KÖBE

KÖTELEZô

GÉPJÁRMû-FELELôSSÉGBIZTOSÍTÁS

Hatályos: 2021. október 1-tôl

Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató

Jelen biztosítási feltétel a kötelezô gépjármû-felelôsségbiz- tosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban KGFB törvény) azon részeinek ismertetése, amelyek a szerzôdô- nek, illetve a biztosítónak a kötelezô gépjármû-felelôsségbiz- tosítási szerzôdésbeli jogait és kötelezettségeit szabályozza, illetve amelyek ezen szabályokhoz közvetlenül kapcsolód- nak. A törvény vonatkozó rendelkezéseit jelen feltétel szö- veghûen, módosítás nélkül, a törvény számozását is meg- tartva tartalmazza.

Ugyanakkor jelen feltétel nem tartalmazza a törvénynek a szerzôdô felek jogait és kötelezettségeit nem érintô rendel- kezéseit.

Biztosítási feltételek a KGFB törvény alapján

A törvény hatálya

1. §

Ha nemzetközi szerzôdés eltérôen nem rendelkezik, e tör- vény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyû gépjármû – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyaror- szág – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelezô gép- jármû-felelôsségbiztosítási szerzôdésre;

b) a külföldi telephelyû gépjármû Magyarország területére történô belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban történô részvételének feltételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselô, a levelezô, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott te- vékenységére;

d) a pénzügyi közvetítôrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a további- akban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötele- zô gépjármû-felelôsségbiztosítást igazoló okirat (a köt- vényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvény- nyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos fe- ladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fôvárosi és megyei kormányhivatal járási (fôvárosi kerületi) hivatalá- nak (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.

2. §

E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármû-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredô – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;

b) Magyarország területén rendezett gépjármûversenyen (edzésen) részt vevô gépjármûvekre kötött felelôsség- biztosítási szerzôdésekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyaror- szág területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai

gépjármûvek vonatkozásában jogszabály eltérô szabá- lyokat állapít meg.

Értelmezô rendelkezések

3. §

E törvény alkalmazásában:

1. Belsô Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/ EGK tanácsi irányelvnek a gépjármû-felelôsségbiztosí- tás ellenôrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/ 564/EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendezô szabályzat;

2. biztosítási idôszak: a határozatlan tartamú szerzôdések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az idôtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatáro- zott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevé- kenység végzésére, és Magyarország területén az e tör- vényben foglaltaknak megfelelôen a kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevé- kenység folytatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármû biztosítással rendelkezô üzemben tartója és a gépjármûvet vezetô személy;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármû- kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi kor- rekciós tényezô összessége;

6. egyedi szerzôdés: adott üzemben tartó által, egy megha- tározott gépjármûre kötött, e törvénynek megfelelô bizto- sítási szerzôdés;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármû vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünete- lés idôtartamának, kivételével – díjfizetés hiányában koc- kázatviselés nélküli idôtartamára (fedezetlenség idôtarta- ma) a Kártalanítási Számla kezelôjét megilletô, általa meg- határozott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármû és a négykerekû segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében káro- sult gépjármû megjavíttatása gazdaságilag nem indokol- ható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követôen esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármû károsodás idôpontjában fennálló forgalmi érté- kének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja;

9. gépjármûflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerzôdô üzem- ben tartó által biztosított gépjármûvek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjármûvek darabszáma a biztosítá- si idôszak kezdônapján eléri az ötöt;

10. gépjármû: a közúti forgalomban való részvétel feltétele- ként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a köz-

úti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármû, pótkocsi, félpótko- csi, mezôgazdasági vontató, négykerekû segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármû és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segéd- motoros kerékpár;

11. gépjármûverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elôl elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjármûvek számára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelôzményi igazolás: más tagállam által elôírt kö- telezettség alapján megkötött gépjármû-felelôsségbizto- sítási szerzôdésre vonatkozó igazolás, amely tartalmaz- za az adott biztosítónál nyilvántartott idôszakot, valamint a szerzôdés hatálya alatt harmadik személyeknek oko- zott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadá- sának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerôsen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, idôpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármû üzemeltetésével har- madik személyeknek okozott károkból eredô kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása ér- dekében létrehozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármû: az a gépjármû, amely nem azono- sítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem ren- delkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felis- merhetôk;

18. kárképviselô: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármû-felelôsségbiztosítási károk ren- dezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseleté- vel megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szerve- zet;

19. károsult: a gépjármûvel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármû-felelôsségbiztosítá- si tevékenységet végzô biztosító székhely szerinti tagál- lamától eltérô tagállamban mûködô megbízottja, aki a biz- tosító által biztosított gépjármû üzemeltetésével kapcso- latban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, vala- mint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosí- tónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás idôpontjában e törvény szerinti biztosítási szerzôdés alapján fedezettel rendelkezô üzemben tartó gépjármûvével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyezô tagál- lamban felszámolási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény sze- rinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszí- rozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötele- zettség ellenére biztosítással nem rendelkezô üzemben tartó gépjármûve által vagy az e törvényben meghatáro- zott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjár- mûve által, és az ismeretlen gépjármûvel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk

megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás orszá- ga Magyarország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevékenységet végzô biztosítók által a székhelyük sze- rinti tagállamban mûködtetett szervezet, amelynek fela- data a belföldi károsult más tagállam területén telep- hellyel rendelkezô gépjármû üzemeltetésébôl eredôen a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárren- dezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvény- ben meghatározott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármû biztosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármû baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévô hatósá- gi jelzés nem rendelhetô, vagy már nem rendelhetô hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérôl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

26. levelezô: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezé- si tevékenységet végzô szervezet, kárrendezési megbí- zott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a mûködése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyá- sával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelezô országában okozott gépjármû-felelôsségbiztosítási károk kezelésére és ren- dezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szerveze- te, amely ellátja a nemzetközi gépjármû-biztosítási meg- állapodásból és a kapcsolódó egyezményekbôl eredô koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármû tulajdonjo- gának átruházása esetén a tulajdonszerzést követôen a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idô- tartam folyamán az – a gépjármû telephely szerinti or- szágától eltérô – tagállam,

a) ahol a tulajdont szerzô természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye talál- ható, illetve

b) amelyben a tulajdont szerzô szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerzôdô jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tu- lajdont szerzônek a szerzôdéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesü- lô igazolás helyett az illetô országban megkövetelt gép- jármû-felelôsségbiztosítási fedezet igazolásául a jármû hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetbôl eredôen legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó ma- radandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetbôl ere- dô, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötele- zettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítô, valamint szaktanácsadó székhelye található;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megál- lapodásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjármûvet állandó vagy ideig- lenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjármûvek esetében a tulajdonos vagy a gépjármû felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idô: a díj esedékességétôl számított hatvannapos idôszak, melynek a díj megfizetése nélkül történô letelté- vel a szerzôdés – amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg – díjnemfizetéssel megszûnik;

35. üzemben tartó: a gépjármû telephelye szerinti ország ha- tóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tar- tó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelô nemzetközi gépjármû- felelôsségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nem- zeti iroda nevében a biztosítási szerzôdésnek megfelelô- en a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármû-felelôs- ségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapo- dások alapján az ezen megállapodásokban részes orszá- gok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok ható- ságai a zöldkártyában megtestesülô igazolást az ország- ban megkövetelt gépjármû-felelôsségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

3/A. §

E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelem- díj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendô.

3/B. §

(1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegrôl rendel- kezik, azon a tárgyév január 1-jétôl december 31-ig tartó idôszakára (a továbbiakban: alkalmazási idôszak) vonat- kozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási idôszakra vonatkozó forintban meg- határozott összeget az alkalmazási idôszakot megelôzô naptári év elsô tíz hónapjára és az euró forintra való át- számítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalma- zásával, a következô milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

A gépjármû-felelôsségbiztosítás általános szabályai

A biztosítási kötelezettség

4. §

(1) Minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjármûvek kivételével – az e törvény szerinti biztosító- val a gépjármû üzemeltetése során okozott károk fede-

zetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerzôdést kötni, és azt díjfizetéssel hatály- ban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármû ha- tósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának idôpont- jától – a szünetelés kivételével – a gépjármû forgalomból történô kivonásáig, illetve a külön jogszabályban megha- tározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármû esetében a forgalomban történô részvétel kezdetétôl a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerzôdés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekin- tetében üzemben tartónak minôsül a gépjármû tulajdo- nosa által – szerzôdés vagy más hitelt érdemlôen igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett sze- mély.

(4) Ha a szerzôdéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt ke- rül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követôen a biztosítási szerzôdést haladéktalanul megkötni.

(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésé- ben meghatározottak szerint változik, a biztosítási köte- lezettség a gépjármû új üzemben tartóját a kockázatvise- lés 19. § (5a) bekezdésében meghatározott megszûné- sét követô naptól terheli. Ha a biztosítási szerzôdést a

(6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) be- kezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosí- tási kötelezettség a gépjármû új üzemben tartóját a pe- res, nemperes eljárásban hozott döntés jogerôre emel- kedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés végle- gessé válását követô naptól terheli.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ide- iglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kö- telezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének idôtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötele- zettség címzettje nem állapítható meg, a szerzôdés leg- késôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerôre emelkedésétôl számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármû birtokosa a halál tényét a bizto- sítónak bejelentette, és a szerzôdést díjfizetéssel hatály- ban tartja.

(7) Más tagállami telephelyû gépjármû tulajdonosa – ha a gépjármû rendeltetés helye szerinti tagállama Magyaror- szág – köteles a tulajdonszerzést követôen a rendelke- zésre bocsátástól számított harmincnapos idôtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerzôdés létrejötte és megszûnése

5. §

(1) A biztosító a magyarországi telephelyû gépjármû üzem- ben tartójának, valamint azon gépjármû tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyaror- szág, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerzôdés megkötésére vonatkozó – a bizto- sító díjtarifájának megfelelô – ajánlatát a 13. § (1) bekez- désében meghatározott összeghatárok szerint köteles el- fogadni. A biztosító a biztosítási idôszak kezdetét hatvan nappal megelôzôen tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen idôpontot megelôzôen szerzôdést nem köthet, az így létrejött szerzôdés érvénytelen. A biztosító az ajánlat

elutasításáról annak beérkezésétôl számított tizenöt na- pon belül értesíti az üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerzôdés a biztosítási idôszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szûnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási idôszak hátralévô részére fedezetet nyújtó szerzôdés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizá- rólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amely- nél a szerzôdés az adott biztosítási idôszakban díjnem- fizetéssel szûnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerzôdést – az újra- kötött szerzôdés kockázatviselési kezdetének idôpontjá- ban alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerzôdése díjnemfizetés miatt szûnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerzôdés biztosítási idôszak vé- gére történô felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szerzôdés megszûnését közvetlenül követô biztosítási idôszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles el- fogadni.

6. §

(1) A szerzôdés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerzôdô üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelô ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosí- tási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a szerzôdéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító vagy annak képviselôje részére átadja.

(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak át- adásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésé- ben meghatározott indok alapján utasíthatja el.

(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) be- kezdésben meghatározott feltételeknek, a szerzôdés ak- kor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerzôdés az ajánlat hatályosulásának idôpontjára visszamenô ha- tállyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díj- tarifától és a biztosítási feltételektôl való eltérésre történô hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatá- rozott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biz- tosítási feltételeknek megfelelô módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerzôdô a kézhez- vételtôl számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szer- zôdés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulá- sának idôpontjára visszamenô hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot,

köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a ja- vaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

(7) Ha a szerzôdés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerzôdés tartalmával egyezô tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerzôdô fél rendelkezésére bo- csátani vagy számára hozzáférhetôvé tenni.

7. §

(1) A biztosítási szerzôdést a biztosítási idôszak utolsó nap- jára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelôzôen

a) a biztosító írásban,

b) a szerzôdô üzemben tartó írásban vagy – a felek meg- állapodása alapján – elektronikus úton indokolás nél- kül felmondhatja.

(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez ha- táridôben megérkezik.

(2) A biztosítási idôszakon belül – az e törvényben megha- tározott eseteken túl – a szerzôdés csak a felek közös megegyezésével szüntethetô meg.

(3) A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a gépjármû for- galomból történô kivonásával, az üzemben tartó változá- sa esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzem- be helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulaj- donjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosult- ság megszûnésének idôpontja a jármûnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelôzô idôpontként kerül bejegyzésre, a szerzôdés – a (3) bekezdéstôl eltérôen – a peres, nem- peres eljárásban hozott döntés jogerôre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válá- sát követô harmincadik napon érdekmúlással megszûnik, feltéve, ha eddig az idôpontig a szerzôdés egyéb okból még nem szûnt meg.

(4) A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a tulajdonjog át-

szállása esetén, ha a szerzôdéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.

(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutód- lással történô megszûnése miatt következik be, a szer- zôdés érdekmúlással nem szûnik meg.

8. §

(1) A jármûnyilvántartásban szereplô gépjármûvek vonatko- zásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben elôírt feladatainak ellátása céljából, a gépjár- mû forgalomból történô kivonásának, a gépjármû elsô és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármû tulajdonjogát érintô változásnak – ideértve a régi tulajdo- nos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulaj- donjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsé- ge teljesítésének idôpontját is – jármûnyilvántartásba tör- ténô bejegyzésérôl, továbbá az üzemben tartó és a jár- mûnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintô változás jármûnyilvántartásba történô bejegyzésé- rôl – e tény jármûnyilvántartásba történô bejegyzésével egyidejûleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellá- tása során figyelembe veszi.

(2) A jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármû üzem-

ben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulaj- donjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történô részvétel végle- ges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biz- tosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történô megszû- nés esetének kivételével – a biztosítási szerzôdés megszû- nésének tényérôl és a megszûnt szerzôdés külön rende-

letben meghatározott bonus-malus besorolásáról a meg- szûnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követô 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerzôdésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerzôdésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései ak- kor alkalmazhatók, ha e törvény eltérô rendelkezést nem tartalmaz.

9. §

(1) Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerzôdés esetén a biztosítási idôszak vagy a tartam utolsó napját követô – az új biztosítási idôszak vagy a határozott tartam kezdô napját, biztosítóváltás esetén az elôzô biztosítási idôszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már ren- delkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles a fede- zetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselôjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gép- jármû tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerzôdés az üzemben tartói jogo- sultság keletkezésének – jármûnyilvántartásba bejegy- zett – idôpontjában – de legkorábban a biztosítási szer- zôdésben megállapított idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerzôdés- kötést követô 30 napon belül nem történik meg, a szer- zôdés megszûnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. §

(1) Ugyanarra a biztosítási idôszakra vagy ugyanazon bizto- sítási idôszak egy részére kötött további biztosítási szer- zôdés érvénytelen.

(2) Ha a biztosítónak kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosí- tás mûvelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meg- határozott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerzôdô fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerzôdés megszüntetése nélkül más biztosító- nál – a tevékenységi engedély visszavonására hivatko- zással – új szerzôdést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerzôdés – amennyiben koráb- ban nem szûnt meg – az új szerzôdés kockázatviselési kezdetének napját megelôzô napon megszûnik.

(3) Ha a biztosítási szerzôdés az 5. § (2) bekezdésében fog-

xxxxxx szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szûnt meg, akkor a szerzôdô félnek az adott biztosítási idôszak hátralévô részére fedezetet nyújtó szerzôdés megköté- sére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult el- fogadni.

A gépjármûflottára kötött szerzôdésre alkalmazandó szabályok

11. §

(1) Gépjármûflottára kötött szerzôdés esetén a szerzôdô fe- lek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a

szerzôdés létrejöttét, megszûnését, a biztosítási idôsza- kot, a díjfizetést illetôen.

(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerzôdés vonatkozá- sában a biztosítási idôszak, illetve tartam kezdô napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási idôszak alatt nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerzôdés vonatkozá- sában egy – a meghirdetés napjától számított hatvanna- pos idôszakon túli – elôre meghatározott naptól alkalma- zandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének ren- deletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egy- idejûleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Elté- rés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(4) Gépjármûflottára a flottához tartozó gépjármûvek kate- góriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szer- zôdés is köthetô.

(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott

– gépjármûflottára kötendô szerzôdésre vonatkozó aján- latát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján meg- kötött szerzôdésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kiala- kított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. §

A biztosítás kiterjed a felelôsség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégíté- sére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a bizto- sítási szerzôdésben megjelölt gépjármû üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13. §

(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén kár- eseményenként egymillió-kettôszázhúszezer eurónak megfelelô forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelô forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kap- csán bármilyen jogcímen érvényesíthetô követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képvise- leti költségeket is), valamint a teljesítés idôpontjáig eltelt idôszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda meg- állapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármû- felelôsségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerzôdésben meghatározott helytállási kötele- zettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban elôírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerzôdésben vállalt összeg- határok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévô, idôben összefüggô több kárese- mény egy biztosítási eseménynek minôsül.

14. §

(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogo- sult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. §

(1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tôkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövôben várható járadékkifizeté- sek tôkeértéke magasabb a szerzôdésben rögzített biz- tosítási összegbôl rendelkezésre álló összegnél, a bizto- sító a járadékkifizetések tôkeértékét arányosan csök- kentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (do- logi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményen- kénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesít- het kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az eset- ben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meg- határozott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríte- ni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg fel- osztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosító- nak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követôen jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifi- zetésbôl az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követô 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetôségérôl köteles a káro- sultat a kárrendezés során, az elsô kárkifizetéssel egy- idejûleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti fel- osztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosz- tásából eredô új kártérítési aránynak megfelelô kártérí- tésre jogosult.

15. §

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletke- zett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi hasz- nálatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjármûben keletkezett;

c) a károkozó gépjármû biztosítottjainak egymással szem- beni igényébôl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részérôl a sugárzás káros ha- tásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán ke- letkezett;

e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – mun- kagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás következ- tében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minôsül, és a gépjármû javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül ke- letkezett;

k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban fo- lyamatos állagrongálással okozott, illetôleg állagromlás- ból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.

A biztosítási szerzôdés idôbeli hatálya, és a biztosítási idôszak

16. §

(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetében a biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forga- lomban tartási engedéllyel rendelkezô gépjármûvek, to- vábbá az igazolólappal rendelkezô lassú jármûvek és a négykerekû segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helye- zésre nem kötelezett gépjármûvek esetében, valamint a

4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerzô- désben megjelölt határozott tartamú szerzôdés köthetô.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezôgazda- sági erôgép (lassú jármû) esetében határozatlan tartamú szerzôdés köthetô.

17. §

(1) A határozatlan tartamú szerzôdések esetében a biztosí- tási idôszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatá- rozottak szerint újrakötött szerzôdések esetében a meg- szûnt szerzôdés szerinti biztosítási idôszak végéig terje- dô idôszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási idôszak elsô napja – a szünetelés idôtarta- ma alatt hatályba lépô szerzôdések kivételével – a koc- kázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási idôszak utolsó napját megelôzô öt- venedik napig elküldött írásos értesítôben tájékoztatja a szerzôdô felet a biztosítási évfordulóról és a következô biztosítási idôszakra – az értesítés idôpontjában rendelke- zésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról. (4a) Az írásos értesítôben a biztosító figyelemfelhívásra al-

kalmas módon tájékoztatja a szerzôdô felet, hogy

a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szem- pontból, hogy a szerzôdés a 24. § (1) bekezdés sze- rint módosuló szerzôdésnek minôsül, továbbá

b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerzôdés a szerzôdô javára a 23. § (3a) bekezdése szempontjá- ból hogyan módosul.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerzôdô hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehetô.

A biztosítási szerzôdés területi hatálya

18. §

A biztosítási szerzôdés területi hatálya a tagállamok területé- re, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területé- re terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belsô Szabályzatnak megfelelô kétoldalú megállapo- dást kötött.

A biztosító kockázatviselése

19. §

(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a fe- lek által a szerzôdésben meghatározott idôpontban, en- nek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában, a

4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó ál- tal kötött szerzôdés esetén az üzemben tartói jogosult- ság keletkezésének – jármûnyilvántartásba bejegyzett – idôpontjában – de legkorábban a biztosítási szerzôdés- ben megállapított idôpontban, ennek hiányában a szer- zôdés létrejöttének idôpontjában – kezdôdik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosí- tási szerzôdés létrejöttét megelôzôen megkezdôdjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfo- gadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közre- mûködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerzôdési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (elsô díj- részlet) befizetését követôen viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (elsô díjrész- let) azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerül- hetetlen részévé teszi.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi idôben fennáll.

(5) A szerzôdés érdekmúlással történô megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történô kivo- nás, a forgalomban történô részvétel végleges megszün- tetése, a szerzôdéskötésre kötelezett üzemben tartó sze- mélyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illet- ve az üzemben tartói jogosultság megszûnésének – jár- mûnyilvántartásba bejegyzett – idôpontjában szûnik meg.

(5a) A szerzôdés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott ér- dekmúlással történô megszûnése esetén a biztosító koc- kázatviselése a peres, nemperes eljárásban hozott dön- tés jogerôre emelkedését vagy hatósági eljárásban ho- zott döntés véglegessé válását követô harmincadik napon szûnik meg, feltéve, ha eddig az idôpontig a szerzôdés egyéb okból még nem szûnt meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerzôdés közös meg- egyezéssel történô megszüntetése esetén a szerzôdés megszûnésének idôpontjában, a szerzôdés biztosítási idôszak végére történô felmondása esetén a biztosítási idôszak zárónapján szûnik meg.

(7) A szerzôdés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a türel- mi idô zárónapján szûnik meg.

(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerzô- dés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerzôdés kocká- zatviselési kezdetének napját megelôzô napon megszûnik.

(9) A (8) bekezdés szerinti új szerzôdés kockázatviselésé- nek kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi en- gedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató köz- zétételének napja.

Díjfizetés

20. §

(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének idôtartamára elô- re illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszûnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerzôdések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21. §

(1) A biztosítás elsô díjrészlete, valamint folytatólagos díj- részletei a felek által a szerzôdésben meghatározott idô- pontokban esedékesek. Ennek hiányában az elsô díjrész- let a szerzôdés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pe- dig az adott díjfizetési idôszaknak az elsô napján esedé- kes.

(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott meg- változtatás esetén módosul, vagy a szerzôdô fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülön- bözetet – a felek eltérô megállapodásának hiányában – az esedékes következô biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási idôszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidôvel – köteles megfizetni.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérô megállapodásának hiá- nyában – a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés idôszakára a szerzô- désben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a bizto- sító a díj esedékességétôl számított harmincadik nap el- teltéig – a következményekre történô figyelmeztetés mel- lett – a szerzôdô félnek a díj esedékességétôl számított hatvannapos póthatáridôvel, igazolható módon a teljesí- tésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idô eredmény- telen leteltével a szerzôdés – amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg – az esedékességtôl számított hat- vanadik napon megszûnik.

(5) A biztosító köteles a szerzôdés megszûnésérôl 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerzôdés megszûnése díjnem- fizetés miatt következett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szer- zôdô fél a szerzôdés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerzôdés vonatkozásában az adott biztosítási idôszak hátralévô részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszûnt szerzôdés vonatkozásában a türelmi idôre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerzôdés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkezô megszûnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló ér- tesítési kötelezettségének a szerzôdés megszûnésétôl számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. §

(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfi- zetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszá- mítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezet- lenség idôtartamát követôen szerzôdést köt. A fedezet- lenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének idôtartamát veheti figyelembe.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomás- szerzést követôen haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezet- lenség idôtartama esik, a díjat beszedô biztosító díjtarifá- ja nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatáro- zottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedé- kes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási idôszakra járó teljes díj egyösszegû megfizetése esetén 30 napos határidôvel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezet- lenséggel érintett idôszak meghaladja a 120 napot, rész- letfizetési lehetôséget nyújthat.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdé- sében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelôje a fedezetlenségi díjnak

– a díjhirdetést követô naptári évre vonatkozó, a Kártala- nítási Xxxxxx általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármû-kategóriánként, legkésôbb a naptári év végét megelôzô negyvenötödik napig a Ma- gyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatáro- zott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejûleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Elté- rés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelôje jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következôen ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fede- zetlenségi díjat beszedni.

(9) A Kártalanítási Számla kezelôje a (7) bekezdésben meg- határozottak szerint számított fedezetlenségi díj tarifájá- nak a megállapítása során a 36. § (11)-(12) bekezdés- ben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mér- tékû külön tarifát állapít meg.

Díjtarifa, díjhirdetés

23. §

(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerzôdés vonatkozá- sában a meghirdetett – a biztosítási idôszak, illetve tar- tam kezdônapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakít- ja ki és azt az adott biztosítási idôszak alatt – jogszabály eltérô rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerzôdés díja a szerzôdô üzemben tartónak a szerzôdés megkötésekor fennálló közlési vagy együtt- mûködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerzôdô üzemben tartónak a szerzôdés megkötésekor fennálló közlési vagy együttmûködési kötelezettségének megsértése esetén a szerzôdés díja legkésôbb a kocká- zatviselés kezdetét követô hatvan napon belül, az üzem- ben tartó egyidejû értesítése mellett – a szerzôdéskötés- kor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatvi- selés kezdetétôl alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási idôszak, illetve tartam kezdônapján alkalma- zandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerzôdés vonatkozá- sában egy – a meghirdetés napjától számított hatvanna- pos idôszakon túli – elôre meghatározott naptól alkalma- zandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének ren- deletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egy- idejûleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Elté- rés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa al- kalmazandó.

(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerzôdéssel

rendelkezô javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerzôdés új szerzôdésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerzôdés- nek minôsül.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalma- zandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhe- tôvé tenni.

(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáfér- hetôvé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkal- mazandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerzôdéssel rendelkezô javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerzôdés új szerzôdésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerzôdésnek minôsül.

(5) Ha a biztosító a gépjármû-felelôsségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett in- formációk a kárképviselô székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. §

(1) A határozatlan tartamú szerzôdés fennállása alatt a biz- tosítás díja a következô biztosítási idôszak elsô napjától kezdôdô hatállyal a biztosítási idôszak kezdônapján al- kalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biz- tosítási idôszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet el- térni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetôvé teszi.

A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerzôdés- és káradatbázis

24/A. §

(1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. § (9) be- kezdésében meghatározott céljai elérésének elômozdí- tása és az MNBtv. 39. § (1) bekezdés i) és p) pontjában meghatározott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa megállapításához kapcsolódó, a kötelezô gépjármû-fele- lôsségbiztosításokra kiterjedô szerzôdés- és káradatbá- zist (a továbbiakban: KKTA) hoz létre és mûködtet.

(2) A KKTA mûködéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) be- kezdése szerinti adatszolgáltatás keretében megkapott adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes adatot nem tartalmaz.

(3) A KKTA – a (2) bekezdéssel összhangban – a következô adatköröket tartalmazza:

a) a szerzôdések és a részkárok azonosítói,

b) a szerzôdésekre (szerzôdôre, jármûre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzôk,

c) a szerzôdésekre vonatkozó díjadatok,

d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jel- lemzôk,

e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó ada- tok,

f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének nap- jára vonatkozó adatok.

(4) A 23. § (3) bekezdésében elôírt kötelezô díj hirdetéshez szükséges biztosításmatematikai számítások elvégzésé-

hez a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgálta- tást teljesítô biztosító a KKTA-ból díjmentesen, összesí- tett szerzôdés- és káradatokat igényelhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan összesített formában teljesíti, hogy az adatok kellôen részletezettek maradjanak a biztosításmatematikai szá- mítások elvégzéséhez, azonban személyes adatot vagy üzleti titkot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosí- tása ne váljon lehetôvé.

(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhetô adatok köre a következôkre terjed ki:

a) a szerzôdésekre (szerzôdôre, jármûre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzôk,

b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jel- lemzôk,

c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó ada- tok,

d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének nap- jára vonatkozó adatok.

(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet elektronikus lekérdezô-felületet hoz létre, mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.

(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Ma- gyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

Bonus-malus rendszer

25. §

(1) Az üzemben tartó a kármentes idôszakhoz igazodó díj- kedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörté- neti adatokon alapuló bonus-malus rendszert mûködtet- ni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés

26. §

(1) A biztosító kockázatviselése a jármûnyilvántartásban szereplô gépjármûvek esetében szünetel, ha az üzem- ben tartó kérelmére vagy hivatalból történô eljárás követ- keztében a gépjármû a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideigle- nes kivonás tényérôl, valamint annak kezdô és záró idô- pontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idôpon- toknak megfelelôen a kivonás napjától a szünetelés le- jártának napjáig vagy a gépjármû ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számí- tott egy éven belül nem történik meg, a szerzôdés az egyéves idôszak utolsó napját követô napon megszûnik.

(5) A szünetelést követô díjrészlet fizetésének esedékessé- ge – a felek eltérô megállapodásának hiányában – a szü- netelés megszûnésének a napja.

(6) A hivatalból történô ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstôl számított 15 napon belül tájé- koztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelé-

sének tényérôl és az esetlegesen bekövetkezô károko- zás következményeirôl.

(7) A szünetelés idôtartama alatt az üzemben tartó kötele- zettsége a szerzôdés folyamatos díjfizetéssel történô ha- tályban tartására nem áll fenn.

(8) A jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvek ese- tében a szünetelésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. §

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje, a Nemzeti Iro- da, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szer- vezet a gépjármû üzemeltetése során okozott kárt az e tör- vényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerzôdésszegéssel okozott károkért való felelôsség szabályai alapján érvénye- síthetô további kártérítési igényét.

28. §

(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosí- tási szerzôdés keretei között a károkozó gépjármû üzem- ben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítá- si Számla kezelôjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendel- kezô károsult keresetet indíthat a károkozó Magyaror- szág területén székhellyel rendelkezô biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállam- ban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer vala- mely, a károsult lakóhelyétôl (székhelyétôl) eltérô orszá- gában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a káro- sult választása szerint a kárképviselôvel szemben is ér- vényesítheti a biztosítóra kiterjedô joghatállyal.

29. §

(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset része- sei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármû és a biztosítási szerzôdés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pont- jaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lé- nyeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatai- nak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelôjéhez, a Kártala- nítási Szervezethez, a levelezôhöz, a kárrendezési meg- bízotthoz, a kárképviselôhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint keze- lendôk.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétôl, illet-

ve a tudomásszerzéstôl számított – 30 napon belül köte- les bejelenteni a biztosítónak. A határidô elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhi- báján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkez- ményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti idôszakra a biztosítóval, a kárrende- zési megbízottal, a levelezôvel, a Kártalanítási Számla kezelôjével, a kárképviselôvel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biz-

tosítási szerzôdésben, valamint e törvényben a kártéríté- si igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.

30. §

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmé- nyek leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendôrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölé- sével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban be- jelenteni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatá- rozottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelôjének bejelenteni. Ha a károsult – a bale- setben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoz- tatása alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármû üzembentartója nem rendel- kezik a káresemény idôpontjában fedezetet nyújtó érvé- nyes biztosítási szerzôdéssel vagy a szerzôdés fennállá- sa vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – to- vábbi intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésé- tôl számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelôjének továbbítani és a károsultat errôl egy- idejûleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos idôszak kezdô idôpontja a dokumentu- mok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelôjé- hez történô beérkezésének napját követô munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt

is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az el- járásban a biztosított képviseletérôl gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla keze- lôjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelôje jo- gosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szer- zôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó képviseletérôl gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének ha- táridejét a hazaérkezés idôpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla ke- zelôje, a kárképviselô és a levelezô kérelmére, a kárren- dezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tá- jékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás ál- lásáról, eredményérôl, a károsult és a károkozó – 46. §

(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – szemé- lyes adatairól, a gépjármû hatósági jelzésérôl, a biztosí- tó megnevezésérôl, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét eset- re vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapvetô adatokról.

31. §

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezôje, a kárképviselô, a Kártalanítási Számla kezelôje és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumen- tumok beérkezésétôl számított 15 napon belül, de ezek be- érkezésének hiányában is legkésôbb a kártérítési igény be- nyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellôen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelôsség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfele-

lôen, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájé- koztatást) összegszerûen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, ami- kor a felelôsséget nem ismeri el, vagy az nem egyértel- mû, vagy a teljes kárt összegszerûen nem állapította meg.

32. §

(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosí- tott felelôsségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alap- ján, a biztosított kártérítési felelôsségéhez mérten köte- les megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerôs ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében meg- határozott esetekben az üzemben tartóra és a vezetôre

– is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképvi- selô, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla keze- lôje közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje egyösszegû pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított össze- get a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerôs megítélését követô 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. §

(1) Gépjármû károsodása esetén a biztosító elôzetes kalku- lációt készít az általa téríthetô helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegérôl, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelô összegrôl, és errôl tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjármûben keletkezett kár helyreállításá- hoz szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a ká- rosult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármû helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelrôl szóló törvény elôírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gép- jármû megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékû nettó kártérítési összeggel szabadon kíván ren- delkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti ér- tékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármû helyreállítása mûszaki okokból nem lehetsé- ges, a biztosító a gépjármû károsodás idôpontjában fenn- álló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsérték- kel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríte- ni a károsult kárát.

Törvényi engedmény

33. §

Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítá- si Számla kezelôje a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzem- ben tartót és a vezetôt – illették meg a kárért felelôs sze- méllyel szemben.

Visszkereset

34. §

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekez- désében meghatározott elôlegezés esetén a Kártalanítá- si Számla kezelôje az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetôtôl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nél- kül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása ese- tén bármelyiküktôl, ha a kárt jogellenesen és szándé- kosan okozták;

c) a vezetôtôl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a veze- tési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezetô alkoholos vagy a vezeté- si képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt ál- lapotát nem ismerhette fel;

d) a vezetôtôl, ha a gépjármû vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, ki- véve, ha bizonyítja, hogy a gépjármûvet engedéllyel vezetô esetében a gépjármûvezetôi engedély meglé- tét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyo- san elhanyagolt mûszaki állapota okozta;

f) a vezetôtôl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásá- val, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetôtôl, ha a szerzô- dés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetke- zésekor, vagy egyébként terhelô közlési, változásbe- jelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesí- tette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezett- séget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezetô az f) pontban felsorolt esetekben köteles a meg- térítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nem- zeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje leg- feljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában megha- tározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szol- gáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezetô bizonyítja, hogy az

(1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettsé- gét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje követelé- sét az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfel- jebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje nem érvényesíthet megtérítési igényt.

Bonus-malus osztályba sorolás a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet alapján

1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezôgazdasági vontató esetén

Kiinduló osztály és az		A megelôzô biztosítási idôszak új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam kártörténeti adata alapján
0 kár		1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Kiinduló osztály és az		A megelôzô biztosítási idôszak új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam kártörténeti adata alapján
0 kár		1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Tisztelt Tagtársunk!

A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület 1996. szeptember 24-én alakult. Biztosítónk, mint egyesületi for- mában mûködô biztosító, nonprofit elven mûködik, azaz nye- reségszerzésre nem törekszik. Biztosítási szolgáltatást kizá- rólag tagjaival kötött szerzôdés alapján nyújt.

Az Egyesület székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

Szakmai felügyeleti szerve

Magyar Nemzeti Bank

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39. Levélcím: 1534 Budapest, BKKP, Postafiók: 777.

Telefon: (x00 0) 000-0000

Ügyfélszolgálati telefon: (+36 80) 203-776

Fax: (x00 0) 000-0000

web: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

Törvényességi felügyeletet ellátó szerv

Legfôbb Ügyészség

1055 Budapest, Markó u. 16.

A szerzôdés jogának, illetve az alkalmazandó jognak a megjelölése

Jelen biztosítási szerzôdésre, valamint az ez alapján létrejött biztosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni, en- nek megfelelôen a szerzôdés nyelve a magyar.

Pótbefizetés

Az Egyesület Alapszabálya alapján. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére, úgy az Igazgatóta- nács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatóta- nács a felügyeleti szerv (MNB) felhívására nem teszi meg, úgy a felügyeleti szerv – pótlólagos befizetést írhat elô a tag- ságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesületre vonatkozó törvényben meghatározott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértéke nem haladhatja meg a tag által bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át. A kötelezô gép- jármû-felelôsségbiztosítások körében a szolgáltatás csök- kentésére nincs lehetôség.

Tagdíj

Az Egyesület Küldöttgyûlése által meghatározott díj, amely a Biztosító Alapszabályában foglaltak alapján, a biztosítási idô- szakra (biztosítási évre) kerül megállapításra

Hozzátartozó

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti fogalom: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon há- zastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa

A KGFB törvényen alapuló rendelkezések Szerzôdéskötésre kötelezett: a 2009. évi LXII. törvény sze- rinti üzembentartó, azaz a gépjármû telephelye szerinti or- szág hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos.

Biztosított

A gépjármû biztosítással rendelkezô üzemben tartója és a gépjármûvet vezetô személy.

A biztosítási idôszak és tartam

A biztosítási idôszak egy év, az idôszak elsô napja – a szüne- telés idôtartama alatt hatályba lépô szerzôdések kivételével – a kockázatviselés kezdete. A szerzôdés határozatlan tartamú.

A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerzôdésben meghatározott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában, a KGFB törvény 4. § (3) bekezdé- sében meghatározott üzembentartó által kötött szerzôdés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – jár- mûnyilvántartásba bejegyzett – idôpontjában – de legkoráb- ban a biztosítási szerzôdésben megállapított idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában – kezdôdik.

A díjfizetés, díjmódosítás módja, ideje, lehetôsége

A biztosítás elsô díja a kockázatviselés kezdetének napján, a folytatólagos díja pedig a biztosítási szerzôdésben (ajánla- ton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függôen annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik.

A szerzôdés díjfizetésével kapcsolatos elôírásokat jelen ügy- féltájékoztatóban feltüntetett Díjfizetés címû fejezet részlete- zi (Gfbt. 20. §, 21. § alapján). Részleges díjfizetés esetén a Ptk. 6:467. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók: Arra az esetre, ha a biztosítási díjnak csak egy részét fizették meg, amely alapján, ha a kötelezett csak részben teljesít, akkor a szerzôdés – változatlan biztosítási összeggel – a kifizetett díjjal arányos idôtartamra marad fenn. Elôzôekre, és a Gfbt.

21. §-ának (4) bekezdésére is figyelemmel, ha a biztosított az esedékes biztosítási díjat – felszólítás ellenére is – csak részben fizeti meg, és a kifizetett díjjal arányos idôtartam a hatvan napot nem haladja meg, úgy a szerzôdés az esedé- kességet követô hatvanadik napon szûnik meg. Ha viszont a kifizetett díjjal arányos idôtartam több mint hatvan nap, akkor a szerzôdés ennek az idôtartamnak az utolsó napján szûnik meg.

A biztosítási díjak a meghirdetett tarifában szerepelnek, attól eltérni nem lehet. A biztosítási díj utólagos módosítására ki- zárólag a jogszabályban meghatározott esetekben (közlési vagy együttmûködési kötelezettség megsértése, bonus-ma- lus besorolási fokozat megállapítása) és feltételek szerint van lehetôség. Más esetben a díj módosítására a szerzôdés lét- rejöttét követôen az adott biztosítási idôszakban nincs lehe- tôség. A biztosító a késedelmes díjfizetés idôszakára jogo- sult a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat idôará- nyos részére.

Bonus-malus besorolás

A 2009. évi LXII. törvény felhatalmazása alapján kiadott min- denkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint.

A szerzôdés megszûnésének esetei, a felmondás feltételei

Ha a biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító az esedé- kességtôl számított 30. nap elteltéig – a következményekre való figyelmeztetés mellett – a szerzôdô félnek az esedékes- ségtôl számított 60 napos póthatáridôvel igazolható módon

a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idô ered- ménytelen elteltével a szerzôdés – amennyiben a szerzôdés egyéb okból nem szûnt még meg – az esedékességtôl szá- mított hatvanadik napon megszûnik. A biztosítási szerzôdést az évfordulóra (azaz a biztosítási idôszak utolsó napjára) bármelyik fél legalább 30 nappal megelôzôen írásban, illetve az erre irányuló kifejezett megállapodás esetén elektronikus úton indokolás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatá- lyos, ha az a másik félhez határidôben megérkezik. A bizto- sítási idôszakon belül a szerzôdés csak a felek közös meg- egyezésével szüntethetô meg. A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a törvény erejénél fogva a gépjármû forgalomból kivonásával, az üzembentartó változása esetén, illetve szü- netelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás nap- jától számított 1 éven belül nem történik meg, továbbá a tu- lajdonjog átszállása esetén, ha a szerzôdéskötésre kötele- zett üzembentartó személyében változás áll be.

A biztosítási esemény

A gépjármû üzemeltetése során másnak okozott káresemény. A biztosító a biztosítási esemény vonatkozásában – a kárese- mény kapcsán bármely jogcímen érvényesíthetô követelése- ket, az igényérvényesítés költségeit és a teljesítés idôpontjá- ig járó kamatokat beleértve – dologi károk esetén káresemé- nyenként egymillió-kettôszázhúszezer eurónak megfelelô fo- rintösszeg-határig, személyi sérülés miatt károk esetén kár- eseményenként legfeljebb hatmillió-hetvenezer eurónak meg- felelô forintösszeg-határig köteles a szerzôdés alapján helyt- állni, függetlenül a károsultak számától. A forintösszeg szá- mításának szabályait a törvény 3/B. §-a határozza meg.

Jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.

Kizárások

Az Egyesület nem téríti meg azt a kárt, amely

a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletke- zett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi hasz- nálatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjármûben keletkezett;

c) a károkozó gépjármû biztosítottainak egymással szem- beni igényébôl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – mun- kagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás során ke- letkezett;

h) üzemi balesetnek minôsül, és a gépjármû javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül ke- letkezett;

k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban oko- zott folyamatos állagrongálásból, illetôleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.

Teendôk a káresemény bekövetkeztekor

A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendôrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 mun- kanapon belül az Egyesületnél írásban bejelenteni. Kárt be- jelenteni írásban a 1108 Budapest, Venyige u. 3. sz. alá kül- dött küldeményben, illetve a +36 (1) 433-1182-es fax számon lehet. A kárbejelentés további módjáról és lehetôségeirôl fo- lyamatosan aktualizált tájékoztatás érhetô el egyesületünk weboldalán a www.kobe.hu-n.

Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem- peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletérôl gondoskodni.

A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és a gépjármû azonosításához és a felelôsségbiz- tosítási szerzôdés megállapításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó infor- mációkat. Az így átadott adatok kizárólag a hatósági felada- tokat ellátó szervekhez, a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelôjéhez, a Kártalanítási Szerve- zethez, levelezôhöz, kárrendezési megbízotthoz, a kárképvi- selôhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosí- tási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonat- kozó szabályai szerint kezelhetôk.

A biztosító szolgáltatásai, azok teljesítésének módja, ideje

A biztosító a biztosított által a szerzôdésben megjelölt gép- jármû üzemeltetésével másnak okozott kárt téríti meg, amennyiben bebizonyosodott, hogy az okozott kárért tényleg ôt terheli felelôsség. A kifizetésre a kárigény elbírálásához nélkülözhetetlen összes dokumentum kézhezvételétôl szá- mított 15 napon belül kerül sor, átutalás formájában.

A gépjármû károsodása esetén a biztosító elôzetes kalkulá- ciót készít az általa téríthetô helyreállítási költségek és kiadá- sok nettó, illetve bruttó összegérôl, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsök- kenés mértékének megfelelô összegrôl, és errôl tájékoztatja a károsultat.

A biztosító a gépjármûben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt össze- gét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult ál- tal bemutatott számla tartalmazza a gépjármû helyreállításá- hoz szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelrôl szóló törvény elô- írásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbizton- sági szempontokra is tekintettel a gépjármû megjavíttatása helyett az elôzô bekezdés szerinti mértékû nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az ér- tékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az elô- zô bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következ- tében károsult gépjármû helyreállítása mûszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármû károsodás idôpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsérték- kel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát. (Lásd. 9. oldal)

A biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményei- nek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve hely- reállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jo- gosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható. A fentieket megfelelôen alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.

A biztosító megtérítési igénye

A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetôtôl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktôl, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetôtôl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapot- ban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyít- ja, hogy a vezetô alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapotát nem ismer- hette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthetô a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a vezetôtôl, ha a gépjármû vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjármûvet engedéllyel vezetô esetében a gépjármûvezetôi engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyosan elhanyagolt mûszaki állapota okozta;

f) a vezetôtôl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, il- letve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszé- lyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetôtôl, ha a szerzôdés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelô közlési, változás bejelentési, kár- bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mérték- ben, ahogyan ez a fizetési kötelezettségét befolyásolta.

Az Egyesület panaszokkal foglalkozó szervezeti egységének neve, címe, a Felügyelethez,

vagy a békéltetô testülethez való elôterjesztésének lehetôsége, illetve tájékoztatás a bírói út igénybevételének lehetôségérôl

Az Egyesülettel kapcsolatos panasza esetén forduljon sze- mélyesen vagy írásban az Egyesület ügyfélszolgálatához [személyesen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0/X., telefonon:

x00 (0) 000-0000; postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; fax

számon: x00 (0) 000-0000; e-mail-ben: xxxxx@xxxx.xx.]

Tájékoztatjuk továbbá, hogy a fogyasztónak minôsülô ügyfél a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések meg- sértése esetén az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezde- ményezhet, a szerzôdés létrejöttével, érvényességével, jog-

hatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rendezésére a Pénzügyi Békéltetô Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) fordulhat, vagy igényének érvényesítésére bírósági utat vehet igénybe. A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél pa- naszával bírósághoz fordulhat.

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédel- mi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektroniku- san a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/ formanyomtatvanyok elérhetôségen érhetô el.

Azon szervezeteknek a felsorolása, amelyeknek az Egyesület az ügyfelek adatait – a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

(a továbbiakben Bit.) 135–143. § és a 147–151. §-ában foglaltak alapján – továbbíthatja

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyész- séggel; c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre- hajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárá- sában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal; d) a hagyatéki ügy- ben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakér- tôvel; e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség ter- heli; f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h) a

feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében fog- lalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel; j) tör- vényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtés- re felhatalmazott szervvel; k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilván- tartó szervvel; m) az állomány átruházás keretében átadás- ra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az át- vevô biztosítóval; n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kárta- lanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezet- tel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbí- zottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzô- könyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozó- val; o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p) fióktelep eseté- ben – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító

székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jog- szabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítôvel; q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok bizto- sával; r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal; s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szem- ben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély írásbeli megkereséssel fordul az Egyesülethez, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolá- sának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biz- tosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelö- lését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya kö- zött a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás ki- hirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesíté- sében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §- ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesíté- sében merül ki.

A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit. 138. § (1) és (6) be- kezdésében, a 137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, to- vábbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írás- beli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény- ben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszi- choaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lô- fegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûn- cselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben el- követett bûncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit.

138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit. 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatáro- zott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- ôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoport- vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja ré- szére történô átadása.

Továbbá a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettség- vállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megke- resésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási ti- toknak minôsülô adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésé- rôl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény- ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minô- sülô adatot,

c) valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoport- szinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinan- szírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kö- telezettségét teljesíti.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a vi- szontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vi- szontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzá- járult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a sze- mélyes adatok védelmének megfelelô szintje az informá- ciós önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított. A biztosí- tási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba törté- nô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbí- tásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás szék- helye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása.

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde- kében történô adatátadás.

A bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, kü- lönleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekez- dés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbizto- sítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcso- latban igény érvényesíthetô. Továbbá köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzô- déssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek ke- zeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinteté- ben az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: megkere- sô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések meg- akadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosí- tóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító ál- tal – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô meg- keresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kéz- hezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

A Bit. 150. § alapján a biztosítók – a veszélyközösség érde- keinek megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt, vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, illetve a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából közös adatbázist hozhatnak létre.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

Az Egyesület tagjainak a tagsági viszonnyal kapcsolatos ada- tait jogosult kezelni. Ezen kívül ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés meg- kötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biz- tosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Biztosítási törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céloktól eltérô célból végzett adatke- zelést az Egyesület csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlá- tozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titok- tartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bár- milyen módon hozzájutottak. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó sze- mélyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adato- kat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott cé- lokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adatainak, továbbá egészségi állapotá- val összefüggô adatainak kezelésére vonatkozó hozzájáru- lását az ajánlattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igénybevételét közvetlenül megelôzôen adja meg. A biztosí- tó a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapot- tal közvetlenül összefüggô, általa kezelt adatokat a biztosítá- si jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthetô. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvé- nyi jogalap. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adat- kezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél megvalósulásához szük- séges mértékben és ideig. Az adatokat a biztosító kezeli és dolgozza fel.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

Az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. (továbbiakban: Infotv.) szerint

személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – kü- lönösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzô ismeret –, valamint az adat- ból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adato- kon végzett bármely mûvelet vagy a mûveletek összessége, így különösen gyûjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, to- vábbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, va- lamint az adatok további felhasználásának megakadályozá- sa, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzôk (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése; adatfeldolgozás: az adatkezelési mûveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a mûveletek vég- rehajtásához alkalmazott módszertôl és eszköztôl, valamint az alkalmazás helyétôl, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott

kinyilvánítása, amely megfelelô tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körû vagy egyes mûveletekre ki- terjedô – kezeléséhez;

Az Infotv. szerint az érintett kérelmezheti az adatkezelônél

a) tájékoztatását személyes adatai kezelésérôl,

b) személyes adatainak helyesbítését, valamint

c) személyes adatainak – a kötelezô adatkezelés kivételé- vel – törlését vagy zárolását.

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizá- rólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötelezettség telje- sítéséhez vagy az adatkezelô, adatátvevô vagy harma- dik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szüksé- ges, kivéve kötelezô adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudo- mányos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon be- lül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében dön- tést hoz, és döntésérôl a kérelmezôt írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érintett tiltakozásának megalapo- zottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a továb- bi adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbí- totta, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvénye- sítése érdekében. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meghozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biz- tosító a fentiek szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meghatározott módon

– bírósághoz fordulhat. Az adattovábbítási nyilvántartásban

szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a Bit. 136. § alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

Biztosítónk személyes adatot biztosítási tevékenységével összefüggésben az érintett Infotv. 3. § 7. pontja szerinti hoz- zájárulásával (illetve a Infotv. 6. § (6) bekezdésében foglalt vélelem figyelembe vételével), a biztosítási titoknak minôsü- lô adatokat a Bit. 135. §-ában kapott felhatalmazás alapján, míg személyes adatot tagjai tekintetében a Ptk. 3:63. §, va- lamint a Civiltv. 5. §-a alapján kezel.

A Biztosító részére (elektronikus) adatfeldolgozást a Prime Rate Kft., illetve az UNO-SOFT Számítástechnikai Kft. végez.

Fizetôképességrôl és a pénzügyi helyzetrôl szóló jelentés

A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A biztosító ezt a jelentést legkésôbb 14 héttel a vállalkozás pénzügyi évének vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé, melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhe- tônek kell maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példányát a kéréstôl számított 20 munkanapon belül elküldi mindazoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven belül kérik.

Az elektronikus úton történô szerzôdéskötés és kapcsolattartás

A szerzôdés elektronikus úton történô megkötésére az aláb- bi csatornákon van lehetôség:

- a biztosító honlapján (xxx.xxxx.xx)

- azon biztosításközvetítôk közremûködésével, akik a szer- zôdéskötéshez a biztosító ún. webservice szolgáltatását veszik igénybe, melyrôl az érintett biztosításközvetítô közvetlenül nyújt tájékoztatást a szerzôdô részére.

Az elektronikus úton tett ajánlatokat, illetve az így létrejött szerzôdést a biztosító rögzíti, melyre a szerzôdésre irányadó általános adatkezelési szabályok vonatkoznak. Az elektroni- kus szerzôdéskötési út igénybevétele esetén a szerzôdéskö- tés technikai feltételeirôl, arról, hogy a szerzôdés írásbelinek minôsül-e, az adatok rögzítése során felmerülô hibák azono- sításának és kijavításának a szerzôdési nyilatkozat megtéte- lét megelôzôen biztosító eszközökrôl, illetve a szerzôdés utólagos hozzáférhetôségérôl a szerzôdô az általa igénybe- vett csatornán a szerzôdéskötéskor kap tájékoztatást.

Amennyiben a szerzôdô ahhoz a szerzôdéskötéskor, vagy a szerzôdés tartama alatt kifejezetten hozzájárul, a biztosító a törvény 17. § (4) bekezdése szerinti, a következô biztosítási idôszak díjáról szóló éves értesítést a szerzôdô által meg- adott elektronikus elérhetôség, illetve ügyfélportál útján küldi meg.

A szerzôdést a szerzôdô elektronikus úton, az írásbeli alaki- sági követelmények figyelmen kívül hagyásával abban az esetben mondhatja fel, ha errôl a szerzôdéskötés során a biztosítóval kifejezetten megállapodott. A felmondó nyilatko- zatot ez esetben érvényesen kizárólag a szerzôdô által erre a célra feltüntetett elektronikus postacímrôl, kizárólag a biz- tosító erre a célra feltüntetett elektronikus elérhetôségeire le- het megtenni.

A KGFB kárigény érvényesítésekor kért okiratok

Általánosan kért iratok

Jogosultság

• A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyezô tar- talmú, kitöltött és aláirt kárbejelentô nyomtatvány.

• Kitöltött, lehetôleg mindkét fél részérôl aláírt Baleseti Beje- lentô („kék-sárga nyomtatvány”), illetve olyan irat, amelyet a részes felek közösen vettek fel írásban a balesetet köve- tôen és a balesettel kapcsolatosan minden lényeges körül- ményt, adatot tartalmaz.

• Részletes – a biztosítónál rendszeresített – résztvevôi/oko- zói nyilatkozat.

• Biztosítási fedezetet igazoló dokumentumok.

• A baleseti bejelentôn, illetve a kárbejelentésben jelzett kár- esemény tanúinak nyilatkozatai.

• A kárbejelentésben megjelölt vezetô személy vezetôi en- gedélyének vagy azt helyettesítô hiteles okiratnak a máso- lata – kivéve, ha parkolt a károsult jármû, forgalmi engedély másolata, vagy azt helyettesítô hiteles okirat másolata, törzskönyv másolata, adás-vételi szerzôdés másolata.

• Banki terhelés, zálogjog, lízing esetén a jogosult pénzinté- zet megnevezése, és nyilatkozata a kártérítési összeg tel- jesítésére vonatkozóan.

• Szabályos meghatalmazás, vagy engedményezés a kár- igénylôi jogok átruházásához, aláírási címpéldány gazdál- kodó szervezet károsult esetében, írásban tett nyilatkozat (fax, e-mail, levél) az igénylô, vagy jogosult által megjelölt bankszámlaszámról vagy postai kézbesítési címrôl a kifize- téshez, mely nyilatkozat tartalmazza a biztosító kárszámát, vagy a károsult rendszámát és a kárdátumot.

• Tulajdonjog bejegyzéssel, vagy törléssel kapcsolatos iratok

• Vámkezeléssel kapcsolatos iratok.

• A gépjármû használatára vonatkozó szerzôdés vagy okirat, üzembentartói szerzôdés vagy okirat.

• Tachográf korong, vagy digitális tachográf kiértékelésének dokumentációja.

• Menetlevél, fuvarlevél, útnyilvántartás.

• „P” rendszám esetén indítási napló.

Jogalap

• A bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô- vagy szabálysértési eljárást igazoló dokumentum, rendôrségi igazolás, a baleset lefolyását, az eljárás megállapításait tar- talmazó rendôrségi igazolás, a kirendelt szakértô írásbeli véleménye, baleseti helyszíni szemle jegyzôkönyve, váz- rajza, fényképei.

• A károkozói elismerés hiányában, vagy vitatott jogalap ese- tén – a kifizetés esedékességét nem érintôen – a felelôssé- get megállapító hatóság által meghozott jogerôs határozat, vagy a vádirat, amennyiben azok valamelyike a károsult rendelkezésére áll.

• A biztosító megbízottjai, alkalmazottjai által kért további részletes nyilatkozat a káresemény körülményeinek tisztá- zásához.

• Meghatalmazás a biztosító részére, hogy a rendôrségi, ügyészségi, bírósági iratokba betekinthet, azokról másola- tokat készíthet.

• A károsult nyilatkozata a társbiztosítói elôzmények adatké- réséhez, illetve az adatkezeléshez, vizsgálathoz, engedély a személyes iratok fénymásolásához.

• A balesetben részes jármûvek együttes szemléjének jegy- zôkönyve és fotó dokumentációja.

• Biztosított jármû szemléjének dokumentációja (fotók és jegyzôkönyv).

• Tûzvizsgálati jelentés, tûzoltósági hatósági bizonyítvány.

• Vizsgálati, nyomozói szakértôi jegyzôkönyv.

• GPS helyzet-meghatározó által készített útnyilvántartás.

Szolgáltatási összeg

• A biztosító kárfelmérô megbízottja által készített kárfelvételi jegyzôkönyv.

• Keletkezett károk biztosító kárfelmérô megbízottja által ké- szített fotó dokumentációja.

• A 2009. évi LXII. Tv. (Kgfb. Törvény) szerint az arra jogosult nyilatkozata a helyreállítás szándékáról, annak módjáról (számlás javítás, egyezség).

• Részletes javítási árajánlat, mely tartalmazza a költsége- ket, idôtartamot és a javítás lehetséges megkezdésének idôpontját.

• Eredeti javítási számla és mellékletei.

• A károsult Áfa-visszaterítési jogosultságára vonatkozó nyi- latkozat (káreseménnyel összefüggô, a kárhelyreállítás kap- csán kiállított számlák vonatkozásában).

• Eredeti szállítási, mentési, tárolási számla és a szállítólevél másolata.

• Bérgépjármû szerzôdés, számla, a jogosultságot igazoló dokumentumok, bérautó forgalmi engedélye.

• Károsodott vagyontárgyak tulajdonjogának igazolása.

• Károsodott ingóságok listája, beszerzési számlák, garan- ciajegyek, könyvelési iratok, tulajdoni lap, telekkönyvi kivo- nat.

• Károsodott ingatlanok esetén építési engedély, építési napló, tervdokumentáció.

• Minden kárigény tétel esetén a kárigény jogosságát és mér- téket igazoló irat (• Elmaradt haszon, keresetveszteség, kárenyhítési kötelezettség, • teljesítésére tett intézkedések igazolása).

• Egyéni vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet esetében elmaradt haszon, bevételkiesés igazolására szükséges a baleset elôtti 1 évben a bevételek, ráfordítások/kiadások igazolása hitelt érdemlô módon (pl. könyvelô által lebélye- gezve, aláírva, eredetiben) havi és jogcím szerinti bontás- ban (adóbevallás, egyszerûsített éves beszámoló, ered- mény kimutatás, mérleg).

• Arra vonatkozó bizonyító irat(ok), hogy a baleset kapcsán a vállalkozás a szerzôdésben rögzítetteknek megfelelni mi okból nem tudott, megbízások visszavonását igazoló ira- tok, igazoló iratok arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás az adott munkát más géppel, jármûvel, alvállalkozóval pótóni nem tudta, és a baleset miatt – adott esetben szerzôdés- ben vállalt – kötelezettségét – nem tudta teljesíteni (pl. al- vállalkozókkal kötött szerzôdések másolata).

• Keresetveszteségre vonatkozóan a bérszámfejtési iratok, munkavégzésben való akadályoztatást igazoló dokumentu- mok.

• A kárenyhítési kötelezettség teljesítése (veszteség elkerü- lés, költségcsökkentés) érdekében tett intézkedéseket (sé- rült jármû/munkatárs elvárható idôn belüli pótlása, alvállal- kozó bevonása, több ajánlat begyûjtése stb.) igazoló doku- mentumok.

• Sérült alkatrész leadási vagy megsemmisítési jegyzôköny- ve.

• Pótszemle jegyzôkönyve.

• Beépítés ellenôrzés jegyzôkönyve.

• Baleseti helyszínen ügyfél által készített fotók (amennyiben készültek ilyenek).

• Fuvartevékenységhez köthetô dokumentumok: CMR fuvar- levél, tehergépjármû menetlevél, szállítólevél, rakomány- jegyzék, mérlegjegy, kárbiztosi jelentés, gépjármûvezetô meghallgatási jegyzôkönyv.

• A jármû eredetvizsgálatát igazoló és a vizsgálat eredmé- nyét dokumentáló jegyzôkönyv.

További kért iratok személyi sérülés kárigények esetén

Saját jogú igények és halálos kimenetelû közlekedési balesetek esetén a hozzátartozók részérôl benyújtandó további iratok

Jogalapi iratok

• A balesettel kapcsolatban keletkezô minden rendôrségi, ügyészségi, bírósági irat, határozat, amely információt tar- talmaz a baleset lefolyására, a balesetben részesek maga- tartására, a baleseti mechanizmusra vonatkozóan, illetve a részesek felelôsségre vonatkozó nyilatkozatával kapcsolat- ban (így például helyszíni szemle jegyzôkönyve, tanúnyilat- kozat, okozói/résztvevôi nyilatkozat, szabálysértési határo- zat, nyomozást lezáró határozat, vádirat, igazságügyi mû- szaki vagy orvos szakértôi vélemény, közvetítôi eljárás ese- tén a megállapodás, illetve az ügyészségi büntetôeljárást megszüntetô határozat, jogerôs bírósági határozat vagy végzés, munkabaleseti jegyzôkönyv).

• Okozói/résztvevôi nyilatkozat, okozói/résztvevôi kárleírás,

a károsult nyilatkozata, engedélye az adatkezeléshez, vizs- gálathoz, engedély a személyes iratok megismeréséhez, tárolásához továbbításához, fénymásolásához.

• A hozzátartozói viszony igazolására alkalmas iratok máso- lata: halotti anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi ki- vonat (amennyiben az elhalt házas családi állapotú volt az elhalálozáskor), születési anyakönyvi kivonat, gyámható- sági igazolás örökbefogadásról.

• Hagyatéki végzés, gyámhatósági rendelkezés

Orvosi iratok

• A balesettel kapcsolatban a károsult/hozzátartozó részérôl keletkezô teljes orvosi dokumentáció (zárójelentések, am- buláns lapok, kezelôlapok, kórtörténet stb. NRSZH, RSZSZ szakvélemények, alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó or- vosi iratok) illetve, szükség esetén az egyéb, természetes megbetegedésre vonatkozó orvosi iratok, színes fénykép az esztétikai jellegû kár bizonyítására a károsult részérôl.

• A biztosító részérôl a kárigények elbírálhatósága érdeké- ben kezdeményezett/ szervezett vagy végzett vizsgálatok iratai (pl.: kirendelt igazságügyi orvos szakértôi/vezetô or- vosi szakértôi vélemény, továbbá az OEP-tôl, ill. MEP-tôl, illetve az adatokhoz való hozzáférést engedélyezô károsulti nyilatkozatok).

• A baleset során elhunyt személy vonatkozásában – kórhá- zi zárójelentés(ek), halott vizsgálati bizonyítvány, boncjegy- zôkönyv, üzemi/munkabaleset esetén az elismerô határozat.

Szolgáltatási összeg Keresetveszteség

• A baleset elôtti 1 évre vonatkozó jövedelmet igazoló alap-

dokumentumok, a NAV-nak benyújtott teljes adóbevallás másolata, munkáltatói jövedelemigazolás, továbbá a bizto- sító formanyomtatványán benyújtott, a jövedelmet havi és jogcím szerinti bontásban részletezô munkáltatói igazolás, NAV által kibocsátott jövedelemigazolás.

• Amennyiben az elôzô pontban foglaltak alapján a kereset- veszteség nem állapítható meg, a balesetkori munkáltató igazolása hasonló korú, végzettségû, azonos munkakörû, dolgozók bruttó munkabérére, jövedelmére vonatkozóan.

• A folyósított bruttó táppénz összegére vonatkozó kifizetô- helyi igazolás, a táppénzes idôszak teljes tartamára vonat- kozóan.

• A károsult személyes adatait igazoló dokumentumok má- solata, vagy az azokról felvett nyomtatvány (név, lakcím, születési hely, idô, édesanyja neve, adóazonosító jele és TAJ száma).

• Az Önkormányzat/Nyugdíjbiztosító/Egészségbiztosító/Kor- mányhivatalok bizonyos, a közlekedési balesettel össze- függésben megállapított/megszüntetett ellátására vonatko- zó megállapító, módosító, megszüntetô határozata.

• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó igazolások.

• A betegállomány befejezôdését követôen az ismételt mun- kába álláskor keletkezô iratok, munkaszerzôdés, munkakö- ri leírás, bruttó bérre vonatkozó igazolás.

Vagyoni károk

• A ténylegesen felmerült kárt számszerûen alátámasztó és igazoló eredeti számlák (pl. gyógyszerköltség, BÉVER lis- ta, egészségügyi segédeszközök számlái, baleset elôtti és utáni rezsi költség, temetési számla stb.), továbbá minden kárigény tétel esetében a számlákon kívül a kár tényleges felmerülését, összegszerûségét igazoló illetve megalapozó dokumentumok (pl.: tulajdoni lap, a kár lehetséges felmerü- lését igazoló szakértôi vélemény stb.).

• A biztosító megbízottja által készített vagyonszakértôi, illet- ve a megjelölt kárigények értékeléséhez alkalmas egyéb szakértôi (építész, mezôgazdasági stb.) vélemény.

• A kárenyhítési kötelezettség és együttmûködési kötelezett- ség teljesítése (a felmerült költségek csökkentése) érdeké- ben tett intézkedéseket (OEP és önkormányzatok, vagy egyéb szervezetek által nyújtott térítésmentes vagy ala- csony költségû szolgáltatások igénybevételét vagy annak kísérletét) igazoló dokumentumok, Az OEP által nem vagy csak részlegesen finanszírozott kezelések esetén ennek a körülménynek az alátámasztását és a kezelés szükséges- ségét igazoló dokumentumok.

• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó igazolás.

• Egyedi, speciális kárigény tétel eseten a kárigény jogossá- gát és mértéket igazoló irat, munkáltatói nyilatkozat

• Munkáltató által rendszeresen, béren kívüli juttatást megál- lapító dokumentációja (pl. cafeteria-szabályzat, jutalom, bónusz szabályzat stb.

Document Metadata

Table of Contents

KÖBE

Document Metadata