GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG

Az OTP Csoport partnere

GB441 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – „A” TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A földművelésügyi miniszternek a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásáról szóló 19/2014. (X. 29.) FM rendeletében meghatározott „A” típusú növénykultúrákra.

A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kö- telezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövet- kezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett tűz- kár, jégesőkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, viharkár (beleértve a homokve- rés károkat), aszálykár, felhőszakadás kár és mezőgazdasági árvízkárok megtérítésére vonatkozik. A szerződő ajánlattételkor a felsorolt kockáza- tokat együttesen (csomagban) veszi igénybe növénykultúráinak biztosítási védelmére.

Jelen különös szerződési feltételben nem szabályozott kérdésekre a Va- gyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továb- biakban VÁSZF) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a jelen különös szerző- dési feltételek a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor a jelen különös szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.

A szerződéskötéskor a biztosító tudomásul veszi, hogy a biztosított a létrejött biztosítási szerződés díjához támogatást kíván igénybe venni a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a további- akban, mint Mkk. tv.) és a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásáról szóló 19/2014. (X. 29.) FM rendeletben (a továbbiak- ban, mint FM rendelet) meghatározottak szerint.

A szerződés díjához támogatást igényelni az az ügyfél jogosult, aki az Mkk. tv. 2.§ 23. pontja szerinti, mezőgazdasági csoportmentessé- gi rendelet (702/2014/EU rendelete) I. számú mellékletében megha- tározott mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül.

Mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely- nek:

a. összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb;

b. éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő fo- rintösszeg;

Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13221/2 – Hatályos 2015. október 20-tól visszavonásig.

c. vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő fo- rintösszeg.

Nem részesülhet állami díjtámogatásban az a vállalkozás, aki a 702/2014./EU bizottsági rendelet 2. cikk (14.) xxxxxx szerint „nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak” minősül.

Nehéz helyzetben lévő vállalkozás az olyan vállalkozás, amely tekin- tetében a következő feltételek közül legalább egy fennáll:

a. korlátolt felelősségű társaság esetében (kivéve a kevesebb mint három éve létező kkv-kat): a társaság jegyzett tőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tarta- lékokból (és minden egyéb, általában a társaság saját tőkéje ré- szének tekintett elemből) történő levonásával a jegyzett tőke felét meghaladó negatív halmozott összeg keletkezik. E rendel- kezés alkalmazásában a „korlátolt felelősségű társaság” különö- sen a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) I. mel- lékletében említett vállalkozástípusokat jelenti, és a „jegyzett tőke” adott esetben magában foglal minden ázsiót;

b. olyan társaság esetében, ahol legalább egyes tagok korlátlan fe-

lelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a ke- vesebb mint három éve létező kkv-kat): a társaság könyveiben ki- mutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott vesz- teségek miatt. E rendelkezés alkalmazásában a „társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében” különösen a 2013/34/EU irányelv II. mel- lékletében említett vállalkozástípusokat jelenti;

c. a vállalkozás ellen kollektív fizetésképtelenségi eljárás indult vagy a hazai jog alapján megfelel azoknak a feltételeknek, ame- lyek a kollektív fizetésképtelenségi eljárásnak a vállalkozás hite- lezői kérésére történő elindítására vonatkoznak;

d. a vállalkozás megmentési támogatásban részesült és még nem fi- zette vissza a kölcsönt vagy szüntette meg a kezességvállalást, il- letve szerkezetátalakítási támogatásban részesült és még mindig szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik;

e. olyan vállalkozás esetében, amely nem kkv: amennyiben az el- múlt két évben

– a vállalkozás könyv szerinti adósság-saját tőke aránya 7,5-nél magasabb volt, valamint

– a vállalkozás EBITDA-val számolt kamatfedezeti rátája nem érte el az 1,0 értéket.

Jelen szerződés határozott idejű, legfeljebb egy éves időszak termelésére vonatkozik a naptári év megjelölésével.

1. A biztosított vagyontárgyak

Búza és kétszeres és egyéb búza (GAB01), árpa (GAB04), káposztarepce (IPA02), tritikále (GAB08), rozs (GAB03), napraforgómag (IPA17), kukorica (GAB06), borszőlő ültetvény (ULT19), alma (ULT01), hagyományos gyümöl- csös alma (HAG01), egyéb szőlőültetvény (ULT20), körte (ULT15), hagyo- mányos gyümölcsös körte (HAG15), tavaszi búza (GAB18).

A jelen különös szerződési feltételek szerint biztosított vagyontárgynak mi- nősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bé- relt vagy haszonbérelt földterületen lévő – a fent felsorolt – és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúrának a biz- tosítási évre vonatkozó termése.

2. A kockázatviselés helye

A biztosítási ajánlat mellékletét képező „adatközlőn” megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Parcel- la Azonosító Rendszerrel határoznak meg.

3. A kockázatviselési időszak

A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény

„vegetációs ideje”. A biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításától számítva 5 napos várakozási időt köt ki a jégeső, vihar, mezőgazdasági árvíz és tavaszi fagy biztosítási események vonatkozásában. Amennyiben a jégeső, vihar, mezőgazdasági árvíz és tavaszi fagy biztosítási esemény a vá- rakozási idő alatt következik be, a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.

A kockázatviselés kezdete és vége az alábbi esetekben a VÁSZF-től eltérően a következők alapján alakul:

3.1. Tűz kockázat

A kockázatviselési időszak vége szántóföldi és kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap.

3.2. Jégeső kockázat

3.2.1. Tőkiveréses jégkárok:

3.2.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a „szögállapot” elérése;

– őszi káposztarepce esetén a legalább 8 leveles állapot;

– napraforgó esetén keléstől;

– kukorica esetén keléstől.

3.2.1.2. A kockázatviselési időszak vége:

A kockázatviselés mindaddig tart, míg a terület újrahasznosítható azonos vagy hasonló növényzettel.

3.2.2. Súlycsökkenéses, fejlődési és minőségi jégkárok:

3.2.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a „szögállapot” elérése;

– őszi káposztarepce esetén legalább 8 leveles állapot;

– napraforgó esetén keléstől;

– kukorica esetén keléstől;

– ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;

– szőlő esetén a fürtök megjelenése.

3.2.2.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő

20. nap;

– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályo- zást végeznek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon meg- szűnik.

Minőségi veszteségeket a 12.1.2.3. pontban meghatározott növényi kultúrákra vonatkozóan téríti meg a biztosító.

3.3. Téli fagy kockázat

3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és a „szögállapot” elérése;

– őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot;

– ültetvények esetén az aktuális biztosítási évet megelőző év no- vember 1.

3.3.2. A kockázatviselési időszak vége tárgyév március 31.

3.4 Vihar kockázat

3.4.1. Vihar kockázat esetében

3.4.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– kalászosok esetén az érés kezdete (biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosok- ban szemkiverést és kalászletörést okozhat);

– őszi káposztarepce esetén a becők érése;

– napraforgó esetén 6 leveles állapot;

– kukorica esetén 10 cm elérése;

– alma és körte esetén augusztus 15.

3.4.1.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap;

– alma, körte esetén a technológiai érést követő 15. nap;

– szőlő esetén a technológiai érést követő 10. nap.

Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályo- zást végeztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon meg- szűnik.

3.4.2. Homokverés kockázat esetében:

3.4.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete a növények kelése.

3.4.2.2. A kockázatviselési időszak vége:

– a kockázatviselés mindaddig tart, míg a terület újrahasznosítha- tó azonos vagy hasonló növényzettel.

3.5. Aszály kockázat

3.5.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi, tavaszi vetésű gabonanövények és kukorica esetén a tech- nológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 10 cm-es nagy- ság;

– őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot;

– napraforgó esetén a technológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 6 leveles állapot.

A kockázatviselés feltétele a biztosító által elvégzett területszemle.

3.5.2. A kockázatviselési időszak vége a technológiailag érett álla- pot.

3.6. Mezőgazdasági árvíz kockázat

3.6.1. A kockázatviselési időszak vége a technológiai érést követő

10. nap.

3.7. Tavaszi fagy kockázat

3.7.1. A kockázatviselési időszak kezdete április 1.

3.7.2. A kockázatviselési időszak vége május 31.

3.8. Felhőszakadás kockázat

3.8.1. A kockázatviselési időszak vége a technológiai érést követő

10. nap.

4. Mezőgazdasági káresemény (biztosítási események)

A mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a kár- eseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenését okozó aszálykár, felhősza- kadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár.

4.1. Aszály, aszálykár

Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz mil- limétert nem éri el.

Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultú- rában hozamcsökkenést okoz.

A harminc napot a biztosítási szerződés létrejöttétől kell számítani, szerződésmódosítás esetén (csak a módosított területre vonatkozó- an) a módosítás időpontjától.

4.2. Felhőszakadás, felhőszakadáskár

Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázat- viselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos inten- zitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehul- lott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy megha- ladta a negyvenöt mm-t.

Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növények- ben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

4.3. Jégeső, jégesőkár

Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződmé- nyeiből álló csapadék.

Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jég- eső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrá- ban hozamcsökkenést okoz.

4.3.1. Tőkiveréses jégesőkár

A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.

4.3.2. Súlycsökkenési jégesőkár

A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súly- csökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

4.3.3. Fejlődési jégesőkár

A káresemény (jégkár) miatt bekövetkezett biomassza produkció ki- esés következményeként létrejövő termésveszteség.

4.3.4. Minőségi jégesőkár:

Jelen szerződési feltétel szerint minőségi értékvesztésnek tekintjük, ha a biztosított növény termése oly mértékben károsodik, hogy nem a biztosított egységáron értékesíthető, a káresemény következtében értékét részben vagy egészen elveszíti.

4.4. Mezőgazdasági árvíz, mezőgazdasági árvízkár

Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel hatá- rolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz.

Mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett nö- vényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan kárese- mény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

4.5. Tavaszi fagy, tavaszi fagykár

Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talaj- szinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügy, virág vagy terméskezdemény elhal, és ennek következtében a növénykul- túra hozamcsökkenést szenved.

4.6. Téli fagy, téli fagykár

Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabonák-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültet- vényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény.

4.7. Vihar, viharkár

Vihar: a legalább húsz m/sec szélsebesség, ideértve a szántóföldi nö- vény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.

Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

A viharkár a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykul- túrák esetében:

– a kalászosok szemkiverése, kalászletörése;

– a napraforgó kidőlése, szár- vagy tányértörése (aminek követ- keztében a termés betakaríthatatlanná válik);

– alma, körte és szőlő termésének leverése;

– repce esetében a becők leverése, szemkiverése;

– kukorica esetében szártörés és kidőlés.

A homokverés kár a következőkben nyilvánul meg a biztosított nö- vénykultúrák esetében:

Mezőgazdasági növénykultúrák esetében oly mértékű állomány- pusztulás, mely a terület újrahasznosítását teszi szükségessé.

4.8. Tűz, tűzkár

Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidáci- ós folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki ön- táplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséreté- ben.

Tűzkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben termé- szeti jelenség következtében kialakuló tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely üzemi szinten a növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenését okozza.

5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

A VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;

– a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra (pl. cukortartalom, olajtartalom, fehérjetartalom);

– belvízkárokra;

– a kártevők, kórokozók károsításaira.

5.1. Tűzkárok esetén

– ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő tűzkárokra;

– emberi tevékenység következményeként bekövetkező tűzkárok- ra (gépekről átterjedő tűz, gyújtogatás).

5.2. Jégesőkárok esetén

– a magjáért, gyümölcséért termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;

– a gyümölcsök és a szőlő hajtásrendszerében és a törzsben kelet- kezett károkra;

– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);

– a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra.

5.3. Téli fagykárok esetén

– téli fagykár következményeként szántóföldi növényeken bekö- vetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;

– ültetvények állagkáraira;

– ültetvények fagykáraira, melyek nem a biztosítási évben merül- nek fel.

5.4. Viharkárok esetén

– a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;

– ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar követ- keztében megdől és betakaríthatatlanná válik.

5.5. Tavaszi fagykárok esetén a fagyhatás okozta minőségi károkra (pl. fagyléc).

5.6. Felhőszakadáskárok esetén ültetvényekben az állagkárokra (a biztosítási adatközlőn nem szereplő vagyontárgyakra pl. kerítés, ön- tözőrendszerek) nem terjed ki a kockázatviselés.

6. A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos érté- ke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja.

A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosí- tani kívánt növény termésátlaga, a termény egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.

Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség. A biztosítási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha). Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hek- tárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga. Jelen szerződésre az Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” (a referencia-időszak hozamának –

ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga) kell alkal- mazni.

A hozamra vonatkozó adatot – a mezőgazdasági termelő nyilatkozatát a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizá- rásával képzett hároméves termésátlagáról – a biztosítási adatközlő tartal- mazza. Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik a megelő- ző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaggal, úgy a megelőző ötéves időszak legma- gasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves, a biz- tosítási szerződéssel lefedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés adatokat kell figyelembe venni.

Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott ho- zamának tonnánkénti egységára forintban.

Biztosított terület: a növénykultúra biztosítani kívánt vetésterületének nagysága hektárban.

A biztosítani kívánt növénykultúra egységárára és a biztosított vetésterület- re a szerződő tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy szerződésmódosításkor.

7. Az önrészesedés

Kockázat	Önrészek és az önrészek területi viszonyításai
Kockázat	A károsodott terület biztosítási összegére vonatkozóan	Üzemenként és növény- kultúránként a biztosítási összegére vonatkozóan	A károsodott tábla biztosítási összegére vonatkozóan
jégkár (súly- csökkenési, fejlődési és minőségi)	30% eléréses önrész + 10%-os levonásos önrész	–	–
jégkár, homokverés kár (tőkiveréses)	70%-os levonásos önrész	–	–
viharkár	30% eléréses önrész + 10%-os levonásos önrész	–	–
aszálykár	–	50% abszolút önrész	–
felhőszakadás- kár	–	–	40% abszolút önrész
elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár	–	–	40% abszolút önrész
téli fagykár (alma, körte, szőlő)	–	–	70%-os levonásos önrész
téli fagykár (szántóföldi növények)	–	–	80%-os levonásos önrész
tavaszi fagykár	–	50% abszolút önrész	–
tűzkár	30% eléréses önrész	–	–

A biztosítás szempontjából abszolút önrésznek kell tekinteni azt a biztosítá- si összeg százalékában meghatározott összeget, melyet biztosítási esemény esetén a biztosítási szolgáltatásból le kell vonni. Jelen különös szerződési fel- tételek szerint a biztosítási összeg viszonyítható a károsodott terület biztosí- tási összegére, a károsodott tábla biztosítási összegére és a károsodott nö- vény biztosítási összegére. Pl. 10%-os abszolút önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 5%.

A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítá- si összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az eset- ben kell levonni a biztosítási szolgáltatásból, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az ön- rész levonására nem kerül sor és a teljes biztosítási szolgáltatás kifizetésre kerül. Pl. 10%-os eléréses önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgálta- tás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 15%.

A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a biztosítási szolgáltatásból. Pl. 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár ese- tén a biztosítási szolgáltatás 7,2%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgál- tatás 13,5%.

8. A biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és a 4. fejezetben felsorolt biz- tosítási eseményekre vonatkozó egységes díjtétel, valamint a 6. fejezetben meghatározottak szerint számított biztosítási összeg szorzata. A biztosítás díját mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerző- déskötés időpontjától, a kockázatviselési időszak hosszától vagy az éves szerződésmódosítás időpontjától.

Az így meghatározott díjból (bruttó díj: adó nélkül számított biztosí- tási díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. Jelen növénybiztosítási szerződés biztosítás díjához támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a szerződés tartalmazza biztosított termelők sze- rinti bontásban – a biztosító, a biztosított, illetve a szerződő fél eljárá- si törvény szerinti ügyfél-azonosítójának feltüntetése mellett – és „A”,

„B”, „C” típusonként összesítve az egységes kérelemben bejelentett terület és az azon feltüntetett hasznosítási kóddal és az esetlegesen az adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megnevezéssel jelzett nö- vénykultúrák feltüntetésével az adó nélkül számított biztosítási díjat, és – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – a kármentességi ked- vezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat.

Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény összege esedékessé válik és a biztosítási szolgáltatásból le- vonásra kerül.

A kármentességi engedmény az egy ajánlaton felvett e szerződés szolgál- tatását kiegészítő növénybiztosítási szerződésre együttesen vonatkozik. Biz- tosítási szolgáltatás esetén mindkét szerződés kármentességi engedménye a szolgáltatásból levonásra kerül.

A szerződő ajánlattételkor választhat éves, féléves vagy negyedéves díjfize- tést. A díjfizetési határidők: 01. 01., 04. 01., 07. 01., 10. 01. A szerződő a díjfizetési határidőpontok figyelembevétele mellett eltérő díjrészletek fize- tését is vállalhatja.

Biztosítási díjtámogatás csak a biztosított mezőgazdasági termelőre vonatkozó díjelőírás teljes összegének megfizetése esetén nyújtható. Egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosí- tási eseményre és kockázatviselési időszakra kizárólag egy mezőgaz- dasági biztosítási szerződés díjához nyújtható támogatás. Amennyi- ben a mezőgazdasági termelő egyazon területen ugyanarra a nö- vénykultúrára több díjtámogatott mezőgazdasági biztosítási szerző- dés alapján igényel támogatást, úgy támogatás kizárólag a legko- rábban megkötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható.

A biztosító vállalja, hogy jelen biztosítási konstrukcióról tárgyév október 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, biztosítási díj megfize- téséről szóló igazolást állít ki az MVH honlapján vagy a kormányzati portá- lon keresztül elérhető, az MVH honlapján található elektronikus űrlapkitöl- tő szolgáltatás segítségével.

9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

9.1. A közlési kötelezettség

A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a bizto- sító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.

A szerződő, illetve a biztosított az ajánlat és az adatközlő lap kitöltésével köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat minden biz- tosítási időszakra vonatkozóan:

a. a biztosított nevét;

b. lakcímét, székhelyét;

c. a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatá- sokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről 2007. évi XVII. törvény szerinti „ügyfél-azonosító szám”. A szerződés létrejöhet az ügyfél-azonosító szám közlése nélkül is. Ebben az esetben a szerződőnek kell gondoskodni az ügyfél-azonosító szám pótlásáról és a biztosító tájékoztatásáról legkésőbb augusztus 10-ig;

d. a biztosítani kívánt növénykultúra faját, valamint hasznosítási kódját;

e. a biztosítani kívánt növénykultúra(rák) kockázatviselési helyét(eit) (MEPAR szerinti tételes azonosítással);

f. a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát (referenciaho- zam);

g. a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát.

Jelen szerződés alapján a mezőgazdasági termelő hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatait (FM rendelet 7.§ (1) bekezdésben meghatározott adatokat) legkésőbb – elektronikus úton – tárgyév szeptember 30-ig megküld- heti az MVH részére.

A biztosított tudomásul veszi és hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító az e. pont- ban meghatározott területi adatokat a szerződés kötését követő 30 napon belül, de legkésőbb augusztus 31-ig megküldi az „agrárkár-enyhítési szerv” (MVH) részére (Mkk. tv. 17.§ (1) bekezdés).

A biztosítási évre vonatkozóan a területi, hozam és egységár adatok közlé- sére a biztosító a következő időkorlátokat köti ki:

A szerződéskötés végső határideje minden év május 25. A szerződésmó- dosítás végső határideje minden biztosítási évben szeptember 15.

Az egységár meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell vennie az ak- tuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat. Ha ajánlat megtétele- kor vagy szerződésmódosításkor a szerződő az adatokat nem vagy nem megfelelően veszi figyelembe, akkor a biztosító jogosult az ajánlat vagy a szerződésmódosítás elutasítására.

A hozamadatok meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell venni a

„referenciahozamokra” meghatározott számítási előírásokat. Abban az esetben, ha a szerződőnek/biztosítottnak nem áll rendelkezésére a biztosí- tani kívánt területeire vagy növényeire vonatkozó hozamadat, akkor az ag- rárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes hon- lapján közzétett közleményben, adott növénykultúrára és adott évre vo- natkozóan meghatározott megyei – ennek hiányában országos – átlagos hozamadatot kell megadni (Mkk. tv. 2§ 2a. pontja). Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MEPAR) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

A biztosító a megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül a szerződéskötés dátumára, a kötvényszámra, a biztosítási eseményre, a módozatra, a biztosított növénykultúrára, a hozamra, a területre, a blokk- azonosítókra és a díjelőírásra vonatkozó adatokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig elektronikus úton benyújtja az MVH részére.

Amennyiben a mezőgazdasági biztosítási szerződésben a szerződő fél nem a mezőgazdasági termelő, úgy a meghatározott támogatási kérelmet a szerződő fél nyújtja be az MVH-hoz azzal, hogy az egyes biztosítottak vo- natkozásában a kérelemhez egy biztosítási ajánlatot, valamint a meghatal- mazás másolati példányát mellékeli (a kérelem és meghatalmazás az MVH által közleményben rendszeresített nyomtatvány).

A szerződés megkötését követően az egységár a kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosítási időszak végéig nem módosítható.

9.2. A változásbejelentési kötelezettség

A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a tu- domásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a lényeges kö- rülmények változását. A biztosító különösen az alábbi körülményeket te- kinti lényegesnek a VÁSZF XIII. pontjának 2. bekezdésben felsorolt esete- ken túl:

– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;

– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése;

– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbér- lőjének megváltozása.

A szerződőnek/biztosítottnak minden egyéb, lényegesnek tekinthető körül- mény változását is be kell jelentenie a biztosítónak a tudomásszerzéstől szá- mított 8 napon belül.

A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.

10. A biztosítási szerződés módosítása

A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított nö- vénykultúra fajára, valamint hozamadataira vonatkozó módosítása a bizto- sítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.

Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra vagy a hozamadatok módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak követ- keztében a biztosítási összeg is megváltozik, valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási összeg és díjtétel változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.

11. A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosító a biztosítási szerződés visszamenőleges hatályú megszűnéséről havonta tájékoztatja az MVH-t.

12. A biztosító szolgáltatása

A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetke- zése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehe- tővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellen- őrzését.

A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindu- lásáig, de legfeljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.

A kár bejelentését követően a biztosító öt munkanapon belül meg- kezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (nö- vénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével. A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (pl. kipusztulásos károk, totálkárok), a biz- tosító helyszíni területszemle során meghatározza a szemle(ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít.

A kárakta tartalmazza:

– a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját;

– a károsodott növénykultúra nevét;

– a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagyságát;

– a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként;

– a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt vagy biztosítási eseményeket;

– a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét;

– a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rend- szer szerinti azonosító helyét (blokkazonosító, valamint táblasor- szám);

– a károsodott terület nagyságát és

– a kifizetett kártérítés összegét.

A biztosító abban az esetben teljesít biztosítási szolgáltatást, ha a biztosítási eseményt kiváltó jelenség bekövetkeztét:

– tűz esetén a tűzeset keletkezésének helye szerint illetékes ható- ság igazolja;

– nem tűz által okozott egyéb biztosítási esemény vonatkozásában az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló ada- tok alapján az Mkk. tv. 14.§ (4) bekezdése szerint vagy külön el- járásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigaz-

gatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal földműve- lésügyi igazgatósága bevonásával.

A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli meg, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (pl. a károsodott terület nagysága változott, kocká- zaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a károsodás).

100% – (a káresemény következményeként kialakult hozam/a bizto- sított hozam x 100%).

Kipusztulásos, tőkiveréses károk esetén (téli fagy, tőkiveréses jég, tűz-totálkár) a kárszázalék a 100%-ban károsodott területen lévő biztosított növényi kultúra biztosítási összege.

12.1. Biztosítási szolgáltatás kockázatonként

A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A biztosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF XI. fejezet (6) bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, marad- vány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás) azzal az eltéréssel, hogy a biztosítási szolgáltatásból a szerződés teljes 1 éves tartamára a biztosítót megillető, és még be nem fizetett díj levonásra kerül.

12.1.1. Tűzkárok

Totál tűzkárok: A biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a te- rületekre vonatkozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott biztosított növényi kultúra megsemmisült.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

12.1.2. Jégárok

Tőkiveréses jégkárok (totálkárok): A tőkiveréses károkat szántóföldi és zöldségnövények esetében a kiszántást és újravetést újrapalántá- zást, újratelepítést, újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben el- pusztult növényállomány területének figyelembevételével kell meg- állapítani.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) szántóföldi növények és zöld- ségnövények esetén = [károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t)] x 0,3.

Súlycsökkenési és fejlődési jégkár: A szolgáltatás mértékének meg- határozásakor a károsodott területen a biztosítási eseményt (jégkár) miatt bekövetkezett hozamkiesés százalékos arányát kell figyelem- be venni.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = [károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%)] x 0,9.

A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 30%-os eléréses önrész alkalmazásával.

Minőségi jégkár: A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a ká- rosodott területen a biztosítási esemény (jégkár) miatt bekövetke- zett minőségi értékvesztés százalékos arányát kell figyelembe venni. A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = [károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%)] x 0,9.

A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 30%-os eléréses önrész alkalmazásával.

A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében a biztosító a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza:

Alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 35%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyü- mölcs 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és együttes területük nem éri el a 20 mm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket,

amelyeken a jégverés 20 mm2-nél nagyobb beforrt sérüléseket oko- zott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t, a gyümölcs oly mértékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkal- mas. „Ipari” felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümöl- csöt, amelynek kereskedelmi értéke nincs.

12.1.3. Téli fagykár (totálkárok)

A téli fagykár károkat a szántóföldi növények esetében a kiszántást és újravetést újrapalántázást, újratelepítést, újrahasznosítást szüksé- gessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figye- lembevételével kell megállapítani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni

= a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

A biztosító szolgáltatásának mértékét jelen szerződés 7. pontjában lévő táblázat tartalmazza.

A téli fagykár károkat az ültetvények esetében a fagyhatás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevéte- lével kell megállapítani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni

= a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék %.

A biztosító szolgáltatásának mértékét jelen szerződés 7. pontjában lévő táblázat tartalmazza.

12.1.4. Viharkár

A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott terüle- ten a biztosítási esemény (viharkár) miatt bekövetkezett hozamki- esés százalékos arányát kell figyelembe venni.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = [károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%)] x 0,9.

A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 30%-os eléréses önrész alkalmazásával.

12.1.5. Tavaszi fagykár

A tavaszi fagykár károkat az ültetvények esetében a fagyhatás mi- atti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembe- vételével kell megállapítani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) ültetvények esetén a biztosí- tott növény teljes biztosított területének figyelembevételével kell el- számolni = a károsodott növény terület (ha) x hozam (t/ha) x egység- ár (Ft/t) x kárszázalék %.

A biztosító akkor szolgáltat, ha a bekövetkezett kár meghaladja ká- rosodott növény biztosítási összegének 50%-át. A szolgáltatás a ká- rosodott növény biztosítási összegének 50% feletti része.

12.1.6. Mezőgazdasági árvízkár (totálkárok)

A mezőgazdasági árvízkárokat a vízborítás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapí- tani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni

= a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító akkor szolgáltat, ha a bekövetkezett kár meghaladja ká- rosodott tábla biztosítási összegének 40%-át. A szolgáltatás a káro- sodott tábla biztosítási összegének 40% feletti része.

12.1.7. Felhőszakadás kár (totálkár)

A felhőszakadás károkat a felhőszakadás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapí- tani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni

= a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

12.1.8. Aszálykár

Az aszálykárokat az biztosított növénykultúrák esetében az aszály

miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelem- bevételével kell megállapítani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) a biztosított növény teljes biz- tosított területének figyelembevételével kell elszámolni = a károso- dott növény területe (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszá- zalék %.

12.2. Mintaterek alkalmazása

Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újrapalántá- zása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen a biztosított területeken, a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni.

13. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen különös szerződési feltétel az előző GB441 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „A” Típusú Növénybiztosítás Külö- nös Szerződési Feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:

– A bevezető részben megfogalmazásra került a mikro-, kis- és középvál- lalkozások, valamint a nehéz helyzetben lévő vállalkozások fogalma.

– A biztosítási feltételek 3. pontjában módosításra került a jégkockázatban a kockázatviselési időszak kezdete kukorica és napraforgó esetében.

– A biztosítási feltételek 4. pontjában a törvényi változásoknak megfele- lően módosításra kerültek a biztosítási események megfogalmazásai.

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkal- mazott kizárásokat a szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Az OTP Csoport partnere

GB442 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – „B” TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A földművelésügyi miniszternek a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásáról szóló 19/2014. (X. 29.) FM rendeletében meghatározott „B” típusú növénykultúrákra.

Jelen különös szerződési feltételben nem szabályozott kérdésekre a Va- gyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájákoztató (továb- biakban VÁSZF) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a jelen különös szerző- dési feltételek a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor a jelen különös szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.

Mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely- nek:

– összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb;

– éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő fo- rintösszeg;

– vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő fo- rintösszeg.

Nem részesülhet állami díjtámogatásban az a vállalkozás, aki a 702/2014./EU bizottsági rendelet 2. cikk (14.) xxxxxx szerint „nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak” minősül.

Nehéz helyzetben lévő vállalkozás az olyan vállalkozás, amely tekin- tetében a következő feltételek közül legalább egy fennáll:

a. korlátolt felelősségű társaság esetében (kivéve a kevesebb mint három éve létező kkv-kat): a társaság jegyzett tőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tarta- lékokból (és minden egyéb, általában a társaság saját tőkéje ré- szének tekintett elemből) történő levonásával a jegyzett tőke felét meghaladó negatív halmozott összeg keletkezik. E rendel- kezés alkalmazásában a „korlátolt felelősségű társaság” külö- nösen a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) I. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti, és a „jegyzett tőke” adott esetben magában foglal minden ázsiót;

b. olyan társaság esetében, ahol legalább egyes tagok korlátlan fe- lelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a ke- vesebb mint három éve létező kkv-kat): a társaság könyveiben ki-

mutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott vesz- teségek miatt. E rendelkezés alkalmazásában a „társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében” különösen a 2013/34/EU irányelv II. mel- lékletében említett vállalkozástípusokat jelenti;

e. olyan vállalkozás esetében, amely nem kkv: amennyiben az el- múlt két évben

– a vállalkozás könyv szerinti adósság-saját tőke aránya 7,5-nél magasabb volt, valamint

– a vállalkozás EBITDA-val számolt kamatfedezeti rátája nem érte el az 1,0 értéket.

Jelen szerződés határozott idejű, legfeljebb egy éves időszak termelésére vonatkozik a naptári év megjelölésével.

1. A biztosított vagyontárgyak

Birs (ULT18), brokkoli (ZOL02), burgonya (BUR01), búza és kétszeres és egyéb búza (GAB01), cékla (ZOL32), cukkini (ZOL26), cukorborsó (ZOL38), cukorrépa (CUK01), csemegekukorica (ZOL43), cseresznye (ULT17), csicse- riborsó (HUV08), dinnye (GYU01), dió ,(ULT08), durumbúza (GAB02), egyéb ribiszke (GYU10), fejeskáposzta (ZOL04), földieper (GYU02), földi- mogyoró (IPA06), fűszerpaprika (AGF01), hagyományos gyümölcsös birs (HAG18), hagyományos gyümölcsös cseresznye (HAG17), hagyományos gyümölcsös dió (HAG08), hagyományos gyümölcsös mandula (HAG10), hagyományos gyümölcsös meggy (HAG16), hagyományos gyümölcsös mo- gyoró (HAG09), hagyományos gyümölcsös naspolya (HAG07), hagyomá- nyos gyümölcsös őszibarack (HAG03), hagyományos gyümölcsös sárgaba- rack (HAG04), hagyományos gyümölcsös szilva (HAG06), hibridkukorica (VET33), hibridnapraforgó (VET34), karfiol (ZOL01), kelkáposzta (ZOL05), kukorica (GAB06), lencse (HUV06), lóbab (HUV02), mák (IPA10), málna (GYU04), mandula (ULT10), meggy (ULT16), mezei borsó (TAK19), mogyo- ró (ULT09), mustármag (IPA08), napraforgómag (IPA17), naspolya (ULT07), nektarin, olajretekmag (IPA11), olajtökmag (IPA12), őszibarack (ULT03), paprika (ZOL27), paradicsom (ZOL22), pasztinák (ZOL45), petrezselyem (ZOL16), piros ribiszke (GYU09), piszke (GYU05), retek (étkezési célra) (ZOL35), rizs (RIZ03), sárgabarack (ULT04), sárgadinnye (GYU01), sárgarépa (ZOL28), sóska (ZOL12), spárga (ZOL14), spenót (ZOL13), szárazbab (ZOL40), szárazborsó (HUV01), szilva (ULT06), szójabab (IPA01), takar- mányborsó (TAK18), termesztett bodza (GYU08), torma (ZOL36), tök (ZOL25), tökre oltott dinnye (GYU03), tönkölybúza, uborka (ZOL23), vörös- hagyma (ZOL30), zab (GAB05), zeller (ZOL08), zöldbab (ZOL41), zöldborsó (ZOL37).

A jelen különös szerződési feltételek szerint biztosított vagyontárgynak mi-

nősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bé- relt vagy haszonbérelt földterületen lévő – a fent felsorolt – és a biztosítási

adatközlőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúrának a biz- tosítási évre vonatkozó termése.

2. A kockázatviselés helye

3. A kockázatviselési időszak

A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény

„vegetációs ideje”. A biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításától számítva 5 napos várakozási időt köt ki a jégeső, vihar, biztosítási események vonat- kozásában. Amennyiben a jégeső, vihar biztosítási esemény a vára- kozási idő alatt következik be, a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.

A kockázatviselés kezdete és vége az alábbi esetekben a VÁSZF-től eltérően a következők alapján alakul:

3.1. Tűz kockázat

A kockázatviselési időszak vége szántóföldi és kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap.

3.2. Jégeső kockázat

3.2.1. Tőkiveréses jégkárok:

3.2.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a „szögállapot” elérése;

– napraforgó esetén keléstől;

– kukorica esetén keléstől;

– vetett szántóföldi kertészeti kultúrák esetén a technológiailag el- várt tőszám megléte, valamint a legalább 10 cm-es nagyság;

– palántázott szántóföldi kertészeti kultúrák esetén a technológiai- lag elvárt tőszám megléte, valamint a begyökeresedett állapot.

3.2.1.2. A kockázatviselési időszak vége:

A kockázatviselés mindaddig tart, míg a terület újrahasznosítható azonos vagy hasonló növényzettel.

3.2.2. Súlycsökkenéses, fejlődési és minőségi jégkárok:

3.2.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a „szögállapot” elérése;

– kukorica, napraforgó esetén keléstől;

– ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;

– vetett szántóföldi kertészeti kultúrák esetén a technológiailag el- várt tőszám megléte, valamint a legalább 10 cm-es nagyság;

– palántázott szántóföldi kertészeti kultúrák esetén a technológiai- lag elvárt tőszám megléte, valamint a begyökeresedett állapot.

3.2.2.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő

20. nap;

– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeznek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik. Minőségi veszteségeket a 12.1.2.3. pontban meghatározott kultú- rákra vonatkozóan téríti meg a biztosító.

3.3. Téli fagy kockázat

3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és a „szögállapot” elérése;

– ültetvények esetén az aktuális biztosítási évet megelőző év no- vember 1.

3.3.2. A kockázatviselési időszak vége tárgyév március 31.

3.4. Vihar kockázat

3.4.1. Vihar kockázat esetén:

3.4.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– kalászosok esetén az érés kezdete (biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosok- ban szemkiverést és kalászletörést okozhat);

– napraforgó esetén 6 leveles állapot;

– kukorica esetén 10 cm elérése;

– ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;

– vetett szántóföldi kertészeti kultúrák esetén a technológiailag el- várt tőszám megléte, valamint a legalább 10 cm-es nagyság;

– palántázott szántóföldi kertészeti kultúrák esetén a technológiai- lag elvárt tőszám megléte, valamint a begyökeresedett állapot.

3.4.1.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap;

– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályo- zást végeztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon meg- szűnik.

3.4.2. Homokverés esetében:

3.4.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete a növények kelése, pa- lántázása, ültetése.

3.4.2.2. A kockázatviselési időszak vége: a kockázatviselés mindad- dig tart, míg a terület újrahasznosítható azonos vagy hasonló nö- vényzettel.

4. Mezőgazdasági káresemény (biztosítási események)

A mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a kár- eseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenését okozó jégesőkár, téli fagy- kár vagy viharkár.

4.1. Jégeső, jégesőkár

Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződmé- nyeiből álló csapadék.

Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jég- eső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrá- ban hozamcsökkenést okoz.

4.1.1. Tőkiveréses jégesőkár

A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.

4.1.2. Súlycsökkenési jégesőkár

A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súly- csökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

4.1.3. Fejlődési jégesőkár

A káresemény (jégkár) miatt bekövetkezett biomassza produkció ki- esés következményeként létrejövő termésveszteség.

4.1.4. Minőségi jégesőkár

4.2. Téli fagy, téli fagykár

Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

4.3. Vihar, viharkár

Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

A viharkár a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykul- túrák esetében:

– a kalászosok szemkiverése, kalászletörése;

– a napraforgó kidőlése, szár- vagy tányértörése (aminek követ- keztében a termés betakaríthatatlanná válik);

– gyümölcsültetvények termésének leverése;

– kukorica esetében szártörés és kidőlés;

– mák esetében szártörés és gubóleverés.

A homokverés kár a következőkben nyilvánul meg a biztosított nö- vénykultúrák esetében:

Mezőgazdasági növénykultúrák esetében oly mértékű állomány- pusztulás, mely a terület újrahasznosítását teszi szükségessé.

4.4. Tűz, tűzkár

Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplá- lóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.

5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

A VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;

– a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra;

– belvízkárokra;

– a kártevők, kórokozók károsításaira.

5.1. Tűzkárok esetén

– ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő károkra;

– emberi tevékenység következményeként bekövetkező tűzkárok (gépekről átterjedő tűz, gyújtogatás).

5.2. Jégesőkárok esetén

– a magjáért, gyümölcséért termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;

– a gyümölcsök hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett ká- rokra;

– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);

– a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra.

5.3. Téli fagykárok esetén

– a téli fagykár következtében szántóföldi növényekben bekövet- kező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;

– az ültetvények állagkáraira;

– azokra a fagykárokra, melyek nem a biztosítási évben merülnek fel.

5.4. Viharkárok esetén a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra.

6. A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos érté- ke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja.

Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség. A biztosítási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha). Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hek- tárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga. Jelen szerződésre a Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” (a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga) kell alkal- mazni.

A mezőgazdasági termelő hozamra vonatkozó nyilatkozatát – a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlagról – a biztosítási adatközlő tartalmazza. Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik a megelőző öt- éves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával kép- zett hároméves termésátlaggal, úgy a megelőző ötéves időszak legmaga- sabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves, a biz- tosítási szerződéssel lefedett terület szerint illetékes megyei kormányhiva- tal földművelésügyi igazgatóságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés adatokat kell figyelembe venni.

Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott ho- zamának tonnánkénti egységára forintban.

Biztosított terület: a növénykultúra biztosítani kívánt vetésterületének nagysága hektárban.

A biztosítani kívánt növénykultúra egységárára és a biztosított vetésterület- re a szerződő tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy szerződésmódosításkor.

7. Az önrészesedés

Kockázat	Önrészek és az önrészek területi viszonyítása
Kockázat	A károsodott terület biztosítási összegére vonatkozóan	A károsodott tábla biztosítási összegére vonatkozóan
jégkár (súlycsökkenési, fejlődési, minőségi)	30% eléréses önrész + 10% levonásos önrész	–
jégkár, homokverés kár (tőkiveréses)	70% levonásos önrész	–
viharkár	30% eléréses önrész + 10% levonásos önrész	–
téli fagykár (ültetvények)	–	70% levonásos önrész
téli fagykár (szántóföldi növények)	–	80% levonásos önrész
tűzkár (totálkár)	30% eléréses önrész	–

A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítá- si összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az eset- ben kell levonni a kártérítésből, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az önrész levo-

nására nem kerül sor és a teljes kártérítés kifizetésre kerül. Pl. 10%-os el- éréses önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 0%, 15%-os kár esetén a kár- térítés 15%.

A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a kárból. Pl. 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 7,2%, 15%-os kár esetén a kártérítés 13,5%.

8. A biztosítási díj

Az így meghatározott díjból (bruttó díj: adó nélkül számított bizto- sítási díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. Jelen növénybiztosítási szerződés biztosítás díjához támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a szerződés tartalmazza biztosított terme- lők szerinti bontásban – a biztosító, a biztosított, illetve a szerződő fél eljárási törvény szerinti ügyfél-azonosítójának feltüntetése mel- lett – és „A”, „B”, „C” típusonként összesítve az egységes kérelem- ben bejelentett terület és az azon feltüntetett hasznosítási kóddal és az esetlegesen az adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megne- vezéssel jelzett növénykultúrák feltüntetésével az adó nélkül számí- tott biztosítási díjat, és – amennyiben a szerződés ezt tartalmazza – a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat.

Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény összege esedékessé válik és a biztosítási szolgáltatásból le- vonásra kerül.

9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

9.1. A közlési kötelezettség

a. a biztosított nevét;

b. lakcímét, székhelyét;

c. a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatá- sokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről 2007. évi XVII. törvény szerinti „ügyfél-azonosító-szám”. A szerződés létrejöhet az ügyfél-azonosító szám közlése nélkül is. Ebben az esetben a szerződőnek kell gondoskodni az ügyfél-azonosító szám pótlásáról és a biztosító tájékoztatásáról legkésőbb augusztus 10-ig;

d. a biztosítani kívánt növénykultúra faját, valamint hasznosítási kódját;

e. a biztosítani kívánt növénykultúra(rák) kockázatviselési helyét(eit) (MEPAR szerinti tételes azonosítással);

f. a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát (referenciaho- zam);

g. a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát.

A biztosítási évre vonatkozóan a területi, hozam és egységár adatok közlé- sére a biztosító a következő időkorlátokat köti ki:

A szerződéskötés végső határideje minden év május 25. A szerződésmó- dosítás végső határideje minden biztosítási évben szeptember 15.

A hozamadatok meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell venni a

„referenciahozamokra” meghatározott számítási előírásokat. Abban az esetben, ha a szerződőnek/biztosítottnak nem áll rendelkezésére a biztosí- tani kívánt területeire vagy növényeire vonatkozó hozamadat, akkor az ag- rárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes honlap- xxx xxxxxxxxx közleményben, adott növénykultúrára és adott évre vonatko- zóan meghatározott megyei – ennek hiányában országos – átlagos ho- zamadatot kell megadni (Mkk. tv. 2.§ 2.a. pontja). Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MEPAR) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

A szerződés megkötését követően az egységár a kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosítási időszak végéig nem módosítható.

9.2. A változásbejelentési kötelezettség

– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;

– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése;

– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbér- lőjének megváltozása.

A szerződőnek/biztosítottnak minden egyéb, lényegesnek tekinthető körül- mény változását is be kell jelentenie a biztosítónak a tudomásszerzéstől szá- mított 8 napon belül.

A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.

10. A biztosítási szerződés módosítása

11. A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosító a biztosítási szerződés visszamenőleges hatályú megszűnéséről havonta tájékoztatja az MVH-t.

12. A biztosító szolgáltatása

A kárakta tartalmazza:

– a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját;

– a károsodott növénykultúra nevét;

– a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagyságát;

– a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként;

– a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt vagy biztosítási eseményeket;

– a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét;

– a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rend- szer szerinti azonosító helyét (blokkazonosító, valamint táblasor- szám);

– a károsodott terület nagyságát és

– a kifizetett kártérítés összegét.

A biztosító abban az esetben teljesít biztosítási szolgáltatást, ha a biztosítási eseményt kiváltó jelenség bekövetkeztét:

– tűz esetén a tűzeset keletkezésének helye szerint illetékes ható- ság igazolja;

A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további

szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli meg, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (pl. a károsodott terület nagysága változott, kocká- zaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a károsodás).

100% – (a káresemény következményeként kialakult hozam/a bizto- sított hozam x 100%).

12.1. Biztosítási szolgáltatás kockázatonként

A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A biztosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF XI. fejezet (6) bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, ma- radvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás) azzal az eltérés- sel, hogy a biztosítási szolgáltatásból a szerződés teljes 1 éves tarta- mára a biztosítót megillető, és még be nem fizetett díj levonásra kerül.

12.1.1. Tűzkárok

A bekövetkezett kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)

12.1.2. Jégárok

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) szántóföldi növények és zöld- ségnövények esetén = [károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t)] x 0,3.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = [károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%)] x 0,9.

A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 30%-os eléréses önrész alkalmazásával.

A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében a biztosító a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza:

– zöldbab: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkal- mas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbabhüvely 100%- os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azokat a zöldbabhüvelyeket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, friss fogyasztásra még alkalmasak.

„Ipari felhasználásra” alkalmas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt, mely konzervipari felhasználásra még al-

kalmas. „Elenyészett” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöld- babhüvelyt, melynek kereskedelmi értéke nincs.

– sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azo- kat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés okozta sebzések be- forrtak, a sebzések nagysága nem éri el a gyümölcs felületének 1%-át és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. „Sérült” gyü- mölcsnek kell tekinteni a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsö- ket, melyeken a jégverés nem okozott olyan nyílt sérüléseket, melyek következtében rothadásnak indul a gyümölcs. „Elenyé- szett” termésnek kell tekinteni azt a termést, melynek kereske- delmi értéke nincs.

A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteségként kerül- nek elszámolásra. A virágzat sérülései súlycsökkenési veszteség- ként kerülnek elszámolásra.

– paprika, fűszerpaprika: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” termésnek kell tekinteni azokat a terméseket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egye- netlenséget, friss fogyasztásra, valamint fűszerpaprika előállítás- ra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas termésnek kell tekinteni azt a termést, mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést, melynek kereskedelmi értéke nincs.

– őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 40%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azo- kat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formator- zulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, a jégütések következtében a gyümölcs jellegze- tes színe nem változott. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azo- kat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés felületi deformációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyümölcs oly mértékben károsodott, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari felhasz- nálásra” alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „El- enyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.

– birs: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 35%-os kár, ipari fel- használásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azo- kat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formator- zulást, a jég okozta sebzések beforrtak és együttes területük nem éri el a 20 mm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyü- mölcsöket, melyeken a jégverés 20 mm2-nél nagyobb beforrt sé- rüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t, de a gyümölcs csak oly mértékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, mely konzerv, lé

vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyü- mölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.

12.1.3. Téli fagykár (totálkárok)

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatásának mértékét jelen szerződés 7. pontjában lévő táblázat tartalmazza.

A téli fagykár károkat az ültetvények esetében a fagyhatás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevéte- lével kell megállapítani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni

= a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék %.

A biztosító szolgáltatásának mértékét jelen szerződés 7. pontjában lévő táblázat tartalmazza.

12.1.4. Viharkár

A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott terüle- ten a biztosítási esemény (viharkár) miatt bekövetkezett hozamki- esés százalékos arányát kell figyelembe venni.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = [károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%)] x 0,9.

A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 30%-os eléréses önrész alkalmazásával.

12.2. Mintaterek alkalmazása

Amennyiben a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újrapalántá- zása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen, a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni.

13. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által korábban kí- nált „B” típusú Gazda Növénybiztosítási Csomag Különös Biztosítási Felté- teleitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a jelen GB442 Jelű Gazda Biztosítási Csomag „B” Típusú Növénybiztosítás Külö- nös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató több ponton eltérnek.

– A bevezető részben megfogalmazásra került a mikro-, kis- és középvál- lalkozások, valamint a nehéz helyzetben lévő vállalkozások fogalma.

– A biztosítási feltételek 3. pontjában módosításra került a jégkockázat- ban a kockázatviselési időszak kezdete kukorica és napraforgó eseté- ben.

– A biztosítási feltételek 4. pontjában a törvényi változásoknak megfele- lően módosításra kerültek a biztosítási események megfogalmazásai.

Az OTP Csoport partnere

GB443 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – „C” TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A földművelésügyi miniszternek a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásáról szóló 19/2014. (X. 29.) FM rendeletében meghatározott „C” típusú növénykultúrákra.

A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kö- telezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövet- kezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett tűz- kár, jégesőkár, téli fagykár, tavaszi fagykár, viharkár (beleértve a homokve- rés károkat), aszálykár, felhőszakadás kár és mezőgazdasági árvízkárok megtérítésére vonatkozik. A szerződő az adatközlőn szabadon választhat a lehetséges kockázatok közül (tűz, jég, téli fagy, vihar, tavaszi fagy, vihar (beleértve a homokverés károkat), aszály, felhőszakadás és mezőgazdasági árvíz) növényi kultúráinak biztosítási védelmére.

Mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek:

– összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb;

– éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő fo- rintösszeg;

– vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő fo- rintösszeg.

Nem részesülhet állami díjtámogatásban az a vállalkozás, aki a 702/2014./EU bizottsági rendelet 2. cikk (14.) xxxxxx szerint „nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak” minősül.

Nehéz helyzetben lévő vállalkozás az olyan vállalkozás, amely tekin- tetében a következő feltételek közül legalább egy fennáll:

b. olyan társaság esetében, ahol legalább egyes tagok korlátlan fe- lelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a ke-

vesebb mint három éve létező kkv-kat): a társaság könyveiben ki- mutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott vesz- teségek miatt. E rendelkezés alkalmazásában a „társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében” különösen a 2013/34/EU irányelv II. mel- lékletében említett vállalkozástípusokat jelenti;

e. olyan vállalkozás esetében, amely nem kkv: amennyiben az el- múlt két évben

– a vállalkozás könyv szerinti adósság-saját tőke aránya 7,5-nél magasabb volt, valamint

– a vállalkozás EBITDA-val számolt kamatfedezeti rátája nem érte el az 1,0 értéket.

Jelen szerződés határozott idejű, legfeljebb egy éves időszak termelésére vonatkozik a naptári év megjelölésével.

1. A biztosított vagyontárgyak

A jelen különös szerződési feltételek szerint biztosított vagyontárgynak mi- nősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bé- relt vagy haszonbérelt földterületen lévő és bármely, a biztosítási adatköz- lőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúrának a biztosítási évre vonatkozó termése.

2. A kockázatviselés helye

3. A kockázatviselési időszak

A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény

A kockázatviselés kezdete és vége az alábbi esetekben a VÁSZF-től eltérően a következők alapján alakul:

3.1. Tűz kockázat

A kockázatviselési időszak vége szántóföldi és kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap.

3.2. Jégeső kockázat

3.2.1. Tőkiveréses jégkárok:

3.2.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a „szögállapot” elérése;

– őszi káposztarepce esetén a legalább 8 leveles állapot;

– napraforgó esetén keléstől;

– kukorica esetén keléstől.

– vetett szántóföldi kertészeti kultúrák esetén a technológiailag el- várt tőszám megléte, valamint a legalább 10 cm-es nagyság;

– palántázott szántóföldi kertészeti kultúrák esetén a technológiai- lag elvárt tőszám megléte, valamint a begyökeresedett állapot.

3.2.1.2. A kockázatviselési időszak vége a kockázatviselés mindaddig tart, míg a terület újrahasznosítható azonos vagy hasonló növény- zettel.

3.2.2. Súlycsökkenéses, fejlődési és minőségi jégkárok:

3.2.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a „szögállapot” elérése;

– őszi káposztarepce esetén legalább 8 leveles állapot;

– napraforgó esetén keléstől;

– kukorica esetén keléstől;

– ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;

– szőlő esetén a fürtök megjelenése;

– vetett szántóföldi kertészeti kultúrák esetén a technológiailag el- várt tőszám megléte, valamint a legalább 10 cm-es nagyság;

– palántázott szántóföldi kertészeti kultúrák esetén a technológiai- lag elvárt tőszám megléte, valamint a begyökeresedett állapot.

3.2.2.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő

20. nap;

3.3. Téli fagy kockázat

3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és a „szögállapot” elérése;

– őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot;

– ültetvények esetén az aktuális biztosítási évet megelőző év no- vember 1.

3.3.2. A kockázatviselési időszak vége tárgyév március 31.

3.4. Vihar kockázat

3.4.1. Vihar kockázat esetén:

3.4.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– kalászosok esetén az érés kezdete (biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosok- ban szemkiverést és kalászletörést okozhat);

– őszi káposztarepce esetén a becők érése;

– napraforgó esetén 6 leveles állapot;

– kukorica esetén 10 cm elérése;

– alma és körte esetén augusztus 15.

– egyéb ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;

– vetett szántóföldi kertészeti kultúrák esetén a technológiailag el- várt tőszám megléte, valamint a legalább 10 cm-es nagyság;

– palántázott szántóföldi kertészeti kultúrák esetén a technológiai- lag elvárt tőszám megléte, valamint a begyökeresedett állapot.

3.4.1.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap;

– alma, körte esetén a technológiai érést követő 15. nap;

– szőlő és szántóföldi kertészeti növények esetén a technológiai érést követő 10. nap.

Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.

3.4.2. Homokverés esetében:

3.4.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete a növények kelése, pa- lántázása, ültetése.

3.4.2.2. A kockázatviselési időszak vége: a kockázatviselés mindad- dig tart, míg a terület újrahasznosítható azonos vagy hasonló nö- vényzettel.

3.5. Aszály kockázat

3.5.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi, tavaszi vetésű gabonanövények és kukorica esetén a tech- nológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 10 cm-es nagy- ság;

– őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot;

– napraforgó esetén a technológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 6 leveles állapot.

A kockázatviselés feltétele a biztosító által elvégzett területszemle.

3.5.2. A kockázatviselési időszak vége a technológiailag érett álla- pot.

3.6. Mezőgazdasági árvíz kockázat

3.6.1. A kockázatviselési időszak vége a technológiai érést követő

10. nap.

3.7. Tavaszi fagy kockázat

3.7.1. A kockázatviselési időszak kezdete április 1.

3.7.2. A kockázatviselési időszak vége május 31.

3.8. Felhőszakadás kockázat

3.8.1. A kockázatviselési időszak vége a technológiai érést követő

10. nap.

4. Mezőgazdasági káresemény (biztosítási események)

4.1. Aszály, aszálykár

Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultú- rában hozamcsökkenést okoz.

A harminc napot a biztosítási szerződés létrejöttétől kell számítani, szerződésmódosítás esetén (csak a módosított területre vonatkozó- an) a módosítás időpontjától.

4.2. Felhőszakadás, felhőszakadáskár

Felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növények- ben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

4.3. Jégeső, jégesőkár

Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződmé- nyeiből álló csapadék.

Jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jég- eső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrá- ban hozamcsökkenést okoz.

4.3.1. Tőkiveréses jégesőkár

A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.

4.3.2. Súlycsökkenési jégesőkár

A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súly- csökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.

4.1.3. Fejlődési jégesőkár

A káresemény (jégkár) miatt bekövetkezett biomassza produkció ki- esés következményeként létrejövő termésveszteség.

4.1.4. Minőségi jégesőkár

4.4. Mezőgazdasági árvíz, mezőgazdasági árvízkár

Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel hatá- rolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz.

4.5. Tavaszi fagy, tavaszi fagykár

Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talaj- szinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

4.6. Téli fagy, téli fagykár

Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

4.7. Vihar, viharkár

Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

A viharkár a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykul- túrák esetében:

– a kalászosok szemkiverése, kalászletörése;

– a napraforgó kidőlése, szár- vagy tányértörése (aminek követ- keztében a termés betakaríthatatlanná válik);

– gyümölcsültetvények és a szőlő termésének leverése;

– repce esetében a becők leverése, szemkiverése;

– kukorica esetében szártörés és kidőlés;

– mák esetében szártörés és gubóleverés.

A homokverés kár a következőkben nyilvánul meg a biztosított nö- vénykultúrák esetében:

Mezőgazdasági növénykultúrák esetében oly mértékű állomány- pusztulás, mely a terület újrahasznosítását teszi szükségessé.

4.8. Tűz, tűzkár

Tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs

folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplá- lóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.

5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

A VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;

– a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra (pl. cukortartalom, olajtartalom, fehérjetartalom);

– belvízkárokra;

– a kártevők, kórokozók károsításaira.

5.1. Tűzkárok esetén

– ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő tűzkárokra;

– emberi tevékenység következményeként bekövetkező tűzkárok- ra (gépekről átterjedő tűz, gyújtogatás).

5.2. Jégesőkárok esetén

– a magjáért, gyümölcséért, termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;

– a gyümölcsök hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett ká- rokra;

– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);

– a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra.

5.3. Téli fagykárok esetén

– téli fagykár következményeként szántóföldi növényeken bekö- vetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;

– ültetvények állagkáraira;

– ültetvények fagykáraira, melyek nem a biztosítási évben merül- nek fel.

5.4. Viharkárok esetén

– a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;

– ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar követ- keztében megdől és betakaríthatatlanná válik.

5.5. Tavaszi fagykárok esetén a fagyhatás okozta minőségi károkra (pl. fagyléc).

6. A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos érté- ke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja.

Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség. A biztosítási összeg megállapítása a következők szerint történik:

Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha). Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektár- ra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga. Jelen szerződésre a Mkk. tv. szerinti „referenciahozamot” (a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga) kell alkalmazni.

Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott ho- zamának tonnánkénti egységára forintban.

Biztosított terület: a növénykultúra biztosítani kívánt vetésterületének nagysága hektárban.

A biztosítani kívánt növénykultúra egységárára és a biztosított vetésterület- re a szerződő tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy szerződésmódosításkor.

7. Az önrészesedés

Kockázat	Önrészek és az önrészek területi viszonyításai
Kockázat	A károsodott terület biztosítási összegére vonatkozóan	Üzemenként és növény- kultúránként a biztosítási összegére vonatkozóan	A károsodott tábla biztosítási összegére vonatkozóan
jégkár (súly- csökkenési, fejlődési, minőségi)	30% eléréses önrész + 10% levonásos önrész	–	–
jégkár, homokverés kár (tőkiveréses)	70% levonásos önrész	–	–
viharkár	30% eléréses önrész + 10% levonásos önrész	–	–
aszálykár	–	50% abszolút önrész	–
felhőszakadás- kár	–	–	40% abszolút önrész
mezőgazdasági árvízkár	–	–	40% abszolút önrész
téli fagykár (ültetvények)	–	–	70% levonásos önrész
téli fagykár (szántóföldi növények)	–	–	80% levonásos önrész
tavaszi fagykár	–	50% abszolút önrész	–
tűzkár (totálkár)	30% eléréses önrész	–	–
tűzkár (részkár)	30% eléréses önrész + 10% levonásos önrész	–	–

A biztosítás szempontjából abszolút önrésznek kell tekinteni azt a biztosí- tási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet biztosítási ese- mény esetén a kártérítésből le kell vonni. Jelen különös szerződési feltéte- lek szerint a biztosítási összeg viszonyítható a károsodott terület biztosítási összegére, a károsodott tábla biztosítási összegre és a károsodott növény biztosítási összegére. Pl. 10%-os abszolút önrész: 8%-os kár esetén a biz- tosítási szolgáltatás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 5%. A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítá- si összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az eset- ben kell levonni a biztosítási szolgáltatásból, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az ön- rész levonására nem kerül sor és a teljes biztosítási szolgáltatás kifizetésre kerül. Pl. 10%-os eléréses önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgálta- tás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 15%.

8. A biztosítási díj

Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény összege esedékessé válik és a biztosítási szolgáltatásból le- vonásra kerül.

9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

9.1. A közlési kötelezettség

a. a biztosított nevét;

b. lakcímét, székhelyét;

c. a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatá- sokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről 2007. évi XVII. törvény szerinti „ügyfél-azonosító-szám”. A szerződés létrejöhet az ügyfél-azonosító szám közlése nélkül is. Ebben az esetben a szerződőnek kell gondoskodni az ügyfél-azonosító szám pótlásáról és a biztosító tájékoztatásáról legkésőbb augusztus 10-ig;

d. a biztosítani kívánt növénykultúra faját, valamint hasznosítási kódját;

e. a biztosítani kívánt növénykultúra(rák) kockázatviselési helyét(eit) (MEPAR szerinti tételes azonosítással);

f. a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát (referenciaho- zam);

g. a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát.

A biztosítási évre vonatkozóan a területi, hozam és egységár adatok közlé- sére a biztosító a következő időkorlátokat köti ki:

A szerződéskötés végső határideje minden év május 25. A szerződésmó- dosítás végső határideje minden biztosítási évben szeptember 15.

A hozamadatok meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell venni a

„referenciahozamokra” meghatározott számítási előírásokat. Abban az esetben, ha a szerződőnek/biztosítottnak nem áll rendelkezésére a biztosí- tani kívánt területeire vagy növényeire vonatkozó hozamadat, akkor az ag- rárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes hon- lapján közzétett közleményben, adott növénykultúrára és adott évre vo- natkozóan meghatározott megyei – ennek hiányában országos – átlagos hozamadatot kell megadni (Mkk. tv. 2.§ 2.a. pontja). Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MEPAR) is a biz- tosító rendelkezésére kell bocsátani.

A szerződés megkötését követően az egységár a kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosítási időszak végéig nem módosítható.

9.2. A változásbejelentési kötelezettség

– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;

– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése;

– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbér- lőjének megváltozása.

A szerződőnek/biztosítottnak minden egyéb, lényegesnek tekinthető körül- mény változását is be kell jelentenie a biztosítónak a tudomásszerzéstől szá- mított 8 napon belül.

A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.

10. A biztosítási szerződés módosítása

11. A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosító a biztosítási szerződés visszamenőleges hatályú megszűnéséről havonta tájékoztatja az MVH-t.

12. A biztosító szolgáltatása

A kárakta tartalmazza:

– a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azonosítóját;

– a károsodott növénykultúra nevét;

– a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagyságát;

– a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hektáronként;

– a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt vagy biztosítási eseményeket;

– a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét;

– a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rend- szer szerinti azonosító helyét (blokkazonosító, valamint táblasor- szám);

– a károsodott terület nagyságát, és

– a kifizetett kártérítés összegét.

A biztosító abban az esetben teljesít biztosítási szolgáltatást, ha a biztosítási eseményt kiváltó jelenség bekövetkeztét:

– tűz esetén a tűzeset keletkezésének helye szerint illetékes ható- ság igazolja;

100% – (a káresemény következményeként kialakult hozam/a bizto- sított hozam x 100%).

12.1. Biztosítási szolgáltatás kockázatonként

A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A biztosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF XI. fejezet (6) bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, ma- radvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás) azzal az eltérés- sel, hogy a biztosítási szolgáltatásból a szerződés teljes 1 éves tarta- mára a biztosítót megillető, és még be nem fizetett díj levonásra kerül.

12.1.1. Tűzkárok

Totál tűzkárok: Szántóföldi és kertészeti kultúrákban, valamint er- dősítésekben:

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonat- kozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott biztosított növényi kultúra megsemmisült.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

Rész tűzkárok: Erdőkben, erdősítésekben:

A károsodott erdőben részben vagy egészben megsemmisül az élőfa készlet.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék) x 0,9.

A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 30%-os eléréses önrész alkalmazásával.

12.1.2. Jégárok

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) szántóföldi növények és zöld- ségnövények esetén = [károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t)] x 0,3.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = [károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%)] x 0,9.

A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 30%-os eléréses önrész alkalmazásával.

A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében a biztosító a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza:

– alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 35%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azo- kat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés nem okozott forma- torzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és együttes területük nem éri el a 20 mm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés 20 mm2-nél nagyobb be- forrt sérüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t, a gyümölcs oly mértékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyü- mölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amelynek kereskedelmi értéke nincs.

– zöldbab: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkal- mas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbabhüvely 100%- os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azokat a zöldbabhüvelyeket, amelyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, friss fogyasztásra még alkalmasak.

„Ipari felhasználásra” alkalmas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt, amely konzervipari felhasználásra még al- kalmas. „Elenyészett” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöld- babhüvelyt, melynek kereskedelmi értéke nincs.

– sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azo- kat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés okozta sebzések be- forrtak, a sebzések nagysága nem éri el a gyümölcs felületének 1%-át, és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. „Sérült” gyü- mölcsnek kell tekinteni a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsö- ket, amelyeken a jégverés nem okozott olyan nyílt sérüléseket, melyek következtében rothadásnak indul a gyümölcs. „Elenyé- szett” termésnek kell tekinteni azt a termést, amelynek kereske- delmi értéke nincs.

A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteségként kerül- nek elszámolásra. A virágzat sérülései súlycsökkenési veszteség- ként kerülnek elszámolásra.

– paprika, fűszerpaprika: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” termésnek kell tekinteni azokat a terméseket, amelyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egye- netlenséget, friss fogyasztásra, valamint fűszerpaprika előállítás- ra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas termésnek kell tekinteni azt a termést, amely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a ter- mést, amelynek kereskedelmi értéke nincs.

A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azo- kat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés nem okozott forma- torzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felü- leti egyenetlenséget, a jégütések következtében a gyümölcs jel- legzetes színe nem változott. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinte- ni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés felületi defor- mációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyümölcs oly mér- tékben károsodott, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari felhasználásra” alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyü- mölcsöt, amely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még al- kalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümöl- csöt, amelynek kereskedelmi értéke nincs.

12.1.3. Téli fagykár (totálkárok)

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatásának mértékét jelen szerződés 7. pontjában lévő táblázat tartalmazza.

A téli fagykár károkat az ültetvények esetében a fagyhatás miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevéte- lével kell megállapítani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni

= a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék %.

A biztosító szolgáltatásának mértékét jelen szerződés 7. pontjában lévő táblázat tartalmazza.

12.1.4. Viharkár

A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott terüle- ten a biztosítási esemény (viharkár) miatt bekövetkezett hozamki- esés százalékos arányát kell figyelembe venni.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = [károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%)] x 0,9.

A károsodott terület biztosítási összegének figyelembevételével 30%-os eléréses önrész alkalmazásával.

12.1.5. Tavaszi fagykár

A tavaszi fagykár károkat az ültetvények esetében a fagyhatás mi- atti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelembe- vételével kell megállapítani.

12.1.6. Mezőgazdasági árvízkár (totálkárok)

A mezőgazdasági árvízkárokat a vízborítás miatti súlycsökkenésben

megnyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapí- tani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).

12.1.7. Felhőszakadáskár (totálkárok)

A felhőszakadás károkat a felhőszakadás miatti súlycsökkenésben meg- nyilvánuló hozamveszteség figyelembevételével kell megállapítani.

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).

12.1.8. Aszálykár

Az aszálykárokat az biztosított növénykultúrák esetében az aszály miatti súlycsökkenésben megnyilvánuló hozamveszteség figyelem- bevételével kell megállapítani.

12.2. Mintaterek alkalmazása

13. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által korábban kí- nált „C” típusú Gazda Növénybiztosítási Csomag Különös Biztosítási Felté- teleitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a jelen GB443 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „C” típusú Növénybiztosítás Külö- nös Szerződési Feltételei több ponton eltérnek.

– A bevezető részben megfogalmazásra került a mikro-, kis- és középvál- lalkozások, valamint a nehéz helyzetben lévő vállalkozások fogalma.

– A biztosítási feltételek 3. pontjában módosításra került a jégkockázatban a kockázatviselési időszak kezdete kukorica és napraforgó esetében.

– A biztosítási feltételek 4. pontjában a törvényi változásoknak megfele- lően módosításra kerültek a biztosítási események megfogalmazásai.

Az OTP Csoport partnere

GB444 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kö- telezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövet- kezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett tűz- kár, jégesőkár, téli fagykár, viharkár, egyedi károk megtérítésére vonat- kozik. A szerződő az adatközlőn szabadon választhat a lehetséges kocká- zatok közül (tűz, jég, téli fagy, vihar, kiegészítő jég, kiegészítő vihar, egyedi) növényi kultúráinak biztosítási védelmére. Kiegészítő jég és ki- egészítő viharkockázat kizárólag államilag díjtámogatott szerződé- sek (GB441, GB442 vagy GB443 módozat) megkötése esetén választ- ható, a jég és vihar biztosítási esemény következtében károsodott te- rület biztosítási összegének 30%-ot meg nem haladó részére, melyre nem terjednek ki az államilag díjtámogatott szerződések.

Jelen különös szerződési feltételben nem szabályozott kérdésekre a Va- gyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban VÁSZF) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a jelen külö- nös szerződési feltételek a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor a jelen különös szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.

1. A biztosított vagyontárgyak

A jelen különös szerződési feltételek szerint biztosított vagyontárgynak mi- nősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bé- relt vagy haszonbérelt:

– földterületen lévő és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföl- di, lábon álló növénykultúra (ha);

– a biztosítási adatközlőn meghatározott 10 hektár vagy annál na- gyobb erdő lábon álló faállománya (idősebb korú faállomány), vagy legalább ugyanekkora erdősítés haszonnövényzete.

A biztosítás szempontjából erdőnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva. Erdősítésnek kell te- kinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva és az Erdőfelügyelet által jóváhagyott erdőtervvel rendelkezik. A biztosításnak ki kell terjednie a szerződő/biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt növénykultúra te- ljes területére.

2. A kockázatviselés helye

A biztosítási ajánlat mellékletét képező adatközlőn megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Parcella Azo- nosító Rendszerrel (MEPAR) határoznak meg.

3. A kockázatviselési időszak

A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „ve- getációs ideje”. A biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításától számítva 5 napos vára- kozási időt köt ki jégeső és vihar biztosítási események vonatkozá- sában. Amennyiben a jégeső vagy vihar biztosítási esemény a vára- kozási idő alatt következik be, a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.

A kockázatviselés kezdete és vége az alábbi esetekben VÁSZF-től el- térően a következők alapján alakul:

3.1. Tűz kockázat

A kockázatviselési időszak vége szántóföldi és kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap.

3.2. Jégeső kockázat

3.2.1. Tőkiveréses jégkárok

3.2.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a „szögállapot” elérése;

– őszi káposztarepce esetén a legalább 8 leveles állapot;

– mák esetén a 4 leveles állapot;

– napraforgó esetén keléstől;

– kukorica esetén keléstől.

3.2.1.2. A kockázatviselési időszak vége: a kockázatviselés mindad- dig tart, míg a terület újrahasznosítható azonos vagy hasonló nö- vényzettel.

3.2.2. Súlycsökkenéses, fejlődési és minőségi jégkárok

3.2.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a „szögállapot” elérése;

– őszi káposztarepce esetén legalább 8 leveles állapot;

– mák esetén a 4 leveles állapot;

– napraforgó esetén keléstől;

– kukorica esetén keléstől;

– ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;

– héjasok és bogyós gyümölcsűek esetén a virágok megjelenése;

– szőlő esetén a fürtök megjelenése.

3.2.2.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő

20. nap;

– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap. Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeznek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik. Minőségi veszteségeket a következő kultúrákban téríti meg a biztosí- tó: alma, körte, birs, zöldbab, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, pap- rika, fűszerpaprika, őszibarack, kajszibarack, szilva, meggy, cseresznye.

3.3. Téli fagykockázat

3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és a „szögállapot” elérése;

– őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot;

– mák esetén 4 leveles állapot;

– ültetvények esetén az aktuális biztosítási évet megelőző év no- vember 1.

3.3.2. A kockázatviselési időszak vége tárgyév március 31.

3.4. Vihar kockázat

3.4.1. A kockázatviselési időszak kezdete:

– kalászosok esetén az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosok- ban szemkiverést és kalászletörést okozhat);

– őszi káposztarepce esetén a becők érése;

– napraforgó esetén a 6 leveles állapot;

– kukorica esetén a 10 cm elérése;

– mák esetén 4 leveles állapot;

– csonthéjasok, héjasok, csemegeszőlő, bogyósok és szamóca ese- tén az érés kezdete;

– alma és körte esetén augusztus 15.

3.4.2. A kockázatviselési időszak vége:

– szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap;

– alma, körte, héjasok esetén a technológiai érést követő 15. nap;

– csonthéjasok, csemegeszőlő, bogyósok és szamóca esetén a tech- nológiai érést követő 10. nap.

Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geztek, a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.

3.5. Egyedi kockázat

Egyedi kockázat esetén az ajánlat mellékletét képező záradékban kell fel- tüntetni a kockázatviselés kezdetének és végének pontos időpontjait.

4. A biztosítási események

4.1. Tűz

A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. A biztosító megtéríti azokat a tűz következtében bekövetkezett károkat, amelyek:

– a növények termésének súlycsökkenésében;

– az erdők faállományának súlycsökkenésében;

– az erdősítések faállományában keletkeznek.

4.2. Jégeső

Szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csa- padék, amely a biztosított növények tőszámát, fejlődését, termésmennyisé- gét és termésminőségét befolyásolják.

4.2.1. Tőkiveréses kár

A növények tőállományának jégverés következtében előálló olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újra- hasznosítását.

4.2.2. Súlycsökkenési kár

A növények termésében jégverés következtében keletkezett hozamveszte- ség, minőségi értékcsökkenés, valamint fejlődési veszteség, melyek súly- csökkenésben kerülnek meghatározásra.

4.2.3. Fejlődési kár

A káresemény (jégkár) miatt bekövetkezett biomassza produkció ki- esés következményeként létrejövő termésveszteség.

4.2.4. Minőségi kár (alma, körte, birs, zöldbab, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, paprika, fűszerpaprika, őszibarack, kajszibarack, szil- va, meggy, cseresznye esetén)

4.3. Téli fagykár

Az őszi kalászosok, az őszi takarmánykeverékek, valamint az őszi káposz- tarepce és mák tőállományának a téli fagy következtében előálló, oly mér- tékű pusztulása, amely a károsodott terület újrahasznosítását teszi szüksé- gessé.

A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülve- tés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás.

4.4. Viharkár

Az a legalább 20 m/s (az OMSZ által igazolt) sebességű szél (a továbbiak- ban: vihar) következtében előálló termésveszteség, amely a következőkben nyilvánul meg:

– a kalászosok szemkiverésében, kalászletörésben;

– a napraforgó kidőlésében, szár- vagy tányértörésében (aminek követ- keztében a termés betakaríthatatlanná válik);

– a téli alma és téli körte termésének leverésében;

– repce esetében a becők leverésében, szemkiverésben;

– mák esetében szártörésben és gubóleverésben;

– kukorica esetében szártörésben és kidőlésben.

4.5. Egyedi kár

Egyedi kockázat esetén az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni a biztosítási esemény meghatározását.

5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

A VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;

– a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra (pl. cukortartalom, olajtartalom, fehérjetartalom).

5.1. Tűzkárok esetén

– az erdősítés haszonnövényzetében keletkezett minőségi károkra (minőségi kárnak tekintendő az a kár, amely nem vezet a nö- vényzet pusztulásához);

– erdők tűzkárainál a fejlődési veszteségekre;

– az erdőben bekövetkező esztétikai károkra;

– ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő károkra.

5.2. Jégkárok esetén

– a magjáért, gyümölcséért, gumójáért termelt növények mellék- termékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;

– a gyümölcsök hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett ká- rokra;

– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);

– a jégverés következményeként fellépő növény-egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra;

– szőlő esetén a minőségi károkra.

5.3. Téli fagykárok esetén

– a téli fagykár következtében bekövetkező súlycsökkenési károkra;

– arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott területet jú- nius 30-ig nem hasznosította újra.

5.4. Viharkárok esetén

– a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;

– a kártevők, kórokozók károsításaira;

– ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar követ- keztében megdől és betakaríthatatlanná válik;

– mák esetén a homokverés és a növényzet talajból történő elfú- jására nem vonatkozik a biztosítás.

5.5. Egyedi károk esetén

Az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rögzíteni a kizárt koc- kázatok körének meghatározását.

6. A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos érté- ke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja.

A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosí- tani kívánt növény termésátlaga, a termés egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosí- tási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosí- tási összeg erejéig áll fenn. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. A bizto- sító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.

Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség. A biztosítási összeg meghatározása szántóföldi növények és kertészeti kul- túrák esetén tűz, jég, téli fagy, vihar, egyedi kockázatokra vonatkozóan: Biztosítási összeg = hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x biztosított terület (ha).

– Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hek- tárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga.

– Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban.

– Biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterü- letének nagysága hektárban.

A biztosítani kívánt növénykultúra hozamára, egységárára és a biztosított vetésterületre a szerződő tesz javaslatot szerződéskötéskor, szerződésmó- dosításkor vagy határozatlan tartamú szerződések esetén szerződésmódo- sításként éves adatközléskor.

Kiegészítő jég és vihar fedezet esetén a biztosított növény hozamát a szerző- dő az elmúlt 3-5 év hozamadatai alapján határozza meg „javított átlagszá- mítással” (referenciahozam), melynek meghatározását a 2011. évi CLXVIII. törvény 2.§ 26-27-28. pontjai, illetve a 21/2012. (III.9.) VM rendelet 4. számú melléklete tartalmazza:

Referencia-időszak: tárgyévet megelőző ötéves időszak; Referenciahozam: a referencia-időszak hozamaiból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték elhagyásával képzett átlag; Referenciahozam-érték: a referenciahozamból számított átlagter- més, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közle- ményben meghatározott áron számított, üzemi szintű értéke.

A biztosítási összeg meghatározása erdősítések és erdők tűzkockázata esetén: Erdősítések: Biztosítási összeg = szakmailag indokolt és igazolt költségek (Ft/ha) x biztosított terület (ha).

Erdők: A biztosítási összeg fafajonkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt erdő 1 ha-ra eső fafajonkénti élőfa készlete (m3), a lá- bonálló fa egységára és a biztosított erdőből az egyes fafajokra eső erdő nagysága (ha). A biztosítás szempontjából fafajoknak tekintendők az örök- zöld (fenyők) és lombhullatók csoportjai.

Erdők biztosítási összege = [örökzöldek fatömeg (m3/ha) x egységár (Ft/m3) x biztosított terület (ha)] + [lombhullatók fatömeg (m3/ha) x egységár (Ft/m3) x biztosított terület (ha)].

7. Az önrészesedés, kártérítési limit

Alapcsomag

jég, vihar (súlycsökkenéses károk)	5% abszolút önrész + 10%-os levonásos önrész a károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan
jég (minőségi károk)	20% abszolút önrész + 10%-os levonásos önrész a károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan
jég (tőkiveréses károk) és téli fagykárok	80% levonásos önrész a károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan
tűz (erdők, erdősítések)	1% abszolút önrész a biztosított erdő területének biztosítási összegére vonatkozóan
tűz (szántóföldi és kertészeti kultúrák)	0,1% abszolút önrész a biztosított növény területének biztosítási összegére vonatkozóan

Kiegészítő csomag (kizárólag GB441 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „A” tí- pusú Növénybiztosítás, GB442 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „B” típusú Növénybiztosítás, GB443 jelű Gazda Biztosítási Csomag – „C” típusú Nö- vénybiztosítás megkötése esetén választható)

a károsodott terület biztosítási értékének 30%-a a kártérítés felső határa 5%-os eléréses önrész figyelembevételével

kiegészítő jég és viharkockázat (súlycsökkenési károk)

A biztosítás szempontjából abszolút önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet biz-

tosítási esemény esetén a biztosítási szolgáltatásból le kell vonni. Jelen különös szerződési feltételek szerint a biztosítási összeg viszo- nyítható a károsodott terület biztosítási összegéhez, a károsodott tábla biztosítási összegéhez és a károsodott növény biztosítási összegéhez. Pl. 10%-os abszolút önrész: 8%-os kár esetén a biztosí- tási szolgáltatás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 5%. A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kár- térítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden eset- ben le kell vonni a biztosítási szolgáltatásból. Pl. 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 7,2%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 13,5%. A biztosítás szempontjából el- éréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az esetben kell levonni a biztosítási szolgáltatásból, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az önrész levonására nem kerül sor és a teljes biztosítási szolgáltatás kifizetés- re kerül. Pl. 10%-os eléréses önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 0%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 15%.

8. A biztosítási díj

Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény összege esedékessé válik és a biztosítási szolgáltatásból le- vonásra kerül.

A szerződő az ajánlattételekor választhat éves, féléves vagy negyedéves díj- fizetést. A díjfizetési határidők: 01. 01., 04. 01., 07. 01., 10. 01. A szerző- dő a díjfizetési határidőpontok figyelembevétele mellett eltérő díjrészletek fizetését is vállalhatja.

Egyedi kockázatot tartalmazó szerződések esetében sem lehet eltérni a díj- fizetés jelen szabályaitól.

Határozatlan időre kötött szerződés esetén a második biztosítási évre vonat- kozó számlák összegszerűségét a biztosító az előző biztosítási év biztosítási összegének figyelembevételével készíti (előlegszámla). A szerződő éves szer- ződésmódosítását követően a biztosító a szerződés díját az éves adatközlés- nek megfelelően aktualizálja és (ha szükséges) módosító számlát készít.

9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

9.1. A közlési kötelezettség

Szerződéskötéskor, illetve szerződésmódosításkor a szerződő az adat- közlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írás- ban köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat:

– a biztosítani kívánt növénykultúra faját;

– a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát;

– a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületét;

– a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát.

Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MEPAR azonosító) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

Az egységár meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell ven- nie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat. Ha ajánlat megtételekor vagy szerződésmódosításkor a szerződő az adatokat nem vagy nem megfelelően veszi figyelembe, akkor a biz- tosító jogosult az ajánlat vagy a szerződésmódosítás elutasítására.

A szerződés megkötését, illetve az éves szerződésmódosítást (adat- közlést) követően az egységár a kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosítási időszak végéig nem módosítható.

9.2. A változásbejelentési kötelezettség

A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban bejelenteni a lényeges körülmények változását. A biztosító különösen az alábbi körülményeket tekinti lényegesnek a VÁSZF XIII. pontjának (2) be- kezdésben felsorolt eseteken túl:

– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megvál- tozása;

– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyének megszűnése;

– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy ha- szonbérlőjének megváltozása.

A szerződőnek/biztosítottnak minden egyéb, lényegesnek tekinthe- tő körülmény változását is be kell jelentenie a biztosítónak a tudo- másszerzéstől számított 8 napon belül.

A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.

10. A biztosítási szerződés módosítása

A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított nö- vénykultúra fajára, valamint hozamadataira és egységárára vonatkozó mó- dosítása a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.

Ha a szerződésmódosítás a biztosított területeket is érinti, akkor a terület azonosításához szükséges dokumentumokat (MEPAR azonosító) is tartal- maznia kell a szerződésmódosításnak.

Ha a vetésterület, a biztosított növénykultúra, a hozamadatok vagy az egy- ségár módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak kö- vetkeztében a biztosítási összeg is megváltozik, valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási összeg és díjtétel változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.

Szerződéskötésre, éves adatközlésre vagy szerződésmódosításra minden biztosítási időszakban július 15-ig van lehetőség.

11. A biztosító szolgáltatása

A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt – annak bekö- vetkezése után – haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számí- tott 2 munkanapon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, le- vél) a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A kárbejelentést követően a biztosító öt munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) kelet- kezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével.

A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mérté- ke már egyértelmű (pl. kipusztulásos károk, totálkárok), a biztosító helyszí- ni területszemle során meghatározza a szemle(ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít.

A kárakta tartalmazza:

− a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét;

– a károsodott növénykultúra nevét;

– a károsodott kultúra üzemi szintű területének nagyságát;

– a károsodott kultúra biztosítási összegét hektáronként;

– a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy kárnemeket;

– a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét;

– a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rend- szer (MEPAR) szerinti helyét;

– a károsodott terület nagyságát;

– a kifizetett kártérítés összegét.

A biztosító abban az esetben teljesít biztosítási szolgáltatást, ha a biztosítási eseményt kiváltó jelenség bekövetkeztét

– tűz esetén a tűzeset keletkezésének helye szerint illetékes hatóság;

– jég, vihar és téli fagy biztosítási esemény esetén az Országos Me- teorológiai Szolgálat igazolja.

A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli meg, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (pl. a ká- rosodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a ká- rosodás).

Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár, a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a %-ban kifejezett veszteség mértéke (kárszázalék), valamint a hozamveszteség a biztosított területen, akkor a szerződés 7. pontjában meghatározott önrészek, limitek figyelem- bevételével kerül sor a biztosítási szolgáltatási összeg kiszámolására. Jelen biztosítási feltételek szerint a kárszázalék: súlycsökkenéses károk esetén (jég, vihar, tűz-részkár) a káresemény következménye- ként kialakult hozam és a biztosított hozam hányadosa. Kipusztulá- sos, tőkiveréses károk esetén (téli fagy, tőkiveréses jég, tűz-totálkár) a kárszázalék a 100%-ban károsodott területen lévő biztosított nö- vényi kultúra biztosítási összege.

Abban az esetben, ha egy olyan határozatlan idejű szerződésre érkezik kár- bejelentés, ahol az aktuális biztosítási időszakra vonatkozó szerződésmódosí- tás nem történt meg, akkor a kárfelmérést az utolsó adatközlés/szerző- désmódosítás adatai alapján kell elvégezni a következők figyelembevételével:

– kárfelvétel csak olyan növénykultúrára vonatkozhat, mely szerepel az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon;

– a kárbecslésnél az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon megadott hozam és egységáradatok vehetők figyelembe;

– a biztosítási szolgáltatás meghatározásakor figyelembe kell venni a ká- rosodott növénykultúra káresemény időpontjában aktuális vetésterüle- tét és az utolsó adatközlés/szerződésmódosításkor megadott vetésterü- letét. Ha a károsodott növény aktuális vetésterülete nagyobb, mint az utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület, akkor a biztosítási szolgáltatást arányla- gosan csökkenteni kell [utolsó érvényes adatközléskor-szerződés- módosításkor megadott vetésterület (ha aktuális vetésterülete (ha) x becsült kár (Ft)]. Az aktuális vetésterület meghatározásakor a biztosított által igénybe vett „Egységes földalapú támogatás” igénylé- sekor megadott adatok az irányadók.

Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő: Meg kell határozni minden biztosítási esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a kö- vetkező biztosítási eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A biztosítási eseményeket a következő sorrendben kell számításba venni: tűz, téli fagy, jég, vihar.

Egyedi kockázat esetén, az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni a szolgáltatás szabályait.

12. Biztosítási szolgáltatás kockázatonként

A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a biztosítási összeget. A biztosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF XI. fejezet (6) bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, ma- radvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás) azzal az eltérés- sel, hogy a biztosítási szolgáltatásból az adott biztosítási időszakra (1 év) a biztosítót megillető, és még be nem fizetett teljes díj levo- násra kerül.

A biztosítási szolgáltatás mértékének megállapítása a 7. fejezetben meghatározott önrészek figyelembevételével történik.

12.1. Tűzkárok

Totál tűzkárok: Szántóföldi és kertészeti kultúrákban, valamint er- dősítésekben:

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonat- kozik, melyeken a tűz következtében az adatközlőn meghatározott biztosított növényi kultúra megsemmisült.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

Rész tűzkárok: Erdőkben:

A károsodott erdőben részben vagy egészben megsemmisül az élőfa készlet.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%).

12.2. Jégárok

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) szántóföldi növények és zöld- ségnövények esetén = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).

Súlycsökkenési és fejlődési jégkár: A szolgáltatás mértékének meg- határozásakor a károsodott területen a biztosítási esemény (jégkár) miatt bekövetkezett hozamkiesés százalékos arányát kell figyelem- be venni.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%).

Minőségi jégkár: A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a ká- rosodott területen a biztosítási esemény (jégkár) miatt bekövetke- zett minőségi értékvesztés százalékos arányát kell figyelembe venni. A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%).

A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében a bizto- sító a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza:

– alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 35%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.

„Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés 20 mm2-nél nagyobb beforrt sérüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t, a gyümölcs oly mértékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” fel- használásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas.

„Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amelynek kereskedelmi értéke nincs.

– zöldbab: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbabhüvely 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azo- kat a zöldbabhüvelyeket, amelyeken a jégverés nem okozott formator- zulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egye- netlenséget, friss fogyasztásra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt, amely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” zöldbabhü- velynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt, melynek kereskedelmi ér- téke nincs.

– sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés okozta sebzések beforrtak, a seb- zések nagysága nem éri el a gyümölcs felületének 1%-át, és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsöket, amelyeken a jégverés nem okozott olyan nyílt sérüléseket, melyek következtében rothadásnak indul a gyümölcs. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést, amelynek kereskedelmi értéke nincs.

A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteségként kerülnek el- számolásra. A virágzat sérülései súlycsökkenési veszteségként kerülnek elszámolásra.

– paprika, fűszerpaprika: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra al- kalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár.

A biztosítás szempontjából „ép” termésnek kell tekinteni azokat a ter- méseket, amelyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okoz- ta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, friss fo- gyasztásra, valamint fűszerpaprika előállításra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas termésnek kell tekinteni azt a termést, amely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést, amelynek kereskedelmi értéke nincs.

A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, a jégütések következtében a gyümölcs jellegzetes színe nem változott.

„Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, amelyeken a jégverés felületi deformációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyümölcs oly mértékben károsodott, hogy friss fogyasztásra még alkal- mas. „Ipari felhasználásra” alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkal- mas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, amely- nek kereskedelmi értéke nincs.

12.3. Téli fagykár (totálkárok)

A biztosítási szolgáltatás összegét (Ft) táblánként kell meghatározni = a károsodott növény (táblán belüli) területe (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).

12.4. Viharkár

A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott terüle- ten a biztosítási esemény (viharkár) miatt bekövetkezett hozamki- esés százalékos arányát kell figyelembe venni.

A biztosítási szolgáltatás összege (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t) x kárszázalék (%).

13. Mintaterek alkalmazása

14. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kínált Gazda Biztosítási Csomag Növénybiztosítások korábbi különös szerző- dési feltételeitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakor- lattól a jelen GB444 jelű Gazda Biztosítási Csomag – Növénybiztosítás Különös Szerződési Feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján törté- nő hatályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszkö- zölt (pl. fedezetfeltöltés).

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen szerződési feltétel figyelemfel- hívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen szerződési feltétel a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges mó- dosításokon túl a termék előző különös szerződési feltételeitől az aláb- biakban tér el lényegesen:

– Jelen feltétel bevezető része több ponton változott, melyek kö- zül a legjelentősebb, hogy jelen különös szerződési feltétel a GMGÁSZ 05 jelű Mezőgazdasági Általános Biztosítási Szabályzat helyett a Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételeit (to- vábbiakban VÁSZF) alkalmazza általános szerződési feltételként, valamint a kiegészítő jég és vihar kockázat definiálásra került.

– Biztosított vagyontárgyak meghatározása pontosításra került (1. fejezet).

– A kockázatviselési időszak meghatározása változott, várakozási idő meghatározása módosult, a kockázatonkénti kockázatviselés kezdete és vége minden esetben módosításra került (3. fejezet).

– A 4. fejezetben a biztosítási események több ponton módosításra, kiegészítésre, pontosításra kerültek (minőségi és fejlődési jégkárok, viharkár esetén a szélsebesség 20 m/s, hozambiztosítás megszűnt).

– A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok feje- zetben pontosításra került, hogy a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége a VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlmenően nem terjed ki az itt felsorolt esetekre (5. fejezet).

– A biztosítási érték fogalma kivezetésre került a szerződési felté- telekből, helyette a biztosítási összeg meghatározást használja a feltétel.

– Fedezetfeltöltést kizáró szabály került a feltételbe, valamint rög- zítésre került, hogy nincs lehetőség indexálásra, a referenciaho- zam számításának szabályai pontosításra kerültek (6. fejezet).

– A túlbiztosítás és alulbiztosítás szabálya törlésre került, mivel a VÁSZF tartalmazza ezeket a szabályokat (6. fejezet).

– Az önrész és kártérítési limit általános definíciója törlésre került, mivel a VÁSZF tartalmazza (7. fejezet), az önrésztípusok megha- tározásra kerültek.

– A bruttó és nettó díj definíciója, valamint a kármentességi en- gedmény meghatározása módosult (8. fejezet).

– A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötele- zettsége több ponton módosult (9. fejezet).

– A 11. fejezetben a kárbejelentési kötelezettségre, az állapotmeg- őrzési kötelezettségre, és a teljesítéshez szükséges hatósági iga- zolásra vonatkozó szabályok módosításra kerültek.

– A 12. fejezetben rögzítésre került, hogy a teljes biztosítási idő- szakra (1 évre) járó, még meg nem fizetett biztosítási díj levonás- ra kerül a biztosítási szolgáltatásból.

– A 11. fejezetben meghatározásra került a kárszázalék fogalma.

– A 11. fejezet kiegészült kockázatonként a biztosítási szolgáltatás részletes meghatározásának szabályaival.

Az OTP Csoport partnere

GB445 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG ÁLLATBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A szerződő az adatközlőn szabadon választhat a lehetséges kockázatok közül (költségkiegészítő; elemi kár; betegség-baleset; egyedi) állatállo- mányának biztosítási védelmére.

Jelen különös szerződési feltételben nem szabályozott kérdésekre a Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: VÁSZF) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a jelen kü- lönös szerződési feltételek a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor a jelen különös szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.

1. A biztosított vagyontárgyak

A jelen különös szerződési feltételek alapján biztosított vagyontárgynak mi- nősül a biztosítási adatközlőn megjelölt kockázatviselési helyen lévő és a biztosítási adatközlőn faj és korcsoport, valamint hasznosítási irány szerint meghatározott darabszámú állat, amelyre a biztosított a hatályos számviteli és állategészségügyi előírásoknak megfelelő állatnyilvántartással rendelkezik. A szerződési feltételek szerint biztosítható állatfajok a szarvasmarha, a juh, a sertés, a ló és a baromfi, valamint egyedi állatok. E biztosítási feltétel sze- rint egyedi állatnak kell tekinteni az előzőkben felsorolt állatfajok speciális fajtáját, hasznosítási irányát, korcsoportját, valamint más állatfajokat.

A biztosító kockázatviselése csak az ajánlattételkor, illetőleg a szer- ződésmódosításkor egészséges állatokra terjed ki.

Növendék és hízóállat vonatkozásában biztosítás csak az egyes biztosítha- tó állatfajok kockázatviselési helyenként biztosítható korcsoportjainak teljes állományára köthető meg.

A tenyészállatok és tenyésznövendékek biztosítása egyedi azonosítás alap- ján, egyedenként történhet, azonban azonos fajtájú, korú, teljesítményű és értékű állatok azonosítási megjelölés nélkül is biztosíthatók. Nem azonosít- ható állatoknak csak a biztosítási időszak alatti legnagyobb (csúcs) állomá- nya biztosítható.

Turnusos állattartás és hízlalás esetén a biztosított mennyiségnek egy-egy hízlalási időszak telepített létszámának kell megfelelnie.

2. A kockázatviselés helye

A biztosítás területi hatálya a biztosítási ajánlat mellékletét képező adatköz- lőn megnevezett kockázatviselési helyre, továbbá a biztosított állatállo- mány szokásos tartáshelyeire terjed ki, úgymint gazdasági épület, annak ud- vara (tanya, major), valamint a legelőre hajtás útvonala és a legelő.

A biztosítás területi hatálya kiterjeszthető, ha az ajánlat záradéka tartal- mazza a pontos szállítási útvonalat és tartózkodási helyet.

3. Várakozási idő

3.1. Költségkiegészítő kockázat biztosítási esemény vonatkozásában a biztosító a szerződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés módosításától számítva 15 napos várakozási időt köt ki.

3.2. Betegség biztosítási esemény vonatkozásában a biztosító a szer- ződés kockázatviselésének kezdő időpontjától vagy a szerződés mó- dosításától számítva 15 napos várakozási időt köt ki.

3.3. A biztosított kockázatviselési helyekre újonnan telepített álla- tokra a kockázatviselés csak az előírt, karanténban eltöltött idő után kezdődik abban az esetben, ha az állategészségügyi jogszabályok karantént írnak elő.

3.4. Ha a várakozási időn belül valamely kockázatviselési helyen ha- tósági rendeletre az állatokat leölik vagy zárlatot rendelnek el, a biztosító nem nyújt szolgáltatást, és a biztosítási díj csak a hatósági intézkedések által nem érintett kockázatviselési helyeken lévő állat- állomány tekintetében illeti meg a biztosítót.

4. A biztosítási események

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a következőkben felsorolt biztosítá- si események miatti költségnövekedésekre, elhullási, valamint egyedi károk megtérítésére terjed ki. Az áramkimaradás kockázatra a biztosítási fe- dezet csak külön megállapodás esetén, külön díj ellenében terjed ki.

4.1. Költségkiegészítő kockázat

A jelen különös szerződési feltételek alapján biztosítási eseménynek minő- sül, ha a kockázatviselési helyen a kockázatviselési idő alatt a mindenkor hatályos állategészségügyre vonatkozó jogszabályok szerint az állatokat le- ölik, zárlatot rendelnek el, hatósági kártalanítást végeznek, és a hatósági el- járással összefüggésben a biztosítottnak többletköltségei merülnek fel a telep újraindításával kapcsolatban. A biztosító megtéríti a dokumentumok- kal igazolt költségeket (pl. őrzési, fertőtlenítési költségek, tejtermelési vesz- teségek) a biztosítási összeg erejéig.

4.2. Elemi kár biztosítási események

4.2.1. Tűz

Tűzkárnak minősül az állatállományban tűz hatására keletkezett, illetve füstmérgezés okozta elhullás. A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki ön- táplálóan és terjedőképesen, hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.

4.2.2. Villámcsapás

Villámcsapás kárnak minősülnek az állatok tartására szolgáló épületbe vagy az állatokba becsapódó villám, valamint a villámlást kísérő hanghatás által a biztosított állatállományban keletkezett elhullás károk. A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló és gyújtó hatásával károsít.

4.2.3. Vihar

Viharkárnak minősül a 15 m/s vagy annál nagyobb sebességű szélvihar erőha- tása (nyomó- és szívóereje) folytán a biztosított állatállományban előállott el- hullás kár, a szélvihar erőhatására leomlott vagy leszakadt tárgyak által a biz- tosított állatállományban okozott elhullás kár, valamint a szélvihar által magá- val ragadott szilárd tárgy által a szabadban lévő állatban okozott elhullás kár.

4.2.4. Árvíz

Az állandó vagy időszakos jellegű természetes vízfolyások, valamint az ál- landó jellegű természetes vagy mesterséges tavak (víztározók) medréből ki- lépő víz által az ártéren kívül okozott vagy az ártéren kívüli mentés során a biztosított állatokban bekövetkezett elhullás kár.

4.2.5. Felhőszakadás

Felhőszakadáskárnak kell tekinteni a hirtelen, rövid idő alatt lezúduló, a ta- lajszinten áramló nagy mennyiségű csapadékvíz által rombolással, elöntés- sel – ideértve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatt elöntést is – a biztosított állatokban okozott elhullás károkat, továbbá az egyidejű vihar által megbontott tetőn keresztül az épületbe beömlő csapadék által az ál- latokban okozott elhullás károkat.

4.2.6. Vezetéktörés

Vezetéktörés kárnak kell tekinteni az állattartó épületeken belüli víz, szennyvíz, tűzivíz és csapadékvíz vezetékek, a csatlakozó melegvíz szolgál- tató- és központifűtés rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tarto- zékok, szerelvények és készülékek törése, repedése és kilyukadása miatt ki- áramló víz, illetve gőz által, valamint e jelenségeket kísérő hanghatás által az állatokban okozott elhullás károkat.

4.2.7. Jégverés

Jégveréskárnak minősül a csapadék formájában hulló jég által a biztosított állatállományban keletkezett közvetlen elhullás kár.

4.2.8. Áramkimaradás (csak külön megállapodás esetén, külön díj ellenében baromfi állatállomány esetén igényelhető)

Biztosítási eseménynek minősülnek az áramkimaradás miatti következmé- nyes hőguta, fulladás esetei, amikor 2 óra alatt a telepített állománylétszám 10%-át meghaladó elhullás következik be, valamint biztosítási eseménynek minősül az üzembiztonság folyamatosságát szolgáló biztonságtechnikai berendezések (aggregát) bármely okból történő meghibásodása miatti, le- galább 2 órát meghaladó áramkimaradás miatt a biztosított állatállomány- ban bekövetkezett elhullás kár.

4.3. Betegség-baleset biztosítási esemény

A jelen különös szerződési feltételek alapján biztosítási eseménynek minő- sül, ha a biztosított kockázatviselési helyen a szerződésben meghatáro- zott, a szerződés megkötésekor, illetve módosításakor egészséges állatok balesetben, betegségben vagy ellési komplikáció miatt elhullnak, illetve a kényszervágásuk (csökkent értékű vágás) válik szükségessé.

Kényszervágás (csökkent értékű vágás): a sérült vagy az elhullás közeli veszélyétől fenyegetett beteg állatnak abból a célból tör- ténő sürgős elvéreztetése, hogy az állat ne hulljon el, illetve húsa a betegség súlyosbodása miatt fogyasztásra alkalmatlanná ne váljék.

Jelen különös szerződési feltételek alapján balesetnek minősül a véletlen, váratlan bekövetkező, külső behatásból eredő, sérülést okozó esemény, va- lamint az elcsúszás, a botlás, az áramütés, idegen tárgyak lenyelése és a víz- befulladás. A csonttörés, az ín- és izomszakadás és egyéb sérülés csak akkor minősül balesetnek, ha megfelelő tartási körülmények között, illetve rendeltetésszerű használat közben történt.

4.4. Egyedi megállapodásban rögzített biztosítási esemény

Egyedi kockázat esetén az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni a biztosítási esemény meghatározását.

5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

A biztosító szolgáltatásai kötelezettsége a VÁSZF kizárásain túlme- nően nem terjed ki az alábbi károkra:

5.1. Költségkiegészítő kockázat esetén a biztosító szolgáltatása nem terjed ki:

– az állami kártalanítás keretében megtérített veszteségekre;

– az állategészségügyre vonatkozói jogszabályok be nem tartásá- ból eredő károkra;

– a zárlat feloldását követő elhullások miatt keletkezett károkra;

– bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költ- ségekre.

5.2. Elemi kár kockázat esetén a biztosító szolgáltatása nem terjed ki a tűz, villámcsapás, vihar, árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés, jégve- rés, áramkimaradás bekövetkezésétől számított harmadik nap utáni elhullásból eredő károkra.

5.3. Betegség-baleset kockázat esetén a biztosító szolgáltatása nem terjed ki:

– olyan betegségekre, mely az állatnál már a kockázatviselés kez- detekor fennálltak;

– harmadik személy kártérítése, szavatosság vagy jótállás alapján megtérül;

– hőguta és mérgezés esetére.

5.4. Egyedi kockázat esetén az ajánlaton kell feltüntetni az alkalma- zott kizárásokat.

6. A biztosítási összeg

A jelen különös szerződési feltételek tekintetében a biztosítási összeg szá- mításának alapja kizárólag a valóságos érték, amely a biztosított állat for- galmi értékével egyezik meg. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg biztosítási időszakonként kerül meghatározásra.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.

A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít, azonban a biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiá- nyában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.

A biztosítási összeg kiszámítása a következő (kockázatviselési helyenként):

– tenyészállatok, szopósállatok és baromfi esetén: biztosítási összeg = ál- latlétszám (db) X egységár (Ft/db);

– növendék és hízóállatok esetén korcsoportonként kerül megállapításra: biztosítási összeg = darabszám (db) X csúcskockázati tömeg (kg/db) X kilogrammonkénti egységár (Ft/kg);

– turnusos állattartás esetén a biztosítási időszakon belül a turnusokra külön-külön kell a biztosítási összeget meghatározni, biztosítási összeg (turnusonként) = telepített darabszám (db) X csúcskockázati tömeg (kg/db) X kilogrammonkénti egységár (Ft/kg).

A biztosítás szempontjából „korcsoportnak” kell tekinteni a biztosított által alkalmazott tartási technológia szerint tömeg és fejlettség alapján megkü- lönböztetett haszonállat csoportokat, melyeket a biztosított dokumentál- tan nyilvántart.

Azonosítható tenyészállatok biztosítási összege azonos azok reális (piaci) értékével, amelyet szerződő felek közös megegyezéssel alakítanak ki, figye- lembe véve az állat vételárát, korát, ivarát, hasznosítási célját, termelési szintjét, valamint a szerződéses árakat.

Turnusos állattartás és hízlalás esetén a biztosítási összeg a turnusonként telepített állatlétszám (db) és a biztosított állatlétszám egyedenkénti a tar- tás technológia szerinti legmagasabb tömeg (csúcskockázati tömeg kg/db) és az egységár (Ft/kg) szorzata. Ha a turnusonkénti telepített állatlétszám eltérő, akkor turnusonként kell a biztosítási szerződést módosítani.

7. Az önrészesedés

Kockázat	Önrész
költségkiegészítés	70% levonásos önrész
elemi kár	10% levonásos önrész
áramkimaradás (kiegészítő kockázat)	10% eléréses önrész + 10% levonásos önrész
betegség-baleset	a veszteséghányad 110%-át meg nem haladó károk (levonásos önrész)

A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az esetben kell levonni a biztosítási szolgáltatásból, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meg- haladja az önrészt, akkor az önrész levonására nem kerül sor és a tel- jes biztosítási szolgáltatás kifizetésre kerül. Pl. 10%-os eléréses ön- rész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 0%, 15%-os kár ese- tén a biztosítási szolgáltatás 15%.

A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kár- térítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden eset- ben le kell vonni a biztosítási szolgáltatásból. Pl. 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 7,2%, 15%-os kár esetén a biztosítási szolgáltatás 13,5%.

E szerződési feltétel alapján (betegség-baleset kockázat esetében) vesz- teséghányad a kockázatviselési helyenként, állatfajonként és korcsopor- tonként (a továbbiakban: állatállományok) az adott biztosítási időszakban a kockázati események következtében bekövetkező károk Ft-ban (az elhullott állatok és a csökkentett értékű vágások megtérülésével csökkentett egye- dek kárkori értékének összegét) és ugyanazon állatcsoport az adott bizto- sítási időszakra vonatkozó adatközlés alapján számított biztosítási összegé- nek (Ft) hányadosa százalékban kifejezve.

Amennyiben a szerződő nem teljesíti a 9.1. pont szerinti, betegség- baleset kockázati esemény esetében a megelőző elhullási adatokra vonatkozó tájékozatási kötelezettségét, úgy 10% kezdő veszteség- hányaddal jön létre a szerződés.

Egyedi kockázat esetén, az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni az alkalmazott önrészeket és kiegészítő korlátozásokat.

8. A biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosított állatállomány kockázati eseményre vonatkozó díjtétele és a 6. pontban meghatározottak szerint számított biztosított ál- latállomány biztosítási összegének szorzata.

Az így meghatározott díjból (bruttó díj: adó nélkül számított biztosítási díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. A kármentességi en- gedménnyel csökkentett díj (nettó díj: kármentességi engedménnyel csök- kentett, adó nélkül számított biztosítási díj) kerül számlázásra az ajánlaton rögzítettek szerint. Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény érvényét veszíti és a biztosítási szolgálta- tásból levonásra kerül.

A szerződő ajánlattételkor választhat éves, féléves vagy negyedéves díjfize- tést. A díjfizetési határidők január 1., április 1., július 1., október 1., a díj- fizetési részletek egyenlő arányúak.

Egyedi kockázatot tartalmazó szerződések esetében sem lehet eltérni a díj- fizetés jelen szabályaitól.

A jelen különös szerződési feltételek esetén indexálásra nincs lehetőség.

9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

9.1. Közlési kötelezettség

A szerződő, illetve a biztosított az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írásban köteles a biztosító rendelkezésé- re bocsátani az alábbi adatokat:

– a szerződés létrejöttekor az ajánlat mellékletét képező adatközlőn koc- kázatviselési helyenként és állatfajonként az állatállomány korcsopor- tonkénti darabszámát, csúcskockázati (értékesítési) tömegét, valamint a darabonkénti, illetve kilogrammonkénti valóságos értékét;

– a szerződő betegség-baleset kockázat kötése esetén közli a biztosí- tóval a hasznosítási irányonkénti, korcsoportonkénti elhullási ada- tokat;

– szerződéskötéskor a felek együttesen határozzák meg a veszteséghá- nyadot állatállományonként, hasznosítási irányonkénti, korcsopor- tonként figyelembe véve az elhullási adatokat, az állattartó telepen al- kalmazott technológiát, valamint tartási körülményeket.

A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.

9.2. Változásbejelentési kötelezettség

ket tekinti lényegesnek a VÁSZF XIII. pontjának (2) bekezdésében felsorolt eseteken túl:

– az állatállomány kockázatviselési helyek közötti átcsoportosítása;

– az állatállomány bérbeadása, tartásának más jogcímen való átengedése;

– a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technológia beindítása;

– ha a biztosított a szerződő helyébe lép;

– a biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás;

– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;

– a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékenységének megválto- zása, tevékenységi engedélyének megszűnése.

A szerződőnek/biztosítottnak minden egyéb, lényegesnek tekinthe- tő körülmény változását is be kell jelentenie a biztosítónak a tudo- másszerzéstől számított 8 napon belül.

10. A biztosítási szerződés módosítása

A szerződő vagy a biztosító adatközlő nyomtatvány kitöltésével vagy egyéb módon, de mindenképp írásban tesz javaslatot a szerződés módosítására. A határozatlan idejű szerződések évfordulóval módosíthatók:

– díjtétel;

– veszteséghányad;

– díjfizetési feltételek;

– kármentességi engedmény tekintetében. A szerződések bármikor módosíthatók:

– állatlétszám;

– élőtömeg;

– egységár tekintetében.

Ha a szerződő felek a szerződés módosításában kölcsönösen megállapod- nak, akkor annak következtében a biztosítási összeg és a díjtétel is módo- sulhat. A biztosítási összeg és a díjtétel változására tekintettel pedig a biz- tosítási díj is változhat.

11. A biztosító szolgáltatása

A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt annak bekö- vetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számí- tott 2 munkanapon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, levél) a biztosítási szerződést kezelő biztosító egységhez, a szüksé- ges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a beje- lentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezését követő 5 munkanapon belül a kárrendezési eljárás megkezdéséről intézkedni.

A biztosító a biztosítási szolgáltatást arányosan állapíthatja meg, ha a szerződő a biztosítás megkötését követően az érintett kockázatvi- selési helyen az állatállomány nagyságának változását nem jelentet- te be. Az alul- és felülbiztosítás számításának alapja a biztosított ál- latállomány darabszáma. Ha az a károsodáskori állományénál kisebb vagy nagyobb, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosított állatállomány darabszáma a károsodáskori állatállomány darabszámához aránylik.

A biztosító nem alkalmazza az arányos kártérítést, ha az állatállomány da- rabszámának változása nem éri el a 10%-ot. Nem alkalmazható az arány- lagos kártérítés az egyedileg azonosított állatállományok esetében.

A biztosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF XI. fejezet (6) bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, marad- vány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás) azzal az eltéréssel, hogy a biztosítási szolgáltatásból a szerződés teljes 1 éves tartamára a biztosítót megillető, és még be nem fizetett díj levonásra kerül.

11.1. Költségkiegészítő kockázat bekövetkezésekor

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik (a mindenkor hatályos állategész- ségügyi jogszabályok szerint a haszonállatokat leölik, valamint zárlatot ren- delnek el és hatósági kártalanítást végeznek) a biztosító megtéríti a ható- sági eljárás következtében a biztosított állatállományban keletkező ká-

rok önrészen felüli részét. A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki az állami kártalanítás részét képező veszteségekre. A biztosító kockázatviselési helyenként és állatfajonként szolgáltat. A biztosító megtéríti a dokumen- tumokkal igazolt költségeket (pl. őrzési és fertőtlenítési költségeket) a biz- tosítási összeg erejéig.

A biztosító szolgáltatása a károk meghatározását követően a 7. pontban meghatározott önrészek figyelembevételével történik.

11.2. Elemi kár kockázat bekövetkezésekor

A biztosító az elhullott állatok a biztosítási adatközlőn megjelölt kilónkénti egységára (Ft/kg) és darabszáma, illetve kárkori tömege alapján nyújt szol- gáltatást a biztosítási összeg erejéig.

A károk meghatározása:

– Tenyészállatok és szopós állatok esetében az elhullott állatok adatköz- lőn feltüntetett egységára (Ft/db) és az elhullott állatok darabszámának a szorzata.

– Növendék- és hízóállatok, valamint baromfiállományok esetében az el- hullott állatok adatközlőn feltüntetett kilónkénti egységára (Ft/kg), va- lamint kárkori tömegének és az elhullott állatok darabszámának a szor- zata.

A biztosító szolgáltatása a károk meghatározását követően a 7. pontban meghatározott önrészek figyelembevételével történik.

11.3. Betegség-baleset kockázat bekövetkezésekor

A károk állatállományonként kerülnek meghatározásra minden biztosítási időszak végén, figyelembe véve:

– az állatállományok adatközlőn feltüntetett biztosítási összegét;

– az elhullott állatok és a kényszervágott egyedek a csökkentett értékű vágások megtérülésével csökkentett kárkori értékének összegét;

– az állatállományra vonatkozó veszteséghányadot;

– az önrészt.

A veszteséghányadot a második biztosítási időszakot követően, a megelő- ző évek (maximum három év) vesztesége alapján a biztosító számolja ki a

7. pontban meghatározott önrészek figyelembevételével a kárösszeg meg- állapításakor:

– Ez első biztosítási időszak végén az első biztosítási időszak veszteséghá- nyadát (kockázati esemény miatti megtérülésekkel korrigált kárösszeg és az adott állat károsult korcsoportjának biztosítási összegének hánya- dosa) a szerződéskötés során rögzített veszteséghányadhoz viszonyítja. Pl. első biztosítási időszak 2011. január 1. – 2011. december 31. Szer- ződésben szereplő veszteséghányad: 10%. Biztosítási időszakban beje- lentett kockázati kár állatfajra vonatkozó biztosítási összegéhez viszo- nyítva 13%. Ebben az esetben a kártérítés: 13 - 10 x 1,1 = 2%.

– A második biztosítási időszak végén a második biztosítási időszak vesz- teséghányadát viszonyítja a szerződéskötés során rögzített veszteséghá- nyad és az első biztosítási időszak végén bejelentett elhullás alapján szá- molt veszteséghányad átlagához.

Pl. a második biztosítási időszak (2012. 01. 01. – 2012. 12. 31.) koc- kázati kára az állatfaj biztosítási összegére vetítve: 11%. Ekkor a kárté- rítés: 11 - (10 + 13)/2 x 1,1 = -1,65%, tehát a kár önrész alatti.

– A harmadik biztosítási időszakot követően a harmadik biztosítási idő- szak veszteséghányadát viszonyítja a szerződéskötés során rögzített és a korábbi évek veszteséghányadának átlagához.

Pl. a harmadik biztosítási időszak (2013. 01. 01. – 2013. 12. 31.) koc-

kázatai kára az állatfaj biztosítási összegére vetítve: 18%. Ekkor a kár- térítés: 18 - (10 + 13 + 11)/3 x 1,1 = 5,53%

– A negyedik (és a későbbi) biztosítási időszakot (időszakokat) követően az utolsó biztosítási időszak veszteséghányadát viszonyítja a korábbi három év veszteséghányadának átlagához.

Pl. a negyedik biztosítási időszak (2014. 01. 01. – 2014. 12. 31.) koc- kázati kára az állatfaj biztosítási összegére vetítve: 16%. Ekkor a kárté- rítés: 16 - (13 + 11 + 18)/3 x 1,1= 0,6%.

11.4. Egyedi kockázat bekövetkezésekor

Egyedi kockázat esetén az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rög- zíteni a szolgáltatás szabályait.

11.5. Kárfelvétel

A kárfelvételi jegyzőkönyvben megállapított biztosítási szolgáltatási összeg akkor tekinthető véglegesen jóváhagyottnak, ha a biztosított és a biztosító a jegyzőkönyv felvételétől számított 15 napon belül nem tesz írásban elté- rő nyilatkozatot vagy a nyilatkozattételről írásban lemond.

A biztosító a kárrendezéshez a VÁSZF-ben megjelölt iratokon túl a következő iratok bemutatását kéri:

– hatósági állatorvosi igazolás;

– hullaátvételi jegy, elhullási napló, bizonylatok;

– tűzkár esetén az illetékes tűzrendészeti hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány;

– az állatállomány darabszámát, illetve tömegét igazoló vagyonnyilván- tartó lapok, leltárívek és önköltségszámítások;

– az állatorvosi igazolás az elhullásokról;

– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása.

A biztosítottnak a kártérítés jogalapját, a keletkezett kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító, a fentiekben és a VÁSZF-ben felsorolt vala- mennyi dokumentumot a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízott- jának kérésére bármikor rendelkezésére kell bocsátania.

12. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. GB445 jelű Gazda Biztosítási Csomag Állatbiztosítások korábbi különös szerződési fel- tételeitől a jelen GB445 jelű Gazda Biztosítási Csomag Állatbiztosítások Különös Szerződési Feltételei több ponton eltérnek.

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkal- mazott kizárásokat jelen szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkö- vér betűtípussal tartalmazza.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl az előző GB445 jelű Gazda Biz- tosítási Csomag Állatbiztosítások Különös Szerződési Feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:

– A 7. pontban rögzítésre került, a betegség-baleset kiegészítő biz- tosítások esetére vonatkozó vesztéséghányad – elhullási adatok hiányában beállítandó – kezdő mértéke.

– A 11. pontban a betegség-baleset kockázat bekövetkeztekor nyújtandó szolgáltatás kifejtése példával alátámasztva pontosí- tásra került.

Az OTP Csoport partnere

GB446 JELŰ GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG – VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a biztosítási szerződés alapján köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyúj- tani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.

A biztosítási szerződés Vagyonbiztosítás fejezetére a Gazda Biztosí- tási Csomag – Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató, valamint a Vagyonbiztosítás Általá- nos Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: VÁSZF) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Felelősségbiztosítás feje-

zetre a Gazda Biztosítási Csomag – Vagyon- és Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató, valamint a Vál- lalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztató (továbbiakban: VF ÁSZF) rendelkezéseit kell al- kalmazni.

A jelen különös szerződési feltételekben nem szabályozottakra a VÁSZF vagy VF ÁSZF rendelkezései az irányadók. Ha a jelen különös szerződési feltételek eltérnek a VÁSZF vagy a VF ÁSZF rendelkezé- seitől, akkor a jelen különös szerződési feltételekben meghatározot- tak az irányadók.

Az OTP Csoport partnere

VAGYONBIZTOSÍTÁS

1. Biztosított kockázatok

Jelen vagyonbiztosítási szerződés kötésekor a szerződő vagyontárgyai biz- tosítási védelmére a következő kockázatokat és kockázati csomagokat vá- laszthatja:

a. Alapfedezeti csomag, mely a következő kockázatokat tartalmazza: tűzkár, robbanás- és összeroppanáskár, villámcsapáskár, villámcsapás másodlagos hatása kár, légi járművek és rakományaik által okozott kár. Vagyonbiztosítá- si szerződés kötésének alapfeltétele az alapfedezeti csomag választása.

b. Kiegészítő elemi kár csomag, mely a következő kockázatokat tartal- mazza: viharkár, árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár, föld- mozgáskár, jégverés- és hónyomás kár, épületek vízvezetékeinek töré- séből eredő vízkár, technológiai csővezetékek töréséből eredő kár, tűzi- vízvezeték és a tűzoltó berendezés töréséből eredő kár, földrengés által okozott kár. Az elemi kár csomag kizárólag az alapfedezeti csomag ki- egészítéseként választható.

c. Kiegészítő betöréses lopás és rablás kockázat. A betöréses lopás és rablás kockázat biztosítása kizárólag az alapfedezeti csomag kiegészíté- seként választható.

d. Kiegészítő géptörés kockázat. A géptörés kockázat biztosítása kizá- rólag az alapfedezeti csomag kiegészítéseként választható.

e. Kiegészítő üveg- és fóliabiztosítás. Az üveg- és fóliabiztosítás kizáró- lag az alapfedezeti és az elemi kár csomagok együttes megkötése ese- tén választható.

2. A kockázatviselés helye

2.1. A biztosító kockázatviselése a szerződésben meghatározott kockázat- viselési helyeken a biztosított vagyontárgyakra terjed ki a vonatkozó bizto- sítási összegek erejéig.

2.2. A biztosító kockázatviselése – Magyarország területén belül – a bizto- sított ingatlanokra, épületekre és az épület helyiségeire terjed ki, valamint azokra a mezőgazdasági földterületekre, melyeken a szerződő/biztosított mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben munkát végez, valamint az ingatlanok és a mezőgazdasági területek közötti útvonalra.

2.3. Amennyiben a biztosítási szerződésben készpénz is biztosításra kerül, a biztosító – a 2.2. pont szerint meghatározott kockázatviselési helyen belül – a kockázatviselés helyének a készpénz tárolására szolgáló pénz- vagy érték- tárolót (pl. páncélszekrény) tekinti.

3. Biztosított vagyontárgyak

3.1. Alapfedezeti csomag és kiegészítő elemi kár csomag

A biztosított nyilvántartásaiban kimutatott és a biztosítási ajánlat megtéte- lekor vagy szerződésmódosításkor tételesen részletezett, az alábbiakban felsorolt vagyontárgyak biztosíthatóak, melyeket az ajánlat megtételekor vagy szerződésmódosításkor saját és idegen tulajdonú csoportosításban, kockázatviselési helyenkénti felsorolásban kell a biztosítóval közölni.

3.1.1. Tárgyi eszközök

a. ingatlanok: épület és építmény;

b. műszaki berendezések, gépek, járművek – rendszámos személygépjár- mű kivételével –, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják;

c. beruházások közül – építési vagy szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások;

d. öntöző berendezések;

e. szárító berendezések.

3.1.2. Készletek

a. készletek (kereskedelmi árukészletek, betétdíjas göngyölegek, befeje- zetlen termelés és félkész termékek, késztermékek);

b. növényvédőszerek (csak saját tulajdonú);

c. szaporítóanyagok (csak saját tulajdonú);

d. széna, szalma;

e. készpénz (maximum 1 000 000 Ft értékhatárig).

3.1.3. Nem biztosítható vagyontárgyak

a. forgalmi rendszámos személygépjárművek, vízi járművek, légi járművek, vontatmányok;

b. építési vagy szerelési tevékenység tárgyát képező vagyontárgyak,

c. kikötői létesítmények;

d. állatok;

e. ültetvény, földterület, telek, erdő, lábon álló növények, víz, víz- terület;

f. mezőgazdasági földterületeken tárolt széna és szalma;

g. bányagépek.

3.2. Kiegészítő betöréses lopás és rablás kockázat

Betöréses lopás és rablás kockázatra a biztosított nyilvántartásaiban kimu- tatott és a biztosítási ajánlat megtételekor vagy szerződésmódosításkor té- telesen részletezett, az alábbiakban felsorolt vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak biztosíthatóak, melyeket az ajánlat megtételekor vagy szer- ződésmódosításkor saját és idegen tulajdonú csoportosításban, kockázatvi- selési helyenkénti felsorolásban kell a biztosítóval közölni.

3.2.1. Tárgyi eszközök

Műszaki berendezések, gépek, járművek – forgalmi rendszámos személygép- jármű kivételével –, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják.

3.2.2. Készletek

a. készletek (kereskedelmi árukészletek, betétdíjas göngyölegek, befeje- zetlen termelés – mezei leltár kivételével – és félkész termékek, készter- mékek);

b. növényvédőszerek (csak saját tulajdonú);

c. szaporítóanyagok (csak saját tulajdonú);

d. készpénz (maximum 1 000 000 Ft értékhatárig).

3.2.3. Nem biztosított vagyontárgyak és költségek

a. bankjegykiadó automaták, illetve az azokban található készpénz;

b. építési vagy szerelési tevékenység tárgyát képező vagyontárgyak;

c. forgalmi rendszámos személygépjárművek, vízi járművek, légi járművek, vontatmányok;

d. kikötői létesítmények;

e. állatok;

f. ültetvény, földterület, telek, erdő, lábon álló növények, víz, víz- terület;

g. bekerített és állandóan őrzött kockázatviselési helyen kívül tárolt széna és szalma;

h. bányagépek.

3.3. Kiegészítő géptörés kockázat

3.3.1. Tárgyi eszközök

a. betakarító gépek (kombájnok, arató-, cséplőgépek);

b. mosó berendezések;

c. talajmegmunkáló gépek, bálázók;

d. tehergépkocsira szerelt daruk;

e. traktorok;

f. zöldtakarmány szállító berendezések;

g. vetőgépek, műtrágya/vegyszer szórógépek;

h. egyéb telepített gép, berendezés;

i. berendezésekhez kapcsolódó számítógépek és elektronikus eszközök.

3.3.2. Nem biztosítható vagyontárgyak

a. személyi számítógépek;

b. építési vagy szerelési tevékenység tárgyát képező vagyontárgyak;

c. forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és te- herszállító közúti gépjárművek;

d. vízi járművek és légi járművek;

e. bányagépek;

f. építőipari gépek;

g. szerszámok (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszerszámok), gyártóeszközök, öntőformák, öntőminták és öntőüstök.

3.4. Kiegészítő üveg- és fóliabiztosítás

3.4.1. Üveg és fóliakockázatra biztosítható vagyontárgyak

a. A biztosított épületek szerkezetileg beépített üvegezése.

b. Termesztő berendezésekben nevelt növénykultúrák.

c. Üvegházak üvegfelületei.

d. Fóliasátrak két évnél nem régebbi fóliái.

3.4.2. Nem biztosítható vagyontárgyak:

a. üvegtégla;

b. üvegpadló;

c. kopolit üveg;

d. üveg dísztárgyak és a csillárok, vitrinek;

e. üvegtetők;

f. neoncsövek, taposóüvegek, ólom-, ón- és rézfoglalatok, illetve az azokban elhelyezett különleges üvegek.

4. Biztosítási események

4.1. Alapfedezeti csomag biztosítási eseményei

4.1.1. Tűzkár

A tűz olyan anyagszerkezeti változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely alapvető tényezőinek egy időben/helyen való jelenléte esetén éghető anyag, kellő mennyiségű oxigén, gyújtóforrás, gyulladási hőmérséklet hatá- sára alakul ki öntáplálóan, terjedőképesen hő, láng és fény kíséretében.

A tűzkár a tűz fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásai- ként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

4.1.2. Robbanás- és összeroppanáskár

A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energia felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövő, illetve meglévő nyomáskülönbség által az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása miatt vagy mellett ke- letkezik.

A robbanáskár a robbanás fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek káro- sító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

4.1.3. Villámcsapáskár

A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű vil- lamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló- és gyújtó hatással károsít.

A villámcsapáskár a villámcsapás fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

A villámcsapáskárt megtéríti a biztosító, ha a villámcsapás gyújtó, égető hő- hatása – szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín- és halmazálla- pot-változás – vagy dinamikus erőhatása – törés, repedés, kihajlás, csava- rodás, szakadás, szálkásodás, stb. – károkat okozott a biztosított vagyon- tárgyakban, és a kár a rendeltetésszerű használatot korlátozza.

4.1.4. Villámcsapás másodlagos hatása kár

A biztosító megtéríti a biztosított elektromos/elektronikus gépekben, be- rendezésekben, készülékekben a villámcsapás által keltett túlfeszültség miatt keletkezett károkat.

4.1.5. Légi járművek és rakományaik által okozott kár

Biztosítási eseményeknek minősül az emberi személyzettel ellátott légi köz- lekedési járművek részeinek és/vagy rakományának becsapódása vagy le- zuhanása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

4.2. Elemi kár csomag (az alapfedezeti csomag mellé köthető kiegé- szítő fedezeti csomag) biztosítási eseményei

4.2.1. Viharkár

A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meg- haladja a 20 m/s sebességet.

A viharkárt megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort vagy a vihar következtében kidőlt tárgyak közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kény- szerhelyzet-változást okoztak, és emiatt kár keletkezett, továbbá a rombo- lás helyén és idején a csapadékhatás beázással károsít és a beázás a ren- deltetésszerű használatot részben vagy egészben akadályozza.

A viharkár a vihar fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatá- saiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

A viharral együtt járó csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak épületekre és az épületekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

4.2.2. Árvíz, és felhőszakadás által okozott vízkár

a. Árvízkárként a biztosító az árvíz miatt fellépő vízelöntés következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkezett (elázás, elsodrás, törés, rombolás, szennyezés) károkat téríti meg. Árvíz: az állandó vagy idő- szakos jellegű, természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztá- rozók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett (mentett) terüle- tet önt el.

Az árvízkár az árvíz fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

b. Felhőszakadás-kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a fel- hőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombo- lással, elöntéssel – ideértve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A felhőszakadáskár a felhőszakadás létrejöttével bekövetkező jelensé- geinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

c. Vízkárként megtéríti a biztosító az árvíz vagy felhőszakadás folytán fel- lépő nagymennyiségű víz következtében keletkezett elázás, törés, rom- bolás, továbbá szennyeződés által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.

4.2.3. Földmozgáskárok

a. Földcsuszamlás: a talaj jellemző állandó fizikai vagy szilárdsági tulajdon- sága váratlan esemény hatásaként megváltozik, így a talaj szilárdsági egyensúlya megszűnik, és a talaj elmozdul a természetes vagy mester- séges lejtés irányába.

b. Föld- és kőomlás: amely annak következtében keletkezik, hogy a lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulaj- donságainak megváltozása, illetve bármely külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamint földanyag a természetes lejtés irányába le- omlik, lezúdul.

c. Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása okozta kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirte- len bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Isme- retlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva.

A földmozgáskár a földmozgás előzőek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásaként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

4.2.4. Jégverés- és hónyomás kár

a. A biztosító megtéríti a jégverés – a különböző méretű jégszemcsék, jég- szemek formájában lehulló csapadék – által a biztosított épületek, épít- mények tetőzetében (tetőszerkezetében és tetőfedésében) – okozott törés-, repedés kárt.

b. A biztosító megtéríti a biztosított épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban a hónyomás által okozott károkat.

4.2.5. Épületek vezetékeinek töréséből eredő vízkár

A vezetéktörés a kockázatviselési helyen (telephelyen) lévő épület épület- szerkezetén belül elhelyezett víz- vagy gőzvezetékek olyan meghibásodása, amely az ivóvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz- és gőzvezeték, továbbá ezek tar- tályainak, berendezéseinek, illetve tartozékainak törése, repedése, dugulá- sa miatt állt elő.

A vezetéktörésből eredő – biztosított vagyontárgyakban keletkezett – kárt megtéríti a biztosító, ha azt a vezetéktörés következtében kiáramló víz és/vagy gőz okozta.

4.2.6. Technológiai csővezetékek töréséből eredő kár

Technológiai csővezeték törés a technológiai folyadékok, porok rendelte- tésszerűen használt csővezetékeinek, edényzeteinek, szerelvényeinek töré- se, repedése.

Technológiai csővezeték töréséből eredően megtéríti a biztosító a techno- lógiai folyadékok (pl. savak, lúgok, különböző oldatok, tejféleségek, sze- szes és szeszmentes italok, folyékony szénhidrogének vagy szénhidrogén- származékok), illetve porszerű anyagok kiáramlása által a biztosított va- gyontárgyakban okozott vagyonkárt.

Nem minősül technológiai csővezeték töréskárának a különböző gáz és gőz halmazállapotú anyagot szállító vezetékek meghibásodásá- ból eredő kár, valamint a kiáramló anyagok veszteségei.

4.2.7. Tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés töréséből eredő kár Biztosítási eseménynek minősül a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, illetve önálló tűzvíz hálózat) törése, repedése vagy rend- ellenes működése miatti vízkiáramlás, amennyiben a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.

A biztosító a kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott ká- rokat téríti meg.

A biztosítási fedezet csak az olyan tűzoltó berendezések által oko- zott károkra terjed ki, amelyek a rájuk vonatkozó hatályos szab- ványoknak, valamint az illetékes tűzvédelmi hatóság egyedi létesí- tési engedélyében foglalt előírásoknak megfelelnek, és amelyeket a berendezés kezelője az adott berendezésre vonatkozó előírások alapján rendszeresen, dokumentált módon ellenőriz és karbantart.

4.2.8. Földrengés által okozott kár

Biztosítási eseménynek kizárólag az a – föld belső energiájából származó – földrengés minősül, amely a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fo- kozatát elérte, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító megtéríti a biztosítási események, továbbá ezen eseményekkel összefüggésben keletkező tűzesetek által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat. A biztosító a 72 órán belül bekövetkező károkat egy kár- eseménynek tekinti. A biztosító egy biztosítási eseménnyel kapcsola- tos szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben meghatározott li- mitösszegig – ennek hiányában a biztosítási összegig – terjed.

4.3. Betöréses lopás és rablás kockázat (az alapfedezeti csomag mellé köthető kiegészítő fedezet) biztosítási eseményei

4.3.1. Betöréses lopáskár

Betöréses lopásnak az minősül, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biz- tosított vagyontárgyakat magában foglaló lezárt, illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon vagy úgy hatol be – ideértve azt az ese- tet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát ki- használja –, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja. Továbbá készpénz esetében csak zárt értéktárolóból történő eltulajdonítás minősül betöréses lopásnak.

4.3.2. Rabláskár

Rablásnak az minősül, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdoní- tása során a tettes a biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illet- ve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy meg- tartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

4.3.3. Rongálás

A biztosító megtéríti a betöréses lopás és rablás vagy annak kísérlete során a biztosított épületekben és vagyontárgyakban, rongálással (és nem eltu-

lajdonítással) okozott károkat (javítási, pótlási költségek) a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási összeghatárig.

4.4. Géptörés kockázat (az alapfedezeti csomag mellé köthető ki- egészítő fedezet) biztosítási eseményei

A jelen különös szerződési feltételek szerint biztosítási eseménynek – gép- törésnek – minősül a szerződés kockázatviselési ideje alatt a kockázatvise- lési helyen lévő biztosított vagyontárgyaknak belső és/vagy külső erőhatás miatti, illetve a vagyontárgyak elektronikus egységeinek csak külső erőha- tás miatti, véletlenül, váratlanul, balesetszerűen bekövetkezett olyan töré- se, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes mű- ködésképtelenségét okozza.

A jelen különös szerződési feltételek szerint a törés- és repedéskár gyűjtő- fogalom, és ilyennek minősülnek mindazok a maradandó alakváltozással járó mechanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a kö- vetkező deformációk formájában álltak elő: megnyúlás, szakadás, össze- nyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás. A biztosító kockázatvise- lése kiterjed a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) biztosítási összeggel megjelölt:

– üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy azok éppen működ- nek vagy nem működnek;

– tisztítás, javítás, karbantartás, átvizsgálás, áthelyezés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban, szerelés vagy a kockázatviselési helyen be- lüli mozgatás alatt levő gépekre.

Üzembe helyezett egy vagyontárgy, ha az a kipróbálás és a próbaüzem be- fejezése után, a normál üzemelésre készen áll. Hatósági vizsgára kötelezett vagyontárgyak esetén ez az időpont a hatósági engedély kiadásának napja. A géptörés-biztosítási fedezet a forgalmi rendszámos munkagépek eseté- ben kifejezetten csak a munkagépként működő járműben az e járművel való munkavégzés közben előállt, továbbá e járműnek a munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során keletkezett töréskárra terjed ki. Géptörés-biztosítási eseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka:

a. anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba;

b. rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kilazulása;

c. túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berende- zéseket);

d. a centrifugális erő hatása miatti széthullás;

e. az elektromos energia közvetlen hatása, úgymint rövidzárlat, átütés, át- ívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be);

f. a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibásodása;

g. leesés, lökés, ütközés;

h. befagyás, bedermedés, besülés, beszorulás;

i. idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás.

4.5. Üveg- és fóliabiztosítás (az alapfedezeti és a kiegészítő elemi kár csomag mellé köthető kiegészítő fedezet) biztosítási eseményei Üveg- és fóliakár az a kár, amely a biztosított épületek, építmények üvege- zésének törése, illetve termesztő berendezésekben nevelt növénykultúrák pusztulása, valamint fóliasátrak fóliáinak repedése vagy szakadása követ- keztében állt elő:

a. betöréses lopás vagy annak kísérlete során;

b. vihar vagy jégeső következtében;

c. épületek javítási, karbantartási, illetve állványozási munkái (kivéve az új építkezéseket, valamint a felújításokat) során.

5. Biztosítással nem fedezett károk, kizárások

5.1. Általános kizárások, nem fedezett károk

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túlme- nően – nem fedezi azokat a károkat, amelyek:

a. a rendeltetésszerű, rendszeres használatból eredő fokozatos el- használódás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására kelet- keztek, továbbá amelyek kizárólag mechanikai és elektromos üzemzavar formájában álltak elő;

b. az anyagok gyártásának, feldolgozásának, azok tesztelésének vagy bármely más munkafolyamatnak a során keletkeztek az

éppen felhasznált vagy feldolgozás alatt lévő készletekben vagy az anyagokban;

c. rejtett hibák következményeként álltak elő;

d. közúti, vasúti, vízi vagy légi szállítás, átrakás alatt következtek be;

e. építési, szerelési tevékenység alatt álló vagyontárgyakban, ki- és beszerelés, össze- és szétszerelés, próbaüzem alatt vagy által kö- vetkeztek be, kivéve, ha e tevékenységek a szokásos karbantar- tási és szervizmunkák részét képezik;

f. a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulá- sa miatt álltak elő;

g. a biztosítási események során a talajerőben (termőképességben) következtek be;

h. a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során keletkeztek;

i. szándékos túlterhelés következményei;

j. a karbantartás elmulasztásával vagy az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be;

k. az építési-szerelési tevékenységgel okozati összefüggésben kelet- keztek;

l. a szabadban tárolt vagyontárgyakban csapadék, jég, homok, por, illetve fagyhatás vagy napsütés hatására keletkeztek;

m. szennyezés, fertőzés, penészesedés, gombásodás, korhadás for- májában álltak elő;

n. veszélyes hulladékok, környezetszennyező anyagok tárolásával, megsemmisítésével kapcsolatban merültek fel;

o. bankjegykiadó automatákban és azokban található készpénzben következtek be;

p. jótállás vagy szavatosság körében vagy egyéb jogszabályi előírás következtében megtérülnek;

q. következményi kárként merülnek fel;

r. normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerültek vagy kerülnek;

s. a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gaz- dasági hátrányként jelentkeztek (pl. kötbér, bírság, jutalom, túl- óra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.);

t. a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származnak;

u. a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják;

v. többletköltségként

– éjszakára vagy szünnapra soron kívül elrendelt munkabérként,

– expressz vagy légiposta fuvarköltségeként merültek fel;

w. kedvezmények elvesztéséből adódtak.

5.2. Tűzkárok esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folya- mat formájában következtek be;

b. magában az öngyulladt anyagokban álltak elő, de megtéríti az azokból átterjedő tűz által okozott károkat;

c. rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánokban, kohókban, kemencékben, kályhákban stb., beleért- ve a felhasznált tüzelő és egyéb technológiai anyagokat) a – ter- ményszárítók kivételével – a használatukkal összefüggésben áll- tak elő, de megtéríti az azokból más vagyontárgy(ak)ra átterjedő tűz által okozott károkat;

d. az elektromos berendezések zárlati hőhatása miatt magában a berendezésben okoztak, de megtéríti az azokból átterjedő tűz által okozott károkat;

e. elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása követ- keztében álltak elő;

f. tűzkár nélküli füst és koromszennyeződés miatt keletkeztek;

g. a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból (pl. főzés, füstölés, szárítás, pör-

kölés) hasznos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füstha- tásnak teszik ki, ideértve mindazon vagyontárgyakat is, amelyek- ben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hőt vagy füstöt ál- lítanak elő (pl. égető- vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazá- nok, kohók), közvetítenek vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűz- térbe dobták vagy azok tűztérbe estek;

h. földrengés, vulkánkitörés, műhold vagy meteor becsapódása által közvetlenül vagy közvetve kiváltott tűz által keletkeztek.

5.3. Robbanás- vagy összeroppanáskárok esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azokat a károkat, amelyek:

a. céltudatos, tervszerű, előre bejelentett és engedélyezett robban- tás eredményeként keletkeztek;

b. nyomástartó edényben keletkeztek (megtéríti azonban a biztosí- tó azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása következtében más vagyontárgyban keletkeztek);

c. folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve táro- lókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében álltak elő;

d. berendezések, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határolóelemmel elválasztott terei között álltak elő, de megtérí- ti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását;

e. repülőgépek által előidézett hangrobbanásból származtak;

f. belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáz- nyomás miatt keletkeztek;

g. az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centri- fugáliserő, csőtörés) következtében keletkeztek.

5.4. Villámcsapás károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt követ- keztek be;

b. magában a villámvédelmi rendszerben következtek be.

5.5. Villámcsapás másodlagos hatása károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azokat a károkat, amelyek:

a. a vonatkozó jogszabályban vagy a biztosítási szerződésben előírt – a hatályos szabványoknak megfelelő – villámvédelmi és/vagy túl- feszültség-védelmi rendszerek teljes vagy részleges hiányával, il- letve azok karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggés- ben keletkeztek;

b. magában a túlfeszültség-védelmi rendszerben keletkeztek, ha az csak arra korlátozódott.

5.6. Viharkárok esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azokat a károkat, amelyek:

a. időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek;

b. épületek, építmények – beleértve a befejezetlen állományba tar- tozó létesítményeket is – üvegezésében, meleg- és hidegágyak- ban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben keletkeztek;

c. kizárólag az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatá- ban, festésében, földterületekben, telkekben, növényi kultúrák- ban, szabadban tárolt terményekben, termésekben, állatokban keletkeztek;

d. karbantartási és állagmegóvási hibákból eredtek (ekkor a köz- rehatásnak megfelelő mértékű kármegosztást alkalmaz a bizto- sító);

e. helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldőlése, elsodródása, leszakadása folytán előálló törés vagy egyéb káro- sodás formájában következtek be;

f. a szabadban elhelyezett biztosított készletekben és berendezé- sekben (szárító berendezések és öntöző berendezések kivételé- vel) keletkeztek;

g. műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszek- ben és ládákban, valamint a raklapokon lévő csapadék-, illetve fagyveszély-érzéketlen készletekben keletkeztek, ha azokat nem rögzítették.

5.7. Árvíz, belvíz, felhőszakadás okozta vízkárok esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. vihar okozta hullámverés következtében álltak elő;

b. vízkár nélküli átnedvesedés, felázás következtében álltak elő;

c. a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, gátakban, öntözőberendezésekben, vízügyi létesítmé- nyekben, műtárgyakban (áteresz, zsilip stb.), továbbá halastavak- ban, víztározókban, valamint ezek állat- és növényállományában keletkeztek;

d. hullámtérben és nem mentett árterületen lévő vagyontárgyak- ban keletkeztek;

e. növényi kultúrákban keletkeztek;

f. a talajszerkezetben, illetve talajerőben szerves és műtrágyák ki- lúgozása folytán keletkeztek;

g. felhőszakadás hatására az épületek külső vakolatában és festésé- ben keletkeztek;

h. talajszint alatti helyiségekben és az ott elhelyezett vagyontár- gyakban keletkeztek;

i. árvíz- és belvíz-megelőzési, továbbá árvíz- és belvízvédelmi mun- kák címén felmerült költségek esetén merülnek fel.

Jelen biztosítási feltételek szerint hullámtérnek minősül: a termé- szetes és mesterséges vizek árvízvédelmi töltései közötti vagy – ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti terület.

Nem mentett árterületnek minősül: a vízügyi hatóság által megál- lapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közel párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjegyű) közúti, vasúti töltés vagy magaspart, illetve a települések belterületének határa között fekszik.

5.8. Földmozgáskárok esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. ideiglenesen szüneteltetett vagy véglegesen befejezett bányá- szati, bányalétesítési és aktív bányászati tevékenység következté- ben álltak elő;

b. a biztosított által végzett vagy végeztetett földmunkák, föld-, ka- vics-, kő-, illetve homokkitermelés során történtek;

c. a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld vagy kőtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üregek feltárásának, megszün- tetésének, valamint az új földvédő művek tervezésének, építésé- nek költségeiként merültek fel;

d. épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, a talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával okozati összefüg- gésben keletkeztek;

e. a nem megfelelően kiválasztott alapozási mód, hibás alapozási méretezés vagy nem teherbíró altalajra (pl. zsugorodó agyagra stb.) építés miatt következtek be;

f. bányák (a használaton kívüliek is) földalatti részének beomlásá- ból, a csapadékvíz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta

kiüregelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredtek.

5.9. Jégverés- és hónyomás károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. épületek héjazatának sérülése nélkül keletkeztek;

b. épületek, építmények üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben kelet- keztek;

c. ideiglenes fedésben keletkeztek;

d. fólia- és sátorfedésben keletkeztek;

e. kizárólag csak az esővíz-levezető csatornákban és hófogó szerke- zetekben keletkeztek.

Nem minősülnek hónyomás kárnak azok a károk sem, amelyek a te- tőszerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásá- nak elmulasztásával okozati összefüggésben következtek be.

5.10. Vízvezeték-törési károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. sprinkler), vala- mint annak tartozékai töréséből eredtek;

b. technológiai célú, felhasználású, illetve technológiai berendezés részét képező víz- és gőzvezeték, annak tartozékai (kivéve az épületek, építmények ivóvízellátását, fűtését szolgáló vezetékek) töréséből eredtek;

c. a csővég nyitott állapota, illetve a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljesen elzárt állapota miatt keletkezetek;

d. a kiömlő, elfolyt folyadék veszteségeként keletkezetek;

e. a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények előírt kar- bantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezetek;

f. magában a meghibásodott csővezetékekben és tartályokban, ké- szülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben meg- hibásodás folytán keletkeztek;

g. olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak, és az üzem- szerű működést nem befolyásolják;

h. a törött vezeték, hibás szerelvényeinek szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben álltak elő;

i. vízvezetéktörés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkeztek;

j. fakorhadás, gombásodás és penészedés következtében keletkez- tek;

k. közvetett károk, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon;

l. talajvíz, árvíz vagy más időjárási hatások miatt összegyűlt víz által keletkeztek;

m. talajszint alatti helyiségekben tárolt vagyontárgyakban keletkez- tek;

n. önálló tűzivíz hálózatok csőtörése, illetve szabályszerű működése miatt keletkeztek;

o. a nem használt épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékeinek – a víztelenítés elmulasztása miatti – fagykárai kö- vetkeztében, illetve ezek következményi káraiként keletkeztek;

p. ipari, technológiai vezetékekben keletkeztek és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat.

5.11. Technológiai csővezeték töréséből eredő károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartá- si munkáinak elmulasztása következtében keletkeztek;

b. csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak,

szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nyitott állapota miatt álltak elő, vagy nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból eredtek;

c. kiömlő, elfolyt anyagok veszteségeként keletkeztek;

d. meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkeztek;

e. hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint ál- latok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkeztek;

f. olyan szennyezési károk, melyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják;

g. törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításával közvet- len okozati összefüggésben keletkeztek;

h. technológiai csővezetékek törése nélküli átnedvesedésből, fel- ázásból keletkeztek;

i. állatokban keletkeztek.

5.12. Tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés törése károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. magában a tűzivíz- és egyéb oltóvízvezetékben, a tűzoltó beren- dezésben, annak tartozékaiban és szerelvényeiben, illetve;

b. a berendezés nyomáspróbái, valamint telepítési, karbantartási munkái során és következtében keletkeztek.

5.13. Földrengéskárok esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. freskókban és falfestményekben keletkeztek;

b. az árvíz (áradás) miatt keletkeztek.

5.14. Betöréses lopás, rablás károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerültek, illetve ke- rülnek;

b. esetén az üzlet kirakatában elhelyezett árukár összege megha- ladja az üzlet biztosított készletértékének 25%-át;

c. termelési, szolgáltatási folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkeztek (pl. kötbér, bírság, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termelés- és szolgáltatáskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.);

d. következményi kárként merültek fel;

e. ellopás, elveszés, hiány, veszteség (együttesen: hiány) következ- tében keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a hiány betöréses lopás vagy rablás következménye;

f. leltározás, illetve időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányból (együttesen: leltárhiányból) eredtek;

g. a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származtak, ha a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja az érték- csökkenés.

5.15. Géptörés károk esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. tűz, robbanás és összeroppanás, villámcsapás, vízvezetéktörésből eredő vízkár, technológiai csővezetékek törése, vihar, árvíz, bel- víz, felhőszakadás, földmozgás (földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üregek beomlása), jégverés és hónyomás, földrengés, légi járművek rázuhanása és ismeretlen földi járművek által oko- zott rongálási károk, továbbá tűzoltás, épületek összeomlása,

megsüllyedése, megdőlése, valamint a fenti eseményeket követő romeltakarítás, lebontás és szétszerelés, azonkívül lopás, betöré- ses lopás és rablás károk következtében keletkeztek (de a robba- nás fogalmába nem tartozik bele – így nem minősül kizárásnak – a turbinák, kompresszorok, motorhengerek, hidraulikus henge- rek, lendkerekek, centrifugák, transzformátorok, kapcsolók és áramelosztók törése);

b. a gép fokozatos és folyamatos állagromlása, használat során be- következő kopás és elhasználódás, vízkőlerakódás, szennyeződés, légköri jelenségek által előidézett korrózió vagy kopás, festett vagy csiszolt felületek karcolódásának következtében álltak elő;

c. fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, ré- teges elválás, felhólyagosodás, illetve hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba következtében keletkeztek, kivéve, ha gép- törés-biztosítási káreseményt idéznek elő más biztosított gép- szerkezetekben, alkatrészekben;

d. a tulajdonjog hatósági korlátozása – közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel – során keletkeztek;

e. próbaüzem során keletkeztek;

f. szándékos túlterhelés miatt keletkeztek;

g. biztonsági határt meghaladó próbanyomás, próbaterhelés, során keletkeztek;

h. kockázatviselési helyen kívüli szállítás során keletkeztek;

i. szerszámokban (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszerszámok- ban), gyártóeszközökben, öntőformákban, öntőmintákban és öntőüstökben, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészek- ben és tartozékokban keletkeztek;

j. a sűrűn cserélendő alkatrészekben, porlasztófúvókákban, sajtoló- formákban (formázófelületekben), védőrácsokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekekben, meghajtószíjak- ban, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederében és gör- dülő elemeiben, gumiabroncsokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatrészekben, tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben, szitákban és csomagolóanyagokban keletkeztek, amennyiben a kár csak ezekre a részekre korlátozódik (nem vo- natkozik e kizárás arra az esetre, ha a biztosított gép vagy be- rendezés egyéb részei is ugyanazon biztosítási esemény kapcsán károsodnak);

k. magának a gépnek a – károsodás elleni védelmet szolgáló – biz- tonsági berendezésében, a gép működésével összefüggésben ke- letkeztek, és csak arra korlátozódtak;

l. törés és repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, műkö- désképtelenség formájában álltak elő;

m. számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállo- mányban, információkban keletkeztek;

n. a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeiből, tartályai- ból, csővezeték-hálózataiból, szerelvényeiből, a konténerekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek;

o. éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munka bérköltségeként, illetve expressz vagy légipostafuvar miatti több- letköltségként merültek fel;

p. kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódtak;

q. a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállí- tása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítés- ként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők;

5.16. Üveg- és fóliakárok esetén

A jelen biztosítás – a VÁSZF-ben, illetve jelen feltétel 5.1. pontjában meghatározott általános kizárásokon túlmenően – nem fedezi azo- kat a károkat, amelyek:

a. a biztosított ajánlatának megtételekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben következtek be;

b. épületszerkezeti üvegezésekben (üvegtégla, üvegpadló stb.),

üveg dísztárgyakban, üvegtetőkben, neoncsövekben, taposóüve- gekben, ólom-, ón- és rézfoglalatokban, illetve az azokban elhe- lyezett különleges üvegekben keletkeztek,

c. a két évnél öregebb fóliákban keletkeztek.

6. Biztosítási összeg

A biztosítási szerződésben – a teljes biztosítható vagyonérték figyelembe- vételével – a biztosított vagyontárgyak szerződéskötéskori értékének meg- felelő összeget (továbbiakban biztosítási összeg) kell meghatározni a bizto- sított vagyontárgyak (3. fejezet) csoportosításának megfelelően. A vagyon- tárgyak biztosítási összegét bruttó értéken kell megadni, ettől eltérő eset- ben a vagyontárgyak értékét tételes listán kell meghatározni.

A biztosítási összegeknek a jelen különös szerződési feltételek szerinti meg- határozása, illetve a vagyontárgyak értékváltozása szerinti módosítása a szerződő kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt.

6.1. Alapfedezeti és kiegészítő elemi kár csomag

6.1.1. Saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összegének megha- tározása

a. Tárgyi eszközök (ingatlanok: épület és egyéb építmény; műszaki beren- dezések, gépek, járművek – rendszámos személygépjármű kivételével –, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják, beruházások közül kizá- rólag a nem aktivált – építési vagy szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások, öntöző berendezések, szárító berendezések) biztosí- tási összegének meghatározása a vagyontárgy szerződéskötéskori érté- kén történik (a vagyontárgy új értéke csökkentve az időközi elhasználó- dás – műszaki avulás – mértékének megfelelő összeggel).

b. Készletek, kereskedelmi árukészletek, betétdíjas göngyölegek esetében az ugyanolyan fajtájú, minőségű és rendeltetésű vagyontárgy beszerzé- si költsége. Befejezetlen termelés és félkész termékek, valamint készter- mékek esetében a készültségi foknak megfelelő újra-előállítási költség, illetve a beszerzési költség, amennyiben ez alacsonyabb, mint az újra- előállítási költség. Növényvédőszerek (csak saját tulajdonú), szaporító- anyagok (csak saját tulajdonú), széna, szalma esetében az ugyanolyan fajtájú, minőségű és rendeltetésű vagyontárgy beszerzési költsége. Készpénz esetében a pénz értéke.

A készletek biztosítása csúcsértéken történik, ennek megfelelően a készletekre meghatározott biztosítási összegnek meg kell felelnie a biz- tosítási időszakon (1 év) belül előforduló legmagasabb készletértéknek.

6.1.2. Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege

a. Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosítási összeg a va- gyontárgy szerződéskötéskori értéke (a vagyontárgy új értéke csökkent- ve az időközi elhasználódás – műszaki avulás – mértékének megfelelő összeggel), kivéve a lízingelt vagyontárgyakat, melyek esetében a lízing- szerződés szerinti érték.

b. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek esetében a biztosítási összeg a göngyölegek betétdíja.

6.2. Betöréses lopás és rablás

A vagyoncsoportonkénti (3.2. pontban meghatározott) biztosítási összegek képzése kockázatviselési helyenként történik. A biztosítási összegek meg- határozásánál a behatolás ellen védett helyiségekben tárolt teljes vagyont kell figyelembe venni.

A saját és idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összegének megha- tározása megegyezik az 6.1.1. és 6.1.2. pontokban meghatározottakkal. A biztosítási szerződésben a szerződő felek a teljes biztosítható vagyonér- téktől független összeget (részérték kockázat, részérték biztosítási összeg) is meghatározhatnak biztosítási összegként. A szerződés szerint részérték kockázatra biztosított tételek esetén a biztosító a VÁSZF IX. fejezet 3. pont- ja szerinti alulbiztosítottságot nem vizsgálja. Részérték kockázatú tételek esetén a részérték kockázat összege képezi a szolgáltatási kötelezettség felső határát. Részérték kockázatú tételek azok a biztosítások, amelyek vo- natkozásában a biztosítási összeget a vagyontárgyak szerződéskötéskori ér- tékétől eltérő nagyságú – azt azonban meg nem haladó – kártérítési limit képezi, és ezt a kártérítési limitet az adott biztosítási időszakban kifizetett

kártérítési összegek csökkentik. A részérték kockázatra szóló biztosítások esetében a biztosítási összeg az említett kártérítési limit.

6.3. Géptörés

A saját, illetve az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege a biz- tosított vagyontárgyaknak a tételesen meghatározott szerződéskötéskori, illetve szerződés módosításkori értéke (a vagyontárgy új értéke csökkentve az időközi elhasználódás – műszaki avulás – mértékének megfelelő összeg- gel), amelyet a szerződő határoz meg.

6.4. Üvegtörés

a. A biztosított épületek szerkezetileg beépített üvegezéseire két biztosítá- si összeg választható 150 000 és 300 000 Ft.

b. A termesztő berendezésekben nevelt növényi kultúrák biztosítási össze- gét a termesztett növény fejlődése során elért legnagyobb érték alapján kell meghatározni.

c. Az üvegházak üvegfelületeinek biztosítási összege azok szerződéskö- téskori értéke (a vagyontárgy új értéke csökkentve az időközi elhaszná- lódás – műszaki avulás – mértékének megfelelő összeggel).

d. A fóliasátrak két évnél nem régebbi fóliáinak biztosítási összege azok szerződéskötéskori értéke (a vagyontárgy új értéke csökkentve az időkö- zi elhasználódás – műszaki avulás – mértékének megfelelő összeggel).

6.5. Biztosítási összeg változása

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.

A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít, azonban a biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.

6.6. Értékkövetés

Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs lehetőség.

7. Önrészek és limitek

7.1. Alapfedezeti csomag (tűzkár, robbanás- és összeroppanáskár, villámcsapáskár, villámcsapás másodlagos hatása kár, légi járművek által okozott kár)

a. Az önrész káreseményenként: 10%, de minimum 50 000 Ft;

b. egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a káreseményekkel kap- csolatos biztosított költségtérítések és a biztosított vagyontár- gyakra meghatározott biztosítási szolgáltatás együttesen sem ha- ladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét;

c. a szabadban tárolt vagyontárgyakra vonatkozóan tűzkár eseté- ben a vagyontárgy biztosítási összegének 25%-át a biztosító le- vonja a biztosítási szolgáltatásból.

7.2. Elemi kár csomag (viharkár, árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár, földmozgáskár, jégverés- és hónyomás kár, épületek vízvezetékeinek töréséből eredő vízkár, technológiai csővezetékek töréséből eredő kár, tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés törésé- ből eredő kár, földrengéskár)

a. Az önrész káreseményenként: 10%, de minimum 50 000 Ft;

b. a káreseményekkel kapcsolatos biztosított költségtérítések és a biztosított vagyontárgyakra meghatározott biztosítási szolgálta- tás együttesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét;

c. a szabadban tárolt vagyontárgyak viharkárai esetében a vagyon- tárgy biztosítási összegének 25%-át a biztosító levonja a biztosí- tási szolgáltatásból.

7.3. Betöréses lopás és rablás kockázat

a. Az önrész káreseményenként: 10%, de minimum 50 000 Ft;

b. a növényvédőszerekre és szaporítóanyagokra vonatkozóan a biz- tosított készlet biztosítási összegének 15%-át a biztosító levonja a biztosítási szolgáltatásból.

Ezen túlmenően a biztosító betöréses lopás biztosítási esemény kap- csán a kockázatviselési hely (telephely) védelmi szintjének megfelelő kártérítési limitet alkalmaz. A kártérítési limit a biztosító összes, a káresemény kapcsán a feltétel szerint beálló szolgáltatási kötele- zettségének az egyes vagyoncsoportokra meghatározott biztosítási összegen belüli korlátozását jelenti, beleértve a készpénz vagyon- csoportra vonatkozó biztosítási szolgáltatást is.

A védelmi szinteket – és ezzel együtt a kártérítési limitet – a kockázatviselé- si hely külső határoló szerkezeteinek, mint védelmi felületeinek a behatolás- sal szembeni ellenálló képessége határozza meg. Az egyes védelmi felüle- tekhez tartozó előírásokat „falak, födémek”, „üvegfelületek”, „ajtók”, va- lamint „elektronikai védelem” csoportosításban tartalmazza a jelen feltétel. Amennyiben a behatolás helyén az adott védelmi felületre vonatko- zó legalacsonyabb kártérítési limithez tartozó előírás sem teljesül, úgy a biztosító betöréses lopás biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

A biztosító az egyes védelmi szintekhez – kártérítési limithez – tartozó elő- írások meglétét a biztosítási szerződés létrejöttekor nem ellenőrzi, a kár- esemény bekövetkeztekor azok megvalósulását a behatolás helyén vizsgálja.

7.3.1. Kártérítési limit

7.3.1.1. Kártérítési limit 1 000 000 Ft

A kártérítési limit 1 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkezté- nek időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:

a. Falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 6 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.

b. Üvegfelületek: nincs előírás.

c. Ajtók: az ajtók zárását ajtónként legalább egy darab, törés elleni véde- lemmel szerelt biztonsági (henger)zár a zár jellemzőinek teljes kihaszná- lásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. A kétszárnyú ajtószerke- zetek reteszhúzás ellen védettek.

d. elektronikai védelem: nincs előírás.

7.3.1.2. Kártérítési limit 5 000 000 Ft

A kártérítési limit 5 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkezté- nek időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:

a. Falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 12 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.

b. Üvegfelületek: a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók 2 réte- gű, egyenként legalább 3 mm vastagságú üvegezéssel vagy legalább

c. Ajtók: az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni védelemmel szerelt biztonsági (henger)zár – vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsági (henger)zár – a zár(ak) jellemzőinek teljes ki- használásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db dió- pánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek.

d. Elektronikai védelem: nincs előírás. Vagy:

e. Falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 12 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.

f. Üvegfelületek: a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm- nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók minősí- tett ráccsal egyenértékűnek minősített biztonsági üveggel vagy legalább 2x5 mm vastag üvegezéssel ellátottak, biztonsági fóliával védettek és ki- emelés elleni védelemmel rendelkeznek.

g. Ajtók: az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni védelemmel szerelt biztonsági (henger)zár – vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsági (henger)zár – a zár(ak) jellemzőinek teljes ki-

használásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db dió- pánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek.

h. Elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségben helyi riasztású elektronikus behatolásjelző rendszer működik.

7.3.1.3. Kártérítési limit 8 000 000 forint

A kártérítési limit 8 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkezté- nek időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:

6 mm vastagságú, egyrétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenér- tékűnek minősített biztonsági üveggel, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek és kiemelés elleni védelemmel rendelkeznek.

c. Ajtók: az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés elleni véde- lemmel szerelt biztonsági (henger)zár, amelyek közül az egyik legalább 3 ponton záródó, a zárak jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Be- járati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. A kétszárnyú ajtószerkezetek retesz- húzás ellen védettek.

d. Elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol- gáló helyiségben helyi riasztású elektronikus behatolásjelző rendszer működik.

7.3.1.4. Kártérítési limit 15 000 000 Ft

A kártérítési limit 15 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkez- tének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:

a. Falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 25 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.

c. Ajtók: az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni védelemmel szerelt biztonsági (henger)zár, amelyek közül az egyik legalább 3 ponton záródó, a zárak jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek.

d. Elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol- gáló helyiségben helyi riasztású elektronikus behatolásjelző rendszer vagy riasztás esetén kivonuló szolgáltatást nyújtó távfelügyeletbe bekö- tött elektronikus behatolásjelző rendszer működik.

7.3.1.5. Kártérítési limit 25 000 000 Ft

A kártérítési limit 25 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkez- tének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:

6 mm vastagságú, egyrétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenér- tékűnek minősített biztonsági üveggel vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek és kiemelés elleni védelemmel rendelkeznek.

c. Ajtók: az ajtónak és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, legalább 25 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni vé- delemmel szerelt biztonsági (henger)zár, amelyek közül az egyik leg- alább 3 ponton záródó, a zárak jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az aj- tókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. Bevésőzár alkalmazása esetén az ajtólap külső oldala fémlemezzel meg van erősítve.

A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek és kiemelés elleni védelemmel rendelkeznek;

d. Elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol- gáló helyiségben riasztás esetén kivonuló szolgáltatást nyújtó távfel- ügyeletbe bekötött elektronikus behatolásjelző rendszer működik.

7.3.1.6. Kártérítési limit 50 000 000 Ft

A kártérítési limit 50 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkez- tének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti:

a. Falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 38 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos.

6 mm vastagságú, egyrétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenér- tékűnek minősített biztonsági üveggel vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek és kiemelés elleni védelemmel rendelkeznek.

c. Ajtók: az ajtónak és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, legalább 40 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni vé- delemmel szerelt biztonsági (henger)zár, amelyek közül az egyik leg- alább 3 ponton záródó, a zárak jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az aj- tókhoz rögzítve és kiemelés ellen védett. Bevésőzár alkalmazása esetén az ajtólap külső oldala fémlemezzel meg van erősítve. A kétszárnyú aj- tószerkezetek reteszhúzás ellen védettek.

7.3.1.7. Kártérítési limit 75 000 000

A kártérítési limit 75 000 000 forint, ha a biztosítási esemény bekövetkez- tének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követel- ményeket kielégíti.

tékűnek minősített biztonsági üveggel vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek.

c. Ajtók: az ajtónak és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, legalább 40 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés és fúrás elleni vé- delemmel szerelt biztonsági (hengerzár vagy egy darab 3 ponton záró- dó biztonsági (henger)zár, a zár(ak) jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az aj- tókhoz rögzítve. Bevésőzár alkalmazása esetén az ajtólap külső oldala fémlemezzel meg van erősítve. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhú- zás ellen védettek.

e. Személyvédelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületet, épületrészt a vagyontárgyak őrzésével megbízott személy (őr) őrzi. Az őrnek az üzemmenet befejezésétől az üzemmenet megkezdé- séig kell szolgálatban lenni. Az őrzéssel megbízható hivatalosan bejegy- zett őrző-védő vállalkozás is. Nem felel meg az őrzési előírásoknak, ha egy őr egyidejűleg több telephely őrzését is ellátja.

7.3.2. Készpénz biztosítási szolgáltatás

Készpénz kára esetén a készpénz tényleges értéke kerül megtérítésre. A biztosítási szolgáltatás felső határa ezen készletek megjelölt biz- tosítási összege, vagy a behatolás helyén a helyiség védelmi szintjé- nek megfelelő és az értéktároló védelmi szintjéhez tartozó kártérí- tési limit közül a legalacsonyabb.

A kamat- és árfolyamveszteségeket a biztosító nem téríti meg.

Betöréses lopás kockázatra vonatkozó előírások és kártérítési limitek:

Értéktároló	Kártérítési limit
lemezkazetta, pénztárgép	50 000 Ft
tűzmentes páncélszekrény vagy beépített páncélkazetta	500 000 Ft
páncélszekrény	1 000 000 Ft

A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben az ér- téktárolót a biztosítási esemény időpontjában nyitva vagy nem teljes védelmi lehetőségeit kihasználva – ideértve a beépítésre vonatkozó előírásokat is – tartották.

A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be továbbá, amennyi- ben a vagyontárgyak tárolására szolgáló eszköz kulcsait azzal azo- nos helyiségben tartották, és a jogtalan eltulajdonítás során az el- követő azokat felhasználhatta.

7.3.3. A védelmi szintek esetében alkalmazott fogalmak meghatá- rozása

a. Védelmi felület: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló kockázatviselési helyen található épületbe (épületrészbe) történő, bizto- sítási eseményt megvalósító behatolás helye (pl. ajtó, ablak, falfelület).

b. Védelmi szint: a biztosító kockázatviselésének felső határát meghatá- rozó, különböző védelmi felületeken, különböző védelmi berendezések meglétét feltételező védelmi kategória.

c. Kártérítési limit: a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén megvalósult védelmi szint által meghatározott térí- tési felső határ, mely nem lehet magasabb, mint a biztosítási összeg, és tartalmazza a biztosítónak az egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült valamennyi szolgáltatási kötelezettségét.

d. Biztonsági zár: biztonsági zárnak minősülnek a Mabisz ajánlással ren- delkező zárak, továbbá a legalább 5 csapos hengerzárak, a minimum 6 rotoros mágneszárak, az egy- és kéttollú lamellás zárak, amennyiben az ún. variációs számuk a 10 000-et meghaladja. A Mabisz (Magyar Biz- tosítók Szövetsége) azon vagyonvédelmi termékek esetében, amelyek- nek gyártója vagy forgalmazója igényli, elvégzi az eszköz termékmeg- felelőségi vizsgálatát, ennek alapján megfelelőségi kategóriákba sorolja

a termékeket; a kategóriába sorolás a biztosítók felé címzett ajánlás; az ajánlással rendelkező termékek listája és Mabisz besorolása nyilvános, bárki számára elérhető a http://www.pluto.hu/ honlapon.

e. Minősített rács: a legfeljebb 10x30 cm-es osztású, legalább 12 mm át- mérőjű köracélból, vagy ezzel megegyező szilárdságú anyagból készült rács, amely 30 cm-enként, de legalább 4 db falazókörömmel – a mini- mális beépítési mélység 10 cm – a falazathoz van erősítve vagy ezzel – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – egyenértékű műszaki megoldás.

f. Reteszhúzás elleni védelem: a kétszárnyú ajtók fix szárnyának rögzí- tését szolgáló tolóretesz függőlegesen mozgó részének oly módon való blokkolása, mely csak nyitott ajtószárny esetén oldható fel.

g. Törés ellen védett biztonsági hengerzár: törésvédetten szerelt a hengerzárbetét, ha a külső oldalon nem nyúlik ki az ajtó, illetve a külső oldalról nem szerelhető kivitelű biztonsági vasalat síkjából.

h. Fúrás ellen védett biztonsági zár: a zárbetét fúrás ellen védett, ha a zárbetét és/vagy az azt védő biztonsági zártakaró kialakítása olyan, hogy megakadályozza a zárbetét megfúrását (pl. hengerzárbetétbe szerelt ed- zett csap, zártakaró esetében elforgatható gyűszű védi a zárnyílást stb.).

i. Biztonsági üveg: a biztonsági üveg érvényes Mabisz ajánlás szerint ér- demi behatolás késleltető ellenállása következtében a minősített rács ki- váltására alkalmas.

j. Erőszakos áthatolás elleni ellenállás: a térelhatároló szerkezet (fala- zat, födém, padozat, üvegezés, rácsozat, stb.) különböző (roncsolásos vagy szerelt) áthatolási célú bontással (vagy ennek kísérletével) szembe- ni ellenálló képessége, mely az áthatoláshoz szükséges időtartammal és erőkifejtéssel együttesen jellemezhető.

k. Bevésőzár: az ajtólapba süllyesztetten szerelt zárszerkezet, ami fa ajtólap esetén az ajtó betörés elleni ellenálló képességét jelentősen csökkenti.

l. Beépített páncélkazetta: a páncélkazetta a ráhegesztett körmökkel legalább 0,4 m2 betonba van ágyazva, illetve a rögzítése – más beépí- tési mód esetén – ennek megfelelő.

m. Tűzmentes pénzszekrény: kettősfalú, 1 mm-nél nagyobb lemezvas- tagságú acéllemezből készült szerkezet. A kettős fal (az ajtó is) legalább 50 mm térközű, mely hőszigetelő anyaggal van kitöltve. A légmentesen záródó forgócsapos ajtó szúrózárral és egy különleges, legalább 5 la- mellás zárral ellátott.

n. Páncélszekrény: kettősfalú, legalább 4 mm lemezvastagságú acélle- mezből folyamatos hegesztéssel készített szerkezet. Oldalainak és ajtó- inak legalább 70 mm térközzel kell rendelkezni. A kettős fal között B-200-as gyöngykavics-beton vagy más, azonos szilárdságú, illetve hő- vezető képességű töltőanyag helyezkedik el. Az ajtó illeszkedési tűrése maximum 0,5 mm. Az ajtó forgócsapjai belső kialakításúak, a forgó- csapok melletti illeszkedő körmök becsukódáskor a szekrény falába süllyednek. Az ajtó bezárása alul és felül a nyíló oldalon legalább két- két tolórudazattal történik, amelyeknek keresztmetszete minimálisan a páncélszekrény lemezvastagsága négyzetének háromszorosa. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból.

7.4. Géptörés kockázat

a. Az önrész vagyontárgyakra vonatkozóan (gépenként és kárese- ményenként): 10%, de legalább 50 000 Ft;

b. a káreseményekkel kapcsolatos biztosított költségtérítésekre vo- natkozóan a biztosítási szolgáltatás felső határa a károsodott va- gyontárgy biztosítási összegének maximum 10%-a;

c. a biztosított vagyontárgyakra meghatározott biztosítási szolgál- tatás és a káreseményekkel kapcsolatos biztosított költségtéríté- sek összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

7.5. Üveg- és fóliabiztosítás

Vagyontárgyakra vonatkozóan (káreseményenként):

a. növényi kultúrák esetében 10%, de legalább 100 000 Ft önrész;

b. üvegházak üvegfelületei esetében: 10%, de legalább 100 000 Ft önrész;

c. fóliasátrak esetében (első éves fóliák): 10%, de legalább 100 000 Ft önrész;

d. fóliasátrak esetében (második éves fóliák): 20%, de legalább 200 000 Ft önrész;

e. épületek szerkezetileg beépített üvegezése esetében: 10%, de le- galább 10 000 Ft önrész;

f. a káreseményekkel kapcsolatos biztosított költségtérítésekre és a biztosított vagyontárgyakra meghatározott biztosítási szolgálta- tás együttesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét.

8. Biztosítási díj

a. A biztosítási díj a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeinek (6. fejezet) és a 4. pontban felsorolt biztosítási eseményekre vonatkozó díj- tétel szorzata.

b. Az éves biztosítási díj számítását minden biztosítási időszakra az ajánlat mellékletét képező adatközlőkön kell elvégezni.

c. Az így meghatározott díjból előzetes kármentességi engedmény adha- tó szerződéskötéskor. A kármentességi engedménnyel csökkentett díj kerül számlázásra az ajánlaton rögzítettek szerint.

d. Az engedmény csak teljes kármentességre vonatkozik, kárkifizetés ese- tén az engedmény érvényét veszti és a biztosítási szolgáltatásból levo- násra kerül.

e. A szerződő az ajánlat megtételekor választhat éves, féléves vagy ne- gyedéves díjfizetést, a díjütemezés egyenletes (negyedéves díjfizetés esetén: 25%-25%-25%-25%; féléves díjfizetés esetén: 50%-50%; éves díjfizetés esetén 100% az egyes díjrészletek mértéke). A díjfizetési határidők: 01. 01., 04. 01., 07. 01., 10. 01.

9. Biztosítási szolgáltatás és a biztosító teljesítése

A biztosító a bekövetkezett károkat kockázatviselési helyenként évente a biztosítási összegig vagy a szerződő által választott éves kártérítési limit felső határáig téríti meg (téríthető maximális kár). A biztosító a biztosítási szolgáltatásból minden esetben levonja a VÁSZF XI. fejezet (6) bekezdésében felsorolt tételeket (önrész, ma- radvány, máshonnan megtérülő összeg, díjtartozás) azzal az eltérés- sel, hogy a biztosítási szolgáltatásból az adott biztosítási időszakra (1 év) a biztosítót megillető, és még be nem fizetett teljes díj levo- násra kerül.

9.1. Biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk

A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határát a biztosítá- si összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a biztosítási szolgálta- tás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik. A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét. Ha egy biztosítási tétel (va- gyoncsoport) alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy kezeli, mintha e vagyontár- gyakat külön tételként biztosították volna.

A biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a vagyontárgy káridőponti értékét (a vagyontárgy új érté- ke csökkentve az időközi elhasználódás – műszaki avulás – mértékének megfelelő összeggel) veszi figyelembe. A biztosító a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodás mértékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási, illetve helyreállítási költségeket veszi alapul. A biz- tosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál nem veszi figyelem- be a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többletköltségeket. A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyontárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei elérik vagy meghaladják a vagyontárgy káridőponti értékét.

A biztosító a részleges károk javítási költségeiből levonja azt az összeget, amennyivel a javítás révén a vagyontárgy értéke emelke- dik a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző értékhez képest, kivéve, ha a vagyontárgy biztosítási összege az új érték alapján ke- rült meghatározásra.

Beruházásokban, illetve felújítások során bekövetkezett károkat a biztosító a kár időpontjáig ténylegesen felmerült beruházási költségek alapján – a kár- időponti befejezési ár, illetve előállítási vagy építési költségek, valamint ezen tételekre meghatározott biztosítási összeg figyelembevételével – téríti meg. Muzeális vagy művészi értékkel bíró vagyontárgyak esetén a biztosító a biz- tosítási szolgáltatás megállapításánál a restaurálási (helyreállítási) költsége- ket, de maximum a biztosítási esemény bekövetkezése időpontjában meg- állapítható forgalmi értéket veszi alapul.

Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetében a biztosító – ezen vagyontárgyak biztosítási összegén belül – a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben a biztosított a hatályos jog- szabályok alapján azt megfizetni tartozik.

Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító az eredeti állapot helyreállításának számított (be- csült) költségeit téríti meg. A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzők- kel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyon- tárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ide- értve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi va- gyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek. A biztosító nem téríti meg a javítással (helyreállítással), valamint pót- lással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többlet- költségeket:

a. éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felme- rült túlóra költségeit;

b. expressz és speciális szállítások fuvardíjait;

c. légi szállítások többletköltségeit.

9.2. Káreseménnyel kapcsolatos költségek térítése

A biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerült és igazolt, ki- zárólag a következőkben felsorolt költségeket:

a. a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott vagyontárgy el- szállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepíté- si vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedéssel kap- csolatban merültek fel;

b. az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hi- vatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásai- val kapcsolatos költségeket;

c. a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a marad- ványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasznál- ható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett le- rakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

d. a bontási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megmaradt részeinek szükségessé váló elbontásával és azoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merül- tek fel;

e. a takarítási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvá- sával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolat- ban merültek fel;

f. a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreál- lítás) során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban me- rültek fel.

Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a költségek és a biztosított va- gyontárgyakra meghatározott biztosítási szolgáltatási összeg együttesen sem haladhatják meg a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegét.

9.3. A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezé- sekor

A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után, haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie írásban (e-mail, fax, levél) a biztosítónak, a szükséges fel- világosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését.

A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapo- tában a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfe- ljebb a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat.

Ha a biztosító részéről a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkana- pon belül nem történik meg a kár szemlézése, akkor a biztosított (szerző- dő) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy helyreállításáról. A javításnál fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezé- seket stb. azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell őriz- ni. A tárolás többletköltségei a biztosítót terhelik.

Az OTP Csoport partnere

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

Biztosított kockázatok

Jelen felelősségbiztosítási szerződés keretében a szerződő a következő fe- lelősségbiztosítási kockázatokat választhatja:

a. Alapkockázat – Tevékenységi felelősségbiztosítás. Felelősségbiztosítási szerződés kötésének alapfeltétele az alapkockázat választása.

b. Kiegészítő kockázat – Munkáltatói felelősségbiztosítás. Kizárólag az alapkockázat kiegészítéseként választható.

c. Kiegészítő kockázat – Vegyszerhasználók felelősségbiztosítás. Kizáró- lag az alapkockázat kiegészítéseként választható.

TEVÉKENYSÉGI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A tevékenységi felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban szerződés) a Groupama Biztosító Zrt. Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban VF ÁSZF vagy általános feltételek), az azt kiegészítő jelen különös feltételek, valamint az ajánlatban, illetve köt- vényben foglaltak alapján jön létre a Groupama Biztosító Zrt. (1146 Buda- pest, Erzsébet királyné útja 1/C, a továbbiakban biztosító), valamint bár- mely személy (a továbbiakban szerződő) között.

Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket.

Amennyiben a különös feltételek bármely rendelkezése eltér az ál- talános feltételekben foglaltaktól, a különös feltételek rendelkezé- sei az irányadók. A különös feltételekben nem szabályozottakra az általános feltételek, míg a különös feltételeknek az általános felté- telektől eltérő rendelkezése esetén a különös feltételek rendelkezé- se az irányadó.

Kérjük, olvassa el figyelmesen az általános feltételeket is!

Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdések- ben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

Az ajánlat, kötvény és az általános szerződési feltételek a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megál- lapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.

1. A biztosítási esemény

A biztosított által a szerződésben meghatározott üzleti tevékenységének vagy foglalkozásának gyakorlása során szerződésen kívül okozott olyan vagyoni károk, amibe beletartoznak a személyi sérülésből eredő vagyoni károk is, ame- lyekért a magyar jog szabályai szerint, a biztosított, mint a szerződésben meg- nevezett üzleti tevékenység folytatója kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a biz- tosítási eseménnyel kapcsolatosan bekövetkező az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sére- lemdíjat is.

Felhívjuk figyelmét arra, hogy a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge kizárólag erre a nevesített személyiségi jogi jogsértésre terjed ki.

2. A kockázatviselés időbeli hatálya

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett és biztosítási eseménynek minősülő károk- ra terjed ki.

3. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

A jelen biztosítás kockázatviselési köre a Vállalkozások Felelősség- biztosításának Általános Szerződési Feltételeiben meghatározotta- kon túl nem terjed ki az alábbiakra:

3.1. Ha a biztosított a kárt nem a biztosítási szerződésben feltünte- tett minőségében vagy tevékenységi körében okozza.

3.2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértésén kívül más személyiségi jog megsértése miatt felmerülő sérelemdíjra.

3.3. A biztosító kockázatviselési köre nem tejed ki a biztosított ré- szére megtérülő, illetve a más biztosítással fedezett károkra.

3.4. A biztosítási fedezet továbbá nem terjed ki:

a. álló járműre fel-, illetve lerakodás, be- és kirakodás során kelet- kezett károkra;

b. rendezvény szervezőjeként okozott károkra;

c. úthálózat karbantartójaként okozott károkra;

d. közterület gondozási, karbantartási tevékenységgel okozott ká- rokra;

e. a biztosított által üzemeltetett járművek által okozott útrongálá- si károkra;

f. a talajban vagy növényi kultúrákban, illetve természeti elemek- ben okozott károkra;

g. a szerződésszegéssel, a szerződések hibás teljesítésével okozott károkra.

3.5. A biztosító csak a különös vagy kiegészítő feltételek alapján, az ezekre meghatározott díj megfizetése mellett nyújt fedezetet:

a. munkáltatói felelősségi károkra;

b. a bérlői minőségben a bérbeadónak okozott károkra;

c. a bérbeadói minőségben a bérlőnek okozott károkra;

d. környezetszennyezéssel okozott károkra;

e. a termékfelelősségi károkra;

f. szakmunkástanulókat foglalkoztató, a tanulók gyakorlati képzé- sét vagy szakképzését szervező minőségében okozott károkra.

4. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve előzményszerződés esetén a korábban alkalmazott Tevékenységi Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételeitől

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kí- nált Tevékenységi Felelősségbiztosítás korábbi különös szerződési feltételeitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakor- lattól a Tevékenységi Felelősségbiztosítás jelen különös szerződési feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lé- pésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szer- ződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés miatti megszűnés, érdekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, meg- térítési igény, felelősségbiztosításra vonatkozó kárbejelentési ha- táridő, sérelemdíj kizárása, felelősségbiztosításra vonatkozó egyéb változások stb.).

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat a különös szerződési feltétel figye- lemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a Tevékenységi Felelősségbiztosí- tás előző különös szerződési feltételeitől az alábbiakban tér el lé- nyegesen:

– a biztosítottak körének szabályozása a VF ÁSZF-be került át;

– a biztosítási esemény szabályozására vonatkozó rendelkezések egyszerűsítésre kerültek a „szerződésen kívül okozott kár” beve- zetésével;

– a jogi védelemmel kapcsolatos rendelkezések a VF ÁSZF-be ke- rültek át;

– a kockázatviselés időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés beke- rült a korábbi általános feltételekből a különös feltételekbe;

– az általános kizárások és korlátozások átkerültek a VF ÁSZF-be;

– a különös kizárások között a 3.4. a-f. pontokban új, korábban csak egyedileg alkalmazott kizárások szerepelnek;

– a 3.4. h. pontban szereplő kizárás a korábban alkalmazott kizárás pontosítása a biztosítási esemény fogalmának pontosításával összhangban;

– a korábbi 3.6. d. korlátozás kikerült;

– a korábbi 3.6. e. és f. pontok átkerültek a VF ÁSZF-be;

– a 3.6. b., c. és f. szerinti pontosítások új rendelkezések.

A MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A munkáltatói felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban szerződés) a Groupama Biztosító Zrt. Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban VF ÁSZF vagy általános feltételek), az azt kiegészítő jelen különös feltételek, valamint az ajánlatban, illetve köt- vényben foglaltak alapján jön létre a Groupama Biztosító Zrt. (1146 Buda- pest, Erzsébet királyné útja 1/C, a továbbiakban biztosító), valamint bár- mely személy (a továbbiakban szerződő) között.

Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket.

Amennyiben a különös feltételek bármely rendelkezése eltér az ál- talános feltételekben foglaltaktól, a különös feltételek rendelkezé- sei az irányadók.

A különös feltételekben nem szabályozottakra az általános feltéte- lek, míg a különös feltételeknek az általános feltételektől eltérő ren- delkezése esetén a különös feltételek rendelkezése az irányadó.

Kérjük, olvassa el figyelmesen az általános feltételeket is!

1. A biztosított

A jelen szerződési feltételek szerint a biztosított a szerződésben megneve- zett:

a. természetes személy, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, foglalkozása körében jár el;

b. cégjegyzékbe, más bírósági nyilvántartásba felvett jogi személy – illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége – a cégjegyzék, illet- ve a nyilvántartás szerinti névvel;

c. jogi személyiséggel nem rendelkező, de névjegyzékbe, nyilvántartásba vett társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, szervezet, sze- mélyegyesülés, illetve az egyéni vállalkozó

munkáltatói minőségében.

2. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény az a munkabaleset, amely a biztosított biztosítási szer- ződésben meghatározott munkáltatói tevékenységének gyakorlása során a vele munkaviszonyban álló személyeket éri, és vagyoni kárt okoz (a vagyo- ni károkba beletartoznak a személyi sérülésből eredő vagyoni károk is), és amelyek miatt és címén a biztosítottal szemben kártérítési követelést tá- masztanak, feltéve, hogy azokért a biztosított a magyar jog szabályai sze- rint kártérítési felelősséggel tartozik.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a biz- tosítási eseménnyel kapcsolatosan bekövetkező, az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sére- lemdíjat is.

Felhívjuk figyelmét arra, hogy a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge kizárólag erre a nevesített személyiségi jogi jogsértésre terjed ki.

2.1. Jelen feltételek alkalmazásában munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüg- gésben éri. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsoló- dó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szerve- zett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a mun- káltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező bal- esetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri.

2.2. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed a munkaerő kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő azon mun- kabalesetére, amelyek miatt és címén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy köl- csönbeadó munkáltatóval) szemben kártérítési követelést támasztanak, fel- téve, hogy azokért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosítási ese- ménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott társadalom- biztosítási igények megtérítésére is.

3. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

3.1. A biztosítás a Magyarország területén bekövetkező munkabal- esetekre vonatkozik.

3.2. A munkavállalót ért dologi károkat a biztosító csak annyiban téríti meg, amennyiben azok olyan használati és/vagy egyéb vagyontárgyakban keletkeztek, amelyeket a munkavállalók általában és szokásosan a munka- helyükre visznek, kivéve a készpénzben, értéktárgyban, gépjárművében bármilyen ok miatt keletkezett kárait.

3.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott, bekövetkezett, és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett és biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

3.4. A munkabalesetből eredő igények 3 év alatt, a társadalombiztosítási megtérítési igények 5 év alatt évülnek el.

4. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

A jelen biztosítás kockázatviselési köre a Vállalkozások Felelősség- biztosításának Általános Szerződési Feltételeiben meghatározotta- kon túl nem terjed ki az alábbiakra:

4.1. Ha a biztosított a kárt nem munkáltatói minőségében vagy nem a tevékenységi körében okozza.

4.2. A biztosító kockázatviselési köre nem tejed ki a biztosított ré- szére megtérülô, illetve a más biztosítással fedezett károkra.

4.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki az élet, testi épség és az egészség, személyiségi jog megsértésén kívül más személyiségi jog megsértése miatt felmerülő sérelemdíjra.

4.4. A biztosítási fedezet továbbá nem terjed ki:

a. a Magyarország területén kívül bekövetkezett munkabalesetek- ből eredő károkra;

b. a foglalkozási megbetegedésből eredő kárigényekre. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gya- korlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a

– munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza;

– illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye; ideértve a munka- köri ártalomra visszavezethető egészségkárosodást is;

– azokra a gépjármű által okozott munkabaleseti károkra, ame- lyekért a biztosított, mint munkáltató tartozik felelősséggel;

– azokra a munkabaleseti károkra, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakásá- ra (szállására) menet közben a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt közlekedés során éri.

4.5. A biztosított hozzátartozójának munkabalesete esetén a biztosító csak a társadalombiztosítás által támasztott megtérítési igényre nyújt fedezetet. A hozzátartozók egyéb kártérítési igényei a biztosításból kizártak.

5. A biztosító szolgáltatásai

5.1. A biztosító a szerződéssel fedezett károkat a munkajog, a szövetkeze- ti jog, illetőleg egyéb, a munkabalesetekre és más munkaadói felelősségre vonatkozó kártérítési szabályok szerint téríti meg.

5.2. A biztosító fedezi a munkabaleseten alapuló kártérítési igényeket, va- lamint a társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos, tőkekövetelésre irányuló megtérítési igényeket is.

5.3. A biztosító lemond arról a jogszabály által biztosított jogosultságáról, mely szerint a munkáltató által a munkavállalók javára kötött élet- vagy bal- esetbiztosítási szerződés alapján teljesített biztosítási összeget a dolgozót megillető kártérítésbe be kell számítani.

6. A biztosító mentesülése

A károkozás súlyosan gondatlannak minősül, így a biztosító mente- sül a szolgáltatástól az alábbi esetekben is a Vállalkozások Felelős- ségbiztosításának Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott eseteken felül, ha:

a. ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten munkabaleset;

b. a munkabaleset bekövetkeztének lehetőségére (veszélyére) a biztosított kollektívája vagy a munkavállaló (alkalmazott, tag stb.) a biztosított fi- gyelmét felhívta, s a munkabaleset a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c. ha a biztosított a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Súlyosan gondatlan a károkozás akkor, ha a munkabaleset oka a mun- kavédelmi szabályok olyan súlyos megsértése, amelyet bíróság határo- zatával megállapított, illetve, ha a biztosított hatósági engedélyhez kö- tött tevékenység ilyen engedély nélküli folytatása során okozott kárt.

7. A felek együttműködése

A Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Fel- tételeiben megfogalmazott együttműködési kötelezettségeken felül:

a. a biztosító a munkaügyi, szövetkezeti döntőbírósági eljárásban részt

vehet, nyilatkozatokat, indítványokat tehet, de a biztosított képviseleté- ről csak a bírósági eljárásban gondoskodhat;

b. a biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a munkabaleset bekövetkezé- sének körülményeit a biztosító szakértője megvizsgálja;

c. a biztosított vállalja, hogy a károk elbírálásához szükséges igazolásokat beszerzi, az Egészségbiztosítási Pénztár/Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által fizetési meghagyás formájában támasztott regressz igényeket a biztosító részére 3 munkanapon belül megküldi.

8. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve előzményszerződés esetén a korábban alkalmazott Munkáltatói Felelősségbiztosítás Különös Szerződési Feltételeitől

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kínált Munkáltatói Felelősségbiztosítás korábbi különös szerződési feltéte- leitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a Munkáltatói Felelősségbiztosítás jelen különös szerződési feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szerződés létrejötte, koc- kázatviselés kezdete, díjnemfizetés miatti megszűnés, érdekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, megtérítési igény, felelősségbiz- tosításra vonatkozó kárbejelentési határidő, sérelemdíj kizárása, fele- lősségbiztosításra vonatkozó egyéb változások stb.).

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen különös szerződési feltétel fi- gyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a Munkáltatói Felelősségbiztosí- tás előző különös szerződési feltételeitől az alábbiakban tér el lé- nyegesen:

– a biztosítási esemény szabályozására vonatkozó rendelkezések pontosítása a munkabaleset fogalmának meghatározásával a 2.1. pontban;

– a fedezet kiterjesztésre került a munkaerő kölcsönzésre a 2.2. pontban;

– a kockázatviselés időbeli hatályára vonatkozó rendelkezés átke- rült a korábbi általános feltételekből a különös feltételek 3.3. pontjába;

– az általános kizárások és korlátozások átkerültek a VF ÁSZF-be;

– a 4.4. d. pont szerinti kizárás szerepeltetésre került a biztosítási esemény fogalmánál is;

– a fedezet külföldi kiterjesztésére vonatkozó rendelkezések kike- rültek a feltételekből.

VEGYSZERHASZNÁLÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A Vegyszerhasználók felelősségbiztosítási szerződése (a továbbiakban szer- ződés) a Groupama Biztosító Zrt. Vállalkozások Felelősségbiztosításának Ál- talános Szerződési Feltételei (továbbiakban VF ÁSZF vagy általános feltéte- lek), az azt kiegészítő jelen különös feltételek, valamint az ajánlatban, illet- ve kötvényben foglaltak alapján jön létre a Groupama Biztosító Zrt. (1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/C, a továbbiakban biztosító), valamint bármely személy (a továbbiakban szerződő) között.

Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket.

Kérjük, olvassa el figyelmesen az általános feltételeket is!

1. A biztosított

A jelen szerződési feltételek szerint a biztosított a szerződésben megnevezett:

a. természetes személy, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, foglalkozása körében jár el;

vegyszerhasználói minőségében.

2. Biztosítási esemény

A biztosító a biztosított helyett megtéríti a növényvédőszer és/vagy termés- növelő anyag (továbbiakban vegyszer) használattal harmadik személynek szerződésen kívül okozott dologi károkat, amelyekért a biztosított jog- szabály szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A légi járművekrôl kijuttatott vegyszerrel okozott károkat akkor is megtérí- ti a biztosító, ha a biztosított az okozott kárért a légi jármű üzembentar- tójával kötött szerződés alapján felel.

A biztosító nem nyújt fedezetet a személyiségi jogok megsértéséből eredő nem vagyoni sérelemért (sérelemdíj) és személyi sérüléses va- gyoni károkra!

Dologi kárnak minősül:

a. a növényi kultúrákban, ültetvényekben;

b. méhekben;

c. haszonállatokban okozott kár.

A szerződés megkötésének alapfeltétele, hogy a biztosított érvényes általános felelősségbiztosítással (Vállalkozások Felelősségbiztosítá- sának Általános Szerződési Feltételei) rendelkezzen.

Jelen feltételek alapján nem minősül környezetszennyezésnek a nö- vényvédelmi és tápanyag-utánpótlási technológiák szerinti vegyszer- használat.

3. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

A jelen biztosítás kockázatviselési köre a Vállalkozások Felelősség- biztosításának Általános Szerződési Feltételeiben meghatározotta- kon túl nem terjed ki az alábbiakra:

a. a környezetszennyezéssel okozott károkra;

b. a vegyszerhasználatból származó azon kárigényekre, amelyeket a károsultak a megelőző vagy korábbi években végzett vegyszer- használat utóhatásaként okozott kár címén támasztanak;

c. azokra a dologi károkra, amelyek a biztosított tevékenységi körével kapcsolatos szerződések megszegésének következtében álltak elő;

d. azokra a károkra, melyek a vegyszerek használatával kapcsolatos – a mindenkor érvényben lévő – jogszabályok, technológiák és nyil- vántartási előírások megsértésének következményei.

4. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szerződésben feltüntetett összeg- határig terjed egy biztosítási időszakon belül.

A biztosító a megállapított kártérítési összeget a szerződésben megállapí- tott önrészesedés mértékének megfelelő százalékos arányban téríti meg a

károsult részére, az önrészesedés mértékének megfelelő kártérítési össze- get a biztosított maga tartozik károsult részére megfizetni.

A biztosító a következő önrészeket és limiteket alkalmazza szolgáltatáskor, melyet a szerződő választ szerződéskötéskor:

A kártérítés felső határa kár/év (Ft)	Biztosítási díj (Ft)
	Önrész/kár
	70%	50%
1 000 000	39 200	28 000
2 000 000	78 400	56 000
3 000 000	117 600	84 000
4 000 000	156 800	112 000
5 000 000	196 000	140 000
6 000 000	235 200	168 000
7 000 000	274 400	196 000
8 000 000	313 600	224 000
9 000 000	352 800	252 000
10 000 000	392 000	280 000

5. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve a korábban alkalmazott Vegyszerhasználók Felelősségbiztosítási Különös Szerződési Feltételeitől

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kí- nált Vegyszerhasználók Felelősségbiztosítás korábbi különös szerző- dési feltételeitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gya- korlattól a Vegyszerhasználók Felelősségbiztosítás jelen különös szerződési feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03.15. napján történő ha- tályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés mi- atti megszűnés, érdekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, megtérítési igény, felelősségbiztosításra vonatkozó kárbejelentési határidő, sérelemdíj kizárása, felelősségbiztosításra vonatkozó egyéb változások stb.).

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen különös szerződési feltétel fi- gyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen különös szerződési feltétel a Polgá- ri Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a Vegyszerhasználók Felelősségbiztosítás előző különös szerződési feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:

– az általános és különös biztosítási feltétel viszonyának meghatá- rozása pontosításra került;

– biztosított fogalmának meghatározása módosításra került;

– a biztosító nem nyújt fedezetet a személyiségi jogok megsértésé- ből eredő nem vagyoni sérelemért (sérelemdíj) és személyi sérü- léses vagyoni károkra;

– kárrendezés, kárenyhítés a peres eljárás során felmerült kiadások és költségek, valamint a kár megállapítására és rendezésére vo- natkozó ténymegállapítással kapcsolatban felmerült költségek viselésének szabályzása VF ÁSZF-ben kerültek módosítással sza- bályzásra;

– a vadállatokban okozott kár kikerült a dologi károk közül;

– az általános kizárások és korlátozások átkerültek a VF ÁSZF-be;

– a kárbejelentéssel és kárrendezéssel kapcsolatos előírások átke- rültek a VF ÁSZF-be;

– a biztosított szándékos vagy gondatlan magatartásával kapcsola- tos szabályozás átkerült módosítással a VF ÁSZF-be.

Document Metadata

Table of Contents

GAZDA BIZTOSÍTÁSI CSOMAG

Document Metadata