KÖZÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA (KSZF) KÁRRENDEZÉSI TÁJÉKOZTATÓ
KÖZÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA (KSZF) KÁRRENDEZÉSI TÁJÉKOZTATÓ
I. A HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS ANNAK MÉRTÉKE
1. A Közúti személyszállítók felelősségbiztosítása (KÁF) szerződés alapján a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg (limit) erejéig és a biztosítási szerződés tartalmává tett Biztosítási Szerződési Feltételek szerint arra vállal kötelezettséget, hogy mentesíti a biztosítottat az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység végzése során, e minőségében a személyszállítási szolgáltatást igénybe vevőknek okozott, azoknak a vagyoni károknak a megtérítése alól, amelyekért felelősséggel tartozik.
2. A KSZF a biztosított tevékenységének megkezdéséhez és a zavartalan üzletvitelhez szükséges – a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII.7.) Korm. rendeletben előírt – megfelelő pénzügyi helyzet meglétét tanúsító vagyoni biztosítékként szolgál.
3. Biztosítási esemény a biztosítottnak a 261/2011. (XII.7.) Korm. xxxxxxxx által előírt megfelelő pénzügyi helyzetét biztosító összeg terhére, a biztosított saját felelősségi körébe tartozó olyan fizetési kötelezettsége, amely az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység szabályainak megszegésével okozott vagyoni kárból ered, továbbá
a) a biztosított fizetésképtelenségét állapították meg az erre vonatkozó jogszabályok szerinti eljárás során, vagy
b) a biztosítottal szemben az erre vonatkozó jogszabályok szerint csődeljárást indítottak.
4. A biztosítási összeg:
a) a biztosított használatában lévő egy autóbusz (gépjármű) esetében a biztosítási összeg 9 0001 EUR-nak megfelelő forint, és
b) a biztosított használatában lévő minden további autóbusz (gépjármű) esetében 5 000 EUR- nak megfelelő forint.
5. A biztosító fizetési kötelezettségének felső határa (biztosítási összeg) biztosítási eseményenként és évente – a károsultak számától függetlenül – a biztosítási eseménnyel érintett, a biztosított jogszerű használatában lévő és engedélykivonattal rendelkező autóbuszok számához igazodik A biztosító fizetési (helytállási) kötelezettségének felső határa egy biztosítási esemény (káresemény) esetén és egy biztosítási időszakban (évben), a biztosított jogszerű használatában lévő és - egyedileg azonosítható – egy autóbuszra vonatkoztatva – a károsultak számától függetlenül – összesen 9 000 EUR-nak megfelelő forint.
6. Amennyiben a biztosított jogszerű használatában lévő és engedélykivonattal rendelkező több autóbusz érintett egy biztosítási esemény bekövetkezésében, a biztosító által kifizethető kártérítés felső határa – a károsultak számától függetlenül - egy egyedileg azonosítható autóbusz esetében 9 000 EUR-nak megfelelő forint, és minden további érintett autóbusz után 5 000 EUR-nak megfelelő forint együttes összege.
7. Az azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, térben is időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
8. Az időben és térben elkülönülő több biztosítási esemény bekövetkezése esetén minden egyes biztosítási eseményre kifizethető kártérítési összeg felső határa – káreseményenként és évente – a biztosítási eseménnyel érintett minden egyes autóbuszra vonatkoztatva – a károsultak számától függetlenül – 9 0002 EUR-nak megfelelő forint, feltéve, hogy a több biztosítási eseménnyel a biztosított jogszerű használatában álló és engedélykivonattal rendelkező nem valamennyi autóbusz érintett.
9.Amennyiben a biztosított jogszerű használatában álló és engedélykivonattal rendelkező valamennyi
– minden egyes – autóbusz érintett az egyes biztosítási események bekövetkezésében, a biztosító által teljesítendő kifizetések együttes összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.
10. Ha egy vagy több biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult (károsult) megalapozott kártérítési igénye meghaladja a biztosító helytállási kötelezettségének összegét, a károsultak megalapozott kártérítési igényének kielégítése a követeléseiknek a biztosító helytállása összegéhez viszonyított arányában történik.
II. KÁRBEJELENTÉS HATÁRIDEJE ÉS MÓDJA
1. A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével – annak bekövetkezésétől, vagy az arról való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni.
2. A biztosított köteles a biztosítónak bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult.
3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a káresemény pontos leírását,
b) a káresemény időpontját és helyét,
c) a felelősségének elismerésére vagy vitatására vonatkozó nyilatkozatát,
d) a károsodott vagyontárgyak megjelölését,
e) a károsodás becsült mértékét,
f) a biztosított elérhetőségét.
4. Kárbejelentés az alábbi módokon tehető:
a) Elektronikus levélben: xxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxx.xx,
b) Weboldalunk kárbejelentő felületén (csak CMR károkra): xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx_xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx
c) Telefonon: x00 0 0000 000 vezetékes számon
d) Személyesen: ügyfélszolgálatunkon (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.)
III. KÁRBEJELENTÉS NYOMTATVÁNYA
1.A kárbejelentési formanyomtatvány honlapunkról letölthető (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxx/xxx_xxx_xxxxxxxxxxxx.xxx) vagy ügyfélszolgálatunkon személyesen átvehető.
2. A kárbejelentéshez szükséges a kárbejelentés időpontjában a biztosított rendelkezésére álló információkkal, adatokkal maradéktalanul kitöltött, cégszerűen aláírt kárbejelentő nyomtatvány.
IV. KÁRRENDEZÉS SORÁN RENDELKEZÉSRE BOCSÁTANDÓ DOKUMENTUMOK
1. A biztosító a bejelentett kártérítési igény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni és beszerezni a jogalap és összegszerűség megállapításához releváns dokumentációt, továbbá a fuvarozásra és a fuvarküldeményre vonatkozó okmányokat.
2. A biztosító a kár rendezéséhez az alábbi okmányok, okiratok benyújtását (becsatolását) kérheti, illetve beszerzésük iránt maga is intézkedhet:
• Utas lista, a személyszállítási szolgáltatás igénybevételét igazoló okirat,
• Menetlevél,
• Hatósági eljárás jegyzőkönyvei,
• Szakértői jelentések, vélemények,
Az autóbuszra vonatkozó érvényes engedélykivonat,
• Az autóbusz jogszerű használatára vonatkozó okirat,
• Jármű mozgását igazoló dokumentum (pl.tachográf),
• Kárbejelentő,
• Tanúnyilatkozatok,
• Károsult kárbejelentése a biztosított felé
• Kármentéssel, kármegelőzéssel kapcsolatos intézkedések igazolására szolgáló dokumentumok,
• Biztosított nyilatkozata a károkozásról és a felelősség kérdéséről,
• Rendőrségi, egyéb hatósági feljelentés, határozat,
• A Nemzeti Közlekedési Hatóság határozata,
• Gépjármű vezető / kísérő meghallgatási jegyzőkönyve, illetve írásbeli nyilatkozata, valamint rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyv,
• Fotók a károsodott vagyontárgyról, amennyiben rendelkezésre állnak,
• Érvényes tevékenységi engedély,
• Gépjárművezető tevékenységi engedélye,
• Gépjárművezető jogosítványa,
• Gépjármű törzskönyve,
• Gépjármű forgalmi engedélye.
3. A károsult az őt ért kárt a bizonyítás általános szabályai szerint szabadon bizonyíthatja a rendelkezésére álló eszközökkel és módon.
4. A biztosító jogosult minden a káresemény bekövetkezésével, jogalapjával, illetve összegszerűségével kapcsolatos dokumentum bekérésére és megtekintésére.
V. KÁRTÉRÍTÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS LEHETSÉGES FORMÁI, A KÁRTÉRÍTÉS MÓDJA
1. A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségére vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján állapítja meg.
2. A biztosított köteles a kár peren kívüli, vagy akár peres úton történő rendezése érdekében a biztosító közreműködését kérni, és valamennyi rendelkezésére álló okmányt, jegyzőkönyvet, hatósági határozatot, és bizonyítékot a biztosítónak átadni, továbbá a biztosítóval a kár rendezése érdekében együttműködni.
3. A biztosító a kárrendezési eljárás eredményeként a személyszállító felelősségének fennállása esetén teljesíti a biztosítási szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét.
4. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
5. A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szolgáltatásra jogosult személynek:
a) kellően megindokolt javaslatot tenni a szolgáltatására azokban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezettségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy
b) indokolással ellátott választ adni a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, amikor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg.
6. Mindazok a károk, melyeket a biztosított a kárenyhítés elmulasztásával okoz, továbbá az információk és okmányok késedelmes átadásából, átadásának hiányából származnak, a biztosítottat terhelik.
VI. EGYEZSÉGI KÁRRENDEZÉS
Amennyiben a kár jogalapja vagy összegszerűsége tekintetében valamely részlet nem egyértelmű, az várhatóan a későbbiekben sem tisztázható, de nem képezi akadályát a biztosító teljesítésének, a kár részben vagy egészben a Biztosító és a károsult közös megegyezésén alapuló megállapodás (egyezség) keretében is rendezhető. Egyezségi kárrendezés esetén a kártérítési összeg nettó értéken kerül meghatározásra.
VII. A KÁRTÉRÍTÉS KIFIZETÉSE
1. A biztosító a kártérítési összeget önrész levonása nélkül a magyar törvényes fizetőeszközben állapítja meg és banki utalással fizeti ki.
2. A biztosító a biztosítási szerződés alapján a biztosítási kártérítési összeget a károsultnak teljesítheti. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
3.Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállása mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni.
4. A biztosító általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
VIII. AZ ÉRTÉKCSÖKKENÉS ALKALMAZÁSÁNAK MÓDSZERTANA
A módozat sajátosságából adódóan, fogalmilag kizárt az értékcsökkenés alkalmazása.
IX. BIZTOSÍTÓ ELÉRHETŐSÉGEI
A Kárrendezési Igazgatóság elérhetőségei 1211 Budapest, Szállító u. 4.
Nyitva tartás: Hétfő - Csütörtök: 8.00-16.00
Péntek: 8.00-14.00
Tel: 00 0 000 0000