CIG Pannónia LakóTárs Lakásbiztosítás

Név: CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Székhely: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf.: 325/1

Telefon: +36 1 0 000 000

Fax: x00 0 000 0000

Cégjegyzékszám: 01 10 046150

Tevékenysége: biztosítási tevékenység

Felügyeleti szerv:

A Biztosító felügyeleti szerve: a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: „MNB”)

Jelentés fizetőképességről és pénzügyi helyzetről:

A jelentés a Biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) érhető el.

Tanácsadás:

A Biztosító a jelen Ügyféltájékoztatóban és a hozzá kapcsolódó biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási termék esetén

– tanácsadást nyújt, ha a biztosítási értékesítés telefonos úton történik;

– tanácsadást nyújt, ha a biztosítási értékesítés függő biztosításközvetítő ügynök közreműködésével történik.

Az alábbiakban röviden tájékoztatjuk a CIG Pannónia LakóTárs lakásbiztosítás termékünkről.

A biztosítás létrejötte

A szerződés a felek írásbeli vagy távértékesítés útján kötött megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

Ajánlattétel

A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosítóval szerződő fél teszi. A szerződő fél az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

A biztosító elfogadó nyilatkozata

CP-60100

Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

Az ajánlat visszautasítása

Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Ha a szerződő fél fogyasztó és a 15 napos kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

A biztosító ráutaló magatartása

Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerintitartalommal– az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a 15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezések

A távértékesítésre vonatkozó speciális rendelkezéseket azon biztosítási szerződésre kell alkalmazni, amelyet a biztosító és a fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Távközlő eszköznek minősül bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – a szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. A fogyasztó jogosult a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződést a szerződéskötés napjától számított 14 napon belül azonnali hatállyal felmondani. A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (1476 Budapest, Pf.: 325/1) vagy a x00 0 000 0000 fax számra kell küldeni. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. Amennyiben a fogyasztó a felmondási jogát gyakorolta, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetett összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért

– a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Fogyasztó definíciója

Fogyasztónak minősül az a természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

A biztosítási szerződés tartama

A biztosítási szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttét követő hónap első napjának megfelelő nap.

Díjfizetés gyakorisága, módja

Az éves biztosítási díj fizethető éves, féléves, negyedéves, havi részletekben. Az Ön biztosításának díja banki átutalással fizetendő.

CP-60100

A biztosítás díja egy adott időszakra (év, félév, negyedév, hónap) előre esedékes, ezért kérjük, ezt vegye figyelembe.

- 5 -

A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenőleges hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja (reaktiválja), feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a szerződőnek nyújtott (tartamengedmény).

A határozott tartamú biztosítási szerződés a lejáratkor, a tartam utolsó napjának 24.00 órájával, a felek további intézkedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen befizetett díjat a biztosító visszafizeti 30 napon belül.

A díjfizetés elmulasztása a szerződésben meghatározott feltételek mellett a szerződés megszűnéséhez vezet (lásd díjfizetési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei).

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

Biztosítási események

Épület és Ingóságbiztosítási alapcsomagjaink közül kiválaszthatja az Ön számára leginkább megfelelőt, és kiegészítő biztosításokkal bővítheti igényei szerint. A biztosító adott szerződés vonatkozásában a választott biztosítási csomag (Bázis, Optimum, Prémium), valamint kiegészítő biztosítás(ok) szerinti kockázatot viseli. Az egyes biztosítási csomagokba tartozó kockázatok, továbbá a kiegészítő biztosítások részletes bemutatását a CIG Pannónia LakóTárs lakásbiztosítás feltételeinek részét képező Kockázati- és limittábla tartalmazza.

Kizárások

A biztosítási események meghatározását és a kizárásokat az Általános és a Különös Biztosítási Feltételek tartalmazzák. Az esetleges jogviták elkerülése érdekében felhívjuk szíves figyelmét, hogy az Ügyfél- tájékoztató elolvasása után részletesen tanulmányozza át a biztosítási feltételekben foglaltakat.

Vagyonvédelem – Betöréses lopás és rablás biztosítási eseményhez

A vagyonvédelmi feltételek áttanulmányozását követően Ön megismerheti társaságunk CIG Pannónia LakóTárs lakásbiztosításának vagyonvédelmi előírásait, amelyek ahhoz szükségesek, hogy vagyonát a legoptimálisabban védhesse meg.

Vagyonának biztonsága érdekében nagyon fontos, hogy a különböző vagyonvédelmi eszközök szerelését jognyilatkozatot adó szakember végezze, és a rendszer kiépítésekor a MABISZ által ajánlott eszközöket alkalmazzon. Ha a kár bekövetkeztekor valamely védelmi berendezés, eszköz nincs meg, vagy nincs üzembe helyezve, akkor ez az eszköz nem vehető figyelembe a védettségi szint megfeleltetésénél. Kérjük, hogy minden esetben gondoskodjon arról, hogy a kiépített rendszer az előírásoknak megfelelően működjön, és karbantartásáról se feledkezzen meg. Káresemény bekövetkezésekor szakértőink minden esetben a kár bekövetkezésének időpontjában, a behatolás helyén ténylegesen fennálló védettséget vizsgálják.

Biztosítási összeg

A biztosítási összeg megállapításának alapja elsődlegesen a biztosítani kívánt vagyontárgyak (épületek, ingóságok) szerződés-kötéskori értéke.

CP-60100

A biztosítási összeg meghatározása a szerződő kötelezettsége, ajánlott mértékének meghatározásával

- 6 -

a biztosító segíti a szerződő felet. Az ajánlott biztosítási összeget a biztosító által meghatározott négyzetméter egységárak és a biztosított épület hasznos alapterületének szorzata adja. Ha a biztosítási szerződés az épület és az általános háztartási ingóságok vonatkozásában legalább a biztosító által javasolt négyzetméter egységárak alapján számolt, ajánlott biztosítási összegekkel jön létre, úgy a biztosító az alulbiztosítottságot nem vizsgálja, nem alkalmaz aránylagos kártérítést. Ez esetben is a biztosító szolgáltatásának felső határa a választott biztosítási összeg.

A biztosító az ajánlott biztosítási összegre a lakás/lakóépület és melléképület(ek) hasznos alapterülete alapján tesz javaslatot. Ha a káresemény időpontjában a tényleges alapterület eltér az ajánlatban feltüntetett hasznos alapterülettől, a biztosító vizsgálja az alulbiztosítottságot. Alulbiztosítottság esetén a biztosító a tényleges alapterület és az ajánlatban megjelölt hasznos alapterület arányában nyújt kártérítést.

Az értékkövetés módja és mértéke

Annak érdekében, hogy a kár bekövetkeztekor a kártérítés a károsodott vagyontárgy pótlásához elegendő legyen, a biztosítási összegeket évente felülvizsgáljuk, és az infláció mértékével módosítjuk. Ez maga után vonja a biztosítás díjának arányos növekedését is (indexálás), melyről legkésőbb az évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesítjük Önt. A módosításhoz a Központi Statisztikai Hivatal által közölt éves fogyasztói árindex számot vesszük alapul, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az indexálás minimális mértéke 1,5%.

A biztosító szolgáltatása

Épületbiztosítás esetén

A biztosító az esetlegesen bekövetkező károkat a károsodott vagyontárgy káridőponti értékén téríti meg. Amennyiben a biztosított épületek avultsága nem éri a 60%-ot, a biztosító megtéríti a vagyontárgy pótlási értékét, maximum a biztosítási összeg erejéig (Pótlási érték fogalma: a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület, építmény káridőponti újraépítési költsége).

Ha az épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az épület forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett (pl. káronszerzés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg. (Forgalmi érték fogalma: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci alapon megállapított értéke.)

A forgalmi érték és az épület újraépítési, helyreállítási értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, igazoltan, a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 3 éven belül ténylegesen megtörténik.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki azokra a károkra, kárigényekre, melyek a biztosított épület eredeti építési technológiájának, anyaghasználatának, az építési előírások, szabványok megváltozása, technológiaváltás, az anyaghasználat változásai, valamint a jogszabályi változások miatt állnak be.

Ingóságbiztosítás esetén

A biztosító az esetlegesen bekövetkező károkat a károsodott vagyontárgy káridőponti értékén téríti meg. Amennyiben a biztosított ingóságok avultságának mértéke nem éri el a 60%-ot, a biztosító megtéríti a vagyontárgy pótlási értékét, maximum a biztosítási összeg erejéig.

További, a szolgáltatást meghatározó közös szabályok

A szolgáltatás összegéből a biztosító levonja a felhasználható maradványok értékét. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biztosítási összeg 5%-a erejéig a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben felmerült, szükséges és igazolt kárenyhítési költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a biztosítási összeg 5%-a erejéig, a biztosítási esemény során felmerülő, alább felsorolt, indokolt és igazolt költségeket, ha azok a biztosítottat terhelik:

– rom- és törmelékeltakarítási, egyszeri takarítási, valamint a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyhez való elszállítási és lerakási vagy megsemmisítési,

– tervezési és hatósági engedélyeztetési,

CP-60100

– kárenyhítési költség, így különösen oltási és mentési költség.

- 7 -

A biztosítási összegen felüli 5%-os limitösszegen belül kárenyhítési költséget a biztosító csak abban az esetben térít, amennyiben a tényleges kár és a kárenyhítési költség együttes összege a biztosító szolgáltatásának felső határát meghaladja. Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító az alábbiakban meghatározott limiten belül, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, és a költözés költségeit. A kártérítési összeg maximum 400 000 Ft. Megtéríti a biztosító a fent meghatározott limiten belül az árvíz, illetve árvízveszély miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket is.

A biztosító vagyon- és felelősségbiztosítási károkat 30 napon belül téríti meg. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor Ön, vagy a károsult a kár bizonyításához szükséges utolsó iratot a biztosítóhoz eljuttatta.

Baleset-biztosítás

A baleset-biztosításkiterjed a szerződővel egy háztartásban élő családtagokra isa biztosításiszerződésben meghatározott biztosítási összegek erejéig. A baleset-biztosítási csomagjaink közül kiválaszthatja a család igényeinek megfelelő biztosítást. A baleset-biztosítási szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított, a biztosított halála esetén a törvényes örököse.

Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén

A biztosító kockázatviselése a biztosított által a szerződésben meghatározott minőségben szerződésen kívül okozott károkra, valamint harmadik személy életének, testi épségének, egészségének sérelme miatt felmerült sérelemdíj iránti igényekre terjed ki. A biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.

A biztosító a térítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A sérelemdíj megfizetésére a kár megfizetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Tennivalók kár esetén

A káreseményt a tudomásra jutást követő 5 munkanapon belül – felelősségi károk esetén 30 napon belül – szíveskedjen bejelenteni társaságunknak. A biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazon iratokat, amelyek a kárigény bizonyításához, elbírálásához, a biztosítási esemény, a jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek. Tűz- és robbanáskár esetét az önkormányzati tűzoltósághoz, betöréses lopást, rablást a területi rendőrhatósághoz is be kell jelentenie.

A kár helyszínét a kárfelmérés időpontjáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 munkanapig csak annyiban változtathatja meg, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

Baleseti szolgáltatáshoz a biztosító rendelkezésére kell bocsátani a szakorvosi ellátásról szóló dokumentumokat, mindazon egyéb iratot, orvosi leletet, dokumentumot, amely a jogosultságnak, a biztosítási eseménynek, a biztosított sérülése mértékének megállapításához szükséges. Baleseti halál esetén fentieken túlmenően be kell nyújtani a halotti anyakönyvi kivonatot, a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt, a jogerős hagyatékátadó végzést/öröklési bizonyítványt.

Kárbejelentését a következő módokon teheti meg:

Írásban:

Kárbejelentő nyomtatványt kitöltve és aláírva társaságunk postacímére eljuttatva (1476 Budapest, Pf.: 325/1). A kárbejelentő nyomtatvány a xxx.xxxxxxxxxxx.xx honlapon keresztül is letölthető.

Személyesen:

Nyitvatartási időben az Ügyfélszolgálatunkon: a Népliget Center Business Center 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület FÖLDSZINT. Az ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje megtalálható a www. xxxxxxxxxxx.xx oldalon.

Telefonon:

CP-60100

+36 1 5 100 100 telefonszámon.

- 8 -

Elektronikusan:

xxxxxxxx@xxx.xx e-mail címen.

Online:

xxx.xxxxxxxxxxx.xx weboldalon keresztül

Faxon:

x00 0 000 0000

A biztosító mentesülése a kár kifizetése alól

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással: a) a szerződő fél vagy a biztosított; b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy c) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

A magatartás minősítéséhez az eset összes körülményét egyedileg kell mérlegelni. Súlyosan gondatlannak minősülhet különösen:

a) ha a kárért felelős személy igazoltan ittas állapotban, vagy bódulatot keltő szer hatása alatt állt, és a kárt ezzel az állapottal összefüggésben okozta,

b) amennyiben a kárért felelős személy engedélyhez kötött tevékenységet ennek hiányában folytatott és ezzel összefüggésben okozta a kárt.

Az előzőekben foglaltakon túlmenően felelősségbiztosítás esetén súlyosan gondatlannak minősülhet különösen:

a) ha a kárért felelős személy azonos körülményekkel visszatérően okozta a kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg,

b) ha a kárért felelős személyt harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, s a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.

Változás bejelentés

Minden, a biztosítási kötvényen szereplő adat változásáról tájékoztatni szükséges biztosítót, hogy elkerüljük a kárrendezés során a szolgáltatásunkat késleltető – vagy akadályozó –, illetve az esetleges kifizetendő kártérítés összegét befolyásoló tényező felmerülését. Minden olyan körülményben bekövetkezett változást kérünk bejelenteni, amelyre a biztosító a szerződés létrejöttét megelőzően rákérdezett.

Felek közti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok

Ha jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbeliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban: „Ptk.”) előírt írásbeliség követelményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására. Minden más esetben a Biztosítóhoz intézett nyilatkozat a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban, faxon vagy kárbejelentés esetén a Biztosító honlapján keresztül, vagy egyéb maradandó eszközzel tették, és az a Biztosító tudomására jut.

A Szerződést a felek kizárólag postai úton, faxon, ügyfél azonosításra alkalmas felületen, személyesen a Biztosító Ügyfélszolgálatán vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban mondhatják fel. Nem minősül írásban tett nyilatkozatnak az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF formátumú másolatát tartalmazó melléklete vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott doku¬mentumba foglalás) és az SMS.

A jognyilatkozat átadása

CP-60100

A Szerződő által megadott elektronikus adatok valótlanságából, hiányosságából származó károkért, valamint a Szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, valamint a szolgáltató biztonsági beállításai miatt felmerülő problémákért, és az abból származó károkért, illetve

- 9 -

hátrányos jogkövetkezményekért a Biztosító nem vállal felelősséget.

Az elektronikus levelezés során a Biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a Szerződés adatai.

A Biztosító Szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a Biztosító igazolható módon kiküldte a Szerződő által megadott e-mail címre vagy a Biztosító honlapján elhelyezte. A címzett által meghatározott postai címre a Biztosító által feladott nyilatkozatot:

a) a kézbesítés megkísérlésének napján – a b) pont kivételével – kézbesítettnek kell tekinteni, ha a küldemény a Biztosítóhoz a kézbesítés eredménytelensége (például cím nem azonosítható, címzett ismeretlen, átvételt megtagadta, elköltözött, kézbesítés akadályozott, levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen, meghalt / megszűnt jelzések) miatt érkezik vissza; vagy

b) a postai kézbesítés 2. megkísérlését követő 5. munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, ha a Biztosító által feladott nyilatkozatot a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően „nem kereste” jelzéssel küldte vissza a Biztosítóhoz;

c) a Biztosítónak a kézbesítési vélelem beálltáról nem kell értesítenie a címzettet.

A szerződésre vonatkozó jogszabályok

Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősorban a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény, valamint a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok irányadóak. Az eljárások nyelve a magyar.

Adatkezelés, adatvédelem

A Biztosító az átláthatóság elvének érvényesülése érdekében közérthető módon kívánja Ügyfeleit tájékoztatni a Biztosító adatkezeléséről és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú, Általános Adatvédelmi Rendeletének („GDPR”) való megfelelőségéről. A Biztosító ugyanakkor a jogi teljeskörűség érdekében honlapján, továbbá Ügyfélszolgálatán is közzéteszi a részletes Adatkezeléssel kapcsolatos dokumentumokat (ezen dokumentumok a függő biztosításközvetítő ügynökök biztosításközvetítői irodájában is elérhetőek). A biztosításközvetítői irodák elérhetőségei a Biztosító honlapján megtalálhatóak.

A Biztosító az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Info. Törvény”), továbbá a GDPR alapján, figyelembe véve a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény („Bit.”) rendelkezéseit, az alábbi tájékoztatást nyújtja a természetes személy érintetteket (Szerződők, Biztosítottak, Kedvezményezettek, a Bit. szerinti egyéb Ügyfelek, a továbbiakban együttesen említve, mint: „Érintett”) részére.

Adatkezelő, -képviselője és az Adatvédelmi tisztviselő neve, elérhetősége

Adatkezelő: CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

Az Adatkezelő képviselőjének, továbbá az adatvédelmi tisztviselő neve és elérhetősége a Biztosító honlapján és az Ügyfélszolgálaton kifüggesztve található. Ezen információkról Ügyfeleink a függő biztosításközvetítő ügynökbiztosításközvetítői irodájában is tájékozódhatnak.

Adattovábbítás címzettjei

Adatfeldolgozók: A Biztosító részéről adatfeldolgozóként a Biztosító számára a biztosítási szerződéssel kapcsolatban mindenkor kiszervezett tevékenységet végző személyek, adatfeldolgozók járhatnak el, akik az adatokat megismerhetik. Ezen adatfeldolgozók címzetti körök szerint az alábbiak:

– belföldi és az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállamban lévő viszont- biztosítók,

– elektronikus adatfeldolgozó szolgáltatók,

– informatikai (rendszerkarbantartó, üzemeltető) szolgáltatók,

– információbiztonsági és szoftverfejlesztési szolgáltatók,

– kárrendező és kárszakértő szolgáltatók,

– kárrendezés során eljáró magánnyomozók,

– kockázat elbírálásban és kárrendezés során eljáró orvosszakértők,

– kárrendezésben és díjbehajtásban résztvevő ügyvédek, ügyvédi irodák, követelés behajtók,

CP-60100

– vagyonkezelők, nyomdai szolgáltatók.

- 10 -

A Biztosítónál adatfeldolgozást végző személyek hatályos listája a Biztosító honlapján (www. xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx) található.

Amennyiben a termék jellegéből adódóan a szerződésben foglalt szolgáltatás teljesítése érdekében elengedhetetlen, a Biztosító a szerződés teljesítése céljából harmadik országba továbbítja az Érintett személyes adatait annak érdekében, hogy az Érintett külföldön részesülhessen egészségügyi ellátásban, vagy külföldön vehessen igénybe szolgáltatásokat. A Biztosító minden esetben az Érintett által igénybe vett szolgáltatás szerinti országban honos partnerének továbbítja az Érintett személyes adatait. Amennyiben a szerződés teljesítéséhez az elengedhetetlenül szükséges, a Biztosító 3. országba az alábbi címzetti körnek továbbíthat adatot:

– viszontbiztosítók,

– egészségügyi intézmények,

– egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók,

– nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság.

Biztosítási titok megismerése

A Biztosító jogosult kezelni Ügyfeleinek biztosítási titoknak minősülő adatait. A biztosítási titok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a Bit. 135-146.§-ai tartalmazzák, amely szövege elérhető a Magyarország Kormánya által meghatározott, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető honlapon ( jelenleg: xxxx://xxx.xx/).

Az Ön, mint Érintett jogai

Fontos számunkra, hogy Ön tisztában legyen az adatvédelem által biztosított Érintetti jogaival. Ennek érdekében az alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsoroljuk, hogy milyen adatvédelmi jogokkal élhet a ránk bízottadataival kapcsolatban.

a) Az Érintett hozzáférési joga

Elérhetőségeinken bármikor jogosult arra, hogy megfelelő tájékoztatást kapjon arról, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, ésha igen, akkor Ön jogosult arra, hogy hozzáférjen az általunk tárolt személyes adataihoz, és azokról másolatot kérhet, illetve tájékoztatást kérhet arról, hogy miként kezeljük személyes adatait.

b) A helyesbítéshez való jog

Ön jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse, javítsa a pontatlan adatokat, illetve a hiányos adatok kiegészítését kérje.

c) A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

Ön kérheti, hogy indokolatlan késedelem nélkül töröljük bizonyos általunk tárolt személyes adatait, amennyiben:

– A továbbiakban már nincs szükségünk az adott adatokra;

– Ön visszavonja a bizonyos adatok kezelésére adott hozzájárulását;

– Ön tiltakozik a személyes adatok kezelése ellen,

– Ha jogszabály alapján előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

– Aggodalma merül fel az adatai általunk történő adatkezelésének jogalapja tekintetében.

d) Az adatkezelés korlátozásához való jog

– Amennyiben kérdése vagy aggodalma merül fel személyes adatai általunk történő kezelésének pontosságával, indokoltságával vagy jogszerűségével kapcsolatban, kérheti bizonyos adatkezelési tevékenységeink korlátozását. A korlátozást akkor is kérheti, ha nekünk már nincs szükségünk az Ön adataira, de Ön, mint Érintett igényli valamely jogiigényének előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez. Ön abban az esetben is kérheti a korlátozást, ha kétségbe vonja a jogosérdek alapján történő adatkezelés jogalapját.

CP-60100

– A korlátozás ideje alatt adatkezelési műveletek nem végezhetők, csak tárolni lehet az adatokat. A korlátozás feloldásáról a Biztosító előzetesen tájékoztatja majd.

e) Az adathordozhatósághoz való jog

Ön bármikor kérheti, hogy a Biztosító a hozzájárulása alapján, vagy szerződéses jogalapon kezelt személyes adatait tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban bocsássa rendelkezésére. Ön továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná a Biztosító.

Amennyiben az egyébként technikailag megvalósítható, a Biztosító az Ön kérésére a személyes adatokat közvetlenül továbbítja.

f) A hozzájárulás visszavonásához való jog

– Amennyiben Ön hozzájárult a személyes adatainak használatához, kezeléséhez vagy megosztásához, a hozzájárulását bármikor visszavonhatja, amennyiben nem a szolgáltatás nyújtásához szükséges adatokról van szó.

– Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, Ön jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az Érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők. Ön a direkt marketing megkeresésekhez adott hozzájárulását az általunk küldött e-mail-ben található linken, vagy a fenti postai levelezési címre, vagy a xxx@xxx.xx címre küldött levelével bármikor visszavonhatja. A visszavonó nyilatkozatban kérjük, tüntesse fel nevét.

g) Jogorvoslati jog

– Xx Xx úgy ítéli meg, hogy a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok szerinti jogait megsértették, jogában áll a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál panaszt benyújtani.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei: Honlap: xxxx://xxxx.xx/;

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00.; Postacím: 1363 Budapest, Pf.: 9.;

Telefon: x00-0-000-0000;

Fax: x00-0-000-0000;

E-mail: xxxxxxxx xxxxxxx@xxxx.xx

– A jogellenes adatkezelés esetén polgári pert indíthat a Biztosító ellen. A per az Ön választása szerint a lakóhelye szerinti törvényszék előtt is megindítható.

Biztosító elérhetősége adatkezelési ügyekben

A fenti jogait a xxx@xxx.xx email címre vagy az. 1476 Budapest, Pf.: 325/1 postai levelezési címre küldött levelében gyakorolhatja. A személyes adatok kezelésére adott hozzájárulást az Érintett bármikor visszavonhatja.

CP-60100

Adatkezelési tábla

Adatkezelés megnevezése és célja	Adatkezelés jogalapja	A kezelt adatok köre	Adatok tárolásának időtartama
Direkt marketing tárgyú megkere- sések közlése.	GDPR 6. cikk (1) a) – az Érin- tett hozzájárulása.	Az Érintett neve, postai levelezési címe, email címe, telefonszáma.	Az adatkezeléshez való hoz- zájárulás visszavonásáig.
A még nem véglegesített aján- lattal kapcsolatos adatkezelés. Az adatkezelés célja a szerződéskötési folyamat lezárása és a szerződés megkötése.	GDPR 6. cikk (1) a) – az Érin- tett hozzájárulása.	Az Érintett által a szerző- déskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a bizto- sítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok.	Az adatkezeléshez való hoz- zájárulás visszavonásáig.
A biztosítási kockázatok felmérése.	GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés meg kötéséhez és teljesítéséhez szükséges adatkezelés.		A biztosítási szerződés ha- tályának fennállása alatt.
A biztosítási szerződésre vonatkozó ajánlat elutasítása.			A biztosítási szerződés ha- tályának fennállása alatt.

A biztosítási szerződés megkötése.

GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés meg kötéséhez és teljesítéséhez szükséges adatkezelés.

Az Érintett által a szerző- déskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a bizto- sítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok.

A biztosítási szerződés ha- tályának fennállása alatt.

A biztosítási szerződés módosítása.

A biztosítási szerződés állomány- ban tartása.

A biztosítási szolgáltatási igény elbírálása.

GDPR 6. cikk (1) b) – a biz- tosítási szerződés megkö- téséhez és teljesítéséhez szükséges adatkezelés.

A biztosítási szerződés hatályának fennállása alatt, és a biztosítási jogviszony megszűnését követően a Biztosító igényérvényesí- tése esetén az igényérvé- nyesítési határidő leteltéig kezeli az adatokat.

A biztosítási szerződés teljesítése, ideértve a biztosítási szolgáltatás teljesítését is.

Az Érintett biztosítási szerződésből származó követeléseinek megíté- lése.

GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés meg kötéséhez és teljesítéséhez szükséges adatkezelés.

Az Érintett által a szerző- déskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a bizto- sítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok.

A biztosítási szerződésből származó jogi igényekkel szembeni védeke- zés előterjesztése.

GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés.

A jogi kötelezettséget a biztosítási szerződés, a Bit., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, to- vábbá az adott jogterületre vonatkozó ágazati jogsza- bály keletkezteti.

A Biztosító biztosítási szerződésből eredő igényeinek érvényesítése.

GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés.

A jogi kötelezettséget a biztosítási szerződés, a Bit., továbbá a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény keletkezteti.

A biztosítási szerződéses jogvi- szonnyal kapcsolatos bírósági, hatósági megkeresések megvála- szolása.

GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés.

A biztosítási szerződés megszün- tetése.

GDPR 6. cikk (1) b) – a biz- tosítási szerződés megkö- téséhez és teljesítéséhez szükséges adatkezelés.

Számviteli bizonylatok megőr- zésére vonatkozó kötelezettség teljesítése.

GDPR 6. cikk (1) c) – a Bizto- sító számviteli bizonylatok megőrzésére vonatkozó, a Számvitelről szóló 2000. évi

C. törvény („Számvtv.”) 169. § szerinti jogi kötelezettsége.

A számviteli bizonylatokon szereplő személyes adatok.

A Számvtv. 169. § szerinti 8 évig.

CP-60100

A személyes adatok kezelésére adott hozzájárulást az Érintett bármikor visszavonhatja.

A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.

Egyoldalú módosítás lehetősége

A Biztosító jogosult a Szerződés előző pontokban szabályozott rendelkezéseit egyoldalúan módosítani. A módosításról a Biztosító az Ügyfelet legkésőbb a hatálybalépés napját megelőző munkanapon, az Ügyfélszolgálatán kifüggesztett módosított dokumentumok útján értesíti és a módosított rendelkezéseket a honlapján is közzé teszi. Az Ügyfél a módosítás tartalmáról a függő biztosításközvetítő ügynökök biztosításközvetítői irodájában is tájékozódhat.

Elévülés

A biztosítási esemény bekövetkezéséből eredő igények a követelés esedékességétől számított 5 év alatt évülnek el.

Teljességi záradék

A Szerződés a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazza, így az esetleges korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen Szerződés tartalmát. Továbbá nem válik a Szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses / üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

Tájékoztatás

Biztosításával kapcsolatos kérdéseivel fordulhat biztosításközvetítőjéhez, valamint ügyfél- szolgálatunkhoz.

Panaszkezelés

A biztosítási szerződésekkel kapcsolatban felmerült panaszokat a Biztosítónál lehet bejelenteni az alábbiak szerint:

• személyesen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. „B” épület;

• telefonon: +36 1 5 100 100,

• telefaxon: +36 1 / 247 2021

• postai úton: 1476 Budapest, Pf. 325;

• elektronikus úton: xxxxxx@xxx.xx

A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól (Panaszkezelési Szabályzat) a honlapunkon nyújtunk részletes tájékoztatást. A Biztosító köteles a panaszokat kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről a panaszost 30 napon belül értesíteni.

Honlap elérhetősége: xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx-xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx

Amennyiben a fogyasztónak minősülő ügyfélnek a Biztosítóhoz benyújtott panasza

• részben vagy egészben elutasításra került, vagy

• nem a biztosítási törvényben előírtak szerint került kivizsgálásra, vagy

• annak kapcsán a Biztosító válaszából a biztosítási törvényben előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez az ügyfél, vagy

• kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelenül telt el, akkor:

1. Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendel- kezések megsértésének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz (a továb- biakban: MNB) fordulhat (székely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55., levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP, Postafiók: 777; telefon: helyi tarifával hívható kék szám(+36-80) 203-776; web: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx; E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx).

CP-60100

2. a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződéssze- géssel és annak joghatásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület

(a továbbiakban: PBT) előtt kezdeményezhet eljárást (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.; leve- lezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172; Telefon: (+36-80) 203-776; E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx).

3. vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele az, hogy a fogyasztónak minősülő ügyfél a jogorvoslat kezdeményezését megelőzően a Biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy ren- dezését.

Ezúton tájékoztatjuk Önt továbbá az online vitarendezési platform igénybevételének lehetőségéről. Amennyiben az Ön és Társaságunk között létrejött online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatosan pénzügyi fogyasztói jogvita merül fel, úgy Ön kezdeményezheti az online vitarendezési platformon keresztül a jogvita bírósági eljáráson kívül történő rendezését a közösen megválasztott vitarendezési fórumnál.

Tájékoztatjuk, hogy Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult. Az online vitarendezési platform honlapja a következő linken érhető el: xx.xxxxxx.xx/xxx.

Fogyasztónak nem minősülő ügyfél Társaságunk elutasító döntésével szemben a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.) központi telefonszáma: (x00-0) 000-0000

Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések

A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.

A Biztosító és megbízásából eljáró függő biztosításközvetítői a jelen biztosítási termék értékesí- tése során nem nyújtanak tanácsadást.

A függő többes és a független biztosításközvetítők biztosítási tanácsadási tevékenységéről jelen biztosítási termékkel kapcsolatosan az általuk rendelkezésre bocsátott biztosításközvetítői tájé- koztatóban található további információ.

CP-60100

A Biztosító jelen biztosítási szerződéssel összefüggésben eljáró közreműködői a munkaviszo- nyokra jellemző javadalmazásban részesülnek.

CIG Pannónia LakóTárs Lakásbiztosítás Általános Szerződési Feltételek

Jelen szabályzatban foglalt feltételek – eltérő szerződési kikötések hiányában – a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) lakásbiztosításaira érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozva kötötték.

1. A szerződés alanyai:

1.1

Szerződő, biztosított(ak)

1.2

1.1. A vagyonbiztosítási szerződést az kötheti meg (továbbiakban: szerződő), aki valamely vagyoni jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a biztosítást ilyen személy (továbbiakban: biztosított) javára köti. A biztosítási érdek nélkül kötött szerződés semmis.

1.2. E szabályzat alapján:

Épületek, mellék- illetve kiegészítő épületek, valamint építmények vonatkozásában biztosítottak lehetnek:

– a kötvényen biztosítottként név szerint feltüntetett személy: tulajdonos, haszonélvező, lakásbérlő, társbérlő,

– a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,

– a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának darabszám- arányában,

1.3

– illetve az egy kötvényen feltüntetett társasház vagy lakásszövetkezet.

1.3. Ingóságok vonatkozásában biztosítottak lehetnek:

– a kötvényen név szerint feltüntetett személy,

1.4

– azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1.§. (1) bek. 1. és 2. xxxxxx), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal a kockázatviselés helyén közös háztartásban – lakcímkártyával igazoltan – állandó jelleggel együtt éltek.

1.4. Nem lehet biztosított:

– albérlő, ágybérlő, fizetővendég, vendég;

1.5

– háztartási alkalmazott.

1.6

1.5. Felelősség-, baleset-biztosítás vonatkozásában biztosítottak lehetnek a Különös Feltételekben meghatározott személyek.

1.7

1.6. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és ő köteles a nyilatkozatok megtételére. A szerződő fél a hozzá intézett jognyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat tájékoztatni köteles.

1.8

1.7. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

CP-60100

1.8. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

2. A szerződés létrejötte

2.1

2.1. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

2.2 Ajánlattétel

A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosítóval szerződő fél teszi. A szerződő fél az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

2.3 A biztosító elfogadó nyilatkozata

2.4 Az ajánlat visszautasítása

Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visszafizeti és az időközben esetlegesen bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

Ha a szerződő fél fogyasztó és a 15 napos kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

2.5 A biztosító ráutaló magatartása

Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a 15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

2.6 Távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó különös rendelkezések

A távértékesítésre vonatkozó különös rendelkezéseket azon biztosítási szerződésre kell alkalmazni, amelyet a biztosító és a fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Távközlő eszköznek minősül bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – a szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére.

CP-60100

A fogyasztó jogosult a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződést a szerződéskötés napjától számított 14 napon belül azonnali hatállyal felmondani. A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (1476 Budapest, Pf.: 325/1), vagy a x00 0 000 0000 fax számra kell küldeni. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. Amennyiben a fogyasztó a felmondási jogát gyakorolta, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetett összeg nem haladhatja meg a már teljesített

- 17 -

szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

2.7 Fogyasztó definíciója

Jelen feltételek alkalmazásában fogyasztónak minősül az a természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

3. A szerződés hatálybalépése

3.1. A kockázatviselés kezdete

A Szerződés a kockázatviselés kezdő napján vagy a felek által a szerződésben meghatározott későbbi időpontban lép hatályba, amely a Szerződés létrejöttétől számított 365 napot nem haladhatja meg. A Biztosító kockázatviselésének kezdete a Szerződés létrejöttét követő nap 0.00 órája vagy az Ajánlaton feltüntetett későbbi időpont (halasztott kockázatviselés) feltéve, hogy a Szerződés létrejött vagy utóbb létrejön.

3.2. A biztosító az árvíz kockázatra a szerződés létrejöttétől számított 15 nap várakozási időt köt ki, ez alatt az idő alatt a biztosítás árvíz kockázatra nem terjed ki.

4. A szerződés tartama, biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

A szerződés határozatlan tartamra jön létre.

A tartamon belül a biztosítási időszak egy év. A biztosítási évforduló a szerződés létrejöttét követő hónap első napjának megfelelő nap.

5. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

5.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

5.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

5.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 7.1. és a 7.2. pontokban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

6. A szerződés megszűnése

6.1. A biztosítási szerződés megszűnik:

a) lehetetlenülés illetve érdekmúlás esetén (8.2. pont),

b) rendes felmondással (8.3. pont),

c) távértékesítés útján kötött fogyasztói szerződés esetén a szerződő fél azonnali hatályú felmondásával (4.6. pont),

d) határozott tartamú szerződés esetén a határozott tartam lejártával (8.4. pont),

e) díj-nemfizetéssel (10.1. pont),

f) a biztosító felmondásával a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén (7.1. pont),

CP-60100

g) közös megegyezéssel.

- 18 -

6.2. Érdekmúlás, lehetetlenülés

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

Amennyiben a biztosított vagyontárgy tulajdonosának személyében a házastársi közös tulajdon megszűnése vagy a Biztosított elhalálozása miatt változás történik, a biztosított vagyontárgy új tulajdonosa – az ingatlanban maradó házastárs, illetve elhalálozás esetén az örökös (a jogerős hagyatékátadó végzés átvételét követően) – köteles 30 napon belül bejelenteni a tulajdonosváltozást a biztosítónak és kérheti a Szerződés átírását a saját nevére. Ha a tulajdonosváltást nem jelentik be a biztosítónak, a Szerződésre a díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszűntéig.

Amennyiben a biztosított vagyontárgy tulajdonosának személyében adásvétellel, ajándékozással vagy árveréssel változás történik, a Szerződő köteles 30 napon belül bejelenteni a tulajdonos- változást a biztosítónak. A bejelentéshez csatolandó a tulajdonjog megszűnését/ átruházását igazoló dokumentum. Ha a tulajdonosváltást nem jelentik be a biztosítónak, a Szerződésre a díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a biztosító kockázatviselésének megszűntéig.

6.3. Rendes felmondás

6.3.1. A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

6.3.2. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. Ha a szerződés 3 évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a 4. évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

6.4. Határozott tartam lejárta

7. A biztosítási díj

7.1. A biztosítási díj a Biztosító kockázatvállalásának ellenértéke, melynek megfizetése a Szerződőt terheli.

7.2. A Szerződő negyedéves, féléves, éves díjfizetési gyakoriságot választhat. Havi díjfizetési gyakoriságra kizárólag azon biztosítási szerződések esetén van lehetőség, ahol ennek a díjfizetési gyakoriságnak Szerződő általi kiválasztását a Biztosító ajánlat készítő rendszere lehetővé teszi.

7.3. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdő napján, a folytatólagos díj pedig mindig előre, annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

7.4. Amennyiben a Szerződés halasztott díjfizetéssel (vagy halasztott díjfizetéssel és egyben halasztott kockázatviselési kezdettel) jön létre, az első biztosítási díj esedékessége a kockázatviselés kezdetétől számított 30. nap.

CP-60100

A Szerződés létrejöttét követően, de még az első biztosítási díj megfizetését megelőzően, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik, úgy a Biztosító szolgáltatás nyújtásának feltétele, hogy az első gyakoriság szerinti díj maradéktalanul megfizetésre kerüljön.

- 19 -

7.5. A biztosítási díj akkor tekintendő határidőben megfizetettnek, ha az a Biztosító erre rendszeresített számlájára megfelelő azonosítási adatokkal / kötvényszámmal beérkezett.

7.6. A Biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a biztosítási díj. Azon biztosítási esemény bekövetkezésekor, mely a Szerződés megszűnését eredményezi, a Biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A Szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a Biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díj került befizetésre, a biztosító a díjtöbbletet köteles 30 napon belül visszatéríteni.

7.7. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befizetett díjtöbbletet kamatmentes előlegként kezeli a Biztosító és a következő esedékes díjrészletbe beszámítja.

8. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, reaktiválás

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a Szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díj-nemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a Szerződést.

Abban az esetben, ha a Szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

9. Részleges díjfizetés

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

10. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

10.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A biztosító a hátralékos díj iránti követelését a biztosítási szolgáltatás összegébe jogosult beszámítani.

10.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles 30 napon belül visszatéríteni.

11. A Szerződő pótdíjszorzó fizetésére kötelezhető a díjfizetési gyakoriságtól függően.

CP-60100

A mindenkor hatályos, valamint a Szerződés létrejöttének időpontja szerinti kedvezményszorzók, igénybevételének feltételei, pótdíjszorzók mértéke, esetleges maximuma a Biztosító honlapján xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxx/xxxxxxx-xxxxxx/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx/xxx_xxxxxxxx_xxxxxxxx_ lakasbiztositas és az Ügyfélszolgálaton kifüggesztve található. Ezen információkról Ügyfeleink a függő biztosításközvetítő ügynök biztosításközvetítői irodájában is tájékozódhatnak.

- 20 -

12. A biztosítási összeg

12.1. A biztosítási összeg megállapításának alapja elsődlegesen a biztosítani kívánt vagyontárgyak (épületek, illetve ingóságok) szerződés-kötéskori értéke.

A biztosítási összeg meghatározása a szerződő fél kötelezettsége, ajánlott mértékének meghatározásával a biztosító segíti a szerződő felet. Az ajánlott biztosítási összeget a biztosító által meghatározott négyzetméter egységárak és a biztosított épület hasznos alapterületének szorzata adja. Ha a biztosítási szerződés az épület és az általános háztartási ingóságok vonatkozásában legalább a biztosító által javasolt négyzetméter egységárak alapján számolt, ajánlott biztosítási összegekkel jön létre, úgy a biztosító az alulbiztosítottságot nem vizsgálja, nem alkalmaz aránylagos kártérítést. Ez esetben is a biztosító szolgáltatásának felső határa a választott biztosítási összeg. A biztosító az ajánlott biztosítási összegre a lakás/lakóépület és a melléképületek hasznos alapterülete alapján tesz javaslatot. Ha a káresemény időpontjában a tényleges alapterület eltér az ajánlatban feltüntetett hasznos alapterülettől, a biztosító vizsgálja az alulbiztosítottságot. Alulbiztosítottság esetén a biztosító a tényleges alapterület és az ajánlatban megjelölt hasznos alapterület arányában nyújt kártérítést.

12.2. Önálló vagyoncsoportnak tekintendő minden, az ajánlaton külön soron saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport. A vagyoncsoporton belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei nem vonhatók össze.

12.3. A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz intézett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti.

13. Túlbiztosítás, alulbiztosítás

13.1. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerződéskötéskori új értékét, a meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani. Túlbiztosítás esetén a szerződő jogosult a már megfizetett, a vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeg és a valóságos érték különbözete alapján kiszámított biztosítási díj kamatmentes visszatérítésére.

13.2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy/vagyoncsoport új értéke (alulbiztosítás), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik (pro-rata).

14. Többszörös biztosítás

14.1. A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni, ha ugyanazon vagyontárgyra/kockázatra más biztosítóval is szerződést kötött.

14.2. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

14.3. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumen- tumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

14.4. A biztosítók az őket megillető megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biz- tosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

15. Az értékkövetés (indexálás) és a díjmódosítás szabályai

15.1. Az indexálás

CP-60100

Annak érdekében, hogy a Szerződőt megillető biztosítási szolgáltatás értékálló legyen, a biztosítási

- 21 -

összegek, és ezzel arányosan a biztosítási díjak évenkénti indexálására kerülhet sor a biztosítási évfordulókor, hogy ne legyen alulbiztosított a vagyontárgy.

Az indexálásról és annak mértékéről, valamint a díjváltozásról a Biztosító a Szerződőt a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti. A biztosítási összeg indexálására legelőször a Szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerülhet sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával. Az indexálásra kizárólag az Épület, Építmény, Melléképület és Ingóság biztosítási összegei tekintetében kerülhet sor.

Az indexálás során a Biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó vagyonbiztosítási összegeket, valamint ezek biztosítási díját az árszínvonal változásához igazítja. A biztosítási összegek változását a biztosítási díjak arányosan követik.

Az indexálás alapja a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott fogyasztói árindex, melytől a Biztosító legfeljebb 5% ponttal eltérhet és melyet biztosítási évfordulót megelőző 120. napi értékkel vesz figyelembe, és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az indexálással módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és az index számának szorzata. Ugyancsak arányosan változnak a kerekítés szabályainak megfelelően a biztosítás egyéb elemei is (költségtérítések, minimál díj), kivéve a limiteket és az önrészt.

Az indexálás értéke minimum 1,5%.

A Szerződő választhatja az indexálás elutasítását – és ezzel az alulbiztosítottság kockázatát – is. Az indexálás elutasításáról szóló írásbeli nyilatkozatnak a biztosítási évforduló előtt legalább 30 (harminc) nappal kell beérkeznie a Biztosítóhoz. Ebben az esetben a Szerződés az előző biztosítási időszakra megállapított biztosítási összegekkel folytatódik.

Ha a Szerződő az indexálást írásos formában nem ellenzi, vagy arra nem nyilatkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.

A biztosítás indexálására évente kerül sor, a biztosítási évforduló napjával.

15.2. A biztosítási díj egyoldalú módosítása, értékkövetés nélkül

A Szerződés hatálya alatt a Biztosító a biztosítás díjának mértékét – a biztosítási összeg emelkedése hiányában is – az alábbiakban meghatározott esetekben egyoldalúan módosíthatja:

– a Szerződés kárhányada és kárgyakorisága jelentősen, 50%-nál nagyobb mértékben meghaladja a Biztosító azonos módozatú (lakás) biztosítási szerződéseire vonatkozó, a vizsgálat időpontját közvetlenül megelőző naptári évben mért átlagos kárhányadát és kárgyakoriságát (a vizsgálat időpontja a Szerződés évfordulóját 90 nappal megelőző időpont),

– a biztosítási szolgáltatást érintő jogszabályok változása, így különösen közterhek megváltozása esetén,

– ha megemelkednek a Biztosító érdekkörén kívül eső, a Szerződéssel kapcsolatos költségei – így különösen, de nem kizárólagosan az adatlekérdezések díja, viszontbiztosítás díja.

A Biztosító köteles a fenti díjmódosítást írásban közölni a Szerződővel, legkésőbb az adott biztosítási évforduló vége előtt 60 nappal.

Amennyiben a Szerződő a Biztosító által közölt módosításokkal a Szerződést nem kívánja fenntartani, a Szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – 30 napos felmondási idő figyelembevételével – írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a Szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

16. Díjfizetési engedmények

CP-60100

A biztosító a biztosítási szerződés díjából díjfizetési gyakoriság és/vagy szerződésben vállalt önrész függvényében meghatározott mértékkel engedményeket ad, melyek függnek a díjfizetési gyakoriságtól, illetve a szerződésben vállalt önrész mértékétől. Az adott díjfizetési gyakoriság, vagy vállalt önrész változtatása esetén az engedmény visszavonásra kerül, vagy mértéke változhat, mely a biztosítási szerződés díjának változását vonhatja maga után.

- 22 -

17. Önrész

17.1. A biztosítási szerződés a szerződő választása szerint létrejöhet önrész nélkül, vagy a szerződésben meghatározott levonásos önrésszel.

17.2. Levonásos önrész

Levonásos önrész esetén a biztosító nem téríti meg a szerződésben meghatározott önrész mértéke alatti károkat. Az önrész mértékét meghaladó károknál az önrész összege minden kárból levonásra kerül.

A biztosító – a különös feltételek ezzel ellentétes rendelkezésének hiányában – nem alkalmaz önrészt az alábbi esetekben:

– üvegbiztosítási kockázatok,

– kiegészítő biztosítások (kivéve a betöréses lopás és rablás biztosítás),

– baleset-biztosítási kockázatok,

– azon kockázatok esetében, melyekre vonatkozó szolgáltatási limit összege az 1 000 000 Ft-ot nem éri el.

18. Szerződő, biztosított kötelezettségei

18.1. Közlési kötelezettség

18.1.1. A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy ismernie kellett, illetve az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

18.1.2. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

18.1.3. A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

18.2. Változás-bejelentési kötelezettség

18.2.1. A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a szerződés elvállalása szempontjából lényeges változás állt be. A biztosított (szerződő) bejelentési kötelezettségének a változás bekövetkezését vagy az arról való tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül köteles eleget tenni.

18.2.2.A változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályokat (19.1. pont) kell alkalmazni.

18.3. Kármegelőzés, kárenyhítés

18.3.1. Kármegelőzés

A kármegelőzés a szerződő fél illetve a biztosított kötelezettsége. A biztosított, illetve a szerződő köteles a hatályos jogszabályokat, a biztonsági és üzemeltetési szabályokat, a felügyeleti utasításokat, valamint a biztosító előírásait betartani.

A biztosító jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

18.3.2.Kárenyhítés

CP-60100

A szerződő (biztosított) a kár bekövetkezte esetén köteles a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, ésszerű intézkedéseket haladéktalanul megtenni. A kárenyhítési költségek térítési szabályait a különös feltételek tartalmazzák. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

- 23 -

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

18.3.3. A kárbejelentési kötelezettség megsértése

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben meghatározott időben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

19. A kárbejelentés és kárrendezés szabályai

19.1. A biztosított, illetve a szerződő köteles a kárt – felelősségbiztosítás kivételével – annak bekövetkeztekor haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 5 munkanapon belül a biztosítónak bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

Kárbejelentését a következő módokon teheti meg:

Írásban:

– Kárbejelentő nyomtatványt kitöltve és aláírva társaságunk postacímére eljuttatva (1476 Budapest, Pf.: 325/1), melyet a biztosítási fedezetet igazoló dokumentuma (kötvénye) mellékleteként megküldünk, valamint a www.cigpannonia.hu honlapon keresztül is letöltheti.

Személyesen:

– Ügyfélszolgálatunkon nyitvatartási időben: a Népliget Center Business Center, 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11. B épület FÖLDSZINT. Az ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje megtalálható a www.cigpannonia.hu oldalon.

Telefonon:

– +36 1 5 100 100 -as telefonszámon.

Elektronikusan:

– lakaskar@cig.eu e-mail címen.

Online:

– www.cigpannonia.hu weboldalon.

Faxon:

- +36 1 209 9007

19.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítottnak, illetve a szerződőnek vagy képviselőjének a nevét,

– a biztosítási szerződés megnevezését,

– a káresemény leírását és időpontját,

– a kár bekövetkeztének helyét,

– a károsodott vagyontárgy részletes leírását,

– a kár mértékét.

19.3. Bizonyos károk bekövetkezte esetén a biztosított köteles hatósági bejelentést tenni. Az erre vonatkozó szabályokat a különös feltételek tartalmazzák.

19.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított a biztosító kárfelvételi eljárásának megindulásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 munkanapig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

CP-60100

19.5. Kár esetén a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének bizonyítása a biztosított kötelessége. E kötelezettséget egyebek közt úgy is teljesítheti, hogy a kár jellegétől függően a biztosítónak bemutatja a fentiek bizonyítására alkalmas iratokat (eredeti, vagy másolati példányát) melyek káreseménytől függően a következő pontokban felsoroltak lehetnek.

Káresemény megnevezése

Okirat meghatározása

Tűz

Robbanás

Villámcsapás közvetlen hatása

Villámcsapás közvetett hatása

Vihar

Jégverés

Felhőszakadás

Hónyomás

Földcsuszamlás

Szikla, kőomlás

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Ismeretlen jármű ütközése

Légijármű és rakományainak ütközése

Idegen tárgy rádőlése

Árvíz

Földrengés

Vezetékes vízkár

Elfolyt víz értéke

Mellékköltségek térítése

Magával vitt ingóság

Tűz nélküli füst és hő okozta károk

Betöréses lopás

Rablás

Rongálás

Üvegtörés

Beázás

Beázás nyitva hagyott nyílászárón keresztül

Zárcsere költsége

Különleges üveg törése

Vandalizmus és graffiti

Fagyasztott élelmiszer megromlása

Bankkártya, személyi okmány pótlása

Besurranás, iskolai lopás, kórházi lopás

Építés, átépítés alatt álló épületek biztosítása

Műtárgyak, képzőművészeti alkotások biztosítása

Nagyértékű ingóságok, értéktárgyak biztosítása

Idegen tulajdonú ingóságok biztosítása

Vállalkozások vagyontárgyai biztosítása

Többletérték fedezet

Kerti növényzet biztosítása

Kerti veszélytelenítés költsége

Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Garázsban tárolt motoros meghajtású járművek bizt.

Épülettartozékok lopása

Napkollektor, napelem, hőszivattyú rendszerek bizt.

Plusz24 vészhelyzeti asszisztencia

Felelősségbiztosítás

Kisállattartó felelősség (kutya is)

Sérelemdíj kártérítés

Balesetbiztosítás

30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolata

50 cm3 alatti robogónál kötelező felelősség biztosítás és adásvé- teli szerződés

a biztosítási eseménnyel kap- csolatos mentés, kármegelő- zés, -enyhítés költség igazolása

adásvételi szerződés

adószám, adókártya

ÁFA-nyilatkozat

aláírási címpéldány

alapító okirat

alaprajz

állatoltási igazolvány

állatorvosi igazolás

állatorvosi kényszervágási javaslat

árajánlat, kivitelezői árajánlat

áramszolgáltató igazolása

baleset következményeinek felszámolására irányuló, gyó- gyítással kapcsolatos számlák

baleset után készült valameny- nyi orvosi lelet, dokumentáció

baleseti rokkantsági nyugdíjra, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat

balesettel összefüggő kórházi kezelés záró jelentése, valamint (ambuláns) műtéti leírás

banki, okmányirodai igazolás

bankkártya pótlási költség megtérítéséhez a költségle- vonást igazoló bank számla kivonat másolata

szerződő / biztosított / károsult bankszámla száma

bányatérkép

bérbeadási szerződés

bérleti díj kifizetéséről számla

bérleti szerződés másolata

beszerzési számla

bírói ítélet, amennyiben a bűn- vádi eljárás is folyik a káreset kapcsán

bizományosi szerződés

biztosítási eseménnyel kapcsola- tos büntető-, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatás

biztosított és károsult közötti meg állapodás kártalanítással kapcsolatban

boncjegyzőkönyv, kórbonctani le- let, halott vizsgálati bizonyítvány

csatornadíj visszaírásáról szóló igazolás a csatornázott területeken

elektronikus adathordozó

engedményezési nyilat kozat, kedvezményezettségi jogosult- ságot igazoló okirat

CP-60100

Káresemény megnevezése

Okirat meghatározása

Tűz

Robbanás

Villámcsapás közvetlen hatása

Villámcsapás közvetett hatása

Vihar

Jégverés

Felhőszakadás

Hónyomás

Földcsuszamlás

Szikla, kőomlás

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Ismeretlen jármű ütközése

Légijármű és rakományainak ütközése

Idegen tárgy rádőlése

Árvíz

Földrengés

Vezetékes vízkár

Elfolyt víz értéke

Mellékköltségek térítése

Magával vitt ingóság

Tűz nélküli füst és hő okozta károk

Betöréses lopás

Rablás

Rongálás

Üvegtörés

Beázás

Beázás nyitva hagyott nyílászárón keresztül

Zárcsere költsége

Különleges üveg törése

Vandalizmus és graffiti

Fagyasztott élelmiszer megromlása

Bankkártya, személyi okmány pótlása

Besurranás, iskolai lopás, kórházi lopás

Építés, átépítés alatt álló épületek biztosítása

Műtárgyak, képzőművészeti alkotások biztosítása

Nagyértékű ingóságok, értéktárgyak biztosítása

Idegen tulajdonú ingóságok biztosítása

Vállalkozások vagyontárgyai biztosítása

Többletérték fedezet

Kerti növényzet biztosítása

Kerti veszélytelenítés költsége

Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Garázsban tárolt motoros meghajtású járművek bizt.

Épülettartozékok lopása

Napkollektor, napelem, hőszivattyú rendszerek bizt.

Plusz24 vészhelyzeti asszisztencia

Felelősségbiztosítás

Kisállattartó felelősség (kutya is)

Sérelemdíj kártérítés

Balesetbiztosítás

építési engedély

építési napló

eredménykimutatás

érintésvédelmi szabv. felülvizs- gálati jegyzőkönyv

eszköz nyilvántartási lap

fegyvertartási engedély

felelős őrzésbe adási megállapodás

okozói felelősséget elismerő nyilatkozat

felelősség elismerő nyilatkozat a károkozótól, amennyiben a károkozó harmadik személy

feljelentés

rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyv

fénykép a károsodásról, sérülésről, károsodott, ellopott, elrabolt vagyontárgyról

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai

garanciajegy

gépnapló

gyámhatósági okirat

halotti anyakönyvi kivonat

használatba adási megállapodás

használatbavételi igazolás

használatbavételi / működési engedély

használati utasítás

hatósági állatorvosi igazolás

hatósági bizonyítvány, határozat

hatósági lakhatatlansági igazo- lás, illetve visszavonása

házassági anyakönyvi kivonat

helyhatósági igazolás

helyreállítási számla

hitelezőtől kifizetési engedély

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

hullaátvételi jegy (ÁTEV)

igazolás a riasztásról, riasztási napló, kivonuló szolgálat eseménynaplója

illetékbefizetési bizonylat

ingatlanépítési tervdokumentáció

ingatlan-értékbecslés

ingatlan-nyilvántartási térkép- másolat

iskolai lopás esetén igazgatói igazolás

jármű törzskönyv

javítási, bevizsgálási számla

jogerős hagyatékátadó végzés

CP-60100

Káresemény megnevezése

Okirat meghatározása

Tűz

Robbanás

Villámcsapás közvetlen hatása

Villámcsapás közvetett hatása

Vihar

Jégverés

Felhőszakadás

Hónyomás

Földcsuszamlás

Szikla, kőomlás

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Ismeretlen jármű ütközése

Légijármű és rakományainak ütközése

Idegen tárgy rádőlése

Árvíz

Földrengés

Vezetékes vízkár

Elfolyt víz értéke

Mellékköltségek térítése

Magával vitt ingóság

Tűz nélküli füst és hő okozta károk

Betöréses lopás

Rablás

Rongálás

Üvegtörés

Beázás

Beázás nyitva hagyott nyílászárón keresztül

Zárcsere költsége

Különleges üveg törése

Vandalizmus és graffiti

Fagyasztott élelmiszer megromlása

Bankkártya, személyi okmány pótlása

Besurranás, iskolai lopás, kórházi lopás

Építés, átépítés alatt álló épületek biztosítása

Műtárgyak, képzőművészeti alkotások biztosítása

Nagyértékű ingóságok, értéktárgyak biztosítása

Idegen tulajdonú ingóságok biztosítása

Vállalkozások vagyontárgyai biztosítása

Többletérték fedezet

Kerti növényzet biztosítása

Kerti veszélytelenítés költsége

Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Garázsban tárolt motoros meghajtású járművek bizt.

Épülettartozékok lopása

Napkollektor, napelem, hőszivattyú rendszerek bizt.

Plusz24 vészhelyzeti asszisztencia

Felelősségbiztosítás

Kisállattartó felelősség (kutya is)

Sérelemdíj kártérítés

Balesetbiztosítás

jogosítvány, munkag épkezelői engedély / igazolvány

jótállási jegy

karbantartási szerződés

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle, baleseti jegyzőkönyv

kárbejelentő, kárleírás

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

katasztrófavédelem igazolása

kéményseprőszámlák

keresetveszteség-igazolás

kivitelező neve, elérhetősége

kivitelezői nyilatkozat

kórházi zárójelentés, teljes kórdokumentáció

kölcsönadási szerződés

könyvelési bizonylat

közüzemi számlák

külföldön bekövetkezett kárnál a külföldi hatóság okiratának hiteles magyar fordítása

lakcímkártya

leltár

lízingszerződés

MABISZ termék megfelelőségi ajánlás

meghatalmazás a kárban a tulajdonost képviselő személy részére

meghatalmazás hatósági iratbetekintésre

megsemmisítési, hulladék lerak. jkv., veszélyes hulladék átvételi igazolása – átvétel érdekében befizetett számla, ill. befizetési bizonylat

főkönyvi mérleg

munkaszerződés hallgatói, tanulóijogviszonyt, valamint kollégiumi tagságot igazoló dokumentumok

műbizonylat

műszaki leírás

tervek (építész, statikai) műszaki rajz

nyilatkozat az ingatlanra kötött más vagyon biztosítási szerző- désekről (van / nincs)

nyilatkozat hozzátartozóról, hozzátartozótól, munkáltatótól,

vállalkozás adatai: megnevezése, adószáma, cégjegyzékszáma, bankszámlaszáma aláírási címpéldány, könyvelői igazolás káridőponti nyilvántartási értékről

nyomozást felfüggesztő hatá- rozat, vagy azonosított elkövető esetén rendőrségi igazolás és bírói ítélet

nyugta

CP-60100

Káresemény megnevezése

Okirat meghatározása

Tűz

Robbanás

Villámcsapás közvetlen hatása

Villámcsapás közvetett hatása

Vihar

Jégverés

Felhőszakadás

Hónyomás

Földcsuszamlás

Szikla, kőomlás

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Ismeretlen jármű ütközése

Légijármű és rakományainak ütközése

Idegen tárgy rádőlése

Árvíz

Földrengés

Vezetékes vízkár

Elfolyt víz értéke

Mellékköltségek térítése

Magával vitt ingóság

Tűz nélküli füst és hő okozta károk

Betöréses lopás

Rablás

Rongálás

Üvegtörés

Beázás

Beázás nyitva hagyott nyílászárón keresztül

Zárcsere költsége

Különleges üveg törése

Vandalizmus és graffiti

Fagyasztott élelmiszer megromlása

Bankkártya, személyi okmány pótlása

Besurranás, iskolai lopás, kórházi lopás

Építés, átépítés alatt álló épületek biztosítása

Műtárgyak, képzőművészeti alkotások biztosítása

Nagyértékű ingóságok, értéktárgyak biztosítása

Idegen tulajdonú ingóságok biztosítása

Vállalkozások vagyontárgyai biztosítása

Többletérték fedezet

Kerti növényzet biztosítása

Kerti veszélytelenítés költsége

Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Garázsban tárolt motoros meghajtású járművek bizt.

Épülettartozékok lopása

Napkollektor, napelem, hőszivattyú rendszerek bizt.

Plusz24 vészhelyzeti asszisztencia

Felelősségbiztosítás

Kisállattartó felelősség (kutya is)

Sérelemdíj kártérítés

Balesetbiztosítás

oltási könyv

okozó és károsult nyilatkozata a kár megt érítésével kapcsolatban

orvosi ambuláns lap, orvosi vizsgálati iratok, betegkarton- kivonat (háziorvostól)

önkormányzati és más hatósági bizonyítvány, határozat

önköltségkimutatás, számítás

őrnapló, őrutasítás

öröklési bizonyítvány

pénzkezelési szabályzat

rendőrségi feljelentés másolata

rendőrségi helyszíni szemle jegyzőkönyv másolata

rendőrségi nyomozás eredmé- nyét tartalmazóhatározat

riasztó telepítési jegyzőkönyve

rokkantsági, maradandó egész- ségkárosodásihatározat (ORSZI)

rokkantságinyugdíj-igazolás

röntgenfelvétel

statikusi szakvélemény

szakvélemény, kontroll szakvélemény

szerviz szakvélemény a károso- dás okáról, és mértékéről

szállítási számla, számla és melléklete

szállítólevél

számla a biztosított nevére kiállítva, számlarészletező

szerződő/biztosított általi meghatalmazás – kárügyinté- zéssel kapcsolatban, kártérítés átvételéhez

születési anyakönyvi kivonat

talajvizsgálat, talajmechanikai szakvélemény

tanúnyilatkozat

táppénzes igazolás

társbiztosító helyszíni szemle jegyzőkönyve

társbiztosító igazolása

távfelügyeleti szerződés másolata

tervezői szerződés, számla

több tulajdonos esetén a tulajdonosok címe

törzskönyv

tulajdoni hányad igazolása

tulajdonjog igazolása

katasztrófavédelmi hatósági bizonyítvány

tűzvizsgálati jelentés (ha végez vizsgálatota hatóság)

utazási költségigazolás

vámárunyilatkozat / vám költség megfizetésének az igazolása

CP-60100

Káresemény megnevezése

Okirat meghatározása

Tűz

Robbanás

Villámcsapás közvetlen hatása

Villámcsapás közvetett hatása

Vihar

Jégverés

Felhőszakadás

Hónyomás

Földcsuszamlás

Szikla, kőomlás

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Ismeretlen jármű ütközése

Légijármű és rakományainak ütközése

Idegen tárgy rádőlése

Árvíz

Földrengés

Vezetékes vízkár

Elfolyt víz értéke

Mellékköltségek térítése

Magával vitt ingóság

Tűz nélküli füst és hő okozta károk

Betöréses lopás

Rablás

Rongálás

Üvegtörés

Beázás

Beázás nyitva hagyott nyílászárón keresztül

Zárcsere költsége

Különleges üveg törése

Vandalizmus és graffiti

Fagyasztott élelmiszer megromlása

Bankkártya, személyi okmány pótlása

Besurranás, iskolai lopás, kórházi lopás

Építés, átépítés alatt álló épületek biztosítása

Műtárgyak, képzőművészeti alkotások biztosítása

Nagyértékű ingóságok, értéktárgyak biztosítása

Idegen tulajdonú ingóságok biztosítása

Vállalkozások vagyontárgyai biztosítása

Többletérték fedezet

Kerti növényzet biztosítása

Kerti veszélytelenítés költsége

Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Garázsban tárolt motoros meghajtású járművek bizt.

Épülettartozékok lopása

Napkollektor, napelem, hőszivattyú rendszerek bizt.

Plusz24 vészhelyzeti asszisztencia

Felelősségbiztosítás

Kisállattartó felelősség (kutya is)

Sérelemdíj kártérítés

Balesetbiztosítás

veszélyes hulladék elszállítását, átvételét igazoló dokumentu- mok és számla és a fuvarozási számla tipikus mellékletei – menetlevél, lerakó jegy

vízszámlák egy évre vissza- menőleg

zárvizsgálati jegyzőkönyv má- solata nyomnélküli behatolás esetén

műszaki cikkek esetében javíthatósággal kapcsolatos szakvélemény

19.6. A biztosító szolgáltatását a kárbejelentéstől számított 30 napon belül teljesíti, amennyiben a kár megtérítéséhez szükséges valamennyi dokumentum rendelkezésre áll és a biztosítási szolgáltatás teljesítésnek feltételei fennállnak. Amennyiben a kárbejelentésen kívül a biztosítási esemény bekövetkezésére, illetve a kár összegére vonatkozóan, ezek bizonyítása céljából egyéb dokumentumok csatolása is szükséges, úgy a biztosító az utolsó okirat beérkezését követő 30 napon belül köteles a megállapított kárösszeget megfizetni.

A biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító által megjelölt képviselője részére a szükséges meghatalmazást a biztosító kérésére megadja abból a célból, hogy a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról

– annak fénymásolatban való megküldésével – a biztosított köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

19.7. A kárbejelentési kötelezettség megsértése

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőn belül a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

19.8. Szakértő költségei

A felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő általi megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a szakértőt megbízó felet terhelik.

20. A biztosító szolgáltatása

CP-60100

A biztosító szolgáltatásának mértékét a különös feltételek tartalmazzák azzal a kikötéssel, hogy a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg. A kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan a külön-külön megadott biztosítási összegekre korlátozódik.

21. Fedezetfeltöltés

21.1. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.

21.2. A biztosítási összeg csökkentését a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

21.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

22. Mentesülés

22.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyon- tárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

22.2. A magatartás minősítéséhez az eset összes körülményét egyedileg kell mérlegelni. Súlyosan gondatlannak minősülhet különösen:

a) ha a kárért felelős személy igazoltan ittas állapotban, vagy bódulatot keltő szer hatása alatt állt, és a kárt ezzel az állapottal összefüggésben okozta,

b) amennyiben a kárért felelős személy engedélyhez kötött tevékenységet ennek hiányában folytatott és ezzel összefüggésben okozta a kárt.

22.3. Az előzőekben foglaltakon túlmenően felelősségbiztosítás esetén súlyosan gondatlannak minősülhet különösen:

a) ha a kárért felelős személy azonos körülményekkel visszatérően okozta a kárt, és a bizto- sító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg,

b) ha a kárért felelős személyt harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehető- ségére figyelmeztette, s a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.

22.4. Fenti szabályokat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

23. Biztosítási események, általános kizárások

23.1. A biztosítási események meghatározását a különös feltételek tartalmazzák.

23.2. Jelen szerződés csak a különös feltételekben felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

23.3. Nem biztosítottak azok az épületek, lakások és bennük lévő ingóságok:

– amelyeket vállalkozás céljára használnak,

– amelyek nem minősülnek lakás célú ingatlannak (ilyenek lehetnek például a vállalkozás céljára használt üzleti-, ipari-, és mezőgazdasági létesítmények),

– amelyeket lakás céljára használnak, de amelyek tetőzete (héjalása) nád, fazsindely, bitu- menes hullámlemez (onduline), illetve amelyek falazata vályog és alapozása nincs, vagy az épület alapja kőből, vagy téglából készült.

23.4. A jelen szabályzat alapján megkötött biztosítási szerződések fedezete nem terjed ki:

a) a különös feltételekben kizárt eseményekre;

CP-60100

b) a következményi károkra, pl. penészedés, gombásodás, fertőzés, korhadás;

- 30 -

c) azon károkra, amelyek háborúval, polgárháborúval, belső zavargással, felkeléssel, lázadás- sal, sztrájkkal, terrorcselekménnyel, illetve a nukleárisenergia károsító hatásával összefüg- gésben következnek be;

d) a kockázatviselési helyen található épület/építmény és tartozékai, vagy ugyanott található ingóság kivitelezési és tervezési hibáiból eredő károkra a hibás vagyontárgy biztosítottsá- gától függetlenül;

e) a kockázatviselési helyen található épület/építmény és tartozékai, vagy ugyanott található ingóság karbantartás elmulasztásából eredő károkra, a mulasztással érintett vagyontárgy biztosítottságától függetlenül;

f) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék-alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt bekövetkezett károkra;

g) a kockázatviselési helyen található épület/építmény és tartozékai, vagy ugyanott található ingóság építési, üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben bekövetkezett károkra, a mulasztással érintett vagyontárgy biztosítottságától függetlenül;

h) kockázatviselési helyen végzett építési, szerelési tevékenységgel okozati összefüggésbe hozható károkra;

i) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károkra;

j) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában keletkező károkra;

k) előszereteti értékekre;

l) elmaradt haszonra;

m)kereskedelmi forgalom hiányaiból adódó károkra és többletköltségekre;

n) azokra a káreseményekre, amelyek közvetlen, vagy közvetett módon azbeszt miatt, vagy azbesztet tartalmazó anyag miatt keletkeztek;

o) a lakhatási, illetve használatbavételi engedéllyel nem rendelkező lakóépületekre, lakásokra.

23.5. A Biztosító nem nyújthat fedezetet és nem teljesíthet semmilyen kárigényt vagy szolgáltatási igényt bármely biztosított vagy más fél számára, amennyiben ez a fedezet, kifizetés, szolgáltatás, előny és / vagy a biztosított üzleti vagy egyéb tevékenysége megsértené az alkalmazandó szankciókat, vagy a következő kereskedelmi, pénzügyi embargókat vagy gazdasági szankciókat, törvényeket vagy rendeleteket, amelyek közvetlenül vonatkoznak a Biztosítóra. Az alkalmazandó szankciók a következők: (i) Európai Unió (EU); (ii) az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ); (iii) Egyesült Államok (USA) és / vagy (iv) a Biztosítóra alkalmazandó egyéb szankciók.

24. Megtérítési igény

24.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

24.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

25. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell számítani.

26. A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonatkozó tudnivalók

CP-60100

A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titoknak minősülő adataira vonatkozó adatkezelési szabályokat az Adatkezelési tájékoztató c. dokumentum tartalmazza.

- 31 -

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni mindazon személyek vagy szervezetek, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit. rendelkezései szerint nem áll fenn. Ezen szervezetek listája a honlapon itt érhető el: https:// www.cigpannonia.hu/adatvedelem

A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illetve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbiztosítók listája, valamint a legfrissebb Adatkezelési tájékoztató a https://www. cigpannonia.hu/adatvedelem weboldalon érhető el. Az Adatkezelési tájékoztató tartalma és az adatfeldolgozó partnerek, viszontbiztosítók listája a jogszabályi változások és a Biztosító által kötött vagy a jövőben kötendő partneri szerződésektől függően változhat.

27. A jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezések

27.1. Érdekmúlás (Általános Szerződési Feltételek 8.2. pont)

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjog átruházásának időpontjában a biztosító adott ingatlanra vonatkozóan fennálló kockázatviselése megszűnik.

27.2. Eljárási költségek biztosító általi megelőlegezésének kizárása kiegészítő felelősségbiztosítási kockázat körében (Kiegészítő Felelősségbiztosítási Különös Feltételek 4.3. pont)

A biztosító az eljárási költségeket nem előlegezi meg.

27.3. Késedelmi kamatok biztosítási összeget (limitet) meghaladó térítésének kizárása kiegészítő felelősségbiztosítási kockázat körében (Kiegészítő Felelősségbiztosítási Különös Feltételek 4.4.1. pont)

A biztosító a biztosítási összeg keretein belül megtéríti a kamatokat. Amennyiben a biztosítottat terhelő tőke és kamat együttes összege a biztosítási összeget meghaladja, a kamat biztosítási összeget meghaladó részére a biztosító szolgáltatása nem terjed ki.

27.4. A károkozó biztosított jogi képviseletével felmerülő költségek megtérítésének limitálása kiegészítő felelősségbiztosítási kockázat körében (Kiegészítő Felelősségbiztosítási Különös Feltételek 4.4.2. pont)

A biztosító a szerződésben megállapított limiten belül, a kár 10%-a, de maximum 500 000 Ft szublimit erejéig megtéríti a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fönn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét. A szerződésben meghatározott önrészt a biztosított e költségek tekintetében is maga viseli.

28. Egyéb rendelkezések

28.1. Területi hatály

A biztosítási szerződés hatálya Magyarország területén, az ajánlaton megjelölt kockázatviselési helyre terjed ki. Ettől eltérő rendelkezést a különös feltételek tartalmazhatnak.

28.2. Biztosított vagyontárgyak

A különös feltételek szerint biztosított vagyontárgyak felsorolását a szerződés tartalmazza.

CP-60100

28.3. Joghatóság, a szerződésre alkalmazandó jog

Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

V. törvény (Ptk.), a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) és a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok irányadóak. Az eljárások nyelve magyar.

28.4. Társaságunk neve: CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Székhelye: 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11. B épület Cégjegyzékszámunk: 01 10 046150

CP-60100

Cégbíróság neve: Fővárosi Törvényszék, mint Cégbíróság

CIG Pannónia LakóTárs Lakásbiztosítás Különös Biztosítási Feltételek Épületbiztosításhoz

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen különös feltétel alapján díjfizetés ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti a 2. pontban meghatározott – véletlen, váratlan bekövetkező – biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott anyagi károkat. A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen/ helyeken lévő biztosítási összeggel megjelölt épületekre, építményekre terjed ki.

1. Biztosított vagyontárgyak

1.1. Lakóépület- vagy lakástulajdon esetében

1.1.1. a biztosítási kötvényben megnevezett, a biztosított tulajdonát képező lakóépületek és lakások,

1.1.2. a biztosított tulajdonát képező épületgépészeti, berendezési és felszerelési tárgyak, amelyek a biztosított épület lakáscélú használatát szolgálják és az épülethez tartósan rögzítettek,

1.1.3. a biztosított tulajdonát képező felszerelések, amelyek a biztosított épület lakáscélú használatát szolgálják, amennyiben ezek a biztosított épülethez tartozó telken találhatók és tartósan rögzítettek,

1.1.4. a biztosított épületekhez tartozó, a biztosított épületeket szolgáló vízellátó, szennyvízelvezető, valamint gázcsövek, amennyiben azok a biztosított tulajdonát képezik és nem a biztosított épülethez tartozó telken találhatók.

Nem biztosított vagyontárgyak:

- a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények,

- nem lakás céljára szolgáló épületek (ilyenek lehetnek például a vállalkozás céljára használt üzleti-, ipari-, és mezőgazdasági létesítmények),

- olyan lakás és nem lakás céljára használt épületek, amelyek tetőzete (héjalása) nád, fazsindely, bitumenes hullámlemez (onduline),

- olyan lakás és nem lakás céljára használt épületek, amelyek falazata vályog és alapozása nincs, vagy a falazata vályog és az épület alapja kőből, vagy téglából készült,

- a lakóépület, melléképület rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és/vagy jól láthatóan nem karbantartott,

- az olyan lakás, és nem lakás céljára használt épületek, ahol a teherhordó szerkezeteken olyan elváltozás található (például repedés, szerkezeti hiány, dőlés, süllyedés), amely az épület állékonyságára kihatással van,

- az olyan lakás, és nem lakás céljára használt épületek, ahol a lakott épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet,

- az olyan lakás, és nem lakás céljára használt épületek, ahol a tető rossz általános állapotú, a tető valamely fő alkotórésze (pl. váz, cseréplécek, tetőcserép, stb.) hiányos, a szerkezete megbomlott.

- fóliasátrak és üvegházak,

CP-60100

- a lakóépülettel nem egy fedélszéket képező, de a lakóépülethez szerkezetileg rögzített előtetők, amennyiben a választott biztosítási csomag „Bázis” csomag,

- az olyan lakás, és nem lakás céljára használt épületek, amelyekhez tartozó napelemek, napkollektorok, a geotermikus fűtés földalatti szerelvényei és vezetékei, a szélenergia berendezések, amennyiben a választott csomag „Bázis” csomag vagy „Optimum” csomag,

- építés, bővítés, felújítás alatt álló épületek, lakások.

1.2. Melléképületek és kiegészítő épületek

1.2.1. Melléképületnek minősülnek a családi házakhoz tartozó, nem lakás céljára szolgáló önálló épületeket (pl. istálló, garázs, kamra, terménytároló, nyári konyha). Melléképületek biztosítása esetén csak a szilárd falazatú és tetőzetű melléképületek biztosíthatók. Szilárdnak minősülnek az építési szabványoknak és a biztosító előírásainak megfelelő lakóépületek falazataként és tetőzeteként elfogadott anyagból szakszerűen megépített épületek.

1.2.2. Kiegészítő épületeknek minősülnek a lakáshoz tartozó, kizárólag a szerződő/biztosított használatában álló, lezárt helyiségek (pince, garázs, tároló helyiségek).

1.2.3. Melléképületekre és kiegészítő épületek biztosítását meghatározó szabályok: az épületbiztosítás külön biztosítási összeg megjelölése nélkül kiterjed a kockázatviselés helyén a melléképület(ek)re, és lakáshoz tartozó kiegészítő épület(ek)re, tárolókra, pincékre, garázsokra, amelyek alapterülete összesen nem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet. Amennyiben a melléképületek, kiegészítő épület/ek összes nettó alapterülete az 50 m2-t meghaladja, a melléképület/ek, kiegészítő épület/ ek teljes alapterületére külön biztosítási összeget kell meghatározni, a lakóépület biztosítási összegétől elkülönítve.

1.2.4. Nem terjed ki a biztosítás a nem szilárd falazatú és tetőzetű mellék- és kiegészítő épületekre a

1.1.4. pont alapján.

1.3. Építménynek minősül minden végleges rendeltetéssel, emberi kéz által megépített műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre. Építmény lehet például: kút, ciszterna, derítő, úszómedence, kerítés, kapu, járda, kocsi beálló stb.

Amennyiben az összes építmény értéke nem haladja meg a biztosított lakóépület értékének 10 százalékát, a biztosítás külön biztosítási összeg megjelölése nélkül kiterjed az építményekben biztosítási esemény miatt keletkezett károkra. Amennyiben a kockázatviselés helyén található összes építmény értéke meghaladja az épület biztosítási összegének 10 százalékát, az építmény(ek) teljes értékére külön biztosítási összeget kell meghatározni, a lakóépület biztosítási összegétől elkülönítve, ennek hiányában az építményekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

1.4. Bérlakások

1.4.1. A bérbeadó tulajdonát képező épületrészek és épülettartozékok, amelyekért a biztosított felelősséggel tartozik. Bérlemény biztosítások esetén biztosítva vannak:

- ajtó és ablak szerkezete és a hozzájuk tartozó szerelvények: zsalugáter, spaletta, reluxa, redőny, vászonroló, napvédő, függöny;

- csengő, kaputelefon, riasztó, és tűzjelző berendezések;

- beépített bútorok és térelválasztók, beépített főző-, fűtő-, vízellátó, egészségügyi, szellőztető berendezések és szerelvények;

- elektromos hálózat és szerelvényei a lakás fogyasztásmérőjétől, illetve kapcsolójától kezdődő szakaszon (mért szakasz);

- belső válaszfal, burkolat, vakolat, festés, tapétázás, mázolás, padlóburkolat.

1.4.2. Bérlakások biztosítása esetén nem téríti meg a biztosító az épület határoló falazataiban, tetőszerkezetében, teherhordó szerkezetében, közös helyiségeiben bekövetkezett károkat, valamint az építményekben (1.3. pont) bekövetkezett károkat.

2. Biztosítási események

CP-60100

A biztosító adott szerződés vonatkozásában a választott biztosítási csomag (Bázis, Optimum, Prémium), valamint kiegészítő biztosítás(ok) szerinti kockázatot viseli. Az egyes biztosítási

- 35 -

csomagokba tartozó kockázatok, továbbá a kiegészítő biztosítások részletes bemutatását a CIG Pannónia LakóTárs lakásbiztosítás feltételeinek részét képező Kockázati- és limittábla tartalmazza.

2.1. Tűz

(Bázis, Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

2.1.1. Jelen szabályzat szempontjából tűznek minősül a terjedő képes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.

2.1.2. Nem minősül tűzbiztosítási eseménynek, ha a kár:

- a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban, továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkezik, és a tűz más vagyontárgyra nem terjed tovább,

- az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezik,

- pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás, füst-, vagy koromszennyeződés formájában keletkezik, amennyiben azok nem tényleges tűzkár következményei,

- azzal okozati összefüggésben keletkezik, hogy a kockázatviselés helyén az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyesnek, illetve tűzveszélyesnek minősülő anyagokat nem az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásai szerint tárolnak, illetve használnak fel.

2.2. Robbanás

(Bázis, Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

2.2.1. Robbanás alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik.

2.2.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

- a hangrobbanásra és az általa okozott károkra,

- a hasadó anyagok robbanása és a sugárzó anyagok szennyezése által okozott károkra,

- a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károkra,

- a robbanáskárra, ha az a kockázatviselési helyen – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyesnek, illetve tűzveszélyesnek minősülő anyagok nem az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelő tárolásával illetve felhasználásával összefüggésben következik be,

- a tudatos, tervszerű, hatóság által engedélyezett robbantás során bekövetkező károkra.

2.3. Villámcsapás

(Bázis, Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

2.3.1. Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkező károkat.

2.3.2. Megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve ennek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következnek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt. A 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó elektromos berendezésekben keletkezett károkat a biztosító csak túlfeszültségvédő aljzatok alkalmazása esetén téríti meg.

2.4. Vihar

(Bázis, Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

2.4.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérő vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

- nyílászáróján,

CP-60100

- az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.

- 36 -

2.4.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

- a keletkező légmozgások által a helyiségeken belül okozott károkat,

- az épületek üvegezésében, külső vakolatában, burkolatában és festésében, előtetőkben a vihar által okozott károkat,

- a szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező vihar által okozott károkat,

- azokat a károkat, amelyek a le nem zárt ablakok, külső ajtók vagy más nyílászárók miatt következtek be.

2.5. Felhőszakadás

(Bázis, Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

2.5.1. Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül, ha a 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiségekbe beömölve a biztosított épületekben kárt okoz.

2.5.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

- az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkező károkat.

2.6. Árvíz

(Bázis, Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

2.6.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével, elöntéssel okozott.

2.6.2. A biztosító az árvíz kockázatra a szerződés létrejöttétől számított 15 nap várakozási időt köt ki, ez alatt az idő alatt a biztosítás árvíz kockázatra nem terjed ki.

2.6.3. Jelen szabályzat alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha:

- azt a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, buzgár okozza,

- hullámtéren vagy nyílt ártéren következett be,

- belvíz vagy talajvíz okozta. Nyílt ártérnek minősül:

- az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér,

- hullámtér,

- a folyó és árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.

2.7. Földrengés

(Bázis, Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

2.7.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az EMS skála VI. fokozatát elérő földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

2.7.2. Nem téríti meg a biztosító a talaj megszilárdításának, illetve eredeti állapotára történő helyreállításának költségeit.

2.8. Földmozgás

(Bázis, Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

2.8.1. Földcsuszamlás: biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Nem tekinthető váratlan eseménynek, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.

Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a földcsuszamlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott károkra.

2.8.2. Kő- és földomlás: biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kő- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

CP-60100

Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a kő- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott károkra.

- 37 -

2.8.3. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása: biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkeztéig a biztosító, a szerződő, a biztosított vagy az illetékes építésügyi hatóság tudott.

Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító:

- bányák földalatti részeinek beomlásából,

- az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből származó károkat.

2.9. Légi járművek lezuhanása

(Bázis, Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a személyzettel ellátott, irányított repülőgépek lezuhanása által a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.10. Vezetékes vízkárbiztosítás

(Bázis, Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

2.10.1. Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és gőzvezetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt a kiáramló víz vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. Megtéríti továbbá a biztosító a biztosított tulajdonát képező, a biztosított épületet szolgáló vízellátó-, szennyvízelvezető-, főző-, valamint gázcsövek törése, repedése, kilyukadása miatt jelentkező pótlási költséget is 6 m csőszakasz cseréjének mértékéig, abban az estben is, ha a kiáramló víz vagy folyadék a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül nem okoz kárt.

2.10.2. Nem téríti meg a biztosító a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt kárt okozó háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit, valamint a duguláselhárítás költségeit.

2.11. Üvegtörés biztosítás

(Bázis, Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

2.11.1. Megtéríti a biztosító a biztosított épület és/ill. lakás szerkezetileg beépített nyílászáróinak üvegezésében bekövetkező törés- és repedéskárokat biztosítási évente legfeljebb a választott biztosítási csomag szerinti szolgáltatási limit erejéig.

Szolgáltatási limit:

Bázis csomag: 50 000 Ft / év Optimum csomag: 100 000 Ft / év Prémium csomag: 200 000 Ft / év

2.11.2. Nem téríti meg a biztosító:

- az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

- kirakatok, kirakatszekrények,

- tükörfelületek, név- és cégtáblák,

- az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait,

- napelemek, napkollektorok üvegtörési kárait,

- az üveg tartószerkezetek javítási költségét.

2.12. Jégverés

(kizárólag Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

2.12.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a rongálási károkat, amelyeket a biztosított épületek – az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített, karbantartott – tetőfedésében, külső vakolatában, redőnyeiben, zsalugátereiben a jégverés vagy jégeső okoz. Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a jégverés vagy jégeső által megrongált fentiek szerinti tetőfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

CP-60100

2.12.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán nem téríti meg a biztosító az építmények burkolatában, festésében bekövetkező károkat.

- 38 -

2.13. Hónyomás

(kizárólag Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények tetőszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésében a hónyomás okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a hónyomás által megrongált fentiek szerinti tetőfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Megtéríti a biztosító a lecsúszó hó által a biztosított épületekben okozott károkat is, az építésügyi előírásoknak megfelelő hiánytalan hófogók megléte esetén.

2.14. Ismeretlen jármű ütközése

(kizárólag Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, ha ismeretlen jármű, annak alkatrésze, rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényben cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.

A kártérítés feltétele rendőrségnél tett feljelentés.

2.15. Idegen tárgyak rádőlése

(kizárólag Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító, ha a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. Idegen vagyontárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, kölcsönözte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

2.16. Elfolyt víz

(kizárólag Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

2.16.1. Megtéríti a biztosító a biztosított épületben, vagy az épülethez tartozó ingatlanon – a mért szakaszon – bekövetkezett vezetékes vízcsőtörés miatt elfolyt víz költségét, biztosítási évenként legfeljebb a választott biztosítási csomag szerinti szolgáltatási limit erejéig, feltéve, hogy az elfolyt víz költsége más biztosítás alapján nem térül meg. A kárrendezés feltétele a kár előtti egy éves időtartamra, a területi vízszolgáltató által kiállított számlák bemutatása, valamint a szolgáltatói igazolás a csőtörés miatt elengedett csatornadíj mennyiségéről és összegéről. Szolgáltatási limit:

Bázis csomag: nem tartalmazza Optimum csomag: 30 000 Ft / év Prémium csomag: 50 000 Ft / év

2.16.2. Nem téríti meg a biztosító a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt kárt okozó háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit.

2.17. Beázás

(kizárólag Optimum és Prémium épületbiztosítási csomag választása esetén)

2.17.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a biztosított épületek az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésén, kéményén, vagy panelhézagok szigetelésén keresztül beáramló csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat a választott biztosítási csomag szerinti szolgáltatási limit erejéig.

Szolgáltatási limit (évente egy alkalommal):

Bázis csomag: nem tartalmazza Optimum csomag: 50 000 Ft

Prémium csomag: 100 000 Ft

2.17.2. Nem téríti meg a biztosító

CP-60100

- a beázást előidéző ok helyreállításának költségeit (tetőjavítás, karbantartás, panelhézag szigetelés),

Document Metadata

Table of Contents

CIG Pannónia LakóTárs Lakásbiztosítás

Document Metadata

CIG Pannónia LakóTárs Lakásbiztosítás

CIG Pannónia LakóTárs Lakásbiztosítás

- 1 -

Tartalomjegyzék

CIG Pannónia LakóTárs lakásbiztosítás

ügyféltájékoztató

- 5 -

- 6 -

- 7 -

- 8 -

- 9 -

- 10 -

CIG Pannónia LakóTárs Lakásbiztosítás Általános Szerződési Feltételek

- 17 -

- 18 -

- 19 -

- 20 -

- 21 -

- 22 -

- 23 -

- 30 -

- 31 -

CIG Pannónia LakóTárs Lakásbiztosítás Különös Biztosítási Feltételek Épületbiztosításhoz

- 35 -

- 36 -

- 37 -

- 38 -

- 39 -

Document Metadata