GB395 JELŰ GROUPAMA CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
Az OTP Csoport partnere
GB395 JELŰ GROUPAMA CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
A biztosítási szerződés alapján a Groupama Biztosító Zrt. (székhely: 1146 Bu- dapest, Erzsébet xxxxxxxx xxxx 0/C, a továbbiakban: biztosító) köteles a szer- ződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
Az ajánlat, a kötvény és a jelen biztosítási feltételek a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megál- lapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
A jelen biztosítási feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
1. A biztosítás tárgya
A biztosított jármű (a továbbiakban jármű) a szerződésben megnevezett, érvényes magyar hatósági jelzésekkel és dokumentumokkal ellátott jármű. A jármű a szerződésben feltüntetett állapotban és felszereltséggel van biz- tosítva.
Jelen szerződés alapján a biztosító nem vállal kockázatot bérleti szerződés alapján egy évnél rövidebb időre bérbe adott járműre.
Járműnek minősül a jelen szerződés szempontjából:
– személygépkocsi;
– tehergépkocsi;
– vontató;
– pótkocsi;
– autóbusz.
2. A szerződés alanyai
2.1. Biztosító
Groupama Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
2.2. Szerződő
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 12708/3 – Hatályos 2018. február 23-ától visszavonásig.
Az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy (biztosított) javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött kár- biztosítási szerződés semmis. A szerződőt terheli a díjfizetési kötelezettség, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köteles a nyilat- kozatok megtételére is.
2.3. Biztosítottak
A biztosító szolgáltatására a biztosítottak jogosultak.
2.3.1. Biztosított a jármű tulajdonosa, illetve amennyiben a jármű lízing- szerződés keretében finanszírozott, biztosított a jármű üzemben tartója (lízingbevevő). Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biz- tosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépés- hez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
2.3.2. Társbiztosított a szerződő/biztosított külön nyilatkozata alap- ján a jelen szerződésben társbiztosítottként megjelölt hitelező vagy lízingbeadó. A biztosítási szerződésből eredő, a biztosítottat terhelő kötelezettségek – így különösen a közlési, változás- és kárbejelenté-
si, valamint kármegelőzési kötelezettség – a társbiztosítottat annyi- ban xxxxxxxx, amennyiben ezen körülményekről tudomással bír, illet- ve amennyiben a biztosított vagyontárgy a birtokában van.
2.3.3. Prémium Casco biztosítás esetén a jármű tulajdonosán túl biztosított a poggyász tulajdonosa, illetve aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a gépjármű tulajdonosának engedélye alapján a járművet jogszerűen vezeti, illetve akik egyidejűleg a biztosított személy által vezetett járműben a gép- jármű tulajdonosának engedélyével utasként jogszerűen tartózkodnak, ki- véve az autóstopposként utazó személyt.
3. A biztosítási szerződés létrejötte
3.1. A szerződő a biztosítási szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kez- deményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz törté- nő beérkezésétől számított 15 nap.
3.2. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fe- dezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a do- kumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (legfeljebb 15 napon belül) írásban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tar- talommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmaz- ható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadá- sakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tar- talmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül el- utasítja.
3.3. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vo- natkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalom- mal – az ajánlatnak a biztosító vagy a biztosításközvetítő részére tör- tént átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létre- jöttéről kötvényt állít ki.
Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten fel- hívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvise- lés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen biztosítási feltételben foglaltaktól, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a biztosítási feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerző- dő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem vála- szol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja.
3.4. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosítási aján- lat visszautasítása esetén, illetve amennyiben a szerződés nem jött létre, a biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.
4. A szerződés területi hatálya
Magyarország és a mindenkor érvényes Nemzetközi Zöldkártya Egyezmény európai tagországainak területe, a Prémium Casco biztosításban megha- tározott eltérésekkel.
5. A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpont- ban, ennek hiányában az ajánlat biztosító részére történt átadásá- nak időpontjában kezdődik.
A kockázatviselés kezdő időpontja nem előzheti meg az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásának időpontját.
6. A szerződés módosítása, a biztosítási kockázat jelentős növekedése
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomás- szerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés mó- dosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szer- ződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javas- lat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vo- natkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a többi vagyon- tárgy vagy személy vonatkozásában a szerződés módosítására vonat- kozó javaslatot nem tehet, illetve a szerződést nem mondhatja fel.
7. A szerződés tartama, díjfizetés és értékkövetés
7.1. A biztosítási szerződés – ha a felek másképp nem állapodnak meg – határozatlan időtartamra jön létre. A határozatlan időtartamra kötött szer- ződések esetén a biztosítási időszak egy év. Minden évben annak a hónap- nak az első napja a biztosítás évfordulója, amelyben a biztosító kockázatvi- selése kezdődik, amely egyben a következő biztosítási időszak első napja. Az első biztosítási időszak így rövidebb lehet, mint egy év.
7.2. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. A biztosítás első díjrész- lete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerző- dés létrejöttekor kell megfizetni.
7.3. Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára tekintettel díjked- vezményben részesül, a díjfizetés módjának megváltoztatása esetén a kedvezményt elveszti. Banki díjlehívásra adott meghatalmazás ese- tén, ha a biztosítási díj lehívása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdekkörébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosító jogosult a díjfizetési módot csekkes díjfizetésre módosítani.
7.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szer- ződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjakat is – meg- téríteni.
7.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok meg- felelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befi- zetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
Ha a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt kö- vetkezett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből beszámítással levonhatja.
7.6. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését köve- telheti. Így amennyiben a biztosító a jármű pótlási költsége címén szolgál- tatást fizet, a kifizetés napján a teljes biztosítási időszakra vonatkozó bizto- sítási díj megilleti, amelynek a meg nem fizetett részét a biztosító az ön- résszel már csökkentett biztosítási összegből beszámítás útján levon.
7.7. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatvi- selése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biz- tosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
A biztosító a visszajáró biztosítási díjat a szerződés megszűnésétől szá- mított 8 napon belül kamatmentesen fizeti vissza a szerződő részére.
7.8. A felek megállapodnak a biztosítási díj rendszeres, értékkövető válto- zásáról, így a biztosító jogosult minden biztosítási időszakra a díjat indexá- lással módosítani. Az indexálás maximális mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévben közzétett, a megelőző évre vonatkozó éves fo- gyasztói árindex. A biztosító a módosított díjról köteles a szerződőt az új biztosítási időszak kezdetét 60 nappal megelőzően írásban értesíteni.
8. A szerződés megszűnésének esetei
8.1. A szerződés lejárata
A határozott idejű szerződés a szerződésben megjelölt időpontban meg- szűnik.
8.2. Rendes felmondás
A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási határidővel felmondhatják.
A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.
Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negye- dik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.
A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti annak a díjen- gedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára te- kintettel nyújtott (a továbbiakban: tartamengedmény).
Ha bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvény- telenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével lesz hatályos.
8.3. Érdekmúlás, lehetetlenülés
Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási ér- dek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más
jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (pél- dául lízingbevevő szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát). Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tu- lajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a ko- rábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
Érdekmúlással szűnik meg a szerződés különösen a jármű forgalomból tör- ténő végleges kivonásakor. A jármű forgalomból történő ideiglenes kivoná- sa esetén a casco szerződés nem szűnik meg, és a szerződés nem szüne- teltethető.
A szerződőnek, illetve biztosítottnak a jelen biztosítási feltételek 11. pont- jában leírtaknak megfelelően kell bejelentenie a biztosítási esemény bekö- vetkezésének lehetetlenné válásával, valamint az érdekmúlással kapcsola- tos változásokat.
8.4. Díjnemfizetés
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a kö- vetkezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzé- sével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen el- teltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak, sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.
Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a foly- tatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző- dő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválásá- ra). A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltéte- lei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem el- fogadásáról a biztosító dönt.
8.5. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés Amennyiben a jármű pótlási költségeinek térítését eredményező biztosítási esemény bekövetkezik, a szerződés megszűnik.
8.6. Szerződés megszűnésének egyéb esetei
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért.
9. Biztosítási események, kizárás, mentesülés
9.1. A biztosítási események
9.1.1. Fizikai károsodás (sérülés, rongálódás)
Elemi kár: a biztosított járművet közvetlenül vagy közvetve károsító tűz, villámcsapás, robbanás, a Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5. foko- zatúnak jelzett földrengés, továbbá földcsuszamlás, kő- és földomlás, ter- mészetes üreg vagy talajszint alatti ismeretlen építmény beomlása, szélvi- har, felhőszakadás, árvíz, belvíz, vezetéktörésből eredő vízkár, jégverés, le- zúduló hótömeg és hónyomás által okozott károsodás.
Töréskár: a biztosított járműben bekövetkező baleseti eredetű, kívülről ható, hirtelen fellépő erőhatás által okozott maradandó alakváltozás, sérü- lés, valamint idegen személy rongálása.
9.1.2. Lopás, rablás
Lopáskár: valamennyi kár, amely a biztosított járműben azzal összefüggés- ben következett be, hogy:
– a járművet az elkövető ellopta (ideértve a jogtalan használat végett el- követett önkényes elvételt is);
– a jármű alkatrészeit és (vagy) tartozékait a járműből a teljes jármű ello- pása nélkül az elkövető jogtalanul kiemelte, ki- vagy leszerelte és eltu- lajdonította;
– a járművet az elkövető a jármű ellopása vagy alkatrészének lelopása
(jogtalan kiemelése, kiszerelése, leszerelése, a teljes biztosított jármű el- tulajdonítása) során, illetve ezek kísérlete során megrongálta;
– a jármű tárolására szolgáló, legalább biztonsági zárral ellátott helyiség- be (garázs, telephely) az elkövető jogtalan behatolása során vagy azt követően okoz kárt a biztosított vagyontárgyban.
Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár, továbbá minden olyan fel nem sorolt zár és zárbetét, amely – annak MABISZ minősítése sze- rint – biztonsági zárnak minősül.
Rabláskár: rablásnak minősül, ha az elkövető a biztosított járművet akként tulajdonítja el, hogy az elvétel során – vagy az elvett vagyontárgy megtar- tása érdekében – erőszakot vagy az élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg a biztosítottat vagy a járművet a biztosított engedélyével használó személyt öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi. Rabláskárnak minősül a biztosított járműben rablás, illetve annak kísérlete következtében beálló rongálódási kár is.
9.1.3. A Prémium Casco fedezet választása esetén a fizikai károsodás, lopás, rablás biztosítási eseményeken túl biztosítási esemény:
– A jármű menetképtelensége a fizikai károsodás, lopás, rablás biztosítá- si események vagy a gépjármű műszaki meghibásodása, üzemzavara miatti menetképtelensége.
– Baleset (amely a biztosítottat a fizikai károsodás, lopás, rablás biztosítá- si események kapcsán éri, és amellyel okozati összefüggésben a balese- tet követő 3 hónapon belül meghal, vagy a jelen feltételek 13.3.2.4. pontjában meghatározottak szerint legalább 50%-os maradandó egészségkárosodást szenved).
– Poggyász fizikai károsodása, ellopása, elrablása (a jármű vezetőjének és/vagy utasának az erre a célra szolgáló helyen megfelelően elhelye- zett, belföldön szállított, olyan személyi használatú vagyontárgyai vo- natkozásában, amelyek nincsenek a járműbe beépítve).
9.2. Kizárások
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító:
– ha a járművön hatósági engedélyhez kötött átalakítást végeztek, de a szükséges engedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg, és a káresemény összefüggésben van az átalakítással;
– ha a kárt a szakszerűtlen üzemeltetés okozta, vagy ha a kár a jár- mű elhanyagolt műszaki állapotának következménye, illetve ha tűzrendészeti előírások megsértésének a következménye;
– töréskár esetén a jármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizs- ga igazolással;
– a jármű olyan felszereléseiben keletkezett károkra, amelyeket az ér- vényes hatósági előírások tiltanak vagy külön engedélyhez kötnek, de a szükséges engedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg;
– a járműről leszerelt alkatrészekben, tartozékokban keletkezett károkra;
– a jármű üzem- és kenőanyagaiban keletkezett károkra;
– a járműből szerszám nélkül kivehető audioberendezés ellopása miatti kárra;
– a nem gyárilag beszerelt és nem levehető előlappal rendelkező audioberendezés ellopása miatti kárra;
– a nem gyárilag beszerelt navigációs készülékek ellopása miatti kárra;
– nyitott utasterű (cabrio) gépjármű esetén az utastérből eltulajdo- nított bármely alkatrész vagy felszerelés ellopásával vagy meg- rongálásával okozott kárra;
– a jármű értékcsökkenésére;
– az egyébként javítható alkatrész kicserélése esetén fellépő több- letköltségre;
– a biztosítási esemény következtében sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségére;
– a nem baleseti jelleggel bekövetkezett károkra (pl. műszaki hiba, elhasználódás, fagyás stb.);
– a járművet autóverseny vagy arra való felkészülés résztvevője- ként ért károkra;
– a jármű rakodása közben, annak következményeként keletkezett károkra;
– a jármű rakományának elmozdulása miatt keletkezett károkra;
– a járműben szállított gyúlékony, robbanó, maró, korrodáló anyagok által előidézett vagy általuk súlyosbított károkra (a sú- lyosbítás mértékének megfelelő részre);
– a radioaktív sugárzás által okozott károkra;
– a környezetszennyezés által okozott károkra;
– azokra a károkra, amelyek felkelés, tüntetés, zavargás, sztrájk, terrorcselekmények, háború következtében keletkeztek, függet- lenül attól, hogy az említett események hivatalos formában (en- gedély, hadüzenet) zajlottak-e;
– a gépjármű munkagépként történő használatával összefüggő károkra, így különösen, ha az a különleges gépjármű munkavég- zése közben vagy a közlekedésre való felkészítése alkalmával ke- letkezett;
A jelen szabályzat szempontjából különleges gépjármű a felsze- reltsége (pl. daru, rakodó-, kotró- vagy tűzoltó berendezés) kö- vetkeztében a személy- és áruszállításon túlmenően munkavég- zésre is alkalmas gépjármű. Különleges gépjárműnek kell tekin- teni a gépjárművek szállítására szolgáló tehergépjárműveket és vontatmányaikat is.
Munkagépként történő használatnak minősül a gépjármű rako- mányának eltávolítására szolgáló berendezés (például: billenő plató) bármilyen működtetése is, függetlenül attól, hogy ezen berendezés működtetése a jármű álló vagy mozgó helyzetében történik, és az adott körülmények között ténylegesen történt-e munkavégzés.
– amennyiben a fogyasztó szerződő, biztosított vagy velük egy háztartásban élő hozzátartozójuk, illetve a fogyasztónak nem minősülő szerződő, biztosított – a jármű megóvásában közvetle- nül érdekelt – tagja, alkalmazottja vagy megbízottja, vagy a jár- művet jogosan használó más személy a járművet az adott jármű- kategória vezetésére érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vagy kábítószer, vagy a vezetési képességeket hátrányosan be- folyásoló egyéb szer, vagy alkohol hatása alatt vezette. Nem mi- nősül gépjárművezetői engedély nélküli vezetésnek, ha a gép- járművet lejárt gépjárművezetői engedéllyel vezették, de azt a káreset után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meg- hosszabbították.
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító a lopáskárok és az ennek követ- keztében keletkezett egyéb károk esetében:
– ha a járművet nem zárták le megfelelően;
– ha a jármű a lopás időpontjában nem állt a szerződésben megne- vezett, illetéktelen használat ellen védő rendszer védelme alatt;
– a jármű zárainak megrongálása után, a lopás elleni védelmi rend- szer meghibásodása után, illetve ha a jármű kulcsainak elvesztését követően nem gondoskodtak haladéktalanul a zárak és a lopás elleni védelmi rendszer szakszervizben történő átkódolásáról vagy cseréjéről, addig pedig a jármű védett helyen történő tárolásáról;
– ha nem gondoskodtak a jármű kulcsainak zárt vagy megfelelően őrzött helyen történő tárolásáról;
– ha a biztosított vagy a szerződő nem tudott hitelt érdemlő mó- don elszámolni a járműhöz tartozó összes kulccsal, a jármű for- galmi engedélyével, illetve törzskönyvével;
– ha a jármű audioberendezésének ellopását követően a biztosí- tott vagy a szerződő nem tudott hitelt érdemlő módon elszámol- ni a berendezés lopás elleni védelmét szolgáló, levehető alkat- részével;
– ha a biztosított vagy a szerződő a járművet bármilyen jogcímen más birtokába adja (különösen ideértve a bérlet vagy kölcsön esetét), és a járművet az ily módon jogszerűen birtokló személy elsikkasztja (ellopja) vagy más módon eltulajdonítja, elidegeníti.
A jelen szerződés vonatkozásában kulcs: a jármű ajtajainak lezárására és ki- nyitására, az illetéktelen használat elleni védelmi rendszer ki- és bekapcso- lására szolgáló, a járműhöz rendszeresített eszközök.
A jelen szerződés vonatkozásában nyilvánosság számára nyitva álló terüle- ten (strand, uszoda, stb.) zárt helynek minősül: az erre a célra létesített ér- tékmegőrző.
Nem tekinthető megfelelően lezártnak a gépjármű, ha bármelyik zárbetét hiányzik, vagy oly módon rongálódott, hogy a zár a jármű kulcsainak hasz- nálata nélkül működtethető, illetve az ablakai a lopás időpontjában nem voltak zárt állapotban.
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító a rabláskárok és az ennek követ- keztében keletkezett egyéb károk esetében, amennyiben bizonyítja, hogy a jármű illetéktelen használat ellen védő rendszerét nem ren- deltetésszerűen használták, vagy az a rablás időpontjában nem volt működőképes.
A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési fel- tételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.
9.3. Mentesülés
Mentesül a biztosító mindennemű szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:
– a szerződő fél vagy a biztosított;
– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy meg- bízottjuk; vagy
– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun- kavállalója vagy megbízottja okozta.
A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
10. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármeg- előzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó esz- közöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
A kármegelőzés érdekében a szerződő és a biztosított köteles különösen a jármű kulcsait oly módon tárolni, hogy ahhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá. Lopás-, illetve rabláskár esetén, továbbá külföldön bekövetkezett bármilyen kárnál, kárenyhítési tevékenység csak a biztosítóval történt elő- zetes egyeztetést követően végezhető.
A kármegelőzés körében a szerződő és a biztosított köteles mindazon zá- rakat kicseréltetni, amelyek működtetéséhez szükséges kulcsokhoz, távirá- nyítókhoz illetéktelenek, elvesztés, lopás, elrablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak. Ha a jármű összes zára egy kulccsal működtethető, akkor az összes zár cseréje szükséges. A jármű zárszerkezetek fentiek szerint indokolt és számlával igazolt költségé- nek 50%-át a kicserélt elemek leadása és a kijavított jármű bemutatása esetén a biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal viseli.
A fentieken túl a szerződő fél és a biztosított a biztosító káresemény bekö- vetkezésekor adott utasításai, valamint az adott helyzetben általában elvár- ható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
11. A kár bejelentése
A biztosítónak a biztosítási eseményt az annak bekövetkezését vagy a bizto- sított, illetőleg a szerződő tudomására jutását követő két munkanapon belül írásban be kell jelenteni, a szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehető- vé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biz- tosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben meg- állapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges fel- világosításokat nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
A szerződő fél, illetve a biztosított köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítás tárgyát több biztosító egymástól függetlenül biztosít- ja és a biztosítási eseményt más biztosító számára is bejelenti.
A gépjárműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti ható- ságnak is be kell jelenteni.
A lopás- és rabláskárt a biztosítón kívül a rendőrségnek is, a külföldön be- következő lopás- és rabláskárt a káresemény helye szerint illetékes külföldi hatóságnak is be kell jelenteni. A kárrendezéshez a biztosított köteles iga- zolni a feljelentés megtételét.
A biztosított, illetőleg a szerződő a károsult jármű kárfelvételi szemlézésé- ig, de legkésőbb a biztosítási esemény bejelentését követő öt napig a ká- rosult járművön legfeljebb csak a kárenyhítéshez szükséges változtatásokat eszközölheti. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lé- nyeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bi- zonyítása a szerződőt, illetve a biztosítottat terheli.
A biztosított, illetőleg a szerződő a kár bejelentése során minden esetben köteles a következőket a biztosítónak bemutatni, illetve átadni:
– kitöltött Gépjármű kárbejelentő lap;
– a járművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor vezető személy gép- járművezetői engedélye;
– a jármű forgalmi engedélye vagy az annak bevonásáról szóló rendőrsé- gi határozat;
– a jármű törzskönyve;
– kötvény és az utolsó díjbefizetési igazolás;
– nem fogyasztó esetében aláírási címpéldány.
Az alább felsorolt esetekben a fentieken kívül a biztosító a kárkifizetéshez igényelheti a következők bemutatását:
Lopás, rablás és rongálás esetén:
– rendőrségi feljelentés, illetve a káreset helye szerinti országban tett fel- jelentés;
– a nyomozás felfüggesztéséről szóló rendőrségi határozat;
– a jármű forgalomból történő átmeneti kivonásáról szóló határozat;
– a járműhöz tartozó összes kulcs átadása;
a járműben található biztonsági berendezés távirányítói, jeladói;
– a jármű vásárlási számlája;
– a jármű szervizkönyve;
– a jármű audioberendezésének ellopása esetén a berendezés lopás elleni védelmét szolgáló, levehető alkatrész átadása;
– nyilatkozat és kérdőív lopáskárhoz.
Jármű helyreállítása esetén:
– javítási árajánlat;
– javítási számla, számlarészletező és alkatrész-beszerzési bizonylat;
– meghatalmazás javító részére;
– életvédelmi és biztonsági berendezések esetén típusazonos márkaszer- viz beszerzési és beszerelési számla;
– rendőrségi tájékoztató, igazolás vagy határozat;
– tűz- vagy robbanáskár esetén a tűzvizsgálati jelentés;
– szállítás esetén szállítási számla és fuvarlevél;
– tárolás esetén tárolási számla.
Totálkár esetén:
– javítási árajánlat;
– a jármű szervizkönyve;
– a jármű vásárlási számlája;
– roncsértékesítés adás-vételi szerződése;
– rendőrségi tájékoztató, igazolás vagy határozat;
– tűz- vagy robbanáskár esetén a tűzvizsgálati jelentés.
A balesetbiztosítás alapján bejelentett igény elbírálásához:
– halotti anyakönyvi kivonat;
– orvosi jelentés;
– kórházi zárójelentés;
– orvosi igazolás keresőképtelen állapotról;
– az örökösi minőséget megállapító közjegyzői vagy bírósági határozat;
– rendőri véralkohol-vizsgálat eredménye;
– rendőrségi/bírósági tájékoztató, igazolás vagy határozat.
12. Elévülési idő
Jelen biztosítási szerződésből eredő összes igény 2 év alatt évül el. A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is elévülnek.
13. A biztosítási szolgáltatások
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat meg- felelően kiegészíti.
A fenti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhat- ja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a ki- fizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad ha- tályban a folyó biztosítási időszakra.
A jármű pótlási és helyreállítási költségeire vonatkozó biztosítási összeg a jármű káridőponti értéke.
13.1. BÁZIS CASCO
Totálkár és lopáskár fedezet választása esetén a biztosító csak a jármű pót- lási költségeinek térítésére irányuló szolgáltatásokat nyújtja.
13.1.1. A jármű pótlási költségeinek térítése
A jármű pótlási költsége a jármű káresemény időpontjában fennálló ma- gyarországi piaci értéke, de legfeljebb a magyarországi Eurotax katalógus, vagy az Eurotax ETAX járműértékelő programja alapján számított érték (kár- időponti érték).
A jármű pótlásának költségét téríti meg a biztosító, ha:
– a jármű a biztosítási esemény következtében olyan mértékben károso- dik, hogy helyreállítási költsége meghaladja a káridőponti érték 80%-át (totálkár), ahol helyreállítási költségen a biztosítási esemény következté- ben keletkezett fizikai károsodások magyarországi javítóműhelyben tör- ténő szakszerű helyreállításának márkára jellemző átlagos javítási költ- ségét értjük;
– a járművet ellopták vagy elrabolták, és a rendőrségi feljelentéstől szá- mított 60 napon belül nem került meg.
13.1.2. Maradvány (roncs) érték
A biztosító a maradvány (roncs) átvételére nem kötelezhető. Amennyiben a biztosító a maradványt (roncsot) nem vette át, a megállapított kárösszeg- ből levonja a maradvány (roncs) értékét.
A biztosító által közölt roncsértéknél alacsonyabb összegen történő roncs értékesítéshez – értékesítést megelőzően – a biztosító írásbeli engedélyének beszerzése szükséges.
13.2. KOMFORT CASCO
Teljes körű casco fedezet választása esetén a biztosító a Bázis Casco szol- gáltatásán felül az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
13.2.1. Helyreállítási költségek térítése
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében keletkezett fizi- kai károsodások magyarországi javítóműhelyben elvégzett, szakszerű hely- reállításának számlával igazolt, márkára jellemző, átlagos javítási költségét. A biztosító a kárkifizetés teljesítése előtt jogosult a benyújtott javítási szám-
la tartalmát ellenőrizni a javításhoz kapcsolódó beszerzési vagy alvállalkozói számla bekérésével és a jármű javítás utáni szemléjével.
A biztosító az új alkatrészekkel történő helyreállítás költségét téríti meg. Bizonylatok hiányában a felek a becsült kár összegszerűsége tekintetében megállapodást köthetnek, amelynek alapja a biztosító által kalkulált, a kár időpontjában alkalmazott átlagos nettó (áfa nélküli) helyreállítási költség, valamint a biztosító által megállapított csökkentett alkatész ár.
Az életvédelmi, biztonsági berendezések (légzsák, biztonsági öv) károsodá- sának helyreállításával kapcsolatos költségeket a biztosító kizárólag típus- azonos márkaszervizben történt, számlával igazolt javítás vagy csere esetén téríti meg.
Ha a károsult a kár időpontjában hatályos jogszabályok alapján jogosult az áfa részbeni vagy teljes visszaigénylésére, akkor azt köteles visszaigényelni. A biztosító az áfával csökkentett kártérítési összeget veszi figyelembe a szolgáltatás teljesítésénél.
13.2.2. Egyéb szolgáltatások
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében felmerült, indo- kolt és gazdaságos szállítási, tárolási, őrzési költségek számlával igazolt összegét, legfeljebb azonban a biztosított vagyontárgy káridőponti értéke 20%-ának mértékéig. Többszöri szállítás esetén a biztosított köteles a biz- tosítóval előzetesen egyeztetni, és a szállítás szükségességét indokolni. Ennek hiányában térítésre nem kerülhet sor.
13.2.3. A kártérítés korlátozása az audioberendezés lopáskára esetén A jármű nem gyárilag beszerelt audioberendezésének helyreállítási vagy pótlási költsége címén a biztosító csak számlával igazolt költsé- get, az önrészesedés levonása után legfeljebb 100 000 Ft-ot fizet ki.
13.2.4. Komfort Casco fedezet esetén a szerződő külön díj ellenében az asszisztencia, a balesetbiztosítási, illetve a poggyászbiztosítási szolgáltatások közül legfeljebb két, az ajánlaton szabadon választott szolgáltatást vehet igénybe. A szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat jelen feltételek
13.3. pontja tartalmazza (Prémium Casco).
13.3. PRÉMIUM CASCO
Prémium Casco választása esetén – az 1. pontban megjelölt járművek közül kizárólag bérbeadás útján nem hasznosított személygépkocsi és 3500 kg össztömeg alatti tehergépkocsi vonatkozásában – a biztosító a Komfort Casco szolgáltatásain túlmenően az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
13.3.1. Prémium Casco asszisztencia
Az asszisztencia szolgáltató a nap 24 órájában, belföldről és külföldről egy- aránt hívható, az alábbi telefonszámon: x00 0 000 0000
13.3.1.1. Biztosítási esemény
A jelen feltételek szerinti, 9.1. pontban megjelölt biztosítási események okán bekövetkezett, illetve a biztosított gépjármű műszaki meghibásodása, üzemzavara miatti menetképtelenség.
13.3.1.2. Biztosítási szolgáltatások
A biztosító az általa megbízott Europ Assistance Magyarország Kft. (továb- biakban: megbízott) országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve az alábbi szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.
a. Helyszíni javítás
A biztosítási esemény bejelentését követően a megbízott segélyautót vagy autómentőt küld a helyszínre, melynek szakembere – szükségjavítás útján – megkísérli a biztosított járművet menetképessé tenni. A helyszín- re történő egyszeri kiszállás és az ott történő javítás számlával igazolt munkadíját belföldön vagy külföldön, a jelen feltételben meghatározott szolgáltatási limitig a biztosító, az ezt meghaladó részt a biztosított viseli. A helyszínen történő szükségjavítás során esetlegesen felhasznált alkat- részek árát a biztosítás nem fedezi. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a biztosított személy nem veheti igénybe a megbízott által küldött szak- ember szolgáltatását, úgy a biztosító a számlával igazolt költséget a biz- tosítottnak téríti meg.
b. Autómentővel való szállítás
Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen bizto- sított gépjárművet a helyszínen nem lehet menetképes állapotba hozni, a megbízott által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjár- művet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javítóműhelybe vagy
a kötvényben szereplő lakóhelyre szállítja. A szállítás költségét belföldön vagy külföldön, a jelen feltételben meghatározott szolgáltatási limitig a biztosító, az ezt meghaladó részt a biztosított viseli. Amennyiben a biz- tosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizá- rólagosság miatt a biztosított személy nem veheti igénybe a megbízott által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosító a számlával iga- zolt költséget a biztosítottnak téríti meg.
c. Gépjárműtárolás
Amennyiben a biztosított gépjármű a javítóműhelybe történő szállítás során a szerviz nyitvatartási ideje vagy fogadókészségének korlátozása miatt várakozni kényszerül és biztonságos éjszakai tárolást igényel, a tá- rolást a megbízott megszervezi. A tárolás költségét belföldön vagy kül- földön, a jelen feltételben meghatározott szolgáltatási limitig a biztosí- tó, az ezt meghaladó részt a biztosított viseli.
d. Lakóhelyre történő hazautazás
Amennyiben a biztosított gépjárművet a biztosítási esemény bekövet- kezését követő 24 órán belül nem lehet menetképes állapotba hozni, a megbízott megszervezi a biztosított személy belföldről vagy külföldről történő hazautazását.
A hazautazás költségét belföldről vagy külföldről – a belföldi, illetve külföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömeg- közlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek árát, továbbá a taxi szolgáltatás számlával igazolt költségét – a jelen feltételben meghatá- rozott szolgáltatási limitig a biztosító, az ezt meghaladó részt a bizto- sított viseli.
e. Úticélhoz történő továbbutazás
Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biz- tosított gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezését követő 24 órán belül nem lehet menetképes állapotba hozni, erre irányuló igény esetén a megbízott megszervezi a biztosított személy továbbutazását az úticélhoz.
A továbbutazás költségét belföldről vagy külföldről – a belföldi, illetve kül- földi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközle- kedési eszközökön felhasznált menetjegyek árát, továbbá a taxi szolgál- tatás számlával igazolt költségét – a jelen feltételben meghatározott szolgáltatási limitig a biztosító, az ezt meghaladó részt a biztosított viseli.
f. Visszautazás a megjavított járműért
A biztosító megtéríti a megjavított biztosított gépjármű átvétele érde- kében szükséges, a biztosított személy vagy megbízottja utazásának költségét – a belföldi, illetve külföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsá- gi buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált menet- jegyek árát, továbbá a taxi szolgáltatás számlával igazolt költségét – a bejelentett lakóhelytől vagy az úticéltól a szerelőműhelyig 1 fő részére. Az utazási költséget a jelen feltételben meghatározott szolgáltatási li- mitig a biztosító, az ezt meghaladó részt a biztosított viseli. A megjaví- tott biztosított gépjármű átvételét követően a felmerülő üzemanyag- költség, útdíjak és egyéb járulékos költségek nem tartoznak a biztosító kockázati körébe.
g. Bérgépjármű igénybevétele
Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen bizto- sított gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezését követő 24 órán belül nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosított személy ré- szére a megbízott – belföldi és külföldi, gépjármű kölcsönzéssel foglal- kozó szerződéses partnerei mindenkor hatályos kölcsönzési feltételei- nek figyelembevételével – saját vezetésű bérgépjármű igénybevételét szervezi meg. A belföldön vagy külföldön igénybe vett bérgépjármű számlával igazolt költségét a jelen feltételben meghatározott szolgálta- tási limitig a biztosító, az ezt meghaladó részt a biztosított viseli.
A biztosító által nyújtott fedezet nem terjed ki a bérgépjárművön keletkezett károkra, sérülésekre, a jármű ellopásából, elsikkasz- tásából vagy a jármű késedelmes visszaszolgáltatásából eredő költségekre, valamint az útdíj, átkelési díj, alagút-, üzemanyag- és egyéb költségekre. Amennyiben a biztosított személy a bérgép- jármű átvételekor a szolgáltató partner részére az esetlegesen felme- rülő költségekre előleget köteles biztosítani, ennek összege a szolgál- tatási limiten belül elszámolható.
h. Éjszakai szállás
Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen bizto- sított gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezését követő 24 órán belül nem lehet menetképes állapotba hozni (pl. a szerelőműhely nyit- vatartási ideje vagy a javítás elhúzódása miatt), és ezért a biztosított jár- művel a biztosított személy nem tudja folytatni útját, a megbízott meg- szervezi a biztosított személy éjszakai szállását belföldön vagy külföl- dön, szállodában vagy panzióban. A szállás számlával igazolt költségét a jelen feltételben meghatározott szolgáltatási limitig a biztosító, az ezt meghaladó részt a biztosított viseli.
i. Szolgáltatási limit
A Prémium Casco asszisztencia szolgáltatások biztosítási össze- gének felső határa (szolgáltatási limit) biztosítási időszakon- ként 85 000 Ft. A szolgáltatási limit összevontan értendő, azaz a biz- tosító egy esemény kapcsán több asszisztencia szolgáltatás igénybe- vétele esetén is legfeljebb a szolgáltatási limitig téríti meg az igazolt költségeket. Amenynyiben a káreseményként igénybe vett szol- gáltatás ellenértéke az összevont limitet meghaladja, úgy az ezt meghaladó összeget a biztosított közvetlenül a szolgálta- tást nyújtónak köteles megfizetni.
Külföldön bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán devizában jelent- kező szolgáltatás esetén a biztosító a limit meghatározásánál a káridő- ponti, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott középárfolyamot veszi figyelembe.
13.3.1.3. Területi hatály
A Prémium Casco asszisztencia biztosítási szolgáltatás Magyarország és a mindenkor érvényes Nemzetközi Zöldkártya Egyezmény európai tagorszá- gainak területére érvényes.
Törökország ázsiai területére a Prémium Casco biztosítás assziszten- cia szolgáltatási fedezete nem terjed ki.
13.3.1.4. Biztosítási esemény bejelentése
A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte után azonnal, de legkésőbb az azt követő 3 órán belül köteles a biztosítási eseményt a meg- bízott útján a biztosító részére, a biztosító által megadott elérhetőségek egyikén bejelenteni. A fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításá- hoz szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelen- tés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
A bejelentéskor a biztosítottnak kell megjelölnie, hogy milyen szolgáltatá- sokat kíván igénybe venni. A bejelentést követően a biztosító megbízottja megadja a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tájékoztatást és egyezteti a biztosítottal a szükséges teendőket. A biztosító megbízottja tá- jékoztatja a biztosítottat arról is, ha valamely kért szolgáltatás igénybevéte- le objektív okból (pl. kizárólagosság) nem lehetséges, és felvilágosítja az ez esetben szükséges teendőkről.
A biztosított a biztosító, illetve a megbízott hibátlan teljesítése érdekében az egyeztetés során kapott instrukcióknak megfelelően köteles eljárni. A ki- választott szolgáltatás utólagos módosítása a megbízott munkatársával tör- tént egyeztetést követően, az újabb megállapodásnak megfelelően lehet- séges. A módosítással esetlegesen felmerülő többletköltségek a szolgálta- tási limiten belül térülnek.
A biztosítási eseménnyel kapcsolatos egyéb bejelentéseket, okiratok meg- küldését szintén a megbízott felé kell teljesíteni.
13.3.1.5. A biztosító szolgáltatásának esedékessége és lebonyolítása A biztosító megbízottja a segélyhívás beérkezése után és az egyeztetés le- folytatását követően haladéktalanul megkezdi a biztosítási szolgáltatás megszervezését. Ennek folyamatáról, illetve esetleges akadályairól a meg- bízott a biztosítottat szükség szerint tájékoztatja.
Amennyiben a nyújtott szolgáltatás értéke nem haladja meg a szolgáltatá- si limitet, a biztosító a szolgáltatás indokolt és igazolt ellenértékét a szol- gáltatást nyújtónak megtéríti.
A szolgáltatás ellenértékének biztosítással nem fedezett (pl. alkatrész) vagy egyébként a szolgáltatási limitet meghaladó részét biztosított közvetlenül köteles a szolgáltatást nyújtónak megtéríteni.
Ha a biztosított több szolgáltatást is igénybe vesz, a térítés a szolgáltatási limit keretein belül történik.
Amennyiben a szolgáltatás nyújtása a biztosító megbízottja részéről nem
volt lehetséges, a biztosított a külső szolgáltató által kiállított számlát köte- les megőrizni, és azt megbízotton keresztül a biztosítónak legkésőbb az esemény bekövetkezését követő 15 napon belül benyújtani. A biztosító a számla alapján a szolgáltatás ellenértékét – legfeljebb a szolgáltatási limit erejéig – a számla beérkezését követő 15 napon belül közvetlenül a bizto- sított részére téríti meg.
A térítés külföldön bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán is Magyar- országon hivatalos magyar fizetőeszközben történik, a káridőponti, a Ma- gyar Nemzeti Bank által meghatározott középárfolyamnak megfelelően.
13.3.1.6. Kizárások a Prémium Casco asszisztencia szolgáltatásának vonatkozásában
A jelen feltételek 9.2. pontjában foglalt kizárásokban foglaltakon túlmenően a biztosító nem nyújt asszisztencia szolgáltatást az aláb- bi esetekben:
– ha a biztosított gépjármű a biztosítási esemény időpontjában nem rendelkezik érvényes műszaki vizsgával;
– a biztosított személy egyéb biztosítási szerződése alapján ren- dezhető igények esetén;
– a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatá- si szervek intézkedései/rendelkezései során keletkező igények esetén;
– a biztosított gépjármű túlterhelése vagy szakszerűtlenül, jogsze- rűtlenül végzett üzemeltetése, vontatása okán bekövetkezett biztosítási esemény esetén;
– a biztosított jármű nem rendeltetésszerű használata okán bekö- vetkezett biztosítási esemény esetén;
– ha a szerződés megkötésekor a jármű már nem volt menetképes állapotban, illetve, ha a biztosítási esemény abból adódott, hogy a jármű menetkészségét egy korábbi meghibásodást követően csak ideiglenesen állították helyre;
– a biztosítási esemény autóversenyen, arra való felkészülés köz- ben vagy megbízhatósági, illetve teljesítményteszt során történt;
– a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban résztvevő gépjármű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye;
– ha a gépjárművet biztosítottnak nem minősülő személy vezette. Amennyiben a kizáró ok csak a szolgáltatás nyújtásának megkezdé- sét követően állapítható meg, úgy biztosított köteles az ezzel fel- merült költségeket a biztosítónak megtéríteni.
Nem téríti a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felme- rült költségek közül az alábbiakat:
– az üzemanyagköltségek;
– a biztosító megbízottjával előzetesen nem egyeztetett költségek, a megbízott hozzájárulása nélkül igénybe vett szolgáltatások költségei, illetve azon költségek, melyek a segítségnyújtási ese- mény bekövetkezése nélkül is felmerültek volna (pl. étkezés);
– a bérgépjármű szolgáltatás igénybevételekor az útdíjak, alagút-, átkelési és egyéb díjak;
– a poggyász szállítási vagy postaköltségei, amennyiben azok nem szállíthatók együtt a biztosított személlyel;
– a nem eredeti számlákkal igazolt költségek és kiadások.
13.3.1.7. A megbízott adatai
Megbízott neve: Europ Assistance Magyarország Kft. Megbízott elérhetőségei:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00-00.
Telefon: x00 0 000 0000
Fax: x00 0 000 0000
E-mail: xxxx@xxxxx-xxxxxxxxxx.xx Web: xxx.xxxxx-xxxxxxxxxx.xx
13.3.2. Prémium Casco balesetbiztosítás
13.3.2.1. Biztosítási események
A jelen feltételek szerinti, 9.1. pontban megjelölt biztosítási események, amelyek következtében a biztosított
– balesettel okozati összefüggésben 3 hónapon belül meghal, vagy
– maradandó, a jelen biztosítási feltétel 13.3.2.4. pontjában meghatáro- zottak szerint 50%-os mértéket elérő egészségkárosodást szenved.
13.3.2.2. Kizárások
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító a 9.2. pontban megfogalmazott kizárásokon túlmenően:
– arra a személyre, akinek az elmezavara, öngyilkossága vagy ön- gyilkossági kísérlete okozta a balesetet;
– napszúrás, hőguta, fagyás következtében fellépett egészségkáro- sodásra;
– a jármű karbantartása, javítása során bekövetkezett balesetekre;
– a járműbe történő be- és kiszállás közben bekövetkezett balese- tekre;
– a baleset előtt már maradandóan károsodott testrészekre;
– amennyiben a károsult védelme a baleset időpontjában nem felelt meg a jogszabályban előírt követelményeknek, és ez oko- zati összefüggésben állt a biztosítási esemény bekövetkeztével (pl. nem volt becsatolva a biztonsági öve, nem használt gyerek- ülést, a járműben többen utaztak a forgalmi engedélyben meg- határozottnál, stb.);
13.3.2.3. Mentesülés
A 9.3. pontban felsoroltakon túlmenően a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása következtében vesztette életét.
13.3.2.4. A biztosítási szolgáltatások
A szolgáltatásra a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örö- köse jogosult.
A szolgáltatás összege a biztosított halála esetén 2 millió Ft.
A szolgáltatás a biztosított maradandó egészségkárosodása esetén, ha az egészségkárosodás mértéke eléri az 50%-ot, 4 millió Ft-nak az egészség- károsodás mértékével arányos része.
50% alatti mértékű egészségkárosodás esetén nem jár szolgáltatás. Az egészségkárosodás mértékének megállapítása az alábbi táblázat alapján történik. A táblázatban fel nem sorolt esetekben az adott biztosítási ese- ményből eredő állandósult baleseti eredetű egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.
A szolgáltatások biztosítottanként értendők.
Amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a járműben az engedélye- zettnél többen utaztak, a biztosító olyan arányban nyújt balesetbiztosítási szolgáltatást, ahogyan a szállítható személyek száma aránylik a ténylegesen szállított személyek számához.
A maradandó egészségkárosodás mértéke
Károsodás leírása | Maradandó egészségkárosodás mértéke |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése | 100% |
mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése | 100% |
egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (alsó és felső végtag egyidejű csonkolása) | 100% |
mindkét comb elvesztése | 100% |
mindkét lábszár elvesztése | 90% |
egyik comb elvesztése, vagy egyik felkar elvesztése | 80% |
egyik lábszár elvesztése, vagy egyik alkar elvesztése | 70% |
beszélőképesség teljes elvesztése | 70% |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 70% |
jobb kéz elvesztése* (csuklón alul) | 65% |
bal kéz elvesztése* (csuklón alul) | 50% |
egyik lábfej teljes elvesztése (boka alatt) | 40% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 25% |
*Balkezesség esetén a térítés fordított.
13.3.2.5. A szolgáltatás esedékessége
A maradandó egészségkárosodás mértékének végleges megállapítására a
baleset után egy évvel kerül sor. Addig a szolgáltatási kötelezettségre a szolgáltatás esedékességére vonatkozó szabályok szerint előleg fizethető, melynek mértéke nem haladhatja meg a haláleseti szolgáltatás összegét. A balesetbiztosítás alapján bejelentett igény elbírálásához – a 11. pont- ban felsoroltakon kívül – a biztosító a következő okiratok bemutatását is kérheti:
– halotti anyakönyvi kivonat;
– orvosi jelentés;
– kórházi zárójelentés;
– orvosi igazolás keresőképtelen állapotról;
– az örökösi minőséget megállapító közjegyzői vagy bírósági határozat;
– rendőri véralkohol-vizsgálat eredménye.
13.3.3. Prémium Casco poggyászbiztosítás
13.3.3.1. Biztosított vagyontárgyak
A biztosított járműben az erre a célra szolgáló helyen (utastér, csomagtér, kesztyűtartó, stb.) megfelelően elhelyezett, belföldön szállított olyan sze- mélyi használatú vagyontárgyak (pl. ruha, szemüveg, egyéb személyes használatú tárgyak stb.), amelyek nincsenek a járműbe beépítve (szállított vagyontárgyak).
A biztosítás nem terjed ki a biztosított járműben díj ellenében szál- lított vagyontárgyakra, és a biztosított járműben díj ellenében szál- lított személyek vagyontárgyaira.
13.3.3.2. Területi hatály
Magyarország
13.3.3.3. Biztosítási események
A jelen feltételek 9.1. pontja szerinti biztosítási események kapcsán a biz- tosított vagyontárgyban keletkezett olyan fizikai károsodások, sérülések, amelyek vizuálisan, segédeszköz nélkül felismerhetők, valamint a biztosí- tott vagyontárgyak ellopása, elrablása.
13.3.3.4. Kizárások
A jelen feltételek 9.2. pontja szerinti kizárásaiban foglaltakon túl- menően nem téríti meg a biztosító az ékszerekben, nemesfémek- ben, drágakövekben, takarékbetétben, értékpapírokban, okmá- nyokban, képzőművészeti alkotásokban, iparművészeti és népipar- művészeti tárgyakban, antik tárgyakban, katalogizált gyűjtemé- nyekben, dísztárgyakban, valamint a készpénzben és pénzt helyet- tesítő eszközökben keletkezett kárt. A biztosító nem téríti továbbá a szellemi tevékenységgel összefüggő alkotásokban, valamint ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó anyagok- ban, termékekben, szállított munkaeszközökben, továbbá hangsze- rekben és az élelmiszerekben keletkezett kárt.
Nem téríti meg továbbá a biztosító a kárt, amennyiben
– a gépjárműben bekövetkezett kár önrész alatti;
– a járműben vagy járművön szállított vagyontárgy nem volt meg- felelően rögzítve;
– lopás kár esetén a biztosított nem tett rendőrségi feljelentést;
– a szállított vagyontárgy károsodása és a biztosított jármű károso- dása között nincs okozati összefüggés, illetve a gépjármű nem sé- rült;
– a biztosított vagyontárgyakat nem a KRESZ előírásainak megfe- lelően szállították;
– lopás esetén a biztosított vagyontárgyakat őrizetlenül, a gépjár- műben kívülről látható módon és helyen tartották (pl. utastér).
13.3.3.5. Biztosítási szolgáltatások
– A Prémium Casco poggyászbiztosítási szolgáltatások biztosítási összegének felső határa (szolgáltatási limit) biztosítási idősza- konként 50 000 Ft. A szolgáltatási limit összevontan értendő, azaz több biztosított vagyontárgyat érintő egy biztosítási esemény kapcsán legfeljebb a szolgáltatási limitig téríti meg az igazolt költségeket a biz- tosító.
– Amennyiben a biztosítási esemény folytán bekövetkezett kár több tulaj- donos vagyontárgyát érinti, és a kár összességében meghaladja a limi- tet, a biztosító a maximált kártérítési összeget olyan arányban osztja fel a károsultak között, ahogy a lent részletezettek alapján nyújtható kár- térítési összegek aránylanak egymáshoz.
– Részleges károsodás esetén a biztosító a vagyontárgy helyreállításának indokolt és igazolt költségét téríti.
– Teljes károsodás, lopás, rablás, megsemmisülés esetén a biztosító a va- gyontárgy valós értékét téríti meg, oly módon, hogy a vagyontárgy vagy – ha az a kereskedelmi forgalomban már nem kapható – hason- ló vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének káridőponti költ- ségéből, illetve árából levonja a vagyontárgy elhasználódottsága miat- ti értékcsökkenést (avultatás).
A biztosítási esemény következtében sérült biztosított vagyontárgyakat a kártérítés kifizetéséig szerződő/biztosított köteles megőrizni és azt a bizto- sító felhívására a biztosító részére bemutatni.
A biztosítási eseményt és a biztosított vagyontárgyakat a casco kárbejelen- tő nyomtatványon minden esetben jelezni kell.
Poggyász lopás- és rabláskár esetén a biztosító szolgáltatásnyújtásának fel- tétele a rendőrségi feljelentés.
Jelen pont vonatkozásában teljes kár: amikor a károsodott vagyontárgy a sérült részek pótlásával vagy javításával nem állítható helyre, vagy a helyre- állítás gazdaságtalan. A helyreállítás akkor gazdaságtalan, ha a javítás költ- sége meghaladja a biztosított vagyontárgy új értékét vagy káridőponti ér- tékét. Jelen pont vonatkozásában részleges kár: amikor a károsodott va- gyontárgy javítással, illetve a részek pótlásával helyreállítható.
14. Önrészesedés
A biztosítási eseményenként megállapított kárösszegből a szerző- désben (kötvényben) meghatározott önrészesedést a biztosított maga viseli.
14.1. Csökkentett önrészesedésű kártérítés
Nem von le a biztosító önrészesedést, ha a jármű ablaküvegében keletke- zett sérülést az üveg cseréje nélkül, javítással állítják helyre.
A szerződésben (kötvényben) meghatározott százalékos önrészesedést vonja le a biztosító, ha egy biztosítási esemény kapcsán a szolgálta- tása kizárólag:
– a jármű sérült ablaküvegének kicserélési költségére, vagy
– a jármű lopási kísérletével összefüggő, zárakat és védelmi rend- szert érintő károsodás helyreállítási költségére terjed ki.
Jelen feltétel szempontjából nem minősül ablaküvegnek a tolótető, az üvegtető és a napfénytető.
A Prémium Casco asszisztencia, a Prémium Casco balesetbiztosítása és a Prémium Casco poggyászbiztosítása alapján nyújtott szolgáltatásokból a biztosító nem von le önrészesedést.
15. A szolgáltatási kötelezettség, a szolgáltatás esedékessége
A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a teljesítés időpontjában Magyarországon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki át- utalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének időpontjától (év, hó, nap) számított 15 napon belül esedékes. Ha a biztosí- tott igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezett- ség terheli (pl. számlaszám megadása), a határidőt attól a naptól kell szá- mítani, amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett. A szer- ződő (biztosított) kérheti, hogy a biztosítási szolgáltatást postai átutalással teljesítse a biztosító. Ebben az esetben a 15 napos teljesítési határidő- be a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifize- tés közötti időtartam nem számít be.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével össze- függésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános for- galmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az
arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
A jármű ellopása, elrablása, illetéktelen használata esetén a biztosító szol- gáltatása a rendőrségi feljelentést követő 75. napon akkor is esedékessé válik, ha addigra nem zárul le az ügyben a nyomozás, kivéve, ha a vagyon- tárgyak ezen időn belül megkerülnek.
16. Megtérítési igény
A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztar- tásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennma- radnak és e követelést biztosítják.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosí- tott igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell ki- elégíteni.
A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a biz- tosított személy köteles – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló doku- mentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.
Amennyiben az ellopott vagy elrabolt vagyontárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben köte- les a biztosítási összeget a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosí- tott ezen igény vonatkozásában a vagyontárgy megkerülésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy a megkerült vagyontárgyak feletti ren- delkezési jog, mint törvényi engedményest, a biztosítót illeti meg.
Amennyiben az ellopott vagy elrabolt jármű a kárösszeg kifizetése előtt megkerül, a biztosító önrész levonása mellett megtéríti a jármű, illetve a va- gyontárgy visszaszállításának indokolt és igazolt költségét.
17. Kármentességi díjkedvezmény
17.1. A szerződő fél a jelen pontban meghatározott feltételek mellett kár- mentességi díjkedvezményre jogosult, amennyiben a 12 hónap tartamú megfigyelési időszakban legalább 8 hónapon keresztül (beszámítható meg- figyelési időszak) olyan casco biztosítással rendelkezett, amely:
– Bázis Casco esetén elemi kár és töréskár által keletkezett totálkár és lopás-, rabláskár fedezetre is kiterjedt;
– Komfort és Prémium Casco esetén elemi kárra, töréskárra és lopás-, rabláskárra egyaránt kiterjedt, rész és totál károkat is fedezett.
Xxxxx feltétel vonatkozásában megfigyelési időszak a biztosítási évfordulót megelőző harmadik hónap első napjától visszaszámított 12 hónap.
17.2. Bónusz osztályok
A rendszer egy alap és 10 bónusz osztályból áll. Az egyes osztályokhoz az alábbi díjszorzók tartoznak:
Kármentességi osztály | Szorzó |
A00 | 1,00 |
B01 | 0,95 |
B02 | 0,90 |
B03 | 0,85 |
B04 | 0,80 |
B05 | 0,75 |
B06 | 0,70 |
B07 | 0,65 |
B08 | 0,60 |
B09 | 0,55 |
B10 | 0,50 |
17.3. A szerződések osztályba sorolása
A szerződés kármentességi osztályát az adott biztosítási időszakban az alábbi táblázat alapján kell megállapítani:
Kármentességi osztály az elôzô biztosítási idôszakban | Kármentességi osztály, ha a beszámítható megfigyelési idôszakban biztosítási esemény kapcsán nem történt elsô kifizetés | Kármentességi osztály, ha a beszámítható megfigyelési idôszakban egy biztosítási esemény kapcsán történt egy elsô kifizetés |
A00 | B01 | A00 |
B01 | B02 | A00 |
B02 | B03 | A00 |
B03 | B04 | B01 |
B04 | B05 | B02 |
B05 | B06 | B03 |
B06 | B07 | B04 |
B07 | B08 | B05 |
B08 | B09 | B06 |
B09 | B10 | B07 |
B10 | B10 | B08 |
Nincs elôzménye | A00 | A00 |
Amennyiben a beszámítható megfigyelési időszakban a szerződésre egynél több biztosítási esemény kapcsán történt első kifizetés, az adott biztosítási időszakra a biztosító A00 kármentességi osztályba sorolja vissza a szerző- dést. Jelen feltételek szempontjából első kifizetés az egy biztosítási ese- mény kapcsán történt kifizetések közül az első kifizetés.
Más biztosító, illetve korábbi megszűnt casco biztosítási szerződés által iga- zolt kármentes időszakot a biztosító a jelen feltételek 17.1. és 17.2. pont- jában szabályozottak szerint veszi figyelembe.
17.4. A kármentességi díjkedvezmény érvényesítésének feltételei
17.4.1. A más biztosító által igazolt kármentességi időszak kapcsán járó kedvezmény legkorábban az igazolás biztosítóhoz történő beérkezése hó- napjának első napjától érvényesíthető.
17.4.2. A biztosítónál korábban megszűnt casco szerződések kár- mentességi időszak kapcsán járó kedvezménye legkorábban a ked- vezmény írásos igénylésének biztosítóhoz történő beérkezése hó- napjának első napjától érvényesíthető.
17.4.3. A díjkedvezmény csak azonos járműkategóriák esetén, kizárólag abban az esetben érvényesíthető, ha az előzmény casco biztosítási szerző- dés érdekmúlás, évfordulós felmondás vagy közös megegyezés okkal, az igazolás benyújtását megelőzően legfeljebb hat hónappal szűnt meg.
17.5. A kármentességi kedvezmény rendszer szempontjából nem veszi fi- gyelembe a biztosító a káreseményt, ha
– a teljes kifizetett összeg a kifizetést követő 60 napon belül a biztosító számára megtérült;
– az önálló üvegkár esetén kizárólag a jármű sérült ablaküvegének javítá- sa, cseréje került megtérítésre;
– a szolgáltatása a jármű lopási kísérletével összefüggő, kizárólag a zárakat és védelmi rendszert érintő károsodás helyreállítási költségére terjed ki;
– kizárólag Prémium Casco kiegészítő szolgáltatásainak (asszisztencia, baleset- és poggyászbiztosítás) nyújtására került sor.
18. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
A szerződő fél köteles szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A szerződő fél köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítás tárgyát több biztosító egymástól függetlenül biztosítja.
10
A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a köz- lésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsérté- sére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
A vagyontárgyak megkerüléséről a biztosított 2 napon belül köteles értesí- teni a biztosítót. Ezen határidő elmulasztásából eredő költségek a biztosí- tottat terhelik.
A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan kö- rülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A lényeges körülmények megváltozását a szerződő és a biztosított írásban, 15 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A változásbejelentési kö- telezettség különösen a következő változások bejelentésére irányadó:
– a lakcím (telephely cím) megváltozása;
– a jármű rendszámának, alvázszámának megváltozása;
– a jármű felszereltségének megváltozása;
– a jármű forgalomból való kivonása;
– a jármű tulajdonjogának megváltozása;
– a jármű taxiként vagy bérgépkocsiként való üzemeltetésének megkezdése;
– a jármű zárainak és védelmi berendezéseinek cseréje;
– az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett kulcsok bármelyikének el- vesztése, megsemmisülése, használhatatlanná válása;
– az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett bármely kulcsról másolat ké- szítése;
– a kulcsok darabszámában bármely okból bekövetkezett változás.
19. Értelmező rendelkezések
a. biztosító: Groupama Biztosító Zrt.,
b. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;
c. vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy;
d. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom;
e. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 2:47.§-ának (1) bekezdésében meghatározott fogalom.
20. Záró rendelkezések
20.1. A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog: Magyarország joga. A jelen feltételekben nem szabályo- zott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.
20.2. A személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók a jelen szerződési feltétel elválaszthatatlan részét képezik.
21. Záradékok
A felek a szerződéskötéskor, illetve annak tartama alatt bármikor az alábbi záradékokat köthetik ki.
A01. sz. záradék
A biztosítási fedezet az előírt gépjármű védelemi berendezés (Mabisz mi- nősítésű indításgátló) hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.
A02. sz. záradék
A biztosítási fedezet a járműhöz tartozó eredeti, hiánytalan kulcsok igazo- lásának hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.
A11. sz. záradék
A biztosítási fedezet az előírt gépjármű védelemi berendezés (MABISZ minő- sítésű rablásgátló) hiánya miatt a lopás- és rabláskockázatra nem terjed ki.
A23. sz. záradék
A biztosítási fedezet a sérült vagy szakszerűtlenül javított jármű elemekre nem terjed ki.
A30. sz. záradék
A biztosító a feltételek 13.2.1. Helyreállítási költségek térítése pontban fog- lalt helyreállítási költség térítését az alábbi kiegészítéssel alkalmazza:
A biztosító minden esetben értékemelkedést von le a helyreállítás anyag- költségéből a jármű korának és avultságának megfelelő mértékben.
22. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kí- nált GB395 jelű Groupama Casco Biztosítás korábbi feltételeitől, va- lamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a Groupama Casco Biztosítás jelen feltételei több ponton eltérnek, mert a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnem- fizetés miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, érdekmúlás miatti meg- szűnés, megtérítési igény, stb.).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat a szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, fél- kövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen szerződési feltétel a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szük- séges módosításokon túl a GB395 jelű Groupama Casco Biztosítás
előző feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:
– a szerződés létrejöttének módja változott;
– fogyasztó, vállalkozás fogalma bekerült a feltételbe;
– elévülési idő 2 évre változott;
– díjkedvezményre, díjfizetési mód változására vonatkozó szabá- lyok változtak;
– meghatározásra került, hogy a biztosító a biztosítási díjat kamat- mentesen kezeli;
– az első biztosítási időszak rövidebb lehet, mint egy év;
– a kárkifizetés főszabályként banki átutalással történik;
– rögzítésre került, hogy a biztosító a szolgáltatás összegéből le- vonhatja a díjtartozást;
– a 15 napos teljesítési időbe a biztosító által teljesített postai befi- zetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be;
– biztonsági zár fogalma meghatározásra került;
– különleges gépjármű és a munkagépként történő használat fo- galma meghatározásra került;
– a Prémium Casco asszisztencia szolgáltatásainak limitjei összevo- násra kerültek;
– a bejelentési kötelezettség körében a szerződő és a biztosított számára kötelezettségként került meghatározásra, hogy be kell jelentenie a biztosító számára, ha a biztosítás tárgyát egymástól függetlenül több biztosító is biztosítja és a biztosítási eseményt más biztosító számára is bejelenti;
– a szerződés alanyai körében a társbiztosított rögzítésre került;
– a maradvényérték megállapítása kiegészítésre került;
– a kizárások köre kiegészítésre került az úgynevezett szankciós ki- zárással.
Biztosítónk legfontosabb adatai
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhelye: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva: 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.
Az OTP Csoport partnere
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A GB395 JELŰ GROUPAMA CASCO BIZTOSÍTÁSHOZ
Biztosítási események és szolgáltatások | Fedezetek | ||
Bázis | Komfort | Prémium | |
Elemi kár | ✔ | ✔ | ✔ |
Töréskár | ✔ | ✔ | ✔ |
Lopáskár | ✔ | ✔ | ✔ |
Rabláskár | ✔ | ✔ | ✔ |
Jármű káridőponti értékének pótlása (totálkár és lopás) | ✔ | ✔ | ✔ |
Tisztelt Ügyfelünk!
Biztosítási események és szolgáltatások | Fedezetek | ||
Bázis | Komfort | Prémium | |
Kárenyhítés jármű kulcsainak elvesztése esetén (50%) | ✔ | ✔ | ✔ |
Helyreállítás (javítási költség térítése) | ✔ | ✔ | |
Biztosítási eseménnyel össze- függő tárolás és szállítás | ✔ | ✔ | |
Prémium Casco asszisztencia limit: 85 000 Ft | választható | ✔ | |
Prémium Casco balesetbizto- sítás – baleseti halál esetén a biz- tosítási összeg 2 millió Ft; – balesetből eredő 50%-ot meghaladó maradandó egészségkárosodás esetén a limit 4 millió Ft, melynek az egészségkárosodás mér- tékével arányos része kerül kifizetésre | választható | ✔ | |
Prémium Casco poggyászbiz- tosítás limit: 50 000 Ft | választható | ✔ | |
Engedje meg, hogy néhány szóban bemutassuk azt a biztosítást, amely fel- keltette érdeklődését! Jelen ügyféltájékoztató azzal a céllal készült, hogy megkönnyítse a biztosítás legfontosabb jellemzőinek megismerését, hogy rövid és közérthető formában nyújtson áttekintést a biztosítási szerződéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. A benne foglalt tájékoztatás azon- ban nem teljes körű, több helyen csak a legfontosabb tulajdonságokat emeli ki összefoglaló jelleggel, éppen ezért jelen tájékoztató nem helyettesíti a vo- natkozó GB395 jelű Groupama Casco Biztosítás általános szerződési feltéte- leinek alapos áttanulmányozását! Ezzel együtt reméljük, hogy hasznos infor- mációkkal szolgál a biztosítás legfontosabb jellemzőinek megismerésében.
Kinek ajánljuk a casco biztosítást?
Legyen szó a családokról, a vállalkozásokról, talán általánosságban is el- mondható, hogy a gépjármű mindannyiunk vagyonában nagy értéket kép- visel. Casco biztosítás kötése azok számára javasolt, akik azt szeretnék, hogy a gépjárműben egy esetleges káresemény – mint például lopás, tö- réskár, tűz, földrengés, árvíz, vihar, robbanás, stb. – következtében kelet- kező anyagi káraik megtérítésre kerüljenek. Éppen ezért casco biztosítás kötése általánosan ajánlott minden gépjármű tulajdonos számára, továbbá azoknak is, akik a jármű megóvásában érdekeltek.
Mire terjednek ki a casco biztosításaink, és milyen szolgáltatásokat tartalmaznak az egyes csomagok?
A casco biztosítás keretében az ajánlaton megnevezett, érvényes magyar hatósági rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező jármű biztosítási védelme teremthető meg.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13151/7 – Hatályos 2018. május 25-étől visszavonásig.
A biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén a GB395 jelű Groupama Casco Biztosítás szerződési feltételeiben részletesen meghatározottak szerint megtéríti a keletkezett kárt, költségeket, továbbá meghatározott összegű kifi- zetést vagy egyéb szolgáltatást teljesít. Kérjük, hogy a biztosító szolgáltatásai- nak részletesebb megismerése érdekében alaposan tanulmányozza át a GB395 jelű Groupama Casco Biztosítás szerződési feltételeinek biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó részeit.
Ön igényeinek megfelelően három – Bázis, Komfort és Prémium – casco csomag közül választhat, attól függően, hogy milyen biztosítási vé- delemre, illetve egyéb szolgáltatásra tart igényt.
Hangsúlyozandó, hogy amennyiben a biztosítási szerződésben egy adott szolgáltatásra külön limit, azaz felső korlát is meg- adásra került, akkor a biztosítási esemény bekövetkeztekor ez a limitösszeg lesz a kifizethető kártérítés felső határa. Szeret- nénk felhívni szíves figyelmét, hogy önrészesedés vállalásával meg- kötött biztosítás esetén a biztosító a kártérítés megállapítá- sánál figyelembe veszi az önrészesedést, így a keletkezett kár- nak csak az önrész feletti része kerül kifizetésre.
A biztosítási csomagok az alábbi biztosítási eseményekre nyújtanak fedezetet, illetve kínálnak Önnek szolgáltatásokat:
Kiknek ajánljuk az egyes csomagokat?
Bázis Casco: leginkább azon ügyfeleinknek ajánljuk, akik ritkán használ- ják a járművet és/vagy régi járművel rendelkeznek. Ez a csomag az alapve- tő fedezeteket tartalmazza, így ennek megfelelően költsége is alacsonyabb. Tehát ha Ön tart attól, hogy ritkán használt vagy régi járműve egy baleset során használhatatlanná válik (totálkár), vagy aggódik egy lopás/rablás okozta veszteség miatt, akkor Ön ezen veszélyeket már a Bázis Casco vá- lasztásával is le tudja fedni.
Komfort Casco: leginkább azon ügyfeleinknek ajánljuk, akik gyakori rendszerességgel használják a járművet, és/vagy nagyobb biztonságra tö- rekszenek. A gyakran használt gépjárművek több időt töltenek a forga- lomban, így – bár nem törvényszerű – de esetükben nagyobb esély van arra, hogy kisebb-nagyobb kár éri őket. Amennyiben tehát fontos Önnek, hogy a biztosítási csomag már részleges károkra is kiterjedő, a járműre vo- natkozóan teljes körű védelmet tartalmazzon, melyekhez opcióként továb- bi szolgáltatásokat is választhat, akkor Önnek minimum a Komfort Casco csomagot érdemes választania.
Prémium Casco: leginkább azon ügyfeleinknek ajánljuk, akik gyakori rendszerességgel használják a járművet, és/vagy nagy értékű járművel ren- delkeznek. Ez a csomag lefedi a közúti közlekedésben előforduló leggya- koribb károkat, valamint beépített eleme az asszisztencia, amely többféle szolgáltatást és gyors segítséget nyújt az Ön és utasai továbbhaladásához. A Prémium Casco további előnye, hogy járműve utasai számára baleset- és pogygyászbiztosítást is tartalmaz. Tehát ha Ön biztonságra törekvő, és sze- retné, hogy kár esetén ne csak járműve, hanem utasai is biztonságban le- gyenek, akkor Önnek feltétlenül érdemes a Prémium Casco csomagot vá- lasztania.
Mire terjed ki a Bázis Casco, és milyen szolgáltatásokat nyújt Önnek?
Amennyiben az Ön választása a Bázis Casco csomagra esik, biztosítá- sa az alábbi biztosítási eseményekre nyújt fedezetet:
– A jármű lopása és rablása;
– A jármű totálkárnak minősülő sérülése, rongálódása. Fontos tudni, hogy totálkárnak az olyan mértékű fizikai károsodás tekin- tendő, amelynél a jármű helyreállítása nem gazdaságos. A jelen casco biz- tosításban totálkárnak minősül az, ha a károsodott jármű helyreállítási költ- sége meghaladja a jármű káridőponti értékének 80%-át.
Amennyiben Ön a Bázis Casco csomagot választja, biztosítása kere- tében az alábbi szolgáltatásokkal állunk rendelkezésére:
A. A jármű pótlási költségeinek megtérítése
Totálkárnak minősülő fizikai károsodás, valamint lopás és rablás esetén a jármű pótlási költségét fizeti ki a biztosító, amely megfelel a jármű kár- esemény időpontjában fennálló magyarországi piaci értékének, de legfel- jebb a magyarországi Eurotax katalógus vagy az Eurotax ETAX járműér- tékelő programja alapján számított értéknek.
Amennyiben a biztosító a maradványt (roncsot) nem vette át, a megállapí- tott kárösszegből levonja a maradvány (roncs) értékét.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a Bázis Casco nem nyújt fedezetet a jármű részleges sérülése, rongálódása, töréskára esetén, továbbá egyéb szolgál- tatást – így balesetbiztosítást, poggyászbiztosítást, asszisztenciaszolgálta- tást – sem tartalmaz.
Ezért célszerű alaposan átgondolnia, hogy a Bázis Casco keretében lefedett biztosítási események és nyújtott szolgáltatások biztosan megfelelőek-e az Ön számára!
Mire terjed ki a Komfort Casco, és milyen szolgáltatásokat nyújt Önnek?
Amennyiben az Ön választása a Komfort Casco csomagra esik, bizto- sítása az alábbi biztosítási eseményekre nyújt fedezetet:
– A jármű lopása és rablása;
– A jármű totálkárnak minősülő, valamint a jármű részleges sérülése, rongálódása.
A totálkár fogalma megegyezik a Bázis Casco csomagnál meghatározot- takkal. Fontos tudni, hogy a jármű részleges sérüléséről, rongálódásáról akkor beszélünk, ha a járműben olyan fizikai károsodás következett be, mely nem minősül totálkárnak, tehát gazdaságosan javítható.
Amennyiben Ön a Komfort Casco csomagot választja, biztosítása ke- retében az alábbi szolgáltatásokkal állunk rendelkezésére:
A. A jármű pótlási költségeinek megtérítése
Totálkárnak minősülő fizikai károsodás, valamint lopás és rablás esetén a jármű pótlási költségének megállapítása és térítése a Bázis Casco csomag- nál leírtaknak megfelelően történik.
B. A helyreállítási költségek megtérítése
A jármű részleges sérülése, rongálódása esetén a biztosítási esemény követ-
keztében keletkezett fizikai károsodások magyarországi javítóműhelyben el- végzett, szakszerű helyreállításának számlával igazolt, márkára jellemző, át- lagos javítási költsége kerül megtérítésre. A biztosító a kárkifizetés teljesíté- se előtt jogosult a benyújtott javítási számla tartalmát ellenőrizni a javításhoz kapcsolódó beszerzési vagy alvállalkozói számla bekérésével és a jármű javí- tás utáni szemléjével. Bizonylatok hiányában a becsült kár összegére megál- lapodás köthető, amelynek alapja a biztosító által kalkulált, a kár időpontjá- ban alkalmazott átlagos nettó (áfa nélküli) helyreállítási költség. A biztosító az új alkatrészekkel történő helyreállítás költségét téríti meg.
A gépjármű gyári tartozékának számító életvédelmi és biztonsági berende- zések (légzsák, biztonsági öv) károsodásának helyreállításával kapcsolatos költségeket a biztosító kizárólag típus azonos márkaszervizben történt, számlával igazolt javítás vagy csere esetén téríti meg.
Kártérítés korlátozása audioberendezés lopáskára esetén: A jármű nem gyárilag beszerelt audioberendezésének helyreál- lítási vagy pótlási költségének fedezésére a biztosító csak számlával igazolt költséget fogad el, amelyet az önrészesedés levonása után legfeljebb 100 000 Ft-ig fizet ki.
C. Egyéb szolgáltatás
A biztosítási esemény következtében felmerült indokolt és gazdaságos szál- lítási, tárolási, őrzési költségek számlával igazolt összegének megtérítése.
A Komfort Casco által nyújtott fedezeteken túlmenően a Komfort Casco csomag mellé külön díj ellenében további szolgáltatásokat (balesetbiz- tosítás, poggyászbiztosítás, asszisztenciaszolgáltatás) vá- laszthat, melyekről részletesebben a Prémium Casco csomagnál leírtak- ban nyújtunk információt (C-D-E pontok).
Mire terjed ki a Prémium Casco, és milyen szolgáltatásokat nyújt Önnek?
Amennyiben az Ön választása a Prémium Casco csomagra esik, bizto- sítása az alábbi biztosítási eseményekre nyújt fedezetet:
– A jármű lopása és rablása;
– A jármű totálkárnak minősülő, valamint a jármű részleges sérülése, rongálódása;
– A jármű menetképtelensége az előző két pontban felsorolt ese- mények vagy műszaki meghibásodás, üzemzavar miatt;
– Xxxxxxx bekövetkezése, amely a jármű vezetőjét és/vagy utasát/ utasait a jármű totálkárnak minősülő vagy részleges sérülése, rongáló- dása, lopása vagy rablása kapcsán éri, és amellyel okozati összefüg- gésben a balesetet követő 3 hónapon belül a balesetet szenvedő(k) meghal(nak) vagy legalább 50%-os maradandó egészségkárosodást szenved(nek);
– Poggyász fizikai károsodása, ellopása, elrablása. A fedezet a
jármű vezetőjének és/vagy utasának/utasainak az erre a célra szolgáló helyen megfelelően elhelyezett, belföldön szállított, olyan személyi használatú vagyontárgyaira terjed ki, amelyek nincsenek a járműbe be- építve. Ilyen például a bőrönd, biztonsági gyermekülés, stb.
A totálkár foglama megegyezik a Bázis Casco csomagnál meghatározot- takkal, a jármű részleges sérülésének, rongálódásának fogalma pedig meg- egyezik a Komfort Casco csomagnál leírtakkal.
Amennyiben Ön a Prémium Casco csomagot választja, biztosítása keretében az alábbi szolgáltatásokkal állunk rendelkezésére:
A. A jármű pótlási költségeinek megtérítése
Totálkárnak minősülő fizikai károsodás, valamint lopás és rablás esetén a jármű pótlási költségének megállapítása és térítése a Bázis Casco csomag- nál leírtaknak megfelelően történik.
B. Helyreállítási költségek térítése
Részlegesnek minősülő fizikai károsodás esetén a jármű helyreállítási költsé- gének megállapítása és térítése a Komfort Casco csomagnál leírtak szerint történik.
C. Asszisztenciaszolgáltatások
A jármű biztosítási eseménynek minősülő menetképtelensé- ge esetén a biztosító az általa megbízott Europ Assistance Magyarország Kft. (a továbbiakban: asszisztenciaszolgáltató), illetve az asszisztenciaszol- gáltató országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatának közreműkö- désével nyújt szolgáltatásokat. Az asszisztenciaszolgáltató a nap 24 órájában, belföldről és külföldről egyaránt hívható az alábbi te- lefonszámon: + 36 1 458 4428.
A biztosító az asszisztenciaszolgáltató közreműködésével megszervezi az igé- nyelt szolgáltatás nyújtását, továbbá − a biztosítási feltételekben együttesen 85 000 Ft/biztosítási időszak összegben meghatáro- zott értékhatáron belül (összevont limit) − fedezi azok költségeit. Xxxxxxx információ, hogy az asszisztenciaszolgáltatások során felmerült, biztosítással fedezett költségeket a biztosító számolja el az asszisztencia- szolgáltatóval.
Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó helyszíni javítás, illetve autómentővel való szállítás szolgáltatási kizárólagos- sága miatt a biztosított személy nem veheti igénybe az asszisztenciaszol- gáltató által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosítottnak téríti meg.
Szeretnénk felhívni szíves figyelmét arra, hogy a szolgáltatá-
si költségek biztosítással nem fedezett részét – a helyszíni ja- vítás során beszerelt alkatrész árát, illetve a költségeknek az összevont limiteket meghaladó részét − a biztosított köteles megfizetni, közvetlenül a szolgáltatás nyújtójának.
Hangsúlyozandó, hogy az asszisztenciaszolgáltatások vonatkozásában biz- tosított az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a gépjármű tulajdonosa, vagy ha nem ő vezette a járművet, akkor az ő engedélye alap- xxx az a személy, aki a járművet jogszerűen vezeti, illetve akik egyidejűleg a biztosított személy által vezetett járműben utasként tartózkodnak, kivéve az autóstopposként utazó személyt.
Szeretnénk tájékoztatni, hogy külföldön bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán devizában (külföldi pénznemben) jelentkező asszisztenciaszolgál- tatások esetén a biztosító a limit megállapításánál a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott káridőponti középárfolyamot veszi figyelembe
– a szolgáltatások összevont limitjének meghatározásánál;
– ha a devizában kiállított számla alapján a biztosítottnak forintban teljesít.
C/1. A jármű biztosítási eseménynek minősülő menetképte- lensége esetén a biztosító az alábbi asszisztenciaszolgálta- tásokkal áll rendelkezésére:
– Helyszíni javítás
Helyszíni javítás esetén a biztosító a segélyautó egyszeri kiszállási díját és a helyszíni javítás költségét (a javításhoz felhasznált alkatrészek ára nélkül) téríti.
– Autómentővel való szállítás
Autómentővel való szállítás esetén a biztosító a helyszínen nem javítha- tó járműnek a javítóműhelybe vagy a biztosítottnak a kötvényben fel- tüntetett lakóhelyére történő szállítási költségét téríti.
– Gépjárműtárolás
Amennyiben a szervizbe szállított, de máshol várakozni kényszerülő, biztonságos éjszakai tárolást igénylő jármű tárolása válik szükségessé, a biztosító a gépjárműtárolás költségét is téríti.
C/2. Amennyiben a biztosított gépjárművet a biztosítási ese- mény bekövetkezését követő 24 órán belül nem lehet me- netképes állapotba hozni, a biztosító az alábbi asszisztencia- szolgáltatásokkal áll rendelkezésére:
– Lakóhelyre visszautazás vagy úticélhoz történő továbbuta- zás, vagy visszautazás a megjavított járműért
A biztosító megtéríti a lakóhelyre visszautazáshoz vagy úticélhoz törté- nő továbbutazáshoz megvásárolt belföldi, illetve külföldi II. osztályú vo- natjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek árát, továbbá a taxi szolgáltatás számlával iga- zolt költségét.
– Bérgépjármű igénybevétele
Bérgépjármű igénybevétele esetén a biztosító a bérlés számlával igazolt költségét téríti.
– Éjszakai szállás
Éjszakai szállás szolgáltatás esetén a biztosító a szálláshely számlával igazolt költségét téríti.
D. Baleseti szolgáltatások
A biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben bekövetkezett baleseti halál esetén a biztosítási összeg 2 millió Ft.
A biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben bekövetkezett maradan- dó egészségkárosodás esetén, ha az egészségkárosodás mértéke eléri az 50%-ot, a biztosítási összeg 4 millió Ft-nak az egészségkárosodás mértékével arányos része. (Tehát ha az orvosilag igazolt egészségkárosodás 50%-os, a biztosítás összege a 4 millió Ft 50%-a, azaz 2 millió Ft. Ameny- nyiben az egészségkárosodás mértéke orvosilag igazoltan 80%, akkor a biztosítás összege a 4 millió Ft 80%-a, azaz 3,2 millió Ft.)
Nem jár szolgáltatás, ha az egészségkárosodás mértéke 50% alatti.
Az egészségkárosodás mértékének megállapítása a biztosítási feltételekben található táblázat alapján történik. A táblázatban fel nem sorolt esetekben az állandósult baleseti eredetű testi kár mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.
A biztosító a haláleseti biztosítási összeget a biztosított örökösének/örökö- seinek, a maradandó egészségkárosodás biztosítási összegét a biztosított- nak fizeti ki.
További fontos információ, hogy a baleseti szolgáltatások vonatkozásában biztosított az, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a gépjármű tulaj- donosa vagy a tulajdonos engedélye alapján a járművet jogszerűen vezeti, illetve akik egyidejűleg a biztosított személy által vezetett járműben utas- ként tartózkodnak, kivéve az autóstopposként utazó személyt.
A baleseti szolgáltatások biztosítottanként értendők. Tehát a biztosítási összeg személyenként jár.
Amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a járműben az engedélye- zettnél többen utaztak, a biztosító olyan arányban nyújt baleseti szolgálta- tást, ahogyan a szállítható személyek száma aránylik a ténylegesen szállított személyek számához.
E. Poggyászkárok megtérítése
A biztosító − a biztosítási feltételekben együttesen 50 000 Ft/ biztosítási esemény összegben meghatározott értékhatáron belül (limit) − megtéríti a járműben belföldön szállított és a biztosítási esemény következtében fizikailag károsodott vagy ellopott, elrabolt, bizto- sított vagyontárgyak helyreállítási vagy pótlási költségét.
Fontos tudni, hogy a külföldön bekövetkezett poggyászkárra, továbbá a biztosított járműben díj ellenében szállított vagyontárgyakra, illetve a biz- tosított járműben díj ellenében szállított személyek vagyontárgyainak káro- sodására a biztosítás nem terjed ki.
Bízunk benne, hogy a fenti tájékoztató átolvasásával Ön valóban hasznos információkhoz jutott a termék legfon- tosabb jellemzőit illetően. Kérjük, hogy részletesebb tájé- koztatásért mindenképpen tanulmányozza át a vonatkozó biztosítási feltételeket is!
Engedje meg, hogy a továbbiakban olyan hasznos infor- mációkat osszunk meg Önnel, melyek általános érvényű- ek, így valamennyi csomagunk esetében fontosak!
Mi a biztosítási szerződés, a szerződés joga, illetve az alkalmazandó jog?
A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben megha- tározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét köve- tően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződés- ben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosítási feltételekben nem szabályozott
kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
Mi a kockázatviselés kezdete?
A biztosító kockázatviselése az a dátum, amikortól a gépjármű biztosítottnak minősül a már említett biztosítási események bekövetkezése esetén. Ez az időpont a szerződés létrejötte ese- tén az ajánlaton meghatározott időpont, ennek hiányában az ajánlat biztosító részére történt átadásának időpontja.
A kockázatviselés kezdő időpontja nem előzheti meg az aján- lat biztosító részére történt átadásának időpontját.
Milyen időtartamú a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés – ha a felek írásban másképp nem állapodnak meg – ha- tározatlan időtartamra jön létre. A határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén a biztosítási időszak egy év. Ez azt jelenti, hogy minden évben annak a hónapnak az első napja a biztosítás évfordulója, amelyben a kockázatviselés indul, ami egyben a következő biztosítási időszak első napja is. Az első biz- tosítási időszak így esetenként rövidebb lehet, mint egy év.
Milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?
A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
A biztosítási díj a biztosítási időszakra, azaz határozatlan tartamú biztosítá- sok esetén egy évre vonatkozik.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosítót a kockázatvise- lés teljes tartamára megilleti a biztosítási díj. A teljes bizto- sítási időszakra vonatkozó biztosítási díj előre fizetendő. A biztosítási időszakra megállapított díjat Xxxxx a választott ütemezés szerint szükséges fizetnie, mely lehet havi, ne- gyedéves (3 havi), féléves (6 havi) vagy éves díjfizetési gya- koriság. A biztosítás első díja a felek által meghatározott idő- pontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedé- kes, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
A díjfizetést Ön különböző módokon teljesítheti, élhet a cso- portos beszedési megbízás és az átutalás kényelmes lehető- ségével, de választhatja a csekken történő befizetést is.
Kérjük, szíveskedjen gondoskodni arról, hogy mind csoportos beszedés, mind állandó átutalási megbízás esetében mindig álljon rendelkezésre meg- felelő összeg a számláján, hogy az esetlegesen emelkedő biztosítási díjak ne okozzanak problémát a díj fizetésénél, mert a megbízás megléte nem jelenti a fizetési kötelezettség teljesítését. Csekkes díjfizetés esetén mindig az esedékesség időpontjáig szükséges postára adni a fizetendő díjat.
A díjfizetés módját és ütemezését a felek közös megegyezéssel módosíthat- ják. Ez azonban azzal is járhat, hogy Ön a díjfizetés módjára tekintettel ka- pott díjkedvezményét a díjfizetés módjának megváltoztatása miatt elveszíti. Felhívjuk a szíves figyelmét arra, hogy amennyiben banki díj- lehívásra adott meghatalmazás esetén a biztosítási díj lehívá- sa az Ön érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdekkö- rébe tartozó okot is) nem hajtható végre, társaságunk jogosult a díjfizetési módot csekkes díjfizetésre módosítani, mely szin- tén a díjkedvezmény elvesztésével jár.
Társaságunk üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvéte- lére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyintézője nem jogosult díj átvételére, de Ön az OTP Bankban befizetheti a biztosítási díjat a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj átvételére nem jo- gosult, kivéve ha a társaságunkkal kötött egyedi megállapodás erre feljogo- sítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a töb- bes ügynök tájékoztatja a szerződőt.
A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
Mi a kármentességi díjkedvezmény (bónusz)? Amennyiben a szerződő, a megfigyelési időszakban legalább 8 hónapon keresztül hatályos, a jármű baleseti jellegű sérülésére is kiterjedő casco biz-
tosítással rendelkezett, és ezen idő alatt káreseményhez kapcsolódóan kifi-
zetésre nem került sor, úgy a szerződő kármentességi díjkedvezményre (bó- nuszra) jogosult.
Mi az értékkövetés vagy indexálás?
Annak érdekében, hogy az Önt megillető biztosítási szolgáltatás értékálló le- gyen, a biztosítási díjak évenkénti indexálására kerülhet sor a biztosítási év- fordulókor. A következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj az ér- vényben lévő érték és a KSH index szorzata alapján kerül kiszámításra. Az in- dexálásról és annak mértékéről, valamint a díjváltozásról a biztosító a szer- ződőt a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti. A biz- tosítási díj indexálására legelőször a szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerülhet sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával. Amennyiben az indexált biztosítási díjjal Ön nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban felmondhatja.
Milyen korlátozásokkal nyújtja a biztosító a szolgáltatásait?
A keletkezett kár egy részét a biztosított – a szerződésben meghatározott mértékben – önrészesedésként maga viseli. Az önrész mértékét a biztosítás megkötésekor az ügyfél maga jelöli meg. Amennyiben a későbbiekben a kár nem éri el az önrész mértékét, akkor a biztosító nem térít, ha eléri, akkor a kifizetendő kárösszegből levonja az önrész összegét és a fennmaradó részt fizeti meg az ügyfélnek.
Például abban az esetben, ha az ügyfél úgy dönt, hogy az önrész mértéke a kár 10%-a, de legalább 50 000 Ft, akkor egy biztosítási esemény bekö- vetkeztekor, ha:
a. a kárösszeg 25 000 Ft = nincs teljesítés;
b. a kárösszeg 250 000 Ft = 250 000 - 50 000 Ft = 200 000 Ft a térítés összege
(Önrész: 250 000 Ft X 10% = 25 000 Ft, amely nem éri el az 50 000 Ft-t);
c. a kárösszeg 1 000 000 Ft = 1 000 000 - 100 000 Ft = 900 000 Ft a té- rítés összege
(Önrész: 1 000 000 Ft X 10% = 100 000 Ft, amely meghaladja az
50 000 Ft-t).
A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja:
– az önrészesedés összegét;
– a felhasználható maradványok értékét;
– azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet;
– a díjtartozást;
– a biztosítási időszak végéig járó díjakat akkor, amennyi- ben a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg.
A Prémium Casco asszisztencia, baleseti és poggyász szolgál- tatásaiból a biztosító nem von le önrészt, de a szolgáltatást csak a biztosítási feltételekben meghatározott limitek, illetve biztosítási összeg erejéig nyújtja.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következménye- inek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó össze- gének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános for- galmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámít- ható.
Mikor mentesülhet a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól?
A biztosító mentesül a biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy ezen feltételekben meghatározott mentesü- lésre vonatkozó rendelkezések valamelyike szerinti tényállás a kárigény keletkezésével okozati összefüggésben van.
Mentesül a biztosító mindennemű szolgáltatási kötelezettsé- ge alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:
– a szerződő fél vagy a biztosított;
– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletveze- tésre jogosult tagjuk vagy a biztosított vagyontárgyak ke- zelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségvi- selője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosí- tott tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
Melyek az általános kizárások?
Kizárásnak nevezzük azokat az eseményeket, körülményeket, melyek bekövetkezte esetén a biztosító nem vállal fizetési kö- telezettséget.
Az alábbi pontokban felsorolt események bekövetkeztekor akkor sem téríti meg a károkat a biztosító, ha a megnevezett események miatt, azok következményeként olyan biztosítási esemény valamelyike okoz károsodást, amelyre a biztosítási szerződés kiterjed.
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító:
– ha a járművön hatósági engedélyhez kötött átalakítást vé- geztek, de a szükséges engedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg, és a káresemény összefüggésben van az át- alakítással;
– ha a kárt a szakszerűtlen üzemeltetés okozta, vagy ha a kár a jármű elhanyagolt műszaki állapotának következmé- nye, illetve ha tűzrendészeti előírások megsértésének a következménye;
– töréskár esetén a jármű nem rendelkezett érvényes mű- szaki vizsga igazolásával;
– a jármű olyan felszereléseiben keletkezett károkra, amelye- ket az érvényes hatósági előírások tiltanak vagy külön enge- délyhez kötnek, de a szükséges engedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg;
– a járműről leszerelt alkatrészekben, tartozékokban kelet- kezett károkra;
– a jármű üzem- és kenőanyagaiban keletkezett károkra;
– a járműből szerszám nélkül kivehető audioberendezés el- lopása miatti kárra;
– a nem gyárilag beszerelt és nem levehető előlappal ren- delkező audioberendezés ellopása miatti kárra;
– a nem gyárilag beszerelt navigációs készülék ellopása mi- atti kárra;
– nyitott utasterű, lehajtható tetejű (cabrio) gépjármű ese- tén, az utastérből eltulajdonított bármely alkatrész vagy felszerelés ellopásával vagy megrongálásával okozott kárra (abban az esetben is, ha a tető felhajtott, lezárt álla- potban van);
– a jármű értékcsökkenésére;
– az egyébként javítható alkatrész kicserélése esetén fellépő többletköltségre;
– a biztosítási esemény következtében sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségére;
– a nem baleseti jelleggel bekövetkezett károkra (pl. műsza- ki hiba, elhasználódás, fagyás stb.);
– a járművet autóverseny vagy arra való felkészülés részt-
vevőjeként ért károkra;
– a járműbe rakodása közben, annak következményeként keletkezett károkra;
– a jármű rakományának elmozdulása miatt keletkezett ká- rokra;
– a járműben szállított gyúlékony, robbanó, maró, korrodá- ló anyagok által előidézett vagy általuk súlyosbított ká- rokra (a súlyosbítás mértékének megfelelő részre);
– a radioaktív sugárzás által okozott károkra;
– a környezetszennyezés által okozott károkra;
– azokra a károkra, amelyek felkelés, tüntetés, zavargás, sztrájk, terrorcselekmények, háború következtében kelet- keztek, függetlenül attól, hogy az említett események hi- vatalos formában (engedély, hadüzenet) zajlottak-e;
– a gépjármű munkagépként történő használatával össze- függő károkra így különösen, ha az a különleges gépjármű munkavégzése közben vagy a közlekedésre való felkészí- tése alkalmával keletkezett;
– amennyiben a fogyasztó szerződő, biztosított vagy velük egy háztartásban élő hozzátartozójuk, illetve a fogyasztó- nak nem minősülő szerződő, biztosított – a jármű megóvá- sában közvetlenül érdekelt – tagja, alkalmazottja, megbí- zottja vagy a járművet jogosan használó más személy a járművet az adott járműkategória vezetésére érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vagy kábítószer, vagy a vezetési képességeket hátrányosan befolyásoló egyéb szer, vagy alkohol hatása alatt vezette.
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító a lopáskárok és az azok következtében keletkezett egyéb károk esetében, amennyi- ben bizonyítja, hogy:
– a járművet nem zárták le megfelelően;
– a jármű a lopás időpontjában nem állt a szerződésben megnevezett illetéktelen használat ellen védő rendszer (ri- asztó, nyomkövető stb.) védelme alatt;
– a jármű zárainak megrongálása után, a lopás elleni védel- mi rendszer meghibásodása után, illetve a jármű kulcsai- nak elvesztését követően nem gondoskodtak haladéktala- nul a zárak és a lopás elleni védelmi rendszer szakszerviz- ben történő átkódolásáról vagy cseréjéről, addig pedig a jármű védett helyen történő tárolásáról;
– nem gondoskodtak a jármű kulcsainak zárt vagy megfe- lelően őrzött helyen történő tárolásáról;
– a biztosított vagy a szerződő nem tudott hitelt érdemlő módon elszámolni a járműhöz tartozó összes kulccsal, a jármű forgalmi engedélyével, illetve törzskönyvével;
– a jármű audioberendezésének ellopását követően, a bizto- sított nem tudott hitelt érdemlő módon elszámolni a be- rendezés lopás elleni védelmét szolgáló, levehető alkatré- szével (autórádió előlap);
– a biztosított vagy a szerződő a járművet bármilyen jogcí- men más birtokába adja (különösen ideértve a bérlet vagy kölcsön esetét), és a gépjárművet az ily módon jogszerűen birtokló személy elsikkasztja (ellopja), vagy más módon eltulajdonítja, elidegeníti;
– jelen szerződés alapján a biztosító nem vállal kockázatot taxiként üzemeltetett, valamint bérleti szerződés alapján egy évnél rövidebb időre bérbe adott járműre.
Felhívjuk a szíves figyelmét arra, hogy nem tekinthető megfelelően lezárt- nak a gépjármű, ha bármelyik zárbetét hiányzik, vagy oly módon rongáló- dott, hogy a zár a jármű kulcsainak használata nélkül működtethető, illet- ve az ablakai nem voltak zárt állapotban.
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító a rabláskárok és az ennek következtében keletkezett egyéb károk esetében, amennyi- ben bizonyítja, hogy a jármű illetéktelen használat ellen védő rendszerét nem rendeltetésszerűen használták, vagy az a rab- lás időpontjában nem volt működőképes.
A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerző- dési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosí- tó köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést el- utasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alap- ján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Eu- rópai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.
Melyek a különös kizárások a Prémium Casco esetén?
Asszisztenciaszolgáltatásoknál:
A biztosító – az általános kizárásokon túlmenően – nem nyújt asszisztenciaszolgáltatást az alábbi esetekben:
– ha a biztosított gépjármű a biztosítási esemény időpontjá- ban nem rendelkezik érvényes műszaki vizsgával;
– a biztosított személy egyéb biztosítási szerződése alapján rendezhető igények esetén;
– a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigaz- gatási szervek intézkedései/rendelkezései során keletkező igények esetén;
– a biztosított gépjármű túlterhelése vagy szakszerűtlenül, jogszerűtlenül végzett üzemeltetése, vontatása okán be- következett biztosítási esemény esetén;
– a biztosított jármű nem rendeltetésszerű használata miatt bekövetkezett biztosítási esemény esetén;
– ha szerződés megkötésekor a jármű már nem volt menet- képes állapotban, illetve, ha a biztosítási esemény abból adódott, hogy a jármű menetkészségét egy korábbi meg- hibásodást követően csak ideiglenesen állították helyre;
– a biztosítási esemény autóversenyen, arra való felkészülés közben, vagy megbízhatósági, illetve teljesítményteszt során történt;
– a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban résztvevő gépjármű vezetőjének nem volt érvényes veze- tői engedélye;
– ha a gépjárművet biztosítottnak nem minősülő személy vezette.
Amennyiben a kizáró ok csak a szolgáltatás nyújtásának meg- kezdését követően állapítható meg, úgy a biztosított köteles az ezzel felmerült költségeket a biztosítónak megtéríteni.
Baleseti szolgáltatásoknál:
A biztosító − az általános kizárásokon túlmenően − nem nyújt baleseti szolgáltatást:
– arra a személyre, akinek az elmezavara, öngyilkossága vagy öngyilkossági kísérlete okozta a balesetet;
– napszúrás, hőguta, fagyás következtében fellépett egész- ségkárosodásra;
– a jármű karbantartása, javítása során bekövetkezett bal- esetekre;
– a járműbe történő be- és kiszállás közben bekövetkezett balesetekre;
– a baleset előtt már maradandóan károsodott testrészekre;
– amennyiben a károsult védelme a baleset időpontjában nem felelt meg a jogszabályban előírt követelményeknek és ez okozati összefüggésben állt a biztosítási esemény be- következtével (pl. nem volt becsatolva a biztonsági öve, nem használt gyermekülést, a járműben többen utaztak a forgalmi engedélyben meghatározottnál stb.).
A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a biztosítási összegre jogosult szándékos maga- tartása következtében vesztette életét.
Poggyászkár szolgáltatásoknál:
A biztosító − az általános kizárásokon túlmenően − nem nyújt
poggyászkár szolgáltatást, amennyiben a kár az ékszerekben, nemesfémekben, drágakövekben, takarékbetétben, értékpa- pírokban, okmányokban, képzőművészeti alkotásokban, ipar- művészeti és népi iparművészeti tárgyakban, antik tárgyak- ban, katalogizált gyűjteményekben, dísztárgyakban, vala- mint a készpénzben és pénzt helyettesítő eszközökben kelet- kezett.
A biztosító nem téríti továbbá a szellemi tevékenységgel összefüggő alkotásokban, valamint ipari, mezőgazdasági, ke- reskedelmi tevékenységhez kapcsolódó anyagokban, termé- kekben, szállított munkaeszközökben, továbbá hangszerek- ben és az élelmiszerekben keletkezett kárt.
Nem téríti meg továbbá a biztosító a kárt, amennyiben:
– a casco alapbiztosítás alapján a gépjárműben bekövetke- zett kár önrész alatti;
– a járműben vagy járművön szállított vagyontárgy nem volt megfelelően rögzítve;
– lopáskár esetén a biztosított nem tett rendőrségi feljelen- tést;
– a szállított vagyontárgy károsodása és a biztosított jármű ká- rosodása között nincs okozati összefüggés, illetve a gépjár- mű nem sérült;
– a biztosított vagyontárgyakat nem a KRESZ előírásainak megfelelően szállították;
– lopás esetén a biztosított vagyontárgyakat őrizetlenül, a gépjárműben kívülről látható módon és helyen tartották (pl. az utastérben az üléseken).
Hogyan jelenthető be és mikor kerül kifizetésre a szolgáltatási/kárigény?
Kár-, illetve szolgáltatási igényét jelezheti társaságunk Tele- Centerén a x00 0 000 0000 telefonszámon vagy interneten a xxx.xxxxxxxx.xx címen, valamint személyesen bármely ügyfélszolgálati irodánkban.
Fontos tudni, hogy a kárt mielőbb, de legkésőbb a káresemény ész- lelését követően két munkanapon belül szükséges bejelente- ni. Ezt követően – amennyiben szükséges – kerül sor a kárszemlére, és csak ezután kezdődhet el a jármű javítása. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a károsodott gépjármű állapotán csak a kárfelvétel megtör- ténte után lehet változtatni, így például a javítást megkezdeni, mert lehetőséget kell adni a kár okának, mértékének ellenőrzésére.
Maradandó egészségkárosodás esetére vonatkozó baleseti szolgáltatásnál az egészségkárosodás mértékének végleges megállapítására a baleset után egy évvel kerül sor, így addig a biztosító előleget fizet ki.
A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a teljesítés időpontjában Magyarországon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérke- zésének időpontjától számított 15 napon belül esedékes. Ameny- nyiben a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. számlaszám megadása), a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett. A szer- ződő/biztosított kérheti, hogy a biztosítási szolgáltatást postai átutalással teljesítse a biztosító. Ebben az esetben a
15 napos teljesítési határidőbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be.
A természetben nyújtott asszisztenciaszolgáltatások megszervezését az asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaság a segélyhívás beérkezése után, a szükséges egyeztetés lefolytatását követően haladéktalanul megkezdi.
Fontos tudnia, hogy amennyiben a jármű pótlási költsége címén kártérítésre kerül sor, akkor a kifizetés napján a teljes biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj megilleti a bizto- sítót, ezért a biztosító az önrésszel már csökkentett biztosítási összegből levonja az éves biztosítási díj még ki nem fizetett ré- szét, és csak az ezután fennmaradó összeg kerül kifizetésre.
Hogyan módosítható a biztosítási szerződés?
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti. A szerző- dőnek lehetősége van a szerződésmódosítást a Groupama- Xxxxxx.xx internetes szolgáltatások igénybevételével is kezde- ményezni, ha arra külön szerződést kötött az „Általános szerződési felté- telek a XxxxxxxxXxxxxx.xx internetes szolgáltatások igénybevételére” felté- telei alapján. Amennyiben a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Mikor és hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés megszűnése jogi kategória, amely azt eredményezi, hogy a szerződés, illetve az abban foglalt kétoldalú kötelezettségek meg- szűnnek. A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűnhet meg: Szerződés lejártával
A határozott idejű szerződés a szerződésben megjelölt időpontban megszűnik.
Évfordulóra történő felmondással
A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban a biztosítási időszak vé- gére, harmincnapos felmondási határidővel felmondhatják. Ez azt jelenti, hogy Önnek és társaságunknak is lehetősége van a biztosítási évfordulóra megszüntetni a biztosítási szerződést. Amennyiben bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi idő- pontra mondja fel, ez nem a felmondás érvénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével lesz hatályos. Ez azt jelenti, hogy a biztosítási időszak végéig a szerződés továbbra is ér- vényben marad, és a biztosítási díjat Önnek be kell fizetnie, míg a biztosító- nak a bekövetkező károk megtérítésére vonatkozó kötelessége áll fenn.
Érdekmúlással, lehetetlenüléssel
Amennyiben a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkal- mazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már ko- rábban is az új tulajdonos birtokában volt (például lízingbevevő szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát). Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biz- tosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szer- ződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
Érdekmúlással szűnik meg a szerződés különösen a jármű forgalomból tör- ténő végleges kivonásakor, valamint totálkár esetén. A jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása esetén a casco szerződés nem szűnik meg, és a szerződés nem szüneteltethető.
Díjnemfizetéssel
Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított har- minc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhív- ja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton ér- vényesíti.
A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak, sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.
Panaszkezelésre vonatkozó tudnivalók
Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó
munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biz- tosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk ren- delkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Buda- pest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.; levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777; a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható, in- gyenes telefonszám: x00 00 000 000; központi fax: x00 0 000 0000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés lét- rejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szer- ződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (személyes ügyfélszolgálati iroda címe: 1013 Budapest, Krisztina xxxxx 00.; meghallgatások helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Iro- daház); levélcím általános ügyekben: 1525 Budapest, Pf. 172; levélcím elszá- molással, szerződésmódosulással kapcsolatos ügyekben: 1539 Budapest, Pf. 670; a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható, ingyenes telefonszám: x00 00 000 000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti. 2016. október 15-től bármelyik kormányablakban is lehe- tősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű bejelentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem leadására.
Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai Unió online vitarendezési platformjáról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx webolda- lunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.
A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók. A bíróság eljárására a 2018. ja- nuár 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthe- tő a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.
Adatkezelésre vonatkozó tudnivalók
1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szer- ződéseire vonatkozik.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biz- tosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosítá- sához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követe- lések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
2. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelé- sénél az alábbiak szerint jár el a biztosító
2.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
2.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási
titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;
c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
2.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyész- séggel (2018. július 1-jétől ehelyett: az előkészítő eljárást folytató szerv- vel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel);
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárás- ban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a ter- mészetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal;
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;
e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;
j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv- vel (2018. július 1-jétől ehelyett: törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel);
k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártala- nítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, to- vábbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval;
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;
t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást
igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;
u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal
szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel (2018. július 1-jétől ehelyett: adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel) fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatké- rés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köte- les megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismeré- sére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.
2.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;
– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
2.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az Infotv. 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.
2.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.
A 2.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 2.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 2.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.
A biztosító a 2.2.–2.6. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.
2.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
2.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes
adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.
2.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
2.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza-
bályok
A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel for- duljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső)
biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.
Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.
Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.
A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tu- domására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvénye- sítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Amennyiben a megke- resés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biz- tosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvé- nyesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.
A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Amennyiben a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejére figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alap- ján tájékoztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.
2.11. A Bit. 381.§-a alapján a 2.1.-2.9., valamint a 2.5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.
Egyéb fontos tudnivalók, hasznos tanácsok
Fontos tudni, hogy a biztosítónak joga van értesülni minden, a szerződés lét- rejötte, és a biztosítandó vagyontárgy biztosításának elvállalása szempontjá- ból fontos információról, illetve körülményről. Amennyiben valamiről csak a szerződéskötés után szerez tudomást, vagy ha ilyen vál- tozást jelentenek be hozzá, és ezek a körülmények a biztosí- tási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a tu- domásszerzéstől számított 15 napon belül joga van javaslatot tenni szerződésmódosításra, vagy a szerződést 30 napra írás- ban felmondhatja. Abban az esetben, ha Ön a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre mindig figyelmeztetjük ügyfeleinket a módosító javaslat megtételekor.
Javasoljuk, válassza a csoportos díjbeszedés fizetési módot, mert így kényelmesen gondoskodhat a biztosítási díj határ- időre történő megfizetéséről.
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a biztosítás akkor tölti be funkcióját, azaz a biztosító akkor fizeti meg a keletkezett kárt, ha a szerződés díjjal rendezett, vagyis amennyiben Ön rendszeresen és határidőre befizeti a biztosítása díját.
Kérjük, hogy járművének eladását, vagy a járművében – például annak felsze-
reltségében – bekövetkezett lényeges változást mielőbb jelezze kollégáinknak, hogy tájékoztatni tudjuk a szerződéssel kapcsolatos további teendőkről.
Személyi sérüléses balesetnél mindig hívjon rendőrt.
Őszintén reméljük, hogy biztosítási termékünk elnyerte tet- szését. További felmerülő kérdéseivel forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez vagy ügyfélszolgálati munkatársa- inkhoz, akik készséggel állnak rendelkezésére.
Balesetmentes közlekedést kívánunk!
Groupama Biztosító Zrt.
Társaságunk főbb adatai
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre. TeleCenter: x00 0 000 0000
Online biztosításkötés: xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx
10
Az OTP Csoport partnere
ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
1. Az adatkezelés célja, tartama
1.1. A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. (továbbiakban Infotv.), valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit) felhatalmazása alapján, a Bit 4.§ (1)
101. pontjában megjelölt ügyfelei biztosítási titoknak is minősülő szemé- lyes és különleges adatait a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilván- tartásával és a szolgáltatással kapcsolatosan a szerződés érvényességének, illetve az érvényesség lejártával a törvényi előírásoknak megfelelően, a kö- telező megőrzés idejéig tartja nyilván és kezeli.
1.2. A Bit. 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásá- hoz, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szük- séges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél. Ezen céloktól eltérő célból végzett adatkezelés csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhető.
1.3. Az ügyfél adatszolgáltatása önkéntes (Infotv. 5.§ (1) bekezdés a. pont- ja, Bit. 135.§ (2) bekezdés), az 1.4. pontban meghatározott adatkezeléshez történő hozzájárulását a regisztrációval megadottnak tekintjük.
1.4. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító adatkezelése kiterjed a biztosító Ügy- félportál szolgáltatásának igénybevételéhez, az Ügyfélportál funkcióihoz szükséges adatkezelésre is.
1.5. Amennyiben Xx úgy dönt, hogy a kiszámított díj alapján szerződés megkötésére ajánlatot tesz, a biztosítási szerződés megkötésének meneté- ről további tájékoztatást kap.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13075/2 – Hatályos 2016. január 1-jétől visszavonásig.
1.6. A biztosítót a tudomására jutott és az ügyfelei személyi körülményei- re, vagyoni helyzetére, valamint biztosítási szerződéseire vonatkozó adatok tekintetében (biztosítási titok) időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötele- zettség terheli. A biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosító harmadik fél részére csak akkor adhatja ki, ha az érintett fél vagy törvényes képvi- selője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve arra írásbeli fel- mentést ad. A biztosító az ügyfél felmentésének hiányában biztosítási tit- kot kizárólag a Bit-ben felsorolt szerveknek és csak az ott megjelölt körben szolgáltathat ki.
1.7. Tájékoztatjuk, hogy a Bit. 142.§ (3) bekezdése és 143.§ (1) bekezdése alapján biztosítási szerződés megkötése, illetőleg a szerződés létrejöttének elmaradása esetén az Ön által megadott adatokat az adatkezelési cél meg- szűnéséig, a szerződés létrejötte esetén a szerződésének fennállása alatt tá- roljuk, illetőleg mindaddig, amíg a szerződésből, a szerződés létrejöttének elmaradásából, meghiúsulásából igény érvényesíthető.
2. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység le- írására vonatkozó tájékoztató a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon megtekinthető. A biztosítóval kötött szerző- dés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges cé-
lokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékeny- séget végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötele- sek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevékenységgel harmadik sze- mélynek okozott bármely kárért a biztosító felel. Amennyiben a kiszerve- zett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát to- vábbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevé- kenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
3. Az érintettek jogai és érvényesítésük
A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kez- deményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti a törvényi fel- tételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a ren- delkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékeny- ségéről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
4. Tiltakozási jog és jogorvoslati lehetőség
4.1. Az Infotv. 21.§-a szerint az érintett tiltakozhat személyes adatának keze- lése ellen, többek között, ha a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizá- rólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvé- nyesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az érin- tett tiltakozhat abban az esetben is, ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, valamint, ha a tiltakozás jogának gyakorlását egyéb- ként törvény lehetővé teszi. Az adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni, és a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Az érintett a jogainak megsértése esetén vagy, ha az adatkezelőnek a tiltakozási jog gya- korlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz for- dulhat. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyi- ségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által oko- zott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsé- ge alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérel- mét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
4.2. Az adatainak kezelésével kapcsolatos kifogásai esetén az Infotv. ren- delkezései szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz is fordulhat.
4.3. Jelen tájékoztatóval kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, panasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatár- saihoz fordulhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000
telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal
„Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írás- ban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a
x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyako- rolja. A Magyar Nemzeti Bank elérhetőségei: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszám:
x00 0 000 0000, helyi tarifával hívható telefonszám: x00 00 000 000,
központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, ér-
vényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegés- sel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (levélcím: 1013 Budapest, Krisztina körút 39. vagy 1525 Budapest, Pf. 172, telefon:
x00 0 000 0000, x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárá- sát kezdeményezheti. A permegelőző eljárások közül közvetítői eljárást is kez- deményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.
4.4. A jelen Xxxxxxxxxxxx tájékoztatóban hivatkozott jogszabályok a bizto- sító xxx.xxxxxxxx.xx honlapján megtekinthetőek.
Az OTP Csoport partnere
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A TÁVÉRTÉKESÍTÉS KERETÉBEN KÖTÖTT BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRŐL
Ezen ügyféltájékoztató a biztosítási szerződési feltételeinek kiegészítése a szerződés távértékesítés keretében történő létrejöttére tekintettel.
1. Távértékesítés
Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés- nek az a szerződés minősül, amelyet a szolgáltató és fogyasztó köt egy- mással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Szolgáltató: aki meghatározott szolgáltatást gazdasági vagy szakmai te- vékenysége keretében nyújtja.
Fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozá- sa és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújt- ják, továbbá, aki a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje.
Távközlő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szer- ződési nyilatkozatok megtételére. Távközlő eszköznek minősül többek kö- zött a DM levél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a telefon, internetes honlap, e-mail, telefax.
Távértékesítés keretében történő szerződéskötésnek kell tekinteni minden olyan szerződéskötési módot és eljárást, amelyre a felek, vagyis a szolgál- tató és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte (face to face kapcsolat) nélkül kerül sor. Ha a szerződéskötés folyamata során, annak bármely szakaszá- ban a felek egyidejű jelenlétében történik nyilatkozattétel, tájékoztatás vagy egyéb, a szerződés megkötésére irányuló magatartás, akkor az adott értékesítés nem minősül távértékesítésnek.
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződé- sekről szóló 2005. évi XXV. törvény alapján a biztosító és a fogyasztó táv- közlő eszköz alkalmazásával is köthet biztosítási szerződést. A jogszabály a fogyasztó érdekeit szem előtt tartva útmutatást ad a szolgáltató (további- akban: biztosító) szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségére, valamint a fogyasztó szerződéstől való elállási (felmondási) jogának gya- korlására, amelyekről az alábbiakban tájékoztatjuk.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13077/3 – Hatályos 2016. május 13-ától visszavonásig.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény által előírt szerződéskötést megelőző tájékoztatást a biz- tosítási feltételek formájában teljesítette, így a távértékesítés keretében kö- tött pénzügyi ágazati szolgáltatásokról rendelkező törvényben meghatáro- zott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezettségének is eleget tesz, ezért a biztosító által nyújtandó szolgáltatás, ellenszolgáltatás, a fizetés és a bizto- sító teljesítésének feltételeit, a biztosító adatait, valamint a biztosító felett felügyeletet gyakorló szerv adatait a biztosítási feltételek tartalmazzák. Kér- jük, feltétlenül olvassa el a biztosítási feltételeket is!
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a fogyasztó tájékoztatását kizárólag az első ügy- letre vagy műveletre kell alkalmazni abban az esetben, ha ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra egymást követő ügyletek, illetve azonos jellegű elkülönült műveletek, amelyek időbeli kapcsolatban állnak egymással. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegű művelet telje- sítésére, az ezt követő ügyletet vagy műveletet új ügyletnek, illetve egy újabb műveletsor első műveletének kell tekinteni, és a tájékoztatást teljesíteni kell. A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés a fogyasztó terhére többletköltséget nem okoz.
2. Elállási (felmondási) jog
A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződést a fogyasztó a szer- ződéskötés napjától (a szerződés létrejöttét igazoló kötvény kézhezvételé-
nek napjától) számított tizennégy napon belül indoklás nélkül azonnali ha- tállyal felmondhatja.
Ha a fogyasztó a tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tájékoztatás kéz- hezvételétől számított tizennégy nap elteltéig gyakorolhatja.
Ha a fogyasztó semmiféle tájékoztatást nem kapott, felmondási jogát a biz- tosítási szerződés létrejöttétől kezdődően a megfelelő tájékoztatás kézhez- vételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb ettől az időponttól számí- tott egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.
Ha a fogyasztó tájékoztatása nem volt megfelelő tartalmú, a fogyasztó fel- mondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tájékoztatás kéz- hezvételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb ettől az időponttól szá- mított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.
Ha a fogyasztó a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés meg- szüntetésére vonatkozó különös felmondási jogáról tájékoztatást nem ka- pott, a fogyasztó felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb ettől az időponttól számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.
3. Az elállási (felmondási) jog
Nem illeti meg a fogyasztót az elállási (felmondási) jog:
a. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenység szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti pénzügyi eszközök vonatko- zásában;
b. az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid idő- tartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek időtar- tama nem haladja meg az egy hónapot;
c. a szerződésnek mindkét fél teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a fentiek alapján – a szerződésnek mindkét fél teljes körű teljesítését ide nem értve – a biztosítási szerződésének idő- tartamától függ, hogy a szerződőt elállási (felmondási) jog megilleti-e.
Abban az esetben, ha a szerződés rövid időtartamú (nem haladja meg az egy hónapot), nem illeti meg a szerződőt a fentiekben leírt elállási (fel- mondási) jog a 3. pontban rögzítettek alapján. Amennyiben szerződés idő- tartama meghaladja az egy hónapot, a szerződőt a 2. pontban rögzítettek szerint elállási (felmondási) jog illeti meg.
4. További információk
A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésre vonatkozó fel- mondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a fentiekben meghatározott határidő lejárta előtt postára adta, vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldte. Tájékoztatjuk, hogy felmondását az 1380 Budapest, Pf. 1049 címre küld- heti meg. Elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk ügyfeleink rendelkezésére.
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló ha- táridő lejárta előtt a szerződés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hoz- zájárulását követően kezdhető meg. Ha a fogyasztó felmondási jogát gya- korolta, úgy a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét követelheti (a kockázatviselés kezdete és az azonnali hatályú felmondás időpontja közötti időszakra vo- natkozó biztosítási díjat).
A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a fogyasz- tó által megfizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig a biztosító által teljesített kockázatviseléssel arányos ellenértékét (a kockázatviselés kez- dete és az azonnali hatályú felmondás időpontja közötti időszakra vonatko- zó biztosítási díj) meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kéz- hezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a fo- gyasztónak visszatéríteni.
5. Európai online vitarendezési platform
Az online megkötött szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos esetleges jogvi- tája esetén, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményez- heti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését.
Az Európai online vitarendezési platformról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon.
Az Európai online vitarendezési platform elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx
Az OTP Csoport partnere
NYILATKOZAT E-SZERZŐDÉSEKHEZ
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13076/2
A Groupama Biztosítóval e-szerződést kötő szerződő tudomásul veszi, hogy az e-szerződés vonatkozásában a Groupama Biztosító Zrt-vel (a továbbiakban: biztosító) kizárólag az alábbi feltételek elfogadása, nyilatkozat megtétele esetén köthet online felületen biztosítási szerződést. Kérjük, olvassa el figyelme- sen az alábbi feltételeket!
a. A szerződés valamennyi esedékessé váló díját/díjrészletét csoportos beszedési megbízás vagy átutalás, vagy bankkártyás díjfizetés révén kell ki- egyenlíteni, ideértve a szerződés megkötésekor esedékes díjrészletet is. Egyszeri díjfizetésű szerződések esetén az adott biztosítási szerződésre vo- natkozó biztosítási feltételek rendelkeznek arról, hogy az elektronikus fizetési módok közül melyik vehető igénybe.
b. Az e-szerződés szerződője elfogadja, hogy a szerződés fennállása alatt a fentiektől eltérő díjfizetési módot nem lehet választani.
1. Díjfizetés módja
a. Az e-szerződés szerződője hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosítási szerződés létrejöttével, kezelésével és annak esetleges megszűnésével, megszüntetésével, valamint a biztosítási szolgáltatási, illetve kárrendezési igénnyel kapcsolatos valamennyi dokumentumot, tájékoztatást, a biztosí- tási díj módosulásról szóló értesítést, illetve minden egyéb nyilatkozatot – ahol az erre vonatkozó jogi szabályozás azt lehetővé teszi – elektronikus úton (e-mail üzenet formájában a szerződő által megadott e-mail címre), fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva küldje meg.
b. Az e-szerződés szerződője hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a szerződő e-mail címét és mobiltelefonszámát a fentiek teljesítéshez felhasználja és ebből a célból ezen elérhetőségi adatokat kezelje.
c. Az e-szerződés szerződője tudomásul veszi, hogy az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben szabályozottaknak megfelelően, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva megküldött elektronikus dokumentum az írásbeliség követelményének eleget tesz. Az elektronikus levél elküldésének tényét és időpontját a biztosító a későbbiekben igazolni tudja.
2. Hozzájáruló nyilatkozat elektronikus ügyintézéshez
a. Az e-szerződő saját felelősségi körébe tartozik, hogy az elektronikus postaládáját rendszeresen ellenőrizze, illetve biztosítani köteles, hogy kellő tár- hely álljon rendelkezésére az elektronikus dokumentumok fogadása céljából, valamint gondoskodni arról, hogy az elektronikus postafiók szolgáltatója a biztosító küldeményeit ne tekintse spam (kéretlen) üzenetnek.
b. Az e-szerződés szerződője elfogadja, hogy az elektronikus levelezés során a Groupama Biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rend- szerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
3. Biztonságra vonatkozó nyilatkozatok
Az OTP Csoport partnere
A SZEMÉLYES ADATOK, A BIZTOSÍTÁSI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK KEZELÉSÉRE, VALAMINT A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS PANASZOK ÜGYINTÉZÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK (TUDNIVALÓK)
1. Adatkezelő főbb adatai, elérhetőségei
Adatkezelő neve: Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító; adatkezelő)
Székhelye: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Európai egyedi azonosító (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000 Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Telefonszám: x00 0 000 0000
Fax: x00 0 000 0000
Adatvédelmi tisztviselő elérhetősége: xxxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx Levelezési cím: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X
2. Az adatkezelés célja, jogalapja
2.1. Az adatkezelés célja
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13160/7 – Hatályos: 2018. május 25-étől visszavonásig.
A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
2.2. Az adatkezelés jogalapja
A GDPR alapján a biztosító adatkezelésének jogszerűségét az alábbi jog- alapok alkalmazása biztosítja:
a. Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez. Az érintett hozzájárulásán alapul az adatkezelés különösen a reklámcélú megkeresések, a nyereményjáté- kokban történő részvétel esetében.
b. Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő adatkezelések esetében az adatkezelés jogalapja ezen pont alapján a biztosítási szerződés teljesítése.
c. Az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítésé- hez szükséges. Jogszabályi kötelezettségen alapul különösen a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo-
zásáról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, az adójogszabályok, illetve az adóügyi információcserére vonatkozó törvé- nyek alapján történő adatkezelés.
d. Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfon- tosságú érdekeinek védelme miatt szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüggésben nem merül fel.
e. Az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüg- gésben nem merül fel.
f. Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben el- sőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és sza- badságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, kü- lönösen, ha az érintett gyermek. Jogos érdeken alapul a biztosító adat- kezelése különösen az esetlegesen felmerülő visszaélések, biztosítási csalásra utaló körülmények észlelése és kivizsgálása, jövőbeli megelőzé- se érdekében tett intézkedések esetén. A biztosító jogos érdekén alapul továbbá az adatkezelés a biztosítót megillető követelések behajtásával, a követelések átruházásával összefüggő adatkezelések esetén.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával tu- domásul veszi az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelését.
3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
3.1. Biztosítási szerződéssel összefüggő adatok
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény, ideértve a biztosítási szerző- désből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez, jogi igények előterjesztéséhez szükséges adatokat is.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
3.2. Egészségügyi adatok kezelése
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával ke- zelheti.
3.3. Automatizált döntéshozatal (profilalkotás)
A biztosító az ügyfél személyes adatait a biztosítási szerződés megkötése érdekében olyan automatizált adatkezelés keretében is kezeli, amelynek eredményeként megszülető döntés az ügyfélre nézve joghatással jár, vagy jelentős mértékben érinti a biztosítási szerződés megkötése kapcsán. A biz- tosító az automatizált döntéshozatal során – a biztosítási szerződés meg- kötésére vonatkozó döntés meghozatala (kockázatelbírálás) érdekében – a személyes adatokat számítástechnikai eszközzel végrehajtott, automatizált adatkezelés keretében elemzi, amely során az ügyfél jellemzőinek értékelé- sét is elvégzi (profilalkotást végez). Az automatizált döntéshozatal, illetve profilalkotás következménye az ügyfélre nézve: a biztosítási szerződés lét- rejöttének lehetősége vagy a biztosítási ajánlat elutasítása.
3.4. Közvetlen üzletszerzési célú adatkezelések
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy a biztosító nevében eljáró biztosításértékesítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.
Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.
Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklámküldeményre vonatko- zó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biz- tosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.
4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelése
4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;
c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyész- séggel (2018. július 1-jétől ehelyett: az előkészítő eljárást folytató szerv- vel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel);
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljá- rásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideig- lenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitele- zővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bí- rósággal;
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;
e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;
j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv- vel (2018. július 1-jétől ehelyett: törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel);
k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a
kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártala- nítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, to- vábbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval;
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;
t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;
u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal
szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel (2018. július 1-jétől ehelyett: adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel) fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatké- rés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köte- les megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismeré- sére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak-
ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.
4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;
– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az Infotv. 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.
4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.
A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.
A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.
4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.
4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza- bályok
A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel for- duljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.
Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.
Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.
A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Amennyiben a megkeresés eredmé- nyeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos ér- dekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kap- csolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.
A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Amennyiben a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejére figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alap- ján tájékoztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.
4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az 5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.
5. Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek keze- lése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
6. Az érintett jogai
6.1. Az érintett jogosult arra, hogy:
a. tájékoztatást kapjon személyes adatainak kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog);
b. hozzáférést kapjon személyes adataihoz és az adatkezeléssel kapcsola- tos törvényben meghatározott információkhoz (hozzáférési jog);
c. az adatkezelő helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat (helyesbítéshez való jog);
d. az adatkezelő törölje a rá vonatkozó személyes adatokat (elfeledtetés- hez való jog);
e. a tárolás kivételével megtiltsa a személyes adatainak kezelését (korláto- záshoz való jog);
f. a rá vonatkozó személyes adatokat tagolt, széles körben használt, gép- pel olvasható formátumban megkapja (adathordozhatósághoz való jog);
x. xxxxxxxx tiltakozzon személyes adatainak közérdekű célból vagy köz- hatalmi feladat gyakorlásához szükséges célból történő kezelése ellen, vagy olyan adatkezelés ellen, amely az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, vagy személyes adatainak közvetlen üzletszerzés céljából történő kezelése ellen (tiltakozáshoz való jog);
h. automatizált döntéshozatal (beleértve a profilalkotást) esetén emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben ki- fogást nyújtson be.
6.2. A biztosító az érintettet egy hónapon belül tájékoztatja a 6.1. pont- ban felsorolt jogainak érvényesítése céljából, a biztosítóhoz eljuttatott ké- relme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hó- nappal meghosszabbítható.
6.3. Az ügyfél az adatkezeléssel összefüggő jogainak megsértése esetén,
vagy, ha az adatkezelőnek a jogai gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, az adatkezeléssel érintett felügyeleti hatóság- hoz, illetve bírósághoz fordulhat.
A biztosító adatkezelésével érintett felügyeleti hatóság: Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
Székhely: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/C Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Tel: x00 0 000 0000
Fax: x00 0 000 0000
6.4. Kártérítés, sérelemdíj
Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, kö- teles azt megtéríteni. Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jog- ellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelem- díjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgo- zó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érin- tett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elhárítha- tatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sé- relemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartásából származott.
7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:
Kiszervezett tevékenységet végzők | Adatátadás célja, tevékenység |
nyomdák | az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása |
kárszakértők, autókereskedők, javítók | kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása |
igazságügyi szakértők | szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység |
ügyvédek | a biztosító jogi képviselete |
orvosok | kockázat és szolgáltatási igény elbírálása |
magánnyomozók | kárbejelentés ellenőrzése |
követeléskezelő cégek | követelések kezelése, behajtása |
informatikai szolgáltatók | folyamatos és mindennapi IT rendszerkarbantartás és -támogatás; adatkezelés, -tárolás, -archiválás |
vagyonkezelő | vagyonkezelés |
asszisztencia partnerek | szolgáltatásszervezés |
szakfordítók, tolmácsok | fordítás, tolmácsolás |
ügyfélszolgálati kapcsolattartók | ügyfélszolgálati tevékenység |
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is.
A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
8. Közös adatkezelés
A biztosító és az OTP Bank Nyrt. közös adatkezelőnek minősülnek az OTP Bank Nyrt., mint szerződő által kötött csoportos biztosítási szerződések vo- natkozásában. Az OTP Bank Nyrt-re, mint adatkezelőre vonatkozó részletes szabályokat, az OTP Bank Nyrt. által közzétett adatkezelési tájékoztató(k) tartalmazza(zák).
Az érintett mind a biztosító, mind az OTP Bank Nyrt., mint közös adatke- zelő, felé gyakorolhatja az érintettet a GDPR alapján megillető, 6. pontban részletezett jogait. A közös adatkezelésre vonatkozó részletes tájékoztató a biztosító és az OTP Bank Nyrt. honlapján érhető el.
Az OTP Bank Nyrt. adatai:
Az adatkezelő neve: OTP Bank Nyrt. Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. Levelezési cím: OTP Bank Nyrt. 1876 Budapest E-mail cím: xxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx Telefonszám: : +36 1/30/20/70 366 6388 Honlap: xxx.xxxxxxx.xx
9. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése
Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.; levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777; a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható, in- gyenes telefonszám: x00 00 000 000; központi fax: x00 0 000 0000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés lét- rejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szer- ződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (személyes ügyfélszolgálati iroda címe: 1013 Budapest, Krisztina xxxxx 00.; meghallgatások helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Iro- daház); levélcím általános ügyekben: 1525 Budapest, Pf. 172; levélcím elszá- molással, szerződésmódosulással kapcsolatos ügyekben: 1539 Budapest, Pf. 670; a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható, ingyenes telefonszám: x00 00 000 000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti. 2016. október 15-től bármelyik kormányablakban is lehe- tősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű bejelentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem leadására.
Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai Unió online vitarendezési platformjáról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx webolda- lunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.
A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók. A bíróság eljárására a 2018. ja- nuár 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további
részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthe- tő a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.
10. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről
Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.
A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.
Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.
A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.
Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.
A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.
11. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről
A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.
Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszerzett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automa- tikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más ál- lami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben meghatározott adatokat. Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.
12. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről
A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.
13. Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes sze- mélyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szelle- mi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.
b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.
c. Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amely- lyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.
d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügy- nökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.
e. Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon auto- matizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tá- rolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhaszná- lás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáfér- hetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés.
f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.
g. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevé- ben személyes adatokat kezel.
h. Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a sze- mélyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.
i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
j. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
k. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetle- nül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
l. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C; Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve; európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000.
m. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.
n. Egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egész- ségi állapotáról.
o. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom.
p. Üxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.
q. Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továb- bított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.
r. Általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR: a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védel- méről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete (2016. április 27.)
s. Profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely termé- szetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egész- ségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízha- tósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcso- lódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.