A GYŐR-SOPRON-EBENFURTI VASÚT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
A GYŐR-SOPRON-EBENFURTI VASÚT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ÜZLETSZABÁLYZATA
A vasúti személyszállítási szerződés általános feltételei
Érvényes: 2021. december 12-től
Módosítások jegyzéke
Módosítás sor- száma | Vasúti igazgatási szerv jóváha- gyási száma | Hatálybalépés napja |
Új kiadás | PIUF/126875-2/2021-ITM | 2021. december 17. |
B E V E Z E T É S
A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: GYSEV) Személyszállítási Üzletszabályzata (a továbbiakban: Üzletszabályzat), mint általános szerződési feltételek az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXVII. törvény, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 271/2009. (XII.1.) Korm. rendelet, és a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés, továbbá a személyszállítási te- vékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései alapján kerültek meghatározásra.
A belföldi forgalomban a személyszállítási tevékenység végzése során a XXXXX által elszállított személyek és kézipogy- gyászaik, valamint élő állataik szállítására a jelen Üzletszabályzatban foglalt feltételek érvényesek.
A GYSEV Zrt. minden jogot,
így a kiadás, sokszorosítás és fordítás jogát is fenntartja.
Készült a GYSEV Zrt. szerkesztésében.
Tartalom
Tartalom 4
Rövidítések és fogalom-meghatározások 5
I. FEJEZET 8
1. Az Üzletszabályzat hatálya 8
2. A díj ellenében végzett személyszállítás 8
3. Üzletszabályzat 8
II. FEJEZET 8
1. A személyszállítási szerződés létrejötte és megszűnése 8
2. Szerződéskötési kötelezettség és annak korlátozása 9
3. Szerződéskötés más társaság nevében 9
4. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás 10
5. Üzletpolitikai kedvezmények 10
6. Menetjegyek, felárak és más, utazásra jogosító iratok és igazolványok 10
7. A menetrend 16
8. Utastájékoztatás 16
9. A felek jogai és kötelezettségei 18
10. Személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatások 24
III. FEJEZET 25
1. A vasúttársaság felelőssége a vasúti személyszállítási szerződés teljesítéséért 26
2. Lemondás az utazásról (szerződéstől való elállás), a visszatérítés szabályai 34
IV. FEJEZET 38
1. Észrevételek bejelentése és kezelése 38
2. Igények érvényesítése 39
3. Tájékoztatás a panaszügyek intézésében közreműködő szervezetekről 40
4. Adatvédelmi rendelkezések 40
A. FÜGGELÉK 41
B. FÜGGELÉK 46
C. FÜGGELÉK 50
Rövidítések és fogalom-meghatározások
Applikáció: A MÁV-START okostelefonokon működő menetrendi információs és jegyértékesítő alkalmazása. Az Appli- kációfelhasználására az alkalmazás információs menüjében található jogi nyilatkozatban foglaltak irányadók.
CIV: a Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXVII. törvény „A” Függeléke; a Nemzet- közi Vasúti Személyszállítási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályokról.
COTIF: a Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXVII. törvény.
Csomagolás: A szállítani kívánt tárgy szennyezés, valamint sérülés okozására képes részeinek beburkolása abból a célból, hogy az ne okozzon kárt a környezetében.
Csoportos elszámolás: az együtt utazók esetében felmerült menetdíj, felár és viteldíj pénztárban , egy menetjegyen történő elszámolása abban az esetben, ha az utazás viszonylata azonos, a menetjegy árát, egy összegben fizetik meg és az utazók az ilyen módon történő elszámolást kifejezetten kérik. Kötelező a csoportos elszámolás akkor, ha az együtt utazók helybiztosí- tást nem tartalmazó együttes elhelyezést kérnek, különkocsit vagy különvonatot vesznek igénybe.
Díjszabás: a GYSEV szolgáltatási díjainak számítási módját, továbbá a kedvezmények felhasználásának részletes fel- tételeit tartalmazó kiadvány
Egykapus ügyfélszolgálat: az utas-észrevételek megtételére biztosított lehetőségek összességét jelentő ügyfélszolgálati csa- tornák (írásos és szóbeli bejelentési módozatok) lokálisan és szervezetileg is egy helyen történő kezelése a GYSEV Ügyfél- szolgálata által.
Elektronikus jegy: az utasjogi rendelet I. melléklet 7. cikk (5) bekezdésében előírtaknak megfelelő bármely, a vasúttársaság által az üzletszabályzatban meghatározott elektronikus adathordozóra kiállított menetjegy, helyjegy, pótjegy, hely- és pót- jegy és a felár bizonylata.
Élő állat: a kézipoggyászra vonatkozó általános szabályok megtartásával a vasúti járműben zárt szállítóeszközben szállított kistestű élőállat, vagy szállítóeszköz nélkül pórázon és szájkosárral vezetett kutya
e-vonatjegy: arra alkalmas készülék képernyőjén bemutatható elektronikus jegy és az otthon nyomtatott jegy gyűjtőfogalma
Felár: a menetdíjon felül fizetendő, a Szrf. által meghatározott esetekben felszámított, a Vasúti menetdíjtáblázatokban meg- hirdetett mértékű díj, jelen Üzletszabályzat alkalmazásában: kiegészítő jegy, helyjegy.
Feláras vonat: az a – menetrendben megjelölt – vonat, amelyre a menetdíjon felül felár megfizetése kötelező.
Fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személy: bármely személy, akinek mozgásképessége a közlekedés során bármely fizikai (érzék- vagy mozgásszervi, állandó vagy időleges) fogyatékosság, értelmi fogyatékosság vagy sérülés, vagy más fogyatékossághoz vezető ok, illetve kor miatt korlátozott, és akinek helyzete kellő figyelmet igényel, és szükségessé teszi az összes utas rendelkezésére álló szolgáltatás hozzáigazítását az érintett személy egyéni igényeihez.
Forgalmi akadály: a személyszállítási szolgáltatás akadályoztatásának minősülő minden olyan körülmény, amely a sze- mélyszállító vonat késését vagy kimaradását eredményezi
Gyorsvonati pótjegyköteles vonat: az a vonat, amelyre a menetjegyen felül gyorsvonati pótjegy váltása is kötelező.
GYSEV: Győr - Sopron - Ebenfurti Vasút Zártkörűen működő részvénytársaság
Helyjegy: az utas menetjegye mellett az ülőhely biztosítását igazoló bizonylat
Helyjegyköteles vonat: az a vonat, amelyre a menetjegyen felül helyjegy váltása is kötelező.
Hirdetmény: a GYSEV által nyújtott, jogszabály által kötelezően előírt, vagy más okból közérdekű tájékoztatás, amelyet különösen a honlapján, továbbá a vasútállomásokon, megállóhelyeken és járműveken bármely formában közzétesz.
Honlap: a GYSEV hivatalos weboldala, mely a xxx.xxxxx.xx címen érhető el.
Integrált díjtermék: integrált személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító bérlet és menetjegy
Integrált személyszállítási közszolgáltatás: az 1370/2007/EK rendelet 2. cikk m) pontja szerint, egy meghatározott föld- rajzi területen található, egyetlen információs rendszerrel, jegykiadó rendszerrel és menetrenddel rendelkező összekapcsolt szállítási szolgáltatások összessége
Kedvezményre, vagy díjmentes utazásra jogosító okmány: a GYSEV által, vagy más vasúttársaság, intézmény, hatóság, szolgáltató által kiállított, a GYSEV-vel kötött egyedi megállapodás alapján elfogadott, utazási kedvezményre, vagy díjmen- tes utazásra jogosító dokumentum
Kézipoggyász: az utazás célját szolgáló olyan poggyász, mely a vasúti kocsiban a rendelkezésre álló rendeltetésszerű helyen elhelyezhető, A kézipoggyász fuvarozási feltételeit a 9.3.2. pont tartalmazza.
Kiegészítő jegy (pótjegy, gyorsvonati pótjegy): országos személyszállítást biztosító vonatok esetében a menetdíjon felül fizetendő, a Vasúti menetdíjtáblázatokban meghirdetett, távolságfüggő díj megfizetését igazoló bizonylat, jelen Üzletsza- bályzat alkalmazásában: pótjegy és gyorsvonati pótjegy.
Kísérő kutya: a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személlyel abból a célból együtt utazó kiképzett, vagy kiképzés alatt álló, kiképzéséről igazolással rendelkező kutya, hogy a fogyatékkal élő személyt utazása során, illetve vasúti területen történő közlekedésében segítse.
Kísérő: a magatehetetlen vagy a szolgáltatás igénybevételére kísérő nélkül nem képes személlyel, továbbá a 6 éven aluli gyermekkel abból a célból együtt utazó személy, hogy őt utazása során, illetve vasúti területen történő közlekedésében se- gítse.
Kombinált díjtermék: kombinált személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító bérlet és menetjegy
Kombinált személyszállítási közszolgáltatás: az előző pontnak meg nem felelő, meghatározott földrajzi területen azonos díjtermékekkel igénybe vehető azon országos, regionális, elővárosi és/vagy helyi személyszállítási közszolgáltatások, illetve ezekhez kapcsolódó vízi személyszállítási közszolgáltatásokösszessége, amelyeket– a Személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. tv 5. §-ára tekintettel – két vagy több közlekedési szolgáltató megrendelők által jóváhagyott együttmű- ködési megállapodás alapján végez
Közszolgáltatási menetrend: a közforgalmú menetrend része, a személyszállítási közszolgáltatási szerződésben meghatá- rozott járatok útvonalai, megállóhelyei, indulási és érkezési időpontjai meghatározásának összességét és azok minőségi kö- vetelményeit tartalmazó szolgáltatási előírás.
MÁV: Magyar Államvasutak Zrt.
MÁV-START: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.
Menetdíj: az utas kiindulási és célállomása közötti – a díjszabási előírások szerint megállapított – távolság alapján megha- tározott igénybe vételi díj
Menetjegy ára: az utas által igénybe venni kívánt szolgáltatások ellenértékének összege, ideértve különösen a menetdíjat, a felárat, a kiegészítő szolgáltatások díját, a viteldíjat, ide nem értve a pótdíjat
Menetjegy: az utasjogi rendelet I. melléklet 7. cikk (1) bekezdésében foglaltakon túl az utazásra jogosító igazolvány, iga- zolás, okmány, illetve e-vonatjegy is. Egyetlen menetjegynek tekint a vasúttársaság több jegyszelvényt, igazolást, okmányt is abban az esetben, ha az összes példány szükséges ahhoz, hogy az utas az adott helyen, adott időpontban, adott vonaton érvényes menetjeggyel rendelkezzen.
Menetrend (Közforgalmú menetrend): a belföldi vasúti személyszállításra vonatkozó – az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és az indulási időpontok, vagy a gyakoriság és a szolgáltatás minőségének meghatározását tartalmazó – közzétett szolgáltatási előírás
Otthon nyomtatott jegy: olyan elektronikus jegy, amely nem a vasúttársaság által biztosított jegypapírra kerül kinyomta- tásra.
Önkiszolgáló jegyértékesítési rendszer: A vasúti jegyek értékesítésének olyan módja, amelyben a jegy megvásárlása vasúti munkavállaló személyes közreműködése nélkül történik, ideértve különösen az elektronikus úton, illetve jegykiadó automata útján történő értékesítést.
Poggyász: az utas által a vasúti járműben szállítható kézipoggyászok,
Pót- és helyjegyköteles vonat: az a vonat, amelyre a menetjegyen felül pót- és helyjegy (pótjegy és helyjegy) váltása is kötelező.
Pótdíj : a közszolgáltatási szerződésben meghatározottaknak megfelelő összegű és az ott rögzített esetekben a vasúttársaság által az utassal szemben felszámítható, szankció jellegű díj.
Pótjegyköteles vonat: az a vonat, amelyre a menetjegyen felül pótjegy váltása is kötelező.
Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
RID: a COTIF „C” Függeléke a Veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásának szabályairól, a Bernben, 1980. május 9- én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 179/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet..
Személyazonosításra alkalmas igazolvány: az utas személyazonosítására alkalmas, hatóság vagy közintézmény által ki- adott arcképes, sorszámozott igazolvány (személyi igazolvány, útlevél, diákigazolvány, jogosítvány stb.)
Szrf.: az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló 271/2009. (XII.1.) Kormányrendelet
Sztv.: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
Utánfizetési felár: a pót- és helyjegyköteles, pótjegyköteles vagy helyjegyköteles vonat igénybe vétele esetén fizetendő, a vonatra előírt felár díjával megegyező összegű díj, melyet a vasúttársaság abban az esetben számít fel a fedélzeten, ha a szabad, értékesíthető helyek elfogytak
Utas: a GYSEV személyszállítási szolgáltatásait igénybe vevő természetes személy
Utasjogi rendelet: az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállí- tást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről
Utazási feltételek: az utasok számára az üzletszabályzatban meghatározott, az állomáson és megállóhelyen való tartózko- dásra, a vonaton való elhelyezkedésre és az utazás alatti magatartásra vonatkozó szabályokból készített kivonat.
Utazási igazolvány, utazásra jogosító igazolvány: a GYSEV által, vagy más vasúttársaság, intézmény, hatóság által ki- állított, a GYSEV-vel kötött egyedi megállapodás alapján elfogadott, díjmentes utazásra jogosító, arcképes okmány.
Utazási utalvány: a GYSEV által kiállított fizetőeszköz, amely az azon feltűntetett kibocsátás napjától a megjelölt érvé- nyességi napig, annak hiányában a kibocsátás napjától számított 1 éven belül, kizárólag a kibocsátó vasúttársaság belföldi személypénztáraiban váltható be.
Útipoggyász: kézi poggyásznak nem minősülő tárgy. A vasúttársaság útipoggyász fuvarozást nem végez – 9.3.17.
Ügyeletes alkalmazott: a GYSEV döntésre jogosult munkavállalója (forgalmi koordinátor, forgalmi szolgálattevő, forga- lomirányító, személypénztáros, stb.)
Üzletszabályzat: a GYSEV Személyszállítási Üzletszabályzata
Vasútállomás, megállóhely: olyan létesítmények személyforgalmi célokat szolgáló, utasok számára megnyitott területe, ahol a menetrend szerinti személyszállító vonat le- és felszállás céljából megáll.
Vasúti menetdíjtáblázatok: a GYSEV szolgáltatásainak díjait tartalmazó kiadvány
Vasúttársaság: a GYSEV, továbbá a jelen Üzletszabályzat vonatkozásában, amennyiben az értelmezhető, a vasúttársaság fogalmába beleértendők a GYSEV munkavállalói és a GYSEV szolgáltatásainak nyújtásában közreműködő jogi és termé- szetes személyek.
Viteldíj: az utas által szállított kerékpár, élő állat vagy díjmentesen nem szállítható kézipoggyász szállításáért fizetendő, a szállítási távolság alapul vételével meghatározott igénybevételi díj
Vtv.: a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
Zárt peron: a vasútállomás területének olyan elhatárolt része, amelyet az utas és az őt kikísérő vagy fogadó személy csak külön szabályozásban meghatározott ellenőrzés vagy regisztráció után használhat
I. FEJEZET
1. Az Üzletszabályzat hatálya
1.1. A vasúti személyszállításra kötött szerződésekre a Ptk-nak a szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a vállalko- zási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit a Szrf-ben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
1.2. A vasúttársaság által végzett határon átmenő személyszállítás esetében a jelen Üzletszabályzat rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény, illetőleg szabály eltérően nem rendelkezik.
1.3. Nem alkalmazhatók a jelen Üzletszabályzat előírásai az utazásszervező és - közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet szerinti tevékenységekre, kivéve, ha az utazási szerződés kifejezetten ettől eltérően nem rendelkezik.
1.4. Nem alkalmazhatóak az Üzletszabályzat előírásai a XXXXX tulajdonában levő vagy az általa üzemeltetett autóbusszal végzett olyan személyszállításra, amely nem a Menetrendben meghirdetett vonat közlekedésének pótlására történik.
2. A díj ellenében végzett személyszállítás
2.1. A díj ellenében végzett személyszállítás az a vasúti személyszállítás, amelyet bárki, díj ellenében, a közzétett feltéte- lek alkalmazásával igénybe vehet (a továbbiakban közforgalmú vasúti személyszállítás), valamint a közforgalmú, menetrenden kívül közlekedtetett vonatokkal végzett személyszállítás (a továbbiakban: különvonat).
2.2. Személyszállításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatás különösen a kerékpárszállítás, a poggyászmegőrzés, a kereske- delmi, vendéglátó és egyéb utaskiszolgáló létesítmények üzemeltetése, valamint a vasúti személyszállításhoz kapcso- lódó idegenforgalmi közvetítői tevékenység.
3. Üzletszabályzat
3.1. A vasúttársaság a közforgalmú vasúti személyszállítási szerződés – a jogszabályokban nem szabályozott - részletes feltételeit a Ptk-nak az általános szerződési feltételekre vonatkozó szabályai alapján állapítja meg.
3.2. A vasúttársaság által végzett szolgáltatások díját a Vasúti menetdíjtáblázatok, a díj megállapításának részletes szabá- lyait és feltételeit – a hatályos jogszabályokban és az Üzletszabályzatban foglaltak figyelembevételével – Díjszabás tartalmazza. A Vasúti menetdíjtáblázatok és a Díjszabás nem részei az Üzletszabályzatnak, ezeket a vasúttársaság a honlapján közzéteszi.
3.3. A vasúttársaság üzletszabályzatának elkészítése, módosítása és érvényesítése során a legteljesebb mértékben figye- lembe veszi az utasok jogait, figyelmet fordítva az egykapus ügyfélszolgálati rendszer kialakítására, a kártérítési és kártalanítási eljárásokra, a fogyatékkal élők, valamint a családok utazásának elősegítésére, és az utasok adatainak védelmére. A Vtv. 69. § 25. pontja alapján a vasúttársaság Üzletszabályzatának jóváhagyása a Vtv. szerinti vasúti igazgatási szerv hatáskörébe tartozik.
II. FEJEZET
A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS
1. A személyszállítási szerződés létrejötte és megszűnése
1.1. A szerződés létrejötte
Az utas és a vasúttársaság közötti személyszállítási szerződés a menetjegy megvásárlásával jön létre, és attól az idő- ponttól hatályos, amikor az utas utazási céllal vasútállomás vagy megállóhely területére belép. Ha az utas jogszabály vagy jelen Üzletszabályzat rendelkezése alapján menetjegy váltása nélkül jogosult utazását megkezdeni, a személy- szállítási szerződés akkor jön létre, amikor az ilyen utas utazási céllal vasútállomás vagy megállóhely területére belép.
1.2. A szerződés hatálya, megszűnése
A személyszállítási szerződés az utazás befejezéséig hatályos. Az utazás akkor fejeződik be, amikor az utas a céljának megfelelő vasútállomás vagy megállóhely területét elhagyja, illetve ha a célja elérése előtt az utazásról (továbbuta- zásról) jelen Üzletszabályzat rendelkezései szerint lemond, vagy ha az utast a vasúttársaság az utazásból kizárja.
1.3 A szerződések kombinálása
Az egymás utáni utazásra szóló menetjegyek akkor tekinthetők egy szerződésnek, ha azokat egymással a jegyértéke- sítés alkalmával összefüggésbe hozták, vagy azokat eleve több közlekedési szolgáltatóra adták ki. A belföldi és a nemzetközi menetjegyek kombinálása nem lehetséges, azokat minden esetben külön szerződésnek kell tekinteni. A
nemzetközi utazásra vonatkozó szállítási feltételeket a nemzetközi díjszabások tartalmazzák, melyek kivonata – a teljesség igénye nélkül – megtalálható jelen Üzletszabályzat A függelékében. A nemzetközi utazásra vonatkozó szál- lítási feltételek és díjszabások teljes és hatályos szövegét a GYSEV Zrt. a honlapján teszi közzé
2. Szerződéskötési kötelezettség és annak korlátozása
2.1. Amennyiben az utas jelen Üzletszabályzat feltételeit elfogadja, és a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatás a menetrendben meghirdetett személyszállító vonatokkal lehetséges, a vasúttársaság köteles a személyszállítási szol- gáltatás igénybevételét valamennyi utazni kívánó személy számára hátrányos megkülönböztetés nélkül lehetővé tenni.
2.2. A személyszállítási szolgáltatást a magatehetetlen vagy a szolgáltatás igénybevételére kísérő nélkül nem képes sze- mély és a 6 éven aluli gyermek kizárólag kísérővel veheti igénybe. A magatehetetlen vagy a szolgáltatás igénybevé- telére kísérő nélkül nem képes személy és kísérője utazása esetén az általuk elfoglalt valamennyi ülőhelyért meg kell fizetni a menetdíjat. Az utasok saját kedvezményüket egy-egy menetjegy megváltására használhatják fel, a minden további elfoglalt ülőhelyért a teljesárú menetdíjat kell megfizetni.
2.3. A vasúttársaság a személyszállítást megtagadhatja, illetve az utast a személyszállításból kizárhatja, ha az utas:
a) botrányosan viselkedik, vagy más módon a többi utast magatartásával zavarja,
b) magatartásával a közlekedés biztonságát, utastársai testi épségét, egészségét, a vasúti kocsinak vagy beren- dezéseinek az épségét veszélyezteti, ideértve a tiltott helyen történő dohányzást is,
c) a külön jogszabályban előírt magatartási szabályokat nem tartja be,
d) érvénytelen jeggyel vagy menetjegy nélkül utazik és menetjegyet az ellenőrzéskor sem vált,
e) menetjegyét, illetve kedvezmény igénybevételére jogosító igazolványát - felhívás ellenére - ellenőrzésre al- kalmas módon nem mutatja fel és kérésre nem adja át,
f) ruházatával, poggyászával vagy más módon a járművet, utastársai ruházatát vagy az utasok poggyászát be- szennyezheti,
g) a vasúti kocsiba kézipoggyászként be nem vihető tárgyat visz be,
h) a menetdíj, a menetdíj-különbözet vagy a pótdíj megfizetését megtagadja.
2.4. Az útközben orvosi ellátásra szoruló személyt a vasúttársaság legalább a legközelebbi megfelelő vasútállomásig - ahol a szükséges egészségügyi ellátásban részesülhet - köteles továbbszállítani. Az útközben orvosi ellátásra szoruló személlyel egy hozzátartozója akkor is vele maradhat, ha nem rendelkezik érvényes menetjeggyel. A többi útitársat, ha szükséges, a vasúttársaság lehetőség szerint másik kocsiszakaszban helyezi el. Az útközben orvosi ellátásra szoruló személy szállításával kapcsolatban felmerült indokolt, igazolt többletköltségeket a vasúttársaság az utas terhére – az eset összes körülményét mérlegelve – felszámíthatja.
2.5. A vasúttársaság az utasokat jogaikról, kötelezettségeikről, az igénybe vehető szolgáltatásokról, annak díjairól, illetve az esetleges forgalmi akadályról tájékoztatja. A vasúttársaság a vonatok érkezési, indulási és tartózkodási idejéről, továbbá – a rendelkezésre álló adatok alapján - a vonat kimaradásáról és késéséről, a közlekedő vonatok érkezési és indulási vágányszámáról a kiszolgáló személyzet, illetőleg az állomási tájékoztatási rendszer útján, valamint a hon- lapján folyamatos tájékoztatást nyújt. A vasúttársaság az utazás közbeni tájékoztatási kötelezettségének információs tábla vagy hangosbemondó alkalmazásával, ennek hiányában élőszóval tesz eleget.
2.6. A közszolgáltatási menetrend jóváhagyásáért felelős miniszter a közszolgáltatási szerződésből eredő üzemeltetési és a szerződéskötési kötelezettséget közérdekből, továbbá a vasúttársaság kezdeményezésére kényszerítő üzemi okból korlátozhatja vagy felfüggesztheti.
2.7. A vonatpótló autóbusszal történő közlekedés esetében a vasúttársaság a szolgáltatásait korlátozhatja. A vonatpótló autóbuszon a kerékpár szállítása szünetel, a kézipoggyász, és élő állat továbbítását a vasúttársaság csak a rendelke- zésre álló tárolóhely figyelembevételével vállalja. Ha az autóbusz vezetője így rendelkezik, az utasnak a kézipoggyá- szát az autóbusz kívülről hozzáférhető csomagtartójában kell elhelyeznie, ebben az esetben a vasúttársaság az olyan kézipoggyászért vállal felelősséget, melynek átvételéről az autóbusz vezetője igazolást (poggyászvevényt) adott. A vonatpótló autóbuszon ülőhely nem biztosítható előzetesen, továbbá csoportos utazás esetén együttes elhelyezés sem biztosítható.
3. Szerződéskötés más társaság nevében
3.1. A GYSEV Zrt. valamennyi jegykiadóhelyén vállalja, hogy a MÁV-START területén fekvő állomásaira és megálló- helyeire kiszolgáltatja a menetjegyet. Az utazás MÁV-START szolgáltatási területére eső szakaszán a MÁV-START Személyszállítási Üzletszabályzatát kell alkalmazni. Az alkalmazandó szabályokról a MÁV-START ad felvilágosí- tást.
A vasúttársaság meghatározott jegykiadóhelyein/értékesítési csatornáin vállalja, hogy további szolgáltatók járataira érvényes menetjegyeket szolgáltat ki, melyről kommunikációs csatornáin keresztül tájékoztatja az utasokat. Az adott
szolgáltató járatára kiszolgáltatott menetjegy felhasználása során az adott társaság Személyszállítási Üzletszabályza- tát kell alkalmazni. Az alkalmazandó szabályokról az adott társaság ad felvilágosítást.
4. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás
4.1. A vasúti társaság az üzletszabályzat vagy annak módosításának tervezetét a hivatalos honlapján közzéteszi. A közzé- tételt követő 15 napon belül arra bárki észrevételt tehet. A vasúttársaság az Üzletszabályzatát, valamint annak módo- sítását – a vasúti igazgatási szerv jóváhagyását követő nyolc napon belül – a honlapján teszi közzé. Az Üzletszabály- zat módosítása esetén az e tárgyban közzétett hirdetmény tartalmazza a megváltoztatott szabályokat és a hatálybalé- pés napját is. Az Üzletszabályzat a vasúttársaság honlapján díjmentesen megtekinthető és onnan letölthető. A vasút- társaság valamennyi pénztárában, valamint a személyes ügyintézéssel is foglalkozó ügyfélszolgálati pontokon lehe- tővé teszi az Üzletszabályzatba való betekintést. Az Üzletszabályzat kivonatát a vasúttársaság a vasútállomásokon és megállóhelyeken hirdetményben teszi közzé. A Díjszabás és a Vasúti menetdíjtáblázatok külön kerülnek kiadásra, ezeket a vasúttársaság honlapján közzéteszi, a jegypénztáraknál kifüggeszti, valamint kérésre – térítés ellenében – kinyomtatva rendelkezésre bocsátja. Ezen kívül a GYSEV a személyes ügyintézéssel is foglalkozó ügyfélszolgálati pontokon is lehetővé teszi az azokba való legalább elektronikus betekintést. A Vasúti menetdíjtáblázatok utasokat érintő kivonatát a vasúttársaság a vasútállomásokon hirdetményben teszi közzé
5. Üzletpolitikai kedvezmények
5.1. A vasúttársaság külön meghirdetett feltételek szerint üzletpolitikai kedvezményeket biztosít. A vasúttársaság a ked- vezmények igénybevételének feltételeit jelen Üzletszabályzaton kívül állomási hirdetményben, a honlapján és az ak- ció jellege szerinti célcsoport eléréséhez megfelelő kommunikációs csatornákon keresztül folyamatosan aktualizálva teszi közzé.
5.2. Az üzletpolitikai kedvezmények esetében
- az utazás megszakítására vonatkozó jogosultság,
- az utazás megkezdése napjának szabad megválasztása,
- az utazás útirányának szabad megválasztására vonatkozó jogosultság,
- a menetjegy visszaváltására vonatkozó jogosultság
- a menetjegy időbeli érvénytartama
tekintetében az Szrf. és az Üzletszabályzat előírásaitól eltérő szabályok alkalmazhat, melyről az utazóközönséget hirdetmény útján tájékoztatja.
A vasúttársaság a személyszállítási szerződéssel kapcsolatban csak olyan korlátozó feltételt alkalmazhat, melyet ha- tályos jogszabályok vagy jelen Üzletszabályzat rendelkezései lehetővé tesznek.
6. Menetjegyek, felárak és más, utazásra jogosító iratok és igazolványok
6.1. Menetjegy- és/vagy felár váltási kötelezettség
Az utasnak az utazás megkezdésekor – ha jelen Üzletszabályzat másként nem rendelkezik – a megszakítás nélkül be- utazni kívánt teljes viszonylatra érvényes menetjeggyel (II. fejezet 9.1.6.) és a vonat igénybe vételéhez szükséges felár- bizonylattal kell rendelkeznie, kivéve, ha az utazás megkezdésének helyén menetjegykiadás nincs.
6.2. Menetjegy és/vagy felár megvásárlása
6.2.1. A vasúttársaság által közlekedtetett vonatokra a vasúttársaság által üzemeltetett vasútállomási és megállóhelyi pénztárakban (továbbiakban: pénztár), menetjegyirodákban, valamint utazási irodákban, szerződéses partnerek- nél, automatáknál vagy interneten keresztül lehet menetjegyet és/vagy felárat vásárolni. A vasúttársaság a vasút- állomáson vagy megállóhelyen hirdetmény útján a jegykiadás helyét a vasútállomástól, megállóhelytől távolabb is meghatározhatja. A menetjegy vásárlási lehetőségekről a vasúttársaság a honlapján is tájékoztatást ad.
6.2.2. A pénztár működésének rendjét a vasúttársaság az állomáson, megállóhelyen hirdetményben teszi közzé. A hir- detmény tartalmazza:
a) a pénztár nyitvatartásának rendjét,
b) a nemzetközi menetjegy kiadásának rendjét, ha a pénztár nemzetközi menetjegyet is ki tud szolgáltatni,
c) a legközelebbi nemzetközi pénztár helyét, ha a pénztár nem szolgáltat ki nemzetközi menetjegyet,
d) tájékoztatást arról, hogy az utas a pénztár nyitvatartási idején túli időben a vonaton pótdíj felszámítása nélkül vásárolhatja meg menetjegyét.
6.2.3. Az automata útján, illetve elektronikus úton történő jegyvásárlás különleges szabályait jelen Üzletszabályzat B. Függeléke tartalmazza.
6.2.4. A kalauz (jegyvizsgáló) nélkül közlekedő – a menetrendben KN-jelzéssel megjelölt – vonatok kivételével az első jegyvizsgálatkor a vonaton pótdíj megfizetése nélkül válthat a teljes utazási viszonylatra menetjegyet:
a) az utas, ha a felszállási állomáson nincs menetjegykiadás, vagy a menetjegykiadás szünetel,
b) a kísérő nélkül utazó, fogyatékkal élő, vagy csökkent mozgásképességű személy,
c) az utas, ha a felszállási állomáson hirdetménnyel, hangosbemondóval vagy a vasúttársaság ügyeletes al- kalmazottjától élőszóval ilyen tájékoztatást kapott,
d) az átszálló utas, aki az átszállását megelőzően a menetjegyét kiállító jegyvizsgálótól arra vonatkozó iga- zolást kapott, hogy a menetjegyét nem tudta a teljes utazási viszonylatra kiadni.
6.2.5. Ha az utas a menetdíjat az első jegyvizsgálatkor nem fizeti meg, a pótdíjmentes fizetésre való jogát (6.2.5. pont) elveszíti. Nem veszíti el a pótdíjmentes fizetésre való jogát, aki a csatlakozó vonatok (III. fejezet 1.5.1 pont) közötti átszállást megelőzően önhibáján kívül nem tudott menetjegyet vásárolni, és az átszállást követően a jegy- vizsgálót haladéktalanul megkeresi, és ezt a tényt részére bejelenti.
6.2.6. Felár a vonaton a menetjeggyel megegyező feltétellel váltható azzal, hogy a fizetett felár helybiztosítást nem tartalmaz.
6.2.7. Ha a Díjszabás ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz, nem szolgáltatható ki a vonaton:
a) többszöri utazásra érvényes menetjegy,
b) bérlet (ide értve, de nem kizárólagosan: havibérlet, félhavi bérlet, 30 napos bérlet, kombinált bérlet, Inter- City bérlet)
c) olyan kedvezményes árú menetjegy, amelynél a Díjszabás bejelentési kötelezettséget ír elő,
d) elővételi menetjegy,
e) 1000 km és annál hosszabb távolságra szóló menetjegy,
f) kombinált menetjegy
6.2.8. Ha az utas által elérni kívánt célállomás közvetlen vonattal több útvonalon is elérhető, az utas a vasúttársaság jegyértékesítéssel foglalkozó munkavállalójával közösen határozza meg, hogy a menetjegy melyik útvonalra ke- rüljön kiadásra. A vasúttársaság jegyértékesítéssel foglalkozó munkavállalója az utast kérésére tájékoztatja a leg- gyorsabb és a legolcsóbb eljutási lehetőségről, valamint kérésre más, kerülő útvonalra is kiadja a menetjegyet.
6.2.9. A vasúttársaság pénztáraiban hivatalos magyarországi pénznemben, készpénzben minden esetben lehet fizetni. A vasúttársaság egyes pénztáraiban lehetővé teszi a bankkártyával, hitelkártyával, vagy más pénznemben kész- pénzzel, bankkártyával történő fizetést és az ilyen pénztárak listáját a honlapján folyamatosan aktualizálva teszi közzé. Az egyéb fizetőeszközzel (pl: Széchenyi Pihenőkártya) történő fizetés feltételeit a vasúttársaság a honlap- ján aktualizáltan közzéteszi.
A vonaton hivatalos magyarországi pénznemben, készpénzben minden esetben lehet fizetni azzal a korlátozással, hogy a vasúttársaság bizonyos időszakokban és vonatokon nem tudja garantálni, hogy a menetjegy ellenőrzését végző munkavállaló elegendő váltópénzzel rendelkezik. Ha a technikai feltételek lehetővé teszik, a vonaton bank- kártyával, hitelkártyával is lehet fizetni.
A vasúttársaság belföldi személypénztáraiban utazási utalvánnyal is lehet fizetni, amiből készpénz vissza nem adható.
6.2.10. A vasúttársaság a menetjegyért fizetett és a visszakapott összegre, valamint a menetjegy adattartalmára vonat- kozó reklamációt a pénztártól való távozás után nem fogad el, ezért javasolt a kapott menetjegyek adatainak, valamint a fizetett és a visszajáró összeg pénztárnál történő haladéktalan ellenőrzése.
6.2.11. Ha az utasnak nincs megfelelő aprópénze, és a jegypénztáros, illetőleg a jegyvizsgáló nem tud visszaadni, a vasúttársaság a fennmaradt tartozásról igazolást ad, valamint feljegyzi azt az utas által megadott címet vagy bankszámlaszámot, ahová a visszajáró összeget a vasúttársaság a menetjegyváltástól számított 5 munkanapon belül megküldi.
6.2.12. A vasúttársaság az általa közzétett hirdetményekben foglalt feltételekkel és időszakban – de legkorábban a ter- vezett utazás időpontja előtt 60 nappal – a menetjegyet előre, elővételben is kiszolgáltatja. Az elővételben váltott menetjegy érvénytartama az utas által meghatározott napon kezdődik.
6.2.13. Ha a vasúttársaság Díjszabásában vagy külön hirdetmény útján másként nem rendelkezik, a menetjegy a rajta feltüntetett viszonylaton belül használható utazásra.
6.2.14. A vasúttársaság a menetrendben KN-jelzéssel jelöli meg azokat a vonatokat, amelyeken csak előzetesen megváltott menetjeggyel lehet utazni, ezeken a vonatokon menetjegy és/vagy felár vásárlásra és kiegészítésre nincs lehető- ség.
6.2.15. A menetjeggyel kapcsolatos bármilyen, a vasúttársaság engedélye nélküli kereskedelem tilos.
6.3. A menetjegy felhasználása
6.3.1. Érvényes menetjeggyel az utazás a feltüntetett viszonylaton belül bármelyik vasútállomáson, megállóhelyen megkezdhető.
6.3.2. Ha az utas az érvényes menetjegyén feltüntetett viszonylaton túl kíván utazni, a továbbutazásra szolgáló menet- jegy az eredeti menetjegy viszonylatán belül bármely vasútállomáson megvásárolható, illetve a menetjegy a to- vábbutazásra kiegészíthető a Díjszabásban foglalt szabályok szerint.
6.3.3. Az 1. kocsiosztályú kocsiban (beleértve annak folyosóját és előterét is) csak 1. kocsiosztályú menetjeggyel ren- delkező utas tartózkodhat, kivéve:
a) ha a kocsi 2. kocsiosztályúként történő közlekedését a vasúttársaság a kocsin látható módon megjelölte (táblával, felirattal),
b) ha a vonatban annak ellenére közlekedik 1. kocsiosztályú kocsi, hogy a menetrendben a vonat csak 2. kocsiosztályú kocsikkal közlekedő vonatként van megjelölve,
c) ha az Üzletszabályzat előírásai ezt megengedik.
6.3.4. Az 1. kocsiosztályra kiadott menetjegy a 2. kocsiosztályban történő utazásra felhasználható. A menetdíj-külön- bözet visszatérítéséhez az igazolást a jegyvizsgálótól kell kérni.
6.3.5. A 2. kocsiosztályra kiadott menetjegy 1. kocsiosztályban történő utazásra csak a 2.-1. kocsiosztály-különbözeti díj megfizetésével használható fel.
6.3.6. A névre szóló menetjeggyel csak az arra jogosult utazhat. A nem névre szóló menetjegy mindaddig másra átru- házható, ameddig azzal az utazást nem kezdték meg. A névre szóló menetjegy felhasználójának személyazonos- ságát igazolnia kell. A névre szóló menetjeggyel kapcsolatos előírásokat megfelelően alkalmazni kell az olyan menetjegyre, melyre a Díjszabás meghatározott igazolvány vagy irat sorszámának feljegyzését írja elő – az ilyen menetjegyet csak az igazolvány, irat jogos birtokosa használhatja.
6.3.7. A gazdálkodó szervezet részére értékesített menetjegy, menetokmány felhasználójának a felhasználási jogosult- ságát (munkavégzésre irányuló jogviszonyról szóló igazolással vagy más alkalmas módon) igazolnia kell.
6.3.8. Az az utas, aki a menetdíj, felár, menetdíj-különbözet és a pótdíj megfizetését megtagadja, az az utazásból bár- mely állomáson kizárható, ahol a vonat közlekedésének időszakában szolgálat van, A vasúttársaságot abban az esetben is megilleti a már megtett útra járó menetdíj és pótdíj, ha az utast az utazásból kizárta. Ha az utas a személyszállításból a II. fejezet 2.3. pontjában felsorolt valamely rendellenes magatartás neki felróható okból történő tanúsítása miatt kerül kizárásra, akkor nem követelheti vissza a kifizetett menetdíjat vagy egyéb díjat.
6.3.9. A vasúttársaság a menetdíj, menetdíj-különbözet és a pótdíj megfizetésének megtagadása esetén sem szállítja le a vonatról:
a) az egyedül utazó 18 évesnél fiatalabb gyermeket,
b) a 10 évesnél fiatalabb gyermeket és a vele együtt utazó egy utast,
c) a fogyatékkal élő, vagy csökkent mozgásképességű személyt, és kísérőjét,
d) az olyan személyt (és a vele együtt utazó egy személyt), akinek állapota vagy betegsége miatt az utazásból kizárás életét, testi épségét veszélyeztetné,
e) a terhes nőt.
6.3.10. Az utasnak azt a tényt, hogy nincs megfelelő menetjegye, legkésőbb a felszállás utáni első jegyvizsgálatkor be kell jelentenie, ellenkező esetben a pótdíj felszámítása nélküli menetjegyváltásra többé akkor sem jogosult, ha menetjegy nélküli felszállásra jelen Üzletszabályzat alapján volt lehetősége.
6.3.11. Ha az utas által felmutatott menetjegyért fizetett összeg nem fedezi az utas által igénybe vett szolgáltatás Vasúti menetdíjtáblázatokban a menetjegy váltása időpontjában meghirdetett árát, az utas menetjegye elégtelen.
Elégtelen az a menetjegy:
a) amelyet az utas a menetjegyen feltüntetettnél drágább menetdíjú vonaton vagy magasabb kocsiosztályban használ fel,
b) amely rövidebb útvonalra érvényes, mint amilyen viszonylatban az utas utazik,
c) amely felmutatásakor az utas a kedvezményes árú menetjegy használatára való jogosultságát nem tudja bizonyítani,
d) amelyhez az előírt felárat nem fizették meg.
6.3.12. Ha az utas menetjegye elégtelen, és ezt a vonaton az első jegyvizsgálatkor bejelenti, részére a vasúttársaság a menetdíj-különbözeti jegyet vagy a szükséges új menetjegyet a Vasúti menetdíjtáblázatokban előírt pótdíj fel- számításával szolgáltatja ki.
6.3.13. Ha a vonaton elégtelen menetjegyet felmutató utas esetében nem állapítható meg, hogy melyik állomástól vesz igénybe más vonatnemet, illetőleg drágább kocsiosztályt, a vasúttársaság a menetdíj-különbözetet az utas birto- kában levő jegy kiindulási állomásától számítja.
Érvénytelen az a menetjegy,
a) amelynek szövegét jogosulatlanul megváltoztatták, ideértve azt is, ha az utas által kitöltendő rovatokban átírás, felülírás, törlés látható,
b) amelyet annyira megrongáltak vagy megcsonkítottak, hogy emiatt annak ellenőrzése lehetetlenné válik,
c) amelyen az olvasható adattartalom és az ellenőrzésre szolgáló kódból visszafejthető adatok között eltérés van,
d) amelyet nem a menetjegyen névvel vagy igazolványszámmal feltüntetett jogosult mutat fel,
e) amely hőpapíron került kiszolgáltatásra és a nem megfelelően gondos kezelés miatt az adatai olvashatat- lanná válnak,
f) amelynek érvénytartama lejárt,
g) amelynek érvénytartama még nem kezdődött meg,
h) amelyet a belföldi menetdíj figyelembevételével adtak ki, de az utas nemzetközi forgalomban utazva hasz- nálja fel,
i) amely az utas által utazandó útvonal egy részén már vagy még nem érvényes,
j) amelynek ellenértékét a fizetőeszközzel visszaélve egyenlítették ki.
6.3.14. Ha az utas menetjegye érvénytelen, és ezt a vonaton az első jegyvizsgálatkor bejelenti, részére a vasúttársaság az új menetjegyet a Vasúti menetdíjtáblázatokban meghirdetett pótdíj felszámításával adja ki. Ha a menetjegy idő- beli érvénytartama két vasútállomás között (menetközben) jár le, a továbbutazásért fizetendő menetdíjat attól az állomástól kell számítani, amelyen a vonat a menetjegy érvényességének lejárta előtt menetrend szerint utoljára megállt.
Az Utasleadási lap kiállítása a feljelentést nem zárja ki.
6.3.15. Az az utas, aki:
a) azt a tényt, hogy egyáltalán nincs, vagy nincs érvényes, elégséges menetjegye, legkésőbb az első jegyvizs- gálatkor a jegyvizsgálónak nem jelenti be, vagy a menetjegy hiányát az első jegyvizsgálat során bejelenti, de pótdíjmentes menetjegy-vásárlásra nem jogosult,
b) olyan menetjeggyel vagy kedvezményre jogosító igazolvánnyal kísérli meg az utazást, melynek szövegét jogosulatlanul megváltoztatták,
c) érvényes menetjegyét a jegyvizsgáló kérésére nem adja át,
d) az utazási kedvezményt jogosulatlanul veszi igénybe vagy jogosultságát az előírt módon igazolni nem tudja,
e) a KN (kalauz (jegyvizsgáló) nélküli) jelzésű kocsiba vagy vonaton menetjegy nélkül, érvénytelen vagy elégtelen menetjeggyel utazik,
f) a KN (kalauz (jegyvizsgáló) nélküli) jelzésű kocsiba vagy vonatra a személykocsiban szállítható élő álla- tot, kerékpárt előzetes díjfizetés nélkül visz fel,
g) kézipoggyász, kerékpár és/vagy élő állat szállítására vonatkozó szabályokat megszegi,
az esedékes menetdíjon, viteldíjon, menetdíj-különbözeten felül a Vasúti menetdíjtáblázatokban meghirdetett pótdíjat is köteles megfizetni.
Az Utasleadási lap kiállítása a feljelentést nem zárja ki.
6.3.16. Amennyiben a pótdíjfizetési kötelezettség megállapításához rendőrség vagy más hatóság előzetes eljárása szük- séges, a vasúttársaság a pótdíjat csak a hatósági eljárás jogsértést megállapító lezárása után követeli. A Vasúti menetdíjtáblázatok I. kötet C. fejezetben szabályozott esetekben a vasúttársaság a hatósági intézkedés szüksé- gessé válása miatt az utas terhére pótdíjfizetési kötelezettséget állapít meg.
6.3.17. Ha az utasnak egyidejűleg a menetjegy-kiegészítés és az új menetjegyváltás pótdíját is meg kellene fizetnie, a vasúttársaság csak a magasabb összegű pótdíjat számolja fel. Személyenként és utazásonként annyi jogcímen lehet pótdíjat felszámítani, ahány pótdíjazás körébe eső esetet az utas cselekménye önállóan is megvalósított, azonban a vasúttársaság nem számít fel pótdíjat az utas azon – önállóan is pótdíjazható – cselekményéért, amely valamely más, szintén pótdíjazható cselekmény megvalósítását szolgálja („eszközcselekmény”).
6.3.18. A vasúttársaság a vonaton fizetett összegről elismervényt, utánfizetési bizonylatot ad.
6.3.19. Ha az utas a vonaton megállapított menetdíjat és pótdíjat nem fizeti meg, vagy a menetjegy érvényességéről, elégségességéről a vasúttársaság képviselője és az utas között vita van, a vasúttársaság az utas és utazásának adatairól, valamint az utas által fizetendő összegről a személyazonosításra, valamint lakcím megállapítására al- kalmas igazolvány alapján jegyzőkönyvet (Utasleadási lapot) állít ki. Csoportos elszámolás esetén, ha a csoport minden tagja esetében szükséges lenne az utasleadási lap kiállítása, a vasúttársaság a csoportvezető nevére (a csoport adatinak feltüntetésével) egy utasleadási lapot állíthat ki.
6.3.20. Az Utasleadási lapon felszámított összeget az utas az Utasleadási lap átadását követő 30 naptári napon belül bármely vasúti személypénztárban kiegyenlítheti. Ha a megállapított követelést 30 naptári napon belül nem egyenlítették ki, a követelés a Vasúti menetdíjtáblázatokban meghirdetett emelt összegű pótdíjra módosul, ezt követően pedig a kezelési és postaköltség, valamint a késedelmi kamat összegével növekszik. Amennyiben az
utas a részére átadott Utasleadási lapról másolatot kér, azt a vasúttársaság az Ügyfélszolgálathoz benyújtott írásos kérelemre bocsátja rendelkezésre.
6.3.21. Ha a vasúttársaság követelésének pontos összege a vonaton nem állapítható meg, a vasúttársaság az Utasleadási lapon ezt a tényt feltünteti (utólagos díjmegállapítás). Ebben az esetben az utas számára irányadó határidők a vasúttársaság követelése pontos összegének közlésével kezdődnek. Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az eset- ben is, ha a vasúttársaságnak – a Díjszabásban meghatározott esetekben alkalmazott – csoportos elszámolású menetjeggyel történő utazás után keletkezik követelése.
6.3.22. Az Utasleadási lapon feljegyzett adatokkal és a vasúttársaság követelésével kapcsolatos kifogást, kérelmet az Ügy- félszolgálatnál lehet benyújtani. A benyújtott kifogás, kérelem elbírálásának időtartama az utas számára irányadó határidőkbe nem számít bele.
6.3.23 Ha az utas a tartozását határidőben nem egyenlíti ki, a vasúttársaság a követelés behajtásáról jogi úton gondos- kodik, vagy a követelés behajtásával mást bíz meg, illetve a követelést értékesítheti. Az utólagos behajtás több- letköltségei az utast terhelik.
6.4. A menetjegy alakja, adattartalma, nyelve, betűtípusa
6.4.1. A menetjegy – annak alakjától függetlenül – tanúsítja, hogy az utas mikor vagy milyen időszakon belül, mennyi, milyen viszonylatú utazásra jogosult, és utazása során milyen szolgáltatásokra tarthat igényt.
6.4.2. a) A vasúttársaság – a technikai feltételektől függően – előre nyomtatott kész- valamint félkész jegyeket, továbbá jegykiadó géppel kiállított jegyeket is alkalmazhat. A menetjegy előre nem nyomtatott, vagy a jegykiadó gép által fel nem tüntetett, de szükséges adatait a jegykiadást végző kéziratilag is pótolhatja.
b) A Díjszabásban meghatározott esetekben a menetjegyen egyes adatokat (különösen az utas azonosító vagy kedvezményre jogosultság ellenőrzéséhez szükséges adatait) az utasnak kell feltüntetnie vagy a feltüntetéshez az adatokat a pénztárossal közölnie kell. Ha ezeket az adatokat az utas a pénztáros kérésére nem tudja megadni, de a menetjegy hiányos adattartalommal történő kiadását a Díjszabás vagy a kedvezményre vonatkozó szabály nem tiltja, a pénztáros az ilyen menetjegyet megjelöli (igazolás hiánya, „IH”).
c) A menetjegy egyes adatai visszafejthető képjellel (pl. piktogrammal), képi kódolással (pl. QR-kód) is feltün- tetésre kerülhetnek.
d) A menetjegyen a szöveges tartalmak minden esetben latin betűvel, arab számmal kerülnek megjelenítésre; a nyomtatott tartalmaknál alkalmazott betűtípus az olvashatóan megjeleníteni kívánt tartalom terjedelmétől és jellegétől függ, egyben biztonsági elemként is szolgál.
e) A vasúttársaság belföldi menetjegyein feltüntetett szövegek magyar nyelven minden esetben megtalálhatók.
f) Az elektronikus menetjegyre vonatkozó különleges szabályokat az Üzletszabályzat B. függeléke tartalmazza.
6.4.3. A menetjegyen fel kell tüntetni:
a) az indulási állomás nevét,
b) a célállomás nevét és az útirányt, az indulási állomástól mért kilométer távolságát,
c) a fizetett menetdíj összegét,
d) az elszámolásnál alkalmazott kedvezmény mértékét,
e) a vonatnemet és az igénybe vehető különleges szolgáltatásokat,
f) a kocsiosztályt,
g) a menetjegy érvényességének első napját,
h) a menetjegy érvényességének tartamát vagy az érvényesség utolsó napját,
i) a több személy részére kiadott menetjegynél az utasok számát,
j) a többszöri utazásra kiadott menetjegynél az utazási lehetőségek jellegét, számát vagy időtartamát,
k) a CIV alapján fuvarozónak minősülő vasúttársaság(ok) nevét,
l) a CIV jelölést.
Az utazási igazolványok esetében az a)-e) és az i)-j) pont szerinti adatok feltüntetésétől el lehet tekinteni.
6.4.4. Ha az együtt utazó utasok igénylik és technikailag lehetséges, a vasúttársaság több utast egy menetjegyen szá- molhat el. Az ilyen menetjegy visszatérítésével, átalány-kártérítésével kapcsolatos igényeket a pénztárban és az Ügyfélszolgálaton lehet intézni.
6.5. A menetjegy érvénytartama
6.5.1. A vasúttársaság a menetjegyen kiszolgáltatáskor – az elővétel kivételével – a jegykiadás napját tünteti fel az érvényesség első napjaként. A menetrend szerint 0:00 órakor induló vonathoz kiadott menetjegyen a vasúttársa- ság a kezdődő napot tünteti fel az érvényesség első napjaként.
6.5.2. Az elővételben váltott menetjegyen a vasúttársaság az utas által meghatározott indulási időpontnak megfelelő napot és az ahhoz tartozó érvénytartamot jelöli meg. Ha ilyen menetjeggyel az utas az érvényesség első napjaként megjelölt időpontnál korábban kívánja az utazást megkezdeni, a menetjegyet az indulási állomáson az utazás megkezdése előtt ki kell cseréltetni. A menetjegy e pontban szabályozott cseréje során a vasúttársaság nem számít fel kezelési költséget.
Ha az utas az elővételben váltott menetjegyével a menetjegy érvényességének kezdete előtt kezdi meg utazását, és a menetjegy cseréjét a felszállási állomáson elmulasztotta - annak ellenére, hogy a vasúttársaság a csere lehetőségét biztosította –, a vonaton a jegyvizsgáló az utazás teljes viszonylatára új menetjegyet ad ki a jegynélküli utas esetében alkalmazandó pótdíj felszámításával. Az utas birtokában lévő, fel nem használt menetjegyről a jegyvizsgáló igazo- lást ad, melynek visszatérítése kérhető.
6.5.3. Az egy útra szóló menetjegy érvénytartama:
a) az 1 – 100 km távolságra kiadott menetjegy a rajta feltüntetett 4 óra időtartamban,
b) a 101 - 200 km távolságra kiadott menetjegy az érvényesség első napját követő nap 23:59 óráig,
c) a 201 - 400 km távolságra kiadott menetjegy az érvényesség első napját követő második nap 23:59 óráig,
d) a 400 km-en felüli távolságra kiadott menetjegy az érvényesség első napját követő harmadik nap 23:59 óráig érvényes.
A menetjegyen az érvényesség kezdő és befejező időpontja kerül feltüntetésre. Azon a menetjegyen, amelyen nem óra, perc formájában kerül feltüntetésre az érvényesség, a feltüntetett első nap 0:00 órától az utolsó nap 23:59 óráig érvényes
6.5.4. Az egy útra szóló menetjeggyel az utazás - a menetjegy érvénytartamán belül - bármikor megkezdhető.
Az egy útra érvényes csoportos menetjegy érvénytartama megegyezik az azonos távolságra szóló egy útra érvé- nyes teljesárú menetjegy érvénytartamával
6.5.5. Az 1-100 km távolságra kiadott menetjeggyel az érvénytartamon belül megkezdett utazás az érvényesség lejártát követően befejezhető, ha az érvénytartam lejártakor az utas a menetjegyen feltüntetett célállomást közvetlenül elérő vonaton utazik. A többi menetjeggyel az utazást az érvénytartam utolsó napjának 23:59 óráig be kell fejezni.
6.5.6. 100 km-nél nagyobb távolságra váltott menetjegy – ha a Díjszabás nem tiltja – az utas kérésére menettérti útra is kiszolgáltatható, ekkor a visszaúti menetjegy az eredeti kiindulási állomásig azonos – vagy az utas kérésére a menetjegyen feltüntetett – eltérő útirányon át érvényes. A vasúttársaság hirdetmény útján rendelkezik arról, ha 100 km-nél rövidebb távolságra is kiad menettérti jegyet, a hirdetmény tartalmazza az ilyen menetjegy érvény- tartamát is.
6.5.7. A vasúttársaság a menettérti útra szóló menetjegyet egy darab menettérti jegy formájában szolgáltatja ki.
6.5.8. A menettérti jegy az érvényesség első napját követő 14. nap 23:59 óráig érvényes.
6.5.9. A menettérti jeggyel az odautazást az érvénytartamon belül kell megkezdeni.
6.5.10. A menettérti jeggyel a visszautazás az érvénytartamon belül bármikor megkezdhető, és azt az érvénytartam utolsó napjának 23:59 óráig be kell fejezni. A menettérti jegy esetében a visszautazás megkezdésével egyidejűleg az odaúti jegy érvénytelenné válik.
6.5.11. A havibérletek (ide értve a tanuló, élőállat és kerékpár bérleteket is) a tárgyhónap 1-jén 0:00 órától a következő hónap 5-én 23:59 óráig érvényesek utazásra.
6.5.12. Az első félhónapra váltott félhavi bérletek (ide értve a tanuló bérleteket is) a tárgyhónap 4-én 0:00 órától 20-án 23:59 óráig, a második félhónapra váltott félhavi bérletek 19-én 0:00 órától a következő hónap 5-én 23:59 óráig érvényesek utazásra.
6.5.13. A 30 napos bérlet az érvényesség első napját követő hónap azonos napját megelőző nap 23:59 órájáig érvényes.
6.5.14. A fent fel nem sorolt termékek az azokon feltüntetett időpontok között érvényesek.
6.5.15. Ha az utas az utazásának egyes szakaszán (szakaszain) magasabb kocsiosztályt kíván igénybe venni, kocsiosz- tály-különbözeti jegy kiállítását kérheti. A kocsiosztály-különbözeti jegy érvénytartama:
a) megegyezik annak az egy útra vagy menettérti útra szóló menetjegynek az érvénytartamával, amelyhez kiadták,
b) a többszöri utazásra érvényes jegyhez (bérlet, utazási igazolvány stb.) történő kiszolgáltatás esetén az ér- vényesség kezdő időpontjától az azonos távolságra kiadható menetjegy érvénytartamával egyezik meg,
c) 2. kocsiosztályon díjmentes utazásra jogosult részére történő kiszolgáltatás esetén megegyezik az azonos távolságra szóló egyúti vagy menettérti jegy érvénytartamával.
6.5.16. A GYSEV – MÁV-START vonataira közvetlen forgalomban a menetjegyek érvénytartamát a kiszolgáltatott me- netjegyek díjszámítási távolságának (kilométer-övezetének) összeadásával számított együttes távolság figyelembevételé- vel kell megállapítani.
6.5.17. A kiindulási és célállomás nevét is tartalmazó (viszonylati) menetjegyet csak a rajta feltüntetett viszonylatban lehet felhasználni. A viszonylatot nem tartalmazó menetjegy és utazási igazolvány a rajta feltüntetett előírások és az adott menetjegy, utazási igazolvány felhasználásáról közzétett hirdetmény szerint használható fel.
6.5.18. Az a kedvezményes árú menetjegy, amely csak meghatározott viszonylatra érvényes (viszonylati kedvezmény), kizárólag ebben a viszonylatban használható fel utazásra.
7. A menetrend
7.1. A menetrend tartalmazza a vasúttársaság által közlekedtetett belföldi vonatok közlekedési és igénybevételi adatait:
a) az Szrf. által előírtak alapján a közforgalmú menetrendben rögzítendő adatokat,
b) a Magyarországot érintő nemzetközi vonatok menetrendjét,
c) a fontosabb nemzetközi összeköttetések menetrendi kivonatát,
d) a vonatok igénybevételéhez szükséges tudnivalókat.
7.2. A vasúttársaság a menetrendet a honlapján közzéteszi (xxx.xxxxx.xx), illetőleg annak az adott vasútállomást, vagy megállóhelyet érintő adatait tartalmazó kivonatát látható helyen kifüggeszti.
7.3. A vasúttársaság a menetrendről az utasokat az alábbi módokon is tájékoztathatja:
a) a közösségi oldalakon, egyéb elektronikus kommunikációs felületeken,
b) a kivonatát sajtó, szórólap, vagy más kiadvány útján terjesztheti.
7.4. Ha a különböző módon megjelentetett menetrendek tartalma között ellentmondás van, irányadónak a vasúttársaság honlapján adott napra érvényesként közzétett hivatalos, vonalanként táblázatban összesített menetrendet, ha pedig e menetrendhez vágányzári menetrendi módosítás került kiadásra, akkor ezt a vágányzári menetrendet kell tekinteni. Ha a vasúttársaságnak az utassal a menetrendek ellentmondásos tartalma miatt vitás, illetve utánfizetési ügye van, az ügy elbírálásakor az utas számára adott helyzetben kedvezőbb menetrendi változatot kell alapul venni.
7.5. A Menetrendben a vasúttársaság külön feltünteti az adott vonat vagy annak egyes kocsijai igénybevételének különle- ges szabályait, különösen ha:
a) a vonat nem minden nap, vagy külön rendeletre közlekedik, vagy az adott állomáson nem minden nap, vagy külön rendeletre áll meg,
b) a vonat csak felár megfizetésével vehető igénybe,
c) a vonaton, vagy a vonat által érintett meghatározott állomások között helybiztosítás kötelező, vagy hely- biztosítás igényelhető (fakultatív helybiztosítás),
d) a vonat belföldi forgalomban nem, vagy korlátozott viszonylatokban, illetve csak a vonat egyes kocsijai- ban utazva vehető igénybe,
e) a vonat csatlakozó vonatra nem vár,
f) a vonatra adott állomásokon a felszállás vagy a leszállás tilos,
g) a vonat adott állomáson vagy megállóhelyen csak feltételesen, az utas jelzése vagy kérése esetén áll meg,
h) a vonaton külön feltételek szerint kerékpár szállítható,
i) a vonat étkező- vagy büfékocsit, háló- és fekvőhelyes kocsit továbbít, vagy más különleges szolgáltatás érhető el,
j) a vonat 1. osztályú kocsit is továbbít,
k) a vonat kerekesszékesek utazására alkalmas kocsit továbbít,
l) a vonaton vagy valamely kocsiban a kézipoggyász elhelyezésére a szokásosnál kevesebb hely áll rendel- kezésre, és emiatt az utas kézipoggyásza a kocsiban nem fér el az ülőhelye alatt és felett,
m) a vonat kalauz (jegyvizsgáló) nélkül (KN) közlekedik, ezért az utazás csak előre megváltott menetjeggyel lehetséges.
7.6. Ha a menetrend változása miatt a vonat közlekedése megszűnik vagy szünetel, vagy a vonat korábban közlekedik, akkor a módosított menetrendet a változást megelőzően legalább 14 nappal, minden egyéb esetben a változást meg- előzően legalább 7 nappal kell meghirdetni.
7.7. A menetrend módosítását a vasúttársaság:
a) a módosításban érintett vasútállomásokon kifüggesztett menetrendi módosításra figyelmeztető felhívás,
b) a honlapján közzétett hirdetmény, illetve új menetrendi mező vagy tábla, formájában hirdeti meg.
7.8. A legfontosabb változásokról a vasúttársaság a honlapján mindenképpen, valamint opcionálisan egyéb médiafelüle- teken keresztül (pl: a rádió és a napi sajtó útján) is tájékoztatást adhat.
7.9. Az elővételben menetjegyet váltó utas viseli annak következményeit, ha az indulását közvetlenül megelőzően nem tájékozódik a menetrend időközbeni változásáról, feltéve, ha a menetrendváltozást a vasúttársaság az Üzletszabályzat előírásainak megfelelően meghirdette.
8. Utastájékoztatás
8.1. Tájékoztatás az utazási feltételekről, a jogokról és kötelezettségekről
8.1.1. A vasúttársaság az utazási feltételeket a vasútállomásokon és megállóhelyeken folyamatosan aktualizálva kifüg- geszti. Az utazási feltételekre vonatkozó hirdetmény tartalmazza azt is, hogy az utas észrevételeit milyen formá- ban teheti meg.
8.1.2. A vasúttársaság az alkalmazott árakról a vasútállomásokon és megállóhelyeken kifüggesztett, folyamatosan ak- tualizált utastájékoztató hirdetményekkel, illetve szórólapokkal ad tájékoztatást. Az alkalmazott kedvezmények igénybevételének részletes feltételei a Díjszabásban, külön rendelkezésekben és a honlapon minden esetben meg- találhatók.
8.1.3. A vasúttársaság az utasokkal közvetlenül kapcsolatba kerülő személypénztáros, vezető jegyvizsgáló, információs munkavállalói útján az utas kérésére közvetlenül is tájékoztatást ad:
a) a szerződésre alkalmazandó általános feltételekről (Üzletszabályzat, Díjszabás, Vasúti menetdíjtáblázatok),
b) a leggyorsabb utazás menetrendjéről és feltételeiről,
c) a legolcsóbb díjjal elérhető menetrendekről és feltételeiről,
d) a fogyatékkal élő, vagy a csökkent mozgásképességű személyeket segítő eszközök hozzáférhetőségéről, hozzáférési feltételeiről és elérhetőségeiről a vonaton,
e) a kerékpárszállítási szolgáltatásokról és feltételeiről,
f) az ülőhelyek elérhetőségéről az első- és másodosztályon, valamint a fekvőhelyek és a hálókocsik elérhető- ségéről,
g) a szolgáltatásokat várhatóan megzavaró, késleltető eseményekről, okairól, a vonat várható továbbindulásá- ról.
h) a vonaton igénybe vehető szolgáltatásokról,
i) az elveszett poggyász visszaigénylésére vonatkozó szabályokról,
j) a panaszok benyújtására vonatkozó eljárásokról,
k) az a)-j) pontokban foglalt információk fellelhetőségéről, ha a munkavállaló az utas kérdését nem tudja meg- válaszolni.
8.1.4. A GYSEV Zrt-vel szerződéses viszonyban álló más szolgáltatók a 8.1.3. pont szerinti tájékoztatási kötelezettsé- get csak a rendelkezésükre álló információ mértékéig teljesítik
8.2. Tájékoztatás a menetrendről, átszállásokról, forgalmi akadályokról
8.2.1. A menetrendről történő tájékoztatás szabályait a II. 7. A menetrend alfejezet tartalmazza.
8.2.2. A vasúttársaság a vonatok érkezési, indulási és tartózkodási idejéről, továbbá a vonat kimaradásáról és késéséről a kiszolgáló személyzet, illetőleg az állomási tájékoztatási rendszer útján, valamint a honlapján folyamatos tájé- koztatást nyújt.
A vasúttársaság kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy az utazáshoz a menetrenden kívül is szolgáltat informá- ciókat, biztosítja az utasok tájékoztatását. E kötelezettsége keretében az alábbiakat szolgáltatja:
a) hangos és/vagy vizuális utastájékoztatás a technikai lehetőségek függvényében,
b) menetközben történő tájékoztatás a vonat közlekedésére vonatkozó tudnivalókról,
c) kivonat a hatályos Üzletszabályzatból,
d) a személyzet nélküli vasútállomásokon és megállóhelyeken a legközelebbi jegypénztár elérhetőségéről, és arról, hogy személyes segítséget igénylő fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű utas a segítséghez mely vasútállomáson férhet hozzá,
e) az érvényes Vasúti menetdíjtáblázatok kifüggesztése a vasútállomásokon,
f) utazási információ nyújtása a pénztárakban, egyéb kijelölt helyeken,
g) telefonos információs szolgálat és honlap üzemeltetése.
8.2.3. A menetjegy ellenőrzését végző személy az utas kérésére menetrendi felvilágosítást, forgalmi akadály, csatlako- zásmulasztás esetén a továbbutazás megtervezésében segítséget köteles nyújtani.
8.2.4. A feláras és nemzetközi vonatokon a rendelkezésre álló technikai eszközökkel, ezek hiányában élőszóval a me- netjegy ellenőrzését végző személy az alábbi információkról ad tájékoztatást:
a) következő megállás helye,
b) a vonat késésének mértéke,
c) a vonaton elérhető szolgáltatások,
d) csatlakozási lehetőségek,
e) biztonsági és üzembiztonsági kérdések.
A menetjegy ellenőrzését végző személy a számára rendelkezésre álló információk mértékéig nyújtja a tájékoz- tatást.
8.2.5. A vasúttársaság a menetrendben megjelölt azon megállási helyekről, melyeken a vonat csak az utas jelzése vagy kérése esetén áll meg, az utasokat a honlapján, továbbá az érintett megállóhelyeken és az érintett vonatokon is hirdetmény útján tájékoztatja. A hirdetmény tartalmazza a fel- és leszállási szándék jelzésének módját.
8.3. Utastájékoztatás a közlekedési korlátozásokról és a késésekről
8.3.1. A vasúttársaság az előre látható forgalomkorlátozásokat, ide értve különösen az átszállást eredményező vágány- zárakat, a vonatpótló autóbuszos közlekedést, a vonatelmaradást a honlapján közzéteszi, míg az érintett vasútál- lomásokon csak menetrendi módosításra figyelmeztető felhívást tesz közzé.
8.3.2. A vonatok késéséről, valamint a késés miatt a csatlakozás elmulasztásáról – lehetőség szerint – a vasúttársaság hangosbemondón és – ha lehetséges – állomási vizuális kijelzőn tájékoztatja az utasokat. A forgalmi akadályról az utasokat az érintett vasútállomásokon a vasúttársaság tájékoztatni köteles. Az utas kérésére a késéről, valamint az akadály tényéről és időtartamáról a vasúttársaság igazolást ad.
8.3.3. A vasúttársaság az utazás közbeni tájékoztatási kötelezettségének információs tábla, vagy hangosbemondó alkal- mazásával tesz eleget. Előbbiek hiányában a vasúttársaság élőszóban teljesíti e kötelezettségét. Az utas által igénybevett vonat várható késéséről, a csatlakozások elmaradásáról menetközben – a rendelkezésére álló infor- mációk mértékéig, legjobb tudása szerint – a menetjegyek ellenőrzését végző személy felvilágosítást ad.
8.4. Utastájékoztatás a személyszállító vonatokon alkalmazott biztonsági kamerarendszerek működéséről
8.4.2. A vasúttársaság egyes - menetjegy ellenőrzését végző - munkavállalóinak ruházatára felszerelve az utasok életének, személyének, testi épségének és vagyontárgyainak védelme céljából az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló mindenkor hatályos uniós és nemzeti jogszabályok szerinti adatvédelmi jogok érvé- nyesítése mellett, a személyszállítási törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával videó felvé- telt készít. A vasúttársaság menetjegy ellenőrzését végző munkavállalója a videó felvétel készítésére vonatkozó figyelemfelhívó jelzést visel, és kérésre erről tájékoztatást ad.
9. A felek jogai és kötelezettségei
9.1. A menetjegyek ellenőrzése
9.1.1 A menetjegyet a jegyvizsgáló, a vizsgáló főkalauz és a menetjegy ellenőrzésére jogosító megbízólevéllel rendel- kező más személy ellenőrizheti (továbbiakban: menetjegy ellenőrzését végző személy, továbbiakban: jegyvizs- gáló).
9.1.2. A jegyvizsgáló egyenruhában teljesít szolgálatot és jegyvizsgálótáskát, vagy jegykiadógépet hord magával. A jegyvizsgáló mellett a jegyvizsgáló munkáját segítő más munkavállaló is végezhet menetjegyellenőrzést, akit olyan jogosultságok illetnek meg, mint a jegyvizsgálót. A menetjegy ellenőrzést végző munkavállaló e minősé- gére utaló jelzést visel, valamint szolgálati megbízólevéllel rendelkezik. A jegyvizsgáló vagy a menetjegy ellen- őrzést végző más munkavállaló nem köteles az utas részére igazolni magát, de az utas kérésére az utólagos azo- nosításához szükséges közérdekből nyilvános adatát (azonosító számát) megadni, valamint a menetjegyellenőr- zést végző más munkavállaló a megbízólevelét felmutatni köteles.
9.1.3. A jegyvizsgálók munkavégzését és az utasok menetokmányait a vizsgáló főkalauz vagy a szolgáltatás felügyelő ellenőrzi. A szolgáltatás felügyelő egyenruhában, vagy civil ruhában végzi munkáját szolgálati megbízólevél, vagy a GYSEV megjelölést tartalmazó karszalag alapján, melyet az utas kívánságára felmutat. A szolgáltatás felügyelő az ellenőrzése során a jegyvizsgálói feladatokat is elláthatja.
9.1.4. Az egyenruhában dolgozó, szolgálati jelvényt viselő vizsgáló főkalauz vagy szolgáltatás felügyelő az utas kéré- sére a jegyvizsgálóval azonos módon igazolja magát.
9.1.5. A menetjegy ellenőrzésére jogosult személy:
a) kezeli az utas menetjegyét,
b) ellenőrzi a kedvezmény igénybevételére jogosító utazási okmány meglétét és érvényességét,
c) ellenőrzi az utas személyazonosságát, ha ez a személyhez kötött utazási jogosultság, az utazási okmányra való jogosultság ellenőrzéséhez vagy a kedvezményre vonatkozó szabályok értelmében szükséges,
d) a vasúttársaságot megillető menetdíjat, menetdíj-különbözetet, más szolgáltatási díjat, pótdíjat beszedi, vagy elvégzi a követelés érvényesítéséhez szükséges adatok felvételét,
e) a szükséges tájékoztatást, elvárható segítségnyújtást biztosítja az utasoknak.
.1.6. Az utasnak jegyvizsgálat alkalmával:
a) a vasúti személyzet részére kérésre át kell adnia a megszakítás (átszállás) nélkül beutazni kívánt teljes viszonylatra érvényes összes menetjegyét,
b) ellenőrzésre alkalmas módon fel kell mutatnia és kérésre át kell adnia a kedvezményes árú menetjegy váltására jogosító igazolványát, igazolását, egyéb okiratát,
c) személyazonosságát is igazolnia kell szükség esetén.
A vasúttársaság az utazásra jogosultság ellenőrzését követően az utas menetjegyét, igazolványát haladéktalanul köteles visszaadni, kivéve, ha az Üzletszabályzat vagy a Díjszabás szerint be kell vonni azt. Menetjegy, iga- zolvány egyebekben csak annak ellenőrzése és – a 9.1.5. d) pontban szabályozott esetben – adatainak rögzítése céljából és annak idejére kérhető el az utastól.
9.1.7. Ha az utas menetjegyét ellenőrzéskor nem tudja átadni, a vasúttársaság jegy nélküli utasnak tekinti. Ha az utas kedvezményes árú menetjegyéhez menetjegy ellenőrzéskor a kedvezményre jogosító igazolványt nem tudja el- lenőrzésre alkalmas módon felmutatni, és kérésre átadni, menetjegye elégtelennek minősül.
9.1.8. A vasúttársaság menetjegykezelést, menetjegy ellenőrzést ugyanazon a vonaton több alkalommal is végezhet, a menetjegyet felszállás előtt, leszállás után, a vasútállomások és megállóhelyek területén is ellenőrizheti.
9.1.9. Nem tartózkodhat a zárt peron területén, illetve a vonaton az, aki ruházatával, kerékpárjával, vagy kézipoggyá- szával a járművet, az utasok ruházatát vagy kézipoggyászát beszennyezheti.
9.2. Magatartási szabályok
9.2.1. Az utas csak a vonat menetrendjében közölt megállási helyeken szállhat fel a vonatra és szállhat le a vonatról. Ha a vonat forgalmi okból áll meg, a fel- és leszállás balesetveszélyes, ezért tilos, kivéve, ha rendkívüli üzemi helyzet esetén a jegyvizsgáló ellenkező értelmű tájékoztatást ad. A fel- és leszállási tilalom megszegője a Vasúti menetdíjtáblázatokban meghirdetett pótdíjat köteles megfizetni.
9.2.2. Ha a vasútállomáson nincs kiépített utasperon, vagy a vágány mindkét oldalán van utasperon, akkor a vasútállo- más épülete felőli oldalon kell fel- és leszállni, egyéb esetekben fel- és leszállás csak a vonat utasperon felőli oldalán szabad.
9.2.3. Az érvényes menetjeggyel vagy más jogszerű módon utazó utas jogosult a vonaton tartózkodni, a kiszolgáló létesítményeket, berendezéseket használni, a személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatásokat igénybe venni.
9.2.4. A vasúttársaság a terhes anyák, az idősek és a kisgyermekkel utazók részére képszimbólummal megjelölt ülőhe- lyeket jelöl ki. Az ilyen ülőhelyeket igénybe veheti:
a) a terhes nő,
b) a 10 éven aluli gyermek (szükség szerint egy kísérővel)
c) 65 év feletti utas.
9.2.5. A 9.2.4. pont szerinti jogosultak részére képszimbólummal megjelölt ülőhelyeket más utas is elfoglalhatja mind- addig, amíg a 9.2.4. pont alapján az ülőhely elfoglalására jogosult utas nem jelentkezik, az ilyen utas jelentkezé- sekor részére az ülőhelyet felszólítás nélkül át kell adni.
9.2.6. Az utas, illetve csoportos utazás esetén az együtt utazó személyek külön szakasz, illetve külön kocsi biztosítását kérhetik.
9.2.7. Az utas azokat a személyszállítási szolgáltatásokat veheti igénybe, amelyekre menetjegye jogosítja. Más szolgál- tatásokat csak pótdíj megfizetése mellett vehet igénybe. Nem számít fel a vasúttársaság menetdíj-különbözet elszámolása esetében pótdíjat, ha a magasabb díjú szolgáltatás igénybevételére a vasúti szolgáltatás hiányossága miatt került sor.
9.2.8. Minden utas annyi ülőhelyet foglalhat le, ahány érvényes menetjegyet tud felmutatni. Ha az utas figyelmeztetés ellenére több ülőhelyet foglal le, mint ahány menetjeggyel rendelkezik, a vasúttársaság a Vasúti menetdíjtáblá- zatokban meghirdetett pótdíjat számolja fel terhére, és az elfoglalt ülőhelyek felszabadítására kötelezi.
9.2.9. Az utas utazása teljes ideje alatt (fel- és leszállást, várakozást is ideértve) tartózkodni köteles a közlekedés biz- tonságát, a közlekedési eszközök, az utaskiszolgáló létesítmények és berendezések épségét veszélyeztető, vala- mint az utastársak kényelmét és nyugalmát zavaró magatartástól.
9.2.10. A vasúti kocsiban, vagy az utasforgalom számára megnyitott létesítményben tartózkodó utasnak olyan magatar- tást kell tanúsítania, amellyel nem zavarja utastársait. Ezért nem szabad a vasúti kocsiban, vagy az utasforgalom számára megnyitott létesítményben:
a) lármázni, énekelni, zenélni,
b) szemetelni, dohányozni,
c) szórakoztató-elektronikai, vagy más, zene, zaj kibocsátására alkalmas készüléket a többi utas számára hallható módon üzemeltetni,
d) bármilyen eszközzel, tárggyal vagy játékszerrel zajt okozni,
e) kéregetni, engedély nélkül kereskedelmi tevékenységet folytatni, üveget gyűjteni,
f) az utasok ruházatát, poggyászát, a járművet vagy a berendezési tárgyat bepiszkítani, megrongálni,
g) kerékpárt és sporteszközöket használni.
Nem szabad a vasúti kocsiban:
a) a többi utast zavarva ablakot nyitni, a fűtést vagy világítást szabályozni,
b) a fülkeajtót úgy lezárni, hogy azt a jegyvizsgáló ne tudja kinyitni,
c) a feljáró-, a kocsivég- és a kocsiszakaszajtót lezárni, lezárt ajtót önhatalmúlag felnyitni,
d) menetközben a feljáróajtót kinyitni vagy nyitva tartani,
e) az ablakon kihajolni vagy bármit kidobni,
f) az ülésre védőtakaró nélkül felállni, lábat vagy lábbelit feltenni,
g) indok nélkül a vészféket meghúzni vagy a vészjelzőt működtetni,
h) kutyát póráz és szájkosár vagy azonos biztonságot nyújtó eszköz nélkül szállítani (kivéve a kísérő kutya szállítása),
i) található eszközöket és berendezéseket, valamint az illemhelyiséget rendeltetésüktől eltérő módon használni,
j) a különleges magatartási szabályokat megszegni..
9.2.11. Az utazási feltételeket - magatartási szabályokat – a menetjegy ellenőrzésére jogosult személy figyelmeztetése ellenére megszegő utas terhére a vasúttársaság a Vasúti menetdíjtáblázatokban közzétett pótdíjakat számítja fel, és intézkedik a felmerült helyreállítási, takarítási költségek megfizettetéséről.
9.2.12. Ha az utas a megállapított díjat nem fizeti meg, vagy a díj megfizetése után ismételten megszegi a szabályokat, a vasúttársaság az utast a továbbutazásból kizárhatja, és az utas ellen feljelentést tehet.
9.2.13. A vasúttársaságot abban az esetben is megilleti a már megtett útra járó menetdíj és pótdíj, ha az utast az utazásból kizárta. A vonatról a neki felróható rendellenes magatartása miatt a 9.2.12. pont alapján leszállított, az utazásból kizárt utas nem követelheti vissza a kifizetett menetdíjat vagy egyéb díjat.
9.2.14. A vasúttársaság a vasútállomáson és megállóhelyen való tartózkodásra, a vonaton való elhelyezkedésre és az utazás alatti magatartásra vonatkozó szabályokról szóló üzletszabályzat kivonatot – utazási feltételként – a vasúti kocsiban és a vasútállomásokon és megállóhelyeken jól látható helyen kifüggeszti.
9.3. Tárgyak, élő állatok szállítása
9.3.1. A kézipoggyász tömege utasonként a 30 kg-ot nem haladhatja meg. A 14 éven aluli gyermek 15 kg kézipoggyászt vihet magával. Az utas a kézipoggyásszal a saját ülőhelyén kívül további ülőhelyet nem foglalhat el, az így el- foglalt ülőhelyet más utas vagy a menetjegy ellenőrzését végző személy kérésére haladéktalanul át kell adnia. Kerékpár szállítása esetén a további bevihető kézipoggyász össztömege a 10 kg-ot nem haladhatja meg.
A tárgyak, élőállatok szállításáért fizetendő viteldíjat a Vasúti menetdíjtáblázatok tartalmazza.
9.3.2. A jármű utasterébe bevihető kézipoggyász mérete – darabonként – a 30x50x80 cm-es méretet nem haladhatja meg, kivéve a:
- gyermekkocsit,
- esernyőt,
- sétapálcát,
- tokba helyezett hordozható hangszert,
- koszorút.
- összecsukott, becsomagolt rollert és az összecsukott, becsomagolt 20”-nál nem nagyobb kerékátmérőjű ke- rékpárt,
- kerekesszéket, vagy a mozgáskorlátozottakat segítő egyéb eszközöket.
9.3.3. Az utas saját felelősségére gondoskodik kézipoggyászának vám- és hatósági kezeléséről.
9.3.4. A zárt peronra és a személykocsiba nem szabad bevinni:
a) olyan tárgyat, amely az utasok testi épségében, ruhájában, kézipoggyászában vagy a vasúti kocsiban kárt okozhat,
b) robbanó, tűzveszélyes, öngyúló, mérgező, radioaktív, maró, undort keltő vagy fertőzés előidézésére alkal- mas anyagot, továbbá a RID előírásainak nem megfelelő anyagokat (vagy az ezeket tartalmazó eszközö- ket),
c) olyan eszközt, amelynek birtoklása a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Kormányrendelet értelmében tilos.
9.3.5. Fegyvert és lőszert – csak az arra jogosult személyek – a fegyver, lőszer tartására, viselésére vonatkozó hatályos jogszabályok megtartásával viselhetnek, szállíthatnak.
9.3.6. Ha az utas a személykocsiba olyan tárgyat vitt be, amely kézipoggyászként terjedelme miatt nem fuvarozható, köteles a menetdíjon kívül a Vasúti menetdíjtáblázatokban meghirdetett viteldíjat, valamint a pótdíjat megfizetni.
9.3.7. Ha az utas olyan tárgyat vitt magával a személykocsiba, amely a kézipoggyász fuvarozásból ki van zárva, utazását a poggyászával együtt nem folytathatja, a megtett útra poggyászdarabonként felszámolja:
a) a viteldíjat,
b) a Vasúti menetdíjtáblázatokban meghirdetett pótdíjat.
9.3.8. Az utazásból a poggyásza miatt kizárt utas a poggyásza nélkül a fennmaradó útvonalon felhasználhatja a menet- jegyét annak érvénytartamán belül.
9.3.9. Ha az utas az indulási állomáson olyan kocsiba szállt fel vagy útközben olyan kocsiba száll át, amelyről a me- netrendben a vasúttársaság közölte, hogy a kézipoggyász elhelyezésére a szokásosnál kevesebb hely áll rendel- kezésre, és emiatt kézipoggyásza az új kocsiban nem fér el az ülőhelye alatt és felett, a vasúttársaság a kézipogy- gyászért – pótdíj nélkül – a Vasúti menetdíjtáblázatokban meghirdetett viteldíjat számít fel. A viteldíjat ebben az esetben csak az ilyen kisebb férőhelyű kocsiban megteendő útra kell megfizetni.
9.3.10. A kerekesszékét, és más, a mozgást segítő eszközt (például: mankót, járókeretet) az arra rászoruló utas díjfizetés nélkül bármely, arra alkalmas személykocsiban szállíthatja.
9.3.11. A kézipoggyászra vonatkozó általános szabályok megtartásával is csak a 2. kocsiosztályú személykocsiban szál- lítható:
a) szétszedhető gumi- vagy vászoncsónak és alkatrészei,
b) sífelszerelés,
c) sporteszköz,
d) műanyaghordó.
9.3.12. A pót- és helyjegyköteles, valamint a helyjegyköteles vonat és kocsi kivételével a kézipoggyászra vonatkozó általános szabályok megtartásával 2. kocsiosztályú személykocsijában szállítható utasonként egy darab, megfe- lelően csomagolt:
a) 2 métert meg nem haladó fenyőfa, díszcserje, facsemete,
b) 2 métert meg nem haladó hosszúságú kéziszerszám.
9.3.13. A kézipoggyászra vonatkozó általános szabályok megtartásával az utas zárt szállítóeszközben élő állatot is bevihet a vasúti kocsiba, ha az (pl.: kosár, ketrec, láda) biztosítja, hogy az állat abból az utazás során nem szabadulhat ki, és alkalmas arra, hogy az utasokat, az utasok ruházatát és kézipoggyászát, valamint a vasúti berendezéseket meg- óvja. Az előbbiektől eltérően a kutya zárt szállítóeszköz nélkül, szájkosárral és pórázon vezetve szállítható 2. kocsiosztályon.
A vasúti kocsiba bevihető élő állatok-szállítás díjszámításának szabályait a Díjszabás tartalmazza. Beteg, fertőző kutya, élőállat a vonaton nem szállítható.
9.3.14. A kísérő kutya és a szolgálatban lévő rendőrségi kutya kivételével nem vihető be élő állat:
a) az 1. osztályú kocsiba,
b) az étkezőkocsiba,
c) ha a vasúti társaság hirdetmény útján másként nem rendelkezik, a pót- és helyjegyköteles, a helyjegyköte- les vonatba és kocsiba.
d)
A kísérő kutya nem számít bele a szállítható kutyák számába. A kísérő kutya a járművek ülésén nem szállítható. A kísérő kutya mentesül a szájkosár hordásának kötelezettsége alól.
Kutya csak a 2. kocsiosztályú személykocsiba vihető be. Egy utas legfeljebb 2 kutyát vihet magával. A 2. kocsi- osztályú, fülkés kocsi fülkéjébe a kutya csak az ott ülő valamennyi utas beleegyezésével vihető be. A fülkés kocsi egy fülkéjébe legfeljebb 2 utas vihet be kutyát. 20 kg-nál nehezebb, nagytestű kutya csak a személykocsi peronján szállítható. A háló- és fekvőhelyes kocsiba kutya csak akkor vihető be, ha a kutyával utazók az egész fülkét igénybe veszik. A kutyát pórázzal és szájkosárral kell ellátni, kivéve, ha a kutya megfelelő (II. fejezet 9.3.13. pont) zárt szállítóeszközben utazik. A kutya tulajdonosa köteles az állat egy évnél nem régebbi keltezésű, ve- szettség elleni oltási bizonyítványát magával vinni, és azt kérésre felmutatni. A három hónapnál fiatalabb kö- lyökkutya esetében – ha életkora egyértelműen igazolható – nem kell oltási bizonyítványt felmutatni. Ha az utas a szükséges igazolást nem tudja felmutatni, a vasúttársaság az utast és kutyáját kizárja az utazásból.
A bérlettel, menetjeggyel rendelkező utas kutyája részére kutya havibérlet kiszolgáltatását kérheti. 30 napos bér- let esetén, az utas bérletén, illetve a kutyabérleten lévő érvénytartam eltérhet. A kutya részére kiadott bérlet fel- használási szabályai megegyeznek az utas birtokában levő bérletre vonatkozó előírásokkal, azzal az eltéréssel, hogy a kutya részére váltott bérleten nem kell igazolványszámot feltüntetni.
9.3.15. A vasúttársaság a Díjszabásban meghatározott feltételek mellett díjfizetés és elszámolás nélkül vállalja az utas őrizetében a gyermekkocsi és a fogyatékkal élők, vagy csökkent mozgásképességűek kerekesszékének és más mozgást segítő eszközének szállítását.
9.3.16. A személykocsiba gyermekkocsiban bevitt gyermek biztonságos elhelyezéséről a kísérője saját felelősségére maga gondoskodik.
9.3.17. A vasúttársaság útipoggyász-fuvarozást nem végez.
9.3.18. A vasúttársaság kerékpárviteldíj megfizetése ellenében a meghirdetett vonatokon vállalja az utas őrizetében a kerékpár, kerékpár utánfutó szállítását. A kerékpár súlya nem haladhatja meg az 50 kg-ot. A vasúttársaság a menetrendben vonatonként megjelöli a kerékpárszállítás lehetőségét és azt a tényt, ha a vonaton egyáltalán nem szállítható kerékpár. A menetrendben megjelölt egyes vonatokon az utasnak a kerékpárviteldíj megfizetésén túl a kerékpárhelyet előzetesen külön le kell foglalnia. A vasúttársaság nem felel a kerékpár szállítása során a tevé- kenységi körén kívül eső okból bekövetkezett károkért (ideértve a lopást is). A vasúttársaság a kerékpárszállítás részletes feltételeiről a honlapján ad tájékoztatást.
9.3.19. Kerékpárviteldíj megfizetése nélkül szállítható:
a) minden 20” vagy annál kisebb kerékátmérőjű kerékpár, roller,
b) az eredetileg egykerekűnek gyártott kerékpár (monocikli).
9.3.20 Kerékpár csak akkor vihető be a személykocsi utasterébe, ha kerékátmérője 20” vagy annál kisebb, és azzal 14 év alatti gyermek utazik, valamint, ha a többi utast nem akadályozza. A jármű utasterén kívül (peronon, többcélú térben) összecsukás és becsomagolás nélkül is díjmentesen szállíthatók a díjfizetés nélküli kerékpárok. Bevihető továbbá a személykocsi utasterébe a 20”, vagy annál kisebb kerékátmérőjű összecsukott kerékpár becsomagolva, amennyiben az az ülések alatt vagy az ülések között olyan módon elhelyezhető, hogy az a többi utast nem akadá- lyozza. Az ilyen kerékpár akkor is szállítható, ha a menetrendben a vonat oly módon van megjelölve, hogy azon egyáltalán nem szállítható kerékpár. Egy utas egy darab, legfeljebb 300W teljesítményű, elektromos segítőmo- torral felszerelt, vagy egy darab motor nélküli és egyéb, nem emberi erővel történő haladást segítő eszközzel fel nem szerelt kerékpárt vihet magával. A kétüléses (tandem) kerékpár kizárólag a kerékpárszállító kocsiba vihető be. A 12 éven aluli gyermekek kerékpárt csak felnőtt kíséretében vihetnek magukkal. Egy felnőtt annyi kerékpár- ral utazó gyereket kísérhet, ahány fő felügyeletét biztosítani tudja. Meghatározott vonatokon, időszakban vagy feltételekkel a vasúti társaság hirdetményben rendelkezhet arról, hogy e feltételeknek meg nem felelő járművek szállítását is a kerékpárokkal megegyező módon vállalja. Minden más esetben a kerékpár a vonaton (piktogram- mal) feltüntetett módon szállítható.
Kerékpár-utánfutó – függetlenül a rendeltetésétől, azaz csomagokat, avagy gyermeket szállítanak-e vele – csak piktogrammal megjelölt járműrészben (többcélú térben) vagy kerékpárszállító kocsiban szállítható. A menetrend- ben kerékpár-szimbólummal nem jelölt és alkalmas térrel nem rendelkező vonatokon a szállítás még az első- utolsó 2. osztályú kocsiban sem megengedett. Egy többcélú térben csak egy kerékpár-utánfutó szállítható. Egy utas csak egy kerékpár-utánfutót szállíthat. Kerékpár-utánfutó akkor szállítható, ha ugyanazon utas elszámolt ke- rékpárt is szállít
Csoportos kerékpárszállítással kapcsolatos igény esetén a vasúti társaság – szükség szerint – plusz kerékpárszál- lító kocsival erősíti meg az adott szerelvényt. Az erősítő kocsiban történő kerékpárszállítás nem jelent kizáróla- gosságot egy csoport részére sem.
Csoportos kerékpárszállításnak minősül legalább 6 db kerékpár egy vonaton történő szállítása. Csoportos kerék- párszállítás kizárólag a tervezett utazás előtt legalább 7 nappal korábban bejelentett és elszámolt csoportos utazás esetén kérhető, amennyiben ezt az üzemi viszonyok lehetővé teszik
Az utas maga gondoskodik a kerékpárja be- és kirakásáról. Szállítás közben a kerékpárok őrzéséről az utasnak kell gondoskodnia. Az utas felel az őrizetében szállított kerékpár által okozott károkért.
Az utas őrizetében szállított kerékpár által más utasok kerékpárjában, kézipoggyászában, ruházatában keletkezett kárért a vasúti társaság felelősséget nem vállal.
A csoportos kerékpárszállítás lemondására a vonat indulása előtt 72 órával van lehetőség, ezen időtartamon belüli lemondás esetén a vasúti társaság a Vasúti menetdíjtáblázatok I. kötetében előírt lemondási díjat számítja fel
9.3.21 A vasúttársaság az élő állat vagy a kerékpár elszállítását csak a rendelkezésre álló kapacitás mértékéig vállalja. A járművek személyszállításra és állat vagy kerékpár szállítására egyaránt alkalmas tereiben (többcélú terek) a sze- mélyek szállítása élvez elsőbbséget azon utassal szemben, aki az utazását még csak megkezdeni szándékozik, vagy az utazási feltételeket nem tartja be.
9.4. Útmegszakítás
9.4.1. Az érvényes menetjeggyel az utazás oda- és visszaútban tetszőleges számú alkalommal megszakítható, és később tovább folytatható. Az útmegszakítási szándékot leszállás előtt a vonat jegyvizsgálójának kell bejelenteni, aki igazolást ad. Ha az utas a vonaton igazolást nem kért, a vasútállomás ügyeletes alkalmazottja a vonat megérke- zésétől számított egy órán belül pótolhatja. A vasúttársaság nem vállal felelősséget azért, mert az utas a vonaton elmulasztotta az igazolás beszerzését, és a leszállási állomáson sincs igazolás kiadására felhatalmazott munka- vállaló.
9.4.2. Ha útmegszakításkor az utas a menetjegy igazoltatását elmulasztotta, a menetjegy a továbbutazásra érvényét veszti. Az oda útban használt menettérti jegy visszaúti része azonban felhasználható.
9.4.3. Egyes kedvezmények igénybevétele esetében a Díjszabásban vagy az üzletpolitikai kedvezmények külön meg- hirdetett feltételeiben foglaltak korlátozhatják, vagy megtilthatják az útmegszakítást.
9.4.4. A megszakított utazás a jegy érvényességi ideje alatt az útvonalnak a célállomáshoz közelebb fekvő állomásáról is folytatható.
9.4.5. Nem tekinthető útmegszakításnak, és ezért nem szükséges igazolás sem:
a) ha az utas a menetjegyének megfelelő első csatlakozó vonattal utazik tovább, még akkor sem, ha a vára- kozás éjszakázással jár,
b) ha az utas más vonatra azért száll át, mert az általa igénybevett vonat nem áll meg a célállomásán vagy azon a vasútállomáson, ahol utazását megszakítani kívánja,
c) ha az utas azért száll át, mert a célállomás más vonattal korábban érhető el, illetőleg a vonat, amelyen utazott, nem közlekedik a célállomásig,
d) ha az utas magasabb kocsiosztály, kerékpárszállító kocsi, háló- vagy étkezőkocsi igénybevétele céljából száll át ugyanazon napon közlekedő más vonatra.
9.4.6. Az odautazás vagy a visszautazás megkezdése napjának, illetőleg útmegszakítás esetén a továbbutazás megkez- dése napjának az első jegykezelés alkalmával megjelölt nap tekintendő.
9.4.7. Az útmegszakítás a menetjegy érvénytartamát nem hosszabbítja meg.
9.5. Egyenlő bánásmód biztosítása
9.5.1. A vasúttársaság adott helyszínen rendelkezésre álló állomási és vonatkísérő személyzete köteles be- és kiszállás- nál, valamint az utazás során kiemelt figyelmet fordítani és – térítésmentesen – minden szükséges segítséget megadni az utazás zavartalan lebonyolítása érdekében:
a) a fogyatékkal élőknek, illetve a csökkent mozgásképességűeknek,
b) az időseknek,
c) a kisgyermekkel utazóknak és a terhes nőnek,
d) a kerékpárral vagy nagy poggyásszal utazóknak.
9.5.2. A képjellel megjelölt ülőhelyeket a vasúttársaság a kerekesszékkel közlekedők és más rászorultak számára tartja fenn. A vasúttársaság a kerekesszéket, és más mozgást segítő eszközt díjfizetés és elszámolás nélkül szállítja.
9.5.3 A fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű utas érvényes menetjeggyel kell rendelkezzen, a meghirdetett kedvezményeket igénybe veheti. Feláras vonaton az ilyen utasoknak a megfelelő felárat meg kell fizetniük, kivéve annak a kerekesszékes utasnak, aki a kerekesszékből az utazás időtartama alatt nem száll ki – ő helyjegyköteles vonaton helyjegy, pót- és helyjegyköteles vonaton pót- és helyjegy váltása nélkül utazhat.
9.5.4. Ha a vonat 1. kocsiosztályú kocsit továbbít, a fogyatékkal élő és az utazás időpontjában fennálló csökkent moz- gásképességű, állapotára vonatkozóan igazolvánnyal/igazolással rendelkező utas érvényes 2. kocsiosztályú me- netjegyével a szabadon maradt 1. kocsiosztályú ülőhelyeket elfoglalhatja abban az esetben, ha a menetjegyének megfelelő szakaszban tömeges utasforgalom miatt, vagy egyéb okból (pl. fekvőgipsz viselése, vagy az ülőhely mérete nem megfelelő) nem tud biztonságosan helyet foglalni. A magasabb kocsiosztályba történő átmenet e formája csak a vonaton, a jegyvizsgáló előzetes értesítése és a jogosultság igazolása mellett vehető igénybe. Amennyiben a fogyatékkal élő utas kísérője a 2. kocsiosztályon marad – a jegyvizsgáló előzetes értesítésére és a jogosultság igazolására tekintettel – továbbra is megilleti a kísérői minőségéből eredő kedvezmény. Amennyiben a fogyatékkal élő utas kísérője a fogyatékkal élő utassal együtt a magasabb kocsiosztályban foglal helyet, akkor a magasabb kocsiosztályon történő utazására az általános szabályok érvényesek (pl. kocsiosztály-különbözeti díj, pótdíj megfizetése stb.). Az e pont szabályai alapján magasabb kocsiosztályon történő utazás során is be kell tartani a kézipoggyász és az élő állat szállításának szabályait (9.3. pont). Egyebekben előzetesen 2. kocsiosztályú menetjeggyel rendelkező részére 1. osztályra érvényes helyjegy, pótjegy, pót- és helyjegy a pénztárban nem kér- hető.
9.5.5. Egyéni utazások esetén a mozgáskorlátozott személyek speciálisan kialakított kocsikat vehetnek igénybe. A me- netrendben képjel jelöli azokat a vonatokat, amelyekben a kocsik beépített emelő-berendezéssel vannak felsze- relve, ezek teherbírása 300 kg. A menetrendben megjelölésre kerülnek azok a vonatok is, amelyekben nincs beépített emelő-berendezés de kerekesszékes utasok szállítására alkalmas. Az utazáshoz ilyen esetben mobil emelő-berendezés igénybevétele szükséges, amelynek emelési teherbírása 250 kg, emelőlap felülete 800x1200 mm. Az emelőberendezés nélküli vasúti járművekkel csak az állomási emelőberendezéssel ellátott megállóhelyek közötti viszonylaton lehetséges utazás.
9.5.6. A segítségnyújtás iránti igényről legalább 48 órával annak szükségessége előtt értesíteni szükséges a vasúttársa- ságot. Amennyiben többszöri utazásra jogosító menetjeggyel rendelkezik az utas, elegendő egy értesítés, ha ab- ban elegendő információ áll rendelkezésre a további utazások időpontjáról. Egy utas egy utazásához csak egy vonatot (átszállás esetén vonatok egymást követő sorát) jelölhet meg megrendelésében. Az indokolatlan,
szükségtelen, vagy az időben le nem mondott megrendelés által okozott többletköltségeinek megtérítését a vasút- társaság az utastól követelheti. A megrendelt szolgáltatás teljesítését a vasúttársaság akkor vállalja, ha az utas a kiindulási állomásán 15 perccel a vonat menetrend szerinti indulási idejét megelőzően megjelenik.
9.5.7. Az információkérés a szolgáltatásainkról történhet interneten, írásban és telefonon. A megrendelés elsődleges felülete a vasúttársaság honlapján elérhető bejelentőfelület, amely tartalmazza az utazás megszervezéséhez szük- séges kitöltendő adatokat. Amennyiben a bejelentőfelület nem elérhető/nem hozzáférhető, egyedi esetben telefo- non, vagy írásos megrendelés formájában is történhet a szolgáltatás megrendelése.
- A megrendelés e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx;
- Írásbeli megrendelés címe: GYSEV Zrt. Személyszállítási Üzletág, 9400 Sopron, Xxxxxx xxxxxx u. 19.
- Telefonos érdeklődés: a +36-99/577–212 telefonszámon.
További információ a xxx.xxxxx.xx honlapon található és az fent közölt elérhetőségeken kérhető az állomási emelők helyéről, mozgáskorlátozott személyek számára is igénybe vehető állomási szolgáltatásokról.
10. Személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatások
10.1. Felár megfizetésével igénybe vehető vonatok
10.1.1. Ha a vasúttársaság az utazást egyes vonatokon helyjegy váltásához vagy az ülőhely más módon való biztosításá- hoz köti, utazásra csak az jogosult, akinek az adott vonatra váltott érvényes helyjegy és más - az Üzletszabály- zatban meghatározott, a szolgáltatás igénybevételére feljogosító - jegy, igazolás, igazolvány, illetve okmány van a birtokában.
10.1.2. A vasúttársaság a menetrendben hirdeti meg a feláras vagy a különleges díjszabási feltételekkel közlekedő vona- tokat és azokat a vonatokat, amelyekre helyfoglalás kérhető (fakultatív helybiztosítás).
10.1.3. Pót- és helyjegy, helyjegy, pótjegy csak érvényes menetjegy alapján, a menetjegynek megfelelő kocsiosztályra szolgáltatható ki. Egy jegyen kiszolgáltatható több pót- és helyjegy, helyjegy, pótjegy, ha azonos a kiindulási állomás, a célállomás, a vonatszám, a kocsiosztály, a dátum, a kocsiszám és a szolgáltatási díj. Gyorsvonati pót- jegy a menetrendben megjelölt gyors- és sebesvonatok igénybe vételéhez szükséges felár-bizonylat, mely nem meghatározott vonatra érvényes és nem tartalmazza az ülőhely biztosítását, adott viszonylaton és érvénytartamon belül bármely gyorsvonaton igénybe vehető.
10.1.4. A nem kötelező helybiztosítással közlekedő vonatoknál és a belföldi forgalomban is igénybe vehető nemzetközi vonatoknál a vasúttársaság a helybiztosítási igény teljesítését az indulás előtt a külön hirdetményben közzétett határidőig vállalja.
10.1.5. A rendelkezésre álló helyek értékesítése után a vasúttársaság újabb igényt már nem teljesít, de utánfizetési felár- ként a vonatra meghirdetett pót- és helyjegy, helyjegy díját is felszámítja.
10.1.6. Ha az utas a feláras vagy a különleges díjszabási feltételekkel közlekedő vonatra a megfelelő feltétel teljesítése nélkül száll fel, a vonaton a jegyvizsgáló az utas terhére a Vasúti menetdíjtáblázatokban meghirdetett pótdíjat is felszámítja, kivéve, ha az Üzletszabályzatban vagy hirdetményben a vasúttársaság a felár előzetes megváltása nélküli utazást megengedte.
10.1.7. A nem kötelező helybiztosítással közlekedő vonatok lefoglalt ülőhelyeit a vasúttársaság lehetőség szerint hely- foglalási szelvénnyel megjelöli. A helyfoglalási szelvény az utazás napját, a vonat, a kocsi és a lefoglalt ülőhely számát, valamint a helybiztosítási viszonylatot tartalmazza.
10.1.8. Aki a nem kötelező helybiztosítással közlekedő vonaton az ülőhelyet érvényes helyjegy nélkül foglalja el, azt az adott helyre érvényes helyjeggyel rendelkező utas részére az első felszólításra köteles átadni. Az utas érvényes helyjegye akkor is kétségtelenül bizonyítja az ülőhelyre való jogosultságot, ha az ülőhely más módon nem volt megjelölve. Ha az előre lefoglalt ülőhelyet a helyjeggyel nem rendelkező utas az első felszólításra nem adja át, a vasúttársaság a Vasúti menetdíjtáblázatokban meghirdetett pótdíjat számítja fel, és az utast az ülőhely átadására kötelezi.
10.2. Egyéb szolgáltatások
10.2.1. A vasúttársaság a vonatban egyéb szolgáltatásokat biztosíthat. Amennyiben a vasúttársaság e szolgáltatásokat szerződés alapján biztosítja, a szolgáltatók a szolgáltatásuk igénybevételével összefüggésben jelen Üzletszabály- zattal ellentétes szerződési feltételeket nem alkalmazhatnak.
10.2.2. A vasúttársaság területén bármilyen szolgáltatás, értékesítés, reklám- és propagandatevékenység csak a vasúttár- sasággal kötött megállapodás alapján végezhető.
10.3. Különkocsi
10.3.1. A vasúttársaság külön, írásos megrendelésre vállalja a menetrendben meghirdetett vonataiban különkocsi közle- kedtetését, amely a felek között külön, e tárgyban kötött szolgáltatási szerződésben rögzített feltételeknek (ár, maximális utasszám, kocsitípus) megfelelően a megrendelő kizárólagos használatára áll.
Különkocsit a vasúttársaság csak akkor közlekedtet, ha az üzemi viszonyok lehetővé teszik, és az a közszolgál- tatási kötelezettség teljesítését nem veszélyezteti és nem akadályozza meg.
Xxxxxxxxxxx legalább 21 naptári nappal a tervezett utazás előtt írásban kell megrendelni a vasúttársasági hon- lapján megjelölt illetékes szervezeti egységénél vagy az Ügyfélszolgálatánál.
A megrendelésnek tartalmaznia kell:
- a megrendelő nevét, lakcímét és elérhetőségeit (telefon, e-mail),
- az utazás dátumát,
- az utazás kiinduló- és célállomását, esetleges megállási helyeket, valamint azoknak az állomásoknak a nevét, ahol útközben fel- vagy leszállnak, és az ott fel- és leszálló utasok számát,
- a tervezett utasszámot,
- a vonat indulási idejét, vagy a vonat számát,
- az igényelt különkocsi típusát, darabszámát,
- egyéb igényeket.
A különkocsiban csak a vasúttársaság által maximálisan engedélyezett számú utas utazhat.
A vasúttársaság fenntartja a jogot, hogy a különkocsi közlekedtetéséről döntsön. A különkocsi közlekedtetésére kötött szerződéssel kapcsolatban az Üzletszabályzat rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha a szerződés ezt kifejezetten lehetővé teszi.
10.3.2. A különkocsi szolgáltatási díja minden esetben piaci alapon, egyedi árkalkuláció alapján kerül meghatározásra, amelynek összege, megfizetésének módja és ideje vállalkozási szerződésben kerül rögzítésre
A jelen 10.3. pont rendelkezései a különleges kocsi megrendelésére csak akkor alkalmazhatók, ha az nem tartozik a II. Fejezet 9.5. pont rendelkezései alá.
10.3.3. A különkocsit (kocsiszakaszt) a vasúttársaság megjelöli, külön felirattal látja el.
10.4. Különvonat
10.4.1. A menetrendben feltüntetett vonatokon kívül különvonat is igényelhető legalább 21 naptári nappal a tervezett közlekedtetés előtt, melyet írásban kell megrendelni a vasúttársaság honlapján megjelölt, illetékes szervezeti egy- ségénél vagy Ügyfélszolgálatánál.
A megrendelés során meg kell adni:
- a megrendelő nevét, címét, elérhetőségeit (telefon, email)
- az utazás dátumát,
- a kért különvonat indulási és érkezési idejét,
- a kiindulási és célállomást, megállási helyeket, kívánt útvonalat,
- utasok tervezett számát,
- az igényelt kocsi típust és darabszámot,
- azoknak az állomásoknak a nevét, ahol útközben fel- vagy leszállnak, és az ott fel- és leszálló utasok számát,
- egyéb igényelt szolgáltatásokat.
10.4.2. A különvonat menetrendjét, összeállítását – figyelembe véve a megrendelő igényét – a vasúttársaság állapítja meg. A szolgáltatási díj minden esetben egyedi kalkuláció alapján megállapított díj, amelynek összege, megfize- tésének módja és ideje a szerződésben kerül rögzítésre. A különvonat közlekedtetésére kötött szerződéssel kap- csolatban az Üzletszabályzat rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha a szerződés ezt kifejezetten lehetővé teszi.
10.4.3. A vasúttársaság nem vállalja az olyan különvonat közlekedtetését, amely a közszolgáltatási kötelezettsége telje- sítését veszélyezteti vagy akadályozza. A vasúttársaság fenntartja a jogot, hogy a különvonat közlekedtetéséről döntsön.
III. FEJEZET
A VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK,
AZ UTAZÁSTÓL TÖRTÉNŐ ELÁLLÁS SZABÁLYAI
1. A vasúttársaság felelőssége a vasúti személyszállítási szerződés teljesítéséért
1.1 Felelősség eltérő minőségű szolgáltatás esetén
1.1.1. Amennyiben a vasúttársaság az utas részére a menet-, hely- vagy pótjegy alapján megillető szolgáltatást (meg- határozott kocsiosztályt, fekvő- vagy hálókocsit) nem tudja biztosítani, akkor az alábbiak szerint köteles eljárni.
1.1.2. A vasúttársaság azonos minőségű szolgáltatást köteles felajánlani az utas kívánságára:
a) eltérő időpontban induló vonaton, vagy
b) eltérő időpontban érkező vonaton, vagy
c) a célállomáshoz más útvonalon közlekedő vonaton.
Amennyiben az utas az azonos minőségű szolgáltatás biztosítását elfogadja, díjvisszatérítésre nem jogosult.
Amennyiben a vasúttársaság a fentiek szerinti, azonos minőségű szolgáltatást nem tudja biztosítani, magasabb minőségű szolgáltatást köteles az utasnak felajánlani és teljesíteni. Ha az utas a magasabb minőségű szolgáltatást elfogadja, a vasúttársaság a magasabb minőségű szolgáltatás teljesítéséért díjkülönbözetet nem követelhet.
Ha a vasúttársaság sem az azonos, sem a magasabb minőségű szolgáltatást nem tudja felajánlani vagy teljesíteni, csak alacsonyabb minőségűt és az utas erre tekintettel az alacsonyabb minőségű szolgáltatást elfogadja, a menet- jegyen feltüntetett és a ténylegesen teljesített szolgáltatás díjkülönbözetét a vasúttársaság az utas részére vissza- téríti.
1.1.3. Ha a vasúttársaság a Menetrendben csak 2. kocsiosztályú kocsikkal közlekedőnek megjelölt vonattal 1. kocsi- osztályú kocsit is közlekedtet, az ilyen kocsiban a 2. kocsiosztályú menetjeggyel rendelkező utasok a menetdíj- különbözet megfizetése nélkül helyet foglalhatnak.
1.1.4. Ha az utas az eltérő minőségű szolgáltatást nem fogadja el és lemond az utazásról, a vasúttársaság - a már telje- sített szolgáltatástól függően – a menetdíjat vagy a menetdíj-különbözetet és/vagy a felárat visszafizeti, továbbá a lemondás tényéről és okáról igazolást ad.
1.1.5. Az utazásról való lemondás esetén a vasúttársaság kezelési költség levonása nélkül abban az esetben téríti vissza
- a már teljesített szolgáltatástól függően - a menetdíjat vagy a menetdíj-különbözetet és/vagy a felárat, ha az utazásról lemondó utas a vonat jegyvizsgálójával, vagy a felszállási állomás ügyeletes alkalmazottjával igazol- tatja, hogy az igénybe venni kívánt vonat vagy kocsi:
a) 10 percet meghaladó késéssel indult volna,
b) fűtés nélkül közlekedett,
c) klímaberendezése nem működött (amennyiben a vasúti kocsi hűtőberendezéssel felszerelt),
d) világítás nélkül közlekedett,
e) zsúfoltsága miatt menetjegyének megfelelő ülőhelyhez nem jutott,
f) a menetjegyen feltüntetett szolgáltatásnak megfelelő ülőhelyek nélkül közlekedett.
1.1.6. A vasúttársaság kezelési költség felszámítása nélkül téríti vissza a 2.-1. kocsiosztály-különbözeti díjat, ha az utas
1. kocsiosztályra érvényes menetjegyével 2. kocsiosztályon utazott, mivel az igénybe venni kívánt vonat vagy kocsi:
a) fűtés nélkül közlekedett,
b) klímaberendezése nem működött (amennyiben a vasúti kocsi hűtőberendezéssel felszerelt),
c) világítás nélkül közlekedett,
d) zsúfoltsága miatt az utas az 1. kocsiosztályon a menetjegyének megfelelő ülőhelyhez nem jutott,
e) a menetjegyen feltüntetett szolgáltatásnak megfelelő 1. kocsiosztályú ülőhelyek nélkül közlekedett.
Kezelési költség felszámítása nélküli visszatérítésnek akkor van helye, ha az eltérő minőségű szolgáltatás igény- bevételét és annak az a)-d) alpontok szerinti okát az utas a vonaton a jegyvizsgálóval igazoltatta.
Ha az utas 1. kocsiosztályú menetjegyével nem a fenti, a)-d) alpontokban meghatározott okból 2. kocsiosztályú kocsiban utazott, a menetdíj-különbözet – kezelési költség levonása mellett történő – visszatérítésére jogosult, azzal, hogy a visszatérítéshez az eltérő minőségű szolgáltatás igénybevételéről szóló igazolást a jegyvizsgálótól kell kérnie a vonaton.
1.1.7. Az eltérő minőségű szolgáltatás miatti menetdíj-különbözet elszámolásának részletes szabályait a Díjszabás tar- talmazza. A jelen fejezet szerinti eltérő minőségű szolgáltatás miatti igényeket a vasúttársasághoz lehet benyúj- tani. Az igények érvényesítésének szabályait a IV. fejezet tartalmazza.
1.1.8. Elégtelen helybiztosítás
A vasúttársaság köteles visszatérítést fizetni az utas részére, ha az utas az ülőhelyét helyjegy váltásával vagy más módon biztosította és a biztosított ülőhelyet a vasúttársaság ismételten értékesítette, illetve a helybiztosításban megjelölt kocsit nem állította ki és az utas helybiztosításának megfelelő elhelyezéséről az utas jegyvizsgáló felé tett bejelentésétől számított 5 percen belül nem tudott gondoskodni.
Ha a vasúttársaság a pót- és helyjeggyel vagy helyjeggyel rendelkező utas részére nem tud megfelelő ülőhelyet biztosítani, köteles részére a visszatérítésre jogosító igazolást kiállítani. Az igazolás alapján a pót- és helyjegy, helyjegy és igazolás bevonása mellett a vasúttársaság bármely pénztára kezelési költség felszámítása nélkül kifi- zeti a pót- és helyjegyért, helyjegyért fizetett összeget. Az összeg átvételét az utasnak neve, lakcíme megadásával, valamint aláírásával kell elismernie. A kifizetéshez a személyazonosításra alkalmas igazolvány bemutatása szüksé- ges.
Mentesül a visszatérítési kötelezettség alól a vasúttársaság, ha:
a) az utas részére a jegyvizsgálónak tett bejelentéstől számított 5 percen belül azonos kocsiosztályban ülőhe- lyet biztosított;
b) az utas részére a jegyvizsgálónak tett bejelentéstől számított 5 percen belül magasabb kocsiosztályban helyet biztosított (az utas ebben az esetben mentesül a kocsiosztály-különbözeti díj megfizetése alól);
c) az utas a helyhiányt a vonatban a jegyvizsgálóval nem igazoltatta;
1.1.9. Kifejezetten nem minősül eltérő minőségű szolgáltatásnak, ha:
a) az előzetesen tervezettől eltérő kialakítású (típusú, jellegű), de az utas menetjegyének megfelelő kocsi- osztályú jármű közlekedik és az utas a menetjegyének megfelelő ülőhelyen elhelyezhető.
b) az utas menetjegyén feltüntetett ülőhely esetleges pozíciója a ténylegestől eltér, de az nem minősül elég- telen helybiztosításnak.
1.2 A késéssel, csatlakozásmulasztással és vonatkimaradással kapcsolatos felelősség
1.2.1. Forgalmi akadály a személyszállítási szolgáltatás akadályoztatásának minősülő minden olyan körülmény, amely a személyszállító vonat késését vagy kimaradását eredményezi.
Nem minősül járatkimaradásnak, ha az utasok tovább szállításáról a vasúttársaság oly módon gondoskodott vagy arra más vonattal lehetőség volt úgy, hogy az utas 180 percet meg nem haladó késéssel a célállomásra megérke- zett.
Nem minősül késésnek, ha az utas célállomásra szállításáról a vasúttársaság oly módon gondoskodott vagy arra más vonattal lehetőség volt úgy, hogy a menetrend szerinti érkezési időt a célállomásra jutás időpontja 30 perccel nem haladja meg.
A vonat késését az utas utazásának befejezési állomásán mért érkezési idő és az állomásra vonatkozó menetrend szerinti érkezési idő különbségeként kell kiszámítani. A menetrend be nem tartásának megítélésénél azon a vas- útállomáson történő tényleges és menetrend szerinti érkezési idő az irányadó, ahol az utas az utazását befejezi.
1.2.2. A vasúttársaság a forgalmi akadály alatt gondoskodik az utas megfelelő elhelyezéséről, és biztonságáról.
1.2.3. A forgalmi akadályról a vasúttársaság hangosbemondón és állomási hirdetménnyel, vagy a kiszolgáló személyzet általi szóbeli tájékoztatás útján, illetve információs szolgálattal köteles az utazóközönséget az érintett vasútállo- másokon, megállóhelyeken, valamint a vonatszemélyzet útján a vonaton tájékoztatni. A forgalmi akadállyal kap- csolatos információkat a vasúttársaság lehetőség szerint a honlapján, illetve alkalmas sajtótermék útján (pl. rádió, internetes hírportálok) is közzéteszi.
Az utas kérésére a késésről (ideértve a késés miatti csatlakozásmulasztást), a vonatkimaradásról, valamint az azt okozó akadály tényéről és időtartamáról a vasúttársaság igazolást ad. A vasúttársaság részéről a szükséges iga- zolásokat a vasútállomás ügyeletes alkalmazottja, a vonaton a jegyvizsgáló adja ki, és ezt a tényt feljegyzi az utas menetjegyére.
A késéssel történő érkezés vagy indulás esetén a vasúttársaságnak folyamatosan tájékoztatnia kell az utasokat a kialakult helyzetről, a várható érkezési és indulási időkről.
1.2.4. Nyílt pályán történő vonatelakadás esetén a vasúttársaság 60 percnél hosszabb késés esetén az utasok számára térítés nélkül felajánlja a vonattól a vasútállomásra, a kiindulási állomásra vagy a célállomásra szállítás lehető- ségét, amennyiben az fizikailag és időben lehetséges. Amennyiben a vasúti szolgáltatás a továbbiakban nem folytatható, a vasúttársaság a lehető legrövidebb időn belül alternatív szolgáltatást szervez.
1.2.5. A vasúttársaság köteles a tovább utazni kívánó utast kézipoggyászával együtt az eredeti vagy más útirányon, az eredeti vagy más tömegközlekedési eszközzel a célállomásra szállítani forgalmi akadály esetén, amennyiben az fizikailag és időben lehetséges.
Forgalmi akadály esetén az utas választani jogosult:
1) utazását folytatni kívánja a menetjegyén szereplő célállomásra
Az utas – a különbözet megfizetése nélkül – magasabb menetdíjú szolgáltatást (vonatnemet, kocsiosztályt) is igénybe vehet forgalmi akadály esetén. A vonaton utazók érdekeinek megsértése nélkül indokolt, rendkívüli esetben a jegyvizsgáló rendelkezése szerint igénybe vehető:
a) a feláras
b) a díjszabási korlátozással közlekedő, illetve belföldi forgalomban igénybe nem vehető vonat is.
2) Az utazását nem kívánja tovább folytatni a menetjegyén szereplő célállomásra
a) utazását az akadály helyén megszakíthatja:
Ha az utas későbbi vonattal vagy más útvonalon közlekedő vonattal kívánja utazását a célállomásig folytatni, a vasúttársaság a menetjegy érvénytartamát meghosszabbítja, illetőleg a menetjegyet a hosszabb útvonal igénybevételére érvényesíti. A menetjegy érvénytartamának meghosszabbítását, illetve hosszabb útvonalra történő érvényesítését a vasútállomás ügyeletes alkalmazottja, illetve a vonaton a jegyvizsgáló végzi.
b) lemondhat a tovább utazásról:
Ha a forgalmi akadály miatt az utas az utazását befejezi, a vasúttársaság az utasnak kezelési költség felszá- mítása nélkül visszafizeti a megfizetett és a ténylegesen megtett útra eső menetdíj különbözetét, azaz a me- netdíjnak arra a távolságra eső részét, amelyet az utas a forgalmi akadály miatt leutazni nem tudott. A for- galmi akadályról a vasúttársaság ügyeletes alkalmazottja vagy a vonat jegyvizsgálója állít ki igazolást, illetve záradékolja az utas menetjegyét. A visszatérítés feltétele, hogy a forgalmi akadályról az utas a vasúttársaság ügyeletes alkalmazottja vagy a vonat jegyvizsgálója által kiállított igazolással (illetve záradékolt menetjegy- gyel) rendelkezzen.
c) kívánságára a vasúttársaság az indulási állomásra visszaszállítja:
A vasúttársaság köteles az indulási állomásra visszautazni kívánó utast kézipoggyászával együtt az eredeti vagy más útirányon, az eredeti vagy más tömegközlekedési eszközzel az indulási állomásra térítésmentesen visszaszállítani. Ebben az esetben az utas a teljes fizetett összeg visszatérítését kérheti, ha:
1) a vasúttársaság által kijelölt első alkalmas vonattal visszatér kiindulási állomására, és
2) a visszautazáshoz igénybeveendő vonat számát, útirányát, viszonylatát a vasúttársaság a menetjegy mellé kiadott igazoláson feltünteti (a vasúttársaság szükség szerint gondoskodik a menetjegy érvény- tartamának meghosszabbításáról), továbbá
3) a kiindulási állomáson a vonat megérkezésétől számított 30 percen belül az utas a vasútállomáson szolgálatot teljesítő ügyeletes alkalmazottal vagy visszaérkezéskor a vonat jegyvizsgálójával igazol- tatja, hogy a megjelölt vonattal visszaérkezett.
A visszaszállításra egyebekben a jelen fejezet 1. pontjában a magasabb minőségű szolgáltatás igény- bevétele vonatkozásában meghatározottak irányadóak. A menetjegy és az igazolás alapján a meghiúsult utazásra érvényes menetjegy árát a vasúttársaság kezelési költség felszámítása nélkül soron kívül visszatéríti.
1.2.6. Egyéb rendelkezések
Amennyiben a 1.2.5. c) pontban részletezett teljes visszatérítéshez szükséges feltételek bármelyike nem áll fenn, akkor a vasúttársaság az utasnak csak a fizetett és a forgalmi akadállyal érintett állomásig a kiindulási állomástól ténylegesen megtett útra eső menetdíj különbözetét, azaz a menetdíjnak arra a távolságra eső részét téríti vissza, amelyet az utas a forgalmi akadály miatt leutazni nem tudott. A visszatérítéshez szükséges továbbá, hogy a for- galmi akadályról az utas a vasúttársaság ügyeletes alkalmazottja vagy a vonat jegyvizsgálója által kiállított iga- zolással (illetve záradékolt menetjeggyel) rendelkezzen.
A kezelési költség felszámítása nélküli visszatérítés csak azt az utast illeti meg, akinek a forgalmi akadállyal érintett vonat útvonalára vagy az azon túl fekvő állomásra szóló közvetlen menetjegye van. Nem kérhető vissza- térítés olyan menetjegy alapján, amelynek záradékolását az utas elmulasztotta.
Ha az utas vonat helyett saját elhatározásából más közlekedési eszközt (ideértve, de nem kizárólagosan a taxit és a bérelt gépkocsit is) vett igénybe, a vasúttársaság nem téríti meg részére a más közlekedési eszközzel megtett utazás díját, feltéve, hogy a vasúttársaság teljesítette 1.2.4. pontban foglalt kötelezettségét.
1.3. Átalány visszatérítés (átalány-kártérítés) feláras vonatok késése esetén
1.3.1. A felár megfizetésével igénybe vett vonat késése esetén az utas az alábbi mértékű átalány-visszatérítésre (a továb- biakban az utasjogi rendeletben foglaltakra figyelemmel: „átalány-kártérítés”) jogosult a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás között az utas célállomására vagy átszállási állomására késéssel történő érkezése esetén, ha az útvonalra a II. fejezet 6.2.9. pont szerinti meghatározásakor a Díjszabás mellékletében meghirdetett csatlakozó állomások és csatlakozási idők figyelembe vételével adták ki a menetjegyet és a menetjegye árát nem térítették vissza az 1.2.5. 2. pont szerint:
- a vonat 30 perc és 119 perc közötti késése esetén a menetjegy árának 25 %-a,
- 120 perc vagy annál nagyobb késés esetén a menetjegy árának 50 %-a.
1.3.2. Vonatkésés esetén az utas kérésére az érkezési állomás ügyeletes alkalmazottja vagy a késett vonat jegyvizsgálója igazolja a késés tényét és időtartamát.
1.3.3 Az átalány-kártérítés iránti igényt az utas a vasúttársaság bármely szervezeti egységénél bejelentheti; a vasúttár- saság szervezeti egységei az igényt az annak elbírálására jogosult illetékes szervezeti egységhez továbbítják.
Az utasnak az adatait és elérhetőségeit tartalmazó igénybejelentéshez csatolnia kell eredeti menetjegyét, pót- és helyjegyét, pótjegyét vagy helyjegyét. Az utas részére a vasúttársaság az igény benyújtásáról, a menetjegy, pót-
és helyjegy, pótjegy vagy helyjegy átvételéről igazolást ad ki, amely igazolást az utas csatolhat eredeti jegyeinek benyújtása helyett későbbi esetleges kártérítési igényeihez.
1.3.4 Az átalány-kártérítés számításának alapja a menetjegy ára a menetjegyen feltüntetett viszonylatra, ha az utazás az 1.3.1 szerint történt, rövidebb csatlakozási idők esetén – a célállomásra 30 percnél nagyobb késéssel történő érkezés esetén – a késett vonaton felhasznált érvényes menetjegy árának a késett vonatra eső része. Menettérti útra kiadott menetjegy esetén az átalány-kártérítés számításának alapja a menettérti jegy árának azon útra (oda vagy vissza) eső része, amely út során az utas a késést elszenvedte.
Az átalány-kártérítés alapjába be kell számítani az utas által szállított kerékpár és elő állat után megfizetett vitel- díjat és felárat is.
Belföldi forgalomban a bérlettel vagy bérlet jellegű más jeggyel, igazolvánnyal történő utazás esetén az átalány- kártérítés alapja az ugyanazon viszonylatra érvényes teljesárú egy útra szóló menetjegy ára, tanuló bérlet esetén az ugyanazon viszonylatra érvényes 90 %-os mérséklésű egyúti menetjegy ára. Az utas kérésére a vasúttársaság a késett vonaton igazolást ad arról, hogy a bérletet a késett vonaton ténylegesen utazásra használták.
Az átalány-kártérítés során nem vehető figyelembe a szervízdíj és a vonaton esetlegesen fizetett pótdíj.
A vasúti társaság a jelen pont szerint számított általánykártérítés összegét minimum összeghatárra tekintet nélkül kifizeti.
1.3.5. A késés időtartamának kiszámításakor nem kell figyelembe venni azokat a késéseket, amelyek az Európai Gaz- dasági Térség területén kívül történtek.
1.3.6. Az utas nem jogosult átalány-kártérítésre, ha a késésről a jegyvásárlást megelőzően tájékoztatták, vagy ha az utazásának másik szolgáltatással vagy kerülő útirányon történő folytatása következtében a késés 30 percet nem haladja meg.
1.3.7. A menetjegy árára vonatkozó átalány-kártérítés kifizetésének határideje a visszatérítés teljesítéséhez szükséges adatok beérkezésétől számított 15 nap. A kifizetés történhet menetjegy váltására jogosító utalvány formájában, vagy az utas kérésének megfelelően pénz formájában.
A fentiektől eltérően a vasúttársaság – a műszaki és technikai feltételek függvényében – ügyfélszolgálatokon lehe- tővé teszi az átalány-kártérítés közvetlen, azonnali kifizetését a kizárólag feláras vonattal történő utazás esetén, a kifizetés csak készpénz formájában történhet az alábbiak szerint:
- kifizetés csak az ügyfélszolgálat meghirdetett nyitvatartási idejében az utazás napjától számított 14 napon belül, személyesen kérhető;
- csak akkor teljesít kifizetést, ha az utasnak egyéb kártérítési igénye nincs; amennyiben az utas egyéb kártérítési igényt is kíván benyújtani, akkor részére a kifizetés nem teljesíthető – ezen esetben a jelen üzletszabályzat szerinti általános szabályok irányadók az átalány-kártérítés, illetőleg a kártérítés be- nyújtása, elbírálása és kifizetése vonatkozásában;
- a kifizetés jogszerűségét alátámasztó információt a vasúttársaság szolgálatot teljesítő munkavállalója legfel- jebb a vonat érkezésétől számított 30 percen belül, későbbi igényérvényesítés esetén az utas kérését követően 30 percen belül köteles beszerezni; a kifizetés csak az annak jogszerűségét alátámasztó információk birto- kában teljesíthető (amennyiben az információk valamely oknál fogva a 30 perces határidőn belül nem sze- rezhetők be, a jelen pont első bekezdése szerinti általános szabályok szerint kell eljárni);
- a kifizetendő összeg a hatályos jogszabályok és jelen üzletszabályzat előírásai szerint megállapított átalány-kártérítési összeg a Díjszabásban meghatározott kerekítési szabályok figyelembevételével;
- az átalány-kártérítés kifizetéséhez az utasnak a személyazonosításra alkalmas arcképes hatósági iga- zolványát be kell mutatnia a pénztáros részére, aki az igénylőlapra a szükséges adatokat átvezeti, to- vábbá az utasnak az igény bejelentésekor át kell adnia az eredeti menetjegyét, felár-bizonylatát a pénz- táros részére;
- az összeg átvételét az utasnak neve, lakcíme megadásával, valamint aláírásával kell elismernie.
Az ügyfélszolgálatnál történő kifizetéssel kapcsolatos esetleges panaszával, észrevételével az utas a vasút társa- sághoz fordulhat, a pénztári igényérvényesítést követő 30 napon belül.
1.4. Kártérítési felelőség vonat kimaradása és késése esetén
1.4.1. A vasúttársaság akkor köteles – az utas bizonyított kára esetén – kártérítést fizetni, ha az utas felárral igénybe vehető közforgalmú személyszállító vonattal utazott, és a menetjegyen feltüntetett indulási és célállomás között a közforgalmú személyszállító vonat kimaradt (jelen fejezet 1.2.1. pont), illetve az utas célállomására késéssel érkezett. Egyéb esetekben – ideértve különösen a nem felárral igénybe vehető vonat késését vagy kimaradását – a vasúttársaság kártérítés fizetésére nem kötelezett.
Kártérítési szempontból nem minősül járatkimaradásnak vagy késésnek, ha az utasok tovább szállításáról a vas- úttársaság a jelen fejezet 1.2.1. pontja szerint oly módon gondoskodott, vagy arra más vonattal lehetőség volt
úgy, hogy az utas járatkimaradás esetén 180, illetve a vonat késése esetén a menetrend szerinti érkezési időpontot 30 percet meg nem haladó késéssel a célállomására megérkezzék.
1.4.2. Vonatkésés vagy vonatkimaradás esetén kártérítésre az az utas jogosult, aki a menetjegye mellé belföldi forga- lomban feláras vonatra a megfelelő felárat megváltotta.
1.4.3. A kártérítés összege nem haladhatja meg az utas menetjegye árának:
a) vonat kimaradása esetén a tizenötszörösét,
b) 30 percet meghaladó késedelem esetén az ötszörösét.
c) 5 percet elérő vagy azt meghaladó, de 30 percet meg nem haladó késés esetén a háromszorosát,
d) 5 percet meg nem haladó késés esetén az egyszeresét
A kártérítési összeg alapja az utas által a késett vonattal megtett, vagy a kimaradt vonattal megtenni szándékozott útra eső, az igénybe vett kedvezménynek megfelelő belföldi, egy útra szóló menetjegy ára. Ha az utas többszöri utazásra jogosító menetjeggyel rendelkezik, a kártérítési összeg alapja a késett vonattal megtett, vagy a kimaradt vonattal megtenni szándékozott útra eső, hasonló mértékű kedvezménynek megfelelő belföldi, egy útra szóló menetjegy ára.
A jelen 1.4. pont szerint fizetendő kártérítésbe a 1.3. pont alapján kifizetett átalány-kártérítés összege beszámít. A vasúti társaság a jelen pont szerint számított kártérítés összegét minimum összeghatárra tekintet nélkül kifizeti.
1.4.4. A vonatkimaradás tényét az indulási állomás ügyeletes alkalmazottja vagy az utas által igénybe vett más vonaton a jegyvizsgáló igazolja. Vonatkésés esetén az érkezési állomás ügyeletes alkalmazottja vagy a késett vonat jegy- vizsgálója igazolja a késés tényét és időtartamát.
1.4.5. A kártérítési igényt a vasúttársaság Személyszállítási Üzletágának (9400 Sopron, Xxxxxx xxxxxx u. 19.) címezve, a vasúttársaság bármely szervezeti egységéhez be lehet benyújtani. A kártérítési igénynek tartalmaznia kell a káresemény részletes leírását (oly módon, hogy a káresemény és a kár bekövetkezése közötti okozati összefüggés lehetőség szerint megállapítható legyen), a bekövetkezett kár leírását, valamint annak összegét (amennyiben meghatározható). A kártérítési igényhez csatolni kell az utas eredeti menetjegyét, felár-bizonylatát, valamint a kapcsolódó egyéb dokumentumokat.
1.4.6. A vasúttársaság mentesül a fenti kötelezettsége alól, ha a késés az alábbi okok valamelyike miatt következett be.
a) a vasúti üzemmel össze nem függő körülmények, amelyeket a vasúttársaság az adott körülmények között elvárható gondosság ellenére sem kerülhetett el, és amelyek következményeit nem háríthatta el (vis maior).
Vis maiornak minősül a vasúttársaság ellenőrzési körén kívül eső okból eredő, előre nem látható, elhárít- hatatlan esemény vagy körülmény, melynek kivédése emberi erővel nem lehetséges. Ilyennek minősül különösen, de nem kizárólagosan:
- a bombariadó,
- a háború, háborúval fenyegető helyzet vagy szükségállapot, szükséghelyzet, Kormány által elren- delt válsághelyzet, veszélyhelyzet,
- az embargó,
- a nukleáris katasztrófa,
- a lázadás, forradalom, felkelés, katonai vagy bitorló hatalomátvétel, polgárháború,
- zendülés, tüntetés vagy rendzavarás, sztrájk
- harmadik személy magatartása, amelyet az eset körülményeit tekintetbe vevő gondossággal sem lehetett elkerülni és következményeit sem lehetett elhárítani, különösen:
üzemzavar öngyilkosság miatt,
balesetek vasúti átjárókon,
közúti járművek által okozott útvonal megszakítások,
vészfék használata útitárs részéről,
rendőri intézkedések,
vámhatóságok intézkedései (különösen határátkelőhelyeken),
vasútüzemnek harmadik személy általi megzavarása,
időben közzétett elterelés a fent megnevezett okokból,
Az ugyanazt a vasúti infrastruktúrát használó más vállalkozó nem tekinthető harmadik személynek, ez azonban a vasúttársaság viszontkereseti jogát nem érinti. A vasúttársaság felelős alkalmazottaiért és más személyekért, akiknek a szolgáltatásait a személyszállítási szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe veszi, ha ezek az alkalmazottak vagy más személyek vasúttársaság feladatainak a körében járnak el. A vasúti infrastruktúra üzembentartói olyan személyeknek tekintendők, akiknek a szol- gáltatásait a személyszállítási szolgáltatás teljesítése során a vasúttársaság igénybe veszi.
- a vonat közlekedtetését tartósan akadályozó vagy a vonat kimaradását eredményező olyan időjárási körülmény, természeti katasztrófa (vihar, árvíz, hegyomlás, földrengés stb.) melynek bekövetkezé- sét a vasúttársaság az adott körülmények között elvárható gondosság ellenére sem kerülhette el.
Vitás esetekben a vasúttársaság által vis maiornak minősített esemény tényleges kihatásairól a kö- rülmény felmerülésének helye szerint illetékes hatóságtól (pl. Rendőrség, Katasztrófavédelem, Ke- reskedelmi és Iparkamara stb.) lehet igazolást, szakvéleményt kérni. Az igazolásban, szakvélemény- ben foglaltakat a vasúttársaság a bejelentés vizsgálata során figyelembe veszi.
b) az utas mulasztása, különösen:
- az átszállási idők figyelmen kívül hagyása,
- téves peronon várakozás,
- az utas személyes okból kési le a vonatot,
- az utasnak utazásból való kizárása.
1.4.7. Nem kérhető kártérítés, ha az utas nem rendelkezett menetjeggyel vagy nem fizette meg a vonatra előírt felárat.
1.4.8. Nem fizet a vasúttársaság kártérítést a vonat késése vagy kimaradása esetében, ha a vonat üzemi okok miatti elmaradását vagy módosított menetrend szerinti közlekedését az Üzletszabályzatnak a menetrendi módosítások meghirdetésére vonatkozó szabályai szerint meghirdette.
1.4.9. Amennyiben a vasúttársaság a feláras vonat kimaradását, késését, módosított menetrend szerinti közlekedését a felszállás és az indulás előtt közzétette, az utasnak – a 10 percet meghaladó vonatkésés esetében – módjában áll az utazásról lemondania, és a menetdíj, a felár díjának kezelési költség levonása nélküli visszatérítését kérnie.
1.4.10. A vasúttársaság nem felel az utassal szemben azért a kárért, amely azáltal keletkezik, hogy az utas a vám- vagy egyéb hatósági előírások szerint megállapított kötelezettségének nem tesz eleget. Az utas köteles mind szemé- lyére, mind kézipoggyászának vizsgálatára vonatkozóan a vám- és egyéb hatósági szabályokhoz alkalmazkodni.
1.5. Csatlakozó vonat elmulasztása
1.5.1. Két vonat akkor tekintendő csatlakozónak, ha a menetrendben meghirdetett érkezési és indulási időpontjaik alap- ján közöttük azonos állomáson átszállás lehetséges. GYSEV állomásain történő átszállás esetén két vonat akkor tekinthető csatlakozónak, ha a menetrendben meghirdetésre került érkezési, illetve indulási időpontjaik között legalább 10 perc van. Csatlakozó vonatnak az utas szempontjából csak azok a vonatok tekintendők, amelyekre az utas érvényes menetjeggyel rendelkezik.
Nem tekinthetők csatlakozónak olyan vonatok, melyek nem azonos vasútállomáson tartózkodnak.
1.5.2. Ha az utas a vonat késése, kimaradása miatt olyan meghatározott csatlakozó vonatot mulaszt el, melyre érvényes menetjeggyel és pót- és helyjeggyel, pótjeggyel vagy helyjeggyel rendelkezik, és utazását folytatni kívánja, vá- lasztása szerint kérheti:
a) az elmulasztott vonatra érvényes pót- és helyjegye, pótjegye, helyjegye díjának levonás nélküli visszatérí- tését,
b) az elmulasztott vonatra érvényes pót- és helyjegye, pótjegye, helyjegye külön érvényesítés nélküli elfoga- dását a következő alkalmas gyorsvonati pótjegyköteles vonaton,
c) az elmulasztott vonatra érvényes pót- és helyjegye, pótjegye, helyjegye cseréjét a következő alkalmas vo- natra érvényes pót- és helyjegyre, pótjegyre, helyjegyre többlet díj fizetése nélkül.
Ha a pót- és helyjegy, pótjegy, helyjegy cseréje nem lehetséges, a lekésett pót- és helyjegyköteles, pótjegyköte- les, helyjegyköteles vonatra szóló záradékolt pót- és helyjegyet, pótjegyet, helyjegyet a vasúttársaság a követ- kező alkalmas vonatra érvényesíti. Ebben az esetben az utas a szabadon maradt ülőhelyeket foglalhatja el; ha nem áll rendelkezésre szabad ülőhely, az elégtelen helybiztosítás szabályait kell alkalmazni.
1.5.3 Ha az utas a vonat késése, kimaradása miatt bekövetkező csatlakozás elmulasztása miatt lemond a továbbutazás- ról, az igénybe nem vett szolgáltatásokért fizetett díjat a vasúttársaság visszafizeti a kezelési költség levonása nélkül az igény beérkezésétől számított 30 naptári napon belül. A visszatérítés feltétele, hogy a vonatkésésről, kimaradásról, illetve csatlakozásmulasztásról az utas a vasúttársaság ügyeletes alkalmazottja vagy a vonat jegy- vizsgálója által kiállított igazolással (illetve záradékolt menetjeggyel) rendelkezzen.
1.6 Felelősség az adott napon történő továbbutazás meghiúsulása miatt
1.6.1. A vasúttársaság felelős azért a kárért, amely abból ered, hogy a vonat késése, kimaradása vagy csatlakozásmu- lasztás miatt az utas nem tudja az adott napon utazását folytatni, vagy az adott körülmények között az utazás folytatása ugyanazon a napon észszerűen nem várható el. A csatlakozásmulasztás akkor valósul meg, ha az utas menetjegyének megfelelő célállomás irányába adott naptári napon már nem közlekedik vonat, vagy az utas me- netjegyének megfelelő célállomás irányába közlekedő vonat célállomásán a csatlakozásmulasztás állomásához képest kedvezőtlenebb csatlakozási lehetőség van.
A kártérítés kiterjed az ésszerű, indokolt szállásköltségek megtérítésére és az utast váró személyek értesítésének indokoltan felmerült költségeire. Az adott napon történő továbbutazás jelen pont szerinti meghiúsulása esetén a vonaton kívüli közlekedési eszköz igénybevételével történő továbbutazás ésszerű költségeit téríti meg a vasúti társaság A költségek indokoltságát a vasúttársaság a benyújtott számlák és bizonylatok alapján 30 naptári napon belül bírálja el és fizeti ki.
1.6.2. A 1.6.1. pont szerinti esetben az utas továbbutazásához szabadon választhatja ki a vonatot az elmulasztott vonat indulási idejét követő naptári napon az elmulasztott vonat számával azonos vonat indulási időpontjáig, vagy ha a vonat nem közlekedik, az elmulasztott vonat indulási idejét követő nap 24 óráig. Az utas a bejelentésével egy- idejűleg közli, hogy melyik vonattal kíván továbbutazni.
Amennyiben a vonat késése, kimaradása vagy csatlakozásmulasztás miatt az utas menetjegyének érvénytartama lejár, azt a vasúti társaság a menetjegyek érvénytartamának meghosszabbítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítja a személyes ügyfélszolgálatán és a pénztáraiban.
1.6.3 A vasúttársaság mentesül a fenti alpontokban meghatározott kötelezettségei alól, ha a vonatkimaradás, késés, csatlakozásmulasztás a 1.4.6. pontban meghatározott okok valamelyike miatt következik be.
1.7. Felelősség az utasok halála, sérülése esetén
1.7.1. A vasúttársaság felelős azért, hogy az utas a járművön való tartózkodása közben vagy a be-, illetve kiszállása alkalmával, a vasúti üzemmel (vasút működésével) összefüggésben történt vasúti baleset következtében meghal, megsérül, testi, vagy szellemi épségében egyéb károsodást szenved, függetlenül attól, hogy melyik vasúti infra- struktúrát használja.
Előzetes kifizetésre jogosultság szempontjából utasnak az a személy minősül, aki a haláleset vagy sérülés idő- pontjában:
a) az állomás utasforgalom számára nyitva álló területén utazási céllal tartózkodott,
b) a vonaton tartózkodott és érvényes menetjeggyel, vagy utazási igazolvánnyal rendelkezett, vagy a menetjegy nélküli utazásra jogszabály erejénél fogva vagy a vasúttársaság engedélye alapján volt jogosult.
c) a vonaton tartózkodott, és azért nem rendelkezett érvényes menetjeggyel, mert a vasúttársaság a felszállási állomáson meghatározott időszakokban vagy egyáltalán nem szolgáltat ki menetjegyet, és a vonaton a me- netjegyet az utas azért nem tudta megváltani, mert a felszállást követő első jegykezelésre még nem került sor.
1.7.2. A vasúttársaság mentesül a felelősség alól:
a) ha a balesetet a vasúti üzemmel (vasút működésével) össze nem függő körülmények okozták, és a vasúttár- saság az eset körülményei által megkívánt gondosság ellenére sem kerülhette el azt, és nem háríthatta el annak következményeit;
b) olyan mértékben, amilyen mértékben a baleset az utas hibájának a következménye;
c) ha a baleset egy harmadik személy magatartására vezethető vissza, és a vasúttársaság ezt a magatartást az eset körülményei által megkövetelt gondosság ellenére sem kerülhette el, és annak következményeit nem háríthatta el. Az ugyanazt a vasúti infrastruktúrát használó más vállalkozó nem tekinthető harmadik sze- mélynek; ez azonban a vasúttársaság megtérítési jogát nem érinti.
1.7.3. Az utas halála esetén a vasúttársaság előzetes kifizetésre köteles a jelen pontban meghatározott szabályok szerint.
1.7.3.1.1. A vasúttársaság köteles az előzetes kifizetésre vonatkozó kötelezettsége teljesítése során úgy eljárni, hogy minden szükségtelen késedelem elkerülhető legyen.
1.7.3.1.2. Előzetes kifizetésre kizárólag természetes személy(ek) jogosult(ak)
1.7.3.1.3. Az előzetes kifizetés összege utasonként 21.000 EUR azzal, hogy a kifizetésre a mindenkori magyar tör- vényes fizetőeszközben kerül sor a halál napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott kö- zépárfolyam szerint.
1.7.3.1.4. Az előzetes kifizetésre jogosult(ak) számára javasolt az előzetes kifizetésre vonatkozó igényt a halál nap- jától számított 60 napon belül írásban bejelenteni a vasúttársaság felé. A jelen bekezdésben rögzített ha- táridő elmulasztása nem jogvesztő.
1.7.3.1.5. Az előzetes kifizetés iránti igény bejelentésével egyidejűleg vagy azt követően a lehető legrövidebb időn belül az igényt érvényesítő köteles a jogosultsága vasúttársaság általi megállapíthatóságához szükséges valamennyi okiratot és/vagy információt rendelkezésre bocsátani, ide nem értve azon okiratokat és/vagy információkat, amelyek már a vasúttársaság rendelkezésére állnak.
1.7.3.1.6. Az igényt érvényesítő bizonyítani nem, de legalább valószínűsíteni köteles, hogy jogosult az előzetes ki- fizetésre. Ennek keretében – tekintettel a fentiekben rögzített szabályokra – köteles csatolni különösen a jogosultság fennállását igazoló dokumentumokat, (pl. anyakönyvi kivonatokat, az utas vele szembeni tar- tási kötelezettségét alátámasztó okiratokat, kétség esetén a jogosultságot alátámasztó elsőfokú közigazga- tási és/vagy bírósági határozatot (ideértve az ideiglenes intézkedéseket) és a közjegyzői okiratokat is).
Az igényt érvényesítő valamennyi személy legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozni kö- teles továbbá arról, hogy rajta, illetve rajtuk kívül más személy nem jogosult előzetes kifizetésre.
Amennyiben az igényt érvényesítő személy cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, úgy vonatko- zásában a Ptk. cselekvőképességre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
1.7.3.1.7. Amennyiben több személy jelentett be előzetes kifizetés iránti igényt, úgy a vasúttársaság a részükre leg- alább a teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt írásbeli megállapodásukban megjelölt arányban fizeti meg az előzetes kifizetést, azzal, hogy amennyiben a jogosultság vasúttársaság általi elbírálásáig nem kerül benyújtásra az előzők szerint, az előleg felosztására vonatkozó megállapodás, úgy az előzetes kifizetés összege az igénylők számával arányosan kerül felosztásra.
1.7.3.1.8. Az előzetes kifizetés tényleges teljesítésére minden esetben a jogosult(ak) és a vasúttársaság közötti írás- beli megállapodás alapján kerül sor.
1.7.3.1.9. A vasúttársaság méltányosan köteles elbírálni az igényeket az előzetes kifizetés iránti első igény bejelen- tésétől számított 60 naptári napon belül. Amennyiben a jogosultság megállapításra kerül, úgy a vasúttár- saság haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül átutalja a jogosult(ak) részére az előzetes kifizetés (rá- juk eső) részét.
1.7.3.1.10. Amennyiben az egy utasra járó kifizetés teljes összege – fenti 1.7.3.3. pont szerinti - kifizetésre került, úgy a vasúttársaság nem köteles további előzetes kifizetésre.
A vasúttársaság nem köteles továbbá előzetes kifizetésre akkora mértékben, amekkora mértékben személy- szállítási szolgáltatás-teljesítési segédje vagy biztosítója az előzetes kifizetést az utas után teljesítette.
1.7.3.1.11. Amennyiben a jogosult(ak) személye a vasúttársaság ésszerű megítélése szerint bizonytalan (valószínűsí- tés szintjét sem éri el), a vasúttársaság az előzetes kifizetés iránti kötelezettsége teljesítését bírói letétbe- helyezés útján is teljesítheti.
1.7.3.1.12. Az előzetes kifizetés nem tekinthető a felelősség elismerésének, és az levonható bármely, az Utasjogi rendelet alapján ezt követően kifizetendő összegből, függetlenül annak jogosultjától, de nem követelhető vissza, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a kárt az utas gondatlansága vagy hibája okozta, vagy ha az előzetes kifizetésben részesült személy nem a kártérítésre jogosult személy volt.
1.7.3.1.13. Az előzetes kifizetés szempontjából az utasnak a 1.7.1. pontban meghatározott személy minősül.
1.7.4. Az utas végtagvesztéssel járó maradandó fogyatékossága esetén a vasúttársaság a 1.7.3. pontban foglalt szabá- lyok szerint előzetes kifizetésre köteles a jelen 1.7.4 pontban foglalt eltérésekkel:
Az előzetes kifizetés iránti igény érvényesítője a végtagvesztéssel járó maradandó fogyatékosság tényét igazság- ügyi orvos szakértő véleményével köteles igazolni.
1.7.5. Egyéb sérülés esetén a fizetendő kártérítési előleg mértéke az alábbiak szerint kerül megállapításra:
- a kár bejelentésekor a károsult jelzi a kár nagyságrendjét,
- a károsult és a vasúttársaság közösen egy várható, becsült költséget állapít meg vagy közösen választott, füg- getlen szakértőt bíz meg a kár összegének előzetes megbecsülésével.
A közösen megállapított, becsült kárösszeg előlegét jogalap és a tényállás megállapításától számított 15 mun- kanapon belül a vasúttársaság az alábbiak szerint folyósítja:
- 50:000 Ft becsült kárösszegig 50 %
- 50:000 Ft és 150:000 Ft közötti részre 35 %
- 150:000 Ft feletti részre 25 %
1.7.6. Az előzetes kifizetésekkel egyidejűleg a vasúttársaság a kártérítésre jogosult személyekkel megállapodást köt, melyben az előzetes kifizetés jelen szabályai is rögzítésre kerülnek.
1.7.7. Ha a vasúttársaság vitatja is felelősségét az általa szállított utas fizikai sérüléséért, bármely ésszerű erőfeszítést megtesz azért, hogy segítse a harmadik féltől kártérítést igénylő utast.
1.7.8. Az előzetes kifizetési kötelezettség teljesítése nem zárja ki, és nem korlátozza az utas egyéb igényérvényesítését.
1.7.9. Ha az utas halála vagy sérülése esetén a vasúttársaság felelőssége nem kerül megállapításra, a kárigényeket a vasúttársaság további ügyintézésre az utasbaleset-biztosítást, valamint balesetből eredő ruházat- és poggyászsé- rülésre vonatkozó biztosítást nyújtó biztosítója részére megküldi. A jelen pont szerinti kárigényeket egyebekben e biztosító bírálja el.
1.8. Felelősség a kézipoggyászért és az élő állatokért
1.8.1. A kézipoggyász és élő állat őrzéséről az utas köteles gondoskodni. Az utas felelős minden olyan kárért, amelyet a személykocsiba magával vitt tárgy vagy élő állat okozott, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kár a vasúttársaság vagy harmadik személy hibájából keletkezett, vagy olyan körülményre vezethető vissza, amelyet az utas nem kerülhe- tett el, és amelynek következményeit nem háríthatta el.
1.8.2. A vasúttársaság nem felel az utas őrizetében levő kézipoggyász (élő állat, kerékpár, kerekesszék, gyermekkocsi stb.) szállítása során a tevékenységi körén kívül eső okból bekövetkezett károkért (elveszés, lopás stb.). A vasút- társaság nem felel az utas által őrizetlenül hagyott kézipoggyászért.
1.8.3. Az utas halála vagy sérülése esetén a vasúttársaság felelőssége kiterjed az utas tárgyainak vagy kézipoggyászai- nak a teljes vagy részleges elveszéséből vagy sérüléseiből származó károkra is. Ez érvényes azokra az állatokra is, amelyeket az utas magával vitt.
A vasúttársaság egyebekben csak akkor felelős a tárgyaknak, kézipoggyásznak vagy élő állatoknak a teljes vagy részleges elvesztéséért vagy sérüléséért, ha a kárt a vasúttársaság hibája okozta.
A vasúttársaság a 1.7.2. pontban meghatározott esetekben mentesül jelen pontban meghatározott felelőssége alól.
1.8.4. A kézipoggyász vasút üzemmel (vasút működésével) összefüggő baleset miatti teljes vagy részleges megsemmi- sülése esetében a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kézipoggyász bizonyított értékét. Ha a kézipoggyász megsérült, a vasúttársaság az indokolt és bizonyított javítási vagy pótlási költséget köteles megfizetni. Mentesül a vasúttársaság a kézipoggyászban bekövetkezett kár miatti kártérítési kötelezettség alól, ha a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
1.9. A vasúttársaság felelőssége kizárásának egyéb okai
A hatályos jogszabályokban és jelen Üzletszabályzatban rögzítetteken kívül a vasúttársaság nem vállal felelősséget azért, hogy az utas saját mulasztásából eredően:
a) a felszállási állomáson nem megfelelő vonatba, vonatrészbe, kocsiba szállt fel,
b) az átszállási állomáson nem a megfelelő vonatra szállt fel,
c) a menetjegy megvásárlására, a vonat megközelítésére a szükségesnél kevesebb időt szánt,
d) nem utazásának célállomásán szállt ki a vonatból.
1.10. Igények érvényesítése
Az igények érvényesítésének szabályait a IV. fejezet tartalmazza.
2. Lemondás az utazásról (szerződéstől való elállás), a visszatérítés szabályai
2.1 Lemondás az utazásról
2.1.1. Az utas az utazásról – ha az Üzletszabályzat másként nem rendelkezik – külön igazolás nélkül jogosult a fel nem használt menetjegye árának visszatérítésére, vagy a kapcsolódó szabályok alapján a visszaté- rítésre vonatkozó igényének benyújtására, amennyiben a visszatérítésre a vasúti társaság - ahol visszatérítési igé- nyét jelezte – nem jogosult:
bármely pénztárban, ha a menetjegy érvénytartama még nem kezdődött meg,
a menetjegyen feltüntetett kiindulási vagy azt megelőző állomáson, illetve a jegyváltás helyén
o ha a menetjegy érvénytartama már megkezdődött és még nem járt le; és
o a menetjegy nem meghatározott vonatra szól, és
o legalább 101 km távolságra lett kiadva,
bármely pénztárban, adott vonat menetrend szerinti indulási ideje előtt legkésőbb 1 óráig, ha a menetjegy meg- határozott vonatra szól
A menetjegy érvénytartamának kezdete után a jegy visszatérítése kérhető:
a kiindulási állomáson (a menetjegy-kiadóhely állomásán vagy bármely más előzetes állomáson, amely nem fek- szik a kiindulási állomástól a célállomás irányában)- a legfeljebb 100 km távolságra érvényes menetjegy kizáró- lag a menetjegyen kiindulási állomásként feltüntetett állomáson téríthető vissza
2.1.2. Kiindulási állomást követő állomáson történő visszatérítési igény esetén a visszatérítésre jogosult vasúti társaság a visszatérítendő összegből levonja a kiindulási állomás és a visszatérítést teljesítő állomás közti az utas kedvez- ményének megfelelő menetdíjat.
A menetjegy fel nem használásáról utólagos igazolás nem kérhető.
Kedvezmény az utazás megkezdését követően, utólag nem érvényesíthető, ilyen okból visszatérítés nem igé- nyelhető. Az egyes kedvezmények igénybevételi feltételei a jelen ponttól eltérő visszatérítési szabályozást tartal- mazhatnak.
Az utas a visszautazás kiindulási állomásán külön igazolás nélkül jogosult az érvényes és visszautazásra fel nem használandó menettérti jegy visszaúti része árának visszatérítésére, vagy a visszaúti jegy árának visszatérítésére vonatkozó igényének benyújtására, amennyiben a visszaúti menetjegy árának visszatérítésére a vasúti társaság - ahol visszatérítési igényét jelezte – nem jogosult.
Az utas – megfelelő igazolás beszerzésével- jogosult a részben felhasznált menetjegye díjkülönbözetének visz- szatérítésére, vagy a visszatérítési igényének benyújtására, amennyiben a vasúti társaság - ahol visszatérítési igé- nyét jelezte – nem jogosult a jegy árának visszatérítésére, ha rövidebb útvonalon, olcsóbb kocsiosztályban, vagy
vonatnemben utazott. A menetjegy rövidebb viszonylatra történő részbeni felhasználását az az állomás igazolja, ahol az utas a további utazásáról lemondott. (Ha ezen az állomáson a vasúti szolgálat szünetel, az igazolást lesz- állás előtt a jegyvizsgálótól kell kérni.) Az olcsóbb kocsiosztályon (vonatnemen) történő utazást, az ugyanabban a viszonylatban rövidebb útvonalon történő utazást és a többlet menetjegy fel nem használását a vonaton a jegy- vizsgáló igazolja.
2.1.3. Bérlet visszatérítése
A még fel nem használt havibérletet és az első félhónapra érvényes félhavi bérletet a teljes visszatérítéshez az érvényesség hónapjának 5. napjáig, a hónap második felére érvényes félhavi bérletet pedig a hónap 20. napjáig kell benyújtani. Ha a havibérlet az érvényesség hónapjának 20. napjáig benyújtják visszatérítésre, a vasúti társaság a bérlet teljes árából a félhavi bérlet árát levonja és a fennmaradó összeget visszatéríti.
A 30 napos bérletet az érvényesség első napja előtt kell teljes visszatérítésre benyújtani. Ha a 30 napos bérletet az utas az érvényesség első napját követő 14. nap 24.00 óráig benyújtja, a vasúti társaság a bérlet teljes árából levonja a félhavi bérlet árát és a fennmaradó összeget visszatéríti.
A munkába járásra váltott munkáltató nevével (menetjegyigénylés) ellátott félhavi bérlet, havibérlet, 30 napos bérlet árának visszatérítését csak a munkáltató igényelheti, ebben az esetben a vasúti társaság a munkavállalót megillető részárat is a munkáltatónak téríti meg.
A tanuló bérlet árát a vasúti társaság csak a jegy érvényességének kezdete előtt téríti vissza.
A körzeti iskolák tanulói részére tanintézet megnevezésével kiadott, fel nem használt bérletek árának visszatérí- tését kizárólag a tanintézet igényelheti.
A még fel nem használt kerékpár- és kutyabérletet a teljes visszatérítéshez az érvényesség hónapjának 5. napjáig kell benyújtani. Ha a kerékpár- és kutyabérletet az érvényesség hónapjának 20. napjáig benyújtják visszatérítésre, a vasúti társaság a bérlet teljes árából 15 db egyúti kerékpár viteldíj / élő állat viteldíj árát levonja és a fennmaradó összeget visszatéríti.
A 30 napos kerékpár- és kutyabérletet az érvényesség első napja előtt kell teljes visszatérítésre benyújtani. Ha a 30 napos bérletet az utas az érvényesség első napját követő 14. nap 24.00 óráig benyújtja, a vasúti társaság a bérlet teljes árából 15 db egyúti kerékpár viteldíj/ élő állat - viteldíj árát levonja és a fennmaradó összeget visszatéríti
A visszatérítési igény benyújtásának időpontját a postabélyegzés kelte, személyes benyújtás esetén pedig az átvé- tel napja, elektronikus úton történő benyújtás esetén a küldés időpontja határozza meg.
A fentiektől eltérő esetekben a bérlet visszatérítését a GYSEV Zrt. Személyszállítási Üzletágától írásban kell kérni.
2.2. A menetdíj visszatérítésének igénylése
2.2.1. Ha az utas menetjegyét utazásra nem használta fel, annak érvénytartamán belül a vasúttársaság vasútállomásain a fizetett menetdíj visszatérítését kérheti.
2.2.2. A munkáltató igénylése alapján a dolgozók hazautazásához, kiküldetéséhez vagy munkába járásra váltott jogi személy megnevezésével vagy a munkáltatói bélyegzéssel ellátott menetjegyek árának visszatérítését csak a mun- káltató kérheti a vasúttársaság Személyszállítási Üzletágától a IV. fejezet szabályai szerint.
2.2.3. A körzeti iskolák tanulói részére tanintézmény megnevezésével kiadott, fel nem használt Tanulók havibérlete, 30 napos bérlete árának visszatérítését kizárólag a tanintézet igényelheti a vasúttársaság Személyszállítási Üzletágá- tól a IV. fejezet szabályai szerint.
2.2.4. Az utazási irodákban megvásárolt menetjegyek árának visszatérítése a kiszolgáltató utazási irodától, illetőleg a vasúttársaság Ügyfélszolgálatától igényelhető a IV. fejezet szabályai szerint.
2.2.5. Ha az utas visszatérítést kezdeményez, egyúttal a menetjegy utazásra történő további felhasználásáról lemond.
2.3. A menetjegy fel nem használásának igazolása
2.3.1. A menetjegy fel nem használását az utasnak a vasúttársasággal igazoltatnia kell a 2.3.2. pontban felsorolt esetek kivételével.
a) Az olyan menetjegyek fel nem használását, amelyekkel a Díjszabás értelmében az utazást meghatározott időn belül kell megkezdeni, az utazás megkezdésére előírt időn belül, az egyéb menetjegyek fel nem hasz- nálását azok érvénytartamán belül kell a kiindulási állomáson (a menetjegy-kiadóhely állomásán vagy bármely más előzetes állomáson, amely nem fekszik a kiindulási állomástól a célállomás irányában) iga- zoltatni.
b) A menetjegy részben való felhasználását az utasnak azon az állomáson, ahol a tovább utazásról lemond, de legkésőbb az igénybe vett vonat érkezésekor kell a jegyvizsgálóval igazoltatnia. Amennyiben az utas
olyan megállóhelyen, állomáson száll le, ahol az érkezés időpontjában vasúti alkalmazott szolgálatot tel- jesít, az utas vele az érkezéstől számított 1 órán belül a menetjegy részben való felhasználását igazoltat- hatja; ebben az esetben a jegyvizsgáló igazolása a visszatérítéshez nem szükséges.
c) Ha az utas a vonaton a menetjegy fel nem használásának igazolását önhibáján kívül nem tudta elvégezni, és arra a vasútállomáson sincsen mód, az utazásról lemondását a telefonszámon a +36 99/577-212, vagy a
IV. fejezet 2.2. pontjában feltüntetett e-mailben haladéktalanul be kell jelentenie. A bejelentésnek tartal- maznia kell a lemondás pontos helyét, körülményeit, valamint az utas birtokában lévő érvényes menetje- gyek és felár-bizonylatok sorszámát. A visszatérítési igényt ebben az esetben nem a pénztár, hanem kizá- rólag az Személyszállítási Üzletág intézi, a IV. fejezet szabályai szerint olyan módon, hogy a rögzített telefonhívást vagy az elektronikus levelet tekinti a lemondásról szóló igazolásnak.
d) A jegykiadóhely közigazgatási területén kívül fekvő állomástól kezdődő utazásra kiadott menetjegy fel nem használása a jegykiadóhely állomásán is igazoltatható.
e) Ha csoportosan történő utazás esetében kevesebben utaznak, mint ahány főt a vasúttársaság a csoportos űrjegyen elszámolt, ezt a tényt a vonatokon a jegyvizsgálóval a kedvezmény mértékének és az utasok számának feltüntetésével igazoltatni kell.
f) Ha az utas két vagy több utas részére váltott menetjegyet, és azok a személyek, akik részére a menetjegyet váltotta, nem utaznak, a menetjegy fel nem használását a vonaton a jegyvizsgálóval kell igazoltatni. Az utas egyidejűleg köteles felmutatni az általa használt menetjegyet is.
g) Ha a menettérti menetjeggyel utazó utas mond le az utazásról, az a)-f) pontokat megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ha az odaút célállomásán mond le az utazásról, a menetjegyet ott kell igazol- tatnia.
2.3.2. Nem kell igazoltatni a menetjegy (menetjegyfüzet, menetjegyszelvény) fel nem használását, ha:
a) a visszatérítési igény benyújtásakor a menetjegy érvénytartama még nem kezdődött meg;
b) a menetjeggyel utazás egyáltalán nem történt és a visszatérítési igényt a fel nem használt menetjegy ér- vénytartamán belül nyújtják be:
- a jegyen feltüntetett kiindulási állomáson,
- viszonylati menetjegyek esetében más előzetes állomáson,
- 100 km-nél nagyobb távolságra kiadott menetjegyek esetében a jegyváltás helyének állomásán vagy annak közigazgatási területén fekvő menetjegyirodában;
c) a visszaútra fel nem használt menettérti jegy árának visszatérítését az utas a menettérti jegy érvénytartamán belül a visszaút indulási állomásán igényli.
2.4. Kezelési költség felszámítása visszatérítés esetén
2.4.1. A visszatérítéskor a vasúttársaság a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kezelési költséget számít fel. A hatályos jogszabályokban és a jelen Üzletszabályzatban külön nevesített esetekben (a vonatkozó pontokban részletesen meghatározott feltételek teljesülése esetén) a vasúttársaság nem számít fel kezelési költséget.
2.4.2. A vasúttársaság az utas birtokában lévő menetjegy kilométer távolságától függetlenül, a menetdíj visszatérítése- kor egységesen menetjegyenként 20 % kezelési költséget.
Csoportos elszámolás esetén személyenként kell megállapítani a kezelési költséget a csoport egy-egy tagjára eső menetdíj alapján.
A menetdíj-visszatérítés alapja a meghirdetett, a jegyen feltüntetett, az esetleges kedvezmények levonása utáni jegyár.
2.4.3. A visszatérítés során kifizetendő összeg megállapítása: a visszatérítendő összeg 20 %-át meg kell állapítani, és ezt a visszatérítendő összegből le kell vonni. Ha a kifizetés készpénzben történik, a kifizetendő összeget az utas számára kedvezőbb irányba 0-ra vagy 5-re végződő értékre kell kerekíteni. Ha a kifizetés átutalással bankkártyára vagy más elektronikus fizetőeszközre történik, a kifizetendő összeget az utas számára kedvezőbb irányba a következő egész ér- tékre kell kerekíteni.
2.4.4. A vasúttársaság az érvényes pót- és helyjegyért, helyjegyért, pótjegyért fizetett összeget levonás nélkül visszaté- ríti, ha az utas a pót- és helyjegyét, a helyjegyét, a pótjegyét annak a vonatnak, amelyre a pót- és helyjegyét, helyjegyét, pótjegyét megvásárolta:
- kötelező helybiztosítás esetén 1 órával,
- nem kötelező helybiztosítás esetén 24 órával,
- helybiztosítás nélküli pótjegy esetén 1 órával
a menetrend szerinti indulási ideje előtt visszaszolgáltatja. A menetrend szerinti indulási idő megállapításánál a pót- és helyjegyen, helyjegyen, pótjegyen megjelölt kiindulási állomásról történő indulási időt kell figyelembe venni.
2.5. A visszatérítés egyéb szabályai
2.5.1. A vasúttársaság a menetdíjat, illetőleg menetdíj-különbözetet a Vasúti menetdíjtáblázatokban meghirdetett ér- tékhatártól és a vasútállomás szolgálati lehetőségeitől függően azonnal visszatéríti, ha az utas a menetjegy fel nem használását vagy részben történt felhasználását igazolni tudja.
2.5.2. Ha a menetjegyen több utas menetdíja került elszámolásra és a menetdíj-visszatérítést az utasok számának csök- kenése miatt igénylik, azt a vasúttársaság vagy az utazás megkezdése, vagy – igazoltatás mellett – az utazás befejezése után végzi el.
2.5.3. Visszatérítés esetén a vasúttársaság nem vizsgálja, hogy a visszatérítést kérő jogosult-e a menetjegy értékének átvételére. A munkáltató által munkába járásra váltott menetjegyek (havi-, félhavi, 30 napos bérletek) árát a vas- úttársaság a munkáltató részére téríti vissza. A névre szóló menetjegyek árát, valamint a gazdálkodó szervezet egy alkalmazottja részére kiadott menetjegyek árát a vasúttársaság csak a tulajdonos részére téríti vissza.
2.5.4. A visszatérítéshez az utasnak a fel nem használt vagy a részben felhasznált menetjegyét és a vasúttársaságtól kapott igazolásokat át kell adnia, személyazonosításra alkalmas arcképes hatósági igazolványát be kell mutatnia a személypénztáros részére, aki a visszatérítés kifizetését igazoló kifizetési bizonylatra vagy visszáru bizonylatra a szükséges adatokat átvezeti. A visszatérített összeg átvételét az utasnak a kifizetési bizonylaton, vagy visszáru bizonylaton aláírásával el kell ismernie. (A menetdíj-visszatérítési igény benyújtásakor a vasúttársaság az uta- zásra használt egy útra vagy menettérti útra szóló menetjegyet bevonja.)
2.5.5. A vasúttársaság a vissza nem térített összegről a visszatérítésre jogosult részére számlával egy tekintet alá eső okiratot ad. Amennyiben korábban számla került kiállításra, a vasúttársaság visszatérítés, részbeni visszatérítés esetén számlával egy tekintet alá eső okiratot ad.
2.5.6. Elveszett, megsemmisült menetjegyért nem kérhető visszatérítés. Nem kérhető továbbá visszatérítés olyan sérült, megrongálódott menetjegy alapján, melyről a sérülés, rongálódás miatt a visszatérítés szempontjából lényeges adatok nem vagy nem teljes bizonyossággal állapíthatóak meg.
2.5.7. A vasúttársaság nem téríti vissza a pótdíjat, kivéve, ha valamely illetékes hatóság/bíróság jogerős határozatában erre kötelezi.
2.5.8. Egyes kedvezmények esetében a menetjegyek árának visszatérítését a Díjszabás vagy a vasúttársaság által nyúj- tott üzletpolitikai kedvezmények közzétett feltételei korlátozhatják, vagy kizárhatják.
2.5.9. Ha a vasúttársaság menetdíjat, felárat, viteldíjat vagy egyéb díjat helytelenül, vagy egyáltalán nem szedett be, a megállapított többletet vissza kell fizetnie, a hiányt be kell szednie. A vasúttársaság az utast a hiány befizetésére a hiány felfedezését követően felszólítja; a beszedett többletet annak téríti vissza, aki azt befizette.
2.5.10. Az utas visszatérítésre vonatkozó kérelmét a vasúttársaság bármely szervezeti egységénél lehet benyújtani.
2.5.11. A vasúttársaság által megítélt a visszatérítést a vasúttársaság a megítélését követő 15 napon belül az utas részére kifizeti.
2.5.11. Az elektronikus úton értékesített menetjegy eltérő visszatérítési szabályait a B-függelék tartalmazza.
2.5.12. A meghatározott viszonylatra váltható kedvezményes árú menetjegy esetén az utas csak a teljes menetdíj vissza- térítését igényelheti. Az ilyen menetjegy részbeni visszatérítése esetén az utas elveszíti a kedvezményre való jogosultságát, a vasúti társaság a leutazott távolságra a teljesárú menetjegy árát veszi figyelembe, és azt levonva a kedvezményes árú menetjegy árából a fennmaradó összeget tekinti visszatérítendő összegnek.
2.5.13. A legfeljebb 100 km távolságra kiadott menetjegy a rajta feltüntetett érvénytartamon belül csak a menetjegyen feltüntetett kiindulási állomáson, vagy a jegyen feltüntetett viszonylat közbeeső állomásain kívüli állomások egyikén téríthető vissza. Az ilyen menetjegy az érkező állomáson nem téríthető vissza.
2.5.14.Meghatározott létszámhoz kötött kedvezményes árú menetjegyek esetében, ha kevesebb fő utazik, mint amire a kedvezményt megállapították, a kedvezményre való jogosultság a tényleges létszám alapján kerül meghatáro- zásra és az így kiszámított menetdíj és a fizetett menetdíj közötti különbséget téríti vissza a visszatérítésre jogo- sult vasúti társaság.
2.5.15. A nagy értékű jegyek (bérletek, utazásra vagy kedvezményes menetjegy váltására jogosító kártyák) esetén az ösz- szeg visszatérítését – a megfelelő igazolások birtokában és visszatérítésre való jogosultság esetén – a GYSEV Zrt. Személyszállítási Üzletága, a MÁV-START Zrt. által kibocsátott bérletek, utazásra vagy kedvezményes me- netjegy váltására jogosító kártyák visszatérítését – a megfelelő igazolások esetén – a MÁV-START Zrt. Ügyfél- szolgálata engedélyezi és végzi el.
2.6. Csere
Ha az utas díjszabásban megengedett visszatérítés kezdeményezése mellett új menetjegy vásárlását is kezdemé- nyezi, akkor a visszatérítést és az új vásárlást egy cserének kell tekinteni abban az esetben, ha az eredeti és a csere során kiadott új menetjegy értéke azonos, vagy az új menetjegy értéke magasabb és az utas a két menetjegy
xxxxxx különbözetét megfizeti. Ha az új menetjegy értéke nem éri el az eredeti menetjegy értékét, akkor vissza- térítést kell végezni és új menetjegyet kiadni. Csere esetén nem kell kezelési költséget számítani.
Csere csak pénztárban és akkor lehetséges, ha a menetjegy visszatérítését a Díjszabás vagy a kedvezményre, illetve egyéb esetre vonatkozó szabályozás nem zárja ki. A 100 km-nél hosszabb távolágra kiadott menetjegyek esetében a cserét a menetjegy érvénytartamának legfeljebb első napjáig lehet kezdeményezni.
A legfeljebb 100 km távolságra kiadott menetjegy az érvényességi idején belül a rajta feltüntetett kiindulási állo- máson, vagy azt megelőző állomáson cserélhető.
Nem kezelhető csereként az utas olyan igénye, amely pénztárban nem megengedett visszatérítésre irányul. Több utazásra érvényes menetjegy (menettérti jegy kivételével) és bérlet nem cserélhető. A másik menetjegy nélkül nem cserélhető az a menetjegy, melyet más jeggyel összefüggésbe hoztak (például kocsiosztály-különbözeti jegy).
Ha a cserélni kívánt menetjegyről számla került kiadásra, a csere során kiadott új menetjegyről számla csak ugyan- arra a névre adható ki
IV. FEJEZET PANASZKEZELÉS ÉS IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS
1. Észrevételek bejelentése és kezelése
1.1. A vasúttársaság az utasok észrevételeit fogadja és kivizsgálásukról gondoskodik abban az esetben is, ha az ész- revétel a vasúttársasággal szerződéses kapcsolatban álló más szolgáltató szolgáltatására vonatkozik. Az észrevé- telek fogadása és megválaszolása magyar nyelven történik. A vasúttársaság írásban elfogadja a német és angol nyelvű észrevételeket is, és azokra írásban német, illetve angol nyelven válaszol.
1.2. A vasúttársaság a vasútállomásokon kétpéldányos Észrevétel bejelentőlapot helyez el, amennyiben az adott vas- útállomáson a vasúttársaság személypénztárt üzemeltet. A személypénztárral nem rendelkező vasúttársaság állo- másokon a bejelentés az adott vasútállomást üzemeltető vasúttársaság által az észrevételek fogadására rendsze- resített formában, a kifüggesztett hirdetményben közzétett módon tehető meg.
1.3. A vasúttársaság biztosítja, hogy az utas véleményét, észrevételét, panaszát (bejelentését)
- postai úton: GYSEV Személyszállítási Üzletág, 9400 Sopron, Xxxxxx xxxxxx u. 19.
- elektronikus levélben: xxxxxxxxxx@xxxxx.xx,
- telefonon: +36-99/577-212 ügyfélszolgálati telefonszámon (hangüzenet),
- online a xxx.xxxxx.xx oldalon elérhető észrevétel bejelentő felületen
- valamint személyesen, a kitöltött Észrevétel bejelentőlap használatával a vasúttársaság jegypénztárai- ban, ügyfélszolgálatán bejelenthesse.
1.4. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentőnek a válaszadáshoz szükséges elérhetőségeit, valamint a bejelentés tárgyát képező eset részletes ismertetését. Ha a bejelentés tárgyának kivizsgálásához szükséges annak megálla- pítása, hogy a bejelentő utasnak minősül-e, a vasúttársaság kérheti az utas eredeti menetjegyének bemutatását vagy az utazási jogosultság más módon történő igazolását. Anyagi kompenzációra irányuló igény elbírálásához a vasúttársaság a szolgáltatás jogszerű igénybevételét igazoló eredeti menetjegy, utazási okmány bemutatását kérheti. Az Észrevétel bejelentőlap egy példánya a bejelentőt illeti meg.
1.5. A vasúttársaság a névtelen, valamint a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatásra vonatkozóan észrevételt nem tartalmazó megkereséseket feldolgozza, de a válaszadást mellőzheti. A vasúttársaság a trágár, obszcén, sértő kifejezéseket tartalmazó megkereséséket csak a vasúti személyszállítási tevékenységre vonatkozó részükben vála- szolja meg. Ha az utas ismételt bejelentése új információt, új kérelmet nem tartalmaz, a vasúttársaság a választ kizárólag az előző válaszára történő hivatkozással is megadhatja, és a külön válaszadástól eltekinthet.
1.6. A vasúttársaság a panaszok, észrevételek intézése során az érintettek személyes adatának kezelését a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásá- ról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR), valamint a a hatályos törvényi rendelkezések – különösen a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról – és a személyes adatok védelmére vonatkozó belső szabályzatai szerint végzi. Az érintett kérelmére induló eljárásban az általa tett bejelentés, panasz, észrevé- tel vizsgálatához, intézéséhez stb. szükséges adatainak kezelését a vasúttársaság jogszabály felhatalmazása alap- ján, illetve az érintett hozzájárulása alapján végzi.
1.7. A vasúttársaság az utas által tett panaszra 1 hónapon belül indoklással ellátott írásos választ (eljárást lezáró do- kumentumot) ad, vagy – indokolt esetben - írásban tájékoztatja az utast arról, hogy az észrevétel benyújtásának
időpontjától számított legfeljebb 90 napon belül mikor számíthat válaszra, és 3 hónapon belül írásban választ ad. Panaszkezelési eljárást lezáró dokumentumnak minősül a vasúttársaság azon írásos nyilatkozata, melyben az utast az adott észrevétellel kapcsolatos, az ügyet a vasúttársaság részéről érdemben lezáró döntésről tájékoztatja.
1.8. A határidő kezdete az a nap, amikor
- a levelet a Személyszállítási Üzletág részére kézbesítették,
- az elektronikus levél a Személyszállítási Üzletág számítógépén megjelent,
- a telefonon, élő szóban, vagy hangüzenetben a bejelentés rögzítése megtörtént,
- az online észrevétel bejelentőfelületen a bejelentés rögzítésre és emailben visszaigazolásra került, illetve
- az állomáson az észrevétel bejelentőlapon az írásos észrevételt benyújtották.
Az ügyintézési határidőbe hatóság eljárása, vagy más vasúttársaság vagy más szolgáltató ügyintézésének ideje nem számít bele.
2. Igények érvényesítése
2.1. Az utas jelen Üzletszabályzat szerinti igényeit írásban a vasúttársaság Személyszállítási Üzletágának címezve a vasúttársaság bármely szervezeti egységéhez benyújthatja.
2.2. A Személyszállítási Üzletág elérhetőségei:
a) postai úton: GYSEV Személyszállítási Üzletág, 0000 Xxxxxx, Xxxxxx xxxxxx xxxx 00.
b) elektronikus levélben: xxxxxxxxxx@xxxxx.xx
c) a honlapon, az erre biztosított felületen,
d) telefonon a +36 99/577-212 telefonszámon (hangüzenetben is),
e) valamint személyesen az állomási jegypénztárakban, ügyfélszolgálatokon.
A nem írásban bejelentett igény rögzítésekor készült iratból a vasúttársaság az utas részére másolatot ad ki.
Kártérítési igény a Ptk., az Szrf. és az Utasjogi rendelet által meghatározott elévülési időn belül érvényesíthető bírósági úton.
2.3. A kártérítési igényt a vasúttársaság Személyszállítási Üzletágának címezve, a vasúttársaság bármely szervezeti egységéhez be lehet nyújtani.
A kártérítési igénynek tartalmaznia kell:
- a káresemény leírását,
- a károkozás helyét és időpontját,
- a kár bekövetkezésének helyét és időpontját,
- a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,
- a kár jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket)
- a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulajdonosuk megnevezését,
- a károsult(ak) kárigényének összegét.
- a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását, mértékét, a sérült(ek) kárigényét,
- a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához – vagy ahhoz, hogy azokat a vasúttársaság kezelhesse – kezeléséhez a sérült hozzájárulása szükséges (adatvédelem),
- a károsultat képviselő személy nevét, címét, telefonszámát,
- ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását, hogy a vasúttársaság a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,
- ha a vasúttársaság rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titkok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,
- minden egyéb olyan lényeges körülményt, tényt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bank- számlaszám, a pénz átvételére jogosult személy).
A kártérítési igényhez csatolni kell az alább felsorolt dokumentumokat:
- az utas eredeti menetjegyét, felár-bizonylatát, vagy a korábban bevont utazási okmányok helyett kiadott, a III. fejezet 2. CÍM 2.3.1. pontja szerinti igazolást vagy bizonylatot,
- amennyiben jegyzőkönyv (adatlap) vasúti dolgozó által felvételre került, annak másolatát,
- a kár bekövetkeztét és annak összegét igazoló dokumentumokat (pl. számlát).
- a vasúttársaság magatartása és a kár bekövetkezése közötti okozati összefüggést igazoló dokumentu- mokat,
- a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát,
- minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges.
Ha a károsult valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutást követően haladéktalanul köteles a vasúttársaságnak bejelenteni.
Amennyiben a károsult a káreseményt késedelmesen jelenti be, a késedelmes bejelentésre visszavezethető több- letköltségeket és késedelmi kamatokat a vasúttársaság nem viseli.
Ha a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás volt folyamatban, a károsult az eljárás során hozott határo- zatot, az annak kézhezvételét követően haladéktalanul köteles a vasúttársaság rendelkezésére bocsátani.
2.4. A vasúttársasággal szemben érvényesített kárigényeket a vasúttársaság a vonatkozó jogszabályok, jelen Üzlet- szabályzat és a bírói gyakorlat figyelembe vételével bírálja el.
2.5. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem vagy késedelmesen tesz eleget, és emiatt lénye- ges körülmények kideríthetetlenné válnak, az ebből eredő kockázatok és többletköltségek a károsultat terhelik.
2.6. A kártérítési igények az utas halála vagy sérülése esetén az utas vonatkozásában a baleset napjától számított 3 év elteltével, más jogosultak vonatkozásában az utas halálától számított 3 év alatt, legkésőbb azonban a baleset napjától számított 5 év alatt évülnek el. Minden más igény elévülési ideje 1 év, szándékosság vagy súlyos gon- datlanság esetén 2 év.
2.7. A vasúttársaság egyes vonatain, azok belső tereiben, valamint egyes állomásain, megállóhelyein biztonsági ka- merarendszert működtet az Üzletszabályzat II. fejezet 8.4. pontjában foglaltak szerint, amelynek rögzített felvé- telei a törvényes határidőn belül a kártérítési eljárásban mindkét fél által felhasználhatók. A felvétel hatósági vizsgálat céljára történő megőrzését az utasnak 3 munkanapon belül kell kezdeményeznie a jegyvizsgálónál, il- letve a vasútállomáson az erre a célra kialakított Bejelentőlap kitöltésével, vagy az Ügyfélszolgálatnál, egyidejű- leg az utasnak a hatóságnál is kezdeményeznie kell az eljárás megindítását.
2.8. A vasúttársaság egyes menetjegy ellenőrzését végző munkavállalóinak ruházatára felszerelve az utasok, valamint a vasúttársaság munkavállalói és megbízottai életének, személyének, testi épségének és vagyontárgyainak véd- elme céljából az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló mindenkor hatályos uniós és nemzeti jogszabályok szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, a személyszállítási törvényben meg- határozott korlátozó rendelkezések betartásával, kép és hangfelvételt készít. A vasúttársaság menetjegy ellenőr- zését végző munkavállalója a kép és hangrögzítésre, valamint az ezzel járó adatkezelésre vonatkozó figyelemfel- hívó jelzést visel, és kérésre erről tájékoztatást ad.
3. Tájékoztatás a panaszügyek intézésében közreműködő szervezetekről
3.1. Az Sztv. értelmében a vasúti személyszállítást igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy (jelen pont- ban a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, ha álláspontja szerint a vasúttársaság megsértette az Sztv 17. § (1) bekezdésében hivatkozott valamely rendelkezést. E panasz akkor terjeszthető elő, ha a panaszos a vasúttársaság panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre. A vasúttársaság a panaszkezelési eljárást lezáró levelében és honlapján tájékoztatja az uta- sokat a jelzett jogorvoslati lehetőségekről, valamint a vasúti igazgatási szerv elérhetőségeiről. Panaszt benyújtani a vasúttársaság panaszkezelési eljárását lezáró dokumentum panaszossal való közlésétől számított, ennek hiá- nyában az Üzletszabályzat panaszkezelésre vonatkozó részében az eljárásra meghatározott határidő leteltét kö- vető 30 napon belül lehet.. E határidőn túl a vasúti igazgatási szervhez benyújtott panaszokat a vasúti igazgatási szerv érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A vasúttársaság panaszkezelési eljárásában hozott, az ügyet lezáró do- kumentumot a vasúti igazgatási szerv részére a panasz mellékleteként be kell nyújtani. Ennek hiányában a vasúti igazgatási szerv hiánypótlási felhívást bocsát ki.
3.2. Panasz olyan beadvány benyújtásával tehető, amely tartalmazza a panaszos és a panaszolt vasúttársaság azono- sításához szükséges adatokat, a feltételezett jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás leírását, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat. A vasúti igazgatási szerv a bejelentésnek minősülő beadványok megtételének elősegítése érdekében honlapján is közzéteszi a panasz megtételére szolgáló űrlapot.
3.3. A vasúti igazgatási szerv a panaszost, az érintett vasúttársaságot és az érintett harmadik felet meghallgathatja, valamint tőlük további felvilágosítást és információt kérhet.
3.4. A panasz alapján - ha az alaposnak bizonyul - a vasúti igazgatási szerv dönt a szükséges hatósági lépések meg- tételéről, s erről a panaszost tájékoztatja.
3.5. A vasúttársaság szolgáltatásaival kapcsolatos panaszok, igények elbírálására a fizetéshez felhasznált bankkártyát kibocsátó, a vasúttársaság fizetési csatornáit működtető bankok, valamint kártyakibocsátó társaságok nem jogo- sultak.
4. Adatvédelmi rendelkezések
A vasúttársaság Adatvédelmi Nyilatkozata az alábbi internetes címen található: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx
A. FÜGGELÉK
Nemzetközi utazásokra vonatkozó kiegészítő rendelkezések, amelyek a nemzetközi álta- lános szállítási feltételekben és a különleges szállítási feltételekben nem kerültek szabá- lyozásra
1. Jogi alapok
Nemzetközi vasúti személyszállításra a következő jogszabályok és egyezmények vonatkoznak (amelyeket a vasúttársa- ság honlapján közzétesz):
a) az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igény- bevevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (utasjogi rendelet, PRR), és
b) a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) „A” függeléke a Nemzetközi Vasúti Személyszállítási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályokról (CIV), és
c) a CIT által kidolgozott „A vasúti személyszállítás általános szállítási feltételei” (GCC-CIV/PRR)
d) a Különleges Szállítási Feltételekben (SCIC), a díjszabásokban és
e) a 271/2009. (XII.1.) Kormányrendelet az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről (Kormányrendelet),
f)a jelen Függelékben meghatározott szabályok figyelembevételével.
A Kormányrendelet mentességet biztosít az utasjogi rendelet alábbi előírásai alól, így ezen pontokat a jelentős részben az EGT-államok területén kívül megvalósuló nemzetközi vasúti személyszállításra nem kell alkalmazni:
utasjogi rendelet 10. cikk (1), (2) és (4) bekezdése az információs és foglalási rendszer és az átjárhatósági műszaki előírások alkalmazásáról;
utasjogi rendelet 18. cikk (2) bekezdés a) és b) pontját, (5) bekezdését vonatkésés esetére vonatkozó segítség- nyújtásról, ételek és frissítők felajánlásáról;
utasjogi rendelet 21. cikk (1) bekezdését az akadálymentesítéssel kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírások alkalmazásáról;
utasjogi rendelet 23. cikk a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek számára a vonat fedélzetén történő segítségnyújtásról.
A fenti a)-d) pontokon kívül a Kormányrendeletet csak annyiban kell alkalmazni a nemzetközi vasúti személyszállításra, ha nemzetközi vasútközi egyezmény (nemzetközi szerződés) másként nem rendelkezik.
Nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: olyan személyszállítási szolgáltatás, amelynek során a vonat valamely EU- tag- állam legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja a különböző tagállamok állomásai közötti személyszállítás; a vonatot egyesíthetik és/vagy szétválaszthatják, és a különböző vasúti szerelvények különböző kiindulási és célállomással rendelkezhetnek, feltéve, hogy valamennyi vasúti kocsi legalább egy határon áthalad”.
Nemzetközi utazásnak minősül a nemzetközi személyszállítási szolgáltatás igénybe vétele. Nemzetközi utasnak minősül azon utas, aki nemzetközi személyszállítási szolgáltatást veszi igénybe, vagy menetjegye nemzetközi személyszállítási szolgáltatás igénybevételére jogosítja.
2. Utastájékoztatás
Az utazást megelőző tájékoztatás a belföldi szabályokkal azonos, a II. fejezet 8.1.3. pontban előírtak szerint.
Az utazás során történő utastájékoztatás a feláras belföldi vonatokra vonatkozó szabályokkal azonos, II. fejezet 8.2.4 pontban előírtak szerint.
3. Menetjegyváltási kötelezettség nemzetközi utazás esetén
Nemzetközi menetjegyet – ha az Üzletszabályzat másként nem rendelkezik – csak az arra kijelölt pénztár szolgáltat ki. Egyes nemzetközi menetjegyeket csak a kijelölt nemzetközi pénztárak értékesítenek. A vasúttársaság egyes nemzetközi menetjegyek kiadását csak az utassal előre egyeztetett határidőre vállalja. A nemzetközi menetjegyek kiadását végző pénz- tárak jegyzékét és nyitvatartási idejüket a vasúttársaság a honlapján is közzéteszi.
A nemzetközi menetjegy megváltásánál az utasnak figyelembe kell vennie az Üzletszabályzat III. fejezet 1. 1.5.1. pont- jában meghatározott, a csatlakozó vonatokra vonatkozó szabályokat. Ettől eltérően két vonat, melyre az utas nemzetközi menetjeggyel rendelkezik, csatlakozónak tekinthető különböző budapesti fejpályaudvarok közötti érkezés és indulás esetén is akkor, ha az érkezési idő és az indulási idő között legalább 120 perc van.
A nemzetközi menetjegyek a nemzetközi előírásoknak megfelelően kerülnek kiállításra.
A nemzetközi menetjegyen induló vagy célállomásként feltüntetett BUDAPEST megnevezés alatt a Budapest közigaz- gatási területén található bármely állomás vagy megállóhely értendő, ez a szabály nem zárja ki, hogy a menetjegy vi- szonylata meghatározott budapesti kiindulási vagy célállomást tartalmazzon (például Ferihegy).
Ha a nemzetközi forgalomban utazó utas közvetlen nemzetközi vonaton vagy kocsiban utazik, nemzetközi forgalomban érvényes menetjegyet kell váltania, a belföldi forgalomra kiadott menetjegyek az ilyen utazáshoz nem használhatók fel.
A vasúttársaság és szerződéses partnerei pénztáraiban hivatalos magyarországi pénznemben, készpénzben minden eset- ben lehet fizetni. A vasúttársaság egyes pénztáraiban lehetővé teszi a bankkártyával, hitelkártyával, vagy más pénznem- ben készpénzzel történő fizetést és az ilyen pénztárak listáját a honlapján folyamatosan aktualizálva teszi közzé. Ameny- nyiben a pénztárban csak hivatalos magyarországi pénznemben lehet a nemzetközi menetjegy árát megfizetni és a me- netjegy ára EUR-ban van megadva, az alkalmazandó mindenkori EUR-HUF árfolyamról a jegykiadóhely ad tájékozta- tást. Nem hivatalos magyarországi pénznemben, készpénzzel történő fizetés esetén a visszajáró összeg kifizetése ele- gendő váltópénz hiánya esetén hivatalos magyarországi pénznemben is történhet.
A vonaton csak a magyar célállomás és a magyar határpont közötti viszonylatra váltható menetjegy, külföldi célállo- másra menetjegy kiadása nem lehetséges, kivéve, ha a vasúttársaságok között eltérő megállapodás van érvényben és az az utasok részére meghirdetésre került.
Ha a nemzetközi utazásra vonatkozó különleges szállítási feltételek a nemzetközi menetjegy kiegészítését megengedik, a nemzetközi forgalomra érvényes menetdíjat kell az utasnak megfizetnie. Vonaton történő kiegészítés esetén a Vasúti menetdíjtáblázatokban meghirdetett pótdíj is felszámításra kerül. Nemzetközi jegy vonaton történő kiállítása esetén a gyermekkedvezmény, a Magyarországon kiadott Interrail bérlethez csatlakozó jegy, valamint a FIP igazolványra vált- ható kedvezmény vehető figyelembe.
Nemzetközi utazásra nem alkalmazható az Üzletszabályzat II. fejezet 6.2.7. c) pontja.
4. Útmegszakítás nemzetközi utazás során
A nemzetközi menetjeggyel – ha a nemzetközi menetjegyre vonatkozó különleges szállítási feltételek másként nem rendelkeznek – az utazás a menetjegy érvénytartamán belül korlátlan számban, az útmegszakítás igazoltatása nélkül megszakítható. Az útmegszakítás a menetjegy érvénytartamát nem hosszabbítja meg.
5. Nemzetközi menetjegyek visszatérítése
A nemzetközi forgalomra kiadott menetjegy árát csak a jegykiadó vasút térítheti vissza. A visszatérítés feltétele, hogy a menetjegy részbeni vagy teljes fel nem használásáról az utas a vasúttársaság ügyeletes alkalmazottja vagy a vonat jegy- vizsgálója által kiállított igazolással (illetve záradékolt menetjeggyel) rendelkezzen. Nem kérhető visszatérítés olyan menetjegy alapján, amelynek záradékoltatását az utas elmulasztotta. Az utas saját elhatározásából történő utazásról való lemondás esetén a vasúttársaság kezelési költséget számít fel.
A nemzetközi menetjegyre vonatkozó visszatérítési igényét az utas bármely, a szállításban részes vasúttársaság számára megküldheti, azonban annak elintézése a nemzetközi utazásra vonatkozó észrevételek és igények elintézése pontnak megfelelően történik.
Ha különleges szállítási feltételek lehetővé teszik a visszatérítést, akkor a vasúttársaság által kiadott és az utas által más pénznemben készpénzzel kifizetett nemzetközi menetjegyek más pénznemben készpénzzel történő visszatérítése ele- gendő váltópénz rendelkezésre állása esetén lehetséges, egyebekben a hivatalos magyarországi pénznemben történik a visszatérítés.
6. Elégtelen menetjegy, érvénytelen menetjegy
Ha a nemzetközi forgalomban utazó utas menetjegye érvénytelen vagy elégtelen, a belföldi szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a fizetendő pótdíj jogcímét és összegét, valamint az utólagos bemutatás díját a Vasúti menetdíjtáblá- zatok II. kötet C fejezete alapján kell megállapítani.
Ha az utas érvényes nemzetközi menetjegyét a menetjegy ellenőrzésekor nem tudja bemutatni, utólagos bemutatásra az alábbi esetekben van lehetősége, az utasleadási lap, vagy menetjegy kiállításától számított 15 naptári napon belül:
- interneten megrendelt nemzetközi menetjegyet mutat be utólag,
- névre szóló nemzetközi menetjegyet mutat be utólag.
Külföldi vasút által kiadott nemzetközi menetjegy utólagos bemutatását csak abban esetben lehet elfogadni, ha annak valódiságáról a jegykiadó vasút igazolást ad a MÁV-START részére.
Az utólagos bemutatás az Ügyfélszolgálatnál lehetséges. Ha az utas utólag bemutatja nemzetközi menetjegyét, akkor az utasleadási lapon felszámított menetdíjat és pótdíjat a vasúttársaság nem szedi be, helyette a Vasúti Menetdíjtáblázatok
II. kötet C fejezetében előírt utólagos bemutatás díját, mint kezelési költséget számítja fel.
7. Felelősség a menetrend be nem tartásáért
Nemzetközi utazás során a vonatok késése, kimaradása esetén az átalány-kártérítés mértékére és nyújtására vonatkozó szabályok az utasjogi rendelet előírásai szerint kerülnek alkalmazásra a jelentős részben az Európai Unió területén belül és kívülre irányuló forgalom esetében is.
7.1. Átalány-kártérítés vonatkésés, -kimaradás esetén
7.1.1. Visszatérítés
Abban az esetben, ha a személyszállítási szerződés szerinti végleges célállomásra való megérkezéskor az ésszerű meg- fontolások alapján több mint 60 perces késés várható, az utas jogosult az alábbiak közötti választásra:
a) a menetjegy teljes árának visszatérítése ugyanazon feltételek szerint, mint amelyek szerint a fizetés történt, az utazás meg nem tett részére vagy részeire, illetve, ha az utazás az utas eredeti útiterve szempontjából már érdek- telenné vált, a már megtett részére vagy részeire, adott esetben a kiindulási helyre történő lehető legkorábbi visz- szajuttatás biztosításával együtt. A visszatérítés feltétele, hogy a forgalmi akadályról az utas a vasúttársaság ügyeletes alkalmazottja vagy a vonat jegyvizsgálója által kiállított igazolással (illetve záradékolt menetjeggyel) rendelkezzen. A visszafizetés ugyanazon feltételek szerint történik, mint az alábbiakban a 6.1.2. pontban ismer- tetett átalány-kártérítés kifizetése; vagy
b) az utazás folytatása vagy elterelése a végleges célállomásig hasonló szállítási feltételek mellett a lehető legko- rábban; vagy
c) az utazás folytatása vagy elterelése a végleges célállomásig hasonló szállítási feltételek mellett az utas által választott, későbbi időpontban.
A b) és c) pontban leírtak esetén, ha az utas menetjegyének az érvénytartama lejár, akkor a vasúttársaság a menetjegy érvénytartamát meghosszabbítja, illetőleg a menetjegyet az eltérő útvonal igénybevételére érvényesíti. A menetjegy érvénytartamának meghosszabbítását, illetve az eltérő útvonalra történő érvényesítését a vasútállomás ügyeletes alkal- mazottja, illetve a vonaton a jegyvizsgáló végzi.
E rendelkezés nem érinti az utasnak az Üzletszabályzat III. fejezet 1.1.5. a) pontban szabályozott jogosultságát.
7.1.2. Átalány-kártérítés
Az utas – az utazási jog elvesztése nélkül –átalány-kártérítést kérhet a vasúttársaságtól a vonatnak az utas átszállási állomására vagy célállomására késéssel történő érkezése esetén, amennyiben a menetjegy árát a fenti 6.1.1. ponttal össz- hangban nem térítették vissza. A késés esetén fizetendő legalacsonyabb átalány-kártérítések a következők:
a) a menetjegy árának 25 %-os visszafizetése 60–119 perces késéssel történő érkezés esetén;
b) a menetjegy árának 50 %-os visszafizetése 120 perces vagy azt meghaladó késéssel történő érkezés esetén.
Nemzetközi forgalomban a bérletjellegű ajánlatok esetén (EURAIL, INTERRAIL stb.), ahol az átalány-kártérítés köz- ponti ügyintézéssel történik (többországos bérlet), ott a vonatkozó utasítás szerint a díjszabásban meghatározott köz- ponttól kell kérni az átalány-kártérítést. Az egyországos bérletek esetében az illetékes tagvasút jár el. A Magyarországon felhasználható egyországos bérletek esetében akkor jogosult az utas átalány-kártérítésre, ha legalább 3 vonata egyenként legalább 60 percet késik. Ebben az esetben az utas a bérlet árának 25 %-áig jogosult visszatérítésre. A késett vonatokkal történő utazás bizonyításához késési igazolás beszerzése szükséges.
A késés időtartamának kiszámításakor nem kell figyelembe venni azokat a késéseket, amelyek az EGT-államok területén kívül történtek. Ezen szabályt kell alkalmazni a jelentős részben az Európai Unió területén kívülre irányuló vagy kívülről érkező szolgáltatások esetében is.
Az utas nem jogosult átalány-kártérítésre, ha a késésről a jegyvásárlást megelőzően tájékoztatták, vagy ha az utazásnak másik szolgáltatással vagy kerülő útirányon történő folytatása következtében a késés a 60 percet nem haladja meg.
A menetjegy árára vonatkozó átalány-kártérítés kifizetésének határideje az igény bejelentésétől számított 1 hónap. A kifizetése történhet utalvány formájában is, de az utas kérésére a térítést pénz formájában kell kifizetni.
A vasúttársaság a 4 EUR alatti összegű átalány-kártérítést nem fizeti ki, de azt az utas az elévülési időn belül más igényével együtt újra előterjesztheti, és ha a több jogos igény összértéke eléri a 4 EUR-t, az kifizethetővé válik.
Az átalány-kártérítés számításának alapja a menetjegyek árának a késett vonatra eső része. Az átalány-kártérítésnél nem vehető figyelembe a vonaton fizetett szervízdíj és a vonaton esetlegesen fizetett pótdíjak összege. A városi közlekedés díját is magában foglaló menetjegy esetén az átalány-kártérítés alapja a díjszabásban meghirdetett ugyanazon kedvez- ménnyel városi közlekedési díj felszámítása nélkül kiadott menetjegy ára.
Az utas kérésére vonat késése, kimaradása esetén erről igazolást kell kiállítani a jegyvizsgálónak, vagy az állomási pénztárban, vagy a személyes ügyfélszolgálatnál.
Amennyiben a vonat késése, kimaradása miatt bekövetkezett csatlakozásmulasztás – ide nem értve a 6.2. pont szerinti nap utolsó csatlakozásának elmulasztását – esetén a csatlakozásmulasztás miatt az utas menetjegyének érvénytartama az utazás befejezése előtt lejárna, azt a vasúttársaság a nemzetközi menetjegyek érvénytartamának meghosszabbítására
vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítja az állomási ügyeletes, vagy a személyes ügyfélszolgálatokon és a nem- zetközi pénztárakban dolgozó munkavállaló. Bérlet és bérletjellegű menetokmányok meghosszabbítása nem megengedett.
7.2. Felelősség a nap utolsó csatlakozásának elmulasztása esetén
A vasúttársaság kártérítést fizet, ha a vonat késése, kimaradása vagy csatlakozásmulasztás miatt a nemzetközi forga- lomban utazó utas nem tudja az adott napon utazását folytatni, vagy az adott körülmények között az utazás folytatása ugyanazon a napon észszerűen nem várható el. Csatlakozó vonatnak az utas szempontjából csak azok a vonatok tekinthetők, amelyekre az utas érvényes menetjeggyel rendelkezik.
Az utas kérésére vonat késése, kimaradása, és csatlakozásmulasztás esetén erről igazolást kell kiállítani a jegyvizs- gálónak, vagy a nemzetközi jegypénztárban, vagy a személyes ügyfélszolgálatnál.
A kártérítés kiterjed a szállás ésszerű költségeinek megtérítésére, valamint az utast váró személyek értesítésének ésszerű költségeire, illetve az állomás és a szálláshely között igénybe vett közlekedési eszköz díjának utólagos meg- térítésére. A vasúti személyszállítási szolgáltatás hiánya miatt más közlekedési eszköz igénybevételével történő to- vábbutazás észszerű költségeit téríti meg a vasúttársaság. A költségek indokoltságát a vasúttársaság a benyújtott iga- zolások és számlák alapján bírálja el.
Amennyiben a csatlakozásmulasztás miatt az utas menetjegyének érvénytartama az utazás befejezése előtt lejárna, azt a vasúttársaság a nemzetközi menetjegyek érvénytartamának meghosszabbítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítja a személyes ügyfélszolgálatokon és a nemzetközi jegypénztárakban. Bérlet és bérletjellegű me- netokmányok meghosszabbítása nem megengedett. Csatlakozásmulasztás miatt igénybe vett kártérítés esetén a vo- natkésésért külön kártérítés nem kérhető.
Az utas tovább utazásához szabadon választhatja ki a vonatot az elmulasztott vonat indulási idejét követő 24 órán belüli időpontig. Az utas az igénybejelentéssel egyidejűleg közli, hogy melyik vonattal kíván továbbutazni.
7.3. Segítségnyújtás a 60 percet meghaladó késés esetén
A vasúttársaság az Utasjogi rendelet alábbiakban idézett 18. cikkében előírtak szerint jár el:
„(1) Késéssel történő érkezés vagy indulás esetén a vasúttársaságnak vagy az állomás üzemeltetőjének folyamatosan tájékoztatnia kell az utasokat a kialakult helyzetről, valamint a várható indulási és érkezési időről, amint ez az információ rendelkezésre áll.
(2) Az (1) bekezdésben említett, 60 percnél hosszabb késés esetén az utasoknak térítésmentesen fel kell ajánlani továbbá az alábbiakat:
a) a várakozási időhöz észszerűen mérten ételek és frissítők, amennyiben azok a vonaton vagy az állomáson ren- delkezésre állnak, vagy észszerűen odaszállíthatók;
b) szállodai vagy egyéb szálláshely, valamint a vasútállomás és a szálláshely közötti szállítás azokban az esetekben, amikor egy- vagy több éjszakás tartózkodás vagy többlettartózkodás válik szükségessé, amennyiben az időben és fizikailag lehetséges;
c) amennyiben a vonat a pályán akadt el, szállítás a vonattól a vasútállomásra, a szolgáltatás alternatív kiindulási helyére vagy végső célállomására, amennyiben az időben és fizikailag lehetséges.
(3) Amennyiben a vasúti szolgáltatás a továbbiakban nem folytatható, a vasúttársaságok a lehető legrövidebb időn belül alternatív személyszállítási szolgáltatást szerveznek.
(4) A vasúttársaságok az utas kérésére a menetjegyen – az esettől függően – igazolják, hogy a vonat késett, csatla- kozás elmulasztásához vezetett vagy kimaradt.
(5) Az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazása során az üzemeltető vasúttársaság különös figyelmet fordít a fogyatékkal élő vagy a csökkent mozgásképességű személyek és bármely, őket kísérő személy igényeire.”
7.4. A vasúttársaság felelősségének korlátozása
A vasúttársaság mentesül az A. függelék 7.2. pontjában leírt kötelezettségei alól, ha a vonatkimaradás, a késés vagy a csatlakozásmulasztás az alábbi okok valamelyike miatt következett be:
a) a vasúti üzemmel (a vasút működésével) össze nem függő körülmények, amelyeket a vasúttársaság az adott körülmények között elvárható gondosság ellenére sem kerülhetett el, és amelyek következményeit nem háríthatta el; például:
természeti katasztrófa (vihar, árvíz, hegyomlás, földrengés stb.)
kerülő útirány használatának előrejelzése a csatlakozásmulasztás elkerülése érdekében.
b) sztrájk, amennyiben az utasokat előzetesen legalább 3 információs csatornán (sajtó, állomási hirdetmény stb.) keresztül tájékoztatták,
c) az utas személyes okból kési le a vonatot, idesorolható például:
a közzétett csatlakozási szabályok figyelmen kívül hagyása,
önhibájából nem megfelelő peronon való várakozás,
az utas utazásból való kizárása a magatartási szabályok megszegése miatt.
d) egy harmadik személy magatartása, amelyet a fuvarozó az adott körülmények között elvárható gondosság elle- nére sem kerülhetett el, és amelynek következményeit nem háríthatta el. Az ugyanazt a vasúti infrastruktúrát használó más vállalkozó nem tekinthető harmadik személynek, például:
üzemszünet öngyilkosság miatt
közúti és vasúti baleset
vészjelző utas általi használata
rendőrségi, illetve hatósági intézkedések
harmadik fél által okozott vasúti forgalomkorlátozás
kerülő útirány használatának előrejelzése a fenti probléma elkerülése érdekében.
8. Kártérítés az utas sérülése vagy halála esetén
Az Üzletszabályzat III. fejezet 1.7. pontjában meghatározottak szerint.
9. Vasúttársaság felelőssége
Elégtelen helybiztosítás esetén az utas az alábbiak közül választhat:
a) Ha a vasúttársaság az utast – a menetjegy, helyjegy, pótjegy alapján – megillető szolgáltatást (kocsiosztály, fek- vőkocsi, hálókocsi) nem tudja nyújtani, az utas kívánságára eltérő időpontban induló, illetőleg érkező vagy a célállomáshoz más útvonalon közlekedő vonaton azonos, ha az nem biztosítható, magasabb minőségű szolgálta- tást köteles felajánlani és teljesíteni. A vasúttársaság ebben az esetben a menetdíj-különbözetet nem követelheti.
b) Ha a vasúttársaság azonos vagy magasabb minőségű szolgáltatást nem tud felajánlani vagy teljesíteni, és az utas az alacsonyabb minőségű szolgáltatást elfogadja, a menetjegyen feltüntetett és a ténylegesen teljesített szolgál- tatás menetdíj-különbözetét a vasúttársaság az utas részére kezelési költség felszámítása nélkül visszatéríti.
c) Ha az utas az eltérő minőségű szolgáltatást nem fogadja el és a szerződéstől eláll, a vasúttársaság a menetdíjat kezelési költség felszámítása nélkül visszafizeti, továbbá a lemondás tényéről és okáról igazolást ad.
10. Egyenlő bánásmód
Az Üzletszabályzat II. fejezet 9.5. Egyenlő bánásmód biztosítása pontjában - a 9.5.3. pont kivételével – leírtak alkalma- zandók nemzetközi utazás esetén.
11. Nemzetközi utazásra vonatkozó észrevételek és igények elintézése
A vasút társaság az igényeket első sorban magyar, angol vagy német nyelven fogadja és intézi.
Az utas a nemzetközi menetjegyével, utazásával kapcsolatos igényét, panaszát bármely, a szállításban részes vasúttár- saságnál benyújthatja az eredeti menetjegyével és a szükséges dokumentumokkal, igazolásokkal együtt; a benyújtás határidejére a GCC-CIV/PRR előírásai irányadók. Amennyiben nem a jegykiadó vasúttársaságnál nyújtotta be igényét, akkor a vasúttársaság az illetékes vasúttársaság felé továbbítja. Az utas által tett észrevételre, amennyiben a a vasút társsaság az illetékes vasúttársaság, 3 hónapon belül érdemi választ ad. A határidő számításának kezdetére a IV. fejezet
1. Cím 1.8. pontjában megfogalmazottak az irányadóak. Az elintézési időbe nem számít bele más vasúttársaság, illetve hatóság ügyintézési ideje.
A vasút társaság részére az észrevételeket és az igénybejelentéseket a IV. fejezet 2. Cím 2.2. pontban meghatározott elérhetőségeken lehet benyújtani.
B. FÜGGELÉK
Az Önkiszolgáló jegyértékesítési rendszerek útján értékesített menetjegyek, valamint az elektro- nikus jegyek vásárlásának és felhasználásának eltérő szabályai
1. Fogalmak
Önkiszolgáló jegyértékesítési rendszer
A vasúti jegyek értékesítésének olyan módja, amelyben a jegy megvásárlása vasúti munkavállaló személyes köz- reműködése nélkül történik, ideértve különösen az elektronikus úton, illetve jegyértékesítő automata útján történő értékesítést
Elektronikus úton értékesített menetjegyek
Olyan menetjegyek, amelyek megvásárlása elektronikus úton (interneten vagy mobiltelefonos hálózaton keresztül), vasúti munkavállaló személyes közreműködése nélkül történik, ideértve különösen az elektronikus jegyet.
Jegyértékesítő automata
A vasútállomások területén található, önkiszolgáló berendezés, mellyel az utasok egyes vasúti menetjegyeket a vasúttársaság munkavállalójának közreműködése nélkül vásárolhatnak meg.
Értékesítési és fizetési megoldások
Az elektronikus úton értékesített menetjegyek kiválasztása webes felületen keresztül történik (asztali számítógépen, vagy mobilkommunikációs eszközökön keresztül) bankkártyás átutalással, vagy mobiltelefon-egyenlegből való le- vonással történő fizetési megoldással.
E-ticket
MÁV-START online belföldi vasúti jegyváltási rendszere.
Átvétel
Az elektronikus úton értékesített menetjegyet – ha külön szabály másként nem rendelkezik – a választott átvételi módnak megfelelően a jegyátvételi pontok valamelyikén vagy az utas saját nyomtatóján ki lehet nyomtatni, vagy mobil eszközön bemutatni.
Jegykiadó kioszk
A nagyobb vasútállomásokon található, az elektronikus úton értékesített menetjegyek kinyomtatására szolgáló be- rendezés. A berendezések számáról és elhelyezkedéséről a MÁV-START a honlapján ad tájékoztatást.
2. A függelék hatálya, különleges szállítási feltételek
Jelen függelék előírásait önkiszolgáló jegyértékesítési rendszerek útján értékesített menetjegyek megvásárlása és fel- használása során kell alkalmazni. A függelékben nem szabályozott kérdésekben az Üzletszabályzat általános előírásai érvényesek.
Az elektronikus úton értékesített menetjegyek esetében a vásárlási felületen elérhető, használati vagy igénybevételi feltételeket tartalmazó dokumentumok a sikeres vásárlással külön értesítés nélkül a vasúttársaság és az utas között lét- rejött szerződés részévé válnak (különleges szállítási feltételek).
Jelen függelék a mobiltelefon-egyenleg terhére történő vásárlással kapcsolatos előírásait csak akkor kell alkalmazni, ha a vasúttársaság a mobiltelefon-egyenleg terhére történő vásárlást lehetővé teszi.
3. A szolgáltatás igénybe vételének feltétele
Az elektronikus úton értékesített menetjegyet bárki megvásárolhatja, aki – internet- vagy mobiltelefon-szolgáltató útján
– a szolgáltatáshoz történő hozzáféréshez egyébként szükséges internet-, illetve mobilhálózat-hozzáféréssel rendelkezik és az elektronikus regisztráció során elfogadta a felhasználási és az adatvédelmi feltételeket.
Az önkiszolgáló jegyértékesítési rendszerekben jegyvásárlást a vasúttársaság által közétett kezelési útmutató alapján az utas önállóan végzi. Az önkiszolgáló értékesítésre szolgáló felhasználói felületek, berendezések (ideértve jegyértékesítő automatát és a kioszkot is) kezelésekor az utas felelőssége az utazásának megfelelő fajtájú menetjegy, viszonylat, ko- csiosztály és kedvezmény kiválasztása, valamint a menetjegy és a fizetés egyéb adatainak pontos megadása.
A vasúttársaság az elektronikus jegy vásárláshoz szükséges, az interneten az utas által megadott személyes adatok ke- zeléséhez vásárlás során és/vagy a regisztrációkor az érintett hozzájárulását kéri. Menetjegy és helyjegy elektronikus megrendelésére, vásárlására kizárólag az adatkezelési hozzájárulás megadását követően kerülhet sor. A vásárlás, során, illetve már ezt megelőzően is a MÁV-START honlapján elhelyezett adatvédelmi nyilatkozatból az utasnak lehetősége van megismerni a társaság adatkezelési szabályait.
4. Menetjegyek
Az önkiszolgáló jegyértékesítési rendszerekből vásárolható menetjegyek köre eltérhet a pénztárban megvásárolható menetjegyek körétől, erről a MÁV-START a vásárlási felületen részletes tájékoztatást nyújt.
Az elektronikus jegyen – az otthon nyomtatott jegy kivételével – az Üzletszabályzat II. fejezet 6.4.3. pontjában előírt adatok olvasható megjelenítésétől a Szrf. szabályai szerint lehet eltekinteni. Az e-vonatjegyet menetjegyet csak a rajta
feltüntetett időszakban, viszonylaton és csak az az utas használhatja fel, akinek személyazonosító adatait az elektronikus vásárlási felületen a fizetést követően megadták és az otthon nyomtatott jegyen ezek az adatok olvashatók. Az e-vona- tegy felmutatásakor minden esetben fel kell mutatni a személyazonosításra alkalmas okmányt is.
Az e-vonategyként önállóan vásárolt felárbizonylat, kerékpárjegy, élőállat jegy önmagában utazásra nem jogosít. Az utasnak rendelkeznie kell érvényes menetjeggyel. Az önállóan vásárolt élőállat jegyet, kerékpárjegyet az állattal vagy kerékpárral utazó adataival kell megszemélyesíteni.
5. Menetjegyek érvényessége, elővétel
Elektronikus úton érvényesség megjelölése nélküli menetjegy nem vásárolható, a menetjegyekkel az útmegszakítás nem lehetséges. Az otthon nyomtatott és az elektronikus – nyomtatás nélküli – jegyek csak a rajtuk feltüntetett időszakban és viszonylatban érvényesek. Elővételben történő jegyvásárlásra az egyéb menetjegyekre vonatkozó általános szabályo- kat kell alkalmazni. Egyes fizetési megoldások – így például a mobiltelefon-egyenlegről történő fizetés – esetén az elővétel idejét a fizetési rendszer sajátosságai miatt a vasúttársaság korlátozhatja, melyről az értékesítési felületen nyújt tájékoztatást.
A jegykiadó automatából érvényesség megjelölése nélküli menetjegy nem vásárolható, egyebekben a menetjegyek ér- vényességére és az elővételben történő megvásárlásra az egyéb menetjegyekre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
6. Díjak
Az elektronikus úton értékesített menetjegyekre vonatkozó megrendelés rögzítéséért, a menetjegy elkészítéséért, kiadá- sáért a vasúttársaság nem számít fel külön díjat.
Az elektronikus értékesítési felületekhez történő hozzáférés díjáról az utas és az internet-, illetve mobiltelefon-szolgál- tató közötti szerződés rendelkezik.
Az önkiszolgáló jegyértékesítési rendszerekben történő jegyvásárlás esetén a vasúttársaság üzletpolitikai kedvezményt nyújthat, melynek feltételeit honlapján teszi közzé.
7. Menetjegyek kiadása
Az elektronikus úton értékesített menetjegy és a felár megfizetését igazoló bizonylat (pl. helyjegy, pótjegy) a vásárláskor választott átvételi módnak megfelelően
- jegykiadó kioszkból és egyes, jegyátvételre alkalmas automatákból nyomtatható ki,
- a MÁV-START által a honlapján meghirdetett esetekben az utas saját eszközén is kinyomtatható (otthon nyom- tatott menetjegy),
- a MÁV-START által a honlapján meghirdetett esetekben az utas saját alkalmas készülékén (például telefon, számítógép) a jegyvizsgálatkor kinyomtatás nélkül is bemutatható.
A kinyomtatás nélkül is bemutatható jegyek kivételével az elektronikus úton értékesített jegyeket az utazás megkezdése előtt a választott átvételi módnak megfelelően ki kell nyomtatni. A kinyomtatott jegy hiányában az utas jegy nélküli utasnak minősül.
A jegyértékesítő automata a szükséges adatok megadása és a fizetés után nyomtatja ki a menetjegyet.
Az elektronikus úton értékesített menetjegy jegykiadó kioszkból csak egyetlen alkalommal nyomtatható ki, az e-vonatjegy azonban az utas saját eszközére korlátlan számban letölthető és onnan – az utazási jogosultságok számát nem érintve – kor- látlan példányszámban kinyomtatható. A Vonatinfó alkalmazásban vásárolt e-vonatjegy csak a Vonatinfó alkalmazásba tölt- hető le és ellenőrzésre csak a Vonatinfó alkalmazásból mutatható be.
Ha az utas önkiszolgáló jegyértékesítési rendszerből olyan kedvezményes árú menetjegyet vásárolt, amelynek igénybevételé- hez a pénztárban a kedvezményre jogosító okmány bélyegzése, érvényesítése szükséges (pl. Ellátottak utazási utalványa), az érvényesítést az első jegyvizsgálatnál, pótdíj felszámítása nélkül a jegyvizsgáló végzi el.
Az elektronikus vásárlási felületen közzétett feltételek szerint a vasúttársaság lehetővé teheti, hogy egyes menetjegyeket az utas nyomtatás mellőzésével az adatállomány fogadására és megjelenítésére alkalmas eszközére (telefonra, számítógépre) töltsön le. Az ilyen menetjegyet ellenőrzésekor a készülék kijelzőjén kell bemutatni. A készülék működőképességének bizto- sítása az utas feladata és felelőssége. Amennyiben az utas nyomtatás mellőzésével váltott jegyét az ellenőrzéskor bemutatni nem tudja, jegy nélküli utasnak minősül.
8. Számla kiadása
Elektronikus úton történő vásárlásnál a számlát a fizetési megoldástól függően a MÁV-START vagy a fizetési szolgáltató állítja ki, amiről a vasúttársaság az elektronikus értékesítési felületen nyújt tájékoztatást. Ha az utas a menetjegyen kívül szám- lát is igényel és a számlát a MÁV-START állítja ki, a választásától függően papíralapú számlát a jegyek átvételekor a kioszk nyomtatja ki, vagy vásárlást követően elektronikus számlát kap. E-vonatjegyről csak elektronikus számla igényelhető
Számla iránti igény csak a vásárláskor jelezhető, utólagos számlakiállításra nincs mód. Ettől eltérően az MÁV-START Ügyfélszolgálattól igényelhet számlát az, aki olyan automatából vásárolt menetjegyet, mely kialakítása vagy műszaki hiba miatt nem adott ki számlát.
Ha a számlát a fizetési szolgáltató állítja ki, az utas a számlát a fizetési szolgáltatótól kapja meg annak számlázási szabályai szerint, a MÁV-START számára ilyet nem adhat ki
Jegykiadó automatából történő vásárlásnál – ha a jegykiadó automata számla kiadására alkalmas – előzetes regisztrációt követően, partnerkód megadásával a vásárlással egyidejűleg számla nyomtatható ki.
9. Üzemzavar
Ha egy állomáson több, a jegyátvételre alkalmas berendezés található, a jegyátvétel mindaddig biztosítottnak tekinthető, amíg van az adott állomáson működő berendezés.
Ha a kioszk meghibásodása miatt az utas menetjegyét nem tudta átvenni, a vonaton a jegyvizsgáló nem adhatja ki számára a menetjegyét. Az utas az utazása megkezdésétől számított 15 napon belül a számára kiállított Utasleadási lap sorszáma és a vásárlása azonosító adatainak (felhasználói név, jegyvásárlás időpontja) a MÁV-START Ügyfélszolgálat bármely elérhetőségére történő megküldésével utólag igazolhatja érvényes menetjegye meglétét. Nemzetközi jegy ese- tében a vasúttársaság csak a határig vállalja a fenti feltételekkel a szállítást, a külföldi vasút intézkedéséért felelősséget nem vállal.
A jegyértékesítő automata meghibásodása esetén – amennyiben a vasútállomás területén pénztár működik – az utasnak a pénztárban kell a menetjegyét megvásárolnia a vonaton csak a Vasúti menetdíjtáblázatokban meghirdetett pótdíj meg- fizetése mellett válthatja meg menetjegyét.A jegyértékesítő automata meghibásodása esetén – amennyiben a vasútállomás területén másik, működő automata nem található, pénztár nem működik, illetve a pénztár nyitvatartási idején túl – az utas a vonaton pótdíj megfizetése nélkül válthatja meg menetjegyét.
Az önkiszolgáló jegyértékesítési rendszerekben történő jegyvásárlás esetére nyújtott üzletpolitikai kedvezményt az önkiszol- gáló eszköz/felület meghibásodása esetén a vasúttársaság más módon történő vásárlásra nem biztosítja, a kedvezmény utólag nem érvényesíthető.
10. Menetjegy cseréje, visszatérítése
A jegyértékesítő automatából vásárolt jegyek esetében a menetdíj visszatérítésére az egyéb menetjegyekre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
Elektronikus úton értékesített menetjegy pénztárban még vasúthiba esetén sem téríthető vissza.
Elektronikus úton értékesített jegyek készpénzben történő visszatérítése nem lehetséges.
Elektronikus úton értékesített menetjegyek visszatérítési feltételeit a vasúttársaság az elektronikus vásárlási felületen teszi közzé. Az elektronikus úton értékesített, de nem elektronikus menetjegyek visszatérítését az elektronikus vásárlási felületen vagy a MÁV-START Ügyfélszolgálatnál lehet kezdeményezni. Az elektronikus vásárlási felületen végrehaj- tott visszatérítés feltétele az általános visszatérítési feltételeken túl, hogy a jegy a jegyátvételi ponton ne kerüljön ki- nyomtatásra. Az elektronikus vásárlási felületen visszatérített jegyek kezelési költséggel csökkentett ellenértékét a vas- úttársaság a fizetési móddal egyező módon írja jóvá.
Elektronikus úton értékesített és jegyátvételi ponton átvett jegyek visszatérítése során a kifizetésre kerülő összeg a fize- tési móddal egyező módon kerül jóváírásra. A jegyátvételi pont állomása nem minősül az Üzletszabályzat III. fejezet
2.3.2. b) pontja szerint a jegyvásárlás helye állomásának.
Az e-vonatjegy visszatérítését az utas kizárólag az elektronikus értékesítési felületen, és kizárólag az érvényesség kez- dete előtt 1 órával kezdeményezheti. Az e-vonatjegy 10% kezelési költséggel csökkentett ellenértékét a vasúttársaság a vásárlásnál használt bankkártyához tartozó bankszámlára utalja, kizárólag a visszatérítendő menetjegy érvénytartamá- nak lejárta után 7 nappal.
Egyes fizetési megoldások – így például a mobiltelefon-egyenlegről történő fizetés – esetén a fizetési rendszer sajátos- ságai miatt a menetdíj bármely okból részben, vagy teljes egészében történő visszatérítése csak a menetjegy érvénytar- tamán belül lehetséges. Erről a vasúttársaság az elektronikus értékesítési felületen nyújt tájékoztatást. Az elektronikus úton értékesített menetjegy visszatérítése esetén a vasúttársaság az Üzletszabályzattól eltérő kezelési költséget állapíthat meg.
Az elektronikus úton értékesített menetjegy át nem vétele (ki nem nyomtatása, le nem töltése) nem minősül az utazásról való lemondásnak, és nem tekinthető a fel nem használás igazolásának. Ez nem érinti az utasnak azon jogát, hogy az utazásról jelen Üzletszabályzatban foglaltak szerinti módon és igazolások benyújtásával lemondjon.
A visszatérítési korlátozások – a pénztári visszatérítés tilalma kivételével – a jelen Üzletszabályzat III. fejezet 1. pont- jaiban kifejezetten megengedett visszatérítésekre nem alkalmazhatók.
A jegyátvételi ponton átvett menetjegy cseréje pénztárban az általános szabályok szerint lehetséges.
Az elektronikus menetjegy – ha a felhasználási feltételek másként nem rendelkeznek – nem cserélhető.
11. Kártérítés, átalány-kártérítés
Az e-vonatjegy átalány-kártérítését kizárólag a MÁV-START Ügyfélszolgálat végezheti. Minden más önkiszolgáló jegyértékesítési rendszerben értékesített menetjegy átalány-kártérítésére az általános szabályokat kell alkalmazni.
C. FÜGGELÉK
A menetkedvezményi okmányokkal utazókra vonatkozó különleges szabályok
1. A függelék hatálya
1.1. Az egyes vasúti utazási kedvezményekről szóló 57/2009. (X.20.) KHEM rendeletben (továbbiakban: Rendelet) foglaltaknak megfelelő, a GYSEV Zrt. által kibocsátott vagy a más vasúttársaság által kibocsátott, de a GYSEV Zrt. által utazásra elfogadott vasúti utazási kedvezményre jogosító igazolványt (a továbbiakban: utazási igazol- ványt) felhasználó utasokra a Személyszállítási Üzletszabályzat előírásait az e mellékletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
1.2 Az utazási kedvezményre jogosultság a jogszerző munkaviszonyának fennállása alatt, illetve a Rendelet szerint megszerzett nyugdíjas jogosultság szerint illeti meg a jogszerzőt és igényjogosult hozzátartozókat (továbbiakban jogosult használót).
2. Menetjegy váltása, utazás
2.1. Az utazási igazolvány jogosult használója az utazási igazolványon feltüntetett kocsiosztályon, belföldi viszony- latban utazhat. A 2. kocsiosztályra kiállított utazási igazolvány 1. kocsiosztályon csak a teljesárú 2.-1. kocsiosz- tály-különbözeti jegy megváltása mellett vehető igénybe.
2.2. Ha külön rendelkezés mást nem tartalmaz, az utazási igazolvány jogosult használója feláras vonaton történő uta- záskor köteles a megfelelő felár megváltására. Ha külön rendelkezés az utazási igazolvány jogosult használójának megengedi a feláras vonat felár megfizetése nélkül történő igénybe vételét, az ilyen utas csak a szabadon maradó ülőhelyeket foglalhatja el, és az ülőhelyre érvényes helyjeggyel, pót-és helyjeggyel rendelkező, valamint a szaba- don maradt ülőhelyet üzletpolitikai kedvezmény alapján elfoglalni jogosult utas részére ülőhelyét át kell adnia.
2.3. Az utazási igazolvány a határpontig akkor használható fel a nemzetközi utazás során, ha a jogosult használó utas a jegyvizsgálat során legalább az első érinteni kívánt külföldi vasútra érvényes utazási okmányát (menetjegy, sza- badjegy, igazolvány) be tudja mutatni. Utazási igazolványhoz a vonaton még pótdíj fizetése mellett sem vásárol- ható a határállomás és a határpont közötti viszonylatra érvényes nemzetközi menetjegy.
3. A menetjegy és az utazási jogosultság ellenőrzése
3.1. Az utazási igazolványok érvényességét a menetjegy-kiadással és ellenőrzéssel megbízott munkatársak is jogosul- tak ellenőrizni.
3.2. A jegyvizsgáló jegyellenőrzés alkalmával kérheti az utazási igazolvány mellett az utas személyi azonosításra al- kalmas, hatóság által kiállított igazolvány (pl. személyi igazolvány) felmutatását is az utazási igazolvány haszná- lójának azonosítása érdekében. Az igényjogosult hozzátartozó az utazási kedvezményt munkába járáshoz nem veheti igénybe.
4. Érvénytelen utazási igazolvány használata
4.1. Érvénytelen az utazási igazolvány, ha
a) az igazolvány elhasználódása, sérülése miatt a rajta feltüntetett adatok ellenőrizhetetlenek,
b) a biztonsági elemek hiányoznak vagy megsérültek (nem kell figyelembe venni, ha az igazolványon található hologram lekopott)
4.2. Az utazási kedvezményre jogosult köteles az érvénytelen igazolvány kicserélését kérni a vasúttársaságtól. Az érvénytelen utazási igazolványt a vasúttársaság bevonja és az utassal szemben az érvénytelen menetjegyre vonat- kozó általános szabályokat alkalmazza.
4.3. A vasúti utazási igazolvány a kiállítástól számított öt év eltelte után, érvénytelenné válik (kivéve, ha külön rendel- kezés az öt éven túli felhasználást kifejezetten megengedi). Az érvénytelenné vált igazolványt, a használója (a jogszabály szerinti jogosult, például munkavállaló útján) köteles azt a vasúttársaság részére eljuttatni. A vasúttár- saságnak kártérítési igénye keletkezik minden olyan utazás után, mely érvénytelenné vált, de vissza nem szolgál- tatott utazási igazolvány felhasználásával történik.
4.4. Az utazási kedvezményt jogosulatlanul veszi igénybe az, aki
a) nem az utazási igazolványon feltüntetett kocsiosztályon utazik, kivéve, ha a magasabb kocsiosztályon a mun- káltató elrendelése alapján szolgálati okból, vagy a III. fejezet 1.1.8. pontban meghatározott okból tartózkodik,
b) ülőhelyét felszólításra sem adja át a jelen függelék 2.2. pont előírásai szerint,
c) nem a saját igazolványával utazik, vagy a személyazonosságát nem lehet megállapítani az igazolványon sze- replő név és felmutatója személyazonosságának egyezősége érdekében,
d) olyan utazási igazolvánnyal utazik, melynek sorszámát a vasúttársaság a jogosultság Rendelet szerinti elbírálá- sát követően az ellenőrzéskor használt tiltólistájára tette.
4.5. Jogosulatlan használat esetén a jogosulatlanul igénybe vett utazási igazolványt felmutató utas részére a jegyvizs- gáló a teljesárú menetdíjat valamint a Vasúti Menetdíjtáblázatok I. kötet C fejezet 3.b) pontja szerinti pótdíjat felszámítja és az utazási igazolványt bevonja.
4.6. Jogosulatlan használat esetén a követelés méltányossági mérlegelésére nincs lehetőség. A jogosulatlan használat pótdíja az átruházott utazási igazolvány jogosultja részére is felszámításra kerül. Mentesül az utazási igazolvány tulajdonosa a pótdíj felszámítása alól, ha az elveszés, lopás tényét a munkáltató részére az utazás időpontjáig írás- ban bejelentette. A bevont utazási igazolvány a használója részére akkor adható vissza, ha jogosultsága egyértel- műen tisztázódott, az utazási igazolvány még érvényes vagy bevonása óta érvényesítették, és a jogosulatlan hasz- nálat miatt felszámított menetdíjat és pótdíjat is megfizették.
4.7. Érvénytelen vagy jogosulatlanul használt utazási igazolványok esetében az igények, panaszok intézésére a vasút- társaság által kijelölt szervezeti egysége az illetékes, melynek elérhetőségét a honlapján teszi közzé. A pénztárak és az Ügyfélszolgálat ezekben az ügyekben nem illetékesek.