Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételei (VVSZF)

A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen biztosítási feltételekre hivatkozással létrejött biztosítási szerződés alapján arra vállal kötelezett- séget a szerződő díjfizetése ellenében, hogy biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosított részére a biztosítási szerződésben felsorolt biztosított vagyontár- gyakat károsító biztosítási események bekövetkezése esetén. A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosítási eseményektől eltérő káreseményekre, így különösen a kizárások körébe tartozó eseményekre, károkra.

A biztosítási szerződés részét képezik az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezésekben, az Általános vagyon- biztosítási feltételekben (a továbbiakban így is: ÁVF), Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek általános és különös rendelkezései, valamint a szerződő, biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai. A vállalati vagyonbiztosítási szerződéseknek külön feltételek és kiegészítő biztosítási feltételek is a részét képezhetik, ha a vállalati vagyonbiztosítási szerződést – mint alap biztosítást – a felek ezekre is hivatkozással kötik meg, illetve ezekkel kiegészítve módosítják.

A külön feltételekben és a kiegészítő biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a jelen biztosítási feltételek, az Általános vagyonbiztosítási feltételek, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései – az előbb írt sorrendben – irányadók. A biztosítási szerződés részét képező biztosítási feltételek egymástól eltérő rendelkezést tartalmaznak, úgy az eltérésre a feltételeket a következő sorrendben kell alkalmazni: külön vagy kiegészítő feltételek, Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételei, Általános vagyon- biztosítási feltételek, Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések.

Az Általános rendelkezések (ÁLTRE) a vállalati vagyonbiztosítási szerződésekre vonatkozó közös rendelkezéseket tartalmazzák, amelyektől különös rendelkezések, valamint a szerződés részét képező külön feltételek (KF), és kiegészítő biztosítási feltételek, továbbá a felek egyedi megállapodásai eltérhetnek.

I. Szerződő, biztosított

Jelen feltételek alapján létrejövő szerződés szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet (ÁVF I.2. pont).

Jelen biztosítási feltételek alapján biztosított valamely szabályszerűen létrejött, ténylegesen működő, aktív gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás lehet. Vállalkozásnak minősül az olyan gazdálkodó vagy gazdálkodó szervezet, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez és az e működéshez esetlegesen szükséges tevékenységi/működési engedélyekkel rendelkezik.

Biztosított lehet továbbá valamely magyar költségvetési szerv, vagy állami, önkormányzati fenntartású szervezet. (A későbbi hivatkozásokban a vállalkozás kifejezés alatt e biztosított szervek is értendők.)

Nem lehet biztosított olyan vállalkozás, amely tevékenységét szünetelteti, vagy csőd-, felszámolási eljárás, vagy végelszámolás alatt áll.

II. Biztosítható vagyontárgyak

II.1. Biztosítottnak minősülnek a szerződésben vagyoncsoportonkénti biztosítási összeggel részletezett, a biztosítható vagyontárgyak közé tartozó, kizárólag a biztosított vállalkozási tevékenységgel összefüggően használt vagyontárgyak. A vagyontárgyak a biztosított saját tulajdonában, illetve idegen tulajdonban is állhatnak. Az idegen tulajdonban álló vagyontárgyak kizárólag külön feltétel alapján biztosíthatóak.

II.2. A biztosított vállalkozási tevékenységtől független, „D5” vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak kizárólag külön feltétel alapján biz- tosíthatóak.

II.3. A telephelyen található, azonos vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak kizárólag együttesen, vagyoncsoportként biztosíthatók. Ettől eltérő megállapodás esetén a szerződés részét képezi a biztosított vagyontárgyak tételes listája.

II.4. Kiterjed a biztosítási fedezet, (amennyiben a biztosítási szerződésben megjelölték) a biztosított által eladott (visszterhes szerződéssel átruhá- zott), de a tőle még el nem szállított ingó vagyontárgyakra, ha a tulajdonjog még nem szállt át a vevőre. El nem szállítottnak minősül a vagyon- tárgy a szállítóeszközre történő berakodásának megkezdéséig.

III. Vagyoncsoportok meghatározása (VM)

III.1. Épületek „A” vagyoncsoport

III.1.1. Jelen fejezet értelmében épületnek minősül:

Minden olyan építmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, térbeli elhatárolással védelmet nyújt külső behatásokkal szemben és időállósággal rendelkezik, emberek számára lehetővé teszi a belépést, építményen belüli mozgást és hosszabb idejű benntartózkodást.

III.1.2. Épület tartozékainak minősülnek az alábbiak:

a) félnyeregtetők és hasonlók, tetőfedések, előtetők, összekötő közlekedő/szállító hidak, rámpák, felvonóaknák és hasonló építmények, amelyek szerkezetileg a III.1.1. pontban meghatározott épület részét képezik, vagy az épülettel nincs építészeti összefüggésben, de a talajhoz szilárdan kötődik;

b) nyílászárók, zsalugáterek, spaletták, külső redőnyök, zsaluziák, az esetlegesen elektromechanikus működtető elemeikkel együtt;

c) silók, bunkerek, víz- és mindenfajta más tárolók, melyek

– a III.1.1. pontban leírt épülettel való kapcsolódásuk miatt annak részeit képezik és téglából, betonból készültek, vagy kivitelezésük az épület építési módja szerint történt, vagy

– téglából betonból vagy egyéb szilárd anyagból készült építmények, melyek az III.1.1. pont szerinti épülettel nincsenek építészeti ösz- szefüggésben;

d) kémények (a szabadon állók is), melyek téglából vagy betonból készültek;

e) csővezetékek, kábelek és egyéb szerelvények elhelyezésére szolgáló csatornák és aknák, valamint földalatti összekötő folyosók, ameny- nyiben ezek az épületen kívül találhatók, és téglából vagy betonból készültek;

f) mindenfajta, a talajhoz szilárdan kötődő kerítés a hozzá tartozó berendezésekkel együtt;

g) bármilyen termék gyártására szolgáló falazott kemencék, valamint falazott füstölőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik;

h) a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen található, kültéri kivitelű, az épülethez vagy a talajhoz szilárdan rögzített cégtábla, rek- lámhordozó, világító berendezés, zászlórúd, biztonságtechnikai berendezés és hasonlók;

i) szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, valamint egyéb szilárd beépítések, az elmozdíthatóak azonban nem;

j) szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegburkolatok, szilárdan felszerelt lambériák és egyéb falburkolatok;

k) az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők és létrák, a kívül elhelyezettek is;

l) a téglából és betonból készült hűtőtornyok, hűtőházak vagy egyéb beépített hűtőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik;

m) szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüggesztett belső födémborítások, álmennyezetek;

n) az alábbiak amennyiben az épület III.1.1 pontban meghatározott funkciójához és az épület üzemeltetéséhez szükségesek, az épülethez szilárdan rögzítettek, illetve beépítettek, kizárólag az elhelyezésükre szolgáló épületet szolgálják ki és nem szolgálnak egyéb (ipari, ener- gia-előállító, illetve átalakító, valamint termelési vagy szolgáltatási /pl. gázmotor, szél-, vagy naperőmű, híddaru stb./) célokat. Különösen az alábbiak:

– elektromos vezetékek, szerelvények és armatúrák a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített elektromos tűzhelyek, vízmelegítő berendezések, de egyéb nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;

– elektronikus behatolásjelző rendszerek(riasztók), videó megfigyelő rendszerek, elektronikus tűzjelző rendszerek, de világítótestek és más, nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;

– gázvezetékek és szerelvényeik a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített gáztűzhelyek, vízmelegítő készülékek, de egyéb nem beépített gázüzemű fogyasztó nélkül;

– vízellátó, szennyvízelvezető, csapadékvíz-elvezető, valamint fűtési rendszerekhez, klímaberendezésekhez és tűzoltó rendszerekhez tartozó vezetékek és szerelvényeik a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, armatúrákkal, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tar- tozékokkal, de egyéb nem beépített fogyasztók nélkül;

– beépített fűtőkészülékek, légkondicionáló és szellőző berendezések az épülethez vagy talajhoz szilárdan rögzített kültéri egységeikkel együtt;

– beépített medencék, de a hozzájuk tartozó technológiai berendezések nélkül, melyek a „B” vagyoncsoportba tartoznak;

– felvonók, mozgólépcsők;

– egészségügyi (szaniter) berendezések, (wc-k, fürdők, mosdók, mosogatók stb.);

– szemét eltávolítását szolgáló berendezések (kivéve anyagmozgató és emelőgépek);

– elemekből összeszerelt vagy monolit vasbetonból épített értéktároló helyiségek, trezortermek.

A fenti meghatározásoktól eltérő építmény (létesítmény) kizárólag egyedi megállapodás alapján biztosítható.

A fentiek alapján nem minősülnek épületnek pl. a lakókocsik, lakókonténerek, bármilyen felvonulási épület, túlnyomásos és egyéb sátrak, ponyvacsarnokok, üvegházak és hasonlók. Nem tartoznak továbbá az épületek vagyoncsoportba a gépalapzatok (lásd „B” va- gyoncsoport), valamint az épülethez tartozó, vagy benne található technológiai, termelési, kereskedelmi, vagy bármilyen gazdálkodási célokra szolgáló berendezések.

III.2. Műszaki és egyéb berendezések „B” vagyoncsoport

Műszaki és egyéb berendezésnek minősül a kockázatviselési helyen található, épületnek („A” vagyoncsoport), készletnek („C” vagyoncsoport), illetve egyéb vagyontárgynak („D” vagyoncsoport) nem minősülő gép, üzemi és üzleti felszerelés, függetlenül attól, hogy épületben vagy a szabadban, a föld felszíne felett vagy alatt helyezkedik el. Nem minősülnek a „B” vagyoncsoport részének azon vagyontárgyak, amelyek biztosíthatóságát jelen feltétel bármely rendelkezése kizárja.

III.3. Előgondoskodás – „AB0” vagyoncsoport

Az előgondoskodás vagyoncsoportra meghatározott biztosítási fedezet kiterjed:

a) épületek (III.1.) vagyoncsoport esetében: a biztosítási időszak alatti új-, hozzá-, és átépítések, felújítások miatti értéknövekedésekre;

b) műszaki és egyéb berendezések (III.2.) vagyoncsoport esetében: a biztosítási időszak alatti felújítás, új beszerzés, csere miatti értéknöve- kedésekre.

Az előgondoskodásra meghatározott biztosítási összeg az alulbiztosítottság kiegyenlítésére is szolgál olyan módon, hogy kár esetén azon épü- letek, berendezések biztosítási összegeire oszlik fel, amelyekre vonatkozóan a biztosítás érvényes, és amelyeknél alulbiztosítottság áll fenn. A felosztás az egyes tételeknél fennálló alulbiztosítottság arányában történik.

Előgondoskodás vagyoncsoportra csak akkor köthető biztosítás, ha az érintett vagyoncsoportokat a szerződő új értéken biztosítja. Az előgondoskodási fedezet nem mentesíti a szerződőt, biztosítottat a közlési és változás bejelentési kötelezettsége alól.

Az előgondoskodás fedezet csak a szerződésben rögzített kockázatviselési helyekre terjed ki.

III.4. Készletek „C” vagyoncsoport

Ide tartozik mindenfajta termelési, kereskedelmi, vagy gazdálkodási célokat szolgáló nyersanyag, megmunkálás alatt álló félkész- és kész- termék, termeléshez, illetve szolgáltatáshoz közvetlenül felhasznált készen beszerezhető alkotórész (áru), kereskedelmi áru, értékesíthető hulladék, reklámanyag, mindenfajta üzem- és segédanyag, oldószerek, kenőanyagok, fűtő- és tüzelőanyagok, műszaki gázok, építőanyagok, az üzemi étkezdékben található élelmiszerek és élvezeti cikkek, mindenfajta egyszer használatos csomagolóeszköz.

Nem tartoznak ebbe a vagyoncsoportba azok a vagyontárgyak, amelyek a III.5 pont alatt kerültek felsorolásra.

III.5. Egyéb „D” vagyoncsoportok

III.5.1. „D1” vagyoncsoport Gépjárművek:

Ide tartoznak a biztosított által árusított, bizományba vagy javításra átvett, hatósági (forgalmi) engedélyre kötelezett gépjárművek, valamint azok a biztosított által forgalmazott új gépjárművek, amelyeket korábban még nem helyeztek forgalomba, ezért nem rendelkeznek hatósági

engedéllyel. Minden más, a biztosított által üzemeltetett, de közlekedési hatósági (forgalmi) engedélyre nem kötelezett közlekedési vagy szál- lítóeszköz, valamint járműalkatrész az üzemi berendezések (VM „B”) vagyoncsoportban biztosíthatóak.

III.5.2. „D4” vagyoncsoport

Készpénz, értékpapírok és értékkészletek:

– Elzárva tartott készpénz és értékpapír: ide tartozik mindenfajta készpénz és valuta, érvényes, nem lepecsételt levél- és okmánybélyegek, egyéb értékpapírok és más, a forgalomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. betétkönyvek, hitellevelek és hasonlók.

– Értékkészlet: nemesfémek, (pl. arany, platina) drágakövek, igazgyöngyök, és az ezen anyagokból vagy ezen anyagok felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, érmegyűjtemények.

Jelen vagyoncsoporthoz tartozó vagyontárgyak biztosítására a szerződés külön előírásokat tartalmaz.

III.5.3. „D5” vagyoncsoport Munkavállalók személyes tárgyai:

– Biztosíthatóak a biztosított vállalkozás munkavállalóinak (alkalmazottainak) – a biztosított engedélyével bevitt – személyes tárgyai: szo- kásos mennyiségű és minőségű ruházati és személyes használati tárgyak (úgymint: táska, karóra, mobiltelefon, notebook és táblagépek, pénztárca, irattárca, bankkártya, hitelkártya, személyes okmányok).

– Nem biztosítottak: szőrme ruházati cikkek, ékszerek, nemesfémből vagy annak felhasználásával készült tárgyak, gépjárművek, valamint készpénz, értékpapírok és a fentiekben felsoroltakon kívüli egyéb iratok, dokumentumok, továbbá kulcsok.

III.5.4. „D6” vagyoncsoport

Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések

A kockázatviselési helyen található – az épület üzemeltetéséhez szükséges – épülethez szilárdan rögzített vagy szabadon álló (talajra telepített), műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített napkollektorok, napelemek és szélkerekek a tartószer- kezetükkel és rendszerelemeikkel együtt (vezetékek, inverterek, szerelvények).

III.5.5. „D7” vagyoncsoport

Muzeális vagy művészeti értékű vagyontárgyak

Művészeti értékkel bírnak, emiatt az időmúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez:

– festmény (olaj, pasztell, akvarell, vegyes technika stb.);

– eredeti és számozott sokszorosított grafika, metszet, stb.;

– szobor, plakett, érem (jelzett kis széria);

– zsűrizett művészfotó;

– márkajellel ellátott, kézzel festett porcelán;

– régiségnek számító népművészeti és jelzett kerámia;

– festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály;

– ezüstből készült használati- és dísztárgy;

– fém-ötvösmunkák;

– bútor (stíl, régiség, egyedi, stb.);

– kézi csomózású vagy szövött szőnyeg;

– xxxx xxxx;

– könyvritkaság;

– faragott tárgyak;

– egyéb alapanyagú dísztárgy;

– gyűjtemény (bélyeg, numizmatika, stb.);

– képzőművészeti és iparművészeti tárgyak (minden olyan ingóság, amely nem gyári sokszorosítással készül, a példányszáma korlátozott és színvonalát tekintve műalkotásnak nevezhető).

III.5.6. „D8” vagyoncsoport Beváltott vények

Ide tartoznak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által támogatott gyógyszerek vényei. A biztosító kockázatvállalása kizárólag a kocká- zatviselési helyen iratszekrényben, értéktárolóban vagy bútorban elzárva tartott vényekre terjed ki.

III.6. Mellékköltségek „E” vagyoncsoport

III.6.1. Eltakarítási költségek

Eltakarítási költségek alatt a biztosítottat terhelő, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt kiváltó esemény okozta azon kiadások értendők, amelyeket a kár helyének feltakarítására, a törmeléknek és a fel nem használható maradványoknak a legközelebbi arra megfelelő és engedélyezett lerakóhelyre való szállítására kell fordítani.

III.6.2. Lebontási költségek

Lebontási költségek alatt a káresemény során a biztosított vagyontárgyak fennmaradt részeinek szükségessé vált lebontására és a legköze- lebbi megfelelő és engedélyezett lerakóhelyre való szállítására fordított költségek értendők.

III.6.3. Le- és visszaszerelési, mozgatási és védelmi költségek

Le- és visszaszerelési költségek alatt azok az elkerülhetetlen költségek értendők, melyek egy káreset után azáltal válnak szükségessé, hogy sérült vagy sértetlenül maradt biztosított műszaki berendezéseket le- és újra vissza kell szerelni, vagy más módon mozgatni, vagy védeni kell.

III.6.4. Tűzoltási költségek

Tűzoltási költségek alatt azok a ráfordítások értendők, melyek a biztosított részéről merültek fel a biztosított vagyontárgyakat érintő tűz meg- fékezésével kapcsolatban.

III.6.5. Kárenyhítési költségek

A károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések, pl. ideiglenes fedés (tetőzet) létesítése, dúcolás, állványozás, ideiglenes közművesítés, továbbá a megmentett vagyon biztonságát szolgáló egyéb intézkedések költségei.

Az oltás és mentés költségei, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hívatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szervezet szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket.

Tisztítási, fertőtlenítési költségek, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a helyreállítás során szükségessé váló megtisztítá- sával kapcsolatban merültek fel.

A biztosító megtéríti azokat a javíttatási költségeket is, amelyek egy téves riasztás miatt a behatolás során keletkeztek.

III.6.6. Veszélyes hulladékok/anyagok – kivéve a szennyezett talajt – ártalmatlanításával kapcsolatban felmerülő költségek.

Amennyiben a biztosítási szerződés káreseményenkénti szolgáltatási limitet tartalmaz, abban az esetben a fent részletezett Mellék- költségek, ezen limiten belül értendők.

III.7. Nem biztosítható vagyontárgyak

a) a nem szárazföldön található (off-shore) létesítmények, beleértve az ott található tárgyakat is;

b) atomerőművek területén található bármiféle vagyontárgy; bármilyen telephelyen található atomreaktor, reaktor-épület vagy -te- lephely és a bennük található vagyontárgyak;

c) atomenergia előállítására, nukleáris anyagok előállítására, felhasználására, továbbítására vagy tárolására jelenleg vagy a múltban használt létesítmények, az ott található vagyontárgyakkal együtt;

d) a nukleáris fűtőanyag körforgásában érintett létesítmények, az ott található vagyontárgyakkal együtt;

e) közlekedési hatósági engedélyre kötelezett közúti járművek, „D1” vagyoncsoportnál felsoroltak kivételével;

f) vízi-, légi-, űr-, valamint bármilyen kötött pályás jármű;

g) a kockázatviselési helytől mért 1000 m távolságon kívüli szállító és elosztóvezetékek a tartószerkezeteikkel együtt;

h) utak, járdák, kifutópályák, vasúti pályák, közúti közlekedést szolgáló alagutak és hidak;

i) tározók és műtárgyaik, vízi létesítmények és műtárgyaik, dokkok, mólók, fúrótornyok, kutak, gátak, töltések, csatornák az „A” vagyoncsoportnál felsoroltak kivételével;

j) talaj, föld, földterület, telek, talajvíz és felszíni vizek;

k) földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, kőolaj, földgáz, mélyművelésű bányák, külfejtések;

l) flóra és fauna, beleértve az élő állatokat, erdőket, ültetvényeket, terményeket, lábon álló fákat, legelőket, növényeket;

m) vérkészletek;

n) légi-, vízi-, közúti szállítás alatt álló vagyontárgyak;

o) az ADR szerinti 1. és 7. osztályba tartozó vagyontárgyak (robbanóanyagok és tárgyak, radioaktív anyagok)

p) „oldtimer”, vagy egyedi járművek;

q) növényvédő szerek;

r) közműszelvényben található bármilyen vagyontárgy (úgy, mint csővezetékek, vonalas létesítmények és hasonlók);

s) automaták (árusító-, pénzváltó-, nyerő-, és játék-automaták, jegykiadó automaták, stb.) és azok tartalma;

t) épületen kívül tárolt mezőgazdasági termények;

u) szabadban található textil, ponyva anyagú épülettartozékok, kiegészítők és díszítések (pl. napellenzők, napernyők, árnyékolók, zászlók, hálók, stb.)

v) hulladék-lerakóhelyek;

w) építés vagy szerelés alatt álló vagyontárgyak;

x) az alább felsorolt építmények és az azokban elhelyezett vagyontárgyak:

– felvonulási épületek, vagy más ideiglenes jelleggel készült építmények;

– pavilonok (pavilon: közterületen, önmagában álló 25 m2-nél kisebb, földszintes, bármilyen építőanyagból készült építmény);

– garázssorok (garázssor: lakóépületektől külön áIló, gépkocsik tárolására létesített építmény);

– az épületfunkciónak megfelelő, de mozgatható vagy rendeltetésszerűen szét és összeszerelhető szerkezetek, mint pl. lakó- kocsik, konténerek, ponyvából készült sátrak, csarnokok;

y) a kockázatviselés helyén található, de a vállalkozás tevékenységéhez nem köthető vagyontárgyak.

III.8. Kizárólag külön feltételekkel, vagy egyedi megállapodással biztosítható vagyontárgyak

a) a „D” Vagyoncsoportban felsorolt vagyontárgyak;

b) azok az idegen vagyontárgyak, melyek a tulajdonjog fenntartása mellett kerülnek a biztosított birtokába (pl. bérleti szerződés, megőrzés, bizomány, zálog, javítás);

c) üresen álló, építés-, felújítás-, átalakítás alatt levő, vagy használaton kívüli épület, berendezés, illetve elfekvő készlet;

d) nád- és zsúpfedeles, valamint fazsindelyes épületek, valamint az azokban elhelyezett vagyontárgyak.

IV. A biztosítási összeg megállapítása

IV.1. Biztosítási összeg

IV.1.1. Egyéb megállapodás hiányában a vagyoncsoportok tekintetében meghatározott biztosítási összegnek tartalmaznia kell a kockázatviselési helyen található, azonos vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak együttes, vagyoncsoportként összevont értékét.

IV.1.2. A biztosítási szerződésben valamely csoportképző ismérv, vagy tételes lista alapján meghatározott vagyoncsoportra is meghatározható a biztosítási összeg:

– csoportképző ismérv lehet a vagyontárgyak jellege, funkciója, kockázatviselési helye, értékelési módja, tulajdoni viszonya, egyéb jellemzője;

– tételes lista alapján biztosított vagyoncsoportok esetén a szerződés részét képezi az egyedileg azonosítható biztosított vagyontárgyak tételes listája.

A túlbiztosítás és az alulbiztosítás tényét a biztosító a kockázatviselési helyen a meghatározott vagyoncsoportonként, tételes lista esetén téte- lenként vizsgálja.

IV.1.3. Biztosított vagyontárgyak értékelése az egyes vagyoncsoportok esetén

IV.1.3.1. A biztosítási összeget a szerződő / biztosított határozza meg, annak helyességét a biztosító a szerződés megkötésekor és módosítá- sakor sem vizsgálja.

IV.1.3.2. A biztosítási összeget az egyes vagyoncsoportok esetén úgy tanácsos meghatározni, hogy az fedezze a biztosított vagyontárgyak szerződés- kötés időpontjában megállapítható utánpótlási értékét. Xxxxx feltétel szerint kötött biztosításoknál az utánpótlási érték:

– épületek (VM „A”) vagyoncsoport esetén az újraépítési érték;

– műszaki és egyéb berendezések (VM „B”) vagyoncsoport esetén újrabeszerzési érték;

– készletek (VM „C”) vagyoncsoporton belül a biztosított által előállított áruk (félkész és késztermék) esetében újraelőállítási költség;

– készletek (VM „C”) vagyoncsoporton belül olyan áruk esetén, amelyekkel a biztosított kereskedik, valamint nyersanyagoknál, melyeket a biztosított áruk gyártásához vásárolt, valamint termények esetén az újrabeszerzési érték;

– gépjárművek (VM „D1”) vagyoncsoport esetén a forgalmi érték, melynek meghatározása az EUROTAX katalógus alapján történik;

– megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések (VM „D6”) vagyoncsoport esetén az újrabeszerzési érték;

– muzeális vagy művészeti értékű vagyontárgyak (VM „D7”) esetén a szakértői eszközökkel és módszerekkel meghatározható forgalmi érték vagy a nyilvántartási érték.

IV.1.3.3. Amennyiben a biztosított vagyoncsoport értéke a biztosítási időszakon belül változó (jellemzően a VM „C”, VM „D1” vagyoncsoportok esetén), úgy az előforduló maximális értéket – úgynevezett csúcsértéket – kell figyelembe venni a biztosítási összeg meghatározásakor.

IV.2. Első kockázati biztosítási összeg

Olyan vagyoncsoportoknál, amelyeknél pótlási érték nehezen meghatározható, vagy nem értelmezhető, biztosítási összegként első kockázati biztosítási összeget kell meghatározni. A szerződő / biztosított az első kockázati biztosítási összeget a szerződéskötés időpontjában megálla- pítható legnagyobb becsült veszteség alapján az alábbiak szerint határozhatja meg:

– készpénz, értékpapírok és értékkészletek (VM „D4”) vagyoncsoport esetén a biztosítási időszakon belül előforduló legmagasabb értéket figyelembe véve;

– munkavállalók személyes tárgyai (VM „D5”) vagyoncsoport esetén a biztosított engedélyével, a munkavállalói által bevitt személyes tárgyak legmagasabb értékét figyelembe véve;

– beváltott vények (VM „D8”) vagyoncsoport esetén a biztosítási időszakon belül előforduló legmagasabb értéket figyelembe véve;

– mellékköltségek (VM „E”) vagyoncsoport esetén a vagyoncsoportba tartozó költségek biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülhe- tő legmagasabb összegét figyelembe véve.

IV.3. Fogalommeghatározás

IV.3.1. Újraépítési érték

Újraépítési érték a kár bekövetkezésének időpontjában érvényes, a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület építési költsége. Áfa visszaigénylésre jogosultság esetén az újraépítési érték nem tartalmazhatja az anyagköltség, munkadíj, stb. költségek általános forgalmi adóját.

IV.3.2. Újrabeszerzési érték

Újrabeszerzési érték a biztosított vagyontárgy újonnan való beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve a légi fuvar), a vám és beépítési, szerelési, beüzemelési (próbaüzem) költségeket, valamint az egyéb, beszerzéssel összefüggésben a vagyontárgyra aktiválható költségeket is. A beszerzési költségekből az igénybe vett engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le. Áfa visszaigénylésre jogo- sultság esetén az újrabeszerzési érték nem tartalmazhatja a beszerzési, telepítési, stb. költségek általános forgalmi adóját.

Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgy a szerződéskötés időpontjában már nem szerezhető be, akkor a biztosítási összeget hasonló műszaki és/vagy gazdasági paraméterekkel rendelkező termékek újrabeszerzési értékét alapul véve kell meghatározni.

IV.4. Értékkövetés

Automatikus indexálás

A biztosító a biztosítási összeg és a szolgáltatás értékállóságának megőrzése érdekében a biztosítási összeget és a biztosítási díjat évente, a biztosítási évfordulót követő naptól kezdődő hatállyal (azaz a következő biztosítási időszak első napjától kezdődően) módosíthatja a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási évfordulót megelőző július hónapban közzétett indexszámok alapján (értékkövetés).

Az értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport esetében az Építési-szerelési árindexet (építőiparban), a műszaki és egyéb berendezések esetében az Ipar belföldi értékesítési árindexét, a készletek vagyoncsoport esetében pedig a Fogyasztói árindexet alkalmazza, amelyektől maximum 5 százalékponttal eltérhet.

IV.4.1. A módosított biztosítási összeget az évforduló napján érvényes biztosítási összeg és a fentiek szerinti indexszám szorzata alapján számítja ki a biztosító.

IV.4.2. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.

IV.4.3. A biztosítási összeg automatikus indexálásáról a biztosító a biztosítási évfordulót legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

IV.4.4. Amennyiben a szerződő/biztosított nem kíván élni az automatikus indexálás lehetőségével, ezt a biztosító felé az automatikus indexálásról kapott értesítés kézhezvételét követően 15 napon belül írásban jeleznie kell. Ebben az esetben a biztosítási összeg és a biztosítási díj nem változik, ugyanakkor az indexálás elmaradása alulbiztosítottsághoz vezethet.

IV.5. A biztosítási díj módosítása

A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:

a) a biztosítási szerződés kárhányada és kárgyakorisága jelentősen, 50%-nál nagyobb mértékben meghaladja a biztosító azonos módozatú biztosítási szerződéseire vonatkozó, a vizsgálat időpontját közvetlenül megelőző naptári évben mért átlagos kárhánya- dát és kárgyakoriságát,

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében.

Az a) pont szerinti vizsgálat időpontja a biztosítási szerződés évfordulóját 3 hónappal megelőző időpont.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülmé- nyekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben kerülhet sor.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban felmondhatja. Felmondás hiá- nyában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti.

A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző leg- alább 30 nappal közli a szerződővel.

V. Kockázatviselés helye

A biztosítási fedezet Magyarország területére, a biztosítási szerződésben pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt kockázatviselési helyen (helyeken) bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki. Ha a biztosított vagyontárgyakat a kockázatviselés helyéről ideiglene- sen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel. Bizonyos telephelyeken és vagyontárgyakra a biztosító különleges tárolási feltételeket írhat elő.

VI. Biztosítási szolgáltatás

VI.1. A biztosítási szolgáltatás meghatározásának alapelvei

A biztosító szolgáltatás nyújtási kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg (lásd IV.1. pont) képezi, mégpedig oly módon, hogy a szolgáltatás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyoncsoportokra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korláto- zódik.

VI.2. Biztosítási szolgáltatás a VM „A”, „B”, „C” vagyoncsoportok esetén

VI.2.1. Biztosítási szolgáltatás az épületek, építmények (VM „A”) vagyoncsoportok esetén

Az épületek, építmények (VM „A”) vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak teljes (totál) kára esetén a biztosító a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában meghatározható újraépítési értéket veszi alapul a biztosítási szolgáltatás megállapításánál. Totálkárnak minősül, ha a vagyontárgy helyreállítási költségei a káridőponti újraépítési értéket elérik vagy meghaladják.

Az épületek, építmények (VM „A”) vagyoncsoportba tartozó vagyontárgy teljes kára esetén – ha a vagyontárgy elhasználódásának foka a 60

%-ot nem haladja meg – a biztosító az újraépítési értéket akkor fizeti meg, ha a vagyontárgy újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik. Ellenkező esetben, azaz, ha a biztosított kára a biztosított vagyontárgy forgalmi értékének teljes vagy részleges elvesztésében áll, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosított vagyontárgy forgalmi értékének megtérítésére terjed ki. Forgalmi értéknek minősül az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke.

Az épületek értékének meghatározásánál a telek értékét a biztosító nem veszi figyelembe, azonban amennyiben a telek értéke az épület elbontását követően növekszik, úgy az újjáépítés elmaradása esetén ezen gazdagodás a biztosítási szolgáltatás összegét csökkenti.

Amennyiben az újjáépítés hatósági korlátozás miatt a kockázatviselés helyén nem lehetséges, a biztosító újjáépítésként elfogadja az eltérő helyszínen, de ugyanazon helység területén (község, város), ugyanazon gazdasági célokra történő létesítést, de nem fogadja el újjáépítés- ként azt az esetet, amikor a biztosított a biztosítási szolgáltatást a káridőpontban már meglévő, de még nem kész épületének befeje- zésére fordítja.

VI.2.2. Az épületek, építmények (VM „A”) vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak részkára esetén, amennyiben a károsodott épületrész elhaszná- lódásának mértéke nem haladja meg a 60 %-ot és az épület vagy az épület vagyoncsoport biztosítási összege a szerződésben újraépítési értéken van meghatározva, úgy a biztosító a káresemény bekövetkezése előtti állapot helyreállítási költségét téríti.

Abban az esetben, ha a károsodott épületrész elhasználódásának mértéke meghaladja a 60 %-ot a biztosító a fenti kártalanítási ösz- szegből levonja az elhasználódás mértékét.

VI.2.3. A műszaki és egyéb berendezések (VM „B”) vagyoncsoport esetében a károsodott vagyontárgy káridőponti újrabeszerzési értéke.

Részkár esetén, amennyiben a szerződésben meghatározott újrabeszerzési érték megegyezik az újonnan vásárolható azonos típusú beren- dezés beszerzési értékével, akkor a biztosító szolgáltatása a berendezés káreseményt megelőző állapotba hozásának költsége (javíttatás költsége).

Egyéb biztosítási összeg megléte esetén arányos térítést alkalmaz a biztosító.

60%-ot meghaladó elhasználódás esetén a kártalanítás összegéből a biztosító levonja az elhasználódás mértékét, kivéve abban az esetben, ha:

– a berendezés újrabeszerzési értéken lett biztosítva;

– termelési vagy gazdálkodási folyamat szerves részét képezi és abban állandó jelleggel részt vesz;

– megfelelően dokumentáltan karbantartott állapotban van, teljesíti a rá jellemző műszaki paramétereket.

VI.2.4. A készletek (VM „C”) vagyoncsoporton belül:

– a biztosított által előállított áruk (félkész és késztermék) esetében az újraelőállítás költsége, de legfeljebb az eladási ár, levonva belőle a fel nem merült költségeket;

– olyan áruk esetén, amelyekkel a biztosított kereskedik, nyersanyagoknál, melyeket a biztosított áruk gyártásához vásárolt, valamint termé- nyek esetén a káresemény bekövetkeztének időpontjában megállapítható újrabeszerzés költségei, de legfeljebb a károsodott vagyontárgy beszerzési számla szerinti értéke. Amennyiben a káresemény bekövetkeztekor érvényesíthető piaci ár ennél alacsonyabb, legfeljebb ez az ár, levonva belőle a fel nem merült költségeket.

VI.2.5. Biztosítási szolgáltatás a VM „D” vagyoncsoportokba sorolt vagyontárgyak esetén

VI.2.5.1. Gépjárművek (VM „D1”) esetében a káridőponti forgalmi érték. Részkár esetén, azaz ha a javítási költség nem haladja meg a káridőponti for- galmi értéket, a biztosító a helyreállítási költséget téríti meg. A káridőponti forgalmi értéket az EUROTAX katalógus alapján kell meghatározni. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít.

VI.2.5.2. Készpénz, értékpapírok és értékkészletek (VM „D4”) vagyoncsoporton belül:

– készpénz esetében annak névértéke;

– valuták esetében azoknak a káresemény napjára számított, az MNB vételi árfolyam szerinti forint értéke;

– névre szóló értékpapírok esetében a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségek, valamint azok újraelőállítási költsége, ha előállításuk szükséges és ténylegesen meg is történik;

– bemutatóra szóló értékpapíroknál az értékpapír legalább három magyarországi forgalmazója által közölt vételi árfolyam átlagának megfe- lelő, a biztosítási esemény időpontjában irányadó piaci ára;

– tőzsdén jegyzett árfolyammal rendelkező értékpapírok esetében a káresemény előtti utolsó jegyzés árfolyamértéke, illetve egyéb értékpa- píroknál a kibocsátó által igazolt érték;

– értékcikkek esetén azok névértéke;

– értékkészlet esetén a szakértői eszközökkel és módszerekkel meghatározható káridőponti forgalmi érték.

VI.2.5.3. Munkavállalók személyes tárgyai (VM „D5”) esetében a károsodás mértékének megfelelő javítás (helyreállítás), vagy pótlás tényleges költ- ségei, amelyek nem haladhatják meg a vagyontárgy káridőponti (forgalmi) értékét.

VI.2.5.4. Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések (VM „D6”) esetében azok káridőponti újrabeszerzési költségei.

VI.2.5.5.. Muzeális vagy művészeti értékű vagyontárgyaknál (VM „D7”), amelyeknél az időmúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a szakértői eszközökkel és módszerekkel meghatározható káridőponti forgalmi érték.

VI.2.5.6.. Beváltott vények (VM „D8”) esetében azok névértéke.

VI.3. A vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti értékre a biztosítás nem terjed ki, így a szolgáltatási összeg számításánál azt a biztosító nem veszi figyelembe.

VI.4. Összetartozó vagyontárgyaknál (pl. garnitúrák, készletek) a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek.

VI.5. Kiadások megtérítése

VI.5.1. A biztosító megtéríti a biztosított azon kiadásait, amelyek a biztosítási eseményből eredő további károk (következményi károk) elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel.

VI.5.2. A kár enyhítése, valamint a biztosítási szolgáltatás együttes összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget, vagy amennyiben a szerződés a VII.3. pont szerinti limitet tartalmaz, annak mértékét, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának ered- ményeként merültek fel. Alulbiztosítás esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

VI.5.3. A káresemény kapcsán keletkező mellékköltségeket (lásd VM „E” vagyoncsoport) a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott bizto- sítási összeg erejéig teljes mértékben megtéríti.

VI.5.4. A biztosító nem téríti meg azon költségeket, illetve a költségek azon részét, amelyeket a helyreállítási, kárelhárítási munkálatok kap- csán a biztosított vagyontárgyak korszerűsítésére, fejlesztésére fordítanak (értékemelkedés).

VI.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi költségekre, károkra:

a) Bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek. Nem fedezett, továbbá bármely, a károsodott vagyontár- gyak pótlását, eltávolítását, használatbavételét vagy üzemeltetését korlátozó jogszabály, állami vagy önkormányzati döntés, elő- írás miatt bekövetkező költségnövekedés (pl. dioxin vagy PCB [poliklórozott bifenilek] és hasonlók ártalmatlanítása, elszállítása, megsemmisítése, cseréje).

b) A termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. üzemszüneti károk).

c) A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a gyártót és/vagy a forgal- mazót terhelik.

d) A károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésére, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja. Ideértve különösen az esztétikai hibákban megnyilvánuló felületi sérüléseket, lakk-, és zománc-karcolásokat, valamint üvegek felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkeztek.

VII. A biztosítási szolgáltatás megállapításának további szabályai

VII.1. A biztosító az alulbiztosítottságot kockázatviselési helyenként és vagyoncsoportonként is vizsgálja.

A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figyelembe az alulbiztosítottságot, amennyiben – az adott vagyoncsoportra vonatkozóan

– az nem haladja meg az érintett vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-át.

VII.2. Ha a biztosítás első kockázatra szól, akkor az adott vagyoncsoport tekintetében a biztosítási összeg erejéig a teljes kárt megtéríti a biztosító, függetlenül attól, hogy időközben a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak összértéke az első kockázati összeget meghaladta. Ez esetben alulbiztosítottságot a biztosító nem vizsgál, illetve nem vesz figyelembe.

VII.3. Limitált biztosítási fedezetek

VII.3.1. Szolgáltatási limit: (továbbiakban: limit) a biztosítási összegen belül egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító által nyújtandó szol- gáltatás felső határa. A limit tartalmazza a kárral kapcsolatos valamennyi, az VI. fejezet szerint térítendő költséget, kiadást. A limitet meghaladó szolgáltatás fizetésére a biztosított csak abban az esetben jogosult, ha a limitet meghaladó költség-növekedés a biztosító kifejezett utasításának eredménye.

VII.3.2. Kombinált limit: egy-, vagy több biztosított kockázatra, vagyontárgyra/vagyoncsoportra vagy bármilyen egyéb közös jellemzőre vonatkozó együttes limit.

VII.3.3. Szublimit: a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a limiten vagy a kombinált limiten belül – egyedi feltételek alapján – meghatározott felső határa.

VII.3.4. Éves limit: egy adott biztosítási időszakon belül bekövetkezett biztosítási eseményekre, vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási szolgáltatá- sok együttes összegének felső határa (aggregált limit).

VII.4. A biztosítási szolgáltatást csökkentő tételek

VII.4.1. A biztosító a szolgáltatások összegéből levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól a biztosított vagyontárgy beszerzésére, értékesítésére, átruházására figyelemmel visszaigényelhet.

VII.4.2. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot helyreállítására kerül sor, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállítá- sának számított (becsült) költségeit téríti meg.

A biztosítási esemény utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban téríti meg, amennyiben az a végleges helyre- állítás részét képezi, és nem növeli annak költségeit.

VII.4.3. Maradványok értéke

A biztosítási szolgáltatás összegéből a sérült vagy cserélt részek maradványértékét minden esetben le kell vonni.

VII.4.4. Önrész

A biztosítási szolgáltatás összegét a szerződés szerinti önrésszel csökkenteni kell.

VII.4.5. Megtérült károk

A biztosító nem köteles megtéríteni azon károkat, amelyek a szolgáltatás esedékessé válásakor már megtérültek, így különösen azokat, melyeket a károkozó megtérített.

VII.4.6. Eltulajdonított vagyontárgy megkerülése

– Ha az eltulajdonított biztosított vagyontárgyak a biztosítási szolgáltatás kifizetése előtt előkerülnek, a biztosító a szolgáltatás nyújtására nem köteles a megkerült vagyontárgy tekintetében.

– Amennyiben az eltulajdonított biztosított vagyontárgyak a biztosító szolgáltatását követően megkerülnek, úgy a biztosított azokra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni. Ameny- nyiben a biztosított a megkerült vagyontárgy(ak)ra nem tart igényt, úgy a megkerült vagyontárgy(ak) feletti rendelkezési jog a biz- tosítót illeti meg. A biztosított ez esetben köteles minden szükséges jognyilatkozatot megtenni annak érdekében, hogy a biztosító ezen rendelkezési jogát megfelelően gyakorolni tudja.

VII.4.7. Díjhátralék

A biztosító jogosult szolgáltatásából levonni a biztosítási szolgáltatás kifizetéséig esedékessé vált, de még be nem fizetett biztosítási díjat, feltéve, ha a szerződő és a biztosított személye azonos.

VII.4.8. Elhasználódás (avulás) mértéke

A biztosítási szolgáltatást az elhasználódás mértékével csökkenteni kell, amennyiben a károsodott vagyontárgy elhasználódása meghaladja a 60%-ot.

Ide kell érteni azt az esetet is ha a vagyontárgy vonatkozásában valamely, nem a bekövetkezett biztosítási eseménnyel összefüggő, helyre nem állított rongálódás következtében 60%-ot meghaladó értékcsökkenés állt be, vagy a vagyontárgyat üzemszerűen nem használják, illetve leselejtezték.

Az elhasználódás mértékének megállapítása különösen a következő főbb jellemzők alapján történik: építés-, gyártás ideje, használat intenzitá- sa, körülményei, műszaki állapot.

VII.5. A biztosító megtérítési igénye

VII.5.1. A szerződő/biztosított köteles a biztosító megtérítési igényének érvényesítését minden általában elvárható és lehetséges módon elősegíteni.

VII.5.2. A biztosító megtérítési igényének biztosított általi veszélyeztetése

Amennyiben a biztosított a károkozóval szembeni kártérítés iránti jogáról lemond vagy a megtérítési igény érvényesítése a biztosító a biztosított saját hibájából (harmadik személlyel szembeni igény érvényesítésére megszabott határidő elmulasztása, szükséges adatok biztosító rendelkezésére bocsátásának elmulasztása stb.) meghiúsul, úgy a biztosító az érvényesíthetetlenné vált megtérítési igény értékével jogosult csökkenteni szolgáltatását. Abban az esetben, amennyiben a biztosító a szolgáltatást már kifizette, akkor a biztosított köteles a kapott szolgáltatást a fentiek szerint részben vagy egészben visszafizetni a biztosító felszólításától számított 15 napon belül.

VIII. A biztosító mentesülése

VIII.1. Az ÁVF X. pontjában („A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) foglaltakon túlmenően a jelen feltétel értel- mezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás is, ha a szerződő vagy a biztosított:

a) a biztosítási esemény bekövetkezésekor alkoholos, vagy kábítószeres befolyásoltság alatt álltak, és a káresemény ennek követ- kezménye;

b) magatartása miatt a szerződésben feltüntetett biztonság-technikai rendszerek nem üzemeltek és/vagy a biztonsági előírásokat a kár időpontjában nem tartották be.

A kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megsértése miatt a biztosító mentesüléséhez vezet továbbá,

VIII.2. ha a biztosított a tevékenységéhez szükséges hatósági engedélyekkel a káresemény időpontjában nem rendelkezett ( úgy mint: tűz- védelmi, építésügyi hatósági engedélyek és hasonlók) és a keletkezett kár vagy annak meghatározott része ennek hiányára vezethető vissza;

VIII.3. a hatóság, illetve igazságügyi vagy egyéb műszaki szakértő megállapítása szerint a biztosított vagyontárgy a káresemény időpont- jában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek, vagy az építési és üzemeltetési, tűzvédelmi szabályok, egyéb hatósági előírások be nem tartásának következménye – különös tekintettel a biztosítási szerződésben, illetve annak mellékle- teiben meghatározott kármegelőzési, vagyon-, illetve tűzvédelmi rendszereknek a biztosítottnak felróható okból való üzemképtelen- ségére;

VIII.4. ha a biztosító a szerződőt vagy a biztosítottat írásban a lehetséges kár elhárítására vonatkozó intézkedésekre felszólította és a kár ezután a szükséges intézkedések hiányában következett be;

VIII.5. amennyiben a kár – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések tervezési, építési és üzemeltetési sza- bályainak be nem tartása következtében, azok elhasználódásával, karbantartásának elmulasztásával ok-okozati összefüggésben következik be.

VIII.6. A szerződő és a biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében a tőle, mint szakképzett, professzionális vállalkozástól elvárható magatartást kötelesek tanúsítani, súlyosan gondatlan magatartásukat is eszerint kell megítélni.

IX. Nem biztosított (kizárt) események és károk

IX.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan károkra, veszteségekre és kiadásokra, amelyeket közvetlenül vagy közvetve az alábbiakban felsorolt események, intézkedések valamelyike okozott:

a) Háború, invázió, idegen ellenséges erők cselekedete, ellenségeskedések vagy háborús jellegű események (függetlenül attól, hogy volt-e hadüzenet). Polgárháború, lázadás, forradalom, felkelés, tüntetés, felvonulás, sztrájk vagy kizárás, polgári, belső za- vargás, rosszindulatú rongálás. Nem tartoznak a kizárások körébe az olyan békés tüntetés, felvonulás vagy más politikai jellegű rendezvény időtartama alatt, annak helyszínén és azzal összefüggésben keletkezett károk, amelyet a rendezvény szervezője a gyülekezési jogról szóló mindenkor hatályos jogszabályok szerint a rendőrség írásban bejelentett, és amelynek a megtartását nem tiltották meg.

b) Mindennemű terrorcselekmény. Terrorcselekmény minden olyan magatartás, amely a hatályos magyar büntetőjog annak minősít. Különösen valamely személy vagy csoport – akár önállóan, akár valamely csoport, szervezet vagy kormány érdekében elkövetett

– azon tevékenysége, amely során erőszakkal és/vagy ebből fakadó fenyegetéssel állást foglal politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett, illetve valamely kormány befolyásolásának és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítési szándékát tartalmazza.

c) Műhold, űrjármű, vagy azok tartozékainak lezuhanása, becsapódása.

d) Nukleáris energia károsító hatása (reakció, robbanás, sugárzás, radioaktív szennyeződés, még akkor sem, ha ezeket egy, a biz- tosítási szerződés szerinti biztosított káresemény okozta).

e) A biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok, melyek csak egy káresemény következtében váltak is- mertté. Nem téríti meg a biztosító a károknak azon részét sem, amelyek a biztosítási esemény kapcsán ismertté vált korábbi károsodásra vezethetők vissza.

f) A biztosító nem téríti meg az olyan biztosított vagyontárgyakat ért károkat, amelyeken külső kivitelezők munkát (pl. építési-szere- lési tevékenységet) végeznek, és a kár közvetlenül e tevékenységgel függ össze, vagy valamely próbaüzem, beállítás, szervizelés vagy karbantartási tevékenység során keletkezik.

g) Építési és szerelési tevékenység vagy azok okozati hatása.

h) Energiaellátás kimaradása miatt keletkezett, még akkor sem, ha ezeket egy, a biztosítási szerződés szerinti biztosított kárese- mény okozta.

i) Hűtve tárolt vagyontárgyak elégtelen hűtése következtében keletkezett vagyoni károk, még akkor sem, ha a hűtőberendezés meghibásodását egy, a biztosítási szerződés szerinti biztosított káresemény okozta.

IX.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kockázatokra, károkra és követelésekre, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereske- delmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

IX.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki az olyan károkra, amelyek a kockázatviselés kezdete előtt keletkeztek, akkor sem, ha a kockázat- viselés kezdete után derültek ki.

A fenti kizárások figyelembevételével a biztosítási fedezet kizárólag a szerződésben megjelölt biztosítási események által okozott károkra terjed ki.

Kizárásokra, a biztosító szolgáltatásának korlátozására vonatkozó további rendelkezéseket a jelen feltételek III., VI. fejezetei, vala- mint a különös és külön feltételek is tartalmaznak.

X. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén

Az ÁVF VI.5.1. pontjában foglaltaktól eltérően:

X.1. A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

X.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja a szerző- dés megszűnése előtt, úgy, hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. Ameny- nyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egy összegben esedékessé válik.

X.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést, azonban a kockázatviselésének megszűnéséig járó díjat követelheti.

X.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

XI. A szerződő/biztosított kötelezettségei, kárrendezéshez szükséges dokumentumok

Az ÁVF VII. és IX. pontjaiban foglaltak kiegészítése.

XI.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

XI.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (az előzetes adatközléskor, a biztosítási ajánlat megtételekor és a szerződés aláírásakor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A Különös Feltételek alapján elvárt nyi- latkozatok ugyancsak a közlési kötelezettség körébe tartoznak.

XI.1.2. Változásbejelentési kötelezettség

Eltérően az ÁVF VII.2. pontjától, a szerződő a lényeges körülmények megváltozását 2 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni.

XI.1.3. Közlési és a változásbejelentési kötelezettség

A biztosító jogosult a közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének jogkövetkezményeit alkalmazni minden olyan adat valótlan- sága vagy az adatközlés elmaradása esetén (ide értve a záradékokban vállat kötelezettségek teljesülésének elmaradását is), melyek tekinteté- ben a szerződő, biztosított nem tudja igazolni azt, hogy a valótlanul közölt vagy elhallgatott körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A biztosító a jogkövetkezményeket minden biztosítási esemény tekintetében alkalmazhatja függetlenül attól, hogy az adott adat vagy záradék mely biztosítási események vonatkozásában került megadásra, illetve előírásra, vagy mely biztosítási eseményhez kapcso- lódó fedezetvállalás tekintetében várta el annak megadását a biztosító.

XI.2. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

XI.2.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében az adott helyzetben tőle, mint szakképzett, professzionális vállalkozástól elvárható magatartást köteles tanúsítani. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcso- latos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

XI.2.2. Az ÁVF X.1. pontjában meghatározott személyek kötelesek a Létesítmények általános biztonsági előírásaiban (jelen feltétel XII. pont) foglaltakat maradéktalanul betartani.

XI.2.3. Az ADR szerint veszélyes áruk tárolását végző telephelyeken a szerződés aláírását követő 2 hónapon belül a biztosító helyszíni kockázatelbíráló szemlét tart. A biztosító fenntartja magának a jogot arra vonatkozóan, hogy a kockázatelbírálás ismeretében a kockázat vállalását módosítsa. A biztosított köteles a kockázat-elbírálási szemlén megfogalmazott kockázatcsökkentő intézkedéseket a megállapodás szerinti határidőre elvégezni.

XI.3. Kár esetén a szerződő/biztosított különösen az alábbi kötelezettségeknek köteles eleget tenni

XI.3.1. A szerződőnek, biztosítottnak engedélyeznie kell a biztosítónak minden, a kár okának és nagyságának, valamint az általa fizetendő szolgáltatás összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban köteles megadni minden szükséges felvilágo- sítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot.

XI.3.2. A szerződő, biztosított a kárbejelentés megtétele után szükség esetén azonnal hozzákezdhet a végleges kijavításhoz, de nagyobb mértékű kár esetén a kár által előidézett állapoton a biztosító megbízottja által történő megtekintésig – amelynek a biztosítóhoz való bejelentés beérkezé- sétől számított 5 munkanapon belül meg kell történnie – csak olyan mértékben szabad változtatni, amennyi az üzem működéséhez feltétlenül szükséges. Amennyiben a fent említett 5 munkanapos határidőn belül nem került sor a megtekintésre, úgy a biztosított/szerződő mentesül a kár által előidézett állapot fenntartásának kötelezettsége alól, de ilyen esetben köteles a kár okát és a kár következményeit megfelelően doku- mentálni (jegyzőkönyvben, fotódokumentációval) és a károsodott alkatrészeket a biztosító szemléjéig megőrizni és bemutatni. Ezen kötelezett- ségek teljesítése esetén a biztosított/szerződő hozzákezdhet a károsodott vagyontárgy kijavításához vagy felújításához.

XI.4. A káreseményt követően benyújtandó dokumentumok

A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott károkat és költségeket a biztosítási szerződésben meghatározott és a biztosítási ese- mény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása esetén téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi csoportokba tartozó dokumentumok közül azokat is, amelyek a ká- rigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

Az elbíráláshoz szükséges iratok, adatok lehetnek különösen:

– kárbejelentéssel kapcsolatos kitöltött biztosítási kérdőívek, nyomtatványok, adatok;

– jogalapot igazoló okiratok;

– tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok;

– kár összegét igazoló dokumentumok.

A felsorolt kategóriákba tartozó okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

XII. Létesítmények általános biztonsági előírásai

Ha a jogszabályok, a hatósági és az egyéb biztonsági előírások nem írnak elő szigorúbb intézkedéseket, akkor a következő (pótlólagos) biztonsági előírásokat kell betartani. A biztonsági előírások megsértése a a biztosító mentesülését eredményezheti a kármegelőzési kötelezettség megsértése miatt.

XII.1. Tűzveszélyes tevékenység végzése

– Tűzveszélyes tevékenységet végezni tilos olyan helyen, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat mindaddig, amíg a tűz- vagy robbanásve- szélyt el nem hárították.

– Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni.

– Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztést, tarlóégetést, tetőszigetelést stb.) kizárólag a létesítmény vezetőjének vagy meg- bízottjának előzetes írásbeli engedélye alapján szabad végezni.

– Külső vállalat által végzett tűzveszélyes tevékenységre az engedély beszerzése, kiadása a külső vállalat vezetőjének vagy megbízottjának feladata, az engedélyt azonban a létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával láttamoztatni kell, aki ezt szükség esetén – a helyi sajátos- ságoknak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. Az engedélynek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét, a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.

– Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevé- kenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.

– A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a kezdéstől a befejezésig az engedélyező - szükség esetén - műszeres felügyeletet köteles biztosítani.

A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell.

– Autogén és elektromos hegesztési, vágási munkák, valamint forrasztó lámpával vagy gázégővel végzett forrasztás, festék leégetés és más hasonló munkálatok a nyílt láng, a magas hőmérséklet, a keletkező hegesztési és vágási szikrák, a lecsepegő folyékony fém, az erősen felhevített fémrészek és a forrasztókályha (lámpa) miatt kimondottan tűzveszélyesek. A szikrahullás, szóródás miatt az ilyen tevékenységek legalább 10 méteres környezetében fokozott veszélyeztetés áll fenn.

– Az éghető folyadékokat tároló tartályokon vagy azokat szállító csővezetékeken végzett munkák még akkor is tűz- vagy robbanásveszélye- sek, ha a tartályokat, csővezetékeket előzetesen kiürítették. Ezekre figyelemmel a nyílt lánggal vagy magas hőmérsékleten végzett mun- káknál, amelyek nem a speciálisan erre a célra kialakított és berendezett munkahelyeken történnek, a következő biztonsági előírásokat kell betartani:

a) Az autogén és elektromos hegesztést, vágást, forrasztást, továbbá minden egyéb, nyílt lánggal, szikraszóródással járó munkát köny- nyen éghető anyagok, tűz vagy robbanásveszélyes folyadékok közelében el kell kerülni. A megmunkálandó részeket ilyen esetekben szerelő-, lakatos-, hegesztő- vagy kovácsműhelybe kell vinni.

b) A mozgatható éghető tárgyakat és a raktározott tűzveszélyes anyagokat a tűzveszélyes tevékenység megkezdése előtt el kell távolítani a munkaterületről. Ugyanez érvényes a felette, alatta és mellette elhelyezkedő helyiségekre, illetve azok veszélyeztetett részeire is.

c) A helyhez kötött tűzveszélyes alkatrészeket, egységeket, berendezéseket a munka megkezdése előtt a lángok, szikrák és izzó fémré- szek ellen megbízhatóan védeni kell nem éghető védőburkolattal, vízzel, nedves ponyvával vagy takaróval, homokkal vagy egyéb más alkalmas módon.

d) A födém- és faláttöréseket, aknákat, csőátvezetéseket, csővégeket és egyéb nyílásokat a tűzveszélyes munkálatok megkezdése előtt a szomszédos helyiségek irányába tűzbiztosan szigetelni kell. A munkahely melletti, illetve az alatta és felette fekvő helyiségeket a munkák végzése alatt folyamatosan vizsgálni kell egy esetleges tűz kifejlődésének megelőzése érdekében (pl. hővezetés, szikrahullás vagy egyéb ok miatt).

e) Éghető burkolatokat, zsaluzásokat, szigeteléseket és hasonlókat a tűzveszélyes munkák megkezdése előtt a veszélyes területről el kell távolítani.

f) Tűz és robbanásveszélyes anyagokat, folyadékokat vagy gázokat tartalmazó tartályokat, csővezetékeket és csatornákat a munka kezdete előtt ki kell üríteni, meg kell tisztítani és – amennyiben lehetséges – vízzel feltölteni. Ha nem lehetséges a vízzel való feltöltés vagy nem biztosítható a teljes kitisztítás, akkor az egységeket nitrogénnel vagy szén-dioxiddal kell megtölteni.

g) A tűzveszélyes munka megkezdése előtt a használatra kerülő munkaeszközöket ellenőrizni kell. Ha az égő hegesztőpisztolyt vagy lángvágót, valamint forrasztó lámpát időlegesen lerakják, akkor a nyílt lángra különösen vigyázni és folyamatosan ügyelni kell.

h) A tűzveszélyes munkák befejezésekor a munkahelyeket, a munkahely mellett, alatt és felett elhelyezkedő helyiségeket és az esetleges további veszélyterületeket tűzre, füstre vagy égésre utaló nyomokra alaposan és ismételten – a munka befejezése után több órával is – ellenőrizni kell. A kisebb mértékű égési helyek, tűzgócok eloltására is különös gondosságot kell fordítani, a nehezen megközelít- hető helyekre oda kell figyelni. Ha szükséges, akkor a tűzoltóságot óvatosságból előzetesen értesíteni kell. Amennyiben a megfelelő mértékű védelem nem biztosított, a tűzveszélyes munkákat nem szabad elkezdeni, vagy ha az időközben derül ki, a tevékenységet szüneteltetni kell.

XII.2. Építészeti tűzvédelem, tűzvédelmi berendezések

A beépített tűzvédelmi és biztonsági berendezéseket hatósági előírásoknak megfelelően állandóan üzemképes, rendelkezésre álló állapotban kell tartani, működőképességüket korlátozni nem szabad. A kiszolgálásukat, befogadásukat szolgáló építmények (víztároló medencék, géphá- zak stb.) karbantartásáról, megfelelő műszaki állapotáról gondoskodni kell. A működőképesség rendszeres kontrollja mellett valamennyi tűz- védelmi célú berendezést, eszközt, anyagot legalább félévenként, erre feljogosított céggel ellenőriztetni kell. A biztosító az ellenőrzést évente a biztosítási szerződés karbantartása során felülvizsgálhatja.

XII.3. Elektromos berendezések (1000 Volt feszültség alatt)

Az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) által, valamint az összes idevonatkozó jogszabályban, szabályzatban, szabványban és hatósági előírásban megkövetelt vizsgálatokat el kell végezni, a megállapított hiányosságokat haladéktalanul ki kell küszöbölni, és az elvégzett javítá- sokról szerelési igazolást kell beszerezni. A biztosító a vizsgálati bizonylatokat, illetve egyéb igazolásokat ellenőrizheti.

XII.4. Elektrosztatikus feltöltődés

Gépeknél és berendezéseknél, amelyek működésénél statikus elektromosság keletkezhet, a megfelelő földelésről, illetve más hatásos, a szabvány által megkövetelt intézkedésekről (feltöltődési sebesség csökkenéséről, elvezetési sebesség növeléséről, eliminátorokról stb.) kell gondoskodni.

XII.5. Tüzelő és fűtőberendezések

– A berendezések kifogástalan műszaki állapota érdekében rendszeresen ellenőrzéseket, vizsgálatokat kell végezni. A feltárt hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetni.

– A berendezések kezelésével kizárólag cselekvőképességében nem korlátozott, a berendezések kezelését ismerő, a kapcsolódó utasítá- sokban jártas, az OTSZ által meghatározott esetben szakvizsgával rendelkező személyeket lehet megbízni.

– Könnyen éghető anyagokat a tüzelő-, fűtőberendezések, füstelvezető csövek, összekötő elemek, valamint kéménytisztító nyílások közelé- ben nem szabad elhelyezni.

XII.6. Külső munkavállalók foglalkoztatása

Ha a létesítmény (vállalat) területén külső munkavállalók dolgoznak, akkor biztosítani kell, hogy ezeket a biztonsági előírásokat betartsák. A szükséges ellenőrzéseket vállalati, erre megfelelő és megbízható személyekkel kell elvégeztetni. Az előírások betartása szempontjából a külső munkavállalókra a vállalat saját alkalmazottaira vonatkozó előírások érvényesek.

XII.7. Rend és tisztaság

Az egész létesítmény területén a rend és a tisztaság betartásával a kár bekövetkezésének valószínűségét és a kár nagyságát a legmesszebb- menőkig csökkenteni kell. Üzemzárás után nem csak a rendet és tisztaságot kell ellenőrizni, hanem egyéb előírásokat (pl. feszültségmentesí- tés, vagyonvédelmi rendszerek élesítése, nyílászárók ellenőrzése, és hasonlók) is be kell tartani.

XII.8. Raktározás, tárolás

– A következő rendelkezések minden anyag raktározására érvényesek, amennyiben más biztonsági előírások az egyes ipari és kereskedelmi létesítményekre nincsenek meghatározva.

– Ha nem érvényesek szigorúbb rendelkezések, akkor blokkos raktározásnál a zárt tárolási egységek által elfoglalt alapterület legfeljebb 200 m2 lehet. Az így képzett raktározási blokkok között távolságot kell tartani, amelyek biztosítják, hogy mindegyik tárolási egységet a tűzol- tóerők tűz esetén minden irányból meg tudják közelíteni. A tárolási egységek közötti részeket mindig szabadon kell hagyni.

– A robbanásveszélyes osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt vagy a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagokkal együttesen nem tárolhatók. (Tűzveszélyességi osztályok meghatározása az OTSZ szerinti értelmezésben értendő.)

– A raktárhelyiségekben és raktárterületen éghető anyagok tárolása esetén nyílt lángú, illetve szabadon sugárzó tüzelő, fűtőberendezés nem használható.

– A technikai berendezéseket (elektromos targoncatöltőket, zsugorfóliázó berendezéseket stb.) úgy kell elhelyezni, hogy ezek hibás műkö- dése és/vagy hibás kezelése a kár növekedését (tűz, robbanás) a környezetükben ne idézzék elő (pl. a biztonsági zóna szabadon hagyása, tűzgátló elválasztások alkalmazása).

– A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tartalmazó épületekre illetve annak érintett helyiségeire vonatkozóan önműködő tűzjelző berendezés, valamint sprinkler berendezés megléte szükséges.

– Méregraktárak (növényvédőszer raktárak) esetében a betöréses-lopás biztosítási fedezet kizárólag azokra a helyiségekre terjeszthető ki, amelyek kialakítása megfelel a 3. számú védelmi szint követelményeiben előírtaknak, biztosított az állandó felügyelet, valamint a helyiségbe történő belépés rendje szabályozott és ellenőrzött.

– A talajszint alatti helyiségekben lévő készleteket a padozattól minimum 12 cm magasan szükséges elhelyezni, a tárolandó anyag sajátos- ságainak megfelelően.

XIII. A Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezések

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza az Általános rendelkezések azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezése- itől lényegesen eltérnek.

XIII.1. Alulbiztosítás (AVF.V.3.)

A Ptk. 6:460. §-tól eltérően, a biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figyelembe az alulbiztosítottságot (ld. ÁVF V. 3.), amennyiben az – az adott vagyoncsoportra vonatkozóan – nem haladja meg az érintett vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-át.

XIII.2. A biztosító mentesülése, kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség – felróhatósági mérce (VII. fejezet 6. pont, X. fejezet 2.1. alpont)

A Ptk. 6:463-464. §-ától eltérően, a szerződő és a biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében a tőle, mint szakképzett, professzionális vállalkozástól elvárható magatartást kötelesek tanúsítani, súlyosan gondatlan magatartásukat is eszerint kell megítélni.

XIII.3. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén (IX. fejezet)

A Ptk. 6:449. §-ban foglaltaktól eltérően, a díjfizetés elmaradása esetén a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével szűnik meg. A biztosító jogosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosszab- bítani. A bírósági út igénybevétele esetén biztosítási időszakra számított és nem teljesített díj esedékessé válik. A biztosító külön póthatáridő tűzésére nem köteles.

XIV. 2014. március 15-e előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződések módosítása

A 2014. március 15-e előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén a szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

Különös rendelkezések

A szerződő a biztosítási szerződés megkötése, vagy módosítása során a különös rendelkezések szerinti biztosítási kockázatok fedezetét nyújtó biztosí- tás megkötésére tehet ajánlatot. A biztosítási szerződés megkötésének minden esetben feltételét képezi a Tűzbiztosítás különös rendelkezései szerint létrejövő biztosítási szerződés (módozat), mint alapmódozat.

TŰZBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEI (TKR)

Biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiakban felsorolt események, ha azok bekövetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak károsodnak vagy megsemmisülnek.

I. Biztosítási esemény

I.1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a tűz, villámcsapás, robbanás és a személyzettel közlekedő légijármű lezuhanásának minősülő biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkra.

I.2. Tűz – mint biztosítási esemény – alatt olyan égési folyamat értendő (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat), amikor az égés nem rendeltetésszerű térben (tűztérben) keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedt.

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárítóberendezésekből hirtelen, nem rendeltetés- szerűen kiáramló füst és hő hatására a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károsodás.

I.2.1 Kizárások:

Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövetkezett károk:

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín és alakváltozás, olvadás, zsugorodás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat, kivéve, ha ezek az I.1. pont szerinti esemény következményei;

b) biztosított vagyontárgyak károsodása, ha a megsemmisülésük vagy megrongálódásuk azáltal következik be, hogy rendelte- tésszerűen tűz, füst vagy hő hatásának voltak kitéve, függetlenül attól, hogy ilyen módon kerültek oda (beleértve azt az esetet is, ha a vagyontárgyakat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek). Nem terjed ki a biztosítási fedezet a berendezés azon funkcio- nális egységeire, amelyekben, vagy amelyeken keresztül rendeltetésszerűen tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, de kiterjed az ezekből a biztosított berendezés más funkcionális egységeire, illetve más biztosított vagyontár- gyakra átterjedő tűz által okozott kárra;

c) olyan tűz által okozott kár, amely önmagától a keletkezés helyéről nem képes továbbterjedni;

d) magában az öngyulladt anyagban bekövetkezett károsodás, de biztosítási esemény az abból átterjedőt tűz által okozott károsodás;

e) a biztosított berendezésekben, gépekben, erő- és munkagépekben keletkezett belső eredetű (pl. tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba miatt bekövetkező) tűzkárok, de biztosítási esemény az abból más biztosított vagyontárgyakra átterjedő tűz által okozott károsodás;

f) a biztosított elektromos gépek, berendezések, készülékek az elektromos áram energiájának hatására – fényjelenség kíséretében vagy anélkül (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások) – rongálódnak vagy semmisülnek meg, de biztosítási esemény az abból más biztosított vagyontárgyakra átterjedő tűz által okozott károsodás;

g) a károsodás az elektromos gépekben, berendezésekben, vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében következett be;

h) szárítóberendezésekben szárítás folyamán keletkezett tűzkárokra, de kiterjed a biztosítási fedezet az abból átterjedő tűz által más vagyontárgyakban okozott káreseményekre, ide nem értve a szárítóberendezést, annak bármely egységét, és a szárított terményt.

I.3. Villámcsapás az a biztosítási esemény, amelynek bekövetkezése esetén:

I.3.1. a becsapó villám erő- és hőhatása kárt okoz a biztosított épületekben vagy a szabadban tárolt biztosított vagyontárgyakban;

I.3.2. az épületet ért villámcsapás az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt, amennyiben az épületen az I.3.1. pontban leírt esemény nyomai egyértelműen azonosíthatók.

A szerződő, biztosított a kármegelőzési kötelezettsége körében köteles hatóságilag előírt villámhárító rendszert telepíteni, illetve az előírt vil- lámhárító rendszert szakszerűen karbantartani.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a kizárólag magában a villámvédelmi rendszerben keletkezett károsodásra.

Csak külön feltétel alapján biztosítható:

– a villámcsapás másodlagos hatása miatti túlfeszültség, indukció által okozott károsodás.

I.4. Robbanás vagy összeroppanás a gázok, porok vagy gőzök (kivéve robbanóanyagok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvá- nuló erőhatás. Egy zárt térrész (tartály, kazán, csővezeték, siló) esetében robbanás vagy összeroppanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben szakad fel, hogy a téren belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki.

Kizárások

Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövetkezett károk:

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások;

b) az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés);

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása;

d) repülőgépek okozta hangrobbanás;

e) hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos tervszerű robbantás (pl. tervezett bontás);

f) elektromos megszakítókban (pl. olajtöltésű, pneumatikus és gáztöltésű megszakító, stb.) a bennük már meglévő vagy keletkező gáznyomás.

A robbanóanyagok felrobbanása által okozott károkra kizárólag akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha úgy keletkeznek, hogy a robbanóanya- gok a szerződő, biztosított tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenőrizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre.

A biztosítás értelmében robbanóanyagnak számít – függetlenül attól, hogy a gyakorlatban lövészet vagy robbantás céljára használják-e vagy sem – minden robbanóképes szilárd vagy folyékony anyag, vagy ezek keverékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása megfelel a robbantás- és lövészeti technikában alkalmazott robbanóanyagok robbanásának.

A szomszédos, nem a biztosított rendelkezése alá eső létesítményekben bekövetkező robbanóanyag-robbanás által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott károk kizárólag akkor biztosítottak, ha a biztosítottnak a robbanóanyagok jelenlétéről és felhasználásáról nem volt és az általában elvárható gondosság tanúsítása mellett nem is lehetett tudomása.

I.5. Személyzet által irányított légi járművek lezuhanása: ilyen légi járművek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése bizto- sítási eseménynek minősül, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

I.6. Tűzbiztosítás alapján a biztosító abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás

a) az I.1. bekezdésben említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll, és e káresemények elkerülhetetlen közvetlen követ- kezménye, vagy

b) a biztosítási esemény miatt szükséges tűzoltás, bontás vagy kiürítés során következik be.

II. Kockázatviselés helye

Az Általános rendelkezések V. pontjának kiegészítése:

Készpénzre és értékpapírokra (a VM D.4. csoportja szerinti meghatározásban) a biztosítási fedezet kizárólag akkor terjed ki, ha azokat a bizto- sítási szerződésben megnevezett értéktárolókban vagy tűzálló szekrényben őrzik.

VEZETÉKES VÍZKÁR BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEI (VVKR)

I. Biztosítási események

Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minősülnek az alábbiakban felsorolt események, ha azok bekövetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak károsodnak.

II. Vezetékes vízkár kockázat meghatározása

II.1. Vezetékes vízkár a biztosított vagyontárgyakat ért azon károsodás, amelyeket a kockázatviselési helyen lévő, ivóvíz, szennyvíz és csapadék be- és elvezető vezetékeiből, melegvíz-szolgáltató és központi fűtésrendszerekből, klímaberendezésekből, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekből és készülékekből rendeltetésellenesen kilépő víz vagy gőz okoz.

II.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá:

a) ha a biztosított épületen (épületrészen) belüli be- és elvezető vezetékekben – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvé- nyekben – tömítési hiba, vagy elfagyás miatt kár keletkezik;

b) ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, illetve önálló tűzi vízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatti vízkiáram- lás által okozott kár (megjegyzés: a sprinkler berendezés szabályszerű működése által okozott kár a tűzbiztosítás hatálya alá esik);

c) azon vezetékes vízkárok, ahol a kilépő víz nem a biztosított épületben telepített vezetékből, szerelvényből lép ki, de a biztosított vagyon- tárgyakban okoz kárt.

II.3. Kizárások, mentesülések

II.3.1. Kizárás körébe tartozik, ezért a biztosító nem téríti meg

a) a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

b) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon;

c) talajvíz, árvíz, illetve időjárási hatásból keletkezett, vagy az ezek miatt összegyűlt víz okozta károkat;

d) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (úgy mint. szelepek, golyós csapok, földalatti és föld feletti tűzcsapok, csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, vízmelegítők és hasonlók) keletkezett károkat;

e) az ipari, technológiai vezetékekben – ide értve a technológiai célú víz- és gőzvezetékeket, víztároló medencéket, úszó-, fürdőme- dencékhez tartozó technológiai berendezéseket és hasonlókat is – és azok tartozékaiban keletkező töréskárokat

f) az ipari, technológiai vezetékekből – ide értve a technológiai célú víz- és gőzvezetékeket, víztároló medencéket, úszó-, fürdőme- dencékhez tartozó technológiai berendezéseket és hasonlókat is – és azok tartozékaiból kiömlő folyadék vagy anyag által okozott károkat;

g) az elvezető csövek előre nem látható dugulása miatt keletkező károkat;

h) a II.2.a. pontba nem tartozó, biztosított épületen kívüli, de a telephelyen belüli be- és elvezető vezetékek – kivéve az ezekhez csat- lakozó berendezések és a biztosított épületen kívüli, de a telephelyen belüli – tömítési hibái miatt keletkező károkat.

II.3.2. A fedezetből kizárt vagyontárgyak és költségek A biztosítási fedezet nem terjed ki

a) a padozattól mérve, raklapos tárolás esetén 1 EUR-raklap, egyéb esetben 12 cm-nél alacsonyabban tárolt készletek káraira;

b) azon csőszakaszok cseréjének és feltárási munkálatainak költségeire, amely cserék és munkálatok a biztosítási esemény el- hárításához nem szükségesek ugyan, azonban a vezetékrendszer általános állapota a kárelhárítással egyidejűleg a munkálatok elvégzését és a cserét egyébként célszerűvé teszik;

c) a nem biztosított (nem biztosítható) vagyontárgyakban keletkezett károkra (pl. útburkolat, térkövek, járda, parkosítás, és hason- lók) kivéve, ha ezeknek a bontása és helyreállítása közvetlenül a károsult vezetékhez való hozzáférés miatt vált szükségessé.

d) az elöregedett, elhasználódott, vagy rosszul kivitelezett csővezeték szakasz, hálózat, vagy rendszer ezen okokból szükséges teljes, vagy részleges felújítására, cseréjére, feltárási költségeire, de kiterjed a sérülés közvetlen kijavításának költségére.

II.3.3. Mentesülés

A biztosító a kármegelőzési kötelezettség megsértése miatt mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól, ha a kár az átmenetileg nem használt vagy felügyelet nélkül hagyott épületek, berendezések és gépek vezetékei elzárásának és víztelenítésének elmulasztása, vagy nem megfelelő elvégzése miatt bekövetkező fagyásból keletkezik, valamint, ha fűtési idényben az épületek nem megfelelően felügyelt temperálása miatt bekövetkező fagyás miatt keletkezik.

III. A biztosított kármegelőzési, változás-bejelentési és közlési kötelezettségei

Az ÁVF VII.2. és XI.2. fejezeteinek kiegészítése

III.1. A biztosított köteles a vízvezetékek, illetve a biztosításba bevont berendezések karbantartásáról gondoskodni. Ha szakértői vélemény, jogsza- bályban foglalt építőipari vagy hatósági előírások alapján a fagykárok megelőzése érdekében a vízvezetékek vagy egyéb vízvezető berende- zések helyreállítása vagy pótlása, illetve egyéb intézkedés szükséges, úgy azt haladéktalanul – de legkésőbb a biztosító által meghatározott időpontig – meg kell tennie.

III.2. A biztosított köteles a használaton kívüli, vagy felügyelet nélkül hagyott építmények vízvezetékeit az ingatlan főelzárójánál elzárni. Fűtési idény- ben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, amennyiben a fűtés nem folyamatosan vagy nem a szokásos teljesítménnyel üzemel.

III.3. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettségei

A szerződő, biztosított köteles a biztosítónak bejelenteni az alábbi körülményeket:

a) épületek, berendezések, áruk biztosítása esetén: sprinkler (automatikus indítású, vízzel oltó berendezés) megléte vagy létesítése;

b) épületbiztosítás esetén: az épületen vagy épületben 5 m3-nél nagyobb űrtartalmú víztartály, vagy úszómedence található, az épületen vagy épületben az átlagosnál nagyobb kiterjedésű vízvezeték-hálózat megléte vagy létesítése (pl. idegenforgalmi üzemekben, gyógyüdülőkben stb.);

c) raktározásnál vagy tárolásnál, ha az talajszint alatti padozatú helyiségben történik.

IV. A biztosító szolgáltatása – az Általános rendelkezések kiegészítése

IV.1. A biztosító a II.2.a. alpont szerinti biztosítási esemény esetén megtéríti a tömítési hiba javítási költségeit, valamint a biztosítási esemény során meghibásodott csőszakasz feltárási, valamint cseréjének költségeit, olyan mértékben, amennyiben az technológiailag indokolt, még abban az esetben is, ha a sérült vezetékből kilépő víz, vagy gőz a biztosított vagyontárgyakban kárt nem okozott.

IV.2. Külön megállapodás esetén a biztosító megtéríti:

a) a II.1. pont szerinti biztosítási esemény esetén a dugulás elhárításának költségeit,

b) a biztosítási esemény miatt elfolyt víz értékét.

IV.3. Épületbiztosítás esetén a biztosító megtéríti az alábbi kiadásokat:

a) az épületen belüli, vagy annak külső falán elhelyezett, a II.1. bekezdésben felsorolt berendezések be- és elvezető csöveinek törés- és fagyáskárai megszüntetésének költségeit;

b) az a) pontban felsorolt csövek felolvasztási költségeit;

c) a feltárási költséget, amelyet egy biztosított káresemény során a biztosított csövek kárhelyének megállapítására, felkutatására fordítanak.

IV.4. A biztosító szolgáltatásának mértéke nem haladhatja meg a sérülés kijavításának közvetlen költségeit, azaz az elöregedett, elhasz- nálódott, vagy rosszul kivitelezett csővezeték szakasz, hálózat, vagy rendszer ezen okokból szükséges teljes, vagy részleges cseréjét nem fedezi a biztosítás.

VIHAR BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEI (VKR)

I. Biztosítási események és kizárások

I.1. A biztosító az alábbiak szerint biztosítási fedezetet nyújt szélvihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, felhőszakadás, ismeretlen építmény vagy üreg beomlása, valamint ismeretlen jármű ütközése által okozott károkra.

I.2. Biztosítási események

szélvihar: az a biztosítási esemény, amelyet a biztosított vagyontárgyakban a rendkívül heves (a normál időjárási viszonyokat meghaladó, lásd

III. pont) szél rongálással okozott;

jégverés: olyan, roncsolással, alakváltozással járó esemény, amelyet a leesett jégszemek okoznak a biztosított vagyontárgyakban;

hónyomás: a nagy mennyiségben összegyűlt hó vagy jég statikus nyomása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk;

sziklaomlás, kőomlás és földcsuszamlás: az elmozduló szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk;

ismeretlen építmény, üreg beomlása: az az esemény, amikor ismeretlen (építési, illetve üzemeltetési engedélyekben nem szereplő, a bizto- sított vagy a hatóságok által nem ismert) üregek beomlása során a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnt és ezért hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás következett be és ez a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz;

felhőszakadás: a biztosított vagyontárgyak károsodása, amelyet hirtelen lehulló (a normál időjárási viszonyokat meghaladó, lásd III. pont), talajszinten áramló vagy a csapadékvíz elvezető rendszerből visszaduzzadó nagy mennyiségű esővíz, rombolással és elöntéssel okoz;

ismeretlen jármű ütközése: biztosítási eseménynek minősül, ha ismeretlen szárazföldi jármű vagy alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel kárt okoz.

Szélvihar és felhőszakadás károk esetén egyazon okból 96 órán belül bekövetkező káresemények sorozata egy biztosítási eseménynek mi- nősül.

I.3. Biztosítási eseménynek minősül továbbá:

a) az I.2. pontban felsorolt események által megrongálódott nyílászárokon, tetőhéjazaton keresztül, a biztosítási eseménnyel egy időben történő beázás;

b) az I.2. pontban felsorolt események során elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak a kockázatviselés helyén (pl.: fa, oszlop biztosított vagyontárgyakra rádőlése).

I.4. Kizárások, és a biztosítási fedezetből kizárt vagyontárgyak

I.4.1. Nem biztosított kockázatok és károk

a) azon vízkárok, amelyek esetén nem valósul meg az I.1. pontban meghatározott valamely biztosítási esemény, pl. olyan károk, melyeket csapadékvíz, hólé, olvadékvíz, beszivárgott víz okoz és ezek nem vezethetők vissza valamely biztosítási eseményre, be- leértve az ezek következtében kialakult belvíz és talajvíz által okozott, akár elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás formájában jelentkező károkat;

b) azon károk, melyeket talajsüllyedés okoz, vagy sziklatömbök, kő-, illetve földtömegek mozgása, illetve ismeretlen építmény vagy üreg beomlása okoz, ha e mozgások a föld ásványi anyagainak föltárása vagy kitermelése során keletkeztek;

c) a nem megfelelően bezárt nyílászárók miatt a nyílászárókban, vagy más biztosított vagyontárgyakban keletkeztek;

d) nyílásokon beáramló bármiféle csapadék, szennyeződés okozta károkra, kivéve, ha a nyílások egy biztosított káresemény követ- keztében keletkeztek;

e) normál időjárási viszonyok következtében keletkezett károk.

I.4.2. A fedezetből kizárt vagyontárgyak és költségek A biztosítási fedezet nem terjed ki

a) az épületek (VM „A”) vagyoncsoportnál fel nem sorolt, de az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyak (pl. ponyvák, ideiglenes fedések), bármiféle légvezetékek, állványzatok;

b) a padozattól mérve, raklapos tárolás esetén 1 EUR-raklap, egyéb esetben 12 cm-nél alacsonyabban tárolt készletek felhőszaka- dás káraira;

c) fóliából készült sátrak, csarnokok, üvegházak és az azokban levő vagyontárgyakra.

I.4.3. Kizárólag külön feltétel alkalmazása esetén biztosított vagyontárgyak

a) szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyak: Ilyennek minősülnek azok a nem épületekben elhelyezett, a VM „B”, „C” és

„D” vagyoncsoportokba sorolt vagyontárgyak, amelyek a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen (telephelyen) szabadban, az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel vagy legalább az egyik oldalán nyitott építményben vagy anélkül vannak tárolva. Szabadban tárolt vagyontárgynak tekintendők azok a vagyontárgyak, amelyek tekintetében a tárolási rendelkezések, vagy a rendelte- tésszerű használat, illetve tárolás, a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget ad, vagy kifejezetten megengedi.

b) gépjárművek (VM „D1”);

c) erő- és munkagépek;

d) megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések (VM „D6”).

II. A biztosított kármegelőzési kötelezettsége

Az Általános rendelkezések X.2. pontjának kiegészítése

A biztosított köteles a biztosított épületet, mindenekelőtt a tetőszerkezetet és a külső falazatokat folyamatosan karbantartani.

III. Normál időjárási viszonyok meghatározása:

A biztosító a biztosított vagyontárgyak káreseményeire vonatkozóan normál időjárási eseménynek minősíti különösen az alább részletezett időjárási eseményeket.

III.1. A szélsebesség mértéke kisebb, mint 15 m/s.

III.2. Csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc érték alatti, illetve 24 óra alatt nem éri el a 30 mm-t.

III.3. A szélsebesség, csapadékmennyiség tekintetében kockázatviselési helyhez legközelebb található olyan akkreditált mérőállomások adatai az irányadóak, amelyek megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ilyen adatoknak minősülnek az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mérőállomásai által rögzített adatok.

ÜVEGKÁRBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEI (ÜKR)

I. Biztosítási esemény, kizárások

I.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben (üvegezésekben) keletkezett törés- vagy repedéskár.

I.2. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki

a) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkra;

b) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótö- réssel) keletkezett károkra;

c) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkra;

d) a padozatba épített üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és más fényforrásokban keletkezett károkra;

e) az üvegtáblák beépítési hiányosságaival, az épületek süllyedésével stb. kapcsolatban keletkezett károkra;

f) azokra az üvegkárokra, amelyek az épületek javítási, karbantartási, illetve építési, állványozási munkái során, azzal közvetlen összefüggésben keletkeztek;

g) szolárium berendezések üvegezésében keletkezett károkra.

II. Fedezet típusok

Az adott biztosításra vonatkozó üvegtörés fedezet típus minden esetben a szerződésben kerül rögzítésre.

II.1. Épületszerkezeti üvegek biztosítása: kizárólag a biztosított épületek – III.1. pontban felsorolt – üvegezései biztosíthatók ezen a módon.

II.2. Különleges üvegek biztosítása

A biztosított épületek vagy berendezések – III.2. pontban felsorolt – különleges üvegezései kizárólag ezen a módon biztosíthatók.

III. Biztosítható vagyontárgyak

III.1. Biztosítható vagyontárgyak az épületszerkezeti üvegek biztosítása esetén

Az épületek vagyoncsoport (VM „A”) részét képező üvegszerkezetek:

– külső és belső nyílászárók, portálok üvegezése;

– külső üvegburkolatok;

– üvegtetők;

– szerkezetileg beépített üveg épületszerkezetek (térelválasztók, korlátok).

az alábbi üvegtípusokból, maximum 10 m2 táblaméretig és 10mm vastagságig:

– sík- katedrál-, és drótüveg;

– plexi vagy polikarbonát;

– felületkezelés nélküli, vagy homokfúvott, savval maratott (homályosított) vagy minta nélküli felülettel;

– speciális épületszerkezeti üvegek (copolit és üvegtégla).

III.2. Biztosítható vagyontárgyak a különleges üvegek biztosítása esetén

– üvegházak és télikertek üvegezése;

– üvegpultok, vitrinek, zuhanyfülkék, akváriumok, terráriumok, kandallók, sütők, üvegkerámia főzőlapok üvegezése;

– bútorok üvegezése;

– épülethomlokzatra szerelt síküveg reklám- és cégtáblák (neon- és fényreklámok nem);

illetve üvegtípusok esetében:

– 10 m2 táblaméretnél nagyobb felületű, vagy 10 mm-nél vastagabb egyrétegű üvegezések;

– többrétegű, ragasztott biztonsági üvegezések;

– hőálló üvegezések;

– tükrök;

– ón-, ólom- és rézfoglalatokban lévő díszüvegezések, üvegfestmények és mozaikok;

– homokfúvással vagy savmaratással mintázott üvegek;

– az üvegfelületeken elhelyezett díszítések, fényszűrő, biztonsági és egyéb fóliák.

IV. Biztosítási szolgáltatás

IV.1. A biztosító a biztosítási összegen belül az üveg cseréjének számlával igazolt és indokolt költségeit fizeti meg.

IV.2. A biztosító a károsodott üvegfelület újraüvegezési költségének 20%-áig terjedő mértékben megtéríti:

a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosított azon igazolt kiadásait, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhí- tése érdekében szükségszerűen merültek fel;

b) a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azonnali ideiglenes helyreállítás költségeit.

IV.3. A biztosítási szolgáltatás mértéke:

a) II.1. pont szerinti fedezet esetében a szerződésben megjelölt szolgáltatási limit, ennek hiányában a kockázatviselési helyen biztosított épület vagyoncsoport (VM „A”) biztosítási összegének 2 százaléka.

b) II.2. pont szerinti fedezet esetén a megjelölt szolgáltatási limit, ennek hiányában a biztosítási összeg.

V. Kiadások megtérítése

Megtéríti a biztosító mind az épületszerkezeti üvegekre (II.1.), mind a különleges üvegekre (II.2.) kötött biztosítás esetén a védőberendezések, védőrácsok, védőlécek, belső zárak le- és visszaszerelési költségeit, amennyiben azok az üvegpótlást hátráltatják, illetve nehezítik, továbbá az ideiglenes helyreállítás esetleges túlóradíj, és a szükséges állványozás költségeit.

BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS ÉS RONGÁLÁSBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEI (BLRKR)

I. Biztosítási események és kizárások

A biztosító az alábbiak szerint biztosítási fedezetet nyújt betöréses lopás, rablás, valamint az ezekkel kapcsolatos rongálás által okozott károkra.

I.1. Ezen feltétel értelmében betöréses lopásnak minősül, ha az elkövető a lopás, illetve lopás kísérlete során a biztosított vagyontárgyakat tartal- mazó, a biztosítási szerződésben megjelölt és a kívülről való erőszakos behatolás elől az előírt védelmi szintnek megfelelően lezárt kocká- zatviselési helyre vagy annak helyiségeibe:

a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be;

b) nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

c) zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távozott;

d) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be. Amennyiben az ilyen módon való behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia;

e) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.

I.2. Amennyiben a vagyontárgyak kizárólag lezárt értéktárolókban (pl. széf, páncélszekrény) elhelyezve minősülnek biztosítottnak, úgy a biztosítási szerződés szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell lenniük a biztosítási esemény bekövetkezésekor. Ennek hiányában a biztosítási esemény nem valósul meg.

A káresemény csak akkor minősül betöréses lopás biztosítási eseménynek, ha az elkövető a kockázatviselés helyére az I.1. pontban megha- tározottak szerint hatolt be és ott az értéktárolókat

a) feltörte;

b) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel felnyitotta;

c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt értéktárolóban tárolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta;

d) eltulajdonította.

A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megsértésének minősül, ezért mentesül a biztosító a szolgáltatási kötele- zettség alól, ha az értéktároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs őrzéséért felelős személy munkaidején kívül a kockázatviselés helyén tartották.

Értéktárolónak az olyan lezárható tárolóeszköz minősül, amely:

– szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között üreggel, hőszigetelő anyaggal, vagy speciális töltettel;

– a lemezek együttes vastagsága minimum 2 mm;

– az értéktároló szekrények működtetése kéttollú kulcsos, vagy háromtárcsás számkombinációs zárral, illetve elektronikus kódzárral (opci- onálisan: kéttollú kulcsos vésznyitási lehetőséggel) történhet;

– hengerzárbetéttel működtetett zárszerkezet nem minősül értéktároló zárnak;

– az alkalmazott, a MABISZ vagy más külföldi vizsgálóintézetek által nem minősített (ajánlott) zárszerkezet variációszáma nem lehet keve- sebb 10.000-nél

– kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból;

– épületszerkezeti tartóelemhez rögzített, a MABISZ ajánlásában foglaltak szerint, illetve 300 kg tömegig minimum 5 000 N, 300 – 800 kg tömegig minimum 10.000 N feszítő erőnek ellenálló módon (az értéktároló súlya is beleértendő) vagy falba, illetve padozatba betonozva beépített.

I.3. Nem minősülnek biztosítási eseménynek azok a káresemények, amelyek

a) olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkeztek, amelyeknél az I.1. pontok szerinti biztosítási esemény nem állapítható meg (pl.: lopás, dézsmálás, eltűnés, leltárhiány);

b) automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelő érme vagy egyéb – érmét helyettesítő – tárgy segítségével eltulajdonított áru és/vagy készpénzkárok;

c) eredeti vagy kulcsmásolattal történő behatolás, ha az elkövető a kulcsokhoz nem az I. 2. a)-d) pontokban meghatározott betöré- ses lopás vagy rablás útján jutott;

d) úgy következtek be, hogy az elkövető nyitva hagyott nyílászárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítő akadály (pl. rácsozat) védte.

I.4. Rongálás: ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy ezek kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja.

I.5. Rablás: ha a biztosított vagyontárgyat az elkövető a kockázatviselési helyen, jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a biztosítottól, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

II. Biztosítható vagyoncsoportok és többletköltségek

II.1. Biztosítható vagyoncsoportok

a) műszaki és egyéb berendezések (lásd: VM „B” vagyoncsoport);

b) készletek (lásd: VM „C” vagyoncsoport).

II.2. Külön feltételek alapján biztosítható vagyoncsoportok

a) gépjárművek (lásd: VM „D1” vagyoncsoport);

b) készpénz, értékpapírok, értékkészlet (VM „D4” vagyoncsoport);

c) pénztári küldötteknél levő készpénz és értékpapírok;

d) Munkavállalók személyes tárgyai (VM „D5” vagyoncsoport);

e) Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések (VM „D6” vagyoncsoport);

f) Muzeális vagy művészeti értékű vagyontárgyak (VM „D7” vagyoncsoport);

g) Beváltott vények (VM „D8” vagyoncsoport).

II.3. Biztosított többletköltségek

A II.1, illetve II.2. pont szerint biztosított vagyoncsoportok biztosítási összegének 10%-a erejéig biztosítottak az alábbi költségek:

a) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben keletkezett rongálási károkkal kapcsolatos költségek;

b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárolók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségek;

c) zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségei, ha az elkövetés során eredeti vagy kulcsmásolatot használtak;

d) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költ- ségei az eredeti állapot helyreállításához műszakilag indokolható időtartamra.

III. A kockázatviselés helye

III.1. A kockázatviselés helye: a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azonosítható módon feltüntetett vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók.

III.2. A készpénz, értékpapírok és értékkészlet kizárólag akkor áll biztosítási fedezet alatt, ha azokat a biztosítási esemény időpontjában (cselekmény elkövetési időszakában) a szerződésben megjelölt módon tárolják, illetve a megjelölt értéktároló(k)ban elzárták, valamint az összes előírt biz- tonsági berendezés üzemel.

IV. A szerződő (biztosított) kötelezettségei

IV.1. A szerződő (biztosított) köteles a szerződésben előírt biztonsági berendezéseket üzemeltetni, és védelmi intézkedéseket alkalmazni abban az esetben is, ha a kockázatviselés helyét a szerződő (biztosított) alkalmazottai és azon családtagjai, akik a kockázatviselés helyén foglalkozás- szerű tevékenységet végeznek, ideiglenesen hagyták el, illetve, amikor a kockázatviselési hely teljes körű folyamatos felügyelete nem biztosí- tott. A berendezések használatánál és az intézkedések (pl. őrzés) végrehajtásánál be kell tartani minden, az azokkal kapcsolatos előírást.

IV.2. A biztosított – amennyiben az eltulajdonított tárgyak hollétéről tudomást szerez – köteles a rendőrséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni. A biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében a biztosított köteles mindent megtenni vagy a biztosítót megha- talmazni, hogy a visszaszerzéshez szükséges intézkedéseket megtehesse.

V. Előírt védelmi szintek betöréses lopás-, rablás- és rongálásbiztosítás esetén

V.1. A biztosító a kockázatviselési helyen – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában – a biztosítási szerződésben megjelölt, elenged- hetetlenül szükséges vagyonvédelmi szintet várja el.

A védelmi szintek technikai követelményeit a szerződés részét képező záradékok tartalmazzák.

A biztosító nem, vagy csak részben (V.2.) téríti meg a betöréses lopás kárt, ha a káresemény időpontjában nem teljesültek maradék- talanul a kockázatviselési hely vagyonvédelmi szintjére vonatkozóan elvárt előírások. Az előírások teljesülését a biztosító előzetesen nem vizsgálja.

V.2. A védelmi szintekhez rendelt kárkifizetési limitek

Az előírt védelmi szintnél alacsonyabb szintű védelem esetén a biztosító az alábbiak figyelembevételével nyújt szolgáltatást:

a) 1. előírt védelmi szint esetén: amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor a tényleges védelem nem éri el az előírt védelmi szintet, úgy a biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást;

b) 2. előírt védelmi szint esetén: amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor a tényleges védelem nem éri el az előírt védelmi szintet, úgy a biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást;

c) 3. előírt védelmi szint esetén: amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor a tényleges védelem az előírtnál alacsonyabb, de a 2. védelmi szintet eléri, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa a vállalt védelmi szint teljesülése esetén fizetendő biztosítási szolgáltatási összeg fele (50%-a);

d) 4. előírt védelmi szint esetén: amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor a tényleges védelem az előírtnál alacsonyabb, de a 3. védelmi szintet eléri, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa a vállalt védelmi szint teljesülése esetén fizetendő biztosítási szolgáltatási összeg fele (50%-a);

e) 5. előírt védelmi szint esetén: amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor a tényleges védelem az előírtnál alacsonyabb, de a 4. védelmi szintet eléri, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa a vállalt védelmi szint teljesülése esetén fizetendő biztosítási szolgáltatási összeg fele (50%-a);

f) 6. előírt védelmi szint esetén: amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor a tényleges védelem az előírtnál alacsonyabb, de az

5. védelmi szintet eléri, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa a vállalt védelmi szint teljesülése esetén fizetendő biztosítási szolgál- tatási összeg fele (50%-a);

g) egyedi előírt védelmi szint esetén: amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor a tényleges védelem nem éri el a szerződésben meghatározott védelmi szintet, úgy a biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor a tényleges védelem a szerződésben megjelölt, elengedhetetlenül szükséges, elvárt védelemnél kettő, vagy több szinttel alacsonyabb, úgy a biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

KATASZTRÓFA KOCKÁZATOK

I. Biztosított kockázatok köre

Jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosító megtéríti a biztosítási szerződésben meghatározott, az alábbiakban definiált földrengés, illetve árvíz és belvíz következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

II. Földrengéskár biztosítás különös rendelkezései (FKR)

II.1. Biztosítási esemény

Földrengés kár: a föld belső energiájából származó – a kockázatviselés helyén fellépő – olyan talajmozgás által okozott káresemény, amelynek károsító hatása az MSK-’64 skála ötös fokozatát eléri, illetve meghaladja.

II.2. MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással oksági összefüggésben állónak nyilvánított, 72 órán belül bekövetkező rengések soroza- ta egy biztosítási eseménynek minősül.

II.3. Kizárás

Nem téríti meg a biztosító az olyan talajmozgás által okozott károkat, ahol a talajmozgás károsító hatása az MSK-’64 skála ötös fokozatát nem éri el.

III. Árvízkár és belvízkár biztosítás különös rendelkezései (ÁBKR)

III.1. Biztosítási események

III.1.1. Árvíz kár: az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el.

III.1.2. Belvíz kár: az árvízvédelmi töltések oldalában a magas vízállás következtében keletkező buzgár és/vagy fakadóvíz talajszinten való áramlással árvíz ellen védett területet önt el.

A talajvízszint nem árvíz miatt bekövetkezett változásai, illetve a kizárólag e változások által előidézett káreseményekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

III.1.3. Egyazon okból 72 órán belül bekövetkező káresemények sorozata 1 biztosítási eseménynek minősül.

III.2. Várakozási idő

A biztosító a szerződésben árvíz és belvíz kockázatok tekintetében várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt a III.1.1. és III.1.2. pont szerinti kockázatok miatt bekö- vetkezett károkra nem terjed ki.

III.3. Kizárások

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek,

a) a vízbefogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, halastavakban, víztá- rozókban és hasonlókban keletkeztek;

b) a hullámtérben (folyók part-élei és az árvízvédelmi töltések közötti terület) vagy a nem mentett árterületeken (az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy magaspart között fekszik) lévő biztosított vagyontárgyakban keletkeztek;

c) elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkeztek.

ALL RISKS BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEI (ARKR)

I. Biztosítási esemény

I.1. A biztosító az alábbiak szerint biztosítási fedezetet nyújt – a TKR, VVKR, VKR, BLRKR, FKR, ÁBKR különös rendelkezésekben meghatározott biztosítási eseményeken kívül – a biztosított vagyontárgy szempontjából külső mechanikai okból, balesetszerűen bekövetkező károkra, ameny- nyiben a kár oka nem esik a biztosítási feltételekben meghatározott kizárások alá.

I.2. Ezen feltétel szerint balesetszerűen bekövetkező károknak minősülnek az előre nem látható, hirtelen, véletlen és váratlan események miatt bekövetkezett károk.

II. Nem biztosított (kizárt) események

II.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) a Tűzbiztosítás különös rendelkezései (TKR) szerinti kizárásokra;

b) a Vezetékes vízkár biztosítás különös rendelkezései (VVKR) szerinti kizárásokra;

c) a Vihar biztosítás különös rendelkezései (VKR) szerinti kizárásokra;

d) a Betöréses lopás, rablás és rongálás biztosítás különös rendelkezései (BLRKR) szerinti kizárásokra;

e) a Földrengéskár biztosítás különös rendelkezései (FKR) szerinti kizárásokra;

f) az Árvízkár és belvízkár biztosítás különös rendelkezései (ÁBKR) szerinti kizárásokra;

g) a külön feltételekben rögzített kizárásokra.

II.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan káreseményekre, veszteségekre, követelésekre, felmerült költségekre és kiadá- sokra, amelyeket közvetlenül vagy közvetve az alábbiakban felsorolt események, intézkedések valamelyike okozott, ehhez hozzájá- rult, ezzel kapcsolatban merült fel vagy ebből fakadóan ered:

a) A káresemény bekövetkeztét, illetve bekövetkeztének fenyegető lehetőségét a biztosított az üzemben végzett tevékenységhez

szükséges szaktudás birtokában előre láthatta.

b) Az üzemeltetési szabályok, előírások be nem tartásával összefüggésben keletkeztek.

c) Tartósan fennálló vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses folyamatok hatása.

d) Számítástechnikai berendezések leállásával, továbbá a tárolt adatok és információk hiányával, elveszésével, manipulációjával, nem megfelelő vagy jogosulatlan programozásával, törlésével vagy megváltozásával összefüggésben következik be – beleértve a számítógépes vírusokat is – az adathordozó egyidejű megsemmisülése vagy megrongálódása nélkül, nem fedezett továbbá az adatok mágneses tér által okozott megsemmisülése sem.

e) Járművek beleütközése.

f) Génmanipuláció, génmutáció vagy egyéb génmódosítások következménye.

g) A biztosított vagyontárgy természetes vagy nem megfelelő állapotából/tulajdonságából, rendeltetésszerű használatából, elhasz- nálódásából, kopásából, öregedéséből, gyártási, konstrukciós, tervezési vagy anyaghibából keletkezik.

h) A biztosított tárgyak megmunkálásával, feldolgozásával vagy gyártásával összefüggő ok.

i) Kezelési hiba, szándékos túlterhelés, karbantartás, átépítés, javítás vagy üzemi próba.

j) Fertőző betegség vagy az attól való fenyegetettség (ideértve a fertőző betegség leküzdése, megelőzése, visszaszorítása érde- kében tett intézkedéseket is). Fertőző betegség alatt értendő minden olyan betegség, amely bármely anyag vagy kórokozó útján bármely organizmusból átvihető egy másik organizmusba, ahol:

– az anyag vagy kórokozó magában foglal, de nem kizárólagosan, vírust, baktériumot, parazitát vagy más organizmust vagy ezek bármely változatát, függetlenül attól, hogy élőnek tekinthetőek vagy sem, és

– a közvetett vagy közvetlen átvitel módja magában foglalja, de nem kizárólagosan, a levegőben illetve a testnedvekkel történő átvitelt, vagy az átvitelt bármely szilárd folyékony vagy gáz halmazállapotú felületről vagy felületre, dologról vagy dologra,

vagy organizmusok között, és

– a betegség, anyag vagy kórokozó károsíthatja vagy fenyegetheti az ember egészségét vagy az ember jóllétét, vagy a bizto- sított vagyontárgyakban kárt, értékromlást, értékvesztést, elhasználódást, értékcsökkenést okozhat, értékesíthetőségének, felhasználódásának csökkenését okozhatja, vagy ezekkel fenyegethet.

II.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki

a) az épületeken kívül hagyott mozgatható vagyontárgyakban az időjárási hatások által, illetve a vagyontárgyak bármiféle eltűnésé- vel összefüggésben bekövetkezett káreseményekre;

b) a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgy védelmi rendszerelemeiben, biztonsági berende- zésében, a rendszerelem / biztonsági berendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesítésével összefüggésben bekövet- kezett káreseményekre;

c) idegen harmadik személy által okozott rongálásra;

d) állat által okozott rongálásra;

e) a biztosított vagyontárgyak telephelyen belüli mozgatása, be- és kirakodása, illetve szállítóeszközön történő elhelyezése közben keletkezett sérülésére, törésére;

f) nem terjed ki a biztosítási fedezet az alábbi körülmények által okozott károkra:

– mikroorganizmusok, növények, mindenfajta gombásodás;

– belső megromlás vagy átalakulás, rozsdásodás, kontamináció (pl. mérgezés, bekormozódás, lerakódás, beporosodás, gőz-, illetve vízbeömlés), korrózió, fertőződés, oxidáció, penészedés, erjedés, törés/repedés, elhajlás/elgörbülés, horpadás;

– víz, gáz, elektromos áram vagy egyéb energia, illetve üzemanyag szolgáltatása, szállítása vagy annak kimaradása.

II.4. A biztosítási fedezet nem terjed ki a gépekben és műszaki berendezésekben, külső behatás nélkül keletkezett károkra. Ilyen kárnak minősül különösen amennyiben a kár azért következik be, mert:

a) a mérő, vezérlő, szabályozó vagy biztonsági berendezések meghibásodtak;

b) víz-, olaj- vagy kenőanyag hiány lépett fel;

c) a biztosított tárgyakba idegen test kerül;

d) az elektromos gépekben, berendezésekben, vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelmet kiiktatták.

II.5. A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosított épületekben és épületrészekben talajsüllyedés miatt bekövetkező repedés, ülepedés, süllyedés, zsugorodás vagy tágulás okozta károkra, de kiterjed az ezen események következtében fellépő, önmagában is biztosítási eseménynek minősülő következményi káreseményekre.

II.6. A biztosítási fedezet nem terjed ki a nedvesség, szárazság, kiszáradás, vagy hőmérsékletingadozás miatt bekövetkező káresemé- nyekre, ideértve a súlyvesztést, elszíneződést, az íz, szag, szín, szerkezet vagy kinézet megváltozását.

II.7. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a károsodott vagyontárgy hibás méretezésére, kivitelezésére vagy nem megfe- lelő karbantartására vezethetők vissza.

II.8. A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosított vagyontárgyak már eredetileg is meglevő hiányosságaira, illetve az ezzel összefüggés- ben keletkezett károkra.

II.9. A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosított vagyontárgyak üvegezésében keletkezett károkra.

ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEI (ÜBKR)

I. Biztosítási esemény és kizárások

A biztosító a jelen feltétel szerint kötött biztosítási szerződés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti azokat a biztosított üzemszüneti veszteségeket, amelyek a biztosítási szerződésben részletezett üzemszüneti biztosítási események bekövetkezése miatt, az üzemszünet tar- tama – legfeljebb azonban a biztosító által vállalt fedezeti tartam – alatt keletkeztek.

I.1. Üzemszüneti biztosítási esemény a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének kényszerű szünetelése, ha annak oka olyan egyéb, a VVSZF Különös rendelkezésekben felsorolt biztosítási esemény, amelyre a biztosítási szerződés fedezetet nyújt.

A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben áll be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett vagyoni kárt megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül.

I.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az üzemszüneti kár azon részére, amely az alábbi okokból következik be (kizárás):

a) az üzemszünet folyamán fellépő, nem biztosítási eseménynek minősülő okból bekövetkező rendkívüli esemény vagy tartós állapot,

b) az üzem berendezés-állományának bővítése, vagy az üzemben végzett felújítások, amelyeket a biztosítási esemény után, az újjá- építés során végeznek el,

c) hatósági helyreállítási és üzemeltetési korlátozások, vagy egyéb késleltető intézkedések;

d) az üzemi berendezések helyreállítása során jelentkező rendkívüli késedelmek, mint pl. a tulajdon-, birtok-, haszonbérleti viszo- nyok tisztázása, hagyatéki eljárások, perek stb. lebonyolítása,

e) ha a szerződő (biztosított) a károsodott, megsemmisült vagy elveszett vagyontárgyak újrabeszerzését késlekedve kezdi meg, ideértve azt az esetet is, ha ennek oka finanszírozási nehézség;

f) ha összetartozó vagyontárgyak valamelyike megsemmisült, és a sértetlenül maradt darabot az üzemi célokra már nem lehet fel- használni.

II. Biztosítási összeg

II.1. A biztosítási összeg a biztosított gazdasági tevékenysége során felmerült, egy évre eső adózás előtti nyeresége és az állandó (fix) költségeinek az összege.

A biztosítási összeg meghatározásakor a nyereséget és az állandó (fix) költségeket az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

– nyereség: üzemi nyereségnek tekintendő az az összes bevétel, amely tartalmazza a biztosított üzemben a gyártásból, kereskedelemből és egyéb szolgáltatásból keletkező forgalmi bevételeket, a félkész- és késztermékek állományváltozását, az aktivált saját teljesítményeket és egyéb üzemi bevételeket – levonva belőle a változó és állandó (fix) költségeket.

– változó költség: változó költségek alatt azokat a költségeket értjük, amelyek az üzemeléssel szorosan összefüggenek, azaz üzemszü- net következtében elmaradnak vagy csökkennek. Ide tartozik az üzemszünet időtartama alatt nem használt berendezések üzemszerűen egyébként kopásnak kitett részeinek amortizációja is.

– állandó (fix) költség: állandó költségek azok a szükséges ráfordítások (pl. munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi díjak stb.), ame- lyeket a biztosítottnak egy üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását – a káresetet megelőző állapotnak megfelelő keretek között – mihamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles.

II.2. A biztosítási összeg meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni:

a) azokat a bevételeket, amelyek nem állnak szoros kapcsolatban a biztosított gyártó-, kereskedelmi- és egyéb szolgáltató üzemmel (alvállalkozói és rendkívüli bevételek),

b) az alvállalkozói és rendkívüli költségeket,

c) fogyasztási és forgalmi adókat, valamint a vagyonhoz kapcsolódó külön járadékokat,

d) xxxx, nyers-, segéd- és üzemanyagok beszerzésére fordított kiadásokat, ha azok nem az üzem fenntartására szolgálnak,

e) olyan nyereségeket és kiadásokat, amelyek a tényleges gyártási, kereskedelmi vagy üzemi tevékenységgel nem függnek össze, például tőke-, spekulációs- és ingatlanügyletekkel kapcsolatosak.

III. Kárviselési idő, az üzemszüneti káresemény vége

III.1. Kárviselési idő az az időtartam (fedezeti tartam), amely alatt fennálló üzemszünetre tekintettel a biztosító a szolgáltatást nyújtja. A biztosító kár- viselése az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában kezdődik. A kárviselési idő a biztosítási szerződésben rögzített időtartam (fedezeti tartam) leteltével véget ér.

III.2. Az üzemszüneti káresemény véget ér, amennyiben az üzem helyreállítása megtörtént, továbbá abban az esetben is, ha a korábbi üzemi telje- sítmény elérése műszaki szempontból lehetővé vált.

IV. Fedezeti összeg

A fedezeti összeg a biztosítási összegnek a kárviselési időtartamra számított, a kárviselési időtartammal arányos része, figyelemmel a bizto- sítási összeg megállapításakor alapul vett időtartamra (lásd II.1. pont). Pl. amennyiben a biztosítási összeg meghatározásakor figyelembe vett időtartam 24 hónap, a kárviselési időtartam pedig 18 hónap, úgy a fedezeti összeg a biztosítási összeg 75%-a.

V. Biztosítási szolgáltatás

V.1. A biztosítási szolgáltatás felső határa a fedezeti összeg. A biztosító megtéríti az elmaradt üzemi nyereséget és a folyó üzemi költségeket.

V.2. Elmaradt üzemi nyereség az az elmaradt haszon, melyet a biztosított zavartalan üzemelés esetén az üzemszünet tartama alatt, legfeljebb azon- ban a kárviselési idő tartama alatt a kieső üzemi teljesítményekre vonatkozóan ért volna el, ha a biztosítási esemény nem következett volna be.

V.3. Folyó üzemi költségek a biztosítási szerződésben megjelölt szükséges ráfordítások (pl. fizetések, munkabérek, helyiségek bérei, adók, ille- tékek, a biztosított vállalatba fektetett idegen tőke után szerződés szerint fizetendő adósságkamatok, arányos leírások stb.), melyeket a biz- tosítottnak az üzemszünet idején, legfeljebb azonban a kárviselési idő alatt (III. fejezet) mindenképpen fenn kell tartania azért, hogy az üzem működését a korábbi kapacitásnak megfelelő mértékben minél előbb lehetővé tegye.

V.4. A biztosító az indokolt kárenyhítési költségeket megtéríti. Indokolt kárenyhítési költségnek minősül a szerződő mindazon ráfordítása, ami az üzemszüneti kárral kapcsolatban a biztosító szolgáltatását csökkenti.

V.5. A biztosító nem téríti meg az üzemszünet miatt megtakarított (fel nem merült) költségeket.

V.6. A biztosító nem téríti meg a szerződéses kötelezettség miatt felmerülő, a biztosítottat terhelő kötbért vagy kártalanítást, kártérítést, illetve bármely olyan fizetési kötelezettséget, mely a biztosítottat terheli a szállítási és gyártási határidők és egyéb vállalt kötelezett- ségek be nem tartása miatt.

V.7. A biztosítási szolgáltatást az önrész összegével csökkenteni kell, illetve időbeli önrész esetén ezen önrész időre számított szolgálta- tási összeggel.

V.8. A biztosítási szolgáltatás mértékének megállapítása során figyelembe kell venni mindazon körülményeket, amelyek a biztosított üzem által termelt haszon mértékét a kárviselési idő alatt az üzemszünet hiányában befolyásolták volna. Ilyennek minősül különösképpen a biztosított piaci helyzete, különleges üzleti és az üzem műszaki helyzete, az üzemi rendszerében és értékesítési viszonyaiban esetlegesen bekövetkezett változások, hatósági intézkedések, sztrájk, bojkott, kizárás, csőd vagy csődön kívüli kényszeregyeztetési eljárás hatásai. Figye- lembe kell venni továbbá:

– azt az összeget, amit a nyersanyagoknak és a félkész áruknak a káresemény utáni értékesítéséből ki lehet termelni, ezen összeg a szolgáltatás mértékét csökkenti,

– esetleges pót-, szükség- vagy bérüzem igénybevételi lehetőségét, melynek elmaradása esetén az emiatt jelentkező többlet kárt a biztosító nem térít meg,

– annak lehetőségét, hogy a kiesést az üzem újraindítása után intenzívebb gyártás, megmunkálás vagy árueladás, illetve az üzemi teljesít- mény egyéb módon való fokozásával a kárviselési idő alatt, vagy annak lejárta után elfogadható határidőn belül pótolni lehet.

V.9. A biztosító nem téríti meg azt az amortizációs értéket, amely a káresemény során megsemmisült, majd újra beszerzésre került beren- dezésre vonatkozik és az üzemszünet tartama alatt számítható.

V.10. Olyan üzemek esetében, ahol a teljes üzemi év során időben nem egyenletes a termelés, a szolgáltatás mértékének megállapításakor a kárvi- selési idő alatt ki nem termelt nyereség azon része nem vehető figyelembe, amelyet egy, a kárviselési időn kívüli időszakban már kitermeltek, vagy még ki lehet termelni.

V.11. A ki nem termelt nyereség nagyságát és az ebből adódó szolgáltatás mértékét a várható üzemszünet teljes időtartamára, de legfeljebb a kár- viselési időre előzetesen és minden naptári hónapra külön-külön meg kell határozni. Ha a ki nem termelt nyereség és az erre eső szolgáltatás utólagos összesítő számítása során eltérés tapasztalható a megelőző számításhoz képest, akkor a megelőző számítást korrigálni kell.

V.12. A felek a szerződésben az üzemszüneti szolgáltatási összegre vonatkozóan a fedezeti összegen belül legfeljebb annak mértékéig limit összeg meghatározásában állapodhatnak meg, amely a teljes szerződésre vonatkozó kombinált limit érvényessége esetén azon belüli szublimitnek minősül.

VI. Könyvvezetési kötelezettség

VI.1. A biztosított köteles rendszeres üzleti könyvelést és feljegyzéseket vezetni, leltárokat, mérlegeket készíteni, és azokat a folyó üzleti évre és az azt megelőző legalább 3 évre vonatkozóan, a megsemmisülésüket kizáró módon biztonságosan és elkülönítve tárolni, továbbá szolgáltatási igény bejelentése esetén mindezeket a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

VI.2. A fenti kötelezettség megsértése esetén, ha emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a kötelezettség megsértése sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra háruló szolgáltatási kötelezett- ség mértékének megállapítását nem befolyásolja.

VII. A biztosítási szolgáltatási előleg kifizetése

Amennyiben az üzemszünet kezdete óta eltelt egy hónap, továbbá az üzemszünetre tekintettel teljesítendő biztosítási szolgáltatás mérté- kének megállapítása, minden elmúlt egy havi időszak vonatkozásában, havi rendszerességgel történik, úgy a biztosított kezdeményezheti, hogy a biztosító a várható üzemszünet teljes időtartamára, de legfeljebb a kárviselés időtartamára előzetesen számított, várható biztosítási szolgáltatás mértékének megfelelő mértékben biztosítási szolgáltatási előleget folyósítson. A biztosítási szolgáltatási előleget a biztosító a kárviselési időszak, illetve üzemszünet végét követően megállapított, végleges biztosítási szolgáltatás mértékébe beszámítja.

Document Metadata

Table of Contents

Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételei (VVSZF)

Document Metadata