épület káresemény elôtt nyitva felejtett nyílászáróján keresztül történik, a Biztosító max. 100.000 Ft-ig téríti meg a biztosított vagyontárgyakban keletkezô károkat.

54. Külön kockázatban biztosítható (IV. 2.18. h) pont)

3.4.1. Beázásra vonatkozóan a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva 15 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

3.4.2. Nem téríti meg a Biztosító a keresôtevékenység vagyon- tárgyaiban beázás miatt keletkezô károkat.

3.4.3. Nem téríti meg a Biztosító azon vagyonkategóriában keletkezett beázás miatti kárt, melyre vonatkozóan a szerzôdés vízkárkockázatot nem tartalmaz.

3.4.4. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító szolgálta- tásának feltétele a káreseményt kiváltó ok megszüntetése (a tetôfedés, panelhézag, nyílászáró kijaví(tta)tása, felújí- tása), illetve az ezt igazoló dokumentumok Biztosítónak való bemutatása.

3.4.5. Jelen biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatás igénybevételére egy biztosítási éven belül helyiségenként egy-egy alkalommal van lehetôség.

3.4.6. A tetôszerkezet, illetve a falszigetelés építészeti, mûszaki szabá- lyoknak megfelelô állapotát és karbantartásának utolsó idôpontját a Biztosítottnak kell igazolnia.

3.4.7. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg a beázást elôidézô ok megszüntetésével (tetôjavítás, karbantartás, panelhézag szigetelés, nyílászáró javítás vagy csere) kapcsolatos költségeket.

3.5. Háztartási ingóságok közlekedési balesetben történô sérülése

Amennyiben a háztartási ingóság biztosítását is tartalmazó szerzôdést állandóan lakott ingatlanra kötötték, biztosítási ese- ménynek minôsül és megtéríti Biztosító a biztosított háztartási ingóságokban keletkezett azon kárt, amely – az EU területén – a Biztosítottak közlekedési balesetében következett be, függetle- nül attól, hogy a balesetet esetlegesen a Biztosított okozta.

3.5.1. A Biztosító szolgáltatása: a Biztosító biztosítási eseményenként a jelen feltétel I. 2. pontja alapján meghatározott értékhatárig állja a fentiek szerinti kár térítését.

3.5.2. Nem téríti meg a Biztosító azon kárt, amely a közleke- dési balesetben résztvevôk casco vagy kötelezô gépjármû felelôsség-biztosítása alapján megtérül.

3.5.3. A szolgáltatás igénybevételének feltétele a közlekedési balestrôl készült rendôrségi jegyzôkönyv bemutatása.

3.6. Elôzetes fedezetvállalás

Amennyiben jelen szerzôdés halasztott kockázatviseléssel jön létre, a Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a szerzôdéskötés idôpontját követô nap 0 órája és a kockázatviselés kezdete között bekövetkezô károkat, amelyeket a kárbiztosítás és a kiegészítô biztosítások feltételeiben definiált azon biztosítási események okoznak, melyekre jelen szerzôdés kiterjed, de a Szerzôdô vagy a Biztosított más bizto- sító társaságnál lévô, azonos kockázatviselési helyre vonatkozó lakásbiztosítási szerzôdése nem nyújt fedezetet, akár a kockázat hiánya, akár annak biztosítási összegének kimerülése miatt.

3.6.1. Az „Elôzetes fedezetvállalás” nem nyújt szolgáltatást azon kiegészítô biztosításokra, melyet a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külsô szolgáltató partner közremûkö- désével nyújt (Utasbiztosítás, Kiterjesztett garancia szol- gáltatás és mobil eszköz biztosítás, Lakásdoktor szolgál- tatás, Gépjármû assistance, Orvosi telefonügyelet, CT és MR szolgáltatás).

3.6.2. Azon biztosítási eseményekre vonatkozóan, melyekre jelen szerzôdés kár- és kiegészítô biztosításainak fel- tételei várakozási idôt határoznak meg (A kárbiztosítás különös feltételei IV. 1.8.1., 1.9.1., 1.11.1, 1.12.1, 1.17.1, 2.2.1, 2.3.2, 2.4.2, 2.10.2, 2.18.2, 3.4.1. továbbá Élet- és egészségi kiegészítô biztosítások általános feltétele I. 2.1., Kisállat biztosítás III. 1–3.), az „Elôzetes fedezetvállalás” alapján sem nyújt szolgáltatást a Biztosító a jelen szerzôdés várakozási idején belül bekövetkezô eseményekre. Amennyiben valamely kockázatra meghatározott várakozási idô elôbb telik le, mint a jelen szerzôdés kockázatviselési kezdete, úgy ezen biztosítási eseményre az „Elôzetes fedezetvállalás” alap- ján a várakozási idô leteltének idôpontja és a szerzôdés kockázat- viselési kezdete közötti idôszakra nyújt szolgáltatást a Biztosító.

3.6.3. A Biztosító szolgáltatása biztosítási eseményenként a Biztosítottat ért kár erejéig – de maximum a jelen szerzôdésben az adott biztosítási eseményre meghatározott biztosítási összegig – vehetô igénybe.

Amennyiben a másik biztosító társaság a biztosítási eseményre szolgáltatást teljesít, de a szerzôdésben lévô biztosítási összeg limitje miatt a Biztosított kára csak részben térül meg, a jelen szerzôdésre igénybe vehetô szolgáltatás nagysága nem haladhatja meg az adott kockázatra a jelen szerzôdésben meghatározott biztosítási összeg és a másik biztosító társaság által nyújtott térítési összeg különbségét.

3.6.4. A szolgáltatás igénybevételének feltételei:

a) A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában a Szerzôdô más biztosító társaságnál lévô lakásbiz- tosítási szerzôdése érvényes és díjrendezett legyen.

b) A Szerzôdô vagy a Biztosított a bekövetkezett kár- eseményt a másik biztosító társaságnál a tudomására jutást követô 2 munkanapon belül bejelentette (még abban az esetben is, ha annak kockázatvállalása arra nem terjed ki).

c) A Szerzôdô vagy a Biztosított a bekövetkezett kár- eseményt az Aegon Biztosítónál a tudomására jutást követô 2 munkanapon belül bejelentette.

3.6.5. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok:

a) a másik biztosító társaságnál érvényes kötvény és aktuá- lis indexlevél, valamint annak igazolása, hogy a biztosí- tási esemény bekövetkeztének idôpontjában a szerzôdés díjrendezett,

b) a másik biztosító társaságnál történt kárbejelentés idô- pontjának igazolása,

c) a másik biztosító társaság adott kárra vonatkozó elutasításá- nak vagy szolgáltatásának igazolása,

d) amennyiben a másik biztosító szerzôdése a kárra fedezetet tartalmaz, de jelen szerzôdés alapján további szolgáltatási igénye van a Biztosítottnak, úgy a másik biztosító által a kárral és a kárrendezéssel kapcsolatosan kiállított dokumen- tumok (kárszámítás, kárfelvételi jegyzôkönyv), valamint a helyreállításra vagy pótlásra vonatkozó számlák,

e) a jelen szerzôdés feltételeiben az adott káresemény elbírálá- sához felsorolt dokumentumok.

3.7. Építés-szerelés, felújítás, bôvítés idôszakára vonatkozó biztosítás

Az építés, bôvítés, felújítás, korszerûsítés alatt álló épületek, épületrészek, építmények esetében is biztosítási védelmet nyújt a Biztosító, melynek értelmében a biztosítási szerzôdés feltét- eleinek változatlan érvényben hagyásával a szerzôdés kiterjed a biztosított épületek, épületrészek, építmények szerkezetileg kész állagára, azok beépített és még be nem épített alkotórészeire és tartozékaira, valamint az épület-felszerelési tárgyakra, a biztosí- tási szerzôdésben az épületek vagyoncsoportra megkötött bizto- sítási események vonatkozásában.

3.7.1. Kizárások

A Biztosító az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyása mellett sem tartozik térítést nyújtani:

a) bármely következményi kárért, beleértve a kötbért, késedelem, nem teljesítés, vagy szerzôdésmegszün- tetés miatti veszteségeket,

b) hibás tervezés miatti veszteségekért és károkért,

c) hibás anyagok, vagy hibás kivitelezés pótlásának, javításának, vagy átvételének költségeiért,

d) normál idôjárási viszonyok mellett és használaton kívül helyezés miatt bekövetkezô elhasználódásért, tönkremenetelért, korrózióért, oxidációért és érték- csökkenésért,

e) az alapbiztosítási események és a választott kiegészítô kockázatokon kívüli idôjárási hatások miatt bekövet- kezô károkra,

f) az építési folyamattal összefüggésben keletkezô beázási károkra,

g) betöréses lopásnak nem minôsülô lopáskárokra,

h) az épületek üvegezésében keletkezett károkra.

3.7.1.1. E szerzôdés keretei között következményi káron értjük mindazon – a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezô

– károkat, melyet nem a bekövetkezett biztosítási ese- mény közvetlen károsító hatása okozott, hanem az annak következtében fellépô egyéb hatások, erôhatások, meghibásodások, üzemzavarok idéztek elô (pl. a viharos szél által megrongált elektromos távvezeték következ- ményeként fellépô hálózati túlfeszültség károsítja a biz- tosított ingatlanon lévô elektromos eszközöket.).

V. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Szolgáltatásra jogosultak köre

A Biztosító szolgáltatására az Általános feltételek I. 3. pontja sze- rinti Biztosított jogosult. A szerzôdésben szereplô külön kikötés esetén a jelzálogjogosult vagy az engedményes a megjelölt összeg erejéig tarthat igényt a szolgáltatásra.

2. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

2.1. A Biztosító szolgáltatásának felsô határa biztosítási eseményen- ként a kötvényben az adott vagyoncsoportra vagy biztosítási ese- ményre meghatározott biztosítási összeg vagy vállalt szolgáltatási kötelezettség, az Általános feltételek VIII. és jelen feltételek III. fejezetének figyelembevételével.

2.2. Az indexálás mértékét meghaladó vagyonszaporulat, értékvál- tozás bejelentésének elmulasztása alulbiztosításhoz vezethet, ami aránylagos (pro-rata) térítést von maga után, kivéve, ha a szerzôdés az adott vagyoncsoportra ajánlott értéken vagy felette jött létre.

2.3. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbiztosítás szabályai szerint a biztosított vagyontárgyakban keletke- zett károkra terjed ki, de nem térít sérelemdíjat a bizto- sítási összeg keretein belül akkor sem, ha a káresemény kapcsán a Biztosított személyiségi jogai sérülnének, vagy sérültek volna.

2.4. Épületek, építmények

2.4.1. Épületek vagyoncsoport biztosítása esetében a Biztosító arra vál- lal kötelezettséget, hogy amennyiben valamely, a szerzôdésben foglalt biztosítási esemény az ajánlaton/kötvényen megjelölt kockázatviselési címen biztosított épületet/melléképületet/ építményt károsította, úgy megtéríti azt az összeget, amelybôl a kockázatviselés helyén a káresemény idôpontjában érvé- nyes árak figyelembevételével a vagyontárgy helyreállítható. A Biztosító szolgáltatásának felsô határa a vagyontárgy kárese- mény idôpontjában érvényes árak figyelembe vételével számított

helyreállítási értéke. Ez részkároknál az avultatás nélküli javítás vagy csere költségeit, teljes újjáépítésnél pedig az újjáépítési értéket jelenti, de maximum a vagyontárgyra vonatkozó bizto- sítási összeget vagy vállalt szolgáltatási kötelezettséget (mindig a kisebb).

2.4.2. A Biztosító kockázatviselése, illetve helytállási kötelezett- sége nem terjed ki azokra a károkra, kárigényekre, illetve többlet költségekre, amelyek azzal összefüggésben merül- nek fel, hogy a biztosított épület nem építhetô újjá az ere- deti építési technológia, anyag felhasználásával, tekintet- tel arra, hogy a káridôpontban érvényes építési elôírások, szabványok olyan mértékben megváltoztak, hogy az épület állapota csak értékemelkedéssel állítható helyre.

2.4.3. A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletkölt- ségekre. (Ez alól kivételt képeznek az Extra szolgáltatási cso- mag (Kárbiztosítás különös feltételei IV. 2.18.) épületbiztosításra vonatkozó esetei.)

2.4.4. Megtéríti a Biztosító az egész helyiség felületének helyreállítását, ha a helyiség

• mennyezete és egyik azonos kivitelezésû oldalfala,

• vagy egynemû festésû, mázolású vagy tapétázású két oldal- fala károsodik.

2.4.5. Bérelt épületek, építmények károsodása esetében a bérlô által kötött biztosítás alapján a a Biztosító annak szolgáltat (bérlô vagy tulajdonos), akit a bérlô és a tulajdonos/bérbeadó megjelöl, és errôl írásban nyilatkoznak.

2.4.6. A többletérték biztosítással (Általános feltételek VIII. 7.7. pont) fedezett vagyoncsoportokat ért feltételszerû káreseményekre fedezetet elsôdlegesen a társasházi, lakásszövetkezeti biztosítás ad. Többletérték biztosítás alapján kizárólag olyan eseményekre vehetô igénybe szolgáltatás, melyre a közös társasházi, lakásszö- vetkezeti biztosítás kiterjed.

A jelen szerzôdés alapján biztosítási szolgáltatás a társasházi/lakás- szövetkezeti biztosítás mellett csak akkor igényelhetô, ha egy biz- tosítási esemény bekövetkeztekor a kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosításokban meghatározott biztosítási össze- geket a Biztosított igénybe vette és kimerítette, és az a káron szer- zés tilalmára is tekintettel, nem nyújt fedezetet a teljes kárra.

2.4.7. Társasházban, szövetkezeti épületben található, külön tulajdon- ban lévô lakások biztosítása esetében az épületek közös részeiben bekövetkezô károkat a Biztosító a Biztosított tulajdoni hányada, szövetkezeti házak esetében a Biztosítónál biztosított és a káro- sodott épületben lévô lakások számának arányában téríti meg.

2.5. Ingóságok

2.5.1. Megtéríti a Biztosító a biztosítási összeg mértékéig a biztosí- tott ingóságokban a biztosítási események által okozott károk káridôponti hazai javítással történô helyreállításának költségeit vagy új állapotban történô beszerzési értékét, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridôponti új értékét.

2.5.2. A károsodott vagyontárgyak új állapotban történô beszerzési értékének megállapítási alapja:

a) ha a termék a kár idôpontjában hazai kereskedelemben kap- ható, az átlagos beszerzési ár,

b) amennyiben a termék hazai kereskedelemben nem kapható, úgy a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló terméknek a kereskedelemben alkalmazott árakból kalkulált átlagos beszerzési ára, az esetleges értékemelkedés értékmódosító hatásának figyelembevételével.

2.5.3. A bérelt, lízingelt, kölcsönvett vagy egyéb okból a Biztosított birtokában, használatában lévô biztosított

ingóságok, valamint az idegen tulajdonú ingóságok (II.

2.1.3. g) pont) esetén a térítés káridôponti használt piaci értéken történik, a Biztosított felelôsségének mértékéig.

2.5.4. Értéktárgyak esetében a Biztosító a káridôponti valós, vagy igaz- ságügyi szakértô által becsült forgalmi értéket téríti meg.

2.5.5. A szolgáltatás összegébôl minden esetben levonásra kerül:

a) a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke,

b) az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl vissza- igényelhetô vagy egyéb okból már megtérült összeg,

c) a károsultnak a károkozásból származó vagyoni elônye, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekin- tettel nem indokolt.

2.5.6. A szolgáltatás nem terjed ki:

a) az elôszereteti értékre,

b) a gyûjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, kész- lethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a fel- soroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekö- vetkezett anyagi hátrányra,

c) a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre,

d) az elmaradt haszonra.

2.6. Betöréses lopás biztosítási eseménynél a Biztosító a kárt csak a biztosítási esemény idôpontjában meglévô és üzemben lévô védettségi szinthez tartozó biztosítási összegig téríti meg. A védettségi szintekhez tartozó térítési határokat, a szerzôdés részét képezô Általános betörésvédelmi elôírás tartalmazza.

2.7. Rablás biztosítási eseménynél, amennyiben a rablás:

a) a kockázatviselés helyén következik be, a betöréses lopás kockázatra megjelölt vagyoncsoport biztosítási összegéig,

b) a kockázatviselés helyén kívül, de az EU területén követ- kezik be, a Háztartási ingóságok biztosítási összegének 5%-a erejéig, biztosítási összeg nélkül kötött szerzôdés esetében (III. 4.2. pont) a biztosított épület/lakáslakás hasznos alap- területe szerint négyzetméterenként 4.400 Ft-ig, de legfel- jebb a tényleges kár erejéig nyújt szolgáltatást a Biztosító.

2.8. Amennyiben nem állandóan lakott épületre lakottként kötnek biztosítást, vagy a kötéskor még lakott épület a késôbbiekben lakatlanná válik és ezt a Szerzôdô 15 napon belül a változás-bejelentésre vonatkozó szabá- lyok szerint nem közli a Biztosítóval, a Biztosító jogo- sult valamennyi szolgáltatását olyan arányban teljesíteni, ahogy a megfizetett díj a lakatlanként számolt díjhoz aránylik.

2.9. A szolgáltatás igénybevételének egyéb feltételeit az Általános fel- tételek XII. 1. pontja határozza meg.

2.10. A Biztosító a térítést minden esetben forintban nyújtja, kész- pénzkár esetében a valutában keletkezett károkat az MNB káridôponti deviza középárfolyamával számolva szintén forint- ban fizeti a Biztosító.

3. A szolgáltatás különös szabályai

Káresemény bekövetkezte esetén a térítési összeg meghatározása

a) vagy a biztosított és a Biztosító által közösen elfogadott becslés,

b) vagy szakipari, kivitelezôi számla alapján történhet, a felek döntése szerint.

Amennyiben a kár rendezése kivitelezôi számla alapján történik, úgy a Biztosító elôzetes kivitelezôi árajánlatot kérhet. Xxxxx elfogadását követôen a Biztosító a kivitelezést tételesen részletezô számla alapján nyújthat a becsült összegnél magasabb térítést.

Általános betörésvédelmi előírások

A Biztosító a káresemény idôpontjában meglévô védelmi szintek figye- lembevételével az alábbiakban meghatározott értékhatárokig vállalja a kockázatot betöréses lopáskár esetén. A betöréses lopás veszélynemre, az esetlegesen bekövetkezô káreseménynél a Biztosító térítésének felsô határa a kár idôpontjában ténylegesen meglévô védettségi szinthez tartoz összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biztonsági berendezések a kár idôpontjában rendeltetésüknek megfelelô üzemi állapotban voltak.

I. ÁLLANDÓAN LAKOTT ÉPÜLETEK ESETÉBEN

a) A háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontár- gyak és az épület-felszerelési tárgyak térítésének fel- tétele a minimális mechanikai védelem megléte, a téríthetô összeg felsô határa a biztosítási összeg.

b) Értéktárgyak körébe tartozó ingóságok esetében a téríthetô felsô határ a mechanikai és elektronikai védelem függvényében az alábbiak szerinti:

Védelmi szint	Elektronikai jelzôrendszerrel	Elektronikai jelzôrendszer nélkül
Megerôsített mechanika	14.257.130 Ft	2.495.390 Ft
Minimális mechanika	2.798.640 Ft	531.990 Ft

c) A nemesfém, drágakô, vagy igazgyöngy felhaszná- lásával készült ékszereket, órákat, vagy a 300.000 Ft

egyedi értéket meghaladó egyéb anyagból készült órákat,

1.000.000 Ft összesített értékhatár felett MABISZ által minôsített pácélszekrényben javasolt tárolni. Amennyiben ezeket a vagyontárgyakat

• nem páncélszekrényben tárolják, úgy a kártérítés felsô határa a védettségi szinthez tartozó értékhatáron belül maximum 1.000.000 Ft,

• amennyiben páncélszekrényben tárolják, úgy a kártérí- tés felsô határa a védettségi szinthez tartozó értékhatá- ron (de maximum 1.000.000 Ft) felül a páncélszek- rény MABISZ minôsítése szerinti érték,

de maximum az érintett vagyoncsoport biztosítási összege.

d) 100.000 Ft értékhatár felett biztosított készpénzt, valutát, betétkönyvet, értékpapírt értéktárolóban (páncélszek- rény, xxxx xxxx, bútorszéf) xxxxxxxx xxxxxxx. Betöréses lopás, rablás és besurranás esetén – amennyiben ezeket a kocká- zatokat a szerzôdés tartalmazza – a 100.000 Ft értékhatár feletti károkat az értéktároló MABISZ minôsítése szerinti értékig téríti a biztosítási összegen belül a Biztosító.

e) Állandóan lakott épületek esetében, amennyiben az elektronikai jelzôrendszert bekötik olyan távfelügyeleti rendszerközpontba, mely rendelkezik szakhatósági enge- déllyel, napi 24 órás diszpécserközpontot és kivonuló szolgálatot üzemeltet, és a riasztás megtörténtét követô 15 percen belüli kiérkezést garantál szerzôdésében, úgy a háztartási ingóság és értéktárgyak vagyoncsoportokra a

táblázatban feltüntetett összegek kétszereséig terjed ki betöréses lopáskárra a Biztosító szolgáltatása. Amennyiben a kivonuló szolgálat a riasztást követô 15 percen túl érke- zik a helyszínre, úgy a táblázatban lévô összegek vehetôk figyelembe.

f) Többletérték biztosítás esetén a megadott káresemé- nyenkénti limitek két szerzôdés összevonásával értelme- zendôk. A vagyoncsoportokra megadott limitek a jelen szerzôdésben feltüntetett és a kollektíven kötött társasházi, szövetkezeti szerzôdésben a biztosított ingatlanra számított biztosítási összegek együttes értékére vonatkoznak. Ennek megfelelôen a jelen szerzôdés alapján térítendô összegbôl minden esetben levonandó a társasházi, szövetkezeti szerzôdés alapján térülô összeg.

II. NEM ÁLLANDÓAN LAKOTT ÉPÜLETEK ESETÉBEN

Védelmi szint	Távfelügyelethez bekötött elektronikai jelzôrendszerrel	Elektronikai jelzôrendszer nélkül
Megerôsített mechanika	13.299.750 Ft	6.065.100 Ft
Minimális mechanika	6.065.100 Ft	1.702.580 Ft

a) A háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontár- gyak és az épület-felszerelési tárgyak téríthetô felsô határa a mechanikai és elektronikai védelem függvényében az alábbiak szerinti:

c) Nem állandóan lakott épületek esetében kizárólag olyan elektronikai jelzôrendszer vehetô figyelembe, melyet az

I. e) pontban felsorolt követelményeknek megfelelô táv- felügyeletbe bekötöttek. Amennyiben az elektronikai jelzôrendszert nem kötötték be távfelügyeletbe, vagy a kivonuló szolgálat a riasztást követô 15 percen túl érkezik a helyszínre, úgy az elektronikai jelzôrendszer nem vehetô figyelembe.

III. KERESŐTEVÉKENYSÉG VAGYONTÁRGYAIRA VONATKOZÓAN

Védelmi szint	Távfelügyelethez bekötött elektronikai jelzôrendszerrel	Elektronikai jelzôrendszer nélkül
Megerôsített mechanika	38.303.280 Ft	10.639.800 Ft
Minimális mechanika	5.533.110 Ft	2.021.360 Ft de legfeljebb a biztosítási összeg 20%-a

a) Keresôtevékenység vagyontárgyaira vonatkozóan – függet- lenül attól, hogy kizárólagos vállalkozási célú ingatlanban vagy állandóan lakott épületben biztosítottak – a téríthetô felsô határ a mechanikai és elektronikai védelem függvé- nyében az alábbiak szerinti:

b) Nem állandóan lakott épületekben biztosítható.

értéktárgy nem

b) Kizárólag olyan elektronikai jelzôrendszer vehetô figye- lembe, melyet az I. e) pontban felsorolt követelmények- nek megfelelô távfelügyeletbe bekötöttek. Amennyiben az elektronikai jelzôrendszert nem kötötték be távfelügye- letbe, vagy a kivonuló szolgálat a riasztást követô 15 percen túl érkezik a helyszínre, úgy az elektronikai jelzôrendszer nem vehetô figyelembe.

IV. MINIMÁLIS ÉS MEGERŐSÍTETT MECHANIKAI VÉDELEM KÖVETELMÉNYEI

	Minimális mechanikai védelem	Megerôsített mechanikai védelem
Falazat, födém, padozat
Anyaga, vastagsága	Minimum 6 cm tömör, vagy 10 cm üreges tégla, vagy 6–10 cm szendvicsszerkezet, vagy gyári faház	Minimum 30 cm vastag üreges (hôszigetelô) tégla, vagy 6 cm vastag vasalt beton
Ajtók
Ajtótok anyaga	Tetszôleges	Keményfa, vagy fém
Ajtótok rögzítése	Tetszôleges	30 cm-enként minimum 10 cm mélyen, minimum 10 mm átmérôjû köracéllal
Ajtólap anyaga	Tetszôleges (de tömör, háló nem fogadható el)	Tömör szendvicsszerkezet fémmel erôsítve (100 x 300 mm-es, minimum 12 mm átmérôjû rács, 8 mm vastagságú acéllemez), vagy keményfa
Ajtólap vastagsága	Tetszôleges	Fa ajtó esetén minimum 40 mm
Ajtólaprögzítése	Tetszôleges forgópánt	3 db diópánt
Zár	Biztonsági zár, vagy MABISZ által minôsített biztonsági lakat és lakatpánt, vagy távmûködtetésû szekezet (garázsajtók)	Biztonsági zár
Zárási pontok száma	Minimum 1 db	Minimum 4 db
Zárási pontok távolsága		300 mm
Zárnyelvek reteszelési mélysége	10 mm	18 mm
Záráspontosság	Tetszôleges	3 mm-en belül
Zárbetét törés elleni védelme	Ajánlott, de nem feltétel	Szükséges

	Minimális mechanikai védelem	Megerôsített mechanikai védelem
Fúrásvédett zárbetét		Szükséges
Zárbetét fúrás elleni védelme		150 x 300 mm-es 1 mm vastag acéllemez
Zárfogadó ellenlemez	Tetszôleges	Minimum 2 ponton falszerkezethez rögzítve
Kétszárnyú ajtó esetén reteszhúzás elleni védelem	Szükséges	Szükséges
Kiemelés elleni védelem		Szükséges
		MABISZ minôsítésû biztonsági ajtó (min. III. kat.)
Ablakok
3 m alsó élmagasság alatti ablakok védelme	Nem szükséges	MABISZ minôsítésû biztonsági ablak (többpontos zárás, minimum A3-as üveggel), vagy tetszôleges ablak és 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm-es átmérôjû rács 30 cm-enként min. 4 ponton, 10 cm mélyen a falazatba erôsítve

Biztonsági zárnak minôsül, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10.000-et:

• minimum 5 csapos hengerzár,

• minimum 6 rotoros hengerzár,

• kéttollú kulcsos zár,

• egyedi minôsített lamellás zár,

• szám vagy betûjel kombinációs zár.

Elektronikai jelzôrendszer követelményei:

Teljeskörû térvédelem, vagy teljeskörû felületvédelem és legalább csapdaszerû térvédelem legyen kialakítva.

A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzôrendszer elemének minôsített eszközök alkalmazhatók:

• a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

• a rendszer szabotázs ellen védett legyen,

• a központi egység vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvonalon is,

• a központi egység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékû szilárdságú más anyagból készüljön és eltá- volítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképesek,

• élesített állapotban a vezérlôközpontnak valamennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

• a jelzôáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

• az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat, és akkumulátor biztosítsa,

• az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatiku- san és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemel- tetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtá- sát biztosítsa (felügyelet nélküli esetben),

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védôcsôben kell vezetni,

• a nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,

• a rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet, a személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenni,

• négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhe- lyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másodperc idô állhat rendelkezésre,

• hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre,

• a riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô hang-, fényjelzô és egy nem akkumulátoros hangjelzô készülékek- kel történjen,

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követôen kapcsoljon éles állapotba,

• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektôl, tárgyak- tól, építményektôl, épületszerkezetektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz hasz- nálatával legyen megoldható,

• a kültéri hangjelzô burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékû szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó, kéthangú jelzéssel jelezzen,

• az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lux fényerejû legyen.

Általános felelősségbiztosítás különös feltételei

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételekben meghatározott korlátok között, a szerzôdésben rög- zített mértékig mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a Biztosított az EU területén a jelen feltételekben meghatá- rozott minôségben okoz, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

Jelen kiegészítô biztosítás csak az OKÉ lakásbiztosítás Általános feltételei- vel és A kárbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás Biztosítottjai az Általános feltételek

I. 3. pontjában meghatározott Biztosítottak lehetnek.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a személysérüléses – beleértve a sérelmi díjként jogszerûen megállapított igényeket is – és szerzôdésen kívül, kizárólag az Európai Unió tagállamainak területén okozott és keletkezett tárgyrongálási károkat, amelye- ket a Biztosított, mint

a) a biztosítottépület, lakás, melléképület, építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, vagy ezek építtetôje, felújíttatója,

b) a kötvényen megjelölt épület, melléképület használója,

c) fôzési, fûtési céllal, rendeltetésszerûen PB-gázpalackot, gáz- tartályt használó,

d) belátási képességgel nem rendelkezô, vagy korlátozott belá- tási képességû személyek gondozója,

e) közúti balesetet elôidézô gyalogos,

f ) kerékpár, elektromos kerékpár (legfeljebb 300 W teljesít- ményû), roller, segway, rokkantjármû, kézi erôvel mûköd- tetett szállítóeszköz használója,

g) szervezett kereteken kívül, hobbi-, sporttevékenységet végzô,

h) háziállattartó

minôségében e szerzôdés hatálya alatt okoz és be is jelent, fel- téve, hogy azokért a magyar polgári jogszabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

Jelen szerzôdés tekintetében a Biztosító a hétköznapi értelem- ben vett háziállatokon (kutya, macska, baromfi, nyúl, sertés, stb.) túl háziállat kategóriába sorolja az úgynevezett hobbiállatokat is (pl. akváriumi halak, díszmadarak, aranyhörcsög, ékszerteknôs, görögteknôs, törpenyúl, vadászgörény). A Biztosító nem vállalja a kockázatot a különbözô terráriumi állatokra (pl.: kígyók), viváriumokra (rovarok), galambokra, valamint a hétköznapi értelemben hobbi- vagy díszállatoknak nem tekinthetô állatokra (ôz, majom, vaddisznó, ragadozó madarak, kis- és nagyragado- zók stb.).

Háziállattartói minôségben gépjármûben okozott károk kizárólag abban az esetben térülnek, amennyiben az állat és a gépjármû között közvetlen fizikai kapcsolat jött létre (különösen: harapás, rúgás, ütközés) és a kár ezzel közvetlen vagy az ebbôl kiinduló okozati és szükségszerû összefüggésben keletkezett, kivéve az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak ésszerû, szerves összefüggést a káreseménnyel és idôben is távoliak. Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott elôre és nem is kellett elôre látnia.

1.1. Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem vállal szol- gáltatási kötelezettséget a Biztosító, ha a kárt

a) a Biztosítottak motoros jármû üzembentartójaként, használójaként okozták,

b) a Biztosítottak vízi- és légi-jármû, illetve gépi meg- hajtású sporteszközök használatával okozták,

c) a Biztosítottak kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármû használatával okozták,

d) a Biztosítottak a környezet1 szennyezésével okozták,

e) a Biztosítottak állati erô munkavégzésre való hasz- nálata közben, vagy azzal összefüggésben okozták,

f) a Biztosított állatai növényi kultúrákban okozták. Jármûnek minôsül (a KRESZ meghatározása szerint) a közúti szállító- vagy vontató eszköz (ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is).

A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erôvel tolt vagy hajtott kerekesszék és a gépi meghajtású kerekesszék (amennyiben sík úton önerejébôl 10 km/óra sebességnél gyor- sabban haladni nem képes), a gyermekkocsi és a talicska nem minôsül jármûnek. Az ilyen eszközökkel közlekedô személyek gyalogosoknak minôsülnek.

Nem téríti meg a Biztosító azon vagyontárgyakban oko- zott tárgyrongálási károkat, melyek a káresemény idôpont- jában – bármely okból – a Biztosított(ak) használatában, megôrzésében voltak, függetlenül attól, hogy a károk biz- tosítási eseménnyel összefüggésben következtek be.

Nem téríti meg a Biztosító a károsodott vagyontárgy javítása/helyreállítása után fennmaradó esetleges érték- csökkenést.

2. A jelen feltételek szerint mentesül szolgáltatási kötele- zettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a Szerzôdô vagy a Biztosított szándékosan okozta,

b) a Biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A Biztosított a tudomásra jutástól számított 30 napon belül- a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkö- vetkezmények mellett – köteles a Biztosítónak írásban bejelen- teni, ha vele szemben a szerzôdésben meghatározott minôségben (II.1.) okozott kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A Biztosító számára lehetôvé kell tenni a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján a Biztosított követelheti, hogy a Biztosító a szerzôdésben megállapított módon és mérték- ben mentesítse ôt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj meg- fizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A Biztosító a károkat biztosítási eseményenként a szerzôdésben megjelölt felsô határig téríti meg.

2. A Biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti, azonban a károsult – ha jogszabály eltérôen nem rendelkezik – nem érvé- nyesítheti kárigényét közvetlenül a Biztosítóval szemben. A Biztosított akkor követelheti, hogy a Biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését igazolhatóan ô egyenlítette ki.

3. Jelen biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásával merültek fel a biztosítási összeg keretein belül. A Biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket meg kell elôlegeznie.

4. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, úgy a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás több-

1. Környezetszennyezés: 1995. évi LIII. Tv (Kvt.) A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint.

letköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

5. A felelôsségbiztosítás hatálya az EU tagállamainak területe, de a kártérítési felelôsség és annak mértéke a magyar jog szabályai szerint kerül megállapításra.

6. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadék- jogosulttá válik(nak), akkor a Biztosító által teljesítendô kifizeté- sek összegébe az eseményenként meghatározott limitig a járadé- kok tôkeértéke is beszámítandó.

A várható járadékkifizetések tôkeértékének megállapításánál (tôkésítés) a Biztosító a járadékos várható halandóságát, az aktu- ális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó elôírásokat figyelembe véve jár el.

7. Amennyiben a Biztosított háziállata ütközéssel okoz kárt gépjármûben, úgy a szolgáltatási igény bejelentéséhez állatorvos igazolása szükséges arról, hogy a háziállat az ütközés következté- ben sérült vagy elpusztult.

károsult maga is tulajdonostárs, bérlô, vagy ezek hozzátartozója, akkor az ô biztosítását a telítettség megállapításakor nem veszi figyelembe a Biztosító.

V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A károsult kártérítési igényének a Biztosított által tör- tént elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyez- sége a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a Biztosító elôzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudo- másul vette.

2. Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésé- nek a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

3. A Biztosított bírósági elmarasztalása a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott.

8. A közös épülettulajdonosi minôségben okozott – a tulajdonoso- kat terhelô – felelôsségi károkat a Biztosító a Biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.

A szövetkezeti lakóközösségeket terhelô felelôsségi károkat a Biztosító a Biztosítónál biztosított lakások és a lakásszövetkezet összes lakása arányában téríti meg.

Amennyiben a közös tulajdonosi minôségben okozott kár a lakók egyedi felelôsségbiztosítása alapján kerül megtérítésre és a

4. A Biztosítót a Biztosított súlyosan gondatlan magatar- tása nem mentesíti a károsulttal szemben, a Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt Biztosítottól, ha a Biztosított vagy megbízottja, vagy vele közös háztar- tásban élô hozzátartozója a kárt súlyosan gondatlanul okozta.

Élet- és egészségi kiegészítő biztosítások

Élet- és mûtéti biztosítás, Kockázati életbiztosítás, Kegyeleti életbiztosítás, Kórházi napi térítés, CT és MR szolgáltatás

I. ÉLET- ÉS EGÉSZSÉGI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Az Élet- és egészségi kiegészítô biztosítások az OKÉ lakásbizto- sítás Általános feltételeivel együtt érvényesek.

A jelen általános feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a Szerzôdô és a Biztosító (továbbiakban együtt: Felek) között az OKÉ Élet- és egészségi kiegészítô biztosításai jönnek létre, de csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a kiegészítô biztosítások különös feltételei, vagy a Felek megálla- podása ettôl eltérôen nem rendelkezik.

1. Szerzôdô, Biztosított és Kedvezményezett

1.1. Jelen kiegészítô biztosítások Szerzôdôje az alapbiztosítás Szerzôdôje.

1.2. Jelen kiegészítô biztosítások Biztosítottjai az Általános feltételek

I. 3.1. a) és 3.2. b)–c) és e) pontjában meghatározott fogyasztónak minôsülô személyek lehetnek. Az egyes kiegészítôk külö- nös feltételei a biztosítható személyekre vonatkozóan életkortól függô, eltérô megkötéseket alkalmazhatnak.

1.3. A Biztosított(ak) adata(i) az ajánlaton név szerint feltün- tetésre kerül(nek). Ha a Biztosított kiskorú, és a szerzôdést nem a törvényes képviseletet ellátó szülôje köti meg, a szerzôdés érvényességéhez a gyámhatóság hozzájárulása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerzôdés akkor is, ha a Biztosított cselekvôképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében cselekvôképtelen nagykorú személy.

1.4. A szerzôdés létrejöttéhez és módosításához a Biztosított írásbeli hozzájárulása nem szükséges, ha a szerzôdést nem ô köti meg, de a Biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerzôdésben külön kedvezményezett-jelölésre nincs lehetôség.

1.5. Jelen kiegészítô biztosítás szempontjából a Biztosító a Biztosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás technikai kezdetének (Általános feltételek IV. 1. pont) évszámából, illetve változás beje- lentése esetén a változásbejelentés hatályba lépésének napjához tartozó évszámból levonja a Biztosított születésének évszámát.

1.6. A Biztosított életében járó valamennyi biztosítási szolgáltatás

kedvezményezettje maga a Biztosított.

A Biztosított halála esetére kedvezményezett(ek) a Biztosított örököse(i).

1.7. Jelen szerzôdésben visszavonhatatlan kedvezményezett nem jelölhetô meg.

1.8. Amennyiben a Biztosított kedvezményezettet kíván megjelölni, azt minden életbiztosítási kiegészítôre vonatkozóan külön- külön, egyértelmûen kell megtenni. Egy kiegészítôre vonat- kozóan egyidejûleg több kedvezményezett is megjelölhetô. Ez esetben a kedvezményezettség arányát írásban az ajánlaton vagy a késôbbi bejelentésen, egyértelmûen rögzíteni kell.

1.9. A kedvezményezett személye a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a biztosítás tartama alatt bármikor, a Szerzôdô által megváltoztatható. Amennyiben a Szerzôdô és a Biztosított személye eltérô, a kedvezményezett módosításához a Biztosított hozzájárulása is szükséges. Egybehangzó nyilatkozat hiányában

kedvezményezettnek a Biztosított halála esetén a Biztosított örö- köse tekintendô.

1.10. A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, ha a kedvezménye- zett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal, vagy jog- utód nélkül megszûnik. Ebben az esetben kedvezményezettnek

– ha más kedvezményezettet nem jelölnek meg – a Biztosított halála esetén a Biztosított örököse(i) tekintendôk örökösödésük arányában.

1.11. A szerzôdés bármely módosításáról vagy megszûnésérôl a Biztosítottat a Szerzôdô köteles tájékoztatni. A szerzôdésbe a Biztosítottak Szerzôdôként nem léphetnek be.

2. Várakozási idô

2.1. A Biztosító az ajánlattétel napjától (Általános feltételek II.

7. a)–d) pont), illetve az új Biztosított személy megadása napjától, – ez utóbbi esetben csak az újonnan belépett Biztosított vonatkozásában – 6 havi várakozási idôt köt ki (kivéve CT és MR szolgáltatás, ahol a várakozási idô 3 hónap). A várakozási idô alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki, kivéve a biztosítás hatálybalépése után bekövetkezô bal- esetek miatti eseményeket.

2.2 Amennyiben a Biztosított halála a várakozási idô alatt követke- zik be, és a Biztosító nem szolgáltat, akkor a Biztosító az elha- lálozott Biztosított tekintetésben a szolgáltatásra befizetett díjat visszafizeti.

3. A biztosítás tartama

A szerzôdés egy éves tartamra szól, amelyet minden évben további egy évre a felek meghosszabbíthatnak. A kockázatviselés kezdete – a jelen feltétel 4.7 pontjának esetét kivéve – az alap- biztosítás kockázatviselésének kezdetével azonos. A biztosítási év kezdete minden évben egyezô.

A kiegészítô biztosítás mindig automatikusan létrejön a következô biztosítási évre, ha a Szerzôdô a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban nem jelzi, hogy nem kívánja a kiegészítô biztosítást megújítani.

Az Élet- és egészségi kiegészítô biztosításokat a Biztosító a bizto- sítási kockázat jelentôs növekedése esetén mondhatja fel.

4. A szerzôdés létrejötte, díja, módosítása, megszûnése

4.1. A biztosítási szerzôdés létrejöhet

a) elôzetes kockázat-elbírálás nélkül,

b) egészségi nyilatkozat alapján végzett kockázat-elbírálással, vagy

c) rögzített telefonvonalon feltett – a Biztosított egészségi álla- potára vonatkozó – kérdésekre adott válaszok alapján vég- zett kockázat-elbírálással,

d) elôzetes orvosi vizsgálattal.

4.2. Az ajánlat aláírásával a Szerzôdô hozzájárul ahhoz, hogy a koc- kázat-elbírálási idôn belül a Biztosító által megbízott orvos vagy egészségügyi intézmény az ajánlaton név szerint megjelölt Biztosítottat vagy törvényes képviselôjét rögzített telefonvona- lon keresztül megkeresse és az egészségi állapotára vonatkozó kérdéseket tegyen fel.

4.3. Amennyiben a szerzôdés létrejöttéhez a Biztosító elôzetes orvosi vizsgálatot is kér, a Biztosított vagy törvé- nyes képviselôje az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyrôl szóló 1997. CLIV. évi törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

4.4. A szerzôdéskötéskor érvényes kezdeti díjat a Biztosító a Biztosított(ak) életkorának és a biztosítási összegnek a figyelem-

bevételével állapítja meg. A szolgáltatás díja a biztosítási ajánla- ton, illetve kötvényen kerül meghatározásra.

4.5. Az életkor helytelen bevallása esetén, ha a helytelenül bevallott életkor a tartam során jut a Biztosító tudo- mására, és a helyes életkor alapján a biztosítási koc- kázat jelentôsen növekedik, a Biztosító jogosult a biztosítási kockázat jelentôs növekedése jogcímen a tudomásszerzéstôl számított 15 napon belül javaslatot tenni a biztosítási szerzôdés megfelelô módosítására (pl. biztosítási díj növekedése), vagy a jelen kiegészítô biz- tosítást 30 napos felmondási idôvel felmondhatja. Ha a Szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a jelen kiegészítô biztosítás megszûnik a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon (Általános feltételek II. 13.2.). Ha a helytelenül bevallott életkor a biztosítási esemény bekövetkeztekor jutott a Biztosító tudomására, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô bizo- nyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

4.6. A következô biztosítási évekre vonatkozó díjak megállapítása a Biztosított életkora és a vonatkozó biztosítási összeg függvényé- ben történik.

4.7. A Biztosító a biztosítási év utolsó napját 60 nappal megelôzôen értesítést küld a Szerzôdônek a következô biztosítási évre vonat- kozó díjról.

4.8. A díjfizetésre és annak esetleges elmaradására az Általános felté- telek VII. és VI. 3. fejezetében foglaltak az irányadók.

4.9. A Biztosítottak személyének módosítására változás bejelentés- sel van lehetôség, melynek a Biztosító részére írásban történô megküldésével kerülhet sor. Amennyiben új Biztosított kerül megnevezésre, akkor a nyilatkozat elbírálására a Biztosítónak 60 nap áll rendelkezésére. Ilyen esetben a Biztosító a változtatást megelôzôen egészségi állapotra vonatkozó nyilatkozatot, vala- mint elôzetes orvosi vizsgálatot is kérhet.

Amennyiben változásbejelentés során válik egy személy Biztosítottá, rávonatkozóan a várakozási idô attól a naptól indul, amikor a Biztosító az adott személy Biztosítottá jelölésére vonat- kozó bejelentést átvette.

A Biztosított személyek módosítása esetében a 4.2. és 4.4. pon- toknak megfelelôen a díj is módosul.

4.10. Egy Biztosított esetén a Biztosított tartamon belüli halálakor, két vagy több Biztosított esetén, valamennyi Biztosított elhalálozá- sakor a Biztosító kockázatviselése megszûnik.

4.11. Amennyiben a Biztosított a tartamon belül elhalálozik és a Biztosító a haláleseti szolgáltatást kifizeti, a biztosítási díj az elhalálozott Biztosított tekintetében a Biztosítót a tartam végéig megilleti.

4.12. A jelen biztosítási feltételek szerint létrejött kiegészítô biztosí- tási szerzôdés nem vásárolható vissza, nem díjmentesíthetô, nem igényelhetô rá kölcsön, megszûnése esetén tehát semmilyen maradékjog nem keletkezik.

5. Általános fogalmak

5.1. Baleset

Jelen biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából balesetbiz- tosítási esemény a Biztosított akaratától független, a szerzôdés tartama alatt hirtelen fellépô olyan külsô behatás, amelynek következtében a Biztosított a baleset megtörténtétôl számított 1 éven belül – de még a szerzôdés tartama alatt- meghal.

5.2. Mûtét

A jelen biztosítási feltételek alkalmazásának szempontjából mûtét az olyan, orvos által a biztosítás tartama alatt végzett terápiás – nem diagnosztikus célú – sebészeti eljárás, amelyet kórházban vagy egynapos ellátás nyújtására engedéllyel rendelkezô egész- ségügyi szolgáltatónál az érvényes orvos-szakmai szabályok sze- rint végeznek el.

5.3. Kórház

Jelen kiegészítô biztosítás szempontjából kórháznak (aktív fekvôbeteg-ellátó intézménynek) minôsül az olyan intézmény, amely állandó orvosi felügyeletet nyújt, szakképzett ápolósze- mélyzettel rendelkezik és a mindenkori hatályos magyar jogsza- bályok szerint aktív fekvôbeteg-szakellátásra engedélyt kapott.

5.4. Baleseti mûtét

A Biztosítottat akaratától független, olyan – a biztosítás tartama alatt – hirtelen fellépô külsô behatás éri, amelynek következté- ben rajta – két éven belül – orvosilag indokolt mûtétet végeznek.

6. A Biztosító szolgáltatása

6.1. A biztosítási eseményt az annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül a Biztosítónak be kell jelenteni.

6.2. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok a Függelék III. pontjában vannak felsorolva.

6.3. Külföldön történt halálesetkor vagy az EU területén történt mûtétkor a szolgáltatás igénybevételéhez a dokumentumok magyar fordítása szükséges1.

6.4. A Biztosító a szolgáltatását a Biztosító orvosának véle- ménye alapján teljesíti. A Biztosító szolgáltatása teljesí- tését a Biztosítottnak a Biztosító orvosa általi felülvizs- gálatához vagy egyéb orvosi vizsgálatokhoz kötheti.

7. A Biztosító mentesülése, kockázatkizárása

Az Általános szerzôdési feltételek „XII. Mentesülés”, valamint

„XIII. Általános kizárások” feltételein túl jelen kiegészítô biz- tosítás tekintetében a Biztosító az alábbi esetekben mentesül, illetve az alábbi kizárások vonatkoznak a biztosítási szolgáltatásra.

7.1. Függetlenül attól, hogy bármely Élet- és egészségi kiegészítô szolgáltatási szerzôdés a Biztosítottra vonat- kozóan elôzetes kockázat-elbírálással vagy anélkül jött létre, a kockázatviselés kezdetét követô elsô öt éven belül bekövetkezô azon biztosítási eseményekre, ame- lyek olyan betegségbôl, állapotból adódóan következnek be, melyek a biztosítás hatályba lépését megelôzôen már fennálltak és amelyekrôl a Biztosított tudott vagy tudnia kellett, a Biztosító nem teljesít szolgáltatást, kivéve, ha arról a Biztosított nyilatkozott és a Biztosító annak tuda- tában vállalta a kockázatot.

7.2. Mentesül a Biztosító a haláleseti szolgáltatási kötelezett- ségének teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy

a) a Biztosított halála a Biztosított szándékosan elköve- tett súlyos bûncselekménye folytán, vagy azzal össze- függésben következett be,

b) a Biztosított halálát a kedvezményezett szándé- kos magatartása okozta, ebben az esetben a halált okozó kedvezményezett nem támaszthat igényt a szolgáltatásra,

c) a Biztosított halála a kockázatviselés kezdetétôl szá- mított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága miatt következett be, függetlenül attól, hogy a Biztosított tudatzavarban követte el azt.

1. A fordítás költségéhez a Biztosító hozzájárul (Általános feltételek XII. 2.3.7. pont).

7.3. Mentesül a Biztosító a mûtéti, a kórházi napi térítés, valamint a CT és MR szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a Biztosított mûtétét, kórházi ápolását, diagnosztikai vizsgálatát a Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatar- tása jogellenesen idézte elô.

7.4. A biztosítási esemény akkor minôsül súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak, ha az a Biztosított

a) súlyosan ittas (legalább 2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérô) állapotával, vagy

b) bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok szedésével, vagy

c) nem orvosi javallatra vagy nem az elôírt adagolás- ban szedett altató-, nyugtatószer, illetve gyógyszer következtében áll be, vagy

d) érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,5 ezrelékes véralkohol szintet elérô ittasság melletti gépjármû- vezetésével közvetlen okozati összefüggésben követ- kezett be, és mindkét esetben más közlekedésrendé- szeti szabályt is megsértett, vagy

e) engedélyhez kötött tevékenységnek a Biztosított általi engedély nélküli végzése miatt, vagy

f) munkavégzése során a munkavédelmi szabályoknak a Biztosított általi súlyos megsértése miatt követke- zett be.

7.5. A biztosítás alól kizárt kockázatok

Jelen feltételek szempontjából a Biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvet- lenül vagy közvetve összefüggésben áll:

a) radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az orvosilag elôírt, terápiás célú sugárkezelést,

b) HIV, hepatitis B vagy hepatitis C fertôzéssel,

c) harci eseményekkel2, más háborús cselekményekkel, felkelésekkel, lázadásokkal, terrorcselekményekkel vagy zavargásokkal.

7.6. Amennyiben a Biztosító a szerzôdés megkötését a Biztosított egészségi állapotától teszi függôvé, az egész- ségi állapotra vonatkozó nyilatkozat az ajánlat részét képezô „Egészségi nyilatkozat”-on vagy telefonvonalon kerül rögzítésre.

A Biztosított és a Szerzôdô egyetemlegesen felel a köz- lési kötelezettség teljesítéséért, de a Biztosító által az Egészségi nyilatkozaton vagy telefonon feltett kérdé- sekre adott valós válasszal ennek eleget is tesznek. A Biztosított és a Szerzôdô kötelesek az adatok ellenôrzését a Biztosító számára lehetôvé tenni.

7.7. A Szerzôdô/Biztosított a szerzôdés tartama alatt köteles a változásokat bejelenteni (Biztosított nevének életvitelszerû lakhelyének változása).

7.8. A Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be a közlési kötelezettségsértés esetében a Biztosított tekintetében a rávonatkozó kiegészítô biztosítás megkötésétôl számí- tott elsô öt évében, kivéve, ha az elhallgatott körülmény a Biztosított halálával, mûtétével, kórházi ápolásával nem függ össze, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

2. Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, ha- tárvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadi- cselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó-támadás.

II. ÉLET- ÉS MŰTÉTI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS) KÜLÖNÖS FELTÉTELEI Bankfióki értékesítésben nem elérhetô.

III. KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Bankfióki értékesítésben nem elérhetô.

IV. KEGYELETI ÉLETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Bankfióki értékesítésben nem elérhetô.

V. KÓRHÁZI NAPI TÉRÍTÉST NYÚJTÓ

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Bankfióki értékesítésben nem elérhetô.

VI. CT ÉS MR SZOLGÁLTATÁS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

A Biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj meg- fizetése ellenében a jelen feltételekben meghatározottak szerint a Biztosítottak részére megszervezi és az ajánlaton, illetve a kötvé- nyen feltüntetett összegig téríti a CT és MR vizsgálat költségét. Jelen kiegészítô biztosítás csak az OKÉ lakásbiztosítás Élet- és egészségi kiegészítô biztosításainak általános feltételeivel együtt érvényes.

A szolgáltatást a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külsô szolgáltatóval együttmûködve nyújtja. A szolgáltató partnerrôl bôvebb tájékoztatás a Biztosító honlapján található (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/000/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxx

/22736/kulso_szolgaltatok_lista.pdf).

Amennyiben a Biztosító és a külsô szolgáltató közötti szerzôdés valamely okból megszûnik, a Biztosítónak joga van a jelen kiegészítô szolgáltatást az általános felmondási szabályoktól eltérô módon, szükség szerint idôarányos díjvisszatérítés mellett felmondani.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minôsül, amennyiben a Biztosítottnak a biztosítási tartam során elôzmény nélkül bekövetkezett betegsége vagy baleste miatt, még a biztosítás tartama alatt, Magyarországon orvosi mûködési engedéllyel rendelkezô szakorvos által javasolt CT vagy MR vizsgálatra van szüksége, és azt a Biztosító is indo- koltnak tartja.

1.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek

a) olyan vizsgálat, amely okozati összefüggésben áll olyan betegséggel, vagy állapottal, amely a Biztosító jelen kiegészítô biztosításra vonatkozó kockázat- viselésének kezdetét megelôzô 5 évben már fenn- állt, és arról a Biztosított tudott vagy tudnia kel- lett, kivéve, ha a Biztosított errôl nyilatkozott és a Biztosító ennek ismeretében vállalta a kockázatot,

b) a Biztosított vizsgálata, amely az alábbi tevékenysé- gekkel összefüggésben válik szükségessé: gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jármûvek haszná- latával kapcsolatos sportok, légi sportok, hegymá- szás, sziklamászás, különleges felszerelés használatát (kötél, hágóvas, jégcsákány) igénylô túrázás, extrém sportok, küzdôsportok, továbbá tereplovaglás aka- dályokkal, díjugratás, síugrás és akrobatikus síelés,

c) halasztott vizsgálat, amelynek szükségessége a Biztosító jelen kiegészítô biztosításra vonatkozó kockázatviselésének kezdetét megelôzôen már meg- állapítható volt, és amelynek szükségességérôl a Biztosított tudott, vagy tudnia kellett.

1.3. A Biztosító kockázatviselésének megszûnése után szükséges vizs- gálat nem minôsül biztosítási eseménynek még akkor sem, ha az a kockázatviselés alatt bekövetkezô baleset vagy kialakuló beteg- ség következménye.

2. Várakozási idô

A Biztosító a jelen kiegészítô biztosításra az ajánlattétel napjától (Általános feltételek II. 7. a)–d) pont) számított 3 havi várakozási idôt köt ki.

3. A Biztosító szolgáltatása

3.1. A Biztosító megszervezi és biztosítási eseményenként legfel- jebb az ajánlaton és a kötvényen feltüntetett értékhatárig megtéríti a Biztosított CT vagy MR vizsgálatát a vizsgála- tot végzô egészségügyi szolgáltató részére. A szolgáltatás kereté- ben az alábbi vizsgálatok érhetôk el:

• Cardio CT

• PET CT

• Agykoponya natív CT vizsgálata

• Agykoponya CT vizsgálat iv. kontrasztanyag adását követôen

• Agykoponya CT vizsgálat natív plusz iv. kontrasztanyag adását követôen

• Sella célzott natív CT vizsgálata (vékonyszeletes)

• Sella célzott CT vizsgálata natív plusz kontrasztanyagos

• Orbita célzott CT vizsgálata natív (vékonyszeletes)

• Orbita célzott CT vizsgálata natív plusz iv. kontrasztanya- gos (vékonyszeletes)

• Belsô fül célzott CT vizsgálata natív (vékonyszeletes)

• Belsô fül célzott CT vizsgálata natív plusz iv. kontraszt- anyag adását követôen

• Arckoponya CT vizsgálata natív plusz kontrasztanyag adását követôen

• Arckoponya CT vizsgálata natív

• Gerinc CT vizsgálata (min. 2 csigolya segmentum) natív

• Gerinc CT vizsgálata (min. 2 csigolya segmentum) iv. kontrasztanyag adását követôen

• Gerinc CT vizsgálata (min. 2 csigolya segmentum) natív plusz iv. kontrasztanyag adását követôen

• Nyaki lágyrész CT vizsgálata natív

• Nyaki lágyrész CT vizsgálata iv. kontrasztanyag adását követôen

• Nyaki lágyrész CT vizsgálata natív plusz iv. kontrasztanyag adását követôen

• Mellkas CT vizsgálata natív

• Mellkas CT vizsgálata iv. kontrasztanyag adását követôen

• Mellkas CT vizsgálata natív plusz iv. kontrasztanyag adását követôen

• Teljes has CT vizsgálata natív

• Teljes has CT vizsgálata iv. kontrasztanyag adását követôen

• Teljes has CT vizsgálata natív plusz iv. kontrasztanyag adását követôen

• Teljes has és medence CT vizsgálata natív

• Teljes has és medence CT vizsgálata natív és iv. kontraszt- anyag adását követôen

• Medence CT vizsgálata natív

• Medence CT vizsgálata iv. kontrasztanyag adását követôen

• Medence CT vizsgálata natív és iv. kontrasztanyag adását követôen

• Végtag CT vizsgálata natív

• Végtag CT vizsgálata iv. kontrasztanyag adását követôen

• Végtag CT vizsgálata natív plusz iv. kontrasztanyag adását követôen

• CT angiográfia koponya

• CT angiográfia nyak

• CT angiográfia mellkas

• CT angiográfia teljes has

• CT angiográfia medence

• Csont denzitometria CT vizsgálat

• Agykoponya natív MR vizsgálat

• Agykoponya MR vizsgálat natív plusz iv. kontrasztanyag adását követôen

• Sella célzott MR vizsgálata natív

• Sella célzott MR vizsgálata natív plusz kontrasztanyagos

• Orbita célzott MR vizsgálata natív

• Orbita célzott MR vizsgálata natív plusz iv. kontrasztanyagos

• Belsô fül célzott MR vizsgálata natív

• Belsô fül célzott MR vizsgálata natív plusz iv. kontraszt- anyag adását követôen

• Arckoponya MR vizsgálata natív

• Arckoponya MR vizsgálata natív plusz kontrasztanyag adá- sát követôen

• Gerinc MR vizsgálata natív gerinc

• Gerinc MR vizsgálata iv. kontrasztanyag adását követôen

• Gerinc MR vizsgálata natív plusz iv. kontrasztanyag adását követôen

• Nyaki lágyrész MR vizsgálata natív

• Nyaki lágyrész MR vizsgálata iv. kontrasztanyag adását követôen

• Nyaki lágyrész MR vizsgálata natív plusz iv. kontrasztanyag adását követôen

• Xxxxxxx MR vizsgálata natív

• Xxxxxxx MR vizsgálata iv. kontrasztanyag adását követôen

• Xxxxxxx MR vizsgálata natív plusz iv. kontrasztanyag adását követôen

• Teljes has MR vizsgálata natív

• Teljes has MR vizsgálata iv. kontrasztanyag adását követôen

• Teljes has MR vizsgálata natív plusz iv. kontrasztanyag adá- sát követôen

• MR kolangiográfia

• Teljes has és medence MR vizsgálata natív

• Teljes has és medence MR vizsgálata natív plusz iv. kont- rasztanyag adását követôen

• Medence MR vizsgálata natív

• Medence MR vizsgálata iv. kontrasztanyag adását követôen

• Medence MR vizsgálata natív plusz iv. kontrasztanyag adá- sát követôen

• Ízület, végtag MR vizsgálata natív

• Ízület, végtag MR vizsgálata iv. kontrasztanyag adását követôen

• Ízület, végtag MR vizsgálata natív plusz iv. kontrasztanyag adását követôen

• Emlô MR vizsgálata natív

• Xxxx MR vizsgálata iv. kontrasztanyag adását követôen

• Emlô MR vizsgálata natív plusz iv. kontrasztanyag adását követôen

• MR angiográfiaiv. kontrasztanyag adása nélkül

• MR angiográfia, iv. kontrasztanyag adásával

3.1. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a vizs- gálat indokoltságát felülbírálja, és amennyiben szükség- telennek tekinti, annak megszervezését és megtérítését megtagadja.

3.2. A szolgáltatás megszervezését a Biztosító vállalja, melynek határ- ideje tíz (10) munkanap attól az idôponttól kezdve, amikor a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges összes dokumentum a Biztosító rendelkezésére áll.

3.4. Amennyiben a Biztosított a számára megszervezett vizsgálaton a megbeszélt idôpontban nem tud részt venni, és errôl legalább 2 munkanappal korábban nem értesíti a Biztosítót, úgy az igénybe nem vett szolgál- tatás igénybe vett teljesítésnek tekintendô és ugyan- azon eseménybôl eredô újabb vizsgálatra a Biztosított nem jogosult, kivéve, ha igazolják, hogy a mulasztás igazoltan menthetô okból történt. A szolgáltatás csak Magyarország területén vehetô igénybe.

3.5. Amennyiben az igénybe vett vizsgálat díja meghaladja a biztosítási összeget, a többletköltség a Biztosítottat terheli.

4. A szolgáltatási igény bejelentése, a szolgáltatás igénybe- vétele

4.1. A Biztosított a szolgáltatásra vonatkozó igényét – a Biztosító ezen kiegészítô biztosításhoz használt telefonos ügyfélszolgálatán

– a 06-1-461-1517-es telefonszámon jelentheti be.

4.2. A szolgáltatási igényt az orvos javaslatát követô 30 napon belül be kell jelenteni a Biztosítónak.

4.3. A szolgáltatás igénybevételének menete

a) A Biztosított (vagy törvényes képviselôje) a 06-1-461- 1517-es telefonszámon bejelenti szolgáltatási igényét. Telefonon keresztül megadott adatai alapján a Biztosító szolgáltatója ellenôrzi, hogy az adott Biztosítottra vonatko- zóan van-e érvényes, jelen kiegészítôt tartalmazó szerzôdés.

b) Amennyiben az egyeztetés alapján a bejelentés idôpontjában a fedezet érvényes, a Biztosító szolgáltatója tájékoztatja az ügyfelet, hogy a szolgáltatási igény elbírálásához milyen dokumentumok szükségesek és azokat az ügyfélnek hová és milyen módon (posta, e-mail, fax) szükséges beküldenie.

c) A beküldött dokumentumok alapján a Biztosító szolgálta- tója az 1. pontban rögzítettek alapján elbírálja, hogy a szol- gáltatási igény alapjául szolgáló egészségi probléma biztosí- tási eseménynek minôsül-e. Amennyiben igen, a vizsgálatot a 3.2. pont betartásával megszervezi, figyelembevéve, hogy annak helyszíne a Biztosított lakhelyéhez is igazodjon.

d) A Biztosítottat az általa megadott telefonszámon, vagy e-mail címen tájékoztatja a vizsgálat idôpontjáról és helyszínérôl. Ugyanekkor értesíti a Biztosítottat arról is, ha a szükséges vizsgálat költsége meghaladja a biztosítási össze- get. A kötvényen feltüntetett biztosítási összeg feletti vizs- gálati díjrészt a Biztosítottnak a vizsgálatot végzô egészség- ügyi intézetben a vizsgálat alkalmával kell kifizetnie számla ellenében.

Aegon Orvosi Telefonügyelet (Segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatás)

• Orvosi call center szolgáltatás

• Hozzátartozók értesítése és segítségnyújtás orvosi segítség megszer- vezésében

Jelen kiegészítô szolgáltatás csak az OKÉ Általános feltételeivel együtt érvényes.

A szolgáltatást a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külsô szolgáltatóval együttmûködve nyújtja. A szolgáltató partnerrôl bôvebb tájékoztatás a Biztosító honlapján található (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxx- mok/218/ugyintezes-lakasbiztositas/22736/kulso_szolgaltatok_lista.pdf). A szolgáltató a tevékenységét a 2014. évi LXXXVIII. törvény alapján ún. kiszervezett tevékenység keretében látja el. A kiszervezett tevékeny- ség keretében a Biztosító a szolgáltatás teljesítéséhez a szolgáltató számára átadja azokat az adatokat (biztosítási titkokat), amelyek egy konkrét szol- gáltatási igény teljesítéséhez elengedhetetlenek. A szolgáltató adatvé- delmi tekintetben adatfeldolgozóként jár el, amely feladatra, a Szerzôdô/ Biztosított adatai védelme érdekében, külön megállapodást kötöttünk.

I. BIZTOSÍTOTT

1. A jelen kiegészítô biztosítás Biztosítottja az Általános feltételek I.

3.1. a) és 3.2. b)–c) és e) pontjában meghatározott fogyasztónak minôsülô természetes személyek lehetnek.

II. ORVOSI CALL CENTER SZOLGÁLTATÁS

Az Orvosi call center éjjel-nappal, az év 365 napján a +36-1- 461-1517 telefonszám felhívásával fogadja a Biztosított hívását, és laikusoknak szóló tájékoztatást ad a következô kérdések esetén:

• egészséggel, betegséggel, magyarországi gyógykezeléssel, egészségmegôrzéssel kapcsolatos kérdések,

• Magyarországon forgalomban lévô gyógyszerek összetétele, alkalmazhatósága, mellékhatásai, helyettesíthetôsége, ára,

• magyarországi orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi ügyeletek elérhetôsége,

• magyarországi ügyeletes gyógyszertárak elérhetôsége,

• egyéb magyarországi egészségügyi intézmények elérhetôsége. Az Orvosi call center leterheltségének függvényében a lehetô legrövidebb idôn belül –általában maximum 2 percen belül- fogadja a Biztosított hívását. Szélsôséges esetekben, erôs leter- heltség esetén sem haladhatja meg a várakozási idô a 15 percet. Az Orvosi call center napi 24 órás elérhetôsége alól kivételt jelentenek a szolgáltató által nem befolyásolható távközlési

és áramellátási zavarok, illetve egyéb vis majornak minôsülô események.

III. HOZZÁTARTOZÓK ÉRTESÍTÉSE ÉS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ORVOSI SEGÍTSÉG MEGSZERVEZÉSÉBEN

A Biztosító szolgáltatója az Orvosi call center vonalán tájékoz- tatást ad a Biztosított részére az azonnali orvosi ellátást igénylô tünetek esetén értesítendô orvosi ügyelet vagy mentôszolgálat telefonszámáról és elérhetôségérôl, és a Biztosított kérésre segít- séget nyújt az orvosi ellátás megszervezésében és megítélése sze- rinti szükség esetén értesíti a mentôszolgálatot vagy az orvosi ügyeletet, nem felel azonban ezek tényleges elérhetôségéért és tevékenységéért.

A szolgáltatás magában foglalja Biztosított hozzátartozóinak érte- sítését is olyan esetben, ha erre a Biztosított az egészségi állapotá- nál fogva nem alkalmas, vagy ha azzal a Biztosított bízza meg az Orvosi call centert.

Az Orvosi call center kizárólag abban az esetben értesíti a Biztosított hozzátartozóit, ha Biztosított az értesítendô szemé- lyek adatait vele elôzôleg közölte és az adott elérhetôségeken valóban megtalálhatóak.

A Biztosított az értesítendô hozzátartozók adatait az Orvosi call centerrel telefonon bármikor közölheti. Az Orvosi call center a Biztosított által megadott adatokat (értesítendô személyek neve, telefonszáma és értesítési sorrend) CRM rendszerében rögzíti, olyan módon, hogy azok a Biztosított ismételt telefonhívása alkalmával elôhívhatók.

IV. A SZOLGÁLTATÁS MŰKÖDÉSE

• A Biztosított felhívja az Orvosi call centert.

• Automata üdvözlôszöveg fogadja a hívást, amely tájékoz- tatja a Biztosítottat, hogy a beszélgetés rögzítésre kerül és bizalmasan kezelik. Felhívják a Biztosított figyelmét, hogy a telefonbeszélgetés során elhangzó információk tájé- koztató jellegûek, és nem pótolhatják a személyes orvosi vizsgálatot. A beszélgetés során felvett adatokat a Biztosító jogosult a 2014. évi LXXXVIII. tv.(Bit) és 2011. évi CXII. tv. (Info tv) szerint kezelni.

• Megtörténik a telefonáló azonosítása, és a szolgáltatásra jogosultság ellenôrzése. Ehhez a telefonáló Biztosítottnak az alábbi adatokat szükséges megadnia:

– a lakásbiztosítási szerzôdés szerzôdôjének neve,

– a lakásbiztosítás kockázatviselési címe.

• Az operátor orvos munkatársnak továbbítja a hívást, aki megválaszolja a telefonáló kérdéseit, vagy szükség esetén segítséget nyújt az orvosi ellátás megszervezésében vagy a hozzátartozók értesítésében.

Garázsban tárolt személygépkocsik és motorok kiegészítő biztosítása

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy külön biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti a Biztosítottaknak az ingatlan elsôdleges kockázatviselési helyén lévô garázsában tárolt személygépjármûveiben és motorkerékpárjaiban a jelen feltételben meghatározott biztosítási esemé- nyek következtében keletkezett kárait, maximum a kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig.

Jelen kiegészítô biztosítás csak az OKÉ lakásbiztosítás Általános feltételei- vel és A kárbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Biztosítási eseménynek minôsül, ha az elsôdleges kockázatvise- lési helyen biztosított épület és/vagy melléképület garázsá(ai)ban1 tárolt személygépkocsik és motorkerékpárok – A kárbiztosí- tás különös feltételeiben meghatározott – alapbiztosítási ese- mény (IV. 1. pont), vagy vízkár biztosítási esemény (IV. 2.2. pont) következtében károsodnak. Továbbá megtéríti a Biztosító a személygépjármûveknek és motoroknak a biztosított garázs- ban történô eltulajdonítási kísérletével, vagy feltörésével okozott rongálási kárait.

II. BIZTOSÍTOTT

A jelen kiegészítô biztosítás Biztosítottjai az Általános feltéte- lek I. 3.1. a), valamint 3.2. b)–c) és e) pontjában meghatározott fogyasztónak, minôsülô személyek lehetnek.

III. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY

Biztosított vagyontárgy ezen biztosítás alapján a Biztosított(ak) forgalmi engedély szerint saját tulajdonát képezô személy- gépjármûve(i), valamint rendszámmal rendelkezô motorkerék- párja(i), illetve azoknak gyárilag vagy utólag beépített, jogszabály által nem tiltott alkatrészei, tartozékai.

1. A biztosítási fedezet minden esetben kizárólag az esetleges – bár- mely biztosítónál megkötött – casco biztosítási alapon való kár- rendezés után lép életbe, és csak az ott meg nem térülô károkat fedezi a lakásbiztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig.

IV. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

a) Nem téríti meg a Biztosító azon kárt, amelyet a Biztosítottak más biztosítási szerzôdés alapján vagy egyéb, igazolt forrásból megkaphatnak, függetlenül attól, hogy melyik biztosítónál áll fenn a szerzôdés (pl. casco, bármely felelôsségbiztosítás).

b) Nem téríti meg a Biztosító a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett olyan kárt, amely nem a díjjal fedezett alapbiztosítási és vízkár biztosítási feltéte- lekben foglalt okból keletkezett.

c) Nem térülnek meg a biztosított jármûvek sikeres ellopásával (a jármû önkényes elvétele), elrablásával keletkezett károk.

d) Nem térülnek meg a személygépjármû vagy motor sikeres feltörésének következtében az abban tárolt vagyontárgyak eltulajdonításával okozott károk, amennyiben a jármû tárolására szolgáló garázsba az illetéktelen személy nem betöréssel jutott be.

e) Tûz-, robbanás esetén nem térül azon személy- gépkocsiban, motorkerékpárban keletkezett kár, amelybôl hatóságilag igazolhatóan kiindult a tûz, vagy robbanás.

1. A személygépkocsik tárolására szolgáló helyiség(ek)nek a külsô idôjárási viszonyoktól zártnak kell lennie.

f) Nem terjed ki a fedezet a Biztosított bérelt, kölcsön- vett, lízingelt gépkocsijaira, motorkerékpárjaira, valamint az albérlôk, látogatók, vendégek jármû- veire, valamint a rendszámmal nem rendelkezô motorokra.

g) Nem téríti meg a Biztosító a kockázatviselés helyén, de nem garázsban, vagy nem épületnek minôsíthetô helyen, illetve a szabadban tárolt személygépkocsik- ban keletkezett károkat.

V. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

a) A Biztosító szolgáltatása káreseményenként maximum a kötvényben foglalt biztosítási összeg erejéig terjed.

b) Megtéríti a Biztosító a bármely biztosító társaságnál casco biztosítással rendelkezô károsultaknak a jelen szerzôdésben foglalt biztosítási esemény miatt ki nem fizetett önrészesedést.

c) A Biztosító a magyarországi átlagos alkatrész árak és átla- gos munkadíjak szerinti helyreállítás igazolt költségeit téríti meg, az avultatási elvek figyelembe vételével.

d) Ha a sérült alkatrész javítható, akkor a javítás költségeit; amennyiben nem javítható, akkor a csere költségeit téríti meg a Biztosító.

e) Ha az alkatrész vagy tartozék nem javítható, a kárösszeg megállapításának alapja a belföldi kereskedelmi forgalomba hozott új alkatrésznek vagy tartozéknak az átlagos fogyasz- tói ára, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás).

f ) Teljes kár (totálkár) esetén a Biztosító a gépjármû marad- ványértékkel csökkentett, káridôponti értékét téríti meg.

g) A jármûmaradványt (roncsot) a Biztosító nem köteles átvenni.

h) A káridôponti érték alapján történô maradványérték levonása után fennmaradó teljes kár (totálkár) térítésére a Biztosító csak akkor köteles, ha a sérült jármû helyreállítása gazdaságtalan. azaz helyreállításának várható költsége eléri a káridôponti értékének a 70%-át.

i) A gépjármû káridôponti értéke az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a károsult azonos használati értékû gépjármûhöz juthat. A térítés nem lehet azonban magasabb, mint az adott jármûnek a káresemény napján érvényes, magyar Eurotax programban vagy katalógusban feltüntetett használt ár.

j) A Biztosító a káresemény folytán sérült felületek fényezésé- nek – a javítási technológia szerinti – költségeit téríti meg. A karosszéria teljes fényezését a biztosító akkor téríti meg, ha a sérült rész a teljes külsô felületnek több mint 70%-a.

k) A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült légzsá- kot és tartozékait csak a jármûtípusnak megfelelô, magyar- országi márkaszerviz által kiállított számla esetén téríti meg.

VI. A BIZTOSÍTÓ NEM TÉRÍTI

a) a jármûben keletkezett értékcsökkenést,

b) a sérült jármû más jármûvel történô pótlásának járu- lékos költségeit (pl.: bérautó),

c) a jármûhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkat (pl. elmaradt haszon stb.),

d) a gépjármû szállítmányát, az abban tárolt ingóságo- kat (kivéve a kötelezô tartozékok és gyerekülés),

e) a jármû helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés elôtti vizsga díját, a forga- lomba helyezés egyéb költségeit,

f) hajtó, kenô, teljesítménynövelô, kopáscsökkentô olajadalék anyagokat, üzemanyagot,

g) a helyreállítás során a jármûvön végzett változta- tásokkal, teljesítménynöveléssel, minôségjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javítások- kal kapcsolatos költségeket.

Kiegészítő gépjármű gyors segítség szolgáltatás

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, jelen feltételekben meghatározottak szerint, a Biztosítottak tulajdonában álló, jelen szerzôdésben biztosított gépjármûvek mozgás- vagy üzemkép- telensége esetén assistance szolgáltatást nyújt.

A szolgáltatást a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külsô szolgáltatóval együttmûködve nyújtja. A szolgáltató partnerrôl bôvebb tájékoztatás a Biztosító honlapján található (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxx- mok/218/ugyintezes-lakasbiztositas/22736/kulso_szolgaltatok_lista.pdf). A szolgáltató a tevékenységét a 2014. évi LXXXVIII. törvény alapján ún. kiszervezett tevékenység keretében látja el. A kiszervezett tevékeny- ség keretében a Biztosító a szolgáltatás teljesítéséhez a szolgáltató számára átadja azokat az adatokat (biztosítási titkokat), amelyek egy konkrét szol- gáltatási igény teljesítéséhez elengedhetetlenek. A szolgáltató adatvé- delmi tekintetben adatfeldolgozóként jár el, amely feladatra, a Szerzôdô/ Biztosított adatai védelme érdekében, külön megállapodást kötöttünk.

Jelen kiegészítô biztosítás csak az OKÉ lakásbiztosítás Általános feltételei- vel és A kárbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes.

I. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY

1. Jelen szerzôdés keretében biztosított az a gépjármû,

a) amely az Általános feltételek I. 3.1. a), valamint 3.2. b),

c) és e) pontjában meghatározott természetes személy Biztosítottaknak a forgalmi engedély szerint saját tulaj- dona, vagy a Biztosított szerepel a forgalmi engedélyben üzembentartóként,

b) amelynek forgalmi rendszámát a biztosítási szerzôdésben rögzítették, és

c) érvényes magyar forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkezik, valamint

d) a szerzôdéskötéskor a gépjármû életkora nem haladta meg a 15 évet.

2. A Biztosító a gépjármû életkorát úgy állapítja meg, hogy a biz- tosítás technikai kezdetének (Általános feltételek IV. 1. pont) évszámából, illetve változás esetén a folyó biztosítási év elsô nap- jának évszámából levonja a gépjármû forgalmi engedély szerinti gyártási évszámát.

3. A biztosítási szerzôdés valamely biztosított gépjármûre megszûnik attól a biztosítási évtôl, melyben az adott gépjármû eléri a 16. életévét.

II. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

A Biztosító az ajánlattétel napjától (Általános feltételek

II. 7. a)–d) pont), illetve az új biztosított gépjármû meg- adása napjától – ez utóbbi esetben csak az újonnan biz- tosított gépjármûre – számítva 15 napos várakozási idôt köt ki. Ha a biztosítási esemény bármelyik biztosított gépjármû esetében a várakozási idô alatt következik be, akkor a Biztosító a szolgáltatásra nem köteles.

III. A BIZTOSÍTOTT ÉS SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE JOGOSULT

Jelen kiegészítô biztosítás Biztosítottjai, és ezzel a szolgáltatás igénybevételére jogosultak a gépjármû

a) vezetôje (aki a biztosított gépjármû (I. 1. pont) tulajdonosa, vagy aki a tulajdonos tudtával, engedélyével a gépjármûvet használja), valamint

b) utasai (csak a hivatalosan engedélyezett és a gyártó által elôírt létszámig).

IV. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A gépjármû assistance szolgáltatás akkor vehetô igénybe, ha a gépjármû mozgásképtelen, vagyis nem mûködôképes a következô okokból:

a) Üzemzavar

A jármû bármely hirtelen, elôre nem látott hibája, beleértve a mechanikai vagy elektromos meghibásodást, amennyiben az a jármû azonnali menetképtelenségét eredményezi, vagy az olyan váratlan meghibásodás, amely a közlekedés biz- tonságát veszélyezteti, illetve lehetetlenné teszi a gépjármû bezárását (ablakemelô, zár).

b) Önhibából, vagy gondatlanságból eredô meghibásodás Például, de nem kizárólagosan: lemerült akkumulátor, pótkerék, emelô vagy kerékkulcs hiánya, a jármû kulcsá- nak a jármûbe zárása, szilárd burkolatú útról letérés, illetve nem járható út használata miatti elakadás, az üzemanyag kifogyása, illetve nem megfelelô üzemanyag használata, a karbantartás elmaradása, a jármû mûszaki állapotának szakszerûtlen megváltoztatása, stb.

c) Baxxxxx, lopás és rongálás miatt bekövetkezett kár- esemény

Közlekedési baleset (pl.: ütközés, borulás, zuhanás, robba- nás stb.), illetve a gépjármû ellopása, vagy annak feltörése, rongálása.

Az olyan mûveletek azonban, mint karbantartás – akár idôszakosan, akár másként –, a gépkocsi vizsgálata, alkatrészek helyreállítása és beszerzése, nem tekintendô üzemzavarnak, továbbá a karbantartáshoz szükséges szállítmány hiányossága sem kezelhetô annak.

V. TERÜLETI HATÁLY

A gépjármû gyors segítség szolgáltatásai Magyarországon, vala- mint, Albánia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Bosznia Hercegovina, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Lichtenstein, Litvánia, Luxemburg, Makedónia, Málta, Moldova, Montenegró, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovéni, Ukrajna, Vatikán területén, valamint Törökország és Oroszország európai területén vehetôk igénybe.

VI. SZOLGÁLTATÁSOK

1. Helyszíni javító küldése

Menetképtelenség esetén a Biztosító szolgáltatója a lehetô leg- rövidebb idôn belül – belföldön 45 perc (kivétel Budapesten forgalmi dugó vagy lezárás esetén), Európában (V. pont) 2 óra

– helyszíni szerelôt küld, aki megkísérli a nem garanciás jellegû meghibásodás helyszínen történô elhárítását (pl.: gumidefekt, akkumulátor probléma, stb.) A menetképessé tétel után a már- kaszervizben történô tartós javíttatás a jogosult felelôssége.

A költségvállalás tartalmazza a kiszállási díjat, és a javítás díját. Az esetlegesen beszerelt alkatrészek az ügyfél saját költségét képezik.

2. Szállítás autómentôvel

A menetképtelen gépjármûvet – ha a helyszínen nem javítható

– a szolgáltató elszállíttatja a legközelebbi, vagy a Biztosító szol- gáltatója által megjelölt márkaszervizbe. A Biztosító szolgáltatója megszervezi a meghibásodott gépjármû által vontatott – szab- ványos, 50 mm átmérôjû vonófejjel felszerelt – lakókocsi vagy utánfutó ugyanazon szervizbe való elszállítását is.

A költségvállalás tartalmazza a kiszállási és a kilométerdíjat.

3. Tárolás

Amennyiben a gépjármû a márkaszervizbe történô szállításig, de legalább nyolc órán át a szerviz hibájából várakozni kényszerül, és biztonságos tárolást igényel, úgy a tárolást a Biztosító szol- gáltatója megszervezi. A költségvállalás tartalmazza a gépjármû tárolását legfeljebb három napig.

4. Kisegítô elutazás

A menetképtelen gépjármû utasait a Biztosító szolgáltatója eljuttatja a legközelebbi közlekedési csomópontig (buszállomás, vonatállomás).

5. Amennyiben a menetképtelenné vált gépjármû javítása a káresemény napján elôreláthatólag nem fejezôdik be, a jogosult az alábbi (5.1.–5.3.) szolgáltatások közül választhat (a szolgáltatá- sok együttes igénybevételére nincs lehetôség):

5.1. Kölcsön gépjármû

A Biztosító szolgáltatója a lehetô legrövidebb idôn belül meg- szervezi – a Biztosító preferenciáit figyelembe véve – kölcsön gépjármû kiszállítását és használatba adását.

5.2. Szállás

A Biztosító szolgáltatója megszervezi a szállást, a gépjármû javí- tását végzô szervizhez közeli háromcsillagos szállodában, legfel- jebb 3 éjszakára.

5.3. Továbbutaztatás szervezése busszal vagy vonattal

A Biztosító szolgáltatója megszervezi a jogosult személyek hazautazását vagy az út folytatását vasúton vagy busszal. A költségvállalás tartalmazza a jogosultak vonaton (II. osztályon) vagy buszon történô utazásának költségeit, a hazautazás költsé- geinek értékében.

6. Telefonon keresztüli segítségnyújtás és idegen nyelvû vésztolmácsolás

Amennyiben a gépjármû jogos használója külföldön (V. pont) bajba kerül, és azonnali tolmácsolásra van szüksége, a Biztosító szolgál- tatója vállalja a tolmácsolást és segítségnyújtást telefonon keresztül.

7. Üzenetközvetítés

A jármûvezetô kérésére, illetve amennyiben az adott helyzet azt indokolja, a Biztosító szolgáltatója saját költségére üzenetköz- vetítést vállal a jármûvezetô és a Szerzôdô, vagy egy pontosan megnevezett (név, telefonszám) személy között.

8. Útvonal és utazási tanácsadás

Szükség esetén a Biztosító szolgáltatója az assistance keretén belül útvonaltervezési segítséget nyújt.

A szolgáltatások a helyi feltételeknek megfelelôen nyújtandók, figyelembe véve az egyes országokban felmerülô korlátozásokat, különösen a szállodák és a kölcsöngépjármû tekintetében.

VII. KIZÁRÁSOK, MENTESÜLÉSEK

1. Nem minôsülnek biztosítási eseménynek az alábbi esetek:

a) autóversenyben való részvétel, arra való felkészülés, edzés,

b) ha a jogosult a Biztosító szolgáltatójának elôzetes hozzájárulása nélkül veszi igénybe a szolgáltatásokat.

2. Nem téríti meg a Biztosító a biztosítási esemény bekö- vetkezése ellenére sem az alábbiakat:

a) a gépjármû végleges helyreállításának költségeit,

b) a károsodott gépjármûben keletkezett más biztosí- tások által (CASCO, harmadik személy felelôssége esetére vonatkozó biztosítás) fedezett károkat,

c) a kárral összefüggésben kiszabott bírságokat, bünte- téseket, és az ezekkel kapcsolatos költségeket,

d) a gépjármûben, valamint a lakókocsiban, utánfutó- ban szállított javak (csónak, motorbicikli, kerékpár, egyéb sport- vagy kempingfelszerelés, állat, gyorsan romló dolog, bútor, építôanyag, stb.) pótlási, javí- tási költségeit,

e) a biztosítási események bármelyike által oko- zott, a biztosított gépjármûben szállított javakban bekövetkezô kárt vagy jövedelemkiesést, továbbá a szállítmány továbbszállításával és/vagy ôrzésével összefüggô költségeket.

3. Kizárások vis maior esetére

Nem köteles szolgáltatásra a Biztosító amennyiben a biz- tosítási esemény polgárháború, nemzeti mozgalom, ter- rorcselekmény, felkelés, megtorlás, egyének szabad moz- gásának vagy a javak forgalmának korlátozása, sztrájk, természeti katasztrófa, atomhasadás, földrengés, ioni- záló sugárzás, radioaktív fertôzés, vagy egyéb magasabb erôhatalom tevékenység miatt következik be.

VIII. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI

A Biztosító szolgáltatója élôhangos, 24-órás, telefonos (+36-1- 000-0000) információs és segítségnyújtási szolgáltatást mûködtet. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jogosultnak az alábbi intézkedéseket szükséges tennie:

1. Haladéktalanul hívnia kell a Biztosító szolgáltatójának 24 órás telefonos ügyfélszolgálatát. A Biztosító nem téríti meg az elôzetes bejelentés és jóváhagyás nélkül igénybe vett szolgáltatások költségét.

2. A Biztosító kérésére a jogosult köteles megadni a szükséges felvilágosításokat, és lehetôvé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenôrzését.

A bejelentendô adatok különösen, de nem kizárólagosan:

• a Szerzôdô neve és címe,

• a lakásbiztosítás szerzôdésazonosítója (kötvényszáma),

• a meghibásodott, biztosított gépjármû rendszáma, gyártási éve,

• a gépjármû gyártmánya, típusa,

• a jogosult elérhetôsége (telefonszám, stb),

• tájékoztatás a káresemény körülményeirôl,

• a káresemény pontos helyszíne és szükség esetén a biztosí- tott gépjármû, illetve személy(ek) tartózkodási helye,

• személyekhez kötôdô szolgáltatás (utazás, szállás) igénylése esetén az érintett személyek adatai.

3. Az igénybe vehetô szolgáltatásokról – a szabályzat alapján – a telefonos ügyfélszolgálat dönt és ad tájékoztatást a jogosultnak. A szolgáltatás teljesítéséhez a jogosultnak el kell fogadnia a javasolt szolgáltatások valamelyikét.

Amennyiben a jogosult a bejelentés alkalmával még nem ismert körülmények miatt a késôbbiekben további kapcsolódó szol- gáltatást igényel, a telefonos ügyfélszolgálat engedélyét ehhez is kérni kell.

4. Amennyiben a Biztosító szolgáltatója közremûködik a segítség- nyújtás megszervezésében, a jogosult köteles a szolgáltatóval vagy az általa megbízott közremûködôvel történt egyeztetésnek megfelelôen eljárni (pl. a szállító jármûvet helyszínen megvárni).

5. Amennyiben a Biztosító szolgáltatójának elôzetes jóváhagyásával a jogosult szervezi meg a szolgáltató által jóváhagyott, igénybe vehetô szolgáltatás kivitelezését, a kárigény érvényesítéséhez a biztosítási esemény bekövetkezését bizonyító, a körülmények tisztázásához, valamint a Biztosító fizetési kötelezettségének a megállapításához szükséges iratokat, igazolást (a Biztosított nevére kiállított számlát, menetjegyet, stb.) a biztosított gépjármû rendszámának és a káresemény idôpontjának feltüntetésével a Szerzôdônek el kell juttatnia a Biztosító részére.

6. A Biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be, amennyiben

• a jogosult bejelentési és felvilágosítás adási kötele- zettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti,

• a Biztosító vagy szolgáltatója által nem jóváhagyott szolgáltatást vesz saját kivitelezésben igénybe,

• a szolgáltatás szempontjából lényeges adatokat, körülményeket elhallgat, vagy

• nem a valóságnak megfelelôen tájékoztat, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenné.

IX. A GYORS SEGÍTSÉG SZOLGÁLTATÁS ÖSSZEGHATÁRAI A Biztosító vállalja, hogy a jelen feltételekben meghatározott szolgáltatásokat az alábbi összeghatárokig téríti meg.

	Limitek káreseményenként
	Belföld	Külföld
Helyszíni javító küldése	21.300,– Ft	213,– EUR
Szállítás autó- mentôvel, tárolás	53.200,– Ft	213,– EUR
Kisegítô elutazás + továbbutaztatás szervezése busszal vagy vonattal	32.000,– Ft	213,– EUR
Szállás	10.700,– Ft/ éjszaka, max. 3 éj	155,– EUR/ éjszaka, max. 3 éj

	Limitek káreseményenként
	Belföld	Külföld
Telefonon keresztül segítségnyújtás és idegen nyelvû tolmácsolás	szolgáltatás	szolgáltatás
Kulcs elvesztés, zár kinyitás, javítás	21.300,– Ft	160,– EUR
Kölcsön gépjármû	15.500,– Ft/nap, max. 3 nap	160,– EUR/nap, max. 3 nap
Útvonal és utazási tanácsadás	szolgáltatás	szolgáltatás
Üzenet közvetítés	szolgáltatás	szolgáltatás

Amennyiben a felmerülô költségek meghaladják a jelen feltételekben rögzített összeget, úgy a többletköltségek a szolgáltatás igénybevételekor, annak helyszínén a jogo- sultat terhelik.

A külföldön bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán devizá- ban jelentkezô szolgáltatás esetén (VI. 5.) a Biztosító a szolgál- tatási összeg meghatározásánál a káridôponti, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott középárfolyamot veszi figyelembe. Az adategyeztetések során a középárfolyam mértékét a Biztosító köteles feltüntetni.

Lakásdoktor gyors segítség szolgáltatás

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint, a Lakásdoktor telefonos szolgálat (00-0-000-0000), az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a Biztosítottak tele- fonhívásait és a szerzôdésben rögzített szolgáltatásokat nyújtja.

Jelen kiegészítô biztosítás csak az OKÉ lakásbiztosítás Általános feltételei- vel és A kárbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes.

A szolgáltatást a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külsô szolgáltatóval együttmûködve nyújtja. A szolgáltató partnerrôl bôvebb tájékoztatás a Biztosító honlapján található (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxx- mok/218/ugyintezes-lakasbiztositas/22736/kulso_szolgaltatok_lista.pdf). A szolgáltató a tevékenységét a 2014. évi LXXXVIII. törvény alapján ún. kiszervezett tevékenység keretében látja el. A kiszervezett tevékeny- ség keretében a Biztosító a szolgáltatás teljesítéséhez a szolgáltató számára átadja azokat az adatokat (biztosítási titkokat), amelyek egy konkrét szol- gáltatási igény teljesítéséhez elengedhetetlenek. A szolgáltató adatvé- delmi tekintetben adatfeldolgozóként jár el, amely feladatra, a Szerzôdô/ Biztosított adatai védelme érdekében, külön megállapodást kötöttünk.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás Biztosítottjai az Általános feltételek

I. 3.1. és 3.2. pontjában meghatározott, fogyasztónak minôsülô természetes személyek lehetnek.

II. SZOLGÁLTATÁSOK

1. Vészelhárítás

A Biztosító vállalja a vészelhárítási és egyéb, háztartási assistance (gyors segítség), kisiparosi kivitelezôi, javítói jellegû szolgáltatás megszervezését a következô szakmákban:

• víz-, gáz-, fûtésszerelô,

• tetôfedô,

• üveges,

• villanyszerelô,

• duguláselhárító,

• zárjavító,

• lakatos.

Vészelhárításnak tekintendô azon olyan, a biztosított épületben, épületgépészetben keletkezô váratlan meghibásodás, károso- dás, vagy egy váratlan külsô mechanikai behatás, amely sürgôs beavatkozást igényel az esetleges további károk, balesetveszély megelôzése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely, a II. 1. pontban felsorolt szakmai képzettség- gel megoldható.

A vészhelyzet jellegének megállapításáról a Biztosítottal telefo- non történô egyezetés alapján, a Biztosító dönt.

Amennyiben a kialakult vészhelyzet

• a biztosítási szerzôdés valamely szabályzatában meghatá- rozott kockázathoz kapcsolódik (pl. csôtörés, üvegtörés, tetôkár), úgy a jelen szolgáltatást korlátlan számban,

• nem biztosítási esemény által okozott (pl. nem biztosítási kárral együttjáró kulcselvesztés miatti ajtókinyitás szak- ember által), úgy az biztosítási évenként egy alkalommal vehetô igénybe, mégpedig az elsô bejelentés esetében, füg- getlenül attól, hogy milyen segítségnyújtásra jelentett be a Biztosított az igényt.

2. A vészelhárítás költségeinek átvállalása

A Biztosító vállalja, hogy az általa küldött szakember vészelhárí- tási tevékenységének költségeit a kötvényben megjelölt mérté- kig megtéríti.

A felmerülô téríthetô költségek jellege:

• munkadíj,

• anyagköltség,

• kiszállási díj.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülô költségek megha- ladják a kötvényben rögzített limitet, a többletköltség a Biztosítottat terheli.

Amennyiben az így felmerült többletköltség a biztosítási szerzôdés valamely kockázatával okozati összefüggésben merült fel (pl. külsô csôtörés), úgy a Biztosított által a Lakásdoktor szak- emberének megfizetett többletköltséget a Biztosító – a kárren- dezési eljárás keretei között – a feltételek szerint, utólag megté- ríti a Biztosítottnak.

Vészhelyzet bejelentése esetén, a Biztosító 24 órán belül megfelelô szakembert küld a helyszínre. Amennyiben a Biztosított szá- mára csak egy késôbbi – de maximum 2 napon belüli – idôpont megfelelô, ám gondoskodott a további károk megelôzésérôl, a Biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költségeket a jelen szerzôdésben rögzített feltételek szerint vállalja.

A szakiparos által végzett tevékenységért a Biztosító – a Biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel –

felelôsséggel nem tartozik, csak annyiban, amennyiben a szak- ember a megígért határidôben nem jelenik meg.

3. Szakiparosok ajánlása

Vészhelyzeten kívüli esetekben vállalja a Biztosító, hogy a beje- lentett kár, hiba megszüntetése érdekében szakembert ajánl a Biztosított részére a II. 1. pontban felsorolt tevékenységeken belül.

A nem vészelhárítás jellegû, szakemberajánlás útján igénybe vett szolgáltatás megrendelése a Biztosított felelôssége, költségeit (munka-, anyag-, kiszállási díj) a Biztosított fizeti meg a szakem- bernek. Amennyiben az így igénybe vett szolgáltatás a biztosítási szerzôdés valamely kockázatával okozati összefüggésben kelet- kezett, úgy a Biztosító – a kárrendezési eljárás keretei között – a feltételek szerint, utólag megtéríti azt a Biztosítottnak.

A szakiparos által végzett tevékenységért a Biztosító – a Biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelôsséggel nem tartozik.

Kiegészítő kisállat biztosítás különös feltételei

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító), arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a kisállat jelen feltételek szerinti betegsége vagy balesete esetén, az állator- vosi költségeket a szerzôdésben meghatározott biztosítási összeg erejéig megtéríti.

Jelen kiegészítô biztosítás csak az OKÉ lakásbiztosítás Általános feltételei- vel együtt érvényes.

I. BIZTOSÍTOTT

Jelen kiegészítô biztosítás Biztosítottjai az Általános feltétel I. 31.

a) és I. 3.2. a), b), c) és e) pontjában meghatározott természetes személy Biztosítottak lehetnek.

II. BIZTOSÍTHATÓ ÁLLATOK

1. Biztosítható a Biztosított tulajdonát képezô vagy tartásában lévô egészséges kutya (Canis familiaris) vagy macska (Felis silvestris catus) (összefoglaló néven: kisállat), amennyiben a szerzôdés kockázatviselési kezdetének napján (Általános feltételek III. 1. pont) az már betöltötte a 6 hónapos élet- kort, de a kockázatviselés kezdetének napján még nem múlt el a 7. születésnapja. A már biztosított állatok esetében a biztosítási védelem nem ér véget automatikusan a korhatár elérésével.

2. Kizárólag olyan kutya vagy macska biztosítható, amelybe az ajánlattételt megelôzôen állatorvos által beültetésre került az ISO 11784 szabványnak megfelelô elektronikus (mikrochipes) állatazonosító, és a megjelölt kisállat ada- tait az állatorvos az elektronikus adatbázisban rögzítette.

3. A biztosítási szerzôdés létrejöttének feltétele, hogy a kis- állat az ajánlat megtétele idôpontjában egészséges, erre vonat- kozóan a Biztosított/Szerzôdô nyilatkozatát a Biztosító elôírhatja.

4. Szxxxxxx/Xiztosított tudomásul veszi, hogy az ajánlat megtéte- lekor meg kell adnia a biztosított kisállatba ültetett mikrochip egyedi azonosító számsorát, mely a kisállat oltási könyvében is feltüntetésre került. Szerzôdô/Biztosított felhatalmazza az elektronikus állatazonosító rendszer adatbázisának kezelôjét, hogy a szerzôdéskötéskor megadott, elekt- ronikus azonosítóhoz tartozó kisállatnak az adatbázis- ban megadott tulajdonosa nevét és címét, továbbá a rendszerrel megjelölt kisállat adatait a Biztosító részére kiszolgáltassa. A hozzájárulás megtagadása a Biztosító mente-

süléséhez vezethet, mivel nem állnak rendelkezésére sem a koc- kázat-elbíráláshoz, sem a károk rendezéséhez szükséges adatok.

5. A biztosítási védelembe csak azok a 6 hónapos életkort betöltött kutyák vonhatók be, amelyeket a 6 hónapos életkoruk eléréséig legalább

a) két alkalommal védôoltásban részesítettek szopornyica, Rubarth-kór (kutyák fertôzô májgyulladása) és leptospirosis ellen,

b) külön legalább két alkalommal parvovirosis ellen,

c) továbbá védôoltásban részesítettek veszettség ellen,

d) a 6 hónapos életkoruk eléréséig legalább két alkalommal gyógyszerkészítménnyel féregtelenítettek.

6. A biztosítási védelembe csak azok a 6 hónapos életkort betöltött macskák vonhatók be, amelyeket a 6 hónapos életkoruk eléré- séig legalább

a) két alkalommal védôoltásban részesítettek rhinotracheitis (herpeszvírus okozta légcsôgyulladás), pánleukopenia és calicivírusos nátha ellen,

b) az ajánlat aláírásakor 30 napnál nem régebbi, negatív serológiai eredménnyel rendelkeznek macska-leucosis vonatkozásában,

c) a 6 hónapos életkoruk eléréséig legalább két alkalommal gyógyszerkészítménnyel féregtelenítettek.

7. Az 1 éves életkort betöltött kutyák csak abban az esetben von- hatók be a biztosítási védelembe, ha a biztosítási ajánlat aláírását megelôzô egy éves idôtartamon belül

a) védôoltásban részesültek szopornyica, Rubarth-kór (kutyák fertôzô májgyulladása) és leptospirosis ellen,

b) külön parvovirosis ellen,

c) védôoltásban részesültek veszettség ellen,

d) gyógyszerkészítménnyel féregtelenítettek.

8. Az 1 éves életkort betöltött macskák csak abban az esetben von- hatóak be a biztosítási védelembe, ha a biztosítási ajánlat aláírását megelôzôen

a) egy éven belül védôoltásban részesültek rhinotracheitis (herpeszvírus okozta légcsôgyulladás), pánleukopenia és calicivírusos nátha ellen,

b) az ajánlat aláírásakor 30 napnál nem régebbi, negatív serológiai eredménnyel rendelkeznek macska-leucosis vonatkozásában,

c) gyógyszerkészítménnyel féregtelenítettek.

III. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK KEZDETE

1. Amennyiben a szerzôdés létrejön, a Biztosító kockázatvise- lésének kezdete – amennyiben a felek eltérôen nem állapod- nak meg – az ajánlattétel napját (Általános feltételek II. 7. a)–d pont) követô harmincadik nap 0.00 órája.

2. Az ajánlattétel napját követô 30 napos várakozási idôn belül bekövetkezett biztosítási eseményekre a Biztosító nem köteles a bekövetkezett kárt megtéríteni, de a kisállat elhalálozása esetén a befizetett biztosítási díjat visszafizeti.

3. A betegség biztosítási eseményre a Biztosító az ajánlat- tétel napját követô három hónapos várakozási idô után vállalja a kockázatot, feltéve hogy a biztosítási szerzôdés lét- rejött, vagy utóbb létrejön.

4. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem nyújt szolgáltatást. Nem nyújt szolgáltatást azokra a várakozási idô elteltét követôen benyújtott szolgáltatási igényekre sem, amelyek várako- zási idô alatt bekövetkezô balesettel, betegséggel közvet- lenül vagy közvetve összefüggnek.

5. A Szerzôdô/Biztosított – a biztosítás évente történô megújításának feltételeként – köteles kutyájának (kutyá- inak), macskájának (macskáinak) védôoltást beadatni és az állatot féregteleníteni.

a) Kutya esetében

• 3 évente szopornyica, Rubarth-kór (kutyák fertôzô májgyulladása) parvovirosis,

• évente Leptospirosis,

• veszettség elleni védôoltást beadatni,

• kutyáját (kutyáit) gyógyszerkészítménnyel féregteleníteni.

b) Macska esetében

• évente rhinotracheitis (herpeszvírus okozta légcsô- gyulladás), pánleukopenia és calicivírusos nátha,

• macska-leucosis ellen védôoltást beadatni,

• macskáját (macskáit) gyógyszerkészítménnyel féregteleníteni.

6. A védôoltások beadását és a féregtelenítés elvégzését a beavat- kozást végzô magán-állatorvos saját kezû aláírásával és kamarai bélyegzôjével igazolja. Amennyiben a Szerzôdô/Biztosított az elôzôekben leírt kötelezettségének nem tesz eleget, a Biztosító kockázatviselése megszûnik.

7. A Szerzôdô/Biztosított köteles a kisállatot a fajtájának megfe- lelôen gondozni, a fajtára jellemzô betegségek megelôzése érde- kében a tôle elvárható megelôzô intézkedéseket (pl. védôoltások) megtenni.

8. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított egy év alatt évülnek el.

9. Ha a Biztosítottnak a biztosított állat épségének, egészségének megóvásához fûzôdô érdeke megszûnik, és errôl haladéktalanul tájékoztatja a Biztosítót, a szerzôdés is megszûnik az érdekmú- lással egyidejûleg. A Biztosítót az érdekmúlás napjáig számított biztosítási díj megilleti.

IV. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A Biztosító szolgáltatásának felsô határa biztosítási eseményen- ként (VI. 1.2. és 2.2. pont) 64.200,– Ft.

2. Amennyiben bármely állatorvosi szolgáltatás értéke több mint 10%-kal eltér a Magyar Állatorvosi Kamara éves ajánlásában meghatározott értéktôl, akkor a Biztosító

jogosult a számlán szereplô összeg helyett a Kamara által ajánlott összeget téríteni.

3. A biztosítás 10.000,– Ft levonásos önrészesedést tartal- maz, ami azt jelenti, hogy a Biztosító biztosítási esemé- nyenként az önrészesedés alatti károkat nem téríti meg, az önrészesedés összegét meghaladó károkat pedig az önrész (10.000,– Ft) levonásával fizeti ki.

V. A SZERZŐDÉS TERÜLETI HATÁLYA

A Biztosító kockázatviselésének helye Magyarország területe. Kizárt a Biztosító kockázatviselése olyan nemzetközi területeken lévô létesítményeken, amelyek a nemzetközi jogi szabályok sze- rint magyar felségterületnek minôsülnek (pl. hajók, kikötôk).

VI. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított kisállat betegség vagy baleset miatt szükségessé váló állatorvosi kezelése.

1. Baleset

1.1. A biztosítás szempontjából balesetnek minôsül minden olyan hirtelen fellépô, közvetlenül, kívülrôl ható, elôre nem látható esemény (kívülrôl ható mechanikai erô és áramütés), amely – a balesettôl számított 1 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt

– a biztosított kisállat állatorvosi (állatkórházi, klinikai) kezelését teszi szükségessé.

1.2. Egy biztosítási eseménynek kell tekinteni:

a) a kisállatnak az egy konkrét balesetbôl származó állator- vosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy esetleg ezeket eltérô helyen és/vagy idôben végezték,

b) a kisállatnak az egy konkrét balesetbôl származó állatorvosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy az állatorvosi kezelések a balesetbôl közvetlenül vagy közvetetten következnek (ilyenek például a konkrét a balesettel összefüggô beteg- ség szövôdményei miatti kezelések, illetve a balesettel összefüggô hibás állatorvosi kezelés miatt szükségessé vált újabb kezelések),

c) a balesettel összefüggô betegségek kiújulásából származó állatorvosi kezeléseket, függetlenül attól, hogy a kisállatot korábban gyógyultnak nyilvánították.

2. Betegség

2.1. A biztosítás szempontjából betegségnek minôsül minden olyan kórokozók (baktériumok, gombák, paraziták, vírusok és subvirális kórokozók) által okozott fertôzô megbetegedés, továbbá nem fertôzô szervi betegség, amely – a betegség diag- nosztizálásától számított 1 éven belül, de még a szerzôdés tar- tama alatt – a biztosított kisállat állatorvosi (állatkórházi, klinikai) kezelését teszi szükségessé.

2.2. Egy biztosítási eseménynek kell tekinteni:

a) a kisállatnak az egy konkrét betegségbôl származó állator- vosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy esetleg ezeket eltérô helyen és/vagy idôben végezték,

b) a kisállatnak az egy konkrét betegségbôl származó állator- vosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy az állatorvosi keze- lések a betegségbôl közvetlenül vagy közvetetten követ- keznek (ilyenek például a konkrét betegség szövôdményei miatti kezelések, illetve a hibás állatorvosi kezelés miatt szükségessé vált újabb kezelések),

c) a betegségek kiújulásából származó állatorvosi kezeléseket, függetlenül attól, hogy a kisállatot korábban gyógyultnak nyilvánították.

3. Állatorvosi kezelési költség

3.1. A jelen biztosítás szempontjából állatorvosi kezelési költ- ség alatt értendô a biztosított állat baleset vagy betegség miatti

gyógykezelésével összefüggô állatorvosi munkadíj, a balesettel vagy betegséggel összefüggésben szükségessé váló laboratóri- umi és képalkotó vizsgálatok díja, a biztosított állat gyógyke- zelésével összefüggô mûtét során az állat szervezetébe kerülô implantátum(ok) ára, valamint a biztosított állatot kezelô állat- orvos által az állatnak közvetlenül beadott diagnosztikumok és gyógyszerkészítmények ára.

3.2. A jelen biztosítás szempontjából nem tartoznak az állator- vosi kezelési költségeinek körébe az alternatív gyógyászati módszer (pl. mágnesterápia, akupunktúra, fizioterápia, gyógytorna, stb.) alkalmazásával kapcsolatos költségek, még akkor sem, ha azt szakképzett állatorvos nyújtja.

3.3. Az állatorvosi kezelés csak akkor minôsül biztosítási ese- ménynek, ha

a) olyan baleset vagy betegség következménye, amely a Biztosító kockázatviselésének hatálya alatt történt, illetve kezdôdött,

b) államilag elismert állatorvosi végzettséggel és érvényes mûködési engedéllyel rendelkezô személy, vagy ilyen tevé- kenység végzésére érvényes mûködési engedéllyel rendelkezô egészségügyi szolgáltató intézmény végzi, és a kezelést végzô állatorvos a kórlapot a kamarai körbélyeg- zôjével hitelesíti,

c) olyan a feltételben definiált baleset vagy betegség következ- ménye, amely a biztosítási szerzôdés hatálya alatt, a Biztosító kockázatviselésének hatálya alatt történt, illetve kezdôdött.

VII. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK KÖZÜLI KIZÁRÁSOK

1. Jelen feltételek szerint nem minôsülnek biztosítási ese- ménynek az X. számú mellékletben felsorolt betegségek miatt végzett állatorvosi beavatkozások, és a Biztosító nem téríti meg az ezzel kapcsolatos költségeket.

2. Császármetszésre a Biztosító csak abban az esetben nyújt és kizárólag egy alkalommal szolgáltatást, amennyiben a kisállaton még nem végeztek a biztosítás megkötéséig ilyen beavatkozást. Amennyiben korábban már végeztek császármetszést a kisállaton, akkor a Biztosító további ilyen mûtéti beavatkozást nem fizet. Amennyiben koráb- ban a kisállaton még nem végeztek ilyen beavatkozást, a Biztosító a biztosítás tartama alatt egy alkalommal állja a költségeket, a megfelelô limitek figyelembe vételével.

3. Nem téríthetôk biztosítási eseményként továbbá az alábbi állatorvosi kezelések

a) ha a kezelést a biztosítási szerzôdés bármely okból történô megszûnése után végezték,

b) ha a kezelést a kockázatviselés kezdete elôtt kezdôdött betegséggel, annak kiújulásával, vagy a kockázatviselés kezdete elôtt bekövetkezett baleset- tel kapcsolatban végezték,

c) ha a kezelés célja betegségeket megelôzô (preven- tív) állatorvosi beavatkozás (pl. védôoltások, külsô és belsô élôsködôk elleni kezelések),

d) az ivartalanítási mûtét (kivéve, ha az ivartalanítási mûtét elvégzése betegség miatt válik közvetlenül indokolttá),

e) a kozmetikai jellegû beavatkozások, mûtétek (pl. fül- és farokvágás, fogpótlás, karmok eltávolítása),

f) a szakirodalomban jelenleg elfogadott veleszületett fejlôdési rendellenességek és állapotok (pl. köldök- sérv, rejtett here), anatómiai rendellenességek (pl. Brachiocephal szindróma, stb.) miatt, illetve az örökletes (genetikai) terheltségekre visszavezethetô balesetek miatt szükségessé váló állatorvosi beavat- kozások, mûtétek

g) szervátültetés és a szervátültetéshez kapcsolódó kezelések,

h) a kisállat viselkedési problémájával, annak kezelé- sével, valamint a kisállat képzésével kapcsolatos kezelések,

i) a kisállat túlsúlyának kezelése, kivéve, ha a túlsú- lyos állapot maga is egy diagnosztizált betegség következménye,

j) a kisállat túlsúlyából származó betegségek kezelése, kivéve, ha a túlsúlyos állapot maga is egy diagnosz- tizált betegség következménye,

k) a bejelentési kötelezettség alá esô betegségekkel (pl. veszettség) összefüggô állatorvosi beavatkozás,

l) az idegen tárgy lenyelésébôl származó állatorvosi kezelés, ha nem telt el legalább tizenkét hónap a korábbi ilyen kárbejelentéstôl

4. Nem téríti meg a biztosító a kutya kóros elhízásával (átla- gos testtömeget meghaladó súly: XI. számú melléklet) összefüggôen kialakult betegség kezelésének költségeit.

5. Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése mindenfajta háborús esemény, valamint belsô lázongás, zendülés, fel- kelés, terrorcselekmény következtében keletkezô károkra.

6. Ha a kár valószínûsíthetôen az eset körülményeibôl adó- dóan, a fentiekben felsorolt egy vagy több okból követ- kezett be, úgy az ellenkezô bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a kár fenti okból következett be. A vélelem megdöntése a Szerzôdô/Biztosított feladata.

VIII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁBÓL KIZÁRT KÖLTSÉGEK

1. Xxxxx feltételek szerint nem téríti meg a Biztosító:

a) az állatorvos kiszállásának költségét, kivéve, ha az állatorvos igazolja, hogy a kisállat állategészségügyi szolgáltató intézménybe szállítása súlyosan veszé- lyeztetné a kisállat egészségét,

b) az állatorvosi kezeléshez kapcsolódó speciális étrend, diéta, valamint táplálék kiegészítô készítmények, védôruha, védôgallér költségeit,

c) az állatorvosi tevékenységek azon költségeit, ame- lyek nem képezik a kezelés lényegi részét – ilyen pél- dául a kisállat állatorvoshoz szállításának költsége, a diagnosztikai minták laborba szállítási költsége,

d) a kisállat eutanáziájának (végleges elaltatásának) költségeit, kivéve a kisállat megszüntethetetlen vagy csak hosszú idôtartamú kezeléssel megszüntethetô szenvedése esetében,

e) a kisállat tetemének szállításával, temetésével, elhamvasztásával vagy más módon történô kezelé- sével összefüggô költségeit.

f) bírságok, büntetések, illetékek összegeit.

2. Jelen feltételek szerint a Biztosító nem téríti meg azokat a költségeket, amelyek olyan balesetbôl vagy betegségbôl származnak, amelyeket a Szerzôdô/Biztosított, a velük egy háztartásban élô családtagok, az összes elôbbi sze- mély által alkalmazott személyek, valamint a kisállat fel- ügyeletével, kezelésével vagy gondozásával idôszakosan vagy tartósan megbízott személy jogellenes, szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása idézett elô közvet- lenül vagy közvetetten.

3. A jelen biztosítás szempontjából szándékos magatartás- nak minôsül különösen:

a) az állat kínzása,

b) a mindenkor hatályos állategészségügyi vagy állatvé- delmi jogszabályok megszegése,

c) az állatorvos által elôírt, illetve ajánlott kezelés elôírástól eltérô alkalmazása.

4. A jelen biztosítás szempontjából súlyos gondatlanságnak minôsül különösen:

a) az állat gondozásának elhanyagolása,

b) baleset vagy megbetegedés esetén az állatorvos érte- sítésének elmulasztása,

c) az állatorvos által elôírt, illetve ajánlott kezelés elmulasztása, az elôírástól eltérô alkalmazása,

d) a mindenkor hatályos állategészségügyi vagy állatvé- delmi jogszabályok megszegése.

IX. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. A Biztosító teljesítésének feltétele az alábbi iratok bemutatása:

a) Az állatorvos által kiállított, a kórismét, a betegségre utaló adatokat (tüneteket, laboratóriumi leleteket), az állatorvos

által elvégzett gyógykezelések, mûtétek pontos leírását tar- talmazó eredeti iratok, vagy az eredeti iratok hiteles máso- lata, amelyeken fel van tüntetve a kezelt, mûtött kisállat elektronikus (mikrochipes) azonosítójának a száma is.

b) A biztosított állat állatorvosi kezelésérôl kiállított hivatalos, tételenként részletezett számla eredeti példánya, vagy az eredeti példány hiteles másolata, melyen a kisállat elektro- nikus (mikrochipes) azonosítójának száma fel van tüntetve. Amennyiben tételenként részletezett számla nem készült, és a kezelés nem téríthetô tételeket is tartalmaz (pl. laborba szállítási díj, táplálék kiegészítô, stb.), akkor a szolgáltatás szakértôi becslés alapján történik.

c) A kisállat utolsó védôoltásait igazoló irat (Kisállat egészség- ügyi könyv) másolata.

X. MELLÉKLET

A biztosítási védelem alól kizárt fajtadiszpozíciós megbetegedések, örökletes terheltségek és állapotok (a felsorolás az adott fajtára és annak keresztezéseire is vonatkozik)

1. Kutyák

Affenpinscher (majom-pincsi)	cardiomyopathia
Afgán agár	Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), leucodystrophia, narcolepsia
Afrikai oroszlánkutya (Rhodesian Ridgeback)	degeneratív gerincvelôbántalom, megemelkedett izomtónus
Airdale terrier	narcolepsia, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Amerikai eszkimókutya	narcolepsia, cink-függô dermatosis
Amerikai rókakopó	amyloidosis
Angol agár	lupoid onychopathy, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Angol bulldog	urát húgykövesség, xantin-húgykövesség, a húgycsô elôesése, arteria pulmonalis-stenosis, kamrai sövénydefektus
Angol véreb (Bloodhound)	spinális izomatrophia (SMN)
Ausztrál juhászkutya	pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Angol springer spániel	ismétlôdô pitvari leállás, narcolepsia, fehérjevesztéses enteropathia (PLE), Rage-szindróma, Woolly-szindróma
Ausztrál pásztorkutya	dermatomyositis, szemlencse-luxáció
Basenji	Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), intestinalis nyirokértágulat, immunproliferativ bél-betegség
Basset hound	Basset Hound thrombopathia, összetett immunodeficiencia, dermatomyositis
Beagle	Beagle pain syndroma, réz-függô májbetegség, hyperlipidaemia, szemlencse-luxáció, narcolepsia, reszketôkór (tremor, shaker), kamrai sövénydefektus, arteria pulmonalis-stenosis
Beauce-i juhászkutya (Beauceron)	dermatomyositis
Bedlington terrier	réz-függô májbetegség
Belga malinois	myositis
Belga juhászkutya (Tervueren)	pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Bernáthegyi kutya	narcolepsia
Bichon Frisé	reszketôkór (tremor, shaker)
Bobtail (óangol juhászkutya)	szív-pitvari sövénydefektus, degeneratív gerincvelôbántalom
Border Collie	szemlencse-luxáció, canine cyclic neutropenia (gray collie syndroma), pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Border Terrier	cranio-mandibuláris osteopathia, ismétlôdô pitvari leállás
Boston Terrier	lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), cranio-mandibuláris osteopathia,
Boxer	aorta-stenosis, szív-pitvari sövénydefektus, szív-ritmuszavar, lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), cardiomyopathia, histiocitás fekélyes vastagbélgyulladás, lupoid onychopathy, noduláris dermatofibrosis, szfingomielin lipidosis (Niemann-Pick-betegség)
Brie-i juhászkutya (Briard)	hyperlipidaemia, állandó éjszakai vakság
Breton vizsla (Brittany spaniel)	kisagyi degeneráció, hyperlipidaemia, a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, szemlencse- luxáció, spinális izomatrophia (SMN)
Cairn terrier	cranio-mandibuláris osteopathia, szemlencse-luxáció, A-vitamin függô dermatosis
Cavalier Xxxx Xxxxxxx xxxxxxx	a mitrális szívbillentyû ödémás degenerációja, xantin-húgykövesség
Chesapeake Bay retriever	degeneratív gerincvelôbántalom

Cocker spániel (amerikai és angol)	ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutropénia), a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, szemlencse-luxáció, narcolepsia, proliferatív episcleritis, faggyúmirigy-gyulladás, seborrhoea, A-vitamin függô dermatosis, Sinus-csomó betegség (sick sinus syndrome), bradycardia, ductus arteriosus (Botalli) persistens
Dalmata	urát húgykövesség, szôrtüszô-gyulladás (Bronzing syndroma), görcsös izomösszehúzódás, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Dandie Dinmont terrier	szemlencse-luxáció
Dobermann	cardiomyopathia, Dancing dobermann disease (DDD), Fanconi-syndroma (glucosuria, metaboli- kus acidosis, aminoaciduria), Lupoid onychopathy, narcolepsia, jobb aortaív perzisztenciája
Drótszôrû foxterrier	leucodystrophia (progresszív ataxia), szemlencse-luxáció, nyelôcsôtágulat, megaoesophagus, Fallot-tetralógia
Drótszôrû griffon	narcolepsia
Flandriai pásztorkutya	myopathia
(Bouvier des Flandres)
Fox terrier	szemlencse-luxáció, nyelôcsôtágulat, megaoesophagus, Fallot-tetralógia
Francia bulldog	histiocitás fekélyes vastagbélgyulladás
Golden retriever	degeneratív gerincvelôbántalom, noduláris dermatofibrosis, proliferatív episcleritis, aortastenosis
Ír szetter	degeneratív gerincvelôbántalom, glutén-függô bélbetegség, jobb aortaív perzisztenciája, lupoid onychopathy, narcolepsia
Xxxx Xxxxxx terrier	szemlencse-luxáció, progresszív ataxia
Kelpie	pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Kerry blue Terrier	cranio-mandibuláris osteopathia, spinális izomatrophia (SMN), degeneratív gerincvelôbántalom, „spiculosis”
Kis angol terrier (Toy terrier)	szemlencse-luxáció
Kínai harcikutya (Shar-Pei)	amyloidosis (Shar-Pei láz), szemlencse-luxáció, synovitis, mucinosis
Kuvasz	dermatomyositis
Labrador retriever	degeneratív gerincvelôbántalom, mozgás kiváltotta collapsus (EIC), Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), myopathia, narcolepsia, A-vitamin függô dermatosis
Máltai selyemszôrû kutya(Maltese)	nekrotizáló meningoencephalitis, reszketôkór (tremor, shaker)
Mopsz	necrotizáló meningoencephalitis (mopsz-encephalitis)
Német dog	cardiomyopathia, jobb aortaív perzisztenciája
Német juhászkutya	lokális calcinosis (calcinosis circumscripta), degeneratív gerincvelôbántalom, dermatomyositis, acanthosis nigricans, exocrine pancreatic insufficiency (EPI), lupoid onychopathy, noduláris dermatofibrosis, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás), aortastenosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens, arteria pulmonalis-stenosis, jobb aortaív perzisztenciája, kamrai sövénydefektus
Norvég Elkhound	Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), vese eredetû glucosuria
Norwich terrier	szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zavara „Xxxxxxx Xxxxx”
Pireneusi hegyikutya	cranio-mandibuláris osteopathia
Pointer	lupoid dermatosis, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás), spinális izomatrophia (SMN), aorta-stenosis
Pomerániai törpespicc	ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutropénia)
Portugál vízikutya	cardiomyopathia
Rókakopó (angol és amerikai)	amyloidosis
Rottweiler	a felkarcsont condylusának hiányos csontosodása, lupoid onychopathy, narcolepsia, spinális izomatrophia (SMN), polyneuropathia
Sarplaninai juhászkutya	urát húgykövesség
Schnauzer (óriás)	narcolepsia, arteria pulmonalis-stenosis,
Schnauzer (törpe)	Comedo-szindróma, hyperlipidaemia, megaoesophagus, izom-dystrophia, Sinus-csomó betegség (sick sinus syndrome), arteria pulmonalis-stenosis, Fallot-tetralógia
Sealyham Terrier	szemlencse-luxáció, a mozgáskoordináció zavara „Xxxxxxx Xxxxx”
Shetlandi juhászkutya (sheltie)	dermatomyositis, Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), fekélyes dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens
Skót juhászkutya (collie)	ciklikus hematopoiesis (ciklikus neutropénia), degeneratív gerincvelôbántalom, dermatomyositis, proliferatív episcleritis, fekélyes dermatosis, ductus arteriosus (Botalli) persistens
Skót terrier	cranio-mandibuláris osteopathia, szemlencse-luxáció, vese eredetû glucosuria, a mozgáskoordiná- ció zavara „Xxxxxxx Xxxxx”
Skye Terrier	réz-függô májbetegség, szemlencse-luxáció
Soft-coated wheaten terrier	fehérjevesztéses enteropathia (PLE), fehérjevesztéses vesebetegség (PLN), nyirokértágulat, gyulla- dásos bélbetegség (inflammatory bowel disease, IBD)
Sussex spániel	izombetegségek
Szamojéd	reszketôkór (tremor, shaker), cink-függô dermatosis

Szibériai husky	degeneratív gerincvelôbántalom, szemlencse-luxáció, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás), cink-függô dermatosis, Woolly-szindróma, kamrai sövénydefektus
Tacskó	acanthosis nigricans, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás), Sinus-csomó betegség (sick sinus syndrome), bradycardia, vasculitis, xantin-húgykövesség
Tibeti terrier	szemlencse-luxáció, éjszakai vakság
Törpe foxterrier	szemlencse-luxáció
Törpe német pinscher	pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
Uszkár	veleszületett szürkületi vakság (farkasvakság, hemeralopia), állandó éjszakai vakság, narcolepsia, proliferatív episcleritis, ductus arteriosus (Botalli) persistens, Fallot-tetralógia, kamrai sövénydefektus
Weimari vizsla	lupoid onychopathy
Welsh corgi, Pembroke	degeneratív gerincvelôbántalom, dermatomyositis, narcolepsia
Welsh springer spániel	narcolepsia
Welsh terrier	szemlencse-luxáció
West Highland White terrier	cranio-mandibuláris osteopathia, szemlencse-luxáció, reszketôkór (tremor, shaker)
Yorkshire terrier	melanoderma és alopecia yorkshire terrierekben, urát húgykövesség, reszketôkór (tremor, shaker)

2. Macskák

Xxxxxxxx (szomáli)	amyloidosis
Amerikai rövidszôrû	cardiomyopathia
Brit rövidszôrû	cardiomyopathia
Burma	tricuspidalis/mitralis billentyûdysplasia
Cornish Rex	izombetegségek
Maine Coon	cardiomyopathia
Manx (cymric)	megacolon
Perzsa	cardiomyopathia, immunodeficiencia (Chediak-Higashi szindróma – CHS)
Sziámi	amyloidosis, az endocardium fibroelesztózisa, ismétlôdô pitvari leállás, tricuspidalis/mitralis billentyûdysplasia

XI. MELLÉKLET

Átlagos testtömeg

KUTYÁK
Fajták	Maxi — Nagytestû fajták (26–44 kg)
Fajták	Átlagos testtömeg: kanok (kg)	Átlagos testtömeg: szukák (kg)
Ír szetter	26,1 ± 1,9	25,5 ± 4,5
Belga juhászkutya	27,1 ± 4,5	23,2 ± 2
Német vizsla	28,5 ± 0,9	24,6 ± 2,3
Francia spániel	29,4 ± 2,1	26,3 ± 3,6
Weimari vizsla	33,6 ± 3,7	30,5 ± 4,3
Golden retriever	33,7 ± 3,4	30,4 ± 3,6
Boxer	33,9 ± 3,5	28,8 ± 2,4
Labrador retriever	35,5 ± 4,5	30,7 ± 3,4
Német juhászkutya	35,9 ± 3,6	28,4 ± 2,7
Doberman	39,0 ± 5,5	28,5 ± 5

Fajták	MEDIUM — Közepest testû fajták (11–25 kg)
Fajták	Átlagos testtömeg: kanok (kg)	Átlagos testtömeg: szukák (kg)
Pireneusi juhászkutya	12,8 ± 2,8	13,4 ± 3,8
Francia buldog	13 ± 1,6	11,3 ± 1,9
Angol cocker spániel	13 ± 2,5	11,8 ± 1
Whippet	13,9 ± 1,1	11,7 ± 0,7
Breton spániel	17,9 ± 2,2	15,5 ± 1,5
Staffordshire bull terrier	24 ± 1,1	21 ± 1,4
Angol buldog	26 ± 4,3	22,4 ± 3,6
Collie	23,9 ± 0,5	19,8 ± 2
Szibériai husky	14 ± 0,9	18,5 ± 1
Sher pei	24,9 ± 1,7	18,4 ± 0,6
Fajták	Mini — Kistestû fajták (≤ 10 kg)
Fajták	Átlagos testtömeg: kanok (kg)	Átlagos testtömeg: szukák (kg)
Chihuahua	2 ± 0,6	1,5 ± 0,4
Yorkshire terrier	2,6 ± 0,5	2,3 ± 0,5
Törpe pincser	3,6 ± 0,8	2,5 ± 0,6
Olasz agár	4,1 ± 0,5	4,6 ± 0,1
Shih tzu	5,8 ± 1,3	5 ± 0,8
Törpe üszkár	5,8 ± 1,4	5 ± 0,8
West highland White Terrier	7,5 ± 1,2	6,9 ± 0,6
Cairn terrier	8,1 ± 0,2	7,4 ± 1,2
Cavalier Xxxx Xxxxxxx xxxxxxx	8,7 ± 1,5	7 ± 1,1
Tacskó	9,2 ± 1,2	7,5 ± 1,8

MACSKÁK
Fajták	Átlagos testtömeg: kanok (kg)	Átlagos testtömeg: szukák (kg)
Szomáli/Abesszin	3,9 (3-5,5)	2,8 (2,3-3,7)
Bengáli	5 (4,6-5,5)	3,2 (2,8-3,9)
Brit rövidszôrû	4,7 (3,2-5,3)	3,6 (2,8-4,4)
Karthauzi	6,1 (4,2-7,5)	4,1 (3,4-5,3)
Sziámi/Kelet rövidszôrû	3,8 (3,2-4,8)	3,2 (2,2-4,2)
Perzsa	4,2 (2,8-5,8)	3 (1,5-4,8)
Burma	4,4 (3,2-5,8)	3,2 (2,2-4,9)
Maine Coon	7,4 (4,8-10)	4,9 (3,2-6,5)
Shpinx	3,7 (3-5,4)	3,7 (3-5,4)
Egyiptomi Mau	3,9 (3-4,8)	3,9 (3-4,8)

Kiterjesztett garancia és mobil eszköz biztosítás különös feltételei

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint

• a biztosított lakás elektromos berendezéseihez kiterjesztett garancia szolgáltatást nyújt, valamint

• fedezetet nyújt a Biztosítottak tulajdonában álló mobil eszközök meghibásodására (kiterjesztett garancia), továbbá véletlenszerû károsodására, rongálására.

Jelen kiegészítô biztosítás csak az OKÉ lakásbiztosítás Általános feltételei- vel és A kárbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. Biztosítási esemény a kockázatviselési tartam alatt bekövetkezô

• a biztosított vagyontárgyak (III. 1–3. pont) véletlenszerû és elôre nem látható garanciális jellegû meghibásodása (mecha- nikai, elektronikai vagy elektromos mûködési zavar), illetve

• mobil eszközökre (III. 3. pont) vonatkozóan azok vélet- lenszerû károsodása és rongálása (melynek következtében az részben vagy egészben mûködésképtelenné válik).

2. Garanciális jellegû meghibásodás (elektromos háztartási berendezésekre és mobil eszközökre)

A biztosított termék alkatrészeinek a Biztosított általi rendeltetésszerû használata alatt bekövetkezô, elôre nem látható meghibásodása, amelybôl adódóan az alkatrész eredeti funkció- ját nem, vagy csak részlegesen látja el, és melynek következté- ben javításra vagy cserére van szükség annak érdekében, hogy a termék rendeltetésszerû mûködése helyreálljon. Kizárólag azok az események biztosítottak, amelyek rendeltetésszerû használat mellett fellépô, tartós belsô hibából – amely a gyártó garan- cia alapján térült volna, amennyiben a meghibásodás a gyártói garancia idôszaka alatt következett volna be – erednek, és nem kerültek kizárásra

3. Véletlenszerû károsodás (kizárólag mobil eszközökre) Véletlenszerû károsodás a mobil eszköz véletlenszerû, hirtelen, elôre nem láthatóan és módon bekövetkezô károsodása, amely következtében az eszköz rendeltetésszerû használatra alkalmat- lanná válik.

4. Rongálás (kizárólag mobil eszközökre)

Rongálás esemény akkor következik be, ha a mobil eszközt har- madik személy1 szándékosan károsítja (rendeltetésszerû haszná- latra alkalmatlanná teszi) vagy megsemmisíti.

A rongálásból eredô károk teljesítésének a feltétele a rendôrségnél tett feljelentés igazolása.

6. Mobiltelefonok kijelzôjében keletkezett törés-, repedés károk térítésének feltétele, hogy az a káresemény idôpontjában a kijelzô méretének megfelelô és szakszerûen felhelyezett biztonsági fóliával rendelkezzen. A biztonsági fólia a káresemény bekövetkezte után sem távolítható el, a telefont a biztonsági fóliával ellátott kijelzôvel kell a Biztosító szolgáltatójának átadni.

II. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás Biztosítottjai a Általános feltételek

I. 3.1. a), valamint 3.2. b)–c) és e) pontjában meghatározott fogyasztónak minôsülô személyek lehetnek.

1. Az Általános feltételek I. 3. pontjában meghatározott Biztosítottaktól eltérô személy.

III. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

1. Biztosított vagyontárgyak a természetes személy Biztosítottak tulajdonában lévô, magáncélú felhasználású, hivatalos forgalma- zótól beszerzett:

a) a III. 4–5. pontban felsorolt elektromos háztartási esz- közök, valamint

b) a III. 6. pontban felsorolt mobil eszközök.

2. A biztosító kockázatvállalása az alábbiaknak megfelelô elektro- mos háztartási eszközökre terjed ki:

a) a biztosított lakás berendezéseinek részét képezi,

b) a Biztosított rendelkezik az eszköz garancia levelével és a vásárláskor kapott számlával vagy blokkal,

c) az eszköz kora (a vásárlás napjától számítva) nem régebbi 60 hónapnál,

d) a Biztosított új állapotában vette,

e) magyarországi szakszervizzel rendelkezik,

f) vásárláskori bruttó értéke eléri a 20.000,– Ft-ot,

g) az eladástól számítva legalább 1 éves gyártói vagy eladói garanciával rendelkezett,

h) a gyártó vagy az eladó garanciája már nincs rá érvényben.

3. A biztosító kockázatvállalása az alábbiaknak megfelelô mobil eszközökre terjed ki:

a) az eszköz kora (a vásárlás napjától számítva) nem régebbi 36 hónapnál,

b) a Biztosított nevére kiállított vásárláskori számlával rendelkezik.

c) a Biztosított az ajánlattétel napját (Általános felté- telek II. 7. a)–d) pont) követôen új állapotban vette (a számla kiállításának dátuma jelen kiegészítôre vonatkozó ajánlattétel napjánál nem korábbi),

d) magyarországi szakszervizzel rendelkezik,

e) vásárláskori bruttó értéke eléri a 20.000,– Ft-ot,

f ) az eladástól számítva legalább 1 éves gyártói vagy eladói garanciával rendelkezett,

g) a gyártó vagy eladó garanciája már nincs rá érvényben.

4. Háztartási elektromos kis és nagygépek:

• borotva

• epilátor,

• konyhai elszívó,

• elektromos fogkefe,

• fôzô/sütô,

• fûtô (hôsugárzó)

• mérleg, (konyhai, személy)

• hajegyenesítô, hajgöndörítô, egyéb hajformázó

• hajszárító,

• hajvágó,

• hûtôgép, fagyasztó,

• kávéfôzô,

• kenyérpirító,

• kenyérsütô,

• konyhai kisgép (turmixgép, robotgép),

• mikrohullámú sütô,

• mosógép, szárító,

• mosogatógép,

• olajsütô,

• porszívó, nedves-porszívó, száraz-nedves porszívó, robot- porszívó,

• xxxxxx, gôzvasaló, gôzállomás,

• vízforraló,

• mobilklíma,

• gôztisztító,

• magasnyomású mosó

• elektromos seprû,

• elektromos felmosó

5. Szórakoztató elektronikai eszközök:

• asztali DVD lejátszó/ felvevô (csak gyári merevlemezzel),

• blue ray lejátszó,

• média box (a beépített merevlemez nélkül),

• Hifi kiegészítô,

• Hifi lejátszó,

• otthoni audio rendszer,

• otthoni házi mozi rendszer,

• projektor,

• rádió,

• rádiós magnó,

• Set top box (jel-átalakító),

• szatelit vevô (parabola antenna is),

• televízió,

• video felvevô/lejátszó.

6. Mobil eszközök:

• bármilyen típusú mobil telefon,

• hordozható számítógépek (laptop, netbook, notebook),

• táblagépek,

• e-book olvasók,

• Mp3 és Mp4 lejátszók,

• okosórák2.

7. Nem tartozik a biztosított vagyontárgyak körébe:

a) az olyan háztartási gép és mobil eszköz, melynek vásárláskori értéke nem éri el a 20.000 Ft-ot,

b) olyan mobil eszköz, melyhez nincs a Biztosított nevére kiállított vásárláskori számla,

c) olyan mobil eszköz, amelyet jelen kiegészítô bizto- sításra vonatkozó ajánlattétel napja elôtt vásároltak,

d) olyan eszköz, melyet a Biztosított nem új állapotban vett,

e) olyan eszköz, mely nem rendelkezik magyarországi szakszervizzel,

f) bármilyen típusú asztali telefon,

g) asztali számítógép és bármely számítógépes perifé- ria (nyomtató, szkenner, külsô merevlemez, stb.),

h) fotóeszköz,

i) navigációs készülék,

j) fejvédô sisakra, vagy gépjármûbe telepíthetô, vagy szélvédô mögé rakható eseményrögzítô kamera,

k) hordozható DVD lejátszó,

l) játékkonzol.

IV. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI HATÁLYA

A Biztosító kockázatviselése a háztartási elektromos kis- és nagy- gépek (III. 4.), valamint a szórakoztató elektronikai eszközök (III. 5.) tekintetében a kockázatviselés helyén; a mobil eszközök (III. 6.) tekintetében az Európai Unió területén bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozik. A károk rendezése azonban minden esetben Magyarország területén történik.

V. VÁRAKOZÁSI IDŐ

Biztosító az ajánlattétel napjától számítva 2 hóna- pos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázat- viselése nem terjed ki.

VI. ÖNRÉSZ

1. A biztosított vagyontárgyak garancia idôn túli garanciális jellegû meghibásodása esetén a Biztosító önrészesedést nem alkalmaz, szolgáltatását önrész levonása nélkül teljesíti.

2. A III. 6. pontban felsorolt mobil eszközök véletlenszerû károsodása, rongálása esetében a biztosítás 10%, mini- mum 10.700 Ft levonásos önrészesedést tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a Biztosító biztosítási eseményenként az önrészesedés alatti károkra nem nyújt szolgáltatást, az önrészesedés összegét meghaladó károkat pedig az önrész levonásával teljesíti.

VII. A KITERJESZTETT GARANCIA ÉS A MOBIL ESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁS SZOLGÁLTATÁSA

1. Javítási költségek, kártérítések

A szolgáltatás a Biztosított lakásban található III. 4–5. pontban felsorolt elektromos háztartási gépek és szórakoztató elektronikai eszközök, valamint a III. 6. pontban felsorolt mobil eszközök meghibásodása esetén a javítási költségekre nyújt fedezetet.

1.1. Háztartási eszközök

1.1.1. A Biztosító megtéríti a 20.000,– Ft vásárláskori érték (ár) feletti háztartási eszközre

a) a termék vagy annak bármely része megjavításának ésszerû max. 320.000,– Ft-ig,

b) amennyiben a berendezés javítása meghaladná az ésszerû költséget, vagy javíthatatlan, úgy a Biztosító kifizeti az elektromos háztartási eszköz ésszerû javí- tási költségét max. 320.000,– Ft-ig.

1.1.2. Az ésszerû javítási költség a vagyontárgy káridôponti piaci új értéke, azaz a szolgáltatás idôpontjában a biztosított vagyontárgy- gyal megegyezô tulajdonságokkal rendelkezô (hasonló gyártmá- nyú, minôségû és tudású) új eszköz hazai piaci ára, de legfeljebb a vásárláskori érték.

1.2. Mobil eszközök

1.2.1. A Biztosító megtéríti a 20.000,– Ft vásárláskori érték (ár) feletti mobil eszközre

a) a termék vagy annak bármely része megjavításának önrésszel csökkentett ésszerû max. 213.000,– Ft-ig,

b) amennyiben a mobil eszköz javítása meghaladná az ésszerû javítási költséget, vagy javíthatatlan, úgy a Biztosító kifizeti a mobil eszköz önrésszel csökken- tett ésszerû javítási költségét max. 213.000,– Ft-ig.

1.2.2. Az ésszerû javítási költség nem haladhatja meg a mobil eszköz káridôponti új állapotban történô beszerzési értékének 1.2.2.1. és 1.2.2.2. pontokban meghatározott százalékos értékét. Amennyiben a készüléket a káresemény idôpontjában új állapotban már nem forgalmazzák, úgy a viszo- nyítás érték a készülék utolsó, hazai ismert, új állapotú eladási ára.

2. Okosórának tekintjük azokat a „számítógépesített” modelleket, amelyek képesek összekapcsolódni okostelefonokkal és kiegészíteni, még élvezhetôbbé és kényelmesebbé tenni azok mûködését.

1.2.2.1. Mobiltelefon és okosóra esetén az ésszerû javítási költség az eszköz árára vetítve:

káresemény idôpontja a vásárlás napjától számított	észzerû javí- tási költség a káridôponti új érték százalékában	káresemény idôpontja a vásárlás napjától számított	észzerû javí- tási költség a káridôponti új érték százalékában	káresemény idôpontja a vásárlás napjától számított	észzerû javítási költség a káridôponti új érték százalékában
1. hónapban*	97,9%	13. hónapban	75,9%	25. hónapban	58,8%
2. hónapban*	95,8%	14. hónapban	74,3%	26. hónapban	57,6%
3. hónapban	93,8%	15. hónapban	72,7%	27. hónapban	56,4%
4. hónapban	91,9%	16. hónapban	71,2%	28. hónapban	55,2%
5. hónapban	89,9%	17. hónapban	69,7%	29. hónapban	54,0%
6. hónapban	88,0%	18. hónapban	68,2%	30. hónapban	52,9%
7. hónapban	86,2%	19. hónapban	66,8%	31. hónapban	51,8%
8. hónapban	84,4%	20. hónapban	65,4%	32. hónapban	50,7%
9. hónapban	82,6%	21. hónapban	64,0%	33. hónapban	49,6%
10. hónapban	80,9%	22. hónapban	62,7%	34. hónapban	48,6%
11. hónapban	79,2%	23. hónapban	61,4%	35. hónapban	47,6%
12. hónapban	77,5%	24. hónapban	60,1%	36. hónapban	46,6%

* várakozási idôn belüli esemény nem térül

1.2.2.2. Egyéb mobil eszköz esetén az ésszerû javítási költség az eszköz árára vetítve:

káresemény idôpontja a vásárlás napjától számított	észzerû javí- tási költség a káridôponti új érték százalékában	káresemény idôpontja a vásárlás napjától számított	észzerû javí- tási költség a káridôponti új érték százalékában	káresemény idôpontja a vásárlás napjától számított	észzerû javí- tási költség a káridôponti új érték százalékában
1. hónapban*	98,4%	13. hónapban	81,1%	25. hónapban	66,8%
2. hónapban*	96,8%	14. hónapban	79,8%	26. hónapban	65,7%
3. hónapban	95,3%	15. hónapban	78,5%	27. hónapban	64,7%
4. hónapban	93,8%	16. hónapban	77,3%	28. hónapban	63,7%
5. hónapban	92,3%	17. hónapban	76,0%	29. hónapban	62,6%
6. hónapban	90,8%	18. hónapban	74,8%	30. hónapban	61,6%
7. hónapban	89,3%	19. hónapban	73,6%	31. hónapban	60,7%
8. hónapban	87,9%	20. hónapban	72,4%	32. hónapban	59,7%
9. hónapban	86,5%	21. hónapban	71,3%	33. hónapban	58,7%
10. hónapban	85,1%	22. hónapban	70,1%	34. hónapban	57,8%
11. hónapban	83,7%	23. hónapban	69,0%	35. hónapban	56,9%
12. hónapban	82,4%	24. hónapban	67,9%	36. hónapban	56,0%

* várakozási idôn belüli esemény nem térül

1.3. A javítás idejére a Biztosító ideiglenes eszközt nem ad a Biztosított részére.

VIII. KÁRBEJELENTÉS, KÁRRENDEZÉSI ELJÁRÁS, A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBE VÉTELE

1. A Szerzôdônek vagy a Biztosítottnak a káresemény bekövetke- zése, de legkésôbb a tudomására jutása után azt haladéktalanul, legkésôbb 48 órán belül be kell jelentenie a Biztosítónak.

2. A Biztosító minden kérdésére pontos választ kell adni.

3. A szolgáltatás igénybe vételének feltétele, hogy a kár- bejelentéskor a Biztosító által megadott e-mail címre vagy levelezési címre a károsodott vagyontárgy garancia levelének és a vásárláskor kapott számlának vagy blokk- nak, mobil eszköz esetében a Biztosított nevére kiállított

számlának a másolatát a Szerzôdô/Biztosított eljuttassa. Ennek hiányában az adott vagyontárgyra a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.

4. A Szerzôdô vagy Biztosított köteles a Biztosító számára lehetôvé tenni a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

5. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán – a kárfelvételi eljárás megindulá- sáig, de legkésôbb 5 munkanapig – csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig szabad változtatni. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következté- ben a Biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetet- lenné válik, úgy Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

6. A szolgáltatás igénybevétele

A szolgáltatási igényhez szükséges dokumentumok beérkezését követôen a Biztosító elbírálja azokat. A feltételek szerinti bizto- sítási esemény megvalósulása esetén tájékoztatja a Biztosítottat a szolgáltatási folyamatról.

6.1. Háztartási gépek és szórakoztató elektronikai eszközök esetében

6.1.1. Amennyiben a javítandó vagyontárgy 10 kg-nál könnyebb vagy tömegközlekedési eszközön kézicsomagként szál- lítható méretû (40x40x80 cm vagy 20x20x200 cm-nél kisebb méretû), úgy a biztosított, károsodott vagyontárgy szervizbe történô szállításáról a Biztosítottnak kell gondoskodnia. A Biztosító tájékoztatja a Biztosítottat a kockázatviselési címhez legközelebb esô, vele szerzôdött szervizek címérôl, nyitvatartási idejérôl és telefonszámáról. A Biztosított köteles a károsodott vagyontárgyat a tájékoztatástól kapott 5 munkanapon belül a szervizbe szállítani.

A javítás megtörténtérôl a szerviz értesíti a Biztosítottat.

6.1.2. Amennyiben a javítandó vagyontárgy 10 kg-nál nehezebb vagy tömegközlekedési eszközön kézicsomagként nem szállítható méretû, a Biztosító értesíti a szervizt, aki a Biztosítottal egyeztetett idôpontban szakembert küld a koc- kázatviselés helyszínére a javítás elvégzése céljából.

6.1.2.1. A küldött szakember köteles a helyszíni javítást a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumok Biztosítóhoz tör- tént beérkezésétôl számított 5 munkanapon belül megkezdeni.

6.1.2.2. A Biztosított köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az egyeztetett idôpontban és helyszínen elérhetô legyen, hogy a szerviz a sérült, biztosított vagyontárgyat megvizsgálhassa, javíthassa.

6.1.2.3. Amennyiben helyszíni javítást a szakember nem tudja elvégezni, úgy a szerviz gondoskodik a készülék szervizbe szállításáról, majd a javítást követôen annak visszaszállításáról.

6.2. Mobil eszközök esetében

6.2.1. Mobil eszközök esetében a szerviz gondoskodik a készü- lék szervizbe szállításáról, majd a javítást követôen annak visszaszállításáról.

A szerviz köteles a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumok Biztosítóhoz történt beérkezésétôl számított 3 munkanapon belül - a Biztosítottal egyeztetett helyszínrôl – azt a szervizbe szállítani. A szerviz szállító partnere – a Posta – 4 órás idôintervallum megadásával e-mailben vagy SMS-ben értesíti a Biztosítottat a készülék elszállításának idôpontjáról.

6.2.2. Amennyiben a Biztosított a megadott idôben és címen nem elérhetô, a futár 2-szer próbálkozik, azaz a következô nap ismét megpróbálja a begyûjtést. Ha ekkor sem jár sikerrel, értesítést hagy a Biztosított számára. A Biztosított részére a helyileg ille- tékes postahivatalban a nevére szóló ládát hagy, amelyben a Biztosított a sérült vagyontárgyat díjmentesen el tudja küldeni a szervizbe.

6.2.3. A javítás megtörténtét követôen a károsultat a szerviz szállító partnere értesíti a készülék kiszállításának idôpontjáról. Az önrész megfizetése a Biztosított részérôl utánvétes csomagszál- lítással történik.

6.3. A Biztosító a károsodott vagyontárgy javítása esetén a javítta- tást a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumok Biztosítóhoz történt beérkezésétôl számított 30 munkanapon belül köteles teljesíteni, melynek feltétele, hogy a Biztosított a 6.1.1, a 6.1.2.2, illetve a 6.2.2 pont szerinti kötelezettségének eleget tegyen.

6.4. Amennyiben a vagyontárgy javítási költsége meghaladná az ésszerû javítási költséget, vagy a javítás az elôzô pontban meg- határozott idôszak alatt alkatrészhiány miatt nem végezhetô el, a Biztosító kifizeti a vagyontárgy ésszerû javítási költségét a VII. 1.1.2, illetve 1.2.2. pontban meghatározottak szerint, háztartási eszköz esetén maximum 320.000,– Ft-ig, mobil eszköz esetén maximum 213.000,– Ft-ig.

6.5. Amennyiben a Biztosított a Biztosító elôzetes jóváha- gyása nélkül javíttatja meg a biztosított vagyontárgyat, a Biztosító nem köteles a javítási költséget, illetve a kárt megtéríteni.

6.6. A biztosítási szolgáltatás igénybevételének elévülési ideje a bizto- sítási esemény bekövetkeztétôl számított 1 év.

IX. MENTESÜLÉS

A Biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól,

a) amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a Szerzôdô, a Biztosított/ak szándékosan vagy súlyo- san gondatlanul okozta/ták,

b) ha a Szerzôdô vagy a Biztosított a kárbejelentési, kárenyhítési kötelezettségét megsérti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

X. KIZÁRÁSOK

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) mobiltelefonok kijelzôjében keletkezett törés-, repe- dés károkra, ha a biztosítási esemény idôpontjában méretének megfelelô és szakszerûen felhelyezett biztonsági fóliával nem volt védve, vagy azt a kár- esemény után eltávolították és a nélkül adták át a Biztosító szolgáltatójának,

b) azon javításokra, melyeket nem a garanciális javí- tásra jogosult, illetve a Biztosító szolgáltatója által jóváhagyott szervizek végeztek,

c) a biztosított vagyontárgy nem a kezelési és hasz- nálati útmutató szerinti (használói tudás hiánya) használatára,

d) elhasználódásra, a rendeltetésszerû használattal járó kopásra, üzembe-, újra üzembe helyezési-, rendsze- res karbantartási-, beállítási-, ellenôrzési-, módo- sítási-, tisztítási- vagy szervizköltségekre, valamint az ezekkel a tevékenységekkel összefüggésben bekövetkezô károsodásokra,

e) esztétikai elemekre és károsodásokra, melyek nem befolyásolják a biztosított vagyontárgy használható- ságát, korrózióra, horpadásra és karcolásra,

f) azon esetekre, melyekben a biztosított vagyontár- gyat nem magán célra használták,

g) munkaanyagokra, cserélhetô, rövid élettartamú fogyasztási cikkekre, mint pl. lámpák/izzók biz- tosítékok, fluoreszkáló csövek, elemek, porszívó porzsákok, szíjak, fogyóeszközök költségeire pél- dául, de nem kizárólagosan, mint, akkumulátorok, továbbá szalagok,

h) olyan kellékekre, kiegészítô felszerelések költségeire, amelyek nem alkotóelemek, de rendszerint szüksé- gesek vagy hasznosak a biztosított termék rendel- tetésszerû használatához vagy mûködtetéséhez, mint pl. akkumulátortöltô, távirányítók, játékvezérlôk,

i) olyan tervezési, gyártási hibákra, amely miatt a gyártó a terméket javításra illetve cserére visszahívta,

j) a biztosított vagyontárgy olyan átalakításra, illetve olyan kiegészítô használatára, amely nincs össz- hangban a gyártó ajánlásaival,

k) idegen tárgyak (amelyek a termék használata szem- pontjából nem kívánatosak) termékbe való helyezé- sére (erôltetésére),

l) a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos, gáz vagy vízellátás, vagy jelkapcsolat hibája miatt, illetve ezen esetekben fellépô üzemzavar okán bekövetkezô károkra,

m) a szállítás során bekövetkezett károkra (kivéve a Biztosító által szervezett szállítás),

n) szállítás költségeire (kivéve a Biztosító által szerve- zett szállítás),

o) azokra a károkra, melyeket helytelen telepítés vagy újratelepítés, hibás szoftver vagy programozás, illetve véletlenül vagy szándékosan letöltött vírus (jelen értelmezésben a „vírus” kifejezés megában foglalja a trójai vírusokat, férgeket, logikai bombákat vagy egyéb olyan programot vagy szoftvert, amely megakadályozza a mobil eszközben lévô operációs rendszerszoftver vagy letöltött tartalom mûködését vagy megfelelô mûködését) okoz, továbbá a közve- tett veszteségekre,

p) olyan hibákra, közvetlen veszteségekre, melyek köz- vetlenül vagy közvetve származnak bármely com- puter, adatfeldolgozó rendszer, mikrochip vagy hasonló berendezés, számítógép szoftver hibájából, dátum felismerési hibából, illetve adatvesztésbôl származó kárra,

q) azokra a károkra, amelyeket áramkimaradás, túl- feszültség, a paraméterek helytelen beállítása, vagy a gyártó által nem engedélyezett tartozékok használatából erednek,

r) a levegô páratartalmától vagy izzadságtól bekövet- kezett nedvesedés vagy párásodás miatti károkra vagy bármilyen folyadék által okozott károsodásra (kivéve mobil eszközök),

s) azokra a károkra, amelyek a gyártó üzemeltetési vagy kezelési utasításainak be nem tartása vagy megszegése miatt következnek be,

Kiegészítő jogvédelmi biztosítás különös feltételei

t) azokra a károkra, amelyeket rovarok, kártevôk, penész okoznak,

u) olyan meghibásodására, melyre más biztosítás vonatkozik, illetve amelyre jótállás/garancia, van érvényben (pl. a gyártó garanciája),

v) olyan károsodásokra, amelyek megtérülnek jogi követelés, szavatosság illetve más –gyártó, szállító, kereskedô, javító vagy más fél– által tett ígéret révén, és amelyek a biztosított vagyontárgy vásárlásával és/ vagy szervizével kapcsolatosak, vagy amelyek jog- szabály, vagy szerzôdés, illetve szállítási feltételek révén szabályozottak,

w) olyan meghibásodásokra, melyeket a terméket folyamatosan, vagy idôszakosan érô külsô hatás, beleértve a háziállat által okozott károsodást is,

x) elemi károkra (tûz, robbanás, villámcsapás, vihar, vízkárok, földrengés)

y) a termék elveszésére, elhagyására,

z) azon hibákra, melyek abból adódnak, hogy az ere- deti hiba észlelését követôen a terméket továbbra is használták,

aa) külsô kábelek, jeladók hibájára, elektromos csatla- kozásra, tömítésekre és vezetékekre, melyek nem szerves részei a terméknek,

bb) antennák, vevôegységek, hasonlók újra bekötési költségeire,

cc) pixelesedésre, gáz leengedés és újratöltésre, valamint képernyô beégésre,

dd) felmerült költségekre abban az esetben, amennyiben meghibásodás nem található, nem állapítható meg,

ee) a megjavított, pótolt termék (piaci) értékcsökke- nésére.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint a szerzôdésben rögzített mértékig jogvédelem biz- tosítási fedezetet nyújt a Biztosítottak számára a jelen biztosítási feltételek- ben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetében.

Jelen kiegészítô Jogvédelmi biztosítás az OKÉ lakásbiztosítás Általános fel- tételeivel és A kárbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes.

I. BIZTOSÍTOTT

A jelen kiegészítô biztosítás Biztosítottja az Általános feltételek

I. 3. pontjában meghatározott fogyasztónak minôsülô természe- tes személy lehet.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Biztosítási esemény, ha

a) a Biztosított kárt, vagy jogi érdeksérelmet szenved más sze- mélyek magatartása következtében, vagy

b) más személyek jogi érdekei a Biztosított magatartása követ- keztében sérelmet szenvednek, és e miatt a Biztosítottal szemben a károsult fél írásban kártérítési és/vagy sérelemdíj igényt támaszt, avagy vele szemben bírósági, vagy hatósági eljárás indul.

2. Több, ugyanazon okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerzôdést érintô esemény egy biztosítási eseménynek minôsül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy

több Biztosítottat érint. A biztosítási összeg kárkori mértéke az elsô biztosítási eseménynek minôsülô jogsértés vagy érdeksére- lem idôpontja szerinti összeg.

3. Jelen feltétel értelmében jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérel- met okozó magatartásnak) minôsül:

a) kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a káresemény bekövetkezett,

b) szerzôdéses jogvédelem esetén a szerzôdésszegést megvaló- sító magatartás elkövetése.

III. A JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁS HATÁLYA

1. Területi hatály

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetke- zett, a magyar bíróság vagy más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

2. Idôbeli hatály

2.1. A Biztosítottat ért jogi érdeksérelem (a Biztosított által érvé- nyesíteni kívánt jogi igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerzôdés hatálya alatt történt és a jogvédelmi igényt legkésôbb a szerzôdés megszûnéséig a Biztosítónak bejelentették.

2.1.1. Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, akkor a jogi érdeksérelem akkor következik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidô elmulasztása esetén a határidô utolsó napján).

2.1.2. Folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén további feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdô idôpontja a biztosítási szerzôdés hatálya alá essen.

2.2. A Biztosított által okozott érdeksérelem (a Biztosítottal szem- ben érvényesített igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerzôdés hatálya alatt történt, a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés a Biztosítottal szemben pedig legkésôbb a szerzôdés megszûnését követô 1 éven belül megkezdôdik, de az korábbi tudomásszerzés vagy érvényesítés hiánya miatt a Biztosítóhoz nem kerülhetett bejelentésre.

2.3. Az 2.1. és 2.2. pont figyelembevételével a Biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévô bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerôs befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerzôdés az eljá- rás tartama alatt a Biztosító általi felmondás miatt megszûnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerzôdés a Szerzôdô fel- mondása vagy a biztosítási díj nem fizetése miatt szûnik meg, illetve átdolgozzák olyan szerzôdésre, amely a Jogvédelem biz- tosítást már nem tartalmazza, akkor a szerzôdés megszûnésének idôpontjában a jogvédelmi fedezet is megszûnik és a Biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

2.4. Az általános szerzôdéses jogvédelem esetén a biztosítási fedezet abban az esetben terjed ki a Biztosított által megrendelôként kötött építési, illetve vállalkozási szerzôdések megszegésébôl eredô igények érvényesítésére, amennyiben az építési, illetve vállalkozási szerzôdés megkötésének idôpontja a biztosítási szerzôdés hatálya alá esik, feltéve, hogy a teljesítés is megkezdôdik a megszûnés idôpontjáig.

IV. MENTESÜLÉS

A Biztosító mentesül a biztosítási összeg megtérítése alól, ha a biztosítási eseményt a Biztosított képviselôje, megbízottja, alkalmazottja, az eseményben szereplô vagyontárgy kezelésével megbízott személy jogellenesen és szándékosan okozta.

V. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem nem terjed ki a jogvédelem költ- ségeire az alábbi esetekben:

a) gépjármûvek üzemeltetésével, vezetésével, gépjár- mûre vonatkozó szerzôdésekkel kapcsolatban bekö- vetkezett sérelmek esetében,

b) a biztosított ingatlanra vonatkozó dologi jogi jog- viszonyából (pl. birtokvédelem, szomszédjogok sérelme, használati jogok létesítése és gyakorlása, ráépítés és túlépítés stb.) eredô jogviták esetében,

c) ha a jogvita tárgyát képezô követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege a

25.000 Ft-ot nem éri el1,

d) olyan követelések érvényesítésére, melyeket a Biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötele- zettségek miatti jogérvényesítésre, amit a Biztosított mástól átvállalt,

e) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a kár bejelentésekor vagy a sikerkilátás vizsgálatnál egyér- telmûen megállapítottan a Biztosított jogellenesen okozott,

f) bírósági úton nem érvényesíthetô követelések tekin- tetében,

g) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcso- latban felmerülô jogi érdeksérelmek esetén,

h) közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban,

i) jelen szerzôdésbôl eredôen a Biztosítóval szemben elôterjesztett igények tekintetében,

j) a Biztosítottal vagy jogi képviselôjével szemben a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemû pervitel vagy mulasztás miatt kisza- bott bírság, illetve fenti magatartás miatti többlet- költség tekintetében,

k) a Biztosított által folytatott vállalkozási tevékeny- ségbôl eredô ügyek,

l) a Biztosítottnak bármely biztosító társasággal kötött biztosítási szerzôdéseibôl eredô igények érvényesítése és ezek elhárítása tekintetében,

m) ugyanazon szerzôdésben Biztosított személyek egy- más közti jogi ügyei tekintetében,

n) szándékos cselekmény miatt indított büntetô vagy szabálysértési eljárásra.

Nem fedezi továbbá a biztosítás a Biztosított által benyújtott igények kapcsán felmerülô azon költségeket, amelyek azt követôen merültek fel, hogy a Biztosító megállapította vagy valószínûsítette, hogy megítélése szerint kilátástalan az eljárás sikeres befejezése.

VI. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, A BIZTOSÍTÁS DÍJA

1. A biztosítási összeg és a biztosítás díja az ajánlaton, majd a kötvé- nyen kerül feltüntetésre.

2. A Biztosító szolgáltatásának felsô határa biztosítási eseményen- ként az ajánlaton/kötvényben/aktuális indexlevélben megjelölt jogvédelem biztosítási összeg.

3. A Biztosító a térítés során önrészesedést nem alkalmaz.

VII. SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSE

1. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a Biztosítót részletesen tájékoztatni kell a jogi érdeksérelem alapját képezô tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem idôpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a Biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.

2. A Biztosított köteles a Biztosító rendelkezésére bocsátani

a) minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képezô tény- állás megállapítása szempontjából jelentôs (pl. levelezések, szerzôdések, bírósági beadványok, határozatok stb.),

b) az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerzôdést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot,

c) írásbeli nyilatkozatát, xxxxxxx mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelenté- sével egyidejûleg, az a) pontbeli iratokat pedig legkésôbb kézhez- vételüket követô 8 napon belül kell a Biztosítónak benyújtani.

3. A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a Biztosító jogo- sult bekérni a Biztosítottól az alábbi iratokat:

a) azokat a szerzôdéseket (pl. munka, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön, stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak,

b) a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerûségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat,

c) az ellenérdekû félnek átadott vagy az ellenérdekû féltôl kapott leveleket, egyéb iratokat,

d) amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bíró- sági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadvá- nyok, jegyzôkönyvek, bírósági, hatósági határozatok),

e) amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szak- értôi vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéle- ményt,

f ) a Biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánla- tot, az ügyvéddel kötött megbízási szerzôdést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot,

g) amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a Biztosítottat terhelô jogi költségrôl számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekû félnek fizetendô perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.

4. Amennyiben a Biztosított a jelen VII. pontban meghatározott valamely kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.

VIII. TEENDŐK AZ IGÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSE VAGY ELHÁRÍTÁSA ELŐTT ÉS A JOGI ELJÁRÁSOK SORÁN

1. Amennyiben a Biztosított biztosítási védelemben részesül, úgy köteles:

a) a Biztosítóval együttmûködni az igények peren kívüli ren- dezése érdekében,

b) a Biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intéz- kedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértô kirendelését kéri a bíró- ságtól), mely a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A Biztosító jogosult azon költségek viselé- sét elutasítani, melyek vállalása elôtt nem kérték elôzetes hozzájárulását.

c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói dön- tés megtámadása, valamint a jelentôsebb eljárási cselekmé- nyek elôtt a Biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a Biztosítóval egyeztetni. A Biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a Biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a Biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzôkönyvek, beadványok, bíró- sági határozatok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követô 5 napon belül a Biztosítónak megküldeni.

2. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei

2.1. A Biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:

a) a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosí- tási eseménynek minôsül és nincs kizárva a kockázatviselés körébôl, és

b) a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fede- zet, és

c) a Biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasztott jogi igényt elhárí- tani), de ez nem vezetett eredményre, és

d) a sikerkilátás vizsgálata során a Biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelô esély van az igényérvényesítés sikerére.

2.2. Nem végez a Biztosító sikerkilátás-vizsgálatot, amennyiben a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szol- gáló esemény során a két vagy több ellenérdekû fél az Aegon Biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelôsségbiztosítási szerzôdéssel.

IX. SIKERKILÁTÁS VIZSGÁLAT, EGYEZTETŐ ELJÁRÁS

1. Sikerkilátás-vizsgálat

a) A Biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehetô sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).

b) Xxxxx feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvé- nyesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhetô, ha:

c) a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkal- mazásával valószínûsíthetô, hogy a Biztosítottra kedvezô bírósági, hatósági határozat születik és

d) pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínûsíthetô a követelés megtérülése.

e) A Biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valameny- nyi irat rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles a Biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja.

f ) Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyí- tási helyzet alapulvételével – a Biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelô kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítésérôl és vállalja a biztosított költségeket.

g) Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizo- nyítási helyzet alapulvételével – a Biztosító arra a követ- keztetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sike- rére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.

h) Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonat- kozó jogszabályi vagy szerzôdéses rendelkezések felhívásá- val kell megindokolni.

i) Az elutasítással egyidejûleg a Biztosító köteles írásban tájé- koztatni a Biztosítottat az egyeztetô eljárás lehetôségérôl, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztetô eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerzôdéssel kapcso- latos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselôjét függetlenül a X. 2.és 4. pontbeli korlátozástól.

2. Egyeztetô eljárás

a) Amennyiben a Biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alap- ján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a Biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétôl számított 15 napon belül jogosult egyeztetô eljárást kezdeményezni.

b) Az egyeztetô eljárás kezdeményezésével egyidejûleg a Biztosított köteles megnevezni az egyeztetô eljárásban ôt képviselô ügyvédet, valamint a Biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerzôdést.

Az egyeztetô eljárás kezdeményezésétôl számított 5 napon belül a Biztosító is köteles megnevezni az egyeztetô eljárás- ban résztvevô jogi képviselôjét.

c) Amennyiben az egyeztetô eljárás során a Biztosított és a Biztosító jogi képviselôje a sikerkilátás kérdésében

• azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a Biztosított és a Biztosító is köteles elfogadni.

• Ha nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a Biztosított jogosult saját költségén, az általa szaba- don választott jogi képviselôvel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igény- érvényesítés során a Biztosított pernyertes lesz, úgy a Biztosító köteles a jelen szerzôdés alapján biztosított

– és a perben meg nem térült – jogi költségeket – a biztosítási összeg erejéig – a Biztosítottnak megtéríteni. A Biztosítottat képviselô ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a Biztosító a jelen feltétel- ben meghatározottak szerint viseli.

d) Az egyeztetô eljárás költségét függetlenül attól, hogy ered- ményes vagy eredménytelen, a Biztosító viseli.

e) Amennyiben az egyeztetô eljárás nem vezet eredményre, akkor a Biztosított jogosult a biztosítási szerzôdéssel kap- csolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani kizá- rólag magyarországi jogi képviselôjét, függetlenül a X. 2.és 4.pontbeli korlátozástól.

X. A BIZTOSÍTOTT JOGI KÉPVISELETE

1. A Biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követôen, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelôzôen, az eljárás elkerü- lését elôsegítô eljárás során, valamint az egyeztetô eljárás ered- ménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi képviselôjét (ügyvédjét).

2. Ha a Biztosított, annak ellenére, hogy a lakóhelye szerinti hely- ségben, vagy az elsô fokon indítandó eljárásra illetékes bíróság, illetôleg közigazgatási hatóság székhelye szerinti helységben több ügyvéd is mûködik, mégis olyan ügyvédet választ, akinek iro- dája (alirodája, fiókirodája) nem ezen helységben van, a Biztosító legfeljebb olyan összegben téríti a képviselet költségeit, amilyen költséget a lakóhely/székhely szerint választott ügyvédek felszá- míthattak volna az eljárás során.

3. Az ügyvéddel minden esetben a Biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

4. A Biztosított köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerzôdést, a megbízás létrejöttét követô 2 munkanapon belül a Biztosítónak benyújtani.

A Biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerzôdésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyi- ben a megbízási díj vele közölt összegét elôzetesen elfogadta.

5. A Biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titok- tartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni azzal, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamato- san tájékoztassa a Biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzôkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a Biztosító rendelkezésére, a IX. fejezet szerinti jogi képviselô az összes irat bemutatására a korábban elutasított igény érvényesítésével egyidejûleg köteles.

6. Az ügyvéd a Biztosítottal szemben közvetlenül felelôs a megbízás teljesítéséért. A Biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

XI. ÉRDEKELLENTÉT ESETÉN KÖVETENDÔ ELJÁRÁS

1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minôsül, ameny- nyiben a jelen szerzôdés szerinti biztosítási esemény kapcsán

• az ellenérdekû félnek a Biztosító más biztosítási szerzôdés (pl. felelôsségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerzôdés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy

• biztosító az ellenérdekû fél.

2. Amennyiben érdekellentét áll fenn, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekû félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a Biztosító, úgy a teljes körû tájékoztatási kötelezettség a Biztosító irányában fennáll.

A Biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot, anélkül nyújt szolgáltatást.

3. Érdekellentét esetén a Biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a Biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a 2. pontban foglaltakról.

XII. JOGVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK

A Biztosító sem tanácsot, sem jogi képviseletet nem ad, kizárólag az eljárással kapcsolatosan benyújtott képvise- leti-, illetve költségszámlát téríti.

1. Szerzôdéses jogvédelem

Fedezetet nyújt a Biztosított által kötött polgári jogi szerzôdések (adásvétel, csere, bérlet, építési-, és egyéb vállalkozási-, köz- mûvekkel kötött szerzôdés) megszegésébôl származó jogvitákra.

2. Kártérítési jogvédelem

Biztosítási védelmet nyújt polgári jogi felelôsség alapján szerzô- désen kívül

a) a Biztosítottnak okozott károk miatt a Biztosított által elôterjesztett kártérítési és sérelemdíj igények érvénye- sítésére,

b) a Biztosított által okozott károk miatt a Biztosítottal szemben elôterjesztett kártérítési és sérelemdíj igények elhárítására.

3. Jogvédelmi szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén a Biztosító – az érdeksérelem jellegétôl függôen – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:

• xxxxxx a jogi tanácsadás ügyvédi díját a b) pont szerint,

• a biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:

– ügyvédi díj

A biztosítás a Biztosított jogi képviseletét ellátó ügy- véd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékû – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a Biztosító elôzetesen hozzájárult. Amennyiben a Biztosított a Biztosító elôzetes hozzájá- rulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a Biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabály- ban meghatározott minimális munkadíjának megfelelô mértékû megbízási díjat fizet.

– jogi eljárások költsége

A bírósági, hatósági, közvetítôi eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértôi díj, tolmácsdíj, hely- színi tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a Biztosító, amennyiben a Biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy elôlegezésére.

– ellenérdekû fél költsége

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekû fél költségét, amennyiben a Biztosított – jogerôs határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonat- kozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

– végrehajtás költsége

A Biztosítottat megilletô végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követôen a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

A Biztosított elleni végrehajtás költségeit legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig abban az esetben viseli a Biztosító, ha a végrehajtás alapját képezô eljárás a szerzôdés tartama alatt kezdôdött, de abban a Biztosító

– bejelentés hiányában – nem vett részt.

– szakvélemény költsége

Xxxxxx a biztosítás a Biztosított által felkért független szakértô írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértô megbízásához és a szakértôi díj összegéhez a Biztosító elôzetesen hozzájárult.

– fordítási költség

Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szüksé- ges dokumentumok indokolt fordítási költségét, fel- téve hogy ahhoz a Biztosító elôzetesen hozzájárult.

5. A jogi költségek viselésének feltételei

a) A Biztosítás csak a biztosítási esemény – Biztosítónak tör- tént – bejelentését követôen felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése elôtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyi- ben azok a biztosítási esemény bejelentése elôtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a Biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.

b) Xxxxxxx egyezség esetén, a peres eljárás során a Biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perkölt- ség viselésérôl. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a Biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekû fél vállalja azok megtérítését.

c) Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a Biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség vise- lésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szem- ben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvénye- sített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

6. Nem fedezi a biztosítás

a) a Biztosítottal vagy jogi képviselôjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemû pervitel vagy mulasztás miatt kisza- bott bírságot, illetve

b) ezen magatartás miatti többletköltséget,

c) felelôsségbiztosítási szerzôdéssel fedezett jogi költségeket,

d) a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a Biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.

e) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn a biz- tosítási védelem, akkor a Biztosító csak azon költ- ségeket viseli, amelyeket a jelen szerzôdés alapján biztosítási védelem alatt álló igények figyelembevé- telével ô fizetne.

XIII. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

(A JOGI KÖLTSÉGEK VISSZATÉRÍTÉSE A BIZTOSÍTÓNAK)

1. Amennyiben a Biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekû féllel, és az ellenérdekû fél vállalja a Biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a Biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebbôl befolyó összeg a Biztosítót illeti a Biztosító által kifizetett összeg mértékéig, de amennyiben a befolyt összeg a teljes igényt nem fedezi, úgy abból elôször a Biztosított igényét kell kielégíteni.

2. Az. 1. pont szerint megtérült jogi költségeket a Biztosított köte- les – a teljes követelés (tôke, késedelmi kamat és költségek) meg- térülését követô 15 napon belül – a Biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a Biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a Biztosított nem intézkedik, a Biztosító érvényesítheti igényt közvetlenül. A Biztosított köteles a Biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a Biztosító javára az engedménye- zési okiratot kiállítani.

3. A Biztosító megtérítési igénye Biztosítottal szemben fennáll abban az esetben, ha az eljárás alapjául szolgáló biztosítási ese- ményt a Biztosított, képviselôje, megbízottja, alkalmazottja, az eseményben szereplô vagyontárgy kezelésével megbízott sze- mély jogellenes, súlyosan gondatlan magatartása okozta.

XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A Biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.

2. A Biztosító tájékoztatja a szerzôdô felet, hogy a Biztosító a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény 161.§ c) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi biztosítási szerzôdés tartalmazza a biztosított azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztét követôen egy általa választott jogi képviselôt bízhat meg érdekei védelmével”.

3. Ha a Biztosító és a Biztosított között a Biztosító szolgáltatásával kapcsolatban véleményeltérés keletkezik, a Biztosító köteles írás- ban tájékoztatni a Biztosítottat arról a jogáról, hogy

a) bármely bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásban, vagy az ilyen eljárás megkezdését megelôzôen, az eljárás elkerülését elôsegítô eljárás során szabadon megválaszthatja jogi képviselôjét, amennyiben az érdekeinek védelme, illetve képviselete céljából szükséges,

b) a IX. 2. pontban szabályozott, pártatlanságot biztosító egyeztetô eljárást kezdeményezze, amelyet a Biztosító és a Biztosított között a Biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett véleményeltérés esetén a feleknek követniük kell,

c) amennyiben a b) pontban jelzett eljárás nem vezet ered- ményre, akkor a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselôjét.

4. A Biztosító a szerzôdô félnek átadásra kerülô valamennyi doku- mentumon köteles felhívni a figyelmet a jogvédelmi biztosítási fedezet létére, továbbá a biztosítási díj meghatározása során a Biztosító külön is köteles feltüntetni a jogvédelmi biztosítási fedezet díját abban a pénznemben, amelyben a szerzôdô fél a biztosítási díj megfizetésére köteles.

Document Metadata

Table of Contents

Free Standard Templates

Aegon OKÉ Lakásbiztosítás

Document Metadata