GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG

Ügyféltájékoztató és

Biztosítási Szerződési Feltételek

Az OTP Csoport partnere

GB441 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – „A” TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett Pályázat „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás (VP3-17.1.1-16)” alapján

A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) GB441 jelű Gazda Biz- tosítási Csomag – „A” típusú Növénybiztosítás Különös Szerződési Feltéte- lei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: különös feltételek) rendelkezései- nek megfelelően a biztosítási díj megfizetése ellenében biztosítási szolgál- tatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biz- tosítási események bekövetkezése esetén a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett jégesőkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, viharkár (be- leértve a homokveréskárokat), aszálykár, felhőszakadáskár és mezőgazda- sági árvízkárok, valamint őszi fagykár megtérítésére vonatkozik. Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében a biztosított nö- vénykultúra vonatkozásában értelmezhető fenti biztosítási események mindegyikére együttesen köthető mezőgazdasá- gi biztosítás.

A Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (to- vábbiakban: VÁSZF) rendelkezéseit és a különös feltétekben foglalt rendel- kezéseket együttesen kell alkalmazni. Amennyiben a különös feltételekben leírtak valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor

a. amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, a különös feltételeket és a VÁSZF-et együttesen kell alkalmazni;

b. amennyiben a különös feltételek és a VÁSZF eltérő rendelkezései egy- mást kizárják, a különös feltételekben leírtakat kell alkalmazni.

Kérjük, olvassa el figyelmesen a VÁSZF rendelkezéseit is!

Szerződéskötéskor a biztosító tudomásul veszi, hogy a biztosított a létrejött biztosítási szerződés díjához támogatást kíván igénybe venni.

A biztosítót abban az esetben is megilleti a biztosítási díj, amennyiben a biztosított díjtámogatásban nem részesül.

A különös biztosítási feltételek megfelelnek:

Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13221/9 – Hatályos 2021. április 5-étől visszavonásig.

– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendeletében (36-37. cikk);

– a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben (a továbbiakban: Mkk. tv.);

– a VP3-17.1.1-16 kódszámú Vidékfejlesztési Program keretében meghir- detett pályázati felhívásban (a továbbiakban: pályázati felhívás);

– a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM ren- delet (a továbbiakban: FM rendelet) vonatkozó szabályaiban

meghatározottaknak.

Támogatást igénylők köre

A pályázati felhívás keretében támogatási kérelmet nyújthat be – az FM rendeletben foglaltaknak megfelelően – közvetlen támogatás igénybevéte- lére jogosult mezőgazdasági termelő, aki a szerződés biztosítottja.

A biztosított mezőgazdasági termelő az „Egységes Kérelem” felületén ke- resztül jogosult a támogatási kérelem benyújtására.

A biztosítási szerződés legfeljebb egy gazdasági év termelésére vonatkoz- hat az érintett naptári év megjelölésével, amelyet a szerződésen egyértel- műen fel kell tüntetni.

A biztosítási szerződés biztosítottjai mezőgazdasági termelők lehetnek. Mezőgazdasági termelő az, aki az FM rendeletben foglaltaknak megfelelő- en nem minősül kizárt mezőgazdasági termelőnek.

1. A kockázatviselés helye

A biztosítási ajánlat mellékletét képező „adatközlőn” megjelölt terület, amely a biztosított egységes kérelmében szerepel, és ame- lyet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (továb- biakban: MePAR) határoznak meg.

2. A biztosított vagyontárgyak

Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződés keretében az alábbi nö- vénykultúrákra köthető biztosítási szerződés:

HAG01 Hagyományos gyümölcsös alma HAG03 Hagyományos gyümölcsös őszibarack

HAG04 Hagyományos gyümölcsös kajszibarack (sárgabarack) HAG06 Hagyományos gyümölcsös szilva

HAG08 Hagyományos gyümölcsös dió HAG09 Hagyományos gyümölcsös mogyoró HAG10 Hagyományos gyümölcsös mandula HAG15 Hagyományos gyümölcsös körte HAG16 Hagyományos gyümölcsös meggy HAG17 Hagyományos gyümölcsös cseresznye HAG19 Hagyományos gyümölcsös nektarin IND03 Őszi káposztarepce

IND04 Tavaszi káposztarepce IND23 Napraforgó

KAL01 Őszi búza KAL02 Tavaszi búza KAL04 Őszi durumbúza

KAL05 Tavaszi durumbúza KAL06 Őszi tönköly búza KAL07 Tavaszi tönköly búza KAL08 Őszi novum búza KAL09 Tavaszi novum búza KAL10 Őszi tönke búza KAL11 Tavaszi tönke búza KAL12 Őszi alakor búza KAL13 Tavaszi alakor búza KAL15 Rozs

KAL17 Őszi árpa KAL18 Tavaszi árpa KAL21 Kukorica KAL26 Tavaszi tritikálé KAL27 Őszi tritikálé ULT01 Alma

ULT03 Őszibarack

ULT04 Kajszibarack (sárgabarack) ULT05 Nektarin

ULT06 Szilva

ULT08 Dió

ULT09 Mogyoró ULT10 Mandula ULT15 Körte

ULT16 Meggy ULT17 Cseresznye

ULT19 Minőségi borszőlő ültetvény ULT20 Egyéb borszőlő ültetvény ULT29 Csemegeszőlő ültetvény

3. A kockázatviselési időszak

A kockázatviselési időszak nem lehet hosszabb, mint a biztosított növény

„vegetációs ideje”. Jelen különös biztosítási feltételek tekintetében a vege- tációs időszak a biztosított növény kikelésétől (ültetvények esetében rügy- pattanástól) a betakarításig tart. A biztosító a szerződés kockázatvi- selésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításá- nak hatályba lépésétől kezdődően várakozási időt köt ki, melynek mértéke:

– tavaszi fagy kockázat esetében 10 nap;

– minden egyéb kockázat esetében 5 nap.

A várakozási idő alatt bekövetkező károkra a biztosító bizto- sítási szolgáltatást nem teljesít. A várakozási idő nem vonatkozik azon módosításokra, melynek során a szerződés nem bővül új kockázatvi- selési hellyel, új növénnyel vagy új kockázattal.

A kockázatviselés kezdete és vége az alábbi esetekben a VÁSZF-től eltérően a következők szerint alakul:

3.1. Jégeső kockázat

3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– gabonák esetén a „szögállapot” elérése;

– káposztarepce esetén a legalább 8 leveles állapot;

– ültetvények esetén az utolsó tisztuló hullás befejeződése;

– szőlő esetén a termésképződés kezdete.

3.1.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap;

– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érés- szabályozást végeznek, a kockázatviselés a kezelést követő

10. napon megszűnik.

3.2. Téli fagy kockázat

3.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a bokrosodástól;

– őszi káposztarepce esetében a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot (rozettás ál- lapot);

– ültetvények esetén a termelési évet megelőző év novem- ber 1.

3.2.2. A kockázatviselési időszak vége tárgyév március 31.

3.3. Vihar kockázat

3.3.1. Vihar esetében:

3.3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– kalászosok esetén az érés kezdete (a különös feltételek alkalmazásában az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat);

– káposztarepce esetén a becők érése;

– napraforgó esetén 6 leveles állapot;

– kukorica esetén 10 cm elérése;

– alma és körte esetén augusztus 15.;

– egyéb ültetvények esetében az érés kezdete.

3.3.1.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő

20. nap;

– ültetvények esetén a technológiai érést követő 15. nap;

– szőlő esetén a technológiai érést követő 10. nap.

Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.

3.3.2. Homokverés esetében:

A kockázatviselési időszak vége május 31.

3.4. Aszály kockázat

3.4.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi, tavaszi vetésű gabonanövények és kukorica esetén a technológi- ailag elvárható tőszám elérése és legalább 10 cm-es magasság;

– káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot;

– napraforgó esetén a technológiailag elvárható tőszám elérése és leg- alább 6 leveles állapot;

– ültetvények és szőlő esetén május 1.

3.4.2. A kockázatviselési időszak vége a technológiailag érett állapot.

3.5. Mezőgazdasági árvíz kockázat

A kockázatviselési időszak vége a technológiai érést követő 10. nap.

3.6. Tavaszi fagy kockázat

3.6.1. A kockázatviselési időszak kezdete április 1.

3.6.2. A kockázatviselési időszak vége május 31.

3.7. Felhőszakadás kockázat

A kockázatviselési időszak vége a technológiai érést követő 10. nap.

3.8. Őszi fagy kockázat

3.8.1. A kockázatviselési időszak kezdete augusztus 31.

3.8.2. A kockázatviselési időszak vége október 15.

4. Mezőgazdasági káresemény (biztosítási események)

Jelen különös feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés azon veszte- ségekre nyújt fedezetet, amelyek az Mkk. tv. szerinti üzemi szinten a nö- vénykultúrában 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár során keletkeznek.

4.1. Aszály, aszálykár

Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül

a. lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy

b. a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C -ot.

Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.

A harminc napot a kockázatviselési idő kezdetétől (3.5.1.

pont) kell számítani, szerződésmódosítás esetén (csak a mó- dosított területre vonatkozóan) a módosítás időpontjától.

4.2. Felhőszakadás, felhőszakadáskár

Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a 45 mm-t.

Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykul- túrában hozamcsökkenést okoz.

4.3. Jégeső, jégesőkár

Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.

Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.

4.3.1. Állománykipusztulásos jégesőkár

A növények tőállományának jégverés következtében előálló olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasz- nosítását.

4.3.2. Súlycsökkenési jégesőkár

A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökke- nésben megnyilvánuló termésveszteség.

4.4. Mezőgazdasági árvíz, mezőgazdasági árvízkár Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz.

Mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett nö- vényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

4.5. Tavaszi fagy, tavaszi fagykár

Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban, a talajszint- től számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál ala- csonyabb hőmérséklet.

Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tava- szi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

4.6. Téli fagy, téli fagykár

Téli fagy: a kockázatviselés helyén, a téli időszakban, a talajszinttől szá- mított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacso- nyabb hőmérséklet.

Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi ve- tésű szántóföldi növényi kultúráknak a téli fagy miatt bekövetkezett ki- pusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredmé- nyező káresemény.

4.7. Vihar, viharkár

Vihar: a legalább húsz m/sec szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.

Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökke- nést okoz.

A viharkárra a biztosított növénykultúrák alábbi károsodása esetén terjed ki a biztosítás:

– a kalászosok szemkiverése, kalászletörése;

– a napraforgó szár- vagy tányértörése;

– gyümölcs és szőlő termésének leverése;

– repce esetében a becők leverése, szemkiverése;

– kukorica esetében szártörés;

– valamennyi növénykúltúra esetében akkor, ha a vihar következtében a fő- termék az elérhető betakarítási technológiákkal betakaríthatatlanná válik.

A homokveréskár a mezőgazdasági növénykultúrák oly mértékű állomány- pusztulása, mely a terület újrahasznosítását teszi szükségessé.

4.8. Őszi fagy, őszi fagykár

Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől szá- mított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a VÁSZF-ben megha- tározott kizárásokon túlmenően nem terjed ki az alábbi ká- rokra:

– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;

– a minőségi károkra: termés beltartalmi (pl: cukor-, olaj-,

fehérjetartalom, csíraképesség stb.) értékvesztésében vagy értékesítési nehézségekben megnyilvánuló károkra;

– belvízkár: a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgá- rok, talajvízszintemelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező te- rületek csapadékvizeiből származó felszíni vízborítás miatt bekövetkezett kár;

– a kártevők, kórokozók károsításaira;

– a kár következtében előálló betakarítási többletköltségekre.

5.1. Jégesőkárok esetén

– a magjáért, gyümölcséért termelt növények melléktermé- keiben (pl. szalma) keletkezett károkra;

– a gyümölcsök és a szőlő hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett károkra;

– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következ- ményes károk keletkeznek (hideghatás);

– a jégverés következményeként fellépő növényegészség- ügyi veszteségekre, illetve az ebből eredő értékesítési ne- hézségekből vagy az értékesítés meghiúsulásából eredő károkra;

– a jégverés következményeként keletkezett minőségi vesz- teségekre, és az ebből eredő értékesítési nehézségekből vagy az értékesítés meghiúsulásából eredő károkra.

5.2. Téli fagykárok esetén

– téli fagykár következményeként szántóföldi növényeken bekövetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;

– ültetvények állagkáraira;

– ültetvények fagykáraira, melyek nem az adott termelési évben merülnek fel.

5.3. Viharkárok esetén

– a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;

– a biztosított növénykultúra olyan mértékű megdőlésére, deformálódására, ami még lehetővé teszi a betakarítást.

5.4. Tavaszi fagykárok esetén

– a fagyhatás okozta minőségi károkra (pl. fagyléc).

5.5. Felhőszakadáskárok esetén

– az ültetvényekben az állagkárokra nem terjed ki a kocká- zatviselés.

6. A biztosítási összeg, fedezetfeltöltés

A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos érté- ke. A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja.

A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosí- tani kívánt növény termésátlaga, a termény egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt megállapított kárszázalékkal csökken. A biz- tosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít. Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség.

A biztosítási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha). Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga. Jelen szerződésre az Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” (a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga) kell alkalmazni.

A hozamra vonatkozó adatot – a mezőgazdasági termelő nyilatkozatát a

megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizá- rásával képzett hároméves termésátlagáról – a biztosítási adatközlő tartal- mazza. Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik a megelő- ző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaggal, úgy a megelőző ötéves időszak legma- gasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves, az ag- rárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes hon- lapján közzétett közleményben elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei – ennek hiányában országos – átlagtermés adatokat kell figyelembe venni.

Az Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” a biztosító kárren-

dezéskor az Egységes Kérelem alapján ellenőrizheti.

A biztosító az alul- és túlbiztosítottságot a VÁSZF-ben foglal- tak szerint kezeli azzal a kiegészítéssel, hogy a biztosított érdek értéke a jelen különös feltételekben meghatározott és az Mkk. tv-nyel, valamint a pályázati felhívással összhangban kerül megállapításra.

Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban.

Biztosított terület: a növénykultúra biztosítani kívánt vetésterületének nagysága hektárban.

A biztosítani kívánt növénykultúra egységárára és a biztosított vetésterület- re a szerződő tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy szerződésmódosításkor.

7. Az önrészesedés, kárküszöb

Kockázat	Kárküszöb (eléréses önrész)	Levonásos önrész
súlycsökkenéses jégkár és viharkár	a károsodással érintett területre eső biztosítási összeg 20%-a	a megállapított kár 10%-a
állománykipusztulásos károk: téli fagykár, jégkár, viharkár (homokveréskár)	a károsodással érintett tábla biztosítási összegének 50%-a	a megállapított kár 70%-a
szántóföldi és kertészeti kultúrákban: aszálykár, tavaszi fagykár, őszi fagykár ültetvényekben: őszi fagykár	a károsodott növénykultúra teljes területére meghatározott biztosítási összeg 50%-a	a károsodott növénykultúra teljes területére meghatározott biztosítási összeg 50%-a és a megállapított kár 10%-a
felhőszakadáskár, elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár	a károsodással érintett tábla biztosítási összegének 40%-a	a megállapított kár 10%-a

A biztosítás szempontjából kárküszöbnek (eléréses önrésznek) kell tekinte- ni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az esetben kell levonni a biztosítási szolgáltatásból, ha a kár nem éri el az eléréses önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meg- haladja az eléréses önrészt, akkor ezen típusú önrész levonására nem kerül sor és a teljes biztosítási szolgáltatás kifizetésre kerül. Pl. 10%-os eléréses önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 15%.

A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés vagy a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a biztosítási szolgáltatásból. Pl. a kártérítéshez viszonyított 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szol- gáltatás 7,2%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 13,5%. A biz- tosítási összeghez viszonyított 50%-os levonásos önrész: 30%-os kár ese- tén a biztosítási szolgáltatás 0%, 75%-os kár esetén pedig 25%.

8. A biztosítási díj

mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerződéskö- tés időpontjától, a kockázatviselési időszak hosszától vagy az éves szerző- désmódosítás időpontjától.

A biztosítási adatközlőn nem díjazott kockázatok, azaz 0 díj- tétellel (0,00%) megjelölt kockázatok esetében a biztosító fe- dezetet nem vállal, ezen kockázatokra a biztosítónak szolgál- tatási kötelezettsége nincsen.

A bruttó biztosítási díjból (azaz az adó nélkül számított biztosítási díjból) az ajánlaton feltüntetett mértékű kármentességi kedvezmény adható szerző- déskötéskor. Jelen különös feltételek alapján létrejövő növénybiztosítási szerződés biztosítás díjához támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a szerződés tartalmazza biztosított termelők szerinti bontásban – a biztosító, a biztosított, illetve a szerződő fél a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: el- járási tv.) szerinti ügyfélazonosítójának feltüntetése mellett – és „A”, „B”,

„C” típusonként összesítve az „Egységes Kérelemben” bejelentett terület és az azon feltüntetett hasznosítási kóddal és az esetlegesen az adott hasz- nosítási kódhoz tartozó pontos megnevezéssel jelzett növénykultúrák fel- tüntetésével az adó nélkül számított biztosítási díjat, és – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat.

Kármentességi kedvezmény csak a tárgyév teljes kármentessége esetén ad- ható.

A biztosítási szerződés díja egy biztosítási időszakra vonatkozik (éves bizto- sítási díj), amely időarányosan nem csökken. A növénybiztosítási díj eseté- ben a biztosítási időszakon belüli időarányosítás nem értelmezhető. A szer- ződő ajánlattételkor kérheti a biztosítási időszakra járó biztosítási díj részle- tekben történő megfizetését (negyedéves vagy féléves ütemezésben).

A biztosítási díj esedékességétöl számított 30. nap elteltével a biztosítási szerződés a díjrendezettség dátumával megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, azt a biztosító nem telje- sített esedékességnek tekinti. A biztosító az éves díj és a meg- fizetett díj különbözetének megfizetését követelheti.

Biztosítási díjtámogatás csak a biztosított mezőgazdasági termelőre vonat- kozó díjelőírás teljes összegének megfizetése esetén nyújtható. Amennyi- ben egy biztosítási szerződés egy módozatában valamely növénykultúra az adott módozatban nem támogatható, vagy nem került bejelentésre az

„Egységes Kérelemben”, akkor támogatás az adott módozat díja után nem nyújtható.

Egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra kizárólag egy biztosítási szerződés díjához nyújtható támogatás, függetlenül a biztosítás típusától. Amennyi- ben a mezőgazdasági termelő egyazon területen ugyanarra a növénykultú- rára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra több díjtámogatott biztosítási szerződés alapján igényel támogatást, akkor tá- mogatás kizárólag a legkorábban megkötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható, függetlenül a biztosítás típusától. Amennyiben a szer- ződéskötések dátuma megegyezik, úgy támogatás a magasabb támogatá- si összegű szerződés után nyújtható.

Az eljárási tv. szerint a Magyar Államkincstár (továbbiakban: MÁK) által ve- zetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben kére- lemre nyilvántartásba vett biztosító vállalja, hogy „A”, „B” és „C” típusú biztosítási szerződés szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélka- pun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó adó nélkül számított biztosítási díj és kár- mentességi kedvezmény esetén a kármentességi kedvezménnyel csökken- tett, adó nélkül számított biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki a MÁK honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető felüle- ten, a MÁK honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segít- ségével.

Díjtámogatott növénybiztosítás esetén a biztosítót abban az esetben is megilleti a biztosítási díj, ha a szerződő vagy biz- tosított nem jogosult díjtámogatásra.

9. A biztosító adatközlése a MÁK részére, valamint a biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

9.1. A biztosító adatközlése

A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles a MÁK ré- szére a mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:

a. a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfélazonosító);

b. a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény);

c. a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a nö- vénykultúra referencia hozamára;

d. a kockázatviselés helyére (blokkazonosító);

e. a terület nagyságára (hektár), valamint

f. a biztosítási összegre, a díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett, nettó díjelőírás összegére

vonatkozó adatokat átadni.

A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésével hozzájárul, hogy a biztosító a fenti adatokat a MÁK-kal közölje és a MÁK részére átadja, illetve helyszíni ellenőrzés során – az ahhoz szükséges mértékben – a MÁK részére rendelkezésre bocsássa. A szerződő és a biztosított a bizto- sítási szerződés megkötésével kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a bizto- sító és a MÁK között létrejött megállapodás alapján a szerződő és a bizto- sított:

a. adószámát;

b. adóazonosító jelét;

c. születési idejét,

d. anyja nevét

is átadja a MÁK részére, amennyiben ezeket az adatokat a szerződő és a biztosított a biztosítási ajánlaton megadta a biztosító részére.

A MÁK a biztosító fenti tájékoztatását követően a MÁK és a biztosító kö- zötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév augusztus 1-jéig tájé- koztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási ké- relmet benyújtó mezőgazdasági termelő

a. nevéről és az eljárási tv. szerinti ügyfélazonosítójáról, továbbá

b. az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított nö- vénykultúráinak a tárgyévi „Egységes Kérelemben” július 31-ig bejelen- tett teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról.

9.2. A közlési és változásbejelentési kötelezettség

A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a lényeges körülmények változását. A biztosító különösen az alábbi körülményeket te- kinti lényegesnek a VÁSZF vonatkozó pontjában felsorolt eseteken túl:

– a szerződő/biztosított lakóhelyének vagy székhelyének a megváltozása;

– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése;

– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbér- lőjének megváltozása;

– a biztosítási szerződésben megnevezett növénykultúrák

adatainak megváltozása a biztosított „Egységes Kérelmé- ben”.

A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.

10. Előzetes adatközlés, biztosítási szerződés módosítása

A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított nö- vénykultúra fajára, valamint hozamadataira vonatkozó jelen pontban meg- határozottak szerinti módosítása a biztosítási időszak első napjára vissza- menőleges hatályú.

Amennyiben a vetésterület nagysága, illetve a biztosított növénykultúra faja vagy a hozamadatok módosításában a felek kölcsönösen megállapod- nak, akkor annak következtében a biztosítási összeg is megváltozik, vala-

mint a biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási összeg és díjtétel vál- tozására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.

A szerződő a biztosítási ajánlat részét képező „Területi rész- letező” dokumentumon hozzájárulhat ahhoz, hogy a biztosí- tó az egyes növények kockázatviselési helyét (MePAR blokk- azonosító) és azok területmértékét (ha-ban) a biztosítási fel- tételek 9.1. pont szerinti, MÁK-tól kapott adatokra módosít- sa. A kockázatviselés helyének és azok területmértékének módosítását a biztosító csak akkor tudja végrehajtani, ha a növénykultúráknak az ajánlaton megadott, így a biztosítónál nyilvántartott hasznosítási kódjai és a hasznosítást pontosító kiegészítő adatok (pl. másodvetés jellege, szaporítóanyag célú vetemény) megegyeznek a XXX által a biztosítónak az adott biztosítottra vonatkozóan megküldött adatokkal. Amennyiben a szerződő által a biztosítási ajánlaton meg- adott adatok pontatlanok, vagy a „Területi részletezőn” a szerződő nem járult hozzá az adatok módosításához, úgy a területi részletezőn és az ajánlaton szereplő adatok pontat- lanságából eredő minden jogkövetkezmény a szerződőt (biz- tosítottat) terheli, különösen – de nem kizárólagosan – a biz- tosítási díjtámogatás vonatkozásában.

A jelen pontban meghatározott módosítás a biztosítási összeg változása miatt a biztosítási díj változásával járhat, melyről szerződőt a biztosító a módosított adatokat tartalmazó köt- vénnyel tájékoztatja. A jelen pont szerinti szerződésmódo- sítás esetén a szerződő a módosított adatokat tartalmazó kötvény kézhezvételét követő 15 napon belül jogosult a szer- ződésmódosítást írásban elutasítani, ellenkező esetben a mó- dosítás a szerződő részéről elfogadottnak minősül. A szerző- dő szerződésmódosítást elutasító nyilatkozata esetén a szer- ződés a fentiek szerinti módosítást megelőző tartalommal marad hatályban, továbbá a biztosító adatmódosítási felelős- sége megszűnik, a szerződés adatainak pontatlanságából ere- dő hátrányos következmények – különösen, de nem kizáróla- gosan a biztosítási díjtámogatást érintő következmények – a szerződőt (vagy biztosítottat) terhelik.

11. A biztosító szolgáltatása

11.1. A szolgáltatás általános szabályai

A biztosítási szerződés kizárólag a biztosítási események miatti gazdasági veszteségeket fedezi. A biztosítási szerződés alapján a biztosító a tényleges veszteséget meghaladó kártérítést nem fizet. A kár mértéke az Mkk. tv., va- lamint a pályázati felhívás alapján kerül megállapításra.

A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt annak bekövetkezése után az észleléstől számított 2 munkanapon belül, de legkésőbb a káresemény bekövetkeztétől számított 15 napon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tar- talmának ellenőrzését. A biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a bizto- sítási eseményt határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biz- tosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény ki- deríthetetlenné válik.

A biztosítási esemény bekövetkezése (észlelése) után a biztosított vagyon- tárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulá- sáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.

A kár bejelentését követően a biztosító 5 munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor, vagy a biztosító általi adatjavítást köve- tően megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figye- lembevételével.

Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve

újrapalántázása a biztosítói helyszíni felmérés (szemle) meg- kezdése előtt elengedhetetlen, úgy a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatere- ket kell hagyni. A mintaterek számára, méretére, valamint el- helyezkedésükre vonatkozó minimális követelményeket jelen feltételek 11.3. pontja tartalmazza. Mintaterek hiányában, nem a követelményeknek megfelelő kialakításuk vagy utóla- gos manipulálásuk esetén a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be. A mintatér manipulálásának minősül különösen – de nem ki- zárólagosan – az eredeti kárkép utólagos megváltoztatása.

A biztosító a károsodott növénykultúra területének, elhelyezkedésének és üzemi szintű hozamának megállapításához kérheti a biztosított MÁK-hoz tárgyév július 31-ig benyújtott, végleges „Egységes Kérelmét”, illetve annak az érintett növénykultúrára vonatkozó MePAR blokkazonosítóit és terület adatait tartalmazó, továbbá a termesztett növénykultúrákat összesí- tő oldalait.

A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mérté- ke már egyértelmű (pl. kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító helyszí- ni területszemle során meghatározza a szemle(ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít.

A káraktának tartalmaznia kell:

a. a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját;

b. a károsodott növénykultúra nevét;

c. a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagyságát;

d. a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként;

e. a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt vagy biztosítási esemé- nyeket;

f. a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét;

g. a biztosítási esemény MePAR szerinti azonosító helyét, blokkazonosító szerint;

h. a károsodott terület nagyságát;

i. a kifizetett kártérítés összegét és

j. jégesőkár és tavaszi fagykár esetén a károsodott növénykultúráról ké- szült digitális képi bizonyítékot.

A biztosítási szerződés szerint a biztosító csak abban az esetben fizet biz- tosítási szolgáltatást, ha a biztosítási eseményt kiváltó:

– Mkk. tv. szerinti jégeső és tavaszi fagykár bekövetkezését a biztosító szakértője a káraktában (a 11.1. j. pont szerinti módon) igazolja, amely igazolást ellenkező bizonyítás erejéig elfogadottnak kell tekinteni;

– egyéb biztosítási esemény vonatkozásában a kedvezőtlen időjárási je- lenség bekövetkeztét az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelke- zésére álló adatok alapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt eset- ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal bevonásával.

Az igazolások biztosítóhoz történő benyújtásának határideje október 31. A határidő elmulasztásából adódó hátrányos kö- vetkezmények – különösen, de nem kizárólagosan – a biztosí- tási díjtámogatást értintő hátrányos következmények) a szer- ződőt (biztosítottat) terhelik, azért a biztosító nem vállal fe- lelősséget.

A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli meg, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (pl. a ká- rosodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a ká- rosodás).

A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A biz- tosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF és a jelen különös feltételek vonatkozó bekezdésében felsorolt tételeket (ön- rész, maradvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás).

Amennyiben a biztosított az ajánlat megtételekor a „Területi részletezőn” nem járult hozzá az automatikus adatjavításhoz, akkor a biztosítónak vizsgálnia kell a biztosított terület „Egy-

séges Kérelem” szerinti azonosíthatóságát, az azokban sze- replő területek arányát.

– Amennyiben az adatközlőn nem szerepel az „Egységes Kérelemben” az adott növénykultúrához tartozó teljes te- rület és a károsodott MePAR blokkazonosító nem rendel- hető egyértelműen egy, az „Egységes Kérelemben” sze- replő MePAR blokkazonosítóhoz, akkor a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége nem áll fenn.

– Amennyiben az adott növénykultúra esetében az adatköz- lőn szereplő MePAR blokkazonosító területe nem éri el az

„Egységes Kérelemben” szereplő azonos jelű vagy egyér- telműen hozzárendelhető blokk méretét, akkor az eltérés arányának megfelelően a biztosító aránylagos biztosítási szolgáltatás alkalmazására jogosult.

A biztosítási szerződésből eredő igények – eltérően a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiak- ban: Ptk.) szabályozott öt (5) éves általános elévülési időtől – egy (1) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biz- tosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.

11.2. A szolgáltatás meghatározása

Továbbtermeszthetőnek kell tekinteni a növénykultúrát, ha az állo- mánykipusztulás mértéke és a várható hozamveszteség nem nagyobb, mint 50%. Minden egyéb esetben a károsodott növényi kultúra nem továbbter- meszthető. Amennyiben a növénykultúra nem továbbtermeszthető, abban az esetben a biztosító megvizsgálja azt is, hogy a tábla azonos vagy más növénnyel gazdaságosan újrahasznosítható-e.

– Amennyiben továbbtermeszthető, ebben az esetben súlycsökkenési kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást.

– Amennyiben pedig nem termeszthető tovább:

– de újrahasznosítható, akkor állománykipusztulásos kárként kell le- folytatni a kárbecslési eljárást;

– és nem hasznosítható újra a károsodott terület, akkor súlycsökkenési kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást.

11.2.1. Súlycsökkenéses károk

A biztosító súlycsökkenéses kárnak tekinti a károsodott nö- vénykultúrában a biztosítási esemény következtében hozam- csökkenésben megnyilvánuló károkat. A szemlén a kárszak- értő a kockázati károk következményét méri fel. Amikor a termés becsülhetővé válik, megállapításra kerül az üzemi szintű talált hozam. A talált hozam a szemle időpontjában, az általánosan elérhető agrotechnikával betakarítható hozam. A talált hozam meghatározásánál a biztosító nem veszi fi- gyelembe a biztosítási eseményeken kívüli események ho- zamcsökkentő hatását, azaz a biztosítási eseményeken kívüli kár(oka)t a biztosító megtermett hozamnak tekinti. Súly- csökkenéses károk esetén növénykultúránként az üzemi szintű összesített talált hozam kerül összevetésre az üzemi szintű összesített tervezett hozammal (jelen feltétel értelmé- ben Mkk. tv. szerinti „referenciahozam”).

Súlycsökkenéses kár esetében a biztosító akkor szolgáltat, ha a talált hozam kevesebb, mint a referenciahozam 80%-a, azaz: az üzemi szintű talált hozam (t) és üzemi szintű terve- zett hozam (t) hányadosa kisebb, mint 0,8.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag az adatköz- lőn szereplő biztosított területekre vonatkozik, figyelemmel a 10. pont ezirányú rendelkezéseire. A kárbecslés táblaszin- ten történik. A biztosító a 7. pontban szereplő önrészeket és kárküszöböket alkalmazza.

A szolgáltatás mértéke jégesőkár és viharkár esetében (el- éréses önrész feletti károk):

A szolgáltatás mértéke (Ft) = ∑ károsodott táblák ((1-(táblán-

kénti talált hozam (t)/tervezett hozam (t))) X a károsodott tábla biztosítási összege (Ft)) X 0,9

A szolgáltatás mértéke aszálykár, tavaszi fagykár, őszi fagy- kár esetében (kárküszöb feletti károk):

A szolgáltatás mértéke (Ft) = (((1-∑ táblánkénti talált hozam (t)/ tervezett hozam (t)) X a biztosított növény biztosítási összege (Ft)) – (a biztosított növény biztosítási összege X 0,5)) X 0,9

A szolgáltatás mértéke felhőszakadáskár, mezőgazdasági ár- vízkár esetében (kárküszöb feletti károk):

Táblánkénti szolgáltatás mértéke (Ft) = (1-tábla talált hozama (t)/tervezett hozam (t)) X a kárt szenvedett tábla területe(ha) X a biztosított növény biztosítási összege hektáronként (Ft/ha) A szolgáltatás mértéke téli fagykár (ültetvényekben) esetén (kárküszöb feletti károk):

A szolgáltatás mértéke (Ft) = ∑ károsodott táblák ((1-(táblán- kénti talált hozam (t)/tervezett hozam (t))) X a károsodott tábla biztosítási összege (Ft)) X 0,7

11.2.2. Állománykipusztulásos károk

Állománykipusztulásos kár esetén a biztosító akkor szolgál- tat, ha az állománykipusztulással érintett terület nagyobb, mint az üzemi szintű terület 20%-a, azaz az üzemi szintű állo- mányveszteség (ha) és üzemi szintű terület (ha) hányadosa nagyobb, mint 0,2.

A szolgáltatás mértéke állománykipusztulásos téli fagykár (szántóföldi növények esetében), jégkár és viharkár (homok- veréskár) esetén:

Táblánkénti szolgáltatás mértéke (Ft) = az állománykipusztu- lásos kárt szenvedett tábla biztosítási összege (Ft) X 0,3

A szolgáltatás mértéke állománykipusztulásos jégkár és vi- harkár (homokveréskár) esetén palántával történő pótlás esetén:

Táblánkénti szolgáltatás mértéke (Ft) = az állománykipusztu- lásos kárt szenvedett tábla biztosítási összege (Ft) X a pót-

landó palánták (db)/tervezett tábla szintű tőszám (db) X 0,3 Mintaterek méretének meghatározása: A tábla több pontján összességében 50 ha-ig minimum 4 mintatér, 50 ha felett mi- nimum 6 mintatér szükséges, továbbá a mintaterek minimá- lis mérete 6x10 méter kell legyen. A mintatereket a táblán egyenletesen kell kijelölni, a reprezentativitás figyelembevé- telével.

12. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve előzményszerződés esetén a korábban alkalmazott szerződés feltételtől

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy jelen GB441 jelű Gazda Biz- tosítási Csomag – „A” Típusú Növénybiztosítás Különös Szer- ződési Feltételei Ügyféltájékoztató a korábbi feltételektől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól több ponton eltér.

Tájékoztatjuk, hogy jelen különös feltétel az előző GB441 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „A” Típusú Növénybiztosítás Kü- lönös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatótól az alábbi- akban tér el lényegesen:

– a tűz biztosítási esemény kikerült az A típusú díjtámoga- tott növénybiztosítás biztosítási eseményeinek köréből.

Jelen különös feltételek az alábbi pontokban térnek el lénye- gesen a Polgári Törvénykönyv szabályozásaitól (a 11.1. pont végén leírtakon túl):

– A 6. pontban részletezett fedezetfeltöltési jog kizárásának szabályai eltérnek a Ptk. 6:461 paragrafusától.

– A 8. pontban részletezett díjfizetési kötelezettség elmu- lasztásának következményei és az ezen okból történő szer- ződésmegszűnés szabályai eltérnek a Ptk. 6:448 és 6:449 paragrafusaitól.

– A 11.1. pontban részletezett, a biztosítási szerződésből eredő igények elévülésére vonatkozó szabályok eltérnek a Ptk. 6:22 paragrafusától.

Az OTP Csoport partnere

GB442 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – „B” TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett Pályázat „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás (VP3-17.1.1-16)” alapján

A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kö- telezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövet- kezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett jégesőkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, viharkár (beleértve a homokverés- károkat), aszálykár, felhőszakadáskár és mezőgazdasági árvízkárok, vala- mint őszi fagykár megtérítésére vonatkozik. A „B” típusú mezőgazda- sági biztosítás keretében a biztosított növénykultúra vonat- kozásában értelmezhető fenti biztosítási eseményekre köthe- tő mezőgazdasági biztosítás.

a. amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a különös feltételeket és a VÁSZF-et együttesen kell alkalmazni;

b. amennyiben a különös feltételek és a VÁSZF eltérő rendelkezései egy- mást kizárják, a különös feltételekben leírtakat kell alkalmazni.

Kérjük, olvassa el figyelmesen a VÁSZF rendelkezéseit is! Szerződéskötéskor a biztosító tudomásul veszi, hogy a biztosított a létrejött biztosítási szerződés díjához támogatást kíván igénybe venni.

A biztosítót abban az esetben is megilleti a biztosítási díj, amennyiben a biztosított díjtámogatásban nem részesül.

A különös biztosítási feltételek megfelelnek:

– a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockáza- tok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben (a továbbiakban: Mkk. tv.);

– a VP3-17.1.1-16 kódszámú Vidékfejlesztési Program keretében meghir- detett pályázati felhívásban (a továbbiakban: pályázati felhívás);

meghatározottaknak.

Támogatást igénylők köre

A biztosított mezőgazdasági termelő az „Egységes Kérelem” felületén ke- resztül jogosult a támogatási kérelem benyújtására.

A biztosítási szerződés legfeljebb egy gazdasági év termelésére vonatkoz- hat az érintett naptári év megjelölésével, amelyet a szerződésen egyértel- műen fel kell tüntetni.

1. A kockázatviselés helye

2. A biztosított vagyontárgyak

A „B” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződés keretében az alábbi nö- vénykultúrákra (ültetvény és zöldségkultúra, ideértve a szántóföldi zöldség- féléket is) köthető biztosítási szerződés:

BUR01 Burgonya FRU01 Görögdinnye

FRU02 Tökre oltott görögdinnye FRU03 Sárgadinnye

FRU04 Földieper (szamóca) FRU05 Ribiszke

FRU08 Málna

FRU09 Piszke FRU11 Szeder

FRU12 Tüske nélküli szeder FRU13 Yosta (Rikö)

FRU14 Homoktövis FRU15 Fekete bodza FRU16 Egyéb bodza FRU17 Áfonya FRU18 Berkenye

HAG01 Hagyományos gyümölcsös alma HAG03 Hagyományos gyümölcsös őszibarack

HAG04 Hagyományos gyümölcsös kajszibarack (sárgabarack) HAG06 Hagyományos gyümölcsös szilva

HAG07 Hagyományos gyümölcsös naspolya HAG08 Hagyományos gyümölcsös dió HAG09 Hagyományos gyümölcsös mogyoró HAG10 Hagyományos gyümölcsös mandula

HAG11 Hagyományos gyümölcs szelídgesztenye HAG12 Hagyományos gyümölcs vegyes

HAG15 Hagyományos gyümölcsös körte HAG16 Hagyományos gyümölcsös meggy HAG17 Hagyományos gyümölcsös cseresznye HAG18 Hagyományos gyümölcsös birs HAG19 Hagyományos gyümölcsös nektarin HAG20 Hagyományos gyümölcs bodza HAG21 Hagyományos gyümölcs homoktövis HAG22 Hagyományos gyümölcs áfonya HAG23 Hagyományos gyümölcs berkenye

HAG24 Hagyományos gyümölcs fekete berkenye HAG25 Hagyományos gyümölcs fehér eperfa HAG26 Hagyományos gyümölcs fekete eperfa IND15 Retek

IND22 Cikória

KAL22 Pattogatni való kukorica

KAL23 Csemegekukorica PIL01 Cukorborsó

PIL02 Mezei borsó

PIL03 Őszi takarmányborsó PIL04 Őszi zöldborsó

PIL05 Szárazborsó (Sárgaborsó) PIL06 Tavaszi takarmányborsó PIL07 Tavaszi zöldborsó

PIL09 Lóbab (Disznóbab) PIL11 Futóbab

PIL12 Szárazbab

PIL13 Zöldbab

PIL14 Homoki bab

PIL24 Lencse

PIL29 Csicseriborsó ULT01 Alma

ULT03 Őszibarack

ULT04 Kajszibarack (sárgabarack) ULT05 Nektarin

ULT06 Szilva ULT07 Naspolya ULT08 Dió

ULT09 Mogyoró ULT10 Mandula ULT11 Szelídgesztenye

ULT12 Vegyes gyümölcsös ULT15 Körte

ULT16 Meggy ULT17 Cseresznye ULT18 Birs

ULT19 Minőségi borszőlő ültetvény ULT20 Egyéb borszőlő ültetvény ULT21 Füge

ULT26 Csipkebogyó ULT27 Kivi

ULT28 egyéb növény

ULT29 Csemegeszőlő ültetvény ULT30 Fehér eperfa

ULT31 Fekete eperfa ULT32 Fekete berkenye ULT35 Húsos som ULT36 Kökény

VEG01 Karfiol VEG02 Brokkoli VEG03 Bimbóskel

VEG04 Fejes káposzta VEG05 Kelkáposzta VEG06 Vöröskáposzta VEG07 Takarmánykáposzta VEG08 Karalábé

VEG09 Kínai kel VEG10 Zeller VEG11 Póréhagyma

VEG12 Őszi fokhagyma VEG13 Tavaszi fokhagyma VEG14 Csemegehagyma VEG15 Őszi vöröshagyma VEG17 Lilahagyma VEG18 Metélőhagyma VEG19 Fejessaláta

VEG20 Endívia VEG21 Sóska VEG22 Spenót VEG23 Spárga VEG24 Articsóka

VEG25 Spanyol articsóka

VEG26 Petrezselyemgyökér (fehérrépa) VEG27 Petrezselyemlevél

VEG29 Rebarbara VEG30 Édeskömény

VEG31 Galambbegysaláta VEG32 Zsázsa

VEG33 Paradicsom VEG34 Uborka VEG35 padlizsán VEG36 Főzőtök VEG37 Sütőtök VEG38 Káposztatök VEG39 Olajtök

VEG40 Csillagtök/patiszon VEG41 Spárgatök

VEG42 Cukkini VEG43 Paprika VEG44 Fűszerpaprika VEG45 Sárgarépa VEG46 Cékla

VEG47 Feketegyökér VEG48 Torma VEG49 Pasztinák

VEG50 Újzélandi spenót VEG51 Mezei csibehúr VEG52 egyéb zöldség VEG53 Tavaszi vöröshagyma

VEG54 Batáta (édesburgonya) VEG55 Borsmustár (rukkola)

VEG56 Fűszer (édes) édeskömény vagy római édeskömény VEG57 Olasz édeskömény vagy gumós édeskömény

3. A kockázatviselési időszak

A kockázatviselési időszak nem lehet hosszabb, mint a biztosított növény

„vegetációs ideje”. Jelen biztosítási feltételek tekintetében a vegetációs időszak a kikeléstől, kipalántázástól (ültetvények esetében rügypattanástól) a betakarításig tart. A biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításának életbe lépésétől számított várakozási időt köt ki, melynek mértéke:

– tavaszi fagy kockázat esetében 10 nap;

– minden egyéb kockázat esetében 5 nap.

A kockázatviselés kezdete és vége az alábbi esetekben a VÁSZF-től eltérően a következők alapján alakul:

3.1. Jégeső kockázat

3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– ültetvények esetén az utolsó tisztuló hullás befejeződése;

– szőlő esetén a termésképződés kezdete.

3.1.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap;

10. napon megszűnik.

3.2. Téli fagy kockázat

3.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– ültetvények esetén a termelési évet megelőző év november 1.

3.2.2. A kockázatviselési időszak vége tárgyév március 31.

3.3 Vihar kockázat

3.3.1. Vihar esetében:

3.3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– csemege- és pattogatni való kukorica esetén 10 cm elérése;

– alma és körte esetén augusztus 15.;

– egyéb ültetvények esetében az érés kezdete;

– egyéb, nem nevesített növények esetében a virágzás kezdete.

3.3.1.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap;

– ültetvények esetén a technológiai érést követő 15. nap;

– szőlő esetén a technológiai érést követő 10. nap.

Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.

3.3.2. Homokverés esetében:

A kockázatviselési időszak vége: május 31.

3.4. Aszály kockázat

3.4.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– magról vetett növények esetén a technológiailag elvárható tőszám el- érése és legalább 10 cm-es magasság;

– ültetvények és szőlő esetén május 1.

3.4.2. A kockázatviselési időszak vége a technológiailag érett állapot.

3.5. Mezőgazdasági árvíz kockázat

A kockázatviselési időszak vége a technológiai érést követő 10. nap.

3.6. Tavaszi fagy kockázat

3.6.1. A kockázatviselési időszak kezdete április 1.

3.6.2. A kockázatviselési időszak vége május 31.

3.7. Felhőszakadás kockázat

A kockázatviselési időszak vége a technológiai érést követő 10. nap.

3.8. Őszi fagy kockázat

3.8.1. A kockázatviselési időszak kezdete augusztus 31.

3.8.2. A kockázatviselési időszak vége október 15.

4. Mezőgazdasági káresemény (biztosítási események)

4.1. Aszály, aszálykár

Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül

a. lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy

b. a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.

Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.

A harminc napot a kockázatviselési idő kezdetétől (3.5.1. pont) kell számítani, szerződésmódosítás esetén (csak a mó- dosított területre vonatkozóan) a módosítás időpontjától.

4.2. Felhőszakadás, felhőszakadáskár

Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykul- túrában hozamcsökkenést okoz.

4.3. Jégeső, jégesőkár

Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.

Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.

4.3.1. Állománykipusztulásos jégesőkár

A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a ki- szántást, illetve a terület újrahasznosítását.

4.3.2. Súlycsökkenési jégesőkár

A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

4.4. Mezőgazdasági árvíz, mezőgazdasági árvízkár Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz.

Mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növény- ben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

4.5. Tavaszi fagy, tavaszi fagykár

Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban, a talajszint- től számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál ala- csonyabb hőmérséklet.

Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező ta- vaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövet- kezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

4.6. Téli fagy, téli fagykár

Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban, a talajszinttől szá- mított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacso- nyabb hőmérséklet.

Téli fagykár: a kockázatviselés helyén nyugalmi periódusban, az őszi ve- tésű szántóföldi növényi kultúráknak a téli fagy miatt bekövetkezett ki- pusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredmé- nyező káresemény.

4.7. Vihar, viharkár

Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökke- nést okoz.

A viharkárra a biztosított növénykultúrák alábbi károsodása esetén terjed ki a biztosítás:

– gyümölcs és szőlő termésének leverése;

– csemege- és pattogatni való kukorica esetében szártörés;

– valamennyi növénykúltúra esetében akkor, ha a vihar következtében a fő- termék az elérhető betakarítási technológiákkal betakaríthatatlanná válik.

A homokveréskár a mezőgazdasági növénykultúrák oly mértékű állomány- pusztulása, mely a terület újrahasznosítását teszi szükségessé.

4.8. Őszi fagy, őszi fagykár

Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől szá- mított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

A VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlmenően a bizto- sító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;

– a minőségi károkra: termés beltartalmi (pl: cukor-, olaj-, fehérjetartalom, csíraképesség stb.) értékvesztésében vagy értékesítési nehézségekben megnyilvánuló károkra;

– belvízkárra: a medrükben maradt folyók, patakok, vala- mint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszintemelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendel- kező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízborí- tás miatt bekövetkezett kárra;

– a kártevők, kórokozók károsításaira;

– a kár következtében előálló betakarítási többletköltségekre.

5.1. Jégesőkárok esetén

– a magjáért, gyümölcséért termelt növények melléktermé- keiben (pl. szalma) keletkezett károkra;

– a gyümölcsök és a szőlő hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett károkra;

– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következ- ményes károk keletkeznek (hideghatás);

– a jégverés következményeként fellépő növényegészség- ügyi veszteségekre, illetve az ebből eredő értékesítési ne- hézségekből, vagy az értékesítés meghiúsulásából eredő károkra;

– a jégverés következményeként keletkezett minőségi vesz- teségekre és az ebből eredő értékesítési nehézségekből, vagy az értékesítés meghiúsulásából eredő károkra.

5.2. Téli fagykárok esetén

– téli fagykár következményeként szántóföldi növényeken bekövetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;

– ültetvények állagkáraira;

– ültetvények fagykáraira, melyek nem az adott termelési évben merülnek fel.

5.3. Viharkárok esetén

– a biztosított növénykúltúra olyan mértékű megdőlésére, deformálódására, ami még lehetővé teszi a betakarítást.

5.4. Tavaszi fagykárok esetén

– a fagyhatás okozta minőségi károkra (pl. fagyléc).

5.5. Felhőszakadáskárok esetén

– az ültetvényekben az állagkárokra nem terjed ki a kocká- zatviselés.

6. A biztosítási összeg, fedezetfeltöltés

A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos érté- ke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt megállapí- tott kárszázalékkal csökken. A biztosító a szerződő részére fede- zetfeltöltési jogot nem biztosít.

Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség. A biztosítási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha). Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hek- tárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga. Jelen szerződésre az

Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” (a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga) kell alkal- mazni.

A hozamra vonatkozó adatot – a mezőgazdasági termelő nyilatkozatát a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizá- rásával képzett hároméves termésátlagáról – a biztosítási adatközlő tartal- mazza. Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik a megelő- ző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaggal, úgy a megelőző ötéves időszak legma- gasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves, az ag- rárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes hon- lapján közzétett közleményben elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei – ennek hiányában országos – átlagtermés adatokat kell figyelembe venni.

Az Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” a biztosító kárren- dezéskor az Egységes Kérelem alapján ellenőrizheti.

A biztosító az alul- és túlbiztosítottságot a VÁSZF-ben foglal- tak szerint kezeli azzal a kiegészítéssel, hogy a biztosított érdek értéke a jelen feltételekben meghatározott és az Mkk tv-nyel, valamint a pályázati felhívással összhangban kerül megállapításra.

Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban.

Biztosított terület: a növénykultúra biztosítani kívánt vetésterületének nagysága hektárban.

A biztosítani kívánt növénykultúra egységárára és a biztosított vetésterület- re a szerződő tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy szerződésmódosításkor.

7. Az önrészesedés, kárküszöb

Kockázat	Kárküszöb (eléréses önrész)	Levonásos önrész
	a károsodással
súlycsökkenéses	érintett területre eső	a megállapított kár
jégkár és viharkár	biztosítási összeg	10%-a
	20%-a
állománykipusztulásos	a károsodással
károk: téli fagykár,	érintett tábla	a megállapított kár
jégkár, viharkár	biztosítási összegének	70%-a
(homokveréskár)	50%-a
szántóföldi és kertészeti kultúrákban: aszálykár, tavaszi fagykár, őszi fagykár ültetvényekben: őszi fagykár	a károsodott növénykultúra teljes területére meghatározott biztosítási összeg 50%-a	a károsodott növénykultúra teljes területére meghatározott biztosítási összeg 50%-a és a megállapított kár 10%-a
felhőszakadáskár,	a károsodással
elemi kár okozta	érintett tábla	a megállapított kár
mezőgazdasági	biztosítási összegének	10%-a
árvízkár	40%-a

A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés vagy a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a biztosítási szolgáltatásból. Pl. a kártérítéshez viszonyított10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szol- gáltatás 7,2%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 13,5%. A biz- tosítási összeghez viszonyított 50%-os levonásos önrész: 30%-os kár ese- tén a biztosítási szolgáltatás 0%, 75%-os kár esetén pedig 25%.

8. A biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és a 4. pontban felsorolt biz- tosítási eseményekre vonatkozó díjtétel, valamint a 6. pontban meghatá- rozottak szerint számított biztosítási összeg szorzata. A biztosítás díját mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerződéskö- tés időpontjától, a kockázatviselési időszak hosszától vagy az éves szerző- désmódosítás időpontjától.

A bruttó biztosítási díjból (azaz az adó nélkül számított biztosítási díjból) az ajánlaton feltüntetett mértékű kármentességi kedvezmény adható szerző- déskötéskor. Jelen különös feltételek alapján létrejövő növénybiztosítási szerződés biztosítás díjához támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a szerződés tartalmazza biztosított termelők szerinti bontásban – a biztosító, a biztosított, illetve a szerződő fél a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: el- járási törvény) szerinti ügyfélazonosítójának feltüntetése mellett – és „A”,

„B”, „C” típusonként összesítve az „Egységes Kérelemben” bejelentett te- rület és az azon feltüntetett hasznosítási kóddal és az esetlegesen az adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megnevezéssel jelzett növénykultúrák feltüntetésével az adó nélkül számított biztosítási díjat, és – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat.

A kármentességi kedvezmény csak tárgyév teljes kármentessége esetén adható.

„Egységes Kérelemben”, akkor támogatás az adott módozat díja után nem nyújtható.

Az eljárási tv. szerint, a Magyar Államkincstár (továbbiakban: MÁK) által ve- zetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben kérelem- re nyilvántartásba vett biztosító vállalja, hogy „A”, „B” és „C” típusú bizto- sítási szerződés szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített köt- vény sorszámát is tartalmazó adó nélkül számított biztosítási díj és kármen- tességi kedvezmény esetén a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki a MÁK honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető felületen, a

MÁK honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével. Díjtámogatott növénybiztosítás esetén a biztosítót abban az esetben is megilleti a biztosítási díj, ha a szerződő vagy biz- tosított nem jogosult díjtámogatásra.

9. A biztosító adatközlése a MÁK részére, valamint a biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

9.1. A biztosító adatközlése

A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles a MÁK ré- szére mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:

a. a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfélazonosító);

b. a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény);

c. a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a nö- vénykultúra referencia hozamára;

d. a kockázatviselés helyére (blokkazonosító);

e. a terület nagyságára (hektár), valamint

f. a biztosítási összegre, a díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett, nettó díjelőírás összegére

vonatkozó adatokat átadni.

A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésével hozzájárul, hogy a biztosító a fenti adatokat a MÁK-kal közölje és a MÁK részére át- adja, illetve helyszíni ellenőrzés során – az ahhoz szükséges mértékben – a MÁK részére rendelkezésre bocsássa. A szerződő és a biztosított a biztosí- tási szerződés megkötésével kifejezetten hozzájárul továbbá ahhoz, hogy a biztosító és a MÁK között létrejött megállapodás értelmében a fenti ada- tokon túl az:

a. adószámát;

b. adóazonosító jelét;

c. születési idejét,

d. anyja nevét

is átadja a MÁK részére, amennyiben ezeket az adatokat a szerződő és a biztosított a biztosítási ajánlaton megadta a biztosító részére.

A MÁK a biztosító a fenti tájékoztatását követően a MÁK és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév augusztus 1-jéig tá- jékoztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő

a. nevéről és az eljárási tv. szerinti ügyfélazonosítójáról, továbbá

9.2. A közlési és változásbejelentési kötelezettség

A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a tu- domásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a lényeges kö- rülmények változását. A biztosító különösen az alábbi körülményeket te- kinti lényegesnek a VÁSZF vonatkozó pontjában felsorolt eseteken túl:

– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;

– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése;

– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbér- lőjének megváltozása;

– a biztosítási szerződésben megnevezett növénykultúrák adatainak megváltozása a biztosított „Egységes Kérelmé- ben”.

A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.

10. Előzetes adatközlés, biztosítási szerződés módosítása

A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított nö-

vénykultúra fajára, valamint hozamadataira vonatkozó jelen pontban meg- határozottak szerinti módosítása a biztosítási időszak első napjára vissza- menőleges hatályú.

Amennyiben a vetésterület nagysága, illetve a biztosított növénykultúra vagy a hozamadatok módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási összeg is megváltozik, valamint a biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási összeg és díjtétel változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.

A jelen pontban meghatározott módosítás a biztosítási összeg változása miatt a biztosítási díj változásával járhat, melyről a szerződőt a biztosító a módosított adatokat tartalmazó köt- vénnyel tájékoztatja. A jelen pont szerinti szerződésmódosí- tás esetén, a szerződő a módosított adatokat tartalmazó köt- vény kézhezvételét követő 15 napon belül jogosult a szerző- désmódosítást írásban elutasítani, ellenkező esetben a módo- sítás a szerződő részéről elfogadottnak minősül. A szerződő szerződésmódosítást elutasító nyilatkozata esetén a szerző- dés a fentiek szerinti módosítást megelőző tartalommal ma- rad hatályban, továbbá a biztosító adatmódosítási felelőssé- ge megszűnik, a szerződés adatainak pontatlanságából eredő hátrányos következmények – különösen, de nem kizárólago- san – a biztosítási díjtámogatást érintő következmények a szerződőt (vagy biztosítottat) terhelik.

11. A biztosító szolgáltatása

11.1. A szolgáltatás általános szabályai

A biztosítási szerződés kizárólag a biztosítási események miatti gazdasági veszteségeket fedezheti. A biztosítási szerződés alapján a biztosító a tény- leges veszteséget meghaladó kártérítést nem fizet. A kár mértéke az Mkk. tv., valamint a pályázati felhívás alapján kerül megállapításra.

A kár bejelentését követően a biztosító 5 munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor vagy a biztosító általi adatjavítást követő- en megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figye- lembevételével.

Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illet- ve újrapalántázása a biztosítói helyszíni felmérés (szemle) megkezdése előtt elengedhetetlen, úgy a biztosított terüle- teken a károsodás mértékének megállapítása érdekében min- tatereket kell hagyni. A mintaterek számára, méretére, vala- mint elhelyezkedésükre vonatkozó minimális követelménye- ket jelen feltételek 11.3. pontja tartalmazza. Mintaterek hiá- nyában, nem a követelményeknek megfelelő kialakításuk vagy utólagos manipulálásuk esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kiderít- hetetlenné válnak, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be. A mintatér manipulálásának minősül különösen – de nem kizárólagosan – az eredeti kárkép utólagos megvál- toztatása.

A biztosító a károsodott növénykultúra területének, elhelyezkedésének és üzemi szintű hozamának megállapításához kérheti a biztosított MÁK-hoz tárgyév július 31-ig benyújtott, végleges „Egységes Kérelmét”, illetve annak az érintett növénykultúrára vonatkozó MePAR blokkazonosítóit és területadatait tartalmazó, továbbá a termesztett növénykultúrákat összesí- tő oldalait.

A káraktának tartalmaznia kell:

a. a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját;

b. a károsodott növénykultúra nevét;

c. a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagyságát;

d. a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként;

e. a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt, vagy biztosítási esemé- nyeket;

f. a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét;

g. a biztosítási esemény MePAR szerinti azonosító helyét, blokkazonosító szerint;

h. a károsodott terület nagyságát;

i. a kifizetett kártérítés összegét és

j. jégesőkár és tavaszi fagykár esetén a károsodott növénykultúráról ké- szült digitális képi bizonyítékot.

A biztosítási szerződés szerint a biztosító csak abban az esetben fizet biz- tosítási szolgáltatást, ha a biztosítási eseményt kiváltó:

Az igazolások biztosítóhoz történő benyújtásának határideje október 31. A határidő elmulasztásából adódó hátrányos kö- vetkezmények – különösen, de nem kizárólagosan – a biztosí- tási díjtámogatást értintő hátrányos következmények a szer- ződőt (biztosítottat) terhelik, azért a biztosító nem vállal fe- lelősséget.

A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A biz- tosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF és a jelen különös feltételek ide vonatkozó bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, maradvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás).

Amennyiben a biztosított az ajánlat megtételekor a „Területi

részletezőn” nem járult hozzá az automatikus adatjavításhoz, akkor a biztosítónak vizsgálnia kell a biztosított terület „Egy- séges Kérelem” szerinti azonosíthatóságát, az azokban sze- replő területek arányát.

– Amennyiben az adott növénykultúra esetében az adatköz- lőn szereplő MePAR blokkazonosító területe nem éri el az

11.2. A szolgáltatás meghatározása

Kárbejelentést követően a biztosító állományszemlét végez a biztosítási esemény következtében károsodott növénykultúra üzemi szintű területén. A szemlén a biztosító kárszakértője eldönti, hogy a kockázati kár követ- keztében a károsodott növénykultúra az adott elvárható agrotechnológia mellett továbbtermeszthető-e. Továbbtermeszthetőnek kell tekinteni a nö- vénykultúrát, ha az állománykipusztulás mértéke és a várható hozamvesz- teség nem nagyobb, mint 50%. Minden egyéb esetben a károsodott nö- vényi kultúra nem továbbtermeszthető. Amennyiben a növénykultúra nem továbbtermeszthető, abban az esetben a biztosító megvizsgálja azt is, hogy a tábla azonos vagy más növénnyel gazdaságosan újrahasznosít- ható-e.

– Amennyiben továbbtermeszthető, ebben az esetben súlycsökkenési kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást.

– Amennyiben pedig nem termeszthető tovább,

– de újrahasznosítható, akkor állománykipusztulásos kárként kell le- folytatni a kárbecslési eljárást;

– és nem hasznosítható újra a károsodott terület, akkor súlycsökkenési kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást.

11.2.1. Súlycsökkenéses károk

A biztosító súlycsökkenéses kárnak tekinti a károsodott nö- vénykultúrában a biztosítási esemény következtében hozam- csökkenésben megnyilvánuló károkat. A szemlén a kárszak- értő a kockázati károk következményét méri fel. Amikor a termés becsülhetővé válik, megállapításra kerül az üzemi szintű talált hozam. A talált hozam a szemle időpontjában, az általánosan elérhető agrotechnikával betakarítható hozam. A talált hozam meghatározásánál a biztosító nem veszi figye- lembe a biztosítási eseményeken kívüli események hozam- csökkentő hatását, azaz a biztosítási eseményeken kívüli kár(oka)t a biztosító megtermett hozamnak tekinti. Súly- csökkenéses károk esetén növénykultúránként az üzemi szintű összesített talált hozam kerül összevetésre az üzemi szintű, összesített tervezett hozammal (jelen feltétel értel- mében Mkk. tv. szerinti „referenciahozam”). Súlycsökkenéses kár esetében a biztosító akkor szolgáltat, ha a talált hozam kevesebb, mint a referenciahozam 80%-a, azaz: az üzemi szin- tű talált hozam (t) és üzemi szintű tervezett hozam (t) há- nyadosa kisebb, mint 0,8.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag az adatköz-

lőn szereplő, biztosított területekre vonatkozik figyelemmel a 10. pont ezirányú rendelkezéseire. A kárbecslés táblaszin- ten történik. A biztosító a 7. pontban szereplő önrészeket és kárküszöböket alkalmazza.

A szolgáltatás mértéke jégesőkár és viharkár esetében (el- éréses önrész feletti károk):

A szolgáltatás mértéke (Ft) = ∑ károsodott táblák ((1-(táblán- kénti talált hozam (t)/tervezett hozam (t))) X a károsodott tábla biztosítási összege (Ft)) X 0,9

A szolgáltatás mértéke aszálykár, tavaszi fagykár, őszi fagy- kár esetében (kárküszöb feletti károk):

A szolgáltatás mértéke (Ft) = (((1-∑ táblánkénti talált hozam (t)/tervezett hozam (t)) X a biztosított növény biztosítási össze- ge (Ft)) – (a biztosított növény biztosítási összege X 0,5)) X 0,9 A szolgáltatás mértéke felhőszakadáskár, mezőgazdasági ár- vízkár esetében (kárküszöb feletti károk):

A szolgáltatás mértéke (Ft) = ∑ károsodott táblák ((1-(táblán- kénti talált hozam (t)/tervezett hozam (t))) X a károsodott tábla biztosítási összege (Ft)) X 0,7

11.2.2. Állománykipusztulásos károk

A biztosító állománykipusztulásos kárnak tekinti a biztosítá- si esemény következtében előálló, a károsodott tábla figye- lembevételével a tőállomány 50%-át meghaladó mértékű ki- pusztulásával járó károkat, amennyiben a károsodott terület újrahasznosítható. Állománykipusztulásos károk esetén nö- vénykultúránként az üzemi szintű terület kerül összevetésre az állománykipusztulással érintett területek összegével. Állo- mánykipusztulásos kár esetén a biztosító akkor szolgáltat, ha az állománykipusztulással érintett terület nagyobb, mint az üzemi szintű terület 20%-a, azaz az üzemi szintű állomány- veszteség (ha) és üzemi szintű terület (ha) hányadosa na- gyobb, mint 0,2.

A szolgáltatás mértéke állománykipusztulásos téli fagykár (szántóföldi növények esetében), jégkár és viharkár (homok- veréskár) esetén:

Táblánkénti szolgáltatás mértéke (Ft) = az állománykipusztu- lásos kárt szenvedett tábla biztosítási összege (Ft) X 0,3

A szolgáltatás mértéke állománykipusztulásos jégkár és vi- harkár (homokveréskár) esetén palántával történő pótlás esetén:

Táblánkénti szolgáltatás mértéke (Ft) = az állománykipusztu- lásos kárt szenvedett tábla biztosítási összege (Ft) X a pót- landó palánták (db)/tervezett tábla szintű tőszám (db) X 0,3

11.3. Mintaterek méretének meghatározása

A tábla több pontján összességében 50 ha-ig minimum 4 min- tatér, 50 ha felett minimum 6 mintatér szükséges, továbbá a mintaterek minimális mérete 6x10 méter kell legyen. A min- tatereket a táblán egyenletesen kell kijelölni, a reprezentati- vitás figyelembevételével.

12. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve előzményszerződés esetén a korábban alkalmazott szerződés feltételtől

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy jelen GB442 jelű Gazda Biz- tosítási Csomag – „B” Típusú Növénybiztosítás Különös Szer- ződési Feltételei és Ügyféltájékoztató az előző feltételektől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól több ponton eltér.

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosí-

tási szerződésben alkalmazott kizárásokat jelen különös szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtí- pussal tartalmazza.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel az előző GB442 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „B” Típusú Növénybiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájé- koztatótól az alábbiakban tér el lényegesen:

– a tűz biztosítási esemény kikerült az „B” típusú díjtámo- gatott növénybiztosítás biztosítási eseményeinek köré- ből;

– bővült a „B” típusú díjtámogatott növénybiztosítás kere- tében biztosítható növények listája.

Jelen különös feltételek az alábbi pontokban térnek el lénye- gesen a Polgári Törvénykönyv szabályozásaitól (a 11.1. pont végén leírtakon túl):

– A 6. pontban részletezett fedezetfeltöltési jog kizárása eltér a Ptk. 6:461 paragrafusától.

– A 11.1. pontban részletezett a biztosítási szerződésből eredő igények elévülésére vonatkozó rész eltér a Ptk. 6:22 paragrafusától.

Az OTP Csoport partnere

GB443 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – „C” TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett Pályázat „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás (VP3-17.1.1-16)” alapján

A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kö- telezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövet- kezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett jég- esőkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, viharkár (beleértve a homokveréská- rokat), aszálykár, felhőszakadáskár és mezőgazdasági árvízkárok, valamint őszi fagykár megtérítésére vonatkozik. A „C” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében a biztosított növénykultúra vonatkozá- sában értelmezhető fenti biztosítási eseményekre köthető mezőgazdasági biztosítás.

a. amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, a különös feltételeket és a VÁSZF-et együttesen kell alkalmazni;

b. amennyiben a különös feltételek és a VÁSZF eltérő rendelkezései egy- mást kizárják, a különös feltételekben leírtakat kell alkalmazni.

A biztosítót abban az esetben is megilleti a biztosítási díj, amennyiben a biztosított díjtámogatásban nem részesül.

A különös biztosítási feltételek megfelelnek:

– a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockáza- tok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben (a továbbiakban: Mkk. tv.);

– a VP3-17.1.1-16 kódszámú Vidékfejlesztési Program keretében meghir- detett pályázati felhívásban (a továbbiakban: pályázati felhívás);

meghatározottaknak.

Támogatást igénylők köre

A biztosított mezőgazdasági termelő az „Egységes Kérelem” felületén ke- resztül jogosult a támogatási kérelem benyújtására.

A biztosítási szerződés legfeljebb egy gazdasági év termelésére vonatkoz- hat az érintett naptári év megjelölésével, amelyet a szerződésen egyértel- műen fel kell tüntetni.

1. A kockázatviselés helye

2. A biztosított vagyontárgyak

Az „C” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződés keretében az alábbi nö- vénykultúrákra (szántóföldi kultúrák, kivéve a szántóföldi zöldségféléket) köthető biztosítási szerződés:

ABE01 Abesszin (etiópiai) mustár AGF02 Angyalgyökér

AGF03 Kamilla AGF05 Digitalis AGF06 Tárnics AGF07 Izsóp AGF08 Jázmin AGF09 Levendula AGF10 Majoranna AGF11 Menta AGF12 Meténg

AGF13 Utifű (Psyllium) AGF14 Sáfrány AGF15 Körömvirág

AGF17 Macskagyökérfű AGF18 Tárkony

AGF19 Fűszerkömény AGF20 Citromfű AGF21 Bazsalikom AGF22 Rozmaring AGF23 Lestyán

AGF24 Szöszös ökörfarkkóró AGF25 Anyarozs

AGF26 Kapor AGF28 Ánizs AGF29 Borsikafű AGF30 Koriander AGF31 Máriatövis

AGF32 Kerti kakukkfű AGF33 Sáfrányos szeklice AGF35 Orvosi zsálya AGF36 Kerti ruta

AGF37 Ánizsizsóp AGF38 Ánizsmenta

AGF39 Bíbor kasvirág (Echinacea) AGF40 Cickafark

AGF41 Oregánó (szurokfű) AGF44 Borágó

AGF47 Gyermekláncfű AGF48 Jázminpakóca (stevia) CUK01 Cukorrépa

DBU01	Dohány – Burley	KAL11	Tavaszi tönke búza
DVI02	Dohány – Virginia	KAL12	Őszi alakor búza
EFU01	Energiafű	KAL13	Tavaszi alakor búza
EGY01	egyéb szántóföldi termelt növény	KAL15	Rozs
FOR01	Lucerna	KAL16	Évelő rozs
FOR02	Lucerna erjesztett takarmány	KAL17	Őszi árpa
FOR03	Lucerna zöldtakarmány	KAL18	Tavaszi árpa
FOR04	Komlós lucerna	KAL19	Tavaszi zab
FOR05	Sárkerep lucerna	KAL20	Őszi zab
FOR06	Tarkavirágú lucerna	KAL21	Kukorica
FOR09	Vöröshere	KAL24	Silókukorica
FOR10	Bíborhere	KAL25	Hibrid kukorica
FOR11	Fehérhere	KAL26	Tavaszi tritikálé
FOR12	Korcshere (svédhere)	KAL27	Őszi tritikálé
FOR13	Perzsahere (fonákhere)	KAL28	Pohánka (Hajdina)
FOR14	Alexandriai here	KAL29	Mohar
FOR15	Lódi lóhere	KAL30	Cukorcirok
FOR23	Sárgavirágú somkóró (orvosi somkóró)	KAL31	Seprűcirok
FOR24	Fehérvirágú somkóró	KAL32	Szemescirok
FOR25	Takarmánybaltacim	KAL33	Silócirok
FOR27	Szarvaskerep	KAL34	Szudáni cirokfű
FOR28	Nyúlszapuka	KAL35	Indiánrizs
FOR29	Szeradella	KAL36	Termesztett köles
FOR30	Koronás baltavirág	KAL37	Indiai köles
FOR32	Réparepce	KAL38	Fénymag
FOR33	Tifon	KAL39	Fekete zab
FOR34	Tarlórépa	KEN01	Kender
FOR35	Takarmányrépa	KEV01	keverék kultúra
FOR36	Csicsóka	KOM01	Komló
FOR37	Murokrépa	PAZ01	Ebtippan
FOR38	Tarka koronafürt	PAZ02	Óriás tippan
FOR39	Görög széna	PAZ03	Fehér tippan
FOR40	Keleti kecskeruta	PAZ04	Cérnatippan
FOR41	Mézontófű (Facélia)	PAZ05	Francia perje
FOR56	Füves lucerna	PAZ06	Csenkeszperje
FOR57	Füves here	PAZ07	Xxxxx xxxxx (szálkás perje)
FOR58	Takarmánymályva	PAZ08	Angol perje
FOR59	Szilfium	PAZ09	Hibrid perje
FOR60	Lósóska	PAZ10	Ligeti perje
IND01	Szójabab	PAZ11	Réti perje
IND03	Őszi káposztarepce	PAZ12	Mocsári perje
IND04	Tavaszi káposztarepce	PAZ13	Sovány perje
IND06	Szezámmag	PAZ14	Csomós ebír
IND07	Olajlen	PAZ15	Nádképű csenkesz
IND08	Rostlen	PAZ16	Juhcsenkesz
IND09	Földimogyoró	PAZ17	Xxxx xxxxxxxx
IND11	Fehér mustár	PAZ18	Vörös csenkesz
IND12	Fekete mustár	PAZ19	Gumós komócsin
IND13	Ricinus	PAZ20	Réti komócsin
IND14	Mák (tavaszi)	PAZ21	Veresnadrág csenkesz
IND16	Olajretek	PAZ22	Magyar rozsnok
IND18	Takarmányretek	PAZ23	Zöld pántlikafű
IND19	Négermag	PIL15	Fehérvirágú édes csillagfürt
IND20	Vadrepce	PIL16	Fehérvirágú édes csillagfürt (takarmány célra)
IND21	Gomborka	PIL17	Fehérvirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra)
IND23	Napraforgó	PIL18	Sárgavirágú édes csillagfürt
IND24	Hibrid napraforgó	PIL19	Sárgavirágú édes csillagfürt (takarmány célra)
IND25	Mák (őszi)	PIL20	Sárgavirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra)
KAL01	Őszi búza	PIL21	Kékvirágú édes csillagfürt
KAL02	Tavaszi búza	PIL22	Kékvirágú édes csillagfürt (takarmány
KAL04	Őszi durumbúza	PIL23	Kékvirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra)
KAL05	Tavaszi durumbúza	PIL25	Takarmánybükköny (Tavaszi bükköny)
KAL06	Őszi tönkölybúza	PIL26	Szöszösbükköny
KAL07	Tavaszi tönkölybúza	PIL27	Pannonbükköny
KAL08	Őszi novum búza	PIL30	Szegletes lednek
KAL09	Tavaszi novum búza	RIZ03	Rizs
KAL10	Őszi tönke búza	SZI01	Sziki kender

3. A kockázatviselési időszak

A kockázatviselési időszak nem lehet hosszabb, mint a biztosított növény

„vegetációs ideje”. Jelen biztosítási feltételek tekintetében a vegetációs időszak a kikeléstől (ültetvények esetében rügypattanástól) a betakarításig tart. A biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő idő- pontjától vagy a szerződés módosításának életbe lépésétől számított várakozási időt köt ki, melynek mértéke:

– tavaszi fagy kockázat esetében 10 nap;

– minden egyéb kockázat esetében 5 nap.

A kockázatviselés kezdete és vége az alábbi esetekben a VÁSZF-től eltérő- en a következők alapján alakul:

3.1. Jégeső kockázat

3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– gabonák esetén a „szögállapot” elérése;

– káposztarepce esetén a legalább 8 leveles állapot.

3.1.2. A kockázatviselési időszak vége a a technológiai érést követő 20. nap.

Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érés- szabályozást végeznek, a kockázatviselés a kezelést követő

10. napon megszűnik.

3.2. Téli fagy kockázat

3.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a bokrosodástól;

– őszi káposztarepce és mák esetében a technológiailag el- várható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot (ro- zettás állapot);

– egyéb őszi vetésű növények esetében a technológiailag el- várható tőszám megléte.

3.2.2. A kockázatviselési időszak vége tárgyév március 31.

3.3. Vihar kockázat

3.3.1. Vihar esetében

3.3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– kalászosok esetén az érés kezdete (biztosítás szempontjából az érés kez- dete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat);

– káposztarepce esetén a becők érése;

– napraforgó esetén 6 leveles állapot;

– kukorica esetén 10 cm elérése;

– egyéb, nem nevesített szántóföldi növények esetében a technológiai érés kezdete.

3.3.1.2. A kockázatviselési időszak vége szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap;

Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.

3.3.2. Homokverés esetében

A kockázatviselési időszak vége május 31.

3.4. Aszály kockázat

3.4.1. A kockázatviselési időszak kezdete magról vetett növények esetén a technológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 10 cm-es nagyság.

3.4.2. A kockázatviselési időszak vége a technológiailag érett állapot.

3.5. Mezőgazdasági árvíz kockázat

A kockázatviselési időszak vége a technológiai érést követő 10. nap.

3.6. Tavaszi fagy kockázat

3.6.1. A kockázatviselési időszak kezdete április 1.

3.6.2. A kockázatviselési időszak vége május 31.

3.7. Felhőszakadás kockázat

A kockázatviselési időszak vége a technológiai érést követő 10. nap.

3.8. Őszi fagy kockázat

3.8.1. A kockázatviselési időszak kezdete augusztus 31.

3.8.2. A kockázatviselési időszak vége október 15.

4. Mezőgazdasági káresemény (biztosítási események)

4.1. Aszály, aszálykár

Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül

a. lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy

b. a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C -ot.

Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.

A harminc napot a kockázatviselési idő kezdetétől (3.5.1. pont) kell számítani, szerződésmódosítás esetén (csak a mó- dosított területre vonatkozóan) a módosítás időpontjától.

4.2. Felhőszakadás, felhőszakadáskár

Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykul- túrában hozamcsökkenést okoz.

4.3. Jégeső, jégesőkár

Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.

Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.

4.3.1. Állománykipusztulásos jégesőkár

A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a ki- szántást, illetve a terület újrahasznosítását.

4.3.2. Súlycsökkenési jégesőkár

A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

4.4. Mezőgazdasági árvíz, mezőgazdasági árvízkár Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz.

4.5. Tavaszi fagy, tavaszi fagykár

Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a tavaszi időszakban, a talajszint- től számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál ala- csonyabb hőmérséklet.

Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekö- vetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

4.6. Téli fagy, téli fagykár

Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban, a talajszinttől szá-

mított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacso- nyabb hőmérséklet.

Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi vetésű szántóföldi növényi kultúráknak a téli fagy miatt bekövetkezett ki- pusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredmé- nyező káresemény.

4.7. Vihar, viharkár

Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökke- nést okoz.

A viharkárra a biztosított növénykultúrák alábbi károsodása esetén terjed ki a biztosítás:

– a kalászosok szemkiverése, kalászletörése;

– a napraforgó szár- vagy tányértörése;

– repce esetében a becők leverése, szemkiverése;

– kukorica esetében szártörés;

– valamennyi növénykúltúra esetében akkor, ha a vihar következtében a főtermék az elérhető betakarítási technológiákkal betakaríthatatlanná válik.

A homokveréskár a mezőgazdasági növénykultúrák oly mértékű állomány- pusztulása, mely a terület újrahasznosítását teszi szükségessé.

4.8. Őszi fagy, őszi fagykár

Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől szá- mított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

A VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlmenően a bizto- sító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;

– a minőségi károkra: termés beltartalmi (pl: cukor-, olaj-, fehérjetartalom, csíraképesség stb.) értékvesztésében vagy értékesítési nehézségekben megnyilvánuló károkra;

– a kártevők, kórokozók károsításaira;

– a kár következtében előálló betakarítási többletköltségekre.

5.1. Jégesőkárok esetén

– a magjáért, gyümölcséért termelt növények melléktermé- keiben (pl. szalma) keletkezett károkra;

– a gyümölcsök és a szőlő hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett károkra;

– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következ- ményes károk keletkeznek (hideghatás);

– a jégverés következményeként keletkezett minőségi vesz-

teségekre, és az ebből eredő értékesítési nehézségekből vagy az értékesítés meghiúsulásából eredő károkra.

5.2. Téli fagykárok esetén

– téli fagykár következményeként szántóföldi növényeken bekövetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;

– ültetvények állagkáraira;

– ültetvények fagykáraira, melyek nem az adott termelési évben merülnek fel.

5.3. Viharkárok esetén

– a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;

– a biztosított növénykultúra olyan mértékű megdőlésére, deformálódására, ami még lehetővé teszi a betakarítást.

5.4. Tavaszi fagykárok esetén

A fagyhatás okozta minőségi károkra (pl. fagyléc).

5.5. Felhőszakadáskárok esetén

Az ültetvényekben az állagkárokra nem terjed ki a kockázat- viselés.

6. A biztosítási összeg, fedezetfeltöltés

A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos érté- ke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja.

Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség. A biztosítási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha). Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektár- ra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga. Jelen szerződésre az Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” (a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga) kell alkalmazni.

Az Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” a biztosító kárren-

dezéskor az Egységes Kérelem alapján ellenőrizheti.

Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban.

Biztosított terület: a növénykultúra biztosítani kívánt vetésterületének nagysága hektárban.

A biztosítani kívánt növénykultúra egységárára és a biztosított vetésterület- re a szerződő tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy szerződésmódosításkor.

7. Az önrészesedés, kárküszöb

Kockázat	Kárküszöb (eléréses önrész)	Levonásos önrész
súlycsökkenéses jégkár és viharkár	a károsodással érintett területre eső biztosítási összeg 20%-a	a megállapított kár 10%-a
állománykipusztulásos károk: téli fagykár, jégkár, viharkár (homokveréskár)	a károsodással érintett tábla biztosítási összegének 50%-a	a megállapított kár 70%-a
szántóföldi és kertészeti kultúrákban: aszálykár, tavaszi fagykár, őszi fagykár ültetvényekben: őszi fagykár	a károsodott növénykultúra teljes területére meghatározott biztosítási összeg 50%-a	a károsodott növénykultúra teljes területére meghatározott biztosítási összeg 50%-a és a megállapított kár 10%-a
felhőszakadáskár, elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár	a károsodással érintett tábla biztosítási összegének 40%-a	a megállapított kár 10%-a

8. A biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és a 4. pontban felsorolt biz- tosítási eseményekre vonatkozó díjtétel, valamint a 6. pontban meghatáro- zottak szerint számított biztosítási összeg szorzata. A biztosítás díját mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerződéskötés idő- pontjától, a kockázatviselési időszak hosszától vagy az éves szerződésmó- dosítás időpontjától.

A biztosítási adatközlőn nem díjazott kockázatok, azaz 0 díj-

tétellel (0,00%) megjelölt kockázatok esetélben a biztosító fedezetet nem vállal, ezen kockázatokra a biztosítónak szol- gáltatási kötelezettsége nincsen.

A bruttó biztosítási díjból (azaz az adó nélkül számított biztosítási díjból) az ajánlaton feltüntetett mértékű kármentességi kedvezmény adható szerző- déskötéskor. Jelen különös feltételek alapján létrejövő növénybiztosítási szerződés biztosítás díjához támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a szerződés tartalmazza biztosított termelők szerinti bontásban – a biztosító, a biztosított, illetve a szerződő fél a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: el- járási törvény) szerinti ügyfélazonosítójának feltüntetése mellett – és „A”,

„B”, „C” típusonként összesítve az egységes kérelemben bejelentett terü- let és az azon feltüntetett hasznosítási kóddal és az esetlegesen az adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megnevezéssel jelzett növénykultúrák feltüntetésével az adó nélkül számított biztosítási díjat, és – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat.

Kármentességi kedvezmény csak a tárgyév teljes kármentessége esetén adható.

„Egységes Kérelemben”, akkor támogatás az adott módozat díja után nem nyújtható.

Az eljárási tv. szerint, a Magyar Államkincstár (továbbiakban: MÁK) által ve- zetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben kére- lemre nyilvántartásba vett biztosító vállalja, hogy „A”, „B” és „C” típusú biztosítási szerződés szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélka- pun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó adó nélkül számított biztosítási díj és kár- mentességi kedvezmény esetén a kármentességi kedvezménnyel csökken- tett, adó nélkül számított biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki a MÁK honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető fe- lületen, a MÁK honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével.

Díjtámogatott növénybiztosítás esetén a biztosítót abban az esetben is megilleti a biztosítási díj, ha a szerződő vagy biz- tosított nem jogosult díjtámogatásra.

9. A biztosító adatközlése a MÁK részére, valamint a biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

9.1. A biztosító adatközlése

a. a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfélazonosító);

b. a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény);

c. a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a nö- vénykultúra referencia hozamára;

d. a kockázatviselés helyére (blokkazonosító);

e. a terület nagyságára (hektár), valamint

f. a biztosítási összegre, a díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett, nettó díjelőírás összegére

vonatkozó adatokat átadni.

ződés megkötésével kifejezetten hozzájárul továbbá ahhoz, hogy a biztosító és a MÁK között létrejött megállapodás értelmében a fenti adatokon túl az:

a. adószámát;

b. adóazonosító jelét;

c. születési idejét,

d. anyja nevét

is átadja a MÁK részére, amennyiben ezeket az adatokat a szerződő és a biztosított a biztosítási ajánlaton megadta a biztosító részére.

a. nevéről és az eljárási tv. szerinti ügyfélazonosítójáról, továbbá

9.2. A közlési és változásbejelentési kötelezettség

– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;

– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése;

– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbér- lőjének megváltozása;

– a biztosítási szerződésben megnevezett növénykultúrák adatainak megváltozása a biztosított „Egységes Kérelmé- ben”.

A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.

10. Előzetes adatközlés, biztosítási szerződés módosítása

Amennyiben a vetésterület nagysága, illetve a biztosított növénykultúra vagy a hozamadatok módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási összeg is megváltozik, valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási összeg és díjtétel változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.

A szerződő a biztosítási ajánlat részét képező „Területi rész- letező” dokumentumon hozzájárulhat ahhoz, hogy a biztosí- tó az egyes növények kockázatviselési helyét (MePAR blokk- azonosító) és azok területmértékét (ha-ban) a biztosítási fel- tételek 9.1. pont szerinti, MÁK-tól kapott adatokra módosít- sa. A kockázatviselés helyének és azok területmértékének módosítását a biztosító csak akkor tudja végrehajtani, ha a növénykultúráknak az ajánlaton megadott, így a biztosítónál nyilvántartott hasznosítási kódjai és a hasznosítást pontosító kiegészítő adatok (pl. másodvetés jellege, szaporítóanyag célú vetemény) megegyeznek a XXX által a biztosítónak az adott biztosítottra vonatkozóan megküldött adatokkal. Amennyiben a szerződő által a biztosítási ajánlaton meg- adott adatok pontatlanok, vagy a „Területi részletezőn” a szerződő nem járult hozzá az adatok módosításához, úgy a te- rületi részletezőn és az ajánlaton szereplő adatok pontatlan- ságából eredő minden jogkövetkezmény a szerződőt (biztosí- tottat) terheli, különösen – de nem kizárólagosan – a biztosí- tási díjtámogatás vonatkozásában.

A jelen pontban meghatározott módosítás a biztosítási összeg változása miatt a biztosítási díj változásával járhat, melyről

szerződőt a biztosító a módosított adatokat tartalmazó köt- vénnyel tájékoztatja. A jelen pont szerinti szerződésmódo- sítás esetén, a szerződő a módosított adatokat tartalmazó kötvény kézhezvételét követő 15 napon belül jogosult a szer- ződésmódosítást írásban elutasítani, ellenkező esetben a mó- dosítás a szerződő részéről elfogadottnak minősül. A szerző- dő szerződésmódosítást elutasító nyilatkozata esetén a szer- ződés a fentiek szerinti módosítást megelőző tartalommal marad hatályban, továbbá a biztosító adatmódosítási fele- lőssége megszűnik, a szerződés adatainak pontatlanságából eredő hátrányos következmények – különösen, de nem kizá- rólagosan – a biztosítási díjtámogatást érintő következmé- nyek a szerződőt (vagy biztosítottat) terhelik.

11. A biztosító szolgáltatása

11.1. A szolgáltatás általános szabályai

A kár bejelentését követően a biztosító 5 munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor vagy a biztosító általi adatjavítást követő- en megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figye- lembevételével.

Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illet- ve újrapalántázása a biztosítói helyszíni felmérés (szemle) megkezdése előtt elengedhetetlen, úgy a biztosított terüle- teken a károsodás mértékének megállapítása érdekében min- tatereket kell hagyni. A mintaterek számára, méretére, vala- mint elhelyezkedésükre vonatkozó minimális követelménye- ket jelen feltételek 11.2. pontja tartalmazza. Mintaterek hiá- nyában, nem a követelményeknek megfelelő kialakításuk vagy utólagos manipulálásuk esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kiderít- hetetlenné válnak, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be. A mintatér manipulálásának minősül különösen – de nem kizárólagosan – az eredeti kárkép utólagos megvál- toztatása.

A káraktának tartalmaznia kell:

a. a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját;

b. a károsodott növénykultúra nevét;

c. a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagyságát;

d. a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként;

e. a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt vagy biztosítási esemé- nyeket;

f. a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét;

g. a biztosítási esemény MePAR szerinti azonosító helyét blokkazonosító szerint;

h. a károsodott terület nagyságát;

i. a kifizetett kártérítés összegét és

j. jégesőkár és tavaszi fagykár esetén a károsodott növénykultúráról ké- szült digitális képi bizonyítékot.

A biztosítási szerződés szerint a biztosító csak abban az esetben fizet biz- tosítási szolgáltatást, ha a biztosítási eseményt kiváltó:

– Mkk. tv. szerinti jégeső és tavaszi fagykár bekövetkezését

a biztosító szakértője a káraktában (a 11.1. j. pont szerinti módon) igazolja, amely igazolást ellenkező bizonyítás ere- jéig elfogadottnak kell tekinteni;

Az igazolások biztosítóhoz történő benyújtásának határideje

október 31. A határidő elmulasztásából adódó hátrányos kö- vetkezmények – különösen, de nem kizárólagosan – a biztosí- tási díjtámogatást értintő hátrányos következmények) a szer- ződőt (biztosítottat) terhelik, azért a biztosító nem vállal fe- lelősséget.

A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A biz- tosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF és a jelen különös feltételek ide vonatkozó bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, maradvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás).

Amennyiben a biztosított az ajánlat megtételekor a „Területi

– Amennyiben az adott növénykultúra esetében az adatköz- lőn szereplő MePAR blokkazonosító területe nem éri el az

11.2. A szolgáltatás meghatározása

Kárbejelentést követően a biztosító állományszemlét végez a biztosítási esemény következtében károsodott növénykultúra üzemi szintű területén.

A szemlén a biztosító kárszakértője eldönti, hogy a kockázati kár követ- keztében a károsodott növénykultúra az adott elvárható agrotechnológia mellett továbbtermeszthető-e. Továbbtermeszthetőnek kell tekinteni a nö- vénykultúrát, ha az állománykipusztulás mértéke és a várható hozamvesz- teség nem nagyobb, mint 50%. Minden egyéb esetben a károsodott nö- vényi kultúra nem továbbtermeszthető. Amennyiben a növénykultúra nem továbbtermeszthető, abban az esetben a biztosító megvizsgálja azt is, hogy a tábla azonos vagy más növénnyel gazdaságosan újrahasznosítható-e.

– Amennyiben továbbtermeszthető, ebben az esetben súlycsökkenési kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást.

– Amennyiben pedig nem termeszthető tovább,

– de újrahasznosítható, akkor állománykipusztulásos kárként kell le- folytatni a kárbecslési eljárást;

– és nem hasznosítható újra a károsodott terület, akkor súlycsökkenési kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást.

11.2.1. Súlycsökkenéses károk

A biztosító súlycsökkenéses kárnak tekinti a károsodott nö- vénykultúrában a biztosítási esemény következtében hozam- csökkenésben megnyilvánuló károkat. A szemlén a kárszak- értő a kockázati károk következményét méri fel. Amikor a termés becsülhetővé válik megállapításra kerül az üzemi szintű talált hozam. A talált hozam a szemle időpontjában, az általánosan elérhető agrotechnikával betakarítható hozam. A talált hozam meghatározásánál a biztosító nem veszi fi- gyelembe a biztosítási eseményeken kívüli események ho- zamcsökkentő hatását, azaz a biztosítási eseményeken kívüli kár(oka)t a biztosító megtermett hozamnak tekinti. Súly- csökkenéses károk esetén növénykultúránként az üzemi szintű összesített talált hozam kerül összevetésre az üzemi szintű, összesített tervezett hozammal (jelen feltétel értel- mében Mkk. tv. szerinti „referenciahozam”). Súlycsökkenéses kár esetében a biztosító akkor szolgáltat, ha a talált hozam kevesebb, mint a referenciahozam 80%-a, azaz: az üzemi szin- tű talált hozam (t) és üzemi szintű tervezett hozam (t) há- nyadosa kisebb, mint 0,8.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag az adatköz- lőn szereplő, biztosított területekre vonatkozik figyelemmel a 10. pont ezirányú rendelkezéseire. A kárbecslés táblaszin- ten történik. A biztosító a 7. pontban szereplő önrészeket és kárküszöböket alkalmazza.

A szolgáltatás mértéke jégesőkár és viharkár esetében (el- éréses önrész feletti károk):

A szolgáltatás mértéke (Ft) = ∑ károsodott táblák ((1-(táblán- kénti talált hozam (t)/tervezett hozam (t))) X a károsodott tábla biztosítási összege (Ft)) X 0,9

A szolgáltatás mértéke aszálykár, tavaszi fagykár, őszi fagy- kár esetében (kárküszöb feletti károk):

A szolgáltatás mértéke (Ft)= ∑ károsodott táblák ((1-(táblán- kénti talált hozam (t)/tervezett hozam (t))) X a károsodott tábla biztosítási összege (Ft)) X 0,7

11.2.2. Állománykipusztulásos károk

vénykultúránként az üzemi szintű terület kerül összevetésre az állománykipusztulással érintett területek összegével. Állo- mánykipusztulásos kár esetén a biztosító akkor szolgáltat, ha az állománykipusztulással érintett terület nagyobb, mint az üzemi szintű terület 20%-a, azaz az üzemi szintű állomány- veszteség (ha) és üzemi szintű terület (ha) hányadosa na- gyobb, mint 0,2.

A szolgáltatás mértéke állománykipusztulásos téli fagykár (szántóföldi növények esetében), jégkár és viharkár (homok- veréskár) esetén:

Táblánkénti szolgáltatás mértéke (Ft) = az állománykipusztu- lásos kárt szenvedett tábla biztosítási összege (Ft) X 0,3

A szolgáltatás mértéke állománykipusztulásos jégkár és vihar- kár (homokveréskár) esetén palántával történő pótlás esetén: Táblánkénti szolgáltatás mértéke (Ft) = az állománykipusztu- lásos kárt szenvedett tábla biztosítási összege (Ft) X a pót- landó palánták (db)/tervezett tábla szintű tőszám (db) X 0,3

11.3. Mintaterek méretének meghatározása

12. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve előzményszerződés esetén a korábban alkalmazott szerződés feltételtől

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy jelen GB443 jelű Gazda Biz-

tosítási Csomag – „C” Típusú Növénybiztosítás Különös Szer- ződési Feltételei és Ügyféltájékoztató az előző feltételektől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól több ponton eltér.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel az előző GB443 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „C” Típusú Növénybiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájé- koztatótól az alábbiakban tér el lényegesen:

– a tűz biztosítási esemény kikerült az „C” típusú díjtámo- gatott növénybiztosítás biztosítási eseményeinek köréből;

– bővült a „C” típusú díjtámogatott növénybiztosítás kere- tében biztosítható növények listája.

Jelen különös feltételek az alábbi pontokban térnek el lénye- gesen a Polgári Törvénykönyv szabályozásaitól (a 11.1. pont végén leírtakon túl).

– A 6. pontban részletezett fedezetfeltöltési jog kizárása eltér a Ptk. 6:461 paragrafusától.

– A 11.1. pontban részletezett a biztosítási szerződésből ere- dő igények elévülésére vonatkozó rész eltér a Ptk. 6:22 pa- ragrafusától.

Az OTP Csoport partnere

GB444 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a GB444 jelű Gazda Biztosítási Csomag – Növénybiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: különös feltételek) rendelkezéseinek megfelelően biztosítási díj megfizetése ellenében biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosítási szerződésben, annak aján- latában, adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kul- túrában keletkezett tűzkár, jégesőkár, téli fagykár, viharkár, egyedi károk megtérítésére vonatkozik. A szerződő az adatközlőn szabadon választhat a lehetséges kockázatok közül (tűz, jég, téli fagy, vihar, kiegészítő jég, ki- egészítő vihar, egyedi) növényi kultúráinak biztosítási védelmére. Kiegé- szítő jég és/vagy kiegészítő viharbiztosítás (továbbiakban: kiegészítő biztosítás) kizárólag államilag díjtámogatott nö- vénybiztosítási szerződés (GB441 jelű Gazda Biztosítási Cso- mag – „A” típusú Növénybiztosítás, GB442 jelű Gazda Bizto- sítási Csomag – „B” típusú Növénybiztosítás jég- és/vagy viharbiztosítása, GB443 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „C” típusú növénybiztosítás jég- és/vagy viharbiztosítása, továb- biakban: díjtámogatott növénybiztosítás) mellé köthető ki- egészítő fedezetként. A díjtámogatott növénybiztosítás megszűnésével egyidejűleg – külön értesítés nélkül – a ki- egészítő biztosítások is megszűnnek.

A Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (to- vábbiakban: VÁSZF) rendelkezéseit és a különös feltétekben és az ehhez kapcsolódódó kiegészítő feltételekben és/vagy záradékokban foglalt ren- delkezéseket együttesen kell alkalmazni. Amennyiben a különös feltételek- ben leírtak valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor

a. amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, a különös feltételeket és a VÁSZF-et együttesen kell alkalmazni;

b. amennyiben a különös feltételek és a VÁSZF eltérő rendelkezései egy- mást kizárják, a különös feltételekben leírtakat kell alkalmazni.

Amennyiben a kiegészítő feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben a különös feltételektől vagy a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor

c. amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a különös fel- tételek, illetve a VÁSZF rendelkezéseivel, a különös feltételeket, a VÁSZF- et és a kiegészítő feltételt és/vagy záradékot értelemszerűen együttesen kell alkalmazni;

d. amennyiben a kiegészítő feltétel és/vagy záradék és a különös feltéte- lek, illetve a VÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizárják, a kiegészítő feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kérjük, olvassa el figyelmesen a VÁSZF rendelkezéseit is!

1. A kockázatviselés helye

A biztosítási ajánlat mellékletét képező adatközlőn megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Parcella Azo- nosító Rendszerrel (MePAR) határoznak meg.

2. A biztosított vagyontárgyak

A jelen különös feltételek szerint biztosított vagyontárgynak minősül a szer- ződő/biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt:

– földterületen lévő és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföl- di, lábon álló növénykultúra (ha);

– a biztosítási adatközlőn meghatározott 10 hektár vagy annál nagyobb erdő lábon álló faállománya (erdészeti hatósági nyilvántartásban: erdő), vagy legalább ugyanekkora erdősítés (erdészeti hatósági nyilvántartás- ban: erdősítés) haszonnövényzete.

A biztosítás szempontjából erdőnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva. Erdősítésnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva és az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtervvel ren- delkezik.

A biztosításnak ki kell terjednie a szerződő/biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt növénykultúra teljes területére.

3. A kockázatviselési időszak

A kockázatviselési időszak nem lehet hosszabb, mint a biztosított növény

„vegetációs ideje”. Jelen különös feltételek tekintetében a vegetációs idő- szak a biztosított növény kikelésétől, kipalántázásától (ültetvények eseté- ben rügypattanástól) a betakarításig tart. A biztosító a szerződés koc- kázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módo- sításának hatályba lépésétől kezdődően várakozási időt köt ki, melynek mértéke:

– tavaszi fagy kockázat esetében 10 nap;

– minden egyéb kockázat esetében 5 nap.

A kockázatviselés kezdete és vége az alábbi esetekben a VÁSZF-től eltérő- en a következők alapján alakul:

3.1. Tűz kockázat

A kockázatviselési időszak vége szántóföldi és kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap.

3.2. Jégeső kockázat

3.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– gabonák esetén a „szögállapot” elérése;

– káposztarepce esetén a legalább 8 leveles állapot;

– ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;

– szőlő esetén a termésképződés kezdete.

3.2.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap;

– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érés- szabályozást végeznek, a biztosító kockázatviselése a keze- lést követő 10. napon megszűnik.

3.3. Téli fagy kockázat

3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a bokrosodástól;

– őszi káposztarepce esetében a technológiailag elvárható tőszám meglé- te és legalább leveles állapot (rozettás állapot);

– egyéb őszi vetésű növények esetében a technológiailag elvárható tő- szám és legalább 4 valódi levél (nem sziklevél) megléte.

3.3.2. A kockázatviselési időszak vége tárgyév március 31. napja.

3.4 Vihar kockázat

3.4.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– kalászosok esetén az érés kezdete (jelen különös feltételek tekintetében az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat);

– káposztarepce esetén a becők érése;

– napraforgó esetén 6 leveles állapot;

– kukorica esetén 10 cm elérése (beleértve a csemege-, siló-, pattogatni való kukorica és egyéb kukoricaféleségeket is);

– egyéb, nem nevesített szántóföldi növények esetében a technológiai érés kezdete;

– alma és körte esetén augusztus 15.;

– egyéb ültetvények esetében az érés kezdete;

– egyéb, nem nevesített kertészeti növények esetében a vi- rágzás kezdete.

3.4.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő

20. nap;

– ültetvények esetén a technológiai érést követő 15. nap;

– szőlő esetén a technológiai érést követő 10. nap.

Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érés- szabályozást végeztek, a biztosító kockázatviselése a kezelést követő 10. napon megszűnik.

3.5. Egyedi kockázat

Egyedi kockázat esetén az ajánlat mellékletét képező záradékban kell fel- tüntetni a kockázatviselés kezdetének és végének pontos időpontjait.

3.6. Kiegészítő biztosítás

A kiegészítő biztosításnál a kockázatviselés időszak kezdte és vége meg- egyezik a kiegészítő biztosításhoz megkötött díjtámogatott növénybiztosí- tásban meghatározott kockázatviselési időszakkal (pl. paprika esetében a kiegészítő jégesőkár kockázatviselési időszaka megegyezik a GB442 jelű

„B” típusú növénybiztosítás jégesőkár biztosításban a kertészeti kultúrákra meghatározott kockázatviselési időszakkal).

4. A biztosítási események

4.1. Tűz, tűzkár

Tűz: az éghető növényi anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidá- ciója, azaz a lánggal történő égés, amennyiben keletkezését tekintve nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt el- hagyja – és önerőből továbbterjedni képes. A biztosító megtéríti azokat a tűz következtében bekövetkezett károkat, amelyek a kockázatviselés helyén:

– termesztett növények termésének súlycsökkenésében;

– az erdők faállományának súlycsökkenésében;

– az erdősítések faállományában keletkeznek.

4.2. Jégeső, jégesőkár

Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.

Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.

4.2.1. Állománykipusztulásos jégesőkár

A növények tőállományának a jégeső mechanikai ütőhatása (a továbbiakban: jégverés) következtében előálló olyan mér- tékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illet- ve a terület újrahasznosítását.

4.2.2. Súlycsökkenési jégesőkár

A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

4.3. Téli fagy, téli fagykár

Téli fagy: a kockázatviselés helyén, a téli időszakban, a talajszinttől szá- mított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacso- nyabb hőmérséklet.

Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi vetésű szántóföldi növényi kultúrákban a téli fagy miatt bekövetkezett, a beállt tőszám 50%-át meghaladó mértékű kipusztulása, ami a károsodott terület újrahasznosítását teszi szükségessé.

A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülve- tés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás.

4.4. Vihar, viharkár

Az a legalább 15 m/s (az OMSZ által igazolt) sebességű szél (a továbbiak- ban: vihar) következtében előálló mennyiségi termésveszteség, amely a kö- vetkezőkben nyilvánul meg:

– termésleverésben;

– a hajtásrendszer olyan sérülései, melyek következtében a termés beta- karíthatatlanná válik;

– a hajtásrendszer olyan sérülései, melyek következtében a növény szállí- tóedény nyalábjai sérülnek, tápanyagszállító kapacitásuk csökken (to- vábbiakban: vihar okozta fejlődési kár).

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a vihar okozta fejlő- dési kár miatti termésveszteségre egy biztosítási időszakon belül maximum a károsodott terület biztosítási összegének 10%-áig terjed ki.

4.5. Egyedi kár

Egyedi kockázat esetén az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni a biztosítási esemény meghatározását.

4.6. Kiegészítő biztosítás

4.6.1. Kiegészítő jégesőkár

A kiegészítő jégesőkár kockázat fogalma megegyezik a hozzá tartozó alap- biztosításban megfogalmazott jégesőkár kockázattal.

A kiegészítő jégesőkár biztosítás kizárólag a díjtámogatott növénybiztosítások jégeső kockázata mellé választható, a ki- egészítő jégesőkár kockázatra vonatkozó biztosítási díj meg- fizetése mellett.

Jelen kiegészítő biztosítás azon jégesőkárokra nyújt fedezetet, amikor a ká- rosodás mértéke a károsodott terület tekintetében az 5%-ot meghaladja, de az alapbiztosítás kárküszöbét nem haladja meg.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kiegészítő jégesőkár kockázatra csak akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megállapodnak és az ajánlat és a biztosítási kötvény kifejezetten tartalmazza.

4.6.2. Kiegészítő viharkár

A kiegészítő viharkár kockázat fogalma megegyezik a hozzá tartozó alap- biztosításban megfogalmazott viharkár kockázattal. A biztosító a kiegészí- tő biztosítás alapján megtéríti:

– a 15m/s szélsebességet meghaladó, de a 20m/s-ot el nem érő sebessé- gű szél miatt bekövetkezett káreseményeket, amelyek a biztosított nö- vénykultúrában a károsodott terület tekintetében 5%-ot meghaladó hozamcsökkenést okoz, de az alapbiztosítás kárküszöbét nem haladja meg;

– azon súlycsökkenéses károkat, amelyek a hajtásrendszer olyan sérülését okozzák, hogy a növény szállítóedény nyalábjai sérülnek, tápanyag- szállító kapacitásuk csökken (továbbiakban: vihar okozta fejlődési kár). A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a vihar okozta fej- lődési kár miatti termésveszteségre egy biztosítási idősza- kon belül maximum a károsodott terület biztosítási össze- gének 10%-áig terjed ki.

A kiegészítő viharkárra a biztosított növénykultúrák alapbiztosításban meg- határozott károsodása esetén terjed ki a biztosítás.

A kiegészítő viharkár biztosítás kizárólag a díjtámogatott nö- vénybiztosítás vihar kockázata mellé választható, a kiegészí-

tő viharkár kockázatra vonatkozó biztosítási díj megfizetése mellett.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kiegészítő viharkár kockázatra csak akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megállapodnak és az ajánlat és a biztosítási kötvény kifejezetten tartalmazza.

4.6.3. Kiegészítő téli fagykár

A kiegészítő téli fagykár kockázat fogalma a kárküszöb (eléréses önrész) mértékének kivételével megegyezik a hozzá tartozó alapbiztosításban meg- fogalmazott téli fagykár kockázattal. A kiegészítő téli fagykár biztosítás esetén a kárküszöb (eléréses önrész) a károsodással érintett te- rületre eső biztosítási összeg 50%-a, de minimum 100 000 Ft. A kiegészítő téli fagykár biztosítás kizárólag a díjtámogatott növénybiztosítás téli fagykár kockázata, valamint a jelen kü- lönös feltételek szerinti tűz-, kiegészítő jég-, és kiegészítő vi- harkár kockázat együttes megkötése esetén automatikusan érvényes, amelyet a biztosító külön biztosítási díj megfizeté- se nélkül nyújt a biztosított részére.

Jelen kiegészítő biztosítás azon téli fagykárokra nyújt fedezetet, amikor a károsodás mértéke a károsodott terület tekintetében az 50%-ot megha- ladja, de az alapbiztosítás kárküszöbét nem haladja meg.

4.6.4. Kiegészítő árvízkár

A kiegészítő árvízkár kockázat fogalma a kárküszöb (eléréses önrész) mér- tékének kivételével megegyezik a hozzá tartozó alapbiztosításban meg- fogalmazott árvízkár kockázattal. A kiegészítő árvízkár biztosítás esetén a kárküszöb (eléréses önrész) 100 000 Ft.

A kiegészítő árvízkár kockázat biztosítás kizárólag a díjtámo-

gatott növénybiztosítás árvízkár kockázata, valamint a jelen különös feltételek szerinti tűz-, kiegészítő jég-, és kiegészítő viharkár kockázat együttes megkötése esetén automatikusan érvényes, amelyet a biztosító külön biztosítási díj megfizeté- se nélkül nyújt a biztosított részére.

Jelen kiegészítő biztosítás azon árvízkárokra nyújt fedezetet, amikor a ká- rosodás mértéke a 100 000 Ft-ot meghaladja, de az alapbiztosítás kárkü- szöbét nem haladja meg.

4.6.5. Kiegészítő felhőszakadáskár

A kiegészítő felhőszakadáskár kockázat fogalma a kárküszöb (eléréses ön- rész) mértékének kivételével megegyezik a hozzá tartozó alapbiztosításban megfogalmazott felhőszakadáskár kockázattal. A kiegészítő felhőszaka- dáskár esetén a kárküszöb (eléréses önrész) 100 000 Ft.

A kiegészítő felhőszakadáskár kockázat csak és kizárólag az

államilag díjtámogatott növénybiztosítás felhőszakadáskár kockázata, valamint a jelen külön feltételek szerinti tűz-, a ki- egészítő jég-, és kiegészítő viharkár kockázat együttes meg- kötése esetén automatikusan érvényes, amelyet a biztosító külön biztosítási díj megfizetése nélkül nyújt a biztosított ré- szére.

Jelen kiegészítő biztosítás azon felhőszakadáskárokra nyújt fedezetet, ami- kor a károsodás mértéke a 100 000 Ft-ot meghaladja, de az alapbiztosítás kárküszöbét nem haladja meg.

5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a VÁSZF-ben megha- tározott kizárásokon túlmenően nem terjed ki az alábbi ká- rokra:

– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;

– a minőségi károkra: termés beltartalmi (pl. cukor-, olaj-, fehérjetartalom, csíraképesség stb.) értékvesztésében vagy értékesítési nehézségekben megnyilvánuló károkra;

– a kártevők, kórokozók károsításaira;

– a kár következtében előálló betakarítási többletköltségekre.

5.1. Tűzkárok esetén

– az erdősítés haszonnövényzetében keletkezett minőségi károkra (jelen különös feltételek tekintetében minőségi

kárnak tekintendő az a kár, amely nem vezet a növényzet pusztulásához);

– erdők tűzkárainál a fejlődési veszteségekre;

– az erdőben bekövetkező esztétikai károkra;

– ültetvényekben a gyomnövénnyel, termesztő berendezés- sel, illetve növény és/vagy talaj takarására használt anyag- gal terjedő tűzkárokra.

5.2. Jégesőkárok esetén

– a magjáért, gyümölcséért, gumójáért termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;

– a gyümölcsök, a szőlő hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett károkra;

– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következ- ményes károk keletkeznek (hideghatás);

– a jégverés következményeként keletkezett minőségi vesz- teségekre, és az ebből eredő értékesítési nehézségekből vagy az értékesítés meghiúsulásából eredő károkra.

5.3. Téli fagykárok esetén

– a téli fagykár következtében bekövetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra.

5.4. Viharkárok esetén

– a légmozgás által szállított szilárd anyagok okozta károkra;

– a biztosított növénykultúra olyan mértékű megdőlésére, deformálódására, ami még lehetővé teszi a betakarítást;

– a termés vízleadásának csökkenésében megnyílvánuló károkra;

– a tápanyag termésbe történő beépülésének befejeződése utáni időszakban keletkező növényi edénynyalábokat érintő károkra.

5.5. Egyedi károk esetén

Az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rögzíteni a ki- zárt kockázatok körének meghatározását.

5.6. Kiegészítő biztosítás esetén

A kiegészítő biztosításoknál a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárások megegyeznek a kiegészítő biztosítás- hoz megkötött, díjtámogatott növénybiztosítás biztosítási feltételeiben meghatározott nem fedezett károkkal, illetve kizárásokkal (pl. paprika esetében a kiegészítő jégesőkár biz- tosítással nem fedezett kárai, illetve kizárásai megegyeznek a GB442 jelű „B” típusú Növénybiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató 5.2. pontjában meghatározot- takkal), továbbá a díjtámogatott növénybiztosítási szerződés keretében térülő károkra a kiegészítő biztosítás nem nyújt további fedezetet.

6. A biztosítási összeg, fedezetfeltöltés

A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos érté- ke. A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja.

A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosí- tani kívánt növény termésátlaga, a termés egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. Ennek elmulasztásából következő minden joghát- rány a biztosítottat terheli. A biztosító helytállása és teljesítési köte- lezettsége biztosítási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn. Az adott biztosítási időszakra vo- natkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszak- ban bekövetkezett biztosítási esemény miatt megállapított kárszázalékkal csökken. A biztosító a szerződő részére fede-

zetfeltöltési jogot nem biztosít. Jelen szerződés keretében értékkö- vetésre (indexálásra) nincs lehetőség.

A biztosítási összeg meghatározása szántóföldi növények és kertészeti kultúrák esetén tűz, jégeső, téli fagy, vihar, egyedi kocká- zatokra vonatkozóan:

Biztosítási összeg = hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x biztosított terület (ha).

– Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított terü- letének 1 hektárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott ter- mésátlaga.

– Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forint- ban.

– Biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra ve- tésterületének nagysága hektárban.

A biztosítani kívánt növénykultúra hozamára, egységárára és a biztosított vetésterületre a szerződő tesz javaslatot szerződéskötéskor, szerződésmó- dosításkor vagy határozatlan tartamú szerződések esetén szerződésmódo- sításként éves adatközléskor.

Kiegészítő jégeső- és viharkár-biztosítás esetén a biztosított növény hoza- mát a szerződő az elmúlt 3-5 év hozamadatai alapján a mezőgazdasági ter- melést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 2.§ 26-27-28. pontjai, illetve a VP3-17.1.1-16. számú pályázati felhívás 1. számú melléklete szerint határozza meg: Referencia-időszak: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legma- gasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év.

Referenciahozam: a termelő által a referencia-időszakban elért hoza- mok számtani átlaga. Amennyiben a termelő az adott növénykultúrára va- lamelyik évben nem rendelkezik saját hozamadattal, akkor abban az évben a saját hozamadat helyett a megyei, illetve – annak hiányában – az orszá- gos átlaghozamot kell figyelembe venni a referenciahozam kiszámításánál. A biztosító a biztosítási adatközlőn való megjelölés alapján lehetőséget nyújt a szerződő számára a referenciahozamnál magasabb, technológiailag reálisan elérhető, tervezett hozam biztosítására is.

A biztosítási összeg meghatározása erdősítések és erdők tűz-

kockázata esetén:

Erdősítések: Biztosítási összeg = szakmailag indokolt és igazolt költségek (Ft/ha) x biztosított terület (ha).

Erdők: A biztosítási összeg fafajonkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt erdő 1 ha-ra eső fafajcsoportonkénti élőfa készlete (m3), a lábonálló fa egységára és a biztosított erdőből az egyes fafajokra eső erdő nagysága (ha). A biztosítás szempontjából fafajcsoportnak tekintendők lágy lombúak, a kemény lombúak és a tűlevelűek csoportjai.

Erdők biztosítási összege fafajcsoportonként = fatömeg (m3/ha) x egységár (Ft/m3) x biztosított terület (ha).

7. Az önrészesedés, kártérítési limit

Kockázat	Kárküszöb (eléréses önrész)	Levonásos önrész
súlycsökkenéses jégesőkár, viharkár, tűzkár, kiegészítő jégesőkár, kiegészítő viharkár	a károsodással érintett területre eső biztosítási összeg 5%-a	a megállapított kár 10%-a
állománykipusztulásos károk: téli fagykár, jégkár, viharkár, kiegészítő jégesőkár, kiegészítő viharkár és kiegészítő télifagykár	a károsodással érintett tábla biztosítási összegének 50%-a kiegészítő télifagykár esetén: a károsodással érintett területre eső biztosítási összeg 50%-a, de minimum 100 000 Ft	a megállapított kár 70%-a
kiegészítő felhőszakadáskár, kiegészítő árvízkár	100 000 Ft	a megállapított kár 10%-a

A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérí- tés százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a biztosítási szolgáltatásból. Pl. 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 7,2%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 13,5%.

A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítá-

si összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az eset- ben kell levonni a biztosítási szolgáltatásból, ha a kár nem éri el az eléréses önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az eléréses önrészt, akkor az eléréses önrész levonására nem kerül sor és a teljes biztosítási szol- gáltatás kifizetésre kerül. Pl. 10%-os eléréses önrész: 8%-os kár esetén a biz- tosítási szolgáltatás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 15%.

8. A biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és a 4. pontban felsorolt biz- tosítási eseményekre vonatkozó egységes díjtétel, valamint a 6. pontban meghatározottak szerint számított biztosítási összeg szorzata. A biztosítás díját mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerző- déskötés időpontjától, a kockázatviselési időszak hosszától vagy az éves szerződésmódosítás időpontjától.

A biztosítási adatközlőn díjjal meg nem jelölt kockázatok, azaz nulla díjtétellel (0,00 %) megjelölt kockázatok esetében a biztosító fedezetet nem vállal, azokra a biztosítási szerző- dés nem vonatkozik, így ezen kockázatokra a biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége nincsen.

A biztosítási szerződésben rögzített biztosítási időszakra a bruttó biztosítási díjból (azaz az adó nélkül számított biztosítási díjból) az ajánlaton feltünte- tett mértékű kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. Kár- mentességi engedmény csak a tárgyév teljes kármentessége esetén adható. A biztosítási szerződés díja egy biztosítási időszakra vonatkozik (éves bizto- sítási díj), amely időarányosan nem csökken. A növénybiztosítási díj eseté- ben a biztosítási időszakon belüli időarányosítás nem értelmezhető. A szer- ződő ajánlattételkor kérheti a biztosítási időszakra járó biztosítási díj részle- tekben történő megfizetését (negyedéves vagy féléves ütemezésben).

A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a biztosítási szerződés a díjrendezettség dátumával megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, azt a biztosító nem telje- sített esedékességnek tekinti. A biztosító az éves díj és a meg- fizetett díj különbözetének megfizetését követelheti.

Határozatlan időre kötött szerződés esetén a második és további biztosítási évekre vonatkozó biztosítási díjat tartalmazó számlák összegszerűségét a biztosító a tárgyévet megelőző biztosítási év biztosítási összegének figye- lembevételével készíti (előlegszámla). A szerződő éves adatközlését követő szerződésmódosítást követően a biztosító a szerződés díját az éves adatköz- lésnek megfelelően aktualizálja, és (ha szükséges) módosító számlát készít.

9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

9.1. A közlési kötelezettség

A biztosító különösen, de nem kizárólagosan az alábbi dokumentumokat tekinti jelentősnek a kockázatvállalása szempontjából:

– Egységes Kérelem;

– értékesítési vagy termeltetési szerződések;

– az elmúlt öt évben történt biztosítási károk tényét és mértékét igazoló dokumentumok, amennyiben azok másik biztosítónál fennálló szerző- dés alapján térületek, vagy kerültekek elutasításra;

– az Agrárkár-enyhítési Rendszerbe az elmúlt öt évben bejelentett károk tényét és mértékét igazoló dokumentumok.

Szerződéskötéskor, illetve szerződésmódosításkor a szerződő az adatközlő

lap kitöltésével, írásban köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat:

– a biztosítani kívánt növénykultúra faját;

– a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát;

– a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületét;

– a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát.

Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MePAR azonosító) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

Az egységár meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell vennie az ak- tuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat. Amennyiben ajánlat megtételekor vagy szerződésmódosításkor a szerződő az adatokat nem vagy nem megfelelően veszi figyelembe, akkor a biztosító jogosult az aján- lat vagy a szerződésmódosítás elutasítására.

A szerződés megkötését, illetve az éves szerződésmódosítást (adatközlést) követően az egységár a kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosí- tási időszak végéig nem módosítható.

9.2. A változásbejelentési kötelezettség

A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a tu- domásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a lényeges körülmények változását. A biztosító különösen az alábbi körülményeket tekinti lényegesnek a VÁSZF vonatkozó bekezdésben felsorolt eseteken túl:

– a szerződő/biztosított lakóhelyének vagy székhelyének a megváltozása;

– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbérlőjének megváltozása;

– a biztosítási szerződésben megnevezett növénykultúrák ada- tainak megváltozása a biztosított „Egységes Kérelmében”.

A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.

10. A biztosítási szerződés módosítása

A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított nö- vénykultúra fajára, valamint hozamadataira és egységárára vonatkozó mó- dosítása a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.

Ha a szerződésmódosítás a biztosított területeket is érinti, akkor a terület azonosításához szükséges dokumentumokat (MePAR azonosító) is tartal- maznia kell a szerződésmódosításnak.

Ha a vetésterület, a biztosított növénykultúra, a hozamadatok vagy az egy- ségár módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak kö- vetkeztében a biztosítási összeg is megváltozik, valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási összeg és díjtétel változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.

Szerződéskötésre, éves adatközlésre vagy szerződésmódosításra minden biztosítási időszakban május 31-ig van lehetőség. Határozatlan időre kötött szerződés esetén a biztosítási évfordulót követően, amennyiben a biztosító valós kockázatviselése megkezdődött (lásd jelen feltételek 3. pontjának alpontjai), a biztosított te- rületek nagysága nem csökkenthető, a biztosító azon terü- letek biztosítási díjára – amin a kockázatviselése elindult – igényt tart.

A díjtámogatott növénybiztosítások és a kiegészítő biztosí- tások növényenkénti területadatainak mindig meg kell egyez- nie, ezért a biztosító a kiegészítő biztosítások területadatait mindig a díjtámogatott növénybiztosítások területadatainak megfelelően módosítja, ami a biztosítási összeg, illetve a biz- tosítási díj változásával járhat.

A jelen pont szerinti szerződésmódosítás esetén a szerződő a módosított adatokat tartalmazó kötvény kézhezvételét köve- tő 15 napon belül jogosult a szerződésmódosítást írásban el- utasítani, ellenkező esetben a módosítás a szerződő részéről elfogadottnak minősül. A szerződő szerződésmódosítást el- utasító nyilatkozata esetén a biztosítási szerződés a fentiek szerinti módosítást megelőző tartalommal marad hatályban, továbbá a biztosító adatmódosítási felelőssége megszűnik, a

szerződés adatainak pontatlanságából eredő hátrányos jog- következmények a szerződőt (vagy biztosítottat) terhelik.

11. A biztosító szolgáltatása

11.1. Általános szabályok

A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt annak bekövetkezése után, az észleléstől számított 2 munkanapon belül, de legkésőbb a káresemény bekövetkeztétől számított 15 napon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, levél) vagy személyesen a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosító szolgálta- tási kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biz- tosított a biztosítási eseményt határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését nem teszi le- hetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

A biztosítási esemény bekövetkezése (észlelése) után a biztosított vagyon- tárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulá- sáig, de legfeljebb a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.

A kár bejelentését követően a biztosító 5 munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor vagy a biztosító általi adatjavítást követő- en megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figye- lembevételével.

Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újrapalántázása a biztosítói helyszíni felmérés (szemle) meg- kezdése előtt elengedhetetlen, úgy a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatere- ket kell hagyni. A mintaterek számára, méretére, valamint el- helyezkedésükre vonatkozó minimális követelményeket jelen feltételek 11.4. pontja tartalmazza. Mintaterek hiányában, nem a követelményeknek megfelelő kialakításuk vagy utóla- gos manipulálásuk esetén a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be. A mintatér manipulálásának minősül különösen – de nem kizá- rólagosan – az eredeti kárkép utólagos megváltoztatása.

Abban az esetben, ha egy olyan határozatlan idejű szerződésre érkezik kár- bejelentés, ahol az aktuális biztosítási időszakra vonatkozó szerződésmó- dosítás nem történt meg, akkor a kárfelmérést az utolsó adatközlés/szerző- désmódosítás adatai alapján kell elvégezni a következők figyelembevéte- lével:

– kárfelvétel csak olyan növénykultúrára vonatkozhat, amely szerepel az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításban;

– a kárbecslésnél az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosítás- ban megadott hozam és egységáradatok vehetők figyelembe;

– a biztosítási szolgáltatás meghatározásakor figyelembe kell venni a ká- rosodott növénykultúra káresemény időpontjában aktuális vetésterüle- tét és az utolsó adatközlés/szerződésmódosításkor megadott vetésterü- letét. Amennyiben a károsodott növény aktuális vetésterülete nagyobb, mint az utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor meg- adott vetésterület, akkor a biztosítási szolgáltatást az aránylagos kárté- rítés elvei szerint csökkenteni kell. Az aktuális vetésterület meghatáro- zásakor a biztosított, mint jogszerű földhasználó által művelt területek vehetők figyelembe (irányadó a biztosított „Egységes Kérelme”).

Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő:

A biztosító minden biztosítási esemény okozta hozamveszteséget úgy ha- tároz meg, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenti a kö- vetkező biztosítási eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A biztosító a biztosítási eseményeket keletkezésük sorrendjében veszi számításba. Egy- idejű káresemények keletkezése esetén a biztosító által alkalmazott elszá- molás sorrendje a következő: tűz, téli fagy, jégeső, vihar.

A biztosítási szerződésből eredő igények – eltérően a Polgári

törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiak- ban: Ptk.) szabályozott öt (5) éves általános elévülési időtől – egy (1) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, ami- kor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.

11.2. Egyedi kockázat

Egyedi kockázat esetén, az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni a szolgáltatás szabályait.

11.3. A szolgáltatás meghatározása

Kárbejelentést követően a biztosító állományszemlét végez a biztosítási esemény következtében károsodott területen.

A szemlén a biztosító kárszakértője eldönti, hogy a kockázati kár követ- keztében a károsodott növénykultúra az adott elvárható agrotechnológia mellett továbbtermeszthető-e.

Továbbtermeszthetőnek kell tekinteni a növénykultúrát, ha az állo-

mánykipusztulás mértéke és a várható hozamveszteség nem nagyobb, mint 50%. Minden egyéb esetben a károsodott növényi kultúra nem továbbter- meszthető. Amennyiben a növénykultúra nem továbbtermeszthető, abban az esetben a biztosító megvizsgálja azt is, hogy a tábla azonos vagy más növénnyel gazdaságosan újrahasznosítható-e.

– Amennyiben továbbtermeszthető a károsodott növénykultúra, ebben az esetben súlycsökkenési kárként kell lefolytatni a kárrendezési eljárást.

– Amennyiben pedig nem termeszthető tovább a károsodott növénykul- túra,

– de újrahasznosítható, akkor állománykipusztulásos kárként kell le- folytatni a kárrendezési eljárást;

– és nem hasznosítható újra a károsodott terület, akkor súlycsökkené- si kárként kell lefolytatni a kárbecslési eljárást.

11.3.1. Súlycsökkenéses károk

A biztosító súlycsökkenéses kárnak tekinti a károsodott növénykultúrában a biztosítási esemény következtében hozamcsökkenésben megnyilvánuló ká- rokat. A szemlén a kárszakértő a kockázati károk következményét méri fel. Amikor a termés becsülhetővé válik, megállapításra kerül a károsodott terü- leten a talált hozam. A talált hozam a szemle időpontjában, az általánosan elérhető agrotechnikával betakarítható hozam. A talált hozam meghatározá- sánál a biztosító nem veszi figyelembe a biztosítási eseményeken kívüli ese- mények hozamcsökkentő hatását, azaz a biztosítási eseményeken kívüli kár(oka)t a biztosító megtermett hozamnak tekinti. Súlycsökkenéses károk esetén növénykultúránként a károsodott terület talált hozama kerül összeve- tésre a károsodott területek biztosított hozamával (hozamveszteség-térítés). A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag az adatközlőn szereplő, biztosított területekre vonatkozik, figyelemmel a 10. pont ezirányú rendel- kezéseire. A kárbecslés a károsodott területekre vonatkozik. A biztosító a 7. pontban szereplő önrészeket és kárküszöböket alkalmazza.

A szolgáltatás mértéke eléréses önrész feletti súlycsökkenéses jégesőkár, vi- harkár, tűzkár és a kiegészítő jégeső, kiegészítő vihar, kiegészítő felhősza- kadás és kiegészítő árvíz kockázatok esetében:

A szolgáltatás mértéke (Ft) = (a biztosított hozam a károsodott területen (t)

– a talált hozam a károsodott területen (t)) X a biztosított növény biztosítá- si egységára (Ft) x 0,9

11.3.2. Állománykipusztulásos károk

A biztosító állománykipusztulásos kárnak tekinti a biztosítási esemény kö- vetkeztében előálló, a károsodott terület figyelembevételével a tőállomány 50%-át meghaladó mértékű kipusztulásával járó károkat, amennyiben a károsodott terület újrahasznosítható.

A szolgáltatás mértéke elérés önrész feletti állománykipusztulásos károk, azaz téli fagykár, állománykipusztulásos jégeső- és viharkár, valamint állo- mánypusztulással járó kiegészítő kockázatok esetén:

Szolgáltatás mértéke (Ft) = az állománykipusztulásos kárt szenvedett terü- let biztosítási összege (Ft) X 0,3

A szolgáltatás mértéke állománykipusztulásos jégkár, viharkár és állomány- pusztulással járó kiegészítő kockázatok károsítása esetén palántával törté- nő pótlás esetén:

Szolgáltatás mértéke (Ft) = az állománykipusztulásos kárt szenvedett terü- let biztosítási összege (Ft) X a pótlandó palánták (db)/a kárt szenvedett te- rület tervezett tőszáma (db) X 0,3

11.4. Mintaterek alkalmazása

12. Szolgáltatási záradékok

12.1. Aránylagos kártérítési záradék jégeső, vihar és tűz koc- kázatok esetére:

A jelen záradékban meghatározott szolgáltatást külön díja- zás ellenében nyújtja a biztosító, amennyiben a jelen záradék a biztosítási szerződésben egyértelműen, egységesen (a biz- tosítási ajánlaton vagy az adatközlőn és a kötvényen) is meg- jelenik.

Súlycsökkenéses károk esetén növénykultúránként a károso- dott terület talált hozama kerül összevetésre a kárnélküli ta- lált hozammal (aránylagos térítés).

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag az adatköz- lőn szereplő, biztosított területekre vonatkozik. A kárbecslés a károsodott területekre vonatkozik. A biztosító a 7. pontban szereplő önrészeket és kárküszöböket alkalmazza.

A szolgáltatás mértéke jégesőkár, viharkár, tűzkár, valamint a kiegészítő jégesőkár és kiegészítő viharkár kockázatok káro- sítása esetében (5%-os eléréses önrész feletti károknál):

A szolgáltatás mértéke (Ft)= [1 - a talált hozam a károsodott területen (t)/a kárnélküli talált hozam a károsodott területen (t)] X a biztosított növény biztosítási összege a károsodott te- rületen (Ft) X 0,9

A biztosító jelen záradék alkalmazása esetén sem veszi figye- lembe a biztosítási eseményeken kívüli események hozam- csökkentő hatását, azaz a biztosítási eseményeken kívüli kár(oka)t a biztosító megtermett hozamnak tekinti.

Amennyiben a káresemény következtében a vonatkozó díjtá- mogatott növénybiztosítás alapján a biztosítónak szolgálta- tási kötelezettsége van, úgy a jelen záradék alapján járó többletszolgáltatást a biztosító a kiegészítő biztosításokon számolja el.

12.2. Jégeső okozta károk minőségi záradéka

A jelen záradékban meghatározott szolgáltatást – az érintett és biztosítással lefedett növénykultúrák esetében – külön dí- jazás nélkül nyújtja a biztosító.

A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott területen a biztosítási esemény (jégesőkár) miatt bekövetke- zett minőségi értékvesztés százalékos arányát kell figyelem- be venni. A biztosító 20%-os levonásos önrészt alkalmaz.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = károsodott terület (ha) X hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X kárszázalék (%) X 0,8. A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érde- kében a biztosító a következő értékcsökkenési kulcsokat al- kalmazza:

– Alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 35%- os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekin- teni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak, és együttes területük nem éri el a 20 mm2-t. „Sérült” gyü- mölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, amelye- ken a jégverés 20 mm2-nél nagyobb beforrt sérüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t, a gyümölcs oly mértékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még al-

kalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amelynek kereskedelmi értéke nincs.

– Zöldbab: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbab- hüvely 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” zöldbabhüvelynek kell te- kinteni azokat a zöldbabhüvelyeket, amelyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforr- tak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, friss fo- gyasztásra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkal- mas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt, amely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyé- szett” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhü- velyt, melynek kereskedelmi értéke nincs.

– Sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekin- teni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés okozta sebzések beforrtak, a sebzések nagysága nem éri el a gyü- mölcs felületének 1%-át, és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni a friss fo- gyasztásra alkalmas gyümölcsöket, amelyeken a jégverés nem okozott olyan nyílt sérüléseket, melyek következté- ben rothadásnak indul a gyümölcs. „Elenyészett” termés- nek kell tekinteni azt a termést, amelynek kereskedelmi értéke nincs.

A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteség- ként kerülnek elszámolásra. A virágzat sérülései súlycsök- kenési veszteségként kerülnek elszámolásra.

– Paprika: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” termésnek kell tekinteni azokat a terméseket, amelyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egyenetlenséget, friss fogyasztásra alkal- masak. „Ipari felhasználásra” alkalmas termésnek kell te- kinteni azt a termést, amely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést, amelynek kereskedelmi értéke nincs.

– Őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 40%-os kár, ipari felhasználás- ra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinte- ni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés nem oko-

zott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egyenetlenséget, a jégverés követ- keztében a gyümölcs jellegzetes színe nem változott. „Sé- rült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés felületi deformációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyümölcs oly mértékben károso- dott, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari felhasz- nálásra” alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyü- mölcsöt, amely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amelynek kereskedelmi értéke nincs.

13. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy jelen GB444 jelű Gazda Biz- tosítási Csomag – Növénybiztosítás Különös Szerződési Felté- telei és Ügyféltájékoztató a korábbi feltételektől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól több ponton eltér.

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosí- tási szerződésben alkalmazott kizárásokat a különös feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza. Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös feltétel az előző GB444 jelű Gazda Biztosítási Csomag – Növénybiztosítás Kü- lönös Szerződési Feltételei és Ügyféltájkoztatótól az alábbi- akban tér el lényegesen:

– A díjtámogatott szerződések mellé kötött kiegészítő koc- kázatok köre bővült a kiegészítő téli fagykár, kiegészítő ár- vízkár és kiegészítő felhőszakadáskár kockázatokkal.

– Az önrészesedés, kártérítési limit szabályai pontosításra kerültek.

– A biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges do- kumentumok felsorolásra kerültek.

Jelen különös feltételek az alábbi pontokban térnek el lénye- gesen a Polgári Törvénykönyv szabályozásaitól (a 11.1. pont végén leírtakon túl):

– A 6. pontban részletezett fedezetfeltöltési jog kizárásának szabályai eltérnek a Ptk. 6:461 paragrafusától.

– A 11.1. pontban részletezett, a biztosítási szerződésből eredő igények elévülésére vonatkozó szabályok eltérnek a Ptk. 6:22 paragrafusától.

Az OTP Csoport partnere

GB445 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – ÁLLATBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a Gazda Biztosítási Csomag Állatbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: különös szerződési feltételek) rendelkezéseinek megfelelő- en a biztosítási díj megfizetése ellenében biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítás szerződésben megnevezett biztosított részére.

A Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (to- vábbiakban: VÁSZF) rendelkezéseit és a különös szerződési feltételekben foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.

Amennyiben a különös szerződési feltételekben leírtak valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a különös szerződési feltételeket és a VÁSZF-et együttesen kell alkalmazni;

– amennyiben különös szerződési feltételek és a VÁSZF eltérő rendelke- zései egymást kizárják, a különös szerződési feltételekben leírtakat kell alkalmazni.

1. Biztosítási esemény

1.1. Elemi kár biztosítási események

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a következőkben felsorolt biztosí- tási események miatti elhullást, kényszervágást (baromfi esetében csak elhullást) eredményező káreseményekre terjed ki:

1.1.1. Tűz

Tűzkárnak minősül a biztosított állatállományban tűz hatására kelet- kezett, illetve füstmérgezés okozta elhullás vagy annak kö- vetkeztében szükségessé váló kényszervágás.

Jelen feltételek szempontjából tűznek minősül az éghető anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidációja, azaz a lánggal történő égés, amennyi- ben keletkezését tekintve nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

1.1.2. Villámcsapás

Villámcsapáskárnak minősül az állatok tartására szolgáló épületbe vagy az állatokba becsapódó villám által a biztosított állatál- lományban keletkezett elhullás vagy annak következtében szükségessé váló kényszervágás.

A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű vil- lamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló és gyújtó hatásával károsít.

Nem tekinthető biztosítási eseménynek a villámcsapás okoz- ta fény- és hanghatás következtében fellépő vagy az állaton külsérelmi nyomot nem hagyó hatása miatti elhullás vagy annak következtében szükségessé váló kényszervágás.

1.1.3. Vihar

Viharkárnak minősül a 15 m/s vagy annál nagyobb sebességű:

– szélvihar erőhatása (nyomó- és szívóereje) folytán közvetlenül a biztosí- tott állatállományban keletkező elhullás vagy annak következté- ben szükségessé váló kényszervágás;

– szélvihar által megbontott tetőn keresztül szilárd alapépítményű és te- tőzetű épületbe beömlő csapadékvíz által okozott elárasztás miatti el- hullás vagy annak következtében szükségessé váló kény- szervágás;

– szélvihar erőhatására leomlott vagy leszakadt tárgyak által közvetlenül a biztosított állatállományban okozott elhullás vagy annak követ- keztében szükségessé váló kényszervágás;

– xxxxxxxxx által magával ragadott szilárd tárgy által a szabadban lévő ál- latban okozott elhullás vagy annak következtében szüksé- gessé váló kényszervágás.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet:

a. az egy- vagy többrétegű fólia vagy ponyva alatt tartott ál- latállományokra, amennyiben a kár a fólia vagy ponyva sérülésével ok-okozati összefüggésben következett be;

b. közüzemi szolgáltatások leállása, szüneteltetése következ- tében keletkezett károkra;

c. a szélvihar miatt egymásnak rohanó állatok eltaposás okozta káraira;

d. a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson törté- nő beáramlása miatti károkra, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

e. azokra a károkra, amelyek a tetőszerkezet karbantartásá- nak elmulasztása vagy annak hibás méretezése, vagy kivi- telezése miatt következtek be.

1.1.4. Árvíz

Árvízkár biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jel- legű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából gáttal védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított állatállományban elhullást vagy annak közvetkeztében szükségessé váló kényszervágást okoz. A biztosító nem téríti meg:

a. a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes vízügyi hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat, továbbá

b. a talajvíz által okozott károkat;

c. a belvíz által okozott károkat.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást az árvízzel kapcsolatos azon igényekre, amelyeket a biztosított részére, mint árvíz- károsultnak a különböző hatóságok, szervezetek az árvízká- rok helyreállításával kapcsolatban kifizetnek, illetve kifizet- hetnek, ha azt az árvízkárosult igényli.

A biztosítási eseményre a biztosító a kockázatviselés kezde- tének napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Előzetes fedezetvál- lalás esetén a 30 napos várakozási idő megnövekszik az elő- zetes fedezetvállalás időtartamával.

Fogalmi meghatározások

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legna- gyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völ- gyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített ta- lajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabá- lyozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi me- dertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, ame- lyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített ár- vízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédel- mi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesít- ménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

1.1.5. Felhőszakadás

A felhőszakadáskár akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiállított igazo- lás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/percet, vagy mennyisége 24 óra alatt a 45 mm-t el- érte, illetve meghaladta.

Felhőszakadáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhősza- kadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, el- öntéssel – ideértve a természetes és mesterséges, megfelelően kialakított elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést – okoz, és elhullást vagy kényszervágást eredményez.

A biztosító nem téríti meg a vízelvezető rendszer nem meg- felelő kialakításából eredő károkat.

1.1.6. Víz-, gőz- és egyéb állattartási technológiai csővezeték meghibásodása

Víz-, gőz- és egyéb állatartási technológiai csővezeték meghibásodásával összefüggő kárnak kell tekinteni az állattartó épületbe beépített víz- vagy gőzvezeték, a központifűtés berendezéseinek, a belső levezetésű eső- vagy szennyvízcsatornáinak, illetve az egyéb állattartási technológiához kapcsolódóan beépített ve- zetékek meghibásodása miatt kiáramló víz, szennyvíz, vízgőz és egyéb folyadékok által okozott elhullás vagy annak következtében szükségessé váló kényszervágás.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet azokra az káresemények- re, amelyek azért következnek be, mert a vezetékek, tartá- lyok, berendezések csapjait, zárait nem vagy nem megfele- lően zárták el.

1.1.7. Jégverés

Jégveréskárnak minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított állatállományban keletkezett közvetlen kár, illetve a szilárd alapépítményű és tetőzetű épületben kárt okozó jégverés miatt lehulló épületelemek által a biztosított állatállományban okozott elhullás vagy annak következtében szükségessé váló kényszervágás.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet az egy- vagy többrétegű fólia vagy ponyva alatt tartott állatállományokra, amennyi- ben a kár a fólia vagy ponyva sérülésével ok-okozati össze- függésben következett be.

1.1.8. Földrengés

Földrengéskár biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) VI. fokozatát elérő vagy azt meg- haladó földrengés okoz károsodást a biztosított állatállományokban, illetve a szilárd alapépítményű és tetőzetű épületben kárt okozó földrengés miatt lehulló épületelemek a biztosított állat-

állományban elhullást vagy annak következtében szükségessé váló kény- szervágást okoznak.

Európai makroszeizmikus skála

A rengés erősségének fokozata	A földrengés egyes fokozatainak jellemző hatásai
I.	Nem érezhető: Nem érezhető, még a legkedvezőbb kö- rülmények között sem.
II.	Alig érezhető: A rezgést csak egy-egy, elsősorban fekvő ember érzi, különösen magas épületek felsőbb emeletein.
III.	Gyenge: A rezgés gyenge, néhány ember érzi, főleg épü- leten belül. A fekvő emberek lengést vagy gyenge reme- gést éreznek.
IV.	Széles körben érezhető: A rengést épületen belül sokan érzik, a szabadban kevesen. Néhány ember felébred. A rezgés mértéke nem ijesztő. Ablakok, ajtók, edények meg- csörrennek, felfüggesztett tárgyak lengenek.
V.	Erős: A rengést épületen belül a legtöbben érzik, a sza- badban csak néhányan. Sok alvó ember felébred, néhá- nyan a szabadba menekülnek. Az egész épület remeg, a felfüggesztett tárgyak nagyon lengenek. Tányérok, poha- rak összekoccannak. A rezgés erős. Felül nehéz tárgyak felborulnak. Ajtók, ablakok kinyílnak vagy bezáródnak.
VI.	Kisebb károkat okozó: Épületen belül szinte mindenki, szabadban sokan érzik. Épületben tartózkodók közül so- kan megijednek, és a szabadba menekülnek. Kisebb tár- gyak leesnek. Hagyományos épületek közül sokban ke- letkezik kisebb kár, hajszálrepedés a vakolatban, kisebb vakolatdarabok lehullanak.
VII.	Károkat okozó: A legtöbb ember megrémül, és a sza- badba menekül. Bútorok elmozdulnak, a polcokról sok tárgy leesik. Sok hagyományos épület szenved mérsékelt sérülést: kisebb repedések keletkeznek a falakban, kémé- nyek ledőlnek.
VIII.	Súlyos károkat okozó: Bútorok felborulnak. Sok hagyo- mányos épület megsérül: kémények ledőlnek, a falakban nagy repedések keletkeznek, néhány épület részlegesen összedől.
IX.	Pusztító: Xxxxxxxx, műemlékek ledőlnek vagy elferdül- nek. Sok hagyományos épület részlegesen, néhány telje- sen romba dől.
X.	Nagyon pusztító: Sok hagyományos épület összedől.
XI.	Elsöprő: A legtöbb épület összedől.
XII.	Teljesen elsöprő: Gyakorlatilag minden építmény meg- semmisül.

A biztosító nem téríti meg:

– a földrengés miatt keletkező árvíz (áradás) által okozott károkat;

– a mesterséges úton létrehozott földrengések (például föld alatti robbantás) által okozott károkat.

1.1.9. Szikla-, kő- és földomlás és ismeretlen üreg vagy épít- mény beomlása, földcsuszamlás

Sziklaomlás, kőomlás, illetve földomlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a lehulló (legördülő), elmozduló sziklada- rab, kőzetdarab, illetve földtömeg a biztosított állatállo- mányban okoz.

Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása okozta kárnak kell tekinteni azo- kat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított állatállo- mányban okoz.

Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel vagy a hatóságok által nincs feltárva (pl. ismeretlen kút, is- meretlen vájt vagy falazott pince, ismeretlen víztároló, ismeretlen akna).

Földcsuszamlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felszíni talajrétegek lejtőirányú hirtelen bekövetkező elmoz- dulása okoz.

A biztosító nem téríti meg:

a. az állattartó által végzett vagy végeztetett földmunkák következtében felmerülő károkat;

b. építési hatóság által ismert üregben vagy feltöltéses terü- leten bekövetkező, vagy ezek beomlása által keletkezett károkat;

c. csapadékelvezető hiányosság következtében létrejövő üreg beomlása miatt keletkező károkat;

d. az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése, a geotechnikai körülményeknek nem megfelelő alapozás, il- letve az alapok és padozatok alatti talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat.

1.1.10. Ismeretlen jármű ütközése miatt bekövetkező károk Biztosítási eseménynek minősül az ismeretlen jármű nekiütközése által a biztosított állatállományban okozott elhullás és kényszervágás miat- ti károkat.

1.2. Áramkimaradás biztosítási esemény

Biztosítási eseményeknek minősülnek a legalább 2 órát meghaladó hálózati áramkimaradás miatt bekövetkező hőguta, fulladás esetei, amikor 24 óra alatt a telepített ólankénti állománylétszám 10%-át meghaladó elhullás következik be.

A biztosító szolgáltatásának feltételei:

– áramellátási probléma esetén látható és/vagy hallható vészjelzést adó, önálló (az elektromos hálózattól függet- len) energiaellátású vészjelző berendezés folyamatos mű- ködtetése;

– fixen telepített, üzemképes és karbantartott, az állattartó telep méretének megfelelő kapacitású áramfejlesztő eszköz vagy berendezés megléte, valamit az áramellátási probléma észlelése esetén annak működtetése;

– folyamatos szolgálatú, a vészjelzés kezdetétől számított 15 percet meg nem haladó beavatkozási képességgel ren- delkező felügyelet megléte.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a be- avatkozást a vészjelzés kezdetétől számított 15 percen belül nem kezdik meg. A biztosító a beavatkozás alatt a lehetősé- gek szerinti mechanikus szellőztetést és az áramfejlesztő esz- köz vagy berendezés működtetését együttesen érti.

Áramkimaradás-biztosítás kizárólag az ajánlatban meghatá- rozott külön díj ellenében baromfi- és sertésállatállományra köthető.

1.3. Költségkiegészítő biztosítási esemény

Jelen különös szerződési feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselési helyen a kockázatviselési idő alatt a mindenkor hatályos állategészségügyre vonatkozó jogszabályok szerint bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek valamelyike a biztosított állatállományban hatósági laborvizsgálattal iga- zoltan megjelenik és emiatt hatósági zárlatot rendelnek el, a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása végett az ál- lományt leölik, és a hatósági eljárással összefüggésben a biz- tosítottnak többletköltségei merülnek fel. A biztosító megté- ríti a dokumentumokkal igazolt alábbi költségeket:

– a zárlat ideje alatt a telephely őrzésével kapcsolatos költségeket;

– a zárlat ideje alatti állagmegóvás költségeit;

– fertőtlenítési költségeket;

– bérleti díjat;

– a termelés újraindításának költségeit;

– hatósági korlátozások miatti többletköltségeket.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a fertőzéssel és a hatósági zárlattal érintett állatcsoportok biztosítási összegé- nek 30%-a.

A biztosító kockázatviselése kiterjed ezen felül az olyan többletköltségekre is, amikor a biztosított állatállományok nem fertőzöttek, de a közelükben lévő más állatállományban a mindenkor hatályos állategészség- ügyre vonatkozó jogszabályok szerint bejelentési kötelezett- ség alá tartozó betegségek valamelyike hatósági laborvizs- gálattal igazoltan megjelenik, és az emiatt elrendelt hatósá- gi zárlat a biztosított állatállományt is érinti. Ebben az eset- ben a biztosító szolgáltatásának felső határa a zárlattal érintett biztosított állatcsoportok biztosítási összegének 10%-a.

1.4. Veszteséghányad biztosítási esemény

A jelen különös szerződési feltételek alapján biztosítási eseménynek minő- sül, ha a biztosított kockázatviselési helyen a biztosítási szerződésben meg- határozott, a biztosítási szerződés megkötésekor, illetve módosításakor egészséges állatok balesetben, betegségben vagy ellési komplikáció miatt elhullnak, illetve a kényszervágásuk (csök- kent értékű vágás) válik szükségessé.

Jelen különös szerződési feltételek alapján balesetnek minősül a véletlen, váratlan bekövetkező, külső behatásból eredő, sérülést okozó esemény, va- lamint az elcsúszás, a botlás, az áramütés, idegen tárgyak lenyelése és a víz- befulladás. A csonttörés, az ín- és izomszakadás és egyéb sérülés csak akkor minősül balesetnek, ha megfelelő tartási körülmények között, illetve rendeltetésszerű használat közben történt.

1.5. Fogalommeghatározás

Kényszervágás (csökkent értékű vágás): a sérült vagy az elhullás közeli veszélytől fenyegetett beteg állatnak abból a célból történő sürgős elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetve húsa a betegség súlyosbo- dása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék.

2. Biztosított vagyontárgyak

A jelen különös szerződési feltételek alapján biztosított vagyontárgynak mi- nősül a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen lévő és a biztosítási adatközlőn faj és korcsoport, valamint hasznosítási irány szerint meghatározott darabszámú állat, amelyre a biztosított a hatályos számvite- li és állategészségügyi előírásoknak megfelelő állatnyilvántartással rendel- kezik. A különös szerződési feltételek szerint biztosítható állatfajok a szar- vasmarha, a juh, a sertés, a ló és a baromfi, valamint egyedi állatok. E kü- lönös biztosítási feltétel szerint egyedi állatnak kell tekinteni az előzőekben felsorolt állatfajok speciális fajtáját, hasznosítási irányát, korcsoportját, va- lamint más állatfajokat.

A biztosító kockázatviselése csak az ajánlattételkor, illetőleg a szerződésmódosításkor egészséges állatokra terjed ki.

3. Biztosítási összeg meghatározása

A biztosítási összeget a szerződő fél határozza meg az alábbi adatok figye- lembevételével:

– tenyész és újszülött állatok esetében a fajtánkénti és tenyésztési cso- portonkénti darabszám és a darabonkénti valós forgalmi érték (mely év- közben nem módosítható) szorzata;

– növendék- és hízóállatok esetében a korcsoportonkénti állomány da- rabszám, a tervezett leadási vagy korcsoport elhagyási élőtömeg és a korcsoportra jellemző tömegegységre vetített egységár szorzata;

– turnusos állattartás esetén a biztosítási időszak alatt telepíteni tervezett összes darabszám, a tervezett leadási élőtömeg és a tömegegységre ve- tített egységár szorzata.

Növendék és hízóállat vonatkozásában a biztosítás minden korcsoport tekintetében csak a kockázatviselési helyeken lévő teljes állományra köthető meg. A tenyészállatok és tenyésznövendé-

kek biztosítása egyedi azonosítás alapján, egyedenként történhet, azonban azonos fajtájú, korú, teljesítményű és értékű állatok kockázatviselési helyen- kénti teljes állománya azonosítási megjelölés nélkül is biztosítható. Az egye- dileg nem azonosított állatoknak csak a biztosítási időszak alatti legnagyobb állománya (csúcsérték) biztosítható. Jelen különös szerződési feltételek szempontjából egyedi azonosításnak a biztosítási ajánlat melléklete- ként megadott tételes lista megadását értjük a biztosított állatokról.

A biztosítási összeg a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg biztosítási idő- szakonként kerül meghatározásra. Az adott biztosítási időszakra vo- natkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszak- ban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. A biztosító a szerződő részére fedezetfel- töltési jogot nem biztosít, azonban a biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az ere- deti biztosítási összeg és díj az érvényes.

4. A kockázatviselés helye

A biztosítás területi hatálya a biztosítási ajánlat mellékletét képező adat- közlőn megnevezett kockázatviselési helyre, valamint a legelőre hajtás út- vonalára és a legelőre terjed ki. A biztosítási fedezet az elszökött, elkószált vagy a biztosított telephelyén kívül felügyelet nél- kül hagyott állatokra nem terjed ki.

5. A biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosított állatállomány kockázati eseményre vonatkozó díjtétele és a 3. pontban meghatározottak szerint számított biztosított ál- latállomány biztosítási összegének szorzata.

Az így meghatározott biztosítási díjból kármentességi engedmény adható. A kármentességi engedmény a biztosított az adott biztosítási időszakra vonatkozó valamennyi állatbiztosítási szerződésére együttesen vonatkozik, azok mértékétől függetlenül. Biztosítási szolgáltatás esetén a biztosított valamennyi állatbiztosítási szerződésének kármentességi engedménye egyidejűleg törlésre kerül, és a kármentességi engedmények együttes összegét a biztosító a biztosítási szolgáltatási összegből levonja, így csök- kentve azt.

A biztosítási díj esedékességétöl számított 30. nap eltelté-

vel a biztosítási szerződés a díjrendezettség dátumával megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyi- ben az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, azt a biztosító nem teljesített esedékességnek tekinti. A biztosító az éves díj és a megfizetett díj különbözetének megfizeté- sét követelheti.

A jelen különös szerződési feltételek esetén indexálásra nincs lehetőség.

A díjfizetés gyakoriságát a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg, amely éves, féléves, negyedéves vagy határozott időtartam esetén egyszeri gyakoriságú lehet.

6. Önrészesedés

Kockázat	Önrész
xxxxx xxx biztosítás	10% levonásos önrész
áramkimaradás-biztosítás (kiegészítő kockázat)	ólankénti 10% eléréses önrész + 10% levonásos önrész
költségkiegészítő biztosítás	leöléssel járó zárlat esetén 20% levonásos önrész leöléssel nem járó zárlat esetén 30% levonásos önrész

Eléréses önrész az a forintban vagy százalékban kifejezett alsó küszöb- érték, amelynek mértékét meg nem haladó károkat a biztosító nem téríti meg. Levonásos önrész a megállapított kárösszeg százalékában kifejezett része, amelyet a biztosított a kárból maga visel (biztosítási szolgáltatás = megállapított kár – levonásos önrész).

7. Várakozási idő

7.1. A biztosító betegségek tekintetében egységesen 15 nap várakozási időt köt ki. Ennek értelmében a biztosító kockázatviselése csak a biztosítási szerződés létrejöttét vagy módosítását követő 16. nap

0.00 órakor kezdődik. Amennyiben a biztosítandó állat a meghatározott várakozási időn belül megbetegszik, a biztosító kockázatviselése akkor kez- dődik, ha az állat felgyógyulását állatorvosi szakvéleménnyel igazolják.

7.2. A kockázatviselés tartama alatt újonnan telepített állatok esetén a vá- rakozási idő a telepítést követő napon kezdődik. Amennyiben az újonnan telepített állat karanténba kerül és a várakozási idő a karanténból kikerülés előtt letelik, a biztosító kockázatviselése csak a karanténból való kikerülés utáni napon kezdődik.

7.3. Amennyiben a várakozási időn belül valamely kockázatviselési helyen hatósági rendeletre az állatokat leölik vagy zárlatot rendelnek el, a biztosító nem nyújt szolgáltatást, és a biztosítási díj csak a hatósági intézkedések által nem érintett kockázatviselési helyeken lévő állatállomány tekintetében illeti meg a biztosítót. A zárlattal és/vagy leöléssel érintett telephely(ek) esetében a szerződés vagy annak érintett része a Ptk. 6:454.§ (1) szerint megszűnik.

8. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a VÁSZF általános ki- zárásain, valamint a biztosítási események fejezetben meg- határozott kizárásokon túlmenően nem terjed ki az alábbi károkra.

8.1. Elemi kár kockázat esetén a biztosító szolgáltatása nem terjed ki a tűz, villámcsapás, vihar, árvíz, felhőszakadás, ve- zetéktörés, jégverés, áramkimaradás bekövetkezésétől szá- mított harmadik nap utáni elhullásból eredő károkra, vala- mint az állami kártalanítás keretében megtérített vesztesé- gekre.

8.2. Költségkiegészítő kockázat esetén a biztosító szolgálta- tása nem terjed ki:

a. az állami kártalanítás keretében megtérített veszteségekre;

b. az állategészségügyre vonatkozói jogszabályok be nem tartásából eredő károkra;

c. a hatósági zárlat feloldását követő elhullások miatt kelet- kezett károkra.

8.3. Veszteséghányad biztosítás esetén a biztosító szolgálta- tása nem terjed ki:

a. olyan betegségekre, mely az állatnál már a kockázatvise- lés kezdetekor fennálltak;

b. harmadik személy kártérítése alapján megtérül;

c. hőguta és mérgezés esetére;

d. az állami kártalanítás keretében megtérített veszteségekre;

e. az állategészségügyre vonatkozói jogszabályok be nem tartásából eredő károkra;

f. azokra az idült betegségekből származó elhullásos károk- ra, amelyek lehetővé tették volna az állat csökkent értékű vagy kényszervágását.

9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

9.1. Közlési kötelezettség

A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a bizto- sító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat. A szerződő, illetve a biztosított az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írás- ban köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat:

– a szerződés létrejöttekor az ajánlat mellékletét képező adatközlőn koc- kázatviselési helyenként és állatfajonként az állatállomány korcsopor-

tonkénti darabszámát, csúcskockázati (értékesítési) tömegét, valamint a darabonkénti, illetve kilogrammonkénti valóságos értékét;

– a szerződő veszteséghányad-biztosítás kötése esetén közli a biztosítóval a hasznosítási irányonkénti, korcsoportonkénti visszamenőleges állatlét- szám és elhullási adatokat;

– szerződéskötéskor a felek együttesen határozzák meg a veszteséghá- nyadot állatállományonként, hasznosítási irányonkénti, korcsoporton- ként az állomány és elhullási/kényszervágási adatok alapján.

A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.

9.2. Változásbejelentési kötelezettség

A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a tu- domásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a lényeges kö- rülmények változását. A biztosító az alábbi körülményeket tekinti lénye- gesnek a VÁSZF 12.2.4. pontjában felsorolt eseteken túl:

– az állatállomány kockázatviselési helyek közötti átcsoportosítása;

– az állatállomány bérbeadása, tartásának más jogcímen való átengedése;

– a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technológia beindítása;

– ha a biztosított a szerződő helyébe lép;

– a szerződő/biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás;

– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;

– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése.

A szerződőnek/biztosítottnak minden egyéb, lényegesnek tekinthető körül- mény változását is be kell jelentenie a biztosítónak a tudomásszerzéstől szá- mított 8 napon belül.

10. A biztosítási szerződés módosítása

A szerződő vagy a biztosító adatközlő nyomtatvány kitöltésével vagy egyéb módon, de mindenképp írásban tesz javaslatot a szerződés módosítására. A határozatlan idejű szerződések évfordulóval módosíthatók:

– díjtétel;

– veszteséghányad;

– díjfizetési feltételek;

– kármentességi engedmény tekintetében. A szerződések bármikor módosíthatók:

– állatlétszám;

– élőtömeg;

– egységár tekintetében.

Amennyiben a szerződő felek a szerződés módosításában kölcsönösen megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási összeg és a díjté- tel is módosulhat. A biztosítási összeg és a díjtétel változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat a teljes biztosítási évre visszamenőlegesen a megelőző biztosítási évfordulótól.

11. Kárfelvétel

A kárfelvételi jegyzőkönyvben megállapított biztosítási szolgáltatási összeg akkor tekinthető véglegesen jóváhagyottnak, ha a biztosított és a biztosító a jegyzőkönyv felvételétől számított 15 napon belül nem tesz írásban elté- rő nyilatkozatot vagy a nyilatkozattételről írásban lemond. A biztosító a kár- rendezéshez a VÁSZF-ben megjelölt iratokon túl a következő iratok bemu- tatását kéri:

– hatósági állatorvosi igazolás;

– hullaátvételi jegy, elhullási napló, bizonylatok;

– tűzkár esetén az illetékes tűzrendészeti hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány;

– az állatállomány darabszámát, illetve tömegét igazoló vagyonnyilván- tartó lapok, leltárívek és önköltségszámítások;

– az állatorvosi igazolás az elhullásokról;

– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása;

– az állattartó telep létrehozását, működését engedélyező hatósági doku- mentumok;

– tenyészetigazoló lap.

A biztosítottnak a kártérítés jogalapját, a keletkezett kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító, a fentiekben és a VÁSZF-ben felsorolt valameny- nyi dokumentumot a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére bármikor rendelkezésére kell bocsátania.

12. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a biztosítási szolgáltatást arányosan állapíthatja meg, ha a szer- ződő a biztosítás megkötését követően az érintett kockázatviselési helyen az állatállomány nagyságának változását nem jelentette be. Az alul- és fe- lülbiztosítás számításának alapja a biztosított állatállomány darabszáma. Amennyiben az a károsodáskori állományénál kisebb vagy nagyobb, a biz- tosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosított állatállomány darabszáma a károsodáskori állatállomány darabszámához aránylik. A biz- tosító nem alkalmazza az arányos kártérítést, ha az állatállomány darab- számának változása nem éri el a 10%-ot. Nem alkalmazható az arányos kártérítés az egyedileg azonosított állatállományok esetében.

A biztosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben le-

vonja a VÁSZF 10.7. pontjában felsorolt tételeket azzal az el- téréssel, hogy a biztosítási szolgáltatásból a szerződés teljes biztosítási időszakra a biztosítót megillető, és még meg nem fizetett biztosítási díj levonásra kerül. A biztosító, az őt meg- illető résznek tekinti az esetleg kármentességi kedvezmény visszavonásából eredő díjtöbbletet is.

12.1. Elemi kár biztosítási esemény esetén

A biztosító az elhullott állatok biztosítási adatközlőn megjelölt biztosítási összegének erejéig nyújt szolgáltatást az alábbiak szerint:

– Tenyész- és újszülött állatok esetében az elhullott vagy kényszervágott állatok adatközlőn feltüntetett egységára (Ft/db) és az elhullott állatok darabszámának a szorzata.

– Növendék- és hízóállatok esetében az elhullott vagy kényszervágott álla- tok adatközlőn feltüntetett kilogrammonkénti egységára (Ft/kg), valamint kárkori tömegének és az elhullott állatok darabszámának a szorzata.

A biztosító szolgáltatása a károk meghatározását követően a jelen feltétel

6. pontjában meghatározott önrészesedések és az esetleges megtérülés figyelembevételével történik.

12.2. Költségkiegészítő biztosítási esemény esetén

A biztosító megtéríti a dokumentumokkal igazolt többletköltségeket a je- len feltétel 6. pontjában meghatározott önrészesedések és a jelen feltétel

1.3. pontjában meghatározott limitek figyelembevételével.

12.3. Veszteséghányad biztosítási esemény esetén Veszteséghányad-biztosítás esetén a károk hasznosítási irányonként, kor- csoportonként kerülnek meghatározásra minden biztosítási időszak végén, figyelembe véve:

– az állatállományok adatközlőn feltüntetett biztosítási összegét;

– az elhullott állatok és a kényszervágott egyedek csökkentett értékű vá- gások megtérülésével csökkentett kárkori értékének összegét;

– az állatállományra vonatkozó veszteséghányadot.

A veszteséghányad számításának módja: a vizsgált időszak összes elhullásának és kényszervágásának összesített darab- számát osztjuk ugyanezen időszak éves átlag állatlétszám darabszámainak összegével. A veszteséghányadot a második biztosítási időszakot követően, a megelőző évek (maximum három év) vesztesége alapján a biztosító számolja ki.

A kárösszeg megállapítása:

– Ez első biztosítási időszak végén az első biztosítási időszak veszteséghá- nyadát (kockázati esemény miatti megtérülésekkel korrigált kárösszeg és az adott állat károsult korcsoportjának biztosítási összegének hánya- dosa) a szerződéskötés során rögzített veszteséghányadhoz viszonyítja. Pl. első biztosítási időszak 2019. január 1. – 2019. december 31. Szer- ződésben szereplő veszteséghányad: 10%. Biztosítási időszakban beje- lentett kockázati kár állatfajra vonatkozó biztosítási összegéhez viszo- nyítva 13%. Ebben az esetben a kártérítés: 13 – 10 x 1,1 = 2%.

– A második biztosítási időszak végén a második biztosítási időszak vesz- teséghányadát viszonyítja a szerződéskötés során rögzített veszteséghá- nyad és az első biztosítási időszak végén bejelentett elhullás alapján szá- molt veszteséghányad átlagához. Pl. a második biztosítási időszak (2020. 01. 01. – 2020. 12. 31.) kockázati kára az állatfaj biztosítási összegére vetítve: 11%. Ekkor a kártérítés: 11 - (10 + 13)/2 x 1,1 =

-1,65%, tehát a kár önrész alatti.

– A harmadik biztosítási időszakot követően a harmadik biztosítási idő- szak veszteséghányadát viszonyítja a szerződéskötés során rögzített és a korábbi évek veszteséghányadának átlagához. Pl. a harmadik biztosí- tási időszak (2021. 01. 01. – 2021. 12. 31.) kockázatai kára az állatfaj

biztosítási összegére vetítve: 18%. Ekkor a kártérítés: 18 - (10 + 13 +

11)/3 x 1,1 = 5,53%

– A negyedik (és a későbbi) biztosítási időszakot (időszakokat) követően az utolsó biztosítási időszak veszteséghányadát viszonyítja a korábbi három év veszteséghányadának átlagához. Pl. a negyedik biztosítási időszak (2022. 01. 01. – 2022. 12. 31.) kockázati kára az állatfaj bizto- sítási összegére vetítve: 16%. Ekkor a kártérítés: 16 - (13 + 11 + 18)/3 x 1,1= 0,6%.

13. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. ko- rábbi GB445 jelű Gazda Biztosítási Csomag – Állatbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatójától a je- len GB445 jelű Gazda Biztosítási Csomag – Állatbiztosítás Kü- lönös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató több ponton eltérnek.

Ezek az eltérések:

– szerződési feltétel struktúrája, az egyes fejezetek sorren- disége;

– tűz, villámcsapás fogalmak pontosítása;

– vihar-, árvíz-, felhőszakadáskár pontosítása és kiegészítése;

– új biztosítási események a földrengéskár, szikla-, kő- és földomlás és ismeretlen üreg beomlása miatt keletkező kár, ismeretlen jármű ütközése miatt bekövetkező károk;

– az áramkimaradás biztosítási esemény feltételeinek mó- dosulása;

– költségkiegészítő biztosítási esemény pontosítása és bő- vülése;

– betegség, baleset biztosítási esemény elnevezésének mó- dosulása veszteséghányad biztosítási eseményre;

– a biztosítási összeg meghatározási módjának pontosítása;

– a kockázaviselési helyének meghatározása kiegészült;

– az 5. pontban részletezett díjfizetési kötelezettség elmu- lasztásának következményei és az ezen okból történő szer- ződés megszűnésének szabályai eltérnek a Ptk. 6:448 és 6:449 paragrafusaitól;

– biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárások kiegé- szülése.

Az OTP Csoport partnere

GB446 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

I. VAGYONBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató rendelkezéseinek, valamint az azt kiegészítő feltételek- nek és záradékoknak megfelelően a biztosítási díj megfizetése ellenében biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biz- tosított részére.

A Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (to- vábbiakban VÁSZF vagy általános feltételek) rendelkezéseit, a Gazda Bizto- sítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatóban, és az ehhez kapcsolódó kiegészítő vagyon- és fe- lelősségbiztosítási feltételekben és/vagy záradékokban foglalt rendelkezé- seket együttesen kell alkalmazni.

Amennyiben a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor

a. amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelős- ségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatót és a VÁSZF-et együttesen kell alkalmazni;

b. amennyiben a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosí- tás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató és a VÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizárják, a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatót kell alkalmazni.

Amennyiben a kiegészítő feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szer- ződési Feltételei és Ügyféltájékoztatótól vagy a VÁSZF rendelkezéseitől el- térnek, akkor

a. amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató, illetve a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szer- ződési Feltételei és Ügyféltájékoztatót, a VÁSZF-et, a kiegészítő feltételt és/vagy záradékot értelemszerűen együttesen kell alkalmazni;

b. amennyiben a kiegészítő feltétel és/vagy záradék és a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató, illetve a VÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizárják, a kiegészítő feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kérjük, olvassa el figyelmesen a VÁSZF rendelkezéseit is!

1. Biztosítási események

Alapfedezet és kiegészítő elemi károk biztosítása

A jelen feltételek alapján biztosítási esemény a biztosított vagyontár- gyaknak balesetszerűen – az alábbiakban megnevezett veszélynemekből eredően, előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – a kockázatviselés helyén bekövetkező olyan közvetlen fizikai káro- sodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szük- ségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kap- csolatban a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

A Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szer- ződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban különös biztosítási fel- tételek) szerint biztosítható veszélynemek a következők.

1.1. Tűz

Tűznek minősül az éghető anyagok fény- és hőhatással járó hirtelen oxidáci- ója, azaz a lánggal történő égés, amennyiben keletkezését tekintve nem ren- deltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A biztosító nem téríti meg:

a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkö- lődés, szín- és alakváltozás, olvadás, biológiai égés, korró- zió, szag, vegyi folyamat formájában bekövetkező káro- kat, kivéve, ha ezek amiatt keletkeznek, mert az előző be- kezdésben meghatározott tűzesemények valamelyike be- következett;

b. a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károkat;

c. öngyulladás miatt az öngyulladt anyagban keletkezett károkat;

d. azokat a tűzkárokat, amelyek a biztosított vagyontárgyak- ban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak te- szik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek;

e. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy be- rendezésekben az elektromos áram hatására – akár fényje- lenséggel, akár anélkül – keletkezett, a fenti definíció sze- rint tűznek nem minősülő károkat (pl. alkatrészek vagy rendszerek meghibásodása túláram, túlfeszültség, zárlati hatások következtében, szigetelési hibákra, elégtelen érint- kezésre visszavezethető hibajelenségek, valamint mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása);

f. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkezett tűzkárokat;

g. az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszere- lésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében előálló károkat;

h. mezőgazdasági erő- és munkagépek esetén az elektromos rendszerek kábelezésében, kábelkötegeiben elektromos zárlat miatt bekövetkező, nem továbbterjedő, összeolva- dásban vagy egybeolvadásban megnyilvánuló károkat.

Abban az esetben, ha a c., d., f. pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

1.2. Villámcsapás kár

Villámcsapás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapó- dó villám erő- és hőhatása okoz a biztosított épületekben vagy a szabad-

ban tárolt vagyontárgyakban, illetve, ha az épületbe becsapódó villám az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

A biztosító nem téríti meg:

a. a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és be- rendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy in- dukció által okozott károkat. Amennyiben ezen okok miatt az előbbiekben felsorolt vagyontárgyakban tűz keletkezik, és az más vagyontárgyakra átterjed, a biztosító az átterje- dő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletke- zett károkat megtéríti;

b. a villámcsapás által okozott kárt, ha az a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya, hiányossága vagy a meglévő villámhárító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett;

c. a magában a túlfeszültség-védelmi rendszerben keletke- zett károkat, ha az csak arra korlátozódott.

1.3. Robbanás

Robbanás a gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirte- len bekövetkező erő-megnyilvánulás.

Egy tartály (kazán, csővezeték) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyo- máskülönbség hirtelen egyenlítődik ki. Ha egy tartály belsejében a robba- nást kémiai reakció idézi elő, akkor a tartályban keletkezett károkat a biz- tosító akkor is megtéríti, ha annak falazata nem reped szét.

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, va- lamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkezett gáznyomás miatt keletkeznek;

b. robbanóanyagok felrobbanása miatt keletkeznek;

c. az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő) következtében keletkeznek;

d. folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illet- ve tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt keletkeznek;

e. légi járművek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek;

f. céltudatos, tervszerű, előre bejelentett és engedélyezett robbantás eredményeként keletkeztek;

g. nyomástartó edényben keletkeztek.

A biztosító azonban megtéríti azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása következtében más vagyon- tárgyban keletkeztek.

1.4. Személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása által okozott kár Biztosítási eseménynek minősül a személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása, valamint az ezen események miatti tűz vagy robbanás.

Az 1.1., 1.2., 1.3. és 1.4. pontokban részletezett (ún. FLEXA) kockázatok minden jelen vagyonbiztosítási különös feltéte- lek alapján létrejövő biztosítási szerződésnek kötelező ele- mei (alapfedezet). A biztosítási fedezet csak FLEXA kockáza- tokra terjed ki abban az esetben, ha ez a biztosítási ajánlaton egyértelműen megjelölésre került.

1.5. Vezetékes vízkár

Vezetékes vízkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a biztosított épületen, illetve a telephelyen (ingatlanon) belüli víz-, ivóvíz-, szennyvízve- zetékek, a csatlakozó melegvízszolgáltató- és központi fűtés, klímaberen- dezések, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és ké- szülékek törése (ideértve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadá- sa miatt kiáramló víz, illetve gőz a biztosított vagyontárgyakban okoz, ide- értve, ha a kiáramlás elkerülhetetlen következményeként biztosított va- gyontárgyak megsemmisülnek vagy megrongálódnak.

1.5.1. A biztosító megtéríti továbbá:

a. a biztosított tulajdonában, illetve használatában lévő vezetékhálózat be- és elvezető vezetékeinek – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések

és szerelvények – tömítési hibái miatt a kiáramló víz, illetve gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, valamint a tömítési hiba javítási költségeit;

b. a biztosított tulajdonában, illetve használatában lévő elvezető csövek dugulása miatt a kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat, valamint százezer (100 000) Ft összeghatárig a dugulás el- hárításának költségeit;

c. a károsodás miatt szükségessé váló új cső beszerzésének és cseréjének költségeit, beleértve a kibontás és visszaépítés költségét is évente leg- feljebb két alkalommal maximum 6 méter szakaszhosszig;

d. a károsodás helyének kamerával történő meghatározásának költségeit évente legfeljebb két alkalommal, alkalmanként legfeljebb ötvenezer (50 000) Ft összeghatárig.

1.5.2. A biztosító nem téríti meg:

a. a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

b. a csapadékvíz elvezető rendszerek hibájából eredő károkat;

c. a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elma- radt haszon;

d. talajvíz, árvíz vagy más időjárási hatások miatt összegyűlt víz által okozott károkat;

e. a talajszint alatti helyiségekben a helyiség padozatától 15 cm-t el nem érő magasságban tárolt vagyontárgyakban – ide nem értve az épülethez tartósan rögzített vagyontár- gyakat – keletkezett, víz által okozott károkat;

f. sprinkler berendezések és önálló tűzivíz- vagy oltóháló- zatok csőtörése, illetve szabályszerű működése miatt ke- letkezett károkat;

g. magukban a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben, szerelvényekben (csaptelepek, vízmérők, víztartályok, szűrők, szűrőberendezések, szivattyúk, kazánok, fűtőtes- tek, bojlerek) és azok szabályozó egységeiben keletkezett károkat;

h. a nem használt épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékeinek – a víztelenítés elmulasztása miatti – fagykárait, illetve ezek következményi kárait;

i. a károsodott csőrész béleléses technológiával történő ja- vítási költségeit;

j. a fagyás miatti károkat;

k. vezetéktörés, -repedés, -kilyukadás és elöntés nélküli fel- ázással, nedvesedéssel összefüggésbe hozható károkat;

l. a csővég nyitott állapota, illetve a csővezetékek, tartá- lyok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljesen elzárt állapota miatt keletkezett károkat;

m. a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények előírt karbantartási munkáinak elmulasztása következté- ben keletkezett károkat;

n. az ipari, technológiai vezetékekben vagy technológiai be- rendezés részét képező víz- és gőzvezetékekben (ide nem értve az ivóvíz és fűtésrendszer vezetékeit) keletkező tö- réskárokat, továbbá ezek szerelvényeiben és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat;

o. az olyan szennyezési károkat, amelyek eltávolíthatók, és az üzemszerű működést nem befolyásolják;

p. a törött vezeték hibás szerelvényeinek szakszerűtlen javí- tásával közvetlen okozati összefüggésben álló károkat.

1.6. Technológiai csővezetékek törése kár

A technológiai csővezeték törése kár a szerződésben meghatározott fixen telepített technológiai csővezetékek, az ezekhez csatlakozó armatúrák és edényzetek véletlen, váratlan és előre nem látható törése és/vagy repedése miatti folyadék vagy poranyag kiáramlása.

A biztosító megtéríti a kiáramló folyadék (pl. savak, lúgok, különböző ol- datok, tejféleségek, italok, folyékony szénhidrogének és szénhidrogén szár- mazékok, stb.) illetve poranyagok által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

A biztosító az elfolyt anyag (folyadék vagy por) értékét csak abban az eset-

ben téríti meg, ha erre vonatkozóan a biztosítási szerződésben a felek külön megállapodtak, amelynek keretében meghatározásra került az a li- mitösszeg, amely a biztosító maximális kártérítési kötelezettségét jelenti biztosítási eseményenként és/vagy a biztosítási időszak alatt összesen.

A jelen feltételek alkalmazásában nem tekinthető technológiai csővezeték- nek a közüzemi, fűtési jellegű és használatú vezetékek (úgy, mint földgáz, propán-bután és közüzemi vezetékek).

Nem téríti meg a biztosító:

a. a gáz- és gőz vezetékek törése miatt keletkezett károkat;

b. a csővezetékek, armatúrák, edényzetek előírt karbantartá- si munkáinak elmulasztása következtében keletkezett törés vagy repedés miatti károkat;

c. a tolózárak, szelepek, csapok és egyéb elzáró szerkezetek nyitvahagyása miatti, vagy nyitott (nem megfelelően le- zárt és tömített) csővégen keresztül történő anyagkiáram- lás által okozott károkat;

d. a vezetékek karbantartása során a karbantartási utasítá- sok megszegésével, szakszerűtlen karbantartással össze- függésben keletkezett károkat;

e. a meghibásodott (eltört vagy elrepedt) vezetékek, arma- túrák és edényzetek helyreállításával kapcsolatban felme- rült költségeket;

f. elöntés illetve törés nélküli felázással, nedvesedéssel összefüggésbe hozható károkat;

g. a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülé- kekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben ke- letkezett károkat;

h. a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, va- lamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán kelet- kezett károkat;

i. az olyan szennyezési károkat, melyek eltávolíthatók, és az üzemszerű működést nem befolyásolják;

j. a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításá- val közvetlen okozati összefüggésben keletkezett károkat;

k. az állatokban keletkezett károkat;

l. a környezetszennyezési felelősségi károkat.

1.7. Viharkár

Viharkárnak minősül a legalább 15 m/s sebességű szél nyomó- és szívóha- tása, illetve a szél által sodort vagy kidöntött tárgyaknak a biztosított va- gyontárgyakkal történő ütközése. Amennyiben ez a szélsebesség a kár helyszínére vonatkozóan nem igazolható, a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak vihar következtében keletkezhetett.

A biztosító megtéríti továbbá a biztosítási fedezetbe vont épületekben, építményekben és a bennük elhelyezett vagyontárgyakban a viharral együtt járó csapadék által okozott elázás, beázás károkat, amennyiben a csapadék a vihar következtében megrongálódott tető vagy épületszerkezet részein keresztül jutott be az épületbe.

A biztosító nem téríti meg:

a. a szabadban tárolt vagyontárgyakban, valamint a helyük- ről elmozdítható vagyontárgyakban – kivéve szárító- és öntöző berendezésekben – keletkezett károkat, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben;

b. a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) által az épületek külső vakolatában, burkolatában, festésében ke- letkezett károkat;

c. az állatokban és a lábon álló növénykultúrákban okozott károkat;

d. a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson törté- nő beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

e. a tetőt, az épület falazatát vagy a függőleges vízelvezető rendszert ért fizikai károsodás nélküli elázás, beázás károkat;

f. az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (pl. cégérek, védőtetők, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület

(építmény) üvegezésében keletkezett károkat, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben;

g. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásá- nak elmulasztása vagy annak hibás méretezése vagy kivi- telezése miatt következtek be;

h. az időjárási védelem céljából alkalmazott, ideiglenes jelle- gű védőtetőkben, ezek állványzatában, illetve bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék által okozott károkat;

i. teraszokon, kerthelyiségekben, közterületeken használt elektromos, elektronikai, hírközlési, informatikai felszere- lésekben és egyéb berendezési tárgyakban keletkezett károkat;

j. a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat;

k. fóliával vagy hálóval fedett építményekben keletkezett károkat;

l. sátor és ponyva fedésben keletkezett károkat.

1.8. Felhőszakadás kár

Jelen feltételek tekintetében a felhőszakadás akkor minősül biztosítási ese- ménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy mennyisége 24 óra alatt elérte vagy maghaladta a 45 mm-t.

Felhőszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhő- szakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ideértve a természetes vagy mesterséges, megfelelően kialakí- tott elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg:

a. a talajszint alatti helyiségekben a helyiség padozatától 15 cm-t el nem érő magasságban tárolt vagyontárgyakban – ide nem értve az épülethez tartósan rögzített vagyontár- gyakat – keletkezett, víz által okozott károkat;

b. az áramló víz által a talajban okozott károkat (erózió);

c. az elöntés nélküli átnedvesedés, beázás vagy felázás miatt keletkezett károkat;

d. a felhőszakadás miatti árvíz, xxxxxx által okozott károkat;

e. az esővíz elvezetésére szolgáló csatornákban vagy egyéb, erre a célra kialakított épületrészekben keletkezett káro- kat, kivéve azokat, amelyek az épületen kívüli, az épület- hez rögzített ereszcsatornákban keletkeztek, amennyiben ezek megfelelően lettek tervezve és kialakítva, valamint megfelelően vannak karbantartva;

f. a tetőt, az épület falazatát vagy a függőleges vízelvezető rendszert ért fizikai károsodás nélküli elázás, beázás károkat;

g. árkokban, gátakban, öntözőberendezésekben, műtárgyak- ban, halastavakban, víztározókban keletkezett károkat;

h. a talajszerkezetben, illetve talajerőben szerves és műtrá- gyák kilúgozása folytán keletkezett károkat;

i. a felhőszakadás hatására az állatállományokban és növé- nyi kultúrákban keletkezett károkat;

j. felhőszakadás hatására kizárólag az épületek külső vako- latában és festésében keletkezett károkat.

1.9. Jégverés

Jégverés kárnak minősül a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés, amely következtében a biztosított vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

A biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és

melegágyak üvegezését, az üvegtetőket, egy- vagy többré- tegű fólia-, sátor-, légkamrás polikarbonát-, ponyva-, háló fe- déseket – tetőzetében keletkezett, valamint a megrongált tetőn keresz- tül beáramló csapadék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg.

Szabadban, nem épületekben (építményekben) elhelyezett vagyontárgyak-

ra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki, melyet a felek a biztosítási szerződésben rögzítenek.

A biztosító nem téríti meg:

a. az üvegezett felületekben, valamint nyílászárók üvegezé- sében keletkezett töréskárokat;

b. a lemeztetőkön a jég által okozott kizárólag deformációs, horpadásos, esztétikai és nem szerkezeti sérülések miatti károkat;

c. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásá- nak elmulasztása vagy annak hibás méretezése vagy kivi- telezése miatt következtek be;

d. ideiglenes tetőfedésben keletkezett károkat;

e. kizárólag csak az esővíz-levezető csatornákban és hófogó szerkezetekben keletkezett károkat.

1.10. Hónyomás kár

Hónyomás kárnak minősül a nagy mennyiségben felgyülemlett hó vagy egyéb fagyott csapadék statikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt be- következő törés vagy deformációs sérülés, amely következtében a biztosított vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.

A biztosító a biztosított épületek (építmények) – kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetőket, egy- vagy többré- tegű fólia-, sátor-, légkamrás polikarbonát-, ponyva-, háló fe- déseket – tetőzetében keletkezett, valamint a megrongált tetőn keresz- tül beáramló csapadék által az épületben (építményben) elhelyezett bizto- sított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg, ideértve az épületek (építmények) vagy azok részeinek biztosítási esemény miatti összeomlása, ledőlése során a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat is.

Szabadban, nem épületekben (építményekben) elhelyezett vagyontárgyak- ra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki, melyet a felek a biztosítási szerződésben rögzítenek.

A biztosító nem téríti meg:

a. az üvegezett felületekben, valamint nyílászárók üvegezé- sében keletkezett töréskárokat;

b. azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet nem megfelelő méretezése, kivitelezése vagy karbantartásának elmulasz- tása miatt következtek be;

c. épületek héjazatának sérülése nélkül keletkezett károkat;

d. ideiglenes tetőfedésben keletkezett károkat;

e. az esővíz elvezető csatornákban, hófogókban keletkezett károkat.

1.11. Árvíz kár

Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából gáttal védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltés tengelyétől számított 100 méteren belül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatti károkat is, amennyiben azok az árvíznek minősülő biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkeznek.

A biztosító nem téríti meg:

b. a talajvíz által okozott károkat;

c. a belvíz által okozott károkat;

d. az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számí- tott 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletkezett elöntési károkat, beleértve az elsődleges és következményi károsodásokat is;

e. a talajszerkezetben, illetve talajerőben szerves és műtrá- gyák kilúgozása folytán keletkezett károkat;

f. az állatállományokban és növényi kultúrákban keletkezett károkat;

g. hatósági intézkedésre történő gátnyitás miatti elöntési és árvízkárokat.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást az árvízzel kapcsolatos azon költségekre, amelyeket a biztosított részére mint árvíz- károsultnak a különböző hatóságok, szervezetek az árvízká- rok helyreállításával kapcsolatban kifizetnek, illetve kifizet- hetnek, ha azt az árvízkárosult igényli.

Fogalmi meghatározások:

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített ta- lajú területek, így különösen:

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített ár- vízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédel- mi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesít- ménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

1.12. Szikla-, kő-, földomlás, földcsuszamlás és ismeretlen üreg, vagy építmény beomlása okozta kár

Fogalmi meghatározások

Sziklaomlás, kőomlás, illetve földomlás okozta kárnak kell tekin- teni azokat a károkat, amelyeket a lehulló (legördülő), elmozduló sziklada- rab, kőzetdarab, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz. Földcsuszamlás okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelye- ket a felszíni talajrétegek lejtőirányú lassú vagy hirtelen bekövetkező el- mozdulása okoz és ezen talajrétegek elmozdulása a felszínen is megálla- píthatóan jelentkezik.

Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása okozta kárnak kell te- kinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hir- telen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ismeret- len üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szere- pel, vagy a hatóságok által nincs feltárva (pl.: ismeretlen kút, ismeretlen vájt, vagy falazott pince, ismeretlen víztároló, ismeretlen akna).

A biztosító nem téríti meg:

a. bányászati tevékenység (ideértve az aktív, a szünetelő és a nem működő bányákat is) során fellépő károkat;

b. az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése, a

geotechnikai körülményeknek nem megfelelő alapozás, il- letve az alapok és padozatok alatti talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat;

c. építési hatóság által ismert üregben vagy feltöltéses terü- leten bekövetkező vagy ezek beomlása által keletkezett károkat;

d. csapadékelvezető hiányosság következtében létrejövő üreg beomlása miatt keletkezett károkat;

e. a biztosított által végzett vagy végeztetett földmunkák, föld-, kavics-, kő-, illetve homokkitermelés során keletke- zett károkat;

f. a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat;

g. a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld vagy kőtömeg visszaszállításának, valamint az új földvédő művek tervezésének, építésének költségeiként felmerülő károkat.

1.13. Földrengés kár

Jelen feltételek tekintetében földrengéskár, ha a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) VI. fokozatát elérő vagy azt megha- ladó földrengés okoz károsodást a biztosított vagyontárgyakban.

Európai makroszeizmikus skála

A rengés erősségének fokozata	A földrengés egyes fokozatainak jellemző hatásai
I.	Nem érezhető: Nem érezhető, még a legkedvezőbb kö- rülmények között sem.
II.	Alig érezhető: A rezgést csak egy-egy, elsősorban fekvő ember érzi, különösen magas épületek felsőbb emeletein.
III.	Gyenge: A rezgés gyenge, néhány ember érzi, főleg épü- leten belül. A fekvő emberek lengést vagy gyenge reme- gést éreznek.
IV.	Széles körben érezhető: A rengést épületen belül sokan érzik, a szabadban kevesen. Néhány ember felébred. A rezgés mértéke nem ijesztő. Ablakok, ajtók, edények meg- csörrennek, felfüggesztett tárgyak lengenek.
V.	Erős: A rengést épületen belül a legtöbben érzik, a sza- badban csak néhányan. Sok alvó ember felébred, néhá- nyan a szabadba menekülnek. Az egész épület remeg, a felfüggesztett tárgyak nagyon lengenek. Tányérok, poha- rak összekoccannak. A rezgés erős. Felül nehéz tárgyak felborulnak. Ajtók, ablakok kinyílnak vagy bezáródnak.
VI.	Kisebb károkat okozó: Épületen belül szinte mindenki, szabadban sokan érzik. Épületben tartózkodók közül so- kan megijednek, és a szabadba menekülnek. Kisebb tár- gyak leesnek. Hagyományos épületek közül sokban ke- letkezik kisebb kár, hajszálrepedés a vakolatban, kisebb vakolatdarabok lehullanak.
VII.	Károkat okozó: A legtöbb ember megrémül, és a sza- badba menekül. Bútorok elmozdulnak, a polcokról sok tárgy leesik. Sok hagyományos épület szenved mérsékelt sérülést: kisebb repedések keletkeznek a falakban, kémé- nyek ledőlnek.
VIII.	Súlyos károkat okozó: Bútorok felborulnak. Sok hagyo- mányos épület megsérül: kémények ledőlnek, a falakban nagy repedések keletkeznek, néhány épület részlegesen összedől.
IX.	Pusztító: Xxxxxxxx, műemlékek ledőlnek vagy elferdül- nek. Sok hagyományos épület részlegesen, néhány telje- sen romba dől.
X.	Nagyon pusztító: Sok hagyományos épület összedől.
XI.	Elsöprő: A legtöbb épület összedől.
XII.	Teljesen elsöprő: Gyakorlatilag minden építmény meg- semmisül.

Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló, és az MTA Geodéziai és Geofi- zikai Kutatóintézete Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással okoza- ti összefüggésben állónak nyilvánított, 168 órán belül bekövetkezett ren- gések sorozata egyetlen biztosítási eseménynek minősül.

A biztosító nem téríti meg:

a. a freskókban és falfestményekben keletkezett károkat;

b. a földrengés miatt keletkezett árvíz (áradás) által okozott károkat;

c. a mesterséges úton létrehozott földrengések (például föld alatti robbantás) által okozott károkat;

d. a földrengés miatt az épületszigetelésekben keletkezett és az ebből eredő károsodásokat, amennyiben a kár kizárólag a szigetelésre korlátozódik.

A biztosító egy káreseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kö- telezettsége a szerződésben meghatározott limitösszegig – ennek hiányában a biztosítási összegig – terjed.

1.14. Járművek ütközése által okozott kár

Járművek ütközése biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületek (épít- mények) és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmi- sülése), melyet közúti vagy sínen közlekedő jármű nekiütközése okozott.

A biztosító nem téríti meg:

a. az olyan járművek által okozott károkat, amelyeket a biz- tosított, a biztosított épület (építmény) használója vagy ezek munkavállalója üzemeltet;

b. az olyan károkat, amelyek más biztosítás alapján térülnek meg;

c. a járművekben keletkezett károkat.

1.15. Idegen tárgyak rádőlése által okozott kár

Idegen tárgyak rádőlése kárnak minősül a biztosított tulajdonosi, felügye- leti körén kívül eső vagyontárgyaknak vagy természetes képződményeknek (ideértve a növényzetet) a biztosított vagyontárgyakra történő rádőlésével okozott kár, ha a rádőlést tűz, robbanás, összeroppanás, villámcsapás vagy vízkár okozta.

Jelen feltétel alkalmazásában idegen tárgy rádőlésnek kell tekinteni azon egyensúlyvesztést, melynek károsító hatásaként a biztosított vagyontárgy fizikailag károsodik vagy megsemmisül.

1.16. Elektromos áram okozta tűzkár

Elektromos áram okozta tűzkárnak minősül a biztosítási szerződéssel bizto- sított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben baleset- szerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező elektro- mos áram okozta lánggal égő, átterjedő tűz miatt bekövetkező tűzkár.

1.17. Villámcsapás másodlagos hatása által okozott kár Villámcsapás másodlagos hatása biztosítási esemény, ha – a biztosított te- vékenységének megfelelően kialakított, üzembe helyezett és üzemelő túl- feszültség-védelmi rendszer megléte esetén, ideértve a kisfeszültségű háló- zatról üzemeltetett, mikroelektronikát (kis méretű, nagy integráltságú fél- vezetőkből felépített áramkör) is tartalmazó eszközök, berendezések ké- szülékvédelmét – villámcsapás miatti túlfeszültség, vagy indukció hatására a biztosított elektromos (elektronikus) gépekben, készülékekben és beren- dezésekben kár keletkezik, illetve, ha ezen okból az előbbiekben felsorolt vagyontárgyakban tűz keletkezik, és az más vagyontárgyra átterjed, az át- terjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyban kár keletkezik. Amennyiben a villám becsapódási helye a kár helyszínén nem állapítható meg, a biztosítottnak kell bizonyítania, hogy a kár csak villámcsapás következtében keletkezhetett.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége ezen kockázat tekin-

tetében a biztosítási szerződésben meghatározott limitössze-

gig, ennek hiányában a károsodott vagyontárgyak vagyon- csoportjai biztosítási összegének 15%-áig terjed ki.

A biztosító nem téríti meg a kárt:

a. ha kizárólag a túlfeszültség-védelmi rendszer sérült, sem- misült meg;

b. ha a túlfeszültség-védelmi rendszer karbantartásának el- mulasztásával vagy nem megfelelő elvégzése kapcsán vagy azzal összefüggésben következett be a biztosítási esemény.

1.18. Tűzoltó berendezés kilyukadása okozta kár

Tűzoltó berendezés kilyukadása okozta kárnak minősül a telephelyen belül létesített tűzoltó rendszer(ek) (sprinkler, illetve önálló tűzivízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatti víz- és oltóanyag-kiáramlás által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár, amennyiben ezen be- rendezések szabályosan lettek kiépítve és karbantartva.

A biztosító nem téríti meg:

a. a tűzoltó rendszerben, annak tartozékaiban és szerelvé- nyeiben keletkezett károkat;

b. a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint ja- vítási vagy építési/szerelési munkák során keletkezett ká- rokat.

1.19. Tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károk

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az alábbiak szerint kiterjed a bizto- sítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amelyek a füst/korom és hő miatt keletkeztek.

A biztosító megtéríti a biztosítási szerződésben biztosított tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, egy esemény következtében, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst/korom és hő hatására a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

Megtéríti a biztosító továbbá a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkat, amelyeket égés hiányában olyan hő vagy vele együtt járó füst/korom okozott, amely önerejéből továbbterjedni nem képes.

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. magában a füstöt/kormot, illetve hőt kibocsátó tárgyak- ban (berendezésekben) keletkeztek;

b. a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizá- rólag esztétikai károk;

c. a füstnek/koromnak, illetve hőnek rendeltetésszerűen ki- tett vagyontárgyakban keletkeztek.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége ezekre a kockázatokra a biztosítási szerződésben meghatározott limitösszegig, ennek hiányában a biztosítha- tó költségek vagyoncsoport biztosítási összegéig terjed ki.

1.20. Dekontaminációs (mentesítési) költségek

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból, külső behatás miatt bekövetkező közvetlen fizikai károkkal összefüggésben felmerült dekontaminációs (mentesítési) költségekre.

Biztosítási eseménynek minősül a jelen pontban fentebb meghatározott szennyeződés eltávolításának a szükségessége.

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban keletkezett, a jelen kü- lönös biztosítási feltételek szerint biztosítási eseménynek minősülő kárral közvetlen összefüggésben felmerült, a szennyező anyag eltávolításának és a biztosított telephelyéről más, megfelelő helyszínre történő szállításának költségeit.

Szennyeződés: olyan anyag (ideértve a baktériumokat, gombákat, víru- sokat vagy más ártalmas összetevőket), amely veszélyezteti a biztosított va- gyontárgyat, annak használatát, állagát.

A biztosító a biztosított telephelyeken, illetve telephelyek alat- ti víz, talaj, levegő, élővilág szennyeződésével, eltávolításával illetve cseréjével kapcsolatos költségeket nem téríti meg.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége ezekre a kockázatok- ra a biztosítási szerződésben meghatározott limitösszegig,

ennek hiányában a biztosítható költségek vagyoncsoport biz- tosítási összegéig terjed ki.

2. A kockázatviselés helye

Jelen feltételek tekintetében a biztosító kockázatviselése a VÁSZF-ben leír- takon túl kiterjed a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel megjelölt erő- és munkagépek vonatkozásában Magyarország területén, a vagyon- tárgyak munkavégzés helyén (üzemhelyén) bekövetkező, illetve a biztosí- tott telephelyéről a munkavégzés helyére (üzemhelyére) történő oda- és visszaúton bekövetkezett, a különös biztosítási feltételek 1. pontában rész- letezett biztosítási eseményekre.

3. Biztosítható vagyontárgyak és költségek Biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott és a szerződő fél által a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlői-

ben meghatározott vagyontárgyak (vagyoncsoportok) a következő csopor-

tosításnak megfelelően.

Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határozható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyoncsoport biztosítva van.

A biztosítható vagyontárgyak (vagyoncsoportok) a jelen különös biztosítási feltételek alapján a következők.

3.1. Épületek, építmények (építészeti műtárgyak): építmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, térbeli elhatárolással védelmet nyújt külső behatásokkal szemben, és bizonyos időtállósággal rendelkezik. Az épület az előzőek mellett az emberek számára lehetővé teszi a belépést és hosszabb benntartózkodást.

Építészeti műtárgynak minősül mindazon építmény, amely nem minő- sül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz.

Épületek, építmények (építészeti műtárgyak) biztosítási összegének megállapítása:

Az építmények (épületek, építészeti műtárgyak) biztosítási összegének meg- állapításakor figyelembe kell venni azon épületrészeket, illetőleg épülettarto- zékokat is, amelyek kizárólag az épület funkciójához és az épület fenntartá- sához szükségesek és amelyek fixen beépítésre, rögzítésre kerültek, úgy mint:

– az épületen lévő villámhárító berendezések;

– szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, va- lamint egyéb szilárd beépítések, az elmozdíthatóak azonban nem;

– szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegburkolatok;

– szilárdan felszerelt lambériák es egyéb falburkolatok;

– az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők és létrák, az épület külső felszínén elhelyezettek is;

– épített kerítések, térburkolatok;

– elektromosan működtetett és/vagy elektromos energiával fűtött keríté- sek, kapuk vagy sorompók fűtőelemeikkel együtt;

– ablakok közötti és külső redőnyök, napellenzők esetleges elektrome- chanikus működtető elemeikkel együtt;

– szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüg- gesztett belső födémborítások, álmennyezetek;

– tetőszerkezet, tetőszigetelés, tetőfedés, tetőhéjalás és előtetők;

– árkok, padlócsatornák, szerelőjáratok, aknák és hasonlók, ha ezek az épületen belül találhatóak, vagy az épülettel közvetlen építészeti össze- függésben állnak, és téglából vagy betonból készültek;

– személyfelvonók, mozgólépcsők;

– villamos vezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékek- kel, beépített villamos fűtőkészülékek, légkondicionáló berendezések, elektronikus behatolásjelző rendszerek (riasztók), video megfigyelő rendszerek, elektronikus tűzjelző rendszerek, de világítótestek és egyéb, nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;

– épületgépészeti berendezések;

– gázvezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített gázüzemű fűtőkészülékek;

– vízvezetékek és szerelvények, azaz valamennyi vízellátó és szennyvízel- vezető berendezés a hozzájuk tartozó merőkészülékekkel, armatúrák- kal, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal;

– WC, fürdő- és mosdóberendezések, mosogatók;

– szemételtávolítást szolgáló berendezések;

– elemekből összeszerelt vagy monolit vasbetonból épített értéktároló helyiségek, trezortermek;

– a téglából és betonból készült hűtőtornyok, hűtőházak vagy egyéb be- épített hűtőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik;

– bármilyen termék előállítására szolgáló falazott kemencék, valamint fa- lazott füstölőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik.

3.2. Gépek, berendezések: az üzemelést, illetve az alkalmazott tech- nológiát szolgáló gépek, berendezések, felszerelések, kivéve a mező- gazdasági erő- és munkagépeket.

3.3. Terményszárító berendezések: szemes termények nedvesség- tartalmának mesterséges csökkentésére szolgáló fix vagy mobil telepítésű berendezések.

Mobil szárítóberendezés esetén a biztosítási fedezet csak a biztosítási szerződésben feltüntetett telephelyen bekövetke- ző káresemény esetén érvényes.

3.4. Mezőgazdasági erő- és munkagépek: a biztosított munkagé- pei (pl. targonca, forgalmi rendszámmal el nem látott járművek, közúti for- galmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező 3,5 tonna megengedett össztömeg feletti tehergépjárművek), erő- és munkagépek.

3.5. Öntözőberendezések: a talaj nedvességtartalmának mesterséges úton történő pótlását szolgáló fix vagy mobil telepítésű berendezések. Öntözőberendezések tekintetében a biztosító kockázatviselé- se csak tűz, villámcsapás, robbanás és vihar kockázatokra áll fenn. Viharkár tekintetében a biztosító szolgáltatásának maximuma a vagyoncsoport biztosítási összegének 30%-a, de biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként összesen legfeljebb 5 000 000 Ft.

3.6. Szabadban tárolt vagyontárgyak: Szabadban tároltnak minő- sülnek az építmények (épületek, építészeti műtárgyak) vagyoncsoportba nem tartozó vagyontárgyak, valamint minden olyan vagyontárgy, melyet nem épületekben, építményekben tárolnak akár ideiglenesen, akár huza- mosabb ideig.

A biztosítási fedezet azon szabadban elhelyezett vagyontárgyakra terjed ki, amelyekre alkalmazandó általános tárolási szabályok vagy a rendeltetéssze- rű használat a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget adnak, és azo- kat ennek megfelelően tárolták.

Szabadban tárolt vagyontárgyak tekintetében a biztosító kockázatviselése csak tűz, villámcsapás, robbanás kockáza- tokra áll fenn.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a papírból, műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszekre és lá- dákra, valamint a csapadék-, illetve fagyveszélyérzékeny va- gyontárgyakra.

3.7. Napelemek, napkollektorok

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított kockázatviselési helyeken – zárt tér- ben és/vagy szabadban – tárolt, üzemelő és biztosítási szerződéssel biztosított, a biztosított vagyoncsoportok között külön biztosítási összeggel feltüntetett napelemeket és napkollektorokat ért balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból, külső behatás miatt bekövetkező közvetlen fizikai káraira. Előírások a napkollektorokra és napelemekre:

– a vihar biztosítási fedezet feltétele a napelemek rögzítő rendszerének gyártói előírások szerinti, adott szélerősségre méretezéssel történő szak- szerű kivitelezése;

– a jégverés biztosítási fedezetének feltétele a gyártói tanúsítvány rendel- kezésre állása;

– a túlfeszültség biztosítás fedezetének feltétele, hogy az eszközök túlfe-

szültség-védelme a telephely védelmi rendszerébe integráltan kiépítésre került.

Napelem: olyan fotovoltaikus eszköz, amely az elektromágneses sugár- zást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja.

Napkollektor: olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hő- energiát a benne található hőközvetítő közege segítségével.

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a. a napelemekben, napkollektorokban, a rögzítő-, tartószerke- zetek hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartá- sának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkeztek;

b. a szabadban lévő vagyontárgyakat (ide nem értve a nap- elemeket, napkollektorokat) ért vihar, eső, havas/ónos eső, hódara, hó, hónyomás, jégeső, jégverés miatti károk következményeként a napelemekben, napkollektorokban keletkeztek;

c. a napelemekben, napkollektorokban vihar hatására a rög- zítő-, tartószerkezetek hibás méretezésével, kivitelezésé- vel vagy karbantartásának elmulasztásával okozati össze- függésben keletkeztek;

d. olyan napelemekben, napkollektorokban keletkeztek, amelyek az IEC 61215 és 61730 szabványnak nem felelnek meg, ennek megfelelő minősítéssel nem rendelkeznek;

e. a rendeltetésszerűen még üzembe nem helyezett nap- elem-, napkollektor rendszerekben keletkeztek;

f. a kockázatviselési hely (illetve a telephelyen kívüli, kerí- téstől számított 2 m-en belüli terület) növényzetének nem megfelelő karbantartásával, gondozásának elmulasztásá- val vagy elhanyagolásával összefüggésben keletkeztek.

3.8. Nem aktivált beruházások: Építéssel és szereléssel együtt nem járó, nem aktivált beruházások.

3.9. Egyéb vagyontárgyak:

a. Bútorok, tárolórendszerek és egyéb olyan vagyontárgyak, amelyek tevé- kenységtől függetlenül a telephelyen általában megtalálhatók.

b. Hordozható és nem hordozható irodai elektronikus berendezések.

3.10. Készletek – általános: nyersanyagok, alap- és segédanyagok, félkész- és késztermékek, alkatrészek és mindenfajta beépítésre kerülő ké- szen vásárolt kereskedelmi áru, energiahordozók, építőanyagok, értékesít- hető hulladékok, reklámanyagok és egyszer használatos csomagolóeszkö- zök, göngyölegek, csomagolóanyagok, kereskedelmi tevékenység esetén mindenfajta árukészlet, kivéve bármilyen hatósági (forgalmi) en- gedélyre kötelezett gépjárművet, illetve állatot. Készletek csak csúcsértéken biztosíthatók.

3.11. Készletek – széna, szalma

Széna, szalma tekintetében a biztosító kockázatviselése csak tűz, villámcsapás, robbanás kockázatokra áll fenn. A biztosí- tási fedezet csak a kerítéssel körbekerített telephelyeken, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban: OTSZ) leírt tárolási előírásoknak megfelelően elhelyezett széna és szalma készletre terjed ki.

3.12. Készletek – növényvédőszer, műtrágya

3.13. Készletek – szaporítóanyag

3.14. Készletek – készpénz, értékcikk: pénzkészletek (deviza esetén magyar forintra történő átváltás a káridőponti MNB középárfolyam alapján törénik), értékpapírok és értékcikkek. Értékcikknek minősülnek: az egysze- rű átruházással átadható, önmaga újraelőállítási értékétől független értéket képviselő értékcikkek (pl. le nem pecsételt bélyegek) vagy egy szolgáltatás árát megtestesítő értékcikkek (pl. jegyek, üdülési csekk, étkezési jegy).

3.15. Idegen tulajdonú vagyontárgyak

a. a biztosított által bérelt, vagy tartós bérletbe vett tárgyi eszközök;

b. a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre, értékesítés- re átvett, a fenti 3.2.-3.14. pontokban részletezett vagyontárgyak;

c. a biztosított által munkavégzésre irányuló szerződés alapján foglalkoz- tatott személyeknek a kockázatviselés helyén lezárt szekrényben vagy lezárt helyiségben elhelyezett és a biztosított engedélyével bevitt ruhá- zati és személyes használati tárgyai (készpénz és egyéb fizetőesz- köz, ékszer, értékpapír, továbbá szellemi termékek kivéte- lével) személyenként legfeljebb százezer (100 000) forint és biztosítá- si időszakonként legfeljebb kétmillió (2 000 000) forint összegig.

3.16. Biztosítható költségek

Jelen különös biztosítási feltételek szerint a szerződő fél a biztosítási összeg megjelölésével a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költ- ségeket biztosíthatja:

a. mentési, oltási, bontási, romeltakarítási, maradványeltávolítási költsé- gek (ideértve a közművekben, közüzemi berendezésekben, közutakban keletkezett károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik), a veszélyes hulladékok szállítási, elhe- lyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével;

b. a takarítási költségek, amelyek a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisz- tításával kapcsolatban merültek fel;

c. szakértői költségek, amennyiben a szakértő megbízásához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult;

d. a szét- és összeszerelés költségei, amelyek a kár felszámolása (helyreál- lítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban me- rültek fel;

e. dekontaminációs (mentesítési) költségek;

f. tűz nélküli füst, hő és korom okozta károsodások mentesítése folytán felmerülő költségek.

Fenti költségek kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítási szerződésben a biztosítható költségekre külön biztosítási összeg került meghatározásra.

4. Nem biztosítható vagyontárgyak

Külön megállapodás hiányában nem biztosíthatók az alábbi- akban felsorolt saját, illetve idegen tulajdonú vagyontár- gyak:

a. az OTSZ szerint Magas Kockázati Osztályba tartozó va- gyontárgyak (épület, önálló épületrész, speciális épít- mény, illetve kockázati egység) és az OTSZ szerint Rob- banásveszélyes osztályba tartozó vagyontárgyak;

b. nád- és zsúpfedeles épületek;

c. bitumenes hullámlemez tetőzettel (héjalással) rendelke- ző épületek;

d. sátrak, lakókocsik, nyitott oldalú- vagy fedetlen épüle- tek, ponyvacsarnokok, műszaki textíliákból készült lefe- dő szerkezetek, egy- vagy többrétegű fóliasátrak, hálók;

e. közterületen vagy elkerített helyen, de szabadban álló könnyűszerkezetes vagy több oldalán üvegezett épüle- tek, építmények;

f. csónakházak, faházak, menedékházak, tribünök, konté- nerek;

g. nyaralók, hétvégi házak, présházak, lakóházak és lakás- célú tanyák, hegyi hajlékok, bunkerek és minden földbe vájt, szilárd falazattal nem rendelkező épület, építmény, építészeti műtárgy;

h. felvonulási épületek, vagy más ideiglenes jelleggel ké- szült épületek, építmények;

i. garázssorok (garázssor: lakóépületektől külön álló, gép- kocsik tárolására létesített építmény);

j. szabadon álló kémények, fúrótornyok;

k. szélerőművek, szélkerekek;

l. épületen kívüli standok, pultok;

m. épületen kívül elhelyezett vitrinek, árusító automaták a bennük elhelyezett vagyontárgyakkal együtt;

n. építési telek, épület/építmény nélküli ingatlan;

o. bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek, épít- mények;

p. építés vagy szerelés alatt álló épületek, építmények vagy más vagyontárgyak;

q. napenergia telepek, naperőművek;

r. üvegházak;

s. műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelés- ből (üzemeltetésből) kivont gépek;

t. a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználá- sával készült használati tárgyak;

u. gyűjtemény (különösen: bélyegek, érmék, az 50 évnél régebbi történelmi vagy néprajzi gyűjtemény);

v. a kulturális javak közé tartozó könyvek, kéziratok, kéz- iratos emlékek és térképek;

w. képzőművészeti és iparművészeti alkotások;

x. ügyfelek és vásárlók, hivatalos látogatók használati tár- gyai;

y. pénzbedobással működő automaták, pénzkiadó automa- ták, ATM automaták, játék- és nyerőgépek tartalmukkal együtt;

z. közúti közlekedést szolgáló utak, alagutak és hidak;

aa. légi- és vízi járművek (beleértve a drónokat is), valamint a személygépjárművek és a 3,5 tonna megengedett össz- tömeg alatti tehergépjárművek;

aa. vonalas létesítmények, szállító- és elosztóvezetékek (pl. csővezeték, villamos elosztó hálózat, távközlési hálózat);

ab. vasúti sínek;

ac. vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, fúrótornyok, gátak, töltések, csatornák;

ad. iratok, tervek, üzleti könyvek, dokumentációk, rajzok, szellemi alkotások, adathordozókon tárolt adatok, szoft- verek, számlák, bizonylatok;

ae. bérleti, szabadalmi, licencia, kiadói, szerzői, márka, véd- jegy és egyéb jogok leiratai;

af. minták, szemléltető modellek és kipróbálatlan eszközök; ag. kiállítási tárgyak;

ah. tűzijáték, lőszer, lőfegyver, gyújtókeverék, lövedék, lő- por, nitroglicerin vagy más robbanószer, ezek alkatrésze vagy alapanyaga;

ai. levegővel felfújt sátrak és az azokban lévő tárgyak; aj. légvárak (ugrálóvárak), felfújható játékok;

ak. élőállatok;

al. termőtalaj, föld, földterület, erdő, ültetvény, lábon álló fák;

am. növények, növényi kultúrák, fauna és flóra;

an. élővíz, vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források);

ao. földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kő- zetek, föld alatti bányák, külfejtések, feltárások, olajku- tak, gázkutak, levegő;

ap. földfelszín vagy vízfelszín alatt található és/vagy üze- melő vagyontárgyak;

aq. használaton kívüli, nem rendszeresen (legalább hetente) ellenőrzött, nem karbantartott épületek (beleértve a tar- tozékokat és az épületgépészeti eszközöket is) és az azokban tárolt vagyontárgyak;

ar. műholdak, űrhajók, bármilyen űrjármű, ezek hordozó- eszközei és/vagy főbb elemei, valamint ezek indító és fogadó helyein található vagyontárgyak.

Külön megállapodás hiányában kizártak a biztosításból a 4. pontban felsorolt vagyontárgyak között szereplő építmé- nyekben elhelyezett vagyontárgyak.

A 4. pontban említett külön megállapodás tényét a biztosítási ajánlaton rögzíteni kell, a vagyontárgyak egyedi azonosítását is lehetővé tevő konkrét és tételes felsorolásával. Ennek hiányában a biztosítás akkor sem terjed ki a

csak külön megállapodás alapján biztosított vagyontárgyakra, ha azok egy a külön megállapodás hatálya alá nem tartozó biztosított vagyontárgy ré- szét képezik vagy abban vannak elhelyezve, akár átmenetileg, akár huza- mosan.

5. Vagyontárgyakra vonatkozó biztosítási előírások

5.1. A biztosított tulajdonában lévő, általa bérbe adott va- gyontárgyak biztosítási előírásai

a. A biztosító jelen különös biztosítási feltételek szerinti kockázatviselése a bérlő birtokában lévő biztosított vagyontárgyakra is kiterjed, amíg azo- kat a bérlő Magyarország területén belül használja (üzemelteti).

b. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan károk-

ra, amelyek a bérbe adott vagyontárgy szakszerűtlen vagy rendeltetésellenes használata miatt keletkeztek, és amelyekért a biztosítottat, vagy a kár időpontjában a va- gyontárgyat üzemeltetőt (illetve bérbevevőt) terheli a felelősség.

c. A biztosított köteles a bérbe adott vagyontárgyakról nyilvántartást ve- zetni, amely tartalmazza a vagyontárgyak bérbe vevőinek nevét, címét, a bérbe adás keltét, a bérbe adott vagyontárgy leírását, mennyiségét, valamint az üzemeltetés helyét. A biztosító az idősoros nyilvántartásban megnevezett üzemeltetési helyeket tekinti kockázatviselési helyeknek.

d. A bérleti jogviszony igazolására biztosító kérheti a biztosítottól a bérle- ti szerződés bemutatását.

5.2. Nem a biztosított tulajdonába tartozó (idegen tulajdonú) vagyontárgyak biztosítási előírásai

a. Az idegen tulajdonú (biztosított által pl. javításra, tisztításra, bizomány- ba, megőrzésre átvett) vagyontárgyak a biztosítási szerződésben meg- jelölt biztosítási összegig biztosítottak.

b. A biztosítottnak az átvett vagyontárgyakról lapszámozott, az elismer- vényről másolati példányt tartalmazó nyilvántartást kell vezetnie, fel- tüntetve a vagyontárgy tulajdonosának nevét, címét, az átvétel keltét, az átvett vagyontárgy leírását, mennyiségét.

6. A vagyontárgyak értékelési módja, biztosítási értékének meghatározása és a biztosítási összeg

A biztosítási összeg megállapítása a vagyontárgyak biztosítási értéke alap- ján történik. A biztosítási szerződésben – a teljes biztosítható vagyonérték figyelembevételével – a biztosított vagyontárgyak szerződéskötéskori bizto- sítási értékének megfelelő összeget (továbbiakban biztosítási összeg) kell meghatározni a biztosított vagyontárgyak (3. pont) csoportosításának meg- felelően.

6.1. A vagyontárgyak értékelési módja

a. Új érték: a műszaki jellemzőiben, teljesítményében azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy káridőponti beszerzési vagy előállítási (épü- let, illetve építmény esetén újraépítési) költsége, amely a vételáron vagy anyagköltségen és munkadíjon felül – árengedmény nélkül – magába foglalja a csomagolás, a szállítás, vám/adó, telepítés, tervezés, szakér- tés, összeszerelés, próbaüzem költségeit, a licence és engedélyezési költségeket.

b. Műszaki avult érték: a műszaki avulás mértékével csökkentett új érték. A műszaki avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása kü- lönösen a következő szempontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, folyamatos vagy időszakos használat, üzemelési körül- mények.

c. Forgalmi érték: a kereslet-kínálati viszonyok figyelembevételével módosított műszaki avult érték. Olyan vagyontárgyak esetén, amelyek- nél az új érték vagy a műszaki avult érték nem értelmezhető (pl. érték- álló ingóságok, történelmi- illetve eszmei értékkel bíró tárgyak), a for- galmi érték meghatározása a következők figyelembevételével lehetsé- ges: bizonylattal igazolt beszerzési ár, katalógusár, aukciós vételár, hiva-

talos értékbecslő nyilatkozata. Személyes előszereteti érték nem vehető figyelembe.

d. Csúcsérték: a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselé- si helyen lévő meghatározott vagyoncsoportnak a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti, a biztosítási év során előfordu- ló legmagasabb értéke.

6.2. A vagyontárgyak biztosítási értékének meghatározása

A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeit a szerződő fél az alábbi ér- tékek, illetve költségek alapján határozhatja meg:

a. épület, építmény, gép, berendezés, felszerelés esetén az új érték, vagy a műszaki avult érték;

b. nem aktivált beruházások esetén a beruházás mindenkori állapotának megfelelő új érték;

c. a biztosított által előállított készlet (anyagok, befejezetlen termelés, fél- kész- és késztermékek, áruk) esetén az új érték;

d. vásárolt készlet (anyagok, befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek, áruk), betétdíjas göngyölegek esetén a beszerzési számla szerinti érték;

e. olyan vagyontárgyak esetén, amelyeknél az új érték vagy a műszaki avult érték nem értelmezhető (pl. értékálló ingóságok, történelmi, illet- ve eszmei értékkel bíró tárgyak) a forgalmi érték vagy bruttó nyilvántar- tási érték; megállapodás hiányában a forgalmi érték;

f. készpénz esetén a névérték;

g. értékcikk esetén a névérték, használati jogot vagy díjat megtestesítő va- gyontárgyak esetén az újraelőállítási költség;

h. értékpapír, betétkönyv, takarékkönyv esetén az újraelőállítási költség, il- letve a hirdetményi eljárással kapcsolatos költség első kockázatra szóló biztosításként;

i. idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén a műszaki avult érték;

j. muzeális vagy művészi értékkel bíró vagyontárgyak esetében a vagyon- tárgyak szakértő által megállapított forgalmi értéke.

A műtárgyak csak abban az esetben biztosítottak, ha róluk tételes lista, értéknyilvántartás, valamint értékbecslés készült, mely a biztosítási szer- ződés elválaszthatatlan részét képezi.

Az a. pontban meghatározott vagyontárgyak nem biztosítha- tók új értéken abban az esetben, ha műszaki avultságuk meg- haladja a 30%-ot.

7. Kizárások

A VÁSZF. általános kizárásain, valamint a biztosítási esemé- nyek fejezetben meghatározott kizárásokon túlmenően a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége – tekintet nélkül a kelet- kezés okára – nem terjed ki azokra a károkra, amelyek

a. tartós időjárási hatások vagy fokozatos elhasználódás miatt keletkeztek;

b. a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből szár- maznak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják;

c. a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék al- katrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghi- úsulása miatt keletkeztek;

d. az építmények (épületek, építészeti műtárgyak), gépek, berendezések, felszerelések avultságával, azok karbantar- tásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben ke- letkeztek, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben;

e. hibás méretezéssel, kivitelezéssel vagy karbantartás el- mulasztásával okozati összefüggésben keletkeztek;

f. a födém-, és tetőszerkezet megbontásából adódóan ke- letkeztek (ideértve az ideiglenes tetőlefedések beázásá- nál keletkezett károkat);

g. a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből szár- mazó gazdasági hátrányként (pl. termeléskiesés, elma- radt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség) jelent- keznek;

h. a hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából erednek;

i. a nem biztosított, nem biztosítható, biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban keletkeztek;

j. a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgy vagyonvédelmi rendszerelemei- ben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem/bizton- sági berendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesítésével összefüggésben keletkeztek (ideértve a biz- tosítékokat is);

k. építési- szerelési tevékenységgel összefüggésben kelet- keztek,

l. a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgá- lat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkeztek, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folya- matra vezethető vissza;

m. a tűz- és munkavédelmi szabályok megszegése, a vonat- kozó szabványoknak és egyéb előírásoknak be nem tartá- sa miatt keletkeztek;

n. bekövetkezése a biztosított vagy képviselője számára elő- relátható volt, illetve a kárveszély felismerése tőlük el- várható lett volna (a szerződésben képviselőnek kell te- kinteni a biztosított vezetőjét, továbbá a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjait, megbízottjait, tagjait, illetve testületeit);

A biztosító nem téríti meg továbbá:

a. a javítással (helyreállítással), valamint pótlással kapcso- latban felmerült, a következőkben felsorolt többletköltsé- geket:

– éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségeit;

– expressz- és speciális szállítások fuvardíjait;

– légi szállítások többletköltségeit;

b. az élő szervezetek, élőlények:

– bármely biztosítási esemény következtében keletkezett sérülése, megbetegedése gyógyításának költségeit;

– bármely biztosítási esemény miatti elpusztulása, elhul- lása miatt bekövetkezett károkat.

8. Önrészesedés

A biztosító az önrészesedés mértékét az alábbiak szerint határozza meg, ha ettől eltérő írásbeli megállapodás nem születik a szerződő felek között.

a. A biztosító Alap- és kiegészítő elemi károk, Betöréses lopás és rablás biztosítás és Gépek, berendezések kiegészítő géptörés kiegészítő bizto- sítása esetén a biztosítási ajánlatban meghatározott levonásos önrészt alkalmazza biztosítási eseményenként.

b. Elektromos berendezések kiegészítő biztosítása és Vandalizmus kiegé- szítő biztosítás esetén a biztosító 50 000 Ft levonásos önrészt alkalmaz biztosítási eseményenként.

c. Kisebb javítások, felújítások kiegészítő biztosítása esetén a biztosító 10%, de minimum 50 000 Ft levonásos önrészt alkalmaz biztosítási ese- ményenként.

d. Üvegtörés kiegészítő biztosítás esetén a biztosító nem alkalmaz önrészt.

9. Biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeinek és a biz- tosítási eseményekre vonatkozó díjtétel szorzata. A biztosítási díj számítá- sát minden biztosítási időszakra a biztosítási ajánlat részét képező adatköz- lőn kell elvégezni. A biztosítási ajánlaton kerül rögzítésre a választott díjfi- zetési mód és díjfizetési gyakoriság. A díjfizetési gyakoriság éves, féléves, negyedéves, vagy határozott időtartam esetén egyszeri lehet.

A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap eltelté- vel a biztosítási szerződés a díjrendezettség dátumával meg- szűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a

díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Ha az ese- dékes díjnak csak egy részét fizették meg, azt a biztosító nem teljesített esedékességnek tekinti. A biztosító az éves díj és a megfizetett díj különbözetének megfizetését köve- telheti.

10. Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése

10.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, olyan módon, hogy a biztosítási szolgáltatás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vo- natkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét külön is korlátozhatja biztosítási eseményekre és/vagy biztosított vagyoncsoportokra vonatkozóan, kártérí- tési limit megadásával. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatási (kártérí- tési) kötelezettségének felső határa a kártérítési limit.

A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét.

Ha egy biztosítási tétel (vagyoncsoport) alatt több vagyontárgy van bizto- sítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy ke- zeli, mintha ezen vagyontárgyakat külön tételként biztosították volna.

10.2. A biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosítási szol- gáltatás megállapításánál a vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában a 6. pont alapján meghatározható biztosítási érté- két veszi figyelembe, a biztosítási összeg mértékéig.

A biztosító a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodás mértékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási, illetve helyreállí- tási költségeket veszi alapul.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki és technológiai fejlődésből eredő többletköltségeket. A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyon- tárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei annak 6. pont alapján számított biztosítási értékét elérik vagy meghaladják.

10.3. A biztosító szolgáltatásának szabályai

10.3.1. A biztosított vagyontárgytól/vagyoncsoporttól, a vagyontárgy/va- gyoncsoport értékelési módjától, valamint a kár jellegétől – teljes (totál) vagy részleges kár – függően a biztosító a VÁSZF-ben meghatározott sza- bályokat kiegészítve az alábbiak szerint téríti meg a károkat:

a. A biztosított által előállított és befejezetlen termelésben,

anyagokban, félkész- és késztermékekben, árukban keletke- zett károk esetén a biztosító a készültségi foknak megfelelő költségrá- fordítást (önköltséget) téríti meg, a térítés mértéke azonban nem lehet magasabb, mint a piaci beszerzési ár.

b. Készpénz

– megsemmisülése esetén a névértéket,

– eltűnése esetén névértéket.

c. Értékcikk

– megsemmisülése esetén a névértéket, sorszámmal (vagy egyéb azo- nosító jellel) azonosítható értékcikk esetén az újraelőállítási költséget;

– eltűnése esetén a névértéket, minden olyan értékcikk esetén, amely használati jogot vagy díjat testesít meg, a biztosító a funkció letiltá- sával kapcsolatos költséget téríti meg.

d. Értékpapírok, betétkönyvek, takarékkönyvek

– megsemmisülése esetén az újraelőállítási költséget;

– eltűnése esetén a hirdetményi eljárással kapcsolatos költséget.

e. Beruházásokban, illetve felújítások során bekövetkezett káro- kat a biztosító a kár időpontjáig ténylegesen felmerült beruházási költ- ségek alapján – a káridőponti befejezési ár, illetve előállítási vagy építési költségek, valamint ezen tételekre meghatározott biztosítási összeg figyelembevételével – téríti meg.

f. A nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó –

beruházásokban keletkezett károk térítése:

– teljes kár esetén a készültségi foknak megfelelő, ténylegesen felme- rült költségek térülnek;

– részleges kár esetén a javítási költség, a káridőpontig ténylegesen fel- merült költségek erejéig.

g. Bérelt, lízingelt és haszonkölcsön szerződés alapján birto-

kolt vagyontárgyak kárainak térítésénél a biztosító a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyak térítési szabályait alkalmazza.

h. Az idegen tulajdonú betétdíjas göngyölegek kárainak térítése betétdíjon történik.

i. A termelésből kivont vagyontárgyakban és/vagy műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító szolgáltatása – ingatlanok kivételével – nem halad- hatja meg a vagyontárgy forgalmi értékét.

10.3.2. A biztosító a részleges károk javítási költségeiből levonja azt az összeget, amennyivel a javítás révén a vagyontárgy műszaki avult értéke emelkedik a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző műszaki avult ér- tékhez képest, kivéve, ha a vagyontárgy biztosítási értéke az új érték és a károsodott vagyontárgy avultsága nem haladta meg az értékelési mód (6.3. pont) szerinti maximális avultsá- gi mértéket.

10.3.3. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosító – ezen va- gyontárgyak biztosítási összegén belül – a keletkezett kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben a biztosított a hatályos jogszabályok alapján azt megfizetni tartozik. A térítés felső határa a vagyontárgy káridőponti műszaki avult értéke. A biztosított és a károsult (tulajdonos) kö- zött létrejött – a kártérítési összegre vonatkozó – megállapo- dás a biztosító részére nem jelent kötelezettséget ezen összeg kifizetésére. A biztosító a vagyontárgyra megállapított kártérí- tési összeget a biztosított részére fizeti ki.

10.3.4. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási esemény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban maradandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, hely- reállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek mi- atti – csökkentett értékét tekinti biztosítási értéknek.

10.3.5. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító az eredeti állapot helyreállításának szá- mított (becsült) költségeit téríti meg. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

Nem térülnek a megváltozott hatósági előírások miatti, az eredeti károsodott szerkezettől eltérő, mai követelmény rendszereknek megfelelően, mai műszaki színvonalra előírt hatósági rendelkezések miatti helyreállítási, javítási munká- latok.

10.3.6. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontár- gyak esetében (ideértve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy meg- rongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

10.3.7. A biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat a biztosító csak annyiban köteles megtéríteni, amennyiben a kárt szenvedett vagyon- tárgyak a biztosított üzemmenetével kapcsolatosak, illetve amely biztosított vagyontárgyak kockázatviselés helyén történő tárolása a kár időpontjában indokolt és szükséges volt.

10.3.8. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben térí- ti meg, ha az általános forgalmi adót a biztosítási összeg meghatározásá- nál figyelembe vették, továbbá a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult és a vagyontárgy helyreállításra, illetve pótlásra került, valamint olyan számla kerül benyújtásra, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

11. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése

11.1. Ha a biztosítási szerződésben a biztosítható költségekre külön bizto- sítási összeg került meghatározásra, abban az esetben a biztosító a meg-

határozott biztosítási összeg erejéig megtéríti a biztosítási szerződés szerin- ti biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerült, igazolt és indokolt, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a káro- sodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolás- sal, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyontárgy biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel.

11.2. A 11.1. pontban felsorolt költségek összege a biztosító által elismert szolgáltatási összegnek legfeljebb 30%-a, de a biztosítási szolgáltatási összeg és a költségek összege együttesen sem haladhatják meg a károso- dott vagyontárgy(ak) káridőponti biztosítási összegét.

12. Kiegészítő vagyonbiztosítások feltételei

A kiegészítő vagyonbiztosítások megkötésének feltétele a Gazda Biztosítá- si Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Feltételei – Alapfedezet és kiegészítő elemi károk biztosítása (továbbiakban: Alapfedezet- és kiegé- szítő elemi károk biztosítása) alapján létrejött biztosításnak, mint alapbizto- sításnak a megkötése. Az Alapfedezet- és kiegészítő elemi károk biztosítá- sának, mint alapbiztosításnak a megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő va- gyonbiztosítások is megszűnnek. Valamely kiegészítő vagyonbiztosítás meg- szűnése az alapbiztosítást és a további kiegészítő vagyonbiztosításokat nem érinti. A kiegészítő vagyonbiztosítások a biztosítási szerződés módosításá- val szüntethetők meg.

A biztosítási fedezet az alábbi kiegészítő vagyonbiztosításokra kizárólag akkor terjed ki, ha abban a felek írásban megállapodnak és azt a kötvény kifejezetten tartalmazza.

Amennyiben a kiegészítő vagyonbiztosítások és záradékok nem kerülnek a kötvényen rögzítésre, akkor azok nem válnak a szerződés részévé, azok alapján, az abban foglaltak szerinti kockázatokra a biztosító helytállási kö- telezettsége nem terjed ki és a biztosító szolgáltatásra nem kötelezhető.

A kiegészítő vagyonbiztosítások és záradékok káreseményenkénti és bizto- sítási időszakonkénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a biz- tosítási szerződés tartalmazza.

A jelen Kiegészítő vagyonbiztosítások feltételeivel (továbbiakban: kiegészí- tő feltételek) nem érintett rendelkezésekre a biztosítási szerződésben (ide- értve a Különös Feltételeket és a VÁSZF-t is) rögzítettek az irányadók. A jelen kiegészítő feltételek és a Különös Feltételek és/vagy a VÁSZF rendel- kezései közötti eltérés esetén a jelen kiegészítő feltételekben foglaltak az irányadók.

12.1. Betöréses lopás, rablás, betöréses lopással és rablással összefüggő rongálás és küldöttrablás biztosításának kiegé- szítő feltételei

A jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége kiterjed a betöréses lopás, a rablás, valamint a betöréses lo- pással és rablással összefüggő rongálás, és a küldöttrablás miatt a biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezett károk megtérítésére, a következőkben részletezetteknek megfelelően.

12.1.1. Általános rendelkezések

Biztosított vagyontárgyak meghatározása betöréses lopás és rablás biztosítása esetében

12.1.1.1. Biztosítható vagyontárgyak, vagyoncsoportok Biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben, meghatározott, az Alap- és kiegészítő elemi kár biz- tosítás különös feltételei szerint is biztosított vagyontárgyak (vagyoncsoportok) a következő csoportosításnak megfelelően:

– gépek, berendezések;

– terményszárító berendezések;

– mezőgazdasági erő-, és munkagépek;

– egyéb vagyontárgyak;

– készlet – általános;

– készlet – növényvédőszer, műtrágya;

– készlet – szaporítóanyag;

– készlet – készpénz, értékcikk.

12.1.1.2. Biztosítási összeg

Az ajánlatban – vagyoncsoportonként – meghatározott biztosítási összeg- nek meg kell egyeznie az Alap- és kiegészítő elemi kár biztosítás biztosítá- si összegével.

Hányadrész biztosítás esetén a biztosító szolgáltatásának felső határaként a biztosítási összeg százalékosan kifejezett része – hányadrész – kerül meg- határozásra. A biztosító szolgáltatásának meghatározásakor a VÁSZF sze- rinti alul- és túlbiztosítottság megállapítása ebben az esetben is a teljes biz- tosítási összeg alapján történik. A hányadrész biztosítás választását és a hozzá kapcsolódó százalékos értéket az ajánlaton fel kell tüntetni.

12.1.1.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

A 12.1.1.1. pontban meghatározott biztosítható vagyoncsoportokra a biz- tosító – egy káreseményre vonatkozó – szolgáltatási kötelezettsége a biz- tosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegre a VÉD záradékban rögzítettek szerint áll fenn. Saját termelésű betárolt szemes ter- mények esetében – a magtárépületek sajátosságaira tekin- tettel – a biztosítási szerződésben a készlet – általános va- gyoncsoportra meghatározott biztosítási összeghez tartozó VÉD záradékban rögzített védelmi előírásoknál eggyel ala- csonyabb szint megléte is elégséges.

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a behatolás helyén, a káridőpont- ban megvalósuló védelmi szintnek megfelelően teljesíti.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége abban az esetben sem haladhatja meg a biztosítási összeget, ha a kár időpontjában megvalósuló védelmi szintnek megfelelő – VÉD záradék szerinti – kártérítési limit ezt meghaladja.

12.1.2. Betöréses lopás

12.1.2.1. Betöréses lopás, ha az elkövető a lopás során a biztosítási szer- ződésben megjelölt kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe:

a. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető, illetve tetőhéja- zat kibontásával erőszakos módon hatolt be;

b. nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, il- letve alkalmatlan meglévő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

c. eredeti kulcs vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a be- törés során a kulcsokhoz az a–b. pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betö- réses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott, fel- téve, hogy a két esemény között eltelt idő alatt a kockázatviselési hely védelme a zárak cseréjével nem volt megoldható;

d. a zárszerkezet álkulccsal, vagy más – zárszerkezetek felnyitására alkal- mas – idegen eszközzel történő felnyitásával hatolt be, feltéve, hogy a biztosított írásbeli hatósági zárszakértői véleménnyel igazolja, miszerint a kár időpontjában a zárszerkezet belső felületén keletkezett mechanikus elváltozások álkulcs vagy más idegen eszköz használatától származnak.

12.1.2.2. Betöréses lopás továbbá, ha az elkövető a kockázatviselés he- lyére olyan időpontban jut be, amikor a biztosítási szerződés záradékaiban meghatározott biztonsági berendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyitvatartási idő), azaz az elkövető nem az 12.1.2.1. a. – d. pontban leírtak szerint hatolt be, de ott a helyiség ajtaját vagy a tárolókat feltörte.

Jelen kiegészítő feltételek tekintetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge kiterjed a biztosított épülethez legalább 3 méter magasságban, fizikailag tartósan rögzített vagyontárgyak eltulajdonításából eredő dologi kárra, ame- lyet a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott kártérítési limit vagy szublimit erejéig, annak hiánya esetén biztosítási eseményenként, telephe- lyenként és biztosítási időszakonként legfeljebb kettőszázezer (200 000) fo- rint összeghatárig térít.

12.1.2.3. Ha a vagyontárgyak, ideértve a készpénzt és értékcikkeket is, külön megállapodás szerint csak zárt tárolókban (pl. lemezszekrény, lemez- kazetta, beépített páncélkazetta, bútorszéf, páncélszekrény) vannak bizto- sítva, akkor e vagyontárgyak eltulajdonítása csak akkor minősül betöréses lopásnak, ha az elkövető a tárolók elhelyezésére szolgáló helyiségbe az

12.1.2.1. a. – d. pontban meghatározottak valamelyike szerint hatolt be és ott az értéktárolókat:

a. feltörte;

b. eredeti kulccsal vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket le- zárt helyen (pl. bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, páncélszekrény)

tárolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek táro- lási helyét feltörte;

c. álkulccsal vagy más – zárszerkezetek felnyitására alkalmas – idegen esz- közzel felnyitotta, feltéve, hogy a biztosított írásbeli hatósági zárszakér- tői véleménnyel igazolja, miszerint a kár időpontjában a zárszerkezet belső felületén keletkezett mechanikus elváltozások álkulcs vagy más idegen eszköz használatától származnak.

Nem minősül feltörésnek, ha a Mabisz ajánlásban rögzített telepítési elő- írások be nem tartásával összefüggésben a tárolóeszközt annak tartalmával együtt eltulajdonítják.

A biztosító a pénz- és értékkészletek, valamint az értéktár- gyak kárait összevontan, külön megállapodás hiányában a VÉD záradék 1.1. pontja alapján meghatározott limitösszegig, de legfeljebb a károsodott vagyontárgyak biztosítási össze- géig téríti meg.

12.1.2.4. A biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerülő kö- vetkező többletköltségeket téríti meg:

a. zárak cseréjének vagy átalakításának az eredeti kivitellel megegyező ja- vítási, pótlási költségeit, ha az elkövetés során eredeti kulcsot vagy kulcsmásolatot használtak;

b. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

c. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz- tonsági intézkedések (pl. őrzés, ideiglenes zár- és nyílásvédelem) költsé- geit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzete- sen hozzájárult.

12.1.2.5. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF és a Vagyonbiztosítás különös Feltételeinek kizárásain túl – te- kintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a ká- rokra, amelyek:

a. olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkeztek, ame- lyeknél a jelen kiegészítő biztosítás 12.1.2. pontjaiban, a jelen bekezdést megelőző bekezdések valamelyike szerin- ti tényállás nem állapítható meg (pl. lopás, dézsmálás, el- tűnés, leltárhiány, káló);

b. automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelő érme vagy egyéb érmét helyettesítő tárgy segítségével el- tulajdonított áru-, illetve készpénzkárok.

12.1.3. Rablás

Rablás, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat jogtalan eltulajdonítás végett úgy veszi el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy valakit öntu- datlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez.

Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a biztosított vagyontárgy megtartása vé- gett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. A biztosító készpénz, értékpapír, értékcikk, betétkönyv, drágakövek, ne- mesfémek, igazgyöngyök, érem- és bélyeggyűjtemények, illetve ékszerek, arany és platina tárgyak rablás miatti kárait csak abban az esetben téríti meg, ha azok a cselekmény elkövetésének időpontjában a következőkben felsorolt tárolási helyek valamelyikében voltak elzárva:

– lemezszekrény;

– lemezkazetta;

– beépített páncélkazetta;

– bútorszéf;

– páncélszekrény.

A tárolón kívül vagy nem lezárt tárolóban vagy méreténél fogva nem elzár- ható, a VÉD záradékban meghatározott 1. vagyoncsoportba tartozó va- gyontárgyak kárainak térítése a VÉD záradék I. 1.4. pontja alapján történik. A biztosító a rablás elkövetésével kapcsolatban felmerülő kö- vetkező többletköltségeket téríti meg:

a. a kár enyhítésével kapcsolatban indokoltan felmerült költségeket, még akkor is, ha az nem vezetett eredményre;

b. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biz-

tonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

12.1.4. Betöréses lopással vagy rablással összefüggő rongálás

Jelen kiegészítő biztosítás alkalmazása esetén betöréses lopással vagy rab- lással összefüggő rongálásnak kell tekinteni, ha az elkövető a biztosított épületekben (helyiségekben) a betöréses lopás vagy rablás kísérlete vagy el- követése során, a kockázatviselés helyén szándékosan kárt okoz.

A biztosítási fedezet kiterjed továbbá a biztosított épületekben elhelyezett vagyontárgyakban okozott rongálási károkra abban az esetben, ha a betö- réses lopás vagy rablás megvalósult.

A biztosító – a jelen pontban részletezett – a rongálási károkkal összefüg- gő és indokoltan felmerülő költségeket a biztosítási szerződésben megha- tározott kártérítési limitösszeg erejéig, ennek hiányában legfeljebb ötszáz- ezer (500 000) forintig téríti meg.

A biztosító a következő költségeket téríti meg:

a. a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben (helyisé- gekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletke- zett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket, beleértve a szükséges romeltakarítást is;

b. a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárolók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket.

12.1.5. Küldöttrablás

A küldöttrablás-biztosítás keretében a biztosító megtéríti az áru- és/vagy pénzszállítók (küldöttek) ellen – a biztosítási szerződésben megjelölt műkö- dési (szállítási) területen, de kizárólag Magyarország területén belül – elkö- vetett, a 12.1.3. pont szerinti rablás miatt keletkezett károkat. Küldött lehet maga a biztosított, annak alkalmazottja és megbízottja.

A biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történő igazolt átadá- sával kezdődik és megszűnik a küldemény címzett általi igazolt átvételével. A biztosítási fedezet – a VÁSZF és a Vagyonbiztosítás különös feltételeinek kizárásain túl – nem terjed ki:

a. azokra a szállításokra, melyek nem felelnek meg a VÉD záradék II. 5. pontjában rögzített szállítási előírásoknak;

b. ha 18 éven aluli vagy a szállításhoz és kísérethez nem alkalmas (cselek- vőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott és/vagy érzék- szervi képességeiben korlátozott és/vagy rokkant) személyeket alkal- maznak őrként vagy kísérőként.

A kiegészítő feltételek alapján a biztosító kockázatviselése káreseményen- ként a biztosítási szerződésben küldöttenként meghatározott első kocká- zati összegig terjed.

12.2. Üvegtörés biztosítás kiegészítő feltételei

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége kiterjed a biztosított üvegekben, üvegezésben balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező törés- illetve repe- dés károk megtérítésére a jelen kiegészítő biztosításra a biztosítási szerző- désben meghatározott limit erejéig.

12.2.1. Biztosítható üvegnek minősülnek:

a. a külső és belső nyílászárók egy- vagy többrétegű síküvegei;

b. hőszigetelő üvegezések;

c. üveg előtető

d. katedrál- és drótüvegek;

e. 10 mm-nél vastagabb üvegek, biztonságtechnikai és balesetvédelmi üvegek;

f. tükrök, fényvisszaverő üvegek;

g. plexi- és akril üvegezések;

h. copolit és üvegtégla;

i. taposóüvegek;

j. cégtáblák és reklámtáblák üvegezése.

12.2.2. Csak külön megállapodás alapján biztosítható üveg:

a. az ón-, ólom- és rézfoglalatok és az ezekben lévő díszüvegezések;

b. felülvilágítók és kupolák üvegezése;

c. különleges homokfúvott és savmaratott üvegek;

d. üvegtetők;

e. üvegházak, melegházak vagy télikertek üvegezése;

f. napenergia-berendezések, napelemek üvegfelülete;

g. épületek külső üvegburkolatai.

12.2.3. A biztosító a kártérítési limitösszegen belül a károso- dott üvegfelület újraüvegezési költségeit, továbbá a követ- kező költségeket téríti meg:

a. az üveg pótlását akadályozó szerelvények (pl. védőberendezések, belső zárak) le- és visszaszerelési költségeit, az üvegkárra a biztosítási szerződés- ben meghatározott kártérítési összegnek megfelelő limitösszegen belül;

b. a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreállítás költségeit, a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20%-áig terjedő mértékben.

12.2.4. A biztosító nem téríti meg:

a. a tűz, villámcsapás, robbanás, hangrobbanás, illetve sze- mélyzet által irányított légi jármű vagy annak részeinek, illetve rakományának lezuhanása miatt keletkezett üveg- károkat;

b. az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipat- togzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

c. a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

d. a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat.

A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg az üvegfelületen elhelyezett fénytörő és egyéb fóliákban, vala- mint az üvegfelületen lévő dekorációkban az üvegtörés miatt keletkezett károkat.

12.3. Vandalizmus biztosítás kiegészítő feltétele

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban vandaliz- mus, illetve a vandál cselekmény által okozott közvetlen fizikai károkra.

A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai meg- semmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete.

Jelen kiegészítő biztosítás alapján nem térülnek meg a bizto-

sított vagyontárgyakban betöréses lopás és rablás vagy ezek kísérlete miatt miatt bekövetkezett károk.

A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett károkat, ha azt:

a. a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonításá- val;

b. grafiti (falfirkálás) által okozták.

A biztosítás nem terjed ki a grafiti eltávolításának a költsé- geire sem.

12.4. Kisebb javítások, felújítások biztosításának kiegészítő feltételei

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed a kisebb javítások (legfeljebb 30 napig tartó), felújítások és kar- bantartások során a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra az alábbiak szerint:

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak legfeljebb 30 napig tartó garanciális javítása, felújítása, karbantartása során azokban a biztosított va- gyontárgyakban keletkezett közvetlen fizikai károkat, amely vagyontárgya- kon a javítást, felújítást, karbantartást végzik.

A biztosító jelen kiegészítő biztosítás alapján nem téríti meg:

a. a biztosított vagyontárgyakban a 30 napon túlnyúló épí- tési, szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkezett károkat;

b. a födém-, és tetőszerkezet megbontásából, az ideiglenes lefedések, letakarások alkalmazásának idején keletkezett beázási károkat;

c. az olyan tevékenységek során keletkező károkat, amikor az épületek, gépek teherhordó elemeit, szerkezeteit eltá- volítják, kiiktatják vagy más módon változtatják meg.

12.5. Elektronikus berendezések kiegészítő biztoításának ki- egészítő feltételei

Jelen kiegészítő feltételek alkalmazása esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége kiterjed a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, véletlen, váratlan, előre nem látható okból bekövetkező közvetlen fizikai károkra, amennyiben a kár oka a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozó törése vagy repedése, ha a biztosított munkavállalója vagy a biztosítottal munkavégzésre irányu- ló jogviszonyban álló személy munkavégzéssel összefüggésben használta. A törésen és repedésen kívül a következő maradandó alakváltozással (de- formálódással) járó mechanikai károsodások is törés- és repedéskárnak mi- nősülnek: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

12.5.1. Nem hordozható elektronikus berendezések esetén a kockázatvi- selés helye a biztosítási szerződésben feltüntetett telephely, hordozható elektronikus berendezések esetén Magyarország területe.

12.5.2. A hordozható elektronikus berendezések esetében a biztosító koc- kázatviselése kiterjed a munkavégzéssel összefüggésben végzett szállításra is, ha a kár oka:

a. a szállító járművet ért közlekedési baleset;

b. a biztosított munkavállalóját vagy a biztosítottal munkavégzésre irányu- ló jogviszonyban álló személyt ért közlekedési baleset;

c. tűz, robbanás, árvíz, villámcsapás, földrengés, vihar;

d. rablás;

e. feltöréses lopás.

Feltöréses-lopásnak minősül, ha az elkövető a biztosított elektronikus eszköz tárolására szolgáló gépjármű feltörését úgy követi el, hogy a megfelelően le- zárt, zárt karosszériás gépjárműbe a zár vagy a retesz erőszakos felfeszítésé- vel, az üvegfelület kitörésével vagy a karosszérialemez felvágásával hatol be. Feltöréses-lopás kár a biztosított vagyontárgy feltöréses lopással való eltu- lajdonításából eredő kár vagy a biztosított elektronikus eszközben a lopás kísérlete során okozott rongálási kár.

Lezárt csomagterűnek vagy rakodóterűnek tekintendő az a gépjármű, amelynek csomag- vagy rakodótere:

– a betekintés ellen kívülről minden irányból védett, és

– az utastér felől fémlemezzel le van zárva, valamint

– a kívülről történő behatolás rongálás nélkül nem valósítható meg. Nem tekinthető lezárt csomag- vagy rakodóterűnek az egyte- rű személygépjármű kalaptartóval lefedett csomagtere.

Nem tekinthető megfelelően lezártnak a jármű, ha:

– bármely nyílászáró elemének (pl. ajtó, ablak, motortérfe- dél) nyitott, le-, kiszerelt illetve sérült volta megkönnyíti vagy lehetővé teszi a gépjárműbe történő jogtalan beha- tolást;

– bármelyik zárbetét hiányzik, vagy olyan módon rongáló- dott, hogy a zár a gépjármű kulcsainak használata nélkül is működtethető;

– a gyárilag beépített vagy utólag felszerelt kiegészítő va- gyonvédelmi berendezés (pl. elektronikus jelzőrendszer, indításgátló) a lopáskár időpontjában nem volt üzemké- pes, vagy nem volt bekapcsolva (védelemre kész állapotba helyezve).

Nem téríti meg a biztosító a feltöréses lopás miatt keletke- zett kárt, ha:

a. a gépjármű nem volt megfelelően lezárva a káresemény időpontjában;

b. szállítóeszközben nem volt riasztószerkezet;

c. a 20:00 és 06:00 között keletkezett és a szállítóeszköz nem lezárt helyiségben, vagy nem folyamatosan személyesen (személyzet által helyszíni jelenléttel) őrzött parkoló- ban/telephelyen került elhelyezésre;

d. a kár a szállított eszközök szállítójárműbe történő ki- vagy bepakolása közben következett be;

e. a biztosított vagyontárgyakat nem a gépjármű lezárt és betekintés ellen kívülről minden irányból védett csomag- vagy rakodóterében szállították.

Jelen kiegészítő biztosítás megkötése esetén nem terjed ki a biztosítási fedezet:

f. közúti gépjármű külső felületére (kívülre, azaz nem a jármű utas-, vagy csomagterébe);

g. légi járműbe vagy légi járműre;

h. vízi járműbe vagy vízi járműre szerelt eszközökre.

12.5.3. Biztosítható vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben azonosítható módon meghatározott, a biztosí- tott tulajdonában levő számítógépek és elektronikus berendezések, külö- nösen:

a. információs berendezések;

b. kommunikációs berendezések;

c. folyamatirányító berendezések;

d. elektromos fotó és sokszorosító berendezések;

e. elektromechanikus berendezések, mint

– állatorvosi berendezések;

– állatgyógyászati röntgenberendezések (sugárgyógyászat berende- zései);

– hang- és képtechnikai berendezések;

– elektromechanikus iroda-berendezések;

f. mérő és szabályozástechnikai berendezések.

g. mobiltelefonok, okostelefonok, táblagépek, navigációs berendezések;

h. az a–g. pontok szerinti, de idegen tulajdonú (bérelt vagy lízingelt) va- gyontárgyak.

Amennyiben egy vagyoncsoport alatt több önálló (vagy összetartozó) va- gyontárgy összevontan kerül biztosításra, a biztosító a vagyontárgyakat úgy tekinti, mintha azokat külön tételekként biztosították volna. Vagyoncso- portként kizárólag abban az esetben biztosíthatók a vagyontárgyak, ha az az összes biztosított vagyontárgy biztosítási összegét tartalmazza.

12.5.4. A jelen kiegészítő biztosítási feltételek alapján – a VÁSZF-ben és a különös feltételekben foglaltakon túl – nem biztosíthatók az alábbi vagyontárgyak:

a. erő- és munkagépek, erőművi berendezések;

b. járművek;

c. elektromos, elektronikus egységek részét képező elektron- és elektronsugárcsövek, lámpák;

d. geofizikai mérőeszközök;

e. hangszerek, sporteszközök, okos eszközök, távirányítók;

f. drónok és tartozékaik;

g. pénzbedobással működő automaták, pénzkiadó automa- ták, ATM automaták, játék- és nyerőgépek tartalmukkal együtt;

h. adathordozók, adatok, szoftverek;

i. elektronikus adatok, adathordozók;

j. készletként nyilvántartott vagyontárgyak.

12.5.5. A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő/biztosított kö- telezettsége az alábbiakra is kiterjed:

a. minden olyan zárat (a gyújtáskapcsolót is ideértve) haladéktalanul ki- cseréltetni, illetőleg megjavíttatni, amely kulcsához illetéktelenek el- vesztés, lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzáju- tottak, illetőleg az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak;

b. a vagyonvédelmet szolgáló berendezést mindig üzemképes állapotban tartani;

c. a sérült szélvédőt vagy ablakot kicseréltetni, ha azok sérülése folytán a jármű jogtalan behatolás ellen nem megfelelően védetté válik.

12.5.6. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF és a Külö- nös Feltételek kizárásain és a jelen kiegészítő feltételben sze- replő kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára – nem terjed ki azoknak a károknak a megtérítésére, amelyek

a. fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repe- dés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve a hibás cső- csatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba miatt keletkeztek;

b. törés és repedés nélküli meghibásodásból, működési za- varból, működésképtelenségből erednek;

c. a biztosított vagyontárgyakból kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek;

d. a sűrűn cserélendő – használatukkal összefüggésben vagy természetükből adódóan fokozott mértékben elhasználó- dó – alkatrészekben, lézerberendezésekben alkalmazott reflexiós felületekben és tükrökben, lámpákban, félveze- tőkben, érintőképernyőkben, monitorokban és csomagoló- anyagokban keletkeztek, amennyiben a kár kizárólag ezek- re a vagyontárgyakra korlátozódik, de nem vonatkozik a ki- zárás arra az esetre, ha ugyanazon biztosítási esemény kap- csán a biztosított gép vagy berendezés egyéb részei is ká- rosodnak vagy a vagyontárgy teljes (totál) kárt szenved;

e. tartós időjárási hatások vagy fokozatos elhasználódás miatt keletkeztek;

f. keletkezése nem vezethető vissza valamely tényleges fizi- kai behatásra, eseményre;

g. állagromlás, deformálódás, tartós vegyi, termikus, mecha- nikus, öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, haszná- lat során bekövetkező kopás és elhasználódás, korrózió, vízkőlerakódás, szivárgás, az anyag természetéből fakadó káros tulajdonságok, zsugorodás, elpárolgás, súlyveszte- ség, erjedés, befülledés, pörkölődés, természete hőképző- dés, biológiai égés, öngyulladás (magában az öngyulladt anyagban), száraz vagy nedves rothadás, korhadás, az anyagok ízének, színének, textúrájának vagy felületének változásai, szag, szennyezés, légköri szárazság vagy ned- vesség, hőmérsékleti változások vagy szélsőségek, szmog, füst, por-, illetve koromlerakódás, bepiszkolódás, szennye- ződés, illetve más üledék hatására keletkeztek;

h. mikroorganizmusok, toxikus hatású penészedések, gom- básodások, valamint fakorhadás és ezek hatásainak, kö- vetkezményeinek kárai;

i. a biztonsági határt meghaladó próbanyomás, próbaterhe- lés következményei;

j. a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károk;

k. oka állati kártétel (beleértve – de nem korlátozva a kizá- rást – a molylepkét, férgeket, rágcsálókat, termeszeket és egyéb rovarokat).

12.5.7. A biztosító szolgáltatásának szabályai

A biztosított vagyontárgytól/vagyoncsoporttól, a vagyontárgy/vagyoncso- port értékelési módjától, valamint a kár jellegétől – teljes (totál) vagy részle- ges kár – függően a biztosító a VÁSZF-ben és a Különös Feltételekben meg- határozott szabályokat kiegészítve az alábbiak szerint téríti meg a károkat: Amennyiben egy biztosítási esemény miatt több vagyontárgy károsodott, a biztosítottnak a károsodott vagyontárgyakra vonatkozó önrészesedések közül a legmagasabb egyszeri önrészesedést kell viselnie.

A sűrűn cserélendő, azaz használatukkal összefüggésben, vagy természe- tükből adódóan fokozott mértékben elhasználódó alkatrészek, részegysé- gek kárait, – amennyiben a kár nem kizárólag ezekre a vagyontárgyakra korlátozódik – a biztosító a műszaki avulás figyelembe vételével téríti meg. Az avulás mértéke legalább az új értékből számított éves 25%. Az avulta- tás az első üzembehelyezés, vagy a nevezett részegység újra történő cse- réjének időpontjától érvényes, melynek maximális mértéke 75%.

12.5.8. A biztosított vagyontárgy karbantartásának szabályai

a. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő/biztosított kármegelő- zési kötelezettségei részeként kötelezett a biztosított berendezésekre érvényes gyártói előírások szerinti rendszeres karbantartási feladatok el- végzésére.

b. Fenti karbantartási feladatokat ezek elvégzésére szakosodott vállalko- zással kötött karbantartási szerződés alapján (vagy amennyiben a szer- ződő/biztosított rendelkezik megfelelően képzett és vizsgázott szakem- berrel, úgy saját hatáskörben) kell elvégezni, mely kiterjed a működés- hez szükséges, kapcsolódó kiegészítő berendezésekre is.

c. Az előírások szerint meghatározott karbantartási periódusok (előírt üzemóra) túllépése esetén a biztosító vizsgálja a kár bekövetkezésében ennek közrehatását és annak mértékében szolgáltatását korlátozhatja. A biztosító ebben az esetben sem téríti meg a kár része- ként jelentkező, de karbantartás során felmerülő költsé- geket. Ezek a költségek pl. a szét- és összeszerelés költségei, vagy egyéb, a karbantartással kapcsolatos költség, melyek az esedékes szer- viz során a szerződőt/biztosítottat a biztosítási szerződéstől függetlenül is terhelik. A felek ezeket a költségeket teljes egészében a karbantartás költségeinek tekintik.

d. A karbantartási szerződés tartalmát (különösen a szolgáltatás műszaki tartalmára és a rendelkezésre állásra vonatkozóan) a felek lényeges koc- kázati körülménynek tekintik, és annak megváltozása a szerződő/biz- tosított változásbejelentési kötelezettségi körébe tartozik.

e. A karbantartások akkor tekinthetők teljesítettnek, amennyiben doku- mentáltan igazolt a karbantartások gyártói előírások szerinti műszaki tartalommal történt megvalósítása. Ezt a tényt a biztosító a kárrendezés során ellenőrzi.

12.6. Gépek, berendezések kiegészítő géptörés biztosításá- nak különös feltételei

12.6.1. Biztosítási esemény

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a bizto- sított vagyontárgyaknak balesetszerűen – az alábbiakban megnevezett ve- szélynemekből eredően, előre nem látható, véletlenül, váratlanul, belső és/vagy külső erőhatás – illetve elektronikus egységek esetén kizárólag külső erőhatás – miatt bekövetkező olyan törése, repedése, amely a va- gyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszi a káro- sodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a bizto- sító szolgáltatási kötelezettségét nem zárta ki.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek szerint a törésen és repedésen kívül az alábbi maradandó alakváltozással (deformálódással) járó mechanikai ká- rosodások is törés- és repedéskárnak minősülnek: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

12.6.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosí-

tott vagyontárgyak telephelyén kívüli szállításának időtarta- ma alatt bekövetkezett károkra. A jelen kiegészítő feltétel ér- telmezésében a szállítás időtartama a rakodás megkezdésé- től a rendeltetési helyen történő lerakodás befejezéséig tart.

12.6.3. A jelen kiegészítő biztosítási feltételek szerint biztosított veszély- nemek a következők:

a. öntvény- vagy anyaghiba;

b. tervezési, gyártási vagy kivitelezési hiba;

c. rázkódás, rezonancia, alkatrészek, részegységek kilazulása;

d. mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibáso- dása;

e. kazánokban fellépő vízhiány miatti törés, repedés, deformálódás;

f. túlhevülés, kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen ki- tett berendezések, alkatrészek károsodását;

g. centrifugális erő (ideértve az emiatt keletkező robbanást) okozta szétre- pedés vagy széthullás;

h. elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, átíve- lés, átütés, áramerősség túlzott megnövekedése, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be;

i. leesés, lökés, ütközés, idegen tárgyak általi akadályoztatás, beszorulás miatt bekövetkező törés és repedés;

j. kezelési hiba, a gyakorlat hiánya, gondatlanság, kivéve a jogelle-

nesen szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozást;

k. szállítószalagok hajtószíjaiban, hajtóláncaiban, hevederében és gördülő elemeiben meghatározott biztosítási eseménnyel összefüggésben – a fent megnevezett alkatrészeket magában foglaló biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károk az alábbiak szerint:

A biztosító a hajtószíjak és/vagy hajtóláncok biztosítási esemény miatti kára esetén a biztosítási szolgáltatást azok káridőponti értékének megfelelően határozza meg.

A biztosító a szállítószalagok hajtószíjainak, hajtóláncainak, hevederének és

gördülő elemeinek kárait műszaki avulás figyelembevételével téríti meg. Az avulás (értékcsökkenés) mértéke évente legalább az új érték 25%-a. Az avultatás az első üzembehelyezés, vagy a nevezett részegység időközi javí- tásainak, felújításainak időpontjától érvényes, maximális mértéke az új érték 75%-a.

A kiegészítő feltételek szerinti fedezet megszűnik, ha a hajtószíjak, illetve hajtóláncok értékcsökkenése meghaladja a 75%-ot.

12.6.4. Kockázatviselés helye

A biztosító jelen kiegészítő feltételek szerinti kockázatviselése kizárólag a biztosítási szerződésben megjelölt és egyedileg azonosított, a megadott kockázatviselési helyen üzembe helyezett vagyontárgyakra terjed ki, füg- getlenül attól, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában működtek, vagy leállított állapotban voltak. A biztosító kockázatviselése ki- terjed továbbá a vagyontárgyak karbantartásának, átvizsgálásának, tisztítá- sának és üzemhelyen belüli áthelyezésének időtartamára és valamely bizto- sítási esemény miatt szükséges leállításának, szét- és összeszerelésének, va- lamint javításának időtartamára is.

A jelen kiegészítő feltételek szerint üzembehelyezettnek az a biztosított va- gyontárgy minősül, amely az eredményes és dokumentált próbaüzem be- fejezését követően a gép gyártói leírásában meghatározott normál üzemi működésre alkalmas állapotban van.

Jelen kiegészítő feltételek tekintetében a biztosító kockázatviselése kiterjed kizárólag a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel megjelölt erő- és munkagépek vonatkozásában Magyarország területén, a vagyontárgyak munkavégzés helyén (üzemhelyén) bekövetkező, illetve a biztosított telep- helyéről a munkavégzés helyére (üzemhelyére) történő oda- és visszaúton bekövetkezett 12.6.3. pont alatt részletezett biztosítási eseményekre.

12.6.5. Biztosítható vagyontárgyak

Biztosítható vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben azonosítható módon meghatározott, a biztosított tulajdoná- ban levő gépek, berendezések és munkagépként üzemelő járművek.

Gépnek tekintünk minden olyan eszközt, melynek működése mechanikai, termikus, kémiai vagy erősáramú elvre vezethető vissza, és amely energia átalakítására vagy munka végzésére szolgál.

A biztosítható vagyontárgyak a jelen kiegészítő feltételek alapján az aláb- biak:

– betakarítógépek, kombájnok;

– csővezetékek, hálózatok;

– fejőgépek, tejhűtők;

– hűtőházak berendezései;

– kazánok, égőfejek;

– mű- és szervestrágya szórók;

– önjáró permetezők;

– öntözőberendezések;

– silók, tartályok;

– sorompók, kapuk;

– szellőző- és klímaberendezések;

– takarmánygyártás gépei;

– talajművelő gépek;

– targoncák, rakodók;

– telepített mérlegek;

– terménymosók, válogatók;

– terményszárítók;

– traktorok és pótkocsik;

– vetőgépek;

– vontatott permetezőgépek;

– zöldsor gépei;

– egyéb önjáró mezőgazdasági munkagépek

a beépített szabályozó és vezérlő berendezéseikkel együtt.

12.6.6. Csak külön megállapodás esetén biztosítható vagyon- tárgyak:

a. a gép alapzatok és falazatok (gép alapzat: a gép üzeme- lésével járó jelentős dinamikus hatások elvezetésére szol- gáló épített vagy szerelt alaptest);

b. az idegen tulajdonú (pl. bérelt vagy lízingelt) vagyontár- gyak.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek alapján – a VÁSZF-ben és a Különös Feltételekben foglaltakon túl – nem biztosítha- tók az alábbi vagyontárgyak:

a. számítógépek és egyéb elektronikus berendezések, kivéve a biztosított vagyontárgyak részét képező, beépített sza- bályozó és vezérlő berendezések;

b. légi- és vízi járművek (beleértve a drónokat is), valamint a személygépjárművek és a 3,5 tonna megengedett össztö- meg alatti tehergépjárművek;

c. kötött pályás járművek;

d. föld alatti gépek, mélyművelésű bányagépek, mélykút szi- vattyúk;

e. szerszámok, üzemanyaggal vagy elektromos energiával működtetett kéziszerszámok, öntőminták, öntőformák, öntőüstök, mintázó hengerek;

f. tömlők, kefék, láncok, lánctalpak, szíjak, kötelek, szállító- szalagok, hevederek, alkatrészek;

g. a hajtó- és tüzelőanyagok, üzemi és segédanyagok (pl. kenő-, szűrő-, kontakt- és hűtőanyagok), vegyszerek, tisztí- tószerek, katalizátorok, valamint egyéb, az üzemeltetéssel össze nem függő anyagok;

h. elektromos, elektronikus egységek részét képező elektron- és elektronsugárcsövek, lámpák;

i. készletként nyilvántartott vagyontárgyak;

j. szélerőművek és azok kiszolgálóegységei.

12.6.7. Kizárások

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF. és a Va- gyonbiztosítás Különös Feltételeinek kizárásain túl – tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki azoknak a károknak a megtérítésére, amelyek

a. tűz, robbanás és összeroppanás, villámcsapás, vízvezeték- törésből eredő vízkár, technológiai csővezetékek törése, vihar, árvíz, belvíz, bármilyen okból történő elöntés, fel- hőszakadás, szikla-, kő- és földomlás, földcsuszamlás és is- meretlen üreg beomlása miatti károk, talajsüllyedés, jég- verés és hónyomás, földrengés, légi járművek rázuhanása és ismeretlen földi járművek által okozott rongálási károk, továbbá épületek összeomlása, megsüllyedése, megdőlése, valamint a fenti eseményeket követő tűzol- tás, romeltakarítás, lebontás és szétszerelés miatt kelet- keztek;

b. betöréses lopás, lopás és rablás, valamint ezek kísérlete, illetve a biztosított vagyontárgy részegységének vagy teljes egészének eltűnése eredményezte hiány miatt ke- letkeztek;

c. a természetes elhasználódás miatt keletkeztek;

d. állagromlás, deformálódás, tartós vegyi, termikus, me- chanikus, öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, használat során bekövetkező kopás és elhasználódás, kor- rózió, vízkőlerakódás, szivárgás, az anyag természetéből fakadó káros tulajdonságok, zsugorodás, elpárolgás, súly- veszteség, erjedés, befülledés, pörkölődés, természetes hőképződés, biológiai égés, öngyulladás (magában az ön- gyulladt anyagban), száraz vagy nedves rothadás, korha- dás, az anyagok ízének, színének, textúrájának vagy fe- lületének változásai, szag, szennyezés, légköri szárazság vagy nedvesség, hőmérsékleti változások vagy szélsősé- gek, szmog, füst, por-, illetve koromlerakódás, bepiszko- lódás, szennyeződés, illetve más üledék hatása miatt ke- letkeztek;

e. fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, re- pedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba miatt keletkez- tek;

f. a kár időpontjában 10 éves vagy azt meghaladó korú va- gyontárgyak esetében bármilyen belső erőhatás miatti

meghibásodásából, működési zavarából vagy működés- képtelenségéből – így különösen elektromos vagy mecha- nikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem meg- felelő kenésből, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiányából, kimaradásából – erednek. Nem vonatkozik azonban a ki- zárás ezen vagyontárgyak tűz- és robbanáskáraira;

g. az energia-, gáz-, olaj-, illetve vízellátás, fűtés vagy hűtés kimaradása vagy ezek szolgáltatási paramétereinek meg- változása (a szolgáltató szándékos energia-visszatartásá- nak esetét is ideértve) következtében keletkeztek;

h. a biztonsági határt meghaladó üzem alatt vagy túlterhe- lés következtében keletkeztek;

i. a belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkezett gáznyomás miatt keletkeztek;

j. a gumiabroncs légvesztése, futófelületének leválása, szétrobbanása vagy rendellenes kopása miatt a biztosí- tott vagyontárgy balesete nélkül a biztosított vagyon- tárgyban keletkeztek;

k. gumiabroncsokban, gumihevederekben (műanyag vagy gumi lánctalp), lánctalpakban vagy ezek meghajtóegysé- geiben keletkeztek, ha a kár kizárólag ezekre a vagyon- tárgyakra korlátozódik, de nem vonatkozik a kizárás arra az esetre, ha ugyanazon biztosítási esemény kapcsán a biztosított gép vagy berendezés teljes (totál) kárt szen- ved;

l. kizárólag a gépalapokban, nem a biztosított vagyontár- gyat ért kárral összefüggésben keletkeztek;

m. elektromos vezérlésű gépek és berendezések szabályzó- és vezérlőegységei, melyek nem a gép szerkezetébe épí- tettek;

n. megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik;

o. új gép beüzemelését vagy valamely kár után végleges helyreállítását követő próbaüzem során vagy emiatt kö- vetkeznek be;

p. a vagyontárgy szállítása (ide nem értve a kockázatviselé- si helyen belül, karbantartás vagy áthelyezés érdekében történő mozgatást) során lépnek fel;

q. a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgynak a védelmi rendszerelemeiben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem/biztonsági berendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesí- tésével összefüggésben keletkeztek, és csak arra korláto- zódtak (ideértve a biztosítékokat is);

r. törés és repedés nélküli meghibásodásból, működési za- varból, működésképtelenségből erednek;

s. a biztosított vagyontárgyakból kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek;

t. szélvédőkben, oldalüvegekben keletkeztek, amennyiben a kár kizárólag ezekre a vagyontárgyakra korlátozódik, de nem vonatkozik a kizárás arra az esetre, ha ugyanazon biztosítási esemény kapcsán a biztosított gép vagy beren- dezés teljes (totál) kárt szenved;

u. vandalizmus, vandál cselekmény, rongálás következtében léptek fel;

v. soron kívül elrendelt túlmunka, túlóra, expressz fuvar költségek formájában jelentkeznek;

w. a motor által beszívott víz miatt keletkeztek;

x. a rendeltetésüknél fogva tűznek kitett vagyontárgyak- ban – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technoló- giai anyagokat – a rendeltetésszerű használattal össze- függésben tűzkárként keletkeztek;

y. a sűrűn cserélendő (használatukkal összefüggésben, vagy természetükből adódóan fokozott mértékben elhasználó-

dó alkatrészek) alkatrészekben, porlasztófúvókákban, saj- tolóformákban (formázófelületekben), védőrácsokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskere- kekben, meghajtó szíjakban, meghajtóláncokban, szállító- szalagok hevederében és gördülő elemeiben, gumiab- roncsokban, összekötő kábelekben és a nem fémből ké- szült alkatrészekben, tömlőkben, tömítésekben, szűrők- ben, szitákban, lézerberendezésekben alkalmazott reflexi- ós felületekben és tükrökben, lámpákban, félvezetőkben, érintőképernyőkben, monitorokban és csomagolóanya- gokban keletkeztek, amennyiben a kár kizárólag ezekre a vagyontárgyakra korlátozódik, de nem vonatkozik a kizá- rás arra az esetre, ha ugyanazon biztosítási esemény kap- csán a biztosított gép vagy berendezés teljes (totál) kárt szenved;

z. közúti közlekedésben való részvétel során olyan jármű- ben keletkeztek, amely – hatósági jelzés vagy útvonal en- gedély hiányában, illetőleg lejárt forgalmi engedély miatt – nem vehetett volna részt a közúti közlekedésben, vagy – ha útvonalengedéllyel rendelkező járművet ért közúti baleset – nem az útvonalengedély területi és/vagy időbeli hatálya alatt keletkeztek;

aa. kártevők, rágcsálók vagy más állatok kártétele következ- tében álltak elő, kivéve az állattal való ütközést;

ab. a hatósági vizsgára kötelezett vagyontárgyak esetén a hatósági engedély nélküli használat során keletkeztek;

ac. a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgá- lat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkeztek, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folya- matra vezethető vissza.

12.6.8. A biztosító szolgáltatásának szabályai

A sűrűn cserélendő, azaz használatukkal összefüggésben, vagy természe- tükből adódóan fokozott mértékben elhasználódó alkatrészek, részegysé- gek kárait, – amennyiben a kár nem kizárólag ezekre a vagyontárgyakra korlátozódik – a biztosító a műszaki avulás figyelembe vételével téríti meg. Az avulás mértéke legalább az új értekből számított éves 25%. Az avulta- tás az első üzembehelyezés, vagy a nevezett részegység újra történő cse- réjének időpontjától érvényes, melynek maximális mértéke 75%.

Amennyiben a belső égésű motorok (pl. benzin-, dízel-, gázmotorok) hen- gerperselyében, hengerfejében, beleértve a szerelvényeket és a dugattyú- kat a biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek minősülő károso- dás következik be, a biztosító ezen részegységek kárát az új értekből szá- mított éves 10% mértékű műszaki avulás figyelembe vételével téríti meg. Az avultatás az első üzembehelyezés, vagy a nevezett részegység újra tör- ténő cseréjének időpontjától érvényes, maximális mértéke 60%.

12.6.9. A biztosított vagyontárgy karbantartásának szabályai

ként jelentkező, de karbantartás során felmerülő költsé- geket. Ezek a költségek pl. a szét- és összeszerelés költségei, vagy egyéb, a karbantartással kapcsolatos költség, melyek az esedékes szer- viz során a szerződőt/biztosítottat a biztosítási szerződéstől függetlenül is terhelik. A felek ezeket a költségeket teljes egészében a karbantartás költségeinek tekintik.

d. A karbantartási szerződés tartalmát (különösen a szolgáltatás műszaki

tartalmára és a rendelkezésre állásra vonatkozóan) a felek lényeges koc- kázati körülménynek tekintik, és annak megváltozása a szerződő/biz- tosított változásbejelentési kötelezettségi körébe tartozik.

II. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

A Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatója (továbbiakban VFÁSZF vagy általános feltételek) ren- delkezéseit, a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatójában, és az ehhez kap- csolódó kiegészítő vagyon- és felelősségbiztosítási feltételekben és/vagy zá- radékokban foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.

Ha a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatója valamely kérdésben a VFÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor

a. amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VFÁSZF rendelkezéseivel, akkor a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelős- ségbiztosítás Különös Szerződési Feltételeit és Ügyféltájékoztatóját és a VFÁSZF -et együttesen kell alkalmazni;

b. amennyiben a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosí- tás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatója és a VFÁSZF el- térő rendelkezései egymást kizárják, a Gazda Biztosítási Csomag Va- gyon- és Felelősségbiztosítás Különös Feltételeit és Ügyféltájékoztatóját kell alkalmazni.

Ha a kiegészítő feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Fel- tételeitől és Ügyféltájékoztatól vagy a VFÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor

a. amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató, illetve a VFÁSZF rendelkezéseivel, akkor a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételeit és Ügyféltájékoztatóját, a VFÁSZF -et, a kiegészítő feltételt és/vagy záradékot értelemszerűen együttesen kell alkalmazni;

b. amennyiben a kiegészítő feltétel és/vagy záradék és a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatója, illetve a VFÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizár- ják, a kiegészítő feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kérjük, olvassa el figyelmesen az általános feltételeket is! Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos ma- gyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

Az ajánlat, kötvény,az általános és különös szerződési feltételek a felek közöt- ti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodá- sok, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét. A Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítási szerződés felelősségbiztosítási részének biztosítottja kizáró- lag olyan vállalkozás lehet, melynek bejegyzett főtevékeny- sége növénytermesztési- vagy állattenyésztési tevékenység és a fedezet kizárólag ezen tevékenységeivel összefüggésben okozott károkra terjed ki.

1. Tevékenységi felelősségbiztosítás

1.1. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősülnek a biztosított által, a jelen különös biz- tosítási feltételekben szabályzott és jogszerűen folytatott tevékenység vég- zése során vagy annak következtében, illetve a biztosított ingatlanjainak tu- lajdonosi, fenntartói vagy üzemben tartói minőségében

– a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek, vagy

– a biztosítottal szerződéses kapcsolatban álló személyeknek szerződésen kívül

okozott dologi és személyi sérüléses károk, melyekért a biztosított a magyar

jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik, és amely nem sze- repel a kizárások, nem fedezett események között.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel kapcsolatosan bekövetkező, az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíjat is.

A szerződésen kívül okozott kárnak minősül a biztosított által, a

jelen különös biztosítási feltételekben szabályzott és jogszerűen folytatott tevékenység végzése során a vele szerződéses kapcsolatban álló személyek vagyonában a szerződés teljesítése során okozott olyan kár, amelyek nem a szerződéses kötelezettségek megszegése miatt következett be.

A biztosító kockázatviselése kiterjed továbbá:

a. A járművekben fel-, illetve lerakodás, be- és kirakodás során okozott olyan dologi károkra, melyekért a biztosított a magyar jog szabályai sze- rint kártérítési kötelezettséggel tartozik. Nem terjed ki a biztosí- tási fedezet ezen műveletek során okozott személyi sérü- léses károkra.

b. Azon dologi vagy személyi sérüléses károkra, melyeket munkagépekkel, targoncával vagy munkagépként használt járművel (kivéve daru) mun- kavégzés, anyagmozgatás, rakodás során okoznak. Nem terjed ki a biztosítási fedezet a munkagépek közúti forgalomban való részvétele során vagy azzal összefüggésben keletke- zett károkra.

Munkagép: közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

c. Gazdasági haszonállatok által gépjárművekben okozott károkra. A biz- tosítási fedezet csak azon gazdasági haszonállatok által okozott károkra terjed ki, amely állatokra a szerződő a GB445 jelű Gazda Állatbiztosításon belül állatbiztosítási szerződéssel rendelkezik.

Az a., b. és c. pontban részletezett fedezetekre vonatkozóan biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként a biz- tosító szolgáltatásának maximuma összevontan kétmillió (2 000 000) forint, mely a tevékenységi felelősségbiztosításon belüli szublimitnek tekintendő.

1.2. Kizárások, biztosítással nem fedezett események

A kizárások az 1.1. pontban foglalt kivétellel a személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíj megfizetése iránti igényekre külön említés nélkül, egyaránt vonatkoznak. A jelen biztosítás kockázatviselési köre a VFÁSZF-ben megha- tározottakon túl nem terjed ki az alábbiakra:

a. szilárd vagy nem szilárd burkolatú utakban/járdákban okozott károkra;

b. a nem állattenyésztési vagy növénytermesztési tevékeny- séggel összefüggésben keletkező károkra;

c. rendezvények szervezése és lebonyolítása, bérlovagolta- tás, bérfogatolás, verseny során okozott károkra;

d. állati erővel vontatott járművek közúti közlekedés során okozott káraira;

e. a szerződésszegéssel, a szerződések hibás teljesítésével okozott károkra;

f. vagyontárgyak megmagyarázhatatlan eltűnéséből, elha- gyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezett- ségre;

g. a talajban vagy növényi kultúrákban, illetve környezeti elemekben okozott károkra;

h. nem gazdasági haszonállat (pl. kutya, macska stb.) által okozott károkra;

i. méhcsípéssel összefüggő károkra;

j. állatról állatra, vagy állatról emberre terjedő kórokozók vagy paraziták okozta betegségekre visszavezethető ká- rokra;

k. azokra a károkra, melyek oka állat fokozott idegrendsze- ri működésére visszavezethetően, vizuális, hang vagy egyéb külső hatásokra adott fokozott ingerválaszként jelentkeztek;

l. mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó hang- és szaghatások miatti károkra;

m. úthálózat-kezelői, -karbantartói, -üzemeltetői tevékeny- ségből eredő károkra;

n. közüzemi szolgáltatás során okozott károkra;

o. hulladéklerakók, mentesítők és tárolók építéséből és üze- meltetéséből eredő károkra, illetve mérgező anyagok, ve- szélyes hulladékok tárolásából, és bármilyen hulladék végleges tárolásából eredő károkra;

p. gátak építéséből és üzemeltetéséből eredő károkra;

q. gázok, robbanó anyagok, bután metán, propán és más fo- lyékony gázok előállításából, tárolásából és szállításából eredő, illetve tűzijáték, lőszer, lőfegyver, gyújtókeverék, lövedék, lőpor, nitroglicerin vagy más robbanószer vagy annak alkatrészeinek vagy alapanyagainak gyártásából, felhasználásából vagy tárolásából eredő károkra;

r. földgáz és olaj előállításából, tárolásából, és/vagy adás- vételével kapcsolatos tevékenységekből eredő károkra (kitermelés, fúrás, előállítás, finomítás és/vagy továbbí- tás, ide nem értve a benzinkutak üzemeltetését);

s. halászati tevékenységből, állatkert vagy vadaspark üze- meltetéséből, valamint vadászati, vadgazdálkodási, erdő- gazdálkodási tevékenységből, lőfegyverhasználatból eredő károkra;

t. vadállat és hobbiállat tartásából, gondozásából vagy ezen állatok és haszonállatok által végzett bármilyen te- vékenységből eredő károkra;

u. szállítmányozási, fuvarozási tevékenységből eredő károkra;

v. raktározási szolgáltatás esetén a raktározott dologban okozott károkra;

w. szakmai tevékenység esetén szakmai hibából eredő ká- rokra. Jelen kizárás szempontjából szakmai tevékenység- nek minősül:

– állategészségügyi tevékenység.

Jelen kizárás szempontjából szakmai hibának minősül az adott tevékenységre vonatkozó, jogszabályban vagy egyéb kötelező jellegű (ágazati, kamarai stb.) rendelkezésben fog- lalt foglalkozási szabály vagy kötelezettség megszegése, fi- gyelmen kívül hagyása vagy elmulasztása.

A biztosító csak a különös vagy kiegészítő feltételek és/vagy záradékok alapján, az ezekre meghatározott külön díj megfi- zetése mellett nyújt fedezetet:

a. szakmunkástanulókat foglalkoztató, a tanulók gyakorlati képzését vagy szakképzését szervező minőségében oko- zott károkra;

b. munkáltatói felelősségi károkra;

c. környezetszennyezéssel okozott károkra;

d. szolgáltatás felelősségi károkra;

e. vegyszerhasználatból, vegyszer elsodródásából eredő ká- rokra.

2. Munkáltatói felelősségbiztosítás

2.1. Biztosítási esemény

A jelen feltételek alkalmazása során biztosítási eseménynek minősül a biz- tosított biztosítási szerződésben meghatározott munkáltatói tevékenységé- nek gyakorlása során a biztosítottal munkaviszonyban álló személyeket ért munkabalesetből eredő dologi és személyi sérüléses károk, amely megtérí- téséért a magyar jog szabályai szerint a biztosított felelősséggel tartozik, és amely nem minősül kizárt tevékenységnek, illetve biztosítással nem fede- zett kárnak.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a munka- baleset következtében a biztosítottal szemben támasztott társadalombizto- sítási megtérítési követeléseket is.

Jelen feltételek értelmében munkabaleset az a baleset, amely a munkavál- lalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetke-

ző balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérül- tet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munka- helyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Jelen feltételek értelmében munkaviszonynak minősülnek a közalkalmazot- ti, szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati, közérdekű önkéntes jogviszonyok is.

Jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed a munkaerőköl- csönzés során a kölcsönzött munkaerő munkabalesetéből eredő károkra is.

2.2. Kizárások, biztosítással nem fedezett események

A kizárások a személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíj megfizetése iránti igényekre külön említés nélkül, egyaránt vonatkoznak.

A jelen biztosítás kockázatviselési köre a VFÁSZF-ben megha- tározottakon túl nem terjed ki az alábbiakra:

a. ha a biztosított a kárt nem munkáltatói minőségében vagy nem a szerződésben rögzített tevékenységi körében okozza;

b. a biztosított részére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkra;

c. az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog meg- sértésén kívül más személyiségi jog megsértése miatt fel- merülő sérelemdíjra;

d. a foglalkozási megbetegedésből eredő, valamint a foglal- kozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényekre; Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakor- lása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás

– amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavég- zés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza;

– amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igény- bevételének a következménye;

e. közhasznú és közcélú munkavégzés, közmunka, társadalmi munkavég- zés során bekövetkezett károkra;

f. a munkavállalót ért dologi károkat a biztosító csak annyiban téríti meg, amennyiben azok olyan használati és/vagy egyéb vagyontárgyakban ke- letkeztek, amelyeket a munkavállalók általában és szokásosan a mun- kahelyükre visznek;

g. a készpénzben, értékpapírban, értéktárgyban vagy gépjárműben oko- zott károkra.

2.3. A biztosító mentesülése

A károkozás súlyosan gondatlannak minősül, így a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól az alábbi esetek- ben is – a VFÁSZF-ben meghatározott eseteken túl – ha:

a. ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten munkabaleset;

b. a munkabaleset bekövetkeztének lehetőségére (veszélyé- re) a biztosított munkavállalója a biztosított figyelmét fel- hívta, és a munkabaleset a szükséges intézkedés hiányá- ban következett be;

c. a bíróság határozatának megállapítása szerint a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be;

d. munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés el- követése miatt a munkáltatót hárommillió (3 000 000) fo- rintot meghaladó pénzbírsággal sújtja.

3. Vegyszerhasználók felelősségbiztosítása

3.1. Biztosítási esemény

A biztosító a biztosított helyett megtéríti a növényvédőszer és/vagy termés-

növelő anyag (továbbiakban vegyszer) használattal harmadik személynek szerződésen kívül okozott dologi károkat, amelyekért a biztosított a ma- gyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik, és amely nem minősül ki- zárt tevékenységnek, illetve biztosítással nem fedezett kárnak.

A biztosító nem nyújt fedezetet a személyiségi jogok meg- sértéséből eredő nem vagyoni sérelemért (sérelemdíj) és sze- mélyi sérüléses vagyoni károkra!

Dologi kárnak minősül:

a. a növényi kultúrákban, ültetvényekben;

b. haszonállatokban okozott kár.

Jelen feltételek alapján nem minősül környezetszennyezés- nek a növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási technológiák szerinti vegyszerhasználat.

3.2. Kizárások, biztosítással nem fedezett események

A jelen biztosítás kockázatviselési köre a VFÁSZF-ben megha- tározottakon túl nem terjed ki az alábbiakra:

a. a környezetszennyezéssel okozott károkra;

b. a vegyszerhasználatból származó azon kárigényekre, ame- lyeket a károsultak a megelőző vagy korábbi években vég- zett vegyszerhasználat utóhatásaként okozott kár címén támasztanak;

c. azokra a károkra, melyek a vegyszerek használatával kap- csolatos – a mindenkor érvényben lévő – jogszabályok, technológiák és nyilvántartási előírások megsértésének következményei;

d. környezeti elemekben (élővizek, talaj, levegő) okozott ká- rokra.

4. Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

4.1. Biztosítási esemény

A jelen feltételek alkalmazása során biztosítási eseménynek minősül a biz- tosított által a biztosított tevékenység vagy foglalkozás gyakorlása során, környezetet szennyező tevékenységgel (környezetszennyezéssel) okozott dologi és személyi sérüléses károk, melyek bekövetkezte előre nem látható, hirtelen és váratlan, továbbá a normális üzemi folyamattól eltérő (baleset- szerű) eseményre vezethetők vissza és megtérítéséért a magyar jog szabá- lyai szerint a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, és amely nem mi- nősül kizárt tevékenységnek, illetve biztosítással nem fedezett kárnak.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel összefüggésben bekövetkező, az élet, testi épség és az egész- ség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíjat is.

4.2. Kizárások, biztosítással nem fedezett események

A kizárások a személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíj megfizetése iránti igényekre külön említés nélkül, egyaránt vonatkoznak.

A jelen biztosítás kockázatviselési köre a VFÁSZF-ben megha- tározottakon túl nem terjed ki az alábbiakra:

a. ha a biztosított a kárt nem a biztosítási szerződésben fel- tüntetett tevékenységi körében vagy nem környezetet szennyező tevékenységgel okozza;

b. azon dolgokban keletkezett károkra, amelyek a környe- zetszennyezést vagy környezetkárosodást előidézték;

c. folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő környezetszeny- nyezési vagy környezetkárosodási tevékenységből eredő károkra;

d. hulladéklerakók üzemeltetésével, a hulladék végleges tá- rolásával vagy lerakásával kapcsolatos károkra;

e. vegyszer felhasználásából vagy vegyszerhasználatból, vegyszerszórásból eredő károkra;

f. a környezetvédelmi bírság összegére;

g. bányakárra, illetve ezzel kapcsolatban felmerült károkra;

h. rétegvizekben okozott károkra, illetve ezzel kapcsolatban felmerült károkra;

i. állatok által taposással, lelegeléssel okozott károkra;

j. munkáltatói, gyakorlati képzést szervező tevékenység kö- rében felmerülő, illetőleg az egyéb szervezett munkavég- zés keretében természetes személy(ek) foglalkoztatásá- ból eredő olyan károkra, amelyek károsultja a munkavál- laló vagy a foglalkoztatott;

k. a gépjárművek, illetőleg munkagépek által a talajban ta- posással vagy növényi kultúrák letaposásával okozott károkra;

l. a védett fajokban és természetes élőhelyekben bekövet- kezett károkra;

m. környezeti elemekben (talaj, élő víz és levegő) okozott károkra;

n. a biztosított közigazgatási jogi felelőssége körébe tarto- zó bármely fizetési kötelezettségre (így különösen bírság- ra, a környezeti állapot és minőség mérhető, jelentős és kedvezőtlen megváltozásából eredő kár felszámolásával és a károkozást megelőző állapot helyreállításával, illetve a károsodott környezeti elem felhasználásával nyújtott szolgáltatás pótlásával/helyreállításával felmerült kiadá- sokra költségekre);

o. személygépjárművek, egyéb gépjárművek gyártásából és üzemeltetéséből, járművek alkatrészeinek gyártásából, vízi járművek, hajók, hajóépítő, hajójavító és hajóbontó telepek üzemeltetéséből, illetve vízi járművek javításá- ból, összeszereléséből, üzembe helyezéséből eredő ká- rokra;

p. hulladéklerakók, mentesítők és tárolók építéséből és üze- meltetéséből eredő károkra, illetve mérgező anyagok, ve- szélyes hulladékok, tárolásából, és bármilyen hulladék végleges tárolásából eredő károkra

q. gátak építéséből és üzemeltetéséből eredő károkra

r. alagútépítés során, beleértve a hozzá kapcsolódó földki- emelési munkák során bekövetkező vagy azokra visszave- zethető károkra;

s. gázok, robbanó anyagok, bután metán, propán és más fo- lyékony gázok előállításából, tárolásából és szállításából eredő, illetve tűzijáték, lőszer, lőfegyver, gyújtókeverék, lövedék, lőpor, nitroglicerin vagy más robbanószer vagy annak alkatrészeinek vagy alapanyagainak gyártásából, felhasználásából vagy tárolásából eredő károkra;

t. földgáz és olaj előállításából, tárolásából, és/vagy adás- vételével kapcsolatos tevékenységekből eredő károkra (kitermelés, fúrás, előállítás, finomítás és/vagy továbbí- tás, ide nem értve a benzinkutak üzemeltetését)

u. halászati tevékenységből, állatkert vagy vadaspark üze- meltetéséből valamint vadászati , vadgazdálkodási, erdő- gazdálkodási tevékenységből, lőfegyverhasználatból eredő károk

v. vadállat és hobbiállat tartásából, gondozásából vagy ezen állatok és haszonállatok által végzett bármilyen te- vékenységből eredő károkra;

w. szállítmányozási és fuvarozási tevékenységből eredő ká- rokra;

x. raktározási szolgáltatás esetén a raktározott dologban okozott károkra.

4.3. A biztosító mentesülése

A Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerző- dési Feltételekben (VFÁFSZ) felsorolt eseteken kívül súlyo- san gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító mente- sül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítot- tat jogszabályba, illetve hatósági határozatba foglalt, a kör- nyezet védelmét szolgáló előírás megszegése miatt egymil- lió (1 000 000) forintot meghaladó környezetvédelmi bírság- gal sújtották.

5. Szolgáltatás felelősségbiztosítás

5.1. Biztosítási esemény

A jelen feltételek alkalmazása során biztosítási eseménynek minősülnek a biztosított által a biztosított tevékenység vagy foglalkozás keretében, szol- gáltatás teljesítése során, a szerződés hibás teljesítése következtében, szer- ződéses partnerének vagy a szolgáltatás igénybevevőjének okozott dologi és személyi sérüléses károk, amely megtérítéséért a magyar jog szabályai szerint a biztosított felelősséggel tartozik, és amely nem minősül kizárt te- vékenységnek, illetve biztosítással nem fedezett kárnak.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel kapcsolatban bekövetkező, az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíjat is.

A biztosító kockázatviselése kiterjed továbbá:

a. A járművekben fel-, illetve lerakodás, be- és kirakodás során okozott olyan dologi károkra, melyekért a biztosított a magyar jog szabályai sze- rint kártérítési kötelezettséggel. Nem terjed ki a biztosítási fede- zet ezen műveletek során okozott személyi sérüléses ká- rokra.

Munkagép: közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

Az a., b. és c. pontban részletezett fedezetekre vonatkozóan biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként a biz- tosító szolgáltatásának maximuma összevontan kétmillió (2 000 000) forint, mely a szolgáltatás felelősségbiztosításon belüli szublimitnek tekintendő.

5.2. Kizárások, biztosítással nem fedezett események

A kizárások a személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíj megfizetése iránti igényekre külön említés nélkül is vonatkoznak.

A jelen biztosítás kockázatviselési köre a VFÁSZF-ben megha- tározottakon túl nem terjed ki az alábbiakra:

a. rendezvények szervezése és lebonyolítása, bérlovagolta- tás, bérfogatolás, verseny során okozott károkra;

b. bérbeadással, bértárolással összefüggésben okozott ká- rokra;

c. bértartással összefüggésben okozott károkra;

d. bérlői minőségben a bérbeadónak okozott károkra;

e. szálláshely szolgáltatásal, falusi turizmussal összfüggés- ben okozott károkra;

f. termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére és az azzal össze- függésben felmerülő költségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kap- csolatban felmerülő költségekre és egyéb kiadásokra);

g. tisztítással eltávolítható szennyeződési károkra;

h. esztétikai jellegű károkra;

i. termelés vagy szolgáltatás leállásából eredő bármilyen kárigényre;

j. úthálózat-kezelői, -karbantartói, -üzemeltetői tevékeny- ségből eredő károkra;

k. közüzemi szolgáltatás során okozott károkra;

l. munkáltatói, gyakorlati képzést szervező tevékenység körében felmerülő, illetőleg az egyéb szervezett munka-

végzés keretében természetes személy(ek) foglalkoztatá- sából eredő olyan károkra, amelyek károsultja a munka- vállaló vagy a foglalkoztatott;

m. vagyontárgyak megmagyarázhatatlan eltűnéséből, elha- gyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezett- ségre;

n. közterületgondozási, -karbantartási tevékenységgel oko- zott károkra;

o. természeti elemekben okozott károkra;

p. a késedelmes teljesítésből vagy nemteljesítésből eredő károkra;

q. a csomagolás és a szállítás hiányosságaiból keletkező károkra;

r. azokra a károkra, amelyeknek közvetlen vagy közvetett oka az, hogy a megbízó/megrendelő által a biztosított részére szolgáltatott adatok, információk hibásak/hiányo- sak/pontatlanok vagy a valóságnak nem megfelelőek vol- tak;

s. személygépjárművek, egyéb gépjárművek gyártásából és üzemeltetéséből, járművek alkatrészeinek gyártásából, vízi járművek, hajók, hajóépítő, hajójavító és hajóbontó telepek üzemeltetéséből, illetve vízi járművek javításá- ból, összeszereléséből, üzembe helyezéséből eredő ká- rokra;

t. hulladéklerakók, mentesítők és tárolók építéséből és üze- meltetéséből eredő károkra, illetve mérgező anyagok, ve- szélyes hulladékok, tárolásából, és bármilyen hulladék végleges tárolásából eredő károkra

u. gátak építéséből és üzemeltetéséből eredő károkra

v. földfelszín alatti bányászati tevékenységből, kőfejtési te- vékenységből, föld- és vízalatti bányák üzemeltetéséből és ezekhez kapcsolódó tevékenységből eredő károkra;

w. alagútépítés során, beleértve a hozzá kapcsolódó földki- emelési munkák során bekövetkező vagy azokra vissza- vezethető károkra;

x. gázok, robbanó anyagok, bután metán, propán és más fo- lyékony gázok előállításából, tárolásából és szállításából eredő, illetve tűzijáték, lőszer, lőfegyver, gyújtókeverék, lövedék, lőpor, nitroglicerin vagy más robbanószer vagy annak alkatrészeinek vagy alapanyagainak gyártásából, felhasználásából vagy tárolásából eredő károkra;

y. vegyszerhasználatból, vagy vegyszerszórásból eredő ká- rokra;

z. földgáz és olaj előállításából, tárolásából, és/vagy adás- vételével kapcsolatos tevékenységekből eredő károkra (kitermelés, fúrás, előállítás, finomítás és/vagy továbbí- tás, ide nem értve a benzinkutak üzemeltetését);

aa. halászati tevékenységből, állatkert vagy vadaspark üze- meltetéséből valamint vadászati, vadgazdálkodási, erdő- gazdálkodási tevékenységből, lőfegyverhasználatból eredő károk;

ab. vadállat és hobbiállat tartásából, gondozásából vagy ezen állatok és haszonállatok által végzett bármilyen te- vékenységből eredő károkra;

ac. szállítmányozási és fuvarozási tevékenységből eredő ká- rokra;

ad. raktározási szolgáltatás esetén a raktározott dologban okozott károkra;

ae. szakmai tevékenység esetén szakmai hibából eredő ká- rokra. Jelen kizárás szempontjából szakmai tevékenység- nek minősül:

– könyvelés, könyvvizsgálat, adótanácsadás, egyéb számviteli szolgáltatás, bérszámfejtés;

– építmények építészeti-műszaki tervezése, gépek, be- rendezések tervezése, földmérés, geodéziai tervezés;

– állategészségügyi tevékenység.

af. a biztosított közreműködője által okozott károkra (alvál- lalkozók és teljesítési segédek)

ag. letétbe helyezett, megőrzésre vagy feldolgozásra átvett tárgyakban okozott károkra;

ah. biztosított oktatási, nevelési tevékenységéből eredő ká- rokra;

ai. gépjárművekben okozott károkra;

aj. daruzási tevékenységgel okozott károkra; ak. építőipari tevékenységgel okozott károkra; al. szolgáltatás tárgyában okozott károkra.

A biztosító csak a különös vagy kiegészítő feltételek alapján, az ezekre meghatározott biztosítási díj megfizetése mellett nyújt fedezetet:

am. a szerződésen kívül, harmadik személyeknek okozott károkra (tevékenységi felelősség);

an. tanulókat foglalkoztató, a tanulók gyakorlati képzését vagy szakképzését szervező minőségében okozott károkra;

ao. munkáltatói felelősségi károkra;

ap. környezetszennyezéssel okozott károkra.

6. Tanulók felelősségbiztosítása

6.1. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a tanulót ért, illetve tanuló által okozott dologi és sze- mélyi sérüléses kár, amelyért a biztosított, mint gyermekellátási, oktatási, ne- velési tevékenység folytatója a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 59.§ (3) bekezdése, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 56.§ (4) bekezdése alapján kártérítési felelősséggel tartozik. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel kapcsolatosan bekövetkező, az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíjat is.

A VFÁSZF-ben és a Tevékenységi felelősségbiztosítás különös szerződési feltételeiben rögzítetteken túl, nem terjed ki a biz- tosító kockázatviselése:

a. tanulók egymásnak okozott dologi káraira;

b. vagyontárgyak megmagyarázhatatlan eltűnéséből, elha- gyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezett- ségre;

c. a biztosított által bérelt, letétként kezelt, megőrzésre át- vett tárgyakban keletkezett károkra;

d. különösen veszélyes sport, szabadidős tevékenység végzé- se során bekövetkező károkra.

Különösen veszélyes sport, szórakoztató-szabadidős tevékenység: amit a vonatkozó jogszabályok rendelkezései ilyen tevékenységnek minősítenek, így különösen vízisízés, jet-ski, vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, bázisugrás, mélybeugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (auto-crash) sport, rally, hőlégbal- lonozás, félkezes és nyílt tengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés

6.2. A kockázatviselés időbeli és területi hatálya

A biztosítás kizárólag azokra a károkra terjed ki, amelyeknél a biztosítási esemény:

a. a biztosított telephelyén, a szakképzés helyszínén és idő- tartama alatt;

b. a biztosított telephelyén kívül, de a biztosított rendelke- zése folytán végzett szakképzés vagy szakmai gyakorlat során;

c. a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, laboratóri- umban következett be.

6.3. Kizárások, biztosítással nem fedezett események

A jelen biztosítás kockázatviselési köre a VFÁSZF-ben megha- tározottakon túl nem terjed ki az alábbiakra:

a. Ha a biztosított a kárt nem a jelen különös biztosítási fel- tételekben szabályzott és jogszerűen folytatott minőségé- ben vagy tevékenységi körében okozza.

b. A biztosító kockázatviselési köre nem terjed ki a biztosí- tott részére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkra.

A biztosítási fedezet továbbá nem terjed ki:

c. a tanulókat a szakképzési helyre menet vagy onnan távo- zóban, útközben ért balesetek miatti igényekre;

d. készpénzben, értékpapírban, értéktárgyban, értékcikkben, valamint a károsultnak a biztosított területén lévő gépjár- művében okozott károkra;

e. a foglalkozási megbetegedésből vagy munkabalesetből eredő, illetve munkajogi felelősség alapján megállapított károkra

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gya- korlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglal- kozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségká- rosodás:

− amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavég- zés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza;

− amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igény- bevételének a következménye.

ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen Gazda Biztosítási Csomag – Vagyon és Felelősságbiztosítás Különös Szerződési Felételei és Ügyféltájékoztató az előző Gazda Biztosítási Cso- mag – Vagyon és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Fel- tételei és Ügyféltájékoztatójától, valamint a korábban alkal- mazott szerződési gyakorlattól több ponton eltér.

Főbb eltérések:

– a vezetékes vízkárnál pontosításra került, hogy a legfel- jebb 6 méter cső behúzásának költségeibe beleértendők a kibontás és visszaépítés költségei, valamint bekerült, hogy évente legfeljebb két alkalommal, alkalmanként 50 ezer Ft-ig biztosítottak a kár kamerás feltárásának költsé- gei;

– technológiai csővezetékek törésénél lévő kizárások egy ponttal bővültek;

– a felhőszakadás következtében károsodott, az épületen kí- vüli és ahhoz rögzített külső ereszcsatornák kárai térül- nek, ha azok megfelelő állapotban voltak a káresemény időpontjában, valamint egyértelműsítettük, hogy a tetőt, az épület falazatát vagy a függőleges vízelvezető rend- szert ért fizikai károsodás nélküli felhőszakadás miatti be- ázás kizárt esemény;

– biztosítható vagyontárgyak és költségek megfogalmazá- sát pontosítottuk;

– a szabadban tárolt vagyontárgyakra vonatkozó rendelke- zést pontosítottuk azzal, hogy fedezet nem terjed ki a pa- pírból, műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szol- gáló rekeszekre és ládákra, valamint a csapadék-, illetve fagyveszélyérzékeny vagyontárgyakra;

– napelemek, napkollektorok esetén pontosítottuk, hogy csak a külön biztosítási összeggel feltűntetett napelemek- re és napkollektorokra terjed ki a fedezet, valamint bővült a napelemekkel, napkollektorokkal kapcsolatos kizárások köre;

– a biztosítható költségekbe bekerültek a romeltakarítási költségek;

– a kizárt vagyontárgyak köre bővült a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokkal;

– kiegészítésre került a részleges károkra vonatkozó szolgál- tatási szabály (egyértelműsítve lett, hogy az új értéken biztosított vagyontárgyak részleges kárait csak akkor térí- ti a biztosító új értéken, ha azok avultsági foka nem ha- ladta meg a feltételekben meghatározott maximális avult- sági fokot);

– pontosítottuk, hogy a betöréses lopás és rablás vagy ezek kísérlete miatti károk vandalizmus fedezet esetén nem té- rülnek;

– elektronikus berendezések kiegészítő biztosításánál egy-

értelműsítettük, hogy ha egy vagyoncsoport alatt több önálló (vagy összetartozó) vagyontárgy összevontan kerül biztosításra, a biztosító a vagyontárgyakat úgy tekinti, mintha azokat külön tételekként biztosították volna;

– elektronikus berendezések kiegészítő biztosítása esetén a nem biztosítható vagyontárgyak köre bűvült az adathor- dozókkal, adatokkal;

– elektronikus berendezések kiegészítő biztosítása esetén külön pontként bekerültek az erre a fedezetre vonatkozó kizárások, a biztosító szolgáltatásának szabályai és a biz- tosított vagyontárgy karbantartásának szabályai;

– gépek, berendezések kiegészítő géptörés biztosítása ese- tén pontosításra került a biztosítási események köre a túl- hevülés és a centrifugális erő okozta szétrepedés vagy széthullás tekintetében;

– gépek, berendezések kiegészítő géptörés biztosítása ese- tén a kockázatviselés helye bővült Magyarország területé- re a vagyontárgyak munkavégzés helyén bekövetkező, il- letve a biztosított telephelyéről a munkavégzés helyére történő oda- és visszaúton bekövetkezett biztosítási ese- ményekre;

– gépek, berendezések kiegészítő géptörés biztosítása ese- tén a nem biztosítható vagyontárgyak körének pontosítá- sa, a kizárásokkal történő egyeztetése: a sűrűn cserélendő alkatrészek kikerültek a nem biztosítható vagyontárgyak köréből, a feltétel a továbbiakban a kizárások pontban ke- zeli ezeket;

– gépek, berendezések kiegészítő géptörés biztosítása ese- tén pontosításra került az állagromlásra, deformálódásra, tartós hatásokra, valamint a használat során bekövetkező kopásra, elhasználódásra vonatkozó kizárás;

– gépek, berendezések kiegészítő géptörés biztosítása ese- tén új kizárásként megjelent a kár időpontjában 10 éves- nél idősebb gépek belső töréskára;

– gépek, berendezések kiegészítő géptörés biztosítása ese- tén a biztosító szolgáltatásának szabályai kiegészítésre ke- rültek az Elektronikus berendezések kiegészítő biztosítása fedezet szolgáltatási szabályaival összhangban;

– tevékenységi felelősségbiztosítás kizárásai bővültek és a korábbi tevékenységre és szakmai tevékenységre vonat- kozó kizárások egyesítésre kerültek az általános kizárá- sokkal;

– munkáltatói felelősségbiztosítás fedezete bővült a mun- kabaleset következtében a biztosítottal szemben támasz- tott társadalombiztosítási megtérítési követelésekkel;

– környezetszennyezési felelősségbiztosítás kizárásai bővül- tek és a korábbi tevékenységre és szakmai tevékenységre vonatkozó kizárások egyesítésre kerültek az általános ki- zárásokkal;

– szolgáltatás felelősségbiztosítás kizárásai bővültek és a korábbi tevékenységre és szakmai tevékenységre vonat- kozó kizárások egyesítésre kerültek az általános kizárá- sokkal;

– tanulók felelősségbiztosítása bővült a tanulók által oko- zott károk fedezetével.

ZÁRADÉKOK

1. számú záradék – Elemi károk kizárása

Jelen záradék értelmében a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelős- ségbiztosítás Alapfedezet és kiegészítő elemi károk biztosítása csak és ki- zárólag a vagyonbiztosítási részben felsorolt, 1.1., 1.2., 1.3. és 1.4. pon- tokban részletezett (ún. FLEXA) biztosítási eseményekre terjed ki, melyek a következők:

1.1. Tűz

1.2. Villámcsapás

1.3. Robbanás

1.4. Személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakomá- nyának ütközése vagy lezuhanása

A biztosítási fedezet csak FLEXA kockázatokra történő korlátozásának igé- nyét a biztosítási ajánlaton egyértelműen jelölni kell.

2. számú záradék – Előgondoskodás (tartalék biztosítási összeg)

Jelen kiegészítő záradék alapján a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelősségbiztosítás vagyonbiztosítási részben felsorolt alap biztosítási összeg megemelkedik az előgondoskodás (tartalék biztosítási összeg) mér- tékével az előgondoskodással érintett vagyoncsoportok esetében.

2.1. Tartalék biztosítási összeg a következő vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) határozható meg:

a. épületek, építmények;

b. gépek, berendezések;

c. terményszárító berendezések;

d. mezőgazdasági erő- és munkagépek;

e. öntözőberendezések;

f. egyéb vagyontárgyak;

g. napelemek, napkollektorok;

h. készletek – általános;

i. készletek – növényvédőszer, műtrágya;

j. készletek – szaporítóanyag.

2.2. A tartalék biztosítási összeg a következők miatti – a biz- tosítási időszakon (egy éven) belüli – értékemelkedésre vo- natkozik:

a. épületek, építmények esetében: az újonnan épült részekre, hoz- záépítésekre, helyreállításokra, nem megfelelő értékelésekre;

b. gépek, berendezések esetében: az új beszerzésekre, helyreállítá- sokra, cserékre, nem megfelelő értékelésekre;

c. terményszárító berendezések esetében: az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre, nem megfelelő értékelésekre;

d. mezőgazdasági erő- és munkagépek esetében: az új beszer- zésekre, helyreállításokra, cserékre, nem megfelelő értékelésekre;

e. öntözőberendezések esetében: az új beszerzésekre, helyreállítá- sokra, cserékre, nem megfelelő értékelésekre;

f. egyéb vagyontárgyak esetében: az új beszerzésekre, helyreállí- tásokra, cserékre, nem megfelelő értékelésekre;

g. napelemek, napkollektorok esetében: az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre, nem megfelelő értékelésekre;

h. készletek – általános esetében: az új beszerzésekre, nem meg- felelő értékelésekre;

i. készletek – növényvédőszer, műtrágya esetében: az új be- szerzésekre, nem megfelelő értékelésekre;

j. készletek – szaporítóanyag esetében: az új beszerzésekre, nem megfelelő értékelésekre.

Az egyes vagyoncsoportokra meghatározott tartalék biztosítási összegek nem vonhatók össze.

Tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerződés szerinti vagyoncsoport biz- tosítási összegének 5 vagy 10%-ában határozható meg. Az előgondosko- dás választott mértékét az ajánlaton vagyoncsoportonként egyértelműen jelölni kell.

Amennyiben a biztosítási időszakon (egy éven) belüli biztosítási összeg emel- kedése meghaladja a tartalék biztosítási összeget, abban az esetben a bizto- sítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget módosítani szükséges.

3. számú záradék – Gépbaleset károk kizárása

Jelen záradék értelmében a Gazda Biztosítási Csomag Vagyon- és Felelős- ségbiztosítás 12.6.3. pontja Gépek, berendezések kiegészítő géptörés biz- tosítása i. és j. pontjában részletezett veszélynemek kizárásra kerülnek. Az ezen okokból bekövetkező károkra a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.

4. számú záradék – Határozott tartamú szerződésekre vonatkozó limiket és díjak

Jelen záradék értelmében a biztosítási szerződésben szereplő éves limitek és díjak a biztosítási szerződésben rögzített teljes tartamra vonatkoznak.

5. számú záradék – Tartamengedmény

Jelen záradék értelmében a szerződő vállalja, hogy a határozatlan időre kö- tött szerződést a kockázatviselés kezdetétől számított harmadik teljes (nem tört) biztosítási időszak (év) végéig egyoldalúan nem szünteti meg, ezért a Biztosító a biztosítási díjból a szerződésben meghatározott együttműködési díjengedményt (tartamengedményt) ad. Amennyiben a szerződő/biztosított a szerződést a fenti időtartamon belül egyoldalúan megszünteti, úgy az addig elszámolt díjengedményt köteles a Biztosítónak megfizetni.

A tartamengedményre vonatkozó megállapodás a harmadik teljes biztosí- tási időszak lejárta után az évfordulótól számítva automatikusan megújúl és ismételten életbe lép a következő három biztosítási időszakra mindaddig, amíg szerződő felek ezzel ellentétes írásbeli megállapodást nem kötnek.

A tartamengedmény kezdete mindig megegyezik a biztosítási szerződés kockázatviselés kezdetével. A tartamengedmény ténye és annak mértéke a biztosítási ajánlatban minden esetben feltüntetésre kerül.

6. számú záradék – Kármentességi engedmény (előre megadott)

6.1. Állat-, vagyon- és felelősségbiztosítási szerződés esetében A szerződő a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási időszakra a szer- ződés teljes éves díjának a szerződésben meghatározott mértékéig meg- előlegezett kármentességi engedményben részesül. Amennyiben a szerződésre kárigényt jelentenek be és a biztosító a kár te- kintetében szolgáltatásnyújtásra kötelezett, a szerződő vál- lalja, hogy a kármentességi engedményt a biztosítónak egy összegben befizeti, illetve kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító az engedmény összegét a biztosítási szolgál- tatási összegből levonja.

A kármentességi engedmény számítása a biztosítási kötvényen szereplő összes biztosítás figyelembevételével történik (a teljes szerződésre vonatkozik). Igény esetén a kárkifizetésről a biztosító írásban tájékoztatja a szerződőt, és azt a szerződő kifizetési igazolásként elfogadja.

A megelőlegezett kármentességi engedmény tényét és annak tárgyévre vo- natkozó mértékét a felek a biztosítási szerződésben rögzítik.

6.2. Növénybiztosítási szerződés esetében

A szerződő a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási időszakra a szer- ződés teljes éves díjának a szerződésben meghatározott mértékéig meg- előlegezett kármentességi engedményben részesül. A kármentességi engedmény a biztosítottnak a tárgyi termelési évre vonatko- zó valamennyi növénybiztosítási szerződésére együttesen vo- natkozik, azok mértékétől függetlenül. Amennyiben a szer- ződésre kárigényt jelentenek be és a biztosító a kár tekinte- tében szolgáltatásnyújtásra kötelezett, a biztosított vala- mennyi növénybiztosítási szerződésének kármentességi en- gedménye egyidejűleg törlésre kerül és a szerződő vállalja, hogy a kármentességi díjengedményt a biztosítónak egy összegben befizeti, illetve kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a díjengedmény összegét a biztosítási szol- gáltatási összegből levonja.

A kármentességi engedmény számítása a keretszerződésen lévő összes nö- vénybiztosítás figyelembevételével történik (a keretszerződés valamennyi növénybiztosítási szerződésére vonatkozik).

A BETÖRÉSES LOPÁS-, RABLÁS- ÉS KÜLDÖTTRABLÁS- BIZTOSÍTÁS KÁRTÉRÍTÉSI LIMITJEI, BIZTONSÁGTECHNIKAI ELŐÍRÁSAI (VÉD ZÁRADÉK)

1. A biztosító kockázatvállalása betöréses lopás- és rablásbiztosításra vonatkozóan a vagyonvédelem függvényében

1.1. Betöréses lopásra, rablásra vonatkozó, védettségi szint- től függő kártérítési limitek

A biztosító kockázatviselési helyenként (telephelyenként) és biztosított va-

gyoncsoportonként, a biztosítási összegek és/vagy a kártérítési limitek függvényében védelmi szinteket határoz meg (1/A. jelű táblázat). A bizto- sító a káridőpontban a behatolás helyén megvalósult és az elvárt védettsé- gi szint vizsgálata alapján az 1/B. jelű táblázatban rögzített mértékben térí- ti meg a betöréses lopás- és rablás biztosítási esemény kapcsán meghatá- rozott kártérítési összeget, ideértve a biztosítási eseménnyel kapcsolatosan térítendő költségeket is.

1.1.1. A biztosító csak abban az esetben téríti meg a kártérítés teljes

összegét, amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a kockázatvise- lés helyén a jelen biztosítási szerződési feltétel 1/A. jelű táblázatában a biz- tosított vagyoncsoportra és annak biztosítási összegére meghatározott védelmi szint teljesült. Az elvárt védelmi szintről a felek a biztosítási szer- ződésben a jelen biztosítási feltételben foglaltaktól eltérően is megálla- podhatnak. Az egyes védettségi kategóriákról részletesen a 2. pontban ol- vashat.

1/A. jelű táblázat

VDK védelmi osztályok biztosított vagyoncsoportonként és biztosítási összegenként/kártérítési limitenként

Elvárt védelmi szintek	A vagyoncsoportok biztosítási összegeinek és/vagy kártérítési limiteinek értékhatárai
Elvárt védelmi szintek	1. vagyoncsoport pénz- és értékkészletek: értéktárgyak, készpénz, értékpapír, értékcikk	2. vagyoncsoport gépek és berendezések, egyéb vagyontárgyak, készletek
VDK 1	0 Ft – 200 000 Ft	0 Ft – 1 000 000 Ft
VDK 2	200 001 Ft – 1 000 000 Ft	1 000 001 Ft – 10 000 000 Ft
VDK 3	1 000 001 Ft – 3 000 000 Ft	10 000 001 Ft – 50 000 000 Ft
VDK 4	3 000 001 Ft – 10 000 000 Ft	50 000 001 Ft – 100 000 000 Ft
VDK 5	10 000 001 Ft – 50 000 000 Ft	100 000 001 Ft – 200 000 000 Ft
VDK 6	50 000 000 Ft felett	200 000 000 Ft felett

1.1.2. Amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a behatolás helyén teljesülő védelmi szint alacsonyabb volt, mint az 1/A. jelű táblá- zat szerint elvárt védelmi szint, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa

az elvárt védelmi szint teljesülése esetén fizetendő biztosítá- si szolgáltatási összegnek az 1/B. jelű táblázatban meghatá- rozott százaléka.

1/B. jelű táblázat

A biztosító szolgáltatása a védelmi szinteknek megfelelően

Elvárt védelmi szint	A kár bekövetkezésekor a biztosított kockázatviselési helyen teljesülő védelmi szint
Elvárt védelmi szint	VDK 1 szintet nem éri el	VDK 1	VDK 2	VDK 3	VDK 4	VDK 5	VDK 6
VDK 1	0%	100%	100%	100%	100%	100%	100%
VDK 2	0%	50%	100%	100%	100%	100%	100%
VDK 3	0%	25%	50%	100%	100%	100%	100%
VDK 4	0%	0%	25%	50%	100%	100%	100%
VDK 5	0%	0%	0%	25%	50%	100%	100%
VDK 6	0%	0%	0%	0%	25%	50%	100%

1.1.3. A méretükből következően elzárható értéktárgyak (pl. ne- mesfém, drágakő, igazgyöngy felhasználásával készült tárgyak), a kész- pénz, valamint az értékpapír betöréses lopás és rablás kockázatra akkor biztosított, ha a megnevezett vagyoncsoportokba tartozó tárgyakat értéktá- rolás céljára szakszerűen elkészített és telepített értéktárolóban tartják. A biz- tosító legfeljebb az 1/B. jelű táblázatban rögzített értékek alapján meghatá- rozott kártérítési összegen belül, a jelen pontban említett vagyontárgyak biz- tonságos elhelyezését szolgáló értéktárolóra – VÉD záradék I. fejezet 3. pont- jában megfogalmazottak szerint – meghatározott limitig vállalja a térítést.

1.1.4. A méretükből következően nem elzárható értéktárgyak és üzemidő alatt a tároló helyen kívül tárolt vagy a nyitott tá- rolóból történő értéktárgy, készpénz, értékpapír rabláskáraira az 1/C. jelű táblázatban meghatározott limiteket alkalmazza a biztosító.

1.1.5. A biztosító csak abban az esetben téríti meg a kárt, ha a káresemény időpontjában a kockázatviselés helyén legalább rablás eseményt jelző rend- szer működött, vagy a helyiség nyitvatartási ideje alatti élőerős védelme meg-

oldott volt. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége ebben az esetben sem ha- ladhatja meg a kockázatviselési helyen a rablás kockázatra a szerződésben meghatározott biztosítási összeget.

1/C. jelű táblázat

A tároló helyen kívül tárolt vagy a nyitott tárolóból történő

1. vagyoncsoport rabláskárainak térítése

Teljesülő védelmi szint	A biztosító kockázatvállalási értékhatárai
rablásjelző rendszer (III. 4. pont alapján)	500 000 Ft
élőerős őrzés	2 000 000 Ft
rablásjelző rendszer (III. 4. pont alapján) és élőerős őrzés	3 000 000 Ft
az előzőek és ezen felül további védelmi beren- dezések (pl. kamerarendszer, zsilipes beléptetés)	5 000 000 Ft

1.2. Védettségi kategória

A biztosított helyiség védettségi kategóriájának (VDK) káridőpontban tör- ténő besorolását a következőkben meghatározottak szerint végzi a biztosí-

tó: az alább nevezett védelmi kategóriák káridőpontban történő megvaló- sulásához a 2. számú táblázatban meghatározott védettségi szinteknek kell teljesülniük a kár időpontjában.

2. számú táblázat

Védettségi követelmények különböző védettségi kategóriákhoz

Védettségi kategória

Védettségi követelmények a különbözô védettségi kategóriák (VDK) megvalósulásához

VDK 1

– betöréses lopás elleni védelem: minimális mechanikai védelem

– rablás elleni védelem: nincs rablásjelzés

VDK 2

– betöréses lopás elleni védelem: részleges mechanikai védelem 3 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és minimális elektronikai jelzőrendszer

– rablás elleni védelem: minimális elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés

VDK 3

– betöréses lopás elleni védelem: teljes körű mechanikai védelem 5 perces ellenállási képességű ajtókkal és részleges elektro- nikai jelzőrendszer

– rablás elleni védelem: részleges elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés

VDK 4

– betöréses lopás elleni védelem: teljes körű mechanikai védelem 10 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és teljes körű jelzőrendszer és megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer

– rablás elleni védelem: teljes körű jelzőrendszerbe épített rablásjelzés és megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer

VDK 5

– betöréses lopás elleni védelem: teljes körű mechanikai védelem 15 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és teljes körű elektronikai jelzőrendszer és megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer és élőerős őrzés

– rablás elleni védelem: teljes körű elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés és megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer és élőerős őrzés

VDK 6

– betöréses lopás elleni védelem: teljes körű mechanikai védelem 20 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és teljes körű elektronikai jelzőrendszer és magas szintű távfelügyeleti rendszer és élőerős őrzés

– rablás elleni védelem: teljes körű elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés és magas szintű távfelügyeleti rendszer és élőerős őrzés

1.3. Értéktárolók kockázatvállalási limitjei

1.3.1. A biztosító a kockázatviselés helyén tartott értéktárolókra vonatko- zóan az adott értéktárolóra kiadott Mabisz termékazonosítási ajánlásban meghatározott limitösszegig, azon belül maximum az értéktárolóban elhe- lyezett vagyontárgyak biztosítási összegéig, de legfeljebb az értéktárolóra meghatározott kártérítési limit erejéig – vállalja a betöréses lopás károk megtérítését, feltéve, hogy a káridőpontban az értéktároló elhelyezésére szolgáló helyiség védettségi kategóriája szerinti limit összege legalább a biztosított vagyoncsoport biztosítási összegét eléri. Ha a helyiség védettsé- gi kategóriája szerinti limit összege nem éri el a biztosított vagyoncsoport biztosítási összegét, akkor a biztosító szolgáltatásának felső határa az ér- téktárolóra meghatározott kártérítési limit.

1.3.2. A Mabisz termékazonosítási ajánlásban meghatározott limitösszegig történő kockázatvállalás feltétele, hogy az adott értéktárolót a Mabisz ajánlásban megfogalmazott műszaki előírások maradéktalan betartása mellett kell telepíteni, beleértve az értéktároló épülettartó szerkezethez – az ajánlásban megadott lefeszítő erőnek ellenálló módon – történő rögzí- tését is.

1.3.3. Amennyiben a biztosított helyiségben lévő értéktároló nem rendel- kezik Mabisz termékazonosítási ajánlással, úgy a biztosító értéktároló-faj- tánként – előzetes helyszíni kockázatelbírálás során megállapított kockáza- ti körülményektől függően – legfeljebb a 3. számú táblázatban lévő limitig, azon belül maximum a biztosított vagyoncsoport biztosítási összegéig vál- lalja a betöréses lopás kockázatot.

3. számú táblázat

Mabisz termékazonosítással nem rendelkező értéktárolók kockázatvállalási limitösszegei

Értéktárolók			Biztosító kockázatvállalási értékhatárai
Értéktárolók			Elektronikai jelzőrendszerbe történő bekötés nélkül	Elektronikai jelzőrendszerbe bekötve
Pénztárgép, lemezkazetta			30 000 Ft	100 000 Ft
Lemezszekrény 5000 N rögzítéssel			500 000 Ft	1 000 000 Ft
Biztonsági szekrény 5000 N rögzítéssel			1 000 000 Ft	2 000 000 Ft
Bútorszéf 5000 N épülettartó- szerkezeti elemhez való rögzítéssel	Fali-, padlószéf (8 mm átmérőjű, 150x150 mm-es kiosztású, eltoltan szerelt dupla soros acélhálóval megerősített betonba ágyazva)	Normál	1 500 000 Ft	3 000 000 Ft
		Biztonsági szekrény	2 000 000 Ft	4 000 000 Ft
		Megerősített	2 500 000 Ft	5 000 000 Ft
		Speciálisan megerősített	3 000 000 Ft	6 000 000 Ft
Páncélszekrény 10 000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon, épület-tartószerkezeti elemhez való rögzítéssel			5 000 000 Ft	10 000 000 Ft
			10 millió forint feletti kockázatvállaláshoz az értéktárolót kötelező bekötni az elektronikai jelzőrendszerbe, az adott értéktárolóra vonatkozó vállalási határérték megállapítása helyszíni kockázatelbírálás alapján történik.

Elektronikai jelzőrendszerbe történő bekötés:

Az értéktárolóra fel kell szerelni Mabisz termékazonosító ajánlással rendelkező nyitás- és testhangérzékelőt, amelyeket be kell kötni az adott telephelyen kiépített elektronikai jelzőrendszerbe.

2. Mechanikai védelmi előírások a különböző kockázati osztályokra vonatkozóan

2.1. A minimális mechanikai védelem követelményei

A védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyí- lászárók határolják:

2.1.1. Falazatok, födémek, padozatok

Falazat a téglatest alakú, hosszához és szélességéhez képest lapos, vertiká- lis térelválasztó és/vagy födémtartó elem. Minimum 6 cm vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott téglafal szilárdsági mutatóival egyen- értékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

– 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvics falszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült falszerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el.

2.1.2. Nyílászárók

– a kétszárnyú ajtók nem nyíló szárnyai reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében mini- mum 6 mm vastagságúak.

2.1.3. Zárszerkezetek

– az ajtók zárását érvényes Mabisz termékazonosítással (illetve ajánlással) rendelkező olyan zár végzi, amely: minimum 5 csapos hengerzár, vagy minimum 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, továbbá minden érvényes Mabisz ter- mékazonosítással (illetve ajánlással) rendelkező olyan zár, vagy lakat – érvényes Mabisz által azonosított lakatpánttal együtt –, amelyek variá- ciós lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et, valamint igazságügyi zárszakértő által egyedileg azonosított lamellás zár;

– a hengerzár-betétet védeni kell hengerzár-törés ellen oly módon, hogy a védőpajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen ron- csolás nélkül leszerelni.

2.2. A részleges mechanikai védelem követelményei

A védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyí- lászárók határolják.

2.2.1. Falazatok, födémek, padozatok

Falazat a téglatest alakú, hosszához és szélességéhez képest lapos, vertiká- lis térelválasztó és/vagy födémtartó elem. A mechanikai védelem kialakítá- sához 12 cm vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott tégla- fal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

– 6 cm vastagságú vasbetonfal, vagy padozat, illetve födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfogadott);

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek leg- alább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a me- chanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található.

2.2.2. Nyílászárók

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális követelményeknek.

a. Bejárati ajtók

A bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltéte- leknek kell maradéktalanul megfelelni:

– Az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzí- tett ellenlemezt kell alkalmazni.

– A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál leg- alább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel kell biztosítani.

– Az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezet erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30 x 10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pe- dig faborításnál legalább 10 mm-es átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 6 mm átmérőjű legyen.

– Az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszer- kezet esetén legalább 1 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani.

– Az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet oldalan- ként. (Keményfa szerkezet esetén legfeljebb 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

– Az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenérté- kű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell az ajtótokhoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelem- mel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

– A zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani. A reteszelési mélységnek legalább 14 mm-t el kell érnie. A hengerzár-betétet védeni kell letö- rés ellen oly módon, hogy a védőpajzsot a külső tér felől – a táma- dási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni. Önálló retesze- lési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő re- teszvasak fogadhatók el.

– A fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zárszerkezetekkel szemben támasztott, 2.3. pontban ismertetett kö- vetelményeknek.

– Az ajtónak 3 perces időtartamú betörést gátló ellenálló képesség- nek kell megfelelnie.

– A nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) – abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a já- rószinttől 2 m-nél alacsonyabb helyezkednek el – teljes felületét mi- nimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyag- ból készült – vagy ezekkel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni:

A rácsszerkezet helyettesíthető a Mabisz által azonosított, rács kivál- tására alkalmasnak elismert más szerkezettel pl.:

– minősített behatolás-késleltető, minimum A3 minőségű áttörés- biztos üveg;

– minősített belső leereszthető zárható rács elektronikai jelzőrend- szerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel;

– minősített biztonsági fóliával szerelt üveg elektronikai jelzőrend- szerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel.

FONTOS! A biztonsági üveg-fóliák önállóan rács kiváltá- sára nem alkalmasak!

b. Ablakok, fix portálelemek, függönyfalak

– Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenál- lás tekintetében erősebbnek – de legalább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszerkezet ellenálló képességével.

– A fix portálelemek üvegezéssel szemben támasztott követelményei értelemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal.

– A fix portálelemek szerkezetileg megfelelnek az ablakokra előírt kö- vetelményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerke- zet (zár, forgópánt, nyitó mechanizmus) nem kerül beépítésre.

– A függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az fogadha- tó el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást és leg- alább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával legyen megvalósítható.

2.2.3. Zárszerkezetek

– A zárszerkezeteknek meg kell felelniük a szabványokban előírt bizton- sági követelményeknek.

– A zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egy oldalon fogazott kulccsal, két oldalon fogazott kulccsal. A lamellás zár csak akkor fogadható el

biztonsági zárnak, ha legalább hat lamella biztosítja a zárretesz-vas mozgatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A kéttollú kulccsal működtetett lamellás záraknak nagyobb a biztonsági értékük,

– A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell ren- delkezni, vagyis a zárásirányra merőlegesen ható erő hatására a zárre- tesz-vas ne legyen visszatolható.

– A hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban két- pontos kiegészítő zárást biztosítanak.

– A hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:

– a reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek, vagy legalább a biz- tonsági zárak reteszvasai szilárdságával egyenértékűnek kell lenniük,

– a reteszvasaknak a fogadó elemekbe minimum 20 mm mélységben kell reteszelni;

– a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 darab M 6 x 80 csavarral fém dűbelbe, vagy ezzel egyenértékű szi- lárdságú más felerősítéssel, bevéséssel;

– a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak, vagy oldalirányban mereví- tettnek kell lenniük, hogy támadás esetén ellenálljanak az ajtólapot ért dinamikus erőnek;

– a zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni;

– a hengerzár-betétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni;

– a zár-reteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezniük a merőleges nyomóerővel szemben;

– a hevederzár-keresztpántnak szerelt állapotban olyan mértékű me- revséggel kell rendelkeznie, hogy a tengelyére merőlegesen, az ajtó- lapra kifejtett erőhatás ne okozzon olyan mértékű deformációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi.

2.2.4. Hengerzár-betétek

– A hengerzár-betéteknek meg kell felelniük a vonatkozó szabványokban meghatározott követelményeknek.

– A részleges mechanikai védelem alkotóelemeként érvényes Mabisz ter- mékazonosítással rendelkező minimum 5 csapos hengerzár-betét, illet- ve 6 rotoros mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma meg- haladja a 10 000-et, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelke- zik, valamint a maghúzásnak legalább 3 percig ellenáll.

– A hengerzár-betétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni.

A hagyományos, vagy érvényes Mabisz termékazonosítással (Mabisz ajánlással) nem rendelkező lakatok és lakatpántok NEM MINŐSÜLNEK BIZTONSÁGI ZÁRNAK!

2.2.5. Fix és mobil rácsok

– A nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) – abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabb helyezkednek el – teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni.

– A rácsszerkezet helyettesíthető a Mabisz által azonosított, rács kiváltá- sára alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl:

– behatolás-késleltető, áttörés-biztos üveg, minimum Mabisz által B1 kategóriába sorolt biztonsági üveg elektronikai jelzőrendszerbe kö- tött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel;

– Mabisz által azonosított belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel;

– pénzintézetek esetében a rácsoknak minimum 16 mm átmérőjű kör- acélból, vagy azzal egyenértékű szilárdságot biztosító anyagból kell készülniük;

– mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározott zárszerke- zettel egyenértékű zárszerkezettel kell ellátni. A rácsokat úgy kell sze- relni, hogy a rácsszerkezet sínszerkezetből való kiemelése a külső tér- ből (a támadási oldalról) csak roncsolással legyen megvalósítható. A legördülő „detektívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes mozga- tószerkezettel, vagy más műszaki megoldással kell kialakítani;

– a rácsokat a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) köröm- mel kell erősíteni a falazathoz, a minimális beépítési (rögzítési) mély- ség 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldás).

2.3. A teljes körű mechanikai védelem követelményei

A védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfe- lelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, nyílászárók határolják.

2.3.1. Falazatok, födémek, padozatok

Falazat a téglatest alakú, hosszához és szélességéhez képest lapos, vertiká- lis térelválasztó és/vagy födémtartó elem. A falazatoknak, födémeknek, pa- dozatoknak meg kell felelniük a 38 cm vastagságú tömör kisméretű téglá- ból tömören falazott téglafal szilárdsági mutatóival. Más szerkezetű tégla- fal esetén számítással kell meghatározni az egyenértékűséget. Néhány tám- pont az egyenértékűség meghatározásához:

A 12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, illetve födémszerkezet (a vasalás 15 x 15 cm rácskiosztású, 8-10 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton) elfogadott.

2.3.2. Nyílászárók

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványokban előírt minimális követelményeknek.

a. Bejárati ajtók

A bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltéte- leknek kell maradéktalanul megfelelniük:

– Az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel tá- madás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kiala- kításúnak kell lenni. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szál- irányú támadhatóságát, ezért csak megerősítéssel lehet alkalmas a kí- vánt ellenállás biztosítására. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni.

– A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál leg- alább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel kell biztosítani.

– Az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezetű erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelnie az előírások szerinti 30 x 10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborí- tásnál legalább 12 mm átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 8 mm átmérőjű legyen.

– Az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2 – 2,0 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani.

– Az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet olda- lanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

– Az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokhoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

– A zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítania, a zárszerkezetnek legalább négy ponton kell biztosítania a zárást. A reteszelési mélységnek mini- mum18 mm-t el kell érnie. A zártestet és a zárbetétet fúrás, valamint le- törés ellen védeni kell. A hengerzár-betétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védőpajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el.

– A fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zár- szerkezetekkel szemben támasztott, 3.3. pontban leírt követelményeknek.

– Üvegezett ajtók csak áttörés-biztos rétegelt (legalább A3–B1) biztonsá-

gi üveggel szerelten – vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó anyag- ból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minősített üveg- szerkezet stb.) szerkezet – fogadható el. A normál üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülről (támadási ol- dalról) nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek.

– Az ajtónak 5, vagy 10, vagy 15, vagy 20 perces időtartamú betörést gátló ellenálló-képességnek kell megfelelnie.

b. Biztonsági ablakok

A biztonsági ablakoknak a biztonsági ajtóknál leírt áttörés-biztossági feltételeknek kell megfelelniük. A betörésállóság megítélése a nyílászá- rókra vonatkozó szabványban megfogalmazott feltételek szerint törté- nik. A biztonsági ablak üvegezésével kapcsolatos követelmények:

– A biztonsági ablak dobásálló, vagy áttörés-gátló üvegezéssel készül- jön.

– Az üvegszerkezetnek legalább a Mabisz által P4A kategóriába sorolt ragasztott, többrétegű üvegnek – vagy azzal egyenértékű ellenállá- si fokozattal rendelkező szerkezetnek – kell lenniük. Az üvegeket csak a belső tér (védett tér) irányából lehet telepíteni. Az üvegszorító léceket kívülről ne lehessen roncsolás nélkül eltávolítani. Rögzítés szempontjából előnyös a csavarozott kivitel.

– Az ablakok tok- és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenál- lás tekintetében erősebbnek, de legalább egyenértékűnek kell lennie az üvegszerkezet ellenálló-képességével.

– A zárszerkezeteknek a többpontos zárást úgy kell biztosítaniuk, hogy az a statikus nyomóerőnek ellenálljon. A körkörösen kialakított záró- szerkezeteknek olyan mélységben kell reteszelniük, hogy a tok és ab- laklap közötti illesztés egy irányba való feszítésével, elmozdításával ne lehessen a kapcsolódást megszüntetni. A kilincsszerkezetet belülről (védett téren belülről) zárható kivitelben kell telepíteni.

– Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenál- lás tekintetében erősebbnek, de legalább egyenértékűnek kell lennie az adott ablakkeretbe szerelt üvegszerkezet ellenálló-képességével.

c. Fix portálelemek, függönyfalak

– A fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt kö- vetelményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerke- zet (zár, forgópánt, nyitó mechanizmus) nem kerül beépítésre. A fix portálelemek üvegezésével szemben támasztott követelmények meg- egyeznek a biztonsági ablakoknál leírtakkal.

– A függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az fogad- ható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást, és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával legyen megvalósít- ható.

2.3.3. Zárszerkezetek

A zárszerkezeteknek meg kell felelniük a szabványokban előírt legmaga- sabb követelményeknek.

– Bevéső-zárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvédő lap szerelése esetén minimum 60 HRC (rockwell) keménységűre edzett, vagy ennek megfelelő ellenállású érté- ket nyújtó acélt kell alkalmazni.

– A zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egy-, illetve két oldalon foga- zott kulccsal. A lamellás zár csak akkor fogadható el biztonsági zárnak, ha legalább hat lamella biztosítja a zár-reteszvas mozgatását, a variáció- szám pedig minimum 10 000, a kéttollú kulccsal működtetett záraknak nagyobb a biztonsági értékük.

– A hengerzár betéttel működtetett zárszerkezeteknél is biztosítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét az előbbiek figyelembevételével.

– A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell ren- delkezniük. A zárásirányra merőlegesen ható erő hatására a zárretesz- vasat ne lehessen visszatolni.

– A hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban két- pontos kiegészítő zárást biztosítanak.

A hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:

– A reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek, vagy legalább a bizton- sági zárak reteszvasai szilárdságával egyenértékűnek kell lenniük.

– A reteszvasaknak a fogadó elemekbe minimum 25 mm mélységben kell reteszelni.

– A reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 darab M 6 x 80 csavarral fém dűbelbe, vagy ezzel egyenértékű szilárd- ságú más felerősítéssel, bevéséssel.

– A reteszvas fogadó elemeknek zártaknak, vagy oldalirányban mereví- tettnek kell lenniük, hogy támadás esetén ellenálljanak az ajtólapot ért dinamikus erőnek.

– A működtető zárbetétet minimum 3 perc időtartamra ellenálló módon fúrás ellen védeni kell. Ez történhet fúrásvédett zárbetét szerelésével, vagy fúrásvédő pajzs alkalmazásával.

– A hengerzár-betétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni.

– A zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni.

– A zárretesz-vasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezniük a merőleges nyomóerővel szemben.

– A hevederzár-keresztpántnak szerelt állapotban olyan mértékű merev- séggel kell rendelkeznie, hogy a tengelyére merőlegesen, az ajtólapra kifejtett erőhatás ne okozzon olyan mértékű deformációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi.

2.3.4. Hengerzár-betétek

– A hengerzár-betéteknek meg kell felelniük a vonatkozó szabványban meghatározott követelményeknek.

– Minimum 5 csapos hengerzár-betét, illetve 6 rotoros, vagy mágneszár- betét fogadható el, amelyek variációszáma a 10 000-et meghaladja, legalább 3 percig ellenáll a HSS fúróheggyel történő támadásnak, leta- pogatásos nyitással szembeni védelemmel rendelkezik, valamint a mag- húzásnak legalább 3 percig ellenáll.

– A biztonsági ajtók betörést gátló időtartamának (3, vagy 5, vagy 10, vagy 15, vagy 20 perces ellenálló-képességnek) megfelelően az adott aj- tóra felszerelt zárakat, hengerzár-betéteket olyan védelemmel kell ellát- ni, hogy, vagy önmagukban (szerkezeti kialakításuknál fogva), vagy ki- egészítő védelemmel ellátva ugyanazt az ellenállási értéket teljesítsék, amennyi az adott ajtóra megállapított ellenállási időtartam.

– A hengerzár-betétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni.

– A hagyományos, vagy érvényes Mabisz minősített behatolás- késleltető (ablakok, kirakatok, portálok, erkélyajtók, függönyfalak ese- tében minimum A3 minősítésű dobásálló üveg; bejárati ajtók esetében minimum B1 minősítésű áttörés-biztos üveg).

– Minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel,

– A falsíktól kijjebb álló rácsozat esetében is biztosítani kell a minimálisan meghatározott rácskiosztást.

– Pénzintézetek esetében a rácsok minimum 16 mm. átmérőjű köracél- ból, vagy azzal egyenértékű szilárdságot biztosító anyagból készüljenek.

– Mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfe- lelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetből való kitépésé- nek lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülő „detektívrácsok” feltolás elleni védelmét át- tételes mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell.

– A rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erő- sítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es ha- gyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású).

– A biztonsági üvegekre, biztonsági fóliákra vonatkozó követelmények ajánlással nem rendelkező lakatok és lakatpántok NEM MI- NŐSÜLNEK BIZTONSÁGI ZÁRNAK!

2.3.5. Fix és mobil rácsok

A nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) – abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m- nél alacsonyabb helyezkedik el – teljes felületét minimum 100 x 300 mm- es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású

rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a Mabisz által minő- sített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:

– minősített behatoláskésleltető (ablakok, kirakatok, portálok, erkélyaj- tók, függönyfalak esetében minimum A3 minősítésű dobásálló üveg; bejárati ajtók esetében minimum B1 minősítésű áttörésbiztos üveg);

– minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel;

– a falsíktól kijjebb álló rácsozat esetében is biztosítani kell a minimálisan meghatározott rácskiosztást;

– pénzintézetek esetében a rácsok minimum 16 mm átmérőjű köracélból vagy azzal egyenértékű szilárdságot biztosító anyagból készüljenek;

– mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfe- lelő zárszerkezettel kell ellátni; a rácsok sínszerkezetből való kitépésé- nek lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani; a legördülő „detektívrácsok” feltolás elleni védelmét át- tételes mozgatószerkezettel vagy más megoldással biztosítani kell;

– a rácsokat a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel kell erősíteni a falazathoz, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenér- tékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású).

3. A biztonsági üvegekre, biztonsági fóliákra vonatkozó követelmények

3.1. Biztonsági üvegek

A biztonsági üvegeknek az ellenállási képességük emelkedését tekintve a következő fokozatai vannak:

– dobásálló üveg, üvegszerkezet;

– áttörés-biztos üveg, üvegszerkezet;

– átlövés-gátló üveg, üvegszerkezet.

Az átlövés-gátló üvegeknek (üvegszerkezeteknek) meg kell felelniük a vo- natkozó szabvány golyóállóság szintjeinek osztályozása és vizsgálati felté- telei címszó alatt megfogalmazott biztonsági feltételeinek.

A kísérlet során a lövedék nem hatolhat át az üvegszerkezeten. Az átlövés- gátló üvegek a kategóriába sorolásnál szilánkleválással roncsolt szerkezet esetén „S”, szilánkleválás nélkül roncsolt szerkezet esetén „NS” kiegészítő jelzést kapnak.

FONTOS! A szilánkleválással roncsolt üvegszerkezetek sze- mélyvédelemre nem alkalmasak!

3.2. Biztonsági fóliák

A Mabisz által azonosított és ajánlott biztonsági fóliák elektronikai jelző-

rendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel kombinálva – a koc- kázati körülményektől és a védett értéktől függően – alkalmasak lehetnek a rács kiváltására.

FONTOS! A biztonsági fólia önmagában nem helyettesíti a rácsszerkezetet!

A biztonsági fóliák tartalmazhatnak olyan fémszálakat is, amelyek a riasz- tórendszerbe bekötve támadás esetén riasztó jelzést generálnak. Ezek a speciális fóliák a héjvédelem eszközeként értékelhetők az elektronikai jel- zőrendszer kialakításánál.

3.3. Telepítés feltételei

A minimális mechanikai védelemnél minimum 4 mm, a részleges- és teljes körű mechanikai védelemnél minimum 6 mm vastagságú üveglapra kell a fóliát felhelyezni. A fóliával szerelt üveget tartó keretszerkezet nem lehet gyengébb ellenálló-képességű, mint maga a fóliázott üveg. A kockázatvál- lalás időtartama a telepítéstől számított 5 év, ha a gyártás és a telepítés kö- zötti idő nem hosszabb 1 évnél. (Kivételt képez, ha a gyártó cég terméké- re ennél hosszabb idejű garanciát vállal. Ezt a tényt a Mabisz Termék-meg- felelőségi ajánlás tartalmazza). Hőszigetelő üvegszerkezet esetén az összes üvegvastagság a mérvadó.

3.4. A biztosító kockázatvállalásának további feltételei

A megrendelő részére a kivitelező köteles eredeti aláírással és pecséttel el- látott, fénymásolt biztosítói Minősítési Tanúsítványt a számla melléklete- ként átadni, amely számlának tartalmaznia kell:

– a fólia típusjelölését;

– a kivitelező nevét, aláírását;

– a kivitelezés helyét és idejét;

– a fólia mennyiségét.

A telepítési rész kivételével a másolat kiadásáért a forgalmazó felel.

A telepítésnél általános szabály, hogy a fóliát az üvegszorító léc alá kell be- engedni. Amennyiben csak roncsolással oldható meg az üvegszorító léc el- távolítása és visszaszerelése, elfogadható a szélhez illesztett telepítés is (1 mm távolsággal), mivel ez nem csökkenti számottevően a védelem ha- tékonyságát (kb. 2–3%).

4. Pénz- és értékkészletek szállításának szabályai

4.1. A küldöttrablás biztosítással fedezetbe vont készpénz, értéktárgyak, értékcikkek vagyoncsoportba tartozó készpénzre, értékpapírra, ékszerre, nemesfémre, drágakőre, igazgyöngyre, valamint minden egyéb 100 000 Ft- nál nagyobb egyedi értékű vagyontárgyra a biztosítási fedezet az alábbi szállítási szabályok teljesítése esetén terjed ki.

4.2. A pénz- és értékkészletek szállítási szabályai

A pénz- és értékkészletek biztosítási összegnek megfelelő szállítási szabályai
Biztosítási összeg	A szállítás szabályai
– 500 000 Ft	egy fő, tetszőleges módon
500 001 Ft – 2 000 000 Ft	2 fő, riasztó jelzést adó vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával
2 000 001 Ft – 5 000 000 Ft	három fő (vagy két fő, ha az egyik fegyveres), riasztó jelzést adó, a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával és gépkocsival
5 millió Ft biztosítási összeg felett csak erre a célra kiképzett pénzszállító szervezet végezheti a szállítást az alábbiak szerint
5 000 001 Ft – 15 000 000 Ft	a pénz szállítását 2 fő fegyveres végzi riasztó jelzést adó vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával, személygépkocsival vagy zárt szekrényű kisteherautóval
15 000 001 Ft – 30 000 000 Ft	a pénz szállítását 3 fő végzi (akik közül kettő fegyveres) riasztó jelzést adó táskával, személygépkocsi- val vagy zárt szekrényű kisteherautóval
30 000 001 Ft – 50 000 000 Ft	30 és 50 millió Ft közötti összeg szállítása esetén a vonatkozó nemzetközi előírások érvényesek; a pénzt speciális pénzszállító kocsival (páncélautó) lehet szállítani, mely az alábbi feltételeknek megfelel: – a rakodótér és a vezetőfülke borítása, üvegezése védelmet nyújt a kiskaliberű marok lőfegyverek ellen; – a rakodótér és a vezetőfülke ajtói kívülről csak kulccsal nyithatók; – a rakodótér ajtaja több ponton záródó speciális zárral van ellátva; – elektronikai jelzőrendszerrel van ellátva, mely támadás, az ajtók illetéktelen nyitása vagy a gépjármű eltulajdonítása esetén riasztó jelzést ad, és megakadályozza a jármű elvitelét (a motor üzembe he- lyezését); – a kocsi személyzete a vezetővel együtt három fő, akik közül kettő fegyveres, egy fegyveres kísérő a vezetőfülkében, egy a rakodótérben tartózkodik a szállítás alatt
50 000 001 Ft – 100 000 000 Ft	a pénz szállítása a 30 és 50 millió Ft közöttiével azonos módon történik, de az útvonal biztosításához előfutó kísérő személygépkocsi szükséges két fegyveressel
100 0000 000 Ft felett	a pénz szállítása páncélautóval történhet az alábbi követelmények megléte esetén: − a jármű borítása, üvegezése golyóálló, védelmet nyújt a közepes hatóerejű kézifegyverek (lőfegy- verek) ellen; − a rakodótér és a vezetőfülke ajtói kívülről csak kulccsal nyithatók; − a rakodótér ajtaja több ponton záródó zárszerkezettel rendelkezik; − a rakodótér elektronikai jelzőrendszerrel van ellátva, főbb jellemzői az alábbiak: − kódolható; − rendelkezik támadásjelzéssel; − teljesen független a gépkocsi egyéb elektronikai rendszerétől, saját külön tápellátással rendelkezik; − a teljes rendszer szabotázsvédett; − jelzi az illetéktelen ajtónyitásokat és eltulajdonítást, megakadályozza a jármű elvitelét a gyújtás leválasztásával és az üzemanyag-vezeték zárásával, valamint a fékrendszer blokkolásával; − a gumik nyomástartóak, 8–10 db szög által okozott lyuk, illetve 6 mm-es, például golyó ütötte lyuk esetén is tartja a nyomást; − a jármű a zárt építés miatt légkondicionált kivitelű, olyan légszűrő berendezéssel ellátott, amely megegyezik a gázálarc szűrőbetét tulajdonságaival; − az állandó kapcsolattartáshoz URH adó-vevő berendezés szükséges rejtett antennával, önálló ener- giaellátási lehetőséggel (kísérő kocsik és a központ között is); − az útvonal biztosításához előfutó és követő kísérő személygépkocsi szükséges két-két fő fegyveres- sel; − a szállító jármű vezetőfülkéjét oxigén palackkal kell felszerelni, amely a személyzet oxigén ellátását 30 percen keresztül biztosítja

5. Elektronikai védelmi előírások a különböző kockázati osztályokra vonatkozóan

5.1. A behatolást jelző berendezések, azok teljesítményadatainak figye- lembe vételével, a vonatkozó szabványok előírásainak történő megfelelés alapján kerülnek besorolásra, amit a Mabisz termékazonosítási ajánlás tar- talmaz.

A biztosításra ajánlott telephelyeken (kockázatviselés helyén) kialakított elektronikai jelzőrendszer alkotó elemeinek (központi egységek, érzékelők) Mabisz termékazonosítási ajánlásban meghatározott biztonsági kategóri- ája és a következő pontokban rögzített követelmények alapján történik az adott elektronikai jelzőrendszer védelmi képességének meghatározása.

A behatolást jelző elektronikai rendszer akkor felel meg a minimális-, rész- leges-, illetve teljes körű elektronikai jelzőrendszernek, ha a telepített be- hatolást jelző rendszer mindegyik eleme legalább a Mabisz termékazono- sítási ajánlás szerinti minimális-, részleges-, illetve teljes körű elektronikai jelzőrendszer kategóriába, vagy egyes elemek a minimálisnál, illetve részle- gesnél magasabb kategóriába lettek besorolva.

5.2. A behatolást jelző minimális elektronikai jelzőrendszer követelményei

A behatolást jelző rendszer akkor felel meg a minimális elektronikai jelző- rendszernek, ha megvalósul a térvédelem, tárgyvédelem, a felületvédelem csak 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdasze- rű térvédelem van kialakítva, ugyanakkor nincs személyvédelem.

A térvédelem, illetve csapdaszerű térvédelem, a tárgyvédelem, a felület- védelem meghatározását a 2. pont tartalmazza.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön és a szabotázsvonalon;

– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1 mm-es lágyacél – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék;

– a kapcsoló háza minimum 1,5 mm-es lágyacél vagy ezzel egyenértékű

mechanikai szilárdságú anyag legyen és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő, vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel le- gyen megoldható;

– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacél le- gyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatás-mentes ener- giaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer minimum 3 hónapig maradjon üzemképes;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

– akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell.

5.3. A behatolást jelző részleges elektronikai jelzőrendszer követelményei

A behatolást jelző rendszer akkor felel meg a részleges elektronikai jelző- rendszernek, ha megvalósul a teljes körű felületvédelem, és csapdaszerű térvédelem, vagy tárgyvédelem van kialakítva, de nincs személyvédelem.

5.3.1. Teljes körű felületvédelem: ha az elektronikai jelzőrendszer

éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket:

– a nyíló ajtó- és ablakszárnyakra felszerelt nyitásérzékelők érzékelik a nyíló szárnyak 10–15 mm közötti elmozdulását;

– az üvegfelületre szerelt üvegtörés-érzékelők annak teljes felületét védik és már az üveg repedését is jelzik, az érzékelők kiválasztásának a véde- ni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével kell történnie.

5.3.2. Teljes körű térvédelem: az elektronikai jelzőrendszer éles

üzemmódban felügyeli a védett épület összes helyiségét, belső terét, azok megközelítési útvonalait (jelzi az illetéktelen behatolást és mozgást).

5.3.3. Csapdaszerű térvédelem: az elektronikai jelzőrendszer éles

üzemmódban csak a védett helyiség(ek)ben található veszélyeztetett tár- gyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli (jelzi az illetéktelen behatolást és mozgást).

5.3.4. Teljes körű tárgyvédelem: ha az elektronikai jelzőrendszer éles

üzemmódban – felügyeli az összes veszélyeztetett tárgyat. Páncélszekré- nyek esetében a védelem kiterjed nyitásra, és áttörésre.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön (minimum 4 db) és a szabotázsvonalon;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni;

– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyen- értékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés csak külső, minimum 6 betű- vagy számkombinációs kód- kapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét le- hetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;

– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkap-

csolók stb.) állandó őrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemel- tető vagy a szerviz által – kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni;

– a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;

– a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárla- tot, illetve a hurok ellenállásainak 40 %-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell);

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges;

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős, minimum 1,5 mm-es lágy- acél lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai vé- delemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, válta- kozó kéthangú jelzéssel;

– az optikai jelzésadó borostyán-sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerős legyen;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener- giaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mű- ködnie;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell, nyitásérzéke- lők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül, vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

5.4. A behatolást jelző teljes körű elektronikai jelzőrendszer követelményei

A behatolást jelző rendszer akkor felel meg a teljes körű elektronikai jelző- rendszernek, ha megvalósul a teljes körű térvédelem, felületvédelem, tárgy- védelem és személyvédelem.

A teljes körű térvédelem, a tárgyvédelem, a felületvédelem meghatározá- sát a 2. pont tartalmazza.

Teljes körű személyvédelem: ha az elektronikai jelzőrendszer munka- idő alatt folyamatosan biztosítja az összes veszélyeztetett személy számára a támadásjelzés lehetőségét.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a rendszernek szabotázsvédettnek kell lennie, azaz minden elemének arra jogosulatlan személy által történő megbontása, manipulálása, vagy rongálása riasztást kell, hogy kiváltson;

– a szabotázst a riasztóközpontnak külön – úgynevezett szabotázsvo- nal(ak)on – jeleznie kell;

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem éles üzemmódban is – a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell, a jelzés törlé- sét csak arra illetékes személy végezheti;

– a rendszernek két egymástól független energiaforrással kell rendelkez- nie: hálózati tápegységgel és 72 órás folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrással, amely a 72 óra letelte után legalább egy riasztá- si ciklus végrehajtását biztosítja;

– a szükség áramforrás automatikus töltését biztosítani kell;

– egy jelzővonalon akkor telepíthető több érzékelő, ha jelzés esetén a sér- tett terület könnyen azonosítható;

– a riasztás jelzésre csak olyan kültéri hang- és fényjelző készülék alkal- mazható, amely a rendszer energiaforrása mellett saját akkumulátorral is rendelkezik;

– a hang- és fényjelző készüléket az épületen kívül úgy kell telepíteni, hogy egyszerű eszközzel ne lehessen elérni és hatástalanítani;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnését követően 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra il- letékes (kezelő vagy karbantartó) által kikapcsolhatónak kell lennie;

– a rendszernek a riasztást követően automatikusan éles üzemmódba kell kapcsolnia;

– a rendszer kezelése kódkapcsolóval (minimum négy számjegyes), vagy blokkzárral történhet;

– a négy számjegyes kódkapcsolót, illetve a blokkzárat a védett térben kell elhelyezni és a kezelésre maximum 30 másodperc állhat rendelkezésre;

– a hat számjegyes kódkapcsoló a védett téren kívül is elhelyezhető abban az esetben, ha az mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható do- bozban van elhelyezve;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a fel- ügyelet nélküli központok zóna-állapota illetéktelenek által ne legyenek változtathatók), vagy a ki- és bekapcsolások – legalább 200 eseményt tárolni képes memória segítségével – ellenőrizhetők legyenek;

– a kódkapcsoló jelfeldolgozó áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védőcsőben kell vezetni;

– a vezetékek toldása falban lévő védőcsőben, vagy kötődobozban tör- ténhet.

6. A rablásjelzés követelményei

6.1. A behatolás- és támadásjelző rendszert úgy kell kialakítani, hogy felis- merhető, jelenthető és a megfelelő helyen jelezhető legyen (pl. az üzlethe- lyiségekbe való belépés előtt a személyzetnek) a munkaidőn kívül az üzlet- helyiségekbe történő behatolás rablótámadás előkészítése céljából (ún. ati- pikus rablótámadás). Pótlólag minden személyzeti bejáratnál meg kell te- remteni annak a lehetőségét, hogy csendes támadásjelzést, illetve veszé- lyeztetés jelzést lehessen leadni (pl. egy kapcsoló berendezés segítségével, amely szellemi azonosító jeleket küld és támadásjelzési lehetőséggel van el- látva, vagy egy támadásjelzési lehetőséggel ellátott beléptető berendezés segítségével).

6.2. Rablótámadások jelzése munkaidő alatt (ún. tipikus rab- lótámadások)

Amennyiben nincs önálló támadásjelző berendezés, úgy az értéktároló szekrényekhez és értéktároló helyiségekhez tartozó megfelelő számú tá- madásjelző telepítése szükséges. A támadásjelzőt biztonságosan kezelhető helyre kell felszerelni. A lehető legnagyobb mértékűre emelve a támadó által nem észleltethető működtetést (pl. támadásjelző gomb, támadásjelző sín, mobil támadásjelző, pénzjegycsapda stb. alkalmazásával).

Támadási riasztás sose történjék külső riasztásként (jelzésadóként). Belső ri- asztást vagyegyéb hasonló jeleket a tettes ne érzékeljen.

7. Távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó követelmények

7.1. Általános követelmények

A felügyeleti rendszerek alkotóelemeinek Mabisz termékazonosítási aján- lással kell rendelkezniük.

A Mabisz termékazonosító ajánlásról szóló írásbeli tanúsítvánnyal kell iga- zolni, hogy a kockázatviselés hely (a telephely) felügyeleti rendszere a Mabisz előírások szerint „megfelelő szintűnek”, illetve „magas szintűnek” felel meg.

7.2. Riasztás és beavatkozás

Az automatikus távjelzés érkezhet a rendőrséghez, egyéb fegyveres testü- lethez, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálathoz, kivonuló szolgálathoz. Az őrző-védő vállalkozás – riasztást fogadó központjába – történő bekap- csoláskor az őrző-védő cég és a behatolást- és támadást jelző elektronikai jelzőrendszert üzemeltető vállalkozás közötti megállapodás szerinti beavat- kozási intézkedéseket az őrző-védő cégnek írásban dokumentálnia kell a beavatkozási tanúsítványban.

7.3. Hibaérzékelés

Automatikusan és közvetlenül jelenteni kell legalább a hálózati hibát, az elemhibát, valamint a koncentrált feldolgozási egységek hibáit (pl. mikro- processzor) a karbantartónak, egy megbízott helyre (pl. az őrző-védő és biztonsági cégnek), vagy az üzemeltető egyéb olyan helyére, ahol állandó- an tartózkodik valaki (pl. a recepció). A jelentésnél 60 perces késleltetés megengedhető. Az automatikus hibajelzés egy tetszőlegesen felügyelt át- viteli úton keresztül is történhet.

7.4. Állapotjelentések: éles/nem éles állapot jelzése

A behatolás- és támadásjelző rendszer kapcsolási helyzetéről szóló jelenté- sek (pl. éles/nem éles) információként érkezhetnek egy tetszőlegesen fel- ügyelt, vagy nem felügyelt átviteli útról automatikusan pl. egy őrző-védő és biztonsági céghez.

A behatolást- és támadást jelző rendszer kapcsolási helyzetéről szóló jelen- téseknek (pl. éles/nem éles), amelyeket a riasztás beérkezési helyén értékel- nek ki (pl. nem éles kapcsolás felügyelete „nem engedélyezett” időablakok- ban), felügyelt átviteli úton keresztül automatikusan kell megérkezniük.

7.5. Regisztrációs berendezés

A behatolást- és támadást jelző rendszer üzemi állapotait, beleértve az összes vészjelzést, – a behatolást- és támadást jelző központ háttérmemó- riájától függetlenül – egy regisztrációs berendezés segítségével kell doku- mentálni.

7.6. Állapotjelzések

A behatolás- és támadásjelző rendszer bizonyos üzemi állapotait kívül is ki kell jelezni (pl. egy kiváltott érzékelő csoport jelzése, amely orientációként szolgálhat a beavatkozó erők számára). Ezek(et) a jelzések(et):

– nem lehetnek mindenki számára érthetőek és a behatolást- és támadást jelző rendszer részeként felismerhetőek;

– hozzáféréstől védetten kell elhelyezni, és ezeket visszahatás nélkül sza- bad csak a behatolást és támadást jelző rendszerbe csatlakoztatni.

FONTOS! A távfelügyeletet végző szolgálattal egyeztetni kell, hogy a biztosított telephelyen alkalmazzanak-e helyszíni külső riasztást.

8. Őrző-védő szolgálattal kapcsolatos követelmények

Őrzés-védelmi tevékenységet a személy- és vagyonvédelmi, valamint a ma- gánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény, és a végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet szerinti feltételek- nek megfelelő, SZVMSZK (Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarai) tagsággal rendelkező vállalkozás, illetve vállalkozó vé- gezhet.

Document Metadata

Table of Contents

GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG

Document Metadata