Generali Kollektív
Generali Kollektív
csoportos jogvédelmi és munkavállalói felelősségbiztosítási feltétel
Hatályos: 2015. július 15.
Nysz.: 17855
A) Csoportos jogvédelmi biztosítás 3
I. A biztosítás tárgya 3
II. Biztosítási esemény 3
III. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály) 4
IV. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály) 4
V. Jogvédelmi szolgáltatási területek 4
VI. Kizárások a kockázatviselés köréből 6
VII. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során 7
VIII. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei 8
IX. A biztosított jogi képviselete 9
X. Érdekellentét esetén követendő eljárás 9
XI. Jogvédelmi szolgáltatások 10
XII. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak) 11
XIII. Egyéb rendelkezések 11
B) Csoportos munkavállalói felelősségbiztosítás 12
I. A biztosítás tárgya 12
II. A biztosítási esemény 12
III. A biztosítási védelem területi és időbeli korlátja (területi és időbeli hatály) 13
IV. A biztosító szolgáltatásának szabályai 13
V. A felek együttműködése 14
VI. Kárrendezés 16
VII. Kizárások a kockázatviselés köréből 16
VIII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás alól 17
C) A biztosítási szerződésre vonatkozó általános szabályok 18
I. A biztosítási szerződés alanyai 18
II. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése 19
III. Biztosítási összeg 20
IV. A biztosítási díj 20
V. A felek együttműködése 22
VI. Egyéb rendelkezések 23
Jelen általános szerződési feltételek /A) fejezet/ a Generali Biztosító Zrt.-vel kötött Generali Kollektív csoportos jogvédelmi biztosítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák. Jelen fe- jezetben nem szabályozott kérdésekben a biztosítási szerződésre vonatkozó általános szabályokat tartalmazó
C) fejezet rendelkezései az irányadók.
A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó.
A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó álta- lános rendelkezések is.
I. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA
– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,
– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosított jogi képvisele- téről peren kívüli és peres eljárásokban, a biztosított védelméről szabálysértési és büntetőeljárás során, valamint
– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi tanácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.
II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
II.1. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha
a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy
b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, feltéve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy vele szemben hatósági eljárás indul.
II.2. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási ese- ménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint (so- rozatkár). A biztosítási összeg mértéke az elsp biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy jogsérelem időpontja szerint állapítandó meg.
II.3. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó magatartásnak) minősül
– kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a káresemény bekövet- kezett,
– szerződéses jogvédelem esetén a szerződésszegést megvalósító magatartás elkövetése,
– ingatlan szerződéses jogvédelem esetén a szerződésszegést megvalósító magatartás elkövetése, dologi jogvédelem esetén a biztosítottat érintő olyan jogsértés bekövetkezése, mely az ingatlan tulajdonjogával, használatával vagy a vele való rendelkezési joggal kapcsolatos,
– munkajogi jogvédelem esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megszegésére vezető magatartás elkövetése,
– személyiségi jogvéselem esetén a személyhez fűződő jogok megsértésére vezető magatartás elkövetése,
– szociális és társadalombiztosítási jogvédelem esetén a jogviszonyra vonatkozó jogszabályi előírások meg- sértése (a hatóság vagy a biztosított részéről),
– öröklési jogvéselem esetén, végrendelet és öröklési szerződés érvényességével kapcsolatos eljárásokban a végrendelet és az öröklési szerződés kelte, egyéb öröklési jogvitában az örökhagyó halálának időpontja, büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem esetén a szabálysértés és bűncselekmény elkövetésének idő- pontja.
II.4. Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, akkor a jogi érdeksérelem akkor következik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján).
III. A BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM IDŐBELI KORLÁTJA (IDŐBELI HATÁLY)
III.1. A biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksé- relem bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya a alatt történt, a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosító felé pedig legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.
III.2. További feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a biztosítási szerződés hatálya alá essen:
– folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatar- tás) kezdő időpontja,
– sorozatkárok (II.2.) esetén a sorozat első eseményének időpontja,
– szociális és társadalombiztosítási jogvédelem esetén a jogi érdeksérelem bekövetkezésének időpontja és az alapeljárás (elsőfokú eljárás) megindításának napja,
– általános jogi tanácsadás jogvédelem esetén a biztosított élethelyzetében bekövetkezett változás időpontja.
III.3. Amennyiben a jogi érdeksérelem közlekedési balesettel függ össze, akkor a közlekedési balesetnek a biztosí- tási szerződés hatálya alatt kell bekövetkezni abban az esetben is, amennyiben a biztosítottat az ellene indult szabálysértési vagy büntetőeljárás során éri jogi érdeksérelem.
III.5. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően (C) II. fejezet) nem köt ki várakozási időt.
IV. A BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM TERÜLETI KORLÁTJA (TERÜLETI HATÁLY)
A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.
V. JOGVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETEK
A biztosító a biztosítási ajánlaton feltüntetett szolgáltatási területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:
Kártérítési jogvédelem Fedezetet nyújt polgári jogi felelõsség alapján jogszabályon alapuló, szerző- désen kívüli
– kártérítési igények érvényesítésére az elszenvedett kár miatt, valamint
– kártérítési igények elhárítására az okozott kár miatt.
Szerződéses jogvédelem
Jelen pont alapján nem fedezi a biztosítás az ingatlan jogvédelem, munkajogi jogvédelem, és gépjármű jogvédelem körébe tartozó kártérítési igényeket.
A biztosított által kötött fogyasztói polgári jogi szerzõdések (pl. adásvétel, cse- re, lízing, ajándékozás, bérlet, építési-, utazási-, egyéb vállalkozási szerzõdés, fuvarozás, hitel- és kölcsönszerzõdés, biztosítási szerzõdés) megszegésébõl származó jogvitákat fedezi.
Fedezetet nyújt a szerzõdéses jogvédelem a biztosított fogyasztói joga- inak érvényesítésére, termékek és szolgáltatások vásárlására vonatkozó szerzõdésekkel kapcsolatban.
Jelen pont alapján nem fedezi a biztosítás az ingatlan jogvédelem, munkajogi jogvédelem körébe tartozó szerződéses jogvitákat.
Ingatlan jogvédelem Fedezetet nyújt
– a biztosított által ingatlanra kötött polgári jogi szerzõdések (pl. adásvétel, csere, ajándékozás, bérlet és egyéb használatra vonatkozó szerzõdés, építési-, tervezési- és egyéb vállalkozási szerzõdés, kölcsönszerzõdés, biztosítási szerzõdés) megszegésébõl eredõ jogvitákra,
– a biztosított, ingatlanra vonatkozó dologi jogi jogviszonyából eredõ alábbi jogvitákra és eljárásokra:
• birtokvédelemmel,
• közös tulajdon megszüntetésével, használat rendezésével, xxxxxx xx- selésével,
• ráépítéssel, túlépítéssel,
• ingatlanok elbirtoklásával,
• szomszédjogok sérelmével,
• használati jogok (telki szolgalom, haszonélvezet, használat, földhasz- nálat) létesítésével és gyakorlásával kapcsolatos jogviták.
Személyiségi jogvédelem
Munkajogi jogvédelem
Szociális és társadalom- biztosítási jogvédelem
Öröklési jogvédelem
Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem
Gépjármű jogvédelem
E jogvédelem magában foglalja a biztosított jogi érdekeinek védelmét a sze- mélyhez fűzõdõ jogainak sérelme esetén.
A biztosított munkaviszonyból, közalkalmazotti, köztisztségviselõi, szolgálati jogviszonyból eredõ jogainak védelmét fedezi a munkáltatójával szemben.
A biztosított jogi érdekeinek a védelmét jelenti a szociális ellátásokra vonat- kozó és a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos jogvitákban.
A biztosítás kizárólag a társadalombiztosítási igazgatási szervek és a szociális hatáskört gyakorló szervek – biztosítottra vonatkozó – jogerõs határozatának bírósági felülvizsgálatára nyújt jogvédelmet.
A biztosított öröklési jogvitáiban nyújt biztosítási védelmet az alábbiakban meghatározott eljárásokra:
– ingatlan öröklését érintő eljárások,
– öröklési szerződés, végrendelet érvénytelenségének megállapításával kapcsolatos eljárások.
A biztosítási védelem kizárólag a fenti öröklési jogviták polgári peres eljárás útján történő rendezésére terjed ki. Nem terjed ki a biztosítási védelem a biz- tosított jogi képviseletére hagyatéki eljárás során, illetve a hagyatéki eljárás költségeinek viselésére.
A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosított által gondatlanul el- követett szabálysértések vagy bűncselekmények miatt indult szabálysértési-, illetve büntetőeljárásban.
Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetők
– szándékosság miatti vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve, ha a biztosított halála, el- évülés, kegyelem miatt szűnik meg az eljárás), jogerős felmentés vagy gondatlanság miatti jogerős ítélet születik.
– ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos el- követést állapítják meg, a biztosító által nyújtott szolgáltatást a biztosított köteles visszatéríteni.
Jelen pont alapján nem fedezi a biztosítás a gépjármű jogvédelem körébe tartozó szabálysértési- és büntetőeljárásokat.
Fedezetet nyújt a biztosítottnak, mint forgalomba helyezett, forgalmi rend- számmal ellátott gépjármű tulajdonosának, forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartójának, bérlőjének, lízingbe vevőjének vagy jogszerű vezetőjé- nek, utasának gépjármű üzemeltetésével összefüggő jogvitákra.
A gépjármű jogvédelem magában foglal
– kártérítési jogvédelmet a kártérítési jogvédelem szabályai szerint,
– szerződéses jogvédelmet gépjárműre kötött polgári jogi szerződésekből (pl. adásvétel, csere, lízing, ajándékozás, bérlet, vállalkozási szerződés, biztosítási szerződés) eredő jogvitákra,
– büntető és szabálysértési jogvédelmet a 9. pontban foglaltak szerint, köz- lekedési szabályok megsértése miatt, a biztosított ellen indított szabály- sértési vagy büntetőeljárásban.
Gépjárműnek minősül
– a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM rendelet (KRESZ) 1. sz. függeléke II/b. pontjában meghatározott járművek, vala- mint
– a segédmotoros kerékpár.
Általános
jogi tanácsadás jogvédelme
E jogvédelem alapján a biztosító (vagy a biztosító által ajánlott ügyvéd) – a biztosított választása szerint szóban (telefonon vagy személyesen) vagy írás- ban – jogi tanácsot nyújt, illetve viseli az írásbeli jogi tanácsadás költségét, amennyiben a biztosított jogi helyzetében bekövetkezett változásra tekintet- tel, a biztosított jogi érdekeinek védelme érdekében szükséges.
A jogi tanácsadást az alábbi feltételekkel nyújtja a biztosító:
– a jogi tanácsadás kizárólag a biztosított magán életszférájában felmerülő jogi kérdésekre vehető igénybe (kivéve munkajogi tanácsadás);
– a biztosított a magyar jog bármely jogterületét érintő kérdésben – a fentie- ken kívüli jogterületeken is – kérhet jogi tanácsot, kivéve az adó-, vám- és illetékjog területét;
– évente legfeljebb 2 jogi tanácsot fedez a biztosítás, ugyanarra a jogi kér- désre vonatkozóan pedig csak egyszeri alkalommal vehető igénybe;
– a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg: 30 000 Ft.
VI. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL
A biztosítási védelem nem tartalmazza a jogi érdekek védelmét:
a) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított személyeknek egymással szemben;
b) olyan követelések érvényesítése esetén, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan tar- tozások miatti jogérvényesítés, amit a biztosított mástól átvállalt;
c) olyan káresemények esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;
d) bírósági úton nem érvényesíthető követelések, illetve nemzetközi vagy nemzetek feletti bíróságok (pl. Emberi Jogok Európai Bírósága) előtt érvényesített igények tekintetében;
e) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;
f) családjogi jogvitákban, élettársi kapcsolatban állt (vagy álló) felek közötti vagyonmegosztási jog- vitákban, tartási és életjáradéki szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, kivéve az általános jogi tanácsadás jogvédelmet;
g) szerzői és szabadalmi jog területén és a szellemi tulajdonból eredő egyéb jogokkal kapcsolatban, kivéve az általános jogi tanácsadás jogvédelmet;
h) környezetszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos jogvitákban;
i) ha a jogvita tárgyát képező követelés (pl. kárösszeg, szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbír- ság, biztosított által vagy biztosítottal szemben támasztott igény összege) a 15.000 Ft-ot nem ha- ladja meg (kivéve az általános jogi tanácsadás jogvédelmet);
j) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények, valamint a biztosító saját munkavállalóinak a biztosítóval, mint munkáltatóval szemben előterjesztett igényei tekintetében;
k) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, pol- gárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott károkkal kapcsolatos vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő jogviták- ban.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erő- szakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infra- struktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy ré- szében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;
l) kollektív munkaügyi jogvitákban és a munkavállalók által folytatott sztrájkkal, illetve egyéb sztrájk- nak nem minősülő munkavállalói engedetlenségi mozgalommal összefüggő jogvitákban;
m) azon kockázatokkal, károkkal és követelésekkel kapcsolatban, amelyek az ENSZ, az Egyesült Ki- rályság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelke- zéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.
Gépjármű jogvédelem keretében nem fedezi továbbá a biztosítás:
a) ha a járművel versenyre való felkészülés során, versenyen vagy más olyan rendezvényen következik be a biztosítási esemény, ahol cél a legnagyobb sebesség elérése,
b) ha a gépjárművet a biztosított a jármű vezetésére érvényes hatósági engedély nélkül vagy a gépjár- mű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélye nélkül vezette,
c) ha a gépjárművet a biztosított alkohol vagy egyéb kábító hatású anyag hatása alatt vezette vagy közlekedési baleset után nem tett eleget törvényes értesítési és segítségnyújtási kötelezettsé- gének.
VII. A JOGVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGI ÉRDEKEK VÉDELME SORÁN
VII.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak
a) A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb az arról való tudomás- szerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet
– elektronikus úton (xxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx) vagy
– faxon a 06 1 301 7490-es számon,
– személyesen a biztosításközvetítőnél vagy a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
– telefonon munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálatának 06 40 200 250-es kék számán,
– interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx ugyfelszolgalat/Karbejelentes),
– levélben a Generali Biztosító Zrt., Dokumentumkezelő Központ, 7602 Pécs, Pf. 888 címen. Amennyiben erre lehetőség van, akkor célszerű az erre a célra szolgáló formanyomtatványon megtenni a bejelentést.
b) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell
– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.
– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.
c) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani
– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),
– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést
vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával.
Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak megküldeni.
A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:
– azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;
– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;
– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elké- szült szakvéleményt;
– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;
– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot;
– a biztosított írásbeli nyilatkozatát, xxxxxxx mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól,
– amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosított egészségügyi adatainak kezelése szükséges, akkor a biztosított írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát az egészségügyi adatok kezeléséhez,
– amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás a biztosítottat ért személyi sérüléssel, a biztosítottnak nyújtott társadalombiztosítási ellátással van összefüggésben, akkor a biztosított írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a kezelését ellátó orvosokat, egészségügyi intézményeket, társadalombiztosítási igazgatá- si szervet a titoktartási kötelezettségük alól a biztosító irányában.
d) Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már telje- sített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.
VII.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során
Amennyiben a biztosító jogi tanácsadáson kívül jogi eljárások költségét is téríti, akkor a biztosított köteles:
a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.
b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. kere- setlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kö- telezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.
c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb el- járási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.
VIII. A JOGVÉDELMI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI
VIII.1. A jogvédelmi szolgáltatás teljesítésének feltételei
A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:
– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül (lásd II. fejezet) és nincs kizárva a kockázatviselés köréből (lásd VI. fejezet) és
– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd V. fejezet) és
– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasztott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és
– a sikerkilátás vizsgálata során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő esély van az igényérvényesítés sikerére (lásd VIII. fejezet).
VIII.2. Sikerkilátás-vizsgálat
A jelen pontban felsorolt eseteken kívül a biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonat- kozólag (sikerkilátás-vizsgálat).
Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha
– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és
– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.
Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a követ- keztetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket.
Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.
A biztosító a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írás- ban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.
Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetősé- géről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerző- déssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.
Amennyiben a sikerkilátás vizsgálatához a tényállás kiegészítése vagy további iratok csatolása szükséges, a biztosító jogosult felhívni a biztosítottat ennek teljesítésére. Ebben az esetben a 15 napos határidő a sikerkilátás vizsgálatához szüséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától kezdődik.
Érdekellentét esetén a sikerkilátás vizsgálatát a biztosított által választott ügyvéd folytatja le a X. fejezetben foglaltak szerint.
Nincs sikerkilátás-vizsgálat büntetőjogi jogvédelem esetén.
VIII.3. Egyeztető eljárás
a) Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.
b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljá- rásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvéd által adott ügyvédi díjajánlatot.
Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.
c) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében
– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.
– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa sza- badon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.
A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a XI.2. pont szerint viseli.
d) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:
– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,
– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a bizto- sított és a biztosító saját költségüket viselik.
e) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerző- déssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.
IX. A BIZTOSÍTOTT JOGI KÉPVISELETE
IX.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő
eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi képviselő- jét (ügyvédjét).
IX.2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti hely- ségben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.
IX.4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.
IX.5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbí- zási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.
IX.6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbíz- ni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.
IX.7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.
X. ÉRDEKELLENTÉT ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS
X.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, ameny-nyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási ese- mény kapcsán
– az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy
– a biztosító az ellenérdekű fél.
X.2. Érdekellentét esetén
a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,
b) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag ügyvédje irá- nyában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.
c) a siekrkilátás vizsgálatát nem a biztosító végzi. A biztsoító elfogadja a biztosított jogi képviseletére felkért ügyvéd sikerkilátással kapcsolatos álláspontját, amennyiben az ügyvéd – írásbeli állásfoglalásában – a tényállás ismertetésével és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre utalással megfelelő jogi indokát adja a jogi igényérvényesítés, illetve jogi védekezés sikerének.
X.3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fenn- állásáról és a X.2. pontban foglaltakról.
XI.1. Jogvédelmi szolgáltatások
XI.1.1. A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén (lásd VIII.1. pont) a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:
a) jogi tanácsadás a biztosított jogvédelmi területeken (az általános jogvédelmi tanácsadás keretében azon kívül is) szóban és írásban,
b) a jogvitára megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédajánlása, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával és az igény érvényesítéséhez (elhárításához) célszerű vagy szükséges ügyvédi képviselet,
c) a jogi eljárási költségek viselése jelen fejezet rendelkezései szerint.
XI.1.2. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatásokat a biztosítási ajánlaton feltüntetett jogvédelmi szolgáltatási területeken nyújtja.
XI.2. Biztosítással fedezett jogi költségek
A biztosítás – a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig – a biztosítá- si ajánlaton feltüntetettek szerint – a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges alábbi költségeket fedezi:
• ügyvédi megbízási díj
A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfe- lelő mértékű megbízási díjat fizet.
• jogi eljárások költsége
A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.
• ellenérdekű fél költsége
A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős ha- tározat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.
• végrehajtás költsége
A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a bizto- sítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.
• felszámolási eljárás költsége
Fedezi a biztosítás az ellenérdekű félként szereplő – fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen – gazdálkodó szervezettel szemben indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás költsé- gét, feltéve, hogy a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében a gazdálkodó szervezet pénzügyi adatai alapján vagy az eljárást követően más forrásból (pl. Bérgarancia Alapból) valószínűsíthető a biztosí- tott követelésének megtérülése.
• útiköltség
Fizeti a biztosító a biztosítottnak az eljáró bíróság (hatóság) székhelyére történő utazásával kapcsolatos útiköltségét, amennyiben az eljáró bíróság (hatóság) a biztosítottat személyes megjelenésre kötelezte. A biztosítás másodosztályú vasúti vagy ezzel egyenrangú más közlekedési eszköz menetjegyének vételáráig fedezi az útiköltséget.
• szakvélemény költsége
Xxxxxx a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.
• fordítási költség
Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, a biztosított által felkért tolmács díját, feltéve, hogy
– a biztosítottat ért (illetve a biztosított által okozott) jogi érdeksérelem külföldön következett be és a jogi eljárás lefolytatása külföldi bíróság vagy hatóság joghatósága alá tartozik, továbbá
– a fordításhoz, illetve a tolmács felkéréséhez a biztosító előzetesen hozzájárult.
• óvadék
A biztosító – biztosítási ajánlaton meghatározott biztosítási összeg erejéig – megelőlegezi a biztosított előzetes letartóztatásának megszüntetése érdekében, a biztosított terhére megállapított óvadékot.
– Az óvadékot a biztosító a bíróság letéti számlájára banki átutalással teljesíti. Az óvadék megelőle- gezésének a feltétele, hogy a biztosított teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az óvadék visszaadása esetén, annak kiutalását a biztosító részére kéri.
– Amennyiben a biztosított elvesztette jogát az óvadék összegére (pl. eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, az előzetes letartóztatásának más oka merült fel), az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül, köteles az óvadék összegét a biztosítónak megfizetni.
• biztosíték
Amennyiben a biztosítottal szemben külföldön büntetőeljárás indul, a biztosított távollétében folytatható eljárás érdekében a biztosító – a biztosítási kötvényen meghatározott biztosítási összeg erejéig – megelő- legezi a biztosított terhére megállapított biztosítékot.
– A biztosítékot a biztosító a hatóság (vagy a biztosítottat képviselő ügyvéd) letéti számlájára banki átutalással teljesíti. A biztsoíték megelőlegezésének feltétele, hogy a biztosított teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy a biztosíték visszadása esetén, annak kiutalását a bizto- sító részére kéri.
– Amennyiben a biztosított elvesztette jogát a biztosíték összegére (pl. bíróság vele szemben pénzbün- tetést szab ki), az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül köteles a biztosíték összegét a biztosítónak megfizetni.
XI.3. A jogi költségek viselésének feltételei
a) A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.
d) Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, ameny- nyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.
e) Nem fedezi a biztosítás
– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljá- rásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,
– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket.
f) Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a bizto- sított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.
g) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.
XII. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE
(A JOGI KÖLTSÉGEK VISSZATÉRÍTÉSE A BIZTOSÍTÓNAK)
XII.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.
XII.2. Az XII.1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A bizto- sított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.
XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
XIII.1. A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.
XIII.2. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy – a biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 103. § (1) bek. a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalma- zottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.
B) Csoportos munkavállalói felelősségbiztosítás
Jelen általános szerződési feltételek /B) fejezet/ a Generali Biztosító Zrt-vel kötött Generali Kollektív munkavál- lalói felelősségbiztosítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák. Jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a biztosítási szerződésre vonatkozó általános szabályokat tartalmazó
C) fejezet rendelkezései az irányadók.
A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rög- zített – megállapodása az irányadó.
A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó álta- lános rendelkezések is.
A munkavállalói felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért a munkáltatójával szemben, a munkajog sza- bályai szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért a munkajog szabályai szerint helytállni tartozik.
II. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
II.1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség bekövetkezése, melyet a biztosí- tott – a biztosítási ajánlaton feltüntetett foglalkozása gyakorlásával összefüggésben – munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott és amely kárért a munkajog szabályai szerint a munkáltatóval szemben kártérítési felelősséggel tartozik.
II.2. A biztosítás jelen feltétel alapján kizárólag azokat a – biztosítottat terhelő – munkáltatói kártérítési igényeket fedezi, melyeket a munkáltató a biztosított munkavállaló által okozott dologi kár és személyi sérüléses kár miatt érvényesít a biztosítottal szemben, feltéve hogy a munkavállaló a kárt a munkaköréhez kapcsolódó feladatok és munkák elvégzése során, azzal összefüggésben vagy e feladatok és munkák elvégzésének elmulasztása miatt okozta.
Jelen szerződés alkalmazásában
– személyi sérülés az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved,
– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.
II.3. Biztosítási esemény továbbá olyan, a biztosított munkáltatójának a személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli.
Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfele- lően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.
II.4. A biztosítás a munkáltatónak okozott kárt legfeljebb olyan mértékben fedezi, amilyen mértékben a biztosított a munkajog szabályai szerint a kár megtérítésére köteles. Amennyiben a munkáltatónál kollektív szerződés van hatályban és az a munkavállalót terhelő kártérítés mértékét a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben állapítja meg, akkor a biztosítás a kárt a kollektív szer- ződésben meghatározott mértékig, de legfeljebb a biztosítási összeg erejéig fedezi.
II.5. Ha egy károkozói magatartásból vagy egyazon szabály megszegéséből több kártérítési kötelezettség származ- na, akkor az egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár). Egy biztosítási eseménynek minősül az is, ha több szabályszegés miatt – amelyeket akár különböző személyek követtek el – jogalapját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.
III. A BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM TERÜLETI ÉS IDŐBELI KORLÁTJA (TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY)
III.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott és érvényesített károkra nyújt fedezetet.
III.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából
a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént.
Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.
b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége ese- dékessé válik.
– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja:
Halál esetén a halál beállta, testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet, egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja, egészségromlás (lassú lefolyású személy- sérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészség- károsodást.
– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;
– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.
c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak írásban bejelentette.
IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI
IV.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a biztosítási esemény- nyel összefüggésben a biztosítottat terhelő alábbi károkat és költségeket téríti:
a) Munkáltatót ért kár Kártérítés címén a munkáltatót ért alábbi károkat, melyért a biztosított
kártérítési felelősséggel tartozik
– a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést
– a munkáltatót ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
b) Biztosítottat terhelő sérelemdíjat
A sérelemdíjat kizárólag abban az esetben fedezi a biztosítás, ameny- nyiben
– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biz- tosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és
– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.
A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.
c) Késedelmi kamatot A kártérítési követelés után felszámítható késedelmi kamatot az IV.2.
pontban foglalt korlátozásra figyelemmel fedezi a biztosítás.
d) Jogi költségeket A biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben tá-
masztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.
e) Kárenyhítési költségeket
A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbí- zási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségé- nek megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bíró- sági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – min- denkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.
IV.2. Az IV.1. a)–e) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási idő- szakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó.
IV.3. A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő, abszolút összegben meghatározott mértékű önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított minden kárese- mény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő költségekből és kiadásokból vonja le.
A biztosító a biztosítási szolgáltatást az önrészesedés levonásával teljesíti a károsultnak.
IV.4. Amennyiben jelen szerződéssel fedezetbe vont kockázatokra a biztosított más felelősségbiztosítási szerződés alapján is biztosítási védelemben részesül, a biztosító jelen szerződés alapján csak akkor és annyiban téríti meg a kárt, amennyiben a másik felelősségbiztosítási szerződés alapján az nem fedezett.
IV.5. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.
IV.6. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók maga- tartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.
IV.7. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerül- het sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.
A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak meg- fizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biz- tosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.
V. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
V.1. Kármegelőzéshez szükséges intézkedések megtétele
V.1.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat, hatósági határozatokat, valamint a munkavégzésre vonatkozóan a munkaszerződésben, illetve munkáltatói utasítások- ban, szabályzatokban foglaltakat.
A szerződő és a biztosított kötelesek a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.
Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást ered- ményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.
V.1.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.
V.2. Kárenyhítéshez szükséges intézkedések megtétele
V.2.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.
V.2.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellen- őrizni.
V.2.3. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének szán- dékos vagy súlyosan gondatlan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mu- lasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól a VIII.2. pontban foglaltak szerint.
V.3. A biztosítási esemény bejelentése a biztosítónak
V.3.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
A kárbejelentés történhet:
a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálatának 06 40 200 250-es kék szá- mán,
c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),
d) telefax útján a 00 0 000-0000 telefax számon,
e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.
V.3.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a biztosítási szerződés kötvényszámát;
– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);
– a munkáltató nevét, székhelyét,
– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, időpontját;
– a káresemény részletes leírását;
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, részletes indoklással ellátva;
– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;
– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;
– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt.
V.3.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelke- zésre bocsátását jogosult kérni:
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozata,
– a biztosított munkaszerződése,
– a munkáltatónál hatályban lévő kollektív szerződés,
– a munkáltató kártérítésre kötelező határozata,
– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,
– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges ira- tok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőr- ségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anya- gának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor, illetve a kárrendezés során már rendelkezésre áll),
– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett ira- tok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,
– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),
– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,
– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a beje- lentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, do- kumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
V.3.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.
V.3.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.
V.3.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a VIII. 4. pontban foglaltak szerint – men- tesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.
V.3.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamatfizetési kötelezettségre.
VI.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.
VI.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.
VI.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsé- ge a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított kép- viseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
VI.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költ- ség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.
VII. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL
Nem fedezi a biztosítás:
1. a biztosított saját kárát, illetve a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak oko- zott károkat;
2. egy biztosítási szerződésen belül több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;
3. a biztosítóval munkaviszonyban álló személyek által a biztosítónak, mint munkáltatónak okozott károkat;
4. a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek- nek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;
5. azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul, kivéve a kollektív szerződés alapján biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettséget;
6. a károkozással összefüggésben a munkáltatónál jelentkező elmaradt vagyoni előnyt,
7. sztrájkkal, valamint sztrájknak nem minősülő munkavállalói engedetlenséggel összefüggésben fel- merülő károkat;
8. pénz, értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüg- gésben keletkezett károkat;
9. azon károkat, melyek a biztosított bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz, kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel okozott károkat;
10. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a kötelező vízi jármű-felelősségbiztosítás szabályai alapján térülő károkat;
11. a környezetszennyezéssel okozott károkat, valamint lassú, folyamatos állagromlással okozott ká- rokat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő;
12. hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból eredő, azbeszt alkalmazásá- ból, felhasználásából eredő károkat, továbbá az elektromágneses mezők által okozott károkat;
13. számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegû berendezésbe épí- tett integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket, valamint számítógép vagy számítógépes program hibájával összefüggésben felmerülő egyéb kártérítési igényeket, valamint számítógép vagy számí- tógépes program hibájával összefüggésben felmerülő egyéb igényeket;
14. a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, pol- gárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erő- szakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infra- struktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett fog- lal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
15. azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, or- szágok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.
A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást nem térít.
VIII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL
VIII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a szerződő vagy a biztosított a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozta.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha
a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;
b) a biztosított engedély nélkül végzett tevékenysége során, hatáskörének, feladatkörének túllépésé- vel vagy a munkáltató utasításától, munkaszerződésben vagy munkáltatói szabályzatban rögzített előírástól való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt.
VIII.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított személy szándékosan vagy sú- lyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a V.1. és V.2. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármeg- előzési kötelezettségének, így különösen, ha
a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;
b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszé- lyére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;
c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szük- séges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.
VIII.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – C) rész V.1. és V.2. pontban szabályozott – közlésre és a vál- tozás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy
b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőző- en a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel C) rész V.2.3. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy
c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke- zésében.
VIII.4. Amennyiben a biztosított a – V.3. pontban meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a ke- letkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
C) A biztosítási szerződésre vonatkozó
általános szabályok
Jelen általános szerződési feltételek a Generali Biztosító Zrt-vel kötött Generali Kollektív csoportos jogvédelmi biztosítási és munkavállalói felelősségbiztosítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános biztosítási szerző- dési feltételeket tartalmazzák.
Jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a jogvédelmi biztosítás tekintetében az A) fejezet, a munkavál- lalói felelősségbiztosításra vonatkozóan a B) fejezet rendelkezései az irányadók.
A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó álta- lános rendelkezések is.
I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
I.1. Biztosító
A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
I.2. Szerződő
I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosí- tási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.
I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosí- tott belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződés- be beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó bizto- sítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
I.3. Biztosított
A biztosítási szerződés biztosítottja
a) jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási ajánlaton név szerint megnevezett természetes személy,
b) munkavállalói felelősségbiztosítás esetén a biztosítási ajánlaton feltüntetett, munkaviszonyban (közszolgá- lati, közalkalmazotti vagy szolgálati jogviszonyban) álló személy munkavállalói minőségében.
II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
II.1. A biztosítási szerződés létrejötte
II.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biz- tosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).
II.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet
a) a felek külön írásbeli megállapodásával,
b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,
c) a biztosító ráutaló magatartásával
II.1.3 Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiak- ban: kötvény) állít ki.
Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvény- ben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.
II.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a bizto- sítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,
– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és
– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.
Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerző- dési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
II.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.
II.2. A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.
A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt alá- írását követő nap „0” órája.
II.3. A biztosítási szerződés tartama
II.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szer- ződésben feltüntetésre kerül.
II.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biz- tosítási díj részletekben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerző- dések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
II.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja. A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja.
II.4. A biztosítási szerződés megszűnése
II.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés
a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondják (II.4.2.);
b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;
c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel IV.6. pontjában meghatározottak szerint;
e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén a II.1.4. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel V.2.3. pontjában foglaltak szerint;
f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése le- hetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;
g) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével.
II.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.
A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.
III. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
III.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.
III.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint– kifizethető legmagasabb összeg.
III.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – összesen kifizethető összeg.
A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett bizto- sítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
III.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielé- gítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.
IV. A BIZTOSÍTÁS DÍJ
A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.
IV.1. Díjfizetési kötelezettség alanya
IV.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.
IV.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.
IV.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)
A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.
IV.3. Díjfizetés esedékessége
IV.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által megha- tározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.
IV.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.
IV.4. A biztosítási díj számítása
IV.4.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.
IV.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja jogvédelmi biztosítás esetén a biztosított jogvédelmi szolgáltatási területek száma és a biztosítási összeg, munkavállalói felelősségbiztosítás esetén a biztosítási összeg és a biztosított munkaválllaló tevékenysége (foglalkozása).
IV.5. A biztosítási díj változása
IV.5.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:
a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szer- ződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben be- következett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változása esetén;
b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,
c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfelelően.
A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjemelés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.
IV.5.2. A IV.5.1. foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a bizto- sítási évforduló előtt – jelen feltétel II.4.2. pontjától eltérően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
IV.5.3. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés követ- kező évfordulójának napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biz- tosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.
IV.5.4. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellen- őrzéshez szükséges mértékben betekinteni.
IV.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei
IV.6.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövete- lést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.
IV.6.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körül- ménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.
IV.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés tör- lésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.
IV.6.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.
IV.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
IV.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén
A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
V. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
V.1. Adatközlési kötelezettség
V.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfele- lően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.
V.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biztosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.
V.1.3. Amennyiben a biztosított munkavállaló munkáltatójánál kollektív szerződés van hatályban és az a biztosított munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozóan a törvényben meghatározott szabályoktól eltérő rendelkezé- seket tartalmaz, a szerződő köteles a biztosítási ajánlat megtételekor a hatályos kollektív szerződést írásban a biztosító rendelkezésére bocsátani.
V.2. Változásbejelentési kötelezettség
V.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha
– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;
– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;
– a kollektív szerződés kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai megváltoznak;
– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősségbiztosítási szerződést köt.
V.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések (pl. kollektív szer- ződés), hatósági határozatok módosulása esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő és a biztosított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.
V.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetőleg bejelen- tésre köteles lett volna.
V.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, to- vábbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmon- dási idővel felmondhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem vála- szol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következ- ményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta.
Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. Ha a szerződés egyide- jűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyon- tárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mérték- kel magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot.
V.3. Közlési kötelezettség megsértése
Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a V.1. és V.2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szer- ződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy
b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőző- en a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel V.2.3. pontban szabá- lyozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy
c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke- zésében.
VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
VI.1. Elévülés
VI.1.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.
VI.1.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:
– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,
– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon,
– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy infor- mációszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,
– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerződés megszűnésének napján,
– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.
VI.2. A Polgári Törvénykönyvtől lényeges eltérő rendelkezések
Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen biztosítási szerződési feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figye- lemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.
Jelen fejezet nem tartalmazza a biztosítási szerződési feltételek azon – a biztosító által alkalmazott ko- rábbi általános szerződési feltételtől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.
VI.2.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje
Jelen feltétel C) rész II.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerződő késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyiben az ajánlatára a bizto- sító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.
VI.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával
Jelen feltétel C) rész II.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.
VI.2.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében
A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel C) rész II.3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerző- dések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
VI.2.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása
Jelen feltétel C) rész III.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifi- zetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.
VI.2.5. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei
Jelen feltétel C) rész IV.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a biztosítási szerződés – póthatáridő tűzése nélkül – a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.
A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meg- hosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.
VI.2.6. Biztosítási esemény bejelentése
A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel A) rész VII.1., valamint B) rész V.3.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.
VI.2.7. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás
A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel B) rész IV.1. és IV.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.
VI.2.8. A biztosító mentesülésének korlátozása
A Ptk. 6:464. § (1) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel B) rész VIII.1. pontja szerint – a biztosító a károkozó biztosított súlyos gondatlanságának kizárólag a szerződésben megállapított eseteiben mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.
VI.2.9. Az elévülési időszak időtartama
Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények – jelen feltétel C) rész VI.1.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek
VI.3. 2014. március 15-e előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződések módosítása
A 2014. március 15-e előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egé- szében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.
Generali Biztosító Zrt.
Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888
Telefonos ügyfélszolgálat: 06 40 200 250 xxxxxxxx.xx