Kiemelt többletszolgáltatások

Vállalkozói vagyonbiztosítások

Feltételek 2014

Új Ptk. 2014.03.15.

Kiemelt többletszolgáltatások

Vagyonbiztosítás	Kártérítési limitek a biztosítási összeg keretén belül
Alapfedezet
A biztosítási szerződés hatálya alatt az egy éven belül a biztosítási összegben bekövetkezett változásokra	a megadott biztosítási összeg 5%-a, max. 500 000 Ft
Alulbiztosítás kizárása, ha a keletkezett kár nem nagyobb, mint	a megadott biztosítási összeg 5%-a, max. 500 000 Ft
Magyarország határain belül, az ajánlatban megadottól eltérő helyszínen a biztosított vagyontárgyak- ban bekövetkező károk	200 000 Ft
Füstölő-, pörkölő-, szárító- és egyéb, hőhatással dolgozó berendezésekben keletkezett károk, amen- nyiben a tűz a berendezés belsejében keletkezett	cc
A dolgozók személyes használati tárgyai a biztosítás helyszínén belül	50 000 Ft
Kibővített fedezet
Vihar és jégverés kockázatokra, a biztosításra megadott helyszínen a szabadban tárolt beren- dezésekben felszerelésekben, készletekben bekövetkező kárai	a biztosításra megadott vagyon- csoport 5%-a, de max 200 000 Ft
Első kockázati kiterjesztések az alapfedezetre megadott vagyoncsoportok biztosítási összegein belül
Készpénz, értékpapírok, valamint – amennyiben ezek nem árukészletnek minősülnek – bélyegek, érmék, ékszerek , nem megmunkált nemesfémek, drágakövek, gyöngyök, valamint ezek felhaszná- lásával készült tárgyak, amelyek lakberendezési tárgyaknak minősülnek, a megfelelő tűzvédelmi előírásoknak megfelelően tárolva (amennyiben az értékpapírok és gyűjtemények együttes értéke a 200 000 Ft-ot eléri,akkor tételes lista alapján külön kell tárolni és külön biztosításra fel kell adni)	100 000 Ft
Iratok, tervek, üzleti könyvek, vagy egyéb, bármilyen formában tárolt adat vagy leírás (kartotékok, rajzok, lyukkártyák, mágnesszalagok, -lemezek, egyéb adathordozók), valamint minták, szemléltető modellek, prototípusok, kiállítási darabok (avult értéken), a megfelelő tűzvédelmi előírásoknak megfelelően tárolva	100 000 Ft
Oltási, bontási, romeltakarítási, szállítási költségek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban kelet- kezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot	a biztosításra megadott vagyoncsoport 10%-a, de max a keletkezett kár
Szakértői költségek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot	200 000 Ft
Helyreállítással kapcsolatos tervezői költségek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot	200 000 Ft
Szét- és összeszerelési költségek, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során a berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatosan keletkeztek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot	200 000 Ft
Azon többletköltség, amely a kár bekövetkezése és a károsodott vagyontárgyak helyreállítása vagy pótlása közti időszakban bekövetkezett áremelkedésekből ténylegesen adódó többletköltség (árdifferencia)	200 000 Ft
Az alapfedezetben meghatározott káresemény következtében indokolt talajcsere költségei	100 000 Ft
Az épületek külső határoló falán elhelyezett antennák, vészjelzők, világítótestek, cégtáblák, reklám- táblák, előtetők, védő- és elválasztófalak, amennyiben ezekért a biztosított viseli a kockázatot	200 000 Ft
Általános felelősségbiztosítás	Kártérítési limitek a fedezeten belül
A biztosított tevékenység gyakorlása során, a biztosított ügyfelei ajtókulcsainak elvesztéséből adódó zárcsere többletköltségei	100 000 Ft/kár/év
A biztosított épületeken, építési engedéllyel végzett bővítési, átalakítási munkák során keletkező építtetői felelősség	100 000 Ft/kár/év
Be- és kirakodás során harmadik személy szállító járművében keletkezett felelősségi károk	200 000 Ft/kár/év
Bérlői minőségben a bérelt ingatlanon okozott felelősségi károk - üzleti út során (pl. szállodai szoba, tárgyaló)	50 000 Ft/kár/év
Őrzésre tartott kutya által harmadik személynek a feltételek szerint okozott felelősségi kárai	az általános felelősségbiztosítás limite

Tartalom

Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2014) 2

Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (2014) 16

Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele (2014) 21

Vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírása (2014) 23

Elektromos berendezések és számítógépek biztosításának feltétele (2014) 33

Üvegbiztosítás feltétele (2014) 36

Küldöttrablás biztosítás feltétele (2014) 38

Üzemszünet biztosítás feltétele (2014) 39

Szállítmánybiztosítás feltétele (2014) 41

Felelősségbiztosítások általános feltétele (2014) 44

Általános felelősségbiztosítás feltétele (2014) 49

Munkáltatói felelősségbiztosítás feltétele (2014) 51

Termékfelelősség-biztosítás feltétele (2014) 52

Szolgáltatói felelősségbiztosítás feltétele (2014) 54

Tanulók felelősségbiztosításának feltétele (2014) 55

1. számú melléklet: Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítási feltétel

és ügyféltájékoztató kiegészítés és módosítás 57

Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2014)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek– ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító vagyonbiztosítási szerződése- ire általánosan érvényesek.

A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó feltételek, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

Jelen feltétel a biztosítókról és biztosítási tevékeny- ségről szóló 2003. évi LX. törvény – továbbiakban: Bit. – alapján ügyféltájékoztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek mindazon más fel- tételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek dőlt betűvel szedettek.

Jelen feltétel alapján kötött vagyonbiztosítási szerződés (ek) ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében megtéríti – a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint

– a biztosítási esemény megvalósulása esetén a biztosított vagyontárgy (ak) ban közvetlenül okozott károkat.

A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, valamint a vonatkozó biztosítások feltételei tartalmazzák.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

1. Biztosított, szerződő

A vagyonbiztosítási szerződést a vagyontárgy megóvá- sában érdekelt személy kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javá- ra köti (továbbiakban: szerződő).

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megál- lapodásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését írásbeli ajánlatával a Szerződő kezdeményezi. A Biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 30 napon belül elbírálni. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biz- tosító nem köteles indokolni.

2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosí- tó a szerződő/biztosított által tett ajánlatra 30 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az eset- ben a szerződés az ajánlatnak a biztosító kockázatelbírálásra jogosult szervének részére való átadása napjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.

2.3. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a koc- kázatvállalás szempontjából jelentős adatok,

okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 30 napos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért nem tarto- zik helytállni.

3. A biztosítási szerződés tartama

3.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy ha- tározatlan időtartamú.

3.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapodnak meg, határozatlan tartamú. A tarta- mon belül a biztosítási időszak egy év.

3.3. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. A fizetendő biztosítási díj megállapításának alap- ja az egy biztosítási időszakra (maximum egy évre) eső díj.

4.3. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részlet- fizetésben is. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján ese- dékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet pos- tai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a bizto- sító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.

A biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A Szerződő rendelkezésére a kockázatvi- selés kezdetétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre a biztosítási díj megfizetésére. Amennyiben a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül nem érkezik meg Biztosítóhoz, akkor a biztosítási szerződés megszűnik a kockázatviselési kezdetre vissza- menőleges hatállyal.

4.4. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

4.5. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2014)

4.6. A biztosító kockázatviselésének kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerin- ti első díj vagy díjelőleg a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Halasztott kocká- zatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napon a szerző- dő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.

4.7. Ha a szerződő az első biztosítási díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, akkor a biztosítási szerződés a koc- kázatviselés kezdetére visszamenőleges hatály- lyal megszűnik.

Ha a szerződő a minden későbbi biztosítási díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, akkor a biztosító kockázatviselé- se az esedékességtől számított 30. napig tart.

4.8. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett felhatalmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jogosult a biztosítótól a Szerző- dőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizeté- sében közreműködni.

5. A szerződés megszűnése, díjfizetés elmulasztásának következménye, a szerződés újra érvénybe helyezése

5.1. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bí- rósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban fel nem szólította szerződőt. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerző- dés az esedékesség napjára visszamenő ha- tállyal megszűnik.

5.2. Ha a biztosító a szerződés – díjnemfizetés – mi- atti megszűnésétől számított 6 hónapon belül a szerződő által – utólag – befizetett hátralékos díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, és a szerződő a díj megfizetésével egyidejűleg kár- mentességi nyilatkozatát megküldi a biztosító- nak, a szerződés újból hatályba lép.

5.3. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon hónap utolsó napjával akkor is megszűnik, illetve nem lép hatályba, amikor a szerződőnek/ biztosítottnak a vagyontárgy (ak) megóvásához fűződő vagyoni érdeke megszűnik (érdekmúlás), valamint ha a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövet- kezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Ezekben az esetekben a biztosítót a megszűnés hónapjának utolsó napjáig járó díj illeti meg.

6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

6.1. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt bekövetkezett károkra terjed ki.

6.2. A kockázatviselés területi hatálya a biztosított által megjelölt, Magyarországon belüli telep- helyek. A területi hatály külön megállapodással külföldön levő magyar érdekeltségekre is kiter- jeszthető.

7. A vagyontárgyak köre

7.1. Biztosítható vagyontárgyak

A biztosítható vagyontárgyak meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelően ér- telmezendők.

Biztosított vagyontárgy(ak)nak, vagyoncsoport(ok)- nak kell tekinteni minden, a biztosítási szerződés- ben megjelölt, a biztosított tulajdonában lévő, valamint idegen tulajdonban lévő vagyontárgyat (vagyoncsoportot), amelyet a tulajdonjog fenntar- tása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízin- gelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett va- gyontárgyak) vagy felelős őrzésre átvett, úgymint:

a) épületek, építmények,

b) gépek, berendezések,

c) készletek, áruk,

d) pénz- és értékkészlet,

e) mellékköltségek.

7.2. Nem biztosított vagyontárgyak különösen a kö- vetkezők:

a) építési telek, épület (építmény) nélküli ingatlan,

b) immateriális javak,

c) földek, vizek, levegő,

d) gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gázkutak, bányák, feltárások,

e) légi, vízi járművek, űrhajó, illetve ezek részegy- ségei, rakománya,

f) forgalmi engedélyhez kötött és/vagy forgalmi rendszámmal rendelkező közúti gépjárművek, gépjárműutánfutók és vontatók, vasúti jármű- vek, mozdonyok, gördülő állomány,

g) építés, össze- vagy szétszerelés, beüzeme- lés, próbaüzem alatt álló vagyontárgy, kivéve a készletek, áruk vagyontárgy csoportot,

h) lábon álló növényi kultúrák,

i) pénzbedobó, pénzkiadó, pénzváltó, árukiadó és játékautomaták tartalmukkal együtt,

j) üresen álló épületek, telephelyek, k) kötélpá- lyás felvonók (pl. sílift),

l) üvegházak,

m) rossz állapotú épületek,

n) fedetlen épületek,

o) provizórikus jellegű épületek (eladó-, piaci, für- dő-, sí-, felvonulási épületetek, bódék és ha- sonlóak), valamint ideiglenes engedéllyel épült létesítmények,

p) tárgyak, objektumok, amelyek könnyen szét- szedhetők és szállíthatók, mint pl.: barakkok, pavilonok, csónakházak, bódék, kerti lak/ pavilon, kunyhók, tribünök, sátrak, tornyok, oszlopok, cégtáblák, lámpák, építőállványok, építmények ideiglenes tetőzettel, melegágyak,

q) átépítés alatt álló és befejezetlen épületek,

r) bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épü- letek.

7.3. Csak külön megállapodás alapján biztosítható vagyontárgyak:

a) minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak,

b) iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bár- milyen jellegű és formában tárolt adat és leírás,

c) élő állatok,

d) xxxxxxxx, hidak, utak

e) csekk, postautalvány, takarékkönyv, értékpa- pír, bélyeg, átruházható természetű okmányok és egyéb értékpapírok,

f) ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, platina-, valamint egyéb színesfém tárgyak, aranyru- dak, érmék, műtárgy, művészeti alkotások, szőrme, antikvitások.

8. A biztosítási összeg

8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg telephelyenként és vagyontárgy csoportonként, a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

8.2. A biztosító kockázatvállalása fennállhat:

– a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra megjelölt összeghatárig,

– az azonos értékelés alapján összevont va- gyoncsoportra a megjelölt összeghatárig.

8.3. A biztosítási összeg meghatározásának mód- szerei:

– új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új ér- ték),

– avult értéken (valóságos műszaki érték, pótlási érték),

– könyv szerinti értéken.

8.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biz- tosított vagyontárgy választott módszer szerinti értékét.

8.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege a válasz- tott módszer szerinti értéket meghaladja, akkor a módszer szerinti értéket meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. (Túlbiztosítás.)

8.6. A biztosítási ajánlat és annak mellékletei tartal- mazza a biztosítandó vagyontárgyak vagyon- csoportonkénti, telephelyenként megbontott biztosítási összegét. Egyedi vagyontárgyak biz- tosítása esetén külön listát kell mellékelni.

8.7. A biztosítás megköthető a teljes biztosítási ösz- szegre vagy annak meghatározott hányadára (hányadrész-biztosítás). Az itt meghatározott érték a biztosítási összeg meghatározásának módszere szerint választható.

8.8. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal bármikor kezdeményezheti.

8.9. A biztosítási összeg változása maga után von- hatja a biztosítási díj változását is.

8.10. A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezdeményezheti a szerződés módosítását, így a biztosítási díjtételek megvál- toztatását is, vagy a szerződést 30 napra írás- ban felmondhatja.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási koc- kázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító jelen pontban írt jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában is gyakorolhatja.

8.11. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tar- tása érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmaz az új értéken feladott vagyontárgyakra. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordu- lóval az értékkövetés mértékével változik.

A módosítás alapja a jelen feltétel szerint biz- tosítható vagyontárgyak különböző körére a KSH által megállapított éves inflációs indexek,

Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2014)

melyekből a biztosító átlagindexet képez. A biz- tosító az évforduló előtt 60 nappal írásban ér- tesíti a szerződőt az értékkövetéssel megválto- zott biztosítási összegről és díjról. Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelően felmondhatja. A biztosító nem al- kalmaz értékkövetést elektromos berendezések és számítógépek, küldöttrablás, üzemszünet, szállítmány és felelősségbiztosítások, illetve első kockázatra szóló biztosítási összeg esetében.

8.12. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy előgondoskodási (tartalék) biztosítási összeget határoznak meg, amit a szerződésben külön fel kell tüntetni. Ezáltal a biztosító kártérítésének fel- ső határát – külön díj megfizetése esetén – az egyes vagyoncsoportokra megállapított tarta- lékbiztosítási összeggel megnövelt biztosítási összeg képezi.

A tartalék biztosítási összeg a tárgyi eszközök biztosítási időszakon belüli érték emelkedésére:

– épületeknél és építményeknél az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállítá- sokra,

– műszaki és egyéb berendezések, felszere- lések, gépek esetében az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre határozható meg.

A tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerző- dés szerinti vagyoncsoport biztosítási összegé- nek 20%-áig terjedhet, és az egyes vagyoncso- portokra külön-külön kell meghatározni.

8.13. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy járulékos költségként külön biztosítási összeget határoznak meg a biztosítási szerződés szerin- ti biztosítási események bekövetkezése során felmerülő, a károk súlyosbodásának megaka- dályozását vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések jelen feltétel 10.6.1. pont szerinti költségeinek fedezésére.

A járulékos költség biztosítási összege a bizto- sítási szerződés szerinti biztosítási összeg 10%- áig terjedhet.

Ebben az esetben a biztosítási összeget a szer- ződésben külön fel kell tüntetni.

9. Önrészesedés

A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosítá- si szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés ha- tálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.

10. A biztosító szolgáltatásának szabályai

10.1. A biztosító a károkat eseményenként és éven- ként a szerződésben megjelölt felső összegha- tárig téríti meg postai vagy banki átutalással – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értéken vannak biztosítva.

10.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idő- szak biztosítási összegét csökkentik, kivéve, ha a szerződő a szolgáltatás teljesítéséig a bizto- sítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a fedezet feltöltését kéri és a díjat megfelelően kiegészíti. Biztosító a fedezetfeltöltésről egyedi elbírálás alapján jogosult dönteni és a feldezetfeltöltés lehetőségére nem köteles Szerződőt külön tá- jékoztatni. Amennyiben a biztosító térítést nyúj- tott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

10.3. A biztosítási összeg kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt ill. ha még nem merült ki, és már történt szolgáltatás, ezekben az ese- tekben a felek közös megegyezéssel megálla- podhatnak a 10.2. pontban foglaltak megfelelő alkalmazásával a biztosítási összeg újrafeltölté- sében, ennek hiányában a biztosító kockázat- viselése az adott biztosítási időszak hátralévő részére megszűnik.

10.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kö- telezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgal- miadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az álta- lános forgalmi adó összegének megfelelő ösz- szeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az álta- lános forgalmi adó összegét, vagy amelyből an- nak összege kiszámítható.

10.5. Biztosítási események okozta károk térítése

A biztosítási események bekövetkeztekor a biz- tosító – a biztosítási összeg meghatározásának módszerének, illetve a vagyontárgyak biztosítás- ba vonásakor megállapított biztosítási összegnek megfelelően – a következők szerint nyújt szolgál- tatást:

10.5.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az arra a vagyoncso- portra választott értékmeghatározással számí- tott káridőponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási ösz- szeg aránylik a biztosítási összeg meghatározá- sának módszere szerint megállapított értékhez.

10.5.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes meg- semmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító a biztosítási összeg meghatározásának módszerétől függően új értéken vagy pótlási ér- téken vagy könyv szerinti értéken térít.

10.5.3. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradvá- nyok értékét a biztosító levonja.

10.5.4. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a bizto- sító a káridőponti állapotnak megfelelő javítási vagy helyreállítási költségeit fedezi.

10.5.5. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a té- rítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyre- állítási költsége.

10.5.6. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedés- sel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés ará- nyában csökkenti a térítés összegét.

10.5.7. A befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen fel- merült beruházási költségek mértékéig térí- ti meg, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevé- telével.

10.5.8. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szer- ződéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berende- zéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb vagyontárgyakat) a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg.

10.5.9. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a könyv szerinti értékig téríti meg a biztosító. A lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.

10.5.10. Készletek kára esetén:

• A vásárolt anyagok térítése káridőponti be- szerzési áron történik,

• Egy évnél rövidebb élettartamú eszközök rész- leges és teljes kárait használatba vett eszkö- zök esetén avult értéken, használatba nem vett eszközök esetén pedig újra beszerzési áron téríti a biztosító.

10.5.11. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek térítése – a biztosítási összegen belül – betétdíjon történik.

10.5.12. A saját előállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költség- ráfordítás mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig térülnek.

10.5.13. A biztosított tulajdonát képező egyéb vagyontár- gyak, prototípusok, minták, modellek, műszaki fejlesztési alapból fedezett vagyontárgyak téríté- se külön listán feladott biztosítási összeg alapján történik.

10.5.14. A biztosítottnál lévő, de nem az ő tulajdonát ké- pező, megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra vagy javításra szerződés szerint is át- vett, nem tárgyi eszköznek minősülő vagyon- tárgyak, készletek vagy egyéb forgóeszközök, ingóságok károsodása esetén:

• A javítással helyreállítható károknál a javítási költség,

• Teljes megsemmisülés esetén a teljes káridő- ponti avult értéket téríti a biztosító.

10.5.15. Értékpapírok megsemmisüléséből, elvesztésé- ből stb. eredő károk esetén a biztosító kizárólag a nyomdai újraelőállítás költségét fedezi.

10.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költség- térítések

10.6.1. A biztosító egyéb megállapodás hiányában – a biztosítási összegen belül – az adott vagyontárgy- csoportra feladott biztosítási összeg 10%-áig, de legfeljebb a kifizetett kárösszeg nagyságáig meg- téríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolato- san ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következők szerint:

• Az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik,

• A rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek fel- mérése során nem kerültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bon- tási törmeléknek és a fel nem használható maradványoknak a legközelebbi és hivatalo- san engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel,

• A károk súlyosbodásának megakadályozá- sát vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költ- ségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tető- zet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges ható- sági kényszer kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

• A kár megállapítására és rendezésére vonat- kozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulásával történt,

Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2014)

• A helyreállítással (nem utánpótlással) kap- csolatos tervezési és szakértői költségeket,

• A takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvá- sával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel,

A szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során be- rendezések le- vagy visszaszerelésével kap- csolatban merültek fel.

A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem ve- zettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekövetkezett egészségkárosodást.

10.6.2. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhasz- nálásra kerülő anyagok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve gyártásának többletköltsé- geit.

11. A biztosítással nem fedezett károk

11.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amely nem biztosított vagy biztosításból ki- zárt vagyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés érté- két,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: büntetés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan érték- csökkenéséből származik, ami a további ren- deltetésszerű használatot nem befolyásolja,

e) amely a megsemmisült biztosított vagyon- tárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,

f) ami normalizált hiányként – káló – elszámol- ható,

g) ha az készpénz, értékpapír, tervek, dokumen- tációk, üzleti könyvek, okmányok és szoftver károsodásának következményeként keletkez- tek,

h) amely a talajerőben, vízminőségben, termé- szeti környezetben következett be,

i) amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmu-

lasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati össze- függésben következett be.

11.2. Nem téríti meg a biztosító:

Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amely- nek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a követ- kező eseményekkel:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből eredő károk,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben bekövetkezett károk, a kö- vetkezményi károk, így például az üzemszü- netből eredő termeléskiesés,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizá- ló és lézersugárzásból eredő károk,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállításával, tárolásával, kezelésével kap- csolatos károk,

e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett károk,

f) a gépi adathordozókban tárolt dokumentáci- ók, tervek, szellemi termékek újraelőállítási és rögzítési költsége,

g) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékeny- sége, háborús, illetve háborús jellegű cselek- mény (hadüzenettől függetlenül), polgárhá- ború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

• belső zavargás, forradalom, felkelés, zen- dülés, lázadás, puccs, sztrájk,

• elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

• hadijog, rendkívüli állapot,

h) az adatokban vagy szoftverekben keletkezett károk, különös tekintettel az adatoknak, szoft- vereknek vagy számítógépes programoknak az eredeti felépítés törlése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozására, valamint az ebből származó üzemszünetből eredő károkra,

• Az adatok, szoftverek vagy számítógépes programok funkciójának, rendelkezés- re állásának, használhatóságának vagy hozzáférhetőségének korlátozásából ere- dő károk és az ezek által eredményezett üzemszünetből származó károk,

i) a terrorizmus bármilyen formájával összefüg- gésben keletkezett károk az alábbiakban fog- laltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott bizto- sítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcse- lekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közreha- tásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meg- határozott egyéb cselekményekkel okoztak, füg- getlenül attól, hogy más ok vagy más esemény

– történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselekmény- nek minősül továbbá minden olyan cselekmény

– függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kor- mány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja (i),

• Amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, il- letve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy

• Amelyek módja és körülményei arra enged- nek következtetni, hogy azokat politikai, szo- ciális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meg- határozott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvet- ve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek ter- rorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére, vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

12. A felek együttműködése

12.1. A szerződő/biztosított kötelezettségei

12.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köte- les a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel, valamint min- den olyan lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kéré- sére – a biztosító kockázata szempontjából jelen-

tős okiratokat, szerződéseket, hatósági határo- zatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosító részé- re átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

12.1.2. Változásbejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktala- nul – de legfeljebb bekövetkezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb változások többek között:

• A szerződésben rögzített adatok megváltozá- sa,

• Vagyonérték-változás,

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• új alaptevékenységet folytató üzem vagy lé- tesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,

• a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

• épületszerkezet, üzem, műhely átalakítása, technológia módosítása,

• a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszeré- nek módosulása,

• új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy be- szerzése,

• az üzemek, berendezések legalább három- havi időtartamra történő – nem idényszerű

– leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

• az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbeadása,

• a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása,

• a jelen szerződés alapján biztosított vagyon- tárgyakra további biztosítás megkötése, stb.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére kö- teles a változásra vonatkozó módosított, illető- leg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

12.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

• A szerződő/biztosított vagy meghatalmazott- ja a biztosítási eseményt azonnal, de legfel- jebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köte- les a biztosítónak bejelenteni. Telefonos beje- lentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2014)

• Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosító ren- delkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg meg- állapításának elbírálásához szükségesek.

• A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

– a károsodott vagyontárgyak/vagyontárgy- csoportok megnevezését, helyét, becsült értékét,

– a károsult személyét és a keletkezett kárté- rítési igényt,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos bün- tető-, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatást,

– a biztosító által kért egyéb – a kárrende- zés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat, amelyek megtalálható- ak a Vállalkozói Vagyonbiztosítás feltételei (2014) 1. sz. Mellékletében,

– a biztosított ügyintézőjének nevét és tele- fonszámát,

– valamint valamennyi egyéb lényeges infor- mációt.

• Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, tűz stb.) igényli, az illetékes ha- tóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.

12.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk meg- előzése, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.

12.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

• A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint enyhíteni.

• A szerződő/biztosított a biztosítási esemény helyszínét a káreseményt követő 5 napon be- lül, illetve, a biztosítói kárszemle megkezdé- séig csak a kárenyhítéshez szükséges mér- tékben változtathatja meg.

A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a biztosított javaslatot dolgozhat ki a kár eny- hítésére, és a tervet a biztosítóval egyezteti.

Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gaz- daságosabb megoldást javasol a kár enyhítésé- re, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többletköltségeket a biztosító nem téríti.

12.2. A biztosító kötelezettségei

12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szol- gáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésé- re köteles.

12.2.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utol- só okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény tör- tént, de a térítés végső összege még nem hatá- rozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelő- leget nyújthat.

13. A biztosító mentesülése és visszaköve- telési joga

13.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás- bejelentési kötelezettségének megsértése ese- tén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- kezésében.

13.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírásokat, utasításokat nem tar- totta be, és a károk ezzel összefüggésben kelet- keztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

13.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biz- tosítási esemény bekövetkezését a 12.1.3. pont- ban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, fel- téve, hogy a biztosítási esemény lényeges körül- ményei ez által kideríthetetlenné válnak.

13.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

• a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

• velük közös háztartásban élő hozzátartozó- juk,

• üzletvezetésre jogosult tagjai, a biztosított va- gyontárgy megőrzésével, megóvásával meg- bízott alkalmazottai, tagjai, illetőleg megbízot- tai,

• a biztosított jogi személynek vezető beosz- tású tisztségviselőjük, vagy a biztosított va- gyontárgy kezelésére jogosított tagjuk, mun- kavállalójuk, vagy megbízottjuk szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

13.5. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül többek között, ha az előző be- kezdésben meghatározott személy

• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb előírás- ban meghatározott személyi és tárgyi feltéte- lek hiányában végezte,

• a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például ká- bítószer) fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta.

13.6. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írás- ban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

13.7. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megilletik mindazok a jogok, amelyek a biz- tosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös ház- tartásban élő hozzátartozó.

13.8. A szerződő/biztosított köteles minden elvár- ható támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igé- nyéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.

14. Titoktartási kötelezettség

14.1. A biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a Biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) sze- mélyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szer- ződéseire vonatkozik.

14.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a Biztosító a következő bekezdésben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé- séről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései

szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulá- sával kezelheti.

14.3. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit.-ben meg- határozott egyéb cél lehet.

14.4. Az előző bekezdésben meghatározott céltól el- térő célból végzett adatkezelést a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

14.5. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen mó- don hozzájutottak.

14.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító, a biztosításközvetí- tő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

14.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to- vábbá az általa kirendelt szakértővel

e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2014)

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szak- tanácsadóval, a harmadik országbeli Biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanács- adó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékeny- séggel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt egész- ségügyi hatósággal

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre fel- hatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázat- vállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázat- vállaló biztosítókkal,

l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra ke- rülő biztosítási szerződési állomány tekinteté- ben az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekinteté- ben, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Informá- ciós Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárkép- viselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett te- vékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti ál- lam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat- védelmi jogszabállyal – a harmadik ország- beli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szak- tanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto- sával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való beso- rolás, illetve a káresetek igazolásának rész- letes szabályairól szóló rendeletben megha- tározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályo- zott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendel- kezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül az előzőekben meghatáro- zott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

14.8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő, és a biztosítási szaktanács- adó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kö- telezettségének tesz eleget.

14.9. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visz- szatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

14.10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldö- ző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak mi- nősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási ti- toknak minősülő adatot a biztosítótól.

14.11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfe- lel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgá- latok elvégzése céljából a miniszternek részé- re személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A fejeze- tében, a pénzügyi konglomerátumok kiegé- szítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

14.12. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzet- biztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn- szervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel- téssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüg- gésben.

14.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sé- relmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoport vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányí- tó tagja részére történő átadása.

14.14. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalma- zó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. A biz- tosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglalta- kat kell megfelelően alkalmazni.

14.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosí- tó által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írás- ban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányá- ban –az adattovábbításnak törvényben meg- határozott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. §

(2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

14.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a bel- földre történő adattovábbításra vonatkozó ren- delkezéseket kell alkalmazni.

14.17. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi állapottal ösz- szefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok to- vábbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

14.18. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződés- sel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

14.19. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érin- tett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

14.20. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendel- kezések az irányadók.

14.21. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örökö- se, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

15. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).

Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2014)

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésében kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására ju- tott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulá- sa nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen- vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megte- heti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes ada- tok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés lét- rejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A Bit. 78§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenysé- get végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenysé- get végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik sze- mélynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett meg- keresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 14.3. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, ami- kor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevé- kenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásá-

ban kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve

– amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adat- továbbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a tör- vényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a tör- vény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak he- lyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egy- értelműen.

Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes,

• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetet- lenül szükség,

• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok táro- lásának törvényben meghatározott határideje lejárt,

• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap- ján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot ko- rábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes- bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az

érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoz- tatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

Nyilvánosságra hozatal:

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érin- tett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló

– összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyő- ződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

15.1. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, amely kezeléséhez az érintett hozzá- járulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi alap. Biztosító, biz- tosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalko- zás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

15.2. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81.

§-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

16. Egyéb rendelkezések

16.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévü- lési ideje a biztosítási esemény bekövetkezésé- től illetve az igény esedékességétől számított egy év.

16.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatko- zatait írásban köteles megtenni.

16.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat be- folyásoló körülményeket és a szerződő/biztosí- tott által szolgáltatott adatok helyességét a hely- színen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

A biztosító a kockázatviselés szempontjából lé- nyeges berendezéseket a helyszínen működés közben is ellenőrizheti.

Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás követ- kezett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.

16.4. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.

16.5. A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panaszaival foglalkozó szerv: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága (1123 Budapest, Alkotás

u. 50.) A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos eljárás) eljárás keretében lehet- séges.

16.6. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoz- tató alapján létrejövő biztosítási szerződések- ben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló többször mó- dosított 2003. évi LX. törvény rendelkezései az irányadók.

16.7. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoz- tató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítés- re, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.

Nem válik a szerződés tartalmává minden szo- kás, amelynek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak.

Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellá- tott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fű- ződő jogkövetkezményeket alkalmazza akkor is, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga átszállásának következmé- nye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.

16.8. A biztosító cégneve:

SIGNAL Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Adószám: 10828704-2-44

16.9. Panaszbejelentés módja, csatornái

A biztosító a panaszkezelés során a mindenko- ri hatályos jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően jár el, azaz biztosítja, hogy a tevé- kenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát az ügyfél szóban vagy írásban az alábbi csatornák bármelyikén közölhesse.

Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2014)

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Irodánk: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50. Nyitva tartás: H 8:00–18:00; K–P 8:00 –16:00

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről a 00-00-000-000 kékszámon vagy a külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet pa- naszbejelentést az ügyfél.

Nyitva tartás: Hétfő 8:00–20:00; Kedd–Csütörtök 8:00–

17:00; Péntek 8:00 –14:00

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető:

SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@ xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 00-0-000-0000 faxszámra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.

16.10. Panaszkezelés gyakorlata

A biztosító a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést, továbbá a beszél- getést hangfelvétellel rögzíti, mely egy évig meg- őrzésre kerül. Erről az ügyfelet a telefonos ügyin- tézés kezdetekor tájékoztatja. Az ügyfél kérésére biztosítja a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésére bocsátja a hang- felvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizs- gálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz kezelésével az ügyfél nem ért egyet, vagy a pa- nasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen tett panasz esetén át- adja, telefonon bejelentett panasz esetén pedig megküldi az ügyfél részére, egyebekben az írás- beli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

Az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követően, legkésőbb a jogszabályban meghatározott har- minc napon belül megküldi.

Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (2014)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázat- viselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt xxxxxx, kötbér) nem téríti meg.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében (2014) rögzítettek az irányadóak.

1. Biztosítási események

1.1. Alapfedezet

Az alapfedezet keretében az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk bizto- sítottak:

1.1.1. Tűz

Jelen feltétel szerint tűzbiztosítási esemény alatt olyan, fizi- kai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem ren- deltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pör- kölődés, izzás, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következ- nek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűzbiztosítási eseményre,

b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak ami- att károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok a tűztérbe estek,

c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyakban (pl. égető- vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek,

d) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak,

e) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására kelet- keztek (pl. túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása).

Abban az esetben, ha a b), c) és az e) bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyullad- nak (átterjedő tűz), a biztosító megtéríti az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett ká- rokat.

1.1.2. Villámcsapás

A villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, illetve nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsapás gyújtó, égető, hő-, valamint erőhatása közvetlenül a biz- tosított vagyontárgyak károsodását okozza.

A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapáskárként, ha

a) az az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossá- ga miatt,

b) az a villámcsapás indukciós hatása, túlfeszültség, il- letve feszültségingadozás miatt,

c) az elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve feszült- ségingadozás miatt

következett be.

1.1.3. Robbanás, összeroppanás

Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összeroppanás biztosítási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó, gyors erőhatás által okozott károkat.

Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, ame- lyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkez- nek.

A biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanáskár- ként azokat a károkat, amelyek

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robba- nások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkez- nek,

b) a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) követ- keztében keletkeznek,

c) tárolókban, tar tályokban a betárolt anyag természe- tes nyomása, erjedése miatt keletkeznek,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett tervszerű, szándékos robbantás eredményeként ke- letkeztek,

Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (2014)

e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyon- tárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.

1.1.4. Légi jármű lezuhanása

Jelen feltétel szerint légi jármű lezuhanása által okozott kárként megtéríti a biztosító a biztosított épületben/épít- ményben, vagyontárgyban keletkezett kárt, ha az a jármű vagy annak része és/vagy rakománya által – ütközéssel, becsapódással, rázuhanással – következett be.

1.2. Kibővített fedezet

Kibővített fedezet kizárólag az Alapfedezet mellé választ- ható. A kibővített fedezet keretében az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk biztosítottak:

1.2.1. Vihar

Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minő- sül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vi- har nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak. Viharkárnak kell tekinteni ezenfelül a viharral egyidejűleg az épületbe be- jutó csapadék által okozott károkat is.

A biztosító nem téríti meg viharkárként azokat a károkat

a) amelyek a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkeztek,

b) amelyeket a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) az épületek/építmények külső vakolatában, burko- latában, festésében okozott, valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson való beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar követ- keztében keletkeztek,

c) amelyek elektromos szabadvezetékekben, állvány- zatokban keletkeztek,

d) amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek, illetve amelyeket az ezeken keresztül beáramló csa- padék okozott.

1.2.2. Felhőszakadás

Jelen feltétel szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csapadékhatás, amikor nagymennyiségű (min 0,5 mm/ perc) csapadékvíz zúdul le.

Felhőszakadáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áram- ló, nagymennyiségű víz a szabályszerűen kialakított és rendszeresen karbantartott vízelvezető rendszer elégte- lensége folytán elöntéssel a biztosított vagyontárgyak- ban okoz.

A biztosító a talajszint alatti helyiségekben lévő készletek- ben keletkező kárt csak abban az esetben téríti meg, ha azokat legalább 12 cm magas állványon (pl. EUR raklap) helyezték el.

A biztosító nem téríti meg felhőszakadáskárként

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt ke- letkező károkat,

b) a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott ká- rokat.

1.2.3. Jégverés

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megtéríti a jégszemek formájában lehulló csapa- dék által a biztosított épületekben/építményekben és az ezekben elhelyezett vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn való egyidejű beázás károkat.

A biztosító nem téríti meg jégveréskárként

a) a szabadban elhelyezett vagyontárgyakban keletke- zett károkat,

b) az esővíz-elvezető csatornákban keletkezett károkat,

c) azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantar- tásának elmulasztása miatt következtek be,

d) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, illetve az ideig- lenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek,

e) azokat a károkat, amelyek a biztosított épületek/épít- mények homlokzatában, külső vakolatában és festé- sében keletkeztek.

1.2.4. Hónyomás

Jelen feltétel szerint hónyomásnak kell tekinteni a nagy mennyiségben felgyülemlő hónak az épület tetőszerkeze- tére gyakorolt statikus hatását.

Hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épü- letek/építmények helyesen méretezett, kivitelezett és karbantartott tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a ben- nük, illetve más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

A biztosító nem téríti meg hónyomáskárként

a) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, illetve az ideig- lenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek,

b) a kizárólag hófogókban, esőcsatornákban keletkező károkat.

1.2.5. Árvíz

Jelen feltétel szempontjából árvízkárnak minősül és meg- téríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az élővizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és védművel ellá- tott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak (víztározók) áradása a biztosított vagyontárgyakban elön- téssel okoz, ha a védművet (árvíz-, belvízvédelmi gátat) áttörte vagy átlépte.

Nem biztosítottak

– a hullámtérben (a felszíni élő vizek ármentesített sza- kaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület), nyílt árterületen (árvízvédel- mi műtárgyakkal nem védett, illetve a vízügyi szakható- ság által annak minősített terület) bekövetkező károk,

– árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfolyó víz által okozott károk,

– a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesít- ményben, árkokban, egyéb vízügyi létesítményben, műtárgyban, öntözőberendezésekben bekövetkezett károk,

– árvízvédelmi töltés védett oldalán a belvíz, buzgár, fa- kadóvíz és a talajvíz által okozott károk,

– az árvíz-megelőzéssel, -mentéssel összefüggésben ke- letkező egyéb károk (pl. gátrobbantás, mentesítést vég- ző gépjárművek által okozott károk).

A biztosító 30 napos halasztott kockázatviseléssel vállalja az árvíz kockázatot.

1.2.6. Földrengés

Xxxxx feltétel szerint földrengés biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelye- ket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontár- gyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkat.

1.2.7. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina

Jelen feltétel szerint sziklaomlásnak, kőomlásnak, földcsu- szamlásnak illetve lavinának kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve földvagy hótö- meg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.

Sziklaomlás, kőomlás-, illetve földcsuszamlás, lavinabizto- sítási eseménynek kell tekinteni, és a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a lehulló (elmozduló) sziklada- rabok, kőzetdarabok, illetve föld- vagy hótömeg a biztosí- tott vagyontárgyakban okoznak.

A biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőomlás-, illetve földcsuszamlás-, lavinakárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat,

c) a lecsúszott föld, kőzet vagy hó elszállításának, vala- mint új támfal (föld védőmű) építésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat.

1.2.8. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg az, amely az építé- si, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/ szerződőnek nincs tudomása.

Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a termé- szetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszű- nése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövet- kező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg ismeretlen építmény vagy üreg beomlása kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat,

c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat.

1.2.9. Vezetékesvíz-károk

Jelen feltétel szerint vezetékesvíz-kár biztosítási esemény- nek kell tekinteni a kockázatviselés helyén (telephelyen) belüli, a biztosított felelőségi körén belül eső víz-, szenny- víz- és csapadékvíz-vezetéknek, a csatlakozó melegvíz- szolgáltató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készü- lékek hirtelen, váratlanul bekövetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulá- sa miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott károkat.

Többlakásos épületek, üzletházak esetében a biztosító meg- téríti a biztosított felelősségi körén kívül eső, a biztosított épü- leten belüli vezeték törése, dugulása vagy repedése által a biztosított vagyontárgyakban okozott vízkárokat is.

Vezetékesvíz-kárként a biztosító megtéríti cső- és vezetékfajtánként legfeljebb 6 m új cső cseréjének és an- nak feltárási, beépítési munkáinak költségeit, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.

Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (2014)

A biztosító nem téríti meg vezetékesvíz-kárként

a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, el- maradt haszon,

b) a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 12 cm- nél alacsonyabban tárolt (pl. EUR raklap) készletek- ben keletkezett károkat,

c) önálló tűzivízhálózatok csőtörése (pl. spinkler beren- dezés) miatti károkat,

d) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és sze- relvényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletkezett károkat,

e) az ipari, technológiai vezetékekben keletkező törés- károkat és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat,

f) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csővezeté- kekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvények- ből stb. kiömlő víz által okozott károkat,

g) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárait és azok következményi kárait,

h) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett károkat,

i) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkat.

1.2.10. Tűzoltó berendezés kilyukadása

Jelen feltétel szerint tűzoltó berendezés kilyukadása biz- tosítási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított in- gatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tüzivízhálózat) törése, repedése, szabályszerű vagy rendellenes működé- se miatt a tűzoltó víz, illetve egyéb anyag kiáramlik.

A biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyukadása kárként

a) a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényei- ben keletkezett károkat,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett károkat,

c) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkat,

d) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nyitva hagyása folytán előállt,

esetleg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból eredő károkat,

e) magukban az elfolyt tűzoltóanyagokban keletkezett károkat.

1.2.11. Technológiai csővezeték törése

Jelen feltétel szerint technológiai csővezeték törése biz- tosítási eseménynek minősül a folyadékok, porok vagy gázok rendeltetésszerűen használt vezetékeinek, tartá- lyainak véletlen, váratlan, előre nem látható törése vagy repedése.

A biztosító megtéríti a folyadékoknak, poroknak, illetve gázoknak a csővezetékekből, illetve tartályokból való ki- áramlása által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat.

Technológiai csővezeték töréskárként a biztosító nem té- ríti meg azt a kárt, amely

a) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett,

c) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nyitva hagyása folytán állt elő, esetleg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,

d) magukban az elfolyt anyagokban keletkezett,

e) magában a meghibásodott csővezetékekben, tartá- lyokban, készülékekben és/vagy berendezésekben keletkezett.

1.2.12. Idegen jármű beleütközése

Jelen feltétel szerint idegen jármű beleütközése biztosí- tási eseménynek kell tekinteni az idegen – vonalas, vagy közúti – jármű nekiütközése által a biztosított vagyontár- gyakban okozott károkat.

1.2.13. Elektromos áram okozta tűz

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megtéríti az elektromos áram és a zárlati hő hatására a biztosított elektromos gépekben, berende- zésekben és felszerelésekben fényjelenség kíséretében keletkezett tűzkárt.

Nem téríti meg a biztosító a kárt elektromos áram okozta tűzkárként, ha az

a) a karbantartás hiánya miatt,

b) a biztosítékok, illetve egyéb elektromos részek szak- szerűtlen javítása miatt következett be.

1.2.14. Füst és hő kiáramlása által okozott kár

Xxxxx feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, előre nem látható módon, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és/vagy hő által okozott károkat.

A biztosító nem téríti meg füst és hő kiáramlása által oko- zott kárként azokat a károkat, amelyek

a) magában a füstöt, illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek,

b) a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizárólag esztétikai károk,

c) a füstnek, illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett va- gyontárgyakban keletkeztek.

1.2.15. Villámcsapás másodlagos hatása

Jelen feltétel szerint villámcsapás másodlagos hatása biztositási eseménynek kell tekinteni a becsapódó villám miatti túlfeszültség vagy indukció által a biztosított va- gyontárgyakban keletkezett kárt.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,

b) a számító- és telefonközpontokban az előírt tranziens védelmi berendezések hiánya, vagy nem megfelelő működése,

c) a meglévő villámhárító és védelmi berendezések kar- bantartásának elmulasztása

miatt következett be.

A kártérítés felső határa telephelyenként/épületenként valamint vagyontárgycsoportonként a károsodott va- gyontárgyat tartalmazó vagyontárgycsoport alapfede- zetre (telephelyenként/épületenként) feladott biztosítási összegének 25%-a.

1.2.16. Idegen tárgyak rádőlése

Jelen feltétel szerint idegen tárgyak rádőlése biztosítási eseménynek kell tekinteni, ha a kockázatviselés helyén/ biztosított épületen kívül található idegen (nem a szerző- dő/biztosított vagyonát képező) tárgy rádőléssel a

kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

2. Kizárások

A biztosítási védelem a Vállalkozói vagyonbiztosítások ál- talános feltételében (2014) felsorolt kizárásokon túlmenő- en, tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azok- ra a károkra, amelyek

a) tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan végbemenő állagromlás ha- tására következnek be,

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésé- ből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják (pl. esztétikai hibák),

c) a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tarta- lék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásá- nak meghiúsulása miatt keletkeztek,

d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekről a szer- ződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

e) az épületek/építmények, gépek, berendezések avult- ságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásá- val okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányossá- gokkal nem volt összefüggésben,

f) termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből szár- mazó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bírság vagy egyéb vesz- teség) miatt keletkeznek,

g) megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a biz- tosított – sérült vagy megsemmisült – vagyontárgy gyártóját és/vagy forgalmazóját terhelik,

h) az átépítési, felújítási munkálatokból következnek, il- letve azokkal ok-okozati összefüggésbe hozhatóak.

3. Önrészesedés

A tűz- és elemi károk biztosításának levonásos önrésze- sedése 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megál- lapodhatnak.

Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele (2014)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázat- viselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt xxxxxx, kötbér) nem téríti meg.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mellékleteiben a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében (2014) rögzítettek az irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (2014) szerinti 1.1 alapfedezetű biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya- korisága szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek a bizto- sító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosí- tás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított tűz- és elemi károk biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

1.1. Betöréses lopás

Xxxxx feltétel szerint betöréses lopás biztosítási esemény- nek tekintjük, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal, és az épület szerkezetén külsérelmi nyomot hagyva hatol be.

Biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a bizto- sított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel jut be, illetőleg a helyiség je- len szabályzat 1.2. pontja szerinti rablás során megszer- zett saját kulcsainak felhasználásával behatolt.

1.2. Rablás

Jelen feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek minő- sül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltu- lajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt en- nek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmazott. Pénz- és értékkészlet, valamint nemes-

fémek, ékszerek és drágakövek esetében a rablás kár- esemény kártérítési limite 2 000 000 Ft káreseményen- ként és biztosítási időszakonként.

1.3. Jelen szabályzat szempontjából nem biztosítá- si esemény a kirakatszekrényekben elhelyezett vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása, még abban az esetben sem, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakhoz jelen szabályzat 1.1 pontja szerinti módon jutott hozzá.

A kirakatokból a lezárt helyiségbe való behatolás nélkül (pl. a kirakatüveg betörése kívülről) eltu- lajdonított vagyontárgyak esetében a kártérítés felső határa 100 000 Ft káreseményenként és biztosítási időszakonként.

Kirakatszekrény minden olyan, az áruk bemuta- tására szolgáló lehatárolt térrész, amely az üz- lettől elkülönülten, attól távolabb, vagy az üzlet külső határoló falán helyezkedik el, és az üzlettel nem képez egy légteret, vagy az üzlet védelmi rendszerén (pl. rácson) kívül helyezkedik el.

A kirakatok az üzlettel egy légtért képeznek, és az üzlet védelmi rendszerén belül helyezkednek el.

1.4. Vandalizmus

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül az alapfedezetre biztosított vagyontárgyak idegen harma- dik személy által okozott rongálási kára is. Kártérítési limit: 100.000 Ft/káresemény, 300.000 Ft/év, önrész: a kár 10%-a, min. 20.000 Ft/káresemény, levonásos. Nem biztosítottak a tisztán esztétikai károsodás formájában je- lentkező károk, pl. karcolások, rajzok, grafitik, burkolatok eldeformálódásai, stb.

2. Biztosítható vagyontárgyak

2.1. Jelen feltétel szerint a szerződő / biztosított be- töréses lopás, rablás kockázatokra csak azokat a vagyontárgyait biztosíthatja, melyekre a Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (2014) szerinti 1.1 alapfedezetet is köt(ött).

2.2. A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási ösz- szegeken belül, biztosítási eseményenként a betö- réses lopás, rablás káreseményre kifizethető kár- összegig (hányadrész, vagyonvédelemtől függő limit, stb.), a betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény megvalósítása miatt elkövetett,

– a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiségben okozott rongálási károkra, feltéve, ha az épület is biztosított,

– a pénz- és/vagy páncélszekrény rongálási ká- raira,

– a védelmi jelzőrendszerben okozott rongálási károkra,

– a felmerült egyszeri takarítási költségekre.

A gépek, berendezések vagyontárgy-csoport biztosítási összegén belül, annak 5 %-áig, de legfeljebb 500 000 Ft-ig biztosítottak a kocká- zatviselés helyén kívül, de Magyarország terü- letén azok a tárgyak, amelyeket a szerződő / biztosított a más helyen végzett munkához ma- gával vitt, és jogosan nem várható el az, hogy a munkaidő befejezése után azokat a kockázatvi- selés helyére visszaszállítsa. Ez a fedezet-kiter- jesztés csak akkor ér vényes, ha a munkavégzés helyének és az ajánlat szerinti kockázatviselési helynek a kockázati körülményei azonosak, és a károkat más biztosítás nem téríti meg.

A biztosítás kiterjed a betöréses lopás, rablás káreseményre kifizethető kárösszegig (hányad- rész, vagyonvédelemtől függő limit, stb.) a bizto- sított épületek, építmények határoló falazatain/ épületszerkezetein belüli szerkezeteinek, burko- latainak, gépészeti vagy felszerelési tárgyainak betöréses lopás vagy rablás során történő eltu- lajdonítására is.

A kártérítés telephelyenkénti/épületenkénti felső határa a betöréses lopásra és rablásra telephe- lyenként/épületenként feladott biztosítási ösz- szeg 25%-a.

Legfeljebb 50 000 Ft-ig biztosított a szükséges zárcsere költsége, ha a biztosított helyiségek kulcsát betöréses lopás vagy rablás útján a biz- tosítottól eltulajdonították, és ha azokat más biz- tosítás nem téríti meg.

3. Kizárások

Xxxxx feltétel szerint a biztosító mentesül a kárkifizetés kö- telezettsége alól, ha:

3.1. a betöréses lopás kár olyan lezárt helyiségbe történő behatolás útján keletkezett, amely he- lyiség tényleges védelme nem érte el az előírt védelmi előírásokat;

3.2. a biztosító által előirt vagy elfogadott védelmi rendszerek nem működtek, illetve a kár idő- pontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be;

3.3. a kár elvesztett, jogellenesen megszerzett (kivé- ve a jelen szabályzat 1.2. szerinti cselekménnyel való megszerzés esete) vagy felhasznált kulcs- csal történő behatolásból eredt;

3.4. a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz- vagy páncélszekrény, illetve pénzkazetta kulcsa- it az üzemzárás után, nem az azok elhelyezé- sére szolgáló helyiségben és módon tárolta, és

a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta;

3.5. a biztosított a pénz- vagy páncélszekrényre felszerelt, a feltétel szerint minimálisan megkö- vetelt zár(ak) bezárását elmulasztotta, illetve az előirt elektronikai védelmet nem helyezte üzem- be;

3.6. a pénz- és értékkészlet nem a Vállalkozói va- gyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai (2014) feltétel II. pont szerint meghatározott értéktáro- lóban van elhelyezve;

3.7. a biztosított nem tartotta be a Vállalkozói va- gyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai (2014) című mellékletben foglaltakat.

4. Önrészesedés

A Betöréses lopás és rablás biztosításának levonásos önrészesedése 10 000 Ft káronként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megál- lapodhatnak.

5. Egyéb rendelkezések

5.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoz- tatni szükséges.

A nyomozást felfüggesztő vagy megszüntető jogerős határozat vagy a bíróság jogerős ítélet eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizeté- séhez a biztosító kérheti.

5.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a ke- letkezett kár nagyságát, sem a tulajdonviszonyo- kat nem bizonyítja.

5.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a bizto- sító a biztosítási esemény bejelentését követően vizsgálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően alakul a Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési ösz- szeghatárai (2014) elnevezésű táblázatban fog- lalt összeghatárokig.

5.4. Jelen kiegészítő biztosítás részét képezik a Vállal- kozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai (2014) és a Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérí- tési összeghatárai (2014) című mellékletek.

Vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírása (2014)

I. Mechanikai védelem és kategóriái

A mechanikai védelem megvalósításához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlotta (továb- biakban: ajánlott) a megvalósítandó védelemben betöl- tendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

Javasoljuk, hogy mielőtt az alábbi pontokban meghatáro- zott védelmi szintek megvalósításához bármely vagyon- védelmi részegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:

– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,

– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem bizto- sítja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával tervezett védelmet!

A védelmi rendszer alkotóelemeinek vásárlásakor vagy azok képesített szakember által történt beépítése után minden esetben kérje el a MABISZ ajánlásról szóló ta- núsítványt!

1. II. védelem

„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsá- ga legalább 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tö- mör téglafal szilárdságának megfelel.

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhú- zás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rög- zítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.

3. Az ajtók zárását 1 db, a Fogalommeghatározások

C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van.

4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

2. Alapfokú védelem

Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett he- lyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elé- gítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárd- sága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk is).

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kieme- lés, feszítés ellen, illetve a többszárnyú ajtók toló- zárai reteszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rög- zítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mé- lyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm- re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biz- tonságát nem befolyásolja.

3. Az ajtók zárását

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatá- rozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyből az egyik törésnek és fúrásnak ellenál- ló kivitelű, valamint ezek a zárak zárt állapot- ban vannak, vagy

3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában meg- határozott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellentétes oldalon, leg- alább egy-egy ponton (a 2. pontnak megfele- lően) biztosítja a zárást.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet ese- tén a zárlemezek megerősített kivitelűek.

5. Üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, leg- alább „A1” biztonsági üveggel, vagy ajánlott betö- résvédő fóliával kell készíteni.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek; ajánlott rácsnak minősül a Fogalommeghatá- rozások H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelményeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motor- ja, elektromos vezetéke, mozgatómechani- kája szabotázsvédetten van elkészítve

– vezérlése vagy a védett téren belül helyez- kedik el, vagy ha

– azon kívül van, akkor a Fogalommeg- határozások C) pontjában leírt biztonsági zár védi, amely törésnek és fúrásnak ellenálló ki- vitelű, valamint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabo- tázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.

3. Részleges védelem

Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett he- lyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elé- gítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárd- sága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk is).

b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: kieme- lés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, meg- erősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszár- nyú ajtók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen vé- dettek, vagy az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, minősített heveder- zár-szerkezettel védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rög- zítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mé- lyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm- re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biz- tonságát nem befolyásolja,

2.4. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vastag fából készítendő.

3. Az ajtók zárását:

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommegha- tározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, egyikük finomnyitással (pl. zárfé- sűvel) nem nyitható, és zárszerkezete felfúrás ellen megerősített, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában meg- határozott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van.

Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon legalább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a 2. pontnak megfelelően), és ezen vasalat lehetetlenné teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépítését.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, leg- alább „A2” biztonsági üveggel, vagy ajánlott betö- résvédő fóliával kell készíteni. A toknak és a keret- szerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek, ajánlott rácsnak minősül a Fogalommeg- határozások H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelményeknek megfelelő szerkezet:

Vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírása (2014)

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motor- ja, elektromos vezetéke, mozgatómechani- kája szabotázsvédetten van elkészítve,

– vezérlése vagy a védett téren belül helyez- kedik el, vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalommeghatározások C) pontjában le- írt biztonsági zár végzi, azt amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabo- tázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.

4. Teljes körű védelem

Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyi- ség határolófalazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkezzenek:

1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tégla- fal, vagy

2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol

– a beton minősége minimum C14/20-as,

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése minimum 150x150 mm rácskiosztású, 8-10 mm-es átmérőjű betonvasból készült háló, amely a fal közepén helyezkedik el,

3. vagy az 1., ill. a 2. bekezdésben meghatározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó me- chanikai védelmet biztosítsanak.

b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:

1.1. kiemelés, feszítés (a pánt oldalán 2 db, meg- erősített kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,

1.2. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leírtakkal egyenértékű mecha- nikai védelmet biztosító, minősített heveder- zárral védettek,

1.3. 40 x 40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a védett térből működtethető, nyíló- szárnyan- ként 2 db, a Fogalommeghatáro- zások C) pontjában leírt biztonsági zárral védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db megerősített diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,

2.3. a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

2.4. a keményfából készült ajtólap tömör, és vas- tagsága minimum 40 mm,

2.5. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alu- míniumprofil vagy hegesztett acélprofil váz, melynek burkolata minimum 5 mm-es, a vé- dett oldalon rögzített alumíniumlemez vagy 2 mm-es hegesztett acéllemez.

3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biz- tonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak, zárszerkezeteik felfúrás ellen meg- erősítettek, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon leg- alább hatpontos zárást biztosít.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább „B1” biztonsági üveggel kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek; ajánlott rácsnak minősül a Fogalommeg- határozások H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pon- tokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelményeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt ál- lapotban van, és motorja, elektromos ve- zetéke, mozgatómechanikája szabotázsvé-

detten van elkészítve, és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.

c) A 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, fe- szítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú nyí- lászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen vé- dettek.

2. A nyílószárny és a tok:

2.1. 3 db megerősített forgópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

2.3. a zárnyelv(ek) legalább 20 mm mélyen zár(nak), egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyí- lászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:

3.1. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó felületre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások

C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két olda- lon, legalább hárompontos zárást biztosít, va- lamint a zár zárt állapotban van,

3.2. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felületre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zárszer- kezete felfúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve, fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók ajánlott, legalább

„A1” biztonsági üveggel vagy ajánlott betörésvédő fóliával védettek. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az al- kalmazott üveg ellenálló képességével.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti c) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek aján- lott rácsnak minősül a Fogalommeghatározások

H) pontjában meghatározott rács, vagy

6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti c) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelményeknek megfelelő szerkezet:

– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motor- ja, elektromos vezetéke, mozgatómechani- kája szabotázsvédetten van elkészítve és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.

5. Teljes körű pluszvédelem

Teljes körű pluszvédelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú ajtaja az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezetnek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkeznek:

– a határolószerkezet minimum 15 cm vastag vasbe- tonból készült, ahol

– a beton minősége minimum C20/20-as és

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése minimum 2 db 100x100 mm-es rácskiosztású, a falvastagság harmadánál és kétharmadánál elhe- lyezkedő, 12 mm átmérőjű betonvas háló, amelyek rácskiosztása egymáshoz képest felében eltolt

– vagy az előzőekben meghatározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai vé- delmet biztosít.

b) Az ajtónak az alábbi mechanikai védelemnek kell ele- get tenni:

1. Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés (az ajtópánt oldalán 3 db megerősített, kiemelés elleni tüske), illetve feszítés ellen védett.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. minimum 4 db megerősített kivitelű forgó- pánttal van egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 2 mm-en belül van,

2.3. az ajtón a zárnyelvek legalább 30 mm mélyen zárnak, egymástól legalább 300 mm távolság- ban,

2.4. az ajtószerkezet csak egyszárnyú és tömör (üvegezés nélküli) lehet,

2.5. az ajtólap minimum 15 mm vastag acélból he- gesztett, vagy

Vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírása (2014)

2.6. 2 db 2,5 mm vastag acéllemez, mely körben, illetve az ajtólapon több helyen egymáshoz he- gesztéssel van rögzítve, a két lemez között 60 mm vastag vasbetonnal, vagy ezzel szilárdság- ban egyenértékű anyaggal van kitöltve.

3. Az ajtó zárását minimum 2 db, a Fogalommeg- határozások C) pontjában leírt biztonsági zár vég- zi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek és finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak. A zárszerkezet felfúrás ellen védett. A zárszer- kezet négy oldalon, legalább hatpontos zárást biztosít, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.

4. Az ajtó tokszerkezete a vasbeton falazat acélhálójá- hoz hozzáhegesztett kivitellel készült.

II. Értéktároló

A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző (továbbiak- ban értékmegőrző) kiválasztásakor figyelembe kell venni a tárolandó vagyontárgy(ak) értékét, méretét, illetve ég- hetőségének veszélyét, valamint az értéktárolónak épü- letbe/építménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhető- ségét.

Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlásakor kérjük el ezen tárgyak MABISZ ajánlását, illetve ezek az épületbe/építménybe történő beépítését, valamint eset- leges elektronikai védőrendszerbe történő bekapcsolását kizárólag MABISZ ajánlással rendelkező szakemberrel végeztessük el, ezen ajánlásáról kérjünk tanúsítványt.

Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény minimá- lis elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrény rögzítésének a MABISZ ajánlás- ban foglaltaknak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ ajánlással nem rendelkezik, ak- kor legalább 2-2 db 12 mm átmérőjű 100 mm hosszan csavarral befogott és fémdűbellel a tömör tégla-, illetve beton teherhordó főfalhoz, és beton padozathoz kell rög- zíteni. A rögzítési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, védett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MABISZ ajánlásban foglaltaknak megfelelően, de legalább az ér- téktároló nyitható felületén kívül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vastag betonágyazatba, az épület belső teherhordó főfalába kell beépíteni.

Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt kockázatvi- selési helyen, a biztosítási feltételek szerint állandóan la- kottnak minősülő ingatlanban kerülhet elhelyezésre.

III. Elektronikai védelem

Az elektronikai védelem megvalósításához felhasználha- tó alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (továbbiakban: MABISZ) ajánlotta (továbbiakban: ajánlott) a megvalósítandó véde- lemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

A rendszer tervezőjének, telepítőjének MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie, az elkészült védelmi rendszer átvétele- kor minden esetben kérjük el a beépítői nyilatkozatot.

Az elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények

1. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél alacso- nyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyílászáróra terjedjen ki.

2. Az elektronikai védelem akkor számít megvalósított- nak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) idő- pontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alkotóeleme üzemképes.

3. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető megvaló- sítottnak:

– ha az esemény időpontjában a rendszer bekap- csolt állapotban van,

– minden alkotóeleme üzemképes, és

– állandó készenléti ügyeletre jelzett át.

Az objektum védelmi egységeinek meghatá- rozása

1. Felületvédelem

a) Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközöket a nem védett oldal- ról még a nyílászáró üvegezésének betörése ese- tén se lehessen megbontani, és 1-2 cm-es moz- gást is érzékeljenek.

b) Üvegfelületek védelme

Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

c) Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelőeszközt, hogy érzékenységi karakterisz- tikája alapján az egész, védeni kívánt felületet le- fedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.

2. Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő érzékelőeszközök bármilyen illetékte- len behatolást jelezzenek a központ felé.

Fogalommeghatározások

A) „Ajánlott” elemei a védelemnek (MABISZ-ajánlás)

A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvaló- sításához felhasználható alkotóelemeket (részegy- ségeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlotta a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassá- ga szerint.

A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MABISZ által ajánlott „alkotóelemeket” fogad el Bizto- sítótársaságunk.

Vásárláskor az áru ajánló tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!

A biztosított objektum megfelelő védelmének kialakí- tásához minden esetben szakember segítségét vegye igénybe, míg az elektronikai védem megvalósítására kizárólag MABISZ-ajánlással rendelkező szakembert bízzanak meg!

B) Nyílászárók

Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedés- re, szellőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épület- szerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások,

-járatok lezárószerkezetei).

C) Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül:

a) Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a minimum 6 rotoros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek típusához rendelhető kulcsok, illetve nyitókódok variációs lehetőségeinek száma legalább 10 000.

b) Az egyedi minősítésű lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.

A lakat — bármilyen kivitelű — nem minősül biztonsá- gi zárnak.

D) Megerősített zárszerkezet és zárpajzs

a) A zárszerkezet akkor megerősített, ha a külső (tá- madási) oldalról felfúrás ellen keményfém (60 HRC keménységű, vagy ezzel egyenértékű anyag) lap- pal/lapokkal kívülről nem szerelhető módon, az aj- tólap síkján belül védett.

b) A zárpajzs akkor megerősített, ha a külső (támadá- si) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető fém zár- pajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re áll- nak ki, továbbá a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zár-

címer) védelmet nyújt a cilinderzárak (henger- és mágneszárak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.

E) Megerősített zárnyelvfogadó lemez

A zárnyelvfogadó acéllemez akkor megerősített, ha legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól minimum 200 mm-re lévő fémdübellel, a beton vagy tégla tartószerkezetbe leg- alább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.

F) Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók

A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és minimum 20 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által működtetett mechanika hoz- za létre a zárást.

G) Záráspontosság

Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.

H) Ajánlott rács

Ajánlott rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerelhető rács, amely:

a) legfeljebb 100 x 300 mm-es rácskiosztású,

b) legalább 12 mm átmérőjű tömör, gömb-, köracél- ból készült,

c) az épület, építmény teherhordó épületszerkezeté- hez legalább 15 cm-es beépítési, rögzítési mély- séggel (hagyományos, kisméretű tégla-, illetve be- tonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,

d) a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,

e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszetében a ráccsal megegyező anyagúak, minimális darab- számuk függőleges oldalanként kettő, vízszintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy

f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai megol- dás.

I) Tolózár, retesz

a) csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,

b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az

c) ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerelhe- tő módon legalább 4 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral rögzített,

Vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírása (2014)

d) a retesz nyírómetszete legalább átmérőjű 8 mm-es tömör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő me- chanikai védelmet biztosító tömör négyzetes szel- vény (laposvas kizárva),

e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legna- gyobb távolsága 20 mm,

f) reteszhúzás ellen védett,

g) a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadó- vasalatba, mely ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.

J) Reteszhúzás elleni védelem

Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, me- lyekben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy tolóre- teszes szerkezetek mozgó elemeit) bezárt állapotban csavarral rögzítjük.

K) Kiemelés elleni védelem

a) Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótoktól

— az ajtópántokról történő — leemeléssel elvá- laszthatatlan (kiemelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szembefordítása),

b) megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése a E. pont- ban leírtakkal megegyező.

L) Feszítés

Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak hajlékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkal- mas célszerszámmal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.

M) Falazóköröm

A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szer- kezeteihez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok keresztmetszeti adatait és egyéb előírásait a H) pont- ban leírtak tartalmazzák.

Vagyonvédelmi előírások áttekintő táblázata

Épületszerkezetek mechanikai védelme
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?
	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet
A védendő nyílászárók alsó élmagassága
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább?
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?
	Az ajtók zárására megfelelő-e a lakat?
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?
	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?
	Szükséges-e biztonsági fólia?
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni

Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását is tekintse át!

	II. Védelem	1. Alapfokú védelem	2. Részleges védelem	3. Teljes körű védelem		4. Teljes körű védelem plusz védelem
	12 cm	25 cm	25 cm	38 cm		téglaszerkezet nem megengedett
	legalább 12 cm átmérőjű rönkfából készült faház	30 cm vastag falazóblokk	30 cm vastag falazóblokk	10 cm vastag vasbeton		15 cm vastag vasbeton
	2 m alatt	3 m alatt	3 m alatt	3 m alatt	3 m felett	nincs szinthatár
	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
	nem szükséges	nem szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	3 db szükséges
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	többszárnyú ajtó nem megengedett
	3 db	3 db	3 db	3 db megerősített	3 db megerősített	4 db megerősített
	6 mm	5 mm	3 mm	2 mm	5 mm	2 mm
	nincs rá előírás	20 mm	20 mm	20 mm	20 mm	30 mm
	nincs rá előírás	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm
	nincs rá előírás	nem	nem	nem	nem	nem
	nincs rá előírás	30 mm	30 mm	40 mm	nincs rá előírás	fa anyagú ajtó nem megengedett
	nincs rá előírás	nincs rá előírás	nincs rá előírás	5 mm	nincs rá előírás	alumínium anyagú ajtó nem megengedett
	nincs rá előírás	nincs rá előírás	nincs rá előírás	2 mm	nincs rá előírás	15 mm
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
	1 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	1 db szükséges	2 db szükséges
	nem előírt	1 db	2 db	2 db	1 db	2 db
	nem előírt	1 db	2 db	2 db	nem előírt	2 db
	nem előírt	nem előírt	1 db	2 db	nem előírt	2 db
	nem előírt	nem előírt	nem előírt	szükséges	szükséges	szükséges
	nem előírt	igen	1 db	csak biztonsági ajtó lehetséges	nem előírt	csak biztonsági ajtó lehetséges
	nem előírt	1 db	1 db
	nem előírt	1 db	1 db
	nem előírt	nem előírt	1 db
	1 ponton	2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton)	2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton)	mind a négy oldalon, legalább 6 ponton	erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton, egyéb eset- ben legalább 2 ponton	mind a négy oldalon, legalább 6 pontos zárást biztosít
	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	fa anyagú ajtó nem megengedett
	nem szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	üvegezett nyílászáró nem megengedett
	nincs rá előírás	A1	A2	B1	A1
	nincs rá előírás	szükséges	szükséges	nem megengedett	szükséges
	alkalmazható	alkalmazható	nem alkalmazható	nem alkalmazható	megerősítve
	nem szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	ráccsal nem váltható ki!

Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési összeghatárai (2014)

32

Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, a behatolás helyén és időpontjában megvalósult védelem függvényében

Védelmi szintek		Kártérítési határok (e Ft)
		Állandóan lakott épület*		Nem éllandóan lakott épület
Mechanikai védelem	Elektronikai védelem	Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen	Pénz- és értékkészlet az együttes kártérítési határon belül**	Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen
II. védelem	elektronikai védelem nélkül	2 000	100	100
	átjelzős elektronikai védelemmel	5 000	500	200
Alapfokú védelem	elektronikai védelem nélkül	6 000	MABISZ	400
	átjelzős elektronikai védelemmel	12 000	MABISZ	1 000
Részleges védelem	elektronikai védelem nélkül	10 000	MABISZ	1 000
	átjelzős elektronikai védelemmel	20 000	MABISZ	2 000
Teljes körű védelem	elektronikai védelem nélkül	20 000	MABISZ	2 000
	átjelzős elektronikai védelemmel	40 000	MABISZ	4 000
Teljes körű plusz védelem	elektronikai védelem nélkül	40 000	MABISZ	4 000
	átjelzős elektronikai védelemmel	biztosítási összeg	MABISZ	8 000

*Állandóan lakottnak minősül az az épület, ahol egy évben legalább 250 napon keresztül folyik legalább napi egyműszakos (8 órás) tevékenység.

**Pénz- és értékkészlet esetében a betöréses lopás kockázatra kifizethető kártérítés felső határa nem haladhatja meg – a „Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen” megnevezésű oszlopban, illetve II. védelem esetében az ebben az oszlopban megadott limiteken belül – annak az értéktárolónak a MABISZ minősítési összegét, amelyben a pénz- és értékkészletet tárolják.

Elektromos berendezések és számítógépek biztosításának feltétele (2014)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen biztosítási feltételben meghatározottak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiak- ban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyon- tárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatvi- selés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási ese- mények által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt xxxxxx, kötbér) nem téríti meg.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2014), a Tűz- és elemi károk biztosításának fel- tétele (2014), valamint a Betöréses lopás és rablás bizto- sítás feltétele (2014) elnevezésű biztosítási feltételekben rögzítettek az irányadóak.

1. Biztosítási események

Jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak előre nem látható és hirtelen fellépő sérülése vagy megsemmisülése, ha azok oka:

a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság, amennyi- ben az általuk okozott kár szabad szemmel, segéd- eszköz nélkül felismerhető,

b) elektromos energia közvetlen hatásai, amelyek föld- zárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnöveke- dése, átütés, ívképződés következtében keletkeztek, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása miatt követ- keztek be,

c) külső események mechanikus hatásai,

d) összeroppanás vagy vákuum egyéb hatásai,

e) bármilyen folyadék vagy nedvesség,

f) vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, ismeretlen építmény, üreg beomlása, idegen jármű ütközése, földrengés (a fogalommegha- tározásokat a Tűz- és elemi károk biztosításának felté- tele (2014) tartalmazza),

g) tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű lezuhanása (beleértve az oltáskor és mentéskor keletkező károkat), füst és hő kiáramlása (a fogalommeghatározásokat a Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (2014) tar- talmazza),

h) betöréses lopás, rablás (a fogalommeghatározásokat a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele (2014) tartalmazza),

Biztosítási eseménynek minősül továbbá az Elektromos berendezések modulban egyedileg biztosításra feladott hűtő- vagy fagyasztó berendezésekben tárolt áruk, kész- letek megromlása, amennyiben a megromlás oka a fent felsorolt biztosítási események - a) - h) pontokig - bárme- lyikének bekövetkezte.

A kártérítés felső határa káreseményenként és biztosítási időszakonként a károsodott vagyontárgy biztosítási ösz- szegén belül a károsodott vagyontárgy biztosítási össze- gének 20%-a, de legfeljebb 500 000 Ft.

A biztosítási védelem nem terjed ki a 10 évnél idősebb berendezésekben tárolt, vagy az egyébként már lejárt szavatosságú árukra, készletekre.

2. Biztosított vagyontárgyak

2.1. A biztosítási védelem a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra terjed ki, amíg azok a biztosítási szerződésben kockázat- viselési helyként megnevezett területen

a) üzemkész állapotban felállítva találhatók, vagy

b) tisztítás, javítás, ellenőrzés vagy egy másik felállítási helyre való áthelyezés miatt vagy egy térítésköteles kár miatt leállítva leszere- lés, összeszerelés vagy szállítás alatt állnak.

Egy vagyontárgy akkor található üzemkész állapotban fel- állítva, ha a próbaüzem befejezése után a normál üzemre készen áll.

2.2. A biztosított vagyontárgyak lehetnek: háztartá- si, híradástechnikai, irodatechnikai, hírközlési, kommunikációs, hang- és képtechnikai, orvosi, vizsgáló, mérő-, valamint egyéb elektromos be- rendezések, elektronikus adatfeldolgozó beren- dezések (számítógépek) és ezek hálózatai.

2.3. A biztosítási védelem nem terjed ki:

a) üzemi és segédanyagokra (pl.: hűtőanyagok, kenőanyagok, szűrők stb.),

b) alkatrésznek nem minősülő anyagokra (pl. kép- és hanghordozók stb.),

c) szerszámokra és a gyakori elhasználódás mi- att sűrűn cserélendő alkatrészekre (pl. festék- patronok, mintázóhengerek, filmek stb.),

d) külső adathordozókra.

3. A biztosító szolgáltatásának szabályai

A biztosító szolgáltatása az alábbiak szerint történik:

3.1. Egy károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása (javítandó kár) esetén a káresemény bekövetkezésekor érvényes javítási költségek megtérítésével, beleértve a szét- és ösz- szeszerelés, fuvar (kivéve légifuvar), oda- és visz- szaszállítás, továbbá az esetleges vám költségeit. A lecserélt régi anyag maradványértéke beszámí- tásra kerül. A javítás során végrehajtott változta- tásokkal, teljesítménynöveléssel vagy karbantar- tással összefüggő többletköltségek a szerződőt/ biztosítottat terhelik. Ugyancsak a szerződőt/biz- tosítottat terhelik egy esetleges ideiglenes javítás költségei.

3.2. Egy biztosított vagyontárgy teljes megsemmisü- lése esetén annak káridőponti avult értéke alap- ján, beleértve a fuvar (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költségeit. A szerződő/biztosított köteles a még bármilyen módon felhasználható részeket azok becsült értékén fizetésül elfogad- ni. Teljesen megsemmisültnek tekintendő egy vagyontárgy, ha javításának költségei elérik vagy meghaladják a káridőponti avult értékét.

Egy károsodott vagyontárgy káridőponti avult értéke a vagyontárgy kárnapon érvényes új érté- kéből lineáris avultatással kerül meghatározásra a vagyontárgy gyártásakor várható átlagos élet- tartama figyelembevételével. Az avultatás maxi- mális mértéke 80%.

3.3. A javítás során fel nem használt károsodott, il- letve kicserélt részeket megtekintés céljából a szerződő/biztosítottnak a biztosító rendelkezé- sére kell bocsátania.

3.4. Ha egy tétel alatt több, összetartozó berende- zés van biztosítva, és ezek közül csak egyesek semmisülnek meg, a biztosító a káreseménye- ket úgy kezeli, mintha a teljesen megsemmisült berendezések külön tételekként lettek volna biz- tosítva.

3.5. Összetartozó vagyontárgyaknál a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökke- nést, amelyet az épen maradt vagyontárgyak a többi megsérülése vagy megsemmisülése miatt elszenvednek.

4. Kizárások

A biztosítási védelem – a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2014), Tűz- és elemi károk biztosításá- nak feltétele (2014), a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele (2014) vonatkozó pontjaiban, valamint a különbö- ző fejezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) tartós vegyi, hő-, mechanikus, elektromos, elektro- mágneses vagy időjárási hatások következményei, valamint akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, elöregedési, továbbá anyagfáradási jelenségek, kor- rózió, rozsda, vízkő vagy egyéb lerakódás hatásának tudhatók be,

b) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hi- bák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

c) a kockázatviselési helyen kívül való szállítások során keletkeztek,

d) valamely kár után a végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítá- sa előtt való üzembe helyezés miatt következtek be,

e) a berendezések avultságával, azok karbantartásá- nak elmulasztásával vagy a létesítési, telepítési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek,

f) a kezelési utasítás szándékos megszegése miatt ke- letkeztek,

g) anyag- és gyártási hiba miatt keletkeztek,

h) más módon megtérülnek a szerződő/biztosított ré- szére (garancia, jótállás, kártérítés, más szerződés stb.),

i) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelentenek (pl. lakk-, zománc- és hor- zsoláskárok).

5. Önrészesedés

Az elektromos és elektronikus berendezések biztosítá- sának levonásos önrészesedése a kárösszeg 10%-a, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megál- lapodhatnak.

6. Egyéb rendelkezések betöréses lopás, rablás biztosítási esemény bekövetke- zése esetén

6.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájé- koztatni szükséges.

A nyomozást felfüggesztő vagy megszüntető jogerős határozat vagy a bíróság jogerős ítélet eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizeté- séhez a biztosító kérheti.

Elektromos berendezések és számítógépek biztosításának feltétele (2014)

6.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után lel- tárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagyságát, sem a tulajdonvi- szonyokat nem bizonyítja.

6.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a bizto- sító a biztosítási esemény bejelentését követően vizsgálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően alakul a Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési ösz- szeghatárai (2014) elnevezésű táblázatban fog- lalt összeghatárokig.

6.4. Jelen biztosítás részét képezi a Vállalkozói va- gyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai (2014) és Vállalkozói vagyonbiztosítások kár térítési összeghatárai (2014) című mellékletek.

Üvegbiztosítás feltétele (2014)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a ká- rokat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási ese- mények a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatvise- lési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében (2014) rögzítettek az irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosítá- sának feltétele (2014) szerinti 1.1. alapfedezetű biztosítás- sal, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya- korisága szerinti első díjának vagy díjelőlegnek a bizto- sító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosí- tás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés ese- tein túlmenően – akkor is, ha a biztosított tűz- és elemi károk biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a kockázat- viselés helyén lévő üvegekben törés vagy repedés követ- keztében álltak elő. Tételes, üvegértékre kötött üvegbizto- sítás esetében csak az ajánlatban megnevezett üvegtípus biztosított. Az első kockázatra szóló üvegbiztosítás eseté- ben valamennyi, a 2.1. és 2.2. pontban megnevezett üveg- típusok és költségek biztosítottak.

2. Biztosítható vagyontárgyak

2.1. Az üvegbiztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában vagy bérleményében lévő épüle- tek/építmények

a) nem hőszigetelő sík,- katedrál,- vagy drótüve- gezésre,

b) hőszigetelő síküvegezésére (thermopan, hungaropan stb.),

c) üvegek fóliázására,

d) épületszerkezeti üvegekre, üveg építőele- mekre (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üve- gezések, tükörfalak, portálüvegezések, üveg mellvédek, verandák, üvegtéglák, üveg tető- cserepek),

e) műanyagból vagy üvegkerámiából készített fényáteresztő felületekre (pl. ablakok, lapok, fénykupolák stb.),

f) biztonsági üvegezésekre,

g) egyéb speciális üvegezésekre,

h) ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvege- zése, illetve üvegfestményekre,

i) napkollektorok, előtetők, felülvilágítók üvege- zéseire,

j) bútorok üvegezésére (vitrin, üvegpolc, hűtő- pult, stb.),

k) tükrökre (pl. tükörcsempe, bútortükrök, fali tükrök stb.),

l) üvegkerámia főzőlapokra, m) képek üvegezé- seire,

m) képek üvegezéseire,

n) akváriumok és terráriumok üvegezesésére.

o) cég- és reklámtáblák üvegezésére,

2.2. Külön megállapodás alapján kiterjed a biztosítá- si fedezet az üvegpótláshoz szükséges állvány- zatok és/vagy daruk költségeire is.

2.3. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:

a) az önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak,

b) fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,

c) az építés, felújítás alatti épületek/építmények üvegezése.

3. A biztosítási összeg

A biztosítási összeg kétféleképpen határozható meg.

3.1. Tételes, üvegértékre kötött biztosítás esetén

A biztosítási összeg a biztosítandó üvegfelüle- tenként, fajtánként tételesen felsorolt üvegezés értéke.

3.2. Első kockázatra szóló (térítési felső határértéken történő) biztosítás esetén

A biztosítási összeg a biztosított által a térítés felső határaként megjelölt limitösszeg, a bizto- sítandó üvegfelületek és típusok tételes felso- rolása nélkül, amely a biztosítási díj alapja, és egyben a kártérítés felső határa biztosítási idő- szakonként.

Üvegbiztosítás feltétele (2014)

Ebben az esetben a limitösszeg erejéig biztosí- tottak a jelen feltétel 2.1., 2.2. és 5.1. pontjában megnevezett vagyontárgyak illetve költségek.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatása a számlával igazolt és indokolt üvegezési kár önrészesedéssel csökkentett összege, amely nem haladhatja meg a biztosított által meghatáro- zott és szerződésben rögzített felső határértéket.

5. Biztosított költségek

5.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az alább felsorolt indokolt, célszerű költségeket, ha a biztosított kárral közvetlen okozati össze- függésben állnak, azoknak elkerülhetetlen kö- vetkezményei is a biztosítottat terhelik:

a) Üvegtáblák szállítási, szerelési költségei, kivé- ve állványzatok és daruk költségeit.

b) Törmelékeltakarítási költségek, a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyre szállítási, leraká- si és megsemmisítési költségei, valamint a kockázatviselési hely megtisztítási és egy- szeri takarítási költségei, összesen a 4. pont szerinti szolgáltatás összegének 20%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetethető kárösszegig.

c) Biztosított üvegek helyreállítása vagy újra- beszerzése miatt más vagyontárgy indokolt mozgatása, megváltoztatása vagy védelme érdekében felmerült költségei, összesen a 4. pont szerinti szolgáltatás összegének 15%- áig, de legfeljebb az adott üvegtörés kárese- ményre kifizetethető kárösszegig.

d) A kárenyhítés költségeit, kivéve a kárenyhítés folyamán keletkezett egészségkárosodások miatt fellépő költségeket.

5.2. Kizárólag külön megállapodás alapján biztosí- tottak az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és daruk költségei.

5.3. Nem biztosítottak az eredetitől eltérő kivitelezés miatti többletköltségek.

6. Nem téríti meg a biztosító üvegkárként a kárt, ha az

– az üveg felületén vagy díszítésében karcolással, kipat- togzással (kagylótöréssel) keletkezett,

– az üveg keretében, foglalatában keletkezett.

7. Önrészesedés

Az üvegbiztosítás levonásos önrészesedése 1 000 Ft kár- eseményként. A felek ettől eltérő mértékű önrészesedés- ben is megállapodhatnak.

Küldöttrablás biztosítás feltétele (2014)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a ká- rokat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási ese- mények a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott ká- rokra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elma- radt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében (2014) rögzítettek az irányadóak.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya- korisága szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek a bizto- sító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosí- tás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított tűz- és elemi károk biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

Küldöttrablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a jelen feltétel szerinti rablás közvetlenül a biztosított pénztári küldötte(i) ellen irányult a pénzszállítás útvonalán és idejében.

A küldöttrablás biztosításnál a biztosító kockázatviselése a szerződés hatályán belül a küldemény küldött részére történő átadásával kezdődik, és a célállomáson történő átvétellel végződik. A küldött lehet maga a biztosított vagy a biztosított alkalmazottja, illetve megbízottja.

Jelen feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek minő- sül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltu- lajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt en- nek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmazott.

2. Biztosítható vagyontárgyak

2.1 A biztosítás kiterjed a biztosított utasítása alap- ján meghatározott rendeltetési helyre, továb- bítási útvonalra és időre szállított, biztosítási szerződésben alkalmanként és évente maximált összegű készpénzre a pénztári küldöttek sérel- mére elkövetett rablás kockázatára.

2.2. A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási összegen belül, biztosítási eseményenként a küldöttrablás káreseményre kifizetett kárösz-

szegig, de maximum a veszélynemre feladott biztosítási összeg 10%-áig terjedő összegű, a küldöttrablás biztosítási esemény megvalósítá- sa miatt elkövetett,

– a küldött ruházatában okozott károkra,

– a pénzszállító táskában keletkező károkra.

3. Pénzszállítási előírások

a, 500 000 Ft biztosítási összegig: egy fő, tetszőleges módon

b, 500 000 Ft és 2 000 000 Ft közötti biztosítási összeg esetén:

kettő fő, riasztó jelzést adó, vagy a pénzt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával

A pénzszállítás során a fenti előírások be nem tartásából eredő károk nem minősülnek biztosítási eseménynek.

4. Kizárások

Xxxxx feltétel szerint a biztosító nem téríti meg a kárt, ha:

a pénzszállításához, illetve a szállítóeszköz kíséretéhez őrként vagy kísérőként nem alkalmas személyeket (fiatal- korúakat, korlátoltan cselekvőképes személyeket) alkal- maztak.

5. Önrészesedés

A Küldöttrablás biztosításnak levonásos önrészesedése 10 000 Ft káronként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megál- lapodhatnak.

6. Egyéb rendelkezések

A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőr- hatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

A nyomozást felfüggesztő vagy megszüntető jogerős ha- tározat vagy a bíróság jogerős ítélet eredeti és/vagy hite- les másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító kérheti.

Üzemszünet biztosítás feltétele (2014)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított folyamatos üzemmenetben, a kockázatvise- lési időszakban, a kockázatviselés helyén keletkeznek.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében (2014) rögzítettek az irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosítá- sának feltétele (2014) szerinti 1.1. alapfedezetű biztosítás- sal, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya- korisága szerinti első díjának vagy díjelőlegnek a bizto- sító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosí- tás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés ese- tein túlmenően – akkor is, ha a biztosított tűz- és elemi károk biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének teljes vagy részleges kényszerű szüneteltetése, ha annak oka a Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (2014) 1.1. pontjában megnevezett alapfedezet szerinti, valamint az

1.2. pontjában megnevezett kibővített fedezet biztosítási eseményei közül az 1.2.9. szerinti vezetékesvíz-károk és az 1.2.10. szerinti tűzoltó berendezés kilyukadása bizto- sítási események bármelyikének bekövetkezése.

A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyontárgyakban keletke- zett vagyoni kárt a vagyonbiztosítás alapján megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a biztosított az üzemmenet szünetelte- tésére kényszerül, majd tevékenységét a helyreállítási munkák után folytatja.

2. Biztosított üzemszüneti veszteségek

A felek megállapodnak abban, hogy a biztosító üzemszü- neti biztosítási esemény bekövetkezése esetén az üzem- szüneti veszteségeken belül az alábbiakban meghatáro- zott elmaradt üzemi nyereséget és a folyamatos üzemi költségeket téríti meg, a kizárások, korlátozások figyelem- bevételével a biztosítottnak.

Elmaradt üzemi nyereség: mindaz a nyereség, amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna.

Folyamatos üzemi költségek: azok a szükséges, indokolt ráfordítások (pl. munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi költségek stb.), amelyekre a számviteli törvény költségelszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását a káresetet megelőző álla- potnak megfelelő keretek között mihamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tarta- ma alatt köteles.

A fenti üzemszüneti veszteségek közül a biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyek a biztosítási szer- ződésben biztosítási összeggel megjelöltek.

Jelen feltétel szerint szerződésben nem minősül üzem- szüneti veszteségnek

a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkívüli adó és illeték,

b) forgalomtól függő biztosítási, feltalálói, licence-, lí- zing-, tartósbérleti díjak,

c) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzem- anyagok megvételére való kiadások, ha azok nem az üzemfenntartást szolgálják,

d) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemszünettel, pl. a tőkebefekte- tés, a spekulációs és az ingatlanügyletek.

3. Fedezeti tartam

A biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási kőte- lezettsége az üzemszüneti biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában kezdődik, és a biztosítási szer- ződésben megjelölt fedezeti tartamig tart.

Amennyiben a fedezeti tartam 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, az éves szinten megadott üzemszüneti veszteségek biztosítási összegének a fedezeti tartamra eső arányos része képezi az egyes üzemszüneti veszte- ségek kártérítési limitjét.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem – a kár- eset bekövetkezését megelőző állapotának megfelelő – újraindításának időpontjában, de legkésőbb a fedezeti tartam lejáratakor szűnik meg.

4. Könyvvezetési kötelezettség

A biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályza- tokban számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötele- zettségének eleget tenni. A folyó évre, valamint az előző három évre vonatkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve biztonságos helyen köteles megőrizni.

A fentiek megsértése esetén a biztosító mentesül a szol- gáltatási kötelezettsége alól, kivéve, ha a biztosított köte- lességszegése sem a káreset megállapítását, sem a biz- tosító szolgáltatásának megállapítását és mértékét nem befolyásolta.

5. Kizárások

A biztosítási védelem – a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében (2009), valamint a különböző feje- zetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki a következő károkra:

a) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti feljegy- zések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okiratok, számlák és hasonlók megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása vagy megrongálódása,

b) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok és egyéb adathordozók megsemmisülése, elvesztése, eltulaj- donítása vagy megrongálódása,

c) a normál üzemi körülményektől való szándékos – tesztelés, szándékos túlterhelés illetve egyéb kísérle- tek miatti – eltérés.

A biztosító nem téríti meg az olyan – biztosítási esemé- nyek miatti – üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemszünet egyéb okból való tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl. átalakítás, felújítás, karbantartás). A biztosító ebben az esetben is kártérítést nyújt arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel – az egyébként szükséges üzemszünet – a biztosítás ese- mény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.

A biztosító nem téríti meg a megnövekedett olyan üzem- szüneti veszteségeket, amelyek az üzemszüneti tartam a következő okok miatti meghosszabbodása folytán kelet- keztek:

a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett esemé- nyek vagy tartós körülmények következtében,

b) az üzem bővítése vagy olyan újítások miatt, amelyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni helyreállí- tás során vezettek be,

c) hatósági újraépítési vagy üzemeltetési korlátozások miatt,

d) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása, tulajdo- ni, birtoklási, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása vagy egyéb hasonló események miatt,

e) mert a biztosított a megsérült, megsemmisült va- gyontárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem időben gondoskodik, vagy ehhez nem áll elegendő tőke ren- delkezésére,

f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel,

g) a romlandó, illetve szezonális sajátosságokkal rendel- kező áru- és raktárkészletben keletkezett károk,

h) a biztosított üzemszünete következtében valamely szerződéses par tnerénél keletkezett többletköltségek vagy termeléskiesési károk.

6. Önrészesedés

Az üzemszüneti biztosítás önrészesedése 3 nap, de mi- nimum 100 000 Ft. Nem fedezi a biztosítás azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyek a szerződésben rögzített önrészesedési időszakra esnek (munkanapok- ban számolva).

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megál- lapodhatnak.

7. Záró rendelkezés

Egyéb, a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben a SIGNAL Biztosító Zrt. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános fel- tételében (2014), és a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (2014) rögzítettek az irányadók.

Kár esetén a biztosított köteles minden, a kárral kapcso- latos számlát, bizonylatot, jegyzőkönyvet, stb. megőrizni és a biztosító számára a kárrendezés lefolytatására át- adni.

Szállítmánybiztosítás feltétele (2014)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételben meghatározottak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított va- gyontárgyakban (a biztosított saját tulajdonú vagy bérelt, illetve általa bizományba vagy javításra átvett készletei- ben), a saját tulajdonú gépjárművel (bérelt, lízingelt, il- letve alkalmazottak tulajdonában lévő gépjárművel) való rendszeres szállítási tevékenysége során a továbbiakban felsorolt biztosítási események a kockázatviselési idő- szakban okoznak. A biztosító csak a biztosítási esemé- nyek által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt xxxxxx, kötbér) nem téríti meg.

Kiterjed fedezetünk továbbá a szállított, alapfedezetben biztosított gépekre és berendezésekre is, de legfeljebb a szállítóeszközönkénti biztosítási összeg 25 %-áig.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a biztosítási szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások ál- talános feltétele (2014), a Tűz- és elemi károk biztosításá- nak feltétele (2014), valamint a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele (2014) elnevezésű biztosítási feltételek- ben rögzítettek az irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosí- tásának feltétele (2014) 1.1. pontja szerinti, alapfedezetre szóló biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya- korisága szerinti első díjának a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kez- dődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselé- sének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése

– az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően

– akkor is, ha a biztosított tűz- és elemi károk biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

1.1. Alapfedezet

A biztosító a szállítási tevékenység során – a kockázat- viselés időtartama alatt – az előre nem látható és hirte- len bekövetkező sérülések vagy megsemmisülés okozta azon károkat téríti meg, amelyek a következők miatt ke- letkeztek:

a) tűz, villámcsapás, robbanás,

b) elemi csapások; vihar, jégverés, felhőszakadás, föld- csuszamlás, föld- és kőomlás,

c) a szállítóeszközt ért baleset,

d) hidak vagy más építmények beomlása,

1.2. Kibővített fedezet

Kibővített fedezet kizárólag az alapfedezet mellé választ- ható. A kibővített fedezet keretében az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk biztosítottak:

a) a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállítóeszkö- zön való elhelyezése közben keletkezett sérülés, törés,

b) rablás, a lezárt gépjárműből való lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt való eltulajdonítása.

2. Biztosítható vagyontárgyak

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben meghatározott olyan vagyontárgyakra terjed ki, amelyek a gépek, berendezések és készletek, áruk – Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2014) 7.1.b) és c) pontjai – vagyoncsoportba tartoznak, valamint a fuva- rozásból jogszabály alapján nincsenek kizárva, és nem sorolhatók a következő termékcsoportok valamelyikébe:

a) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok, b) ön- gyulladásra hajlamos anyagok,

c) tartálykocsiban szállított áruk,

d) műértékkel bíró vagyontárgyak, e) hangszerek,

f) dohányáruk,

g) szőrmeáru,

h) fegyverek.

3. Biztosítási összeg

3.1. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a megnevezett szállítóeszközön a biz- tosítási időszakon belül előforduló maximális szállítmány- érték. Több jármű esetén az egyes csúcsértékek összege képezi a szerződés szerinti teljes biztosítási összeget. A szállítmányérték a szállítmány számla szerinti értékének és a szállítás során felmerülő költségeknek az összege.

Számla hiányában a biztosítási összeget a szállított kész- letek beszerzési/újraelőállítási értékének figyelembevéte- lével kell meghatározni. (Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2014) 8.3. pontja).

3.2. Nyilvántartási kötelezettség

A szerződőnek/biztosítottnak minden egyes szállítmányt a biztosított gépjárműhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy fuvarlevéltömbbe be kell vezetni az alábbi adatok feltüntetésével: dátum, áru megnevezése, darab- szám, illetve tömeg, az áru értéke, valamint a szállítási

cím. Kár esetén a biztosító kérésére a teljes szállító-, illet- ve fuvarlevéltömb bemutatandó.

3.3. Kártérítési limit

A biztosító a fuvareszközönként kifizethető kártérítési kö- telezettségét a teljes biztosítási időszak (egy év) alatt 5 millió Ft összegben korlátozza.

4. A kockázatviselés időbeni és területi hatálya

4.1 A jelen feltétel szerint biztosított szállítási tevé- kenységre a biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor az árut a szállí- tás haladéktalan megkezdése céljából a jármű- be berakják, tart a szállítás rendes ideje alatt, és abban az időpontban végződik, amikor a rendeltetési helyen, az árunak a járműből való haladéktalan kirakodása befejeződik.

4.2. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a gépjármű nem a szállítással közvetlenül össze- függő tevékenység végzése céljából őrizetlenül marad. Az őrizetlen gépjárműben való tárolás e feltételek alapján raktározásnak minősül, így ide- je alatt a biztosítási védelem szünetel.

4.3. A kockázatviselés területi hatálya Magyaror- szágra terjed ki. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály ki- terjesztésében.

5. A biztosító szolgáltatásának szabályai

5.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a következő költségeket téríti meg:

a) Azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosí- tott/szerződő a szállítmány mentése, az azt közvetlenül fenyegető kár elhárítása és a kár enyhítése érdekében indokoltnak tartott. A ráfordítások és a kártérítés együttes összege nem haladhatja meg a szállítmányra megálla- pított biztosítási összeget, kivéve, ha a ráfor- dítások a biztosító utasítására történtek.

b) A kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a biztosító köteles megtéríteni.

c) A javítással, pótlással kapcsolatban szüksé- gessé vált igazolt többlet fuvarozási költsége- ket, amenynyiben – előzetes bejelentés alap- ján – ezen költségek indokoltságát a biztosító elismeri.

5.2. A kárigény érvényesítéséhez az alábbiakban fel- sorolt okmányok bemutatása szükséges:

a) a szállított árura vonatkozó eredeti szállítóle- vél, és eredeti áruszámla vagy a szállítást ta- núsító egyéb eredeti okmányok,

b) az elszenvedett kár miatti veszteség összegé- nek igazolására szemlejegyzőkönyv, szakértői jelentések, a tényleges kár összegét tételes részletezésben feltüntető kárszámlák, a kárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák, amennyiben a kárfelmérést – a biztosító hoz- zájárulásával – harmadik személy végezte,

c) a jelen feltétel 1.2. pontja szerint bekövetke- zett károk esetén a rendőrhatósági feljelen- tés, jegyzőkönyv, határozat stb. másolatát kérheti a biztosító.

5.3. A lezárt gépjárműből való lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt való eltulajdonítása biztosítási események 1.2.

b) pont bekövetkezése miatti szállítmánykárokat csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha

a) a szállító gépjármű szilárd tetővel, felépít- ménnyel rendelkezett,

b) a gépjárművet lezárt állapotban parkolták le,

c) a gépjármű rendelkezett XXXXXX által minő- sített, működőképes riasztó és/vagy indítás- gátló berendezéssel, amelyet a jármű leállítá- sa után aktív állapotba helyeztek,

d) a biztosított szállítmányt a gépjármű utas- vagy rakterében, kívülről nem látható módon tárolták.

6. Önrészesedés

A szállítmányok biztosításának levonásos önrészesedése:

a) az „Alapfedezet” (jelen feltétel 1.1. bekezdése) esetén 10%, de minimum 50 000 Ft káreseményenként,

b) a „Kibővített fedezet” (jelen feltétel 1.2. bekezdése) ese- tén 10%, de minimum 100 000 Ft káreseményenként.

7. Kizárások

A biztosítási védelem nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

7.1. azért keletkeztek, mert a szállítmány fuvarozásá- ra alkalmatlan volt a szállítóeszköz, vagy túlter- helték,

7.2. a szállítmány penészesedése, erjedése, belső romlása, illetve amelyeket rovarok, azok lárvái és rágcsálók okoztak, kivéve, ha az ilyen kár vala- mely a jelen feltétel 1.1. pontja szerinti biztosítási esemény következménye,

7.3. öngyulladás, tűz vagy robbanás következtében keletkeztek amiatt, hogy a szállítmány – a biz- tosítható vagyontárgyakon kívül – öngyulladás-, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagokat is tar- talmazott,

Szállítmánybiztosítás feltétele (2014)

7.4. a szállítmány sajátos természete miatt keletkez- tek (különösen: kiszáradás, apadás, súlyvesz- teség), kivéve, ha az ilyen kár valamely, a jelen feltétel 1.1. pontja szerinti biztosítási esemény következménye,

7.5. a szükséges csomagolás hiányossága miatt ke- letkeztek, ideértve a sértetlen külső burkolaton, csomagoláson belüli tartalomhiányt is.

Felelősségbiztosítások általános feltétele (2014)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek

– ha a vonatkozó biztosítások feltételei és a záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító felelősségbizto- sítási szerződéseire általánosan érvényesek.

Jelen feltételben nem rögzített kérdésekben a biztosítási szerződésben, és annak mellékleteiben a Vállalkozói va- gyonbiztosítások általános feltétele (2014) illetőleg a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Jelen feltétel a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján ügyféltájékoztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonat- kozó hivatkozást tartalmaznak.

A felelősségbiztosítások létrejöttének feltétele, hogy a szerződő/biztosított rendelkezzen érvényben lévő va- gyonbiztosítási szerződéssel, illetőleg azt egyidejűleg megkösse.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás díjfizetésének gyakorisága szerinti első díjnak, illetve díj- előlegnek a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint a vagyonbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Meg- szűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a szerződő/ biztosított vagyonbiztosítása megszűnik.

1. Biztosítási esemény

1.1. Xxxxx feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a biztosító biz- tosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltűntetett, a vonatkozó feltételekben megál- lapított mértékig azokért a személyi sérüléses, valamint tárgyrongálási károk megtérítése, vala- mint a személyi sérüléses kárral összefüggő sé- relemdíj megfizetése alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint helytállni tartozik.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövet- kező, előre nem látható esemény.

Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérü- lése, egészségromlása.

Tárgyrongálás: vagyontárgy megsemmisülése, sérülése vagy használhatatlanná válása.

1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több biztosítási esemény a biztosított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered és azonos okra vezethető vissza, de eltérő idő- pontban következett be.

2. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

2.1. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatá- lya alatt okozott, bekövetkezett károkra terjed ki.

2.2. A biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek Magyarország területén következtek be. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapod- hatnak a területi hatály kiterjesztésében.

3. A biztosítási összeg, limit

3.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásai- nak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

3.2. A biztosító a kárt legfeljebb a biztosítási szerző- désben rögzített mértékig téríti meg.

A felelősségbiztosítási védelem kiterjed a biz- tosítási összeg erejéig a felelősség kérdésének vizsgálatára és az alapos kártérítési követelések kielégítésére. A biztosítási védelem kiterjed a szerződésben meghatározott biztosítási ösz- szeg erejéig a Biztosított biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett jogi képviseletének költségeire, az esetleges perköltségre, valamint az alapos kártérítési követelésekből eredő ka- matkövetelésekre.

Nem terjed ki a biztosítási védelem a kamatfi- zetésből eredő, a jogi képviseletből származó költségekre, illetve a felmerülő perköltségre, amelyek abból származnak, hogy a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi- atti felelősségét vagy helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, vagy a magatartásával, illetve mulasztásával a kárrendezési vagy egyéb eljárást nyilvánvalóan megalapozatlanul elhúzza.

3.3. A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a biztosítási díjtételek megvál- toztatását is kezdeményezheti.

4. A biztosító szolgáltatásának szabályai

4.1. A biztosító a károkat eseményenként és bizto- sítási időszakonként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarorszá- gon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszköz- ben.

4.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítá- si időszak biztosítási összegét csökkentik. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

Felelősségbiztosítások általános feltétele (2014)

4.3. A biztosítás kimerülése esetén, de újabb kár be- következése előtt a felek közös megegyezéssel megállapodhatnak a biztosítási összeg újrafel- töltésében, ennek hiányában a biztosító kocká- zatviselése az adott biztosítási időszak hátralé- vő részére megszűnik.

4.4. A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem ve- zettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekövetkezett személyi sérülést.

4.5. A biztosító a kárrendezési eljárás során megál- lapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult kártérítési igényét közvetle- nül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A bizto- sított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét a Biztosító a korrigált 2004. évi ha- landósági tábla alapján, 0%-os technikai ka- mattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a Biztosító, mind a Károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és ösz- szegét a Biztosító és a Károsult is elfogadja. Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltás- hoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a Biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paraméterei- nek, illetve a Károsult egészségi állapotának fi- gyelembe vételével állapítja meg.

5. A biztosítással nem fedezett károk

5.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra

a) amelyet a szerződő és a biztosított egymás- nak okozott,

b) amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak

c) amelyet a biztosított maga szenved el,

d) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fi- zetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés érté- két,

e) amely büntető jellegű többletköltségként (pl. büntetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből szár- mazó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, késedelmes tel- jesítés következményei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),

f) valamint nem téríti meg a biztosító azokat a nem vagyoni károkat, amelyek az üzleti jó hír- név, eszmei érték, good-will megsértésével, valamint az előszereteti érték kárpótlásával összefüggésben keletkeztek.

5.2. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből ered (kivéve az Általános fe- lelősségbiztosítás feltétele (2009) 1.3. pont szerinti károk),

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben következett be, a következ- ményi károkat, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesést,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizá- ló és lézersugárzásból erednek,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék) előállításával, tárolásával, kezelésével kap- csolatos,

e) a jogszabály alapján megtérül, illetve más biztosítással már fedezett,

f) mágneses vagy elektromágneses mező által okozott,

g) a biztosított jogszabályban írt felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyi- latkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapul,

h) az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetlenül a Human T- Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III), Lymphadenopathy Associated Vims (LAV), vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolat- ban merültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS), vagy hasonló természetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hason- ló természetű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll,

i) azbesztózisból vagy bármilyen hasonló be- tegségből ered, és amely betegség az az- beszt, azbeszttermékek és/vagy azbeszt- tartalmú termékek jelenléte, kezelése, feldol- gozása, előállítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy alkalmazása során keletkezik,

j) közvetlenül vagy közvetve a Spongiformen Encephalopathien csoport megbetegedései vagy szindrómái, vagy azok mutációi vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkez- nek vagy ennek következményeképpen lép- nek fel, ilyen például a Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encephalopathy (TME, Chronic Wasting-

betegség (CWD), Kreutzfeld–Xxxxx-xxxxxxx- ma (CJD), Xxxxxxxxx–Straussler–Scheinker- szindróma (GSS), Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI).

5.3 Nem téríti meg a biztosító továbbá

Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amely- nek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a követ- kező eseményekkel:

a) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékeny- sége, háborús, illetve háború jellegű cselek- mény (hadüzenettől függetlenül), polgárhá- ború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

b) belső zavargás, forradalom, felkelés, zendü- lés, lázadás, puccs, sztrájk,

c) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

d) hadijog, rendkívüli állapot,

e) terrorizmus bármilyen formájával összefüg- gésben keletkezett károkat az alábbiakban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel vagy annak elkövetése so- rán közveszély okozásával, vagy e cselekmények közreha- tásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek minő- sül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészítésével valósult-e meg

–, vagy amelyet önállóan vagy egy bizonyos szervezet, vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyá- solja, vagy amelyek módja és körülményei arra en- gednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon va- gyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak,

vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzé- sére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

+ a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott ká- rokat,

Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozás- nak minősül különösen, ha a szerződő vagy a biztosított

– hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

– tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

– a kárt súlyosan ittas állapotban, vagy bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek, kábítószer fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggés- ben okozta,

– a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta,

– a kárt a szakmai előírások súlyos megszegésével okozta.

6. A felek együttműködése

6.1. A szerződő/biztosított kötelezettsége

6.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel, va- lamint minden olyan lényeges körülményt, ame- lyeket ismert vagy ismernie kellett.

A szerződő/biztosított köteles – a biztosító ké- résére – a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biz- tosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

6.1.2. Változás bejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmé- nyek változását a szerződő és a biztosított ha- ladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köte- les a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak át- adni.

Felelősségbiztosítások általános feltétele (2014)

A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás bejelentési kötelezettségének megsértése ese- tén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében.

6.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosí- tónak bejelenteni. Telefonon való bejelentés ese- tén a biztosító kérheti a bejelentés írásos meg- erősítését is. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okira- tot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg megálla- pításának elbírálásához szükségesek.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontját, leírását,

– a károsult személyét és a keletkezett kártérí- tési igényt,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos bünte- tő-, illetve polgári peres eljárásról való tájé- koztatást,

– biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, doku- mentumokat,

– a biztosított vagy ügyintézőjének nevét és te- lefonszámát,

– valamint valamennyi egyéb lényeges infor- mációt.

Amennyiben a káresemény jellege igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (munkaügyi fe- lügyelőség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.

6.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk meg- előzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden, tőle elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradék- talanul betartani.

6.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt az adott helyzetben elvárható mó- don telhetően enyhíteni.

A biztosított a biztosítási esemény helyszínét a káresemény bekövetkezését, vagy annak a tu- domásszerzésétől követő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kárszemle megkezdéséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtat- hatja meg.

A biztosító javaslatot tehet a kár enyhítésére. Amennyiben a biztosított ettől a megoldástól el- tér, a többletköltségeket a biztosító nem téríti.

6.2. A biztosító kötelezettségei

6.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A felelősséget elismerő nyi- latkozat önmagában nem kötelezi a biztosítót kártérítési összeg megfizetésére, a biztosító a biztosított felelősségét minden esetben vizsgál- ja. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

6.2.2. A kártérítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

6.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény tör- tént, de a kártérítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

Ha a biztosított a vele szemben támasztott kár- térítési igények miatti felelősségét vagy összeg- szerű helytállási kötelezettsége mértékét nyil- vánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

7. A biztosító mentesülése és visszaköve- telési joga

7.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás- bejelentési kötelezettségének megsértése ese- tén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében.

7.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírásokat, utasításokat nem tar- totta be, és a károk ezzel összefüggésben ke- letkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

7.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biz- tosítási esemény bekövetkezését a 6.1.3. pont- ban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem

adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, fel- téve, hogy a biztosítási esemény lényeges körül- ményei ez által kideríthetetlenné válnak.

A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szem- ben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt kö- vetelés biztosítékai fennmaradnak, és e követe- lést biztosítják.

7.5. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írás- ban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondosko- dott vagy ezekről lemondott.

Általános felelősségbiztosítás feltétele (2014)

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele (2014) az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel szerint a biztosítási szerződésben foglaltak, illet- ve az abban meghatározott mértékig a szerző- dő/biztosított a biztosítási szerződésben meg- határozott és jogszerűen folytatott tevékenysé- gével szerződésen kívül, harmadik személynek okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási kár.

1.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá a bérlő által a tulajdonosnak / bérbeadónak a kockázat- viselés helyén lévő ingóságaiban és ingatlanában a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (2014) meghatározott 1.1.1 szerinti tűz, 1.1.3 sze- rinti robbanás, 1.2.9 szerinti vezetékes-víz, vala- mint az 1.2.14 szerinti füst és hő kiáramlása által okozott károk bekövetkezése, amelyek okozásá- ért a bérlő a magyar jog szabályai szerint kártérí- tési kötelezettséggel tartozik.

1.3. Környezetszennyezés: minden olyan anyag be- jutása, behatolása, beszivárgása a talajba (föld, homok, kő, szikla, láp, stb.), a vizekbe (ideértve a természetes és mesterséges vízrendszereket), vagy a légkörbe, amelyek hátrányos biológiai, kémiai, vagy fizikai változást okoznak azok ter- mészetes tulajdonságaiban, és a szennyezés annak következtében állt elő, hogy a szennyezés megakadályozására szolgáló berendezést egy hirtelen fellépő, előre nem látható külső hatás a rendeltetésszerű üzemeltetésre alkalmatlanná tette.

Fedezi a szerződés azokat a károkat is, amelye- ket a hatályos vízügyi jogszabályok megsértése miatti kártérítési kötelezettségként támaszta- nak Önnel szemben, ide nem értve a kötbért, bírságot.

Nem terjed ki a biztosítás fedezete

a) a vizet szennyező anyagok tárolása, vezeté- kes szállítása, iparszerű szállítása, át- és fel- dolgozása, termelése és termelésben történő felhasználása által okozott károkra, különös tekintettel a kőolaj- és vegyipari termékekre;

b) az olyan termelő berendezések gyártása, szállítása, karbantartása, üzemeltetése és javítása által okozott károkra, amelyekben vi- zet szennyező anyagot szállítanak, tárolnak, felhasználnak, ideértve a szennyvíztisztító és

-tároló berendezéseket is;

c) a hulladéktárolók és szennyvíztisztítók üze- meltetése által okozott károkra;

d) a vonatkozó feltételünk szerinti árvízkár miatt keletkező károkra.

A fedezet csak azokra a berendezésekre, te- lephelyekre, tárolókra stb. hatályos, amelyek a biztosítási szerződésben legalább alapfedezetre biztosítottak. Ha szerződés hatálya alatt a be- rendezések, stb. módosítására, bővítésére ke- rült sor, ezt a körülményt a Biztosítóval közölni kell. A módosított, bővített tevékenységgel ösz- szefüggésben a biztosítási fedezet csak az arra vonatkozó kiegészítő szerződés megkötésével kezdődik.

Szerződő/biztosított köteles:

a) a tevékenységével kapcsolatos törvényeket, jogszabályokat és hatósági előírásokat betar- tani;

b) a berendezések szakmai karbantartását vagy karbantarthatóságát biztosítani, a szükséges javításokat és karbantartási munkálatokat ha- ladéktalanul elvégeztetni. Legalább 5 éven- ként – szennyvíztisztító berendezések esetén 2 évenként – szakértőkkel az egész beren- dezést ellenőriztetni kell, hacsak jogszabály vagy hatósági előírás rövidebb határidőt nem ír elő. A határidő a szerződés kezdetétől füg- getlen, és az utolsó vizsgálat vagy az üzembe helyezés napjától kerül figyelembevételre;

c) a szennyvizet szennyvíztisztító berendezéssel tisztítani;

d) gondoskodni arról, hogy a szennyvíz szüksé- ges méregtelenítése, semlegesítése és tisztí- tása folyamatosan – szükség esetén naponta

– arra kiképzett és alkalmas személy felügye- lete alatt történjen.

Szennyvíz az olyan háztartási, kommunális, ipari vagy szolgáltatói tevékenység felhasználása so- rán szenynyeződött víz, amelynek következtében a víz természetes tisztasága vagy tulajdonsága megváltozott. A trágyalé nem szennyvíz.

A szennyvíztisztító berendezés azon berende- zések összessége, amelyekbe a biztosított te- lephelyen keletkező szennyvizeket összegyűjtik, elvezetik és tisztítják. A szennyvizet a tisztító berendezésbe történő bevezetés előtt úgy kell előkezelni, hogy az a berendezés működését, karbantartását, vagy a szennyvíz tisztítását ne veszélyeztesse, vagy befolyásolja.

A jelen fejezetben megnevezett, a környezet szennyezésével okozott károk és költségek a biztosítási összeg keretében kerülnek megtérí- tésre.

A környezetszennyezési felelősségbiztosítás kártérítési limite 1 000 000 Ft/kár, 3 000 000 Ft/ év. A felek ettől eltérő mértékű limitben is meg- állapodhatnak.

2. Kizárások

Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítások általá- nos feltételében (2014) foglaltakon kívül:

a) a szerződésszegéssel okozott károkat,

b) a szolgáltatatói minőségben okozott károkat,

c) a termékfelelősségi károkat (azokat a károkat, ame- lyeket a biztosított mint a termék gyártója, forgalma- zója, importálója okozott),

d) a biztosított által munkáltatói minőségében a mun- kavállalónak okozott károkat, valamint a foglalkozási megbetegedésből eredő károkat,

e) az építési, szerelési munkákkal járó, előre tervezett és a teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges károkat,

f) a vadgazdálkodással okozott károkat,

g) a biztosítottat mint személy- és vagyonvédelmi, vala- mint magánnyomozói tevékenység folytatójaként ter- helő károkat,

h) a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősség- biztosításáról szóló mindenkori hatályos jogszabály hatálya alá tartozó események által okozott károkat,

i) a lőfegyverviseléssel járó bármely tevékenység folyta- tásából eredő károkat,

j) közúti burkolat fenntartása, karbantartása során oko- zott károkat,

3. A biztosító megtérítési igénye

A Felelősségbiztosítások általános feltételében (2014) fel- soroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését köve- telheti a biztosítottól, ha

a) a kár a tevékenység folytatására vonatkozó bármilyen előírás – többek között egészségügyi, egészségvé- delmi, karbantartási szabályok súlyos megszegésével összefüggésben, illetve be nem tartása miatt keletke- zett,

b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatmányai- nak nem rendeltetésszerű használatával okozott káro- kat.

4. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként. A felek ettől eltérő mérté- kű önrészesedésben is megállapodhatnak.

Munkáltatói felelősségbiztosítás feltétele (2014)

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele (2014) az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a munkáltatót mint biztosítottat a Munka Tör- vénykönyvének előírásai alapján terhelő olyan személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási kártérítési követelés, amelyet a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek munkabalesete során a munkavállaló támaszt a biztosítottal szemben, és amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérí- tési felelősséggel tartozik.

1.2. Jelen feltétel fedezetet nyújtanak a biztosítot- tal munkaviszonyban álló munkavállalót ért munkabaleset miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelésekre is.

1.3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tör- vény alapján munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, a munkavál- laló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó közle- kedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztál- kodás, szervezett üzemi étkezés, foglalkozás, egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüg- gésben bekövetkező munkabalesetnek az a baleset, amely a munkavállalót a lakásáról (szál- lásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt jár- művével történt.

2. Kizárások

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítások általános feltételében (2014) foglaltakon kívül a bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési követeléseket.

2.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezéséből származó kártérítési igénynek azt a részét, melyet a munkavállaló vétkes ma- gatartása idézett elő.

3. A biztosító megtérítési igénye

A Felelősségbiztosítások általános feltételében (2009) fel- soroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését köve- telheti a biztosítottól, ha a biztosított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet szerint a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelményeket súlyosan megsérti.

Jelen feltétel – eltérő megállapodás hiányában – nem nyújt fedezetet a biztosított kiküldetés alapján munkát végző munkavállalóját, illetve a biztosítottnál kirendelés alapján munkát végző munkavállalót ért károkra.

4. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megál- lapodhatnak.

Termékfelelősség-biztosítás feltétele (2014)

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele (2014) az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősülnek jelen feltétel szerint a biztosítási szerződésben foglaltak, illet- ve az abban meghatározott mértékig a gyártó, forgalmazó, importáló (továbbiakban: biztosí- tott) által okozott és a biztosított által előállított, forgalmazott, importált termék hibájából eredő személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási károk, amelyekért a biz- tosított a magyar jog szerint kártérítési felelős- séggel tartozik.

1.2. Terméknek minősülnek mindazok az ingóságok, amelyek a számviteli törvény szerint kész, fél- kész termékek, valamint mindezek alapanyagai (függetlenül attól, hogy azok utóbb ingóságok vagy ingatlanok alkotórészévé válnak). Terméknek minősül továbbá a forgalomba ho- zott áru, beleértve a tartozékait és a csomago- lását.

1.3. E feltételek szerint nem minősül terméknek az ingatlan, illetve azzal kapcsolatban végzett te- vékenység, többek között földművelés, valamint az állattenyésztésből, halászatból, vadászatból származó feldolgozatlan termék.

1.4. A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény alapján a termék akkor minősül hibásnak, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék ren- deltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudo- mány és a technika állására.

A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a for- galomba.

2. Kizárások

Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelősségbiztosítások általános feltételében (2014) foglaltakon kívül:

a) a szolgáltatói minőségben okozott károkra, b) a mun- káltatói minőségben okozott károkra,

c) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kőolajtermé- kekre,

d) villamos energiára,

e) légi járművekre, azok alkatrészeire,

f) orvosságokra, beleértve a fogamzásgátló eszközöket és az oltóanyagokat, implantátumokra,

g) vegyi termékekre, készbetonra és készbetonelemekre,

h) gyógyászati készülékekre,

i) génanyagra,

j) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, passzív) fo- gyasztásának vagy más jellegű használatának követ- keztében fellépő egészségkárosodásra, annak rosz- szabbodására, illetve azokra, amelyek annak tovább- terjedésén alapulnak,

k) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,

l) szavatossági, garanciális igény(ek) érvényesítéséből származó kártérítési követelésekre,

m) azokra a károkra, amelyek a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások be nem tartásával összefüg- gésben keletkeztek,

n) a termék rendeltetésszerű használata érdekében el- végzett beruházások miatt keletkező költségekre,

o) a termék károsodásának fenyegetésével való zsaro- lásra,

p) a hibás termék felülvizsgálata, javítása, szervizelése, cseréje, vagy a forgalomból kivonásra való visszahí- vás, illetve megsemmisítés költségeire,

q) a hibás termék más termékkel való egyesítése, össze- vegyítése, elegyesítése, e termékbe való beépítése, feldolgozása során előállított új termékben keletkezett károkra,

r) magában a hibás termékben, tartozékaiban, vagy al- katrészeiben keletkezett károkra.

3. A biztosító megtérítési igénye

A Felelősségbiztosítások általános feltételében (2014) fel- soroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését köve- telheti a biztosítottól, ha

a) a kárt forgalmazási engedély nélküli termék okozta, vagy a termék forgalomból való kivonását, visszahívá- sát a hatóság elrendelte, és a biztosított a visszahívási kötelezettségét nem teljesítette,

b) a kár azért keletkezett, mert a biztosított nem adott a termék rendeltetésszerű használatára vonatkozó tájé- koztatást.

Termékfelelősség-biztosítás feltétele (2014)

4. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megál- lapodhatnak.

Szolgáltatói felelősségbiztosítás feltétele (2014)

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele (2014) az irányadó.

1. Biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig a szer- ződő/biztosított által nyújtott szolgáltatás hibás teljesítéséből eredő, a szerződő/biztosított szer- ződéses partnereinek okozott személyi sérülé- ses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgy- rongálási kár.

1.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá a tulaj- donos/bérbeadó által a bérlőnek a bérelt ingat- lanban elhelyezett ingóságaiban és saját beru- házásában a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (2014) meghatározott 1.1.1 szerinti tűz, 1.1.3 szerinti robbanás, 1.2.9 szerinti vezeté- kes-víz, 1.2.10 szerinti tűzoltó berendezés kilyu- kadása, 1.2.11 szerinti technológiai csővezeték törése, 1.2.13 szerinti elektromos áram okozta tűz, valamint az 1.2.14 szerinti füst és hő kiáram- lása által okozott károk bekövetkezése, amelyek okozásáért a tulajdonos / bérbeadó a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. Kizárások

Nem nyújt fedezet a biztosítás a Felelősségbiztosítások általános feltételében (2014) foglaltakon kívül:

a) a termékfelelősségi károkra (azokra a károkra, ame- lyekért a biztosított gyártói, forgalmazói, importálói minőségében felelős),

b) a munkáltatói minőségben okozott károkra,

c) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kőolajtermé- kekre,

d) villamos energiára,

e) légi járművekre, annak alkatrészeire,

f) orvosságokra, beleértve a fogamzásgátló eszközöket és az oltóanyagokat, implantátumokra,

g) vegyi termékekre, készbetonra és készbetonelemekre,

h) gyógyászati készülékekre,

i) génanyagra,

j) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, passzív) fo- gyasztásának vagy más jellegű használatának követ-

keztében fellépő egészségkárosodásra, annak rosz- szabbodására, illetve azokra, amelyek annak tovább- terjedésén alapulnak,

k) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,

l) szavatossági, garanciális igény(ek) érvényesítéséből származó kártérítési követelésekre,

m) azokra a költségekre, amelyek a szolgáltatás kijaví- tása, kicserélése, a szolgáltatás más szolgáltatással való pótlása során merültek fel,

n) a mezőgazdasági jellegű (szántóföldi, állattenyésztési, halászati) és vadászati szolgáltatásokból eredő károk- ra,

o) magában a hibás szolgáltatásokban keletkezett ká- rokra.

3. A biztosító megtérítési igénye

A Felelősségbiztosítások általános feltételében (2014) fel- soroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését köve- telheti a biztosítottól, ha

a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek között az egészségügyi, egészségvédelmi előírások be nem tartása miatt következett be,

b) a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsá- ga idézte elő, és erről a fokozott veszélyről a biztosított nem adott tájékoztatást a szolgáltatás igénybevevőjé- nek.

4. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megál- lapodhatnak.

Tanulók felelősségbiztosításának feltétele (2014)

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoz- tatónak is minősülő Felelősségbiztosítások általános fel- tétele (2014) irányadó.

1. Biztosítottak köre:

Jelen felelősségbiztosítási feltételrendszer alapján bizto- sítottnak minősülnek:

a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák,

b) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a köznevelési intézmények,

c) felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmények,

d) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 1.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények,

e) a 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 2011. évi CCIV. törvény alapján azok a gyakorlati képzési te- vékenységet folytató vállalkozások, amelyek kötelező szakmai gyakorlat, gyakorlati képzés keretében tanu- lókat, illetve egyéb oktatásban résztvevő tanulói, hall- gatói jogviszonnyal rendelkező személyeket foglalkoz- tatnak

f) szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alap- ján a szakképző iskolák tanulói,

g) a jelen feltétel 1. b) pontjában leírt Biztosított tanulói,

h) a jelen feltétel 1. c) pontjában leírt Biztosított hallgatói,

i) a jelen feltétel 1. d) pontjában leírt Biztosított tanulói,

2. Biztosítási esemény

Jelen biztosítási szerződési feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosított oktatás, képzés, szak- mai gyakorlat, illetve egyéb nevelési vagy gyermekellátá- si tevékenysége során, az abban résztvevő tanulóknak, hallgatóknak, gondozottaknak okozott személyi sérülé- ses (vagyon és nem vagyoni) és dologi kárai, melyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

Fedezetet nyújt a biztosítás

a) a biztosított oktatói, nevelői, illetve szakmai tevékeny- ségével összefüggésben a tanulót, hallgatót, képzés- ben résztvevőt az oktatás, nevelés, illetve elméleti és gyakorlati képzés, valamint munka keretében ért ká- rokból származó kártérítési kötelezettségekre,

b) a biztosított által nyújtott éjszakai elhelyezés (pl. kol- légium, bentlakásos intézmények) során a tanulókat, hallgatókat ért károkra,

c) iskolán kívüli oktatás során, iskolai rendezvényeken, kirándulások, utazások alkalmával a tanulókat, hall- gatókat ért károkra. Tanterven kívüli utazásokra akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha az iskola vezetősége azt engedélyezte,

d) a biztosítottat, mint belátási képességgel nem, vagy korlátozottan rendelkező személy gondozóját terhelő kártérítési kötelezettségekre,

e) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, labora- tóriumban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra,

f) a tanuló által harmadik személynek okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint dologi károkra,

g) a szakmai gyakorlaton részt vevő tanulókat (hallgató- kat) a gyakorlati képzés során ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint foglalkoztató kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Fedezi a biztosítás – eltérően a Felelősségbiztosítás ál- talános feltétele (2014) 5.1. a), b) és c) bekezdésétől – a tanuló (hallgató) által szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak okozott azokat a személysérülé- ses és dologi károkat, melyekért a tanuló (hallgató) kárté- rítési felelősséggel tartozik.

3. Kizárások

3.1 Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítások általános feltétele (2014) 5. fejezetében felsorolt eseteken kívül

a) a gyermekek (tanulók) által egymásnak oko- zott, dologi károkozás kapcsán felmerülő, biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettsé- geket,

b) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulaj- donításából eredő kártérítési kötelezettsége- ket,

c) bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési követeléseket.

3.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezéséből származó kártérítési igény- nek azt a részét, melyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő, valamint, ha a kárt a károsult tanuló, illetve képzésben résztvevő el- háríthatatlan magatartása okozott.

3.3. A biztosító mentesül a kártérítési felelősség alól, abban az esetben, ha a kárt a biztosított műkö- dési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta.

4. A biztosító megtérítési igénye

A Felelősségbiztosítások általános feltételében (2014) fel- soroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését köve- telheti a biztosítottól, ha a biztosított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet szerint a szervezett mun- kavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi köve- telményeket súlyosan megsérti.

5. A biztosítási összeg, limit

A biztosítási összeg (kártérítési limit) 2 000 000 Ft/kár/év.

6. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10 %, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megál- lapodhatnak.

Vállalkozói vagyon- és felelősségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató kiegészítés és módosítás

Jelen feltételmódosítás a biztosítási szerződések elválaszthatatlan részét ké- pezi.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény (Bit.) 2010.04.01-én hatályba lépő módosítása alapján, a szerződési feltételekből (bármely pontjában is szerepel az) törlésre kerülnek azok a szabályok, miszerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekinte- tében indult büntető-, vagy szabálysértési eljárás jogerős itéletéhez köti. Ezek alapján, eltérően a biztosítási szerződésben foglaltaktól, a kársesemény bekövetkeztekor a kö- vetkező bekezdés érvényes: „Biztosítási esemény esetén a jogalap elbírálásának és/

vagy a kártérítés nagyságának megállapítása érdekében a biztosító kérheti a hatóság vonatkozó határozatának az eredeti és/vagy hiteles másolatát.”

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvény 101.

§-a alapján a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény (Bit.) 96. §-a (8) bekezdéssel alapján a biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató az alábbiakkal egészül ki:

„A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletke- zett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésének érvényesí- tése érdekében.”

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegyzőkönyve- ket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat,

57

dokumentációkat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövetkeztekor:

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak l opása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

kárleírás, kárbejelentő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kötvény/szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bankszámlaszám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ÁFA nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tulajdoni lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérleti szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bányatérkép

X

X

X

építési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

talajvizsgálat

X

X

X

X

X

X

alaprajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlan építési tervdokumentáció

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kivitelező neve

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak l opása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

használatbavételi/működési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

statikusi szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

építési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

alapító okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlan értékbecslés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyílvántartási térképmásolat

X

X

X

X

tulajdoni hányad igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

öröklési bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogerős hagyatékátadó végzés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

beszerzési számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használati utasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műbizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

árajánlat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki leírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki rajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jótállás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

helyreállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gazdaságossági számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

számlarészletező

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adásvételi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

közüzemi számlák

X

X

X

X

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

X

X

X

X

X

önkormányzati hatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tűzhatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

feljelentés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hatósági határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

riasztási napló

X

X

X

X

X

vádirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

fénykép

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

elektronikus adathordozó

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tranziens védelem dokumentációja

X

X

X

tanúnyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lízingszerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használatba adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

58

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak l opása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

kölcsönadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérbeadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

felelős örzésbe adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

őrnapló, őrutasítás

X

X

X

karbantartási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

munkaszerződések

X

X

X

X

bizományosi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

MABISZ ajánlás

X

X

X

X

X

szállító levél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hajólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

könyvelési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

utazási ktg. igazolás

X

X

X

X

vámáru nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

leltár

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

önköltségkimutatás, -számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adószám

X

X

X

X

mérleg

X

X

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

X

X

használatbavételi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tárgyi eszköz nyilvántartó lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jármű törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogosítvány/gépkezelői igazolvány

X

X

X

X

lovasfogat hajtói engedély

X

illetékbefizetési bizonylat

X

X

X

X

X

X

nyilatkozat hozzátartozóról

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gyámhatósági okirat

X

X

X

halotti anyakönyvi kivonat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

orvosi ambuláns lap

X

X

orvosi vizsgálati iratok

X

X

kórházi zárójelentés

X

X

boncjegyzőkönyv

X

X

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI)

X

59

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak l opása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

röntgenfelvétel

X

táppénzes igazolás

X

keresetveszteség igazolás

X

felelősségvállaló nyilatkozat

X

biztosított és károsult közötti szerződés

X

fegyvertartási engedély

X

állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hatósági állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

állatorvosi kényszervágási javaslat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

mérlegelési jegy

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

értékesülési elszámolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

állatoltási igazolvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lótenyésztési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

marhalevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

rokkantsági nyugdíj igazolás

X

befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hitelezőtől kifizetési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

engedményezési nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

60

SIG 2726