GROUPAMA E-LAKÁS- BIZTOSÍTÁS
GROUPAMA E-LAKÁS- BIZTOSÍTÁS
ÖN A BIZALMÁT XXXX, MI AZ OTTHONA BIZTONSÁGÁT
Tartalomjegyzék
Ügyféltájékoztató és Szerződési Feltételek a Groupama Biztosító Zrt. GB529 jelű Groupama e-Lakásbiztosításához 3
I. Általános feltételek 6
1. A szerződés alanyai 4
1.A. Szerződő 4
1.B. Biztosított 4
1.C. Fogyasztó 4
1.D. Vállalkozás 4
2. A biztosítási szerződés létrejötte 4
3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 5
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 5
4.A. A biztosítási szerződés tartama 5
4.B. A biztosítási évforduló 5
4.C. A biztosítási időszak 5
5. A biztosítási szerződés módosítása 5
6. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 5
7. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 5
7.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés 5
7.B. Évfordulóra történő felmondás 5
7.C. Díjnemfizetés 5
7.D. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés 5
7.E. Egyéb esetek 5
8. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 6
9. A biztosítási összeg, alulbiztosítottság 6
10. Az értékkövetés szabályai 6
11. Xxxxxxxxxxxx 0
12. A szerződő felek speciális kötelezettségei 6
12.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei 7
a. Tájékoztatási kötelezettség 7
b. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 7
c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 7
d. Kárbejelentési kötelezettség 7
e. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok 7
f. Díjfizetési kötelezettség 8
12.B. Biztosító kötelezettségei 8
a. Tájékoztatási kötelezettség 8
b. Szolgáltatási kötelezettség 8
13. Mentesülés 8
14. Általános kizárások 8
15. Egyéb rendelkezések 9
15.A. Megtérítési igény 9
15.B. Xxxxxxxx 0
15.C. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól 9
15.D. A biztosító legfontosabb adatai 10
II. Különös biztosítási feltételek – Épület és ingóságbiztosítás 11
1. Biztosított 11
2. Területi hatály 11
3. Biztosítható vagyontárgyak köre 11
3.A. Épület vagyoncsoport 11
a. Épületek, lakások biztosított vagyontárgyai 11
b. Lakásbérlemény biztosított vagyontárgyai 11
3.B. Ingóság vagyoncsoport 12
a. Értéktárgyak, különleges ingóságok vagyoncsoport 12
b. Általános háztartási ingóságok vagyoncsoport 12
4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 12
4.A. Épületek, lakások, lakásbérlemények biztosítása esetén 12
4.B. Ingóságok biztosítása esetén 12
5. Biztosítási események 13
5.A. Tűz 13
5.B. Xxxxxxxx és robbantás 13
5.C. Villámcsapás 13
5.D. Villámcsapás másodlagos hatása 13
5.E. Vihar 13
5.F. Felhőszakadás 13
5.G. Jégverés 13
5.H. Hónyomás 13
5.I. Árvíz 13
5.J. Földrengés 14
5.K. Földcsuszamlás 14
5.L. Kő- és földomlás 14
5.M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása 14
5.N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is) 14
5.O. Idegen tárgy rádőlése 14
5.P. Betöréses lopás, rongálás 14
5.Q. Rablás 15
5.R. Xxxxxx 00
5.S. Üvegtörés 15
5.T. Egyéb 15
a. Tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés 15
b. Besurranás 15
c. Épülettartozékok lopása 15
d. Munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idején díjvisszatérítés 15
6. A biztosító szolgáltatása 18
6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre 18
6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei 18
a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén 18
b. Ingóságok biztosítása esetén 18
6.C. Költségtérítések 18
a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén 18
b. Ingóságok biztosítása esetén 18
6.D. A szolgáltatás különös szabályai 18
III. Kiegészítő felelősségbiztosítás különös feltételei 19
1. Biztosított 19
2. Területi és időbeli hatály 19
3. A biztosítás megszűnése 19
4. A biztosítás díja 19
5. Biztosítási összeg 19
6. Biztosítási események 19
7. A biztosító szolgáltatása 19
7.A. A biztosító mentesülése 20
7.B. A biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény bekövetkezte esetén 20
7.C. A kárrendezés szabályai 20
7.D. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások 21
IV. Kiegészítő balesetbiztosítás különös feltételei 22
1. Biztosított, kedvezményezett 22
2. Területi és időbeli hatály 22
3. A biztosítás megszűnése 22
4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei 22
5. A biztosítás díja 22
6. Biztosítási összeg 22
7. Biztosítási esemény 22
8. A biztosító mentesülése 22
9. Kizárt kockázatok 22
10. A biztosító szolgáltatása 23
10.A. Rokkantsági fok megállapítása 23
10.B. A biztosító teljesítése 24
10.C. Fogalmak 24
V. Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok 26
1. Fejezet 26
2. Fejezet 28
3. Fejezet 29
3.A. Mechanikai védelmi előírások 29
1. A minimális mechanikai védelem követelményei 29
2. A részleges mechanikai védelem követelményei 29
3. A teljes körű mechanikai védelem követelményei 30
4. A különböző szintű mechanikai védelemre vonatkozó előírásokban lévő szakkifejezések meghatározása 32
3.B. Elektronikai jelzőrendszer előírásai 34
1. A behatolást jelző minimális elektronikai jelzőrendszer követelményei 34
2. A behatolást jelző részleges elektronikai jelzőrendszer követelményei 34
3.C. Távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó követelmények 35
VI. A személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó
elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók) 36
1. Értelmező rendelkezések 36
2. Az adatkezelés célja, jogalapja 36
3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök) 36
4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító 37
5. Az adatkezelés időtartama 39
6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések 39
7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók 39
8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése 40
9. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről 40
10. Tájékoztató az Aktv. alapján fennállókötelezettségekről 40
11. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről 40
Az OTP Csoport partnere
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A GROUPAMA BIZTOSÍTÓ ZRT.
GB529 JELŰ GROUPAMA E-LAKÁSBIZTOSÍTÁSÁHOZ
A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben megha- tározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét köve- tően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződés- ben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkotják az álta- lános szerződési feltételeket.
A Groupama e-Lakásbiztosítás általános biztosítási feltételei azokat a ren- delkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiá- nyában – a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) GB529 jelű e-lakásbiztosítási szerződéseire és az azokhoz kötött kiegészítő biztosítá- sokra alkalmazni kell.
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biz- tosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általános biz- tosítási feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.
Az általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
Az ajánlat, a kapcsolódó nyilatkozatok, a kötvény, ügyféltájékozta- tó és az általános szerződési feltételek a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyi- latkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13073/E4 – Hatályos 2016. május 1-jétől visszavonásig.
A fedezetekről, valamint a biztosítási összegekről az alábbi táblázat ad áttekintést:
Biztosítási események és kiegészítő biztosítások | ||
Alapbiztosítás | Tűz | ✔ |
Robbanás és robbantás | ✔ | |
Villámcsapás | ✔ | |
Villámcsapás másodlagos hatása | 300 000 Ft/kár | |
Vihar | ✔ | |
Felhőszakadás | ✔ | |
Jégverés | ✔ | |
Hónyomás | ✔ | |
Árvíz | ✔ | |
Földrengés | ✔ | |
Földcsuszamlás | ✔ | |
Kő- és földomlás | ✔ | |
Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása | ✔ | |
Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is) | ✔ | |
Idegen tárgy rádőlése | ✔ | |
Betöréses lopás, rongálás | ✔ | |
Rablás | ✔ | |
Vízkár | ✔ | |
Üvegtörés | ✔ | |
Tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés | 100 000 Ft/év | |
Besurranás | 100 000 Ft/év | |
Épülettartozékok lopása | 100 000 Ft/kár | |
Munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idején díjvisszatérítés | ✔ | |
Kiegészítő biztosítás | Felelősségbiztosítás | Magyarországra 10 000 000 Ft |
Balesetbiztosítás | ✔ | |
I. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
1. A szerződés alanyai
1.A. Szerződő
Az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszonya alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy (biztosított) javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kö- tött biztosítási szerződés semmis. A szerződőt terheli a díjfizetési köte- lezettség, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köte- les a nyilatkozatok megtételére is.
1.B. Biztosított
Az egyes biztosítások biztosítotti körének meghatározását a különös bizto- sítási feltételek tartalmazzák. Ha a feltételek eltérően nem rendelkez- nek, a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosító- hoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belé- péshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szer- ződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összes- sége a biztosítottra száll át.
1.C. Fogyasztó
Fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
1.D. Vállalkozás
Vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körében eljáró személy.
2. A biztosítási szerződés létrejötte
2.1. Elektronikus úton tett ajánlattal kezdeményezett szerződéskötés
2.1.A. A szerződő a biztosítási szerződés megkötését elektronikus úton tett ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosító számára történő hozzáférhetővé válásától számí- tott 15 napon belüli időszak. A biztosító köteles a szerződő ajánla- tának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaiga- zolni.
2.1.B. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító számára történő hozzáférhetővé válásának időpontjára visszamenőleges hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét kö- vetően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény sze- rinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyel- mét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül elutasítja.
2.1.C. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerző- dés, ha a biztosító az ajánlatra annak a részére történt hozzáfér- hetővé válásától számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jog- szabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rend- szeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító számára történt hozzáférhetővé válásának időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről köt- vényt állít ki.
Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik,
az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten fel- hívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvise- lés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lé- nyeges kérdésben eltér a jelen általános szerződési feltételben fog- laltaktól, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az el- utasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
2.2. Telefon útján tett ajánlattal kezdeményezett szerződéskötés
2.2.A. A szerződő a szerződés megkötését telefon útján tett szóbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megté- telétől számított 15 napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az aján- lat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15 napon belüli időszak.
2.2.B. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fe- dezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően 15 napon belül nem ki- fogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül elutasítja.
2.2.C. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerző- dés, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított ti- zenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jog- viszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díj- szabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére tör- tént átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöt- téről kötvényt állít ki. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az eset- ben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a fi- gyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jel- lege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lénye- ges kérdésben eltér a jelen általános szerződési feltételben foglal- taktól, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési felté- teleknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biz- tosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől szá- mított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja.
2.3. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosítási aján- lat visszautasítása esetén biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.
3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
A biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdő napján lép hatályba.
A biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt időpontban kez- dődik.
A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosító számára történő hozzáférhetővé válás időpontját követő nap 0 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő idő- pontjaként korábbi időpont került feltüntetésre, mint az ajánlat biz- tosító számára történő hozzáférhetővé válás időpontját követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának a biztosító számára történő hozzáférhetővé válás időpontját követő nap 0 óráját kell tekinteni.
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
4.A. A biztosítási szerződés tartama
A biztosítási szerződés határozatlan időre jön, kivéve, ha a felek azt a szer- ződésben foglaltak szerint határozott időre kötötték.
A tartamot a biztosítási ajánlat tartalmazza.
4.B. A biztosítási évforduló
A biztosítási évfordulót a szerződés (kötvény) tartalmazza, amely a kocká- zatviselés kezdetének időpontjával megegyező hónap, nap.
4.C. A biztosítási időszak
A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év, határozott tartamú szerződés esetén a szerződés tartamával egyezik meg.
5. A biztosítási szerződés módosítása
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosít- hatják.
A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti.
Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban. A biztosítási kockázat jelentős növekedése (6. pont), valamint a biztosító kifeje- zett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés általános szerződés fel- tételtől való lényeges eltérése (2.X. xxxx) esetén a szerződés – a je- lent pontban foglaltaktól eltérően – a vonatkozó pontban megha- tározott feltételek szerint módosítható.
6. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vo- natkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az előző két bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
7. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítá- sok is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások a különös biztosítási feltéte- lekben szabályozottak szerint szűnnek meg. Az adott kiegészítő biztosítás megszűnése az alapbiztosítást és a többi kiegészítő biztosítást – a különös biztosítási feltételek eltérő rendelkezése hiányában – nem érinti.
7.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés
Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (például lízingbe vevő szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát). Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is át- száll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szer- ződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszer- zést követő harminc napon belül írásban, 30 napos határidővel fel- mondhatja.
A szerződőnek, illetve biztosítottnak a jelen szabályzat 12.A. pontjában le- írtaknak megfelelően kell bejelentenie a biztosítási esemény bekövetkezé- sének lehetetlenné válásával, valamint az érdekmúlással kapcsolatos válto- zásokat.
Amennyiben a szerződés részbeni megszűnése esetén a szerződő, il- letve a biztosított a fenti lényeges körülmények változását közli a biztosítóval, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, úgy a felek jogaira és kötelezettségeire a 6. pontban foglaltak az irányadók.
7.B. Évfordulóra történő felmondás
A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel felmondhatják.
Ha bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a fel- mondás érvénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmon- dás csak a biztosítási időszak végével szünteti meg a szerződést.
Az egy évnél rövidebb határozott időtartamra létrejött szerződés a lejárat időpontja előtt csak a felek közös megegyezésével szüntet- hető meg, írásban.
7.C. Díjnemfizetés
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a fel- szólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesí- tésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerző- dés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak, sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.
Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a foly- tatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző- dő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyre- állíthatja (reaktiválás), feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biz- tosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem elfo- gadásáról a biztosító dönt.
7.D. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követel- heti.
7.E. Egyéb esetek
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a
napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet 8 napon belül kamatmentesen köteles visszatéríteni. A határozott tartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejár- takor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szer- ződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti.
8. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai
A biztosítási díj megállapításának az alapja a biztosítási összeg. A díjfizeté- si kötelezettség a szerződőt terheli. Ha a biztosított belép a szerződés- be, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő bizto- sított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjakat is – megtéríteni.
A biztosító a biztosítás díját a biztosítási időszakra állapítja meg.
A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
A szerződés éves díjfizetési gyakoriságú, azonban a szerződő ettől eltérő – havi, negyedéves, féléves – díjfizetési gyakoriságot is vá- laszthat. A szerződés díja fizethető átutalással és banki díjlehívással. Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára tekintettel díjkedvez- ményben részesül, a díjfizetés módjának megváltoztatása esetén a kedvezményt elveszti. Banki díjlehívásra adott meghatalmazás esetén, ha a biztosítási díj lehívása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ide- értve a bank érdekkörébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biz- tosító jogosult a díjfizetési módot átutalásos díjfizetésre módosítani. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok meg- felelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeg- gel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
Ha a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt kö- vetkezett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből beszámítással levonja.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követel- heti.
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles 8 napon belül kamatmentesen visszatéríteni.
9. A biztosítási összeg, alulbiztosítottság
A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa s egyben a bizto- sítási díj megállapításának alapja.
Az egyes biztosítások biztosítási összegeit a szerződő határozza meg.
A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy ér- tékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben (túlbiztosítás) a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat meg- felelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá hely- reállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alulbiz- tosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy ér- tékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
Ha a biztosítási szerződésben a biztosítási eseménykénti szolgáltatási limit is meg van határozva, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási összegen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limitösszegig terjed.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat meg- felelően kiegészíti. A biztosítási összeget a biztosító abban az eset- ben csökkentheti, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egy- idejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöl- tés díját közölte. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mel- lett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
10. Az értékkövetés szabályai
A biztosítási összeg értékének követése érdekében a felek megállapodnak a biztosítási összeg rendszeres, értékkövető változásáról (továbbiakban: a biztosítási összeg indexálása).
A biztosító az alábbi biztosítási, illetve szolgáltatási összegeket in- dexálja:
– az Épületbiztosítás, ideértve a lakásbérlemény biztosítást, vala- mint melléképület biztosítást;
– az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportot;
– a Villámcsapás másodlagos hatása fedezetet;
– a Vezetékes vízkárbiztosítás fedezetet;
– a Balesetbiztosítást.
A biztosító nem indexálja az alábbi biztosítási, illetve szolgáltatási összegeket:
– az Értéktárgyak és különleges tárgyak vagyoncsoportot;
– a Besurranást;
– a Kiegészítő felelősségbiztosítást;
– a Kockázatviselés helyén kívül tartott vagyontárgyakra vonatko- zó fedezetet;
– az Épülettartozékok lopása fedezetet.
A biztosító a módosított biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és a KSH index szorzata alapján számítja ki.
A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás al- kalmazását megelőzően közzétett, egyéves (12 hónap) időszakra vo- natkozó „Fogyasztói árindex”, amelytől a biztosító 5% ponttal felfe- lé, illetve lefelé eltérhet. A biztosítási összeg indexálására legelőször a szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerülhet sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával.
A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. A biztosí- tási összeg értékkövető módosításáról és annak mértékéről, valamint a díj- változásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írás- ban értesíti a szerződőt.
Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban bármikor felmond- hatja.
11. Önrészesedés
A biztosító önrészesedés nélkül téríti meg a károkat.
12. A szerződő felek speciális kötelezettségei
A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.
A szerződés hatálya alatt a biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha
– az a biztosító valamely ügyfélszolgálati irodájába vagy a biztosí- tó postacímére (1380 Budapest, Pf. 1049) beérkezik vagy
– a XxxxxxxxXxxxxx.xx oldalon elérhető egyes funkciók használa- ta során az oldal külön képernyőfelületén jóváhagyott és végle- gesített megbízás esetében a rendszer közli a megbízás átvételé- nek a tényét. A biztosító az átvétel tényét e-mail üzenet formá- jában jelzi a felhasználónak.
E rendelkezéseket kell alkalmazni a biztosító tudomásszerzésének joghatályára is.
12.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei
a. Tájékoztatási kötelezettség
A szerződőnek és biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosítóintézettel olyan érdekre, biztosítási eseményekre is szóló biztosítási szerződést kötött, amelyre jelen általános szerződési feltétel alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed.
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény be- következtéig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett válto- zásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
b. Közlési és változásbejelentési kötelezettség
A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalá- sa szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosító- val közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő vála- szokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A szerződő (biztosított), a biztosító kérésére – a titok- és adatvé- delmi szabályok betartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, ha- tósági határozatokat a biztosító részére átadni.
A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem je- lentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hi- vatkozhat.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosí- tott kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy eny- hítését célzó eszközöket, eljárásokat.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.
A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.
A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) haladéktala- nul köteles
– tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot;
– bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban betöréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károso- dott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használa- tú, nyaralásra, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodásra szolgál (továbbiakban: időszakos tartózkodás), akkor a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban
– a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni;
– a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy
– temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében.
A lakóépület rejtett hibáiból származó károk felmerülése esetén a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül köteles írásban közölni az előző tulaj- donossal, illetve az ingatlan eladójával a keletkezett kár helyre- állításával kapcsolatos kárigényét.
A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.
d. Kárbejelentési kötelezettség
– A biztosítási eseményt a tudomást szerzéstől számított 2, balesetbiz- tosítás és munkanélküliség vagy hosszantartó betegállomány esetén díjvisszatérítés szolgáltatásnál pedig 8 munkanapon belül írásban, e-mailen, elektronikusan a biztosító honlapján, telefonon vagy sze- mélyesen be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetővé kell tenni a kár- bejelentés tartalmának ellenőrzését.
− Felelősségbiztosítás esetén a biztosított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerző- désben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
− A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését az első be- kezdésben meghatározott határidőben a biztosítónak nem je- lenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges kö- rülmény kideríthetetlenné válik.
– A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a biztosított vagyon- tárgy állapotán csak annyiban változtathat, amennyiben az kárenyhí- téshez szükséges. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás követ- keztében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
– Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munka- napon belül nem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intéz- kedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azon- ban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni.
– A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerű- ségének bizonyítása a szerződőt (biztosítottat) terheli.
e. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körülmé- nyeire, a bizonyítási teherre és a rendeltetésszerű joggyakorlás követel- ményére is figyelemmel – a különös biztosítási feltételekben felsorolt iratokon túl – az alábbi iratok bemutatását kérheti:
– írásbeli kárbejelentést a kár okának, mértékének, időpontjának fel- tüntetésével;
– a bekövetkezett károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumokat;
– összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbe- li szolgáltatási igényt;
– a vagyontárgy értékét, a biztosítási összeg nagyságát igazoló dokumentumokat (számlát, szerződést, vállalkozás esetén a kár előtti éves leltárt és a kár utáni leltárt is);
– tűz- és robbanáskár esetén a tűzvédelmi katasztrófavédelmi hatóság igazolását, a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyvet (ha készült);
– a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, illetve okiratnak nem minősülő dokumentumokat;
– villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazo- lását/szakvéleményét, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos
hatásából eredő elektromos túlfeszültség okozta, valamint a javításról kiállított számlát;
– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biz- tosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozó- val) szemben, illetve másik biztosítási szerződése alapján érvé- nyesített-e igényt;
– hatóság részére történő bejelentéseket;
– hatósági bizonyítványt, igazolást, szemlejegyzőkönyvet, határozatot;
– vádiratot, büntetőeljárás során hozott nyomozó hatósági, jog- erős bírósági határozatot;
– ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapot;
– tételes költségvetést, illetve tételes árajánlatot;
– különböző beszerzési, szolgáltatási számlákat;
– felelősségi kárigényt igazoló dokumentumokat;
– felelősségi károkozást elismerő nyilatkozatot;
– bérleti szerződést, kölcsönszerződést, felelős őrzésre vonatkozó do- kumentumokat (bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás) a va- gyontárgy tulajdonosának megnevezésével;
– garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumokat;
– jogerős hagyatékátadó végzést;
– alapító okiratot, közgyűlési határozatot;
– lakásszövetkezeti alapszabályzatot, lakásszövetkezet határozatát;
– műszaki terveket, műszaki leírásokat, szakvéleményeket, igazságügyi szakértői véleményt;
– szakhatóságok jegyzőkönyveit;
– meghatalmazást a biztosítónál történő ügyintézésre, amennyiben a meghatalmazás kiterjed a szolgáltatási összeg felvételére is, arról kifejezetten rendelkezni kell a meghatalmazásban;
– áfafizetési kötelezettséggel, illetve áfa mentességgel kapcsolatos dokumentumot, beleértve az adószám/adóazonosító jel közlé- sét is;
– különböző vizsgálatok jegyzőkönyveit;
– munkaszerződést, továbbá a munkaviszony megszüntetésének doku- mentumait;
– keresőképtelenséget igazoló dokumentumokat;
– munkanélkülivé válást, munkanélküli állapotot igazoló hivatalos do- kumentumokat;
– társasházi közös költség vagy lakásszövetkezeti közös költség mérté- két igazoló hivatalos dokumentumokat;
– a biztosítás vállalásához, a biztosító szolgáltatási teljesítéséhez szük- séges fotókat.
A fentiekben megnevezettek közül csak azon iratok, dokumen- tumok benyújtását kérheti a biztosító, amelyek a jogalap elbírá- lásához és a feltételekben vállalt biztosítási szolgáltatás mértéké- nek megállapításához szükségesek.
A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse – a károk és költségek igazolására joga van a fent felsoroltakon kívül más doku- mentumokat, okiratokat is benyújtania a biztosítóhoz.
f. Díjfizetési kötelezettség
A biztosítási díjra, díjfizetésre vonatkozó szabályokat jelen általános biz- tosítási feltétel 8. fejezete tartalmazza.
12.B. Biztosító kötelezettségei
a. Tájékoztatási kötelezettség
A biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni
– a szerződés adatairól;
– a biztosított kérésére a bejelentett károk rendezéséről, a szolgálta- tások összegének kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadá- lyáról.
b. Szolgáltatási kötelezettség
A biztosító az adott biztosítási szerződés feltételeiben részletesen meg- határozott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.
A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a telje- sítés időpontjában Magyarországon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosítóhoz történő
beérkezésének időpontjától (év, hó, nap) számított 15 napon belül ese- dékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyi- latkozattételi kötelezettség terheli (pl. számlaszám megadása), a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat, nyilatko- zat a biztosítóhoz beérkezett. A szerződő (biztosított) kérheti, hogy a biztosítási szolgáltatást postai átutalással teljesítse a biz- tosító. Ebben az esetben a 15 napos teljesítési határidőbe a biz- tosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállí- tásához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszün- tetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtéríté- sére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az ál- talános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege ki- számítható.
Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni. A biztosított a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a biztosítót a megkerült vagyontárgyak- ról értesíteni.
Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyúj- tották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvénye- síthet. A biztosítók a megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.
13. Mentesülés
A biztosító mentesül a biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy ezen feltételekben meghatározott mentesülésre vonatkozó rendelkezések valamelyike szerinti tényállás a kárigény keletkezésével okozati összefüggésben van.
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartással
a. a szerződő fél vagy a biztosított;
b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben megha- tározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk; vagy
c. a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosí- tott vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
14. Általános kizárások
A biztosító az alábbi pontokban felsorolt események bekövetkezésekor akkor sem téríti meg a károkat, ha a megnevezett események miatt, azok következményeként olyan biztosítási esemény valamelyike okoz károso- dást, amelyre a biztosítási szerződés kiterjed:
– harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, to- vábbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, vala- mint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései;
– felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsá-
tott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdu- lásai;
– egyes egyének vagy csoportok által elkövetett terrorakciók, füg- getlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb in- díttatású szélsőséges erőszak alkalmazását jelenti a magán- vagy a köztulajdon ellen;
– lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek zaj, ráz- kódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében állottak be;
– hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugár- zásból, továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredő károk;
– a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló károk;
– a biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyaror- szág, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.
A kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei további kizá- rásokat is meghatározhatnak.
15. Egyéb rendelkezések
15.A. Megtérítési igény
A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény il- leti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítot- tal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biz- tosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a kár- okozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájé- koztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is ér- vényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költ- ségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből első- ként a biztosított követelését kell kielégíteni.
15.B. Elévülés
Jelen biztosítási szerződésből eredő összes igény 2 év alatt évül el. A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is elévülnek.
15.C. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kínált lakásbiztosítási termék korábbi feltételeitől, valamint a korábban al- kalmazott szerződési gyakorlattól a GB529 jelű Groupama e-Lakásbiz- tosítás jelen feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatály- ba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szer- ződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés miatti megszű- nés, érdekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, megtérítési igény, felelősségbiztosításra vonatkozó kárbejelentési határidő, sérelemdíj ki- zárása, felelősségbiztosításra vonatkozó egyéb változások stb.).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen általános szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen általános szerződési feltétel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a GB529 jelű Groupama e-Lakás- biztosítás korábbi feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:
– az általános kizárások köre bővült a gazdasági vagy kereskedelmi szankcióval;
– a szerződő telefon útján tett ajánlattal is kezdeményezheti a szer- ződéskötést;
– szerződés létrejöttének módja változott;
– fogyasztó, vállalkozás fogalma bekerült a feltételbe;
– az elévülési idő 2 évre rövidült;
– változtak a díjkedvezményre, díjfizetés mód változására vonat- kozó szabályok;
– a besurranás biztosítási esemény fogalma módosult;
– változtak a kárrendezés során bekérhető iratok;
– a kárkifizetés főszabályként banki átutalással történik;
– rögzítésre került, hogy a 15 napos teljesítési időbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be;
– biztosító felé tett jognyilatkozat hatályosulása;
– rögzítésre került, hogy a biztosító a szolgáltatás összegéből le- vonja a díjtartozást, és ha a szerződés biztosítási esemény bekö- vetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó dí- jakat;
– antik bútorok, tárgyak fogalma meghatározásra került;
– alapbiztosítás esetén az ingóság vagyoncsoportban nem biztosí- tott vagyontárgyaknál pontosításra került, hogy nem tekintendő közúti járműnek a kerékpár, a mozgáskorlátozottak közlekedé- sére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék;
– kiegészítő balesetbiztosítás esetén a temetési költségtérítés meg- szüntetésre került;
– megszűnt a padlófűtések vezetéktörése miatti károk helyreállítá- si költségeinek káreseményenkénti limitálása;
– a kiegészítő felelősségbiztosításban:
– rögzítésre került a területi és időbeli hatály;
– a biztosítottak meghatározása;
– a biztosítási esemény módosításra került;
– a sérelemdíj megtérítése kizárt;
– mentesülési ok a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás;
– a járadék meghatározásának szabályai bekerültek a feltételbe, a járadékkal kapcsolatos tartalékképzésre vonatkozó szabályo- zás kikerült a feltételből;
– a kizárt kockázatok köre módosult;
– a biztosító meghatározott esetekben a biztosított felelősségel- ismerő nyilatkozatának hiányában is jogosult a károsultnak tel- jesíteni;
– az ügyvédi költség fogalma pontosításra került;
– rögzítésre került a biztosítottat képviselő ügyvéd ügyvédi költ- ségeinél, hogy ha a bíróság mérsékli az ügyvédi munkadíjat, akkor a biztosító ennek összegéig áll helyt;
– földcsuszamlás biztosítási esemény meghatározása pontosításra került;
– munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál, a balesetbiztosításnál módosult a kizárt kockázatok köre;
– munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szó- ló díjvisszatérítési szolgáltatásnál pontosításra került, hogy a biz- tosítási esemény bekövetkezését követő időszak vehető figye- lembe a díjvisszatérítésnél és a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sének befejezését követő 12 havi – folyamatos díjfizetéssel lefe- dett – időszak után nyílik újra lehetőség biztosítási szolgáltatás teljesítésére;
– munkanélküliség idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál a szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító nem kéri a megál- lapított járadék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fény- másolatát;
– pontosításra került a munkanélküliség vagy hosszan tartó beteg- állomány idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál a biztosítá- si esemény meghatározása;
– módosult a kiegésző balesetbiztosítás és a munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szóló díjvisszatérítési szol- gáltatás biztosítottjának meghatározása;
– a kiegészítő balesetbiztosítás esetén a biztosítottnak a kockázat-
viselés kezdetét megelőzően keletkezett maradandó egészségká- rosodása a szerződés hatálya alá tartozó biztosítási eseményből következő egészségkárosodás, rokkantság mértékének számítá- sakor nem vehető figyelembe akkor sem, ha súlyosítja a jelen szerződés hatálya alá tartozó biztosítási esemény következmé- nyét, a rokkantság fokát;
– a kiegészítő balesetbiztosítás esetén a független orvosi bizottság funkciója megszűnt;
– pontosításra került a kiegészítő balesetbiztosításnál a kedvezmé- nyezett, a területi és időbeli hatály, a biztosított és kedvezmé- nyezett kötelezettsége, a biztosított kárenyhítési kötelezettsége és új fogalmak kerültek meghatározásra;
– rögzítésre került, hogy villámcsapás másodlagos hatása esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a villámcsapás tényét az időjárási adatok alátámasszák;
– a betöréses lopás biztosítási esemény meghatározása pontosítás- ra került;
– változott a betörésvédelmi szintek meghatározása és módosultak az azokhoz kapcsolódó kártérítési összeghatárok;
– bővült a biztosított vagyontárgyak köre és pontosításra került a meghatározásuk;
– az épület, a lakás, illetve a melléképület hasznos alapterületének kiszámítási módszere meghatározásra került;
– a biztosító avult értéken téríti meg a vályogból vagy döngölt fal- ból, illetve az előbbiek vegyes alkalmazásával készített mellék- épületek árvíz, felhőszakadás és vezetékes vízkár által okozott részleges vagy teljes károsodásának helyreállítási, illetve újraépí- tési költségeit.
– a kiegészítő baleset biztosításban pontosításra került a csonttörés szolgáltatás;
– pontosításra kerültek az értékkövetés szabályai;
– az internetes szolgáltatások igénybevételével történő szerződés- módosítás kezdeményezése törlésre került.
15.D. A biztosító legfontosabb adatai
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.
ALAPBIZTOSÍTÁS
A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biz- tosítási feltételek vonatkoznak, míg a különös biztosítási feltételeknek az
általános biztosítási feltételtől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosí- tási feltételek rendelkezése az irányadó.
II. KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK – ÉPÜLET- ÉS INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS
1. Biztosított
A szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan
a. tulajdonosa és tulajdonostársa(i);
b. bérlője és bérlőtársa(i);
c. haszonélvezője;
d. valamint az a-c. pontban megjelölt biztosítottal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzátartozó.
Közös háztartásban élők: a létfenntartás költségeit – legalább részben – közösen viselő, együtt élő személyek.
2. Területi hatály
Jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt
– családi ház (vagy egyéb épület), házbérlemény és az ingatlan-nyilván- tartás szerint hozzá tartozó földrészlet és a házhoz tartozó földrészleten álló melléképület;
– saját tulajdonú lakás, lakásbérlemény;
– lakással egy fedélszék alatt található, a biztosított kizárólagos használa- tában levő tároló és egyéb helyiség.
Ha a biztosított lakás, illetve lakóépület ideiglenesen lakhatatlanná válik, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a biztosító az ideiglenes lakást, lakóépüle- tet is kockázatviselési helynek tekinti a biztosított ingóságok tekintetében. A biztosító kockázatviselése a biztosított ingóságokra a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül is kiterjed, biztosítási esemé- nyenként a kötvényben feltüntetett kártérítési limitig, de maximum a biztosított ingóság biztosítási összegéig.
3. Biztosítható vagyontárgyak köre
3.A. Épület vagyoncsoport
a. Épületek, lakások biztosított vagyontárgyai
A biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződésben (kötvényen) feltüntetett
1. lakóházra;
2. lakásra;
3. egyéb épületre (nyaraló, hétvégi ház, présház, tanya, hegyi hajlék stb.);
4. épületbiztosítási összegen belül a kötvényen külön-külön fel nem tün- tetett:
a. a biztosított lakóépülettel egy telken lévő melléképületekre (istálló, ga- rázs, kamra, ól, terménytároló stb.), valamint a kizárólagos használatú tárolóra maximum az épület biztosítási összegének 15%-ig;
b. építményekre (pl. járda, kerítés, vízóraakna);
c. a biztosított kizárólagos tulajdonában, használatában lévő, a koc- kázatviselési helyen vagy a biztosított lakást magába foglaló épüle- ten szakszerűen rögzített, illetve telepített, az épület vagy épít- mény rendeltetésszerű és biztonságos használatához, műkö- déséhez, működtetéséhez szükséges műszaki és technológiai berendezések, idetartoznak különösen az alábbiak:
– megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések, mint pl. a napkollektor, a napelem, a hőszivattyú, a szélge- nerátor;
– a szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és beren- dezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsatornák (szerelőjára- tok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; fes- tés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galéri-
ák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékoló szerkezetek az elekt- romos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlé- sű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító rendszerek és tarto- zékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső hasz- nálatúak is);
– beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejé- től függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakí- tású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyha- bútor, gardróbszekrény stb.);
– a szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvege- zések;
– az elektromos ellátásra szolgáló vezetékezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó- berendezésekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépésze- tileg kémény- vagy szellőzőrendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített por- szívó és tartozékai, elektromos tűzhely, bojler, vízmelegítő és szauna);
– az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. gáztűzhe- lyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítők és konvektorok);
– az épület hideg-, meleg-, szenny- és csapadékvíz- ellátá- sát/elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szolgáló veze- tékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozó- berendezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; szűrő- és aprítóberendezésekkel és tartozékokkal; egészségügyi be- rendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberendezé- sekkel;
– felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók.
d. társasházi közös tulajdont képező és közös használatú épületrészek- re a jelen szerződésben biztosított lakás tulajdoni hányadának mér- tékéig;
e. lakásszövetkezeti tulajdont képező és közös használatú épületré- szekre, a biztosítónál biztosított szövetkezeti lakások és a lakásszö- vetkezet tulajdonban lévő lakóépület összes lakásának arányában.
A biztosító kockázatviselése kiterjed mind az elkészült, mind az építés alatt álló épületek és épületrészek teljes állagára, beleértve azok alko- tórészeit és tartozékait is.
Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:
– földbevájt, kikövezetlen falú építmények;
– fóliasátrak és üvegházak.
b. Lakásbérlemény biztosított vagyontárgyai
Lakásbérlemény biztosítása esetén biztosított vagyontárgyak:
b/1. A biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény határoló falain belül a saját és a bérbeadó tulajdonában lévő épület-berendezési és épület- felszerelési tárgyakra terjed ki.
b/2. Jelen szabályzat szempontjából a lakásbérlemény épület-berende- zési és épület-felszerelési tárgyai (továbbiakban: biztosított vagyontár- gyak):
– az ajtó- és ablak szerkezete, a spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny, vá- szonroló, napvédő függöny, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel;
– a csengő és a kaputelefon, valamint a riasztó és tűzjelző berende- zések;
– a beépített bútor és térelválasztó;
– a beépített főző, fűtő, vízellátó, egészségügyi, szellőztető berendezé- sek és szerelvények;
– az elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, il- letőleg kapcsolótáblájától kezdődő szakaszon;
– a belső válaszfal, burkolat, festés, tapétázás, mázolás;
– padlóburkolat (parketta, padozat, padlószőnyeg, stb.);
– nem műholdas TV adás vételére szolgáló antennarendszer.
Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:
– maga az épület határoló falai, tetőszerkezete, teherhordó szer- kezetei, közös helyiségei;
– a bérelt mellék- és gazdasági épület, valamint
– a b/2. pontban fel nem sorolt vagyontárgyak.
3.B. Ingóság vagyoncsoport
A biztosító kockázatviselése a biztosítottak tulajdonát képező, továbbá az általuk bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett háztartási ingóságokra terjed ki.
Jelen szabályzat szempontjából háztartási ingóságok azok a be nem épített szokásos (nem kereskedelmi) mennyiségű vagyontárgyak, amelyek egy át- lagos háztartás viteléhez szükségesek, a háztartásban történő felhasználás céljából készültek (háztartásban elégséges teljesítményű gépek) a biztosí- tottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsoroltak közé.
A biztosító kockázatviselése szempontjából a háztartási ingóságok – egyen- kénti értéküktől függetlenül – két vagyoncsoportra különülnek el:
a. Értéktárgyak, különleges ingóságok vagyoncsoport
a. a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tár- gyak;
b. a gyűjteményekhez tartozó bélyegek, érmék;
c. a képző- és iparművészeti alkotások;
d. valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek;
e. antik bútorok, antik tárgyak (az olyan ingóságok tartoznak ebbe a csoportba, melyeknek kora, ritkaság jellege, állapota miatt kiemelt értékük van);
f. értékálló különleges vagyontárgyak, gyűjtemények.
Az értéktárgyak, különleges ingóságok vagyoncsoporthoz tarto- zó vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem lakás cél- jára szolgáló helyiségben vagy szabadban tartva bármely biztosí- tási esemény következtében károsodnak.
A nem állandóan lakott épületben tartott értéktárgyak, különle- ges ingóságok a., b. és f. csoportjába tartozó vagyontárgyakra nem viseli a kockázatot a biztosító, ezért nem nyújt szolgáltatást a nevezett vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak bármelyik biz- tosítási esemény által okozott káraira.
A jelen feltétel értelmezésének szempontjából nem állandóan lakott az épület, ha az ingatlanban állandó jelleggel senki sem lakik, azt idősza- kosan használják (pl. nyaralás céljára), alkalmankénti rövidebb időtarta- mú tartózkodásra, és a káresemény időpontjában a biztosított bizonyí- tottan nem tartózkodott az ingatlanban.
b. Általános háztartási ingóságok vagyoncsoport
A 3.B.a. pontban fel nem sorolt összes többi háztartási ingóság az álta- lános háztartási ingóságok vagyoncsoporthoz tartozik.
Jelen szabályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed, az általános háztartási ingóságok vagyoncsoportra meghatározott biztosítási össze- gen belül, összesen a biztosítási összeg öt százaléka mértékéig
– a biztosított saját háztartási szükségleteinek kielégítése érdekében vagy kedvtelésből a lakásban és a biztosított épület telkén tartott ál- latokra, valamint a telek kertjében lábon álló növényi kultúrákra, a kerti berendezés és felszerelés tárgyaira;
– a biztosított által az otthoni, lakásban folytatott kereső tevékenység- gel kapcsolatos vagyontárgyaira;
– az egy háztartásban általánosan elfogadott gépjárművek (személy- gépkocsi, motorkerékpár), lakókocsi, utánfutó napi üzemeltetéséhez használt alkatrészeire és tartozékaira, a fődarabok kivételével.
Jelen szabályzat 3.B. pontjában nem biztosított vagyontárgyak:
– bankbetét, értékpapír és értékcikk;
– kézirat, terv, dokumentáció;
– vízi, légi és közúti járművek, lakókocsi és utánfutó;
Nem tekintendő közúti járműnek a kerékpár, a mozgáskorláto- zottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott ke- rekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék.
– a készpénz, a bankkártya, az okmányok.
4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként
4.A. Épületek, lakások, lakásbérlemények biztosítása esetén
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újraépí- tésének költségeit.
Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy értéke (káridőponti újraépítésének költsége) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az újraépítés költségéhez aránylik.
A biztosító az alulbiztosítottságot abban az esetben vizsgálja, ha a biztosított épület, lakás, lakásbérlemény biztosítási szerződésben a szerződő által megadott hasznos alapterülete kisebb, mint a tényle- ges hasznos alapterület.
Az épület, a lakás, illetve a melléképület hasznos alapterületének ki- számítását, az alábbiak szerint kell elvégezni:
– 100%-kal kell figyelembe venni
– a lakószobákat és a lakáshoz tartozó összes lakás célját szolgá- ló helyiséget;
– a tetőtérben lévő külön tulajdont képező lakás szobáit és a te- tőtéri lakáshoz tartozó összes helyiséget;
– a lakóépülettől külön álló – külön tetőszerkezet alatt lévő – melléképületeket, tárolókat, garázsokat, függetlenül attól, hogy milyen célra használják azokat, valamint a lakóépülettől külön álló úszómedencét;
– a lakóépületen, lakáson belül lévő vállalkozás célját szolgáló helyiségeket.
– 50%-kal kell figyelembe venni
– a lakáshoz funkcionálisan hozzátartozó (belső lépcsővel megkö- zelíthető) azon helyiségeket, amelyek a tetőtérben vannak, ide- értve a tetőtérben lévő vállalkozás célját szolgáló helyiségeket is;
– a lakóépületen belül lévő nem lakás célját szolgáló helyisége- ket (pl. garázs, kazánhelyiség, tüzelő tároló stb.);
– loggiát.
– Nem kell számításba venni a hasznos alapterület kiszámításánál
– a padlást, a beépítetlen tetőteret;
– az erkélyt, a teraszt.
4.B. Ingóságok biztosítása esetén
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyoncsoporthoz tartozó összes háztartási ingóság új állapotban történő beszerzési értékét (árát). Az értéktárgyak, különleges ingóságok és az általános háztartási in- góságok vagyoncsoport biztosítási összegei nem vonhatók egybe. Ha az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összege ala- csonyabb az idetartozó összes vagyontárgy beszerzési értékénél (új állapot- ban történő beszerzési értéknél) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biz- tosítási összeg az új állapotban történő beszerzés költségeihez aránylik.
Az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport körében a biztosí- tó az alulbiztosítottságot abban az esetben vizsgálja, ha a biztosítá- si szerződésben a szerződő által megadott hasznos alapterület ki- sebb a biztosított ingóságok elhelyezésére szolgáló épület, lakás, lakásbérlemény tényleges hasznos alapterületénél.
A hasznos alapterületének kiszámítása megegyezik a 4.X. xxxxxxx leírtakkal.
A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül a biztosí- tott ingóságokra káreseményenként a szerződésben feltüntetett kárté- rítési limitig, de maximum a biztosítási összegig viseli a kockázatot a biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén, és aránylagos kártérí- tést nem alkalmaz.
5. Biztosítási események
5.A. Tűz
Tűznek minősül az öntápláló lánggal való égés, amely nem rendeltetéssze- rű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből továbbterjedni képes, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Biztosítási esemény az is, ha az elektromos készülékekben létrejövő túlfe- szültség miatt keletkező és továbbterjedő tűz más vagyontárgyakat károsít. Nem biztosított,
– ha a vagyontárgy olyan tűz következtében károsodik, amely ön- erejéből nem képes tovaterjedni (pl. cigarettaparázs, izzó szén- darab vagy világító-, fűtőtest közelében elhelyezett vagyontárgy perzselődése, stb.);
– ha a vagyontárgy közvetlen tűz, füst vagy hő hatásának van ki- téve (pl. vasalás, szárítás, sütés, főzés, stb. közben szín- és alak- változás következik be);
– a biztosított által szándékosan gyújtott egyéb tüzek (pl. grillezés, falevélégetés);
– ha öngyulladás következik be.
5.B. Robbanás és robbantás
Robbanás a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása, amelynek során a gázzal, gőzzel telített és az átlagos légnyomással rendelkező térben létrejövő nyo- máskülönbség villanásnyi idő alatt kiegyenlítődik, aminek következtében a két teret elválasztó elem helyzete, szilárdsági tulajdonsága megváltozik, és a biztosított vagyontárgy károsodik.
Robbantásnak minősül a meghatározott célra szakszerűen megtervezett és szándékosan végrehajtott robbanás.
Valamely tartály (kazán, csővezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszélhe- tünk, ha annak falában olyan méretű folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődésére kerül sor. Nem biztosítási esemény a repülőgépek hangrobbanása, a nukleáris energia felszabadulása és az a szennyezés, amelyet besugárzó anyagok okoznak.
5.C. Villámcsapás
A biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló hatá- sa által okozott kár.
5.D. Villámcsapás másodlagos hatása
A biztosító megtéríti a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció hatá- sa által az elektromos gépek, készülékek és berendezések mikroelektroni- kai eszközeit, mikroelektronikai irányító paneleit, mikroelektronikai alkatré- szeit ért károkat a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegén belül, a szerződésben feltüntetett káreseményenkénti limitig. A biz- tosító szolgáltatásának feltétele, hogy a villámcsapás tényét az idő- járási adatok alátámasszák.
5.E. Vihar
Viharkárnak minősül az a kár, amelyet az 54 km/h (15 m/s) küszöbértéket elérő vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak a kockázatviselés helyén.
Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon, valamint a nyitva hagyott ajtón, ablakon keresztül a viharral egyidejűleg be- ömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Nem téríti a biztosító:
– a helyiségeken belül keletkező léghuzat által okozott károkat;
– az épületek üvegezésében keletkezett károkat;
– a szabadban tartott ingóságokban keletkezett károkat.
5.F. Felhőszakadás
Biztosítási eseménynek azok a felhőszakadásból eredő károk minősülnek, amelyet:
– a talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide- értve a természetes és mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné vá- lása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz; és/vagy
– a csapadékvíz a tetőszerkezeten vagy a panelhézagon keresztül a bizto- sított helyiségekbe bejutva a biztosított vagyontárgyakban okoz.
A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha a kocká- zatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségé- ből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,75 mm/perc értéket el- érte, illetve meghaladta vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.
Nem téríti meg a biztosító:
– az épületek, építmények külső vakolatában, festésében keletke- ző károkat;
– a gombásodás, penészesedés formájában keletkező károkat;
– a talajszint alatti padozatú nem lakás célját szolgáló helyiség el- öntésekor az ott lévő ingóságokban, valamint a vállalkozási tevé- kenységhez szükséges vagyontárgyakban keletkező károkat;
– a tetőszerkezeten, panelhézagon keresztüli felhőszakadásból szár- mazó kárt, amennyiben a biztosított részére korábban ezen kár- esemény miatt már térített és a térítést követően a beázási kárt okozó tetőszerkezeti-, panelhézag hiba szakszerűen nem került ki- javításra. A korábbi hiba elhárítását számlával szükséges igazolni.
5.G. Jégverés
A jég formájában lehulló csapadék által okozott károsodás.
Nem téríti a biztosító:
– az épületek 15 évnél régebben készült vagy 15 évnél régebben felújított külső festésében, vakolatában, burkolatában keletke- zett károkat;
– a szabadban tartott ingóságokban keletkezett károkat;
– az épületek üvegezésében, üvegtetőkben keletkezett károkat.
5.H. Hónyomás
A felgyülemlett hó statikus terhelése, valamint a lecsúszó hó és xxx által a biztosított vagyontárgyban okozott károsodás.
Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a hónyomás által meg- rongált tetőn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapa- dék okoz a biztosított vagyontárgyakban.
5.I. Árvíz
Az árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jel- legű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a koc- kázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltés tengelyétől számított 100 méteren belül jelentkező fakadó víz és átszivárgás miatti károkat is, amennyiben azok az árvíznek minősülő biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkeznek.
Nem minősül árvíz biztosítási eseménynek és ezért a biztosító nem téríti meg:
– a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Víz- ügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat, továbbá
– a talajvíz;
– a belvíz;
– az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletke- ző elöntési károkat, beleértve az elsődleges és következményi ká- rosodásokat is.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást az árvízzel kapcsolatos azon költsé-
gekre, amelyeket a biztosított részére, mint árvízkárosultnak a külön- böző hatóságok, szervezetek az árvízkárok helyreállításával kapcsolat- ban kifizetnek, illetve kifizethetnek, ha azt az árvízkárosult igényli.
A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
Fogalmi meghatározások:
Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, ame- lyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvíz- szint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.
Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.
Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a meder- ből kilépő víz szabadon elöntheti.
Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:
– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabá- lyozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;
– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;
– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;
– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi me- dertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, ame- lyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.
Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített ár- vízvédelmi töltés épült.
Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítmé- nye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát bizto- sítja, illetve szolgálja.
5.J. Földrengés
Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) skála VI. fokozatát elérő vagy azt meghaladó földrengés okoz károsodást a biztosított vagyontárgyakban.
Európai Makroszeizmikus Skála
A rengés erősségének fokozata | A földrengés egyes fokozatainak jellemző hatásai |
I. | Nem érezhető: Nem érezhető, még a legkedvezőbb kö- rülmények között sem. |
II. | Alig érezhető: A rezgést csak egy-egy, elsősorban fekvő ember érzi, különösen magas épületek felsőbb emeletein. |
III. | Gyenge: A rezgés gyenge, néhány ember érzi, főleg épü- leten belül. A fekvő emberek lengést vagy gyenge reme- gést éreznek. |
IV. | Széles körben érezhető: A rengést épületen belül sokan érzik, a szabadban kevesen. Néhány ember felébred. A rezgés mértéke nem ijesztő. Ablakok, ajtók, edények megcsörrennek, felfüggesztett tárgyak lengenek. |
V. | Erős: A rengést épületen belül a legtöbben érzik, a sza- badban csak néhányan. Sok alvó ember felébred, néhá- nyan a szabadba menekülnek. Az egész épület remeg, a felfüggesztett tárgyak nagyon lengenek. Tányérok, poha- rak összekoccannak. A rezgés erős. Felül nehéz tárgyak felborulnak. Ajtók, ablakok kinyílnak vagy bezáródnak. |
A rengés erősségének fokozata | A földrengés egyes fokozatainak jellemző hatásai |
VI. | Kisebb károkat okozó: Épületen belül szinte mindenki, szabadban sokan érzik. Épületben tartózkodók közül sokan megijednek, és a szabadba menekülnek. Kisebb tárgyak leesnek. Hagyományos épületek közül sokban keletkezik kisebb kár, hajszálrepedés a vakolatban, kisebb vakolatdarabok lehullanak. |
VII. | Károkat okozó: A legtöbb ember megrémül, és a sza- badba menekül. Bútorok elmozdulnak, a polcokról sok tárgy leesik. Sok hagyományos épület szenved mérsékelt sérülést: kisebb repedések keletkeznek a falakban, kémények ledőlnek. |
VIII. | Súlyos károkat okozó: Bútorok felborulnak. Sok hagyo- mányos épület megsérül: kémények ledőlnek, a falakban nagy repedések keletkeznek, néhány épület részlegesen összedől. |
IX. | Pusztító: Xxxxxxxx, műemlékek ledőlnek vagy elferdül- nek. Sok hagyományos épület részlegesen, néhány telje- sen rombadől. |
X. | Nagyon pusztító: Sok hagyományos épület összedől. |
XI. | Elsöprő: A legtöbb épület összedől. |
XII. | Teljesen elsöprő: Gyakorlatilag minden építmény összedől. |
A földrengés biztosítási eseményre a biztosító a szerződés létrejöt- tétől számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező földrengés biztosítási eseményre a biztosító koc- kázatviselése nem terjed ki.
5.K. Földcsuszamlás
A természetes talajrétegek egymáshoz képest történő elmozdulásából szár- mazó károsodások.
Nem biztosítási esemény az épületek, építmények alatti feltöltések üle- pedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, a talajvízszint változása miatti megsüllyedésből eredő, illetve e miatt keletkezett károsodás.
5.L. Kő- és földomlás
A természetes talaj felszínének leomlása miatt keletkező károk.
5.M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
A szerződő, a biztosított által nem ismert és az építési dokumentációban nem szereplő, hatóságok által feltáratlan építmény vagy üreg hirtelen, vá- ratlan beomlása miatt keletkezett kár.
Nem biztosítási esemény a bányák földalatti részeinek beomlása, va- lamint a biztosított épületek nem megfelelő alapozásából vagy víz- elvezetéséből keletkező üregek beomlása.
5.N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)
Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény akkor következik be, ha a biz- tosított szempontjából idegen jármű vagy alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel kárt okoz.
5.O. Idegen tárgy rádőlése
A kockázatviselés helyén kívüli tárgy vagy természetes képződmény, amely a biztosított vagyontárgyban rádőléssel kárt okoz.
Nem téríti a biztosító, ha a kárt okozó tárgy a biztosított tulajdona vagy általa felelős őrzésre átvett tárgy.
5.P. Betöréses lopás, rongálás
Biztosítási esemény a betöréses lopással:
a. a biztosított vagyontárgyban okozott lopáskár;
b. vagy annak kísérletével összefüggésben:
– a biztosított ingóságokban és
– a biztosított tulajdonában lévő épületben (függetlenül attól, hogy az épület biztosított vagyontárgy-e)
okozott rongáláskár.
Xxxxx feltétel szerint betöréses lopás akkor következik be, ha:
– a tettes a lezárt helyiséget erőszakkal, továbbá hamis, illetőleg lopott kulccsal felnyitja; vagy
– a tettes olyan nyitott nyílászárón keresztül hatol be, amelynek alsó éle az alatta levő járószinttől, illetve nyílászáró alsó szintjétől mérve 2 mé- ternél magasabban van; vagy
– olyan erkélyről, loggiáról, teraszról történik a lopás, amelynek szintje a járószinttől 2 méternél magasabban van.
A biztosító a betöréses lopás károkat a szerződésben feltüntetett biztosítási összegen belül téríti meg, maximum a káridőponti vé- dettségi szinttől függő teljes szolgáltatási limitösszegig és a károso- dott vagyoncsoportra vonatkozó részlimit összegig.
A szolgáltatási limitösszegeket a „Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok” tartalmazza.
A káridőponti védelmi színvonal meghatározása a behatolás helye és mód- szere alapján történik. A védettségi szint meghatározásánál nem ve- hető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.
5.Q. Rablás
Rablás biztosítási esemény történik, ha
– a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy a biztosított természetes személy ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy öntudatlan, illetve védekezésre képtelen állapotba helyezi (ideértve azt is, ha lerészegíti);
– a tetten ért tolvaj a megszerzett vagyontárgy megtartása végett erősza- kot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
5.R. Vízkár
Biztosítási esemény a
a. víz-, csatorna-, fűtés-, hűtési- és gőzvezetékek törése, repedése, kilyu- kadása (továbbiakban csőtörés), valamint
b. az alábbiakban felsoroltak:
– víz-, csatorna-, fűtési-, hűtési- és gőzvezetékek tartozékainak, szerel- vényeinek, a vezetékre rákapcsolt háztartási gépeknek a törése, re- pedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása;
– nyitva hagyott csap
miatt kiáramló folyadék vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.
Nem biztosítási esemény a gombásodás, penészesedés formájában jelentkező kár.
A biztosító csőtörés esetén megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költsé- geket, amennyiben a csőtörés a kockázatviselés helyén belül történt:
– a csőtörés helyének felkutatására fordított költségeket;
– fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztására és a technológi- ailag indokolt mértékű helyreállításra fordított költségeket;
– a technológiailag indokolt mértékű helyreállítást;
– a technológiailag indokolt mértékű vezetékszakasz cseréjének költsége- it (anyag + munkadíj) kötéstől kötésig terjedően, de legfeljebb 6 m hosszúságban, és az elfolyt víz, folyadék értékét biztosítási ese- ménynek minősülő káreseményenként 50 000 Ft-ig.
Nem téríti meg a biztosító a tartozékok, szerelvények és a vezeték- re kapcsolt háztartási gépek javításának vagy pótlásának költségeit.
5.S. Üvegtörés
Üvegkár biztosítási esemény az épületek, a lakások szerkezetileg beépített:
– fix vagy nyitható nyílászáróinak;
– folyosói, lépcsőházi;
– erkély-, lodzsa;
– terasz mellvéd
üvegezésében vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületeiben bár- mely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedéskár.
Nem biztosítási esemény, ha a biztosított üvegezések törése vagy re- pedése a biztosított épület, lakás építése, korszerűsítése, felújítása alatt következik be.
Felújításnak minősül a bővítéssel, a rendeltetés megváltoztatásával, átalakí- tásával, élettartamának növelésével összefüggő munka; illetve az elhaszná- lódott vagyontárgy eredeti állagát szolgáló felújítás is, kivéve, ha az a folya- matos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munka, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni.
A biztosító megtéríti:
– a biztosítási esemény miatt károsodott üvegezés üvegtáblájával azonos méretű és üvegminőségű üvegtábla pótlásának és
– az üvegezés tartószerkezete le- és felszerelésének, valamint
− az üvegre erősített biztonsági fólia üvegtörés miatti cseréjének költségeit maximum a sérült üvegezés pótlásának értékéig.
Nem téríti meg a biztosító az üvegtáblát rögzítő tartószerkezet, annak elhasználódása vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítások költségeit.
5.T. Egyéb
a. Tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés
Megtéríti a biztosító a tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés miatti károkat, amelyek hirtelen, előre nem látható módon keletkeztek, bizto- sítási évenként 100 000 Ft limitig.
Nem biztosított:
– ha a vagyontárgy közvetlen füst- vagy koromszennyezés hatá- sának van kitéve;
– a kéményrepedés miatt keletkező tűzkár nélküli füst- és ko- romszennyeződés.
b. Besurranás
Besurranás biztosítási esemény, ha a tettes úgy követi el a lopást, hogy a lakásba, a családi házba, a biztosított ott tartózkodása idején megtévesztéssel vagy az ingatlant használó tudta és bele- egyezése nélkül jut be.
A biztosító a besurranás biztosítási esemény alapján megtéríti az általános háztartási ingóságok vagyoncsoportba tartozó vagyon- tárgyak lopáskárait biztosítási évenként 100 000 forint limitig. A biztosító szolgáltatásának feltétele a rendőrségi feljelentés és a nyomozást felfüggesztő határozat, illetve a rendőrség igazolása, hogy a gyanúsított(ak) ellen büntetőeljárás folyik.
c. Épülettartozékok lopása
A biztosított épületek, építmények külső térrel határolt felületeire szak- szerűen felszerelt épülettartozékok lopásából származó károkat téríti meg a biztosító, a szerződésben meghatározott káreseményen- kénti limitig, ha azok a járószinttől mért 3,0 m feletti magasságban szabályosan lettek felszerelve.
d. Munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idején díj- visszatérítés
d/1. Értelmező rendelkezések
Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amely a kockázatviselés tartama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül bármely egyéb októl függetlenül a biztosított időleges keresőképtelenségét idézi elő. Jelen feltételekben balesetnek minősül- nek a következő események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be: égési sérülések, leforrázás; villámcsapás, elektromos áram hatásai; károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szervezetbe való kerülése.
Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott állás- pontja szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tüneteket mutat.
Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyen- ként nyilvántartott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irá- nyítás és felügyelet alatt állnak;
– az üzemi kórházak;
– a fegyveres testületek kórházai;
– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.
Jelen feltételek alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősülnek kórháznak különösen:
– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szana- tóriumok;
– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei;
– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;
– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;
– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;
– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.
Keresőképtelenség: Xxxxx feltétel szempontjából keresőképtelen az, aki:
– balesete, illetve betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
– aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül, és a keresőképtelenség elbírálásá- ra és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állományban van.
Álláskereső (munkanélküli): az, akit a munkaügyi központ/kirendelt- ség a vonatkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (munkanélküli- ként) nyilvántart.
d/2. Biztosított
A biztosítási szolgáltatásra kizárólag az a kötvényen megneve- zett természetes személy jogosult, aki egy személyben a lakásbiz- tosítás szerződője és biztosítottja is.
d/3. Biztosítási esemény
– A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt, a kockázatvi- selés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett, bal- esetből vagy betegségből eredő, 30 (harminc) egymást követő napot meghaladó folyamatos betegállománya (továbbiakban: keresőképtelenség).
– A biztosítottnak a biztosító kockázatviselésének tartama alatt, bekö- vetkezett 30 (harminc) egymást követő napot meghaladó álláskereső- ként (munkanélküliként) történő nyilvántartása. Kizárólag a biztosí- tottnak a kockázatviselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kívüli ál- láskeresővé (munkanélkülivé) válása minősül biztosítási eseménynek. Olyan biztosított esetében, aki a szerződéskötéskor nem ren- delkezett legalább 6 hónapos folyamatos, a Munka Törvény- könyve szerinti határozatlan időtartamú munkaviszonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a bizto- sított a munkanélkülivé válását megelőzően legalább 6 hó- napig folyamatosan a Munka Törvénykönyve szerinti határo- zatlan időtartamú munkaviszonnyal rendelkezett.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a keresőképtelenség vagy a biztosított álláskeresőként (munkanélküliként) nyilvántartott álla- potának a 31. napja.
d/4. Kizárások
A biztosító kockázatviselése balesetből vagy betegségből bekö- vetkező keresőképtelenség esetén nem terjed ki az alábbi kocká- zatokra, illetve károkra, ha a biztosítási esemény az alábbiakkal okozati összefüggésben következett be:
a. a biztosított által versenyszerűen, díjazásért űzött sporttevé- kenység során (versenyeken vagy edzéseken) bekövetkező balesetekre;
b. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövet- kezô eseményekre;
c. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által elôírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt bekövetkezô biztosítási esemé- nyekre;
d. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüg- gésben áll:
– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel;
– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség tel- jesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket;
Harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy anélkül ví- vott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés,
törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi meg- mozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelen- tett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korláto- zott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak ten- geri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény.
e. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával össze- függő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetbôl eredő biz- tosítási eseményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indító- ok biztosítási esemény;
f. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárások- ból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indító- okuk nem biztosítási esemény;
g. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetke- zô biztosítási eseményekre;
h. művi terhesség megszakításra, kivéve, ha az előállott terhes- ség bűncselekmény következménye, illetve a terhesség meg- szakítására az anya egészségének megőzése érdekében tör- ténik;
i. meddőség, illetve a mesterséges megtermékenyítés miatt vég- zett kezelésekre és a sterilizációs beavatkozásokra, kivéve, ha a nők művi meddővé tétele egészségmegőrzés céljából orvosi javallatra történik;
j. fogászati műtétekre, kivéve, ha a beavatkozásra a szerződés kockázatviselési ideje alatt elszenvedett baleset miatt kerül sor;
x. xxxxxxxxxx vagy kozmetikai céllal végzett kezelésekre, plaszti- kai sebészeti beavatkozásokra és kórházi ápolásra, valamint az orvosilag nem indokolt mûtétekre, kórházi ápolásokra és gyógyító eljárásokra;
l. nemi jelleg megváltoztatása miatt végzett műtétekre és keze- lésekre;
m. Országos Egészségpénztár által nem finanszírozott, illetve részben sem finanszírozott műtétekre;
n. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;
o. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségû egyén ál- tali kezeléssel összefüggésben következett be;
p. ha a biztosított késôn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak mûtéttel lehetett befo- lyásolni, vagy kórházi ápolásra szorult;
q. a repülôeszközök, továbbá ejtôernyô (ideértve az ugrót szállí- tó légi eszközt is) használatából eredô balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármû utasaként, a polgári légi forgalomban engedélyezett jármû- vön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt kato- nai légi jármûvön polgári utasként szenved el; ahol utasnak az minôsül, aki a légi jármûnek nem üzembentartója és nem tar- tozik a személyzethez;
r. a motoros jármûvek versenyén (edzésein) a nézôt érô balese- tekre, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;
s. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (ed- zéseken) a nézôt érô balesetekre;
t. arra a balesetre, amely a biztosított vezetôi engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotá- val okozati összefüggésben történt vasúti, légi, vízi, közúti jármû és gépármű vezetése közben, azzal okozati összefüg- gésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton tör- tént gépjármûvezetést is;
u HIV vírus fertőzöttsége, AIDS betegsége miatt következett be;
v. a szerződés kockázatviselés kezdetét követő 2 éven belül ön- gyilkossági kísérlettel, öncsonkítással vagy annak kísérletével összefüggő eseményekre;
w. olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egészségi állapota miatt következett be (például – de nem kizárólago- san – gyermekápolás miatt);
x. a kockázatviselés kezdete előtt bármely okból már sérült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek,
szervek és ezek állapotával, a már meglévő betegségekkel, maradandó egészségkárosodásokkal összefüggő újabb kere- sőképtelenségre.
A biztosító kockázatviselése álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántatás esetén nem terjed ki az alábbi kockázatok- ra, illetve károkra:
– a határozott tartamú munkaviszonyra;
– a nem munkaviszonyban álló biztosítottra (pl. egyéni vállalko- zókra, megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottakra vagy egyéb jogviszony alapján folytatott kereső foglalkozásokra);
– a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésé- re, kivéve, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten megemlítésre kerül, hogy a munkaviszony közös megegyezés- sel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:
– a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti létszám- csökkentés;
– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;
– a munkavállaló tartós keresőképtelensége.
– a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett felmon- dás miatti megszüntetésére;
– a munkaviszony próbaidő alatti megszűnésére, megszünteté- sére;
– a munkaviszonynak a munkáltató által azonnali hatályú fel- mondással történő megszüntetésére, illetve, ha a munkáltató a biztosított magatartása miatt felmondással élt;
– a munkáltató általi felmondásra öregségi nyugdíjazás, rok- kantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság megálla- pítása miatt került sor;
– a biztosított munkaviszonyának megszűnésére, megszünteté- sére, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy bejelentette.
d/5. Várakozási idő
Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetére a biztosító a szer- ződés létrejöttétől számított 90 (kilencven) napos várakozási időt határoz meg. Ha a biztosított munkaviszonya a várakozási idő alatt szűnt meg, a biztosító az emiatt bekövetkezett álláskereső- vé (munkanélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást. d/6. A felek jogai és kötelezettségei kötelezettségei
a. Betegségből eredő keresőképtelenség esetén, ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződéskötés- kor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogo- kat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhat- ja. A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosí- tó kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
b. Az előző pont rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kö- telezettség megsértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gya- korlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési ha- táridő leteltét követő napon kezdődik.
c. Az előző két pontban felsoroltakra a biztosított kötelezettsé- geit az I. Általános feltételek 12.A. pontja tartalmazza azzal az eltéréssel, hogy balesetbiztosítási esemény esetén nem ter- heli a biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség a biztosítá- si esemény bekövetkezése esetén.
d. A biztosító a balesetért felelős személlyel szemben az I. Álta- lános feltétel 15.A. pontjában szabályozott megtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt.
d/7. A biztosító szolgáltatása
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a tartós betegállo- mány, illetve az álláskeresés időtartama alatt, de megszakítás nélkül egy biztosítási esemény kapcsán legfeljebb a biztosítási esemény bekövet- kezését követő:
– 12 havi időszakra visszatéríti a jelen szerződés biztosítási díját. A díj- visszatérítés időszaka alatt a biztosítási szerződés változatlan feltéte- lek mellett, díjfizetési kötelezettség nélkül fennmarad.
– 6 havi időszakra átvállalja a havonkénti általános társasházi közös költség vagy a lakásszövetkezeti tag havonként általános közös költ- ségének megfizetését a Groupama Biztosító Zrt. által biztosított tár- sasházi lakóépület biztosított albetét tulajdonosa vagy szövetkezeti tulajdonban lévő lakóépületben lakástulajdonnal rendelkező biztosí- tott lakásszövetkezeti tag helyett a következő feltételekkel. A bizto- sító a közös költség megfizetésére vonatkozó biztosítási fede- zete kizárólag a lakásbiztosítási kötvényben megnevezett koc- kázatviselési hely címével – emelet, ajtószámot kivéve – azonos kockázatviselési helyre, a lakóépületben lévő összes lakásra és közös tulajdonú, közös használatú helyiségekre vonatkozóan Groupama Biztosító Zrt-vel létrejött „Társasházközösségek, Lakásszövetkezetek biztosítás”-i szerződés hatályban maradá- sának időtartama alatt áll fenn.
A biztosító a jelen szerződés alapján biztosított lakásra meghatározott
havonként esedékes közös költség biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontjában aktuális összegét fizeti meg lakástulajdonos részére. A lakástulajdonos számára meghatározott, biztosítási esemény időpont- jában aktuális havi általános közös költség mértékét az erre vonatkozó hiteles társasházi közgyűlési határozattal, illetve a biztosítási esemény időpontjában aktuális általános közös költség összegét tartalmazó hite- les lakásszövetkezeti értesítővel kell igazolni a biztosító felé.
A biztosító nem téríti meg az általánosan havonként esedékes közös költségeken kívüli rendkívüli fizetési kötelezettségként megállapított összeget, még abban az esetben sem, ha azt ideig- lenesen az általános közös költséggel összevontan kell megfizet- nie a lakástulajdonosnak.
A biztosító egyidejűleg vagy csak keresőképtelenség, vagy csak munka- nélküliség jogcímen nyújt szolgáltatást. Ha a szolgáltatás teljesítésének tartama alatt a biztosítottnak a másik jogcímen is szolgáltatási igénye keletkezik, akkor a biztosító az elsőként bejelentett biztosítási esemény alapján teljesít szolgáltatást mindaddig, amíg ezen a jogcímen a bizto- sított jogosult a szolgáltatásra.
A biztosítási szolgáltatás teljesítésének befejezését követő 12 havi – fo- lyamatos díjfizetéssel lefedett – időszak után nyílik újra lehetőség bizto- sítási szolgáltatás teljesítésére.
A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt, többszöri bizto- sítási esemény bekövetkezése esetén is, mindösszesen legfeljebb:
– 24 havi biztosítási díjvisszatérítés fizetését teljesíti;
– 12 havi közös költség fizetését teljesíti, feltéve, hogy a biztosí- tott lakásra megkötött, illetve módosított lakásbiztosítási szer- ződéssel egyidejűleg hatályban van a Groupama Biztosítóval lét- rejött „Társasházközösségek, Lakásszövetkezetek biztosítás”-i szerződés is.
d/8. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének feltételei, és az ahhoz szükséges dokumentumok
A szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonatkozóan felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórház- nak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelték, továbbá a biz- tosított felmentse a titoktartási kötelezettség alól a munkanélkülisé- gével összefüggő adatokkal kapcsolatban a társadalombiztosítási igaz- gatási és munkaügyi szerveket. Feltétel az is, hogy a biztosított felhatal- mazza a biztosítót, miszerint a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől az intézményektől a szükséges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosító- val, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Amennyiben a biztosított a titoktartás alóli felmentő nyilatkoza- tot nem adja meg és emiatt lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az alábbi dokumentu- mok bemutatását kéri, illetve kérheti, a I. Általános biztosítási feltételek
12.A.e. pontban meghatározottakon túl:
– a biztosító által kiadott (a kezelő orvos által kitöltött és aláírt) szol- gáltatási igénybejelentőt;
– a biztosítási esemény bekövetkeztét igazoló orvosi és/vagy hatósági bizonyítványt, határozatot;
– a biztosító által kért, a biztosítási eseménnyel és annak következmé- nyeivel kapcsolatos vizsgálati eredményeket, orvosi igazolásokat, zá- rójelentéseket;
– a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék meg- állapításához”elnevezésű nyomtatvány másolatát;
– az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló – igazolványának másolatát;
– a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony meg- szűnéséről, megszüntetéséről;
– a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (xxxxxxxxx, közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés) másolatát;
– a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a biztosított melyik időponttól, melyik időpontig regisztrált álláskereső;
– a megszűnt, megszüntetett munkaviszonyra vonatkozó munkaszer- ződés másolatát.
A szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a biztosítási esemény kezdetétől folyamatosan (havonta) igazolja – a biztosító által bekért írásos dokumentumokkal –, hogy a betegállománya vagy munkanélküli státusza megszakítás nélkül fennáll.
6. A biztosító szolgáltatása
6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre
Épület, lakás vagyontárgyait ért kár esetén a biztosító szolgáltatására a szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan tulajdonosa és tulajdonostársa(i) jogosult. Ha a biztosított ingat- lannak több tulajdonosa van, a biztosító a tulajdoni hányaduk arányában téríti meg az épület vagyontárgyainak kárait.
Lakásbérleményt ért kár esetén a biztosító szolgáltatására a szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan bérlője és bérlőtársa(i) jogosult.
Egyéb esetekben a II. Különös biztosítási feltételek 1. pontban megnevezett biztosított jogosult a biztosító szolgáltatására.
6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei
A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja:
– a felhasználható maradványok értékét;
– valamint azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet;
− díjtartozást;
− ha a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó díjakat.
Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más káro- sító esemény, tényező, műszaki hiányosság vagy karbantartás elmu- lasztása, illetve az épület, építmény építési előírásainak be nem tar- tása miatti körülmény is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mér- tékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.
a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén
A szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási események által okozott károk káridőponti, új értéken számított helyreállítási költségeit. Az új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos méretű és ki- vitelezési színvonalú, azonos anyagokból készített épület, építmény helyreállításának költsége.
b. Ingóságok biztosítása esetén
A szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási események által okozott károk javítással történő helyreállításának költségeit, illetőleg a vagyontárgy új állapotban való beszerzési értékét (árát). A térítés a kár időpontjában érvényben lévő árak és költségek alapján történik.
6.C. Költségtérítések
a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén
A biztosító a biztosítási összegen felül megtéríti:
a/1. A biztosított épület károsodásával kapcsolatos és indokolt
– oltás, mentés;
– bontás és ideiglenes tetőépítés;
– rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás;
– tervezés és hatósági engedélyezés;
– a helyreállítást követő egyszeri takarítás; valamint
– minden egyéb kárenyhítés
költségeit. A fenti költségeket a biztosító a biztosítási összegen felül fi- zeti ki, de alulbiztosítás esetén a költségeket aránylagosan kell megtérí- teni.
a/2. Ha a hatóság a biztosítási szerződéssel fedezett biztosítási esemé- nyek miatt a biztosított lakóépületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, vagy árvízveszély miatt kiköltöztet, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díjaira nyújt térítést a biztosító 200 000 Ft összeghatárig, de legfeljebb 120 napig.
b. Ingóságok biztosítása esetén
b/1. A biztosító megtéríti továbbá a biztosított vagyontárgyak károso- dásával kapcsolatos és indokolt egyszeri takarítás, a biztosítottat terhelő oltási, mentési és minden egyéb kárenyhítési költséget. Ezeket a költsé- geket a biztosító a biztosítási összegen felül fizeti ki, de az általános háztartási ingóságok vagyoncsoport alulbiztosítása esetén a költségeket aránylagosan kell megtéríteni.
b/2. Megtéríti a biztosító az árvízveszély miatti kiköltözés igazolt költsé- geit is 100 000 Ft összeghatárig.
6.D. A szolgáltatás különös szabályai
Ha a helyiség
– mennyezetének és egyik oldalfalának; vagy
– két oldalfalának
a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.
A biztosító avult értéken téríti meg:
– A biztosított melléképületek és építmények kárainak helyreállítá- si költségeit, amelyek avultsága a kár időpontjában meghaladta a 75%-ot.
– Vályogból vagy döngölt falból, illetve az előbbiek vegyes alkal- mazásával készített melléképületek árvíz, felhőszakadás és veze- tékes vízkár által okozott részleges vagy teljes károsodásának helyreállítási, illetve újraépítési költségeit.
– A 85%-osnál nagyobb elhasználtságú (avult) ingóságok kárainak helyreállítási, illetve pótlási költségeit.
A káridőponti avult érték kiszámításának alapja a károsodott épület, épít- mény, ingóság műszaki jellemzőivel azonos módon kivitelezett épület, épít- mény, ingóság káridőponti újraépítési, illetve újra beszerzési költsége, ami- ből le kell vonni a kár időpontjában fennálló időközbeni elhasználódás mér- tékének megfelelő összeget.
A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítás- sal helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi alapul a biztosítási szolgál- tatás megállapításánál.
Bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak károsodása ese- tén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosí- tott felelősséggel tartozik.
Nem téríti meg a biztosító:
– a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányos- ságok miatt keletkezett károkat, amelyekről a biztosított (szer- ződő) tudott vagy tudnia kellett;
– a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásá- val, a kivitelezés szakszerűtlenségével vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következnek be.
A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok károsodása estén arra az anyagi hátrányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt következett be, továbbá az úgynevezett előszereteti értékre sem.
KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK
Az egyes kiegészítő biztosítások különös feltételei alapján létrejött szerző- désekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános feltételek és az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) Különös Feltételei az irányadók. Amennyiben a kiegészítő biztosítások különös feltételei az általános felté-
telektől vagy az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) Különös Felté- teleitől eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, úgy a kiegészítő biztosítások különös feltételeinek rendelkezése az irányadó.
III. KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal kö- telezettséget, hogy az alapbiztosításban meghatározott díj megfi- zetése ellenében, külön díj felszámítása nélkül a jelen különös fel- tételek szerint a szerződésben rögzített mértékig megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított jelen különös feltételekben meg- határozottak szerint okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tar- tozik.
Jelen kiegészítő felelősségbiztosítás csak a GB529 jelű Groupama e-Lakásbiztosítás Általános Feltételeivel és az Épület- és Ingóságbiz- tosítás (alapbiztosítás) Különös Feltételeivel együtt érvényes.
1. Biztosított
Az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) Különös Feltételei- nek 1. pontjában meghatározott biztosított.
2. Területi és időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a szerződésben (kötvényben) a felelős- ségbiztosítás kockázatviselés helyének feltüntetett területen, a koc- kázatviselés ideje alatt okozott és bekövetkezett károkra vonatkozik.
3. A biztosítás megszűnése
A felelősségbiztosítás az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) megszűnésével együtt megszűnik.
4. A biztosítás díja
A kiegészítő felelősségbiztosítási fedezetet a szerződés külön díj fel- számítása nélkül tartalmazza.
5. Biztosítási összeg
A biztosító a károkat a szerződésben meghatározott káreseményen- kénti és biztosítási időszakonkénti összeghatárig téríti meg. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség – viselt felelősségük arányában – több személyt terhel, illetve, ha több személy lép fel kártérítési igénnyel.
6. Biztosítási események
A biztosító megtéríti azokat a biztosított által szerződésen kívül okozott vagyoni károkat (beleértve a személyi sérülésből eredő va- gyoni károkat is), amelyeket a biztosított mint
– a kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek tu- lajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújítója;
– háztartási céllal gázpalackot használó;
– belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képessé- gű személyek gondozója;
– háziállattartó;
– közúti balesetet előidéző gyalogos;
– kerékpár, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz haszná- lója;
– sporttevékenységet végző;
– önvédelmi eszköz, lőfegyver használója
okozott, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fe- lelősséggel tartozik.
A biztosító nem nyújt fedezetet a személyiségi jogok megsértéséből eredő nem vagyoni sérelemért (sérelemdíj), valamint nem terjed ki jelen kiegészítő felelősségbiztosítás a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségekre, kamatokra.
Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
a. a károsult beleegyezésével okozta;
b. a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az el- hárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
c. szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy
x. xxxxxxxxxx által megengedett magatartással okozta, és a maga- tartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jog- szabály a károkozót kártalanításra kötelezi.
Háziállattartói minőségben gépjárműben, kerékpárban okozott károk kizárólag abban az esetben térülnek, amennyiben az állat és a gépjármű között közvetlen fizikai kapcsolat jött létre (harapás, rúgás, ütközés, stb.) és a kár ezzel közvetlen vagy az ebből kiinduló okozati és szükségszerű összefüggésben keletkezett. Háziállat által okozott károk esetén szükséges a tulajdonosi minőség igazolása.
Nem téríti az okozott kárt a biztosító, ha a háziállatot a tulajdonos nem az állattartásra vonatkozó rendeletekben meghatározottak szerint tartotta és ez okozati összefüggésben van az okozott kárral. A biztosító megtéríti továbbá
– a szövetkezeti vagy közös tulajdonban álló házaknál azokat a károkat, amelyeket tűz vagy robbanás, vezetékből és azok szerelvényeiből kiöm- lő víz vagy gőz idézett elő a társasházi közös tulajdont vagy lakásszö- vetkezeti tulajdont képező épületszerkezetekben, épületrészekben és amelyek miatt a társasházközösség vagy a lakásszövetkezet a biztosí- tottal szemben érvényesít kárigényt;
– a biztosított helyett a tűz, robbanás, vezetékből vagy azok szerelvényei- ből kiömlő víz vagy gőz által okozott károkat is, amelyek miatt a bérbe adó a jogszabály alapján igényt érvényesít a biztosított bérlővel szem- ben.
A sorozatkár eseményeit egy káreseménynek kell tekinteni, és ez esetben a kárbejelentés időpontja az az időpont, amikor a sorozatkár első káresemé- nyét írásban a biztosított ellen benyújtják.
Sorozatkár:
– minden olyan kár, amely ugyanannak a hanyag cselekedetnek, hibának vagy mulasztásnak a következménye vagy eredménye, ahol hanyag cse- lekedetnek, hibának vagy mulasztásnak az tekintendő, ha egynél több cselekedetet vagy mulasztást ugyanazon vagy hasonló okból vagy indí- tékból mulasztottak vagy követtek el, feltéve, hogy az a vonatkozó üggyel jogilag, technikailag vagy pénzügyileg kapcsolatos;
– egynél több olyan cselekedet vagy mulasztás, mely ugyanazt a kárt eredményezi, és/vagy
– olyan kár, melyért a szerződésben biztosított, egynél több személy te- hető felelőssé.
7. A biztosító szolgáltatása
A közös tulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő – felelősségi károkat a biztosítottak tulajdoni hányadának arányában téríti a biztosító.
A lakásszövetkezetet terhelő felelősségi károkat a biztosítónál biz- tosított lakások és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biz- tosító.
7.A. A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartással
a. a szerződő fél vagy a biztosított;
b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben megha- tározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk; vagy
c. a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosí- tott vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A mentesülés szempontjából különösen az alábbi károkozás minő- sülhet súlyosan gondatlannak:
− ha e tényt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapí- totta;
− ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerző- dési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folyamatos megsérté- se miatt következett be;
− a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;
− a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezések- ben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;
− ha a biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsér- tésével okozta;
− ha a biztosított a kárt súlyosan ittas (2,51 ezrelék vagy ennél ma- gasabb véralkoholszint) vagy kábítószer hatása alatt lévő álla- potban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta.
7.B. A biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény bekövetkezte esetén
Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.
a. A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség vagy munka- képesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelemki- esést), illetőleg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott terjedelemben és mértékben teljesíti a károsultnak.
b. A jövedelempótló járadék
Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor kö- vetelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.
A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a be- következett jövedelemkiesés mértékének együttes vizsgálata alapján kell meghatározni.
A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha a károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós vál- tozás következett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell fi- gyelembe venni. Ha a jövedelemkiesés ily módon nem határoz- ható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző szemé- lyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.
A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet. A jövedelemkiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe az a jövedelem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
c. A tartást pótló járadék
Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt
személlyel szemben tartásra jogosult részére. A károkozó a tar- tást pótló járadék fizetésére abban az esetben is köteles, ha ma- gatartásának e következménye nem volt előrelátható.
A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meghalt személy tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy a járadékot igénylő a tartá- si igényét menthető okból nem érvényesítette.
A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a kiesett tartást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe venni. A járadék mértékének meghatározásánál értékelni kell, ha a já- radékot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, továbbá, hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a meghalt személlyel egy sorban vol- tak kötelesek.
A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék szá- mítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
d. A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése
A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lénye- ges megváltozása esetén bármelyik fél kérheti a járadék mérté- kének és a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.
e. A biztosító a járadékot a jogosultnak a szerződésben meghatáro- zott biztosítási összegen belül a fizetési kötelezettség kezdő idő- pontjától a jogosultság lejártáig fizeti meg. Járadékfizetési köte- lezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a ká- rosult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőké- sítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerül- het sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biz- tosított, mind pedig a károsult elfogadja.
f. Felmerült kárként a károsult vagyonában beállott értékcsökke- nést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytől a káro- sult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkenése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.
g. Megtéríti a biztosító azt a költséget, amely a károsultat ért va- gyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
h. A biztosító megtéríti a fedezetbe vont káresemények folytán tény- legesen felmerült, szükséges, indokolt és igazolt, a kárelhárítás és a kárenyhítés körébe tartozó költségeket a következők szerint:
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos – a biztosítottat terhelő – oltás, mentés romeltakarítás költségeit;
– a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai eny- hítését szolgáló intézkedések következtében felmerülő költsé- geket;
– a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (la- boratóriumi), valamint esetleges ténymegállapítási költsége- ket, ha a biztosító előzetes hozzájárulásával történt;
– a helyreállítással kapcsolatos tervezői, szakértői költségeket;
– a kárenyhítés és kárelhárítás körébe eső költségeket a biztosí- tó akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.
i. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket, a más- honnan megtérülő kárértéket, valamint a károkozásból származó vagyoni előnyt jogosult levonni. A biztosított a kárra hozzá bár- milyen jogcímen befolyó megtérülésről köteles a biztosítót tájé- koztatni.
7.C. A kárrendezés szabályai
a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító vizsgálata után a károsulttal és a biztosítottal való együttműködést követően tör- ténik meg.
b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fi- zeti ki, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben köz- vetlenül nem érvényesítheti. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megálla- pítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiz- tosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.
c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.
d. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elisme- rése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzá- járult vagy azt utólag tudomásul vette. Nem hivatkozhat a bizto- sító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapo- zott. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
e. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi- atti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mér- tékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogo- sult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a bizto- sított azokat neki visszafizetni tartozik.
7.D. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások
Nem fedezi a biztosító azon károkat, amelyeket
– a károkozó biztosított nem látott előre és nem is kellett előre lát- nia;
– a biztosított maga szenved el. Nem fedezi a biztosító
– a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megté- rítési igényeket;
– az elmaradt vagyoni előnyt;
– azokat a károkat, amelyek esetében a biztosított károkozása nem jogellenes;
– az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak éssze- rű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak;
– a biztosítottat terhelő eljárási és jogi képviseleti költségeket, ka- matokat.
Nem téríti meg a biztosító az általános feltételekben meghatározott kizárásokon túl azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak:
– keresőfoglalkozás vagy tevékenység végzése során;
– egymásnak vagy hozzátartozóiknak;
– gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett jármű üzembentartó- jaként;
– állatai a növényi kultúrában;
– jelen szerződésben biztosított vagyontárgyakban okoznak.
IV. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
A Groupama Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal köte- lezettséget, hogy az alapbiztosításban meghatározott díj megfizeté- se ellenében, külön díj felszámítása nélkül a jelen feltételek szerinti szolgáltatást nyújtja a jogosultnak a szerződésben rögzített feltéte- lek teljesülése esetén.
Jelen kiegészítő balesetbiztosítás csak a GB529 jelű Groupama e-Lakásbiztosítás Általános Feltételeivel és az Épület- és Ingóságbiz- tosítás (alapbiztosítás) Különös Feltételeivel együtt érvényes.
1. Biztosított, kedvezményezett
1.1. Biztosított:
a. az alapbiztosítások kötvényén biztosítottként feltüntetett termé- szetes személy, valamint
b. az alapbiztosítások kockázatviselési helyén állandó lakhellyel rendelkező és a kötvényen megnevezett biztosítottal életvitel- szerűen együtt élő természetes személyek, továbbá
c. a nem állandó lakott épületre vonatkozó alapbiztosítások kötvé- nyén biztosítottként megnevezett természetes személy és azok a természetes személyek, akik a biztosított állandó lakhelyén a ter- mészetes személy biztosítottal életvitelszerűen együtt élnek.
1.2. Kedvezményezett: az a személy, aki a kiegészítő biztosítás megha- tározott biztosítási eseménye bekövetkezése esetén a kiegészítő bizto- sítás szolgáltatásának igénybevételére jogosult. A szolgáltatás teljesí- tése előtt a biztosító a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi. A biztosítási szerződésben kedvezményezett lehet:
a. a szerződésben megnevezett személy;
b. ilyen személyek hiányában, vagy ha a kedvezményezett megne- vezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse.
Nem érvényes a kedvezményezett kijelölése, ha a szerződést a biz- tosított hozzájárulása nélkül kötötték meg.
A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biz- tosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosí- tási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a ki- jelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez inté- zett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a ked- vezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvez- ményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettség- vállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoz- tatni kell.
A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nél- kül megszűnik.
2. Területi és időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a kockázatviselési idő alatt, a világon bárhol bekövetkező, jelen különös feltételben részletezett biztosítá- si eseményre vonatkozik.
3. A biztosítás megszűnése
a. A balesetbiztosítás az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) megszűnésével együtt megszűnik.
b. Az adott biztosított vonatkozásában a biztosítás megszűnik, ha a baleseti halálra, illetve a 100%-os rokkantságra szóló szolgáltatás kifizetésre kerül.
4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei
A biztosított kötelezettségeit az általános feltételek 12.X. xxxxxx
tartalmazza azzal az eltéréssel, hogy nem terheli a biztosítottat ál- lapotmegőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.
A biztosított halála esetén a kedvezményezett kárbejelentési köte- lezettsége megegyezik a biztosított kötelezettségével.
5. A biztosítás díja
A kiegészítő balesetbiztosítást a szerződés külön díj felszámítása nélkül tartalmazza.
6. Biztosítási összeg
A balesetbiztosítás szolgáltatási elemenkénti, kezdeti biztosítási összegei biztosítottanként:
a. baleseti halál esetére 200 000 Ft;
b. baleseti 100%-os rokkantság esetére 400 000 Ft;
c. baleseti 1-9%-os rokkantság esetére 5 000 Ft;
d. baleseti csonttörés, csontrepedés esetén 5 000 Ft;
e. legalább 28 nap folyamatos baleseti eredetű
táppénzes (beteg)állomány esetén 5 000 Ft.
A biztosító a biztosítási összegen felül megtéríti a biztosított balesete során
keletkezett ruhakárát is, maximum 50 000 forintig.
A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatok- ra több biztosítást is érvényesen köthetnek, és halmozhatják a biz- tosítói szolgáltatásokat.
7. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény a kockázatviselési idő alatt a biztosított jelen különös feltételben meghatározott balesetből eredően bekövetkező:
a. halála;
b. rokkantsága;
c. csonttörése, csontrepedése;
d. legalább 28 napos folyamatos táppénzes (beteg)állománya.
A biztosított kockázatviselési idő alatt bekövetkező balesetekor a biztosító megtéríti a biztosított magán viselt ruházatában keletkezett kárait (a zseb- tartalom kizárásával) az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) Külö- nös Feltétel rendelkezéseinek megfelelően.
8. A biztosító mentesülése
A biztosító az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl men- tesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezmé- nyezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.
9. Kizárt kockázatok
A biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény:
a. a kockázatviselés kezdete előtt bármely okból már sérült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek és ezek állapotával, a már meglévő betegségekkel, maradandó egészség- károsodásokkal okozati összefüggésben következett be;
b. a biztosított által versenyszerűen, díjazásért űzött sporttevékeny- ség során (versenyeken vagy edzéseken) bekövetkező balesetekre;
c. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre;
d. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által elôírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;
e. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll:
– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel,
– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket;
Harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicse- lekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), komman- dó támadás, terrorcselekmény.
f. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredô biztosítási ese- ményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;
g. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;
x. xxxxxxxx- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkezô biztosítási eseményekre;
i. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;
j. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén álta- li kezeléssel összefüggésben következett be;
k. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármû utasa- ként, a polgári légi forgalomban engedélyezett jármûvön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légi jár- művön polgári utasként szenved el; ahol utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személy- zethez;
l. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetek- re, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;
m. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzé- seken) a nézôt érô balesetekre;
n. arra a balesetre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotával oko- zati összefüggésben történt vasúti, légi, vízi, közúti jármû és gép- jármű vezetése közben, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjármûvezetést is;
o. a szívinfarktus, epilepszia és az agyvérzés miatti halálos balesetekre;
p. HIV vírus fertőzöttség, AIDS betegség esetén.
10. A biztosító szolgáltatása
A biztosító jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltétel 6. pontjában megha- tározott összegeket nyújtja szolgáltatásként az alábbiak szerint:
a. a biztosított baleseti halála esetén a baleseti eredetű halál esetére szóló összeget;
b. a biztosított baleseti eredetű 10-100%-os fokú rokkantsága esetén a baleseti rokkantság esetére szóló összegből a rokkantság fokának meg- felelő hányadot, az 1. sz. táblázatban rögzített különböző rokkantsági fokoknak megfelelően;
c. a biztosított baleseti eredetű 1-9%-os fokú rokkantsága esetén az 1-9%-os fokú baleseti rokkantság esetére meghatározott összeget;
d. a biztosított baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése esetén a csont- törés, csontrepedés esetére szóló összeget;
e. a biztosított baleseti eredetű, legalább 28 nap folyamatos táppénzes (beteg)állománya esetén a táppénzes (beteg)állomány esetére szóló összeget;
f. a biztosított balesetekor a magán viselt ruházatában keletkezett kárát is, a zsebtartalom kizárásával. A biztosító a ruházati kárra vonatkozó szolgáltatás teljesítésekor megkövetelheti a ruházat- ban keletkezett kár és az adott baleset közti összefüggést bizo- nyító iratok bemutatását.
A baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a biztosító levon- ja az ugyanebből a balesetből eredő rokkantság miatt már kifizetett
összeget. Amennyiben a baleseti rokkantságra kifizetett szolgáltatások összege meghaladja a baleseti halálra szóló szolgáltatás összegét, az eset- leges többletkifizetést a biztosító nem követelheti vissza.
Amennyiben a baleseti rokkantság szolgáltatás teljesítését megelő- zően ugyanazon baleset következtében a biztosított a baleseti halál szolgáltatás elévülési idején belül meghal, a biztosító balese- ti rokkantság szolgáltatást nem, csak baleseti halál szolgáltatást teljesít.
A biztosító a balesetből eredő rokkantság fokát a jelen különös feltételek elválaszthatatlan részét képező 1. számú táblázatban foglaltaknak megfe- lelően állapítja meg.
Egy balesetből eredően egy csonttörés, csontrepedés esetére szóló összeget térít a biztosító, függetlenül attól, hogy a balesetből követ- kezően hány csont törik el, reped meg.
A biztosító a balesetért felelős személlyel szemben az általános feltétel
15.A. pontjában szabályozott megtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt.
10.A. Rokkantsági fok megállapítása
a. A szerződés kockázatviselési ideje alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó baleseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződnek. Amennyiben az összegzett rokkantsági fok eléri a 100%-ot, a biztosítási védelem az adott biztosított tekintetében megszűnik.
b. A biztosító az adott biztosítási év során bekövetkező különböző balesetekből eredő, de következményeiket tekintve egymásra ható rokkantságot előidéző sérülések esetén, a legsúlyosabb kö- vetkezményekkel járó sérülésre teljesít szolgáltatást úgy, hogy a kifizetendő összeget a könnyebb sérülésekre már teljesített szolgáltatással csökkenti.
c. A rokkantság fokát az 1. számú táblázat szerint kell megállapítani.
d. A tartós rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. A biztosító orvosa által megállapított maradandó rokkantság foka független a rehabilitációs szakértői szerv által megállapított rokkantsági foktól.
e. Az 1. számú táblázatban felsorolt érzékszervek vagy testrészek részle- ges elvesztése vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító or- vosa ennek megfelelő mértékben állapítja meg.
f. Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén, a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ában lehet meghatározni.
g. Ha a rokkantság foka az 1. számú táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvosa állapítja meg.
h. Egy balesetből fakadó több sérülés esetén, a szolgáltatás teljesítése során a rokkantsági táblázat, valamint az e-g. pontok alapján adódó százalékok összegzésre kerülnek.
i. A baleseti rokkantság végleges fokát a biztosító a baleset bekövetkezte után legkésőbb 2 évvel állapítja meg. Amennyiben a rokkantság végle- ges foka meghaladja az előzetesen megállapított rokkantsági fokot, a biztosító a rokkantsági fok különbözetének megfelelő többletszolgálta- tást kifizeti.
j. A végleges rokkantsági fok megállapítása után, a végelszámolás során a kifizetendő baleseti rokkantsági biztosítási összegből ugyanezen biz- tosítási eseményből adódóan rokkantságra már kifizetett összegek le- vonásra kerülnek.
k. A biztosítottnak a kockázatviselés kezdetét megelőzően keletke- zett rokkantsága, maradandó egészségkárosodása a jelen kiegé- szítő biztosítás hatálya alá tartozó biztosítási eseményből követ- kező rokkantsága, a rokkantság mértékének számításakor nem vehető figyelembe akkor sem, ha súlyosítja a jelen szerződés ha- tálya alá tartozó biztosítási esemény következményét, a rokkant- ság fokát.
1. számú táblázat
Testrészek Rokkantság károsodása foka |
egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése 70% vagy teljes mûködésképtelensége |
egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes mûködésképtelensége |
egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége |
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20% |
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10% |
bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége |
egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége |
egyik alsó végtag lábszár közepéig való vagy egyik lábfej teljes 50% elvesztése vagy mûködésképtelensége |
egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes 30% mûködôképtelensége |
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2% |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette |
a beszélôképesség teljes elvesztése 60% |
a szaglóérzék teljes elvesztése 10% |
az ízlelôképesség teljes elvesztése 5% |
10.B. A biztosító teljesítése
A biztosított életbenléte esetén a szolgáltatás teljesítésének feltéte- le, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonatkozóan felmentést ad az orvosi titok- tartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi in- tézménynek, amelyek őt kezelték, és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmények ellen- őrzése céljából ezektől a szükséges információkat beszerezze, vala- mint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Amennyiben a biztosított az orvosi titoktartás alóli felmentő nyilatkozatot nem adja meg, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
A biztosított kárenyhítési kötelezettségére tekintettel az alábbiakra köteles.
– A baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig foly- tatni kell.
– Gondoskodni kell továbbá a megfelelő ápolásról, és általában tö- rekedni kell a biztosítási esemény következményeinek lehetőség szerinti elhárítására, illetve enyhítésére.
A jelen pontban felsoroltakon túl a biztosított az adott helyzetben
általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
Ha a biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító annyiban mentesül a teljesítés alól, amennyiben a biztosí- tott mulasztása közrehatott állapotának súlyosabbá válásában.
A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az általános feltéte- lekben felsoroltakon túl az alábbi dokumentumok bemutatását kér- heti:
– a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;
– halotti anyakönyvi kivonat;
– a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegy- zőkönyv, hatósági és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat ered- ményei;
– a biztosítási esemény bekövetkeztével és annak következményei- vel kapcsolatos kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgá- lat eredményei, keresőképtelenséget igazoló dokumentációk, or- vosszakértői véleményezések;
– a közlési kötelezettség vizsgálatához kezelőorvosi orvosi doku- mentációk, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői vélemé- nyezések;
– a 9. pontban meghatározott kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszak- értői dokumentációk;
– a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámhatósági határozat.
Az okiratok beszerzésének költségei a biztosítottat, kedvezménye- zettet terhelik, beleértve a fentiekben előírt orvosi és hatósági eljá- rásokra vonatkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű for- dítását.
10.C. Fogalmak
Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal, vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen különös feltételben balesetnek mi- nősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított aka- ratán kívül, hirtelen következnek be:
– vízbefúlás;
– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;
– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szervezetbe való kerülése.
A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző be- tegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet, öncsonkítás és öncsonkítási kísérlet nem baleset.
Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyen- ként nyilvántartott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak:
– az üzemi kórházak;
– a fegyveres testületek kórházai;
– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elis- mert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat be- utalja.
Jelen különös feltétel alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősülnek kórháznak különösen:
– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóri- umok;
– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gon- dozóintézetei;
– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;
– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;
– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;
– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei. Rokkantság: a biztosítottnak baleset okozta sérülés következtében kialakuló olyan testi, érzékszervi és/vagy szellemi működőképesség-
csökkenése, mely a szokásos életvitelt korlátozza. Maradandó az a rokkantság, amely orvosilag kialakultnak és stabilnak tekinthető.
Maradandó egészségkárosodás: a biztosított egészségi állapotában bekövetkező romlás, mely alapján az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv a biztosított egészségi állapotát 100 százalékosnál ki- sebb mértékűnek minősíti.
Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgaz- dasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.
Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, amelyet nem beépített erőgép hajt, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Jár- műnek minősül a villamos, a kerékpár és a segédmotoros kerékpár is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosok- nak minősülnek.
V. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK
A biztosító a betöréses lopás és rablás károkat az épület, lakás, illetve helyi- ség káridőpontban megvalósult védelmi kategóriájának megfelelő határ- összegig, azon belül maximum a biztosítási összegig téríti meg.
1. Fejezet
A biztosító betöréses lopás- és rablásbiztosításra vonatkozó kockázatválla- lásának feltételei a következők:
A biztosító kockázatviselési helyenként és biztosított vagyoncsopor- tonként, a biztosítási összegek függvényében, a káridőpontban meg- lévő betöréses lopás és rablás elleni védettségi kategóriától függően a 1. számú táblázatban rögzített kártérítési értékhatárokig (limi- tekig) vállalja a betöréses lopás- és rabláskárok megtérítését.
1.1. Az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „a. csoportjába” (jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, vala- mint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak) tartozó méretükből adódóan elzárható és nem elzárható vagyontárgyak, valamint az „Értéktár- gyak, különleges ingóságok” „b. csoportjába” (gyűjteményekhez tartozó bélyegek, érmék) tartozó ingóságok betöréses lopás és/vagy rablás kocká- zatát a biztosító együttesen legfeljebb 500 000 Ft-ig, azon belül maximum az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” biztosítási összegéig vállalja, ha a kár időpontjában a kockázatviselés helyén legalább a minimális mechanikai védelem teljesül.
1.2. A biztosító az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „a. és b. cso- portjába” tartozó vagyontárgyak 500 000 Ft feletti betöréses lopás fede- zetét azzal a feltétellel vállalja, hogy az „Értéktárgyak, különleges ingó- ságok” „a. csoportjába” (jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anya- gok, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak) tartozó és méretükből adódóan elzárható, valamint az
„Értéktárgyak, különleges ingóságok” „b. csoportjába” (gyűjtemények- hez tartozó bélyegek, érmék) tartozó ingóságokat, a kockázatviselési hely- re vonatkozó – az 1. számú táblázatba foglalt védettségi kategóriák vala- melyikének megfelelő – betöréses lopás elleni védettségnek teljesülése mellett falba épített és lezárt páncélkazettában és/vagy lezárt páncélszek- rényben, vagy Mabisz által minősített, a padozathoz, vagy a falazat- hoz az értéktároló Mabisz tanúsítványában, illetve a gyártói leírá- sokban szereplő módon rögzített, ugyancsak lezárt bútorszéfben kell lennie a biztosítási esemény bekövetkeztekor. A biztosítási fe- dezet az „Értéktárgyak, különleges ingóságok”-ra megadott biztosítási összegig, azon belül is az értéktároló Mabisz tanúsítványában szereplő összegig terjed. Ez a kitétel abban az esetben is érvényes, ha az épület, il- letve a helyiség káridőponti védettsége alapján meghatározott betöréses lopás fedezet határértéke meghaladja az adott értéktárolóra érvényes be- töréses lopásra vonatkozó határösszeget.
1.2.1. A Mabisz minősítéssel nem rendelkező értéktárolók esetében az adott tároló műszaki jellemzői, kialakítása, tényleges ellenálló képessége,
az alkalmazott zárak száma, típusa és minősége, valamint az értéktároló te- lepítésének módja alapján a biztosító egyedi elbírálással határozza meg az ajánlat felvételének időpontjában és/vagy egy esetleges helyszíni kockázat elbírálás során a védelmi szintet és kártérítési limitet. A biz- tosító által az adott értéktárolóra vonatkozó kártérítési limitössze- get egyedi záradékban az ajánlaton, illetve kötvényen rögzíteni kell. Az értéktárolóra vonatkozó előírások:
– a falba szerelhető páncélkazettát 120x120 mm-es kiosztású, 8 mm-es átmérőjű betonacélból készített dupla hálóval vasalt, a kazetta 4 olda- lát – amelyek mindegyikére oldalanként 2 db 100 mm hosszúságú fala- zó körmöt hegesztettek – legalább 15 cm vastagságban körülvevő C 12/15 minőségű vasbetonnal kell a tartószerkezeti falba beépíteni;
– az értéktároló szekrényt, az értéktároló Mabisz tanúsítványában, il- letve a gyártői leírásokban szereplő módon legalább 1000 kp lefe- szítő erőnek ellenálló műszaki megoldással szükséges az épület tartó- szerkezetéhez rögzíteni.
A biztosító az értéktárolóra vonatkozóan legfeljebb az adott értéktároló el- helyezésére szolgáló helyiség káridőponti védettségi kategóriájának meg- felelő limitig, de maximum az értéktároló Mabisz minősítésében sze- replő limitösszegig azon belül is az “Értéktárgyak, különleges ingósá- gok” biztosítási összegéig vállalja a kockázatot, feltéve, hogy a kár idő- pontjában a kockázatviselés helyén legalább a minimális mechanikai véde- lem teljesül.
1.3. A biztosító az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „a. csoportjába” (jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igaz- gyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak) tarto- zó méretükből adódóan nem elzárható ingóságok betöréses lopás és/vagy a kockázatviselés helyén bekövetkező rablás kockázatát a káridőpontban megvalósuló védettségi kategóriának megfelelő – az 1. számú táblázatban védettségi kategóriánként meghatározott – limit 30%-áig, azon belül leg- feljebb az „Értéktárgyak, különleges ingóságok”-ra megadott biztosítási összegig vállalja.
1.4. A különböző védelmi kategóriák káridőpontban történő megvalósulá- sához, az alábbi 1. számú táblázatban betöréses lopásra feltüntetett és a 3. számú fejezetben részletezett védettségi követelményeknek kell tel- jesülniük a behatolás helyén, a kár bekövetkezésének időpontjában.
1.5. Az épület, lakás, illetve helyiség használatának módjától (állandóan la- kott vagy nem állandóan lakott), elhelyezkedésétől, valamint védettségé- nek káridőponti kategóriájától függő betöréses lopásra vonatkozó kártérí- tési határösszegeket (limiteket) az alábbi 1. számú táblázat és annak ki- egészítései tartalmazzák.
A biztosító nem téríti meg a nem lakás, továbbá nem vállalkozás céljára használt helyiségekben, melléképületekben, tárolókban, tartott „Értéktár- gyak, különleges ingóságok”, valamint az „Egyéni- és mikro-vállalkozói te- vékenység” vagyontárgyainak betöréses lopásból származó kárait.
1. számú táblázat
Védettségi követelmények állandóan lakott épületek esetében a különböző védettségi kategóriákhoz és a betöréses lopásra vonatkozó kártérítési limitek tekintetében
Kártérítési limitek a közigazgatási határokon belül levő állandóan lakott épületek esetében vagyoncsoportonként a kár időpontjában, a behatolás helyén megvalósuló védelmi szint függvényében | ||||||
Védelmi kategóriák | Épület, építmény (ÉP) | Általános háztartási ingóságok (ÁHI) | Értéktárgyak, különleges ingóságok (ÉKI) | Egyéni és mikrovállalkozói vagyontárgyak (VVA) | ||
Mechanikai védelem | Minimális mechanikai védelem (alap) | 5 000 000 Ft | 5 000 000 Ft | 1 000 000 Ft | 1 000 000 Ft | Alap |
Részleges mechanikai védelem | 3,00 | 3,00 | 3,00 | 2,00 | Szorzók | |
Teljes körű mechanikai védelem | 4,00 | 4,00 | 9,00 | 4,00 | ||
Elektronikai jelzőrendszer | Minimális elektronikai jelzőrendszer | 1,20 | 1,20 | 1,20 | 1,20 | Szorzók |
Részleges elektronikai jelzőrendszer | 1,50 | 1,50 | 1,50 | 1,50 | ||
Távfelügyeleti elektronikai jelzőrendszer | 2,00 | 2,00 | 2,00 | 2,00 | ||
A kártérítési limit kiszámítása:
A kár időpontjában megvalósult védettség függvényében adódó limitet úgy kell meghatározni, hogy az adott ingósági kategória minimális mechanikai védelemnél szereplő alapösszegét (alaplimit) meg kell szorozni az egyes (a kár időpontjában, a behatolás helyén ténylegesen megvalósuló) védettségeknek megfelelő szorzókkal (lehet több is).
Figyelem! Csak a ténylegesen bezárt, üzembe helyezett, bekapcsolt, működtetett, stb. védelmi eszközök, berendezések vehetőek figyelem- be a káridőponti védettségi szint megállapításánál!
Példák a védettségi limit meghatározására:
Megvalósuló védelmi szint | ÁHI | ÉKI | VVA |
Minimális mechanikai védelem (alap) | 5 000 000 Ft | 1 000 000 Ft | 1 000 000 Ft |
Minimális mechanikai védelem + minimális elektronikai jelzőrendszer | 5 000 000 X 1,2 = 6 000 000 Ft | 1 000 000 X 1,2 = 1 200 000 Ft | 1 000 000 X 1,2 = 1 200 000 Ft |
Részleges mechanikai védelem + minimális elektronikai jelzőrendszer + távfelügyelet | 5 000 000 X 3 X 1,2 X 2 = 36 000 000 Ft | 1 000 000 X 3 X 1,2 X 2 = 7 200 000 Ft | 5 000 000 X 2 X 1,2 X 2 = 4 800 000 Ft |
A települések közigazgatási határain kívül eső, állandóan lakott épületek esetében alkalmazott limitek:
– ÉP, ÁHI, VVA és ÉKI esetében: 1. számú táblázatban az adott vagyoncsoporthoz és védettségi színvonalhoz tartozó (számított) limitösszeg 70%-a A nem állandóan lakott épületek (nyaralók, hegyi hajlékok, hétvégi házak, épülő félben lévő még nem lakott lakóépületek, stb.) tekinteté- ben meghatározott kártérítési limitek:
– ÉP, ÁHI és VVA esetében: 1. számú táblázatban az adott vagyoncsoporthoz és védettségi színvonalhoz tartozó (számított) limitösszeg 50%-a
– ÉKI esetében: az értéktárgyak vagyoncsoportból kizárólag a c, d, e, csoportba tartozó vagyontárgyak biztosítottak az 1. számú táblázat- ban a kár időpontjában a behatolás helyén megvalósuló védettségi szint függvényében meghatározott limit 10%-áig.
Nem lakás vagy vállalkozás céljára használt helyiségekre, melléképületekre, tárolókra, vonatkozó kártérítési limitek:
– Kizárólag az ÉP és ÁHI vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak biztosítottak, az 1. számú táblázatban a kár időpontjában a behatolás helyén megvalósuló védettségi szint függvényében az ÉP és ÁHI vagyoncsoportra meghatározott limit 50%-áig. A 250 000 Ft-ot meghala- dó vagyontárgyak esetén a biztosító maximum 250 000 Ft/vagyontárgy összeget térít.
1.6. A kockázatviselés helyén történő rabláskárokat a biztosító az 1. számú táblázatban vagyoncsoportonként betöréses lopásra minimális mechanikai védelem esetére (alap) meghatározott kártérítési határösszegek (limitek) 50%-áig téríti meg.
2. Fejezet
A betöréses lopás kártérítési határösszegének (limitjének) megállapításához szükséges a biztosított lakóépület, lakás, melléképület, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség káridőponti védettségi kategóriájának megállapítása, amit a biztosító a 3. számú fejezetében leírt biztonságtechnikai követelmények alapján, az alábbi 2. számú táblázatban összefoglalt főbb szempontokból kiindulva fog végezni.
A biztosító a 3. fejezetében leírt biztonságtechnikai követelmények alapján vizsgálja a lakóépület, lakás, illetve helyiség mechanikai, elektronikai védelmét, a távfelügyeleti rendszert.
A lakóépület, lakás, illetve helyiség adott időpontban meglévő betöréses lopás elleni védelmének magasabb szintre történő emelését a 3. fejezetében leírt biztonságtechnikai követelményekben leírt műszaki megoldások alkalmazásával lehet elvégezni.
2. számú táblázat
Mechanikai védelmi szintek összetevői | A lakóépület, lakás, helyiség mechanikai védelme | ||
minimális | részleges | teljes körű | |
a. Falazatok, födémek Az épület, illetve helyiség határolófalai, födémei, padozatai a megjelölt vastagságú tömör 6 cm, 12 cm, 38 cm kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékű. | 6 cm | 12 cm | 38 cm |
b. Ajtók b/1. Reteszhúzás ellen védett az összes kétszárnyú bejárati ajtó. | |||
b/2. Az összes bejárati ajtólap, tömör 4 cm vastagságú keményfából vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból, illetve megerősítéssel készült és nem üvegezett. | – | 4 cm | |
b/3. Az összes bejárati ajtó minimum 3 db diópánttal van a tokhoz rögzítve. | – | ||
b/4. Az összes bejárati ajtó védett: kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen, valamint a bevéső- zárnál megerősített az ajtólap. | – | ||
b/5. Az összes bejárati ajtótok, amely fából van megerôsített zárlemezzel rendelkezik. | – | ||
c. Zárak c/1. A bejárati ajtók zárását biztonsági zár végzi, a zárak száma ajtónként minimum | 1 db | 2 db | 2 db |
c/2. Az egyik biztonsági zár az ajtólapot minimum 4 ponton zárja. | – | – | |
c/3. Az összes bejárati ajtón lévő zárak védettek I. törés xxxxx XX. fúrás ellen | – | – | |
d. Ablakok d/1. A külső térre néző összes 2 m-nél alacsonyabban lévő ablakot 12 mm-es köracélból készült 10 x 30 cm-es kiosztású, az előírások szerint rögzített rács, vagy azzal egyenértékű, Mabisz által ajánlott biztonsági szerkezet védi. | – | – | |
d/2. Az előbbi pontban körülírt szerkezetű védelemmel az összes külső térre néző ablak rendelkezik. | – | – | |
A biztosított épület, lakás, helyiség pillanatnyi mechanikai védelme: | |||
Elektronikai jelzőrendszer és összetevői | A lakóépület, lakás, helyiség elektronikai jelzőrendszere | ||
minimális | részleges | távfelügyelet | |
e. Elektronikus behatolásjelző rendszer (riasztó) e/1. A felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban lévő nyílászárókra terjed ki vagy csapdaszerű területvédelem van. | – | – | |
e/2. A felületvédelem minden nyílászáróra kiterjed és legalább csapdaszerű térvédelem van kialakítva. | – | – | |
e/3. Az elektronikai behatolásjelző rendszer állandó 24 órás diszpécserszolgálathoz van bekötve (távfelügyelet) | – | – | |
– Akkor minősül teljes körűnek a mechanikai védelem, ha a vizsgált lakóépület, lakás, helyiség épületszerkezete, meglévő biztonságtech- nikai felszereltsége – az alkalmazott biztonságtechnikai eszközök, rendszerek –, műszaki jellemzői alapján a „Teljes körű” elnevezésű osz- lop összes -ét „x”-el megjelölheti.
– Amennyiben a „Teljes körű” elnevezésű oszlopból egy feltétel nem teljesül, és ennek a jelölése a részleges mechanikai védelem oszlop- ban szerepel, úgy a lakóépület, lakás, illetve helyiség(ek) „Részleges mechanikai védelem”-mel rendelkezik. Amennyiben valamely para- méter csak a minimális mechanikai védelem előírásainak felel meg (ebbe az oszlopba kerül az “X”), akkor a védelemi szint csak a mini- mális mechanikai követelményeknek felel meg.
– Abban az esetben, ha a „Részleges védelem”-hez szükséges kitételekben foglaltak közül nem valósulnak meg a c/1. és/vagy d/1. pontban előírtak, akkor a lakóépületet, lakást, illetve helyisége(ke)t „Minimális mechanikai védelmi szintűnek” kell tekinteni – feltéve, hogy a „Mi- nimális mechanikai védelem” követelményei maradéktalanul teljesülnek – függetlenül attól, hogy az alkalmazott biztonságtechnika néhány vonatko- zásban a „Teljes körű”-nek is megfelel pl. a falazat 38 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű stb.
3. Fejezet
3.A. Mechanikai védelmi előírások
1. A minimális mechanikai védelem követelményei
A védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyí- lászárók határolják:
Falazatok, födémek, padozatok
Minimum 6 cm vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott tég- lafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:
– 6-10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvics falszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült falszerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;
– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyagot helyez- tek el.
Nyílászárók
– a kétszárnyú ajtók nem nyíló szárnyai reteszhúzás ellen védettek;
– az ajtók, ablakok, erkélyajtók, teraszajtók ráccsal nem védett üvegezé- se összességében minimum 6 mm vastagságúak.
Zárszerkezetek
– az ajtók zárását olyan zár végzi, amely: minimum 5 csapos hengerzár vagy minimum 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, továbbá minden érvényes Mabisz termékazonosítással (illetve ajánlással) rendelkező olyan zár vagy lakat – érvényes Mabisz által azonosított lakatpánttal együtt –, amelyek variá- ciós lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et, valamint igazságügyi zárszakértő által egyedileg azonosított lamellás zár;
– a hengerzárbetétet védeni kell hengerzártörés ellen oly módon, hogy a védőpajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen ron- csolás nélkül leszerelni.
2. A részleges mechanikai védelem követelményei
A védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyí- lászárók határolják.
Falazatok, födémek, padozatok
A mechanikai védelem kialakításához 12 cm vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű fal- szerkezet kialakítása szükséges.
Támpontok:
– 6 cm vastagságú vasbetonfal vagy padozat, illetve födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfogadott);
– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek leg- alább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a me- chanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található.
Nyílászárók
Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális követelményeknek.
Bejárati ajtók
A bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételek- nek kell maradéktalanul megfelelni:
– Az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel tá- madás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kiala- kításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadá- sára megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellen- lemezt kell alkalmazni.
– A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erős- séggel kell biztosítani.
– Az ajtólap fém vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezet erősítést kap, a
rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 10 mm-es átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 6 mm át- mérőjű legyen.
– Az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani.
– Az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet oldalan- ként. (Keményfa szerkezet esetén legfeljebb 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.
– Az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell az ajtótokhoz rögzíteni;
– az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.
– A zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani.
– A reteszelési mélységnek legalább 14 mm-t el kell érnie.
– Bevésőzár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel kell megerősíteni.
– A hengerzárbetétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el.
– A fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zár- szerkezetekkel szemben támasztott, 2. pont „Zárszerkezetek” fejezeté- ben ismertetett követelményeknek.
– Az ajtónak 3 perces időtartamú betörést gátló ellenálló-képességnek kell megfelelnie.
Ablakok, erkélyajtók, teraszajtók
A következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételeknek kell maradékta- lanul megfelelni:
– ha azok alsó éle és az alatta lévő járószint között, valamely segédeszköz felhasználása nélkül, 2 m-nél kisebb a távolság – teljes felületét mini- mum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni;
– a rácsszerkezet helyettesíthető rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel pl. minősített behatoláskésleltető, minimum A3 vagy B1 minőségű áttörésbiztos üveg;
– minősített belső leereszthető zárható rács elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel;
– minősített biztonsági fóliával szerelt üveg elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel. FONTOS! A biztonsági üveg- fóliák önállóan rács kiváltására nem alkalmasak!
– a tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekinteté- ben erősebbnek – de legalább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszer- kezet ellenálló képességével;
– a fix portálelemek üvegezéssel szemben támasztott követelmények ér- telemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal;
– a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt kö- vetelményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt, nyitó mechanizmus) nem kerül beépítésre;
– a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kí- vülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával legyen megvalósítható.
Zárszerkezetek
– a zárszerkezeteknek meg kell felelniük a szabványokban előírt bizton- sági követelményeknek;
– a zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egy oldalon fogazott kulccsal, két oldalon fogazott kulccsal. A lamellás zár csak akkor fogadható el biztonsági zárnak, ha legalább hat lamella biztosítja a zárreteszvas moz- gatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A kéttollú kulccsal mű- ködtetett lamellás záraknak nagyobb a biztonsági értékük;
– a zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell ren- delkezni, vagyis a zárásirányra merőlegesen ható erő hatására a zárre- teszvas ne legyen visszatolható;
– a hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban két- pontos kiegészítő zárást biztosítanak.
A hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:
– a reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek vagy legalább a bizton- sági zárak reteszvasai szilárdságával egyenértékűnek kell lenniük;
– a reteszvasaknak a fogadó elemekbe minimum 20 mm mélységben kell reteszelni;
– a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 darab M 6x80 csavarral fém dűbelbe vagy ezzel egyenértékű szilárd- ságú más felerősítéssel, bevéséssel;
– a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak vagy oldalirányban merevített- nek kell lenni, hogy támadás esetén ellenálljanak az ajtólapot ért dina- mikus erőnek;
– a zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni;
– a hengerzárbetétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni;
– a zárreteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni a me- rőleges nyomóerővel szemben;
– a hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mérté- kűnek kell lenni, hogy a tengelyére merőlegesen, az ajtólapra kifejtett erőhatás ne okozzon olyan mértékű deformációt, amely a zárás meg- szüntetését eredményezi.
Hengerzárbetétek
– a hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó szabványokban meghatározott követelményeknek;
– a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként az érvényes Mabisz termékazonosítással rendelkező minimum 5 csapos hengerzárbetét, il- letve 6 rotoros mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma meghaladja a 10 000, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelke- zik, valamint a maghúzásnak legalább 3 percig ellenáll;
– a hengerzárbetétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni.
Fix és mobil rácsok
Az ablakok – ha azok alsó éle és az alatta lévő járószint között, valamely se- gédeszköz felhasználása nélkül, 2 m-nél kisebb a távolság – teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni.
A rácsszerkezet helyettesíthető a rács kiváltására alkalmas más szerkezettel is, például:
– behatoláskésleltető, áttörésbiztos üveg, minimum A3 vagy B1 kategóri- ába sorolt biztonsági üveg elektronikai jelzőrendszerbe kötött akuszti- kus üvegtörés érzékelőkkel;
– belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel;
– mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak meg- felelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsokat úgy kell szerelni, hogy a rácsszerkezet sínszerkezetből való kiemelése a külső térből (a támadási oldalról) csak roncsolással legyen megvalósítható. A legördülő „detek- tívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel vagy más műszaki megoldással kell kialakítani;
– a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erő- sítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es ha- gyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású).
3. A teljes körű mechanikai védelem követelményei
A védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfe- lelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, nyílászárók határolják. Falazatok, födémek, padozatok
A falazatoknak, födémeknek, padozatoknak meg kell felelniük a 38 cm
vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott téglafal szilárdsági mutatóival. Más szerkezetű téglafal esetén számítással kell meghatározni az egyenértékűséget.
Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához: A 12 cm vastag- ságú vasalt betonfal vagy padozat, illetve födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, 8-10 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minősé- gére a C 12/15 épületszerkezeti beton) elfogadott.
Nyílászárók
Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványokban előírt minimális követelményeknek.
Bejárati ajtók
A bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételek- nek kell maradéktalanul megfelelniük:
– az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa vagy ezekkel tá- madás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kiala- kításúnak kell lenni. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szál- irányú támadhatóságát, ezért csak megerősítéssel lehet alkalmas a kí- vánt ellenállás biztosítására. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni;
– a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősség- gel kell biztosítani:
– Az ajtólap fém vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni.
– Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezetű erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 12 mm átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 8 mm átmé- rőjű legyen.
– Az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy azok kívülről csak roncsolással legyenek bonthatók; az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2 - 2,0 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani.
– Az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet olda- lanként (keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett); az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.
– Az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékű szi- lárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokhoz rögzíteni; az ajtó- lapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.
– A zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani, a zárszerkezetnek legalább négy ponton kell biztosítani a zárást.
– A reteszelési mélységnek minimum18 mm-t el kell érnie.
– A zártestet és a zárbetétet fúrás, valamint letörés ellen védeni kell.
– Bevésőzár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel kell megerősíteni.
– A hengerzárbetétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni; önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el.
– A fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zár- szerkezetekkel szemben támasztott, 3. pont „Zárszerkezetek” fejezeté- ben leírt követelményeknek.
– Üvegezett ajtók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább A3 - B1) biztonsá- gi üveggel szerelten – vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó anyag- ból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minősített üveg- szerkezet stb.) szerkezet – fogadható el. A normál üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülről (támadási ol- dalról) nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek.
– Az ajtónak minimum 5 perces időtartamú betörést gátló ellenálló-ké- pességnek kell megfelelnie.
Biztonsági ablakok, erkélyajtók, teraszajtók
A bejárati ajtóknál leírt áttörésbiztonsági feltételeknek kell megfelelniük. A
betörésállóság megítélése a nyílászárókra vonatkozó szabványban megfo- galmazott feltételek szerint történik.
Az üvegezésével kapcsolatos követelmények:
– dobásálló vagy áttörés gátló üvegezéssel készüljön;
– az üvegszerkezetnek legalább P4A kategóriába sorolt ragasztott, több- rétegű üvegnek – vagy azzal egyenértékű ellenállási fokozattal rendel- kező szerkezetnek – kell lenni. Az üvegeket csak a belső tér (védett tér) irányából lehet telepíteni. Az üvegszorító léceket kívülről ne lehessen roncsolás nélkül eltávolítani. Rögzítés szempontjából előnyös a csavaro- zott kivitel;
– a zárszerkezeteknek a többpontos zárást úgy kell biztosítani, hogy az a statikus nyomóerőnek ellenálljon. A körkörösen kialakított zárószerke- zeteknek olyan mélységben kell reteszelniük, hogy a tok és ablaklap közötti illesztés egy irányba való feszítésével, elmozdításával ne lehessen a kapcsolódást megszüntetni. A kilincsszerkezetet belülről (védett téren belülről) zárható kivitelben kell telepíteni;
– tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek, de legalább egyenértékűnek kell lennie az adott ablakke- retbe szerelt üvegszerkezet ellenálló-képességével.
Fix portálelemek, függönyfalak
– a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt kö- vetelményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt, nyitó mechanizmus) nem kerül beépítésre. A fix portál- elemek üvegezésével szemben támasztott követelmények megegyez- nek a biztonsági ablakoknál leírtakkal;
– a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kí- vülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást, és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával legyen megvalósítható.
Zárszerkezetek
– a zárszerkezeteknek meg kell felelniük a szabványokban előírt legma- gasabb követelményeknek;
– bevésőzárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell; fúrásvédő lap szerelése esetén minimum 60 HRC (rokwell) keménységűre edzett, vagy ennek megfelelő ellenállású érté- ket nyújtó acélt kell alkalmazni;
– a zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egy-, illetve két oldalon foga- zott kulccsal. A lamellás zár csak akkor fogadható el biztonsági zárnak, ha legalább hat lamella biztosítja a zárreteszvas mozgatását, a variáció- szám pedig minimum 10 000, a kéttollú kulccsal működtetett záraknak nagyobb a biztonsági értékük;
– a hengerzárbetéttel működtetett zárszerkezeteknél is biztosítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét az előbbiek figyelembevételével;
– a zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell ren- delkezni; a zárásirányra merőlegesen ható erő hatására a zár reteszva- sat ne lehessen visszatolni;
– a hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban két- pontos kiegészítő zárást biztosítanak.
A hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:
– a reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek vagy legalább a bizton- sági zárak reteszvasai szilárdságával egyenértékűnek kell lenniük;
– a reteszvasaknak a fogadó elemekbe minimum 25 mm mélységben kell reteszelni;
– a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 darab M 6x80 csavarral fém dűbelbe, vagy ezzel egyenértékű szilárd- ságú más felerősítéssel, bevéséssel;
– a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak vagy oldalirányban merevített- nek kell lenni, hogy támadás esetén ellenálljanak az ajtólapot ért dina- mikus erőnek;
– a működtető zárbetétet minimum 3 perc időtartamnak ellenálló módon fúrás ellen védeni kell, ami történhet fúrásvédett zárbetét szerelésével vagy fúrásvédő pajzs alkalmazásával;
– a hengerzárbetétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni;
– a zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni;
– a zárreteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni a me- rőleges nyomóerővel szemben;
– a hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mérté- kűnek kell lenni, hogy a tengelyére merőlegesen, az ajtólapra kifejtett erőhatás ne okozzon olyan mértékű deformációt, amely a zárás meg- szüntetését eredményezi.
Hengerzárbetétek
– a hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó szabványban meg- határozott követelményeknek;
– minimum 5 csapos hengerzárbetét, illetve 6 rotoros vagy mágneszárbe- tét fogadható el, amelyek variációszáma a 10 000 meghaladja, legalább 3 percig ellenáll a HSS fúróheggyel történő támadásnak, letapogatásos nyitással szembeni védelemmel rendelkezik, valamint a maghúzásnak legalább 3 percig ellenáll;
– a biztonsági ajtók betörést gátló hatásuk időtartamának (3 vagy 5, vagy 10, vagy 15, vagy 20 perces ellenálló-képességnek) megfelelően az adott ajtóra felszerelt zárakat, hengerzár-betéteket olyan védelemmel kell ellátni, hogy vagy önmagukban (szerkezeti kialakításuknál fogva), vagy kiegészítő védelemmel ellátva ugyanazt az ellenállási értéket telje- sítsék, amennyi az adott ajtóra megállapított ellenállási időtartam;
– a hengerzárbetétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni.
Fix és mobil rácsok
Az ablakok – ha azok alsó éle és az alatta lévő járószint között, valamely se- gédeszköz felhasználása nélkül, 3 m-nél kisebb a távolság – teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni.
A rácsszerkezet helyettesíthető a rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is, például:
– minősített behatoláskésleltető (ablakok, kirakatok, portálok, erkélyaj- tók, függönyfalak esetében minimum P4A kategóriába sorolt ragasz- tott, többrétegű üvegnek; bejárati ajtók esetében minimum B1 minősí- tésű áttörésbiztos üveg);
– minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel és az elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzéke- lőkkel;
– a falsíktól kijjebb álló rácsozat esetében is biztosítani kell a minimálisan meghatározott rácskiosztást;
– mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfe- lelő zárszerkezettel kell ellátni; a rácsok sínszerkezetből való kitépésé- nek lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani; a legördülő „detektívrácsok” feltolás elleni védelmét át- tételes mozgatószerkezettel vagy más megoldással biztosítani kell;
– a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erő- sítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es ha- gyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású).
Biztonsági üvegek
A biztonsági üvegeknek az ellenállási képességük emelkedését tekintve a következő fokozatai vannak:
– Dobásálló üveg, üvegszerkezet;
– Áttörésbiztos üveg, üvegszerkezet;
– Átlövésgátló üveg, üvegszerkezet.
Az átlövésgátló üvegeknek (üvegszerkezeteknek) meg kell felelniük a vo- natkozó szabvány golyóállóság szintjeinek osztályozása és vizsgálati felté- telei címszó alatt megfogalmazott biztonsági feltételeinek.
A kísérlet során a lövedék nem hatolhat át az üvegszerkezeten. Az átlövés- gátló üvegek a kategóriába sorolásnál szilánkleválással roncsolt szerkezet esetén „S”, szilánkleválás nélkül roncsolt szerkezet esetén „NS” kiegészítő jelzést kapnak.
FONTOS! A szilánkleválással roncsolt üvegszerkezetek személyvé- delemre nem alkalmasak!
Biztonsági fóliák
A Mabisz által azonosított és ajánlott biztonsági fóliák elektronikai jelzőrend- szerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel kombinálva – a kockázati kö- rülményektől és a védett értéktől függően – alkalmasak lehetnek a rács kivál- tására, melyet a biztosító a kockázatelbírálás során egyedileg határoz meg. FONTOS! A biztonsági fólia önmagában nem helyettesíti a rácsszer-
b. a zárbetét kiálló részének hosszával megegyező vastagságú hengerzár törése ellen védő eszköz (pl. zártörés elleni védőpajzs, biztonsági zár- takaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb.) van, kívülről – külső tér felől – nem szerelhető módon az ajtólaphoz rögzítve.
kezetet!
A biztonsági fóliák tartalmazhatnak olyan fémszálakat is, amelyek a riasz- tórendszerbe bekötve támadás esetén riasztó jelzést generálnak. Ezek a speciális fóliák a héjvédelem eszközeként értékelhetők az elektronikai jel- zőrendszer kialakításánál.
A minimális mechanikai védelemnél minimum 4 mm, a részleges- és teljes körű mechanikai védelemnél minimum 6 mm vastagságú üveglapra kell a fóliát felhelyezni. A fóliával szerelt üveget tartó keretszerkezet nem lehet gyengébb ellenálló-képességű, mint maga a fóliázott üveg. A kockázatvál- lalás időtartama a telepítéstől számított 5 év, ha a gyártás és a telepítés kö- zötti idő nem hosszabb 1 évnél. (Kivételt képez, ha a gyártó cég terméké- re ennél hosszabb idejű garanciát vállal. Ezt a tényt a Mabisz Termékmeg- felelőségi ajánlás tartalmazza). Hőszigetelő üvegszerkezet esetén az összes üvegvastagság a mérvadó.
A megrendelő részére a kivitelező köteles eredeti aláírással és pecséttel el- látott, fénymásolt Biztosítói Minősítési Tanúsítványt a számla melléklete- ként átadni, amely számlának tartalmazni kell:
– a fólia típusjelölését;
A hengerzárbetét nem védett
zártörés ellen
Belsô tér
Törés elleni védelem
x. xxxx szerint
Külsô tér
– a kivitelező nevét, aláírását;
– a kivitelezés helyét és idejét;
– a fólia mennyiségét.
A telepítési rész kivételével a másolat kiadásáért a forgalmazó felel.
A telepítésnél általános szabály, hogy a fóliát az üvegszorító léc alá kell be- engedni. Amennyiben csak roncsolással oldható meg az üvegszorító léc el- távolítása és visszaszerelése, elfogadható a szélhez illesztett telepítés is (1 mm távolsággal), mivel ez nem csökkenti számottevően a védelem ha- tékonyságát (kb. 2-3%).
4. A különböző szintű mechanikai védelemre vonatkozó előírások- ban lévő szakkifejezések meghatározása
Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 ro- toros mágneszár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a vari- ációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg mi- nősített lamellás zár, továbbá minden olyan fel nem sorolt zár és zárbetét, amely – annak Mabisz minősítése szerint – biztonsági zárnak minősül.
Biztonsági hengerzárbetét (6 csapos)
Csapok végei
A zárbetét alsó felén (keskenyebbik élén) láthatók a csapok végei, amelyeknél azok megszámlálhatók.
Zárbetétek törés elleni védelme
A hengerzárbetétek törés elleni védelme megfelelő, ha
a. a hengerzárbetét az ajtólap külső oldalán, annak síkjából legfeljebb 1 mm-t áll ki;
Törés elleni védelem x. xxxx szerint
Zárbetétek fúrás elleni védelme
A zárbetét fúrás elleni védelme megfelelő, ha a zárbetét és/vagy az azt védő biztonsági zártakaró kialakítása olyan, hogy megakadályozza a zárbe- tét megfúrását (pl. hengerzárbetétbe szerelt edzett csap, zártakaró eseté- ben elforgatható gyűszű védi a zárnyílást stb.).
FÚRÁS ELLENI VÉDELEM
FÚRÁSVÉDÔ
Fúrás elleni védelem fúrásvédô csapokkal
Reteszhúzás elleni védelem (kétszárnyú bejárati ajtók esetében)
A reteszhúzás elleni védelem megfelelő, ha
a. a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül billenő karos szerkezettel vannak az ajtótokhoz rögzítve;
b. a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül gyűszűs tolózárral vannak az aj- tótokhoz rögzítve, de a nyíló szárny benyomás ellen, vagy a gyűszűs to- lózár mozgatás ellen védett:
– a nyíló szárny benyomás ellen akkor védett, ha azt – becsukott álla- potban – a gyűszűk magasságában zárszerkezet(ek) rögzíti(k) a nem nyíló szárnyhoz;
– a gyűszűs tolózár mozgatás ellen akkor védett, ha a gyűszűk a lehú- zás erejének ellenálló csavarral vannak az ajtólaphoz rögzítve, illetve a gyűszűket kívülről hozzá nem férhető módon rugós lemezre erősí- tett fém dugóval elfedik, amelyek megakadályozzák annak mozga- tását.
Gyűszűs tolózár: a nem nyíló szárny rögzítését végző, függőleges irányban felfelé és lefelé ujjal mozgatható reteszvas.
Gyûszûs tolózár rögzítése csavarral
Billenô karos megoldás
A gyûszûs tolózár rögzítése fémdugós megoldással
Ajtólap megerősítése
Bevésőzár esetén az ajtólap külső tér felőli oldalát legalább 1 mm vastag acéllemezzel szükséges megerősíteni oly módon, hogy a védőlemezt kívül- ről csak roncsolással lehessen megbontani. A fémlemez a beszerelt zártest külső széleitől számítva legalább 10 cm-rel nagyobb felületet fedjen le, mint a zártest mérete.
A zárszerkezet többpontos, illetve több irányú zárása
A többpontos zárás akkor valósul meg, ha a zárszerkezet az ajtólapot egy- mástól minimum 30 cm-es távolságra lévő zárnyelvekkel rögzíti az ajtótok-
Kiemelés elleni védelem
Az ajtólap leemelhetőségének megakadályozása az ajtó becsukott állapotában.
A kiemelés elleni védelem megfelelő, ha
a. az ajtólap(ok) élére legalább két helyen (minimum 90 cm távolságra), az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedő csap van szerelve, amely ellenáll a leemelés erejének, vagy
b. forgópántok (diópántok) fölé az ajtótokban süllyesztett csapok (leg- alább két helyen) vannak szerelve, amelyek ellenállnak a leemelés ere- jének (becsukott állapotban a forgópánt és a csap közötti hézag az 5 mm-t nem haladhatja meg).
Fából készült ajtólapok és tokok esetében a csapok rögzítésénél az ajtó- szerkezetet fém lemezzel meg kell erősíteni.
hoz. Egy zárási pontnak minősül, ha a zárnyelvek egymástól való távolsága (lásd a jobb oldali rajz „a” méretét) kevesebb mint 30 cm.
Az ajtólap több irányú zárásának feltétele, hogy a zárnyelvek bezárt álla- potban az ajtólap különböző oldalait rögzítsék. A kétirányú zárás legegy- szerűbb megoldása, a heveder zár felszerelése.
reteszelési mélység min. 20 mm
a=min. 30 cm
a
reteszelô csapok
a
zártest
Kiemelés elleni védelem
4 pontos, több irányú zárás
reteszelô csapok
Több pontos zárás megoldása
Nyelvszekrény
Mozgó rudazat
Záráspontosság
Az egyszárnyú ajtó becsukott állapotában az ajtótok és az ajtólap éle közötti távolság a zárszerkezet homlokvonalában mérve.
Kétszárnyú ajtó esetében a rögzített ajtólap és a nyitható ajtólap éle kö- zötti távolság a zárszerkezet homlokvonalában mérve.
Reteszelési mélység
A zárszerkezet teljesen bezárt (általában kétszeri ráfordítás utáni) állapotá- ban kitolt zárnyelv hossza, amit az ajtólap élének síkjától kell mérni, felté- ve, hogy az ajtó záráspontossága nem haladja meg az 5 mm-t. [Amennyi- ben a záráspontosság az 5 mm-t meghaladja, úgy a reteszelési mélység mé- rete = a kitolt zárnyelv hossza – (az adott ajtó záráspontossága – 5 mm)]
Megerősített zárlemez
Az ajtó befeszítéssel szembeni ellenálló képességének növelése érdekében kell megerősíteni a zárfogadó lemezt, ami megoldható:
a. a zárlemez falszerkezethez történő rögzítésével;
b. a zárlemezre történő minimum 1 mm vastag és legalább a zárfogadó hosszával megegyező méretű acéllemez felszerelésével.
Zárfogadó lemez: a zárszerkezettel szemben az ajtótokra erősített lemez, amelyen kialakított nyílásba illeszkedik a rugós kilincszár, és a zár bezárt ál- lapotában reteszelést végző acéllemez vagy henger alakú acélcsap.
Hevederzár, kétirányú zárás
Figyelem! Nem minősül több pontos zárásnak az a megoldás, amikor az ajtólap élén lévő ovális alakú csapok – amelyek szerepe elsődlegesen az ajtólap vetemedésének megelőzése – az ajtótokra erősített „U” alakú horonyba illeszkedve végzik az ajtó zárását.
Rácsokkal szembeni követelmények
a. Fixen beépített rácsok követelményei:
– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szettel rendelkező más;
– teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es kiosztású;
– csomópontjai hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak.
falkapocs
megerôsítés
x. xxxxxxxx x. xxxxxxxx
A fixen beépíthetô rács kialakításának sémája
Példa a fixen beépíthetô rács kialakítására
– a rácsot a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács ke- resztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó körömmel szüksé- ges a falhoz rögzíteni (a minimális beépítési mélység 150 mm). Az előb- biekben leírt követelményekkel egyenértékű szilárdságú, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás is elfogadható (pl. belső leereszthető biztonsági rács).
b. Nyitható rácsok:
– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szettel rendelkező más acélprofil;
– a teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású;
– a csomópontok hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak;
– a nyíló és nem nyíló rácsot – rácsonként – minimum 3 diópánttal kell a kerethez rögzíteni.
– a rács tokszerkezete a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó köröm- mel van rögzítve (a minimális beépítési mélység 150 mm), vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású.
– a nyitható rácsajtót minimum 1 db biztonsági zárral kell bezárni, a hengerzárat szükséges törés ellen védeni, a záráspontosság és a zá- rásmélység tekintetében a mechanikai védelmi előírásoknál leírtakat kell alkalmazni.
c. Mobil rácsok:
– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szetű más acélprofil;
– a teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású;
– a csomópontokat a hegesztéssel azonos szilárdságú műszaki megol- dással kell kialakítani;
– a mozgó részt befogó sínszerkezetet műszakilag úgy kell kialakítani, hogy a rács kizárólag roncsolással legyen eltávolítható.
– a rács tokszerkezete a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó köröm- mel van rögzítve (a minimális beépítési mélység 150 mm) vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású.
– a mobil rácsot minimum 1 db biztonsági zárral kell bezárni, a hengerzá- rat szükséges törés ellen védeni, a záráspontosság és a zárásmélység te- kintetében a mechanikai védelmi előírásoknál leírtakat kell alkalmazni;
– ha a mozgatás önzáró hajtóművel történik, akkor külön zárszerkezet felszerelése nem feltétel;
– lehetőség szerint ne kívülről történjen a rács mozgatása, ha távirányí- tással működtetik a rácsot, akkor a vezérlést szabotázs ellen védeni kell.
Az előbbi a., b. és c. pontokban meghatározottakon kívül megfelel minden olyan rácsszerkezet, amely – annak Mabisz minősítése szerint – az adott vé- delmi szint elemének elfogadható.
Garázskapukkal szembeni követelmények
A garázskapuk beépítésére, zárására, a záráspontosságára, a zárásmélysé- gére vonatkozóan a mechanikai védelmi előírásoknál leírtakban foglaltakat kell alkalmazni.
A távirányítású kapuknál meg kell oldani a távnyitó kód védelmét, valamint a szabotázs elleni védelmet.
Biztonsági üvegfóliával történő védelem követelményei
Az üvegfelület biztonsági fóliával történő védelme akkor megfelelő, ha
a. a biztonsági fólia Mabisz minősítéssel rendelkezik;
b. az üvegtábla kívülről nem szerelhető rögzítő lécekkel van a keretbe be- építve;
c. a biztonsági fólia legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülről, bu- borékmentesen van felragasztva;
d. a keret és a fólia széle közötti távolság nem több mint 1 mm. Figyelem! A minősített biztonsági üvegfólia önmagában nem alkal- mas a rács kiváltására! A biztosítási szerződés kezelését végző igaz- gatóság kockázatelbírálójával kell előzetesen egyeztetni, hogy mi- lyen kiegészítő megoldásokra van szükség az üvegfólia mellett.
3.B. Elektronikai jelzőrendszer előírásai
A behatolást jelző berendezések, azok teljesítményadatainak figyelembe-
vételével, a vonatkozó szabványok előírásainak történő megfelelés alapján kerülnek besorolásra.
A kockázatviselés helyén kialakított elektronikai jelzőrendszer alkotó ele- meinek (központi egységek, érzékelők) biztonsági kategóriája és a követ- kező pontokban rögzített követelmények alapján történik az adott elektro- nikai jelzőrendszer védelmi képességének meghatározása.
A behatolást jelző elektronikai rendszer akkor felel meg a minimális, rész- leges, illetve teljes körű elektronikai jelzőrendszernek, ha a telepített beha- tolást jelző rendszer mindegyik eleme legalább a minimális, részleges, illet- ve teljes körű elektronikai jelzőrendszer kategóriába vagy eggyel magasabb kategóriába lettek besorolva.
1. A behatolást jelző minimális elektronikai jelzőrendszer követel- ményei
A behatolást jelző rendszer akkor felel meg a minimális elektronikai jelző- rendszernek, ha megvalósul a térvédelem, tárgyvédelem, a felületvédelem csak 2 m-nél alacsonyabban (a nyílászáró alsó széle és az alatta lévő járó- szint közti távolság) fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű térvé- delem van kialakítva, ugyanakkor nincs személyvédelem.
A térvédelem, illetve csapdaszerű térvédelem, a tárgyvédelem, a felület- védelem meghatározását a 2. pont tartalmazza.
Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:
– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;
– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön és a szabotázsvonalon;
– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1 mm-es lágyacél – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön;
– az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék;
– a kapcsoló háza minimum 1,5 mm-es lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;
– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze;
– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;
– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jelezni kell;
– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lenni, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;
– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel le- gyen megoldható;
– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacél le- gyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;
– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener- giaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer minimum 3 hónapig maradjon üzemképes;
– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;
– akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell.
2. A behatolást jelző részleges elektronikai jelzőrendszer követel- ményei
A behatolást jelző rendszer akkor felel meg a részleges elektronikai jelző- rendszernek, ha megvalósul a teljes körű felületvédelem, és csapdaszerű térvédelem vagy tárgyvédelem van kialakítva, de nincs személyvédelem.
Teljes körű felületvédelem: ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzem- módban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és be- hatolási kísérleteket:
– a nyíló ajtó- és ablakszárnyakra felszerelt nyitásérzékelők érzékelik a nyíló szárnyak 10–15 mm közötti elmozdulását;
– az üvegfelületre szerelt üvegtörés-érzékelők annak teljes felületét védik és már az üveg repedését is jelzik, az érzékelők kiválasztásának a véde- ni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével kell történnie.
Teljes körű térvédelem: az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban felügyeli a védett épület összes helyiségét, belső terét, azok megközelítési útvonalait (jelzi az illetéktelen behatolást és mozgást).
Csapdaszerű térvédelem: az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban csak a védett helyiség(ek)ben található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli (jelzi az illetéktelen behatolást és mozgást).
Teljes körű tárgyvédelem: ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzem- módban felügyeli az összes veszélyeztetett tárgyat. Páncélszekrények ese- tében a védelem kiterjed nyitásra és áttörésre.
Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:
– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;
– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön (minimum 4 db) és a szabotázsvonalon;
– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni;
– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyen- értékű szilárdságú anyagból – készüljön;
– az élesítés csak külső, minimum 6 betű- vagy számkombinációs kód- kapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét le- hetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;
– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;
– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkap- csolók stb.) állandó őrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemel- tető vagy a szerviz által – kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni;
– a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell;
– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;
– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – rend- szernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;
– a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárla- tot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell);
– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges;
– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie;
– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel le- gyen megoldható;
– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;
– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős, minimum 1,5 mm-es lágy- acél lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai véde- lemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltako- zó kéthangú jelzéssel;
– az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerős legyen;
– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener- giaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;
– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie;
– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;
– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;
– nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;
– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.
3.C. Távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó követelmények
Általános követelmények
A távfelügyeleti rendszernek meg kell felelnie a Mabisz biztonsági távfel- ügyeleti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, a védett objektumban műkö- dő elektronikai jelzőrendszernek pedig eleget kell tennie legalább a mini- mális elektronikai védelem előírásainak (VI. Függelék 3. Fejezet 3.B.1. pont).
Riasztás és beavatkozás
Az automatikus távjelzés érkezhet a rendőrséghez, egyéb fegyveres testü- lethez, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálathoz, kivonuló szolgálathoz. A Szolgáltatási szerződésben a garantált maximális kivonulási idő a 15 per- cet nem haladhatja meg.
Az őrző-védő vállalkozáshoz – nonstop riasztást fogadó központjába – tör- ténő bekapcsoláskor az őrző-védő cég és a behatolást és támadást jelző elektronikai jelzőrendszert üzemeltető vállalkozás közti megállapodás sze- rinti beavatkozási intézkedéseket az őrző-védő cégnek írásban dokumen- tálni kell a beavatkozási tanúsítványban.
Hibaérzékelés
Automatikusan és közvetlenül jelenteni kell legalább a hálózati hibát, az elemhibát, valamint a koncentrált feldolgozási egységek hibáit (pl. mikro- processzor) a karbantartónak, egy megbízott helyre (pl. az őrző-védő és biztonsági cégnek) vagy az üzemeltető egyéb olyan helyére, ahol állandó- an tartózkodik valaki (pl. a recepció). A jelentésnél 60 perces késleltetés megengedhető. Az automatikus hibajelzés egy tetszőlegesen felügyelt át- viteli úton keresztül is történhet.
Állapotjelentések: éles/nem éles állapot jelzése
A behatolás- és támadásjelző rendszer kapcsolási helyzetéről szóló jelenté- sek (pl. éles/nem éles) információként érkezhetnek egy tetszőlegesen fel- ügyelt vagy nem felügyelt átviteli útról automatikusan pl. egy őrző-védő és biztonsági céghez.
A behatolást és támadást jelző rendszer kapcsolási helyzetéről szóló jelenté- seknek (pl. éles/nem éles), amelyeket a riasztás beérkezési helyén értékelnek ki (pl. nem éles kapcsolás felügyelete „nem engedélyezett” időablakokban), felügyelt átviteli úton keresztül automatikusan kell megérkezniük.
Regisztrációs berendezés
A behatolást és támadást jelző rendszer üzemi állapotait, beleértve az összes vészjelzést, – a behatolást és támadást jelző központ háttérmemóriájától függetlenül – egy regisztrációs berendezés segítségével kell dokumentálni.
Állapotjelzések
A behatolás- és támadásjelző rendszer bizonyos üzemi állapotait kívül is ki kell jelezni (pl. egy kiváltott érzékelő csoport jelzése, amely orientációként szolgálhat a beavatkozó erők számára).
Ezek(et) a jelzések(et):
– nem lehetnek mindenki számára érthetőek és a behatolást és támadást jelző rendszer részeként felismerhetőek;
– hozzáféréstől védetten kell elhelyezni, és ezeket visszahatás nélkül sza- bad csak a behatolást és támadást jelző rendszerbe csatlakoztatni.
FONTOS! A távfelügyeletet végző szolgálattal egyeztetni kell, hogy a biztosított telephelyen alkalmazzanak-e helyszíni külső riasztást.
Az Őrző-védő szolgálattal kapcsolatos követelmények:
Őrzésvédelmi tevékenységet a 2005. évi CXXXIII. Törvény (a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól), az ennek végrehatására kiadott 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet (a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról) szerinti feltételeknek megfelelő, az SzVMSzK tagságával rendelkező vállalkozás, illetve vállalko- zó végezhet.
VI. A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE, VALAMINT A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS PANASZOK ÜGYINTÉZÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK (TUDNIVALÓK)
1. Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző is- meret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.
c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.
d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.
e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhaszná- lása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jel- lemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.
g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.
h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap- ján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.
i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il- letve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik.
l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;
n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.
o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt megha- tározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedé- lyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a
halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy szár- maztatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).
p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom.
q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.
r. Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy fel- dolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.
2. Az adatkezelés célja, jogalapja
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.
A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől elté- rő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli fel- mentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tudni- valókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§
(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.
Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.
Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklám küldeményre vonat- kozó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.
4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító
4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyész- séggel;
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal;
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;
e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;
j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;
k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel;
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselő- vel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval;
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy személy kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.
4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;
– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.
4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.
A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.
A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak sze- rint továbbíthatja.
4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok
vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.
4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó szabályok A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biz- tosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meg- határozottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevéte- lével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonat- kozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.
Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.
Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüggő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utóbbiaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biztosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érin- tően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény idő- pontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által meg- jelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk ada- tait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó adatokat. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.
A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.
A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejé- re figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájé- koztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.
4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az 5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.
5. Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.
6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartások- ban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti, a törvényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésé- re a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékeny- ségéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítá- sára megtett intézkedésekről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak to- vábbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. til- takozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.
Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint
c. törvényben meghatározott egyéb esetben.
Az ügyfél a jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.
6.5. Kártérítés, sérelemdíj
Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat-
biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté- sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze- mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté- sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.
6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adat- kezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014., NAIH – 83015/2015., NAIH – 83727-83733/2015. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.
7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:
Kiszervezett tevékenységet végzők | Adatátadás célja, tevékenység |
nyomdák, posta | az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása |
kárszakértők, autókereskedők, javítók | kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása |
igazságügyi szakértők | szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység |
ügyvédek | a biztosító jogi képviselete |
orvosok | kockázat és szolgáltatási igény elbírálása |
magánnyomozók | kárbejelentés ellenőrzése |
követeléskezelő cégek | követelések kezelése, behajtása |
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek | programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás |
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekint- hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honla- pon is.
A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése
Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, helyi tarifával hív-
ható telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00. vagy 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám:
x00 0 000 0000, helyi tarifával hívható telefonszám: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti.
A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes in- formációk, a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.
9. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről
Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.
A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál-
lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.
Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.
A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.
Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.
A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.
10. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről
A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.
Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszer- zett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év jú- nius 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automatikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más állami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben megha- tározott adatokat.
Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges elektronikus úton – tájékoztatja.
11. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről
A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentés tartalmára, közzétételére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.