Lakásbiztosítás

Feltétel

Otthon és környezet Techno+

Lakásbiztosítás

Érvényes: 2016. január 1-tôl

Otthon és környezet Techno+ lakásbiztosítás feltételek

Tartalomjegyzék

I. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ 1

II. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 2

1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett 2

2. A biztosítási szerződés létrejötte 2

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 2

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 2

5. A biztosítási szerződés módosítása 2

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 2

a) Érdekmúlás, lehetetlenülés 2

b) Évfordulóra történő felmondás 2

c) Díjnemfizetés 2

d) Közös megegyezés 2

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 2

8. A biztosítási összeg/alulbiztosítottság 3

9. Az értékkövetés szabályai 3

10. Önrészesedés 3

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei 3

A) Szerződő, biztosított kötelezettségei 3

B) Biztosító kötelezettségei 4

12. Mentesülés 4

13. Általános kizárások 5

14. Egyéb rendelkezések 5

A) Törvényi engedményi jog 5

B) Elévülés 5

C) Adatkezelés, adatvédelem 5

D) Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól 6

15. Panaszok bejelentése 7

III. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK / KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK	8
1. Biztosított	8
2. Területi hatály	8
3. Biztosítható vagyontárgyak köre	8
4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként	10
5. Biztosítási események	10
6. A biztosító szolgáltatása	15
A) Szolgáltatásra jogosultak köre	15
B) A térítési összeg meghatározásának alapelvei	15
C) Költségtérítések	16
D) A szolgáltatás különös szabályai	15
IV. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS	17
V. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS	19
VI. TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK	22
1. Plusz-24 Szerviz kiegészítő biztosítás feltételei	22
2. Kiegészítő műtárgybiztosítás feltételei	23
3. Kiegészítő családi jogvédelem asszisztencia	25
4. Háztartási gép kiterjesztett garancia	28
5. IT asszisztencia	30
6. Házi kedvenc kiegészítő kisállat-biztosítás	31
7. Garázsban tárolt motoros meghajtású jármű	33
VII. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK	34
A) AZ Otthon és környezet Techno+ LAKÁSBIZTOSÍTÁS VÉDELMI SZINTJEI, ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ KÁRTÉRÍTÉSI LIMITEK	34
B) A VÉDELMI SZINTEK KRITÉRIUMAI	35
C) LAKÁSBIZTOSÍTÁSI ZÁRADÉKOK	38
1. SZ. MELLÉKLET	39

I. Ügyféltájékoztató

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük, hogy biztosítási ajánlatával társaságunkat, az UNIQA Biztosító Zrt.-t tisztelte meg.

Az alábbiakban rövid tájékoztatót nyújtunk társaságunk eredmé- nyeiről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, va- lamint – az Ön szerződését is érintő – legfontosabb szabályairól.

Az UNIQA Biztosító Zrt. a magyar biztosítási piac egyik legna- gyobb szereplője. Több mint tízéves múlttal és évről évre nö- vekvő díjbevétellel a biztosító társaságok között az 5–6. helyet foglalja el.

A társaság székhelye:

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74. · Tel.: x00 0 0000 000

A tulajdonosi szerkezet:

UNIQA internationale Beteiligungs-

Verwaltungs GmbH (Bécs) 99,92%

UNIQA International AG (Bécs) 0,08%

Az UNIQA Biztosító Zrt. felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdéseivel, problémá- jával forduljon bizalommal a biztosító székhelyén található Ügyfélszolgálathoz, az UNIQA Biztosítási Pontok bármelyikéhez, illetve munkanapokon – hétfő–szerda: 8–17 óráig, csütörtökön: 8–20 óráig, és pénteken 8–16 óráig – az UNIQA Call Center munkatársaihoz, akik a +36 1/20/30/70 5445 555 telefonszá- mon készséggel állnak rendelkezésére. Információ található a xxx.xxxxx.xx címen is.

A biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó esetleges panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő a Feltételek X.15. pontjában foglaltak szerint.

Amennyiben ennek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. tv.-ben rögzített feltételei fennállnak, panaszával a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172) vagy a Magyar Nemzeti Bankhoz (1534 Budapest, BKKP Pf.: 777), vagy a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bíróság-

hoz fordulhat. A panaszkezeléssel kapcsolatos további tudniva- lókat megismerheti a társaságunk székhelyén (1134 Budapest, Xxxxxx X. krt. 70–74.) megtalálható Ügyfélszolgálaton, valamint a xxx.xxxxx.xx honlapon közzétett Panaszkezelési Szabály- zatból.

A biztosítási szerződés jellemzői

Az Otthon és környezet Techno+ fantázianévvel ellátott lakás- biztosítás ún. „csomag” rendszerben kínálja a biztosítási fede- zeteket. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett vá- lasztás szerinti „csomag” – Öko, Plus, Eco – kockázataira, s a velük kapcsolatban felmerült károkra terjed ki. A „csomagok” kockázatai az 1. sz mellékletben kerültek meghatározásra, me- lyek mellé opcionálisan kiegészítő biztosítás is köthető.

A biztosítási események meghatározását és az általános kizárá- sokon túlmenően más esetleges kizárásokat, valamint a bizto- sítható vagyoncsoportokat a szerződés különös feltételei részle- tesen tartalmazzák.

A biztosítási események bejelentését, módját, határidejét az ál- talános feltételek kárbejelentéssel, kárrendezéssel foglalkozó fe- jezete részletezi. Ugyanitt került meghatározásra a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek a szerződésből eredő jo- gaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendel- kezések.

Az általános feltétel ezen kívül tartalmazza az értékkövetés rész- letes szabályozását, az egyes igények elévülési idejét és a sze- mélyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudniva- lókat. Az adatkezelésről szóló rész tartalmazza azon szervezetek felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait továb- bíthatja.

A biztosítási ajánlat aláírása előtt, kérjük, szíveskedjen figye- lembe venni a következőket:

• A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződés általános és különös feltétel, valamint záradékok és mellékletek előírásai az iránya- dók!

• Kérjük szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni!

• A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek, a szerződő (biz- tosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító va- lamely szervezeti egységének a tudomására jut.

II. Általános feltételek

Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt., 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74. (továbbiakban bizto- sító) – az egyes biztosítások külön feltételei szerint – meghatá- rozott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően a biztosítási szerződésben kikötött kártérítési összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által fize- tett díj ellenében.

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT

a) Vagyonbiztosítási szerződést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy az, aki a szerződést ilyen – jogi vagy természetes – személy ja- vára köti (továbbiakban: szerződő).

b) A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

c) Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javára har- madik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerző- dőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatot hozzá intézi és ő köteles a nyilatkozatok megtételére is.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

a) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő (biztosított) a szerződés megkötését írás- beli ajánlattal kezdeményezi.

b) Az ajánlatot a beérkezéstől számított 15 napon belül a biz- tosító elutasíthatja. Ha ezen határidőn belül elutasítási jo- gával nem él, akkor az ajánlat elfogadottnak minősül, a szerződés pedig az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre, az ajánlat átadási időpontjára visszamenő hatállyal. Ha a szerződés nem jön létre, a díj visszajár.

Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény be- következik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fe- dezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

A biztosító kockázatviselése az ajánlaton jelzett időponttal, de legkorábban az ajánlat aláírását követő napon 00 órakor kezdő- dik, feltéve, ha a biztosító az elutasítás jogával nem él, és a szer- ződő a biztosítás első díját maradéktalanul megfizette.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA,

A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

a) A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú.

b) A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a kockázatviselés kezdetének napja. A felek a szerződést a biz- tosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban felmondhatják.

c) A határozott időtartamra kötött szerződés biztosítási idő- szaka a megállapodás szerinti időtartam, az ilyen szerződés a lejárat napján megszűnik.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

a) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződő (biztosított) lényeges körülmények változását közli a biztosítóval, a biztosító 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a feltétel értelmében nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.

A biztosító módosító javaslat tételére vagy a szerződés fel- mondására irányuló jogosultsága megnyíltának további fel- tétele, hogy az utólagosan megismert vagy megváltozott körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezzék.

b) Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerző- dés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módo- sító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

c) Ha a biztosító az a) pontban meghatározott jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

a) Érdekmúlás, lehetetlenülés

Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

Ha a szerződés a biztosítási esemény bekövetkezésével ösz- szefüggő érdekmúlás miatt szűnt meg, a biztosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja, amelyben koc- kázatviselése véget ért.

b) Évfordulóra történő felmondás

A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják.

c) Díjnemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a bizto- sító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

d) Közös megegyezés

A biztosítási szerződés a felek közös megegyezésével bár- mikor megszűntethető. Ilyen esetben a megszűnés napjáig esedékes díj illeti meg a biztosítót

7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

a) A biztosítás első díja ajánlattételkor esedékes, minden ké- sőbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosítási díj esedékességétől számított hatvanadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosí- tott halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövete- lést bírósági úton nem érvényesítette. A 60 napos türelmi

idő (respiro) mind az első, mind pedig a további díjaknál érvényes.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a bizto- sító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

b) Amennyiben a szerződő felek részletfizetésben állapodtak meg, a kint lévő részletekkel a szerződő tartozik, de ezek megfizetése csak a megjelölt időpontban válik esedékessé. Ha a szerződő hátralékba kerül, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a szerződés megszűnik, az adott biz- tosítási időszakra járó teljes díj kifizetése esedékessé válik.

c) A biztosító eltekinthet az előleg megfizetésétől, ebben az esetben a díj, illetve az első díjrészlet a kötvény kézhezvé- telétől számított nyolc napon belül esedékes.

A biztosító előleg fogalom alatt az ajánlattételkor esedékes (első) díjat,díjrészletet érti.

8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG/ALULBIZTOSÍTOTTSÁG

1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének (helyreállí- tásának) költségeit, illetőleg új állapotban való beszerzésé- nek értékét. Túlbiztosítás esetén a vagyontárgyak utánpót- lási/újrabeszerzési értékét (helyreállítási költségét) megha- ladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapo- dás semmis. Továbbá túlbiztosítás esetén a vagyontárgyak utánpótlási/újrabeszerzési értékét (helyreállítási költségét) meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó befi- zetett biztosítási díj a szerződőnek vissza jár.

2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy, il- letve vagyoncsoport káridőponti utánpótlási/újrabeszerzési értéke (helyreállítási költsége), a biztosító aránylagos kárté- rítést fizet, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban való felépítés, helyreállítás költségeihez, illetőleg az új állapotban való be- szerzés értékéhez aránylik. A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem ha- ladja meg a biztosítási összeg 10%-át.

3. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek a következők szerint te- kintik biztosítottnak:

a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételen- ként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosí- tottnak, amikor is a kártérítés felső határát az egyes va- gyontárgyakra megadott biztosítási összeg képezi.

b) az azonos szempontok alapján összevont vagyontárgyakat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik bizto- sítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felső határa is.

c) az alulbiztosítás, illetőleg túlbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál, vagy vagyon- csoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS SZABÁLYAI

a) A biztosító – a szerződő hozzájárulásával – az újérték bizto- sítás fenntartása érdekében automatikus értékkövető inde- xet alkalmazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisz- tikai Hivatal által kiadott építőipari és fogyasztói árindex, melytől a biztosító eltérhet, és melyet biztosítási évforduló- kor vesz figyelembe, és ennek megfelelően módosítja a biz-

tosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biz- tosítási összegének és az indexszámának szorzata. A bizto- sítási összeg módosításáról a biztosító a biztosítási évfordu- lót megelőzően értesíti a szerződőt. Ha a szerződő a mó- dosításhoz nem járul hozzá, írásban kérheti biztosításának eredeti összegekre való visszaállítását. Ha a szerződő az ér- tékkövetést írásos formában nem ellenzi, vagy arra nem nyi- latkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.

b) Az indexálást követően a feltételekben meglévő összegha- tárok (limitek) változatlanok maradnak.

c) A biztosítási összegek értékkövető módosításával egyidejű- leg a biztosító jogosult a díjtételek, a vagyoncsoportokhoz tartozó kiegészítő szolgáltatások, valamint a kiegészítő biz- tosítások díjainak módosítására is. A díjakat, illetve a díjté- teleket minden esetben az adott szolgáltatást érintő, és azo- kat befolyásoló tényezők változásának figyelembe vételével állapítja meg. Ezek lehetnek:

• Jogszabály-változások.

• Viszontbiztosítási díjak emelkedése.

• Az alapbiztosítási események, vagy bármely különdíjas kockázat vagy kiegészítő biztosítás tekintetében a korábbi évektől és a tervezettől jelentősen eltérő kockázatnöve- kedés, feltéve, hogy arra a szerződéskötésnél nem ismert körülmények vezetnek.

• Árfolyam változása.

• A külső szolgáltató partnerek díjainak változása.

10. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító szolgáltatását a szerződésben, ajánlaton meghatáro- zott mértékig korlátozhatja:

a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával.

11. A SZERZŐDŐ FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

A) Szerződő, biztosított kötelezettségei

a) Tájékoztatási

A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére.

A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak meg- felelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének ele- get tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

b) Közlési és változás-bejelentési

A szerződőnek (biztosítottnak) bekövetkezésüktől számított 5 napon belül a biztosítónak be kell jelentenie:

– ha az épület/általános háztartási ingóság biztosítási össze- gének 10%-át meghaladó mértékű változás történt, ami a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg mó- dosítását indokolja.

– ha a biztosítási szerződésben szereplő vagyontárgyakra további biztosítást kötött;

– a biztosított vagyontárgyakra bármilyen jelzálog lett ter- helve, a jogosult megjelölésével;

– a biztosított vagyontárgyak bérbeadását;

– a szerződő és/vagy a biztosított szerződésben rögzített adatának változását (különös tekintettel név, lakcím).

Ha a szerződő (biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 5 napon belül a biztosító-

nak írásban nem jelenti be, a biztosító kártérítési kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következésében.

c) Kármegelőzési, kárenyhítési

– A biztosított a káresemények megelőzése és elhárítása ér- dekében köteles mindent megtenni, illetve a biztonsági intézkedéseket betartatni.

– A biztosított helyiségek zárásáról – távollét esetén – a biz- tosított köteles gondoskodni, és minden rendelkezésre álló biztonsági berendezést üzembe helyezni.

– A biztosított köteles az elektromos víz- és gázvezetékek, valamint a hozzájuk kapcsolódó berendezések, készülé- kek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karban- tartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti előíráso- kat betartani.

– A biztosított köteles az épületek, lakások vezetékeit, fel- szereléseit, berendezéseit ellátó vízvezeték főcsapját el- zárni, amennyiben 7 napnál hosszabb ideig nem tartóz- kodnak az ingatlanban.

– Fűtési idényben a lakatlan és nyaraló épületek valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, kivétel a fű- tési rendszer, ha az fagyálló folyadékkal van feltöltve és temperálás céljából üzemel.

– A biztosított köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.

d) Kárbejelentési

– A szerződőnek (biztosítottnak) a káreseményt annak be- következte után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomá- sára jutásától számított 2 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a szerződést kezelő szervezeti egységnél, meg kell adnia a szükséges felvilágosításokat, valamint le- hetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmá- nak ellenőrzését. Amennyiben a fentiek elmulasztása miatt lényeges körülmények (a kártérítés jogalapja, a ká- resemény bekövetkeztének ideje, a kár összege) kiderít- hetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

– A tűzkárokat azok felfedezésével egyidejűleg az első fokú tűzrendészeti hatóságnak, betöréses lopás, rablás, vanda- lizmus, besurranás károkat az illetékes rendőrhatóságnak kell bejelenteni. Betétkönyvek, értékpapírok eltűnése ese- tén a szerződő köteles haladéktalanul zároltatni a kifizetést és megindítani a hirdetményi eljárást.

– A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított va- gyontárgy állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvé- teli eljárás megindulásáig, de legkésőbb a bejelentéstől számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mér- tékig változtathat. Amennyiben az indokoltnál nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára lé- nyeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, szolgál- tatási kötelezettsége nem áll be.

– Ha a kárszemlét a biztosító a bejelentéstől számított

5. napon belül nem végzi el, akkor a biztosított jogosult a megsérült vagyontárgy javítására, helyreállítására intéz- kedni. A vagyontárgy fel nem használt, illetve megsérült részeit azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.

– A szerződőnek (biztosítottnak) a kár összegszerűségét hi- telt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, bizonylato- kat stb. – a biztosító kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátani.

– A biztosító a kár kifizetését tűzkárnál a tűzrendészeti ha- tóság által kiadott hatósági bizonyítvány, betöréses lopás- és rablásnál valamint vandalizmus és besurranás kárnál a

nyomozóhatóság nyomozást felfüggesztő határozatának megküldéséhez köti.

– A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségé- vel összefüggésben, a károsító eseményt megelőző álla- pot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következ- ményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgal- miadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, il- letve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az álta- lános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak ösz- szege kiszámítható.

– Amennyiben a biztosítottnak tudomására jut a tőle eltu- lajdonított tárgyak holléte, arról haladéktalanul köteles a rendőrséget és a biztosítót értesíteni, továbbá a tárgyak azonosítására és visszaszerzésére minden tőle jogszerűen elvárhatót megtenni.

e) Kárrendezéshez szükséges dokumentumok

A biztosító a káresemény bekövetkezése esetén azon okira- tok bemutatását kérheti, amelyek alkalmasak a káresemény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének ese- dékességét csak olyan okirat bemutatásától teszi függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásá- hoz, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének megha- tározásához szükséges.

A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, károsultnak szükséges bizonyí- tania. Az alább felsoroltakon kívül a szerződőnek, biztosí- tottnak, illetve a károsultnak joga van a biztosítási esemény, a károk és költségek igazolására – a bizonyítás általános sza- bályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvé- nyesíthesse.

A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani az alábbiakat:

– a vagyontárgy értékét, a biztosítási összeg nagyságát iga- zoló dokumentumokat (számlát, szerződést),

– a biztosítotti jogosultságot igazoló hiteles dokumentumot (például lakcímkártyát, jogerős hagyaték átadó végzést, adásvételi, bérleti szerződést),

– a biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen vagyon- tárgyak esetében a birtoklás jogcímének igazolására vo- natkozó okiratokat pl. bérlet, lízing, javítás, a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével,

– tűz és robbanáskár esetén a katasztrófavédelmi hatóság igazolását, a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyvet (ha ké- szült),

– más hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot va- gyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelen- tést, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet, nyomozást felfüggesztő határozatot,

– a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolását (szolgáltatás- kimaradás kár esetén),

– a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, illetve okiratnak nem mi- nősülő dokumentumokat,

– a helyreállításra vonatkozó árajánlatot, illetve a helyreál- lítás költségét igazoló számlát,

– villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolását/szakvéleményét, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos hatásából eredő elektromos túlfeszültség okozta és a hiba javítható- e vagy sem, javítható hiba ese- tén a javításról kiállított számlát,

– üvegtörés és zárcsere biztosítási esemény esetén a bizto- sított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított szám- lát,

– vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi eszköz- nyilvántartó lapokat, számlákat a készletekről, a vállalko- zás vagyontárgyairól,

– a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, beleértve az adószám/ adóazonosító jel közlését is,

– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy ká- rokozóval) szemben, illetve másik biztosítási szerződése alapján érvényesített- e igényt.

Egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei to- vábbi kárbejelentéshez szükséges dokumentumokat tartal- mazhatnak.

Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a felté- telezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult kö- teles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már ele- get tett.

f) Díjfizetési

A szerződő köteles a szerződéskötéskor megállapított ese- dékességi időpontban a biztosítási díjat megfizetni. A biztosítási díj előre fizetendő, mindig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

B) Biztosító kötelezettségei

a) Tájékoztatási

A biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni: a szerződés ada- tairól, a bejelentett károk rendezésének státuszáról, a folya- matban lévő kárkifizetésekről, illetve ezek esetleges akadá- lyairól.

b) Szolgáltatási

– A biztosító a kártérítési összeget a megállapítástól számí- tott 15 napon belül a biztosított részére forintban fizeti meg. Ha a szerződő (biztosított) igazoló okirat benyújtá- sára kötelezett, úgy a 15 napos határidő az utolsó okirat beérkezésének napjától számítandó. A biztosító szolgálta- tásának késedelmes teljesítése esetén a magyar polgári jog szabályai szerint késedelmi kamat megfizetésére köteles.

– Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert a biz- tosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztének ténye, valamint a jogalap is tisztázott, a biztosító a károsult kérésére kárelőleget folyósíthat.

12. MENTESÜLÉS

a) A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ameny- nyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:

– a biztosított, illetve a szerződő fél;

– a velük közös háztartásban élő hozzátartozó (házas- társ, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, mostoha és ne- velőszülő, valamint testvér, élettárs, jegyes);

– a biztosított vezetői, vagy a biztosított vagyontár- gyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkal- mazottai, illetőleg megbízottai;

– a biztosított jogi személy vezetői, vagy a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottai, megbízottai, tagjai, illetőleg szervei

szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták.

b) Ha a szerződő és/vagy a biztosított nem tesz maradék- talanul eleget a 11. A) a) és c) pontokban felsorolt kö- telezettségeknek, a biztosító olyan mértékben mentesül fizetési kötelezettsége alól, amilyen mértékben a mu- lasztás a biztosítási esemény bekövetkezésében és a kár mértékében közrehatott.

A kárrendezési eljárás során, valamint azt követően a mentesülésre vonatkozó elutasítást a 15. pontban rész- letezett eljárások körében vitathatja a szerződő és/vagy a biztosított.

c) A biztosító akkor is mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított megkísérli a biztosítót szándékosan azon tények tekintetében megtéveszteni, melyek a kár- térítés okát, vagy mértékét illetően jelentőséggel bír- nak.

13. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) harci cselekmények, háborús események és terrorcselek- mények által okozott károkra, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint kato- nai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletke- zett károkra.

b) felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, tünte- tés, elbocsátott munkások vagy munkahelyi rendzava- rásban résztvevők, vagy bármilyen politikai szervezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépő személyek miatt vagy velük összefüggésben keletkezett károkra;

c) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüggésben keletkező károkra, még abban az eset- ben sem, ha ezek a különös feltételekben meghatáro- zott biztosítási események formájában jelentkeznek.

Jelen kizárásokon kívül a biztosítási szerződés és a különös feltételek további kizárásokat is tartalmazhatnak.

14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A) Törvényi engedményi jog

(1) A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

(2) Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a bizto- sító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült ösz- szegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

B) Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási ese- mény bekövetkezésétől számított egy év alatt évülnek el.

C) Adatkezelés, adatvédelem

1. A jelen szerződéssel kapcsolatos adatokat a biztosító az ügyfél hozzájárulása, továbbá a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 135.§-án és 136. §-a alapján kezeli. A biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával összefüggően tudomására jutott személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírásoknak megfe- lelő – teljes körű kezelésére. A biztosító köteles a tudomá- sára jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

2. A biztosító részéről adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (X-0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx 00.), a DRESCHER Magyarországi Direct Mailing Kft., a DEKRA- EXPERT Kft., a Europ Assistance Magyarország Kft., továbbá a biztosító által felkért orvosszakértő és a biztosítási szerző- déssel kapcsolatban mindenkor kiszervezett tevékenységet végző egyéb személyek, megbízottak járhatnak el. Az ada- tokat e személyek ismerhetik meg a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint. Az ügyfél adatai kezeléséről az adatkeze- lőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kö- telező adatkezelés kivételével adatai törlését, zárolását, tör- vényben meghatározott esetekben tiltakozhat adatai keze- lése ellen, továbbá jogainak megsértése esetén az adatke- zelő ellen bírósághoz fordulhat. A pert az illetékes törvény- szék előtt kell megindítani, azonban azt az érintett – válasz- tása szerint – a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja.

3. Biztosítási titok minden olyan – minősítetett adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszont- biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

4. A biztosító az általa kezelt adatokat – jogszabály eltérő ren- delkezése hiányában – a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájá- rulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

5. A biztosítási titok tekintetében a biztosító a Bit. szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha

– a biztosító, biztosításközvetítő ügyfele vagy annak kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

6. Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügye- lethez, nyomozóhatósághoz és ügyészséghez, bírósághoz, a bíróság által kirendelt szakértőhöz, bírósági végrehajtó- hoz, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezőhöz, Családi Csődvédelmi Szolgálathoz, családi vagyonfelügyelőhöz, hagyatéki ügyben eljáró köz- jegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző által kiren- delt szakértőhöz, adóhatósághoz, nemzetbiztonsági szol- gálathoz, Gazdasági Versenyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi hatósághoz, titkosszolgálati eszközök alkal- mazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv- hez, viszontbiztosítóhoz, együttbiztosításban részt vállaló biztosítóhoz, állomány-átruházáskor az átvevő biztosítóhoz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partner- hez, könyvvizsgálóhoz, fióktelep esetében a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz, biztosításközvetítőhöz, alapvető jo- gok biztosához, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabad- ság Hatósághoz, a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intéz- ményhez a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, a pénz- mosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg- akadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladat-

körével összefüggésben eljáró pénzügyi információs egy- ségként működő hatósághoz vagy nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján eljáró magyar bűnüldöző szervhez. A biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége alól kivételt képez az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoport- vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja ré- szére történő átadása.

A Bit. 147.§-ában meghatározott esetben és időtartamot követően az üzleti titkot tartalmazó irat levéltári kutatások céljára felhasználható. Üzleti- és biztosítási titok megtartá- sára vonatkozó kötelezettség alól kivételt képez továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvá- nos adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség is.

7. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása ér- dekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megaka- dályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosító- hoz, továbbá más biztosító jogszabályoknak megfelelő megkeresésére a kért adatokat a megkeresésben meghatá- rozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megke- resés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresés illetve az adatátadás a Bit. 149.§-ban rögzített adatokra vonatkozhat. A biztosító a megkeresés eredmé- nyeként tudomására jutott adatokat a jogszabályban meg- határozott időpontig kezelheti. A megkereső biztosító a megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011.évi CXII. törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

D) Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az UNIQA Biz- tosító Zrt. Otthon és környezet Techno+ lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltételeinek rendelkezései, a Polgári Törvénykönyv, valamint egyéb vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

15. PANASZOK BEJELENTÉSE

Az Ügyfél az UNIQA Biztosító Zrt. magatartására, tevékenysé- gére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személye- sen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által át- adott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:

a) személyesen írásban vagy szóban a biztosító Ügyfélszol- gálatán (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) ügyfél- fogadási időben,

b) elektronikus úton (a xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen),

c) telefonon (a biztosító Call Centerén keresztül az alábbi te- lefonszámokon: +36-1/20/30/70/544-5555, 1418-as rövid- szám),

d) telefax útján (az alábbi telefax számon: x00-0-000-0000),

e) levélben (az alábbi címen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.).

A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panasz- kezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes sza- bályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx hon- lapunkon nyújtunk tájékoztatást, valamint a szabályzat szö- vege megtalálható a biztosító székhelyén működő Ügyfélszol- gálaton is.

A panasz biztosító általi elutasítása esetén amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásai- val kapcsolatos az Ügyfél:

a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: PBT, leve- lezési cím: 0000 Xxxxxxxx Xx. 000, telefon: x00-00-000-000, telefax: x00-0-000-0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) vagy

b) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordul- hat.

Amennyiben a biztosító által elutasított panasz a Magyar Nem- zeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) fogyasztóvédelmi rendelkezése megsértésének kivizsgálására irányul, úgy az Ügyfél az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 00-00-000-000, telefax: x00-0-000-0000,

e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx] fogyasztóvédelmi eljá- rását kezdeményezheti.

A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele az, hogy az Ügyfél a(z) MNB tv. rendelkezései értelmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvoslat kezdeménye- zését megelőzően a biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró ter- mészetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minő- sül fogyasztónak pl. a gazdasági társaság, a szövetkezet, a tár- sasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a biz- tosító vagy biztosításközvetítő alkalmazásában álló/képviseleté- ben eljáró személy.

Amennyiben az Ügyfél az MNB tv. rendelkezései értelmében nem minősül fogyasztónak, a biztosító panaszt elutasító dön- tésével szemben a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és il- letékességgel rendelkező bíróságnál kezdeményezhet polgári peres eljárást.

A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777

Ügyfélszolgálati telefonszám: 00-00-000-000

III. Különös feltételek / kiegészítő feltételek

1. BIZTOSÍTOTT

E különös feltétel alapján biztosított a kötvényben név szerint megnevezett:

a) tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányá- ban;

b) haszonélvező;

c) bérlő, bérlőtárs;

d) azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztekor az a) b) c) pontokban felsorolt biztosítottakkal a kockázatviselési helyen állandó jelleggel, életközösségben együtt laktak.

e) a lakásszövetkezet vagy társasház az UNIQA Biztosítónál biz- tosított lakásainak és az összes lakás arányában.

2. TERÜLETI HATÁLY

A kockázatviselés helye a biztosítási kötvényben pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt telek, lakás esetén a biztosítási kötvényben pontos cím vagy helyrajzi szám alatt lévő társasházi öröklakás, vagy szövetkezeti, közös tulajdonban lévő lakás. Többlakásos épületben lévő lakás esetén a biztosítási fedezet a biztosított tulajdoni hányadának mértékéig kiterjed a közös tu- lajdonú épületszerkezetek káraira is.

Jelen biztosítás kiterjed olyan, a biztosított tulajdonát képező és általános háztartási ingóságként biztosításra feladott vagyontár- gyakra is, amelyeket a biztosított a kötvényben feltüntetett biz- tosítási helyen kívül használ, illetve tárol, kivéve, ha ezekre a va- gyontárgyakra az idegen helyen más biztosítás vonatkozik. A kártérítés felső határa az 1. sz. melléklet szerint.

3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE

A) Épület vagyoncsoport A biztosítási fedezet kiterjed:

• családi ház, sor- vagy ikerház (rész) esetében a kötvény szerinti cím alapján a telek területén lévő épületre;

• lakástulajdon esetén a biztosított kizárólagos tulajdonát ké- pező épületrészekre, továbbá a biztosítottra eső közös tulaj- doni hányadrészre;

• bérleményeknél – eltérő megállapodás hiányában – a kocká- zatviselés azon bérbe vett épület- illetve lakásrészekre terjed ki, amelyeket az 1993. évi LXXVIII. törvény (13. §) és a min- denkor hatályos módosításai a biztosított karbantartási köte- lezettségébe sorolnak.

Külön megállapodás (Z-3 záradék) hiányában nem terjed ki a biztosítás az építés, átépítés alatt álló biztosított vagyontár- gyakra.

I. Épület/lakás

Épületnek minősül az olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az idő- szakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. (La- kóház, lakás, és a lakóházban lévő, illetve vele egybeépített ga- rázs, műhely, kazánház, tároló, pince)

Nem tekintendő épületnek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmények.

A biztosítás csak lakáscélú használatbavételi engedéllyel rendel- kező épületekre terjed ki.

Továbbá idetartoznak azok az épülethez rögzített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Például:

a) gázvezetékek és a hozzájuk csatlakoztatott fűtési- vagy me- legvíz-ellátást biztosító berendezések (gázkazán, melegvíz- tároló, cirkó, gázbojler, konvektor), valamint mérőműsze- rek

b) napkollektorok és napelemek a hozzájuk csatlakozó vezeté- kekkel és berendezésekkel (csak az ÖKO csomag választása esetén)

c) hőszivattyú és geotermikus hőszivattyú a hozzájuk tartozó szerelvényekkel, berendezésekkel

d) védelmi berendezések, eszközök, felszerelések (pl. riasztó egységek, kamerák, rácsok, falba vagy födémbe épített ér- téktárolók) ezekhez csatlakozó vezetékek

e) az épület villamossági szerelvényezettsége a hozzá tartozó mérőműszerekkel kivéve ingóság kategóriába tartozó fo- gyasztók

f) az épület vízvezeték szerelése, valamennyi a vízellátást és szennyvízelvezetést, valamint a fűtést szolgáló berendezé- sek a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal, szűrő- és tisztító berendezésekkel valamint azok tartozékaival

g) szilárd válaszfalak és térelválasztók, egyéb szilárdan rögzített elemek

h) szilárdan rögzített közbenső födém, födémborítások, galé- riák, álmennyezetek

i) rögzített padló- és szegélyburkolatok, hidegburkolatok

j) rögzített lambéria, beépített szekrény és egyéb falburkola- tok

k) az épülethez hozzáépített lépcsők, létrák, előtetők

l) az épülethez rögzített zászlótartók,

m) kaputelefon valamint elektronikusan működő kapuk moz- gató berendezéseikkel együtt

n) betonból, téglából épített vermek, padlócsatornák, szere- lőjáratok és aknák stb., ha azok az épületen belül találhatók, vagy azzal közvetlen építési kapcsolatban vannak.

o) erkélyburkolatok

p) villanyszerelés, villanybojler, átfolyós rendszerű elektromos vízmelegítők, klímaberendezések, beépített tűzhelyek

q) fürdők, WC-k berendezései (kádak, WC-k, bidék, mosdók, zuhanykabinok)

r) szerkezetileg beépített üvegezések

s) villámhárító, antennák

t) árnyékoló berendezések és redőnyök az elektromos moz- gató berendezéssel együtt

u) lift, felvonó

v) szemétledobó berendezés

Építmény

Az épület/lakás biztosítási összegén belül biztosítottnak minő- sülnek

a) az épületekkel építési kapcsolatban lévő építmények (pl. te- rasz)

b) építési kapcsolat nélküli, de téglából, betonból vagy az épü- let egyéb építési módjának megfelelően készült építmények (pl. derítő, úszómedence, ciszterna, járda, kocsi beálló, kút, stb.)

c) továbbá mindenfajta kerítés (kivéve élő sövény)

d) támfal, úszómedence, kerti pavilon, épülettől külön álló kocsi beálló, épített kerti tűzhely, kemence, épített játszótér, szökőkút, kerti tó, kerti híd, szélkerék.

II. Melléképületnek minősülnek

A lakóépülettől különálló (vagy a lakóépülethez hozzáépített, de épületszerkezetileg különálló), nem lakás céljára szolgáló épületek (garázs, tároló, istálló, ól, terménytároló, műhely, szerszámos- kamra, nyári konyha, stb.).

Többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén melléképü- letként biztosíthatóak a lakóépületben található saját tulajdonú nem lakás célú helyiségek (garázs, tároló, pince, stb.).

B) Ingóság vagyoncsoport

I. Általános háztartási ingóságok

Mindazon épületbe be nem épített, mozgatható vagyontárgyak ide tartoznak, melyek egy háztartásban általánosan előfordul- nak, kivéve a II., III., IV. és az V. pontban feltüntetett ingóságokat, valamint a biztosítási fedezetből kizárt vagyontárgyakat.

Az ingóságcsoporthoz tartozó betöréses lopás kockázatokra vonat- kozó kártérítési limithatárok a VII. Függelék A. pontjában találha- tók.

II. Műtárgyak

Műtárgynak minősülnek azok az ingóságok, melyek egyedi, magas kvalitású képző- és iparművészeti alkotások, régiségek, nem gyári sokszorosítással készültek, példányszámuk korláto- zott, és színvonalukat tekintve műalkotásnak minősülnek:

– Festmények, grafikák

– Szobrok

– Metszetek, nyomatok

– Antik bútorok

– Kerámia, porcelán, üvegtárgyak

– Antikvár könyvek

– Bélyeg és numizmatikai gyűjtemények

– Régi fegyverek

– Dísztárgyak (nemesfém ill. drágakő díszítésű)

– Kézi csomózású szőnyegek

Az ingóságcsoporthoz tartozó betöréses lopás kockázatokra vonat- kozó kártérítési limithatárok a VII. Függelék A) pontjában találha- tók.

Minden olyan lakásbiztosításnál, ahol műtárgyak összértéke meg- haladja a 2000000 Ft-ot az VI.2.V. pontban részletezett eljárást kell alkalmazni. Ezt az UNIQA Biztosító Zrt. értékbecslője által el- lenőrzött dokumentumot az ajánlat mellé csatolni kell.

III. Nagy értékű ingóságok

a) A 200 ezer Ft egyedi értéket meghaladó híradástechnikai és műszaki cikkek, órák

b) A 200 ezer Ft egyedi értéket meghaladó hobby eszközök, sport eszközök

c) Nemesfém, igazgyöngyök, drágakövek, valamint ezek fel- használásával készült ékszerek, órák

d) Nemes szőrmék

e) Egyéb, 200 ezer Ft összérték feletti piaci értékkel bíró gyűj- temények

f) 100 ezer Ft egyedi értéket meghaladó barkács- és kerti gépek

Az ingóságcsoporthoz tartozó betöréses lopás kockázatokra vonat- kozó kártérítési limithatárok a VII. Függelék A) pontjában találha- tók.

IV. Készpénz

Készpénz (belföldi fizetőeszköz, Magyar Nemzeti Bank által jegyzett hivatalos valuta), értékpapír, betétkönyv.

Az MNB által jegyzett hivatalos valuta esetén a kárkifizetés kár- időponti MNB deviza-középárfolyamán történik.

Az ingóságcsoporthoz tartozó betöréses lopás kockázatokra vonat- kozó kártérítési limithatárok a VII. Függelék A. pontjában találha- tók.

V. Vállalkozás vagyontárgyai

Vállalkozás vagyontárgyainak minősülnek a kötvényben meg- nevezett kockázatviselés helyén található, a biztosított személy, vagy azzal együtt élő biztosított családtag tulajdonában lévő és/vagy az általuk üzemeltetett vállalkozás vagyontárgyai (gépek, berendezések, eszközök, áruk és készletek). A vállalkozás vagyontárgyai csak abban az esetben biztosítottak, ha a bizto- sított épület állandóan lakott (III. 3. C)

A kockázatvállalás nem terjed ki az alábbiakra:

– a jövedéki termékek (szeszesital, dohányáru stb.)

– automaták és azok tartalma (pl. pénzváltó-, nyerő-, játék-, étel-, ital automaták, stb.)

– a szellemi termékekre (szoftverek, tervek, adatok stb.).

– műtárgynak, ékszernek, készpénznek, értékpapírnak minősülő vagyontárgyak

Jelen lakásbiztosítás keretén belül nem biztosítottak az alábbi vállalkozói tevékenységek vagyontárgyai:

– Éjszakai és/vagy nappali szórakozóhelyek (pl. diszkók, night clubok, játéktermek, szexboltok, nem orvosi masszázsszalo- nok, kocsmák stb.)

– Fokozottan kiemelten tűz- és robbanásveszélyes tevékenysé- gek (A és B tűzveszélyességi osztályba soroltak)

– Mezőgazdasági vállalkozások

– Faipari, asztalosipari tevékenységek

– Papírgyár, papírraktár

– Robbanóanyag-, pirotechnikai eszközök gyártása, tárolása, ke- reskedelme

– Habosított műanyaggyártás–

– Tőzeg kitermelés, szárítás, lepárlás, feldolgozás

– Koksz és gázgyártás

– Talajerő gazdálkodás

– Kőolaj feldolgozás, tárolás

– Vegyi anyagok gyártása, raktározása

– Italbolt, borozó, söröző és egyéb olyan vendéglátó ipari egy- ségek, ahol a jövedéki termékek aránya meghaladja a készlet 10%-át

– Italraktár, italkereskedés

– Régiség-kereskedők, zálogházak

– Színesfém-kereskedők,

– Gumiáru-gyártás

– Vatta és vattapaplan előállítás

– Textilgyártás

– Dohánykereskedelem, dohányraktár

– Kölcsönző üzletek

– Ékszer-, drágakőgyártás, kereskedés, javítás

– Óragyártás, -kereskedés

– Fegyvergyártás, kereskedés, javítás, tárolás

– Szőnyegek-, régiségek-, műtárgyak-, festmények-, bélyegek-, érmék kereskedése, javítása, tárolása

– Szőrmeáruk

– Pénzváltók

– Fotó-, audió-, videó-, szórakoztató elektronikai üzletek

– Bőráruk gyártása, kereskedése, javítása, tárolása

– Autókereskedés, autóbontó,

– Szeszfőzde

– Hulladékkereskedelem és -feldolgozás

Az ingóságcsoporthoz tartozó betöréses lopás kockázatokra vonat- kozó kártérítési limithatárok a VII. Függelék A. pontjában találha- tók.

VI. Idegen vagyontárgyak

Az ingóságcsoportba tartoznak mindazon vagyontárgyak, me- lyek nem a saját háztartás üzemeltetését szolgálják, úgymint a bérelt, kölcsönvett, megőrzésre átvett ingóság, a biztosított ven- dégeinek vagyontárgyai, kivéve a bérlők, albérlők, fizetővendé- gek tulajdonai. Jelen vagyoncsoport esetén a kártérítés felső ha- tárát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Kizárások

A biztosítási fedezet – külön megállapodás hiányában – nem ter- jed ki:

a) a légi-, vízi- és motoros járművekre, lakókocsikra, utánfu- tókra és ezek alkatrészeire, tartozékaira

b) kéziratokra, tervekre és dokumentációkra;

c) a lakatlannak vagy nyaralónak minősülő lakásban, vagy épületben nagy értékű ingóságokra, műtárgyakra, kész- pénzre, nem háztartási célú ingóságokra, értékpapírokra, vállalkozói vagyontárgyakra

d) Öko csomag különleges fedezetének kivételével a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban tárolt vagyontárgyakra

e) a nem lezárt helyiségekben tárolt ingóságokra, kivéve be- surranás biztosítási esemény esetén

C) Egyéb biztosítható vagyontárgyak

Külön díj ellenében biztosítási fedezet alá vonható a nyaraló, a hétvégi ház, présház továbbá az ott tárolt általános háztartási ingóságok. Nem terjed ki a biztosítás az említett épületekben tárolt nagy értékű ingóságokra, műtárgyakra, készpénzre, nem háztartási célú ingóságokra.

Nyaraló az az épület (hétvégi ház, présház vagy társasüdülőben lévő üdülőegység), amelyik OÉSZ illetve OTÉK alapján üdülőte- rületen, mezőgazdasági területen (zárt kert) helyezkedik el, ill. építési vagy lakhatási engedélyben „nyaraló”-ként szerepel. Nyaralónak minősül a lakóterületen, időszakos jelleggel, nyara- lóként használt lakóépület is. Nyaralónak minősülő épület csak pótdíj ellenében biztosított.

Amennyiben a lakás, illetve az épület lakatlannak minősül, akkor mind az épület, mind az általános háztartási ingóságok lakat- lansági pótdíj megfizetése mellett biztosíthatók.

Lakatlannak minősül az az épület (lakás, családi ház), amelyik az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) besorolása alapján lakó- területen, illetve az Országos Településrendezési és Építési Kö- vetelmények (OTÉK) besorolása alapján lakó- vagy vegyes terü- leten helyezkedik el és amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel. A kockázatviselés helyéről való ideiglenes el- távozás (nyaralás, utazás, stb.) miatt nem válik az épület lakat- lanná.

A teljes mértékben vagy részlegesen vályogból épített épületek Magyarország teljes területén vályog kockázati pótdíj megfize- tése mellett biztosíthatók. Amennyiben a szerződés közlési kö- telezettség megsértésével, kockázati pótdíj megfizetése nélkül jött létre úgy a biztosító mentesül a kárkifizetés alól vízkár, fel- hőszakadás és árvíz kockázatok esetében.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT

Az épület/építmény vagyoncsoport, és a melléképületek bizto- sítási összegét a szerződő határozza meg, a biztosító képviselője arra vonatkozólag javaslattal élhet. A biztosítási összeg mindig ezek újraépítési értéke.

Az ingóságok biztosítási összegét a szerződő határozza meg, a biztosító képviselője arra vonatkozólag javaslattal élhet. A biz- tosítási összeg mindig ezek újrabeszerzési értéke.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A biztosító kockázatviselése a részletezett veszélynemek közül a biztosítási ajánlaton és kötvényen megjelölt fedezettípus (bizto- sítási csomag) kockázataira, s a velük kapcsolatban felmerült ká- rokra terjed ki.

A fedezettípus kockázatai a 1. sz. mellékletben kerültek megálla- pításra.

A biztosító biztosítási eseménynek tekinti és megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosítási veszélynemekkel közvetlen okozati összefüggésben a biztosított vagyontárgyakban azok megron- gálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása során a szerződés hatálya alatt a kockázatviselés helyén kelet- keztek.

A) Tűz

Tűznek minősül biztosítási szempontból az a tűz, amely nem a rendeltetésszerű tűztérben keletkezett. Továbbá tűznek minősül a rendeltetésszerű tűztérben keletkezett tűz, amennyiben azt el- hagyja és önerejéből továbbterjedni képes.

Nem tekintendő tűznek, így a biztosító nem téríti meg a bizto- sított vagyontárgyak sérülését, megsemmisülését, ha a kár az alábbi okokra vezethető vissza:

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölő- dés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió illetve vegyi folyamat;

b) tűztérbe dobták, vagy oda estek;

c) megmunkálási vagy egyéb célból hasznos tűznek illetve hő- kezelésnek, füsthatásnak alávetés. Amennyiben az így ke- letkező tűz átterjed más biztosított vagyontárgyakra is, a biztosító megtéríti a tűz miatt más vagyontárgyakban ke- letkezett károkat.

d) biztosított elektromos gépekben, berendezésekben elektro- mos áram hatására – fényjelenség kíséretében, vagy anélkül

– keletkezik (pl. túlfeszültség, zárlat, szigetelési hibából adódó kár, érintkezési hibák stb.), amennyiben nem terjed tovább más biztosított vagyontárgyra.

Jelen feltétel alapján a biztosító kockázatviselése és kártérítési fe- lelőssége nem terjed ki arra az esetre, ha a kockázatviselési he- lyen A vagy B tűzveszélyességi osztály szerinti tűzveszélyes, il- letve robbanásveszélyes anyagok – amelyek mennyisége meg- haladja az általános háztartási célú felhasználás mértékét – tá- rolása, illetve felhasználása, valamint ilyen anyagokkal bármiféle tevékenység végzése folyik.

B) Robbanás

Robbanásnak tekintendő a gőzök, gázok, porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erő-megnyilvánu- lás. Zárt rendszerű tartályok (kazán, csővezeték stb.) esetében a robbanás csak akkor tekintendő biztosítási eseménynek, ha annak falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen tud kiegyenlítődni.

A biztosító nem tekinti biztosítási eseménynek, és nem téríti meg azokat a robbanás-károkat, amelyek:

a) a tartályban/készülékben keletkeznek, ha a robbanás ténye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiá- nyosságokra vezethetők vissza;

b) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, va- lamint elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyo- mógáz megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáznyomás folytán következik be;

c) üzemeléssel összefüggő mechanikus hatások (vízlökés, cső- törés, stb.),

d) hatósági engedélyhez kötött tervszerű robbantás,

e) a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése, miatt keletkeznek.

C) Villámcsapás

A biztosító villámcsapás kárnak tekinti azokat a károkat, amelye- ket a kockázatviselés helyén becsapódó villám, illetve gömbvil- lám erő- és hőhatása közvetlenül okoz a biztosított vagyontár- gyakban.

D) Villámcsapás másodlagos hatása

A biztosító villámcsapás kárnak tekinti azokat a károkat, amelye- ket a becsapódó villám, illetve gömbvillám közvetve okoz a biz- tosított vagyontárgyakban, valamint a villámcsapás miatt a biz- tosított elektromos gépekben, berendezésekben túlfeszültség vagy indukció során keletkező károkat, amennyiben a villám be- csapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körze- tében volt.

E) Vihar

Viharkárnak tekintendők azok a károk, amelyeket legalább 54 km/h sebességű szél nyomó- és/vagy szívó hatása a biztosí- tott vagyontárgyakban okoznak, beleértve a vihar által megbon- tott tetőn történő egyidejű beázás miatti károkat is. A biztosítási fedezet nem terjed ki a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkra.

F) Felhőszakadás

Azok a károk, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve a terepszinti vagy az alatti elvezető rendszerek elégtelenné vá- lása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli átnedvesedés, talajszint alatti vizek által okozott felázás révén keletkező károkat;

b) belvíz, talajvíz által okozott károkat;

c) a talajvízszint ingadozására visszavezethető épületsüllyedési, repedési károkat.

G) Jégverés

Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított va- gyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn történő egyidejű beázás.

Nem téríti meg a biztosító a bitumenes/onduline hullámlemez- ben keletkezett töréséből, roncsolásából, sérüléséből eredő ká- rokat.

H) Hónyomás

Nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus nyomása által a biztosított épületben/építményben okozott kár. A biztosító kár- térítési kötelezettsége kiterjed azokra a károkra is, amelyeket:

a) a biztosított épületbe a hónyomás által megrongált tetőn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csa- padék a biztosított vagyontárgyakban okoz;

b) az olvadáskor a biztosított épületről lecsúszó hó a szerző- désben biztosított épületszerkezeti elemben okoz.

I) Árvíz

Az a kár, amikor élővizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, vala- mint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükből és a biz- tosított vagyontárgyakat elöntik.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:

a) belvíz és talajvíz által keletkeztek;

b) a talajvízszint ingadozására visszavezethető épületsüllyedési, repedési károkat.

c) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületen lévő bizto- sított vagyontárgyakban keletkeztek.

A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek idő- tartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idő alatti árvíz biztosítási ese- ményekre nem terjed ki.

J) Földrengés

Az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Mak- roszeizmikus Skála) VI. fokozatát elérő vagy azt meghaladó föld- rengés okoz.

Árvíz, földrengés és vihar kiegészítő feltétel

Azonos káridőpontban (egymást követő 168 órán belül) bekö- vetkező árvíz, vagy (egymást követő 168 órán belül) földren- géskár, vagy (egymást követő 96 órán belül) vihar esetén a ki- fizethető kártérítés mértékének maximuma társasági szinten 2 milliárd Ft. Ha az összkár meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, úgy szerződésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 2 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz, ki- véve azok a szerződések, melyeket a biztosító erre vonatkozó egyedi záradékkal lát ott el.

A biztosító a kár bekövetkezésétől számított 90 napon belül be- érkezett kárigényeket összesíti és a fentieknek megfelelően meg- kezdi a kárösszegek meghatározását. A 90 napon túl beérkezett kárigényeket csak akkor van módja figyelembe venni a biztosí- tónak, ha a társasági szintű limit még nem merült ki.

K) Földcsuszamlás

Azok a károk, amelyeket a lehulló, illetőleg a helyéről elmozduló felső, természetes talajréteg lejtő irányú megcsúszása a rétegek közé került víz miatt a biztosított vagyontárgyakban okoznak. Nem téríti meg a biztosító:

a) tudatos emberi tevékenység következményeként fellépő ká- rokat;

b) a támfalak kivitelezési, vagy tervezési hibája miatt fellépő károkat, illetve ha a kár a támfal karbantartásának elmulasz- tása következtében keletkezett. Ugyancsak mentesül a biz- tosító a kártérítés alól, ha a terep statikai viszonyai támfal megépítését tették volna szükségessé, de azt valamilyen okból kifolyólag nem építették meg, s emiatt következett be a káresemény.

L) Kő- és földomlás

Azok a károk, amelyeket a lehulló, illetőleg a helyükről elmoz- duló szikladarabok, kőzetdarabok a biztosított vagyontárgyak- ban okoznak.

Nem téríti meg a biztosító:

a) tudatos emberi tevékenység következményeként fellépő ká- rokat;

b) a támfalak kivitelezési, vagy tervezési hibája miatt fellépő károkat, illetve ha a kár a támfal karbantartásának elmulasz-

tása következtében keletkezett. Ugyancsak mentesül a biz- tosító a kártérítés alól, ha a terep statikai viszonyai támfal megépítését tették volna szükségessé, de azt valamilyen okból kifolyólag nem építették meg, s emiatt következett be a káresemény.

M) Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Azok a károk, amelyek azáltal következnek be, hogy a természe- tes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnik, ezáltal hirtelen talajelmozdulás, omlás következik be és ez a biz- tosított épületben kárt okoz. Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs fel- tárva.

Nem térít kárt a biztosító, ha

a) az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevé- kenység közben, illetőleg felhagyott bányákban történt.

b) az az épületek alatti feltöltések ülepedése, süllyedése miatt keletkezett.

N) Ismeretlen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)

Az a kár, amelyet az ismeretlen jármű, illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközése okoz, va- lamint az a kár, amelyet személyzet által irányított légi jármű ré- szeinek illetve rakományának ütközése vagy lezuhanása okoz, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy ki- ürítés során keletkezett károkat is.

O) Idegen tárgyak rádőlése

Azok a károk, amelyek során idegen tárgy a kockázatviselés he- lyén a biztosított vagyontárgyra rádől, és ezzel a biztosított va- gyontárgyban kárt okoz. Idegen tárgynak azok a tárgyak minő- sülnek, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a bizto- sított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, nem vette kölcsönbe, nem lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

P) Betöréses lopás, rongálás

Az épület és lakástartalom betöréses lopás kockázatokra történő biztosítását a biztosító az VII. Függelék A. és B. pontban szabá- lyozott védelmi előírások mellett vállalja. A biztosított vagyon- csoportokban a biztosító kártérítési kötelezettsége a káresemény bekövetkezésekor meglévő, a kárrendezés során megállapított és rögzített tényleges betörésvédelmi rendszernek megfelelő, a

VII. Függelék A. pontban meghatározott limitekig terjed.

1. Betöréses lopás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított va- gyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a lezárt helyiségekbe:

a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, tető, vagy födém kibontásával) betört, behatolt;

b) vagy olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől, illetve se- gédeszköz használata nélkül megközelíthető szinttől mérve 3 méternél magasabban van (a biztosító ebben az esetben az I-es védelmi szinthez tartozó limitig térít),

c) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel jutott be;

d) eredeti kulccsal vagy másodkulccsal jutott be oly módon, hogy a kulcsokhoz az a), b) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott;

e) az a), b) pontokban felsorolt módon jutott be és a sza- bályosan lezárt értéktárolót (páncél- és pénzszekrény, fali széf, egyéb a biztosító által elfogadott tároló):

– a biztosítási helyről eltulajdonította;

– feltörte, illetve álkulccsal vagy más nem a kinyitás célját szolgáló eszköz, szerszám segítségével nyitotta fel;

– betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitotta fel,

Akkor is megvalósul a biztosítási esemény, ha a megszerzett kulcsokat máshol, de állandóan lakott épületben tartották, illetve azokat az őrzésre jogosult személytől rabolták el.

Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük. Lezárt helyiség: az a helyiség, melynek nyílászárói csukott, zárszer- kezetei zárt állapotban vannak. (Nem minősül lezárt helyi- ségnek például a részben vagy egészben dróthálóval, kü- lönböző rácsszerkezetekkel, műanyaggal vagy szövetanya- gokkal határolt, vagy ilyen nyílászáróval ellátott helyiség.)

2. Rongálás

Biztosítási események azok a rongálási károk, melyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás biztosí- tási esemény vagy annak kísérlete során okoz(nak) a bizto- sított vagyontárgyakban.

Q) Rablás

Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a bizto- sított vagyontárgyak megszerzése vagy megtartása érdekében a kockázatviselés helyén jogtalanul a biztosított(ak) ellen erő- szakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba hozza. Ha a rablás a kockázatviselés helyén kívül történik a biztosító kockázatviselése Magyarország terüle- tére terjed ki a biztosított ingóságok biztosítási összegének

1. sz. mellékletben meghatározott mértékéig (Magával vitt in- góság).

Nem minősül rablás biztosítási eseménynek a zsebeléssel, vagy

„trükkös” lopásokkal (pl. észrevétlenül kilopják a hátizsákból, táskából az értéket; kivágják a táskát stb.) okozott kár.

R) Vízkár (kibővített fedezet)

Azon károk, amelyeket az épület külső határoló falába beépített, vagy azon belül lévő, valamint – családi-, sor- vagy ikerház ese- tén – a biztosított telken lévő használati víz, szennyvíz és csapa- dékvíz be- és elvezető vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó víz- vezeték-, melegvíz-szolgáltató- és központi fűtés rendszerekből, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekből és készülékekből kilépő víz vagy gőz okoz.

A fentieken túl megtéríti a biztosító:

a) a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költ- ségeket;

b) a kárelhárításra, helyreállításra fordított költségeket;

c) törés, repedés, kilyukadás esetén legfeljebb 6 m új cső és annak behúzási költségeit;

Nem téríti a biztosító:

1. a biztosított vízvezetékek szerelvényeinek és a vezetékháló- zatra csatlakoztatott berendezések, háztartási gépek, készü- lékek javítási, pótlási költségeit;

2. a kizárólag gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat.

Megtéríti továbbá a biztosító a biztosított épületben vagy annak ingatlanán bekövetkezett csőtörés miatt elfolyt víz értékét az alábbiak szerint.

A biztosító évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint) egy alkalommal, 50000 Ft értékhatárig megtéríti a csőtörés kö- vetkeztében elfolyt víz értékét, amennyiben az meghaladja a 10000 Ft-ot. A kárrendezés előfeltétele a területileg illetékes víz- szolgáltató által, a biztosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétől számított egy éves idő- tartamra visszamenőleg.

Nem téríti meg a biztosító:

a) az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat,

b) a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfo- gyasztásának értékét.

c) az elfolyt víz értékéből adódó 10000 Ft alatti károkat.

S) Üvegtörés

Épületszerkezeti üvegezések biztosítására csak Öko és Plus cso- magok választása esetén és épületbiztosítással együtt van mód. Ez alól kivételt képeznek a különleges üvegek és a bútorüvege- zés biztosítása, amelyek az ingósághoz kötődnek.

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben kelet- kezett törés- vagy repedéskár.

1. Az épületüveg átalány keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed:

a) az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok va- lamint az erkély-, loggia-, és teraszkorlátok 10 mm-nél nem vastagabb síküvegeire, kétrétegű hőszigetelő, drót- illetve katedrálüvegeire a lakásbiztosítási csomagok (1. sz. melléklet) kockázati köreiben meghatározott táb- laméretig, továbbá

b) olyan akadályok (védőrácsok, belső zárak és hasonló a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költsé- geire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.

2. Különleges üvegek biztosítása

Öko és Plus csomag esetében a biztosító kockázatviselése különleges üvegek esetében a 1. sz. melléketben meghatá- rozott értékig kiterjed az alábbiakra:

a) a 1. sz. mellékletben meghatározott táblaméretet meg- haladó és / vagy 10 mm üvegvastagság feletti üvegek és/vagy a három vagy több rétegű hőszigetelő üvegek

b) épületszerkezeti üvegek, mint pl. üvegtetők, üvegfalak, tükrök, tükörfalak, portálüvegezések, verandaüvegezés;

c) üveg építő elemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tetőcserép, kopolit üvegek;

d) növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üve- gezése;

e) különleges kivitelezésű üvegek, mint pl. a tükör- és fény- visszaverő, a biztonsági, a fóliával borított, a plexy, akryl, savval maratott, homokfúvott üvegek, a díszített és dísz- üvegezések, tükörcsempék, beépített konyhai berende- zések üvegezése;

f) az üvegfelületen elhelyezett fénytörő és egyéb fóliákban valamint az üvegfelületen lévő dekorációban az üvegtö- rés miatt keletkezett károk;

g) üvegkerámia főzőlapok törés, repedés kárai.

3. A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipat- togzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy tol- dott üvegekben keletkezett további károkat;

d) a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üve- gezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban kelet- kezett károkat;

e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, be- leértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkező károkat.

T) Egyéb

1. Kerti növényzet biztosítása

Jelen feltétel értelmében megtéríti a biztosító a biztosított épület ingatlanának területén található telepített növényzet (fák, bokrok, sövények, saját szükségletre termesztett kony- hakerti növények) az alapbiztosítási eseményekben foglaltak következtében, illetve udvari csőtörés feltáró munkálatai kö- vetkeztében történő elpusztulásából eredő károkat. Ameny- nyiben a biztosított épület ingatlanának területe minimum 150 cm magas kerítéssel van határolva, abban az esetben megtéríti a biztosító a növényzetben vandalizmussal oko- zott károkat is.

Jelen szolgáltatás keretében a biztosító megtéríti a biztosí- tási esemény miatt elpusztult növények eredeti állapotot pótló újratelepítésével járó költségeit, illetve a vandalizmus- sal megsemmisült termés értékét. Vandalizmussal okozott kár esetén a biztosító térítésének feltétele minden esetben a rendőrségnél tett feljelentés.

Nem téríti meg a biztosító:

a) a nem saját szükségletre tartott növényekkel kapcsolatos károkat,

b) a termés értékét, ha a káreset nem járt a növény pusztu- lásával (kivéve a vandalizmussal megsemmisült termés értékét),

c) a növényzet elpusztulása miatt a jövőben elmaradó ter- més értékét,

d) olyan részkárokat, amely nem jár a növény elpusztulásá- val (pl. letört faág).

A biztosító évente egy alkalommal (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), káreseményenként legfeljebb a 1. sz. mellékletben feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

2. Tűz nélküli füst és hő okozta károk

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosí- tott vagyontárgyakban keletkeznek azáltal, hogy a biztosí- tott tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító beren- dezésekből hirtelen erővel kiáramló füst és hő, valamint égés nélküli gyulladás okoz.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, melyek:

a) magában a hőt, füstöt kibocsátó vagyontárgyban kelet- keztek,

b) illetve azokat a károsodott vagyontárgyakat, melyek ren- deltetésszerűen hőnek füstnek vannak kitéve.

3. Személyzet által okozott károk

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyakban kelet- kezett azon károkat, amelyeket a biztosított által szerződés- sel alkalmazott és adóhivatal felé törvényesen bejelentett személyzet okozott a kockázatviselés helyén.

Nem téríti meg a biztosító a más biztosítási szerződés által téríthető károkat.

A biztosító évente egy alkalommal (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), káreseményenként legfeljebb a 1. sz. mellékletben feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

4. Beázás

Biztosítási eseménynek minősül és évente egy alkalommal az 1. sz. mellékletben rögzített összegig (a szerződés bizto- sítási évfordulója szerint) megtéríti a biztosító a biztosított épületnek

a) az építésügyi előírásoknak és szabályoknak megfelelően végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű tech- nológiával kialakított és karbantartott tetőfedésén,

b) a panelhézagok szigetelésén,

c) nyílászáróján (nyitott vagy zárt) keresztül beáramló csa- padékvíz által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat.

Beázás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító

d) a beázást előidéző ok megszüntetésével (tetőjavítás, kar- bantartás, panelhézag szigetelés, nyílászáró javítás vagy csere) kapcsolatos költségeket.

e) a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,

f) az építés vagy felújítás alatt álló épületekben keletkezett károkat,

g) az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolatában keletkezett károkat.

5. Akvárium törése repedése okozta kár

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kockázatviselés helyén lévő akvárium üveg repedése, törése, illesztésének vagy szigetelésének meghibásodása miatt ki- ömlő víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett ká- rokat.

A biztosító évente egy alkalommal (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), káreseményenként legfeljebb a 1. sz. mellékletben feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

Jelen feltétel kapcsán nem téríti meg a biztosító az akvárium tartalmában (halak, növények, víztisztító és vízszűrő beren- dezések, egyéb felszerelésekben, stb.) keletkezett károkat.

6. Vandalizmus

Vandalizmusnak minősül az olyan céltalan károkozás, amelynek során a biztosított vagyontárgy tulajdonságai oly módon megváltoznak, hogy alkalmatlanná válik az eredeti funkciója ellátására.

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a biztosított épületek és építmények külső felületén vagy a ta- lajhoz rögzített, használati jellegénél fogva szabadban lévő épület-felszerelési tárgyak (kaputelefon külső egysége, ka- punyitó motor, klíma, kamera, külső riasztó egység, posta- láda, kerítés és kapu elemek, rögzített lámpatestek, rögzített játszótéri játékok, ereszcsatorna) rongálás miatti helyreállí- tási költségét.

A biztosító évente (a szerződés biztosítási évfordulója sze- rint), a választott csomagtól függően a 1. sz. mellékletben meghatározott értékhatárig állja a fentiekben meghatáro- zott kár térítését.

Vandalizmus biztosítási esemény keretén belül megtéríti to- vábbá a biztosító a graffiti miatti helyreállítási költségeket káreseményenként és évenként maximum 150 000 Ft érté- kig.

Nem minősülnek vandalizmus biztosítási eseménynek a lo- pásból eredő károk.

Nem téríti meg a biztosító az épület nem kerítésen belüli (közvetlen utcafronti) homlokzatán elhelyezett csatorna, klíma, kamera és riasztó egységek vandalizmus kárait, ha azok rögzítési magassága a közterületi járószinttől 3 m-nél alacsonyabb.

7. Besurranás

Megtéríti a biztosító a helyiségbe vagy ehhez tartozó beke- rített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a hasz- náló (biztosított) jelenlétében, azonban annak tudta és be- leegyezése nélkül behatoló által eltulajdonított, a biztosított ingóság kategóriába tartozó vagyontárgyak kárait.

A fentiekben meghatározott kár térítését a biztosító évente egy alkalommal (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), káreseményenként legfeljebb a 1. sz. mellékletben feltün- tetett értékhatárig állja.

Amennyiben a besurranás helyszínéről a biztosított ingatlan kulcsait is eltulajdonították, eleget kell tenni a kármegelőzési kötelezettségnek és le kell cserélni a zárat/zárakat, melynek költségeit nem téríti a biztosító. A zár/zárak lecserélésének elmulasztása esetén a biztosító mentesül a megszerzett kulccsal való későbbi behatolás által okozott károk megté- rítésétől, valamint jelen különös feltétel III. 5. P. 1. d) pont- jának megfelelően a besurranással megszerzett kulccsal való behatolás nem minősül biztosítási eseménynek.

8. Bankkártya, személyi okmányok pótlása, rendkívüli zárcsere Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító:

a) a biztosított lakás (családi ház) épületszerkezetileg beé- pített bejárati ajtaja zárbetétjének rongálási okból tör- ténő csere, a beletört kulcs miatti zárcsere, illetve a tu- lajdonos vagy hozzátartozója által elvesztett kulcs miatti zárcsere. Jelen feltétel nem vonatkozik a helyiségeket egymással összekötő (lakáson belüli) ajtók zárbetétjei cseréjének költségeire,

b) Magyarország területén felügyeleti hatóság engedélyé- vel működő pénzintézetnél (banknál) vezetett a biztosí- tott saját lakossági forint vagy deviza folyószámlájához, hitelszámlájához kapcsolódó bank-, hitelkártyájának el- vesztése, ellopása vagy egyéb, a biztosított szándékától független okból való megsemmisülése miatti károkat va- lamint,

c) személyi okmányainak (biztosított tulajdonát képező sze- mélyi igazolvány, személyi azonosító, lakcímet és szemé- lyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány, útlevél, diák- igazolvány, TAJ-kártya, adóigazolvány, születési anya- könyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat, jogosítvány, forgalmi engedély, nemzetközi vezetői engedély) elvesztése, ellopása vagy egyéb, a biztosított szándékától független okból való megsemmisülése miatti károkat.

A biztosító évente (a szerződés biztosítási évfordulója sze- rint) egy alkalommal 1. sz. mellékletben rögzített összeg- határig vállalja a fentiekben meghatározott károk térítését kizárólag a biztosított nevére kiállított számla, banki-, ok- mányirodai igazolás ellenében.

Megtéríti a biztosító:

a) az eredetivel megegyező minőségű és jellemzőjű bizton- sági zár, biztonsági hengerzár betét vagy mágneszárbe- tét cseréjét,

b) a bankkártya és személyi okmányok fenti eseményekkel összefüggésben bekövetkező letiltásának és újra beszer- zésének költségeit.

Nem téríti meg a biztosító a személyi dokumentumok jog- talan használatából eredő károkat valamint a bank-, hitel- kártya elvesztése, ellopása miatt fentieken kívül bekövetke- zett, a közvetlen letiltási, pótlási költségeken túlmenő káro- kat, felmerülő költségeket (pl. elveszett vagy eltulajdonított bankkártyával való pénzfelvétel, vagy vásárlás miatt előálló veszteség).

9. Fagyasztott, hűtött áru megromlásából eredő károk

Kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított lakásban (családi házban) fagyasztószekrényben, hűtőládában tárolt élelmi- szerek megromlásából eredő káraira, amennyiben azt az elektromos áramszolgáltatás min. 8 órás, folyamatos, a szol- gáltató által előre be nem jelentett kimaradása vagy a fa- gyasztó készülék garancia/jótállás idején belüli garanciális meghibásodás okozta.

A biztosító szolgáltatása évente (a szerződés biztosítási év- fordulója szerint) egy alkalommal vehető igénybe. A kárté- rítés felső határa a károsodott élelmiszer kiskereskedelmi be- szerzési értéke, de Plus csomag esetében legfeljebb 10000 Ft, Öko csomag esetén legfeljebb 100000 Ft.

A kárrendezésnek előfeltétele, az áramkimaradás tényének, időtartamának, a kockázatviselés helye szerint illetékes áramszolgáltató által való igazolása vagy a garancia/jótállás dokumentumai.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben az az ingat- lan elektromos hálózatának hibájából eredt.

10. Szállásköltség térítése

Amennyiben a biztosítási szerződéssel fedezett lakást (csa- ládi házat) a szerződésben vállalt biztosítási esemény követ- keztében a szakhatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító megtéríti – a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig – az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti költségeit, legfeljebb napi 10000 Ft, de összesen legfeljebb 300 000 Ft összeg- határig.

11. Szabadban tárolt vagyontárgyak

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a kockázatviselés helyén a szabadban lévő, általános háztar- tási ingóság vagyoncsoportba tartozó olyan vagyontárgyak- ban, keletkező károkat, amelyek használati útmutatója le- hetővé teszi a káresemény időpontjában a szabadban való tárolást (pl. kerti bútor, hintaágy, napernyő, grillsütő, kerti gyerekjáték, mobil medence).

A betöréses lopás károk esetében a biztosító térítésének fel- tétele:

a) a biztosított ingatlan minimum 1,50 m magas zárható kerítéssel rendelkezzen,

b) a rendőrségnél tett feljelentés.

A biztosító Öko csomag választása esetén évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint) egy alkalommal 200000 Ft ér- tékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.

12. Napkollektorok, napelemek biztosítása

Öko csomag választása esetén kiterjed a biztosítási fedezet az épületbe, épületre szerelt napenergiát hasznosító eszkö- zökre, berendezésekre (pl. napelem, napkollektor, hőszi- vattyú, stb.), amennyiben az épület újraépítési értékébe be- számításra került, és a biztosítási szerződés záradéka tartal- mazza.

13. Zöldkártya – Energetikai tanúsítvány

Az Energetikai tanúsítvány elkészítésének szükségességét és költségeit, illetve a tanúsítást végzők körét, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza.

Az aktuális tanúsítói névjegyzék a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapjain (xxx.xxx.xx és xxx.xxx.xx) tekinthető meg.

A tanúsítás folyamatát és lehetséges módszereit, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szabályozza.

A tanúsítás a háztartási berendezéseknél már megszokott osztályozáshoz hasonlóan az épületeink energiafelhaszná- lását minősíti és egyben javaslatot is tesz az energiahaté- konyságot növelő korszerűsítésekre.

A számítás a tárgyi épület tényleges energiafogyasztását, egy olyan azonos geometriájú és funkciójú épületéhez ha- sonlítja, amely éppen megfelel a hatályos épületenergetikai követelményeknek. E viszonyítás alapján 10 minőségi osz- tályba („A+”-tól „I”-ig) sorolhatók az épületek. A legjobb

„A+” kategória, melynek energia igénye a követelményér- ték 55 %-nál kisebb. A követelményeket éppen teljesítő ka- tegória a „C”, 100 %. A legrosszabb osztály az „I”, ennek energiafelhasználása 3,5-ször nagyobb a követelménynél. Alapesetben a tanúsítvány az épület egészére kerül kiállí- tásra, de lehetséges csak egy rendeltetési egységre, pl. la- kásra is elkészíteni.

A tanúsítvány 10 évig, vagy a jogszabályi követelmények változásáig hatályos.

2009. január 1-től minden új épület esetében kötelező a ta- núsítvány elkészítése.

2012. január 1-től minden meglévő épület eladásakor vagy 1 évnél hosszabb idejű bérbeadáskor – a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – kötelező a tanúsít- vány megléte.

A biztosítási szerződés tartama alatt legfeljebb egy alkalom- mal megtéríti a biztosító a fent részletezett Energetikai ta- núsítvány számlával igazolt költségeit 15000 forintig, amennyiben azt a DEKRA-Expert Műszaki Szakértői Kft. végzi. E vonatkozásban a biztosító a szerződésben várako- zási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 365 nap. Ennek megfelelően a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a várakozási idő alatt készült Energetikai tanúsítvány költségeinek fentiek szerinti megtérítésére.

Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biz- tosító az „A+”, „A”, „B”, ill. „C” kategóriánál rosszabb kate- góriába sorolt épületekhez, lakásokhoz vagy önálló rendel- tetési egységekhez tartozó Energetikai tanúsítvány költségeit.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A) Szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

B) A térítési összeg meghatározásának alapelvei

1. Épület, építmény esetén

a) Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biz- tosított épületekben, építményekben okozott károk kár- időponti, új értéken számított helyreállítási költségeit, legfeljebb a biztosítási összeg mértékéig.

b) Az új érték megállapításának alapja a károsodottal azo- nos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület, épület- szerkezet, építmény építési költsége.

c) Biztosítási esemény miatt károsodott tapétázott, mázolt vagy festett felületek esetén a helyiség egész felületének helyreállítási költségei akkor téríthetők, ha a helyiség leg- alább két azonos felületképzésű falsíkja károsodott.

d) Burkolatok károsodása, vagy biztosítási esemény kapcsán szükségessé vált bontásuk és pótlásuk a sérült lapok fe- lületének összege mértékéig téríthető meg.

e) Ha az épület, melléképületek, épületszerkezetek vagy az építmények avultsága a kár időpontjában meghaladta az 50%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányo- san csökken.

2. Ingóságok kára esetén

a) E szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási ese- mények által okozott károk javítással történő helyreállí- tásának költségeit, illetőleg totálkár esetén a vagyontárgy új állapotban való pótlási értékét (árát) de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgy káridőponti új érté- két. A hazai kereskedelemben nem forgalmazott vagyon- tárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biz- tosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyon- tárgy beszerzési árát téríti meg, az eltérések értékmódo- sító hatásának figyelembevételével.

b) A károsodott vagyontárgyak új értéken történő megha- tározásának alapja: ha az azonos gyártmányú és típusú termék a kár időpontjában hazai kereskedelemben kap- ható, akkor az átlagos beszerzési ár az új érték alapja. Ha a termék nem kapható a hazai kereskedelemben, akkor az azzal egyenértékű, hozzá tulajdonságaiban leginkább hasonló termék káridőponti beszerzési ára – az eltérések értékmódosító hatásának figyelembe vételével – tekin- tendő az új érték alapjának.

c) A térítés a kár időpontjában érvényben lévő árak és költ- ségek alapján történik. Az 50%-osnál nagyobb elhasz- náltságú (avult) ingóságok káridőponti értéken kerülnek megtérítésre.

d) A biztosító szolgáltatása nem terjed ki:

– az előszereteti értékre,

– a gyűjteményekhez, sorozatokhoz, garnitúrához, kész- lethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a gyűj- temények, sorozatok, garnitúra hiányos volta miatt be- következett anyagi hátrányra,

– az értékcsökkenésre,

– az elmaradt haszonra.

3. Bármely vagyoncsoport kára esetén:

a) Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező (pl. épületszerkezeti hiányosság) is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási ese- mény következménye.

b) A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasznál- ható maradványok értékét.

c) A biztosítás fedezete nem terjed ki:

– a következményi károkra,

– a gyártók termékváltása, alkatrészhiány, a kereskedelmi forgalomban történt vagy szabvány változások miatt a káreset kapcsán felmerülő többletköltségekre.

C) Költségtérítések

Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, alább felsorolt, indokolt és célszerű költségeket, ha e költségek a biz- tosítottat terhelik.

A kártérítés felső határa a 1. sz. mellékletben rögzített összeg- határ.

Megtéríti a biztosító:

a) bontási, törmelékeltakarítási és takarítási költséget;

b) az épület totálkára esetén új épület hatóságilag előírt terve- zésének költségét,

c) a biztosító által a kár rendezéséhez kért szakvélemény költ- ségét

d) betétkönyvek és értékpapírok esetében a megsemmisítési el- járással kapcsolatos költségeket;

e) kárenyhítés indokolt, és igazolt költségeit.

A biztosító nem téríti meg az elmaradt haszonból, illetve a he- lyiségek használhatatlanságából eredő kárigényeket. Alulbizto- sítottság esetén a mellékköltségek is olyan mértékben térülnek, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

D) A szolgáltatás különös szabályai

Ha a betöréses lopással, rablással vagy besurranással eltulajdo- nított vagyontárgyak megkerülnek a kártérítés kifizetése előtt, akkor a biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha az nem vár- ható el tőle, mert abban a hiszemben, hogy az számára már el- veszett, már másikkal pótolta. A biztosító ebben az esetben a vonatkozó feltételek alapján rendezi a kárt, a biztosított pedig a vagyontárgy tulajdonjogát átruházza a biztosítóra.

Ha a vagyontárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elő, akkor a tulajdonos vagy átveszi azokat és a biztosítónak a kifize- tett kártérítési összeget visszafizeti, vagy ha a tulajdonos a tár- gyat nem veszi át, mert az átvétel nem várható el tőle, úgy a biztosítótól kapott kártérítést megtartja, és a tulajdonjog átszáll a biztosítóra.

Ha a vagyontárgyak a biztosítási esemény következtében meg- rongálódnak és a biztosított a megkerült vagyontárgyakat átve- szi, a biztosító kötelezettsége az értékcsökkenés, illetve a javítási költségek térítésére korlátozódik.

IV. Felelősségbiztosítás

1. BIZTOSÍTOTT

Xxxxx feltétel alapján biztosított a kötvényben név szerint meg- nevezett személy és azok, akik a biztosítási esemény bekövetke- zésének időpontjában vele állandó jelleggel, életközösségben együtt laktak a kockázatviselés helyén.

2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

Az Eco és Plus fedezettípusok esetében a biztosítás területi ha- tálya az Európai Unió területe, Öko csomag esetében a Föld ösz- szes országa, kivéve USA és Kanada.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.

Azok az események, amelyek a biztosítás hatályba lépése után következtek be, de a károkozó tényező már a hatályba lépés előtt fennállt, csak akkor vannak a biztosítással fedezve, ha a biz- tosítottnak nem volt tudomása a biztosítás hatályba lépéséig a károkozó tényező létezéséről.

3. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE

Lásd II. Általános feltételek 6) pont.

4. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A felelősségbiztosítás díját az alapbiztosítás díja tartalmazza .

5. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A kártérítési összeg felső határa biztosítási eseményenként és évenként:

• Eco csomag esetében: 20 000 000 Ft

• Plus csomag esetében: 30 000 000 Ft

• Öko csomag esetében: 30 000 000 Ft

Külföldi károk esetén a biztosító kártérítést kizárólag belföldi fi- zetőeszközben teljesít (kivéve devizakülföldi károsult esetén) és levonja a kárrendezéssel kapcsolatos költségeket.

Eco csomag esetén a biztosító önrészt alkalmaz, mely a kér mér- tékének 20%-a, de minimum 10 000 Ft. A 10 000 Ft alatti károk nem térülnek, 10 000 Ft feletti károkból a biztosító 20%-os ön- részt von le.

6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

I. Biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy a magyar jog szerint a ii. pontban meghatározott minőségében kártérítési kötelezettséggel tartozik a harma- dik személynek okozott személysérülésekért, szerződésen kívül okozott dologi károkért és az ezekre visszavezethető vagyoni károkért.

II. A biztosítási fedezet a biztosított által az alábbi minőségé- ben okozott károkra terjed ki:

a) a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdonosa, bérlője, haszonbérlője, használója;

b) korlátozott belátási képességű személyek gondozója;

c) elektroakusztikai vagy elektromos háztartási berendezé- sek üzembentartója;

d) kerékpár, illetve járműnek nem minősülő közlekedési és szállítási eszköz használója;

e) nem hivatásszerű sporttevékenység (kivéve vadászat) folytatója;

f) engedélyezett önvédelmi eszköz, lőfegyver használója;

g) kisállattartó;

• Jelen biztosítási szerződés szempontjából kisállatnak minősül a macska, a baromfi, továbbá a hobbi-állatok, mint pl. hörcsögök, tengeri malac, egérfélék, papagáj és egyéb madarak, teknősök, akváriumi halak.

• Jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minő- sülnek kisállatnak és így csak külön díj megfizetése mel- let és a Z-1 Ebtartói felelősségbiztosítás záradék alkal- mazása mellett terjed ki a biztosítási védelem kutyákra.

• Jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minő- sülnek kisállatnak és így nem terjed ki a biztosítási vé- delem az alábbi állatok tartójára: egzotikus állatok, mint pl. a kígyófélék, krokodilok és alligátorok, mérges pókok, skorpiók, majmok.

h) nem motoros vízi járművek üzemben tartója;

i) közúti balesetet előidéző gyalogos;

j) fűtőolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója, kivéve a talaj vagy vizek szennyeződéséből eredő károkat.

Idegen – hozzátartozónak nem minősülő – személy nem jö- vedelemszerzési céllal történő befogadása esetén a biztosí- tási fedezet kiterjed a biztosított fenti minőségben okozott felelősségi károkozására, amely az ingatlanba befogadott vendég vagyontárgyának megsemmisülését vagy megron- gálódását eredményezi.

7. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító a szerződéssel fedezett károkat a magyar magánjog szabályai szerint téríti meg.

Megtéríti a biztosító azt a költséget, amely a károsultat ért va- gyoni és nem vagyoni hátrány csökkenéséhez vagy kiküszöbö- léséhez szükséges.

A kármegelőzés és kárenyhítés körébe eső költségeket a biztosító

– a biztosítási összeg keretein belül – akkor is megtéríti, ha azok eredményre nem vezettek.

A biztosító megtérítési igénye

1. A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kár- térítési összeget, ha a biztosított a kárt:

– szándékosan,

– súlyosan gondatlan magatartásával okozta.

2. Súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha:

a) a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy bódult állapotá- ban, és ezen állapotával összefüggésben okozta;

b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt;

c) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszaté- rően okozott kárt, s a biztosító felhívása ellenére a káro- kozás körülményeit nem szüntette meg, bár az meg- szüntethető lett volna;

d) a fegyverhasználat hatósági előírásait megszegi;

e) ha a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekö- vetkezésének lehetőségére figyelmeztette, s a kárese- mény ezután a szükséges intézkedés hiányában követke- zett be.

3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosí- tottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését mulasztotta el.

Nem terjed ki a biztosítás:

a) azokra a felelősségi károkra, amelyekért a biztosított nem a jelen szerződésben meghatározott magánemberi minőségé- ben felel;

b) szerződésszegés miatt támasztott kártérítési igényekre;

c) légi és motoros vízi járművek, gépjárművek, utánfutók üzemben tartója minőségben okozott károkra;

d) arra a kárra, melyet a biztosított maga szenved el, illetőleg hozzátartozónak okozott; (hozzátartozónak minősül: a há- zastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mos- toha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;

e) az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek:

– a biztosított vagy annak megbízásából eljáró személyek által kölcsönzött, bérelt, haszonbérbe vett vagy megőr- zésre átvett vagyontárgyakban (dolgokban) következtek be, még akkor sem, ha ez mellékkötelezettségként meg- őrzés során történt;

– ingó dolgokban azok szállítása, feldolgozása vagy azokon végzett vállalkozói tevékenység következtében álltak elő;

– nem ingó dolgok olyan részeiben következnek be, ame- lyek közvetlenül megmunkálás vagy egyéb tevékenység tárgyát képezik;

f) kötbér, bírság, egyéb büntetés jellegű költség megfizetésére.

V. Kiegészítő balesetbiztosítás

1. BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT

a) A biztosított(ak) az(ok) a személy(ek), aki(k)re a biztosító kockázatviselése vonatkozik. Biztosított az a személy, aki

– állandó lakcíme a kockázatviselés helyén van, és életvi- telszerűen ott is lakik;

– a biztosítási ajánlattétel időpontjában betöltötte 1. élet- évét, de nem töltötte be 70. életévét;

– nem rokkantsági nyugdíjas, rehabilitációs járadékos, bal- eseti járadékos vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas;

– a biztosítás megkötéséig munkaképesség csökkenés, il- letve össz-szervezeti egészségkárosodás megállapítására irányuló kérelmet nem nyújtott be a mindenkor illetékes hatóságokhoz.

b) A kiegészítő biztosítás megkötéséhez és módosításához a biztosított(ak) írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosító nyilatkozatait a szerződőnek juttatja el, melyek tartalmáról és a szerződést érintő valamennyi változásról, illetve változ- tatási szándékról a szerződő kötelessége a biztosítottat tá- jékoztatni.

c) A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult.

d) A kedvezményezett a biztosított életben léte esetén maga a biztosított. A biztosított halála esetén kedvezményezett a biztosított törvényes örököse.

2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

Jelen kiegészítő biztosítás csak az Európában, az alapbiztosítás időbeli hatálya alatt bekövetkezett balesetekre terjed ki.

3. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE

A biztosító kockázatviselése az adott biztosított(ak)ra vonatko- zóan megszűnik:

– a biztosított halálának napjával;

– a biztosított 70. születésnapját követő biztosítási évfordulót megelőző napon;

– ha biztosítási eseményből eredően a biztosító a szerződés fennállása alatt 100%-ot elérő maradandó egészségkároso- dás miatt szolgáltatást teljesített, a teljesítés napját követően;

– ha a társadalombiztosítás erre kijelölt szerve határozata sze- rint az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke eléri a 70%-ot, a határozat kelte szerinti hónap végével;

– ha a biztosított állandó lakcíme már nem azonos a kockázat- viselés helyével, a lakcímváltozást követő biztosítási évfordu- lót megelőző napon.

4. A BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT KÖTELEZETTSÉGEI

a) A szerződőt és biztosítottat egyaránt a II.11.A. fejezetének megfelelően közlési kötelezettség terheli.

b) A biztosított aláírásával hitelesítve felhatalmazza kezelőor- vosait, az őt kezelő kórházakat és egészségügyi intézménye- ket, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat és a társada- lombiztosítási kifizetőhelyeket, hogy az általuk nyilvántar- tott - a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggő, a biztosított egészségi állapotára és egészségbiztosítási ellá- tásaira vonatkozó – adatokat a biztosító kérésére átadják.

5. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

a) A kiegészítő biztosítás díja a választott, ajánlaton megjelölt fedezettípustól függ.

b) A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyi- dejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfi- zetni.

c) A II.9. pontjában foglalt értékkövető indexálás jelen kiegé- szítő biztosítást nem érinti.

6. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Biztosítási esemény	Öko csomag	Plus csomag	Eco csomag
Baleseti halál	1 000 000 Ft	750 000 Ft	500 000 Ft
10%-os mértéket megha- ladó, baleseti eredetű, mara- dandó egészségkárosodás	max. 1 000 000 Ft	max. 750 000 Ft	max. 500 000 Ft
10%-os mérték alatti, bal- eseti eredetű, maradandó egészségkárosodás	10 000 Ft	8 000 Ft	6 000 Ft
Kullancs okozta bénulás	100 000 Ft	75 000 Ft	50 000 Ft
Csonttörés, csontrepedés	5 000 Ft	4 000 Ft	2 000 Ft
Tömegközlekedési eszközön elszenvedett baleset	✓	✓	✓
Égési sérülés	100 000 Ft	75 000 Ft	50 000 Ft
Baleset miatt szükséges kórházi napi térítés	4000 Ft/nap	3000 Ft/nap	nincs
Baleset miatti műtéti térítés	30 000 Ft	20 000 Ft	nincs

7. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

a) A jelen kiegészítő biztosítás keretében – a szerződő által vá- lasztott csomag tartalmától függő – a kockázatviselés tar- tamán belül bekövetkező balesetek következményeire vállal kockázatot a biztosító. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kedvezményezett a választott fedezettípusnál, az adott biztosítási eseményre megjelölt biztosítási összegre jogosult.

b) Xxxxxxx a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső mechanikus vagy vegyi hatás, melynek következtében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy maradandó egészségkárosodást szenved.

c) Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely biztosított a jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tar- tamán belül balesetből eredően, a baleset bekövetkezésétől számított 1 éven belül elhalálozik. A biztosítási esemény be- következése esetén a biztosító a biztosítási összeget fizeti ki a halál esetére megjelölt kedvezményezett részére.

d) Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely biztosított – jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tar- tamán belül balesetből eredően, a baleset bekövetkeztétől számított 2 éven belül megállapított, legalább 10%-os mér- téket elérő maradandó egészségkárosodást szenved.

e) Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkant- ság) a biztosított közvetlenül baleseti eredetű anatómiai el- változással járó funkciókárosodása, végleges egészségkáro- sodása, testi vagy szellemi teljesítőképességének tartós csökkenése.

f) Biztosítási eseménynek minősül az a nem halálos kimene- telű baleset, amely a biztosítottra vonatkozó kockázatviselés ideje alatt következett be, és kullancs csípés következmé- nyeként Lime-kór vagy vírusos agyvelőgyulladás lép fel.

g) A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a jelen biztosítási eseményre érvényes biztosítási összegnek a megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével

megegyező százalékát téríti a biztosított részére. A bekövet- kezett egészségkárosodás, illetve rokkantság százalékos mértéke a felsorolt testrészek és érzékszervek elvesztése vagy funkcióképtelensége esetén, az összes körülményt fi- gyelembe vevő orvosi vizsgálat során, az alábbi táblázat iránymutató mértékei alapján kerül megállapításra:

Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%
Szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Ízlelő képesség teljes elvesztése	5%
Egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működőképtelensége	70%
Egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes műkődőképtelensége	65%
Egy kar könyökízület alattig való teljes elvesztése vagy teljes működőképtelensége	60%
Egyik kéz teljes elvesztése	55%
Hüvelykujj elvesztése	20%
Mutatóujjak elvesztése	10%
Többi ujj elvesztése, egyenként	5%
Egy láb combközép fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működőképtelensége	70%
Egy láb combközépig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	60%
Egyik láb térdig elvesztése	50%
Egyik lábszár térd alattig történő elvesztése	45%
Lábfej elvesztése	40%
Nagyujj elvesztése	5%
Másik lábujj elvesztése	2%

Testrészek vagy érzékszervek részleges elvesztése vagy funk- ciócsökkenése esetén a biztosító a táblázat megfelelően csökkentett értékeit veszi figyelembe.

A táblázatban nem szereplő esetekben – a jelen biztosítás vonatkozásában – a biztosító orvos szakértője állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesítőképes- sége milyen mértékben károsodott. A biztosító orvos szak- értőjének megállapítása független minden más orvosi vagy társadalombiztosítási szerv vagy testület, valamint más orvos szakértők megállapításától.

h) Biztosítási eseménynek minősül az a nem halálos kimene- telű baleset, amely a biztosítottra vonatkozó kockázatviselés ideje alatt következett be, és melynek következtében a biz- tosított égési sérülést szenved.

Baleseti eredetű égés esetén a baleset időpontjában hatá- lyos kötvényben rögzített biztosítási összegnek az égési sé- rülés súlyosságától függő mértékét téríti. Az égési sérülés fokának és kiterjedtségének meghatározásakor a minden- kori felelős egészségügyi szakhatóság – a biztosítási ese- mény bekövetkeztekor érvényes – szakmai protokollja irá- nyadó. A térítés mértéke az égési sérülés fokától és kiter- jedtségétől függően a biztosítási összegnek az alábbi táblá- zat szerinti százaléka:

Mélység	Testfelület
	0–20%	21–60%	61–100%
I. fokú	–	25%	50%
II/1 fokú	–	25%	50%
II/2 fokú	50%	100%	200%
III. fokú	100%	200%	200%

Ha a biztosított egy biztosítási esemény következtében többféle fokú és/vagy kiterjedtségű égési sérülést szenved,

akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérülések kiterjedtségének százalékos mértékét összeadva, valamint a legmagasabb fokú sérülés figyelembevételével állapítja meg. A térítés mértéke légúti égési sérülés esetén a biztosí- tási összeg kétszerese. A biztosító szolgáltatása egy biztosí- tási évben több biztosítási esemény bekövetkezte esetén sem haladhatja meg a biztosítási összeg kétszeresét.

i) Ha a kiegészítő biztosítás tartamán belül több biztosítási esemény következett be, vagy ugyanazon baleset több, kü- lönböző funkciócsökkenést eredményezett, a megállapított egészségkárosodások (rokkantságok) százalékos mértékei összeadódnak, de a biztosító szolgáltatása – a jelen kiegé- szítő biztosítás teljes tartamán belül összességében – nem haladhatja meg a 100%-os egészségkárosodási mértéknek megfelelő szolgáltatási összeget.

j) Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek ká- rosodnak, melyek működőképessége már a baleset előtt csökkent volt, akkor a szolgáltatás meghatározásánál a már meglévő rokkantság mértéke levonásra kerül.

k) Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely biztosított – jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tar- tamán belül bekövetkezett baleseti eredetű, a baleset be- következtétől számított 2 éven belül megállapított, a 10%- os mértéket el nem érő végleges egészségkárosodást szen- ved. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén az ezen eseményre érvényes biztosítási összeget fizeti ki a biztosító a biztosított részére. Ezen biztosítási esemény vonatkozásá- ban a biztosítás megkötése előtt már károsodott, sérült test- részek maradandó egészségkárosodása kizárásra kerül.

l) Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely biztosított – jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tar- tamán belül bekövetkezett – baleseti eredetű csonttörést szenved. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén az ezen eseményre érvényes biztosítási összeget fizeti ki a biz- tosító a biztosított részére.

m) Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely biztosított – jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tar- tamán belül bekövetkezett – baleseti eredetű sérülése miatt kórházi kezelés válik szükségessé. A biztosító minden – ugyanazon baleseti sérülés kezelése céljából szükségessé váló – kórházban eltöltött napra a szerződésben megjelölt napi térítési összeget fizeti, feltéve, hogy a kórházi ápolás tartama eléri a 3 napot. A felvétel és az elbocsátás napja egész napnak számít. Ugyanazon balesetből eredően – akár folyamatos kórházi tartózkodásról, akár több, egymást kö- vető időszak alapján összeadott időtartamról van szó –, a biztosító legfeljebb 180 napon át vállal szolgáltatási kötele- zettséget, a baleset időpontjától számított 2 éven belül. Jelen feltételben kórháznak minősül az a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbe- teg ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányí- tás, felügyelet alatt áll. Nem minősül kórháznak a szanató- rium, a rehabilitációs intézet, a gyógyfürdő, a gyógyüdülő, az elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, a geriátriai in- tézet, a szociális otthon.

n) Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely biztosított – jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tar- tamán belül bekövetkezett – baleseti eredetű sérülése miatt műtéti ellátás válik szükségessé. Jelen feltételben műtétnek minősül minden olyan – orvos által – az orvosi szakma sza- bályai szerint, kórházban végzett sebészeti beavatkozás, amelyet a baleseti sérülés gyógyítása céljából, a baleset nap- jától számított 1 éven belül hajtottak végre, és amely leg- alább 3 napos, folyamatos kórházi benntartózkodást igé- nyelt. A biztosító a biztosított baleseti műtéte esetén az ezen eseményre érvényes biztosítási összeget fizeti ki.

8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

I. A kiegészítő biztosítás létrejötte

1. A kiegészítő biztosításra tett ajánlat alapján a biztosító kockázatelbírálást végez, majd az ajánlat elfogadását a kötvényen igazolja.

2. A biztosítónak jogában áll az ajánlaton szereplőnél ma- gasabb díjat megállapítania, illetve az ajánlatot egyéb módosításokkal elfogadnia. Lényeges eltérés esetén a biztosító erre a szerződő figyelmét a kötvény kiadásakor írásban felhívja. Ha a kötvény tartalma az ajánlattól eltér, és az eltérést a szerződő tizenöt napon belül nem kifo- gásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.

3. A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot a I.2 pont szerint határidőn belül teljes egé- szében, vagy csak valamely biztosítottra vonatkozóan in- doklás nélkül elutasítani.

4. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt biz- tosítottakra a I.2. pontnak megfelelően kezdődik.

5. A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biz- tosítási évfordulóval – utólag is megköthető, valamint a meglévő kiegészítő biztosításra új biztosítottak jelenthe- tők be. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkötésre, illetve új biztosítottak lépnek a szerződésbe, rájuk vonatkozóan a biztosító kockázatviselése legkoráb- ban a következő biztosítási évforduló napján kezdődik, feltéve, hogy a biztosítottak megnevezése megtörtént és a szerződés bővítését a biztosító elfogadta.

II. A szolgáltatás teljesítésének feltételei

1. A biztosítási eseményt II.11.A.d) megfelelően kell beje- lenteni.

2. A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásához szük- séges összes irat beérkezésétől, illetve az egészségkáro- sodás mértéke megállapításától számított 15 napon belül teljesíti. A biztosító a végleges egészségkárosodás mér- tékét legkorábban a balesetet követő 30 nap elteltével, legkésőbb, illetve véglegesen a balesetet követő két év elteltével állapítja meg.

3. Ha a baleset következtében a biztosított 30 napon belül meghal, csak a baleseti halálra megjelölt szolgáltatás igé- nyelhető.

4. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a szolgálta- tásra jogosultnak az alábbi iratokat kell bemutatnia, il- letve átadnia:

• a biztosítási kötvényt és a biztosító kérésére a díjfizetés igazolását;

• a biztosított halotti anyakönyvi kivonatát és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt;

• baleset helyének, idejének, körülményeinek következ- ményeinek részletes leírását, és az azt dokumentáló ira- tokat;

• hatósági eljárás esetén a nyomozást lezáró (vagy a nyomozás megtagadásáról szóló) határozatot;

• a jogosultság (kedvezményezettség), továbbá a bizto- sítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szükséges egyéb okiratokat.

Szükség esetén a biztosító egyéb igazolásokat is bekér- het, és jogában áll a bejelentések és felvilágosítások tar- talmának ellenőrzése.

III. A biztosító mentesülése, kizárások

1. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kö- telezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biz-

tosító a szerződéskötéskor, illetve a szerződés módosítá- sakor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkeztében.

2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosítási eseményt a megadott határ- időn belül nem jelentik be, és emiatt lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenné válnak.

3. A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatar- tása miatt bekövetkező baleset során vesztette életét.

4. Mentesül a biztosító a szolgáltatások teljesítése alól, ha a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása, vagy szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye idézte elő. Súlyosan gondatlan maga- tartás által okozottnak minősül különösen az a baleset, amely a biztosított

– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) állapotával, vagy

– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok szedése miatti függőségével, vagy

– érvényes jogosítvány nélküli vagy alkoholos állapotban történő gépjárművezetésével közvetlen okozati össze- függésben következett be.

5. A biztosító kizárja kockázatviselési köréből azon esemé- nyeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben állnak:

– a szilárd, folyékony, légnemű anyagok szándékos be- vétele miatti mérgezésekkel, sérülésekkel, ideértve a drogok, kábítószerek elfogyasztását is;

– a hasi- vagy altesti sérvvel (megemelést), ha az baleset- tel nincs okozati összefüggésben;

– a porckorong sérüléssel, rándulással, ficammal továbbá a nem baleseti eredetű vérzéssel;

– radioaktív magenergia vagy ionizáló sugárzás hatásá- val (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést);

– különösen kockázatos hobbi, sporttevékenység, ext- rém sport űzésével (többek között barlangászat, bú- várkodás, szikla-, fal- és hegymászás, bungee jum- ping), valamint a motoros meghajtású szárazföldi-, vízi-, illetve motoros vagy motor nélküli légi járművek használatával járó sportágak űzése közben bekövetke- zett eseményekkel;

– repüléshez kapcsolódó eseményekkel (többek között ejtőernyős ugrással, sárkányrepüléssel), kivéve az utas- ként, pilótaként, személyzetként való részvételt a szer- vezett légi utasforgalomban;

– háborús, polgárháborús eseményekkel, terrorcselek- ményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tünte- téssel.

– a biztosított elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyil- kosságával vagy annak kísérletével okozati összefüg- gésben bekövetkező eseményekkel,

– a valamely balesettel összefüggésbe nem hozható – ember vagy állat terjesztette – bakteriális-, vagy vírus- fertőzésekkel,

– a versenyszerű sportolás, edzés közben bekövetkezett eseményekkel,

– a biztosított fegyveres szolgálatának teljesítése közben, illetve a biztosított fegyverviselésének vagy fegyver- használatának során, azzal összefüggésben bekövetke- zett eseményekkel.

VI. További kiegészítő biztosítások

1. PLUSZ-24 SZERVIZ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

Telefon: x00 00 000-000

I. BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT

1. A Plusz-24 Szerviz kiegészítő biztosítást az veheti igénybe, akinek az UNIQA Biztosító Zrt.-vel kötött érvényes lakásbiz- tosítása van, és a biztosítási ajánlaton és kötvényen a szol- gáltatás megjelölésre került.

2. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, a biztosítási szerződésen megjelölt kockázatviselési helyen.

II. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

Jelen kiegészítő biztosítás területi hatálya a kockázatviselés helye.

III. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE

Jelen biztosítás kiegészítő biztosítás, a biztosított meglévő lakás- biztosítási szerződésének részét képezi, annak megszűntével jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

Jelen kiegészítő biztosítás megszűnik:

– az alapbiztosítás megszűnése esetén;

– a jelen kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén (Általános feltételek, továbbiakban II.6.C);

– amennyiben a kockázatviselés valamennyi biztosítottra vo- natkozóan megszűnt;

– a jelen kiegészítő biztosítás felmondása esetén.

A jelen kiegészítő biztosítás(oka)t a szerződő a biztosítási évfor- dulóval írásban mondhatja fel. (II.6.B)

A szerződés(ek) megszűnésének napjával a kockázatviselés va- lamennyi biztosítottra vonatkozóan megszűnik.

IV. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni.

V. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosító a szolgáltatást a kötvény kiegészítő Plusz-24 Szerviz biztosítási összeg rovatában jelzett mértékig nyújtja. Ha ezen összeget a vészelhárítás költsége meghaladja, a különbözetet a biztosított köteles a helyszínen megfizetni.

VI. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Biztosítási eseménynek minősül minden olyan előre nem látható módon hirtelen, váratlanul bekövetkező fizikai hatás, mely a háztartásban vészhelyzetet eredményez. El nem hárítása esetén az adott tárgy, eszköz, épület a továbbiakban nem használható rendeltetésszerűen, illetve a biztosított megszokott életvitelét lehetetlenné teszi.

VII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A Plusz-24 Szerviz kiegészítő biztosítás szolgáltatása hat iparos tevékenységi körre terjed ki. Ez lehetővé teszi a vészhelyzet el- hárítását, és a szakipari munkák elvégzését az év minden napján, 0–24 óráig a biztosított számára elérhető módon.

Szakiparos tevékenységek:

• Zárszerelés

• Víz-, gáz- fűtésszerelés

• Duguláselhárítás

• Villanyszerelés

• Tetőfedés

• Üvegezés

1. Szolgáltatás vészhelyzet esetén

A VII. fejezetben meghatározott esetekben a biztosított felhívja a biztosító diszpécserét és nevének, címének, kötvényszámának

közlése után bejelenti a kárt. A diszpécser felveszi a kapcsolatot a megfelelő szakemberrel, aki a lehető legrövidebb időn belül kiszáll a helyszínre, és elhárítja a vészhelyzetet.

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anya- gok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kate- góriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet meg- előző állapot helyreállítása.

2. Kényelmi szolgáltatások Iparosok ajánlása

A VII. fejezetben meghatározott vészhelyzeten kívüli esetekben

a fenti tevékenységi körökben a szolgáltatás a biztosítóval kap- csolatban álló, garantált árakon dolgozó, megbízható szakem- bereket ajánl. A szakemberek a diszpécseren keresztül egyezte- tett időpontban a helyszínen elvégzik az igényelt munkát.

Ebben az esetben a kiszállási díjat, a munkadíjat és az anyag- költséget a biztosított a helyszínen fizeti.

Információ szolgáltatás

A biztosító telefonon keresztül információt nyújt az alábbi ese- tekben:

– Utazási információs csomag

• Szállodacímek

• Magyar külképviseletek címei, telefonszámai

• Orvosi ügyeletek, kórházak

• Oltási előírással kapcsolatos információk

• Beutazási információk

• Hungary Direct számok

• Taxirendelés

– Szabadidő információs csomag

• Színház, mozi

• Múzeumok, kiállítások

• Koncertek

• Jegyrendelési információ

• Áruházak nyitva tartása

• Virágküldés info

– Háztartási információs csomag

• Hitelkártya zárolás info

• Rovar- és rágcsálóirtás

• Költöztetés

• Gyermekmegőrzés

• Állatmegőrzés

• Biztonságtechnikai cégek

• Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)

Kizárások

Nem minősülnek biztosítási eseménynek, így a biztosító nem kö- teles helytállni azoknál a vészhelyzeteknél, melyek nem hárítha- tóak el a VII. fejezetben jelzett tevékenységű szakiparosok által.

Kárbejelentés

– A vészhelyzet bekövetkeztét a biztosítottnak jelentenie kell a kötvényen feltüntetett, 0–24 óráig hívható telefonszámon.

– A diszpécserrel egyeztetni szükséges a kár természetét ille- tően és el kell fogadnia annak döntését, miszerint az adott esemény vészhelyzetnek minősül-e. Ebben az esetben a biz- tosító a VII. fejezetben megfogalmazott szolgáltatást vállalja.

– Ha a Plusz-24 Szerviz kiegészítő biztosítás szolgáltatásán túl- menően egyéb kárigény is fellép, azt a biztosított a lakásbiz- tosítás feltételei alapján érvényesítheti.

2. KIEGÉSZÍTŐ MŰTÁRGYBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

I. BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT

A kiegészítő műtárgybiztosítást az veheti igénybe, akinek az UNIQA Biztosító Zrt-vel kötött érvényes lakásbiztosítása van, és a biztosítási ajánlaton és kötvényen a szolgáltatás megjelölésre került.

II. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

A biztosítás helye a kötvényben feltüntetett kockázatviselési hely.

III. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE

Jelen kiegészítő biztosítás megszűnik:

– az alapbiztosítás megszűnése esetén;

– a jelen kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén (Általános feltételek, továbbiakban II.6.C);

– amennyiben a kockázatviselés valamennyi biztosítottra vo- natkozóan megszűnt;

– a jelen kiegészítő biztosítás felmondása esetén.

A jelen kiegészítő biztosítás(oka)t a szerződő a biztosítási évfor- dulóval írásban mondhatja fel.

A szerződés(ek) megszűnésének napjával a kockázatviselés va- lamennyi biztosítottra vonatkozóan megszűnik.

IV. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni.

V. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási érték a következők szerint kerül meghatározásra:

– Biztosítási érték alatt a biztosító és biztosított között megál- lapított és dokumentált érték értendő. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított értéket rendszeresen, de legalább, 2 évenként ellenőrizze.

– Amennyiben a biztosító és a biztosított nem állapítanak meg biztosítási értéket, úgy a biztosított által „deklarált érték” ér- vényes. Ezt a biztosítottnak kár esetén igazolnia kell.

– Ha az derül ki, hogy egy biztosított tárgy hamisítvány, a folyó biztosítási időszak kezdetéig visszamenőlegesen a tényleges érték minősül biztosítási értéknek. A biztosító az ezen felül fi- zetett arányos éves díjat visszatéríti.

A lakásban elhelyezett műtárgyak kiegészítő biztosításának fel- tétele a szerződéskötés előtti pontos műtárgylista és értékbecslés elkészítése.

Az értékbecslést elvégezheti az ügyfél, vagy bármilyen – arra en- gedéllyel rendelkező – szervezetnél, vállalkozásnál, értékbecs- léssel foglalkozó személynél elvégeztethető. A becslés költsége a szerződő/biztosítottat terheli.

Eltekint a biztosító az értékbecsléstől, amennyiben a szerződő számlával igazolni tudja a vagyontárgyak értékét.

Jelen kiegészítő műtárgybiztosítás megkötése esetén a műtár- gyakról (II. 3.B.II.) tételes jegyzéket és fényképet kell készíteni a vagyontárgy mennyiségének, jellemzőinek és értékének meg- határozásával.

Az értékbecslés ellenőrzését a lista elkészítése után az UNIQA Biztosító Zrt. értékbecslője végzi térítésmentesen a VIG Vagyon- biztosítási Terület/Műtárgybiztosítási terület közreműködésével.

Az ellenőrzés után e jegyzéket a szerződéskötéskor lezárt borí- tékban a biztosítónak át kell adni, vagy azt harmadik helyen le- tétbe helyezni és a letétkezelő nevét, címét a biztosítónak meg- adni. Az értéklistát a biztosító szakembere (pl.: módosítás illetve kár esetén) csak a biztosított jelenlétében vagy írásbeli jóváha- gyásával nyithatja fel.

Minden olyan lakásbiztosításnál ahol kiegészítő műtárgybizto- sítás kerül megkötésre a fenti eljárást kell alkalmazni. Ezt az UNIQA Biztosító Zrt. értékbecslője által ellenőrzött dokumentu- mot az ajánlat mellé a fenti módon csatolni kell.

VI. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. A műtárgyak biztosítása kiterjed a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen minden olyan veszély következtében fellépő rongálás, megsemmisülés és elveszés ellen, amely- nek a biztosított műtárgy ki van téve, és a kizárások és men- tesülések között nem szerepel.

2. A Különös feltételek III. 5. P. pontjában definiált betöréses lopás kockázatokra történő biztosítását a biztosító az VII. A és B. pontban szabályozott védelmi előírások mellett vállalja. A biztosító kártérítési kötelezettsége a káresemény bekövet- kezésekor meglévő, a kárrendezés során megállapított és rögzített tényleges betörésvédelmi rendszernek megfelelő, az 1. sz. mellékletben meghatározott limitig terjed.

Kizárások

Kizártak a következő károk (sérülés, rongálás vagy megsemmi- sülés illetve elveszés) – tekintet nélkül más közrejátszó okok meglétére –, amelyek az alábbiak miatt következtek be:

a) fagykár, hő, hőmérsékleti- és légnyomás ingadozások, le- vegő nedvességtartalma, füst, korom, por, fény és sugárzás hatása;

b) a biztosított műtárgy természetes vagy hiányos jellege;

c) a biztosított műtárgy rendeltetésszerű használata következ- tében fellépő kopás, elhasználódás vagy rongálás;

d) kártevők és férgek okozta károsodás, kivéve rágcsálók;

e) megmunkálás, tisztítás, javítás és restaurálás;

f) régebbi károk növekedése: pl. meglévő hajszálrepedések üveg vagy porcelántárgyakon;

g) sikkasztás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, csalás vagy zsarolás;

h) a szállítóeszköz, szállítási útvonal valamint a tárgy jellege és mérete tekintetében nem az igénybevételnek megfelelő csomagolás;

i) bármilyen háborús esemény (függetlenül attól, hogy tör- tént-e hadüzenet, vagy sem), polgárháború, forradalom, lá- zadás, felkelés, tüntetés, nyugtalanság; sztrájk, valamint va- lamennyi, a felsorolt intézkedéssel kapcsolatos katonai és hatósági intézkedés;

j) terror vagy a terrort elhárító intézkedés; terrorista cselek- mény alatt személyek vagy csoportok politikai, vallási, etni- kai, ideológiai vagy hasonló célok elérésére alkalmas cselek- ményei értendők, amelyek alkalmasak a félelemkeltésre a társadalomban vagy annak bármely rétegében, és ezáltal a kormány vagy állami intézmények befolyásolására;

k) atomenergia, radioaktív izotópok vagy ionizált sugárzás;

l) kémiai, biológiai, biokémiai anyagok vagy elektromágneses hullámok fegyverként történő felhasználása;

m) államosítás, lefoglalás vagy egyéb állami intézkedés.

VII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

Ha rendőrségi bejelentés szükséges kártérítés csak az ott beje- lentett műtárgyakra történik.

A) Egyedi műtárgyak esetén

1. Ha a biztosított tárgyak tönkremennek vagy elvesznek, a biztosító – a V. pont szerinti biztosítási értéket téríti.

2. A biztosított tárgyak sérülése esetén a biztosító saját vá- lasztása szerint, de tekintettel a biztosított érdekeire, a következőket téríti:

a) Kártérítést fizet 1. xxxx szerint a megrongált műtárgy átvétele ellenében;

b) Kártérítést fizet az értékcsökkenés nagyságrendjében;

c) A restaurálási költségeket (beleértve a szállítási és a dokumentálási költségeket) téríti, ezen felül az eset- legesen megmaradó értékcsökkenést, de nem töb- bet, mint a V. pont szerinti biztosítási érték.

B) Párok, pandantok, sorozatok és többrészes, összetartozó mű- tárgyak kárai esetében a biztosító a következő kártérítést nyújtja, de összességében soha nem többet, mint a párok, pandantok illetve sorozatok stb. a VIII. pont szerinti biztosítási értékét

1. A teljes pár, egy sorozat valamennyi része, stb. megsem- misülésekor vagy elveszésekor a biztosító a V. pont sze- rinti biztosítási értéket téríti.

2. Egyes részek megsemmisülésekor, elveszésekor vagy megrongálásakor a biztosító saját választása szerint, de tekintettel a biztosított érdekeire a következőket téríti:

a) Egyes részek megsemmisülésekor vagy elveszésekor

– az 1. pont alapján megtéríti a megsemmisített vagy elveszett rész egyedi értéket, beleértve egy esetleges értékcsökkenést a teljes műtárgyon; – vagy egy olyan összehasonlítható műtárgy új beszerzési költségeit, amely a megrongált vagy eltulajdonított részt művé- szettörténeti értékében is kiváltja, helyettesíti.

b) Egyes részek sérülésekor – a restaurálási költségeket, (beleértve a szállítási és dokumentálási költségeket) ezen felül a restaurált részen vagy a teljes műtárgyon esetlegesen megmaradó értékcsökkenést; – a V. 1. pont alapján kártérítés a sérült részekre, beleértve egy esetleges értékcsökkenést a teljes műtárgyon, a megrongált műtárgy átvétele ellenében;

c) vagy olyan hasonló tárgy újra beszerzésének költsé- geit, amely művészettörténeti értékében is pótolja a tönkrement vagy elveszett tárgyat, a megrongált műtárgy átvétele ellenében;

g) vagy a műtárgy-összesség értékcsökkenését, ameny- nyiben alkalmas tárgyat nem lehet beszerezni, de összesen nem magasabb összegben, mint a párok sorozatok stb. biztosítási értéke.

C) A biztosított köteles az eltulajdonított műtárgy után járó kár- térítés teljes körű kifizetése előtt – a biztosító kívánságára – a biztosító által előkészített okiratot jogszerű aláírásával el- látni, amellyel a biztosított kötelezi magát az érintett műtárgy tulajdonjogának és valamennyi ezzel együtt járó jog átruhá- zására abban az esetben, amennyiben ahhoz újra hozzájut. A műtárgy átvétele esetén a biztosított köteles a tulajdont, a tulajdonjogot és valamennyi ezzel együtt járó jogot átruházni a biztosítóra és ezzel összefüggésben a biztosító által előké- szített okiratot jogszerűen aláírni.

D) Újra megszerzett műtárgyak

Úgy a szerződő/biztosított, mint a biztosító, amennyiben az elveszett műtárgy tartózkodási helyéről tudomást szerez, köteles egymást arról haladéktalanul írásban tájékoztatni, és valamennyi, a műtárgy azonosításához és visszaszerzé- séhez szükséges intézkedést megtenni.

Amennyiben a jogtalanul eltulajdonított műtárgy a feltéte- leknek megfelelő kártérítés teljes összegének kifizetése előtt visszaszerzésre kerül, úgy a biztosított – abban az esetben, amennyiben a kártérítés már részben kifizetésre került, lé- pésről lépésre a már átvett kártérítés visszafizetése ellenében

– köteles azt visszavenni. Amennyiben a jogtalanul eltulaj- donított műtárgy megrongálódott, úgy a biztosító köteles a szerződőnek/biztosítottnak a V. bekezdésben szabályozot- tak szerint a kártérítést kifizetni.

Amennyiben a jogtalanul eltulajdonított műtárgy a teljes, a feltételeknek megfelelő kártérítés kifizetését követően kerül meg, úgy a biztosított saját választása szerint

a) vagy a kártérítést fizeti vissza a mindenkori hatályos tör- vény szerinti kamatokkal együtt az esetleges értékcsök- kenés levonásával, vagy

b) a műtárgyat a biztosító tulajdonába adja.

Amennyiben a biztosított köteles a biztosítónak rendelke- zésére bocsátani az előkerült műtárgyat, úgy a biztosítóra át kell ruháznia a tulajdonjogot, és minden egyéb jogot, amivel a műtárgy vonatkozásában rendelkezik, továbbá kö- teles ezzel kapcsolatban egy biztosító által elkészített okira- tot jogszerűen aláírni.

3. KIEGÉSZÍTŐ CSALÁDI JOGVÉDELEM ASSZISZTENCIA

I. BIZTOSÍTOTT

A családi jogvédelem asszisztenciát az veheti igénybe, akinek az UNIQA Biztosító Zrt-vel kötött érvényes lakásbiztosítása van, és a biztosítási ajánlaton és kötvényen a szolgáltatás megjelölésre került.

Biztosítottnak fenti személyek közül a kiegészítő családi jogvé- delmi asszisztencia kapcsán kizárólag az alábbi személyek mi- nősülnek:

– szerződő

– szerződővel a biztosítási esemény bekövetkezésekor közös háztartásban élő házastárs

– szerződővel a biztosítási esemény bekövetkezésekor közös háztartásban élő házastársi kapcsolatban nem álló, önálló ke- resettel nem rendelkező 25 év alatti gyermek (vérszerinti, örökbefogadott, nevelt) illetve unoka

II. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövet- kezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

A biztosítási fedezet azon biztosítási eseményekre terjed ki, ame- lyek a biztosítási szerződés hatálya alatt következnek be.

Ha a feltételek valamely jogvédelmi kockázat esetében várako- zási időt állapítanak meg, a biztosító kockázatviselése csak az ott meghatározott idő elteltével veszi kezdetét. A várakozási idő alatt bekövetkezett eseményekre a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége nem terjed ki.

Várakozási idő a biztosítási szerződés létrejöttétől a biztosító koc- kázatviselésének kezdetéig terjedő időszak, amely alatt bekövet- kezett biztosítási eseményekre a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége nem áll fenn.

III. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE

Jelen kiegészítő biztosítás megszűnik:

– az alapbiztosítás megszűnése esetén;

– a jelen kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén (Általános feltételek, továbbiakban II.6.C);

– amennyiben a kockázatviselés valamennyi biztosítottra vo- natkozóan megszűnt;

– a jelen kiegészítő biztosítás felmondása esetén.

A jelen kiegészítő biztosítás(oka)t a szerződő a biztosítási évfor- dulóval írásban mondhatja fel. (II. Általános feltételek 6) b))

A szerződés(ek) megszűnésének napjával a kockázatviselés va- lamennyi biztosítottra vonatkozóan megszűnik.

IV. A BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT KÖTELEZETTSÉGEI

a) egészében és a valóságnak megfelelően felvilágosítani a biz- tosítót a mindenkori tényállásról, és kívánságára valamennyi okmányt átadni, illetve a képviseletét ellátó ügyvédet a ti- toktartás alól felmenteni a biztosító irányában;

b) a képviseletét ellátó ügyvédnek teljes körű képviseleti jogot adni, őt teljes egészében a mindenkori tényállásról tájékoz- tatni és kívánságára minden okmányt, egyéb bizonyítási eszközt és tárgyat rendelkezésére bocsátani;

c) amennyiben a bírósági eljárásban a biztosított vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint személyes költségmentesség vagy illeték-feljegyzési jog illeti meg, köteles a költségmen- tesség (vagy illeték-feljegyzési jog) engedélyezése iránt ké- relmet előterjeszteni;

d) a felmerülő költségeket a kiegyenlítési határidő előtt leg- alább 3 munkanappal korábban a biztosító ellenőrzésére át- adni;

e) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, illetve bírói döntés megtámadása előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosító- val nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

V. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni.

VI. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

	Öko csomag	Plus csomag	Eco csomag
Limitek	1 000 000 Ft	750 000 Ft	500 000 Ft

VII. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen feltétel keretében biztosítási eseménynek minősül a bizto- sított(ak) által vagy ellenük a biztosítási szerződés hatálya alatt elkövetett, vagy annak hatálya alatt bekövetkezett jogsértés, melynek folytán a biztosított jogainak érvényesítése és/vagy vé- delme válik szükségessé.

– A biztosítási védelem– kizárólag a magánéletben bekövetke- zett biztosítási eseményekre terjed ki. Magánéletnek tekinti a biztosító a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékeny- ségén kívüli életviszonyait (kivéve munkajogi jogvédelem)

– Jogvédelemre a biztosítási esemény bekövetkezése után áll- hat fenn igény az alábbiak szerint:

a) kártérítési jogvédelem esetén az első olyan eseménytől fogva, ami a kárt a biztosítottnak okozta vagy okozhatta

b) büntető/szabálysértési jogvédelem esetén attól fogva, amikor a biztosított valamilyen jogi kötelezettséget vagy jogszabályi előírást megszegett vagy feltehetően megsze- gett A biztosítási esemény akkor minősül bekövetkezett- nek, amikor a biztosított megkezdte vagy feltehetően megkezdte a jogi kötelezettség vagy jogszabályi előírás megszegését.

c) minden más esetben azon időponttól kezdődően, amikor a biztosított jogi kötelezettséget vagy jogi előírást meg- szegett, vagy feltehetően megszegett, illetve amikor az el- lenérdekű fél, vagy harmadik személy a biztosított által kö- tött szerződéseket, továbbá jogi kötelezettségeket vagy jogi előírásokat megszegett, vagy feltehetően megszegett.

– A biztosítási eseménynek a biztosítási szerződés hatálya alatt kell bekövetkeznie. Több illetve azonos okból származó biz- tosítási esemény esetében az első biztosítási esemény bekö- vetkezésének időpontja a meghatározó a biztosítási fedezet fennállása szempontjából.

– Több azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő ese- mény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy egy vagy több Biztosított személyt érint. Több biztosí- tási eseménynél, melyek okozatilag összefüggő egységes fo- lyamatot alkotnak, a biztosítási összeg csak egyszer áll ren- delkezésre. Ezen esetben a biztosítási összeg az első biztosí- tási eseménynek minősülő jogsértés, vagy érdeksérelem idő- pontja szerint kerül megállapításra.

VIII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSAI

1. A biztosító – teljesítési kötelezettsége esetén – vállalja a biz- tosítási esemény megtörténte időpontjától a biztosított jo- gainak védelmével összefüggésben felmerülő indokolt költ- ségeket az alábbiak szerint.

2. A biztosító az alábbiakat téríti a választott fedezettípus sze- rinti összeghatárig:

a) a jogi képviselő számlával igazolt munkadíját;

b) a peres és nem peres bírósági eljárással összefüggő, jog- szabályon alapuló díjakat és illetékeket;

c) a bíróság által kirendelt szakértő előírt díját és költségeit;

d) a biztosító hozzájárulásával felkért független szakértő te- vékenységéért járó díjakat;

e) biztosítottat megillető végrehajtási jogcím meglétét kö- vetően (például ítélet) a jogi érvényesítés költségeit leg- feljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig

f) jogerős bírósági határozat alapján a biztosítottat terhelő, a biztosítottal jogvitában álló fél vagy az állam oldalán felmerült díjakat és költségeket;

g) utazási költségeket az illetékes bíróság székhelyére, ha a személyes megjelenést a bíróság rendeli el. Biztosító ezen utazási költséget másodosztályú vasúti, vagy ezzel egyenrangú más közlekedési eszköz menetjegyének vé- teláráig vállalja megtéríteni.

3. A biztosító teljesítési kötelezettsége az alábbiak szerint áll fenn:

a) A biztosító által az egy biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási eseményekre a teljesítések felső határát az ajánlaton jelzett – a választott fedezettípusnak megfe- lelő – biztosítási összeg képezi, függetlenül attól, hogy az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés mi- lyen hosszú időn keresztül folyik.

b) Több biztosítási eseménynél, melyek okozatilag össze- függő egységes folyamatot alkotnak, a biztosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre. Összege az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem idő- pontja szerint állapítandó meg.

c) Xxxxxxx egyezség esetén a biztosító a bíróság által meg- állapított költségeket a pernyertességnek a pervesztes- séghez viszonyított bíróság által megállapított arányában viseli. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biz- tosító viseli. Egyezségkötés esetén a biztosító egyezség- hez való hozzájárulását minden esetben be kell szerezni.

d) A biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés időközben megszűnt, feltéve, hogy a biztosítási esemény a szerződés hatálya alatt kö- vetkezett be, és a biztosítási esemény a szerződés hatálya alatt a biztosító részére bejelentésre került.

IX. A BIZTOSÍTÁSI VÉDELEM TERJEDELME

1. Kártérítési jogvédelem

A kártérítési jogvédelem magában foglalja a szerződésen kívül okozott, a polgári jogi felelősség alapján jogszabályon alapuló kártérítési igények érvényesítését az elszenvedett vagyoni károk és sérelemdíj miatt.

2. Tulajdonosi jogvédelem

A tulajdonosi jogvédelem magába foglalja a biztosított ma- gánjogi érdekeinek védelmét

a) ingatlanra vonatkozó tulajdon átruházásával

b) ingókra vonatkozó tulajdon átruházásával

c) ingatlan bérbe adásával illetve bérbe vételével kapcsola- tos jogviták esetén.

Várakozási idő: 3 hónap

3. Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem

A büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem magában fog- lalja a biztosított jogi érdekeinek védelmét bíróság vagy sza- bálysértési hatóság előtti eljárásban gondatlanul elkövetett bűncselekmények és szabálysértések miatt.

4. Munkajogi jogvédelem

A munkajogi jogvédelem magában foglalja a biztosított jogi érdekeinek a védelmét a magyar munkaügyi bíróság előtti eljárásokban és a pert megelőző szakaszban is, munkavál- lalóként, közalkalmazottként, köztisztviselőként a munkál- tatóval szembeni igények érvényesítése során az alábbi ese- tekben:

a) munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony alapján a munkáltató által a munkavállalóval, közalkal- mazottal, köztisztviselővel szemben érvényesített kárté- rítési igények, eljárások, követelések;

b) a munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogvi- szony megszüntetésével kapcsolatos igények tekinteté- ben.

Várakozási idő: 3 hónap

5. Fogyasztói jogvédelem

A fogyasztói jogvédelem magában foglalja a Biztosított jogi érdekeinek védelmét az árucikkek megvásárlására, eladá- sára, használatára, hasznosítására és a szolgáltatások igénybe vételére vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban.

Jelen biztosítási feltétel kapcsán

– fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti te- vékenysége körén kívül eljáró természetes személy

Várakozási idő: 3 hónap

X. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem nem tartalmazza a jogi érdekek védelmét:

a) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével vagy tulajdon át- ruházásával kapcsolatban bekövetkezett biztosítási esemé- nyeknél;

b) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve sza- bálysértési eljárás során a pénzbírság összege a biztosítási összeg 5 %-át nem éri el. Ha a biztosítási esemény megtör- téntének bejelentésekor ez nem állapítható meg, a biztosító teljesítési kötelezettsége fennáll mindaddig, amíg fenti, a biztosító teljesítését kizáró körülmény nem tisztázódik.

c) a Biztosított ellen indított csőd, felszámolási – végelszámo- lási–, valamint fizetésképtelenségi elszámolással összefüggő igényekre.

d) bírósági úton nem érvényesíthető követelésekre, így külö- nösen a játékból, fogadásból, illetve ezek céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő igényekre vagy elévült követelésekre

e) háborús eseményekkel, belső zavargásokkal, tüntetésekkel,

f) sztrájkkal, nyilvános összejöveteleken és köztéri megmoz- dulások alkalmával előforduló erőszakos cselekményekkel közvetett és közvetlen kapcsolatban;

g) adó, vám, jövedéki és egyéb illetékjogból adódóan;

h) az UNIQA Biztosító Zrt.-vel szemben szerződéssel vagy szer- ződésen kívüli jogviszonnyal kapcsolatos ügyben;

i) közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetett vagy közvet- len kapcsolatban;

j) családjogi és öröklési jogvitákban;

k) szabadalmi, szerzői, védjegy – vagy szellemi tulajdonból eredő egyéb jogokkal, bíróság előtt nem érvényesíthető kö- vetelésekkel, így, de nem kizárólag játék – vagy fogadási

szerződésekkel és spekulációs ügyletekkel okozati összefüg- gésben álló jogi érdekekre;

l) földrengéssel, nukleáris vagy genetikai károkkal, bányászati károkkal kapcsolatban;

m) nemzetközi és nemzetek feletti törvényszékek előtti eljárá- sok esetén;

n) a Biztosított által olyan személyek nevében érvényesített igényekre, akik nem minősülnek Biztosítottnak;

o) a Biztosított által szándékosan elkövetett bűncselekmény- nyel, vagy szabálysértéssel okozati összefüggésben álló ese- ményekre. Amennyiben az ilyen összefüggésre utólag derül fény, köteles a Biztosított két hónapon belül visszafizetni mindazon szolgáltatásokat, amelyeket a biztosító addig tel- jesített

p) szellemi tulajdonnal, valamint tisztességtelen piaci maga- tartással összefüggő igényekre.

q) épület vagy épületrész tervezésével, felépítésével vagy át- építésével, valamint ingatlan kisajátítással, illetve köz érdekű szolgalmi vagy más használati jog alapításával összefüggés- ben keletkezett igényekre

XI. A BIZTOSÍTÁSI VÉDELEMBŐL KIZÁRTAK TOVÁBBÁ A KÖVETKEZŐK:

a) az egyazon szerződésben biztosított személyek érdekeinek védelme egymással szemben;

b) közeli hozzátartozók (Ptk. 8.1.§) egymással szembeni igé- nyeinek képviselete;

c) olyan követelések érvényesítése, melyeket a biztosítottra en- gedményeztek, illetve olyan tartozások miatti jogérvénye- sítés, amit a biztosított mástól átvállalt;

d) a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság, illetve a fenti maga- tartás miatti többletköltség.

XII. AZ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEINEK MEGÍTÉLÉSE

A biztosító a biztosítási esemény bejelentését követően minden- kor jogosult megvizsgálni az igényérvényesítés, ill. a jogi véde- kezés feltehető sikerének esélyeit.

Ha a vizsgálat után a jogi és a bizonyítási helyzetet alapulvéte- lével arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, írásban vállalja a biztosított költsé- geket.

A biztosító jogosult a jogvédelmi fedezet nyújtását megtagadni, ha jogi álláspontja szerint kevés az esélye annak, hogy a bizto- sított jogi érdekeinek védelme sikerre vezet. Ez a jogosultság abban az esetben is fennáll, ha a kedvezőtlen kilátásokra csak a biztosítási esemény bejelentését követően ismertté vált tények- ből és körülményekből lehet következtetni. Ilyen esetben az addig felmerült költségeket a biztosító viseli, feltéve hogy a biz- tosítási védelem egyéb feltételei fennálltak.

Ha a biztosított nem ért egyet a biztosítónak a költségviselés el- utasítását tartalmazó döntésével, a döntés kézhezvételétől szá- mított 15 napon belül érdekegyeztető bizottság felállítását kér- heti, az őt képviselő ügyvéd egyidejű megnevezésével.

Az érdekegyeztető bizottság tagjai: a biztosított által megneve- zett ügyvéd, a biztosító jogi képviselője, valamint az előző két tag által választott elnök.

Az érdekegyeztető bizottság az érdekegyeztetés iránti kérelem- nek a biztosítóhoz érkezésétől számított 5 munkanapon belül köteles írásbeli döntést hozni a sikerkilátás és a költségek viselé- sének kérdésében. Az érdekegyeztető bizottság döntéseit szó- többséggel hozza.

Az érdekegyeztető bizottság döntése, mind a biztosítóra, mind a biztosítottra nézve kötelező, a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az érdekegyeztető bizottság működéséért legfel- jebb a bíróság által megállapítható ügyvédi költség felét számít- hatja fel.

Az érdekegyeztető bizottság működésének költségeit a biztosító viseli, ha az érdekegyeztető bizottság úgy dönt, hogy van meg- felelő kilátás az igényérvényesítés sikerére, viszont mindkét fél viseli a saját költségeit abban az esetben, ha az érdekegyeztető bizottság döntése alapján sincs megfelelő kilátás az igényérvé- nyesítés sikerére.

Amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve fele- lősségbiztosítási szerződéssel, a biztosító sikerkilátás vizsgálata nélkül ad fedezetet. Büntető és szabálysértési eljárásban ugyan- csak sikerkilátás vizsgálata nélkül ad fedezetet a biztosító.

XIII. A BIZTOSÍTOTT KÉPVISELETE

Amennyiben a biztosító által nyújtott szolgáltatás során jogi kép- viselőt kell megbízni a biztosított képviseletével, a biztosító erre alkalmas ügyvédet vagy erre jogosult más jogászt ajánl. A biz- tosított ettől függetlenül jogosult a biztosítási esemény bekö- vetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az el- járás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén szabadon megválasztani jogi képviselőjét. A szabadon választott jogi képviselő munkadíját és költségeit a biztosító legfeljebb az általa javasolt jogi képviselő munkadíjának és költségének mértékéig fedezi.

Az ügyvédet közvetlenül a biztosított bízza meg. A biztosított- nak a megbízott ügyvéd nevét és székhelyét írásban kell beje- lenteni a biztosító felé, a megbízástól számított három munka- napon belül. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül fe- lelős megbízása teljesítéséért. A biztosító az ügyvéd tevékeny- ségéért nem felel.

Fenti választási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, kinek iro- dája azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen hely- ségben egyáltalán nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén mű- ködő ügyvéd is.

4. Háztartási gép kiterjesztett garancia

I. BIZTOSÍTOTT

a) A Háztartási gép kiterjesztett garancia kiegészítő biztosítást az veheti igénybe, akinek az UNIQA Biztosító Zrt.-vel kötött érvényes lakásbiztosítása van, és a biztosítási ajánlaton és kötvényen a szolgáltatás megjelölésre került.

a) A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, a biztosítási szerződésen megjelölt kockázatviselési helyen.

II. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

A biztosítás helye a kötvényben feltüntetett kockázatviselési hely.

III. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE

Jelen biztosítás kiegészítő biztosítás, a biztosított meglévő lakás- biztosítási szerződésének részét képezi, annak megszűntével jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

Jelen kiegészítő biztosítás megszűnik:

– az alapbiztosítás megszűnése esetén;

– a jelen kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén (Általános feltételek, továbbiakban II.6.C);

– amennyiben a kockázatviselés valamennyi biztosítottra vonat- kozóan megszűnt;

– a jelen kiegészítő biztosítás felmondása esetén.

A jelen kiegészítő biztosítás(oka)t a szerződő a biztosítási évfor- dulóval írásban mondhatja fel.

A szerződés(ek) megszűnésének napjával a kockázatviselés va- lamennyi biztosítottra vonatkozóan megszűnik.

IV. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni.

V. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgy koc- kázatviselés tartama alatti, előre nem látható tartós – nem külső behatásra történt – mechanikai, elektromos, elektronikus meg- hibásodása, melynek következtében az részben vagy egészben működésképtelenné vált.

Nem minősül biztosítási eseménynek és a szolgáltatás nem ter- jed ki az alábbi esetekben:

• azon javításokra, melyeket nem a garanciális javításra jogo- sult, illetve nem az Europ Assistance által jóváhagyott szervi- zek végeztek

• a vagyontárgy nem rendeltetésszerű (nem a kezelési és hasz- nálati útmutató szerinti) használatára, elhasználódásra, a ren- deltetésszerű használattal járó kopásra, üzembe-, újra üzembe helyezési-, rendszeres karbantartási-, beállítási-, el- lenőrzési-, módosítási-, tisztítási- vagy szervizköltségekre, va- lamint az ezekkel a tevékenységekkel összefüggésben bekö- vetkező károsodásokra

• esztétikai elemekre és károsodásokra, melyek nem befolyá- solják a vagyontárgy használhatóságát, korrózióra, zárlatra, horpadásra és karcolásra

• a vagyontárgy olyan átalakítására, illetve olyan kiegészítő használatára, amely nincs összhangban a gyártó ajánlásaival

• a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos, gáz vagy vízellátás, vagy jelkapcsolat hibája miatt, illetve ezen esetek- ben fellépő üzemzavar okán bekövetkező károkra

• szoftver meghibásodásból, vírusokból, áramkimaradásból, bármely alkalmazás, illetve rendszerszoftver hibájából eredő károkra, közvetett veszteségre

• olyan meghibásodására, melyre más biztosítás vonatkozik, il- letve amelyre jótállás/garancia, van érvényben (pl. a gyártó garanciája)

VI. SZOLGÁLTATÁSI TARTALOM

• Kiszállás, javítás, max. 50 E Ft értékben, de legfeljebb a ké- szülék vásárláskori értékének 70%-áig

• Készülékcsere, max. 50 E Ft értékben, de legfeljebb a készü- lék vásárláskori értékének 70%-áig. Amennyiben a készülék cseréje nem valósítható meg, a Europ Assistance jogosult a szolgáltatást készpénzben nyújtani az ügyfélnek max. 50 E Ft értékben, de legfeljebb a készülék vásárláskori értékének 70%-áig.

• Évente max. 1 alkalommal vehető igénybe

– a meghibásodás/probléma azonosítása, segítség a prob- léma azonnali elhárításában

– biztosítási esemény, tényleges meghibásodás, esetén in- tézkedés a javítás érdekében, kapcsolatfelvétel a javítást végző szervizzel, időpont-egyeztetés

– amennyiben a bejelentett esemény nem minősül biztosí- tási eseménynek, (pl. garanciaidőn belüli, vagy várakozási időn belüli meghibásodás) szervizek telefonszámainak, el- érhetőségeinek megadása, azzal, hogy az igénybevett ja- vítási szolgáltatás költségei nem a biztosítót terhelik.

VII. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY

A szolgáltatás kiterjed minden olyan termékre:

• melyek számlával igazolt újkori vásárlása Magyarországon történt

• vásárláskori értéke eléri a minimális biztosítási összeget (20000 Ft, de nem több mint 300000 Ft)

• kora (az eladás napjától számítva) nem több mint 5 év

• a biztosított lakás berendezéseinek részét képezi

Jelen kiegészítő biztosítás alá vonható termékek:

1. Háztartási elektromos kis és nagygépek:

• borotva

• epilátor,

• konyhai elszívó,

• elektromos fogkefe,

• főző/sütő,

• fűtő (elektromos hősugárzó, olajradiátor)

• mérleg, (konyhai, személy)

• hajegyenesítő,

• hajszárító,

• hajvágó,

• hűtőgép, fagyasztó,

• kávéfőző,

• kenyérpirító,

• kenyérsütő,

• konyhai kisgép (turmixgép, robotgép),

• mikrohullámú sütő,

• mosógép, szárító,

• mosogatógép,

• olajsütő,

• porszívó, takarítógép

• vasaló,

• vízforraló,

• mobilklíma,

• beépített klíma, feltéve, hogy az évenként kétszeri köte- lező karbantartást elvégezték, és ez bizonyítható

• gőztisztító

2. Szórakoztató elektronikai eszközök:

• asztali DVD lejátszó/ felvevő (csak gyári merevlemezzel)

• blue ray lejátszó

• média box (a beépített merevlemez nélkül)

• otthoni audio rendszer,

• otthoni házi mozi rendszer,

• projektor,

• rádió,

• rádiós magnó,

• Set top box (jel-átalakító),

• szatelit vevő (parabola antenna is),

• televízió,

• video felvevő/lejátszó

Jelen kiegészítő biztosítás alá nem vonható termékek mindazok, melyek az előző listában nem szerepelnek, így különösen:

• Bármilyen típusú telefon (asztali és mobil készülékek bele- értve iPhone is),

• Számítógépek (asztali és hordozható) és perifériák (nyomta- tók, szkennerek, Külső merevlemezek, stb.)

• Fotóeszközök,

• Mp3, Mp4 és Mp5 lejátszók és tartozékaik (beleértve iPod),

• PDA, PNA készülékek

• Egyéb hordozható navigációs készülékek

• Játékkonzolok

VIII. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

• Az ügyfél, a káreseményt, legkorábban a szerződés létrejöttét követő 60. nap elteltével, a kár bekövetkezése után haladék- talanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül köteles bejelen- teni a +36 40 500-000-ás telefonszámon

• Az Europ Assistance Magyarország Kft. a helyszíni javítást

– amennyiben az indokolt – köteles a kárbejelentéstől számí- tott 5 munkanapon belül megkezdeni és azt 30 munkanapon belül befejezni.

• Az Europ Assistance Magyarország Kft. a készülékcserét

– amennyiben az indokolt – köteles a kárbejelentéstől számí- tott 30 munkanapon belül elvégezni.

IX. MENTESÜLÉS ÉS KIZÁRÁSOK

Jelen kiegészítő biztosítás nem vonatkozik az alábbiakra:

• Olyan tervezési, gyártási hibákra, amely miatt a gyártó a ter- méket javításra illetve cserére visszahívta,

• Olyan meghibásodásokra, melyeket, a terméket folyamato- san, vagy időszakosan érő külső hatás, beleértve a háziállat által okozott károsodást is,

• Elemi károkra (tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, vízkárok, földrengés) és bármilyen folyadék által okozott károsodá- sokra,

• Lopás-, rabláskárokra-, illetve ezekre vonatkozó kísérletre,

• Termék elveszésére, elhagyására, illetve elvesztésére,

• Azon hibákra, melyek abból adódnak, hogy az eredeti hiba észlelését követően a terméket továbbra is használták,

• Elkobzott, lefoglalt, zár alá vett termékekre,

• Külső kábelek, jeladók hibájára, elektromos csatlakozásra, tö- mítésekre és vezetékekre, melyek nem szerves részei a ter- méknek,

• Bármely internet szolgáltatás kimaradásából származó ká- rokra,

• Antennák, vevőegységek, hasonlók újra bekötési költségeire,

• Pixelesedésre, gáz leengedés és újratöltésre, valamint képer- nyő beégésre,

• Azon javításokra, melyeket nem a garanciális javításra jogo- sult, illetve a biztosító által jóváhagyott szervizek végeztek,

• Felmerült költségekre abban az esetben, amennyiben meg- hibásodás nem található, nem állapítható meg,

• Hibákra, melyek abból adódnak, hogy analóg jeladásról di- gitális jeladásra vált a Szerződő/Biztosított adott termék ese- tében,

• Közvetett veszteség bármilyen formájára, elmaradt haszonra,

• Biztosított termék által okozott károkra (következményi károk),

• Megjavított, pótolt termék (piaci) értékcsökkenésére.

• Balesetből eredő meghibásodásra,

• Szépséghibás, outletben forgalmazott, csökkentett garanci- ával rendelkező termékekre,

• Hivatalos márkaképviselettel nem rendelkező gyártók által fo- galmazott termékekre.

5. IT asszisztencia

Telefon: x00 00 000-000

Telefonon és IT hálózaton keresztül nyújtott IT távsegítség szolgáltatás

I. BIZTOSÍTOTTAK

1. Az IT asszisztencia kiegészítő biztosítást az veheti igénybe, akinek az UNIQA Biztosító Zrt.-vel kötött érvényes lakásbiz- tosítása van, és a biztosítási ajánlaton és kötvényen a szol- gáltatás megjelölésre került.

2. Jelen biztosítás kiegészítő biztosítás, a biztosított meglévő lakásbiztosítási szerződésének részét képezi, annak meg- szűntével jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

3. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, a biztosítási szerződésen megjelölt kockázatviselési helyen.

II. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

A biztosítás helye a kötvényben feltüntetett kockázatviselési hely.

III. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE

Jelen kiegészítő biztosítás megszűnik:

– az alapbiztosítás megszűnése esetén;

– a jelen kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén (Általános feltételek, továbbiakban II.6.C);

– amennyiben a kockázatviselés valamennyi biztosítottra vo- natkozóan megszűnt;

– a jelen kiegészítő biztosítás felmondása esetén.

A jelen kiegészítő biztosítás(oka)t a szerződő a biztosítási évfor- dulóval írásban mondhatja fel.

A szerződés(ek) megszűnésének napjával a kockázatviselés va- lamennyi biztosítottra vonatkozóan megszűnik.

IV. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni.

V. SZOLGÁLTATÁSI TARTALOM

• informatikai hardver eszközök meghibásodásának, problé- máinak azonosítása, segítség a probléma azonnali elhárítá- sában, akár távsegítséggel is,

• tényleges meghibásodás esetén intézkedés a javítás érde- kében, kapcsolatfelvétel a javítást végző szervizzel, időpont- egyeztetés

Jelen kiegészítő biztosítás évente legfeljebb két alkalommal ve- hető igénybe, minden további alkalom a szerződő költségválla- lásával lehetséges.

A távsegítség az alábbi területekre vonatkozik:

• e-mail beállítás

• Internet-kapcsolat beállítása, Router konfigurálás

• Irodai programcsomag beállítások

• Meglévő szoftver telepítése

• Nyomtató beállítások, hálózati beállítás

• Mac alapbeállítások

• WIFI beállítás

• WLAN szoftverek beállítása

• Okos telefon szinkronizációs kérdések

• PDA

Nem terjed ki az IT assistance szolgáltatás az alábbi területekre:

• Nem legális szoftverek telepítése

• Egyéb – interneten lévő helyekről való nem legális szoftve- rek letöltése

VI. BIZTOSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉNYELMI SZOLGÁLTATÁS

Kedvezményes eszköz beszerzési lehetőség:

• PC-k

• WLAN (Wi-Fi) Routerek

• LCD monitorok

• Nyomtatók és multi funkciós készülékek

• Használt – jó minőségű, garanciás – laptop, munkaállomás, szerver

6. Házi kedvenc kiegészítő kisállat-biztosítás

I. BIZTOSÍTHATÓ HÁZI KEDVENCEK

Biztosított lehet az a kisállat, amely a biztosított tulajdonát ké- pezi. Házi kedvenc kisállatnak minősül az egészséges macska (Felis silvestris catus) és/vagy elektronikus (mikrochipes) állat- azonosítóval tartósan rendelkező egészséges kutya (Canis fami- liaris).

Jelen kiegészítő biztosításban csak azok a házi kedvenc kisállatok biztosíthatóak, melyek az ajánlattétel időpontjában nem töltöt- ték be a 6. életévet. Jelen kiegészítő biztosítás fedezete nem ér véget a házi kedvenc 6. betöltött életévével.

Jelen kiegészítő biztosítás keretében maximum 6 darab házi kedvenc biztosítható. A biztosított kisállatok számát az ajánlaton fel kell tüntetni.

II. TERÜLETI HATÁLY

A jelen kiegészítő biztosítás területi hatálya Magyarország.

III. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE

Jelen kiegészítő biztosítás megszűnik:

– az alapbiztosítás megszűnése esetén;

– a jelen kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén (Általános feltételek, továbbiakban II.6.C);

– amennyiben a kockázatviselés valamennyi biztosítottra vo- natkozóan megszűnt;

– a jelen kiegészítő biztosítás felmondása esetén

– a biztosított kisállat halálának napjával,

– illetve amennyiben a szerződőnek/biztosítottnak a biztosított állat megóvásához fűződő érdeke megszűnik.

A jelen kiegészítő biztosítás(oka)t a szerződő a biztosítási évfor- dulóval írásban mondhatja fel.

A szerződés(ek) megszűnésének napjával a kockázatviselés va- lamennyi biztosítottra vonatkozóan megszűnik.

IV. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni.

V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Jelen kiegészítő biztosítás kártérítésének felső határa

– Plus csomag esetében 20000 Ft/kár/év

– Öko csomag esetében 100000 Ft/kár/év

függetlenül a biztosított kisállatok darabszámától. Jelen kiegé- szítő biztosítás évente egy alkalommal vehető igénybe.

VI. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

1. Jelen kiegészítő biztosítás keretében a biztosító kockázatot vállal a kockázatviselés tartamán belül bekövetkező, a biz- tosított kisállat betegség vagy baleset miatt szükségessé váló állatorvosi kezelés költségeire. Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha egy államilag elismert állatorvosi végzettséggel és működési engedéllyel rendelkező személy, vagy ilyen tevékenység végzésére jo- gosított állatorvosi egészségügyi intézmény végzi.

2. Állatorvosi kezelési költség alatt értendő a biztosított állat baleset vagy betegség miatti gyógykezelésével összefüggő állatorvosi munkadíj, a balesettel vagy betegséggel össze-

függésben szükségessé váló laboratóriumi és képalkotó vizs- gálatok díja, a biztosított állat gyógykezelésével összefüggő műtét során az állat szervezetébe kerülő implantátum ára, valamint a biztosított állatot kezelő állatorvos által az állat- nak közvetlenül beadott diagnosztikumok és gyógyszerké- szítmények ára. Nem tartoznak az állatorvosi kezelési költ- ségeinek körébe, így a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alternatív gyógyászati módszer alkalmazásával kapcso- latos költségekre, még akkor sem, ha azt szakképzett állat- orvos nyújtja.

3. Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási ese- ménynek, ha olyan baleset vagy betegség következménye, amely a biztosítási szerződés hatálya alatt, betegség bizto- sítás esetén a biztosító kockázatviselésének hatálya alatt tör- tént, illetve kezdődött.

4. A házi kedvenc kisállatnak az egy konkrét balesetből vagy betegségből származó állatorvosi kezeléseit egy biztosítási eseménynek kell tekinteni függetlenül attól, hogy esetleg ezeket eltérő helyen és/vagy időben végezték. Szintén egy biztosítási eseménynek minősül a házi kedvenc kisállatnak az egy konkrét balesetből vagy betegségből származó állatorvosi kezeléseit, függetlenül attól, hogy az állatorvosi kezelések a balesetből vagy a betegségből közvetlenül vagy közvetetten következnek (ilyenek például a konkrét beteg- ség szövődményei miatti kezelések, illetve a hibás orvosi kezelés miatt szükségessé vált újabb kezelések). Továbbá egy biztosítási eseménynek kell tekinteni a betegségek ki- újulásából származó állatorvosi kezeléseket, függetlenül attól, hogy a kisállatot korábban gyógyultnak nyilvánítot- ták.

5. Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából balesetnek minő- sül a biztosított akaratától független, előre nem látható hir- telen fellépő külső mechanikus vagy vegyi hatás, melynek következtében a biztosított kisállat állatorvosi (állatkórházi, klinikai) kezelése szükséges.

6. Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából betegségnek mi- nősül minden olyan kórokozók (baktériumok, gombák, pa- raziták, vírusok, kórokozók) által okozott fertőző megbete- gedés, továbbá nem fertőző szervi betegségek, amelyek kö- vetkeztében a biztosított állat állatorvosi (állatkórházi, klini- kai) kezelése szükséges.

7. A biztosító a szerződésben, betegség biztosítási esemény esetében várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szer- ződés hatályba lépésétől számított 6 hónap. A biztosító koc- kázatviselése a várakozási idő alatti betegség biztosítási ese- ményekre nem terjed ki.

VII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSOK

1. Mentesül a biztosító a kárkifizetés alól, amennyiben a szer- ződő/biztosított a kisállatot nem a fajnak megfelelően gon- dozta és/vagy a fajra jellemező betegségek megelőzése ér- dekében nem tette meg a tőle elvárható megelőző intéz- kedéseket (pl. védő oltások).

2. Nem minősülnek biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító azokat az állatorvosi kezeléseket, amelyeket a biz- tosítási szerződés bármely okból történő megszűnése után végeztek, és/vagy amelyeket a kockázatviselés kezdete előtt kezdődött betegséggel, annak kiújulásával, vagy bekövet- kezett balesettel kapcsolatban végeztek.

3. Továbbá nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi állatorvosi kezelések, és nem téríti meg a biztosító az alábbi állatorvosi kezelések költségeit:

• az öröklődő betegségek és állapotok (pl. rejtett here) miatt, illetve az örökletes (genetikai) terheltségekre visz- szavezethető balesetek miatt szükségessé váló állatorvosi beavatkozások, műtétek költségei,

• a kisállat viselkedési problémájával, annak kezelésével, valamint a kisállat képzésével kapcsolatos kezelések költ- ségei,

• az ivartalanítási műtét költségei (kivéve, ha az ivartalaní- tási műtét elvégzése betegség miatt válik közvetlenül in- dokolttá),

• a kozmetikai jellegű beavatkozások, műtétek (pl. fül- és farokvágás, fogkezelés és -pótlás, karmok eltávolítása) költségei,

• a betegségeket megelőző (preventív) állatorvosi beavat- kozások (pl. védőoltások, külső és belső élősködők elleni kezelések) és vizsgálatok költségei,

• a kisállat túlsúlyának kezelése, kivéve, ha a túlsúlyos álla- pot maga is egy diagnosztizált betegség következmé- nye,

• a kisállat túlsúlyból származó betegségek kezelése, ki- véve, ha a túlsúlyos állapot maga is egy diagnosztizált betegség következménye,

• a bejelentési kötelezettség alá eső betegségek – ilyen pél- dául a veszettség,

• az idegen tárgy lenyeléséből származó állatorvosi keze- lés, ha nem telt el legalább tizenkét hónap a korábbi ilyen kárbejelentéstől.

4. Nem téríti meg a biztosító:

• a kisállat tetemének szállításával, temetésével, elham- vasztásával vagy más módon történő kezelésével össze- függő költségeit továbbá a kisállat eutanáziájának költ- ségeit, kivéve a kisállat megszüntethetetlen vagy csak hosszú időtartamú kezeléssel megszüntethető szenve- dése esetében,

• azon állatorvosi tevékenységek azon költségeit, amely nem képezi a kezelés lényegi részét – ilyen például a ki- sállat állatorvoshoz szállításának költsége,

• az állatorvosi kezeléshez kapcsolódó speciális étrend és diéta költségeit,

• az állatorvos kiszállásának költségét, kivéve, ha az állat- orvos igazolja, hogy a kisállat szállítása súlyosan veszé- lyeztetné a kisállat egészségét.

5. Nem téríti meg a biztosító azokat a költségeket, amelyek olyan balesetből vagy betegségből származnak, amelyeket a szerződő/biztosított, a szerződővel/biztosítottal egy ház- tartásban elő családtagok, a szerződő/biztosított vagy a szerződővel/biztosítottal egy háztartásban élő családtagok által alkalmazott személyek, a szerződő/ biztosított vagy a szerződővel/biztosítottal egy háztartásban élő családtagok vendégei, valamint a kisállat felügyeletével, kezelésével vagy gondozásával időszakosan vagy tartósan megbízott személy közvetlenül vagy közvetetten szándékolt magatartása és/vagy súlyos gondatlansága idézett elő. A jelen biztosítás szempontjából súlyos gondatlanságnak minősül különösen:

• az állat kínzása,

• az állat gondozásának elhanyagolása,

• baleset vagy megbetegedés esetén az állatorvos értesí- tésének elmulasztása,

• az állatorvos által előírt, illetve ajánlott kezelés elmulasz- tása, az előírástól eltérő alkalmazása,

• a mindenkor hatályos állategészségügyi vagy állatvé- delmi jogszabályok megszegése.

7. Garázsban tárolt motoros meghajtású jármű

Biztosítási eseménynek minősül a biztosításba vont garázsban tárolt kötelező felelősségbiztosításra kötelezett motoros meg- hajtású járművekben és abba utólag vagy gyárilag beépített al- katrészben, tartozékban tűz, robbanás, villámcsapás, vezetékes víz által okozott kár, amennyiben ezen kockázatok után az alap- biztosításban is megfizették a díjat. (A motoros meghajtású jár- művek tárolására szolgáló helyiség(ek)nek a külső időjárási vi- szonyoktól zártnak kell lennie.)

Biztosított vagyontárgy jelen kiegészítő biztosítás alapján, kizá- rólag a biztosított épület és vagy melléképület természetes sze- mély tulajdonos(társ)ainak és a velük a kockázatviselés helyén együtt élő közeli hozzátartozóiknak, a forgalmi engedély szerint, saját tulajdonát képező gépjárműve(i) és az(ok) gyárilag vagy utólag beépített jogszabály által nem tiltott alkatrészei, tartozé- kai.

A biztosító szolgáltatása – bármely biztosítónál – casco biztosí- tással rendelkező járművek esetében a kártérítés felső határa a keletkezett kár, de legfeljebb az önrész mértéke, maximum évenként (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), káresemé- nyenként 1000000 Ft.

A biztosító szolgáltatása – bármely biztosítónál – casco biztosí- tással nem rendelkező járművek esetében a keletkezett kár mér- tékéig, de legfeljebb évenként (a szerződés biztosítási évfordu- lója szerint), káreseményenként 1 000 000 Ft-ig terjed.

Nem téríti meg a biztosító:

a) azon kárt, amelyet a biztosítottak más biztosítási szerződés alapján vagy egyéb, igazolt forrásból megkaphatnak, füg- getlenül attól, hogy melyik biztosítónál áll fenn a szerződés. (pl. casco, bármely felelősségbiztosítás),

b) a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan kárt, amely nem a fent meghatározott kockázatok miatt keletke- zett,

c) a biztosított motoros meghajtású járművek ellopásával (a jármű önkényes elvétele), elrablásával, feltörésével valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben kelet- kezett károkat,

d) tűz-, robbanás esetén azon motoros meghajtású járműben keletkezett károkat, amelyből hatóságilag igazolhatóan ki- indult a tűz, vagy robbanás.

e) a kockázatviselés helyén, de nem garázsokban, vagy nem épületnek minősíthető helyen, illetve a szabadban tárolt motoros meghajtású járművekben keletkezett károkat,

f) a járműben keletkezett értékcsökkenést,

g) a sérült jármű más járművel történő pótlásának járulékos költségeit (pl.: bérautó),

h) a járműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos költsége- ket (pl. elmaradt haszon, stb.)

i) a gépjármű szállítmányában, ill. a gépjárműben tárolt in- góságokban keletkezett károkat (kivéve a kötelező tartozé- kok és gyerekülés).

j) a gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés előtti vizsga díját, a forgalomba helye- zés egyéb költségeit,

k) hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagokat, üzemanyagot,

l) a helyreállítás során a járművön végzett változtatásokkal, teljesítménynöveléssel, minőségjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költsége- ket,

továbbá nem terjed ki a fedezet a biztosított bérelt, kölcsön- vett, lízingelt motoros meghajtású járműveire, valamint az al- bérlők, látogatók, vendégek, járműveire.

VII. Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok

A) Az Otthon és környezet Techno+ lakásbiztosítás védelmi szintjei, és a hozzájuk tartozó kártérítési limitek

A biztosító kártérítési kötelezettsége a betöréses lopás káresemény bekövetkezésekor meglévő, a kárrendezés során megállapított és rögzített tényleges betörésvédelmi szinteknek megfelelő, a biztosító által meghatározott és az alábbi táblázatban rögzített limi- tekig terjed a biztosított vagyoncsoportokban. Az I. védelmi szint nem teljesülése esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn.

Biztosított vagyon- csoportok Betörés- védelmi szintek	Védelmi szinthez rendelt maximális kártérítési összegek (E Ft) vagyoncsoportonként, betöréses lopás kockázatnál
	Állandóan lakott épület / lakás						Mellék- épület	Nyaraló és lakatlan épület
	Összesen Ebből ⇨	Műtárgyak	Nagy értékű ingóságok		Készpénz1 MABISZ minősített értéktáro- lóban	Vállalkozás vagyon- tárgyai	Általános háztar- tás ingóság, vál- lalkozás vagyon- tárgyai, valamint 100 ezer Ft egyedi értéket meghaladó bar- kács- és kerti gépek (kizárólag saját használatú helyiség)	Általános háztar- tási ingóság és épülethez rögzí- tett gépészeti és egyéb felszere- lési tárgyak
			200 E Ft egyedi értéket meg- haladó • Híradástech- nikai és mű- szaki cikkek • Hobby eszkö- zök • Egyéb gyűjte- mények	Nemesfém, igazgyöngyök drágakövek, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, órák2, valamint nemes szőrmék
I. védelmi szint	6 000	1 000	1 000	200	200	1 000	400	400
II. védelmi szint	8 000	8 000	2 000	400	400	2 500	600	1 000
III. védelmi szint	16 000	5 000	6 000	600	600	5 000	1 000	4 000
IV. védelmi szint	30 000	7 500	10 000	800	800	7 500	1 400	6 000
V. védelmi szint	nem limitált	10 000	nem limitált	1 000	1 000	10 000	2 000	nem limitált

1 Értéktároló nélkül, vagy minősítéssel nem rendelkező értéktároló esetén készpénz, értékpapír a lakásban Eco csomag kötése esetén max. 20 000 Ft-ig, Plus csomag esetén max. 40 000 Ft, Öko csomag kötése esetén max. 60.000 értékig biztosított, amennyiben a készpénzt az ajánlaton biztosításra feladták.

2 A nemesfém, igazgyöngyök drágakövek, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, órák amennyiben MABISZ által minősített értéktárolóból kerültek eltulajdonításra, a kártérítési limit felső határa megegyezik a minősítési értékhatárral, amennyiben az értéktárolót előírásszerűen telepí- tették.

B) A védelmi szintek kritériumai

I. Mechanikai védelmi kritériumok és elektronikai jelzôrendszerek kombinációjából kialakított védelmi szintek

I. védelmi szint: V-1. mechanikai védelmi kritériumok

II. védelmi szint: V-2. mechanikai védelmi kritériumok, vagy

V-1. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer

III. védelmi szint: V-3. mechanikai védelmi kritériumok, vagy

V-2. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer

IV. védelmi szint: V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer, vagy

V-2. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer

V. védelmi szint: V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer

II. Mechanikai védelem követelményei

	V-1. védelmi kritériumok	V-2. védelmi kritériumok	V-3. védelmi kritériumok
Falazat, födém, padozat
Anyag minôsége, vastagság	6 cm vastag tömör tégla vagy 6-10 cm vastag szendvicsszerkezet vagy legalább 10 cm vastag két vagy többrétegû szerkezet vagy legalább kétrétegû könnyûszerkezet vagy gyári elemekbôl összeállított faház	12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton	25 cm vastag tömör téglafal vagy 12 cm vastag vasalt beton
Ajtók
Ajtó, ajtótok anyaga	Tetszôleges	Tetszôleges	Tömör fa vagy fém
Ajtólap vastagsága	Tetszôleges	Tetszôleges	Fa ajtó esetén min. 40 mm
Zár	Biztonsági zár1 vagy önzáró hajtó- mûvel ellátott mozgatószerkezet (garázsajtók)	Biztonsági zár1	Biztonsági zár1
Zárási pontok száma	Legalább 1 db	Legalább 2 db	Legalább 3 db (vagy 2 zár esetén az egyik két irányba záródó)
Zárási pontok távolsága	–	Legalább 30 cm	Legalább 30 cm
Zárnyelvek reteszelési mélysége	–	Legalább 15 mm	Legalább 20 mm
Zárbetétek védelme	–	Letörés ellen10	Letörés és fúrás ellen
Zárnyelvet fogadó ellenlemez	Tetszôleges	Fa tokozat esetén legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített	Fa tokozat esetén legalább 3 ponton falszerkezethez rögzített
Reteszhúzás elleni védelem5	Szükséges	Szükséges	Szükséges
Kiemelés elleni védelem6	–	Szükséges	Szükséges
Záráspontosság	Nincs maximálva	5 mm-en belül	5 mm-en belül
Ajtólap rögzítése tokhoz	Xxxxxxxxx forgópánttal	Legalább 3 db diópánttal	Legalább 3 db diópánttal
Zárszerkezet védelme7	–	150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás	150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás
Tok rögzítése falhoz	Tetszôleges	Tetszôleges	Legfeljebb 30 cm-enként legalább 10 cm mélyen
Ablakok4
3 m alatti, 30x30 cm-nél nagyobb felületû ablakok	–	Belülrôl kulccsal zárható zár- szerkezettel rendelkezô; vagy kívülröl nem hozzzáférhetô módon rögzíthetô redônnyel, spalettával szereltek; vagy minimum P2A8, illetve A1 fokozatú biztonsági üvegezéssel ellátott	Fix3 vagy mobil rács vagy MABISZ által legalább részleges mechanikai védelem elemeként minôsített rács, redôny vagy minimum P6B8 ill. B1 fokozatú biztonsági üvegezés
Mobil rácsok zárása	–	–	2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zárral, vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel

A számokkal jelölt fogalmakhoz magyarázatok:

1. Biztonsági zárnak minősülnek az alábbiak: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a két- tollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10000-et, az egyedi minősített lamellás zár, ill. a kizárólag MABISZ által minősített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt)

2. A MABISZ által minősített min. 0,1 mm vastagságú bizton- sági üvegfólia, melynek telepítésére az alábbi követelmé- nyek érvényesek:

• az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülről nem el- távolítható – rögzítőlécet kell alkalmazni;

• a fóliát legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülről, buborékmentesen kell elhelyezni;

• a keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több, mint 1mm

3. Legfeljebb 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmé- rőjű köracél – vagy ezzel egyenszilárdságú – kívülről nem szerelhető rácsozat. A rácsot a falazathoz 30 cm-enként, de legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erősíteni.

4. Ablaknak minősül és ezért az ablakokra vonatkozó előírások vonatkoznak az alábbiakra is:

• a fixen beépített portálüveg,

• az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületű nyit- ható vagy fix üveg,

• az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkező ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (tera- szajtó).

Az ablakok magasságát a járó- illetve megközelítési szinttől az alsó párkánymagasságukig számítjuk.

5. A kétszárnyú ajtók esetében - amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével.

Billenőkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni véde- lemnek.

6. Az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyze- tében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt ál- lapotában a tokba süllyedő csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarok- kal.

7. Az ajtó lapjába besüllyesztett zárszerkezetet (bevésőzár) egyrészt védeni kell a nem tömör ajtólapból való kiszaka- dástól, másrészt az ajtólapon keresztüli megfúrástól egy kí- vülről nem szerelhető acéllemez ráerősítésével.

8. Az DIN 52290 szabvány szerint.

9. Reteszelési mélység a zárszerkezet zárt állapotában a zárási pontnak az ajtóél síkjától mért hossza.

10. A zárbetét ajtólapból kiálló részét kívülről nem oldható módon védő zárpajzs (cím) felszerelésével kell védeni.

III. Elektronikus jelzőrendszerek követelményei

E-1. Elektronikai jelzőrendszer

A záradék értelmében az elektronikai jelzőrendszernek helyi ri- asztást kell kiváltania az alábbi feltételek szerint. Alapvető köve- telmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű területvé- delem együttes teljesülése, vagy a teljes körű területvédelem megvalósulása.

1. Megfelelő a felületvédelem, ha

• az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és be- hatolási kísérleteket;

• a nyílászárók védelmének megvalósítása során a felszerelt eszközök süllyesztettek legyenek, és 1-2 cm-es mozgást ér- zékeljenek;

• az üvegfelület-védő érzékelőknek már az üveg repedését is jelezniük kell. Az érzékelők védelme ki kell, hogy terjed- jen a teljes üvegfelületre.

2. Csapdaszerű a területvédelem, ha

• az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a vé- dett objektumban található, veszélyeztetett tárgyak, kie- melt térségek megközelítési útvonalát figyeli.

3. Teljes körű a területvédelem, ha

• az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a vé- dett objektum teljes belső terét és mindennemű illetékte- len emberi mozgást jelez.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

• egy jelzővonalon több érzékelő is telepíthető oly módon cso- portosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azo- nosítható legyen. (Támadásjelző rendszer telepítésénél rög- zített eszközök felszerelése szükséges. Az alkalmazott eszkö- zök működtetése esetén a rendszernek éles állapotban, amennyiben felügyeleti központba nincs bekötve, hangos jel- zést kell adnia.

Telepítésük úgy történjen, hogy jelzésük esetén egyenként is azonosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzőhurok-azonosí- tás);

• a vezetékek toldása falban lévő védőcsőben, vagy rejtett sze- relés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsővel védve is tör- ténhet;

• riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-fény jelző és hang- jelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy segédeszközök nélkül ne lehessen elérni őket. Távfelügyelt rendszer esetén a helyi hang és fényjelzés nem szükséges;

• a rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történ- het.

A személyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni. A kezelőegységnek védett térben kell elhelyezkednie és az éle- sítésre-oldásra max. 30 másodperc idő állhat rendelkezésre;

• hat számjegyes kódok esetén a kezelőegység védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mecha- nikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre, a doboz szabotázsvédett legyen, a kezelésre max. 30 másodperc idő állhat rendelkezésre a doboz nyitását vagy rongálását követően;

• a rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan programoz- ható felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kime- nettel, amelyekről a felügyeleti központba történő bekapcso- lás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható;

• a kültéri riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral ren- delkező hang-, fényjelzővel történjen. A védett térben leg- alább egy hangjelző szükséges. A hangjelzők hangereje leg- alább 100 dB/m legyen;

• kizárólag a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók;

• a központi egység, vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt ál- lapotot a védelmi körökön külön-külön (minimum 3 db azon- nali riasztási, és a szabotázsvonalon);

• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetékte- lenek által ne legyenek változtathatók);

• a központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szer- viz-üzemmódban nyitható kivitelű, szabotázsvédett, mini- mum 1,2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szi- lárdságú anyagból – legyen;

• a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a köz- ponti egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni;

• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;

• a rendszer minden eleme szabotázsvédett legyen;

• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jeladóáramkört, kapcsoló- berendezést felügyelni kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

• a szabotázsvonalak jelzéseit a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikailag is jeleznie, illetve tárolnia kell;

• a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rö- vidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változását a rendszer jelezze;

• minimálisan egy kültéri akusztikus és optikai jelzésadó, vala- mint egy beltéri akusztikus jelzésadó telepítendő;

• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve ki- zárólag az arra illetékes kezelő, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;

• a kültéri hangjelző kettős burkolatú, min. 1,2 mm-es lágyacél (vagy azzal egyenértékű) burkolattal és váltakozó kéthangú jelzéssel rendelkezzen;

• az energia-ellátást két – egymástól független, kölcsönhatás- mentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;

• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén auto- matikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemelését, annak letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;

• a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;

• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védőcsőben kell elvezetni.

E-2. Riasztás kiváltása állandó készenléti ügyeleten

E-1. védelmi előírásnak megfelelő riasztóberendezés, amely ri- asztást állandó készenléttel rendelkező rendőri ügyeleten, vagy szakhatósági engedéllyel rendelkező, állandó készenléti ügyele- tet biztosító vagyonvédelmi figyelőrendszer központjában vált ki.

C) Lakásbiztosítási záradékok

V-6. Záradék: Értéktároló alkalmazása

Az értéktárolót magába foglaló helyiség védelmi szintjéhez tartozó, a VII. Függelék A pontjában rögzített limitig kiterjed a biztosítási fedezet a készpénz vagyoncsoportra (lásd III. 3.

B. iv. pont) ha a MABISZ által termékmegfelelőségi ajánlás- sal bíró vagy a biztosító által ajánlott értéktárolóban van el- zárva, és

a) az értéktároló a minősítési tanúsítványnak vagy a gyártó telepítési előírásainak megfelelő módon falba vagy pa- dozatba épített, vagy

b) lemezszekrényt, bútorszéfet 3000 N, páncélszekrényt pedig 10 000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon az ér- téktárolón belül épületszerkezeti tartóelemhez, bútorhoz rögzítették.

Mentesül a biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek, vagy megfelelőség esetén a biztosított nem gondoskodott azok üzembe helye- zéséről.

Z-1. Záradék: A felelősségbiztosítási fedezet kiterjesztése ebtartói minőségre

A záradék értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a magán- személyi minőségből eredően az ebtartás során bekövetkező harmadik személynek okozott károkra.

A kártérítés felső határa 2000 000 Ft/év, területi hatálya: Magyarország.

A záradék nem értelmezhető és nem alkalmazható állatpan- ziók és kereskedelmi célú ebtenyésztők felelősségének biz- tosítására.

A kártérítés nyújtásának feltétele, hogy a biztosított hitelt ér- demlően igazolja az eb tulajdonjogát.

Z-2. Záradék: Üvegtörés kizárása

(Jelen záradék csak olyan külön ingóságbiztosítás esetén al- kalmazható, ha az épület külön kerül biztosításra, s az ma- gában foglalja a szerkezeti üvegezést.)

A záradék értelmében a biztosítás nem terjed ki a kötvény- ben megjelölt biztosított veszélynemek közül az épületszer- kezeti üvegtörés károkra.

Z-3. Záradék: Építés, átépítés alatt álló épületek biztosítása

Jelen kiegészítő biztosítás feltételének keretében a felek meg- állapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a jelen kiegészítő biz- tosításra megállapított díjat megfizette, az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épü- letek és épületrészek teljes állagára kiterjed a biztosítási fe- dezet – beleértve azok beépített és be nem épített alkotóré- szeit és tartozékait is – a lakásbiztosítási ajánlaton jelzett biz- tosítási csomagban megnevezett kockázatokra és védelmi szintek mellett.

Jelen záradék alkalmazását a szerződő a biztosítás tartama alatt tetszőleges időtartamra kérheti.

A kárt részkárok esetén a keletkezett kár mértékéig, totálkár esetén legfeljebb az épület káridőponti készültségi szintjéig terjedő biztosítási összeg erejéig téríti a biztosító.

Z-5. Záradék: Legalább három évre kötött szerződés

A felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szer- ződést legalább három évre kötik, mindemellett fenntartják a jogot a szerződés évfordulóra történő felmondására, 30 nap felmondási határidő betartásával. A legalább három évre kötött szerződésekre a biztosító az ajánlaton rögzített tartamengedményt nyújtja.

Ha a szerződő az itt megjelölt lejárati idő előtt felmondja a szerződést köteles az engedmény összegét visszamenőlege- sen megfizetni, kivéve ha a biztosított vagyontárgy totálkárt szenved.

1. sz. melléklet

Az Otthon és környezet Techno+ lakásbiztosítás fedezettípusai és kártérítési limitek

Veszélynemek	Öko	Plus	Eco
Tűz	✓	✓	✓
Robbanás	✓	✓	✓
Villámcsapás közvetlen hatása	✓	✓	✓
Villámcsapás közvetett hatása	✓	✓	✓
Vihar	✓	✓	✓
Jégverés	✓	✓	✓
Felhőszakadás	✓	✓	✓
Hónyomás	✓	✓	✓
Szikla-, kőomlás, fölcsuszamlás	✓	✓	✓
Ismeretlen építmény, üreg beomlása	✓	✓	✓
Ismeretlen jármű ütközése	✓	✓	✓
Légijármű és rakományainak ütközése	✓	✓	✓
Idegen tárgy rádőlése	✓	✓	✓
Árvíz	✓	✓	✓
Földrengés	✓	✓	✓
Vízkár (kibővített fedezet)	✓	500 000 Ft	500 000 Ft
Elfolyt víz értéke	50 000 Ft	50 000 Ft	50 000 Ft
Felelősségbiztosítás limit	30 000 000 Ft	30 000 000 Ft	20 000 000 Ft
Területi hatály	Világ összes országa kivéve USA, Kanada	EU	EU
Kerékpár felelősség	✓	✓	✓
Kisállat felelősség	✓	✓	✓
Mellékköltségek térítése	Épület biztosítási összeg 5%-a	Épület biztosítási összeg 4%-a	Épület biztosítási összeg 3%-a
Magával vitt ingóság	200 000 Ft	150 000 Ft	100 000 Ft
Idegenvagyontárgyak	200 000 Ft	150 000 Ft	100 000 Ft
Kerti növényzet biztosítása	150 000 Ft	100 000 Ft	50 000 Ft
Tűz nélküli füst és hő okozta károk	✓	✓	✓
Betöréses lopás	✓	✓	✓
Rablás	✓	✓	✓
Rongálás	✓	✓	35 000 Ft
Üvegtörés*	5 m2 táblaméretig	3 m2 táblaméretig	–
Különleges üveg	300 000 Ft	100 000 Ft	–
Bútorüvegezés	✓	✓	–
Vandalizmus	600 000 Ft	300 000 Ft	–
Graffiti	150 000 Ft	150 000 Ft	–
Beázás	30 000 Ft	30 000 Ft	–
Akvárium törése, repedése okozta kár	100 000 Ft	50 000 Ft	–
Fagyasztott élelmiszer	100 000 Ft	10 000 Ft	–
Szállásköltség térítése	300 000 Ft	300 000 Ft	–
Személyzet által okozott kár	100 000 Ft	50 000 Ft	–
Bankkártya, személyi okmány pótlása, zárcsere	60 000 Ft	10 000 Ft	–
Besurranás	200 000 Ft	–	–
Szabadban tárolt vagyontárgyak	200 000 Ft	–	–
Napkollektor, napelem, hőszivattyú	✓	–	–
Zöldkártya	✓	–	–

* Üvegtörés biztosítás csak épületbiztosítással együtt köthetô.

Kiegészítő biztosítások és szolgáltatási összegek/limitek

Veszélynemek	Öko	Plus	Eco
Kiterjesztett garancia	✓	✓	✓
IT asszisztencia	✓	✓	✓
Házi kedvenc kisállat–biztosítás	Évente 1 alkalommal, max 100000 Ft/kár/év	Évente 1 alkalommal, max 20000 Ft/kár/év	–
Plusz-24	✓	✓	✓
Ebtartói felelősségbiztosítás	✓	✓	✓
Kiegészítő műtárgy	✓	✓	–
Kiegészítő jogvédelem	1 000 000 Ft	750 000 Ft	500 000 Ft
Kártérítési jogvédelem	✓	✓	✓
Tulajdonosi jogvédelem	✓	✓	✓
Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem	✓	✓	✓
Fogyasztói jogvédelem	✓	✓	✓
Munkajogi jogvédelem	✓	✓	✓
Balesetbiztosítás	✓	✓	✓
Baleseti halál	1 000 000 Ft	750 000 Ft	500 000 Ft
Kullancs okozta bénulás	100 000 Ft	75 000 Ft	50 000 Ft
Csonttörés, csontrepedés	5 000 Ft	4 000 Ft	2000 Ft
Tömegközlekedési eszközön elszenvedett baleset	✓	✓	✓
Égési sérülés	100 000 Ft	75 000 Ft	50 000 Ft
10%-os mértéket meghaladó, maradandó egészségkárosodás	max. 1 000 000 Ft	max. 750 000 Ft	max. 500 000 Ft
10%-os mérték alatti, maradandó egészségkárosodás	10 000 Ft	8 000 Ft	6 000 Ft
Kórházi napi térítés	4 000 Ft/nap	3 000 Ft/nap	–
Baleset miatti műtéti térítés	30 000 Ft	20 000 Ft	–
Garázsban tárolt motoros meghajtású járművek	✓	✓	✓

UNIQA Biztosító Zrt.

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.

Tel.: x00 0 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000

Levelezési cím: 1390 Budapest, 62. Pf. 197

E-mail: xxxx@xxxxx.xx · Internet: xxx.xxxxx.xx H 5054/2016. 06. /158