Tartalom

Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás

Feltételek

2016.01.01.

Tartalom

I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele 2

II. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás különös feltételei 19

1. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás 19

2. Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele 23

3. Vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai 25

Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési összeghatárai 31

Vagyonvédelmi előírások áttekintő táblázata 32

4. Elektromos berendezések és számítógépek biztosításának feltétele 34

5. Üvegbiztosítás feltétele 36

6. Küldöttrablás biztosítás feltétele 38

7. Üzemszünet biztosítás feltétele 39

8. Szállítmánybiztosítás feltétele 41

III. Felelősségbiztosítások általános feltétele 43

IV. Felelősségbiztosítások különös feltételei 48

1. Általános felelősségbiztosítás feltétele 48

2. Munkáltatói felelősségbiztosítás feltétele 50

3. Termékfelelősség-biztosítás feltétele 51

4. Szolgáltatói felelősségbiztosítás feltétele 52

5. Tanulók felelősségbiztosításának feltétele 53

1. számú melléklet:

Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató

kiegészítés és módosítás 55

I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek– ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem ren­ delkeznek – a biztosító vagyonbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó feltételek, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irány­ adóak. Jelen feltétel biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény – továbbiakban: Bit. – alapján ügyfél­ tájékoztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen felté­ telre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak. Az ügyféltájékoz­ tatónak minősülő részek dőlt betűvel szedettek.

A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalma- zott kizárások, a biztosító szolgáltatása korlátozásá- nak feltételei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gyakorlattól lényegesen eltérő feltéte- lek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

Jelen feltétel alapján kötött vagyonbiztosítási szerződés(ek) ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében megtéríti – a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint

– a biztosítási esemény megvalósulása esetén a biztosított vagyontárgy(ak)ban közvetlenül okozott károkat.

A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, valamint a vonatkozó biztosítások feltételei tartalmazzák.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

1. Biztosított, szerződő

A vagyonbiztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásá­ ban érdekelt személy kötheti meg (a továbbiakban: bizto­ sított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (továbbiakban: szerződő).

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését írásbeli ajánlatával a Szerződő kezdeményezi. A Biztosító köte- les az ajánlatot annak kézhezvételétől szá- mított 30 napon belül elbírálni. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem kö- teles indokolni.

2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő/biztosított által tett ajánlatra 30 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az eset- ben a szerződés az ajánlatnak a biztosító kockázatelbírálásra jogosult szervének részé- re való átadása napjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.

2.3. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kockázatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatá- rozott 30 napos határidőn belül visszauta- sítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért nem tartozik helytállni.

3. A biztosítási szerződés tartama

3.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy ha­ tározatlan időtartamú.

3.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapodnak meg, határozatlan tartamú. A tarta­ mon belül a biztosítási időszak egy év.

3.3. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. A fizetendő biztosítási díj megállapításának alap­ ja az egy biztosítási időszakra (maximum egy évre) eső díj.

4.3. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részlet­ fizetésben is. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján ese­ dékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.

A biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A Szerződő rendelkezésére a kockázatvi­ selés kezdetétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre a biztosítási díj megfizetésére. Amennyiben a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül nem érkezik meg Biztosítóhoz, akkor a biztosítási szerződés meg­ szűnik a kockázatviselési kezdetre visszamenő­ leges hatállyal.

4.4. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

4.5. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele

4.6. A biztosító kockázatviselésének kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerin­ ti első díj vagy díjelőleg a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Halasztott kocká­ zatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napon a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vo­ natkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.

4.7. Ha a szerződő az első biztosítási díjat an- nak esedékességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, akkor a biztosítá- si szerződés a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal megszűnik.

Ha a szerződő a minden későbbi biztosítási díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, akkor a biz- tosító kockázatviselése az esedékességtől számított 30. napig tart.

4.8. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett felhatalmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jogosult a biztosítótól a Szerző­ dőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizeté­ sében közreműködni.

4.9. Tartamengedmény: A felek megállapodnak ab­ ban, hogy a szerződő legfeljebb 3 évre lemond a szerződés felmondásának jogáról. Ebben az esetben a Biztosító tartamengedményt adhat, melynek mértékét az ajánlaton rögzítik.

A Biztosító a szerződő által a tartam lejárta előtt történő felmondás esetén a szerződőt kötelez­ heti arra, hogy a felmondás napján a teljes tar­ tamra adott engedmény összegét egy összeg­ ben visszafizesse a Biztosító részére.

5. A szerződés megszűnése, díjfizetés elmulasztásának következménye, a szerződés újra érvénybe helyezése

5.1. A folytatólagos biztosítási díj esedékes- ségétől számított 30. nap elteltével a koc- kázatviselés az esedékesség napjára visz- szamenő hatállyal megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjhalasztást sem kapott, illető- leg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban fel nem szólította szerződőt. Ebben az eset- ben a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visz- szamenő hatállyal megszűnik.

5.2. Ha a biztosító a szerződés – díjnemfizetés – miatti megszűnésétől számított 6 hónapon belül a szerződő által – utólag – befizetett hátralékos díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, és a szerződő a díj megfizetésével

egyidejűleg kármentességi nyilatkozatát megküldi a biztosítónak, a szerződés újból hatályba lép.

5.3. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon hónap utolsó napjával akkor is meg- szűnik, illetve nem lép hatályba, amikor a szerződőnek/ biztosítottnak a vagyontárgy (ak) megóvásához fűződő vagyoni érdeke megszűnik (érdekmúlás), valamint ha a biz- tosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Ezekben az esetekben a biztosítót a megszűnés hó- napjának utolsó napjáig járó díj illeti meg.

6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

6.1. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt bekövetkezett károkra terjed ki.

6.2. A kockázatviselés területi hatálya a biztosított ál­ tal megjelölt, Magyarországon belüli telephelyek. A területi hatály külön megállapodással külföldön levő magyar érdekeltségekre is kiterjeszthető.

7. A vagyontárgyak köre

7.1. Biztosítható vagyontárgyak

A biztosítható vagyontárgyak meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelmezendők. Biztosított vagyontárgy(ak)nak, vagyoncsoport( ok)nak kell tekinteni minden, a biztosítási szerződésben megjelölt, a biztosított tulajdonában lévő, valamint idegen tulajdonban lévő vagyontárgyat (vagyoncsoportot), amelyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak) vagy felelős őrzésre átvett, úgymint:

a) épületek, építmények,

b) gépek, berendezések,

c) készletek, áruk,

d) pénz­ és értékkészlet,

e) mellékköltségek.

7.2. Nem biztosított vagyontárgyak különösen a következők:

a) építési telek, épület (építmény) nélküli in- gatlan,

b) immateriális javak,

c) földek, vizek, levegő,

d) gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mó- lók, olaj-, gázkutak, bányák, feltárások,

e) légi, vízi járművek, űrhajó, illetve ezek részegységei, rakománya,

f) forgalmi engedélyhez kötött és/vagy forgalmi rendszámmal rendelkező köz- úti gépjárművek, gépjárműutánfutók és vontatók, vasúti járművek, mozdonyok, gördülő állomány,

g) építés, össze- vagy szétszerelés, beüze- melés, próbaüzem alatt álló vagyontárgy, kivéve a készletek, áruk vagyontárgy csoportot,

h) lábon álló növényi kultúrák,

i) pénzbedobó, pénzkiadó, pénzváltó, áru- kiadó és játékautomaták tartalmukkal együtt,

j) üresen álló épületek, telephelyek,

k) kötélpályás felvonók (pl. sílift),

l) üvegházak,

m) rossz állapotú épületek,

n) fedetlen épületek,

o) provizórikus jellegű épületek (eladó-, pi- aci, fürdő-, sí-, felvonulási épületetek, bódék és hasonlóak), valamint ideiglenes engedéllyel épült létesítmények,

p) tárgyak, objektumok, amelyek könnyen szétszedhetők és szállíthatók, mint pl.: barakkok, pavilonok, csónakházak, bó- dék, kerti lak/ pavilon, kunyhók, tribü- nök, sátrak, tornyok, oszlopok, cégtáb- lák, lámpák, építőállványok, építmények ideiglenes tetőzettel, melegágyak,

q) átépítés alatt álló és befejezetlen épüle- tek,

r) bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek

7.3. Csak külön megállapodás alapján biztosítható vagyontárgyak:

a) minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak,

b) iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bár­ milyen jellegű és formában tárolt adat és le­ írás,

c) élő állatok,

d) xxxxxxxx, xxxxx, utak

e) csekk, postautalvány, takarékkönyv, érték­ papír, bélyeg, átruházható természetű okmá­ nyok és egyéb értékpapírok,

f) ékszerek, drágakövek, arany­, ezüst­, plati­ na­, valamint egyéb színesfém tárgyak, arany­ rudak, érmék, műtárgy, művészeti alkotások, szőrme, antikvitások

g) külső­ és belső adathordozókon tárolt ada­ tok, szoftverek, programok.

8. A biztosítási összeg

8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg telephelyenként és vagyontárgy csoportonként, a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

8.2. A biztosító kockázatvállalása fennállhat:

– a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra megjelölt összeghatárig,

– az azonos értékelés alapján összevont va­ gyoncsoportra a megjelölt összeghatárig.

8.3. A biztosítási összeg meghatározásának mód­ szerei:

– új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték),

– avult értéken (valóságos műszaki érték, pótlá­ si érték),

– könyv szerinti értéken.

8.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biz­ tosított vagyontárgy választott módszer szerinti értékét.

8.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege a válasz­ tott módszer szerinti értéket meghaladja, akkor a módszer szerinti értéket meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. (Túlbiztosítás.)

8.6. A biztosítási ajánlat és annak mellékletei tartal­ mazza a biztosítandó vagyontárgyak vagyon­ csoportonkénti, telephelyenként megbontott biztosítási összegét. Egyedi vagyontárgyak biz­ tosítása esetén külön listát kell mellékelni.

8.7. A biztosítás megköthető a teljes biztosítási ösz­ szegre vagy annak meghatározott hányadára (há­ nyadrész­biztosítás). Az itt meghatározott érték a biztosítási összeg meghatározásának módszere szerint választható.

I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele

8.8. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat­ kozattal bármikor kezdeményezheti.

8.9. A biztosítási összeg változása maga után von­ hatja a biztosítási díj változását is.

8.10. A biztosító a kockázati körülmények lényeges vál­ tozása esetén a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezdeményezheti a szerződés módo­ sítását, így a biztosítási díjtételek megváltoztatását is, vagy a szerződést 30 napra írásban felmond­ hatja. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyon­ tárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosí­ tási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biz­ tosító jelen pontban írt jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában is gyakorolhatja.

8.11. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus érték- követő indexet alkalmaz az új értéken fel- adott vagyontárgyakra. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval az érték- követés mértékével változik. A módosítás alapja a jelen feltétel szerint biztosítható vagyontárgyak különböző körére a KSH ál- tal megállapított éves inflációs indexek, melyekből a biztosító átlagindexet képez. A biztosító az évforduló előtt 60 nappal írás- ban értesíti a szerződőt az értékkövetéssel megváltozott biztosítási összegről és díjról. Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmon- dási szabályoknak megfelelően felmondhat- ja. A biztosító nem alkalmaz értékkövetést elektromos berendezések és számítógépek, küldöttrablás, üzemszünet, szállítmány és felelősségbiztosítások, illetve első kocká- zatra szóló biztosítási összeg esetében.

8.12. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy előgondoskodási (tartalék) biztosítási összeget határoznak meg, amit a szerződésben külön fel kell tüntetni. Ezáltal a biztosító kártérítésé- nek felső határát – külön díj megfizetése ese­ tén – az egyes vagyoncsoportokra megállapított tartalékbiztosítási összeggel megnövelt biztosí­ tási összeg képezi.

A tartalék biztosítási összeg a tárgyi eszközök biztosítási időszakon belüli érték emelkedésére:

– épületeknél és építményeknél az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállítá­ sokra,

– műszaki és egyéb berendezések, felszere­ lések, gépek esetében az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre határozható meg.

A tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerző­ dés szerinti vagyoncsoport biztosítási összegé­ nek 20%­áig terjedhet, és az egyes vagyoncso­ portokra külön­külön kell meghatározni.

8.13. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy járulékos költségként külön biztosítási összeget határoznak meg a biztosítási szerződés szerin­ ti biztosítási események bekövetkezése során felmerülő, a károk súlyosbodásának megaka­ dályozását vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések jelen feltétel 10.6.1. pont szerinti költségeinek fedezésére.

A járulékos költség biztosítási összege a bizto­ sítási szerződés szerinti biztosítási összeg 10%­ áig terjedhet.

Ebben az esetben a biztosítási összeget a szer­ ződésben külön fel kell tüntetni.

9. Önrészesedés

A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biz- tosítási szerződés szerinti önrész levonásával hatá- rozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosí- tási szerződés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.

10. A biztosító szolgáltatásának szabályai

10.1. A biztosító a károkat eseményenként és éven­ ként a szerződésben megjelölt felső összegha­ tárig téríti meg postai vagy banki átutalással – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értéken vannak biztosítva.

10.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítá- si időszak biztosítási összegét csökkentik, kivéve, ha a szerződő a szolgáltatás teljesí- téséig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal a fedezet feltöltését kéri és a díjat megfelelően kiegészíti. Biztosító a fedezet- feltöltésről egyedi elbírálás alapján jogosult dönteni és a fedezetfeltöltés lehetőségére nem köteles Szerződőt külön tájékoztatni. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

10.3. A biztosítási összeg kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt ill. ha még nem merült ki, és már történt szolgáltatás, ezekben az esetekben a felek közös meg- egyezéssel megállapodhatnak a 10.2. pont- ban foglaltak megfelelő alkalmazásával a biztosítási összeg újrafeltöltésében, ennek hiányában a biztosító kockázatviselése az adott biztosítási időszak hátralévő részére megszűnik.

10.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő köte­ lezettségével összefüggésben, a károsító ese­ ményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszün­ tetéséhez szükséges, általános forgalmiadó­kö­

teles szolgáltatás ellenértéke (anyag­, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános for­ galmi adó összegének megfelelő összeg meg­ térítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános for­ galmi adó összegét, vagy amelyből annak ösz­ szege kiszámítható.

10.5. Biztosítási események okozta károk térítése a biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító – a biztosítási összeg meghatáro- zásának módszerének, illetve a vagyontár- gyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási összegnek megfelelően – a kö- vetkezők szerint nyújt szolgáltatást:

10.5.1. Ha a szerződő által meghatározott bizto- sítási összeg alacsonyabb, mint az arra a vagyoncsoportra választott értékmegha- tározással számított káridőponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos térítést al- kalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg arány- lik a biztosítási összeg meghatározásának módszere szerint megállapított értékhez.

10.5.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan ja- víthatóság) a biztosító a biztosítási összeg meghatározásának módszerétől függően új értéken vagy pótlási értéken vagy könyv szerinti értéken térít.

10.5.3. Az új értéken biztosított tárgyi eszközök teljes kára esetén

• a biztosító az avult értéket téríti meg mindaddig, amíg a tárgyi eszköz pótlásra illetve újjáépítésre nem kerül

• amennyiben a tárgyi eszköz avultsága 70%-ot eléri vagy meghaladja, a biztosító a kárt avult értéken téríti.

10.5.4. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegé- ből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja.

10.5.5. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a biz- tosító a káridőponti állapotnak megfelelő ja- vítási vagy helyreállítási költségeit fedezi.

10.5.6. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti állapot kalku- lált helyreállítási költsége.

10.5.7. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelke- déssel jár, akkor a biztosító az értékemelke- dés arányában csökkenti a térítés összegét.

10.5.8. A befejezetlen beruházásokban bekövetke- zett kárt a biztosító a káridőpontig tényle-

gesen felmerült beruházási költségek mér- tékéig téríti meg, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költsé- gek figyelembevételével.

10.5.9. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízin- gelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, ja- vításra szerződéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb vagyontárgyakat) a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg.

10.5.10. A termelésből kivont, használaton kívüli tár- gyi eszközök kárát a könyv szerinti értékig téríti meg a biztosító. A lebontásra, kiselej- tezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.

10.5.11. Készletek kára esetén:

• A vásárolt anyagok térítése káridőponti beszerzési áron történik,

• Egy évnél rövidebb élettartamú eszkö- zök részleges és teljes kárait használatba vett eszközök esetén avult értéken, hasz- nálatba nem vett eszközök esetén pedig újra beszerzési áron téríti a biztosító.

10.5.12. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdí- jas) göngyölegek térítése – a biztosítási ösz- szegen belül – betétdíjon történik.

10.5.13. A saját előállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költ- ségráfordítás mértékéig, de legfeljebb a biz- tosítási összegig térülnek.

10.5.14. A biztosított tulajdonát képező egyéb va- gyontárgyak, prototípusok, minták, model- lek, műszaki fejlesztési alapból fedezett va- gyontárgyak térítése külön listán feladott biztosítási összeg alapján történik.

10.5.15. A biztosítottnál lévő, de nem az ő tulajdonát képező, megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra vagy javításra szerző- dés szerint is átvett, nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak, készletek vagy egyéb forgóeszközök, ingóságok károso- dása esetén:

• A javítással helyreállítható károknál a javí- tási költség,

• Teljes megsemmisülés esetén a teljes káridőponti avult értéket téríti a biztosító.

10.5.16. Értékpapírok megsemmisüléséből, elvesz- téséből stb. eredő károk esetén a biztosító kizárólag a nyomdai újraelőállítás költségét fedezi.

I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele

10.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költ- ségtérítések

10.6.1. A biztosító egyéb megállapodás hiányában

– a biztosítási összegen belül – az adott vagyontárgycsoportra feladott biztosítási összeg 10%-áig, de legfeljebb a kifizetett kárösszeg nagyságáig megtéríti a biztosí- tási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolato- san ténylegesen felmerült, indokolt és iga- zolható költségeket, a következők szerint:

• Az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is –, amennyi- ben azok a biztosítottat terhelik,

• A rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszámí- tásra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a fel nem használható maradványoknak a leg- közelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel,

• A károk súlyosbodásának megakadályo- zását vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a káro- sodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közműve- sítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszer kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedé- sekkel kapcsolatban merültek fel,

• A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), va- lamint az esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulásával történt,

• A helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költ- ségeket,

• A takarítás, deponálás indokolt költsége- it, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a kárhelyszín hely- reállítás utáni megtisztításával kapcso- latban merültek fel,

• A szét- és összeszerelés költségeit, ame- lyek a kár felszámolása/helyreállítása so- rán berendezések le- vagy visszaszere- lésével kapcsolatban merültek fel.

A kárenyhítés körébe eső indokolt költsége- ket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekövetkezett egészségkárosodást.

10.6.2. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatják a sürgős- ségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhasználásra kerülő anyagok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

11. A biztosítással nem fedezett károk

11.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem ter- jed ki arra a kárra:

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményen- kénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önré- szesedés értékét,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: büntetés, kötbér, bírság, kamat) je- lentkezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, ami a to- vábbi rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

e) amely a megsemmisült biztosított vagyon- tárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználá- sának meghiúsulása miatt állt elő,

f) ami normalizált hiányként – káló – elszá- molható,

g) ha az készpénz, értékpapír, tervek, do- kumentációk, üzleti könyvek, okmányok és szoftver károsodásának következmé- nyeként keletkeztek,

h) amely a talajerőben, vízminőségben, ter- mészeti környezetben következett be,

i) amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, beren- dezések avultságával, azok karbantartá- sának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be,

j) amelyeket büntetőeljárás alapján in- dult közvetítői eljárás keretében létrejött megállapodásban vállal megtéríteni,

k) a felmerült sérelemdíjjal kapcsolatos.

11.2. Nem téríti meg a biztosító:

Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezési oka köz- vetlenül vagy közvetve összefüggésbe hoz- ható a következő eseményekkel:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből eredő károk,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvet- len összefüggésben bekövetkezett károk, a következményi károk, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesés,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleá- ris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredő károk,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulla- dék), előállításával, tárolásával, kezelé- sével kapcsolatos károk,

e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett károk,

f) a gépi adathordozókban tárolt dokumen- tációk, tervek, szellemi termékek újra- előállítási és rögzítési költsége,

g) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háborús jel- legű cselekmény (hadüzenettől függet- lenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

• belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk,

• elkobzás, lefoglalás, kényszerállamo- sítás,

• hadijog, rendkívüli állapot,

h) az adatokban vagy szoftverekben kelet- kezett károk, különös tekintettel az ada- toknak, szoftvereknek vagy számítógé- pes programoknak az eredeti felépítés törlése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozásá- ra, valamint az ebből származó üzemszü- netből eredő károkra,

• Az adatok, szoftverek vagy számító- gépes programok funkciójának, ren- delkezésre állásának, használható- ságának vagy hozzáférhetőségének korlátozásából eredő károk és az ezek által eredményezett üzemszünetből származó károk,

i) a terrorizmus bármilyen formájával ösz- szefüggésben keletkezett károk az aláb- biakban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon károk és sérelemdíj, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatá- rozott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy

közvetve terrorcselekménnyel, annak elkö- vetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetle- nül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is

– közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erő- szakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészí- tésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),

• Amelyet minden jel szerint azért hajta- nak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét meg- félemlítse, vagy befolyásolja vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy

• Amelyek módja és körülményei arra en- gednek következtetni, hogy azokat politi- kai, szociális, vallási, ideológiai vagy ha- sonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek to- vábbá azon károk, és sérelemdíj beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista tá- madások ellenőrzésére, megelőzésére, vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

12. A felek együttműködése

12.1. A szerződő/biztosított kötelezettségei

12.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köte­ les a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyek­ re a biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

A szerződő/biztosított köteles – a biztosító ké­ résére – a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biz­ tosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele

Amennyiben a Szerződő és a Biztosított szemé­ lye nem azonos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerződő köteles a Biztosított(akat) teljes körűen tájékoztatni a biztosítási szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.

12.1.2. Változásbejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmé­ nyek változását a szerződő/biztosított haladékta­ lanul – de legfeljebb bekövetkezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb változások többek között:

• A szerződésben rögzített adatok megválto­ zása,

• vagyonérték­változás,

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• új alaptevékenységet folytató üzem vagy lé­ tesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,

• a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

• épületszerkezet, üzem, műhely átalakítása, technológia módosítása,

• a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszeré­ nek módosulása,

• új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy be­ szerzése,

• az üzemek, berendezések legalább háromha­ vi időtartamra történő – nem idényszerű – le­ állítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a terme­ lésből való végleges kivonása,

• az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbeadása,

• a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása,

• a jelen szerződés alapján biztosított vagyon­ tárgyakra további biztosítás megkötése, stb.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg válto­ zott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

12.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

• A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutás­ tól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Telefonos bejelentés

esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

• Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosító ren­ delkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg meg­ állapításának elbírálásához szükségesek.

• A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

– a károsodott vagyontárgyak/vagyontárgy­ csoportok megnevezését, helyét, becsült értékét,

– a károsult személyét és a keletkezett kárté­ rítési igényt,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos bün­ tető­, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatást,

– a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, do­ kumentumokat, amelyek megtalálhatóak a Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítás feltét­ elei 1. sz. Mellékletében,

– a biztosított ügyintézőjének nevét és tele­ fonszámát,

– valamint valamennyi egyéb lényeges infor­ mációt.

• Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, tűz stb.) igényli, az illetékes ha­ tóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.

12.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzé­ se, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedést meg­ tenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és ma­ radéktalanul betartani.

12.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

• A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint enyhíteni.

• A szerződő/biztosított a biztosítási esemény helyszínét a káreseményt követő 5 napon be­ lül, illetve, a biztosítói kárszemle megkezdésé­ ig csak a kárenyhítéshez szükséges mérték­ ben változtathatja meg.

A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a biztosított javaslatot dolgozhat ki a kár enyhíté­ sére, és a tervet a biztosítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gazdasá­ gosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többlet­ költségeket a biztosító nem téríti.

12.2. A biztosító kötelezettségei

12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szol­ gáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésé­ re köteles.

12.2.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül ese­ dékes.

12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény tör­ tént, de a térítés végső összege még nem hatá­ rozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelő­ leget nyújthat.

13. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga

13.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változásbejelentési kötelezettségének meg- sértése esetén a biztosító kártérítési, helyt- állási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- kezésében.

13.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírásokat, uta- sításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kö- telezettsége nem áll be.

13.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a bizto- sítónak a biztosítási esemény bekövetkezé- sét a 12.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szük- séges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvi- lágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körül- ményei ez által kideríthetetlenné válnak.

13.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötele- zettsége alól abban az esetben is, ha bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen

• a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

• velük közös háztartásban élő hozzátar- tozójuk,

• üzletvezetésre jogosult tagjai, a biztosí- tott vagyontárgy megőrzésével, megóvá- sával megbízott alkalmazottai, tagjai, ille- tőleg megbízottai,

• a biztosított jogi személynek vezető be- osztású tisztségviselőjük, vagy a bizto- sított vagyontárgy kezelésére jogosított tagjuk, munkavállalójuk, vagy megbízott- juk szándékosan vagy súlyosan gondat- lanul okozták.

13.5. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy okozta.

• hatósági engedélyhez kötött tevékeny- séget engedély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb elő- írásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

• a kárt súlyosan ittas állapotban, bódula- tot keltő vagy hallucinogén szerek (pél- dául kábítószer) fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával össze- függésben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési elő- írások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsérté- sével

13.6. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolat- ban hozzá bármilyen címen befolyó meg- térülést 8 munkanapon belül köteles a biz- tosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosító- nak visszafizetni.

13.7. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítet- te, megilletik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős sze- méllyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítot- tal közös háztartásban élő hozzátartozó.

13.8. A szerződő/biztosított köteles minden el- várható támogatást megadni a biztosí- tó törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biz- tosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le.

E kötelezettségének elmulasztásából szár- mazó következmények a biztosítottat ter- helik.

I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele

14. Titoktartási kötelezettség

I. A Biztosítási titokra vonatkozó rendelkezé- sek

1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil­ vántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosí­ tási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biz­ tosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál­ kodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz­ tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiz­ tosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – ti­ toktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalma­ zottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé­ lyes adatok kezeléséről és védelméről szóló tör­ vényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulá­ sával kezelheti.

5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biz­ tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b)v a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomo­ zó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósá­ gi felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá

a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósá­ gi végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhite­ lezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to­ vábbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha bizto­ sítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro­ zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny­ hivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör­ vény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazá­ sára, titkos információgyűjtésre felhatalma­ zott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosí­ tás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítá­ sok során átadott adatok tekintetében a köt­ vénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin­ tetében – az erre irányuló megállapodás ren­ delkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény ér­ vényesítéséhez szükséges adatok tekinteté­ ben és az ezen adatok egymás közti átadá­ sával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Informá­ ciós Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvise­ lővel, továbbá – a közúti közlekedési balese­ tével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önren­ delkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük­ séges adatok tekintetében a kiszervezett te­ vékenységet végzővel, továbbá a könyvvizs­ gáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabá­ lyok által támasztott követelményeket kielégí­ tő adatkezelés feltételei minden egyes adat­ ra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által tá­ masztott követelményeket kielégítő adatvé­ delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto­ sával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus­malus rendszer, az abba való beso­ rolás, illetve a káresetek igazolásának részle­ tes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus­ malus besorolásra nézve a rendeletben sza­ bályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)­j), n) és s) pontban megje­ lölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap­ ját, azzal, hogy a p)­s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a bizto­ sító által az adóhatóság felé történő adatszolgál­ tatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapo­ dás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA­törvény) alapján az adó­ és egyéb közterhekkel kapcso­ latos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. tör­ vény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B­43/C. §­ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §­ában foglalt kötelezettség, vala­ mint a FATCA­törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §­ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 5­12. valamint a 14. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 6. pontban meghatározott szer­ vek alkalmazottaira is kiterjed.

10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzet­ biztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írás­ beli megkeresésére akkor is köteles haladéktala­ nul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30­ig hatályban volt 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz­ szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó­ anyaggal vagy robbantószerrel visszaélés­ sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn­ szervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer­kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel­ téssel vagy kábítószer készítésének elősegí­ tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés­ sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob­ bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűn­ szövetségben vagy bűnszervezetben elköve­ tett bűncselekménnyel van összefüggésben.

11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által el­ rendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedé­ sek végrehajtásáról szóló törvényben meghatá­ rozott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja ré­ szére történő átadása.

13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö­ telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak mi­ nősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként műkö­ dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá­ lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási ti­ toknak minősülő adatot.

14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adat­ alany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányá­ ban – az adattovábbításnak törvényben meg­ határozott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az informáci­ ós önrendelkezési jogról és az információ­ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföld­ re történő adattovábbításra vonatkozó rendelke­ zéseket kell alkalmazni.

I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele

16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal­ kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység­ hez szükséges adattovábbítás, ha az megfe­ lel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgá­ latok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok át­ adása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő fel­ ügyeletéről szóló törvényben foglalt rendel­ kezések teljesítése érdekében történő adat­ átadás.

17. A 14. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számí­ tott öt év elteltével, a 4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével tö­ rölni kell.

19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett sze­ mélyt nem tájékoztathatja a 6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 8. pont alapján végzett adatto­ vábbításokról.

20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.­ben)meghatározott pénzügyi intézmény­ nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írás­ beli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, va­ lamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöt­ tének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvé­ nyesíthető.

23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos sze­ mélyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek ke­ zeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren­

delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada­ tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelke­ zések az irányadók.

25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada­ tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örö­ köse, illetve a biztosítási szerződésben nevesí­ tett jogosult is gyakorolhatja.

26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiz­ tosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a ke­ letkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a köz­ érdekű adatok nyilvánosságára és a közérdek­ ből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.­ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.­ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

II. A biztosító üzleti titka

1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.­ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalma­ zása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

III. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma

1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmoz­ dításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott – a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód kö­ vetelményét, ha a biztosító kizárólag

a) a tartalékképzés,

b) a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon kö­ vetésével összefüggő belső árazás,

c) a viszontbiztosítási szerződések árazása,

d) a gazdasági reklámtevékenység alapvető fel­ tételeiről és egyes korlátairól szóló törvény­ ben meghatározott gazdasági reklám, továb­ bá hirdetési tevékenység,

e) az élet­, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kockázat­ elbírálási tevékenység végzése

céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.

2. Az 1. pontban meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét

a) az olyan – nemi hovatartozáshoz is kap­ csolható – közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,

b) a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §­ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összeha­ sonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szemben,

c) az egyik nem tagjainak meghatározott ter­ mékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító ál­ tal alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.

IV. A FATCA-törvény alapján fennálló kötele- zettségek

1. A FATCA­törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tarto­ zó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továb­ biakban ezen fejezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA­törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vo­ natkozásában elvégzi a FATCA­törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA­törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgála­ tot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőség­ vizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájé­ koztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B­43/C. §­a alapján az adóható­ ság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezett­ ségéről,

c) a FATCA­törvény szerinti jelentéstételi kötele­ zettségéről.

3. Az Aktv. 43/B­43/C. §­a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesí­ tésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

V. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adat- szolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Je­ lentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/X. xxxxxx szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvég­ zi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv.

1. melléklet II­VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőség­ vizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfo­ gadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §­a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

3. Az Aktv. 43/H. §­a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgálta­ tás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

VI. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megke­ reső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett­ ségének teljesítése során a szolgáltatások jog­ szabályoknak és szerződésnek megfelelő telje­ sítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából meg­ kereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a I.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a fi­ gyelembevételével – kezelt és a 3­6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogo­ sultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak meg­ felelő megkeresés szerinti adatokat a megkere­ sésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész

1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szer­ ződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a. pontban meghatározott személyt érintő

I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele

korábbi – a 3. pontban meghatározott ága­ zathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szer­ ződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerző­ dés alapján teljesítendő szolgáltatások jog­ alapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3­9. és 14­18. pontjában meghatározott ágaza­ tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcso­ latban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b. pontban meghatározott vagyontárgya­ kat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érin­ tően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szer­ ződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerző­ dés alapján teljesítendő szolgáltatások jog­ alapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10­13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezménye­ zett azonosító adatait, továbbá a 4. pont b­e. pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sé­ relemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tar­ tozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyisé­ gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tar­ tozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész

3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a

jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alváz­ száma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pont­ jában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biz­ tosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító ál­ tal megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által el­ végzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

7. Az 1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, vala­ mint az adatkérés céljának megjelölését. A meg­ keresés és annak teljesítése nem minősül a bizto­ sítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az 1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

8. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé­ nyeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 8. pontban meghatározott időtarta­ ma meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljá­ rás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

11. A megkereső biztosító az 1. pontban meghatá­ rozott megkeresés és a megkeresés teljesítésé­ nek tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a bizto­ sítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

12. Ha az ügyfél az Infotv.­ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 8­10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

13. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé­ nyeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésé­ nek a helyességéért és pontosságáért a megke­ resett biztosító a felelős.

15. A Bit. vonatkozó 149. §­ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

15. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ­ keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésében kezel. E célokkal össze­ függésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különle­ ges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen­ vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján ke­ zelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá­ járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megte­ heti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes ada­ tok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létre­ jöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldol­ gozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írá­ sos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy­ nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szer­ vezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 14. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény­ be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg­

bízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékeny­ séget végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi. Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásá­ ban kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve

– amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adat­ továbbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan­ dó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a tör­ vényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a tör­ vény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető. Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes,

• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jo­ gok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs el­ engedhetetlenül szükség,

• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem or­ vosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok táro­ lásának törvényben meghatározott határideje lejárt,

• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Infor­ mációszabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap­ ján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig ke­ zelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a sze­ mélyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot ko­ rábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az

I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele

érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes­ bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztat­ ni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

Nyilvánosságra hozatal

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érin­ tett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló

– összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges ter­ mészetes személyek azonosítása.

16. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók

16.1 A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztá­ sára vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről a 06­40­405­405 kékszá­ mon vagy a külföldről is hívható +36­1­458­4200 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levele­ zési címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezér­ igazgatóság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e­mail címre, faxon a 06­1­458­ 4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően

– Ügyfélportálon keresztül online módon is eljut­ tathatja a biztosító részére.

A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elér­ hetőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx elérési úton.

16.2 A biztosító

a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyit­ vatartási idejében, ennek hiányában a szék­ helyén minden munkanapon 8 órától 16 órá­

ig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

b. a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között leg­ alább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhető­ séget biztosítva – folyamatosan

fogadja.

16.3 A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfoga­ dási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

16.4 Telefonon történő panaszkezelés esetén a biz­ tosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügy­ intézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben ál­ talában elvárható.

16.5 Telefonon történő panaszkezelés esetén a bizto­ sító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvé­ telt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahall­ gatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesí­ tett jegyzőkönyvet.

16.6 A biztosító a szóbeli panaszt – a 16.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgál­ ja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 16.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó ren­ delkezések szerint jár el.

16.7 Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetsé­ ges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a szemé­ lyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfél­ nek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz ese­ tén az ügyfélnek – a 16.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

16.8 A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, in­ dokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfél­ nek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehe­ tőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasz­ tói jogvita kialakulását.

16.9 A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszá­ ban írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatáro­ zott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésé­ vel, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog­ hatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület el­ járását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájé­ koztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett­e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fo­ gyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénz­ ügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése ese­ tén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H­1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 06­40­203­776

E­mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, jog­ hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző­ désszegéssel és annak joghatásaival kapcsola­ tos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Bu­ dapest, BKKP Pf.: 172.

E­mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

16.10 A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

16.11 A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlát­ ható és gyors kezelésének eljárásáról, a panasz­ ügyintézés módjáról, valamint a 16.12 pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályza­ tot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés he­ lyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

16.12 A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézke­ désekről nyilvántartást vezet.

16.13 A 16.12 pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaz­ xxx xxxx

a a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b a panasz benyújtásának időpontját,

c a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás ese­ tén annak indokát,

d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős sze­ mély megnevezését, továbbá

e. a panasz megválaszolásának időpontját.

16.14 A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, en­ nek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panaszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

16.15 A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasz­ tóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

16.16 A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolat­ tartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

16.17 Jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, pol­ gári peres vagy nem peres (fizetési meghagyá­ sos) eljárás keretében lehetséges.

17. Egyéb rendelkezések

17.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekö- vetkezésétől illetve az igény esedékességé- től számított egy év.

17.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatko­ zatait írásban köteles megtenni.

17.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befo­ lyásoló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszí­ nen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

A biztosító a kockázatviselés szempontjából lé­ nyeges berendezéseket a helyszínen működés közben is ellenőrizheti.

Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás követ­ kezett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.

17.4. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.

17.5. A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panaszaival foglalkozó szerv: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága (1123 Budapest, Alkotás

I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele

u. 50.) A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meg­ hagyásos eljárás) eljárás keretében lehetséges.

17.6. Jelenbiztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvény­ könyv és a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló többször módosított 2003. évi LX. törvény rendelkezései az irányadók.

17.7. Jelenbiztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálásá­ ra, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.

Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakor- lat, amelyet egymás között kialakítottak.

Írásban tett nyilatkozatnak nem minő- sül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumen- tumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyi- latkozat szkennelt PDF. formátumú máso- latát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS. Biztosító a biztosítási érdek meg- szűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket alkalmazza akkor is, ha az érdekmúlás kizá- rólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyon- tárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.

17.8. A biztosító cégneve:

SIGNAL Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Cégjegyzékszám: 01­10­042159

Adószám: 10828704­2­44

17.9. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fi­ zetőképességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

II. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás különös feltételei

1. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás

1. Biztosítási esemény:

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte­ lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti a kockázat­ viselési időszakban a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, előre nem látható okból, váratlanul, véletlenül, külső behatás miatt azokat a károkat (biztosítási eseményeket), amelyek a jelen Külö­ nös Feltételek alapján nincsenek a biztosítási fedezetből kizárva. A biztosítási fedezet a következményi károkra (pl. elmaradt haszon, kötbér stb.) nem terjed ki.

Jelen szerződés alapján egy biztosítási eseménynek mi­ nősül az azonos kockázatviselési helyen bekövetkező, azonos típusú vagy jellegű károsító körülmény, esemény miatt bekövetkező károsodás, amennyiben 24 órán belül, ugyanazon ok miatt akár több ilyen eset következik is be.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások Általános Feltételében rögzítettek az irányadóak.

2. Kizárások

Nem minősül káreseménynek, amennyiben a kár- esemény oka:

2.1. Betöréses lopásból, lopásból rablásból, lel- tár- vagy ismeretlen okból eredő hiányból, sikkasztásból, hűtlen kezelésből, hamisí- tásból, csalásból eredő károk;

2.2. a kezelési utasítások, használati, üzemelte- tési szabályok, hatósági előírások be nem tartása, részbeni vagy teljes figyelmen kívül hagyása miatt vagy ezekkel összefüggés- ben bekövetkező károk, ha ezek kimerítik a jogellenes súlyos gondatlanság eseteit;

2.3. a biztosított vagyontárgyak bármilyen meg- hibásodásából, működési zavarából vagy működésképtelenségéből – így különösen elektromos vagy mechanikai meghibáso- dásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy a hűtőfo- lyadék hiányából, kimaradásából – ered, ki- véve az ilyen okokból bekövetkezett tűz- és robbanáskárok;

2.4. a biztosított vagyontárgyakon végzett kí- sérlet, vizsgálat, tesztelés, szerelés, javítás, szerviz vagy karbantartási munkák, vagy ezekre visszavezethető ok miatt keletkezett károk. Ez a kizárás csak a közvetlenül érin- tett vagyontárgyakra vonatkozik és nem ér- vényes az ezzel kapcsolatban más vagyon- tárgyakban keletkező ki nem zárt károkra;

2.5. közüzemi szolgáltatások (elektromos ener- gia, hő, víz, stb.) kimaradása miatt bármi- lyen formában jelentkező károk, ameny- nyiben a kimaradást előidéző ok a saját érdekköréhez kötődő helyszínen kívül tör- tént, valamint áram/feszültségingadozás miatti károk;

2.6. gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befül- ledés, pörkölődés, perzselés, rejtett hibák, biológiai égés, füst, korrózió, vegyszerek maró hatása, légköri nedvesség vagy szá- razság, szmog, rovarok, férgek, zsugoro- dás, párolgás, súlyveszteség, rozsda, száraz vagy nedves rothadás, szín és/vagy íz és/ vagy anyagszerkezeti változások, természe- tes elhasználódás, fokozatos állagromlás, az előírt védelem hiánya vagy kiiktatása, a hőmérséklet szélsőséges változásai, ön- gyulladás vagy földalatti tűz miatti károk;

2.7. rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak ki- tett vagyontárgyak – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat

– technológiai használatával összefüggés- ben keletkezett tűz- és egyéb, hőhatással összefüggő károk, de megtéríti a biztosító a továbbterjedő tűzkárokat;

2.8. épületek süllyedése, alapok, falak, pado- zatok, feltöltések, födém- illetve tetőszer- kezetek ülepedése, megsüllyedése, meg- dőlése, zsugorodása, kihasasodása vagy tágulása miatti károk;

2.9. Árvíz esetén:

a) hullámtérben (a felszíni élő vizek ármen- tesített szakaszán a partél és a töltésko- rona vagy természetes magaspart közöt- ti terület), nyílt árterületen (árvízvédelmi műtárgyakkal nem védett, illetve a víz- ügyi szakhatóság által annak minősített terület) bekövetkező károk

b) árvízvédelmi műtárggyal nem védett te- rületről átfolyó víz által okozott károk,

c) víz elvezetésére vagy felfogására szol- gáló létesítményben, árkokban, egyéb vízügyi létesítményben, műtárgyban, öntözőberendezésekben bekövetkezett károk,

d) árvízvédelmi töltés védett oldalán a bel- víz, buzgár, fakadóvíz és a talajvíz által okozott károk,

e) az árvíz-megelőzéssel, -mentéssel ösz- szefüggésben keletkező egyéb károk (pl. gátrobbantás, mentesítést végző gépjár- művek által okozott károk);

A biztosító 30 napos halasztott kockázatvi- seléssel vállalja az árvíz kockázatot.

2.10. Vezetékes vízkárok, csőtörés esetén:

a) a közvetett károk, mint pl. vízhiány, víz- veszteség, elmaradt haszon,

b) a talajszint alatti helyiségekben a pado- zattól 12 cm-nél alacsonyabban tárolt (pl. EUR raklap) készletekben keletkezett károk,

c) a vezetékekhez csatlakozó berendezé- sekben és szerelvényekben (pl. csaptele- pek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fű- tőtestek, bojlerek stb.) keletkezett károk,

d) Víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-veze- ték, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, központi fűtési és klíma rendszerek, va- lamint az ezekhez csatlakozó tartozé- kok, szerelvények, tűzoltó berendezé- sek (sprinkler, tüzivízhálózat) és az ipari, technológiai vezetékekben keletkező tö- réskárok, de megtéríti a biztosító a cső- és vezetékfajtánként legfeljebb 6 m új cső cseréjének és annak feltárási, beépí- tési munkáinak költségét, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik

e) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csővezetékekből, szelepekből, csapok- ból, egyéb szerelvényekből stb. kiömlő víz által okozott károk,

f) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/építmények, berendezések, gé- pek vezetékei víztelenítésének elmulasz- tása miatt keletkezett fagykár és azok következményi kára,

g) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karban- tartási, valamint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (sze- relési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett károk, a csővezetékek,

tartályok kötelezően előírt karbantartá- si munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett kára;

h) nem a biztosított felelősségi körén belüli víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezeté- keknek, a csatlakozó melegvíz-szolgál- tató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozé- kok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekövetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontár- gyakban okozott károkat. Nem érvényes ez a kizárás a többlakásos épületek, üz- letek esetében a biztosított felelősségi körén kívül eső, de a biztosított épületen belüli vezeték törése, dugulása vagy re- pedése által a biztosított vagyontárgyak- ban okozott vízkárokra.

2.11. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása esetén:

a) a föld ásványi anyagainak feltárása so- rán, illetve azzal összefüggésben kelet- kezett károk,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talaj- süllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károk,

c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költsége,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkezett ilyen jellegű károk;

2.12. nyomás alatti tartályok, gőzkazánok, gőz- turbinák, gőzmotorok, gőzgépek, csövek és lendítőkerekek valamint ezek tartozékainak szétszakadása, összeroppanása, megrepe- dése, felrobbanása (pl. kazánok, tartályok, nyomáskiegyenlítők, nyomásfokozók, gáz- töltetű ipari vagy háztartási palackok, mini- mum 10 bar nyomáson üzemelő gépek, be- rendezések);

2.13. kizárólag csak meghibásodás, működés- képtelenség, rendeltetésszerű használat- ban bekövetkező változás formájában áll elő vagy az eredeti célú felhasználás rész- beni vagy teljes meghiúsulásából szárma- zik, amely egyértelműen azonosítható, kí- vülről ható, fellépő károsodást előidéző ok nélkül következett be;

2.14. az építés, felújítás, bővítés, átalakítás alatt álló épületekben, berendezésekben kelet- kezett, ha az részben vagy egészben az

építési munkálatok vagy azok bármely kap- csolódó munkafolyamatának eredménye;

2.15. szállított vagyontárgyakban keletkezik, azonban a telephelyen belüli anyagmozga- tás nem minősül szállításnak;

2.16. kedvezmények elvesztéséből, késedelem- ből vagy piacvesztésből adódott;

2.17. az ugyanazon vagyontárgyat, vagy annak ugyanazon részét ért korábban bekövetke- zett, előző kár (ok) ra kifizetett kártérítés- nek azon részét képezi, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására;

2.18. fokozatosan kialakuló deformálódás, ha- sadás, törés, repedés, réteges elválás, fel- hólyagosodás; korrózió, illetve a hibás cső- csatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba. Nem minősül kizárásnak, ha a jelen pontban fel- soroltak a biztosított vagyontárgy más, jelen biztosítás alá vont részeit károsítják;

2.19. hordozható elektronikus eszközökben le- esés vagy leejtés miatt keletkeztek,

2.20. motor által beszívott víz miatt keletkezett;

2.21. a gépekben, elektromos és elektronikus berendezésekben az akár külső hatásra (közvetlen emberi beavatkozás következ- ményeként), akár belső elhasználódásból, meghibásodásból eredő töréskárok;

2.22. a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgálat, próba) során a munka- végzés tárgyában keletkezett kár, amennyi- ben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza;

2.23. lassú, folyamatos állagromlás, avulás for- májában bekövetkező károk, a talajvíz vagy talajmechanikai viszonyok megváltozása, átalakulása vagy azokra visszavezethető ok miatt bekövetkező kár;

2.24. olyan viharkárok és jégkárok, melyek nem egy és ugyanazon atmoszférikus zavarból keletkeztek egy leghosszabban 72 órányi megszakítatlan időtartam alatt;

2.25. olyan földrengéskár, ami egy 168 órányi megszakítatlan időtartam alatt nem ugyan- azon tektonikus zavarból keletkezett;

2.26. olyan árvízkárok, melyek nem egy helyileg összefüggő ártéri területen belül egy leg- hosszabban 168 óráig tartó megszakítatlan időszak alatt jöttek létre;

2.27. üvegtöréskárok, beleértve az üveg felüle- tén vagy díszítésben karcolással, kipattog- zással (kagylótöréssel) továbbá az üveg ke- retében, foglalatában keletkezett károk

2.28. biztosított vagyontárgyak idegen harmadik személy által okozott rongálási kára

2.29. állatok esetén betegség és baleset miatti elhullás vagy kényszervágás,

2.30. a kezelő kezelési hibája, ügyetlensége, gondatlansága, rosszindulatú rongálása

3. Többletszolgáltatások

3.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt az egy éven belül a biztosítási összegben bekövetkezett vál­ tozások esetén a kártérítési limit a megadott biztosítási összeg 5%­val, max. 500 000 Ft­tal/ káreseményenként/évente növekszik.

3.2. Alulbiztosítás kizárása, ha a keletkezett kár nem na­ gyobb, mint a megadott biztosítási összeg 5%­a, a kártérítési limit max. 500 000 Ft/káresemény/év.

3.3. Magyarország határain belül, az ajánlatban meg­ adottól eltérő helyszínen a biztosított vagyontár­ gyakban bekövetkező károk esetén a kártérítési limit 200 000 Ft/káresemény/év.

3.4. Füstölő­, pörkölő­, szárító­ és egyéb, hőhatás­ sal dolgozó berendezésekben keletkezett károk, amennyiben a tűz a berendezés belsejében ke­ letkezett, a kártérítési limit 200 000 Ft/kárese­ mény/év.

3.5. A dolgozók személyes használati tárgyaiban a biztosítás helyszínén belüli káresemény esetén, a kártérítési limit 50 000 Ft/káresemény/év.

3.6. Vihar és jégverés kockázatokra, a biztosításra megadott helyszínen a szabadban tárolt beren­ dezésekben, felszerelésekben, készletekben be­ következő károk esetén a kártérítési limit a meg­ adott vagyoncsoport 5%­az, de max. 200 000 Ft/káresemény/év Első kockázati kiterjesztések az alapfedezetre megadott vagyoncsoportok biztosítási összegein belül:

3.7. Készpénz, értékpapírok, valamint – amennyiben ezek nem árukészletnek minősülnek –bélyegek, érmék, ékszerek, nem megmunkált nemesfémek, drágakövek, gyöngyök, valamint ezek felhaszná­ lásával készült tárgyak, amelyek lakberendezési tárgyaknak minősülnek, a megfelelő tűzvédelmi előírásoknak megfelelően tárolva (amennyiben az értékpapírok és gyűjtemények együttes értéke a 200 000 Ft­ot eléri, akkor tételes lista alapján kü­ lön kell tárolni és külön biztosításra fel kell adni). Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év

3.8. Iratok, tervek, üzleti könyvek, vagy egyéb, bármi­ lyen formában tárolt adat vagy leírás (kartotékok, rajzok, lyukkártyák, mágnesszalagok, ­lemezek, egyéb adathordozók), valamint minták, szemléltető modellek, prototípusok, kiállítási darabok (avult ér­ téken), a megfelelő tűzvédelmi előírásoknak meg­ felelően tárolva. Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év

		II. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás különös feltételei
3.9.	Oltási, bontási, romeltakarítási, szállítási költsé­ gek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft­ot. Kártérítési limit: a biztosításra megadott vagyoncsoport 10%­a, de max. a ke­ letkezett kár
3.10.	Szakértői költségek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft­ot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év
3.11.	Helyreállítással kapcsolatos tervezői költségek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban ke­ letkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft­ot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év
3.12.	Szét­ és összeszerelési költségek, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során a berendezések le­ vagy visszaszerelésével kapcsolatosan kelet­ keztek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft­ot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év
3.13.	Azon többletköltség, amely a kár bekövetkezése és a károsodott vagyontárgyak helyreállítása vagy pótlása közti időszakban bekövetkezett áremel­ kedésekből ténylegesen adódó többletköltség (árdifferencia). Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év.
3.14.	A különös feltételek 1.1 pontjában meghatározott káresemény következtében indokolt talajcsere költségei. Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év.
3.15.	Az épületek külső határoló falán elhelyezett an­ tennák, vészjelzők, világítótestek, cégtáblák, reklámtáblák, előtetők, védő­ és elválasztófalak, amennyiben ezekért a biztosított viseli a kocká­ zatot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év.
3.16	A biztosított vagyontárgyak idegen harmadik személy által okozott rongálási kárára is fede­ zetet nyújtunk. Kártérítési limit: 100.000 Ft/kár­ esemény, 300.000 Ft/év, önrész: kár 10%­a, min 20.000 Ft/káresemény, levonásos. Nem biztosí­ tottak a tisztán esztétikai károsodás formájában jelentkező károk, pl. karcolások, rajzok, grafitik, burkolatok eldeformálódásai.

4. Önrészesedés

A Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítás levonásos önrészesedése 50 000 Ft káronként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

2. Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte­ lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázat­ viselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mellékleteiben a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében rögzítettek az irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Vállalkozói All Risks különös feltétele szerinti Vállalkozói All Risks Vagyonbizto­ sítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya­ korisága szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azon­ ban nem kezdődhet korábban, mint a Vállalkozói All Risks biztosítás kockázatviselésének kezdete.

Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított Vállalkozói All Risks biztosítása bármely ok mi­ att megszűnik.

1. Biztosítási események

1.1. Betöréses lopás

Jelen feltétel szerint betöréses lopás biztosítási eseménynek tekintjük, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biz­ tosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatol be, hogy a dolog elleni erőszak által előidézett nyomok megállapíthatóak, szakértői vizsgálattal kimutathatóak. Biztosítási esemény­ nek minősül az is, ha a tettes a biztosított va­ gyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel jut be, ille­ tőleg a helység jelen szabályzat 1.2. pontja sze­ rinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasználásával behatolt.

1.2. Rablás

Jelen feltétel szerint rablás biztosítási esemény­ nek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontár­ gyak jogtalan eltulajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erő­ szakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fe­ nyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre kép­

telen állapotba helyezte,továbbá,ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi ép­ ség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott. Pénz­ és értékkészlet, valamint nemesfémek, ékszerek és drágakövek esetében a rablás kár­ esemény kártérítési limite 2 000 000 Ft kárese­ ményenként és biztosítási időszakonként.

1.3. Jelen szabályzat szempontjából nem biz- tosítási esemény a kirakatszekrényekben elhelyezett vagyontárgyak jogtalan eltulaj- donítása, még abban az esetben sem, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakhoz jelen szabályzat 1.1 pontja szerinti módon jutott hozzá. A kirakatokból a lezárt helyiség- be való behatolás nélkül (pl. a kirakatüveg betörése kívülről) eltulajdonított vagyon- tárgyak esetében a kártérítés felső határa 100 000 Ft káreseményenként és biztosítási időszakonként. Kirakatszekrény minden olyan, az áruk bemutatására szolgáló lehatárolt térrész, amely az üzlettől elkülönülten, attól távolabb, vagy az üzlet külső határoló falán helyezkedik el és az üzlettel nem képez egy légteret, vagy az üzlet védelmi rendszerén (pl. rácson) kívül he­ lyezkedik el. A kirakatok az üzlettel egy légtért képeznek, és az üzlet védelmi rendszerén belül helyezkednek el.

2. Biztosítható vagyontárgyak

2.1. Jelen feltétel szerint a szerződő / biztosított be­ töréses lopás, rablás kockázatokra csak azokat a vagyontárgyait biztosíthatja, melyekre a Vállal­ kozói All Risks vagyonbiztosítás különös feltétele szerinti fedezetet is köt(ött).

2.2. A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási összegeken belül, biztosítási eseményenként a betöréses lopás, rablás káreseményre kifizethető kárösszegig (hányadrész, vagyonvédelemtől füg­ gő limit, stb.), a betöréses lopás vagy rablás biz­ tosítási esemény megvalósítása miatt elkövetett,

– a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiségben okozott rongálási károkra, feltéve, ha az épület is biztosított,

– a pénz­ és/vagy páncélszekrény rongálási ká­ raira,

– a védelmi jelzőrendszerben okozott rongálási károkra,

– a felmerült egyszeri takarítási költségekre.

A gépek, berendezések vagyontárgycsoport biz­ tosítási összegén belül, annak 5 %­áig, de legfel­ jebb 500 000 Ft­ig biztosítottak a kockázatvise­

II. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás különös feltételei

lés helyén kívül, de Magyarország területén azok a tárgyak, amelyeket a szerződő / biztosított a más helyen végzett munkához magával vitt, és jogosan nem várható el az, hogy a munkaidő be­ fejezése után azokat a kockázatviselés helyére visszaszállítsa. Ez a fedezetkiterjesztés csak ak­ kor érvényes, ha a munkavégzés helyének és az ajánlat szerinti kockázatviselési helynek a koc­ kázati körülményei azonosak, és a károkat más biztosítás nem téríti meg.

A biztosítás kiterjed a betöréses lopás, rablás káreseményre kifizethető kárösszegig (hányad­ rész, vagyonvédelemtől függő limit, stb.) a biz­ tosított épületek, építmények határoló falazatain/ épületszerkezetein belüli szerkezeteinek, burko­ latainak, gépészeti vagy felszerelési tárgyainak betöréses lopás vagy rablás során történő eltu­ lajdonítására is.

A kártérítés telephelyenkénti/épületenkénti felső határa a betöréses lopásra és rablásra telephe­ lyenként/ épületenként feladott biztosítási ösz­ szeg 25%­a. Legfeljebb 50 000 Ft­ig biztosított a szükséges zárcsere költsége, ha a biztosított helyiségek kulcsát betöréses lopás vagy rablás útján a biztosítottól eltulajdonították, és ha azo­ kat más biztosítás nem téríti meg.

3. Kizárások

Xxxxx feltétel szerint a biztosító mentesül a kárkifi- zetés kötelezettsége alól, ha:

3.1. a betöréses lopás kár olyan lezárt helyi- ségbe történő behatolás útján keletkezett, amely helyiség tényleges védelme nem érte el az előírt védelmi előírásokat;

3.2. a biztosító által előirt vagy elfogadott védel- mi rendszerek nem működtek, illetve a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zára- kat nem zárták be;

3.3. a kár elvesztett, jogellenesen, rablással megszerzett (kivéve a jelen szabályzat 1.2. szerinti cselekménnyel való megszerzés esete) vagy felhasznált kulccsal történő be- hatolásból eredt;

3.4. a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz vagy páncélszekrény, illetve pénzka- zetta kulcsait az üzemzárás után, nem az azok elhelyezésére szolgáló helyiségben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta;

3.5. a biztosított a pénz- vagy páncélszekrény- re felszerelt, a feltétel szerint minimálisan megkövetelt zár (ak) bezárását elmulasz- totta, illetve az előirt elektronikai védelmet nem helyezte üzembe;

3.6. a pénz- és értékkészlet nem a Vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírá- sai feltétel II. pont szerint meghatározott értéktárolóban van elhelyezve;

3.7. a biztosított nem tartotta be a Vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírá- sai című mellékletben foglaltakat.

4. Önrészesedés

A Betöréses lopás és rablás biztosításának levoná- sos önrészesedése 50 000 Ft káronként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

5. Egyéb rendelkezések

5.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztat­ ni szükséges.

5.2. A nyomozást felfüggesztő vagy megszüntető jogerős határozat vagy bírósági jogerős ítélet eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizeté­ séhez a biztosító kérheti.

5.3. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a ke­ letkezett kár nagyságát, sem a tulajdonviszonyo­ kat nem bizonyítja.

5.4. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a bizto­ sító a biztosítási esemény bejelentését követően vizsgálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően alakul a Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési ösz­ szeghatárai elnevezésű táblázatban foglalt ösz­ szeghatárokig.

5.5. Jelen kiegészítő biztosítás részét képezik a Vál­ lalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi elő­ írásai és a Vállalkozói vagyonbiztosítások kárté­ rítési összeghatárai című mellékletek.

3. Vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai

I. Mechanikai védelem és kategóriái

A mechanikai védelem megvalósításához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlás (további­ akban: ajánlott) a megvalósítandó védelemben betölten­ dő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

Javasoljuk, hogy mielőtt az alábbi pontokban meghatáro­ zott védelmi szintek megvalósításához bármely vagyon­ védelmi részegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:

– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis­e a már meglévőkkel,

– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biz­ tosítja­e az újonnan beépítendő elem megvalósítá­ sával tervezett védelmet!

A védelmi rendszer alkotóelemeinek vásárlásakor vagy azok képesített szakember által történt beépítése után minden esetben kérje el a MABISZ ajánlásról szóló tanú­ sítványt!

1. II. védelem

„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárd­ sága legalább 12 cm­es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel.

b) A 2 m­nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd­ eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai retesz­ húzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rög­ zítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm­en belül van.

3. Azajtókzárását 1 db, a Fogalommeghatározások

C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van.

4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadá­ lyozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

2. Alapfokú védelem

Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárd­ sága legalább 25 cm­es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk is).

b) a 2 m­nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd­ eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, ki­ emelés, feszítés ellen, illetve a többszárnyú aj­ tók tolózárai reteszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rög­ zítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm­en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mé­ lyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm­re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás bizton­ ságát nem befolyásolja.

3. Az ajtók zárását

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalom meghatá­ rozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyből az egyik törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fo­ galom meghatározások C) pontjában megha­ tározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellentétes oldalon, legalább egy­ egy ponton (a 2. pontnak megfelelően) biztosít­ ja a zárást.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tok­ szerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.

5. Üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, leg­ alább „A1” biztonsági üveggel, vagy ajánlott betörésvédő fóliával kell készíteni.

II. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás különös feltételei

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pont­ ban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek; aján­ lott rácsnak minősül a Fogalom meghatározá­ sok H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi köve­ telményeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (detektív­, függöny­, re­ dőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos ve­ zetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve

– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha

– azon kívül van, akkor a Fogalom meghatározá­ sok C) pontjában leírt biztonsági zár védi, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvé­ dett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem ese­ tén riasztást eredményez.

3. Részleges védelem

Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt álla­ potú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárd­ sága legalább 25 cm­es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk is).

b) a 3 m­nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd­ eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: ki­ emelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú ajtók esetén a tolózárak reteszhú­ zás ellen védettek, vagy az előzőekben leírtak­ kal egyenértékű mechanikai védelmet biztosí­ tó, ajánlott, hevederzárszerkezettel védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rög­ zítve

2.2. záráspontosságuk körkörösen 3 mm­en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mé­ lyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm­re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás bizton­ ságát nem befolyásolja,

2.4. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vastag fából készítendő.

3. Az ajtók zárását:

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalom meghatá­ rozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű­ ek, egyikük finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, és zárszerkezete felfúrás ellen meg­ erősített, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában meg­ határozott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van.

Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy ol­ dalon legalább egy­egy ponton biztosítja a zá­ rást (a 2. pontnak megfelelően), és ezen vasalat lehetetlenné teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépítését.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó mó­ don a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszer­ kezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább „A2” biztonsági üveggel, vagy ajánlott betörésvédő fóliával kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyen­ értékűnek kell lennie az alkalmazott üveg el­ lenálló képességével, faanyagú keretszerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pont­ ban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek, aján­ lott rácsnak minősül a Fogalom meghatározá­ sok H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi köve­ telményeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív­, függöny­, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos

vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédet­ ten van elkészítve,

– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalom megha­ tározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, azt, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvé­ dett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem ese­ tén riasztást eredményez.

4. Teljes körű védelem

Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyi­ ség határoló falazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterek­ kel rendelkezzenek:

1. 38 cm­es, hagyományos, kisméretű, tömör tég­ lafal, vagy

2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol

– a beton minősége minimum C14/20­as,

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelé­ se minimum 150x150 mm rácskiosztású, 8­10 mm­es átmérőjű betonvasból készült háló, amely a fal közepén helyezkedik el,

3. vagy az 1. ill. a 2. bekezdésben meghatározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosítsanak.

b) a 3 m­nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd­ eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:

1.1. kiemelés, feszítés (a pánt oldalán 2 db, meg­ erősített kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen vé­ dettek,

1.2. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leírtakkal egyenértékű mecha­ nikai védelmet biztosító, ajánlott hevederzárral védettek,

1.3. 40 x 40 cm­nél nagyobb ablakok esetén csak a védett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zárral védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db megerősített diópánttal van legalább egy­ máshoz rögzítve,

2.2. záráspontossága körkörösen 2 mm­en belül van,

2.3. a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm­re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

2.4. a keményfából készült ajtólap tömör, és vas­ tagsága minimum 40 mm,

2.5. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumí­ niumprofil vagy hegesztett acélprofil váz, mely­ nek burkolata minimum 5 mm­es, a védett ol­ dalon rögzített alumíniumlemez vagy 2 mm­es hegesztett acéllemez.

3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Fo­ galom meghatározások C) pontjában leírt biz­ tonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak, zárszerkezeteik felfúrás ellen megerősítettek, valamint ezek a zárak zárt álla­ potban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hatpontos zárást biztosít.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó mó­ don a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszer­ kezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább „B1” biztonsági üveggel kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogás­ nak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keret­ szerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pont­ ban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek; ajánlott rácsnak minősül a Fogalom meghatá­ rozások H) pontjában leírt rács, vagy ajánlott nyitható ráccsal ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelményeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív­, függöny­, redőnyrács stb.), mely bezárt állapotban van, és motorja, elektromos vezetéke, mozgatómecha­ nikája szabotázsvédetten van elkészítve, és ve­ zérlése védett téren belül helyezkedik el.

c) a 3 m­nél magasabb alsó élmagasságú nyílászá­ róknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, meg­

II. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás különös feltételei

erősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a több­ szárnyú nyílászárók esetén a tolózárak retesz­ húzás ellen védettek.

2. A nyílószárny és a tok:

2.1. 3 db megerősített forgópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm­en belül van,

2.3. a zárnyelv (ek) legalább 20 mm mélyen zár (nak), egymástól legalább 300 mm­re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:

3.1. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó fe­ lületre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két oldalon, leg­ alább hárompontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van,

3.2. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felületre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalom meghatározások

C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár­ szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt ál­ lapotban van.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve, fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók ajánlott, legalább „A1” biztonsági üveggel vagy ajánlott betörésvédő fóliával védettek. A toknak és a keretszerkezet­ nek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell len­ nie az alkalmazott üveg ellenálló képességével.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti c) 1–5. pont­ ban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek aján­ lott rácsnak minősül a Fogalommeghatározások

H) pontjában meghatározott rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti c) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelményeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív­, függöny­, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos

vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvé­ detten van elkészítve és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.

5. Teljes körű pluszvédelem

Teljes körű pluszvédelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú ajtaja az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) a falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezetnek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkeznek:

– a határoló szerkezet minimum 15 cm vastag vas­ betonból készült, ahol

– a beton minősége minimum C20/20­as és

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése minimum 2 db 100x100 mm­es rácskiosztású, a falvastagság harmadánál és kétharmadánál elhe­ lyezkedő, 12 mm átmérőjű betonvas háló, amelyek rácskiosztása egymáshoz képest felében eltolt

– vagy az előzőekben meghatározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosít.

b) Az ajtónak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés (az ajtópánt oldalán 3 db megerősített, kieme­ lés elleni tüske), illetve feszítés ellen védett.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. minimum 4 db megerősített kivitelű forgópánt­ tal van egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 2 mm­en belül van,

2.3. az ajtón a zárnyelvek legalább 30 mm mélyen zárnak, egymástól legalább 300 mm távolság­ ban,

2.4. az ajtószerkezet csak egyszárnyú és tömör (üvegezés nélküli) lehet,

2.5. az ajtólap minimum 15 mm vastag acélból he­ gesztett, vagy

2.6. 2 db 2,5 mm vastag acéllemez, mely körben, illetve az ajtólapon, több helyen egymáshoz hegesztéssel van rögzítve, a két lemez között 60 mm vastag vasbetonnal, vagy ezzel szilárd­ ságban egyenértékű anyaggal van kitöltve.

3. Az ajtó zárását minimum 2 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek és finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak. A zárszerkezet felfúrás ellen védett. A zárszerkezet négy oldalon, legalább hatpon­ tos zárást biztosít, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.

4. Az ajtó tokszerkezete a vasbeton falazat acél­ hálójához hozzáhegesztett kivitellel készült.

II. Értéktároló

A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző (továbbiak­ ban értékmegőrző) kiválasztásakor figyelembe kell venni a tárolandó vagyontárgy (ak) értékét, méretét, illetve éghe­ tőségének veszélyét, valamint az értéktárolónak épületbe/ építménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhetőségét.

Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlásakor kérjük el e tárgyak MABISZ ajánlását, illetve ezek az épü­ letbe/építménybe történő beépítését, valamint esetleges elektronikai védőrendszerbe történő bekapcsolását kizá­ rólag MABISZ ajánlással rendelkező szakemberrel végez­ tessük el, ezen ajánlásról kérjünk tanúsítványt.

Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény minimá­ lis elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrény rögzítésének a MABISZ ajánlás­ ban foglaltaknak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ ajánlással nem rendelkezik, akkor rögzítése révén min. 10 000 N lefeszítő erőnek álljon ellen illetve beton teherhordó főfalhoz, és beton padozathoz kell rögzíteni. A rögzítési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, védett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MA­ BISZ ajánlásban foglaltaknak megfelelően, de legalább az értéktároló nyitható felületén kívül, mind az 5 oldalán 10­10 cm vastag betonágyazatba, az épület belső teher­ hordó főfalába kell beépíteni. Értékmegőrző csak a köt­ vényben megjelölt kockázatviselési helyen, a biztosítási feltételek szerint állandóan lakottnak minősülő ingatlan­ ban kerülhet elhelyezésre.

III. Elektronikai védelem

Az elektronikai védelem megvalósításához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (továbbiakban: MABISZ) ajánlott (továbbiakban: ajánlott) a megvalósítandó véde­ lemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

A rendszer tervezőjének, telepítőjének MABISZ­ ajánlás­ sal kell rendelkeznie, az elkészült védelmi rendszer átvé­ telekor minden esetben kérjük el a beépítői nyilatkozatot. Az elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények

1. A hálózat védelme legalább minden 3 m­nél alacso­ nyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyílászáróra terjedjen ki.

2. Az elektronikai védelem akkor számít megvalósí­ tottnak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alkotóeleme üzemképes.

3. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető megva­ lósítottnak:

– ha az esemény időpontjában a rendszer bekap­ csolt állapotban van,

– minden alkotóeleme üzemképes, és

– állandó készenléti ügyeletre jelzett át.

Az objektum védelmi egységeinek meghatározása

1. Felületvédelem

a) Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílászáró üvegezésének betörése esetén se lehessen megbontani, és 1­2 cm­es mozgást is érzékeljenek.

b) Üvegfelületek védelme

Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jel­ zést kell adniuk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

c) Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelőeszközt, hogy érzékenységi karakte­ risztikája alapján az egész, védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelye­ zése szükséges.

2. Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő érzékelő eszközök bár­ milyen illetéktelen behatolást jelezzenek a központ felé.

Fogalom meghatározások

A) „Ajánlott” elemei a védelemnek (MABISZ­ ajánlás)

A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvalósítá­ sához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlott a megvalósítandó védelemben be­ töltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MABISZ által ajánlott „alkotóelemeket” fogad el Bizto­ sítótársaságunk.

Vásárláskor az áruajánló tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!

A biztosított objektum megfelelő védelmének kialakí­ tásához minden esetben szakember segítségét vegye igénybe, míg az elektronikai védem megvalósítására kizárólag MABISZ­ ajánlással rendelkező szakembert bízzanak meg!

B) Nyílászárók

Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szellőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zár­ ható vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerke­ zetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások, ­jára­ tok lezárószerkezetei).

C) Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül:

a) Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a minimum 6 rotoros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám­ vagy betűjel­kombinációs zár, melynek

II. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás különös feltételei

típusához rendelhető kulcsok, illetve nyitókódok va­ riációs lehetőségeinek száma legalább 10 000.

b) Az egyedi ajánlású lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.

A lakat — bármilyen kivitelű — nem minősül biztonsági zárnak.

D) Megerősített zárszerkezet és zárpajzs

a) A zárszerkezet akkor megerősített, ha a külső (tá­ madási) oldalról felfúrás ellen keményfém (60 HRC keménységű, vagy ezzel egyenértékű anyag) lappal/ lapokkal kívülről nem szerelhető módon, az ajtólap síkján belül védett.

b) A zárpajzs akkor megerősített, ha a külső (támadá­ si) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető fém zár­ pajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger­ és mágneszárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm­re állnak ki, továbbá a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) vé­ delmet nyújt a cilinderzárak (henger­ és mágneszá­ rak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.

E) Megerősített zárnyelvfogadó lemez

A zárnyelvfogadó acéllemez akkor megerősített, ha legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól minimum 200 mm­ re lévő fémdübellel, a beton vagy tégla tartószerkezetbe leg­ alább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.

F) Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók

A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm­re és mini­ mum 20 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszel­ niük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több bizton­ sági zár által működtetett mechanika hozza létre a zárást.

G) Záráspontosság

Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.

H) Ajánlott rács

Ajánlott rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerelhető rács, amely:

a) legfeljebb 100 x 300 mm­es rácskiosztású,

b) legalább 12 mm tömör, gömb­, kör­ acélból készült,

c) az épület, építmény teherhordó épületszerkezeté­ hez legalább 15 cm­es beépítési, rögzítési mélység­ gel (hagyományos, kisméretű tégla­, illetve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,

d) a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához ké­ pest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°­ ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm­ re helyezkedik el,

e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszetében a ráccsal megegyező anyagúak, minimális darab­ számuk függőleges oldalanként kettő, vízszintes

oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy­egy mindkét irányban, vagy

f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai megoldás.

I) Tolózár, retesz

a) csak párban (alul­felül) szerelve elfogadott,

b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az

c) ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerelhe­ tő módon legalább 4 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral rögzített,

d) a retesz nyírómetszete legalább átmérőjű 8 mm­es tömör, gömb­, köracél vagy annak megfelelő me­ chanikai védelmet biztosító tömör négyzetes szel­ vény (laposvas kizárva),

e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legnagyobb távolsága 20 mm,

f) reteszhúzás ellen védett,

g) a retesz legalább 20 mm­re érjen bele a fogadó­ vasalatba, mely, ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhe­ tő módon, legalább 2 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.

J) Reteszhúzás elleni védelem

Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, melyek­ ben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy tolóreteszes szerkezetek mozgó elemeit) bezárt állapotban csavar­ ral rögzítjük.

K) Kiemelés elleni védelem

a) Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótoktól — az ajtópántokról történő — leemeléssel elválasztha­ tatlan (kiemelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szembefordítása),

b) megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése az E. pont­ ban leírtakkal megegyező.

L) Feszítés

Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve an­ nak hajlékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas célszerszámmal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfe­ szíthetővé válik.

M) Falazóköröm

A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szer­ kezeteihez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok ke­ resztmetszeti adatait és egyéb előírásait a H) pontban leírtak tartalmazzák.

Vagyonvédelmi előírások áttekintő táblázata

Épületszerkezetek mechanikai védelme
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?
	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet
A védendő nyílászárók alsó élmagassága
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem	Szükséges­e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?
	Szükséges­e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?
	Szükséges­e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Hány dió­ vagy forgópánt szükséges legalább?
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja­e a zárás pontosságát?
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő­e az alábbi zárak valamelyike: henger­, mágneszár, szám­ és/vagy betűjel­kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?
	Az ajtók zárására megfelelő­e az egyedi minősített lamellás zár?
	Az ajtók zárására megfelelő­e a lakat?
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Szükséges­e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?
	Kiválthatja­e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges­e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?
	Szükséges­e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges­e az üvegezett nyílászárók védelme?
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?
	Szükséges­e biztonsági fólia?
	Alkalmazható­e fa alapanyagú keretszerkezet?
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző­ és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni

Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását is tekintse át!

	II. Védelem	1. Alapfokú védelem	2. Részleges védelem	3. Teljes körű védelem		4. Teljes körű védelem plusz védelem
	12 cm	25 cm	25 cm	38 cm		téglaszerkezet nem megengedett
	legalább 12 cm átmérőjű rönkfából készült faház	30 cm vastag falazóblokk	30 cm vastag falazóblokk	10 cm vastag vasbeton		15 cm vastag vasbeton
	2 m alatt	2 m alatt	3 m alatt	3 m alatt	3 m felett	nincs szinthatár
	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
	nem szükséges	nem szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	3 db szükséges
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	többszárnyú ajtó nem megengedett
	3 db	3 db	3 db	3 db megerősített	3 db megerősített	4 db megerősített
	6 mm	5 mm	3 mm	2 mm	5 mm	2 mm
	nincs rá előírás	20 mm	20 mm	20 mm	20 mm	30 mm
	nincs rá előírás	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm
	nincs rá előírás	nem	nem	nem	nem	nem
	nincs rá előírás	30 mm	30 mm	40 mm	nincs rá előírás	fa anyagú ajtó nem megengedett
	nincs rá előírás	nincs rá előírás	nincs rá előírás	5 mm	nincs rá előírás	alumínium anyagú ajtó nem megengedett
	nincs rá előírás	nincs rá előírás	nincs rá előírás	2 mm	nincs rá előírás	15 mm
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	1 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	1 db szükséges	2 db szükséges
	nem előírt	1 db	2 db	2 db	1 db	2 db
	nem előírt	1 db	2 db	2 db	nem előírt	2 db
	nem előírt	nem előírt	1 db	2 db	nem előírt	2 db
	nem előírt	nem előírt	nem előírt	szükséges	szükséges	szükséges
	nem előírt	igen	1 db	csak biztonsági ajtó lehetséges	nem előírt	csak biztonsági ajtó lehetséges
	nem előírt	1 db	1 db
	nem előírt	1 db	1 db
	nem előírt	nem előírt	1 db
	1 ponton	2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1­1 ponton)	2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1­1 ponton)	mind a négy oldalon, legalább 6 ponton	erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton, egyéb eset­ ben legalább 2 ponton	mind a négy oldalon, legalább 6 pontos zárást biztosít
	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	fa anyagú ajtó nem megengedett
	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	üvegezett nyílászáró nem megengedett
	nincs rá előírás	A1	A2	B1	A1
	nincs rá előírás	szükséges	szükséges	nem megengedett	szükséges
	alkalmazható	alkalmazható	nem alkalmazható	nem alkalmazható	megerősítve
	nem szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	ráccsal nem váltható ki!

Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési összeghatárai

34

Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, a behatolás helyén és időpontjában megvalósult védelem függvényében

Védelmi szintek		Kártérítési határok (e Ft)
		Állandóan lakott épület*		Nem éllandóan lakott épület
Mechanikai védelem	Elektronikai védelem	Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen	Pénz- és értékkészlet az együttes kártérítési határon belül**	Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen
II. védelem	elektronikai védelem nélkül	2 000	100	100
	átjelzős elektronikai védelemmel	5 000	500	200
Alapfokú védelem	elektronikai védelem nélkül	6 000	MABISZ	400
	átjelzős elektronikai védelemmel	12 000	MABISZ	1 000
Részleges védelem	elektronikai védelem nélkül	10 000	MABISZ	1 000
	átjelzős elektronikai védelemmel	20 000	MABISZ	2 000
Teljes körű védelem	elektronikai védelem nélkül	20 000	MABISZ	2 000
	átjelzős elektronikai védelemmel	40 000	MABISZ	4 000
Teljes körű plusz védelem	elektronikai védelem nélkül	40 000	MABISZ	4 000
	átjelzős elektronikai védelemmel	biztosítási összeg	MABISZ	8 000

*Állandóan lakottnak minősül az az épület, ahol egy évben legalább 250 napon keresztül folyik legalább napi egyműszakos (8 órás) tevékenység.

**Pénz­ és értékkészlet esetében a betöréses lopás kockázatra kifizethető kártérítés felső határa nem haladhatja meg – a „Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen” megnevezésű oszlopban, illetve II. védelem esetében az ebben az oszlopban megadott limiteken belül – annak az értéktárolónak a MABISZ minősítési összegét, amelyben a pén­zés értékkészletet tárolják.

II. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás különös feltételei

4. Elektromos berendezések és számítógépek biztosításának feltétele

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte­ lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen biztosítási feltételben meghatározottak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiak­ ban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyon­ tárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázat­ viselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele, a Vállalkozói All Risks különös feltétele valamint a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele elnevezésű biztosítási feltételekben rögzítettek az irányadóak.

1. Biztosítási események

Jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak előre nem látható és hirtelen fel­ lépő sérülése vagy megsemmisülése Vállalkozói All Risks különös feltételei 1. és 2 pont által fedezett események, valamint ha azok oka:

a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság, amennyiben az általuk okozott kár szabad szemmel, segédeszköz nélkül felismerhető,

b) elektromos energia közvetlen hatásai, amelyek földzár­ lat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, ívképződés következtében keletkeztek, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása miatt következtek be,

c) külső események mechanikus hatásai,

d) összeroppanás vagy vákuum egyéb hatásai,

e) bármilyen folyadék vagy nedvesség,

f) vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, föld­ csuszamlás, ismeretlen építmény, üreg beomlása, ide­ gen jármű ütközése, földrengés (a fogalommeghatáro­ zásokat a Tűz­ és elemi károk biztosításának feltétele tartalmazza),

g) tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű lezuhanása (beleértve az oltáskor és mentéskor keletkező károkat), füst és hő kiáramlása (a fogalommeghatározásokat a Tűz­ és elemi károk biztosításának feltétele tartalmazza),

h) betöréses lopás, rablás (a fogalommeghatározásokat a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele tartalmaz­ za), Biztosítási eseménynek minősül továbbá az Elektro­ mos berendezések modulban egyedileg biztosításra fel­ adott hűtő­ vagy fagyasztó berendezésekben tárolt áruk, készletek megromlása, amennyiben a megromlás oka a fent felsorolt biztosítási események 1. Biztosítási esemé­ nyek pont – bármelyikének bekövetkezte.

A kártérítés felső határa káreseményenként és biztosí­ tási időszakonként a károsodott vagyontárgy biztosítási összegén belül a károsodott vagyontárgy biztosítási ösz­ szegének 20%­a, de legfeljebb 500 000 Ft. A biztosítási

védelem nem terjed ki a 10 évnél idősebb berendezé­ sekben tárolt, vagy az egyébként már lejárt szavatosságú árukra, készletekre.

2. Biztosított vagyontárgyak

2.1. A biztosítási védelem a biztosítási szerződés­ ben tételesen felsorolt vagyontárgyakra terjed ki, amíg azok a biztosítási szerződésben kockázat­ viselési helyként megnevezett területen

a) üzemkész állapotban felállítva találhatók, vagy

b) tisztítás, javítás, ellenőrzés vagy egy másik fel­ állítási helyre való áthelyezés miatt vagy egy térítésköteles kár miatt leállítva leszerelés, ösz­ szeszerelés vagy szállítás alatt állnak.

Egy vagyontárgy akkor található üzemkész ál­ lapotban felállítva, ha a próbaüzem befejezése után a normál üzemre készen áll.

2.2. A biztosított vagyontárgyak lehetnek: háztartá­ si, híradástechnikai, irodatechnikai, hírközlési, kommunikációs, hang­ és képtechnikai, orvosi, vizsgáló, mérő­, valamint egyéb elektromos be­ rendezések, elektronikus adatfeldolgozó beren­ dezések (számítógépek) és ezek hálózatai.

2.3. A biztosítási védelem nem terjed ki:

a) üzemi és segédanyagokra (pl.: hűtőanya- gok, kenőanyagok, szűrők stb.),

b) alkatrésznek nem minősülő anyagokra (pl. kép- és hanghordozók stb.),

c) szerszámokra és a gyakori elhasználó- dás miatt sűrűn cserélendő alkatrészek- re (pl. festékpatronok, mintázóhengerek, filmek stb.),

2.4. Csak külön megállapodás alapján biztosít- ható vagyontárgyak

a) külső, belső adathordozókra ill. azokon tárolt adatok, programok, szoftverek

3. A biztosító szolgáltatásának szabályai

A biztosító szolgáltatása az alábbiak szerint történik:

3.1. Egy károsodott vagyontárgy korábbi, üzemké­ pes állapotba való helyreállítása (javítandó kár) esetén a káresemény bekövetkezésekor érvé­ nyes javítási költségek megtérítésével, beleértve a szét­ és összeszerelés, fuvar (kivéve légifuvar), oda­ és visszaszállítás, továbbá az esetleges vám költségeit. A lecserélt régi anyag maradvány­ értéke beszámításra kerül. A javítás során vég­

rehajtott változtatásokkal, teljesítménynöveléssel vagy karbantartással összefüggő többletköltsé­ gek a szerződőt/biztosítottat terhelik.

Ugyancsak a szerződőt/biztosítottat terhelik egy esetleges ideiglenes javítás költségei.

3.2. Egy biztosított vagyontárgy teljes megsemmisü­ lése esetén annak káridőponti avult értéke alap­ ján, beleértve a fuvar (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költségeit. A szerződő/biztosított köteles a még bármilyen módon felhasználható részeket azok becsült értékén fizetésül elfogadni. Teljesen megsemmisültnek tekintendő egy vagyontárgy, ha javításának költségei elérik vagy meghaladják a káridőponti avult értékét.

Egy károsodott vagyontárgy káridőponti avult ér­ téke a vagyontárgy kárnapon érvényes új értéké­ ből lineáris avultatással kerül meghatározásra a vagyontárgy gyártásakor várható átlagos élettar­ tama figyelembevételével. Az avultatás maximális mértéke 80%.

3.3. A javítás során fel nem használt károsodott, il­ letve kicserélt részeket megtekintés céljából a szerződő/biztosítottnak a biztosító rendelkezé­ sére kell bocsátania.

3.4. Ha egy tétel alatt több, összetartozó berendezés van biztosítva, és ezek közül csak egyesek sem­ misülnek meg, a biztosító a káreseményeket úgy kezeli, mintha a teljesen megsemmisült beren­ dezések külön tételekként lettek volna biztosítva.

3.5. Összetartozó vagyontárgyaknál a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökke­ nést, amelyet az épen maradt vagyontárgyak a többi megsérülése vagy megsemmisülése miatt elszenvednek.

4. Kizárások

A biztosítási védelem – a Vállalkozói vagyonbiztosí- tások általános feltétele, Vállalkozói All Risks külö- nös feltételei, a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele vonatkozó pontjaiban, valamint a különbö- ző fejezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően

– tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) tartós vegyi, hő-, mechanikus, elektromos, elekt- romágneses vagy időjárási hatások következmé- nyei, valamint akár indokolt, akár idő előtti el- használódási, elöregedési, továbbá anyagfáradási jelenségek, korrózió, rozsda, vízkő vagy egyéb le- rakódás hatásának tudhatók be,

b) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, ame- lyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

c) a kockázatviselési helyen kívül való szállítások során keletkeztek,

d) valamely kár után a végleges helyreállítás befeje- zése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek

biztosítása előtt való üzembe helyezés miatt kö- vetkeztek be,

e) a berendezések avultságával, azok karbantartá- sának elmulasztásával vagy a létesítési, telepíté- si és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek,

f) a kezelési utasítás szándékos megszegése miatt keletkeztek,

g) anyag- és gyártási hiba miatt keletkeztek,

h) más módon megtérülnek a szerződő/biztosított részére (garancia, jótállás, kártérítés, más szer- ződés stb.),

i) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, ame- lyek csak esztétikai hibát jelentenek (pl. lakk-, zo- mánc- és horzsoláskárok).

5. Önrészesedés

Az elektromos és elektronikus berendezések biz- tosításának levonásos önrészesedése a kárösszeg 10%-a, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

6. Egyéb rendelkezések betöréses lopás, rablás biztosítási esemény bekövetkezése esetén

6.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztat­ ni szükséges.

6.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a ke­ letkezett kár nagyságát, sem a tulajdonviszonyo­ kat nem bizonyítja.

6.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a bizto­ sító a biztosítási esemény bejelentését követően vizsgálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően alakul a Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési ösz­ szeghatárai elnevezésű táblázatban foglalt ösz­ szeghatárokig.

6.4. Jelen biztosítás részét képezi a Vállalkozói va­ gyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai és Vál­ lalkozói vagyonbiztosítások kártérítési összegha­ tárai című mellékletek.

II. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás különös feltételei

5. Üvegbiztosítás feltétele

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte­ lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a ká­ rokat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási ese­ mények a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselé­ si időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében rögzítettek az irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben a Vállalkozói All Risks különös fel­ tétele szerinti Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítással, il­ letve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya­ korisága szerinti első díjának vagy díjelőlegnek a biztosí­ tó számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító koc­ kázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a koc­ kázatviselés helyén lévő üvegekben törés vagy repedés következtében álltak elő. Tételes, üvegértékre kötött üvegbiztosítás esetében csak az ajánlatban megnevezett üvegtípus biztosított. Az első kockázatra szóló üvegbizto­ sítás esetében valamennyi, a 2.1. és 2.2. pontban megne­ vezett üvegtípusok és költségek biztosítottak.

2. Biztosítható vagyontárgyak

2.1. Az üvegbiztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában vagy bérleményében lévő épüle­ tek/ építmények

a) nem hőszigetelő sík,­ katedrál,­ vagy drótüve­ gezésre,

b) hőszigetelő síküvegezésére (thermopan, hungaropan stb.),

c) üvegek fóliázására,

d) épületszerkezeti üvegekre, üveg építőele­ mekre (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üve­ gezések, tükörfalak, portálüvegezések, üveg mellvédek, verandák, üvegtéglák, üveg tető­ cserepek),

e) műanyagból vagy üvegkerámiából készített fényáteresztő felületekre (pl. ablakok, lapok, fénykupolák stb.),

f) biztonsági üvegezésekre,

g) egyéb speciális üvegezésekre,

h) ón­, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvegezé­ se, illetve üvegfestményekre,

i) napkollektorok, előtetők, felülvilágítók üvege­ zéseire,

j) bútorok üvegezésére (vitrin, üvegpolc, hűtő­ pult, stb.),

k) tükrökre (pl. tükörcsempe, bútortükrök, fali tükrök stb.),

l) üvegkerámia főzőlapokra,

m) képek üvegezéseire,

n) akváriumok és terráriumok üvegezésére,

o) cég­ és reklámtáblák üvegezésére.

2.2. Külön megállapodás alapján kiterjed a biztosítási fedezet az üvegpótláshoz szükséges állványza­ tok és/vagy daruk költségeire is.

2.3. Nem biztosíthatók, illetve a bennük kelet- kezett károk nem biztosítottak:

a) az önálló üvegtetők, üvegházak, meleg- ágyak,

b) fényforrások, csillárok, üveg dísztár- gyak,

c) az építés, felújítás alatti épületek/épít- mények üvegezése.

3. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg kétféleképpen határozható meg.

3.1. Tételes, üvegértékre kötött biztosítás esetén

A biztosítási összeg a biztosítandó üvegfelüle­ tenként, fajtánként tételesen felsorolt üvegezés értéke.

3.2. Első kockázatra szóló (térítési felső határértéken történő) biztosítás esetén

A biztosítási összeg a biztosított által a térítés fel­ ső határaként megjelölt limitösszeg, a biztosítan­ dó üvegfelületek és típusok tételes felsorolása nélkül, amely a biztosítási díj alapja, és egyben a kártérítés felső határa biztosítási időszakonként. Ebben az esetben a limitösszeg erejéig biztosí­ tottak a jelen feltétel 2.1. 2.2. és 5.1. pontjában megnevezett vagyontárgyak illetve költségek.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatása a számlával igazolt és indokolt üvegezési kár önrészesedéssel csökkentett összege, amely nem haladhatja meg a biztosított által meghatáro­ zott és szerződésben rögzített felső határértéket.

5. Biztosított költségek

5.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az alább felsorolt indokolt, célszerű költségeket, ha a biztosított kárral közvetlen okozati össze­

függésben állnak, azoknak elkerülhetetlen kö­ vetkezményei is a biztosítottat terhelik:

a) Üvegtáblák szállítási, szerelési költségei, kivé­ ve állványzatok és daruk költségeit.

b) Törmelékeltakarítási költségek, a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyre szállítási, leraká­ si és megsemmisítési költségei, valamint a kockázatviselési hely megtisztítási és egy­ szeri takarítási költségei, összesen a 4. pont szerinti szolgáltatás összegének 20%­áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetethető kárösszegig.

c) Biztosított üvegek helyreállítása vagy újra­ beszerzése miatt más vagyontárgy indokolt mozgatása, megváltoztatása vagy védelme érdekében felmerült költségei, összesen a 4. pont szerinti szolgáltatás összegének 15%­ áig, de legfeljebb az adott üvegtörés kárese­ ményre kifizetethető kárösszegig.

d) a kárenyhítés költségeit, kivéve a kárenyhítés folyamán keletkezett egészségkárosodások miatt fellépő költségeket.

5.2. Kizárólag külön megállapodás alapján biztosítot­ tak az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és daruk költségei.

5.3. Nem biztosítottak az eredetitől eltérő kivi- telezés miatti többletköltségek.

6. Nem téríti meg a biztosító üvegkárként a kárt, ha az

– az üveg felületén vagy díszítésében karco- lással, kipattogzással (kagylótöréssel) kelet- kezett,

– az üveg keretében, foglalatában keletkezett.

7. Önrészesedés

Az üvegbiztosítás levonásos önrészesedése 1 000 Ft káreseményként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

II. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás különös feltételei

6. Küldöttrablás biztosítás feltétele

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötele­ zettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése elle­ nében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idő­ szakban a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül oko- zott károkra nyújt fedezetet, a következményi káro- kat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében rögzítettek az irányadóak.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya­ korisága szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek a bizto­ sító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosí­ tás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

Küldöttrablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a jelen feltétel szerinti rablás közvetlenül a biztosított pénztári küldötte (i) ellen irányult a pénzszállítás útvonalán és idejében.

A küldöttrablás biztosításnál a biztosító kockázatviselése a szerződés hatályán belül a küldemény küldött részére történő átadásával kezdődik, és a célállomáson történő átvétellel végződik. A küldött lehet maga a biztosított vagy a biztosított alkalmazottja, illetve megbízottja.

Jelen feltétel szerint rablásbiztosítási eseménynek minő­ sül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltu­ lajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt en­ nek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege­ tést alkalmazott.

2. Biztosítható vagyontárgyak

2.1. A biztosítás kiterjed a biztosított utasítása alapján meghatározott rendeltetési helyre, továbbítási útvonalra és időre szállított, biztosítási szerződésben alkalmanként és évente maximált összegű készpénzre a pénztári kül­ döttek sérelmére elkövetett rablás kockázatra

2.2. A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási ösz­ szegen belül, biztosítási eseményenként a küldöttrab­ lás káreseményre kifizetett kárösszegig, de maximum a

veszélynemre feladott biztosítási összeg 10%­áig terjedő összegű, a küldöttrablás biztosítási esemény megvalósí­ tása miatt elkövetett,

– a küldött ruházatában okozott károkra,

– a pénzszállító táskában keletkező károkra.

3. Pénzszállítási előírások

a, 500 000 Ft biztosítási összegig: egy fő, tetszőleges mó­ don

b, 500 000 Ft és 2 000 000 Ft közötti biztosítási összeg esetén: kettő fő, riasztó jelzést adó, vagy a pénzt értékte­ lenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával

A pénzszállítás során a fenti előírások be nem tartásából eredő károk nem minősülnek biztosítási eseménynek.

4. Kizárások

Xxxxx feltétel szerint a biztosító nem téríti meg a kárt, ha: a pénz szállításához, illetve a szállítóesz- köz kíséretéhez őrként vagy kísérőként nem alkal- mas személyeket (fiatalkorúakat, korlátoltan cse- lekvőképes személyeket) alkalmaztak.

5. Önrészesedés

A Küldöttrablás biztosításnak levonásos önrésze- sedése 10 000 Ft káronként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

6. Egyéb rendelkezések

A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrha­ tóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről má­ solatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

7. Üzemszünet biztosítás feltétele

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte­ lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított folyamatos üzemmenetben, a kockázatvise­ lési időszakban, a kockázatviselés helyén keletkeznek.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében rögzítettek az irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő a Vállalkozói All Risks Vagyon­ biztosítás különös feltétele szerinti Vállalkozói All Risks Va­ gyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya­ korisága szerinti első díjának vagy díjelőlegnek a biztosí­ tó számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító koc­ kázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított a Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének teljes vagy részleges kényszerű szüneteltetése, ha annak oka a Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítás különös feltételei

1. és 2. pont által fedezett események bekövetkezéséből eredő üzemszüneti káresemény.

A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szol­ gáltatási kötelezettsége csak abban az esetben követke­ zik be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett vagyoni kárt a vagyonbiztosítás alapján megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül, majd tevékenységét a helyreállítási munkák után folytatja.

2. Biztosított üzemszüneti veszteségek

A felek megállapodnak abban, hogy a biztosító üzemszü­ neti biztosítási esemény bekövetkezése esetén az üzem­ szüneti veszteségeken belül az alábbiakban meghatáro­ zott elmaradt üzemi nyereséget és a folyamatos üzemi költségeket téríti meg, a kizárások, korlátozások figyelem­ bevételével a biztosítottnak.

Elmaradt üzemi nyereség: mindaz a nyereség, amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna.

Folyamatos üzemi költségek: azok a szükséges, indokolt ráfordítások (pl. munkabérek, illetmények, bérleti díjak,

közüzemi költségek stb.), amelyekre a számviteli törvény költségelszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását a káresetet megelőző állapot­ nak megfelelő keretek között mihamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles. A fenti üzemszüneti veszteségek közül a biztosí­ tott csak azok megfizetését követelheti, amelyek a biztosí­ tási szerződésben biztosítási összeggel megjelöltek.

Jelen feltétel szerint szerződésben nem minősül üzemszüneti veszteségnek

a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkívüli adó és illeték,

b) forgalomtól függő biztosítási, feltalálói, licence-, lízing-, tartósbérleti díjak,

c) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzemanyagok megvételére való kiadások, ha azok nem az üzemfenntartást szolgálják,

d) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nin- csenek összefüggésben az üzemszünettel, pl. a tőkebefektetés, a spekulációs és az ingatlanügy- letek.

3. Fedezeti tartam

A biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási köte­ lezettsége az üzemszüneti biztosítási esemény bekövet­ kezésének időpontjában kezdődik, és a biztosítási szerző­ désben megjelölt fedezeti tartamig tart.

Amennyiben a fedezeti tartam 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, az éves szinten megadott üzemszüneti vesz­ teségek biztosítási összegének a fedezeti tartamra eső arányos része képezi az egyes üzemszüneti veszteségek kártérítési limitjét.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem – a kár­ eset bekövetkezését megelőző állapotának megfelelő

– újraindításának időpontjában, de legkésőbb a fedezeti tartam lejáratakor szűnik meg.

4. Könyvvezetési kötelezettség

A biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályza­ tokban számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötele­ zettségének eleget tenni. A folyó évre, valamint az előző három évre vonatkozó üzleti könyveket és az azokban tör­ tént bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve biz­ tonságos helyen köteles megőrizni. A fentiek megsértése esetén a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsé­ ge alól, kivéve, ha a biztosított kötelességszegése sem a káreset megállapítását, sem a biztosító szolgáltatásának megállapítását és mértékét nem befolyásolta.

II. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás különös feltételei

5. Kizárások

A biztosítási védelem – a Vállalkozói vagyonbiztosí- tások általános feltételében valamint a különböző fejezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – te- kintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki a kö- vetkező károkra:

a) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti fel- jegyzések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okiratok, számlák és hasonlók megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása vagy megrongálódá- sa,

b) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok és egyéb adathordozók megsemmisülése, elveszté- se, eltulajdonítása vagy megrongálódása,

c) a normál üzemi körülményektől való szándékos

– tesztelés, szándékos túlterhelés illetve egyéb kísérletek miatti – eltérés.

A biztosító nem téríti meg az olyan – biztosítási események miatti – üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemszünet egyéb okból való tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl. átalakítás, felújítás, karbantartás). A biztosító ebben az eset- ben is kártérítést nyújt arra a tartamra eső üzem- szüneti veszteségekre, amellyel – az egyébként szükséges üzemszünet – a biztosítási esemény be- következése miatt meghosszabbodott.

A biztosító nem téríti meg a megnövekedett olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemszü- neti tartam meghosszabbodása folytán keletkeztek a következő okok miatt:

a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett események vagy tartós körülmények következté- ben,

b) az üzem bővítése vagy olyan újítások miatt, ame- lyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni helyreállítás során vezettek be,

c) hatósági újraépítési vagy üzemeltetési korlátozá- sok miatt,

d) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása, tu- lajdoni, birtoklási, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása vagy egyéb hasonló események miatt,

e) mert a biztosított a megsérült, megsemmisült vagyontárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem időben gondoskodik, vagy ehhez nem áll elegen- dő tőke rendelkezésére,

f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetarto- zó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzem- ben nem használhatók fel,

g) a romlandó, illetve szezonális sajátosságokkal rendelkező áru- és raktárkészletben keletkezett károk,

h) a biztosított üzemszünete következtében vala- mely szerződéses partnerénél keletkezett több- letköltségek vagy termeléskiesési károk.

6. Önrészesedés

Az üzemszüneti biztosítás önrészesedése 3 nap, de minimum 100 000 Ft. Nem fedezi a biztosítás azo- kat az üzemszüneti veszteségeket, amelyek a szer- ződésben rögzített önrészesedési időszakra esnek (munkanapokban számolva).

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

7. Záró rendelkezés

Egyéb, a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben a SIGNAL Biztosító Zrt. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános fel­ tételében, Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítás különös feltételeiben rögzítettek az irányadók.

Kár esetén a biztosított köteles minden, a kárral kapcsola­ tos számlát, bizonylatot, jegyzőkönyvet, stb. megőrizni és a biztosító számára a kárrendezés lefolytatására átadni.

8. Szállítmánybiztosítás feltétele

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötele­ zettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése elle­ nében, a jelen feltételben meghatározottak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított vagyontárgyak­ ban (a biztosított saját tulajdonú vagy bérelt, illetve általa bizományba vagy javításra átvett készleteiben), a saját tu­ lajdonú gépjárművel (bérelt, lízingelt, illetve alkalmazottak tulajdonában lévő gépjárművel) való rendszeres szállítási tevékenysége során a továbbiakban felsorolt biztosítási események a kockázatviselési időszakban okoznak. A biz- tosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi ká- rokat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Kiterjed fedezetünk továbbá a szállított, alapfedezetben biztosított gépekre és berendezésekre is, de legfeljebb a szállítóeszközönkénti biztosítási összeg 25 %­áig.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a biztosítási szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele, Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítás különös feltételei valamint a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele elnevezésű biztosítási feltételekben rögzítettek az irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Vállalkozói All Risks vagyon­ biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya­ korisága szerinti első díjának a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kez­ dődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselé­ sének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése

– az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően

– akkor is, ha a biztosított Vállalkozói All Risks vagyonbiz­ tosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

1.1. Alapfedezet

A biztosító a szállítási tevékenység során – a kockázatviselés időtartama alatt – az előre nem látható és hirtelen bekövetkező sérülések vagy megsemmisülés okozta azon károkat téríti meg, amelyek a következők miatt keletkeztek:

a) tűz, villámcsapás, robbanás,

b) elemi csapások; vihar, jégverés, felhőszaka­ dás, földcsuszamlás, föld­ és kőomlás,

c) a szállítóeszközt ért baleset,

d) hidak vagy más építmények beomlása,

1.2. Kibővített fedezet

Kibővített fedezet kizárólag az alapfedezet mel­ lé választható. A kibővített fedezet keretében az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk biztosítottak:

a) a szállítmány be­ és kirakodása, illetve a szál­ lítóeszközön való elhelyezése közben keletke­ zett sérülés, törés,

b) ablás, a lezárt gépjárműből való lopás, vala­ mint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt való eltulajdonítása.

2. Biztosítható vagyontárgyak

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben meghatározott olyan vagyontárgyakra terjed ki, amelyek a gépek, berendezések és készletek, áruk – Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele 7.1. b) és c) pont­ jai – vagyoncsoportba tartoznak, valamint a fuvarozásból jogszabály alapján nincsenek kizárva, és nem sorolhatók a következő termékcsoportok valamelyikébe:

a) fokozottan tűz­ és robbanásveszélyes anyagok,

b) öngyulladásra hajlamos anyagok,

c) tartálykocsiban szállított áruk,

d) műértékkel bíró vagyontárgyak,

e) hangszerek,

f) dohányáruk,

g) szőrmeáru,

h) fegyverek.

3. Biztosítási összeg

3.1. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a megnevezett szállítóesz­ közön a biztosítási időszakon belül előforduló maximális szállítmányérték. Több jármű esetén az egyes csúcsértékek összege képezi a szer­ ződés szerinti teljes biztosítási összeget. A szál­ lítmányérték a szállítmány számla szerinti értéké­ nek és a szállítás során felmerülő költségeknek az összege.

Számla hiányában a biztosítási összeget a szállí­ tott készletek beszerzési/újraelőállítási értékének figyelembevételével kell meghatározni. (Vállal­ kozói vagyonbiztosítások általános feltétele 8.3. pontja).

3.2. Nyilvántartási kötelezettség

A szerződőnek/biztosítottnak minden egyes szállítmányt a biztosított gépjárműhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító­ vagy fuvarlevél­ tömbbe be kell vezetni az alábbi adatok feltünte­ tésével: dátum, áru megnevezése, darabszám, illetve tömeg, az áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító kérésére a teljes szál­ lító­, illetve fuvarlevéltömb bemutatandó.

3.3. Kártérítési limit

A biztosító a fuvareszközönként kifizethető kárté­ rítési kötelezettségét a teljes biztosítási időszak (egy év) alatt 5 millió Ft összegben korlátozza.

4. A kockázatviselés időbeni és területi hatálya

4.1. A jelen feltétel szerint biztosított szállítási tevé­ kenységre a biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor az árut a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a járműbe berakják, tart a szállítás rendes ideje alatt, és abban az időpontban végződik, amikor a rendel­ tetési helyen, az árunak a járműből való haladék­ talan kirakodása befejeződik.

4.2. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a gépjármű nem a szállítással közvetlenül össze­ függő tevékenység végzése céljából őrizetlenül marad. Az őrizetlen gépjárműben való tárolás e feltételek alapján raktározásnak minősül, így ide­ je alatt a biztosítási védelem szünetel.

4.3. A kockázatviselés területi hatálya Magyarország­ ra terjed ki. A felek ettől eltérően, külön díj ellené­ ben megállapodhatnak a területi hatály kiterjesz­ tésében.

5. A biztosító szolgáltatásának szabályai

5.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a következő költségeket téríti meg:

a) Azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosí­ tott/ szerződő a szállítmány mentése, az azt közvetlenül fenyegető kár elhárítása és a kár enyhítése érdekében indokoltnak tartott. A ráfordítások és a kártérítés együttes összege nem haladhatja meg a szállítmányra megálla­ pított biztosítási összeget, kivéve, ha a ráfor­ dítások a biztosító utasítására történtek.

b) A kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a biztosító köteles megtéríteni.

c) A javítással, pótlással kapcsolatban szüksé­ gessé vált igazolt többlet fuvarozási költsége­ ket, amennyiben – előzetes bejelentés alapján

– ezen költségek indokoltságát a biztosító el­ ismeri.

5.2. A kárigény érvényesítéséhez az alábbiakban fel­ sorolt okmányok bemutatása szükséges:

a) a szállított árura vonatkozó eredeti szállítóle­ vél, és eredeti áruszámla vagy a szállítást ta­ núsító egyéb eredeti okmányok,

b) az elszenvedett kár miatti veszteség összegé­ nek igazolására szemlejegyzőkönyv, szakértői jelentések, a tényleges kár összegét tételes részletezésben feltüntető kárszámlák, a kárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák, amennyiben a kárfelmérést – a biztosító hoz­ zájárulásával – harmadik személy végezte,

c) a jelen feltétel 1.2. pontja szerint bekövetke­ zett károk esetén a rendőrhatósági feljelentés, jegyzőkönyv stb. másolatát kérheti a biztosító.

5.3. A lezárt gépjárműből való lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt való eltulajdonítása biztosítási ese- mények 1.2. b) pont bekövetkezése miatti szállítmánykárokat csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha

a) a szállító gépjármű szilárd tetővel, fel- építménnyel rendelkezett,

b) a gépjárművet lezárt állapotban parkol- ták le,

c) a gépjármű rendelkezett MABISZ által ajánlott, működőképes riasztó és/vagy in- dításgátló berendezéssel, amelyet a jármű leállítása után aktív állapotba helyeztek,

d) a biztosított szállítmányt a gépjármű utas- vagy rakterében, kívülről nem lát- ható módon tárolták.

6. Önrészesedés

A szállítmányok biztosításának levonásos önrésze- sedése:

a) az „Alapfedezet” (jelen feltétel 1.1. bekezdése) esetén 10%, de minimum 50 000 Ft káresemé- nyenként,

b) a „Kibővített fedezet” (jelen feltétel 1.2. bekezdé- se) esetén 10%, de minimum 100 000 Ft kárese- ményenként.

7. Kizárások

A biztosítási védelem nem terjed ki azokra a károk- ra, amelyek:

7.1. azért keletkeztek, mert a szállítmány fuva- rozására alkalmatlan volt a szállítóeszköz, vagy túlterhelték,

7.2. a szállítmány penészesedése, erjedése, belső romlása, illetve amelyeket rovarok, azok lárvái és rágcsálók okoztak, kivéve, ha az ilyen kár valamely a jelen feltétel 1.1. pontja szerinti biztosítási esemény követ- kezménye,

7.3. öngyulladás, tűz vagy robbanás következté- ben keletkeztek amiatt, hogy a szállítmány

– a biztosítható vagyontárgyakon kívül – ön- gyulladás-, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagokat is tartalmazott,

7.4. a szállítmány sajátos természete miatt ke- letkeztek (különösen: kiszáradás, apadás, súlyveszteség), kivéve, ha az ilyen kár vala- mely, a jelen feltétel 1.1. pontja szerinti biz- tosítási esemény következménye,

7.5. a szükséges csomagolás hiányossága mi- att keletkeztek, ideértve a sértetlen külső burkolaton, csomagoláson belüli tartalom- hiányt is.

III. Felelősségbiztosítások általános feltétele

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó biztosítások feltételei és a záradékok más­ ként nem rendelkeznek – a biztosító felelősségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

Jelen feltételben nem rögzített kérdésekben a biztosítási szerződésben, és annak mellékleteiben a Vállalkozói va­ gyonbiztosítások általános feltétele illetőleg a Ptk. rendel­ kezései az irányadóak.

Jelen feltétel a biztosítókról és biztosítási tevékenység­ ről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény alapján ügyféltájé­ koztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen fel­ tételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak. A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott kizárá- sok, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltét- elei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződé- ses gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

A felelősségbiztosítások létrejöttének feltétele, hogy a szerződő/biztosított rendelkezzen érvényben lévő vagyon­ biztosítási szerződéssel, illetőleg azt egyidejűleg meg­ kösse.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás díj­ fizetésének gyakorisága szerinti első díjnak, illetve díjelő­ legnek a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint a vagyonbiztosítás kockázatviselésének kezdete. A bizto­ sító és a Szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban is megállapodhatnak. A Szerződő rendel­ kezésére a kockázatviselés kezdetétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre a biztosítási díj megfizetésére. Amennyiben a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül nem érkezik meg Biztosítóhoz, ak­ kor a biztosítási szerződés megszűnik a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges hatállyal. Megszűnik a bizto­ sító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a szerződő/ biztosított vagyonbiztosítása megszűnik.

1. Biztosítási esemény

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a biztosító biz­ tosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein fel­ tűntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mértékig azokért a személyi sérüléses, valamint tárgyrongálási károk megtérítése, valamint a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint helytállni tartozik.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövet­ kező, előre nem látható esemény.

Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülé­ se, egészségromlása.

Tárgyrongálás: vagyontárgy megsemmisülése, sérülése vagy használhatatlanná válása.

1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek mi­ nősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több bizto­ sítási esemény a biztosított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered és azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban kö­ vetkezett be.

2. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

2.1. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett károkra terjed ki.

2.2. A biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek Magyarország területén következtek be. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapod­ hatnak a területi hatály kiterjesztésében.

3. A biztosítási összeg, limit

3.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

3.2. A biztosító a kárt legfeljebb a biztosítási szerződésben rögzített mértékig téríti meg.

A felelősségbiztosítási védelem kiterjed a biztosítási összeg erejéig a felelősség kér- désének vizsgálatára és az alapos kártérítési követelések kielégítésére. A biztosítási véde- lem kiterjed a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig a Biztosított bizto- sítási eseménnyel összefüggésben, polgári jogi igény érvényesítésével összefüggésében keletkezett jogi képviseletének költségeire, az esetleges perköltségre, valamint az ala- pos kártérítési követelésekből eredő kamat- követelésekre, kivéve azokat, amelyek bün- tetőeljárás alapján indult közvetítői eljárással összefüggésben keletkeztek.

Nem terjed ki a biztosítási védelem a ka- matfizetésből eredő, a jogi képviseletből származó költségekre, illetve a felmerülő perköltségre, amelyek abból származnak, hogy a Biztosított a vele szemben támasz- tott kártérítési igények miatti felelősségét vagy helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, vagy a magatartásával, illetve mulasztásá- val a kárrendezési vagy egyéb eljárást nyil- vánvalóan megalapozatlanul elhúzza.

III. Felelősségbiztosítások általános feltétele

3.3. A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a biztosítási díjtételek megvál­ toztatását is kezdeményezheti.

4. A biztosító szolgáltatásának szabályai

4.1. A biztosító a károkat és sérelemdíjat együttesen eseményenként és biztosítási időszakonként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig térí­ ti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben.

4.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási időszak biztosítási összegét csökkentik. Ameny­ nyiben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

4.3. A biztosítás kimerülése esetén, de újabb kár be­ következése előtt a felek közös megegyezéssel megállapodhatnak a biztosítási összeg újrafel­ töltésében, ennek hiányában a biztosító kocká­ zatviselése az adott biztosítási időszak hátralévő részére megszűnik.

4.4. A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezet­ tek eredményre, kivéve a kárenyhítés során be­ következett személyi sérülést.

4.5. A biztosító a kárrendezési eljárás során megál­ lapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult kártérítési igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követe­ lését ő egyenlítette ki.

Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét a Biztosító a korrigált 2004. évi ha­ landósági tábla alapján, 0%­os technikai ka­ mattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a Biztosító, mind a Károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és ösz­ szegét a Biztosító és a Károsult is elfogadja. Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltás­ hoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a Biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paraméterei­ nek, illetve a Károsult egészségi állapotának fi­ gyelembe vételével állapítja meg.

5. A biztosítással nem fedezett károk

5.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem ter- jed ki arra a kárra

a) amelyet a szerződő és a biztosított egy- másnak okozott,

b) amelyet a közeli hozzátartozók egymás- nak okoztak

c) amelyet a biztosított maga szenved el,

d) ahol a biztosító biztosítási eseményen- kénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önré- szesedés értékét

e) amely büntető jellegű többletköltségként (pl. büntetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szünetel- tetéséből származó gazdasági hátrány- ként jelentkezik (pl. termeléskiesés, el- maradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, késedelmes teljesítés kö- vetkezményei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),

f) valamint nem téríti meg a biztosító a nem személysérüléses kárral összefüggő sé- relemdíjat, így különösen, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsértésével, valamint az előszereteti érték kárpótlásával összefüggésben ke- letkeztek.

5.2. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely:

a) a természetes és mesterséges környe- zet szennyezéséből ered (kivéve az Álta- lános felelősségbiztosítás feltétele 1.3. pont szerinti károk),

b) a biztosítási eseményekkel nem közvet- len összefüggésben következett be, az elmaradt hasznot, a következményi káro- kat, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesést,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleá- ris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból erednek,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulla- dék) előállításával, tárolásával, kezelésé- vel kapcsolatos,

e) a jogszabály alapján megtérül, illetve más biztosítással már fedezett,

f) mágneses vagy elektromágneses mező által okozott,

g) a biztosított jogszabályban írt felelős- ségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytál- lási kötelezettségén alapul,

h) az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetlenül a Human T- Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III), Lymphadenopathy Associated Vims (LAV), vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban merültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Syndrome- mal (AIDS), vagy hasonló természetű szindrómával vagy a mindenkori elne- vezéstől független hasonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon ro- konságban áll,

i) azbesztózisból vagy bármilyen hasonló betegségből ered, és amely betegség az azbeszt, azbeszttermékek és/vagy az-

beszttartalmú termékek jelenléte, keze- lése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy alkalmazása során keletkezik,

j) közvetlenül vagy közvetve a Spongiformen Encephalopathien csoport megbetege- dései vagy szindrómái, vagy azok mutá- ciói vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek következménye- képpen lépnek fel, ilyen például a Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encephalo45 pathy (TME, Chronic Wasting-betegség (CWD), Xxxxxxxxxx–Xxxxx-xxxxxxxxx (CJD), Xxxxxxxxx–Straussler–Scheinker- szindróma (GSS), Xxxx, Fatal Familiar Insomnia (FFI)

k) állatról állatra, vagy állatról emberre ter- jedő kórokozók vagy paraziták okozta betegségekre visszavezethető károkra

5.3. Nem téríti meg a biztosító továbbá

Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezési oka köz- vetlenül vagy közvetve összefüggésbe hoz- ható a következő eseményekkel:

a) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háború jellegű cselekmény (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

b) belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk,

c) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosí- tás,

d) hadijog, rendkívüli állapot,

e) terrorizmus bármilyen formájával össze- függésben keletkezett károkat az alábbi- akban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon károk és sérelemdíj, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatá- rozott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel vagy annak el- követése során közveszély okozásával, vagy e cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közreha- tott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erő- szakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészíté- sével valósult-e meg –, vagy amelyet ön- állóan vagy egy bizonyos szervezet, vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kap- csolódva hajt végre egy ember, vagy embe-

rek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfé- lemlítse, vagy befolyásolja vagy

– a gazdasági életet részben vagy egész- ben befolyásolja, vagy amelyek módja és körülményei arra engednek következtet- ni, hogy azokat politikai, szociális, vallá- si, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek to- vábbá azon károk és sérelemdíj, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista tá- madások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze

5.4. Nem téríti meg továbbá a Biztosító a szán- dékosan vagy súlyosan gondatlanul oko- zott károkat,illetve személyiségi jogsértés- ből eredő sérelemdíj igényt.

Jelen szerződés szerint súlyosan gondat- lan károkozásnak minősül különösen, ha a szerződő vagy a biztosított

– hatósági engedélyhez kötött tevékeny- séget engedély nélkül végzett,

– tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

– a kárt súlyosan ittas állapotban, vagy bó- dulatot keltő vagy hallucinogén szerek, kábítószer fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggés- ben okozta,

– a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési elő- írások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsérté- sével okozta,

– a kárt a szakmai előírások súlyos meg- szegésével okozta.

6. A felek együttműködése

6.1. A szerződő/biztosított kötelezettsége

6.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köte­ les a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyek­ re a biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

III. Felelősségbiztosítások általános feltétele

A szerződő/biztosított köteles – a biztosító ké­ résére – a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biz­ tosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

6.1.2. Változás bejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmé­ nyek változását a szerződő és a biztosított ha­ ladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg válto­ zott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

A szerződő/biztosított közlési, illetőleg vál- tozás bejelentési kötelezettségének meg- sértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biz- tosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- kezésében.

6.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosí­ tónak bejelenteni. Telefonon való bejelentés ese­ tén a biztosító kérheti a bejelentés írásos meg­ erősítését is. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okira­ tot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg megálla­ pításának elbírálásához szükségesek.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének idő­ pontját, leírását,

– a károsult személyét és a keletkezett kártéríté­ si igényt,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos bünte­ tő­, illetve polgári peres eljárásról való tájé­ koztatást,

– biztosító által kért egyéb – a kárrendezés le­ folytatásához szükséges – iratokat, dokumen­ tumokat,

– a biztosított vagy ügyintézőjének nevét és te­ lefonszámát,

– valamint valamennyi egyéb lényeges informá­ ciót.

Amennyiben a káresemény jellege igényli, az illeté­ kes hatóságokat, szerveket (munkaügyi felügyelő­ ség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.

6.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden, tőle el­ várható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírá­ sokat mindenkor és maradéktalanul betartani.

6.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor kö­ teles a kárt az adott helyzetben elvárható módon telhetően enyhíteni.

A biztosított a biztosítási esemény helyszínét a káresemény bekövetkezését, vagy annak a tudo­ másszerzésétől követő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kárszemle megkezdéséig csak a kár­ enyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.

A biztosító javaslatot tehet a kár enyhítésé- re. Amennyiben a biztosított ettől a megol- dástól eltér, a többletköltségeket a biztosí- tó nem téríti.

6.2. A biztosító kötelezettségei

6.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A felelősséget elismerő nyi­ latkozat önmagában nem kötelezi a biztosítót kártérítési összeg megfizetésére, a biztosító a biztosított felelősségét minden esetben vizsgál­ ja. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

6.2.2. A kártérítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

6.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény tör­ tént, de a kártérítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

Ha a biztosított a vele szemben támasztott kár­ térítési igények miatti felelősségét vagy összeg­ szerű helytállási kötelezettsége mértékét nyil­ vánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

7. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga

7.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változásbejelentési kötelezettségének meg- sértése esetén a biztosító kártérítési köte-

lezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosí- tott bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- ződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezé- sében.

7.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírásokat, utasításokat nem tar­ totta be, és a károk ezzel összefüggésben kelet­ keztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

7.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a bizto- sítónak a biztosítási esemény bekövetkezé- sét a 6.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szük- séges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvi- lágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körül- ményei ez által kideríthetetlenné válnak.

A biztosítót az általa megtérített kár mér- tékéig megtérítési igény illeti meg a kár- okozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzá- tartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

7.4. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

A károsult kártérítési igényének a biztosított ál­ tal történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondosko­ dott vagy ezekről lemondott.

IV. Felelősségbiztosítások különös feltételei

1. Általános felelősségbiztosítás feltétele

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel szerint a biztosítási szerződésben foglaltak, illet­ ve az abban meghatározott mértékig a szerződő/ biztosított a biztosítási szerződésben meghatá­ rozott és jogszerűen folytatott tevékenységével szerződésen kívül, harmadik személynek okozott személyi sérüléses, valamint tárgyrongálási kár, illetve a személysérüléses kárral összefüggő sé­ relemdíj.

1.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá a bérlő által a tulajdonosnak / bérbeadónak a kocká­ zatviselés helyén lévő ingóságaiban és ingatla­ nában a Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás feltételeinek 1. és 2. pont szerint meghatározott, okozott károk, illetve személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj bekövetkezése, amelyek okozásáért a bérlő a magyar jog szabályai sze­ rint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

1.3. Környezetszennyezés: minden olyan anyag be­ jutása, behatolása, beszivárgása a talajba (föld, homok, kő, szikla, láp, stb.), a vizekbe (ideértve a természetes és mesterséges vízrendszereket), vagy a légkörbe, amelyek hátrányos biológiai, kémiai, vagy fizikai változást okoznak azok termé­ szetes tulajdonságaiban, és a szennyezés annak következtében állt elő, hogy a szennyezés meg­ akadályozására szolgáló berendezést egy hirtelen fellépő, előre nem látható külső hatás a rendelte­ tésszerű üzemeltetésre alkalmatlanná tette.

Fedezi a szerződés azokat a károkat is, amelye­ ket a hatályos vízügyi jogszabályok megsértése miatti kártérítési kötelezettségként támasztanak a Biztosítottal szemben, ide nem értve a köt- bért, bírságot.

Nem terjed ki a biztosítás fedezete

a) a vizet szennyező anyagok tárolása, ve- zetékes szállítása, iparszerű szállítása, át- és feldolgozása, termelése és terme- lésben történő felhasználása által oko- zott károkra, különös tekintettel a kőolaj- és vegyipari termékekre;

b) az olyan termelő berendezések gyártása, szállítása, karbantartása, üzemeltetése és javítása által okozott károkra, ame-

lyekben vizet szennyező anyagot szállí- tanak, tárolnak, felhasználnak, ideértve a szennyvíztisztító és a-tároló berende- zéseket is;

c) a hulladéktárolók és szennyvíztisztítók üzemeltetése által okozott károkra;

d) a vonatkozó feltételünk szerinti árvízkár miatt keletkező károkra.

A fedezet csak azokra a berendezések- re, telephelyekre, tárolókra stb. hatályos, amelyek a biztosítási szerződésben leg- alább all risks fedezetre biztosítottak. Ha szerződés hatálya alatt a berendezések, stb. módosítására, bővítésére került sor, ezt a körülményt a Biztosítóval közölni kell. A módosított, bővített tevékenységgel ösz- szefüggésben a biztosítási fedezet csak az arra vonatkozó kiegészítő szerződés meg- kötésével kezdődik.

Szerződő/biztosított köteles:

a) a tevékenységével kapcsolatos törvényeket, jogszabályokat és hatósági előírásokat betar­ tani;

b) a berendezések szakmai karbantartását vagy karbantarthatóságát biztosítani, a szükséges javításokat és karbantartási munkálatokat ha­ ladéktalanul elvégeztetni. Legalább 5 éven­ ként – szennyvíztisztító berendezések esetén 2 évenként – szakértőkkel az egész berende­ zést ellenőriztetni kell, hacsak jogszabály vagy hatósági előírás rövidebb határidőt nem ír elő. A határidő a szerződés kezdetétől független, és az utolsó vizsgálat vagy az üzembe helye­ zés napjától kerül figyelembevételre;

c) a szennyvizet szennyvíztisztító berendezéssel tisztítani;

d) gondoskodni arról, hogy a szennyvíz szüksé­ ges méregtelenítése, semlegesítése és tisztí­ tása folyamatosan – szükség esetén naponta

– arra kiképzett és alkalmas személy felügye­ lete alatt történjen.

Szennyvíz az olyan háztartási, kommunális, ipari vagy szolgáltatói tevékenység során szennyező­ dött víz, amelynek következtében a víz természe­ tes tisztasága vagy tulajdonsága megváltozott. A trágyalé nem szennyvíz.

A szennyvíztisztító berendezés azon berende­ zések összessége, amelyekbe a biztosított te­ lephelyen keletkező szennyvizeket összegyűjtik, elvezetik és tisztítják. A szennyvizet a tisztító berendezésbe történő bevezetés előtt úgy kell előkezelni, hogy az a berendezés működését,

karbantartását, vagy a szennyvíz tisztítását ne veszélyeztesse, vagy befolyásolja.

A jelen fejezetben megnevezett, a környezet szennyezésével okozott károk, személyi sérülés­ sel összefüggő sérelemdíj és költségek a bizto­ sítási összeg keretében kerülnek megtérítésre.

A környezetszennyezési felelősségbiztosítás kár­ térítési limite 1 000 000 Ft/esemény, 3 000 000 Ft/év. A felek ettől eltérő mértékű limitben is meg­ állapodhatnak.

2. Kizárások

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbizto- sítások általános feltételében foglaltakon kívül:

a) a szerződésszegéssel okozott károkat,

b) a szolgáltatatói minőségben okozott ká- rokat,

c) a termékfelelősségi károkat (azokat a ká- rokat, amelyeket a biztosított, mint a ter- mék gyártója, forgalmazója, importálója okozott),

d) a biztosított által munkáltatói minőségé- ben a munkavállalónak okozott károkat, valamint a foglalkozási megbetegedés- ből eredő károkat,

e) az építési, szerelési munkákkal járó, elő- re tervezett és a teljesítéséhez elenged- hetetlenül szükséges károkat,

f) a vadgazdálkodással okozott károkat,

g) a biztosítottat, mint személy- és vagyon- védelmi, valamint magánnyomozói tevé- kenység folytatójaként terhelő károkat,

h) a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló mindenko- ri hatályos jogszabály hatálya alá tartozó események által okozott károkat,

i) a lőfegyverviseléssel járó bármely tevé- kenység folytatásából eredő károkat,

j) közúti burkolat fenntartása, karbantartá- sa során okozott károkat,

k) a járművön, vontatmányon, munkagépen elhelyezett vagyontárgyakban a szállítá- suk során okozott károkat, valamint,

l) ha a károkat nem a tevékenység foly- tatása idézte elő, hanem részben vagy egészben az épületek, építmények avult- sága, azok karbantartásának elmulasz- tása vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati ösz- szefüggésben keletkeztek.

2.2. A Felelősségbiztosítások általános felté- telében felsoroltakon kívül súlyos gondat- lanságnak minősül továbbá különösen, így nem téríti meg Biztosító azt a kárt, illetve sérelemdíjat, ha

a) a kár a tevékenység folytatására vonat- kozó bármilyen előírás – többek között egészségügyi, egészségvédelmi, kar- bantartási szabályok súlyos megszegé- sével összefüggésben, illetve be nem tartása miatt keletkezett

b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatványainak nem rendeltetésszerű használatával okozott károkat.

3. Többletszolgáltatás

a) A biztosított épületeken, építési engedéllyel vég­ zett bővítési, átalakítási munkák során keletkező építtetői felelősség. Kártérítési limit: 100 000 Ft/ esemény/év.

b) Be­ és kirakodás során harmadik személyszállító járművében keletkezett felelősségi károk Kártérí­ tési limit: 200 000 Ft/esemény/év.

c) Bérlői minőségben a bérelt ingatlanon okozott fele­ lősségi károk – üzleti út során (pl. szállodai szoba, tárgyaló) Kártérítési limit: 50 000 Ft/esemény/év.

d) Őrzésre tartott kutya által harmadik személynek a feltételek szerint okozott felelősségi kárai esetén a kártérítési limit az általános felelősségbiztosítás limite.

4. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mi- nimum 10 000 Ft eseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

IV. Felelősségbiztosítások különös feltételei

2. Munkáltatói felelősségbiztosítás feltétele

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel sze­ rint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a munkál­ tatót, mint biztosítottat a Munka Törvényköny­ vének előírásai alapján terhelő olyan személyi sérüléses valamint tárgyrongálási kártérítési követelés,valamint személyi sérüléses kárral ösz­ szefüggő sérelemdíjat amelyet a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek munkabalese­ te során a munkavállaló támaszt a biztosítottal szemben, és amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Jelen feltétel fedezetet nyújtanak a biztosítottal munkaviszonyban álló munkavállalót ért munka­ baleset miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelésekre is.

1.3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tör­ vény alapján munkabalesetnek minősül az a bal­ eset, amely a munkavállalót a szervezett mun­ kavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A mun­ kavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás köré­ ben végzett, munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkezés, foglalkozás, egész­ ségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyúj­ tott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggés­ ben bekövetkező munkabalesetnek az a baleset, amely a munkavállalót a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a bal­ eset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

2. Kizárások

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbizto- sítások általános feltételében foglaltakon kívül a bármilyen foglalkozási megbetege- désből eredő kártérítési követeléseket.

2.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási ese- mény bekövetkezéséből származó kártérí- tési igénynek azt a részét, melyet a munka- vállaló vétkes magatartása idézett elő.

2.3. A Felelősségbiztosítások általános felté- telében felsoroltakon kívül súlyos gondat- lanságnak minősül, ha a biztosított a mun- kavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet szerint a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelményeket súlyosan megsérti.

Jelen feltétel – eltérő megállapodás hiá- nyában – nem nyújt fedezetet a biztosított kiküldetés alapján munkát végző munka- vállalóját, illetve a biztosítottnál kirendelés alapján munkát végző munkavállalót ért ká- rokra, valamint sérelemdíjra.

3. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mi- nimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

3. Termékfelelősség-biztosítás feltétele

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősülnek jelen feltétel szerint a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig a gyártó, forgalmazó, importáló (továbbiakban: biztosított) által okozott és a biztosított által előállított, forgalmazott, importált termék hibájából eredő személyi sérüléses valamint tárgyrongálási károk, illetve személyi sérüléses kár­ ral összefüggő sérelemdíj, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Terméknek minősülnek mindazok az ingóságok, amelyek a számviteli törvény szerint kész, félkész ter­ mékek, valamint mindezek alapanyagai (függetlenül attól, hogy azok utóbb ingóságok vagy ingatlanok alkotórészévé válnak).

Terméknek minősül továbbá a forgalomba hozott áru, beleértve a tartozékait és a csomagolását.

1.3. E feltételek szerint nem minősül terméknek az ingat­ lan, illetve azzal kapcsolatban végzett tevékenység, többek között földművelés, valamint az állattenyész­ tésből, halászatból, vadászatból származó feldolgo­ zatlan termék.

1.4. A Ptk. 6:554.§­a alapján a termék akkor minősül hi­ básnak, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely ál­ talában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék for­ galomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.

A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a for­ galomba.

2. Kizárások

2.1. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelősség- biztosítások általános feltételében foglaltakon kívül:

a) a szolgáltatói minőségben okozott károkra,

b) a munkáltatói minőségben okozott károkra,

c) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kő- olajtermékekre,

d) villamos energiára,

e) légi járművekre, azok alkatrészeire,

f) orvosságokra, beleértve a fogamzásgátló eszközöket és az oltóanyagokat, implantátu- mokra,

g) vegyi termékekre, készbetonra és készbeton- elemekre,

h) gyógyászati készülékekre,

i) génanyagra,

j) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, pasz- szív) fogyasztásának vagy más jellegű hasz- nálatának következtében fellépő egészség- károsodásra, annak rosszabbodására, illetve azokra, amelyek annak továbbterjedésén alapulnak,

k) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,

l) szavatossági, garanciális igény (EK) érvé- nyesítéséből származó kártérítési követelé- sekre,

m) azokra a károkra, amelyek a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások be nem tartásával összefüggésben keletkeztek,

n) a termék rendeltetésszerű használata érde- kében elvégzett beruházások miatt keletkező költségekre,

o) a termék károsodásának fenyegetésével való zsarolásra,

p) a hibás termék felülvizsgálata, javítása, szer- vizelése, cseréje, vagy a forgalomból kivo- násra való visszahívás, illetve megsemmisí- tés költségeire,

q) a hibás termék más termékkel való egyesíté- se, összevegyítése, elegyesítése, e termék- be való beépítése, feldolgozása során előál- lított új termékben keletkezett károkra,

r) magában a hibás termékben, tartozékaiban, vagy alkatrészeiben keletkezett károkra.

2.2. A Felelősségbiztosítások általános feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi- nősül, ha

a) a kárt forgalmazási engedély nélküli termék okozta, vagy a termék forgalomból való kivo- nását, visszahívását a hatóság elrendelte, és a biztosított a visszahívási kötelezettségét nem teljesítette,

b) a kár azért keletkezett, mert a biztosított nem adott a termék rendeltetésszerű hasz- nálatára vonatkozó tájékoztatást.

3. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mi- nimum 10 000 Ft eseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

IV. Felelősségbiztosítások különös feltételei

4. Szolgáltatói felelősségbiztosítás feltétele

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel szerint

– a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az ab­ ban meghatározott mértékig a szerződő/biztosított által nyújtott szolgáltatás hibás teljesítéséből ere­ dő, a szerződő/biztosított szerződéses partnereinek okozott személyi sérüléses, valamint tárgyrongálási kár, az ebből fakadó következményi károk illetve sze­ mélyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj.

1.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá a tulajdo­ nos / bérbeadó által a bérlőnek a bérelt ingatlanban elhelyezett ingóságaiban és saját beruházásában a Vállalkozói All Risks vagyonbiztosításának különös feltételének 1. és 2. szerint meghatározott károk bekövetkezése, amelyek okozásáért a tulajdonos / bérbeadó a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. Kizárások

2.1. Nem nyújt fedezet a biztosítás a Felelősség- biztosítások általános feltételében foglaltakon kívül:

a) a termékfelelősségi károkra (azokra a károk- ra, amelyekért a biztosított gyártói, forgal- mazói, importálói minőségében felelős),

b a munkáltatói minőségben okozott károkra,

c) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kő- olajtermékekre,

d) villamos energiára,

e) légi járművekre, annak alkatrészeire,

f) orvosságokra, beleértve a fogamzásgátló eszközöket és az oltóanyagokat, implantátu- mokra

g) vegyi termékekre, készbetonra és készbe- ton-elemekre,

h) gyógyászati készülékekre,

i) génanyagra,

j) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, pasz- szív) fogyasztásának vagy más jellegű hasz- nálatának következtében fellépő egészség- károsodásra, annak rosszabbodására, illetve azokra, amelyek annak továbbterjedésén alapulnak,

k) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,

l) szavatossági, garanciális igény (ek) érvénye- sítéséből származó kártérítési követelésekre,

m) azokra a költségekre, amelyek a szolgál- tatás kijavítása, kicserélése, a szolgáltatás más szolgáltatással való pótlása során me- rültek fel,

n) mélyépítési-, útépítési- és vízépítési tevé- kenységből eredő károkra

o) más javára illetve megbízásából végzett mezőgazdasági jellegű (szántóföldi, állatte- nyésztési, halászati) és vadászati szolgáltatá- sokból eredő károkra,

p) magában a hibás szolgáltatásokban keletke- zett károkra.

2.2. A Felelősségbiztosítások általános feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi- nősül, ha

a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek kö- zött az egészségügyi, egészségvédelmi elő- írások be nem tartása miatt következett be,

b) a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tu- lajdonsága idézte elő, és erről a fokozott ve- szélyről a biztosított nem adott tájékoztatást a szolgáltatás igénybevevőjének.

3. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mi- nimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

5. Tanulók felelősségbiztosításának feltétele

Jelen ügyfél tájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoz­ tatónak is minősülő Felelősségbiztosítások általános fel­ tétele irányadó.

1. Biztosítottak köre

Jelen felelősségbiztosítási feltételrendszer alapján biztosí­ tottnak minősülnek:

a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák,

b) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tör­ vény alapján a köznevelési intézmények,

c) a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény sze­ rinti felsőoktatási intézmények,

d) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 1.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felnőttképzé­ si tevékenységet folytató intézmények,

e) a 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 2011. évi CCIV. törvény alapján azok a gyakorlati képzési tevé­ kenységet folytató vállalkozások, amelyek kötelező szakmai gyakorlat, gyakorlati képzés keretében ta­ nulókat, illetve egyéb oktatásban résztvevő tanulói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyeket fog­ lalkoztatnak

f) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák tanulói,

g) a jelen feltétel 1. b) pontjában leírt Biztosított tanulói,

h) a jelen feltétel 1. c) pontjában leírt Biztosított hallgatói,

i) a jelen feltétel 1. d) pontjában leírt Biztosított tanulói.

2. Biztosítási esemény

Jelen biztosítási szerződési feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosított oktatás, képzés, szak­ mai gyakorlat, illetve egyéb nevelési vagy gyermekellátási tevékenysége során, az abban résztvevő tanulóknak, hall­ gatóknak, gondozottaknak okozott személyi sérüléses és dologi kárai, illetve személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj iránti igényei,melyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

Fedezetet nyújt a biztosítás

a) a biztosított oktatói, nevelői, illetve szakmai tevé­ kenységével összefüggésben a tanulót, hallgatót, képzésben résztvevőt az oktatás, nevelés, illetve elméleti és gyakorlati képzés, valamint munka kere­ tében ért károkból származó kártérítési kötelezett­ ségekre,

b) a biztosított által nyújtott éjszakai elhelyezés (pl. kol­ légium, bentlakásos intézmények) során a tanulókat, hallgatókat ért károkra,

c) iskolán kívüli oktatás során, iskolai rendezvénye­ ken, kirándulások, utazások alkalmával a tanulókat, hallgatókat ért károkra. Tanterven kívüli utazásokra akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha az iskola ve­ zetősége azt engedélyezte,

d) a biztosítottat, mint belátási képességgel nem, vagy korlátozottan rendelkező személy gondozóját terhe­ lő kártérítési kötelezettségekre,

e) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, labo­ ratóriumban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra,

f) a tanuló által harmadik személynek okozott személyi sérüléses, valamint dologi károkra, illetve a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíjat

g) a szakmai gyakorlaton részt vevő tanulókat (hallga­ tókat) a gyakorlati képzés során ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint foglalkoztató kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Fedezi a biztosítás – eltérően a Felelősségbiztosítás ál­ talános feltétele 5.1. a), b) és c) bekezdésétől – a tanuló (hallgató) által szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak okozott azokat a személysérüléses és dologi károkat, valamint személyi sérüléses kárral össze­ függő sérelemdíjat, melyekért a tanuló (hallgató) kártéríté­ si felelősséggel tartozik,

3. Kizárások

3.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítá- sok általános feltétele 5. fejezetében felsorolt eseteken kívül

a) a gyermekek (tanulók) által egymásnak oko- zott, dologi károkozás kapcsán felmerülő, biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettsé- geket,

b) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulaj- donításából eredő kártérítési kötelezettsé- geket,

c) bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési követeléseket.

3.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási ese- mény bekövetkezéséből származó kártérítési igénynek azt a részét, melyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő, valamint, ha a kárt a károsult tanuló, illetve képzésben részt- vevő elháríthatatlan magatartása okozott.

3.3. A biztosító mentesül a kártérítési felelősség alól, abban az esetben, ha a kárt a biztosított működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta.

3.4. A Felelősségbiztosítások általános feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi- nősül, ha a biztosított a munkavédelemről szó- ló 1993. évi XCIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet szerint a szervezett munkavégzésre vonatkozó bizton- sági és egészségügyi követelményeket súlyo- san megsérti

4. A biztosítási összeg, limit

A biztosítási összeg (kártérítési limit) 2 000 000 Ft/ese­ mény/év.

5. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mi- nimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla­ podhatnak.

Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató kiegészítés és módosítás

Jelen feltételmódosítás a biztosítási szerződések elválaszthatatlan részét képezi.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. Törvény (Bit.) alapján, a szerződési feltételekből (bármely pontjában is szerepel az) törlésre kerülnek azok a szabályok, mi­ szerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető­, vagy szabálysértési eljárás jogerős itéletéhez köti. Ezek alapján, eltérően a biztosítási szerződésben foglaltaktól, a kársesemény be­ következtekor a következő bekezdés érvényes: „Biztosítási esemény esetén a jogalap

elbírálásának és/vagy a kártérítés nagyságának megállapítása érdekében a biztosító kérheti a hatóság vonatkozó határozatának az eredeti és/vagy hiteles másolatát.”

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. Törvény (Bit.) alapján a biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató az alábbiakkal egészül ki:

„A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésének érvényesítése érdekében.”

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegyzőkönyveket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat,

56

dokumentációkat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövetkeztekor:

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

kárleírás, kárbejelentő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

kötvény/szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

bankszámlaszám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

ÁFA nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

tulajdoni lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

bérleti szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

bányatérkép

X

X

X

építési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

talajvizsgálat

X

X

X

X

X

X

alaprajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

ingatlan építési tervdokumentáció

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

kivitelező neve

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

használatbavételi/működési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

statikusi szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

építési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

alapító okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

ingatlan értékbecslés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

nyílvántartási térképmásolat

X

X

X

x

tulajdoni hányad igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

öröklési bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogerős hagyatékátadó végzés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

beszerzési számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

használati utasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

műbizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

árajánlat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

műszaki leírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

műszaki rajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

jótállás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

helyreállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

gazdaságossági számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

számlarészletező

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

adásvételi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

közüzemi számlák

X

X

X

x

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

X

X

X

X

x

önkormányzati hatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

tűzhatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

x

X

feljelentés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

hatósági határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

riasztási napló

X

X

X

X

x

vádirat

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

fénykép

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

elektronikus adathordozó

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

tranziens védelem dokumentációja

X

X

x

tanúnyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

lízingszerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

használatba adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

kölcsönadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

57

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

bérbeadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

felelős örzésbe adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

őrnapló, őrutasítás

X

X

x

karbantartási szerződés

X

X

X

X

x

x

X

munkaszerződések

x

x

x

X

bizományosi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

MABISZ ajánlás

X

X

X

X

x

szállító levél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

hajólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

szállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

könyvelési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

utazási ktg. igazolás

x

x

x

X

vámáru nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

leltár

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

önköltségkimutatás, ­számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

adószám

x

x

x

X

mérleg

x

X

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

x

X

használatbavételi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

tárgyi eszköz nyilvántartó lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

jármű törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

jogosítvány/gépkezelői igazolvány

X

x

x

X

lovasfogat hajtói engedély

X

illetékbefizetési bizonylat

X

X

X

X

X

x

nyilatkozat hozzátartozóról

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gyámhatósági okirat

X

X

X

halotti anyakönyvi kivonat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

orvosi ambuláns lap

X

X

orvosi vizsgálati iratok

X

X

kórházi zárójelentés

X

X

boncjegyzőkönyv

X

X

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI)

X

58

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

röntgenfelvétel

X

táppénzes igazolás

X

keresetveszteség igazolás

X

felelősségvállaló nyilatkozat

X

biztosított és károsult közötti szerződés

X

fegyvertartási engedély

X

állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

hatósági állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

állatorvosi kényszervágási javaslat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

mérlegelési jegy

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

értékesülési elszámolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

X

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

X

állatoltási igazolvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lótenyésztési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

marhalevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

X

rokkantsági nyugdíj igazolás

X

befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

hitelezőtől kifizetési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

engedményezési nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

x

x

x

X

59

Jegyzetek

60

SIG 2934