S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM

TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK IX.

VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL

2007. január 1-től 2007. május 31-ig.

Belső használatra!

SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK SÉRELME; TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS

(1-7. számú jogesetek)

1. Gf.I.30.087/2007:

A domain név az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt, mivel annak nevét és elérhetőségét (címét) meghatározza. A domain név használata a Ptk.77. § (4) bekezdése értelmében névhasználatnak minősül, ezáltal sértheti más személyek névviselési jogát, de a regisztráció tisztességtelen piaci magatartást is megvalósíthat.

A bejegyzett domain nevet bírósági peres eljárás folytán vissza kell vonni, amennyiben a név bejegyeztetése rosszhiszeműen történt.

2. Gf.III.30.492/2006.:

A tisztességtelen verseny tilalmába ütköző jellegbitorlás (ún. „szolgai utánzás”) szempontjából a termékek külső megjelenésének, csomagolásának van jelentősége, a termékek összetétele, minősége ebből a szempontból közömbös.

A törvényi tényállás egyik eleme a versenytársak által gyártott termékek külső megjelenésének nagymértékű hasonlósága, ami a fogyasztók számára összetéveszthetőséget eredményezhet, a másik lényeges elem, hogy a termék melyik versenytárs tevékenysége révén vált ismertté.

3. Gf.III.30.042/2007.:

A jellegbitorlás („szolgai utánzás”) megállapításának feltétele, hogy a versenytárs áruja a magyar piacon ismert, és az utánzat oly mértékben hasonlít az eredetihez, hogy az összetévesztés veszélye reális. A versenyjogi jogsértés akkor valósul meg, ha az utánzatról az eredeti termék gyártójára vagy magára az eredeti árura asszociálnak a fogyasztók.

4. Pf.II.20.543/2006.:

A közéleti szereplőnek a bírálat és a kritika során többet kell elviselnie, mint másoknak, a közszereplő személyhez fűződő jogainak sérelmét súlyos vagy kirívó jogsértések esetén lehet megállapítani.

A közszereplés a politikai hatalom gyakorlásánál lényegesen tágabb társadalmi kategória, ezért közszereplőnek kell tekinteni azt is, aki egy község életében a közösséget érintő kérdésekben megnyilvánul, hatást gyakorol a közösségre. Közszereplő lehet adott esetben a településen működő iskola igazgatója is.

5. Pf.II.20.058/2007.:

Közszereplőnek minősül az a természetes vagy jogi személy is, aki vagy amely a közösséget érintő kérdésekben megnyilvánul, a közösségre hatást gyakorol. A média közvélemény formáló szerepe nyilvánvaló, ezért közszereplőnek kell tekinteni a televíziót működtető jogi személyt, illetve annak vezetőjét is.

6. Pf.III.20.492/2006.:

A jó hírnév sérelme megvalósulhat úgy is, hogy az egyik fél burkoltan, sejtetve, kérdés vagy feltételezés formájában ugyan, de tényként állítja, hogy a másik fél vele szemben a származása, vallása miatt alkalmazott negatív diszkriminációt.

7. Pf.II.20.479/2006.:

A halott emlékének megóvásában és a hozzátartozónak a halál miatti gyászában a temetésnek meghatározó jelentősége van. A hozzátartozók a temetés külsőségeivel,

a sírhely megválasztásával is kifejezésre juttatják a meghalt iránti megbecsülésüket és a gyászukat.

Az elhunyt végső búcsúztatásának méltatlan lebonyolítása az emlékét és a hozzátartozók kegyeleti jogát sértheti.

TULAJDONJOG; ÖRÖKLÉSI JOG; CSALÁDJOGI VAGYONJOG

(8-15. számú jogesetek)

8. Gf.I.30.112/2007.:

Ha a felszámoló bíróság a felszámoló által benyújtott közbenső mérleget jóváhagyó jogerős végzésével az adós vagyonához tartozott ingatlanokat a hitelezői igény kielégítéseként a hitelező tulajdonába adja, a tulajdonjog megszerzése hatósági határozaton alapul. Aki az ingatlant ilyen határozat útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos.

9. Pf.II.20.011/2007.:

Ráépítés esetén a földtulajdonos kérelmére a bíróság azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg. Ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg.

10. Pf.III.20.548/2006.:

Az építés céljára tartós használatba adott föld – külön jogszabály rendelkezése szerint – a beépítéssel a tartós földhasználó tulajdonába került.

A tulajdonszerzés a beépítés tényével ingatlan-nyilvántartási bejegyzésen kívül is bekövetkezik. A jóhiszeműen az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerző fél azonban az ingatlan tulajdonjogát nem tulajdonostól is megszerezheti, ha a törlési per feltételei nem állnak fenn.

11. Pf.II.20.489/2006.:

I. Az egyenlő arányú szerzés vélelmével és az ingatlan-nyilvántartási állapottal szemben bizonyítani lehet, hogy a házastársi életközösség alatt megszerzett ingatlanon külön vagyoni ráfordítás folytán nem egyenlő arányú közös tulajdon keletkezett és ezáltal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem helytálló.

II. Ha valamelyik házastárs szülője a gyermeke családalapítását kívánja támogatni, szándéka azonban nem irányul arra, hogy az együttélés végleges megszakadása esetére ne csak gyermekét, hanem házastársát is gazdagítsa, az ajándékot azon házastárs külön vagyonának kell tekinteni, akinek a szülője azt adta.

12. Pf.II.20.533/2006.:

I. Az ingatlan ági vagyonnak minősülő tulajdoni illetőségét az örökös a törvény erejénél fogva, ipso iure szerzi meg, ezért nincs annak jelentősége, hogy a közjegyző a hagyatéki eljárásban azt az örökhagyó házastársának, majd az ő halálát követően az államnak, mint törvényes örökösnek adta át.

II. Kincstári Vagyoni Igazgatóság az állam öröklése esetén felmerülő ügyekben képviseleti joggal rendelkezik, a tulajdoni igény azonban nem vele szemben érvényesíthető.

13. Pf.II.20.195/2006.:

I. A végrendelet készítésénél közreműködő személynek minősül, aki a végrendelet megfogalmazásában, és ezáltal tartalmának kialakításában részt vett, de közreműködő személynek minősül az is, aki a végrendelet szerkesztésében, leírásában vesz részt, függetlenül attól, hogy a végrendelet tartalma kialakításában volt-e szerepe. A végrendeleti közreműködő élettársa, mint hozzátartozó javára szóló végrendeleti juttatás érvénytelen, amennyiben a végrendeletnek ezt a részét az

örökhagyó nem saját kezűleg írta, illetve saját kezű aláírásával nem látta el, függetlenül attól, hogy annak tartalma egyebekben az örökhagyó akaratával egyező.

II. Ha a végrendelet letétbe helyezése során közjegyző helyettes jár el, az erről készült jegyzőkönyvet a közjegyző ellenjegyzésével kell ellátni. Ennek hiányában a közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet érvénytelen.

14. Pf.II.20.197/2006.:

Az öröklési szerződés akkor ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, ha az eltartó olyan időben köt szerződést a néhaival, amikor már számítani lehetett közeli halálára gyógyíthatatlan megbetegedése miatt, és erre figyelemmel helyzetét kihasználva anyagi előnyök elérése céljából állapodott meg vele, holott tudta, hogy kötelezettségét csak rövid ideig kell teljesítenie.

15. Pf.II.20.456/2006.:

Az öröklési szerződésnek nevezett megállapodás színlelt, emiatt érvénytelen, ha a felek szándéka az volt, hogy az örökhagyóval nem megfelelő kapcsolatban álló leszármazó ne örökölhessen, és kötelesrészre se legyen jogosult.

Ha az érvénytelen öröklési szerződés megfelel az írásbeli végrendelet kellékeinek, azt ekként kell elbírálni, a törvényes örökös azonban kötelesrészre jogosult.

SZERZŐDÉSEK JOGA

(16-38. számú jogesetek)

16. Gf.I.30.473/2006.:

I. Az előszerződés mindkét fél oldalán önként vállalt szerződéskötési kötelezettséget eredményez. Nem minősül előszerződésnek az a megállapodás, amely alapján csak az egyik felet terheli szerződéskötési kötelezettség, a másik fél pedig egyoldalúan jogosult eldönteni az ajánlat birtokában, hogy kíván-e szerződést kötni vagy sem.

A Ptk. szerződési jog általános szabályai között nem szerepel olyan rendelkezés, amely alapján egyoldalú jognyilatkozattal a fél szerződést hozhat létre. Egyoldalú hatalmasság csak a Ptk. szerződési jog különös részében nevesített szerződéstípust (az adásvételt) hozhatja létre, erre vonatkozó kivételes rendelkezés (vételi jog) kizárólag a különös részben szerepel. Érvénytelen ezért az a kikötés, amely alapján a vállalkozó határozatlan időre szólóan egyoldalú jognyilatkozattal hozhat létre vállalkozási szerződést a megrendelővel.

II. A versenyjogi törvényben a kartelltilalom megszegéséhez fűzött jogkövetkezmények addicionális jellegűek a Ptk-ban szabályozott semmisséghez képest, ezért ha a megállapodás alkalmas a verseny kizárására vagy korlátozására, vagyis a kartelltilalomba ütközik, a megállapodásra az érvénytelenség jogkövetkezményeit is alkalmazni kell.

III. Az üzleti tisztesség, a tisztességes piaci magatartás erkölcsi normarendszerével ellentétes a szerződési kikötés, amely a piacgazdaság lényegét adó gazdasági verseny alapvető feltételeit megszünteti. Nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik ezért az olyan megállapodás, amely hosszú időre megszünteti az egyik fél szerződéskötési szabadságát, mert a másik félnek – a vállalkozónak – olyan egyoldalú hatalmasságot biztosít, amelynek alapján a megadott körbe tartozó valamennyi munka elvégzésére kizárólagos, egyoldalú döntésétől függő jogosultságot szerez.

17. Gf.I.30.524/2006.:

I. Hatósági ár hiányában a termékértékesítési szerződés megkötésekor a vételár mértéke a felek szabad megállapodásának a tárgya; nincs azonban akadálya, hogy a felek a vételár összegét a mindenkor hatályos ágazati miniszteri rendeletben szereplő irányárral egyező mértékben – a rendeletre utalással – határozzák meg. A

Tej Terméktanács küldöttgyűlési határozata nem jogszabály, a határozat a felek által közösen meghatározott vételár mértékét, számítási módját önmagában nem befolyásolja.

II. Piaci viszonyok között a gazdasági körülmények – akár drasztikus – megváltozása az üzleti kockázat része, amely a szerződési jogi kapcsolatok tartalmát automatikusan nem változtatja meg. A megváltozott piaci viszonyok miatt kialakult érdeksérelem csak a szerződési jogi eszközök igénybevételével orvosolhatók.

III.A több évre szóló mezőgazdasági termékértékesítési szerződésnek keretszerződés (előszerződés) jellege van: a felek arra is kötelezettséget vállalnak, hogy a kikötött későbbi időpontokban – adott esetben az év végén – a következő évre a termékértékesítési szerződést megkötik. Amennyiben utóbb az ellenszolgáltatás mértéke körében – az ár meghatározása hiányában – a felek között vita keletkezik, az ár meghatározását bármelyik fél a bíróságtól kérheti.

IV. Amennyiben az állam – jogszabályban – az egyedileg nem nevesített termelők javára lehetőséget biztosít, hogy veszteségük csökkentése érdekében állami támogatást igényeljenek, a veszteségcsökkentő állami támogatást a szerződő féllel szembeni követelésből levonásba kell helyezni, ez azonban nem zárja el a termelőt attól, hogy az állami támogatással nem fedezett vételárkülönbözetet a szerződéses partnertől követelje. A jogszabályon alapuló veszteségcsökkentő állami támogatás nem minősül a Magyar Állam polgári jogi kötelezettséget megalapozó, a szerződéses partner (megrendelő) vételártartozását átvállaló jognyilatkozatnak.

18. Gf.I.30.409/2006.:

Amennyiben a felek a termékértékesítési szerződésükben az ágazati miniszter rendeletében meghatározott mértékű árban – arra utalással – állapodtak meg, az érvényes szerződési kikötés irányadó mindaddig, amíg a rendelet hatályban van. A bíróság sem jogosult arra, hogy az érvényes szerződési árkikötés helyett – közgazdasági megfontolások miatt – a piaci átlagárat alkalmazza.

19. Gf.II.30.010/2007.:

I. Az EÜSZ. tv. (2003. évi XLIII. törvény) alkalmazásában az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv és az egészségügyi szolgáltató között egészségügyi ellátási szerződés; a már egészségügyi ellátási szerződést kötött szolgáltató és további, más egészségügyi szolgáltató között közreműködői szerződés jön létre.

II. A közreműködői szerződés alanyi pozíciója – az abból eredő jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt – a szerződési szabadság folytán szabadon átruházható, az engedményezéssel a szerződésben alanyváltozás következik be. A Ptk-nak az engedményezésre és tartozásátvállalásra vonatkozó szabályai ugyan nem a szerződési pozíció átruházására vonatkoznak, hanem a szerződésből eredő egyes követelésekre és tartozásokra, de a Ptk. nem tiltja a szerződésből eredő valamennyi követelés és tartozás átruházását, illetve átvállalását sem; az ún. szerződés- engedményezés érvényes.

20. Gf.I.30.485/2006.:

I. A részvény nem „dolog”, hanem olyan tagsági és vagyoni jogokat, társasági részesedést megtestesítő értékpapír, amely a hasznosítás és a rendelkezés (átruházás) során dolog módjára viselkedik. Részvény átruházás esetén ezért a Ptk- nak a dolog tulajdonjoga átruházására alkalmazott szabályai megfelelően irányadóak, és alkalmazhatók – a részvény sajátos természetéből adódó eltérésekkel – a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezések is.

II. A társasági részesedésre (részvényre, üzletrészre) vonatkozó adásvételi szerződés hibás teljesítését eredményezi, ha a részesedés – a részvények – forgalmi értékét meghatározóan befolyásoló társasági összvagyon csökkent értékű a

szerződésben rögzített állapothoz, „minőséghez” képest, és így a részvények is szükségképpen értékcsökkentek. A jogosult ilyen esetben szavatosság címén árleszállítási igényt érvényesíthet.

21. Gf.I.30.517/2006.:

A szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága esetén az ajándékozási szándék az üzletszerű kapcsolatokban nem a természetes személyek egymás közötti, rendszerint hozzátartozói vagy baráti ismeretségen alapuló, gyakran alkalomhoz kötött, szívességi juttatás-adományozást, annak köznapi értelmét jelenti, hanem annak van jelentősége, hogy a gazdálkodó szervezet üzleti megfontolásból – akár részben – ingyenes, azaz tudottan ellenérték nélküli vagyoni juttatásban kívánta-e részesíteni üzleti partnerét.

22. Pf.III.20.013/2007.:

Ha a felek az üzletrész adásvételi szerződést a szolgáltatás-ellenszolgáltatás között mutatkozó aránytalanság – a megtámadási ok – ismeretében írásban megerősítik, és a szerződés fenntartását választják, a megtámadási joguk feltűnő értékaránytalanságra alapítottan megszűnik.

23. Gf.I.30.519/2006.:

I. Az engedményezés szempontjából lényeges körülménynek minősül, hogy az engedményezett követelések vitatott jellegűek, azok érvényesítése végett az engedményező pert indított, amelynek során a kötelezett ellenkövetelésből eredő kifogásokat érvényesít. Ha az engedményező az engedményezéskor lényeges körülményről nem tájékoztatja az engedményest, a szerződést az engedményes tévedésre hivatkozással eredményesen megtámadhatja.

II. Az anyagi jog rendelkezése alapján – amely szerint a résztörlesztést elsősorban a költségre kell elszámolni – nincs mód a résztörlesztés elszámolására az ítélethozatalt megelőző perköltségekre.

24. Gf.I.30.568/2006.:

I. Ha az önkormányzat nevében a polgármester közgyűlési jóváhagyás nélkül köt szerződést, a szerződő partnerrel való kapcsolatban az önkormányzat belső ügye, az ügylet érvényes létrejöttét nem érinti. Ha azonban a felek megállapodása szerint a szerződéshez a közgyűlés jóváhagyása szükséges, ez nem minősül a feleken kívül eső, attól független bizonytalan jövőbeli eseménynek (feltétel), továbbá nem tekinthető harmadik személy vagy hatóság beleegyezésének, jóváhagyásának sem. Ilyenkor az önkormányzat a végleges elfogadó nyilatkozatot a közgyűlés döntésével teszi meg, a szerződés ekkor jön létre.

II. Az építési szerződések esetében a részteljesítéshez, a részátadás-átvételhez kapcsolódó részszámlázástól különbözik az építési kivitelezés szakaszolása, a szakaszszámla funkciója. A pénzügyi ütemterv a pénzeszközök felhasználásának ütemezésére szolgál, a díjelőleg fizetés feltételeit írja elő, olyan részteljesítési határidőt azonban nem eredményez, amelyhez a kiviteli késedelem szerződésszegési jogkövetkezményei kapcsolódnak.

III. Az objektív késedelem a szerződésben kikötött befejezési határidő és – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az eredményes átadás-átvételi eljárás megkezdésének napja közötti időszakot jelenti. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség azonban felróhatósági alapú, a vállalkozó – részben vagy egészben – kimentheti magát a szubjektív késedelem felróhatósága alól.

25. Gf.I.30.019/2007.:

Valamennyi szolgáltatással kapcsolatban irányadó általános törvényi követelmény, hogy alkalmas legyen a kötelezett által ismert célnak megfelelő, rendeltetésszerű használatra. A hibás teljesítés megítélése során – a szabvány kötelező vagy nem

kötelező jellegétől függetlenül – a generálklauzula követelményéből kell kiindulni: hibás a dolog, ha a szerződéssel elérni kívánt célnak megfelelő felhasználásra bármely okból nem alkalmas.

A szabványokban előírt szakmai követelmények, előírások főszabályként nem kógens rendelkezések, ezért attól a felek eltérhetnek. Ha azonban a szabvány diszpozitív rendelkezéseitől, az abban minimális követelményként szereplő műszaki megoldásoktól nem tértek el, akkor a szerződésükben a rendeltetésszerű használat szempontjából a szabvány előírásai az irányadóak.

26. Gf.I.30.569/2006.:

Azt, hogy a termálvíz szolgáltatása hibás vagy sem, nem a minőségi hiba köznapi értelme, a lakossági kifogások alapján kell megítélni, hanem annak van jelentősége, hogy a szolgáltatott termálvíz alkalmas volt-e a szerződés szerinti használati melegvíz céljára, vagyis megfelelt-e a szerződésben kikötött minőségi követelményeknek. Hibás teljesítést nem a termálvíz köznapi értelemben vett, ismert tulajdonságai, hanem a szerződésben vállalt minőségi követelmények megszegése valósíthat meg.

27. Gf.I.30.411/2006.:

I. Építési szerződés esetén a kiviteli tervet főszabály szerint a megrendelő szerzi be és adja át a kivitelezőnek, a vállalkozói kötelezettség műszaki tartalmát pedig a szerződés részét képező kiviteli terv határozza meg. A Ptk. diszpozitív szabályai folytán nincs azonban akadálya annak, hogy a felek ettől eltérően abban állapodjanak meg, a kivitelező nem tart igényt tervre, hanem beszerzéséről a saját részére maga gondoskodik. A kivitelezőnek a megvalósulási tervet ez esetben is szolgáltatnia kell.

II. Átalánydíjas vállalkozási szerződés esetén nincs helye az elvégzett munka utólagos tételes felmérésének, és a költségvetés tételeivel összevetett elszámolásnak. Az ún. „elmaradt munka” nem a költségvetés kiírási tételeitől való mennyiségi eltérést jelenti, ezen a címen a vállalkozó átalánydíja nem csökkenthető. A pótmunkák elszámolása átalánydíjas szerződés esetén is tételes felméréssel történik; a kivitelezőnek bizonyítania kell, hogy a megrendelő pótlólag mikor, milyen műszaki tartalommal, mely munkákat rendelte meg, és ezért részére milyen összegű pótmunkadíj számítható fel.

28. Gf.III.30.476/2006.:

A felek átalányáras építési szerződés esetén is megállapodhatnak abban, hogyha a többlet-és pótmunkák költségvonzata a szerződésben előre meghatározott százalékos mértéket meghaladja, a toleranciahatáron felüli többlet-és pótmunka díjára a kivitelező az átalánydíjon felül igényt tarthat tételes elszámolás alapján.

29. Gf.I.30.509/2006.:

Az építési szerződés teljesítése után a kivitelező érvényesíti a díját, majd – egyeztetést követően – az elfogadott díjat a vállalkozó leszámlázza, a megrendelő pedig azt kifizeti: mindez nem zárja el a megrendelőt attól, hogy utóbb – ha ez kiderül

– az általa nem ismert, el nem végzett munkaeredményre eső vállalkozó díjat a vállalkozótól visszakövetelje.

Jogalap nélküli gazdagodás áll elő akkor is, ha a vagyoneltolódás valamely jogügylettel összefüggésben következik be, és annak ügyleti célja nem valósult meg. 30. Gf.I.30.445/2006.:

I. A hibás teljesítés miatt a kötelezett a szolgáltatás hibájában álló kár (ún. tapadó kár) megtérítéséért a Ptk. 310. § alapján felelősséggel tartozik.

A szolgáltatás hibájában álló kárigény (tapadó kár) esedékessége a hibás teljesítés időpontjával azonos, mivel a jogosultnál azzal keletkezik a kár, hogy a teljesítéskor értékcsökkent (hibás) dolgot kapott; az általános elévülési idő ezért ettől kezdődik.

II. A kötelezettre nem hárítható át az a kár, amely a késedelmes igényérvényesítés következménye volt, így különösen az időközi állagromlás következményei, a javítás terjedelmének megnövekedése, illetve a javítás költségeinek az időmúlás, az időközi áremelkedések miatti megemelkedése.

31. Gf.I.30.108/2007.:

A tervezési szerződésben ha a felek részteljesítést írtak elő az egyes tervek – a tanulmányterv, az építési engedélyezési terv, a kiviteli terv – elkészítésére, külön meghatározták az egyes tervek után járó díjat is, a tervező jogszerűen megtagadhatja a szolgáltatás további teljesítését, ha a megrendelő a már teljesített tervek díját nem fizeti ki, amíg a késedelem tart.

32. Gf.I.30.416/2006.:

A bérhízlalásra irányuló (vállalkozási típusú) termékértékesítési szerződés hibás teljesítésének minősül, ha a termelőhöz kihelyezett állatállomány idő előtti levágásának, a nagyszámú elhullásnak, a nem kellő súlygyarapodásnak oka az előnevelt állomány csökkent vitalitása volt, és ezért az állatállomány a gazdaságos felnevelésre alkalmatlan volt.

33. Pf.III.20.443/2006.:

Hiányzik az uzsora törvényi feltétele – a sérelmet szenvedő fél hátrányos helyzetének kihasználása – olyan esetben, amikor a gazdasági társaság tagjai azért határozzák el bankkölcsön felvételét, hogy ezáltal a társaság további működtetését – annak megszüntetése helyett – biztosítsák, és utóbb e várakozásuk nem realizálódik. A gazdasági döntés kockázatának felvállalása nem jelent jogi értelemben vett gazdasági kényszerhelyzetet.

34. Pf.I.20.094/2007.:

I. A hiteligényléssel összefüggő ügyintézői, közvetítői feladatok ellátására kötelezettséget vállaló megbízott a díjra igényt tarthat akkor is, ha a hitel tényleges folyósítása (az eredmény) érdekében kellő gondossággal eljár, azonban a hitelt – neki fel nem róható okból, hibáján kívül – nem folyósítják a megbízónak.

II. A pénzintézettel szerződéses kapcsolatban álló kereskedelmi ügynök a hiteligénylésre irányuló megbízási szerződésben külön díjazást csak akkor köthet ki érvényesen, ha ahhoz a bank is hozzájárul.

35. Pf.II.20.122/2007.:

I. A kölcsönszerződéssel egyidejűleg készült adásvételi szerződés nem semmis önmagában azért, mert az ingatlan tulajdonjogának átruházása biztosítéki célból történt.

Ha azonban az adásvételi szerződésről készült okirat vételárat nem tartalmaz, vagy valamelyik fél aláírása hiányzik, az adásvétel alaki okból érvénytelen.

II. Az érvénytelen adásvételi szerződés miatt az ingatlanon tulajdonjogot nem szerző fél az ingatlanra érvényesen jelzálogjogot sem alapíthat, a jelzálogszerződés a további jogszerzőre is kihatással érvénytelen.

36. Pf.II.20.057/2007.:

I. Az ingatlan adásvételi szerződés színlelés miatt semmis, ha a felek leplezett akarata ingyenes vagyonátruházásra – ajándékozásra – irányult. Ebben az esetben a leplezett, érvényes ajándékozási szerződésre vonatkozó szabályok az irányadók.

II. Az ajándék visszakövetelésére a feltevés végleges meghiúsulása címén akkor kerülhet sor, ha a visszakövetelés alapjául szolgáló feltevést az ajándékozó kifejezetten, vagy legalább a megajándékozott által kétséget kizáróan felismerhető

módon kinyilvánította. Az ajándék visszakövetelési jog elévülése akkor kezdődik, amikor az ajándékozás alapját adó feltevés véglegesen meghiúsul, és ezt követő öt év alatt évül el.

37. Gf.I.30.536/2006.:

I. A betéti társaság beltagja érvényesen adhat eseti jelleggel meghatalmazást a kültag részére a cég nevében történő ügylet létesítésére.

II. A váltó forgatása vagy engedményezése hiányában az alapjogviszonyból fakadó követelés engedményezésével a váltókövetelést nem szerzi meg az engedményes, függetlenül attól, hogy a váltó az engedményezett alapkövetelés biztosítékául került kiállításra.

A váltót a keltezés valóságtartalmának hiánya önmagában nem teszi nem létezővé, illetve „érvénytelenné”. A váltó kibocsátójától származó cégszerű aláírás hiányában azonban a kiállított okiratok nem minősülnek váltónak.

38. Gf.I.30.109/2007.:

A magyar és a külföldi cég között létrejött adásvételi szerződésben ha a felek a Ptk. szabályainak alkalmazását rendelik, ez nem értelmezhető olyan jogválasztásként, amely a magyar jog kizárólagos alkalmazását, a Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazásának kizárását jelentené. Ebben az esetben a Ptk. által nem rendezett szerződési jogi kérdésekben az Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.

KÁRTÉRÍTÉSI JOG

(39-48. számú jogesetek)

39. Pf.III.20.429/2006.:

I. A fogyatékosan élveszületett gyermek saját jogán nem követelhet nemvagyoni kártérítést, ha az orvosi mulasztással okozati összefüggésben nem maga a fogyatékosság áll, hanem az időben elvégezhető terhesség-megszakítás esélyének elvesztése, és ennek következtében a fogyatékos gyermek megszületése.

Az orvosi mulasztással ilyenkor nem az egészséges élveszületés illetve a fogyatékos világrajövetel közötti életminőség különbség, hanem a fogyatékos élveszületés illetve a meg nem születés (terhesség-megszakítás) közötti állapoteltérés hozható okozati kapcsolatba. Az élet – a fogyatékos élet – a nemléthez (halálhoz) képest hátránynak (kárnak) nem minősülhet.

II. A szülők családtervezéshez való személyhez fűződő joga sérül, ha az orvosi mulasztás megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy az anya önrendelkezési jogát gyakorolva a fogyatékos magzat tekintetében a terhesség megszakítása mellett döntsenek.

40. Pf.III.20.527/2006.:

I. A gyógyintézet akkor mentesülhet a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos kártérítési felelősség alól, ha bizonyítható, hogy a műtét elmaradása esetében is bizonyosan ugyanaz a következmény alakult volna ki, azaz az alapbetegség adott esetben mindenképpen a fertilitás elvesztését eredményezte volna.

II. Az ellátás visszautasításának joga nem azonos a műtéti beleegyezéssel, az önrendelkezési joggal vagy a tájékoztatási kötelezettséggel; az egyes beavatkozások elutasítása nem azonos az ellátás visszautasításával. Amennyiben egy műtéti beleegyezést követően, az invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás kiterjesztése elvégezhető, ha ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene.

41. Pf.I.20.104/2007.:

I. Ha a jogi személy tagja a jogi személy tevékenységi körében eljárva harmadik személynek vagyoni érdeksérelmet okoz, a polgári jogi felelősségi jogkövetkezmények a jogi személlyel szemben alkalmazhatók. A jogi személy tagjával szemben a harmadik személy részéről a polgári jogi következmények közvetlenül akkor sem alkalmazhatók, ha a tag – a jogi személy tevékenységi körében, tagsági viszonyával összefüggésben eljárva – bűncselekményt követett el.

II. A jogi személy elkülönült felelősségének „áttörése” – a harmadik személy részéről a taggal szemben a polgári jogi igények közvetlen érvényesítése – kivételesen akkor lehetséges, ha a tag a magánvagyona javára a jogi személyiséggel visszaél. Amennyiben eljárása folytán a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének, a joggal való visszaélés tilalmának a sérelme – mint „többlet tényállási elem” – megvalósul, a jogi személlyel jogviszonyban álló harmadik személy a felelősségi következményeket érvényesítheti közvetlenül a taggal szemben is.

42. Pf.III.20.091/2007.: A felmentéssel végződő büntetőeljárás miatt kártalanítás kizárólag csak az előzetes letartóztatással okozati összefüggésben felmerült díjak és költségek miatt igényelhető. Nincs arra mód, hogy a károsult a büntetőeljárás egésze során felmerült védői díjak és költségek megtérítését követelje.

A kártalanítási összeg után a késedelmi kamatfizetési kötelezettség attól az időponttól kezdődik, amikor a károsult a kártalanítási igényét az első fokon eljárt büntető bíróság előtt előterjeszti.

43. Pf.II.20.029/2007.:

A fogvatartottak egészséges elhelyezése érdekében a büntetés-végrehajtási intézetben dohányfüst mentes zárkákat kell kijelölni. Ha a BV intézet a nemdohányzó fogvatartottat dohányzó zárkában helyezi el, megsérti az egészséges elhelyezésre való jogosultságát, magatartása jogellenes.

A BV intézet azonban bizonyíthatja, hogy a fogvatartott számára az intézmény túlzsúfoltsága miatt nem tudta minden esetben biztosítani a dohányfüst mentes zárkában történő elhelyezését, amely bizonyítás eredményessége esetén a felróhatóság alól mentesül.

44. Pf.III.20.069/2007.:

Az önkormányzati lakás bérlői jogállása önmagában nem alapozza meg a vételi jog gyakorlására vonatkozó igényt, a helyi rendelet alkotására feljogosított önkormányzat jogszerűen rendelkezhet a vételi jog gyakorlásának feltételeiről.

A jogszabályalkotás olyan közhatalmi tevékenység, melynek gyakorlása vagy annak hiánya miatt esetlegesen bekövetkezett károsodás vagy más hátrány nem keletkeztethet a jogalkotásra jogosult és a károsult között polgári jogi jogviszonyt. A polgári jogi kártérítési felelősség szabályai ezért nem alkalmazhatók a jogalkotóval szemben.

45. Pf.III.20.048/2007.:

A személyiségi jogvédelem szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a testi épséget, egészséget károsító magatartás milyen gyógytartamú sérülést okozott, súlyos vagy könnyű testi sértésnek minősül, a sérülések maradványtünet nélkül gyógyultak. Az egészség, testi épség sérelme nemvagyoni kártérítést megalapoz.

46. Pf.III.20.035/2007.:

A vízicsúszda üzemeltetője kártérítési felelősséggel tartozik, ha a baleset az általa nem ismert kritikus súlyhatár túllépése, ezzel összefüggésben a megengedettnél nagyobb felgyorsulás miatt következik be.

47. Pf.III.20.417/2006.:

Maradandó fogyatékosságot eredményező baleset miatt egy jövőbeli, feltételezett lakáscsere többletköltségei címén az általános kártérítés feltételei hiányoznak, mivel a vagyoni kár bekövetkezése – nem csupán összegszerűsége – nem bizonyított.

48. Pf.III.20.450/2006.:

Ha a fél az objektív tényfeltárás igényével készíttet magánszakértői véleményt, amelyet a perben nem álláspontjának kifejtésére, hanem álláspontjának alátámasztásául – bizonyítékként – kíván felhasználni, e külön nem nevesített bizonyítékra megfelelően irányadók a Pp-nek a bizonyítás általános szabályaira vonatkozó rendelkezései akkor is, ha a magánszakértői véleményben foglaltakat a bíróság nem fogadja el.

FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK

(49-61. számú jogesetek)

49. Gf.I.30.112/2007.:

50. Gf.I.30.481/2006.:

A jogosult pénzkövetelését a csődeljárás alatt álló adóssal szemben bíróság előtt érvényesítheti, nincs akadálya annak sem, hogy a bíróság a moratórium hatálya alatt álló adóssal szemben marasztaló határozatot hozzon.

Amennyiben azonban a bíróság a moratórium hatálya alatt álló adóst pénzfizetésre kötelezi, akként kell rendelkeznie, hogy az adós a marasztalási összeget a folyamatban levő csődeljárás jogerős befejezésétől számított 15 napos teljesítési határidő alatt köteles megfizetni.

51. Fpkhf.I.30.424/2006.:

I. A hitelezői igény visszaigazolásakor a felszámoló közli, hogy milyen okból nem ért egyet valamely követelésrész nyilvántartásba vételével, illetve megjelöli azokat a szükséges bizonyítékokat, okiratokat, amelyekre a nyilvántartásba vételhez szüksége van, és jelzi a hitelezőnek, amennyiben határidőn belül nem pótolja a hiányosságokat, úgy tekinti, hogy a hitelezői igényét a továbbiakban nem kívánja érvényesíteni. A felszámoló terhére utóbb mulasztást nem lehet megállapítani, ha az általa el nem ismert, vitatott hitelezői igényt – az eredménytelen felhívást követően – nem terjeszti a felszámolást lefolytató bíróság elé.

Ha azonban a hitelezői igény visszaigazolásakor a felszámoló nem jelzi, hogy a nyilvántartásba nem vett követeléssel miért nem ért egyet, illetőleg a hiányok pótlására sem hívja fel, az ezt sérelmező kifogás előterjesztésének időpontjától függetlenül a bíróságnak a vitatott hitelezői igényt érdemben kell elbírálnia.

II. A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésére vonatkozó intézkedései kifogással csak addig támadhatók, amíg a felszámoló az értékesítés eredményeként a szerződést meg nem köti.

52. Fpkhf.I.30.370/2006.:

A dolog kiadása iránt a tulajdonosnak peres eljárást kell kezdeményezni, ha a dolog az adós (a felszámoló) birtokában van. A dolog kiadása iránti igény elbírálására a felszámolást elrendelő bíróság hatásköre nem terjed ki, az e tárgyban előterjesztett kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

Amennyiben a felszámoló a dolgot értékesíti, és az ellenértéket a felszámoló nem kezeli külön számlán, a jogosult kötelmi igényét a felszámolási eljárásban érvényesítheti. Ha viszont az értékesített dolog ellenértékét a felszámoló külön számlán kezeli, a felszámolási vagyonba nem tartozó, a dolog helyébe lépő ellenérték kiadása, kifizetése iránti igényét a jogosult csak perben érvényesítheti.

53. Fpkhf.I.30.549/2006.:

Az adós vagyona értékesítésére kiírt pályázati felhívás alapján önmagában a pályázat elfogadása – a pályázó győztessé nyilvánítása – a szerződést nem hozza létre. A felszámoló azon jognyilatkozata alapján, amely szerint a pályázat nyertesével fogja megkötni a szerződést, a felszámoló bíróság a kifogás elbírálása körében nem rendelkezik azzal a jogosultsággal, hogy a szerződést létrehozza. A felszámoló bíróság csak arra jogosult, hogy – ha a kifogást megalapozottnak találja – a felszámoló intézkedését megsemmisítheti és az eredeti állapotot helyreállíthatja, vagy a felszámoló részére intézkedés megtételét írhatja elő.

54. Fpkhf.I.30.046/2007.:

A vagyont terhelő zálogjog alapítása után a felszámolás alatt álló adós vagyonába kerülő azon vagyontárgyakat nem terheli csak a zálogjog, amelyet az adós már eleve más zálogjoggal terhelten szerzett meg. A zálogjoggal megterhelt vagyonba tartozó ingóságon később, más javára alapított zálogjog ugyanakkor nem előzi meg a vagyont terhelő zálogjogot.

A vagyont terhelő zálogjog egyenértékű a többi zálogjoggal, ezért az adós vagyonának meghatározott része fölött „lebegő zálogjoggal” biztosított követelés éppúgy privilegizált, mint a többi zálogjoggal biztosított követelés.

55. Fpkf.I.30.071/2007.:

A zálogjoggal biztosított vagyontárgy a felszámolási vagyon része, a zálogjoggal biztosított követeléseket is be kell jelenteni a felszámolónak, és – a határidőben bejelentett egyéb igényekhez képest – privilegizált kielégítésükre csak akkor kerülhet sor, ha a bejelentés határidőben megtörtént.

A zálogjoggal biztosított követelések felszámolási eljáráson kívüli kielégítésére nincs törvényes lehetőség; a határidőn túl bejelentett zálogjoggal biztosított követelések – a Cstv. kötelező kielégítési sorrendre vonatkozó szabálya folytán – nem előzhetik meg a határidőn belül bejelentett egyéb igényeket.

56.Fpkf.I.30.501/2006.:

A rangsor szerinti kielégítés elvét sérti, ha a rangsorban előrébb álló – követelését határidőben bejelentő – hitelező részére a felszámoló bíróság csupán követelést engedményez, míg a 40 napon túl bejelentett hitelezői igénnyel rendelkező fél számára azonnali megtérülést eredményező készpénzt ad át.

57. Fpkhf.I.30.419/2006.:

I. Ha az adóhatóság a felszámolási eljárás alatt kötelezően elvégzendő adóellenőrzés eredményeként – akár a felszámolás előtti időszakra vonatkozóan – határozatával adót állapít meg, az a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Az ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést határidőben érkezettnek kell minősíteni.

II. A Cstv. hitelezői igények elbírálására vonatkozó rendelkezései nem tekinthetők lex specialisnak az Art. rendelkezéseihez képest. Az adóhatóság által hozott határozat csak a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróság előtt támadható; nincs lehetőség arra, hogy a felszámoló az adóhatósági határozat ellen benyújtható jogorvoslat elmulasztását utóbb a hitelezői igény nyilvántartásba vételekor pótolja, a jogerős adóhatósági határozat felülbírálatára a felszámolási eljárásban a bíróság már nem jogosult.

58. Fpkhf.I.30.514/2006.:

Amennyiben a felszámoló az adós könyvelésének lezárása és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása érdekében az adós korábbi dolgozóit tovább foglalkoztatja, a felszámolói díjon felül felszámolási költségként csak a felszámolás alatt tényleges tevékenységet folytató adós könyvelésével kapcsolatos kiadások számolhatók el. Ha az adós gazdasági tevékenységet már nem végez, az adminisztrációs költségekre a felszámoló díja nyújt fedezetet.

59. Fpkhf.I.30.479/2006.:

I. A hitelezői igénybejelentésnek nem feltétele, hogy egyidejűleg a nyilvántartásba vételi díj is befizetésre kerüljön, a regisztrációs díj késedelmes befizetése esetén a besorolásra az eredeti bejelentés időpontja az irányadó. A késedelmes befizetés azzal a hátránnyal jár, hogy a hitelező jogosítványait csak a bejelentett igényének nyilvántartásba vételét követően gyakorolhatja. A regisztrációs díjat azonban a jogvesztő egy éves határidőn belül be kell fizetni.

II. A hitelezői igény engedményezése esetén a hitelezői pozícióban alanyváltozás következik be, amely azonban nem érinti a már bejelentett követelés jogalapját, összegszerűségét. Mivel újabb hitelezői igény nem keletkezik, újabb igénybejelentésre sincs szükség, a felszámolónak – a jogutódlás igazolását követően

– a hitelező személyében történt változást kell a nyilvántartásban átvezetnie, és a jogutódnak a regisztrációs (nyilvántartásba vételi) díjat sem kell ismételten megfizetnie.

60. Fpkf.I.30.077/2007.:

A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után az eljárás megszüntetésének – akár a hitelező és az adós együttes kérelmére, akár a hitelező egyoldalú elállása alapján – nincs helye. Erre vonatkozó speciális rendelkezést a Cstv. nem tartalmaz, a Pp. irányadó eljárási rendelkezései pedig a határozat jogerőre emelkedése után – a közzétételig – az eljárás megszüntetésének lehetőségét kizárják.

61. Fpkf.I.30.580/2006.:

A felszámolási eljárás az erre irányuló kérelem bírósághoz érkezésének napjával indul meg. A Cstv. módosításának a kérelem benyújtását megelőző fizetési felszólítás formai és tartalmi kellékeire vonatkozó rendelkezéseit ezért a 2006. július

1. napját követően a bírósághoz érkező kérelmekre alkalmazni kell, függetlenül a kérelem elküldésének időpontjára és az azt megelőzően hatályos törvényi rendelkezésekre.

TÁRSASÁGI JOG. CÉGEK ÉS CÉGNEK NEM MINŐSÜLŐ SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA

(62-72. számú jogesetek)

62. Pf.I.20.104/2007.:

visszaélés tilalmának a sérelme – mint „többlet tényállási elem” – megvalósul, a jogi személlyel jogviszonyban álló harmadik személy a felelősségi következményeket érvényesítheti közvetlenül a taggal szemben is.

63. Gf.III.30.021/2007.:

Az előtársaság jogalany, vezető tisztségviselője törvényes alapon képviseli és az előtársaság nevében – a törvényben foglalt korlátozásokkal – érvényesen szerződéseket köthet.

64. Gf.III.30.532/2006.:

A korlátolt felelősségű társaság egyik tagja részéről a társaság többi tagjával szemben a jogaik kijátszására irányuló csalárd, színlelt üzletrész adásvételi jogügylet olyan körülmény, amely miatt a tagok között komoly bizalmi válság alakulhat ki, és ez önmagában is nagymértékben veszélyeztetheti a társaság céljainak elérését. Ezen okból a turpis ügyletet kötő tag társaságból való kizárása jogszerű.

65. Gf.III.30.531/2006.:

Ha a korlátolt felelősségű társaság tagjának megbízásából eljáró személyek a társaság telephelyét őrző alkalmazottakat napi rendszerességgel fenyegetik, tettleges bántalmazásukat helyezik kilátásba, a megbízottak fenyegető magatartása a megbízó tag terhére esik. A fenyegető, illetőleg tettleges magatartás lehetetlenné teszi a közös, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatását, a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti, ezért a tag kizárása erre hivatkozással megalapozott.

66. Gf.III.30.020/2007.:

I. A társaság tagját megillető iratbetekintési jog csak akkor korlátozható, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az iratbetekintési jog gyakorlása által az üzleti titok illetéktelen személyek tudomására jut, vagy nyilvánosságra kerül. Ilyen esetekben a tag iratbetekintési joga az üzleti titoknak minősített információk vonatkozásában társasági határozattal megtagadható.

II. A társaság tagja akkor zárható ki az üzleti titok megismeréséből, ha maga a társaság tiltja meg az üzleti titok megismerését. Ilyen határozatot a tagokból álló legfőbb szerv hozhat, vagy a legfőbb szerv felhatalmazása alapján a társaság más szerve.

Az ügyvezető, illetve a felügyelőbizottság elnökének az iratbetekintést elutasító nyilatkozata – üzleti titokra hivatkozással – nem minősül a társaság által hozott határozatnak. Nincs ezért olyan döntés, amely bíróság előtt megtámadható lenne, ezért nincs helye a határozat felülvizsgálata iránti peres eljárásnak sem.

67. Gf.I.30.017/2007.:

A gazdasági társaság taggyűlésén készült jegyzőkönyv valódisága, valóságtartalma

– és nem érvénytelensége – csak annyiban bír jelentőséggel, hogy az abban foglalt határozat érvényes-e, vagy érvénytelen.

68. Gf.I.30.009/2007.:

I. A kft. tagváltozás miatti változásbejegyzési kérelem benyújtásakor a cégbíróságnak nem kell vizsgálnia, hogy az ügyvezető birtokában volt-e az üzletrész megszerzője bejelentésének, illetve a bejelentés milyen formában és tartalommal történt.

II. A tagváltozás cégbírósági bejegyzése iránti kérelem érdemi elbírálásának nem előfeltétele a társasági szerződést módosító okirat és az egységes szerkezetű hatályosított adatokat tartalmazó társasági szerződés csatolása.

69. Gf.III.30.015/2007.:

A tag (részvényes) a gazdasági társaság határozatának meghozatalában akkor nem vehet részt, ha az emiatt előálló előny, illetve hátrány egyidejűleg, a határozathozatal során, a határozat következtében közvetlenül és nyomban megállapítható.

70. Pf.II.20.470/2006.:

Amennyiben az egyesület alapszabálya ezt előírja, a vadászegyesület tagja a közgyűlésen hozott határozattal jogszerűen kötelezhető a tagdíjon felül további vagyoni hozzájárulás megfizetésére.

71. Pf.II.20.093/2007.:

Amennyiben a vadászegyesület tagja valótlan tartalmú kijelentéseket tesz az elnök és a vadásztársak jogosulatlan vadászatára, az egyesület vagyonának nem megfelelő kezelésére, a számviteli fegyelem megsértésére, ezen kívül megalapozatlan hatósági bejelentést tesz, amelynek igazságtartalmáról előzőleg nem győződött meg, fegyelmi vétséget követ el. Az egyesület fegyelmi szabályzata szerint az összeférhetetlen magatartást tanúsító, fegyelmi vétséget elkövető tag a vadászegyesületből jogszerűen kizárható.

72. Pkf.II.20.180/2007.:

A társadalmi szervezetek szövetsége csak akkor vehető nyilvántartásba, ha legalább két – már nyilvántartásba vett – társadalmi szervezet alapítja meg a szövetséget. A társadalmi szervezetek szövetségét nem alapíthatja meg bármilyen jogi személy: csak az önálló társadalmi szervezetek közös elhatározása alapíthat szövetséget, a szövetség alapítói és tagjai gazdálkodó szervezetek nem lehetnek.

A sportszövetség megalakulhat társadalmi szervezetként; ebben az esetben a nyilvántartásba vételhez az egyesületi törvényen kívül a sportról szóló külön törvény rendelkezéseinek is meg kell felelnie.

ELJÁRÁSI JOG

(73-82. számú jogesetek)

73. Pkf.III.20.083/2007.:

A polgári eljárás során kiszabott pénzbírság behajtása végett a külön jogszabály alapján a végrehajtást kérőt megillető jogokat a megyei bíróság Gazdasági Hivatala gyakorolja, e jogszabály alapján a végrehajtási eljárásban eljárásjogi jogképessége megállapítható.

A megyei bíróság Gazdasági Hivatala önálló jogi személynek azonban nem minősül, a gazdasági hivatal a megyei bíróság, mint jogi személy szervezeti egysége. Ezért ha a végrehajtási eljárás során jogvita keletkezik (végrehajtási kifogás, végrehajtási per), kizárás folytán nem járhat el az a megyei bíróság, amelynek szervezeti egységeként a gazdasági hivatal a végrehajtást kérőt megillető jogokat gyakorolja.

74. Gf.I.30.082/2007.:

A választottbíróság a magyar bírósági szervezet, a Pp. szempontjából nem minősül rendes bíróságnak, a választott bírósági szerződéssel a felek elzárják magukat a rendes bírói út igénybevételének lehetőségétől.

A keresetlevél választottbírósághoz való áttételének nincs helye.

75. Gf.I.30.023/2007.:

I. Vagylagos illetékesség esetén a felperes választási joga a keresetlevél benyújtásával megszűnik, utóbb más illetékességi okra történő áttérésnek nincs helye.

II. A betéti társaság és a beltag együttes perlése esetén felelősségük jogalapja közös, a jogvita csak egységesen dönthető el. A társaság és a beltag, mint alperesek

ezért egységes pertársaságnak minősülnek, az egyik alperes perbeli cselekményei kihatnak az ezt elmulasztó másik alperesre is.

76. Pkf.I.20.246/2007.:

Az ideiglenes intézkedés elrendelésének anyagi jogi és eljárásjogi feltételei, amennyiben az ingatlan – repülőtér és berendezési tárgyai – tulajdoni és birtokviszonyai vitatottak.

77. Gpkf.I.30.111/2007.:

A Pp. rendelkezései kifejezetten nem zárják ki a jogi személyeket a személyes költségmentesség engedélyezésének köréből. A költségkedvezmény engedélyezésének alapjául szolgáló feltételek meghatározása során azonban a külön jogszabály csak a természetes személy felekre vonatkoztatható kritériumokat – munkabér, nyugdíj, rendszeres szociális segély, létfenntartás veszélyeztetettsége – fogalmazott meg, azok még analógia alkalmazásával sem vonatkoztathatóak a jogi személyekre. A jogi személyek, gazdálkodó szervezetek részére ezért költségmentesség nem engedélyezhető.

78. Gpkf.I.30.199/2007.:

A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság személyes költségmentességben – a külön jogszabályban előírt feltételek hiányában – nem részesíthető; a már engedélyezett személyes költségmentességet utóbb a bíróság köteles megvonni.

A költségmentesség iránti kérelembe – mint többen a kevesebb – az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem is beleértendő.

79. Pf.III.20.450/2006.:

80. Gf.I.30.409/2006.:

A másodfokú ítélet hivatalból történő kijavítása esetén a kijavító végzéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. A kijavító végzés a másodfokú végzés részét képezi, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye.

81. Gpkf.I.30.192/2007.:

Amennyiben a bíróság érdemi marasztaló határozatával szemben fellebbezésnek van helye, a fellebbezési határidő alatt benyújtott részletfizetési kérelem a teljesítési határidőre vonatkozó jogorvoslatnak – fellebbezésnek – minősül.

A fizetési késedelem esetén különös szabályok irányadóak, amelyek eltérően rendelkeznek. A fizetési meghagyással szemben „fellebbezésnek” a részletfizetés tekintetében sincs helye, és a kötelezettnek az ellentmondás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő alatt benyújtott részletfizetés iránti kérelme ellentmondásnak sem minősül. Ilyen esetben a Pp. 319. § (2) bekezdés és 217. § (3) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni.

82. Pkf.II.20.020/2007.:

Amennyiben a bíróság észleli, hogy más bíróságok azonos jogi alapon nyugvó keresetek – helyi iparűzési adó – kapcsán előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek az Európai Bíróságnál, jogszerűen jár el, ha az előtte folyó perben az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmeket elutasítja, és a pert a más bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig felfüggeszti.

Függelék:

Az Európai Közösségek Bírósága C-210/06. számú előzetes döntéshozatali ügyében a tárgyalásra készített jelentés, amelyben a kérdést előterjesztő bíróság: Szegedi Ítélőtábla Cgf.III.30.125/2006.

Document Metadata

Table of Contents

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM

Document Metadata