ESETI DÖNTÉSEK

ESETI DÖNTÉSEK

SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK SÉRELME

(1-8. számú jogesetek)

1. Pf.II.20.383/2007.:

I. A bíróval, mint természetes személlyel szemben a bírósági jogkörben okozott kártérítési igény nem érvényesíthető, amennyiben a terhére rótt magatartást bírói tisztségével összefüggésben fejtette ki. A vele szemben előterjesztett keresetet a kártérítési felelősség érdemi vizsgálata nélkül, ítélettel el kell utasítani.

II. Amennyiben a személyében perelt bíró mellett a sérelmet szenvedett a jogi személy bíróságokat pertársként perli, a bíró perbeli képviselőjeként eljárhat az OITH Módszertani és Xxxx Xxxxxxxxxxx Főosztály ügyintézője.

III. A bírósági eljárásban a tények kirívóan okszerűtlen értékelése, a lényeges anyagi és eljárásjogi szabálysértés értékelhető a kártérítési felelősséget megalapozó magatartásként. A bírói munka jellegével együttjáró jogszabályalkalmazási és értelmezési tévedések a felróhatóság körén kívül esnek. Egymagában az a körülmény, hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek bizonyult, nem alapozhatja meg a kártérítési felelősséget.

2. Pf.II.20.116/2008.:

A gazdasági társaság jogosult sajtó-helyreigazítási per megindítására, ha a sérelmezett kifejezések az igazgató személyével, tevékenységével kapcsolatosak, mivel az igazgató személyét érintő negatív tények az általa képviselt gazdasági társaságra vonatkoznak.

A sajtó-helyreigazítást önmagában a vélemény kifejezése nem alapozza meg, ugyanakkor az újságcikket összességében – és nem egyes kifejezéseit kiragadva – kell értékelni és értelmezni, a kifogásolt közlemény állításainak valóságát megítélni.

3. Pf.III.20.120/2008.:

A közszereplőknek (politikusoknak) számolniuk kell azzal, hogy politikai ellenfeleik tevékenységüket kritikával illetik – akár durvább hangnemben is -, erről a közvéleményt tájékoztatják, ezért el kell viselniük a személyüket kedvezőtlen színben feltüntető és tevékenységüket negatív módon értékelő véleményt is. A véleménynyilvánítási jog azonban velük szemben sem korlátlan. A közszereplőkről alkotott és közölt értékítélet is megvalósíthatja a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogsérelmet, ha az az ember méltóságát, becsületét akár tartalmában, akár kifejezésmódjában indokolatlanul sérti, még akkor is, ha a nyilatkozattevő személy véleményét csupán burkoltan, utalással tartalmazza.

4. Pf.II.20.058/2008.:

Aki másnak olyan kijelentést tulajdonít, amely kijelentés – valótlansága esetén – alkalmas a jóhírnévhez fűződő személyiségi jog megsértésére, bizonyítani köteles a kijelentés megtételét, elhangzását. Fokozottan terheli a bizonyítási kötelezettség az olyan személyt, aki önkormányzati vezetőként (polgármesterként) újságcikkben, a vele készült riportban nyilatkozik valamely kijelentés megtételéről.

5. Pf.II.20.418/2007.:

Politikai rendezvényről, annak szervezőjéről sajtótájékoztatón adott valótlan tartalmú kijelentések alkalmasak lehetnek a hírnévrontásra, ha a véleménynyilvánítás önkényes és minden alapot nélkülöző.

6. Pf.II.20.002/2008.:

A bíróság megállapíthatja a jóhírnévhez és a becsülethez való jog sérelmét, függetlenül attól, hogy a sérelmet szenvedett kereseti jogcímként – tévesen – az emberi méltósághoz, mint személyiséghez fűződő jog megsértésének a megállapítását kéri.

7. Gf.II.30.535/2007.:

A domain név az interneten nyújtott információs szolgáltatás elérhetőségét és más személy hasonló jellegű szolgáltatásától való megkülönböztetését biztosítja, azaz a domain név a szolgáltatás címeként, neveként és egyben a szolgáltatók azonosítására alkalmas jelként funkcionál.

A névviseléshez fűződő személyiségi jog sérelmét valósítja meg, ha valaki más természetes személy vezetéknevéhez, vagy már korábban is hasonló név alatt működő gazdasági társaságnak a cégnevéhez hasonló domain nevet regisztráltat, függetlenül attól, hogy a domain igénylése és regisztrálása a regisztrációs szabályzat előírásainak megfelelően történt.

Amennyiben a domain név használata kapcsán megvalósul a névviselési jog sérelme, szükségtelen annak vizsgálata, hogy a domain név fenntartása sérti-e a Domain Regisztrációs Szabályzat rendelkezéseit.

8. Gf.I.30.531/2007.:

Amennyiben a domain név regisztrálását követően, évek múlva egy másik gazdasági társaság a cégnevét a már regisztrált domain névhez hasonló cégnévre változtatja meg, nem hivatkozhat arra, hogy a korábban regisztrált domain név az évekkel később megváltoztatott cégnévhez fűződő névviselési jogát sérti.

Vizsgálni kell azonban ilyen irányú kérelem esetén, hogy a domain név fenntartása, felhasználása a Domain Regisztrációs Szabályzat – mint általános szerződési feltételek – rendelkezéseinek megfelelően történik-e.

SZERZŐDÉSEK JOGA

(9-41. számú jogesetek)

9. Pf.I.20.452/2007.:

A Lombard Finanszírozási Zrt. pénzintézet által alkalmazott „Üzletszabályzat”, mint általános szerződési feltételek egyes tisztességtelen kikötéseinek ügyészi közérdekű keresettel való megtámadása.

10. Pf.I.20.469/2007.:

Ha az ingatlanközvetítésre irányuló szerződés hatálya alatt kerül sor az ingatlan értékesítésére, vélelem szól amellett, hogy az értékesítés a megbízott ingatlanközvetítő eredményeként történt, az ellenkező bizonyítása a megbízót terheli. Amennyiben viszont az értékesítés az ingatlanközvetítési szerződés megszűnése utáni időszakra esik, a vélelem nem érvényesül, hanem a megbízottat terheli annak bizonyítása, hogy a szerződés megszűnése ellenére az értékesítés még az ő közvetítő tevékenységének az eredménye.

Tisztességtelen az ingatlanközvetítésre vonatkozó általános szerződési feltételek kikötése, ha a megbízott akkor is követelheti a díjat (jutalékot), amennyiben a megbízó egyértelműen bizonyítja, hogy a vevő az értékesítési szándékról nem a megbízott közvetítői (hirdetési) tevékenysége eredményeként szerzett tudomást. Tisztességtelen az a kikötés is, amely az ingatlanközvetítési szerződés megszűnése utáni egy éven belül olyan esetre is díjfizetési kötelezettséget ír elő a megbízó

terhére, amikor nem bizonyítható, hogy az adásvétel a megbízott korábbi közvetítői tevékenységével okozati összefüggésben jött létre.

(Általános szerződési feltételek ügyészi közérdekű keresettel való megtámadása.)

11. Gf.I.30.145/2008.:

A versenyeztetési eljárásra (pályázat, árverés) általánosan irányadó szabályokat sem a Ptk., sem külön törvény nem tartalmaz; külön jogszabályi rendelkezések egyes nevesített versenyeztetési eljárásokra vonatkoznak. Nem tiltja jogszabály – ezért érvényes kikötés –, hogy a pályázat kiírója olyan jogfenntartással éljen, amelyben tájékoztatja a pályázókat, hogy a beérkezett ajánlatok tartalmától függetlenül a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilváníthatja.

A pályázat kiírója a szerződéskötést megtagadhatja, ha a felhívásban ezt a jogot kifejezetten kikötötte.

12. Pf.I.20.483/2007.:

I. A Magyar Honvédelmi Szövetség, mint társadalmi jellegű szervezet megszűnésekor az MHSZ szervezetek helyébe lépő, „átalakítással” létrejött jogi személyek jogutódnak minősülnek.

II. A földterület és az épület (felülépítmény) tulajdonjoga általában egységes; ún.

„osztott tulajdon” csak akkor jöhet létre, ha a föld (telek) tulajdonosa és az azon építkező személye elválnak egymástól, mert az épületet (felülépítményt) nem a föld tulajdonosa hozza létre. Elválik a föld és az épület tulajdonjoga, ha az érintettek – akár az építkezés után – ebben írásban érvényesen megállapodnak, és elválhat a ráépítés törvényi feltételei szerint is. A ráépítésre vonatkozó rendelkezések azonban csak akkor alkalmazhatók, ha a földtulajdonos és az építkező között a tulajdonjog kérdésében nem volt megállapodás, vagy a megállapodás nem volt jogszerű.

13. Gf.I.30.019/2008.:

I. A képviselet alapulhat törvényen, jogi személy szervezeti szabályzatán (törvényes, illetve szervezeti képviselet), illetve jogügyleten (ügyleti képviselet). A Gt. a képviseleti jogkör szempontjából nem minősül lex specialis – a Ptk. ügyleti képviseleti szabályait kizáró – jogszabálynak, mivel a Gt. szervezeti (törvényes) képviseletre és a Ptk. ügyleti képviseletre vonatkozó rendelkezéseit egymás mellett, kiegészítőleg kell alkalmazni. A gazdasági társaság nevében az ügyvezetőtől származó és cégszerűen aláírt meghatalmazás alapján az ügyleti képviselő szerződést köthet.

II. A vállalkozási szerződés megkötése a törvény erejénél fogva főszabályként nincs írásbeliséghez kötve; ha pedig a felek a szerződésben külön írásbeli alakot rendeltek, a vállalkozási szerződés teljesítése az alaki fogyatékosságot orvosolja.

A vállalkozó terhére azonban kötbért érvényesen csak írásban lehet kikötni. Az alaki követelmény – az írásbafoglalás – a vállalkozó kötbérkötelezettséget felvállaló jognyilatkozatára vonatkozik, az elfogadó nyilatkozat a jogosult részéről nincs alakszerűséghez (írásbafoglaláshoz) kötve.

14. Pf.I.20.011/2008.:

Az elővásárlási jog gyakorlásának feltétele, hogy a tulajdonos és a harmadik személy vevő között érvényes adásvételi szerződés jön létre, mivel az elővásárlásra jogosult érvénytelen adásvétel vevői pozíciójába nem léphet.

Az elővásárlásra jogosult részére közlendő vételi ajánlat nem feltétlenül a megszövegezett adásvételi szerződés, elegendő lehet a vevők lényegi kérdésekre kiterjedő egyértelmű vételi szándékát tükröző írásbeli nyilatkozata, és ennek – teljes terjedelmében – az elővásárlásra jogosult elé tárása.

15. Pf.III.20.106/2008.:

Ha a szerződő fél szándéka ténylegesen tulajdonjog – akár ingyenes, akár visszterhes – átruházására irányul, de a motívuma – a fedezetelvonás – jogellenes, nem a semmis szerződésre, hanem mint lex specialisra, a fedezetelvonó szerződésre vonatkozó szabályokat és jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Ha a szerződést a felek csak azért kötik meg, hogy az átruházó a végrehajtás alól mentesüljön, az átruházási szándék valós, de egyben jogellenes. Az ilyen szerződés érvényes, ezért az eredeti állapot helyreállításának nincs helye, jogkövetkezménye azonban a relatív hatálytalanság, azaz az érvényesen szerző fél köteles tűrni, hogy a tulajdonába került vagyontárgyból a sérelmet szenvedett fél a követelését végrehajtást útján kielégítse.

A fedezetelvonás szempontjából a szerző fél rosszhiszeműsége akkor áll fenn, ha a szerződés megkötésekor tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett a szerződésnek a hitelező kijátszására irányuló jellegéről.

16. Gf.I.30.039/2008.:

Az ingatlan adásvételi szerződés a jogosulttal szemben akkor hatálytalan – a tulajdonjogot szerző fél akkor köteles az ingatlanból való kielégítést tűrni –, ha az ingatlant megszerző ingatlanközvetítő pénzintézet rosszhiszeműsége bizonyítható.

Az ingatlanközvetítő szervezet részéről a birtokbavétel úgy is megtörténhet, hogy a tulajdon tárgyát más birtokába adja. Az ingatlanközvetítő szándéka az ingatlan megvásárlásával arra irányul, hogy profitot realizáljon, amely jogi szempontból érvényesen történhet úgy is, hogy az ingatlan tulajdonjogát adásvétel útján megszerzi, majd lízingbeadás útján hasznosítja.

17. Gf.I.30.020/2008.:

I. A szerződés felbontása folytán a feleknek az eredeti állapotot kell helyreállítaniuk – a teljesített szolgáltatások visszajárnak –, azonban a szerződés felbontása a szerződés érvényes létrejöttét nem érinti, ezért az érvényes szerződéshez fűződő joghatások beálltak és hatályuk fennmarad addig, amíg a felbontás nem történt meg. Az érvényes adásvételi szerződés felbontása folytán, a teljesített szolgáltatás visszatérítési kötelezettsége miatt a felbontó szerződés fedezetelvonást valósíthat meg.

II. Nincs általános törvényi szabályozás arra nézve, hogy az adósnak a jogcím, lejárat, összeg szerint is különböző tartozásait milyen szempontok alapján kell kiegyenlítenie, amikor vele szemben egy időben több hitelezőnek áll fenn követelése. Felszámolás hiányában az adott tényállás függvényében dönthető el, hogy az adósnak melyik követelést kellett volna több hitelező közül kielégítenie. Fedezetelvonó a visszterhes átruházás különösen akkor, ha: a vagyontárgy átruházása ellenszolgáltatás fejében történik ugyan, a kapott ellenérték azonban a hitelezők kielégítésére alkalmatlan; illetve az ellenszolgáltatás elszámolása más hitelező javára oly módon történik, hogy ezáltal a követelés természete szerint nem egyenlő pozíciót elfoglaló másik hitelező követelése indokolatlanul előnyösen, az igénnyel fellépő hitelező nyilvánvaló sérelmével kerül kielégítésre.

18. Pf.I.20.057/2008.:

Az ingó jelzálogjog szerződés fedezetelvonó jellege megállapítható, ha a végrehajtás alatt álló természetes személy adósok az érdekeltségükhöz tartozó, de felszámolás alatt álló társaság tartozásáért vállalnak a tulajdonukban álló jelentős értékű ingóságokkal dologi biztosítékot, és ezáltal a velük szembeni hitelező követelésének kielégítési alapját vonják el.

19. Gf.I.30.177/2008.:

I. Amennyiben a kölcsönszerződéshez kapcsolódóan harmadik személy a kölcsönbe vevő tartozásáért a hitelező felé dologi biztosítékot vállal, a hitelező és a dologi kötelezett között létrejövő jelzálogjog szerződés nem tekinthető ingyenesnek. A három személyes jogviszonyban a hitelező szolgáltatása a kölcsönösszeg folyósítása, amelynek ellenszolgáltatása (visszteher) a kölcsön járulékokkal történő visszafizetése és egyben ennek dologi biztosítéka.

Amennyiben a dologi kötelezett gazdasági társaság felszámolás alá kerül, a dologi biztosítékként vállalt jelzálogszerződés önmagában a vagyonából történő ingyenes elidegenítésnek ezért nem minősül.

II. A Cstv. 40. § (1) bekezdésében írt okok mindegyike a fedezetelvonás miatti érdeksérelem miatt ad lehetőséget a szerződés vagy más adósi jognyilatkozat megtámadására. A szerződés eredményes megtámadása az érvénytelenség jogkövetkezményeit vonja maga után.

20. Pf.I.20.035/2008.:

A készfizető kezesek egymás közti belső viszonyában az egyetemlegesség szerinti elszámolási elv akkor irányadó, ha ugyanazért a követelésért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel vállaltak közösen kezességet. Az egyetemlegesség nem alkalmazható, ha a kezesek valamelyike nem közös szándékegységben, hanem későbbi időpontban, eltérő feltételekkel köt külön kezesi szerződést. Ilyen esetben ha a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal és a végrehajtási joggal együtt – teljes terjedelmében – reá száll át.

21. Gf.I.30.121/2008.:

Amennyiben a készfizető kezes a jogosultat kielégíti, a követelést biztosító jogok csak annyiban szállnak át, amennyiben a kezességvállalást megelőzően keletkeztek. A kezes nem feltétlenül szerzi meg a zálogjogot megtérítési igénye biztosítására, hanem csak akkor, ha az a kezességvállaláskor már fennállt.

22. Pf.I.20.079/2008.:

A jótállás alá eső gépjárműben a jótállási idő alatt észlelt, kifogásként a kötelezettel közölt hiba esetén törvényi vélelem szól amellett, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában a gépjárműben megvolt. Az eladónak kell kétséget kizáróan bizonyítania mentesülése érdekében, hogy a jótállási időn belül jelentkező hiba oka a teljesítés utáni eredetű.

A jótállás alapján érvényesíthető jogok főszabályként megegyeznek a szavatossági jogokkal. Ha a nagy értékű sportkocsi motorja csak jelentős értékcsökkenéssel javítható, a jogosult jogszerűen követelheti a kicserélést, ennek hiányában pedig a szerződéstől elállhat.

23. Pf.I.20.115/2008.:

Amennyiben a használt gépkocsira létrejött adásvétel fogyasztói szerződésnek minősül, a kigyulladt gépkocsi hibás teljesítését vélelmezni kell, és az eladót terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy a hiba (tűz) oka az átadás után keletkezett.

24. Pf.III.20.528/2007.:

A kötelező jótállási idő alatt észlelt és bejelentett hibák miatt a jogosult jogait peres úton az általános elévülési időn belül jogosult érvényesíteni. A jótállási idő nem igényérvényesítési határidő, hanem azt jelöli, hogy a jótállásra kötelezett milyen időtartamon belül köteles a dolog hibátlansága tekintetében fokozott helytállásra.

A jótállás alapján a jogosult a szavatossági jogokkal azonos igényeket érvényesíthet, ezek között – ha törvényi feltételei fennállnak – a szerződéstől elállhat. Ha nagyértékű új személygépkocsi rövid időközönként többször meghibásodik, és az

egyes javítások ellenére újabb és újabb hibák jelennek meg, ez arra enged következtetni, hogy a kijavítás rövid idő alatt a jogosultnak a folyamatos használathoz fűződő érdekei sérelme nélkül nem lehetséges, mert a hibák felmerülésével a jövőben is számolni lehet, így függetlenül attól, hogy azok javíthatók, a jogosult a szerződéstől jogszerűen állhat el.

25. Pf.20.124/2008.:

A szavatossági igényérvényesítésre nyitvaálló határidő a jogvesztő kötelező alkalmassági időn belül a hiba felismeréséig nyugszik, és attól számítva három hónap áll rendelkezésre az igény bíróság előtti érvényesítésére. A három hónapos határidő jogvesztő, nem elévülési jellegű, így nem is szakítható meg.

26. Gf.I.30.548/2007.:

A jelentős létszámú, tömeges mennyiségben vásárolt napos baromfi esetében a felek a szerződésben meghatározhatják azt a százalékos mennyiséget, amely határon belül a hibás (beteg) egyedek száma az egész állomány szempontjából hibás teljesítést nem eredményez, vagy pedig – külön kikötés nélkül is – a szakmai szokásokból következik a hibás (beteg, elhullott) egyedek elfogadható százalékos aránya. A szerződés tartalmává váló szakmai szokások által kialakított százalékos határokon belül a beteg, elhullott egyedekre a jogosultnak számítania kell, ilyenkor a teljes napos állomány hibás teljesítéséről nincs szó. Mindazok a hibák ugyanis, amelyekre a szolgáltatás természetéből, tulajdonságaiból adódóan a vevőnek – a szerződéskötés körülményeit is figyelembe véve – ésszerűen számolnia kell, a terhére esnek, mivel ennek ismeretében köt szerződést.

27. Gf.I.30.537/2007.:

A külön jogszabályban rendezett ún. „integrációs szerződés” akkor jön létre, ha a szerződő felek közös kockázatot vállalnak a mezőgazdasági termelés finanszírozására és eredményének felosztására. Szerződési típuskényszer hiányában a közös kockázatviselés nem kógens jogszabályi előírás, érvényes (nem színlelt) ezért az olyan megállapodás, amelyben az egyik fél kizárólag a pénzügyi eszközöket kölcsönként bocsátja rendelkezésre.

28. Pf.III.20.024/2008.:

Amennyiben a mezőgazdasági termelők és a megrendelő közötti jogviszony tartalmában megfelel a külön jogszabályban rendezett ún. integrációs szerződésnek, a termelőket az integrátor részére folyósított támogatás arányos része megilleti.

29. Gf.I.30.054/2008.:

I. Építési kivitelezés során a többletmunka-pótmunka megkülönböztetésnek az átalánydíjas vállalkozási szerződések esetében van jelentősége. A vállalkozói díj utólagos tételes felméréssel való meghatározása esetén a kivitelező a többletmunkákat és a pótmunkákat egyaránt érvényesítheti, mivel valamennyi, általa ténylegesen elvégzett, műszakilag indokolt munkatételt a felmérésben feltüntethet.

II. Szerződéses láncolat esetén a szerződésből fakadó igényeket minden szerződéses jogalany csak a vele szerződő féllel szemben érvényesítheti.

30. Pf.I.20.565/2007.:

A régészeti lelőhelyek feltárási jellegű munkái körében a felek a külön jogszabály kógens rendelkezései folytán a vállalkozási szerződésben a díjat nem határozhatják meg ún. fix átalányár formában, hanem csak utólagos tételes elszámolásra utalással. A jogszabály által nevesített szolgáltatásra irányuló szerződésben a megrendelő a tényleges költségek viselésére köteles, a szerződés ilyen tartalommal köthető meg érvényesen, az ezzel ellentétes kikötés jogszabályba ütközik, ezért semmis.

31. Gf.I.30.553/2007.:

Amennyiben az egészségügyi közszolgáltatásokról gondoskodó szerv és az egészségügyi szolgáltató között szerződés jön létre, a vállalkozó az egészségügyi közszolgáltatások ellátására további alvállalkozói szerződést csak az egészségügyi közszolgáltatásokról gondoskodó szerv előzetes hozzájárulásával köthet. A külön, más jogági törvény sérelmével kötött alvállalkozói szerződés hozzájárulás hiányában érvényesen nem jön létre, mivel a külön törvény, illetve ahhoz kapcsolódó rendelet kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

32. Pf.II.20.544/2007.:

Az egészségbiztosítási pénztár és az egészségügyi szolgáltató közötti ún. finanszírozási szerződésnek tartalmaznia kell a rendelésre jogosult orvos személyét, és az e téren bekövetkezett változást az egészségügyi szolgáltatónak be kell jelentenie.

A bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő finanszírozási többletet a szolgáltatónak vissza kell térítenie. Ha azonban az erre egyébként nem jogosult orvos által a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz felírása során semmilyen szabálytalanság és indokolatlan segédeszköz rendelés nem történt, akkor többletfinanszírozás sem merül fel, mivel a bejelentési kötelezettség teljesítése esetén is ugyanilyen összegű támogatás (finanszírozás) merült volna fel. Önmagában a bejelentési kötelezettség adminisztratív jellegű elmulasztása nem indokolja az egyébként jogszerű támogatási (finanszírozási) összegek visszatérítését.

33. Pf.III.20.049/2008.:

I. Az egészségügyi pénztár közhatalmi jellegű tevékenységet gyakorol, ha az egészségügyi szolgáltató (magánorvos) számára előírja, hogy mely tevékenységei során, milyen támogatottság mellett jogosult gyógyászati segédeszköz vényeket felírni, a vényeken az egyes betegek javára felírt gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök után ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Alapnak keletkezik támogatási kifizetési kötelezettsége. Közhatalmi jellegű tevékenysége körébe tartozik az is, hogy ellenőrzése alapján – amennyiben szabálytalanságot észlel – jogosult az egészségügyi szolgáltató részére biztosított vényírási jogosultság felfüggesztésére vagy annak visszavonására. Ezen nem változtat, ha az érintettek a vényírási jogosultságra vonatkozó feltételeket szerződésbe foglalják.

II. A vényírási jogosultság jogellenes visszavonása esetén a jogosult az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítését, ennek jogszabályi feltételei szerint követelheti.

Amennyiben a magánorvos az elmaradt hálapénz miatt érvényesít kiesett jövedelemigényt, igazolni köteles, hogy a gyógyászati segédeszköz vényírási jogosultságának megvonását megelőzően részesült paraszolvenciában. A károsodás előtti jövedelem alátámasztására bizonyítékként az szolgálhat, ha a magánorvos adóbevallásában ilyen címen jövedelemforrást feltüntetett. Az elmaradt paraszolvencia általános kártérítés címén való megtérítésének törvényi feltételei nem állnak fenn.

34. Gf.I.30.064/2008.:

A közbeszerzési eljárás lebonyolítására létrejött megbízási szerződésben jogszabályba ütköző, érvénytelen az olyan kikötés, amelynek alapján a megbízott – a megbízási díjon felül – a pályázati dokumentumok ellenértékére a megvalósuló beruházás értékének százalékában tart igényt.

35. Gf.II.30.067/2008.:

Amennyiben a helyiségbérleti szerződést az ingatlan új tulajdonosával a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése előtt már megkötik, ez az új tulajdonos bérbeadói pozícióját nem érinti, bérleti szerződést ugyanis nem kizárólag a bejegyzett tulajdonos köthet, hanem más olyan személy is, akinek erre egyéb jogviszonyon alapuló jogosultsága fennáll.

A bérbeadó személyében bekövetkezett változás esetén a bérkövetelés átszállásának időpontjára az engedményezés szabályait kell alkalmazni. Ezt kell irányadónak tekinteni a bérlőt a bérleti szerződés alapján terhelő egyéb fizetési kötelezettséget (rezsiköltségek) illetően is.

36. Gf.III.30.073/2008.:

A távközlési szolgáltatás nyújtására és annak ellenében díj megfizetésére irányuló szerződés a Xxx. által szabályozott egyes szerződéstípusok közül a közüzemi szerződés ismérveinek felel meg. A közüzemi szolgáltatási szerződésnek nem a szerződéskötési kötelezettség előírása vagy hiánya a lényeges tartalmi eleme, hanem maga a közüzemi szolgáltatás nyújtása. A telefonfonal használattal és az ún. NCTS rendszer használattal felmerülő távközlési szolgáltatási szerződések alapján nyújtott szolgáltatások díja ezért közüzemi jellegű díjnak minősül.

37. Pf.I.20.465/2007.:

A pénzintézet által a kölcsönügylet felmondását tartalmazó jognyilatkozat hatályosságához az szükséges, hogy az az adóshoz megérkezzék. Ha a felmondás nem a szerződésben külön kikötött címre érkezik, a felmondás nem hatályos.

A felmondás a szerződést a jövőre nézve szünteti meg, ahhoz – az elszámolásra is kiterjedően – visszamenőleges joghatály nem fűződik.

38. Gf.I.30.292/2008.:

A váltó absztrakt, jogcím mentes ügylet, azonban a fedezeti váltó kiállítása valamely alapügyletre tekintettel történik, ezért a váltó absztrakt természete nem indokolhatja tartozatlan fizetés kikényszerítését.

Amennyiben a váltóperben az alapjogviszony alanyai – a váltó kiállítója és rendelvényese – állnak perben egymással, nincs akadálya, hogy a váltó kiállítója kifogásában a tartozás megszűnésére hivatkozzon.

39. Pf.III.20.172/2008.:

Ha az ajándékozó az ajándékot bizonyos jövőbeli várakozására tekintettel nyújtja, a feltevését kifejezetten, vagy legalább a megajándékozott számára kétséget kizáróan felismerhető módon kell kinyilvánítania. Nincs szükség azonban arra, hogy a feltevést – szerződési feltételként kezelve – a szerződésben feltüntessék, vagy a szerződéskötéskor az kifejezetten elhangozzék a felek között, különösen nem teheti az elvárás a szerződést visszterhessé.

40. Pf.II.20.534/2007.:

Amennyiben az öröklési szerződés alapján az eltartási kötelezettséget a szerződés szerinti eltartó helyett közeli hozzátartozója, mint teljesítési segéd nyújtja, ez – egymás közötti viszonyukban – az eltartónak nyújtott ingyenes előnynek minősül. Az ilyen formában nyújtott ajándékot téves feltevés címén – ha törvényi feltételei fennállnak – a tartást ténylegesen teljesítő ajándékozó visszakövetelheti.

41. Pf.II.20.395/2007.:

Önmagában az örökhagyó gyógyíthatatlan betegsége – amely viszonylag rövid időn belül halálához vezet – nem okozza az öröklési szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközés miatti érvénytelenségét. Érvényes szerződés, ha az eltartó a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő eltartott állapotának ismeretében ugyan, de vállalja a teljes ellátását, ápolását, gondozását; az ellenkező értelmezés azokat a súlyosan beteg,

magatehetetlen személyeket fosztaná meg a megfelelő tartás és gondozás lehetőségétől, akik arra leginkább rászorulnak. A szerződés érvénytelenségét az okozhatja, ha az eltartó a szerződéskötéskor tudott arról, az örökhagyó tartására, gondozására egyáltalán nem, vagy csak irreálisan rövid ideig kerülhet sor, azaz valójában olyan szerződéses kötelezettséget vállal, amelyről eleve tudja, hogy azt nem kell teljesítenie.

KÁRTÉRÍTÉSI JOG

(42-53. számú jogesetek)

42. Gf.I.30.516/2007.:

I. Az esetleges alaptalan perlés önmagában nem tisztességtelen piaci magatartás; a jogszerű vagy jogszerűtlen igényérvényesítés jogkövetkezményét a bírósági döntések jelenítik meg.

II. A szerződésen kívüli (deliktuális) és a szerződésszegési (kontraktuális) felelősség közötti alapvető különbség abban áll, hogy a kontraktuális felelősség érvényes szerződést feltételez, és a kártérítés a szerződésben foglalt valamely kötelezettség megszegésének szankcionálását jelenti, míg a deliktuális felelősség esetében ilyen kettősség nincs: a károkozó és a károsult közötti kapcsolatot a károkozás ténye hozza létre. A kártérítés iránti igény deliktuális vagy kontraktuális jellege nem attól függ, hogy az igényérvényesítő azt hogyan nevezi, minősíti.

III. A beszámítási kifogás akkor ítélt dolog, ha annak a bíróság helyt ad. Egy korábbi perben már elbírált és elutasított, beszámítási kifogásként érvényesített igény egy újabb perben ismételten érvényesíthető, és azt érdemben kell elbírálni.

43. Gf.I.30.421/2007.:

A talaj szennyeződésével a károsodás bekövetkezik és a kártérítés esedékessé válik, ezért ha az ingatlan tulajdonosa a kárigényét menthető ok, akadály nélkül érvényesíthette volna – mivel a károkozó magatartás és a károsodás ténye előtte ismert volt – a kártérítési követelés elévül, és nem éled fel az újabb tulajdonátruházás, újabb tulajdonszerzés időpontjában sem. A láncolatos ingatlan értékesítés, a tulajdonjog átruházása nem jár azzal a jogkövetkezménnyel, hogy minden egyes újabb jogszerző tekintetében újból és újból menthető okra lehetne hivatkozni.

44. Pf.III.20.439/2007.:

I. A közérdekből végzett tevékenység – autópálya építése, üzemeltetése – nem zárja ki, hogy ha a környező ingatlan tulajdonosát értékcsökkenés folytán hátrány éri, annak ellentételezését követelhesse. Az autópálya objektív léte az ingatlanban rendszerint értékcsökkenést idéz elő, amely a zajhatás, a bekerítettség, elszigeteltség, a kilátás korlátozottsága, a benapozás és intimitás elvesztése miatti környezeti többletterhelésben mutatkozik meg.

Az autópálya (közvetlen vagy közvetett) szomszédságában levő ingatlanok tulajdonosai a szomszédjog általános szabálya, és ezen keresztül a szerződésen kívüli kártérítés feltételei szerint igényelhetik káruk megtérítését. A szükségtelen zavarás megítélése körében a bíróságnak az ingatlan zavartalan használatához fűződő tulajdonosi érdeket és az autópálya kiépítése tekintetében fennálló közérdeket kell egybevetnie.

II. Az autópálya objektív létéből eredő hátrányoktól eltérő, más megítélés alá esik az a károkozás, amely a nem megfelelő tervezésre és kivitelezésre, így a hibás vízelvezetésre vezethetők vissza. A szomszédos ingatlanokban keletkezett kár

tekintetében az építtető nemcsak a saját magatartásáért felel, hanem mindazok magatartásáért is – a károsult irányában -, akiket a joga gyakorlásához igénybe vett. Az építkezéshez igénybe vett tervező, kivitelező olyan közreműködőnek számít, akiknek magatartásáért a tulajdonos a szomszédjogi károkozások körében helytállással tartozik.

45. Pf.III.20.569/2007.:

Amennyiben a belterületen végzett közműépítési-csatornázási munkák során az altalaj szerkezet megváltozásával okozati összefüggésben az épületek károsodnak, a magatartás önmagában a kár bekövetkezte folytán jogellenes. A kártérítési felelősség felróhatósága alóli kimentéshez nem elegendő, ha a talajvíz süllyesztésére választott módszer szakmailag elfogadott; a károkozónak azt kell bizonyítania, hogy a lehetséges technológiák közül a körülményekhez, a helyi talajszerkezethez a legmegfelelőbbet alkalmazta.

46. Gf.II.30.024/2008.:

Az árvíz, belvíz elleni védekezés közfeladat. A jogszabály alapján az erre köteles államigazgatási szerv az okozott károk megtérítése iránti felelősség alól nem mentheti ki magát azzal, hogy nem állott rendelkezésére a megelőző-karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges anyagi fedezet.

47. Pf.III.20.003/2008.:

Az egészségügyi intézmény kártérítési felelősség alóli mentesülése szempontjából az ellátásban résztvevőktől elvárható gondosság mércéje az irányadó. A terhes gondozásról szóló külön jogszabályból sem következik – még veszélyeztetett vagy szövődményes terhesség esetén sem – ennél szigorúbb, fokozott felelősség.

48. Pf.III.20.077/2008.:

Az analfabéta beteg alakilag hibás beleegyező nyilatkozata a beteg terhére esik, ha írástudatlanságát nem hozza a kezelőorvos tudomására, és az alaki hiba kizárólag a beteg magatartásának következménye. Ha az orvos által adott tájékoztatás egyebekben megfelelő, az egészségügyi intézmény szerződésszegést sem követ el, a tájékoztatáshoz való jog sérelme miatt kártérítési felelősséggel nem tartozik.

49. Pf.III.20.553/2007.:

I. A Polgári Törvénykönyv az immateriális kártérítést nem fájdalomdíjként szabályozza, hanem a személyiségi jog megsértésének a kártérítési szankciója. A személyhez fűződő jogok bármilyen súlyú megsértése ezért önmagában nem teremti meg a nemvagyoni kártérítés jogalapját, ahol a sérelem foka kizárólag a kártérítés összegszerűsége körében lenne értékelhető, hanem a sérelmet szenvedett fél nemvagyoni kártérítésre csak akkor tarthat igényt, ha bizonyítja olyan hátrány bekövetkezését, amelynek csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez nemvagyoni kárpótlás szükséges.

II. A teljes és egészséges családban éléshez való személyhez fűződő jog valamely közeli hozzátartozó halála folytán sérül. A közeli hozzátartozó elvesztése miatt azonban nem fájdalomdíj érvényesíthető, a nemvagyoni kártérítési igényt pedig csak az alapozza meg, ha a tragikus változás megbontja a családi kapcsolat fennálló rendjét, és hátrányosan változik a hátramaradottaknak a családi kapcsolatokhoz való joga.

50.Pf.III.20.501/2007.:

Amennyiben a hozzátartozó halála miatt érvényesítenek kártérítési igényt a veszélyes üzem üzembentartójával (biztosítójával) szemben, a kármegosztás szempontjából a balesetben elhunyt közrehatását vizsgálni kell. A károsult felróható magatartása, közlekedési szabálysértése vagy más közrehatása azonban csak akkor

és olyan mértékig ad módot kármegosztásra, amilyen mértékben okozati összefüggésben áll a káreseménnyel.

51. Pf.II.20.083/2008.:

A földhivatal kártérítési felelősséggel tartozik, ha a bányaszolgalmi jog bejegyzését (széljegyzését) elmulasztotta, és ezáltal a vevőknek az ingatlan értékcsökkenése folytán kárt okoz.

Az értékcsökkenés összegszerűsége körében a szerződéskötéskori állapotot kell alapul venni; nem vehető figyelembe a károkozó javára az ingatlan forgalmi értékében a felektől független körülmények miatt utóbb bekövetkező jelentős emelkedés.

52.Pf.III.20.591/2007.:

Ha a peres fél a bíróság előtt folyó peres eljárás indokolatlan elhúzódása, egyes bírói intézkedések nem ésszerű időn belüli megtétele (tárgyalás kitűzése, költségmentesség engedélyezése, pártfogó ügyvéd kijelölése) miatt érvényesít kártérítést, igényét evonatkozásban nem a bírósági jogkörben okozott kár, hanem a Pp. 2. §-ában szabályozott, a per befejezése ésszerű időtartamának megsértése miatt, az ott írt feltételek szerint kell elbírálni.

A per befejezése ésszerű időtartamának szempontjai.

53.Pf.II.20.422/2007.:

A részarány földtulajdonos kérelme alapján indult, a földjét használó szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottság jogellenes eljárása esetén az államigazgatási jogkörben okozott kártérítés szabályai irányadóak. Az ilyen jellegű perekben a kártérítési igény előterjeszthető az államigazgatási jogkörben eljáró szervvel szemben, vagy – jogalap nélküli gazdagodás címén – azzal a személlyel (szövetkezettel) szemben is, akinél a jogellenes vagyoni előny realizálódott.

FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK

(54-68. számú jogesetek)

54. Fpkf.I.30.091/2008.:

A felszámolási eljárásban annak is be kell jelentenie hitelezői igényét, aki a

– felszámolást megelőző – végelszámolási eljárásban félként szerepelt. A végelszámolás és a felszámolás két önálló, egymástól független eljárás; a végelszámolási eljárás nem fordul át felszámolási eljárássá, a felszámolás semmilyen tekintetben nem minősül a végelszámolás folytatásának. A két eljárás között jogilag értékelhető kapcsolatot az sem teremt, ha a kijelölt felszámoló és a korábban eljárt végelszámoló személye megegyezik. Mindezek miatt a végelszámolásban megtett nyilatkozatoknak a felszámolási eljárásban érdemi jelentősége nincs.

55. Vpkf.I.30.027/2008.:

Törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt jogi személy vagyona – a hitelezők kielégítése után – a volt tagokat illeti, a cég törlésekor fennálló vagyon a tagok vagyona lesz.

A törölt cég vagyonához tartozott mindazon vagyoni elemek esetében, amelyek átadása felszámolási vagy végelszámolási eljárás keretében nem történt meg, csak vagyonrendezési eljárás keretében adhatók át a volt tagoknak. A vagyonrendezési eljárás szűkebb értelmezése azt eredményezné, hogy a törölt cég vagyonához tartozott, utóbb előkerülő, nem dolog tulajdonjogában megtestesülő vagyontárgyak (főként követelések) ugyan a volt tagokat illeti meg, a volt tag azonban az őt megillető vagyoni jogosultságát érvényesíteni nem lenne képes. A Ctv. szerinti

vagyonrendezési eljárás ezért a megszűnt cég vagyonához tartozó pénzkövetelésre is lefolytatható.

56. Fpkhf.I.30.017/2008.:

Amennyiben a felszámoló egyes költségeket tévesen felszámolási költségnek tekint, és azokat kifizetve vagyonhiányt idéz elő, az indokolatlanul kifizetett költségeket a felszámoló megállapított díja terhére kell elszámolni. Nincs akadálya annak sem, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót az általa jogosulatlanul felvett felszámolói díj visszafizetésére, ha azt állapítja meg, hogy korábbi esedékességű felszámolási költséget figyelmen kívül hagyott.

Amennyiben a felszámoló megalapozatlan költekezései az adósnál vagyonhiánnyal járnak, de a felszámoló díja terhére ezt nem lehet elszámolni, a bíróság a felszámolót az adós javára kötelező rendelkezést hozhat. A jogszabálysértő intézkedés következményeit a felszámolási eljárásban – észrevétel, kifogás nyomán – kell orvosolni, mindaddig nem vethető fel a felszámoló Cstv. 54. §-a szerinti, a felszámolási eljárás keretein kívüli kárfelelőssége.

57. Fpkhf.I.30.095/2008.:

I. A felszámolónak a felszámolás alatt az általános könyvvezetési tevékenységét alapvetően saját szervezetén belül kell megszerveznie. Felszámolási költségként – a felszámolói díjon felül – csak a felszámolás alatt ténylegesen gazdasági tevékenységet folytató adós könyvelésével kapcsolatos kiadások számolhatók el.

A felszámoló által megbízott ügyvéd munkadíja felszámolási költségként abban az esetben számolható el, ha igénybevételére az általános jogi szakképzettséget meghaladó, különleges jogi szakértelmet igénylő feladat ellátása érdekében van szükség.

II. Amennyiben a felszámoló egyes költségeket tévesen felszámolói költségnek minősít, és azokat kifizetve vagyonhiányt idéz elő, az indokolatlan költségeket a felszámoló díja terhére kell elszámolni. Xxxxx sincs akadálya, hogy a felszámoló bíróság a felszámolót az általa jogosulatlanul felvett felszámolói díj visszafizetésére kötelezze, ha pedig a felszámoló a jogerős kötelezésnek nem tesz eleget, a felszámolót a bíróság felmenti.

58. Fpkhf.I.30.059/2008.:

A felszámoló jogosult és köteles is az adós volt felszámolójával szembeni kárigényt érvényesíteni, ha rendelkezésére állnak a követelést megalapozó szükséges iratok. A felszámolás befejezésekor a hitelezők részére a kárigény engedményezhető.

59. Fpkf.I.30.031/2008.:

I. A 2007. évi LXXVIII. törvénnyel módosított, 2007. július 7. napjától hatályos Cstv.

27. § (2) bekezdés a./ pontja értelmében az adós a tartozást a teljesítési határidő leteltét követő 15 napon belül vitathatja. Ezt követően a tartozást csak addig az időpontig vitathatja, amíg a hitelező felszólító levele hozzá meg nem érkezik. A hitelezői felszólítás hatályossá válásával megszűnik a vitatás lehetősége.

II. A 2007. július 7. napja után indult ügyekben a hitelező az adós fizetésképtelenségét ugyan a módosított Cstv. 27. § (2) bekezdés a./ pontjára alapíthatja, olyan esetben azonban, amikor a követelés még a módosítás hatálybalépése előtt vált esedékessé és a hitelező fizetési felszólítást küldött, a tartozás vitatását a Cstv. módosítás előtti szabályai alapján kell megítélni.

60. Fpkf.I.30.147/2008.:

Vitatottnak kell minősíteni az adós tartozását, ha az adós a vele szembeni követelés esedékessé válását követően pert indított a hitelezővel szemben, mely perben a hitelező által követelt összeget meghaladó igénnyel élt.

61. Fpkf.I.30.209/2008.:

A pénzkövetelés jogosultjának az előzetes intézkedése – amelyhez a késedelem jogkövetkezményei, köztük a felszámolási eljárás megindításának lehetősége fűződik

– a polgári jogviszonyban eltérő szerződési kikötés hiányában nem a számviteli szempontból szabályszerű számla kiállítását jelenti, hanem – a Ptk. 301/A. § (3) bekezdését kielégítő – fizetési felszólítás megküldését. A jogosultnak a Ptk. 302. § b./ pontját kielégítő nyilatkozata a fizetési felszólítás, amelynek csak egyik formája, módozata a számla kiállítása.

62. Gf.I.30.038/2008.:

Önmagában az a körülmény, hogy a hitelező a felszámolási eljárás kezdeményezését követően – az adós tartozásának rendezése folytán – ígérete ellenére a felszámolás iránti kérelmét nem vonja vissza, és emiatt a felszámoló bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja, felszámolását elrendeli, az adós részéről az ebből eredő kár megtérítésére nem szolgáltat alapot. Az adós ugyanis a felszámolás elrendelését a végzéssel szembeni jogorvoslat benyújtásával elháríthatja, ha ezt elmulasztja, kárát önmagának okozza.

63. Fpkhf.I.30.470/2007.:

Az egyszerűsített felszámolási eljárásban külön törvényi előírás hiányában az egyszerűsített záróanyagot a felszámolónak – a hitelezők tájékoztatása és felhívása mellett – csak a bíróság részére kell megküldenie. A záróanyagot sem a bíróságnak, sem a felszámolónak nem kell a hitelezők részére megküldeni; nincs azonban akadálya, hogy a felszámoló – kötelezettség nélkül – a záróanyagot megküldje a hitelezők részére.

64. Fpkf.I.30.090/2008.:

Nincs lehetőség a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezésére, ha az iratok részleges hiánya ellenére közvetett módon (hitelezői bejelentések, a cégbíróságnál letétbe helyezett mérlegek, az adóhivatal, a társadalombiztosítási igazgatóság információi stb.) lehetőség nyílik az adós vagyonának felkutatására és értékesítésére, és az adós követelésének érvényesítését az irathiány nem akadályozza.

65. Fpkf.I.30.097/2008.:

A felszámolási eljárás során az egyezség megkötésében a Cstv. 57. § (1) bekezdés a./ és c./ pontjában felsorolt követelések jogosultjai nem vehetnek részt, azonban a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, ha e követelések kielégítési alapját vonja el az egyezség. Jogszabálysértő az egyezség – függetlenül az egyezség megkötésére jogosult hitelezők létszámától és követeléseik arányától – abban az esetben, ha a privilegizált követeléssel rendelkező hitelezők igényének kielégítése nem biztosított.

66. Fpkhf.I.30.556/2007.:

Ha a felszámoló a számára törvényben előírt feladatokat nem maga végzi el, az ezzel kapcsolatos kiadások nem minősülnek felszámolási költségnek, hanem a felszámoló az igénybevett teljesítési segédek díját a részére kifizetett felszámolói díjból maga tartozik fedezni.

Az adós ingatlanának értékesítése, illetőleg az adós ellen folyó érvénytelenségi per vitele önmagában különleges szakértelmet igénylő jogászi feladatnak nem tekinthetők, ezek ellátása érdekében külső jogi szakértő igénybevétele nem indokolt. 67. Fpkf.I.30.473/2007.:

I. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatos eljárás során nincs lehetőség arra, hogy a hitelezők ismételten előterjesszenek olyan kifogásokat, amelyek tekintetében a törvényben engedett határidő már korábban eltelt.

II. A Cstv. személyi hatálya a leányvállalatra is kiterjed, de a leányvállalat nem a számviteli törvény szerinti fogalmat takarja. Két gazdálkodó szervezet tulajdonosi kapcsolata önmagában csak számviteli szempontból létesít anyavállalat- leányvállalati viszonyt, amelyre a törvény személyi hatálya nem terjed ki.

68. Fpkf.I.30.581/2007.:

Az adós, mint jogi személy a felszámolási eljárásban sem részesülhet személyes költségmentességben.

TÁRSASÁGI JOG. CÉGEK ÉS CÉGNEK NEM MINŐSÜLŐ SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA

(69-75. számú jogesetek)

69. Gf.III.30.089/2008:

Az uralkodó tag részéről az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését veszélyeztető üzletpolitika objektíve akkor is hátrányos, ha a döntés szubjektív értelemben számára racionális. A tartósan hátrányos üzletpolitika folytatását az ellenőrzött társaság helyzetéből kell megítélni.

Az uralkodó tag tudatos magatartásának célja általában nála keletkező előny megszerzése.

70. Gf.III.30.517/2007.:

Amennyiben a tag a gazdasági társasággal tagsági jogviszonyát felmondással megszünteti, az elszámolás tárgyában létrejött megállapodás – a szerződésre vonatkozó általános szabályok szerint – megtámadható.

71. Cgtf.III.30.037/2008.:

Ha a hitelező a beltagot megillető vagyonhányadra végrehajtást vezet, gyakorolhatja a beltagot megillető rendes felmondás jogát. A beltag tagsági viszonyának felmondása azonban csak akkor hatályos, ha azt a kültaggal közlik, ezért a végrehajtást kérő hitelező felmondását is kézbesíteni kell a kültag számára. Ennek hiányában a felmondáshoz fűződő jogkövetkezmények nem állnak be.

72. Cgf.III.30.192/2008.:

A cég megszüntetését célzó végelszámolás nem bírósági eljárás, annak kezdő és záró időpontját a társaság maga állapítja meg. A végelszámolás megindulásának időpontjaként ezért – az irányadó jogszabályi környezet szempontjából – nem a cégbíróság előtti eljárás megindításának időpontját, hanem a cég által elhatározott kezdő időpontot kell tekinteni.

Az általános szabályok szerint zajló végelszámolás esetén az adóhatóság olyan tartalmú közlése, hogy a záró ellenőrzést hatósági eljárás követi majd – mindaddig, amíg ez az eljárás igazoltan véget nem ér – kizárja a törlési kérelem előterjesztésének jogszerűségét. Az egyszerűsített végelszámolás során azonban e szabály nem alkalmazható.

73. Cgf.III.30.182/2008.:

A cégnevek közötti különbözőség akkor egyértelmű, ha átlagos figyelem mellett sem írásban, sem hangzásban nem áll fenn összetéveszthetőség. Nem felel meg a követelménynek a választott név, ha a vezérszó csak egy betűvel tér el a már bejegyzett cég vezérszavától.

74. Cgtf.III.30.197/2008.:

A társaság vezető tisztségviselőjének személyében bekövetkezett változás a társaság belső jogviszonyaiban és a cégbírósággal szemben az anyagi jogviszony keletkezésétől számítva hatályos. A cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselő

ezért nem jogosult a cégbíróság előtti eljárásban a társaság képviseletére, ha az anyagi jogi jogszabályok szerint a képviseleti jogosultsága már megszűnt.

75. Cgf.III.30.102/2008.:

Az egyszerűsített cégeljárásban a cégbíróságnak nem feladata az egyes okiratok tartalmának, az okiratok egymásnak való megfelelőségére is kiterjedő vizsgálata, ezzel szemben a jogi képviselő törvényi kötelezettsége az okiratok törvényességi vizsgálata, és az, hogy a bejegyzési kérelmet, annak mellékleteit a Ctv-ben meghatározott követelményeknek megfelelően készítse elő.

ELJÁRÁSI JOG

(76-80. számú jogesetek)

76. Gpkf.II.30.001/2008.:

A külföldi választott bírósági határozat elismerése és végrehajtása annak a félnek a kérelmére, akivel szemben azt érvényesíteni kívánják, csak a törvényben felsorolt esetekben tagadható meg. Nem akadálya a választott bírósági határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásának, ha a határozat magyar nyelvű megszövegezése és kézbesítése az adós részére nem történt meg.

77. Pkf.III.20.019/2008.:

A külföldi állampolgár peres fél jogszerűen nem követelheti, hogy az általa meghatalmazott jogi képviselőt a bíróság részére pártfogó ügyvédként rendelje ki.

E kérdésben az Európai Bírósághoz előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése is alaptalan.

78. Pkf.III.20.181/2008.:

A költségkedvezményekre vonatkozó megváltozott törvényi rendelkezések folytán a személyes költségmentesség két formája – a teljes és a részleges költségmentesség

– közül a részleges költségmentesség engedélyezése elsődleges a teljes személyes költségmentességgel szemben.

Ha az engedélyezett részleges személyes költségmentesség kizárólag a peres eljárási illetékekre terjed ki, a felet a többi, mentességgel nem érintett költségre automatikusan megilleti a költségfeljegyzési jog. Erről külön határozni szükségtelen, így arról is, hogy a fél a szakértői költségek előlegezése alól mentesül.

79. Pf.II.20.175/2008.:

Ha a fél cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll, a bíróságnak a törvényes képviselőt kell nyilatkozattételre felhívni, és a gondnok hozzájárulásának hiányában a pert meg kell szüntetni.

80. Pkf.II.20.462/2008.:

Az önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzati képviselő megbízásának megszüntetéséről hozott határozata a megyei bíróság előtt megtámadható, a bíróság döntésével szemben azonban a további jogorvoslat és a felülvizsgálat lehetősége kizárt.