A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. ÉLETBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
1.§ Az életbiztosítási általános feltételek tartalma
A jelen feltételek azokat a kikötéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkezô szerzôdéses kikötés hiányában – a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., a továbbiakban: biztosító) életbiztosítási szerzôdéseire, illetve biztosítási szerzôdéseinek életbiztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerzôdést e feltételekre hivatko- zással kötötték.
2.§ Általános rendelkezések
(1) Az életbiztosítási szerzôdés a szerzôdô ajánlatának a biztosító által tör- ténô elfogadásával írásban jön létre.
(2) A biztosítás akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
Ebben az esetben a szerzôdés az ajánlatnak a biztosító vagy annak képvi- selôje részére történô átadás idôpontjára visszamenô hatállyal jön létre.
(3) Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.
(4) Az életbiztosítási szerzôdés megkötését követôen, a szerzôdés létre- jöttétôl számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ezirányú megegyezés esetén a szerzôdô kifejezett kérésére más nyelven – a biztosító a szerzôdôt bizonyítható és azonosít- ható módon, egyértelmûen tájékoztatja a biztosítási szerzôdés létrejöt- térôl.
(5) Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosítá- si szerzôdést megkötô természetes személy szerzôdô a (4) bekezdés szerin- ti tájékoztatás kézhezvételétôl számított 30 napon belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerzôdést írásbeli nyilatkozattal – in- doklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerzôdôt nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A szerzôdô érvényesen nem mondhat le az ôt megilletô felmondási jogról.
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2025/B11 – Hatályos 2012. december 21-étől visszavonásig.
A szerzôdô felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követôen a biztosító 30 napon belül elszámol a szerzôdô által a biztosítási szerzôdéssel kap- csolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájékoztatja a szerzôdôt a biztosítási díjból visszatartott összegrôl. A biztosító a szer- zôdés felmondása esetén adminisztrációs és kötvényesítési költségeit ér- vényesíti a fôbiztosításra és a kiegészítô biztosításokra beérkezett befize- tésekbôl. A visszatartott összeg mértéke egyszeri díjas biztosítás és a hozzá tartozó kiegészítô biztosítás esetén összesen 4000 forint, folyama- tos díjas biztosítási szerzôdés és a hozzá tartozó kiegészítô biztosítások esetén összesen 4000 forint, de legfeljebb a fôbiztosítás és a kiegészítô biztosítások éves díjai összegének egy tizenkettede. A biztosító a befize- tésekbôl a felmondott biztosítási szerzôdésre már teljesített kifizetéseket levonja.
(6) A biztosítás határozott vagy élethosszig szóló tartamra jöhet létre.
(7) A biztosítási idôszak 1 év.
3.§ A biztosítási szerzôdés alanyai
(1) A biztosítási szerzôdés alanyai:
a. a szerzôdô,
b. a biztosított és
c. a kedvezményezett.
(2)
a. A szerzôdô az a személy, aki az ajánlatot teszi, a biztosítóval a biztosí- tási szerzôdést megköti és a biztosítás díját fizeti. A szerzôdô azonos is lehet a biztosítottal.
b. A biztosított az a személy, akinek az életével kapcsolatos biztosítási ese- ményre a szerzôdés szól.
c. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerzôdés szerint a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás teljesítése elôtt a kedvezményezett személyazonosságát ellenôrzi.
(3) Az életbiztosítási szerzôdésben kedvezményezett lehet:
a. a szerzôdésben megnevezett személy;
b. a bemutatóra szóló kötvény birtokosa;
c. a biztosított örököse, ha a kedvezményezettet a szerzôdésben nem je- lölték meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki.
(4) A szerzôdô az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet jelölhet meg. (5)
a. Ha a kijelölt kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal, a kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, és ha más kedvez- ményezettet nem jelölnek meg, a biztosító szolgáltatását a biztosított örököse kapja.
b. Az életbiztosítási szerzôdésben meghatározott idôtartam elérése esetén a biztosítási összeg felvételére – ha a szerzôdô (biztosított) írásban más kedvezményezettet nem jelölt ki – a biztosított jogosult.
(6) Ha a szerzôdô nem azonos a biztosítottal, a kedvezményezett kijelö- léséhez és megváltoztatásához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(7) A biztosított a szerzôdô beleegyezésével a szerzôdésbe bármikor belép- het, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges.
(8) A biztosított, mielôtt a szerzôdés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszûnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerzôdô helyébe léphet.
(9) Ilyen esetekben a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjakért a bizto- sított a szerzôdôvel egyetemlegesen felel.
4.§ A biztosító szolgáltatása és a biztosítási esemény
(1) Az életbiztosítási szerzôdés alapján a biztosító a biztosítási esemény bekö- vetkezésétôl függôen a biztosítási összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.
(2) Életbiztosítási esemény lehet:
a. a biztosított tartam alatti halála, vagy
b. a szerzôdésben megjelölt idôpont életben elérése.
(3) A biztosított halála esetére szóló szerzôdés létrejöttéhez a biztosított egészségi nyilatkozata szükséges, illetve a biztosító – a biztosított korától és a biztosítási összeg nagyságától függôen – orvosi vizsgálat elvégzését ír- hatja elô.
5.§ A közlési kötelezettség
(1) A szerzôdô (biztosított) a biztosítási szerzôdés megkötésekor köteles – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett.
(2) A biztosító írásban feltett kérdéseire adott – a valóságnak megfelelô – írás- beli válaszokkal a szerzôdô (biztosított) közlési kötelezettségének eleget tesz.
(3) A biztosító jogosult a közölt adatok ellenôrzésére, és ezért a biztosított egészségi állapotával, foglalkozásával, szabadidôs tevékenységével kapcso- latban kérdéseket tehet fel, orvosi vizsgálatot kérhet.
(4) A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem következik be, kivéve, ha:
a. bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerzôdéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- kezésében;
b. a szerzôdés megkötésétôl a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
(5) Ha a szerzôdés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szû- nik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a biztosítási szerzôdés külön feltételeiben megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.
6.§ A biztosítási díj
(1) A biztosítási díj fizetése az ajánlaton megjelölt módon történik. A biztosí- tás díja lehet egyszeri vagy idôszaki fizetésû. Az egyszeri díjat a szerzôdés meg- kötésekor kell megfizetni. A folytatólagos díjas biztosítás éves díjfizetésû. A szerzôdô az éves díjat a Különös Feltételekben foglaltak szerint havi, negyed- éves, illetve féléves részletekben is fizetheti. Folytatólagos díjfizetés esetén a biztosítás elsô díja a szerzôdés létrejöttekor, minden késôbbi díj pedig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A szerzôdô legkésôbb a biztosítási évfordulót megelôzôen 30 nappal, írásban kérheti a díj- fizetési idôszak módosítását, melyet a biztosító jogosult elutasítani.
(2) A díjfizetési tartamon túli fizetéssel a biztosító lejárati szolgáltatását meghaladó többletszolgáltatására jogosultság nem keletkezik. A fizetett többletdíjat a biztosító harminc napon belül kamatmentesen visszafizeti. A díjfizetési tartamon belül fizetett többletdíjat a biztosító a késôbb esedékes díjrészletbe beleszámítja.
(3) A biztosítás (kezdeti) díját a biztosított belépési korának és a biztosítás tartamának figyelembevételével állapítja meg a biztosító. A biztosító jogo- sult a biztosított egészségi állapotával, foglalkozásával, szabadidôs tevé- kenységével kapcsolatban kérdéseket feltenni, a biztosított korától és a biztosítási összeg nagyságától függôen orvosi vizsgálatot írhat elô. Az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti. A biztosítónak jogában áll módosítani a kezdeti biztosítási díjat az Egész- ségi Nyilatkozat és az orvosi vizsgálat eredményei alapján. A biztosítás (kez- deti) díját, valamint a (kezdeti) biztosítási összegeket a biztosítási kötvény tartalmazza. A díj kiszámításánál a biztosított belépési életkorát a szerzô- déskötés évének és a biztosított születési évének különbsége jelenti.
(4) A belépési életkor helytelen bevallása esetén a biztosító a valóságos be- lépési életkornak megfelelô szolgáltatást nyújtja, ha a biztosítás a valóságos belépési életkorral létrejöhetett volna. Ha a tényleges belépési kor szerint a biztosítás nem jöhetett volna létre, a közlési kötelezettség megsértésére vo- natkozó szabályokat kell irányadónak tekinteni.
(5) A biztosítási díj átutalással történő kiegyenlítése esetén a szerződő kö- teles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egyértelműen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közle- ménynek ezért az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a. szerződő neve;
b. ajánlatszám vagy szerződésszám (rendkívüli/eseti befizetés esetén a rendkívüli/eseti befizetés sorszáma, ennek hiányában a „Rendkívüli/eseti befizetés” megjegyzés és a főszerződés száma);
c. szerződő címe.
A beazonosíthatatlan fizetményeket a biztosító a díj beérkezését követő
30. napon visszautalja a feladó részére, amennyiben a rendelkezésre álló in- formáció alapján a díj visszautalható.
(6) A biztosítási díj fizetése – amennyiben a Különös Feltételek ettől eltérő- en nem rendelkeznek – forintban esedékes.
7.§ A kockázatviselés kezdete és a várakozási idô
(1) A biztosító kockázatviselése az azt követô nap 0 órájakor kezdôdik, amikor a szerzôdô fél az elsô díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti; illetve azon a napon, amikor a díj megfizetésére halasztásban álla- podtak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírói úton érvényesíti, fel- téve, hogy a szerzôdés már létrejött vagy utóbb létrejön. Ha a szerzôdô a díjat a biztosító képviselôjének fizette, a díjat legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosítóhoz beérkezettnek kell tekinteni.
(2) A biztosító a biztosítási szolgáltatások vonatkozásában 6 havi várako- zási idôt köt ki. Amennyiben a biztosítási esemény a várakozási idô alatt kö- vetkezik be, a biztosító az addig befizetett díjakat téríti vissza a kedvezmé- nyezett részére, egyéb szolgáltatást nem nyújt.
(3) Amennyiben az életbiztosítási szerződés megkötéséhez a hatályos koc- kázatelbírálási szabályok értelmében nincs szükség orvosi vizsgálat elvé-
geztetésére, de a biztosított saját költségén elvégezteti a biztosító által megadott orvosi vizsgálatokat, a biztosító eltekint a várakozási idő alkal- mazásától.
(4) A biztosító akkor is eltekint a várakozási idô alkalmazásától, ha a bizto- sítási esemény baleset miatt következik be.
(5) Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, melyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal. Jelen feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:
– vízbefúlás;
– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;
– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.
A biztosító nem tekinti balesetnek a következőket:
– betegségek bekövetkezte (fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek);
– az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő események, kivéve, ha az indítóok biztosítási esemény;
– a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következmények, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;
– mentális és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási események;
– ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén álta- li kezeléssel összefüggésben következett be;
– a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetek, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármű utasa- ként, a polgári légi forgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légi jár- művön polgári utasként szenved el (utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez);
– a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetek, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;
– az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzé- seken) a nézőt érő balesetek;
– az a baleset, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szük- séges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt va- súti, légi, vízi, közúti jármű vezetése közben, azzal okozati össze- függésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton tör- tént gépjárművezetést is;
– a szívinfarktus és az agyvérzés miatti halálos balesetek;
– ha a biztosítási esemény a szerződő, a biztosított vagy a kedvez- ményezett szándékos, súlyosan gondatlan vagy jogellenes maga- tartásával összefüggésben következett be;
– öngyilkossággal vagy annak kísérletével, öncsonkítással vagy annak kísérletével összefüggő események;
– a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező események;
– felkelésben, lázadásban, zavargásban, terrorcselekményben való aktív részvételből eredő biztosítási események.
8.§ A biztosítási díj késedelmes befizetése
(1) Ha a szerzôdô (biztosított) a biztosítás díját az esedékességtôl számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírói úton sem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedé- kességtôl számított három hónapig viseli.
(2) Ez idô alatt a szerzôdô az elmaradt díjrészletek befizetését pótolhatja. Amennyiben ez nem történik meg, a biztosítás a díjesedékességtôl számított harmadik hónap utolsó napján megszûnik, vagy díjmentes állományba kerül.
9.§ Az újra érvénybe helyezés
(1) Ha a szerződő (biztosított) a díjfizetés elmulasztása miatt a kockázatvi- selés kezdetét követően a maradékjogok megnyílása előtt megszűnt bizto- sítás esetén a teljes díjhátralékot befizeti, a biztosító hozzájárulásával a kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító kockázatviselése az
újra érvénybe helyezés hatályától folytatódhat, a díjhátralékos időszakra utólag a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
(2) A díjfizetés elmulasztása miatt díjmentes állományba került biztosítás esetén a biztosító kockázatviselése a biztosító hozzájárulásával a kockázat- elbírálás eredményétől függően a prolongáció vagy díjmentes leszállítás előtt hatályos szolgáltatási összegekkel folytatódhat a teljes díjhátralék megfizetését követően, a díjhátralékos időszakra utólag a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
10.§ Az életbiztosítási díjtartalék
(1) A biztosító a biztosítási díjak egy részébôl a hatályos jogszabályokban elôírtaknak megfelelôen életbiztosítási díjtartalékot képez. A biztosító a díj- tartalék összegét biztosítási szerzôdésenként nyilvántartja és hasznosítja.
(2) A biztosítási díjtartalék és a befektetésébôl képzôdô kamathozam ké- pezi az alapját – a haláleseti (tiszta kockázati) biztosítások kivételével – a szerzôdés visszavásárlásának, díjmentes leszállításának és a befektetett díjtartalékok többlethozamából való részesedésének.
11.§ A nyereségrészesedés
(1) Az életbiztosítási díjtartalék befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százalékát a biztosítottaknak vissza kell juttatni. A visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a biztosítási szerzôdésben foglaltaknál.
(2) Az elérési összeg utáni nyereségrészesedés jogosultja a kedvezménye- zett. A biztosítási esemény nélkül megszûnô díjtartalékos életbiztosítás ugyancsak az (1) szerinti nyereségrészesedésre jogosít.
(3) A díjtartalékos életbiztosítás haláleseti összege utáni nyereségrészese- dés jogosultja a kedvezményezett.
(4) Az életbiztosítási szerzôdés – kivéve a maradékjoggal nem rendelkezô, kockázati életbiztosításokat, illetve az életbiztosítási ágba tartozó baleseti, és betegségi kiegészítô biztosításokat – megkötését követôen a biztosító évente legalább egyszer írásban tájékoztatja a szerzôdôt szerzôdése szol- gáltatási értékérôl, aktuális visszavásárlási értékérôl és a visszajáró többlet- hozam jóváírásának mértékérôl.
12.§ A visszavásárlás
(1) A szerzôdés visszavásárlására a szerzôdô jogosult. A visszavásárlási érté- ket tartalmazó biztosítási szerzôdések esetében a szerzôdés megszûnése- kor a biztosító a külön feltételekben és a kötvényben meghatározott vissza- vásárlási összeget fizeti ki a szerzôdô részére. A visszavásárlási összeg kifi- zetése az igény bejelentésétôl számított 15. napon esedékes.
13.§ A díjmentes leszállítás
(1) A díjmentes leszállítás jogát tartalmazó szerzôdések esetében a szerzô- dô kérheti, hogy a biztosító a biztosítást részben vagy egészben díjmente- sen leszállított biztosítássá alakítsa át.
(2) A leszállítás szerinti biztosítási összeg megállapítása biztosításmatema- tikai elvek alapján történik.
(3) A nyereségrészesedés szabályai a díjmentesen leszállított biztosításra is vonatkoznak.
14.§ A kötvénykölcsön
(1) A biztosító a visszavásárlási értékkel rendelkezô szerzôdések esetében a visszavásárlási összeg erejéig a maradékjog megnyílása után kölcsönt folyó- síthat a szerzôdônek vagy a szerzôdô beleegyezésével a biztosítottnak.
(2) A kölcsönadós a biztosító által meghatározott, a pénzpiaci viszonyoktól függô kamatot fizet.
(3) A kötvénykölcsön nyújtására a különös feltételekben meghatározottak szerint kerülhet sor.
15.§ A biztosító teljesítése
(1) A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétôl számított 8 munkanapon belül írásban a biztosító bármely szervezeti egységénél be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetôvé kell tenni a bejelen- tés és a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését. Ennek elmaradása ese- tén a biztosító annyiban mentesül, amennyiben lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenné válnak.
(2) A szolgáltatás teljesítéséhez a biztosító a következô iratok bemutatását kérheti:
a. a biztosítási kötvény (leadását is) és az utolsó díjfizetést igazoló nyugta;
b. a biztosított születési idejét hitelt érdemlôen igazoló okirat;
c. halotti anyakönyvi kivonat;
d. a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;
e. a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvosi dokumentá- ciók, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;
f. a 16.§ és a 17.§-ban meghatározott biztosító mentesülési és kizárt koc- kázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;
g. a szerződő és kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámhatósági határozat,
(3) Az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, be- leértve a 15.§ (2) bekezdésében előírt orvosi- és hatósági eljárásokra vo- natkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.
(4) A biztosító teljesítése az utolsó szükséges okmány beérkezését követô 15 napon belül történik.
(5) Az esedékes, de még meg nem fizetett díj összegét és a biztosító által a szerzôdô (biztosított) számára nyújtott kötvénykölcsön után fennálló tar- tozások összegét a biztosító valamennyi szolgáltatásának összegébôl le- vonja.
(6) A biztosító szolgáltatásainak teljesítése a magyar törvényes fizetôeszköz- ben, a szolgáltatásra jogosult által megjelölt módon, banki átutalással vagy postai utalványozással történik. Postai úton történő teljesítés esetén a biztosító a szolgáltatási összegből kifizetésenként bruttó 400 Ft ke- zelési költséget levon.
16.§ A biztosító mentesülése
(1) A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következ- tében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg az örökösöket illeti meg, és abból a kedvezményezett nem része- sülhet.
(2) A szerzôdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeg helyett a díjtartalékot köteles visszatéríteni abban az esetben, ha a biztosított:
a. szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán vagy az- zal összefüggésben, vagy
b. a szerzôdéskötéstôl számított 2 éven belül elkövetett öngyilkos- sága következtében halt meg.
17.§ Kizárt kockázatok
(1) Ha a biztosított halála gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi, vízi jármûben, országos, nemzetközi sportversenyen történô részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) kere- tében következik be, a biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem nyújt biztosítási szolgáltatást.
(2) A biztosító viseli a teljes kockázatot, ha a biztosított halála pol- gári légi jármû jegyfizetô utasaként következett be. Minden egyéb repülési kockázat kizárt.
(3) A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosított halála kábí- tószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatt következik be.
(4) A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény köz- vetlen okozati összefüggésben áll a biztosított
a. súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb vér- alkohol szint);
b. jogosítvány nélküli vagy ittas gépjármûvezetésével;
c. háborús vagy polgárháborús cselekményekben való részvételé- vel, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati köte- lesség teljesítése során bekövetkezô biztosítási eseményeket;
d. HIV (AIDS) vírus fertôzöttségével;
e. terrorcselekményben való részvételével.
18.§ Jognyilatkozatok
(1) A szerzôdô (biztosított) köteles lakhelyének megváltozása esetén új címét a biztosítóval 15 napon belül közölni.
(2) Amennyiben a szerzôdô (biztosított) 30 napnál hosszabb idôre eltávo- zik lakhelyérôl, elôzetesen kézbesítési megbízottját vagy a képviseletére fel- jogosított személyt (pl. ügyvédet, rokont stb.) köteles megnevezni.
(3) A biztosító a hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá.
(4) Minden nyilatkozat akkor hatályos, amikor az a biztosítóhoz megérkezett.
19.§ A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók
(1) Értelmezô rendelkezések
a. személyes adat: Az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző isme- ret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következte- tés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minő- ségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a tech- nikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek;
b. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy;
c. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítá- sa, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;
x. xxxxxxxxxx: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség- gel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatke- zelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;
e. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, össze- hangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, va- lamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, a a fény- kép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;
f. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára tör- ténő hozzáférhetővé tétele;
g. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;
h. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi szemé- lyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kö- tött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján tör- ténő szerződéskötést is – személyes adatok feldolgozását végzi;
i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadság- ról szóló 2011. évi CXII. törvény;
j. a biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szakta- nácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideért- ve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gaz- dálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerző- déseire vonatkozik;
k. ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;
l. biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;
x. xxxxxx: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a bizto-
sító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szer- ződéses ajánlatot tesz;
n. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meg- határozás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szen- vedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülménye- ire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, lekép- zett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hoz- ható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környe- zet, foglalkozás);
o. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcso- lódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
p. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 81.§-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom.
(2) Az adatkezelés célja, jogalapja:
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (to- vábbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szük- séges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél.
A biztosító az ügyfél előzetes hozzájárulásával az alábbi célokból is végez adatkezelést:
– ügyfelek tájékoztatása és marketing tevékenység (értve ezalatt a biztosí- tási, illetve más célból történő üzleti kapcsolatfelvételt, az ügyfélakciók szervezését is);
– ügyfélnyilvántartás vezetése;
– jogi eljárások, panaszügyintézés folytatása;
– a biztosítási szerződésből eredő igények teljesítése;
– üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység, amely kiterjed ezen tevékenységek ellátása érdekében a biztosítóval szerződéses kapcsolat- ban álló biztosításközvetítők részére történő adatátadásra is (az egész- ségügyi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivételével).
Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes adatait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a biztosítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesíté- se céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok vé- delméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilat- kozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utó- lagos jóváhagyása nem szükséges.
Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat tör- vény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség tel- jesítése céljából, vagy az adatkezelő biztosító vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását kö- vetően is kezelheti.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli fel- mentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tudni- valókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök):
a. az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírálás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapottal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szüksé- ges összes lényeges tény és körülmény.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a
c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés megköté- séhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
A fentieken túlmenően az ügyfél hozzájárulása esetén a biztosító jogosult mindazokat az ügyfél által önként megadott adatokat kezelni, melyek a 2. pontban felsorolt célokból szükségesek. A biztosító azonban az ügyfeleknek csak azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződés- sel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, és a szolgáltatással összefüggnek. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§
(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a dön- tést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcsolatos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalma- zott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érin- tettnek álláspontja kifejtésére.
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó in- formációkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biz- tosító, vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügy- felet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó küldeményt jut- tathat el a részére.
(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító:
a. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosí- tóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
b. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad;
– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
c. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit-ben foglaltak sze- rint nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészség- gel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a fel- számolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; az Európai Csalásellenes Hivatal- lal (Olaf); a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; meghatározott esetek- ben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal; a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a har- madik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanács- adó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, il- letve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyám- hatósággal; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) be- kezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; a külön törvényben megha- tározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazá- sára, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosí- tóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kocká- zatvállaló biztosítókkal; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartó szervvel; az állományát- ruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében az átvevő biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekintetében továbbá ezek egymásköz- ti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel az Informáci- ós Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezé- si jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási
adataihoz kíván hozzáférni; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, fiókte- lep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendel- kezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel, szaktanácsadóval; a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal; a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval a mezőgazdasági biz- tosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elem- zésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság fel- hívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötele- zettség terheli.
d. A biztosító a nyomozó hatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószerrel visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megke- resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüg- gő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedé- sek végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötele- zettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-fő- kapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyi- ben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
e. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adat- ra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
f. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem ál- lapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevé- kenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogal- kotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Nemzet- gazdasági Minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok
átadása, az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vo- natkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító a b-f. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.
g. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adat- továbbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továb- bítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
h. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
i. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számí- tott 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üz- leti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az informáci- ót a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adat- ra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötele- zettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81.§-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a meg- bízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
(6) Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
a. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, számító- gépes úton is kezeli.
b. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
c. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti a törvé- nyi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot.
d. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. tiltakozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.
e. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési intéz- kedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika meg- változásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
f. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok a biztosító ügyfélszol- gálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon meg- tekinthetőek.
(7) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o) pontja alapján a biztosítási titok megtartá- sának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szem- ben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató a biztosító ügyfél- szolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthető. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A
kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jog- szabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget, és a titok megtartása érdekében teendő intéz- kedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevékenység- gel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító felel.
Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a ki- szervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél 3. pontban meghatározott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivételével) a biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítők számára üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevé- kenység céljából átadhatja.
20.§ Egyéb rendelkezések és szabályok
(1) A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerző- dő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvételé- től számított 60 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsemmisüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egy- idejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállításának költségei a kérelmezőt terhelik.
(2) A biztosításból eredő igények elévülési ideje 5 év.
(3) A jelen Feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásá- ban az alkalmazandó jog a magyar jog. A jelen Feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelke- zései irányadók.
(4) Jelen Feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, panasz ese- tén ügyfelünk személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter számán
x00 0 000 0000, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk ügyfeleink rendelkezésé- re. Amennyiben ügyfelünk írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Buda- pest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
(5) A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete gyakorolja. A Felügyelet elérhetőségei: székhely: 1013 Buda- pest, Krisztina körút 39., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, helyi tari- fával hívható telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx.
(6) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvényben foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárás kez- deményezhető, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásai- val és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásai- val kapcsolatos jogvita esetén ügyfelünk bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (levélcím: 1525 Budapest, BKKP Pf. 172, tele- fon: x00 0 000 0000, e-mail: xxx@xxxxx.xx) eljárását kezdeményezheti. A permegelőző eljárások közül ügyfelünk közvetítői eljárást is kezdemé- nyezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. Tájékoztatjuk, hogy biztosítási szerződésére a mindenkor hatályos magyar jogszabályok és a mindenkor érvényes adó- zással kapcsolatos szabályok rendelkezései az irányadóak.
21.§ Az életbiztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályok
A tájékoztatás a 2012. március 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kér- désekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok változásait célszerű nyomon követniük.
Természetes személyek esetén:
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény;
– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.
Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl:
– a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXV. törvény;
– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.
Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint elő- nyei a következők:
– A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól.
– Adómentes biztosítói szolgáltatás az élet- és nyugdíjbiztosításból szár- mazó biztosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti vagy betegségi szol- gáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év for- dulónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.
– A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási szolgáltatása után adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minő- sülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. A kamatadó mértéke 16%, amelyet a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyről a biztosító igazolást ad a magánszemélynek.
– A kamatjövedelemmel és a kamatadó fizetési kötelezettséggel kapcso- latban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt:
a. a kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthető: lejárat és visszavá- sárlás esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötésének ötödik for- dulónapját követően történik, és a szerződés megszűnik; valamint a négy évnél régebben befizetett díjak (felhalmozott tartalék) terhére történő részvisszavásárlás esetében, ha a szerződés nem szűnik meg;
b. a kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adó-
köteles): lejárat és visszavásárlás esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötésének tizedik fordulónapját követően történik, és a szerző- dés megszűnik; valamint a hat évnél régebben befizetett díjak ter- hére történő részvisszavásárlás esetében, ha a szerződés nem szűnik meg.
– Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adó- mentesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély bizto- sítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy a szerződés módo- sításakor vagy a módosítást követő rendelkezési jog gyakorláskor az új magánszemély szerződőnek, kedvezményezettnek személyi jövedelem- adó fizetési kötelezettsége keletkezhet.
A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minő- sülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít, és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kö- telezettségét.
Biztosítónk legfontosabb adatai:
Név: Groupama Garancia Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.
Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörûen mûködô részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fôvárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.