EXKLUZÍV SZÁMLA 2.0

Egy lépéssel a piac előtt

EXKLUZÍV SZÁMLA 2.0

Ajánlat és feltételek

Hatályos: 2017. január 1-től

Tartalomjegyzék

EXKLUZÍV SZÁMLA 2.0 EGYSZERI DÍJAS BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI (TE151) 3

1. Bevezetés 3

2. Fogalmak, meghatározások 3

3. Általános szabályok, meghatározások 4

3.1. A biztosítási szerződés alanyai 4

3.2. Biztosítási esemény 5

3.3. Biztosítási szolgáltatás 5

4. A biztosítási szerződés létrejötte 5

4.1. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő 6

4.2. A biztosítás tartama, a biztowsítási időszak 6

4.3. A biztosítás hatálya 6

5. Díjfizetés 6

5.1. A biztosítás egyszeri díja 6

5.2. Eseti díjak 6

6. A biztosítási szerződést terhelő költségek 7

6.1. Szerződő rendelkezésétől független rendszeres költségek 7

6.2. A szerződő rendelkezése alapján érvényesített költségek 7

6.3. Le nem vonható költségek 7

7. Alapkezelők befektetési alapjai; tőke és hozam garancia, illetve védelem; eszközalap felfüggesztés 7

7.1. Befektetési alapok, eszközalapok 7

7.2. Alapok létrehozása, megszüntetése 8

7.3. Eszközalap felfüggesztés 8

7.4. Tőke – és hozamgarancia, illetve tőke- és hozamvédelem 10

8. Xxxxxxx 00

9. Szerződő rendelkezései 10

9.1. Áthelyezés 10

9.2. Részleges visszavásárlás 11

9.3. Rendszeres pénzkivonás 11

10. A biztosítási szerződés megszűnése 11

10.1. Visszavásárlás 11

10.2. 30 napos felmondás 11

10.3. Felmondás a biztosító részéről 12

10.4. Rendes felmondás 12

11. A biztosító teljesítése 12

11.1. A biztosítási esemény bejelentése 12

11.2. A szolgáltatásra jogosult személy 12

11.3. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges iratok 12

11.4. A visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges iratok 13

12. A szolgáltatás kifizetése 13

12.1. Visszavásárlás esetén 13

12.2. Haláleseti szolgáltatás esetén 13

12.3. A szolgáltatás kifizetésének költségei 13

12.4. Egyéb rendelkezések 13

12.5. A biztosítási szolgáltatás terhére történő levonások 13

13. Mentesülések, kizárások 14

13.1. Mentesülések 14

13.2. Kizárások 14

14. Elévülés 15

15. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 15

15.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 15

15.2. Titoktartási kötelezettség 15

15.3. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 20

15.4. Felmentés, felhatalmazás 21

15.5. Szerződésre jellemző értékek módosítása 21

15.6. Napi tájékozódási lehetőség 21

16. Panaszok, kérelmek bejelentése 21

17. Adózással kapcsolatos rendelkezések 22

18. Egyéb rendelkezések 23

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

A szerződésre jellemző értékek (TE151) 24

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

TKM tájékoztató 26

3. SZÁMÚ MELLÉKLET

Választható eszközalapok 28

EXKLUZÍV SZÁMLA 2.0 EGYSZERI DÍJAS BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI (TE151)

1. BEVEZETÉS

Jelen általános és kiegészítő szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a bizto- sítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szabályai alapján jöttek létre. Jelen feltételek szerint létrejö- vő biztosítási szerződésre a magyar jog az irányadó. Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. számú melléklete A) ré- szének megfelelő ügyféltájékoztatónak minősülnek. Az ügy- féltájékoztató elemeinek minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak.

A biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szol- gáltatásának korlátozásáról szóló feltételei, az alkalma- zott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vo- natkozó egyéb rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagí- tott betűvel szedettek.

Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószám: 10828704-2-44

KSH-száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg.00-00-000000 szám alatt.

Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: x00 0 000 0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx xxx.xxxxxx.xx

Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeleté- vel kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

Tájékoztató a függő biztosításközvetítőről

Jelen biztosítási szerződés megkötésére (ajánlattételre) a füg- gő biztosításközvetítőként (többes ügynökként) eljáró OVB Vermögensberatung Kft. (1138 Xxxxxxxx Xxxx xx 000. – a to- vábbiakban: OVB), illetve az ajánlaton feltüntetett biztosítás- közvetítést végző természetes személy (üzletkötő) közreműkö- désével kerül sor.

Az OVB Felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank (továb- biakban: MNB) (Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.). Az OVB és az üzletkötő adatai az MNB, mint felügyeleti ható- ság biztosításközvetítői regiszterében szerepelnek, a nyilván- tartás ellenőrizhető az MNB honlapján (xxxxx://xxxx.xxx.xx/ regiszter/) oly módon, hogy az ajánlaton feltüntetett üzletkötő- nek az OVB neve alatt aktív státuszban nyilvántartott biztosí- tásközvetítőnek kell lennie.

Az OVB nem rendelkezik minősített befolyással olyan biztosí- tóban, melynek termékeit közvetíti.

Az ügyfelet megilleti az OVB-vel vagy az üzletkötővel szem- beni panasztétel lehetősége. Közvetlenül az OVB-nél tett pa- naszokat az OVB, a panaszkezelési szabályzatában foglaltak szerint bírálja el. Panasz elbírálására jogosult továbbá az OVB felügyeleti szerve, a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A panasz- tétel lehetőségével és a panaszügyintézéssel kapcsolatban részletes tájékoztatást tartalmaz az OVB Panaszkezelési Sza- bályzata, mely elérhető a xxx.xxx.xx honlapon.

Az OVB vagy az üzletkötő szakmai tevékenysége során oko- zott kárért vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért az a biz- tosító köteles helyt állni, amely termékének közvetítése során az OVB a tevékenységével vagy mulasztásával a kárt okozta. Az OVB függő biztosításközvetítőként (többes ügynökként) a xxx.xxx.xx honlapon felsorolt biztosítók nevében jár(hat) el. Az OVB egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján azok egymással versengő termékeit közvetíti. Az OVB- nek a xxx.xxx.xx honlapon felsorolt biztosítási termékek ter- jesztésére van jogosultsága.

Az OVB, illetve az üzletkötő biztosítási termék közvetítése so- rán az ügyféltől díjat vagy díjelőleget nem vehet át, tehát az üzletkötő semmilyen díj beszedésére, készpénz átvételére, kezelésére nem jogosult.

Az OVB, illetve az üzletkötő a biztosítótól az ügyfélnek járó ösz- szeget előzetesen nem vehet át.

Az OVB a biztosítóval kötött megállapodása alapján képvise- leti jogosultsággal nem rendelkezik, kizárólag biztosításköz- vetítői tevékenységet végez, a biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni nem jogosult.

2. FOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK Adminisztrációs költség: a szerződés hosszú távú fenn- tartásával kapcsolatos, igazgatási és működési folyamatokra felszámított költségek.

Áthelyezés: a befektetési egységek átváltása az egyik be- fektetési alapból egy másik befektetési alapba.

Baleset fogalma: a biztosítottat ért, biztosított akaratán kívül fellépő, egyszeri, hirtelen külső behatás.

Befektetési egység: az eszközalapok befektetéseiben való arányos részesedést megtestesítő elszámolási egység.

Befektetési egység árfolyama: a biztosító ezen az áron vásárolja, illetve adja el a szerződő számláin nyilvántartott be- fektetési egységét.

Belépési kor: a biztosított személy életkora a biztosítás tech- nikai kezdetének időpontjában. A belépési kor úgy kerül meg- határozásra, hogy a szerződés technikai kezdetének évszá- mából levonásra kerül a biztosított születési évszáma.

Biztosítás technikai kezdete: a biztosítás kezdetét mega- dó időpont, az ajánlat aláírását követő hónap elseje.

Biztosítási ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben nem a biztosító teszi, hanem a biz- tosítási védelmet igénylő szerződő (a védelem a biztosítottra

vonatkozik). Az ajánlat még nem szerződés; kétoldalú megál- lapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja.

Biztosítási díj: a biztosító szolgáltatásának ellenértéke; ösz- szegét és esedékességét a szerződés rögzíti.

Biztosítási esemény: a biztosított életével kapcsolatos olyan esemény, amikor a szerződési feltételekben meghatáro- zottak alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége fennáll. Biztosítási év/ időszak: az az időszak, amely minden év- ben a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart.

Biztosítási évforduló: minden naptári évben a biztosítás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.

Egyszeri díj: az egyszeri díjfizetésű biztosítás egy összegben megfizetendő díja.

Eseti díj: a szerződő által az egyszeri díjon felül befizetett összeg.

Fogyasztó: olyan természetes személy, aki önálló foglalkozá- sa, üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

Forgalmazási nap: az a munkanap, amely nem minősül for- galmazási szünnapnak, és amely napra az egyes eszközala- pokra vonatkozóan az alapkezelők árfolyamot tesznek közzé. Függő tranzakció: olyan folyamatban lévő, befektetési egysé- gek darabszámát érintő megbízások (pl. befizetések, áthelyezé- sek, költséglevonások) amelyek még nem zárultak le. A szerző- dés számlájának darab és érték egyenlege nem állapítható meg addig, amíg ilyen tranzakció(k) függőben vannak a szerződésen. Hónapforduló: minden hónap első napja.

Kockázatviselés kezdete: az az időpont, melyet követően bekövetkező biztosítási események esetén a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége fennáll.

Kockázatviselési időszak: az az időszak, mely egy adott életbiztosítási fedezet kockázatviselésének hatálybalépésével kezdődik és ugyanazon életbiztosítási fedezet megszűnéséig tart.

Kötvény: az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat. Nem minősül értékpapírnak; elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható.

Lényeges körülmények: minden olyan körülmény, amely a biztosító által átvállalt kockázatra kihatással van, különösen azok a körülmények, melyek az ajánlati dokumentációban szerepelnek.

Unit-linked (befektetési egységekhez kötött) biztosí- tás: olyan biztosítási termék, amelynél a szerződő által befi- zetett díjakat a biztosító, a szerződő által kiválasztott eszköz- alapokba fekteti, a megszűnéskori vagy tartam végi kifizetés mértékét ezen alapok hozama határozza meg. A szerződő a tartam során igény szerint átcsoportosíthatja megtakarítását és jövőbeni befizetéseit a felkínált eszközalapok között.

Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a biz- tosító számára ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jo- gosult személy.

Vagyonkezelési költség: a biztosító által a vagyon kezelé- sével kapcsolatban: befektetési egységek vételével, eladásá- val és nyilvántartásával összefüggő költségek fedezeteként, minden évben felszámított költség.

3. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK, MEGHATÁROZÁSOK

3.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

3.1.1. Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biz- tosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult. A szerződő magyarországi állandó lakcímmel vagy állandó tar- tózkodási címmel és magyar adóazonosító jellel rendelkező, természetes személy; illetve magyarországi adóilletőséggel és székhellyel bíró jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany egyaránt lehet.

Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt sze- mély javára köti meg.

3.1.1.1. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítá- si esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított szerződésbe való belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatok- ról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosí- tottat köteles tájékoztatni.

Amennyiben a biztosított szerződésbe való belépési nyilatko- zatának biztosítóval történő közlésekor a szerződő már nincs életben, a biztosított szerződésbe való belépéséhez a szer- ződő örököseinek hozzájárulása nem szükséges. A szerződő személyének változásáról a biztosítót írásban értesíteni kell. A szerződő és a biztosított írásbeli hozzájárulásával harmadik személy a biztosítási szerződésbe szerződőként beléphet.

3.1.2. Biztosított: az a magyarországi állandó vagy állandó tartózkodási címmel és magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy, akinek az életére vagy az életével kap- csolatosan, a szerződési feltételekben meghatározott biztosí- tási események kockázatviselési időszakon belüli bekövetke- zése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll.

3.1.2.1. Biztosított lehet az a 18-65 éves belépési korú termé- szetes személy, aki a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel.

3.1.2.2. Amennyiben a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, ak- kor a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváha- gyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

3.1.2.3. A biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválhat. A biztosított a szerződő írásbeli bele- egyezésével a szerződésbe szerződőként bármikor beléphet, ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépésről azonban a biztosítót írásban értesíteni kell. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe szerződőként belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

3.1.2.4. A szerződés létrejöttéhez, módosításához a biztosí- tott írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosí- tási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó

része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosí- tottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köte- les megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.

A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következté- ben a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, ki- véve, ha a biztosított a szerződésbe szerződőként belép.

3.1.2.5. Jelen életbiztosítási szerződésben kizárólag egy biztosított szerepelhet.

3.1.3. Kedvezményezett: a biztosítási szerződésben meg- nevezett személy ilyen személy hiányában, vagy ha a kedvez- ményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási ese- mény időpontjában, a biztosított vagy annak örököse.

3.1.3.1. A haláleseti szolgáltatására jogosult személy a halál- eseti kedvezményezettként.

Azonos biztosítási szolgáltatásra több kedvezményezett is jelölhető a kedvezményezettekre jutó százalékos mérték egy- idejű megjelölésével. Amennyiben a százalékos mértékek együttes összege nem pontosan 100 százalék, akkor a bizto- sító a kedvezményezettek között a kedvezményezés arányá- ban osztja szét a teljes biztosítási összeget.

Abban az esetben, ha a szolgáltatás kedvezményezett- je(i) a biztosított örököse(i), akkor a biztosító a szolgál- tatási összeget a biztosítási esemény bekövetkezte időpontjában fennálló örökösödési arányban fizeti ki az örökös(ök)nek.

3.1.3.2. A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával – a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig bármikor más kedvezmé- nyezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, akkor a kedvezményezett jelöléséhez, illetve módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A kedvezmé- nyezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biz- tosítási esemény bekövetkezése előtt elhalálozik vagy jogutód nélkül megszűnik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított örököse a kedvezményezett, ha új kedvezményezettet nem neveznek meg.

3.1.3.3. Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezmé- nyezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatály- ban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet vissza- vonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

3.2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosítási szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosítottnak a kockázatviselési időszakon belüli bármely okú elhalálozása.

3.3. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

3.3.1. Általános szabályok

A biztosító a befektetési egységek aktuális szolgáltatási érté- két a jelen szerződési feltételek 12. pontjában leírtak szerint határozza meg.

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződő által igazolhatóan már megfizetett, de a szerződő számláján még jóvá nem írt biztosítási díjat kifizeti a szerződő részére.

A biztosító a biztosítási események bekövetkezésekor az aláb- bi szolgáltatásokat teljesíti:

3.3.2. Haláleseti szolgáltatás

A biztosító a biztosított bármely okú halála esetén a befekteté- si egységek aktuális értékét fizeti ki a kedvezményezet részére.

3.3.3. Xxxxxxxx halál szolgáltatás

A biztosító a biztosított baleseti eredetű elhalálozása esetén a 3.3.2. pontban meghatározott összegen felül további 500 000 Ft biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett ré- szére.

3.3.4. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja A biztosítási szolgáltatást a jogosult egy összegben veheti fel, a jelen szerződés feltételek 11. pontjában meghatározott íratok benyújtást követően a jelen szerződési feltételek 12. pontjában leírtak szerint.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli meg- állapodása alapján jön létre úgy, hogy a szerződő ajánlatot tesz a biztosítónak a szerződés megkötésére. Az életbiztosítá- si szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerző- dő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított írásbeli hoz- zájárulása szükséges. A szerződés létrejön, ha a biztosító az ajánlat alapján biztosítási kötvényt állít ki. Ebben az esetben a biztosítási szerződés létrejöttének időpontja a biztosí- tási ajánlat szerződő által történő aláírásának a napja.

A biztosítási szerződés akkor is létrejön – a biztosítási ajánlatba foglalt tartalommal –, ha a biztosító a fogyasztó által tett aján- latra az ajánlat a biztosítónak vagy képviselőjének történő áta- dásától számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés létrejöttének napjaként az ajánlat a szerződő általi aláírásának napját tekinti a biztosító.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési felté- teleknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javas- latot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvéte- létől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

A biztosító által írásban feltett kérdésekre a valóságnak meg- felelően írásban adott válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz.

A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végez. A biztosító jogosult az így tudomá- sára jutott adatokat ellenőrizni. A kockázatelbírálás eredmé- nyétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadja vagy eluta- sítja. Az ajánlat esetleges elutasítását, a biztosító nem köteles megindokolni.

Ha kötvény a szerződő ajánlatától eltér és az eltérését a szerző- dő a kötvény kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön lét- re. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, akkor az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre a szerződés. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növeke- dését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra, annak kézhezvételétől számított 15 napon be- lül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlé- sétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

4.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, VÁRAKOZÁSI IDŐ

4.1.1. A szerződés hatálybalépése

A biztosítási szerződés az aláírás napját követő hónap 1. napján lép hatályba, mely nap egyben a szerződés tech- nikai kezdete is.

4.1.2. A kockázatviselés kezdete és vége, kockázatvi- selés kezdete előtti haláleset

A biztosító kockázatviselése a technikai kezdet napjának

0. órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződés már létre- jött vagy utóbb létrejön és az egyszeri díj esedékességig befizetésre kerül.

Ha biztosított bármely okból kifolyólag az ajánlat aláírásának napja és a kockázatviselés kezdete között elhalálozik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, a szerződés (vagy annak meg- felelő része) megszűnik, akkor a biztosító a szerződő részére visszafizeti a már befizetett díjakat.

A biztosító kockázatviselése a szerződés tartama alatt a szer- ződés bármely okból bekövetkező megszűnésének időpontjá- ig vagy a biztosított haláláig áll fenn.

4.1.3. Várakozási idő

A biztosító várakozási időt nem köt ki.

4.2. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

A biztosítási szerződés határozatlan tartamra jön létre.

4.3. A BIZTOSÍTÁS HATÁLYA

Az életbiztosítási szerződés hatálya – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed a belföldön és a külföl- dön bekövetkezett biztosítási eseményekre.

5. DÍJFIZETÉS

5.1. A BIZTOSÍTÁS EGYSZERI DÍJA

A biztosítás egyszeri díjával azonos összegű díjelőleg a szerző- dés technikai kezdetekor esedékes. Ha a szerződő az egyszeri

díjat az esedékessége előtt befizeti, ezt az összeget a hatály- balépés időpontjáig a biztosító kamatmentes előlegként kezeli. A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettsé- gét abban az időpontban teljesíti, amikor a biztosítás egysze- ri díja – a beazonosításhoz szükséges adatok (kötvényszám, név, lakcím) feltüntetése mellett – a biztosító díjak fogadására rendszeresített számlájára megérkezik.

A szerződő az egyszeri biztosítási díj megfizetését átutalás vagy csekk formájában köteles teljesíteni.

Az egyszeri díj szerződésen történő jóváírására csak akkor ke- rül sor, ha a biztosító a biztosítási ajánlatot kötvényesítette, és a díj a biztosító számláján a helyes azonosítókkal (név, lakcím, kötvényszám) jóváírásra került.

A biztosító a szerződő által tett ajánlat kötvényesítése, az egy- szeri díj esedékessége, valamint az egyszeri díj jóváírásának időpontja közül a későbbi időpontot követő – a jelen szerződé- si feltételek 3. számú mellékletében részletezett forgalmazási

(T) napon indított megbízása alapján az ott meghatározott ár- folyamon (vétel) váltja át a befektetési egységek megvásárlá- sára fordított díjrészt – a szerződő rendelkezésének megfele- lően – befektetési egységekre.

A biztosító a szerződő számláján jóváírt befektetési egységek értékét, és árfolyamát 6 tizedes jegy pontossággal tartja nyil- ván. A befektetési egységek megvásárlására fordított díjrészt a biztosító felhalmozási befektetési egységekbe helyezi el.

A szerződéskötéskor érvényes minimális biztosítási összegek és díjak jelen szerződési feltételek 1. mellékletében találhatók.

5.2. ESETI DÍJAK

A szerződőnek az egyszeri díjfizetésen kívül bármikor lehető- sége van további eseti díjak befizetésére is.

A szerződő köteles az eseti díj befizetéséről a biztosító köz- pontját írásban értesíteni és rendelkezni arról, hogy ezt a díjat a biztosító milyen arányban helyezze el az egyes befektetési alapokban vagy portfóliókban.

A biztosító a hiánytalanul kitöltött írásbeli nyilatkozat biztosí- tó központjába történő megérkezésének valamint a befizetett összeg jóváírásának időpontja közül a későbbi időpontot kö- vető 3. munkanapon belül, a jelen szerződési feltételek 3. szá- mú mellékletében részletezett forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján az ott meghatározott napi árfolyamon (vé- tel) váltja át az eseti díjat – a szerződő rendelkezésének meg- felelően – befektetési egységekre.

A szerződő által megfizetett eseti díjakat a biztosító felhalmo- zási befektetési egységekben helyezi el. Ha a szerződő nem jelzi a biztosítónak az eseti díj befizetését és/vagy nem ren- delkezik arról, hogy az eseti díjakat milyen arányban kívánja elhelyezni az egyes befektetési alapokban vagy a választott portfólió által képviselt alapokban, vagy az eseti díjra vonat- kozó minimális díjnál kisebb összeget fizet be, a biztosító a befizetett díjat – a szerződő további rendelkezéséig – függő számlán helyezi el. Az így elhelyezett összeg nem kamatozik, befektetésre nem kerül.

Az eseti díj minimális összegét jelen szerződési feltételek 1. melléklete tartalmazza.

A biztosító az eseti díj befektetéséről értesítést küld a szerző- dőnek.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉST TERHELŐ KÖLTSÉGEK

A biztosító az adminisztrációs költséget a befizetett biztosítá- si díjból közvetlenül, a vagyonkezelési költséget és a baleseti halál biztosítás díját évente befektetési egység elvonással ér- vényesíti.

A befizetés időpontjában díjból érvényesített költségek elvo- nása a befektetést megelőzően forintban történik. A biztosító a befizetés értékét csökkenti a költségelvonásokkal és az így csökkentett díjból vásárol befektetési egységeket a szerződő részére.

A befektetési egység elvonással érvényesített adott évre ese- dékes költségeket a biztosító éves rendszerességgel érvé- nyesíti, az alább részletezett módon.

Ha a szerződés megszűnése biztosítási esemény miatt következik be, akkor a biztosítót a megszűnés időpontjá- ig járó díjak illetik meg.

6.1. SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSÉTŐL FÜGGETLEN RENDSZERES KÖLTSÉGEK

A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében három, a szerződő rendelkezésétől független költségeket határoz meg: adminisztrációs, vagyon- kezelési költség, baleseti halál biztosítás díja.

6.1.1. Befizetésből érvényesített költség

A biztosító a szerződő által befizetett egyszeri vagy eseti díjak- ból, a befektetést megelőzően, a költségei fedezésére az alábbi költségelvonást alkalmazza a biztosítási szerződésen.

6.1.1.1. Adminisztrációs költség

A szerződés hosszú távú fenntartásával kapcsolatos, igazga- tási és működési folyamatokra felszámított költség, melynek mértéke a biztosítási díj százalékában van meghatározva.

Az adminisztrációs költséget a biztosító az egyszeri díjból, va- lamint az eseti díjakból érvényesíti.

A biztosító az adminisztrációs költséget a befizetések szer- ződésen történő jóváírásának időpontjában számítja fel, oly módon, hogy a befizetett díjat csökkenti az adminisztrációs költséggel és a fennmaradó részből vásárol a szerződő ren- delkezéseinek megfelelően befektetési egységeket, melyeket ezt követően befektetési egységekben tart nyilván.

Az adminisztrációs költség mértékét a jelen általános szerző- dési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

6.1.2. Befektetési egység elvonással érvényesített költ- ségek

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt az alábbi költ- ség levonásokat érvényesíti befektetési egység visszaváltással.

6.1.2.1. Vagyonkezelési költség

A biztosító által a vagyon kezelésével kapcsolatban: befektetési egységek vételével, eladásával és nyilvántartásával összefüggő költségek fedezeteként felszámított költség, melynek mértéke a befektetési egységek százalékában van meghatározva.

A biztosító a vagyonkezelési költségek levonását a felhalmozá- si befektetési egységek visszaváltásával fedezi.

A biztosító a vagyonkezelési költséget éves rendszeresség- gel, a biztosítási év végén számítja fel.

A vagyonkezelési költség aktuális mértékét a jelen általános szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

6.1.2.2. Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítás díja

A biztosító a baleseti halál esetére szóló biztosítás díját a szer- ződés kezdetén, majd ezt követően minden biztosítási évfor- dulón felszámítja, oly módon, hogy a biztosítási fedezetek költségének megfelelő befektetési egység darabszámot vált vissza a szerződő számlájáról. A díj mértékét a jelen szerző- dési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza.

6.2. A SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSE ALAPJÁN ÉRVÉNYESÍTETT KÖLTSÉGEK

6.2.1. Részleges visszavásárlás költsége

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerződő kérésére történő részleges visszavásárlás (a 9.2. pont alapján) teljesítésére költséget nem számít fel.

6.2.2. Rendszeres pénzkivonás költsége

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerződő kérésére történő rendszeres pénzkivonás (a 9.3. pont alapján) teljesítésére költséget nem számít fel.

6.2.3. 30 napos felmondás költsége

A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból – a szerződés szerződéskötéstől számított 30 napon belüli fel- mondása esetén (a 10.2. pont alapján) – a kötvényesítés, a nyomtatványok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el.

Az elszámolás elve szerint a biztosító a fenti költségek fede- zésére a befizetett díjat, de maximum a jelen általános szer- ződési feltételek 1. számú mellékletében megjelölt összeget tarthatja vissza.

6.3. LE NEM VONHATÓ KÖLTSÉGEK

A le nem vonható költségeket a biztosító az esedékes- séget követően 3 hónapon keresztül naponta újra meg- próbálja levonni. Amennyiben a költséglevonás továbbra sem valósítható meg, a biztosító a kockázatot az esedé- kességet követő 45. napig viseli a biztosítási fedezetek tekintetében, majd a szerződést a költség levonás ere- deti esedékességét követő 3. hónapot követő hónap 1. napján megszűnteti.

A biztosító jogosult a visszavásárlás, részleges vissza- vásárlás, rendszeres pénzkivonás, valamint a biztosítási esemény bekövetkeztekor fizetendő szolgáltatási érték- ből a nyilvántartott le nem vonható költségeket részben vagy egészben levonni.

Amennyiben az ügyfél eseti befizetést teljesít melynek terhére a biztosító maradéktalanul érvényesíteni tudja az elmaradt költséglevonást a költséglevonás eredeti esedékességét követő 3 hónapon belül, akkor a biztosító kockázatviselése a levonást követő nap 0. órájától újra- indul.

7. ALAPKEZELŐK BEFEKTETÉSI ALAPJAI; TŐKE ÉS HOZAM GARANCIA, ILLETVE VÉDELEM; ESZKÖZALAP FELFÜGGESZTÉS

7.1. BEFEKTETÉSI ALAPOK, ESZKÖZALAPOK

A biztosító a befizetett díjből a költségek elvonást követően a szerződő részére a befektetési alapkezelők által működtetett

eszközalapokban – melyek egy az egyben a biztosító eszköz- alapjaiban vannak elhelyezve – befektetési egységeket vásárol. Az alapkezelő eszközalapjai befektetési egységekből állnak, amely egységek a befektetési eszközalap eszközeiben való részesedést jelentik. Az alapkezelő célja az eszközalapalaphoz tartozó befektetési egységek értékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény (mely lehet nyereség és veszteség is) változtatja az alapkezelő befektetési eszközalapjainak eszközér- tékét és ezáltal a szerződő által megvásárolt befektetési egysé- gek értékét.

Az alapkezelők szerződéskötéskor választható eszközalapjait és az alapkezelők befektetési elveiről szóló tájékoztatást a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklete tartalmazza. Az alap- kezelők különböző eszközalapjai különböző típusú befektetési formát képviselnek, melyek a várható hozamban és a befekte- tés kockázatában különböznek egymástól.

A biztosítás megkötésekor a szerződő határozza meg, hogy a befizetett díjből a költségek elvonást követően, valamint az eseti befizetések alkalmával befizetett adminisztrációs költ- séggel csökkentett összeget milyen arányban (százalékban) kívánja az alapkezelők egyes befektetések eszközalapjaihoz kötött befektetési egységek vásárlására fordítani. A biztosító minimális arányt határozhat meg, melyet a jelen szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmaz.

7.2. ALAPOK LÉTREHOZÁSA, MEGSZÜNTETÉSE

Az alapkezelőknek jogukban áll új eszközalapokat létrehozni és meglévő alapokat megszüntetni. Eszközalap megszünteté- sére abban az esetben kerül sor, ha az eszközalap értéke az alapkezelő megítélése szerint nem elegendő az eszközalapa- lap gazdaságos működtetéséhez. A biztosító is dönthet úgy egyoldalúan, hogy meghatározott alapok további választására nem nyújt lehetőséget:

a) ha az eszközalapban lévő eszközállomány értéke a biztosí- tó megítélése szerint nem elégséges a gazdaságos műkö- déshez, vagy

b) ha az eszközalap mögöttes eszközeinek forgalmazását a kibocsátó, jogszabály vagy a felügyelő hatóság korlátozza.

A biztosító azon szerződőket, akiknek egy megszűnő alap- ban befektetési egységei vannak, az eszközalap tervezett megszüntetése előtt 15 nappal írásban értesíti és felajánlja a megszűnő eszközalap befektetési egységeinek bármely más működő alap befektetési egységeibe való költségmentes át- helyezését, illetve biztosítja a további rendszeres díjak költség- mentes átirányítását. Amennyiben a szerződő az értesítésben meghatározott határidőig nem rendelkezik a megszűnő esz- közalapban lévő befektetési egységeinek áthelyezéséről, illet- ve az átirányításról, abban az esetben a biztosító a kiküldött tájékoztatóban leírtaknak megfelelően jár el.

Az alapkezelőknek joga van az eszközalapok felosztására vagy összevonására, ami megváltoztatja a befektetési egységek szá- mát és ezáltal értékét. Ez a művelet csak technikai jelentőségű és az eszközalapokban lévő egységek, valamint a szerződő számláján lévő befektetési egységek összértékét nem befo- lyásolja. Az alapkezelők eszközalapjaiban bekövetkező vagy működési rendjét érintő, jelen szerződési feltételekben foglalt eljárási rendjétől eltérő változást a biztosító a honlapján közzéte-

szi. A szerződő tudomásul veszi, hogy a biztosító a közölt válto- zásoknak megfelelően jár el, illetve módosítja az alapkezelőkkel kapcsolatos eljárási, működési rendjét.

Az alapkezelők az eszközalapokat minden forgalmazási napon értékelik. A biztosító az alapkezelők által meghatározott egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a befektetési egy- ségek belépési árának tekinti.

7.3. ESZKÖZALAP FELFÜGGESZTÉS

7.3.1. Eszközalap felfüggesztés szabályai a befektetési formákról és kezelőiről szóló törvény szerint

A 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőiről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosí- tásról szóló törvény 113-116. §-a alapján a befektetési jegy fo- lyamatos forgalmazását az alapkezelő szüneteltetheti, illetve felfüggesztheti az alábbi esetekben:

7.3.1.1. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfel- jebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befekteté- si jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alap- kezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladékta- lanul a felügyeletet.

Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek forgalom- ba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken.

7.3.1.2. A befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást

– a vételt és a visszaváltást egyaránt – kizárólag a befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha

a) a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközér- téke nem állapítható meg, így különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok mi- att nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfo- lyam információ;

b) a befektetési alapkezelő, a letétkezelő vagy a forgalmazó

– a 7.3.1.1. pont (1) bekezdésben meghatározott eset kivé- telével – nem képes a tevékenységét ellátni;

c) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált.

A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési je- gyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap likviditása – figyelembe véve a befektetési alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt – ve- szélybe kerül.

A befektetési alapkezelő az (1) és (2) bekezdésekben meg- határozott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján hala- déktalanul tájékoztatja a befektetőket, a felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, ahol a befektetési jegyet forgalmazzák.

7.3.1.3. A felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben:

a) a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kö- telezettségének, vagy

b) a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak.

A felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányá- ban felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalma- zását a 7.3.1.2. (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a 7.3.1.2. (2) be- kezdésében meghatározott esetben.

7.3.1.4. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit legalább 20 százalékban más befekteté- si alapba fektető befektetési alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabá- lyaihoz igazodik. A felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meg- hosszabbíthatja.

A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesz- tését kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. A befektetési alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.

A felfüggesztés ideje alatt a befektetők a befektetési jegyekkel csak OTC kereskedhetnek.

7.3.2. Az eszközalap felfüggesztés szabályai a biztosí- tási tevékenységről szóló törvény szabályai szerint

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

127. § alapján az alábbi szabályozás vonatkozik az eszközalap

biztosító általi felfüggesztésére.

7.3.2.1. A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egy- ségekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét fel- függeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), ameny- nyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illik- vid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpont- ja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

7.3.2.2. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása ki- vételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendel- kezések – így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás – nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a harminc napot meg- haladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írás- beli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-fel- függesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonat- kozóan a szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszün- tetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfél- rendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladék- talanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

7.3.2.3. Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy a szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az esz- közalap felfüggesztésének tartama a harminc napot megha- ladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kö- vető harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesz- tett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelke- zés hiányában – az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő negyvenötödik naptól.

7.3.2.4. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlá- ja aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesz- tés megszüntetését követő tizenöt napon belül – amennyiben a 7.3.2.8. pontban írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egysége- iből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-fel- függesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések sze- rinti összeget kifizetni.

7.3.2.5. A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesí- tését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biz- tosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszköz- alap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kö- telezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tar- tama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban bizto- sítottanként legfeljebb harmincmillió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befek- tetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez megha- ladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a 7.3.2.8 pontban írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifi- zetését a 7.3.2.8 pontban írt elszámolás keretében teljesíti.

7.3.2.6. Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszköz- alap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megálla- pításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.

7.3.2.7. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb egy év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további

egy évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbítás- ról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamá- nak lejártát legalább tizenöt nappal megelőzően, figyelem- felhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-fel- függesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a felügyelet határozatban elrendeli.

7.3.2.8 Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 7.3.2.7. pont szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama to- vábbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszkö- zei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszün- tetéskori aktuális piaci helyzet alapulvételével – elszámol.

7.3.2.9. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját köve- tő harminc napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszköz- alappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartá- sa érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszköz- alapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódesz- közalapokra bontja (a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb hetvenöt százalékát képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid esz- közöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az esz- közalap-felfüggesztés megszűnik, és önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesz- tésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosí- tó az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

7.3.2.10. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközö- ket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyil- vántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az 7.3.2.1.-7.3.2.8. pontban írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell te- kinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képvisel- tek. Szétválasztás esetén a 7.3.2.2. és 7.3.2.3. pontban sze- replő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

7.3.2.11. Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szer- ződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – e pont rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.

7.3.2.12. A biztosító a 7.3.2.13. pontban írt módon tájékoztatja a szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve kü- lönösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok válto- zását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének sza- bályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak in- dokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerző- dést és annak teljesítését érintő következményeiről.

7.3.2.13. A biztosító a 7.3.2.12. pont szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyi- dejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a hon- lapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a felügyelet részére.

7.3.3. További rendelkezések

Amennyiben egy alapkezelő egy adott befektetési alapra vo- natkozóan – a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt). hatályban lévő rendelkezései alapján – átmeneti időre felfüg- geszti a befektetési jegyek forgalmazását, a jelen szerződési feltételek elválaszthatatlan részét képező 3. számú melléklet 1.1., illetve 1.2. pontjaiban, az adott befektetési alapra megha- tározott T nap alatt a felfüggesztést követő első forgalmazási napot kell érteni. Amennyiben az alap vagy az alapkezelő véglegesen fizetésképtelenné válik, az ebből eredő káro- kért a biztosítót felelősség nem terheli.

7.4. TŐKE – ÉS HOZAMGARANCIA, ILLETVE TŐKE- ÉS HOZAMVÉDELEM

A biztosító nem vállal tőke- illetve hozamgaranciát, to- vábbá tőke- és hozamvédelmet sem.

8. KÖTVÉNY

Ha a szerződés a létrejön a biztosító az ajánlat alapján köt- vényt állít ki.

9. SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSEI

A biztosító a szerződő rendelkezései alapján elvégzett változ- tatásokért külön díjat nem számít fel.

9.1. ÁTHELYEZÉS

A szerződő egyértelmű és beazonosítható írásbeli rendelkezé- se alapján a meglévő befektetési egységek bármikor más – a jelen általános szerződési feltételek 3. számú mellékletébe fog- lalt – befektetési alapok befektetési egységeire válthatók át.

A biztosító legkésőbb befektetési egységek áthelyezésére vonatkozó rendelkezés, a szerződő által hiánytalanul kitöltött, írásbeli nyilatkozat biztosítóhoz – a jelent feltételek 11. pontjá- ban meghatározott módon történő megérkezését követő 3. munkanapig feldolgozza és elindítja a tranzakciót a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napi árfolyamon.

Az alapkezelőn belüli áthelyezés esetén a 3. számú melléklet- ben részletezett teljesítési I.1. meghatározott napi belépési áron, alapkezelők közötti áthelyezés esetén az 3. számú melléklet I.2. pontjában meghatározott napi belépési áron kerül sor.

9.2. RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS

A szerződő a szerződés fennállása alatt írásban megbízást adhat a megtakarítási befektetési egységek egy meghatáro- zott részének a visszavásárlására, úgy, hogy a részleges visz- szavásárlást követően a szerződésen maradó megtakarítási befektetési egységek értéke elérje a 100 000 Ft-ot.

A szerződőnek a részleges visszavásárlásra vonatkozó nyilat- kozatban kell rendelkeznie arról, hogy a részleges visszavá- sárlást a meglévő alapjaiból milyen arányban kéri végrehajta- ni. Amennyiben a szerződő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító a részleges visszavásárlást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységei- nek aránya egymáshoz viszonyítva ne változzon.

A biztosító, a szerződő részleges visszavásárlásra vonatkozó hiánytalanul kitöltött írásbeli nyilatkozatának biztosító központ- jába, történő megérkezését követő 3. munkanapig feldolgozza és elindítja a tranzakciót a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napok figyelembe vételével.

A részleges visszavásárlás szolgáltatás a hatályos adójogsza- bályok szerinti elvonásokat vonhat maga után, mely értéket a biztosító vonja le a szerződőnek fizetendő szolgáltatás össze- géből.

9.3. RENDSZERES PÉNZKIVONÁS

A szerződő írásban kérheti, hogy a biztosító nyilatkozatának a biztosító központjába történő beérkezését követő 5. mun- kanapjától számított első biztosítási hónapfordulótól, havi, negyedéves, féléves, éves rendszerességgel pénzt fizessen ki a számlájáról a felhalmozási befektetési egységeinek eladá- sával, a szerződő nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően. A biztosító a rendszeres pénzkivonás szolgáltatást a szerző- dőnek teljesíti.

A rendszeres pénzkivonás addig tart, ameddig erre a felhal- mozási befektetési egységek fedezetet nyújtanak. Azon a biztosítási hónapfordulón, amelyen a felhalmozási befektetési egységek aktuális szolgáltatási értéke már nem nyújt teljes fe- dezetet a rendszeres pénzkivonás teljesítésére, a rendszeres pénzkivonás megszűnik.

A rendszeres pénzkivonás a szerződő írásbeli rendelkezése alapján is megszüntethető, a szerződő rendelkezésének a biztosító központjába történő beérkezését követő 5. munka- napjától számított első biztosítási hónapfordulótól kezdődően. A havonta kivonható összeg minimális értékét és a rendszeres pénzkivonásnak a szerződő számláját terhelő költségét jelen szerződési feltételek aktuális 1. számú melléklete tartalmazza.

10. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A biztosító kockázatviselése véget ér és a szerződés meg- szűnik:

a) A biztosított halála esetén, a biztosító – jelen feltételekben

3.3.2. pontjában leírtak szerinti – haláleseti szolgáltatásá- nak teljesítésével.

b) Az egyszeri díjfizetés elmulasztása esetén a jelen biztosítá- si feltételek 4. pontjában meghatározottak szerint.

c) A szerződő rendes felmondása esetén, a jelen szerződési feltételek 10.4. pontjában leírtak szerint.

d) Ha a szerződő él a szerződés létrejöttéről szóló tájékoz- tatás kézhezvételét követő 30 napos felmondás lehetősé- gével, a jelen szerződési feltételek 10.2. pontjában leírtak figyelembe vételével.

e) Xxxxxxxxxxxx (visszavásárlással) a visszavásárlás napjá- nak 0. órájával, a jelen szerződési feltételek 10.1. pontjában leírtak szerint.

f) Lehetetlenülés, érdekmúlás esetén.

g) A biztosító felmondása esetén, ha a biztosító ráutaló ma- gatartásával jött létre a szerződés és az lényeges kérdés- ben eltér a szerződési feltételektől, jelen feltételek 4. pont- jában leírtak szerint.

h) A biztosított hozzájárulásának visszavonása esetén, kivé- ve, ha belép a szerződésbe, jelen feltételek 3.1.2.4. pontjá- ban leírtak szerint.

i) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok vál- tozásáról, a jelenszerződési feltételek 11.1. pontjában leír- tak szerint.

10.1. VISSZAVÁSÁRLÁS

A biztosítási szerződést a szerződőnek joga van bármi- kor, írásban xxxxxxxxxx (visszavásárlást kérni). Felmon- dás esetén a szerződő a visszavásárlási összegre jogo- sult az alábbiak szerint:

A biztosító a visszavásárlásra vonatkozó, hiánytalanul kitöltött, írásbeli nyilatkozat biztosító központjába történő megérkezé- sét követő 3. munkanapig feldolgozza és elindítja a szerző- dő felhalmozási befektetési egységeinek visszaváltását a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napok figyelembe vételével. A kifizetést megelőzően a biztosító a hatályos adó- jogszabályok szerint levonásokat érvényesíti.

10.2. 30 NAPOS FELMONDÁS

Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, köteles egyértelműen tá- jékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő (fogyasztó) a tájé- koztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.

A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető fel- mondási jogról. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhez- vételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcí- men részére teljesített befizetésekkel elszámolni, az alábbiak szerint.

Amennyiben a szerződésre történt eseti befizetés: a biztosí- tó a 30 napos felmondásra vonatkozó, hiánytalanul kitöltött írásbeli nyilatkozat a biztosító központjába, igazolható módon történő megérkezését követő 3. munkanapig feldolgozza és elindítja a szerződő számláin nyilvántartott befektetési egysé- gek visszaváltását 3. számú mellékletében meghatározott tel- jesítés napok figyelembe vételével. Az árfolyam változásból eredő kockázatot ez esetben a szerződő viseli.

A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból – a szer- ződés 30 napon belüli felmondása esetén – a kötvényesítés, a nyomtatványok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el. Az elszámolás elve a következő: a biztosító a fenti költségek fedezésére a befizetett díjat, de maximum a jelen szerződési feltételek 1. számú mellékletében megjelölt össze- get tarthatja vissza.

Abban az esetben, ha a szerződő él a 30 napos felmondás lehetőségével, akkor a biztosító kockázatviselésének meg- szűnésének időpontja az ügyfél által írt felmondó nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését követő nap 0. órája.

10.3. FELMONDÁS A BIZTOSÍTÓ RÉSZÉRŐL

Jelen biztosítási szerződést a biztosító nem mondhatja fel.

10.4. RENDES FELMONDÁS

A szerződő az életbiztosítási szerződést írásban, mondhatja fel, ebben az esetben a biztosító a szerződő felé a jelen szer- ződési feltételek 10.1. pontjában (visszavásárlásnál) leírtaknak megfelelően számol el.

11. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE

11.1. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy köteles a biz- tosítónak a biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől szá- mított 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, az alábbi elér- hetőségek valamelyikén:

A biztosító elérhetőségei:

Ügyfélszolgálati irodánk: 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Telefonon a belföldről és külföldről is hívható x00 0 000 0000 számon

A biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje köteles továb- bá a biztosítónak a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, il- letve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

11.2. A SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULT SZEMÉLY

A jelen biztosítási szerződés 3.2. pontjában meghatározott biztosítási esemény valamelyikének bekövetkezése esetén a biztosítási összegre a 3.1.3. pontban meghatározott kedvez- ményezett jogosult.

11.3. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

11.3.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jogosult a szolgál- tatási kötelezettség beálltának és összegszerűségének meg-

állapításához szükséges iratokat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta.

11.3.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgálta- tás igénybevételéhez, a biztosítási szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához a biztosító a követ- kező iratokat kérheti be. A biztosító fenntartja magának a jo- got, hogy a jelen fejezetben felsorolt valamennyi dokumentum eredeti példányát is bekérje.

Valamennyi, a biztosítási esemény által kiváltott szolgál- tatáshoz szükséges dokumentumok:

a) a biztosító erre a célra szolgáló, hiánytalanul kitöltött és aláírt szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványának erede- ti példánya,

b) a biztosítási kötvény eredeti példánya, vagy ennek hiányá- ban a szerződő/kedvezményezett arra vonatkozó írásos nyilatkozata, hogy a biztosítási kötvényt elvesztette,

c) a biztosítási eseményt kiváltó, annak bekövetkezésében szerepet játszó eseményre vonatkozó, illetve az azzal kap- csolatos valamennyi ellátás orvosi dokumentációja, gyógyke- zelések, vizsgálatok iratai, kórházi zárójelentések, szövettani eredmények, műtéti leírások, szakorvosi iratok másolatai,

d) hatósági eljárás esetén a tényállás megállapítására alkal- mas, hiteles hatósági okirat, vádindítvány vagy vádirat, bí- rósági ítélet vagy az eljárást befejező/elutasító határozat, amennyiben ilyen készült és az okirat szükséges a bizto- sítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához,

e) külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biz- tosítási esemény körülményeiről a külföldi állami vagy ön- kormányzati hatóság és egészségügyi intézmények által kiállított okiratok hiteles magyar fordítása,

f) kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képviselő, illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata,

g) mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap, EU illetőségi nyilatkozat.

Halál, baleseti halál esetén szükséges dokumentumok:

a) a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolata,

b) halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

c) boncolási jegyzőkönyv/kórbonctani lelet másolata (ameny- nyiben készült és a kár elbírálásához szükséges),

d) a halál okát igazoló egyéb orvosi vagy hatósági bizonyít- vány másolata,

e) a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok másolatai,

f) halotti epikrízist tartalmazó kórházi zárójelentés,

g) a halál előtti orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvő- beteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kezelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata,

h) a háziorvos által kitöltött haláleset utáni orvosi jelentés nyomtatvány,

i) házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi be- tegkarton másolata,

j) véralkohol vizsgálati eredménye (ha készült),

k) toxikus anyagok szedésére vonatkozó vizsgálati eredmény lelete (ha készült),

l) baleseti jegyzőkönyv, vagy rendőrségi – munkahelyi bal- eset esetén munkahelyi – baleseti jegyzőkönyv másolata (amennyiben ilyen készült),

m) továbbá közlekedési baleset esetén: a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolatát, (amennyiben ilyen készült),

n) azon okiratok, amelyek a kedvezményezetti jogosultság (személyazonosítás, illetve kedvezményezetti vagy örökösi státusz) igazolásához szükségesek,

o) jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó végzés másolata (abban az esetben kell csatolni, ha a ked- vezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg vagy a kedvezményezett elhalálozott).

A biztosító kérheti továbbá a következő dokumentumok bemutatást is:

a) orvosi ambuláns lap másolatát,

b) orvosi igazolás, beutaló másolatát,

c) altatási jegyzőkönyv másolatát,

d) kórlapok másolatát,

e) ápolási lap és dokumentáció másolatát,

f) labor eredmények másolatát,

g) képalkotó műszeres vizsgálatok eredményeit,

h) befizetési, átutalási bizonylat, az utolsó díjfizetést igazoló nyugta eredeti példányát,

i) az OEP, illetve egyéb hivatalos szerv felé történő adatké- réshez szükséges a biztosított, biztosított örököse vagy a kedvezményezett által aláírt felmentő nyilatkozat eredetei példányát.

Az igény érvényesítőjének a fentiek mellett lehetősége van a bizonyítás általános szabályai szerinti okirati bizonyítás lefoly- tatására.

11.3.3. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

11.3.4. A biztosított, illetve a kedvezményezett a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jog- szabályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazza a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgálta- tási kötelezettség beálltával összefüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve ame- lyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágo- sításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat közvetle- nül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az ada- tok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együtt- működni.

11.3.5. Az idegen nyelvű dokumentumokat magyar nyelven kell benyújtani, a magyar nyelvű hiteles fordítás költségei min- den esetben az igény érvényesítőjét terhelik.

11.3.6. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumen- tumokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyúj- tották be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

11.4. A VISSZAVÁSÁRLÁSI ÖSSZEG KIFIZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

a) Hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentő lap ere- deti példánya.

b) A biztosítási kötvény eredeti példánya, vagy ennek hiányá- ban a szerződő/kedvezményezett arra vonatkozó írásos nyilatkozata, hogy a biztosítási kötvényt elvesztette.

c) A mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap, EU illetőségi nyilatkozat.

12. A SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSE

12.1. VISSZAVÁSÁRLÁS ESETÉN

Visszavásárlás esetén a befektetési egységek visszaváltása a jelen feltételek 10.1. pontjában részletezettek szerint történik.

12.2. HALÁLESETI SZOLGÁLTATÁS ESETÉN

A biztosító haláleseti szolgáltatási igény esetén, a szolgáltatá- si igény biztosítóba történő beérkezését követően 30 napon belül elindítja a szerződő számláin nyilvántartott befektetési egységek visszaváltását a 3. számú mellékletben részletezett teljesítés napok figyelembe vételével.

A biztosító a szolgáltatások kifizetését a szolgáltatás jogos- ságának és összegszerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül elindítja a kedvezményezett részére, amennyiben teljesítésre köteles.

12.3. A SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSÉNEK KÖLTSÉGEI A biztosító szolgáltatásait költségmentesen teljesíti, az alábbi esetek kivételével:

a) Amennyiben nem a biztosító hibájából (pl.: a kedvez- ményezett nem kereste a kiutalt összeget a Postán) adódóan visszaérkezik a kifizetett szolgáltatási ösz- szeg, a biztosító a felmerült postaköltséggel csök- kenti az ismételten kifizetésre kerülő összeget. Ennek összege a Magyar Posta hatályos díjszabása alapján kerül kiszámításra.

b) Amennyiben a kedvezményezett külföldi bankszám- laszámot adott meg és nem nyilatkozott, vagy nem pontosan adta meg a számlatulajdonos nevét és en- nek következtében az utalás visszaérkezik, az ebből adódó többletköltség a kedvezményezetett terheli.

12.4. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosításközvetítő az ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem működhet közre.

12.5. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TERHÉRE TÖRTÉNŐ LEVONÁSOK

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító jogosult a biztosítási szolgáltatásból levonni a már esedékessé vált, de le nem vont vagyonkezelési költséget.

A biztosítási esemény bejelentését és a szerződés biztosítá- si eseménnyel történő megszüntetését követően érkezett és még esedékessé nem vált rendszeres befizetések visszauta- lásáról a biztosító gondoskodik.

13. MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK

A biztosító abban az esetben, ha a biztosítási esemény az alábbi okok miatt következik be a haláleseti kedvez- ményezett részére csak a 10.1. pontban meghatározott visszavásárlási összeget fizeti ki.

13.1. MENTESÜLÉSEK

A biztosító mentesül az életbiztosítási (haláleseti) bizto- sítási összeg kifizetése alól:

a) Ha a halál oka biztosított szerződéskötés létrejöttének napjától számított két éven belüli elkövetett öngyilkos- sága, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt.

b) Ha biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncse- lekménye folytán, azzal összefüggésben vesztette életét.

c) Ha a biztosított a kedvezményezett szándékos ma- gatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosítási összeg a biztosított örököseit illeti meg, a kedvezményezett abból nem részesülhet. Több haláleseti kedvezményezett esetén ez nem vo- natkozik azon kedvezményezettekre, akik nem hatot- tak közre a biztosított elhalálozásának előidézésében.

13.2. KIZÁRÁSOK

13.2.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a koc- kázatviselés kezdete előtt fennálló betegségekkel, kóros állapotokkal, veleszületett rendellenességekkel és azok következményeivel ok-okozati összefüggésben álló biz- tosítási eseményekre, amennyiben arról a biztosított tu- domással bírt, vagy azt ismernie kellett.

13.2.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény – függetlenül annak bekövetkezési helyétől – közvetlenül vagy közvetve ösz- szefüggésben áll:

a) harci eseményekkel vagy más háborús cselekmé- nyekkel,

b) felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal,

c) radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az orvo- silag előírt terápiás célú sugárkezelést, annak betar- tása mellett vagy

d) HIV fertőzéssel.

Jelen feltételek alkalmazásában harci cselekménynek minősül a háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccs- kísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tün- tetés, vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekmé- nyei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kom- mandó támadás, terrorcselekmény.

13.2.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továb- bá – és nem tekinti biztosítási eseménynek -, ha a bizto- sítási esemény:

a) a biztosított elme- vagy tudatzavarával ok-okozati összefüggésben következik be,

b) a biztosított rendszeres alkoholfogyasztásával (alko- holizmusával) ok-okozati összefüggésben következik

be, (Jelen feltételek alkalmazása tekintetében alkoho- lizmusnak minősül a szesztartalmú italok rendszeres, tartós, fogyasztása következtében kialakuló jellegze- tes szomatikus, pszichés, valamint egyéb kóros elvál- tozások együttese; amikor a testi-lelki megbetegedés kóroki tényezőjeként az alkohol jelölhető meg.)

c) a biztosított kábítószer, kábító vagy bódító hatású anyag, vagy gyógyszer szedése következtében törté- nik, kivéve, ha ez a kezelőorvos előírásra, az előírás- nak megfelelően történik,

d) a biztosított halála 0,8 ezreléket meghaladó véralko- hol, vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotával közvetlen összefüggésben bekövetkezett baleset miatt valósul meg,

e) a biztosítási esemény gépjármű jogosítvány vagy for- galmi engedély nélküli vezetése következtében követ- kezik be és egyéb közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

f) a jármű a biztosítási esemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben kö- vetkezett be,

g) a biztosított motoros eszközzel folytatott sporttevé- kenységének következménye,

h) bármely, olimpiai sportágként nem bejegyzett, külön- legesen veszélyes sportcselekménnyel, így küzdőspor- tok köréből a pankrációval, a ketrecharccal; az egyéb sportok és hobbijellegű tevékenységek köréből a he- gyi kerékpározással (mountain bike), a canyoninggal, a szikla vagy gleccsermászással, a vízisízéssel, a víziro- bogózással (jet-ski), a vadvízi evezéssel, a hegymászás- sal, a magashegyi expedícióval, a barlangászattal, a bázisugrással a mélybe ugrással (bungee jumping), a falmászással, a roncsautó sporttal (auto-crash), a raly- lyvel, a hőlégballonozással, a félkezes és nyílttengeri vitorlázással, összefüggésben következik be,

i) ha a biztosított halála, nem szervezett légi utas- vagy áruforgalom keretében végrehajtott légi úton vagy kör- repülésen való részvétel, hanem egyéb jellegű repü- lőtevékenység (pl. ejtőernyős ugrás, sárkányrepülés, egyéb sportrepülés, mezőgazdasági repülés, stb.) kö- vetkezménye,

j) föld alatti vagy víz alatti munkavégzés vagy ilyen terü- leten folytatott sporttevékenység következménye,

k) robbanószerekkel, robbanó szerkezetekkel való fog- lalkozás következménye,

l) a biztosított fegyverviselésével ok-okozati összefüg- gésben következik be,

m) azzal összefüggésben következik be, hogy a biztosí- tott, munkavégzése során a munkavédelmi szabályo- kat súlyosan gondatlanul vagy szándékosan megsér- tette, továbbá ha a baleset bekövetkezését követően nem vett igénybe haladéktalanul orvosi segítséget vagy az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezésé- ig nem folytatta.

13.2.4. Jelen szerződés feltételei szerint nem minősül balesetnek a betegségből eredő testi sérülés, a meg- emelés, a rándulás, a habituális ficam, a patológiás tö-

rés, a fertőzés, a rovarcsípés, a fagyás, a napszúrás, a nap általi égés és a hőguta.

14. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes- ségtől számított 2 év elteltével évülnek el.

15. A SZERZŐDÉS ALANYAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

15.1. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

15.1.1. A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosított is) köteles a szerződéskötéskor a biz- tosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan kö- rülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdésekre adott, a va- lóságnak megfelelő válasszal a felek közlési kötelezettségük- nek tesznek eleget. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

15.1.2. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés tarta- ma alatt írásban bejelenteni a szerződés tartama alatt beálló lényeges körülmények változását a változás bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül.

Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen általános feltételek alapján az elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az ere- deti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó mellék- lete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással el- látott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

15.1.3. A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a biztosító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz az alábbi módok egyikén:

e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, fax: 00 0 000 0000,

postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1515 Budapest, Pf. 260.

15.1.4. Ha a szerződéskötéskor fennállott lényeges körül- ményekről a biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés létrejöttétől számított 5 évig gyakorolhatja. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve ha:

a) a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosí- tási esemény bekövetkeztére,

b) a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény be- következtéig 5 biztosítási év már eltelt.

15.1.4. Amennyiben a szerződő és a biztosított a változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlé-

si kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

15.2. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

Jelen titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek megfelelő- en került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató az irányadó.

15.2.1. A biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések

15.2.1.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon bizto- sítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerző- déssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerző- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésé- hez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél le- het. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tar- talmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

15.2.1.2. A 15.2.1.1. pontban meghatározott céltól eltérő cél- ból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

15.2.1.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kö- telezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdono- sait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biz- tosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

15.2.1.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé- séről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 15.2.1.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései sze- rint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

15.2.1.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

15.2.1.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nem peres eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, to- vábbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági vég- rehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési

eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szol- gálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1597. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz- gatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, csoport másik vállalkozásával valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántar- tásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítá- si szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló meg- állapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Iro- dával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kárta- lanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb- bá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informáci- ószabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló minisz- teri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo- nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott tá- mogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szerv- vel, az agrárkár enyhítési szervvel, valamint az agrárpoliti- káért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben

ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)- s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megis- merésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

15.2.1.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyaror- szág Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosí- tó által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

15.2.1.8. A biztosító 15.2.1.5.-15.2.1.6, 15.2.1.10. valamint a

15.2.1.14. és 15.2.1.16. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

15.2.1.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás ke- retén kívül a 15.2.1.6. pontban meghatározott szervek alkal- mazottaira is kiterjed.

15.2.1.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbizton- sági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyá- sával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is kö- teles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1578. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűn szervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény fel-

jelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásá- val, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.

15.2.1.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszont- biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyo- ni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

15.2.1.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérel- mét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

15.2.1.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

15.2.1.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adatto- vábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada- tok védelmének megfelelő szintje az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

15.2.1.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

15.2.1.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdeké- ben történő adatátadás.

15.2.1.17. A 15.2.1.16. pontban meghatározott adatok átadá- sát a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmé- re hivatkozva nem tagadhatja meg.

15.2.1.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év eltel- tével, a 15.2.1.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

15.2.1.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 15.2.1. 6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a

15.2.1.10. pont alapján végzett adattovábbításokról.

15.2.1.20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kap- csolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

15.2.1.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes ada- tokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

15.2.1.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat ke- zelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

15.2.1.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni min- den olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.2.1.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kap- csolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vo- natkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

15.2.1.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

15.2.1.26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli meg- szűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üz- leti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

15.2.1.27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó

– az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezett- ség esetén.

15.2.1.28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

15.2.2. A biztosító üzleti titka

15.2.2.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlá- tozás nélkül megőrizni.

15.2.2.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok kö- rébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben megha- tározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá

az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik sze- mélynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

15.2.2.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

15.2.3. A FATCA-törvény alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségek

15.2.3.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen al- cím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulaj- donos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

15.2.3.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennál- ló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

15.2.3.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatu- lajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

15.2.3.4. FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek 15.2.3.4.1. A 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján a biztosító köteles adatot szolgáltatni a magyar adóhatóság felé az összes olyan egyesült államokbeli számla- tulajdonosról, akik egyesült államokbeli adóilletőségűek. 15.2.3.4.2. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése ér- dekében a Bit. 148. §-ában foglalt előírások szerint a biztosí- tónak érintett ügyfelei vonatkozásában a FATCA törvény I. szá- mú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat) végez. 15.2.3.4.3. Adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn az olyan szerződések vonatkozásában, ahol a számlatulajdonos elzár- kózik a nyilatkozat kitöltésétől vagy az adóilletőséget igazoló okiratok bemutatásától (értékhatár felett).

15.2.3.4.4. Változás bejelentési kötelezettség terheli a bizto- sító felé a szerződőt, amennyiben adóilletőségét illetően ada- taiban változás következik a változás bekövetkeztétől számított 5 napon belül.

15.2.3.4.5. Az illetőségvizsgálat megtagadása, vagy valótlan, hiányos adatok szolgáltatása esetén a biztosító jogosult az ajánlatot elutasítani, a biztosítási szerződést azonnali hatállyal felmondani és köteles adatszolgáltatást teljesíteni az adóha- tóság felé.

15.2.3.4.6. Az átvilágítás eredményéről évente, minden év jú- nius 30-ig adatszolgáltatási kötelezettsége van az adóhatóság felé a biztosítónak, ezért 50.000,-$ mindenkori MNB középár- folyamon számított forint ellenértékét elérő értékhatár felett a szerződőről adatot szolgáltat az adóhatóság felé az adó és

egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól 2013. évi XXXVII. törvény 43/B.-43/C.§-ai alapján. Ennek során minden Egyesült Álla- mokbeli adóilletőségű számlatulajdonos alábbi adatait továb- bításra kerül az adóhatóság részére:

a) számlatulajdonos (illetve jogi személy esetén az ellenőrzést gyakorló személyek) neve, címe, egyesült államokbeli adó- azonosítója,

b) kötvényszám,

c) a szerződés egyenlege vagy értéke az adott naptári év vé- gén, annak devizaneme, valamint USA dollárban kifejezett összege.

15.2.3.4.7. A fentieken túlmenően a biztosító az ún. Nem Résztvevő Pénzügyi Intézmények nevéről is jelentést köteles tenni, amelyek részére kifizetést teljesített és ezen kifizetések összesített összegéről az adóévet követő június 30. napjáig. 15.2.3.4.8. Részletes FATCA tájékoztatónk a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el.

15.2.4. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszol- gáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

15.2.4.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvég- zi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) il- letőségének az Aktv.

1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizs- gálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőség- vizsgálat).

15.2.4.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az le- hetséges – elektronikus úton tájékoztatja:

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

15.2.4.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az in- tézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésé- től számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

15.2.5. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

15.2.5.1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a

15.2.1.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 15.2.1.3-

15.2.1.6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásában,

feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

15.2.5.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak meg- felelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a meg- keresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

15.2.5.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személyazo- nosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kocká- zattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a Bit. 2. melléklet 3. pontban meghatározott ágazathoz tar- tozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

15.2.5.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szer- ződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személyazonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jo- gok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követelése- ket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

15.2.5.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-

13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a káro- sult személyazonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a Bit. 1. melléklet 4. pont b-e. pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfel- vételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészsé- gi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott

ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdés- ben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcso- latos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

15.2.5.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerző- dés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító ada- tai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész

10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat, így különösen a kárese- mény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó ada- tokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gép- járműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

15.2.5.7. A 15.2.5.1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási ti- tok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az 15.2.5.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

15.2.5.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

15.2.5.9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biz- tosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 15.2.5.8. pont- ban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

15.2.5.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

15.2.5.11. A megkereső biztosító a 15.2.1.1. pontban megha- tározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

15.2.5.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 15.2.5.8.-15.2.5.10. pontokban meghatározottakra tekintettel

– már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

15.2.5.13. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudo- mására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 15.2.1.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

15.2.5.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a meg keresett biztosító a felelős.

15.2.5.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

15.3. SZEMÉLYES ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következte- tés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosí- tott vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiak- ban: érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létre- jöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sével összefüggésben kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. értelmében az érintett külön hozzájárulása nél- kül kezelheti.

Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogsza- bályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájáru- lását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevé- kenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, to- vábbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érin- tettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hoz- zájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 15.2.1.6. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biz- tosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján ti- toktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az aláb- bi jogokkal élhet:

15.3.1. Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékozta- tást ad az általa az érintett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra ke- rültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásokért költségtérítés állapítható meg, kivé- ve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg ha az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvény- ben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékozta- tás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelke- zése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, to- vábbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.

15.3.2. Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a való- ságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbítendő.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyes- ségét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyes- sége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

15.3.3. Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

a) kezelése jogellenes;

b) az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és köte- lezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség;

c) az hiányos vagy téves és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásá- nak törvényben meghatározott határideje lejárt;

e) azt bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információsza- badság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

15.3.4. Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltéte- lezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, to- vábbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhez- vételét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

15.3.5. Nyilvánosságra hozatal

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala — kivéve, ha arra az érintett felhatal- mazást ad, illetve ha azt törvény rendeli el — tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos — személyes adatokon is alapuló— összesített statisztikai ada- tok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

15.4. FELMENTÉS, FELHATALMAZÁS

A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban, valamint a biz- tosítóhoz a szerződés megkötése, fenntartása illetve a szol- gáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumok- ban foglalt személyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszontbiztosító részére átadja.

A szerződő, a biztosított illetve a szolgáltatási igényt érvénye- sítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntar- tásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok beszerzése érdekében személyesen köteles eljárni.

15.5. SZERZŐDÉSRE JELLEMZŐ ÉRTÉKEK MÓDOSÍTÁSA

15.5.1. Az 1. számú mellékletben felsorolt költségelemek mó- dosítására a biztosító évente egyszer egyoldalúan jogosult az alábbiak szerint:

– A korábban költséggel terhelt költségelemet költségmen- tessé tenni.

– A biztosító minden év január 1-jével, +/- 5%-os mértékig jogosult módosítani a szerződő rendelkezéseivel össze- függő egyes költségelemek költségeit a Központi Statiszti- xxx Xxxxxxx által hivatalosan közétet és utolsó ismert 12 havi inflációhoz igazodva.

A költségek és díjak változásáról a biztosító legkésőbb a vál- tozást megelőzően 30 nappal írásban értesíti a szerződőt.

15.5.2. A módosítás az adott biztosítási szerződés vonatko- zásában a biztosítási évfordulón válik hatályossá, melyről a biztosító a szerződőt előzetesen írásban tájékoztatja.

15.5.3. A biztosító biztosítási évente egyszer tájékoztatja a szerződőt a biztosítási szerződés legfontosabb adatairól, va- lamint információt nyújt az 1. számú melléklet esetleges mó- dosulásáról.

15.5.4. A jelen életbiztosítási szerződést érintő változásokról a biztosító az internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx) nyújt tájé- koztatást.

15.6. NAPI TÁJÉKOZÓDÁSI LEHETŐSÉG

A biztosító, az általa üzemeltetett telefonos ügyfélszolgálati rendszeren (továbbiakban Contact Center) keresztül napi tá- jékozódási lehetőséget biztosít a szerződőnek a befektetési egységek értékéről.

A biztosító a szerződő által írásban feltett kérdésekre írásban válaszol.

A szerződő a biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.), továbbá a biztosító interne- tes honlapján (xxx.xxxxxx.xx), valamint a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (x00 0 000 0000) keresztül is jogosult tájé- koztatást kérni.

16. PANASZOK, KÉRELMEK BEJELENTÉSE

16.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító maga- tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (szemé- lyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a Központi Ügyfélszolgálati Irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni. Központi Ügyfélszolgá- lati Iroda címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon a belföldről és külföldről is hívható x00 0 000 0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető:

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1515 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre,

faxon a 06-1-458-4260 faxszámra

vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül on- line módon is eljuttathatja a biztosító részére.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhetősé- gei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx oldalon.

16.2. A biztosító

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiá- nyában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 órá- ig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között, legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között, legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

c) az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar ese- tén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan fogadja.

16.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek le- hetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számí- tott öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfél- fogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

16.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biz- tosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen

belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

16.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatá- sát, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

16.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 16.7. pontban megha- tározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 16.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

16.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biz- tosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy má- solati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 16.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megkül- di, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

16.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolás- sal ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségek- hez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

16.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nem- zeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a további- akban: MNB tv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelke- zések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, ér- vényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jog- vita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fo- gyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell a fogyasz- tót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békél- tető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bo- csátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000

Telefon: 00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület

Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

Telefon:00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

16.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

16.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 16.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabá- lyairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektro- nikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

16.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántar- tást vezet.

16.13. A 16.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézke- dés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

16.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhe- lyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panasz- kezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

16.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

16.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fo- gyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

16.17. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári pe- res vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.

17. ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A jelen általános szerződési feltételek alapján létrejövő bizto- sítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a 1995. évi CXVII törvény a személyi jövedelemadóról rendel- kezései is irányadók. Mivel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figye- lemmel kísérése.

A biztosító az adózásra vonatkozó aktuális információkat a honlapján (xxx.xxxxxx.xx) bocsátja ügyfelei rendelkezésére.

A biztosító köteles a szerződést érintő bármely pénzkivonás vagy visszavásárlás, részvisszavásárlás esetén a hatályos adójogszabályoknak megfelelő fizetési kötelezettséget meg- állapítani és a levonás elvégzése után a Nemzeti Adó-és Vám- hivatal (NAV) számára a megfelelő összeget elutalni.

Pénzkivonás és részleges visszavásárlás esetén a befektetési egységek visszaváltásának teljesülésekor a biztosító a valós teljesülési adatok alapján megállapítja az adó értékét és ezt az értéket vonja le a szerződőnek fizetendő szolgáltatás ösz- szegéből.

Visszavásárlás esetén az adó kötelezettség teljesítéséhez, a biztosító, a befektetési egységek visszaváltását követően ki- számított adó értékének mértékével csökkenti a visszavásár- lási összeget.

18. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

18.1. Az életbiztosítási szerződés befektetési egységeinek vé- telére, eladására, áthelyezésére (továbbiakban: tranzakciók) vonatkozó határidők abban az estben módosulhatnak, ha az életbiztosítási szerződésen a megbízás napján más, folyamat- ban lévő tranzakciók vannak, melyek teljesüléséig megakadá- lyozzák újabb tranzakciós megbízások indítását.

18.2. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai

18.2.1. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződés- re tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóvá- írásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcso- lódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozás- ra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igény- bevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

18.2.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szó- ló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban megha- tározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

18.3. A biztosító a 18.2. pontban meghatározott tájékozta- tásban a Bit. 152. § (1) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatja a szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról.

18.4. A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem ad- hat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

18.5. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

18.5.1. Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti;

b) a biztosításközvetítői tevékenységet – akár több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit – a főtevékeny- ségéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonat- kozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, ha a biztosí- tótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át (az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök),

c) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).

A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének köz- vetítése során a többes ügynök a tevékenységével vagy mu- lasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelem- díjat megfizetni.

Ez a felelőssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

18.5.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

18.5.2.1. Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékeny- sége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabá- lyokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötelezett- sége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatko- zatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

18.6. Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban megegyez- tek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kiala- kítottak.

18.7. Jelen biztosítási szerződés keretében a díjak megfizeté- se, a befektetési egységek nyilvántartása, a költségek elszá- molása és a szolgáltatások teljesítése a mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben történik.

18.8. Jelen életbiztosítási szerződésre hitelfedezeti záradék nem jegyezhető be.

18.9. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

18.10. A jelen szerződési feltételek a szerkesztésének lezá- rásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (külö- nös tekintettel a Titoktartási kötelezettségre, titokvédelemmel kapcsolatos előírásokra, valamint a Panaszkezelésre vonat- kozó pontokra.)

A jelen szerződési feltételek szerkesztésének lezárási dátuma: 2016.11.15.

Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerző- dés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honla- pon elérhető a mindenkor hatályos Bit. szövege

A SZERZŐDÉSRE JELLEMZŐ ÉRTÉKEK (TE151)

Jelen mellékletben közölt értékek a 2017. január 1-jén és az azt követő technikai kezdettel létrejött szerződésekre vonatkoznak. Az adatok az új melléklet kiadásáig érvényesek, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon kerül közzétételre.

A SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSÉTŐL FÜGGETLEN, RENDSZERES KÖLTSÉGEK (szabályzat 6.1. pontja)

Befizetésből érvényesített költségek (szabályzat 6.1.1. pontja)

Adminisztrációs költség (szabályzat 6.1.1.1. pontja) Egyszeri díj és az eseti díjak esetén:

3.000.000 Ft és alatta lévő díjrészre: 3%

3.000.001 Ft – 10.000.000 Ft közötti díjrészre: 2%

10.000.000 Ft feletti díjrészre: 1%

Befektetési egység elvonásával érvényesített költségek (szabályzat 6.1.2. pontja)

Vagyonkezelési költség (szabályzat 6.1.2.1. pontja)

Egyszeri és eseti díjakból képzett befektetési egységekre vonatkozóan évi 1,6%

Baleseti halál biztosítás (szabályzat 6.1.2.2. pontja) Biztosítási összeg: 500.000 Ft

Biztosítás díja: évi 500 Ft

A SZERZŐDŐ RENDELKEZÉSÉTŐL FÜGGŐ KÖLTSÉGEK (szabályzat 6.2. pontja)

Befizetésből érvényesített költségek (szabályzat 6.2.3. pontja) 30 napos felmondás esetén felszámított költség: 6.000 Ft

DÍJFIZETÉS

Minimális díj

Az egyszeri minimális díj összege: 200.000 Ft Eseti díj minimuma: 35.000 Ft Utaláshoz szükséges adatok: Bankszámlaszám: 11500092-11041623-00000000

BÓNUSZ

Hozamjóváírási bónusz

Alapja a befektetési egységek aktuális értéke

Eszközalapok	éves mértéke
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	0,85%
Concorde Kötvény Eszközalap	0,60%
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	0,50%
Concorde Pénzpiaci Eszközalap	0,72%
Concorde Részvény Eszközalap	1,00%
Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Eszközalap	0,50%
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	0,50%
Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap	0,35%
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	1,00%
Pioneer Közép-Európai Részvény Eszközalap U sorozat	1,00%
Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	1,00%
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	1,00%

PORTFÓLIÓK

	Óvatos	Mérsékelt	Lendületes
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	30%	30%	20%
Concorde Kötvény Eszközalap	40%	20%	10%
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	30%	20%	10%
Concorde Részvény Eszközalap	-	15%	30%
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	-	10%	20%
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	-	5%	10%

A megtakarítási díjrész egy alapba befektethető aránya nem lehet kevesebb, mint a befektetésre kerülő díjrész 5%-a.

TISZTELT LEENDŐ ÜGYFELÜNK!

Az Ön által megkötni kívánt életbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét.

Annak érdekében, hogy Xx, a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a biztosítók a teljes költségmu- tatót (TKM) egységesen alkalmazzák az életbiztosításoknak a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (továbbiakban Bit.) meghatározott körére, továbbá a mutató értékéről Xxx mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A TKM megegyezik a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. MNB rendeletben (továbbiakban Rendelet) szabályozott teljes költségmutatóval.

MI A TKM?

A TKM egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspél- dában bemutatott biztosítás költségeit, köztük a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

MIRE SZOLGÁL?

A TKM megmutatja, hogy adott feltételezések mellett közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költség- mentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit linked terméken keresztül érte el.

MIBEN SZOLGÁLJA AZ ÖN ÉRDEKEIT?

A TKM segítségével Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált unit-linked életbiztosí- tások költségszintjeit.

A BEMUTATOTT TÍPUSPÉLDA A KÖVETKEZŐ:

A TKM a Rendeletben meghatározott alábbi feltételezésekkel kerül kiszámításra.

A BIZTOSÍTOTT KORA ÉS A BIZTOSÍTÁS IDŐTARTAMA

• A biztosított egy 35 éves személy, aki

– rendszeres díjfizetés esetén 10, 15 vagy 20 éves tartamú,

– egyszeri díjas szerződése esetén pedig 5, 10 vagy 20 éves tartamú biztosítási szerződést köt.

A TKM kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtarta- mok a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.

Élethosszig szóló biztosítás esetén a fenti tartamok úgy értendők, hogy a szerződés ezek lejáratával visszavásárlásra kerülnek.

A BIZTOSÍTÁS DÍJA ÉS A DÍJFIZETÉS MÓDJA

• A fenti életkorú biztosított

– 4.500.000 Ft-ért (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy

– 25.000 Ft (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) kezdeti díjjal, havonta fizetendő rendszeres díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfizetés átutalással történik.

A UNIT-LINKED BIZTOSÍTÁSBAN FOGLALT ÉLET- ÉS / VAGY BALESETBIZTOSÍTÁSI, ILLETVE EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

• A TKM a biztosítási feltétek szerint kötelezően választandó minimális biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe

költségként.

• Jelen EXKLUZÍV SZÁMLA 2.0 biztosítás esetében a szerződésbe épített kötelező biztosítási kockázat jellemzői a követezőek:

(baleseti halál: 500.000 Ft)

A TKM számítás a Rendeletnek megfelelően figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott unit linked biztosításon keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

	Jelen EXKLUZÍV SZÁMLA 2.0 biztosítás TKM értékei
Eszközalapok	5. évben	10. évben	20. évben
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	3,09%	2,82%	2,70%
Concorde Kötvény Eszközalap	2,90%	2,64%	2,51%
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	2,89%	2,63%	2,51%
Concorde Pénzpiaci Eszközalap	2,42%	2,14%	2,02%
Concorde Részvény Eszközalap	3,42%	3,15%	3,03%
Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Eszközalap	2,76%	2,50%	2,38%
Pioneer Közép-Európai Részvény Eszközalap U sorozat	3,43%	3,16%	3,04%
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	3,43%	3,16%	3,04%
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	3,15%	2,89%	2,78%
Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap	2,90%	2,64%	2,52%
Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	3,43%	3,16%	3,04%
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	3,43%	3,16%	3,04%

FIGYELEM!

Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspélda adatain túlmenően azt is feltételezték, hogy a szerződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivonás sem- milyen formában nem történik és a megállapított díjak az adott tartam során időben, maradéktalanul megfizetésre kerül. Mindezekért a TKM érték által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi paramétereinek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM értéktől.

Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a TKM fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a unit- linked biztosításokra vonat- kozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont ugyanis a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bő- víthető a biztosítás), mennyire likvid az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pld. befektetések online átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM alkalmazása is hozzájárul ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

2017. január 1.

VÁLASZTHATÓ ESZKÖZALAPOK

A VÁRHATÓ HOZAMKOCKÁZAT SZERINT:

1. ALACSONY KOCKÁZATÚ ALAPOK

Concorde Pénzpiaci Eszközalap Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap

2. MÉRSÉKELT KOCKÁZATÚ ALAPOK

Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Eszközalap

3. KÖZEPES KOCKÁZATÚ ALAPOK

Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap

4. MAGAS KOCKÁZATÚ ALAPOK Concorde Részvény Eszközalap Concorde Kötvény Eszközalap

Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap

5. KIEMELKEDŐ KOCKÁZATÚ ALAPOK

Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap Pioneer Közép-Európai Részvény Eszközalap U sorozat Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat

Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat

CONCORDE 2000 NYÍLTVÉGŰ VEGYES ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelem- bevételével az eszközalap forrásainak átlagosan 30-40 száza- lékát fordítsa részvények vásárlására, a fennmaradó hányadot pedig alapvetően a Magyar Állam által kibocsátott államkötvé- nyekbe, diszkontkincstárjegyekbe, továbbá alacsony kocká- zatú fix és változó kamatozású vállalati kötvényekbe, jelzálog- levelekbe, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és egyéb alacsony kockázatú tőke- és pénzpiaci eszközökbe, ügyletekbe fektesse. Megfelelő nemzetközi tőkepiaci kör- nyezet esetén az eszközalap portfóliójának 50%-áig külföldi kibocsátású állampapírokat, vállalati és egyéb kötvényeket, jelzálogleveleket, továbbá nyilvános piacon jegyzett külföl- di részvényt vásárolhat az alapkezelő. Az alapkezelő aktív portfóliókezelést folytatva, fundamentális elemzésekre tá- maszkodva alakítja az eszközalap portfóliójának összetételét. Az alapkezelő egy mérsékelt részvényarányú és kockázatú, konzervatívan kezelt, vegyes típusú közép- és hosszú távra ajánlott befektetési lehetőséget kínál az eszközalappal a be- fektetőknek.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 10%-ban a BUX indexbe, 25%-ban a CETOP indexbe (forintban számolva) és 65%-ban az RMAX indexbe

Az eszközalap indulásának dátuma: 1997.08.27. Földrajzi kitettség: Hazai és régiós Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: Raiffeisen Bank

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat , Likviditási kockázat, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Származtatott ügyletek kockázata, Letétkezelő kockázata Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat

Eszközeinek száma: 78

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 4

Devizakockázat: 3

Befektetési jegy, egyéb kollektív Likvid eszközök befektetési (folyószámla, betét) értékpapírok 0,15% 2,37% Külföldi részvények 24,72% Külföldi Magyar hitelviszonyt állampapír megtestesítő 32,18% értékpapírok 1,36% Magyar részvények 7,30% Egyéb kötvények 31,92%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		0,15%	0%	100%	1%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	32,18%	0%	90%	30%
		Egyéb kötvények	31,92%	0%	90%	30%
	Magyar részvények		7,30%	0%	60%	10%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		1,36%	0%	30%	2%
	Külföldi részvények		24,72%	0%	60%	25%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		2,37%	0%	10%	2%
	Származtatott ügyletek		0,00%	-100%*	100%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE KÖTVÉNY ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figye- lembevételével az eszközalap portfóliójának döntő többségét forintban denominált fix vagy változó kamatozású, alacsony kockázatú értékpapírokba fektetve a benchmark (MAX index) teljesítményét meghaladó hozamot érjen el. Az alapkezelő el- sősorban a magyar állampapírpiaci befektetéseket szeretné alacsony költségszint mellett a Befektetési Jegyek tulajdono- sainak elérhetővé tenni. Az alapkezelő aktív portfóliókezelést folytatva, fundamentális elemzésekre támaszkodva alakítja az eszközalap portfólió-összetételét, célja a referenciahozam el- érése, illetve annak túlteljesítése.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 100%-ban a MAX index

Az eszközalap indulásának dátuma: 2001.03.29.

Földrajzi kitettség: Hazai

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: Raiffeisen Bank

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Likviditási kockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat, Letétkezelő kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Partnerkockázat,

Származtatott ügyletek kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Külső tényezőkből adódó kockázat

Eszközeinek száma: 20

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 2,5-3 év

Várható hozam: 4

Devizakockázat: 1

Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 3,69% Egyéb kötvények 6,85% Magyar állampapír 92,64%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		-3,17%*	0%	100%	1%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	92,64%	0%	100%	90%
		Egyéb kötvények	6,85%	0%	90%	5%
	Magyar részvények		0,00%	0%	10%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		3,69%	0%	30%	4%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	10%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	10%	0%
	Származtatott ügyletek		-0,01%*	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE NEMZETKÖZI RÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy egy diverzifikált, a külföldi részvény- piacok teljesítményétől függő portfóliót alakítson ki. Az alap- kezelő az eszközalappal a külföldi részvénypiacokba történő befektetést szeretné alacsony költségszint mellett a Befekte- tési Jegyek tulajdonosainak elérhetővé tenni. Az alapkezelő a befektetési lehetőségek figyelembevételével az eszközalap forrásainak átlagosan 50- 100 százalékát fordítja külföldi kol- lektív befektetési értékpapírok vásárlására. Diverzifikációs, költséghatékonysági és likviditási megfontolásokból korláto- zott mértékben hazai kollektív befektetési értékpapírok is az eszközalap részét képezhetik. Az alapkezelő aktív portfólió- kezelést folytatva, fundamentális elemzésekre támaszkodva alakítja az eszközalap portfólió-összetételét, célja a referen- ciahozam elérése, annak túlteljesítése. Az eszközalap célja továbbá, hogy devizakitettsége leképezze az MSCI World index devizális összetételét. Ennek eléréséhez származtatott ügyleteket is köthet.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 95%-ban az MSCI World indexbe (Xxxxxx Xxxxxxx Capital International World Index) és 5%- ban az RMAX indexbe

Az eszközalap indulásának dátuma: 2002.08.01.

Földrajzi kitettség: Fejlett piac

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Hozamkockázat, Likviditási kockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat, Letétkezelő kockázata, Partnerkockázat

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Külső tényezőkből adódó kockázat Eszközeinek száma: 65 (közvetett plusz közvetlen úton: 131) Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 5 év

Várható hozam: 5

Devizakockázat: 5

Likvid eszközök (folyószámla, betét) Származtatott 10,26% Egyéb ügyletek kötvények 0,01% 1,05% Magyar részvények 0,29% Külföldi részvények 4,21% Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok 84,18%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		10,26%	0%	100%	10%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	0,00%	0%	100%	0%
		Egyéb kötvények	1,05%	0%	100%	0%
	Magyar részvények		0,29%	0%	20%	1%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi részvények		4,21%	0%	20%	4%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		84,18%	50%	100%	85%
	Származtatott ügyletek		0,01%	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE PÉNZPIACI ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a forgalmazó cégeknél részvények adásvételét folytató befektetők az eszközalap Befektetési Je- gyeinek megvásárlásával rövid távon be nem fektetett pén- zük után banki látra szóló betét szintű hozamot érhessenek el. Ennek érdekében az alapkezelő törekszik arra, hogy az eszközalap nettó eszközértékének változékonysága a lehető legkisebb legyen, ezért az alapkezelő az eszközalap vagyonát döntő részben rövid lejáratú belföldi pénzpiaci eszközökbe

– állampapírokba, állampapír alapú repómegállapodásokba, az eszközalap vagyonát érintő kamatkockázat csökkentését szolgáló egyéb pénzpiaci eszközökbe – fekteti.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: Minden hónap elejétől a hónap végéig a lakossági – bankrendszer egésze alapján számolt – havi látra szóló forintbetét átlagkamata

Az eszközalap indulásának dátuma: 1999.05.18.

Földrajzi kitettség: Hazai

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: Raiffeisen Bank Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Letétkezelő kockázata, Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Likviditási kockázat,

Külső tényezőkből adódó kockázat, Partnerkockázat Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): nincs Eszközeinek száma: 10

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 1 hét

Várható hozam: 1

Devizakockázat: 1

Likvid eszközök (folyószámla, betét) 0,43% Egyéb kötvények 99,57%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		0,43%	0%	100%	1%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	0,00%	0%	100%	0%
		Egyéb kötvények	99,57%	0%	100%	99%
	Magyar részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	30%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	10%	0%
	Származtatott ügyletek		0,00%	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figye- lembevételével az eszközalap forrásainak átlagosan 50-95 százalékát fordítsa részvények (alapvetően közép-európai részvények) vásárlására. Az alapkezelő az eszközalappal el- sősorban a közép-európai részvényekbe történő befektetést szeretné alacsony költségszint mellett a Befektetési Jegyek tulajdonosainak elérhetővé tenni. Az eszközalapban nagyon hangsúlyos a részvénykiválasztás folyamata. Nem a célpia- cokat reprezentáló indexeket próbálja meg lefedni az eszköz- alap, hanem a közép-európai térség tőzsdéin jegyzett több száz vállalatból próbálja meg az alapkezelő kiválasztani az alulértékelt, valós értéküknél jóval alacsonyabb piaci áron for- gó vállalatokat.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 25%-ban a BUX indexbe, 65%-ban a CETOP indexbe (forintban számolva) és 10%-ban az RMAX indexbe

Az eszközalap indulásának dátuma: 2001.03.29. Földrajzi kitettség: Hazai és régiós Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Likviditási kockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat, Letétkezelő kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Partnerkockázat,

Származtatott ügyletek kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat

Eszközeinek száma: 72 Szektorális kitettség: – Javasolt befektetési időtáv: 5 év Várható hozam: 4

Devizakockázat: 3

Likvid Származtatott eszközök ügyletek (folyószámla, 0,16% betét) Magyar Befektetési jegy, 0,87% állampapír egyéb kollektív 1,04% befektetési Egyéb értékpapírok kötvények 4,03% 12,87% Magyar részvények 18,22% Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Külföldi 1,39% részvények 61,42%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		0,87%	0%	100%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	1,04%	0%	50%	0%
		Egyéb kötvények	12,87%	0%	50%	15%
	Magyar részvények		18,22%	0%	95%	20%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		1,39%	0%	70%	0%
	Külföldi részvények		61,42%	0%	95%	60%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		4,03%	0%	80%	5%
	Származtatott ügyletek		0,16%	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

CONCORDE RÖVID FUTAMIDEJŰ KÖTVÉNY ESZKÖZALAP

Az alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figye- lembevételével az eszközalap portfóliójának döntő többségét alacsony kockázatú forintban denominált fix vagy változó ka- matozású, alacsony kockázatú értékpapírokba fektetve, va- lamint az azonnali és határidős részvénypiaci félreárazásokat kihasználó arbitrázsügyletekkel a benchmark (80% RMAX index, 20% MAX index) teljesítményét meghaladó hozamot érjen el. Az alapkezelő elsősorban a rövid futamidejű magyar állampapírokba történő befektetést szeretné alacsony költ- ségszint mellett a Befektetési Jegyek tulajdonosainak elérhe- tővé tenni.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 80%-ban a RMAX indexbe, 20%-ban a MAX indexbe

Az eszközalap indulásának dátuma: 1998.05.11.

Földrajzi kitettség: Hazai

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Befektetési döntések kockázata, Hozamkockázat, Külső tényezőkből adódó kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Letétkezelő kockázata, Likviditási kockázat, Partnerkockázat

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Külső tényezőkből adódó kockázat, Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 26

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 1,5-2 év

Várható hozam: 3

Devizakockázat: 1

Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 0,57% Egyéb kötvények 35,46% Likvid eszközök (folyószámla, betét) 43,61% Magyar állampapír 20,42%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		43,61%	10%	100%	44%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	20,42%	0%	100%	20%
		Egyéb kötvények	35,46%	0%	100%	35%
	Magyar részvények		0,00%	0%	60%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,57%	0%	20%	1%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	60%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	10%	0%
	Származtatott ügyletek		-0,06%*	-200%*	200%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

PIONEER KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP U SOROZAT

Az eszközalap a közép-európai és kisebb mértékben a ke- let-európai régió befektetési szempontból vonzó vállalatainak részvényeibe történő befektetéssel és aktív vagyonkezelés- sel kíván minél magasabb hozamot biztosítani a befektetők számára. A fő célországok: Magyarország, Lengyelország és Csehország, de ezen kívül Törökország, Oroszország, vala- mint más közép- és kelet-európai államok (például Horvátor- szág) részvénypiacai is szerepelhetnek a befektetések között. Az alapkezelő a forinttól eltérő devizában lévő befektetések esetében alapesetben nem fedezi a devizakockázatot, de amennyiben az alapkezelő ezt indokoltnak tartja, lehetősége van a devizakockázat fedezésére. Az eszközalap a befekteté- si jegyek zavartalan visszaváltásának biztosítása érdekében a tőkéjének egy részét hazai pénzpiaci eszközökbe (jellemzően 1 évnél rövidebb állampapírokba és bankbetétekbe) fekteti.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 90% CETOP Index forintosított értéke, 10% RMAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1998.01.13. Földrajzi kitettség: Fejlett európai országok részvénypiacai Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 22

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 5

Devizakockázat: 4

Likvid eszközök (folyószámla, betét) 6,79% Magyar részvények 33,86% Külföldi részvények 59,35%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		6,79%	0%	30%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	0,00%	0%	45%	10%
		Egyéb kötvények	0,00%	0%	45%	0%
	Magyar részvények		33,86%	55%	100%	30%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		59,35%		100%	60%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	45%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	20%	0%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0%	30%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

PIONEER MAGYAR INDEXKÖVETŐ RÉSZVÉNY ESZKÖZALAP U SOROZAT

Az eszközalap befektetési célja, hogy az ügyfelek számá- ra könnyen elérhetővé tegye a Budapesti Értéktőzsdén for- galmazott részvények árfolyammozgását követő BUX Index teljesítményét. Ennek érdekében az alapkezelő a BUX Index összetételéhez közelítő részvénykosarat alakít ki. Az eszköz- alap részvénybefektetései csak a BUX index tagjaiból állhat- nak, elsősorban direkt részvénybefektetések formájában, de származtatott ügyleteken keresztül is megvalósíthatók ezek a befektetések. Az eszközalap befektetései között az egyes részvények súlya az adott papírok indexbeli súlyától maxi- mum öt százalékponttal térhet el, a származtatott ügyletek- ből származó pozíciókat is figyelembe véve. Az eszközalap a működéshez szükséges likviditás biztosítása érdekében a részvénypiaci befektetéseken kívül elsősorban magyar állam- papírokból, bankbetétekből és egyéb pénzpiaci eszközökből álló portfóliórészt is kialakíthat.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 100% BUX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1997.01.24. Földrajzi kitettség: Magyar részvénypiac Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 7

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 5

Devizakockázat: 1

Likvid eszközök (folyószámla, betét) 0,90% Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 99,10%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		0,90%	0%	10%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	0,00%	0%	10%	0%
		Egyéb kötvények	0,00%	0%	10%	0%
	Magyar részvények		0,00%	60%	100%	100%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		99,10%	0%	10%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	20%	0%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0%	30%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

PIONEER MAGYAR KÖTVÉNY ESZKÖZALAP

Az eszközalap befektetési célja, hogy főként a hazai állam- és vállalati kötvényekbe történő befektetéseket megcélozva aktív vagyonkezelés keretei között, közép- és hosszabb távon maximális mértékű tőkenövekményt érjen el. Az eszközalap eszközei között elsősorban állampapírok, illetve egyéb hitel- viszonyt megtestesítő értékpapírok találhatók, de a pénzpiaci eszközök (például bankbetétek) és a kamatkockázat kezelé- sére irányuló származékos eszközök használata is jellemző lehet. Bár az eszközalap a befektetéseivel elsősorban a hazai állam- és vállalati kötvény piacot célozza meg, de amennyi- ben az alapkezelő indokoltnak tartja, átmenetileg a pénzpiaci eszközök és/vagy a külföldi kötvénypiaci eszközök is jelentős súlyt képviselhetnek az eszközalap befektetései között.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 100% MAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1997.01.24. Földrajzi kitettség: Magyar kötvénypiac Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Külső tényezőkből adódó kockázat, Hozamkockázat, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i):

Hozamkockázat Eszközeinek száma: 37 Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 2 év

Várható hozam: 3

Devizakockázat: 1

Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok Magyar 6,26% Likvid eszközök részvények (folyószámla, betét) 4,27% 4,20% Egyéb kötvények 9,36% Magyar állampapír 76,28%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		4,20%	0%	40%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	76,28%	60%	100%	100%
		Egyéb kötvények	9,36%		100%	0%
	Magyar részvények		4,27%		100%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		6,26%	0%	20%	0%
	Származtatott ügyletek		-0,37%*	0%	30%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

PIONEER MAGYAR PÉNZPIACI ESZKÖZALAP

Az eszközalap befektetési célja, hogy a pénzpiaci kamat- szintekkel versenyképes, viszonylag egyenletes teljesítményt biztosítson. Ennek érdekében az alapkezelő az eszközalap tőkéjét elsősorban alacsony kamatkockázattal rendelkező ál- lampapírokba, állam által garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és bankbetétekbe fekteti. Emellett meghatá- rozott korlátok erejéig repo megállapodások, származtatott eszközök és kollektív befektetési értékpapírok is szerepelhet- nek a portfólióban. Az alapkezelő a piaci kamatláb, illetve a hozamszintek emelkedése esetén jelentkező árfolyamvesz- teség minimalizálása érdekében az eszközalap saját tőkéjét kizárólag legfeljebb 365 napos lejárattal rendelkező eszkö- zökbe és éven belüli kamat-megállapítású változó kamato- zású államkötvényekbe fekteti. Az eszközalap származtatott eszközöket csak a pénzpiaci befektetési stratégiájával össz- hangban használ. Az eszközalap deviza alapú származtatott ügyleteket csak meglévő devizakockázat fedezése céljából köthet.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 60% ZMAX Index, 40% RMAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1998.01.23. Földrajzi kitettség: Magyar kötvénypiac Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Külső tényezőkből adódó kockázat, Hozamkockázat, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i):

Hozamkockázat Eszközeinek száma: 14 Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 1–3 hónap

Várható hozam: 1

Devizakockázat: 1

Likvid eszközök (folyószámla, betét) 8,01% Magyar állampapír 92,13%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		8,01%	0%	20%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	92,13%	80%	100%	100%
		Egyéb kötvények	0,00%	0%	100%	0%
	Magyar részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	100%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		0,00%	0%	10%	0%
	Származtatott ügyletek		-0,14%*	0%	20%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

PIONEER SELECTA EURÓPAI RÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA ESZKÖZALAP U SOROZAT

Az eszközalap befektetési célja, hogy a fejlett európai or- szágok részvénypiacaira irányuló befektetésekkel hosszabb távon maximális tőkenövekményt érjen el. Az alapkezelő a fenti célját elsősorban a nyugat-európai régióban befektető eszközalapokon keresztül valósítja meg. A portfólió elsődle- ges elemeit a Pioneer nemzetközi alapkezelő csoport regi- onális eszközalapjai jelentik, de ezen túl egyéb, a régióban befektető eszközalap és tőzsdén kereskedett indexalapok is helyt kaphatnak az eszközalap befektetései között. Az alap- kezelő a forinttól eltérő devizában lévő befektetések esetében alapesetben nem fedezi a devizakockázatot, de amennyiben az alapkezelő ezt indokoltnak tartja, lehetősége van a deviza- kockázat fedezésére. Az eszközalap a befektetési jegyek za- vartalan visszaváltásának biztosítása érdekében a tőkéjének egy részét hazai pénzpiaci eszközökbe (jellemzően 1 évnél rövidebb állampapírokba és bankbetétekbe) fekteti.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 90% MSCI Europe Index forintosított értéke, 10% RMAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1999.10.22. Földrajzi kitettség: Fejlett európai országok részvénypiacai Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 25 (közvetett plusz közvetlen úton: 253)

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 5

Devizakockázat: 4

Likvid Külföldi eszközök hitelviszonyt (folyószámla, megtestesítő betét) értékpapírok 0,99% Magyar 0,01% állampapír 2,55% Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok 96,53%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		0,99%	0%	20%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	2,55%	0%	20%	10%
		Egyéb kötvények	0,00%	0%	20%	0%
	Magyar részvények		0,00%	0%	20%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,01%	0%	20%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	20%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		96,53%	80%	100%	90%
	Származtatott ügyletek		-0,08%*	0%	20%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

*A Likvid eszközök, illetve a Származtatott ügyletek negatív részarányt is mutathatnak, mert ezekben a kötelezettségek is kimutatásra kerülnek.

PIONEER USA DEVIZARÉSZVÉNY ALAPOK ALAPJA ESZKÖZALAP U SOROZAT

Az eszközalap befektetési célja, hogy az észak-amerikai (elsősorban USA) részvénypiacokra irányuló befektetések- kel hosszabb távon maximális tőkenövekményt érjen el. Az alapkezelő a fenti célját elsősorban az USA részvénypiacait megcélzó eszközalapokon keresztül valósítja meg. A portfólió elsődleges elemeit a Pioneer nemzetközi alapkezelő csoport alapjai jelentik, de ezen túl egyéb, hasonló földrajzi irányult- sággal rendelkező eszközalapok és tőzsdén kereskedett inde- xalapok is helyt kaphatnak az eszközalap befektetései között. Az alapkezelő a forinttól eltérő devizában (elsősorban USD- ban) lévő befektetések esetében alapesetben nem fedezi a devizakockázatot, de amennyiben az alapkezelő ezt indokolt- nak tartja, lehetősége van a devizakockázat fedezésére. Az eszközalap a befektetési jegyek zavartalan visszaváltásának biztosítása érdekében a tőkéjének egy részét hazai pénzpiaci eszközökbe (jellemzően 1 évnél rövidebb állampapírokba és bankbetétekbe) fekteti.

ESZKÖZALAP JELLEMZŐI

Referencia index: 90% S&P 500 Index forintosított értéke, 10% RMAX Index

Az eszközalap indulásának dátuma: 1998.10.22. Földrajzi kitettség: Észak-amerikai (elsősorban USA) térség részvénypiaca

Iparági/Szektor kitettség: –

Az eszközalap devizaneme: Forint

Letétkezelő: UniCredit Bank Hungary Zrt.

Az eszközalap kockázata(i): Likviditási kockázat, Partner kockázat, Származtatott ügyletek kockázata, Devizaárfolyamok változásából adódó kockázat (Devizakockázat), Befektetési döntések kockázata, Letétkezelő kockázata

Az eszközalap kiemelt, extra kockázata(i): Befektetési döntések kockázata

Eszközeinek száma: 25 (közvetett plusz közvetlen úton: 151)

Szektorális kitettség: –

Javasolt befektetési időtáv: 3–5 év

Várható hozam: 5

Devizakockázat: 5

Likvid eszközök (folyószámla, betét) Magyar 3,96% állampapír 1,58% Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok 94,46%	Portfólió összetétele (2016.06.30.)			Vagyonkezelő mozgástere
				min.	max.	cél
	Likvid eszközök (folyószámla, betét)		3,96%	0%	20%	0%
	Magyar hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	Magyar állampapír	1,58%	0%	20%	10%
		Egyéb kötvények	0%	0%	20%	0%
	Magyar részvények		0,00%	0%	0%	0%
	Külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok		0,00%	0%	20%	0%
	Külföldi részvények		0,00%	0%	20%	0%
	Befektetési jegy, egyéb kollektív befektetési értékpapírok		94,46%	80%	100%	90%
	Származtatott ügyletek		0,00%	0%	20%	0%

Az eszközalapra vonatkozó részletesebb információ: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx, xxx.xxxxxxxxxxxx.xx

ÖSSZEHASONLÍTÁS

Eszközalalapok listája
Concorde Alapkezelő	Várható hozam	Deviza- kockázat	Javasolt befektetési időtáv
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	4	3	3-5 év
Concorde Kötvény Eszközalap	4	1	2,5-3 év
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	5	5	5 év
Concorde Részvény Eszközalap	4	3	5 év
Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Eszközalap	3	1	1,5-2 év
Concorde Pénzpiaci Eszközalap	1	1	1 hét
Pioneer Alapkezelő
Pioneer Közép-Európai Részvény Eszközalap U sorozat	5	4	3-5 év
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	5	1	3-5 év
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	3	1	2 év
Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap	1	1	1-3 hónap
Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	5	4	3-5 év
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	5	5	3-5 év
1: alacsony, 2: mérsékelt, 3: közepes, 4: magas, 5: kiemelkedő

I. ESZKÖZALAPOK FORGALMAZÁSI RENDJE

Az 1. és 2. pontba foglalt teljesülési árfolyamok abban az esetben érvényesek, amennyiben az Alapkezelők a biztosítóval fenn- álló szerződés szerinti kötelezettségüknek eleget tesznek.

1. FORINT ALAPÚ ESZKÖZALAPOK ÁRFOLYAMDÁTUMAI:

Eszközalapok listája	Árfolyamdátumok
Concorde Alapkezelő	vétel	eladás
Concorde 2000 Nyíltvégű Vegyes Eszközalap	T	T
Concorde Kötvény Eszközalap	T	T
Concorde Nemzetközi Részvény Alapok Alapja Eszközalap	T	T
Concorde Részvény Eszközalap	T	T
Concorde Rövid Futamidejű Kötvény Eszközalap	T	T
Concorde Pénzpiaci Eszközalap	T-2	T-2
Pioneer Alapkezelő
Pioneer Közép-Európai Részvény Eszközalap U sorozat	T	T+1
Pioneer Magyar Indexkövető Részvény Eszközalap U sorozat	T	T+1
Pioneer Magyar Kötvény Eszközalap	T	T+1
Pioneer Magyar Pénzpiaci Eszközalap	T	T
Pioneer Selecta Európai Részvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	T	T+1
Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja Eszközalap U sorozat	T+1	T+1

2. ELTÉRŐ ALAPKEZELŐK ESZKÖZALAPJAI KÖZÖTTI ELJÁRÁS ESETÉN:

A szerződő befektetési egységek áthelyezéséről szóló írásbeli rendelkezése, a biztosító központjába történő beérkezését követő három munkanpon belül kerül rögzítésre a szerződésen, és az, a rögzítést követő legkésőbb 7. forgalmazási napon érvényes árfolyamon teljesül.

RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ AZ ESZKÖZALAPOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOKRÓL

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

A befektetési jegyek vásárlása számos kockázatot hordoz magában, melyek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy az eszközalapok portfóliójában szereplő eszközök értéke, árfolyama ingadozik.

Definíció	Az adott kockázat milyen módon befolyásolhatja a szerződő befektetéseinek értékét
BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK KOCKÁZATA Az alapkezelő az optimálisnak tartott értékpapír állomány kialakítása során legjobb tudása szerint – olyan befektetési döntéseket hoz, melyek várhatóan kedvezően befolyásolják az eszközalapok teljesítményét. A piaci folyamatok azonban eltérhetnek az alapkezelő szakembereinek elemzéseitől, a várakozá- soktól eltérő hozamokat eredményezhetnek, amelyek kedvezőtlenül befolyásol- hatják az eszközalapok teljesítményét.	Ha az eszközalap eszközeinek piaci értéke kedvezőtlen irányba mozdul el, a befektetések értéke csökkenhet.
DEVIZAÁRFOLYAMOK VÁLTOZÁSÁBÓL ADÓDÓ KOCKÁZAT (DEVIZAKOCKÁZAT) A nemzetközi tőkepiacokon való befektetések miatt az eszközalap egyes esz- közei és azok jövedelmei nem forintban, hanem devizában kerülnek meghatá- rozásra, így azoknak az adott devizában kifejezett, magyar forintra átszámított értéke az adott deviza/forintárfolyam ingadozásától függően változhat. Így az eszközalap értékét és hozamát a deviza/forint változása jelentősen befolyásol- hatja. Az alapkezelő a mögöttes befektetések tekintetében nem törekszik ezen kockázat folyamatos kiküszöbölésére (fedezésére).	Az eszközalap mögöttes devizakitettsé- ge befolyásolhatja a forintban denomi- nált eszközalap árfolyamát. Ha a deviza/ forint árfolyamok kedvezőtlen irányba mozdulnak el, a befektetés forintban kifejezett értéke csökkenhet.
HOZAMKOCKÁZAT (VÁRHATÓ HOZAM) A befektetésekkel megcélzott ország(ok) inflációs rátája, illetve a piaci kamat- szint esetleges emelkedése hátrányosan érintheti a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamát, továbbá a részvények és származtatott eszközök érté- keléséhez használt irányadó piaci kamatszint változása révén jelentősen befo- lyásolhatja a piacok állapotát, s ez az eszközalap nettó eszközértékét jelentősen csökkentheti. Előfordulhat, hogy a kamatszint elmarad az infláció mértékéhez képest, amely negatív reálhozamot eredményezhet az eszközalap eszközei tekintetében.	Ha az inflációs ráta és/vagy a piaci kamatok, illetve az egyes eszközök piaci értéke kedvezőtlen irányba mozdulnak el, a befektetések értéke csökkenhet.
LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT Bizonyos értékpapírok, egyéb befektetési eszközök likviditása egy-egy piacon alacsony lehet, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek követ- kezménye, hogy az eszközökből eladni kívánt egyes értékpapírok értékesíté- se nehézségekbe ütközhet. Szintén a fenti okokra vezethető vissza, hogy az átlagostól eltérő nagyságú befektetendő vagy kivonandó tőke is nagy árfolyam- ingadozásokat idézhet elő az értékpapírpiacon, amely hatással lehet az esz- közalap nettó eszközértékére. Egyes befektetési eszközök likviditása bizonyos esetekben drámaian romolhat, ilyenkor a pozíciók zárása/nyitása csak jelentős kereskedési költségek és/vagy veszteségek árán lehetséges.	Az alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfólióban lévő eszközök likviditása változhat. Ez esetben elkép- zelhető, hogy ha jelentősen romlik egy eszköz likviditása, akkor azt a nyilvántar- tási értéke alatt tudja csak az alapkezelő értékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyá- solja az eszközalap nettó eszközértékét, így a befektetési jegyek árfolyamát.
KÜLSŐ TÉNYEZŐKBŐL ADÓDÓ KOCKÁZAT Egy befektetés vagy termék értékét olyan külső tényezők befolyásolhatják, mint például az adórendszer vagy a piaci szereplőkre vonatkozó szabályozások, nemzetközi, politikai és gazdasági folyamatok.	A felsorolt befolyásoló tényezők kedve- zőtlenül érinthetik az eszközalap árfolya- mát.

PARTNERKOCKÁZAT Xxxxx a kockázata, hogy az alapkezelő az eszközalap nevében kötött ügyleteik- ben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek maradéktalanul eleget.	Amennyiben az alapkezelés során az eszközalap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettsége- iknek nem, vagy nem maradéktalanul tesznek eleget, az hátrányosan befolyá- solhatja az eszközalap nettó eszközérté- két és a befektetési jegyek árfolyamát.
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK KOCKÁZATA Az alapkezelő opciós, határidős, egyéb származékos ügyleteket köthet. A szár- mazékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetők, azonban teljes mértékben ki nem zárhatóak. A származtatott ügyletekkel kapcsolatban az ügyletek jellegéből adódóan számos bizonytalansági tényező léphet fel, mint például az esedékes- ségkori piaci ár, árfolyamkockázat, kamatkockázat, báziskockázat, stb. Rövid távon előfordulhat, hogy egy termék tőzsdei elszámolóára eltér a piaci viszonyok (az alaptermék ára és az állampapírok hozama) által indokolt szinttől. Ezek az előre ki nem számítható események kedvezőtlenül érinthetik az eszközalapok nettó eszközértékét. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az ügylet- nek nem része az elszámolóházi garancia, ezért ekkor az adott eszközalapnak az ügyfél nemteljesítéséből eredő (partner) kockázatot is fel kell vállalnia, mivel előfordulhat, hogy az ügylet lejáratakor a másik szerződéses fél nem képes tel- jesíteni kötelezettségét. A tőkeáttétellel vagy rövid (short) pozícióval való keres- kedés a befektetett összegnél is nagyobb mértékű veszteséggel járhat. További kockázatot jelenthet, ha az eszközalap nem csak devizaárfolyam fedezeti céllal, hanem hatékony portfoliómegvalósítási céllal is köthet származtatott ügyleteket. Az eszközalap portfóliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedve- zőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség eszközalapnak történő kifizetését.	Az azonnali piaci árak elmozdulása – az áttételi hatás miatt – a származtatott ügyletek piaci árában nagyobb mértékű változást okozhat. Ez jelentős negatív elmozdulást eredményezhet az eszköz- alap értékében.
LETÉTKEZELŐ KOCKÁZATA Az eszközalapok portfóliójában szereplő befektetési eszközöket a letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván.	A letétkezelői kockázat annak kockáza- ta, hogy a megőrzésre átadott eszkö- zök a letétkezelő vagy az alletétkezelő fizetésképtelensége, mulasztása vagy csalása következtében elvesznek.
FÖLDRAJZI KOCKÁZAT Egyes országok vagy régiók földrajzi elhelyezkedésük miatt különböző kockázati kitettségekkel rendelkeznek. Ezek különböző módon befolyásolják az eszköz- alap teljesítményét. Ilyen befolyásoló tényezők lehetnek az alábbiak: természeti katasztrófák előfodulási helye, klímaváltozásnak való kitettség, háborúk stb.	A felsorolt befolyásoló tényezők kedve- zőtlenül érinthetik az eszközalap árfolya- mát.

Az egyszerűsített tájékoztató összefoglalóan tartalmazza az eszközalapokra vonatkozó legfontosabb információkat. Részle- tesebb adatokat az alapkezelők teljes körű tájékoztatói tartalmaznak, melyek megtalálhatók az alapkezelők honlapjain.

A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az eszközalapok jövőbeli teljesítményére nézve.

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 3055