Általános Személybiztosítási Szerződéses Feltételek

Általános Személybiztosítási Szerződéses Feltételek

Érvényes: 2015. december 1-jei és azt követő technikai kezdetű szerződésekre

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek

– ellenkezô szerzôdéses kikötés hiányában – az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) élet-, nyugdíj- és balesetbiztosítási (összegbiztosítás), illetôleg egészségbiztosítási szerzôdéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerzôdést a jelen feltételekre hivatkozva kötötték,

s amennyiben az alap- és kiegészítô biztosítások, valamint technikai kiegészítôk különös feltételei másképp nem rendelkeznek.

1.2. A jelen feltételekben, valamint a kiegészítô biztosítások feltételeiben nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. A felek közötti jogvitára a magyar bíróságok rendelkeznek joghatósággal.

1.3. A szerzôdés nyelve magyar. A szerzôdô kérésére a biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekintendô hitelesnek.

1.4. A biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó minden biztosítási díj, költség, illetve kockázati díj, szolgáltatási összeg (illetve további összegszerûen meghatározott mennyiség) fôszabály szerint forintban, illetve a mindenkori magyar hivatalos fizetôeszközben értendô és teljesítendô.

1.5. A felek, így a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, valamint a biztosító képviselôje a következô módon teheti meg a szerzôdés módosításával kapcsolatos, illetve a feltételekben meghatározott egyéb nyilatkozatait a biztosító felé: személyesen írásban megerôsítve, postai levélben, faxon, Online Ügyfélszolgálaton, kivételes elôre meghatározott esetekben telefonon. Ezeken túl minden olyan formában, amelynél lehetôség van a biztonságos beazonosításra, a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevô személyének és

a nyilatkozattétel idôpontjának azonosítására, kivéve,

ha a szerzôdéses megállapodás valamely nyilatkozatra különös formát ír elô. A biztosító a honlapján keresztül, valamint

az éves értesítôiben tájékoztatja a szerzôdôt azon nyilatkozattételi csatornákról, amelyek a technika mindenkori állása szerint biztonságosak, és amelyeket a felek jogosultak igénybe venni.

1.6. A jelen feltételekben, valamint a kiegészítô biztosítások feltételeiben szereplô, a biztosítót terhelô írásbeli közlések esetében írásbelinek minôsül a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus úton küldött irat is, valamint minden olyan módszer, amelyet magyar jogszabály aktuálisan írásbelinek minôsít.

2. FOGALMAK

2.1. Biztosítási ajánlat

A biztosítási szerzôdést megalapozó, minden lényeges adatot tartalmazó, a törvényes elôírások szerinti, a biztosító érvényes ajánlati nyomtatványán tett és a mindenkori díjszabásának megfelelô írásbeli vagy vele egyenértékû dokumentum,

XXXXXX–SZ–151029

amellyel a szerzôdô vagy a biztosító a biztosítás megkötését kezdeményezi.

2.2. Biztosítási szerzôdés

A szerzôdô ajánlata, illetve annak a biztosító általi elfogadása alapján létrejövô szóbeli vagy írásbeli megállapodás, amelynek alapján a biztosító a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô, meghatározott jövôbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén szolgáltatási összeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szerzôdô pedig díj fizetésére köteles.

Biztosítási szerzôdés kivételesen létrejöhet a biztosító saját maga által rendszeresített és cégszerûen aláírt ajánlata alapján is, ha azt a megkeresett, továbbiakban szerzôdônek tekinthetô személy részére a biztosító a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatással együtt, a díjszabásnak megfelelôen teszi meg és arra a szerzôdô az ajánlaton megadott határidôn belül írásban vagy szóban elfogadó választ ad.

2.3. Alapbiztosítás

Olyan biztosítás, amely más biztosítások megkötése nélkül, önállóan is köthetô.

2.4. Kiegészítô biztosítás

Önállóan nem, csak az alapbiztosítás mellé köthetô biztosítás. A kiegészítô biztosítások a kiegészítô biztosítások különös feltételeiben meghatározott szolgáltatásokra nyújtanak fedezetet. A kiegészítô biztosítás tartama – az alapbiztosítás tartamán belül – lehet határozott idejû (tartamos) vagy határozatlan, teljes életre szóló is. A tartamos kiegészítô biztosítás tartama a kiegészítô biztosítási szerzôdés technikai kezdetétôl számított, ezen ajánlattételkor a szerzôdô által meghatározott teljes biztosítási években van kifejezve.

A kiegészítô biztosítások tartama egy biztosítási szerzôdésen belül különbözô is lehet.

Alapbiztosításokhoz a feltételek mindenkori rendelkezései szerint meghatározott kiegészítô biztosítások köthetôk.

2.5. Technikai kiegészítô

Önállóan nem, csak valamely alapbiztosítás mellé választható biztosítástechnikai elem.

2.6. Biztosítási esemény

Az alap- és kiegészítô biztosítási szerzôdések különös feltételeiben megnevezett idôpontok, illetve események bekövetkezése.

2.7. Függelék

A biztosítási szerzôdés része, amely tartalmazza a biztosítási szerzôdés kockázati díjának, költségeinek mértékét, az alapbiztosítás kezdeti biztosítási összegét, valamint a minimális biztosítási díj mértékét. A Függeléket a biztosító jogosult évente, a szerzôdés szabályai szerint, a következô biztosítási idôszakra módosítani, és a módosításról

a szerzôdôt köteles az éves értesítôben legalább a módosítás hatálybalépése elôtt 60 nappal tájékoztatni.

1

2.8. Biztosítási díj

A biztosító kockázatban állásának és szolgáltatásainak, a biztosító mindenkori díjszabása alapján megállapított ellenértéke, melyet a szerzôdô köteles a biztosítónak megfizetni.

A biztosítási díj tartalmazza a befektetésre kerülô díjrészt, az alapbiztosítás kockázati díját, az adminisztrációs és egyéb

költséget, valamint az esetleges kiegészítô biztosítások díját is.

2.9. A biztosítás kockázati díja

A kockázati tényezôk, a szerzôdés tartama, valamint az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei alapján vállalt szolgáltatások és a biztosító kockázatban állása éves ellenértékének havi részlete, amelyet a biztosító minden hónap 1-jén levon

a pénzalapból. Díjmentesített biztosítási szerzôdések esetében a biztosító kockázati díjat sem az alap-, sem a kiegészítô biztosítások vonatkozásában nem szed be. Az alapbiztosítás kockázati díjának kezdeti mértékét a Függelék tartalmazza.

2.10. Technikai kezdet

A biztosítási ajánlattételt követô hónap 1-je, amely egyben az elsô biztosítási év kezdete.

2.11. Biztosítási idôszak, biztosítási év, évforduló

A biztosítási év a biztosítás tartamán belül 12 egymást követô hónap, a biztosítási év vége a 12. hónap utolsó napja. A biztosítási év elsô hónapjának elsô napja a biztosítási évforduló. Egy biztosítási év egy biztosítási idôszaknak tekintendô, kivéve a rövidebb tartamú szerzôdéseket.

2.12. A biztosítás tartama

A határozott idejû alapbiztosítás tartama lehet határozott idejû (tartamos) vagy határozatlan, teljes életre szóló is.

A határozott idejû biztosítás tartama a szerzôdés technikai kezdetétôl számított, az ajánlattételkor a szerzôdô által meghatározott teljes biztosítási évek száma.

2.13. Belépési életkor, kiegyenlített életkor

A szerzôdéskötéskor a biztosított életkorát a biztosító úgy határozza meg, hogy a technikai kezdet dátumának évszámából kivonja a biztosított születésének évszámát.

A kiegyenlített életkor két biztosított esetén a biztosítottak életkora alapján kalkulált, korkiegyenlítô tábla alapján meghatározott közös életkor, amelyre vonatkozóan

a biztosítás díja meghatározható.

2.14. Aktuális életkor

A biztosítás tartama során a biztosított mindenkori aktuális életkorát úgy kell meghatározni, hogy a biztosított belépési korához hozzáadódik az eltelt teljes biztosítási évek száma.

2.15. Rendszeres biztosítási díj

A díjfizetési idôszakra esedékes, a szerzôdésben megállapított éves díj azon részlete, mely a szerzôdô által választott gyakorisággal fizetendô. A biztosítás elsô díjrészlete az ajánlattétel idôpontjában – vagy ettôl eltérô megállapodás esetén a felek által meghatározott idôpontban – esedékes, míg a folytatólagos díj annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Bármely díjrészlet elmaradása esetén a teljes biztosítási évre járó díj követelhetô, amennyiben az adott biztosítási évben a szerzôdô a díjfizetést már megkezdte, vagy arra halasztást kapott. Amennyiben az esedékes díj csak részlegesen érkezik be, akkor a biztosító azt a szerzôdésre könyveli és a – a szabályzatnak megfelelôen – befekteti. A díjfizetés következô esedékességének idôpontja

nem változik, de a kockázatviselés a részdíjjal fedezett idôtartam utolsó napjának 24 órájával szûnik meg, ha nem kerül sor díjmentesítésre. A biztosító részleges díjfizetés esetén is köteles póthatáridô kitûzésével a díjfelszólítót kiküldeni.

2.16. Rendkívüli biztosítási díj

A rendszeres díjon felül, a szerzôdés tartama alatt fizetett biztosítási díj (14. pont).

2.17. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Érvényes Befektetéstechnikai kiegészítôvel rendelkezô életbiztosítási szerzôdés, amelynél a biztosító a biztosítási szerzôdés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot

– a szerzôdô választásától függôen, a szerzôdésben elôre meghatározott szabályok szerint – az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkezô, elkülönítetten kezelt – azonos értékû, elméleti elszámolási részekbôl (befektetési egységekbôl) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából.

A biztosító a szerzôdésre sem tôke-, sem hozamgaranciát nem vállal, a befektetés kockázatát a szerzôdô viseli.

A Befektetéstechnikai kiegészítô érvényességi ideje alatt

a biztosító szolgáltatásaira, elszámolási kötelezettségére, stb. a Befektetéstechnikai kiegészítô érvényes, amennyiben az az ÁSZSZF egyéb elôírásaitól eltér.

2.18. Hagyományos életbiztosítás

Olyan életbiztosítás, amelynél a biztosító viseli a befektetés kockázatát. A biztosítási díjak befektetésre kerülô része nem a szerzôdô, hanem a biztosító választása szerint kerül befektetésre.

2.19. Tôke- és hozamgarancia

Hagyományos életbiztosítás esetén a biztosító a pénzalapban kezelt tôkére évi 2% hozamot garantál. A biztosítási szerzôdés tartama alatt a technikai kamatláb megváltoztatható annyiban, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékérôl szóló, jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

2.20. Hozam

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a szerzôdés pénzalapjában nyilvántartott befektetési egységek árfolyamváltozásainak hatásaként jelentkezô nyereség/ veszteség, míg a hagyományos életbiztosítás esetében az alapbiztosítási szerzôdés pénzalapjában kezelt tôkén elért befektetési eredmény, de legalább évi 2% (2.19. pont), amely hozamok a szerzôdésen jóváírásra kerülnek.

2.21. Pénzalap

A biztosítási szerzôdésre beérkezô díjak, a hozamok, illetve költségek, kockázati díj és maradékjogok elszámolására szolgáló nyilvántartás.

2.22. Pénzalap aktuális értéke

A biztosítási szerzôdés során a befektetési eredménnyel módosított és a mindenkori költségekkel, kockázati díjjal és maradékjogokkal csökkentett pénzalap értéke.

2.23. Minimális pénzalap, azaz a visszavásárlás költsége

A pénzalapnak a biztosítási termék létrehozásához, a szerzôdés és az adatok kezeléséhez szükséges – a biztosító mindenkori költségeinek fedezetéül szolgáló –, a szerzôdésre lebontott legalacsonyabb értéke.

2

A minimális pénzalap (visszavásárlási költség) mértékét a biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

2.24. Elégséges pénzalap

A pénzalapnak a szerzôdés folyamatos fenntartásához szükséges legalacsonyabb értéke, melynek meghatározását a biztosítás feltételeinek Függeléke tartalmazza.

2.25. A pénzalap készpénzértéke, azaz a visszavásárlási összeg

A pénzalap aktuális értékének (2.22. pont) és a minimális pénzalap (visszavásárlási költség) (2.23. pont) értékének különbsége.

2.26. Díjmentesítésre alkalmas alapbiztosítási szerzôdés

Kockázati életbiztosításnak nem minôsülô életbiztosítási szerzôdés (alapbiztosítás), amelyre az elsô 2 éves díj befizetésre került, és amelynek tartamából 24 hónap már eltelt, valamint rendelkezik visszavásárlási összeggel.

2.27. Díjjal nem arányos költség

Díjjal nem arányos költség az adminisztrációs költség, a kötvényesítési költség és a részvisszavásárlási költség.

Ezen költségek összegét a biztosító minden év június 1-jei hatállyal, legfeljebb az akkor érvényes – az általa ajánlott

– index mértékében megemelheti. A díjjal nem arányos költségek aktuális összegérôl a biztosító a szerzôdôt az ajánlat felvételekor a biztosítás Függelékében, illetve azt követôen évente, legkésôbb 60 nappal a biztosítási évforduló elôtt írásban tájékoztatja.

2.27.1. Adminisztrációs költség

A díjfizetés gyakorisága és módja szerint meghatározott költség, mely a pénzalapból minden hónap elsô napján kerül levonásra. Az adminisztrációs költség emelését követô

biztosítási évfordulótól a szerzôdô az indexált adminisztrációs költség figyelembevételével meghatározott folyamatos díjat köteles fizetni. Az adminisztrációs költség mértékét

a Függelék tartalmazza.

2.27.2. Kötvényesítési költség

Amennyiben a szerzôdés a jelen feltételek 4.6.1. pontja (kötvény kézhezvételétôl számított 30 napon belüli felmondás) alapján szûnik meg, úgy a befizetett díjból levonásra kerül a kötvényesítési költség. A kötvényesítési költség mértékét a Függelék tartalmazza.

2.27.3. Részvisszavásárlási költség

A részvisszavásárlási költség az a költség, amelyet a biztosító a szerzôdés részvisszavásárlása esetén a pénzalapból levon.

A szerzôdô részére részvisszavásárlás esetén a részvisszavásárolt összeg értékének részvisszavásárlási költséggel csökkentett összege kerül kifizetésre. A részvisszavásárlási költség mértékét a Függelék tartalmazza.

2.28. Kezdeti kezelési költség

A biztosító szerzôdéskötéssel kapcsolatos kezdeti költségeinek fedezete. Díjjal arányos költség, amely a pénzalapból

– a biztosítási szerzôdés megkötését követô elsô hónaptól – a díjesedékesség idôpontjában kerül levonásra.

A kezdeti kezelési költség mértékét és levonásának idôtartamát az alapbiztosítás különös feltételeinek Függeléke tartalmazza.

2.29. Fenntartási költség

A szerzôdés fenntartásához szükséges költségek fedezete. Díjjal arányos költség, amely a pénzalapból a díjesedékesség idôpontjában kerül levonásra. A fenntartási költség mértékét az alapbiztosítás különös feltételeinek függeléke tartalmazza.

2.30. Befektetési költség

A biztosító befektetési költségeinek fedezete, amely a pénzalapból minden hónap utolsó napján kerül levonásra. Mértékét a Függelék tartalmazza.

2.31. Visszavásárlási költség

A szerzôdés visszavásárlása esetén felmerülô költség, mely megegyezik a minimális pénzalappal, és a visszavásárlási összeg (pénzalap készpénzértéke) kifizetésekor az aktuális pénzalap értékébôl kerül levonásra. A visszavásárlási költség (minimális pénzalap) mértékét a Függelék tartalmazza.

2.32. El nem számolt terhelés

Amennyiben a pénzalapon nyilvántartott összeg nem elegendô, a biztosító megfelelô fedezet hiányában nem tudja levonni a szerzôdés költségeit és a kockázati díjakat esedékességük idôpontjában. Így ezeket a még el nem számolt terheléseket nyilvántartja és késôbbi idôpont(ok)ban érvényesíti. Amennyiben a pénzalapon megfelelô fedezet áll rendelkezésre, vagy kifizetés, illetve díjmentesítés történik,

úgy a biztosító követelését a pénzalapból vagy a kifizetés elôtt álló összegbôl levonással érvényesíti.

2.33. Díjmentesítési költség

A szerzôdés díjmentesítése esetén felmerülô költség. Mértékét a Függelék tartalmazza.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

3.1. Szerzôdô: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki

• a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt,

• meghatározott életkor vagy idôpont elérésére, születésre vagy házasságkötésre kötött szerzôdés esetén a biztosítási esemény bekövetkezésében érdekelt,

• valamely személyhez fûzôdô jogviszonya alapján a szerzôdést az érdekelt személy javára köti meg,

• a szerzôdés megkötésére az írásbeli ajánlatot megtette vagy a biztosító ajánlatát elfogadta, és a biztosítási szerzôdés létrejötte esetén a biztosítási díjat fizeti,

• a biztosító jognyilatkozatainak címzettje,

• a biztosítóhoz intézendô jognyilatkozatok megtételére köteles és jogosult mindaddig, amíg a biztosított

a szerzôdô helyébe nem lép.

3.2. Biztosított: az a természetes személy, akinek az életével, meghatározott életkor vagy idôpont elérésével, vagy más,

az életében bekövetkezô ténnyel, testi épségével, egészségével stb. kapcsolatos, a szerzôdésben meghatározott biztosítási eseményre (eseményekre) az alapbiztosítási szerzôdés és annak esetleges kiegészítô biztosítási szerzôdése(i) létrejön(nek),

és akit a biztosítási ajánlaton és ennek alapján a szerzôdésben biztosítottként megjelölnek.

3.2.1. A társbiztosított az olyan biztosított, aki kizárólag

az alapbiztosítási szerzôdés mellé köthetô kiegészítô biztosítás

3

biztosítottja. Egy alapbiztosítási szerzôdéshez kötött kiegészítô biztosításokban legfeljebb egy társbiztosított lehet.

A társbiztosítottra csak azon kiegészítô biztosítási szerzôdések érvényesek, ahol biztosítottként szerepel. A társbiztosított lehetôségét az alap és/vagy kiegészítô biztosítások különös feltételei határozzák meg.

3.2.2. Ha a szerzôdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a szerzôdésbe szerzôdôként bármikor beléphet. Amennyiben ez megtörténik, úgy

• a szerzôdô személyében bekövetkezett változásról a biztosítottnak a biztosítót és a szerzôdôt írásbeli

nyilatkozattal értesítenie kell. Az értesítésig a biztosító az általa ismert szerzôdôvel kommunikálhat, így a biztosított belépési szándékáról szóló tájékoztatást is megküldi, jelezve azt is, hogy a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges,

• a belépéssel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át,

• a szerzôdésbe belépô biztosított köteles megtéríteni

a korábbi szerzôdônek a szerzôdésre fordított költségeit, ideértve a biztosítási díjakat is,

• a folyó biztosítási idôszakban a szerzôdô és a biztosított az esedékes díjak befizetéséért egyetemlegesen felelôs,

• a szerzôdôváltás feltétele a korábbi kötvény biztosítóhoz történô visszaküldése.

3.2.3. Ha a szerzôdô és a biztosított személye eltér, úgy

• a szerzôdés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges,

• a szerzôdô kötelezettsége a biztosítottat tájékoztatni a szerzôdés tartalmáról, illetve a szerzôdést érintô valamennyi változásról,

• a biztosított hozzájárulása nélkül kötött vagy módosított biztosítási szerzôdésnek a kedvezményezett jelölését tartalmazó része nem érvényes. Ekkor

kedvezményezettnek a biztosítottat, illetôleg örökösét kell tekinteni, aki az ily módon neki járó biztosítási összegbôl a szerzôdônek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerzôdésre fordított költségeket,

• a biztosított kérheti a szerzôdés megszüntetését, és ebben az esetben a biztosítás a biztosítási idôszak végén a visszavásárlási összeg szerzôdônek történô kifizetésével további maradékjogok nélkül megszûnik.

3.2.4. Ha a biztosított kiskorú és a szerzôdést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülô köti meg, úgy a szerzôdés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerzôdés akkor is, ha a biztosított cselekvôképességében, vagyoni

jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvôképtelen nagykorú személy.

3.2.5. A biztosító a szerzôdôváltást a jogszabálynak megfelelô írásbeli bejelentést követô hónap elsô napjának 0. órájától, de legkorábban a szerzôdô értesítését követô 15 napon túl veszi figyelembe. A hónap 15. napjáig beérkezett igény esetén a következô hónap 1-jétôl, 15-ét követô beérkezés esetén egy teljes hónap elteltét követô hónap 1-jétôl érvényes a szerzôdôváltás.

3.2.6. A biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerzôdés a biztosítási idôszak végével megszûnik, kivéve, ha a biztosított a szerzôdésbe lép.

3.3. Kedvezményezett(ek): a biztosítási szolgáltatásra jogosult(ak).

Kedvezményezett lehet:

• az alap- és kiegészítô biztosítások szolgáltatásaira megjelölt természetes személy(ek) és/vagy gazdálkodó szervezet(ek),

• maga a biztosított (életében járó szolgáltatások esetén),

• a biztosított halála esetén örököse, ha kedvezményezettet nem jelöltek meg, vagy ha a jelölés nem volt érvényes

a biztosítási esemény idôpontjában.

3.3.1. A kedvezményezett személye a biztosítóhoz intézett és beérkezett írásbeli nyilatkozattal a biztosítási tartam alatt bármikor, a szerzôdô által megváltoztatható.

Ha a biztosított és a szerzôdô személye eltér,

a kedvezményezett módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Egybehangzó nyilatkozat hiányában a kedvezményezett(ek) személye nem módosul.

3.3.2. Egy biztosítási szerzôdésen belül

• az alap- és kiegészítô biztosítások szolgáltatásaira külön- külön kedvezményezett jelölhetô,

• egyidejûleg több kedvezményezett is megjelölhetô. Ebben az esetben a kedvezményezettség arányát írásban az ajánlaton vagy a késôbbi bejelentéskor írásban egyértelmûen rögzíteni kell egész százalékonként úgy, hogy a kedvezményezettek részesedése szolgáltatásonként összesen 100% legyen.

3.3.3. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha

a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal, vagy gazdálkodó szervezet esetében jogutód nélkül megszûnik. Ebben az esetben kedvezményezettnek

– ha helyette más kedvezményezettet nem jelöltek meg – a biztosított, illetve a biztosított halála esetén a biztosított örököse(i), örökösödésük arányában tekintendô(k).

3.3.4. A szerzôdô és a biztosított kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja (visszavonhatatlan kedvezményezettjelölés). A kedvezményezett kijelölését ilyen esetben kizárólag a kedvezményezett hozzájárulásával lehet visszavonni. A vállalásról, illetve a jelölés módosításának elfogadásáról a biztosítót értesíteni kell.

3.4. Ügyfél: Jelen életbiztosítás keretében ügyfél a szerzôdô,

a biztosított, a kedvezményezett, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; továbbá az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerzôdéses ajánlatot tesz.

4. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, FELMONDÁSA

4.1. A szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét szóbeli vagy írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító jogosult az ajánlat alapján, az ajánlattétel idôpontjától számított 15 napon belül

– legalább egészségi nyilatkozat megtételét igénylô, egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül – a biztosítási kockázatot elbírálni.

A kockázatelbírálás eredményeként a biztosító jogosult az ajánlatot elfogadni, visszautasítani, illetve módosító javaslatot tenni.

Az ajánlattétel idôpontja:

• az ajánlatnak a biztosító képviselôje által történt átvétele,

4

• a szerzôdô által megbízott alkusz közvetítésével felvett biztosítási ajánlat, illetve távértékesítés esetén az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésének idôpontja.

A biztosító az ajánlat elbírálásához a szerzôdônek és a biztosítottnak az ajánlati nyomtatványon feltett valamennyi kérdésre adott válaszát figyelembe veszi.

4.2. A szerzôdés létrejön, ha a szerzôdônek – a jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában – a biztosítás tartalmára vonatkozóan, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tett ajánlatára a biztosító az

ajánlattételtôl számított 15 napon belül – egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül –

nem nyilatkozik.

Az ajánlat hallgatólagos elfogadása esetén a szerzôdés az ajánlattétel napjára visszamenô hatállyal – az ajánlattal egyezô tartalommal – a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.

4.3. Ha az így létrejött biztosítási szerzôdés lényeges kérdésben eltér a jelen szabályzattól, illetve az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeitôl és azok függelékeitôl,

a biztosító a szerzôdônek a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzôdést e feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, úgy az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a biztosító a szerzôdést a 30. napra írásban felmondhatja.

4.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül elutasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett biztosítási eseményekért helytállni nem tartozik, feltéve, hogy az egyedi kockázatelbírálás szükségességére a szerzôdô figyelmét felhívta.

A biztosítási ajánlattételkor fizetett elsô biztosítási díjat

az ajánlat elutasítása esetén a döntést követô 15 napon belül a biztosító kamatmentesen visszafizeti.

A díj xxxxxxxxx határidôn túli visszafizetése nem jelenti a biztosító kockázatvállalását.

Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni, a kockázatviselés elbírálására nyitva álló határidô alatt a szerzôdôt 15, illetve 60 napos ajánlati kötöttség terheli. Amennyiben az ajánlatot a biztosító teszi, úgy az ajánlati kötöttség a biztosítót terheli.

4.5. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl a szerzôdô számára – minden kifizetéshez benyújtandó – fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény tartalma a szerzôdô ajánlatától eltér, és ezt az eltérést a szerzôdô a kötvény kézhezvételét követô 15 napon belül nem kifogásolja, úgy a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre

a szerzôdô figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

4.6. A biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondása

4.6.1. Az életbiztosítást önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötô természetes személy szerzôdô

a szerzôdés létrejöttérôl szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított 30 napon belül a biztosítási szerzôdést

a biztosítóhoz küldött írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A biztosító a szerzôdô felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követô 30 napon belül köteles a szerzôdô által a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatban bármely jogcímen teljesített befizetésekkel elszámolni.

A szerzôdés elszámolásának feltétele a kötvény biztosítóhoz történô visszaküldése.

4.6.2. A 4.6.1. pontban foglalt esetben a biztosító a befizetésekkel úgy számol el, hogy azokból levonja a Függelékben feltüntetett kötvényesítési költséget (2.27.2. pont),

de visszafizeti a levont egyéb költségeket, beleértve – kockázatviselés hiánya miatt – a kockázati díjakat is.

4.6.3. A 4.6.1. pontban foglalt esetben a biztosító a szerzôdést visszamenôleges hatállyal az ajánlattétel napjára szûnteti meg. A felmondott biztosításra a biztosító szolgáltatási

kötelezettséggel nem tartozik, esetleges teljesítés visszakövetelhetô.

4.6.4. A szerzôdô érvényesen nem mondhat le az ôt megilletô felmondási jogról. Nem illeti meg a felmondás

joga a szerzôdôt – ha a törvény ettôl eltérôen nem rendelkezik – hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve ha a szerzôdés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.

5. KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÉGE, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

5.1. A biztosítás a szerzôdésben megjelölt idôpontban jön létre. Ha ilyen megállapodás nincs, akkor a biztosítás legkorábban a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap

0. órájakor jön létre. A létrejött szerzôdés alapján a biztosító a kockázatot a szerzôdésben megjelölt idôponttól viseli, ha ilyen idôpont nincs, akkor a kockázatviselés az elsô, vagy egyszeri díj beérkezését követô napon kezdôdik.

A szerzôdô kérésére, a szerzôdô érdekében a felek írásban ettôl eltérô – korábbi – kockázatviselési idôpontban is megállapodhatnak, de ha a kockázatelbírási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító teljesíteni csak akkor köteles, ha a kockázat egyedi elbírálása alapján a kockázatra fedezetet nyújtott volna.

5.2. A szerzôdô által fizetett biztosítási díj abban az idôpontban válik befizetetté és azzal az idôponttal kerül jóváírásra, amikor az a biztosító számlájára beérkezett. Ha a szerzôdô az elsô díjat a biztosító képviselôjének fizette, a díj legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára beérkezettnek tekintendô, de a szerzôdô igazolhatja, hogy a díj elôbb érkezett be.

Az esetleges kiegészítô biztosítás(ok) kockázatviselésének kezdete:

• amennyiben a kiegészítô biztosítás ajánlata az alapbiztosítás ajánlatával egyidejûleg kerül aláírásra, úgy megegyezik

az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdetével, feltéve, hogy az alap- és kiegészítô biztosítások létrejöttek vagy utóbb létrejönnek,

• amennyiben a kiegészítô biztosítás(ok) ajánlata az alapbiztosítás ajánlatának aláírását követôen kerül aláírásra, úgy a kiegészítô biztosítás(ok) ajánlatának beérkezését követô hó 1-je, feltéve, hogy a kiegészítô biztosítás(ok) létrejött(ek) vagy utóbb létrejön(nek), de legkorábban a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap

0. órájakor.

5

A kiegészítô biztosítás(ok) évfordulója megegyezik az alapbiztosítás évfordulójával.

5.3. A biztosítási szerzôdés és a biztosító kockázatviselése az alap- és a kiegészítô biztosítások vonatkozásában megszûnik:

a) a biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkezô halálát követôen azonnal, vagy

b) a biztosítási tartam lejárata napjának 24. órájakor, vagy

c) a szerzôdônek a biztosítás visszavásárlására vonatkozó igénybejelentése (16. pont) napjának 24. órájakor, vagy

d) díjmentesített szerzôdésnél a pénzalap kimerülése (a pénzalap már nem nyújt fedezetet a költségek levonására) idôpontját követô nap 0. órájakor, vagy

e) a jelen feltételek 4.3, valamint 19.12. pontjai szerinti biztosítói felmondás esetén a felmondási határidô utolsó napjának 24. órájakor, vagy

f) a jelen feltételek 19.13. pontja szerinti módosító javaslat elutasítása esetén, vagy ha arra nem válaszol a szerzôdô, a módosító javaslat közlésétôl számított 30. nap

24. órájakor, vagy

g) a jelen feltételek 4.6. pontja szerinti szerzôdôi felmondás esetén a szerzôdô írásbeli felmondásának biztosítóhoz történô beérkezését követô nap 0. órájakor, vagy

h) díjmentesítés lehetôségének hiányában a díjfizetésre történt eredménytelen felszólítás esetén az elsô elmaradt díj esedékességi napjának 24. órájakor, vagy

i) ha a biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonja, és a szerzôdô hozzájárulásával a szerzôdésbe szerzôdôként sem lép be, az adott biztosítási idôszak végével a visszavásárlási feltételekkel, vagy

j) a kiegészítô biztosítás az alapbiztosítás megszûnésével, vagy

k) ha a szerzôdô a szerzôdést rendes felmondással az elsô évi biztosítási díj teljes befizetése után bármelyik következô évforduló elôtt 30 nappal írásban a biztosítási idôszak utolsó napjára felmondja, vagy

l) a felek közös megegyezésével.

5.4. A biztosító kockázatviselése az alapbiztosítás mellé kötött kiegészítô biztosítás(ok) tekintetében megszûnik a kiegészítô biztosítások feltételeiben foglalt szabályok szerint, de legkésôbb az alapbiztosítás megszûnésével:

a) a szerzôdô erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatával,

a nyilatkozat biztosítóhoz való beérkezését követô hónap elsô napjának 0. órájakor a díjjal fedezett idôszak végére, vagy

b) balesetbiztosítási kiegészítô biztosítások esetében a biztosító részérôl évfordulóra történô felmondással az évforduló napjának 24. órájakor. A biztosító 30 nappal az évfordulót megelôzôen köteles írásban értesíteni a szerzôdôt a kiegészítô biztosítás ilyen megszüntetésérôl, vagy

c) a jelen feltételek 4.3. pontja szerinti biztosítói felmondás esetén a felmondási határidô utolsó napjának 24. órájakor, vagy

d) az 1 éves, határozott idôre kötött kiegészítô biztosítás megszûnik annak a biztosítási évnek a lejártával, amelynek a vége elôtt 30 nappal bármelyik fél írásban bejelenti

a szerzôdés meghosszabbításának elutasítását.

5.5. A biztosítót a biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszûnés esetén a teljes biztosítási idôszakra megilleti a díj. A biztosítás egyéb okból való megszûnése, vagy a következô idôszakra történt díjfizetés esetén a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a díjtöbbletet – annak aktuális befektetési értékén

– a pénzalapon keresztül adja vissza a biztosító.

A biztosító – a megszûnést, illetve annak tudomására jutását követô 30 napon belül – mindazon díj kamatmentes visszafizetésére köteles, amely a jelen pont szerint nem illeti meg.

5.6. A szerzôdés bármely okból történt megszûnése, illetve a kötvény tartalmának módosítását eredményezô szerzôdésmódosítás esetén a biztosító jogosult a biztosítási kötvény visszakövetelésére. Ettôl függôvé teheti fizetési kötelezettségének teljesítését, illetve a szerzôdés módosítását is.

5.7. A biztosító a biztosítási szerzôdés megszûnésérôl írásban tájékoztatja a szerzôdôt, de ennek idôpontja, illetve elmaradása nem befolyásolja a szerzôdés megszûnését.

6. KOCKÁZATELBÍRÁLÁS, VÁRAKOZÁSI IDŐ

6.1. A biztosítás szolgáltatási összegének nagyságától, a biztosított életkorától, nemétôl, az adott biztosítás különös feltételeiben meghatározott egyéb kockázati körülményektôl függôen a biztosítási kockázat elbírálásához

• nem szükséges sem egészségi nyilatkozat, sem orvosi vizsgálat, vagy

• a biztosított egészségi nyilatkozata, vagy

• egészségi nyilatkozata és orvosi vizsgálata,

és az elôbbiek alapján beszerzendô egyéb orvosi iratok szükségesek.

A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyrôl szóló 1997. CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

6.2. Az ajánlattétel napjától 6 havi várakozási idô áll fenn, melytôl a biztosító orvosi vizsgálat esetén eltekinthet.

Ha a biztosítási esemény várakozási idôn belül következik be, a biztosító nem köteles a haláleseti biztosítási szolgáltatás fizetésére. Ilyen esetben a biztosító a befizetett biztosítási díjakat, költségei levonása után visszafizeti és ezzel a biztosítás megszûnik.

Befektetési egységre kötött életbiztosítás esetén a biztosító a haláleset idôpontjában a szerzôdés eszközalapjaiban lévô

befektetési egységek darabszámának és az ezekhez tartozó, a haláleset bejelentésének napját követô értékelési nap szerinti befektetési egység árfolyamok szorzatösszegét – az esetlegesen még el nem számolt terhelésekkel csökkentve – fizeti ki, és ezzel a biztosítás megszûnik.

6.3. A biztosító a hat havi várakozási idôtôl eltekint, ha

a biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt történt balesettel (8. pont) összefüggésben következett be.

6.4. A szerzôdô és a biztosított a biztosító elôírásaitól eltérô esetben is kezdeményezheti saját költségére a biztosító által meghatározott – a kockázatelbíráláshoz szükséges szintû – orvosi vizsgálat elvégzését.

6

6.5. A biztosító az alap– és kiegészítô, illetve az esetlegesen fennálló egyéb biztosítások kezdeti biztosítási összegeit biztosítottanként a 6.1. pontban elôírtakhoz összevontan veszi figyelembe.

7. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

Az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei szerinti biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító az ott meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti, illetve biztosítási összeget fizeti ki.

8. BALESET, BALESETBIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

Baleset: a biztosítási szerzôdés tartama alatt a biztosított akaratától független, hirtelen fellépô olyan külsô hatás, amelynek következtében a biztosított a balesettôl számított 2 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt múlékony vagy maradandó egészségkárosodást szenved, vagy a balesettôl számított

1 éven belül, de még a szerzôdés tartama alatt meghal. Nem minôsülnek balesetnek a 21.5. pontban felsorolt esetek.

Balesetbiztosítási esemény: ha a baleset megtörténtétôl számított 2 éven belül a biztosított múlékony vagy maradandó egészségkárosodása következik be, vagy 1 éven belül meghal, amennyiben errôl az alap-, illetve kiegészítô biztosítás szabályzata másként nem rendelkezik.

8.1. A baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosszakértôje állapítja meg, a testi funkcióvesztés, a szövôdmények és a balesetbôl eredô egyéb sérülések figyelembevételével. Más orvosszakértôi testületek döntése

a biztosítót nem köti. A megállapításra az alábbi táblázatban felsorolt esetekben azonnal, egyébként pedig a balesetet követô 2 éven belül kerül sor.

Egészségkárosodás mértéke jobb bal mindkét szem látásának elvesztése 100% mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése 100% mindkét láb elvesztése combtól 100% mindkét lábszár elvesztése,

(protézisre alkalmatlan) 100% mindkét lábszár elvesztése, jó térdfunkcióval 80% comb elvesztése 80%

felkar elvesztése	80%		80%
alkar elvesztése	70%		70%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése		70%
lábszár elvesztése		70%
kézfej elvesztése csuklóból	70%		70%
lábfej elvesztése a boka csatlakozásánál vagy felette		40%
egy szem látásának teljes elvesztése		35%
egy fül hallóképességének teljes elvesztése		25%
egy hüvelykujj teljes elvesztése	30%		25%
mutatóujj teljes elvesztése	20%		20%
nagylábujj teljes elvesztése		10%
egyéb kézujj teljes elvesztése	10%		10%
egyéb lábujj teljes elvesztése		3%

8.2. Igazolt balkezesség esetén a hüvelykujj teljes elvesztésére vonatkozó százalékok felcserélôdnek.

8.3. A kifizetésre kerülô szolgáltatási összeg az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei alapján kerül meghatározásra.

8.4. Egy biztosításon belül a kifizetések összesített százalékos mértéke több testrész egyidejû sérülése, vagy többszöri sérülés, illetve több szolgáltatás esetén sem haladhatja meg a 100%-ot.

8.5. Egy testrész többszöri sérülése miatti szolgáltatási összeg a 8.1. pont szerinti egészségkárosodási táblázatban foglalt,

az adott testrészre megállapított egészségkárosodási mértéket nem haladhatja meg.

8.6. Az igény alapját képezô biztosítási esemény elôtt bármely okból már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott

– nem ép – testrészek a biztosításból ki vannak zárva.

8.7. Amennyiben a biztosított múlékony vagy maradandó egészségkárosodása a szolgáltatás alapja, úgy az csak abban az esetben téríthetô, ha az igényt még a biztosított életében bejelentették, lehetôvé téve az elbírálást.

9. A PÉNZALAP MŰKÖDÉSE, HOZAMJÓVÁÍRÁS

9.1. A biztosító a pénzalapot a beérkezett díjjal (a Függelékben és a jelen feltételekben megállapított módon és mértékben csökkentve az esedékes költségekkel) azon a napon növeli, amikor az a szerzôdésre azonosíthatóan beérkezik.

9.2. Többlethozam és költséglevonás rendje

A biztosító az alapbiztosítási szerzôdés pénzalapjában kezelt tôkén elért befektetési hozam 100%-át minden hónap utolsó napján a szerzôdésre jóváírja, valamint levonja a befektetési költséget. Ezt követôen, a következô hónap elsô napjának

0 órájakor levonásra kerülnek az alap- és kiegészítô biztosítások kockázati díjai, az adott hónapban esedékes költségek (kivéve a már levont befektetési költséget), valamint a technikai kiegészítôk költségei.

10. DÍJFIZETÉS, DÍJMENTESÍTÉS, A DÍJ NEM FIZETÉSE

10.1. A biztosítási díj lehet egyszeri vagy folyamatos. Egyszeri valamint folyamatos díjfizetés esetén a biztosítás gyakoriság szerinti elsô díja a szerzôdés létrejöttekor, minden késôbbi díj pedig elôre, annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A díjfizetés gyakoriságáról az alapbiztosítás különös feltételei rendelkeznek.

10.2. Amennyiben az alapbiztosítás különös feltételei másképp nem rendelkeznek, a rendszeres, egyszeri, valamint a rendkívüli díj fizethetô csekken vagy banki átutalással (egyedi átutalás, csoportos beszedés).

10.3. A szerzôdô a díjfizetés gyakoriságát és módját a szerzôdéskötéskor választja meg, amelynek alapján

a gyakoriság szerinti díj a felmerülô mindenkori költségek figyelembevételével kerül megállapításra.

10.4. Folyamatos díjfizetés esetén a biztosítás évfordulóján

– ha a különös feltételek errôl másként nem rendelkeznek – a szerzôdônek lehetôsége van a díjfizetési gyakoriság

7

megváltoztatására. Errôl a szándékáról írásban, a biztosítási évfordulót 30 nappal megelôzôen értesítenie kell a biztosítót. A díjfizetési mód megváltoztatását a szerzôdô bármikor kérheti.

10.5. A díjfizetés gyakori ságának vagy módjának megváltoztatása a fizetendô díj változását vonhatja maga után.

10.6. Az esetleges kiegészítô biztosítások díjfizetési módja és díjfizetési gyakorisága megegyezik az alapbiztosítás

mindenkori díjfizetési módjával és díjfizetési gyakoriságával.

10.7. Ha a szerzôdô az esedékes rendszeres biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – felszólítást küld, amelyben legalább 30 napos póthatáridôt tûz ki a teljesítésre. A póthatáridô eredménytelen elteltével

a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenôleges hatállyal megszûnik.

10.8. Díjmentesítésre alkalmas szerzôdés (2.26. pont) esetén a biztosító a biztosítást az esedékesség napjára figyelemmel díjmentesíti. A biztosító a díjmentesítés során az alapbiztosítás szerzôdésben rögzített biztosítási összegeit nullára csökkenti, esetleges kiegészítô biztosításokat az esedékesség napjára

visszamenôleges hatállyal megszünteti, míg a 30 napos póthatáridô utolsó napján az egyszeri díjmentesítési költség levonása után a szerzôdést díjmentesíti.

A díjmentesített szerzôdésre a díjmentesítést követô idôre a biztosító – sem az alap-, sem a kiegészítô biztosítások tekintetében – kockázati díjra nem tart igényt. Az egyszeri díjmentesítési költséget

az alapbiztosítási szerzôdés Függeléke tartalmazza.

10.9. A biztosító jogosult – akár a szerzôdô, akár a biztosító által kezdeményezett – a díjmentesítés után az alapbiztosítási szerzôdés Függelékében meghatározott, a díjmentesített szerzôdésekre vonatkozó adminisztrációs költséget (2.27.1. pont) és befektetési költséget (2.30 pont) a továbbiakban is levonni.

10.10. A díjmentesített szerzôdés mindaddig fennmarad, míg a pénzalap értéke pozitív.

10.11. Ha a szerzôdés nem alkalmas díjmentesítésre, úgy a biztosítás maradékjog hiányában megszûnik.

10.12. A szerzôdônek a díjmentesítés helyett joga van a biztosítás visszavásárlására (16. pont).

10.13. A 10.12. pont tekintetében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén a díjmentesítési összeg/ visszavásárlási összeg számítási alapja megegyezik

a 30 napos póthatáridô utolsó napján érvényes befektetési egység darabszámok és a visszavásárlási igény bejelentésének napját követô elsô értékelési nap szerinti befektetési egység árfolyamok szorzatösszegével.

Hagyományos életbiztosítás esetén a díjmentesítési összeg/visszavásárlási összeg számítási alapja megegyezik a pénzalapnak a 30 napos póthatáridô utolsó napján érvényes értékével.

10.14. Ha a szerzôdés a 10.7. pontban leírtak szerint, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzôdô

a megszûnés napjától számított 120 napon belül, írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására.

A biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja. Nem kerül sor a helyreállításra a korábban esedékessé vált és a kérelem idôpontjától esedékes biztosítási díj megfizetésének hiányában.

10.15. Az esedékes biztosítási díj elmaradását követô kárkifizetés esetén az aktuális díjhátralékot a biztosító a szolgáltatási összegbôl – a szerzôdô tájékoztatása után – levonhatja.

11. KÖLTSÉGEK MEGHATÁROZÁSA

A biztosítási szerzôdés fennállása során felmerülô költségek fajtáit és azok mértékét a biztosító az alap- és kiegészítô biztosítások, illetve a technikai kiegészítôk különös feltételeinek függelékeiben határozza meg, melyek a szerzôdés részét képezik.

A felmerülô költségek esetleges változásáról a biztosító az ajánlott indexszel együtt (12.2 pont) értesíti a szerzôdôt.

Amennyiben az alap- és kiegészítô biztosítások, illetve technikai kiegészítôk különös feltételei másképp nem rendelkeznek, úgy a biztosító a 2.27.1 – 2.33. pontokban meghatározott költségeket levonja az alap- és kiegészítô biztosítás különös feltételeinek függelékében meghatározott mértékben.

12. ÉRTÉKKÖVETÉS

12.1. Értékkövetés a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek

– a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történô hozzáigazítása.

12.2. Folyamatos díjfizetés esetén a szerzôdô minden évben, az alapbiztosítási szerzôdés évfordulóján az alap- és kiegészítô biztosítások kockázati biztosítási összegeit és díjait arányosan növelheti (indexálhatja) a biztosító által ajánlott mértékben

12.3. Az ajánlott index mértékérôl, a biztosítási összegek módosításáról, az új biztosítási összegekhez tartozó biztosítási díjakról a biztosító legkésôbb 60 nappal a biztosítási év vége elôtt, írásban értesíti a szerzôdôt.

12.4. A biztosító által ajánlott értékkövetés (index) mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított,

a tárgyévet megelôzô naptári évre vonatkozó éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító

5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31-éig kerül alkalmazásra.

A biztosító által ajánlott index szerzôdô általi elfogadása – a 2.27. pontban lévô költségek kivételével

– nem kötelezô.

12.5. Az értékkövetés elfogadása esetén a módosított alap- és kiegészítô biztosítási összegeket és díjakat a biztosító

a következôk szerint állapítja meg:

12.5.1. Alapbiztosítások esetén az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összeg és az ajánlott index szorzatával megnöveli az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegeket. Ezzel egyidejûleg az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási díjakat is megnöveli az index és az elôzô biztosítási évre vonatkozó díj szorzatával.

8

12.5.2. A kiegészítô biztosítások esetén az indexálás azonos az alapbiztosításoknál alkalmazott móddal (12.5.1. pont). Rokkantsági díjátvállalásra szóló kiegészítô biztosítás esetén a díj az átvállalandó díjak indexálás utáni és indexálás elôtti összegének arányában nô.

12.5.3. A díjnövelési opciót szintén az index mértékével növeli a biztosító.

12.6. Folyamatos és egyszeri díjfizetés esetén

• a biztosítási díjjal nem arányos költségek az ajánlott index elutasítása esetén is emelkednek az ajánlott index szorzatával, azok összegét az aktuális Függelék határozza meg;

• a biztosítási díjjal arányos költségek százalékos mértéke a tartam során nem módosul.

12.7. Amennyiben a szerzôdô a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen a biztosító indexálásra vonatkozó

javaslatát írásban nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító a szerzôdô által elfogadottnak tekinti. Az évfordulót követôen a szerzôdô a módosított érvényes és esedékes

díjat tartozik fizetni. A visszautasítás bejelentése a szerzôdés értékkövetés nélküli fennmaradását eredményezi, a díjjal nem arányos költségek emelése nem utasítható vissza.

12.8. Az értékkövetés itt meghatározott módszerétôl a kiegészítô biztosítások különös feltételei a kiegészítô biztosítások tekintetében eltérôen is rendelkezhetnek.

13. DÍJNÖVELÉSI OPCIÓ

13.1. Folyamatos díjfizetés esetén a szerzôdônek lehetôsége van

a biztosítási díjat emelni úgy, hogy az – az alap- és kiegészítô biztosítás kockázati díjai és a biztosítási összegek változtatása nélkül – a biztosítás lejárati összegét növelje. Erre akkor van lehetôség, ha a díjnövelésre vonatkozó szándékát a szerzôdô

a biztosítási évfordulót legalább 30 nappal megelôzôen írásban a biztosítóhoz eljuttatja. A díjnövelési opció a biztosítási díj részét képezi.

13.2. A díjnövelési opcióval emelt biztosítási díj mértékét a biztosító korlátozhatja, illetve a díjemelést kockázatelbírálási szempontok figyelembevételével elutasíthatja.

13.3. A díjnövelési opció alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei az irányadók.

14. RENDKÍVÜLI DÍJFIZETÉS LEHETŐSÉGE

14.1. Folyamatos díjfizetés esetén az alapbiztosítás Függelékében meghatározott kezdeti kezelési költség levonásának (2.28. pont) idôszakát követôen, illetve egyszeri díjfizetés esetén a szerzôdés teljes tartama alatt, a szerzôdônek lehetôsége van rendkívüli díjfizetés teljesítésére úgy, hogy az – az alap- és kiegészítô biztosítás kockázati díjai és a biztosítási összegek változtatása nélkül – a biztosítás lejárati összegét növelje.

14.2. Folyamatos díjfizetés esetén az alapbiztosítás Függelékében meghatározott kezdeti kezelési költség levonásának idôszaka alatt a rendkívüli díjfizetés teljesítését a biztosító a rendszeres díj egyösszegben történô – elôre mutató – befizetésének tekinti, és a 9.1. pont szerint a pénzalapra jóváírja.

14.3. Kölcsöntartozás esetén a befizetett rendkívüli díj – legfeljebb a kölcsöntartozás erejéig – a fennálló kölcsöntartozást csökkenti.

15. KÖTVÉNYKÖLCSÖN

15.1. Folyamatos és egyszeri díjfizetés esetén a szerzôdô a biztosítási tartam során az alapbiztosítás pénzalapjának terhére kölcsönt vehet fel. A kölcsönfolyósításhoz a biztosító hozzájárulása szükséges.

A kölcsöntartozás összege a biztosítási tartam során a pénzalap terhére felvett, és vissza nem fizetett kölcsön és kamatainak együttes összege.

15.2. A kölcsönt kamat terheli, amelynek mértéke változó, mivel minden hónapban megegyezik a pénzalapra a 9.2. pont szerint havonta jóváírt befektetési hozam mértékével.

15.3. A biztosítási tartam során a felvehetô kölcsön mértéke nem haladhatja meg a mindenkori pénzalap és az elégséges pénzalap különbségének értékét. Kölcsön felvételekor az

esetleges korábbi kölcsönfelvételbôl eredô kölcsöntartozások összeadódnak.

15.4. A szerzôdô kölcsöntartozása nem haladhatja meg a pénzalap készpénzértékét. Amennyiben a szerzôdô kölcsöntartozása meghaladja a pénzalap készpénzértékét, úgy a szerzôdés díjelégtelenség miatt, kifizetés nélkül megszûnik.

15.5. A kölcsön folyósítása, illetve a felvett kölcsön mértéke nem befolyásolja a pénzalapra jóváírt kamatok és a levonásra kerülô költségek mértékét.

15.6. A kölcsöntartozás összegét a szerzôdô a biztosítási tartam során bármikor visszafizetheti, a rendkívüli díjfizetési lehetôség (14. pont) alapján.

15.7. Amennyiben a szerzôdô kölcsöntartozását a biztosítási tartam végéig nem fizeti meg, úgy azt a biztosító az aktuális lejárati összegbôl levonja.

15.8. Az alapbiztosítás megszûnése esetén a biztosító a fennálló kölcsöntartozást a szolgáltatási összegbôl levonja. Amennyiben erre így sincs lehetôség, úgy azt peren kívüli vagy peres eljárásában érvényesítheti a szerzôdôvel, illetve örököseivel szemben.

15.9. A kölcsönfolyósítás és kölcsöntörlesztés itt meghatározott lehetôségérôl az alap- és kiegészítô biztosítások, valamint a technikai kiegészítôk különös feltételei eltérôen is rendelkezhetnek.

15.10. Visszavásárlás esetén a pénzalap készpénzértékét az esetlegesen fennálló kölcsöntartozás összege csökkenti.

16. VISSZAVÁSÁRLÁS, RÉSZVISSZAVÁSÁRLÁS

16.1. Teljes, illetve részvisszavásárlási igény bejelentésére a biztosító erre szolgáló nyomtatványán, a szerzôdô által az ott feltüntetett valamennyi kérdés maradéktalan és egyértelmû kitöltésével, a nyilatkozat aláírásával, valamint a biztosítási kötvény benyújtásával van lehetôség.

16.2. A teljes, illetve a részvisszavásárlásra vonatkozó igénybejelentés beérkezésének az idôpontja az a nap, amelyiken a jelen pontban meghatározott nyilatkozat és a biztosítási kötvény a biztosító nyomtatványain a biztosítóhoz beérkezett. Ha a két dokumentum nem egy idôpontban érkezik, akkor a késôbbi idôpont az igény beérkezésének idôpontja.

9

16.3. Folyamatos díjfizetés esetén a szerzôdés második évfordulóját követôen – amennyiben az elsô két éves díj befizetésre került –, illetve egyszeri díjfizetés esetén a biztosítás teljes díjának befizetése után, a biztosítási tartam 2. hónapjától a szerzôdô a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal kérheti a szerzôdése visszavásárlását.

16.4. A szerzôdés visszavásárlással maradékjogok nélkül megszûnik az 5.3.c) pont szerint.

A szerzôdés visszavásárlási összege az aktuális pénzalap érték és a visszavásárlási költség (minimális pénzalap) különbözete. A kalkuláció értéknapja

a visszavásárlás bejelentésének idôpontja (16.2 pont).

16.5. A szerzôdônek lehetôsége van írásbeli nyilatkozattal részvisszavásárlást kezdeményezni az aktuális pénzalap elégséges értékén felüli rész terhére.

A részvisszavásárlás összegével a pénzalap aktuális értéke csökken. Ha a részvisszavásárlás után a pénzalapban maradó (el nem számolt terhelésekkel csökkentett) érték nem érné el a pénzalap elégséges értékét, akkor a biztosító a visszavásárlás szabályai szerint jár el, errôl elôzetesen értesíti a szerzôdôt.

Három vagy több havi esedékes díj elmaradása, vagy díjfizetésre szóló felszólító esetén a póthatáridô alatt a szerzôdô részvisszavásárlást nem igényelhet.

16.6. Részvisszavásárlás esetén a biztosító részvisszavásárlási költséget számít fel. A részvisszavásárlási költség aktuális összegérôl a biztosító az ajánlat felvételekor az alapbiztosítás Függelékében, majd azt követôen évente, legkésôbb

60 nappal a biztosítási évforduló elôtt írásban tájékoztatja a szerzôdôt. A költséget a biztosító minden év június 1-jei

hatállyal, az akkor érvényes – a biztosító által ajánlott – index mértékével megemeli.

16.7. A visszavásárlási/részvisszavásárlási igény teljesítése legkésôbb az összes szükséges okmány beérkezését követô 30. napon esedékes.

16.8. A visszavásárlás nem biztosítási szolgáltatás, így arra a kedvezményezettre vonatkozó szabályok nem érvényesek.

A visszavásárlási összegre a szerzôdô jogosult. Amennyiben

a biztosított(ak) nem azonos(ak) a szerzôdôvel, a visszavásárlásról a szerzôdô köteles tájékoztatni a biztosította(ka)t.

17. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

17.1. Egészségbiztosítási szerzôdés

Egészségbiztosítási szerzôdés alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerzôdésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások egészséges személy általi igénybe vételekor felmerülô költségek megtérítésére is.

17.2. Alkalmazandó szabályok

Az egészségbiztosítási szerzôdéseket az élet- vagy kárbiztosítás szabályai szerint lehet kötni.

Ha az egészségbiztosítást kárbiztosításként kötötték, a kárbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket a következô eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthetô a biztosító mentesülését eredményezô oknak, ha a biztosított az ôt törvény alapján megilletô

rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá; és

b) nem terheli a biztosítottat állapotmegôrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

c) a biztosított részérôl szükséges hozzájárulás, ha nem a biztosított a szerzôdô fél,

d) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása; és

e) a biztosító kötelezettségének beállása a közlési kötelezettség megsértése esetén.

17.3. Várakozási idô

17.3.1. Ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás esetén, illetve akkor, ha a biztosított valamely tartós betegsége a szerzôdéskötéskor a biztosító által ismert volt, az említett betegségre vonatkozóan a biztosító az egészségbiztosítási szerzôdésben legfeljebb hároméves várakozási idôt köthet ki.

17.3.2. A várakozási idôbe beszámít az az idôtartam, amelynek során a biztosított az egészségbiztosítás megkötését megelôzôen

– legfeljebb hatvan napon belül – megszûnt korábbi egészségbiztosítási szerzôdés alapján folyamatosan jogosult volt egészségbiztosítási szolgáltatásra.

17.4. Felmondás egészségbiztosítás esetén

17.4.1. Nem tekinthetô a biztosítási kockázat jelentôs növekedésének a biztosított életkora elôrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetôsége.

17.4.2. Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.

18. A SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE,

A TELJESÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

18.1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

18.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a szerzôdô, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését 8 napon belül nem

jelenti, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Ebben az esetben az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített érték kerül kifizetésre (20.5. pont).

18.3. Dokumentumok

18.3.1. Az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez és egyéb kifizetéshez a következô dokumentumok bemutatása szükséges:

• a biztosítási kötvény,

• a díjfizetés igazolása,

• a jogosult személyazonosságának igazolása,

• biztosítási szolgáltatásra való jogosultság igazolása,

• biztosítási esemény tényét és idôpontját igazoló dokumentum,

10

• hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó határozat, vádirat vagy bírósági ítélet,

• haláleseti szolgáltatás igénybevétele esetén a halál tényét, idôpontját igazoló okirat (halotti anyakönyvi kivonat) és a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány,

• az esemény elôzményeinek, kezdetének idôpontját, lefolyását igazoló részletes orvosi igazolás,

• a lejárati szolgáltatás esetén a biztosított életben létét és életkorát igazoló okirat,

• hagyatéki végzés vagy öröklési bizonyítvány,

• szükség szerint aktuális orvosi vizsgálat lehetôvé tétele és annak eredményét igazoló dokumentum,

• a különös szerzôdési feltételekben az elôbbieken túl elôírt egyéb dokumentumok.

18.3.2. Balesetbiztosítási esemény esetén – a fentieken túl – az alábbi dokumentumok bemutatása szükséges:

• baleseti eseményt igazoló orvosi dokumentáció (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns kezelési lap),

• a baleset okát, körülményeit leíró nyilatkozat, jegyzôkönyv,

• nyilatkozat, orvosi dokumentum ittasságról,

• tevékenységi engedély másolata, ha a baleset valamely engedélyhez kötött tevékenységgel függ össze,

• közlekedési baleset esetén forgalmi engedély és vezetôi engedély.

18.3.3. A biztosító a pénzmosás megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések

betartása, illetve a kifizetés biztonsága érdekében követelheti a szerzôdôtôl, képviselôjétôl, a biztosítottaktól és kedvezményezettektôl, jogosulttól vagy bármelyiküktôl az eredeti bankszámlaszerzôdés és a bankszámlakivonat bemutatását, és azokról másolat leadását.

18.4. A biztosító a szolgáltatása teljesítését csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô- vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti.

A szerzôdônek, a biztosítottnak, illetve a jogosultnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok bemutatására, amelyeket

– a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

18.5. A szükséges okiratok költségeit annak kell viselnie, akinek azok elfogadása érdekében áll. A biztosítót terheli minden olyan költség, amelyet a biztosítási igény bizonyításához igazolhatóan indokolatlanul kért.

A biztosítási esemény bekövetkezését annak kell igazolnia, aki a szolgáltatásra igényt tart.

18.6. A biztosítási szolgáltatás teljesítése, illetve egyéb kifizetés legkésôbb az összes szükséges okmány – esetleg orvosi vizsgálat eredményének – beérkezését követô 30. napon esedékes.

19. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

19.1. A szerzôdô és a biztosított a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A szerzôdô és a biztosított felelôssége ebben a vonatkozásban egyetemleges. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô és a biztosított

a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdôt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

19.2. A biztosított, a szerzôdô és a kedvezményezett köteles a biztosító számára lehetôvé tenni a biztosítás szempontjából lényeges adatok és körülmények ellenôrzését.

19.3. Amennyiben a biztosító az életkor vagy más kockázati tényezô helytelen bevallása miatt a szerzôdésre a valós kockázati biztosítási díjnál alacsonyabb díjat számított, de a szerzôdés a valós életkorral, illetve kockázati tényezôkkel az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei szerint

létrejöhetett volna, úgy a biztosító a tudomására jutástól számított 15 napon belül a biztosítási összegnek

arra az összegre történô leszállítására, illetve a díj olyan emelésére tesz írásban javaslatot, amely a

biztosítás megkötésének idôpontjában a biztosított tényleges életkora, illetve kockázati tényezôi mellett megfelelt

volna. Erre a módosításra az alap- és az esetleges kiegészítô egészségbiztosítási szerzôdések létrejöttétôl számított elsô 5 évben van lehetôség. Amennyiben a szerzôdô a módosítási javaslatot nem fogadja el, a szerzôdés a 30. napra a visszavásárlási összeg kifizetésével megszûnik, feltéve, hogy erre a biztosító a szerzôdô figyelmét felhívta.

A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap 1-jétôl illeti meg a biztosítót.

19.4. Ha a díj a helytelen korbevallás folytán magasabb összegben nyert megállapítást – de a szerzôdés a valós életkorral

a szerzôdés feltételei szerint is létrejöhetett volna –, úgy a biztosító a díjkülönbözetet kamatmentesen visszatéríti.

19.5. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szerzôdés nem jöhetett volna létre, a biztosító a közlési kötelezettség sértésre vonatkozó általános szabályok (19. pont) szerint jár el.

19.6. A közlési kötelezettség megsértése esetében

a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok érvényesek (20. pont).

19.7. A szerzôdô és a biztosított a változás bekövetkezésétôl számított 8 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni lényeges körülmények változását, így különösen, de nem kizárólagosan a személyi adatainak (pl.: név, lakcím, foglalkozás, hobbi, sporttevékenység), továbbá az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített egyéb lényeges körülményeknek a megváltozását.

19.8. A szerzôdô köteles saját vagy a biztosított – jelölés esetén a kedvezményezett – megadott lakcímének, levelezési címének, székhelyének, bejelentett e-mail címének, SMS

11

üzenet fogadására alkalmas telefonszámának, a szerzôdésen nyilvántartott kifizetési bankszámlaszámának, valamint

a szerzôdésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/rögzített értesítési címnek a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 5 munkanapon

belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést, (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerzôdéssel, illetve a szerzôdés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értéknövelésrôl szóló értesítôt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifizetést, amíg a lakcímre,

levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, a bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.

19.9. Ha a szerzôdô az elérési címeket, lehetôségeket a biztosító kérésére nem adja meg, vagy megadja, de annak változását elmulasztja bejelenteni, akkor az azonosítás költsége a szerzôdôt terheli, a szolgáltatási összegekbôl is levonhatóan.

19.10. A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosítónak írásban bejelenteni a biztosított szerzôdés-kötéskori tartózkodási helyének (ország) megváltoztatását az indulás ismert idôpontja elôtt 30 nappal. A biztosító a bejelentést követô 15 napon belül mérlegeli az országkockázatot, majd a kockázat vállalhatóságának feltételeirôl tájékoztatja a szerzôdôt.

19.11. Amennyiben a szerzôdô, illetve a biztosított a változás-bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a biztosító mentesülésére vonatkozó szabályok (20. pont), és a 19.3. pontban leírtak érvényesek.

19.12. Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, úgy a biztosító a tudomására jutástól számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot nem vállalja – a szerzôdést a 30. napra írásban a visszavásárlási összeg kifizetésével felmondhatja. Erre a módosításra, illetve felmondásra a

biztosítónak a szerzôdéskötéstôl vagy a lényeges körülmény változására vonatkozóan elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva 5 teljes biztosítási éven belül van lehetôsége az élet- és egészségbiztosítási szolgáltatások tekintetében. Balesetbiztosításnál a tudomásra jutástól számított 15 napon belül a teljes tartam alatt mód van a szerzôdés biztosító általi módosítására, illetve felmondására.

19.13. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, úgy a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon a visszavásárlás feltételei szerint megszûnik, feltéve, hogy erre a következményre a biztosító a szerzôdôt a módosító javaslat megtételekor figyelmezteti. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap

1-jétôl illeti meg a biztosítót.

19.14. Ha az alap- és a kiegészítô biztosítási szerzôdések egyidejûleg több személyre vonatkoznak, és a biztosítási kockázat jelentôs megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 19.12. és 19.13. pontokban

meghatározott jogait a többi biztosított vonatkozásában nem gyakorolhatja, de a kockázatvállalásra tekintettel írásban módosító javaslatot tehet.

19.15. Ha az alap- és a kiegészítô biztosítási szerzôdések több személyre vonatkoznak, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy

a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

20. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

20.1. Ha az életbiztosítási szerzôdés bármely okból

a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, a biztosító köteles a szerzôdésben meghatározott

visszavásárlási összeget – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kifizetni.

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés ilyet tartalmaz – a biztosított örököseit illeti meg, abból a szándékos magatartást tanúsító kedvezményezett nem részesülhet.

20.2. A szerzôdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles téríteni, ha a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, azzal összefüggésben vagy (életbiztosítás esetén a szerzôdéskötéstôl számított 2 éven belüli) öngyilkossága, öncsonkítása vagy annak kísérlete miatt következett be – függetlenül attól, hogy azt

a biztosított tudatzavarban követte el.

20.3. A biztosító abban az esetben is mentesül a balesetbiztosítási, illetve kárbiztosítás szabályai szerint kötött egészségbiztosítási szolgáltatás teljesítése

alól, ha a bekövetkezett eseményt (balesetet, egészségkárosodást vagy betegséget) jogellenesen

• a biztosított szándékos vagy

• súlyosan gondatlan magatartása okozta.

20.4. Súlyosan gondatlan magatartás okozta balesetnek, illetve betegségnek minôsül, ha a biztosítási esemény

• a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be, vagy

• a biztosított által nem orvosi javallatra, vagy nem az elôírt adagolásban szedett altató- vagy nyugtatószer, illetve gyógyszer, kábítószer következtében áll be, vagy

• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) gépjármûvezetése közben következett be, és mindkét esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett, vagy

• engedélyhez kötött tevékenységnek a biztosított általi engedély nélküli végzése miatt, vagy

• a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be.

12

20.5. Amennyiben a szerzôdô vagy a biztosított közlésre, illetôleg változás bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem vagy csak késedelmesen tesz eleget, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól és csak a visszavásárlási összeget

– ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel

– köteles kifizetni, kivéve, ha

• a biztosított, illetve a szerzôdô bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy

• az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Életbiztosítás és az egészségbiztosítási szerzôdés esetén a közlésre vagy a változás bejelentésére vonatkozó kötelezettség megsértése esetén a biztosító csak abban az esetben mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a szerzôdéskötéstôl, a kiegészítô biztosítás megkötésétôl vagy az elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva még nem telt el 5 teljes biztosítási év.

21. KOCKÁZATKIZÁRÁSOK

21.1 A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:

• radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az orvosilag elôírt, terápiás célú sugárkezelést,

• HIV, hepatitis B vagy hepatitis C fertôzéssel,

• harci eseményekkel, más háborús cselekményekkel, felkelésekkel, lázadásokkal, terrorcselekményekkel vagy zavargásokkal.

Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény.

21.2 A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jármûben, országos vagy nemzetközi szervezett amatôr sportversenyeken, illetve engedély nélkül rendezett sportversenyeken való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be.

21.3 A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény nem menetrendszerû kereskedelmi személyszállító repülés, hanem egyéb repülés következménye.

21.4 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a kötéstôl számított öt éven belül bekövetkezô biztosítási eseményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel

• a biztosított szerzôdéskötéskor már meglévô állapota, súlyos betegsége, súlyos maradandó egészségkárosodása, amelyrôl a szerzôdô/ biztosított tudott vagy tudnia kellett,

• veleszületett súlyos rendellenesség, a biztosított születésével összefüggô károsodások, amelyrôl a szerzôdô/ biztosított tudott vagy tudnia kellett,

feltéve, hogy a fenti pontok esetében a biztosító a kockázat összegére tekintettel egészségi kockázatfelmérést nem végzett.

21.5 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a baleset-, és egészségbiztosítási eseményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel

• az öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete, abban az esetben sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el,

• a biztosított olyan balesete, betegsége, amely okozati összefüggésben áll a biztosított testrészeinek, illetve szerveinek a biztosító jelen biztosítására vonatkozó kockázatviselésének kezdetét megelôzôen már kialakult maradandó károsodásával, illetve korábban már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott testrészt érint;

• extrém sporttevékenység

Extrém sportnak minôsül a társadalombiztosítási szerv által annak tekintett szabadidôs tevékenység, melyekkel összefüggésben fellépô egészségkárosodás

esetén csak térítés melletti ellátást biztosít. A kizárások a kockázatviselés tartama alatti, de az ajánlattételt követôen esetlegesen késôbb extrém sportnak minôsített sportokra is vonatkoznak (a mindenkor aktuális hivatalos besorolás szerint).

21.6 Nem minôsülnek balesetnek, így kizártak a balesetbiztosítás kockázatviselésébôl a következô esetek:

• megemelés, rándulás,

• a fagyás, a napszúrás és a hôguta, egyéb hideg vagy meleg hôhatásból származó ártalom,

• a mérgezés, a rovarcsípés,

• a fertôzô vagy fertôzéssel keletkezett betegség akkor sem, ha az balesettel összefüggésben következett be, vagy

• foglalkozási ártalom.

21.7 Amennyiben a biztosító kockázatviselése nem áll fenn, az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített biztosítási szolgáltatást nem teljesíti a biztosító.

Helyette az alapbiztosítást érintô haláleseti szolgáltatás esetén a visszavásárlási összeg – ha a szerzôdés rendelkezik visszavásárlási összeggel – kerül kifizetésre

a kedvezményezettnek.

21.8 A biztosító a kockázatelbírálás során a kockázat egyedi mérlegelésével valamely, a fentiekben kizárt kockázat vállalhatóságáról szóló döntést is hozhat.

22. VEGYES RENDELKEZÉSEK

22.1. Amennyiben a kiegészítô biztosítások különös feltétele eltér a jelen feltételektôl, úgy az adott pontok esetében az azokban rögzítettek szerint kell eljárni.

22.2. Amennyiben a kiegészítô biztosítások, illetve a technikai kiegészítôk különös feltételei másképp nem rendelkeznek, úgy a kiegészítô biztosításoknak és technikai kiegészítôknek nincs önálló pénzalapjuk, maradékjoguk, azaz nem díjmentesíthetôk, kölcsönnel nem terhelhetôk és nem vásárolhatók vissza.

22.3. A szerzôdô magyarországi kézbesítési megbízottat nevezhet meg, amennyiben 1 hónapnál hosszabb idôre lakcímérôl eltávozik, vagy levelezési címén a küldeményeket nem tudja átvenni. Ennek hiányában a biztosító az által ismert utolsó címére (levelezési címére) joghatályosan küldhet nyilatkozatot.

13

22.4. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

22.5. A biztosító a 2003. évi LX. törvény (Bit.) 161/A. §-ában és a jelen szerzôdésben foglalt felhatalmazás alapján az általa szervezett veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében

– a jogszabályokban foglalt vagy szerzôdésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során a szolgáltatásoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az általa kezelt élet-, baleset- és egészségbiztosítási szerzôdésekben rögzített adatok részére történô kiadása érdekében. A biztosító ezen adatokat a Bit.-ben meghatározott idôtartamon át kezeli. A szerzôdô/ biztosított/kedvezményezett a biztosító által megkeresés

útján megszerzett és kezelt Bit. szerinti adatokról tájékoztatást kérhet.

22.6. A biztosítási szerzôdés legfontosabb adózási szabályait a biztosító az ajánlattétel elôtt átadott tájékoztatóban vagy annak mellékletében ismerteti. A biztosító szolgáltatásait, egyéb kifizetéseit az aktuális adókötelezettség elszámolását követôen teljesíti.

22.7. A biztosító adatai

Biztosító neve: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasági formája: zártkörûen mûködô részvénytársaság Biztosító székhelye és címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Székhelyének állama: Magyarország

Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.

23. PANASZKEZELÉS

23.1. A szerzôdô jogosult a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölni. A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô

és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban, illetve

a biztosító honlapján: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ panaszkezelesi-szabalyzat.html

A szerzôdô biztosítási szerzôdése kapcsán felmerült olyan panaszával, amelyre az illetékes ügyfélszolgálaton nem kap megnyugtató választ, személyesen a Központi Ügyfélszolgálati Irodához, írásban a Panaszirodához fordulhat.

Központi Ügyfélszolgálati Iroda címe:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0.

Panasziroda címe:

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Panasziroda 1813 Budapest, Pf. 245.

E-mail: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx Online panaszbejelentés:

xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx

23.2. A biztosító

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelô más elérhetôséget biztosítva – folyamatosan fogadja.

23.3. Telefonon történô panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerû várakozási idôn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

23.4. Telefonon történô panaszkezelés esetén a biztosító és a szerzôdô közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megôrzi. A szerzôdô kérésére a biztosító a hangfelvétel visszahallgatását lehetôvé teszi a szerzôdô részére, továbbá térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a hangfelvételrôl készített hitelesített jegyzôkönyvet.

23.5. A biztosító a szóbeli panaszt – a 23.6. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja.

Ha a szerzôdô a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzôkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a szerzôdônek

átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a szerzôdônek

– a panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott álláspontjával egyidejûleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

23.6. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzôkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a szerzôdônek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az szerzôdônek – a panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott

álláspontjával egyidejûleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

23.7. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követô 30 napon belül megküldi a szerzôdônek

23.8. Jogorvoslati lehetôségek

1. Pénzügyi Békéltetô Testület:

A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: 00-0-000-0000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

2. Fogyasztóvédelmi eljárás:

A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén, fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1534 Budapest BKKP Pf. 777.

Telefon: 00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

14

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A kérelem benyújtásához formanyomtatvány költségmentes megküldését kérheti az alábbi elérhetôségeken: Telefonon: 00-0-000-0000; postai úton: 9401 Sopron, Pf. 22.; és e-mailen: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

3. Bíróság:

Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bíróság (xxx.xxxxxxx.xx).

24. ELÉVÜLÉS

A biztosításból eredô igények a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított 2 év elteltével elévülnek.

25. BIZTOSÍTÁSI TITOK, ADATKEZELÉS

25.1. Biztosítási titok minden olyan, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló – minôsített adatot nem tartalmazó – adat, amely az egyes ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

25.2. A biztosított egészségi állapotával összefüggô adatokat a biztosító a törvényben meghatározott célokból,

az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag

az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

25.3. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni

a Bit. 153–161. §-ban foglaltak szerint, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak

a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító,

a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

A biztosító az adatokat az igények jogosultak általi érvényesítésének érdekében a szerzôdés megszûnését követôen 20 évig ôrizheti meg.

25.4. A 25.3. pontban meghatározottól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak a szerzôdô és a biztosított elôzetes hozzájárulásával végezhet, a

hozzájárulást a biztosító az ajánlattétellel egyidejûleg szerzi be. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

25.5. A biztosító a személyes adatokat a szerzôdés részét képezô, a szerzôdô aláírásával elfogadott „Tájékoztatás és nyilatkozat az adatkezelésrôl” elnevezésû okirat figyelembevételével kezeli.

25.6. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

25.7. A biztosító ügyfelei biztosítási titkát csak törvény rendelkezése alapján, illetve a szerzôdô hozzájárulása esetén adhatja át.

25.8. A törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértôvel,

c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval,

n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,

o) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

q) a Bit. 161/A–161/C. §-ának hatálybalépését követôen a biztosító által szervezett veszélyközösség érdekeinek

megóvása érdekében történô megkeresés keretén belül a jogosultsággal rendelkezô megkeresô biztosítóval

szemben, ha az a)–j) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy a biztosítóhoz olyan írásbeli megkereséssel fordul, amely tartalmazza a szerzôdô nevét vagy a biztosítási

15

szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és o)–p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

25.9. A nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség részére a biztosító köteles haladéktalanul

tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) kábítószer birtoklásával,

c) kóros szenvedélykeltéssel,

d) kábítószer készítésének elôsegítésével,

e) új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel,

f) terrorcselekménnyel,

g) terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával,

h) terrorizmus finanszírozásával,

i) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

j) lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel,

k) pénzmosással,

l) bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel

van összefüggésben.

25.10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

25.11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét továbbá

• az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

• fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

• a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása.

25.12. A szerzôdô/biztosított külön nyilatkozat aláírásával felmenti a titoktartás alól egyrészt a kezelô és vizsgáló orvosokat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási és egyéb hatósági, igazgatási szerveket azon – az egészségi állapottal, fennálló és korábbi betegségekkel, balesetekkel, esetleges halál bekövetkeztével összefüggô – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekintetében, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.

25.13. Ha a szerzôdô/biztosított a biztosítási szerzôdés szempontjából lényeges körülmények vonatkozásában a titoktartási kötelezettség alól a kezelô és vizsgáló orvosokat, egészségügyi intézményeket, társadalombiztosítási és

más hatósági, igazgatási szerveket nem menti fel, de a szerzôdés létrejött, úgy a biztosító annyiban

mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben

emiatt a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

26. FATCA ADATKEZELÉS

26.1. A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés

elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló mindenkor hatályos törvény (továbbiakban: FATCA törvény) rendelkezéseinek való megfelelés érdekében, a Bit. 167/D. § alapján a biztosító az alábbi intézkedésekrôl tájékoztatja a szerzôdôket.

Jelen szerzôdés aláírásakor, illetve a szerzôdô személyét érintô módosításakor a biztosító köteles elvégezni a szerzôdô, szolgáltatás teljesítésekor pedig a kedvezményezett illetôségvizsgálatát, valamint a magyar adóhatóság felé köteles bizonyos esetekben adatot szolgáltatni.

Illetôségvizsgálat alatt azt kell érteni, hogy a szerzôdônek (kedvezményezettnek) nyilatkozatot kell tennie arról, hogy amerikai adóilletôségû-e, jogi személy szerzôdô esetében pedig arról, hogy amerikai alapítású-e, ez utóbbi esetben nemleges válasz esetén arról, hogy a FATCA törvény szempontjából pénzügyi intézmény-e. Igenlô válasz esetén e személyek kötelesek megadni az amerikai adóhatóság által számukra kiadott numerikus azonosítójukat.

26.2. A biztosító az elvégzett illetôségvizsgálat alapján az adó-, és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvényben (továbbiakban: Aktv.) foglalt határidôkben

a magyar adóhatóság felé köteles adatszolgáltatást teljesíteni a következô feltételek bármelyikének teljesülése esetén:

• a szerzôdô/kedvezményezett természetes személy amerikai adóilletôségû; vagy

• a szerzôdô/kedvezményezett jogi személy amerikai alapítású vagy a FATCA törvény szempontjából pénzügyi intézménynek minôsül; vagy

• amely biztosítási szerzôdések év végi készpénz egyenértéke (azaz élô szerzôdés esetén a pénzalap értéke, kifizetés esetén a kifizetés összege) 2014.07.01-én vagy azt követôen létrejött biztosítási szerzôdések esetében meghaladja az 50 000 USD-t, 2014.07.01-ét megelôzôen létrejött szerzôdések esetén pedig a 250 000 USD-t; vagy

• a szerzôdô/kedvezményezett az adóilletôségérôl nem tett nyilatkozatot, így a FATCA törvény alapján nem együttmûködô ügyfélnek minôsül.

A biztosító a fenti feltételek bármelyikének teljesülése esetén az alábbi adatokat szolgáltatja a magyar adóhatóság felé:

• az ügyfél neve, címe

• az ügyfél SSN, EIN vagy GIIN azonosítója

• a biztosítási kötvény száma

• a készpénz egyenérték és annak devizaneme.

16