A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

Pannónia Építés- és Szerelésbiztosítás

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek

Nyomtatványszám: NV3061

Építési és szerelésbiztosítás

A CIG Pannónia Zrt. (továbbiakban: biztosító) az Építés- és Szerelésbiztosítás Feltételei alapján kötött biztosítási szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – megtéríti a biztosított részére a biztosítási szerződésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek VII. fejezete (dologi károk) szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a kockázatviselés helyén keletkezett károkat, valamint – a meghatározott különdíj megfizetése esetén – a VIII. fejezet (felelősségbiztosítás) hatálya alá eső kártérítési igényeket. A jelen feltételek, az ezt kiegészítő feltételek és záradékok alapján létrejött szerződésekre a biztosító

Általános Vagyonbiztosítási Szerződési Feltételei (ÁVSZF) rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha jelen feltétel valamely kérdésben a ÁVSZF rendelkezéseitől eltér, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a ÁVSZF rendelkezéseivel, akkor a feltételt és a ÁVSZF-et értelemszerűen együttesen kell alkalmazni;

– amennyiben a ÁVSZF és a feltétel eltérő rendelkezései egymást kizárják, a feltétel rendelkezéseit kell alkalmazni.

I. BIZTOSÍTOTTAK KÖRE

Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződés keretei között biztosítottnak minősül:

a) az építtető (beruházó) valamint

b) a biztosított építkezésben résztvevő építési vállalkozó (kivitelező) és

c) az alvállalkozók,

amennyiben mindezek a személyek a meglévő vállalkozási szerződés alapján a feltételek szerinti biztosítási események által okozott károkat a magyar jog szerint viselni tartoznak vagy gazdaságilag ténylegesen viselniük kell, továbbá, ha a biztosítási szerződésben biztosítottként megnevezésre kerültek.

II. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK (BIZTOSÍTÁSI FEDEZET TÁRGYA)

1. Jelen feltételek alapján a következő vagyontárgyak és költségek biztosíthatók:

a) építési/szerelési teljesítés (építési/szerelési vállalkozó összes szerződés szerinti teljesítése), beleértve

- az építési terület előkészítő munkálatait, mint a földkitermelés és tereprendezés;

- segédépítmények, mint pl. ideiglenes elterelő csatornák és védőgátak építése;

- valamennyi, az építési/szerelési helyszínen tárolt, a biztosított objektum kivitelezéséhez szükséges – beépítésre kerülő – anyagot, gépet, berendezést, előre gyártott szerkezetet.

Az alvállalkozók teljesítése is biztosítottnak minősül, amennyiben az előzőekre meghatározott biztosítási összeg a biztosítani kívánt alvállalkozók teljesítését is tartalmazza, illetve ha ezen felül az alvállalkozók teljesítéseit külön összeggel tüntetik fel.

b) építéshelyszíni berendezések és segédszerkezetek: mint pl. szállásépületek, raktárszínek, előkészítő berendezések, állványzatok, zsaluzatok, víztelenítés berendezései, elektromos és vízellátó berendezések, kézi szerszámok, megmunkáló gépek.

A szállásépületek, raktárszínek az építési területen belül csak akkor biztosíthatók, ha az elmúlt 20 évben észlelt maximális vízszint felett helyezkednek el, egymástól legalább 50 m-re vannak vagy egymástól tűzgátló fallal vannak elválasztva.

c) építőgépek: mint pl. földmunkagépek, emelő- és rakodógépek, daruk, rendszám nélküli járművek, melyek lehetnek a biztosított tulajdonát képező vagy a tulajdonjog fenntartása mellett részére átadott (bérelt, lízingelt) építőgépek, gépek, berendezések.

d) a 119. számú záradék alapján a meglévő épületek (építmények), amelyeken vagy amelyek mellett a létesítés történik és amelyek a biztosított őrzése vagy felügyelete alá tartoznak. Idegen tulajdon, mely nem képezi a munka tárgyát, a 120. számú záradék és a felelősségbiztosítás keretében biztosítható.

e) a kár enyhítésével valamint a kár helyének és okának feltárásával, mértékének meghatározásával illetve ezen intézkedések során keletkezett (okozott) további károk helyreállításával kapcsolatos költségek, amelyekre a biztosító kockázatviselése külön díj megfizetése nélkül kiterjed a biztosítási időszak alatt az építési/szerelési teljesítés 5 %-áig, de maximum 10 millió Ft-ig. Ennél magasabb kártérítési limitre illetve a kárenyhítéstől független romeltakarításra és helyreállításra külön megállapodás alapján, külön díjért köthető biztosítás.

f) A 006. záradék szerinti külön megállapodás esetén biztosítottak az éjszakai vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségek, expressz és speciális szállítások fuvardíjai valamint a légi szállítások többletköltségei.

2. Az 1. pontban részletezett vagyontárgyak és költségek közül a biztosító kockázatviselése csak azokra terjed ki, amelyek a biztosítási szerződésben tételesen felsorolásra kerülnek, és amelyekre biztosítási összeg került meghatározásra.

3. Idegen tulajdon, mely nem képezi a kivitelezés tárgyát és melyekben az építéssel vagy szereléssel kapcsolatosan keletkezett kárért a biztosított felelősséggel tartozik, a felelősségbiztosítás keretében biztosítható.

III. A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

1. A kockázatviselés helye a biztosítási szerződésben megjelölt építési terület, beleértve az ezen belüli szállítási útvonalakat is. Egy biztosított építési helytől vagy helyhez vezető, illetve különböző helyen levő biztosított építési területek közötti útvonalak nem tartoznak a kockázatviselés helyéhez.

2. Amennyiben egy biztosított épület, építmény részben vagy egészben előre gyártott szerkezetekből készül, és ezeket a szerkezeteket egy biztosított vállalkozó – ezen épülethez, építményhez készült

– egyedi tervek szerint gyártja, akkor a gyártóüzem területe – külön megállapodás esetén – a

kockázatviselés helyének kiegészítő része. A biztosítási fedezet csak azon szerkezeti elemekre terjed ki, amelyek a biztosított létesítéshez készülnek. A biztosító azonban nem téríti meg a szerkezeti elemek gyártása során vagy a hibás gyártási technológia miatt bekövetkező károkat, így különösen a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény hatálya alá tartozó károkat.

IV. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK KEZDETE ÉS LEJÁRATA

1. A biztosító kockázatviselésének kezdete – feltéve, ha addig az időpontig a biztosítási díj, illetve annak meghatározott részlete megfizetésre kerül – az építési és/vagy szerelési munka megkezdésének időpontja, illetve a biztosított vagyontárgyaknak a kockázatviselés helyén történő kirakodásának befejezési időpontja. Ez utóbbi azonban legfeljebb 90 nappal előzheti meg a létesítés megkezdésének időpontját.

2. A biztosító kockázatviselése az építési és/vagy szerelési munka átvételéig vagy a próbaüzem befejezéséig tart attól függően, hogy ezek közül melyikre kerül hamarabb sor. A próbaüzem időtartama alatt – külön megállapodás hiányában – a biztosító kockázatviselése a próbaüzem kezdetétől számított 30 napot nem haladja meg. A próbaüzem fedezete a 100. záradék (Próbaüzemi időszak meghosszabbítása) alkalmazásával meghosszabbítható.

3. A biztosító kockázatviselésének lejárati időpontját a biztosítási szerződésben rögzíteni kell. Amennyiben a létesítés ez időpontig nem fejezhető be, a biztosított a lejáratot megelőző 60 napig írásban kérheti annak módosítását. A biztosító a kézhezvételt követő 15 napon belül nyilatkozik a szerződés módosításáról. Amennyiben a módosítást a biztosító nem fogadja el, a szerződés az eredetileg megállapított időpontig marad érvényben.

4. A biztosítási fedezet kiterjeszthető a karbantartási időszakra a 003. (Karbantartási munkák fedezete), vagy 004. (Karbantartási munkák kiterjesztett fedezete) záradéknak megfelelően, legfeljebb a biztosítási szerződésben külön rögzített időtartamra.

5. Amennyiben a biztosított létesítmény, objektum egy részét (épületrészt, építményrészt, építményt), egy vagy több berendezését (gépet) kipróbálnak és/vagy üzembe helyeznek illetve átvesznek, a biztosító kockázatviselése ezekre a vagyontárgyakra megszűnik, azonban a többi részre a biztosítás továbbra is érvényben marad. A részátadással átadott vagy üzembe helyezett részekre a 116. záradék (Részátadással átadott vagy üzembe helyezett létesítményrészek fedezete) alkalmazásával a fedezet továbbra is fenntartható.

6. A nem új állapotban felhasznált, beépített vagyontárgyakra (szerkezeti egységekre, épületgépészeti berendezésekre, gépekre, stb.) a biztosító kockázatviselése a 2. pont rendelkezéseitől eltérően ezek próbaüzemének megkezdésekor megszűnik.

7. Megkezdett létesítések biztosítása esetén a biztosító a biztosítási szerződés megkötésekor külön feltételekben korlátozhatja a biztosítási fedezetet, a kockázatviselés tartamát és a biztosítási szolgáltatás mértékét.

8. A felelősségbiztosításra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés tartama alatt okozott, bekövetkezett és az elévülési időn belül bejelentett káreseményekre terjed ki. Elévülési idő: a káresemény bekövetkezési időpontjától számított egy év.

V. BIZTOSÍTÁSI ÉRTÉK, BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A biztosítási szerződésben a vagyoncsoportokra (biztosítási tételek) illetve vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összegeknek meg kell felelnie azok értékének (biztosítási érték), kivéve az első kockázatra biztosított tételeket, melyeknél a biztosítási értéktől független a biztosítási összeg.

2. A biztosítási összegek meghatározásánál a következő értékeket kell figyelembe venni:

a) az építési/szerelési teljesítések (II.1.a) szerint) esetén a vállalkozási szerződésben rögzített vállalási összeget, az építtető által szállított anyagok és részegységek esetén azok szerződéskötéskori újrabeszerzési értékét illetve újraelőállítási költségét;

b) az építéshelyszíni berendezések és segédszerkezetek (II.1.b) szerint) esetén azok szerződéskötéskori valóságos értékét;

c) az építőgépek (II.1.c) szerint) esetén azok szerződéskötéskori valóságos értékét, bérelt vagy lízingelt berendezések esetén a szerződés szerinti gépértéket, amely nem lehet magasabb, mint a vagyontárgy valóságos értéke;

d) a meglévő épületek, építmények (II.1.d) szerint) esetén azok valóságos értékétől független biztosítási összeget (első kockázat) kell meghatározni, melyen belül külön kell szerepeltetni a művészeti értéket képviselő vagyontárgyakra vonatkozó biztosítási összeget;

e) a kárenyhítéstől független, helyreállítással illetve romeltakarítással kapcsolatos többletköltségekre és/vagy a feltételekben meghatározott díjfizetés nélküli limitösszegen felüli fedezetre – a biztosított ilyen irányú II.1.e) pont szerinti igénye esetén – külön biztosítási összeget kell meghatározni;

3. Az általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított nem igényelheti vissza az egyes tételek biztosítási összegének meghatározásakor, figyelembe kell venni.

4. Nem képezik a biztosítási fedezet tárgyát és a biztosítási összeg meghatározásánál nem vehetők figyelembe:

a) a telek vételi és kialakítási (bekerítési) költségei,

b) haszonbérleti díjak, szerződéskötési költségek, biztosítási költségek és illetékek.

5. A biztosító egyes kockázatok (földrengés, vihar, árvíz, áradás) esetében a biztosítási összegtől független kártérítési limitösszeget határozhat meg, amely a kártérítés felső határa káreseményenként vagy egy eseményre visszavezethető több kárnál (sorozatkár). A kártérítési limitösszeget a biztosítási szerződésben minden esetben rögzíteni kell.

6. Az olyan mértékű bér- és árváltozások esetén, amelyek az építési/szerelési teljesítések értékét módosítják, a biztosított kérheti az értékváltozásnak megfelelő biztosítási összeg módosítását. Ennek elfogadását a biztosító módosított kötvény kiadásával igazolja.

A bejelentés hiányában a biztosító az eredeti biztosítási összeg és a tényleges építési/szerelési teljesítések értékének arányában teljesíti szolgáltatását.

7. A felelősségbiztosítás esetében külön-külön kell meghatározni a személysérülésre és a tárgyrongálásra vonatkozó káreseményenkénti, illetve a biztosítási időszakra összesen vonatkozó biztosítási összegeket, melyekre a biztosító az első kockázati összegre vonatkozó szabályokat alkalmazza.

VI. BIZTOSÍTÁSI DÍJ

1. A biztosító a biztosítási díjat a teljes kockázatviselési időtartamra határozza meg.

2. A biztosítási díj a szerződéskötéskor, de legkésőbb a biztosított objektum kivitelezésének kezdetekor egy összegben esedékes.

3. A biztosítási díj részletekben történő fizetésében illetve a biztosító szerződés szerinti kockázatviselési időtartamának meghosszabbítása miatti díjban külön kell megállapodni.

A meghosszabbítás miatti díjat legalább 30 nappal az eredeti lejárati napot megelőzően kell megállapítani, hogy minden, abban az időpontban fennálló különleges körülményt figyelembe lehessen venni.

VII. DOLOGI KÁROK: BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS KIZÁRÁSOK

1. Biztosítási esemény minden olyan – az építési, szerelési tevékenység során bekövetkező – előre nem látható, véletlen és váratlan esemény, amely nem szerepel a kizárások fejezetében, és amelyek következtében az építési, szerelési teljesítésekben a kockázatviselés helyén megvalósuló vagy működtetett biztosított vagyontárgyakban (illetve azok bármely részében) oly mértékű károsodás

– dologi kár – keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását illetve pótlását.

2. A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a következőkben felsorolt események bekövetkezése esetén, még akkor sem, ha ezekkel összefüggésben (következményeként) a VII. fejezet szerinti biztosítási események valamelyike következik be:

a) harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, továbbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései,

b) felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulásai,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer-sugárzásból eredő károk.

3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a következő eseményekre és károkra:

a) bármely következményi kárra, beleértve a kötbért, késedelem, illetve szerződésmegszűnés miatti veszteségeket, bírságot vagy egyéb büntető jellegű költséget valamint egyéb, a vállalkozói szerződésben rögzített kötelezettség (esztétikai megjelenítés, minőségi és teljesítmény követelmény stb.) nem

teljesítéséből származó veszteséget, még akkor sem, ha a következményi károk egyébként térítésköteles kárra vezethetők vissza;

b) hibás tervezés miatti károkra, kivéve, ha erre írásbeli megállapodás jött létre, a

115. záradéknak megfelelően;

c) hibás anyagok vagy hibás kivitelezés újraelőállításának, pótlásának, javításának vagy átvételének költségeire; ezen kizárás csak a közvetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre vagy károkra, melyek jól kivitelezett részekben hibás anyagok vagy hibás kivitelezés miatt következnek be;

d) a normális időjárási viszonyok és a használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódásokra, tönkremenetelre, korróziós vagy oxidációs folyamatokból származó károkra és értékcsökkenésre;

e) építéshelyszíni berendezésekben és építőgépekben azok belső – mechanikus és/vagy elektromos – üzemzavarai miatt bekövetkező károkra;

f) kézi szerszámok, megmunkáló gépek, építéshelyszíni berendezések és segédszerkezetek törési, elveszési káraira;

g) lopás miatti károkra, kivéve, ha az eltulajdonítás szilárd falazatú, megfelelően lezárt épületből vagy annak helyiségéből erőszakos módon történt;

h) kötelező gépjármű felelősségbiztosítással rendelkező járművek által okozott károkra;

i) akták, rajzok számítások, iratok, pénz, bélyeg, okmányok, kötelezvények, bankjegyek, értékpapírok és csekkek megsemmisülése vagy sérülése miatti károkra;

j) olyan veszteségekre és károkra, melyek csupán leltározáskor derülnek ki;

k) a kockázatviselés helyén kívüli szállításokkal – beleértve a ki- és berakodást is – összefüggésben keletkező károkra, még akkor sem, ha a kár a kockázatviselés helyén keletkezik.

VIII. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

1. A biztosítási fedezet az alábbi, azon kártérítési kötelezettségek megtérítésére terjed ki, amelyekért a biztosított(ak) a magyar jog szabályai szerint felelős(ek):

- a harmadik személy személyi sérülése;

- harmadik személynek baleseti jelleggel okozott dologi kára,

amennyiben ezek a balesetek közvetlen okozati összefüggésben állnak a biztosított építési és/vagy szerelési munkák elvégzésével, és a biztosítási időszak alatt történnek.

2. A biztosító az 1. pont alatti kártérítési igény esetén a biztosított illetve a károsult részére megtéríti:

a) xxxxx ügyek azon költségeit és kiadásait, amelyek a biztosítottat terhelik;

b) valamennyi olyan költséget és kiadást, melyhez a biztosító előzetesen írásban hozzájárult.

A biztosító fizetési kötelezettsége az 1. pont és a 2 a.) és b.) pontok vonatkozásában együttesen kizárólag a biztosítási szerződésben megjelölt, a felelősségbiztosításra vonatkozó biztosítási összeg(ek) erejéig terjed.

3. A biztosító külön megállapodás esetén a felelősségbiztosítási fedezetet kiterjeszti a biztosítási szerződésben felsorolt (az l. fejezet szerinti) biztosítottak egymásnak okozott káraira. Ebben az esetben a biztosítási feltételek a 002. Keresztfelelősségi záradékkal egészülnek ki.

4. A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a következőkben felsorolt események bekövetkezése esetén, még akkor sem, ha ezekkel összefüggésben (következményeként) a VIII. fejezet szerinti biztosítási események valamelyike következik be:

a) harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája továbbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései,

b) felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulásai,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredő károk.

5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a következő eseményekre és károkra:

a) épületekben, vagyontárgyakban, talajban a vibráció, a teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkező károkra, illetve ezen károkból fakadó vagy arra visszavezethető személyi, illetve dologi károkra, kivéve, ha ezek fedezetére írásbeli megállapodás jött létre; külön megállapodás esetén a biztosítási feltételek a 120. záradékkal (Rezgések valamint alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése) egészülnek ki;

b) a földterületekben, tereprendezésben, terményekben, erdőkben és/vagy egyéb növényi kultúrákban okozott károkra, amennyiben azok a szerződéses munkákkal közvetlenül összefüggnek;

c) a környezetvédelmi jogszabályok és előírások megsértése miatt okozott károkra;

d) a biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy az építkezésben résztvevő más cég alkalmazottainak, dolgozóinak személyi sérülése, vagy halálos kimenetelű balesete miatt támasztott kártérítési igényekre. Amennyiben a 002. záradék (Keresztfelelősség) alkalmazása esetén a fenti személyek külön-külön biztosítottnak minősülnek, úgy a biztosító kártérítési kötelezettsége a biztosítási szerződésben foglaltak figyelembevételével a nem-munkáltató cég felelősségének mértékében kerül megállapításra.

e) olyan vagyontárgyak elveszése vagy a bennük keletkezett károk miatt támasztott kártérítési igényekre, melyek a biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy az építkezésben résztvevő más cégeknek, ezek alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik illetve ezek felügyelete, megőrzése vagy ellenőrzése alatt állnak, kivéve, ha a 002. Keresztfelelősségi záradék alkalmazásra került és emiatt fenti személyek külön-külön biztosítottnak minősülnek;

f) a biztosított által vagy érdekében üzemeltetett vízi járművek, repülőgépek (repülő szerkezetek), valamint kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján fedezetbe vonható járművek által okozott balesetek miatti kártérítési igényekre;

g) a biztosított jogszabályban rögzített felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapuló károkra.

6. A biztosított a biztosító hozzájárulása nélkül kártérítési igényt nem ismerhet el, egyezséget nem köthet, kártérítést nem fizethet. A biztosított esetleges kötelezettségvállalása vagy teljesítése a biztosítóra nézve semmiféle kötelezettséget nem jelent. A biztosított és a károsult egyezsége csak akkor hatályos a biztosítóval szemben, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

IX. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSAI

1. A biztosító szolgáltatásának felső határát a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt építményekre/vagyontárgyakra valamint a felelősségbiztosításra és a záradékokra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegek képezik.

2. A biztosított vagyontárgyak (építési és/vagy szerelési teljesítések, illetve az ezekhez használt vagyontárgyak) javítással, a károsodott részek pótlásával helyreállítható kárai esetén a biztosító a káridőponti helyreállítási költséget téríti meg.

Az építési, és/vagy szerelési teljesítések esetén a helyreállítási költségek a káresemény időpontjában érvényes azon szükséges, igazolt költségek összege, melyek a káridőponti állapotnak megfelelő állapot helyreállításához szükségesek.

Egyéb vagyontárgyak esetén a helyreállítási költségek azon szükséges, igazolt költségek, melyek a vagyontárgyak káridőponti állapotának megfelelő helyreállításhoz szükségesek.

A biztosító az elfogadott helyreállítási költségekből mindig levonja:

a) a biztosított vagyontárgy kora és elhasználódása (avulása) következtében fellépő értékcsökkenést;

b) az esetleges maradványértéket;

c) az önrészesedést.

3. A biztosított vagyontárgyak (építési és/vagy szerelési teljesítések, illetve az ezekhez használt vagyontárgyak) teljes (totál) kára vagy elveszése esetén a biztosító azok káridőponti értékét téríti meg.

Teljes (totál) a kár, ha a helyreállítási költségek az építési és/vagy szerelési teljesítésekre a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget, egyéb biztosított vagyontárgy esetén a káridőponti (avult) értéket elérik, vagy azt meghaladják.

Káridőponti (avult) érték: a vagyontárgyaknak a kár időpontjában megállapítható új értéke, csökkentve a használtságuknak megfelelő műszaki avulás összegével.

A biztosító az elfogadott kártérítési összegből levonja:

a) az esetleges maradványértéket;

b) az önrészesedést.

4. Az első kockázatra biztosított tételek esetén a biztosító az első kockázat összegén belül a vagyontárgyak káridőponti állapotának eléréséhez szükséges helyreállítási költségeket illetve a káresettel kapcsolatban ténylegesen felmerült, számlával igazolt költségeket téríti meg.

5. A felelősségbiztosítás fedezetébe tartozó károk térítése:

a) a biztosító a harmadik személy(ek) vagyonában bekövetkezett kárt vagy veszteséget káridőponti (avult) értéken téríti meg, legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig;

b) személysérüléses károk esetén a biztosító kártérítése a magyar jog szabályai szerint történik, legfeljebb azonban a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig.

A biztosító az a) és/vagy b) pontok szerint megállapított kárösszegből a szerződés szerinti önrészesedés összegét levonja.

A biztosító a megállapított kártérítés összegét csak abban az esetben köteles a biztosítottnak kifizetni, ha az a károsult követelését kiegyenlítette, egyéb esetben a biztosító a károsultnak fizeti ki a kártérítés összegét.

6. A biztosító csak a 006. záradék alapján létrejött külön megállapodás esetén téríti meg a javítással (helyreállítással), valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többletköltségeket:

a) éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségei;

b) expressz és speciális szállítások fuvardíjai;

c) légi szállítások többletköltségei.

7. Ha a helyreállítás illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg a 2. és a 3. pontokban meghatározottak szerint.

8. A káreset utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben az a végleges helyreállítás részét képezi és nem növeli annak költségeit, kivéve a kárenyhítés körébe tartozó költségeket.

9. Amennyiben egy nyilvánvalóan javításra szoruló károsodott vagyontárgyat – végleges vagy a biztosító hozzájárulása esetén ideiglenes – helyreállítás nélkül tovább használnak, a biztosító egy további kár esetén csak a vagyontárgy azon kárait téríti meg, melyek nincsenek összefüggésben a javítás elmulasztásával.

10.A biztosító a káreseménnyel kapcsolatban a következő többletköltségeket téríti meg:

a) a kárenyhítéstől független, helyreállítással illetve romeltakarítással kapcsolatos költségnek minősül a szerződő (biztosított) azon indokolt költsége, amely térítésköteles káresemény következtében merül fel annak érdekében, hogy a káresemény helyszínét rendbe hozzák, beleértve az ezzel kapcsolatos, szükséges:

- a biztosított vagyontárgyakon végzett bontási munkákat;

- az elszállítási munkákat;

- esetleges indokolt szakértői költségeket.

b) a kár mértékének meghatározásával, helyének, okának feltárásával kapcsolatos, illetve ezen intézkedések során felmerülő további költségek.

c) kárenyhítési költségek: a szerződő (biztosított) indokolt költsége, amely egy elvileg térítésköteles káresemény bekövetkezése során merül fel, mivel közvetlen és gyors intézkedéseket tettek a kár megakadályozása vagy csökkentése érdekében. A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

A fenti költségek a.), b.), c.) pontok vonatkozásában a biztosító kártérítési kötelezettsége a szerződésben rögzített biztosítási összegig terjed, de a b.), c.) pontok vonatkozásában automatikusan fennáll a biztosító kártérítési kötelezettsége az V. 2. pontja szerint meghatározott építési/szerelési teljesítés összegének 5 %-áig, de maximum 10 millió Ft-ig.

11.A biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben fizeti meg:

- ha a biztosítottnak a helyreállítással, pótlással kapcsolatban általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége van,

- és ha a biztosított az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza.

12.A biztosító a biztosítási szerződés egyes tételeire meghatározott önrészesedés összegével a megállapított kártérítési összeget csökkenti. A szerződés hatálya alatt ugyanazon okból bekövetkezett több káresemény esetén (sorozatkár) az önrészesedés csak egyszer kerül levonásra.

13.Amennyiben a kárrendezés során megállapítást nyer, hogy a biztosítási szerződésben az egyes biztosítási tételekre meghatározott biztosítási összegek nem érik el ezen tételek káridőponti biztosítási értékét (alulbiztosítás), a biztosító a keletkezett kárt a

biztosítási összeg és a tényleges érték arányában téríti meg. Az alulbiztosítás tényét az egyes biztosítási tételekre külön-külön kell meghatározni.

14.A biztosító a megállapított szolgáltatási összeget a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított

15 napon belül forintban fizeti meg. Ha a szerződő (biztosított) igazoló okiratot (hatósági bizonyítványt, határozatot stb.) tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó okirat a biztosítóhoz beérkezik.

A biztosító elhalasztja, illetve felfüggeszti a kifizetést, ha a kárigény jogalapja vagy összegszerűsége nem kellően tisztázott. Ilyen esetben a 15 napos teljesítési határidőt a vitás kérdések tisztázódásának napjától kell számítani.

15.Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy biztosítási esemény történt és a jogalap tisztázott, a biztosított kérésére a biztosító a várható szolgáltatási összeg 80 %-áig kárelőleget folyósíthat.

X. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosított kötelezettségei a következők:

a) a káresemény bekövetkezése illetve arról való tudomás szerzése esetén (a kárról történt értesülése után) azt haladéktalanul, de legkésőbb 2 napon belül – munkaszüneti vagy pihenőnap közbejötte esetén az azt követő munkanapon – a biztosítónak be kell jelentenie;

b) tőle telhetően gondoskodni kell a kár enyhítéséről és a további kár elhárításáról, mely intézkedések során követnie kell a biztosító útmutatásait, előírásait (kivéve, ha a biztosító hibájából az útmutatások, előírások nem voltak beszerezhetők);

c) lehetővé kell tennie a biztosító, illetve annak megbízottja és szakértője számára minden olyan vizsgálatot, amely a kár okára és nagyságára valamint a biztosítási szolgáltatás mértékének meghatározására vonatkozik;

d) a kárügy vizsgálata során a biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosítást a valóságnak megfelelően és teljes körűen kell megadnia.

XI. SZAKÉRTŐI ELJÁRÁS

1. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított és a biztosító közösen és egymás írásbeli értesítése mellett külön-külön is szakértőt vagy szakértői szervezetet kérhetnek fel szakvélemény elkészítésére a keletkezett kár okának, időpontjának, lefolyásának, okozati összefüggéseinek és mértékének megállapítására.

2. Amennyiben a független szakértő vagy szakértői szervezet véleményét a felek valamelyike nem fogadja el, jogosult az illetékes bíróságnál eljárást kezdeményezni.

3. A szakvélemény költségeit az a fél viseli, aki a szakértőnek vagy szakértői szervezetnek megbízást adott annak elkészítésére. Közös felkérés esetén a felmerülő költségeket a megbízók fele-fele arányban viselik, kivéve, ha a bíróság a költségek megosztásáról másképpen dönt.

XII. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG VÁLTOZÁSA KÁRESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE UTÁN

1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeggel a biztosítási összeget nem csökkenti. Kivételt képeznek az első kockázatra és a felelősségbiztosításra meghatározott biztosítási összegek, melyeknél a biztosító a kifizetett kártérítési összeggel csökkenti a biztosítási összeget.

2. Az első kockázatra meghatározott biztosítási tételek esetén, ha a szerződő (biztosított) a kifizetett kártérítési összegnek megfelelő biztosítási díjat a káresemény bekövetkezése után – de egy további kár bekövetkezése előtt – megfizeti, a biztosító kockázatviselése – a díjnak a biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0 órájától – az egyes tételekre eredetileg meghatározott biztosítási összegig terjed.

XIII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, VISSZKERESETI JOGA

1. A biztosító mentesül a VII. fejezet (dologi károk) szerinti biztosítási események miatti károk – ide értve az ezek miatti többletköltségeket is – megtérítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított (több esetében arányosan) illetve a szerződő fél vagy ezek közvetlen hozzátartozója,

b) a biztosított vezetője(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együttjáró munkakört betöltő tagja(i), vagy szerve(i)

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták

2. A biztosító a felelősségbiztosítás (VIII. fejezet és/vagy kiegészítő záradékok szerint) alapján kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt az 1. a) és b) pontokban meghatározottak bármelyike jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

3. Jelen feltételek alapján súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha:

a) e tényt a bíróság határozatával megállapította,

b) engedély nélkül vagy hatáskör, feladatkör túllépésével végzett tevékenység során, ezek miatt keletkezett kár,

c) jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában folytatott tevékenység során, ezek miatt keletkezett kár,

d) a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozták,

e) a kárt súlyosan ittas vagy kábítószer hatása alatt lévő állapotban és ezzel az állapottal összefüggésben okozták,

f) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna,

g) a biztosítottat harmadik személy hivatalos úton a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette és a káresemény ezek után, a szükséges intézkedések hiányában következett be.

4. A biztosító az 1. és 2. pontokban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetében is alkalmazza.

5. A mentesülés és a visszkereset szabályai nem alkalmazhatók, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

6. A biztosító fizetési kötelezettség alóli mentessége megállapítottnak tekinthető, ha az 1. a) és b) pontokban meghatározottak bármelyikét az okozott kár vagy a kártérítés megállapítása során elkövetett csalás vagy annak kísérlete miatt jogerősen büntetésre ítélték.

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

1. Az Építés- és Szerelésbiztosítás Feltételeiben és az ehhez kapcsolódó kiegészítő feltételekben és/vagy záradékokban foglalt rendelkezéseket együttesen kell alkalmazni.

2. Ha a kiegészítő feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben jelen feltétel rendelkezéseitől eltérnek, akkor

a) amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a feltétel rendelkezéseivel, akkor a feltételt, a kiegészítő feltételt és/vagy záradékot értelemszerűen együttesen kell alkalmazni,

b) amennyiben a kiegészítő feltétel és/vagy záradék és a jelen feltétel eltérő rendelkezései egymást kizárják, a kiegészítő feltétel és/vagy záradék rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. Az Építés- és Szerelésbiztosítás (alapbiztosítás) bármelyik fél általi felmondása vagy egyéb okból történő megszűnése esetében valamennyi záradék az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg megszűnik. A záradék önállóan is felmondható, annak (azoknak) felmondása vagy bármely okból történő megszűnése az alapbiztosítás illetőleg az egyéb záradék(ok) hatályát nem érinti.

4. A jelen feltételben és az ezt kiegészítő záradékokban nem rögzített kérdésekben a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

ZÁRADÉKOK

002. Záradék: Keresztfelelősség

Jelen záradék szerint a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek és esetleges külön megállapodásainak, kizárásainak és záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, az Építés- és Szerelésbiztosítás Xxxxxxxxxx XXXX. fejezete szerinti felelősségbiztosítási fedezet a biztosítási szerződésben megnevezett biztosítottakra úgy alkalmazandó, mintha mindegyik fél számára külön kötvényt állítottak volna ki.

Mindazonáltal ezen záradék alapján a biztosító nem fizet kártérítést:

- olyan vagyontárgyakban vagy teljesítésekben bekövetkező dologi károkért, melyeket a feltételek VII. (DOLOGI KÁROK) fejezete alapján biztosítottak vagy biztosíthattak volna;

- önrész alatti vagy felelősségi korlátozás miatt nem térítésköteles károkért;

- olyan alkalmazottak és dolgozók személyi sérülése és/vagy dologi kára miatt, akik munkaadói felelősségbiztosítás keretében biztosítottak vagy biztosíthatók lettek volna.

A biztosító teljes kártérítési kötelezettsége a biztosítottakkal szemben egy káreseménynél vagy egy okra visszavezethető sorozatkárnál a biztosítási szerződésben megjelölt, a felelősségbiztosításra vonatkozó kártérítési limit összegig terjed.

003. Záradék: Karbantartási munkák fedezete

A záradékban meghatározott karbantartási időszakra, melynek során azonban a biztosító csak azokat az építési teljesítésben keletkező károkat fedezi, amelyeket a biztosított építési vállalkozó(k) a szerződés szerint rá(juk) háruló karbantartási munkák teljesítése közben okoz(nak).

004. Záradék: Karbantartási munkák kiterjesztett fedezete

A záradékban meghatározott karbantartási időszakra, melynek során a biztosító azokat az építési teljesítésben keletkező károkat fedezi,

a) amelyeket a biztosított építési vállalkozó(k) a szerződés szerint rá(juk) háruló karbantartási munkák teljesítése közben okoz(nak);

b) amelyek a karbantartási időszak alatt lépnek fel, feltéve, hogy ezen károk kiváltó okai az építési, illetve a szerelési idő alatt, az átvételi bizonylat kiállítása előtt elkövetett hibákra vezethetők vissza.

005. Záradék: Építési és/vagy szerelési ütemtervtől való eltérés

1. Az építési és/vagy szerelési ütemterv és a hozzá kapcsolódó műszaki leírások a kötvény mellékletét alkotják.

2. A biztosító nem térít olyan veszteségeket és károkat amelyek az építési és/vagy szerelési ütemtervtől való eltérésből származnak vagy ezáltal súlyosbodnak, amennyiben az ütemtervtől való eltérés mértéke meghaladja a szerződésben meghatározott időtartamot.

006. Záradék: Túlórák, éjszaka vagy munkaszüneti napon végzett munkák, expressz fuvarok, légi szállítások többletköltségei

a) a túlórák, éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munkák,

b) expressz fuvarok,

b) légi szállítások

többletköltségeire, feltéve, hogy ezen költségek egy, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező térítésköteles kár következtében válnak szükségessé.

A biztosító záradék szerinti kártérítési kötelezettsége a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, káreseményenként legfeljebb 25 %-a azon kártérítési összegnek, amelyet a biztosító ezen záradék hiányában fizetne.

009. Záradék: Földrengés károk kizárása

A biztosító nem térít olyan károkat, veszteségeket és felelősségi kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül földrengés következményei vagy arra visszavezethetők.

010. Záradék: Árvíz vagy magas vízállás okozta károk kizárása

A biztosító nem térít olyan károkat, veszteségeket és felelősségi kárigényeket, amelyek közvetve vagy közvetlenül árvíz vagy magas vízállás következményei vagy arra visszavezethetők.

100. Záradék: Próbaüzemi időszak meghosszabbítása

A 30 napos próbaüzemi időszak után a szerződésben meghatározott lejárati időpontig, a meghosszabbított próbaüzem során bekövetkezett dologi károkra, veszteségekre és a felelősség körében okozott károkra.

102. Záradék: Föld alatti kábelek, csővezetékek és egyéb berendezések

1. A biztosító meglévő föld alatti kábelekben, csővezetékekben vagy más föld alatti berendezésekben keletkező károkért csak akkor fizet kártérítést, ha a biztosított a munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságoknál ezek pontos helyzetéről felvilágosítást kér, és minden szükséges intézkedést megtesz, hogy a károkat megelőzze. Nem terjed ki a biztosítási fedezet földalatti kábelek, csővezetékek vagy más földalatti berendezések sérüléséből származó következményi károkra és kötbérekre.

2. A biztosító a megállapított kártérítési összegből az önrészesedés összegét minden esetben levonja a következők szerint:

a) olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező károkért, melyek pontosan a helyszínrajzon vagy közműtérképen feltüntetett helyen találhatók, az önrészesedés mértéke a kifizetésre kerülő kárösszeg 20%-a, de minimum a szerződésben meghatározott összeg. (A kettő közül a nagyobb kerül levonásra.)

b) olyan föld alatti berendezésekben bekövetkező károk esetében, melyeket a helyszínrajzon vagy a közműtérképen pontatlanul tüntettek fel, az önrészesedés összege a szerződésben meghatározott összeg.

3. A biztosító a záradék szerinti károkat a biztosítási szerződésben, a felelősségbiztosításra meghatározott biztosítási összegen belül – mint kártérítési felső határ – téríti meg.

106. Záradék: Szakaszosan kivitelezett, nyomvonalas létesítmények

A biztosító a biztosítottnak csak akkor térít töltéseken, bevágásokon, árkokon és csatornákon, utakon és egyéb nyomvonalas létesítményeken keletkező vagy azok által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat és felelősségi kárigényeket, ha ezen műtárgyak szakaszosan készülnek és az egyes szakaszok hossza az alább megadott hosszat nem haladja meg, a biztosított munkák készültségi fokától függetlenül.

A káreseményenként fizetendő kártérítés ezen szakaszok helyreállítási költségeire korlátozódik

110. Záradék: Csapadékvíz, magas vízállás és árvíz elleni biztonsági intézkedések

A biztosító csak akkor térít csapadékvíz, magas vízállás és árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat és felelősségi kárigényeket, ha a szóban forgó létesítmény tervezése és kivitelezése során a szükséges és elvárható biztonsági intézkedéseket megtették.

Kielégítő biztonsági intézkedés alatt az értendő, hogy az illetékes meteorológiai intézet által szolgáltatott, csapadékra, magas vízállásra és árvízre vonatkozó adatokat 10 évre visszamenőleg figyelembe vették.

A biztosító nem fizet kártérítést, ha a károk azért keletkeztek, mert a biztosított nem távolít el haladéktalanul akadályokat (homokot, fákat, hulladékot stb.) a szóban forgó létesítmény körül a szabad vízfolyás biztosítására.

111. Záradék: Földcsuszamlás utáni helyreállítás költségei

A biztosító nem fizet kártérítést:

a) a földcsuszamlás utáni helyreállítás költségeiért az eredetileg tervezett földmunkák költségein felül;

b) a töltések, és egyéb tereprendezéssel kialakított felületek eróziós kárainak helyreállításáért, ha a biztosított a kármegelőzéshez szükséges intézkedéseket nem tette meg időben.

112. Záradék: Tűzvédelmi intézkedésekre vonatkozó előírások

A biztosító a biztosítottnak csak akkor térít tűz és/vagy robbanás által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat és felelősségi kárigényeket, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

1. Az építési helyszínen mindenkor a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásoknak megfelelő mennyiségű, üzemképes tűzoltó berendezés és oltóanyag van kéznél.

2. A tűzoltó berendezések használatára a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásoknak megfelelő számú dolgozót képeztek ki.

3. Amennyiben az építőanyagokat és a szerelési anyagokat a helyszínen kell tárolni, azokat úgy kell elkülönített tároló helyekre szétosztani, hogy az egy helyen tárolt érték az alább feltüntetett értéket ne haladja meg.

Az egyes tároló helyeket a tárolt anyagok tűzvédelmi besorolásának megfelelő távolságra kell telepíteni és az előírásoknak megfelelő falazattal kell elválasztani.

A gyúlékony anyagokat (pl. zsaluzóanyag, hulladék, stb.), különösen a tűz- és robbanásveszélyes anyagokat és gázokat, az építési és/vagy szerelési munkálatoktól valamint a hőt fejlesztő tevékenységektől távol kell tartani.

4. Hegesztésnél, forrasztásnál és más nyílt lánggal járó munkálatoknál a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat fokozott gondossággal kell betartani.

5. A próbaüzem kezdetére valamennyi, az üzem végleges állapotára előírt tűzoltó berendezést fel kell szerelni és üzemkész állapotba helyezni.

115. Záradék: Tervezési kockázat fedezete

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki hibás tervezés és/vagy hibás kivitelezés, hibás anyagok miatt magukban a részegységekben bekövetkező károk, veszteségek pótlásának, javításának vagy elhárításának költségeire. Ezen kizárás azonban csak a közvetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan károkra, melyek jól kivitelezett részekben a hibásan tervezett egység miatt következnek be.

116. Záradék: Részátadással átadott vagy üzembe helyezett létesítményrészek fedezete

a részátadással már átadott vagy üzembe helyezett létesítményekben vagy azok részeiben bekövetkező károkra, ha azok a biztosított építési és/vagy szerelési munkákból származnak, és a biztosítási időszak alatt következnek be.

117. Záradék: Víz- és szennyvízvezetékek valamint egyéb föld alatti csővezetékek fektetése

1. A biztosító a biztosítottnak csak akkor téríti meg a csővezetékek, árkok és aknák elárasztásával, eliszaposodásával kapcsolatos károkat és felelősségi kárigényeket, ha

a) a csöveket a lefektetés után visszatöltéssel úgy biztosítják, hogy helyzetük az árkok elárasztásakor sem tud megváltozni;

b) a csöveket a lefektetés után víz, iszap, stb. behatolása ellen haladéktalanul biztosítják;

c) a vezetékek nyomáspróbája után az érintett árokszakaszt haladéktalanul visszatöltik.

2. A biztosító a földalatti csővezetékekben bekövetkező károkat a záradék szerinti maximális vezetékhossz értékéig téríti meg.

118. Záradék: Fúrási munkálatok

1. A fúrási munkálatokra vonatkozó biztosítási fedezet – az Építés- és Szerelésbiztosítás Szabályzat

7.1 bekezdésében foglaltaktól eltérően – csak olyan károkra korlátozódik, melyek oka:

- tűz;

- robbanás;

- villámcsapás;

- vihar;

- árvíz;

- földrengés;

- földcsuszamlás;

- kráterképződés;

- artézi víz;

- fúróiszap veszteség, mely ismert műszaki megoldásokkal nem előzhető meg;

- a furat beomlása (beleértve a fúró csövek horpadását is), rendellenes nyomás vagy duzzadó rétegek miatt, melyek ismert megoldásokkal nem előzhetők meg.

2. A kártérítés kiszámításának alapját azon költségek képezik (anyagköltségeket is beleértve), melyeket a fúrásra a kár bekövetkeztének időpontjáig fordítottak.

3. Különleges kizárások, melyekért a biztosító nem fizet kártérítést:

- a fúróberendezésben magában bekövetkező károkért;

- mindennemű mentési, kimentési munkáért;

- az eredeti fúrási körülmények visszaállításának költségeiért, beleértve olyan munkák költségeit, amelyek a fúrások újrakezdéséhez vagy folytatásához szükségesek.

4. Önrész: a kifizetésre kerülő kár 10 %-a, de káreseményenként minimum a szerződésben meghatározott összeg.

119. Záradék: A biztosított(ak) meglévő – saját tulajdonú vagy felelős megőrzésre, tárolásra átvett – vagyontárgyai

Jelen záradék szerint a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek és esetleges külön megállapodásainak, kizárásainak és záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, a biztosítási feltételek VII. fejezete (DOLOGI KÁROK) szerinti fedezetet kiterjesztik a biztosított(ak) meglévő és a biztosított létesítmény megvalósításával kapcsolatos – saját tulajdonú, vagy felelős megőrzésre, tárolásra átvett – vagyontárgyaiban (a továbbiakban: biztosított vagyontárgyak) keletkezett károk megtérítésére, a következő kiegészítő feltételek mellett:

1. A biztosító csak abban az esetben köteles megtéríteni a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat, veszteségeket, ha a létesítés (építés/szerelés) megkezdésének időpontjában azok sértetlenek (a rendeltetésüknek megfelelő állapotúak) és a kielégítő és/vagy szükséges kármegelőzési, biztonsági intézkedéseket a biztosított eddig az időpontig megtette.

2. A rezgések illetve alátámasztások elmozdulása és/vagy gyengülése miatt a biztosító a biztosított vagyontárgyak teljes vagy részleges összeomlását eredményező károkat téríti meg. Kizárt minden repedéskár, amely sem a vagyontárgy állékonyságát, sem használójának biztonságát nem veszélyezteti.

3. A biztosító nem téríti meg:

a) azokat a károkat, vagy veszteségeket, amelyek a létesítés természete, vagy a kivitelezés módja miatt – azokból következően – előre láthatóak,

b) a létesítés során szükségessé váló pótlólagos kármegelőzési, biztonsági intézkedések költségeit.

4. A záradék alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag csak a szerződésben meghatározott vagyontárgyakban (biztosított vagyontárgyak) bekövetkező károk megtérítésére korlátozódik.

5. Biztosítási összeg: jelen záradékra a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegig áll fenn.

6. Önrészesedés: jelen záradékra a biztosító a biztosítási feltételek VII. fejezetére meghatározott, szerződés szerinti önrészesedést alkalmazza.

120. Záradék: Rezgések valamint alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése

Jelen záradék szerint a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek és esetleges külön megállapodásainak, kizárásainak és záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a feltüntetett pótdíjat megfizette, a biztosítási feltételek VIII. fejezete (FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS) szerinti fedezetet kiterjesztik a rezgések valamint alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése miatti felelősségi károk megtérítésére, a következő kiegészítő feltételek mellett:

1. A biztosító csak abban az esetben köteles megtéríteni az ingatlanokban – épületekben, építményekben és a hozzájuk tartozó telekben – keletkező károkat, veszteségeket, ha a létesítés (építés/szerelés) megkezdésének időpontjában azok sértetlenek (a rendeltetésüknek megfelelő állapotúak) és a kielégítő és/vagy szükséges kármegelőzési, biztonsági intézkedéseket a biztosított eddig az időpontig megtette.

2. A biztosító kérésére a biztosított köteles a létesítés megkezdéséig – saját költségén – bármely, a létesítés által veszélyeztetett objektum állapotát rögzítő jegyzőkönyvet készíteni, amely a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

3. A rezgések illetve alátámasztások elmozdulása és/vagy gyengülése miatt a biztosító az ingatlanok – épületek, építmények és a hozzájuk tartozó telek – teljes vagy részleges összeomlását eredményező károkat téríti meg. Kizárt minden repedéskár, amely sem ezek állékonyságát, sem ezek használójának biztonságát nem veszélyezteti.

4. A biztosító nem téríti meg:

a) azokat a károkat, veszteségeket amelyek a létesítés természete, vagy a kivitelezés módja miatt – azokból következően – előre láthatóak,

b) a létesítés során szükségessé váló pótlólagos kármegelőzési, biztonsági intézkedések költségeit.

5. Kártérítési limitösszeg:

a biztosító jelen záradék szerinti szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződésben meghatározott összegig áll fenn, még abban az esetben is, ha ezt meghaladó összegű károkozás történt.

6. Önrészesedés:

a biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedés összegével a káreseményenként meghatározott kártérítési összeget csökkenti. A szerződés hatálya alatt ugyanazon okból bekövetkezett több káresemény esetén (sorozatkár) az önrészesedés csak egyszer kerül levonásra.

Document Metadata

Table of Contents

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

Document Metadata