Üzemszünet biztosítás Kiegészítő biztosítási feltételek és
Üzemszünet biztosítás Kiegészítő biztosítási feltételek és
ügyféltájékoztató
Hatályos: 2021.07.15-től
CP-10800
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék 1
2. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk 3
4. A kockázatviselés helye és a szerződés tartama 4
7. Biztosítható költségek és biztosítási összeg 5
9. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettségére vonatkozó különös
10. A biztosítási esemény (káresemény) bejelentésének különös szabályai 7
11. A kárigény érvényesítése 8
12. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai 8
13. A biztosító mentesülésének különös szabályai 10
14. A biztosítási szerződés megszűnésének különös szabályai 10
15.3. Hitelszolgálati költségek 11
15.5. Könyvvizsgálói költség 11
15.8. Megnövekedett költségek 11
15.11.Üzemi (üzleti) tevékenység 12
15.12.Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 12
15.16.Üzemszüneti többletköltségek 12
Üzemszünet Biztosítás
Kiegészítő biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató
A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) a biztosítási szerződésben feltüntetett alapbiztosítás különös biztosítási feltételei és a hozzá kapcsolódó kiegészítő vagyonbiztosítási feltételek és záradékok kiegészítéseként az Üzemszünet biztosítás Kiegészítő biztosítási Feltételei rendelkezéseinek, valamint az azt kiegészítő feltételeknek és záradékoknak megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére.
A Általános Vagyonbiztosítási Szerződési Feltételek (továbbiakban:„ÁVSZF”) rendelkezéseit, a biztosítási szerződésben feltüntetett alapbiztosítás különös biztosítási feltételeit és a hozzá kapcsolódó kiegészítő vagyonbiztosítási feltételeket, illetve az Üzemszünet-biztosítás kiegészítő biztosítási feltételekben foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni. A jelen kiegészítő biztosítási feltételek alapján létrejött üzemszünet biztosítás az alapbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosítás. Az üzemszünet biztosítás a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási fedezetre és többletfedezet(ek)re terjed ki.
Jelen biztosítási feltételek egyben az ügyféltájékoztatást is szolgálják.
1.1.A jelen kiegészítő biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének kényszerű szüneteltetése, leállása miatti üzemszünet veszteség, ami az alapbiztosítási szerződésben meghatározott és az üzemszünet biztosításban nem kizárt biztosítási esemény bekövetkezése miatt vagy azzal közvetlen okozati összefüggésben következett be,
ha
- az alapbiztosítási biztosítási esemény az alapbiztosítási szerződéssel fedezetbe vont és az alapbiztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen lévő vagyontárgyakban következett be,
és
- az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény alapján a Biztosító szolgáltatás teljesítésére köteles,
továbbá
- az üzemszünet miatt a megkötött üzemszünet biztosítással fedezetbe vont
üzemszüneti kár vagy üzemszüneti költség merült fel.
1.2. A kiegészítő üzemszünet biztosítás – a szerződő/biztosított választása szerint – az
alábbi biztosítási fedezettel jöhet létre:
a. üzemszüneti kár biztosítása (bruttó eredménycsökkenés + megnövekedett költségek)
b. üzemszüneti költségek biztosítása (közvetett jellegű költségek + megnövekedett költségek)
1.3. Mindkét típusú fedezet bővíthető az alábbi költségfedezetekkel:
a. üzemszüneti többletköltségek biztosítása
b. könyvvizsgálói költségek biztosítása
0.0.Xx alapbiztosítási események meghatározását az üzemszünet biztosítási szerződésben rögzített alapbiztosítási szerződés különös biztosítási feltételei és kapcsolódó záradékai tartalmazzák.
1.5. Az üzemszünet-biztosítási sorozatkárra minden esetben az alapbiztosítási szerződés sorozatkárra vonatkozó rendelkezései irányadók.
1.6. Az általános szerződési feltételek 9.1.3. b. pontjában megfogalmazott alábbi kizárás, miszerint a nem térül meg a biztosítási szerződés alapján bármilyen következményi kár, – különösen a termelési vagy szolgáltatási folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány, üzemszüneti veszteség (mint pl. termeléskiesés, szolgáltatás kiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség) valamint az ezek elkerülése céljából felmerülő többletköltségek (mint pl. túlóra költsége, éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabér- és egyéb költség, expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltség, sürgősségi felár) – a jelen kiegészítő biztosítási feltételek alapján létrejött üzemszünet biztosításra nem vonatkozik.
2. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk:
2.1.A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, ha
a. az üzemszüneti kár vagy az üzemszüneti költség nem az alapbiztosítási esemény következménye; vagy
b. az üzemszüneti kár vagy az üzemszüneti költség az üzemszünet-biztosítási szerződésben kizárt alapbiztosítási esemény következménye; vagy
c. az üzemszüneti kár vagy az üzemszüneti költség az alapbiztosítási szerződésben meghatározott önrészesedés alatti kár következménye;
d. az alapbiztosítási szerződés fedezete nem terjed ki az alapbiztosítási esemény kapcsán károsodott vagyontárgy(ak)ra,
e. a Biztosított a műszaki helyreállítás megkezdését elmulasztja (pld. sztrájk, pénzhiány miatt).
0.0.Xx általános szerződési feltételekben, valamint az alapbiztosítási szerződés különös szerződési feltételeiben kiegészítő biztosításaiban és kapcsolódó záradékaiban szereplő kizárásokon túl – a felek eltérő megállapodásának hiányában - a biztosító nem téríti meg azokat az üzemszüneti károkat vagy üzemszüneti költségeket, amelyek:
a. a kockázatviselési hely megközelíthetetlensége miatt merültek fel,
b. a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpótlásának késedelmessége vagy nem az eredeti állapotnak megfelelően történt helyreállítása miatt keletkeztek;
x. xxxx, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, okirat, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver, adathordozó megsemmisülése, eltulajdonítása, elvesztése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek;
d. a maximális kártérítési időszakon túl merülnek fel,
e. a földrengés miatti üzemszünetből erednek
f. az üzemszünetből eredő piacvesztés miatt keletkeztek,
g. az üzemszünetből eredő kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak
h. alapbiztosítási szerződésben biztosított telephely 300 méteres körzetén túl található földfeletti átviteli és elosztó rendszerek szabad vezetékeinek,
berendezéseinek meghibásodása miatt bekövetkezett üzemszünet következményei.
Az üzemszünet biztosítás kiegészítő jellege miatt a Biztosított minden esetben azonos az alapbiztosítási szerződés biztosítottjával.
4. A kockázatviselés helye és a szerződés tartama
4.1.A Biztosító az alapbiztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen és az üzemszünet-biztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett üzemszünetből eredő és a kártérítési időszak alatt keletkezett – a megkötött üzemszünet-biztosítással fedezetbe vont – üzemszüneti kárra vagy üzemszüneti költségre nyújt fedezetet.
0.0.Xx üzemszünet biztosítás kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi,
mint az alapbiztosítási szerződés kockázatviselésének kezdete.
4.3. A biztosítási évforduló napja megegyezik az alapbiztosítási szerződés évfordulójának napjával.
4.4.Ha az alapbiztosítási szerződés határozott tartamú, akkor az üzemszünet- biztosítás is csak határozott tartamú lehet.
4.5. Az üzemszünet biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra köthető.
4.6. A biztosítási fedezet a biztosított teljes üzemi (üzleti) tevékenységére terjed ki, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló, az alapbiztosítási szerződésben megnevezett elszámolási egységeinek üzemi (üzleti) tevékenységére vonatkozó fedezetben is.
5.1. A felek eltérő megállapodásának hiányában a biztosítási díj megállapításának alapja a választott biztosítási fedezetbe tartozó biztosítási összegek matematikai összege.
5.2. A Biztosító a biztosítási díjat az alapbiztosítási szerződésben szabályozottaktól eltérően
jogosult:
a. elszámolásos rendszerben vagy
b. nem elszámolásos rendszerben megállapítani. Mindkét esetben a biztosító meghatározhat minimumdíjat.
5.3. Elszámolásos rendszer: az üzemszünet-biztosításnak az adott pénzügyi évre meghatározott biztosítási összege és ugyanezen pénzügyi év lezárásakor a pénzügyi év tényleges biztosítási összege alapján az üzemszünet biztosítás díjára vonatkozóan elszámolás történik a szerződő és a biztosító között, az elszámolás alapját képező összeg a tervezett és a tényleges biztosítási összeg különbsége; (nem teljes pénzügyi év esetén az összegek figyelembevétele az üzleti terv és azon időszak, amelyre az üzleti terv vonatkozik, alapján történik)
5.4. Nem elszámolásos rendszer: az üzemszünet-biztosításnak a biztosított pénzügyi évre meghatározott biztosítási összege és ugyanezen pénzügyi év lezárásakor a pénzügyi év tényleges biztosítási összege alapján nem történik elszámolás az üzemszünet- biztosítás díjára vonatkozóan a szerződő és a biztosító között.
6. Önrészesedés:
0.0.Xx általános szerződési feltételektől eltérően a Szerződő fél/Biztosított a biztosítási eseményenkénti önrészesedés mértékét
a. önrészesedési időszakkal és/vagy
b. összegszerűen és/vagy
c. összegszerűen és százalékosan határozhatja meg.
6.2. A Biztosító az üzemszünet-biztosítási szerződésben önrészesedési időszakkal és/vagy összegszerűen és/vagy százalékosan meghatározott önrészesedést a kártérítési összegből vonja le.
0.0.Xx önrészesedési időszak a kártérítési időszakon belül naptári napokban meghatározott időtartam. A Biztosító az önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az egy napra jutó kártérítési összeget megszorozza az önrészesedési időszak napjainak számával.
7. Biztosítható költségek és biztosítási összeg
7.1. A jelen kiegészítő feltételek szerint biztosítható költségek a következők lehetnek:
7.1.1. Közvetett költségek:
a. alkalmazotti alapbérköltségnek a munkaszerződésben szereplő összege,
b. fuvardíjak és raktározási költségek, melyek a biztosított szerződéses kötelezettsége alapján fizetendők;
c. a Biztosított szerződéses kötelezettsége alapján fizetendő közüzemi rendelkezésre állási (alap) díjak, távközlési előfizetési díjak;
d. a vállalati teljesítménytől független biztosítási díjak, melyek az alapbiztosítási esemény bekövetkezte esetén sem térítendők vissza
e. kutatás és fejlesztés költségei,
f. hitelszolgálati költségek,
7.1.2. Megnövekedett költségek:
a. az éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkavégzés munkabérköltségei,
b. azok a fuvardíjak, melyek az üzemszünet csökkentése érdekében merültek fel azért, mert az üzemszerű működéshez szükséges gépek, berendezések áttelepítése és üzembeállítása miatt vált szükségessé, ideértve az expressz ki- és beszállítások költségeit is,
c. az üzemi (üzleti) tevékenység helyreállítása és ezt követő újraindítása céljából ideiglenesen bérelt ingatlan vagy egyéb tárgyi eszköz – bérleti szerződés alapján fizetendő – bérleti díja, üzembe helyezési, üzemeltetési költsége;
d. a szükséges informatikai, távközlési infrastruktúra telepítésének, átszerelésének költségei,
e. mérnöki és szervizköltségek, telepítési munkák, de csak azokra a gépekre, melyeket az üzemszünet tartama alatt, a biztosított ideiglenesen használ
7.1.3. Üzemszüneti többletköltségek:
a. az üzemi (üzleti) tevékenység folytatására szolgáló ideiglenes üzem létesítésével, üzembe helyezésével, üzemeltetésével összefüggő költségek,
b. az üzemi (üzleti) tevékenység bérmunkába, alvállalkozásba történő kihelyezésével összefüggő költségek,
c. a telephelyen kívüli értékesítéssel, az üzleti partnerek értesítésével, (ideértve reklámköltségeket is) összefüggő költségek
d. a Biztosítóval előzetesen egyeztetett egyéb, az üzemi (üzleti) tevékenység sajátosságából fakadó, az üzemszüneti kár vagy üzemszüneti költség csökkentével összefüggő költségek
e. könyvvizsgálói költségek.
7.1.4. Jelen kiegészítő feltételek alapján nem biztosítható költségek az alábbiak:
a. alkalmazotti bérköltségnek az alapbéren felüli és/vagy munkaszerződésben nem rögzített összege, ideértve pl. prémiumok, jutalmak, végkielégítések, és egyéb munkabéren felüli juttatások (cafeteria, természetbeni juttatások);
b. forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, feltalálói díjak;
c. az üzemanyag- és energiadíjak, amennyiben nem az üzemi (üzleti) tevékenység helyreállításához szükségesek;
d. a küldemények díjmentesítési költségei;
e. egyéb, a termeléssel, szolgáltatás nyújtással és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlanügyletekből származó nyereségekre és költségekre,
x. xxxxxxxxx adónem, valamint vagyon után fizetendő rendkívüli adó és illeték.
8.1.A jelen kiegészítő biztosítási feltételek vonatkozásában az általános biztosítási feltételek biztosítási összegre és annak meghatározására vonatkozó rendelkezései az alábbi eltérésekkel alkalmazhatók.
8.2. A szerződő félnek/biztosítottnak az üzemszünet biztosítás választott fedezeti körébe tartozó – biztosítható - üzemszüneti kárra vagy üzemszüneti költségre vonatkozó biztosítási összegeket az utolsó lezárt üzleti év 12 hónapjának tényadatai alapján, - a nettó árbevétel időarányosan várható változásának figyelembevételével - becsléssel kell meghatároznia - a bruttó eredmény csökkenésére, és/vagy - a közvetett jellegű költségekre vonatkozóan.
8.3. Amennyiben a biztosított nem tervez nyereséget, akkor kizárólag a közvetett jellegű költségekre vonatkozóan kell biztosítási összeget meghatároznia.
8.4.A megnövekedett költségekre vonatkozóan önálló biztosítási összeg nem jelölhető meg, ezek a költségek a választott biztosítási fedezettől függően a
8.2. pontban megjelölt biztosítási összegen belül értendők.
8.5.A könyvvizsgálói költségekre és az üzemszünet többletköltségekre külön- külön vonatkozó önálló biztosítási összeg - a választott üzemszünet- biztosítási fedezettől függően – a 8.2. pontban megjelölt biztosítási összegeknek a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka.
8.6. Valamennyi biztosítási összeget a maximális kártérítési időszakra kell meghatározni akként, hogy a biztosítási szerződés tartalmazza a tárgyi üzleti év tizenkét (12) hónapjára vonatkozó számítást is.
8.7.Ha a kockázatviselés időszakában a biztosított vagy annak megbízottja az árukat, szolgáltatásokat a biztosított telephelyén kívül levő helyen értékesíti, illetve nyújtja, az ezért fizetendő vagy fizetett összeget a nettó árbevételnél figyelembe kell venni.
8.8. A biztosítási összegek értékkövetésére az általános biztosítási feltételekben rögzített éves adatközlés szabályai irányadók.
9. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettségére vonatkozó különös szabályok
9.1. A Biztosított a közlési és változás-bejelentési kötelezettsége körében az általános szerződési feltételekben meghatározottak szerint köteles eljárni.
9.2.A Biztosított a biztosítási szerződés megkötése előtt, de legkésőbb a biztosítási ajánlat megtételével egyidejűleg köteles nyilatkozni, hogy eredmény kimutatását forgalmi költség eljárással vagy összköltség eljárással készíti.
9.3.A változás-bejelentési kötelezettség alá tartozik– az általános szerződési feltételekben meghatározottak mellett – a kockázatviselés helyén
a. a műszakszám változása;
b. bármely, az üzemszünet-biztosításra vonatkozó biztosítási összeg alapjául szolgáló érték tíz (10) százalékot meghaladó változása a biztosítási időszak alatt a nem elszámolásos rendszerű biztosítás esetén
c. az alapbiztosítási szerződéssel fedezetbe vont vagyontárgyakra és/vagy az alapbiztosítási szerződéshez kapcsolódó üzemszüneti kockázatra vonatkozóan további biztosítási szerződés megkötése.
9.4. A közlési- és változás-bejelentési kötelezettség elmulasztásának a következményeire az általános biztosítási feltételekben leírtak az irányadók.
10. A biztosítási esemény (káresemény) bejelentésének különös szabályai
10.1. A káresemény bejelentésére vonatkozóan az általános szerződési feltételekben rögzített rendelkezések az irányadók, az alábbi eltérésekkel:
10.1.1. A káresemény bejelentése
10.1.1.1. A Biztosított köteles az alapbiztosítási esemény bejelentésével egy időben, de legkésőbb annak felmérése megkezdésekor a biztosítóval írásban közölni, hogy üzemszünet bekövetkezése várható, illetve üzemszünet következett be.
10.1.1.2. Az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezését követő kárbejelentéskor az - általános szerződési feltételekben meghatározottakon túlmenően – az üzemszünetbiztosítási szerződésben meghatározott fedezettől függően közölni kell
- üzemszüneti kár vagy üzemszüneti költség típusát, várható összegét,
- a kártérítési időszak várható tartamát,
- a tervezett kárenyhítő intézkedéseket,
- a kárenyhítési programra vonatkozó intézkedési tervet,
- az alternatív, átirányított termelést,
- a szerződés- és szállítás átütemezést,
- a költségcsökkentés lehetséges módját
- az alapbiztosítási eseményt megelőző rendelés állomány adatait,
- az érvényben lévő megbízási/szállítási szerződések adatait,
- a könyvvizsgálói jelentés adatait,
valamint
- a tervezett üzemi (üzleti) eredmény adatait a tárgyi üzleti évre vonatkozóan.
11.1. A Biztosított legkésőbb a kárbejelentést követő harminc (30) napon belül köteles könyvvizsgáló által hitelesítetten részletezni a biztosított fedezettől függően az üzemszüneti kárt vagy az üzemszüneti költséget az alábbiak szerint:
a. a számvitelről szóló, mindenkor hatályos törvény szerinti tagolású eredménykimutatást (vagy eredmény-levezetést) a maximális kártérítési időszakra vonatkozó várható adatokkal;
b. kimutatást a Biztosított azon gazdaságos ráfordításairól, amelyek a maximális kártérítési időszak alatt az üzemszünethez vezető alapbiztosítási esemény következtében merülhetnek fel;
c. a kárenyhítési programra vonatkozó, dokumentumokkal alátámasztott kimutatást.
11.2. Az eredmény-kimutatásnak (vagy eredménylevezetésnek) a fenti adatokat legalább havi bontásban kell tartalmaznia.
11.3. A Biztosított köteles üzleti könyveit, eredménykimutatásait, egyéb üzleti dokumentumait a számvitelről szóló, mindenkor hatályos törvényben előírt időtartam alatt, de legalább öt (5) évig megőrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy ne semmisüljenek meg.
12. A Biztosító szolgáltatásának különös szabályai
12.1. Az általános szerződési feltételek biztosítási szolgáltatásra vonatkozó rendelkezései az alábbi eltérésekkel alkalmazhatók:
12.1.1. Üzemszünet-biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási fedezettől függően, a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegek figyelembevételével a felmerült
a. üzemszüneti kárt, vagy
b. üzemszüneti költséget,
téríti meg az önrészesedés összegével csökkentve.
12.2. Az üzemszüneti többletköltség és a könyvvizsgálói költségek az ezekre megjelölt önálló biztosítási összegeken belül téríthetők meg.
12.3. Az üzemszünet tartamát csökkentő megnövekedett költségek – a Biztosítóval előzetesen egyeztetve - olyan mértékben térülnek, amilyen mértékben e költségek ráfordítása - a választott fedezettől függően - a bruttó eredmény csökkenés elkerülését eredményezi, vagy a felmerült közvetett jellegű költségeket csökkenti.
12.4. Kizárás: A Biztosító nem téríti meg az alapbiztosítási esemény kapcsán, az alapbiztosítási szerződéssel fedezetbe vont vagyontárgyak normál helyreállítása érdekében felmerült költségeket, melyek az alapbiztosítási szerződés alapján megtérülnek.
12.5. Az alkalmazotti bér címén a Biztosító az alapbiztosítási esemény bekövetkezte előtt már alkalmazásban lévő munkavállalók részére, az érvényes munkaszerződésük alapján kifizetett munkabért téríti meg.
12.6. Könyvvizsgálói költség címén a Biztosító kizárólag az előzetes jóváhagyásával kiválasztott, és a Biztosított által megbízott könyvvizsgáló azon, a Biztosítóval előzetesen egyeztetett költségeit téríti meg, melyek - a választott fedezettől függően – az üzemszüneti kár vagy üzemszüneti költség tételes megállapítása érdekében merültek fel. A könyvvizsgáló e költségeit számlával kell igazolni és az erre megjelölt önálló biztosítási összeg terhére kell teljesíteni (8.2. pont).
12.7. A biztosítottat terhelő kamatfizetési kötelezettség mértékét (hitelszolgálati költségek) az alapbiztosítási esemény bekövetkezte előtt megkötött, és ezen időpontban is érvényes hitel-, vagy lízingszerződés alapján állapítja meg a biztosító.
12.8. A felmerült az üzemszüneti kár vagy az üzemszüneti költség összegét a Biztosítottnak kell bizonyítania és egyúttal figyelembe kell vennie az üzletmenetére kiható konkrét gazdasági változások hatását is.
12.9. Az üzemszüneti kár megállapítása során nem vehetők figyelembe a Biztosított üzemi (üzleti) tevékenységével nem közvetlen összefüggésben álló bevételek és ráfordítások, így különösen
- pénzügyi műveletek eredménye (pl. ingatlan értékesítés, értékpapír eladás, egyéb tőkepiaci vagy spekulációs ügyletekből származó bevételek, illetve ehhez kapcsolódó ráfordítások),
- egyéb bevétel vagy ráfordítás, amelyek nem közvetlenül az üzemszerű működést szolgálják (kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, bírság, egyéb büntető jellegű költség, perköltség, licenc díjak, adók, illetékek)
- a Biztosított érdekkörén kívül eső körülmények.
12.10. Az üzemszüneti kár megállapítása során az alapbiztosítási esemény folytán megtakarított költségeket le kell vonni a kár összegéből.
12.11. Az általános biztosítási feltételekben rögzített alulbiztosítási szabály
– a maximális kártérítési időszakra tekintettel - módosul az alábbiak szerint:
12.11.1. A Biztosító az üzemszüneti kárt az alábbi esetekben olyan arányban téríti meg, ahogy a bruttó eredmény csökkenése az erre vonatkozóan megállapított biztosítási összeghez aránylik:
- a biztosítás nem elszámolásos rendszerű, és a maximális kártérítési időszakra vonatkozó biztosítási összeg a bruttó eredmény csökkenésénél 10%-ot meghaladóan alacsonyabb;
- a biztosítás elszámolásos rendszerű, és a maximális kártérítési időszakra vonatkozó biztosítási összeg a bruttó eredmény csökkenésénél 25%-ot meghaladóan alacsonyabb.
12.11.2. Amennyiben az üzemszünet- biztosítási szerződés a bérleti díj kiesésére is fedezetet nyújt, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag az alapbiztosítási esemény bekövetkezte előtt megkötött, cégszerűen aláírt, érvényes bérleti szerződéssel bérbe adott ingatlannal kapcsolatos üzemszüneti kárra/vagy üzemszüneti költségre vonatkozik.
12.11.3. Az üzemszüneti kár megállapításánál figyelembe kell venni az üzletmenet változásait az üzleti tervhez képest, a trendeket, az üzletmenetet befolyásoló különleges tényezőket; valamint mindazokat a körülményeket, amelyek az üzem menetét és nyereségét a kártérítési időszak alatt kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolták volna, ha az alapbiztosítási esemény nem következett volna be.
12.11.4. Ezek a körülmények az alábbiak lehetnek:
a. a Biztosított üzemi/üzleti tevékenységének szezonális, vagy egyéb okból
eredő tendenciózus ingadozásai,
b. a Biztosított által az üzletmenetet érintő előzetesen tervezett műszaki és pénzügyi változtatások,
c. a gazdasági és piaci helyzet,
d. a különleges üzleti és műszaki újítások,
e. az értékesítési kilátások.
13. A Biztosító mentesülésének különös szabályai
13.1. Ha a Biztosító részben vagy teljesen mentesül az alapbiztosítási szerződés szerint, akkor legalább olyan arányban mentesül az üzemszünet-biztosítási szerződés alapján fennálló szolgáltatási kötelezettsége alól is.
13.2. Ha a Biztosítottnak lehetősége lett volna üzemszünetből eredő kárának mérséklésére, de ezen intézkedések megtételét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul elmulasztotta, a biztosító mentesül a mulasztásból eredő kár megtérítése alól.
13.3. A jelen kiegészítő feltételek 11.3. pontjában előírt kötelezettség megszegése a biztosító mentesülését eredményezi, ha a kötelezettség nem teljesítése miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
14. A biztosítási szerződés megszűnésének különös szabályai
14.1. Az általános biztosítási feltételekben foglalt esetek mellett az üzemszünet- biztosítási szerződés az alábbi speciális esetekben is megszűnik:
- az alapbiztosítási szerződés megszűnése esetén az alapbiztosítási
szerződés megszűnésével egyidejűleg,
- ha a szerződő fél vagy a Biztosító a határozatlan időre kötött üzemszünet- biztosítási szerződést az alapbiztosítási szerződéstől függetlenül felmondja az általános biztosítási feltételekben foglaltak szerint.
A Biztosító az alábbi fogalmakat egyéb megállapodások hiányában mindig az alábbi meghatározások szerinti jelentéstartalommal használja.
Az üzemszünet-biztosítási szerződésben alapbiztosítási szerződésként meghatározott, különös biztosítási feltételekkel és kapcsolódó záradékokkal rögzített, az üzemszünetet okozó alapbiztosítási eseményt és az annak kapcsán nyújtandó szolgáltatások feltételeit meghatározó vagyonbiztosítás.
A biztosítási összeg meghatározásakor kétféle módon számítható
a. a nettó árbevétel és a közvetlen költségek különbsége;
b. az egyéb bevétellel csökkentett és egyéb ráfordítással növelt üzemi (üzleti) tevékenység eredményének és a közvetett költségek összege.
15.3. Hitelszolgálati költségek
A biztosítási esemény bekövetkezte előtt – a biztosított tevékenység üzemszerű végzése céljából – megkötött hitel- vagy lízingszerződés kártérítési időszakkal időarányos hitelkamatai, ügyleti kamatai.
A Biztosító helytállási kötelezettségének a biztosítási szerződésben meghatározott maximális időtartama. Az üzemszünet tényleges időszaka, maximum a maximális kártérítési időszak végéig tart.
A felmerült üzemszüneti kár vagy üzemszüneti költség tételes megállapításával összefüggésben felkért könyvvizsgáló díja, amely a Biztosítóval előzetesen elfogadtatásra került.
Az üzemi (üzleti) tevékenység költségviselőkre fel nem osztható általános költségei, amelyek a Biztosítottat az üzemszünet alatt is terhelik. Nagysága független az árbevétel változásától.
Azok a termék előállítása/szolgáltatás nyújtása kapcsán, valamint a kereskedelem során felmerült költségek, amelyek a termék (kalkulációs egység) terhére elszámolhatók és a termelés/szolgáltatás és értékesítés mértékének változásával együtt változnak. Közvetlen költségnek minősülnek az értékesített termékek és teljesített szolgáltatások, továbbá a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolt költségei, az áruk beszerzési értéke, valamint a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értéke.
Az üzemszünettel összefüggésben a kártérítési időszak alatt indokoltan és szükségszerűen felmerült azon költségek, amelyek a bruttó eredmény vagy a közvetett
költségek csökkenésének gazdaságos elkerülését vagy e csökkenés gazdaságos minimalizálását célozzák. Idetartoznak a károsodott vagyontárgyak mielőbbi helyreállításának, valamint az üzletmenet mielőbbi sikeres helyreállításának pluszköltségei.
Az üzleti évben értékesített, vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.
A mindenkor hatályos számviteli törvényben meghatározott fogalom.
15.11. Üzemi (üzleti) tevékenység
A biztosítási szerződésben rögzített és biztosított tevékenység.
15.12. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
A számviteli rendelkezések alapján a termelést, szolgáltatást vagy kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás döntésétől függően kétféle módon állapítható meg az üzemi tevékenység eredménye:
a. az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárás);
b. az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként (forgalmi költség eljárás).
A biztosított telephelyen végzett üzemi (üzleti) tevékenység megszakadása vagy részleges szünetelése az alapbiztosítási esemény bekövetkezése miatt. Időtartama legfeljebb a biztosított üzemi (üzleti) tevékenységre kiható üzemszünetet okozó alapbiztosítási esemény bekövetkeztének időpontjától a károsodott vagyontárgyak műszaki helyreállításáig tart.
Az értékesítés nettó árbevételének üzemszünet következtében történő csökkenése miatt bekövetkező bruttó eredménycsökkenés és megnövekedett költségek felmerülése.
Az értékesítés nettó árbevételének üzemszünet következtében történt csökkenése miatt felmerülő közvetett költségek és megnövekedett költségek.
15.16. Üzemszüneti többletköltségek
Az üzemszünettel összefüggésben a megnövekedett költségeken felül az üzemi (üzleti) tevékenység folytatása vagy fenntartása céljából a kártérítési időszak alatt felmerült további költsége.