Általános Személybiztosítási Szerződéses Feltételek

Általános Személybiztosítási Szerződéses Feltételek

Érvényes: 2018. augusztus 1-jei és azt követő technikai kezdetű szerződésekre

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek

– ellenkezô szerzôdéses kikötés hiányában – az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) élet-, nyugdíj- és balesetbiztosítási (összegbiztosítás), illetôleg egészségbiztosítási szerzôdéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerzôdést a jelen feltételekre hivatkozva kötötték, s amennyiben az alap- és kiegészítô biztosítások, valamint technikai kiegészítôk különös feltételei másképp nem rendelkeznek.

1.2. A jelen feltételekben, valamint a kiegészítô biztosítások feltételeiben nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. A felek közötti jogvitára a magyar bíróságok rendelkeznek joghatósággal.

1.3. A szerzôdés nyelve magyar. A szerzôdô kérésére a biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekintendô hitelesnek.

1.4. A biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó minden biztosítási díj, költség, illetve kockázati díj, szolgáltatási összeg (illetve további összegszerûen meghatározott mennyiség) fôszabály szerint forintban, illetve a mindenkori magyar hivatalos fizetôeszközben értendô és teljesítendô.

1.5. A felek, így a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, valamint a biztosító képviselôje a következô módon teheti meg a szerzôdés módosításával kapcsolatos, illetve a feltételekben meghatározott egyéb nyilatkozatait a biztosító felé: személyesen írásban megerôsítve, postai levélben, faxon, Online Ügyfélszolgálaton, kivételes elôre meghatározott esetekben telefonon. Ezeken túl minden olyan formában, amelynél lehetôség van a biztonságos beazonosításra, a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevô személyének

és a nyilatkozattétel idôpontjának azonosítására, kivéve, ha a szerzôdéses megállapodás valamely nyilatkozatra különös

formát ír elô. A biztosító a honlapján keresztül, valamint az éves értesítôiben tájékoztatja a szerzôdôt azon nyilatkozattételi csatornákról, amelyek a technika mindenkori állása szerint biztonságosak, és amelyeket a felek jogosultak igénybe venni.

1.6. A jelen feltételekben, valamint a kiegészítô biztosítások feltételeiben szereplô, a biztosítót terhelô írásbeli közlések esetében írásbelinek minôsül a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus úton küldött irat is, valamint minden olyan módszer, amelyet magyar jogszabály aktuálisan írásbelinek minôsít.

2. FOGALMAK

2.1. Biztosítási ajánlat

A biztosító érvényes formanyomtatványán (beleértve a biztosító által rendszeresített elektronikus ajánlattételi rendszer segítségével elkészített) a biztosítási szerzôdés létrejöttét megalapozó,

minden lényeges adatot tartalmazó, a törvényi elôírásoknak és a mindenkori díjszabásának megfelelô írásbeli vagy azzal

egyenértékû dokumentum, amellyel a szerzôdô vagy a biztosító a biztosítás megkötését kezdeményezi.

ÁSZSZF–SZ–180801

2.2. Biztosítási szerzôdés

A szerzôdô ajánlata, illetve annak a biztosító általi elfogadása alapján létrejövô szóbeli vagy írásbeli megállapodás, amelynek alapján a biztosító a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô, meghatározott jövôbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén szolgáltatási összeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szerzôdô pedig díj fizetésére köteles.

Biztosítási szerzôdés kivételesen létrejöhet a biztosító saját maga által rendszeresített és cégszerûen aláírt ajánlata alapján is, ha azt a megkeresett, továbbiakban szerzôdônek tekinthetô személy részére a biztosító a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatással együtt, a díjszabásnak megfelelôen teszi meg és arra a szerzôdô az ajánlaton megadott határidôn belül írásban vagy szóban elfogadó választ ad.

2.3. Alapbiztosítás

Olyan biztosítás, amely más biztosítások megkötése nélkül, önállóan is köthetô.

2.4. Kiegészítô biztosítás

Önállóan nem, csak az alapbiztosítás mellé köthetô biztosítás.

A kiegészítô biztosítások a kiegészítô biztosítások különös feltételeiben meghatározott szolgáltatásokra nyújtanak fedezetet. A kiegészítô biztosítás tartama – az alapbiztosítás tartamán belül

– lehet határozott idejû (tartamos) vagy határozatlan, teljes életre szóló is. Ha az alapbiztosítási és a kiegészítô biztosítási szerzôdés megkötése azonos idôpontban történik, úgy a tartamos kiegészítô biztosítás tartama a kiegészítô biztosítási szerzôdés technikai kezdetétôl számított, ezen ajánlattételkor a szerzôdô által meghatározott teljes biztosítási években van kifejezve.

A kiegészítô biztosítások tartama egy biztosítási szerzôdésen belül különbözô is lehet.

Alapbiztosításokhoz a feltételek mindenkori rendelkezései szerint meghatározott kiegészítô biztosítások köthetôk.

2.5. Technikai kiegészítô

Önállóan nem köthetô, csak valamely alapbiztosítás mellé választható biztosítástechnikai elem.

2.6. Biztosítási esemény

Az alap- és kiegészítô biztosítási szerzôdések különös feltételeiben megnevezett idôpontok, illetve események bekövetkezése.

2.7. Függelék

A biztosítási szerzôdés része, amely tartalmazza a biztosítási szerzôdés kockázati díjának, költségeinek mértékét, az alapbiztosítás kezdeti biztosítási összegét, valamint a minimális biztosítási díj mértékét. A biztosító jogosult a Függeléket évente, egyoldalúan a szerzôdés szabályai szerint,

a következô biztosítási idôszakra módosítani, és

a módosításról a szerzôdôt köteles az éves értesítôben legalább a módosítás hatálybalépése elôtt 60 nappal tájékoztatni.

2.8. Biztosítási díj

A biztosító kockázatban állásának és szolgáltatásainak, a biztosító mindenkori díjszabása alapján megállapított ellenértéke, melyet

1

a szerzôdô köteles a biztosítónak megfizetni. A biztosítási díj tartalmazza a befektetésre kerülô díjrészt, az alapbiztosítás

kockázati díját, az adminisztrációs és egyéb költséget, valamint az esetleges kiegészítô biztosítások díját is.

2.9. A biztosítás kockázati díja

A kockázati tényezôk, a szerzôdés tartama, valamint az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei alapján vállalt

szolgáltatások és a biztosító kockázatban állása éves ellenértékének havi részlete, amelyet a biztosító minden hónap 1-jén levon

a pénzalapból. Díjmentesített biztosítási szerzôdések esetében a biztosító kockázati díjat sem az alap-, sem a kiegészítô biztosítások vonatkozásában nem szed be. Az alapbiztosítás kockázati díjának kezdeti mértékét a Függelék tartalmazza.

2.10. Technikai kezdet

A biztosítási ajánlattételt követô hónap 1-je, amely egyben az elsô biztosítási év kezdete.

2.11. Biztosítási idôszak, biztosítási év, évforduló

A biztosítási év a biztosítás tartamán belül 12 egymást követô hónap, a biztosítási év vége a 12. hónap utolsó napja.

A biztosítási év kezdete minden évben a szerzôdés technikai kezdetének hónapja és napja, a biztosítási év vége a technikai kezdettôl számolt 12. hónap utolsó napja. A biztosítási év elsô hónapjának elsô napja a biztosítási évforduló. Egy biztosítási év egy biztosítási idôszaknak tekintendô, kivéve a rövidebb tartamú szerzôdéseket.

2.12. A biztosítás tartama

Az alapbiztosítás tartama lehet határozott idejû (tartamos) vagy határozatlan, teljes életre szóló is. Az alapbiztosítás Különös Feltételei határozzák meg, hogy az adott biztosítási szerzôdés tartamos vagy teljes életre szóló életbiztosítás.

A határozott idejû biztosítás tartama a szerzôdés technikai kezdetétôl számított, az ajánlattételkor a szerzôdô által meghatározott teljes biztosítási évek száma. Tartamos biztosítási szerzôdés határozott idôre köthetô, éves biztosítási idôszakokkal. Az elsô biztosítási év elsô napja a technikai kezdet (2.10. pont), az utolsó biztosítási év utolsó napja a szerzôdés lejárati idôpontja.

2.13. Belépési életkor, kiegyenlített életkor

A szerzôdéskötéskor a biztosított életkorát a biztosító úgy határozza meg, hogy a technikai kezdet dátumának évszámából kivonja a biztosított születésének évszámát.

A kiegyenlített életkor két biztosított esetén a biztosítottak életkora alapján kalkulált, korkiegyenlítô tábla alapján meghatározott közös életkor, amelyre vonatkozóan a biztosítás díja meghatározható.

2.14. Aktuális életkor

A biztosítás tartama során a biztosított mindenkori aktuális életkorát úgy kell meghatározni, hogy a biztosított belépési korához hozzáadódik az eltelt teljes biztosítási évek száma.

2.15. Rendszeres biztosítási díj

A díjfizetési idôszakra esedékes, a szerzôdésben megállapított éves díj azon részlete, mely a szerzôdô által választott gyakorisággal fizetendô. A biztosítás elsô díjrészlete az ajánlattétel idôpontjában – vagy ettôl eltérô megállapodás esetén a felek

által meghatározott idôpontban – esedékes, míg a folytatólagos díj annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a

díj vonatkozik. Bármely díjrészlet elmaradása esetén a teljes biztosítási évre járó díj követelhetô, amennyiben az adott biztosítási évben a szerzôdô a díjfizetést már megkezdte, vagy arra halasztást kapott. Amennyiben az esedékes díj csak részlegesen érkezik be, akkor a biztosító azt a szerzôdésre könyveli és a – a szabályzatnak megfelelôen – befekteti.

A díjfizetés következô esedékességének idôpontja nem változik, de a kockázatviselés a részdíjjal fedezett idôtartam utolsó napjának 24 órájával szûnik meg, ha nem kerül sor díjmentesítésre. A biztosító részleges díjfizetés esetén is köteles póthatáridô kitûzésével a díjfelszólítót kiküldeni.

2.16. Rendkívüli biztosítási díj

A szerzôdés tartama alatt rendszeres díjon felül fizetett biztosítási díj (14. pont).

2.17. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Érvényes Befektetéstechnikai kiegészítôvel rendelkezô életbiztosítási szerzôdés, amelynél a biztosító a biztosítási szerzôdés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot

– a szerzôdô választásától függôen, a szerzôdésben elôre meghatározott szabályok szerint – az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkezô, elkülönítetten kezelt – azonos értékû, elméleti elszámolási részekbôl (befektetési egységekbôl) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából.

A biztosító a szerzôdésre sem tôke-, sem hozamgaranciát nem vállal, a befektetés kockázatát a szerzôdô viseli.

A Befektetéstechnikai kiegészítô érvényességi ideje alatt

a biztosító szolgáltatásaira, elszámolási kötelezettségére, stb. a Befektetéstechnikai kiegészítô érvényes, amennyiben az az ÁSZSZF egyéb elôírásaitól eltér.

2.18. Hagyományos életbiztosítás

Olyan életbiztosítás, amelynél a biztosító viseli a befektetés kockázatát. A biztosítási díjak befektetésre kerülô része nem a szerzôdô, hanem a biztosító választása szerint kerül befektetésre.

2.19. Tôke- és hozamgarancia

Hagyományos életbiztosítás esetén a biztosító a pénzalapban kezelt tôkére évi 2% hozamot garantál. A biztosítási szerzôdés tartama alatt a technikai kamatláb megváltoztatható annyiban, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékérôl szóló, jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

2.20. Hozam

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a szerzôdés pénzalapjában nyilvántartott befektetési egységek árfolyamváltozásainak hatásaként jelentkezô nyereség/veszteség, míg a hagyományos életbiztosítás esetében az alapbiztosítási szerzôdés pénzalapjában kezelt tôkén elért befektetési eredmény, de legalább évi 2% (2.19. pont), amely hozamok a szerzôdésen jóváírásra kerülnek.

2.21. Pénzalap

A biztosítási szerzôdésre beérkezô díjak, a hozamok, illetve költségek, kockázati díj és maradékjogok elszámolására szolgáló nyilvántartás.

2.22. Pénzalap aktuális értéke

A biztosítási szerzôdés során a befektetési eredménnyel módosított és a mindenkori költségekkel, kockázati díjjal és maradékjogokkal csökkentett pénzalap értéke.

2.23. Minimális pénzalap, azaz a visszavásárlás költsége

A pénzalapnak a biztosítási termék létrehozásához, a szerzôdés és az adatok kezeléséhez szükséges – a biztosító mindenkori költségeinek fedezetéül szolgáló –, a szerzôdésre lebontott legalacsonyabb értéke.

A minimális pénzalap (visszavásárlási költség) mértékét a biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

2

2.24. Elégséges pénzalap

A pénzalapnak a szerzôdés folyamatos fenntartásához szükséges legalacsonyabb értéke, melynek meghatározását

a biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

2.25. A pénzalap készpénzértéke, azaz a visszavásárlási összeg

A pénzalap aktuális értékének (2.22. pont) és a minimális pénzalap (visszavásárlási költség) (2.23. pont) értékének különbsége.

2.26. Díjmentesítésre alkalmas alapbiztosítási szerzôdés

Kockázati életbiztosításnak nem minôsülô életbiztosítási szerzôdés (alapbiztosítás), amelyre az elsô 2 éves díj befizetésre került, és amelynek tartamából 24 hónap már eltelt, valamint rendelkezik visszavásárlási összeggel.

2.27. Díjjal nem arányos költség

Díjjal nem arányos költség az adminisztrációs költség, a kötvényesítési költség és a részvisszavásárlási költség.

Ezen költségek összegét a biztosító minden év június 1-jei hatállyal, legfeljebb az akkor érvényes – az általa ajánlott – index mértékében megemelheti, ha a mûködésében az alábbi körülmények (Oklista) miatt tényleges költségnövekedés merül fel:

a) díjbefizetéssel, szolgáltatások teljesítésével kapcsolatos költségek változása (postai levélküldemények díjtételeinek változása, postai csekkbefizetés költségeinek változása, banki csoportos díjbeszedés költségtételeinek változása, a

díjbefizetést érintô banki tranzakciók díjtételeinek változása, stb.);

b) technológiai változások az elektronikus kapcsolattartásban, ügyfélkiszolgálás költségeinek változása;

c) biztosítási szerzôdésekhez kapcsolódó ügyféladatok lekérdezésének költségváltozása (lakcímnyilvántartás, halottregiszter, stb.).

A biztosító a díjjal nem arányos költségek módosításáról szóló ügyfélértesítésben tájékoztatni köteles a szerzôdôt, hogy a fenti Oklista mely tétele(i) miatt szükséges

a szerzôdés valamely díjjal nem arányos költségét módosítani.

A díjjal nem arányos költségek aktuális összegérôl a biztosító a szerzôdôt az ajánlat felvételekor a biztosítás Függelékében, illetve azt követôen évente, legkésôbb 60 nappal a biztosítási évforduló elôtt írásban tájékoztatja.

2.27.1. Adminisztrációs költség

A díjfizetés gyakorisága és módja szerint meghatározott költség, mely a pénzalapból minden hónap elsô napján kerül levonásra. Az adminisztrációs költség emelését követô biztosítási évfordulótól a szerzôdô az indexált adminisztrációs költség figyelembevételével meghatározott folyamatos díjat köteles fizetni. Az adminisztrációs költség mértékét a Függelék tartalmazza.

2.27.2. Kötvényesítési költség

Amennyiben a szerzôdés a jelen feltételek 4.6.1. pontja (kötvény kézhezvételétôl számított 30 napon belüli felmondás) alapján szûnik meg, úgy a befizetett díjból levonásra kerül

a kötvényesítési költség. A kötvényesítési költség mértékét a Függelék tartalmazza.

2.27.3. Részvisszavásárlási költség

A részvisszavásárlási költség az a költség, amelyet a biztosító a szerzôdés részvisszavásárlása esetén a pénzalapból levon.

A szerzôdô részére részvisszavásárlás esetén a részvisszavásárolt összeg értékének részvisszavásárlási költséggel csökkentett összege kerül kifizetésre. A részvisszavásárlási költség mértékét

a Függelék tartalmazza.

2.28. Kezdeti kezelési költség

A biztosító szerzôdéskötéssel kapcsolatos kezdeti költségeinek fedezete. Díjjal arányos költség, amely a pénzalapból

– a biztosítási szerzôdés megkötését követô elsô hónaptól – a díjesedékesség idôpontjában kerül levonásra.

A kezdeti kezelési költség mértékét és levonásának idôtartamát az alapbiztosítás különös feltételeinek Függeléke tartalmazza.

2.29. Fenntartási költség

A szerzôdés fenntartásához szükséges költségek fedezete. Díjjal arányos költség, amely a pénzalapból a díjesedékesség idôpontjában kerül levonásra. A fenntartási költség mértékét az alapbiztosítás különös feltételeinek függeléke tartalmazza.

2.30. Befektetési költség

A biztosító befektetési költségeinek fedezete, amely a pénzalapból minden hónap utolsó napján kerül levonásra. Mértékét a Függelék tartalmazza.

2.31. Visszavásárlási költség

A szerzôdés visszavásárlása esetén felmerülô költség, mely megegyezik a minimális pénzalappal, és a visszavásárlási összeg (pénzalap készpénzértéke) kifizetésekor az aktuális pénzalap értékébôl kerül levonásra. A visszavásárlási költség (minimális pénzalap) mértékét a Függelék tartalmazza.

2.32. El nem számolt terhelés

Amennyiben a pénzalapon nyilvántartott összeg nem elegendô, a biztosító megfelelô fedezet hiányában nem tudja levonni

a szerzôdés költségeit és a kockázati díjakat esedékességük idôpontjában. Így ezeket a még el nem számolt terheléseket nyilvántartja és késôbbi idôpont(ok)ban érvényesíti. Amennyiben a pénzalapon megfelelô fedezet áll rendelkezésre, vagy kifizetés, illetve díjmentesítés történik, úgy a biztosító követelését

a pénzalapból vagy a kifizetés elôtt álló összegbôl levonással érvényesíti.

2.33. Díjmentesítési költség

A szerzôdés díjmentesítése esetén felmerülô költség. Mértékét a Függelék tartalmazza.

2.34. Profi (hivatásos) sportoló: Profi (hivatásos) sportolónak minôsülnek azok a versenyengedéllyel és sportorvosi engedéllyel rendelkezô sportegyesületi tagok, akik sportszervezettel létesített munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá megbízási szerzôdés alapján vagy egyéni vállalkozás keretében jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytatnak.

Amatôr sportoló: Amatôr sportolónak minôsülnek a versenyengedéllyel és sportorvosi engedéllyel rendelkezô sportegyesületi tagok, akik ugyanakkor nem profi (hivatásos) sportolók.

Szabadidôs/Hobbi sportoló: Szabadidôs/Hobbi sportolók azok, akik sporttevékenységet nem profi (hivatásos) és nem amatôr sportolóként végeznek.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

3.1. Szerzôdô: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki

• a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt,

• meghatározott életkor vagy idôpont elérésére, születésre vagy házasságkötésre kötött szerzôdés esetén a biztosítási esemény bekövetkezésében érdekelt,

• valamely személyhez fûzôdô jogviszonya alapján a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg,

3

• a szerzôdés megkötésére az írásbeli ajánlatot megtette vagy a biztosító ajánlatát elfogadta, és a biztosítási szerzôdés létrejötte esetén a biztosítási díjat fizeti,

• a biztosító jognyilatkozatainak címzettje,

• a biztosítóhoz intézendô jognyilatkozatok megtételére köteles és jogosult mindaddig, amíg a biztosított

a szerzôdô helyébe nem lép.

3.2. Biztosított: az a természetes személy, akinek az életével, meghatározott életkor vagy idôpont elérésével, vagy más,

az életében bekövetkezô ténnyel, testi épségével, egészségével stb. kapcsolatos, a szerzôdésben meghatározott biztosítási eseményre (eseményekre) az alapbiztosítási szerzôdés és annak esetleges kiegészítô biztosítási szerzôdése(i) létrejön(nek),

és akit a biztosítási ajánlaton és ennek alapján a szerzôdésben biztosítottként megjelölnek.

3.2.1. A társbiztosított az olyan biztosított, aki kizárólag

az alapbiztosítási szerzôdés mellé köthetô kiegészítô biztosítás biztosítottja. Egy alapbiztosítási szerzôdéshez kötött kiegészítô biztosításokban legfeljebb egy társbiztosított lehet.

A társbiztosítottra csak azon kiegészítô biztosítási szerzôdések érvényesek, ahol biztosítottként szerepel. A társbiztosított lehetôségét az alap és/vagy kiegészítô biztosítások különös feltételei határozzák meg.

3.2.2. Ha a szerzôdést nem a biztosított kötötte, a biztosított

a szerzôdésbe szerzôdôként bármikor beléphet. Amennyiben ez megtörténik, úgy

• a szerzôdô személyében bekövetkezett változásról a biztosítottnak a biztosítót és a szerzôdôt írásbeli nyilatkozattal értesítenie kell. Az értesítésig a biztosító az általa ismert szerzôdôvel kommunikálhat, így a biztosított belépési szándékáról szóló tájékoztatást is megküldi, jelezve azt is, hogy a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges,

• a belépéssel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át,

• a szerzôdésbe belépô biztosított köteles megtéríteni

a korábbi szerzôdônek a szerzôdésre fordított költségeit, ideértve a biztosítási díjakat is,

• a folyó biztosítási idôszakban a szerzôdô és a biztosított az esedékes díjak befizetéséért egyetemlegesen felelôs.

3.2.3. Ha a szerzôdô és a biztosított személye eltér, úgy

• a szerzôdés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges,

• a szerzôdô kötelezettsége a biztosítottat tájékoztatni a szerzôdés tartalmáról, illetve a szerzôdést érintô valamennyi változásról,

• a biztosított hozzájárulása nélkül kötött vagy módosított biztosítási szerzôdésnek a kedvezményezett jelölését tartalmazó része nem érvényes. Ekkor kedvezményezettnek a biztosítottat, illetôleg örökösét kell tekinteni, aki az ily módon neki járó biztosítási összegbôl a szerzôdônek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerzôdésre fordított költségeket,

• a biztosított kérheti a szerzôdés megszüntetését, és ebben az esetben a biztosítás a biztosítási idôszak végén a visszavásárlási összeg szerzôdônek történô kifizetésével további maradékjogok nélkül megszûnik.

3.2.4. Ha a biztosított kiskorú és a szerzôdést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülô köti meg, úgy a szerzôdés érvényességéhez

a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerzôdés akkor is, ha a biztosított cselekvôképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvôképtelen nagykorú személy.

3.2.5. A biztosító a szerzôdôváltást a jogszabálynak megfelelô írásbeli bejelentést követô hónap elsô napjának 0. órájától, de legkorábban a szerzôdô értesítését követô 15 napon túl veszi figyelembe.

A hónap 15. napjáig beérkezett igény esetén a következô hónap 1-jétôl, 15-ét követô beérkezés esetén egy teljes hónap elteltét követô hónap 1-jétôl érvényes a szerzôdôváltás.

3.2.6. A biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerzôdés a biztosítási idôszak végével megszûnik, kivéve, ha a biztosított a szerzôdésbe lép.

3.3. Kedvezményezett(ek): a biztosítási szolgáltatásra jogosult(ak). Kedvezményezett lehet:

• az alap- és kiegészítô biztosítások szolgáltatásaira megjelölt természetes személy(ek) és/vagy gazdálkodó szervezet(ek),

• maga a biztosított (életében járó szolgáltatások esetén),

• a biztosított halála esetén örököse, ha kedvezményezettet nem jelöltek meg, vagy ha a jelölés nem volt érvényes

a biztosítási esemény idôpontjában.

3.3.1. A kedvezményezett személye a szerzôdô által a biztosítóhoz intézett és beérkezett írásbeli nyilatkozattal a biztosítási tartam alatt bármikor, megváltoztatható.

Ha a biztosított és a szerzôdô személye eltér, a kedvezményezett módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Egybehangzó nyilatkozat hiányában a kedvezményezett(ek) személye nem módosul.

3.3.2. Egy biztosítási szerzôdésen belül

• az alap- és kiegészítô biztosítások szolgáltatásaira külön- külön kedvezményezett jelölhetô,

• egyidejûleg több kedvezményezett is megjelölhetô. Ebben az esetben a kedvezményezettség arányát írásban az ajánlaton vagy a késôbbi bejelentéskor írásban egyértelmûen rögzíteni kell egész százalékonként úgy kell rögzíteni, hogy a kedvezményezettek részesedése szolgáltatásonként összesen 100% legyen.

3.3.3. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal, vagy gazdálkodó szervezet esetében jogutód nélkül megszûnik. Ebben az esetben kedvezményezettnek – ha helyette más kedvezményezettet nem jelöltek meg – a biztosított, illetve a biztosított halála esetén

a biztosított örököse(i), örökösödésük arányában tekintendô(k).

3.3.4. A szerzôdô és a biztosított kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja

(visszavonhatatlan kedvezményezettjelölés). A kedvezményezett kijelölését ilyen esetben kizárólag a kedvezményezett hozzájárulásával lehet visszavonni. A vállalásról, illetve a jelölés módosításának elfogadásáról a biztosítót értesíteni kell.

3.4. Ügyfél: Jelen életbiztosítás keretében ügyfél a szerzôdô,

a biztosított, a kedvezményezett, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; továbbá az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerzôdéses ajánlatot tesz.

4. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, FELMONDÁSA

4.1. A szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét szóbeli vagy írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító jogosult az ajánlat alapján, az ajánlattétel idôpontjától számított 15 napon belül – legalább egészségi nyilatkozat megtételét igénylô, egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül

– a biztosítási kockázatot elbírálni. A kockázatelbírálás

4

eredményeként a biztosító jogosult az ajánlatot elfogadni, visszautasítani, illetve módosító javaslatot tenni.

Az ajánlattétel idôpontja:

• az ajánlatnak a biztosító képviselôje által történt átvétele,

• a szerzôdô által megbízott alkusz közvetítésével felvett biztosítási ajánlat, illetve távértékesítés esetén az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésének idôpontja.

A biztosító az ajánlat elbírálásához a szerzôdônek és

a biztosítottnak az ajánlati nyomtatványon feltett valamennyi kérdésre adott válaszát figyelembe veszi.

4.2. A szerzôdés létrejön, ha a szerzôdônek – a jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában – a biztosítás tartalmára vonatkozóan, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak

megfelelôen tett ajánlatára a biztosító az ajánlattételtôl számított 15 napon belül – egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül – nem nyilatkozik.

Az ajánlat hallgatólagos elfogadása esetén a szerzôdés az ajánlattétel napjára visszamenô hatállyal – az ajánlattal egyezô tartalommal – a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.

4.3. Ha az így létrejött biztosítási szerzôdés lényeges kérdésben eltér a jelen szabályzattól, illetve az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeitôl és azok függelékeitôl, a biztosító

a szerzôdônek a szerzôdés létrejöttétôl számított

15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzôdést e feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, úgy az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a biztosító

a szerzôdést a 30. napra írásban felmondhatja.

4.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül elutasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett biztosítási eseményekért helytállni nem tartozik, feltéve, hogy az egyedi kockázatelbírálás szükségességére a szerzôdô figyelmét felhívta.

A biztosítási ajánlattételkor fizetett elsô biztosítási díjat az ajánlat elutasítása esetén a biztosító a döntést követô 15 napon belül kamatmentesen visszafizeti.

A díj xxxxxxxxx határidôn túli visszafizetése nem jelenti a biztosító kockázatvállalását.

Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni, a kockázatviselés elbírálására nyitva álló határidô alatt a szerzôdôt 15, illetve

60 napos ajánlati kötöttség terheli. Amennyiben az ajánlatot a biztosító teszi, úgy az ajánlati kötöttség a biztosítót terheli.

4.5. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl a szerzôdô számára – minden kifizetéshez benyújtandó – fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény tartalma a szerzôdô ajánlatától eltér, és ezt az eltérést a szerzôdô a kötvény kézhezvételét követô 15 napon belül nem kifogásolja, úgy a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét

a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

4.6. A biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondása

4.6.1. Az életbiztosítást önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötô természetes személy szerzôdô a szerzôdés létrejöttérôl szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított

30 napon belül a biztosítási szerzôdést a biztosítóhoz küldött írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.

A biztosító a szerzôdô felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követô 30 napon belül köteles a szerzôdô által a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatban bármely jogcímen teljesített befizetésekkel elszámolni.

4.6.2. A 4.6.1. pontban foglalt esetben a biztosító a befizetésekkel úgy számol el, hogy azokból levonja a Függelékben feltüntetett kötvényesítési költséget (2.27.2. pont), de visszafizeti a levont egyéb költségeket, beleértve – kockázatviselés hiánya miatt –

a kockázati díjakat is.

4.6.3. A 4.6.1. pontban foglalt esetben a biztosító a szerzôdést visszamenôleges hatállyal az ajánlattétel napjára szûnteti meg. A felmondott biztosításra a biztosító szolgáltatási

kötelezettséggel nem tartozik, esetleges teljesítés visszakövetelhetô.

4.6.4. A szerzôdô érvényesen nem mondhat le az ôt megilletô felmondási jogról. Nem illeti meg a felmondás joga a szerzôdôt – ha a törvény ettôl eltérôen nem rendelkezik

– hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve ha a szerzôdés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.

5. KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÉGE, A SZERZŐDÉS MEGSZÛNÉSE

5.1. A biztosítás a szerzôdésben megjelölt idôpontban jön létre. Ha ilyen megállapodás nincs, akkor a biztosítás legkorábban a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap

0. órájakor jön létre. A létrejött szerzôdés alapján a biztosító a kockázatot a szerzôdésben megjelölt idôponttól viseli, ha ilyen idôpont nincs, akkor a kockázatviselés az elsô, vagy egyszeri díj beérkezését követô napon kezdôdik.

A szerzôdô kérésére, a szerzôdô érdekében a felek írásban ettôl eltérô – korábbi – kockázatviselési idôpontban is megállapodhatnak, de ha a kockázatelbírási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító teljesíteni csak akkor köteles, ha a kockázat egyedi elbírálása alapján a kockázatra fedezetet nyújtott volna.

5.2. A szerzôdô által befizetett biztosítási díj abban az idôpontban minôsül befizetett díjnak és kerül egyúttal jóváírásra, amikor az a biztosító számlájára azonosítható módon beérkezik.

Ha a szerzôdô az elsô biztosítási díjat a biztosító képviselôjének, illetve a – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkezô – többes ügynöknek fizette, a díj legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára beérkezettnek tekintendô, de a szerzôdô igazolhatja, hogy a díj elôbb érkezett be.

Amennyiben a szerzôdô által befizetett biztosítási díj nem beazonosítható, úgy a biztosító a díj visszautalását a szerzôdô részére legkésôbb a 30. napon megindítja.

Az esetleges kiegészítô biztosítás(ok) kockázatviselésének kezdete:

• amennyiben a kiegészítô biztosítás ajánlata az alapbiztosítás ajánlatával egyidejûleg kerül aláírásra, úgy a kockázatviselés kezdete megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdetével, feltéve, hogy az alap- és kiegészítô biztosítások létrejöttek vagy utóbb létrejönnek,

• amennyiben a kiegészítô biztosítás(ok) ajánlata az alapbiztosítás ajánlatának aláírását követôen kerül aláírásra, úgy a kockázatviselés kezdete a kiegészítô biztosítás(ok) ajánlatának beérkezését követô hó 1-je, feltéve, hogy

a kiegészítô biztosítás(ok) létrejött(ek) vagy utóbb létrejön(nek), de legkorábban a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap 0. órájakor.

A kiegészítô biztosítás(ok) évfordulója megegyezik az alapbiztosítás évfordulójával.

5.3. A biztosító kockázatviselése – a biztosítási szerzôdés megszûnése nélkül – az alap- és kiegészítô biztosítások vonatkozásában megszûnik a biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkezô halálát követôen azonnal. A biztosítási szerzôdés ebben az esetben a biztosított halálának a biztosító felé történô írásbeli bejelentését

5

követô nap 0. órájakor szûnik meg; a bejelentés napja az a nap, amikor az írásbeli bejelentés a biztosítóhoz beérkezik.

A biztosítási szerzôdés és a biztosító kockázatviselése az alap- és a kiegészítô biztosítások vonatkozásában megszûnik:

a) a biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkezô halálát követôen azonnal, vagy

b) a biztosítási tartam lejárata napjának 24. órájakor, vagy

c) a szerzôdônek a biztosítás visszavásárlására vonatkozó igénybejelentése (16. pont) napjának 24. órájakor, vagy

d) díjmentesített szerzôdésnél a pénzalap kimerülése

(a pénzalap már nem nyújt fedezetet a költségek levonására) idôpontját követô nap 0. órájakor, vagy

e) a jelen feltételek 4.3, valamint 19.12. pontjai szerinti biztosítói felmondás esetén a felmondási határidô utolsó napjának 24. órájakor, vagy

f) a jelen feltételek 19.13. pontja szerinti módosító javaslat elutasítása esetén, vagy ha arra nem válaszol a szerzôdô, a módosító javaslat közlésétôl számított 30. nap 24. órájakor, vagy

g) a jelen feltételek 4.6. pontja szerinti szerzôdôi felmondás esetén a szerzôdô írásbeli felmondásának biztosítóhoz történô beérkezését követô nap 0. órájakor, vagy

h) díjmentesítés lehetôségének hiányában a díjfizetésre történt eredménytelen felszólítás esetén az elsô elmaradt díj esedékességi napjának 24. órájakor, vagy

i) ha a biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonja, az adott biztosítási idôszak végével a visszavásárlási feltételekkel, vagy

j) a kiegészítô biztosítás az alapbiztosítás megszûnésével, vagy

k) ha a szerzôdô a szerzôdést rendes felmondással az elsô évi biztosítási díj teljes befizetése után bármelyik következô évforduló elôtt 30 nappal írásban a biztosítási idôszak utolsó napjára felmondja, vagy

l) a felek közös megegyezésével.

5.4. A biztosító kockázatviselése az alapbiztosítás mellé kötött kiegészítô biztosítás(ok) tekintetében a kiegészítô biztosítások feltételeiben foglalt szabályok szerint, de legkésôbb az alapbiztosítással együtt szûnik meg:

a) a szerzôdô erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatával, a nyilatkozat biztosítóhoz való beérkezését követô hónap elsô napjának 0. órájakor a díjjal fedezett idôszak végére, vagy

b) balesetbiztosítási kiegészítô biztosítások esetében a biztosító részérôl évfordulóra történô felmondással az évforduló napjának 24. órájakor. A biztosító 30 nappal az évfordulót megelôzôen köteles írásban értesíteni a szerzôdôt a kiegészítô biztosítás ilyen megszüntetésérôl, vagy

c) a jelen feltételek 4.3. pontja szerinti biztosítói felmondás esetén a felmondási határidô utolsó napjának 24. órájakor, vagy

d) az 1 éves, határozott idôre kötött kiegészítô biztosítás megszûnik annak a biztosítási évnek a lejártával, amelynek a vége elôtt 30 nappal bármelyik fél írásban bejelenti

a szerzôdés meghosszabbításának elutasítását.

5.5. A biztosítót a biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszûnés esetén a teljes biztosítási idôszakra megilleti a biztosítási díj. A biztosítás egyéb okból való megszûnése, vagy a következô idôszakra történt díjfizetés esetén a biztosító az addig a napig járó biztosítási díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a díjtöbbletet

– annak aktuális befektetési értékén – a pénzalapon keresztül adja vissza a biztosító.

A biztosító – a megszûnést, illetve annak tudomására jutását követô 30 napon belül – mindazon díj kamatmentes visszafizetésére köteles, amely a jelen pont szerint nem illeti meg.

5.6. A biztosító a biztosítási szerzôdés megszûnésérôl írásban tájékoztatja a szerzôdôt, de ennek idôpontja, illetve elmaradása nem befolyásolja a szerzôdés megszûnését.

6. KOCKÁZATELBÍRÁLÁS, VÁRAKOZÁSI IDŐ

6.1. A biztosítás szolgáltatási összegének nagyságától, a biztosított életkorától, nemétôl, az adott biztosítás különös feltételeiben meghatározott egyéb kockázati körülményektôl függôen a biztosítási kockázat elbírálásához

• nem szükséges sem egészségi nyilatkozat, sem orvosi vizsgálat, vagy

• a biztosított egészségi nyilatkozata, vagy

• egészségi nyilatkozata és orvosi vizsgálata,

és az elôbbiek alapján beszerzendô egyéb orvosi iratok szükségesek.

A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyrôl szóló 1997. CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

6.2. Az ajánlattétel napjától 6 havi várakozási idô áll fenn, melytôl a biztosító orvosi vizsgálat esetén eltekinthet. Ha a biztosítási esemény várakozási idôn belül következik be, a biztosító nem

köteles a haláleseti biztosítási szolgáltatás fizetésére. Ilyen esetben a biztosító a befizetett biztosítási díjakat, költségei levonása után visszafizeti és ezzel a biztosítás megszûnik.

Befektetési egységre kötött életbiztosítás esetén a biztosító a haláleset idôpontjában a szerzôdés eszközalapjaiban lévô befektetési egységek darabszámának és az ezekhez tartozó,

a haláleset bejelentésének napját követô értékelési nap szerinti befektetési egység árfolyamok szorzatösszegét – az esetlegesen még el nem számolt terhelésekkel csökkentve – fizeti ki, és ezzel a biztosítás megszûnik.

6.3. A biztosító a hat havi várakozási idôtôl eltekint, ha a biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt történt balesettel

(8. pont) összefüggésben következett be.

6.4. A szerzôdô és a biztosított a biztosító elôírásaitól eltérô esetben is kezdeményezheti saját költségére a biztosító által meghatározott

– a kockázatelbíráláshoz szükséges szintû – orvosi vizsgálat elvégzését.

6.5. A biztosító az alap– és kiegészítô, illetve az esetlegesen fennálló egyéb biztosítások kezdeti biztosítási összegeit biztosítottanként a 6.1. pontban elôírtakhoz összevontan veszi figyelembe.

7. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

Az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei szerinti biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító az ott meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti, illetve biztosítási összeget fizeti ki.

8. BALESET, BALESETBIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

Baleset: a biztosítási szerzôdés tartama alatt a biztosított akaratától független, hirtelen fellépô olyan külsô hatás, amelynek következtében a biztosított a balesettôl számított 2 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt múlékony vagy maradandó egészségkárosodást szenved, vagy a balesettôl számított

1 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt meghal. Nem minôsülnek balesetnek a 21.5. pontban felsorolt esetek.

6

Balesetbiztosítási esemény: ha a baleset megtörténtétôl számított 2 éven belül a biztosított múlékony vagy maradandó egészségkárosodása következik be, vagy 1 éven belül meghal, amennyiben errôl az alap-, illetve kiegészítô biztosítás szabályzata másként nem rendelkezik.

8.1. A baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosszakértôje állapítja meg, a testi funkcióvesztés, a szövôdmények és a balesetbôl eredô egyéb sérülések figyelembevételével. Más orvosszakértôi testületek döntése

a biztosítót nem köti. A megállapításra az alábbi táblázatban felsorolt esetekben azonnal, egyébként pedig a balesetet követô 2 éven belül kerül sor.

Egészségkárosodás mértéke	jobb		bal
mindkét szem látásának elvesztése		100%
mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése		100%
mindkét láb elvesztése combtól		100%
mindkét lábszár elvesztése, (protézisre alkalmatlan)		100%
mindkét lábszár elvesztése, jó térdfunkcióval		80%
comb elvesztése		80%
felkar elvesztése	80%		80%
alkar elvesztése	70%		70%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése		70%
lábszár elvesztése		70%
kézfej elvesztése csuklóból	70%		70%
lábfej elvesztése a boka csatlakozásánál vagy felette		40%
egy szem látásának teljes elvesztése		35%
egy fül hallóképességének teljes elvesztése		25%
egy hüvelykujj teljes elvesztése	30%		25%
mutatóujj teljes elvesztése	20%		20%
nagylábujj teljes elvesztése		10%
egyéb kézujj teljes elvesztése	10%		10%
egyéb lábujj teljes elvesztése		3%

8.2. Igazolt balkezesség esetén a hüvelykujj teljes elvesztésére vonatkozó százalékok felcserélôdnek.

8.3. A kifizetésre kerülô szolgáltatási összeg az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei alapján kerül meghatározásra.

8.4. Egy biztosításon belül a kifizetések összesített százalékos mértéke több testrész egyidejû sérülése, vagy többszöri sérülés, illetve több szolgáltatás esetén sem haladhatja meg a 100%-ot.

8.5. Egy testrész többszöri sérülése miatti szolgáltatási összeg a 8.1. pont szerinti egészségkárosodási táblázatban foglalt, az adott testrészre megállapított egészségkárosodási mértéket nem haladhatja meg.

8.6. Az igény alapját képezô biztosítási esemény elôtt bármely okból már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott

– nem ép – testrészek a biztosításból ki vannak zárva.

8.7. Amennyiben a biztosított múlékony vagy maradandó egészségkárosodása a szolgáltatás alapja, úgy az csak abban az esetben téríthetô, ha az igényt még a biztosított életében bejelentették, lehetôvé téve az elbírálást.

9. A PÉNZALAP MÛKÖDÉSE, HOZAMJÓVÁÍRÁS

9.1. A biztosító a pénzalapot a beérkezett díjjal (a Függelékben és a jelen feltételekben megállapított módon és mértékben csökkentve az esedékes költségekkel) azon a napon növeli, amikor az a szerzôdésre azonosíthatóan beérkezik.

9.2. Többlethozam és költséglevonás rendje

A biztosító az alapbiztosítási szerzôdés pénzalapjában kezelt tôkén elért befektetési hozam 100%-át minden hónap utolsó napján

a szerzôdésre jóváírja, valamint levonja a befektetési költséget. Ezt követôen, a következô hónap elsô napjának 0 órájakor levonásra kerülnek az alap- és kiegészítô biztosítások kockázati díjai, az adott hónapban esedékes költségek (kivéve a már levont befektetési költséget), valamint a technikai kiegészítôk költségei.

10. DÍJFIZETÉS, DÍJMENTESÍTÉS, A DÍJ NEM FIZETÉSE

10.1. A biztosítási díj lehet egyszeri vagy folyamatos. Egyszeri valamint folyamatos díjfizetés esetén a biztosítás gyakoriság szerinti elsô díja a szerzôdés létrejöttekor, minden késôbbi díj pedig elôre, annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A díjfizetés gyakoriságáról az alapbiztosítás különös feltételei rendelkeznek.

10.2. Amennyiben az alapbiztosítás különös feltételei másképp nem rendelkeznek, a rendszeres, egyszeri, valamint a rendkívüli díj fizethetô csekken vagy banki átutalással (egyedi átutalás, csoportos beszedés).

10.3. A szerzôdô a díjfizetés gyakoriságát és módját a szerzôdéskötéskor választja meg, amelynek alapján a gyakoriság szerinti díj a felmerülô mindenkori költségek figyelembevételével kerül megállapításra.

10.4. Folyamatos díjfizetés esetén a biztosítás évfordulóján

– ha a különös feltételek errôl másként nem rendelkeznek – a szerzôdônek lehetôsége van a díjfizetési gyakoriság megváltoztatására. Errôl a szándékáról írásban, a biztosítási évfordulót 30 nappal megelôzôen értesítenie kell a biztosítót.

A díjfizetési mód megváltoztatását a szerzôdô bármikor kérheti.

10.5. A díjfizetés gyakori ságának vagy módjának megváltoztatása a fizetendô díj változását vonhatja maga után.

10.6. Az esetleges kiegészítô biztosítások díjfizetési módja és díjfizetési gyakorisága megegyezik az alapbiztosítás mindenkori díjfizetési módjával és díjfizetési gyakoriságával.

10.7. Ha a szerzôdô az esedékes rendszeres biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – felszólítást küld, amelyben legalább 30 napos póthatáridôt tûz ki a teljesítésre. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenôleges hatállyal megszûnik.

10.8. Díjmentesítésre alkalmas szerzôdés (2.26. pont) esetén a biztosító a biztosítást az esedékesség napjára figyelemmel díjmentesíti. A biztosító a díjmentesítés

során az alapbiztosítás szerzôdésben rögzített biztosítási összegeit nullára csökkenti, esetleges kiegészítô biztosításokat az esedékesség napjára visszamenôleges hatállyal megszünteti, míg a 30 napos póthatáridô utolsó napján az egyszeri díjmentesítési költség levonása után

a szerzôdést díjmentesíti. A díjmentesített szerzôdésre a díjmentesítést követô idôre a biztosító – sem az alap-, sem a kiegészítô biztosítások tekintetében – kockázati

díjra nem tart igényt. Az egyszeri díjmentesítési költséget az alapbiztosítási szerzôdés Függeléke tartalmazza.

10.9. A biztosító jogosult – akár a szerzôdô, akár a biztosító által kezdeményezett – a díjmentesítés után az alapbiztosítási szerzôdés Függelékében meghatározott, a díjmentesített szerzôdésekre vonatkozó adminisztrációs költséget (2.27.1. pont) és befektetési költséget (2.30 pont)

a továbbiakban is levonni.

7

10.10. A díjmentesített szerzôdés mindaddig fennmarad, míg a pénzalap értéke pozitív.

10.11. Ha a szerzôdés nem alkalmas díjmentesítésre, úgy a biztosítás maradékjog hiányában megszûnik.

10.12. A szerzôdônek a díjmentesítés helyett joga van a biztosítás visszavásárlására (16. pont).

10.13. A 10.12. pont tekintetében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén a díjmentesítési összeg/ visszavásárlási összeg számítási alapja megegyezik

a 30 napos póthatáridô utolsó napján érvényes befektetési egység darabszámok és a visszavásárlási igény bejelentésének napját követô elsô értékelési nap szerinti befektetési egység árfolyamok szorzatösszegével.

Hagyományos életbiztosítás esetén a díjmentesítési összeg/visszavásárlási összeg számítási alapja megegyezik a pénzalapnak a 30 napos póthatáridô utolsó napján érvényes értékével.

10.14. Ha a szerzôdés a 10.7. xxxxxxx leírtak szerint, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzôdô a megszûnés napjától számított 120 napon belül, írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja. Nem

kerül sor a helyreállításra a korábban esedékessé vált és a kérelem idôpontjától esedékes biztosítási díj megfizetésének hiányában.

10.15. Az esedékes biztosítási díj elmaradását követô kárkifizetés esetén az aktuális díjhátralékot a biztosító a szolgáltatási összegbôl

– a szerzôdô tájékoztatása után – levonhatja.

11. KÖLTSÉGEK MEGHATÁROZÁSA

A biztosítási szerzôdés fennállása során felmerülô költségek fajtáit és azok mértékét a biztosító az alap- és kiegészítô biztosítások, illetve a technikai kiegészítôk különös feltételeinek függelékeiben határozza meg, melyek a szerzôdés részét képezik.

A felmerülô költségek esetleges változásáról a biztosító az ajánlott indexszel együtt (12.2 pont) értesíti a szerzôdôt.

Amennyiben az alap- és kiegészítô biztosítások, illetve technikai kiegészítôk különös feltételei másképp nem rendelkeznek, úgy

a biztosító a 2.27.1 – 2.33. pontokban meghatározott költségeket levonja az alap- és kiegészítô biztosítás különös feltételeinek függelékében meghatározott mértékben.

12. ÉRTÉKKÖVETÉS

12.1. Értékkövetés a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek

– a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történô hozzáigazítása.

12.2. Folyamatos díjfizetés esetén a szerzôdô minden évben, az alapbiztosítási szerzôdés évfordulóján az alap- és kiegészítô biztosítások kockázati biztosítási összegeit és díjait arányosan növelheti (indexálhatja) a biztosító által ajánlott mértékben

12.3. Az ajánlott index mértékérôl, a biztosítási összegek módosításáról, az új biztosítási összegekhez tartozó biztosítási díjakról a biztosító legkésôbb 60 nappal a biztosítási év vége elôtt, írásban értesíti a szerzôdôt.

12.4. A biztosító által ajánlott értékkövetés (index) mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított,

a tárgyévet megelôzô naptári évre vonatkozó éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító

5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index

az adott év június hó 1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31-éig kerül alkalmazásra.

A biztosító által ajánlott index szerzôdô általi elfogadása

– a 2.27. pontban lévô költségek kivételével – nem kötelezô.

12.5. Az értékkövetés elfogadása esetén a módosított alap- és kiegészítô biztosítási összegeket és díjakat a biztosító

a következôk szerint állapítja meg:

12.5.1. Alapbiztosítások esetén az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összeg és az ajánlott index szorzatával megnöveli

az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegeket. Ezzel egyidejûleg az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási díjakat is megnöveli az index és az elôzô biztosítási évre vonatkozó díj szorzatával.

12.5.2. A kiegészítô biztosítások esetén az indexálás azonos az alapbiztosításoknál alkalmazott móddal (12.5.1. pont). Rokkantsági díjátvállalásra szóló kiegészítô biztosítás esetén a díj az átvállalandó díjak indexálás utáni és indexálás elôtti összegének arányában nô.

12.5.3. A díjnövelési opciót szintén az index mértékével növeli a biztosító.

12.6. Folyamatos és egyszeri díjfizetés esetén

• a biztosítási díjjal nem arányos költségek az ajánlott index elutasítása esetén is emelkednek az ajánlott index szorzatával, azok összegét az aktuális Függelék határozza meg;

• a biztosítási díjjal arányos költségek százalékos mértéke a tartam során nem módosul.

12.7. Amennyiben a szerzôdô a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen a biztosító indexálásra vonatkozó javaslatát írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító a szerzôdô által elfogadottnak tekinti. Az évfordulót követôen a szerzôdô

a módosított érvényes és esedékes díjat tartozik fizetni.

A visszautasítás bejelentése a szerzôdés értékkövetés nélküli fennmaradását eredményezi, a díjjal nem arányos költségek emelése nem utasítható vissza.

12.8. Amennyiben a szerzôdô a biztosító index mértékére vonatkozó javaslatát visszautasítja, akkor a biztosító értesítést küld számára a biztosítási moduloknak az évfordulót követôen érvényes szolgáltatási összegeirôl és a fizetendô biztosítási díjról.

12.9. Az értékkövetés itt meghatározott módszerétôl a kiegészítô biztosítások különös feltételei a kiegészítô biztosítások tekintetében eltérôen is rendelkezhetnek.

13. DÍJNÖVELÉSI OPCIÓ

13.1. Folyamatos díjfizetés esetén a szerzôdônek lehetôsége van

a biztosítási díjat emelni úgy, hogy az – az alap- és kiegészítô biztosítás kockázati díjai és a biztosítási összegek változtatása nélkül – a biztosítás lejárati összegét növelje. Erre akkor van lehetôség, ha a díjnövelésre vonatkozó szándékát a szerzôdô

a biztosítási évfordulót legalább 30 nappal megelôzôen írásban a biztosítóhoz eljuttatja. A díjnövelési opció a biztosítási díj részét képezi.

13.2. A díjnövelési opcióval emelt biztosítási díj mértékét a biztosító korlátozhatja, illetve a díjemelést kockázatelbírálási szempontok figyelembevételével elutasíthatja.

13.3. A díjnövelési opció alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei az irányadók.

8

14. RENDKÍVÜLI DÍJFIZETÉS LEHETŐSÉGE

14.1. Folyamatos díjfizetés esetén az alapbiztosítás Függelékében meghatározott kezdeti kezelési költség levonásának (2.28. pont) idôszakát követôen, illetve egyszeri díjfizetés esetén a szerzôdés teljes tartama alatt, a szerzôdônek lehetôsége van rendkívüli díjfizetés teljesítésére úgy, hogy az – az alap- és kiegészítô biztosítás kockázati díjai és a biztosítási összegek változtatása nélkül – a biztosítás lejárati összegét növelje.

14.2. Folyamatos díjfizetés esetén az alapbiztosítás Függelékében meghatározott kezdeti kezelési költség levonásának idôszaka alatt a rendkívüli díjfizetés teljesítését a biztosító a rendszeres díj egyösszegben történô – elôre mutató – befizetésének tekinti,

és a 9.1. pont szerint a pénzalapra jóváírja.

14.3. Kölcsöntartozás esetén a befizetett rendkívüli díj – legfeljebb

a kölcsöntartozás erejéig – a fennálló kölcsöntartozást csökkenti.

15. KÖTVÉNYKÖLCSÖN

15.1. Folyamatos és egyszeri díjfizetés esetén a szerzôdô a biztosítási tartam során az alapbiztosítás pénzalapjának terhére kölcsönt vehet fel. A kölcsönfolyósításhoz a biztosító hozzájárulása szükséges.

A kölcsöntartozás összege a biztosítási tartam során a pénzalap terhére felvett, és vissza nem fizetett kölcsön és kamatainak együttes összege.

15.2. A kölcsönt kamat terheli, amelynek mértéke változó, mivel minden hónapban megegyezik a pénzalapra a 9.2. xxxx szerint xxxxxxx jóváírt befektetési hozam mértékével.

15.3. A biztosítási tartam során a felvehetô kölcsön mértéke nem haladhatja meg a mindenkori pénzalap és az elégséges pénzalap különbségének értékét. Kölcsön felvételekor az esetleges korábbi kölcsönfelvételbôl eredô kölcsöntartozások összeadódnak.

15.4. A szerzôdô kölcsöntartozása nem haladhatja meg a pénzalap készpénzértékét. Amennyiben a szerzôdô kölcsöntartozása meghaladja a pénzalap készpénzértékét, úgy a szerzôdés díjelégtelenség miatt, kifizetés nélkül megszûnik.

15.5. A kölcsön folyósítása, illetve a felvett kölcsön mértéke nem befolyásolja a pénzalapra jóváírt kamatok és a levonásra kerülô költségek mértékét.

15.6. A kölcsöntartozás összegét a szerzôdô a biztosítási tartam során bármikor visszafizetheti, a rendkívüli díjfizetési lehetôség

(14. pont) alapján.

15.7. Amennyiben a szerzôdô kölcsöntartozását a biztosítási tartam végéig nem fizeti meg, úgy azt a biztosító az aktuális lejárati összegbôl levonja.

15.8. Az alapbiztosítás megszûnése esetén a biztosító a fennálló kölcsöntartozást a szolgáltatási összegbôl levonja. Amennyiben erre így sincs lehetôség, úgy azt peren kívüli vagy peres eljárásában érvényesítheti a szerzôdôvel, illetve örököseivel szemben.

15.9. A kölcsönfolyósítás és kölcsöntörlesztés itt meghatározott lehetôségérôl az alap- és kiegészítô biztosítások, valamint

a technikai kiegészítôk különös feltételei eltérôen is rendelkezhetnek.

15.10. Visszavásárlás esetén a pénzalap készpénzértékét az esetlegesen fennálló kölcsöntartozás összege csökkenti.

16. VISSZAVÁSÁRLÁS, RÉSZVISSZAVÁSÁRLÁS

16.1. Teljes, illetve részvisszavásárlási igény bejelentésére a biztosító erre szolgáló nyomtatványán, a szerzôdô által az ott feltüntetett valamennyi

kérdés maradéktalan és egyértelmû kitöltésével, a nyilatkozat aláírásával van lehetôség.

16.2. A teljes, illetve a részvisszavásárlásra vonatkozó igénybejelentés beérkezésének az idôpontja az a nap, amelyiken a jelen pontban meghatározott nyilatkozat a biztosító nyomtatványain a biztosítóhoz beérkezett.

16.3. Folyamatos díjfizetés esetén a szerzôdés második évfordulóját követôen – amennyiben az elsô két éves díj befizetésre került –, illetve egyszeri díjfizetés esetén a biztosítás teljes díjának befizetése után, a biztosítási

tartam 2. hónapjától a szerzôdô a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal kérheti a szerzôdése visszavásárlását.

16.4. A szerzôdés visszavásárlással maradékjogok nélkül megszûnik az 5.3.c) pont szerint.

A szerzôdés visszavásárlási összege az aktuális pénzalap érték és a visszavásárlási költség (minimális pénzalap) különbözete. A kalkuláció értéknapja a visszavásárlás bejelentésének idôpontja (16.2 pont).

16.5. A szerzôdônek lehetôsége van írásbeli nyilatkozattal részvisszavásárlást kezdeményezni az aktuális pénzalap elégséges értékén felüli rész terhére.

A részvisszavásárlás összegével a pénzalap aktuális értéke csökken. Ha a részvisszavásárlás után a pénzalapban maradó (el nem számolt terhelésekkel csökkentett) érték nem érné el a pénzalap elégséges értékét, akkor a biztosító a visszavásárlás szabályai szerint jár el, errôl elôzetesen értesíti a szerzôdôt.

Három vagy több havi esedékes díj elmaradása, vagy díjfizetésre szóló felszólító esetén a póthatáridô alatt a szerzôdô részvisszavásárlást nem igényelhet.

16.6. Részvisszavásárlás esetén a biztosító részvisszavásárlási költséget számít fel. A részvisszavásárlási költség aktuális összegérôl a biztosító az ajánlat felvételekor az alapbiztosítás Függelékében, majd azt követôen évente, legkésôbb 60 nappal a biztosítási évforduló elôtt írásban tájékoztatja a szerzôdôt. A költséget

a biztosító minden év június 1-jei hatállyal, az akkor érvényes

– a biztosító által ajánlott – index mértékével megemeli.

16.7. A visszavásárlási/részvisszavásárlási igény teljesítése legkésôbb az összes szükséges okmány beérkezését követô 30. napon esedékes.

16.8. A visszavásárlás nem biztosítási szolgáltatás, így arra a kedvezményezettre vonatkozó szabályok nem érvényesek.

A visszavásárlási összegre a szerzôdô jogosult. Amennyiben

a biztosított(ak) nem azonos(ak) a szerzôdôvel, a visszavásárlásról a szerzôdô köteles tájékoztatni a biztosította(ka)t.

17. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

17.1. Egészségbiztosítási szerzôdés

Egészségbiztosítási szerzôdés alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerzôdésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások egészséges személy általi igénybe vételekor felmerülô költségek megtérítésére is.

17.2. Alkalmazandó szabályok

Az egészségbiztosítási szerzôdéseket az élet- vagy kárbiztosítás szabályai szerint lehet kötni.

Ha az egészségbiztosítást kárbiztosításként kötötték,

a kárbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket a következô eltérésekkel kell alkalmazni:

9

a) a kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthetô a biztosító mentesülését eredményezô oknak, ha a biztosított az ôt törvény alapján megilletô rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá; és

b) nem terheli a biztosítottat állapotmegôrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

c) a biztosított részérôl szükséges hozzájárulás, ha nem a biztosított a szerzôdô fél,

d) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása; és

e) a biztosító kötelezettségének beállása a közlési kötelezettség megsértése esetén.

17.3. Várakozási idô

17.3.1. Ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás esetén, illetve akkor, ha a biztosított valamely tartós betegsége a szerzôdéskötéskor

a biztosító által ismert volt, az említett betegségre vonatkozóan a biztosító az egészségbiztosítási szerzôdésben legfeljebb hároméves várakozási idôt köthet ki.

17.3.2. A várakozási idôbe beszámít az az idôtartam, amelynek során a biztosított az egészségbiztosítás megkötését megelôzôen – legfeljebb hatvan napon belül – megszûnt korábbi egészségbiztosítási szerzôdés alapján folyamatosan jogosult volt egészségbiztosítási szolgáltatásra.

17.4. Felmondás egészségbiztosítás esetén

17.4.1. Nem tekinthetô a biztosítási kockázat jelentôs növekedésének a biztosított életkora elôrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetôsége.

17.4.2. Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.

18. A SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE,

A TELJESÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

18.1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

18.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a szerzôdô, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését 8 napon belül nem jelenti, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Ebben az esetben az alap- és kiegészítô biztosítások különös

feltételeiben rögzített érték kerül kifizetésre (20.5. pont).

18.3. Dokumentumok

18.3.1. Az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez és egyéb kifizetéshez a jelen szabályzat I. számú mellékletében szereplô dokumentumok, valamint a különös szerzôdési feltételekben elôírt egyéb dokumentumok szükségesek.

18.3.2. A biztosító a pénzmosás megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések betartása, illetve a kifizetés biztonsága érdekében követelheti a szerzôdôtôl, képviselôjétôl, a biztosítottaktól és kedvezményezettektôl, jogosulttól vagy bármelyiküktôl az eredeti bankszámlaszerzôdés és a bankszámlakivonat bemutatását, és azokról másolat leadását.

18.4. A biztosító a szolgáltatása teljesítését csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény

bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô- vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti.

A szerzôdônek, a biztosítottnak, illetve a jogosultnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok bemutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

18.5. A szükséges okiratok költségeit annak kell viselnie, akinek azok elfogadása érdekében áll. A biztosítót terheli minden olyan költség, amelyet a biztosítási igény bizonyításához igazolhatóan indokolatlanul kért. A biztosítási esemény bekövetkezését annak kell igazolnia, aki a szolgáltatásra igényt tart.

18.6. A biztosítási szolgáltatás teljesítése, illetve egyéb kifizetés legkésôbb az összes szükséges okmány – esetleg orvosi vizsgálat eredményének – beérkezését követô 30. napon esedékes.

19. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

19.1. A szerzôdô és a biztosított a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A szerzôdô és a biztosított felelôssége ebben a vonatkozásban egyetemleges.

A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô és a biztosított

a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdôt és a biztosítottat; egyikük sem

hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

19.2. A biztosított, a szerzôdô és a kedvezményezett köteles a biztosító számára lehetôvé tenni a biztosítás

szempontjából lényeges adatok és körülmények ellenôrzését.

19.3. Amennyiben a biztosító az életkor vagy más kockázati tényezô helytelen bevallása miatt a szerzôdésre a valós kockázati biztosítási díjnál alacsonyabb díjat számított, de a szerzôdés a valós életkorral, illetve kockázati tényezôkkel az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei szerint létrejöhetett volna, úgy a biztosító a tudomására jutástól számított 15 napon belül a biztosítási összegnek arra az összegre történô leszállítására, illetve

a díj olyan emelésére tesz írásban javaslatot, amely a biztosítás megkötésének idôpontjában a biztosított tényleges életkora, illetve kockázati tényezôi mellett megfelelt volna. Erre a módosításra az alap- és az esetleges kiegészítô egészségbiztosítási szerzôdések létrejöttétôl számított elsô 5 évben van lehetôség.

Amennyiben a szerzôdô a módosítási javaslatot nem fogadja el, a szerzôdés a 30. napra a visszavásárlási összeg kifizetésével megszûnik, feltéve, hogy erre a biztosító a szerzôdô figyelmét felhívta. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap 1-jétôl illeti meg a biztosítót.

19.4. Ha a díj a helytelen korbevallás folytán magasabb összegben nyert megállapítást – de a szerzôdés

10

a valós életkorral a szerzôdés feltételei szerint is létrejöhetett volna –, úgy a biztosító a díjkülönbözetet kamatmentesen visszatéríti.

19.5. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szerzôdés nem jöhetett volna létre, a biztosító a közlési kötelezettség sértésre vonatkozó általános szabályok (19. pont) szerint jár el.

19.6. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok érvényesek (20. pont).

19.7. A szerzôdô és a biztosított a változás bekövetkezésétôl számított 8 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni lényeges körülmények változását, így különösen, de nem kizárólagosan a személyi adatainak (pl.: név, lakcím, foglalkozás, hobbi, sporttevékenység), továbbá az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített egyéb lényeges körülményeknek a megváltozását.

19.8. A szerzôdô köteles saját vagy a biztosított – jelölés esetén a kedvezményezett – megadott lakcímének, levelezési címének, székhelyének, bejelentett

e-mail címének, SMS üzenet fogadására alkalmas telefonszámának, a szerzôdésen nyilvántartott kifizetési bankszámlaszámának, valamint a szerzôdésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/ rögzített értesítési címnek a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 5 munkanapon belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést, (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerzôdéssel, illetve a szerzôdés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értéknövelésrôl szóló értesítôt és a számlát is), illetve

a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifizetést, amíg a lakcímre, levelezési

címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, a bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.

19.9. Ha a szerzôdô az elérési címeket, lehetôségeket

a biztosító kérésére nem adja meg, vagy megadja, de annak változását elmulasztja bejelenteni, akkor az

azonosítás költsége a szerzôdôt terheli, a szolgáltatási összegekbôl is levonhatóan.

19.10. A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosítónak írásban bejelenteni a biztosított szerzôdés-kötéskori tartózkodási helyének (ország) megváltoztatását az indulás ismert idôpontja elôtt 30 nappal. A biztosító a bejelentést követô 15 napon belül mérlegeli az országkockázatot, majd a kockázat vállalhatóságának feltételeirôl tájékoztatja a szerzôdôt.

19.11. Amennyiben a szerzôdô, illetve a biztosított a változás- bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget,

a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok (20. pont), és a 19.3. pontban leírtak érvényesek.

19.12. Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, úgy a biztosító a tudomására jutástól számított 15 napon

belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot nem vállalja – a szerzôdést a 30. napra írásban a visszavásárlási összeg kifizetésével felmondhatja. Erre a módosításra, illetve felmondásra a biztosítónak a szerzôdéskötéstôl vagy a lényeges körülmény változására vonatkozóan elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva 5 teljes biztosítási éven belül van lehetôsége az élet-

és egészségbiztosítási szolgáltatások tekintetében. Balesetbiztosításnál a tudomásra jutástól számított

15 napon belül a teljes tartam alatt mód van a szerzôdés biztosító általi módosítására, illetve felmondására.

19.13. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, úgy a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon a visszavásárlás feltételei szerint megszûnik, feltéve, hogy erre a következményre a biztosító a szerzôdôt a módosító javaslat megtételekor figyelmezteti. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap 1-jétôl illeti meg a biztosítót.

19.14. Ha az alap- és a kiegészítô biztosítási szerzôdések egyidejûleg több személyre vonatkoznak, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a

19.12. és 19.13. pontokban meghatározott jogait a többi biztosított vonatkozásában nem gyakorolhatja, de

a kockázatvállalásra tekintettel írásban módosító javaslatot tehet.

19.15. Ha az alap- és a kiegészítô biztosítási szerzôdések több személyre vonatkoznak, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító

a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

20. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

20.1. Ha az életbiztosítási szerzôdés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, a biztosító köteles

a szerzôdésben meghatározott visszavásárlási összeget

– ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kifizetni.

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés ilyet tartalmaz – a biztosított örököseit illeti meg, abból a szándékos magatartást tanúsító kedvezményezett nem részesülhet.

20.2. A szerzôdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles téríteni, ha a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, azzal összefüggésben vagy (életbiztosítás esetén a szerzôdéskötéstôl számított

2 éven belüli) öngyilkossága, öncsonkítása vagy annak kísérlete miatt következett be – függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el.

20.3. A biztosító abban az esetben is mentesül a balesetbiztosítási, illetve kárbiztosítás szabályai szerint kötött egészségbiztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a bekövetkezett eseményt (balesetet, egészségkárosodást vagy betegséget) jogellenesen

• a biztosított szándékos vagy

• súlyosan gondatlan magatartása okozta.

11

20.4. Súlyosan gondatlan magatartás okozta balesetnek, illetve betegségnek minôsül, ha a biztosítási esemény

• a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be, vagy

• a biztosított által nem orvosi javallatra, vagy nem az elôírt adagolásban szedett altató- vagy nyugtatószer, illetve gyógyszer, kábítószer következtében áll be, vagy

• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) gépjármûvezetése közben következett be, és mindkét esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett, vagy

• engedélyhez kötött tevékenységnek a biztosított általi engedély nélküli végzése miatt, vagy

• a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be.

20.5. Amennyiben a szerzôdô vagy a biztosított közlésre, illetôleg változás bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem vagy csak késedelmesen tesz

eleget, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól és csak a visszavásárlási összeget

– ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – köteles kifizetni, kivéve, ha

• a biztosított, illetve a szerzôdô bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy

• az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Életbiztosítás és az egészségbiztosítási szerzôdés esetén a közlésre vagy a változás bejelentésére vonatkozó kötelezettség megsértése esetén a biztosító csak abban az esetben mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a szerzôdéskötéstôl, a kiegészítô biztosítás megkötésétôl vagy az elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva még nem telt el 5 teljes biztosítási év.

21. KOCKÁZATKIZÁRÁSOK

21.1. A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:

• radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az orvosilag elôírt, terápiás célú sugárkezelést,

• HIV, hepatitis B vagy hepatitis C fertôzéssel,

• harci eseményekkel, más háborús cselekményekkel, felkelésekkel, lázadásokkal, terrorcselekményekkel vagy zavargásokkal.

Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem

engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény.

21.2. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jármûben, országos vagy nemzetközi szervezett amatôr sportversenyeken, illetve engedély nélkül rendezett sportversenyeken való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be.

21.3. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény nem menetrendszerû kereskedelmi személyszállító repülés, hanem egyéb repülés következménye.

21.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a kötéstôl számított öt éven belül bekövetkezô biztosítási eseményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel

• a biztosított szerzôdéskötéskor már meglévô állapota, súlyos betegsége, súlyos maradandó egészségkárosodása, amelyrôl a szerzôdô/ biztosított tudott vagy tudnia kellett,

• veleszületett súlyos rendellenesség, a biztosított születésével összefüggô károsodások, amelyrôl

a szerzôdô/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

feltéve, hogy a fenti pontok esetében a biztosító a kockázat összegére tekintettel egészségi kockázatfelmérést nem végzett.

21.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra

a baleset-, és egészségbiztosítási eseményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak

a következôkkel

• az öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete, abban az esetben sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el,

• a biztosított olyan balesete, betegsége, amely okozati összefüggésben áll a biztosított testrészeinek, illetve szerveinek a biztosító jelen biztosítására vonatkozó kockázatviselésének kezdetét megelôzôen már kialakult maradandó károsodásával, illetve korábban már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott testrészt érint;

• extrém sporttevékenység

Extrém sportnak minôsül a társadalombiztosítási szerv által annak tekintett szabadidôs tevékenység, melyekkel összefüggésben fellépô egészségkárosodás esetén csak térítés melletti ellátást biztosít.

A kizárások a kockázatviselés tartama alatti, de

az ajánlattételt követôen esetlegesen késôbb extrém sportnak minôsített sportokra is vonatkoznak

(a mindenkor aktuális hivatalos besorolás szerint).

– vízisízés

– jet-ski

– vadvízi evezés

– hegy- és sziklamászás az V. foktól

– magashegyi expedíció

– bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping)

– falmászás

– roncsautó (auto-crash) sport, rally

– hôlégballonozás

– félkezes és nyílttengeri vitorlázás

– sárkányrepülés, ejtôernyôzés, paplanernyôzés, mûrepülés

21.6. Nem minôsülnek balesetnek, így kizártak a balesetbiztosítás kockázatviselésébôl a következô esetek:

• megemelés, rándulás,

• a fagyás, a napszúrás és a hôguta, egyéb hideg vagy meleg hôhatásból származó ártalom,

• a mérgezés, a rovarcsípés,

12

• a fertôzô vagy fertôzéssel keletkezett betegség akkor sem, ha az balesettel összefüggésben következett be, vagy

• foglalkozási ártalom.

21.7. Amennyiben a biztosító kockázatviselése nem áll fenn, az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített biztosítási szolgáltatást nem teljesíti a biztosító. Helyette az alapbiztosítást érintô haláleseti szolgáltatás esetén a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kerül kifizetésre

a kedvezményezettnek.

21.8. A biztosító a kockázatelbírálás során a kockázat egyedi mérlegelésével valamely, a fentiekben kizárt kockázat vállalhatóságáról szóló döntést is hozhat.

22. VEGYES RENDELKEZÉSEK

22.1. Amennyiben a kiegészítô biztosítások különös feltétele eltér a jelen feltételektôl, úgy az adott pontok esetében az azokban rögzítettek szerint kell eljárni.

22.2. Amennyiben a kiegészítô biztosítások, illetve a technikai kiegészítôk különös feltételei másképp nem rendelkeznek, úgy a kiegészítô biztosításoknak és technikai kiegészítôknek nincs önálló pénzalapjuk, maradékjoguk, azaz nem díjmentesíthetôk, kölcsönnel nem terhelhetôk és nem vásárolhatók vissza.

22.3. A szerzôdô magyarországi kézbesítési megbízottat nevezhet meg, amennyiben 1 hónapnál hosszabb idôre lakcímérôl eltávozik, vagy levelezési címén a küldeményeket nem tudja átvenni. Ennek hiányában a biztosító az által ismert utolsó címére (levelezési címére) joghatályosan küldhet nyilatkozatot.

22.4. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

22.5. A biztosító a 2014. évi LXXXVIII. törvény 149. § (1) bekezdésében foglaltak alapján (megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során

a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más megkeresett biztosítóhoz az e biztosító által – a 25.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak

a figyelembevételével – kezelt és meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

22.6. A biztosítási szerzôdés legfontosabb adózási szabályait a biztosító az ajánlattétel elôtt átadott tájékoztatóban vagy annak mellékletében ismerteti. A biztosító szolgáltatásait, egyéb kifizetéseit az aktuális adókötelezettség elszámolását követôen teljesíti.

22.7. Ha a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a Biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet

a biztosítási szerzôdés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

22.8. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el,

a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idôpontjával módosul.

A módosító javaslat Szerzôdô általi elutasítása nem adhat alapot a szerzôdés Biztosító általi felmondására.

22.9. A Biztosító függô közvetítôje a kötelezôen bemutatandó megbízása alapján jogosult biztosítási díj átvételére.

A Szerzôdô által megbízott független közvetítô a köztük fennálló megbízás alapján jogosult biztosítási díj átvételére.

22.10. Amennyiben a Szerzôdô a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkezô – többes ügynöknek fizette,

a díjat – legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerzôdô fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

23. PANASZKEZELÉS ÉS JOGORVOSLATI FÓRUMOK

23.1. Panaszkezelés

23.1.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: ügyfél) a Biztosító, az általa alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy – adott termék kapcsán – általa megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban, illetve a biztosító honlapján: https:// xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx

Szóbeli panasz:

a) személyesen: valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében. Az irodák címe, és nyitvatartási ideje a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx. html linken található.

b) (x00) 0-000-0000, külföldrôl is hívható telefonszámon, hétfôn 8–20 óráig további munkanapokon 8–18 óráig.

Írásbeli panasz:

a) személyesen vagy más által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján

b) postai úton: Központi panasziroda, 1813 Budapest, Pf.: 245.

c) telefaxon: (x00) 0-000-0000

d) elektronikus úton: a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxx- panaszbejelentes linken elhelyezett on-line panaszbejelentôn vagy a xxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen. E-mailen biztonsági okokból csak általános információkat adunk, a panaszra adott érdemi választ postai úton küldjük meg.

e) adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxxxx://xxx.xxxxx. hu/adatbiztonsag oldalon vagy az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

e-mail címen. E-mailen biztonsági okokból csak általános információkat adunk, a panaszra adott érdemi választ postai úton küldjük meg.

23.1.2. A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minôsülô ügyfél1 az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat.

1. Fogyasztón az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül esô célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni.

13

23.2. Jogorvoslati fórumok

23.2.1. A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén Békéltetô Testületi eljárást kezdeményezhet, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltetô Testület:

Székhelye: Magyar Nemzeti Bank

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1525 Budapest, Pf.: 172.

Telefon: (x00)-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

Bíróság:

A fogyasztó és a fogyasztónak nem minôsülô ügyfél panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért

az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

23.2.2. A fogyasztó a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése (vagy annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet.

Fogyasztóvédelmi eljárás:

Székhelye: Magyar Nemzeti Bank

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1534 Budapest BKKP Pf.: 777.

Telefon: (x00)-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minôsülô ügyfél a Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elôtt megindítható eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti.

Az igénylés módja:

Telefonon: (x00)-0-000-0000

Postai úton: 9401 Sopron, Pf.: 22. E-mailen: xxxxxx@xxxxx.xx.

A biztosító a nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelôen e-mailen vagy postai úton küldi ki. A biztosító a nyomtatványokat elérhetôvé teszi a honlapján,

a xxx.xxxxx.xx weboldalon és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben is.

23.2.3. Fogyasztónak nem minôsülô ügyfél esetén:

A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

24. ELÉVÜLÉS

A biztosításból eredô igények a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított 2 év elteltével elévülnek.

25. BIZTOSÍTÁSI TITOK, ADATKEZELÉS

25.1 Biztosítási titok: A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô

adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

25.1.1. A 25.1. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

25.1.2. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

25.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 25.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

25.3. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni a Bit. 153–161. §-ban foglaltak szerint, amelyek a biztosítási

szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb

cél lehet. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos

személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. A biztosító az adatokat az igények jogosultak általi érvényesítésének érdekében a szerzôdés megszûnését követôen 20 évig ôrizheti meg.

25.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

25.5. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,

14

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a 25.6. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és

a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik

a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár- megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért

adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok

fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

25.6. A 25.5. pont e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben,

az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

25.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó

biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

25.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország

Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról

szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi

XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

25.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító a 25.5. és 25.11. pontokban, a 25.4., a 25.5. pontokban és a 25.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

25.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a

25.5. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

25.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

• a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy

lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

• a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

25.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

25.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

15

25.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

• a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

• a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs

egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

25.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

• ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

• ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

25.16. A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

25.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

• az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

• a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

• a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

25.18. 25.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

25.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 25.2. pont szerinti adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

25.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 25.5. b), f ) és j) pontjai, illetve a 25.11. pont alapján végzett adattovábbításokról.

25.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

25.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

25.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

25.24. E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

25.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

25.26. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok.

25.26.1. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

25.26.2. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

25.26.3. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

25.27. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

25.27.1. A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi

számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás

I. számú Melléklete szerinti illetôségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetôségvizsgálat).

25.27.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvégzésével egyidejûleg írásban tájékoztatja

a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségérôl,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségérôl.

25.27.3. Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén

az adatszolgáltatás tényérôl az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

16

I. melléklet

A biztosítási szolgáltatás elbírálásához és teljesítéséhez bekérhető dokumentumok listája

Szolgáltatási igény teljesítéséhez általában	A biztosító által rendszeresített vagy azzal megegyezô tartalmú, kitöltött, a Jogosult/Meghatalmazott által aláírt igénybejelentô nyomtatvány
	A biztosítás meglétét és a díjfizetést igazoló dokumentumok (vitás esetekben)
	Szerzôdô/Biztosított/Kedvezményezett/Jogosult/Meghatalmazott személyazonosságát igazoló dokumentum (személyi igazolvány, útlevél, vezetôi engedély, lakcímkártya) személyes bemutatása vagy engedélyezett, a fénykép kitakarásával készült másolata
	Biztosítási szolgáltatásra való jogosultság igazolása, továbbá jogerôs hagyatékátadó végzés, jogerôs öröklési bizonyítvány, feltéve hogy a Kedvezményezettet a szerzôdésben név szerint nem nevezték meg
	A Jogosult/Meghatalmazott által aláírt rendelkezési nyilatkozat a kifizetésrôl, ahová a kifizetés teljesíthetô
	Kifizetésnél a bankszámla tulajdonos igazolása (bankszámlaszerzôdés, illetve bankszámla kivonat másolata)
	Kiskorú, cselekvôképtelen vagy korlátozottan cselekvôképes ügyfél esetén az igazolt törvényes képviselô, gondnok nyilatkozata
	Visszavonhatatlan kedvezményezett adatai, nyilatkozata, rendelkezése
	Idegennyelvû dokumentumok hiteles, magyar nyelvû fordításai, dokumentumai
	Hatósági eljárás esetén helyszíni jegyzôkönyv, határozat, vádirat vagy bírósági ítélet*
	Teljes orvosi dokumentáció: diagnózis és felállításának idôpontját igazoló iratok, orvosi leírás, orvosi szakvélemény/lelet, ambuláns (járóbeteg) ellátás dokumentuma, kórházi zárójelentés, kórházi, háziorvosi igazolás, elszámolási nyilatkozat, korábbi orvosi iratok, ápolási napló, mûtéti leírás, mûtéti napló, vizsgálati leletek, eredmények, kontroll leletek, házi orvosi dokumentáció, (pl. betegkarton, Orvosi Napló) teljes kórházi kórlap, röntgen lelet, szövettani lelet, ápolási dokumentáció, társadalombiztosítási (OEP) nyilvántartás adatai
	Biztosított kötéskori egészségi állapotát igazoló teljes orvosi dokumentáció
	Elôzménybetegségek, korábbi balesetek tényét, lefolyását, következményét igazoló teljes orvosi dokumentáció
	A Biztosított veleszületett rendellenességének, illetve a szülés körüli idôszakban szerzett betegségének, állapotának teljes orvosi dokumentációja
	Sporttevékenységgel összefüggésben bekövetkezô biztosítási eseményhez egyesületi tagság igazolása, versenyengedély, sportorvosi engedély, sportesemény/sportverseny jegyzôkönyve
	A mindenkor hatályos jogszabályban elôírt adatszolgáltatási kötelezettségek, illetve adózási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatok
	Meghatalmazott ügyintézése esetén a biztosítással kapcsolatos ügyintézésre jogosító meghatalmazás
Halálesetekhez	Halotti anyakönyvi kivonat
	Halottvizsgálati bizonyítvány
	Boncolási jegyzôkönyv, szükség esetén
	Haláleset, baleset utáni orvosi jelentés
	A halált okozó betegség, állapot kezdetét, a betegség és a baleset lefolyását és a kezelés leírását tartalmazó teljes orvosi dokumentációja
	1 évnél fiatalabb gyermek születési anyakönyvi kivonata
Végstádiumú betegséghez	Terminális állapot teljes orvosi dokumentációja

* A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô-, vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti.

17

Baleseti eseményekhez	A baleset tényét, idôpontját, körülményeit leíró nyilatkozat, jegyzôkönyv, munkabaleseti jegyzôkönyv, egyéb dokumentum
	Baleset tényét idôpontját és következményét tartalmazó teljes orvosi dokumentáció
	Nyilatkozat, orvosi dokumentum az ittasságról
	Bódító, altató, nyugtató és kábítószerek fogyasztására vonatkozó orvosi dokumentumok
	Tevékenységi engedély másolata, ha a baleset engedélyhez kötött tevékenység végzésével függ össze
	Közlekedési baleset esetén a jármû forgalmi engedélye, vezetôi engedély
	Foglalkozási ártalomra vonatkozó (ÁNTSZ) határozat
Baleseti rokkantsági eseményekhez	A baleset következtében kialakult végleges egészségi állapotot, sérülést, funkció kiesést és ezek okát leíró teljes orvosi dokumentáció
	Egészségkárosodás mértékét megállapító szakértôi/szakhatósági dokumentum, orvosi bizottság szakvéleménye
Kórházi ápoláshoz, Baleseti kórházi ápoláshoz	A kórházi ápolás tényét, idôpontját, tartamát és okát igazoló teljes orvosi dokumentáció
Mûtéthez, baleseti mûtéthez	A mûtéti beavatkozás idôpontját, okát, a beavatkozás leírását tartalmazó teljes orvosi dokumentáció
	Az elvégzett beavatkozás orvos által igazolt (pecsét és aláírás) WHO kódja
Keresôképtelenség, Baleseti keresôképtelenség	Táppénzre való jogosultság igazolása (munkáltató, közfoglalkoztató, OEP igazolása)
	Keresôképtelenség tényét, tartamát igazoló dokumentum (Orvosi igazolás a keresôképtelen állományba vételrôl, Orvosi igazolás a folyamatos keresôképtelenségrôl, kórházi zárójelentés, Igazolás fekvôbeteg-gyógyintézetben történô gyógykezelésérôl)
	Keresôképtelenség okát, a betegséget, a sérülést igazoló teljes orvosi dokumentáció
	Megelôzô egészségi állapot, illetve a kötéskori egészségi állapot teljes orvosi dokumentációja
	Egészségbiztosítási járulék megfizetésének igazolása, szükség esetén
Csonttörés, csontrepedéshez	Csonttörést, csontrepedést igazoló orvosi dokumentum, röntgen lelet
Baleseti eredetû égéshez	Égési sérülés tényét, okát, idôpontját, leírását, kiterjedését, súlyosságát leíró teljes orvosi dokumentáció
Megváltozott munkaképességhez	Egészségkárosodás mértékét megállapító szakértôi/szakhatósági dokumentum, orvosi bizottság szakvéleménye
	Megváltozott munkaképességû személyek ellátására vonatkozó határozat
	Teljes orvosi dokumentáció
Daganatos, Kritikus betegségekhez	Teljes orvosi dokumentáció
Házi vizithez	Esetleges orvosi dokumentumok
Betegszállításhoz	Kórházi zárójelentés
Második orvosi vélemény kéréséhez	Teljes orvosi dokumentáció, orvosi vizsgálati eredmények, leletek

Jelen tájékoztató a szerzôdési feltételek részét képezi, az abban foglaltakkal együtt érvényes. A felsorolt dokumentumokat a biztosító másolatban is elfogadja. Szükség esetén a biztosító az eredeti dokumentum benyújtását is kérheti.

18