ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
B I Z T O S Í T Ó | |
MKB Általános Biztosító Zrt. Általános Szerzôdési Feltételek | |
MKB MENTSVÁR TÁRSASHÁZ BIZTOSÍTÁSI CSOMAG |
VK 10001
VT 10001
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
AZ MKB MENTSVÁR TÁRSASHÁZ BIZTOSÍTÁSHOZ
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük bizalmát, hogy ajánlatával Társaságunkat, az MKB Általános Biztosító Zrt.-t kereste meg. Kérjük, az ajánlat aláírása elôtt figyelmesen olvassa el jelen ügyfél- tájékoztatónkat, a biztosítási feltételeket (dôlt betûvel külön kiemelve a biztosítási szerzôdés legfontosabb ismertetôi) és esetleges kérdéseivel forduljon bizalommal a biztosítás közvetítôjéhez. Csak akkor írja alá az ajánlatot, ha biztos abban, hogy az ajánlat szerinti biztosítás mindenben megfelel az Ön igényeinek.
1. Az MKB Általános Biztosító Zrt. alapítója az MKB Bank Zrt., a Bayerische Landesbank valamint a Versicherungskammer Bayern.
Az MKB Általános Biztosító Zrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Elérhetôségei:
◆ Levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
◆ Telefon: +36-1/000-0000
◆ Fax: + 36-1/000-0000
2. Az ajánlattal, a biztosítási szerzôdéssel és a biztosító szolgáltatásával kapcsolatos észrevételeivel vagy esetleges problémáival forduljon bizalommal a biztosítás közvetítô- jéhez.
További információk találhatóak a xxx.xxxx.xx hon- lapon is.
Amennyiben problémáira megnyugtató választ a fentiek igénybevétele után sem kap, kérjük, forduljon bizalommal az érintett biztosító felelôs munkatársaihoz a fenti elérhetôségen.
3. A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
◆ Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
◆ Telefon: +36-1/000-0000
◆ Kék szám (helyi tarifával hívható): 00-00-000-000
◆ Fax: +36-1/000-0000
4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítési módjával és az ezzel összefüggô szabályokat a fogyasztóvédelemrôl szóló 1997. évi CLV. tv. tartalmazza. A fogyasztóvédelem központi szerve a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség.
◆ Cím: 1088 Budapest, József krt. 6.
◆ Telefon: +36-1/000-0000
◆ Fax: +36-1/000-0000
A biztosítási szerzôdés megkötésével és a biztosító szolgál- tatásával kapcsolatos viták bíróságon kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elô a lakóhelye szerint illetékes békéltetô testületnél. A békéltetô testületi eljárás megindításának elôfeltétele, hogy a fogyasztó a biztosító- val elôzetesen eredménytelenül kísérelje meg a vita rendezését.
A jogvita természetesen bírósági eljárás keretében is rendezhetô, melyre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. szabályai irányadóak.
5. A biztosító feladatai ellátásához az ügyfél azon adatait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, szolgáltatásával össze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosító követeléseinek megítéléséhez szükséges vagy törvényben meghatározott más cél lehet.
Ügyfélnek minôsül az ajánlattevô, szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy.
Biztosítási titok:
◆ az ügyfél adatai
◆ a biztosított vagyontárgy és annak értéke
◆ a biztosítási összeg
◆ élet,- baleset,- betegség- és felelôsségbiztosításnál az egészségi állapottal összefüggô adatok
◆ a biztosító szolgáltatásának mértéke és a kifizetés ideje
◆ a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával, a szolgáltatással összefüggô vala- mennyi tény és adat
VK 10001
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
6. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthetô. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.
7. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül
– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha
◆ a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
◆ a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,
b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elôírt ügyészi jóváhagyást nél- külözô megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal,
d) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint csôd- eljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
e) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,
f) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, illetve, ha a biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
g) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,
h) ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, fegy- verkereskedelemmel, vagy pénzmosás bûncselek- ményével van összefüggésben, a nyomozóható- sággal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal,
i) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanács- adóval, a harmadik országbeli biztosító, független
biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyar- országi képviseletével, ezek érdekképviseleti szerve- zeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos ver- senyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
j) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
k) az egészségügyi hatósággal,
l) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkal- mazására, titkos információgyûjtésére felhatal- mazott szervvel,
m) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázat- vállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
n) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô Hivatallal,
o) az állományátruházás keretében átadásra kerülô szerzôdési állomány tekintetében az átvevô bizto- sítóval,
p) a kárrendezéshez és megtérítési igény érvé- nyesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelô szervezettel, az Infor- mációs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,
q) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,
r) az Európai Uniós támogatások felhasználásának szabályszerûségét ellenôrzô Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
s) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából, személyes adatnak nem minô- sülô adatok átadása kapcsán a Pénzügyminisz- tériummal
szemben.
9. Társaságunk a mûködésével kapcsolatban tudomására jutott biztosítási titoknak is minôsülô üzleti titkot köteles megtartani, azt harmadik személynek nem adhatja ki. Az üzleti titok megtartásának kötelezettsége – a Bit.
157. §-ban felsorolt szerveken túl – nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró
◆ a Magyar Nemzeti Bankkal,
◆ az Állami Számvevôszékkel,
◆ a központi költségvetési pénzeszközök fel- használásának szabályszerûségét és célszerû- ségét ellenôrzô Kormányzati Ellenôrzési Hiva- tallal,
◆ vagyonôrrel szemben,
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
b) az eljárás alapját képezô ügyre vonatkozóan a feladatkörében eljáró
◆ a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó- hatósággal, ügyészséggel,
◆ az önkormányzati adósságrendezési, eljárás keretében a bírósággal
szemben.
10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
◆ az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- bôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
◆ a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása.
11. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelô) történô adattovábbí- tást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett GaVI Gesellschaft für angewandte Versicherungs- Informatik mbH (Székhely: Seckenheimer Str. 150 D-68165 Mannheim, BRD) adatfeldolgozónak minôsül.
12. Biztosítónk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilván- tartásokban tárolt, rá vonatkozó adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl (székhelyérôl) és az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. A biztosító az érintett ügyfél által kezdeményezett adat- helyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni köteles.
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja.
13. A panaszok ügyintézése
Ha kérdése vagy panasza merül fel, kérjük forduljon bizalommal ügyfélszolgálati irodánkhoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.) ahol készséggel állnak rendelkezésére.
Amennyiben panaszára nem kapott kielégítô választ, valamint szolgáltatásunkkal továbbra sem elégedett, panaszát felügyeleti szervünkhöz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôséghez, vagy a békéltetô testületekhez terjesztheti elô, vagy bírói utat vehet igénybe.
14. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jöve- delemadóról szóló, 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerzôdésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvényben és a hozzá kapcsolódó egyéb adószabályokban lelhetôek fel a biztosításért fizetendô díjra, a biztosító szolgáltatására, illetve a biz- tosítással kapcsolatos adókedvezményre vonatkozó rendelkezések.
15. A biztosítási ajánlat aláírása elôtt kérjük, szíves- kedjék figyelembe venni a következôket:
◆ A megkötendô biztosítási szerzôdésre, a szerzô- dô felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzôdési feltételek és záradékok elôírásai az irányadók.
◆ Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanul- mányozni, és ajánlatát csak ezt követôen aláírni!
◆ A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzôdô (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének tudomására jut.
16. A biztosítási szerzôdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérôen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.
MKB Általános Biztosító Zrt.
MKB MENTSVÁR TÁRSASHÁZ BIZTOSÍTÁSI CSOMAG
TARTALOMJEGYZÉK
I. Az MKB Általános Biztosító Zrt. fô adatai 7
II. Általános Biztosítási Feltételek 7
1. A biztosítási fedezet felépítése 7
2. A szerzôdô 7
3. A biztosított 8
4. A biztosítási szerzôdés létrejötte 8
5. A biztosítási szerzôdés hatályba lépése 8
6. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak 8
7. A szerzôdés hatálya 8
8. A biztosítási esemény 9
9. Általános kizárások 9
10. A biztosítási összeg 9
11. Értékkövetés 10
12. Önrészesedés 11
13. A biztosítási díj 11
14. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 11
15. Káresemény utáni kötelezettségek, a szolgáltatás iránti igény
bejelentése, a biztosító szolgáltatásának általános szabályai 11
16. A szerzôdés módosítása 12
17. A biztosítási szerzôdés megszûnése 12
18. Egyéb rendelkezések 13
19. Az elévülés 13
III. MKB Mentsvár Társasház Biztosítás
Alapbiztosítási csomag: Vagyonbiztosítás 13
A) A vagyonbiztosítás különös feltételei 13
1. A biztosított 13
2. A kockázatviselés helye 13
3. A vagyonbiztosításnál használt fogalom meghatározások 14
4. A biztosítható vagyontárgyak 15
5. Nem biztosítható vagyontárgyak 16
6. A biztosítási események 17
7. Alulbiztosítás 20
8. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai, szolgáltatáskorlátozások 21
9. A biztosító megtérítési igénye 23
10. Kárenyhítési és kármegelôzési kötelezettség 23
11. A biztosító mentesülése 24
VT 10001 5
M K | B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I | F E L T É T E L E K | |
B) Kiegészítô biztosítási fedezetek | 24 | ||
1. sz. Kiegészítô biztosítás: Rongálás és vandalizmus biztosítás különös feltételei | 24 | ||
2. sz. Kiegészítô biztosítás: A kiegészítô üvegbiztosítás különös feltételei | 25 | ||
3. sz. Kiegészítô biztosítás: Különleges üvegezés biztosítása | 26 | ||
4. sz. Kiegészítô biztosítás: Tetô- és panelhézag beázás biztosítás | 27 | ||
5. sz. Kiegészítô biztosítás: Személyautóban keletkezett károk biztosítása | 28 | ||
6. sz. Kiegészítô biztosítás: Liftbiztosítás | 29 | ||
IV. | Választható különfedezetek | 30 | |
A) | A felelôsségbiztosítás különös feltételei (1. sz. Választható különfedezet) | 30 | |
1. | A biztosított | 30 | |
2. | A kockázatviselés helye | 31 | |
3. | A felelôsségbiztosítás idôbeli hatálya | 31 | |
4. | Fogalom meghatározások | 31 | |
5. | Biztosítási esemény | 31 | |
6. | Alulbiztosítás | 32 | |
7. | A kár okozásának és bekövetkezésének idôpontja | 32 | |
8. | Kizárások | 32 | |
9. | Kárlimit és éves limit | 32 | |
10. | A biztosító szolgáltatása | 32 | |
11. | A járadék tôkésítésének és a tôkeérték megállapításának szabályai | 33 | |
12. | A biztosító megtérítési igénye | 33 | |
B) | Csoportos családi balesetbiztosítás különös feltételei (2. sz. Választható különfedezet) | 34 | |
1. | A biztosított | 34 | |
2. | A balesetbiztosítási összegre jogosultak köre | 34 | |
3. | A kockázatviselés helye | 34 | |
4. | Fogalom meghatározások | 34 | |
5. | Biztosítási esemény | 34 | |
6. | Kizárások | 34 | |
7. | A biztosítási összeg | 35 | |
8. | A biztosító szolgáltatása | 35 | |
1. sz. táblázat: A biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkeztekor | 37 | ||
2. sz. táblázat: A biztosító szolgáltatása testrészek egészségkárosodása esetén | 38 | ||
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
I. Az MKB Általános Biztosító Zrt. fô adatai
Név: MKB Általános Biztosító Zrt.
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Cégjegyzék száma: 00-00-000000
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Központi telefonszám: 06-1/000-0000, fax: 06-1/000-0000 X biztosító felügyeleti szerve:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
II. Általános Biztosítási Feltételek (TÁSZF100)
Az MKB Általános Biztosító Zrt. Mentsvár Társasház biz- tosítási csomag (továbbiakban: társasház biztosítás) általános szerzôdési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkezô szerzôdéses kikötés hiányában – az MKB Általános Biztosító Zrt. (a továbbiak- ban: biztosító) a társasház biztosítási szerzôdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.
A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzôdési feltételekben meghatá- rozott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerzôdési feltételekben meghatározott biztosítási szol- gáltatást teljesíti törvényes magyar fizetôeszközben, a biztosítási szerzôdés szerint.
A biztosítási fedezet a kötvényben meghatározott és a biztosítási feltételekben szabályozott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki.
A biztosító kizárólag az ajánlaton és a biztosítási kötvényen megjelölt biztosítási fedezetekre és a vagyonbiztosítás tekintetében az ajánlaton és a biztosítási kötvényben megjelölt kockázatokra nyújt biztosítási védelmet.
1. A biztosítási fedezet felépítése
1.1. Jelen biztosítási fedezet
1.1.1. alap (vagyon-) biztosításból
1.1.2. az alapbiztosítást kiegészítô biztosításokból és
1.1.3. választható különfedezetekbôl áll.
A kiegészítô biztosítások és a választható különfedezetek kizárólag a vagyonbiztosítás mellé köthetôk, és azzal együtt érvényesek.
1.2. A szerzôdô/biztosított saját igénye szerint a vagyon- biztosítás mellé az alábbi kiegészítô biztosításokat választ- hatja:
1.2.1. Betöréses lopás, rablás biztosítás
1.2.2. Rongálás és vandalizmus biztosítás
1.2.3. Kiegészítô üvegbiztosítás
1.2.4. Különleges üvegezés biztosítása
1.2.5. Tetô- és panelhézag beázás biztosítás
1.2.6. Személyautóban keletkezett károk biztosítása
1.2.7. Liftbiztosítás
1.3. Az alap vagyonbiztosítási csomagon kívül választható különfedezetek köthetôk:
1.3.1. Felelôsségbiztosítás
1.3.2. Csoportos családi balesetbiztosítás
1.4. A szerzôdô/biztosított a kiegészítô biztosítások és vá- lasztható különfedezetek után pótdíjat köteles fizetni.
1.5. Az alap vagyonbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a kiegészítô biztosítások és a választható különfedezetek is automatikusan, minden további jogcselekmény nélkül megszûnnek.
1.6. Az egyes kiegészítô biztosításokat – az alapbiztosítás fennmaradása mellett – a szerzôdô felek bármelyike írásban, indoklás nélkül bármikor megszüntetheti a felmondás törvényes szabályainak betartása mellett.
2. A szerzôdô
2.1. A szerzôdô az, aki szerzôdôi minôségében a biztosítási ajánlatot teszi.
2.2. Szerzôdô lehet az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerzôdést az érdekelt javára köti.
2.3. A biztosítási díj megfizetésére a szerzôdô köteles.
2.4. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos jognyilatko- zatok megtételére a szerzôdô jogosult és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
3. A biztosított
3.1. A biztosító szolgáltatására – ha a feltételek ettôl elté- rôen nem rendelkeznek – a biztosított jogosult.
3.2. Az alap- és kiegészítô biztosítások, valamint a választ- ható különfedezetek biztosítotti körének meghatározását a vonatkozó feltételek tartalmazzák.
3.3. A biztosított és a szerzôdô azonos is lehet. A bizto- sított, ha nem azonos a szerzôdôvel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerzôdô helyébe léphet. Ilyen esetben a folyó biztosítási idôszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerzôdô és a biztosított egyetemlegesen felelôs.
4. A biztosítási szerzôdés létrejötte
4.1. A biztosítási szerzôdés – a szerzôdô írásbeli ajánlatára
– a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzôdés – az ajánlatnak a biztosító képviselôje (megbízottja) részére történô átadásától számított 15. nap elteltével, az átadás idôpontjára visszamenô hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidôn belül nem nyilatkozott az ajánlatra.
4.2. Ha kötvény tartalma eltér a szerzôdô fél ajánlatától, és az eltérést a szerzôdô fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendel- kezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerzôdô fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat szerint jön létre.
4.3. Ha a biztosítást biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidô az azt követô napon veszi kezdetét, amikor az alkusz az ajánlatot a biztosítónak átadta.
4.4. Nem jön létre a szerzôdés, ha a biztosító az ajánlatot az átadásától számított 15 napon belül elutasítja.
5. A biztosítási szerzôdés hatályba lépése
5.1. A biztosító kockázatviselése – ettôl eltérô megállapodás hiányában – az azt követô napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerzôdô a biztosítás teljes elsô díját (részletfizetés esetén a teljes díjrészletet), illetve egyszeri díját a biztosító számlájára befizette, vagy a biztosító képviselôjének, illetve a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejön.
5.2. Ha a biztosító és a szerzôdô az elsô díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a megállapodás megkötését követô nap 0 órája, feltéve, hogy a szerzôdés létrejött.
5.3. A felek a kockázatviselés kezdô idôpontjában írásban ettôl eltérôen is megállapodhatnak.
5.4. Az ajánlattevô által a biztosítási szerzôdés létrejötte elôtt befizetett összeget a biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a szerzôdés létrejötte esetén tekinti a biztosítás elsô díjának vagy díjrészletének. Ha a szerzôdés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget e tény megálla- pításától számított 15 napon belül visszautalja az ajánlat- tevônek.
6. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak
6.1. A biztosítási szerzôdés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott idôtartamra jön létre. A hatá- rozott tartam 1 évnél rövidebb is lehet.
6.2. A biztosítási évforduló minden évben annak a hónapnak az elsô napja, amelyben a kockázatviselés kezdôdik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap elsô napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.
6.3. A határozatlan és az 1 évnél hosszabb határozott tartamra létrejött szerzôdések esetén a biztosítási idôszak 1 év.
7. A szerzôdés hatálya
7.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)
A jelen szerzôdés alapján a biztosító a Magyar Köztársaság területén bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást a vagyonbiztosítás és a kiegészítô biztosítások, valamint a választható különfedezetek felté- teleiben foglalt eltérések figyelembevételével.
7.2. Idôbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki a kiegészítô biztosítások és választható különfedezeti feltételeiben foglalt korlátozások figyelembevételével. A biztosítási szerzôdés hatálya az 5. pontban megjelölt hatálybalépéssel kezdôdik, és a határozott tartam lejár- tának vagy a biztosítási szerzôdés 17. pont szerinti meg- szûnésének napján 24 órakor szûnik meg.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
8. A biztosítási esemény
8.1. A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási ese- ményekre és oly módon terjed ki, amelyeket vagyonbiztosítás és a kiegészítô biztosítások, valamint a választható külön- fedezetek feltételei meghatároznak, és amelyek bekö- vetkezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.
9. Általános kizárások
9.1. Az alap-, és kiegészítô biztosítások, valamint a választ- ható különfedezetek esetén a biztosító nem fizeti meg:
9.1.1. a kárt annyiban, amennyiben arra más biztosítás is vonatkozik (balesetbiztosítás kivételével);
9.1.2. a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reak- cióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredô károkat;
9.1.3. az alább felsorolt eseményekkel/cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kárt, veszteséget, költséget vagy kiadást, tekintet nélkül arra, hogy azok elôfordulásához, bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejûleg hozzájárul:
9.1.3.1. háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések, vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgár- háború;
9.1.3.2. kisajátítás vagy állandó vagy ideiglenes birtok- fosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foganatosítanak;
9.1.3.3. lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellenforradalom, kato- nai vagy jogbitorló hatalom, statárium, vagy ostromállapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elô;
9.1.3.4. bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsola- tosan cselekvô személy vagy személyek által elkövetett terrorista cselekmények, ideértve azok biológiai vagy vegyi fertôzéssel, rakétákkal, gránátokkal, robbanó anyagokkal elkövetett cselekményeit is.
9.2. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minôsül:
9.2.1. a Magyar Köztársaság területén vagy
9.2.2. a Magyar Köztársaság területén kívül
folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erôk összecsapása.
9.3. Jelen feltétel szempontjából terrorista cselekmény alatt értendô, ha az elkövetôk erôszakot vagy azzal való fenye- getést alkalmazva, általában politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai célzattal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy befolyásolására, és cselekményük alkalmas a köz vagy annak egy részének a megfélemlítésére.
9.4. „Fertôzés” alatt a vegyi és biológiai anyagok hatására, a tárgyak (dolgok) fertôzôdését, mérgezôdését és/vagy használatuk akadályozását vagy korlátozását értjük.
9.5. Jelen biztosítási szerzôdés nem nyújt fedezetet a 9.1 pont alatt felsorolt kockázatokkal kapcsolatos kármegelôzéssel, a károk csökkentésével kapcsolatos vagy a károk elkerülése, befolyásolása érdekében kifizetett költségekre és kiadásokra.
9.6. Vagyon- és felelôsségbiztosítások esetén a biztosító nem fizeti meg a biztosított objektumban folytatott tûz- és robbanásveszélyes keresôfoglalkozás során, az azzal össze- függésben keletkezett károkat.
9.7. Jelen biztosítás a fenti 9.1. pontban felsorolt kocká- zatokon túlmenôen nem nyújt fedezetet az azbeszttel kapcsolatos károkra sem. Azbeszt jelentése a következô lehet: az azbeszt minden formája krokidolit, amosit, krizotilt, (szálas) antofillit, vagy (szálas) tremolit akár magában vagy akár elegyítve a fent említett ásványokat (anyagokat) tartalmazza. Az azbeszt por jelenthet azbeszt szálat, azbeszt tartalmú szálas anyagokat, azbeszt szemcsé(ke)t.
Jelen biztosítási fedezet kizár minden személyi sérüléses kárt, vagyoni kárt, gyógykezelési költséget, bármilyen törvényi kötelezettséget (felelôsséget), amely közvetlenül vagy közvetve azbeszt, azbeszt tartalmú anyagok, azbeszt por jelenléte vagy azbeszt mentesítése miatt vagy azbeszttel vagy azbeszt tartalmú anyagokkal vagy azbeszt porral kapcsolatban lévô személyek, épületek vagy vagyontárgyak azbesztnek, azbeszt tartalmú anyagoknak vagy azbeszt pornak való kitettsége okozott, segített elô vagy állt elô.
10. A biztosítási összeg
10.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsô határa.
10.2. A biztosítási összegeket a szerzôdô határozza meg. Minden egyes vagyoncsoport vonatkozásában külön biztosítási összeget kell meghatározni. A biztosítási összeg meghatározásának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerzôdéskori újjáépítési, illetve új állapotban való beszer- zésének értéke.
10.3. A biztosító az épület(ek), melléképület(ek), valamint háztartási vagyonrész esetén az ingatlan hasznos alap- területe és jellege alapján javaslatot tesz a biztosítási összeg nagyságára. A biztosító javaslattétele nem jelenti a biztosító felelôsségvállalását a biztosítási összeg megha- tározását illetôen. A szerzôdô/ biztosított a javasolt biztosítási összeget nem köteles elfogadni, annál maga- sabb összeget is választhat.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
10.4. Az egyes albetétekre jutó maximális biztosítási össze- get a négyzetméter egységár és az adott albetét hasznos alapterületének szorzata adja, az alábbiak szerint:
10.4.1. Az egyéni tulajdont képezô épületrészek (albetétek, lakások, melléképületek), biztosítási összegét és egyben a biztosító által fizethetô térítés maximumát, az adott albetét, lakás, melléképület hasznos alapterületének és az érintett vagyoncsoport kötvényben meghatározott négyzetméter egységárának szorzata adja.
10.4.2. A közös tulajdont képezô épületrészek (albetétek, lakások, melléképületek), biztosítási összegét és egyben a biztosító által fizethetô térítés maximumát, a közös tulajdonú nem lakáscélú helyiségek hasznos alapterü- letének és az érintett vagyoncsoport kötvényben meg- határozott négyzetméter egységárának szorzata adja.
10.4.3. Az egyéni tulajdont képezô háztartási ingóságok biztosított összegét és egyben a biztosító által fizethetô térítés maximumát, az adott lakás hasznos alapterületének és az érintett vagyoncsoport kötvényben meghatározott négyzetméter egységárának szorzata adja (vállalkozás célú épületrészek, melléképületek, pl.: garázsok itt nem veendôk figyelembe).
10.5. A hasznos alapterület meghatározása
10.5.1. Épületek esetében: Az épületben lévô albetétek, valamint a tulajdonostársak kizárólagos tulajdonában lévô helyiségek alapterületének összessége.
10.5.2. Háztartási ingóságok esetében: a biztosított épület- ben lévô lakáscélú, illetve felhasználású albetétek alapterü- letének összessége.
10.5.3. Nem lakáscélú magánterület esetében: a biztosított épületben lévô nem lakáscélú, illetve felhasználású magán- tulajdonú albetétek alapterületének összessége.
10.6. Az értéktárgyak vagyoncsoport biztosítási összegére a biztosító nem tesz javaslatot, ezen vagyoncsoport tekin- tetében a felek lakásonként egységesen abszolút számban (fix összegben) határozzák meg a biztosítási összeget.
10.7. A biztosítási összeg – vagyonbiztosítás esetén – nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) illetve beszerzésének költségét.
10.8. A kiegészítô fedezetek biztosítási összege a biztosítási ajánlaton és a kötvényben feltüntetett kárlimit és éves limit.
10.9. A választható különfedezetek (felelôsség- és baleset- biztosítás) esetén a biztosítási összeg a biztosított által vá- lasztott kárlimit és éves limit. A választható különfedezetek biztosítási összegét a vonatkozó különös biztosítási felté- telek szabályozzák.
11. Értékkövetés
11.1. A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat
– a kárgyakoriságtól függetlenül – rendszeresen az ár- színvonal változásához igazítja (indexálja).
11.2. Nem indexálódik
11.2.1. balesetbiztosítás biztosítási összege és díja,
11.2.2. a felelôsségbiztosítás biztosítási összege és díja, valamint
11.2.3. a szerzôdésben foglalt szolgáltatási limitek (kárlimit és éves limit).
11.3. A biztosítási összeg és díj indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a 11.3.2. pont szerint számított és figyelembe vett éves fogyasztói árindex.
11.3.1. Az indexálás módja:
A biztosító minden biztosítási évforduló elôtt legkésôbb
60 nappal levélben tájékoztatja a szerzôdôt az index mértékérôl, az indexált biztosítási összegekrôl és a díjról.
Az indexálás elfogadása esetén a szerzôdés a következô biztosítási idôszak kezdetétôl indexálva él tovább.
A biztosítási díjak a módosított biztosítási összegek alapján kerülnek kiszámításra.
Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerzôdô nem kívánja fenntartani a szerzôdést, akkor azt a biztosítási idôszak végére – 30 napos felmondási határidôvel
– írásban bármikor felmondhatja.
11.3.2. Az indexálás mértéke:
A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a KSH adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az elôzô évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító 3 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1. és a rákövetkezô év május hó 31. között évfordulós szerzôdésekre érvényes és alkalmazandó.
A biztosítási szerzôdés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg.
Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti bizto- sítási összegeket az elôzô biztosítási évre vonatkozó biz- tosítási összegek és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását az adott fedezetre/vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási díj arányo- san követi. A szerzôdés egyéb elemei változatlanul maradnak.
A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra, a biztosítási díjat pedig egész Ft-ra kerekítve számítja ki.
11.3.3. Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyon- tárgyak értékének egyéb okból bekövetkezô változásait (beruházás, új eszközök vásárlása, régi eszközök cseréje,
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés stb.). A szerzôdéses adatokban bekövetkezett változásokat a változás-bejelen- tési kötelezettség alapján a biztosítónak haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül írásban be kell jelenteni.
12. Önrészesedés
12.1. A szerzôdésben meghatározott biztosítási esemé- nyek alapján nyújtott szolgáltatásból a biztosító önrésze- sedést nem von le.
13. A biztosítási díj
13.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétôl a kockázat- viselés teljes tartamára megilleti a díj.
13.2. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási idôszakra állapítja meg.
13.3. A biztosítás elsô díja a szerzôdés létrejöttekor, a foly- tatólagos díj pedig annak a biztosítási idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
13.4. A biztosítás elsô díja minden esetben az ügyfél által választott fizetési gyakoriságnak megfelelô elsô díjrészlet összegével azonos.
13.5. A felek az elsô díj halasztott fizetésében is megálla- podhatnak. A halasztott elsô díj a megállapodás szerint esedékes.
13.6. A szerzôdô és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerzôdô a határozatlan tartamú biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).
13.7. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerzôdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban egyszeri díj).
Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni.
13.8. A díj meg nem fizetésének következményei
13.8.1. Megszûnik a biztosítási szerzôdés a biztosítási díj esedékességétôl számított 60. nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerzôdô nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
13.8.2. A díjnemfizetés miatti megszûnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzôdést. E díjat a biztosító visszautalja, levonva belôle azt a díjrészt, amely a díj-
nemfizetés miatti megszûnés elôtti – díjjal fedezetlen koc- kázatviseléssel arányos.
14. A biztosított közlési és változás-bejelentési köte- lezettsége
14.1. A szerzôdô és/vagy a biztosított a szerzôdés megkö- tésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelôen közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett.
14.2. A szerzôdô és/vagy biztosított 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyrôl a szerzôdéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen
14.2.1. ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerzôdést kötött, s erre a jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed,
14.2.2. ha a biztosított objektum területe megváltozott (pl.: tetôtér-beépítés, lakóépület bôvítése, melléképület építése, bôvítése),
14.2.3. ha a biztosított vagyonérték megváltozott,
14.2.4. ha a biztosított a biztosított ingatlant eladta, vagy más módon érdekmúlás következett be.
14.3. A közlésre, illetve változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében.
15. Káresemény utáni kötelezettségek, a szolgáltatás iránti igény bejelentése, a biztosító szolgáltatásának általános szabályai
15.1. Káresemény utáni kötelezettségek – a kárbejelentés szabályai
15.1.1. A szerzôdônek (biztosítottnak) a káreseményt annak bekövetkezte után azonnal, legkésôbb azonban annak megtörténtétôl, illetve az észleléstôl számított 2 munkanapon belül (haláleset és baleseti kár esetén 8 napon belül) írásban (levélben, faxon, e-mailben) vagy telefonon be kell jelentenie a biztosítónak és lehetôvé kell tennie a bejelentés tartalmának ellenôrzését.
15.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
15.1.2.1. a bekövetkezésének helyét és idejét,
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
15.1.2.2. a károsodott vagyontárgyak megnevezését,
15.1.2.3. a káresemény rövid leírását,
15.1.2.4. a részletes kárigényt, illetve kárlistát,
15.1.2.5. a kárösszeg hozzávetôleges megjelölését.
15.1.3. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályokat a kiegészítô szabályzatok tartalmazzák.
15.1.4. Vagyonbiztosítási kár esetén a szerzôdô (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár beje- lentésétôl számított 5. napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat, azonban a maradványokat ebben az esetben is köteles minimum 30 napig, de maximum a kárrendezési eljárás befejezéséig megôrizni és a biztosító kérésére bemutatni. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmé- nyek tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége részben vagy teljes mértékben nem áll be.
15.1.5. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétôl számított
5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berende- zéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megôrizni.
15.1.6. A biztosított köteles a kárt tôle telhetôen enyhíteni. A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Amennyiben a bizto- sítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban fizeti meg, ahogyan a biztosítási összeg a vagyontárgy káridôponti új értékéhez aránylik.
15.1.7. A biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétôl számított 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni, ill. a kárszemlérôl – ha szükséges – gondoskodni.
15.1.8. A szerzôdô (biztosított) köteles a kár megtörténtét és összegszerûségét, a károsult vagyontárgyak tulajdonjogát, hitelt érdemlôen bizonyító számlákat és egyéb iratokat, bizonylatokat a biztosító megbízottjának rendelkezésére bocsátani.
15.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biz- tosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, bizonylatokat, amelyek a biztosítási esemény, a szol- gáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek. Az egyes biztosítási esemé- nyek alapján nyújtott szolgáltatáshoz szükséges iratok,
bizonylatok megnevezését a vagyonbiztosítás, a kiegészítô biztosítások, valamint a választható különfedezetek különös feltételei tartalmazzák.
15.3. A biztosító a szolgáltatás összegét a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció beérkezésétôl számított 15 napon belül köteles megfizetni.
15.4. Bûncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetôk kilétérôl, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerzôdésben vállalat kötelezettségének már eleget tett.
16. A szerzôdés módosítása
16.1. A felek a szerzôdés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.
16.2. A szerzôdô új ajánlati nyomtatvány kitöltésével vagy a módosítási igény más módon való megfogalmazásával írásban kezdeményezheti a szerzôdés módosítását. Ha a biztosító a módosítási javaslatot elfogadja, a szerzôdés módosul.
16.3. A szerzôdés módosítással nem érintett része változatlan marad.
17. A biztosítási szerzôdés megszûnése
17.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés megszûnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlás esetét.
17.2. A biztosítási szerzôdés az alábbi okok miatt szûnhet meg:
17.2.1. Érdekmúlás: a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzôdés, illetôleg annak megfelelô része a hónap utolsó napjával megszûnik.
17.2.2. Díjnemfizetés: díjnemfizetés esetén a jelen szerzôdési feltételek 13.8. pontjában foglaltak az irányadók.
17.2.3. Felmondás: a határozatlan tartamú biztosítási szerzôdést a felek – 30 nap felmondási idôvel – a biztosítási idôszak végére írásban bármikor felmondhatják.
17.3. Ha a szerzôdés a biztosítási esemény bekövetkezte miatti érdekmúlással (totálkár) szûnt meg, a biztosítót
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
megilleti annak a biztosítási idôszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.
17.4. A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a bizto- sítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó idôarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése.
17.5. A határozott tartamra kötött biztosítási szerzôdés a tartam lejáratakor, a kötvényben megjelölt idôpontban megszûnik.
18. Egyéb rendelkezések
18.1. A biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. Az ügynök/képviselô szerzôdéskötésre nem jogosult, és a szerzôdô (biztosított) nem intézhet hozzá érvényesen jognyilatkozatot.
18.2. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
18.3. A biztosítónak a szerzôdéssel kapcsolatos jognyilat- kozata abban az idôpontban tekintendô megérkezettnek, amikor a posta azt az érdekeltnek levélben kézbesítette, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az
átvételt az érdekelt írásban elismerte, illetôleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett igazolhatóan meg- tagadta.
18.4. Az általános kizárások körében (8. pont) szereplô büntetôjogi fogalmak a Büntetô törvénykönyv rendelke- zései alapján értelmezendôk.
19. Az elévülés
19.1. A jelen feltételek alapján létrejött
19.1.1. vagyonbiztosítási és balesetbiztosítási szerzôdés- bôl eredô igények a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított 1 év,
19.1.2. felelôsségbiztosítási szerzôdésbôl eredô igények a kárnak, illetve a kárigénynek a biztosítottal való közlésétôl számított 1 év,
alatt évülnek el.
19.2. A jelen szerzôdési feltételek alapján létrejött szerzô- désekre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv (1959. évi IV. tv.) rendelkezései az irányadók.
MKB Általános Biztosító Zrt.
III. MKB Mentsvár Társasház Biztosítás Alapbiztosítási csomag: Vagyonbiztosítás
A) A vagyonbiztosítás különös feltételei (VAGY100)
A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint és módon megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.
Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános Biztosítási Feltételekben és a Polgári törvény- könyvben rögzítettek az irányadók.
1. A biztosított
1.1. A jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosított a szerzôdô által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt
1.1.1. társasház, a társasház tulajdonostársai tulajdoni hányaduk arányában,
1.1.2. lakásszövetkezet és a lakásszövetkezeti tagok a szövetkezeti tulajdoni egységük arányában,
1.1.3. a bérlô, amennyiben a lakásban nem a tulajdonos lakik, valamint
1.1.4. a bennlakóval közös háztartásban élô hozzátartozók.
2. A kockázatviselés helye
2.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt
2.1.1. épület és az ingatlan-nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet, valamint az ezen a földrészleten található és a kötvényen feltüntetett melléképületek,
2.1.2. szövetkezeti tulajdon és az ingatlan-nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet, valamint
2.1.3. a 2.1.1. és 2.1.2. pontokban meghatározott föld- részleten található és a kötvényen feltüntetett közös vagy szövetkezeti tulajdonban lévô melléképület(ek).
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
2.2. Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstôl a lakhatóvá válásig a biztosító az ideiglenes lakást, illetve a bérelt hotel szobát is kockázatviselési helynek tekinti az értékôrzô és a háztartási vagyonrész tekintetében.
2.3. A jelen különös feltételek 8.13.5. pontjában leírt bizto- sítási esemény esetén a kockázatviselési hely Magyar- ország.
3. A vagyonbiztosításban használt fogalom meghatá- rozások
3.1. Közös tulajdon
Társasház esetén: a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott és a társasházközösség tulajdonában lévô épületszerkezetek, közös használatra szolgáló helyiségek (pl.: (házfelügyelôi) lakások, lépcsôház, mosókonyha, szárítóhelyiség, padlás, pince), épületek központi berende- zései, épülettartozékok, építmények.
Szövetkezeti ház esetén: a szövetkezet törzslapján nyilván- tartott és a tagság közös tulajdonában lévô épületszer- kezetek, közös használatra szolgáló helyiségek, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, (házfelügyelôi) lakások, épületek központi berendezései, épülettartozékok, építmények.
3.2. Külön tulajdon
Társasház esetén: a tulajdoni külön lapokon feltüntetett és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
Szövetkezeti ház esetén: a tulajdoni külön lapokon nyilván- tartott és a szövetkezeti alapszabály szerint a tagok tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
3.3. Közösségi ingóságok
A lakóközösség vagy a szövetkezet tulajdonában lévô ingó vagyontárgyak.
3.4. Társasház
Az épület mûszakilag megosztott, meghatározott részei (önálló lakások) vagy nem lakáscélú helyiségek külön tulaj- donban, az ingatlan egyéb részei pedig közös tulajdonban vannak.
3.5. Szövetkezeti tulajdon
A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott és a szövetkezet tulajdonában álló épületszerkezetek, közös használatra szolgáló helyiségek, (házfelügyelôi) lakások, épületek központi berendezései, épülettartozékok, épít- mények.
3.6. Lakóközösség
3.6.1. A társasházközösségek
3.6.2. A szövetkezet tagsága
3.6.3. Lakóközösség tagjainak minôsülnek
Társasház esetén: a társasház tulajdoni külön lapjain feltüntetett egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek
3.6.3.1. tulajdonosai és
3.6.3.2. tulajdonostársai a tulajdoni külön lapon szereplô tulajdoni hányad erejéig.
Szövetkezeti ház esetén: a szövetkezet tagjai.
3.7. Lakásszövetkezet
A lakásépítô és fenntartó (nyugdíjasházi, üdülô-, személy- gépkocsi tároló) szövetkezetek, melyekben
3.7.1. a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelôi lakás a szövetkezet tulajdonában vannak;
3.7.2. a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelôi lakás a tagság közös tulajdonában vannak;
3.7.3. a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az épület- szerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a köz- ponti berendezések és a házfelügyelôi lakás a szövetkezet tulajdonában vannak, és tagokat csak használati jog illeti meg.
3.8. Avult érték
Ha a biztosító avult értéket térít, a vagyontárgy(ak) új értékébôl levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár idôpontja között eltelt idôszakra esô értékcsökkenést.
3.9. Új érték
A vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének, illetve helyreállításának vagy beszerzésének a költsége.
3.10. Épület
Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környezô külsô tértôl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az idô- szakos tartózkodás, illetôleg használat feltételeit biztosítja.
3.11. Építmények
Építménynek minôsül a biztosított telken található, épü- letnek nem minôsülô szerkezetek összessége. Az építmé- nyek nem képeznek önálló vagyoncsoportot, az elôbbiekkel együtt biztosítottak.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
Az építmények közé soroljuk az alábbiakat: kerítés, meden- ce, kerti szalonnasütô és grillezô, kerti szobrok, kandelá- berek, szökôkutak, filagória, szennyvíztároló, ciszterna, antennatartó állvány, horgászállás stb.
3.12. Épület-berendezések, épülettartozékok
Az épület fô funkcióját biztosító szerkezetek, berendezések, szerelvények. Ide tartoznak különösen az alábbiak:
3.12.1. az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek, berendezések:
3.12.1.1. térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, elôtetôk;
3.12.1.2. padló- és falcsatornák (szerelôjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok;
3.12.1.3. festés, mázolás, tapétázás, burkolatok, álmennye- zetek, galériák;
3.12.1.4. redôny, reluxa, spaletta, árnyékoló-szerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt;
3.12.1.5. elektronikus vezérlésû és/vagy mûködtetésû nyílászárók a vezérlô/mûködtetô berendezéseikkel együtt;
3.12.1.6. villámhárító rendszerek és tartozékaik/beren- dezéseik;
3.12.1.7. lépcsôk, létrák, hágcsók (külsô használatúak is), hozzáépített teraszok;
3.12.2. beépített szekrények – rendeltetésüktôl és a beépítés idejétôl függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükrôl nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl.: az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.);
3.12.3. az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablak- szerkezetek, üvegezések;
3.12.4. az épület elektromos ellátására szolgáló vezeté- kezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérômûszerekkel és a beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl.: világító berendezések, gépészetileg kémény- vagy szellôzô rend- szerbe bekötött szagelszívó, szellôzô-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tûzhely, bojler, vízmelegítô és szauna);
3.12.5. az épület gázellátását szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérômûszerekkel, nyomáscsökkentôkkel és beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl.: gáztûz- helyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítôk és konvektorok);
3.12.6. az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz- ellátását/el- vezetését, fûtését valamint tûzoltást szolgáló vezeték- rendszerek a hozzájuk tartozó mérô- és szabályozó beren- dezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal, kerti öntözô- rendszerekkel, szûrô és aprítóberendezésekkel és tartozé- kokkal, egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdô-, zuhany és mosdóberendezésekkel;
3.12.7. xxxxxxxx, gépi mûködtetésû szintkülönbség áthida- lók, kaputelefonok, csengôk, szemétledobó berendezések;
3.12.8. riasztó- és megfigyelôrendszerek/központok, rá- csok, kamerák, falba épített értéktárolók mechanikai és elektronikai tûz- és vagyonvédelmi eszközök, berende- zések.
3.13. Éves limit, kárlimit
Éves limit: az a határösszeg, ameddig a biztosító egy biztosítási évben megfizeti a károkat.
Kárlimit: a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felsô határa.
Éves limitnek és/vagy kárlimitnek értendô az az összeg, amelyet a különös feltételek ilyenként szabályoznak.
3.14. Dologi kár
Valamely tárgy megsemmisülése, használhatatlanná válása vagy megsérülése miatt bekövetkezett kár.
3.15. Külön tulajdonú ingóságok
A szerzôdô által meghatározott és a kötvényen vagyon- csoportonként külön-külön biztosítási összeggel megjelölt, a biztosított (lakóközösség tagjai) személyes használatára, fogyasztására szolgáló, a háztartás mindennapos mûkö- déséhez szükséges, be nem épített minden olyan ingóság, (amennyiben azok nincsenek a kockázatviselésbôl kizárt vagyontárgyak között) amelyek a biztosított személy(ek) tulajdonát képezik, vagy általuk bérelt, kölcsönvett, lízingbe vett, vagy felelôs ôrzésre átvett címen a biztosított vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak.
3.16. Okmányok
A biztosított tulajdonát képezô személyi igazolvány, személyi azonosító, lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány, útlevél, diákigazolvány, TAJ-kártya, adóigazolvány, születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat, közle- kedési okmányok (vezetôi engedélyek (jogosítvány), for- galmi engedély, zöldkártya, kékkártya, törzskönyv, nemzetközi vezetôi engedély, kishajó hajólevele).
4. A biztosítható vagyontárgyak
A jelen feltételek alapján biztosítható vagyontárgyak:
4.1. A biztosítás kiterjed a szerzôdô által a kötvényben pontos címmel megjelölt kockázatviselési helyen lévô
4.1.1. közös tulajdonú vagy
4.1.2. szövetkezeti tulajdonú
épületrészekre (lakásokra és nem lakás célú helyiségekre), épület-berendezésekre és -tartozékokra, építményekre és melléképületekre.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
4.2. A biztosító kockázatviselése – külön díjfizetés nélkül – kiterjed a közösségi ingóságokban a biztosítási események által okozott dologi károkra, a kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig, mely az épületbiztosítási összeg 0,5%-a.
4.3. Amennyiben a felek ebben kifejezetten megálla- podnak, a biztosítási fedezet kiterjed a tulajdonostársak vagy szövetkezeti tagok külön tulajdonában lévô, meg- osztott épületrészekre, lakásokra, nem lakáscélú helyisé- gekre, valamint épület-berendezésekre, építményekre, melléképületekre.
4.4. Amennyiben a felek ebben kifejezetten megállapod- nak a biztosító kockázatviselése kiterjed a tulajdonostársak vagy szövetkezeti tagok külön tulajdonában lévô ingósá- gaira, az alábbiak szerint.
4.4.1. Háztartási ingóságok
4.4.1.1. Xxxxx feltételek szerint háztartási ingóság az a be nem épített, a biztosítottak magántulajdonában álló vagyontárgy, amely a háztartás mindennapos mûködésé- hez szükséges és a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgál és nem tartozik a kizárt vagyon- tárgyak közé.
Háztartási ingóságok pl.:
4.4.1.1.1. kép- vagy hangátvételre, azok továbbítására, lejátszására vagy rögzítésére képes híradástechnikai vagy fotóoptikai eszközök és tartozékaik (pl.: televízió, mûhold- vevô beltéri egysége, rádió, telefon, rádiótelefon, fax, magnetofon, hanglemez- és audio-CD-lejátszó, képlemez- játszó, DVD lakáshangosító, videó, fényképezôgép, vetítô, fénymásoló, audio- és video mágnesszalagok, audio- és video CD-k, bakelitlemezek, fotóoptikai cikkek);
4.4.1.1.2. személyi számítógépek és tartozékaik, adat- hordozók, bizonyítottan jogtiszta szoftverek, hangszerek, sport, horgász és vadász felszerelések és tartozékaik;
4.4.1.1.3. lakás-karbantartási eszközök, szerszámok, mû- szerek, lakás-karbantartási készletek;
4.4.1.1.4. kerékpár, kerekesszék és gépi meghajtású kere- kesszék, valamint ezeknek és egyéb emberi meghajtású jármûveknek ápolási, szerelési anyagai és tartalék alkat- részei;
4.4.1.1.5. kertápolási és mezôgazdasági kisgépek, beren- dezések és egyéb mezôgazdasági eszközök;
a mosó-, mosogató-, szárító-, porszívó, tisztítógépek és háztartási varrógépek, valamint a be nem épített konyhai fôzô-, sütô-, melegítô-, hûtô- és elszívó-berendezések;
4.4.1.1.6. bútorok, lakásvilágítási, lakásberendezési és –fel- szerelési tárgyak, valamint ezek tartozékai és segédanyagai;
4.4.1.1.7. ruházat, könyvek, gyermekjátékok, élelmiszer- készletek.
4.4.1.2. A háztartási ingóságok keretében biztosítottak ezen felül a vállalkozói tevékenység vagyontárgyai (gépek, berendezések, felszerelések, áruk, készletek, termékek, javításra átvett vagyontárgyak) – külön díj fizetése nélkül – a kárt szenvedett albetétre, lakásra számított háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének 5%-ig.
4.4.2. Értéktárgyak
Jelen feltételek szerint értéktárgyak a biztosítottak magán- tulajdonában álló:
4.4.2.1. a jogszabály szerint nemesfémnek minôsülô xxxx- xxx, a drágakô vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasz- nálásával készült használati tárgyak, katalogizált érme és bélyeggyûjtemények az érmék és bélyegek;
4.4.2.2. képzômûvészeti és iparmûvészeti alkotások:
4.4.2.2.1. festmények (olaj, akvarell, vegyes technikával készült alkotások);
4.4.2.2.2. számozott grafika, metszet, szobor, plakett, zsûrizett mûvészfotók;
4.4.2.3. iparmûvészeti és népi iparmûvészeti tárgyak:
4.4.2.3.1. márkajellel ellátott kézzel festett porcelán, régi- ségnek számító népmûvészeti és jelzett kerámia;
4.4.2.3.2. xxxxxxx, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály, ezüst- bôl készült használati és dísztárgyak, dísz órák;
4.4.2.3.3. fém-és ötvösmunkák, faragott fa tárgyak;
4.4.2.4. a valódi szôrmék (az irha kivételével), a kézi csomózású (keleti) szônyegek, gyûjtemények;
4.4.2.5. antik tárgyak és különleges régiségek.
5. Nem biztosítható vagyontárgyak
5.1. Jelen biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyon- tárgyakra:
5.1.1. Az építés alatt álló épületekben elhelyezett technológiai szükségszerûségbôl betárolt, beépítésre váró (még be nem épített) építô-, segéd-, kiegészítô- és egyéb anyagok, valamint gépek, felszerelések;
5.1.2. A központi antennarendszer;
5.1.3. A földbe vájt, kikövezetlen falú építmények;
5.1.4. Fóliasátrak, ponyvasátrak, üveg- és hajtatóházak;
5.1.5. A készpénz, a készpénzkímélô fizetôeszközök (csekk, ideértve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya, csekk-kártya, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétrôl kiállított más okirat és elnevezésétôl függetlenül minden más azonos gazdasági rendeltetésû okmány), az értékpapír, az utalványok, bérletek, az igazol- vány és egyéb okmányok;
5.1.6. A kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adat- hordozókon tárolt adatállomány;
5.1.7. A forgalmi engedély köteles jármûvek, motoros jármûvek, valamint ezek alkatrészei, fôdarabjai segéd- anyagai (kivéve a „Személyautóban keletkezett károk
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
biztosítása” kiegészítô biztosításban szereplô vagyon- tárgyak az ott felsorolt feltételekkel);
5.1.8. A vízi és légi jármûvek, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, segédanyagai, továbbá a lakókocsi és az utánfutó;
5.1.9. Lábon álló növényi kultúra, a mezôgazdasági kister- meléssel kapcsolatos termés, termény, és egyéb készlet, ideértve a konyhakerti növényeket, a biztosított gazda- ságában tartott állatállományt (kivéve a „Rongálás és Vandalizmus biztosítás” kiegészítô biztosításban szereplô kerti dísznövények);
5.1.10. A kedvtelésbôl tartott háziállatok, különleges állatok (kígyók, pókok stb.);
5.1.11. Az albérlô vagyontárgyai;
5.1.12. A biztosító nem fizeti meg az értékôrzô vagyon- részhez tartozó bérelt, kölcsönvett, felelôs ôrzésre átvett ingóságokban keletkezett károkat.
5.2. Az értékôrzô ingóságoknak minôsülô vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha a garázsban, a padláson, pincében, melléképületben, tárolóban vagy a kötvényen külön megjelölt, de többek által hozzáférhetô helyiségben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl.: erkély, lodzsa, terasz stb.) bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.
6. A biztosítási események
A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a biztosítottnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított elôször észlelte, vagy kellô gondossággal észlelhette volna.
A jelen feltételek alkalmazásában a biztosító kockázatviselése az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:
6.1. Tûz
6.1.1. A tûz az olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hômérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, továbbterjedésre képesen, hô-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.
A rendeltetésüknél fogva láng, hô és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkezô tûzkárt a biztosító csak akkor fizeti meg, ha a tûz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja.
6.1.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek különösen az a kár, amelyik
6.1.2.1. vasalás, szárítás, dohányzás miatt elôforduló felületi pörkölôdés, elszínezôdés, elváltozás,
6.1.2.2. öngyulladásból, erjedésbôl, befülledésbôl eredô hôhatás,
6.1.2.3. elektromos berendezésekben és vezetékeikben kelet- kezô, tovaterjedéssel nem járó zárlat
következtében keletkezett.
6.2. Villámcsapás
6.2.1. Villámcsapás az olyan elektromos töltéskiegyenlítôdés, nagyfeszültségû villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló-, gyújtóhatással közvetlenül károsít.
6.3. A villámcsapás indukciós hatása
6.3.1. A villám becsapódásának 1 km-es körzetében, a mág- neses térerôsség-változással összefüggésben keletkezô indukciós túlfeszültség által, a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
6.4. Robbanás és összeroppanás
6.4.1. A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energia felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövô, illetve meglevô nyomáskülönbség által, az elválasztó-elem szilárd- sági tulajdonságainak egyidejû megváltozása miatt, vagy mellett keletkezik.
6.4.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek a légi jármûtôl eredô hangrobbanás.
6.4.3. A biztosító nem fizeti meg a robbanás- vagy össze- roppanás kárt, ha az csak magában a nyomástartó edényben keletkezett.
6.5. Légi jármûvek rázuhanása során keletkezett károk
6.5.1. Biztosítási esemény
A biztosítási fedezet az emberi személyzettel ellátott, légi közlekedésû jármûvek, egyéb repülô eszközök, azok részei és/vagy rakománya becsapódása vagy lezuhanása által okozott károkra terjed ki, kivéve a mûhold és ûrjármû lezuhanása, becsapódása okozott károkat.
6.5.2. Nem biztosítási események
A biztosítási fedezet nem terjed ki az állatokban keletkezett károkra.
6.6. Vihar
6.6.1. A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerôsebb széllökés eléri vagy meghaladja a 62 km/h sebességet.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált
6.6.1.1. tetôn (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését),
6.6.1.2. xxxxx,
6.6.1.3. ablakon,
6.6.1.4. nyitva hagyott ajtón, ablakon
keresztül a viharral egyidejûleg beömlô csapadékvíz áztatással kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.
6.6.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek a helyiségen belül keletkezett léghuzat.
6.6.3. Vihar biztosítási esemény alapján nem térül meg az
6.6.3.1. épületek üvegezésében (ide nem értve az elôtetôk üvegezését), külsô vakolatában, külsô burkolatában, külsô festésében keletkezett kár,
6.6.3.2. a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett viharkár.
6.7. Jégverés
6.7.1. A jégszemcsék dinamikus erôhatása miatt keletkezett kár, továbbá az épület állandó fedésében a jégszemcsék dinamikus erôhatása miatt keletkezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejûleg beömlô csapadék által okozott kár.
6.7.2. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg
6.7.2.1. az épületek külsô festésében, külsô vakolatában, külsô burkolatában, valamint üvegezésében (ide nem értve az elôtetôk üvegezését) keletkezett kár,
6.7.2.2. szabadban tárolt ingóságokban keletkezett jég- veréskár.
6.8. Árvíz
6.8.1. Árvíznek minôsül a kockázatviselési helynek (telephelynek), csapadékhatás következményeként a fel- színi élôvizek (álló- és/vagy folyóvizek) által történô elárasztása.
6.8.2. Árvíz biztosítási esemény alapján a biztosító megfizeti az árvízvédelmi töltés tengelyétôl számított 100 méteren belül jelentkezô fakadó víz és átszivárgás miatti károkat is.
6.8.3. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett károkat.
6.8.4. A jelen feltételek szempontjából
6.8.4.1. hullámtérnek minôsül a felszíni élôvizek ármen- tesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület,
6.8.4.2. nyílt ártérnek minôsül az az árvízvédelmi mûvekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élôvíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt.
6.9. Hónyomás
6.9.1. A hó és jég súlya vagy az olvadáskor meg-, illetve lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az épület állandó fedésében emiatt keletkezett nyíláson keresztül, a fedés károsodásával egyidejûleg beömlô csapadék által okozott kár.
6.9.2. Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat.
6.10. Földcsuszamlás
6.10.1. A talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében lejtôs terepen, hegy- vagy domboldalon amiatt keletkezett földmozgás, hogy a talaj egyensúlyi állapota megváltozott és a természetes vagy mesterséges lejtés irányába talajelmozdulás történt.
6.10.2. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem térít a biztosító, ha
6.10.2.1. ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl.: bányászati tevékenység, alagút, föld- munkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.), vagy ha
6.10.2.2. a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivi- telezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talaj- mechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna.
6.11. Kô- és földomlás
6.11.1. A föld- és kôomlás olyan földmozgás, amely annak következtében keletkezett, hogy a lejtôs terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása, illetve bármely külsô terhelés miatt a kô, kôtörmelék, szikla, valamint földanyag a természetes lejtés irányába leomlott, lezúdult.
6.11.2. Kô- és földomlás biztosítási esemény alapján nem fizeti meg a biztosító azt a kárt, amelyik
6.11.2.1. tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl.: robbantás, bányászat, alagútfúrás, munkaárok kiemelése, talajvízszint-süllyesztés stb.), illetve
6.11.2.2. támfal hiánya vagy nem megfelelô mûszaki álla- pota (pl.: tervezési, kivitelezése, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
6.12. Idegen tárgyak rádôlése
6.12.1. Ha valamely idegen, a jelen szerzôdésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádôléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban (pl.: idegen oszlop, fa rádôlése stb.)
6.13. Ismeretlen építmény, üreg beomlása
6.13.1. A szerzôdô vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplô, illetôleg a kár- eseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.
6.13.2. Nem biztosítási esemény különösen a bányák föld alatti részének beomlásából; az alapok alatti talajsüllye- désbôl; a padozat alatti feltöltések ülepedésébôl eredô kár.
6.14. Ismeretlen jármû ütközése
6.14.1. Ha az ismeretlen jármû, annak alkatrésze vagy rakománya ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyon- tárgyban.
6.14.2. Nem minôsül ismeretlen jármûnek az a jármû, amely a szerzôdô vagy a biztosított(ak) tudomásával és beleegye- zésével közelíti meg a biztosított objektumot.
6.15. Vezetékes vízkár
6.15.1. A biztosító fedezetet nyújt a vezetékes víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra.
6.15.1.1. A vezetékes víz a
6.15.1.1.1. a szennyvíz-, csapadékvíz-, és ivóvízellátást szolgáló csôvezetékekbôl- valamint gôzvezeték rendszerek- bôl, azok be- és kivezetô vezetékeibôl,
6.15.1.1.2. az épületbe szerkezetileg beépített klímaberen- dezés és egyéb hûtési vezetékeibôl, hôpumpákból,
6.15.1.1.3. tüzivíz- és egyéb oltóvízvezetékbôl, beépített tûzoltó berendezésbôl (pl.: Sprinkler),
6.15.1.1.4. melegvíz-ellátási, valamint központi fûtési rend- szerekbôl, a padlófûtés és egyéb fûtési rendszerek csôve- zetékeibôl,
6.15.1.1.5. továbbá mindezek tartályaiból, szerelvényeibôl, valamint
6.15.1.1.6. a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépekbôl, azok csatlakozásának elmozdulása miatt váratlanul, elôre nem láthatóan, szabályozhatatlanul kiáramló víz, amely során a biztosított vagyontárgyakat az áramlás dinamikus erôhatása rombolja, deformálja, a víz (folyadék) szennyezi, áztatja.
6.15.2. A biztosított épületen belüli és kívüli töréskárok
6.15.2.1. A vezetékes vízkár biztosítási esemény alapján a biztosító megfizeti a kockázatviselés helyén belüli és kívüli 6.15.2.1.1. törés, repedés, kilyukadás, dugulás helye felku- tatásának és a felkutatással okozott kár helyreállításának a költségeit víznyomó, belsô csapadékvíz-lefolyó, szennyvíz- lefolyó, tüzelési, fûtési, hûtési és gôzvezeték esetén,
6.15.2.1.2. a kárt okozó – és a biztosított tulajdonát képezô, illetve a bérlô helyreállítási kötelezettsége alá tartozó (a bérleti szerzôdés alapján) – víznyomó, belsô csapadékvíz-lefolyó és szennyvízlefolyó-vezeték pótlásának, cseréjének költségét a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig.
6.15.3. A biztosított épületen kívüli ki- és bevezetô vezetékek töréskárai
6.15.3.1. A biztosító a kockázatviselés helyén belüli, de épületen kívüli csôtörés, repedés, kilyukadás, dugulás esetén 6.15.3.1.1. a felkutatás,
6.15.3.1.2. a felkutatással okozott kár helyreállítási költségét legfeljebb 6 méter hosszúságban fizeti meg.
6.15.4. A biztosító nem téríti meg azt a vezetékes vízkárt, amely
6.15.4.1. a függô és fekvô ereszcsatorna, a tüzelési, a fûtési, a hûtési, a gáz- és gôzvezetékek cseréjének költségét,
6.15.4.2. a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt háztartási gépek és tartozékaik javításának vagy pótlásának költségeit,
6.15.4.3. a kiömlô folyadék vagy gôz értékét.
6.16. Felhôszakadás
6.16.1. A felhôszakadásból származó és a szabályszerûen kialakított és karbantartott vízelvezetô rendszer elégtelensége miatt összegyûlt csapadékvíz által a biztosított vagyon- tárgyakban elöntéssel okozott kár.
6.16.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô kár.
6.16.3. A biztosító nem fizeti meg
6.16.3.1. az épületek külsô vakolatában, külsô festésében,
6.16.3.2. a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban,
6.16.3.3. a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett felhôszakadás károkat.
6.17. Földrengés
6.17.1. A biztosítási esemény az olyan földrengés, amely a Föld belsô energiájából származó talajmozgásként állt elô
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
és károsító hatása a Mercalli-Sieberg féle skála 5. fokozatát eléri vagy meghaladja.
6.18. Beázás
6.18.1. A kockázatviselés helyén a kívülrôl érkezô víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.
6.18.2. Nem minôsülnek biztosítási eseménynek
6.18.2.1. a talajvíz vagy belvíz által okozott károk,
6.18.2.2. az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetôzetének elégtelensége miatt keletkezett károk,
6.18.2.3. az épületszerkezetek, nyílászárók, valamint a szige- telések, tetôfedések, bádogozások kivitelezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károk,
6.18.2.4. az épületek külsô vakolatában, külsô festésében keletkezett károk,
6.18.2.5. a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt keletkezett károk,
6.18.2.6. a gombásodás, penészedés formájában keletkezô károk.
6.19. Üvegtörés
6.19.1. A biztosított épületek, lakások szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható
6.19.1.1. ajtajainak, ablakainak,
6.19.1.2. folyosói, lépcsôházi,
6.19.1.3. erkély-, lodzsa-
üvegezésében bármely okból, balesetszerûen bekövetkezô törés vagy repedés.
6.19.2. A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján a hôszigetelt és nem hôszigetelt üvegfelületek kára esetén legfeljebb a 4 mm-es, a károsodott üveggel azonos minô- ségû/típusú üveggel való pótlás költségét, legfeljebb üveg- táblánként 3 nm felületig fizeti meg.
6.19.3. A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján nem fizeti meg:
6.19.3.1. az üvegtetôk, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében, valamint
6.19.3.2. az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,
6.19.3.3. a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegekben,
6.19.3.4. név- és cégtáblák üvegezésében,
6.19.3.5. tükörfelületekben,
6.19.3.6. bútorüvegezésekben,
6.19.3.7. savval maratott, mintázott, homokfúvott üvegezé- sekben,
6.19.3.8. díszített és díszüvegezésben,
6.19.3.9. napkollektorok üvegezésében,
6.19.3.10. a törésvédô, fényvédô és vagyonvédelmi fóliákban,
6.19.3.11. a biztonsági üvegekben,
6.19.3.12. a beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,
6.19.3.13. üvegkerámia vagy ceran fôzôlap felületén (beleértve az elektronikát is),
6.19.3.14. az üvegezést rögzítô- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben
keletkezett károkat.
6.20. Betöréses lopás
6.20.1. Betöréses lopásnak minôsül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a biztosított vagyon- tárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe a dolog elleni erô- szakkal, hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva, vagy a helyiség, jelen feltételek szerinti rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a felhasználásával jogtalanul hatol be, és ezt hatósági okirat rögzítette.
6.20.1.1. Jelen feltételek szempontjából nem minôsül betö- réses lopás biztosítási eseménynek,
6.20.1.1.1. ha a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhetô helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,
6.20.1.1.2. ha lezárt helyiségbôl behatolási nyom nélkül tûn- tek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minôsülô rablás esetét, 6.20.1.1.3. ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi szín- vonala, amelybôl eltulajdonították a biztosított vagyon- tárgyakat, a minimális mechanikai védelem ismérveinek sem felel meg.
6.21. Rablás
6.21.1. Rablás biztosítási eseménynek minôsül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgyak(at) úgy szerzi meg, hogy a biztosítottal szemben erôszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi (ideértve azt is, ha lerészegíti), továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtar- tása végett erôszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a biztosítottal szemben és a rablás tényét hatósági okirat rögzítette.
7. Alulbiztosítás
7.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzôdô határozza meg. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépíté- sének (helyreállításának) vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban fizeti meg, ahogy a bizto- sítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
való felépítésének (helyreállításának) vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban aránylagos térítés).
7.2. A biztosító az épület(ek) (beleértve a melléképü- let(ek)et, tároló(k)at), valamint a háztartási vagyonrész esetén nem alkalmaz aránylagos térítést, ha a biztosítási szerzôdés a biztosító által javasolt vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jön létre. A biztosító a javasolt bizto- sítási összeget a biztosított épület hasznos alapterületére vetítve adja meg. Amennyiben a tényleges hasznos alap- terület a káresemény bekövetkeztekor nagyobb az ajánlaton feltüntetett alapterületnél, úgy a biztosító a biztosított és a tényleges hasznos alapterület arányában nyújt szolgáltatást.
7.3. A közös tulajdonú ingóságok esetében a biztosító alul- biztosítást nem vizsgál, ezen vagyoncsoport kárai az arány- lagos térítés alkalmazása nélkül kerülnek kifizetésre, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.
7.4. Az értéktárgyak vagyoncsoport esetében a biztosító alulbiztosítást nem vizsgál, ezen vagyoncsoport kárai az aránylagos térítés alkalmazása nélkül kerülnek kifizetésre, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.
8. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai, szolgáltatáskorlátozások
8.1. Az egyes vagyonbiztosítási események alapján nyújtott szolgáltatáshoz szükséges, a biztosító részére benyújtandó iratok, bizonylatok az alábbiak:
8.1.1. a káresemény leírása vagy kárfelvételi jegyzôkönyv a káreseményrôl,
8.1.2. tulajdoni lap, a bérleti szerzôdés ( a biztosító kérésére kell bemutatni),
8.1.3. tételes lista a károsodott vagyontárgyakról, azono- sítására alkalmas módon,
8.1.4. beszerzési (helyreállítási) számla, adásvételi szerzôdés,
8.1.5. tûz- és robbanáskár esetén az önkormányzat hatósági bizonyítványa vagy az önkormányzati tûzoltóság igazolása,
8.1.6. betöréses lopás, rablás, rongálás biztosítási esemény- nél a biztosítási esemény tényét rögzítô hatósági igazolás.
8.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összeg- szerûségének bizonyítása a biztosítottat terheli.
Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közre hatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben fizeti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.
8.3. A biztosító a károsodott vagyontárgy káridôponti újértékét fizeti meg, kivéve, ha az javítással helyreállítható, vagy ha az a 8.8. pontban felsorolt vagyontárgy. A káridô-
xxxxx újérték megállapításának alapja a károsodottal azonos minôségû vagyontárgy káridôponti felépítésének, beszer- zésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége (kivéve a 8.5. pontban foglaltak kivételével).
8.4. A vállalkozás eszközei vagyonrész tekintetében a biz- tosító az áruk, készletek beszerzési költségét, a saját termékek esetében pedig az elôállítási költséget fizeti meg.
8.5. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javításnak (helyreállításnak) a költségeit fizeti meg. Ha azonban a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti új állapotban való felépítésének (helyreállítá- sának) költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy kár- idôponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét fizeti meg.
A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben fizeti meg, ha a biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a káro- sodott vagyontárgy helyreállítása vagy újjáépítése során felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint ÁFA- visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállalkozás esetén ennek igazolása szükséges).
8.6. A biztosító szolgáltatásának felsô határa a biztosítási összeg, kivéve a 8.13. pontban alapján nyújtandó szolgál- tatásokat. Amennyiben a biztosító az ÁFÁ-t is megfizeti, a biztosító szolgáltatása akkor sem haladhatja meg a bizto- sítási esemény bekövetkezésének idôpontjában érvényes kötvényen a károsodott vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeget.
8.7. A biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit fizeti meg, ha a helyiség
8.7.1. mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése mázolása vagy tapétázása legalább 40%-ban károsodik,
8.7.2. mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik.
8.8. Avult értéken nyújtott szolgáltatás
8.8.1. A biztosító káridôponti avult értéken fizeti meg
8.8.1.1. a kár idôpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)
8.8.1.1.1. festésben, tapétázásban vagy mázolásban kelet- kezett károkat, ha a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed,
8.8.1.1.2. melléképületek, valamint egyéb építmények,
8.8.1.2. a kár idôpontjában 85%-osnál nagyobb elhasznált- ságú ingóságok,
8.8.1.3. az idegen tulajdonú ingóságok kárait.
8.8.2. A vagyontárgy 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak minôsül az ingóság, ha – az eredetivel megegyezô alkatrész,
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
elem kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt – javítással nem állítható helyre.
8.8.3. A káridôponti avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az újraépítés, helyreállítás, illetve újrabeszerzés költsé- gébôl levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár idôpontja között eltelt idôszakra esô amortizációt. Az általá- nos forgalmi adó megtérítésére vonatkozóan a fent leírtakat figyelembe kell venni.
8.9. Ha az eredetivel egyezô alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérô alkatrészt vagy elemet kell felhasz- nálni, a biztosító nem fizeti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.
8.10. Ha technológiaváltás miatt az eredeti állapot a káro- sodottal azonos mûszaki paraméterekkel, egyenértékû módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korsze- rûbb technológiából eredô értéknövekedést a szolgáltatási összegbôl levonja.
8.11. A biztosító a szolgáltatás összegébôl levonja a felhasz- nálható maradványok értékét.
8.12. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgáltatási összeggel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél az évi díjat megfelelôen kiegészíti. Ezt a rendelkezést a felelôs- ség- és a balesetbiztosítás körében nem lehet alkalmazni.
8.13. Költségtérítések
8.13.1. A biztosító a káridôponti épületbiztosítási összeg 5%-a erejéig – a biztosítási összegen felül – megfizeti a biztosí- tott vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt
8.13.1.1. oltás, mentés,
8.13.1.2. xxxxxx és ideiglenes tetôépítés,
8.13.1.3. rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás,
8.13.1.4. tervezési és hatósági engedélyezés,
8.13.1.5. helyreállítást követô egyszeri takarítás költségeit.
Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan fizeti meg.
8.13.2. Zárcsere
8.13.2.1. A bejárati kapu(k) és a külön tulajdonú épületrészek biztosítása esetén a bejárati ajtó(k) kulcsának elvesztése vagy ellopása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét szükségessé vált cseréje.
A biztosító a szerzôdés hatálya alatt káronként legfeljebb 8 000 Ft és évente legfeljebb 40 000 Ft értékhatárig megfizeti a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét cseréjének költségeit a biztosítási összegen belül (a biztonsági zár fogalmát az általános betörésvédelmi elôírások tartalmazzák).
8.13.2.2. A biztosító kizárólag a biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számla alapján teljesít szolgáltatást.
8.13.3. Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakó- épületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstôl a lakható- vá válásig, de legfeljebb 6 hónapig, a biztosító teljes épületbiztosítás esetén megfizeti a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás vagy bérelt hotelszoba indokolt és igazolt bérleti díját is évente legfeljebb 500 000 Ft összegig.
8.13.4. A külön ingóságok biztosítása esetén az alapbizto- sításban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító megfizeti a biztosított vendégeinek – ide nem értve a fizetôvendéget – a kockázatviselés helyére magukkal hozott ingóságaiban keletkezett károkat biztosítási évente legfeljebb 150 ezer Ft-ig, ha azok kárát más biztosítás nem fedezi.
8.13.5. A külön ingóságok biztosítása esetén a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított Magyarország területére (de nem a biztosított másik saját vagy bérelt lakásába) magával vitt ingóságaira (max. 150 ezer Ft-ig), a biztosítási összegen belül.
8.14. Xxxxxxxxx elemi károk
Egyetlen biztosítási eseménynek minôsülnek az alábbiakban felsorolt idôtartam alatt bekövetkezô alábbiakban felsorolt elemi károk:
8.14.1. 24 órán belül ismételten bekövetkezô jégverés és/vagy zivatar és/vagy tornádó;
8.14.2. a 72 órán belül ismételten bekövetkezô több vihar;
8.14.3. az 504 órán belül ismételten bekövetkezô olyan árvíz, amelyet ugyanazon, egyszer vagy többször tetôzô, egy vagy több víztömegként jelentkezô magas vízállás okoz;
8.14.4. a 168 órán belül ismételten bekövetkezô földrengés.
8.15. A biztosító a közösségi ingóságok és a külön tulajdonú ingóságok (beleértve az értéktárgyak összegét is) betöréses lopás kárait abban az esetben fizeti meg, ha a helyiség védelme a kár idôpontjában legalább a minimális mechanikai védelem követelményeinek megfelel. Amennyiben a kár idô- pontjában a helyiség védelmi szintje a minimális mechanikai védelem szintjének megfelel, a biztosító az 1. sz. táblázatban feltüntetett kárlimitek erejéig fizeti meg a károkat.
8.16. Minimális mechanikai védelem
8.16.1. Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:
8.16.1.1. az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
8.16.1.2. az ajtók zárását biztonsági zár (lsd. 8.17. pontot) végzi,
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
8.16.1.3. a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos, kisméretû tömör téglafal szilárdsá- gával azonos értékû, vagy azt meghaladja.
1. sz. táblázat
Vagyoncsoportok | Kárlimit minimális mechanikai védelem esetén |
Közösségi ingóságok | 1 000 000 |
Háztartási ingóságok | 3 500 000 |
Értéktárgyak | 250 000 |
Vállalkozói tevékenység vagyontárgyai | 1 000 000 |
8.16.2. Megfelelnek a minimális mechanikai védelem elô- írásainak az alábbiak is:
8.16.2.1. legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegû szendvicsszerkezet,
8.16.2.2. az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított határfelület,
8.16.2.3. az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P1A jelölésû (A0-s) biztonságú üvegek,
8.16.2.4. az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésû garázsajtó, ha más mechanikai védelemmel nincs felszerelve.
8.17. Biztonsági zárnak minôsül:
8.17.1. a minimum 5 csapos hengerzár,
8.17.2. a minimum 6 rotoros mágneszár,
8.17.3. a kéttollú kulcsos zár,
8.17.4. a szám vagy betûjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma a 10 000-et meghaladja,
8.17.5. az egyedi minôsített lamellás zár,
illetve minden olyan zár, amely a fentiekkel azonos biztonsági fokozatú.
8.18. Amennyiben a helyiség káridôponti védelmi szintje meghaladja a minimális mechanikai védelem szintjét, a biz- tosító a közösségi és külön tulajdonú ingóságok betöréses lopás kárait az ajánlaton és a kötvényben megjelölt biztosítási összegig fizeti meg.
8.19. Meghaladja minimális védelmi szintet különösen, ha a védett helyiség (a 8.16. pontban megfogalmazottakon túlmenôen):
8.19.1. 2 méternél alacsonyabb alsó élmagasságú és a segéd- eszköz használata nélkül elérhetô nyílászárói (ablakok, kirakatok, portálok stb.)
8.19.1.1. minôsített ráccsal (lsd. 8.20. pontot), vagy
8.19.1.2. azzal egyenértékû, a MABISZ által minôsített, rács kiváltására alkalmas mechanikai szerkezettel (pl. leereszthetô belsô rács stb.), vagy
8.19.1.3. rács, illetve mechanikai védelem hiánya esetén, amennyiben a nyílászáró kerete fémbôl készült és zárás- pontossága 5 mm-n belül van, akkor MABISZ minôsítésû és elôírások szerint, szakszerûen telepített fóliával, illetve azzal egyenértékûnek minôsített biztonsági üveggel védettek,
8.19.2. minimális mechanikai védelmet elektronikai véde- lem egészíti ki.
8.20. Minôsített rács jellemzôi:
8.20.1. legfeljebb 100 x 300 mm-es osztású,
8.20.2. minimum 12 mm átmérôjû köracélból készült,
8.20.3. 300 mm-enként, de minimum 4 db falazó-körömmel a falazathoz erôsített,
8.20.4. a falazatba történô beépítésnél a minimális beépítési mélység 100 mm, vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl le nem szerelhetô más mûszaki megoldás.
8.21. Az értékôrzô vagyontárgyak csoportba tartozó, elzárva tartható ingóságokat, 800 000 Ft értékhatár felett páncél- szekrényben kell tartani. A biztosítási összegen belül a páncél szekrény MABISZ minôsítése szerinti érték a kockázatvállalás felsô határa.
8.22. Rablás biztosítási esemény esetén, amennyiben a rablás nem a biztosított épületben, lakásban történik, hanem közterületen, akkor a biztosító legfeljebb évente 50 000 Ft összegig fizeti meg a károkat.
9. A biztosító megtérítési igénye
9.1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben.
10. Kárenyhítési és kármegelôzési kötelezettség
10.1. A szerzôdô felek megállapodnak, hogy a szerzôdô (biztosított) köteles a kárt a tôle telhetôen megelôzni és enyhíteni.
10.2. A szerzôdô (biztosított) a tûz és robbanás kár- esemény észlelését követôen haladéktalanul köteles értesíteni a tûzoltóságot.
10.3. A felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdô (biztosított) köteles az idôszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban
10.3.1. a víz-, a fûtés- és hûtésvezetéket vízteleníteni az elfagyás,
10.3.2. a víz-, a fûtés- és hûtésvezeték fôelzáró szelepét elzárni a csôtörés megelôzése érdekében.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
10.4. A szerzôdô (biztosított) a káresemény észlelését követôen haladéktalanul köteles betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendôrségen, és abban az eltu- lajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
11. A biztosító mentesülése
11.1. A biztosító vagyonbiztosítás esetén mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
11.1.1. a szerzôdô vagy biztosított,
11.1.2. a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk,
11.1.3. a biztosított – vezetô munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltô – alkalmazottja vagy tagja
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
11.2. Ezek a rendelkezések a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek.
MKB Általános Biztosító Zrt.
B) Kiegészítô biztosítási fedezetek
Az alapfedezet tetszés szerinti bôvítése a következô kiegészítô kockázatokra pótdíj ellenében
1. sz. Kiegészítô biztosítás
Rongálás és vandalizmus biztosítás különös feltételei (ROVA100)
A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási ese- mények a biztosított ingatlanokban, ingóságokban, a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.
Az egyes kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási feltételek az irányadók.
1. A biztosítási esemény
1.1. A jelen feltételek alkalmazásában a biztosító kocká- zatviselése az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:
1.1.1. Épületrongálás
1.1.1.1. Épületrongálásnak minôsül a kockázatviselés helyén a biztosított
1.1.1.1.1. épületekben,
1.1.1.1.2. melléképületekben,
1.1.1.1.3. építményekben
bekövetkezett rongálás, amely az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben keletkezett és ezt a tényt hatósági okirat rögzítette.
1.1.1.2. A biztosító megfizeti továbbá – a károsodott vagyon- tárgyra megadott biztosítási összegen belül –
1.1.1.2.1. a betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben a felszerelt és üzembe helyezett épület-
felszerelésekben, illetve épülettartozékokban keletkezett rongálási és lopáskárokat is,
1.1.1.2.1.1. ha e tárgyakat legalább a minimális mechanikai védelmi szintnek megfelelô helyiségbôl (lásd a vagyon- biztosítás különös feltételei 8.16. pont) tulajdonították el;
1.1.1.2.1.2. ha a biztosított épület tetôzetéhez szilárdan rögzített, biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítják el, hogy a biztonsági zárral lezárt tetôtérbe, illetve a tetôre dolog elleni erôszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel – de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatoltak be, illetve jutottak ki;
1.1.1.2.2. a felszerelt és üzembe helyezett épület-beren- dezésekben, illetve épülettartozékokban keletkezett rongálási és lopás károkat, ha azok az épület falához kívülrôl, a járó- szinttôl 3 méternél magasabban voltak rögzítve.
1.1.2. Vandalizmus
1.1.2.1. Jelen biztosítás értelmében a vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete.
1.1.2.2. Vandalizmus biztosítási esemény keretében meg- térülnek különösen az alábbi rongálási és lopás károk:
1.1.2.2.1. A biztosított épülethez tartozó kaputelefon rendszer kültéri egységében ismeretlen személy által okozott rongálása. Nem minôsül biztosítási eseménynek a kapu- telefon-rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erôsítô-) egységekben keletkezett kár.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
1.1.2.2.2. A lakóközösség tulajdonában lévô szemeteskukák betöréses lopással össze nem függô rongálási és lopási káraira.
1.1.2.2.2.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a rongá- lásbiztosítás biztosítási összegén belül káreseményenként és évente legfeljebb 50 000 Ft.
1.1.2.2.3. A lakóközösség tulajdonában lévô kerti dísz- növények betöréses lopással össze nem függô rongálási és lopási káraira, amennyiben azok legalább 1,5 m magas kerítéssel körbevett területen voltak.
1.1.2.2.3.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a rongá- lásbiztosítás biztosítási összegén belül káreseményenként és évente legfeljebb 150 000 Ft.
1.1.2.2.4. A kockázatviselés helyén lévô lift(ek)ben ismeretlen elkövetô által rongálással és lopással okozott kár, mely a lift rendeltetés szerinti mûködését lehetetlenné teszi.
1.1.2.2.4.1. Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a kár 1.1.2.2.4.1.1. a lift rendeltetésellenes használatának a követ- kezménye (pl.: lift túlterhelése),
1.1.2.2.4.1.2. az alkatrészek természetes elhasználódása, az ebbôl eredô törés, repedés, vagy a karbantartás elmu- lasztása miatt következett be,
1.1.2.2.4.1.3. kizárólag esztétikai károsodásból ered (pl.: kar- colások, a burkolat megsértése, firkálások).
1.1.2.2.5. A biztosító vandalizmus biztosítási esemény alapján megfizeti a biztosított épület határoló külsô falainak összefestéssel, graffitival okozott kárait, amennyiben a bizto- sított ezeket a felületeket megfelelô védelemmel (graffiti fólia
az üvegfelületek védelmére, impregnáló szerrel kezelt felületek) igazoltan ellátta. A biztosító kizárólag a graffiti melegvizes, gôzborotvás eltávolításának költségeit téríti meg.
1.1.2.2.6. Nem minôsül vandalizmus biztosítási eseménynek 1.1.2.2.6.1. a más biztosítási esemény (pl.: épületrongálás) alapján téríthetô rongálási kár,
1.1.2.2.6.2. ha kizárólag esztétikailag károsodott a vagyon- tárgy (kivéve 1.1.2.2.5. pontban foglaltakat).
2. Kárlimit és éves limit
2.1. A rongálás és vandalizmus biztosítás kárlimitjét és éves limitjét az ajánlat és a biztosítási kötvény tartalmazza. Az ajánlatban és a kötvényben feltüntetett kárlimit és éves limit a rongálás és vandalizmus kockázatra együttesen értendô.
3. A biztosító megtérítési igénye
3.1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben.
4. Kárenyhítési és kármegelôzési kötelezettség
4.1. A szerzôdô (biztosított) a káresemény észlelését köve- tôen haladéktalanul köteles rongálás esetén feljelentést tenni a rendôrségen, és abban az ellopott, illetve káro- sodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
MKB Általános Biztosító Zrt.
2. sz . Kiegészítô biztosítás
A kiegészítô üvegbiztosítás különös feltételei (KIÜV100)
A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kocká- zatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén kelet- keznek.
A jelen kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az
általános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási feltételek (alapbiztosítási csomag) az irányadók.
1. Biztosítási esemény
1.1. A vagyonbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött jelen kiegészítô üvegbiztosítás alapján – a szerzô- désben meghatározott díj ellenében – a biztosító megfizeti az alapbiztosításban biztosított vagyontárgyak szerkezetileg beépített, fix és nyitható, 4 mm-nél vastagabb és 3 m2
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
táblamértet meghaladó méretû ajtó- és ablaküvegeinek, folyosói és lépcsôházi, erkély- és lodzsa-üvegezéseinek nem egyéb biztosítási esemény miatti törése, repedése követ- keztében felmerülô pótlási költségeit.
2. Biztosítással nem fedezett károk
2.1. A biztosító a kiegészítô üvegbiztosítás alapján nem fizeti meg
2.1.1. az üvegtetôk, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények, üvegezésében, valamint
2.1.2. a festett, csiszolt metszett ólom- vagy rézbetétes üvegekben,
2.1.3. az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,
2.1.4. név- és cégtáblák üvegezésében,
2.1.5. a tükörfelületekben,
2.1.6. bútorüvegezésekben,
2.1.7. savval maratott, mintázott, homokfúvott üvegezé- sekben,
2.1.8. díszített és díszüvegezésben,
2.1.9. napkollektorok üvegezésében,
2.1.10. a törésvédô, fényvédô- és biztonsági fóliákban,
2.1.11. a biztonsági üvegekben,
2.1.12. a beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,
2.1.13. üvegkerámia vagy ceran fôzôlap felületén (beleértve az elektronikát is),
2.1.14. az üvegezést rögzítô- és tartószerkezetekben, vala- mint elektromos berendezéseikben
keletkezett károkat.
3. Kárlimit és éves limit
3.1. A kiegészítô üvegbiztosítás kárlimitjét és éves limitjét az ajánlat és a biztosítási kötvény tartalmazza.
3.2. A biztosító a szolgáltatási összeget az üvegezés pót- lásáról kiállított számla alapján fizeti meg.
MKB Általános Biztosító Zrt.
3. sz. Kiegészítô biztosítás Különleges üvegezés biztosítása (KÜLÜV100)
A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak sze- rint megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázat- viselési idôszakban a kockázatviselés helyén keletkeznek.
A jelen kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási feltételek (alapbiztosítási csomag) az irányadók.
1. Biztosítási esemény
1.1. A vagyonbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött különleges üvegbiztosítás alapján – a szerzôdésben meghatározott díj ellenében – a biztosító megfizeti
az alapbiztosításban biztosított
1.1.1. épület
1.1.1.1. szerkezetileg beépített különleges üvegezésében,
1.1.1.2. kirakatainak, kirakatszekrényeinek üvegezésében,
1.1.1.3. törésvédô, fényvédô és biztonsági fóliáiban,
1.1.1.4. biztonsági üvegeiben,
1.1.1.5. beépített üvegfalaiban,
1.1.1.6. növényházak, télikertek üvegezésében,
1.1.1.7. kopolitüvegezésében,
1.1.1.8. elôtetô- és üvegtetô-üvegezésében,
1.1.2. bútorüvegezésekben,
1.1.3. üvegkerámia vagy ceran fôzôlap felületén (beleértve az elektronikát is),
1.1.4. épületszerkezetbe vagy bútorba beépített tükörfelü- letekben,
1.1.5. savval maratott, mintázott, homokfúvott üvegezé- sekben,
1.1.6. díszített és díszüvegezésben,
1.1.7. napkollektorok üvegezésében
1.1.8. balesetszerûen bekövetkezett törés- vagy repedéskárt az alábbiak szerint.
2. Biztosítással nem fedezett károk
2.1. A jelen feltételek alapján nem fizeti meg a biztosító
2.1.1. a név-, a reklám- és a cégtáblákban, valamint ezek tartószerkezetében,
2.1.2. kizárólag törésvédô, fényvédô és biztonsági fóliákban,
2.1.3. az üvegezést rögzítô és tartó szerkezetekben, vala- mint elektromos berendezéseikben,
2.1.4. a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében,
2.1.5. az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében keletkezett károkat.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
3. Kárlimit és éves limit
3.1. A különleges üvegezés biztosításának kárlimitjét és éves limitjét az ajánlat és a biztosítási kötvény tartalmazza.
3.2. A biztosító a károkat naptári évenként a szerzôdô által
kiválasztott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig számla ellenében fizeti meg.
MKB Általános Biztosító Zrt.
4. sz. Kiegészítô biztosítás
Tetô- és panelhézag beázás biztosítás (TETO100)
A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázat- viselési idôszakban a kockázatviselés helyén keletkeznek.
A jelen kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási feltételek (alapbiztosítási csomag) az irányadók.
1. Biztosítási esemény
1.1. A tetô- és panelhézag beázás biztosítás alapján a szerzôdésben meghatározott díj ellenében a biztosító megfizeti
1.1.1. azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén a kívülrôl érkezô víz okoz az alapbiztosításban biztosított épületekben, melléképületekben, építményekben, illetve
1.1.2. azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén a kívülrôl érkezô víz okoz a biztosított közösségi és/vagy külön ingóságokban.
1.2. A tetô- és panelhézag beázás biztosítás alapján a biztosító azokat a károkat is megtéríti, legfeljebb az 3.1 pontban meg- határozott biztosítási összegig, amelyeket a biztosított épület
1.2.1. tetôszigetelésének (vagy -héjalásának) meghibásodása,
1.2.2. panelhézag-tömítésének hiánya, elöregedése, illetve
1.2.3. nyílászáróinak
1.2.3.1. szigetelési meghibásodása, elöregedése,
1.2.3.2. vízorr hiánya vagy kialakítási hibája
következtében a meghibásodott (hibás, elöregedett) részen beszivárgó csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.
1.3. A kizárólag közös (vagy szövetkezeti) tulajdonra kötött társasház biztosítás esetén a biztosító a külön tulajdonban keletkezett tetôbeázás károkat is megtéríti jelen feltételek szerint.
2. Biztosítással nem fedezett károk
2.1. Jelen kiegészítô tetôbeázás- és panelhézag biztosítás alapján a biztosító nem téríti meg
2.1.1. a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,
2.1.2. a felhôszakadásból származó csapadékvíz elöntés okozta károkat,
2.1.3. az árvíz, vihar, hónyomás, jégverés miatt keletkezett károkat,
2.1.4. az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetôzetének elégtelensége miatt keletkezett károkat,
2.1.5. az épületszerkezetek, valamint a szigetelések kivite- lezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károkat a 1.2. pontban felsoroltak kivételével,
2.1.6. hibás elöregedett szigetelés, fedés helyreállítási költ- ségeit,
2.1.7. a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô károkat.
2.2. Nem fizeti meg a biztosító a beázást elôidézô ok megszüntetése (pl.: tetôjavítás, szigetelés) során felmerült költségeket.
3. A biztosítási összeg, a szolgáltatás különös szabályai
3.1. A biztosító az 1.1. és 1.2. pontban leírt biztosítási esemé- nyek bekövetkezése esetén a közösségi és/vagy külön épületekben és ingóságokban keletkezett károkat legfeljebb a biztosítási ajánlatban és kötvényben feltüntetett biztosítási összegének erejéig fizeti meg.
3.2. Valamely helyiség ismételt beázása esetén a biztosító abban az esetben téríti meg a keletkezett vízkárt, ha az elôzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt idôpontját követô 1 éven túl történt.
MKB Általános Biztosító Zrt.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
5. sz. Kiegészítô biztosítás Személyautóban keletkezett károk biztosítása (AUTO100)
A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint megfizeti a saját személygépjármûben keletkezett károkat a jelen kiegészítô biztosításban leírt feltételek szerint.
A jelen kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási feltételek (alapbiztosítási csomag) az irányadók.
1. Biztosított
1.1. Jelen kiegészítô biztosítás keretében biztosítottnak minôsülnek a biztosított lakóközösség természetes sze- mély tagjai és a biztosított lakásban állandó jelleggel velük vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élô hozzá- tartozók.
2. A biztosított vagyontárgy
2.1. A belföldi forgalmi rendszámmal ellátott személy- gépjármû szériakivitelû alaptípusa, annak ugyanilyen ki- vitelû beszerelt és rögzített alkatrészei és tartozékai (az egyénileg kiválasztott és az egyedileg elôállított rend- számtáblák kivételével), továbbá a gépjármû rendel- tetésszerû használatához kötelezôen elôírt, valamint a személy- és vagyonvédelmet szolgáló tartozékok (bizton- sági övek, biztonsági gyermekülések), valamint legfeljebb 30 000 forintos értékhatárig az igazoltan beépített riasztó vagy lopásgátló berendezés.
3. Biztosítási esemény
3.1. A biztosítási díj megfizetése ellenében a biztosító meg- fizeti a jelen feltételekben foglaltak szerint a kockázatviselés helyén lévô garázsban tárolt és a biztosított tulajdonában lévô, illetve általa üzemeltetett (forgalmi engedélyben üzembentartóként bejegyzett) belföldi forgalmi rendszámmal ellátott személygépjármûben az alapbiztosítás 6.1.-6.6. pontjaiban, a 6.8. pontjában, a 6.10.-6.13. pontjaiban, valamint a 6.15.-6.18. pontokban meghatározott biztosítási események által okozott károkat..
4. Biztosítással nem fedezett károk
4.1. Nem téríti meg a biztosító
4.1.1. a más biztosítással fedezett (pl.: casco),
4.1.2. a biztosított gépkocsi ellopásával, elrablásával, feltö-
résével, valamint e cselekmények kísérletével összefüggésben keletkezett,
4.1.3. a kockázatviselés helyén a szabadban vagy épületnek
– garázsnak – nem minôsülô helyen tárolt személygépkocsik- ban keletkezett,
4.1.4. a látogatók, a vendégek, a lakásbérlôk és az albérlôk gépjármûvében keletkezett,
4.1.5. a bérelt, kölcsönvett vagy felelôs ôrzésre átvett gépjár- mûben keletkezett
károkat.
4.2. Tûz és robbanás esetén nem térül meg a személy- gépkocsiban keletkezett kár, ha azt – hatóságilag igazolha- tóan – a személygépkocsiban keletkezett tûz vagy robbanás okozta.
4.3. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki
4.3.1. a gépjármûben keletkezett értékcsökkenésre,
4.3.2. a sérült gépjármû más gépjármûvel való pótlásának költségeire (pl.: xxxxxxx),
4.3.3. a gépjármû használat kiesése miatt felmerülô járulékos károkra (pl.: elmaradt haszon),
4.3.4. a gépjármûben szállított vagy abban tárolt ingó- ságokra (kivéve kötelezô tartozékok, gyerekülés stb.),
4.3.5. a gépjármû helyreállításával kapcsolatban felmerült forgalomba helyezés elôtti vizsgadíjakra, és a forgalomba helyezés egyéb költségeire,
4.3.6. xxxxx, kenô, teljesítménynövelô, kopáscsökkentô olaj- adalék anyagokra, üzemanyag költségeire.
5. A biztosítási összeg, a szolgáltatás különös szabályai
5.1. A biztosító a saját személyautóban keletkezett kárt naptári évenként és garázsonként, illetve gépkocsi kiállá- sonként a kötvényen megjelölt biztosítási összegig téríti meg.
5.2. A biztosító a gépjármûben keletkezett kár nagyságát az alábbiak szerint állapítja meg:
5.2.1. Totálkár
5.2.1.1. Ha az önhordó karosszériát vagy alvázas kivitel esetén az alvázat és a felépítményt egyidejûleg cserélni kell, a térítés alapja a gépjármû káridôponti értékének és a maradványértékének a különbözete.
5.2.1.2. A kárponti érték megállapítása a káresemény napján érvényben lévô belföldi Eurotax katalógusban szereplô eladási ár (katalógusérték) alapján, az értékmódosító ténye- zôk figyelembe vételével történik. A káridôponti érték nem haladhatja meg a katalógusérték 100%-át. Katalógusérték
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
hiányában a biztosított gépjármû mûszaki jellemzôi szerint a hozzá legközelebb álló típus használt és új értékének aránya, valamint a mûszaki jellemzôk különbségének figye- lembevételével megállapított ár. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jármû értékének arányát a német Eurotax katalógusból kell meghatározni
5.2.1.3. A káridôponti érték alapján történô totálkár térítése abban az esetben indokolt, ha a sérült jármû helyreállítása gazdaságtalan, azaz helyreállításának költségei elérnék vagy meghaladnák a személygépjármû káridôponti értékének 60%-át.
5.2.2. Részkár
5.2.2.1. Részkárt okozó biztosítási esemény esetén a biztosító a személygépjármû helyreállításához szükséges és indokoltan cserélendô, pótlandó alkatrészek, tartozékok igazolt anyag- költségét fizeti meg, csökkentve az elhasználódás értékével. Az anyagköltség meghatározásához az illetékes vezér- képviselet (ennek hiányában a gyártó) által megadott, káreseménykori kiskereskedelmi (áfás) új árat kell alapul venni. Ha a sérült alkatrész javítható, akkor a javítás költségeit fizeti meg a biztosító, az avulás figyelembevételével.
5.2.2.2. A biztosító megfizeti továbbá a sérült elemek cseréje vagy egyengetése miatt indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltségének 70%-át a szomszédos elemek fényezése nélkül. Amennyiben a sérült rész a teljes külsô felület 70%-át meghaladja, a biztosító az autó teljes fényezésének árát megfizeti.
5.2.2.3. Részkár esetén megfizeti a biztosító az 5.2.2.1. és
5.2.2.2. pontokban leírt mûvelet elvégzéséhez indokolt munkaköltségeket is.
5.2.3. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebbôl eredô többletköltséget nem viseli.
5.2.4. A maradványok (roncs, használt alkatrész stb.) for- galmi értékével csökken a biztosító által nyújtott szolgáltatás összege. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
5.2.5. A biztosító szolgáltatása a fentiek figyelembevétele mellett sem haladhatja meg a kötvényben feltüntetett kárlimitet és éves limitet.
5.2.6. A biztosító szolgáltatásának feltételéül a károsodott gépjármû tulajdonjogát igazolni kell.
5.2.7. Ha a biztosított casco biztosítással is rendelkezik, akkor a károk csak a casco biztosítás önrészének erejéig térülnek.
6. Az alulbiztosítás különös szabályai
6.1. A biztosítási díjat az épületben található gépkocsi- állások darabszáma alapján kell megfizetni. Amennyiben a biztosított gépkocsiállások száma kár esetén kevesebb, mint a kár bekövetkeztének idôpontjában az alapító okiratban vagy alapszabályban szereplô tényleges garázs- helyek száma, úgy a biztosító a károkat olyan arányban téríti meg, ahogy a kötvényen (és a biztosítási ajánlaton) szereplô és a tényleges gépkocsi állások száma egymáshoz aránylik.
MKB Általános Biztosító Zrt.
6. sz. Kiegészítô biztosítás Liftbiztosítás (LIFT100)
A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak sze- rint megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázat- viselési idôszakban a kockázatviselés helyén keletkeznek.
A jelen kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az ál- talános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási feltételek (alapbiztosítási csomag) az irányadók.
1. Biztosítási esemény
1.1. Az alapvagyon biztosítás biztosítási eseményein túlmenôen jelen feltétel alapján megfizeti a biztosító az épületben található liftek belsô és/vagy külsô erôhatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektronikus egységeinek csak külsô erôhatás miatti véletlen, váratlan, elôre nem látható formában bekövetkezô, az alább felsorolt okok miatti törés, repedés vagy egyéb mûszaki jellegû kárait (géptörés, gépbaleset):
1.1.1. anyag-, tervezési-, kivitelezési hiba,
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
1.1.2. rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kila- zulása,
1.1.3. hibás beállítás, szabályozás,
1.1.4. rossz elhelyezés, beépítés,
1.1.5. xxxxx zsírozás, olajozás,
1.1.6. a szokásosnál nagyobb erôhatás, túlterhelés,
1.1.7. túlhevülés,
1.1.8. túlpörgés,
1.1.9. rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be),
1.1.10. a mérô-, szabályozó-, vezérlô- és biztonsági beren- dezések meghibásodása,
1.1.11. xxxxxx, lökés, ütközés,
1.1.12. idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás.
2. Biztosítással nem fedezett károk
2.1. Nem terjed ki a biztosítás
2.1.1. a szándékos túlterhelésre,
2.1.2. próbaüzemre,
2.1.3. hatóságilag vagy gyártó által elôírt karbantartás elmulasztására,
2.1.4. szakhatóság döntésének végre nem hajtására,
2.1.5. esztétikai károkra,
2.1.6. fokozatos állagromlásra,
2.1.7. a felvonó alkotórészeinek természetese lehasználó- dására és az erre visszavezethetô törés és repedéskárokra,
2.1.8. sûrûn cserélendô alkatrészek káraira,
2.1.9. a gépkönyv nem megfelelô vezetése miatt ellen- ôrizhetetlen, bizonyíthatatlan károkat és
2.1.10. a következményi károkat.
2.2. Nem téríti meg a biztosító a vandalizmusból, rongálásból eredô károkat sem.
3. Kárlimit és éves limit
3.1. A liftbiztosítás keretében a biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg a kötvényben feltüntetett kárlimitet és éves limitet.
MKB Általános Biztosító Zrt.
IV. Választható különfedezetek
1. sz. Választható különfedezet
A) A felelôsségbiztosítás különös feltételei (FEL100)
A vagyonbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött felelôsségbiztosítás alapján – a szerzôdésben meg- határozott díj ellenében – a biztosító arra vállal kötelezett- séget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerzôdési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.
A jelen kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási felté- telek (alapbiztosítási csomag) az irányadók.
1. A biztosított
1.1. A jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben bizto- sított a szerzôdô által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt
1.1.1. társasház, a társasház tulajdonostársai tulajdoni hányaduk arányában,
1.1.2. lakásszövetkezet és a lakásszövetkezeti tagok a szö- vetkezeti tulajdoni egységük arányában,
1.1.3. a bérlô, amennyiben a lakásban nem a tulajdonos lakik, valamint
1.1.4. a bennlakóval közös háztartásban élô hozzátartozók.
1.2. Jelen felelôsségbiztosítási szerzôdésben biztosí- tottnak minôsül kizárólag az 5.4. pontban leírt biztosítási esemény esetén az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely az ajánlaton és a biztosítási kötvényen megnevezett társasház ügyeinek intézésére megbízást kapott, és/vagy a keze- lésére szólóan szolgáltatás nyújtására irányuló szerzôdést kötött (közös képviselô).
1.2.1. Ha a társasház ügyeit a közös képviselô helyett intézôbizottság látja el, akkor a jelen feltételek alapján az intézôbizottság elnöke minôsül biztosítottnak (kizárólag az
5.4. pontban leírt eseményekkel összefüggésben).
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
1.2.2. Ha a biztosított szervezet, a biztosítás azokra a tagokra és a szervezettel munkaviszonyban vagy meg- bízási jogviszonyban álló természetes személyekre is vonatkozik, akiknek a magatartásáért a biztosított a társas- ház képviselete vagy kezelése során a magyar jog szabályai szerint felelôsséggel tartozik.
2. A kockázatviselés helye
2.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyar Köztársaság területe.
3. A felelôsségbiztosítás idôbeli hatálya
3.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatályba lépése után okozott, a biztosítási szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett és a biztosító részére a biz- tosítási szerzôdés megszûnését követô 30 napon belül bejelentett károkra terjed ki.
4. Fogalom meghatározások
4.1. Személysérüléses kár
Halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés miatt bekö- vetkezett kár.
4.2. Éves limit, kárlimit
Éves limit az a határösszeg, ameddig a biztosító egy biz- tosítási évben megtéríti a károkat.
Kárlimit: a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felsô határa.
4.3. Dologi kár
Valamely tárgy megsemmisülése, használhatatlanná válása vagy megsérülése miatt bekövetkezett kár.
4.4. Hozzátartozók (Ptk. 685. § b) pont)
Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelôszülô, valamint a testvér;
Hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
4.5. Lakóközösség
A társasházközösség és a szövetkezet tagsága.
4.6. Lakóközösség tagjainak minôsülnek
Társasház esetén: a társasház tulajdonjogi külön lapjain feltüntetett egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló
helyiségek tulajdonosai és tulajdonostársai a tulajdoni külön lapon szereplô tulajdoni arány erejéig.
Szövetkezeti ház esetén: a szövetkezet tagjai
4.7. Közös képviselô
A társasház ügyeinek ellátására (képviseletére) megbízást kapott, a közgyûlés által feljogosított természetes személy, jogi személy vagy gazdasági társaság.
4.8. Tisztán pénzügyi veszteségek
Tisztán pénzügyi veszteségek azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltûnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetôk vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.
5. Biztosítási esemény
5.1. Biztosítási eseménynek minôsülnek azok a szerzôdésen kívül, e szerzôdés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi (dolgokban keletkezett) károk, amelyekért a biztosított
5.1.1. a közös vagy szövetkezeti tulajdonra kötött vagyon- biztosítás esetében a lakóközösség vagy szövetkezet,
5.1.2. az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetén a lakóközösség, a szövetkezet és a lakóközösség tagja,
mint a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, használója, bérlôje vagy ezek építtetôje, felújítója e minôségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
5.2. Ennek keretében a biztosítási fedezet kiterjed többek között a(z)
5.2.1. belátási képességgel nem rendelkezô (pl.: gyermek) vagy korlátozott belátási képességû személyek gondozója,
5.2.2. emberi erôvel hajtott kerékpár és rokkantjármû vezetôje,
5.2.3. közúti, közlekedési balesetet elôidézô gyalogos,
5.2.4. szervezett kereteken kívüli hobbi célú sporttevé- kenységet végzô személy (a gépi meghajtású sporteszközök kivételével),
5.2.5. a kötvényen megjelölt épület, lakás egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, használója vagy ezek építtetôje, felújítója,
5.2.6. a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó személy,
5.2.7. háziállat tartója,
5.2.8. önvédelmi lôfegyver vagy egyéb önvédelmi eszköz használója
minôségében okozott károkra.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
5.3. Keresztfelelôsség: a biztosító teljes épületbiztosítás esetén megtéríti továbbá azokat a személysérüléses vagy dologi (dolgokban keletkezett) károkat is, amelyek iránt
5.3.1. a közös vagy szövetkezeti tulajdonra kötött vagyon- biztosítás esetében a lakóközösség tagjai a lakóközösséggel vagy a szövetkezettel szemben,
5.3.2. az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetében,
5.3.2.1. a lakóközösség tagjai egymással szemben,
5.3.2.2. a lakóközösség vagy a szövetkezet a lakóközösség tagjaival szemben,
5.3.2.3. a lakóközösség tagjai a lakóközösséggel vagy szövetkezettel szemben
igényt támasztanak.
5.4. Amennyiben ebben a felek kifejezetten megállapodnak, biztosítási eseménynek minôsülnek azok az e szerzôdés hatálya alatt okozott és bekövetkezett dologi és személyi sérüléses károk is, melyeket a közös képviselô vagy társas- házkezelô a lakóközösségnek illetve a társasháznak okoz, és melyekért a magyar jog szabályai szerint felelôsséggel tartozik.
6. Alulbiztosítás
6.1. Ha az ajánlaton megjelölt külön tulajdonok száma kevesebb, mint a kár idôpontjában az alapító okiratban vagy az alapszabályban szereplô külön tulajdonok száma a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az ajánlaton szereplô és a káridôponti külön tulajdonok száma egymáshoz aránylik.
7. A károkozásának és bekövetkezésének idôpontja
7.1. A kár okozásának idôpontja az a nap, amikor a biz- tosított károkozó magatartást tanúsított. Ha a biztosított az eljárás során egyes kötelezettségeinek elmulasztásával okoz kárt, akkor a károkozás napja az a nap, amikor e kötelezettségének a biztosított még utoljára kártérítési kötelezettség keletkezése nélkül eleget tehetett volna.
7.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a károsultnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított vagy károsult elôször észlelte, vagy kellô gondossággal észlelhette volna.
8. Kizárások
8.1. Az Általános Szerzôdési Feltételek 9. pontjában foglal- takon túlmenôen felelôsségbiztosítások esetén a biztosító nem téríti meg azokat a kártérítési kötelezettségeket, ame- lyeket a biztosított
8.1.1. mint gépjármû üzembentartója,
8.1.2. munkáltatói minôségében vagy
8.1.3. foglalkozása gyakorlása során okoz.
8.2. Nem terjed ki a biztosítás továbbá:
8.2.1. a kötbérre, bírságra és egyéb büntetô jellegû költ- ségekre,
8.2.2. a folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra,
8.2.3. a jogszabályokban meghatározott felelôsségnél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,
8.2.4. a jogszabály alapján megtérülô, az állam ellen is érvényesíthetô igényekre,
8.2.5. a biztosított lakóközösség vezetô tisztségviselôi által, ilyen minôségükben okozott károkra,
8.2.6. az együtt élô biztosítottak egymásnak okozott káraira,
8.2.7. tisztán pénzügyi veszteségekre,
8.2.8. keresztfelelôsség körében bekövetkezô dologi kárnál az elmaradt hasznot.
8.3. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket
8.3.1. a biztosított háziállatai növényi kultúrákban okoznak,
8.3.2. a biztosított olyan fajú és fajtájú állatai okoztak, amelyek tartását jogszabály vagy az adott területen a helyi önkormányzat tiltja.
9. Kárlimit és éves limit
9.1. A felelôsségbiztosítás kárlimitjét és éves limitjét a biz- tosítási ajánlat és a kötvény tartalmazza.
9.2. Abban az esetben, ha a károkozás és a kár bekövet- kezése idején különbözô kárlimitek és éves limitek vannak érvényben, akkor a kár szempontjából a bekövetkezés idôpontjában érvényes limite(ke)t kell figyelembe venni.
10. A biztosító szolgáltatása
10.1. A biztosított köteles minden a kár jogalapjának és összegszerûségének megállapításához szükséges valamennyi dokumentumot a biztosító rendelkezésére bocsátani, külö- nösen:
10.1.1. személyi sérüléses felelôsségi károk esetén a követ- kezô iratokat, bizonylatokat:
10.1.1.1. a sérült személy(ek) neve, személyi adatait, a sérülés leírása és mértéke, a sérült(ek) kárigénye,
10.1.1.2. a károkozás tényét leíró jegyzôkönyv,
10.1.1.3. a biztosítottat képviselô személy neve, címe telefonszáma, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás eredeti példánya,
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
10.1.1.4. a biztosított és a károsult közötti jogviszony (ha van) fennállását és annak tartalmát igazoló okiratok (pl.: szerzôdés),
10.1.1.5. a hatósági vizsgálat dokumentumai.
10.1.2. Dologi károk esetén a vagyonbiztosítás különös feltételeiben leírt iratokat.
10.2. A biztosító biztosítási évenként a szerzôdô által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg a biztosított által okozott és a feltétel szerinti biztosítási eseménynek minôsülô károkat, a károk érvényesítésével összefüggésben, a károsult oldalán felmerü- lô költségeket, valamint a biztosító által vitt peren kívüli és peres képviselet költségeit.
10.3. Ha azonban a biztosítási év során az éves biztosítási összegbôl még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint az okozott kár, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.
10.4. A biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.
10.5. Több azonos okból bekövetkezett, idôben összefüggô káresemény egy biztosítási eseménynek minôsül (sorozatkár).
10.6. Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító a rendelkezésére álló kártérí- tési limitösszegig az okozott kár arányában téríti meg a kárt a károsultak között.
10.7. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerûségének bizonyítása a károsultat terheli.
10.8. Ha a kár következtében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire ez a biz- tosítási esemény következménye.
10.9. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ô kezeihez fizessen, ha a károsult követelését ô már kiegyenlítette.
10.10. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl
gondoskodott, vagy ezen jogairól lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli kép- viseletét, s a képviselettel kapcsolatosan felmerülô költségek is a biztosítót terhelik (az éves illetve kárlimiten belül).
11. A járadék tôkésítésének és a tôkeérték megállapítá- sának szabályai
11.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerzôdô fél, mind a károsult kezdeményezheti a já- radék egyösszegû megváltását (tôkésítését). Az egyösszegû megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerzôdô fél, mind pedig a károsult elfogadja.
11.2. Amennyiben a biztosító kártérítésként járadékot fizet, a járadék tôkésítését a 2003. évi magyar nôi néphalandósági tábla alapján állapítja meg a szerzôdésben rögzített biztosítási összegbôl még rendelkezésre álló összeg erejéig.
12. A biztosító megtérítési igénye
12.1. A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót szolgáltatási kötött- sége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozta.
12.2. Súlyos gondatlanságnak minôsül különösen, ha
12.2.1. a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertôl befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;
12.2.2. a kárt a biztosított a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte elôtt a szük- séges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele;
12.2.3. bíróság jogerôs határozata állapítja meg a súlyosan gondatlan károkozás tényét;
12.2.4. a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérôen okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethetô lett volna.
MKB Általános Biztosító Zrt.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
2. sz. Választható különfedezet
B) Csoportos családi balesetbiztosítás különös feltételei (BAL100)
A vagyonbiztosításhoz (a továbbiakban: alap vagyon- biztosítás) kötött csoportos családi balesetbiztosítás alap- ján, a szerzôdésben meghatározott díj megfizetése elle- nében, a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekö- vetkezte esetén az e feltételekben meghatározott baleset- biztosítási összeget fizeti ki az alábbiak szerint.
A jelen választható különfedezet feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az ál- talános biztosítási feltételek az irányadók.
1. A biztosított
1.1. A jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben biz- tosított a szerzôdô által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt
1.1.1. társasház lakóközössége, illetve annak tagjai,
1.1.2. a lakásszövetkezeti tagok,
1.1.3. a bérlô, amennyiben a lakásban nem a tulajdonos lakik, valamint
1.1.4. a bennlakóval közös háztartásban élô hozzátartozók.
2. A balesetbiztosítási összegre jogosultak köre
2.1. A jelen csoportos családi balesetbiztosítás alapján, a balesetbôl eredô maradandó és múlékony egészség- károsodás esetén (biztosítási események 5.1.2. – 5.1.5.) járó biztosítási szolgáltatásra az alapbiztosításban biztosított lakóközösség tagja és a biztosított lakásban állandó jel- leggel vele vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élô hozzátartozói jogosultak.
2.2. Baleseti halál esetén a szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).
3. A kockázatviselés helye
3.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye az Európai Unió, valamint Európa földrajzi területe.
4. Fogalom meghatározások
4.1. Éves limit, kárlimit
Éves limit az a határösszeg, ameddig a biztosító egy biz- tosítási évben szolgáltat.
Kárlimit: a biztosító biztosítási eseményenkénti szolgál- tatásának felsô határa.
4.2. Baleset
Balesetnek a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô olyan külsô behatás minôsül, amelynek következtében egy éven belül bekövetkezik a biztosítási esemény.
4.3. Kórház
A hatóságok által a hatályos jogszabályoknak megfelelôen engedélyezett és ilyenként nyilvántartott egészségügyi intézmény.
4.4. Hozzátartozók (Ptk. 685. § b) pont)
Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örök- befogadó, a mostoha- és a nevelôszülô, valamint a testvér; Hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
5. A biztosítási esemény
5.1. A jelen családi baleset biztosítás alapján biztosítási eseménynek minôsül a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô olyan külsô behatás (baleset), amelynek követ- keztében a biztosított a balesettôl számított egy éven belül
5.1.1. xxxxxx,
5.1.2. maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodást szenved,
5.1.3. maradandó részleges (10%-os vagy azt meghaladó) egészségkárosodást szenved,
5.1.4. nyolcnapos vagy azt meghaladó idôtartamú kórházi fekvôbeteg-kezelésre szorul,
5.1.5. csonttörést, csontrepedést vagy olyan sérülést szenved, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy keresôképtelenséggel, vagy gyógytartammal jár.
6. Kizárások
6.1. Az Általános Biztosítási Feltételek 9. pontjában felso- roltakon túlmenôen nem minôsül biztosítási eseménynek:
6.1.1. a megemelés, rándulás, a habituális ficam, a pato- lógiás törés, a fogtörés, a fagyás, napszúrás és a hôguta,
6.1.2. az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarában követte el.
6.2. Nem terjed ki a biztosítás:
6.2.1. a baleset elôtt bármely okból már károsodott, sérült,
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
csonkolt, illetôleg funkciójukban korlátozott testrészekre, szervekre,
6.2.2. az olyan balesetekre, amelyek háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben következtek be,
6.2.3. az él- és minôsített sportolóknak sporttevékenységük során elszenvedett balesetére (sportbaleset),
6.2.4. veszélyes sportot folytató személyek sportbalesetére (veszélyes sportnak minôsül a jelen feltételek szempontjából az autó- és motorsportverseny és edzés, a teszttúra, a rally- verseny, a barlangászat, a szikla- és hegymászás, a búvár- kodás, a jetski, a bungee jumping, és a rocky jumping, valamint a motor nélküli légi jármû, a segédmotoros vitorlázó repülôgép, a sárkányrepülô és az ejtôernyô – beleértve a bázisugrást – használata),
6.2.5. a biztosított olyan balesetére, amely azzal össze- függésben következett be, hogy a biztosított jogosítvány nélkül vezetett gépjármûvet.
7. A biztosítási összeg
7.1. A csoportos családi balesetbiztosítás biztosítási össze- gét a biztosítási ajánlat és a kötvény tartalmazza. A biz- tosítási összeg albetétenként értendô.
7.2. A jelen családi balesetbiztosítás alapján a biztosító biztosítási eseményenként a szerzôdô által választott biztosítási összegnek az 1. és 2. sz. táblázat alapján megha- tározott százalékát fizeti ki a biztosított(ak), illetve az örö- kös(ök) számára.
7.3. Több sérült esetén a biztosítási összeg a biztosítottak között arányosan kerül felosztásra.
8. A biztosító szolgáltatása
8.1. A baleset biztosítási károk esetén a biztosító szolgál- tatásához az alábbi iratokat, bizonylatokat kell benyújtani:
8.1.1. baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt, a kedvezményezett személyét hitelt érdemlôen igazoló okiratot (öröklési bizonyítványt, hagyatékátadó végzést),
8.1.2. baleseti egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumokat:
8.1.2.1. a kórházi zárójelentést,
8.1.2.2. a táppénzes (keresôképtelenség) igazolás másolatát,
8.1.2.3. a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse a sérült hozzájárulása szükséges (adatvédelem).
8.2. A maradandó egészségkárosodás (1. sz. táblázat b) vagy
c) pont) miatt kifizetésre kerülô biztosítási összegbôl
a múlékony egészségkárosodás (1. sz. táblázat d) és e) pont) címén kifizetett biztosítási összeget a biztosító levonja. Az egy balesetbôl eredô maradandó egészségkárosodás esetén teljesített összes kifizetések a maradandó teljes egészség- károsodás (1. sz. táblázat b) pont) esetére megállapított biztosítási összeget nem haladhatják meg.
8.3. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egészség- károsodás mértékét – szervek, végtagok elvesztése, bénulása, illetve funkciókiesése esetén – a 2. sz. táblázat szerint kell megállapítani.
8.4. A maradandó egészségkárosodás mértékét a 2. sz. táblázatban felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése esetén az összes szükséges iratok bemutatásától számított 15 napon belül, egyébként legkésôbb a balesetet követô 15 hónapon belül meg kell állapítani. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg, ideértve az egyes szervek, illetve végtagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével.
Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggô munkaképesség csökkenést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehetô általános funkciókiesést kell értékelni.
8.5. A balesettôl számított 2 év után meghatározott végleges állapot alapján kifizetett összeg után, ugyanabból a bale- setbôl eredô esetleges további egészségromlásra a biztosító nem vállal teljesítést.
8.6. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbeje- lentéstôl számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított kérelmére a biztosító a saját orvos szakértôje által vélelmezett, várható egészségkárosodás mértékének megfele- lô biztosítási összeg 50%-át elôlegként kifizeti. Elôleg folyó- sítása esetén a biztosító a véglegesen megállapított biztosítási összegbôl az elôleget levonja. Az egészségkárosodás mérté- kének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggô munkaképesség csökkenést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehetô általános funkció- kiesést kell értékelni.
8.7. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, egy mindkét fél által elismert független orvos-szakértôi testülethez (orvosi bizottsághoz) fordulhat. A vizsgálat díját a biztosító viseli. A biztosítottnak az orvosi bizottság elôtt való megjelenésével járó kiadásait (utazási költségét II. o. vasúti jegyét) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha a bizottság magasabb egészségkárosodási mértéket állapított meg, vagy a bizottság felülvizsgálatát a biztosító kérte.
8.8. Maradandó egészségkárosodás esetén a biztosító
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
a választott biztosítási összegtôl függetlenül, biztosítási összegen felül albetétenként 50 ezer Ft-ig megfizeti a bizto- sítási esemény kapcsán a biztosított saját ruházatában igazoltan keletkezett kárt.
8.9. A biztosító a csoportos családi balesetbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébôl nem von le önrészesedést.
MKB Általános Biztosító Zrt.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
1. számú táblázat
A biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkeztekor
Biztosítási esemény | A biztosító szolgáltatása | |
MARADANDÓ | a) Baleseti halál esetén b) Baleset miatt bekövetkezô maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodás esetén c) Baleset miatti maradandó, 10%-os vagy azt meghaladó részleges egészségkárosodás esetén | A biztosítási összeg 100%-a A biztosítási összeg 100%-a. A biztosító a biztosítási összegen felül megfizeti továbbá a biztosított baleset során keletkezett ruhakárát 50 000 Ft-ig (8.8. pont) A biztosítási összegnek a baleseti egészségkárosodás mértéke szerinti arányos része (8.4. pont). A biztosító a biztosítási összegen felül megfizeti a biztosított baleset során keletkezett ruhakárát 50 000 Ft-ig (8.8. pont) |
MÚLÉKONY | d) Balesetbôl eredô nyolcnapos vagy azt meghaladó kórházi fekvôbeteg-kezelés esetén e) Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés vagy olyan sérülés, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, ill. legalább 28 nap munka- vagy keresô- képtelenséggel vagy gyógytartammal jár | A biztosítási összeg 3%-a A biztosítási összeg 3%-a. E térítés a biztosítottat egy balesetbôl eredôen egyszer illeti meg |
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
2. számú táblázat
A biztosító szolgáltatása testrészek egészségkárosodása esetén
Testrészek egészségkárosodása | Térítés a biztosítási összeg %-ában |
Mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar vagy kéz – elvesztése Egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár elvesztése (felsô végtag+alsó végtag csonkolása) | 100 |
◆ Mindkét lábszár elvesztése | 90 |
◆ Egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése | 80 |
◆ Egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélôképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 70 |
◆ Egyik kéz elvesztése (csuklón alul) ◆ Egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) ◆ Egyik szem látóképességének teljes elvesztése ◆ Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 65 40 35 25 |
Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táblázatban szereplô térítési százalék megfelelô hányada |
B I Z T O S Í T Ó
AZ MKB CSOPORT TAGJAI: M K B B A N K
Telefon: 00 00 000 000
M K B N Y U G D Í J P É N Z T Á R
Tel.: (0) 000 0000
E-mail: xxxxxx@xxxxxx.xx xxx.xxxxxx.xx
M K B E G É S Z S É G P É N Z T Á R Tel.: (0) 000 0000
M K B – E U R O L E A S I N G C S O P O R T Tel.: (0) 000 0000
M K B A L A P K E Z E L Ô
Tel.: (0) 000 0000, (0) 000 0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxx@xxx.xx xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx