Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.

Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.

Üzletszabályzatáról

Függelékek jegyzéke

1. SZ. FÜGGELÉKEK A CSATLAKOZÁS MŰSZAKI FELTÉTELEIRŐL

1/A. SZ. FÜGGELÉK: HŐFELHASZNÁLÓK MŰSZAKI CSATLAKOZÁSI FELTÉTELEI A FŐTÁV ZRT. TÁVHŐELLÁTÓ RENDSZEREIHEZ

1/B. SZ. FÜGGELÉK: ÉPÜLETRÉSZENKÉNTI (LAKÁSONKÉNTI) HŐMENNYISÉGMÉRÉS SZERINTI ELSZÁMOLÁS RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS MŰSZAKI FELTÉTELEI

1/C. SZ. FÜGGELÉK: MEGÚJULÓ HŐENERGIÁT HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS FELHASZNÁLÓI RENDSZERHEZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZTATÁSÁNAK MŰSZAKI FELTÉTELEI

2. SZ. FÜGGELÉK FORMANYOMTATVÁNYOK:

- 2.1. ÜRÍTÉS/KERINGTETÉS LEÁLLÍTÁS MEGRENDELŐLAP1

- 2.2. ESETI RENDELKEZÉS HŐKÖZPONTI SZABÁLYZÓ KI ÉS BEKAPCSOLÁSÁRA2 MEGRENDELŐLAP

- 2.3. A. NYILATKOZAT SZÁMLÁZÁSI MÓD MEGVÁLTOZTATÁSÁRÓL HAVONKÉNTI MÉRÉS SZERINTI SZÁMLÁZÁS IGÉNYLÉSE ESETÉN

2.3. B. NYILATKOZAT SZÁMLÁZÁSI MÓD MEGVÁLTOZTATÁSÁRÓL RÉSZSZÁMLÁZÁS IGÉNYLÉSE ESETÉN

- 2.3. C. NYILATKOZAT HAVI RÉSZHŐMENNYISÉG MÓDOSÍTÁSÁRÓL

- 2.4. EGYÜTTES KÉRELEM

- 2.5. JEGYZŐKÖNYV BIRTOKBAADÁSRÓL TÁVHŐSZÁMLA RENDEZÉSHEZ3

3. SZ. FÜGGELÉK

3.A. JEGYZŐKÖNYV (HŐMENNYISÉGMÉRŐ SZERELÉSÉRŐL, LEOLVASÁSÁRÓL)

3.B. MÉRŐKÖR ELLENŐRZÉSI JEGYZŐKÖNYV

4. SZ. FÜGGELÉK

AZ ÁLTALÁNOS KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MELLÉKLETEI:

4.A. ÁLTALÁNOS KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 4.B1. A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI DÍJ SZÁMLÁZÁSÁNAK FELTÉTELEI EGYÖSSZEGŰ DÍJFIZETÉS

ESETÉN

4.B2. A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI DÍJ SZÁMLÁZÁSÁNAK FELTÉTELEI DÍJFIZETŐNKÉNT!

DÍJFIZETÉS ESETÉN

4.C. ÁLTALÁNOS KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉPÜLETRÉSZENKÉNTI HŐMENNYISÉGMÉRÉS SZERINTI TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSRA

5. SZ. FÜGGELÉK ÜZEMVITELI MEGÁLLAPODÁS

6. SZ. FÜGGELÉK

AZ EGYEDI KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS MELLÉKLETEI:

6.A. EGYEDI KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

6.B. ADOTT NAPTÁRI ÉVRE VONATKOZÓ „MELLÉKLET”

6.C1. A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI DÍJ SZÁMLÁZÁSÁNAK FELTÉTELEI EGYÖSSZEGŰ DÍJFIZETÉS ESETÉN

6.C2. A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI DÍJ SZÁMLÁZÁSÁNAK FELTÉTELEI DÍJFIZETŐNKÉNTI DÍJFIZETÉS ESETÉN

1 Megállapítva belső rendelkezés alapján. Hatályos: 2020. X. 21-től.

2 Megállapítva belső rendelkezés alapján. Hatályos: 2020. X. 21-től.

3 Megállapítva belső rendelkezés alapján. Hatályos: 2020. X. 21-től.

7. SZ. FÜGGELÉK

7.A. A LAKÁS ÉS A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK LÉGTÉRFELMÉRÉSE

7.B. FELMÉRÉSI LAP, SZÁMÍTÁSI MÓDSZER

8. SZ. FÜGGELÉK HÁZIREND

1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA ÉS HATÁLYA

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény szerint az üzletszabályzat Budapest Főváros Főjegyzője által jóváhagyott és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által véleményezett szabályzat, amely szabályozza a Budapesti Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövidített neve: FŐTÁV Zrt., székhely: 1116 Budapest, Kalotaszeg u. 31., cégjegyzékszám: 00-00-000000, adószám: 10941362-2-44; a továbbiakban: Távhőszolgáltató) működését, és meghatározza a Távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a Távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint Távhőszolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználók társadalmi érdek-képviseleti szerveivel való együttműködését.

Jelen üzletszabályzat hatálya a Távhőszolgáltató működési engedélyében meghatározott működési területére, és a Távhőszolgáltatótól hőt vételező, valamint közszolgáltatási szerződéses jogviszonyban álló felhasználókra terjed ki.

Az üzletszabályzat határozatlan ideig érvényes, és a hatálybalépését megelőzően létrejött jogviszonyokra is megfelelően alkalmazni kell.

Jelen üzletszabályzat hatálya nem terjed ki a Távhőszolgáltató által a felhasználók, díjfizetők részére nem a távhőszolgáltatás, mint közszolgáltatás keretében, külön szerződéses jogviszony alapján nyújtott egyéb szolgáltatásokra, így különösen a távhőszolgáltatási díjak díjfizetők közötti ismételt szétosztására és elszámolására (utólagos elszámolás), vagy a felhasználó kezelésében lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó, vagy a díjfizető megrendelésére végzett munkákra. Távhőszolgáltató ezen szolgáltatásainak általános szerződéses feltételeit és díjtételeit a honlapján közzéteszi.

2. RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK

A jelen Üzletszabályzatban rövidítésekkel hivatkozott jogszabályok a következőek:

Tszt.: a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény;

Tszt. Vhr.: a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet;

TKSZ: az 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletével kihirdetett Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat;

Önk. rend.: a Budapest főváros területén végzett távhőszolgáltatásról szóló 66/2012. (IX.

28.) Főv. Kgy. rendelet;

Ámt.: az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény;

Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény;

Fgytv.: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény;

Tao tv.: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény.

Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény rendelkezéseinek megfelelően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény.

A hivatkozott jogszabályok által definiált fogalom-meghatározások dőlt betűvel szerepelnek.

Fogalom-meghatározások

1. csatlakozási pont: [Tszt. 3. § a) pont] a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa;

2. díjfizető: [Tszt. 3. § b) pont] épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közszolgáltatási szerződésben megnevezett tulajdonosa, a Tszt.-ben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója;

3. engedélyes: [Tszt. 3. § c) pont] a távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre, valamint a távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező;

4. engedélyező: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal;

5. épületrész: [Tszt. 3. § e) pont] (a Tszt. alkalmazásában) a távhővel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.)]

6. felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában lévő, a közszolgáltatási szerződés tárgyát képező épület, építmény, épületrész;

6/a. a teljesítési hely: (TKSZ 2.1.4. pont)

- hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a csatlakozási pont,

- épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a felhasználói vezeték-hálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérő felhasználó felőli oldala;

6/b. hővételezési hely: a felhasználási helyet alkotó épületrész;

7. felhasználó: [Tszt. 3. § g) pont] a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közszolgáltatási szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Ptk. szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó. [Önk. rend. 2. § b) pont] A felhasználó és a távhőszolgáltató közötti jogviszonyban külön-külön felhasználónak kell tekinteni azt a felhasználót, amelynek távhővel való ellátása több különböző felhasználási helyen valósul meg.

7/a. lakossági felhasználó: [Tszt. 3. § ga) pont] a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt lakóingatlan bérlője;

7/b. egyéb felhasználó: [Tszt. 3. § gb) pont] a 7/a. pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

7/c. külön kezelt intézmény: [Tszt. 3. § w) pont] az egyéb felhasználók közül a központi költségvetési szerv, a központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.

8. felhasználói berendezés: [Tszt. 3. § h) pont] a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók;

9. felhasználói vezetékhálózat: [Tszt. 3. § i) pont] az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja;

10. fűtési időszak: (TKSZ 2.1.7. pont) az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak;

11. hiteles mérés: (TKSZ 2.1.8. pont) amely a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szerint joghatással járó mérésnek minősül;

11/a. mérésügyi berendezések: a hőmennyiség-mérő készülék a tartozékaival, a hőközponti használati melegvízmérő készülék, a Tszt. 43. § (4) bekezdés szerinti költségmegosztó mérőműszerek, valamint a nyomáskülönbség és térfogatáram határoló készülék;

11/b. költségmegosztó: (Tszt. Vhr. 17/A. § 3. pont) a felhasználási helyen igénybe vett hőmennyiségnek az épületrészek közötti fogyasztásarányos megosztására alkalmas eszköz vagy műszer, valamint a Tszt. 43. § (4) bekezdésében foglalt esetben a felhasználók közötti megosztására szolgáló mérőműszer vagy eszköz;

12. hőfogadó állomás: [Tszt. 3. § j) pont] egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet,

13. hőhordozó közeg átalakítása: [Tszt. 3. § k) pont] a hőhordozó közeg fizikai jellemzőinek megváltoztatása;

14. hőközpont: [Tszt. 3. § l) pont] a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont. [Önk. rend. 2. § a) pont] A hőközpont alkotórészének minősülnek a hőközponthoz tartozó technológiai berendezések: a jelző-, ellenőrző-, tágulási-, biztonsági vezetékek, a tágulási tartály, a központi légtelenítő berendezés. (TKSZ. 2.3. pont) Ha a hőközpontot, illetőleg a hőfogadó állomást a távhőszolgáltató üzemelteti, az ingatlantulajdonos a berendezés elhelyezésére szolgáló helyiség zavartalan megközelítését és használatát köteles a távhőszolgáltató részére biztosítani. A hőközpontot, a hőfogadó állomást és azok tartozékait magában foglaló, a távhőszolgáltató által használt helyiség belső karbantartása - eltérő megállapodás hiányában - a távhőszolgáltató feladata.

14/a. termelői hőközpont: [Tszt. 3. § la) pont] a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés;

14/b. szolgáltatói hőközpont: [Tszt. 3. § lb) pont] több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés. A szolgáltatói hőközpontokkal azonos módon kell kezelni azokat a kazánházakat, melyekből - hőközpont közbeiktatása nélkül -közvetlenül történik a fogyasztók hőellátása;

14/c. felhasználói hőközpont: [Tszt. 3. § lc) pont] egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés;

14/d. tágulási tartály: A tágulási tartály a felhasználói fűtési rendszernek a rendszerben uralkodó fűtőközegnyomás szükséges szintjének fenntartására, a fűtőközeg hőtágulásának felvételére szolgáló része. A nyitott tágulási tartály túlfolyó vezetéke a csatornahálózathoz való csatlakozásnál kialakított megszakításig, ennek hiányában a csatornavezetékbe való becsatlakozásig terjed, és a tágulási tartály, azon keresztül pedig a hőközponti technológia alkotórészét képzi.

14/e. központi légtelenítő berendezés: A központi légtelenítő berendezés azoknak a csőhálózati elemeknek az együttese, amelyek a felhasználói fűtési rendszer csőhálózatából az abban rekedt gáznak (levegőnek) a rendszerből való kiengedését valósítják meg közvetlenül, illetőleg a közvetlen kiengedést megvalósító berendezés üzemeltetéséhez, karbantartásához alapvetően szükségesek. Központi légtelenítő az a berendezés, mely legalább egy felszálló vezeték légtelenítését szolgálja, az épület közös területén van, és közvetlen hozzáférhetősége mindenkor biztosított. Nem része a központi légtelenítő berendezésnek a felhasználói fűtési rendszer csőhálózatának azon része, amely fűtési fűtőközeg szállítását végző hálózat magas pontjaitól az előbbiekben definiált központi légtelenítő berendezési tart (légvezeték hálózat). Amennyiben a légvezetékrendszer külön szerelvények vagy egyéb elemek közbeiktatása nélkül csatlakozik a tágulási rendszerhez, külön központi légtelenítő berendezésről mint a hőközponti technológia alkotórészéről nem beszélhetünk.

15. megújuló energiaforrás: [Tszt. 3. § m) pont] a nem fosszilis energiaforrások (szél-, nap-, víz- és geotermikus energia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája);

16. szabálytalan vételezés: [Tszt. 3. § n) pont] a távhő felhasználásáról szóló közszolgáltatási szerződés nélküli távhőfogyasztás vagy a távhőnek szerződésszegő módon történő vételezése;

17. szolgáltatói berendezés: [Tszt. 3. § o) pont] a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói;

18. távhő: az a hőenergia, amelyet valamely hőforrásból (kapcsolt, megújuló vagy hagyományos hőtermelő létesítményből) hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak;

19. távhőszolgáltatás: [Tszt. 3. § q) pont] az a közszolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;

19/a. A távhőszolgáltatás az ellátás módja szerint lehet: (TKSZ 2.1.1. pont)

- hőátalakítás nélküli távhőenergia szolgáltatás, amely esetben a távhőszolgáltató a távhőt közvetlenül adja át a felhasználónak,

- hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás, amely esetben a távhőszolgáltató a távhőt a hőátalakító berendezés működtetésével a felhasználói vezetékhálózat hőhordozó közegét felmelegítve adja át a felhasználónak. A felhasználói fűtési vezetékhálózat hőhordozó közegének, valamint a használati melegvíznek a felhasználói cirkulációs vezetékben történő keringetése a távhőszolgáltató feladata, a keringetés lehetőségének biztosítása a felhasználó feladata. A felhasználói fűtési vezetékhálózat hőhordozó közegét a felhasználó biztosítja.

19/b. a hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás az ellátás célja szerint lehet: (TKSZ 2.1.2. pont)

- fűtési célú távhőszolgáltatás, amely esetben a távhőszolgáltató a távhőt a hőátalakító berendezés működtetésével a felhasználói fűtési-vezetékhálózat részére adja át a felhasználónak,

- használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás, amely esetben a távhőszolgáltató a távhőt a hőátalakító berendezés működtetésével, nem a távhőszolgáltató által rendelkezésre bocsátott közműves ivóvizet felmelegítve adja át a felhasználónak (vízfelmelegítés-szolgáltatás).

19/c. használati melegvíz: (Tszt. Vhr. 17/A. § 7. pont) távhővel felmelegített közműves ivóvíz;

19/d. a távhőszolgáltatás a hőmennyiségmérés helye szerint lehet: (TKSZ 2.1.3. pont)

- hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás, amikor a távhőszolgáltató az elfogyasztott távhő mennyiségét a hőközpontban, vagy a hőfogadó állomáson hiteles hőmennyiségmérővel méri (a továbbiakban: hőközponti mérés),

- épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás, amikor a távhőszolgáltató az elfogyasztott távhő mennyiségét a felhasználó tulajdonában lévő épületrész ellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérővel méri;

20. távhőszolgáltató: [Tszt. 3. § r) pont] az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott;

21. távhőtermelő: [Tszt. 3. § s) pont] az a gazdálkodó szervezet, amely távhő termelésére engedélyt kapott;

22. távhőtermelő létesítmény: [Tszt. 3. § t) pont] az erőmű távhőszolgáltatási célra hőt termelő létesítménye, távhőt előállító fűtőmű, kazántelep, kazán, hulladékégető mű, geotermikus energiát távhőszolgáltatás céljára kitermelő vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hőszivattyú, napkollektor) és hulladékhőt hasznosító távhőtermelő berendezés;

23. távhővezeték-hálózat: [Tszt. 3. § u) pont] az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt -, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték;

23/a. változó hőmérsékletű forróvízrendszer (VHF): amelyben a fűtési hőigény (időjárási paraméterek) függvényében szabályozzák az előremenő forróvíz hőmérsékletét;

23/b. primer rendszer: a távhőrendszernek a hőtermelőtől a hőközponti hőcserélők hőátadó felületéig terjedő része;

23/c. szekunder rendszer: a távhőrendszernek a hőközponti hőcserélők hőátadó felületétől a felhasználó berendezésekig és a használati melegvíz vételező helyekig (csapolókig) terjedő része;

23/x. xxxxxx vezeték: a primer távvezeték hálózatnak az elosztóvezeték és a hőközpont primer hőátadó állomása közötti vezetékszakasza;

24. üzletszabályzat: [Tszt. 3. § v) pont] a távhőszolgáltató által készített azon dokumentum, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel (a továbbiakban: felhasználói érdekképviselet) való együttműködését.

25. Díjalkalmazási meghatározások az Önk. rend. alapján:

25/x. xxxxxxx: a távhőszolgáltatás igénybevételének lehetőségéért, a hőfelhasználástól függetlenül fizetendő éves díj, amelynek 1/12-ed része havonta előre fizetendő. Az alapdíj lehet légtérfogatra vetített alapdíj, vagy a legnagyobb lekötött hőteljesítményre vetített alapdíj.

25/aa. légtérfogatra vetített alapdíj: a TKSZ 2.1.1.2. pontjában foglalt hőátalakítással megvalósuló távhőszolgáltatás esetén a közszolgáltatási szerződésben meghatározott épület, épületrész légtérfogata (Iégm3) és a mindenkor érvényes alapdíj egységár (Ft/légm3/év) szorzataként kiadódó összeg (Ft/év). A távhőszolgáltatás módja ill. célja szerint az alapdíj egységár különböző: csak fűtési célú, vagy csak vízfelmelegítés szolgáltatási célú, vagy fűtés és vízfelmelegítés-szolgáltatás célú alapdíj egységárat kell figyelembe venni a közszolgáltatási szerződésben meghatározott távhőszolgáltatási célnak megfelelően.

25/aaa. közszolgáltatási szerződésben meghatározott légtérfogat: a felhasználó tulajdonában álló épület, épületrész teljes légtérfogatából az Önk. rend. és jelen üzletszabályzat 7. sz. függeléke alapján meghatározott légtérfogat (Iégm3).

25/ab. legnagyobb lekötött hőteljesítményre vetített alapdíj: a TKSZ 2.1.1.1. pontjában foglalt hőátalakítás nélküli távhőszolgáltatás esetén a közszolgáltatási szerződésben meghatározott legnagyobb lekötött hőteljesítmény (MW) és a mindenkor érvényes egységár (Ft/MW/év) szorzataként kiadódó összeg (Ft/év).

25/aba. közszolgáltatási szerződésben meghatározott legnagyobb lekötött hőteljesítmény: a felhasználó által a felhasználási helyre lekötött, közszolgáltatási szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény (MW), amelynek túllépése az Önk. rend. 32. § (2) szerint pótdíjfizetési kötelezettséggel jár. A távhőszolgáltató bármikor jogosult az igénybevett hőteljesítményt ellenőriz(tet)ni.

25/b. hődíj: a felhasználó által vételezett (felhasznált) hőmennyiség után fizetendő díj, amely a felhasznált hőmennyiség (GJ) és a hődíj-egységár (Ft/GJ) szorzataként kiadódó összeg (Ft). A hődíjat a tárgyhót követően utólag kell megfizetni.

26. elszámoló számla: [Önk. rend. 2. § e) pont] részszámlázás esetén az elszámolási időszak leteltét követően a felhasználó vagy a díjfizető részére kiállított számla, amely az elszámolási időszakban a részszámlákban kiszámlázott távhőszolgáltatási díjak és a tényleges mért hőfelhasználás - díjszétosztás esetén abból a díjfizető épületrészére jutó hányad - ellenértékének a különbözetét tartalmazza;

27. részszámla: [Önk. rend. 2. § f) pont] az elszámolási időszakon belül a felhasználó vagy a díjfizető részére megállapított havi hőmennyiségről, valamint a fizetendő alapdíjról havonta kiállított számla;

28. részszámlázás elszámolási időszaka: [Önk. rend. 2. § g) pont] az év május 1. napjától a következő év április 30. napjáig tartó 12 hónap, 12 hónapnál rövidebb időre vonatkozó elszámolás esetén az év május hónapját kővető bármely hónap 1. napja és a következő év április 30. napja közötti időszak.

3. Árak és díjak

A távhőszolgáltatásért a felhasználó, illetőleg díjfizető a Távhőszolgáltatónak alapdíjat és hődíjat (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltatási díj) fizet.

3.1. Az alapdíj

Az alapdíj a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért fizetendő, 1 légköbméterre, vagy 1 MW-ra (megawattra) megállapított díj.

Az alapdíj

a) a TKSZ 2.1.1.2. pontja szerinti hőátalakítással megvalósuló távhőenergia-szolgáltatás esetén az épületnek, épületrésznek közszolgáltatási szerződésben meghatározott légtérfogata (légm3) után,

b) a TKSZ 2.1.1.1. pontja szerinti hőátalakítás nélküli távhőenergia-szolgáltatás esetén a közszolgáltatási szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény (MW) után naptári évre fizetendő éves díj (Ft/MW/év).

c) a TKSZ 2.1.1.2. pontja szerinti hőátalakítással megvalósuló távhőenergia-szolgáltatás esetén a közszolgáltatási szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény (MW) után naptári évre fizetendő éves díj (Ft/MW/év).

Az alapdíj-bevétel nyújt alapvetően fedezetet a szolgáltatás állandó költségeire (pl. a műszaki berendezések, eszközök fenntartására, működtetésére, egyéb üzemeltetési és működési költségekre és ráfordításokra) amelyek a szolgáltatás biztosítása érdekében indokoltan és a hőfogyasztástól függetlenül felmerülnek.

3.2. A hődíj

A hődíj a felhasználó által vételezett (felhasznált) hőmennyiség után fizetendő, 1 GJ-ra (gigajoule-ra) megállapított díj.

A hődíj-bevétel nyújt alapvetően fedezetet a szolgáltatás hőfogyasztással arányos (változó) költségeire (pl. vásárolt hőenergia, vásárolt földgáz, fűtőolaj, egyéb tüzelőanyag, villamos-energia költsége).

3.3. A lakossági és külön kezelt intézményi távhőszolgáltatási díj alkalmazása

A lakossági és a külön kezelt intézményi felhasználók részére a 4.1. pont szerint megállapított árakat kell alkalmazni. Az áralkalmazási és a díjfizetési feltételeket miniszteri és önkormányzati rendeletek szabályozzák.

3.4. A nem lakossági távhőszolgáltatási díj alkalmazása

Távhőszolgáltató az egyéb felhasználók esetében (a külön kezelt intézmények kivételével) a felhasználóval kötött külön megállapodás hiányában a 4.3. pont szerint meghatározott árakat alkalmazza. Ezen felhasználók esetében az áralkalmazási és díjfizetési feltételekre a lakossági és a külön kezelt intézményekre vonatkozó miniszteri és önkormányzati rendeletek az irányadóak.

3.5. Közvetített szolgáltatások díja

Távhőszolgáltató jogosult a víz- és a csatornaszolgáltató által részére kiszámlázott víz- és csatornadíjat a felhasználó részére közvetített szolgáltatásként továbbszámlázni, ha a Távhőszolgáltató a felmelegítéshez szükséges vezetékes ivóvizet a saját nevén nyilvántartott vízmérőn keresztül biztosítja. Amennyiben az adott vízmérőn keresztül több felhasználási hely ellátása történik, úgy az ezen vízmérőn mért fogyasztás ellenértékét a Távhőszolgáltató az ellátott felhasználási helyek képviselőinek megállapodásában foglaltak szerint, ennek hiányában a felhasználási helyen a víz- és a csatornaszolgáltatónál nyilvántartásba vett mellékvízmérőkkel nem rendelkező épületrészek számának arányában osztja meg a felhasználók között.

3.6. A csatlakozási díj

A Távhőszolgáltató új vagy növekvő távhő-igénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre a 4.2. pont szerint megállapított csatlakozási díjat kérhet [Önk. rend. 6. § (3) bekezdés].

A távhőszolgáltatás árait befolyásoló, a Távhőszolgáltató gazdálkodásával kapcsolatos adatokat, különösen a Távhőszolgáltató gazdálkodásáról szóló „Éves jelentést” és a Tszt. Vhr.

4. sz. mellékletében meghatározott gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információkat a Távhőszolgáltató a honlapján teszi közzé (xxx.xxxxx.xx).

A honlapon található információkhoz való hozzáférést a Távhőszolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban is biztosítja.

3.7. Költségtérítés

A felhasználó az alaptevékenységén túli, és a megfizetett alapdíjak által nem fedezett felhasználó oldali átalakítások kapcsán szükséges szolgáltató oldali módosítások, átépítések igénye esetén, azok Távhőszolgáltató részéről felmerülő költségét a Távhőszolgáltató részére megtéríteni köteles. Távhőszolgáltató a szükséges módosításokról az igény bejelentés alapján tájékoztatást küld.

4. Díjmegállapítás

A távhő legmagasabb hatósági árának megállapításával kapcsolatos szabályokat a Tszt. és az Ámt. tartalmazza.

4.1. A lakossági felhasználók és a külön kezelt intézmények részére alkalmazott távhőszolgáltatási díjak megállapításának szabályai

A lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját - mint legmagasabb hatósági árat - (a továbbiakban együtt: ár) és azok szerkezetét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg [Tszt. 57/D. § (1) bekezdés].

4.2. A távhőszolgáltatási csatlakozási díj megállapításának szabályai

Az Ámt. melléklete I. Legmagasabb ár pontjának „B) Szolgáltatások” alpontjában 40.30.90.0. SZTJ szám alatt szereplő „távhőszolgáltatás csatlakozási díját” a települési önkormányzat - a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - képviselő-testülete rendeletben állapítja meg.

4.3. A nem lakossági felhasználók részére alkalmazott távhőszolgáltatási díjak meghatározásának, megváltoztatásának szabályai

Távhőszolgáltató a mindenkor érvényes nem lakossági távhőszolgáltatási díjakat (a külön kezelt intézmények kivételével) a felhasználóval kötött külön megállapodás hiányában a transzparencia, valamint a „jól vezetett vállalat” kritériumrendszerének megfelelően a következők szerint határozza meg:

Az alapdíjak meghatározása

A Távhőszolgáltató a nem lakossági ügyfelek részére számlázott alapdíjakat évente egyszer, az előző évi tevékenység szerinti beszámoló alapján az alábbi elvek mentén felülvizsgálja:

- az alapdíjakból származó bevétel biztosítsa a Távhőszolgáltató indokolt üzemeltetési és szükséges tartalékkapacitáshoz kapcsolódó költségeinek, a távhőtermelő létesítmény bezárásakor, elbontásakor felmerülő környezetvédelmi kiadásainak, valamint a szükséges és indokolt beruházásainak megtérülését, beleértve a hatékony működéshez szükséges kockázatok és nyereség fedezetét,

- a díjrendszer segítse elő, illetve tegye lehetővé a biztonságos, folyamatos, valamint gazdaságos hőenergia-ellátást, az erőforrások hatékony felhasználása és a korszerű technológia biztosítása mellett.

A felülvizsgálat eredményeképpen az üzletpolitikai döntés alapján módosított alapdíjat a vizsgált időszakot követő év július 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a módosítás bevezetést megelőző 30 nappal korábban a módosításról a Társaság az ügyfeleit a honlapján közzétett közleménnyel tájékoztatja.

A hődíjak meghatározása

A Távhőszolgáltató a nem lakossági ügyfelek részére számlázott hődíj költségének alakulását negyedévente felülvizsgálja, a hőszolgáltatáshoz szükséges és elégséges ráfordítások megtérülésének vizsgálata érdekében.

Hődíj változásának számítása:

ahol:

H = H *(0,88*V + 0,1*T+ 0,02*E)

i 0

H (Ft/GJ) a hődij jelenlegi értéke 0

H (Ft/GJ) a hődíj változás utáni új értéke; i

V (%) a Távhőszolgáltató által nem lakossági fogyasztók részére történő továbbértékesítés céljából vásárolt hő fajlagos költségének adott negyedévet megelőző negyedéves változása;

T (%) a Távhőszolgáltató által nem lakossági fogyasztók részére történő értékesítés céljából termelt energia előállításához szükséges energiahordozó fajlagos költségének adott negyedévet megelőző negyedéves változása;

E (%) a Távhőszolgáltató által a nem lakossági fogyasztók részére történő értékesítés érdekében vásárolt elektromos energia fajlagos költségének adott negyedévet megelőző negyedéves változása.

A változóknál alkalmazott súlyok a vásárolt, illetve termelt energia, valamint a villamos energia Távhőszolgáltató energiaköltség portfolióján belüli arányokat tükrözik.

Amennyiben a hődíj változás mértéke nem éri el a 1%-ot, valamint üzletpolitikai döntés alapján Távhőszolgáltató eltekinthet az új hődíjak érvényesítésétől.

Távhőszolgáltató az egyéb felhasználókra vonatkozó díjakat, az árváltozást legalább 15 nappal megelőzően honlapján közzéteszi, és az új díjakat tartalmazó első számla kibocsátásával egy időben a felhasználókat, díjfizetőket tájékoztatja.

5. Kapcsolat a fogyasztóvédelmi szervekkel és a felhasználói érdekképviseletekkel, adatvédelem

5.1. Kapcsolat a Fogyasztóvédelmi szervekkel és a Felhasználói érdekképviseletekkel Távhőszolgáltató a távhőszolgáltatásról szóló törvényben foglalt általános, valamint a

Xxxxxxx rendeletében foglalt részletes szabályok szerint, a Fővárosi Önkormányzat által kiadott rendelet figyelembevételével együttműködik az országos és a helyi fogyasztóvédelmi szervekkel, felhasználói érdekképviseletekkel annak érdekében, hogy a felhasználókat érintő kérdésekben:

- megismerje azok véleményét;

- tájékoztassa azokat tervezett intézkedéseiről;

- visszajelzést adjon az általuk közvetített panaszok és észrevételek kivizsgálásának eredményéről.

A társadalmi érdekképviselő a felhasználó által kezdeményezett egyéni ügyiratokba csak a felhasználó beleegyezésével tekinthet bele. A tudomására jutott adatokat köteles az üzleti titokra érvényes módon kezelni.

Távhőszolgáltató a felhasználók tájékoztatása érdekében elektronikus információrendszert (honlapot: xxx.xxxxx.xx) működtet.

Távhőszolgáltató a fogyasztóvédelemről szóló törvénynek megfelelően fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztat.

5.2. Személyes adatok védelme

Távhőszolgáltató a természetes személy felhasználók, díjfizetők személyes adatait az Infotv. előírásainak megfelelően kezeli. A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (továbbiakban Infotv.) rendelkezéseivel összhangban az adatkezelés törvényi felhatalmazáson alapul, ugyanis a Tszt. 45. §-ában foglaltak szerint a Távhőszolgáltató jogosult az érintettek tájékoztatása mellett a közszolgáltatási szerződés hatálybalépésétől, a közszolgáltatási szerződés megszűnése után a követelések elévülési idejéig a felhasználók és a díjfizetők adatai közül azokat kezelni, amelyek a felhasználók és a díjfizetők azonosításához, a közszolgáltatási szerződés teljesítéséhez szükségesek.

Ennek keretében jogosult a felhasználók és a díjfizetők azonosító adatai közül természetes személyek vonatkozásában a névre, lakcímre, születési időre és helyre, valamint a természetes személy anyjának nevére vonatkozó adatokat, egyéb szervezetek vonatkozásában a névre, székhelyre, képviselő nevére, és a Távhőszolgáltatóval fennálló, a Tao tv. rendelkezései szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyra vonatkozó adatokat, és mindkét esetben a felhasználási helyre, a fogyasztásra, a számlázásra - ezen belül a felhasználók és a díjfizetők bankszámlaszámára -, és a díjfizetésre vonatkozó adatokat a közszolgáltatási szerződésen alapuló kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása céljából kezelni.

Ugyanezen adatkezelői jogok illetik meg a felhasználók képviselőit, a felhasználók és a díjfizetők előbbiekben megjelölt adatai tekintetében. Távhőszolgáltató továbbá jogosult az általa kezelt adatok közül azokat, amelyek a tevékenységgel összefüggő adatkezelés céljából szükségesek, átadni azoknak, akik a távhőszolgáltató megbízásából a díjak számlázását és beszedését, a követelések kezelését vagy az ügyfél-tájékoztatást végzik. Az adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak:

a) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére;

b) a Távhőszolgáltató megbízása alapján a számlázást, a követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a felhasználási helyek műszaki felülvizsgálatát, illetőleg az ügyfélszolgálati tájékoztatást végző természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek;

c) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak;

d) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak;

e) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai szerint a végrehajtónak, és

f) a szolgáltatás fejlesztését célzó kutatások egyéb harmadik félnek.

Az a)-c) és e) pontok esetében az átadásról, illetőleg az átadott adatokról az érintettet egyidejűleg tájékoztatni kell. Az átadott adatokkal kapcsolatban az átvevőket az engedélyessel azonos titoktartási kötelezettség terheli.

Távhőszolgáltató a lejárt követeléseket a honlapján (xxx.xxxxx.xx) feltüntetett hátralékkezelő részére engedményezi. Az engedményezés következtében törvényi jogalap, a Ptk. rendelkezései alapján az előzőekben megjelölt adatok kezelésére a hátralékkezelést végző (engedményes) is jogosulttá válik.

Távhőszolgáltató a Tszt.-ben kapott törvényi felhatalmazásán felül az érintett hozzájárulása esetén kapcsolattartási célból kezeli a díjfizetők és a felhasználók telefonszámára, valamint e-mail címére vonatkozó adatokat. Az adatkezelés a közszolgáltatási szerződés megszűnése után a követelések elévülési idejéig tart, amennyiben a díjfizető személyében változás áll be, úgy a változást követően a követelések elévülési idejéig.

Távhőszolgáltató a személyes adatok kezelése során a honlapján (xxx.xxxxx.xx) közzétett adatfeldolgozókat veszi igénybe.

Távhőszolgáltató továbbá a minél magasabb fokú ügyfél elégedettség elérése céljából az ügyféligények felmérése érdekében folyamatosan adatot és információt gyűjt ügyfelei körében. E tevékenységet nem minden esetben a Távhőszolgáltató vagy cégcsoportjának tagja végzi, hanem adatfeldolgozók közreműködését is igénybe veszi.

Ebben az esetben a felhasználók és díjfizetők személyes adatainak továbbítása harmadik személy részére - az Infotv. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével - kizárólag az érintett természetes személy hozzájárulásával történhet. A hozzájárulás személyes ügyfélszolgálaton a bejelentő lapon, telefonon a rögzített beszélgetés során, internetes ügyfélszolgálaton pedig a hozzájáruló nyilatkozat elektronikus elfogadásával adható.

Az e-mail cím és telefonszám adatokat - a fenti hozzájárulás megadása esetén - a Távhőszolgáltató a honlapján (xxx.xxxxx.xx) közzétett adatfeldolgozóknak adhatja át.

A felhasználók és a díjfizetők tájékoztatást kérhetnek személyes adataik kezeléséről, és az adatokba bele is tekinthetnek, kérhetik azok helyesbítését, törlését, vagy zárolását. A felhasználók és a díjfizetők kérelmére a Távhőszolgáltató a legrövidebb idő alatt, legfeljebb 25 napon belül írásban, közérthető formában adja meg a tájékoztatást.

Nem kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelés esetén a felhasználók és a díjfizetők indokolás nélkül kérhetik kezelt adataiknak törlését. A törlést 2 munkanapon belül végzi el a Távhőszolgáltató.

Amennyiben az adatok törlése jogszabályi előírás, illetve az érintett jogos érdeke miatt nem lehetséges, vagy, ha a kérelmező ezt kéri, a személyes adatot, illetve a személyes adatot tartalmazó elektronikus, vagy papír alapú dokumentációt a Távhőszolgáltató zárolja.

A felhasználók és a díjfizetők az adatkezeléssel kapcsolatos jogaik megsértése esetén a Távhőszolgáltató belső adatvédelmi felelőséhez fordulhatnak, aki a panaszt 15 napon belül megvizsgálja és megválaszolja.

A felhasználók és a díjfizetők bármikor tiltakozhatnak személyes adataik kezelése ellen. A Távhőszolgáltató a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

Az érintett az Info tv., valamint a Ptk. alapján:

- bíróság előtt érvényesítheti személyes adatai kezelésével kapcsolatos jogait, vagy

- a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/c.; xxx.xxxx.xx) fordulhat.

Távhőszolgáltató a személyes adatok kezelésével kapcsolatban Adatvédelmi és Adatbiztonsági szabályzattal rendelkezik, amely internetes honlapján elérhető. A felhasználók és díjfizetők az adatkezeléssel kapcsolatos jogaikat az Adatvédelmi és Adatbiztonsági szabályzatban foglalt elérhetőségeken keresztül gyakorolhatják, ahol a belső adatvédelmi felelős elérhetősége is megtalálható.

6. Ügyfélszolgálat

Távhőszolgáltató ügyfélkapcsolati tevékenységét a Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti szervezeti formában látja el. Az ügyfelek a távhőszolgáltatással kapcsolatos összes kérdésükkel, bejelentéseikkel, észrevételükkel, reklamációikkal, panaszukkal személyesen, telefonon, levélben, e-mailben, faxon, valamint interneten tudnak Távhőszolgáltatóhoz fordulni.

A személyes ügyintézésre az ügyfélszolgálati irodákon van lehetőség, melyek helye, valamint nyitvatartási ideje a Távhőszolgáltató honlapján (xxx.xxxxx.xx) tekinthető meg. A zavartalan és minőségi ügyfélkiszolgálás biztosítása, valamint az ügyfelek személyes biztonsága és érdekei védelmében az ügyfélszolgálati irodákban elvárt általános magatartási szabályok jelen Üzletszabályzat 9. sz. függelékében szereplő Házirendben kerülnek meghatározásra. A távhőszolgáltatással kapcsolatos ügyintézésnél az alábbi esetekben az ügyfelek a jelen Üzletszabályzat 2. sz. függelékében megtalálható formanyomtatványokat kötelesek használni:

- 2.1. Ürítés/keringtetés leállítás megrendelőlap

- 2.2. Eseti rendelkezés hőközponti szabályzó ki és bekapcsolására megrendelőlap

- 2.3. A. Nyilatkozat számlázási mód megváltoztatásáról havonkénti mérés szerinti számlázás igénylése esetén

- 2.3. B. Nyilatkozat számlázási mód megváltoztatásáról részszámlázás igénylése esetén

- 2.3. C. Nyilatkozat havi részhőmennyiség módosításáról

- 2.4. Együttes kérelem

- 2.5. Jegyzőkönyv birtokbaadásról távhőszámla rendezéshez

Az aktuális díjakkal kiegészített formanyomtatványok a Távhőszolgáltató honlapjáról tölthetőek le. Távhőszolgáltató kizárólag az előbbieknek megfelelő, a díjakat tartalmazó formanyomtatványon benyújtott megrendeléseket fogadja el.

7. Tájékoztatás

A felhasználókat, díjfizetőket a Távhőszolgáltató önállóan, vagy a Budapesti Városigazgatóság Zrt. közreműködésével a saját honlapján, a médián, és egyéb kiadványokon, eszközökön keresztül tájékoztatja.

Távhőszolgáltatással kapcsolatos kérdésekről - a Tszt. 7. §-ának felhatalmazása alapján - hatósági hatáskörében eljárva a Fővárosi Önkormányzat Főjegyzője is adhat tájékoztatást.

A Távhőszolgáltató az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghatározott környezeti levegő havi középhőmérsékletének adatait a honlapján teszi közzé.

8. Reklamációk, Panaszügyek Kezelése

A panasz a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 1. §-ának (2) bekezdése értelmében: „olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá”.

Fogyasztói panasz a vállalat tevékenységével kapcsolatos olyan konkrét kifogást tartalmazó fogyasztói kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul.

Panasznak csak az a kérelem tekintendő, amely esetén mind a panaszos, mind a panasszal érintett szolgáltatási cím (formai követelmény), mind a kifogás és a kapcsolódó kérelem (tartalmi követelmény) egyértelműen beazonosítható.

Nem tekintendő fogyasztói panasznak tájékoztatás, vélemény, állásfoglalás kérése, illetve részletfizetési, méltányossági vagy egyéb nem jog- vagy érdeksérelem rendezésére irányuló kérelem.

Ugyancsak nem minősül fogyasztói panasznak az ügyfél által tett műszaki hibabejelentés, mely esetében a Távhőszolgáltató a hibakivizsgálást 4 órán belül köteles megkezdeni. Ha a hibakivizsgálással kapcsolatban megtett intézkedés ellen a panaszos reklamációval él, vagy a várt intézkedés elmaradása miatt emel kifogást, akkor az ismételt bejelentés panaszként kezelendő.

Az ügyfelek a távhőszolgáltatással kapcsolatos panaszukkal, észrevételeikkel a Távhőszolgáltató bármelyik ügyfélszolgálati irodájához, a telefonos ügyfélszolgálatához, a Távhőszolgáltató vezetőjéhez, a Távhőszolgáltató tulajdonosához vagy a fogyasztói érdekképviseleti szervekhez fordulhatnak. A beérkezett panaszokat a Távhőszolgáltató nyilvántartásba veszi.

Az ügyfél-reklamációk kezelésének felügyelete a Fgytv. 17/B. § (5) bekezdése szerinti válaszadási határidők betartásának ellenőrzése tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala, vagy a panaszos ügyfél lakóhelye, székhelye, valamint a panasz tárgyát képező szolgáltatással érintett ingatlan fekvési helye szerint illetékes kerületi/járási hivatal hatáskörébe tartozik. A Tszt. 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján a fővárosi önkormányzat főjegyzője ellenőrzi a Távhőszolgáltató tevékenységét az üzletszabályzatában foglaltak betartása szempontjából.

A bejelentéseket, panaszokat az ügyfelek különböző csatornákon keresztül juttathatják el Távhőszolgáltatóhoz, személyesen (ügyfélszolgálati irodák), telefonon (telefonos ügyfélszolgálat), postai és a Távhőszolgáltató honlapján feltüntetett e-mail címek valamelyikére elektronikus úton eljuttatott levélben.

Az írásos panaszokat Távhőszolgáltató a panasz beérkezésétől számított 15 naptári napon belül köteles kivizsgálni és a válaszlevelet postázni. A válaszadási határidő helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság megkeresésének szükségessége esetén egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. A válaszadási határidő meghosszabbításáról és annak indokáról Távhőszolgáltató az ügyfelet írásban, a válaszadási határidő letelte előtt tájékoztatja.

Ha az ügyfél a panasz bejelentését nem a hatáskörrel rendelkező szervezetnél tette meg, úgy a bejelentést a fogadó szervezet továbbítja a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnek. Amennyiben az ügyfél a panasz bejelentésére kapott válasszal nem ért egyet, vagy a panaszait nem orvosolták, a Tszt.-ben meghatározott illetékességi területeknek megfelelően

fordulhat:

- Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 7.) a következő előírások lakossági felhasználóval, vagy természetes személy díjfizetővel szembeni megsértése esetén: i) az általános szerződési feltételek ügyfélszolgálaton történő kifüggesztése és ingyenes rendelkezésre bocsátása [Tszt. 11. § (2) bekezdés]; ii) a távhőt vételezni kívánó felhasználó igénybejelentésére tett tájékoztatás (Tszt. 36. §), iii) az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetésről történő tájékoztatás [Tszt.

40. § (2) bekezdés], iv) a szolgáltatott és felhasznált távhő díjának mérése és elszámolása [Tszt. 43. § (1)-(4) bekezdés, 44. §]; v) a hiteles mérőeszközök hitelesítése és annak felülvizsgálata (Tszt. 46. §); vi) az üzletszabályzat hozzáférhetővé tétele (Tszt. 53. §);

- Budapest Főváros Főjegyzőjéhez (1052 Budapest, Városház u. 9-11.) az üzletszabályzatában foglaltak be nem tartásával kapcsolatosan [Tszt. 7. § (1) bekezdés c) pont],

- a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (1081 Budapest, II. Xxxxx Xxx pápa tér 7.) a távhőtermelő és távhőszolgáltató működési engedélyében előírt követelmények, feltételek be nem tartása esetén [Tszt. 4. § (2) bekezdés].

Fentieken túl - tekintettel arra, hogy eljárási jogosultsággal rendelkezik - az ügyfél a lakóhelye szerinti békéltető testülethez is fordulhat, amelyek aktuális elérhetőségeit a Távhőszolgáltató a honlapján (xxx.xxxxx.xx) közzéteszi.

8.1. Mérőreklamáció

Az elszámolási alapul szolgáló mérők MKEH előírások szerinti hiteles állapotban tartásáról a mérő tulajdonosa köteles gondoskodni.

Az elszámolási mérő meghibásodására utaló felhasználói bejelentéseket, eseményeket nyilvántartásba kell venni, a mérést és a mérőket a lehető legrövidebb (15 nap) időn belül felül kell vizsgálni, és a meghibásodás jellegétől függően az intézkedéseket meg kell tenni.

A mérőeszközök felszereléséről, leszereléséről és cseréjéről a Távhőszolgáltató a nála nyilvántartott adatok alapján előzetesen értesíti a felhasználó képviselőjét. A fogyasztás hiteles mérése a felhasználó és Távhőszolgáltató közös érdeke, ezért Távhőszolgáltató, amennyiben módjában áll akkor is elvégzi a mérő cseréjét, ha a mérőcserét illetően nem sikerül felvenni a kapcsolatot a felhasználó képviselőjével.

A leszerelt, felszerelt vagy cserélt mérőeszközök adatait a Távhőszolgáltató jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet a felhasználó és a Távhőszolgáltató képviselője aláírásával igazol. Ha a mérőműszerek leszerelésénél, felszerelésénél vagy cseréjénél a felhasználó képviselője Távhőszolgáltató előzetes értesítése ellenére sem jelenik meg, Távhőszolgáltató képviselője megkísérli a mérési jegyzőkönyvet a felhasználói közösség valamely tagjával felvenni. Amennyiben, mindezek ellenére a mérőcserénél a felhasználó nem képviseli magát, akkor arról Távhőszolgáltató írásban (elektronikus vagy postai úton) értesíti a felhasználó képviselőjét.

A Távhőszolgáltató tulajdonában vagy fenntartásában lévő, az elszámolás alapját képező mérőeszköz mérésügyi megfelelőségét és a mérés technológiai helyének megfelelőségét a felhasználó írásos kérésére Távhőszolgáltató a külön jogszabályban meghatározott szervvel megvizsgáltatja. Amennyiben a mérőeszköz mérési hibája a mérésügyi előírásokban meghatározott mértéket túllépi vagy más ok miatt hiteles mérésre nem használható, a mérő vizsgálatával felmerült minden költség és a mérőcsere költsége Távhőszolgáltatót terheli. Amennyiben a vizsgálat szerint a mérő hiteles elszámolásra alkalmas, azaz helyesen működik, illetőleg a megengedett hibahatárt nem lépi túl, az előző költségeket Távhőszolgáltató a felhasználóra áthárítja.

8.2. Szolgáltatási minőség-elégtelenségi kifogások

Távhőszolgáltató az általános közszolgáltatási szerződés alapján a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra köteles.

Az egyéb felhasználó és a Távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közszolgáltatási szerződést köt a távhő folyamatos és meghatározott mértékű szolgáltatására.

Ha a Távhőszolgáltató által szolgáltatott távhő mennyiségi és minőségi paraméterei mindkét fél számára bizonyíthatóan eltérnek a közszolgáltatási szerződésben vagy az üzemviteli megállapodásában meghatározott értékektől, a felhasználó minőségi reklamációval fordulhat Távhőszolgáltatóhoz, és jogos reklamáció esetén a közszolgáltatási szerződésben, vagy a jogszabályokban meghatározott díjvisszatérítés illeti meg.

Távhőszolgáltató a - szóban vagy írásban tett - bejelentéseket regisztrálja, a lehető legrövidebb időn belül kivizsgálja, és indokolt esetben a szükséges intézkedéseket megteszi. Az általa okozott - távhőellátási minőségi hiba miatt bekövetkezett - káreseményeknél Távhőszolgáltató a jogszabályi előírásoknak megfelelő kártérítésre kötelezett.

9. Tájékoztatás a felhasználói igénybejelentésre

9.1. Előzetes tájékoztatás

Az új felhasználási hely létrehozásában vagy a többletteljesítmény lekötésében érdekelt építtető vagy a meglevő felhasználási helyen a távhőellátáshoz kapcsolódó megújuló hőforrás létesítésében érdekelt megbízottja (tervező, kivitelező, a továbbiakban együtt: érdekelt) a távhőszolgáltatás, illetőleg a többletteljesítmény iránti igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről még a konkrét igénybejelentés előtt előzetes tájékoztatást kérhet.

Távhőszolgáltató együttműködik az érdekelttel a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában, majd a bejelentéstől számított 30 napon belül az előzetes tájékoztatást írásban a rendelkezésére bocsátja.

Távhőszolgáltató előzetes tájékoztatása tartalmazza az érdekelt kérelmében előadott és ahhoz mellékelt iratokban, tervekben foglalt adatok és igények figyelembevételével a szükséges műszaki, gazdasági követelményeket, az esetleg fizetendő csatlakozási díj összegét, az egyes engedélyek, hozzájárulások szükségességét és eljárás módját, valamint a tervező kérésére a felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez szükséges adatokat.

9.2. Igénybejelentés a felhasználó részéről

A távhőhálózatra csatlakozni szándékozó új és meglévő, a korábbinál nagyobb hőteljesítményt igénylő, vagy megújuló hőforrást létesíteni kívánó felhasználási hely tulajdonosának a konkrét igényét, és az adatait az alábbi tartalommal kell bejelentenie Távhőszolgáltatónak.

Igénybejelentéskor az adatszolgáltatásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

- magánszemély esetén tulajdonos neve, állandó lakcíme, elérhetősége, levelezési címe,

- lakóközösség esetén képviselő neve, címe, elérhetősége, a lakóközösség képviseletére vonatkozó meghatalmazás,

- üzleti ügyfelek esetén cég neve, cég címe, cég képviselőjének neve, elérhetősége, cégbírósági, vagy nyilvántartási azonosító adatok; pénzintézet megnevezése; pénzintézeti számlaszám; adószám; a Távhőszolgáltatóval a Tao tv. rendelkezései szerinti kapcsolt vállalkozási viszony,

- amennyiben az igénylő a tulajdonos(ok) képviselője, akkor a képviseletre feljogosító irat,

- a felhasználási hely adatai (cím, hrsz., megnevezés, hőfogadó, vagy hőközpont ingatlanon belül történő elhelyezkedése), a távhő felhasználásának célját (fűtés, használati melegvíz ellátás, technológiai cél, hőhordozóval együttes igénybevétel),

- az igény szabatos megfogalmazása és leírása,

- fűtési csúcshőigény [kW],

- használati melegvíz készítés csúcshőigény [kW],

- egyéb célú csúcshőigény [kW],

- tervezett fűtött légtérfogat (lm3),

- összes csúcshőigény [kW],

- tervezett éves hőigény [GJ],

- tervezett fűtött légtérfogat a helyiségek rendeltetése szerinti csoportosításban (pl.: lakótér, garázs, raktár, stb.) [lm3],

- a távhőmennyiség mérésének helye a TKSZ 2.1.3. xxxxxx szerint,

- a távhővételezés megkezdésének tervezett időpontja,

- a távhőszolgáltatás jellege a díjszabás megállapításához; egyéb adatok, igények.

A csatlakozási igényt cégszerűen aláírt, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli kérelemben kell bejelenteni

9.3. Tájékoztatás Távhőszolgáltató részéről

A konkrét igénybejelentés kézhezvételével Távhőszolgáltatót tájékoztatási (csatlakozási ajánlattételi) kötelezettség terheli.

A tájékoztatás, a csatlakozási ajánlat műszaki-gazdasági feltételei az esetlegesen korábbiakban megküldött előzetes tájékoztatásban foglalt feltételekkel annak érvényességi idején belül meg kell egyezzenek.

Az érdekelt kérésére Távhőszolgáltató köteles a felhasználói hőközpont tervezéséhez szükséges adatokról, a Tszt. 54. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a megkeresés beérkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatást adni.

Ha az igénybejelentő a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit tartalmazó ajánlatot az igénybejelentés visszaigazolásában elfogadja, úgy Távhőszolgáltató a visszaigazolás beérkezésétől számított 30 napon belül köteles a közszolgáltatási szerződés tervezetét az igénybejelentő részére átadni.

Igénybejelentő és Távhőszolgáltató a TKSZ 6. pontja szerint igény esetén szerződésben is rögzítheti a csatlakozás megvalósulásának egyes feltételeit. Ez esetben az igénybejelentés és a szerződés Távhőszolgáltatóhoz való visszaérkezését/ajánlat elfogadását követően követő 30 napon belül köteles Távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződés tervezetét az igénybejelentő részére átadni.

Amennyiben a TKSZ 6. pontja szerinti szerződés igénybejelentő részéről nem kerül aláírásra és megküldésre, abban az esetben Távhőszolgáltató köteles az érdekelteket a hiányzó szerződés pótlására felhívni, annak megküldését követő 15. napon, belül. Ebben az esetben a 30 napos határidő azzal a nappal kezdődik, amelyen az igénybejelentő által aláírt szerződés Távhőszolgáltatóhoz beérkezik.

Ha az igénybejelentő a közszolgáltatási szerződéstervezetet a kézhezvételtől számított 30 napon belül aláírva nem küldi vissza Távhőszolgáltatónak, vagy arról érdemben nem nyilatkozik, Távhőszolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.

9.4. A csatlakozási ajánlat tartalma

- a felhasználói konkrét igénybejelentés előzőekben felsorolt adatai,

- a csatlakozási pont megjelölése,

- az egyes engedélyek, hozzájárulások szükségessége és eljárási módjaik,

- a csatlakozás, és a szolgáltatás műszakilag indokolt és jogszabályban előírt pénzügyi feltételei,

- a csatlakozási díj - amennyiben van - mindenkori összege,

- a szükséges létesítmények finanszírozási feltételei,

- a szolgáltatás díjára vonatkozó jogszabály, ill. üzletszabályzati feltételek megjelölése,

- az esetlegesen megegyezésen alapuló egyedi feltételek, időpont, ameddig Távhőszolgáltató az ajánlatban foglaltakhoz kötve van (mely nem lehet rövidebb 60 napnál).

9.5. Az igénylő nyilatkozata az ajánlat elfogadásáról

Az igénylő a csatlakozási ajánlat érvényességi idején belül írásban közli Távhőszolgáltatóval módosítási igényeit, vagy az ajánlat elfogadását.

Módosított igénybejelentés esetén a műszaki-gazdasági feltételek megváltozása miatt az ajánlat tartalma és az érvényességi határidők módosulhatnak, melyről Távhőszolgáltató az igénylőt értesíti. Az új ajánlat elfogadása esetén megkötésre kerül mindkét fél jogait és kötelezettségeit tartalmazó közszolgáltatásiszerződés.

A közszolgáltatási szerződés megkötését követően az igénylő és Távhőszolgáltató megfelelő időben intézkednek az általuk vállalt és finanszírozott létesítmények megvalósítása érdekében. A szerződés felmondása esetén a felmondó fél viseli a meghiúsulás miatt a másik fél addig felmerült, megállapodáshoz köthető indokolt és arányos költségeit.

10. Felhasználási Helyek, Csatlakozások Létesítése

10.1. Csatlakozási pont meghatározása

A lehetséges csatlakozási pont helyét és a felhasználó csatlakozásának módját a Távhőszolgáltató a távhőrendszer adottságainak figyelembevételével az érvényes műszaki előírások, jogszabályok és a felhasználóval történő megállapodás alapján határozza meg.

10.2. Csatlakozások létesítése

Új felhasználási hely a távhőrendszerre felhasználói hőközponttal csatlakozhat.

Eltérő megállapodás hiányában a szolgáltatói berendezések létesítése Távhőszolgáltató, a felhasználói berendezések létesítése a felhasználó feladata.

Az új felhasználási hely létrehozásában vagy a többletteljesítmény lekötésében, vagy a meglevő felhasználási helyen a távhőellátáshoz kapcsoló megújuló hőforrás létesítésében érdekelt építtető vagy megbízottja (tervező, kivitelező; a továbbiakban együtt: érdekelt) a távhőszolgáltatás, a többletteljesítmény, illetőleg a megújuló hőforrás létesítése iránti igény kielégítésének feltételeiről még az igénybejelentés előtt tájékoztatást kérhet a 9. fejezetben leírtak szerint.

Ha a bekötővezeték és a felhasználói berendezés tervezését nem Távhőszolgáltató végzi, a tervező kérésére Távhőszolgáltató köteles a tervezéshez szükséges adatokról a Tszt. 54. § (2) bekezdésében foglaltak szem előtt tartásával tájékoztatást adni.

A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez Távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni, a lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét Távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni. A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak üzembe helyezési eljárásához Távhőszolgáltatót legalább 5 munkanappal azt megelőzően meg kell hívni, mely során Távhőszolgáltató köteles közreműködni. A közreműködésért díj nem számítható fel. Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel csak Távhőszolgáltató által vagy Távhőszolgáltató közreműködésével kapcsolható össze [Tszt. 54. § (3)-(5) bekezdései].

Ha a felhasználói berendezés létesítéséhez valamely engedély vagy idegen ingatlan igénybevétele szükséges, az engedélyeket (ideértve az esetleg szükséges vezetékjogi engedélyt is) az igénybejelentő köteles megszerezni, és arról Távhőszolgáltatót tájékoztatni.

A közszolgáltatási szerződés hatálybalépéséig Távhőszolgáltató és az igénybejelentő köteles a köztük született megállapodás alapján elvégezni mindazokat a munkákat, amelyek a távhő szolgáltatásához, illetőleg vételezéséhez szükségesek.

A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt

- lakossági felhasználó és nem hőteljesítmény alapdíjas szerződéssel rendelkező egyéb fogyasztó, (díjfizető) jelen szabályzat szerinti előzetes igénybejelentés, valamint az új vagy módosítani kívánt berendezések meglevő rendszerhez történő csatlakoztatási tervének benyújtását követően csak Távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával

= létesíthet új felhasználói berendezést (felhasználói hőközpontot ide nem értve);

= helyezhet át, alakíthat át, és - a szerződés felmondásának esetét kivéve - szüntethet meg meglevő felhasználói berendezést.

- hőteljesítmény alapdíjas szerződéssel rendelkező egyéb felhasználó jelen szabályzat szerinti előzetes igénybejelentés, valamint az új vagy módosítani kívánt berendezések meglevő rendszerhez történő csatlakoztatási tervének benyújtását követően csak Távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával létesíthet olyan új felhasználói berendezést (felhasználói hőközpontot ide nem értve), amely az összhőteljesítmény-igényt növeli.

A felhasználói rendszerek üzembe helyezési eljárásához Távhőszolgáltatót legalább 8 munkanappal azt megelőzően meg kell hívni, mely során Távhőszolgáltató köteles közreműködni. A felhasználó érdekkörében felmerülő okból sikertelen üzembehelyezési eljárás miatti második vagy többszöri üzembehelyezési eljárást a Távhőszolgáltató térítés ellenében végzi el. A különeljárás díjazása a Távhőszolgáltató honlapján közzétett, az alaptevékenységen kívüli tevékenységek díjazása táblázatában szereplő szakfelügyeleti díjtarifa alkalmazásával történik.

10.3. Tulajdonjogi határ

Új felhasználói csatlakozás esetén a tulajdonjogi határ - eltérő megállapodás hiányában és függetlenül attól, hogy a létesítés költségeit részben, vagy egészben a felhasználó fedezte - a csatlakozási pont. Ez alól kivételt képeznek a mérésügyi berendezések, azaz az elszámolási mérőberendezés (a távadatátvitelt szolgáló készülékekkel együtt, de az elektromos ellátó rendszer nélkül), valamint a nyomáskülönbség és térfogatáram határoló készülék, amelyek Távhőszolgáltató tulajdonában vannak akkor is, ha azok a tulajdonjogi határ felhasználói oldalán kerülnek elhelyezésre.

10.4. Elszámolási mérőberendezés

10.4.1. Hőfogyasztásmérő

A szolgáltatott és a felhasznált távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés alapján történik. [Tszt. 43. § (1) bekezdés]

Távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét az Önk. rend.-ben meghatározott helyen, a felhasználói hőközpontban, vagy szolgáltatói hőközpontban, vagy a hőfogadó állomásokon hőmennyiségmérővel köteles mérni, és az azok által mutatott értékeket elszámolni.

Hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérés helye a felhasználói, illetőleg a szolgáltatói hőközpont primer hőfogadó egysége, amelybe a mérőeszközt a forgalmazó, vagy szállító által megadott, a mérő hitelesítési engedélyében előírt beépítési követelmények, valamint az Üzletszabályzat 1/A mellékeletében meghatározott műszaki követelmények betartásával kell beszerelni. [Önk. rend. 16. § (4) bekezdés]

Az elszámolás alapjául szolgáló mérőeszközök beépítési helyének műszaki előírásoknak megfelelő kialakítása a hőközpont tulajdonosának feladata. Hőfogyasztás-mérőként az MKEH erre vonatkozó szabályzata szerinti elszámolásra alkalmas hitelesített hőmennyiségmérőt kell alkalmazni.

A jogszabályi előírások alapján meghatározott távhőszolgáltatási alaptevékenység keretén belül, az elszámolás alapjául szolgáló hőközponti hőmennyiségmérők és hőközponti használati melegvíz-mennyiségmérők, továbbá a jogszabályi előírások [Tszt. 43. § (4) bekezdése] szerinti költségmegosztó mérőműszerek Távhőszolgáltató tulajdonát képezik, amelyek javításáról, időszakonkénti hitelesíttetéséről, szükség szerinti cseréjéről (a továbbiakban: fenntartásáról) Távhőszolgáltató a saját költségén gondoskodik. (TKSZ 17.1. pontja) Amennyiben az alapdíjban foglalt alaptevékenység ellátásán túl további mérőműszerek felszerelése szükséges, arra és annak karbantartására Távhőszolgáltató az emiatt keletkező többletköltségeinek megtérítése mellett a felhasználóval külön megállapodást köt.

A fogyasztott távhőmennyiség meghatározására, és elszámolására használt mérőműszerek felszereléséről, leszereléséről és cseréjéről Távhőszolgáltató a 3. számú függelék szerinti jegyzőkönyvet készít. Az elkészült jegyzőkönyveket irattározza és az elszámolási mérők elszámolást érintő paramétereiről (leszerelés vagy felszerelés, annak időpontja, mérő gyári száma, zárjegyek sorszámai, és mérőállások) a felhasználói fogyasztáselszámoló rendszerében nyilvántartást vezet, amelyben a felszerelést, leszerelést 3 munkanapon belül rögzíti.

Az elszámolási mérők mellett a felhasználó jogosult ellenőrző mérőt felszerelni, ez azonban a TKSZ 22.2. pontja szerint a szolgáltatott távhő mennyiségének elszámolására nem alkalmazható.

10.4.2. A felhasznált távhő mennyiségének mérése felhasználói tulajdonú hőközpontoknál

A felhasználó által létesített hőközpont hőfogadójában, az elszámolás alapjául szolgáló mérőeszközök beépítési helyét a műszaki előírásoknak megfelelően a felhasználó alakítja ki. Az elszámolás alapját képező beépített mérőeszközöket Távhőszolgáltató az üzembe helyezés előtt a helyszínen ellenőrzi. (TKSZ 13.3. pont)

Távhőszolgáltató hőfogadónként egy jogszabályilag előírt hőfogyasztás-mérőt és szükség esetén mennyiségkorlátozó eszközt biztosít, ezek beszerzésének, hitelesítésének és későbbi cseréjének költsége hőközponti mérés esetén Távhőszolgáltatót terheli. (TKSZ 13.4. pont) A jogszabályok által előírttól eltérő, vagy további mérőműszerek felszerelése és karbantartása, térítés ellenében, a felhasználóval kötött külön megállapodás alapján történik.

A mérőeszközök és mennyiségkorlátozók beépítési helyét a hiteles mérés megvalósítása érdekében a műszaki előírásoknak megfelelően, a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával kell kialakítani. A mérőhely kialakításához Távhőszolgáltató által mindenkor alkalmazott hiteles mérőműszerek beépítésére vonatkozó előírásokról a felhasználó kérésére Távhőszolgáltató díjmentes tájékoztatást nyújt.

Ha a mérőeszköz és mennyiségkorlátozó beépítési helyének felhasználó általi kialakítása nem felel meg a műszaki előírásoknak Távhőszolgáltató a mérőeszköz és mennyiségkorlátozó felszerelését megtagadhatja. Ez esetben Távhőszolgáltató írásban felkéri a felhasználót a talált hibák és hiányosságok kijavítására vagy pótlására. Amíg a felhasználók a műszaki feltételeket nem biztosítják, és emiatt a hiteles mérés feltételei nem teljesülnek a távhőszolgáltatás, valamint a hiteles mérés és elszámolás nem kezdhető meg.

Távhőszolgáltató által felszerelt mérőműszert, valamint annak elemeit és a mennyiségkorlátozót az e célra kialakított helyen illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából a Távhőszolgáltató illetékes munkatársainak zárjeggyel kell ellátnia, és azt a beépített mérő üzembe helyezéséről készült jegyzőkönyvön fel kell tüntetni.

10.4.2. A felhasznált távhő mennyiségének mérése távhőszolgáltatói tulajdonú hőközpontoknál

A Távhőszolgáltató által létesített hőközpont hőfogadójában, az elszámolás alapjául szolgáló mérőeszközök beépítési helyét a műszaki előírásoknak megfelelően Távhőszolgáltató alakítja ki. Az elszámolás alapját képező mérőeszközöket Távhőszolgáltató szereli fel. (TKSZ 13.3. pont)

Távhőszolgáltató hőfogadónként egy jogszabályilag előírt hőfogyasztás-mérőt, használati melegvízmérőt, és szükség esetén mennyiségkorlátozó eszközt biztosít, ezek beszerzésének, hitelesítésének és felszerelésének költsége hőközponti mérés esetén Távhőszolgáltatói terheli. (TKSZ 13.4. pont) A jogszabályok által előírttól eltérő, vagy további mérőműszerek felszerelése és karbantartása, térítés ellenében, a felhasználóval kötött külön megállapodás alapján történik.

A szolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a hőközpontban a hiteles hőfogyasztás-mérőn mért hőmennyiség, a hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer pedig a szolgáltatói hőközpontban lévő elszámolási hőfogyasztás-mérő költségmegosztója. A hőfogadó állomásokon elhelyezett költségosztásra szolgáló mérők helyének kialakítására és a mérők felszerelésére az üzletszabályzat 10.4.1. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

A szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén az ellátott épületben a költségmegosztó mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles díjmentesen biztosítani.

A Távhőszolgáltató által felszerelt mérőműszert, valamint annak elemeit az e célra kialakított helyen illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából a Távhőszolgáltató illetékes munkatársainak zárjeggyel kell ellátnia, és azt a mérő felszereléséről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Távhőszolgáltató a primer hőfogadóba beépített mennyiségkorlátozót is jogosult zárjeggyel ellátni.

10.4.3. A felhasznált távhő mennyiségének épületrészenkénti mérése és elszámolása

A felhasznált távhő mennyisége épületrészenként (pl. lakásonként) akkor mérhető és számolható el, ha a felhasználók az épület valamennyi épületrészében saját költségükön megvalósítják a felhasználói berendezés ehhez szükséges átalakítását, az elszámolás alapjául szolgáló mérőeszközök beépítési helyének a műszaki előírásoknak megfelelő kiépítését, valamint biztosítják Távhőszolgáltató számára a távhő mennyiségének hiteles mérésére alkalmas mérőeszköz Távhőszolgáltató általi felszerelését, és a hiteles mérés feltételeinek folyamatos fenntartását. [Tszt. 43. § (5) bekezdése és a TKSZ 13.3. és 13.4. pontjai]

Épületrészenkénti mérés

Az épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetében is szükséges felhasználói hőközpont létesítése, és abban hőfogyasztás-mérő felszerelése, mely létesítési feltételeit az üzletszabályzat 10.4.1. pontja tartalmazza. [Önk. rend. 16. § (2) bekezdése].

Épületrészenként a mérőeszközök beépítési helyét a hiteles mérés megvalósítása érdekében a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával úgy kell kialakítani, hogy az az adott épületrész egészének hőenergia felhasználását mérje. A mérőhely kialakításához a Távhőszolgáltató által mindenkor alkalmazott hiteles mérőműszerek beépítésére és a rendszer kiépítésére vonatkozó műszaki előírásokat a 1/B. számú függelék tartalmazza.

Távhőszolgáltató épületrészenként egy jogszabályilag előírt hőfogyasztás-mérőt biztosít, ezek beszerzésének, hitelesítésének és későbbi cseréjének költsége Távhőszolgáltatót terheli.

A Távhőszolgáltató által felszerelt mérőműszert, és annak elemeit az e célra kialakított helyén illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából a Távhőszolgáltató illetékes munkatársainak zárjeggyel kell ellátnia, és azt a mérő felszereléséről készült jegyzőkönyvön fel kell tüntetni.

11. A távhőellátó rendszer bővítése, új felhasználó távhőellátásba kapcsolása

11.1. Új felhasználó bekapcsolása a távhőrendszerbe, közszolgáltatási szerződés

A távhőhálózatra csatlakozni szándékozó új és meglévő, a korábbinál nagyobb hőteljesítményt igénylő, valamint megújuló hőforrást a távhőrendszerhez kapcsolni kívánó felhasználási hely tulajdonosának igénybejelentésére Távhőszolgáltató köteles az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről és lehetőségeiről ajánlatot adni, a legkedvezőbb és leggazdaságosabb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni. Távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre az Önk. rendeletben meghatározott mértékű csatlakozási díjat kérhet.

A hőigénylő részére megküldött ajánlat elfogadását követően Távhőszolgáltató közszolgáltatási szerződést készít elő, mely a felek jogait és kötelezettségeit tartalmazza.

A közszolgáltatási szerződés tartalmazza a kereskedelmi megállapodást úgymint: ár, árkövetés, lekötött teljesítmény, ellátott légköbméter, csatlakozási ütemezés, valamint egyéb jogi és létesítési feltételek.

A felhasználási hely kialakítása, a távhőrendszerre való csatlakozás fizikai megvalósulása előtt a felek általános, vagy egyedi közszolgáltatási szerződést kötnek.

Az általános közszolgáltatási szerződéses jogviszony felhasználó részéről való felmondása esetén a felmondás jogszabályi feltételinek felhasználó részéről való teljesítése, és a távhőszolgáltatási díj számlázásának Távhőszolgáltató részéről való megszüntetését követő 13. hónapban jelentheti be ugyanarra a felhasználási helyre a felhasználó az újabb általános közszolgáltatási szerződéses jogviszony létesítésére vonatkozó igényét.

Az igénybejelentés időpontjában a felhasználási hely egészére vonatkozóan a felhasználó, díjszétosztással történt számlázás esetén az egyes épületrészek díjfizetői kiegyenlítetlen - figyelembe véve a korábbi tartozással összefüggésben korábban esetlegesen létrejött részletfizetési megállapodás(ok)ban foglalt rész-teljesítési határidőket is - távhőszolgáltatási díj tartozással nem rendelkezhetnek.

A továbbiakban az igénybejelentéssel összefüggésben jelen üzletszabályzat 9., 11.2. és 11.3. pontjaiban foglaltak szerinti eljárást kell figyelembe venni.

11.2. A felhasználó csatlakozásának műszaki feltételei

A felhasználói berendezéseket úgy kell létesíteni és üzemeltetni, hogy az a távhőrendszer biztonságát, más felhasználó vételezését ne veszélyeztesse. Ennek érdekében a Távhőszolgáltató előírja a felhasználó távhőrendszerre való csatlakoztatásának műszaki feltételeit (1/A., 1/B., 1/C. számú függelék), amelyet a felhasználó Távhőszolgáltatóval mindenkor kötött szerződések szerint betartani köteles.

A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez Távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni. A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét Távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.

A munka befejeztével a kivitelező által nyomáspróbát, tömörségi vizsgálatot kell végezni, és be kell mutatni a beépített berendezések műbizonylatát is. Az üzembe helyezési eljáráshoz Távhőszolgáltatót meg kell hívni, abban Távhőszolgáltató díjmentesen közreműködni köteles. A felhasználó érdekkörében felmerülő okból sikertelen üzembehelyezési eljárás miatti második vagy többszöri üzembehelyezési eljárást a Távhőszolgáltató térítés ellenében végzi el. A különeljárás díjazása a Távhőszolgáltató honlapján közzétett, az alaptevékenységen kívüli tevékenységek díjazása táblázatában szereplő szakfelügyeleti díjtarifa alkalmazásával történik. A felhasználói vezetékhálózat szerelését végző szervezet, illetőleg személy a bekapcsolás előtt köteles írásban nyilatkozni, hogy a felhasználói vezetékhálózatot a műszaki előírásokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban foglaltaknak és a Távhőszolgáltató által jóváhagyott

terveknek megfelelően készítette el.

Ha a felhasználó és a Távhőszolgáltató által aláírt közszolgáltatási szerződésben megjelölt bekapcsolási időpontra a fenti nyilatkozatok teljes körűen nem állnak Távhőszolgáltató rendelkezésére, abban az esetben Távhőszolgáltató köteles az érdekelteket a hiányzó nyilatkozatok pótlására felhívni, a nyilatkozatok beérkezésétől számított 15 napon belül. A nyilatkozatok késedelmes beérkezése, valamint a szerződésben foglalt bekapcsolási időpont módosulása miatt Távhőszolgáltató kezdeményezi a közszolgáltatási szerződés módosítását. A kezdeményezésre igénybejelentő vagy megbízottja 15 napon belül köteles az aláírt szerződést Távhőszolgáltató részére visszaküldeni. Az előbbiek miatti közszolgáltatási szerződés módosításának igénybejelentő részéről 15 napon belüli elmaradása esetén igénybejelentő viseli a meghiúsulás miatt a Távhőszolgáltató addig felmerült indokolt és arányos költségeit.

Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel - a közszolgáltatási szerződésben meghatározott feltételek mellett - csak Távhőszolgáltató kapcsolhatja össze, a távhőfogyasztás mérésére és elszámolására alkalmas hiteles mérőeszköz és a hidraulikai szabályozó eszköz, berendezés egyidejű felszerelésével. Az elszámolás alapjául szolgáló mérőeszközök beépítési helyét az Önk. rendeletben meghatározott helyen [Tszt. 43. § (2) bekezdés], a műszaki előírásoknak megfelelően a felhasználó alakítja ki. A hőközpontban vagy hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközt Távhőszolgáltató üzemelteti.

Távhőszolgáltató a bekapcsolást - és az esetleges közszolgáltatási szerződés módosítását - követően a hőközponti méréshez szükséges hőmennyiségmérőket és hidraulikai szabályozót felhasználói, vagy szolgáltatói hőközpontban, vagy a hőfogadó állomáson biztosítja.

11.3. A felhasználó csatlakozásának jogi feltételei

A felhasználói berendezés létesítése, üzemeltetése és fenntartása a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége.

A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak Távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával létesíthet új felhasználói berendezést, helyezhet át, alakíthat át és - a közszolgáltatási szerződés felmondásának esetét kivéve - szüntethet meg meglévő felhasználói berendezést. A hozzájárulási kérelemre Távhőszolgáltató a kérelem kézhezvételétől számított

30 napon belül írásban köteles válaszolni. A hozzájárulás megtagadása esetén azt indokolni kell.

A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása a felhasználó kötelessége. A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

Távhőszolgáltató a szolgáltatói berendezés üzembiztonsága, a vagyonbiztonság, valamint az élet- és egészségvédelem érdekében a felhasználói berendezést felülvizsgálhatja, és ha azt állapítja meg, hogy az nem felel meg a műszaki előírásoknak, szabványoknak, a bekapcsolást megtagadhatja, feltételhez kötheti. Távhőszolgáltató a bekapcsolást köteles megtagadni, ha az észlelt szabálytalanság az üzem- és vagyonbiztonságot súlyosan veszélyezteti vagy az emberi egészségre közvetlen veszélyt jelent.

Az ingatlan tulajdonosának távhőellátását szolgáló bekötő vezeték az adott ingatlanon - tulajdonosi hozzájárulással - vezetékjogi engedély és kártalanítás nélkül létesíthető. A hozzájárulás nem vonható vissza.

Ha a felhasználói berendezés létesítéséhez valamely engedély, vagy idegen ingatlan igénybevétele szükséges, az engedélyeket (ideértve az esetleg szükséges vezetékjogi engedélyt is) az igénybejelentő köteles megszerezni.

A felhasználói hőközpontot és a hőfogadó állomást, valamint az összekötő vezetéket magában foglaló helyiség, épületrész használatáért a tulajdonos Távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt.

12. A Szolgáltató Felülvizsgálati, Ellenőrzési Jogosultsága

A felhasználó igényének kielégítéséhez szükséges felhasználói hőközpont kivitelezési tervét Távhőszolgáltató köteles annak kézhezvételétől számított 30 napon belül felülvizsgálni. A terveknek tartalmilag az Üzletszabályzatban és függelékeiben megfogalmazott valamennyi műszaki feltételnek meg kell felelni. A felülvizsgálat során tett, a terv hiányosságaira vonatkozó észrevételeket az igénybejelentő köteles figyelembe venni. A folyamatos és biztonságos szolgáltatást biztosító távhőszolgáltatói ajánlásokat az igénybejelentőnek mérlegelnie kell. Amennyiben ez szükséges, a bejelentőnek Távhőszolgáltató által meghatározott körben egyeztetést kell kezdeményeznie. Távhőszolgáltató csak a műszaki feltételeknek teljes mértékben megfelelő terveket véleményezi, a kivitelezését kizárólag Távhőszolgáltató által véleményezett, kivitelezésre alkalmas tervek birtokában lehet megkezdeni.

A felhasználói hőközpont, és a hőfogadó állomás vagy felhasználói oldali átalakítás utáni üzembe helyezési eljárásához előzetesen egyeztetett időpontra a Távhőszolgáltatói meg kell hívni, az eljárásokban Távhőszolgáltató köteles részt venni.

A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége. Az üzemeltető a felhasználók folyamatos és biztonságos ellátása érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

A felhasználó a saját tulajdonában és kezelésében levő hőközpontokat a távhőrendszeren keresztül ellátott felhasználók hőellátásának mindenkori biztosítása és védelme érdekében köteles évente egyszer Távhőszolgáltató előzetes értesítésével, egyeztetett időpontban, saját hatáskörében és költségén, a fűtési időszakot megelőzően megvizsgálni, vagy megvizsgáltatni (nyomáspróba), és az arról készült megfelelőségi vagy nyomáspróba jegyzőkönyv (a Távhőszolgáltató honlapján - xxx.xxxxx.xx - található nyomáspróba jegyzőkönyv minta alapján) eredeti példányát Távhőszolgáltató részére eljuttatni. Amennyiben a felhasználó előbbi kötelezettségét elmulasztja és neki felróható okból a távhőrendszer más felhasználói hátrányt szenvednek, akkor Távhőszolgáltató jogosult a felhasználóval szemben a károk megtérítésére eljárást kezdeményezni.

Távhőszolgáltató a távhőrendszer üzembiztonsága, a vagyonbiztonság, valamint az élet- és egészségvédelem érdekében a felhasználói berendezést a közszolgáltatási szerződésben szabályozott módon ellenőrizheti, felülvizsgálhatja, a biztonságtechnikai vizsgálatokat (pl. nyomáspróba) elvégezheti, vagy annak elvégeztetésére a felhasználót felszólíthatja. A kötelezettség teljesítésére (vagyis a hőközpont biztonságos üzemeltetését lehetővé tevő, és azt igazoló ellenőrzés - pl. nyomáspróba - elvégzésére, vagy elvégeztetésére) a Távhőszolgáltató írásban hívja fel a felhasználó figyelmét, melyben azt is rögzíti, hogy az ellenőrzésnek milyen műszaki paramétereknek kell megfelelnie.

Az ellenőrzés érdekében a felhasználó a hozzáférést köteles biztosítani, és a távhőrendszer biztonságos üzemét veszélyeztető rendellenességeket, hiányosságokat a Távhőszolgáltató ez irányú felszólítására köteles megszüntetni.

Tekintettel arra, hogy a hiányosságok, rendellenességek fennmaradása a felhasználó részéről történő szerződésszegésnek minősül, amennyiben a felhasználó az írásbeli felszólítás ellenére a megadott határidőn belül a kötelezettségének nem tesz eleget, Távhőszolgáltató jogosult a felhasználónál a távhőszolgáltatást felfüggeszteni, vagy a közszolgáltatási szerződést felmondani.

Távhőszolgáltató jogosult a saját költségén felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló mérőeszközök működését és a mérő felszerelése során - az illetéktelen beavatkozás megakadályozása érdekében - elhelyezett zárjegyek sértetlenségét ellenőrizni. Távhőszolgáltató jogosult a sérült zárjegyeket - mindkét fél érdekében - a mérő helyes működésének ellenőrzését követően lecserélni. A sérült zárjegyek cseréjéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a felhasználó vagy a felhasználói közösség képviselője aláír. Amennyiben Távhőszolgáltató nem tudja a jegyzőkönyvet a felhasználó képviselőjével, annak hibájából aláíratni, akkor azt a felhasználó képviselőjének postán juttatja el.

13. Általános Közszolgáltatási Szerződések

Távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval szerződéskötési kötelezettség terheli, mind a hőközponti, mind az épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatásra, melynek megfelelően a jogszabályok előírása szerinti tartalommal a lakossági felhasználóval általános közszolgáltatási szerződést köt. Távhőszolgáltató az egyéb felhasználóval egyedi közszolgáltatási szerződést köt.

Távhőszolgáltató és a lakossági felhasználó között az általános közszolgáltatási szerződés megkötésével polgári jogi szerződéses jogviszony jön létre.

Az általános közszolgáltatási szerződés általános feltételeit a 4/A. sz. függelék tartalmazza.

13.1. Hőközponti mérés szerinti lakossági szolgáltatásra vonatkozó Általános Közszolgáltatási Szerződés

13.1.1. Az Általános Közszolgáltatási Szerződés létrejötte

A szerződés megkötéséhez a felhasználói közösség képviselőjének rendelkeznie kell a szerződéssel kapcsolatos eljárásra és a szerződés aláírására vonatkozó eljárási jogosultságát igazoló dokumentummal (pl. közgyűlési határozat).

A szerződés előkészítését követően a felhasználói közösség képviselője és Távhőszolgáltató megköti a közszolgáltatási szerződést, valamint a közszolgáltatási szerződés típusától függően az annak részét képező alábbi megállapodásokat:

- típustól függően az 5. sz. függelék szerinti „Üzemviteli megállapodás”, melyben a hőfogyasztást befolyásoló intézkedések módjai kerülnek rögzítésre.

- A távhődíjak fizetésének feltételeit, az egyes épületrészek díjfizetőinek adatait, a hődíj szétosztásának arányait tartalmazó megállapodás.

A szerződés érvényességének kezdeti napján a felhasználói közösség képviselője és Távhőszolgáltató képviselője jegyzőkönyvet vesz fel az érintett hőközpont hőfogyasztás-mérőjének induló állásáról, a mérőműszer hitelesítési és azonosító adatairól, a műszer zárjegyeinek számáról.

A szerződés és mellékletei 2 példányban készülnek, melyből 1 példány a felhasználót, 1 példány pedig Távhőszolgáltatót illeti meg.

13.1.2. A szerződés tartalma

- az érintett épületek azonosító adatai (épületazonosító szám, cím, helyrajzi szám);

- felhasználó képviselőjének adatai (neve, címe/székhelye, cégjegyzékszáma);

- a távhőszolgáltatás igénybevétele megkezdésének időpontja;

- távhőellátás módja és a hőmennyiségmérés helye;

- a felhasználási hely hőigényét meghatározó jellemzők, (légtérfogat, hőteljesítmény);

- a távhő díjának elszámolására szolgáló mérők helyének megjelölése, azonosító adatai;

- a teljesítés helye;

- a felhasználó által igényelt hőellátás mértéke, a fűtési célú szolgáltatás megkezdésére és befejezésére vonatkozó megállapodás;

- a hőközpont azonosító adatai, tulajdonosa, üzemeltetője;

- használati melegvízellátás esetén a melegvíz-készítéshez szükséges közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátójának megnevezése, címe;

- Távhőszolgáltató kötelezettségei;

- a távhő mennyiségi, minőségi követelményei;

- a Tszt. 44. § (1) bekezdése szerinti megállapodás esetén a díjfizetők neve, természetes személyazonosító adatai, felhasználó által történő megosztásának arányai;

- fizetési feltételek, valamint az elszámolásra, díjfizetésre vonatkozó rendelkezések (hatósági ár);

- üzemvitellel kapcsolatos megállapodások;

- berendezések fenntartása, ellenőrzése;

- szolgáltatott távhő mérése;

- mérők hitelesítése ellenőrzésének szabályai, a hőfogyasztás megállapítása a mérők meghibásodása esetén;

- adatszolgáltatási kötelezettségek;

- elszámolási kötelezettség;

- a szerződésszegés következményei;

- az országos tüzelőanyag-hiány vagy környezetvédelmi ok miatti korlátozás mértékére vonatkozó rendelkezések;

- szerződés hatálya; megszűnése; módosítása;

- felmondás szabályai;

- irányadó jogszabályok;

- mellékletek száma;

- dátum és aláírás.

13.1.3. A szerződés mellékletei

a) Általános Közszolgáltatási Szerződés - Általános Szerződési Feltételei (Üzletszabályzat 4/A. sz. függeléke)

b) Üzemviteli Megállapodás (Üzletszabályzat 5. sz. függeléke)

c) A távhőszolgáltatási díj számlázásának feltételei:

- egyösszegű díjfizetés esetén (Üzletszabályzat 4/B1. sz. függeléke) vagy

- díjfizetőnkénti díjfizetés esetén (Üzletszabályzat 4/B2. sz. függeléke), melynek tartalma:

I. rész

- az érintett épületek azonosító adatai (épületazonosító szám, cím);

- az érvényesség kezdete;

- a számlázás módja;

- az esetleges kedvezmény százalék;

- számla kiegyenlítés szabályai;

- dátum és aláírások.

II. rész

- az érintett épületek azonosító adatai (épületazonosító szám, cím);

- az egyes épületrészek díjfizetőire vonatkozó adatok;

- a felhasznált hőmennyiség elosztásának arányai.

13.1.4. A szerződés időbeli hatálya, módosítási, felmondási lehetőségei

Az általános közszolgáltatási szerződés határozatlan időre szól.

Az általános közszolgáltatási szerződés a díjszétosztást tartalmazó mellékletei a felhasználó képviselőjének a Távhőszolgáltató részére a xxx.xxxxx.xx honlapon elérhető, E-ügyfélszolgálati felületen feltöltött, vagy rögzített és jóváhagyott díjszétosztási arányok közlésével a közlést követő második hónaptól módosul.

A szolgáltatásnak az épületrészben történő megszüntetésére vonatkozó igény következtében a jogszabályban előírt, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó képviselőjének közös kezdeményezésére történő módosítás, valamint a megszüntetés jogszabályi feltételeinek teljesítése esetén a szerződés a közös kérelemnek megfelelően módosul.

Amennyiben a szerződés érvényességi ideje alatt a távhőszolgáltatási tevékenység jogi szabályozása, illetőleg az áralkalmazás jogszabályi feltételei megváltoznak, a szerződésnek a változással érintett részei helyébe az új jogszabály rendelkezései lépnek.

Egyéb esetben a Xxxxx a szerződést közös megegyezéssel módosíthatják.

A felhasználó a közszolgáltatási szerződést 30 napos felmondási időpontra a Tszt. 38. § (1)-(3) bekezdésében foglalt feltételekkel, a TKSZ 27.1., 27.2., 27.3. pontjaiban szabályozott módon mondhatja fel.

13.2. Épületrészenkénti mérés szerinti lakossági szolgáltatásra vonatkozó Általános Közszolgáltatási Szerződés

Az épületrészenkénti mérés szerinti lakossági szolgáltatásra vonatkozó általános közszolgáltatási szerződés általános feltételeit a 4/C. sz. függelék tartalmazza.

13.2.1. Szerződés megkötése

Az adott épületrész hőellátására vonatkozó szerződés megkötésének jogszabályi előírásokon túlmenő feltétele az, hogy az épületrészt magában foglaló épület tulajdonosa, vagy több tulajdonos esetén a felhasználói közösség képviselője a szerződéssel kapcsolatos eljárásra és a szerződés aláírására vonatkozó eljárási jogosultságát igazoló dokumentum alapján (pl. közgyűlési határozat) az épületre - az épületrészenkénti hőmennyiségmérés szerinti szolgáltatásra és elszámolásra - vonatkozó közszolgáltatási szerződést Távhőszolgáltatóval írásban megkötötte.

A szerződés előkészítését követően a feltételek teljesülése esetén az épületrész tulajdonosa (a felhasználó) és Távhőszolgáltató megköti a közszolgáltatási szerződést.

A szerződés érvényességének kezdeti napján a felhasználói közösség képviselője és Távhőszolgáltató képviselője jegyzőkönyvet vesz fel az érintett épületrész hőfogyasztás-mérőjének induló állásáról, a mérőműszer hitelesítési és azonosító adatairól, a mérőműszer zárjegyeinek számáról.

A szerződés és mellékletei 2 példányban készülnek, melyből 1 példány a felhasználót, 1 példány pedig Távhőszolgáltatót illeti meg.

13.2.2. A szerződés tartalma

- az érintett épületrész azonosító adatai (épületazonosító szám, cím, helyrajzi szám);

- felhasználó adatai (neve, címe/székhelye, cégjegyzékszáma);

- a távhőszolgáltatás igénybevétele megkezdésének időpontja;

- távhőellátás módja;

- a felhasználási hely hőigényét meghatározó jellemzők, (légtérfogat, hőteljesítmény);

- a távhő díjának elszámolására szolgáló mérő helyének megjelölése, azonosító adatai;

- a teljesítés helye;

- az épület hőközpontjának azonosító adatai, tulajdonosa, üzemeltetője;

- Távhőszolgáltató kötelezettségei;

- a távhő mennyiségi, minőségi követelményei;

- fizetési feltételek, valamint az elszámolásra, díjfizetésre vonatkozó rendelkezések (hatósági ár);

- berendezések fenntartása, ellenőrzése;

- szolgáltatott távhő mérése;

- mérő hitelesítése ellenőrzésének szabályai, a hőfogyasztás megállapítása a mérő meghibásodása esetén;

- adatszolgáltatási kötelezettségek;

- elszámolási kötelezettség;

- a szerződésszegés következményei;

- az országos tüzelőanyag-hiány vagy környezetvédelmi ok miatti korlátozás mértékére vonatkozó rendelkezések;

- szerződés hatálya; megszűnése; módosítása;

- felmondás szabályai;

- irányadó jogszabályok;

- mellékletek száma;

- dátum és aláírás.

13.2.3. A szerződés melléklete

a) Általános Közszolgáltatási Szerződés Általános Szerződési Feltételei épületrészenkénti hőmennyiségmérés szerinti távhőszolgáltatásra (Üzletszabályzat 4/C. sz. függeléke)

13.2.4. A szerződés időbeli hatálya, módosítási, felmondási lehetőségei

A szerződés határozatlan időre szól.

Amennyiben a szerződés érvényességi ideje alatt a távhőszolgáltatási tevékenység jogi szabályozása, illetőleg az áralkalmazás jogszabályi feltételei megváltoznak, a szerződésnek a változással érintett részei helyébe az új jogszabály rendelkezései lépnek.

Egyéb esetben a Xxxxx a szerződést közös megegyezéssel módosíthatják.

A Távhőszolgáltató és a felhasználó között létrejött előszerződés a közszolgáltatási szerződés elválaszthatatlan része. Ennek megfelelően, a felhasználó a közszolgáltatási szerződést 30 napos felmondási időpontra a Tszt. 38. § (1)-(3) bekezdésében és az előszerződésben foglalt feltételekkel, a TKSZ 27.1., 27.2., 27.3. pontjaiban szabályozott módon mondhatja fel.

14. Egyedi Közszolgáltatási Szerződések

Az egyéb felhasználóval Távhőszolgáltató Egyedi Közszolgáltatási Szerződést köt, eltérő megegyezés hiányában az Általános Szerződési feltételek lépnek hatályba.

E szerződéskötést egy folyamat előzi meg, amely a hőigény-bejelentéssel kezdődik, és a fejezetben foglaltaknak megfelelően zárul le.

Az egyedi közszolgáltatási szerződés általános feltételeit a 6/A. sz. függelék tartalmazza.

14.1. A szerződés tartalma

- a szerződő fél (felhasználó) megnevezése (székhely, cégjegyzékszám, képviselő);

- a felhasználó telephelye (felhasználási hely) kerület, utca, házszám;

- a felhasználó és Távhőszolgáltató kötelezettségeinek meghatározása;

- a távhőszolgáltatás üzemvitelével kapcsolatos követelmények;

- a szolgáltatás-teljesítés helyének, a csatlakozási pontnak a definiálása;

- a berendezések tulajdonjogának meghatározása;

- a szolgáltatott, és vételezett hőenergia mérését érintő kérdések;

- a távhő vételezését korlátozó eszközökre, berendezésekre vonatkozó megállapodás;

- a hőmennyiségmérő ellenőrzésével, hitelesítésével kapcsolatos kötelezettségek;

- a távhőszolgáltatás szüneteltetésének, korlátozásának esetei, a korlátozási sorrend szerinti besorolás;

- a szolgáltatással kapcsolatos, egyéb megállapodások (a szolgáltatói, ill. felhasználói berendezések üzemeltetési, fenntartási kötelezettségei; felhasználói berendezések átalakítási, bővítési módja stb.);

- a díjfizetéssel kapcsolatos előírások;

- Távhőszolgáltató díj-visszatérítési kötelezettségének esetei;

- a hőszolgáltatásból való kizárás esetei;

- a szerződésszegéssel okozott kár kapcsán felmerülő kártérítési felelősség;

- a szerződés felmondásának módja, a felmondási határidő.

14.2. A szerződés mellékleteinek tartalma

- a hőszolgáltatási körzet és ezen belül a vezetékegység, az akna számának megnevezése, ahonnan a felhasználó ellátásra kerül;

- a felhasználó által lekötésre kerülő legnagyobb hőteljesítmény MW-ban, valamint a hozzá tartozó tömegáram t/óra-ban;

- a felhasználni kívánt tervezett éves hőmennyiség havi bontásban;

- a fizetendő díjtételek egységára és tervezett összege éves szinten és havi bontásban;

- a Távhőszolgáltató által adott hőhordozó-közeg megnevezése névleges hőmérséklete, fajlagos hőtartalma, valamint a szolgáltatás egyéb minőségi és mennyiségi jellemzői;

- a felhasználó által visszaadandó hőhordozó közeg mennyiségi és minőségi jellemzői;

- a felhasználó üzemének jellegéből adódó, a Távhőszolgáltató üzembiztonságát vagy más felhasználó vételezését esetileg zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módja;

- a felhasználó és Távhőszolgáltató részéről a távhőellátással, ill. vételezéssel kapcsolatosan intézkedésre jogosult személyek neve, telefonszáma, Távhőszolgáltató Központi ügyeletének telefonszáma;

- szükség szerint az üzemvitellel kapcsolatos megállapodások.

14.3. A szerződés időbeli hatálya és módosítási, felmondási lehetősége Az egyedi közszolgáltatási szerződés hatálya határozott vagy határozatlan idejű.

A felhasználó jogosult a szerződést hat hónapi felmondási idővel, a felmondás évének december 31. napjára, Távhőszolgáltatóhoz intézett cégszerűen aláírt nyilatkozattal felmondani.

Ekkor az alapdíj fizetési kötelezettség a felmondási idő lejártáig fennmarad abban az esetben is, ha a felhasználó hőenergiát nem vételez.

Távhőszolgáltató a szerződést a Tszt. 38. § (7) bekezdés, az 51. § (3) bekezdés b) és c)

pontjában és a (4) bekezdésben foglaltak alapján mondhatja fel.

A felhasználó az egyedi közszolgáltatási szerződésben lekötött hőteljesítmény módosítását a következő évre vonatkozó hatállyal évente egyszer, Távhőszolgáltatóhoz legkésőbb a tárgyévet megelőző szeptember 30. napjáig írásban eljuttatott kérelemben kezdeményezheti. A lekötött hőteljesítmény év közbeni, ettől eltérő módon való csökkentésére csak az egyedi közszolgáltatási szerződés erre vonatkozó rendelkezései alapján van lehetőség.

14.4. A szerződés mellékletei

a) Egyedi Közszolgáltatási Szerződés - Általános Szerződési Feltételei (Üzletszabályzat 6/A. sz. függeléke

b) TKSZ 2.1.1.2. pontja szerinti hőátalakítással megvalósuló szolgáltatás esetén Üzemviteli megállapodás (Üzletszabályzat 5. sz. függeléke) vagy

TKSZ 2.1.1.1. pontja szerinti hőátalakítás nélküli távhőenergia szolgáltatás esetén az adott naptári évre vonatkozó „Melléklet” (Üzletszabályzat 6/B. sz. függeléke)

c) A távhőszolgáltatási díj számlázásának feltételei:

- egyösszegű díjfizetés esetén (Üzletszabályzat 6/C1. sz. függeléke) vagy

- díjfizetőnkénti díjfizetés esetén (Üzletszabályzat 6/C2. sz. függeléke), melynek tartalma:

I. rész

- az érintett épületek azonosító adatai (épületazonosító szám, cím);

- az érvényesség kezdete;

- a számlázás módja;

- az esetleges kedvezmény százalék;

- számla kiegyenlítés szabályai;

- dátum és aláírások.

II. rész

- az érintett épületek azonosító adatai (épületazonosító szám, cím);

- az egyes épületrészek díjfizetőire vonatkozó adatok;

- a felhasznált hőmennyiség elosztásának arányai.

15. A szolgáltatott távhő ellenértékének elszámolása

15.1. A felhasznált hőmennyiség meghatározása

A szolgáltatott és a felhasznált távhő díjának elszámolása a hőközpontban (hőfogadóban), vagy a Tszt. 43. § (5) bekezdésében foglalt esetben - annak teljes körű kiépítése esetén - épületrészenkénti hiteles hőmennyiségmérés alapján történik.

15.1.1. A mérés módja

Elszámolási mérők helye

Az elszámolás alapjául szolgáló mérőeszközök beépítési helyének a műszaki előírásoknak megfelelő kialakítása a hőközpont tulajdonosának feladata, amelyért a mérő tulajdonosa anyagi térítéssel nem tartozik.

Távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét

a) hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a felhasználói, illetőleg a szolgáltatói hőközpont primer hőfogadó egységében, a mérőeszközt gyártó, forgalmazó, vagy szállító által megadott, a mérő hitelesítési engedélyében előírt, valamint az 1/A. függelékben meghatározott beépítési követelmények betartásával beszerelt,

b) épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén, amennyiben ennek jogszabályi feltételei teljesülnek, a mérőre vonatkozó, a mérőeszközt gyártó, forgalmazó, vagy szállító által megadott, valamint az 1/B függelékben meghatározott beépítési követelmények betartásával az épületen belül elhelyezett, az adott épületrész teljes hőfelhasználását mérő

hiteles hőfogyasztás-mérővel méri és az alapján számolja el.

A szolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja mindenkor a hőközpontban a hiteles hőfogyasztás-mérőn mért hőmennyiség, a hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer pedig a szolgáltatói hőközpontban lévő elszámolási hőfogyasztás-mérő költségmegosztója. Hőteljesítmény-lekötés alapú szerződéskötés esetén a felmerült tényleges teljesítmény-igénybevétel, ill. a lekötött teljesítménytúllépés megállapítása szintén a hiteles hőfogyasztás-mérő adatai alapján történik. A szolgáltatói hőközpontba beépített hőmennyiségmérő a hőközpontból ellátott épületek hőfogyasztását méri, mely az ellátott épületek fogyasztás-elszámolásának alapját képezi. Ebből az egyes ellátott épületekre jutó arányos hőfogyasztás megállapítása, az épületek közötti

felosztással az alábbiak szerint történhet:

1. Költségmegosztó mérések nélkül:

- az Önk. rend. alapján a hőközpontból ellátott épületek légtérfogatának arányai szerint [Tszt. 44. § (1) bekezdés], vagy

- a felhasználói helyek (épületek) tulajdonosainak egymás közötti megállapodásában meghatározott százalékos arányok szerint.

2. Költségmegosztó mérések alapján: Amikor a fűtésre felhasznált hőmennyiséget épületenként beépített hőmennyiségmérővel, a használati melegvízfogyasztást pedig a szintén épületenként beépített vízmérővel (vízmérőkkel) mérik. A szolgáltatói hőközpontban regisztrált összes melegvíz-fogyasztásból számított (15. fejezet szerint) vízfelmelegítésre fordított hőmennyiség szétosztása az épületenként felhasznált melegvíz mennyiségek arányai szerint, a fűtésre jutó hőmennyiség pedig az épületenként beépített hőfogyasztásmérők által regisztrált hőmennyiségek arányai szerint kerül megállapításra.

A hőfogadó állomáson a költségmegosztást szolgáló egyéb mérőműszereket az alkalmazott mérőeszközre vonatkozó gyártói beépítési követelmények betartásával kell felszerelni. (Üzletszabályzat 10.4.1. pont)

Ha a felhasználó a Távhőszolgáltató közszolgáltatási alaptevékenységén túlmenő, külön elszámolási mérő kialakítását, működtetését igényli, az külön megállapodás és a költségek felhasználó által történő megtérítése alapján történhet.

Távhőszolgáltató a felhasználót - kérésére - köteles tájékoztatni a hőmennyiségmérés Önk. rend. előírása szerinti helyéről. A felhasználó pedig jogosult ellenőrizni, hogy a mérőeszköz beépítésének helye megegyezik-e az önkormányzat rendeletében meghatározottakkal. (TKSZ

17.4. pontja)

A mérők felszerelése, karbantartása

Az elszámolás alapjául szolgáló, a közszolgáltatási alaptevékenységhez tartozó hőközponti hőfogyasztás-mérők és a hőközponti használati melegvízmérők, továbbá a Tszt. 43. § (4) bekezdése szerinti költségmegosztó mérőműszerek, valamint a nyomáskülönbség-szabályozó és térfogatáram korlátozó készülék Távhőszolgáltató tulajdonát képezik, amelyek beszerzéséről, időszakonkénti hitelesíttetéséről, javításáról, szükség szerinti cseréjéről (a továbbiakban: fenntartásáról) Távhőszolgáltató a saját költségén gondoskodik. (TKSZ 17.1. pontja). A mérők fenntartását a felhasználó köteles lehetővé tenni Távhőszolgáltató részére.

A közszolgáltatási alaptevékenységbe nem tartozó mérőműszerek (a TKSZ 22.2 pontjában foglalt ellenőrző mérőműszert kivéve) külön megállapodásban foglaltak alapján helyezhetőek el. A külön megállapodás alapján elhelyezett mérőműszerek karbantartása, szükség szerinti cseréje, hitelesítése a külön megállapodásban foglaltak szerint végzendő.

A fogyasztott távhőmennyiség meghatározására, és elszámolására használt mérőműszerek felszereléséről, leszereléséről illetve cseréjéről a Távhőszolgáltató a 3.A. sz. függelék szerinti jegyzőkönyvet vesz fel.

A hőközpontban, vagy a hőfogadóban felszerelt mérőeszközök esetében a hőfogyasztás-mérőt (számítóegység, vízmérő, és hőérzékelő pár) és a használati melegvíz célú felhasználás mennyiségét mérő hidegvízmérőt, valamint a hőteljesítmény alapdíjas hőfelhasználók esetén a nyomáskülönbség-szabályozó és térfogatáram-határoló korlátozó készüléket illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából, az eszközök e célra kialakított helyén Távhőszolgáltató kötelezően zárjeggyel látja el, amelynek adatait a mérésügyi jegyzőkönyvben rögzíti.

A felhasználó részéről szerződésszegő magatartásnak minősül [Tszt. 49. § (2) bekezdés], ha a Távhőszolgáltató tulajdonában levő mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja vagy - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a felhasználó állandó bejutása, vagy felügyelete biztosított - ezek sérülését, vagy hiányát Távhőszolgáltatónak nem jelenti be, vagy a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével távhőt vételez.

Az energia-felhasználók és a környezet védelme céljából Uniós direktíva született az energia-végfelhasználás hatékonyságáról (2012/27/EU). A direktíva energiafogyasztás mérésére, okos mérésre (smart metering) vonatkozó elvárásainak teljesítése és a magyarországi alkalmazása érdekében Távhőszolgáltató a mérőműszer-parkján és a távleolvasási rendszerén fejlesztéseket végez. Az okos mérés bevezetésére vonatkozó fejlesztések és tesztek a felhasználók érdekeit szolgálják, ezért az érintett felhasználóknak a megvalósítását közreműködésükkel segíteniük kell és a megvalósítást nem akadályozhatják, amennyiben az rájuk nézve bizonyított hátránnyal nem jár.

A mérők leolvasása

Az elszámolás alapjául szolgáló mérők leolvasása Távhőszolgáltató feladata. A mérők leolvasását a felhasználó köteles lehetővé tenni Távhőszolgáltató részére. (TKSZ 17.3. pont)

Távhőszolgáltató a hőfogyasztásmérő és hőközponti vízmérő műszerek időszakonkénti leolvasását, ahol ennek feltételei adottak, távleolvasás, ahol ennek feltételei hiányoznak ott helyszíni leolvasás útján végzi. A leolvasott mérőállások és az ezek alapján elszámolt fogyasztás a számlákon feltüntetésre kerül. Az elszámolási mérőállások az adott felhasználóra vonatkozóan legkésőbb a mérőleolvasást követő hónap utolsó napjától a Távhőszolgáltató honlapján, és a felhasználó kérésére az ügyfélszolgálatokon is megtekinthetők.

Amennyiben a felhasználó a fenti lehetőségeken túl a mérőállás helyszíni ellenőrzését igényli, azt képviselője útján kérheti az illetékes területi ügyfélszolgálatokon, amelyet Távhőszolgáltató - időpont egyeztetést követően - biztosít. (TKSZ 17.5. pont).

Távhőszolgáltató által alkalmazott hőfogyasztás-mérők alkalmasak arra, hogy a (MW alapú) hőteljesítmény lekötéssel szerződött felhasználók (a nem Távhőszolgáltató tulajdonában levő hőközpontoknál) a kijelzőn nyomon tudják követni Távhőszolgáltató által mindenkor biztosított hőteljesítmény értékét. Amennyiben a felhasználó a mérőt saját épületfelügyeleti rendszeréhez kívánja csatlakoztatni azt Távhőszolgáltató külön megállapodás alapján a költségek megtérítése ellenében biztosítja.

A mérők ellenőrzése

Távhőszolgáltató a mérő működését a leolvasott mérőállásokból számított fogyasztási értékek alapján rendszeres időközönként (alapvetően havonta) felülvizsgálja, és szükség szerint a helyszínen ellenőrzi. Az ellenőrzés során észlelt meghibásodás esetén gondoskodik a mérő lehető legrövidebb időn, de legfeljebb 5 munkanapon belül történő cseréjéről.

A mérőműszer működésével és az elszámolt fogyasztással kapcsolatos felhasználói észrevételek, bejelentések kezelésének módját a 8. fejezet tartalmazza.

A mérőmeghibásodással érintett, vagy a mérőműszerrel nem mért időszak elszámolásánál az üzletszabályzat 15.1.5. fejezetben leírtak alkalmazandók.

A mérők cseréje

A mérőeszközök felszereléséről, leszereléséről és cseréjéről Távhőszolgáltató előzetesen értesíti a felhasználó képviselőjét, annak érdekében, hogy azon a felhasználó jelen legyen. A fogyasztás hiteles mérése a felhasználó és Távhőszolgáltató közös érdeke, és Távhőszolgáltató kötelezettsége, ezért a mérő cseréjét Távhőszolgáltató akkor is elvégzi, ha a felhasználó képviselőjével másodszori kísérlet után sem sikerül kapcsolatba lépni a mérőcserét illetően.

A leszerelt, felszerelt vagy cserélt mérőeszközök adatait a Távhőszolgáltató a 3.A. sz. függelék szerinti jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet a felhasználó és a szolgáltató képviselője aláírásával igazol. Ha a mérőműszerek leszerelésénél, felszerelésénél vagy cseréjénél a felhasználó képviselője Távhőszolgáltató előzetes értesítése ellenére vagy az értesítés sikertelensége miatt nincs jelen, Távhőszolgáltató megkísérli a mérési jegyzőkönyvet a felhasználói közösség valamely tagjával felvenni. Amennyiben a mérőcserénél a felhasználó egyáltalán nem képviseli vagy képviselteti magát, akkor a csere tényéről Távhőszolgáltató telefonon, vagy írásban (elektronikus vagy postai úton) értesíti a felhasználó képviselőjét.

15.1.2. Az elszámolandó hőfelhasználás meghatározása

Távhőszolgáltató a saját tulajdonában lévő hőközpontból történő hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás esetén a fűtés és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiséget a jogszabályi előírásoknak megfelelően [Tszt. 43. § (3) bekezdés, TKSZ 18. pont, Önk. rend. 34. §] a következők szerint külön határozza meg és számlázza:

Távhőszolgáltató közszolgáltatási tevékenysége keretében a fűtési és használati melegvíz célú hőfogyasztást együttesen méri.

Ez esetbenminden olyan hónapban, amikor fűtési és használati melegvíz-szolgáltatási célú hőfelhasználás egyaránt történik a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiséget a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmennyiség-mérőn mért használati melegvíz-mennyiség és az adott hőközpontban 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges fajlagos hőmennyiség (GJ/vízm3) szorzata adja. A hőközpontban 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges fajlagos hőmennyiséget Távhőszolgáltató állapítja meg. Az 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges fajlagos hőmennyiség a június 1. és augusztus 31. közötti időszakban a hőközpontban hitelesen mért és fűtéssel nem érintett időszakok hő- és használati melegvíz felhasználás mennyiségeinek hányadosa (GJ/vízm3). Ezt a fajlagos hőmennyiséget Távhőszolgáltató évente október 31-ig hőközpontonként felülvizsgálja, és újra megállapítja.

A megállapított fajlagos hőmennyiséget Távhőszolgáltató évente október 31-ig a honlapján és az ügyfélszolgálati irodáin hozzáférhetővé teszi és az október havi hőfelhasználás elszámolásától kezdődően alkalmazza.

Fűtés nélküli elszámolási időszakokban a melegvízre jutó hőmennyiség azonos a hőközpontban mért összes primer hő mennyiségével.

Fűtött elszámolási időszakban a fűtési célú hőmennyiség a felhasználási helyet ellátó hőközpontban, hőfogadó állomáson a fűtési célra és a használati melegvíz készítés céljára elfogyasztott, hiteles hőfogyasztás-mérővel együttesen mért összes hőmennyiség, valamint a használati melegvíz-készítés céljára elfogyasztott, jelen pont szerint megállapított hőmennyiség különbsége.

Amennyiben az adott felhasználói közösség csak fűtési, vagy csak HMV szolgáltatást vesz igénybe, (ilyen eset a nyári időszak is, amikor csak HMV szolgáltatás van) úgy a primer oldalon mért hőmennyiség felosztása szükségtelen, ezért ilyenkor a hiteles hőfogyasztásmérőn mért hőmennyiség számolandó el az adott szolgáltatásnak megfelelően.

Külön fűtési célú hőfogyasztásmérés alkalmazása esetén a fűtés céljára felhasznált hőmennyiséget a hőközpontban primer fűtési oldalon hiteles hőfogyasztás-mérővel mért hőmennyiség képezi. Ez esetben a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiség a hőközpontban primer oldalon mért összes hőmennyiség és a fűtés céljára felhasznált (mért) hőmennyiség különbségeként kerül meghatározásra.

15.1.3. Hőmennyiség szétosztása egy felhasználási helyet ellátó felhasználói hőközpontok esetében

Felhasználói hőközpontnak minősülnek azok a hőközpontok, amelyek egy épületet vagy építményt látnak el távhővel (fűtéssel és/vagy melegvízzel).

A felhasználási hely által fogyasztott hő mennyiségét a hőfogadóban, primer oldalon mért összes hőmennyiség adja. Távhőszolgáltató a primer oldalon mért összes hőmennyiséget fűtési és melegvíz (HMV) célú fogyasztásra a 15.1.2. pontban ismertetett módon osztja szét.

15.1.4. Hőmennyiség szétosztása szolgáltatói, vagy több felhasználási helyet ellátó hőközpontok esetében

Szolgáltatói hőközpontnak minősülnek azok a hőközpontok, amelyek több épületet vagy építményt látnak el távhővel (fűtéssel és melegvízzel). Ilyen esetekben Távhőszolgáltató a felhasználókkal kötött megállapodás alapján, az épületenként elfogyasztott hőmennyiségek meghatározásának érdekében, további költségosztó méréseket valósíthat meg.

Ennek megfelelően Távhőszolgáltató a fent említett elszámolás alapjául szolgáló primer hőfogyasztás-mérés és a hőközponti használati melegvíz célú (HMV) termeléshez felhasznált hidegvíz összes mennyiségének mérése mellett - a költségek megosztása céljából - a minden egyes mérhető felhasználási hely (épület) fűtési hőfogyasztását, és a HMV épületenkénti (víz) mennyiségét hiteles méréssel (mérésekkel) állapítja meg.

A szolgáltatói hőközpontban megállapított fűtési célú hőmennyiség felhasználási helyekre (épületekre) történő megosztása a felhasználási helyenként (épületenként) mért (szekunder oldali) fűtési hőmennyiségek arányában történik, azaz a szolgáltatói hőközpontra vonatkozóan meghatározott (primer) fűtési hőmennyiség elosztva az épületenként mért összes (szekunder) fűtési hőmennyiséggel és szorozva az adott épület mért (szekunder) fűtési hőmennyiséggel.

A szolgáltatói hőközpontban megállapított melegvíz célú hőmennyiség felhasználási helyekre (épületekre) történő megosztása a felhasználási helyenként (épületenként) méréssel (mérésekkel) meghatározott, melegvíz célra (HMV) felhasznált hidegvíz-mennyiségek arányában történik, azaz a szolgáltatói hőközpontra vonatkozóan számított (primer) melegvíz célú hőmennyiség elosztva az épületenként vízköbméterben mért (szekunder) összesített melegvíz mennyiségével és szorozva az adott épület vízköbméterben mért (szekunder) melegvíz mennyiségével.

Amennyiben egy-egy felhasználói közösség egy, a tagjainak közös megegyezésen alapuló, mindenki által elfogadott szétosztási arányt jelöl meg a fűtési és HMV hőmennyiség szétosztására, akkor a fent ismertetett eljárás helyett az képezi a szétosztás alapját. Abban az esetben, ha a felhasználási helyek hőfogyasztása szekunder mérőkkel egyértelműen nem állapítható meg, és a felhasználói közösség szétosztási arányt nem jelöl meg, akkor az egyes felhasználási helyekre (épületekre) jutó fűtési és használati melegvíz célú hőmennyiség a felhasználási helyek számlázott légtérfogatának arányában kerül meghatározásra. [Önk. rend.

28. § (2) bekezdés]

15.1.5. Mérő-meghibásodás, méréskimaradás esetén az adott időszakra eső felhasználások meghatározása

Az elszámolási mérőeszköz meghibásodása esetén a meghibásodás időtartamára az előző év azonos időszakában mért mennyiség azonos szolgáltatási, és vételezési körülményekre korrigált mennyiségét kell az elszámolás alapjának tekinteni. (TKSZ 23.1. pont) Ilyen időszak hiányában elsődlegesen a meghibásodás elhárítását megelőző, vagy amennyiben ilyen sincs, a meghibásodás időpontját követő, legalább egy hónap hőfelhasználása képezi a korrekció alapját.

Méréskimaradás vagy mérés nélküli időszak esetén a méretlen időszak fogyasztásának meghatározására az előző bekezdés szerinti módszer alkalmazandó.

A szolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén a hőfogadó állomáson elhelyezett költségmegosztó mérőműszer meghibásodása esetén az egy hőközpontból ellátott felhasználók a hőközpontban mért hőmennyiség egymás közötti szétosztásáról külön megállapodhatnak, és együttes jóváhagyásukkal írásban kérhetik az ez alapján történő elszámolást. Megegyezés hiányában Távhőszolgáltató ezt a hőmennyiséget az előző év azonos időszakának a költségmegosztó mérőműszerek által meghatározott fogyasztási arányai szerint, ilyen időszak hiányában a felhasználási helyek légtérfogatának egymáshoz viszonyított arányában osztja szét a felhasználók között. (TKSZ 23.2. pontja)

15.2. Felhasználási helyekre meghatározott hőfelhasználás

A felhasználási helyekre meghatározott hőfogyasztás elszámolását az Önk. rend-ben előírtak alapján a felhasználó és Távhőszolgáltató között létrejött közszolgáltatási szerződésben rögzítettek szerint a Távhőszolgáltató elszámolási időszakonként hajtja végre.

Az elszámolás történhet az ingatlan nyilvántarásban önálló albetétként nyilvántartott épületrészekre (hővételezési helyekre) történő szétosztással és a felhasználási helyre szétosztás nélkül.

Szétosztásos elszámolási módban Távhőszolgáltató azokkal a felhasználókkal állapodhat meg, ahol a felhasználási helyhez több hővételezési hely tartozik.

15.2.1. Szétosztással történő elszámolás

Amennyiben a felhasználási hely fűtéssel és melegvízzel (összhővel) egyaránt ellátott, akkor a felhasználási helyre meghatározott fűtési hőmennyiségből az egyes fűtéssel ellátott hővételezési helyekre jutó fűtési hőfogyasztás meghatározása a felhasználói közösség által a közszolgáltatási szerződés mellékletében a Távhőszolgáltató részére a 13.1.4. pont szerint megadott fűtési felosztási százalékok arányában történik. A felhasználási helyre meghatározott melegvíz hőmennyiségből az egyes melegvízzel ellátott hővételezési helyekre jutó melegvíz hőfogyasztás meghatározása a felhasználói közösség által a közszolgáltatási szerződés mellékletében a Távhőszolgáltató részére a 13.1.4. pont szerint megadott melegvíz felosztási százalékok arányában történik.

A díjfizetők részére a számlákon az épületrészre jutó fűtési, és az épületrészre jutó melegvíz hődíj külön-külön kerül elszámolásra.

Amennyiben a felhasználási hely csak fűtéssel ellátott, akkor a felhasználási helyre meghatározott fűtési hőmennyiség az egyes fűtéssel ellátott hővételezési helyekre a felhasználói közösség által a közszolgáltatási szerződés mellékletében a Távhőszolgáltató részére a 13.1.4. pont szerint megadott fűtési felosztási százalékok arányában történik és a számlákon épületrészre jutó fűtési hődíj vagy épületrészre jutó hőfogyasztásként kerül kiterhelésre.

Amennyiben a felhasználási hely csak melegvízzel ellátott, akkor a felhasználási helyre meghatározott melegvíz hőmennyiség az egyes melegvízzel ellátott hővételezési helyekre a felhasználói közösség által a közszolgáltatási szerződés mellékletében a Távhőszolgáltató részére a 13.1.4. pont szerint megadott felosztási százalékok arányában történik, és a számlákon épületrészre jutó melegvíz hődíj vagy épületrészre jutó hőfogyasztásként kerül kiterhelésre.

A lakossági felhasználó hőátalakítás nélküli távhőszolgáltatás esetében akkor kérheti az épületrészenkénti (albetétenkénti) szétosztással történő számlázást, ha a felhasználói közösség a Távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátja a hődíjra vonatkozó felosztási arányok mellett az alapdíj épületrészenkénti felosztására vonatkozó felosztási arányokat, vagy ennek hiányában a Távhőszolgáltatónak minden egyes számlázás-releváns épületrész (albetét) vonatkozásában a rendelkezésére áll az épületrész légtérfogat nagysága.

Abban az esetben, ha a felhasználó a hődíj díjfizetőnkénti felosztásáról nem rendelkezik, Távhőszolgáltató a felhasználó által fűtésre és melegvíz készítésre felhasznált hőmennyiséget az egyes épületrészek légtérfogata arányában osztja fel az Önk. rend. rendelkezései értelmében.

15.2.2. Szétosztás nélkül történő elszámolás

Szétosztás nélkül történő elszámolás esetén a felhasználási helyre külön-külön meghatározott fűtésre és melegvízre jutó hőfogyasztás nem kerül további szétosztásra, és a számlákon összevontan hődíj-elszámolásként kerül kiterhelésre a felhasználó részére.

15.3. Hőfelhasználás elszámolása épületrészenkénti mérés esetén

A épületrészenkénti mérés esetén történő hőfogyasztás elszámolására a felhasználói közösség és Távhőszolgáltató között abban az esetben jöhet létre közszolgáltatási szerződés, ha a felhasználási hely alá tartozó minden egyes épületrészben felszerelt hiteles hőfogyasztás-mérővel teljes körűen (a fűtési és a használati melegvíz-szolgáltatás célú hőmennyiségre kiterjedően) mért a hőfogyasztás.

Az épületrészekben felszerelt hőfogyasztás-mérők leolvasására havonta kerül sor. A hőfogyasztás a számlákon összevontan hődíj elszámolásként kerül kiterhelésre a felhasználó részére.

15.4. Alapdíj elszámolása

Az alapdíj a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért fizetendő, 1 légköbméterre, vagy 1 MW-ra megállapított díj.

Az alapdíj, a TKSZ 2.1.1.2. pontjában foglalt hőátalakítással megvalósuló távhőszolgáltatás esetén az épületnek, épületrésznek közszolgáltatási szerződésben meghatározott légtérfogata (légm3) után naptári évre fizetendő éves díj (Ft/légm3/év) vagy a közszolgáltatási szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény (MW) után naptári évre fizetendő éves díj (Ft/MW/év.

A felhasználó, amennyiben az alapdíjszámítás alapjául figyelembe vett légtérfogat adatokkal nem ért egyet, Távhőszolgáltatónál kezdeményezheti az épület egészére, vagy egy részére vonatkozóan a légtérfelmérést. Az egyes díjfizetők kizárólag saját épületrészükre (lakásukra, üzlethelyiségükre) vonatkozóan kérhetik a felmérést.

Amennyiben az elvégzett légtérfogat felmérés során a korábbi értéktől 0,5 százaléknál kisebb mértékben eltérő légm3 kerül megállapításra, úgy a légtérfogat felmérés költsége a felhasználót terheli, amennyiben 0,5 százaléknál nagyobb a kimutatott eltérés, abban az esetben a felmérés költségét Távhőszolgáltató viseli.

A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek légtérfelmérésének részletes szabályait az Üzletszabályzat 7. számú függeléke tartalmazza.

Hőátalakítással történő távhőszolgáltatás esetében, ha az épületrész tulajdonosa nem teszi lehetővé az alapdíj számlázás alapjául szolgáló légtérfogat felmérését a Távhőszolgáltatónak, akkor az épületrész távhőszolgáltatási díjának fizetésére kötelezett díjfizető részére az alapdíj az adott épületrész (albetét) ingatlan nyilvántartásban szereplő alapterületének és az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 85.

§-ban a rendeltetésnek megfelelően előírt minimális belmagasság háromszorosának szorzataként meghatározott légtérfogat alapján kerül számlázásra.

Légtérfogatra vetített alapdíj alkalmazása esetén amennyiben a távhőszolgáltatás

- csak fűtési célú, akkor fűtési alapdíjat,

- csak vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, akkor vízfelmelegítési alapdíjat,

- fűtési- és vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, akkor együttes távhőszolgáltatási alapdíjat fizet a felhasználó, illetőleg a díjfizető Távhőszolgáltatónak.

Az alapdíj a TKSZ 2.1.1.1. pontjában foglalt hőátalakítás nélküli távhőszolgáltatás esetén a közszolgáltatási szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény (MW) után naptári évre fizetendő éves díj (Ft/MW/év).

Ha a Tszt. 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően díjszétosztás történik, valamint épületrészenkénti hőmennyiségmérés szerinti szolgáltatás esetén a díjfizető, illetőleg a felhasználó az alapdíjat a tulajdonában álló épületrész légtérfogata (légm3) után, vagy a tulajdonát képező épületrészre - más megállapodás hiányában - légtérfogat-arányosan jutó hőteljesítmény (MW) után fizeti.

A felhasználó, vagy a díjfizető az alapdíj 1/12 részét a tárgyhónapban, a hó első napját követően, előre fizeti Távhőszolgáltatónak.

Ha a felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás, a felhasználónak, díjfizetőnek az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíjat meg kell fizetnie.

15.5. Hődíj számlázása

A hődíj számlázása történhet havonkénti mérés alapján, vagy részszámlák és elszámoló számla kiállításával (a továbbiakban: egyenletes díjfizetés). Amennyiben a felhasználó/díjfizető a 2.3. sz. függelék szerinti - postán, elektronikus úton, faxon, vagy személyesen eljuttatott - formanyomtatványon Távhőszolgáltató felé ettől eltérő rendelkezést nem tesz, úgy Távhőszolgáltató a hődíjat egyenletes díjfizetéssel számlázza felhasználó/díjfizető részére. [Önk. rend. 29. § (2)-(3) bekezdései]

15.5.1. Havonkénti mérés alapján történő számlázás

A felhasználó/díjfizető ebben az esetben a havi számlájában utólag fizeti meg a hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség díjának ellenértékét, a szétosztással történő számlázás esetén a hőközponti hőmennyiség felosztása épületrészekre/lakásokra a közszolgáltatási szerződés mellékletében a felhasználó képviselője által a Távhőszolgáltató részére a 13.1.4. pont szerint megadott felosztási százalékok arányában történik. (Önk. rend.

35. §)

15.5.2. Egyenletes díjfizetéssel történő számlázás

Részszámlázás esetében a felhasználó/díjfizető a részszámlázás elszámolási időszakában az Önk. rend. 36. § (1)-(4) bekezdéseiben foglaltak szerint meghatározott havi azonos mértékű hőfelhasználást tartalmazó részszámlák alapján részfizetést teljesít. Távhőszolgáltató a felhasználó vagy díjszétosztás esetén a díjfizető kezdeményezésére az egy hónapra jutó havi azonos mértékű hőfelhasználást egy elszámolási időszakon belül legfeljebb egy alkalommal módosítja, mely módosítást a bejelentés hónapját követő második hónaptól kezdődően teljesíti. A részszámlákban számlázott távhőszolgáltatási díjak és a tényleges mért hőfelhasználás - díjszétosztás esetén abból az épületrészére jutó hányad - különbözetét a Távhőszolgáltató minden év május hónapban elszámoló számlában elszámolja.

15.5.3. A hődíj számlázásának módjai közötti választás

A felhasználó/díjfizető a hődíj számlázásának módját elszámolási időszakonként egy alkalommal változtathatja meg. A felhasználó/díjfizető az erre vonatkozó nyilatkozatát minden hónap utolsó napjáig nyújthatja be a Távhőszolgáltatónak. Az egyenletes díjfizetés helyett a havonkénti elszámolás alapján történő számlázás választásakor Távhőszolgáltató az elszámolási időszak kezdetétől a nyilatkozat megtétele hónapjának utolsó napjáig tartó időszak hőfelhasználását a nyilatkozat benyújtását követő hónapban kibocsátott elszámoló számlában számolja el.

15.5.4. Elszámolás a felhasználó/díjfizető személyében bekövetkezett változáskor

Távhőszolgáltató a felhasználó/díjfizető személyében bekövetkezett változás bejelentését követő hónapban állítja ki az elszámoló számlát a régi felhasználó/díjfizető részére.

15.5.5. Hődíjkorrekció

A Szolgáltató a felhasználó képviselőjének kezdeményezésére hődíjkorrekciót végezhet, ennek indokoltságát egyedileg megvizsgálhatja és dönthet annak elvégzéséről. A hődíjkorrekció díjszabása a Távhőszolgáltató honlapján kerül kihirdetésre.

15.6. Számlázás rendje

15.6.1. Számlaadási kötelezettség, követelések benyújtása

A számlákra vonatkozó jogszabály előírásainak betartásával Távhőszolgáltató, felhasználási helyenként, a távhőszolgáltatásért fizetendő ellenértékről havonta számlát állít ki.

A számla csak a befizetést igazoló bizonylattal (bevételi pénztárbizonylat, átvételi elismervény, pénzintézeti egyenlegértesítő, átvételt igazoló postabélyegző stb.) együtt tekinthető kiegyenlítettnek.

A kibocsátott számla lehet:

- Részszámla

- Elszámoló számla

- Stornó részszámla

- Stornó elszámoló számla

A számlák a hődíj elszámolási időszakot követő hónap második felében kerülnek kiállításra. A számlák fizetési határideje egyéb megállapodás hiányában a számlán feltüntetett időpont.

Amennyiben a számlázás megkezdéséig a pénzintézet megküldi az értesítést a felhasználó/díjfizető és a pénzintézet között létrejött megállapodásról (felhatalmazásról), a számla összegét Távhőszolgáltató csoportos beszedési megbízással szedi be.

A számla összegében szereplő negatív előjelű tételek jóváírást jelentenek. A jóváírás adódhat díjvisszatérítésből, díjkedvezményből, elszámolási díjkülönbözetből, támogatásból.

15.6.2. Számlák kézbesítése

Papír alapú, nyomdai úton előállított számlák esetében:

Ha a felhasználó/díjfizető a felhasználási hely címével megegyező számlázási, vagy levélcímre kéri a kézbesítést, akkor Távhőszolgáltató a kibocsátott számlákat - saját kézbesítési tevékenységgel - a felhasználó/díjfizető levélszekrényébe kézbesíti. Ha felhasználó/díjfizető a felhasználási hely címével nem megegyező számlázási, vagy levélcímre kéri a kézbesítést, akkor a számlák nyomdai elkészítését követően megtörténik a postára adás (egyszerű postai küldeményként).

Elektronikus számlakibocsátás esetében:

Ha a felhasználó/díjfizető Távhőszolgáltató elektronikus számlakibocsátó partnerével elektronikus számla befogadásra vonatkozó szerződést kötött, akkor részére az e-számla felületen a kibocsátott számlát elérhetővé kell tenni. A számla kibocsátásáról az e-számla partner a felhasználó/díjfizető részére a regisztrációs folyamatkor megadott elektronikus levélcímére üzenetet küld. Sikeres üzenetküldés esetén a számla kézbesítettnek minősül.

15.7. Követelések nyilvántartása

Az alaptevékenység számlázása a felhasználó/díjfizető részére történik. Távhőszolgáltató nyilvántartja a felhasználók vagy díjfizetők analitikus folyószámla adatait, az azonosításhoz, és a lejárt határidejű követelések beszedéséhez szükséges adatokat.

Távhőszolgáltató a követelések között teljesítéssel alátámasztott követelést tart nyilván, amit a felhasználó/díjfizető számára - postai, saját kézbesítés vagy elektronikus úton - eljuttatott számla (e-számla) támaszt alá.

Távhőszolgáltató követelésként tartja nyílván számlái késedelmes befizetéséből adódó késedelmi kamat követeléseit és a felszólítási díjat is.

15.7.1. Számlák kiegyenlítése

Fizetési határidők

A távhőszolgáltatási számlák fizetési határideje a számla felhasználóknak/díjfizetőknek történő eljuttatásától számított 15 naptári napnál nem lehet rövidebb. Amennyiben a fizetési határidő nem munkanap, akkor az azt követő első munkanap a fizetési határidő.

A csoportos beszedési megbízást adó felhasználók/díjfizetők folyószámla-terhelésének értéknapja eltérő megállapodás hiányában a fizetési határidő.

Fizetési módok, a számla kiegyenlítésének módjai

A felhasználók/díjfizetők számláik fizetési módjaként a következőket választhatják:

i) postai csekken történő fizetés,

ii) ii) átutalással történő számlafizetés,

iii) iii) csoportos beszedéssel történő számlafizetés.

Csoportos beszedési megbízás esetén a fizetési határidők fejezetben leírt értéknapokra nyújtja be Távhőszolgáltató a számlavezető bankjai felé a beszedési megbízást.

Amennyiben fedezethiány vagy limit túllépés miatt nem teljesült a beszedés, úgy az még egyszer benyújtásra kerül. Sikertelen beszedésről Távhőszolgáltató nem küld külön tájékoztató levelet, a sikertelenség tényéről, okáról a folyószámláját vezető pénzintézet informálja az ügyfeleket. Sikertelen beszedés esetén a felhasználó/díjfizető köteles gondoskodni a számla kiegyenlítéséről.

A felhasználók/díjfizetők számláikat választásuk szerint a következő módok szerint egyenlíthetik ki:

- postai csekkel (készpénzátutalási megbízással),

- banki átutalással,

- csoportos beszedés útján,

- bankkártyás fizetéssel az e-számlát és folyószámla-egyenleget nyilvántartó honlapon, vagy ATM-eken keresztül, vagy az ügyfélszolgálati pénztárakban,

- készpénzzel történő fizetéssel az ügyfélszolgálati pénztárakban.

Befizetések kezelése

Távhőszolgáltató a beérkező befizetéseket minden esetben arra a követelésre könyveli le, amire a felhasználó/díjfizető szánta, amennyiben van a befizetéshez megfelelő hivatkozás (számla sorszáma). Azon befizetéseket, amelyek engedményezett követelések kiegyenlítésére érkeztek, Távhőszolgáltató továbbutalhatja az engedményes részére. Abban az esetben, amennyiben a felhasználó/díjfizető által hivatkozott számla korábban már kiegyenlítésre került, úgy a beérkező befizetés a Távhőszolgáltatónál nyilvántartott egyéb követelés kiegyenlítésére felhasználható.

Amennyiben a befizetés nem tartalmaz konkrét, fennálló tartozásra vonatkozó, megfelelő hivatkozást, úgy Távhőszolgáltató abból először a felhasználó/díjfizető legrégebbi tartozásait egyenlíti ki, majd a fennmaradó összeget a soron következő számlákban érvényesítheti. Amennyiben a Távhőszolgáltatónál nincs nyitott követelés nyilvántartva, de az ügyfélnek van engedményezett számlatartozása, úgy az összeg átutalható az engedményes részére.

Visszautalások

Ha az elszámolás eredményeként a felhasználó vagy a díjfizető folyószámláján túlfizetés mutatkozik, a felhasználó, vagy a díjfizető eltérő kérésének hiányában a

Távhőszolgáltató

a) 3 000 forintot meg nem haladó összeg esetében a díjfizetőt megillető összeget a felhasználó vagy a díjfizető következő számlájában számolja el,

b) 3 000 forintot meghaladó összeg esetében a díjfizető fizetési módja szerinti módon (postai úton, vagy banki átutalással) a számla kibocsátásától számított 8 napon belül visszafizeti a felhasználónak vagy a díjfizetőnek.

Minden olyan esetben, ha a visszafizetés a díjfizető fizetési módja szerinti módon nem lehetséges (pl. postai úton elküldött összeg nem kerül átvételre) Távhőszolgáltató a visszafizetést a díjfizető fizetési módjától eltérő módon is megkísérelheti, vagy a visszafizetendő összeget a soron következő számlákban érvényesítheti.

A számlázás megszűnésekor, a felhasználó/díjfizető személyében bekövetkezett változáskor a rendező számla kiállítását követően keletkező visszautalandó összeget Távhőszolgáltató köteles 8 napon belül visszafizetni a felhasználónak/díjfizetőnek.

15.7.2. Hátralékok kezelése

Szociális támogatások

Különböző, szociális rászorultsági alapon - alapítványok és önkormányzatok által - nyújtott támogatások számlában történő érvényesítésével lehetőség van a felhasználók/díjfizetők bizonyos rétegeinek a fizetői körben tartására.

A támogatások a távhőszolgáltatási számla végösszegét, azaz a díjfizető által fizetendő összeget csökkentik. A támogatásokat csak a távhő számla bruttó összegének erejéig lehet felhasználni, az készpénzként nem fizethető ki, kivéve, ha erre jogszabály kötelezi Távhőszolgáltatót.

Felszólítási eljárás

Amennyiben egy felhasználó/díjfizető a kötelezettségét a fizetési határidő leteltéig nem rendezi, úgy Távhőszolgáltató felszólítási eljárás alá vonja. A felszólítási eljárás során Távhőszolgáltató felszólító levelet vagy egyéb (pl. sms, e-mail) értesítést küldhet a késedelembe esett felhasználó/díjfizető részére, melyekben jelzi az aktuális hátralék összegét. Távhőszolgáltató jogosult a felszólítással összefüggő költségét (fizetési felszólítás eljárás díja) a felhasználó/díjfizető részére felszámítani. Távhőszolgáltató által felszámított fizetési felszólítási díj mindenkori összegét Távhőszolgáltató a honlapján teszi közzé.

Részletfizetési megállapodások

A felhasználó/díjfizető írásbeli, telefonon történő, vagy a személyes ügyfélszolgálaton megtett kérésére a díjtartozások részletekben történő megfizetése engedélyezhető a következő feltételek együttes érvényesülése esetén:

- Távhőszolgáltató a felhasználói/díjfizetői díjtartozást a saját követeléseként tartja nyilván,

- a felhasználó/díjfizető vagy a képviseletére jogosult részletfizetési megállapodásban vállalja, hogy:

= a folyamatos szolgáltatással kapcsolatos fizetési kötelezettségét határidőben, teljes egészében teljesíti,

= a korábbi díjtartozást a késedelmi kamattal, a részletfizetés időtartama alatt fennálló tőketartozásra felszámított kamattal (megállapodás szerinti kamattal) és az esetleges felmerült járulékos költségekkel megnövelten az előre rögzített részletekben és határidőben megfizeti.

Részletfizetési engedély kizárólag részletfizetési megállapodás írásba foglalásával adható. A megállapodás létrejöttének tekinthető az is, ha a felhasználó/díjfizető Távhőszolgáltató által írásban közölt részletfizetési feltételeket igazoltan elfogadja.

A Távhőszolgáltató ügyfélszolgálatán kötött részletfizetési megállapodás esetén a felhasználó/díjfizető a részletfizetési megállapodásban rögzített első, a részletfizetési kamattal növelt részlet összegét az ügyfélszolgálaton a megállapodás aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni. Amennyiben a felhasználó/díjfizető nem a Távhőszolgáltató ügyfélszolgálatán köt részletfizetési megállapodást, úgy az általa aláírt megállapodás Távhőszolgáltató részére történő visszaküldésekor az első részlet megfizetésének tényét hitelt érdemlően igazolni köteles. Amennyiben az első részlet megfizetése nem történik meg, úgy Távhőszolgáltató a részletfizetésre vonatkozó lehetőséget a továbbiakban nem tartja fenn.

Azon felhasználók/díjfizetők, akik esetében folyamatban van a távhőszolgáltatás felfüggesztése, korlátozása (a felhasználó/díjfizető részére értesítés került kiküldésre a felfüggesztés, korlátozás időpontjáról), csak a Távhőszolgáltató ügyfélszolgálatán köthetnek részletfizetési megállapodást.

Egy felhasználónak/díjfizetőnek egyszerre csak egy hatályos megállapodása lehet. Egy adott évben amennyiben a felhasználónak/díjfizetőnek a részletfizetési megállapodása, nem fizetés miatt megszűnik, még egy alkalommal kérheti a részletfizetési megállapodás megkötését a személyes ügyfélszolgálatok egyikén.

Amennyiben a felhasználó/díjfizető a folyamatos szolgáltatással kapcsolatos fizetési kötelezettségét, és/vagy a megállapodás bármelyik részletét fizetési határidőben nem, vagy csak részben teljesíti, a megállapodás külön értesítés nélkül megszűnik és a követelés egy összegben válik esedékessé.

Késedelmi kamat

Távhőszolgáltató a késedelmes befizetések után járó, a Ptk. szerinti mértékű késedelmi kamatot felszámítja, amelyet a következő havi távhődíj számlában érvényesít.

15.7.3. Követelések értékesítése

Amennyiben a felszólítási eljárások eredménytelenül zárultak, Távhőszolgáltató a követelését értékesítheti a követelések kezelésre jogosult társaságok részére. A számla esedékessége és a követelés értékesítése között eltelt idő nem lehet kevesebb, mint 15 nap.

15.8. Távhőszolgáltatás felfüggesztése, korlátozása

A Tszt. 49. § (2) bekezdés e) pontja szerint a felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha a távhődíjat nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg. Ebben az esetben Távhőszolgáltató a Tszt. 50. § (1) bekezdése alapján jogosult a távhőszolgáltatást felfüggeszteni, vagy a szolgáltatás mértékét csökkenteni. A lakossági felhasználók, illetőleg az adott felhasználási helyen közfeladatként oktatási, egészségügyi, valamint szociális alapszolgáltatást folytató egyéb felhasználók esetében az Önk. rend. 23. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően, Távhőszolgáltató jogosult a hőellátáshoz szükséges fűtési célú hőmennyiséget 50%-kal csökkenteni, a használati melegvíz-szolgáltatást pedig teljes mértékben megszüntetni.

Távhőszolgáltató abban az esetben is végrehajthatja a szolgáltatás felfüggesztését, korlátozását, ha a felhasználó/díjfizető részére erről küldött értesítését a Posta „nem kereste” jelzéssel küldi vissza a Távhőszolgáltatónak.

Amennyiben a felhasználó a távhőszolgáltatás felfüggesztésére, vagy a csökkentett szolgáltatásra okot adó körülményeket megszüntette (hátralékát kiegyenlítette) és egyúttal a visszakapcsolási díjat is megfizette, írásban, a befizetéseket igazoló dokumentumok vagy másolatuk csatolásával, kérelmezheti a szolgáltatás visszaállítását. Távhőszolgáltató az írásbeli kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül köteles a szolgáltatást visszaállítani. A felhasználó köteles a szolgáltatás helyreállításához szükséges feltételeket - az előbbiek szerinti határidőben - Távhőszolgáltató részére biztosítani. A visszakapcsolás díj összege (amely magában foglalja szolgáltatás felfüggesztésével, vagy korlátozásával kapcsolatos költségeket is) 30.000,- Ft + ÁFA.

16. Változások bejelentése

16.1. Felhasználó vagy díjfizető személyének megváltozása

A felhasználó vagy a díjfizető személyében bekövetkezett változást a régi és az új felhasználó/díjfizető a változástól számított 15 napon belül köteles a Távhőszolgáltatónak írásban bejelenteni és a díjfizető személyében bekövetkezett változás esetében ezzel egyidejűleg a felhasználó képviselőjét is értesíteni.

A bejelentésnek tartalmaznia kell az új felhasználó/díjfizető személyének azonosításához szükséges adatokat, a felhasználási hely, illetőleg az épületrész megjelölését és a változás időpontját.

A számlázás módosítását az előbbi bejelentésben megjelölt időponttól, - ha a bejelentés az előírt határidőn túl történik - legkorábban a bejelentés beérkezése időpontjától lehet igényelni a Távhőszolgáltatótól. (TKSZ 21.1.-21.3. pontok)

Távhőszolgáltató a tulajdonváltozás igazolására a következő okiratok valamelyikét fogadja el:

- 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, vagy

- tulajdonjogát 30 napnál nem régebbi a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat (adás-vételi szerződés, csereszerződés, adásvétellel egybekötött csereszerződés, ajándékozási szerződés, életjáradék/eltartási szerződés, árverezés útján megszerzett tulajdonjog, hagyatéki végzés),

- a kiadás dátumától számított 30 napnál nem régebbi, ügyvéd által ellenjegyzett, tulajdonjogról lemondó nyilatkozat/bejegyzési engedély (ha az adás-vételi szerződésben a tulajdonjog fenntartás ténye szerepel).

Az ügyfélnek lehetősége van kitakarni a benyújtásra kerülő dokumentumokból azokat az információkat, adatokat, amelyek az átíráshoz nem szükségesek. Ha ez nem történik meg, abban az esetben azonban a Távhőszolgáltató részéről a dokumentumok teljes adattartalommal kerülnek archiválásra.

Amennyiben a Felek (régi és új díjfizető) számlarendezést kérnek, vagy az adás-vételi szerződés az eladó tulajdonjog fenntartását tartalmazza, és a tulajdonjog lemondás napja eltér a birtokbaadás napjától, abban esetben Birtokbaadási (vagy Átadás-átvételi) jegyzőkönyv, ennek hiányában a 2.5. sz. függelékben lévő megfelelően kitöltött „Jegyzőkönyv birtokbaadásról távhőszámla rendezéshez” nyomtatvány csatolása is szükséges.

Ha az adásvételi szerződésben az eladó tulajdonjog fenntartása szerepel, azonban a birtokbaadás, a tulajdonjog bejegyzési nyilatkozat kiállítása előtt megtörtént bejelentéshez a Tszt. 44. § (3) bekezdése szerinti 15 napnál nem régebbi ún. „Együttes kérelmet” (2.4. sz. függelék) is mellékelni kell, amely mindaddig érvényben marad, amíg a tulajdonjog fenntartás megszűnését a régi vagy az új tulajdonos a megfelelő dokumentum másolatának bemutatásával a Távhőszolgáltatónál be nem jelenti.

Ha a régi vagy az új felhasználó/díjfizető nem természetes személy, aláírási címpéldány is szükséges az átírás elvégzéséhez.

Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes írásbeli kérelmére Távhőszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő, használó részére számlázza a Tszt. 44. §

(3) bekezdésében foglaltak alapján. A tulajdonos ebben az esetben a távhőszolgáltatási díj bérlő vagy használó által történő megfizetéséért - a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján az állam vagy a települési önkormányzat tulajdonában lévő lakóingatlanok kivételével - egyszerű (sortartó) kezesként felel.

A bérlő, használó részére történő számlázáshoz a fentiek alapján csatolni szükséges a tulajdonos és a bérlő, használó által aláírt 15 napnál nem régebbi együttes kérelmet, (2.4. sz. függelék), valamint aláírási címpéldányt (ha a tulajdonos vagy a bérlő, használó nem természetes személy).

Az ingatlan haszonélvezőjére történő számlázáshoz csatolni szükséges a tulajdonos és haszonélvező által aláírt 15 napnál nem régebbi együttes kérelmet, (2.4. sz. függelék), valamint aláírási címpéldányt (ha a tulajdonos nem természetes személy).

A változás bejelentését követően a FŐTÁV Zrt. elvégzi a távhődíjak új és régi díjfizető közötti rendezését a változás időpontjával (a birtokba adási jegyzőkönyvben, vagy a tulajdonjog lemondó nyilatkozatban, vagy az adás-vételi szerződésben, stb szereplő dátummal), amennyiben a két fél együttesen ettől eltérően nem rendelkezik.

16.2. Felhasználó képviselőjében bekövetkezett változás

A társasházi vagy lakásszövetkezeti formában működő felhasználó esetében a felhasználó képviselőjének (közös képviselő, intéző bizottság, lakásszövetkezeti igazgatóság elnöke, ügyvezető elnök, ügyvezető igazgató vagy képviseleti joggal felruházott igazgatósági tag) személyében bekövetkezett változás bejelentésekor a következő okiratokat kell benyújtani Távhőszolgáltatónak:

- az új képviselő megbízását tartalmazó közgyűlési határozat, vagy cégbírósági bejegyző végzés (lakásszövetkezetek esetében)

- amennyiben felvételre került, úgy a régi és az új képviselő közötti átadás-átvételi jegyzőkönyv,

- adatváltozás esetén (pl. levelezési cím) az azt alátámasztó dokumentum.

17. A Távhőszolgáltatás Minőségi Követelményei

A távhőszolgáltatás folyamatos szolgáltatás, melyet Távhőszolgáltató az ellátás biztonságos és elvárt színvonalú üzemeltetése érdekében a távhőrendszeren végzett tervszerű karbantartási, felújítási munkák, valamint üzemzavar esetén Távhőszolgáltató a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamig a szolgáltatást szüneteltetheti.

Távhőszolgáltató a fűtési időszak (az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak) alatt köteles a tulajdonában és kezelésében levő berendezéseket olyan állapotban tartani, hogy a felhasználó szerződésben meghatározott fűtési igénye kielégíthető legyen.

A fűtési időszakon kívül, Távhőszolgáltató a saját kezelésében levő hőközpontok esetén a felhasználó külön kérésére a fűtési célú hőellátást akkor biztosítja, ha azt a hőközponti berendezések állapota lehetővé teszi, a fűtési időszakon kívüli szükséges karbantartási, felújítási munkák elvégzését nem akadályozza és a felhasználó nyilatkozik arról, hogy a felhasználói berendezések üzemképes állapotban vannak.

Távhőszolgáltató a felhasználó távhőigényét a közszolgáltatási szerződésnek megfelelően teljesíti, és a szerződésben megjelölt hőhordozó közeg paramétereit az ott rögzített tűréshatárok között tartja.

A távhőszolgáltatás folyamatosságának megszakadását, az észlelt rendellenességeket, hibákat a Távhőszolgáltató telefonos ügyfélszolgálatának telefonszámán lehet bejelenteni az üzletszabályzat 8.2. pontban foglaltak szerint.

17.1. Hőátalakítás nélküli távhőenergia szolgáltatás (Felhasználói tulajdonú hőközpont)

A legnagyobb lekötött hőteljesítményre (MW-ra) vetített alapdíj alkalmazása esetén a hőátadás a közszolgáltatási szerződésben rögzített legnagyobb hőteljesítmény eléréséig a hőközpont létesítése idején a távhőrendszerre érvényes névleges hőfoklépcső figyelembevételével meghatározott, a külső levegő-átlaghőmérséklet függvényében változó hőfokú primer forróvíz tömegáramának biztosítása útján történik. (A fűtési időszakon kívül a tömegáram nem haladhatja meg a fűtési időszakét.)

A felhasználói tulajdonú hőközpont és berendezéseinek üzemeltetése és fenntartása (karbantartás, javítás, felújítás) - külön megállapodás hiányában - a felhasználó feladata.

A felhasználói tulajdonú hőközpont és épületrészenkénti távhőszolgáltatás esetén a felhasználó a szerződésben külön megállapodhat Távhőszolgáltatóval a felhasználói tulajdonú hőközpont vagy hőfogadó üzemeltetésére a megállapodás keretében meghatározott díj ellenében. A felhasználói tulajdonú hőközpontok felhasználónként eltérő műszaki megvalósítása miatti eltérésekből adódóan az üzemeltetés minőségi követelményeit az üzemeltetésre kötött megállapodásban kell rögzíteni.

17.2. Hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás (Távhőszolgáltatói tulajdonú hőközpont)

A felhasználónak joga van a hőellátás mértékét és egyéb jellemzőit, a fűtési célú hőellátás megkezdését, befejezését, a napok, napszakok szerinti változását a Távhőszolgáltató közreműködésével meghatározni, és szabályozni. E szabályozást a felhasználó és Távhőszolgáltató között létrejövő közszolgáltatási szerződés és az annak mellékletét képező üzemviteli megállapodás tartalmazza. Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a tulajdonosok nevében a közszolgáltatási szerződést érintő kérdésekben feljogosított képviselőjük jár el. [Tszt. 43. § (6) bekezdés]

Távhőszolgáltató - a TKSZ 12.1. pontjában foglaltak alkalmazásával - olyan mennyiségű távhőt köteles szolgáltatni, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a felhasználó igénye szerint a közszolgáltatási szerződésben rögzített szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.

Távhőszolgáltató feladata, hogy a tulajdonában lévő berendezések üzemképes állapotban tartásáról (felújításáról, karbantartásáról) és működéséről folyamatosan gondoskodjék, a szolgáltatás teljesítését akadályozó és tudomására jutott hiba elhárítását, vagyont és életet veszélyeztető esetben azonnal, egyéb esetekben 4 órán belül megkezdje.

A felhasználási helyen belüli egyes épületrészek kívánt mértékű fűtése és melegvízzel való ellátása érdekében a felhasználó feladata, hogy a tulajdonában levő felhasználói berendezések (fűtési alapvezetékek, felszállók, légtelenítő vezetékek, légtelenítők, elzárók, szabályozók, radiátorok, használati melegvíz- és melegvíz-cirkulációs alapvezetékek, felszálló-elzárók, melegvíz-szolgáltatással összefüggő hidegvízvezetékek, stb.) üzemképes állapotban tartásáról, (felújításáról, karbantartásáról) és működőképességéről folyamatosan gondoskodjék.

A felhasználó feladata és költsége továbbá a szolgáltatás teljesítését az épületen belül akadályozó hibák kijavítása, meghibásodott, ill. eredeti működési funkciójára alkalmatlanná vált berendezések szükség szerinti cseréje, a felhasználói hálózat beszabályozása, üzemeltetése.

A felhasználó tulajdonában és kezelésében lévő felhasználói berendezések nem megfelelő állapotából, beszabályozatlanságából, hibáiból adódó ellátási panaszok megszüntetése nem Távhőszolgáltató feladata. A felhasználói tulajdonú rendszereken Távhőszolgáltató térítés ellenében végez munkát.

Az épület (épületrészek) fűtési hálózatának ürítése Távhőszolgáltató kizárólagos joga, amelyet:

- az év bármely időszakában az épületrész tulajdonosa (díjfizető) a felhasználó képviselője vagy az üzemviteli megállapodásban megjelölt megbízott írásos hozzájárulásával

- az év bármely időszakában a felhasználó képviselője vagy az üzemviteli megállapodásban megjelölt megbízott

írásban - a 2.1. függelék szerinti formanyomtatványon - rendelhet meg Távhőszolgáltatótól. A megrendelésre végzett ürítés-töltési tevékenységet a Távhőszolgáltató a mindenkori díjszabás szerinti térítés ellenében végzi, amely a feltöltést és a rendszer egyszeri légtelenítését tartalmazza.

A szolgáltatás teljesítése során, a megfelelő tömörségű szivárgásmentes épületfűtési hálózat megléte esetén Távhőszolgáltató feladata az üzemeltetéséhez szükséges feltöltöttség biztosítása.

A feltöltéshez szükséges víz díját a Felhasználó fizeti.

A hőellátás mértékét, valamint a napok, napszakok szerinti változását illetően a felhasználó az üzemviteli megállapodásban rendelkezhet. A felhasználó által közölt igénynek Távhőszolgáltató csak a hőközponti berendezések szabályozóinak beállításával tud eleget tenni. A melegvíz hőfokszabályozót, és a külső hőmérséklet által vezérelt, szabályozott üzemmódú, automatikus működésű fűtési szabályozó alapértékét Távhőszolgáltató úgy állítja be, hogy a rendelkezésre álló hőmennyiség a felhasználó által megadott értékek biztosítására legyen elegendő.

Az üzemviteli megállapodásban megjelölt értékek a szabályozás műszaki lehetőségeit és a megbízott beavatkozási lehetőségét is figyelembe véve, a felhasználási hely egészére vonatkozó irányértékeknek minősülnek, azokat a hőfogadóból ellátott épület(ek) egészének átlagában kell értelmezni, és amelyeket Távhőszolgáltató a felhasználási helyen a fűtés- és melegvíz-szabályozó megfelelő beállításával és folyamatos üzemeltetésével köteles biztosítani.

Az épület, az egyes épületrészek tényleges hőmérsékletét az épület hőtehetetlensége, valamint a felhasználói berendezések állapota, üzemeltetése is befolyásolja. Az épületben kialakult hőmérsékleti értékek figyelemmel kísérése, ellenőrzése a felhasználó feladata. Távhőszolgáltató ellenőrző helyiséghőmérséklet mérést nem végez. Az előzőek miatt Távhőszolgáltató nem felelős a hőmérsékleti értékeknek az épületen, épületrészeken belüli eltéréseiért.

Amennyiben a felhasználó eltérést észlel az üzemviteli megállapodásban rögzített értékektől, úgy ezt a felhasználó megbízottja jelzi Távhőszolgáltató ügyfélszolgálati elérhetőségein, és - amennyiben az igényelt és a teljesített szolgáltatási paraméterek közötti eltérés Távhőszolgáltató tulajdonában lévő műszerek nem megfelelő működése miatt áll fenn, akkor - Távhőszolgáltató a szükséges beavatkozást az üzemviteli megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében legkésőbb egy naptári napon belül elvégzi. Ezt követően, további észrevétel hiányában, a módosítási igény teljesítettnek tekintendő.

Az üzemviteli megállapodás szerinti értékek módosítása iránti igényt, azaz a szabályozó alapérték módosítási igényét, a felhasználó megbízottja közölheti a Távhőszolgáltatóval. A Távhőszolgáltató a módosítást legkésőbb két munkanapon belül elvégzi, és a változtatást rögzíti. Ezt követően, további észrevétel hiányában, a módosítási igény teljesítettnek tekintendő.

Amennyiben a felhasználó megbízottja a szabályozó alapérték beállítás módosítását az előzőeknek megfelelő módon nem kezdeményezte, a hőfogyasztással kapcsolatos kifogásból eredő igény Távhőszolgáltatóval szemben nem érvényesíthető. A bejelentés megtétele esetén visszamenőleg nem lehet követeléssel élni, a bejelentést megelőző időszakra vonatkozóan.

Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét nem adja meg, vagy az egy hőközpontból ellátott felhasználók az előzőekről egyhangú megállapodásra nem jutnak, vagy erről egyhangúlag nem rendelkeznek, Távhőszolgáltató az Önk. rend. alapján szolgáltat.

A melegvíz hőmérsékletének beállítását, valamint a fűtés leállításához, vagy beindításához szükséges kapcsolásokat a felhasználó üzemviteli megállapodásban megadott igényének megfelelően Távhőszolgáltató végzi.

Amennyiben a felhasználó szeptember 15 - október 14., és április 15 - május 15. között az üzemviteli megállapodás (5. függelék) olyan módosítását kezdeményezi, amely a hőközponti szabályozó ki- és bekapcsoltsági állapotának megváltoztatásával jár, abban az esetben a módosítás csak a következő időszaktól lép hatályba.

Szeptember 15-e és május 15-e között a felhasználó által megadott dátumok között Távhőszolgáltató az üzemviteli megállapodásban rögzített mértékű, szabályozott üzemmódú fűtési szolgáltatást végez. Ezen időszakban a fűtés szolgáltatás kikapcsolása iránti igényt a megbízott - a 2.2. függelék szerinti formanyomtatványon - írásbeli nyilatkozattal jelentheti be Távhőszolgáltatónak. Ez esetben a fűtés leállításából származó, a felhasználói hálózatban keletkezett károkért Távhőszolgáltató nem felel.

Üzemviteli megállapodás hiányában, vagy az abban foglaltaktól eltérően végzett hőközponti fűtésszabályzó be- és kikapcsolást Távhőszolgáltató a felhasználó vagy megbízottjának - a 2.2. függelék szerinti formanyomtatványon - írásban közölt eseti megrendelésére szeptember 15 - október 14., és április 15 - május 15. között egy alkalommal díjmentesen, minden egyéb esetben és időszakban díjköteles tevékenységként végzi el.

A megrendelés üzemeltetési megfontolások miatt - a közlés napját is beszámítva - 3 naptári napnál rövidebb időre nem szólhat.

Az üzemviteli megállapodásban vagy külön megrendelésben szereplő, a fűtési szolgáltatás bekapcsolására és kikapcsolására hivatkozó dátumok az adott naptári nap folyamán történő ki- és bekapcsolást jelentik az alábbi kiegészítéssel:

- ha az üzemviteli megállapodás szerint a hőközponti fűtésszabályzó bekapcsolása munkaszüneti napra esik, akkor a kapcsolást Távhőszolgáltató a munkaszüneti napot megelőző utolsó munkanapon végzi el,

- ha az üzemviteli megállapodás szerinti hőközponti fütésszabályzó kikapcsolása munkaszüneti napra esik, akkor a kapcsolást Távhőszolgáltató a munkaszüneti napot követő első munkanapon végzi el.

Ugyanazon hőközpontból való hőellátás esetén az üzemviteli megállapodásban Távhőszolgáltató a vételezni kívánt távhő mértékére, az annak változtatására, a fűtési célú távhő szolgáltatásának megkezdésére és a befejezésére vonatkozó igényeket a hőközpontban, valamennyi érintett felhasználóra kiterjedően azonos módon és mértékben elégíti ki. Ezért az ugyanazon hőközpontból ellátott felhasználók az előzőekről Távhőszolgáltatóval kötött üzemviteli megállapodás keretében csak egységesen, a közösen kijelölt megbízottjuk útján rendelkezhetnek. (Önk. rend. 10. §)

18. A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása

Távhőszolgáltató jogosult az élet-, az egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara, valamint a hőszolgáltatás szüneteltetése nélkül el nem végezhető munkák esetében a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.

Távhőszolgáltató az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról - a jelen üzletszabályzatban vagy a közszolgáltatási szerződésben rögzített módon - az érintett felhasználókat előre értesíti.

A Távhőszolgáltató jogosult az Önk. rend.-ben foglaltak szerint

a) az országos tüzelőanyag-hiány miatt a saját távhőtermelői telepein vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, vagy

b) környezetvédelmi érdekből

a szolgáltatást korlátozni. A korlátozás általános feltételeit a Tszt. Vhr. határozza meg.

A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a Távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatja.

Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges.

A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen, Távhőszolgáltató megtéríti. Ezen túlmenően a Tszt. 40. § szerinti szüneteltetésből, illetőleg a 41. § szerinti korlátozásból eredő károkért a Távhőszolgáltatót kártérítési kötelezettség nem terheli.

A felhasználói korlátozás, figyelembe véve a közintézmények saját hőtermelő kapacitását is, nem veszélyeztetheti a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását.

Távhőszolgáltató a korlátozás okainak megszűnése után a korlátozást haladéktalanul feloldja. A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése

Távhőszolgáltató feladata.

Távhőszolgáltató és a felhasználó a tulajdonában lévő berendezés rendszeres karbantartását, tervezhető javítását, felújítását a fűtési időszakon kívüli időszakban jogosult elvégezni. Távhőszolgáltató jogosult e célból a szolgáltatást a lehetséges legkisebb felhasználói körben és a legrövidebb időtartamban szüneteltetni. Eltérő megállapodás hiányában a szünetelés 8 napnál hosszabb nem lehet. A felek a munkálatokról legalább a munkálatok megkezdése előtt

15 nappal kötelesek egymást írásban értesíteni. A meghibásodás kijavítását, veszélyhelyzet megszüntetését, üzemzavar elhárítását a felek, egymás egyidejű írásbeli értesítése mellett, a lehető legrövidebb idő alatt végzik el.

A Távhőszolgáltató a Tszt. 40. §-a szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni. A távhő vételezésének szüneteltetését a felhasználó a tulajdonában, üzemeltetésében lévő felhasználói berendezések terv szerinti karbantartásának, felújításának idejére vagy váratlan meghibásodás esetén, a szükséges javítási munka elvégzése idejére kérheti.

A terv szerinti fenntartási munkákat a tárgyév május 16. napja és szeptember 14. napja közötti időszakban, más megállapodás hiányában 8 napon belül kell elvégezni. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a Távhőszolgáltató egymást legalább 15 nappal korábban köteles írásban tájékoztatni.

A hőtermelő létesítményeknél országos tüzelőanyag-hiány miatt fellépő termeléskiesésről, a korlátozás szükséges mértékéről és területi kiterjedéséről a Távhőszolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a főpolgármestert.

A távhőszolgáltatás környezetvédelmi okból történő korlátozása esetén a korlátozás elrendeléséről a Távhőszolgáltató értesíti a felhasználókat. A korlátozás végrehajtása a Távhőszolgáltató feladata.

A távhőszolgáltatás korlátozásának fokozatait, az egyes fokozatokba tartozó felhasználói csoportokat az Önk. rend. 13. § (2) bekezdése tartalmazza.

Csak végső esetben korlátozhatók az egészségügyi és szociális alapszolgáltatást ellátó közintézmények.

A korlátozási tervezet elkészítésénél figyelemmel kell lenni a távhőtermelőkre vonatkozó lehetséges korlátozásra is.

A korlátozási fokozatba soroláshoz a Távhőszolgáltató a felhasználóktól a hőfelhasználásuk sajátosságaira vonatkozó adatokat kérhet. A korlátozás - annak okától függően - lehet általános, amikor a korlátozás minden felhasználó hőigényét érinti, és lehet részleges, amely esetben a korlátozás csak a Távhőszolgáltató által távhővel ellátott egyes területrészekre terjed ki. A Távhőszolgáltató a megállapított korlátozási sorrend szerinti fokozatba sorolásról a felhasználókat tájékoztatja.

Amennyiben a korlátozás elrendelésére munkaszüneti napon kerül sor, a végrehajtás időtartama 24 órával meghosszabbodik.

A korlátozás magasabb fokozatának elrendelése esetén (3-4-5. fokozat), tekintettel az érintett felhasználói kör nagyságára, a Távhőszolgáltató a felhasználókat a tömegkommunikációs eszközök (rádió, televízió, napilapok) igénybevétele útján értesíti.

1/A. sz. függelék

Hőfelhasználók műszaki csatlakozási feltételei a FŐTÁV Zrt. távhőellátó rendszereihez Bevezetés

A Főtáv Zrt. Budapest területén több hőforráshoz kapcsolódóan üzemeltet távhőellátó rendszereket. E rendszerek hőhordozó közege jellemzően forróvíz, illetve egyes körzetekben melegvíz. A hőhordozó közeg hőmérséklete változó.

A távhőellátó rendszer fogyasztói számára hőenergiát szállít. A fogyasztók saját rendszereik számára szükséges hőenergiát hőközponton keresztül vehetik át a távhőrendszerből. A hőközpont funkcionálisan két fő részből, primer hőfogadó állomásból és felhasználói központból áll. FŐTÁV Zrt. a primer hőfogadó állomásnál részletesen, a felhasználói központnál pedig általánosan előírja az alkalmazható készülékek és berendezések műszaki követelményeit.

Jelen függelék az ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ KÖVETELMÉNYEK-et fogalmazza meg, melyek betartása mindazon Felhasználók számára kötelező érvényű, akik a FŐTÁV Zrt. valamely távhőellátó rendszeréhez csatlakoznak.

1. MŰSZAKI JELLEMZŐK ÉS KÖVETELMÉNYEK

A FŐTÁV Zrt. által üzemeltetett forróvíz- és melegvíz távhőrendszerek folyamatos üzeműek. Forróvíz- és melegvíz távhőrendszerre a Felhasználó hőközponton keresztül csatlakoztatható.

A hőközponti csatlakozás módja közvetett legyen. Közvetlen csatlakozás csak indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján létesíthető.

A felhasználói hőközpont zárt rendszer legyen, az esetleges töltővezetéken, a szükséges légtelenítő és ürítő vezetékeken kívül a primer oldalon üzemszerűen vízelvezetésre használható vezetékek és szerelvények nem építhetők.

1.1. Forróvíz- és melegvíz hőhordozó főbb műszaki jellemzői

Hőhordozó közegként lágyított, gáztalanított, egészségre ártalmatlan forróvíz vagy melegvíz szolgál, emberi fogyasztásra nem alkalmas. A rendszerből a FŐTÁV Zrt. engedélye nélkül vizet vételezni nem szabad. Vízvételezés kizárólag a szekunder fűtési rendszerek töltésére szolgálhat, mely csak vízmérővel ellátott vezetékről valósulhat meg.

1.1.1. A primer hőhordozó közeg vízkémiai követelményei:

A primer forróvíz és melegvíz, mint hőhordozó közeg vízkémiai követelményeit a Kazánbiztonsági Szabályzat, az MSZ 15200-79, és az MSZ-09-85-0009-86 előírásai határozzák meg. Ezen értékeket FŐTÁV Zrt. a saját hőtermelő létesítményeiben előállított primer forróvíz és melegvíz hőhordozó közegei esetében rendszeresen ellenőrzi és betartja.

Külső hőtermelő létesítmények esetén pedig ellenőrzi és betartatja.

1.1.2. A hőhordozó főbb vízkémiai jellemzői:

→ elektromos vezető képesség

(a) 500 > a ≥ 30(µ S/cm),

→ pH (25°C-on) 8,5...10,5 (-),

→ összes keménység max. 0,15 (nk°),

→ Oxigén tartalom max. 0.05 (mg/dm3)

1.1.3. A primer hőhordozó közeg hőmérsékletének jellemző értékei:

A primer előremenő hőmérséklet a rendszerben a külső hőmérséklettel összefüggően változik.

A forróvizes primer rendszerek maximális üzemi előremenő hőmérséklete 130 °C lehet. Ezt a hőmérsékletet kell a hőközpontok távhővezetékhez történő csatlakozásnál a szerelvények szilárdsági méretezésénél és a biztonságtechnikai feltételek meghatározása szempontjából figyelembe venni.

Melegvizes távhőrendszer esetében a hőközponti berendezések hőmérséklettűrése szempontjából meghatározó hőmérséklet-érték 110°C.

Az egyes hőforrások ellátási körzetében az üzemi és tervezési primer előremenő hőmérséklet eltérő. A tervezési hőmérséklet értékeit és változását a külső hőmérséklet függvényében a mellékletben szereplő 1., 2., ill. 3. sz. diagramok tartalmazzák. A -13°C külső méretezési hőmérséklethez tartozó maximális tervezési primer előremenő hőmérséklet diagramokból leolvashatóan:

- az I.-es forróvizes menetrend esetében 120°C,

- a II.-es forróvizes menetrend esetében 110°C,

- a melegvizes menetrend esetében 100°C.

A hőközpont hőtechnikai és hidraulikai méretezéséhez a primer hőmérsékleti menetrendet kell figyelembe venni. A menetrendben megadott primer előremenő hőmérséklet a napi átlagos külső hőmérséklethez rendelt átlagos érték. Mivel az egyes napok primer előremenő hőmérsékletének meghatározása időjárási előrejelzés alapján történik, illetőleg mivel a távhőtermelő létesítményekből a fogyasztókhoz a forróvíz késleltetéssel érkezik meg, napon belül időszakosan a pillanatnyi külsőhőmérséklethez a tervezési menetrend alapján tartozó primer előremenő hőmérsékletnél 3-5°C-kal alacsonyabb érték is lehetséges.

A fűtési idényen kívüli időszakban a tervezési primer előremenő hőmérséklet az 1.-es forróvizes menetrenddel jellemezhető területeken 65°C, a II.-es forróvizes és a melegvizes menetrenddel jellemezhető területeken 60°C, amely az éjszakai órákban 3-5°C-kal csökkenhet.

A szekunder rendszerek méretezési hőmérsékleteit az 1., 2. és 3. sz. diagramok figyelembe vételével úgy kell megválasztani, hogy a megfelelő hőszolgáltatás biztosítható legyen.

1.2. A hőközpont és a csatlakozási pont jellemző értékei

1.2.1. A fűtési berendezés hőteljesítménye

A hőközpont fűtési berendezése olyan kialakítású legyen, hogy az folyamatos fűtés esetén a mértékadó külső hőmérséklet mellett is fedezni tudja a Felhasználó fűtési hőteljesítmény-igényét.

Értékének meghatározása a tervező feladata.

1.2.2. A használati melegvíz-termelő berendezés hőteljesítménye

A hőközpont használati melegvíz-termelő berendezése olyan kialakítású legyen, hogy az a felhasználó folyamatos, zavartalan HMV-ellátását biztosítani tudja.

A HMV-termelés hőteljesítmény-igényének meghatározása a tervező feladata.

1.2.3. Egyéb berendezések hőteljesítménye

A nem fűtési- vagy használati melegvíz-ellátó berendezések (pl.: légtechnikai célú, technológiai célú hőellátás) hőteljesítmény-igényének meghatározása a tervező feladata. A berendezés kialakítása olyan legyen, hogy a tervezői hőteljesítmény igényt folyamatosan és zavartalanul fedezni tudja.

1.2.4. A hőközpont egyidejű hőteljesítménye (műszaki jellemző)

A hőközpont fűtési-, használati melegvíz termelő-, és egyéb berendezései üzemi hőteljesítményeinek a kapcsolás és üzemviteli egyidejűség figyelembevételével meghatározott összértéke.

Ezen érték a hőközpont csatlakozási teljesítmény-értékének meghatározásánál és a primer hőfogadó állomás berendezéseinek méretezésénél van szerepe.

1.2.5. A hőközpont névleges primer térfogatárama

A névleges primer térfogatáram a primer hőhordozó közegnek az a legnagyobb térfogatárama, amelyet a hőközpont a teljes éves üzemszerű működése során a felhasználói rendszerek hőigényének kielégítéséhez igényel. Meghatározásakor számításba kell venni a primer előremenő hőmérséklet függését a külső hőmérséklettől!

1.2.6. A felhasználó lekötött hőteljesítménye (szerződéses jellemző)

A FŐTÁV Zrt. és a Felhasználó között megkötött közüzemi szerződésben rögzített teljesítmény. A lekötött teljesítmény képzi az alapdíj számítás alapját.

- Értékének meghatározása a névleges primer térfogatáram adatából történik a méretezési hőmérséklet különbség figyelembevételével.

- A lekötött teljesítmény meghatározásánál a névleges hőmérsékletkülönbség a méretezési külső hőmérséklethez (-13 °C) tartozó és a FŐTÁV Zrt. által meghatározott hőmérsékletkülönbség, melynek értéke:

= I.-es forróvizes menetrend esetén 65 °C

= II.-es forróvizes menetrend esetén 55 °C

= melegvizes menetrend esetén 45 °C

- A méretezési hőmérsékletkülönbség figyelembevételével a lekötött teljesítmény:

Q = m · c · Δt lekötött pr,névl. p névl.

Fenti összefüggésben:

Q

lekötött

m

pr,névl.

a felhasználó lekötött hőteljesítménye [kW]

: névleges primer tömegáram [kg/s]

c : a primer hőhordozó közeg fajhője [kJ/kgK]

p Δt

névleges

: fentebb részletezettek szerinti névleges hőmérsékletkülönbség [°C]

1.2.7. A rendelkezésre álló primer csatlakozási nyomáskülönbség

A FŐTÁV Zrt. távhőrendszereiben a rendelkezésre álló legkisebb primer csatlakozási nyomáskülönbség 1 bar. A csatlakozási nyomáskülönbség a primer főelzárók pontjai között értelmezett nyomáskülönbség. A hőközpont hidraulikai méretezését úgy kell végezni, hogy a hőközpont összes elemének (beleértve a hidraulikai szabályozót is) nyomásvesztesége a méretezési térfogatáram mellett ne haladja meg a csatlakozási nyomáskülönbséget.

Indokolt esetben e követelmény alól a Főtáv felmentést adhat.

1.3. A hőközpont műszaki követelményei

1.3.1. A hőközpont kialakításának általános követelményei

1.3.1.1. Általános gépészeti követelmények

A hőközpont tervezése során törekedni kell arra, hogy a primer hőfogadó állomás és a felhasználói központ egy helyiségen belül helyezkedjen el, térben jól elhatárolható legyen. Általános konstrukciós szempont az áttekinthető, jól kezelhető elrendezés, az azonos funkcióhoz tartozó elemek egy csoportban való elhelyezése.

A hőközpontot úgy kell kialakítani, hogy:

- a különböző funkciójú felhasználói berendezések szükség esetén egymástól függetlenül, külön-külön is üzemeltethetők legyenek,

- üzemzavar esetén a meghibásodott berendezések könnyen leválaszthatók legyenek.

A távhőrendszerek biztonságos működésének érdekében a hőközpont irányítástechnikáját úgy kell kialakítani, hogy a hőközpont primer térfogatáramában hirtelen jelentős változás lehetőleg ne következzen be. Ennek érdekében az irányítástechnikában kerülni kell a nem szabályozásra tervezett beavatkozó szerelvények alkalmazását, valamint kerülni kell a szabályozási alapjel olyan változtatását, amely a beavatkozó hajtóművének rövid idő alatt történő nagymértékű elmozdulását eredményezi. E követelmény alól a beépített biztonsági hőmérsékletőr működése kivételt jelent.

A csővezetékeket úgy kell kialakítani és rögzíteni, hogy azok a terhelésekből és a hőtágulásból adódó feszültséget elviseljék.

A hőközponti berendezéseket a hőhordozó közegek által szállított szennyeződésektől védeni kell.

A hőközpontban az üzemeltetéshez (ellenőrzéshez, beszabályozáshoz, üzemmód váltáshoz) szükséges műszereket és szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok leolvashatók és kezelhetők legyenek.

A berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a hőközponti rendszer és a funkciók jól áttekinthetők legyenek. Az áttekintés, a kezelés, a karbantartás, és a javítás akadályba ne ütközzön.

A szabad közlekedéshez 0,8 m széles, 2,0 m magas szabad űrszelvényt kell biztosítani. A hőfogadóban és a megközelítési útvonalon a megfelelő megvilágítást biztosítani kell.

1.3.1.2. Hővédelmi követelmények

A hőközponti csővezetékeket hatékony hővédelemmel kell ellátni.

Az egyes vezetéket külön-külön kell szigetelni. A hőszigetelés anyagának hőmérséklet-tűrése feleljen meg a szállított közeg maximális üzemi hőmérsékletének.

A szálas anyagból készült hőszigeteléseket burkolattal is el kell látni.

A vezetékek szerelvényeit és karimáit csak bontható hőszigeteléssel és burkolattal szabad ellátni.

1.3.1.3. Elhelyezendő táblák, jelzések

A hőközpontban fel kell tüntetni:

- a hőközpont maximális hőteljesítményét,

- a névleges primer térfogatáramot,

- a megengedett nyomást és hőmérsékletet.

A primer főelzárókat PRIMER FŐELZÁRÓ feliratú táblával kell megjelölni.

A hőközpontban elhelyezett vezetékeket az áramló közegnek megfelelő, azonosító színjelzéssel és az áramlási irányt mutató kiegészítő jelöléssel kell ellátni.

1.3.2. A primer hőfogadó állomás műszaki követelményei

A primer hőfogadó állomás a hőhordozó közeg átadására, mérésére, hidraulikai szabályozására, a felhasználói központ távhőrendszerre való csatlakoztatására szolgál.

A primer hőfogadó és a felhasználói központ primer oldali berendezésein, csővezetékein, csőkötésein hőhordozó közeg nem szivároghat. A rendszer tömörségét évente legalább egy alkalommal nyomáspróbával vizsgálni kell.

1.3.2.1. A hőfogyasztás-mérő műszaki követelményei

A hőközponti hőfogyasztás-mérő felszerelése Szolgáltató hatásköre, előírás szerinti helyének kialakítása a hőközpont létesítőjének feladata. Egy hőmennyiségmérőkör három egységből áll, térfogatáram jeladóból, hőmérsékletérzékelő párból és számítóműből (integrátor). A hőmennyiségmérő lehet elemekből összeépített vagy egybeépített (kompakt) kialakítású. A forróvízmérőt a hőfogadó állomás primer előremenő vezetékébe kell beépíteni. A forróvízmérő és a főelzáró között elágazás nem lehet. Főtáv Zrt. az általa üzemeltetett hőközpontok esetén, illetve felhasználói kérést követő egyedi elbírálás alapján a forróvízmérő visszatérő ágba történő beépítését engedélyezheti.

A hőmérséklet érzékelőket a hőfogadó állomás primer előremenő és visszatérő csővezetékekbe a távvezetéki csatlakozáshoz lehető legközelebb úgy kell beépíteni, hogy az érzékelők a hőfogadón átáramló teljes primervíz hőmérsékletét érzékeljék. A hőmérsékletérzékelők kábeleit kicserélni, megbontani vagy toldani tilos. A számítóművet hozzáférhető helyen, kezelési magasságban, a készülék elzárása vagy elburkolása nélkül kell felszerelni.

A hőmennyiségmérő-körhöz Szolgáltató távadatátviteli rendszert csatlakoztathat Felhasználó külön engedélye nélkül. A távadatátvitel a hőmennyiségmérés időközönkénti rendszeres leolvasását szolgálja, a hiteles mérést nem befolyásolja. Felhasználó az adatátviteli berendezések telepítési feltételeit köteles elősegíteni. Amennyiben a hőközpont nem Szolgáltató üzemeltetésében van, Felhasználó az adatátvitelhez szükséges elektromos segédenergiát köteles biztosítani. Amennyiben a Felhasználónak saját felügyeleti rendszerében az elszámolási hőmennyiségmérés mindenkori adataira vonatkozóan adatgyűjtési igénye van, köteles azt a Szolgáltató felé a csatlakozási igény bejelentésekor jelezni. A Felhasználó igényét kiszolgáló, a hőmennyiségmérőhöz csatlakozó kiegészítő eszközöket a Felhasználó költségvállalása mellett a Szolgáltató biztosítja. Szolgáltató a várható költségekről a Felhasználót tájékoztatja.

Az elszámolási hőmennyiségmérő a MID (Measurement Instruments Directive) EU direktíva szerint jóváhagyott, ill. a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) által feljogosított szervezetnél hitelesített, az MKEH hitelesítési bélyegét viselő eszköz legyen. Pontossági követelményei feleljenek meg a MID 2. osztály előírásainak. Védettsége legalább IP54-es legyen.

A hőközpont méretezési térfogatárama a forróvízmérő névleges térfogatáramát ne haladja meg. A hőmennyiségmérő-körhöz azt a legkisebb névleges átfolyású forróvízmérőt kell választani, amelynek névleges átfolyását a hőközponti maximális primer térfogatáram 25%-kal nagyobb mértékben nem haladja meg. A szerelvény csatlakozása hegesztőtoldatos hollandi csavarzat, vagy karimás kötés lehet.

Az érzékelő-pár Pt 500 típusú ellenálláshőmérő legyen 2 vezetékes kivitelű, és feleljen meg EN 60751-nek.

1.3.2.2. A hidraulikai szabályzó berendezés követelményei

A nyomáskülönbség- és térfogatáram-szabályozók segédenergia nélküli berendezések legyenek! Előnyben kell részesíteni az e célra konstruált kombinált berendezés alkalmazását. Kisebb csatlakozási teljesítményű hőközpontok esetén, illetve egyes hőkörzetekben -FŐTÁV Zrt. egyedi elbírálása alapján - a hidraulikai szabályozás funkciója elhagyható.

1.3.2.3. A primer hőfogadó állomás egyéb berendezéseinek követelményei

A primer előremenő vezetékbe a felhasználói központ védelme érdekében cserélhető szűrőbetétes szűrő beépítése szükséges. A hőközpont csatlakozási pontjaihoz nyomásmérési helyet kell létesíteni.

1.4. A primer hőfogadó és a felhasználói központ elemeinek szilárdsági követelményei

A hőközpont összes - primer közeggel érintkező - elemének nyomásfokozata legalább PN 16.

- A hőközpont főelzárója

Nyomástűrése: PN 25

Hőmérséklet tűrése: 130 °C

- Primer oldali berendezések, szerelvények és csővezetékek:

Nyomástűrése: a primer közeggel érintkező szerelvények nyomásfokozata legalább

PN 16

Hőmérséklet tűrése: 130 °C

A próbanyomás értéke (a nyomáspróbánál alkalmazott 20 °C-os hőmérsékletű közeg figyelembevételével) a hőközponti primer rendszeren egységesen:

PP = 20 (bar) /túlnyomás/

p

1.5. Egyéb tervezői feladatok

A fogyasztónak a távhő hálózatra történő csatlakoztatásával kapcsolatban Tervező feladata az épületgépészeti, az épületvillamossági és az esetleges építészeti tervezés, mely dokumentációk a műszaki kivitelezési tervdokumentáció részét kell képezzék. E dokumentációnak mindenképpen ki kell térnie a hőközpont elhelyezésére szolgáló helyiség tűzvédelmi és érintésvédelmi besorolására, valamint tartalmaznia kell a hőközpont által ellátott gépészeti rendszerek hőhordozó közegeinek fizikai-kémiai követelményeit illetve a közeg forrásának meghatározását.

2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK, SZABVÁNYOK

2.1.1. Törvények

- 1991. évi XLV. törvény A mérésügyről

- 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről

- 1995. évi LIII. törvény A környezet védelmének általános szabályairól

- 1996. évi XXXI. törvény A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

- 1997. évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről

- 2005. évi XVIII. törvény A távhőszolgáltatásról

- 2012. évi CLXXXV. törvény A hulladékról

2.1.2. Kormányrendeletek

- 127/1991. (X. 9.) Kormány rend. A mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról

- 253/1997. (XII. 20.) Kormány rend. Az országos településrendezési és építési követelményekről

- 201/2001. (X. 25.) Kormány rend. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és ellenőrzésrendjéről

- 157/2005. (VIII. 15.) Kormány rend. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról

- 191/2009. (IX. 15.) Kormány rend. Az építőipari kivitelezési tevékenységről

- 266/2013. (VII. 11.) Kormány rend. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

- 275/2013. (VII. 16.) Kormány rend. Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól

2.1.3. Szakminiszteri rendeletek

- 8/1981. (XII. 27.) IpM rend. Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról

- 5/1993. (XII. 26.) MüM rend. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

- 79/1997. (XII. 31.) IKIM rend. Az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről

- 9/2001. (IV. 5.) GM rend. A nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról

- 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM rend. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

- 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM rend. Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről

- 72/2003. (X. 29.) GKM rend. A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról

- 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM rend. Az építési bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

- 7/2006. (V. 24.) TNM rend. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

- 62/2006. (VIII. 30.) GKM rend. Az elektromágneses összeférhetőségről

- 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rend. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

- 54/2014. (XII. 5.) BM rend. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

- 45/2011. (X. 29.) BM rend. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól

2.1.4. Szabványok

Gépész szabványok

- MSZ-04-140-2:1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai.

Hőtechnikai méretezés

- MSZ-04-140-3:1987 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai. Fűtési hőszükséglet-számítás

- MSZ-04-132:1991 Épületek vízellátása

- MSZ-04-134:1991 Épületek csatornázása

- MSZ-04-804-1:1989 Építő- és szerelőipari csővezetékek, szerelvények. Épületgépészeti csővezetékek

- MSZ-04-803-10:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Épületgépészeti hőszigetelések

- MSZ-09-85.0009:1986 Távhőrendszerek forróvizének minőségi követelményei

- MSZ-09-85.0011:1988 Forróvíz hőhordozójú távhőrendszerek biztonságtechnikai követelményei

- MSZ EN 1434-1,2, 3, 4, 5, 6 Hőmennyiségmérők, szabványsorozat

- MSZ EN 10220:2003 Varrat nélküli és hegesztett acélcsövek. Méretek és hosszegységenkénti tömegek

- MSZ EN 10255:2004+A1:2007 Hegesztésre és menetvágásra alkalmas ötvözetlen acélcsövek. Műszaki szállítási feltételek

- MSZ EN 10216-2:2014 Varrat nélküli acélcsövek nyomástartó berendezésekhez. Műszaki szállítási feltételek. 2. rész*: Növelt hőmérsékleten szavatolt tulajdonságú ötvözetlen és ötvözött acélcsövek

- MSZ EN 10217-2:2007 Hegesztett acélcsövek nyomástartó berendezésekhez. Műszaki szállítási feltételek. 2. rész*: Növelt hőmérsékleten szavatolt tulajdonságú, villamos hegesztéssel készült, ötvözetlen és ötvözött acélcsövek

- MSZ EN 287-1:2012 Hegesztők minősítése. Ömlesztőhegesztés. 1. rész: Acélok

- MSZ EN ISO 15609-1:2005 Fémek hegesztési utasítása és hegesztéstechnológiájának minősítése. Hegesztéstechnológiai utasítás. 1. rész: Ívhegesztés.

- MSZ EN 12062:2004 Hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgálata. Fémekre vonatkozó általános szabályok

- MSZ EN 970:1999 Fémek ömlesztőhegesztéssel készített kötéseinek roncsolásmentes vizsgálata. Szemrevételezéses vizsgálat

- MSZ EN ISO 5817:2014 Hegesztés. Acél, nikkel, titán és ötvözeteik ömlesztőhegesztéssel (a lézer- és az elektronsugaras kivételével) készített kötései. Az eltérések minőségszintjei (ISO 5817:2014)

- MSZ EN ISO 3834-2:2006 Fémek ömlesztőhegesztésének minőségirányítási követelményei.

2. rész: Teljes körű minőségirányítási követelmények

- MSZ ISO 8501 -2:1997 Acélfelületek előkészítése festékek és hasonló termékek felhordása előtt. A felületi tisztaság vizuális értékelése. 2. rész: Az előzőleg festett, az eredeti bevonat részleges eltávolítása utáni acélfelületek előkészítési fokozatai

- MSZ 18151-1:1982 Immissziós zajhatárértékek. Munkahelyeken fellépő megítélési és legnagyobb A-hangnyomásszintek meghatározása Lakó- és középületek helyiségeiben megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintek

Elektromos szabványok

- MSZ 2364/MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos berendezések

- MSZ EN 60204-1:2010 Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei. 1. rész: Általános előírások

- MSZ EN 60439-1:2000 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 1. rész: Tipizált és részlegesen tipizált berendezések

- MSZ EN 60439-2:2000 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 2. rész: Burkolt síncsatornás rendszerek (síncsatornák) egyedi követelményei

- MSZ EN 60439-3:1995 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 3. rész: Szakképzetlen személyek által hozzáférhető kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések egyedi követelményei. Elosztótáblák

- MSZ 447:2009 Csatlakoztatás kisfeszültségű közcélú elosztóhálózatra

- MSZ EN 60529:2001 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok

- MSZ EN 60617 Villamos rajzjelek

- MSZ 10900: 1970 Kisfeszültségű villamos berendezések időszakos (tűzvédelmi) ellenőrzése

- MSZ 4851 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek

- MSZ EN 62305 Villámvédelem

- MSZ EN 50110-1: 2005 Villamos berendezések üzemeltetése

- MSZ 1585: 2012 Villamos berendezések üzemeltetése

3. MELLÉKLETEK

3.1. Rajzi mellékletek

Jelmagyarázat a rajzi mellékletekhez

Minden szaggatott vonal alternatív megoldást jelent

3.1.1. Ábrák

1. ábra: Primer hőfogadó állomás kialakítása

2. ábra: Felhasználói központ kialakítása osztatlan HMV termelő berendezéssel

3. ábra: Fűtési berendezés kialakítása a felhasználói központban

4/1. ábra: Egylépcsős HMV termelő berendezés hibrid (párhuzamos-soros) tárolóval 4/2. ábra: Kétlépcsős HMV termelő berendezés hibrid (párhuzamos-soros) tárolóval

PRIMER HŐFOGADÓ ÁLLOMÁS KIALAKÍTÁSA

1. ábra

FELHASZNÁLÓI KÖZPONT KIALAKÍTÁSA OSZTATLAN HMV TERMELŐ BERENDEZÉSSEL

2. ábra

FŰTÉSI BERENDEZÉS KIALAKÍTÁSA A FELHASZNÁLÓI KÖZPONTBAN

3. ábra

EGYLÉPCSŐS HMV TERMELŐ BERENDEZÉS HIBRID (PÁRHUZAMOS-SOROS) TÁROLÓVAL

4/1. ábra

KÉTLÉPCSŐS HMV TERMELŐ BERENDEZÉS HIBRID (PÁRHUZAMOS-SOROS) TÁROLÓVAL

4/2. ábra

3.1.2. Diagramok

1. diagram: I-es forróvizes üzemi fűtési menetrend

2. diagram: II-es forróvizes üzemi fűtési menetrend

3. diagram: melegvizes üzemi fűtési menetrend

I.-ES FORRÓVIZES ÜZEMI FŰTÉSI MENETREND

1. diagram

Érvényes az alábbi hőforrások által ellátott területekre:

Saját hőforrások: Idegen (külső) hőforrások:

Észak-budai fűtőmű Újpesti erőmű

Füredi úti fűtőmű Kispesti erőmű

Újpalotai fűtőmű Csepeli erőmű

II.-ES FORRÓVIZES ÜZEMI FŰTÉSI MENETREND

2. diagram

Érvényes az alábbi hőforrások által ellátott területekre:

Saját hőforrások: Idegen (külső) hőforrások:

Rákoskeresztúri fűtőmű Kelenföldi erőmű

MELEGVIZES ÜZEMI FŰTÉSI MENETREND

3. diagram

Érvényes az alábbi hőforrások által ellátott területekre:

Saját hőforrások: Idegen (külső) hőforrások: Rózsakerti fűtőmű

1/X. xx. xxxxxxxx

ÉPÜLETRÉSZENKÉNTI (LAKÁSONKÉNTI) HŐMENNYISÉGMÉRÉS SZERINTI ELSZÁMOLÁS RENDSZERÉBE TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS MŰSZAKI FELTÉTELEI

1. AZ ÉPÜLETRÉSZENKÉNTI HŐMENNYISÉGMÉRÉS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI

1.1. Az épületrészenkénti hőmennyiségmérés megvalósítása

Az épületrészenkénti hőmennyiségmérés bevezetése megvalósítható mind újonnan csatlakozó, mind jelenleg is távhővel ellátott fogyasztói közösségek esetén a fogyasztói rendszer előírásnak megfelelő ki-, illetve átalakításával. A rendszer megvalósítása a fogyasztói közösségre tartozik.

1.2. Az épületrészek hőfogyasztásának mérése

Az épületrészenkénti hőfogyasztás-mérés bevezetése esetén minden egyes épületrész (lakás célú és nem lakás célú egyaránt) teljes hőfogyasztását kell mérni. Ez tartalmazza az épületrész fűtésére és használati melegvíz előállítására fordított hőenergiát, valamint az épületrészben felhasznált esetleges egyéb hőenergiát. Ebből következik, hogy a használati melegvizet az épületrészben kell megtermelni.

Az épület hőellátó hálózatát úgy kell ki-, ill. átalakítani, hogy valamennyi külön tulajdonlású (vagy használatú) épületrész hőfogyasztása külön-külön, valamint a hőleadóval (és/vagy hőfelhasználó berendezéssel) rendelkező közös tulajdonú épületrészek (mint egy épületrész) hőfogyasztásának összessége mérhető legyen. Mind a külön tulajdonlású épületrészek, mind a fűtött közös tulajdonú helyiségek hőleadóit (és/vagy hőfelhasználó berendezéseit) ellátó csővezetékek egy és csak egy csatlakozási ponton kapcsolódhatnak az épület hőellátó rendszerére, és ezen épületrészek hőfogyasztásának mérésére épületrészenként csak 1 db mérőhelyet (1 db hőmennyiségmérővel) lehet kialakítani. Ha ezen követelménynek való megfelelés gazdaságosan nem valósítható meg vagy aránytalanul nagy műszaki akdályba ütközik, a Főtáv Zrt.-vel egyeztetetten és jóváhagyottan eltérés lehetséges.

Az épületrész hőmennyiségmérő-körének térfogatáram-jeladóját úgy kell beépíteni, hogy az az épületrész hőellátó rendszerének elosztóhálózatról való csatlakozási pontján átáramló teljes közegáramot mérje. A hőmennyiségmérés hőmérsékletérzékelőit úgy kell beépíteni, hogy azok az épületrész bekötő vezetékében közvetlenül az elosztóhálózat csatlakozási pontjait követő (előremenő ág), illetőleg megelőző (visszatérő ág) uralkodó hőmérsékleteket érzékeljék.

Az épületrészben felhasznált hő mennyiségének mérése célszerűen az épületrészen kívül telepített, jellemzően szekrényben elhelyezett hőmennyiségmérőn történik. A hődíj megállapítása e mérőállás szerint történik.

A hőellátó rendszer tervezése és kivitelezése során törekedni kell arra, hogy az épületrész hőmennyiségmérőjén mérhető távhőfogyasztás és az épületrész távhőfelhasználása közötti különbség a lehető legkisebb értéken legyen tartható. Ennek érdekében célszerű a mérőt az épületrész határához közel elhelyezni. Az épületrészeken kívüli, valamint az épületrészen belüli méretlen vezetékeket hatékony hővédelemmel kell ellátni.

1.3. A hőmennyiségmérés hitelessége

Valamely hőmennyiségmérő hitelességének feltételeit a vonatkozó jogszabályok egyértelműen tisztázzák. A hitelesítési bizonyítvánnyal rendelkező mérőeszközzel végzett mérés akkor tekinthető hitelesnek, ha a mérés körülményei is megfelelnek a hitelesítés - mérést befolyásoló - körülményeinek. Az eszközök beépítésekor ezért különös gondot kell fordítani a vonatkozó gyártói, illetőleg hitelesítői előírások betartására és azok ellenőrzésére.

1.4. A mérők hozzáférhetősége

Az épületrészenkénti hőmennyiségmérők elhelyezését és beépítését úgy kell megvalósítani, hogy a felhasználók mindenkor nyomon követhessék épületrészük távhőfogyasztását.

Az épületrészek bekötővezetékeinek lehetőség szerint akkora szakasza haladjon közös használatú, a szolgáltató által is megközelíthető épületrészben, amiben a teljes hőmennyiségmérő-kör és az épületrész kizárását szolgáló szerelvény is elhelyezhető. Amennyiben a hőmennyiségmérő nem épületrészen kívül kerül beépítésre, úgy a felhasználók kötelesek a mérők évenként legalább egyszeri ellenőrzését (mérőkör, zárjegyek sértetlensége, stb.), továbbá szükség szerinti javítását, cseréjét egyeztetett időpontban lehetővé tenni. Ha a felhasználó e kötelességének nem tesz eleget, akkor a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztheti, vagy a közszolgáltatási szerződést felmondhatja. Minden érdekelt szempontjából kedvezőbb, ha az ellenőrzés nem igényel felhasználói közreműködést.

1.5. Adatgyűjtő rendszer a hőmennyiségmérők adatainak automatikus gyűjtésére

A hőmennyiségmérők elektronikus kiolvasását végző adatgyűjtő rendszert FŐTÁV építi ki az alábbiak szerint.

A távadatátvitel a hőmennyiségmérés időközönkénti rendszeres leolvasását szolgálja, a hiteles mérést nem befolyásolja.

FŐTÁV saját költségén kiépíti az épület közös hőfogadójában (ahol az épület együttes hőfelhasználása is mérhető) azt a kommunikációs központot, amely alkalmas arra, hogy az épületrészekben felszerelt hőmennyiségmérők adatait (aktuális mérőállások) kiolvassa, és azokat távadat átvitel útján a FŐTÁV központi energetikai adatfeldolgozó rendszerébe továbbítsa.

FŐTÁV Zrt. által engedélyezett módon (melyet a kiviteli terv véleményezésében közöl) a felhasználói közösség saját költségén kiépíti a hőmennyiségmérők és a kommunikációs központ közötti adatátviteli hálózatot (vezetékhálózatot). A beruházónak biztosítania kell az épület hőfogadójában, minden egyes hőmennyiségmérőnél és az esetlegesen szükségessé váló elosztó központok helyén a csatlakoztatás megfelelő körülményeit (munkaterület, hozzáférés, elektromos segédenergia, stb.).

A távadatátviteli rendszer esetenként elosztó központo(ka)t is igényelhet, melyet FŐTÁV saját költségén épít ki. Felhasználó az adatátvitel berendezések telepítési feltételeit köteles elősegíteni, és a leolvasó rendszer működtetéséhez szükséges elektromos segédenergiát köteles biztosítani a Főtáv eszközéhez legközelebbi csatlakozási ponton, amelyhez a csatlakozást FŐTÁV saját költségén épít ki.

1.6. A hőmennyiségmérő berendezés

Az alkalmazott hőmennyiségmérő berendezésnek illeszkedni kell a FŐTÁV-nál létesítéskor üzemben lévő távadatgyűjtő rendszerhez. A hőmennyiségmérő berendezésből kiolvashatók legyenek a rendszerben kezelt adatok. Az épületrészek hőmennyiségmérői ezért csak a FŐTÁV által elfogadott eszközök lehetnek.

A megfelelő mérési hely kialakítása a beruházó, a hőmennyiségmérők felszerelése FŐTÁV feladata.

A mérőeszközök első beszerzésének, hitelesítésének és felszerelésének költsége a felhasználót terheli. A mérőkörök üzemben tartásával kapcsolatos további költségeket (javítás, újra hitelesítés, csere, stb.) FŐTÁV viseli.

2. AZ ÉPÜLETRÉSZENKÉNTI MÉRÉSSEL KAPCSOLATOS EGYÉB MŰSZAKI (GÉPÉSZETI) KÖVETELMÉNYEK

Épületrészenkénti mérés esetén az épület hőellátó rendszerét úgy kell ki-, ill. átalakítani, hogy az alkalmas legyen az épületrészek fűtési berendezéseinek kiszolgálása mellett az épületrészekhez tartozó használati melegvíz-termelő berendezések hőellátására is.

Az épület hőellátó rendszere az épület hőközpontjában lévő hőcserélőn keresztül csatlakozik a távhőellátó rendszerre. Az épület hőfogadó és a teljes épületi rendszert kiszolgáló felhasználói központ kialakítására, illetve a költségek viselésére vonatkozóan a Felhasználói közösség és Xxxxx Xxx. között megkötött szerződés tartalma meghatározó.

Az épületrész hőellátó rendszerének az épület hőellátó hálózatra való csatlakozási pontja és az épületrész hőmennyiségmérő-körének hőmérsékletérzékelői közötti vezetékszakaszra hőleadó, hőcserélő berendezés nem csatlakozhat.

Az épületben lévő hőközpont és az épület hőellátó rendszerének ki-, ill. átalakítása során figyelembe kell venni az 1 A „Hőfelhasználók műszaki csatlakozási feltételei a FŐTÁV Zrt. távhőellátó rendszereihez” melléklet műszaki feltételeit is.

3. AZ ÉPÜLETRÉSZ KIZÁRÁSA A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSBÓL

Az épületrészenkénti mérés megvalósításának feltételeként az épület hőellátó rendszerének kialakításával szemben támasztott követelmény, hogy meg kell teremteni az épületrész szolgáltatásból való kizárhatóságának lehetőségét is. Ahhoz, hogy a kizárás valóban megvalósítható legyen, az épületrész hőellátó rendszerét az épület hőellátó hálózatával összekötő visszatérő vezetékbe elzáró szerelvényt kell építeni (épületrész-főelzáró). Ennek az elzárónak az épületrészen kívül, az épület közös használatú, a szolgáltató számára is hozzáférhető terében kell elhelyezkednie, abban az esetben is, ha az épületrész fűtési és melegvíz-termelő berendezései, a felszálló vezetékek csak az épületrészen belül helyezhetők el (pl. HMV komfortérzeti megfontolások miatt). Így az épületrész kizárása nem csak a felhasználó érdekében és szándéka szerint történhet. (Ettől eltérni csak a 3.1 fejezetben leírtak miatt lehet!!)

Az épületrész-főelzáró olyan FŐTÁV-val egyeztetett kivitelű legyen, amelynél a zárt állást zárszerkezettel rögzíteni lehet.

Ha azt a hőellátó hálózat lehetővé teszi, az épületrész-főelzáróval együtt az épületrész előremenő vezetékébe is célszerű elzárót beépíteni a későbbi üzemeltetési, karbantartási feladatok miatt az épületrész kizárhatósága érdekében.

A felszálló vezetékről történő lecsatlakozási pont és az épületrész-főelzáró között oldható kötés, ill. elágazási pont nem létesíthető.

3.1. Motoros hajtással rendelkező épületrész-főelzáró alkalmazásának feltételei

Amennyiben az épületrész-főelzáró fagyveszély miatt nem helyezhető el az épületrészen kívüli, az épület közös használatú, a szolgáltató számára is hozzáférhető terében, úgy az épületrészen belül elhelyezendő épületrész-főelzáró motoros hajtással rendelkező szerelvény legyen! A motoros hajtással rendelkező szerelvény FŐTÁV-val egyeztetett kivitelű legyen. A szerelvények vezérlését FŐTÁV végzi.

A motoros hajtás tápellátása (vezérlése) csak egy az épület hőközpontjából táplált, önállóan kiépített, más célra nem használható, 24V-os (törpefeszültségű) hálózatról történhet. Az alkalmazott hajtás vezérlése a hőközpontból kiadott elektromos vezérlő jelekkel történik. Az alkalmazott hajtás vezérlése 24V AC, 3-pont vezérléssel (Nyit-Stop-Zár) legyen megoldott. A hajtás rendelkezzen mindkét végállásáról visszajelzéssel. A vezérléshez szükséges törpefeszültséget előállító készüléket és a végállás visszajelzések fogadásához szükséges készülékeket az épület hőközpontjában, IP56-os védettségű, különálló lemezszekrényben kell elhelyezni.

A motoros épületrész-főelzáró hajtóműve kézi működtető mechanizmussal nem rendelkezhet.

A motoros épületrész-főelzáró és az épületrész csatlakozási pontja között elzárásra alkalmas szerelvény nem lehet.

Motoros hajtással rendelkező épületrész-főelzáró alkalmazása esetén is biztosítani kell a felhasználó szándéka szerinti kizárás lehetőségét.

A motoros hajtással szerelt épületrész-főelzárók első beszerzésének és beépítésének, valamint a működtető elektromos hálózat kiépítésének költségei a felhasználót terhelik. A motoros hajtással szerelt épületrész-főelzárók üzemben tartásával kapcsolatos további költségeket (javítás, csere, stb.) FŐTÁV viseli.

1/X. xx. xxxxxxxx

MEGÚJULÓ HŐENERGIÁT HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS FELHASZNÁLÓI RENDSZERHEZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZTATÁSÁNAK MŰSZAKI FELTÉTELEI

Bevezetés

A Főtáv Zrt. a szolgáltatási területén lakossági, közületi és ipari felhasználók részére távhőt szolgáltat. A lakossági és a közületi felhasználók többségénél a hőszolgáltatást hőközponti hőátalakítással együtt végzi, mely általánosan az épületek fűtési és használati melegvíz ellátását jelenti. E hőfelhasználók esetén a távhőszolgáltatás Xxxxx Xxx. által részükre biztosítandó műszaki követelményeit a Főtáv Zrt.-vel kötött közüzemi szerződés üzemviteli megállapodásában rögzített paraméterek határozzák meg.

A megújuló és alternatív energiahasznosító rendszerek az utóbbi időben megjelentek a Főtáv Zrt. szolgáltatási területén lévő épületek hőellátó (szekunder) rendszereiben. Ilyen esetekben a felhasználói szekunder rendszerek több hőtermelő berendezés általi hőellátásáról beszélhetünk. A több hőtermelő berendezés esetén az üzemviteli megállapodásban rögzítettek teljesülése érdekében a hőfelhasználók és Főtáv Zrt. számára egyaránt fontos a hőtermelő berendezések szekunder rendszerhez történő csatlakoztatási feltételeinek meghatározása. Jelen függelék megújuló hőenergiát hasznosító berendezés felhasználói szekunder rendszerhez történő csatlakoztatásának műszaki feltételeit határozza meg. Jelen függelék vonatkozik a Főtáv Zrt. szolgáltatási területén lévő valamennyi olyan épületre és épületrészre, amelyben a távhőszolgáltatást hőközponti hőátalakítással a FŐTÁV Zrt. végzi.

1. Általános követelmények

A Főtáv Zrt. által távhővel ellátott épületekben a távhő mellett megújuló hőenergiát hasznosító berendezés létesítése során a vonatkozó építésügyi-, műemlékvédelmi-, vízgazdálkodási-, munkavédelmi-, tűzvédelmi-, környezetvédelmi-jogszabályokat, továbbá az egyéb vonatkozó jogszabályokat be kell tartani.

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezésnek a felhasználói (szekunder) rendszerhez történő csatlakoztatásához Főtáv Zrt. csak a hozzá előzetesen benyújtott kiviteli terv véleményezési lapján meghatározott feltételeknek megfelelően kivitelezett rendszer esetén járul hozzá. Az előzőektől történő bármilyen eltérés esetén Főtáv Zrt.-t a hőszolgáltatás esetleges ellehetetlenülése, illetve az üzemviteli megállapodásában rögzített paraméterek nem teljesülése miatt semmilyen felelősség sem terheli.

A Felhasználó a megújuló hőenergiát hasznosító rendszer létesítésére vonatkozó szándékát Főtáv Zrt. felé hivatalosan a rendszer kiviteli tervének, illetve valamennyi szükséges nyilatkozatnak és iratnak egyidejűleg történő benyújtásával jelentheti be.

A Xxxxx Xxx. által véleményezett, jóváhagyott kiviteli terv és a hozzájáruló nyilatkozatok a benyújtástól számított 1 évig érvényesek.

Az olyan megújuló hőenergiát hasznosító berendezések esetén, amelyek csatlakoztatását és/vagy üzemeltetését nem FŐTÁV Zrt. végzi, a csatlakoztatással és/vagy üzemeltetéssel összefüggésbe hozható meghibásodások, üzemzavarok és balesetek esetén a FŐTÁV Zrt.-t mint hőszolgáltatót felelősség nem terheli. Ezen feltételek megtartásáról, illetve elfogadásáról a felhasználónak nyilatkoznia kell jelen szabályzat 1. sz. mellékletében szereplő űrlapon.

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezést a későbbi üzemeltetési feladatok elkülöníthetősége érdekében lehetőség szerint a hőközponti helyiségen kívüli területen kell elhelyezni.

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezés elektromos erőátviteli rendszerét a hőközpont elektromos rendszerétől függetlenítve kell kiépíteni. A berendezés a hőközponti elektromos rendszerhez legfeljebb törpefeszültségi szinten csatlakozhat. A berendezést az épület EPH hálózatába be kell kötni.

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezésnek a szekunder rendszer felé történő hőátadása csak közvetett módon (hőcserélőn keresztül) megengedett. A hőcserélő felhasználói szekunder oldalán három szakaszoló szerelvény beépítésével a hőcserélő meghibásodása esetére is biztosítani kell a folyamatos hőszolgáltatást.

A létesítendő berendezés csatlakoztatási pontjainál a nyomáskülönbség ellenőrzésére alkalmas mérőhelyet, a berendezés kilépési pontjánál a berendezés által előállított hőmérséklet ellenőrzésére hőmérőhelyet kell létesíteni.

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezés csatlakoztatásánál lévő hőcserélőjének hőhasznosító oldali kialakítása során különös figyelmet kell fordítani a teherbírásra, a biztonságos rögzítésre, a hőtágulásra, a gőzképződésre, a villamos érintésvédelemre, az üzemeltetés során forrázás veszélyt jelentő részegységekre, továbbá a bármely okból forróvá váló felületek hőszigetelésére és burkolására. A megújuló hőenergiát hasznosító berendezés szabadban elhelyezett egységeit villámvédelemmel kell ellátni.

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezések létesítése, üzemeltetése során a fűtési és használati melegvíz rendszerek szilárdsági, vízminőségi és egyéb műszaki paramétereire vonatkozó követelményeket a biztonságos üzemeltetés érdekében be kell tartani.

A létesítendő rendszerre vonatkozóan az ellátott épület egyedi körülményei miatt a kiviteli terv tartalma és a jelen szabályzatban megfogalmazott követelmények között fennálló ellentmondás esetén a létesítés során a rendszer kiviteli tervének Xxxxx Xxx. általi véleményezésében megfogalmazottak a meghatározóak.

2. Műszaki követelmények

2.1. A csatlakoztatási pontok követelményei

A megújuló hőenergiát hasznosító rendszerek egyaránt csatlakoztathatók az épület központi fűtési és használati melegvíz ellátó rendszeréhez, illetve mindkét rendszerhez.

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezés használati melegvíz rendszerhez történő csatlakoztatását a következők szerint kell megvalósítani. A használati melegvíz felhasználás hidegvíz mennyiségmérőjét 30 °C-nál magasabb hőmérsékletű ivóvíz tartósan nem érheti, ezért a csatlakozási pont a mérőt követően alakítható ki. A fűtési rendszer töltését, illetve a hőközponti falikutat ellátó csővezetékek lecsatlakozása is a berendezés csatlakoztatási pontja előtt legyen!

A meglévő használati melegvíz rendszer zavartalan működése érdekében a csatlakoztatási pontnál a megújuló hőenergiát hasznosító berendezés mértékadó terhelés mellett mérhető nyomáskülönbsége a hálózati hidegvíz melegítésére beépített berendezés esetén maximum 0,3 bar lehet. A használati melegvíz hálózat cirkulációs rendszerébe beépített berendezés csatlakoztatási nyomáskülönbsége méretezési állapotban maximum a hőközponti keringtető szivattyú névleges emelőmagasságának 10%-a lehet. (Szükség esetén a berendezés belső hidraulikai ellenállását serkentő szivattyúval kell legyőzni.)

A megújuló hőenergiát hasznosító rendszer kialakítása során a használati melegvíznek baktériumokkal vagy vegyi anyagokkal (pl. fagyálló folyadék) való fertőzése ellen védekezni kell a berendezések anyagának és bevonatának helyes megválasztásával, a megfelelő gépészeti kapcsolással, a berendezés méretének a felhasználói igényhez történő illesztésével, valamint szabályozástechnikai megoldással egyaránt. A Főtáv Zrt. javasolja a használati ivóvíznek fűtővíz közegű részrendszerrel történő közvetett (hőcserélős) melegítését, illetve a fűtővíz közegű rendszerben történő hőtárolást.

A helyi megújuló hőenergiát hasznosító rendszert úgy kell kialakítani, hogy a hasznosító rendszer felé menő, illetve onnan visszatérő vezetékeknek az épület fűtési rendszerére való csatlakozási pontjai közötti (normál áramlási irányban értelmezett) nyomáskülönbség a hőközponti fűtési keringtető szivattyú névleges emelőmagasságának 10%-át ne haladja meg, de legfeljebb 0,05 bar legyen. Szükség esetén a hőtermelő berendezés belső hidraulikai ellenállását serkentő szivattyúval kell legyőzni. A megújulóenergia-hasznosító rendszer csatlakoztatása során beépítendő, a fűtési rendszer hőhordozó közegét szállító szivattyú(k) kiválasztása során ügyelni kell arra, hogy annak működése semmilyen lehetséges üzemállapotban ne okozza a hőközponti fűtési keringető szivattyú féküzemét.

2.2. Szilárdsági követelmények

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezés azon részei, amelyek a felmelegítendő ivóvízzel vagy a fűtési rendszer vizével érintkeznek, úgy kell kialakítani, hogy szilárdságilag a hőközpont elemeivel azonos követelményeknek tegyenek eleget.

A szekunder HMV rendszer elemeinek minimális nyomástűrése 10 bar, minimális hőmérséklettűrése 70 C°.

A szekunder fűtési rendszer elemeinek minimális nyomástűrése 6 bar, minimális hőmérséklettűrése 90 C°.

A rendszerek megfelelőségét a kivitelezés során nyomáspróbával kell igazolni. A nyomáspróbát csak az új szereléseken, a szekunder rendszertől elválasztva kell végrehajtani. A nyomáspróbát a csővezetékek hőszigetelés és burkolat nélküli állapotában kell elvégezni. A próbanyomás értéke a HMV rendszeren 10 bar túlnyomás, a fűtési rendszeren 6 bar túlnyomás.

A berendezés fűtési vagy HMV közegeitől hidraulikailag elválasztott részeinek minimális nyomás és hőmérséklettűrésének meghatározása a tervező felelőssége.

2.3. Irányítástechnikai követelmények

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezés irányítástechnikai rendszerét a hőközpont irányítástechnikai rendszerének működésétől független módon kell megvalósítani.

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezés időszakosan képes lehet a távhőnek mint hőforrásnak teljes kiváltására. Ekkor az egyébként a hőközponti irányítástechnikai feladatai közé tartozó hőmérsékletszabályozási feladatokat a megújulóenergia-hasznosító rendszernek kell ellátnia.

A megújulóenergia-hasznosító rendszer fűtési körét olyan hőteljesítmény-szabályozással kell ellátni, amely biztosítja, hogy a berendezés a hőközpontból kiadandó fűtővizet nem melegíti fel nagyobb hőmérsékletre, mint a hőközponti szabályozóban is beállított érték. A szekunder fűtés esetén az időjárás követő hőteljesítmény-szabályozás miatt ez a fűtővíz hőmérsékletre vonatkozóan egy jelleggörbét jelent, melyet Főtáv Zrt. a Felhasználó kérésére rendelkezésre bocsát.

Amennyiben HMV-termeléshez csatlakoztatni kívánt megújulóenergia-hasznosító rendszer a cirkulációs rendszer veszteségeit is fedezi egyes üzemállapotokban, a szabályozását úgy kell kialakítani, hogy képes legyen értéktartó szabályozásra. Az értéktartó szabályozás elemeit úgy kell kiválasztani és beállítani, hogy (elegendő forrásintenzitás mellett) a szabályozás a névleges terhelés 50%-át meg nem haladó mértékű teljesítményváltozások esetén a kilépő HMV hőmérséklet a parancsolt értéktől ±2°C-kal ne térjen el. Ha a megújuló forrású rendszer a teljes (cirkulációs veszteséget is tartalmazó) HMV-hőigényt fedezi, abban a HMV parancsolt értéke 2°C-kal legyen magasabb, mint a hőközponti szabályozóban beállított érték. (Előbbi követelmények hivatottak elkerülni a távhőszolgáltatói hőközpont HMV-szabályozásának a HMV túlmelegítését okozó lengését.)

Amennyiben az érintett épület HMV rendszere tartalmaz cirkulációs hálózatot, de a csatlakoztatni kívánt megújulóenergia-hasznosító rendszer annak hőveszteségét nem tudja fedezni, a szabályozást úgy kell kialakítani, hogy a hasznosítórendszerből kiadott HMV hőmérséklete a hőközponti szabályozóban beállított parancsolt értéket 2°C-kal ne haladhassa meg.

A HMV kör szabályozását olyan retesz körrel (biztonsági hőmérsékletőrrel) is el kell látni, mely biztosítja azt, hogy a hőtermelő egység a használati melegvizet üzemzavar vagy az elektromos hálózat kimaradása esetén sem melegíti fel 60°C-nál nagyobb hőmérsékletre.

2.4. A hőfelhasználás elszámolásának feltételei

A Xxxxx Xxx. a felhasználói által elfogyasztott hőmennyiség mérését a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben, illetve annak végrehajtási rendeletében előírtak alapján a Fővárosi Önkormányzat rendelete szabályozza. E rendelet előírásainak megfelelően a felhasznált fűtési és használati melegvíz célú hőmennyiség mérése a hőközpontban elhelyezett hiteles hőfogyasztásmérőn együttesen történik. Az így megmért összes hőfogyasztásból a használati melegvíz célú hőmennyiség elszámolása a hőközponti melegvíz mennyiségmérő és a nyári, fűtés nélküli időszak alapján meghatározott használati melegvíz fajlagos alapján történik. Ennek részletes leírását a Főtáv Zrt. Üzletszabályzata tartalmazza.

Amennyiben a megújuló hőenergiát hasznosító berendezés miatt a távhővel ellátott fűtési és használati melegvíz rendszer oly módon kerül átalakításra, hogy az a későbbiekben már nem teszi lehetővé a fűtési és a használati melegvíz célú hőmennyiség előzőek szerinti korrekt elszámolását, az elszámolás módját a felhasználói közösség és a Főtáv Zrt. közötti megállapodásban kell rögzíteni.

Az elszámolás az alábbi két módon történhet.

A felhasználói közösség a díjak felosztását a megújuló energiahasznosító rendszernek a HMV rendszerhez való csatlakoztatását követően nem igényli, és a felhasználóként a közösség a díjakat egyben fizeti meg.

A díjfelosztás megtartásához a másik mód a hőközponti összes és a fűtési célú hőmennyiség külön történő mérésén alapul. Ehhez a meglévő hőközponti hőmennyiségmérő megtartása mellett további mérőműszer beépítését kell végrehajtani, amelyhez a Főtáv Zrt. tulajdonában lévő hőközpont forróvizes rendszerén szerelési munkát kell végezni. A forróvizes rendszeren történő munkavégzéshez engedéllyel Főtáv Zrt. szakemberei rendelkeznek, így e munkát Főtáv Zrt. végzi.

Az elszámoláshoz szükséges mérőműszer beépítésének költségét a felhasználói közösségnek kell viselnie. Az átalakításra akkor kerül sor, ha a Fogyasztó Xxxxx Xxx.-vel a munka elvégzésére szerződést kötött.

Az átalakítás díja csak a feltétlenül szükséges készülékek, anyagok és munkák díját tartalmazhatja.

A beépítésre kerülő mérőműszer Felhasználó tulajdona. A mérőműszer előírt hitelesítését Főtáv Zrt. a Felhasználó megrendelésére elvégzi, a hitelesítés díját pedig minden egyéb többletdíj és járulékos költség felszámítása nélkül áthárítja Xxxxxxxxxxxxx.

Azokban az esetekben, amikor a megújuló-energia hasznosító rendszer üzeme műszakilag nem teszi szükségessé további hőmennyiségmérő beépítését, Főtáv Zrt. az előzőektől eltérő megoldást is engedélyezhet.

A fűtési és a használati melegvíz célú hőfelhasználás elszámolására vonatkozóan Felhasználó képviselőjének jelen szabályzat 1 sz. melléklete szerint nyilatkoznia kell.

2.5. Kiviteli tervvel kapcsolatos követelmények

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezés és csatlakoztatásának kiviteli terveit a berendezés kialakításának, az épület energiarendszereihez történő csatlakozásának megfelelően kell elkészíteni.

A tervdokumentáció általános esetben a következőket tartalmazhatja:

- műszaki leírások (szakáganként),

- kapcsolási rajz,

- gépész alaprajz és csőterv,

- építészeti átalakítások tervei,

- elektromos tervek,

- munkavédelmi tervfejezet,

- tűzvédelmi tervfejezet,

- környezetvédelmi tervfejezet,

- tervezői nyilatkozatok (szakáganként).

A Főtáv Zrt.-hez ellenőrzés céljából beadásra kerülő tervdokumentációnak be kell mutatnia, hogy a tervezett berendezés illetve rendszer a jelen függelékben megfogalmazott követelményeket milyen módon elégíti ki.

Amennyiben a megújuló hőenergiát hasznosító rendszer használati melegvíz termelés célját szolgálja, a baktérium és vegyi anyag okozta fertőzés kockázatának megismeréséről a 2 sz. melléklet szerinti nyilatkozatot kell tennie a tervezőnek és a közös képviselőnek.

A Főtáv Zrt.-hez a tervdokumentációt 3 példány papír alapú és 1 példány digitális alapú (CD-n vagy DVD-n minimálisan PDF állomány formában) kell beadni.

A tervdokumentáció ellenőrzése során Xxxxx Xxx. azt ellenőrzi, hogy a terv a jelen dokumentumban, valamint a vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek megfelel-e, illetve azokat milyen feltételekkel vagy módosításokkal elégíti ki. Főtáv Zrt. a tervdokumentáció ellenőrzése során nem vizsgálja a létesítendő rendszer energetikai minőségét, hatékonyságát; ezekkel kapcsolatban semmilyen nemű felelősséget nem vállal. Xxxxx Xxx. a terv benyújtását végző részére az ellenőrzött terv 2 példányát Xxxxx Xxx. észrevételeivel együtt postai úton visszajutatja.

2.6. Létesítési követelmények

A megújuló-energia hasznosító rendszer Felhasználó célját szolgálja, és Xxxxxxxxxxx beruházásában valósul meg. A létesítéssel összefüggő bejelentési kötelezettségek teljesítése, továbbá az irányítási és szervezési tevékenységek ellátása Felhasználó képviselőjének, illetve az általa megbízott személynek a feladata. Felhasználó képviselőjének kell kezdeményeznie a létesítéssel összefüggő eljárások szervezését is. Felhasználónak a megújuló-energia hasznosító rendszer létesítése során együtt kell működnie Főtáv Zrt.-vel.

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezés beruházójának törekednie kell arra, hogy a kivitelezés az ellenőrzött terv szerint történjen. A Felhasználónak Xxxxx Xxx.-t értesítenie kell a hőszolgáltatást érintő munkavégzésről.

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezés üzembe helyezéséről az érintett felekkel a helyszínen a 3. sz. melléklet szerinti üzembe helyezési jegyzőkönyvet kell felvenni. Az üzembe helyezés időpontja nem lehet korábban, mint a 2.4. pontban hivatkozott, a felhasznált hő felosztására vonatkozó, Felhasználó és Főtáv Zrt. között létrejött megállapodás megkötése.

A megújuló-energia hasznosító rendszer csatlakoztatása és üzembe helyezése a Felhasználó és Xxxxx Xxx. által közösen felvett jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. A megújuló-energia hasznosító rendszer sikeres csatlakoztatási-, illetve üzembe helyezési eljárásához a Felhasználó részéről több dokumentum átadása is szükséges:

- nyomáspróba jegyzőkönyv,

- mosatási jegyzőkönyv,

- érintésvédelmi jegyzőkönyv,

- tetőn elhelyezett berendezések esetén villámvédelmi jegyzőkönyv,

- szükség esetén megvalósulási terv,

- kivitelezői nyilatkozat (szakáganként)

- megfelelőségi nyilatkozat a beépített anyagokra vonatkozóan.

A rendszer üzembe helyezését követően Felhasználónak és FŐTÁV Zrt.-nek közösen az Üzemviteli megállapodás érintett részeit módosítania kell.

2.7. Mellékletek

1. sz. melléklet	Felhasználó képviselőjének nyilatkozata
2. sz. melléklet	Nyilatkozat a megújuló hőenergiát hasznosító berendezés csatlakoztatásával jelentkező kockázati tényezők megismeréséről.
3. sz. melléklet	Nyilatkozat a megújuló hőenergiát hasznosító berendezés felhasználói rendszerhez történő csatlakoztatásáról

1. sz. melléklet

Felhasználó képviselőjének nyilatkozata

Alulírott,

Név:

Születéskori név:

Anyja neve:

Születés helye és dátuma:

Személyi igazolványszám:

Állandó lakcím:

Postacím:

Telefon:

E-mail:

a ............................................................................................................. elnevezésű,

.......................................... cím alatti, ........................................ helyrajzi számú ingatlan, mint

Felhasználó képviselője, kijelentem:

1. A felhasználói szekunder rendszerhez kapcsolódó megújuló hőenergiát hasznosító berendezés műszaki tartalma:

...................................................................................................................................

2. A felhasználói szekunder rendszerhez kapcsolódó megújuló hőenergiát hasznosító berendezést Nem Főtáv Zrt.. üzemelteti Főtáv Zrt. üzemelteti (*)

A nem a FŐTÁV Zrt.. által üzemeltetett megújuló hőenergiát hasznosító berendezés meghibásodásából adódó üzemzavar esetén FŐTÁV Zrt..-t, mint szerződött hőszolgáltatót felelősség nem terheli.

3. A megújuló hőenergiát hasznosító berendezés csatlakoztatási pontjainak létesítési költsége a Felhasználót terheli.

4. A megújuló hőenergiát hasznosító berendezés megvalósítását követően a különböző célú hőfelhasználás elszámolásának módja a ............................................ számú megállapodás szerint:

Külön mérés (*) Fajlagos hőfelhasználás alapján

Egyéb Nincs rá szükség

Az elszámoláshoz szükséges mindennemű létesítés költsége a Felhasználót terheli. Az elszámolás megvalósításában eljárok.

5. A megújuló hőenergiát hasznosító rendszer üzemeltetését érintően kapcsolattartó:

Név:

Cím:

Telefon:

E-mail:

(*) A megfelelő rész aláhúzandó!

Budapest, 201................ év ............... hó nap

...................................................

Felhasználó képviselője

2. sz. melléklet

Nyilatkozat a megújuló hőenergiát hasznosító berendezés csatlakoztatásával jelentkező kockázati tényezők megismeréséről.

Alulírott,

Név:

Születéskori név:

Anyja neve:

Születés helye és dátuma:

Személyi igazolványszám:

Állandó lakcím:

Postacím:

Telefon:

E-mail:

a Felhasználó képviselője, valamint

Név:

Születéskori név:

Anyja neve:

Születés helye és dátuma:

Személyi igazolványszám:

Állandó lakcím:

Postacím:

Telefon:

E-mail:

Kamarai tervezői azonosító szám:

a tervező, a továbbiakban nyilatkozattevők, alulírott napon és helyen az alábbiakról nyilatkozunk:

A ................................................................. elnevezésű,

................................................................. cím alatti, .................................................................

helyrajzi számú ingatlan megújuló hőenergiát hasznosító berendezéstt tervez megvalósítani. A megújuló hőenergiát hasznosító rendszer műszaki tartalma:

...................................................................................................................................

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezés, és a jelenlegi hőellátó rendszerhez történő illesztésének tervdokumentációját Tervező készítette.

- Nyilatkozattevők kijelentik, hogy a FŐTÁV Zrt. munkatársaitól részletes tájékoztatást kaptak arról, hogy a berendezés alkalmazásakor előfordulhat olyan meghibásodás, amikor a berendezésben használt közvetítő közeg, a felhasználói rendszerbe jut.

- a szokásos technológiai megoldások mellett a közvetítő közegben az egészségre ártalmas baktériumok fejlődhetnek, amelyek bizonyos körülmények között a használati melegvízzel a felhasználók szervezetébe juthatnak.

Nyilatkozattevők kijelentik, hogy a fenti veszélyeket ismerik, és felelősségük tudatában vállalják a berendezés felhasználói rendszerhez történő csatlakoztatását,

Budapest, 201....... év .................. hó nap.

...........................................................

...........................................................

Felhasználó képviselője Tervező

3. sz. melléklet

Nyilatkozat a megújuló hőenergiát hasznosító berendezés felhasználói rendszerhez történő csatlakoztatásáról

Készült: Budapest, 201............. év ....................hó napján, 3 példányban

Felhasználó megnevezése:

Közigazgatási cím:

Tárgy: fenti címen lévő épület

......................................................................................................................................

berendezésének csatlakozatása és üzembe helyezése

Kiviteli terv FŐTÁV Zrt. észrevételezési azonosítója: ........................................

A megújuló hőenergiát hasznosító rendszer üzemeltetését érintően kapcsolattartó:

Név:

Cím:

Telefon:

E-mail:

A megújuló hőenergiát hasznosító berendezésfelhasználói rendszerhez történő csatlakoztatása a FŐTÁV Zrt. által észrevételezett terveknek megfelelően készült el. Az átadott nyomáspróba jegyzőkönyv, és a helyszíni próbák alapján a berendezést a FŐTÁV Zrt. a felhasználói szekunder rendszerhez történő csatlakoztatásra alkalmasnak találja.

igen nem

(**) A nem kívánt pont-áthúzandó

k.m.f.

............................................. .............................................

............................................. .............................................

Felhasználó Főtáv Zrt.

2.1. sz. függelék1

2.2. sz. függelék2

2.3.A. melléklet NYILATKOZAT

SZÁMLÁZÁSI MÓD MEGVÁLTOZTATÁSÁRÓL HAVONKÉNTI MÉRÉS SZERINTI SZÁMLÁZÁS IGÉNYLÉSE ESETÉN3

Díjfizető/Felhasználó neve:

...................................................................................................................................

Lakcím/székhely:

...................................................................................................................................

Születési hely, idő:

...................................................................................................................................

Ügyfélazonosító4

:

Hővételezési hely/felhasználási hely azonosító5: H/F

Hővételezési/felhasználási hely címe6:

(irányítószám) Budapest,

...................................................................................................................................

1 Megállapítva belső rendelkezés alapján. Hatályos: 2020. X. 21-től.

2 Megállapítva belső rendelkezés alapján. Hatályos: 2020. X. 21-től.

3 Budapest Főváros Közgyűlésének 66/2012. (IX. 28.) számú önkormányzati rendelete 36. § (5) bekezdése alapján

4 A távhőszámlán feltüntetett 8 jegyű ügyfélazonosító szám

5 A távhőszámlán feltüntetett Hővételezési hely/felhasználási hely azonosító

6 Annak az ingatlannak a címe, amelyre távhőszolgáltatási díjat kell fizetni.

Jelen nyilatkozat aláírásával ezúton kérem, hogy a FŐTÁV Zrt. a fenn megjelölt hővételezési/felhasználási helyre vonatkozóan kibocsátott távhőszolgáltatási díjat tartalmazó számlákban a hődíjat a továbbiakban

havonkénti mérés szerinti számlázás alapján

számlázza.

Tudomásul veszem, hogy a hődíj számlázásának módja elszámolási időszakonként (az év május 1. napjától a következő év április 30. napjáig tartó időszak) kizárólag egy alkalommal változtatható meg. Tudomásul veszem továbbá, hogy a havonkénti mérés alapján történő számlázásra való áttérés esetén - amennyiben a nyilatkozat megtétele előtt a hődíj elszámolása részszámlák és elszámoló számla kiállításával történt - FŐTÁV Zrt. az elszámolási időszak kezdetétől a nyilatkozat megtétele hónapjának utolsó napjáig tartó időszak hőfelhasználását a nyilatkozat benyújtását követő hónapban kibocsátott elszámoló számlában elszámolja. FŐTÁV Zrt. a számlázás módját a jelen nyilatkozat kézhezvételét követő hónapban kiállított számlával kezdődően módosítja.

Kelt: .........................................

...............................................

aláírás

2.3.B. melléklet

NYILATKOZAT

SZÁMLÁZÁSI MÓD MEGVÁLTOZTATÁSÁRÓL RÉSZSZÁMLÁZÁS IGÉNYLÉSE ESETÉN1

Díjfizető/Felhasználó neve:

...................................................................................................................................

Lakcím/székhely:

...................................................................................................................................

Születési hely, idő:

...................................................................................................................................

Ügyfélazonosító2

:

Hővételezési hely/felhasználási hely azonosító3: H/F

(irányítószám) Budapest, Hővételezési/felhasználási hely címe4:

...................................................................................................................................

Jelen nyilatkozat aláírásával ezúton kérem, hogy a FŐTÁV Zrt. a fenn megjelölt hővételezési/felhasználási helyre vonatkozóan kibocsátott távhőszolgáltatási díjat tartalmazó számlákban a hődíjat a továbbiakban

részszámlák és elszámoló számla kiállításával

1 Budapest Főváros Közgyűlésének 66/2012. (IX. 28.) számú önkormányzati rendelete 36. § (5) bekezdése alapján

2 A távhőszámlán feltüntetett 8 jegyű ügyfélazonosító szám

3 A távhőszámlán feltüntetett Hővételezési helyfelhasználási hely azonosító

4 Annak az ingatlannak a címe, amelyre távhőszolgáltatási díjat kell fizetni.

számlázza.

Tudomásul veszem, hogy a hődíj számlázásának módja elszámolási időszakonként (az év május 1. napjától a következő év április 30. napjáig tartó időszak) kizárólag egy alkalommal változtatható meg. Tudomásul veszem továbbá, hogy a részszámlák és elszámoló számla alapján történő számlázás esetén FŐTÁV Zrt. az elszámolási időszak utolsó napjával elszámoló számlát bocsát ki. FŐTÁV Zrt. a számlázás módját a jelen nyilatkozat kézhezvételét követő hónapban kiállított számlával kezdődően módosítja.

Kelt: ...........................................

..........................................

aláírás

2.3.X. xxxxxxxx

NYILATKOZAT

részhőmennyiség megváltoztatásáról1

Díjfizető/Felhasználó neve:

...................................................................................................................................

Lakcím/székhely:

...................................................................................................................................

Születési hely, idő:

...................................................................................................................................

Ügyfélazonosító2

:

Hővételezési hely/felhasználási hely azonosító3: H/F

Hővételezési/felhasználási hely címe4:

(irányítószám) Budapest,

...................................................................................................................................

Jelen nyilatkozat aláírásával ezúton kérem, hogy a FŐTÁV Zrt. a fenn megjelölt hővételezési/felhasználási helyre vonatkozóan kibocsátott távhőszolgáltatási díjat tartalmazó részszámlákban a hődíjat a továbbiakban

fűtési célú hőfelhasználás GJ esetében ,

1 Budapest Főváros Közgyűlésének 66/2012. (IX. 28.) számú önkormányzati rendelete 36. § (5) bekezdése alapján

2 A távhőszámlán feltüntetett 8 jegyű ügyfélazonosító szám

3 A távhőszámlán feltüntetett Hővételezési helyfelhasználási hely azonosító

4 Annak az ingatlannak a címe, amelyre távhőszolgáltatási díjat kell fizetni.

melegvíz készítési célú GJ

hőfelhasználás esetében ,

alapján számlázza.

Tudomásul veszem, hogy a hődíj számlázásának részmennyisége elszámolási időszakonként (az év május 1. napjától a következő év április 30. napjáig tartó időszak) kizárólag egy alkalommal változtatható meg. Tudomásul veszem továbbá, hogy a módosított részhőmennyiséget a FŐTÁV Zrt. a nyilatkozat megtételét követő hónap első napjától kezdődően módosítja.

Kelt: ........................................

...........................................

aláírás

2.4. függelék

Együttes kérelem

Alulírott ................................................................................................................................

(név/cégnév, képviselő neve),

mint tulajdonos

és alulírott ................................................................................................................................

(név/cégnév, képviselő neve),

mint bérlő/használó

- hivatkozva a 2005. évi XVIII. törvény 44. § (3) bekezdésére - együttesen kérjük,

hogy a Budapest,

......................................................................................................................................

alatti

H ..................................................(Felhasználási hely azonosítójú)

...................................................hrsz-ú hővételezési hely távhőszolgáltatási díját a Budapesti Távhőszolgáltató Zárkörűen Működő Részvénytársaság a következőkben a fent megjelölt bérlő/használó részére számlázza.

A tulajdonos tudomásul veszi, hogy fent megjelölt jogszabályi rendelkezés értelmében a távhőszolgáltatási díj bérlő/használó által történő megfizetéséért egyszerű kezesként felel.

Budapest, 20. *

........................................................

tulajdonos (képviselő)

........................................................

bérlő/használó (képviselő)

lakcím/székhely:

.......................................................

lakcím/székhely:

........................................................

..................................................................... .....................................................................

szül. helye:

...............................................................

szül. idő:

...................................................................

cégjegyzékszám:

......................................................

szül. helye:

.................................................................

szül. idő:

.....................................................................

cégjegyzékszám:

........................................................

adószám:

...................................................................

adószám:

....................................................................

képviselő címe:

........................................................

képviselő címe:

.........................................................

..................................................................... .....................................................................

Kérjük, hogy a nyomtatványon megadni kívánt név és cím adatokat nyomtatott nagybetűvel szíveskedjen kitölteni.

* Birtokba vétel / számlabontás dátuma

Általános tájékoztató Bérlőváltozásról

A díjfizető személyének változását a régi és az új díjfizető a változástól számított 15 napon belül köteles a FŐTÁV Zrt.-nek bejelenteni és ezzel egyidejűleg a felhasználó képviselőjét is értesíteni. A bejelentést megtehetik az on-line ügyfélszolgálatunkon, valamint a xxxxx@xxxxx.xx e-mail címen, ebben az esetben kérjük csatolják a szükséges, beszkennelt dokumentumokat, továbbá személyesen bármelyik ügyfélszolgálati irodában illetve írásban.

POSTACÍM: 1509 Budapest, Pf.9. , Fax: 06-1-206 1545

A bejelentésnek tartalmaznia kell az új díjfizető személyének azonosításához szükséges adatokat, a felhasználási hely, illetőleg az épületrész megjelölését és a változás időpontját.

A tulajdonos és a bérlő vagy a használó együttes írásbeli kérelmére (Együttes kérelem nyomtatvány) a FŐTÁV Zrt. a díjat a bérlő, használó részére számlázza a Tszt. 44. § (3) bekezdésében foglaltak alapján. A tulajdonost ebben az esetben a távhődíj bérlő, vagy használó által történő megfizetéséért helytállási kötelezettség terheli.

A bérlőváltozás bejelentésére alkalmas okirat

- 15* napnál nem régebbi együttes kérelem

- ha a bérlő/ használó cég: cégkivonat, aláírási címpéldány

Tájékoztatjuk arról, hogy amennyiben a távhő hátralékok teljes körű rendezése nem történik meg a régi és új fogyasztó által a számlarendezés szerint a birtokba adás napjával megegyező nappal, úgy a fennmaradó hátralék engedményezés útján a DHK Zrt. kezelésébe kerül.

A DHK Zrt. a ki nem egyenlített távhő hátralékot a Távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény rendelkezései szerint az ingatlan nyilvántartásban az adott időszak tekintetében tulajdonosként bejegyzett személytől, személyektől követelheti.

Fentiekre tekintettel javasoljuk, hogy mind a régi, mind az új fogyasztó a számlarendezés alapján részükre megállapított összeget rendezzék, ezzel elkerülve a később esetleges jogi eljárásokat és az azzal járó további költségeket.

*Változott a FŐTÁV Zrt. üzletszabályzata

2013. október 16-tól néhány ponton módosult a fővárosi távhőszolgáltató üzletszabályzata. A legfontosabb, hogy a tulajdonos személyében bekövetkező változás bejelentésére alkalmas igazoló okiratok (pl. tulajdoni lap, adásvételi szerződés stb.) esetében korábban 6 hónapnál nem régebbi dokumentumot fogadott el a FŐTÁV, 2013. október 16-ától a tulajdonjogot igazoló okiratok keltezése nem lehet 30 napnál régebbi.

Változott a bérlőváltozás bejelentésére vonatkozó előírás is, a benyújtott együttes kérelem kelte nem lehet 15 napnál régebbi, míg a formanyomtatványok formailag és tartalmilag is egyszerűsödtek.

A FŐTÁV hatályos üzletszabályzata megtalálható a xxx.xxxxx.xx/xxxx-xxxxxx oldalon és a szolgáltató ügyfélszolgálati irodáin.

2.5. függelék1

3.A. sz. függelék

1 Megállapítva belső rendelkezés alapján. Hatályos: 2020. X. 21-től.

MÉRÉSÜGYI JEGYZŐKÖNYV

Hőfogadó azonosító:

..........................................................

Szerelést / Leolvasást végző:

.................................................

Hőfogadó címe:

Szerelés / Leolvasás ideje:

..........................................................

.....................................................................................................................

Lexxxxxxx xka *:	Leszerelés □	Elszámolás □	Ellenőrzés □	Egyéb: □
Elszámolási Mérőállások	Hőmenny. [GJ]:	Forróvíz [m3]:	Hidegvíz A [m3]:	Hidegvíz B [m3]:
Mérőköri egység	Típus, méret (impulzusszám)		Gyári szám	Plomba szám	Leszerelés oka
Számlálómű
Forróvízmér
Hőérzékelő pár:
HKP-i Hidegvíz- mérő A**:
	Számláló állása:
HKP-i Hidegvíz- mérő B**:
	Számláló állása:

Lexxxxxxx xka *:	Leszerelés □	Elszámolás □	Ellenőrzés □	Egyéb: □
Elszámolási Mérőállások	Hőmenny. [GJ]:	Forróvíz [m3]:	Hidegvíz A [m3]:	Hidegvíz B [m3]:
Mérőköri egység	Típus, méret (impulzusszám)		Gyári szám	Plomba szám	Hitelesítés éve
Számlálómű
Forróvízmér
Hőérzékelő pár:
HKP-i Hidegvíz- mérő A**:
	Számláló állása:
HKP-i Hidegvíz- mérő B**:
	Számláló állása:

* A kívánt rész(ek) *KÉP*-el jelölendők.

** A nem kívánt rész kihúzandó!

Leszerelés oka: HCS-hitelesítési csere; MH-meghibásodási csere; E-egyéb

A felszerelt mérők üzemképesek, a hitelesítések sértetlenek, a plombák sértetlenek.

Megjegyzés:

.................................................. ............................................

Felhasználó képvselője Főtáv Zrt. képviselője

3.B. xx. xxxxxxxx

MÉRŐKÖR ELLENŐRZÉS Kiadva:

.............................................................

Azonosító: P00 ........................... Cím:

..................................................................

HKP primer vízigénye: .......................

m3/h

Változó tömegáram: IGEN NEM

Kivizsgáló: Dátum:

.............................................................

Kapott értesítés: ..........................................................................................................

Megjegyzés: ................................................................................................................

PRIMER MÉRŐKÖR:

INTEGRÁTOR ...............................Gyáriszám: ................................... Imp/liter: .........

......................... GJ ................ m3 .................... m3a m3b

Primer előre: ................... °C Primer vissza: ...............°C Pillanatnyi átfolyás: m3/h

Plombálás rendben:

IGEN NEM Plombaszámok:

.............................................

Látható mechanikai sérülés

Integrátor hibakód:

VAN NINCS Beázási nyom:

VAN NINCS

ÁTFOLYÁSMÉRŐ: .............................Gyáriszám: Imp/lit:

....................

Plombálás rendben:

IGEN NEM Plombaszámok:

.............................................

Látható mechanikai sérülés

VAN NINCS Beázási nyom:

VAN NINCS

ÉRZÉKELŐPÁR:

.......................................

Gyáriszám: ..........................................

Plombálás rendben:

IGEN NEM Plombaszámok:

.............................................

Látható mechanikai sérülés: VAN NINCS

Primer vízmennyiség be volt szabályozva: IGEN

HMV:

NEM

Típus: ................................................Gyáriszám: .............................Fiz állás:

.................................

Plombálás rendben:

IGEN NEM Plombaszámok:

.............................................

Látható mechanikai sérülés: VAN NINCS Jeladó vezeték bekötés rendben: IGEN NEM

Ellenőrzés alatt folyamatos fogyasztás: IGEN

NEM

Kis fogyasztásra is reagál: IGEN NEM

Akadozva megy: IGEN NEM

Visszafelé (is) forog: IGEN NEM

Cirkuláció az épületben: VAN NINCS RÉSZBEN VAN

Cirkuláció beszabályozása a HKP-ban: RENDBEN

NINCS RENDBEN KÉRDÉSES

Visszacsapó szelep: VAN NINCS

Visszacsapó szelep: JÓ ROSSZ KIVIZSGÁLANDÓ

A HKP-i hőmérők szerinti hőmérsékletek: Primer előre:: °C

Primer vissza:: °C

Fűtés előre: Fűtés vissza: HMV előre: HMV

I. II.

..................................°C

................................

..................................°C

................................

..................................°C

................................

..................................°C

cirkuláció: ................................

Észrevétel:

............................................................................................................................................

...................................................................................................................................

...................................................................................................................................

Aláírások:

Főtáv Zrt. képviselője Felhasználó képviselője ellenőrzésen jelen levők:

...........................................................................................................................................

4/A. xx. xxxxxxxx

ÁLTALÁNOS KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Az általános közszolgáltatási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) általános szerződési feltételei a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.), az annak végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) és az annak 3. számú mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSZ), a Budapest főváros területén végzett távhőszolgáltatásról szóló 66/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Önk. Rend.) fogalom-meghatározásain és rendelkezésein alapulnak.

1. A SZERZŐDŐ FELEK

Jelen szerződés felei egyrészről a Szerződésben megnevezett lakossági felhasználó [Tszt. 3. § ga) pontja; a továbbiakban: Felhasználó], valamint épületrészenkénti mérés esetén az épületrészt magába foglaló ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) tulajdonosi közössége (továbbiakban: Ingatlantulajdonos) másrészről a Budapesti Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: FŐTÁV Zrt.).

2. A SZERZŐDÉS HATÁLYA

A Szerződés határozatlan időre szól.

3. A SZERZŐDÉS TÁRGYA

A FŐTÁV Zrt. kötelezettséget vállal, hogy a Szerződésben foglalt feltételekkel a Felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan olyan mennyiségű hőenergiát (távhőt) szolgáltat, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a Felhasználó igényének - a közszolgáltatási szerződésben rögzített legnagyobb lekötött hőteljesítmény eléréséig - megfelel, illetve a megnevezett szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.

3.1. A távhőszolgáltatás az ellátás módja szerint lehet a TKSZ

a) 2.1.1.1. pontja szerinti hőátalakítás nélküli, vagy

b) 2.1.1.2. pontja szerinti hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás. A hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás az ellátás célja szerint lehet a TKSZ

a) 2.1.2.1. pontja szerinti fűtési célú

b) 2.1.2.2. pontja szerinti használati melegvíz szolgáltatási célú (vízfelmelegítés, vagy melegvíz szolgáltatás)

távhőenergia szolgáltatás.

3.2. A távhőszolgáltatás a hőmennyiségmérés helye szerint lehet: a TKSZ

a) 2.1.3.1. pontjában szabályozott hőközponti mérés szerinti

b) 2.1.3.2. pontjában szabályozott épületrészenkénti mérés szerinti távhőenergia szolgáltatás.

3.3. A Felhasználó arra vállal kötelezettséget, hogy a távhőenergiát a Szerződésben foglaltak szerint vételezi, és annak ellenértékét a Szerződésben meghatározott ütemezés szerint rendszeresen megfizeti.

4. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

4.1. A FŐTÁV Zrt. a Felhasználó részére a TKSZ 9. pontjában szabályozott tartalommal a Szerződés megkötésére a Felhasználó előzetes kötelezettségei teljesítésének igazolása beérkezésétől számított harminc (30) napon belül írásos ajánlatot ad. A FŐTÁV Zrt. az ajánlati kötöttsége ideje alatt, amennyiben a Felhasználó az ajánlatot teljes mértékben elfogadja, köteles a Felhasználóval Szerződést kötni az ajánlatban foglaltak szerint.

4.2. Ha a Felhasználó a részére kiküldött, Szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot tartalmazó dokumentumot a kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül nem küldi vissza, vagy arról érdemben nem nyilatkozik, a FŐTÁV Zrt. ajánlati kötöttsége megszűnik. A véleményeltéréssel visszaküldött szerződéstervezetet újabb ajánlatnak kell tekinteni, az eltérő álláspontok egyeztetését a FŐTÁV Zrt. a véleményeltérés beérkezésétől számított tizenöt (15) napon belül kezdeményezi.

4.3. A Szerződés a Felhasználó által történő aláírását követően, a Szerződésben rögzített időpontban jön létre.

4.4. A Szerződés ráutaló magatartás útján, a szolgáltatás igénybevételével is létrejöhet. Ebben az esetben a Felhasználó a távhő vételezésének megkezdését követő harminc (30) napon belül köteles az igénybevételt a FŐTÁV Zrt.-nek írásban bejelenti. A Szerződés az igénybevétel megkezdésének időpontjától jön létre. A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy a határidő túllépése esetén a szabálytalan vételezés jogkövetkezményeit kell alkalmazni. A szolgáltatás igénybevétele folytán létrejött Szerződésre a jelen általános szerződési feltételek, az abban felsorolt jogszabályok és a FŐTÁV Zrt. Üzletszabályzatában foglaltak vonatkoznak [Tszt. 37. § (5) bek., TKSZ 11. pont].

5. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSI HELYE

5.1. Hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a szolgáltatás teljesítési helye a szolgáltatói és a felhasználói berendezések határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvény Felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan tulajdoni határa.

5.2. Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a szolgáltatás teljesítési helye a felhasználói vezeték-hálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérő Felhasználó felőli oldala.

6. A SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGE, MENNYISÉGE

6.1. A FŐTÁV Zrt. biztosítja a tulajdonában lévő szolgáltatói berendezések és felhasználói hőközpontok megfelelő, biztonságos üzemeltetését és fenntartását. A felek tudomással bírnak arról, hogy a szolgáltatott távhőenergia a Szerződés szerinti ellátási célra csak megfelelő, biztonságos és üzemképes állapotban lévő felhasználói berendezésekkel használható fel zavarmentesen.

6.2. A TKSZ 2.1.1.1. pontja szerinti hőátalakítás nélküli távhőenergia szolgáltatás esetén a felhasználói hőközpont üzemeltetése és fenntartása (karbantartás, javítás, felújítás) a hőközpont tulajdonosának a feladata. A Felhasználó jogosult a Szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény eléréséig annyi hőenergiát vételezni, amennyi az igénye kielégítéséhez szükséges.

6.3. A TKSZ 2.1.1.2. pontja szerinti hőátalakítással megvalósuló szolgáltatás esetén a tulajdonában lévő felhasználói hőközpontot a FŐTÁV Zrt. üzemelteti és tartja fenn. A hőközpontot magába foglaló helyiség zavartalan megközelítését és a berendezés üzemeltetése, fenntartása céljára történő kizárólagos használatát a Felhasználó díjmentesen biztosítja a FŐTÁV Zrt. részére.

6.3.1. A Felhasználó a Szerződés mellékletét képező üzemviteli megállapodás keretében meghatározhatja a fűtési szolgáltatás beindítására, leállítására, a fűtés és a melegvíz ellátás mértékére vonatkozó igényét. A megállapodásban megjelölt hőmérsékleti értékek a felhasználási hely egészére vonatkozó irányértékeknek minősülnek, amelyeket a FŐTÁV Zrt. a felhasználási helyen a hőfokszabályozó megfelelő beállításával és folyamatos üzemeltetésével köteles biztosítani. A felhasználási helyen belüli egyes épületrészek kívánt mértékű fűtése és melegvízzel való ellátása a felhasználói berendezések megfelelő állapotban tartásával és üzemeltetésével a Felhasználó feladata.

6.3.2. Ha a Felhasználó a hőellátásra vonatkozó igényét nem adja meg, a FŐTÁV Zrt. a szolgáltatást az Önk. Rend. 10. §-ban foglaltaknak megfelelően teljesíti.

6.3.3. Az ugyanabból a hőközpontból ellátott több Felhasználó a hőellátás mértékéről, annak változtatásáról, a fűtési célú szolgáltatás megkezdésének és befejezésének feltételeiről együttesen, a közösen kijelölt megbízottjuk útján rendelkezhet [Önk. Rend. 10. § (2). bek.]. A közösen kijelölt megbízott rendelkezése hiányában a FŐTÁV Zrt. az Önk. Rend. 11. §-ban szabályozott módon végzi a szolgáltatást.

7. A SZOLGÁLTATÁS SZÜNETELTETÉSE, KORLÁTOZÁSA

7.1. A FŐTÁV Zrt. az életet, az egészséget, a vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet, a szolgáltatói berendezés üzemzavara, vagy más módon el nem végezhető munkák miatt a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban jogosult szüneteltetni, továbbá országos tüzelőanyag-hiány következtében fellépő hőtermelés kiesés esetén, valamint környezetvédelmi érdekből jogosult a szolgáltatást korlátozni a lehető legkisebb időtartamra a Tszt. 40-42. §-aiban, a Rendelet 16-17. §-aiban, az Önk. Rend. 12-13.

§-aiban és az Üzletszabályzatban szabályozottaknak megfelelően.

7.2. Termeléskiesés miatt vagy környezetvédelmi okból lakossági Felhasználó részére nyújtott szolgáltatás korlátozására végső esetben, csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb Felhasználók részére nyújtott szolgáltatás korlátozása után az még szükséges. A Felhasználót érintő korlátozás elrendeléséről a FŐTÁV Zrt. haladéktalanul tájékoztatja a Felhasználót. A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.

7.3. Az Ingatlantulajdonos, illetve a Felhasználó a távhőellátás szüneteltetését a tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő berendezéseinek terv szerinti fenntartási (karbantartási, felújítási) munkálatai idejére vagy váratlan meghibásodás kijavítása érdekében igényelheti.

7.4. Az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkát az év május 16. napja és szeptember

14. napja között kell elvégezni. A munkálatokról, azok megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felek kötelesek egymást nyolc (8) nappal korábban írásban tájékoztatni. Eltérő megállapodás hiányában a FŐTÁV Zrt. a munkát köteles nyolc (8) napon belül befejezni. A váratlan meghibásodás miatt szükséges munkát a felek - egymás egyidejű írásbeli értesítése mellett - a lehető legrövidebb időn belül végzik el. A felek a munkálatok lehető legrövidebb időn belüli elvégzése érdekében minden tőlük elvárható együttműködést, információt és segítséget megadnak egymásnak.

7.5. A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a Felhasználó és a FŐTÁV Zrt. egymást nyolc (8) órán belül köteles tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.

7.6. A szolgáltatásnak a Szerződés jelen pontja szerinti szüneteltetése, vagy korlátozása miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett igazolt károkat a szolgáltatás szüneteltetésében, illetve korlátozásában vétlen Felhasználó részére a FŐTÁV Zrt. köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a FŐTÁV Zrt.-t a szolgáltatás szüneteltetéséből, illetőleg a korlátozásából eredő károkért kártalanítási kötelezettség nem terheli.

8. FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉS MŰKÖDTETÉSE, FENNTARTÁSA, ÁTALAKÍTÁSA

8.1. A felhasználói berendezés létesítése, üzemeltetése és fenntartása a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége. Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel csak a FŐTÁV Zrt. kapcsolhatja össze. A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

8.2. A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt Felhasználó csak a FŐTÁV Zrt. előzetes hozzájárulásával

a) létesíthet új, vagy

b) helyezhet át, alakíthat át meglévő

felhasználói berendezést. A létesítést vagy áthelyezést, illetve átalakítást a Felhasználó köteles írásban előzetesen bejelenteni a FŐTÁV Zrt. részére az elbíráláshoz szükséges részletességgel. A Felhasználó a FŐTÁV Zrt. hozzájárulása nélkül a létesítést, vagy áthelyezést, illetve átalakítást nem kezdheti meg. A FŐTÁV Zrt. a bejelentés kézhezvételétől számított harminc

(30) napon belül értesíti a Felhasználót döntéséről, a hozzájárulását azonban indokolatlanul nem tagadhatja meg. A hozzájárulás megtagadásának indoka lehet különösen, ha a felhasználói berendezés létesítése, áthelyezése vagy átalakítása az élet-, személy- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztetné, más Felhasználók szerződésszerű vételezését zavarná vagy korlátozná, vagy a távhő szolgáltatásának biztonságát, folyamatosságát, zavartalanságát vagy a távhő szolgáltatásához igénybe vett berendezések (pl. hőközpont, hőfogadó állomás) biztonságos vagy zavartalan működését veszélyeztetné.

8.3. Minden olyan építészeti vagy épületgépészeti átalakítást előzetesen be kell jelenteni a FŐTÁV Zrt. részére, amely a felhasználási helyen a díjfizetés alapjául szolgáló légtérfogat- vagy a hőteljesítmény-szükséglet növekedését eredményezi. A FŐTÁV Zrt. a bejelentéstől számított harminc (30) napon belül tájékoztatja a Felhasználót a megnövekedett távhőigény kielégítésének feltételeiről és az átalakítás végrehajtásával kapcsolatos előírásokról. Az előbbi feltételekről a feleknek előzetesen meg kell állapodniuk. Az átalakítás befejezését a Felhasználó írásban közli a FŐTÁV Zrt.-vel a befejezést követő nyolc (8) napon belül, amelynek alapján a felek a közszolgáltatási szerződést a megváltozott légtérfogatnak (hőteljesítmény igénynek) megfelelően, (épületrészenkénti díjszétosztás esetén a díjfizetőkre és a hődíj új szétosztási arányaira is kiterjedően) módosítják [Tszt. 36. §, TKSZ 4.1-4.4. poxxxx, Önk. Rend.

15. §].

9. MÉRÉS

9.1. A felhasznált távhő mennyiségének elszámolás alapjául szolgáló mérése a hőközpontban, épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén ezen túlmenően az épületrész ellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérőkkel történik.

9.2. Az elszámolás céljára szolgáló hőmennyiségmérők és a szolgáltatói hőközpontban mért hőmennyiségnek az onnan ellátott Felhasználók közötti költségmegosztása céljára az egyes felhasználási helyek hőfogadójában felszerelt mérőműszerek a FŐTÁV Zrt. tulajdonát képezik. Fenntartásuk, időszakonkénti hitelesíttetésük, szükség szerinti cseréjük a FŐTÁV Zrt. feladata, amelynek költségeit saját maga viseli.

9.3. Az elszámolás alapját képező mérők leolvasása a FŐTÁV Zrt. kötelezettsége. A FŐTÁV Zrt. biztosítja, hogy a Felhasználó vagy annak képviselője a hőmennyiségmérők időszakonkénti leolvasását ellenőrizhesse.

9.4. A Felhasználó valamint az Ingatlantulajdonos köteles lehetővé tenni, hogy a FŐTÁV Zrt. az elszámolás céljára szolgáló mérők és a hőfogadókban felszerelt költségmegosztók fenntartási munkálatait elvégezhesse és a mérők adatait leolvashassa. A leolvasás meghiúsulása esetén a FŐTÁV Zrt. jogosult a felhasznált távhő mennyiségét a TKSZ 23.1. pontjában előírt módon megállapítani.

9.5. Az elszámolási mérők és az egyéb mérőeszközök beépítésére vonatozó előírásokat az Önk. Rend. 16. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.

9.6. A Felhasználó kérésére a FŐTÁV Zrt. az elszámolás céljára szolgáló mérő és annak beépítése megfelelőségét mérésügyi felülvizsgálatra feljogosított szervvel köteles megvizsgáltatni. Ha a vizsgálat eredménye szerint a beépítés vagy a mérő nem felelt meg az előírásoknak, a vizsgálat és a mérőcsere minden költsége a FŐTÁV Zrt.-t terheli, ellenkező esetben a FŐTÁV Zrt. jogosult a vizsgálat költségét a Felhasználóra áthárítani.

9.7. Az elszámolási mérő meghibásodása esetén a felhasznált hőmennyiséget az előző év azonos időszakában mért, a TKSZ 23.1. pontja szerint korrigált mennyiség, ennek hiányában a meghibásodást megelőző vagy az azt követő időszak legalább egy hónapi hőfelhasználása és korrekciója alapján kell megállapítani.

10. ELSZÁMOLÁS, DÍJFIZETÉS

10.1. A lakossági távhőszolgáltatás díjai hatósági árak, a díjakat, az ár-(díj)alkalmazási és díjfizetési feltételeket miniszteri és önkormányzati rendeletek állapítják meg.

10.2. A Felhasználó

a) a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért alapdíjat,

b) a felhasznált (méréssel megállapított) hőmennyiség után hődíjat köteles fizetni.

10.3. A távhőszolgáltatási díjak nem tartalmazzák a felhasználói berendezések üzemeltetéséhez szükséges, továbbá vízmelegítés-szolgáltatásnál a felmelegített közműves ivóvíz, víz- és szennyvízdíját.

10.4. Az alapdíjat a FŐTÁV Zrt. tulajdonában álló hőközpontból való hőellátás esetén az épületnek, épületrésznek az Önk. Rend. 27. § (5)-(7) bekezdései alapján meghatározott légtérfogata után, ha a hőközpont nem a FŐTÁV Zrt. tulajdonában áll, a Szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény, illetőleg annak az egyes épületrészekre légtérfogat-arányosan jutó része után kell fizetni. Az egyes épületrészek alapdíj fizetés alapjául szolgáló légtérfogata, illetőleg hőteljesítménye csak az adott épületrész légtérfogatának a 8.2. és 8.3. pontban foglaltak betartásával végrehajtott változtatása esetén módosulhat.

10.5. A hődíjat a hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőközpontban mért hőmennyiség után kell megfizetni.

10.6. A távhőszolgáltatás díja együttesen, vagy külön-külön épületrészenként is elszámolható. Épületrészenkénti díjmegosztás esetén a hődíj épületrészenkénti (lakásonkénti) megosztásának arányait az épületrészek tulajdonosainak egymás közötti megállapodása alapján a FŐTÁV Zrt.-vel a Felhasználó képviselője közli. A Felhasználó képviselője - megfelelő felhatalmazás mellett - kezdeményezheti a hődíj szétosztási arányainak megváltoztatását, melyet a xxx.xxxxx.xx honlapon elérhető, E-ügyfélszolgálati felületen feltölt, vagy rögzít és jóváhagy, amelynek alapján a FŐTÁV Zrt. legkésőbb a bejelentést követő második hónaptól kezdődően a számlázást módosítja. A Felhasználó képviselőjének felhatalmazását a FŐTÁV Zrt. nem köteles vizsgálni, a felhatalmazás hiányából származó kifogásokért és károkért a FŐTÁV Zrt. nem tartozik felelősséggel. Ha a FŐTÁV Zrt. a hőközpontban mért hőmennyiséget és annak díját a Felhasználó képviselője által megadott arányok szerint osztotta szét, az arányok megállapításával kapcsolatos díjfizetői kifogások rendezése közvetlenül a Felhasználó feladata. Ha a Felhasználó a díjat nem együttesen fizeti, de a díjszétosztási arányokról nem rendelkezik, a FŐTÁV Zrt. a hődíjat az egyes épületrészek légtérfogata arányában osztja szét a díjfizetők között.

10.7. A Tszt. 3. § b) pontja értelmében a díjfizető az épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közszolgáltatási szerződésben megnevezett tulajdonosa, valamint a Tszt. által meghatározott esetekben az épület, építmény vagy épületrész bérlője, használója (a továbbiakban: Díjfizető). A tulajdonos és a bérlő vagy a használó együttes írásbeli kérelmére a FŐTÁV Zrt. a díjat a bérlő vagy használó részére számlázza a Tszt. 44. § (3) bekezdésében foglaltak alapján. Ebben az esetben a díj bérlő vagy használó által történő megfizetéséért a tulajdonos egyszerű (sortartó) kezesként felel.

10.8. Az alapdíj naptári évre megállapított éves díj, amelynek 1/12-ed részét a Felhasználó, illetőleg a Díjfizető a tárgyhónapban, a hó első napját követően, előre köteles megfizetni. A Felhasználónak az alapdíjat akkor is meg kell fizetnie, ha a felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás. Ezen kívül az alapdíjat a Felhasználónak akkor is meg kell fizetnie, ha távhőt nem vételezett, illetve ha a FŐTÁV Zrt. a Felhasználó szerződésszegése miatt a távhőszolgáltatást felfüggesztette, vagy a Szerződést felmondta. Ha a Felhasználó év közben köti meg vagy mondja fel a Szerződést, a szerződéskötés, illetve felmondás évében a naptári évre számított alapdíjnak csak az arányos részét kell megfizetnie. A hődíjat a hőköpontban lévő hitelesített hőmennyiségmérővel mért felhasználás után, a tárgyhónapot követően, havonta utólag kell megfizetni. Épületrészenkénti mérés esetén a hődíjat a Felhasználók az épületrészekben mért hőmennyiség után fizetik. A közös tulajdonban és használatban lévő épületrészek hőfelhasználásának hődíja az Ingatlantulajdonost terheli.

10.9. Ha a szolgáltatás a FŐTÁV Zrt. tulajdonában lévő hőközpontból hőközponti hőmennyiségméréssel történik, a FŐTÁV Zrt. a hőközpontban mért hőmennyiségből a Önk. Rend. 28. § (2)-(3) rendelkezései szerint külön-külön határozza meg és elkülönítve számlázza a fűtési célra és a használati-melegvíz szolgáltatási célra felhasznált hőmennyiséget. A Felhasználó képviselője - megfelelő felhatalmazás mellett - az előbbi hőmennyiségekre egymástól eltérő díjszétosztási arányokat is meghatározhat. A Felhasználó képviselőjének felhatalmazását a FŐTÁV Zrt. nem köteles vizsgálni, a felhatalmazás hiányából származó kifogásokért és károkért a FŐTÁV Zrt. nem tartozik felelősséggel. Ezzel kapcsolatos felhasználói rendelkezés hiányában a FŐTÁV Zrt. mindkét hőmennyiséget ugyanazon arányban osztja szét a Díjfizetők között.

10.10. Ha a FŐTÁV Zrt. tulajdonában lévő hőközpont több épület távhőellátását szolgálja, a FŐTÁV Zrt. a hőközpontban mért, a fűtési célra és a használati melegvíz-készítés céljára az előzőek szerint külön-külön meghatározott hőmennyiségeket az ellátott épületek hőfogadójában felszerelt költségmegosztók mérési adatai alapján, költségmegosztók hiányában az érintett Felhasználók egymás közötti megállapodása szerinti arányban, ha ilyen megállapodás nem jön létre, az épületek alapdíjszámítás alapját képező légtérfogata arányának megfelelően osztja szét a Felhasználók között. Az ilyen módon az adott Felhasználóra jutó hőmennyiségek hődíjainak az egyes Díjfizetők közötti szétosztása a Felhasználó képviselőjének közlése alapján a már ismertetett módon történik.

10.11. Hőközponti hőmennyiségmérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a FŐTÁV Zrt. által havonta elszámolt hőfelhasználás újbóli szétosztása a díjfizetők között a Felhasználó által alkalmazott költségmegosztók adatai alapján a TKSZ és az Önk. Rend. rendelkezései szerint, utólagos elszámolásra a FŐTÁV Zrt.-vel kötött külön szerződés alapján lehetséges.

10.12. A távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a Felhasználó az egyes Díjfizetők, továbbá a Díjfizető más Díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.

10.13. A távhőszolgáltatás díját a számla kézbesítésétől számított tizenöt (15) naptári napon belül kell megfizetni. Fizetési késedelem esetén a számla esedékességétől kezdve a fizetés teljesítéséig a FŐTÁV Zrt. a Ptk.-ában foglaltak szerinti mértékű késedelmi kamatot számít fel.

11. ADATKEZELÉS, VÁLTOZÁSOK BEJELENTÉSE

11.1. A FŐTÁV Zrt. jogosult a Felhasználók és Díjfizetők tájékoztatása mellett a Felhasználók és a Díjfizetők adatai közül azok kezelésére, amelyek a Felhasználók és a Díjfizetők azonosításához, továbbá a Szerződés teljesítéséhez szükségesek, a Szerződés hatálybalépésétől annak megszűnése után az abból származó követelések elévüléséig. A FŐTÁV Zrt. a feladatuk ellátásához szükséges adatokat a Felhasználók és Díjfizetők tájékoztatása mellett átadhatja azon szervezetek részére, amelyek a FŐTÁV Zrt. megbízásából a díjak számlázását, beszedését, a követelések kezelését és az ügyfél-tájékoztatást végzik. Az adatkezeléssel kapcsolatos részletes szabályokat a Tszt. 45. §-a tartalmazza. Jelen rendelkezés az adatkezelés és a vonatkozó adatok átadása tekintetében a Felhasználók és Díjfizetők irányába tett tájékoztatásnak minősül.

11.2. A Felhasználó és a Díjfizető adataiban bekövetkezett változást a Felhasználó és a Díjfizető a változás bekövetkeztétől számított tizenöt (15) napon belül köteles írásban bejelenteni a FŐTÁV Zrt. részére.

11.3. A Felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új Felhasználó köteles a változás bekövetkeztétől számított tizenöt (15) napon belül írásban bejelenteni a FŐTÁV Zrt. részére. Épületrészenkénti mérés esetén ezzel egyidejűleg az Ingatlantulajdonos képviselőjét is értesíteniük kell a változásról. Ebben az esetben az új Felhasználó részére a FŐTÁV Zrt. tizenöt

(15) napon belül írásban ajánlatot tesz a Szerződés megkötésére.

11.4. A Díjfizető személyének változását a régi és az új Díjfizető a változástól számított tizenöt (15) napon belül köteles a FŐTÁV Zrt.-nek írásban bejelenteni és ezzel egyidejűleg erről a Felhasználó képviselőjét is értesíteni. A Díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a Felhasználó és a FŐTÁV Zrt. között létrejött Szerződés érvényességét. A Díjfizető a változás időpontjától jogosult a Szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatás igénybevételére és ugyanezen időponttól köteles a távhőszolgáltás díjainak megfizetésére.

11.5. A fenti bejelentéseknek tartalmaznia kell az új Felhasználó vagy Díjfizető személyének azonosításához szükséges adatokat, a felhasználási hely, illetőleg az épületrész megjelölését és a változás időpontját és épületrészenkénti mérés esetén a hőmennyiségmérő állását. A tulajdonváltozást erre alkalmas okirat bemutatásával kell igazolni. A FŐTÁV Zrt. a számlázást a bejelentésben megjelölt időponttól, késedelmes bejelentés esetén az annak beérkezését követő időponttól módosítja.

11.6. A Felhasználó jogosult a 6.2 pontban meghatározott hőteljesítmény igényét a Távhőszolgáltatóhoz az év szeptember 30. napjáig beérkező, cégszerűen aláírt nyilatkozattal a következő naptári évre szóló hatállyal megváltoztatni. Amennyiben ezen határidőig a Felhasználó erre vonatkozó nyilatkozatot nem tesz, a következő naptári évre a lekötött hőmenyiség változatlan.

12. A TÁVHŐ VÉTELEZÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, BELÉPÉS A FELHASZNÁLÁSI HELYRE

12.1. A Felhasználó magatartásával más felhasználó vételezését nem zavarhatja. A FŐTÁV Zrt. jogosult a távhő vételezését és a felhasználói berendezést a helyszínen ellenőrizni. Az ellenőrzést - a veszélyhelyzet vagy annak gyanúja esetét kivéve - a Felhasználó (Díjfizető) személyes érdekeit is figyelembe véve munkanapon, 8 és 20 óra között kell elvégezni. Az ellenőrzést végző személy, kérésre, ellenőrzésre feljogosító arcképes igazolvánnyal köteles igazolni magát.

12.2. A Felhasználó (Díjfizető) a távhő vételezése és a felhasználói berendezés ellenőrzése, valamint a szabálytalan vételezésre utaló körülmények vizsgálata céljából köteles a FŐTÁV Zrt. ellenőrzésre jogosult alkalmazottja számára lehetővé tenni a felhasználási helyre való bejutást. Köteles továbbá a Felhasználó (Díjfizető) lehetővé tenni a bejutást a távhőszolgáltatás felfüggesztése céljából a Felhasználó (Díjfizető) jelen Szerződés 13.5. b), c), f) és g) pontjaiban meghatározott szerződésszegése esetén.

12.3. Abban az esetben, ha a Felhasználó vagy a Díjfizető a mérőeszközök leolvasása, a felhasználói berendezések ellenőrzése vagy szerződésszegés, illetve szabálytalan vételezés esetén a távhőszolgáltatás felfüggesztése céljából nem teszi lehetővé az épületbe, épületrészbe való bejutást, a Tszt. 51. § (8) bekezdése értelmében a FŐTÁV Zrt. kérelmére a járási hivatal elrendelheti a FŐTÁV Zrt. felhasználási helyre történő bejutását és elrendelheti a határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtását az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében.

13. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

13.1. A FŐTÁV Zrt. részéről szerződésszegésnek minősül, ha:

a) a távhőszolgáltatást a Szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg;

b) a távhőt nem a Szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja;

c) a Felhasználó számára a távhő szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi;

d) a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a Felhasználót az üzletszabályzatban, vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti;

e) a szolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítés kézhezvételét követő munkanapon a Felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg;

f) felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a Tszt 40-41.

§-aiban foglaltakon túlmenően szünetelteti, vagy korlátozza.

13.2. A FŐTÁV Zrt. köteles a Felhasználó vagy a Díjfizető részére kötbért fizetni az a)-e) pontokban felsorolt szerződésszegése esetén. A kötbér mértéke a Felhasználó vagy Díjfizető által a szerződésszegés időtartamára fizetendő alapdíj háromszorosa.

13.3. Amennyiben a FŐTÁV Zrt. a szolgáltatási kötelezettségének neki felróható okból, vagy jogszerű szüneteltetés esetén az előírt előzetes értesítés mellőzésével, három (3) napot meghaladó ideig nem tesz eleget, az éves alapdíj szüneteltetés idejére eső része háromszorosát köteles a szolgáltatás díját fizető Felhasználó vagy a Díjfizető részére visszatéríteni.

13.4. A FŐTÁV Zrt.-t a Felhasználó, illetőleg a harmadik személy tulajdonát képező felhasználói berendezések nem megfelelő működéséből eredő elégtelen szolgáltatásért felelősség nem terheli.

13.5. A Felhasználó, illetőleg a Díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha:

a) a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi;

b) a mérőeszközt, vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelzést (plomba, fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica), vagy a mérőeszközön, annak beépítésekor a Főtáv Zrt. által elhelyezett és az arról mérésügyi jegyzőkönnyvben felsorolt jogi zára(ka)t (plombát) megrongálja, eltávolítja vagy - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a Felhasználó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított - ezek sérülését, illetve hiányát a FŐTÁV Zrt. részére nem jelenti be;

c) a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - távhőt vételez;

d) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget;

e) a távhő vételezését a Szerződés felmondásával összefüggésben nem a Tszt. 38. § (2), (4) illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg;

f) a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más Felhasználó vagy Díjfizető szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti;

g) a távhőszolgáltatás díját nem, vagy az Önk. Rend.-ben és a Szerződésben meghatározott határidőn túl, késedelmesen fizeti meg;

h) ha a díjfizetés kötelezettje a távhőszolgáltatás díját a FŐTÁV Zrt. felszólítása ellenére az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg.

Az a)-e) pontokban felsorolt esetekben a díjfizetés kötelezettje a szolgáltatási díjon felül az Önk. Rend.-ben meghatározott pótdíjat köteles fizetni. Ennek összege a

Felhasználó által lekötött hőteljesítménynek egy naptári napon folyamatosan harminc (30) percnél hosszabb ideig történt túllépése esetén a jogosulatlanul igénybevett többletteljesítmény Felhasználóra vonatkozó éves alapdíjának kétszerese, az egyéb szerződésszegés esetén a Felhasználóra, díjfizetőre vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.

13.6. A FŐTÁV Zrt. jogosult

a) a b), c), f) és g) pontokban foglalt szerződésszegés esetében a szolgáltatást felfüggeszteni;

b) az f) e) és h) pontokban megjelölt szerződésszegések miatt a Szerződést felmondani.

13.7. Szerződés nélküli (jogosulatlan) távhőfogyasztás esetén a felhasználási hely vagy az épületrész tulajdonosa a szolgáltatás díján felül pótdíjként az éves alapdíj háromszorosát köteles a FŐTÁV Zrt. részére megfizetni.

13.8. A FŐTÁV Zrt. jogosult a szolgáltatás felfüggesztésével és a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeit a szerződésszegőre áthárítani.

13.9. Lakossági Felhasználóval szemben, ha szerződésszegése esetén a szolgáltatás felfüggeszthető lenne, a FŐTÁV Zrt. felfüggesztés helyett a Szerződés szerinti fűtési hőellátáshoz szükséges hőmennyiség 50%-át csökkentett mértékű szolgáltatásként biztosítja. A használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás teljes mértékben megszüntethető.

13.10. A csökkentett mértékű szolgáltatást, a szolgáltatás felfüggesztését és a Szerződés felmondását a FŐTÁV Zrt. csak úgy alkalmazhatja, hogy azok hátrányos következményei a kötelezettségét teljesítő Díjfizetőt vagy Felhasználót nem érinthetik.

13.11. A szerződésszegéssel összefüggő rendelkezéseket a Tszt. 49-51. §-ai és az Önk. Rend.

23. §-a tartalmazzák.

14. A SZERZŐDÉS FELMONDÁSA, ÉPÜLETRÉSZ TÁVHŐELLÁTÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSE

14.1. A Szerződés felmondása, épületrész távhőellátásának megszüntetése hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén

14.1.1. A Szerződést a Felhasználó harminc (30) napos felmondási idővel, írásban mondhatják fel.

14.1.2. A Felhasználó felmondási szándékának írásos bejelentését követően a FŐTÁV Zrt. tizenöt (15) napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a Felhasználó(ka)t írásban tájékoztatni.

14.1.3. A felmondás eltérő megállapodás hiányában a felhasználási hely egészére, valamint mind a fűtési, mind a használati melegvíz célú szolgáltatás megszüntetésére kiterjed.

14.1.4. A felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közösségének az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödének megfelelő szavazattöbbséggel meghozott határozatára van szükség. A hozzájárulások meglétét a Felhasználó köteles biztosítani, és erről köteles a FŐTÁV Zrt. részére felelős nyilatkozatot tenni.

14.1.5. A Szerződés felmondása nem okozhat jelentős kárt más számára, és nem korlátozhatja mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait.

14.1.6. A Felhasználó/lngatlantulajdonos a távhőellátással azonos komfortfokozatú hőellátást köteles megvalósítani és viseli a FŐTÁV Zrt. tulajdonát képező felhasználói hőközpont leszerelésének költségeit, ide nem értve a berendezések selejtezésével összefüggő, a FŐTÁV Zrt.-nél jelentkező vagyoni veszteséget.

14.1.7. A FŐTÁV Zrt. köteles a tulajdonát képező szolgáltatói berendezéseket és hőközpontot a felhasználási helyről a saját költségén eltávolítani, és az így megüresedő helyiség(ek)et az épülettulajdonos rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha ezen berendezésekkel más Felhasználó távhőigényét továbbra is kielégíti.

14.1.8. A FŐTÁV Zrt. a Szerződést csak a Felhasználó jogszabályban meghatározott szerződésszegése esetén (lásd e szerződés 13. pontját) mondhatja fel, továbbá akkor, ha tudomást szerez a Felhasználó távhővételezésének a felhasználási helyen való megszüntetéséről. Ebben az esetben a Szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészekben bekövetkező kár a Felhasználót terheli.

14.1.9. A FŐTÁV Zrt. a Szerződés általa történő felmondásáról a Felhasználót és az érintett Díjfizetőket írásban értesíti.

14.1.10. A Szerződés felmondására vonatkozó előírásokat a Tszt. 38. § (2) bekezdése, a TKSZ. 27.1-27.3. pontjai és az Önk. Rend. 24. §-a tartalmazzák.

14.1.11. Ha a felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátását kívánják megszüntetni, a Szerződés módosítására van szükség.

14.1.12. A módosításra vonatkozó igényt a Felhasználó (illetve képviselője) írásban jelenti be a FŐTÁV Zrt. részére. A FŐTÁV Zrt. tizenöt (15) napon belül köteles a módosítás feltételeiről, az előírt eljárásról a Felhasználót írásban tájékoztatni.

14.1.13. A Szerződés módosítása iránti igény - eltérő megállapodás hiányában - az épületrész egészére, továbbá mind a fűtési-, mind a melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.

14.1.14. Épületrész távhőellátásból való kiválásához a felhasználási helyen lévő épületrészek valamennyi tulajdonosának hozzájárulására van szükség. A hozzájárulások meglétét a Felhasználó képviselője köteles biztosítani, és erről köteles a FŐTÁV Zrt. részére felelős nyilatkozatot tenni. Az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást kell megvalósítani, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető. Az ezzel kapcsolatos átalakítás minden költsége, beleértve a FŐTÁV Zrt. tulajdonát képező felhasználói hőközpontnak az épületrész leválása miatt szükséges átalakítását is, a Felhasználót terheli.

14.1.15. A megszüntetés nem okozhat jelentős kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozhatja mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait.

14.1.16. Épületrész leválása esetén az épületrészben a távhő igénybevételének lehetőségét a Felhasználó költségviselésével a FŐTÁV Zrt. által jóváhagyott tervek és műszaki leírások szerint meg kell szüntetni. A hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről, valamint meg kell felelni az Önk. Rend 22. §-ban foglalt egyéb feltételeknek is. Az átalakítási munkálatok befejezését a Felhasználó köteles a FŐTÁV Zrt. részére írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a benyújtott terveknek megfelelően készült el.

14.1.17. A FŐTÁV Zrt. a megvalósítást a bejelentést követő nyolc (8) munkanapon belül a helyszínen ellenőrzi, az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

14.1.18. Az épületrész távhőellátásának megszüntetésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket Tszt. 38. § (5) bekezdése és az Önk. Rend. 21-22. §-ai tartalmazzák.

14.1.19. A FŐTÁV Zrt. mind a Szerződés felmondása, mind az épületrész leválása esetén jogosult vizsgálni a jogszabályi feltételek megvalósulását.

14.1.20. A Szerződés felmondása, illetőleg az épületrész távhőellátásának megszűnése esetén a Felhasználó vagy a Díjfizető távhődíj-fizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor a Felhasználó a jogszabályi feltételeket teljesítette, a távhő bármilyen módon való igénybevételét megszüntette, továbbá épületrész leválása esetén sor került a Szerződésnek a hődíj szétosztására vonatkozó előírásai módosítására is.

14.2. A Szerződés felmondása, épületrész távhőellátásának megszüntetése épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén

14.2.1. Az Ingatlan egészére vonatkozóan a Szerződést a Tszt. 38. § (2) bekezdésében és az Önk. Rend. 24. §-ában foglaltak betartásával - 30 napos felmondási idővel - az Ingatlanban lévő összes tulajdoni hányad legalább négyötödével rendelkező Felhasználók, együttesen, írásban mondhatják fel.

14.2.2. A távhővel ellátott épületben lévő épületrész távhőellátásának megszüntetése - az épületrészre vonatkozó Szerződés felmondása a Felhasználó részéről - a Tszt. 38. § (5) és (6) bekezdésében és az Önk. Rend. 24. §-ában foglaltak betartásával történhet.

14.2.3. A Szerződés felmondására vonatkozó igényt a Felhasználó (képviselője) írásban jelenti be a Szolgáltatónak. A Felhasználó felmondási szándékának írásos bejelentését követően a FŐTÁV Zrt. tizenöt (15) napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a Felhasználót írásban tájékoztatni.

14.2.4. Épületrész távhőellátásból való kiválásához a felhasználási helyen lévő épületrészek valamennyi tulajdonosának hozzájárulására van szükség. A hozzájárulások meglétét a Felhasználó képviselője köteles biztosítani, és erről köteles a FŐTÁV Zrt. részére felelős nyilatkozatot tenni.

14.2.5. Az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást kell megvalósítani, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető. Az ezzel kapcsolatos átalakítás minden költsége, beleértve a FŐTÁV Zrt. tulajdonát képező felhasználói hőközpontnak az épületrész leválása miatt szükséges átalakítását is, a Felhasználót terheli.

14.2.6. A megszüntetés nem okozhat jelentős kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozhatja mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait.

14.2.7. Épületrész leválása esetén az épületrészben a távhő igénybevételének lehetőségét a Felhasználó költségviselésével a FŐTÁV Zrt. által jóváhagyott tervek és műszaki leírások szerint meg kell szüntetni. A hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről, valamint meg kell felelni az Önk. Rend. 22. §-ban foglalt egyéb feltételeknek is. Az átalakítási munkálatok befejezését a Felhasználó köteles a FŐTÁV Zrt. részére írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a benyújtott terveknek megfelelően készült el. A FŐTÁV Zrt. a megvalósítást a bejelentést követő nyolc (8) munkanapon belül a helyszínen ellenőrzi, az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

14.2.8. A FŐTÁV Zrt. a Szerződés felmondása esetén jogosult vizsgálni a jogszabályi feltételek megvalósulását.

14.2.9. A Szerződés felmondása, illetőleg az épületrész távhőellátásának megszűnése esetén a Felhasználó távhődíj-fizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor a Felhasználó a jogszabályi feltételeket teljesítette, a távhő bármilyen módon való igénybevételét megszüntette.

15. AZ ÁLTALÁNOS KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉSBEN NEM SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEK, JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, TÁJÉKOZTATÁS

15.1. A jelen Szerződésben és mellékleteiben nem szabályozott kérdésekre a jelen Szerződés bevezető részében felsorolt jogszabályok, valamint a

a) a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény,

b) a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény,

c) a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény, valamint

d) a FŐTÁV Zrt. Üzletszabályzatának rendelkezései az irányadók.

15.2. Amennyiben a Szerződés érvényességének ideje alatt a Szerződésre, annak egyes feltételeire vonatkozó jogszabályok módosulnak, az új jogszabály hatálybalépését követően, vagy attól az időponttól, amelyet a jogszabály meghatároz, az új jogszabályi rendelkezések alkalmazandók, amennyiben ezt az adott jogszabály nem zárja ki. A Szerződés ebben az esetben az új jogszabályi rendelkezés tartalmának megfelelően automatikusan módosul.

15.3. A Szerződés tartalmáról, ideértve az üzemvitellel, a hődíj szétosztásával és a fizetési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos szerződéses rendelkezéseket is, a Díjfizetőket a Felhasználó képviselője köteles tájékoztatni. A FŐTÁV Zrt. az egyes Díjfizetők részére - kérésükre - a Szerződésről, a díjszétosztás módjáról és az adott Díjfizetőre vonatkozó díjszétosztási arányról írásos megkeresésre harminc (30) napon belül, az ügyfélszolgálatán azonnal, vagy elektronikus úton történő megkeresésre három (3) munkanapon belül tájékoztatást ad.

15.4. A Felhasználó képviselője a jelen Szerződést a tulajdonosi közösség felhatalmazásának birtokában, a közösségre vonatkozó belső előírásoknak megfelelően köti meg.

16. ÁTTÉRÉS A HŐKÖZPONTI HŐMENNYISÉGMÉRÉS SZERINTI SZOLGÁLTATÁSRA

Abban az esetben, ha az Ingatlantulajdonos, vagy a Felhasználó az épületrészenkénti hiteles hőmennyiségmérés feltételeit [Tszt. 43. § (5) bek.] az Ingatlan valamennyi épületrészében a FŐTÁV Zrt. írásbeli felhívása ellenére folyamatosan nem biztosítja, a FŐTÁV Zrt. jogosult a hőközponti hőmennyiségmérés szerinti szolgáltatásra áttérni, amelyről köteles az Ingatlantulajdonost és a Felhasználókat írásban értesíteni. Ezzel egyidejűleg a FŐTÁV Zrt. köteles a hőközponti hőmennyiségmérés szerinti szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésére az Ingatlantulajdonos részére ajánlatot tenni.

4/B1. sz. függelék

A [...] SZÁMÚ ÁLTALÁNOS KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS SZ. MELLÉKLETE

A távhőszolgáltatási díj számlázásának feltételei egyösszegű díjfizetés esetén

A FŐTÁV Zrt. a szolgáltatás díjait a mindenkor hatályos jogszabályokban (miniszteri és önkormányzati rendeletek) foglaltaknak megfelelő díjalkalmazási és díjfizetési feltételekkel számlázza.

A távhőszolgáltatás díját a Felhasználó egy összegben fizeti.

Az éves alapdíj 1/12-ed részének megfizetése a tárgyhónap első napján esedékes.

A mért hőmennyiség hődíja a tárgyhónapot követően benyújtott számla alapján fizetendő.

Fizetési késedelem esetén a FŐTÁV Zrt. a Ptk. szerinti mindenkor hatályos késedelmi kamatot külön értesítés nélkül felszámítja.

Budapest, 20 . év [...] hó _ . nap

FŐTÁV Zrt. Felhasználó

4/B2. sz. függelék

A [...] SZÁMÚ ÁLTALÁNOS KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS SZ. MELLÉKLETE

A távhőszolgáltatási díj számlázásának feltételei díjfizetőnkénti díjfizetés esetén

I. RÉSZ

1.1. A FŐTÁV Zrt. a szolgáltatás díjait a mindenkor hatályos jogszabályokban (miniszteri és önkormányzati rendeletek) foglaltaknak megfelelő díjalkalmazási és díjfizetési feltételekkel számlázza.

1.2. A távhőszolgáltatás díját - annak épületrészek közötti szétosztása útján - jelen melléklet

II. részében felsorolt Díjfizetők (épületrész tulajdonosok) külön-külön fizetik.

1.3. Az éves alapdíj 1/12-ed részének megfizetése a tárgyhónap első napján esedékes.

1.4. A mért hőmennyiség hődíja a tárgyhónapot követően benyújtott számla alapján fizetendő.

1.5. A FŐTÁV Zrt. az éves alapdíj 1/12-ed részét jelen melléklet II. részében felsorolt Díjfizetőknek épületrészük légtérfogata után számlázza.

1.6. A Felhasználó igényének megfelelően a FŐTÁV Zrt. a mért hőmennyiség hődíját a Felhasználó képviselője által a xxx.xxxxx.xx honlapon elérhető, E-ügyfélszolgálati felületen feltöltött, vagy rögzített és jóváhagyott fűtési és melegvíz arányok szerint szétosztva számlázza.

1.7. A FŐTÁV Zrt. az épület által elfogyasztott összes hőmennyiségből a fűtésre és a melegvízfogyasztás céljára felhasznált hőmennyiséget az Üzletszabályzatábanrögzítettek szerint, a hőközpontban méréssel megállapított, melegvízként elfogyasztott hidegvíz mennyiségéből, valamint a június és augusztus hónapokban mért hőmennyiségekből számítással határozza meg. (A tárgyév három nyári hónapjában mért összes hőfogyasztás elosztva a három nyári hónapban mért összes vízfogyasztással adja az 1 m3 víz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiséget. A havi mérőleolvasáskor regisztrált használati melegvíz fogyasztás mennyisége és az 1 m3 hidegvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata a havi melegvíz hőmennyiség.) A fűtési hőmennyiség az épület által felhasznált mért összes hőmennyiség és a melegvíz hőmennyiség különbsége.

1.8. A Felhasználó képviselője kijelenti, valamint elismeri, hogy:

a) a jelen melléklet II. részében az egyes épületrészek és a Díjfizetők felsorolása hiánytalan és a jelenleg fennálló tulajdoni viszonyoknak teljes mértékben megfelel;

b) a Díjfizetőket a fizetési feltételekről és a Díjfizetők személyében, adataiban bekövetkezett változásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségről tájékoztatta; és

c) az általa közölt fogyasztási adatok és az ebből származó díjszétosztási arányok helyességét a díjfizető a FŐTÁV Zrt.-vel szemben nem kifogásolhatja.

1.9. Fizetési késedelem esetén a FŐTÁV Zrt. a Ptk. szerinti mindenkor hatályos késedelmi kamatot külön értesítés nélkül felszámítja.

II. RÉSZ

2.1. A felhasználói épületek (Felhasználó) azonosító adatai (épületazonosító szám, cím) (felsorolás)

2.2. Az egyes épületrészek díjfizetőire (Díjfizető) vonatkozó adatok (felsorolás)

2.3. A felhasznált hőmennyiség elosztásának arányai (felsorolás)

Budapest, 20 _. év [...] hó _ . nap

FŐTÁV Zrt. Felhasználó

4/X. xx. xxxxxxxx

ÁLTALÁNOS KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉPÜLETRÉSZENKÉNTI HŐMENNYISÉGMÉRÉS SZERINTI TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSRA

Az általános közszolgáltatási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) általános szerződési feltételei a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.), az annak végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) és az annak 3. számú mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSZ), a Budapest főváros területén végzett távhőszolgáltatásról szóló 66/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Önk. Rend.) fogalom-meghatározásain és rendelkezésein alapulnak.

1. A SZERZŐDŐ FELEK

Jelen szerződés felei a Szerződésben megnevezett épületrész-tulajdonos, mint felhasználó [Tszt. 3. § g) pontja; a továbbiakban: Felhasználó], továbbá az épületrészt magába foglaló ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) tulajdonosi közössége (továbbiakban: Ingatlantulajdonos), valamint a Budapesti Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1116 Budapest, Kalotaszeg u. 31., cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000, továbbiakban: FŐTÁV Zrt.).

2. A SZERZŐDÉS HATÁLYA

A Szerződés határozatlan időre szól.

3. A SZERZŐDÉS TÁRGYA

3.1. A FŐTÁV Zrt. kötelezettséget vállal, hogy a Szerződésben foglalt feltételekkel a Felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan olyan mennyiségű hőenergiát (távhőt) szolgáltat, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a Felhasználó igényének - az egyes épületrészeket magába foglaló Ingatlannak a tervező által meghatározott, az Ingatlantulajdonos és a FŐTÁV Zrt. között létrejött közszolgáltatási szerződésben rögzített legnagyobb lekötött hőteljesítmény elérésig - megfelel, illetve a megnevezett szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.

3.2. A távhőszolgáltatás az ellátás módja szerint lehet a TKSZ

a) 2.1.1.1. pontja szerinti hőátalakítás nélküli, vagy

b) 2.1.1.2. pontja szerinti hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás.

3.3. A távhőszolgáltatás a hőmennyiségmérés helyének megfelelően a TKSZ 2.1.3.2. pontjában szabályozott épületrészenkénti mérés szerinti távhőenergia szolgáltatás.

3.4. A Felhasználó arra vállal kötelezettséget, hogy a távhőenergiát a Szerződésben foglaltak szerint vételezi és annak ellenértékét a Szerződésben meghatározott ütemezés szerint rendszeresen megfizeti.

4. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

4.1. A FŐTÁV Zrt. a Felhasználó részére a TKSZ 9. pontjában szabályozott tartalommal a Szerződés megkötésére a Felhasználó előzetes kötelezettségei teljesítésének igazolása beérkezésétől számított harminc (30) napon belül írásos ajánlatot ad. A FŐTÁV Zrt. az ajánlati kötöttsége ideje alatt, amennyiben a Felhasználó az ajánlatot teljes mértékben elfogadja, köteles a Felhasználóval Szerződést kötni az ajánlatban foglaltak szerint.

4.2. Ha a Felhasználó a részére kiküldött, Szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot tartalmazó dokumentumot a kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül nem küldi vissza, vagy arról érdemben nem nyilatkozik, a FŐTÁV Zrt. ajánlati kötöttsége megszűnik. A véleményeltéréssel visszaküldött szerződéstervezetet újabb ajánlatnak kell tekinteni, az eltérő álláspontok egyeztetését a FŐTÁV Zrt. a véleményeltérés beérkezésétől számított tizenöt (15) napon belül kezdeményezi.

4.3. A Szerződés a Felhasználó által történő aláírását követően, a Szerződésben rögzített időpontban jön létre.

4.4. A Szerződés ráutaló magatartás útján, a szolgáltatás igénybevételével is létrejöhet. Ebben az esetben a Felhasználó a távhő vételezésének megkezdését követő harminc (30) napon belül köteles az igénybevételt a FŐTÁV Zrt.-nek írásban bejelenti. A Szerződés az igénybevétel megkezdésének időpontjától jön létre. A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy a határidő túllépése esetén a szabálytalan vételezés jogkövetkezményeit kell alkalmazni. A szolgáltatás igénybevétele folytán létrejött Szerződésre a jelen általános szerződési feltételek, az abban felsorolt jogszabályok és a FŐTÁV Zrt. Üzletszabályzatában foglaltak vonatkoznak (Tszt. 37. § (5) bek., TKSZ 11. pont).

5. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSI HELYE

A távhőszolgáltatás teljesítési helye a felhasználói vezeték-hálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérő Felhasználó felőli oldala.

6. A SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGE, MENNYISÉGE

6.1. A FŐTÁV Zrt. biztosítja a tulajdonában lévő szolgáltatói berendezések és felhasználói hőközpontok megfelelő, biztonságos üzemeltetését és fenntartását. A felek tudomással bírnak arról, hogy a szolgáltatott távhőenergia a Szerződés szerinti ellátási célra csak megfelelő, biztonságos és üzemképes állapotban lévő felhasználói berendezésekkel használható fel zavarmentesen.

6.2. A TKSZ 2.1.1.1. pontja szerinti hőátalakítás nélküli távhőenergia szolgáltatás esetén a felhasználói hőközpont üzemeltetése és fenntartása (karbantartás, javítás, felújítás) az Ingatlantulajdonos vagy a hőközpont - a Felhasználóval jogviszonyban álló - tulajdonosának a feladata. A Felhasználó jogosult a lekötött legnagyobb hőteljesítmény eléréséig annyi hőenergiát vételezni, amennyi az igénye kielégítéséhez szükséges.

6.3. A TKSZ 2.1.1.2. pontja szerinti hőátalakítással megvalósuló szolgáltatás esetén a tulajdonában lévő felhasználói hőközpontot a FŐTÁV Zrt. üzemelteti és tartja fenn. A hőközpontot magába foglaló helyiség zavartalan megközelítését és a berendezés üzemeltetése, fenntartása céljára történő kizárólagos használatát az Ingatlantulajdonos díjmentesen biztosítja a FŐTÁV Zrt. részére. A Felhasználók jogosultak az Ingatlan tervező által meghatározott legnagyobb hőteljesítmény igényének eléréséig annyi hőenergiát vételezni, amennyi az igényük kielégítéséhez szükséges.

7. A SZOLGÁLTATÁS SZÜNETELTETÉSE, KORLÁTOZÁSA

7.1. A FŐTÁV Zrt. az életet, az egészséget, a vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet, a szolgáltatói berendezés üzemzavara, vagy más módon el nem végezhető munkák miatt a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban jogosult szüneteltetni, továbbá országos tüzelőanyag-hiány következtében fellépő hőtermelés kiesés esetén, valamint környezetvédelmi érdekből jogosult a szolgáltatást korlátozni a lehető legkisebb időtartamra a Tszt. 40-42. §-aiban, a Rendelet 16-17. §-aiban, az Önk. rend. 12-13.

§-aiban és az Üzletszabályzatban szabályozottaknak megfelelően.

7.2. Termeléskiesés miatt vagy környezetvédelmi okból lakossági Felhasználó részére nyújtott szolgáltatás korlátozására végső esetben, csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb Felhasználók részére nyújtott szolgáltatás korlátozása után az még szükséges. A Felhasználót érintő korlátozás elrendeléséről a FŐTÁV Zrt. haladéktalanul tájékoztatja a Felhasználót. A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.

7.3. Az Ingatlantulajdonos, illetve a Felhasználó a távhőellátás szüneteltetését a tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő berendezéseinek terv szerinti fenntartási (karbantartási, felújítási) munkálatai idejére vagy váratlan meghibásodás kijavítása érdekében igényelheti.

7.4. Az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkát az év május 16. napja és szeptember

14. napja között kell elvégezni. A munkálatokról, azok megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felek kötelesek egymást nyolc (8) nappal korábban írásban tájékoztatni. Eltérő megállapodás hiányában a FŐTÁV Zrt. a munkát köteles nyolc (8) napon belül befejezni. A váratlan meghibásodás miatt szükséges munkát a felek - egymás egyidejű írásbeli értesítése mellett - a lehető legrövidebb időn belül végzik el. A felek a munkálatok lehető legrövidebb időn belüli elvégzése érdekében minden tőlük elvárható együttműködést, információt és segítséget megadnak egymásnak.

7.5. A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a Felhasználó és a FŐTÁV Zrt. egymást nyolc (8) órán belül köteles tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.

7.6. A szolgáltatásnak a Szerződés jelen pontja szerinti szüneteltetése, vagy korlátozása miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett igazolt károkat a szolgáltatás szüneteltetésében, illetve korlátozásában vétlen Ingatlantulajdonos, illetve Felhasználó részére a FŐTÁV Zrt. köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a FŐTÁV Zrt.-t a szolgáltatás szüneteltetéséből, illetőleg a korlátozásából eredő károkért kártalanítási kötelezettség nem terheli.

8. FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉS MŰKÖDTETÉSE, FENNTARTÁSA, ÁTALAKÍTÁSA

8.1. A felhasználói berendezés létesítése, üzemeltetése és fenntartása az Ingatlantulajdonos, a Felhasználó, vagy a berendezés harmadik személy tulajdonosának a kötelessége. Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel csak a FŐTÁV Zrt. kapcsolhatja össze. A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

8.2. A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt Felhasználó csak a FŐTÁV Zrt. előzetes hozzájárulásával

a) létesíthet új, vagy

b) helyezhet át, alakíthat át meglévő

felhasználói berendezést. A Felhasználó a FŐTÁV Zrt. hozzájárulása nélkül a létesítést, vagy áthelyezést, illetve átalakítást nem kezdheti meg. A létesítést vagy áthelyezést, illetve átalakítást a Felhasználó köteles írásban előzetesen bejelenteni a FŐTÁV Zrt. részére az elbíráláshoz szükséges részletességgel. A FŐTÁV Zrt. a bejelentés kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül értesíti a Felhasználót döntéséről, a hozzájárulását azonban indokolatlanul nem tagadhatja meg. A hozzájárulás megtagadásának indoka lehet különösen, ha a felhasználói berendezés létesítése, áthelyezése vagy átalakítása az élet-, személy- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztetné, más Felhasználók szerződésszerű vételezését zavarná vagy korlátozná, vagy a távhő szolgáltatásának biztonságát, folyamatosságát, zavartalanságát vagy a távhő szolgáltatásához igénybe vett berendezések (pl. hőközpont, hőfogadó állomás) biztonságos vagy zavartalan működését veszélyeztetné.

8.3. Minden olyan építészeti vagy épületgépészeti átalakítást előzetesen be kell jelenteni a FŐTÁV Zrt. részére, amely a felhasználási helyen a díjfizetés alapjául szolgáló légtérfogat- vagy a hőteljesítmény-szükséglet növekedését eredményezi.

A FŐTÁV Zrt. a bejelentéstől számított harminc (30) napon belül tájékoztatja a Felhasználót a megnövekedett távhőigény kielégítésének feltételeiről és az átalakítás végrehajtásával kapcsolatos előírásokról. Az előbbi feltételekről a feleknek előzetesen meg kell állapodniuk. Az átalakítás befejezését a Felhasználó írásban közli a FŐTÁV Zrt.-vel a befejezést követő nyolc (8) napon belül, amelynek alapján a felek a Szerződést a megnövekedett légtérfogatnak (hőteljesítmény igénynek) megfelelően módosítják (Tszt. 36. §, TKSZ 4.1-4.4. xxxxxx, Önk. Rend. 15. §). Ezen kötelezettségek az Ingatlantulajdonost terhelik abban az esetben, ha az átalakítás a közös tulajdonú épületrészekben, vagy a felhasználói berendezéseket érintően történik.

8.4. A közös tulajdonban lévő épületrészek hőfelhasználás szempontjából méretlen felhasználói vezetékeinek hőszigetelését az Ingatlantulajdonos folyamatosan köteles a műszaki előírásoknak megfelelő jó állapotban tartani, a FŐTÁV Zrt. pedig ezt jogosult ellenőrizni.

9. MÉRÉS

9.1. A felhasznált távhő mennyiségének elszámolás alapjául szolgáló mérése az épületrész ellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérővel történik.

9.2. Az elszámolás céljára szolgáló hőmennyiségmérők a FŐTÁV Zrt. tulajdonát képezik. Fenntartásuk, időszakonkénti hitelesíttetésük, szükség szerinti cseréjük a FŐTÁV Zrt. feladata, amelynek költségeit saját maga viseli.

9.3. Az elszámolás alapját képező mérők leolvasása a FŐTÁV Zrt. kötelezettsége. A FŐTÁV Zrt. biztosítja, hogy a Felhasználó, valamint az Ingatlantulajdonos vagy ezek képviselője a hőmennyiségmérők időszakonkénti leolvasását ellenőrizhesse.

9.4. A Felhasználó, valamint az Ingatlantulajdonos köteles lehetővé tenni, hogy a FŐTÁV Zrt. az elszámolás céljára szolgáló mérők fenntartási munkálatait elvégezhesse és a mérők adatait leolvashassa. A leolvasás meghiúsulása esetén a FŐTÁV Zrt. jogosult a felhasznált távhő mennyiségét a TKSZ 23.1. pontjában előírt módon megállapítani.

9.5. Az elszámolási mérők és az egyéb mérőeszközök beépítésére vonatozó előírásokat az Önk. Rend. 16. § (4)-(5) bekezdései tartalmazzák.

9.6. A Felhasználó, valamint az Ingatlantulajdonos kérésére a FŐTÁV Zrt. az elszámolás céljára szolgáló mérő és annak beépítése megfelelőségét mérésügyi felülvizsgálatra feljogosított szervvel köteles megvizsgáltatni. Ha a vizsgálat eredménye szerint a beépítés vagy a mérő nem felelt meg az előírásoknak, a vizsgálat és a mérőcsere minden költsége a FŐTÁV Zrt.-t terheli, ellenkező esetben a FŐTÁV Zrt. jogosult a felülvizsgálat költségét vizsgálatot kérőre áthárítani.

9.7. Az elszámolási mérő meghibásodása esetén a felhasznált hőmennyiséget az előző év azonos időszakában mért, a TKSZ 23.1. pontja szerint korrigált mennyiség, ennek hiányában a meghibásodást megelőző vagy az azt követő időszak legalább egy hónapi hőfelhasználása és korrekciója alapján kell megállapítani.

10. ELSZÁMOLÁS, DÍJFIZETÉS

10.1. A lakossági (háztartási) távhőszolgáltatás díjai hatósági árak, a díjakat és az ár-(díj)alkalmazási feltételeket Budapest Főváros Közgyűlése önkormányzati rendeletben (Díjrendelet) állapítja meg. A távhőszolgáltatás díjai a Díjrendeletben rögzített szabályok szerint háztartási célú vagy nem háztartási célú felhasználásként kerülnek elszámolásra.

10.2. A Felhasználó

a) a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért alapdíjat,

b) a felhasznált (méréssel megállapított) hőmennyiség után hődíjat köteles fizetni.

10.3. A távhőszolgáltatási díjak nem tartalmazzák a felhasználói berendezések üzemeltetéséhez, továbbá a felmelegített közműves ivóvíz, víz- és szennyvízdíját.

10.4. Az alapdíjat a FŐTÁV Zrt. tulajdonában álló hőközpontból való hőellátás esetén az épületrésznek az Önk. Rend. 27. § (5)-(7) bekezdései alapján meghatározott légtérfogata után, ha a hőközpont nem a FŐTÁV Zrt. tulajdonában áll, a Szerződésben megjelölt lekötött hőteljesítménye után kell fizetni.

10.5. Az egyes épületrészek alapdíj fizetés alapjául szolgáló légtérfogata, illetőleg hőteljesítménye csak az adott épületrész légtérfogatának a 8.2. és 8.3. pontban foglaltak betartásával végrehajtott változtatása esetén módosulhat.

10.6. Az alapdíj naptári évre megállapított éves díj, amelynek 1/12-ed részét a Felhasználó a tárgyhónapban, a hó első napját követően, számla alapján, előre köteles megfizetni. A Felhasználónak az alapdíjat akkor is meg kell fizetnie, ha a felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás. Ezen kívül az alapdíjat a Felhasználónak akkor is meg kell fizetnie, ha távhőt nem vételezett, illetve ha a FŐTÁV Zrt. a Felhasználó szerződésszegése miatt a távhőszolgáltatást felfüggesztette, vagy a Szerződést felmondta. Ha a Felhasználó év közben köti meg vagy mondja fel a Szerződést, a szerződéskötés, illetve felmondás évében a naptári évre számított alapdíjnak csak az arányos részét kell megfizetnie.

10.7. A közös tulajdonban lévő, közös használatra szolgáló és e rendeltetésüknek megfelelően használt épületrészek hőfelhasználásának önálló mérése esetén ezen épületrészek után az Ingatlantulajdonos - mindaddig amíg a díjalkalmazási feltételek így rendelkeznek - alapdíjat nem fizet.

10.8. A hődíjat a Felhasználók az épületrészekben mért hőmennyiség után fizetik. A közös tulajdonban és használatban lévő épületrészek hőfelhasználásának hődíja az Ingatlantulajdonost terheli.

A hőmennyiségmérők leolvasását és a hődíj elszámolását a FŐTÁV Zrt. havonta végzi. A hődíjat a tárgyhónapot követően, a FŐTÁV Zrt. által kiállított számla alapján kell megfizetni.

10.9. A távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Az Ingatlantulajdonos az egyes Felhasználók, továbbá a Felhasználó más Felhasználók díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.

10.10. A Felhasználó és a bérlő vagy a használó együttes írásbeli kérelmére a FŐTÁV Zrt. a díjat a bérlő, használó részére számlázza a Tszt. 44. § (3) bekezdésében foglaltak alapján. Ez esetben a díj a bérlő, vagy a használó által történő megfizetéséért a Felhasználó egyszerű (sortartó) kezesként felel.

10.11. A távhőszolgáltatás díját a számla keltétől számított tizenöt (15) naptári napon belül kell megfizetni. Fizetési késedelem esetén a számla esedékességétől kezdve a fizetés teljesítéséig a FŐTÁV Zrt. a Ptk.-ban foglaltak szerinti mértékű késedelmi kamatot számít fel.

11. ADATKEZELÉS, VÁLTOZÁSOK BEJELENTÉSE

11.1. A FŐTÁV Zrt. jogosult a Felhasználók tájékoztatása mellett a Felhasználók adatai közül azok kezelésére, amelyek a Felhasználók azonosításához, továbbá a Szerződés teljesítéséhez szükségesek, a Szerződés hatálybalépésétől annak megszűnése után az abból származó követelések elévüléséig. A FŐTÁV Zrt. a feladatuk ellátásához szükséges adatokat a Felhasználók tájékoztatása mellett átadhatja azon szervezetek részére, amelyek a FŐTÁV Zrt. megbízásából a díjak számlázását, beszedését, a követelések kezelését és az ügyfél-tájékoztatást végzik. Az adatkezeléssel kapcsolatos részletes szabályokat a Tszt. 45. §-a tartalmazza. Jelen rendelkezés az adatkezelés és a vonatozó adatok átadása tekintetében a Felhasználók irányába tett tájékoztatásnak minősül.

11.2. A Felhasználó adataiban bekövetkezett változást a Felhasználó a változás bekövetkeztétől számított tizenöt (15) napon belül köteles írásban bejelenteni a FŐTÁV Zrt. részére.

11.3. A Felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új Felhasználó köteles a változás bekövetkeztétől számított tizenöt (15) napon belül írásban bejelenteni a FŐTÁV Zrt. részére, ezzel egyidejűleg az Ingatlantulajdonos képviselőjét is értesíteniük kell a változásról. Ebben az esetben az új Felhasználó részére a FŐTÁV Zrt. tizenöt (15) napon belül írásban ajánlatot tesz a Szerződés megkötésére.

11.4. A fenti bejelentésnek tartalmaznia kell az új Felhasználó személyének azonosításához szükséges adatokat, a felhasználási hely, illetőleg az épületrész megjelölését és a változás időpontját és a hőmennyiségmérő állását. A tulajdonváltozást erre alkalmas okirat bemutatásával kell igazolni. A FŐTÁV Zrt. a számlázást a bejelentésben megjelölt időponttól, késedelmes bejelentés esetén az annak beérkezését követő időponttól módosítja.

11.5. A Felhasználó jogosult a 6.2 pontban meghatározott hőteljesítmény igényét a Távhőszolgáltatóhoz az év szeptember 30. napjáig beérkező, cégszerűen aláírt nyilatkozattal a következő naptári évre szóló hatállyal megváltoztatni. Amennyiben ezen határidőig a Felhasználó erre vonatkozó nyilatkozatot nem tesz, a következő naptári évre a lekötött hőmenyiség változatlan.

12. A TÁVHŐ VÉTELEZÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, BELÉPÉS A FELHASZNÁLÁSI HELYRE

12.1. A Felhasználó magatartásával más felhasználó vételezését nem zavarhatja. A FŐTÁV Zrt. jogosult a távhő vételezését és a felhasználói berendezést a helyszínen ellenőrizni. Az ellenőrzést - a veszélyhelyzet vagy annak gyanúja esetét kivéve - a Felhasználó személyes érdekeit is figyelembe véve munkanapon, 8 és 20 óra között kell elvégezni. Az ellenőrzést végző személy, kérésre, ellenőrzésre feljogosító arcképes igazolvánnyal köteles igazolni magát.

12.2. A Felhasználó vagy az Ingatlantulajdonos a távhő vételezése és a felhasználói berendezés ellenőrzése, valamint a szabálytalan vételezésre utaló körülmények vizsgálata céljából köteles a FŐTÁV Zrt. ellenőrzésre jogosult alkalmazottja számára lehetővé tenni a felhasználási helyre való bejutást. Köteles továbbá a Felhasználó lehetővé tenni a bejutást a távhőszolgáltatás felfüggesztése céljából a Felhasználó jelen Szerződés 13.5 b), c), f) és g) pontjaiban meghatározott szerződésszegése esetén.

12.3. Abban az esetben, ha a Felhasználó vagy az Ingatlantulajdonos a mérőeszközök leolvasása, a felhasználói berendezések ellenőrzése vagy szerződésszegés, illetve szabálytalan vételezés esetén a távhőszolgáltatás felfüggesztése céljából nem teszi lehetővé az épületbe, épületrészbe való bejutást, a Tszt. 51. § (8) bekezdése értelmében a FŐTÁV Zrt. kérelmére a járási hivatal elrendelheti a FŐTÁV Zrt. felhasználási helyre történő bejutását és elrendelheti a határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtását az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében.

13. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

13.1. A FŐTÁV Zrt. részéről szerződésszegésnek minősül, ha:

a) a távhőszolgáltatást a Szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg;

b) a távhőt nem a Szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja;

c) a Felhasználó számára a távhő szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi;

d) a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a Felhasználót az üzletszabályzatban, vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti;

e) a szolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítés kézhezvételét követő munkanapon a Felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg;

f) felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a Tszt. 40-41.

§-aiban foglaltakon túlmenően szünetelteti, vagy korlátozza.

13.2. A FŐTÁV Zrt. köteles a Felhasználó vagy a Díjfizető részére kötbért fizetni az a)-e) pontokban felsorolt szerződésszegése esetén. A kötbér mértéke a Felhasználó vagy Díjfizető által a szerződésszegés időtartamára fizetendő alapdíj háromszorosa.

13.3. Amennyiben a FŐTÁV Zrt. a szolgáltatási kötelezettségének neki felróható okból, vagy jogszerű szüneteltetés esetén az előírt előzetes értesítés mellőzésével, három (3) napot meghaladó ideig nem tesz eleget, az éves alapdíj szüneteltetés idejére eső része háromszorosát köteles a szolgáltatás díját fizető Felhasználó részére visszatéríteni.

13.4. A FŐTÁV Zrt.-t az Ingatlantulajdonos, a Felhasználó, illetőleg a harmadik személy tulajdonát képező felhasználói berendezések nem megfelelő működéséből eredő elégtelen szolgáltatásért felelősség nem terheli.

13.5. A Felhasználó, illetőleg az Ingatlantulajdonos részéről szerződésszegésnek minősül, ha:

a) a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi;

b) a mérőeszközt, vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica), továbbá az épület, vagy az épületrész hőellátásának beindítására, illetőleg leállítására szolgáló elzáró szerelvényen a FŐTÁV Zrt. által elhelyezett fémzárat (plombát) megrongálja, eltávolítja vagy - amennyiben a mérőeszköz vagy az elzáró szerelvény olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a Felhasználó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított - ezek sérülését, illetve hiányát a Szolgáltatónak nem jelenti be;

c) a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - távhőt vételez;

d) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget;

e) a távhő vételezését Szerződés felmondásával összefüggésben nem a Tszt. 38. § (2), (4) illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg;

f) a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más Felhasználó szerződésszerű távhővételezését zavarja, vagy veszélyezteti;

g) a távhőszolgáltatás díját nem, vagy a Önk. Rend.-ben és a Szerződésben meghatározott határidőn túl, késedelmesen fizeti meg;

h) ha a díjfizetés kötelezettje a távhőszolgáltatás díját a FŐTÁV Zrt. felszólítása ellenére az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg.

Az a)-e) pontokban felsorolt esetekben a díjfizetés kötelezettje a szolgáltatási díjon felül az Önk. Rend.-ben meghatározott pótdíjat köteles fizetni. Ennek összege a Felhasználó által lekötött hőteljesítménynek egy naptári napon folyamatosan harminc (30) percnél hosszabb ideig történt túllépése esetén a jogosulatlanul igénybevett többletteljesítmény Felhasználóra vonatkozó éves alapdíjának kétszerese, az egyéb szerződésszegés esetén a Felhasználóra vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.

13.6 A FŐTÁV Zrt. jogosult

a) a b), c), f) és g) pontokban foglalt szerződésszegés esetében a szolgáltatást felfüggeszteni;

b) az f) e) és h) pontokban megjelölt szerződésszegések miatt a Szerződést felmondani.

13.7. A FŐTÁV Zrt. a szolgáltatás felfüggesztéséről, annak megszüntetéséről, továbbá a Szerződés felmondásáról a Felhasználót és az Ingatlantulajdonost írásban értesíti.

13.8. Szerződés nélküli (jogosulatlan) távhőfogyasztás esetén a Felhasználó a szolgáltatás díján felül pótdíjként az éves alapdíj háromszorosát köteles a FŐTÁV Zrt. részére megfizetni. A

8.4. pontban foglalt kötelezettség megsértése az Ingatlantulajdonos részéről a szerződés nélküli (jogosulatlan) távhőfogyasztás jogkövetkezményét vonja maga után.

13.9. A FŐTÁV Zrt. jogosult a szolgáltatás felfüggesztésével és a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeit a szerződésszegőre áthárítani.

13.10. Lakossági Felhasználóval szemben, ha szerződésszegése esetén a szolgáltatás felfüggeszthető lenne, a FŐTÁV Zrt. felfüggesztés helyett a Szerződés szerinti fűtési hőellátáshoz szükséges hőmennyiség 50%-át csökkentett mértékű szolgáltatásként biztosítja.

13.11. A csökkentett mértékű szolgáltatást, a szolgáltatás felfüggesztését és Szerződés felmondását a FŐTÁV Zrt. csak úgy alkalmazhatja, hogy azok hátrányos következményei a kötelezettségét teljesítő Felhasználót nem érinthetik.

13.12. A szerződésszegéssel összefüggő rendelkezéseket a Tszt. 49-51. §-ai és az Önk. Rend.

23. §-a tartalmazzák.

14. A SZERZŐDÉS FELMONDÁSA, ÉPÜLETRÉSZ TÁVHŐELLÁTÁSÁNAK MEGSZÜNTETÉSE

14.1. Az Ingatlan egészére vonatkozóan a Szerződést a Tszt. 38. § (2) bekezdésében és az Önk. Rend. 24. §-ában foglaltak betartásával - 30 napos felmondási idővel - az Ingatlanban lévő összes tulajdoni hányad legalább négyötödével rendelkező Felhasználók, együttesen, írásban mondhatják fel.

14.2. A távhővel ellátott épületben lévő épületrész távhőellátásának megszüntetése - az épületrészre vonatkozó Szerződés felmondása a Felhasználó részéről - a Tszt. 38. § (5) és (6) bekezdésében és az Önk. Rend. 24. §-ában foglaltak betartásával történhet.

14.3. A Szerződés felmondására vonatkozó igényt a Felhasználó (képviselője) írásban jelenti be a Szolgáltatónak. A Felhasználó felmondási szándékának írásos bejelentését követően a FŐTÁV Zrt. tizenöt (15) napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a Felhasználót írásban tájékoztatni.

14.4. Épületrész távhőellátásból való kiválásához a felhasználási helyen lévő épületrészek valamennyi tulajdonosának hozzájárulására van szükség. A hozzájárulások meglétét a Felhasználó képviselője köteles biztosítani, és erről köteles a FŐTÁV Zrt. részére felelős nyilatkozatot tenni.

14.5. Az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást kell megvalósítani, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető. Az ezzel kapcsolatos átalakítás minden költsége, beleértve a FŐTÁV Zrt. tulajdonát képező felhasználói hőközpontnak az épületrész leválása miatt szükséges átalakítását is, a Felhasználót terheli.

14.6. A megszüntetés nem okozhat jelentős kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozhatja mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait.

14.7. Épületrész leválása esetén az épületrészben a távhő igénybevételének lehetőségét a Felhasználó költségviselésével a FŐTÁV Zrt. által jóváhagyott tervek és műszaki leírások szerint meg kell szüntetni. A hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről, valamint meg kell felelni az Önk. Rend. 22. §-ban foglalt egyéb feltételeknek is. Az átalakítási munkálatok befejezését a Felhasználó köteles a FŐTÁV Zrt. részére írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a benyújtott terveknek megfelelően készült el. A FŐTÁV Zrt. a megvalósítást a bejelentést követő nyolc (8) munkanapon belül a helyszínen ellenőrzi, az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

14.8. A FŐTÁV Zrt. a Szerződés felmondása esetén jogosult vizsgálni a jogszabályi feltételek megvalósulását.

14.9. A Szerződés felmondása, illetőleg az épületrész távhőellátásának megszűnése esetén a Felhasználó távhődíj-fizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor a Felhasználó a jogszabályi feltételeket teljesítette, a távhő bármilyen módon való igénybevételét megszüntette.

15. ÁTTÉRÉS A HŐKÖZPONTI HŐMENNYISÉGMÉRÉS SZERINTI SZOLGÁLTATÁSRA

Abban az esetben, ha az Ingatlantulajdonos, vagy a Felhasználó az épületrészenkénti hiteles hőmennyiségmérés feltételeit (Tszt. 43. § (5) bek.) az Ingatlan valamennyi épületrészében a FŐTÁV Zrt. írásbeli felhívása ellenére folyamatosan nem biztosítja, a FŐTÁV Zrt. jogosult a hőközponti hőmennyiségmérés szerinti szolgáltatásra áttérni, amelyről köteles az Ingatlantulajdonost és a Felhasználókat írásban értesíteni. Ezzel egyidejűleg a FŐTÁV Zrt. köteles a hőközponti hőmennyiségmérés szerinti szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésére az Ingatlantulajdonos részére ajánlatot tenni.

16. AZ ÁLTALÁNOS KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉSBEN NEM SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEK, JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, TÁJÉKOZTATÁS

16.1. A jelen Szerződésben és mellékleteiben nem szabályozott kérdésekre a jelen Szerződés bevezető részében felsorolt jogszabályok, valamint a

a) a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény,

b) a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény,

c) a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény, valamint

d) a FŐTÁV Zrt. Üzletszabályzatának rendelkezései az irányadók.

16.2. Amennyiben a Szerződés érvényességének ideje alatt a Szerződésre, annak egyes feltételeire vonatkozó jogszabályok módosulnak, az új jogszabály hatálybalépését követően, vagy attól az időponttól, amelyet a jogszabály meghatároz, az új jogszabályi rendelkezések alkalmazandók, amennyiben ezt az adott jogszabály nem zárja ki. A Szerződés ebben az esetben az új jogszabályi rendelkezés tartalmának megfelelően automatikusan módosul.

5. sz. függelék

ÜZEMVITELI MEGÁLLAPODÁS

(a továbbiakban: Megállapodás)

Amely létrejött

egyrészről a Budapesti Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1116 Budapest, Kalotaszeg u. 31. továbbiakban: FŐTÁV Zrt.),

másrészről

a {} címe(ke)n lévő {} számú {} hőközpont(ok)ból ellátott, a FŐTÁV Zrt.-vel {} Közüzemi Szerződés-t (a továbbiakban: Szerződés) kötött Felhasználó(k):

Megnevezése:		{}
Képviselői név:		{}
cím:	{}
telefonszám:		{}
Képviselői név:		{}
cím:	{}
telefonszám:		{}
Felhasználási hely (épület) címe		{}
Szerződés száma:	{}

valamint a Felhasználó(k) közös hőszolgáltatási megbízottja (a továbbiakban: Megbízott)

Megbízott neve:		{}
címe:	{}
telefonszáma:		{}
e-mail címe:	{}

között az épület hőellátását biztosító hőközpont üzemvitelével és a Felhasználó(k) igényének a Szerződés II. fejezete szerinti kielégítésével kapcsolatos együttműködés szabályozására.

1. A MEGÁLLAPODÁS TÁRGYA

1.1. A Felhasználó(k) jelen Megállapodás aláírásával megbízzák a Megbízottat a FŐTÁV Zrt.-vel való, jelen Megállapodás végrehajtását megvalósító folyamatos együttműködéssel és felhatalmazzák a Felhasználó(k) nevében az üzemvitelre vonatkozó nyilatkozatok megtételére.

1.2. A Megbízott a megbízást a jelen Megállapodás aláírásával elfogadja.

2. A FELEK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI

2.1. A Szerződés 3. pontjában rögzítettek alapján a FŐTÁV Zrt. feladata, hogy a tulajdonában lévőberendezések üzemképes állapotban tartásáról (felújításáról, karbantartásáról) és működéséről folyamatosan gondoskodjon, a szolgáltatás teljesítését akadályozó és tudomására jutott hiba elhárítását 4 órán belül megkezdje és azt a lehető legrövidebb időn belül befejezze.

2.2. A Felhasználó(k) feladata, hogy a tulajdonukban lévő felhasználói berendezések (fűtési alapvezetékek, felszálló-elzárók, strangszabályozók, nem központi légtelenítő vezetékek és szerelvényeik, egyedi légtelenítők, radiátorok és szerelvényeik, használati melegvíz- és melegvíz-cirkulációs alap, és felszállóvezetékek, elzárók, és szabályozók, kifolyószelepek és egyéb szerelvények, a melegvíz-szolgáltatással összefüggő hidegvízvezetékek és szerelvényeik stb.) üzemképes állapotban tartásáról, (felújításáról, karbantartásáról) és működéséről folyamatosan gondoskodjon.

2.3. A Felhasználó(k) kötelezettsége továbbá a szolgáltatás teljesítését az épületen belül akadályozó hibák kijavítása, a meghibásodott, illetve eredeti működési funkciójára alkalmatlanná vált berendezések szükség szerinti cseréje, a felhasználói hálózat beszabályozása, üzemeltetése.

2.4. Az épület (épületrészek) fűtési és melegvíz hálózatának ürítése és töltése a FŐTÁV Zrt. kizárólagos joga, amelyet a felhasználói berendezések élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető meghibásodása esetén az épületrész tulajdonosa (díjfizető), vagy a Felhasználó(k) képviselője vagy a jelen Megállapodás szerinti Megbízott a FŐTÁV Zrt. Telefonos ügyfélszolgálatán jelenthet be. Az élet- és vagyonbiztonság tényét a Szolgáltató a helyszínen jogosult vizsgálni, és annak eredményétől függően az ürítés-töltés díjának megfizettetésétől eltekinthet.

2.5. Egyéb esetekben az épület (épületrészek) ürítését és töltését az épületrész tulajdonosa (díjfizető), és a Felhasználó(k) képviselője vagy a jelen Megállapodás szerinti Megbízott együttesen, írásban, az erre rendszeresített formanyomtatványon rendelheti meg a FŐTÁV Zrt.-től. Ez esetben az ürítés- töltés térítésköteles, a FŐTÁV Zrt. által közzétett mindenkor érvényes díj alkalmazásával. A FŐTÁV Zrt. a díj megváltoztatásának jogát fenntartja. A szolgáltatás díját a szolgáltatást megrendelő a FŐTÁV Zrt. számlájának alapján köteles kiegyenlíteni.

2.6. A szolgáltatás teljesítése során a FŐTÁV Zrt. feladata a megfelelő tömörségű szivárgásmentes épületfűtési hálózat üzemeltetéséhez szükséges feltöltöttség biztosítása és a központi légtelenítés elvégzése. Központi légtelenítő az a berendezés, mely legalább egy felszálló vezeték légtelenítését szolgálja, az épület közös területén van, és közvetlen hozzáférhetősége mindenkor biztosított.

2.7. A Felhasználó(k) tulajdonában és kezelésében lévő felhasználói berendezések nem megfelelő állapotából, beszabályozatlanságából, hibáiból adódó ellátási panaszok megszüntetésére, illetőleg az indokolatlanul nagy hőfelhasználás csökkentésére a FŐTÁV Zrt. a Felhasználók kérésére - a megoldást is megjelölő - szakmai segítséget ad.

2.8. A hőközpontban a hőenergia-gazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtását a FŐTÁV Zrt. végzi.

2.9. A Felhasználó(k) tudomásul veszi(k), hogy a Megbízott által közölt igénynek a FŐTÁV Zrt. csak a hőközponti berendezések szabályozóinak beállításával tud eleget tenni. A melegvíz hőfokszabályozót, illetve a külső hőmérséklet által vezérelt, szabályozott üzemmódú, automatikus működésű fűtési szabályozót a FŐTÁV Zrt. úgy állítja be, hogy - a fűtésszabályzó bekapcsolt állapotában - a rendelkezésre álló hőmennyiség az alábbi hőmérsékleti értékek biztosítására legyen elegendő:

a) a {} lakószobák hőmérséklete {} óra között átlagosan {}°C legyen.

b) az előző időszakon kívül a {} lakószobák hőmérséklete átlagosan {} °C-ra csökkenjen

c) a használati melegvíz hőmérséklete a kifolyónál mérve, átlagosan, folyamatos vételezés mellett {} °C legyen. A beállított hőközponti kilépő vízhőmérséklet az épület melegvíz- és cirkulációs rendszerének sajátosságai miatt ettől eltérhet.

2.10. A Felhasználó(k) tudomásul veszi(k), hogy a jelen Megállapodásban rögzített hőmérsékleti értékek a szabályozás műszaki lehetőségeinek megfelelően irányértékek. Az épület, valamint az egyes épületrészek tényleges hőmérsékletét az épület hőtehetetlensége, valamint a Felhasználói berendezések állapota, üzemeltetése is befolyásolja. Ezekből adódóan a Felhasználó(k) kifejezetten tudomásul veszi(k), hogy a FŐTÁV Zrt. nem felelős a hőmérsékleti értékeknek az épületen, épületrészeken belüli eltéréseiért.

2.11. Az épületekben kialakult hőmérsékleti értékek figyelemmel kísérése, ellenőrzése a Megbízott feladata.

2.12. A Megállapodás szerinti hőmérsékleti értékek módosítása iránti igényt, valamint ha az igényelt és a tényleges átlagos hőfok eltérése miatt a szabályozó beállításának módosítása szükséges, ezt a Megbízott írásban közölheti a FŐTÁV Zrt.-vel. A FŐTÁV Zrt. a módosítást legkésőbb két (2) munkanapon belül elvégzi, és a változtatást előírásainak megfelelően rögzíti. Ezt követően, további észrevétel hiányában, a módosítási igényt teljesítettnek kell tekintetni.

2.13. Amennyiben a Megbízott a hőmérsékleti értékek, illetőleg a hőfokszabályozó beállításának módosítását az előzőeknek megfelelő módon nem kezdeményezte, a fogyasztási hely hőmérsékletével, a hőfogyasztással kapcsolatos kifogásból eredő igény a FŐTÁV Zrt.-vel szemben nem érvényesíthető. A bejelentés megtétele esetén a bejelentést megelőző időszakra vonatkozóan, visszamenőleg nem lehet követeléssel élni.

2.14. A fűtési célú hőszolgáltatás megkezdése és befejezése tekintetében a Felhasználó(k) a következő lehetőséget választja(ák):

a) A Szolgáltató a Felhasználó igényeinek kielégítése céljából a szeptember 15. és október

14. napját is magába foglaló időszakban, {} napon a hőközpont fűtési rendszerét készenléti állapotba helyezi és ettől a pillanattól kezdődően a 2.9. pontban meghatározott igények kielégítéséhez szükséges mértékben működteti.

b) A Szolgáltató a Felhasználó igényeinek kielégítése céljából {} és {} közötti időszakban a hőközpont fűtési rendszerét a 2.9. pontban meghatározott igényeknek kielégítéséhez szükséges módon működteti.

c) A Szolgáltató a Felhasználó igényeinek kielégítése céljából április 15. napja és május 15. napját is magába foglaló időszakban, a 2.9. pontban meghatározott igények kielégítéséhez szükséges mértékben {}-ig működteti, mely nappal kezdődően a Szolgáltató a hőközpont fűtési rendszerének készenléti állapotát megszünteti.

d) A Felhasználó(k) képviselője vagy a jelen Megállapodásban megnevezett Megbízott a fűtési szolgáltatásnak az előzőektől eltérő, „rendkívüli” elindításáról illetve leállításáról írásban, a FŐTÁV Zrt. e célra rendszeresített formanyomtatványán rendelkezhet. Az esetlegesen ez okból keletkező károkért a FŐTÁV Zrt. nem tehető felelőssé.

e) A „eseti rendelkezéssel” elindítás illetve leállítás szeptember 15 - október 15, illetve április 15 - május 15 között egy alkalommal díjmentes, minden további „eseti rendelkezés” díjköteles a FŐTÁV Zrt. által közzétett mindenkor érvényes díj alkalmazásával.

f) Az „eseti rendelkezéssel” történt elindítás vagy leállítást módosító ellentétes „eseti rendelkezést” minden esetben külön kell megtenni.

g) Amennyiben az előzőek szerinti időszak kezdő és utolsó napja nem munkanap, úgy a fűtési szabályzó berendezés bekapcsolását a Távhőszolgáltató az adott nap előtti utolsó, a kikapcsolást pedig az adott nap utáni első munkanapon teljesíti.

2.15. A Felhasználó lehetővé teszi, hogy a hőközpontot magába foglaló helyiség(ek)be a FŐTÁV Zrt. munkavállalói fényképes igazolvány felmutatásával mindenkor zavartalanul bejuthassanak.

2.16. A FŐTÁV Zrt. ügyfélszolgálatainak helye, elérhetősége, valamint nyitvatartási ideje a Távhőszolgáltató honlapján (xxx.xxxxx.xx) tekinthető meg.:

2.17 A Felhasználó(k) illetve a Megbízott személyében bekövetkező változást az új Felhasználó(k) illetve Megbízott tizenöt (15) napon belül köteles írásban a FŐTÁV Zrt. részére bejelenteni. A megbízás visszavonása és új Megbízott személyének kijelölése a Felhasználó(k) és az új Megbízott együttes, írásbeli nyilatkozatával történhet.

3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3.1. A jelen Megállapodás időtartama megegyezik a FŐTÁV Zrt. és a Felhasználó(k) között létrejött Közüzemi Szerződés hatályának időtartamával, és annak elválaszthatatlan mellékletét képezi.

3.2. Egyéb megállapodások: {}

A Felek a jelen megállapodást kölcsönös átolvasás és értelmezés után akaratukkal mindenben megegyezőnek jelentik ki, és az alulírott helyen és időben jóváhagyólag írják alá.

A megállapodás hatályba lépésének időpontja: {} Budapest, {}

.......................................................... ..........................................................

Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.

Felhasználó(k)

..........................................................

Megbízott

Üzemviteli Megállapodás kivonat
FŐAZON-ok:		{} {}
Felhasználó megnevezése:		{}
Képviselő neve:	{}
telefonszáma:	{}
Képviselő neve:	{}
telefonszáma:	{}
Fogyasztási hely címe:	{}
Szerződés száma:	{}
Hőszolgáltatási megbízott neve:	{}
telefonszáma:		{}
Távhőszolgáltatás módja:	{}
Átlagos hőmérséklete:	{}	óra között {} °C
ezen időszakon kívül:		{} °C
HMV átlagos hőmérséklete:		{} °C
Fűtésszabályzó bekapcsolva:		{} - {} között
Egyéb megállapodás: {}
ÜVM hatályba lépésének ideje:	{}

6/X. xx. xxxxxxxx

EGYEDI KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Az egyedi közszolgáltatási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) általános szerződési feltételei a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.), az annak végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) és az annak 3. számú mellékleteként kiadott Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: TKSZ), a Budapest főváros területén végzett távhőszolgáltatásról szóló 66/2012. (IX. 28.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Önk. Rend.) fogalom-meghatározásain és rendelkezésein alapulnak.

1. A SZERZŐDŐ FELEK

Jelen szerződés felei egyrészről a Szerződésben megnevezett egyéb felhasználó (Tszt. 3. § gb) pontja; a továbbiakban: Felhasználó), másrészről a Budapesti Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: FŐTÁV Zrt.).

2. A SZERZŐDÉS HATÁLYA

A Szerződés a felek Szerződésben rögzített megegyezése szerint határozott vagy határozatlan időre szól.

3. A SZERZŐDÉS TÁRGYA

A FŐTÁV Zrt. kötelezettséget vállal, hogy a Szerződésben foglalt feltételekkel a Felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan olyan mennyiségű hőenergiát (távhőt) szolgáltat, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a Felhasználó igényének - a közszolgáltatási szerződésben rögzített legnagyobb lekötött hőteljesítmény eléréséig - megfelel, illetve a megnevezett szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.

3.1. A távhőszolgáltatás az ellátás módja szerint lehet a TKSZ

a) 2.1.1.1. pontja szerinti hőátalakítás nélküli, vagy

b) 2.1.1.2. pontja szerinti hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás.

3.2 A hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatás az ellátás célja szerint lehet a TKSZ

a) 2.1.2.1. pontja szerinti fűtési célú

b) 2.1.2.2. pontja szerinti használati melegvíz szolgáltatási célú (vízfelmelegítés, vagy melegvíz szolgáltatás)

távhőenergia szolgáltatás.

3.3 A távhőszolgáltatás a hőmennyiségmérés helye szerint lehet: a TKSZ

a) 2.1.3.1. pontjában szabályozott hőközponti mérés szerinti

b) 2.1.3.2. pontjában szabályozott épületrészenkénti mérés szerinti távhőenergia szolgáltatás.

3.4. A Felhasználó arra vállal kötelezettséget, hogy a távhőenergiát a Szerződésben foglaltak szerint vételezi és annak ellenértékét a Szerződésben meghatározott ütemezés szerint rendszeresen megfizeti.

4. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

4.1. A FŐTÁV Zrt. a Felhasználó részére a TKSZ 9. és 10. pontjaiban szabályozott tartalommal a Szerződés megkötésére a Felhasználó előzetes kötelezettségei teljesítésének igazolása beérkezésétől számított harminc (30) napon belül írásos ajánlatot ad. A FŐTÁV Zrt. az ajánlati kötöttsége ideje alatt, amennyiben a Felhasználó az ajánlatot teljes mértékben elfogadja, köteles a Felhasználóval Szerződést kötni az ajánlatban foglaltak szerint.

4.2. Ha a Felhasználó a részére kiküldött, Szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatot tartalmazó dokumentumot a kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül nem küldi vissza, vagy arról érdemben nem nyilatkozik, a FŐTÁV Zrt. ajánlati kötöttsége megszűnik. A véleményeltéréssel visszaküldött szerződéstervezetet újabb ajánlatnak kell tekinteni, az eltérő álláspontok egyeztetését a FŐTÁV Zrt. a véleményeltérés beérkezésétől számított tizenöt (15) napon belül kezdeményezi.

4.3. A Szerződés a Felhasználó által történő aláírását követően, a Szerződésben rögzített időpontban jön létre.

4.4. A Szerződés ráutaló magatartás útján, a szolgáltatás igénybevételével is létrejöhet. Ebben az esetben a Felhasználó a távhő vételezésének megkezdését követő harminc (30) napon belül köteles az igénybevételt a FŐTÁV Zrt.-nek írásban bejelenti. A Szerződés az igénybevétel megkezdésének időpontjától jön létre. A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy a határidő túllépése esetén a szabálytalan vételezés jogkövetkezményeit kell alkalmazni. A szolgáltatás igénybevétele folytán létrejött Szerződésre a jelen általános szerződési feltételek, az abban felsorolt jogszabályok és a FŐTÁV Zrt. Üzletszabályzatában foglaltak vonatkoznak (Tszt. 37. § (5) bek., TKSZ 11. pont).

5. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSI HELYE

5.1. Hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a szolgáltatás teljesítési helye a szolgáltatói és a felhasználói berendezések határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvény Felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan tulajdoni határa.

5.2 Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a szolgáltatás teljesítési helye a felhasználói vezeték-hálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérő Felhasználó felőli oldala.

6. A SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGE, MENNYISÉGE

6.1. A FŐTÁV Zrt. biztosítja a tulajdonában lévő szolgáltatói berendezések és felhasználói hőközpontok megfelelő, biztonságos üzemeltetését és fenntartását. A felek tudomással bírnak arról, hogy a szolgáltatott távhőenergia a Szerződés szerinti ellátási célra csak megfelelő, biztonságos és üzemképes állapotban lévő felhasználói berendezésekkel használható fel zavarmentesen.

6.2. A TKSZ 2.1.1.1. pontja szerinti hőátalakítás nélküli távhőenergia szolgáltatás esetén a felhasználói hőközpont üzemeltetése és fenntartása (karbantartás, javítás, felújítás) a Felhasználó vagy a Felhasználóval jogviszonyban álló hőközpont-tulajdonos feladata. A Felhasználó jogosult a Szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény eléréséig annyi hőenergiát vételezni, amennyi az igénye kielégítéséhez szükséges.

6.3. A TKSZ 2.1.1.2. pontja szerinti hőátalakítással megvalósuló szolgáltatás esetén a tulajdonában lévő felhasználói hőközpontot a FŐTÁV Zrt. üzemelteti és tartja fenn. A hőközpontot magába foglaló helyiség zavartalan megközelítését és a berendezés üzemeltetése, fenntartása céljára történő kizárólagos használatát a Felhasználó díjmentesen biztosítja a FŐTÁV Zrt. részére.

6.4. A Felhasználó a TKSZ 2.1.1.2. pontja szerinti hőátalakítással megvalósuló szolgáltatás esetén a Szerződés mellékletét képező üzemviteli megállapodás keretében meghatározhatja a fűtési szolgáltatás beindítására, leállítására, a fűtés és a melegvíz ellátás mértékére vonatkozó igényét. A megállapodásban megjelölt hőmérsékleti értékek a felhasználási hely egészére vonatkozó irányértékeknek minősülnek, amelyeket a FŐTÁV Zrt. a felhasználási helyen a hőfokszabályozó megfelelő beállításával és folyamatos üzemeltetésével köteles biztosítani. A felhasználási helyen belüli egyes épületrészek kívánt mértékű fűtése és melegvízzel való ellátása a felhasználói berendezések megfelelő állapotban tartásával és üzemeltetésével a Felhasználó feladata.

6.5. A Felhasználónak lehetősége van arra is, hogy a hőfokszabályozó kezelését megbízottja útján, az üzemviteli megállapodásban szabályozott feltételekkel maga végezze.

6.6. Ha a Felhasználó a hőellátásra vonatkozó igényét nem adja meg, a FŐTÁV Zrt. a szolgáltatást az Önk. Rend. 11. §-ában foglaltaknak megfelelően teljesíti.

6.7. Az ugyanabból a hőközpontból ellátott több Felhasználó a hőellátás mértékéről, annak változtatásáról, a fűtési célú szolgáltatás megkezdésének és befejezésének feltételeiről együttesen, a közösen kijelölt megbízottjuk útján rendelkezhet (Önk. Rend. 10. §). A közösen kijelölt megbízott rendelkezése hiányában a FŐTÁV Zrt. az Önk. Rend. 11. §-ában szabályozott módon szolgáltat.

7. A SZOLGÁLTATÁS SZÜNETELTETÉSE, KORLÁTOZÁSA

7.1. A FŐTÁV Zrt. az életet, az egészséget, a vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet, a szolgáltatói berendezés üzemzavara, vagy más módon el nem végezhető munkák miatt a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban jogosult szüneteltetni, továbbá országos tüzelőanyag-hiány következtében fellépő hőtermelés kiesés esetén, valamint környezetvédelmi érdekből jogosult a szolgáltatást korlátozni a lehető legkisebb időtartamra a Tszt. 40-42. §-aiban, a Rendelet. 16-17. §-aiban, az Önk. Rend. 12-13.

§-aiban és az Üzletszabályzatban szabályozottaknak megfelelően.

7.2. A felhasználói korlátozás a közintézmények egészségügyi és szociális alapszolgáltatásainak ellátását nem veszélyeztetheti. A Felhasználót érintő korlátozás elrendeléséről a FŐTÁV Zrt. haladéktalanul tájékoztatja a Felhasználót. A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.

7.3. A Felhasználó a távhőellátás szüneteltetését a tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő berendezéseinek terv szerinti fenntartási (karbantartási, felújítási) munkálatai idejére vagy váratlan meghibásodás kijavítása érdekében igényelheti.

7.4. Az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkát az év május 16. napja és szeptember

14. napja között kell elvégezni. A munkálatokról, azok megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felek kötelesek egymást nyolc (8) nappal korábban írásban tájékoztatni. Eltérő megállapodás hiányában a FŐTÁV Zrt. a munkát köteles nyolc (8) napon belül befejezni. A váratlan meghibásodás miatt szükséges munkát a felek - egymás egyidejű írásbeli értesítése mellett - a lehető legrövidebb időn belül végzik el. A felek a munkálatok lehető legrövidebb időn belüli elvégzése érdekében minden tőlük elvárható együttműködést, információt és segítséget megadnak egymásnak.

7.5. A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a Felhasználó és a FŐTÁV Zrt. egymást nyolc (8) órán belül köteles tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.

7.6. A szolgáltatásnak a Szerződés jelen pontja szerinti szüneteltetése, vagy korlátozása miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett igazolt károkat a szolgáltatás szüneteltetésében, illetve korlátozásában vétlen Felhasználó részére a FŐTÁV Zrt. köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a FŐTÁV Zrt.-t a szolgáltatás szüneteltetéséből, illetőleg a korlátozásából eredő károkért kártérítési kötelezettség nem terheli.

8. FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉS MŰKÖDTETÉSE, FENNTARTÁSA, ÁTALAKÍTÁSA

8.1. A felhasználói berendezés létesítése, üzemeltetése és fenntartása a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége. Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel csak a FŐTÁV Zrt. kapcsolhatja össze. A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

8.2. A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt Felhasználó csak a FŐTÁV Zrt. előzetes hozzájárulásával

a) létesíthet új, vagy

b) helyezhet át, alakíthat át meglévő

felhasználói berendezést. A létesítést vagy áthelyezést, illetve átalakítást a Felhasználó köteles írásban előzetesen bejelenteni a FŐTÁV Zrt. részére az elbíráláshoz szükséges részletességgel. A Felhasználó a FŐTÁV Zrt. hozzájárulása nélkül a létesítést, vagy áthelyezést, illetve átalakítást nem kezdheti meg. A FŐTÁV Zrt. a bejelentés kézhezvételétől számított harminc

(30) napon belül értesíti a Felhasználót döntéséről, a hozzájárulását azonban indokolatlanul nem tagadhatja meg.

A hozzájárulás megtagadásának indoka lehet különösen, ha a felhasználói berendezés létesítése, áthelyezése vagy átalakítása az élet-, személy- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztetné, más Felhasználók szerződésszerű vételezését zavarná vagy korlátozná, vagy a távhő szolgáltatásának biztonságát, folyamatosságát, zavartalanságát vagy a távhő szolgáltatásához igénybe vett berendezések (pl. hőközpont, hőfogadó állomás) biztonságos vagy zavartalan működését veszélyeztetné.

8.3 Minden olyan építészeti vagy épületgépészeti átalakítást előzetesen be kell jelenteni a FŐTÁV Zrt. részére, amely a felhasználási helyen a díjfizetés alapjául szolgáló légtérfogat- vagy a hőteljesítmény-szükséglet növekedését eredményezi. A FŐTÁV Zrt. a bejelentéstől számított harminc (30) napon belül tájékoztatja a Felhasználót a megnövekedett távhőigény kielégítésének feltételeiről és az átalakítás végrehajtásával kapcsolatos előírásokról. Az előbbi feltételekről a feleknek előzetesen meg kell állapodniuk. Az átalakítás befejezését a Felhasználó írásban közli a FŐTÁV Zrt.-vel a befejezést követő nyolc (8) napon belül, amelynek alapján a felek a közszolgáltatási szerződést a megnövekedett légtérfogatnak (hőteljesítmény igénynek) megfelelően módosítják (Tszt. 36. §, TKSZ 4.1-4.4. xxxxxx, Önk. Rend. 15. §).

9. MÉRÉS

9.1. A felhasznált távhő mennyiségének elszámolás alapjául szolgáló mérése a hőközpontban, épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén ezen túlmenően az épületrész ellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett hiteles hőmennyiségmérőkkel történik.

9.2. Az elszámolás céljára szolgáló hőmennyiségmérők és a szolgáltatói hőközpontban mért hőmennyiségnek az onnan ellátott Felhasználók közötti költségmegosztása céljára az egyes felhasználási helyek hőfogadójában felszerelt mérőműszerek a FŐTÁV Zrt. tulajdonát képezik. Fenntartásuk, időszakonkénti hitelesíttetésük, szükség szerinti cseréjük a FŐTÁV Zrt. feladata, amelynek költségeit saját maga viseli.

Az elszámolás alapját képező mérők leolvasása a FŐTÁV Zrt. kötelezettsége. A FŐTÁV Zrt. biztosítja, hogy a Felhasználó vagy annak képviselője a hőmennyiségmérők időszakonkénti leolvasását ellenőrizhesse.

9.3. A Felhasználó köteles lehetővé tenni, hogy a FŐTÁV Zrt. az elszámolás céljára szolgáló mérők és a hőfogadókban felszerelt költségmegosztók fenntartási munkálatait elvégezhesse és a mérők adatait leolvashassa. A leolvasás meghiúsulása esetén a FŐTÁV Zrt. jogosult a felhasznált távhő mennyiségét a TKSZ 23.1. pontjában előírt módon megállapítani.

9.4. Az elszámolási mérők és az egyéb mérőeszközök beépítésére vonatozó előírásokat az Önk. Rend. 16. § (4)-(5) bekezdései tartalmazzák.

9.5. A Felhasználó kérésére a FŐTÁV Zrt. az elszámolás céljára szolgáló mérő és annak beépítése megfelelőségét mérésügyi felülvizsgálatra feljogosított szervvel köteles megvizsgáltatni. Ha a vizsgálat eredménye szerint a beépítés vagy a mérő nem felelt meg az előírásoknak, a vizsgálat és a mérőcsere minden költsége a FŐTÁV Zrt.-t terheli, ellenkező esetben a FŐTÁV Zrt. jogosult a vizsgálat költségét a Felhasználóra áthárítani.

9.6. Az elszámolási mérő meghibásodása esetén a felhasznált hőmennyiséget az előző év azonos időszakában mért, a TKSZ 23.1. pontja szerint korrigált mennyiség, ennek hiányában a meghibásodást megelőző vagy az azt követő időszak legalább egy hónapi hőfelhasználása és korrekciója alapján kell megállapítani.

10. ELSZÁMOLÁS, DÍJFIZETÉS

10.1. A Felhasználó

a) a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért alapdíjat,

b) a felhasznált (méréssel megállapított) hőmennyiség után hődíjat köteles fizetni.

10.2. A FŐTÁV Zrt. a szolgáltatás díjait a honlapján hirdetményben teszi közzé. A külön kezelt intézménynek minősülő Felhasználók (díjfizetők) részére nyújtott távhőszolgáltatás díjai hatósági árak. A külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatási díjakat, az ár-(díj)alkalmazási és díjfizetési feltételeket miniszteri és önkormányzati rendeletek állapítják meg. A külön kezelt intézménynek nem minősülő felhasználók ár-(díj)alkalmazási és díjfizetési feltételeire a miniszteri és önkormányzati rendeletek az irányadóak.

10.3. A távhőszolgáltatási díjak nem tartalmazzák a felhasználói berendezések üzemeltetéséhez, továbbá vízmelegítés-szolgáltatásnál a felmelegített közműves ivóvíz, víz- és szennyvízdíjat.

10.4. Az alapdíjat a FŐTÁV Zrt. tulajdonában lévő hőközpontból való hőellátás esetén az épületnek, épületrésznek az Üzletszabályzat 7. sz. melléklete alapján meghatározott légtérfogata után, ha a hőközpont nem a FŐTÁV Zrt. tulajdonában áll, a Szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény, illetőleg annak az egyes épületrészekre légtérfogat-arányosan jutó része után kell fizetni.

10.5. A hődíjat a hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőközpontban mért hőmennyiség után kell megfizetni.

10.6. A távhőszolgáltatás díja együttesen, vagy külön-külön épületrészenként is elszámolható. Épületrészenkénti díjmegosztás esetén a hődíj épületrészenkénti megosztásának arányait az épületrészek tulajdonosainak egymás közötti megállapodása alapján a FŐTÁV Zrt.-vel a Felhasználó képviselője közli. A Felhasználó képviselője - megfelelő felhatalmazás mellett - kezdeményezheti a hődíj szétosztási arányainak megváltoztatását, melyet a xxx.xxxxx.xx honlapon elérhető, E-ügyfélszolgálati felületen feltölt, vagy rögzít és jóváhagy, amelynek alapján a FŐTÁV Zrt. legkésőbb a bejelentést követő második hónaptól kezdődően a számlázást módosítja. A Felhasználó képviselőjének felhatalmazását a FŐTÁV Zrt. nem köteles vizsgálni, a felhatalmazás hiányából származó kifogásokért és károkért a FŐTÁV Zrt. nem tartozik felelősséggel. Ha a FŐTÁV Zrt. a hőközpontban mért hőmennyiséget és annak díját a Felhasználó képviselője által megadott arányok szerint osztotta szét, az arányok megállapításával kapcsolatos díjfizetői kifogások rendezése közvetlenül a Felhasználó feladata. Ha a Felhasználó a díjat nem együttesen fizeti, de a díjszétosztási arányokról nem rendelkezik, a FŐTÁV Zrt. a hődíjat az egyes épületrészek légtérfogata arányában osztja szét a díjfizetők között.

10.7. A Tszt. 3. § b) pontja értelmében a díjfizető az épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közszolgáltatási szerződésben megnevezett tulajdonosa, valamint a Tszt. által meghatározott esetekben az épület, építmény vagy épületrész bérlője, használója (a továbbiakban: Díjfizető). A tulajdonos és a bérlő vagy a használó együttes írásbeli kérelmére a FŐTÁV Zrt. a díjat a bérlő vagy használó részére számlázza a Tszt. 44. § (3) bekezdésében foglaltak alapján. Ebben az esetben a díj bérlő vagy használó által történő megfizetéséért a tulajdonos egyszerű (sortartó) kezesként felel.

10.8. Az alapdíj naptári évre megállapított éves díj, amelynek 1/12-ed részét a Felhasználó, illetőleg a Díjfizető a tárgyhónapban, a hó első napját követően, előre köteles megfizetni. A Felhasználónak az alapdíjat akkor is meg kell fizetnie, ha a felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás. Ezen kívül az alapdíjat a Felhasználónak akkor is meg kell fizetnie, ha távhőt nem vételezett, illetve ha a FŐTÁV Zrt. a Felhasználó szerződésszegése miatt a távhőszolgáltatást felfüggesztette, vagy a Szerződést felmondta. Ha a Felhasználó év közben köti meg vagy mondja fel a Szerződést, a szerződéskötés, illetve felmondás évében a naptári évre számított alapdíjnak csak az arányos részét kell megfizetnie. A hődíjat a hőközpontban lévő hitelesített hőmennyiségmérővel mért felhasználás után, a tárgyhónapot követően, havonta utólag kell megfizetni.

10.9. Ha a szolgáltatás a FŐTÁV Zrt. tulajdonában álló hőközpontból hőközponti hőmennyiségméréssel történik, a FŐTÁV Zrt. a hőközpontban mért hőmennyiségből a Önk. Rend. 28. § (2)-(3) rendelkezései szerint külön-külön határozza meg és elkülönítve számlázza a fűtési célra és a használati-melegvíz szolgáltatási célra felhasznált hőmennyiséget. A Felhasználó képviselője - megfelelő felhatalmazás mellett - az előbbi hőmennyiségekre egymástól eltérő díjszétosztási arányokat is meghatározhat. A Felhasználó képviselőjének felhatalmazását a FŐTÁV Zrt. nem köteles vizsgálni, a felhatalmazás hiányából származó kifogásokért és károkért a FŐTÁV Zrt. nem tartozik felelősséggel. Ezzel kapcsolatos felhasználói rendelkezés hiányában a FŐTÁV Zrt. mindkét hőmennyiséget ugyanazon arányban osztja szét a Díjfizetők között.

10.10. Ha a FŐTÁV Zrt. tulajdonában álló hőközpont több épület távhőellátását szolgálja, FŐTÁV Zrt. a hőközpontban mért, a fűtési célra és a használati melegvíz-készítés céljára az előzőek szerint külön-külön meghatározott hőmennyiségeket az ellátott épületek hőfogadójában felszerelt költségmegosztók mérési adatai alapján, költségmegosztók hiányában az érintett Felhasználók egymás közötti megállapodása szerinti arányban, ha ilyen megállapodás nem jön létre, az épületek légtérfogata arányának megfelelően osztja szét a Felhasználók között. Az ilyen módon az adott Felhasználóra jutó hőmennyiségek hődíjainak az egyes Díjfizetők közötti szétosztása a Felhasználó képviselőjének közlése alapján a már ismertetett módon történik.

10.11. Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hődíjat az épületrészekben felszerelt, a FŐTÁV Zrt. tulajdonában álló hiteles hőmennyiségmérővel teljes körűen (a fűtési, illetve a használati melegvíz-szolgáltatás célú hőmennyiségre kiterjedően) mért hőmennyiség után - a FŐTÁV Zrt. és a Felhasználó eltérő megállapodásának hiányában - a tárgyhót követően, havonta utólag kell megfizetni.

10.12. Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a Felhasználó az egyes Díjfizetők, továbbá a Díjfizető más Díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.

10.13. A távhőszolgáltatás díját a számla keltétől számított tizenöt (15) naptári napon belül kell megfizetni. Fizetési késedelem esetén a számla esedékességétől kezdve a fizetés teljesítéséig a FŐTÁV Zrt. a Ptk.-ban foglaltak szerinti mértékű késedelmi kamatot számít fel.

11. ADATKEZELÉS, VÁLTOZÁSOK BEJELENTÉSE

11.1. A FŐTÁV Zrt. jogosult a Felhasználók és Díjfizetők tájékoztatása mellett a Felhasználók és a Díjfizetők adatai közül azok kezelésére, amelyek a Felhasználók és a Díjfizetők azonosításához, továbbá a Szerződés teljesítéséhez szükségesek, a Szerződés hatálybalépésétől annak megszűnése után az abból származó követelések elévüléséig. A FŐTÁV Zrt. a feladatuk ellátásához szükséges adatokat a Felhasználók és Díjfizetők tájékoztatása mellett átadhatja azon szervezetek részére, amelyek a FŐTÁV Zrt. megbízásából a díjak számlázását, beszedését, a követelések kezelését és az ügyfél-tájékoztatást végzik. Az adatkezeléssel kapcsolatos részletes szabályokat a Tszt. 45. §-a tartalmazza. Jelen rendelkezés az adatkezelés és a vonatkozó adatok átadása tekintetében a Felhasználók és Díjfizetők irányába tett tájékoztatásnak minősül.

11.2. A Felhasználó és a Díjfizető adataiban bekövetkezett változást a Felhasználó és a Díjfizető a változás bekövetkeztétől számított tizenöt (15) napon belül köteles írásban bejelenteni a FŐTÁV Zrt. részére.

11.3. A Felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új Felhasználó köteles a változás bekövetkeztétől számított tizenöt (15) napon belül írásban bejelenteni a FŐTÁV Zrt. részére. Ebben az esetben az új Felhasználó részére a FŐTÁV Zrt. tizenöt (15) napon belül írásban ajánlatot tesz a Szerződés megkötésére.

11.4. A Díjfizető személyének változását a régi és az új Díjfizető a változástól számított tizenöt (15) napon belül köteles a FŐTÁV Zrt.-nek írásban bejelenteni és ezzel egyidejűleg erről a Felhasználó képviselőjét is értesíteni. A Díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a Felhasználó és a FŐTÁV Zrt. között létrejött Szerződés érvényességét. A Díjfizető a változás időpontjától jogosult a Szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatás igénybevételére és ugyanezen időponttól köteles a távhőszolgáltás díjainak megfizetésére.

11.5. A fenti bejelentéseknek tartalmaznia kell az új Felhasználó vagy Díjfizető személyének azonosításához szükséges adatokat, a felhasználási hely, illetőleg az épületrész megjelölését és a változás időpontját. A tulajdonváltozást erre alkalmas okirat bemutatásával kell igazolni. A FŐTÁV Zrt. a számlázást a bejelentésben megjelölt időponttól, késedelmes bejelentés esetén az annak beérkezését követő időponttól módosítja.

11.6. A Felhasználó jogosult a 6.2 pontban meghatározott hőteljesítmény igényét a Távhőszolgáltatóhoz az év szeptember 30. napjáig beérkező, cégszerűen aláírt nyilatkozattal a következő naptári évre szóló hatállyal megváltoztatni. Amennyiben ezen határidőig a Felhasználó erre vonatkozó nyilatkozatot nem tesz, a következő naptári évre a lekötött hőmenyiség változatlan.

12. A TÁVHŐ VÉTELEZÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, BELÉPÉS A FELHASZNÁLÁSI HELYRE

12.1. A Felhasználó magatartásával más felhasználó vételezését nem zavarhatja. A FŐTÁV Zrt. jogosult a távhő vételezését és a felhasználói berendezést a helyszínen ellenőrizni. Az ellenőrzést - a veszélyhelyzet vagy annak gyanúja esetét kivéve - a Felhasználó (Díjfizető) személyes érdekeit is figyelembe véve munkanapon, 8 és 20 óra között kell elvégezni. Az ellenőrzést végző személy, kérésre, ellenőrzésre feljogosító arcképes igazolvánnyal köteles igazolni magát.

12.2. A Felhasználó (Díjfizető) a távhő vételezése és a felhasználói berendezés ellenőrzése, valamint a szabálytalan vételezésre utaló körülmények vizsgálata céljából köteles a FŐTÁV Zrt. ellenőrzésre jogosult alkalmazottja számára lehetővé tenni a felhasználási helyre való bejutást. Köteles továbbá a Felhasználó (Díjfizető) lehetővé tenni a bejutást a távhőszolgáltatás felfüggesztése céljából a Felhasználó (Díjfizető) jelen Szerződés 13.5. b), c), f) és g) pontjaiban meghatározott szerződésszegése esetén.

12.3. Abban az esetben, ha a Felhasználó vagy a Díjfizető a mérőeszközök leolvasása, a felhasználói berendezések ellenőrzése vagy szerződésszegés, illetve szabálytalan vételezés esetén a távhőszolgáltatás felfüggesztése céljából nem teszi lehetővé az épületbe, épületrészbe való bejutást, a Tszt. 51. § (8) bekezdése értelmében a FŐTÁV Zrt. kérelmére a járási hivatal elrendelheti a FŐTÁV Zrt. felhasználási helyre történő bejutását és elrendelheti a határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtását az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében.

13. SZERZŐDÉSSZEGÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

13.1. A FŐTÁV Zrt. részéről szerződésszegésnek minősül, ha:

a) a távhőszolgáltatást a Szerződésben meghatározott időpontokban nem kezdi meg;

b) a távhőt nem a Szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja;

c) a Felhasználó számára a távhő szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi;

d) a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a Felhasználót az üzletszabályzatban, vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti;

e) a szolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítés kézhezvételét követő munkanapon a Felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg;

f) felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a Tszt 40-41.

§-aiban foglaltakon túlmenően szünetelteti, vagy korlátozza.

13.2. A FŐTÁV Zrt. köteles a Felhasználó vagy a Díjfizető részére kötbért fizetni az a)-e) pontokban felsorolt szerződésszegése esetén. A kötbér mértéke a Felhasználó vagy Díjfizető által a szerződésszegés időtartamára fizetendő alapdíj háromszorosa.

13.3. Amennyiben a FŐTÁV Zrt. a szolgáltatási kötelezettségének neki felróható okból, vagy jogszerű szüneteltetés esetén az előírt előzetes értesítés mellőzésével, három (3) napot meghaladó ideig nem tesz eleget, az éves alapdíj szüneteltetés idejére eső része háromszorosát köteles a szolgáltatás díját fizető Felhasználó vagy a Díjfizető részére visszatéríteni.

13.4. A FŐTÁV Zrt.-t a Felhasználó, illetőleg a harmadik személy tulajdonát képező felhasználói berendezések nem megfelelő működéséből eredő elégtelen szolgáltatásért felelősség nem terheli.

13.5. A Felhasználó, illetőleg a Díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha:

a) a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi;

b) a mérőeszközt, vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelzést (plomba, fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) vagy a mérőeszközön, annak beépítésekor a Főtáv Zrt. által elhelyezett és az arról mérésügyi jegyzőkönnyvben felsorolt jogi zára(ka)t (plombát) megrongálja, eltávolítja vagy - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a Felhasználó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított - ezek sérülését, illetve hiányát a FŐTÁV Zrt. részére nem jelenti be;

c) a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - távhőt vételez;

d) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget;

e) a távhő vételezését a Szerződés felmondásával összefüggésben nem a Tszt. 38. § (2), (4) illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg;

f) a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más Felhasználó vagy Díjfizető szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti;

g) a távhőszolgáltatás díját nem, vagy a Önk. Rend.-ben és a Szerződésben meghatározott határidőn túl, késedelmesen fizeti meg;

h) ha a díjfizetés kötelezettje a távhőszolgáltatás díját a FŐTÁV Zrt. felszólítása ellenére az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg.

Az a)-e) pontokban felsorolt esetekben a díjfizetés kötelezettje a szolgáltatási díjon felül az Önk. Rend.-ben meghatározott pótdíjat köteles fizetni. Ennek összege a Felhasználó által lekötött hőteljesítménynek egy naptári napon folyamatosan harminc (30) percnél hosszabb ideig történt túllépése esetén a jogosulatlanul igénybevett többletteljesítmény Felhasználóra vonatkozó éves alapdíjának kétszerese, az egyéb szerződésszegés esetén a Felhasználóra, díjfizetőre vonatkozó éves alapdíj háromszorosa.

13.6. A FŐTÁV Zrt. jogosult