Otthon Biztosítás 2.0

Hatályos: 2017. október 30-tól

Tartalomjegyzék

1. Otthon biztosítás 2.0

Ügyféltájékoztató 3

Fogalmak 10

Preambulum 14

Általános feltételek 15

Épületbiztosítás különös feltételei 30

Ingóságbiztosítás különös feltételei 37

Kiegészítô általános felelôsségbiztosítás különös feltételei 44

Kisvállalkozói vagyonbiztosítás különös feltételei 47

Balesetbiztosítás különös feltételei 48

Kiegészítô fedezetek 52

Függelék 57

Mellékletek 64

2. Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött

biztosítási szerzôdéshez 66

3. 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött

pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl 68

4. KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Alapszabálya 72

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Jelen tájékoztatónkban szeretnénk Önnek röviden bemutatni a KÖBE Xxxxxx biztosítását. Célunk, hogy egyértelmûen és közérthetô módon nyújtsunk tájékoztatást egyesületünkrôl, a biztosító szolgáltatásának lényegérôl, különösen nagy hang- súlyt fektetve a specialitásokra és az esetlegesen alkalma- zott korlátozásokra. Szeretnénk áttekintést adni továbbá ar- ról, hogy milyen elemeket tartalmaz és hogyan mûködik a biztosítás, pontosan mire kell figyelnie a szerzôdés megkö- tésekor, majd késôbb a szerzôdés tartama alatt.

Fontos azonban, hogy ez az Ügyféltájékoztató nem helyette- síti a biztosítási feltételeket, ezért kérjük, hogy jelen tájékoz- tatásunkkal együtt – lehetôség szerint – a biztosítási feltéte- leket is olvassa át. A biztosítási szerzôdés fontos eleme to- vábbá az Ön biztosítási ajánlata alapján kiállított kötvény, amely szerzôdése konkrét, egyedi adatait rögzíti. Amennyi- ben bármilyen további kérdése merülne fel a biztosítással kapcsolatban, telefonos ügyfélszolgálatunkon (+36-1-433- 1180) szívesen állunk rendelkezésére.

A biztosító

Név: KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Székhelye: 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Internet: xxx.xxxx.xx

E-mail: xxxx@xxxx.xx

xxxxx@xxxx.xx (adminisztrációs ügyek) xxx@xxxx.xx (kárrendezés)

Telefon: x00-0-000-0000

Jogi forma: Egyesület Cégjegyzékszám: 9. Pk. 61. 110/1996

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Cím: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Lev. cím: H-1534 Bp. BKKP Pf. 777. Telefon: x00-0-000-0000

Telefax: x00-0-000-0000

web: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

FONTOS: Külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a KÖBE egy egyesületi formában mûködô biztosító. Egyesüle- tünk a vonatkozó törvények és alapszabályunk értelmében kizárólag tagjaival kötött szerzôdés alapján nyújthat szolgál- tatást, vagyis a biztosítási jogviszonyhoz egyben egy egye- sületi tagsági jogviszony is tartozik. A kölcsönös biztosító egyesületbe történô belépés (azaz az egyesületi tagsági jog- viszony) feltétele a biztosítási szerzôdés létrejötte. Jelen szerzôdés kapcsán létrejött tagsági jogviszony tagdíjfizetési kötelezettséggel jár. A tagdíj mértéke 1800 Ft/idôszak, amely egy biztosítási idôszakra (biztosítási évre) vonatkozik. A tárgyidôszakra vonatkozó tagdíjat a tag a belépési nyilatko- zat aláírása után a biztosítási szerzôdés megkötésekor, leg- késôbb a második díjfizetési gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles megfizetni. A tárgyidôszakot követô években a bizto-

sító által küldött díjbekérô levélen megjelölt idôpontig kell a tagdíjat megfizetni.

A biztosítás

A KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS egy olyan összevont, több kockázatú, komplex biztosítás, amely egy – az épületre és/vagy ingóságokra vonatkozó – alap vagyonbiztosításból és ahhoz, kiegészítô jelleggel csatolható felelôsség-, baleset- és kisvállalkozói vagyonbiztosításból, továbbá kiegészítô fedezetekbôl áll.

A kiegészítô biztosítások és fedezetek csak az alap vagyon- biztosítással együtt köthetôk, önálló biztosításként nem. Amennyiben az alap vagyonbiztosítás megszûnik, a teljes biztosítási szerzôdés is megszûnik, az egyes kiegészítô biz- tosítások és fedezetek megszûnése viszont az alapbiztosí- tást nem érinti.

Az ajánlat és annak mellékletei, a biztosítási kötvény/elekt- ronikus kötvény, a biztosítás Általános feltételei, valamint az alapbiztosításhoz, a kiegészítô biztosításokhoz és fedeze- tekhez tartozó Különös, illetve Külön feltételek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások és záradékok együttesen alkotják a biztosítási szerzôdést.

A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô díjfizetésre, a biztosí- tó pedig – a szerzôdésben foglalt biztosítási események, biz- tosítási feltételek szerinti bekövetkezése esetén – biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.

A biztosítási idôszak és tartam

A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú. A tartamon be- lüli biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a kö- vetkezô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.

Kockázatviselés kezdete

Fontos, hogy a biztosító kockázatviselése csak érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg. A biztosító kocká- zatviselésének kezdete az a nap, amikortól a biztosító a biz- tosítási feltételek szerinti események vonatkozásában átvál- lalja a kockázatot, azok bekövetkezése esetén pedig a szer- zôdési feltételek szerint, szolgáltatást nyújt.

Fentiek értelmében a KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS kocká- zatviselése három különbözô idôpontban kezdôdhet:

1. A biztosító kockázatviselésének lehetséges legkorábbi kezdete az ajánlat aláírását követô nap nulla (0.00) órája, feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító 15 napon belül változat- lan tartalommal elfogadta vagy arra nem nyilatkozott.

Amennyiben a biztosítást a szerzôdô/biztosított képviselôjé- nek minôsülô független biztosításközvetítô (alkusz) közvetí- ti, akkor a biztosító 15 napos elbírálási határideje a szerzô- dô/biztosított által aláírt biztosítási ajánlat beérkezését köve- tô napon kezdôdik. Ennek idôpontját a biztosító átvételi pe- csétje igazolja.

2. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázatvi- selésének kezdete az ajánlaton feltüntetett idôpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az esetben indulhat meg, ha a biztosítási szerzôdés létrejön.

Halasztott kockázatviselés akkor életszerû pl. ha az ajánlat- tétel idôpontjában az ügyfélnek már van egy élô lakásbizto- sítása, de úgy szeretne biztosítót váltani, hogy közben a koc- kázatviselés folyamatos maradjon. Ilyen esetben a legköny- nyebb megoldás az, ha elôzményszerzôdés lejáratának nap- ját követô napra idôzíti az új biztosítási szerzôdés kockázat- viselésének kezdetét.

3. Amennyiben a biztosító a szerzôdô ajánlatára annak be- érkezésétôl számított 15 napon belül ellenajánlatot tesz, a kockázatviselés az ellenajánlatban meghatározott napon kezdôdik, amennyiben a szerzôdés utóbb létrejön.

A biztosító a Xxxxxxx, illetve a Külön feltételekben meghatá- rozott egyes biztosítási események és egyes kiegészítô fe- dezetek esetében várakozási idôt köt ki. Ezekben az esetek- ben az adott eseményre vonatkoztatott kockázatviselés a várakozási idô elteltét követôen kezdôdik. A biztosító kocká- zatviselése a várakozási idô alatt bekövetkezett káresemé- nyekre nem terjed ki.

A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalmazásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdés- sel rendelkezett a biztosítási szerzôdés megkötésekor.

Amennyiben az ajánlatot a biztosító a rendelkezésére álló ti- zenöt napos határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem köteles, az eset- legesen megfizetett biztosítási díjakat visszautalja.

Biztosítási esemény

A KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS alapvagyon biztosításának fedezetei a táblázatban részletezett biztosítási eseményekre nyújtanak biztosítási védelmet. Az alapvagyon biztosítás mellé az ügyfél választása alapján kiegészítô biztosítások (kisvállalkozói vagyon, felelôsség, baleset), továbbá a Külön feltételekben részletezett kiegészítô fedezetek is köthetôk. A kiegészítô fedezetek a biztosító által meghatározott fedezeti csomagokban (egységben) választhatók.

Önrészesedés

A KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS alap esetben nem tartalmaz önrészesedést, ügyfeleink azonban önrésszel is megköthe- tik szerzôdéseiket. Ebben az esetben a biztosító díjkedvez- ményt ad.

Az önrészesedés típusa lehet eléréses, vagy levonásos.

Alapvagyon biztosítás biztosítási eseményei

Épület

Ingóság

Vállalkozói vagyon

Tûz

igen

Robbanás

igen

Villámcsapás direkt

igen

Villámcsapás indukciós

igen

Vihar

igen

Felhôszakadás

igen

Jégverés

igen

Hónyomás

igen

Árvíz

igen

Földrengés

igen

Földcsuszamlás

igen

Kôomlás

igen

Ismeretlen üregbeomlása

igen

Idegen jármû ütközése

igen

Idegen tárgy rádôlése

igen

Lopás

igen

Betöréses lopás

igen

Rablás

igen

Rongálás

igen

Csôtörés

igen

Üvegtörés

igen

Rejtett hibák

igen

Zárcsere

igen

Személyi okmányok elvesztése

igen

Bankkártya elvesztése

igen

Áramkimaradás

igen

Eléréses típusú önrészesedés esetén, az önrészesedés mér- tékét meghaladó károk levonás nélkül kerülnek kifizetésre, az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat a bizto- sító nem téríti meg.

Levonásos típusú önrészesedés esetén, az önrész összege valamennyi kárkifizetésbôl levonásra kerül, az önrész alatti károk nem térülnek.

Az önrészesedés választható típusát és mértékét az ajánlat és a díjszabás tartalmazza.

A biztosító szolgáltatásai

A biztosítási ajánlaton feltüntetett vagyoncsoportokba sorolt, biztosított vagyontárgyak biztosítási események által okozott kárait, a biztosító az alábbiak figyelembevételével téríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:

a) épület vagyoncsoport: káridôponti új értéken számított ja- vítási, helyreállítási, vagy újraépítési értéken;

b) háztartási ingóságok: káridôponti újrabeszerzési, vagy új értéken;

c) értéktárgyak: káridôponti valóságos értéken;

d) vállalkozás vagyontárgyai:

• káridôponti valóságos értéken;

• saját elôállítású készleteket elôállítási önköltségen.

Balesetbiztosítási esemény, illetve a kiegészítô fedezetcso- magokban vállalt biztosítási események bekövetkezése ese- tén, a biztosító legfeljebb az adott biztosítási eseményhez tartozó biztosítási összeget fizeti meg, a Különös, illetve Kü- lön feltételekben részletezett szabályok alapján.

A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti újraépítésének, vagy új- rabeszerzésének értékét meghaladja, a biztosító a vagyon- tárgy újraépítési, vagy újrabeszerzési költségét téríti.

Az új érték megállapításának alapja a károsodott épülettel, épületrésszel azonos nagyságú és kivitelezettségû épület, építmény átlagos újraépítési költsége, ingóságoknál az újra- beszerzési érték.

A javítási, helyreállítási, újjáépítési és újrabeszerzési költsé- geket terhelô általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizá- rólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított személy az adott biztosított vagyontárgy kapcsán nem jogosult az ÁFA visszaigénylésre és a javításról, helyreállításról, újraépí- tésrôl, újrabeszerzésrôl számlát csatol.

Épületkárok esetében a biztosító kártérítési kötelezettsége a sérült felületek kijavításának, helyreállításának költségeire vonatkozik. Megtéríti azonban a biztosító a teljes helyiség fe- lületének helyreállítását, ha a helyiség mennyezete és egyik azonos kivitelezésû oldalfala sérül, vagy két azonos kivitele- zésû oldalfala sérül. Burkolatokkal borított felület teljes egészé- nek újraburkolását kizárólag csak abban az esetben fedezi a biztosító, ha a károsodás mértéke meghaladta az 50%-ot.

Bérlemények károsodása esetén, a biztosító a bérlô által kötött biztosítás alapján, a kárt kizárólag olyan mértékben té-

ríti meg, amekkora mértékben a biztosított bérlô azért jog- szabály, vagy a bérleti szerzôdés alapján felelôsséggel tar- tozik.

A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károko- zó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási esemé- nyen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az, a biz- tosítási eseménnyel összefüggésben áll.

A biztosító szolgáltatásának korlátozása

A biztosító szolgáltatásait az alábbi korlátozások figyelembe- vételével nyújtja:

1. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, va- lamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigé- nyelhetô, vagy egyéb módon megtérült összeg.

2. Amennyiben a biztosított vagyontárgy avultsága (valósá- gos érték/újraépítési, újrabeszerzési érték) a káresemény idôpontjában épületek esetében meghaladta a 75%-ot, in- góságok esetében a 80%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

3. A káridôponti avult értéket (valóságos érték) épületek ese- tén az építés, ingóságoknál a vásárlás óta eltelt idôszakra esô értékcsökkenés figyelembevételével állapítja meg a biztosító úgy, hogy a káridôponti újraépítési, vagy újértéket csökkenti a vagyontárgy életkorának, használtsági fokának megfelelô összeggel. Tulajdonképpen ez az amortizáció.

4. Amennyiben a káresemény elôtti állapot a károsodottal megegyezô mûszaki paraméterekkel egyenértékû módon (pl. technológiaváltás miatt) már nem állítható helyre, ak- kor a biztosító a korszerûbb technológia értéknövelô hatá- sát a kártérítési összegbôl levonja.

5. A betöréses lopás biztosítási esemény által okozott káro- kat a biztosító a káresemény idôpontjában meglévô és üzembe is helyezett védelmi berendezések által megvaló- sult védelmi szinthez tartozó limit mértékéig, de maximum a biztosítási összeg erejéig téríti.

Értékkövetés (indexálás)

A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megôr- zése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási összeg és ehhez kapcsolódóan a biztosítási díj értékkövetô módosítását. Ez az indexálás. A biztosító az in- dexálást a biztosítási szerzôdés valamennyi elemére érvé- nyesíti (pl. választott önrészesedés mértéke, betöréses lo- pás térítési limitösszegei stb.).

A következô biztosítási idôszakra alkalmazott index bázisa minden évben szeptember 30-ig kerül megállapításra, a KSH által közzétett, az indexálást megelôzô naptári évre vonat- koztatott fogyasztóiár-index alapján, amelytôl a biztosító ma- ximum 5 százalékponttal térhet el.

Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elôzô évre vonatkozó biztosítási összeg és a biztosító által megál-

lapított index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi azzal, hogy a biztosítónak jo- gában áll olyan díjat meghatároznia, amely egész forintra ke- rekített napidíjhoz vezet. Ugyancsak arányosan változnak – a kerekítés szabályainak megfelelôen – a biztosítási szerzô- désben megadott egyéb összeghatárok is.

A biztosító által megállapított index mértékérôl, a biztosítási összeg értékkövetô módosításáról, a díj változásáról a bizto- sító legkésôbb hatvan nappal a biztosítási év vége elôtt írás- ban értesíti a szerzôdôt.

A biztosítás indexálásával egyidejûleg a biztosító a biztosítá- si díjtételek, illetve díjmódosító tényezôk kockázati, vagy egyéb okból való változtatását is kezdeményezheti. A bizto- sító a biztosítási díj ilyen típusú változásáról a biztosítási év végét legalább hatvan nappal megelôzôen – az indexálásról való értesítéssel egyidejûleg, külön figyelemfelhívás mellett – írásban értesíti a szerzôdôt.

A biztosítási szerzôdés a következô biztosítási idôszakra a biztosító által indexált biztosítási összeggel, díjjal, vagy díjté- tellel érvényes, a szerzôdônek azonban joga van arra, hogy évfordulóra felmondja szerzôdését. Amennyiben a szerzôdô a biztosító szerzôdésmódosítását írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

A díjfizetés

A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként hatá- rozza meg.

A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésének nap- ján esedékes.

A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonat- kozik.

A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó díjat a biz- tosító köteles a soron következô biztosítási idôszak megkez- dése elôtt legalább 60 nappal a szerzôdô tudomására hozni.

A szerzôdô jogosult az általa szerzôdéskötéskor választott, vagy a szerzôdés tartama alatt módosított díjfizetési gyako- riságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzôdô által írásban benyújtott módosítási igényt a biztosító legkorábban a módosítási igény – a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô – beérkezését követô harmincadik nap utáni elsô esedékességkor érvényesíti.

A biztosító függô biztosításközvetítôje nem jogosult biztosí- tási díj átvételére, nem jogosult továbbá a szolgáltatási összeg kifizetésében közremûködni.

A szerzôdésmódosítás módja, lehetôsége

Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a szerzôdô a szerzô- dés módosítását kezdeményezi, a biztosító a módosítási igényt a kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô beér- kezéstôl számított tizenöt napon belül bírálja el. A módosított feltételek szerinti kockázatviselés legkorábban a módosítási

igény, a biztosító kötvénykiállításra jogosult szervéhez törté- nô beérkezését követô harmincadik nap utáni naptári hónap elsô napjának nulla órájakor kezdôdhet meg, amennyiben a módosítás hatálybalépésének napjáig a többlet díjat megfi- zették és a biztosító a módosítást elfogadta.

A szerzôdés megszûnésének esetei

A KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS megszûnhet:

• érdekmúlással;

• évfordulóra történô felmondással;

• a felek közös megegyezésével;

• díjnemfizetéssel.

Érdekmúlás

Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító kockázatvise- lése és egyben a biztosítási szerzôdés vonatkozó része is – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedé- kes díj illeti meg.

Évfordulóra történô felmondás

A biztosítási szerzôdés bármikor, de kizárólag írásban, a biz- tosítási idôszak végére mondható fel. A felmondási idô har- minc nap. Évfordulóra történô felmondás esetén a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napján huszonnégy (24.00) órakor szûnik meg, maradékjogok nélkül.

Az alapbiztosítás teljes felmondása a teljes szerzôdés meg- szûnését eredményezi.

Az alapbiztosítás érvényben hagyása mellett a kiegészítô biz- tosítások, illetve a kiegészítô fedezetcsomagok akár külön- külön is felmondhatóak mindkét fél által, legalább harminc nappal a szerzôdés évfordulója elôtt, írásban. A szerzôdés ebben az esetben a megszüntetett kiegészítô biztosítás, illetve a kiegészítô fedezetcsomag nélkül marad hatályban.

Közös megegyezés

A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntet- hetô. Utóbbi esetben a biztosítót a kockázatviselés utolsó napjáig járó díj illeti meg.

Díjnemfizetéses megszûnés

Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mel- lett – a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított 30 napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedé- kesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton

érvényesíti. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô biztosítások, illetve a kiegészítô fedezetcsomag is maradék- jogok nélkül megszûnnek.

A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a bizto- sítási díjnak a megszûnést követô, utólagos megfizetése nem helyezi újra hatályba.

Reaktiválás

A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen újra érvénybe helyezhe- tik (reaktiválás). A biztosító kockázatviselése az újra érvény- be helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezésé- nek idôpontja között eltelt idôszakra.

A biztosító mentesülésének feltételei

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érdemi vezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biz- tosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.

Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül például, ha a kár:

a) alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti véralkohol- szint);

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetéssel;

c) kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcsola- tos befolyásoltsággal

okozati összefüggésben következett be.

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzôdô kármeg- elôzési vagy kárenyhítési kötelezettségének megszegésével okozta.

Kiegészítô balesetbiztosítás esetén, amennyiben a biztosított baleseti halálát a biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása idézte elô, ezen kedvezményezett, vagy örökös vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötele- zettség alól.

Fentieken túl a kiegészítô biztosítások és fedezetek Általá- nos, Különös és Xxxxx feltételei további mentesülési okokat is megállapíthatnak.

Alkalmazott kizárások

Nem téríti a biztosító a biztosítási események által okozott következményi károkat.

Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvet- lenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi alkalmazá- sa, harci eszköz, vagy hadianyag felhasználásának követ- kezménye;

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosztogatás, egyéb erôszakos cselekmény következménye;

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cse- lekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek;

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan ki- bocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív vegyi, biológiai szennye- zést eredményez.

Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek a biztosított va- gyontárgy avultságával, karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési szabályok be nem tartásával összefüggés- ben következtek be.

Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely az eredetivel nem megegyezô minôségi elem, anyag stb. beépítése, vagy egyéb ok miatt, az esztétikai értékcsökkenésbôl adódik.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek azokban az épületekben, épületrészekben keletkeztek, amelyek bon- tását jogszabály, vagy hatóság a káresemény bekövetkezé- se elôtt részben, vagy egészben elrendelte.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek olyan épületekben, épületrészekben keletkeztek, amelyek építé- sét, vagy felújítását jogszabály, vagy hatósági rendelkezés megszegésével végezték.

Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a szerzô- dô/biztosított azzal idézett elô, hogy a szerzôdés tartama alatt, a korábban azonos károkozási körülményekkel vissza- térôen okozott kárt nem szüntette meg, a károkozási körül- ményt nem küszöbölte ki, noha az gazdaságilag és mûsza- kilag ésszerû ráfordítással megszûntethetô, kiküszöbölhetô, elkerülhetô lett volna.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben az állandóan lakottként biztosított épület esetében, a nem állandóan lakott állapot hossza a káresemény idôpont- jában a 270 napot meghaladja.

Fentieken túl a kiegészítô biztosítások és fedezetek Általá- nos, Különös és Xxxxx feltételei további kizárási okokat is megállapíthatnak.

Teendôk káresemény bekövetkezésekor

A biztosítási eseményt (káreseményt) a tudomásra jutástól számított kettô munkanapon belül kell bejelenteni a biztosí- tónak, illetve lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését.

A biztosító szolgáltatásával kapcsolatos igényt a szerzôdô- nek, illetve a biztosítottnak kell kezdeményeznie. A kárigényt

– a biztosító által rendelkezésre bocsátott kárbejelentô nyom-

tatvány kitöltésével – minden esetben írásban is be kell nyúj- tani a biztosítónak. A kárbejelentéshez az Általános feltételek

11.24. pontjában részletezett dokumentumokat szükséges csatolni, továbbá a kiegészítô biztosítások és fedezetek Kü- lönös, illetve Xxxxx feltételei további csatolandó okiratokat ír- hatnak elô.

A tûzesetet és robbanást a tûzrendészeti hatóságnak, a lo- pást, betörést, rongálást, rablást, vandalizmust a rendôrség- nek is jelenteni kell.

A kár felméréséig, de maximum annak bejelentését követô három napig, a károsodott vagyontárgy, illetve kárhelyszín állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben lehet változtatni.

A kártérítés szabályai

Felmerült kárként a károsult vagyonában bekövetkezett ér- tékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytôl a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusz- tulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése, stb. folytán elesett, vagy egyébként károsodott.

Kár bekövetkezésekor a kárelhárítás és kárenyhítés körébe esô indokolt költséget a biztosító – a biztosítási összeg kerete- in belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.

A biztosító a kártérítés összegébôl a maradványértéket és a máshonnan megtérülô kárértéket jogosult levonni.

A biztosító kártérítését kizárólag a mindenkor érvényes tör- vényes belföldi fizetôeszközben teljesíti.

A biztosító szolgáltatását a kárrendezés lezárásához szüksé- ges összes okirat beérkezését követô 15 napon belül teljesíti.

Kármentességi kedvezmény

Amennyiben egy adott biztosítási szerzôdésre a vonatkozó megfigyelési idôszakban nem történik kárkifizetés, a biztosí- tó díjengedményt nyújt az alábbiak szerint:

a) Egy kármentes idôszak után 5% díjengedmény.

b) Kettô egymást követô kármentes idôszak után 10% díjen- gedmény.

c) Három, illetve annál több, egymást követô kármentes idô- szak után 15% díjengedmény.

Az elsô biztosítási idôszakhoz tartozó megfigyelési idôszak hossza 270 nap a szerzôdés kockázatviselésének kezdeté- tôl. A további megfigyelési idôszakok hossza mindig megfi- gyelési idôszaktól megfigyelési idôszakig tartó egy év (365/366 nap).

A kedvezményt a biztosító az adott kármentes megfigyelési idôszakot követô biztosítási idôszak díjában érvényesíti. Amennyiben a megfigyelési idôszakban a szerzôdésre beje- lentett káresemények vonatkozásában kárkifizetés történik, a kármentességi kedvezmény az adott megfigyelési idôsza- kot követô biztosítási évben elvész. Legközelebb egy olyan, teljes megfigyelési idôszak elteltével indul újra, a legkisebb

mértékû kedvezménnyel, melyben nem történt egyetlen kár- esemény vonatkozásában sem elsô kárkifizetés.

Érdekmúlás miatt történô szerzôdés megszûnés esetén, a már megszerzett kármentességi kedvezményt – a megszû- nést követô 365 napon belül – a szerzôdô és a biztosított is érvényesítheti, egy új kockázatviselési címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy biztosítottjaként az elôzményszerzôdésre történô hivatkozással.

A már megszerzett kármentességi kedvezményt a szerzôdô és a biztosított is érvényesítheti, az adott szerzôdés megszû- nése nélkül is, egy új kockázatviselési címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy biztosítottjaként az elôzményszerzôdésre történô hivatkozással.

Ügyféladatok továbbíthatósága

A biztosító a szerzôdés megkötésével, módosításával, állo- mányban tartásával, a szerzôdésbôl származó követelés megítélésével kapcsolatos, biztosítási titoknak minôsülô ada- tokat az adatvédelmi szabályok megtartásával a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további- akban: Bit.) rendelkezései szerint harmadik személy részére átadhatja.

Az ajánlat aláírásával Ön felmenti az orvosi titoktartás alól a biztosítottakat kezelô és vizsgáló orvosokat, egészségügyi intézményeket, a társadalombiztosítási igazgatási szerveket azon – a biztosítottak egészségi állapotával fennálló és ko- rábbi betegségeivel, baleseteivel, esetleges halálával össze- függô – adatoknak a biztosító részére történô továbbítása te- kintetében, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatás igény elbírálásához szükségesek.

A Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító – a veszély- közösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabá- lyokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségé- nek teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdé- sekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a Bit. 149.

§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásá- ban, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogo- sultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

A pótlólagos befizetés intézménye

Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az igazgatótanács vagy az MNB, szolgáltatáscsökkentést az egyesület igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az eset- ben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellenértékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biz- tosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosítás együttesen nem nyújtanának elegendô fedezetet. A pótlólagos befizetés mértéke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag ál- tal bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át.

Fizetôképességrôl és a pénzügyi helyzetrôl szóló jelentés

A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A biz- tosító ezt a jelentést legkésôbb 14 héttel a vállalkozás pénz- ügyi évének vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi köz- zé, melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhetônek kell maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példá- nyát a kéréstôl számított 20 munkanapon belül elküldi mind- azoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven be- lül kérik.

Panaszok kezelése

Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen felmerülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszolgálati irodájá- hoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, pos- tai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejöt- tével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, to- vábbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kap- csolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezé- sére természetes személy fogyasztó írásban panaszt nyújt- hat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez.

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefon: x00-0-00-00-000

E-mail: xxx@xxx.xx

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy a természetes személy fogyasztó a kérelem be- nyújtását megelôzôen a fogyasztói jogvitával érintett sze- mélynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, vagy e szervezetnél eredménytelenül mél- tányossági kérelemmel élt.

A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-hez lehet fordulni panasszal, részletes tájékoztatást ol- vashat errôl az MNB xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx oldalán.

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Központi telefon: x00-0-000-0000

Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx Ügyfélszolgálat címe: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: x00-00-000-000

Ügyfélszolgálat e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédel- mi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektroniku- san a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/ formanyomtatvanyok elérhetôségen érhetô el.

A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bíróság- hoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztó- nak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.

A szerzôdés joga, alkalmazandó jog

Jelen biztosítási szerzôdésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

Fogalmak

Ajánlat:

A biztosító által rendszeresített ajánlati lapon (nyomtatványon) vagy annak elektronikusan kitöltött, majd kinyomtatott megfele- lôjén tett, a szerzôdô által aláírt, teljeskörûen kitöltött biztosítási ajánlat.

Aktív zárási pont:

Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvetlenül vagy áttételesen, de nyitó-záró szerkezettel (kulccsal) lehet moz- gatni.

Alapbiztosított:

Az a természetes személy fogyasztó vagy vállalkozás, aki az alapvagyon biztosításban (kárbiztosítás) biztosított épület, illetve ingóságok tulajdonosa, tulajdonostársa vagy haszonélvezôje és aki a jelen szerzôdésben biztosított kockázatviselési címre állan- dó lakosként bejelentett személy és az épületbiztosítás, illetve – amennyiben a szerzôdés épület vagyoncsoportot nem tartalmaz

– az ingóságbiztosítás biztosítottja is egyben.

Alulbiztosítás:

Jelen biztosításban az „új értéken” biztosított vagyontárgyak szempontjából értelmezhetô fogalom. Alulbiztosítás akkor követ- kezik be, ha a káresemény idôpontjában a biztosított vagyon- tárgy/vagyoncsoport valós új értéke magasabb, mint a vonatko- zó vagyoncsoport aktuális biztosítási összege. Ilyen esetben a biztosító a kárt a biztosítási összeg és a káridôponti tényleges új érték arányában téríti meg (pro-rata szolgáltatás). A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsoportonként vizsgálja.

Állapotmegôrzési kötelezettség:

Biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított a szerzôdésben megállapított határidôn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítés- hez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge, ha a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás követ- keztében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

Baleset (személybiztosítási fogalom):

Jelen biztosítás szempontjából balesetnek minôsül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külsô hatás, amely a sérült káro- sult akaratától függetlenül, hirtelen fellépô külsô behatás, amely- nek következtében biztosított egészségkárosodást szenved, vagy elhalálozik.

Besurranás, trükkös lopás:

Jelen biztosítás szempontjából besurranásnak, trükkös lopásnak minôsül, ha az elkövetô jogosulatlanul jut be a biztosított épület- be/építménybe és onnan – a jelen szabályzat szerint – háztartá- si ingóságnak minôsülô vagyontárgyat jogtalanul tulajdonít el.

Bevésôzár:

Az ajtólapba besüllyesztett zárszerkezet (az ajtó mechanikai el- lenálló-képességét számottevôen csökkenti).

Bit.:

A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.).

Biztonsági felügyeleti rendszer:

A felügyeleti és riasztásfogadó rendszerek gyûjtik, feldolgozzák, kijelzik, naplózzák és archiválják a védett objektumokban telepí-

tett helyi elektronikai jelzôrendszerek által kiadott riasztási, üzem- viteli és állapot információkat (a továbbiakban biztonsági infor- mációkat).

Biztonsági felügyeleti rendszerek fajtái lehetnek:

a) Riasztásfogadó rendszerek, amelyek feladata a felügyeleti és riasztásfogadó központtól nagy távolságra található objektu- mok védelmét biztosító helyi elektronikai jelzôrendszerek köz- pontosított felügyelete.

b) Felügyeleti rendszerek, amelyek feladata egy adott objektum védelmét biztosító különféle jelzôrendszerek egységes felü- gyelete.

A biztonsági felügyeleti rendszerek elemei:

a) Riasztás átviteli rendszer, amely biztosítja az információáram- lást a felügyeleti és riasztásfogadó központ és a felügyelt elektronikai jelzôrendszerek között.

b) Felügyeleti és riasztásfogadó központ, amely irányítja az egész felügyeleti rendszer mûködését, fogadja, feldolgozza, naplózza a beérkezô biztonsági információkat és továbbítja a megjelenítô egység felé.

c) Megjelenítô egység, amely biztosítja a felügyeleti és riasztás- fogadó rendszer kezelôfelületét, lehetôvé téve a diszpécserek részére az egyszerû használatot.

Biztonsági zár:

Biztonsági zárszerkezetnek minôsül a legalább 3000 db variáci- ós lehetôséget meghaladó,

• legalább 5 csapos hengerzárbetétes zárszerkezet,

• legalább 6 rotoros mágneszárbetétes zárszerkezet,

• kéttollú kulcsos zár,

• szám- vagy betûjel kombinációjú zár,

• MABISZ által vagy egyedileg minôsített lamellás zár.

Biztosításközvetítôi tevékenység:

A biztosítási szerzôdés létrehozására irányuló üzletszerû tevé- kenység, amely kiterjed a biztosítási szerzôdések megkötésé- nek elôsegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlásá- ra, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a biztosítási szerzôdé- sek megkötésére, a biztosítási szerzôdések értékesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerzôdések lebonyolításá- ban és teljesítésében való közremûködésre.

Biztosításközvetítôi tevékenységet függô biztosításközvetítô és független biztosításközvetítô végezhet.

A függô biztosításközvetítô: az a biztosításközvetítô, aki biztosí- tóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymás- sal nem versengô biztosítási termékeit közvetíti;

b) a biztosításközvetítôi tevékenységet – akár több biztosító egy- mással versengô biztosítási termékeit – a fôtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt ki- egészítô tevékenységként végzi, ha a biztosítótól az ügyfél- nek járó összeget nem vesz át [az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök];

c) egyidejûleg több biztosító egymással versengô biztosítási ter- mékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).

A független biztosításközvetítô: az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítô.

Biztosítási kockázat jelentôs növekedése:

Jelen szerzôdés alapján a biztosítási kockázat jelentôs növeke- désének minôsül, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerzôdés megkötését, kizárást

alkalmazna, díjszabása szerint magasabb díj ellenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosításra feladott kockázatot egyáltalán nem vállalná.

Biztosított:

Jelen biztosításban az alapbiztosított és a további biztosítottak együtt, biztosítottként kerülnek hivatkozásra.

Blokkzár:

Az elektronikai jelzôrendszer bekapcsolt és teljes nyugalmi álla- potát ellenôrzô elektro-mechanikus zárszerkezet, mely élesítés- kor a zárhatóság letiltásával jelzi a rendellenes állapotot.

Xxxxxxxxxxxxxxxx kiskorú:

Xxxxxxxxxxxxxxxx az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

Dologi kár:

Jelen szerzôdés alapján dologi kárnak minôsül, ha valamilyen biztosított vagyontárgy megsemmisül, megsérül vagy használ- hatatlanná válik.

Elektronikai jelzôrendszer:

Az elektronikai jelzôrendszer elektronikus eszközökkel érzékeli és értékeli a felügyelt védelmi rendszer állapotát, kijelzi annak változásait. Elektronikai jelzôrendszer feladata:

a) felületvédelem;

b) térvédelem;

c) tárgyvédelem;

d) személyvédelem;

e) riasztásjelzés.

Elektronikus adat:

Jelen szabályzat szempontjából elektronikus adatnak minôsül valamennyi olyan, géppel olvasható, kommunikációra, értelme- zésre és feldolgozásra alkalmassá tett adat és/vagy információ, amely elektronikus és elektromechanikus adatkezelésre, vagy eszközök, berendezések elektronikus vezérlésére alkalmas (pl. adatbázis, program, szoftver, kódolt utasítás stb.).

Elektronikus ajánlat:

A biztosító, vagy az általa biztosításközvetítetéssel megbízott biztosításközvetítô, illetve a biztosító hozzájárulásával alkusz ál- tal az Internet közcélú hálózatán mûködtetett portálon a jelen biztosítás feltételeinek elfogadására utalással felvett ajánlat, amennyiben az elektronikus ajánlattétel során az adott üzleti al- kalmazás lehetôséget kínál a biztosítási szerzôdés teljesítésének megkezdéséhez és ehhez a szerzôdô külön és kifejezetten hoz- zájárul.

Eltakarítási költségek:

A kárhelyszín takarításának, megtisztításának, a törmelékek és a fel nem használható maradványok legközelebbi megfelelô és engedélyezett lerakóhelyre történô szállításának a biztosítottat terhelô, biztosítási esemény bekövetkezésével közvetlenül összefüggô költsége.

Értéktároló:

Olyan MABISZ által ajánlott, zárható tárolóeszköz, amely:

• szimpla, vagy dupla acéllemez falú, a két fal között távtartókkal vagy speciális töltettel;

• falvastagsága minimum 2 mm;

• kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehetô ki a zárból;

• épületszerkezeti tartóelemekhez rögzített,

- a 300 kg-nál kisebb tömegû értéktároló, min. 5000 N

- az 1000 kg-nál kisebb tömegû 10000 N

feszítô erônek ellenálló módon (amelybe az értéktároló súlya is beleértendô) vagy falba, illetve padozatba betonozva minôsíté-

si tanúsítványnak, vagy a gyártó elôírásainak megfelelô módon beépített; vagy

• összetömege meghaladja az 1000 kg-ot.

Foglalkoztató:

Jelen biztosítás szempontjából foglalkoztató az a természetes személy, aki háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbí- zója, megrendelôje.

Fogyasztó:

A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi. V. törvény (a továb- biakban: Ptk.) 8:1. § 3. pontja szerinti fogalom: a szakmája, önál- ló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró ter- mészetes személy.

Jelen szabályzat alapján nem minôsül fogyasztónak a nem ter- mészetes személy, jogi személy vagy egyéb vállalkozás továbbá az a természetes személy, aki szakmai, üzleti tevékenységén, foglalkozásán belül esô célból jár el: egyéni vállalkozó, vagy va- lamely jogi személy vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkaválla- lója vagy megbízottja.

Fúrás elleni védelem:

Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a be- épített vagy utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet megfúrva sem lesz nyitható.

Háztartási alkalmazott:

Az a háztartási munkát végzô természetes személy, aki ezt a te- vékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozó- ként végzi.

Háztartási munka:

A 2010. évi XC. törvény szerinti fogalom; a kizárólag a természe- tes személy és háztartásában vele együtt élô személyek, továb- bá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltéte- lek biztosítását szolgáló, következô tevékenységek: lakás taka- rítása, fôzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi taní- tása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.

Helyreállítási költség (részkárral kapcsolatos fogalom):

A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridôponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem káro- sodott részek értékének meghatározásakor a biztosító figyelembe veszi ezen részek felhasználhatóságát a helyreállítás során.

Hozzátartozó:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti fogalom: a kö- zeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastár- sa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Hullámtér:

A folyók, vízfolyások partvonala és az elsô rendû árvízvédelmi mûnek minôsített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Kiemelés elleni védelem:

Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan mûszaki megol- dás, amely külsô oldali támadás esetén megakadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.

Kiskorú:

Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. A kis- korú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. Ha a házasságot a bíróság a cselekvôképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja, a házasságkötéssel szerzett nagykorúság megszû-

nik. A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszûnése nem érinti.

Korlátozottan cselekvôképes kiskorú:

Korlátozottan cselekvôképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvôképtelen.

Közeli hozzátartozó:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalom: a há- zastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a neve- lôszülô és a testvér.

Közvetlen/következményi kár:

Jelen biztosítás szempontjából közvetlen kárnak minôsül a felté- telekben foglalt valamely biztosítási esemény által a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül (direkt módon) okozott kár. Az olyan kár, amelynek közvetlen oka nem biztosítási esemény, ha- nem maga a közvetlenül okozott kár, következményi kárnak mi- nôsül.

KSH:

Központi Statisztikai Hivatal (1024 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx u. 5–7.)

Le- és visszaszerelési költségek:

Le- és visszaszerelési költség az az elkerülhetetlen költség, amely valamely biztosítási eseményt követôen azáltal válik szük- ségessé, hogy a sérült vagy sértetlenül maradt biztosított mû- szaki berendezéseket le- és újra vissza kell szerelni vagy egyéb módon mozgatni szükséges azokat.

Lezárt helyiség:

Az a helyiség, amely a szerzôdési feltételek „Függelékek” fejeze- tében részletezett vagyonvédelmi elôírásokban meghatározott valamely betörésvédelmi szintnek megfelelô védettséggel ren- delkezik és a kár idôpontjában a helyiség zárszerkezetei is lezárt állapotban voltak, illetve a helyiség azon nyílászárói, amelyek- nek az alsó éle az alatta lévô járószinttôl mérve 3 méternél ala- csonyabban van zárva találhatók. Jelen fogalom szempontjából helyiségnek minôsül az épület vagy melléképület minden oldal- ról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló lég- terû, meghatározott rendeltetésû része.

Légi jármû:

Az 1995. évi XCVII. törvény 71. § 5. pontja szerinti fogalom: bár- mely szerkezet, amelynek légkörben maradása a levegôvel való olyan kölcsönhatásból ered, amely más, mint a földfelszínre ha- tó légerôk hatása.

Magánemberi minôség:

A biztosított foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerû gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyok- ban tekintett minôsége.

Nem mentett árterület:

Az árterület azon része, amelyet a vízügyi hatóság annak minô- sít.

Nyílt ártér:

Árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér.

Papír alapú, nyomtatott ajánlat:

A biztosító által rendszeresített, központilag elôre legyártott, pa- pír alapú, töltôtollal kitöltött formanyomtatvány (blanketta), vagy az ezzel megegyezô formátumú és adattartalmú, elektronikusan kitöltött, majd lokálisan kinyomtatott, a szerzôdô, vagy megbí- zottja, illetve a közvetítô által is külön-külön aláírt nyomtatvány.

Passzív zárási pont:

Ide tartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók mûködésbe. A forgópántok és a passzív záró- tüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendôk.

Ptk.:

A Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény (a továb- biakban: Ptk.).

Rablás:

Rablásnak minôsül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy valamely, a biz- tosításban nevesített személy ellen erôszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy ôt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erôszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést al- kalmaz.

Reteszelési mélység:

A zárnyelvnek a fogadó elembe (vasalatba) való hasznos benyú- lása.

Reteszhúzás elleni védelem:

Kizárólag kétszárnyú ajtókkal kapcsolatosan értelmezhetô foga- lom. A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai akkor minôsülnek re- teszhúzás ellen védettnek, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthaj- tó-, vagy elfordítós rigli) ellenállnak a kívülrôl történt feszítést kö- vetô elmozdításnak. (Ilyen pl. a facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülrôl beszorított és lecsavarozott ék alkalmazása a nem nyíló szárny alá stb.)

Sérelemdíj:

A Ptk. 2:52. § (1)-(3) bekezdései szerinti fogalom: Akit személyi- ségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az ôt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire

– különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelôsség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyí- tása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlôdô jelle- gére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.

Sorozatkár:

Jelen biztosítás szempontjából sorozatkárnak minôsülnek az ugyanazon károkozói magatartásból és okból eredô, de eltérô idôpontokban bekövetkezô károk, melyek között jogi, gazdasági, vagy mûszaki vonatkozásokban ok-okozati összefüggés áll fenn.

Személyes adat:

Az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jel- lemzô ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vo- natkozó következtetés.

Személyi sérüléses kár:

Jelen szerzôdés alapján személysérüléses kárnak minôsül, ha a biztosított természetes személy meghal, balesetet vagy egész- ségkárosodást szenved.

Személyiségi jog:

Természetes személy joga ahhoz, hogy törvény és mások joga- inak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, il-

letve hogy abban ôt senki ne gátolja. Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tisztelet- ben tartani.

Teljesítési segéd:

Jelen biztosítás szempontjából teljesítési segéd a biztosított, al- vállalkozója vagy megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

Természeti katasztrófa:

Jelen biztosítás kiegészítô fedezetei vonatkozásában természeti katasztrófának minôsül az árvíz, a földrengés és a földcsuszam- lás.

További biztosított:

Az ingóság-, a felelôsség-, a baleset-, továbbá a kiegészítô biz- tosítások és fedezetek vonatkozásában biztosítottnak minôsül maga az alapbiztosított, valamint az alapbiztosított azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § [1] bekezdés 1. és

2. pontja), aki a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpon- tjában a jelen szerzôdésben biztosított kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett és ott állandó jelleggel életvitelsze- rûen élô személy.

Túlbiztosítás:

Amennyiben az alapvagyon biztosítás kárbiztosítási részében a káresemény idôpontjában a valóságos új érték alacsonyabb, mint a biztosítási összeg, túlbiztosítás alakul ki. A túlbiztosítás tényének megállapításakor a biztosító a túlbiztosítás miatt meg- fizetett többletdíjat visszautalja a szerzôdônek.

Tûz- és elemi károk:

Jelen biztosítás kiegészítô fedezeteinek vonatkozásában tûz- és elemi kárnak minôsül a tûz, a robbanás, a villámcsapás és a vil- lámcsapás másodlagos hatása, a vihar, a felhôszakadás, a jég- verés, valamint a hónyomás.

Tûzveszélyességi osztály:

Veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tûzsza- kaszok), épületek, mûtárgyak, létesítmények besorolására meg- határozott kategória a bennük folytatott tevékenység során elô- állított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzôi, vala- mint az alkalmazott technológiai folyamat tûzveszélyessége, egyes esetekben – (lakó- és közösségi épületek) – a rendeltetés alapján.

A hazai szabályozás 5 tûzveszélyességi osztályt különböztet meg:

„A” – „Fokozottan tûz- és robbanásveszélyes”

„B” – „Tûz- és robbanásveszélyes”

„C” – „Tûzveszélyes”

„D” – „Mérsékelten tûzveszélyes”

„E” – „Nem tûzveszélyes”

Új érték:

A vagyontárgy új állapotban történô beszerzésének költsége, be- leértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és szerelés költségeit. A beszerzési költségekbôl engedmények (pl. mennyiségi enged- mény, akcióár) nem vonhatók le. Amennyiben a biztosított ÁFA

visszaigénylésre jogosult, az új érték nem tartalmazza a beszer- zési, telepítési stb. költségek ÁFA-ját.

Ügyfél:

Jelen szerzôdés alapján ügyfélnek minôsül a szerzôdô, biztosí- tott, a kedvezményezett, az engedményes, a károsult, továbbá a biztosító szolgáltatására jogosult más személy. Ügyfélnek minô- sül továbbá az a személy is, aki a biztosítási szerzôdés megkö- tésére ajánlatot tesz.

Vandalizmus:

Jelen szabályzat szempontjából vandalizmusnak minôsül szer- zôdésen kívüli harmadik személynek a biztosított vagyontárgy megrongálására, megsemmisítésére irányuló, szándékos csele- kedete.

Vállalkozás:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom: a szakmá- ja, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

Várakozási idô:

Az a szerzôdésben meghatározott idôtartam, amelynek elteltét követôen a biztosító vállalja a biztosítási esemény kockázatát. A várakozási idô elsô napja a kockázatviselési kezdet napja, illetve szerzôdésmódosítás esetén a módosítást követô nap, amennyi- ben a vonatkozó külön díjat megfizették.

Védelmi kör:

Az elektronikai jelzôközpont egyes csatornáihoz tartozó érzéke- lôk összessége.

Védelmi zóna:

Rendszerint több védelmi kör által alkotott alrendszer, mely fel- használói szempontból egy egységet alkot, így önálló kezelést tesz lehetôvé.

Vétôképtelen:

Vétôképtelen, akinek belátási képessége oly mértékben korláto- zott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következ- ményeit nem képes felmérni, nem felel az általa okozott kárért.

Villámcsapás:

Elektromos töltéskiegyenlítôdés, illetve nagyfeszültségû villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Vízi jármû:

Jelen biztosítás szempontjából vízi jármûnek minôsül a 20 m-nél rövidebb hajótesttel rendelkezô kishajó, továbbá az olyan motor- csónak (gépi berendezéssel hajtott – hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minôsülô – vízi jármû) amelynek testhossza nem haladja meg a 6,2 métert, illetôleg a motorteljesítménye a 4 kW-ot nem éri el.

Zárásmélység:

Teljes zárás esetén a zárnyelvnek a zárlemezbe hatoló hossza.

Záráspontosság:

Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai között mm- ben mért távolság.

Preambulum

A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS egy igazán korszerû, családbarát háztartás-biz- tosítás, valódi segítség a bajban.

Az egyre szélsôségesebbé váló hazai idôjárás okozta elemi károk mellett, a mind gyakoribb természeti katasztrófák ma már nélkülözhetetlenné teszik értékeink, vagyontárgyaink biztosítását. Az ilyen típusú, jelentôs anyagi veszteséget is eredményezô károkozásokra történô felkészülés megfelelô biztosítás nélkül szin- te elképzelhetetlen, hiszen ezek a kockázatok a hagyományos kármegelôzési, kárenyhítési eszközökkel már nem kezelhetôk hatékonyan.

Egy modern biztosítás azonban nem csupán a ritkán bekövetkezô eseményekre nyújt megfelelô védelmet, hasznosságát a hétköznapok során is megtapasztal- hatjuk, pl. egy lakástûz, egy betörés, egy csôtörés vagy akár egy üvegtörés kap- csán. Mostantól a rendeltetésüknél fogva kültéren használt és szabadban tá- rolt ingóságaink, de még a kertünk növényei is biztonságban vannak. Akkor sem kell aggódnunk, ha elveszítjük személyes okmányainkat, bankkártyánkat vagy éppen lakáskulcsunkat, mert a biztosítás ezekre a veszélynemekre is kiter- jed. A közüzemi szolgáltatások kimaradása esetén szintén kárpótlás jár.

A tulajdon és vagyon biztonsága mellett azonban a személyek és a család biz- tonsága is kiemelt helyet kap. Balesetbiztosítás választása esetén a biztosított épület, lakás valamennyi – oda állandó lakosként bejelentett – lakója, életkori korlátozás nélkül, automatikusan biztosítottá válik. Csonttörés, égési sérülés, bármilyen típusú mûtét, sôt még kutyaharapás esetén is fizet a biztosítás. Mind- ezeken túl, számos, kifejezetten a gyermekekkel kapcsolatos leggyakoribb ve- szélykörülmény is biztosítható.

A rendkívül széles felelôsségbiztosítási fedezeti kör valóban egyedülállóan sokat nyújt, gyakorlatilag valamennyi azonosítható károkozói minôségre alapozott kártérítési, illetve a vonatkozó sérelemdíj iránti követelésekre is szolgáltat.

A biztosítás moduláris felépítésnek köszönhetôen az ország bármelyik pontján, szinte bármilyen vagyoni helyzetben, bármilyen életkörülmények esetén sze- mélyre, családra vagy akár az adott ingatlanra szabható a biztosítási védelem. A szerzôdés a tartam során szabadon módosítható, hitel- és zálogügyletek kap- csán pedig fedezeti biztosításként kiváló megoldást jelent.

Válasszon minket, elégedett lesz.

Általános feltételek

A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS épületre és/vagy ingóságra vonatkozó alapbiztosítása, valamint az ahhoz kapcsolható ki- egészítô általános felelôsségbiztosítás, kisvállalkozói vagyon- és balesetbiztosítás, valamint a kiegészítô fedezeteket is tartal- mazó szerzôdés jelen általános feltételek szerint jön létre.

A biztosítási szerzôdésben a szerzôdô díjfizetésre, a biztosí- tó pedig – a szerzôdésben foglalt biztosítási események biz- tosítási feltételek szerinti bekövetkezése esetén – biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.

A biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerzôdés- ben meghatározott módon és mértékben történô megtéríté- sében, a biztosított részére nyújtott egyéb szolgáltatás telje- sítésében, továbbá a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében áll.

Jelen biztosítási szezôdésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT

1.1. Biztosító

KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület, 1108 Bp., Venyige u. 3. (továbbiakban: biztosító).

1.2. Szerzôdô

A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesü- let tagja, természetes személy fogyasztó vagy vállalko- zás (Ptk. 8:1. § [1] bekezdés), aki a biztosított vagyon- tárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerzôdést ilyen érdekelt személy javára köti.

1.2.1. A biztosítási ajánlatot a szerzôdô teszi, a szerzôdés létrejötte esetén a biztosítás díját a szerzôdô fizeti meg.

1.2.2. A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

1.2.3. Amennyiben a szerzôdést nem az alapbiztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy az alap- biztosított belépéséig a szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.3. Alapbiztosított

Alapbiztosított az épületbiztosítás vagy – épület va- gyoncsoport nélkül kötött szerzôdés esetén – a ház- tartási ingóságbiztosítás biztosítottja, az a természe- tes személy fogyasztó vagy vállalkozás, aki a biztosí- tott vagyontárgy tulajdonosa, tulajdonostársa vagy ha- szonélvezôje és aki a jelen szerzôdésben biztosított kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett személy. Az alapbiztosított a balesetbiztosítás biz- tosítottja is egyben.

1.3.1. Amennyiben a szerzôdést nem az alapbiztosított kö- tötte, az alapbiztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépés- sel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége az alapbiztosítottra száll át.

1.3.2. Ha az alapbiztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biz- tosítási idôszakban esedékes díjakért a szerzôdô fél- lel egyetemlegesen felelôs. A szerzôdésbe belépô alapbiztosított köteles a szerzôdô félnek a szerzôdés- re fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.4. További biztosítottak

Ingóság-, felelôsség-, balesetbiztosítás és további ki- egészítô fedezetek vonatkozásában biztosítottnak mi- nôsül maga az alapbiztosított, valamint az alapbiz- tosított azon közeli hozzátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § [1] bekezdés 1. és 2. pontja), aki a bizto- sítási esemény bekövetkezésének idôpontjában az alapbiztosítottal életvitelszerûen közös háztartásban élô, vagy a jelen szerzôdésben biztosított kockázatvi- selési címre állandó lakosként bejelentett személy.

1.5. Kedvezményezett

Kedvezményezett: a balesetbiztosítás szolgáltatására jogosult személy.

1.5.1. A balesetbiztosítási események kedvezményezettje maga a biztosított, a biztosított baleseti halála esetén az általa megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában a biztosított törvényes örököse.

1.5.2. Szerzôdô fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz cím- zett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését vissza- vonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Amennyiben nem a biztosított a szerzôdô fél, mindezekhez a biztosított személy írásbeli hozzájárulása szükséges.

1.5.3. Ha a szerzôdô fél a biztosítotthoz vagy a kedvezmé- nyezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettsé- get vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését fo- lyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kije- lölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerzôdô fél nyilatko- zatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

1.5.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkez- te elôtt meghal vagy jogutód nélkül megszûnik.

1.6. Zálogjogosult

Épületbiztosítás vonatkozásában zálogjogosult az a pénzintézet, amely a szerzôdô alapbiztosítotti minô- ségében – szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tar- tama alatt – tett zálogkötelezetti nyilatkozata alapján a biztosító épületkárokkal kapcsolatos szolgáltatására jogosult, a nyilatkozatban meghatározott mértékig és feltételekkel.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. Szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét a biztosító által rendszeresített papír alapú, vagy elektronikus formátumú írásbeli ajánlattal kezdeményezi.

2.2. Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számí- tott 15 napig van kötve.

2.3. A szerzôdéskötést megelôzôen a biztosító jogosult a biztosításra feladott vagyontárgy szemlézésére.

2.4. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodá- sával jön létre.

2.5. Szerzôdô és/vagy biztosított szerzôdéskötéskor köte- les a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vonatkozóan a biztosító – az elôzetes kockázatelbírá- lás során, továbbá a szerzôdés részét képezô ajánla- ton, illetve annak mellékleteiben (pl. adatlap, szemle- lap, összesítô lap, módosító lap stb.) – kérdést tett fel.

2.6. Biztosító szerzôdô ajánlatát annak átvételét követô tizenöt napon belül bírálja el.

2.6.1. Amennyiben a biztosítást a Bit. alapján a szerzôdô/ biztosított képviselôjének minôsülô független biztosí- tásközvetítô (alkusz) közvetíti, akkor a biztosító szá- mára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidô az azt követô napon veszi kezdetét, amikor a biztosí- tási alkusz a szerzôdô/biztosított által aláírt biztosítá- si ajánlatot a biztosítónak átadta. Ennek idôpontját a biztosító átvételi pecsétje igazolja.

2.7. Amennyiben a biztosító szerzôdô ajánlatára a rendel- kezésére álló tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a szerzôdés a kockázatelbírálási idô elteltét követô na- pon, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, az aján- latnak a biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal, feltéve, hogy az ajánlatot a jog- viszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tá- jékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették.

2.8. Amennyiben az ajánlatot a biztosító a fentiek szerint rendelkezésére álló 15 napos határidôn belül vissza- utasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem köteles, az esetlegesen megfizetett biz- tosítási díjakat az elutasítástól, de legkésôbb a díj be- érkezésétôl számított nyolc napon belül visszautalja.

2.8.1. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés valamely lényeges kérdésekben eltér jelen feltételektôl, a biztosító a szerzôdés létrejöt- tétôl számított tizenöt napon belül írásban javasolhat- ja a szerzôdés feltételeknek megfelelô módosítását.

2.8.2. Amennyiben a szerzôdô fél a biztosító módosító javas- latát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vá- laszol, a biztosító az elutasítástól, illetôleg a módosító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

2.9. Amennyiben a biztosító szerzôdô ajánlatát a 15 na- pos határidôn belül elfogadja, a szerzôdés az ajánlat aláírásának napjára visszamenô hatállyal létrejön.

2.10. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl kötvényt/elektroni- kus kötvényt állít ki.

2.11. Amennyiben a kötvény tartalma szerzôdô ajánlatától eltér és az eltérést szerzôdô késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést lényeges eltérésekre kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írás- ban, külön is felhívta.

2.12. A szerzôdô ajánlata és annak mellékletei, a biztosítási kötvény, a biztosítás Általános feltételei, valamint a Különös és Xxxxx feltételek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, megállapodások és záradé- kok, együttesen alkotják a biztosítási szerzôdést.

3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

3.1. A biztosító kockázatviselésének (veszélyviselésének) kezdete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosí- tó átvállalja a biztosítási szerzôdésben meghatározott kockázatokat. Kockázatviselés kizárólag érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg.

3.2. A biztosító kockázatviselésének legkorábbi kezdete az ajánlat aláírását követô nap nulla (0.00) órája, amennyiben a felek halasztott kockázatviselésben kü- lön nem állapodtak meg, feltéve, hogy az ajánlatot a biztosító 15 napon belül változatlan tartalommal elfo- gadta vagy arra nem nyilatkozott.

3.3. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázat- viselésének kezdete az ajánlaton feltüntetett idôpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az esetben indulhat meg, ha a biztosítási szerzôdés létrejön.

3.4. A biztosító a Különös, illetve a Külön feltételekben meghatározott egyes biztosítási események és egyes kiegészítô fedezetek esetében várakozási idôt köt ki. Ezekben az esetekben az adott eseményre vonatkoz- tatott kockázatviselés a várakozási idô elteltét követô- en kezdôdik. A várakozási idô pontos tartama az egyes események, illetve fedezetek kapcsán külön- külön kerül meghatározásra. A biztosító kockázatvi- selése a várakozási idô alatt bekövetkezett kárese- ményekre nem terjed ki.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ

ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDÔSZAK

4.1. A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.

4.2. A tartamon belüli biztosítási idôszak egy év, a biztosí- tási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a következô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MÓDOSÍTÁSA

5.1. Szerzôdô felek a szerzôdést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, a szerzôdés ilyen típusú mó- dosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerzôdés változatlan tartalommal hatályban marad.

5.2. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt szerzôdô a szerzôdés módosítását kezdeményezi, a biztosító a módosítási igényt a kötvénykiállításra jogosult szervé- hez történô beérkezéstôl számított tizenöt napon belül bírálja el. A módosított feltételek szerinti kockázatvi- selés legkorábban a módosítási igény a biztosító köt- vénykiállításra jogosult szervéhez történô beérkezését követô harmincadik nap utáni naptári hónap elsô nap- jának nulla órájakor kezdôdhet meg, amennyiben a módosítás hatálybalépésének napjáig a többlet díjat megfizették és a biztosító a módosítást elfogadta.

5.3. Amennyiben a biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülmények- rôl vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredménye- zik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt na- pon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javas- lat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító ja- vaslat megtételekor a szerzôdô fél figyelmét felhívta.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSÉNEK ESETEI

ÉRDEKMÚLÁS, LEHETETLENÜLÉS

6.1. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biz- tosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a biz- tosító kockázatviselése és egyben a biztosítási szer- zôdés vonatkozó része is – biztosítási esemény bekö- vetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg.

6.1.1. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése le- hetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

6.1.2. A biztosítási érdek megszûnéséhez fûzôdô jogkövet- kezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás ki- zárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszál- lásának következménye, és a vagyontárgy más jog- cím alapján már korábban is az új tulajdonos birtoká- ban volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállá- sa idôpontjában esedékes biztosítási díjakért a koráb- bi és új tulajdonos egyetemlegesen felelôs. A szerzô- dést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tu- domásszerzést követô harminc napon belül írásban, harmincnapos határidôvel felmondhatja.

ÉVFORDULÓRA TÖRTÉNÔ FELMONDÁS

6.2. A szerzôdést a felek bármikor felmondhatják, kizáró- lag írásban, a biztosítási idôszak végére. A felmondá- si idô harminc nap. Évfordulóra történô felmondás esetén, a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási idôszak utolsó napján, huszonnégy (24.00) órakor maradékjogok nélkül megszûnik.

6.2.1. Az alapbiztosítás felmondása a teljes szerzôdés meg- szûnését eredményezi.

6.2.2. Az alapbiztosítás érvényben hagyása mellett a kiegé- szítô biztosítások, illetve a kiegészítô fedezetcsomag akár külön-külön is felmondhatók mindkét fél által, legalább harminc nappal a szerzôdés évfordulója elôtt, írásban. A szerzôdés ebben az esetben a megszünte- tett kiegészítô biztosítás, illetve fedezet nélkül marad hatályban.

6.2.3. A felmondás jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb idôre történô kizárása a három évet meghaladó részében semmis.

6.2.4. A szerzôdô fél felmondása esetén a biztosító követel- heti annak a díjengedménynek (tartamengedmény) a megfizetését, amelyet a szerzôdés hosszabb tarta- mára tekintettel nyújtott.

A DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA, RÉSZLEGES DÍJFIZETÉS

6.3. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elkül- désétôl számított harmincnapos póthatáridô tûzésé- vel a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô ered- ménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Szerzôdô elôzetes felhatalmazása alapján a biztosító – jelen pont szerinti felhívási kö- telezettségének – jogosult a szerzôdô által megadott e-mail címre elektronikus levél formájában küldött értesítés útján eleget tenni.

6.3.1. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fi- zették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó, fentiekben részletezett szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzô-

dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj- jal arányos idôtartamra marad fenn.

6.3.2. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô bizto- sítások és fedezetek is maradékjogok nélkül meg- szûnnek.

KÖZÖS MEGEGYEZÉS

6.4. A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntethetô. Utóbbi esetben a biztosítót a kocká- zatviselés utolsó napjáig járó díj illeti meg.

7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ,

A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

7.1. A biztosítás díját a biztosító biztosítási idôszakonként határozza meg. A KöBE OTTHON BIZTOSÍTÁS éves díjú. Az éves díj negyedéves, féléves részletekben is fizethetô, gyakorisága az ajánlaton és a biztosítási köt- vényen kerül meghatározásra.

7.2. Szerzôdô köteles a kötvényen meghatározott biztosí- tási díjat a szerzôdés szerinti gyakorisággal és díjfize- tési módon, legkésôbb az esedékesség idôpontjában megfizetni.

7.3. A szerzôdô jogosult az általa a szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt választott díjfizetési gyakoriságot és díjfizetési módot megváltoztatni. A szerzôdô által írásban benyújtott módosítási igényt a biztosító legkorábban a módosítási igény – a biztosí- tó kötvénykiállításra jogosult szervéhez történô – be- érkezését követô harmincadik nap utáni elsô esedé- kességkor érvényesíti.

7.4. A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésé- nek napján esedékes.

7.5. A biztosítás folytatólagos díja mindig annak az idô- szaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj, vagy díjrészlet vonatkozik.

7.6. Amennyiben egy adott biztosítási szerzôdésre a vo- natkozó megfigyelési idôszakban nem történik kárkifi- zetés, a biztosító díjengedményt nyújt az alábbiak szerint:

a) Egy kármentes idôszak után 5% díjengedmény.

b) Kettô egymást követô kármentes idôszak után 10% díjengedmény.

c) Három, illetve annál több, egymást követô kármen- tes idôszak után 15% díjengedmény.

Az elsô biztosítási idôszakhoz tartozó megfigyelési idôszak hossza 270 nap a szerzôdés kockázatviselé- sének kezdetétôl. A további megfigyelési idôszakok hossza mindig megfigyelési idôszaktól megfigyelési idôszakig tartó egy év (365/366 nap).

7.6.1. A kedvezményt a biztosító az adott kármentes megfi- gyelési idôszakot követô biztosítási idôszak díjában

érvényesíti. Amennyiben a megfigyelési idôszakban a szerzôdésre bejelentett káresemények vonatkozásá- ban kárkifizetés történik, a kármentességi kedvez- mény az adott megfigyelési idôszakot követô biztosí- tási évben elvész. Legközelebb egy olyan, teljes meg- figyelési idôszak elteltével indul újra, a legkisebb mér- tékû kedvezménnyel, melyben nem történt egyetlen káresemény vonatkozásában sem kárkifizetés.

7.6.2. Érdekmúlás miatt történô szerzôdés megszûnése esetén a már megszerzett kármentességi kedvez- ményt – a megszûnést követô 365 napon belül – a szerzôdô és a biztosított is érvényesítheti, egy új koc- kázatviselési címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy biztosítottjaként az elôzményszerzôdésre történô hi- vatkozással.

7.6.3. A már megszerzett kármentességi kedvezményt a szerzôdô és a biztosított is érvényesítheti az adott szerzôdés megszûnése nélkül is, egy új kockázatvi- selési címre kötött szerzôdés szerzôdôje, vagy bizto- sítottjaként az elôzményszerzôdésre történô hivatko- zással.

7.7. A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó dí- jat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdé- se elôtt legalább hatvan nappal a szerzôdô tudomá- sára hozni.

BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

7.8. A kockázati tényezôk vagy a szolgáltatást érintô köz- terhek mértékének, jellegének megváltozása esetén a biztosító kezdeményezheti a biztosítási díj, biztosí- tási összeget nem érintô módosítását. A biztosító a biztosítási díj ilyen típusú változásáról a biztosítási év- fordulót legalább hatvan nappal megelôzôen tájékoz- tatja a szerzôdôt.

7.9. Amennyiben szerzôdô a biztosító által közölt módosí- tásokkal a szerzôdést nem kívánja fenntartani, a szer- zôdést a biztosítási évfordulóra felmondhatja. Felmon- dás hiányában a biztosító szerzôdésmódosítást elfo- gadottnak tekinti, szerzôdô a soron következô biztosí- tási idôszak elsô napjától a megváltozott mértékû dí- jat köteles megfizetni.

DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

A SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE ESETÉN

7.10. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerzôdés megszûnik, a biztosító az egész biztosítási idôszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerzôdés megszû- nésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatvise- lése véget ért. Amennyiben az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.

7.11. A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a biztosítási díjnak a megszûnést követô, utólagos megfizetése nem helyezi újra hatályba.

7.12. A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös meg-

egyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen, újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás).

7.12.1. A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helye- zés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helye- zésének idôpontja között eltelt idôszakra.

8. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

8.1. A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen vagyoncsoportonként, kiegészí- tô biztosításonként, illetve eseményenként külön-kü- lön meghatározott összeg, amely a biztosító térítésé- nek felsô határa és egyben a biztosítási díj megállapí- tásának alapja is.

8.2. Az alapvagyon biztosítás kárbiztosítási elemeinek biz- tosítási összegét – a Különös feltételekben részlete- zett szabályok figyelembevételével – a szerzôdô ha- tározza meg.

8.3. A megváltozott kockázati viszonyokkal összefüggô biztosítási összeg módosítását szerzôdô a biztosító- hoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdemé- nyezheti. Az ilyen nyilatkozat a biztosítási szerzôdés módosítására vonatkozó kezdeményezésnek minô- sül, amelyet a biztosító jelen feltételek 5.2. pontja sze- rint bírál el.

9. ÉRTÉKKÖVETÉS

9.1. A biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási összeg és ehhez kapcsolódó- an a biztosítási díj értékkövetô módosítását (indexálá- sát). A biztosító az indexálást a biztosítási szerzôdés alapvagyon biztosításának valamennyi elemére érvé- nyesíti (pl. választott önrészesedés mértéke, betörés- es lopás térítési limitösszegei stb.).

9.2. A következô biztosítási idôszakra alkalmazott index bázisa minden évben szeptember 30-ig kerül megál- lapításra, a KSH által közzétett, az indexálást megelô- zô naptári évre vonatkoztatott fogyasztóiár-index alapján, amelytôl a biztosító maximum 5 százalék- ponttal térhet el.

9.3. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elôzô idôszakra vonatkozó biztosítási összeg és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biz- tosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi azzal, hogy a biztosítónak jogában áll olyan dí- jat meghatároznia, amely egész forintra kerekített na- pidíjhoz vezet. Ugyancsak arányosan változnak – a kerekítés szabályainak megfelelôen – a biztosítási szerzôdésben megadott egyéb összeghatárok is.

9.4. A biztosító által megállapított index mértékérôl, a biz- tosítási összeg értékkövetô módosításáról, a díj válto- zásáról a biztosító legkésôbb hatvan nappal a biztosí- tási idôszak vége elôtt írásban értesíti a szerzôdôt.

9.5. A biztosítási szerzôdés a következô biztosítási idôszak- ra a biztosító által indexált biztosítási összeggel, díjjal vagy díjtétellel érvényes, a szerzôdônek azonban joga van arra, hogy jelen feltételek 6.2. pontja szerint fel- mondja szerzôdését. Amennyiben a szerzôdô a díjeme- lésre vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.

10. ÖNRÉSZESEDÉS

10.1. Jelen biztosítási szerzôdés alapvagyon biztosítása, valamint a kiegészítô kisvállalkozói vagyon- és fele- lôsségbiztosítás – a szerzôdô választása szerint – ön- résszel, illetve önrészesedés nélkül is köthetô.

10.2. Amennyiben szerzôdô – szerzôdéskötéskor, vagy a biztosítási évfordulót legalább hatvan nappal megelô- zôen – az aktuális díjszabásban meghatározott típusú és mértékû önrész alkalmazását választja, a díjsza- básban megadott mértékû kedvezményben részesül.

10.2.1. Eléréses típusú önrészesedés esetén, az önrészese- dés mértékét meghaladó károk levonás nélkül kerülnek kifizetésre, az önrészesedés mértékét meg nem hala- dó károkat a biztosító nem téríti meg.

10.2.2. Levonásos típusú önrészesedés esetén, az önrész összege valamennyi kárkifizetésbôl levonásra kerül, az önrész alatti károk nem térülnek.

11. A SZERZÔDÔ / BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

11.1. Amennyiben a szerzôdést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig szerzôdô fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerzôdésben bekövetkezett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.

KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.2. A közlési kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdô fe- let és a biztosítottat. Egyikük sem védekezhet olyan körülmény, vagy változás nem-tudásával, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy ne- ki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, bejelentésre köteles lett volna.

11.3. Szerzôdô és a biztosított a biztosítási szerzôdés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) köte- les a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges va- lamennyi információt megadni a biztosítónak, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. Lényegesnek tekinthetô mindaz az adat, körülmény, amelyekre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton, illetve az ahhoz kapcsolódó koc- kázatelbírálási adatlapon, szemlelapon kérdés, adat szerepel.

11.4. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési kö-

telezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszo- latlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kö- telezettség megsértését.

11.5. A közölt adatok és információk ellenôrzését a biztosí- tó részére lehetôvé kell tenni, az ellenôrzési lehetôség viszont nem mentesíti a szerzôdôt és a biztosítottat a közlési kötelezettség teljesítése alól.

VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.6. Szerzôdô és biztosított köteles a folyamatban lévô szerzôdés kockázatviselése szempontjából lényeges körülmények változását 2 munkanapon belül, írásban bejelenteni a biztosítónak. Lényegesnek tekinthetô va- lamennyi olyan adat, információ, amelyet a biztosítási szerzôdés, illetve annak kapcsolódó dokumentumai (pl. ajánlat, adatlap, nyilatkozat, kötvény stb.) tartal- maznak, különös tekintettel az alábbiakra:

a) szerzôdésben rögzített adatok megváltozása;

b) a jelen szerzôdésben biztosított vagyontárgyakra és/vagy biztosított kockázatokra korábban vagy jelen szerzôdés megkötését követôen kötött to- vábbi biztosítás;

c) a biztosított épület hasznos alapterületének 10%- át meghaladó mértékû változás;

d) a biztosított épület/épületgépészet jelentôs mérté- kû átépítése vagy korszerûsítése;

e) a biztosított ingóság vagyon biztosítási összeget is érintô mértékû változása;

f) a szerzôdéskötéskor fennálló állapothoz képest a kármegelôzés, kárelhárítás rendszerében bekö- vetkezett változás;

g) a kapcsolattartásra megadott elérhetôségek (pl. pos- tai vagy elektronikus levelezési cím) megváltozása;

h) amennyiben a biztosított vagyontárgyakat terhelô bármilyen zálogjog, óvadék került bejegyzésre;

i) a biztosító kockázatviselését befolyásoló bármely további körülmény, tényezô megváltozása.

11.7. Fentieken túl az egyes kiegészítô biztosítások Különös, illetve Xxxxx feltételei további változásbejelentési kö- telezettségeket is elôírhatnak.

KÖZLÉSI, VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSE

11.8. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.9. A közlésre, illetôleg a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében sem a szerzôdô, sem a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelente- ni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, illetôleg bejelentésre köteles lett volna.

11.10. Amennyiben a szerzôdés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbe-

jelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy sze- mély esetén nem hivatkozhat.

KÁRMEGELÔZÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.11. Szerzôdô/biztosított és teljesítési segédei kötelesek a tôlük telhetô módon mindent megtenni a káresemé- nyek megelôzése, elkerülése érdekében, különös te- kintettel az alábbiakra:

a) Biztosított köteles a hatályos építési, építészeti elôírásokat és hatósági szabványokat betartani, az azokban foglalt felülvizsgálati és rendszeres el- lenôrzési, ellenôriztetési kötelezettségének eleget tenni.

b) Biztosított köteles a biztosított épület elektromos hálózatának, a víz, a gáz, a szennyvíz, a csapa- dékvíz, a fûtési víz és gôzvezetékek, légkondicio- náló berendezések, tûzvédelmi berendezések, az egyéb folyadékot szállító vezetékek, illetve a biz- tonságtechnikai berendezések folyamatos karban- tartásáról gondoskodni.

c) Biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak te- lepítésére, üzemeltetésére, védelmére, karbantar- tására, tárolására vonatkozó szakmai elôírásokat, illetve a gyártóknak a fentiekre vonatkozó utasítá- sait, ajánlásait betartani.

d) Biztosított köteles a biztosított épületet, annak he- lyiségeit elhagyáskor szakszerûen lezárni, a ren- delkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi és ri- asztóberendezést üzembe helyezni.

e) Biztosított köteles az október 15. és április 15. kö- zötti idôszakban, az esetlegesen üzemen kívül helyezett víz, fûtési és egyéb vezetékek szaksze- rû víztelenítésérôl gondoskodni.

f) Biztosított a nem állandóan lakott épületek eseté- ben – különösen a lakatlanságának idôtartama alatt

– köteles ügyelni az épületek szakszerû lezárására, biztonsági berendezéseinek üzembe helyezésére.

g) Biztosított köteles megóvni a biztosított vagyon- tárgyakat a lehetséges sérülésektôl, rongálástól, elveszéstôl.

h) Biztosított mindenkor köteles ügyelni a biztosított vagyontárgyak szakszerû lezárására, elzárására, illetve köteles ezek megfelelô ôrzésérôl gondos- kodni.

11.12. Amennyiben a biztosító a kármegelôzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy ezek betartásá- nak többszöri elmulasztását tapasztalja, kezdemé- nyezheti a szerzôdés azonnali módosítását, vagy fel- mondását.

11.13. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy szerzôdô/biztosított kármegelôzé- si kötelezettségének nem tett eleget, a kár megelôzé- se érdekében nem tanúsította az általában elvárható magatartást.

KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.14. Szerzôdô/biztosított a biztosítási esemény bekövetke- zését követôen köteles a tôle telhetô módon mindent megtenni a bekövetkezett károk elhárítására, enyhíté- sére, különös tekintettel az alábbiakra:

11.14.1. Szerzôdô/biztosított köteles minden tudomására jutott kárt haladéktalanul, írásban bejelenteni a biztosítónak.

11.14.2. Szerzôdô/biztosított köteles a biztosító számára vala- mennyi felvilágosítást, okmányt megadni, amely a kár mértékének megállapításához rendelkezésére áll.

11.14.3. Szerzôdô/biztosított köteles a biztosító számára a harmadik féllel szembeni visszkereseti igények érvé- nyesítésének lehetôségét biztosítani és az ehhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bizonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.

11.15. A közvetlen vészhelyzet elhárítását, illetve a kárese- mény elôtti állapot helyreállítását a biztosítottnak kell kezdeményeznie, megszerveznie és bonyolítania, a lehetséges minôségi és mûszaki megoldások közül az adott körülményekhez képest leggazdaságosab- ban megvalósítható alternatíva választásával.

11.16. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy szerzôdô/biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget, a kár enyhítése ér- dekében nem tanúsította az általában elvárható ma- gatartást.

KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.17. Biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezése esetén a biztosított és/vagy a teljesítési segéd a tudo- másra jutást követôen azonnal, de legkésôbb 2 mun- kanapon belül köteles értesíteni a biztosítót, egyben lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának (fede- zet, jogalap, összegszerûség) ellenôrzését.

11.18. Biztosítási esemény bekövetkezésekor esetén szer- zôdô/biztosított köteles a biztosító rendelkezésre bo- csátani minden olyan dokumentumot, iratot, okiratot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogalapjá- nak, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kárté- rítési összeg megállapításának elbírálásához szüksé- gesek. A kárbejelentéshez a 11.23. pontban részlete- zett dokumentumokat kell csatolni.

11.19. Mindazon következményi károk, melyeket szerzôdô/biz- tosított vagy teljesítési segédei a káreseménnyel kap- csolatos információk, okmányok késedelmes átadásával vagy visszatartásával okoztak, a biztosítottat terhelik.

11.20. A káreseménnyel összefüggô esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell je- lenteni.

11.21. Tûz vagy robbanás bekövetkezésekor a biztosított kö- teles a keletkezett kárt a tûzrendészeti hatóságnak is bejelenteni.

11.22. Betöréses lopás, rongálás, vandalizmus biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított köteles a káresemény helyszíne szerinti illetékes rendôrható- ságnál feljelentést tenni.

11.23. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított kárbejelentési kötelezettsé- gét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények utóbb kideríthetetlenekké váltak.

SZOLGÁLTATÁS IGÉNYLÉSE

11.24. A biztosító a bejelentett szolgáltatási igények elbírálá- sához a szolgáltatásra való jogosultság, a jogalap, va- lamint a biztosítási szolgáltatás mértékének megálla- pításához szükséges dokumentumokat jogosult be- kérni az alábbiak szerint:

11.24.1. Jogosultság:

• kitöltött, aláírt kárbejelentô lap;

• személyazonosságot igazoló okirat (személyigazol- vány, útlevél, jogosítvány);

• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata;

• tulajdonjogot, használati jogot bizonyító iratok;

• zálogjogosult nyilatkozata a biztosított részére törté- nô kifizetés engedélyezésérôl;

• kedvezményezetti jogosultságot és azonosíthatósá- got igazoló okiratok;

• felelôsségi kárigényt igazoló dokumentum;

• felelôsségi károkozást elismerô nyilatkozat;

• bérleti szerzôdés, kölcsön szerzôdés, felelôs ôrzés- re vonatkozó dokumentum (a vagyontárgy tulajdo- nosának megnevezésével);

• hagyatéki végzés;

• aláírási címpéldány, társasági szerzôdés, alapító okirat;

• TAJ-kártya;

• adóazonosítót, adószámot igazoló dokumentum;

• meghatalmazás, amennyiben nem a biztosított/ká- rosult jár el saját nevében;

• ÁFA jogosultsággal kapcsolatos dokumentum, nyi- latkozat;

• öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés (bale- seti halál esetén);

• gyámhatósági rendelkezés;

• munkaszerzôdés;

• keresôképtelenséget igazoló dokumentum.

11.24.2. Jogalap:

A biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek pontos tisztázásához szüksé- ges dokumentumok:

• a kárbejelentésben hivatkozott károsodás okát, mér- tékét igazoló dokumentumok;

• a biztosítási szerzôdésben foglalt feltételek teljesü- lését bizonyító dokumentum;

• a biztosított/károsult személy nyilatkozata a biztosí- tási esemény körülményeirôl;

• a biztosítási eseménnyel összefüggésben rendelke- zésre álló jegyzôkönyvek másolata;

• tûz- és robbanás kár tûzrendészeti hatóságnál törté- nô bejelentésének tényét igazoló okirat;

• az eljáró tûzrendészeti hatóság/tûzvizsgáló által ki- állított hatósági bizonyítvány/igazolás/határozat

vagy tûzvizsgálati jelentés, vagy az illetékes jegyzô határozata;

• betöréses lopás, rablás, illeteve vandalizmus esetén a rendôrségi jegyzôkönyv másolata;

• büntetô eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bí- róság által hozott határozat;

• amennyiben a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben közigazgatási, állategészségügyi vagy más ha- tósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, il- letôleg az eljárás anyagát képezô iratok;

• rendôrség, tûzrendészet, katasztrófavédelem, köz- igazgatási vagy más hatóság által folytatott eljárás dokumentumainak (pl. rendôrhatósági jegyzôkönyv) másolata;

• hatósági igazolás (kéményseprô, vízmû, áramszol- gáltató, mobil/vezetékes telefonszolgáltató, internet- szolgáltató, árvízvédelmi, OMSZ);

• építésügyi hatóság által kiadott építési engedély, bontási határozat;

• engedélyezési tervek, tervdokumentáció;

• építési napló;

• szakhatósági jegyzôkönyvek;

• hatóság részére történt bejelentés, feljelentés máso- lata;

• tanúk nyilatkozatai;

• kisállat Egészségügyi könyv (oltási könyv), állator- vosi igazolás;

• baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi, vagy hatósági bizonyítvány;

• ingatlan adásvételi szerzôdés.

11.24.3. Szolgáltatási összeg:

11.24.3.1. Vagyoni károk:

• összegszerûen meghatározott szolgáltatási igény;

• bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét, illetve an- nak járulékos költségeit igazoló dokumentumok;

• károsodott vagyontárgyak tételes listája;

• károsodott vagyontárgyak értékét igazoló dokumen- tumok (számla, blokk, bizonylat, szerzôdés stb.);

• maradványlista;

• szakvélemény (szerviz, zár- és nyomszakértô, talaj- mechanikai, geológiai stb.), igazságügyi szakértôi vélemény;

• mûszaki terv, mûszaki leírás;

• tételes helyreállítási, javítási árajánlat, költségvetés, kalkuláció;

• tételes javítási, beszerzési, pótlási számla;

• kivitelezôvel kötött szerzôdés másolata;

• fotó a cserélt, sérült vagyontárgyról, alkatrészrôl;

• távfelügyeleti szerzôdés, riasztási napló, kivonulási jegyzôkönyv;

• garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumok;

• típus- és eredet igazoló okmány (eredeti névre szóló beszerzési számlák, nyugták, garanciajegyek, adás- vételi szerzôdés, mûszaki leírás, biztosított vagyon- tárgyak fotói, amennyiben ilyen készült);

• leltári dokumentáció, beszerzési számla, szállítóle- vél;

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentéshez, kármegelôzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erôforrások használata során keletkezett költ- ségek igazolására alkalmas dokumentumok.

11.24.3.2. Személysérüléses károk:

• orvosi szakvélemény másolata;

• kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén), vagy ambuláns lap másolata;

• akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi je- lentés valamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészségká- rosodás mértékének igazolásával, röntgenleletek, kontroll vizsgálatok dokumentumai);

• a biztosított biztosítási eseménnyel és a kórelôzmé- nyi adatokkal összefüggô egészségügyi dokumentu- mai (házi-, üzemorvosi, a járó- és fekvôbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást iga- zoló iratok, dokumentumok);

• a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult ti- toktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján).

11.25. A szolgáltatási igények elbírálásához a fentiekben részletezett dokumentumtípusok mellett a Különös, il- letve a Xxxxx feltételek a szolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeként további, a szerzôdô/bizto- sított által benyújtandó speciális dokumentumokat is megjelölhetnek.

11.26. A fentiekben felsorolt dokumentumokat minden eset- ben magyar nyelven kell a biztosító rendelkezésére bocsátani. Amennyiben valamely, a kárigény érvénye- sítéséhez szükséges dokumentum magyar nyelven nem áll rendelkezésre, annak fordítási költsége az igény érvényesítôjét terheli.

11.27. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a be- csatolt iratokat, dokumentumokat ellenôrizheti, illetve a kárigény elbírálásához egyéb iratokat és dokumen- tumokat maga is beszerezhet.

11.28. A biztosító szolgáltatásának teljesítését a bejelentett káreseménnyel összefüggésben indult büntetô- vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti.

11.29. A biztosított illetôleg a károsult – a fentiekben részlete- zett dokumentumok körén túl – jogosult a károk és költ- ségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történô igazolására is a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

EGYÜTTMÛKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.30. A szerzôdés fennállása alatt a biztosító jogosult a fen- tiekben részletezett biztosított vagyontárgyakra vo- natkozó kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettségek végrehajtását és betartását, továbbá a biztosított va- gyontárgyak állapotát – szükség esetén valamely szakhatósággal együttmûködve – a helyszínen a szer- zôdés tartama alatt bármikor ellenôrizni.

11.31. A biztosító jogosult a sérült vagyontárgyak szemléjére, szükség esetén pótszemlét, illetve a helyreállítást, ja- vítást követôen ismételt ellenôrzést tarthat.

ÁLLAPOTMEGÔRZÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.32. A káresemény helyszíni szemléjének megkezdéséig, de legkésôbb a káresemény bejelentését követô 3 na- pig, a káresemény helyszínén legfeljebb csak a kár- enyhítéshez elengedhetetlenül szükséges mértékû változások eszközölhetôk.

11.33. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû vál- toztatás miatt a biztosító számára a fizetési kötelezett- ség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY

11.34. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megté- rítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

11.35. A biztosított köteles a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges valamennyi eredeti okmányt, bi- zonylatot a biztosító rendelkezésére bocsátani.

A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY MEGKERÜLÉSE

11.36. Amennyiben a betörés, lopás- vagy rabláskár megté- rítését követôen az eltulajdonított vagyontárgy megke- rül, ezt a biztosított a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Köteles továbbá nyilatkozni arról, hogy a megkerült vagyontárgyra igényt tart-e.

11.36.1. Amennyiben a biztosított a megkerült vagyontárgyra igény tart, köteles visszatéríteni a biztosítónak a kifi- zetett szolgáltatást, illetve annak a betöréssel, lopás- sal vagy rablással közvetlenül összefüggésben szük- ségessé vált – helyreállítási költséggel csökkentett – részét.

11.36.2. Amennyiben a biztosított nem tart igényt a megkerült vagyontárgyra, köteles azt a biztosítónak haladéktala- nul átadni.

12. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

A BIZTOSÍTÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

12.1. A biztosító köteles a szerzôdôt tájékoztatni:

a) a szerzôdés adatairól;

b) a bejelentett károk rendezésének státuszáról;

c) a folyamatban lévô kifizetésekrôl, illetve ezek esetleges akadályairól.

SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

12.2. A biztosítási szerzôdésben részletezett vagyoncso- portokba sorolt biztosított vagyontárgyak biztosítási események által okozott kárait a biztosító az alábbiak figyelembevételével téríti meg, maximum a biztosítási összeg mértékéig:

a) épület vagyoncsoport: káridôponti új értéken számí- tott javítási, helyreállítási, vagy újraépítési értéken;

b) háztartási ingóságok: káridôponti újrabeszerzési, vagy új értéken;

c) értéktárgyak: káridôponti valóságos értéken;

d) vállalkozás vagyontárgyai:

• káridôponti valóságos értéken;

• saját elôállítású készleteket elôállítási önköltségen.

12.3. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti új- raépítésének, vagy újrabeszerzésének értékét meg- haladja, a biztosító a vagyontárgy újraépítési, vagy új- rabeszerzési költségét téríti.

12.4. Az új érték megállapításának alapja a károsodott épü- lettel, épületrésszel azonos nagyságú és kivitelezett- ségû épület, építmény átlagos újraépítési költsége, in- góságoknál az újrabeszerzési érték.

12.5. A javítási, helyreállítási, újjáépítési és újrabeszerzési költségeket terhelô általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adott biztosított vagyontárgy kapcsán nem jogosult az ÁFA visszaigénylésre és a javításról, helyreállításról, újraépítésrôl, újrabeszerzésrôl szám- lát csatol.

12.6. Épületkárok esetében a biztosító kártérítési kötelezett- sége a sérült felületek kijavításának, helyreállításának költségeire vonatkozik. Megtéríti azonban a biztosító a teljes helyiség felületének helyreállítását, ha a helyiség mennyezete és egyik azonos kivitelezésû oldalfala sé- rül, vagy két azonos kivitelezésû oldalfala sérül. Burko- latokkal borított felület teljes egészének újraburkolását kizárólag csak abban az esetben fedezi a biztosító, ha a károsodás mértéke meghaladta az 50%-ot.

12.7. Bérlemények károsodása esetén a biztosító a bérlô által kötött biztosítás alapján a kárt kizárólag olyan mértékben téríti meg, amekkora mértékben a biztosí- tott bérlô, azért jogszabály, vagy a bérleti szerzôdés alapján felelôsséggel tartozik.

12.8. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító az épületbiztosítás biztosítási összegének maximum 5%- áig a biztosított vagyontárgy károsodásával összefüg- gésben a biztosítottat terhelô alábbi esetek igazolt és indokolt, a szokásos, illetve szükséges mértéket meg nem haladó költségeit:

a) rom és törmelék eltakarítás, elszállítás és lerakás, vagy megsemmisítés költségei;

b) a kárhelyszín megtisztítási és egyszeri takarítási költségei;

c) biztosítottat terhelô oltás, mentés költségei;

d) tervezés és hatósági engedélyezés költségei;

e) minden egyéb szükséges kárenyhítés költsége;

f) ideiglenes lakás bérleti díjának költsége;

g) költözési költségek.

Az f) pontban megjelölt költségeket a kiköltözéstôl a visszaköltözésig terjedô tartamra, de maximum 180

napra vonatkozóan téríti a biztosító, amennyiben a biz- tosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja.

12.9. Balesetbiztosítási esemény, illetve a kiegészítô fede- zetcsomagokban vállalt biztosítási események bekö- vetkezése esetén, a biztosító legfeljebb az adott biztosítási eseményhez tartozó biztosítási összeget fi- zeti meg, a Különös, illetve Xxxxx feltételekben rész- letezett szabályok alapján.

12.10. A biztosító által teljesített kártérítés a biztosítási összeget nem csökkenti.

A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KORLÁTOZÁSA

12.11. Standard négyzetméter egységárak alkalmazásával létrejött szerzôdés esetében, amennyiben a kárese- mény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiztosítottság), úgy a bizto- sító a fentiekben részletezett költségeket, a biztosított és a ténylegesen hasznos alapterület arányában téríti.

12.12. Amennyiben a biztosítási szerzôdés a biztosító által alkalmazott standard négyzetméter egységárakkal kal- kulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összeggel jön létre, úgy a biztosító a fentiekben részletezett költ- ségeket a biztosított és a valóságos újraépítési, újjá- építési épületérték arányában nyújtja.

12.13. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb hely- rôl visszaigényelhetô, vagy egyéb módon megtérült összeg.

12.14. Amennyiben a biztosított vagyontárgy avultsága (va- lóságos érték/újraépítési, újrabeszerzési érték) a kár- esemény idôpontjában épületek esetében meghalad- ta a 75%-ot, ingóságok esetében a 80%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

12.15. A káridôponti avult értéket (valóságos érték) épületek esetén az építés, ingóságoknál a vásárlás óta eltelt idôszakra esô értékcsökkenés figyelembevételével ál- lapítja meg a biztosító úgy, hogy a káridôponti újraépí- tési, vagy újértéket csökkenti a vagyontárgy életkorá- nak, használtsági fokának megfelelô összeggel (amortizáció).

12.16. Amennyiben a biztosító a biztosított által kezdeménye- zett megoldásnál gazdaságosabb, de azzal minôségi- leg és mûszakilag is egyenértékû, más megoldást ja- vasol a keletkezett kár enyhítésére, illetve helyreállí- tására, de a biztosított ettôl eltér, az esetleges több- letköltségeket a biztosító nem téríti meg.

12.17. Amennyiben a káresemény elôtti állapot a károsodot- tal megegyezô mûszaki paraméterekkel egyenértékû módon (pl. technológiaváltás miatt) már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológia ér- téknövelô hatását a kártérítési összegbôl levonja.

12.18. A betöréses lopás biztosítási esemény által okozott károkat a biztosító az Ingóságbiztosítás Különös felté- teleinek 6. pontjában meghatározott korlátozások fi- gyelembevételével téríti.

A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG HATÁRIDEJE

12.19. A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a káresemény elbíráláshoz szükséges utolsó dokumentum beérke- zésétôl számított tizenöt napon belül teljesíti.

KÖZREHATÁS

12.20. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben áll.

13. MENTESÜLÉS

13.1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, érdemi vezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tisztség- viselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

13.1.1. Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül például, ha a kár:

a) alkoholos befolyásoltsággal (0,8 ezrelék fölötti vé- ralkoholszint);

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetéssel;

c) kábító, vagy bódító hatású anyag használatával kapcsolatos befolyásoltsággal

okozati összefüggésben következett be.

13.2. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szer- zôdô kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettsé- gének megszegésével okozta, azaz a kár megelôzé- se, enyhítése érdekében nem tanúsította az általában elvárható magatartást.

13.3. Kiegészítô balesetbiztosítás esetén, amennyiben a biztosított baleseti halálát a biztosítási összegre jogo- sult szándékos magatartása idézte elô, ezen kedvez- ményezett, vagy örökös vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

13.4. Fentieken túl a kiegészítô biztosítások és fedezetek Általános, Különös és Xxxxx feltételei további mente- sülési okokat is megállapíthatnak.

14. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

14.1. Nem téríti a biztosító a biztosítási események által okozott következményi károkat.

14.2. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi al- kalmazása, harci eszköz, vagy hadianyag felhasz- nálásának következménye;

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosz- togatás, egyéb erôszakos cselekmény következ- ménye;

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek;

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív ve- gyi, biológiai szennyezést eredményez.

14.3. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek a biztosí- tott vagyontárgy avultságával, karbantartásának el- mulasztásával, vagy az építési szabályok be nem tar- tásával összefüggésben következtek be.

14.4. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely az erede- tivel nem megegyezô minôségi elem, anyag stb. be- építése, vagy egyéb ok miatt, az esztétikai értékcsök- kenésbôl adódik.

14.5. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek azokban az épületekben, épületrészekben keletkeztek, amelyek bontását jogszabály, vagy hatóság a kárese- mény bekövetkezése elôtt részben, vagy egészben elrendelte.

14.6. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek olyan épületekben, épületrészekben keletkeztek, ame- lyek építését, vagy felújítását jogszabály, vagy ható- sági rendelkezés megszegésével végezték.

14.7. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a szerzôdô/biztosított azzal idézett elô, hogy a szerzô- dés tartama alatt, a korábban azonos károkozási kö- rülményekkel visszatérôen okozott kárt nem szüntette meg, a károkozási körülményt nem küszöbölte ki, no- ha az gazdaságilag és mûszakilag ésszerû ráfordítás- sal megszûntethetô, kiküszöbölhetô, elkerülhetô lett volna.

14.8. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben az állandóan lakottként biztosított épület esetében, a nem állandóan lakott állapot hossza a káresemény idôpontjában a 270 napot meghaladja.

14.9. Fentieken túl a kiegészítô biztosítások és fedezetek Általános, Különös és Xxxxx feltételei további kizárási okokat is megállapíthatnak.

15. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

15.1. Jelen biztosítási szerzôdésre az Általános, Különös és Xxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a 16.3. pontban részletezett eltérésekkel a Ptk.-t, a biztosítási szerzôdés alapján létrejött biztosítási jog- viszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

15.2. Az Általános és Xxxxxxx feltételekben is egyaránt sza- bályozottak eltérése esetén a Különös feltételekben foglaltak az irányadók.

Az Általános és/vagy Különös, illetve a Külön feltéte- lekben is egyaránt szabályozottak eltérése esetén a Külön feltételekben foglaltak az irányadók.

15.3. Amennyiben a Különös, illetve Xxxxx feltételek más- ként nem rendelkeznek, jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett kártérítési igények a káresemény bekövetkezésétôl számított egy év alatt évülnek el. Az egyéves elévülési idô a következô idôpontokban kezdôdik:

a) biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor;

b) biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó irat biztosítóhoz történt beérkezését követô 16. napon;

c) biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyi- ben a biztosító által igényelt irat, információ, doku- mentum elmarad, a biztosító által ennek teljesíté- sére meghatározott határnapot követô napon, ha- táridô hiányában a felhívást tartalmazó levél kelté- tôl számított 31. napon;

d) a szerzôdés hosszabb tartamára tekintettel nyúj- tott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerzôdés megszûnésének napján;

e) egyéb esetben a követelés esedékessé válásá- nak napján.

15.4. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen fel- merülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszol- gálati irodájához lehet benyújtani, szóban (személye- sen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektron- ikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

15.5. A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és meg- szûnésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére természetes személy fo- gyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Bé- kéltetô Testülethez.

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefon: x00-0-00-00-000

E-mail: xxx@xxx.xx

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a természetes személy fogyasztó elô- zetesen a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vi- tás ügy rendezését.

15.6. A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese- tén az MNB-hez lehet fordulni panasszal.

Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: x00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

15.7. A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bí- rósághoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz for- dulhat.

15.8. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

15.9. Biztosítási titoknak minôsül minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – szemé- lyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

15.10. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak lét- rejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szer- zôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó kö- vetelések megítéléséhez szükséges, vagy a törvény (Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

15.11. A 15.10. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôze- tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás meg- tagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és an- nak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

15.12. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nél- kül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbizto- sító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

15.13. A Bit. 136. §-a szerint az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsoló- dó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szó- ló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekez- désében meghatározott célokból, az Eüak. rendelke- zései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájáru- lásával kezelheti.

15.14. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adata- inak, továbbá egészségi állapotával összefüggô ada- tainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását az aján- lattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igény- bevételét közvetlenül megelôzôen adja meg.

15.15. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa ke- zelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthetô.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.16. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhe- tetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél megva- lósulásához szükséges mértékben és ideig. Az adato- kat a biztosító kezeli és dolgozza fel.

15.17. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási ti- tokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

15.18. A Bit. 138. §-a alapján a biztosítási titok megtartásá- nak kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó ha- tósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási határozatok bírósági felül- vizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a termé- szetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgá- lattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adó- kötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal- lal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,

j) a törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, tit- kos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás ese- tén a kockázatvállaló biztosítókkal

l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levele- zôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési bale- setével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû ja- vítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges

adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítô adatkeze- lés feltételei minden egyes adatra nézve teljesül- nek, valamint a harmadik országbeli biztosító szék- helye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabá- lyairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biz- tosítóval szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkeresés- sel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, az- zal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismeré- sére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

15.19. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere- tén kívül a fent meghatározott szervek alkalmazottai- ra is kiterjed.

15.20. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváha- gyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselek- ménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûn- szövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

15.21. A biztosító a 15.18. illetve a 15.20. pontokban, a Bit. a 137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatá- rozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.

15.22. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írás- beli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli meg- keresésének teljesítése céljából írásban kér bizto- sítási titoknak minôsülô adatot.

15.23. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a vi- szontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénz- ügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte- lezettségének tesz eleget.

15.24. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intéz- ménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonat- kozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megke- reséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját.

15.25. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a

Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfe- lelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

15.26. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adat- köre, célja és jogalapja van, és a harmadik ország- ban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tag- államba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell al- kalmazni.

15.27. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügye- let esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénz- ügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

15.28. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- bôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyele- térôl szóló törvényben foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történô adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosí- tó a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagad- hatja meg.

15.29. A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító a biztosító – a ve- szélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesíté- se, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos vissza- élések megakadályozása céljából megkereséssel for- dulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekez- désében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott ada- tok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosí- tó erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzô- désben rögzítésre került.

15.30. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

15.31. Az érintett ügyfél kérésére a biztosító köteles tájékoz- tatást adni az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl és az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, továbbá

– az érintett személyes adatainak továbbítása esetén

– az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl.

15.32. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak zárolását és törlését.

15.33. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítéséhez vagy az adatkezelô, adatátvevô vagy harmadik személy jogos érdekének érvénye- sítéséhez szükséges, kivéve kötelezô adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbí- tása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

15.34. A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtásá- tól számított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntésérôl a kérelmezôt írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érin- tett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zá- rolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alap- xxx xxxx intézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik ré- szére a tiltakozással érintett személyes adatot koráb-

ban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tilta- kozási jog érvényesítése érdekében.

15.35. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meg- határozott módon – bírósághoz fordulhat.

15.36. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év el- teltével, a Bit. 136. § alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbí- tása esetén húsz év elteltével törölni kell.

15.37. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

15.38. A biztosító és a személyes adatokat a biztosítási, illet- ve a megbízási jogviszony fennállásának idején, vala- mint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

15.39. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amely- nek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.40. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.

15.41. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

16. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYOKTÓL ÉS

A SZOKÁSOS SZERZÔDÉSI GYAKORLATTÓL

16.1. A KÖBE Otthon Biztosítás a magyarországi biztosítá- si piacon kialakult szokásos szerzôdés gyakorlattól nem tér el lényegesen.

16.2. Jelen feltételek a KÖBE Otthon Biztosítás korábbi fel- tételeihez képest az alábbi lényeges eltéréseket tar- talmazzák:

a) szerzôdô fogalma megváltozott;

b) zálogjogosult fogalma bevezetésre került (egyben megszûnt az engedményezés intézménye);

c) szerzôdés létrejöttének szabályai változtak;

d) díjnemfizetés miatti megszûnés szabályai változtak;

e) kockázatviselés kezdetének szabályozása meg- változott (díjhalasztás intézménye megszûnt);

f) elsô díj esedékessége megváltozott;

g) állapotmegôrzési kötelezettség fogalma beveze- tésre került;

h) robbanás biztosítási esemény kapcsán a háztar- tási (konyhai) gépek, berendezések robbanása által okozott kár nem térül;

i) felhôszakadás káresemény kapcsán a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületrészek elöntése esetén, a padozattól szá- mított 20 cm-nél alacsonyabb szinten elhelyezett ingóságokban keletkezett károk nem térülnek;

j) a villámcsapás másodlagos hatása nyomán káro- sodott vagyontárgyakat a biztosító az általa meg- bízott szakértôvel vizsgáltatja be, szolgáltatását a szakértôi vélemény figyelembevételével nyújtja;

k) a villámcsapás másodlagos hatása, a jégverés, to- vábbá a vihar és a felhôszakadás biztosítási ese- ményeket a biztosító független villámlokalizációs, illetve meteorológiai szakszolgálat által mért és hi- telesített adatok figyelembevételével bírálja el;

l) árvíz, földrengés, földcsuszamlás biztosítási ese- mények vonatkozásában a biztosító a kockázatvi- selés kezdetétôl számított, 30 napos várakozási idôt állapít meg;

m) egyéb rendelkezések változtak (ezen belül elsô- sorban fogyasztóvédelmi, adatvédelmi rendelke- zések kerültek beemelésre);

n) veszélyes állat-tartói minôség kizárása kikerült ki- egészítô felelôsségi fedezetbôl;

o) felelôsségbiztosítási események bejelentésének határideje változott;

p) felelôsségbiztosítási események kapcsán a sére- lemdíj követelésekkel kapcsolatos követelések a biztosítási összeg erejéig térülnek;

q) a biztosítás új, a szerzôdô által szabadon választ- ható – a Külön feltételekben részletezett – kiegé- szítô fedezetekkel bôvült.

16.3. A biztosítási szerzôdés Általános és Xxxxxxx feltételei, továbbá a kiegészítô biztosítások Különös feltételei, valamint a kiegészítô fedezetek Külön feltételei az alábbiak tekintetében lényegesen eltérnek a Ptk. ren- delkezéseitôl:

a) A Ptk. 6:444. § (1) bekezdésétôl eltérôen a bizto- sítási szerzôdés nem fogyasztó szerzôdô fél ese- tén is létrejön, ha arra a biztosító annak beérkezé- sétôl számított tizenöt napon belül nem nyilatko- zik.

b) A Ptk. 6:63. § (5) bekezdésétôl eltérôen nem válik a szerzôdés részévé a felek között korábban ki- alakított szokás, gyakorlat, továbbá a biztosítási üzletágban hasonló jellegû szerzôdés alanyai ál- tal széles körben ismert és rendszeresen alkalma- zott szokás.

c) A Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott 5 éves elévülési idô helyett jelen szerzôdésbôl ere- dô igények 1 év alatt évülnek el.

d) A Ptk. 6:475. §-ától eltérôen a kiegészítô baleset- biztosítás megkötéséhez nem szükséges a bizto- sított hozzájárulása.

e) A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétôl eltérôen a kár- okozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat felelôsségbiztosítási kárigény esetén a biztosító legfeljebb az aktuális biztosítási összeg erejéig téríti, a biztosítási összeget meghaladó részt nem téríti.

Épületbiztosítás különös feltételei

Jelen feltételek alapján a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerzôdô által megfizetett biztosítási díj ellenében, a biztosítá- si kötvényen megadott kockázatviselési címen lévô biztosított vagyontárgyak – jelen feltételekben meghatározott – biztosítá- si eseményei által okozott károsodása esetén, a károsodás mértékéig, de maximum a biztosítási kötvényben meghatáro- zott biztosítási összeg erejéig, biztosítási szolgáltatást nyújt.

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK

1.1. Épületbiztosítás biztosítottja az ajánlaton, illetve köt- vényen név szerint feltüntetett természetes személy fogyasztó vagy vállalkozás [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés], aki az itt felsorolt valamely minôségében a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt:

a) tulajdonos, tulajdonostárs tulajdoni hányada ará- nyában;

b) haszonélvezô;

c) bérlô, társbérlô.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

2.1. Az épületbiztosítás területi hatálya Magyarország tel- jes területe, az országon belül az ajánlaton, illetve köt- vényen feltüntetett kockázatviselési cím, cím hiányá- ban a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek.

3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE (ÉPÜLET VAGYONCSOPORT)

3.1. A biztosító kockázatviselése az épület vagyoncsopor- ton belül az alábbiakban felsorolt biztosítható vagyon- tárgyakra (vagyon kategóriákra) vonatkozik:

a) lakóépületek, épületrészek, lakások;

b) melléképületek;

c) építmények;

d) szerkezetileg beépített épületfelszerelési tárgyak, tartozékok.

Lakóépület: Állandó, vagy idôszakos lakás céljára szol- gáló, vagy egyéb meghatározott rendeltetésû, érvé- nyes lakhatási / használatbavételi engedéllyel rendel- kezô, a hatályos építésügyi szabályok és szabványok által lakóépületnek minôsített, szerkezetileg önálló építmény, amely épületszerkezetekkel részben, vagy egészben körülhatárolt teret, helyiséget, vagy ezek együttesét alkotja.

Melléképület: A lakótérbôl közvetlenül nem megköze- líthetô, a lakástól külön bejárattal rendelkezô, nem la- kás céljára szolgáló, szilárd falazatú és tetôzetû épü- let, épületrész (pl. garázs, istálló, terménytároló, ól stb.), amely a lakóépület fôhelyiségeinek rendeltetés- szerû használatához szükséges, vagy egyéb kiegé- szítô funkciója van.

Építmény: Épületnek nem minôsülô, de építési tevé- kenységgel létrehozott, vagy késztermékként az épí- tési helyszínre szállított, – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, kiterjedésére tekintet nélkül

– minden olyan helyhez kötött mûszaki alkotás, amely a terepszint megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményekhez tartoznak továbbá a lakóépület rendeltetésszerû és biztonságos használatához, mû- ködéséhez, mûködtetéséhez szükséges alapvetô mû- szaki és technológiai berendezések is, így például: kerítés, közmû-becsatlakozási mûtárgy, közmûpótló mûtárgy, hulladéktartály-tároló, kirakatszekrény (leg- feljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökôkút, pihenés és játék céljá- ra szolgáló mûtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem ma- gasabbra emelkedô lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdômedence, napkollektor, kerti épített tûzrakó- hely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tetô legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölô, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trá- gyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folya- dék- és gáztároló, kerti szabadlépcsô (tereplépcsô) és lejtô, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop stb.

Épület-felszerelések: A biztosított épület határoló fa- laihoz tartósan – belülrôl, vagy kívülrôl – rögzített épü- let-felszerelések és berendezések, amelyek a biztosí- tott épület, épületrész rendeltetésszerû használatát biztosítják.

3.2. A 3.1. a-d pontjában részletezett vagyonkategóriába sorolt épületrészek alapterületei, illetve biztosítási ösz- szegei az ajánlaton nem kerülnek külön részletezés- re, azok kárai a lakóépület hasznos alapterülete alap- xxx xxxxxxxxx biztosítási összeg keretein belül térülnek.

3.3. A biztosított épületek lehetnek lakás és/vagy részben keresôtevékenység céljára szolgáló, állandóan, vagy nem állandó jelleggel lakott, saját tulajdonú, vagy bé- relt épületek az alábbiak szerint:

3.3.1. Saját tulajdonú, állandóan lakott épületek

Az ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen megadott kockázatviselési címen, a biztosított tulajdonában lé- vô, állandóan lakott lakás, lakóépület, melléképület, il- letve ezekhez tartozó építmények és beépített épület- felszerelési tárgyak, illetve ezen épületek keresôtevé- kenység folytatására (is) használt része.

Állandóan lakott épület: Állandóan lakottnak minôsül az épület, vagy bérlemény, ha a káresemény idôpont- jában rendelkezik a területileg illetékes hatóság által kiállított érvényes lakhatási / használatbavételi enge- déllyel és évente legalább 270 napig, folyamatosan, vagy életvitelszerûen lakják, függetlenül attól, hogy la- kóövezetben van, vagy sem.

3.3.2. Saját tulajdonú, nem állandóan lakott épületek

A nem állandóan lakott épületek kárai az állandóan la- kott épületekre vonatkozó feltételek szerint térülnek abban az esetben, ha a biztosító által meghatározott pótdíjat megfizették.

A szerzôdéskötés idôpontjában állandóan lakottként feladott, de a káresemény idôpontjában nem állandó- an lakottnak minôsíthetô épületek esetében a biztosí- tó a megfizetett és az elvárt díj arányában aránylagos térítést alkalmaz, amennyiben a nem állandóan lakott állapot és a káresemény napja között kevesebb mint 270 nap telt el.

3.3.3. Saját tulajdonú állandóan lakott lakás

Társasházi, vagy lakásszövetkezeti lakástulajdon biz- tosítása esetén a biztosított lakásban keletkezett épü- letkárokon túl, a biztosító megtéríti a közös tulajdonú épületrészekben keletkezett károkat is, társasházak esetében a biztosított tulajdoni hányad, lakásszövet- kezetek esetében a biztosított és az adott épületben lévô összes lakás darabszámának arányában, amennyiben az adott kár más biztosításokkal (pl. tár- sasházi közös biztosítás) nem fedezett.

3.3.4. Vállalkozói tevékenységet szolgáló épületek, épületrészek

Az ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen megadott kockázatviselési címen mûködô, oda bejelentett szék- hellyel, vagy telephellyel rendelkezô vállalkozás tevé- kenységének folytatására igénybe vett épületrészek (pl. iroda, mûhely, üzlet, raktár stb.) kárai a lakóépüle- teknél részletezett feltételek szerint térülnek.

3.3.5. Építés alatt álló ingatlanok

A biztosító kockázatviselése kiterjeszthetô a jogerôs építési engedéllyel rendelkezô, az építési, kivitelezési terveknek megfelelôen épített, építés, vagy felújítás alatt álló – a szerzôdéskötéskor legalább már 50%-os készültségi szintet elért – épületekre, melléképületek- re, amelyekre még nincs érvényes lakhatási, haszná- latbavételi engedély.

3.3.6. Építés (kivitelezés) alatt álló építmények külön nem biztosíthatóak.

3.3.7. Bérlemények

Nem a tulajdonos által lakott, illetve használt bérlemé- nyek esetében a biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosított bérlô által bérbe vett, állandóan lakott la- kás, épület, épületrész, illetve az ahhoz tarozó mel-

léképületek, építmények és beépített épületfelszere- lési tárgyak azon körére terjed ki, amelyek a hatályos jogszabályok, illetve a bérleti szerzôdés értelmében a biztosított bérlô karbantartási, állagmegóvási kötele- zettségébe tartoznak.

3.3.8. A bérleményekhez tartozó közös tulajdonú épületré- szek kárai jelen biztosítás alapján nem térülnek.

3.4. Nem biztosítható vagyontárgyak

Jelen épületbiztosítás alapján a biztosító biztosítási védelme nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra, il- letve az azokban keletkezett károkra:

a) szilárd falazattal nem rendelkezô építmények ká- rai;

b) fóliasátrak, üvegházak, meleg és hidegágyak ká- rai;

c) ponyvasátrak, gyermek/játék házak, ugráló várak kárai;

d) bérlemény biztosítás esetén a teherhordó falak- ban, a tetôszerkezetben, valamint a közös helyi- ségekben keletkezett károk;

e) építés alatt álló épületek vonatkozásban, a még be nem épített épületfelszereléseket, építôanyagokat ért károk;

f) keresôtevékenységhez kapcsolódóan az üzletek és kirakatok üvegtábláit, cég és reklámtáblákat ért károk.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az épületek, építmények – szerzôdéskötés évében aktuális – újraépítési, újjáépí- tési értéke.

4.2. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újraépítési, újjáépítési értékét.

4.3. Amennyiben az épületbiztosítás biztosítási összege a biztosítandó épület lakóépület részének – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alapterülete alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény bekövetkezése ese- tén a biztosító nem vizsgál alulbiztosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik.

Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító, a biztosított és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt.

4.3.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.

4.3.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt, külsô tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek) és a fedett terasz, tornác, tetô- tér, valamint a többszintes lakrészek belsô lépcsôjé- nek egy szinten számított vízszintes vetülete is bele- tartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegé- szítô helyiségek alapterülete.

4.4. Szerzôdô, a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó épület tényleges kivitelezettségi színvo- nalának megfelelôen. Ilyen esetben a biztosító a kár- esemény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alul- biztosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a való- ságos újraépítési, újjáépítési épületérték arányában nyújtja.

Amennyiben az épületérték a valóságnak megfelelô- en, helyesen került megállapításra, a biztosító arány- lagos térítést (pro-rata) nem alkalmaz, alulbiztosított- ság esetén viszont az alulbiztosítottság mértékével arányos, korlátozott térítést nyújt.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen épületbiztosítás alapján a biztosító kizárólag az itt fel- sorolt biztosítási események által, közvetlenül okozott károk- ra nyújt térítést.

5.1. Tûz

5.1.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából tûznek (szabályozatlan égésnek) minôsül az a nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezô, vagy a rendel- tetésszerû tûzteret elhagyó, terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.1.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) öngyulladásból, gyulladási hômérséklet alatti erje- désbôl, befülledésbôl, kémiai, vagy biológia égés- bôl eredô károk;

b) a rendeletetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôha- tásnak kitett vagyontárgyakban keletkezô károk;

c) elektromos készülékekben, vezetékekben kelet- kezô károk, ha a tûz más tárgyakra nem terjed to- vább;

d) felületi pörkölôdés, hô hatására történô szín, vagy alakváltozás;

e) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben azok nem tényleges tûzkár következményei;

f) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tarto- zó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok szoká- sos háztartási mennyiséget meghaladó mennyi- ségben történô tárolásából, vagy felhasználásá- ból eredô károk;

g) az „A” , „B” vagy „C” tûzveszélyességi osztályba tartozó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok hô- forrás közelébe való helyezésébôl eredô károk.

5.2. Robbanás

5.2.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a gázok, gôzök, porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkezô, intenzív nyomásnöve- kedéssel együtt járó energia felszabadulása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.2.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) a sérült tartály/készülék javításának cseréjének költségét, ha a robbanás mûszaki hiba, vagy a karbantartás hiányosságai miatt következett be;

b) tervszerû robbantások (pl. épületek robbantásos bontása) miatt bekövetkezô károk;

c) hangrobbanásból eredô károk;

d) a háztartási (konyhai) gépek, berendezések xxx- xxxxxx által okozott károk;

e) hasadó, vagy sugárzó anyagok robbanása által okozott károk;

f) környezeténél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk;

g) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben az ténylegesen nem a robbanás következménye;

h) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tarto- zó, tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok szoká- sos háztartási mennyiséget meghaladó mennyi- ségben történô tárolásából, vagy felhasználásá- ból eredô károk;

i) e célra elôállított, robbanóanyagok által okozott károk.

5.3. Villámcsapás

5.3.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a légköri elektromosság azon kisülése, melynek során a felszabaduló mechanikus és/vagy termikus energia romboló és/vagy gyújtó hatása a biztosított vagyon- tárgyakban kárt okoz.

5.4. Villámcsapás másodlagos hatása

5.4.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a villámcsapás másodlagos hatása által az ún. szabadvezetékes (villanyvezeték, telefon, vagy kábeltévé) hálózatokhoz csatlakoztatott biztosított vagyontárgyakban túlfeszültségbôl keletke- zett károkat.

5.4.2. A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító füg- getlen villámlokalizációs szakszolgálat által igazolt ada- tok alapján ellenôrzi, a károsodott vagyontárgyat pedig

– az általa megbízott szakértôvel – minden esetben be- vizsgáltatja. A biztosítási eseményt a biztosító a szolgál- tató, illetve a szakértô által kiállított szakvélemény figye- lembevételével bírálja el.

5.5. Vihar

5.5.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minô- sül, a kockázatviselés helyén az 54 km/h-t elérô, vagy azt meghaladó sebességû szél toló, nyomó, vagy szí- vóereje által:

a) a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül oko- zott kár;

b) az elsodort tárgyak ütközése, elmozdulása, defor- málódása miatt keletkezô kár;

c) a vihar által megrongált végleges tetôszerkezeten, vagy nyílászárókon keresztül az épületbe jutó csa- padék áztató hatása miatt, a biztosított vagyontár- gyakban keletkezô kár.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoro- lógiai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.5.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) építés alatt álló épületek kárait;

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat;

c) a tetôzet rongálódása, megbontása nélkül kelet- kezett átnedvesedési, beázási károkat;

d) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt kelet- kezett károkat.

5.6. Felhôszakadás

5.6.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a 0,5 mm/perc átlagos intenzitást, vagy 24 óra alatt lehullott, 30 mm mennyiséget meghaladó csapadékvi- zet a szabályszerûen kialakított és karbantartott vízel- vezetô rendszer elnyelni képtelen és ezért a talajszin- ten vagy egyéb, például nyitott födémeken áramló csa- padékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz. A biztosítási eseményt a biztosító független meteoroló- giai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.6.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli, átnedvesedésbôl, felázásból eredô károkat;

b) felhôszakadás miatt kialakult belvíz, talajvíz okoz- ta károkat;

c) az épületek karbantartási, kivitelezési hibáira, hiá- nyosságaira visszavezethetô károkat;

d) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat;

e) a gombásodás, penészesedés, salétromosodás formájában jelentkezô károkat.

5.7. Jégverés

5.7.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) az épületek, építmények homlokzatában, tetôfe- désében, tetôszerkezetében keletkezett kár, ame- lyet jégverés, vagy jégesô okozott;

b) a jégverés, vagy xxxxxx által megrongált tetôfedé- sen, tetôszerkezeten keresztül, az épületbe be- ömlô csapadék által okozott károk;

c) az épületek nyílászáróiban, redônyeiben jégverés, vagy xxxxxx által okozott károk.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoro- lógiai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.7.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôfedés, tetôszerkezet karbantartásának elmu- lasztásával kapcsolatos károkat;

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat.

5.8. Hónyomás

5.8.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) a hó, jég statikus nyomása által az épületek, épít- mények tetôfedésében, tetôszerkezetében kelet- kezett kár;

b) a hónyomás által megrongált tetôszerkezeten ke- resztül, az épületbe beömlô csapadék által oko- zott kár;

c) az építésügyi elôírásoknak megfelelô kialakítottsá- gú hófogók ellenére lezúduló hótömeg által, a biz- tosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.8.2. Kizárás: Jelen biztosítási esemény kapcsán nem minô- sül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôfedés, tetôszerkezet tervezési, kivitelezési hi- ányosságaira visszavezethetô károkat;

b) a tetôszerkezet karbantartásának elmulasztásával kapcsolatos károkat.

5.9. Árvíz

5.9.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés megkezdésé- tôl számított harmincnapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül az árvízvédelmi véd- mûvekkel (ár- vagy belvízvédelmi gáttal, töltéssel) el- látott állandó, vagy idôszakos jellegû természetes, vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, melynek során a víz árvízvédelmi szem- pontból védettnek minôsített területeken a biztosított vagyontárgyak elöntésével kárt okoz.

5.9.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) árvíz-megelôzési, árvízvédelmi munka során fel- merült költségeket és károkat;

b) a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buz- gár okozta károkat;

c) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkezô talaj- mozgás okozta károkat;

d) a nem mentett árterületen, nyílt ártéren, vagy hul- lámtéren bekövetkezett károkat;

e) a belvíz okozta károkat.

5.9.2. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezett.

5.10. Földrengés

5.10.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés megkezdésé- tôl számított harmincnapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül az Mercalli-Sieberg- 64 (MSK-64) skála 5. fokozatát elérô, vagy azt meg- haladó, a föld belsô energiájából származó földrengés által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.10.2. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezett.

5.11. Földcsuszamlás

5.11.1. Biztosítási esemény: A kockázatviselés megkezdésé- tôl számított harmincnapos várakozási idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül a földfelszín alatti ta- lajrétegek váratlan, lejtô irányú elcsúszása által, a biz- tosított vagyontárgyakban keletkezett kár.

5.11.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat;

b) a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivite- lezési hibái, karbantartási hiányosságai miatt be- következô károkat;

c) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat;

d) tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. kút, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányászati tevékenység, talaj- vízszint süllyesztés stb.);

e) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett károkat.

5.11.3. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezett.

5.12. Kô- és földomlás

5.12.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a természetes környezetbôl természeti okokból lehulló szikla, kôzetdarabok, illetve földtömeg váratlan lehullá- sa által, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.

5.12.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat;

b) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat;

c) a tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. ásványi anyagok feltárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányá- szati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.);

d) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett károkat.

5.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

5.13.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a szerzôdô, vagy a biztosított tudomásán kívüli, az építési dokumentációban sem szereplô, illetve a kár- esemény bekövetkezéséig fel nem tárt földalatti üreg, vagy építmény váratlan beomlásával a biztosított va- gyontárgyakban keletkezett kár.

5.13.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a bányák földalatti részeinek beomlásából kelet- kezô károkat;

b) a tudatos emberi tevékenység következményeként keletkezô károkat (pl. ásványi anyagok feltárása, alagút fúrás, munkaárok építés, alapásás, bányá- szati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.);

c) a csapadékvíz, a természetes vizek, a vezetékes víz, vagy szennyvizek kiömlésével keletkezô, ki- üregelôdésbôl keletkezô károkat;

d) a padozat alatti töltések ülepedése, vagy talaj- süllyedés miatt keletkezett károkat.

5.14. Idegen jármû ütközése

5.14.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosítási szerzôdésen kívüli, harmadik fél által vezetett, vagy harmadik fél tulajdonában, üzemelteté- sében lévô idegen jármû, annak alkatrésze, vagy ra- kománya, a kockázatviselés helyén a biztosított épü- letbe, építménybe való közvetlen ütközéssel a biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoz.

5.14.2. Nem minôsül idegen jármûnek az a jármû, amely a szer- zôdô, vagy a biztosított tudomásával, illetve hozzájáru- lásával közelíti meg a biztosított épületet, építményt.

5.15. Idegen tárgy rádôlése

5.15.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a jelen szerzôdésben nem biztosított, a szerzôdô vagy biztosított érdekkörén kívül álló idegen tárgy, a biztosított épületre, építményre kívülrôl (a kockázatvi- selés helyén kívüli helyrôl) rádôl és ezzel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Idegen tárgynak minôsülnek azok a nem bérelt, köl- csönvett, vagy lízingelt tárgyak, amelyek a káresemény idôpontjában a kockázatviselés helyén kívülrôl hatnak, nem voltak a biztosított tulajdonában, használatában, vagy nem az ô érdekében használták fel azokat.

5.16. Lopás

5.16.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, az állandóan lakott épületek szilárdan rögzített, vagy beépített és üzembe is helyezett épületfelszereléseit, épülettartozékait ért lopási kár.

5.16.2. A biztosító szolgáltatásnak feltétele a területileg illeté- kes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését kö- vetô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.16.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a nem állandóan lakott, vagy építés alatt álló épü- letek épületfelszereléseinek, épülettartozékainak lopási kárait;

b) a nem a biztosított, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozók, közeli hozzátartozók kizáróla- gos használatában lévô épületek, épületrészek, épületfelszereléseit ért lopási károkat.

5.17. Rongálás

5.17.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító az aktuális épületbiztosítási összeg maximum 1 százalékáig azokat a károkat, amelyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betö- réses lopás, vagy annak kísérlete során okoznak a biz- tosított épületek szerkezetileg beépített nyílászárói- ban, beépített épületfelszereléseiben.

5.17.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg il- letékes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.17.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a betörési szándék nélkül, ki- zárólag garázdaságból (vandalizmusból) eredô ron- gálási károkat.

5.18. Vezetékes vízkár

5.18.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a víz, szennyvíz, csapadékvíz, fûtési víz és gôzve- zetékek, légkondicionáló berendezések, tûzvédelmi berendezések, vagy egyéb folyadékot szállító vezeté- kek, illetve ezek tartozékainak, szerelvényeinek, vagy a vezetékekre kapcsolt háztartási gépeknek a törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái, csat- lakozásának elmozdulása miatt kiömlô folyadék, vagy a nyitva felejtett vízcsap miatt kiáramló víz, gôz, folya- dék, áztató hatása a kockázatviselés helyén a biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoz.

Megtéríti a biztosító a hiba feltárásának és kijavításá- nak bontási és helyreállítási költségeit, a kár elhárítá- sához szükséges és technológiailag indokolt mérté- kig, de maximum 6 folyóméter csôvezeték helyreállí- tásának mértékéig. A sérült vezetékszakasz cseréjé- nek költségét a káresemény által indokolt mértékig, de maximum 6 folyóméter hosszúságig téríti a bizto- sító.

5.18.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a sérült tartozékok szerelvények és a vezetékekre kapcsolt, kárt okozó háztartási gépek javításának, vagy pótlásának költségeit;

b) a kiömlô folyadék, vagy gáz értékét;

c) a korhadás, gombásodás, penészesedés, salétro- mosodás formájában jelentkezô károkat;

d) külsô ereszcsatornák természetes elhasználódá- sából, dugulásából eredô károkat;

e) talajvíz, árvíz, vagy más idôjárási hatásokból ke- letkezô, víz által okozott károkat.

5.19. Üvegtörés

5.19.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, a biztosított épület nyílászáróinak és szerkezetileg be- épített üvegezésének törése, repedése.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító megté- ríti a 10 mm üvegréteg-vastagság alatti, sérült, törött, vagy repedt üvegfelületek cseréjének, pótlásának költségeit maximum 3 m2 táblaméretig. Megtéríti to- vábbá a káresemény kapcsán sérült fény és vagyon- védelmi fóliák költségét, valamint a káreseménnyel közvetlenül okozati összefüggésbe hozható következ- ményi károkat és a közvetlenül felmerült szerelési költségeket.

5.19.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbiakban felsorolt típusú üvegfelületek üvegezésében keletkezett károkat:

a) építés, felújítás alatt álló épületek;

b) üvegtetôk, felülvilágítók, fénykupolák, taposóüve- gek;

c) üvegházak, meleg és hidegágyak;

d) kirakatok, kirakatszekrények, képek, üveg dísztár- gyak;

e) cég és reklámtáblák;

f) tükörfelületek, tükörcsempék;

g) festett üvegek, üvegfestmények, csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszített üve- gek, díszüvegezések, üvegmozaikok;

h) üvegfalak, üvegtéglák, üveg tetôcserepek, kopolit- üvegek, portálüvegek, üveg mellvédek;

i) akváriumok, terráriumok;

j) fényvisszaverô, plexi és akril, színezett, maratott, homokfúvott üvegek;

k) üvegkerámia fôzôlapok, optikai és öblösüvegek;

l) napkollektorok, világítótestek, fényforrások;

m) egyéb speciális üvegfelületek (pl. zuhanykabinok, kandallóüveg stb.).

Nem téríti meg a biztosító az üvegfelületek karcolódá- sának, az üvegezést rögzítô- és tartószerkezetek, ke- retek, illetve azok elektromos berendezéseinek kárait, továbbá a karbantartási hiányosságokra, technológia, kivitelezési hibákra visszavezethetô káreseményekbôl, vagy az elhasználódásból adódó események kárait.

5.20. Rejtett hibák

5.20.1. Biztosítási esemény: jelen biztosítás tartama alatt bekövetkezett, a biztosított épület tulajdonosa által tör- tént birtokba vételt követô egy (1) éven belül felmerült és bejelentett, az eladó szavatossági felelôsségébe tartozó és a biztosított épület rendeltetésszerû hasz- nálatát akadályozó, épületszerkezeti, vagy épületgé- pészeti hiba, amelyet a biztosított, az adásvétel idô- pontjában az ingatlan megtekintése ellenére sem is- mert, ismernie nem kellett és az az adásvételi szerzô- désben sem került rögzítésre.

5.20.2. A biztosított köteles az adott hibával kapcsolatos sza- vatossági igényét a hiba felfedezését követô lehetô legrövidebb idôn belül az eladóval közölni. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag akkor áll be, mi- után a biztosított ezen kötelezettségének igazoltan eleget tett, de az eladó szavatossági kötelezettségét a megfelelô határidôre nem teljesítette.

5.20.3. Megtéríti a biztosító a hiba elhárításának, kijavításá- nak, kicserélésének költségét a technológiailag indo- kolt mértékig, de maximum az épületbiztosítási összeg egy százalékáig.

5.20.4. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a szerzôdôvel / biztosítottal közös háztartásban élô, vagy közeli hozzátartozótól vásárolt ingatlan kárait;

b) az esztétikai jellegû károkat;

c) az épület tervezésébôl eredô károkat;

d) a rejtett hibák által okozott következményi károkat.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

6.1. Szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. Amennyiben a biztosított vagyontárgy hitellel terhelt, a szerzôdô külön nyilatkozata alapján a zálogjogosult is lehet kedvezményezett, a nyilatkozatban megjelölt összeg erejéig.

Ingóságbiztosítás különös feltételei

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK

1.1. Ingóságbiztosítás biztosítottja az ajánlaton, illetve köt- vényen név szerint feltüntetett természetes személy fogyasztó vagy vállalkozás [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés

4. pontja], aki az itt felsorolt valamely minôségében a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt:

a) tulajdonos, tulajdonostárs tulajdoni hányada ará- nyában;

b) haszonélvezô;

c) bérlô, társbérlô.

1.2. Biztosított továbbá az alapbiztosított azon közeli hoz- zátartozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § [1] bekez- dés 1. és 2. pontja), aki a biztosítási esemény bekö- vetkezésének idôpontjában a jelen szerzôdésben biz- tosított kockázatviselési címre állandó lakosként beje- lentett és ott állandó jelleggel életvitelszerûen élô személy.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

2.1. Az ingóságbiztosítás területi hatálya az ajánlaton, il- letve kötvényen feltüntetett kockázatviselési cím, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek.

2.2. Amennyiben a biztosított lakása lakhatatlanná vált, a kockázatviselés helye az a hely, ahová a biztosított ideiglenesen távozik. A szolgáltatási összeg megálla- pításakor a biztosító figyelembe veszi az adott kárhely- színen a káresemény idôpontjában meglévô – jelen feltételek szerinti és a Függelékben részletezett – biz- tonságvédelmi feltételeknek való megfelelést is.

2.3. Rablás biztosítási esemény kapcsán, a biztosított által magával vitt általános ingóságai tekintetében a koc- kázatviselés helye Magyarország teljes területe.

3. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE (INGÓSÁG VAGYONCSOPORT)

3.1. A biztosító kockázatviselése az ingóság vagyoncso- porton belül az alábbiakban felsorolt, biztosítható va- gyontárgyakra (vagyon kategóriákra) terjed ki:

a) Háztartási ingóságok.

b) Értéktárgyak.

c) Vállalkozói tevékenység vagyontárgyai.

3.1.1. Háztartási ingóságok: Háztartási ingóságok a biztosí- tott tulajdonát képezô, a háztartásban általánosan elô- forduló, a biztosított személyes használatára, fogyasz- tásra szolgáló, a háztartás mindennapos mûködésé- hez szükséges, épületbe be nem épített, mozgatható vagyontárgyak.

a) háztartási ingóságnak minôsülnek továbbá a kerti bútorok, a hobbieszközök és barkácsfelszerelések, a biztosított, vagy a biztosítottal közös kockázatvi- selési címen élô közeli hozzátartozók tulajdonát ké- pezô gépjármûvek napi üzemeltetéséhez használt alkatrészei, tartozékai a fôdarabok kivételével, va- lamint a kockázatviselés helyén saját szükségletre termesztett lábon álló, vagy már betakarított növé- nyek, dísznövények, továbbá tenyésztett házi és haszonállatok a háztartási ingóságok biztosítási összegének maximum 5%-áig;

b) a biztosított által bérelt, lízingelt, kölcsönvett va- gyontárgyak a háztartási ingóságok biztosítási összegének maximum 5%-áig biztosítottak.

3.1.2. Értéktárgyak: A biztosított tulajdonát képezô azon in- góságok, amelyek nem sorolhatók a háztartási ingósá- gok közé, de értékük, életkoruk, mûvészeti, vagy ritka- ság jellegük miatt biztosítani kívánják azokat. Érték- tárgynak minôsülnek pl. az alábbiak:

a) nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök, vagy ezek felhasználásával készült tárgyak;

b) képzô-, ipar-, és népmûvészeti alkotások, gyûjte- mények;

c) valódi szôrmék, kézi csomózású, kézi szövésû szônyegek;

d) antik tárgyak és különösen nagy értéket képviselô régiségek, mûvészeti alkotások.

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyûjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén arra az anyagi hát- rányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt kö- vetkezett be.

A kártérítési összeg meghatározásakor az elôszere- teti érték nem kerül beszámításra.

Nem téríti meg a biztosító az értéktárgyakban keletke- zett károkat, ha azokat a káresemény idôpontjában nem állandóan lakott helyiségben, vagy szabadban tartották.

3.1.3. Kisvállalkozói tevékenység vagyontárgyai: A kocká- zatviselés helyén tárolt, illetve használt, a vállalkozás könyveiben is feltüntetett, saját tulajdonú tárgyi eszkö- zök, készletek.

3.2. Nem biztosítható vagyontárgyak

Jelen ingóságbiztosítás alapján a biztosító biztosítási védelme nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra, il- letve az azokban keletkezett károkra:

a) idegen tulajdonú vagyontárgyak;

b) készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, értékpapír, pénzhelyettesítô eszközök, értékcikkek;

c) okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozó- kon tárolt adat, saját fejlesztésû szoftverek, szelle- mi termékek, immateriális javak dokumentációja;

d) vízi, légi, szárazföldi és egyéb motoros jármûvek fôdarabjai, lakókocsi, utánfutó;

e) bérlô, társbérlô, fizetôvendég vagyontárgyai;

f) a nem háztartási mennyiségben tárolt „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok;

g) nem lezárt helyiségben tárolt ingóságok, szabad- ban tárolt ingóságok, a lábon álló növények, illet- ve a kockázatviselés helyén, de a szabadban tar- tott állatok kivételével;

h) nem állandóan lakott épületben, melléképületben, illetve nem lakás célú helyiségben (pl. padlás, pin- ce) tárolt értéktárgyak;

i) szárazföldi, vízi, légi jármûvek, lakókocsi, utánfutó és ezek fô darabjai.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja az ingóságok – szerzôdés- kötés évében aktuális – újrabeszerzési értéke, érték- tárgyak esetében a valóságos érték.

4.3. Amennyiben az ingóságbiztosítás biztosítási összege a háztartási ingóságok vonatkozásában a megadott kockázatviselési címen lévô épület lakóépület részé- nek – a szerzôdô által meghatározott – hasznos alap- területe alapján, a standard négyzetméter egységárak alkalmazásával kerül megállapításra, káresemény be- következése esetén a biztosító nem vizsgál alulbiz- tosítottságot, feltéve, hogy a biztosított és a valóságos hasznos alapterület nagysága megegyezik.

4.4. Amennyiben a káresemény idôpontjában a szerzôdô által meghatározott és az ajánlaton, illetve a biztosítá- si kötvényen megjelölt hasznos alapterület kisebb, mint a lakóépület valós hasznos alapterülete (alulbiz- tosítottság), úgy a biztosító, a biztosított és a tényle- gesen hasznos alapterület arányában korlátozott té- rítést nyújt.

4.4.1. Hasznos alapterület: a lakás célú helyiségek végle- ges, belsô falsíkokkal határolt teljes alapterületének olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.

4.4.2. A hasznos alapterületbe a lakás célú helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett

és három oldalról zárt külsô tartózkodók (lodzsa, fe- dett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetôtér, valamint a többszintes lakrészek belsô lép- csôjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik, de nem tartozik bele a melléképületek, kiegészítô helyiségek alapterülete.

4.5. A szerzôdô a biztosító által alkalmazott standard négy- zetméter egységárakkal kalkulált biztosítási összegtôl eltérô biztosítási összegre is megkötheti a biztosítást, a biztosítandó ingóságok valóságos értékének figye- lembevételével. Ilyen esetben a biztosító a kárese- mény bekövetkezésekor mindig vizsgálja az alulbiz- tosítottságot, szolgáltatását a biztosított és a valós in- góság érték arányában nyújtja.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen ingóságbiztosítás alapján a biztosító kizárólag az itt felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott ká- rokra nyújt térítést.

5.1. Tûz

5.1.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából tûznek (szabályozatlan égésnek) minôsül, az a nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezô, vagy a rendel- tetésszerû tûzteret elhagyó, terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.1.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) öngyulladásból, gyulladási hômérséklet alatti erje- désbôl, befülledésbôl, kémiai, vagy biológia égés- bôl eredô károk;

b) a rendeltetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôha- tásnak kitett vagyontárgyakban keletkezô károk;

c) elektromos készülékekben, vezetékekben kelet- kezô károk, ha a tûz más tárgyakra nem terjed to- vább;

d) felületi pörkölôdés, hô hatására történô szín, vagy alakváltozás;

e) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben azok nem tényleges tûzkár következményei;

g) az „A” , „B” vagy „C” tûzveszélyességi osztályba tartozó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok hô- forrás közelébe való helyezésébôl eredô károk.

5.2. Robbanás

5.2.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) a sérült tartály/készülék javításának cseréjének költségét, ha a robbanás mûszaki hiba, vagy a karbantartás hiányosságai miatt következett be;

b) tervszerû robbantások (pl. épületek robbantásos bontása) miatt bekövetkezô károk;

c) hangrobbanásból eredô károk;

d) a háztartási (konyhai) gépek, berendezések xxx- xxxxxx által okozott károk;

e) hasadó, vagy sugárzó anyagok robbanása által okozott károk;

f) környezeténél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk;

g) füst, vagy koromszennyezôdés, amennyiben az ténylegesen nem a robbanás következménye;

h) az „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tarto- zó tûz- vagy robbanásveszélyes anyagok szoká- sos háztartási mennyiséget meghaladó mennyi- ségben történô tárolásából, vagy felhasználásá- ból eredô károk;

i) e célra elôállított, robbanóanyagok által okozott károk.

5.3. Villámcsapás

5.4. Villámcsapás másodlagos hatása

5.4.2. A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító füg- getlen villámlokalizációs szakszolgálat által igazolt ada- tok alapján ellenôrzi, a károsodott vagyontárgyat pedig

5.5. Vihar

5.5.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a kockázatviselés helyén az 54 km/h-t elérô, vagy azt meghaladó sebességû szél toló, nyomó, vagy szívó- ereje által:

a) a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül oko- zott kár;

b) az elsodort tárgyak ütközése, elmozdulása, defor- málódása miatt keletkezô kár;

c) a vihar által megrongált végleges tetôszerkeze- ten, vagy nyílászárókon keresztül az épületbe ju- tó csapadék áztató hatása miatt, a biztosított va- gyontárgyakban keletkezô kár.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoro- lógiai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.5.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett ká- rokat;

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható károkat;

c) a tetôzet rongálódása, megbontása nélkül kelet- kezett átnedvesedési, beázási károkat;

d) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt kelet- kezett károkat.

5.6. Felhôszakadás

5.6.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli, átnedvesedésbôl, felázásból eredô károkat;

b) felhôszakadás miatt kialakult belvíz, talajvíz okoz- ta károkat;

c) az épületek karbantartási, kivitelezési hibáira, hiá- nyosságaira visszavezethetô károkat;

d) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat;

e) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épültrészek elöntése esetén, a padozat- tól számított 20 cm-nél alacsonyabb szinten elhe- lyezett ingóságokban keletkezô károkat;

f) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat;

g) a gombásodás, penészesedés, salétromosodás formájában jelentkezô károkat.

5.7. Jégverés

5.7.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) a jégverés, vagy xxxxxx által megrongált tetôfedé- sen, tetôszerkezeten keresztül az épületbe beöm- lô csapadék által okozott kár;

b) az épületek nyílászáróiban, redônyeiben jégverés, vagy xxxxxx által okozott kár.

A biztosítási eseményt a biztosító független meteoro- lógiai szakszolgálat által mért és hitelesített adatok fi- gyelembevételével bírálja el.

5.7.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôfedés, tetôszerkezet karbantartásának el- mulasztásával kapcsolatos károkat;

b) a le nem zárt nyílászárókkal összefüggésbe hoz- ható következményi károkat;

c) a lábon álló növényi kultúrákban keletkezô károkat;

d) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezô káro- kat.

5.8. Hónyomás

5.8.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül:

a) a hó, jég statikus nyomása által megrongált tetô- fedésen, tetôszerkezeten keresztül az épületbe beömlô csapadék által okozott kár;

b) az építésügyi elôírásoknak megfelelô kialakított- ságú hófogók ellenére lezúduló hótömeg által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.8.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a tetôfedés, tetôszerkezet tervezési kivitelezési hiányosságaira visszavezethetô károkat;

b) a tetôszerkezet karbantartásának elmulasztásával kapcsolatos károkat;

c) a lábon álló növényi kultúrákban keletkezô károkat;

d) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat.

5.9. Árvíz

5.9.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) árvízmegelôzési, árvízvédelmi munka során felme- rült költségeket és károkat;

b) a gátak védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buz- gár okozta károkat;

c) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkezô talaj- mozgás okozta károkat;

d) nem mentett árterületen, nyílt ártéren, vagy hul- lámtéren bekövetkezett károkat;

e) belvíz okozta károkat.

5.9.3. A biztosító eltekint a 30 napos várakozási idô alkalma- zásától, amennyiben a biztosított legfeljebb 30 napon belül megszûnt, és legalább 180 napig folyamatosan élô elôzményszerzôdéssel rendelkezett.

5.10. Földrengés

5.11. Földcsuszamlás

5.11.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat;

b) a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivite- lezési hibái, karbantartási hiányosságai miatt be- következô károkat;

c) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat;

e) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett károkat.

5.12. Kô- és földomlás

5.12.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül a természetes környezetbôl természeti okokból lehul- ló szikla, kôzetdarabok, illetve földtömeg váratlan lehul- lása által, a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

5.12.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a töltések ülepedése, vagy talajsüllyedés miatt ke- letkezett károkat;

b) megfelelô kialakítottságú támfalak hiányára visszavezethetô károkat;

d) a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban keletkezett károkat.

5.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

5.13.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a bányák földalatti részeinek beomlásából kelet- kezô károkat;

b) a tudatos emberi tevékenység következményeként (pl. ásványi anyagok feltárása, alagút fúrás, mun- kaárok építés, alapásás, bányászati tevékenység, talajvízszint süllyesztés stb.) keletkezô károkat;

c) a csapadékvíz, a természetes vizek, a vezetékes víz, vagy szennyvizek kiömlésével keletkezô ki- üregelôdésbôl keletkezô károkat;

d) a padozat alatti töltések ülepedése, vagy talaj- süllyedés miatt keletkezett károkat.

5.14. Idegen jármû ütközése

5.14.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosítási szerzôdésen kívüli, harmadik fél által vezetett, vagy harmadik fél tulajdonában, üzemelteté- sében lévô idegen jármû, annak alkatrésze, vagy rako- mánya, a kockázatviselés helyén a biztosított épület- be, építménybe való közvetlen ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.14.2. Nem minôsül idegen jármûnek – tulajdonviszonytól függetlenül – az a jármû, amely a szerzôdô, a biztosí- tott, vagy velük közös háztartásban élô közeli hozzá- tartozó tudomásával, vagy hozzájárulásával közelíti meg a biztosított épületet, építményt.

5.15. Idegen tárgy rádôlése

5.15.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a jelen szerzôdésben nem biztosított, a szerzôdô, vagy biztosított érdekkörén kívül álló idegen tárgy a biztosított épületre, építményre kívülrôl (a kockázatvi- selés helyén kívüli helyrôl) rádôl és ezzel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.15.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg, a szerzôdô, vagy a biztosított közrehatásával keletkezett károkat.

5.16. Betöréses lopás

5.16.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, ha a tettes a betörést úgy követi el, hogy a biztosított épület – jelen szabály-

zat Függelék részében részletezett valamely védelmi szintet kielégítô – lezárt helyiségébe:

a) erôszakkal behatol;

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen esz- köz használatával jutott be és a behatolás nyomai kimutathatóak;

c) a helyiség – betörés, rablás, vagy kifosztás útján megszerzett – saját kulcsának felhasználásával, jogtalanul hatol be, a kulcs megszerzésétôl szá- mított 24 órán belül és ezáltal a biztosított vagyon- tárgyak eltulajdonításával kárt okozott.

5.16.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg ille- tékes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.16.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a kárt, ha a betörést:

a) olyan eszközzel, módszerrel követték el, amely a zárbetétben, zárszerkezetben erôszakos behato- lásra utaló nyomot nem hagy;

b) a lezárt helyiség elveszett kulcsának segítségével követik el;

c) a biztosított, vagy annak megbízottja követi el.

5.17. Rablás

5.17.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, ha a tettes jogtalan eltulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy valamely, a biztosításban nevesített személy ellen erôszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy ôt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba he- lyezi. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog meg- tartása végett erôszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

5.17.2. A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország te- rületén bekövetkezett biztosítási események vonatko- zásában a kártérítés felsô határa értéktárgyak eseté- ben az értéktárgyak biztosítási összege, általános in- góságok vonatkozásában pedig a háztartási ingósá- gok biztosítási összegének kettô százaléka lehet.

5.17.3. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg ille- tékes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.18. Rongálás

5.18.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító az aktuális ingóságbiztosítási összeg maximum egy százalékáig azokat a károkat, amelyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betö- réses lopás, vagy annak kísérlete során, a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

5.18.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a területileg ille- tékes rendôrhatóságnál – a káresemény észlelését kö- vetô, legkésôbb 24 órán belül – tett feljelentés.

5.18.3. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a betörési szándék nélkül, ki- zárólag garázdaságból (vandalizmusból) eredô ron- gálási károkat.

5.19. Vezetékes vízkár

5.19.1. Biztosítási esemény: Biztosítási eseménynek minôsül, ha a víz, szennyvíz, csapadékvíz, fûtési víz és gôzve- zetékek, légkondicionáló berendezések, tûzvédelmi berendezések, vagy egyéb folyadékot szállító vezeté- kek, illetve ezek tartozékainak, szerelvényeinek, vagy a vezetékekre kapcsolt háztartási gépeknek, a törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái, csat- lakozásának elmozdulása miatt kiömlô folyadék, vagy a nyitva felejtett vízcsap miatt kiáramló víz, gôz, folya- dék áztató hatása a kockázatviselés helyén a biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoz.

5.19.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) a sérült tartozékok, szerelvények és a vezetékek- re kapcsolt, kárt okozó háztartási gépek javításá- nak, vagy pótlásának költségeit;

b) a kiömlô folyadék, vagy gáz értékét;

c) a korhadás, gombásodás, penészesedés, salétro- mosodás formájában jelentkezô károkat;

d) külsô ereszcsatornák természetes elhasználódá- sából, dugulásából eredô károkat;

e) talajvíz, árvíz, vagy más idôjárási hatásokból ke- letkezô, víz által okozott károkat.

5.20. Zárcsere

5.20.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül a biztosított épület bejárati ajtózárjának cseréje, amennyiben a zárcsere az ajtókulcs elvesztése, vagy ellopása miatt válik szükségessé.

5.20.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a bizto- sítási szerzôdés hatálya alatt, biztosítási évente egy alkalommal, a valóságos kár mértékéig, de maximum az ingóságbiztosítási összeg fél százalékáig (0,5%) nyújt kártérítést, ha a felszerelt új zár a MABISZ által minôsített biztonsági zárnak minôsül.

5.20.3. A biztosító szolgáltatásának további feltétele a kisze- relt (lecserélt) zár, biztosító részére történô leadása.

5.21. Személyi okmányok elvesztése

5.21.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül az alábbi – a biztosí- tott nevére kiállított – okmányok valamelyikének eltu- lajdonítása, a biztosított által történô elvesztése, vagy egyéb, a biztosított szándékától független megsem- misülése:

a) személyazonosító igazolvány;

b) lakcímkártya;

c) útlevél;

d) vezetôi engedély;

e) gépjármû forgalmi engedély;

f) adóigazolvány;

g) TAJ-kártya;

h) diákigazolvány.

5.21.2. A biztosító szolgáltatásának felsô határa a dokumen- tum számlával igazolt pótlási, újrabeszerzési költsége, biztosítási évente egy alkalommal, a valóságos kár mértékéig, de maximum az ingóságbiztosítási összeg egy százalékáig.

5.21.3. A biztosító nem téríti a fenti okmányok pótlásakor, újrabeszerzésekor sürgôsségi jogcímen felmerült, so- ron kívüli kiállításáért felszámított többletköltségeket, igazgatási szolgáltatási pótdíjakat.

5.21.4. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi okmányok biztosított által történô elvesztése, eltulajdonítása, vagy egyéb a biztosított szándékától független megsemmisülése mi- att keletkezett károkat:

a) vállalkozói igazolvány;

b) születési anyakönyvi kivonat;

c) házassági anyakönyvi kivonat;

d) halotti anyakönyvi kivonat;

e) zöldkártya;

f) kékkártya;

g) törzskönyv;

h) nemzetközi vezetôi engedély.

5.22. Bankkártya elvesztése

5.22.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül, a Magyarország te- rületén szakhatósági engedéllyel mûködô pénzinté- zetnél vezetett forint-, vagy devizaszámlához tartozó bankkártya/hitelkártya elvesztése, eltulajdonítása, vagy egyéb, a biztosított szándékától független meg- semmisülése miatt felmerült, kártyaletiltási és/vagy újrabeszerzési költség.

A biztosító szolgáltatásának felsô határa a kártyaletil- tás és/vagy újraigénylés bank által igazolt költsége, biztosítási évente egy alkalommal. A biztosító térí- tésének felsô határa az ingóságbiztosítási összeg maximum egy százaléka.

5.22.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg:

a) Az elveszett, eltulajdonított bankkártya jogtalan felhasználásával okozott kárt;

b) egyéb felmerülô költségeket.

5.23. Áramkimaradás

5.23.1. Biztosítási esemény: Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül a véletlenszerûen bekövetkezett, tartós – legalább 10 órát meghaladó – folyamatos, a területileg illetékes áramszolgáltató ál- tal elôre be nem jelentett áramkimaradás, amely a kockázatviselés helyén tárolt, fagyasztott élelmiszerek megromlását okozza.

5.23.2. Kizárás: Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a) a 10 óránál rövidebb tartamú áramkimaradás által okozott károkat;

b) a 10 óránál hosszabb, nem folyamatos jellegû áramkimaradás által okozott károkat;

c) a területileg illetékes áramszolgáltató által elôre meghirdetett áramkimaradás okozta károkat;

d) a feszültségingadozás miatt keletkezett károkat.

6. A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KORLÁTOZÁSA

6.1. Betöréses lopás biztosítási esemény által okozott kár esetén a biztosító térítésének felsô határa a kárese- mény idôpontjában megvalósult és rendeltetésszerûen üzembe is helyezett – jelen szabályzat Függelék feje- zetében részletezett – védelmi elôírásoknak megfelelô- en kialakított védelmi szintekhez tartozó – a jelen felté- telek 1. számú mellékletében meghatározott – limit- összeg, de maximum az ingóságbiztosítás biztosítási összege.

Kiegészítô általános felelôsségbiztosítás különös feltételei

Jelen kiegészítô felelôsségbiztosításra megfizetett külön díj ellenében a biztosító vállalja, hogy a szerzôdésben megálla- pított mértékben és az itt meghatározott feltételek szerint mentesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése, illetve sérelem- díj megfizetése alól, amelyért – jelen feltételekben meghatá- rozott minôségében – jogszabály szerint helyt állni tartozik.

Jelen biztosítás a KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS alapbizto- sításának kiegészítô biztosítása, kizárólag csak az alapbiz- tosítás Általános feltételeivel együtt érvényes.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY

1.1. Xxxxxxxxxx felelôsségbiztosítás biztosítottja az alapva- gyon biztosítás alapbiztosítottja.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI ÉS IDÔBELI HATÁLYA

2.1. A biztosítás területi hatálya Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.

2.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésôbb a ki- egészítô biztosítás megszûnésétôl számított egy éven belül bejelentett károkra terjed ki.

3. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

3.1. A biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô hatá- ra, az az ajánlaton és a biztosítási kötvényen feltünte- tett összeg, amelyet a biztosító egy káresemény kap- csán, illetve biztosítási évente – biztosítási szolgálta- tás címén – legfeljebb megfizet.

3.2. Felelôsségbiztosítási kár esetén a biztosító a károko- zó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat akkor is megtéríti, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

4. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

4.1. Jelen felelôsségbiztosítás alapján biztosítási esemény- nek minôsül és megtéríti a biztosító azokat a személy- sérüléses és szerzôdésen kívül okozott dologi káro- kat, amelyekért a biztosított az alábbiakban felsorolt valamely minôségében a magyar jog szabályai sze-

rint kártérítési kötelezettséggel tartozik és a károko- zás számára felróható volt:

a) az alapbiztosításban megjelölt kockázatviselési cí- men lévô épület, lakás tulajdonosa, bérlôje, hasz- nálója, vagy ezek építtetôje, felújíttatója;

b) háztartási céllal rendeltetésszerûen fûtôolajat tá- roló, gázpalackot, gáztartályt használó személy;

c) elektromos és/vagy motoros meghajtású háztartá- si berendezések, gépek üzembentartója;

d) cselekvôképtelen, korlátozottan cselekvôképes kiskorú, továbbá vétôképességgel nem rendelke- zô, vagy vétôképes kiskorú személy gondozója;

e) közúti balesetet elôidézô gyalogos;

f) kerékpár, illetve jármûnek nem minôsülô közleke- dési és szállítóeszköz, valamint rokkant jármû használója;

g) nem motoros vízijármû (kivéve vitorlás hajó) hasz- nálója;

h) nem motoros meghajtású légijármûvek (kivéve vi- torlázó repülô, ballon, léghajó), továbbá motoros siklóernyô, sárkányrepülô használója;

i) háziállattartó (pl. ebtartó), állattartó (pl. egzotikus állattartó, veszélyes állattartó), állattulajdonos;

j) szervezett kereteken kívül, hobbi, sporttevékeny- séget végzô személy;

k) önvédelmi eszközt, vagy lôfegyvert tartó, haszná- ló személy;

l) háztartási alkalmazott munkáltatója;

m) magánember;

n) közeli hozzátartozó sírhelyéért felelôs személy (síremlék-fenntartó).

4.2. Jelen felelôsségbiztosítás szempontjából egy kárese- ménynek tekintendô, ha a biztosítottal szemben több olyan kárigényt is érvényesítenek, amelyek azonos ok- ra vezethetôek vissza (sorozatkár), függetlenül a ká- rok bekövetkezésének és a kárigények érvényesíté- sének idôbeni eloszlásától.

4.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyeket:

a) a biztosított jogellenesen, szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással okozott;

b) a biztosított saját magának, közeli hozzátartozói- nak okozott, vagy a biztosítottak egymásnak okoz- tak;

c) a biztosított vállalkozói tevékenysége során, vállal- kozói minôségében, vagy azzal összefüggésben okozott;

d) a biztosított tulajdonában lévô bármely gazdálko- dónak, szervezetnek okozott kárra, a tulajdoni há- nyad százalékos arányában;

e) a biztosított jogszabályban meghatározott felelôs- ségénél szigorúbb – szerzôdésben vagy egyolda- lú nyilatkozatban vállalt – helytállási kötelezettsé- gén alapulnak;

f) elmaradt vagyoni elônnyel kapcsolatos követelé- sek;

g) a biztosított motoros jármû üzembentartójaként, vagy használójaként okozott;

h) a biztosított vízi, vagy légi jármû, illetve gépi meg- hajtású sporteszköz használatával okozott;

i) a biztosított a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosí- tás hatálya alatt álló jármû használatával okozott;

j) fûnyíróval, kaszával gépjármû szélvédôjében okoztak;

k) szervezett kereteken belül végzett sporttevékeny- ség során okoztak;

l) a vállalkozói minôségben tartott, tenyésztett ku- tyák okoztak;

m) a biztosított a környezet szennyezésével okozott;

n) a biztosított állati erô munkavégzésre való hasz- nálata közben, vagy azzal összefüggésben oko- zott;

o) a biztosított állatai növényi kultúrákban, gépjár- mûben közvetlenül vagy közvetetten okoztak;

p) az olyan állatok által okozott károkat, amelyek tar- tását jogszabály, vagy helyi önkormányzati rende- let tiltja;

q) a biztosított, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozó, közeli hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés] által bérelt, kölcsönvett, felelôs ôrzésre átvett, vagy lízingelt vagyontárgyakban keletkez- tek.

5. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

KÁRBEJELENTÉS

5.1. A biztosított a káreseményt, illetve kárigényét a bekö- vetkezéstôl, illetve a tudomásra jutástól számított legkésôbb harminc napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.

5.2. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez szükséges információkat a biztosító rendelkezésére bocsátani, köteles továbbá közremûködni az okozott kár össze- gének megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

5.3. Kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

5.4. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó a biztosítottat terhelô alábbi károkat és költségeket téríti, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig:

a) a károkozó körülmény által a károsult vagyonában okozott értékcsökkenést, továbbá a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

b) a biztosítottat terhelô olyan sérelemdíj iránti köve- telést, amely jelen feltételekben meghatározott biz- tosítási eseménynek minôsülô kártérítési felelôs- ségi kötelezettség alapján keletkezett;

c) a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve a megalapozatlan

kárigények elhárítására irányuló jogi eljárás költ- ségeit, amennyiben ezek a költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásá- val merültek fel;

d) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszá- mított késedelmi kamatokat;

e) a biztosítottat terhelô társadalombiztosítási meg- térítési igényeket;

f) a kárenyhítésre fordított költségeket.

5.5. A biztosító szolgáltatására a károsult jogosult, a káro- sult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetle- nül nem érvényesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a bizto- sító az ô kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

5.6. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán a károsult a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatásokat meghaladó mértékben járadékjogosulttá válik, a biz- tosító által teljesítendô kifizetések összegébe a társa- dalombiztosítástól kapott járadék tôkeértéke is bele- számítandó.

5.7. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, felelôs- ségük a károsulttal szemben egyetemleges. Ilyen eset- ben a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosított- nak felróható magatartásának mértékéig terjed. Amennyiben a károkozók magatartásának felróható- sági arányát nem lehet megállapítani, a biztosító a kár- okozók közrehatásának arányában teljesít. Amennyi- ben a közrehatás mértéke sem állapítható meg, a biz- tosító a károkozók egymás közötti egyenlô arányában teljesít.

5.8. A közös tulajdonosi minôségben okozott – a biztosí- tott tulajdonost terhelô – felelôsségi károkat a biztosí- tó a biztosított tulajdoni hányadának arányában, a saját tulajdoni hányadára esô rész levonásával téríti meg.

5.9. Súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül az Általá- nos feltételek 13.1.1. pontjában részletezetteken felül, például:

a) bizonyítást nyer, hogy a biztosítási esemény a biz- tosított által szándékosan elkövetett bûncselek- mény során, azzal összefüggésben következett be;

b) ha a káreseményt a biztosított súlyos gondatlan- sága okozta;

c) ha a kár a biztosítottra irányadó jogszabályi, ható- sági, vagy szerzôdési elôírások súlyos és/vagy fo- lyamatos megsértése miatt következik be;

d) ha a kárt a biztosított engedély nélkül, vagy egyéb- ként meglévô jogosultságának túllépésével vég- zett tevékenysége során okozta;

e) ha a biztosított a jogszabályban, egyéb kötelezô rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

f) ha a biztosított a kárt a biztosítási eseményhez vezetô tevékenység szabályainak megsértésével okozta.

5.10. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudo- másul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha biztosító a perben részt vett, a biztosí- tott képviseletérôl gondoskodott, vagy ezekrôl írásban lemondott.

5.11. Amennyiben a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegsze-

rû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a káro- sultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító visel- te, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

5.12. A biztosító szolgáltatása a káresemény elbírálásához szükséges összes okirat beérkezését követô tizenöt napon belül esedékes.

Kisvállalkozói vagyonbiztosítás különös feltételei

Jelen feltételek alapján a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerzôdô által megfizetett biztosítási díj ellenében, a biztosítá- si kötvényen megadott kockázatviselési címen, az alapbiztosí- tás biztosítottja, mint vállalkozás [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja] által folytatott gazdálkodási tevékenység biztosított va- gyontárgyainak biztosítási események által okozott károsodá- sa esetén, a károsodott vagyontárgy káridôponti valóságos ér- tékéig, de maximum a biztosítási kötvényen meghatározott biztosítási összeg erejéig, biztosítási szolgáltatást nyújt.

A biztosítható vagyontárgyak körét jelen feltételek, a biztosí- tási események meghatározását pedig a biztosítási szerzô- dés Ingóságbiztosításának Különös feltételei tartalmazzák, a biztosítási szerzôdés ezen szabályzatok alapján, a jelen kü- lönös feltételekben meghatározott kiegészítésekkel jön létre.

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Pol- gári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, valamint a ha- tályos magyar jogszabályok az irányadóak.

1. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK

1.1. A kisvállalkozói vagyonbiztosítás biztosítottja az alap- biztosítás azon biztosítottja, aki az ajánlaton, illetve köt- vényen feltüntetett kockázatviselési címen, egyben vál- lalkozói (keresô) tevékenységet is folytató vállalkozás [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés] és aki a biztosított vagyontár- gyak megóvásában érdekelt (továbbiakban biztosított).

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA

2.1. A vállalkozói vagyonbiztosítás területi hatálya az alap- biztosításban meghatározott kockázatviselési cím, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett te- lek, amely egyben székhelye és/vagy bejelentett te- lephelye a biztosított gazdálkodó szervezetnek.

3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

3.1. Vállalkozói tevékenység saját tulajdonú vagyontárgyai

A kockázatviselés helyén használt, illetve tárolt, a biz- tosított gazdálkodó könyveiben is feltüntetett tárgyi eszközök, készletek és egyéb vagyontárgyak.

3.2. Nem biztosítható vagyontárgyak

Jelen vállalkozói vagyonbiztosítás biztosítási védelme nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra, illetve az azokban keletkezett károkra:

a) immateriális javak, illetve ezek tulajdonjogát, leírá- sát igazoló dokumentumok;

b) készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv,

értékpapír, pénzhelyettesítô eszközök, bélyegek, értékcikkek;

c) okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adat, saját fejlesztésû szoftverek, szellemi termék;

d) nem lezárt helyiségben, vagy szabadban tárolt bármely ingóság;

e) nem állandóan lakott lakóépületben folytatott gaz- dasági tevékenység vagyontárgyai;

f) szárazföldi, vízi, légi jármûvek, lakókocsi, utánfutó és ezek fô darabjai.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. A vállalkozási tevékenység vagyontárgyaira megálla- pított biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô határa, egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

4.2. A biztosítási összeget a szerzôdô határozza meg, megállapításának alapja ingóságok esetében az ingó- ságok – szerzôdéskötés évében aktuális – valóságos értéke, illetve saját elôállítású készletek esetében, az elôállítás önköltsége.

4.3. Amennyiben a keresôtevékenység vagyontárgyainak a szerzôdô által meghatározott biztosítási összege a káresemény idôpontjában 10%-ot meghaladó mérték- ben alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy való- ságos értékének, vagy saját elôállítás esetén önkölt- ségének értéke, akkor alulbiztosítás következik be. Ilyen esetben a biztosító aránylagos (pro-rata) térítést alkalmaz, a kárt olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a káridôponti biztosítási összeg aránylik a valóságos értékhez, vagy önköltséghez.

4.4. A biztosítási szolgáltatások reálértékének megôrzése érdekében a biztosító minden évben automatikusan végrehajtja – az éppen aktuális – biztosítási összegek és ehhez kapcsolódóan a biztosítási díj értékkövetô módosítását (indexálását) az Általános feltételek 9.1.-

9.5. pontja szerint. Az indexált biztosítási összegek a következô biztosítási évfordulótól lépnek érvénybe.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

5.1. Jelen vállalkozói vagyonbiztosítás biztosítási esemé- nyei az Ingóságbiztosítás Különös feltételeiben meg- határozott biztosítási események.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

6.1. Tárgyi eszközök és készletek vonatkozásában a biz- tosító szolgáltatásait az Általános feltételek és az In- góságbiztosítás Különös feltételei alapján nyújtja.

Balesetbiztosítás különös feltételei

A KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy az alapbiztosítás szer- zôdôje által megfizett biztosítási díj ellenében, a biztosítottat ért és a jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyek bekövetkezése esetén, a szintén itt meghatározott biz- tosítási összeget fizeti meg a kedvezményezettnek.

Jelen balesetbiztosítás a KÖBE OTTHON BIZTOSÍTÁS ki- egészítô biztosítása, az alapbiztosítás Általános feltételeivel együtt érvényes.

1. SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT

1.1. Szerzôdô: Jelen kiegészítô balesetbiztosítás szerzô- dôje az alapbiztosítás szerzôdôje.

1.2. Biztosított: maga az alapbiztosított természetes sze- mély, továbbá az alapbiztosított azon közeli hozzátar- tozója és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § [1] bekezdés 1. és 2. pontja), aki a biztosítási esemény bekövetke- zésének idôpontjában a jelen szerzôdésben biztosított kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett és ott állandó jelleggel életvitelszerûen élô személy.

1.3. Kedvezményezett: Xxxxx kiegészítô balesetbiztosítás kedvezményezettje a biztosított, a biztosított halála esetén az általa megjelölt kedvezményezett, ennek hiányában a biztosított törvényes örököse.

2. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI ÉS IDÔBELI HATÁLYA

2.1. Jelen balesetbiztosítás biztosítási védelme – a bizto- sítási díjjal fedezett idôszakban – a nap 24 órájában, Magyarország területén érvényes. A baleseti halál biz- tosítási esemény vonatkozásában a biztosítás területi hatálya az egész világ területe.

3. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

3.1. A balesetbiztosítás díját a biztosító a szerzôdô által választott biztosítási egységek figyelembevételével állapítja meg.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

4.1. Az egy szolgáltatási egységre vonatkoztatott alap biz- tosítási összeg a szolgáltatási táblázatában feltünte- tett, az adott biztosítási eseményhez tartozó összeg.

4.2. A szerzôdô által választott biztosítási egységek alap- ján meghatározott kezdeti biztosítási összeg a bizto- sító – biztosított személyenként nyújtott – térítésének felsô határa, egyben a biztosítási díj megállapításá- nak alapja is.

4.3. A szerzôdô egynél több, de legfeljebb három szolgál- tatási egységet is választhat. A biztosítási összegek ilyen esetben egységenként többszörözôdnek.

9.5. pontja szerint. Az indexált biztosítási összegek a következô biztosítási évfordulótól lépnek érvénybe.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

5.1. Jelen balesetbiztosítás szempontjából biztosítási ese- ménynek minôsül a baleset bekövetkezése, illetve an- nak, a jelen feltételekben meghatározott, a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kiváltó következménye.

5.2. Jelen balesetbiztosítás szempontjából balesetnek mi- nôsül a biztosított akaratától függetlenül, hirtelen fellé- pô külsô behatás, az alábbi esetek kivételével:

a) öngyilkosság, ide értve az öngyilkossági szándék- kal összefüggô eseményeket is, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára;

b) fagyás, napszúrás és a hôguta, továbbá a meg- emelés;

c) rándulás és ficam, a hasi, vagy altesti sérv, porc- korong sérülés és a nem baleseti eredetû vérzés.

5.3. Mentesül a biztosító a balesetbiztosítási szolgáltatás teljesítésétôl, az Általános feltételek 13. pontjában meghatározott esetekben.

5.4. Kizárások

Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító koc- kázatviselése nem terjed ki az Általános feltételek 14. pontjában meghatározott eseteken túl azokra az ese- tekre sem, amelyekben a baleseti sérülés – közvetlenül, vagy közvetett módon – az alábbiakban felsorolt kivál- tó okok valamelyikével összefüggésben következett be:

a) a biztosítási esemény bekövetkezése elôtt már sé- rült, csonkolt, vagy funkciójában korlátozott testré- szek, szervek károsodása;

b) patologikus csontszerkezeti elváltozás, illetôleg ezekhez társuló törések;

c) bármely idegi, vagy elmebeli rendellenesség elne- vezéstôl, vagy osztályozástól függetlenül;

d) pszichiátriai és pszichotikus állapot, bármilyen faj- ta depresszió, illetve elmebaj;

e) ortoped, degeneratív jellegû elváltozások, illetve az azokhoz társult másodlagos olyan elváltozások, melyek az alapbetegségbôl következôen sérülés- hez hasonló, de krónikus eredetû elváltozáshoz vezetnek (pl. gerincoszlop, izületek degeneratív elváltozásai);

f) a biztosított szándékos veszélykeresésébôl eredô baleset (kivéve az életmentést), ide értve az orvo- si elôírások szándékos be nem tartásából szár- mazó következményeket is;

g) bármely katonai, vagy rendôrségi (rendészeti) szervezetnél fizikai jellegû szolgálatteljesítés alatt bekövetkezett baleset;

h) bármely hivatásszerûen, versenyszerûen, vagy dí- jazásért ûzött sporttevékenységben (edzésen, ver- senyen) való részvétel során bekövetkezett baleset;

i) bármely robbanószerekkel, robbanó szerkezetek- kel végzett tevékenység során bekövetkezett baleset;

j) a biztosított versenyzôként, vagy nézôként történô részvétele bármely olyan versenyben, vagy ver- senyre való felkészülésben, amely motoros meg- hajtású szárazföldi, vízi, vagy légi jármû használa- tával jár;

k) az alábbi, fokozott veszéllyel járó sport-, hobbite- vékenységbôl származó bármilyen baleset:

• ejtôernyôzés;

• sárkányrepülés;

• siklórepülés;

• pályán kívüli síelés;

• gumikötél ugrás;

• vízisíelés;

• vadvízi evezés;

• búvárkodás;

• barlangászat;

• vadászat;

• szikla-, hegy- és falmászás;

• lövészet;

• paintball;

• bázis ugrás.

6. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

6.1. Baleseti halál: Amennyiben a biztosított a kockázat- viselés ideje alatt olyan baleseti eredetû testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb más ok- tól függetlenül a baleset idôpontját követô 365 napon belül a halálát okozza, a biztosító kifizeti a kedvezmé- nyezettnek az aktuális biztosítási összeget.

6.2. Baleseti eredetû rokkantság: Amennyiben a biztosí- tott a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül a baleset idôpontját követô kettô éven belül a teljes 100%-os maradandó rokkantságát, vagy a rokkantsági táblázatban meghatározott részleges rokkantságát okozza, a biztosító kifizeti a 100%-os maradandó rokkantság esetén a baleseti rokkantság- ra megállapított teljes aktuális biztosítási összeget, a részleges maradandó rokkantság esetén a rokkant- ságra megállapított aktuális biztosítási összegnek a rokkantság fokával azonos arányú hányadát.

6.2.1. A biztosító a rokkantság jellegének, maradandóságá- nak és mértékének egyértelmû orvosi megállapítását megelôzôen szolgáltatást nem teljesít. A rokkantság jellegét, maradandóságát és mértékét legkésôbb a biztosítási esemény bekövetkezését követô kettô éven belül meg kell állapítani.

6.2.2. A rokkantság fokát az alábbi Rokkantsági Táblázatban foglaltakat is figyelembevéve, a biztosító orvosa álla- pítja meg, a testi funkcióvesztés, a szövôdmények és a balesetbôl eredô egyéb sérülések figyelembevéte- lével.

6.2.3. A maradandó egészségkárosodás mértékének meg- állapítása az általános testi és szervi funkcióvesztés alapján történik és független a tényleges munkaké- pesség csökkenésétôl, a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétôl.

6.2.4. A biztosító orvosát más orvosok, illetôleg orvosszakér- tôi testületek döntése nem köti.

ROKKANTSÁGI TÁBLÁZAT

Károsodás jellege Rokkantsági fok %
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	70%
Egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	70%
Egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	65%
Egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése,vagy teljes mûködésképtelensége	60%
Egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	60%
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	60%
A beszélôképesség teljes elvesztése	60%
Egyik alsó végtag, lábszár középig való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	50%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem ép	40%
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	30%
Egyik lábfej boka szintjében való elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	30%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, ha a másik fül ép	30%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	20%
Bármely más ujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	10%
A szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	5%
Az ízlelôképesség teljes elvesztése	5%
Bármely más lábujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége	2%

6.2.5. Elvesztés: a végtagok fizikai elvesztése (amputációja), vagy mûködôképességük teljes és maradandó elvesz- tése.

6.2.6. Halló- vagy beszédképesség elvesztése: A hallás, vagy a beszéd elvesztése a halló- vagy a beszédké- pesség teljes és végleges elvesztését jelenti.

6.2.7. Látóképesség elvesztése: a látás teljes és végleges elvesztését jelenti. Ez akkor tekinthetô bekövetkezett- nek, ha a korrekciót követôen a megmaradt látás foka 3/60 rész, vagy kevesebb a Sneller skála alapján.

6.2.8. Ugyanazon balesetbôl származó, több egészségkáro- sodás esetén az egyes egészségkárosodásra meg- határozott százalékos értékek összegzésre kerülnek, de a szolgáltatás teljes összege nem haladhatja meg a baleseti rokkantságra megállapított teljes biztosítási összeget.

6.2.9. Egy biztosítási évben több különbözô balesetbôl ere- dô maradandó egészségkárosodásokra meghatározott százalékos értékek összegzésre kerülnek, de a szol- gáltatás teljes összege nem haladhatja meg a baleseti rokkantságra megállapított teljes biztosítási összeget.

6.2.10. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantság esetén a biztosított halála elôtt már teljesített szolgáltatást, úgy az ugyanazon okból bekövetkezô baleseti halál esetére járó biztosítási összegbôl a már kifizetett rok- kantsági szolgáltatás összege levonásra kerül és a biztosító csak a különbözetet fizeti ki.

6.2.11. A biztosított számára a jelen feltételek alapján nyújtott fedezet megszûnik, amikor a teljes biztosítási összeg kifizetése megtörtént.

6.3. Egyösszegû gyógyulási támogatás: Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül tíz napot meghaladó kórházi fekvôbeteg kezelését eredményezi a baleset idôpont- ját követô harminc napon belül, a biztosító kifizeti az aktuális biztosítási összeget.

6.3.1. Jelen balesetbiztosítás szempontjából kórháznak mi- nôsül a magyar hatóságok által, a hatályos jogszabá- lyoknak megfelelô mûködési engedéllyel rendelkezô és kórházként nyilvántartott egészségügyi intézmény, amely állandó orvosi felügyelet és irányítás alatt áll.

6.4. Baleseti eredetû mûtéti térítés: Amennyiben a bizto- sított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül szakorvos által elvégzendô mûtéti ellátását teszi szükségessé és a mûtét igazoltan meg- történt, a biztosító kifizeti az adott biztosítási ese- ményre érvényben lévô aktuális biztosítási összeget.

6.4.1. Jelen biztosítás szempontjából mûtétnek minôsül min- den olyan – szakorvos által – orvos-szakmai szem- pontok szerint végzett sebészeti beavatkozás, ame- lyet gyógyítás, vagy kórmegállapítás céljából hajtanak végre.

6.5. Baleseti eredetû csonttörés: Amennyiben a biztosí- tott a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül csonttörését, vagy csontrepedését eredményezi, a biztosító kifizeti az érvényben lévô ak- tuális biztosítási összeget.

6.5.1. A biztosító szolgáltatását a biztosítási esemény váltja ki, a biztosító azt biztosítási eseményenként fizeti. Amennyiben ugyanazon balesetbôl kifolyólag a bizto- sított többszörös csonttörést csontrepedést szenved, a biztosítási összeg csak egyszeresen kerül kifizetésre.

6.6. Kutyaharapás: Amennyiben a biztosított a kockázat- viselési ideje alatt olyan mértékû kutyaharapást szen- ved, melynek következtében igazoltan orvosi ellátásra szorul, a biztosító kifizeti az érvényben lévô aktuális biztosítási összeget.

6.6.1. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a vállalkozási, vagy hobbi célú ebte- nyésztéssel összefüggô károkat.

6.6.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a biztosítottat ért, saját kutyája által okozott harapást, ha annak tartását jogszabály, vagy helyi önkormányzati rendelet tiltja.

6.7. Baleseti eredetû égési sérülés: Amennyiben a bizto- sított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül, legalább a jelen feltételekben meg- határozott, vagy azt meghaladó mértékû égési sérülé- sét okozza, a biztosító kifizeti az adott biztosítási ese- ményre érvényben lévô, aktuális biztosítási összeg- nek – az alábbi táblázat szerinti – adott egészségká- rosodásra meghatározott százalékát.

Szolgáltatás mértéke a biztosítási összeg százalékában	Égési sérülés kiterjedése a testfelület százalékában
Égési sérülés mértéke		1-20%	21-50%	51-80%	81-100%
	I. fokú	5%	10%	20%	30%
	II. fokú	10%	20%	30%	40%
	III. fokú	30%	50%	100%	100%
	IV. fokú	100%	100%	100%	100%

6.7.1. A biztosító szolgáltatását a biztosítási esemény váltja ki, azt a biztosító biztosítási eseményenként fizeti. Amennyiben ugyanazon balesetbôl kifolyólag a bizto- sított egyszerre többféle fokú égési sérülést is szenved, a szolgáltatás összegét a biztosító a legmagasabb fo- kú sérülés alapján, a megégett teljes testfelület figye- lembevételével nyújtja.

6.8. Amennyiben ugyanazon baleset következtében a ba- leseti eredetû égési sérülés, vagy a baleseti eredetû csonttörés biztosítási események is bekövetkeznek, a biztosító csak a magasabb összegû térítéssel járó biztosítási esemény alapján nyújt szolgáltatást.

6.9. Temetési hozzájárulás: A biztosított – kockázatvise- lés ideje alatt bekövetkezett – baleseti eredetû halála esetén, a temetési szertartást követôen a biztosító ki- fizeti a kedvezményezettnek az adott biztosítási ese- ményre meghatározott aktuális biztosítási összeget.

7. A BIZTOSÍTÁS MEGSZÛNÉSE

7.1. Jelen balesetbiztosítás megszûnik:

a) az alapbiztosítás megszûnésével;

b) annak a biztosítási idôszaknak az utolsó napján, amikorra a szerzôdô, vagy a biztosító biztosítási évforduló elôtt legalább 30 nappal az alapbiztosí- tását, vagy jelen kiegészítô biztosítását írásban felmondja;

c) díjnemfizetés miatt, az esedékesség napját köve- tô harmincadik napon.

7.2. Jelen biztosítás adott biztosítottra vonatkozó fedezete megszûnik:

a) a biztosított halálával;

b) baleseti rokkantság esetén, a teljes biztosítási összeg kifizetésével;

c) azon a napon, melyen a biztosított (nem az alap- biztosított) a KÖBE OTTHON alapbiztosításának kockázatviselési címérôl elköltözik, vagy állandó lakosként kijelentkezik.

8. A BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT KÖTELEZETTSÉGEI

8.1. A szolgáltatási igényt a baleset bekövetkezését köve- tô tizenöt napon belül, írásban kell bejelenteni a bizto- sítónak.

8.2. Baleseti halál esetén a tudomásra jutástól számított öt munkanapon belül értesíteni kell a biztosítót. A beje- lentési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító annyiban mentesül a szolgáltatási kötelezettség telje- sítése alól, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké váltak.

8.3. A biztosító által igényelt valamennyi igazolást, nyilat- kozatot és bizonyítékot a biztosítónak, az általa meg- határozott formában kell benyújtani. Az ezzel kapcso- latos költségeket a biztosító nem téríti meg.

8.4. A biztosítási igény érvényesítéséhez az alábbi doku- mentumokat kell benyújtani:

a) lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata (lakcímkártya);

b) a kitöltött kárbejelentô nyomtatvány;

c) a kórházi zárójelentés, vagy ambuláns lap máso- lata;

d) akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi jelentés valamennyi sérülés jellegének és mértéké- nek leírásával és diagnózisával, illetôleg az egész- ségkárosodás mértékének igazolásával, röntgen- leletek, kontroll vizsgálatok dokumentumai, mûtéti leírás);

e) a baleset tényét és körülményeit igazoló rendôr- hatósági jegyzôkönyv, vagy más hivatalos jelen- tés másolata (amennyiben ilyen készült);

f) baleset szemtanújának neve;

g) azon harmadik személy neve, elérhetôsége, aki a biztosítotton kívül a biztosítási eseményben érin- tett volt (pl. autóbaleset esetén);

h) baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat, és a halál okát igazoló orvosi, vagy hatósági bizo- nyítvány, jogerôs örökösödési határozat;

i) a kedvezményezetti jogosultságot és az azonosít- hatóságot igazoló iratok.

8.4.1. A biztosító szükség esetén a fentiekben részletezette- ken túl egyéb okiratokat, vagy igazolásokat is bekér- het, illetve bizonyos kérdések tisztázására maga is beszerezhet adatokat.

8.5. Bármilyen testi sérülést követôen a biztosítottnak a le- hetô legrövidebb idôn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia és kárenyhítési kötelezettségébôl adódóan, annak orvosi tanácsait köteles pontosan betartani. A biztosító nem felelôs azokért a következményekért, amelyek a biztosítottnak a biztosítási esemény káros következményei elhárítására, illetve enyhítésére vo- natkozó kötelezettségeinek elmulasztásából erednek.

9. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

9.1. A jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyek bekövetkezésekor a biztosító az érvényben lé- vô, aktuális biztosítási összeget fizeti meg a biztosított- nak a 6.2.9.–6.2.11., valamint a 6.5.1., a 6.7.1. és a 6.8. pontokban foglalt korlátozások figyelembevételével.

9.2. A biztosító az igényelbírálás tartama alatt a saját költ- ségén jogosult a biztosítottat megvizsgáltatni olyan gyakran, amilyen gyakran – a kárigény elbírálása cél- jából – az orvosilag indokolt.

9.3. A biztosító szolgáltatásait az igény elbírálásához, illet- ve a teljesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvételétôl szá- mított tizenöt napon belül teljesíti.

Kiegészítô fedezetek

Külön feltételek

Xxxxx Xxxxx feltételekben részletezett kiegészítô fedezetek a biztosítás Általános és Xxxxxxx feltételeivel együtt érvénye- sek. A kiegészítô fedezetek 2. számú melléklet szerint meg- határozott, valamely – szerzôdô által választott – kombiná- ciója, a külön díj megfizetésével lép hatályba. A kiegészítô fedezetek kizárólag az alapbiztosítással együtt érvényesek, az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô fedezetekre alapozott biztosítási védelem is megszûnik.

Amennyiben a biztosítás Különös feltételei, illetve jelen Kü- lön feltételek speciális kiegészítô fedezetei konkrét vállalási tényállásokat eltérôen határoznak meg, úgy minden esetben a Külön feltételekben részletezett szabályozás az irányadó.

A biztosítási szerzôdés létrejöttét követô, utóbb kapcsolt ki- egészítô fedezetek esetében, amikor a biztosító kockázatvi- selése a fedezetkiegészítést megelôzôen már megkezdô- dött, az egyes biztosítási eseményeknél hivatkozott várako- zási idô, a szerzôdésmódosítást követô napon kezdôdik.

1. LÉGIJÁRMÛ ÜTKÖZÉSE

Biztosítási eseménynek minôsül a fedélzeti személyzet nél- küli vagy a személyzet által irányított légi jármûvek, azok al- katrészeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése, amennyiben ez a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

2. ELFOLYT VÍZ

Biztosítási idôszakonként egy alkalommal, legfeljebb 50.000 Ft-ig, megtéríti a biztosító a vezetékes vízkár kapcsán, jelen szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett csôtörés megszünte- téséig, illetve a javítás befejezéséig elfolyt víz költségét.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a legutolsó díjrendezett számla teljesítésétôl számított 1 évre visszamenô idôszakra vonatkozó, az illetékes vízszolgáltató által kiállított és az adott kockázatviselési címhez tartozó számlák biztosítónak történô bemutatása.

Nem téríti meg a biztosító:

• az elfolyt víz mennyiségére jutó csatornahasználati díjat;

• a csôtörés tartama alatt fogyasztott vízfelhasználás költsé- gét.

3. TÛZ NÉLKÜLI FÜST ÉS KOROMSZENNYEZÉS

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakonként legfeljebb egy alkalommal megtéríti a biztosító a hirtelen, vá- ratlanul bekövetkezô közvetlen tûzkár nélküli füst és korom- szennyezôdés által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosí- tó az alábbi károkat:

a) dohányzás okozta füst és koromszennyezôdés;

b) gyertya, vagy egyéb nyílt lánggal mûködô világító eszköz, berendezés által okozott károkat;

c) párologtató, füstölô által okozott károkat;

d) konyhai célú, illetve tüzelôberendezések (pl. kan- dalló, kazán, cserépkályha, kemence stb.) termé- szetes mûködtetése, rendszeres használata során keletkezô füst és koromszennyezôdési károkat;

e) a kockázatviselés helyén szándékosan gyújtott tü- zek (grillezés, kerti hulladék égetése) által okozott károkat.

4. BEÁZÁS (CSAPADÉK ÁLTAL OKOZOTT KÁR)

A kockázatviselés kezdetétôl számított 3 hónapos várakozá- si idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül és biztosí- tási idôszakonként egy alkalommal, legfeljebb 50.000 Ft-ig megtéríti a biztosító, ha a biztosított – építésügyi elôírások- nak, szabályoknak és szabványoknak megfelelôen megépí- tett – épületekben, építményekben, továbbá a biztosított épületekben fellelhetô egyéb biztosított vagyontárgyakban a biztosított épület tetô-, födém-, vagy falszerkezetének (ide- értve a panelhézagokat is), illetve nyílászáróinak szigetelési hiányosságai, meghibásodása vagy elöregedése miatt be- áramló csapadék kárt okoz.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a kárt okozó ok, körül- mény megszüntetése, kijavítása, továbbá az ezt igazoló do- kumentumok, fényképek, bizonylatok biztosítónak történô bemutatása.

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakonként egy alkalommal, legfeljebb 50.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a biztosított épület nyitva hagyott nyílászáróján keresztül be- áramló csapadék okozta károkat.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem terjed ki a biz- tosítás:

• az épület tetô-, födém-, vagy falszerkezet (panelhézagok), nyílászárók javítási költségeinek térítésére;

• a szerzôdéskötést megelôzô idôpontra visszavezethetô ká- rokra;

• a nem hirtelen, nem véletlenszerûen bekövetkezô ázás (pl. a folyamatos nedvesedés, szivárgás ) okozta károkra;

• a gombásodás, penészesedés okozta károkra;

• a beázást elôidézô ok, körülmény megszüntetésének költ- ségeire;

• a talajvíz és/vagy belvíz okozta károkra;

• az építés, illetve felújítás alatt álló épületek épület és ingó- ság káraira;

• bármely, az ideiglenes fedéssel okozati összefüggésbe hozható károkra;

• más biztosítások által fedezett károkra.

5. KÜLÖNLEGES ÜVEG

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakonként legfeljebb 150.000 Ft-ig megtéríti a biztosító:

a) üveg építô elemek (üvegtégla, kopolit, üveg-tetô- cserép, taposó üvegek);

b) elôtetôk, üvegtetôk;

c) télikertek, növényházak;

d) festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegek;

e) az üvegasztalok, bútorüvegek;

f) üvegmosdók, zuhanykabinok, hajlított üvegek;

g) szauna-ajtók és ablakok;

h) kandalló-, cserépkályha- és kályha ajtók;

i) tükrök, tükörcsempék, tükörfalak;

j) akváriumok, terráriumok;

k) fôzô- és sütô berendezések;

l) mikrohullámú sütô ajtók, hûtô üvegpolcok;

m) napkollektorok, napelemek

üvegezésében, vagy az azt helyettesítô polikarbonát felületek- ben balesetszerûen bekövetkezô törés és repedés károkat.

A biztosító a károsodott üvegezésekkel azonos méretû és minôségû üvegezés pótlásának költségét, továbbá a tartó- szerkezet le- és felszerelésének költségét, valamint az üveg- re rögzített biztonsági fólia törés miatti cseréjét téríti meg.

Nem téríti meg a biztosító az üvegezést rögzítô tokszerkezet elhasználódása vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségesség váló javítás költségeit, továbbá a bútorüvegek, tükrök antik jellegébôl következô értéktöbbletet, valamint a sé- rült üvegfelületeket magukba foglaló bútorok, keretek kárait.

Nem téríti meg a biztosító a biztosított épület átépítése, fel- újítása, illetve bármilyen építési munkálatai során keletkezô kárt, továbbá a nem véletlenszerûen, balesetszerûen bekö- vetkezô események miatt bekövetkezô károkat.

6. VANDALIZMUS

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakon- ként egy alkalommal, legfeljebb 150.000 Ft-ig megtéríti a biz- tosító:

a) a biztosított épületek, építmények külsô határoló falazatán vagy burkolatain vagy a legalább mini- mális mechanikai védelemnek megfelelô védett- ségi szinttel rendelkezô, megfelelôen lezárt közös használatú helyiségekben összefestéssel, össze- firkálással (graffiti) okozott károkat; továbbá

b) a legalább 1,4 m magas, zárható kerítéssel körbe- vett biztosított épületek, építmények

- tetôszerkezetén vagy a külsô határoló falaza- tán; továbbá

- a kerítésen belüli szakaszon elhelyezett, talaj- hoz rögzített és használati jellegénél fogva szabadban lévô vagyontárgyakban; illetve

c) a nem körbekerített biztosított épületek közvetlen utcafronti homlokzatán a talajszinttôl legalább 3 m-nél magasabban szilárdan rögzített; illetve

d) a legalább minimális mechanikai védelemnek megfelelô védettségi szinttel rendelkezô, megfele- lôen lezárt közös használatú helyiségekben elhe- lyezett

épülettartozékok, épület-felszerelési tárgyak (pl. kaputelefonok külsô egysége, kapunyitó motor, klíma, kamera, riasztó külté- ri egysége, postaláda, kerítés-, és kapuelemek, rögzített lám- patestek, ereszcsatorna, rögzített kültéri játékok stb.) rongá- lásával, leszerelésével és eltulajdonításával okozott károkat.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény ész- lelését követô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi fel- jelentés.

Nem téríti meg a biztosító a kaputelefon-rendszer kültéri egy- ségeinek megrongálása miatt a beltéri (erôsítô) egységekben keletkezett károkat, továbbá a kizárólag esztétikai típusú károkozásokat.

7. KERTI NÖVÉNYZET

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakonként legfeljebb 150.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a kockázatvise- lési címen található növények (fák, bokrok, konyhakerti-, ha- szon és dísznövények stb.) tûz, elemi károk, természeti ka- tasztrófák okozta pusztulási kárait, megtéríti továbbá a bizto- sított vagyontárgyak érdekében végzett kárelhárítás, kármeg- elôzés vagy kárenyhítés során okozott taposási károkat, illet- ve a kipusztult károsodott növényi részek letermelésének, el- szállításának vagy megsemmisítésének költségeit.

Megtéríti a biztosító – a legalább 1,4 m magas kerítéssel kö- rülkerített kockázatviselési helyen – a növényekben vanda- lizmussal okozott károkat. Vandalizmus kár esetén a biztosí- tó szolgáltatásának feltétele a – káresemény észlelését kö- vetô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelentés.

Jelen szolgáltatás keretében a biztosító a biztosítási esemény miatt elpusztult vagy károsodott növények eredeti állapotot pótló újratelepítésének költségét, illetve haszonnövények esetén a ténylegesen megsemmisült termésmennyiség érté- két téríti meg.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító:

a) a saját szükségletet meghaladó mértékben ter- melt növények kárait;

b) a növényzet elpusztulása, károsodása miatt elma- radt termés értékét;

c) az újratelepített és a károsodott növény közötti fej- lettségi-, méretbeli eltérések okozta értékkülönbö- zet mértékét.

8. SZABADBAN TÁROLT INGÓSÁGOK

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakonként legfeljebb 150.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a használati jel-

legüknél fogva szabadban tárolt, alábbiakban felsorolt ház- tartási ingóságnak minôsülô vagyontárgyak elemi károk, ter- mészeti katasztrófák okozta kárait:

• kerti bútorok;

• kültéri, kerti játékok;

• kerti sütô, sátor, árnyékoló, mobil medence;

• kutyaház, kalitka;

• 6.00 és 18.00 óra között a lakáson kívül tárolt kerékpár, ba- bakocsi;

• házi és haszonállatok (ló és szarvasmarha kivételével).

Megtéríti a biztosító – a legalább 1,4 m magas kerítéssel kö- rülkerített kockázatviselési helyen – a fent részletezett va- gyontárgyakat ért vandalizmus és lopási károkat.

Vandalizmus illetve lopáskárok esetén a biztosító szolgálta- tásának feltétele a – káresemény észlelését követô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelentés.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biz- tosító a közös használatú terekben (társasházi udvar, folyosó, gang stb.) elhelyezett ingóságok vandalizmus és lopási kárait.

9. NAPELEMEK, NAPKOLLEKTOROK, KLÍMABERENDEZÉSEK

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakon- ként legfeljebb 1.000.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a biztosí- tott épületek/építmények tetôszerkezetén, homlokzatán a vonatkozó elôírásoknak és szabványoknak megfelelôen rög- zített és szakszerûen üzembe helyezett napelemek, napkol- lektorok és klímaberendezések tûz, elemi károk, természeti katasztrófák okozta kárait, bármely okból bekövetkezô törés- és repedéskárait, továbbá az ezen kültéri egységeket ért vandalizmus és lopási károkat.

Vandalizmus, illetve lopáskárok esetén a biztosító szolgálta- tásának feltétele a – káresemény észlelését követô, legké- sôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelentés.

Jelen esemény kapcsán a biztosító legfeljebb a kültéren el- helyezett, károsodott egységek csatlakozási, belépési pont- jáig tartó részeinek költségét téríti.

10. HÔSZIVATTYÚ, SZÉLTURBINA

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakonként legfeljebb 1.000.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a kockázatvi- selési címen a vonatkozó elôírásoknak és szabványoknak megfelelôen telepített és szakszerûen üzembe helyezett hô- szivattyúk, szélturbinák tûz, elemi károk, természeti kataszt- rófák okozta kárait, továbbá a vandalizmussal lopással oko- zott károkat.

Vandalizmus, illetve lopáskárok esetén a biztosító szolgálta- tásának feltétele a – káresemény észlelését követô, legké- sôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelentés.

Jelen esemény kapcsán a biztosító legfeljebb a kültéren el- helyezett, károsodott egységek csatlakozási, belépési pont- jáig tartó részeinek költségét téríti.

11. GARÁZSBAN TARTOTT JÁRMÛ

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakonként legfeljebb 1.000.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a kockázatvi- selési címen biztosított épület/melléképület – idôjárási körül- ményektôl megfelelôen védett – garázsában tartott és a szerzôdés természetes személy biztosítottjának vagy a vele a kockázatviselési címen állandó jelleggel, tartósan és élet- vitelszerûen közös háztartásban élô hozzátartozóinak forgal- mi engedély szerint saját tulajdonában lévô, érvényes köte- lezô felelôsségbiztosítással rendelkezô motoros meghajtású jármûveiben és/vagy gyárilag beépített alkatrészeiben, tarto- zékaiban tûz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhôszakadás, földrengés, árvíz, illetve vezetékes víz okozta károkat, amennyiben ezek a károk az alapbiztosítás alapján is biz- tosítási eseménynek minôsülnek.

Amennyiben a károsodott gépjármû a káresemény idôpont- jában érvényes casco biztosítással rendelkezett, jelen szere- zôdés alapján nyújtott szolgáltatás felsô határa a keletkezett kár casco szerzôdés alapján nem térülô része, legfeljebb azonban káreseményenként és biztosítási idôszakonként

1.000.000 Ft.

Amennyiben a károsodott gépjármû a káresemény idôpont- jában nem rendelkezett érvényes casco biztosítással, jelen szerezôdés alapján nyújtott szolgáltatás felsô határa a kelet- kezett kár mértéke, legfeljebb azonban káreseményenként és biztosítási idôszakonként 1.000.000 Ft.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:

a) a lopás, rablási és rongálási károkat;

b) a szabadban tárolt jármûvekben keletkezett károkat;

c) a károsodott jármûben keletkezett értékcsökkenést;

d) a sérült jármû más jármûvel történô helyettesíté- sének költségeit (pl. bérautó);

e) a jármûhasználat miatt felmerült járulékos költsé- geket (pl. elmaradt haszon);

f) a gépjármû szállítmányában, illetve a gépjármû- ben tárolt ingóságokban keletkezett károkat (a kö- telezô tartozékok kivételével);

g) a károsodott gépjármû ismételt forgalomba helye- zésének költségeit;

h) a károsodott gépjármû helyreállítása során bekö- vetkezett értéknövekedéseket;

i) a máshonnan megtérülô károkat (pl. casco, fele- lôsségbiztosítások stb.);

j) a jelen eseményben nevesített kockázatoktól elté- rô, más károsító körülmény által okozott károkat.

A biztosító biztosítási védelme nem vonatkozik a lízingelt, bérelt, kölcsönvett jármûvekre, továbbá a bérlôk, látogatók, vendégek jármûveire.

12. DÍJÁTVÁLLALÁS

A kockázatviselés kezdetétôl számított 6 hónapos várakozá- si idôt követôen biztosítási eseménynek minôsül, amennyi- ben egy – a bekövetkezéskor díjrendezett szerzôdés – leg- alább 9 hónapja folyamatos és legalább heti 30 órás határo- zatlan idejû munkaviszonnyal rendelkezô alapbiztosítottjá-

nak vagy a biztosított személlyel állandó jelleggel, tartósan és életvitelszerûen közös háztartásban élô szerzôdôjének magyarországi munkaviszonya a munkáltató által kezdemé- nyezett rendes, vagy rendkívüli felmondással megszûnik és ezt követôen ôt az illetékes Munkaügyi Központ munkanél- küliként nyilvántartásba veszi.

Ebben az esetben a biztosító 6 hónapnyi biztosítási díjnak megfelelô szolgáltatási összeget jóváír a szerzôdés – nyil- vántartásba vételt követôen esedékessé vált – biztosítási dí- ján.

Amennyiben egy adott biztosítási idôszakon belül a biztosí- tott háztartásban egymást követôen további jogosult személy is – fentiekben részletezett körülmények szerint – munkanél- külivé válik, a biztosító szolgáltatását ebben az esetben is csak egyszeresen teljesíti. Az ismételt szolgáltatásra való jo- gosultság legkorábban a soron következô biztosítási idôszak- ban – fentiekben részletezett körülmények szerint – meg- szûnt munkaviszony alapján létesülhet.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és nem szolgáltat a biztosító, amennyiben:

a) a munkaviszony megszûnését a munkavállaló kez- deményezte;

b) a munkaviszony megszûntetését a munkaadó a munkavállaló szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával összefüggésben kezdeményezte;

c) a határozott tartamú munkaviszony a tartam lejá- ratával szûnt meg;

d) a munkaviszony a próbaidô alatt szûnt meg;

e) a munkaviszony – bármely típusú – nyugdíjazás miatt szûnt meg;

f) a munkavállaló munkáltatója saját maga, közeli hozzátartozója vagy a biztosított, illetve amennyi- ben ezek a személyek a munkaviszony megszû- nésének idôpontjában irányítási joggal rendelkez- tek a munkáltatónál és ez a körülmény összefüg- gésbe hozható a munkaviszony megszûnésével.

13. SZOLGÁLTATÁS KIMARADÁS

Biztosítási eseménynek minôsül amennyiben a kockázatvi- selési helyre érvényes megfelelési engedéllyel rendelkezô, szakszerûen bekötött közmûellátási szolgáltatásban (áram, gáz, távhô, víz, vezetékes telefon, internet) a szolgáltatónak felróható okból, elôre be nem jelentett és legalább napi 6 óra folyamatos tartamot meghaladó szolgáltatás kimaradás kö- vetkezik be.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a megvalósulás naptári napjától számított, a szolgáltatás vissza- kapcsolásáig terjedô idôszakra, de legfeljebb 10 napra, napi

5.000 Ft szolgáltatási összeget térít.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a közüzemi szolgáltató által a szolgáltatás kimaradásáról kiállított írásbeli igazolás.

A biztosító jelen szolgáltatása biztosítási idôszakonként egyetlen alkalommal vehetô igénybe, függetlenül a szolgál- tatás-kimaradás tényleges tartamától, illetve annak biztosítá- si idôszakon belüli gyakoriságától.

14. BESURRANÁS, TRÜKKÖS LOPÁS

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakonként egyetlen alkalommal, legfeljebb 50.000 Ft-ig megtéríti a biz- tosító a biztosított háztartási ingóságok, illetve a vállalkozás vagyontárgyainak, olyan biztosított épületbôl történô jogtalan eltulajdonításával okozott kárt, amelyben az elkövetés ide- jén, az elkövetôn kívül más személyek jogszerûen ott tartóz- kodtak, függetlenül attól, hogy az elkövetô erôszakos módon vagy erôszak nélkül, jogosulatlanul jutott be az épületbe.

Nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem té- ríti meg a besurranás, trükkös lopás kapcsán az épületekben, építményekben okozott kárt, továbbá az épületfelszerelési tárgyakat és az értéktárgyakat ért, eltulajdonítási károkat.

Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a tettes szabad- ban, udvaron, lépcsôházban, folyosón stb. (nem zárt térben) tárolt vagyontárgyakat tulajdonít el.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a – káresemény ész- lelését követô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi fel- jelentési jegyzôkönyv vagy a nyomozás során foganatosított eljárási cselekményrôl készült jegyzôkönyv (pl. tanúkihallga- tási jegyzôkönyv, szembesítési jegyzôkönyv), továbbá a nyo- mozást felfüggesztô határozat vagy a nyomozás befejezésé- rôl szóló rendôrségi/ügyészségi értesítés biztosítónak törté- nô bemutatása.

A biztosító jelen esemény kapcsán nyújtott szolgáltatása biz- tosítási idôszakonként és kockázatviselési címenként egyet- len alkalommal vehetô igénybe.

15. ISKOLAI LOPÁS, RABLÁS

Biztosítási eseménynek minôsül és biztosítási idôszakonként egy alkalommal, legfeljebb 50.000 Ft-ig megtéríti a biztosító a biztosított kockázatviselési címre állandó lakosként beje- lentett 1–16 év közötti gyermek iskolai/óvodai/bölcsôdei tar- tózkodásának idején bekövetkezett, magával vitt háztartási ingóságnak minôsülô vagyontárgyait ért lopási és/vagy rab- lás károkat.

A biztosító szolgáltatásának feltétele az érintett intézmény által kiállított jegyzôkönyv és a – káresemény észlelését kö- vetô, legkésôbb 24 órán belül tett – rendôrségi feljelentés.

A biztosító jelen esemény kapcsán nyújtott szolgáltatása biz- tosítási idôszakonként és kockázatviselési címenként egy al- kalommal vehetô igénybe, függetlenül az eltartottak számá- tól.

16. GYERMEKFELÜGYELET

A kockázatviselés kezdetétôl számított 6 hónapos várakozá- si idôt követôen, biztosítási eseménynek minôsül és biztosí- tási idôszakonként egy alkalommal, legfeljebb 5 napra és na- pi, legfeljebb 5.000 Ft erejéig megtéríti a biztosító a kocká- zatviselési címre állandó lakosként bejelentett 0–14 év kö- zötti gyermek balesete vagy betegsége, illetve a jelen szer- zôdés alapján biztosítottnak (foglalkoztató) minôsülô vala- mely gondviselôjének balesete vagy betegsége miatt szük-

ségessé vált, a gyermek saját otthonában, bejelentett háztar- tási alkalmazott által nyújtott felügyeletének (háztartási mun- ka) vagy idôszakos gyermekfelügyeletet ellátó intézményben történô elhelyezésének költségét, amennyiben a gyermek felügyelete a gyermekjóléti alapellátás, illetve gyermekvédel- mi szakellátás keretein belül vagy egyéb más módon nem biztosított vagy nem megoldható.

Biztosítási eseménynek minôsül továbbá a kockázatviselési címre állandó lakosként bejelentett 0–14 év közötti gyermek kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett olyan elôzmény nélküli betegsége vagy balesete, amely közvetlenül és min- den egyéb októl függetlenül, a bekövetkezéstôl számított egy éven belül, a gyermek folyamatos, 15 napot meghaladó tar- tamú, orvosi ellátást igénylô gyógykezelését eredményezi.

Ebben az esetben a biztosító a gyógykezelés közösségi te- vékenység végzését, a bölcsôde-, óvoda- és iskolalátogatást kizáró ágynyugalmat vagy elkülönítést igénylô idôszakára, de legfeljebb az esemény bekövetkezésének napjától számí- tott 100 napra, napi 1.000 Ft összegû térítést nyújt.

Nem minôsül biztosítási eseménynek a baleset bekövetke- zését megelôzôen már sérült, nem ép szervek, testrészek, il- letve a biztosítási szerzôdés megkötése elôtt már meglévô, balesettel vagy betegséggel okozati összefüggésbe hozható eseményre visszavezethetô gyógykezelés, továbbá az utó- kezelések és kontrollvizsgálatok.

A biztosító szolgáltatásának feltétele háztartási alkalmazott által végzett felügyelet esetén a foglalkoztató állami adóha- tóságnál tett bejelentési kötelezettségének igazolása, szako- sodott intézetben történô elhelyezés esetén az eredeti szám- la (pénzügyi bizonylat), minden esetben szükséges továbbá a balesetet, betegséget igazoló – az orvos nevét, a diagnó- zist, a kezelés részletes leírását, idôpontját tartalmazó – or- vosi dokumentáció, ambuláns lap vagy kórházi zárójelentés eredeti példányainak biztosítóhoz történô benyújtása.

A biztosító jelen esemény kapcsán nyújtott szolgáltatása biz- tosítási idôszakonként és kockázatviselési címenként egy al- kalommal vehetô igénybe, függetlenül a gondviselôk és/vagy az eltartottak számától, illetve az igénybe vett szolgáltatás mértékét megalapozó tartamtól.

Függelék

Vagyonvédelmi elôírások

Betöréses lopás biztosítási esemény megvalósulásakor a biztosító térítésének felsô határa a káresemény idôpontjá- ban meglévô védettségi szint alapján kerül meghatározásra. Az alábbi részletek figyelembevételével kárfelvételkor a biz- tosító azonosítja és megállapítja a káresemény idôpontjában megvalósult védelmi szintet, amely alapján a kártérítés felsô határértékének megállapítása történik.

MECHANIKAI VÉDELEM

A mechanikai, fizikai védelem minimális, részleges szinten vagy teljeskörûen valósulhat meg. A biztosító teljesítésének feltétele legalább a minimális mechanikai védelem követel- ményeinek megvalósulása, ennek hiányában a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége nem áll be.

TELJESKÖRÛ MECHANIKAI – FIZIKAI VÉDELEM

FALAZATOK: A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 38 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdsá- gával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

NYÍLÁSZÁRÓK: Valamennyi támadható (az alatta lévô járó- szinttôl 3 m-nél alacsonyabb alsó párkánymagasságú) üveg- felület és nyílászáró (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfa- lak stb.) teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérôjû köracél anyagból készült – vagy ezekkel egyenszilárdságú – kívülrôl nem szerelhetô, más mûszaki megoldású rácsozat védi.

BEJÁRATI AJTÓK: Az ajtó és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjá- ból egyenértékû ellenállást biztosító szerkezeti kialakítású- nak kell lennie. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szálirányú támadhatóságát, ezért csak megerôsítéssel le- het alkalmas a kívánt ellenállás biztosítására. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerôsített, a falszer- kezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkal- mazni. Az ajtószerkezet kiemelés és feszítés ellen védett.

TOKSZERKEZET: A tokszerkezetet a határoló falszerkezet- hez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál leg- alább 15 cm mélyen, 12 mm átmérôjû köracél tartószilárdsá- gával egyenértékû erôsséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérôjû köracél tartószilárdságával egyen- értékû erôsséggel kell biztosítani.

AJTÓLAP: Az ajtólap fém, vagy faszerkezetû lehet. Faszer- kezet esetén legalább 40 mm vastagságú, tömör keményfa szilárdságával egyezônek kell lennie. Amennyiben a fém- szerkezetû ajtó belsô rácsszerkezetû erôsítést kap, a rács- szerkezet osztásának meg kell felelnie az elôírások szerinti 100x300 mm minimális rácskiosztás követelményeinek, vas- tagsága pedig faborításnál legalább 12 mm átmérôjû, acélle- mez borításnál legalább 8 mm átmérôjû legyen.

Az ajtólap szerkezetek külsô borítólemezeit úgy kell rögzíte- ni, hogy az kívülrôl csak roncsolással legyen bontható. Az aj- tólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2-2 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani.

ZÁRÁSPONTOSSÁG: Az ajtólap és tok közötti záráspontos- ság maximum 2 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolhatja.

RÖGZÍTÉS: Az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékû szilárdságú egyedi kialakítású for- gópánttal – kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kieme- lés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

ZÁRÁSMÉLYSÉG: A zárszerkezetnek több (legalább négy) ponton kell biztosítania a zárást. A reteszelési mélységnek minimum 18 mm-t kell elérnie. A zártestet és a zárbetétet fú- rás és letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedô retesz- vasak fogadhatóak el.

ZÁRÁS: Az ajtók zárását minimum kettô darab biztonsági zár végzi. A két záródási pont közötti távolság minimum 30 cm legyen. A zárszerkezet fúrás, a zárbetét törés és fúrás ellen, a zár-reteszvas visszatolás ellen védett.

ZÁRSZERKEZET: Bevésôzárak esetében a zárszekrényt fú- rás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvé- dô lap szerelése esetén minimum 60 HRC keménységûre edzett, vagy ennek megfelelô ellenállásértéket biztosító anyagot kell alkalmazni.

A zárszerkezet lehet lamellás rendszerû, egy-, illetve két- oldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zárreteszvas moz- gatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A biztonság növelése érdekében célszerû a lamellákat ún. „farkasfoga- zással” ellátni. A kéttollú kulccsal mûködtetett záraknak na- gyobb a biztonságértékük.

A hengerzárbetéttel mûködtetett zárszerkezeteknél is bizto- sítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét, az elôbbiek fi- gyelembevételével.

A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelem- mel kell rendelkeznie. A zárásirányra merôlegesen ható 350 kN nagyságú erô hatására a zár-reteszvas nem lehet vissza- tolható.

Hengerzárbetétek: A teljeskörû mechanikai védelem alkotó- elemeként a min. 5 csapos hengerzárbetét, illetve rotoros, vagy mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma a 10.000-et meghaladja.

RÉSZLEGES MECHANIKAI – FIZIKAI VÉDELEM

FALAZATOK: A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 15 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdsá- gával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

NYÍLÁSZÁRÓK: Az alatta lévô járószinttôl 3 m-nél alacso- nyabb alsó párkánymagasságú üvegfelület és nyílászáró (ab- lakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) teljes felületét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérôjû kör- acél anyagból készült – vagy ezekkel egyenszilárdságú – kí- vülrôl nem szerelhetô, más mûszaki megoldású rácsozat védi.

BEJÁRATI AJTÓK: Az ajtó és az ajtótok szerkezetének anya- ga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékû ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lennie. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szálirányú támadhatóságát, ezért csak megerôsítéssel lehet alkalmas a kívánt ellenállás biztosítására. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerôsített, a falszerkezet- hez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtószerkezet kiemelés és feszítés ellen védett.

ZÁRÁSPONTOSSÁG: Az ajtólap és tok közötti záráspontos- ság maximum 4 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm záráspontosság megengedett.) Az aj- tólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá- solhatja.

RÖGZÍTÉS: Az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékû szilárdságú, egyedi kialakítású for- gópánttal – kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kieme- lés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

ZÁRÁSMÉLYSÉG: A zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítania. A reteszelési mélységnek legalább 15 mm-t el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell. Önálló rete- szelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhe- lyezkedô reteszvasak fogadhatóak el.

ZÁRÁS: Az ajtók zárását minimum kettô darab biztonsági zár végzi. A két záródási pont közötti távolság minimum 30 cm. A zárszerkezet fúrás ellen, a zárbetétek közül legalább az egyik zártörés ellen védett.

ZÁRSZERKEZET: A zárszerkezet lehet lamellás rendszerû, egyoldalon fogazott kulccsal, kétoldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat la- mella biztosítja a zár-reteszvas mozgatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A biztonság növelése érdekében cél- szerû a lamellákat ún. „farkasfogazással” ellátni. A kéttollú kulccsal mûködtetett záraknak nagyobb a biztonságértékük.

MINIMÁLIS MECHANIKAI – FIZIKAI VÉDELEM

FALAZATOK: A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságá- val azonos értékû, vagy azt meghaladja.

AJTÓSZEREKEZET: Az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga tetszôleges, de ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthetô szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

ZÁRÁS: Az ajtók zárását minimum egy darab biztonsági zár

végzi. A zárbetét zártörés ellen védett.

Az ajtók zárását olyan zár végzi, amely minimum 5 csapos hengerzár, vagy minimum 6 rotoros mágneszár, vagy kéttol- lú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betûjel-kombinációjú zár, il- letve minden olyan zár, minôsített lakat, melyek variációs le- hetôségeinek száma meghaladja a 3000-et, valamint az egyedileg minôsített lamellás zár.

ELEKTRONIKAI VÉDELEM

Az elektronikai jelzôrendszer teljeskörû, ha az összes alko- tóeleme teljeskörû.

FELÜLETVÉDELEM: Teljeskörû az elektronikai felületvéde- lem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum határoló felületén található összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljeskörû mecha- nikai-fizikai védelem követelményeit ki nem elégítô falazato- kat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísér- leteket.

Felületvédelemmel szemben támasztott követelmények:

Nyílászárók felületvédelme: A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülô eszközök süllyesztet- tek legyenek, és már 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

Üvegfelületek felületvédelme: A ragasztott érzékelôknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. A kettôs elven mû- ködô akusztikus érzékelôknek (üveghang + lökéshullám) az üvegtörést követô 1 másodpercen belül riasztásjelzést kell

kiváltaniuk a központban. Az érzékelô kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelônek a teljes üvegfelületet védenie kell.

Falazatok felületvédelme: A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelô eszközt, hogy az érzékenységi ka- rakterisztikája alapján az egész védeni kívánt felületet lefed- je. Ellenkezô esetben több érzékelô elhelyezése szükséges.

TÉRVÉDELEM: Teljeskörû az elektronikai térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum belsô terét, jelez mindennemû illetéktelen emberi mozgást, valamint legalább csapdaszerûen figyeli a megközelítési útvonalakat.

Térvédelemmel szemben támasztott követelmények:

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a fel- szerelésre kerülô érzékelô eszközök az illetéktelen behato- lást a lehetô legrövidebb idô alatt érzékeljék és jelezzék a központ felé.

Passzívinfra mozgásérzékelô: Felszerelésük a várható be- hatolási irányt ismerve, a jellemzô érzékenységi karakte- risztikájuk figyelembevételével a legoptimálisabb helyre tör- ténjen.

Az alkalmazott passzívinfra mozgásérzékelôk rendelkezze- nek szabotázsvédelemmel, a visszajelzô LED letiltásának le- hetôségével, dual piroelemmel, hôkompenzációval, minimum 10 V/m nagyságú RF védelemmel 1 MHz-en, valamint üzem- biztosan mûködjenek 10,5-13,8 V tápfeszültségi tartomány- ban.

Mikrohullámú mozgásérzékelô: Felszerelésük a várható be- hatolási irányt ismerve, a jellemzô érzékenységi karakteriszti- kájuk figyelembevételével a legoptimálisabb helyre történjen.

Ultrahangos mozgásérzékelô: Úgy kell telepíteni, hogy a vé- dett helyiségen kívüli mozgást ne érzékelje.

Kombinált (passzívinfra + mikrohullámú) mozgásérzékelô: Ilyen érzékelôk alkalmazása elfogadott „ÉS” logikai kapcso- latban.

Riasztás-jelzés: Riasztás jelzés céljából a mûszaki feltéte- lekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang- és fényjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni ôket.

KÖZPONTI EGYSÉG:

Központi egységgel szemben támasztott követelmények:

A központi egység a védett téren belül, a tápegységgel és a másodlagos táplálást biztosító akkumulátorral lehetôleg kö- zös egységet képezve kerüljön telepítésre. Indokolt esetben a másodlagos táplálást biztosító akkumulátor a védett téren belül szabotázsvédett, 1,2 mm vastagságú lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készült, amely különálló házban is elhelyezhetô. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötô kábel szabotázsvédelmérôl is!

A kezelôegység fény és hangjelzés formájában jelezze az elektronikai jelzôrendszer élesítésének/hatástalanításának megtörténtét.

A központi egység hatástalanított üzemmódban is felügyelje és jelezze ki a jelzôrendszer érzékelôinek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelôkrôl érkezô jelzések alapján adjon ki riasztás-jelzést.

A központi egység jelezze saját belsô rendszere, valamint a jelzésátviteli rendszer meghibásodását.

A központi egység mûködése olyan legyen, hogy a rendszer kezelése az arra jogosult felhasználón kívül más személy ré- szére ne legyen hozzáférhetô.

Az elsôdleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történ- jen. Az elektronikai jelzôrendszer energiaellátását a központi egységen keresztül kell biztosítani.

Az elsôdleges tápellátás kiesése esetén biztosítani kell az elektronikai jelzôrendszer autonóm, másodlagos táplálását, védelmi fokozatának megfelelô idôtartamban.

TELJESKÖRÛ ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

A teljeskörû elektronikai jelzôrendszer minden részegysége rendelkezzen szabotázsvédelemmel, melynek jelzései az ér- zékelôk riasztás-jelzésétôl elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázsvédelemnek – az elektronikai jelzô- rendszer élesítésétôl függetlenül – 24 órás, folyamatos üzemmódban kell mûködnie.

Az elektronikai jelzôrendszer csak az érzékelôk nyugalmi ál- lapotában élesíthetô. Ezt az állapotot a központi egység je- lezze ki.

A jelzôvonalakon az érzékelô(k) telepítése úgy történik, hogy jelzés esetén bármelyik egyenként azonosítható legyen.

Vezetéktoldás csak szabotázsvédett kötôdobozban történ- het.

A központhoz eseményrögzítô printert lehessen csatlakoz- tatni.

A rendszer rendelkezzen particionálási lehetôséggel, vala- mint minimum 16 önállóan programozható felhasználói kód- dal.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történ- het. A személyi kódoknak minimum 4 számjegyûnek kell len- nie. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre legfeljebb 20 másodperc állhat rendelkezésre. Amennyiben a kezelô az ôrzést végzô szolgálatnál kerül telepítésre, a 20 másodperces idôkorláttól el lehet tekinteni.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre. Valamennyi, belül és kívül elhelyezett kezelô esetén három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le a kezelôt, és ad-

xxx riasztó jelzést. A tiltást a legmagasabb jogokkal rendel- kezô felhasználó szüntetheti meg.

A kezelôrôl kényszerkód leadására is legyen lehetôség.

A központ rendelkezzen minimum 4 darab szabadon progra- mozható kimenettel. (Pl.: összetett betörés, támadás, meghi- básodás, hálózati feszültség-kimaradás jelzésére.)

A jelzôvonalakon ellenállásos lezárást kell alkalmazni. A hu- rokellenállás 40%-os megváltozása generáljon jelzést.

A helyi riasztásjelzés minimum két kültéri jelzôeszközrôl tör- ténjen. Ezek közül legalább az egyik eszköz saját akkumulá- torral rendelkezô, feszültségelvétellel indított, hang- és fény- jelzô legyen. Mindkét hangjelzô hangereje haladja meg a 120 dB/m-t, és – az épület adottságaihoz igazodva – külön- bözô irányokba, a lehetô legnagyobb felhívó hatást keltve kerüljenek telepítésre.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektronikai jelzôrendszer minimum 72 órán keresztül mûködôképes le- gyen.

A rendszerben csak a MABISZ által teljeskörûnek minôsített eszközök alkalmazhatóak.

A központi, vagy kezelô egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (minimum 4 darab azonnali riasztás) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekap- csolhatóak.

A központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatóak.

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 ese- mény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass ada- tait (pl.: zóna; kiiktatatás, üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, leg- alább 8 napig tárolni. A memória tartalma utólag kinyomtat- ható legyen.

A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szer- viz-üzemmódban nyitható, szabotázsvédett kivitelû legyen.

Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a keze- lô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôké- pesek.

A rendszer összes elemének folyamatos ôrzésére, ellen- ôrzésére a szerviz és az üzemeltetô által csak közösen ki- kapcsolható jelzôvonalakat (szabotázsvonalakat) kell kiépí- teni.

A rendszer csak akkor legyen élesíthetô, ha minden érzéke- lôje alaphelyzetben van és minden részegysége üzemképes.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcso- ló berendezést felügyelnie kell, és a jelzés vétele után egy másodpercen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapot- ban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusz- tikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenôrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén váltson ki helyi hang-, fényjelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve ki- zárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által a ke- zelôrôl lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztásjel- zés leállítását követôen ismételten kapcsoljon éles állapot- ba.

A kültéri hangjelzôk váltakozó kéthangú jelzéssel riasszanak és rendelkezzenek szabotázsvédett, kettôs burkolatú, hab bejuttatása ellen védô, vagy késleltetésre alkalmas dobozo- lással.

Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lx fényerejû legyen.

A jelzôeszközök energiaellátását két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell vezetni.

RÉSZLEGES ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

Részleges az elektronikai jelzôrendszer, ha teljeskörû felü- letvédelem és legalább csapdaszerû térvédelem van kiala- kítva, riasztás-jelzés a helyszínen – a környezetet riasztva – történik.

Csapdaszerû a térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer

– éles üzemmódban – a védett objektumban található veszé- lyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

Egy jelzôvonalon több érzékelô is telepíthetô oly módon cso- portosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azo- nosítható legyen.

A vezetékek toldása falban lévô védôcsôben, vagy rejtett szerelés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsôvel védve is történhet.

Riasztásjelzés céljából a mûszaki feltételekben meghatáro- zott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang- és fényjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy ne lehessen egyszerû eszközökkel elérni ôket, és egymástól az épület adottságához igazodva a lehetô legtávolabb kerülje- nek.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történ- het. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell

lenniük. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 má- sodperc idô állhat rendelkezésre.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre.

A rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan programozha- tó felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kimenet- tel, amelyekrôl a felügyeleti központba történô bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható (pl.: összetett betörés, támadás).

A telepítéskor mindegyik jelzôvonalon EOL lezárást kell al- kalmazni. Az ellenállásérték 40%-os megváltozásakor a köz- pontnak jelzést kell generálnia.

Riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô hang-, fényjelzô és egy nem akkumulátoros hangjelzô készü- lékekkel történjen. A hangjelzôk hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén a központ mi- nimum 48 órán keresztül mûködôképes legyen.

A MABISZ által minôsített eszközök alkalmazhatóak.

A betörésjelzô központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre és rendelkezzen (egybeépítetten) 12 üzemórát biztosító tápegységgel.

A központi egység, vagy kezelô jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (minimum 3 darab azonnali – riasztási) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekap- csolhatóak (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai ille- téktelenek által ne legyenek változtathatóak).

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 50 ese- mény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass ada- tait (pl.: zóna; kiiktatatás, üzembe helyezés ideje; kezelô(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, leg- alább 8 napig tárolni.

A központi egység és a kiegészítô tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitható kivitelû, szabotázsvédett, mi- nimum 1,2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szi- lárdságú anyagból – legyen.

A kódkapcsoló központot vezérlô áramkörét lehetôleg a köz- ponti egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

Az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelô számára jelezze, a további részek maradjanak mûködôképe- sek.

A rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjel- zôk, kódkapcsolók stb.), központjának, tápegységének, út- vonalkövetô egységeinek állandó ôrzésére, ellenôrzésére jelzôvonalakat (szabotázsvonalak) kell kiépíteni.

A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelôegységen jelezze.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcso- ló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapot- ban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akusz- tikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változá- sát a rendszer jelezze.

Minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendô.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve ki- zárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba.

A kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôsburkolatú, mini- mum 1,2 mm-es lágyacél (vagy ezzel egyenértékû) burkolat- tal rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, vál- takozó, kéthangú jelzéssel.

Az optikai jelzésadó sárga színû, villogó, minimálisan 200 lx fényerejû legyen.

Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatás- mentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén auto- matikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy ri- asztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli eset- ben).

Az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell. A nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôek.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell vezetni.

MINIMÁLIS ELEKTRONIKAI JELZÔRENDSZER

Minimális az elektronikai jelzôrendszer, ha éles üzemmód- ban felügyelt térvédelem nincs, a felületvédelem csak a 3 m- nél alacsonyabban lévô nyílászárókra terjed ki, vagy csapda- szerû területvédelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

A telepített elektronikai jelzôrendszerben csak a MABISZ ál- tal minôsített eszközök alkalmazhatóak.

A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.

A központi egység élesítése hatástalanítása kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval, vagy ugrókódos távvezérlôvel történhet. A vezetékes kapcsoló eszközök a védett téren belül legye- nek felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szerelés esetén gondoskod- ni kell az eszköz szabotázsvédelmérôl.

Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzôvo- nalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Ve- zeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek leg- alább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek.

A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két másodpercen belül riasszon.

A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatóak legyenek.

A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az anten- nája is) a védett téren belül kerüljön szerelésre.

A nyitásérzékelôk lehetnek befúrható és felületszerelt kivite- lûek is.

A jelzôvonalakon lezáró ellenállás alkalmazása nem szüksé- ges.

A vezetékek toldása forrasztott kötésekkel kábelcsatornában is történhet.

A riasztás jelzése a központi egységbôl folyamatosan töltött saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kimaradását érzékelô szabotázsvédelemmel rendelkezô hang- jelzô készülékkel történjen. A készülék hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A riasztásjelzôt a védett objektum külsô felületén, úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve ki- zárólag az arra illetékes kezelô által lekapcsolhatónak kell lennie.

Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elekt- romos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén au- tomatikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rend- szer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre.

Elemes táplálású rádiós érzékelôk használata esetén a rendszer minimum 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelô a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenésérôl küld- jön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggá- tolja a rendszer élesítését.

Összefoglaló táblázat

Mechanikai védelem	Teljeskörû	Részleges	Minimális
Falazat, födém, padozat	38 cm vastag, tömör, kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékû	15 cm vastag, tömör, kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékû	6 cm vastag, tömör, kisméretû téglafal szi- lárdságával egyenértékû
Ajtók
tokszerkezet	fém vagy fa, fa tokozat esetén a reteszvasaknál a fal- hoz min. 3 ponton rögzített ellenlemezzel megerôsített	fém vagy fa, fa tokozat esetén a reteszvasaknál a fal- hoz min. 3 ponton rögzített ellenlemezzel megerôsített
	tokszerkezet min. 30 cm-enként a falszerkezethez rögzített, min. 15 cm mélyen, legalább 12-es köracéllal	tokszerkezet min. 30 cm-enként a falszerkezethez rögzített, min. 15 cm mélyen, legalább 12-es köracéllal
	fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerôsítettek	fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerôsítettek
ajtószerkezet védelme	min. 3 db diópánttal kiemelés, be-, és kifeszítés ellen védett, kétszárnyú ajtó fix része reteszhúzás ellen védett	min. 3 db diópánttal kiemelés, be-, és kifeszítés ellen védett, kétszárnyú ajtó fix része reteszhúzás ellen védett	reteszhúzás ellen védett
ajtólap	vastagsága min. 4 cm
	belsô rácsszerkeztû erôsítés min. 10x30-as kiosztású, legalább 12-es köracél erôsségû (fémlap esetén 8-as)	belsô rácsszerkeztû erôsítés min. 10x30-as kiosztású, legalább 12-es köracél erôsségû (fémlap esetén 8-as)
	külsô borítólemez kívülrôl csak roncsolással távolítható el, fémszerkezet esetén min. 1,2 mm acéllemez borítás	külsô borítólemez kívülrôl csak roncsolással távolítható el, fémszerkezet esetén min. 1,2 mm acéllemez borítás
	üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt üveggel (min. B1) vagy azzal egyenértékû védettséggel	üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt üveggel (min. B1) vagy azzal egyenértékû védettséggel
	bevésôzár esetén külsô oldalfala fémlemezzel megerôsített	bevésôzár esetén külsô oldalfala fémlemezzel megerôsített
zárás	min négy pontos, legalább két irányba záródó biztonsági zár	min. 2 db biztonsági zár,	min. 1 db biztonsági zár
zárás	vetemedés zárásbiztonságot nem befolyásol	vetemedés zárásbiztonságot nem befolyásol
zárási pontok	legalább 2 db egymástól min. 30 cm-re	legalább 2 db egymástól min. 30 cm-re	legalább 1 db
zárbetét védelme	fúrás és zártörés ellen védett	min. az egyik zártörés ellen védett
zárás mélység	20 mm	15 mm
zárás pontosság	oldalanként max. 2 mm	oldalanként max. 5 mm
Nyílászárók
2 m alatti 30x30 cm-nél nagyobb		ráccsal vagy más azzal egyenértékû mechanikai szerkezettel védettek
valamennyi támadható	ráccsal vagy más azzal egyenértékû mechanikai szerkezettel védettek

Elektronikai védelem
jelzôrendszer készülékei	MABISZ által minôsített eszközök, valamennyi részegysége szabotázsvédett, partícionálási lehetôséggel	MABISZ által minôsített eszközök, valamennyi részegysége szabotázsvédett, partícionálási lehetôséggel	MABISZ által minôsített eszközök
felületvédelem	valamennyi támadható nyílászáró felügyelt, plusz a telejeskörû mec. védelem követelményeit ki nem elégítô falazat, födém, padozat	valamennyi támadható nyílászáró felügyelt, plusz a telejeskörû mec. védelem követelményeit ki nem elégítô falazat, födém, padozat	2 m-nél alacsonyabb nyílászárókra / nincs
térvédelem	a teljes belsô tér felügyelet áll, továbbá legalább csapdaszerû térvédelem van kialakítva a megközelítési útvonalakra	min. csapdaszerû	nincs / csapdaszerû térvédelem
központi egység	védett téren belül, szabotázsvédett	védett téren belül, szabotázsvédett	védett téren belül, szabotázsvédett
kültéri riasztás jelzô	min. 2 db egység, 120 dB/m hangerôvel, legalább az egyik központi egységbôl töltött saját akkumulátorral	min. 2 db egység, 100 dB/m hangerôvel, legalább az egyik központi egységbôl töltött saját akkumulátorral	min. 1 db egység, min. 100 dB/m hangerôvel, amely a központi egy- ségbôl töltött saját akku- mulátorral rendelekezik
energiaellátás	két egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás (hálózat és akkumulátor)	két egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás (hálózat és akkumulátor)	két egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás (hálózat és akkumulátor)
akkumulátor	energiaellátás szünetelése esetén min. 72 órás üzemeltethetôséget biztosítson	energiaellátás szünetelése esetén min. 48 órás üzemeltethetôséget biztosítson	energiaellátás szünete- lése esetén min. 24 órás üzemeltethetôséget biztosítson
kezelô egység	minimum 4 önállóan programozható felhasználói kód	minimum 4 önállóan programozható felhasználói kód	élesítés kulccsal, kóddal, ugrókódos távvezérlôvel
riasztás	távfelügyeleti rendszerbe kötött	helyszíni	helyszíni

BETÖRÉSES LOPÁS TÉRÍTÉSI LIMITÖSSZEGEINEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA

1. számú melléklet

vagyontárgyai

Betöréses lopás biztosítási esemény által okozott kár esetén, a biztosító térítésének felsô határa a káresemény idôpontjában meglévô védettségi szinthez tartozó, jelen táblázat szerint meghatározott összeg, de maximum a biztosítási összeg. Jelen táblázatban megadott térítési limitek a betöréses lopás biztosítási eseményen kívül, egyéb más biztosítási esemény által okozott károkra nem vonatkoznak.

Elektronikai védelem

Állandóan lakott

Nem állandóan lakott

Nem lakóépület

Nincs

Minimális

Részleges

Teljeskörû

Nincs

Minimális

Részleges

Teljeskörû

Nincs

Minimális

Részleges

Teljeskörû

Mechanikai védelem

Háztartási ingóságok

Minimális

5.970.000 Ft

8.358.000 Ft

17.910.000 Ft

23.881.000 Ft

358.000 Ft

477.000 Ft

1.194.000 Ft

2.388.000 Ft

358.000 Ft

477.000 Ft

1.194.000 Ft

2.388.000 Ft

Részleges

9.552.000 Ft

14.329.000 Ft

23.881.000 Ft

35.820.000 Ft

1.194.000 Ft

1.791.000 Ft

2.388.000 Ft

5.970.000 Ft

717.000 Ft

956.000 Ft

2.388.000 Ft

3.582.000 Ft

Teljeskörû

17.910.000 Ft

23.881.000 Ft

35.820.000 Ft

47.760.000 Ft

2.388.000 Ft

3.582.000 Ft

4.777.000 Ft

7.164.000 Ft

1.194.000 Ft

1.910.000 Ft

4.777.000 Ft

7.164.000 Ft

Értéktárgyak

Minimális

358.000 Ft

597.000 Ft

2.388.000 Ft

4.777.000 Ft

Részleges

597.000 Ft

1.194.000 Ft

4.777.000 Ft

9.552.000 Ft

Teljeskörû

1.194.000 Ft

2.388.000 Ft

7.164.000 Ft

11.940.000 Ft

Keresô tevékenység

Minimális

1.194.000 Ft

3.582.000 Ft

5.970.000 Ft

7.164.000 Ft

597.000 Ft

1.791.000 Ft

2.985.000 Ft

3.582.000 Ft

Részleges

2.388.000 Ft

7.164.000 Ft

11.940.000 Ft

17.910.000 Ft

1.194.000 Ft

3.582.000 Ft

5.970.000 Ft

8.955.000 Ft

Teljeskörû

4.777.000 Ft

9.552.000 Ft

17.910.000 Ft

23.881.000 Ft

2.388.000 Ft

4.777.000 Ft

8.955.000 Ft

11.940.000 Ft

2. számú melléklet

KIEGÉSZÍTÔ FEDEZETEK

Hatályos: 2014. 11. 01-tôl

Jelen melléklet a szerzôdô által választható kiegészítô fedezet kombinációkat tartalmazza. Az egyes fedezeti csomagok (Alap, Bôvített, Kiemelt, Extra) kizárólag egységben választhatók, a különbözô csomagokhoz tartozó biztosítási események külön-kü- lön történô választása nem lehetséges. Szerzôdéskötéskor kizárólag az Alap csomag választható, a Bôvített, Kiemelt, Extra cso- magok legkorábban egy teljes biztosítási idôszak elteltét követôen, külön térítés ellenében igényelhetôk.

A kiegészítô fedezetek a táblázatban megadott külön díj megfizetésével, az alapbiztosítással együtt érvényesek, az alapbiztosí- tás megszûnésével a kiegészítô fedezetekre alapozott biztosítási védelem is megszûnik.

Kiegészítõ fedezetek			Alap	Bõvített	Kiemelt	Extra
Minden, ami ritka...
	1	Légijármû ütközése	biztosítási összeg	✓	✓	✓
Minden, ami hasznos...
	2	Tûz nélküli füst és koromszennyezés	biztosítási összeg	✓	✓	✓
	3	Vandalizmus	150.000 Ft	✓	✓	✓
	4	Vakolatkárok jégverés esetén	biztosítási összeg	✓	✓	✓
Minden, ami még víz...
	5	Beázás	50.000 Ft	✓	✓	✓
	6	Elfolyt víz	50.000 Ft	✓	✓	✓
	7	Tûzoltóberendezés meghibásodása	biztosítási összeg	✓	✓	✓
Minden, ami üveg...
	8	Különleges üvegféleségek törése, repedése	150.000 Ft	✓	✓	✓
Minden, ami kert...
	9	Kerti növényzet	150.000 Ft	✓	✓	✓
	10	Szabadban tárolt ingóságok	150.000 Ft	✓	✓	✓
	11	Aszály, szárazság		✓	✓	✓
	12	Termésveszteség		✓	✓	✓
	13	Téves vegyszerhasználat		✓	✓	✓
	14	Vad károk (õz, nyúl vaddisznó, seregély, varjú)		✓	✓	✓
	15	Vakond, ürge, pocok mentesítés		✓	✓	✓
Minden, ami kényelem...
	16	Díjátvállalás	Szolgáltatás	✓	✓	✓
	17	Szolgáltatás kimaradás	5.000 Ft/nap	✓	✓	✓
	18	Gyermekfelügyelet	5.000 Ft/nap	✓	✓	✓
	19	Besurranás, trükkös lopás	50.000 Ft	✓	✓	✓
	20	Iskolai lopás, rablás	50.000 Ft	✓	✓	✓
Minden, ami öko...
	21	Napelemek, napkollektorok, klímaberendezések	1.000.000 Ft	✓	✓	✓
	22	Hõszivattyú, szélturbina	1.000.000 Ft	✓	✓	✓
Minden, ami jármû...
	23	Garázsban tartott jármû	1.000.000 Ft	✓	✓	✓
	24	Segédmotor, quad		✓	✓	✓
	25	Utánfutó		✓	✓	✓
	26	Kerti traktor, rotációs kapa		✓	✓	✓
Minden, ami kerékpár...
	27	Defekt / Kátyú			✓	✓
	28	Váz, alkatrész, tartozék, felszerelés törése, sérülése			✓	✓
	29	Kerékpáros felelõsség			✓	✓
	30	Kerékpáros baleset			✓	✓
Minden, ami még gurul...
	31	Kerekesszék, moped			✓	✓
	32	Fûnyíró – vágókés törés			✓	✓
	33	Babakocsi törés, sérülés			✓	✓
Minden, ami rovar...
	34	Kullancs-, méh-, pók-, hangya-, darázscsípés				✓
	35	Csótány-, hangya-, darázs-, poloska gyérítés				✓
Minden, ami egészség...
	36	Gyógyszer mellékhatás				✓
	37	Leégés, UV-sugárzás következményei kárai				✓
	38	Foghúzás				✓
	39	Xxxxx által felírt szemüveg törés				✓
	40	Hallókészülék-sérülés, -törés				✓
Minden, ami karbantartás...
	41	Duguláselhárítás				✓
Biztosítási díj			0 Ft

Tájékoztató

a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerzôdéshez

Tájékoztatás a szolgáltatóra vonatkozóan

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Székhelye: 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0.

Levelezési címe: 1475 Budapest, Pf. 142. Központi telefonszám: 06-1/433-1180 Központi faxszám: 06-1/433-1181 Központi e-mail: xxxx@xxxx.xx

Jogi forma: egyesület Fôtevékenység: biztosítás

Nyilvántartásba vételrôl szóló határozat száma: 9. Pk. 61. 110/1996

Nyilvántartási szám: 00-00-0000000 Nyilvántartó bíróság: Fôvárosi Törvényszék

Tájékoztatás a szolgáltatásra vonatkozóan

A szerzôdés létrejöttével a szolgáltató biztosítási szolgálta- tást nyújt a fogyasztó részére. A szerzôdésre a biztosítási te- vékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt, a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvényt, a távértékesítés tekintetében a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ága- zati szolgáltatási szerzôdésekrôl szóló 2005. évi XXV. tör- vényt (továbbiakban Tétv.), valamint kötelezô gépjármû-fele- lôsségbiztosítási szerzôdés esetén a kötelezô gépjármû-fe- lelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt, és annak végrehajtási rendeletei vonatkozó rendelkezéseit kell alkal- mazni.

A biztosítási szerzôdésre a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület szerzôdési feltételei és az ügyféltájékoz- tató vonatkozik. A szerzôdési feltételek Egyesületünk honlap- ján elérhetôek. A szerzôdési feltételeket, így – többek között

– a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, valamint a fizetés és teljesítés feltételeit a fenti jogszabályok, valamint a szerzô- dési feltételek tartalmazzák. A feleket a szerzôdés létrejöttét megelôzô idôszakban terhelô együttmûködési és tájékozta- tási kötelezettségre a magyar jog alkalmazandó. A szerzô- déskötést megelôzô tájékoztatás, a szerzôdéskötés, valamint a szerzôdés hatálya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás nyelve a magyar.

Tájékoztatás a szerzôdésre vonatkozóan

A fogyasztó (az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgál- tatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhí- vás) címzettje) a szerzôdést a szerzôdéskötés napjától szá- mított tizennégy napon belül azonnali hatállyal felmondhatja, amennyiben annak tartama meghaladja az egy hónapot.

A felmondási jog gyakorlása abban az esetben tekinthetô ér- vényesnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a

fenti határidô lejárta elôtt postára adja, vagy egyéb igazolha- tó módon – az írásbeliségre vonatkozó jogszabályi rendelke- zéseknek megfelelôen – a biztosítónak elküldi. A felmondás- ról szóló nyilatkozatot a biztosítóra vonatkozó tájékoztató részben megadott levelezési címre, faxszámra, vagy elektro- nikus levelezési címre szükséges eljuttatni.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyi- ben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

Tájékoztatjuk, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló ha- táridô lejárta elôtt a szerzôdés alapján szolgáltatás nyújtását csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követôen kezdhet- jük meg. Amennyiben a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adja, a biztosító kockázatviselése már az azonnali felmon- dásra nyitva álló határidô lejárta elôtt megkezdôdik. Ha azon- ban a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizárólag a szerzôdésnek megfelelôen ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét (a biztosítás idôarányos dí- ját) követelheti, amennyiben az azonnali felmondásra vonat- kozó tájékoztatást megadta. A biztosító a fogyasztó által ezen felül fizetett összeget az azonnali hatályú felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül, a fogyasztó pedig a biztosító által kifizetett pénzösszeget az azonnali hatályú felmondás elkül- dését követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon be- lül köteles visszatéríteni.

Ha az azonnali felmondásra nyitva álló határidô a Tétv. 6. § (6)-(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a biztosító a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.

A biztosító tájékoztatást nyújt továbbá, mely szerint a kötele- zô gépjármû-felelôsségbiztosítással rendelkezô fogyasztók a biztosító esetleges felszámolása esetén a Garanciaalaphoz fordulhatnak kártérítésért, a nem kötelezô gépjármû-felelôs- ségbiztosítás(ok)ra jelen szerzôdés vonatkozásában nincs – az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális garanciaalap, vagy más kártérítési lehetôség.

A biztosítási szerzôdés legrövidebb tartama 1 nap. A jelen tájékoztatóban nem említett egyéb lényeges információkat a tájékoztatóval együtt a fogyasztó által elérhetô biztosítási fel- tételek és ügyféltájékoztató, valamint a kötvény tartalmazza.

Tájékoztatás a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan

Amennyiben panasza merülne fel, kérjük, forduljon írásban vagy szóban a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület ügyfélszolgálataihoz:

Személyesen a központi (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0.), valamint további ügyfélszolgálati irodákba;

telefonon: 06-1/433-1180;

postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; faxon: 06-1/433-1181;

e-mail-ben: xxxx@xxxx.xx.

Felügyeleti szervünk

neve: Magyar Nemzeti Bank

székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. levelezési címe: 1534 Budapest BKKP, Pf. 777. telefonszáma: 06-80/203-776

faxszáma: 06-1/489-9102

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk továbbá, hogy amennyiben Ön fogyasztó, úgy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések meg- sértése esetén a biztosítónk által meg nem válaszolt, illetve elutasított panaszával az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, illetve a Pénzügyi Békéltetô Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) fordulhat, amennyiben a kérelem benyújtását megelôzôen biztosítónknál közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Ezenkívül igényének érvé- nyesítésére bírósági utat is igénybe vehet.

2005. évi XXV. törvény

a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekre terjed ki.

(2) Az olyan pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerzôdések esetében, amelyek egy alapmegállapodás alap- ján egymást követô ügyleteket, vagy azonos jellegû, de idô- ben elkülönülten végrehajtott mûveletsort foglalnak maguk- ba, a törvény rendelkezéseit csak az alapmegállapodásra kell alkalmazni.

(3) Más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdés alakiságára vonatkozó elôírásait e törvény rendel- kezései nem érintik.

Értelmezô rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) alapmegállapodás: a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött olyan megállapodás, amely egy adott idôszakra vo- natkozóan meghatározza a megállapodás alapján a jövôben megkötendô ügyletek, illetve mûveletsor lényeges feltételeit;

b) fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére

– önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgál- tatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhí- vás) címzettje;

c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítô pénzügyi szolgál- tatás, a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítôi és biztosítási szakta- nácsadói szolgáltatás, a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô te- vékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési szol- gáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítô szolgáltatás, és az árutôzsdei szolgáltatás, valamint az Ön- kéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) által meghatározott tag- sági jogviszony keretében a pénztártagot megilletô jogosult- ságok biztosítása;

d) szolgáltató: aki a c) pontban meghatározott szolgáltatást

gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja;

e) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó számára lehetôvé teszi a neki címzett adatoknak az adat cél- jának megfelelô ideig történô tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történô megjelenítését;

f) távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szol- gáltatási szerzôdés: a c) pontban meghatározott szolgáltatá- sokra irányuló szerzôdés (önkéntes kölcsönös biztosító pénz- tári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyi- latkozat), amelyet szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerzôdés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag táv- közlô eszközt alkalmaz;

g) távközlô eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a fe- lek távollétében – szerzôdés megkötése érdekében – szer- zôdési nyilatkozat megtételére.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem minô- sül szervezett távértékesítésnek egyedi szerzôdéseknek táv- közlô eszköz útján történô megkötése.

A fogyasztók tájékoztatása

3. § (1) A szolgáltató a fogyasztó szerzôdéskötésre irányu- ló jognyilatkozatát megelôzôen – tekintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegére –, kellô idôben köteles a fogyasz- tót a (2) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni.

(2) A szolgáltató a következô adatokról köteles tájékozta- tást adni:

a) a szolgáltatóra vonatkozóan:

aa) a szolgáltató cégnevérôl (nevérôl), székhelyérôl, fô te- vékenységi körérôl, cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyil- vántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való kapcsolat- tartás címérôl,

ab) szolgáltató – a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam- ban székhellyel rendelkezô – esetleges képviselôjének ne- vérôl, címérôl, a fogyasztóval való kapcsolattartása címérôl, ac) szükség szerint a szolgáltatótól, illetve a szolgáltató- nak a szerzôdés megkötésében közremûködô képviselôjétôl eltérô, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató érdekében eljáró közremûködô nevérôl, címérôl, illetve a

szolgáltatóval való kapcsolat jellegérôl,

ad) a szolgáltató tevékenységét engedélyezô vagy a szol- gáltatót nyilvántartó felügyelô hatóság nevérôl, székhelyérôl, ae) a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szerve-

zetrôl, és a szolgáltató nyilvántartási számáról;

b) a szolgáltatásra vonatkozóan:

ba) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,

bb) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

bc) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,

bd) a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges kü- lönleges kockázatairól, valamint arról a körülményrôl, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függ, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek ga- ranciát a jövôben várható teljesítésekre nézve,

be) a megadott adatok érvényességének esetleges idôbeli korlátozásáról,

bf) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,

bg) a távközlô eszköz használatának a fogyasztót terhelô esetleges többletköltségérôl;

c) a szerzôdésre vonatkozóan:

ca) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, il- letve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményei-

rôl, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elektronikus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fo- gyasztónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

cb) a szerzôdés legrövidebb idôtartamáról olyan esetben, amikor a szerzôdésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlôdôen kerül sor,

cc) a szerzôdés lejárata elôtti egyoldalú megszüntetésé- nek lehetôségérôl és következményeirôl,

cd) a feleket a szerzôdés létrejöttét megelôzô idôszakban xxxxxxx együttmûködési és tájékoztatási kötelezettségre al- kalmazandó jogról, az elôzetes tájékoztatás nyelvérôl,

ce) a szerzôdéskötés nyelvérôl, továbbá a szerzôdés hatá- lya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás – az ügyféllel egyet- értésben megállapított – nyelvérôl vagy nyelveirôl, valamint

cf) az esetleges jogválasztásról, kizárólagos hatáskör, ille- tékesség kikötésérôl;

d) a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan:

da) a szerzôdésbôl eredô jogviták peren kívüli elintézésé- re rendelkezésre álló fórumokról,

db) arról, hogy létezik-e olyan – az Országos Betétbiztosí- tási Alaptól és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális garanciaalap (vagy más kártérítési lehetôség), amelyhez a fogyasztó fordulhat.

(3) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kö- telezettségnek egyértelmûen, közérthetôen és pontosan, az igénybe vett távközlô eszköznek megfelelô módon köteles eleget tenni. A szolgáltató köteles szerzôdéskötési szándé- kát egyértelmûvé tenni.

(4) Ha más jogszabály – a (2) bekezdés szerinti tájékozta- táson túl – a szerzôdés megkötése elôtt további tájékoztatá- si kötelezettséget ír elô, a szolgáltató a további tájékoztatást is az (1) bekezdés szerint köteles a fogyasztónak megadni.

(5) A más jogszabály által elôírt szerzôdéskötést megelô- zô tájékoztatás megadásával a szolgáltató a (2) bekezdés- ben meghatározott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezett- ségének is eleget tesz.

(6) A (2) bekezdés aa)–ad), ba)–bb), cb)–cc), ce)–cf) és da) alpontjában meghatározott tájékoztatás helyett a pénz- forgalmi szolgáltatásról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 8–10. §-ában és 29–31. §-ában elôírt tájékoztatást kell meg- adni, ha pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kerül sor.

(7) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 5–7. §-a szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fo- gyasztónak nyújtott hitel nyújtására kerül sor.

(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. tör- vény 6. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtására kerül sor.

(9) Amennyiben az egymást követô ügyletek, illetve az azo- nos jellegû elkülönült mûveletek, amelyek idôbeli kapcsolat- ban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétôl eltérôen, alapmegállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra, az (1)–(8) bekezdések rendelkezéseit kizáró- lag az elsô ügyletre vagy mûveletre kell alkalmazni. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jel- legû mûvelet teljesítésére, az ezt követô ügyletet vagy mû- veletet új ügyletnek, illetve egy újabb mûveletsor elsô mûve- letének kell tekinteni, és arra az (1)–(7) bekezdések rendel- kezéseit ismét alkalmazni kell.

4. § (1) Ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szerzôdéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, annak megtétele elôtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét és te-

lefonszámát köteles közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerzôdéskötési szándékára.

(2) Telefonon tett szerzôdéskötésre vonatkozó ajánlat vagy ajánlattételi felhívás során, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten hozzájárult, a szolgáltató a 3. § (2) bekezdésében foglaltak- tól eltérôen a következôkrôl köteles tájékoztatást adni:

a) a fogyasztóval kapcsolatban álló személy nevérôl és a szolgáltatóhoz fûzôdô viszonyáról,

b) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,

c) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

d) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,

e) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,

f) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illet- ve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gya- korlásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményeirôl, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elekt- ronikus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fogyasz- tónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

g) arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékoz- tatást kap, illetve ezen további tájékoztatás jellegérôl.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékozta- tás fogyasztónak nyújtott hitel nyújtása esetén legalább a fo- gyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6.

§ (1) bekezdés 4–7. pontjában, 9. pontjában és 6. § (2) be- kezdésében foglalt adatokat, a hitel teljes összegét és a tel- jes hiteldíj mutatót egy reprezentatív példával tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékozta- tás fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtása esetén legalább a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4., 7. és 8. pontjában, továbbá 6.

§ (6) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza, ha fogyasztó a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret azon- nali rendelkezésre bocsátását kéri.

5. § (1) A szolgáltató köteles a fogyasztó részére a fo- gyasztó szerzôdéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelô- zôen – tekintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegé- re – kellô idôben a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésre vonatkozó szerzôdési fel- tételeket és a 3. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat papí- ron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhetô tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani.

(2) Ha a szerzôdés megkötése a fogyasztó kérése alapján olyan távközlô eszköz útján történt, amely az elôzetes tájé- koztatást nem teszi lehetôvé, a szolgáltató a szerzôdés meg- kötését követôen haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni.

(3) A fogyasztó kérésére a szolgáltató a szerzôdés fennál- lása alatt bármikor köteles a szerzôdési feltételeket papíron rendelkezésre bocsátani.

(4) A szerzôdés fennállása alatt a fogyasztó jogosult a táv- közlô eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szer- zôdéssel és a szolgáltatás jellegével összeegyeztethetô.

Elállási, illetve felmondási jog

6. § (1) A fogyasztó a szerzôdéstôl – a (2)–(9) bekezdések- ben meghatározott eltérésekkel – a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat.

(2) Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat tekintetében az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidô a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadása napjától számított har- minc nap.

(3) Biztosítási szerzôdés esetében a fogyasztó a szerzô- dést a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.

(4) Életbiztosítási szerzôdés esetében a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidô attól a naptól számított har- minc nap, amikor a szolgáltató a fogyasztót a szerzôdés lét- rejöttérôl tájékoztatja.

(5) Ha a fogyasztó a 3. § (2) és (4) bekezdései szerinti tá- jékoztatást az 5. § (2) bekezdése alapján a szerzôdéskötést követôen kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a tájé- koztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdések- ben meghatározott határidô elteltéig gyakorolhatja.

(6) Ha a szolgáltató az 5. § (1), illetve (2) bekezdése sze- rinti kötelezettsége ellenére a fogyasztónak semmiféle tájé- koztatást nem nyújt, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdô- dôen a törvénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idô- ponttól számított egyéves jogvesztô határidô elteltéig gyako- rolhatja.

(7) Ha a szolgáltató az 5. § (1)–(2) bekezdései szerinti tá- jékoztatási kötelezettségének nem megfelelô tartalommal tesz eleget, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a tör- vénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfel- jebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított három hónapos jogvesztô határidô elteltéig gyako- rolhatja.

(8) Ha a szolgáltató a fogyasztót a 3. § (2) bekezdésének ca) alpontjában meghatározottakról nem tájékoztatta, a fo- gyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvénynek megfele- lô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekez- désekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított egyéves jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.

(9) Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott el- állási (felmondási) jog:

a) a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;

b) az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid idôtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek idôtartama nem haladja meg az egy hónapot;

c) a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alap- ján történt.

(10) Az elállási (felmondási) jogot határidôben érvényesí- tettnek kell tekintetni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyi- latkozatát az (1)–(8) bekezdésekben meghatározott határidô lejárta elôtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a szolgáltatónak elküldi.

7. § (1) A 6. § nem alkalmazható a távollévôk között kötött szerzôdésekrôl szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 6. §- ának (1) bekezdése, valamint az ingatlanok idôben megosz- tott használati jogának megszerzésére irányuló szerzôdé- sekrôl szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 12. §-ának (1)

bekezdése alapján felbontott fogyasztási kölcsönszerzôdé- sekre.

(2) A fogyasztó 6. § szerinti elállási (felmondási) jogának gyakorlása a szerzôdéshez kapcsolódó azon egyéb távollé- vôk között kötött szerzôdést, illetve távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdést is felbontja (megszünteti), amely a szolgáltató által vagy egy harmadik fél és a szolgáltató elôzetes megállapodása alapján a har- madik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

8. § (1) Az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô le- járta elôtt a szerzôdés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követôen kezdhetô meg.

(2) Ha a fogyasztó a 6. § szerinti elállási (felmondási) jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerzôdésnek megfele- lôen ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendô összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerzô- désben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítot- tan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékû, hogy szankciónak minôsüljön. A szerzôdés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerzôdés tárgyát ké- pezô szolgáltatással arányos mértékben van helye.

(3) A szolgáltató csak abban az esetben jogosult a (2) be- kezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fo- gyasztó részére a 3. § (2) bekezdésének ca)alpontjában elô- írt tájékoztatást megadta.

(4) Ha az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô a 6.

§ (6)–(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a szolgál- tató a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek megfelelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértékét nem követelheti.

(5) Ha a szolgáltató a teljesítést az elállási (felmondási) határidô lejárta elôtt a fogyasztó elôzetes hozzájárulása nél- kül kezdte meg, a fogyasztóval szemben a (2) bekezdésben meghatározott összeg követelésére sem jogosult.

(6) A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénz- összeget – a (2) bekezdésben meghatározott összeg kivéte- lével – az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozat kézhez- vételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon be- lül visszatéríteni.

(7) A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénz- összeget vagy átadott dolgot az elállásról (felmondásról) szó- ló nyilatkozatának elküldését követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

8/A. § A 6–8. §-ban foglaltak helyett a fogyasztónak nyúj- tott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 21. §-ában foglal- tak szerint kell eljárni, ha a fogyasztónak nyújtott hitelszerzô- déstôl történô elállásra kerül sor.

Vegyes rendelkezések

9. § A szolgáltató nem követelhet a fogyasztótól ellenszol- gáltatást, ha olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó nem rendelt meg.

10. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a szolgáltató távmásolót (telefaxot), illetve – em- beri közremûködés nélkül mûködô – automata hívókészülé- ket használjon.

(2) Ha más jogszabály eltérôen nem rendelkezik, a szol- gáltató a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában hasz-

nálhat az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, közvetlen kap- csolatot lehetôvé tevô távközlô eszközt.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti mûveletek a fogyasztó- ra költségeket nem róhatnak.

11. § (1) A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogai- ról érvényesen nem mondhat le.

(2) A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szolgáltatói kö- telezettség teljesítése, és a szerzôdés megkötésére, illetve adott esetben a teljesítésére vonatkozó fogyasztói hozzájá- rulás vagy kérés megtörténte tekintetében a bizonyítás a szolgáltatót terheli.

12. § Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ága- zati szolgáltatási szerzôdés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik or- szág jogának a felek által a szerzôdésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harma- dik ország joga az említett államnak a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültetô jogszabálya eltérést nem engedô rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdés- ben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerzôdésre alkalmazni.

Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

12/A. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakor- latra, így különösen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítôrend-

szer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen ke- reskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény- ben meghatározott szabályok szerint jár el.

Hatálybalépés

13. § Ez a törvény 2005. július 1-jén lép hatályba; rendel- kezéseit a hatálybalépését követôen tett ajánlattételi felhívá- sokra, ajánlatokra és a hatálybalépését követôen megkötött szerzôdésekre kell alkalmazni.

14–18. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés

19. § Ez a törvény a következô uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács – a 2005/29/EK irány- elvvel és a 2007/64/EK irányelvvel módosított – 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szol- gáltatások távértékesítéssel történô forgalmazásáról, vala- mint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányel- ve (2007. november 13.) a belsô piaci pénzforgalmi szolgál- tatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv ha- tályon kívül helyezésérôl – 31. cikk második bekezdés.

KÖBE KÖZÉP-EURÓPAI KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

(A 2017. május 17-én megtartott Küldöttgyûlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben)

Jóváhagyta a KÖBE 2017. május 17-i Küldöttgyûlése

KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Alapszabálya

(továbbiakban: Alapszabály)

Az 1996. szeptember 24. napján megtartott alakuló ülésen (Alakuló Közgyûlés) jelenlévô tagok a jelen okirat II. fejezetében meg- határozott célok elérése érdekében elhatározták a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület – korábbi nevén Közle- kedési Biztosító Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) – megalapítását.

1. AZ EGYESÜLET NEVE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE

1.1. Egyesület neve:

1.1.1. Az Egyesület elnevezése: KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület angolul: KÖBE Central European Mutual Insurance Association

németül: KÖBE Zentraleuropäischer Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit

1.1.2. Az Egyesület rövidített neve: KÖBE

1.2. Az Egyesület székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

1.3. Az Egyesület jogállása

Az Egyesület az egyesülési jog alapján létrejött, önálló jogi személyiséggel rendelkezô szervezetként mûködik, megfe- lelve a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, valamint a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) kölcsönös biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek.

1.4. Az Egyesület mûködési területe

Az Európai Unió területe.

1.5. Az Egyesület jelképei

Az Egyesület logói. Az Egyesület logóinak elemei vezérigazgatói engedéllyel a felhasználás típusának, céljának megfe- lelôen külön is alkalmazhatóak az egyesület népszerûsítésére.

1.6. Az Egyesület Internetes oldala, elérhetôsége:

1.6.1. Az Egyesület internetes oldala: xxx.xxxx.xx

1.6.2. Az Egyesület e-mail elérhetôsége: xxxx@xxxx.xx

1.7. Az Egyesület képviselete, cégjegyzése

1.7.1. Az Egyesület képviseletére az Igazgatótanács Elnöke, a szakmai képviseletére a Vezérigazgató jogosult.

1.7.2. A cégjegyzés akként történik, hogy az erre jogosult két személy az Egyesület elôírt, elônyomott vagy nyomtatott neve fö- lé együttesen írja alá nevét aláírási címpéldányának megfelelôen.

1.7.3. Az Egyesületnél cégjegyzésre az Igazgatótanács Elnöke – akadályoztatása esetén az Igazgatótanács kijelölt tagja –, a Vezérigazgató és helyettesei, valamint az erre feljogosított munkavállalók jogosultak a Szervezeti és Mûködési Szabály- zatban meghatározott módon.

1.7.4. A Küldöttgyûlés felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy a Vezérigazgató elôterjesztése alapján döntsön az Egyesület- tel munkaviszonyban álló alkalmazottak cégjegyzési joggal való felruházásáról.

1.7.5. A cégjegyzés gyakorlása magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezést, továbbá az Egyesülettel kapcsolatos köte- lezettségvállalásnál az Igazgatótanács Elnökének, míg a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásnál a további cégjegyzési jogosultaknak az eljárását a hatóságok és az ügyfelek (tagok) irányába.

1.7.6. Az Igazgatótanács Elnöke és az Egyesület Vezérigazgatója, illetve helyettesei jogosultak arra, hogy a hatáskörükbe utalt ügyekben, ügycsoportokban együttes aláírási és utalványozási jogukat írásban átruházzák bármely, az Egyesülettel mun- kaviszonyban lévô személyre, azzal azonban, hogy az együttes aláírás miatt a két aláíró az aláírási jogát ugyanarra a személyre nem ruházhatja át.

1.8. Fogalmak

1.8.1. Tagdíj: az Egyesület Küldöttgyûlése által meghatározott díj. A tagdíj a biztosítási idôszakra (biztosítási évre) kerül meg- állapításra.

1.8.1.1. A tagdíj elôre, a tagsági jogviszony létrejöttekor, fennálló tagsági jogviszony esetén a még esedékessé nem vált tagdíj a biztosítási idôszak elsô napján esedékes. A tagsági jogviszony fennállása alatt kötött biztosítási szerzôdés biztosítási idôszakából a megelôzôen kötött szerzôdés alapján esedékessé vált tagdíjjal nem fede- zett hátralevô részre esô tagdíj az új szerzôdés megkötésével esedékessé válik. A tagsági viszony biztosítási idôszak közbeni megszûnése esetén a befizetett tagdíj nem kerül visszatérítésre.

1.8.1.2. Amennyiben a tag tagsága érvényes biztosítási szerzôdés hiányában a biztosítási idôszakon belül megszûnik, de a megszûnt szerzôdés ugyanazon biztosítási idôszakában új biztosítási szerzôdés alapján ismételten taggá válik, úgy a megszûnt szerzôdés szerinti biztosítási idôszakra ismételt tagdíjfizetési kötelezettsége nem kelet- kezik feltéve, hogy a korábbi tagsági viszonya alapján a tagdíjat befizette.

1.8.2. Biztosítási díj: a biztosítási szerzôdés szerinti díj (a továbbiakban: biztosítási díj).

1.8.3. Pótlólagos befizetés: az Egyesület pótlólagos befizetést csak abban az esetben alkalmaz, ha a tárgyévi szolgáltatások és az esetleges veszteségek fedezetét az Egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a viszontbiztosítás és a biztosítástech- nikai tartalékok nem biztosítanák.

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE

2.1. Az Egyesület céljai

2.1.1. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon mûködô szervezet, amely kizárólag tagjai részére, tag- jai biztosítási igényeinek teljesítése céljából, nyereségérdekeltség nélkül, a biztosítási díj ellenében a biztosítási feltéte- lekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, elôre megha- tározott szolgáltatást nyújt.

2.1.2. Az Egyesület további célja, hogy a biztosítási, valamint a tagságnak a biztosítási tevékenységgel összefüggôen nyújtott szolgáltatások szakmai és szolgáltatási színvonalát folyamatosan emelje, illetve megtartsa, valamint a tagságát és a szolgáltatásainak körét lehetôségeihez és a tagság, valamint a biztosítási piac igényeihez mérten bôvítse.

2.1.3. Az Egyesületnek a fenti célokhoz kapcsolódóan kiemelt feladata:

• saját személyi állományának folyamatos szakmai képzése,

• a társadalom tagjai öngondoskodás és kármegelôzés iránti igényének felkeltése, fejlesztése.

2.1.4. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében saját eszközeit a vonatkozó jogszabályi elôírások megtartásával befektet- heti, a feladatok ellátására gazdálkodó szervezeteket, alapítványokat hozhat létre, továbbá a mindenkor hatályos vonat- kozó jogszabályi rendelkezések betartásával támogatást nyújthat.

2.1.5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez és politikai pártot, vagy szervezetet nem támogat.

2.2. Az Egyesület tevékenységi köre

TEÁOR ’08 6512 Nem életbiztosítás

Az Egyesület a fenti tevékenységi körbôl az alább felsorolt és Bit. 1. számú mellékletének A) részében nevesített ága- zatok alá tartozó és az Egyesület mûködésére vonatkozó H-EN-II-112/2016. számú MNB engedély szerinti kockázato- kat mûveli:

Ágazatok:

1. 1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket)

2. 2. Betegség

3. 3. Szárazföldi jármûvek (sínpályához kötött jármûvek kivételével)

4. 7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)

5. 8. Tûz és elemi károk

6. 9. Egyéb vagyoni kár

7. 10. Szárazföldi jármûvekkel kapcsolatos felelôsség

8. 13. Általános felelôsség

9. 16. Különbözô pénzügyi veszteségek

10. 18. Segítségnyújtás

Fentieken túl az Egyesület a Bit 1. számú melléklete C) része szerinti kiegészítô kockázatokat is mûveli.

Az Egyesület biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggô tevékenységként a PSZÁF EN-II-195/2010. sz. határozata alap- xxx xxxxx biztosításközvetítôi tevékenység, míg a PSZÁF EN-II-140/2012. sz. határozata alapján leányvállalatai részére történô könyvelési tevékenység végzésére jogosult.

3. AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE

3.1. A tagsági viszony létrejötte

3.1.1. Az Alapító tagok esetében az Alapító Közgyûlés alakulást kimondó határozatával jött létre a tagsági viszony.

3.1.2. Az Egyesület tagja lehet az Alapítókon túl az Egyesülettel biztosítási szerzôdést kötô (szerzôdô)

• természetes személy,

• jogi személy,

• mindazon jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, mely a saját neve alatt jogokat kötelezettségeket szerezhet.

3.1.3. A 3.1.2. pontban írtak tekintetében az írásos belépési nyilatkozat alapján, a biztosítási szerzôdés kockázatviselésének napjával jön létre a tagsági viszony. Az írásos belépési nyilatkozat a jogszabályban meghatározott távértékesítés kere- tében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatás esetén az ajánlattételkor a távértékesítés módjának megfelelô nyilatkozattal is megtehetô.

3.1.4. A 2005.01.01. napjától az Alapító tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet tagja az Egyesületnek, aki/amely az Egyesület által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási termékre vonatkozó hatályos szerzô- déssel rendelkezik.

3.1.5. A belépni kívánó tag 3.1.3. pontban foglaltak szerinti módon tett belépési nyilatkozatával elfogadja az Alapszabályt és vállalja az egyesületi tagdíj és a biztosítási szerzôdése szerinti díj megfizetését.

3.2. Alapító tag

Az Egyesületet az 1. számú mellékletben felsorolt alapító tagok hozták létre.

3.3. Az egyesületi tagság megszûnése

3.3.1. A tagsági viszony megszûnik

3.3.1.1. A természetes személy tag esetén a tag halálával.

3.3.1.2. A jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet tag jogutód nélküli megszûnésével.

3.3.1.3. A tag kilépésével.

3.3.1.4. A tag kizárásával.

3.3.1.5. A tag biztosítási jogviszonyának megszûnésével.

3.3.2. Amennyiben a tag biztosítási jogviszonya a biztosítási díj esedékességének napjára visszamenôleg szûnik meg (Ptk. 6:449. §), a tagsági jogviszony a biztosítási díj teljesítésére adott póthatáridô utolsó napjának eredménytelen elteltével szûnik meg.

3.3.3. A tag halála, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszûnése esetében a tagsági viszony a tag halála idôpontjával, illetve nem természetes személy tag (szervezet) esetében az adott szervezeti formára irányadó szabályok szerinti megszûnéssel egyidejûleg szûnik meg.

3.3.4. Kötelezô gépjármû felelôsség biztosítás esetében a tag halálakor, ha a gépjármû birtokosa a tag halálát az Egyesület felé bejelenti, úgy a biztosítási szerzôdést folyamatos díjfizetéssel, legkésôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jog- erôre emelkedéséig hatályban tarthatja anélkül is, hogy tagként az Egyesületbe belépne feltéve, hogy a szerzôdés idô- közben egyéb okból nem szûnik meg. A halál tényének bejelentését írásban – a halál tényét igazoló közokirat másola- tának csatolásával – kell megtenni.

3.3.5. Egyéb biztosítási termékeknél, ha a tag, mint a szerzôdô halála esetén annak örököse jogszabály alapján a szerzôdés- be szerzôdôként beléphet, de a belépéssel együtt tagként az Egyesületbe is be kell lépnie, kivéve, ha már az Egyesület a tagja. Ugyanez az irányadó a vagyonbiztosítás esetében, amennyiben jogszabály alapján a biztosított a szerzôdô he- lyére kíván lépni.

3.3.6. A tag jogosult az Egyesületbôl való kilépési szándékát bármikor bejelenteni. A bejelentést írásban kell az Egyesület ré- szére közölni. A kilépés a tag érvényes biztosítási szerzôdése szerinti legkorábbi évfordulóval, több szerzôdése eseté- ben a legkésôbbi évforduló napján hatályosul. A biztosítási szerzôdés a tag kilépési nyilatkozata közlését követôen a leg- korábbi évfordulón szûnik meg kivéve, ha a tag szerzôdése ezen évforduló elôtt egyéb okból megszûnik (pl. érdekmú- lás, díj nem fizetés miatti szerzôdés megszûnés).

3.3.7. A tag – bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárható az Egyesületbôl, ha

3.3.7.1. jogszabályt;

3.3.7.2. az Alapszabályt, vagy

3.3.7.3. a Küldöttgyûlés határozatát

súlyosan vagy ismételten sértô magatartást tanúsít.

3.3.8. A kizárás kérdésében az Igazgatótanács dönt. A kizárási eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell a kizárás okának megjelölésével és lehetôvé kell tenni, hogy a kizárással kapcsolatos észrevételeit megfelelô határidôn belül írásban kö- zölje. Az Igazgatótanács köteles a döntésrôl szóló határozatot írásba foglalni, indokolással ellátni és haladéktalanul meg- küldeni a kizárással érintett tag részére. A döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen a tag a tudo- másszerzést követô 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás kezdeményezése a határozat végrehajtását nem érinti, kivéve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Az Egyesület a tag kizárását kimondó Igazgató- tanácsi határozat meghozatalát követôen a tag biztosítási szerzôdéseit azok legközelebbi évfordulójára felmondja. A biz- tosítási szerzôdés ezen alapuló felmondásából eredôen az Egyesületet felelôsség nem terheli, még abban az esetben sem, ha jogorvoslati eljárásban esetlegesen a kizárás jogellenességét állapítanák meg.

3.3.9. A tag által az Egyesület felé történô bármilyen jogcímû befizetéseit az Egyesület a jogszabály alapján elsôbbséget élve- zô levonásokat követôen jogosult elsôsorban a tag tagsági viszonyából eredô – a befizetés jóváírásáig esedékessé vált

– fizetési kötelezettségei javára elszámolni. Ugyanez az irányadó a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosításra vonatkozó jogszabály szerinti, elôzményi idôszak alapján érvényesítendô összegek (elmaradt díj /„fedezetlenségi díj”/) elsôdleges érvényesítésére is.

3.4. A tag jogai és kötelezettségei

3.4.1. A tag jogosult az Alapszabályában meghatározott módon az Egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt venni, és munkájával, magatartásával az eredményes mûködést elôsegíteni.

3.4.2. A tag jogosult a Küldöttválasztó Gyûlésen közvetlenül részt venni, a Küldöttgyûlésen a saját területi küldöttje útján Egye- sületet érintô bármely kérdést felvetni, annak napirendre tûzését indítványozni.

3.4.3. A jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában a tag az Egyesület bármely tisztségére jelölhetô és megválasztható.

3.4.4. A tag jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértô határozatát – a kölcsönös biztosító egyesület mûködésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelôen – a tudomásszerzést követô belül 30 (harminc) napon belül bíró- ság elôtt megtámadni.

3.4.5. A tag köteles tagdíjat fizetni. A tagdíj fizetésének elmaradása a tag kizárását vonhatja maga után. Nem köteles tagdíj fizetésére az a tag, akinek tagsági jogviszonya kizárólag valamely nem az alábbi termékek közt szereplô biztosítási szer- zôdés vagy szerzôdések alapján áll fenn:

- Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás,

- KÖBE Casco Biztosítás,

- Lendület Start Casco,

- Lendület Top Casco,

- KÖBE Önrész Biztosítás,

- KÖBE Otthon Biztosítás,

- EASY I. Általános Háztartási Biztosítás,

- Közúti közlekedési szolgáltatást végzô árufuvarozók és autóbuszos személyszállítók felelôsségbiztosítása,

- Fuvarozói Árukár Felelôsségbiztosítás,

- CMR Biztosítás,

- Belföldi Árukár Felelôsségbiztosítás,

- Flotta Casco,

- Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás

- Munkanélküliség biztosítás

Nem kell tagdíjat fizetni a tagsági jogviszony alapszabály 3.3.2. pontja szerinti megszûnése esetén a jogviszonyt meg- alapozó szerzôdés kockázatviselésének megszûnése és az alapján a tagsági jogviszony megszûnése közötti idôtartam- ra, amennyiben a megszûnt tagsági jogviszonyt megalapozó szerzôdés vagy szerzôdések alapján kockázatviselés a tag- sági jogviszony megszûnésével érintett biztosítási idôszakban nem áll fenn.

3.4.6. A tag jogosult az állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében a székhelye szerinti területi küldöttválasztá- son személyesen részt venni. Nem természetes személy tag nevében a szervezeti formájának megfelelôen a rá vonat- kozó jogszabályi elôírások szerint kizárólag a szervezet – aláírásra jogosult – képviseleti joggal felruházott mindenkori képviselôje(i) személyesen járhat(nak) el.

3.4.7. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a tag tagsági jogainak meghatalmazotton keresztüli gyakorlását, ide nem értve érte- lemszerûen a Küldötteken keresztül történô közvetett joggyakorlást.

3.4.8. A tag köteles állandó lakcíme, illetve nem természetes személy tag esetén székhelye és a szervezeti formája szerinti képviselôje/képviselôi változását haladéktalanul, de legkésôbb a változást követô 5. munkanapon belül bejelenteni az Egyesület részére. A tag ezen kötelezettsége elmulasztásából, vagy késedelemébôl eredô következményekért az Egye- sületet felelôsség nem terheli.

4. AZ EGYESÜLET SZERVEI

4.1. Az Egyesület szervezeti felépítése

4.1.1. Társadalmi szervezet

4.1.1.1. Küldöttgyûlés

4.1.1.2. Igazgatótanács

4.1.1.3. Felügyelô Bizottság

4.1.1.4. Bizottságok

4.1.2. Szakmai szervezet

4.2. Küldöttgyûlés

4.2.1. Az Egyesület legfôbb, döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekbôl álló Küldöttgyû- lés. A Küldötteket az Egyesület adott küldöttválasztási területéhez (lsd. 4.4.3.) tartozó tagjainak gyûlése (Területi Küldött- választó Gyûlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. (Küldött)

4.3. Küldött jelölése

4.3.1. Küldöttnek bármelyik, az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelölhetô.

4.3.2. Küldöttjelöltet jelölni az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult. Egy tag több személyt, valamint saját magát is jelölheti Küldöttnek.

4.3.3. Küldöttet jelölni az Igazgatótanács által erre a célra rendszeresített – az Egyesület internetes oldaláról letölthetô, vagy az Egyesület székhelyén igényelhetô – a jelölt és a jelölô személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas, valós adatokkal és teljes körûen kitöltött jelölô lapon, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokirati formában lehet. A küldött- jelölt a jelölés elfogadásáról a jelölô lap aláírásával nyilatkozik.

4.3.4. A Küldött a jelölése elfogadásakor anyagi és büntetôjogi felelôssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy büntetett elôéletû-e vagy sem, valamint arról, hogy ô, illetve a Bit. 3. § (1) 93. pontban meghatározott közeli hozzátartozója más biztosítóval, vagy más biztosítóval jogviszonyban álló biztosításközvetítôvel, vagy biztosítási szaktanácsadóval munka- viszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyenben tulajdonos, tisztségviselô vagy ellen- ôrzô testület tagja. Ezen nyilatkozat tartalmát a Levezetô elnök a küldöttválasztás megkezdése elôtt ismerteti az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen megjelentekkel.

4.3.5. A jelölés akkor érvényes, hogy az alakszerûen kitöltött – a jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó – jelölôlap legké- sôbb az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés szavazási eljárása megkezdéséig a Levezetô elnök részére eredetben át- adásra kerül. Az adott küldöttválasztási területre vonatkozóan beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltek lis- tája az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés helyszínén folyamatosan megtekinthetô. A listán már feltûntetett személy to- vábbi jelölése érvénytelen.

4.4. Küldöttválasztás

4.4.1. A küldöttválasztás megszervezése és lebonyolítása az Igazgatótanács feladata. A küldöttválasztást az Igazgatótanács szükség szerint, de a 4.4.2. pontban foglaltaknak megfelelôen legalább ötévente köteles akként megszervezni, hogy a Küldöttgyûlés mûködésének folyamatossága biztosítható legyen.

4.4.2. A küldöttválasztásra küldöttválasztási területenként kerül sor. (Területi Küldöttválasztó Gyûlés) Az Igazgatótanács a 4.4.1. pontban foglaltak biztosítása érdekében köteles az új Küldöttgyûlés megalakulásához szükséges valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyûlést az aktuálisan megválasztott, mûködô Küldöttgyûlés megalakulásától számított 5 év elteltét meg- elôzô 365 napon belül lebonyolítani.

4.4.3. A küldöttválasztási területeket az Igazgatótanács a megyék (+fôváros) területe szerint határozza meg. Amennyiben az adott megyéhez/fôvároshoz tartozó tagok száma az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatkozó hirdetmény köz- zétételét megelôzô naptári hónap elsô napján nem éri el a 3000 tagot, vagy az Igazgatótanács által a 4.4.5. pont szerint meghatározott szükséges taglétszámot, azt a megyét/fôvárost az Igazgatótanács összevonja bármelyik másik szomszé- dos megyével, vagy akár megyékkel egy közös küldöttválasztási területbe. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatko- zó hirdetmény az Egyesület internetes oldalán is megtekinthetô.

4.4.4. A tag az Egyesület által nyilvántartott állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében az Egyesület által nyil- vántartott székhelye szerint kerül küldöttválasztási területi besorolásra. Ugyanabban a küldöttválasztási eljárásban a tag csak egy Területi Küldöttválasztó Gyûlésen szavazhat függetlenül attól, hogy az adott küldöttválasztási eljárás során a lakcíme/székhelye utóbb egy olyan választási területre kerül át, ahol még az adott választási eljárás szerinti Területi Kül- döttválasztó Gyûlésre nem került sor.

4.4.5. Küldöttválasztási területenként annyi Küldöttet kell választani, hogy az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagságot minden 3000 tag után 1 Küldött képviselje. Ha a küldöttválasztási terület taglétszáma a 3000-et, illetve annak egész szá- mú többszörösét legalább 1500 taggal meghaladja, úgy további egy Küldött választására kerül sor az adott küldöttvá- lasztási területben. Amennyiben az adott küldöttválasztási eljárás elsô Területi Küldöttválasztó Gyûlésére vonatkozó hir- detmény közzétételét megelôzô naptári hónap elsô napján fennálló taglétszám alapján a fentiek szerint számított Küldött- gyûlés létszáma meghaladja a törvényben elôírt legfelsô mértéket, az Igazgatótanács valamennyi Területi Küldöttválasz- tó Gyûlés tekintetében egységesen köteles meghatározni az egy küldött választásához szükséges küldöttválasztási te- rületi taglétszámot olyan módon, hogy a megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés létszáma a törvényi elôírás szerinti ma- ximum és annak 20%-kal csökkentett mértéke közé essen és azt az elsôként megtartandó Területi Küldöttválasztó Gyû- lésrôl szóló hirdetményében közzétenni.

4.4.6. A megválasztott Küldött(ek) mellé egyben küldöttválasztási területenként a megválasztott Küldöttek számával azonos pótküldött is megválasztásra kerül. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó Küldött küldötti viszonyának megszûné- se esetében a helyébe a sorrendben az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen legtöbb szavazatot kapott pótküldött lép.

4.4.7. Az adott küldöttválasztási terület Küldöttje(i), illetve pótküldöttje(i) azok a küldöttjelöltek lesznek, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen leadott érvényes szavazatok alapján sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

4.4.8. Az Egyesület az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés összehívására vonatkozó hirdetményt a küldöttválasztási eljárás- ban az azzal érintett Területi Küldöttválasztó Gyûlés napja elôtt legkésôbb 10 nappal megelôzôen internetes honlapján, valamint két országos napilapban teszi közzé.

4.4.9. Az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen az a tag is gyakorolhatja tagsági jogait, aki a hirdetmény közzétételének ha- tárnapja és a rá irányadó Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdô idôpontja között lép be az Egyesületbe, feltéve, hogy tag- sági viszonyát a rá vonatkozó Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtti regisztráció során hitelt érdemlôen igazolja, melynek módját az Igazgatótanács köteles elôzetesen meghatározni és a hirdetményben közzétenni.

4.4.10. A küldöttválasztási eljárásban az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl közzétett hirdetményben közlésre kerül a Terü- leti Küldöttválasztó Gyûlés helye és ideje, valamint annak határozatképtelensége miatt megismételt Területi Küldöttvá- lasztó Gyûlés idôpontja és helye, valamint a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlésre irányadó (lsd. 4.4.15.) szabá- lyok. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés az eredeti Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdôidôpontját követôen, lehetôleg ugyanazon a napon legkorábban egy órával késôbbi idôpontra, de legkésôbb 15 napon belülre hívható össze.

4.4.11. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésen

4.4.11.1. az adott küldöttválasztási területhez tartozó és regisztrált tagok,

4.4.11.2. az Igazgatótanács által írásban felkért, vagy meghívott személyek vehetnek részt.

4.4.12. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtt közvetlenül az Igazga- tótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre megjelent valamennyi tag tagsági viszonya ellenôrizhetô legyen.

4.4.13. A természetes személy tag, illetve a nem természetes személy tag képviselôje a regisztráció során köteles személyazo- nosságát és lakcímét hitelt érdemlôen (eredeti személyi irataival) igazolni. A nem természetes személy tag képviselôje(i) ezen túlmenôen a képviseleti jogosultságát(ukat) is köteles(ek) hitelt érdemlôen igazolni. Értelemszerûen irányadóak a regisztrációnál a 3.4.6. pontban írtak is.

4.4.14. A Területi Küldöttválasztó Gyûlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50%-a + 1 tag je- len van.

4.4.15. Határozatképtelenség miatt megtartásra kerülô megismételt Területi Küldöttválasztási Gyûlés az elôre meghirdetett na- pirendi pontokkal a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlé- sen az eredeti közzétételben meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni kivéve, ha ezen valamennyi az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelen van és ezt a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés elhatározza.

4.4.16. A Területi Küldöttválasztó Gyûlést az jelenlévô tagok által nyílt szavazással, egyszerû többséggel megválasztott Leve- zetô Elnök vezeti le.

4.4.17. A Levezetô Elnök feladata biztosítani a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét, a szavazá- si eljárás alakszerûségét.

4.4.18. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Területi Küldöttválasztó Gyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza.

4.4.19. Az Igazgatótanács a választási eljárás jogszerûsége és tisztasága biztosítására valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyû- lésre tagjai sorából 2 tagot delegál, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés levezetô elnökével együtt (választást felügyelô bizottság) szótöbbséggel határoznak a Területi Xxxxxxxxxxxxxxx Gyûlés esetleges berekesztésérôl. Amennyiben a választást felügyelô bizottság a Területi Küldöttválasztó Gyûlés berekesztése mellett döntött, úgy az adott Területi Kül- döttválasztó Gyûlésen a szavazás érvényesen nem tartható meg, illetve az adott területi küldöttválasztás érvénytelen. Ilyen esetben az Igazgatótanács az adott küldöttválasztási területre új Területi Küldöttválasztó Gyûlést hív össze. A vá- lasztást felügyelô bizottság Igazgatótanács által delegált két tagja egybehangzóan dönt a regisztráció során a tagsági jogviszony hitelt érdemlô igazolásával (4.4.9.), illetve a képviseleti jogosultság hitelt érdemlô igazolásával (4.4.13.) kap- csolatos vitás esetekben.

4.4.20. A Terület Küldöttválasztó Gyûlés hatáskörébe kizárólag az adott választási területhez tartozó tagok küldötti képviseletét ellátó Küldöttek megválasztása tartozik.

4.4.21. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl jegyzôkönyv készül, melyet a Levezetô elnök által felkért személy vezet. A jegyzô- könyvet a választást felügyelô bizottság tagjai írják alá és a Területi Küldöttválasztó Xxxxxx által megválasztott két jegy- zôkönyv hitelesítô hitelesíti.

4.5. A Küldött jogállása

4.5.1. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat a Küldöttgyûlésen az adott küldöttválasztási terület Területi Küldött- választó Gyûlésén megválasztott Küldött képviseli. A tagok a Küldöttgyûléssel összefüggô tagsági jogaikat a Küldötteken keresztül gyakorolhatják.

4.5.2. Amennyiben nem természetes személy a Küldött, úgy a Küldött nevében a szervezeti formájára vonatkozó jogszabályi elôírás szerint a szervezet képviseletére jogosult személy(ek) személyesen járhat(nak) el.

4.5.3. A Küldött megbízása a megválasztásával érintett Küldöttgyûlés 5.2.1. pont szerinti alakuló ülésének napjától kezdôdôen az azt követôen megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés alakuló ülésének napjáig szól. A Küldött újraválasztható.

4.5.4. A Küldött megbízása megszûnik:

4.5.4.1. ha a Küldött megbízási ideje lejárt és a lejárat elôtt nem választották újra,

4.5.4.2. tagsági jogviszonyának megszûnésével,

4.5.4.3. lemondással.

4.5.5. A Küldött a megbízásáról bármikor, de legkésôbb a Küldöttgyûlés elôtt 20 nappal az Igazgatótanács Elnökéhez megér- kezô írásbeli nyilatkozatával lemondhat.

4.5.6. A Küldött küldötti viszonyának megszûnése esetén, a megválasztás szerint soron következô pótküldött lép a helyére. Amennyiben nincs több pótküldött, abban az esetben a Küldöttgyûlést az ötéves választási ciklus végéig a megmaradt Küldöttek alkotják és új Küldötteket nem választanak, csak abban az esetben, ha küldöttek létszáma 50% alá csökken.

4.5.7. A Küldöttet az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ tekinteté- ben, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A Küldött a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.

4.6. A Küldöttgyûlés kizárólagos hatásköre

4.6.1. az Alapszabály elfogadása és módosítása a jelenlévô küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, az egyesület alapszabályban meghatározott célját érintô módosítás esetén az összes küldöttek háromnegyedének egyet- értô szavazata alapján,

4.6.2. a Egyesület stratégiai terve, az üzleti terv és az éves beszámoló, illetve konszolidált beszámoló elfogadása,

4.6.3. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadása,

4.6.4. az Egyesület könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása,

4.6.5. a tagdíj mértékének meghatározása az Igazgatótanács javaslata alapján,

4.6.6. az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint,

4.6.7. az Igazgatótanács és a Felügyelô Bizottság éves beszámolójának elfogadása,

4.6.8. a Vezérigazgató két Küldöttgyûlés közötti idôszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása,

4.6.9. az Egyesület tisztségviselôinek és Xxxxxxxxxxxxxxxxxx megválasztása, visszahívása/felmentése,

4.6.10. a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,

4.6.11. a jegyzôkönyvvezetônek és a jegyzôkönyv hitelesítôknek megválasztása,

4.6.12. az Egyesület tisztségviselôi és a Könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása,

4.6.13. az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának, átalakulásának elhatározása, ál- lomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértô szavazata alapján,

4.6.14. rendelkezés az Egyesület jogutód nélküli megszûnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról.

4.6.15. az Egyesület javadalmazási politikájának elfogadása,

4.6.16. döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyûlés a saját hatáskörébe vonta.

4.7. Küldöttgyûlés határozatképessége, határozathozatal

4.7.1. A Küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.7.2. A határozatképes Küldöttgyûlés határozatait – jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában – a je- lenlévô küldöttek szavazatainak egyszerû (több mint 50%) többségével hozza.

4.7.3. A Küldöttgyûlés határozatait nyílt, vagy titkos szavazással hozza.

4.7.4. A Küldöttgyûlésen a szavazás történhet:

4.7.4.1. a szavazati jog számának azonosítására és számolására alkalmas, egyidejû vélemény kinyilvánítással (kéz, vagy szavazólap felemelése),

4.7.4.2. a napirendi pont jellegétôl függôen az Igazgatótanács által meghatározott formájú és tartalmú szavazólap ér- telemszerû kitöltésével és leadásával,

4.7.4.3. elektronikus (nyomógombos) szavazással (amennyiben ennek biztonságos és megbízható technikai feltételei adottak).

4.7.5. Írásbeli szavazás esetén a teljes szavazólap érvénytelennek tekintendô, ha abban javítás, elírás van vagy a tartalomtól, formától eltérôen, vagy hiányosan kerül leadásra. Írásbeli szavazás esetén a szavazólapokat a jegyzôkönyvvel együtt és azonosan kell kezelni és irattározni.

4.7.6. Küldöttgyûlésen a Küldött a jogait csak személyesen gyakorolhatja.

4.7.7. A nem természetes személy Küldött esetében a Küldött nevében kizárólag a szervezeti formájára irányadó szabályok szerinti (cég)jegyzésére jogosult képviselôje(i) személyesen járhat(nak) el. A képviseleti jogot a képviselô(k) köteles(ek) a regisztráláskor igazolni.

4.7.8. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a Küldött, vagy a nem természetes személy Küldött képviselôje meghatalmazotton keresztüli eljárását

4.7.9. A szavazás módját a Küldöttgyûlés határozza meg, akár eseti jelleggel.

4.7.10. A Küldöttgyûlésen a határozat meghozatalakor nem szavazhat az a Küldött,

4.7.10.1. Akit a határozat kötelezettség vagy felelôsség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta elônyben ré- szesít;

4.7.10.2. akivel a határozat szerint szerzôdést kell kötni;

4.7.10.3. xxx ellen a határozat alapján pert kell indítani;

4.7.10.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

4.7.10.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

4.7.10.6. aki egyébként személyesen érintett a döntésben.

4.7.11. Ha egy Küldött valamely ügyben nem szavazhat, ôt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapí- tása során figyelmen kívül kell hagyni.

4.8. A Küldöttgyûlés összehívása

4.8.1. Az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni. Az Igazga- tótanács a Küldöttgyûlés idôpontját minimum 15 nappal korábban köteles kitûzni és azt az Egyesület Internetes oldalán közzétenni. A Küldött választást követô elsô Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács jogosult a rendkívüli Kül- döttgyûlés összehívásának szabályai szerint (lsd. 4.8.7.).

4.8.2. A Küldöttgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Küldöttek egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza, vagy ha az összehívását a bíróság, vagy a szakmai felügyeletet ellátó szerv a napirendi pontok megjelölésével elrendeli. A Vezérigazgató kezdeményezésére az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést összehívhatja.

4.8.3. Az Igazgatótanács köteles a Küldöttgyûlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

4.8.3.1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

4.8.3.2. az Egyesület elôreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

4.8.3.3. az Egyesület céljának elérése veszélybe került.

4.8.4. A 4.8.3. pontban foglaltak alapján összehívott Küldöttgyûlésen a Küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körül- mény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetésérôl dönteni.

4.8.5. A meghívót a Küldöttek részére legalább a Küldöttgyûlést megelôzô 15 nappal korábban – a Küldött Egyesülethez beje- lentett (3.4.8. pont) nyilvántartott lakcímére, illetve székhelyére vagy az Egyesület nyilvántartásában lévô elektronikus postafiókja címére – el kell küldeni. A Küldöttgyûlés megtartható az Egyesület székhelyétôl eltérô, a Küldöttgyûlés lebo- nyolítására alkalmas más helyen is.

4.8.6. A napirendi pontokat és annak sorrendjét az Igazgatótanács határozza meg. A napirendre fel kell venni azt a kérdést, amelynek megtárgyalását az Igazgatótanács Elnökéhez intézett levélben a tagok/Küldöttek 10 (tíz) %-a, vagy a Vezér- igazgató legkésôbb 30 nappal a Küldöttgyûlés tervezett idôpontja elôtt írásban kérte. Amennyiben a napirendi pontra tör- tént javaslat a fenti határidô után érkezik az Igazgatótanács Elnökéhez, úgy a javaslatot a Küldöttgyûlésen a napirendi pontokkal összefüggésben ismertetni kell. Az ilyen napirendre vonatkozó javaslat tárgyalására a javaslat fenntartása esetén a soron következô Küldöttgyûlésen kerül sor.

4.8.7. A Küldöttgyûlésre vonatkozó meghívóban közlésre kerül a Küldöttgyûlések helye és ideje, valamint határozatképtelen- sége miatt megismételt Küldöttgyûlések idôpontja és helye, valamint a megismételt Küldöttgyûlésre irányadó szabályok (lsd. 4.14.) szerinti szabályai.

4.8.8. A Küldöttgyûlés a meghívóban nem szereplô napirendi pontot csak abban az esetben tárgyalhatja, ha a Küldöttgyûlésen legalább a Küldöttek háromnegyede jelen van és a napirend felvételét a Küldöttgyûlés egyhangúlag elhatározza.

4.8.9. Rendkívüli Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács döntése alapján az Igazgatótanács Elnöke, illetve az 5.5.7. pont alapján a Felügyelô Bizottság Elnöke jogosult. A Rendkívüli Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által javasolt napi- renddel 24 órán belüli idôpontra is össze lehet hívni. Az összehívás történhet elektronikusan (e-mailen), táviratban, visszaigazolt telefonhívással, postai úton és faxon.

4.8.10. A Rendkívüli Küldöttgyûlés határozatképtelenségére vonatkozó eljárásra a Megismételt Küldöttgyûlésre irányadó 4.14. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

4.8.11. Az Igazgatótanács tagjai kötelesek a Küldöttgyûlésen részt venni, a Küldöttgyûlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdé- sekre válaszolni, az Egyesület tevékenységérôl és gazdasági helyzetérôl beszámolni.

4.9. Regisztráció a Küldöttgyûléshez

4.9.1. A Küldötteket a Küldöttgyûlésen az Igazgatótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy a Küldöttgyûlésen jelenlévô valamennyi Küldött azonosítható, továbbá a hatá- rozatképesség a Küldöttgyûlés alatt is folyamatosan vizsgálható legyen.

4.9.2. A természetes személy Küldött, illetve a nem természetes személy Küldött képviselôje(i) a regisztráció során köteles(ek) személyazonosságát(ukat) személyi azonosító okmánnyal, továbbá lakóhelyét lakcímkártyával igazolni. A nem termé- szetes személy Küldött képviselôje ezen túlmenôen képviseleti jogosultságát is köteles igazolni.

4.9.3. A Küldöttgyûlésen csak regisztrált Küldött vehet részt. A Küldöttgyûlésen a regisztrált Küldötteken kívül csak az Igazga- tótanács által meghívott személyek vehetnek részt.

4.10. Küldöttgyûlés Levezetô Elnöke

4.10.1. A Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott levezetô elnök, míg az ô akadályoztatása esetében az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott helyettes vezeti le. Jelen pont rendelkezései a levezetô elnök helyettesre is vonatkoznak.

4.10.2. A Levezetô Elnök:

4.10.2.1. biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét,

4.10.2.2. biztosítja a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerûségét,

4.10.2.3. amennyiben a Küldöttgyûlés a napirendekkel összefüggô felszólalások, észrevételek idôtartamát megállapítja, úgy biztosítja az idôkorlátok betartását.

4.10.3. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Küldöttgyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza kivéve, ha a Küldöttgyûlés az érintett személy to- vábbi felszólalása mellett dönt.

4.10.4. Amennyiben a Levezetô Elnök az adott napirendi pontban érintett, az érintettség idôtartamára az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott Levezetô Elnök-helyettes helyettesíti.

4.11. A Küldöttgyûlés Jegyzôkönyve

4.11.1. A Küldöttgyûlésrôl írásbeli jegyzôkönyv készül. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök által javasolt, és Küldöttgyûlés által nyílt szavazással megválasztott Jegyzôkönyvvezetô vezeti.

4.11.2. Bármelyik jelenlévô Küldött indítványára a Küldöttgyûlés akként határozhat, hogy az ott elhangzottakról hangfelvétel ké- szüljön, amennyiben ehhez a technikai lehetôségek rendelkezésre állnak. Az írásbeli jegyzôkönyv a felvétel alapján ké- szítendô el, legkésôbb a Küldöttgyûlést követô 15 munkanapon belül. Amennyiben a felvétel készítését a Küldöttgyûlés érdemi megkezdését követôn határozzák el, úgy a felvétel megkezdése elôtt elhangzottakról készült írásbeli jegyzôkönyv- részt a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvezetô és a két Jegyzôkönyv-hitelesítô köteles aláírásával külön is hitelesíteni.

4.11.3. A felvételt a Küldöttgyûlést követô 365 napig, vagy az adott Küldöttgyûlésen hozott határozat elleni felülvizsgálati eljárás kezdeményezése esetében az eljárás jogerôs befejezéséig kell megôrizni.

4.11.4. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvvezetô és a Küldöttgyûlés által megválasztott kettô jegyzôkönyv-hite- lesítô aláírásával hitelesíti.

4.11.5. A jegyzôkönyv, illetve a felvétel megôrzését és irattárózását az Egyesület erre vonatkozó szabályzata szerint, ennek hiá- nyában a legnagyobb gondosság mellett az Igazgatótanács, illetve az Igazgatótanács által megbízott személy köteles megszervezni és arról gondoskodni.

4.12. Mandátumvizsgáló Bizottság

4.12.1. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Küldöttgyûlés napján és kezdete elôtt a Küldöttek részvételi jogosultságának ellenôrzése.

4.12.2. Ennek keretében:

4.12.2.1. a regisztráció adatait ellenôrzi, megállapítja a jelenlevô küldöttek számát, személyét,

4.12.2.2. elnöke útján indítványt tesz a Küldöttgyûlés Levezetô Elnökének a határozatképesség megállapítására vonat- kozóan,

4.12.2.3. folyamatosan ellenôrzi a határozatképesség meglétét.

4.12.3. Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság bármikor határozatképtelenséget állapít meg, mindaddig nem lehet a Kül- döttgyûlésen további érdemi határozatot hozni, amíg a határozatképesség helyre nem áll, tartós határozatképtelenséget a Levezetô elnök jogosult megállapítani ez esetben szükség szerint megismételt Küldöttgyûlést kell tartani.

4.12.4. A Mandátumvizsgáló Bizottság kettô–öt fôbôl álló bizottság, melyet az Igazgatótanács jelöl ki a Küldöttgyûlést megelô- zôen eseti jelleggel.

4.12.5. A Mandátumvizsgáló Bizottság munkáját a belsô ellenôr és az informatika segíti. A regisztrációt egyebekben az Egye- sület munkaszervezetének a Vezérigazgató által felkért tagjai végzik.

4.13. Szavazatszámláló Bizottság

4.13.1. A Küldöttgyûlés határozatai meghozatalakor a szavazatokat össze kell számolni. A szavazatszámlálás módját az Alap- szabály rendelkezése szerint (lsd. 4.7.4.) a Levezetô Elnök határozza meg. A napirendi pontokkal összefüggô szavaza- tokat a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze, ide nem értve az elektronikus szavazatszámlálást.

4.13.2. A Szavazatszámláló Bizottság a Küldöttgyûlés által nyílt szavazással, alkalmanként kerül megválasztásra, és minimum 3 fôbôl áll. A szavazatszámlálók maguk közül egy elnököt választanak.

4.13.3. A Szavazatszámláló Bizottság ellenôrzi a szavazás szabályszerûségét, elvégzi a szavazatszámlálást és Elnökén keresz- tül beszámol a Küldöttgyûlésnek a szavazás eredményérôl.

4.13.4. A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az adott szavazáson jelöltként szerepel. Amennyi- ben a jelölést követôen összeférhetetlenség merül fel, az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. Ennek ke- retében a jelölés elfogadása esetén a Szavazatszámláló Bizottságba kell új személyt választani, vagy a jelölés vissza- utasítása esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani.

4.13.5. A szavazatszámlás eredményét a jegyzôkönyvben rögzíteni kell.

4.14. Megismételt Küldöttgyûlés

4.14.1. Amennyiben a Küldöttgyûlés határozatképtelen, úgy a megismételt Küldöttgyûlés összehívására a rendkívüli Küldöttgyû- lésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. azzal, hogy amennyiben a megismételt Küldöttgyûlés összehívására az eredeti napirenden szereplô ügyekben az eredeti meghívóban szereplô napon késôbbi idôpontban kerül sor, a Küldött- gyûlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontok tekintetében akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.14.2. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyûlés az eredeti napirenden szereplô ügyekben az eredeti idôpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követô idôpontra is összehívható, s ez esetben a megismételt Küldöttgyû- lés a megjelent Küldöttek létszámára tekintett nélkül határozatképes.

4.14.3. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyûlés összehívása az eredeti Küldöttgyûlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet. Az eredeti Küldöttgyûlésrôl távolmaradó küldötteket a megismételt Küldöttgyûlés tartásáról tájé- koztatni kell.

4.14.4. A megismételt Küldöttgyûlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem le- het változtatni, kivéve, ha a megismételt Küldöttgyûlésen valamennyi küldött jelen van és ezt a megismételt Küldöttgyû- lés elhatározza.

4.15. A Küldöttgyûlés határozatának kihirdetése

4.15.1. A Küldöttgyûlés által hozott határozatot az azt tartalmazó jegyzôkönyv hitelesítését követô 15 napon belül az Egyesület Internetes oldalán ki kell hirdetni. A kihirdetésrôl az Igazgatótanács a vezérigazgató útján gondoskodik.

5. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELÔI

5.1. Az Egyesület tisztségviselôi

5.1.1. Igazgatótanács Elnöke és tagjai

5.1.2. Felügyelô Bizottság Elnöke és tagjai

5.2. Az Egyesület tisztségviselôire vonatkozó közös szabályok

5.2.1. A Küldöttgyûlés az Egyesület tisztségviselôit alapesetben 5 évre, de a mindenkori országos küldöttválasztási eljárás tel- jes körû lebonyolítását követôen az újonnan megválasztott Küldöttekbôl álló új Küldöttgyûlés alakuló ülését (alakuló Kül- döttgyûlés) követô 90 napon belül megtartandó tisztségviselô-választásig bízza meg. Amennyiben a tisztségviselô meg- bízása a megválasztása (ciklus) lejárata elôtt bármely okból megszûnik, úgy a helyére választott tisztségviselô megvá- lasztása az eredeti öt éves ciklus végéig szól.

5.2.2. Tisztségviselô csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit. vonatkozó feltételeinek.

5.2.2.1. Tisztségviselô az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvôképességét a tevékenysége ellátásához szüksé- ges körben nem korlátozták.

5.2.2.2. Nem lehet az Egyesület tisztségviselôje az, akit bûncselekmény elkövetése miatt jogerôsen szabadságvesz- tés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett elôélethez fûzôdô hátrányos következmények alól nem mentesült.

5.2.2.3. Nem lehet tisztségviselô az, akit e foglalkozástól jogerôsen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerôs bí- rói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, amennyiben az Egyesü- let az ítéletben megjelölt tevékenységet folytat.

5.2.2.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott idôtartamig nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, akit eltiltot- tak a vezetô tisztségviselôi tevékenységtôl.

5.2.2.5. Nem lehet a Felügyelôbizottság Elnöke vagy tagja aki, vagy akinek hozzátartozója az Egyesület Igazgatótaná- csának Elnöke vagy tagja.

5.2.3. Tisztségviselô csak természetes személy egyesületi tag lehet. A tisztségviselôi megválasztás az érintett személy által való elfogadásával jön létre.

5.2.4. A tisztségviselôket a megbízás ellátásáért Küldöttgyûlés által megállapított tiszteletdíj illeti meg.

5.2.5. A tisztségviselôk a tisztségüket az Egyesület vezetése és mûködtetése során az ilyen tisztséget betöltô személyektôl el- várható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsôdlegessége alapján kötelesek ellátni.

5.2.6. A tisztségviselô a tisztségét csak személyesen láthatja el, képviseletnek helye nincs.

5.2.7. Az a tisztségviselô, aki nem választott Küldött, a Küldöttgyûlésen tanácskozási joggal részt vehet.

5.2.8. A tisztségviselô megbízása megszûnik

5.2.8.1. a megbízás idôtartamának lejártával,

5.2.8.2. visszahívással,

5.2.8.3. lemondással,

5.2.8.4. a tisztségviselô egyesületi tagsági viszonyának megszûnésével,

5.2.8.5. a tisztségviselô halálával,

5.2.8.6. a tisztségviselô cselekvôképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történô korlátozásával,

5.2.8.7. a Bit. eltérô rendelkezése hiányában a tisztségviselôvel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekö- vetkeztével.

5.2.9. A tisztségviselô a megválasztási idôtartamának lejárta elôtt a Küldöttgyûlés határozatával indokolás nélkül bármikor visszahívható.

5.2.10. A tisztségviselô a tisztségérôl bármikor lemondhat azonban, ha az Egyesület adott szerve mûködôképességét (határo- zatképességé) ez akadályozná, úgy a lemondás csak annak bejelentésétôl számított hatvanadik napon válik hatályossá kivéve, ha az Egyesület Küldöttgyûlése az új tisztségviselô megválasztásáról már ezt megelôzôen gondoskodott.

5.2.11. A tisztségviselôk az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ te- kintetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A tisztségviselô a megvá- lasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.

5.2.12. Az Egyesület tisztségviselôi összeférhetetlensége kérdésében a Bit. mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak.

5.3. A jelölés

5.3.1. Tisztségviselônek (IT tag és elnök, FB tag és elnök) az Egyesület bármely természetes személy tagja jelölhetô, aki az adott tisztségre elôírt jogszabályi, illetve alapszabályi feltételeinek megfelel.

5.3.2. Tisztségviselôt jelölni kizárólag Küldött jogosult a saját nevében, vagy az általa képviselt tagok esetleges javaslatai alap- ján. Egy Küldött több személyt, illetve azonos személyt több tisztségre is jelölhet.

5.3.3. A jelölés írásban, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokiratban (jelölô lap), a jelölt és a jelölô személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas adatainak feltüntetésével történhet. A Küldöttválasztást követô tisztségviselô választás- ra a jelölôlapokat a Küldöttválasztás utáni elsô Küldöttgyûlést követô 30. napig lehet érvényesen leadni. Megválasztott tisztségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében az IT erre vonatkozó, küldötti értesítését követô 30. napig lehet a jelölôlapo(ka)t leadni. (Az értesítés kiküldésére a Küldöttgyûlési meghívó alakszerûsége az irányadó) A jelölô lapnak az IT elnökének címezve, a KÖBE székhelyére ezen határidôn (30 nap) belül úgy kell megérkeznie, hogy a jelölés érvé- nyességéhez szükséges, hogy ahhoz egyidejûleg a jelöltnek a fenti alakszerûségekkel megadott elfogadó nyilatkozatát, valamint az adott tisztség tekintetében a szakmai felügyelet engedélyezési útmutatójában meghatározott okiratokat, nyi- latkozatokat is csatolni kell.

5.3.4. Az IT elnöke a fenti határidôn belül beérkezett érvényes jelöléseket haladéktalanul felterjeszti a szakmai felügyelet ré- szére a felügyeleti engedélyezés érdekében.

5.3.5. A Küldöttgyûlés elé csak olyan személyek terjeszthetôk, akik személye az adott tisztség tekintetétben a vonatkozó jog- szabályi rendelkezések szerint engedélyezettnek minôsül.

5.3.6. A tisztségviselô jelölt, amennyiben a tisztségviselô választó küldöttgyûlésen nincs személyesen jelen, a tisztségre nem választható meg, kivéve, ha megválasztása esetére elôzetesen írásban elfogadó nyilatkozatot tett.

5.3.7. Az Igazgatótanács a tisztségviselô választást a szakmai felügyelet által a felterjesztések tárgyában hozott legutolsó ha- tározat kézhezvételét követô 30 napon belülre köteles kitûzni feltéve, hogy a szakmai felügyelet elegendô számú jelölt személyét hagyta jóvá. Amennyiben a felügyeleti engedélyezési eljárás az adott jelölt tekintetében a 45 napot megha- ladja – az 5.2.2. pontban foglaltakra tekintettel – jelen pontban foglaltak alkalmazásában az adott jelölést az Igazgatóta- nács nem köteles figyelembe venni. Megválasztott tisztségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében, amennyiben a kiesés folytán az adott egyesületi szerv tagjainak létszáma nem csökken a határozatképességhez szükséges mérték alá, az Igazgatótanács a kiesô tisztségviselôk megválasztását legkésôbb a soron következô rendes Küldöttgyûlésre kö-

xxxxx xxxxxxx, feltéve, hogy a felterjesztés tárgyában hozott legutolsó határozat kézhezvétele a soron következô rendes Küldöttgyûlés idôpontját megelôzô 15. napnál korábban megtörtént.

5.4. Igazgatótanács

5.4.1. Az Egyesület vezetô szerve az Igazgatótanács.

5.4.2. Az Igazgatótanács 7 tagból áll.

5.4.3. Az Igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója [Bit. 3. § (1) 93. pont] az Egyesület Felügyelô Bizottságának tagjává nem választható meg.

5.4.4. Az Igazgatótanács tagjai az Egyesületnek okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felelnek, Az Igazgatótanács tagjai fe- lelôssége egyetemleges. Mentesül a felelôsség alól az Igazgatótanácsi tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a ha- tározat ellen szavazott.

5.4.5. Az Igazgatótanács testületként jár el. Az Igazgatótanács szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik és tevékeny- ségérôl a Küldöttgyûlésnek beszámol.

5.4.6. Az Igazgatótanács határozatképességéhez minimum 4 tagjának jelenléte szükséges. Az Igazgatótanács döntéseit a je- lenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza.

5.4.7. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kér- dést el kell napolni.

5.4.8. Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács Elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél meg- jelölésével – az Igazgatótanácsi tagok bármelyike, a Felügyelô Bizottság Elnöke, a Vezérigazgató írásban kérheti az Igazgatótanács elnökétôl, aki a kérelem kézhezvételétôl számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Igazgatóta- nács ülésének 15 napon belüli idôpontra történô összehívásáról. Ha az Igazgatótanács Elnöke a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmet elôterjesztô maga jogosult az ülés összehívására.

5.4.9. Az Igazgatótanács egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

5.4.10. Az Igazgatótanácsot az Igazgatótanács Elnöke, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács által írásban felhatalmazott Igazgatótanácsi tag képviseli.

5.4.11. Az Igazgatótanács jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe, továbbá amit a Küldöttgyûlés a hatáskörébe utal.

5.4.12. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik különösen:

5.4.12.1. A küldöttválasztás lebonyolítása – azon belül különösen a küldöttválasztási területeinek kijelölése, a Területi Küldöttválasztó Gyûlések összehívása –, valamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatáro- zása,

5.4.12.2. Küldöttgyûlés lebonyolítása – azon belül különösen annak összehívása, napirendjének megállapítása –, va- lamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.3. Küldöttgyûlés napirendjén szereplô elôterjesztések, határozati javaslatok elôkészítése és szakmai megalapo- zása,

5.4.12.4. A Küldöttgyûlés határozatainak kihirdetése,

5.4.12.5. Küldöttgyûlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenôrzése,

5.4.12.6. üzletpolitikai célok meghatározása,

5.4.12.7. stratégiai terv véleményezése és elôzetes jóváhagyása,

5.4.12.8. éves üzlet terv elôzetes elfogadása,

5.4.12.9. a Vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

5.4.12.10. a Vezérigazgató helyettesei kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,

5.4.12.11. a Bit.-ben nevesített egyéb vezetôk kinevezésének és felmentésének jóváhagyása, a belsô ellenôrzési veze- tô kivételével,

5.4.12.12. döntés a saját tulajdonú gazdasági társaság legfôbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, kivé- ve a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyását.

5.4.12.13. új biztosítási termékek elfogadása,

5.4.12.14. tag kizárásáról szóló döntés,

5.4.12.15. az Egyesület Szervezeti Mûködési Szabályzatának megállapítása,

5.4.12.16. saját ügyrendjének megállapítása,

5.4.12.17. az Igazgatótanács jogosult szakértô vagy szakértôk igénybevételére azokban a kérdésekben, amelyekben az Vezérigazgatóval és/vagy a szakmai vezetéssel nem ért egyet és/vagy nem tudnak megegyezni,

5.4.12.18. az Igazgatótanács jogosult a Felügyelô Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni,

5.4.12.19. a felkért munkabizottságok mûködtetése, irányítása.

5.4.12.20. a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megbízása.

5.4.12.21. gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány alapítása, illetve más gazdálkodó vagy egyéb szerve- zetekkel közös tulajdonú társaság alapítása.

5.4.12.22. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) mûködési formájának és fôtevékenységének megvál- toztatása, a társaság(ok) átalakulásának és jogutód nélküli megszûnésének elhatározása

5.4.12.23. a szolgáltatás csökkentésének, illetve a tagok által teljesítendô kötelezô pótlólagos befizetés elrendelése, és mértékének meghatározása,

5.4.12.24. a javadalmazási politika végrehajtásának felügyelése,

5.4.12.25. a középtávú tôkemenedzsment terv monitorozása,

5.4.12.26. a hatáskörébe tartozó jelentések, beszámolók tárgyalása, jóváhagyása,

5.4.12.27. a jogszabályi elôírás szerint az Igazgatótanács által jóváhagyandó, így különösen az Egyesület kockázatke- zelésére, belsô kontrollrendszerére, belsô ellenôrzésére és kiszervezésére vonatkozó belsô szabályzatok jó- váhagyása,

5.4.13. Az Igazgatótanács:

Elnöke: Xxxx Xxxx Xxxxxx

Tagjai: Xx. Xxxxx Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxx

Xx. Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxx Xx. Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xx. Xxxxx Xxxx Xxxxxx

5.5. Felügyelô Bizottság

5.5.1. Az Egyesület mûködését és gazdálkodását 7 tagú Felügyelô Bizottság ellenôrzi. Xxxxxxx és elnökét a Küldöttgyûlés írás- beli szavazással 5 évre választja. A Felügyelô Bizottság tagjai közül elnökhelyettest választhat, aki az elnök akadályoz- tatása esetén, eseti jelleggel az elnök helyettesítését ellátja. Az elnökhelyettes egyéb feladatait, hatáskörét a Felügyelô Bizottság saját ügyrendjében állapítja meg. A Felügyelô Bizottság elnökhelyettesének tiszteletdíja a Felügyelô Bizottság elnöke részére a Küldöttgyûlés által megállapított tiszteletdíj mértékének 80%-a.

5.5.2. A Felügyelô Bizottság ellenôrzi és felügyeli az Egyesület mûködését és gazdálkodását, gondoskodik arról, hogy az Egye- sület rendelkezzen átfogó és az eredményes mûködés biztosítására alkalmas ellenôrzési rendszerrel, felügyeli és szak- mailag irányítja a belsô ellenôrzési szervezetet, szükség esetén ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belsô ellenôrzés által végzett vizsgálatok megállapítása alapján, ellenôrzi az éves és közbensô pénzügyi jelentéseket, továbbá ellátja a Bit. 89. § /6/ bekezdésében elôírt feladatokat.

5.5.3. A belsô ellenôrzési szervezet irányítása keretében a Felügyelô Bizottság:

a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes mûködésre alkalmas ellenôrzési rendszerrel;

b) irányítja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében

• elfogadja a belsô ellenôrzési szervezeti egység éves ellenôrzési tervét,

• legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy által készített jelentése- ket, és ellenôrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,

• szükség esetén külsô szakértô felkérésével segíti a belsô ellenôrzés munkáját,

• megállapítja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha az Egyesület nem szervezi ki a belsô el- lenôrzési feladatkört,

• a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslato- kat, és intézkedéseket dolgoz ki és ellenôrzi ezek végrehajtását.

5.5.4. A Felügyelô Bizottság az Igazgatótanácstól, illetve az Egyesület vezérigazgatójától felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.

5.5.5. A Felügyelô Bizottság éves tevékenységérôl a Küldöttgyûlésnek számol be.

5.5.6. Ha a Felügyelô Bizottság megítélése szerint az Egyesület társadalmi, vagy szakmai vezetése jogszabályba, az Alapsza- bályba, illetve az Egyesület legfôbb szervének határozataiba ütközô tevékenységet végez, vagy ilyen módon mûködik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit, és ennek megszüntetésére tett javaslatait az érintett nem vette figyelembe, a Felügyelô Bizottság elnöke összehívja az Egyesület Küldöttgyûlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.

5.5.7. Törvényszegés észlelésekor a Felügyelô Bizottságnak a szakmai, törvényességi felügyeletet ellátó szervek felé bejelen- tési kötelezettsége van a törvényesség helyreállítása céljából. A Felügyelô Bizottság elnöke – a bizottsági ülést követô 10 napon belül – a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzôkönyveket, elôterjesztéseket, illetôleg jelentéseket, amelyek a Felügyelô Bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya az Egyesület belsô szabályza- tainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

5.5.8. Az Igazgatótanács által kezdeményezett vizsgálatot a Felügyelô Bizottság soron kívül lefolytatja, vagy a belsô ellenôrrel elvégezteti, és annak eredményérôl a soron következô Igazgatótanácsi ülésen ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgálat lefolytatását nyilvánvaló okok miatt nem látja indokoltnak, annak elutasításáról mind az Igazgatótanácsnak, mind a Kül- döttgyûlésnek beszámol.

5.5.9. A Felügyelô Bizottság testületként jár el. A Felügyelô Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik.

5.5.10. A Felügyelô Bizottság határozatképességéhez legalább 4 tagjának jelenléte szükséges. A Felügyelô Bizottság határoza- tait a jelenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kérdést el kell napolni.

5.5.11. A Felügyelô Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.

5.5.12. A Felügyelô Bizottság tagját e minôségében az Egyesület tagja, Küldöttgyûlése, az Igazgatótanács nem utasíthatja.

5.5.13. A Felügyelô Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

5.5.14. A Felügyelô Bizottság Elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein.

6. AZ EGYESÜLET SZAKMAI SZERVEZETE

6.1. Szakmai szervezet:

6.1.1. A szakmai szervezet feladata, hogy az Egyesületet és szerveit segítse az Alapszabály és a Küldöttgyûlés által elfogadott stratégia szerinti célkitûzések és feladatok megvalósításában. Ezek teljesítése érdekében segíti a testületek döntés-elô- készítô tevékenységét és végrehajtja a döntéseket, ellátja a szakmai feladatokat.

6.1.2. A szakmai szervezet közvetlen irányítását az Elsô számú vezetô látja el.

6.1.3. Két Küldöttgyûlési idôpont között a szakmai szervezet által végzett munkáról az Elsô számú vezetô a Küldöttgyûléseken beszámol.

6.2. Vezérigazgató:

6.2.1. Az Egyesület szakmai vezetését a Vezérigazgató látja el, aki egyben az Egyesület, mint biztosító egyesület elsô számú vezetôjének minôsül.

6.2.2. Az Egyesület munkatársai felett a Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört azzal, hogy a Bit.-ben nevesített veze- tôk alkalmazásához és felmentéséhez az Igazgatótanács egyetértése és a Felügyelô Bizottság elôzetes tájékoztatása szükséges. A vezérigazgató az Egyesület SZMSZ-ében írtak szerint jogosult egyes munkáltatói jogokat az Egyesület más munkavállalóira telepíteni.

6.2.3. Vezérigazgató csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit.-ben az elsô számú vezetôre elôírt feltételeknek.

7. AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA

7.1. Az Egyesület induló vagyona

Az Egyesület megalakulásakor rendelkezett – az alakuláskor hatályos – 1995. évi XCVI. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alapítói vagyonnal.

8. A TAGDÍJ ÉS A TAGSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIALAKÍTÁSI ELVEI, BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATONKÉNT MEG- HATÁROZOTT MÉRTÉKE, FIZETÉSÉNEK MÓDJA

8.1. Az Egyesület bevételei

8.1.1. tagok tagdíja,

8.1.2. a tagok, mint a mûvelt biztosítási termékek szerzôdôi által fizetett biztosítási díj,

8.1.3. egyéb források,

8.1.4. pótlólagos befizetés.

8.2. A tagi befizetések:

8.2.1. A tagdíj, amely az Egyesület mûködési költségeinek a fedezetéül szolgál. A tagdíj mértékét az Egyesület Küldöttgyûlé- se hagyja jóvá és változását az esedékességét megelôzô 30 (harminc) nappal az Igazgatótanács Elnöke teszi közzé, vagy arról a tagokat értesíti.

8.2.2. Az Egyesület által tagjainak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértéke a biztosítási díj. A biztosítási díj mértékét bizto- sítástechnikai elvek alapján az Egyesület szakmai vezetése állapítja meg, és az Igazgatótanács hagyja jóvá.

8.2.3. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére, úgy az Igazgatótanács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatótanács a felügyeleti szerv (MNB) felhívására nem teszi meg, úgy a felügyeleti szerv – pótlólagos befizetést írhat elô a tagságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesü- letre vonatkozó törvényben meghatározott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértékét és esedékességét az Egyesület Igazgatótanácsa a tagdíj, a biztosítási díjak valamint a nyújtott szolgáltatások alapján azonos feltételek ese- tén azonos alapelvek szerint határozza meg. A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján az Egyesület tagja által telje- sítendô befizetés nem haladhatja meg a tag által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül az Egyesület ré- szére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetései 100 százalékát.

8.3. A befizetések módja

8.3.1. A tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után, a biztosítási szerzôdés megkötésekor, legkésôbb a második díjfize- tési gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles az 1.8.1. pontban foglaltak szerinti tárgyidôszakra megfizetni, azután a tárgy- idôszakot követô években az Egyesület által küldött díjbekérô levélen megjelölt idôpontig tartozik az Egyesületnek meg- fizetni.

8.3.2. A biztosítási szolgáltatások díját az egyes szerzôdéseknek megfelelôen kell a tagnak megfizetnie.

8.3.3. A tag a befizetéseit csoportos díjbeszedéssel (inkasszóval), vagy a részérôl indítványozott banki átutalással vagy kész- pénz átutalási megbízással (csekk) teljesítheti.

8.4. A tagdíj mértéke

8.4.1. A tagdíj mértékét a Küldöttgyûlés jogosult megállapítani, melyet a 18/2009 (IX. 11.) számú határozatával havi 150 forint- ban állapított meg.

9. AZ EREDMÉNY FELHASZNÁLÁS ELVEIRÔL

9.1. Az Egyesület gazdálkodása

9.1.1. Az Egyesület nonprofit szervezet.

9.1.2. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.

9.1.3. Ennek megfelelôen az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj és a biztosítási díj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

9.1.4. Az Egyesület jellegébôl adódóan nyereséget nem képez, a tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldött- gyûlés döntésének megfelelôen, vagyonának növelésére, tartalékképzésre és/vagy szolgáltatások nyújtására használja fel.

9.1.5. Az Egyesület tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyûlés döntésének megfelelô részét az Egye- sület díjcsökkentés formájában visszajuttathatja azon tagjainak, akik az adott évben az Egyesület tagjai voltak és nem okoztak kárt, valamint az eredmény képzôdésének évét követô évben az Egyesületnél élô biztosítási szerzôdéssel ren- delkeznek.

9.1.6. Az 9.1.5. pontban meghatározott visszajuttatásra nem kerülhet sor, amennyiben az Egyesületnek jogszabályból eredô tôkefeltöltési vagy tartalékfeltöltési kötelezettsége van.

10. AZ EGYESÜLET MEGSZÛNÉSE

10.1. Az Egyesület megszûnése

Az Egyesület megszûnik:

10.1.1. feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó Küldöttgyûlési határozattal, illetôleg biztosító részvénytársaság- gá való átalakulással,

10.1.2. feloszlatással, illetôleg megszûnésének megállapításával,

10.2. Jogutód nélküli megszûnés vagy megszüntetés esetén az egyesületi vagyon felhasználása

10.2.1. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a kötelezettségek teljesítésének elsôdleges módja az állomány átru- házása.

10.2.2. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a biztosítási szerzôdésbôl eredô követeléseket elsôsorban a képzô- dött tartalékokból, majd az Egyesület egyéb vagyonából kell kielégíteni.

10.2.3. A kölcsönös biztosító egyesület jogutód nélküli megszûnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott követelések kielégítése után fennmaradó egyesületi vagyont az Egyesület megszûnéskori tagjai között, a Küldöttgyûlés külön döntésének megfelelôen kell felosztani.

11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11.1. Hatályosulás

11.1.1. Az Egyesület mûködését a Fôvárosi Bíróságon történô nyilvántartásba vételét követôen kezdte meg.

11.1.2. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttgyûlése 2017. május 17. napján Küldöttgyûlési határozatával jóváhagyta.

11.1.3. Az Alapszabály rendelkezései a jóváhagyás napjától lépnek hatályba.

11.1.4. Az Alapszabály küldöttválasztás és a Küldöttgyûlés lebonyolítására vonatkozó rendelkezései végrehajtásához szüksé- ges technikai, vagy eljárási részletszabályokat az Igazgatótanács jogosult meghatározni.

11.2. Felügyelet

11.2.1. Az Egyesület szakmai felügyeletét a Bit. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX törvény alapján a felü- gyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank látja el.

11.2.2. Az Egyesületre, annak törvényességi felügyeletére, valamint az Igazgatótanács és a Küldöttgyûlés határozataival kap- csolatos jogorvoslatra a Polgári Törvénykönyv, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény rendelkezései alkalmazandók a Bit. rendel- kezéseiben foglalt eltérésekkel.

11.2.3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállás- ról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, illetve a Bit. rendelkezé- seit kell alkalmazni.

Budapest, 2017. május 17.

Xx. Xxxxx Xxxx Xxxx Xxxx

vezérigazgató s.k. elnök s.k.

KÖBE Alapszabály 1. sz. melléklet

Alapítók:

Xxxxx Xxxxxx 0093 Budapest, Lónyai u. 34.

Xxxxx Xxxx 0000 Szentendre, Kisforrás u. 19.

Xxxxxx Xxxxx 0997 Budapest, Illatos u. 9.

Xxxx Xxxxx 0636 Pécs, Fagyöngy u. 42. Dunaújvárosi Ipartestület 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxx xxx 0. EURO Bt. 7100 Szekszárd, Mérleg 4.

Fehérvár taxi 8000 Székesfehérvár, Berzsenyi u. 13.

FUVOSZ 1139 Budapest, Forgách u. 9/A

Fôtaxi Rt. 1087 Budapest. Kerepesi u. 15.

Xxxxx Xxxxx 0428 Kisapostag, Pexxxx x. 48.

Gyôri Ipartestület 9021 Gyôr, Arany J. u. 31. Hódmezôvásárhelyi Ipartestület 6800 Hódmezôvásárhely, Zrínyi u. 7. Xxxxxx Xxxxxxxx 0064 Budapest, Izabella u. 63.

J.-N.-SZ. M.KKSZSZ 5000 Szolnok, Szapáry u. 19.

Xxxxxx Xxxxxx 0000 Szolnok, Xxxxx Xxxx. x. 2.

Xxxxxx Xxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x. 82.

Xxxxxxx Xxxxxx 0104 Budapest. Csombor u. 2/B Kiskunhalasi Ipartestület 6400 Kiskunhalas, Szatmári S. u. 5. Xxxx Xxxxxx 0000 Nyíregyháza Dózsa Gy. u. 9.

Xxxxxx Xxxxxx 0125 Budapest, Tusnádi u. 38/B

Xxxxx Xxxxxx 0800 Hódmezôvásárhely, Damjanich u. 73.

Xxxxxxx Xxxxxx 0000 Székesfehérvár, Virágh B. u. 9.

Makói Ipartestület 6900 Makó, József A. u. 3.

Xxxx Xxxxxx 0900 Makó, Xxxxxx xxxxx 27.

OVIT Rt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 000.

Pápai Ipartestület 8500 Pápa, Széchenyi u. 4.

Xxxxxx Xxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 25. Pécsi Szállítók Ipartestülete 0000 Xxxx, Xxxxxxx x. 24-26. Xxxxxxx Xxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx X. x. 15.

Xxxx Xxxxxx 0600 Békéscsaba, Szabó P. tér 1.

Xxxxx Xxxxx 0400 Kaposvár, 48-as Ifjúsági u. 13.

Special Transport 1041 Budapest, Szigeti J. u. 27.

Xxxxxxx Xxxxx 0031 Budapest, Pákász u. 7.

Xxxxxx Xxxxxx 8500 Pápa, Széchenyi u. 4. Szállítók Ipartestülete (Nyíregyháza) 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 9. Xxxxxxxx Xxxxxx 0400 Sopron, Táncsics M. u. 40.

Xxxxxxx Xxxxxx 0031 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 127.

Xxxxxx Xxxxxx 0370 Dabas, Baxxxxxxx X. u. 1.

Toman Kft. 1701 Budapest, Pf.: 7.

Xxxx Xxxxxx 0344 Dömsöd, Szxxxxxxx x. 24.

Trans-port Kft. 9023 Gyôr, Csaba u. 21.

Xxxx Xxxxx 0192 Budapest, Ady u. 9.

Xxxxx Xxxxxx 2120 Dunakeszi, Szilágyi u. 58.

Xxxxxx Xxxx 0100 Szekszárd, Csalogány u. 4.

Xxxxxx Xxxxxx 0000 Szolnok, Százados u. 2.

Document Metadata

Table of Contents

Otthon Biztosítás 2.0

Document Metadata