SZAKMAI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRRENDEZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KÖNYVVIZSGÁLÓK ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉGEK, ADÓTANÁCSADÓK, KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK, BÉRSZÁMFEJTŐK ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÜGYINTÉZŐK RÉSZÉRE
SZAKMAI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI KÁRRENDEZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KÖNYVVIZSGÁLÓK ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉGEK, ADÓTANÁCSADÓK, KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK, BÉRSZÁMFEJTŐK ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÜGYINTÉZŐK RÉSZÉRE
I. A HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS ANNAK MÉRTÉKE
1. A „Gránit Szakmai Felelősségbiztosítás” (a továbbiakban: szakmai felelősségbiztosítás) a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek, adótanácsadók, könyvviteli szolgáltatást végzők, bérszámfejtők és társadalombiztosítási ügyintézők szakmai felelősségbiztosítását foglalja magában. A biztosítás az e tevékenységekre vonatkozó szakmai szabályok megszegésével közvetlenül okozati összefüggésben okozott vagyoni károk megtérítésére nyújt fedezetet.
2. A felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a szakmai felelősségbiztosítási szerződési feltételekben meghatározott felelősségbiztosítási esemény bekövetkezése esetén, a szakmai felelősségbiztosítási feltételekben meghatározott módon és mértékben mentesíti a biztosítottat azoknak a károknak a megtérítése alól, amelyekért a magyar jogszabályok alapján felelősséggel tartozik.
3. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított, ideértve a vele munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által végzett biztosított tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok megszegésével (tevékenységgel vagy mulasztással) közvetlenül okozati összefüggésben okozott vagyoni kár, amelyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, és amennyiben a károsult a biztosítottal szemben igényt érvényesít.
4. Egy biztosítási eseménynek minősül, az egyazon szabály megszegéséből egyazon károsult irányában fennálló kártérítési kötelezettség. A sorozatkár egy biztosítási eseménynek minősül. Sorozatkárnak minősül a biztosított azonos szabályszegése miatt több károsultnak okozott kár, feltéve, ha e károsodások között időbeli és térbeli összefüggés van.
5. Több biztosítási eseménynek minősül, amennyiben a károsulttal szemben hozott hatósági határozatban megállapított több hátrányos jogkövetkezmény a határozatból megállapíthatóan több szabályszegésre vezethető vissza.
6. Biztosítási eseménynek minősül – feltéve, ha a biztosítási védelem erre kiterjed – a biztosított munkavállaló munkaviszonyából eredő kötelezettségének gondatlan megszegésével a munkáltatójának okozott kár, amennyiben a károkozásért a munkajog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben a biztosított munkavállaló a felelősségbiztosítási szerződés megkötésekor hatályos munkajog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, de legfeljebb a biztosítási ajánlaton és kötvényen megjelölt biztosítási összeg erejéig.
7. A biztosítási összeg a biztosítási kötvényen feltüntetett, a biztosító helytállásának
- biztosítási eseményenként és
- egy biztosítási időszakra
meghatározott maximális mértéke. Ezen összegen belül, de legfeljebb ezen összeg, mint kártérítési limit erejéig a biztosító helytáll a biztosítottal szemben a biztosítási esemény miatt támasztott kártérítési követelésekért.
8. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott szerződésben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeget. A biztosító a biztosítási időszakonkénti, illetőleg a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségekre.
9. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása – az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után – legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed. Ha azonban az éves biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg a káreseményenkénti biztosítási összegnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.
10. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárt, akkor az egyes károk megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatár aránylik a kárigények együttes összegéhez.
11. Amennyiben a biztosítási összeg a sorozatkár károsultjai által elszenvedett és a különös feltételek szerint téríthető károkat teljes egészében nem fedezi, a biztosító a biztosítási összeget felosztja. Ennek alapján a károsultak az őket ért kár összegének a biztosítási összeghez viszonyított arányában kapnak kielégítést.
II. KÁRBEJELENTÉS HATÁRIDEJE ÉS MÓDJA
1. A biztosított a káreseményt annak bekövetkezte, illetve tudomására jutása után, illetve amikor vele szemben kártérítési követeléssel léptek fel, 5 munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a biztosítóhoz a kamara egyidejű értesítése mellett.
2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
3. Kárbejelentés az alábbi módokon tehető
Kárbejelentés megtételére az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:
a) Társaságunk Call Center telefonszámán 00-36-1-666-6200,
b) Személyesen az Ügyfélszolgálat nyitva tartási idejében,
c) A xxx@xxxxxxxxxxxxxxx.xx elektronikus postafiók címen.
III. A KÁRBEJELENTÉS FOGADÁSA
1.Kárbejelentést az alábbi személyektől fogadunk:
a) Szerződő
b) Biztosított
c) Az a)-b) alatti személyek meghatalmazottja
2. Írásbeli kárbejelentés esetén, amennyiben a bejelentés és mellékletei a biztosítási fedezet igazolásához és a kárrendezési eljárás megindításához szükséges releváns adatokat tartalmazzák, a
„Kárbejelentő lap szakmai felelősségbiztosításhoz” elnevezésű nyomtatvány kitöltése nem elengedhetetlenül szükséges.
IV. KÁRRENDEZÉS SORÁN RENDELKEZÉSRE BOCSÁTANDÓ DOKUMENTUMOK
1.A biztosított által okozott károk és költségek megtérítéséhez a következő dokumentációkat kérheti be a biztosító:
• a biztosított felelősségének elismeréséről vagy elutasításáról szóló nyilatkozata,
• a biztosított szakképesítését igazoló dokumentáció, nyilvántartási száma,
• a biztosítási esemény bekövetkeztének és következményeinek tisztázásához szükséges dokumentációk,
• amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási, bírósági vagy más hatósági eljárás indul, az eljárás anyagának részét képező iratokat,
• levelezések, előzetes jognyilatkozatok, igényt alátámasztó dokumentációk,
• számlák, számviteli bizonylatok, szakvélemények, jegyzőkönyvek, fényképek, szerződések,
• a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a kármegelőzéshez, kárenyhítéssel kapcsolatban igénybe vett szolgáltatások során keletkezett költségek igazolására alkalmas dokumentumok.
2. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított és a károsult is jogosult a károk és a költségek egyéb dokumentumokkal történő igazolására.
V. KÁRETÉRÍTÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS LEHETSÉGES FORMÁI, A KÁRTÉRÍTÉS MÓDJA
1. A biztosító a kártérítési összeget a jogalap és a kártérítés mértékének tisztázását követő 15 napon belül köteles a károsultnak megfizetni. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító a kártérítést neki teljesítse, amennyiben bizonyítja, hogy a károsult kárát korábban közvetlenül megtérítette. A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejűleg az irat másolatát a biztosító részére átadni.
2.A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szolgáltatásra jogosult személynek:
a) kellően megindokolt javaslatot tenni a szolgáltatására azokban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezettségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy
b) indokolással ellátott választ adni a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, amikor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg.
3. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve a bírósági, választott bírósági, illetve a peren kívüli egyezséget is – a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági/választott bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben/eljárásban részt vett, vagy a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy a perbeli/eljárásbeli részvételéről előzetesen írásban lemondott.
4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége a más károkozóval egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg.
5. A biztosított – káreseményenként – a megállapított kárösszegből önrészesedés címén 10 %-ot, de legalább ötvenezer forint összeget maga visel.
VI. EGYEZSÉGI KÁRRENDEZÉS
Tekintettel arra, hogy a szakmai felelősségbiztosítási kár esetén a kár összege – annak sajátosságaiból eredően - pontosan meghatározható, a Biztosító és a károsult/biztosított közös megegyezésén alapuló megállapodás (egyezség) keretében csak kivételes esetben esetleges további viták megelőzése érdekében rendezhető.
VII. A KÁRTÉRÍTÉS KIFIZETÉSE
1. A biztosító kártérítési kifizetése (szolgáltatása) a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához illetve a kártérítés mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási feltételekben meghatározott okiratok és dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül esedékes.
2. Kárkifizetés banki átutalással történik.
3. A kifizetés a biztosítottnak, a károsultnak, ezek szabályszerűen meghatalmazott képviselőjének teljesíthető.
VIII. AZ ÉRTÉKCSÖKKENÉS ALKALMAZÁSÁNAK MÓDSZERTANA
A módozat sajátosságából adódóan, fogalmilag kizárt az értékcsökkenés alkalmazása.
IX. A BIZTOSÍTÓ ELÉRHETŐSÉGEI
Kárrendezési Igazgatóság elérhetőségei 1211 Budapest, Szállító u. 4.
Nyitva tartás: Hétfő - Csütörtök: 8.00-16.00
Péntek: 8.00-14.00
Tel: 00 0 000 0000