KöBE

KÖTELEZÔ

GÉPJÁRMÛ-FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁS

Hatályos: 2023. június 1-tôl

Tartalomjegyzék

1. Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási

feltétel (2009. évi LXII. Törvény) és ügyféltájékoztató 3

2. Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött

biztosítási szerzôdéshez 23

3. 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött

pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl 25

4. KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Alapszabálya 29

Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató

Jelen biztosítási feltétel a kötelezô gépjármû-felelôsségbizto- sításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban KGFB tör- vény) azon részeinek ismertetése, amelyek a szerzôdônek, illetve a biztosítónak a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási szerzôdésbeli jogait és kötelezettségeit szabályozza, illetve amelyek ezen szabályokhoz közvetlenül kapcsolódnak. A tör- vény vonatkozó rendelkezéseit jelen feltétel szöveghûen, mó- dosítás nélkül, a törvény számozását is megtartva tartal- mazza.

Ugyanakkor jelen feltétel nem tartalmazza a törvénynek a szerzôdô felek jogait és kötelezettségeit nem érintô rendel- kezéseit.

Biztosítási feltételek a KGFB törvény alapján

A törvény hatálya

1. §

Ha nemzetközi szerzôdés eltérôen nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tar- tójára, továbbá más tagállami telephelyû gépjármû – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország

– tulajdonosára, és az általuk kötött kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosítási szerzôdésre;

b) a külföldi telephelyû gépjármû Magyarország területére történô belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban történô részvételének feltételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselô, a le- velezô, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevé- kenységére;

d) a pénzügyi közvetítôrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiak- ban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilván- tartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fôvárosi és megyei kor- mányhivatal járási (fôvárosi kerületi) hivatalának (a továb- biakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.

2. §

E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármû-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredô – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;

b) Magyarország területén rendezett gépjármûversenyen (edzésen) részt vevô gépjármûvekre kötött felelôsségbiz- tosítási szerzôdésekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyar- ország területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai

gépjármûvek vonatkozásában jogszabály eltérô szabá- lyokat állapít meg.

Értelmezô rendelkezések

3. §

E törvény alkalmazásában:

1. Belsô Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/ EGK tanácsi irányelvnek a gépjármû-felelôsségbiztosítás ellenôrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/ EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendezô szabályzat;

2. biztosítási idôszak: a határozatlan tartamú szerzôdések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az idôtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában enge- délyt kapott a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben foglaltaknak megfelelôen a kötelezô gépjármû-felelôsség- biztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység foly- tatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármû biztosítással rendelkezô üzemben tartója és a gépjármûvet vezetô személy;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármû- kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osz- tályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényezô összessége;

6. egyedi szerzôdés: adott üzemben tartó által, egy megha- tározott gépjármûre kötött, e törvénynek megfelelô bizto- sítási szerzôdés;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármû vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünete- lés idôtartamának, kivételével – díjfizetés hiányában koc- kázatviselés nélküli idôtartamára (fedezetlenség idôtarta- ma) a Kártalanítási Számla kezelôjét megilletô, általa meg- határozott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi en- gedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, vala- mint a lassú jármû és a négykerekû segédmotoros kerék- pár (quad) igazolólapja;

8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármû megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcso- latos egyéb költségei, illetve a javítást követôen esetlege- sen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármû ká- rosodás idôpontjában fennálló forgalmi értékének marad- ványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meg- haladja;

9. gépjármûflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerzôdô üzem- ben tartó által biztosított gépjármûvek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjármûvek darabszáma a biztosítási idôszak kezdônapján eléri az ötöt;

10. gépjármû: a közúti forgalomban való részvétel feltétele- ként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti

közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármû, pótkocsi, félpótkocsi, mezôgazdasági vontató, négykerekû segédmotoros ke- rékpár (quad), lassú jármû és munkagép, továbbá a ha- tósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmoto- ros kerékpár;

11. gépjármûverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elôl elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjármûvek szá- mára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fo- galom;

15. hozott kárelôzményi igazolás: más tagállam által elôírt kö- telezettség alapján megkötött gépjármû-felelôsségbizto- sítási szerzôdésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idôszakot, valamint a szerzôdés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerôsen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, idôpont- ját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármû üzemeltetésével harma- dik személyeknek okozott károkból eredô kártérítési igé- nyek érvényesítése érdekében adatok közlése és e tör- vényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdeké- ben létrehozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármû: az a gépjármû, amely nem azono- sítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendel- kezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismer- hetôk;

18. kárképviselô: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármû-felelôsségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képvisele- tével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szer- vezet;

19. károsult: a gépjármûvel okozott kár esetén kártérítésre jo- gosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevékenységet végzô biztosító székhely szerinti tagállamá- tól eltérô tagállamban mûködô megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármû üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (szék- helye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által lét- rehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károko- zás idôpontjában e törvény szerinti biztosítási szerzôdés alapján fedezettel rendelkezô üzemben tartó gépjármû- vével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyezô tagállamban fel- számolási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkezô üzemben tartó gép- jármûve által vagy az e törvényben meghatározott korlá- tozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjármûve által, és az ismeretlen gépjármûvel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése,

amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyar- ország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevékenységet végzô biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban mûködtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel ren- delkezô gépjármû üzemeltetésébôl eredôen a zöldkártya- rendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbí- zottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatáro- zott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármû biz- tosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármû baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévô hatósági jelzés nem rendelhetô, vagy már nem rendelhetô hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérôl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

26. levelezô: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végzô szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a mûkö- dése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelezô országában okozott gépjár- mû-felelôsségbiztosítási károk kezelésére és rendezé- sére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármû-biztosítási megálla- podásból és a kapcsolódó egyezményekbôl eredô koor- dinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármû tulajdonjo- gának átruházása esetén a tulajdonszerzést követôen a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idô- tartam folyamán az – a gépjármû telephely szerinti orszá- gától eltérô – tagállam,

a) ahol a tulajdont szerzô természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, il- letve

b) amelyben a tulajdont szerzô szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerzôdô jogi személy, egyéni vál- lalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzônek a szerzôdéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben ré- szes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülô igazolás helyett az illetô országban megkövetelt gépjármû- felelôsségbiztosítási fedezet igazolásául a jármû hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfo- gadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetbôl eredôen legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó ma- radandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetbôl eredô, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egész- ségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötele- zettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítô, valamint szaktanácsadó székhelye található;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megálla- podásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjármûvet állandó vagy ideig- lenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjármûvek esetében a tulajdonos vagy a gépjármû felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idô: a díj esedékességétôl számított hatvannapos idôszak, melynek a díj megfizetése nélkül történô letelté- vel a szerzôdés – amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg – díjnemfizetéssel megszûnik;

35. üzemben tartó: a gépjármû telephelye szerinti ország ha- tóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tu- lajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelô nemzetközi gépjármû- felelôsségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nem- zeti iroda nevében a biztosítási szerzôdésnek megfelelôen a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meg- látogatott országban megkövetelt gépjármû-felelôsségbiz- tosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapo- dások alapján az ezen megállapodásokban részes orszá- gok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok ható- ságai a zöldkártyában megtestesülô igazolást az ország- ban megkövetelt gépjármû-felelôsségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

3/A. §

E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelem- díj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendô.

3/B. §

(1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegrôl rendel- kezik, azon a tárgyév január 1-jétôl december 31-ig tartó idôszakára (a továbbiakban: alkalmazási idôszak) vonat- kozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási idôszakra vonatkozó forintban meg- határozott összeget az alkalmazási idôszakot megelôzô naptári év elsô tíz hónapjára és az euró forintra való át- számítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által köz- zétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazá- sával, a következô milliós forintértékre felkerekítve kell ki- számítani.

A gépjármû-felelôsségbiztosítás általános szabályai

A biztosítási kötelezettség

4. §

(1) Minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tar- tója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjármûvek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármû üzemeltetése során okozott károk fedezetére,

az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosí- tási szerzôdést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármû ha- tósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának idôpont- jától – a szünetelés kivételével – a gépjármû forgalomból történô kivonásáig, illetve a külön jogszabályban megha- tározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármû esetében a forgalomban történô részvétel kezdetétôl a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerzôdés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekin- tetében üzemben tartónak minôsül a gépjármû tulajdono- sa által – szerzôdés vagy más hitelt érdemlôen igazolt jog- cím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerzôdéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulaj- donjog átszállását követôen a biztosítási szerzôdést ha- ladéktalanul megkötni.

(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezett- ség a gépjármû új üzemben tartóját a kockázatviselés 19.

§ (5a) bekezdésében meghatározott megszûnését követô naptól terheli. Ha a biztosítási szerzôdést a (6) bekezdés- ben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezett- ség a gépjármû új üzemben tartóját a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerôre emelkedését vagy ha- tósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követô naptól terheli.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ide- iglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kö- telezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, il- letve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének idôtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötele- zettség címzettje nem állapítható meg, a szerzôdés legké- sôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerôre emel- kedésétôl számított 30 napig tartható hatályban, amennyi- ben a gépjármû birtokosa a halál tényét a biztosítónak be- jelentette, és a szerzôdést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyû gépjármû tulajdonosa – ha a gépjármû rendeltetés helye szerinti tagállama Magyar- ország – köteles a tulajdonszerzést követôen a rendelke- zésre bocsátástól számított harmincnapos idôtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerzôdés létrejötte és megszûnése

5. §

(1) A biztosító a magyarországi telephelyû gépjármû üzem- ben tartójának, valamint azon gépjármû tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyar- ország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerzôdés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelô – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésé- ben meghatározott összeghatárok szerint köteles elfo- gadni. A biztosító a biztosítási idôszak kezdetét hatvan nappal megelôzôen tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen idôpontot megelôzôen szerzôdést nem köthet, az így létrejött szerzôdés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétôl számított tizenöt na- pon belül értesíti az üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerzôdés a biztosítási idôszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szûnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási idôszak hátralévô részére fedezetet nyújtó szerzôdés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szer- zôdés az adott biztosítási idôszakban díjnemfizetéssel szûnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerzôdést – az újra- kötött szerzôdés kockázatviselési kezdetének idôpontjá- ban alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerzôdése díjnemfizetés miatt szûnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerzôdés biztosítási idôszak vé- gére történô felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szerzôdés megszûnését közvetlenül követô biztosítási idôszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles el- fogadni.

6. §

(1) A szerzôdés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései sze- rinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerzôdô üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelô ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltéte- lekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a szerzôdéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító vagy annak képviselôje részére átadja.

(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadá- sától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján utasíthatja el.

(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekez- désben meghatározott feltételeknek, a szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerzôdés az ajánlat hatályosulásának idôpontjára visszamenô hatállyal

– az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díj- tarifától és a biztosítási feltételektôl való eltérésre történô hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatá- rozott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a bizto- sítási feltételeknek megfelelô módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerzôdô a kézhezvételtôl számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának idô- pontjára visszamenô hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, kö-

teles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat mó- dosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javas- latnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

(7) Ha a szerzôdés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerzôdés tar- talmával egyezô tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerzôdô fél rendelkezésére bocsá- tani vagy számára hozzáférhetôvé tenni.

7. §

(1) A biztosítási szerzôdést a biztosítási idôszak utolsó nap- jára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal meg- elôzôen

a) a biztosító írásban,

b) a szerzôdô üzemben tartó írásban vagy – a felek meg- állapodása alapján – elektronikus úton indokolás nélkül felmondhatja.

(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez ha- táridôben megérkezik.

(2) A biztosítási idôszakon belül – az e törvényben meghatá- rozott eseteken túl – a szerzôdés csak a felek közös meg- egyezésével szüntethetô meg.

(3) A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a gépjármû for- galomból történô kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe he- lyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott dön- tés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság meg- szûnésének idôpontja a jármûnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelôzô idôpontként kerül bejegyzésre, a szer- zôdés – a (3) bekezdéstôl eltérôen – a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerôre emelkedését vagy ha- tósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követô harmincadik napon érdekmúlással megszûnik, feltéve, ha eddig az idôpontig a szerzôdés egyéb okból még nem szûnt meg.

(4) A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a tulajdonjog át-

szállása esetén, ha a szerzôdéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.

(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlás- sal történô megszûnése miatt következik be, a szerzôdés érdekmúlással nem szûnik meg.

8. §

(1) A jármûnyilvántartásban szereplô gépjármûvek vonatko- zásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben elôírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármû forgalomból történô kivonásának, a gépjármû elsô és is- mételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármû tu- lajdonjogát érintô változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdon- jog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége tel- jesítésének idôpontját is – jármûnyilvántartásba történô bejegyzésérôl, továbbá az üzemben tartó és a jármûnyil- vántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintô változás jármûnyilvántartásba történô bejegyzésérôl – e tény jármûnyilvántartásba történô bejegyzésével egyidejû- leg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során fi- gyelembe veszi.

(2) A jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármû üzem-

ben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdon- jog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazo- ló okiratot, a forgalomban történô részvétel végleges meg- szüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történô megszû- nés esetének kivételével – a biztosítási szerzôdés meg- szûnésének tényérôl és a megszûnt szerzôdés külön ren-

deletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszûnést, illetve az arról történt tudomásszerzést köve- tô 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerzôdésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerzôdésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérô rendelkezést nem tartalmaz.

9. §

(1) Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerzôdés esetén a biztosítási idôszak vagy a tartam utolsó napját követô – az új biztosítási idôszak vagy a határozott tartam kezdô napját, biztosítóváltás esetén az elôzô biztosítási idôszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító meg- nevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá

– amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles a fedezet- lenségi díj megállapításához szükséges adatokat a bizto- sítóval vagy annak képviselôjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gép- jármû tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerzôdés az üzemben tartói jogosult- ság keletkezésének – jármûnyilvántartásba bejegyzett – idôpontjában – de legkorábban a biztosítási szerzôdésben megállapított idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerzôdéskötést követô 30 napon belül nem történik meg, a szerzôdés megszûnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biz- tosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. §

(1) Ugyanarra a biztosítási idôszakra vagy ugyanazon bizto- sítási idôszak egy részére kötött további biztosítási szer- zôdés érvénytelen.

(2) Ha a biztosítónak kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás mûvelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavo- násra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló dön- tést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerzôdô fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szer- zôdés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevé- kenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szerzôdést köthet. A tevékenységi engedély visszavoná- sával érintett szerzôdés – amennyiben korábban nem szûnt meg – az új szerzôdés kockázatviselési kezdetének napját megelôzô napon megszûnik.

(3) Ha a biztosítási szerzôdés az 5. § (2) bekezdésében fog-

xxxxxx szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szûnt meg, akkor a szerzôdô félnek az adott biztosítási idôszak hátralévô részére fedezetet nyújtó szerzôdés megköté- sére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfo- gadni.

A gépjármûflottára kötött szerzôdésre alkalmazandó szabályok

11. §

(1) Gépjármûflottára kötött szerzôdés esetén a szerzôdô felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szer-

zôdés létrejöttét, megszûnését, a biztosítási idôszakot, a díjfizetést illetôen.

(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerzôdés vonatkozá- sában a biztosítási idôszak, illetve tartam kezdô napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási idôszak alatt nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerzôdés vonatkozá- sában egy – a meghirdetés napjától számított hatvanna- pos idôszakon túli – elôre meghatározott naptól alkalma- zandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének ren- deletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejûleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(4) Gépjármûflottára a flottához tartozó gépjármûvek kategó- riáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerzôdés is köthetô.

(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott

– gépjármûflottára kötendô szerzôdésre vonatkozó aján- latát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján meg- kötött szerzôdésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kiala- kított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. §

A biztosítás kiterjed a felelôsség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégíté- sére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a bizto- sítási szerzôdésben megjelölt gépjármû üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13. §

(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén kár- eseményenként egymillió-kettôszázhúszezer eurónak meg- felelô forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelô forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bár- milyen jogcímen érvényesíthetô követeléseket, az igény- érvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költsé- geket is), valamint a teljesítés idôpontjáig eltelt idôszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármû-felelôsség- biztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szer- zôdésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti ország- ban elôírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerzôdésben vállalt összeghatárok mérté- kéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati ösz- szefüggésben lévô, idôben összefüggô több káresemény egy biztosítási eseménynek minôsül.

14. §

(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2)

bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérí- tési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez vi- szonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tôkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövôben várható járadékkifizetések tôkeértéke magasabb a szerzôdésben rögzített biztosítási összegbôl rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a já- radékkifizetések tôkeértékét arányosan csökkentve álla- pítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (do- logi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményen- kénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg fel- osztását követôen jelentkezik, vagy növekszik (pl. egész- ségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-

(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a bizto- sítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésbôl az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követô 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetôségérôl köteles a károsultat a kár- rendezés során, az elsô kárkifizetéssel egyidejûleg írás- ban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosz- tásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az eset- ben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredô új kártérítési aránynak megfelelô kártérítésre jogo- sult.

15. §

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletke- zett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi haszná- latára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjármûben keletkezett;

c) a károkozó gépjármû biztosítottjainak egymással szem- beni igényébôl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részérôl a sugárzás káros hatá- sainak megszüntetését célzó intézkedések folytán kelet- kezett;

e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – mun- kagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás következ- tében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minôsül, és a gépjármû javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül ke- letkezett;

k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban fo- lyamatos állagrongálással okozott, illetôleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következ- ményeként keletkezett.

A biztosítási szerzôdés idôbeli hatálya, és a biztosítási idôszak

16. §

(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetében a biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forga- lomban tartási engedéllyel rendelkezô gépjármûvek, to- vábbá az igazolólappal rendelkezô lassú jármûvek és a négykerekû segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helye- zésre nem kötelezett gépjármûvek esetében, valamint a

4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szer- zôdésben megjelölt határozott tartamú szerzôdés köthetô.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti köz- lekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezôgazdasági erô- gép (lassú jármû) esetében határozatlan tartamú szerzô- dés köthetô.

17. §

(1) A határozatlan tartamú szerzôdések esetében a biztosítási idôszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerzôdések esetében a megszûnt szer- zôdés szerinti biztosítási idôszak végéig terjedô idôszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási idôszak elsô napja – a szünetelés idôtartama alatt hatályba lépô szerzôdések kivételével – a kockázat- viselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási idôszak utolsó napját megelôzô ötvenedik napig elküldött írásos értesítôben tájékoztatja a szerzôdô felet a biztosítási évfordulóról és a következô biztosítási idôszakra – az értesítés idôpontjában rendel- kezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

(4a) Az írásos értesítôben a biztosító figyelemfelhívásra alkal- mas módon tájékoztatja a szerzôdô felet, hogy

a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempont- ból, hogy a szerzôdés a 24. § (1) bekezdés szerint mó- dosuló szerzôdésnek minôsül, továbbá

b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerzôdés a szerzôdô javára a 23. § (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerzôdô hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehetô.

A biztosítási szerzôdés területi hatálya

18. §

A biztosítási szerzôdés területi hatálya a tagállamok terüle- tére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak terüle- tére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belsô Szabályzatnak megfelelô kétoldalú megállapo- dást kötött.

A biztosító kockázatviselése

19. §

(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerzôdésben meghatározott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában, a 4. §

(3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kö- tött szerzôdés esetén az üzemben tartói jogosultság ke- letkezésének – jármûnyilvántartásba bejegyzett – idôpont- jában – de legkorábban a biztosítási szerzôdésben meg- állapított idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés lét- rejöttének idôpontjában – kezdôdik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerzôdés létrejöttét megelôzôen megkezdôdjék, a bizto- sító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közre- mûködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerzôdési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (elsô díjrész- let) befizetését követôen viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (elsô díjrészlet) azon- nali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen ré- szévé teszi.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi idôben fennáll.

(5) A szerzôdés érdekmúlással történô megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történô kivonás, a forgalomban történô részvétel végleges megszüntetése, a szerzôdéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzem- ben tartói jogosultság megszûnésének – jármûnyilván- tartásba bejegyzett – idôpontjában szûnik meg.

(5a) A szerzôdés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott ér- dekmúlással történô megszûnése esetén a biztosító koc- kázatviselése a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerôre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követô harmincadik napon szûnik meg, feltéve, ha eddig az idôpontig a szerzôdés egyéb okból még nem szûnt meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerzôdés közös megegye- zéssel történô megszüntetése esetén a szerzôdés meg- szûnésének idôpontjában, a szerzôdés biztosítási idôszak végére történô felmondása esetén a biztosítási idôszak zárónapján szûnik meg.

(7) A szerzôdés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idô zárónapján szûnik meg.

(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerzô- dés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerzôdés kocká- zatviselési kezdetének napját megelôzô napon megszûnik.

(9) A (8) bekezdés szerinti új szerzôdés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzétételé- nek napja.

Díjfizetés

20. §

(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének idôtartamára elôre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszûnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerzôdések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biz- tosítót (egyszeri díj).

21. §

(1) A biztosítás elsô díjrészlete, valamint folytatólagos díjrész- letei a felek által a szerzôdésben meghatározott idôpon- tokban esedékesek. Ennek hiányában az elsô díjrészlet a szerzôdés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési idôszaknak az elsô napján esedékes.

(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott meg- változtatás esetén módosul, vagy a szerzôdô fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tar- tozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbö- zetet – a felek eltérô megállapodásának hiányában – az esedékes következô biztosítási díjrészlettel együtt – a biz- tosítási idôszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidôvel – köteles megfizetni.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérô megállapodásának hiá- nyában – a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés idôszakára a szerzô- désben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétôl számított harmincadik nap elteltéig

– a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a szerzôdô félnek a díj esedékességétôl számított hatvan- napos póthatáridôvel, igazolható módon a teljesítésre vo- natkozó felszólítást küld. A türelmi idô eredménytelen le- teltével a szerzôdés – amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg – az esedékességtôl számított hatvanadik napon megszûnik.

(5) A biztosító köteles a szerzôdés megszûnésérôl 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerzôdés megszûnése díjnem- fizetés miatt következett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szer- zôdô fél a szerzôdés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerzôdés vonatkozásában az adott biztosítási idôszak hátralévô részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszûnt szerzôdés vonatkozásában a türelmi idôre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerzôdés (4) bekezdés szerinti díj- nemfizetés miatt bekövetkezô megszûnése esetén a köt- vénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló érte- sítési kötelezettségének a szerzôdés megszûnésétôl szá- mított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. §

(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat meg- fizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszá- mítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezet- lenség idôtartamát követôen szerzôdést köt. A fedezet- lenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének idôtartamát veheti figyelembe.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudo- másszerzést követôen haladéktalanul köteles kiszámí- tani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meg- hirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség idôtartama esik, a díjat beszedô biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatáro- zottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási idôszakra járó teljes díj egyösszegû megfizetése esetén 30 napos határ- idôvel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenség- gel érintett idôszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetôséget nyújthat.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdé- sében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelôje a fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követô naptári évre vonatkozó, a Kártalaní- tási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcso- lódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított

– tarifáját gépjármû-kategóriánként, legkésôbb a naptári év végét megelôzô negyvenötödik napig a Magyar Nem- zeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyide- jûleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelôje jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következôen ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fede- zetlenségi díjat beszedni.

(9) A Kártalanítási Számla kezelôje a (7) bekezdésben meg- határozottak szerint számított fedezetlenségi díj tarifájá- nak a megállapítása során a 36. § (11)-(12) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékû külön tarifát állapít meg.

Díjtarifa, díjhirdetés

23. §

(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerzôdés vonatkozá- sában a meghirdetett – a biztosítási idôszak, illetve tartam kezdônapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási idôszak alatt – jogszabály eltérô rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerzôdés díja a szerzôdô üzemben tartónak a szer- zôdés megkötésekor fennálló közlési vagy együttmûkö- dési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerzôdô üzemben tartónak a szerzôdés megkötésekor fennálló közlési vagy együttmûködési kötelezettségének megsértése esetén a szerzôdés díja legkésôbb a kocká- zatviselés kezdetét követô hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejû értesítése mellett – a szerzôdéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatviselés kezdetétôl alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosí- tási idôszak, illetve tartam kezdônapján alkalmazandó díj- tarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerzôdés vonatkozásá- ban egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos idôszakon túli – elôre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeleté- ben meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meg- hirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejû- leg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkal- mazandó.

(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerzôdéssel ren- delkezô javára tartalmazhat különbségtételt abból a szem-

pontból, hogy a szerzôdés új szerzôdésnek vagy pedig a

24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerzôdésnek minôsül.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalma- zandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhe- tôvé tenni.

(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhe- tôvé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon

– a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a

(3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerzôdéssel rendelkezô javára tartalmazhat különbség- tételt abból a szempontból, hogy a szerzôdés új szerzô- désnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerzôdésnek minôsül.

(5) Ha a biztosító a gépjármû-felelôsségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett infor- mációk a kárképviselô székhelyén vagy lakóhelyén bete- kintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. §

(1) A határozatlan tartamú szerzôdés fennállása alatt a biz- tosítás díja a következô biztosítási idôszak elsô napjától kezdôdô hatállyal a biztosítási idôszak kezdônapján alkal- mazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosí- tási idôszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet el- térni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetôvé teszi.

A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerzôdés- és káradatbázis

24/A. §

(1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. § (9) be- kezdésében meghatározott céljai elérésének elômozdítása és az MNBtv. 39. § (1) bekezdés i) és p) pontjában meg- határozott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa meg- állapításához kapcsolódó, a kötelezô gépjármû-felelôs- ségbiztosításokra kiterjedô szerzôdés- és káradatbázist (a továbbiakban: KKTA) hoz létre és mûködtet.

(2) A KKTA mûködéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) be- kezdése szerinti adatszolgáltatás keretében megkapott adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes adatot nem tartalmaz.

(3) A KKTA – a (2) bekezdéssel összhangban – a következô adatköröket tartalmazza:

a) a szerzôdések és a részkárok azonosítói,

b) a szerzôdésekre (szerzôdôre, jármûre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzôk,

c) a szerzôdésekre vonatkozó díjadatok,

d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jel- lemzôk,

e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,

f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének nap- jára vonatkozó adatok.

(4) A 23. § (3) bekezdésében elôírt kötelezô díj hirdetéshez szükséges biztosításmatematikai számítások elvégzésé- hez a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesítô biztosító a KKTA-ból díjmentesen, összesített szerzôdés- és káradatokat igényelhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan összesített formában teljesíti, hogy az adatok kellôen rész- letezettek maradjanak a biztosításmatematikai számítá- sok elvégzéséhez, azonban személyes adatot vagy üzleti titkot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosítása ne váljon lehetôvé.

(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhetô adatok köre a következôkre terjed ki:

a) a szerzôdésekre (szerzôdôre, jármûre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzôk,

b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jel- lemzôk,

c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,

d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének nap- jára vonatkozó adatok.

(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet elektronikus lekérdezô-felületet hoz létre, mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.

(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Ma- gyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

Bonus-malus rendszer

25. §

(1) Az üzemben tartó a kármentes idôszakhoz igazodó díj- kedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biz- tosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörté- neti adatokon alapuló bonus-malus rendszert mûködtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés

26. §

(1) A biztosító kockázatviselése a jármûnyilvántartásban sze- replô gépjármûvek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történô eljárás következtében a gépjármû a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényérôl, valamint annak kezdô és záró idôpont- járól a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton érte- síti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idôpon- toknak megfelelôen a kivonás napjától a szünetelés lejár- tának napjáig vagy a gépjármû ismételt forgalomba he- lyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerzôdés az egyéves idôszak utolsó napját követô napon megszûnik.

(5) A szünetelést követô díjrészlet fizetésének esedékessége

– a felek eltérô megállapodásának hiányában – a szüne- telés megszûnésének a napja.

(6) A hivatalból történô ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstôl számított 15 napon belül tájé- koztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelé- sének tényérôl és az esetlegesen bekövetkezô károkozás következményeirôl.

(7) A szünetelés idôtartama alatt az üzemben tartó kötele- zettsége a szerzôdés folyamatos díjfizetéssel történô ha- tályban tartására nem áll fenn.

(8) A jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvek ese- tében a szünetelésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. §

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármû üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerzôdésszegéssel okozott károkért való felelôsség szabályai alapján érvényesíthetô további kár- térítési igényét.

28. §

(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosí- tási szerzôdés keretei között a károkozó gépjármû üzem- ben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelôjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendel- kezô károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkezô biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a bal- eset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétôl (székhelyétôl) eltérô országában kö- vetkezett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a káro- sult választása szerint a kárképviselôvel szemben is ér- vényesítheti a biztosítóra kiterjedô joghatállyal.

29. §

(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármû és a biztosítási szerzôdés azonosításához szük- séges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellá- tása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelôjéhez, a Kártalanítási Szer- vezethez, a levelezôhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselôhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyug- díjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendôk.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétôl, illetve

a tudomásszerzéstôl számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidô elmulasztása esetén

– kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a kár- esemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti idôszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízot- tal, a levelezôvel, a Kártalanítási Számla kezelôjével, a kárképviselôvel és a Nemzeti Irodával szemben nem al- kalmazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biz- tosítási szerzôdésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések fi- gyelembevételével.

30. §

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmé- nyek leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendôrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölé- sével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban be- jelenteni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatáro- zottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelôjének bejelenteni. Ha a károsult – a bal- esetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoz- tatása alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármû üzembentartója nem rendelkezik a káresemény idôpontjában fedezetet nyújtó érvényes biz- tosítási szerzôdéssel vagy a szerzôdés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintett- sége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további in- tézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésétôl számí- tott 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelôjének továbbítani és a károsultat errôl egyidejûleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos idôszak kezdô idôpontja a dokumentumok, il- letve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelôjéhez tör- ténô beérkezésének napját követô munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt

is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az el- járásban a biztosított képviseletérôl gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelô- jének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelôje jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó képviseletérôl gondos- kodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének ha- táridejét a hazaérkezés idôpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla ke- zelôje, a kárképviselô és a levelezô kérelmére, a kárren- dezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájé- koztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állá- sáról, eredményérôl, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármû hatósági jelzésérôl, a biztosító meg- nevezésérôl, a biztosítást igazoló okirat számáról, vala- mint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vo- natkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szük- séges alapvetô adatokról.

31. §

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezôje, a kár- képviselô, a Kártalanítási Számla kezelôje és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétôl számított 15 napon belül, de ezek beérkezésé- nek hiányában is legkésôbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellôen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelôsség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelô- en, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoz- tatást) összegszerûen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben fog- lalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor

a felelôsséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmû, vagy a teljes kárt összegszerûen nem állapította meg.

32. §

(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosí- tott felelôsségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelôsségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerôs ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében megha- tározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetôre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselô, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelôje kö- zötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje egyösszegû pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított össze- get a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jog- erôs megítélését követô 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. §

(1) Gépjármû károsodása esetén a biztosító elôzetes kalku- lációt készít az általa téríthetô helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegérôl, illetve – amennyi- ben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelô összegrôl, és errôl tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjármûben keletkezett kár helyreállításá- hoz szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a ká- rosult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármû helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelrôl szóló törvény elôírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjármû megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékû nettó kártérítési összeggel szabadon kíván ren- delkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének fel- tétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti érték- csökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármû helyreállítása mûszaki okokból nem lehetséges, a bizto- sító a gépjármû károsodás idôpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.

Törvényi engedmény

33. §

Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelôje a kárt megtérítette, a megtérített összeg ere- jéig ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35.

§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetôt – illették meg a kárért felelôs személlyel szemben.

Visszkereset

34. §

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekez- désében meghatározott elôlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelôje az általa kifizetett kártérítési összeg meg- térítését követelheti:

a) attól a vezetôtôl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktôl, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetôtôl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a veze- tési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezetô alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt álla- potát nem ismerhette fel;

d) a vezetôtôl, ha a gépjármû vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, ki- véve, ha bizonyítja, hogy a gépjármûvet engedéllyel vezetô esetében a gépjármûvezetôi engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyo- san elhanyagolt mûszaki állapota okozta;

f) a vezetôtôl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos ve- szélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetôtôl, ha a szerzôdés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezése-

kor, vagy egyébként terhelô közlési, változásbejelen- tési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget be- folyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezetô az f) pontban felsorolt esetekben köteles a meg- térítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biz- tosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatáro- zott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgálta- tások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolat- ban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezetô bizonyítja, hogy az

(1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje követelé- sét az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje nem érvényesíthet megtérítési igényt.

Bonus-malus osztályba sorolás a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet alapján

1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezôgazdasági vontató esetén

Kiinduló osztály és az		A megelôzô biztosítási idôszak új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam kártörténeti adata alapján
0 kár		1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Kiinduló osztály és az		A megelôzô biztosítási idôszak új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam kártörténeti adata alapján
0 kár		1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Tisztelt Tagtársunk!

A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület 1996. szeptember 24-én alakult. Biztosítónk, mint egyesületi formá- ban mûködô biztosító, nonprofit elven mûködik, azaz nyereség- szerzésre nem törekszik. Biztosítási szolgáltatást kizárólag tagjaival kötött szerzôdés alapján nyújt.

Az Egyesület székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

Szakmai felügyeleti szerve

Magyar Nemzeti Bank

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 6.

(MNB Budai Központ) Levélcím: 1534 Budapest, BKKP, Postafiók: 777.

Telefon: (x00 0) 000-0000

Ügyfélszolgálati telefon: (+36 80) 203-776

Fax: (x00 0) 000-0000

web: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

Törvényességi felügyeletet ellátó szerv

Legfôbb Ügyészség

1055 Budapest, Markó u. 16.

A szerzôdés jogának, illetve az alkalmazandó jognak a megjelölése

Jelen biztosítási szerzôdésre, valamint az ez alapján létrejött biztosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni, ennek megfelelôen a szerzôdés nyelve a magyar.

Pótbefizetés

Az Egyesület Alapszabálya alapján. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgy- évi kötelezettségeinek teljesítésére, úgy az Igazgatótanács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatótanács a fel- ügyeleti szerv (MNB) felhívására nem teszi meg, úgy a felügye- leti szerv – pótlólagos befizetést írhat elô a tagságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesületre vonatkozó törvényben meg- határozott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértéke nem haladhatja meg a tag által bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át. A kötelezô gépjármû-felelôsségbiz- tosítások körében a szolgáltatás csökkentésére nincs lehetô- ség.

Tagdíj

Az Egyesület Küldöttgyûlése által meghatározott díj, amely a Biztosító Alapszabályában foglaltak alapján, a biztosítási idô- szakra (biztosítási évre) kerül megállapításra

Hozzátartozó

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti fogalom: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon há- zastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa

A KGFB törvényen alapuló rendelkezések Szerzôdéskötésre kötelezett: a 2009. évi LXII. törvény szerinti üzembentartó, azaz a gépjármû telephelye szerinti ország ha- tóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulaj- donos.

Biztosított

A gépjármû biztosítással rendelkezô üzemben tartója és a gépjármûvet vezetô személy.

A biztosítási idôszak és tartam

A biztosítási idôszak egy év, az idôszak elsô napja – a szü- netelés idôtartama alatt hatályba lépô szerzôdések kivételével

– a kockázatviselés kezdete. A szerzôdés határozatlan tar- tamú.

A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerzôdésben meghatározott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés lét- rejöttének idôpontjában, a KGFB törvény 4. § (3) bekezdésé- ben meghatározott üzembentartó által kötött szerzôdés ese- tén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – jármûnyil- vántartásba bejegyzett – idôpontjában – de legkorábban a biztosítási szerzôdésben megállapított idôpontban, ennek hiá- nyában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában – kezdôdik.

A díjfizetés, díjmódosítás módja, ideje, lehetôsége

A biztosítás elsô díja a kockázatviselés kezdetének napján, a folytatólagos díja pedig a biztosítási szerzôdésben (ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függôen annak az idô- szaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonat- kozik.

A szerzôdés díjfizetésével kapcsolatos elôírásokat jelen ügyfél- tájékoztatóban feltüntetett Díjfizetés címû fejezet részletezi (Gfbt. 20. §, 21. § alapján). Részleges díjfizetés esetén a Ptk. 6:467. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók: Arra az eset- re, ha a biztosítási díjnak csak egy részét fizették meg, amely alapján, ha a kötelezett csak részben teljesít, akkor a szerzô- dés – változatlan biztosítási összeggel – a kifizetett díjjal ará- nyos idôtartamra marad fenn. Elôzôekre, és a Gfbt. 21. §-ának

(4) bekezdésére is figyelemmel, ha a biztosított az esedékes biztosítási díjat – felszólítás ellenére is – csak részben fizeti meg, és a kifizetett díjjal arányos idôtartam a hatvan napot nem haladja meg, úgy a szerzôdés az esedékességet követô hatvanadik napon szûnik meg. Ha viszont a kifizetett díjjal ará- nyos idôtartam több mint hatvan nap, akkor a szerzôdés en- nek az idôtartamnak az utolsó napján szûnik meg.

A biztosítási díjak a meghirdetett tarifában szerepelnek, attól eltérni nem lehet. A biztosítási díj utólagos módosítására ki- zárólag a jogszabályban meghatározott esetekben (közlési vagy együttmûködési kötelezettség megsértése, bonus-malus besorolási fokozat megállapítása) és feltételek szerint van le- hetôség. Más esetben a díj módosítására a szerzôdés létre- jöttét követôen az adott biztosítási idôszakban nincs lehetô- ség. A biztosító a késedelmes díjfizetés idôszakára jogosult a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat idôarányos részére.

Bonus-malus besorolás

A 2009. évi LXII. törvény felhatalmazása alapján kiadott min- denkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint.

A szerzôdés megszûnésének esetei, a felmondás feltételei

Ha a biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító az esedé- kességtôl számított 30. nap elteltéig – a következményekre való figyelmeztetés mellett – a szerzôdô félnek az esedékes- ségtôl számított 60 napos póthatáridôvel igazolható módon a

teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idô ered- ménytelen elteltével a szerzôdés – amennyiben a szerzôdés egyéb okból nem szûnt még meg – az esedékességtôl szá- mított hatvanadik napon megszûnik. A biztosítási szerzôdést az évfordulóra (azaz a biztosítási idôszak utolsó napjára) bár- melyik fél legalább 30 nappal megelôzôen írásban, illetve az erre irányuló kifejezett megállapodás esetén elektronikus úton indokolás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidôben megérkezik. A biztosítási idô- szakon belül a szerzôdés csak a felek közös megegyezésével szüntethetô meg. A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a törvény erejénél fogva a gépjármû forgalomból kivonásával, az üzembentartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított 1 éven belül nem történik meg, továbbá a tulajdonjog átszál- lása esetén, ha a szerzôdéskötésre kötelezett üzembentartó személyében változás áll be.

A biztosítási esemény

A gépjármû üzemeltetése során másnak okozott káresemény. A biztosító a biztosítási esemény vonatkozásában – a kárese- mény kapcsán bármely jogcímen érvényesíthetô követelése- ket, az igényérvényesítés költségeit és a teljesítés idôpontjáig járó kamatokat beleértve – dologi károk esetén káreseményen- ként egymillió-kettôszázhúszezer eurónak megfelelô forint- összeg-határig, személyi sérülés miatt károk esetén kárese- ményenként legfeljebb hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelô forintösszeg-határig köteles a szerzôdés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A forintösszeg számításá- nak szabályait a törvény 3/B. §-a határozza meg.

Jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett kártérítési igé- nyek a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évül- nek el.

Kizárások

Az Egyesület nem téríti meg azt a kárt, amely

a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletke- zett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi hasz- nálatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjármûben keletkezett;

c) a károkozó gépjármû biztosítottainak egymással szem- beni igényébôl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – mun- kagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás során ke- letkezett;

h) üzemi balesetnek minôsül, és a gépjármû javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül ke- letkezett;

k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban oko- zott folyamatos állagrongálásból, illetôleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következ- ményeként keletkezett.

Teendôk a káresemény bekövetkeztekor

A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szük- séges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírá- sával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rend- ôrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkana- pon belül az Egyesületnél írásban bejelenteni. Kárt bejelenteni írásban a 1108 Budapest, Venyige u. 3. sz. alá küldött külde- ményben, illetve a +36 (1) 433-1182-es fax számon lehet. A kárbejelentés további módjáról és lehetôségeirôl folyamatosan aktualizált tájékoztatás érhetô el egyesületünk weboldalán a www.kobe.hu-n.

Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nempe- res eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletérôl gondoskodni.

A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és a gépjármû azonosításához és a felelôsségbiz- tosítási szerzôdés megállapításához szükséges adatokat, va- lamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó informá- ciókat. Az így átadott adatok kizárólag a hatósági feladatokat ellátó szervekhez, a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kár- talanítási Számla kezelôjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, levelezôhöz, kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselôhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelhetôk.

A biztosító szolgáltatásai, azok teljesítésének módja, ideje

A biztosító a biztosított által a szerzôdésben megjelölt gépjár- mû üzemeltetésével másnak okozott kárt téríti meg, amennyi- ben bebizonyosodott, hogy az okozott kárért tényleg ôt terheli felelôsség. A kifizetésre a kárigény elbírálásához nélkülözhe- tetlen összes dokumentum kézhezvételétôl számított 15 na- pon belül kerül sor, átutalás formájában.

A gépjármû károsodása esetén a biztosító elôzetes kalkulációt készít az általa téríthetô helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegérôl, illetve – amennyiben az érték- csökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelô összegrôl, és errôl tájékoztatja a káro- sultat.

A biztosító a gépjármûben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt össze- gét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármû helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelrôl szóló törvény elôírá- sainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjármû megjavíttatása helyett az elôzô bekezdés szerinti mértékû nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az elôzô bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totál- kár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármû helyreállítása mûszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármû károsodás idôpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett ösz- szegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát. (Lásd.

9. oldal)

A biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visz- szaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kö- telezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható. A fentieket megfele- lôen alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kár- kifizetésekre.

A biztosító megtérítési igénye

A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetôtôl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktôl, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetôtôl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapot- ban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezetô alkoholos vagy a vezetési képességre hát- rányosan ható szertôl befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthetô a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meg- haladó légalkohol szint);

d) a vezetôtôl, ha a gépjármû vezetésére jogosító engedély- lyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjármûvet engedéllyel vezetô eseté- ben a gépjármûvezetôi engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyosan elhanyagolt mûszaki állapota okozta;

f) a vezetôtôl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, il- letve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszé- lyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetôtôl, ha a szerzôdés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelô közlési, változás bejelentési, kárbe- jelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettségét befolyásolta.

Az Egyesület panaszokkal foglalkozó szervezeti egységének neve, címe, a Felügyelethez,

vagy a békéltetô testülethez való elôterjesztésének lehetôsége, illetve tájékoztatás a bírói út igénybevételének lehetôségérôl

Az Egyesülettel kapcsolatos panasza esetén forduljon sze- mélyesen vagy írásban az Egyesület ügyfélszolgálatához [személyesen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0/X., telefonon: +36

(0) 000-0000; postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; fax szá- mon: x00 (0) 000-0000; e-mail-ben: xxxxx@xxxx.xx.]

Tájékoztatjuk továbbá, hogy a fogyasztónak minôsülô ügyfél a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsér- tése esetén az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdemé- nyezhet, a szerzôdés létrejöttével, érvényességével, jogha- tásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és

annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rendezésére a Pénz- ügyi Békéltetô Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) fordulhat, vagy igényének érvényesítésére bírósági utat vehet igénybe. A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél panaszával bí- rósághoz fordulhat.

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/ forma- nyomtatvanyok elérhetôségen érhetô el.

Azon szervezeteknek a felsorolása, amelyeknek az Egyesület az ügyfelek adatait – a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

(a továbbiakben Bit.) 135–143. § és a 147–151. §-ában foglaltak alapján – továbbíthatja

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b) a nyomozás elren- delését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel;

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi va- gyonfelügyelôvel, bírósággal; d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel; e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság fel- hívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilat- kozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; f) a feladat- körében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g) a feladatkö- rében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel; j) törvényben megha- tározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel; k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l) a Bit-ben szabályo- zott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel; m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval; n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szer- vezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, to- vábbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alap- ján – a károkozóval; o) a kiszervezett tevékenység végzésé- hez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékeny- séget végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásá- hoz szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p) fi- óktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biz- tosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi

jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítôvel; q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok bizto- sával; r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal; s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának rész- letes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a ren- deletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul az Egyesülethez, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat meg- ismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biz- tosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelö- lését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdeté- sérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosí- tásáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B- 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §- ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesíté- sében merül ki.

A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit. 138. § (1) és (6) be- kezdésében, a 137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meg- határozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.

A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, to- vábbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájé- koztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény- ben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszi- choaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lô- fegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûn- cselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény fel- jelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozá-

sával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosás- sal, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138.

§ (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit. 138. § (6) be- kezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó in- tézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biz- tosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

Továbbá a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettség- vállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkere- sésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titok- nak minôsülô adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésé- rôl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény- ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minô- sülô adatot,

c) valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoport- szinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinan- szírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó köte- lezettségét teljesíti.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszont- biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbizto- sítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájá- rult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adat- továbbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs ön- rendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô to- vábbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vo- natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás szék- helye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság kö- zötti megállapodásban foglaltaknak

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása.

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde- kében történô adatátadás.

A bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes ada- tokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, különle- ges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év el- teltével törölni kell. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról. A biztosító és a viszontbiztosító a sze- mélyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a meg- bízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtar- tam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvé- nyesíthetô.

A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcso- latban igény érvényesíthetô. Továbbá köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzô- déssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illet- ve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinteté- ben az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (további- akban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135.

§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási ter- mék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a Bit.

149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatko- zásában.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô meg- keresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kéz- hezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

A Bit. 150. § alapján a biztosítók – a veszélyközösség érde- keinek megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt, vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek

megfelelô teljesítése, illetve a biztosítási szerzôdésekkel kap- csolatos visszaélések megakadályozása céljából közös adat- bázist hozhatnak létre.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

Az Egyesület tagjainak a tagsági viszonnyal kapcsolatos ada- tait jogosult kezelni. Ezen kívül ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, lét- rejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megköté- séhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szüksé- ges, vagy a Biztosítási törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céloktól eltérô célból végzett adatkezelést az Egyesület csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hát- rány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutot- tak. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé- sérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Xxxx.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezé- sei szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával ke- zelheti. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adata- inak, továbbá egészségi állapotával összefüggô adatainak ke- zelésére vonatkozó hozzájárulását az ajánlattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igénybevételét közvetlenül megelôzôen adja meg. A biztosító a személyes adatokat, to- vábbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, ál- tala kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A biz- tosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amely- nek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötele- zettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulá- sához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Az ada- tokat a biztosító kezeli és dolgozza fel.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak kép- viselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. (továbbiakban: Infotv.) szerint személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – kü- lönösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzô ismeret –, valamint az adat- ból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely mûvelet vagy a mûveletek összessége, így különösen gyûjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, táro- lása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítá- sa, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekap- csolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azono- sítására alkalmas fizikai jellemzôk (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

adatfeldolgozás: az adatkezelési mûveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a mûveletek vég- rehajtásához alkalmazott módszertôl és eszköztôl, valamint az alkalmazás helyétôl, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelô tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körû vagy egyes mûveletekre ki- terjedô – kezeléséhez;

Az Infotv. szerint az érintett kérelmezheti az adatkezelônél

a) tájékoztatását személyes adatai kezelésérôl,

b) személyes adatainak helyesbítését, valamint

c) személyes adatainak – a kötelezô adatkezelés kivételével

– törlését vagy zárolását.

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizá- rólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötelezettség telje- sítéséhez vagy az adatkezelô, adatátvevô vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelezô adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása köz- vetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudomá- nyos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtásától szá- mított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntésérôl a kérelmezôt írásban tájékoztatja. Ameny- nyiben a biztosító az érintett tiltakozásának megalapozott- ságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adato- kat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik részére a tiltako- zással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdeké- ben. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meghatározott módon – bírósághoz for- dulhat. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a Bit. 136. § alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év eltelté- vel törölni kell.

Biztosítónk személyes adatot biztosítási tevékenységével ösz- szefüggésben az érintett Infotv. 3. § 7. pontja szerinti hozzá- járulásával (illetve a Infotv. 6. § (6) bekezdésében foglalt vé- lelem figyelembe vételével), a biztosítási titoknak minôsülô adatokat a Bit. 135. §-ában kapott felhatalmazás alapján, míg személyes adatot tagjai tekintetében a Ptk. 3:63. §, valamint a Civiltv. 5. §-a alapján kezel.

A Biztosító részére (elektronikus) adatfeldolgozást a Prime Rate Kft., illetve az UNO-SOFT Számítástechnikai Kft. végez.

Fizetôképességrôl és a pénzügyi helyzetrôl szóló jelentés

A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A bizto- sító ezt a jelentést legkésôbb 14 héttel a vállalkozás pénzügyi évének vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé, melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhetônek kell maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példányát a kéréstôl számított 20 munkanapon belül elküldi mindazoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven belül kérik.

Az elektronikus úton történô szerzôdéskötés és kapcsolattartás

A szerzôdés elektronikus úton történô megkötésére az alábbi csatornákon van lehetôség:

- a biztosító honlapján (xxx.xxxx.xx)

- azon biztosításközvetítôk közremûködésével, akik a szer- zôdéskötéshez a biztosító ún. webservice szolgáltatását veszik igénybe, melyrôl az érintett biztosításközvetítô köz- vetlenül nyújt tájékoztatást a szerzôdô részére.

Az elektronikus úton tett ajánlatokat, illetve az így létrejött szerzôdést a biztosító rögzíti, melyre a szerzôdésre irányadó általános adatkezelési szabályok vonatkoznak. Az elektroni- kus szerzôdéskötési út igénybevétele esetén a szerzôdéskö- tés technikai feltételeirôl, arról, hogy a szerzôdés írásbelinek minôsül-e, az adatok rögzítése során felmerülô hibák azono- sításának és kijavításának a szerzôdési nyilatkozat megtételét megelôzôen biztosító eszközökrôl, illetve a szerzôdés utóla- gos hozzáférhetôségérôl a szerzôdô az általa igénybevett csatornán a szerzôdéskötéskor kap tájékoztatást.

Amennyiben a szerzôdô ahhoz a szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt kifejezetten hozzájárul, a biztosító a törvény 17. § (4) bekezdése szerinti, a következô biztosítási idôszak díjáról szóló éves értesítést a szerzôdô által megadott elektronikus elérhetôség, illetve ügyfélportál útján küldi meg.

A szerzôdést a szerzôdô elektronikus úton, az írásbeli alakisá- gi követelmények figyelmen kívül hagyásával abban az esetben mondhatja fel, ha errôl a szerzôdéskötés során a biztosítóval kifejezetten megállapodott. A felmondó nyilatkozatot ez eset- ben érvényesen kizárólag a szerzôdô által erre a célra feltün- tetett elektronikus postacímrôl, kizárólag a biztosító erre a célra feltüntetett elektronikus elérhetôségeire lehet megtenni.

A KGFB kárigény érvényesítésekor kért okiratok

Általánosan kért iratok

Jogosultság

• A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyezô tar- talmú, kitöltött és aláirt kárbejelentô nyomtatvány.

• Kitöltött, lehetôleg mindkét fél részérôl aláírt Baleseti Beje- lentô („kék-sárga nyomtatvány”), illetve olyan irat, amelyet a részes felek közösen vettek fel írásban a balesetet köve- tôen és a balesettel kapcsolatosan minden lényeges körül- ményt, adatot tartalmaz.

• Részletes – a biztosítónál rendszeresített – résztvevôi/oko- zói nyilatkozat.

• Biztosítási fedezetet igazoló dokumentumok.

• A baleseti bejelentôn, illetve a kárbejelentésben jelzett ká- resemény tanúinak nyilatkozatai.

• A kárbejelentésben megjelölt vezetô személy vezetôi enge- délyének vagy azt helyettesítô hiteles okiratnak a másolata

– kivéve, ha parkolt a károsult jármû, forgalmi engedély máso- lata, vagy azt helyettesítô hiteles okirat másolata, törzskönyv másolata, adás-vételi szerzôdés másolata.

• Banki terhelés, zálogjog, lízing esetén a jogosult pénzintézet megnevezése, és nyilatkozata a kártérítési összeg teljesí- tésére vonatkozóan.

• Szabályos meghatalmazás, vagy engedményezés a kár- igénylôi jogok átruházásához, aláírási címpéldány gazdál- kodó szervezet károsult esetében, írásban tett nyilatkozat (fax, e-mail, levél) az igénylô, vagy jogosult által megjelölt bankszámlaszámról vagy postai kézbesítési címrôl a kifize- téshez, mely nyilatkozat tartalmazza a biztosító kárszámát, vagy a károsult rendszámát és a kárdátumot.

• Tulajdonjog bejegyzéssel, vagy törléssel kapcsolatos iratok

• Vámkezeléssel kapcsolatos iratok.

• A gépjármû használatára vonatkozó szerzôdés vagy okirat, üzembentartói szerzôdés vagy okirat.

• Tachográf korong, vagy digitális tachográf kiértékelésének dokumentációja.

• Menetlevél, fuvarlevél, útnyilvántartás.

• „P” rendszám esetén indítási napló.

Jogalap

• A bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô- vagy szabálysértési eljárást igazoló dokumentum, rendôrségi iga- zolás, a baleset lefolyását, az eljárás megállapításait tartal- mazó rendôrségi igazolás, a kirendelt szakértô írásbeli véle- ménye, baleseti helyszíni szemle jegyzôkönyve, vázrajza, fényképei.

• A károkozói elismerés hiányában, vagy vitatott jogalap ese- tén – a kifizetés esedékességét nem érintôen – a felelôssé- get megállapító hatóság által meghozott jogerôs határozat, vagy a vádirat, amennyiben azok valamelyike a károsult ren- delkezésére áll.

• A biztosító megbízottjai, alkalmazottjai által kért további rész- letes nyilatkozat a káresemény körülményeinek tisztázásá- hoz.

• Meghatalmazás a biztosító részére, hogy a rendôrségi, ügyészségi, bírósági iratokba betekinthet, azokról másola- tokat készíthet.

• A károsult nyilatkozata a társbiztosítói elôzmények adatké- réséhez, illetve az adatkezeléshez, vizsgálathoz, engedély a személyes iratok fénymásolásához.

• A balesetben részes jármûvek együttes szemléjének jegy- zôkönyve és fotó dokumentációja.

• Biztosított jármû szemléjének dokumentációja (fotók és jegy- zôkönyv).

• Tûzvizsgálati jelentés, tûzoltósági hatósági bizonyítvány.

• Vizsgálati, nyomozói szakértôi jegyzôkönyv.

• GPS helyzet-meghatározó által készített útnyilvántartás.

Szolgáltatási összeg

• A biztosító kárfelmérô megbízottja által készített kárfelvételi jegyzôkönyv.

• Keletkezett károk biztosító kárfelmérô megbízottja által ké- szített fotó dokumentációja.

• A 2009. évi LXII. Tv. (Kgfb. Törvény) szerint az arra jogosult nyilatkozata a helyreállítás szándékáról, annak módjáról (számlás javítás, egyezség).

• Részletes javítási árajánlat, mely tartalmazza a költségeket, idôtartamot és a javítás lehetséges megkezdésének idôpont- ját.

• Eredeti javítási számla és mellékletei.

• A károsult Áfa-visszaterítési jogosultságára vonatkozó nyi- latkozat (káreseménnyel összefüggô, a kárhelyreállítás kap- csán kiállított számlák vonatkozásában).

• Eredeti szállítási, mentési, tárolási számla és a szállítólevél másolata.

• Bérgépjármû szerzôdés, számla, a jogosultságot igazoló do- kumentumok, bérautó forgalmi engedélye.

• Károsodott vagyontárgyak tulajdonjogának igazolása.

• Károsodott ingóságok listája, beszerzési számlák, garancia- jegyek, könyvelési iratok, tulajdoni lap, telekkönyvi kivonat.

• Károsodott ingatlanok esetén építési engedély, építési napló, tervdokumentáció.

• Minden kárigény tétel esetén a kárigény jogosságát és mér- téket igazoló irat (• Elmaradt haszon, keresetveszteség, ká- renyhítési kötelezettség, • teljesítésére tett intézkedések iga- zolása).

• Egyéni vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet esetében el- maradt haszon, bevételkiesés igazolására szükséges a bal- eset elôtti 1 évben a bevételek, ráfordítások/kiadások iga- zolása hitelt érdemlô módon (pl. xxxxxxxx által lebélyegezve, aláírva, eredetiben) havi és jogcím szerinti bontásban (adó- bevallás, egyszerûsített éves beszámoló, eredmény kimuta- tás, mérleg).

• Arra vonatkozó bizonyító irat(ok), hogy a baleset kapcsán a vállalkozás a szerzôdésben rögzítetteknek megfelelni mi okból nem tudott, megbízások visszavonását igazoló iratok, igazoló iratok arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás az adott munkát más géppel, jármûvel, alvállalkozóval pótóni nem tudta, és a baleset miatt – adott esetben szerzôdésben vállalt

– kötelezettségét – nem tudta teljesíteni (pl. alvállalkozókkal kötött szerzôdések másolata).

• Keresetveszteségre vonatkozóan a bérszámfejtési iratok, munkavégzésben való akadályoztatást igazoló dokumentu- mok.

• A kárenyhítési kötelezettség teljesítése (veszteség elkerülés, költségcsökkentés) érdekében tett intézkedéseket (sérült jármû/munkatárs elvárható idôn belüli pótlása, alvállalkozó bevonása, több ajánlat begyûjtése stb.) igazoló dokumen- tumok.

• Sérült alkatrész leadási vagy megsemmisítési jegyzôkönyve.

• Pótszemle jegyzôkönyve.

• Beépítés ellenôrzés jegyzôkönyve.

• Baleseti helyszínen ügyfél által készített fotók (amennyiben készültek ilyenek).

• Fuvartevékenységhez köthetô dokumentumok: CMR fuvar- levél, tehergépjármû menetlevél, szállítólevél, rakomány-

jegyzék, mérlegjegy, kárbiztosi jelentés, gépjármûvezetô meghallgatási jegyzôkönyv.

• A jármû eredetvizsgálatát igazoló és a vizsgálat eredményét dokumentáló jegyzôkönyv.

További kért iratok személyi sérülés kárigények esetén

Saját jogú igények és halálos kimenetelû közlekedési balesetek esetén a hozzátartozók részérôl benyújtandó további iratok

Jogalapi iratok

• A balesettel kapcsolatban keletkezô minden rendôrségi, ügyészségi, bírósági irat, határozat, amely információt tar- talmaz a baleset lefolyására, a balesetben részesek maga- tartására, a baleseti mechanizmusra vonatkozóan, illetve a részesek felelôsségre vonatkozó nyilatkozatával kapcsolat- ban (így például helyszíni szemle jegyzôkönyve, tanúnyilat- kozat, okozói/résztvevôi nyilatkozat, szabálysértési hatá- rozat, nyomozást lezáró határozat, vádirat, igazságügyi mûszaki vagy orvos szakértôi vélemény, közvetítôi eljárás esetén a megállapodás, illetve az ügyészségi büntetôeljárást megszüntetô határozat, jogerôs bírósági határozat vagy vég- zés, munkabaleseti jegyzôkönyv).

• Xxxxxx/résztvevôi nyilatkozat, okozói/résztvevôi kárleírás, a

károsult nyilatkozata, engedélye az adatkezeléshez, vizs- gálathoz, engedély a személyes iratok megismeréséhez, tá- rolásához továbbításához, fénymásolásához.

• A hozzátartozói viszony igazolására alkalmas iratok máso- lata: halotti anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivo- nat (amennyiben az elhalt házas családi állapotú volt az el- halálozáskor), születési anyakönyvi kivonat, gyámhatósági igazolás örökbefogadásról.

• Hagyatéki végzés, gyámhatósági rendelkezés

Orvosi iratok

• A balesettel kapcsolatban a károsult/hozzátartozó részérôl keletkezô teljes orvosi dokumentáció (zárójelentések, am- buláns lapok, kezelôlapok, kórtörténet stb. NRSZH, RSZSZ szakvélemények, alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó or- vosi iratok) illetve, szükség esetén az egyéb, természetes megbetegedésre vonatkozó orvosi iratok, színes fénykép az esztétikai jellegû kár bizonyítására a károsult részérôl.

• A biztosító részérôl a kárigények elbírálhatósága érdekében kezdeményezett/ szervezett vagy végzett vizsgálatok iratai (pl.: kirendelt igazságügyi orvos szakértôi/vezetô orvosi szakértôi vélemény, továbbá az OEP-tôl, ill. MEP-tôl, illetve az adatokhoz való hozzáférést engedélyezô károsulti nyilat- kozatok).

• A baleset során elhunyt személy vonatkozásában – kórházi zárójelentés(ek), halott vizsgálati bizonyítvány, boncjegyzô- könyv, üzemi/munkabaleset esetén az elismerô határozat.

Szolgáltatási összeg Keresetveszteség

• A baleset elôtti 1 évre vonatkozó jövedelmet igazoló alap-

dokumentumok, a NAV-nak benyújtott teljes adóbevallás má- solata, munkáltatói jövedelemigazolás, továbbá a biztosító formanyomtatványán benyújtott, a jövedelmet havi és jogcím szerinti bontásban részletezô munkáltatói igazolás, NAV által kibocsátott jövedelemigazolás.

• Amennyiben az elôzô pontban foglaltak alapján a kereset- veszteség nem állapítható meg, a balesetkori munkáltató igazolása hasonló korú, végzettségû, azonos munkakörû, dolgozók bruttó munkabérére, jövedelmére vonatkozóan.

• A folyósított bruttó táppénz összegére vonatkozó kifizetô- helyi igazolás, a táppénzes idôszak teljes tartamára vonat- kozóan.

• A károsult személyes adatait igazoló dokumentumok máso- lata, vagy az azokról felvett nyomtatvány (név, lakcím, szü- letési hely, idô, édesanyja neve, adóazonosító jele és TAJ száma).

• Az Önkormányzat/Nyugdíjbiztosító/Egészségbiztosító/Kor- mányhivatalok bizonyos, a közlekedési balesettel összefüg- gésben megállapított/megszüntetett ellátására vonatkozó megállapító, módosító, megszüntetô határozata.

• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó iga- zolások.

• A betegállomány befejezôdését követôen az ismételt mun- kába álláskor keletkezô iratok, munkaszerzôdés, munkaköri leírás, bruttó bérre vonatkozó igazolás.

Vagyoni károk

• A ténylegesen felmerült kárt számszerûen alátámasztó és igazoló eredeti számlák (pl. gyógyszerköltség, BÉVER lista, egészségügyi segédeszközök számlái, baleset elôtti és utáni rezsi költség, temetési számla stb.), továbbá minden kár- igény tétel esetében a számlákon kívül a kár tényleges fel- merülését, összegszerûségét igazoló illetve megalapozó do- kumentumok (pl.: tulajdoni lap, a kár lehetséges felmerülését igazoló szakértôi vélemény stb.).

• A biztosító megbízottja által készített vagyonszakértôi, illetve a megjelölt kárigények értékeléséhez alkalmas egyéb szak- értôi (építész, mezôgazdasági stb.) vélemény.

• A kárenyhítési kötelezettség és együttmûködési kötelezett- ség teljesítése (a felmerült költségek csökkentése) érdeké- ben tett intézkedéseket (OEP és önkormányzatok, vagy egyéb szervezetek által nyújtott térítésmentes vagy alacsony költségû szolgáltatások igénybevételét vagy annak kísérle- tét) igazoló dokumentumok, Az OEP által nem vagy csak részlegesen finanszírozott kezelések esetén ennek a körül- ménynek az alátámasztását és a kezelés szükségességét igazoló dokumentumok.

• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó iga- zolás.

• Egyedi, speciális kárigény tétel eseten a kárigény jogosságát és mértéket igazoló irat, munkáltatói nyilatkozat

• Munkáltató által rendszeresen, béren kívüli juttatást meg- állapító dokumentációja (pl. cafeteria-szabályzat, jutalom, bónusz szabályzat stb.

Tájékoztató

a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerzôdéshez

Tájékoztatás a szolgáltatóra vonatkozóan

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0.

Levelezési címe: 1475 Budapest, Pf. 142. Központi telefonszám: 06-1/433-1180 Központi faxszám: 06-1/433-1181 Központi e-mail: xxxx@xxxx.xx

Jogi forma: egyesület Fôtevékenység: biztosítás

Nyilvántartásba vételrôl szóló határozat száma: 9. Pk. 61. 110/1996

Nyilvántartási szám: 00-00-0000000 Nyilvántartó bíróság: Fôvárosi Törvényszék

Tájékoztatás a szolgáltatásra vonatkozóan

A szerzôdés létrejöttével a szolgáltató biztosítási szolgáltatást nyújt a fogyasztó részére. A szerzôdésre a biztosítási tevé- kenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt, a Polgári Tör- vénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvényt, a távértékesítés te- kintetében a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl szóló 2005. évi XXV. törvényt (to- vábbiakban Tétv.), valamint kötelezô gépjármû-felelôsségbiz- tosítási szerzôdés esetén a kötelezô gépjármû-felelôsségbiz- tosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt, és annak végrehajtási rendeletei vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A biztosítási szerzôdésre a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület szerzôdési feltételei és az ügyféltájékoz- tató vonatkozik. A szerzôdési feltételek Egyesületünk honlap- ján elérhetôek. A szerzôdési feltételeket, így – többek között

– a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, valamint a fizetés és tel- jesítés feltételeit a fenti jogszabályok, valamint a szerzôdési feltételek tartalmazzák. A feleket a szerzôdés létrejöttét meg- elôzô idôszakban terhelô együttmûködési és tájékoztatási kö- telezettségre a magyar jog alkalmazandó. A szerzôdéskötést megelôzô tájékoztatás, a szerzôdéskötés, valamint a szerzô- dés hatálya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás nyelve a magyar.

Tájékoztatás a szerzôdésre vonatkozóan

A fogyasztó (az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgálta- tással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje) a szerzôdést a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül azonnali hatállyal felmondhatja, ameny- nyiben annak tartama meghaladja az egy hónapot.

A felmondási jog gyakorlása abban az esetben tekinthetô ér- vényesnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a

fenti határidô lejárta elôtt postára adja, vagy egyéb igazolható módon – az írásbeliségre vonatkozó jogszabályi rendelkezé- seknek megfelelôen – a biztosítónak elküldi. A felmondásról szóló nyilatkozatot a biztosítóra vonatkozó tájékoztató rész- ben megadott levelezési címre, faxszámra, vagy elektronikus levelezési címre szükséges eljuttatni.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

Tájékoztatjuk, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló határ- idô lejárta elôtt a szerzôdés alapján szolgáltatás nyújtását csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követôen kezdhetjük meg. Amennyiben a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adja, a biztosító kockázatviselése már az azonnali felmondásra nyitva álló határidô lejárta elôtt megkezdôdik. Ha azonban a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizá- rólag a szerzôdésnek megfelelôen ténylegesen teljesített szol- gáltatás arányos ellenértékét (a biztosítás idôarányos díját) követelheti, amennyiben az azonnali felmondásra vonatkozó tájékoztatást megadta. A biztosító a fogyasztó által ezen felül fizetett összeget az azonnali hatályú felmondásról szóló nyi- latkozat kézhezvételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül, a fogyasztó pedig a biztosító által kifizetett pénzösszeget az azonnali hatályú felmondás elküldését kö- vetôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül köteles visszatéríteni.

Ha az azonnali felmondásra nyitva álló határidô a Tétv. 6. § (6)-(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a biztosító a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.

A biztosító tájékoztatást nyújt továbbá, mely szerint a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítással rendelkezô fogyasztók a biz- tosító esetleges felszámolása esetén a Garanciaalaphoz for- dulhatnak kártérítésért, a nem kötelezô gépjármû-felelôsség- biztosítás(ok)ra jelen szerzôdés vonatkozásában nincs – az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális garanciaalap, vagy más kártérítési lehetôség.

A biztosítási szerzôdés legrövidebb tartama 1 nap. A jelen tá- jékoztatóban nem említett egyéb lényeges információkat a tá- jékoztatóval együtt a fogyasztó által elérhetô biztosítási felté- telek és ügyféltájékoztató, valamint a kötvény tartalmazza.

Tájékoztatás a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan

Amennyiben panasza merülne fel, kérjük, forduljon írásban vagy szóban a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület ügyfélszolgálataihoz:

Személyesen a központi (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0/X, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00.), valamint további ügyfél- szolgálati irodáinkban;

telefonon: 06-1/433-1180;

postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; faxon: 06-1/433-1181;

e-mail-ben: xxxx@xxxx.xx.

Felügyeleti szervünk

neve: Magyar Nemzeti Bank

székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. levelezési címe: 1534 Budapest BKKP, Pf. 777. telefonszáma: 06-80/203-776

faxszáma: 06-1/489-9102

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk továbbá, hogy amennyiben Ön fogyasztó, úgy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsér- tése esetén a biztosítónk által meg nem válaszolt, illetve el- utasított panaszával az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, illetve a Pénzügyi Békéltetô Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) fordulhat, amennyiben a ké- relem benyújtását megelôzôen biztosítónknál közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Ezenkívül igényének érvénye- sítésére bírósági utat is igénybe vehet.

2005. évi XXV. törvény

a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekre terjed ki.

(2) Az olyan pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerzôdések esetében, amelyek egy alapmegállapodás alap- ján egymást követô ügyleteket, vagy azonos jellegû, de idô- ben elkülönülten végrehajtott mûveletsort foglalnak magukba, a törvény rendelkezéseit csak az alapmegállapodásra kell al- kalmazni.

(3) Más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdés alakiságára vonatkozó elôírásait e törvény rendel- kezései nem érintik.

Értelmezô rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) alapmegállapodás: a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött olyan megállapodás, amely egy adott idôszakra vo- natkozóan meghatározza a megállapodás alapján a jövôben megkötendô ügyletek, illetve mûveletsor lényeges feltételeit;

b) fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére

– önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgálta- tással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje;

c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítô pénzügyi szolgál- tatás, a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítôi és biztosítási szakta- nácsadói szolgáltatás, a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô te- vékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési szol- gáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítô szolgáltatás, és az árutôzsdei szolgáltatás, valamint az Önkén- tes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) által meghatározott tagsági jogviszony keretében a pénztártagot megilletô jogosultságok biztosítása;

d) szolgáltató: aki a c) pontban meghatározott szolgáltatást

gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja;

e) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó szá- mára lehetôvé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelô ideig történô tartós tárolását és a tárolt adatok vál- tozatlan formában és tartalommal történô megjelenítését;

f) távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgál- tatási szerzôdés: a c) pontban meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerzôdés (önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tag- ság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat), amelyet szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerzôdés meg- kötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlô eszközt al- kalmaz;

g) távközlô eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerzôdés megkötése érdekében – szerzôdési nyilatkozat megtételére.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem minôsül szervezett távértékesítésnek egyedi szerzôdéseknek távközlô eszköz útján történô megkötése.

A fogyasztók tájékoztatása

3. § (1) A szolgáltató a fogyasztó szerzôdéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelôzôen – tekintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegére –, kellô idôben köteles a fogyasztót a (2) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni.

(2) A szolgáltató a következô adatokról köteles tájékoztatást adni:

a) a szolgáltatóra vonatkozóan:

aa) a szolgáltató cégnevérôl (nevérôl), székhelyérôl, fô te- vékenységi körérôl, cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyil- vántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való kapcsolat- tartás címérôl,

ab) szolgáltató – a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkezô – esetleges képviselôjének nevérôl, címérôl, a fogyasztóval való kapcsolattartása címérôl,

ac) szükség szerint a szolgáltatótól, illetve a szolgáltatónak a szerzôdés megkötésében közremûködô képviselôjétôl el- térô, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató ér- dekében eljáró közremûködô nevérôl, címérôl, illetve a szol- gáltatóval való kapcsolat jellegérôl,

ad) a szolgáltató tevékenységét engedélyezô vagy a szol- gáltatót nyilvántartó felügyelô hatóság nevérôl, székhelyérôl, ae) a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szerve-

zetrôl, és a szolgáltató nyilvántartási számáról;

b) a szolgáltatásra vonatkozóan:

ba) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,

bb) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

bc) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,

bd) a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges kü- lönleges kockázatairól, valamint arról a körülményrôl, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függ, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek ga- ranciát a jövôben várható teljesítésekre nézve,

be) a megadott adatok érvényességének esetleges idôbeli korlátozásáról,

bf) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,

bg) a távközlô eszköz használatának a fogyasztót terhelô esetleges többletköltségérôl;

c) a szerzôdésre vonatkozóan:

ca) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illet- ve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gya- korlásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményeirôl,

ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elekt- ronikus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fogyasz- tónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

cb) a szerzôdés legrövidebb idôtartamáról olyan esetben, amikor a szerzôdésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlôdôen kerül sor,

cc) a szerzôdés lejárata elôtti egyoldalú megszüntetésének lehetôségérôl és következményeirôl,

cd) a feleket a szerzôdés létrejöttét megelôzô idôszakban xxxxxxx együttmûködési és tájékoztatási kötelezettségre alkal- mazandó jogról, az elôzetes tájékoztatás nyelvérôl,

ce) a szerzôdéskötés nyelvérôl, továbbá a szerzôdés hatá- lya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás – az ügyféllel egyet- értésben megállapított – nyelvérôl vagy nyelveirôl, valamint

cf) az esetleges jogválasztásról, kizárólagos hatáskör, ille- tékesség kikötésérôl;

d) a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan:

da) a szerzôdésbôl eredô jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról,

db) arról, hogy létezik-e olyan – az Országos Betétbiztosí- tási Alaptól és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális garanciaalap (vagy más kártérítési lehetôség), amelyhez a fo- gyasztó fordulhat.

(3) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kö- telezettségnek egyértelmûen, közérthetôen és pontosan, az igénybe vett távközlô eszköznek megfelelô módon köteles eleget tenni. A szolgáltató köteles szerzôdéskötési szándékát egyértelmûvé tenni.

(4) Ha más jogszabály – a (2) bekezdés szerinti tájékozta- táson túl – a szerzôdés megkötése elôtt további tájékoztatási kötelezettséget ír elô, a szolgáltató a további tájékoztatást is az (1) bekezdés szerint köteles a fogyasztónak megadni.

(5) A más jogszabály által elôírt szerzôdéskötést megelôzô tájékoztatás megadásával a szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezettségé- nek is eleget tesz.

(6) A (2) bekezdés aa)–ad), ba)–bb), cb)–cc), ce)–cf) és da) alpontjában meghatározott tájékoztatás helyett a pénzforgalmi szolgáltatásról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 8–10. §-ában és 29–31. §-ában elôírt tájékoztatást kell megadni, ha pénz- forgalmi szolgáltatás nyújtására kerül sor.

(7) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. tör- vény 5–7. §-a szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fogyasz- tónak nyújtott hitel nyújtására kerül sor.

(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. tör- vény 6. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtására kerül sor.

(9) Amennyiben az egymást követô ügyletek, illetve az azo- nos jellegû elkülönült mûveletek, amelyek idôbeli kapcsolat- ban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétôl eltérôen, alap- megállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végre- hajtásra, az (1)–(8) bekezdések rendelkezéseit kizárólag az elsô ügyletre vagy mûveletre kell alkalmazni. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegû mûvelet teljesítésére, az ezt követô ügyletet vagy mûveletet új ügyletnek, illetve egy újabb mûveletsor elsô mûveletének kell tekinteni, és arra az (1)–(7) bekezdések rendelkezéseit ismét alkalmazni kell.

4. § (1) Ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szer- zôdéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, annak meg- tétele elôtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét és telefon-

számát köteles közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifeje- zetten fel kell hívnia szerzôdéskötési szándékára.

(2) Telefonon tett szerzôdéskötésre vonatkozó ajánlat vagy ajánlattételi felhívás során, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten hozzájárult, a szolgáltató a 3. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérôen a következôkrôl köteles tájékoztatást adni:

a) a fogyasztóval kapcsolatban álló személy nevérôl és a szolgáltatóhoz fûzôdô viszonyáról,

b) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,

c) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

d) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,

e) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,

f) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illetve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gyakor- lásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményeirôl, ide- értve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elektroni- kus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fogyasztó- nak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

g) arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékozta- tást kap, illetve ezen további tájékoztatás jellegérôl.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás fogyasztónak nyújtott hitel nyújtása esetén legalább a fogyasz- tónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4–7. pontjában, 9. pontjában és 6. § (2) bekezdé- sében foglalt adatokat, a hitel teljes összegét és a teljes hiteldíj mutatót egy reprezentatív példával tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtása esetén leg- alább a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4., 7. és 8. pontjában, továbbá 6. §

(6) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza, ha fo- gyasztó a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri.

5. § (1) A szolgáltató köteles a fogyasztó részére a fogyasztó szerzôdéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelôzôen – te- kintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegére – kellô idôben a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésre vonatkozó szerzôdési feltételeket és a 3. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat papíron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhetô tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani.

(2) Ha a szerzôdés megkötése a fogyasztó kérése alapján olyan távközlô eszköz útján történt, amely az elôzetes tájékoz- tatást nem teszi lehetôvé, a szolgáltató a szerzôdés megköté- sét követôen haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni.

(3) A fogyasztó kérésére a szolgáltató a szerzôdés fenn- állása alatt bármikor köteles a szerzôdési feltételeket papíron rendelkezésre bocsátani.

(4) A szerzôdés fennállása alatt a fogyasztó jogosult a táv- közlô eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szer- zôdéssel és a szolgáltatás jellegével összeegyeztethetô.

Elállási, illetve felmondási jog

6. § (1) A fogyasztó a szerzôdéstôl – a (2)–(9) bekezdések- ben meghatározott eltérésekkel – a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat.

(2) Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat tekintetében az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidô a belépési nyilat- kozat pénztár általi elfogadása napjától számított harminc nap.

(3) Biztosítási szerzôdés esetében a fogyasztó a szerzôdést a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül in- dokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.

(4) Életbiztosítási szerzôdés esetében a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidô attól a naptól számított har- minc nap, amikor a szolgáltató a fogyasztót a szerzôdés lét- rejöttérôl tájékoztatja.

(5) Ha a fogyasztó a 3. § (2) és (4) bekezdései szerinti tá- jékoztatást az 5. § (2) bekezdése alapján a szerzôdéskötést követôen kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a tájé- koztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô elteltéig gyakorolhatja.

(6) Ha a szolgáltató az 5. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti kötelezettsége ellenére a fogyasztónak semmiféle tájékoz- tatást nem nyújt, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számí- tott, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított egyéves jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.

(7) Ha a szolgáltató az 5. § (1)–(2) bekezdései szerinti tá- jékoztatási kötelezettségének nem megfelelô tartalommal tesz eleget, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) be- kezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvény- nek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított három hónapos jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.

(8) Ha a szolgáltató a fogyasztót a 3. § (2) bekezdésének ca) alpontjában meghatározottakról nem tájékoztatta, a fo- gyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdé- sekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) be- kezdésekben meghatározott idôponttól számított egyéves jog- vesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.

(9) Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott el- állási (felmondási) jog:

a) a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;

b) az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid idôtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek idôtartama nem haladja meg az egy hónapot;

c) a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alap- ján történt.

(10) Az elállási (felmondási) jogot határidôben érvényesí- tettnek kell tekintetni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyi- latkozatát az (1)–(8) bekezdésekben meghatározott határidô lejárta elôtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a szol- gáltatónak elküldi.

7. § (1) A 6. § nem alkalmazható a távollévôk között kötött szerzôdésekrôl szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának

(1) bekezdése, valamint az ingatlanok idôben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerzôdésekrôl szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekez- dése alapján felbontott fogyasztási kölcsönszerzôdésekre.

(2) A fogyasztó 6. § szerinti elállási (felmondási) jogának gyakorlása a szerzôdéshez kapcsolódó azon egyéb távollé- vôk között kötött szerzôdést, illetve távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdést is felbontja (megszünteti), amely a szolgáltató által vagy egy harmadik fél és a szolgáltató elôzetes megállapodása alapján a harma- dik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

8. § (1) Az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô lejárta elôtt a szerzôdés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hoz- zájárulását követôen kezdhetô meg.

(2) Ha a fogyasztó a 6. § szerinti elállási (felmondási) jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerzôdésnek megfele- lôen ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendô összeg nem ha- ladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerzôdés- ben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékû, hogy szankciónak minôsüljön. A szerzôdés megkötésével kapcso- latos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerzôdés tárgyát képezô szolgáltatással arányos mértékben van helye.

(3) A szolgáltató csak abban az esetben jogosult a (2) be- kezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fo- gyasztó részére a 3. § (2) bekezdésének ca)alpontjában elôírt tájékoztatást megadta.

(4) Ha az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô a 6. § (6)–(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a szolgáltató a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.

(5) Ha a szolgáltató a teljesítést az elállási (felmondási) ha- táridô lejárta elôtt a fogyasztó elôzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, a fogyasztóval szemben a (2) bekezdésben meg- határozott összeg követelésére sem jogosult.

(6) A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénzösz- szeget – a (2) bekezdésben meghatározott összeg kivételével

– az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozat kézhezvételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül vissza- téríteni.

(7) A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénz- összeget vagy átadott dolgot az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követôen haladéktalanul, de leg- késôbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

8/A. § A 6–8. §-ban foglaltak helyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 21. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, ha a fogyasztónak nyújtott hitelszerzôdéstôl történô elállásra kerül sor.

Vegyes rendelkezések

9. § A szolgáltató nem követelhet a fogyasztótól ellenszol- gáltatást, ha olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó nem rendelt meg.

10. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a szolgáltató távmásolót (telefaxot), illetve – em- beri közremûködés nélkül mûködô – automata hívókészüléket használjon.

(2) Ha más jogszabály eltérôen nem rendelkezik, a szolgál- tató a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában használ- hat az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, közvetlen kapcso- latot lehetôvé tevô távközlô eszközt.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti mûveletek a fogyasztóra költségeket nem róhatnak.

11. § (1) A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogai- ról érvényesen nem mondhat le.

(2) A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szolgáltatói kö- telezettség teljesítése, és a szerzôdés megkötésére, illetve adott esetben a teljesítésére vonatkozó fogyasztói hozzájá- rulás vagy kérés megtörténte tekintetében a bizonyítás a szol- gáltatót terheli.

12. § Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdés az Európai Gazdasági Térség valame- lyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogá- nak a felek által a szerzôdésre irányadó jogként való válasz- tása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültetô jogszabálya eltérést nem engedô rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerzôdésre alkalmazni.

Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

12/A. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakor- latra, így különösen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítôrend- szer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar

Nemzeti Bank a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen ke- reskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény- ben meghatározott szabályok szerint jár el.

Hatálybalépés

13. § Ez a törvény 2005. július 1-jén lép hatályba; rendel- kezéseit a hatálybalépését követôen tett ajánlattételi felhívá- sokra, ajánlatokra és a hatálybalépését követôen megkötött szerzôdésekre kell alkalmazni.

14–18. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés

19. § Ez a törvény a következô uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács – a 2005/29/EK irány- elvvel és a 2007/64/EK irányelvvel módosított – 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szol- gáltatások távértékesítéssel történô forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belsô piaci pénzforgalmi szolgáltatá- sokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/ 48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezésérôl – 31. cikk második bekezdés.

KÖBE KÖZÉP-EURÓPAI KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

(A 2023. április 19-én megtartott Küldöttgyûlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben)

Jóváhagyta a KÖBE 2023. április 19-i Küldöttgyûlése.

KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Alapszabálya

(továbbiakban: Alapszabály)

Az 1996. szeptember 24. napján megtartott alakuló ülésen (Alakuló Közgyûlés) jelenlévô tagok a jelen okirat II. fejezetében meg- határozott célok elérése érdekében elhatározták a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület – korábbi nevén Közle- kedési Biztosító Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) – megalapítását.

1. AZ EGYESÜLET NEVE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE

1.1. Egyesület neve:

1.1.1. Az Egyesület elnevezése: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület angolul: KöBE Central European Mutual Insurance Association

németül: KöBE Zentraleuropäischer Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit

1.1.2. Az Egyesület rövidített neve: KöBE

1.2. Az Egyesület székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

1.3. Az Egyesület jogállása

Az Egyesület az egyesülési jog alapján létrejött, önálló jogi személyiséggel rendelkezô szervezetként mûködik, megfelelve a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támo- gatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, valamint a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) kölcsönös biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek.

1.4. Az Egyesület mûködési területe

Az Európai Unió területe.

1.5. Az Egyesület jelképei

Az Egyesület logói. Az Egyesület logóinak elemei vezérigazgatói engedéllyel a felhasználás típusának, céljának megfele- lôen külön is alkalmazhatóak az egyesület népszerûsítésére.

1.6. Az Egyesület Internetes oldala, elérhetôsége:

1.6.1. Az Egyesület internetes oldala: xxx.xxxx.xx

1.6.2. Az Egyesület e-mail elérhetôsége: xxxx@xxxx.xx

1.7. Az Egyesület képviselete, cégjegyzése

1.7.1. Az Egyesület képviseletére az Igazgatótanács Elnöke, a szakmai képviseletére a Vezérigazgató jogosult.

1.7.2. A cégjegyzés akként történik, hogy az erre jogosult két személy az Egyesület elôírt, elônyomott vagy nyomtatott neve fölé együttesen írja alá nevét aláírási címpéldányának megfelelôen.

1.7.3. Az Egyesületnél cégjegyzésre az Igazgatótanács Elnöke – akadályoztatása esetén az Igazgatótanács kijelölt tagja –, a Vezérigazgató és helyettesei, valamint az erre feljogosított munkavállalók jogosultak a Szervezeti és Mûködési Szabály- zatban meghatározott módon.

1.7.4. A Küldöttgyûlés felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy a Vezérigazgató elôterjesztése alapján döntsön az Egyesülettel munkaviszonyban álló alkalmazottak cégjegyzési joggal való felruházásáról.

1.7.5. A cégjegyzés gyakorlása magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezést, továbbá az Egyesülettel kapcsolatos köte- lezettségvállalásnál az Igazgatótanács Elnökének, míg a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásnál a további cégjegyzési jogosultaknak az eljárását a hatóságok és az ügyfelek (tagok) irányába.

1.7.6. Az Igazgatótanács Elnöke és az Egyesület Vezérigazgatója, illetve helyettesei jogosultak arra, hogy a hatáskörükbe utalt ügyekben, ügycsoportokban együttes aláírási és utalványozási jogukat írásban átruházzák bármely, az Egyesülettel mun- kaviszonyban lévô személyre, azzal azonban, hogy az együttes aláírás miatt a két aláíró az aláírási jogát ugyanarra a személyre nem ruházhatja át.

1.8. Fogalmak

1.8.1. Tagdíj: az Egyesület Küldöttgyûlése által meghatározott díj. A tagdíj a biztosítási idôszakra (biztosítási évre) kerül meg- állapításra.

1.8.1.1. A tagdíj elôre, a tagsági jogviszony létrejöttekor, fennálló tagsági jogviszony esetén a még esedékessé nem vált tagdíj a biztosítási idôszak elsô napján esedékes. A tagsági jogviszony fennállása alatt kötött biztosítási szerzôdés biztosítási idôszakából a megelôzôen kötött szerzôdés alapján esedékessé vált tagdíjjal nem fedezett hátralevô részre esô tagdíj az új szerzôdés megkötésével esedékessé válik. A tagsági viszony biztosítási idôszak közbeni megszûnése esetén a befizetett tagdíj nem kerül visszatérítésre.

1.8.1.2. Amennyiben a tag tagsága érvényes biztosítási szerzôdés hiányában a biztosítási idôszakon belül megszûnik, de a megszûnt szerzôdés ugyanazon biztosítási idôszakában új biztosítási szerzôdés alapján ismételten taggá válik, úgy a megszûnt szerzôdés szerinti biztosítási idôszakra ismételt tagdíjfizetési kötelezettsége nem keletkezik feltéve, hogy a korábbi tagsági viszonya alapján a tagdíjat befizette.

1.8.2. Biztosítási díj: a biztosítási szerzôdés szerinti díj (a továbbiakban: biztosítási díj).

1.8.3. Pótlólagos befizetés: az Egyesület pótlólagos befizetést csak abban az esetben alkalmaz, ha a tárgyévi szolgáltatások és az esetleges veszteségek fedezetét az Egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a viszontbiztosítás és a biztosítástechnikai tartalékok nem biztosítanák.

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE

2.1. Az Egyesület céljai

2.1.1. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon mûködô szervezet, amely kizárólag tagjai részére, tagjai biztosítási igényeinek teljesítése céljából, nyereségérdekeltség nélkül, a biztosítási díj ellenében a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, elôre meghatározott szolgáltatást nyújt.

2.1.2. Az Egyesület további célja, hogy a biztosítási, valamint a tagságnak a biztosítási tevékenységgel összefüggôen nyújtott szolgáltatások szakmai és szolgáltatási színvonalát folyamatosan emelje, illetve megtartsa, valamint a tagságát és a szol- gáltatásainak körét lehetôségeihez és a tagság, valamint a biztosítási piac igényeihez mérten bôvítse.

2.1.3. Az Egyesületnek a fenti célokhoz kapcsolódóan kiemelt feladata:

• saját személyi állományának folyamatos szakmai képzése,

• a társadalom tagjai öngondoskodás és kármegelôzés iránti igényének felkeltése, fejlesztése.

2.1.4. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében saját eszközeit a vonatkozó jogszabályi elôírások megtartásával befektetheti, a feladatok ellátására gazdálkodó szervezeteket, alapítványokat hozhat létre, továbbá a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával támogatást nyújthat.

2.1.5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez és politikai pártot, vagy szervezetet nem támogat.

2.2. Az Egyesület tevékenységi köre

TEÁOR ’08 6512 Nem életbiztosítás

Az Egyesület a fenti tevékenységi körbôl az alább felsorolt és Bit. 1. számú mellékletének A) részében nevesített ágazatok alá tartozó és az Egyesület mûködésére vonatkozó H-EN-II-112/2016. számú MNB engedély szerinti kockázatokat mûveli:

Ágazatok:

1. 1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket)

2. 2. Betegség

3. 3. Szárazföldi jármûvek (sínpályához kötött jármûvek kivételével)

4. 7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)

5. 8. Tûz és elemi károk

6. 9. Egyéb vagyoni kár

7. 10. Szárazföldi jármûvekkel kapcsolatos felelôsség

8. 13. Általános felelôsség

9. 16. Különbözô pénzügyi veszteségek

10. 18. Segítségnyújtás

Fentieken túl az Egyesület a Bit 47. §-a szerinti kiegészítô kockázatokat is mûveli.

Az Egyesület biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggô tevékenységként a PSZÁF EN-II-195/2010. sz. határozata alapján függô biztosításközvetítôi tevékenység, míg a PSZÁF EN-II-140/2012. sz. határozata alapján leányvállalatai részére történô könyvelési tevékenység végzésére jogosult.

3. AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE

3.1. A tagsági viszony létrejötte

3.1.1. Az Alapító tagok esetében az Alapító Közgyûlés alakulást kimondó határozatával jött létre a tagsági viszony.

3.1.2. Az Egyesület tagja lehet az Alapítókon túl az Egyesülettel biztosítási szerzôdést kötô (szerzôdô)

• természetes személy,

• jogi személy,

• mindazon jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, mely a saját neve alatt jogokat kötelezettségeket szerezhet.

3.1.3. A 3.1.2. xxxxxxx írtak tekintetében az írásos belépési nyilatkozat alapján, a biztosítási szerzôdés kockázatviselésének nap- jával jön létre a tagsági viszony. Az írásos belépési nyilatkozat a jogszabályban meghatározott távértékesítés keretében kö- tött pénzügyi ágazati szolgáltatás esetén az ajánlattételkor a távértékesítés módjának megfelelô nyilatkozattal is megtehetô.

3.1.4. A 2005.01.01. napjától az Alapító tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet tagja az Egyesületnek, aki/amely az Egyesület által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási termékre vonatkozó hatályos szerzô- déssel rendelkezik.

3.1.5. A belépni kívánó tag 3.1.3. pontban foglaltak szerinti módon tett belépési nyilatkozatával elfogadja az Alapszabályt és vál- lalja az egyesületi tagdíj és a biztosítási szerzôdése szerinti díj megfizetését.

3.2. Alapító tag

Az Egyesületet az 1. számú mellékletben felsorolt alapító tagok hozták létre.

3.3. Az egyesületi tagság megszûnése

3.3.1. A tagsági viszony megszûnik

3.3.1.1. A természetes személy tag esetén a tag halálával.

3.3.1.2. A jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet tag jogutód nélküli megszûnésével.

3.3.1.3. A tag kilépésével.

3.3.1.4. A tag kizárásával.

3.3.1.5. A tag biztosítási jogviszonyának megszûnésével.

3.3.2. Amennyiben a tag biztosítási jogviszonya a biztosítási díj esedékességének napjára visszamenôleg szûnik meg (Ptk. 6:449. §), a tagsági jogviszony a biztosítási díj teljesítésére adott póthatáridô utolsó napjának eredménytelen elteltével szûnik meg.

3.3.3. A tag halála, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszûnése esetében a tagsági viszony a tag halála idôpontjával, illetve nem természetes személy tag (szervezet) esetében az adott szervezeti formára irányadó szabályok szerinti megszûnéssel egyidejûleg szûnik meg.

3.3.4. Kötelezô gépjármû felelôsség biztosítás esetében a tag halálakor, ha a gépjármû birtokosa a tag halálát az Egyesület felé bejelenti, úgy a biztosítási szerzôdést folyamatos díjfizetéssel, legkésôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerôre emelkedéséig hatályban tarthatja anélkül is, hogy tagként az Egyesületbe belépne feltéve, hogy a szerzôdés idôközben egyéb okból nem szûnik meg. A halál tényének bejelentését írásban – a halál tényét igazoló közokirat másolatának csa- tolásával – kell megtenni.

3.3.5. Egyéb biztosítási termékeknél, ha a tag, mint a szerzôdô halála esetén annak örököse jogszabály alapján a szerzôdésbe szerzôdôként beléphet, de a belépéssel együtt tagként az Egyesületbe is be kell lépnie, kivéve, ha már az Egyesület a tagja. Ugyanez az irányadó a vagyonbiztosítás esetében, amennyiben jogszabály alapján a biztosított a szerzôdô helyére kíván lépni.

3.3.6. A tag jogosult az Egyesületbôl való kilépési szándékát bármikor bejelenteni. A bejelentést írásban kell az Egyesület részére közölni. A kilépés a tag érvényes biztosítási szerzôdése szerinti legkorábbi évfordulóval, több szerzôdése esetében a leg- késôbbi évforduló napján hatályosul. A biztosítási szerzôdés a tag kilépési nyilatkozata közlését követôen a legkorábbi évfordulón szûnik meg kivéve, ha a tag szerzôdése ezen évforduló elôtt egyéb okból megszûnik (pl. érdekmúlás, díj nem fizetés miatti szerzôdés megszûnés).

3.3.7. A tag – bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárható az Egyesületbôl, ha

3.3.7.1. jogszabályt;

3.3.7.2. az Alapszabályt, vagy

3.3.7.3. a Küldöttgyûlés határozatát

súlyosan vagy ismételten sértô magatartást tanúsít.

3.3.8. A kizárás kérdésében az Igazgatótanács dönt. A kizárási eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell a kizárás okának megjelölésével és lehetôvé kell tenni, hogy a kizárással kapcsolatos észrevételeit megfelelô határidôn belül írásban közölje. Az Igazgatótanács köteles a döntésrôl szóló határozatot írásba foglalni, indokolással ellátni és haladéktalanul megküldeni a kizárással érintett tag részére. A döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen a tag a tudomásszerzést követô 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás kezdeményezése a határozat végrehajtását nem érinti, ki- véve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Az Egyesület a tag kizárását kimondó Igazgatótanácsi határozat meghozatalát követôen a tag biztosítási szerzôdéseit azok legközelebbi évfordulójára felmondja. A biztosítási szerzôdés ezen alapuló felmondásából eredôen az Egyesületet felelôsség nem terheli, még abban az esetben sem, ha jogorvoslati eljárásban esetlegesen a kizárás jogellenességét állapítanák meg.

3.3.9. A tag által az Egyesület felé történô bármilyen jogcímû befizetéseit az Egyesület a jogszabály alapján elsôbbséget élvezô levonásokat követôen jogosult elsôsorban a tag tagsági viszonyából eredô – a befizetés jóváírásáig esedékessé vált – fizetési kötelezettségei javára elszámolni. Ugyanez az irányadó a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosításra vonatkozó

jogszabály szerinti, elôzményi idôszak alapján érvényesítendô összegek (elmaradt díj /„fedezetlenségi díj”/) elsôdleges érvényesítésére is.

3.4. A tag jogai és kötelezettségei

3.4.1. A tag jogosult az Alapszabályában meghatározott módon az Egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt venni, és munkájával, magatartásával az eredményes mûködést elôsegíteni.

3.4.2. A tag jogosult a Küldöttválasztó Gyûlésen közvetlenül részt venni, a Küldöttgyûlésen a saját területi küldöttje útján Egye- sületet érintô bármely kérdést felvetni, annak napirendre tûzését indítványozni.

3.4.3. A jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában a tag az Egyesület bármely tisztségére jelölhetô és megválasztható.

3.4.4. A tag jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértô határozatát – a kölcsönös biztosító egyesület mûködésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelôen – a tudomásszerzést követô belül 30 (harminc) napon belül bíróság elôtt megtámadni.

3.4.5. A tag köteles tagdíjat fizetni. A tagdíj fizetésének elmaradása a tag kizárását vonhatja maga után. Nem köteles tagdíj fi- zetésére az a tag, akinek tagsági jogviszonya kizárólag valamely nem az alábbi termékek közt szereplô biztosítási szer- zôdés vagy szerzôdések alapján áll fenn:

- Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás,

- KöBE Casco Biztosítás,

- Lendület Start Casco,

- Lendület Top Casco,

- KöBE Önrész Biztosítás,

- KöBE Otthon Biztosítás,

- EASY I. Általános Háztartási Biztosítás,

- Közúti közlekedési szolgáltatást végzô árufuvarozók és autóbuszos személyszállítók felelôsségbiztosítása,

- Fuvarozói Árukár Felelôsségbiztosítás,

- CMR Biztosítás,

- Belföldi Árukár Felelôsségbiztosítás,

- Flotta Casco,

- Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás

- Munkanélküliség biztosítás

- Tevékenységi, Általános Szolgáltatói, Szakmai- és Speciális Felelôsségbiztosítások

Nem kell tagdíjat fizetni a tagsági jogviszony alapszabály 3.3.2. pontja szerinti megszûnése esetén a jogviszonyt megala- pozó szerzôdés kockázatviselésének megszûnése és az alapján a tagsági jogviszony megszûnése közötti idôtartamra, amennyiben a megszûnt tagsági jogviszonyt megalapozó szerzôdés vagy szerzôdések alapján kockázatviselés a tagsági jogviszony megszûnésével érintett biztosítási idôszakban nem áll fenn.

3.4.6. A tag jogosult az állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében a székhelye szerinti területi küldöttválasztáson személyesen részt venni. Nem természetes személy tag nevében a szervezeti formájának megfelelôen a rá vonatkozó jogszabályi elôírások szerint kizárólag a szervezet – aláírásra jogosult – képviseleti joggal felruházott mindenkori képvi- selôje(i) személyesen járhat(nak) el.

3.4.7. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a tag tagsági jogainak meghatalmazotton keresztüli gyakorlását, ide nem értve értelemszerûen a Küldötteken keresztül történô közvetett joggyakorlást.

3.4.8. A tag köteles állandó lakcíme, illetve nem természetes személy tag esetén székhelye és a szervezeti formája szerinti kép- viselôje/képviselôi változását haladéktalanul, de legkésôbb a változást követô 5. munkanapon belül bejelenteni az Egye- sület részére. A tag ezen kötelezettsége elmulasztásából, vagy késedelemébôl eredô következményekért az Egyesületet felelôsség nem terheli.

4. AZ EGYESÜLET SZERVEI

4.1. Az Egyesület szervezeti felépítése

4.1.1. Társadalmi szervezet

4.1.1.1. Küldöttgyûlés

4.1.1.2. Igazgatótanács

4.1.1.3. Felügyelô Bizottság

4.1.1.4. Bizottságok

4.1.2. Szakmai szervezet

4.2. Küldöttgyûlés

4.2.1. Az Egyesület legfôbb, döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekbôl álló Küldöttgyûlés. A Küldötteket az Egyesület adott küldöttválasztási területéhez (lsd. 4.4.3.) tartozó tagjainak gyûlése (Területi Küldöttválasztó Gyûlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. (Küldött)

4.3. Küldött jelölése

4.3.1. Küldöttnek bármelyik, az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelölhetô.

4.3.2. Küldöttjelöltet jelölni az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult. Egy tag több személyt, valamint saját magát is jelölheti Küldöttnek.

4.3.3. Küldöttet jelölni az Igazgatótanács által erre a célra rendszeresített – az Egyesület internetes oldaláról letölthetô, vagy az Egyesület székhelyén igényelhetô – a jelölt és a jelölô személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas, valós adatokkal és teljes körûen kitöltött jelölô lapon, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokirati formában lehet. A küldöttjelölt a jelölés elfogadásáról a jelölô lap aláírásával nyilatkozik.

4.3.4. A Küldött a jelölése elfogadásakor anyagi és büntetôjogi felelôssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy büntetett elôéletû-e vagy sem, valamint arról, hogy ô, illetve a Bit. 4. § (1) 64. pontban meghatározott közeli hozzátartozója más biztosítóval, vagy más biztosítóval jogviszonyban álló biztosításközvetítôvel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyenben tulajdonos, tisztségviselô vagy ellenôrzô testület tagja. Ezen nyilatkozat tar- talmát a Levezetô elnök a küldöttválasztás megkezdése elôtt ismerteti az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen meg- jelentekkel.

4.3.5. A jelölés akkor érvényes, hogy az alakszerûen kitöltött – a jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó – jelölôlap legkésôbb az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés szavazási eljárása megkezdéséig a Levezetô elnök részére eredetben átadásra kerül. Az adott küldöttválasztási területre vonatkozóan beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltek listája az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés helyszínén folyamatosan megtekinthetô. A listán már feltûntetett személy további je- lölése érvénytelen.

4.4. Küldöttválasztás

4.4.1. A küldöttválasztás megszervezése és lebonyolítása az Igazgatótanács feladata. A küldöttválasztást az Igazgatótanács szükség szerint, de a 4.4.2. pontban foglaltaknak megfelelôen legalább ötévente köteles akként megszervezni, hogy a Küldöttgyûlés mûködésének folyamatossága biztosítható legyen.

4.4.2. A küldöttválasztásra küldöttválasztási területenként kerül sor. (Területi Küldöttválasztó Gyûlés) Az Igazgatótanács a 4.4.1. pontban foglaltak biztosítása érdekében köteles az új Küldöttgyûlés megalakulásához szükséges valamennyi Területi Kül- döttválasztó Gyûlést az aktuálisan megválasztott, mûködô Küldöttgyûlés megalakulásától számított 5 év elteltét megelôzô 365 napon belül lebonyolítani.

4.4.3. A küldöttválasztási területeket az Igazgatótanács a vármegyék (+fôváros) területe szerint határozza meg. Amennyiben az adott vármegyéhez/fôvároshoz tartozó tagok száma az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatkozó hirdetmény köz- zétételét megelôzô naptári hónap elsô napján nem éri el a 3000 tagot, vagy az Igazgatótanács által a 4.4.5. pont szerint meghatározott szükséges taglétszámot, azt a vármegyét/fôvárost az Igazgatótanács összevonja bármelyik másik szom- szédos vármegyével, vagy akár vármegyékkel egy közös küldöttválasztási területbe. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatkozó hirdetmény az Egyesület internetes oldalán is megtekinthetô.

4.4.4. A tag az Egyesület által nyilvántartott állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében az Egyesület által nyilván- tartott székhelye szerint kerül küldöttválasztási területi besorolásra. Ugyanabban a küldöttválasztási eljárásban a tag csak egy Területi Küldöttválasztó Gyûlésen szavazhat függetlenül attól, hogy az adott küldöttválasztási eljárás során a lakcíme/ székhelye utóbb egy olyan választási területre kerül át, ahol még az adott választási eljárás szerinti Területi Küldöttválasztó Gyûlésre nem került sor.

4.4.5. Küldöttválasztási területenként annyi Küldöttet kell választani, hogy az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagságot minden 3000 tag után 1 Küldött képviselje. Ha a küldöttválasztási terület taglétszáma a 3000-et, illetve annak egész számú többszörösét legalább 1500 taggal meghaladja, úgy további egy Küldött választására kerül sor az adott küldöttválasztási területben. Amennyiben az adott küldöttválasztási eljárás elsô Területi Küldöttválasztó Gyûlésére vonatkozó hirdetmény közzétételét megelôzô naptári hónap elsô napján fennálló taglétszám alapján a fentiek szerint számított Küldöttgyûlés lét- száma meghaladja a törvényben elôírt legfelsô mértéket, az Igazgatótanács valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyûlés tekintetében egységesen köteles meghatározni az egy küldött választásához szükséges küldöttválasztási területi taglétszá- mot olyan módon, hogy a megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés létszáma a törvényi elôírás szerinti maximum és annak 20%-kal csökkentett mértéke közé essen és azt az elsôként megtartandó Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl szóló hirdet- ményében közzétenni.

4.4.6. A megválasztott Küldött(ek) mellé egyben küldöttválasztási területenként a megválasztott Küldöttek számával azonos pót- küldött is megválasztásra kerül. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó Küldött küldötti viszonyának megszûnése esetében a helyébe a sorrendben az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen legtöbb szavazatot kapott pótküldött lép.

4.4.7. Az adott küldöttválasztási terület Küldöttje(i), illetve pótküldöttje(i) azok a küldöttjelöltek lesznek, akik az adott Területi Kül- döttválasztó Gyûlésen leadott érvényes szavazatok alapján sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

4.4.8. Az Egyesület az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés összehívására vonatkozó hirdetményt a küldöttválasztási eljárásban az azzal érintett Területi Küldöttválasztó Gyûlés napja elôtt legkésôbb 10 nappal megelôzôen internetes honlapján, valamint két országos napilapban teszi közzé.

4.4.9. Az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen az a tag is gyakorolhatja tagsági jogait, aki a hirdetmény közzétételének határ- napja és a rá irányadó Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdô idôpontja között lép be az Egyesületbe, feltéve, hogy tagsági viszonyát a rá vonatkozó Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtti regisztráció során hitelt érdemlôen igazolja, melynek módját az Igazgatótanács köteles elôzetesen meghatározni és a hirdetményben közzétenni.

4.4.10. A küldöttválasztási eljárásban az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl közzétett hirdetményben közlésre kerül a Területi Küldöttválasztó Gyûlés helye és ideje, valamint annak határozatképtelensége miatt megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés idôpontja és helye, valamint a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlésre irányadó (lsd. 4.4.15.) szabályok. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés az eredeti Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdôidôpontját követôen, lehetôleg ugyanazon a napon legkorábban egy órával késôbbi idôpontra, de legkésôbb 15 napon belülre hívható össze.

4.4.11. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésen

4.4.11.1. az adott küldöttválasztási területhez tartozó és regisztrált tagok,

4.4.11.2. az Igazgatótanács által írásban felkért, vagy meghívott személyek vehetnek részt.

4.4.12. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtt közvetlenül az Igazga- tótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre megjelent valamennyi tag tagsági viszonya ellenôrizhetô legyen.

4.4.13. A természetes személy tag, illetve a nem természetes személy tag képviselôje a regisztráció során köteles személyazo- nosságát és lakcímét hitelt érdemlôen (eredeti személyi irataival) igazolni. A nem természetes személy tag képviselôje(i) ezen túlmenôen a képviseleti jogosultságát(ukat) is köteles(ek) hitelt érdemlôen igazolni. Értelemszerûen irányadóak a regisztrációnál a 3.4.6. pontban írtak is.

4.4.14. A Területi Küldöttválasztó Gyûlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50%-a + 1 tag jelen van.

4.4.15. Határozatképtelenség miatt megtartásra kerülô megismételt Területi Küldöttválasztási Gyûlés az elôre meghirdetett napi- rendi pontokkal a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlésen az eredeti közzétételben meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni kivéve, ha ezen valamennyi az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelen van és ezt a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés elhatározza.

4.4.16. A Területi Küldöttválasztó Gyûlést az jelenlévô tagok által nyílt szavazással, egyszerû többséggel megválasztott Levezetô Elnök vezeti le.

4.4.17. A Levezetô Elnök feladata biztosítani a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét, a szavazási eljárás alakszerûségét.

4.4.18. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Területi Küldöttválasztó Gyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza.

4.4.19. Az Igazgatótanács a választási eljárás jogszerûsége és tisztasága biztosítására valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyûlésre tagjai sorából 2 tagot delegál, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés levezetô elnökével együtt (választást felügyelô bizottság) szótöbbséggel határoznak a Területi Küldöttválasztó Gyûlés esetleges berekesztésérôl. Amennyiben a választást felügyelô bizottság a Területi Küldöttválasztó Gyûlés berekesztése mellett döntött, úgy az adott Területi Küldött- választó Gyûlésen a szavazás érvényesen nem tartható meg, illetve az adott területi küldöttválasztás érvénytelen. Ilyen esetben az Igazgatótanács az adott küldöttválasztási területre új Területi Küldöttválasztó Gyûlést hív össze. A választást felügyelô bizottság Igazgatótanács által delegált két tagja egybehangzóan dönt a regisztráció során a tagsági jogviszony hitelt érdemlô igazolásával (4.4.9.), illetve a képviseleti jogosultság hitelt érdemlô igazolásával (4.4.13.) kapcsolatos vitás esetekben.

4.4.20. A Terület Küldöttválasztó Gyûlés hatáskörébe kizárólag az adott választási területhez tartozó tagok küldötti képviseletét ellátó Küldöttek megválasztása tartozik.

4.4.21. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl jegyzôkönyv készül, melyet a Levezetô elnök által felkért személy vezet. A jegyzôköny- vet a választást felügyelô bizottság tagjai írják alá és a Területi Küldöttválasztó Xxxxxx által megválasztott két jegyzôkönyv hitelesítô hitelesíti.

4.5. A Küldött jogállása

4.5.1. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat a Küldöttgyûlésen az adott küldöttválasztási terület Területi Küldött- választó Gyûlésén megválasztott Küldött képviseli. A tagok a Küldöttgyûléssel összefüggô tagsági jogaikat a Küldötteken keresztül gyakorolhatják.

4.5.2. Amennyiben nem természetes személy a Küldött, úgy a Küldött nevében a szervezeti formájára vonatkozó jogszabályi elôírás szerint a szervezet képviseletére jogosult személy(ek) személyesen járhat(nak) el.

4.5.3. A Küldött megbízása a megválasztásával érintett Küldöttgyûlés 5.2.1. pont szerinti alakuló ülésének napjától kezdôdôen az azt követôen megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés alakuló ülésének napjáig szól. A Küldött újraválasztható.

4.5.4. A Küldött megbízása megszûnik:

4.5.4.1. ha a Küldött megbízási ideje lejárt és a lejárat elôtt nem választották újra,

4.5.4.2. tagsági jogviszonyának megszûnésével,

4.5.4.3. lemondással.

4.5.5. A Küldött a megbízásáról bármikor, de legkésôbb a Küldöttgyûlés elôtt 20 nappal az Igazgatótanács Elnökéhez megérkezô írásbeli nyilatkozatával lemondhat.

4.5.6. A Küldött küldötti viszonyának megszûnése esetén, a megválasztás szerint soron következô pótküldött lép a helyére. Amennyiben nincs több pótküldött, abban az esetben a Küldöttgyûlést az ötéves választási ciklus végéig a megmaradt Küldöttek alkotják és új Küldötteket nem választanak, csak abban az esetben, ha küldöttek létszáma 50% alá csökken.

4.5.7. A Küldöttet az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ tekintetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A Küldött a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.

4.6. A Küldöttgyûlés kizárólagos hatásköre

4.6.1. az Alapszabály elfogadása és módosítása a jelenlévô, ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a szavazólapokat határ- idôben visszaküldô küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, az egyesület alapszabályban meghatáro- zott célját érintô módosítás esetén az összes küldöttek háromnegyedének egyetértô szavazata alapján,

4.6.2. a Egyesület stratégiai terve, és az éves beszámoló, illetve konszolidált beszámoló elfogadása,

4.6.3. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadása,

4.6.4. az Egyesület könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása,

4.6.5. a tagdíj mértékének meghatározása az Igazgatótanács javaslata alapján,

4.6.6. az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint,

4.6.7. az Igazgatótanács és a Felügyelô Bizottság éves beszámolójának elfogadása,

4.6.8. a Vezérigazgató két Küldöttgyûlés közötti idôszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása,

4.6.9. az Egyesület tisztségviselôinek és Xxxxxxxxxxxxxxxxxx megválasztása, visszahívása/felmentése,

4.6.10. a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,

4.6.11. a jegyzôkönyvvezetônek és a jegyzôkönyv hitelesítôknek megválasztása,

4.6.12. az Egyesület tisztségviselôi és a Könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása,

4.6.13. az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának, átalakulásának elhatározása, ál- lomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértô szavazata alapján,

4.6.14. rendelkezés az Egyesület jogutód nélküli megszûnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról.

4.6.15. az Egyesület javadalmazási politikájának elfogadása,

4.6.16. döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyûlés a saját hatáskörébe vonta.

4.7. Küldöttgyûlés határozatképessége, határozathozatal

4.7.1. A Küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.7.2. A határozatképes Küldöttgyûlés határozatait – jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában – a jelenlévô küldöttek szavazatainak egyszerû (több mint 50%) többségével hozza.

4.7.3. A Küldöttgyûlés határozatait nyílt, vagy titkos szavazással hozza.

4.7.4. A Küldöttgyûlésen a szavazás történhet:

4.7.4.1. a szavazati jog számának azonosítására és számolására alkalmas, egyidejû vélemény kinyilvánítással (kéz, vagy szavazólap felemelése),

4.7.4.2. a napirendi pont jellegétôl függôen az Igazgatótanács által meghatározott formájú és tartalmú szavazólap értelemszerû kitöltésével és leadásával,

4.7.4.3. elektronikus (nyomógombos) szavazással /amennyiben ennek biztonságos és megbízható technikai feltételei adottak/

4.7.5. Írásbeli szavazás esetén a teljes szavazólap érvénytelennek tekintendô, ha abban javítás, elírás van vagy a tartalomtól, formától eltérôen, vagy hiányosan kerül leadásra. Írásbeli szavazás esetén a szavazólapokat a jegyzôkönyvvel együtt és azonosan kell kezelni és irattározni.

4.7.6. Küldöttgyûlésen a Küldött a jogait csak személyesen gyakorolhatja.

4.7.7. A nem természetes személy Küldött esetében a Küldött nevében kizárólag a szervezeti formájára irányadó szabályok szerinti (cég)jegyzésére jogosult képviselôje(i) személyesen járhat(nak) el. A képviseleti jogot a képviselô(k) köteles(ek) a regisztráláskor igazolni.

4.7.8. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a Küldött, vagy a nem természetes személy Küldött képviselôje meghatalmazotton ke- resztüli eljárását

4.7.9. A szavazás módját – az elektronikus hírközlô eszköz útján lebonyolított Küldöttgyûlés és az ülés tartása nélküli döntés- hozatali eljárás kivételével – a Küldöttgyûlés határozza meg, akár eseti jelleggel.

4.7.10. A Küldöttgyûlésen, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozat meghozatalakor nem szavazhat az a Küldött,

4.7.10.1. Akit a határozat kötelezettség vagy felelôsség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta elônyben ré- szesít;

4.7.10.2. xxxxxx a határozat szerint szerzôdést kell kötni;

4.7.10.3. xxx ellen a határozat alapján pert kell indítani;

4.7.10.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

4.7.10.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

4.7.10.6. aki egyébként személyesen érintett a döntésben.

4.7.11. Ha egy Küldött valamely ügyben nem szavazhat, ôt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

4.8. A Küldöttgyûlés összehívása

4.8.1. Az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni, vagy a Küldöttgyûlés ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárását kezdeményezni. Az Igazgatótanács a Küldöttgyûlés ülésének idôpontját minimum 15 nappal korábban köteles kitûzni és azt az Egyesület Internetes oldalán közzétenni. A Küldött vá- lasztást követô elsô Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács jogosult a rendkívüli Küldöttgyûlés összehívásának szabályai szerint (lsd. 4.8.7.).

4.8.2. A Küldöttgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Küldöttek egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza, vagy ha az összehívását a bíróság, vagy a szakmai felügyeletet ellátó szerv a napirendi pontok megjelölésével elrendeli. A Ve- zérigazgató kezdeményezésére az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést összehívhatja.

4.8.3. Az Igazgatótanács köteles a Küldöttgyûlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

4.8.3.1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

4.8.3.2. az Egyesület elôreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

4.8.3.3. az Egyesület céljának elérése veszélybe került.

4.8.4. A 4.8.3. xxxxxxx foglaltak alapján összehívott Küldöttgyûlésen a Küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetésérôl dönteni.

4.8.5. A meghívót a Küldöttek részére legalább a Küldöttgyûlést megelôzô 15 nappal korábban – a Küldött Egyesülethez beje- lentett (3.4.8. pont) nyilvántartott lakcímére, illetve székhelyére vagy az Egyesület nyilvántartásában lévô elektronikus postafiókja címére – el kell küldeni. A Küldöttgyûlés megtartható az Egyesület székhelyétôl eltérô, a Küldöttgyûlés lebo- nyolítására alkalmas más helyen is.

4.8.6. A napirendi pontokat és annak sorrendjét az Igazgatótanács határozza meg. A napirendre fel kell venni azt a kérdést, amelynek megtárgyalását az Igazgatótanács Elnökéhez intézett levélben a tagok/Küldöttek 10 (tíz) %-a, vagy a Vezérigaz- gató legkésôbb 30 nappal a Küldöttgyûlés tervezett idôpontja elôtt írásban kérte. Amennyiben a napirendi pontra történt javaslat a fenti határidô után érkezik az Igazgatótanács Elnökéhez, úgy a javaslatot a Küldöttgyûlésen a napirendi pontokkal összefüggésben ismertetni kell. Az ilyen napirendre vonatkozó javaslat tárgyalására a javaslat fenntartása esetén a soron következô Küldöttgyûlésen kerül sor.

4.8.7. A Küldöttgyûlésre vonatkozó meghívóban közlésre kerül a Küldöttgyûlések helye és ideje, valamint határozatképtelensége miatt megismételt Küldöttgyûlések idôpontja és helye, valamint a megismételt Küldöttgyûlésre irányadó szabályok (lsd. 4.14.) szerinti szabályai.

4.8.8. A Küldöttgyûlés a meghívóban nem szereplô napirendi pontot csak abban az esetben tárgyalhatja, ha a Küldöttgyûlésen legalább a Küldöttek háromnegyede jelen van és a napirend felvételét a Küldöttgyûlés egyhangúlag elhatározza.

4.8.9. Rendkívüli Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács döntése alapján az Igazgatótanács Elnöke, illetve az 5.5.7. pont alapján a Felügyelô Bizottság Elnöke jogosult. A Rendkívüli Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által javasolt napirenddel 24 órán belüli idôpontra is össze lehet hívni. Az összehívás történhet elektronikusan (e-mailen), táviratban, visszaigazolt telefonhívással, postai úton és faxon.

4.8.10. A Rendkívüli Küldöttgyûlés határozatképtelenségére vonatkozó eljárásra a Megismételt Küldöttgyûlésre irányadó 4.14. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

4.8.11. Az Igazgatótanács tagjai kötelesek a Küldöttekkel azonos módon a Küldöttgyûlésen részt venni, a Küldöttgyûlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységérôl és gazdasági helyzetérôl beszámolni.

4.8.12. Az Igazgatótanács az elektronikus hírközlô eszköz útján megtartásra kerülô Küldöttgyûlést a napirendre vonatkozó részle- tes tájékoztatás és a határozatok tervezetének a Küldött 4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail) címére megküldött elektronikus üzenettel hívja össze. A meghívó nem tartalmazza az ülés helyszínét, de tartalmaznia kell az igénybe vehetô elektronikus hírközlô eszközöket (pl. mobiltelefon, laptop, asztali számítógép, amelyekhez mikrofon és webkamera tartozik) és az alkalmazandó informatikai megoldásokat (pl. Zoom, Cisco Webex, Skype stb.), illetve a részt- vevôk azonosításának módját.

4.8.13. Az elektronikus hírközlô eszköz igénybevételével megtartásra kerülô Küldöttgyûlésen a Küldöttek, illetve a meghívottak hang- és képátvitelre egyidejûleg alkalmas elektronikus hírközlô eszköz használatával vehetnek részt. Elektronikus hírközlô eszköz igénybevételével megtartásra kerülô ülés olyan megoldás alkalmazásával tartható meg, amely alkalmas az ülés résztvevôinek azonosítására, a résztvevôk közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására, az ülésen elhangzottak, az ott történtek – különösképpen az ilyen módon történt döntéshozatal – kép- és hanganyagának elektronikus formában történô rögzítésére úgy, hogy a történtek utóbb is ellenôrizhetôk legyenek. Az elektronikus hírközlô eszköz útján tartott ülésen titkos szavazás nem tartható.

4.8.14. Ülés tartása nélküli döntéshozatalt az Igazgatótanács a határozat tervezetének a Küldött 4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail) címére történô megküldésével kezdeményezi, egyidejûleg megküldi a határozathozatalhoz szükséges lényegi információkat és írásbeli elôterjesztéseket. A döntéshozatal elektronikus üzenetváltás útján történik. Az Igazgatóság az írásbeli jognyilatkozatot minôsített vagy minôsített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektro- nikus aláírással vagy elektronikus bélyegzôvel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés- szolgáltatással való hitelesítéssel látja el. A természetes személy Küldöttek a döntéshozatal során jognyilatkozataikat a

4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókjukról küldött üzenetben tehetik meg, melyet nem kötelesek elektro- nikus aláírással ellátni, azonban a jognyilatkozatoknak a Küldött azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell. A nem természetes személy Küldöttnek a jognyilatkozatát minôsített vagy minôsített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírnia.

4.8.15. A Küldöttek számára a határozattervezet kézhezvételétôl számított legalább nyolc napos határidôt kell biztosítani, hogy szavazatukat megküldjék az Igazgatótanács részére, errôl a Küldötteket a szavazási felhívásban tájékoztatni kell. A Küldött szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelmûen megállapítható a személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselôjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat.

4.8.16. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Igazgatótanács részére, amennyi szavazati jogot képviselô Küldött jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

4.8.17. A szavazásra megszabott határidô utolsó napját követô három napon belül – ha valamennyi Küldött szavazata ezt meg- elôzôen érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Igazgatótanács megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül a 4.8.14. pont szerinti módon közli a Küldöttekkel. A határozathozatal napja a szavazási határidô utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó

szavazat beérkezésének napja. A szavazatok összeszámlálásáról jegyzôkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett Küldöttek számát, a szavazatok összesített adatait, amelyet az Igazgatótanács Elnöke ír alá.

4.8.18. A Küldöttgyûlés ülés tartása nélküli döntéshozatal útján nem dönthet

4.8.18.1. az Egyesület jogutód nélküli megszûnésérôl,

4.8.18.2. az Egyesület egyesülésérôl, szétválásáról, átalakulásáról és a folyamatban lévô átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban nem dönthet.

4.9. Regisztráció a Küldöttgyûléshez

4.9.1. A Küldötteket a Küldöttgyûlés ülésén – a 4.11.6. pontban foglaltak kivételével – az Igazgatótanács által meghatározott for- mában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy a Küldöttgyûlésen jelenlévô vala- mennyi Küldött azonosítható, továbbá a határozatképesség a Küldöttgyûlés alatt is folyamatosan vizsgálható legyen.

4.9.2. A természetes személy Küldött, illetve a nem természetes személy Küldött képviselôje(i) a regisztráció során köteles(ek) személyazonosságát(ukat) személyi azonosító okmánnyal, továbbá lakóhelyét lakcímkártyával igazolni. A nem természetes személy Küldött képviselôje ezen túlmenôen képviseleti jogosultságát is köteles igazolni. Az elektronikus hírközlô eszköz útján megtartásra kerülô ülésen az a Küldött és meghívott, akit a Levezetô Elnök személyesen nem ismer, csak azonosítását követôen vehet részt. Az azonosítás módjáról (pl. xxxxxx, személyazonosító okirat bemutatása) az Igazgatótanács dönt.

4.9.3. A Küldöttgyûlésen csak regisztrált Küldött vehet részt. A Küldöttgyûlésen a regisztrált Küldötteken kívül csak az Igazga- tótanács által meghívott személyek vehetnek részt.

4.10. Küldöttgyûlés Levezetô Elnöke

4.10.1. A Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott levezetô elnök, míg az ô akadályoztatása esetében az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott helyettes vezeti le. Jelen pont rendelkezései a levezetô elnök helyettesre is vo- natkoznak.

4.10.2. A Levezetô Elnök:

4.10.2.1. biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét,

4.10.2.2. biztosítja a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerûségét,

4.10.2.3. amennyiben a Küldöttgyûlés a napirendekkel összefüggô felszólalások, észrevételek idôtartamát megállapítja, úgy biztosítja az idôkorlátok betartását.

4.10.3. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Küldöttgyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza kivéve, ha a Küldöttgyûlés az érintett személy to- vábbi felszólalása mellett dönt.

4.10.4. Amennyiben a Levezetô Elnök az adott napirendi pontban érintett, az érintettség idôtartamára az Igazgatótanács által elô- zetesen megbízott Levezetô Elnök-helyettes helyettesíti.

4.11. A Küldöttgyûlés Jegyzôkönyve

4.11.1. A Küldöttgyûlésrôl írásbeli jegyzôkönyv készül. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök által javasolt, és Küldöttgyûlés által nyílt szavazással megválasztott Jegyzôkönyvvezetô vezeti. Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a jegyzökönyvvezetôt az Igazgatótanács jelöli ki. A jegyzôkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit, elektronikus hírközlô eszköz útján lebonyolított ülés esetén az alkalmazott informatikai megoldást, illetve az ülésen részt vevô Küldöttek és meghívottak azonosíthatósághoz szükséges adatait is, továbbá ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén annak tényét, illetve a sza- vazás eredményét.

4.11.2. Bármelyik jelenlévô Küldött indítványára a Küldöttgyûlés akként határozhat, hogy az ott elhangzottakról hangfelvétel ké- szüljön, amennyiben ehhez a technikai lehetôségek rendelkezésre állnak, vagy elektronikus hírközlô eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hanganyag alapján utólag készüljön írásbeli jegyzôkönyv. Az írásbeli jegyzôkönyv a felvétel alapján készítendô el, legkésôbb a Küldöttgyûlést követô 15 munkanapon belül. Amennyiben a fel- vétel készítését a Küldöttgyûlés érdemi megkezdését követôn határozzák el, úgy a felvétel megkezdése elôtt elhangzot- takról készült írásbeli jegyzôkönyvrészt a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvezetô és a két Jegyzôkönyv-hitelesítô köteles aláírásával külön is hitelesíteni.

4.11.3. A felvételt – ide értve az elektronikus hírközlô eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hang- anyagot – a Küldöttgyûlést követô 365 napig, vagy az adott Küldöttgyûlésen hozott határozat elleni felülvizsgálati eljárás kezdeményezése esetében az eljárás jogerôs befejezéséig kell megôrizni.

4.11.4. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvvezetô és – ülés tartása nélküli döntéshozatal kivételével – a Küldöttgyûlés által megválasztott kettô jegyzôkönyv-hitelesítô aláírásával hitelesíti.

4.11.5. A jegyzôkönyv, illetve a felvétel megôrzését és irattározását az Egyesület erre vonatkozó szabályzata szerint, ennek hiá- nyában a legnagyobb gondosság mellett az Igazgatótanács, illetve az Igazgatótanács által megbízott személy köteles megszervezni és arról gondoskodni.

4.11.6. Elektronikus hírközlô eszköz útján lebonyolított ülés esetén jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzôkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlô eszköz útján részt vevô tagok adatait.

4.12. Mandátumvizsgáló Bizottság

4.12.1. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Küldöttgyûlés napján és kezdete elôtt a Küldöttek részvételi jogosultságának ellenôrzése.

4.12.2. Ennek keretében:

4.12.2.1. a regisztráció adatait ellenôrzi, megállapítja a jelenlevô küldöttek számát, személyét,

4.12.2.2. elnöke útján indítványt tesz a Küldöttgyûlés Levezetô Elnökének a határozatképesség megállapítására vonat- kozóan,

4.12.2.3. folyamatosan ellenôrzi a határozatképesség meglétét.

4.12.3. Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság bármikor határozatképtelenséget állapít meg, mindaddig nem lehet a Küldött- gyûlésen további érdemi határozatot hozni, amíg a határozatképesség helyre nem áll, tartós határozatképtelenséget a Levezetô elnök jogosult megállapítani ez esetben szükség szerint megismételt Küldöttgyûlést kell tartani.

4.12.4. A Mandátumvizsgáló Bizottság kettô–öt fôbôl álló bizottság, melyet az Igazgatótanács jelöl ki a Küldöttgyûlést megelôzôen eseti jelleggel.

4.12.5. A Mandátumvizsgáló Bizottság munkáját a belsô ellenôr és az informatika segíti. A regisztrációt egyebekben az Egyesület munkaszervezetének a Vezérigazgató által felkért tagjai végzik.

4.13. Szavazatszámláló Bizottság

4.13.1. A Küldöttgyûlés határozatai meghozatalakor a szavazatokat össze kell számolni. A szavazatszámlálás módját az Alap- szabály rendelkezése szerint (lsd. 4.7.4.) a Levezetô Elnök határozza meg. A napirendi pontokkal összefüggô szavazatokat a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze, ide nem értve az elektronikus szavazatszámlálást, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárást.

4.13.2. A Szavazatszámláló Bizottság a Küldöttgyûlés által nyílt szavazással, alkalmanként kerül megválasztásra, és minimum 3 fôbôl áll. A szavazatszámlálók maguk közül egy elnököt választanak.

4.13.3. A Szavazatszámláló Bizottság ellenôrzi a szavazás szabályszerûségét, elvégzi a szavazatszámlálást és Elnökén keresztül beszámol a Küldöttgyûlésnek a szavazás eredményérôl.

4.13.4. A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az adott szavazáson jelöltként szerepel. Amennyiben a jelölést követôen összeférhetetlenség merül fel, az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. Ennek keretében a jelölés elfogadása esetén a Szavazatszámláló Bizottságba kell új személyt választani, vagy a jelölés visszautasítása esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani.

4.13.5. A szavazatszámlás eredményét a jegyzôkönyvben rögzíteni kell.

4.14. Megismételt Küldöttgyûlés

4.14.1. Amennyiben a Küldöttgyûlés határozatképtelen, úgy a megismételt Küldöttgyûlés összehívására a rendkívüli Küldöttgyû- lésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Azzal, hogy amennyiben a megismételt Küldöttgyûlés összehívására az eredeti napirenden szereplô ügyekben az eredeti meghívóban szereplô napon késôbbi idôpontban kerül sor, a Küldött- gyûlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontok tekintetében akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.14.2. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyûlés az eredeti napirenden szereplô ügyekben az eredeti idôpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követô idôpontra is összehívható, s ez esetben a megismételt Küldöttgyûlés a megjelent Küldöttek létszámára tekintett nélkül határozatképes.

4.14.3. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyûlés összehívása az eredeti Küldöttgyûlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet. Az eredeti Küldöttgyûlésrôl távolmaradó küldötteket a megismételt Küldöttgyûlés tartásáról tájé- koztatni kell.

4.14.4. A megismételt Küldöttgyûlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni, kivéve, ha a megismételt Küldöttgyûlésen valamennyi küldött jelen van és ezt a megismételt Küldöttgyûlés el- határozza.

4.15. A Küldöttgyûlés határozatának kihirdetése

4.15.1. A Küldöttgyûlés által hozott határozatot az azt tartalmazó jegyzôkönyv hitelesítését követô 15 napon belül az Egyesület Internetes oldalán ki kell hirdetni. A kihirdetésrôl az Igazgatótanács a vezérigazgató útján gondoskodik.

5. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELÔI

5.1. Az Egyesület tisztségviselôi

5.1.1. Igazgatótanács Elnöke és tagjai

5.1.2. Felügyelô Bizottság Elnöke, Elnökhelyettese és tagjai

5.2. Az Egyesület tisztségviselôire vonatkozó közös szabályok

5.2.1. A Küldöttgyûlés az Egyesület tisztségviselôit alapesetben 5 évre, de a mindenkori országos küldöttválasztási eljárás teljes körû lebonyolítását követôen az újonnan megválasztott Küldöttekbôl álló új Küldöttgyûlés alakuló ülését (alakuló Küldött- gyûlés) követô 120 napon belül megtartandó tisztségviselô-választásig bízza meg. Amennyiben a tisztségviselô megbízása a megválasztása (ciklus) lejárata elôtt bármely okból megszûnik, úgy a helyére választott tisztségviselô megválasztása az eredeti öt éves ciklus végéig szól. A tisztségviselô választáson a szavazás – nyílt vagy titkos, írásbeli, kézfelemeléses illetve gépi – módjáról a Küldöttgyûlés a szavazást megelôzôen dönt.

5.2.2. Tisztségviselô csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit. vonatkozó feltételeinek, és rendelkezik azokkal a kompeten- ciákkal, amelyek az adott tisztség betöltésével járó feladatok ellátásához szükségesek.

5.2.2.1. Tisztségviselô az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvôképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

5.2.2.2. Nem lehet az Egyesület tisztségviselôje az, akit bûncselekmény elkövetése miatt jogerôsen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett elôélethez fûzôdô hátrányos következmények alól nem mentesült.

5.2.2.3. Nem lehet tisztségviselô az, akit e foglalkozástól jogerôsen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerôs bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, amennyiben az Egyesület az ítéletben megjelölt tevékenységet folytat.

5.2.2.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott idôtartamig nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, akit eltiltottak a vezetô tisztségviselôi tevékenységtôl.

5.2.2.5. Nem lehet a Felügyelôbizottság Elnöke vagy tagja aki, vagy akinek hozzátartozója az Egyesület Igazgatótaná- csának Elnöke vagy tagja.

5.2.3. Tisztségviselô csak természetes személy egyesületi tag lehet. A tisztségviselôi megválasztás az érintett személy által való elfogadásával jön létre.

5.2.4. A tisztségviselôket a megbízás ellátásáért Küldöttgyûlés által megállapított tiszteletdíj illeti meg.

5.2.5. A tisztségviselôk a tisztségüket az Egyesület vezetése és mûködtetése során az ilyen tisztséget betöltô személyektôl el- várható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsôdlegessége alapján kötelesek ellátni.

5.2.6. A tisztségviselô a tisztségét csak személyesen láthatja el, képviseletnek helye nincs.

5.2.7. Az a tisztségviselô, aki nem választott Küldött, a Küldöttgyûlésen tanácskozási joggal részt vehet.

5.2.8. A tisztségviselô megbízása megszûnik

5.2.8.1. a megbízás idôtartamának lejártával,

5.2.8.2. visszahívással,

5.2.8.3. lemondással,

5.2.8.4. a tisztségviselô egyesületi tagsági viszonyának megszûnésével,

5.2.8.5. a tisztségviselô halálával,

5.2.8.6. a tisztségviselô cselekvôképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történô korlátozásával,

5.2.8.7. a Bit. eltérô rendelkezése hiányában a tisztségviselôvel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövet- keztével.

5.2.9. A tisztségviselô a megválasztási idôtartamának lejárta elôtt a Küldöttgyûlés határozatával indokolás nélkül bármikor vissza- hívható.

5.2.10. A tisztségviselô a tisztségérôl bármikor lemondhat azonban, ha az Egyesület adott szerve mûködôképességét (határozat- képességé) ez akadályozná, úgy a lemondás csak annak bejelentésétôl számított hatvanadik napon válik hatályossá ki- véve, ha az Egyesület Küldöttgyûlése az új tisztségviselô megválasztásáról már ezt megelôzôen gondoskodott.

5.2.11. A tisztségviselôk az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ tekin- tetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A tisztségviselô a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.

5.2.12. Az Egyesület tisztségviselôi összeférhetetlensége kérdésében a Bit. mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak.

5.3. A jelölés

5.3.1. Tisztségviselônek (IT tag és elnök, FB tag és elnök) az Egyesület bármely természetes személy tagja jelölhetô, aki az adott tisztségre elôírt jogszabályi, illetve alapszabályi feltételeinek megfelel.

5.3.2. Tisztségviselôt jelölni kizárólag Küldött jogosult a saját nevében, vagy az általa képviselt tagok esetleges javaslatai alapján. Egy Küldött több személyt, illetve azonos személyt több tisztségre is jelölhet.

5.3.3. A jelölés írásban, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokiratban (jelölô lap), a jelölt és a jelölô személyének (név, lak- cím) beazonosításra alkalmas adatainak feltüntetésével történhet. A Küldöttválasztást követô tisztségviselô választásra a jelölôlapokat a Küldöttválasztás utáni elsô Küldöttgyûlést követô 30. napig lehet érvényesen leadni. Megválasztott tiszt- ségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében az IT erre vonatkozó, küldötti értesítését követô 30. napig lehet a jelö- lôlapo(ka)t leadni. (Az értesítés kiküldésére a Küldöttgyûlési meghívó alakszerûsége az irányadó) A jelölô lapnak az IT el- nökének címezve, a KÖBE székhelyére ezen határidôn (30 nap) belül úgy kell megérkeznie, hogy a jelölés érvényes- ségéhez szükséges, hogy ahhoz egyidejûleg a jelöltnek a fenti alakszerûségekkel megadott elfogadó nyilatkozatát, valamint az adott tisztség tekintetében a szakmai felügyelet engedélyezési útmutatójában meghatározott okiratokat, nyilatkozatokat is csatolni kell.

5.3.4. Az IT elnöke a fenti határidôn belül beérkezett érvényes jelöléseket haladéktalanul felterjeszti a szakmai felügyelet részére a felügyeleti engedélyezés érdekében.

5.3.5. A Küldöttgyûlés elé csak olyan személyek terjeszthetôk, akik személye az adott tisztség tekintetétben a vonatkozó jog- szabályi rendelkezések szerint engedélyezettnek minôsül, vagy akik tekintetében az engedélykérelem a tisztségviselô választó Küldöttgyûlést megelôzôen benyújtásra került. Amennyiben a tisztségviselô választó Küldöttgyûlés idôpontjáig valamely tisztségviselô jelölt engedélye még nem áll rendelkezésre, az így megválasztott tisztségviselô a tisztség betöl- tésére és az abból eredô jogok gyakorlására csak az engedély kézhezvételét követôen jogosult.

5.3.6. A tisztségviselô jelölt, amennyiben a tisztségviselô választó küldöttgyûlésen nincs személyesen jelen, a tisztségre nem választható meg, kivéve, ha megválasztása esetére elôzetesen írásban elfogadó nyilatkozatot tett.

5.3.7. Az Igazgatótanács a tisztségviselô választást az 5.2.1. pontban meghatározott határidôben, az 5.3.5. pontban foglaltakra figyelemmel köteles kitûzni. Megválasztott tisztségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében, amennyiben a kiesés folytán az adott egyesületi szerv tagjainak létszáma nem csökken a határozatképességhez szükséges mérték alá, az Igazgatótanács a kiesô tisztségviselôk megválasztását legkésôbb a soron következô rendes Küldöttgyûlésre köteles kitûzni, feltéve, hogy a felterjesztés tárgyában hozott legutolsó határozat kézhezvétele a soron következô rendes Küldött- gyûlés idôpontját megelôzô 15. napnál korábban megtörtént.

5.4. Igazgatótanács

5.4.1. Az Egyesület vezetô szerve az Igazgatótanács.

5.4.2. Az Igazgatótanács 7 tagból áll.

5.4.3. Az Igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója [Bit. 4. § (1) 64. pont] az Egyesület Felügyelô Bizottságának tagjává nem választható meg.

5.4.4. Az Igazgatótanács tagjai az Egyesületnek okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felelnek, Az Igazgatótanács tagjai fe- lelôssége egyetemleges. Mentesül a felelôsség alól az Igazgatótanácsi tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a hatá- rozat ellen szavazott.

5.4.5. Az Igazgatótanács testületként jár el. Az Igazgatótanács szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik és tevékeny- ségérôl a Küldöttgyûlésnek évente beszámol.

5.4.6. Az Igazgatótanács határozatképességéhez minimum 4 tagjának jelenléte szükséges. Az Igazgatótanács döntéseit a je- lenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza.

5.4.7. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kérdést el kell napolni.

5.4.8. Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács Elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél meg- jelölésével – az Igazgatótanácsi tagok bármelyike, a Felügyelô Bizottság Elnöke, a Vezérigazgató írásban kérheti az Igaz- gatótanács elnökétôl, aki a kérelem kézhezvételétôl számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Igazgatótanács ülé- sének 15 napon belüli idôpontra történô összehívásáról. Ha az Igazgatótanács Elnöke a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmet elôterjesztô maga jogosult az ülés összehívására.

5.4.9. Az Igazgatótanács egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

5.4.10. Az Igazgatótanácsot az Igazgatótanács Elnöke, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács által írásban felhatalmazott Igazgatótanácsi tag képviseli.

5.4.11. Az Igazgatótanács jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe, to- vábbá amit a Küldöttgyûlés a hatáskörébe utal.

5.4.12. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik különösen:

5.4.12.1. a küldöttválasztás lebonyolítása – azon belül különösen a küldöttválasztási területeinek kijelölése, a Területi Küldöttválasztó Gyûlések összehívása –, valamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.2. a Küldöttgyûlés lebonyolítása – azon belül különösen annak összehívása, az ülés módjának (személyes jelenlét, távközlô eszköz) meghatározása, napirendjének megállapítása, ülés tartása nélküli határozathozatal kezde- ményezése –, valamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.3. küldöttgyûlés napirendjén szereplô elôterjesztések, határozati javaslatok elôkészítése és szakmai megalapozása,

5.4.12.4. a Küldöttgyûlés határozatainak kihirdetése,

5.4.12.5. küldöttgyûlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenôrzése,

5.4.12.6. üzletpolitikai célok meghatározása,

5.4.12.7. stratégiai terv véleményezése és elôzetes jóváhagyása,

5.4.12.8. az Egyesület éves üzlet tervének elfogadása,

5.4.12.9. a Vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

5.4.12.10. a Vezérigazgató helyettesei kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,

5.4.12.11. a Bit.-ben nevesített egyéb vezetôk kinevezésének és felmentésének jóváhagyása, a belsô ellenôrzési vezetô kivételével,

5.4.12.12. döntés a saját tulajdonú gazdasági társaság legfôbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, kivéve a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyását,

5.4.12.13. új biztosítási termékek elfogadása,

5.4.12.14. tag kizárásáról szóló döntés,

5.4.12.15. az Egyesület Szervezeti Mûködési Szabályzatának megállapítása,

5.4.12.16. saját ügyrendjének megállapítása,

5.4.12.17. az Igazgatótanács jogosult szakértô vagy szakértôk igénybevételére azokban a kérdésekben, amelyekben az Vezérigazgatóval és/vagy a szakmai vezetéssel nem ért egyet és/vagy nem tudnak megegyezni,

5.4.12.18. az Igazgatótanács jogosult a Felügyelô Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni,

5.4.12.19. a felkért munkabizottságok mûködtetése, irányítása,

5.4.12.20. a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megbízása,

5.4.12.21. gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány alapítása, illetve más gazdálkodó vagy egyéb szerveze- tekkel közös tulajdonú társaság alapítása,

5.4.12.22. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) mûködési formájának és fôtevékenységének megvál- toztatása, a társaság(ok) átalakulásának és jogutód nélküli megszûnésének elhatározása,

5.4.12.23. a szolgáltatás csökkentésének, illetve a tagok által teljesítendô kötelezô pótlólagos befizetés elrendelése, és mértékének meghatározása,

5.4.12.24. a javadalmazási politika végrehajtásának felügyelése,

5.4.12.25. a középtávú tôkemenedzsment terv monitorozása,

5.4.12.26. a hatáskörébe tartozó jelentések, beszámolók tárgyalása, jóváhagyása,

5.4.12.27. a jogszabályi elôírás szerint az Igazgatótanács által jóváhagyandó, így különösen az Egyesület kockázatkezelésére, belsô kontrollrendszerére, belsô ellenôrzésére és kiszervezésére vonatkozó belsô szabályzatok jóváhagyása.

5.4.12.28. csalásmegelôzési és -kezelési kultúra kialakítása, a csalások megelôzésére és kezelésére vonatkozó belsô szabályozás jóváhagyása és módosítások kezdeményezése, csalások megelôzésére és kezelésére vonatkozó

stratégia és politika gyakorlati megvalósításáért való felelôsség és a csalásmegelôzési és -kezelési tevékenység felügyelete.

5.4.13. Az Igazgatótanács:

Elnöke: Xxxx Xxxx Xxxxxx

Tagjai: Xx. Xxxxx Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxx

Xx. Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxx Xx. Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xx. Xxxxx Xxxx Xxxxxx

5.5. Felügyelô Bizottság

5.5.1. Az Egyesület mûködését és gazdálkodását 7 tagú Felügyelô Bizottság ellenôrzi. Xxxxxxx és elnökét a Küldöttgyûlés írásbeli szavazással 5 évre választja. A Felügyelô Bizottság tagjai közül Elnökhelyettest választhat, aki az elnök akadályoztatása esetén, eseti jelleggel az elnök helyettesítését ellátja. Az Elnökhelyettes egyéb feladatait, hatáskörét a Felügyelô Bizottság saját ügyrendjében állapítja meg.

5.5.2. A Felügyelô Bizottság ellenôrzi és felügyeli az Egyesület mûködését és gazdálkodását, gondoskodik arról, hogy az Egye- sület rendelkezzen átfogó és az eredményes mûködés biztosítására alkalmas ellenôrzési rendszerrel, felügyeli és szakmai- lag irányítja a belsô ellenôrzési szervezetet, szükség esetén ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belsô ellenôrzés által végzett vizsgálatok megállapítása alapján, ellenôrzi az éves és közbensô pénzügyi jelentéseket, továbbá ellátja a Bit. 85. §

(4) bekezdésében elôírt feladatokat.

5.5.3. A belsô ellenôrzési szervezet irányítása keretében a Felügyelô Bizottság:

a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes mûködésre alkalmas ellenôrzési rendszerrel;

b) irányítja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében

• Elfogadja a belsô ellenôrzési szervezeti egység éves ellenôrzési tervét

• Legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy által készített jelentéseket, és ellenôrzi a szükséges intézkedések végrehajtását

• Szükség esetén külsô szakértô felkérésével segíti a belsô ellenôrzés munkáját

• Megállapítja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha az Egyesület nem szervezi ki a belsô ellen- ôrzési feladatkört

• A belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslatokat, és intézkedéseket dolgoz ki és ellenôrzi ezek végrehajtását.

5.5.4. A Felügyelô Bizottság az Igazgatótanácstól, illetve az Egyesület vezérigazgatójától felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.

5.5.5. A Felügyelô Bizottság éves tevékenységérôl a Küldöttgyûlésnek számol be.

5.5.6. A Felügyelô Bizottság megtárgyalja a megfelelôségi feladatkört ellátó személy által a jogszabályokban és a szabályza- tokban foglaltaknak történô megfelelésrôl évente legalább egyszer elkészítendô jelentést.

5.5.7. A Felügyelô Bizottság megtárgyalja a könyvvizsgáló által elkészített és az FB elnök részére a Bit. 71. § (5) bekezdésében foglaltak szerint megküldött kiegészítô jelentést.

5.5.8. A Felügyelô Bizottság megtárgyalja a hatáskörébe tartozó jelentéseket, beszámolókat.

5.5.9. Ha a Felügyelô Bizottság megítélése szerint az Egyesület társadalmi, vagy szakmai vezetése jogszabályba, az Alapsza- bályba, illetve az Egyesület legfôbb szervének határozataiba ütközô tevékenységet végez, vagy ilyen módon mûködik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit, és ennek megszüntetésére tett javaslatait az érintett nem vette figyelembe, a Felügyelô Bizottság elnöke összehívja az Egyesület Küldöttgyûlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.

5.5.10. Törvényszegés észlelésekor a Felügyelô Bizottságnak a szakmai, törvényességi felügyeletet ellátó szervek felé bejelentési kötelezettsége van a törvényesség helyreállítása céljából. A Felügyelô Bizottság elnöke – a bizottsági ülést követô 10 na- pon belül – a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzôkönyveket, elôterjesztéseket, illetôleg jelentéseket, amelyek a Fel- ügyelô Bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya az Egyesület belsô szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

5.5.11. Az Igazgatótanács által kezdeményezett vizsgálatot a Felügyelô Bizottság soron kívül lefolytatja, vagy a belsô ellenôrrel elvégezteti, és annak eredményérôl a soron következô Igazgatótanácsi ülésen ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgálat lefolytatását nyilvánvaló okok miatt nem látja indokoltnak, annak elutasításáról mind az Igazgatótanácsnak, mind a Küldöttgyûlésnek beszámol.

5.5.12. A Felügyelô Bizottság testületként jár el. A Felügyelô Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik.

5.5.13. A Felügyelô Bizottság határozatképességéhez legalább 4 tagjának jelenléte szükséges. A Felügyelô Bizottság határozatait a jelenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bo- csátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kérdést el kell napolni.

5.5.14. A Felügyelô Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.

5.5.15. A Felügyelô Bizottság tagját e minôségében az Egyesület tagja, Küldöttgyûlése, az Igazgatótanács nem utasíthatja.

5.5.16. A Felügyelô Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

5.5.17. A Felügyelô Bizottság Elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein.

5.5.18. A vezetô aktuárius, vezetô jogtanácsos, számviteli rendért felelôs vezetô jogviszonyának megszüntetéséhez a Felügyelô Bizottság elôzetes tájékoztatása szükséges.

5.5.19. A belsô ellenôrzési vezetô javadalmazásának megállapításához, jogviszonyának létesítéséhez, illetve megszüntetéséhez a Felügyelô Bizottság elôzetes egyetértése szükséges.

5.5.20. A Felügyelô Bizottság elôzetes egyetértése szükséges a kockázatkezelési vezetô, valamint a megfelelôségi vezetô el- mozdításához.

5.5.21. A Felügyelô Bizottság kiemelt figyelmet fordít az Egyesület etikai normáinak teljesülésére és az érdekkonfliktusok kezelését célzó intézkedések felügyeletére.

6. AZ EGYESÜLET SZAKMAI SZERVEZETE

6.1. Szakmai szervezet:

6.1.1. A szakmai szervezet feladata, hogy az Egyesületet és szerveit segítse az Alapszabály és a Küldöttgyûlés által elfogadott stratégia szerinti célkitûzések és feladatok megvalósításában. Ezek teljesítése érdekében segíti a testületek döntés-elô- készítô tevékenységét és végrehajtja a döntéseket, ellátja a szakmai feladatokat.

6.1.2. A szakmai szervezet közvetlen irányítását az Elsô számú vezetô látja el.

6.1.3. Két Küldöttgyûlési idôpont között a szakmai szervezet által végzett munkáról az Elsô számú vezetô a Küldöttgyûléseken beszámol.

6.2. Vezérigazgató:

6.2.1. Az Egyesület szakmai vezetését a Vezérigazgató látja el, aki egyben az Egyesület, mint biztosító egyesület elsô számú vezetôjének minôsül.

6.2.2. Az Egyesület munkatársai felett a Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört azzal, hogy a Bit.-ben nevesített vezetôk alkalmazásához és felmentéséhez az Igazgatótanács egyetértése és – a belsô ellenôr kivételével – a Felügyelô Bizottság elôzetes tájékoztatása szükséges. A belsô ellenôr jogviszonyának megszüntetéséhez a Felügyelô Bizottság elôzetes egyetértése szükséges. A vezérigazgató az Egyesület SZMSZ-ében írtak szerint jogosult egyes munkáltatói jogokat az Egyesület más munkavállalóira telepíteni.

6.2.3. Vezérigazgató csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit.-ben az elsô számú vezetôre elôírt feltételeknek.

7. AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA

7.1. Az Egyesület induló vagyona

Az Egyesület megalakulásakor rendelkezett – az alakuláskor hatályos – 1995. évi XCVI. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alapítói vagyonnal.

8. A TAGDÍJ ÉS A TAGSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIALAKÍTÁSI ELVEI, BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATONKÉNT MEGHATÁROZOTT MÉRTÉKE, FIZETÉSÉNEK MÓDJA

8.1. Az Egyesület bevételei

8.1.1. tagok tagdíja,

8.1.2. a tagok, mint a mûvelt biztosítási termékek szerzôdôi által fizetett biztosítási díj,

8.1.3. egyéb források,

8.1.4. pótlólagos befizetés.

8.2. A tagi befizetések:

8.2.1. A tagdíj, amely az Egyesület mûködési költségeinek a fedezetéül szolgál. A tagdíj mértékét az Egyesület Küldöttgyûlése hagyja jóvá és változását az esedékességét megelôzô 30 (harminc) nappal az Igazgatótanács Elnöke teszi közzé, vagy arról a tagokat értesíti.

8.2.2. Az Egyesület által tagjainak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértéke a biztosítási díj. A biztosítási díj mértékét biztosí- tástechnikai elvek alapján az Egyesület szakmai vezetése állapítja meg, és az Igazgatótanács hagyja jóvá.

8.2.3. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére, úgy az Igazgatótanács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatótanács a felügyeleti szerv (MNB) felhívására nem teszi meg, úgy a felügyeleti szerv – pótlólagos befizetést írhat elô a tagságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesületre vonatkozó törvényben meghatározott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértékét és esedékességét az Egyesület Igazgatótanácsa a tagdíj, a biztosítási díjak valamint a nyújtott szolgáltatások alapján azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint határozza meg. A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján az Egyesület tagja által teljesítendô befizetés nem haladhatja meg a tag által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül az Egyesület részére bármilyen jog- címen évente teljesített befizetései 100 százalékát.

8.3. A befizetések módja

8.3.1. A tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után, a biztosítási szerzôdés megkötésekor, legkésôbb a második díjfizetési gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles az 1.8.1. pontban foglaltak szerinti tárgyidôszakra megfizetni, azután a tárgyidôsza- kot követô években az Egyesület által küldött díjbekérô levélen megjelölt idôpontig tartozik az Egyesületnek megfizetni.

8.3.2. A biztosítási szolgáltatások díját az egyes szerzôdéseknek megfelelôen kell a tagnak megfizetnie.

8.3.3. A tag a befizetéseit csoportos díjbeszedéssel (inkasszóval), vagy a részérôl indítványozott banki átutalással vagy készpénz átutalási megbízással (csekk) teljesítheti.

8.4. A tagdíj mértéke

8.4.1. A tagdíj mértékét a Küldöttgyûlés jogosult megállapítani, melyet a 18/2009 (IX. 11.) számú határozatával havi 150 forintban állapított meg.

9. AZ EREDMÉNY FELHASZNÁLÁS ELVEIRÔL

9.1. Az Egyesület gazdálkodása

9.1.1. Az Egyesület nonprofit szervezet.

9.1.2. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.

9.1.3. Ennek megfelelôen az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj és a biztosítási díj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

9.1.4. Az Egyesület jellegébôl adódóan nyereséget nem képez, a tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyû- lés döntésének megfelelôen, vagyonának növelésére, tartalékképzésre és/vagy szolgáltatások nyújtására használja fel.

9.1.5. Az Egyesület tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyûlés döntésének megfelelô részét az Egyesület díjcsökkentés formájában visszajuttathatja azon tagjainak, akik az adott évben az Egyesület tagjai voltak és nem okoztak kárt, valamint az eredmény képzôdésének évét követô évben az Egyesületnél élô biztosítási szerzôdéssel rendelkeznek.

9.1.6. Az 9.1.5. pontban meghatározott visszajuttatásra nem kerülhet sor, amennyiben az Egyesületnek jogszabályból eredô tô- kefeltöltési vagy tartalékfeltöltési kötelezettsége van.

10. AZ EGYESÜLET MEGSZÛNÉSE

10.1. Az Egyesület megszûnése

Az Egyesület megszûnik:

10.1.1. feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó Küldöttgyûlési határozattal, illetôleg biztosító részvénytársasággá való átalakulással,

10.1.2. feloszlatással, illetôleg megszûnésének megállapításával,

10.2. Jogutód nélküli megszûnés vagy megszüntetés esetén az egyesületi vagyon felhasználása

10.2.1. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a kötelezettségek teljesítésének elsôdleges módja az állomány átru- házása.

10.2.2. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a biztosítási szerzôdésbôl eredô követeléseket elsôsorban a képzôdött tartalékokból, majd az Egyesület egyéb vagyonából kell kielégíteni.

10.2.3. A kölcsönös biztosító egyesület jogutód nélküli megszûnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott követelések kielégítése után fennmaradó egyesületi vagyont az Egyesület megszûnéskori tagjai között, a Küldöttgyûlés külön döntésének megfelelôen kell felosztani.

11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11.1. Hatályosulás

11.1.1. Az Egyesület mûködését a Fôvárosi Bíróságon történô nyilvántartásba vételét követôen kezdte meg.

11.1.2. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttgyûlése 2023. április 19. napján Küldöttgyûlési határozatával jóváhagyta.

11.1.3. Az Alapszabály rendelkezései a jóváhagyás napjától lépnek hatályba.

11.1.4. Az Alapszabály küldöttválasztás és a Küldöttgyûlés lebonyolítására vonatkozó rendelkezései végrehajtásához szükséges technikai, vagy eljárási részletszabályokat az Igazgatótanács jogosult meghatározni.

11.2. Felügyelet

11.2.1. Az Egyesület szakmai felügyeletét a Bit. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX törvény alapján a felügyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank látja el.

11.2.2. Az Egyesületre, annak törvényességi felügyeletére, valamint az Igazgatótanács és a Küldöttgyûlés határozataival kap- csolatos jogorvoslatra a Polgári Törvénykönyv, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szer- vezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény rendelkezései alkalmazandók a Bit. rendelkezé- seiben foglalt eltérésekkel.

11.2.3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, illetve a Bit. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budapest, 2023. április 19.

Xx. Xxxxx Xxxx Xxxx Xxxx

vezérigazgató s.k. elnök s.k.

Document Metadata

Table of Contents

KöBE

Document Metadata