TARTALOM
TARTALOM
I. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (2009) 5
II. VÁLLALKOZÓI ALL RISKS VAGYONBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (2009) 16
1. VÁLLALKOZÓI ALL RISKS VAGYONBIZTOSÍTÁS (2009) 16
2. BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009) 19
3. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSAI (2009) 21
4. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK 30
BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (2009)
5. ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009) 32
6. KÜLDÖTTRABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009) 34
7. ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009) 35
8. SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009) 37
III. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (2009) 39
IV. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (2009) 43
1. ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009) 43
2. MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009) 45
3. TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009) 46
4. SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009) 47
5. TANULÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (2009) 48
3
2/10/10 11:16:27 AM
4
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 4
I. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (2009)
Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek
– ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító vagyonbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.
A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó feltételek, illetőleg a Ptk. rendelkezései az irányadóak.
Jelen feltétel a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény – továbbiakban: Bit. – alapján ügyféltájékoztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak.
Jelen feltétel alapján kötött vagyonbiztosítási szerződés(ek)- ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében megtéríti – a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint
– a biztosítási esemény megvalósulása esetén a biztosított vagyontárgy (ak) ban közvetlenül okozott károkat.
A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, valamint a vonatkozó biztosítások feltételei tartalmazzák. Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.
1. Biztosított, szerződő
A vagyonbiztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (továb- biakban: szerződő).
2. A biztosítási szerződés létrejötte
2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megálla- podásával jön létre.
2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő/biztosított által tett ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szer- ződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása napjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.
2.3. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kockázat- vállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.
2.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért nem tartozik helytállni.
3. A biztosítási szerződés tartama
3.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú.
3.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.
3.3. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.
3.4. A biztosítási szerződés felmondható még a szerződő fél részről a biztosítók közötti állományátruházás (Bit.93-95. §) esetén, a szerződésállományt átvevő biztosító által az átadás tényéről küldött értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül, írásban. A felmondási idő ebben az esetben is 30 nap. Ez a szabály alkalmazandó a biztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén.
4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés
4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
4.2. A fizetendő biztosítási díj megállapításának alapja az egy biztosítási időszakra (maximum egy évre) eső díj.
4.3. A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.
4.4. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell meg- fizetni.
4.5. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.
4.6. A biztosító kockázatviselésének kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napon a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.
4.7. Ha a szerződő a biztosítási díjat annak esedékes- ségétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, akkor a biztosító kockázatviselése az esedékességtől számított 30. napig tart.
5
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 5 2/10/10 11:16:27 AM
5. A szerződés megszűnése, díjfizetés elmu- lasztásának következménye, a szerződés újra érvénybe helyezése
5.1. A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a kockázatviselés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvé- nyesítette.
A biztosító a szerződés megszűnésének és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj megfizetésének esedékességétől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlé- sével a szerződőt írásban a fizetésre felszólítja.
5.2. Ha a biztosító a szerződés – díjnemfizetés – miatti megszűnésétől számított 6 hónapon belül a szerződő által – utólag – befizetett hátralékos díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, a szerződés újból hatályba lép. A biztosító kockázatviselése a hátralékos díj befizetést követő nap 0. órájától lép hatályba.
5.3. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon hónap utolsó napjával akkor is megszűnik, illetve nem lép hatályba, amikor a szerződőnek/biztosítottnak a vagyontárgy (ak) megóvásához fűződő vagyoni érdeke megszűnik (érdekmúlás), valamint ha a biz- tosítási szerződés hatályának kezdete előtt a bizto- sítási esemény bekövetkezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Ezekben az esetekben a bizto- sítót a megszűnés hónapjának utolsó napjáig járó díj illeti meg.
6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya
6.1. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt bekövetkezett károkra terjed ki.
6.2. A kockázatviselés területi hatálya a biztosított által megjelölt, Magyarországon belüli telephelyek. A területi hatály külön megállapodással külföldön levő magyar érdekeltségekre is kiterjeszthető.
7. A vagyontárgyak köre
7.1. Biztosítható vagyontárgyak
A biztosítható vagyontárgyak meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értel- mezendők.
Biztosított vagyontárgy(ak)nak, vagyoncsoport(ok)- nak kell tekinteni minden, a biztosítási szerző- désben megjelölt, a biztosított tulajdonában lévő, valamint idegen tulajdonban lévő vagyontárgyat (vagyoncsoportot), amelyet a tulajdonjog fenntartá- sa mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyon- tárgyak) vagy felelős őrzésre átvett, úgymint:
a) épületek, építmények,
6
b) gépek, berendezések,
c) készletek, áruk,
d) pénz- és értékkészlet,
e) mellékköltségek.
7.2. Nem biztosított vagyontárgyak különösen a követ- kezők:
a) építési telek, épület (építmény) nélküli ingatlan,
b) immateriális javak,
c) földek, vizek, levegő,
d) gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gázkutak, bányák, feltárások,
e) légi, vízi járművek, űrhajó, illetve ezek rész- egységei, rakománya,
f) forgalmi engedélyhez kötött és/vagy forgalmi rendszámmal rendelkező közúti gépjárművek, gépjárműutánfutók és vontatók, vasúti jármű- vek, mozdonyok, gördülő állomány,
g) építés, össze- vagy szétszerelés, beüzemelés, próbaüzem alatt álló vagyontárgy,
h) lábon álló növényi kultúrák,
i) pénzbedobó, pénzkiadó, pénzváltó, árukiadó és játékautomaták tartalmukkal együtt,
j) üresen álló épületek, telephelyek,
k) kötélpályás felvonók (pl. sílift),
l) üvegházak,
m) rossz állapotú épületek,
n) fedetlen épületek,
o) provizórikus jellegű épületek (eladó-, piaci, fürdő-, sí-, felvonulási épületetek, bódék és hasonlóak), valamint ideiglenes engedéllyel épült létesít- mények,
p) tárgyak, objektumok, amelyek könnyen szét- szedhetők és szállíthatók, mint pl.: barakkok, pavilonok, csónakházak, bódék, kerti lak/pavi- lon, kunyhók, tribünök, sátrak, tornyok, oszlopok, cégtáblák, lámpák, építőállványok, építmények ideiglenes tetőzettel, melegágyak,
q) átépítés alatt álló és befejezetlen épületek,
r) bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek.
7.3. Csak külön megállapodás alapján biztosítható vagyontárgyak:
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 6 2/10/10 11:16:27 AM
a) minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak,
b) iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bármilyen jellegű és formában tárolt adat és leírás,
c) élő állatok,
d) xxxxxxxx, xxxxx, utak
e) csekk, postautalvány, takarékkönyv, értékpapír, bélyeg, átruházható természetű okmányok és egyéb értékpapírok,
f) ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, platina-, valamint egyéb színesfém tárgyak, aranyrudak, érmék, műtárgy, művészeti alkotások, szőrme, antikvitások.
8. A biztosítási összeg
8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg telephelyenként és vagyontárgy csoportonként, a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.
8.2. A biztosító kockázatvállalása fennállhat:
– a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra megjelölt összeghatárig,
– az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportra a megjelölt összeghatárig.
8.3. A biztosítási összeg meghatározásának módszerei:
– új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték),
– avult értéken (valóságos műszaki érték, pótlási érték),
– könyv szerinti értéken.
8.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosí- tott vagyontárgy választott módszer szerinti értékét.
8.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege a válasz- tott módszer szerinti értéket meghaladja, akkor a módszer szerinti értéket meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. (Túlbiztosítás.)
8.6. A biztosítási ajánlat és annak mellékletei tartalmaz- za a biztosítandó vagyontárgyak vagyoncsopor- tonkénti, telephelyenként megbontott biztosítási összegét. Egyedi vagyontárgyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.
8.7. A biztosítás megköthető a teljes biztosítási összegre vagy annak meghatározott hányadára (hányadrész- biztosítás). Az itt meghatározott érték a biztosítási
összeg meghatározásának módszere szerint választ- ható.
8.8. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatko- zattal bármikor kezdeményezheti.
8.9. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biztosítási díj változását is.
8.10. A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a biztosítási díjtételek megvál- toztatását is kezdeményezheti.
8.11. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmaz az új értéken feladott vagyontárgyakra. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évforduló- val az értékkövetés mértékével változik. A módosítás alapja a jelen feltétel szerint biztosítható vagyon- tárgyak különböző körére a KSH által megállapított éves inflációs indexek, melyekből a biztosító átlag- indexet képez. A biztosító az évforduló előtt 60 nap- pal írásban értesíti a szerződőt az értékkövetéssel megváltozott biztosítási összegről és díjról. Amennyi- ben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak meg- felelően felmondhatja. A biztosító nem alkalmaz értékkövetést elektromos berendezések és számító- gépek, küldöttrablás, üzemszünet, szállítmány és felelősségbiztosítások, illetve első kockázatra szóló biztosítási összeg esetében.
8.12. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy előgondoskodási (tartalék) biztosítási összeget határoznak meg, amit a szerződésben külön fel kell tüntetni. Ezáltal a biztosító kártérítésének felső határát – külön díj megfizetése esetén – az egyes vagyoncsoportokra megállapított tartalékbiztosítási összeggel megnövelt biztosítási összeg képezi.
A tartalék biztosítási összeg a tárgyi eszközök biztosítási időszakon belüli érték emelkedésére:
– épületeknél és építményeknél az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállítá- sokra,
– műszaki és egyéb berendezések, felszere- lések, gépek esetében az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre határozható meg.
A tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerző- dés szerinti vagyoncsoport biztosítási összegé- nek 20%-áig terjedhet, és az egyes vagyoncso- portokra külön-külön kell meghatározni.
8.13. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy járu- lékos költségként külön biztosítási összeget határoz- nak meg a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során felmerülő, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai- nak enyhítését szolgáló intézkedések jelen feltétel
10.6.1. pont szerinti költségeinek fedezésére.
7
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 7 2/10/10 11:16:27 AM
A járulékos költség biztosítási összege a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg 10%-áig ter- jedhet.
Ebben az esetben a biztosítási összeget a szer- ződésben külön fel kell tüntetni.
9. Önrészesedés
A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.
10. A biztosító szolgáltatásának szabályai
10.1. A biztosító a károkat eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg postai vagy banki átutalással – a Magyar- országon mindenkor érvényes belföldi fizetőesz- közben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyon- csoportok milyen értéken vannak biztosítva.
10.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási időszak biztosítási összegét csökkentik. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész bizto- sítási időszakra eső teljes díj.
10.3. A biztosítási összeg kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt a felek közös megegye- zéssel megállapodhatnak a biztosítási összeg újrafeltöltésében, ennek hiányában a biztosító kockázatviselése az adott biztosítási időszak hátra- lévő részére megszűnik.
10.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövet- kezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgál- tatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyre- állítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
10.5. Biztosítási események okozta károk térítése
A biztosítási események bekövetkeztekor a biz- tosító – a biztosítási összeg meghatározásának módszerének, illetve a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási összegnek meg- felelően – a következők szerint nyújt szolgáltatást:
10.5.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az arra a vagyoncsoportra választott értékmeghatározással számított káridő- ponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási összeg meghatározásának módszere szerint megállapított értékhez.
8
10.5.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsem- misülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító a biztosítási összeg meghatározásának módszerétől függően új értéken vagy pótlási értéken vagy könyv szerinti értéken térít.
10.5.3. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja.
10.5.4. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a biztosító a káridőponti állapotnak megfelelő javítási vagy helyreállítási költségeit fedezi.
10.5.5. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége.
10.5.6. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a térítés összegét.
10.5.7. A befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a kár- időponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.
10.5.8. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, keze- lésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szerződés- sel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszere- léseket, készülékeket és egyéb vagyontárgyakat) a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg.
10.5.9. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a könyv szerinti értékig téríti meg a biztosító. A lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.
10.5.10. Készletek kára esetén:
• A vásárolt anyagok térítése káridőponti beszer- zési áron történik,
• Egy évnél rövidebb élettartamú eszközök rész- leges és teljes kárait használatba vett eszközök esetén avult értéken, használatba nem vett eszközök esetén pedig újra beszerzési áron téríti a biztosító.
10.5.11. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek térítése – a biztosítási összegen belül – betétdíjon történik.
10.5.12. A saját előállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költségráfor- dítás mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig térülnek.
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 8 2/10/10 11:16:28 AM
10.5.13. A biztosított tulajdonát képező egyéb vagyontár- gyak, prototípusok, minták, modellek, műszaki fejlesztési alapból fedezett vagyontárgyak térítése külön listán feladott biztosítási összeg alapján történik.
10.5.14. A biztosítottnál lévő, de nem az ő tulajdonát képező, megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra vagy javításra szerződés szerint is átvett, nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak, készletek vagy egyéb forgóeszközök, ingóságok károsodása esetén:
• A javítással helyreállítható károknál a javítási költség,
• Teljes megsemmisülés esetén a teljes káridő- ponti avult értéket téríti a biztosító.
10.5.15. Értékpapírok megsemmisüléséből, elvesztéséből stb. eredő károk esetén a biztosító kizárólag a nyomdai újraelőállítás költségét fedezi.
10.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségté- rítések
10.6.1. A biztosító egyéb megállapodás hiányában – a biztosítási összegen belül – az adott vagyon- tárgycsoportra feladott biztosítási összeg 10%-áig, de legfeljebb a kifizetett kárösszeg nagyságáig megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolato- san ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következők szerint:
• Az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik,
• A rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek
– hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra – a kárhelyszín meg- tisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a fel nem használható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lera- kóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel,
• A károk súlyosbodásának megakadályozását vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedé- sek következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideig- lenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozás- sal, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszer kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,
• A kár megállapítására és rendezésére vonat- kozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulásával történt,
• A helyreállítással (nem utánpótlással) kapcso- latos tervezési és szakértői költségeket,
• A takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvá- sával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel,
• A szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel.
A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekö- vetkezett egészségkárosodást.
10.6.2. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhaszná- lásra kerülő anyagok, szerkezetek sürgős szállí- tásának, illetve gyártásának többletköltségeit.
11. A biztosítással nem fedezett károk
11.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:
a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezik,
b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,
c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: büntetés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,
d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsök- kenéséből származik, ami a további rendeltetés- szerű használatot nem befolyásolja,
e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tarto- zékai eredeti célú felhasználásának meghiú- sulása miatt állt elő,
f) ami normalizált hiányként – káló – elszámolható,
g) ha az készpénz, értékpapír, tervek, dokumen- tációk, üzleti könyvek, okmányok és szoftverek károsodásának következményeként keletkeztek,
h) amely a talajerőben, vízminőségben, természeti környezetben következett be,
i) amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasz- tásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be.
11.2. Nem téríti meg a biztosító:
Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amely- nek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy
9
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 9 2/10/10 11:16:28 AM
közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:
a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből eredő károk,
b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen össze- függésben bekövetkezett károk, a következ- ményi károk, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesés,
c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredő károk,
d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), elő- állításával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károk,
e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett károk,
f) a gépi adathordozókban tárolt dokumentációk, tervek, szellemi termékek újraelőállítási és rög- zítési költsége,
g) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, háborús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, bár- milyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,
• belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk,
• elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,
• hadijog, rendkívüli állapot,
h) az adatokban vagy szoftverekben keletkezett károk, különös tekintettel az adatoknak, szoft- vereknek vagy számítógépes programoknak az eredeti felépítés törlése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozására, valamint az ebből származó üzemszünetből eredő károkra,
• Az adatok, szoftverek vagy számítógépes prog- ramok funkciójának, rendelkezésre állásának, használhatóságának vagy hozzáférhetőségének korlátozásából eredő károk és az ezek által eredményezett üzemszünetből származó károk,
i) a terrorizmus bármilyen formájával összefüggés- ben keletkezett károk az alábbiakban foglaltak szerint:
Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, ame- lyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselek- ménnyel, annak elkövetése során közveszély okozá- sával vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott
10
egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.
Jelen feltétel értelmében terrorista cselekmény- nek minősül továbbá minden olyan cselekmény
– függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja (i),
• Xxxxxxx minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy
– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyil- vánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy
– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy
• Amelyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.
Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meg- határozott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek ter- rorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére, vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.
12. A felek együttműködése
12.1. A szerződő/biztosított kötelezettségei
12.1.1. Közlési kötelezettség
A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kérésére
– a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.
12.1.2. Változás bejelentési kötelezettség
A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 10 2/10/10 11:16:28 AM
változását a szerződő/biztosított haladéktalanul
– de legfeljebb bekövetkezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb változások többek között:
• A szerződésben rögzített adatok megváltozása,
• Vagyonérték-változás,
• a tevékenység jellegének megváltozása,
• új alaptevékenységet folytató üzem vagy léte- sítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,
• a telephely megváltoztatása, áthelyezése,
• épületszerkezet, üzem, műhely átalakítása, technológia módosítása,
• a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszeré- nek módosulása,
• új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy beszerzése,
• az üzemek, berendezések legalább háromhavi időtartamra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésből való végleges kivonása,
• az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbeadása,
• a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása,
• a jelen szerződés alapján biztosított vagyon- tárgyakra további biztosítás megkötése, stb.
A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.
12.1.3. Kárbejelentési kötelezettség
• A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Telefonos bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.
• Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosító rendel- kezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg meg- állapításának elbírálásához szükségesek.
• A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,
– a károsodott vagyontárgyak/vagyontárgy- csoportok megnevezését, helyét, becsült értékét,
– a károsult személyét és a keletkezett kár- térítési igényt,
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatást,
– a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, doku- mentumokat,
– a biztosított ügyintézőjének nevét és tele- fonszámát,
– valamint valamennyi egyéb lényeges infor- mációt.
• Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.
12.1.4. Kármegelőzési kötelezettség
A szerződő/biztosított köteles a károk megelő- zése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.
12.1.5. Kárenyhítési kötelezettség
• A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.
A szerződő/biztosított a biztosítási esemény hely- színét a káreseményt követő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kárszemle megkezdéséig csak a káreny- hítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.
A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a biz- tosított javaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a biztosítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gazdaságosabb meg- oldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megol- dástól a biztosított eltér, a többletköltségeket a biztosító nem téríti.
12.2. A biztosító kötelezettségei
12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.
12.2.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.
12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt,
11
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 11 2/10/10 11:16:28 AM
de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.
13. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga
13.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás- bejelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallga- tott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
13.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkez- tek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
13.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezését a 12.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.
13.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
• a biztosított, illetőleg a szerződő fél,
• velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
• a biztosítottaknak a szabályzataiban megálla- pított munkakört betöltő alkalmazottai, illetőleg megbízottai,
• a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
13.5. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozás- nak minősül többek között, ha az előző bekezdés- ben meghatározott személy
• xxxxxxxx engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,
• tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,
• a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,
• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta.
12
13.6. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munka- napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelen- teni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.
13.7. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megilletik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzá- tartozó.
13.8. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítésé- hez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.
14. Egyéb rendelkezések
14.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év.
14.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatko- zatait írásban köteles megtenni.
14.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befo- lyásoló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
A biztosító a kockázatviselés szempontjából lénye- ges berendezéseket a helyszínen működés közben is ellenőrizheti.
Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a koc- kázati viszonyokban jelentős változás következett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.
14.4. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.
14.5. A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panaszaival foglalkozó szerv:
SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága (1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.)
Fogyasztói panaszokkal foglalkozik még a SIGNAL Biztosító Zrt. felügyeleti szerve, a Pénzügyi Szer- vezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), továbbá a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testületek. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos eljárás) eljárás keretében lehetséges.
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 12 2/10/10 11:16:29 AM
14.6. Biztosítási titoktartási kötelezettség
A biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékeny- ségről szóló 2003. évi LX. törvény 153–165. §-ai szigorú előírást tartalmaznak a biztosítóintézetekre, biztosításközvetítőkre az ügyfeleikről tudomásukra jutott adatok titokban tartásáról (biztosítási titok), és kezeléséről.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgálta- tással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosítá- sához, állományban tartásához, a biztosítási szer- ződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a 2003. évi LX. tv-ben megha- tározott egyéb cél lehet.
Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosítás- közvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzá- járulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a füg- getlen biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csőd- eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezett- ség alá eső kifizetésről törvényben meghatá- rozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol- gálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szak- tanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanács- adó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékeny- séggel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt egészség- ügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkal- mazására, titkos információgyűjtésre felhatal- mazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázat- vállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázat- vállaló biztosítókkal,
l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvé- nyesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önren- delkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szüksé- ges adatok tekintetében a kiszervezett tevékeny- séget végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat-
13
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 13 2/10/10 11:16:29 AM
kezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal
– a harmadik országbeli biztosítóval, biztosí- tásközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus- malus besorolásra nézve a 109/A. § (2) bekez- désében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n) és r) pontban meg- jelölt szerv vagy személy írásbeli megkeresés- sel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosítási titok meg- tartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő, és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézke- dések végrehajtásáról szóló törvényben megha- tározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
14.7. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással vissza- tartani az információt a közérdekű adatok nyilvá- nosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség esetén.
14.8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság
– a pénzmosás megelőzéséről és megakadályo- zásáról szóló 2003. évi XV. Törvényben megha- tározott feladatkörben eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosí- tótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
14.9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg:
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- ből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység-
14
hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgála- tok elvégzése céljából a miniszterek részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.
d) a 2003. évi LX. tv. Nyolcadik részének III. és III/A fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendel- kezések teljesítése érdekében történő adat- átadás.
14.10. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbizton- sági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkere- sésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntetőt Törvénykönyvről szóló IV. törvényben foglaltak szerinti
a) kábítószerrel visszaéléssel,
b) terrorcselekménnyel,
c) robbanóanyaggal és robbantószerrel vissza- éléssel,
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
e) pénzmosással,
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkö- vetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
14.11. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
14.12. A személyes adatok kezelésére vonatkozó tudni- valók:
A biztosító, a biztosítási ügynök, a biztosítási alkusz, a biztosított (szerződő, kedvezményezett és károsult) személyes adatait annak hozzájárulásával kezelheti. Különleges személyes adatok kezeléséhez, illető- leg a személyes adatok külföldi adatkezeléséhez a biztosított írásbeli hozzájárulására van szükség. A biztosított (szerződő, kedvezményezett) személyes adatairól jogosult tájékoztatást kapni, a biztosító
– kérésére – adatait nyilvántartásaiban módosítja.
Nem minősül személyes adatok megsértésének a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adat- továbbítás, ha a biztosító ügyfele ahhoz írásban
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 14 2/10/10 11:16:29 AM
hozzájárult, és a Bit.-ben előírt egyéb feltételek is teljesülnek.
A biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerző- dés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
14.13. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevé- kenységről szóló többször módosított 2003. évi LX. törvény rendelkezései az irányadók.
14.14. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.
14.15. Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Adószám: 10828704-2-44
15
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 15 2/10/10 11:16:29 AM
II. VÁLLALKOZÓI ALL RISKS VAGYONBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (2009)
1. VÁLLALKOZÓI ALL RISKS VAGYONBIZTOSÍTÁS (2009)
1. Biztosítási esemény:
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti a kockázatviselési időszakban a kockázat- viselés helyén a biztosított vagyontárgyakban bale- setszerűen, előre nem látható okból, váratlanul, véletlenül, külső behatás miatt azokat a károkat (biztosítási eseményeket), amelyek a jelen Különös Feltételek alapján nincsenek a biztosítási fedezetből kizárva. A biztosítási fedezet a következményi károkra (pl. elmaradt haszon, kötbér stb.) nem terjed ki.
Jelen szerződés alapján egy biztosítási esemény- nek minősül az azonos kockázatviselési helyen bekövetkező, azonos típusú vagy jellegű károsító körülmény, esemény miatt bekövetkező károsodás, amennyiben 24 órán belül, ugyanazon ok miatt akár több ilyen eset következik is be.
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltétel- ben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiz- tosítások Általános Feltételében (2009) rögzítettek az irányadóak.
2. Kizárások
Nem minősül káreseménynek, amennyiben a kár- esemény oka:
2.1. betöréses lopásból, rablásból, leltár- vagy ismeret- len okból eredő hiányból, sikkasztásból, hűtlen kezelésből, hamisításból, csalásból eredő károk;
2.2. a kezelési utasítások, használati, üzemeltetési sza- bályok, hatósági előírások be nem tartása, részbeni vagy teljes figyelmen kívül hagyása miatt vagy ezekkel összefüggésben bekövetkező károk, ha ezek kimerítik a jogellenes súlyos gondatlanság eseteit;
2.3. a biztosított vagyontárgyak bármilyen meghibáso- dásából, működési zavarából vagy működésképtelen- ségéből – így különösen elektromos vagy mecha- nikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiányából, kimaradásából – ered, kivéve az ilyen okokból bekövetkezett tűz- és robbanáskárok;
2.4. a biztosított vagyontárgyakon végzett kísérlet, vizsgálat, tesztelés, szerelés, javítás, szerviz vagy karbantartási munkák, vagy ezekre visszavezet- hető ok miatt keletkezett károk. Ez a kizárás csak
16
a közvetlenül érintett vagyontárgyakra vonatkozik és nem érvényes az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletkező ki nem zárt károkra;
2.5. közüzemi szolgáltatások (elektromos energia, hő, víz, stb.) kimaradása miatt bármilyen formában jelent- kező károk, amennyiben a kimaradást előidéző ok a saját érdekköréhez kötődő helyszínen kívül történt, valamint áram/feszültségingadozás miatti károk;
2.6. gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, perzselés, rejtett hibák, biológiai égés, füst, korrózió, vegyszerek maró hatása, légköri ned- vesség vagy szárazság, szmog, rovarok, férgek, zsugorodás, párolgás, súlyveszteség, rozsda, száraz vagy nedves rothadás, szín és/vagy íz és/ vagy anyagszerkezeti változások, természetes elhasználódás, fokozatos állagromlás, az előírt védelem hiánya vagy kiiktatása, a hőmérséklet szélsőséges változásai, öngyulladás vagy földalatti tűz miatti károk;
2.7. rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyak – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb technológiai anyagokat – technológiai használatával összefüggésben keletkezett tűz- és egyéb, hőhatással összefüggő károk, de megtéríti a biztosító a továbbterjedő tűzkárokat;
2.8. épületek süllyedése, alapok, falak, padozatok, fel- töltések, födém- illetve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdőlése, zsugorodása, kihasa- sodása vagy tágulása miatti károk;
2.9. Árvíz esetén:
a) hullámtérben (a felszíni élő vizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület), nyílt árterületen (árvízvédelmi műtárgyakkal nem védett, illetve a vízügyi szakhatóság által annak minősített terület) bekövetkező károk
b) árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfolyó víz által okozott károk,
c) a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményben, árkokban, egyéb vízügyi létesít- ményben, műtárgyban, öntözőberendezések- ben bekövetkezett károk,
d) árvízvédelmi töltés védett oldalán a belvíz, buzgár, fakadóvíz és a talajvíz által okozott károk,
e) az árvíz-megelőzéssel, -mentéssel összefüggés- ben keletkező egyéb károk (pl. gátrobbantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károk);
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 16 2/10/10 11:16:29 AM
2.10. Vezetékes vízkárok, csőtörés esetén:
a) a közvetett károk, mint pl. vízhiány, vízvesz- teség, elmaradt haszon,
b) a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 12 cm-nél alacsonyabban tárolt (pl. EUR raklap) készletekben keletkezett károk,
c) a vezetékekhez csatlakozó berendezések- ben és szerelvényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletkezett károk,
d) Víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezeték, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, központi fűtési és klíma rendszerek, valamint az ezekhez csat- lakozó tartozékok, szerelvények, tűzoltó beren- dezések (sprinkler, tüzivízhálózat) és az ipari, technológiai vezetékekben keletkező töréskárok, de megtéríti a biztosító a cső- és vezeték- fajtánként legfeljebb 6 m új cső cseréjének és annak feltárási, beépítési munkáinak költségét, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.
e) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott cső- vezetékekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvényekből stb. kiömlő víz által okozott károk,
f) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/építmények, berendezések, gépek vezetékei víztelenítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykár és azok következményi kára,
g) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett károk, a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett kára;
2.11. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása esetén:
a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károk,
b) az épületek/építmények alatti feltöltések üle- pedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivi- telezett alapozás miatt keletkezett károk,
c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költsége,
d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkezett ilyen jellegű károk;
2.12. nyomás alatti tartályok, gőzkazánok, gőzturbinák, gőzmotorok, gőzgépek, csövek és lendítőkere- kek valamint ezek tartozékainak szétszakadása, összeroppanása, megrepedése, felrobbanása (pl. kazánok, tartályok, nyomáskiegyenlítők, nyomás- fokozók, gáztöltetű ipari vagy háztartási palackok,
minimum 10 bar nyomáson üzemelő gépek, berendezések);
2.13. kizárólag csak meghibásodás, működésképtelen- ség, rendeltetésszerű használatban bekövetkező változás formájában áll elő vagy az eredeti célú felhasználás részbeni vagy teljes meghiúsulásából származik, amely egyértelműen azonosítható, kívülről ható, fellépő károsodást előidéző ok nélkül következezett be;
2.14. az építés, felújítás, bővítés, átalakítás alatt álló épü- letekben, berendezésekben keletkezett, ha az részben vagy egészben az építési munkálatok vagy azok bármely kapcsolódó munkafo- lyamatának eredménye;
2.15. szállított vagyontárgyakban keletkezik, azonban a telephelyen belüli anyagmozgatás nem minősül szállításnak;
2.16. kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódott;
2.17. az ugyanazon vagyontárgyat, vagy annak ugyanazon részét ért korábban bekövetkezett, előző kár(ok)ra kifizetett kártérítésnek azon részét képezi, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására;
2.18. fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás; korrózió, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba. Nem minősül kizárásnak, ha a jelen pontban felsoroltak a biztosított vagyontárgy más, jelen biztosítás alá vont részeit károsítják;
2.19. hordozható elektronikus eszközökben leesés vagy leejtés miatt keletkeztek,
2.20. motor által beszívott víz miatt keletkezett;
2.21. a gépekben, elektromos és elektronikus beren- dezésekben az akár külső hatásra (közvetlen emberi beavatkozás következményeként), akár belső elhasználódásból, meghibásodásból eredő töréskárok;
2.22. a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkezett kár, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza;
2.23. lassú, folyamatos állagromlás, avulás formájában bekövetkező károk, a talajvíz vagy talajmechanikai viszonyok megváltozása, átalakulása vagy azokra visszavezethető ok miatt bekövetkező kár;
2.24. olyan viharkárok és jégkárok, melyek nem egy és ugyanazon atmoszférikus zavarból keletkeztek egy leghosszabban 72 órányi megszakítatlan időtartam alatt;
2.25. olyan földrengéskár, ami egy 168 órányi megsza- kítatlan időtartam alatt nem ugyanazon tektonikus zavarból keletkezett;
17
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 17 2/10/10 11:16:30 AM
2.26. olyan árvízkárok, melyek nem egy helyileg össze- függő ártéri területen belül egy leghosszabban
168 óráig tartó megszakítatlan időszak alatt jöttek létre;
2.27. üvegtöréskárok, beleértve az üveg felületén vagy díszítésében karcolással, kipattogzással (kagyló- töréssel) továbbá az üveg keretében, foglalatában keletkezett károk
3. Többletszolgáltatások
3.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt az egy éven belül a biztosítási összegben bekövetkezett változások esetén a kártérítési limit a megadott biztosítási összeg 5%-val, max. 500 000 Ft-tal/ káreseményenként/évente növekszik.
3.2. Alulbiztosítás kizárása, ha a keletkezett kár nem nagyobb, mint a megadott biztosítási összeg 5%-a, a kártérítési limit max. 500 000 Ft/káresemény/ év
3.3. Magyarország határain belül, az ajánlatban meg- adottól eltérő helyszínen a biztosított vagyon- tárgyakban bekövetkező károk esetén a kár- térítési limit 200 000 Ft/káresemény/év
3.4. Füstölő-, pörkölő-, szárító- és egyéb, hőhatással dol- gozó berendezésekben keletkezett károk, amennyi- ben a tűz a berendezés belsejében keletkezett, a kártérítési limit 200 000 Ft/káresemény/év
3.5. A dolgozók személyes használati tárgyaiban a biztosítás helyszínén belüli káresemény esetén, a kártérítési limit 50 000 Ft/káresemény/év
3.6. Vihar és jégverés kockázatokra, a biztosításra megadott helyszínen a szabadban tárolt berende- zésekben, felszerelésekben, készletekben bekö- vetkező károk esetén a kártérítési limit a megadott vagyoncsoport 5%-az, de max. 200 000 Ft/kár- esemény/év
Első kockázati kiterjesztések az alapfedezetre megadott vagyoncsoportok biztosítási összegein belül:
3.7. Készpénz, értékpapírok, valamint – amennyiben ezek nem árukészletnek minősülnek – bélyegek, érmék, ékszerek, nem megmunkált nemesfémek, drágakövek, gyöngyök, valamint ezek felhaszná- lásával készült tárgyak, amelyek lakberendezési tárgyaknak minősülnek, a megfelelő tűzvédelmi elő- írásoknak megfelelően tárolva (amennyiben az értékpapírok és gyűjtemények együttes értéke a 200 000 Ft-ot eléri, akkor tételes lista alapján külön kell tárolni és külön biztosításra fel kell adni). Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év
3. 8. Iratok, tervek, üzleti könyvek, vagy egyéb, bármilyen formában tárolt adat vagy leírás (kartotékok, rajzok, lyukkártyák, mágnesszalagok, -lemezek, egyéb adathordozók), valamint minták, szemléltető model- lek, prototípusok, kiállítási darabok (avult értéken),
18
a megfelelő tűzvédelmi előírásoknak megfelelően tárolva. Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év
3.9. Oltási, bontási, romeltakarítási, szállítási költségek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot. Kártérítési limit: a biztosításra megadott vagyoncsoport 10%-a, de max. a keletkezett kár
3.10. Szakértői költségek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év
3.11. Helyreállítással kapcsolatos tervezői költségek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év
3.12. Szét- és összeszerelési költségek, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során a berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatosan kelet- keztek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot .Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év
3.13. Azon többletköltség, amely a kár bekövetkezése és a károsodott vagyontárgyak helyreállítása vagy pótlása közti időszakban bekövetkezett áremel- kedésekből ténylegesen adódó többletköltség (árdifferencia). Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év
3.14. A különös feltételek 1.1 pontjában meghatározott káresemény következtében indokolt talajcsere költségei. Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év
3.15. Az épületek külső határoló falán elhelyezett antennák, vészjelzők, világítótestek, cégtáblák, reklámtáblák, előtetők, védő- és elválasztófalak, amennyiben ezekért a biztosított viseli a kocká- zatot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év
3.16. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minő- sül a biztosított vagyontárgyak idegen harmadik személy által okozott rongálási kára is. Kártérítési limit: 100.000 Ft/káresemény, 300.000 Ft/év, önrész: kár 10%-a, min 20.000 Ft/káresemény, levonásos. Nem biztosítottak a tisztán esztétikai károsodás formájában jelentkező károk, pl. karco- lások, rajzok, grafitik, burkolatok eldeformálódásai.
4. Önrészesedés
A Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítás (2009) levonásos önrészesedése 50 000 Ft káronként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapodhatnak.
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 18 2/10/10 11:16:30 AM
2. BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009)
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiak- ban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltétel- ben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mellékleteiben a Vállalkozói vagyonbiz- tosítások általános feltételében (2009) rögzítettek az irányadóak.
Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Vál- lalkozói All Risks különös feltétele (2009) szerinti Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyakorisága szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek a biztosító számlájára való beérkezését követő nap
0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint a Vállalkozói All Risks biztosítás kockázatviselé- sének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatvise- lése – az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított Vállalkozói All Risks biztosítása bármely ok miatt megszűnik.
1. Biztosítási események
1.1. Betöréses lopás
Jelen feltétel szerint betöréses lopás biztosítási eseménynek tekintjük, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a bizto- sított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyi- ségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatol be, hogy a dolog elleni erőszak által előidézett nyomok megállapíthatóak, szakértői vizsgálattal kimutathatóak.
Biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel jut be, illetőleg a helység jelen szabályzat 1.2. pontja szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasználásával behatolt.
1.2. Rablás
Xxxxx feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében
öntudatlan vagy védekezésre képtelen testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott. Pénz- és értékkészlet, valamint nemesfémek, ékszerek és drágakövek esetében a rablás káresemény kár- térítési limite 2 000 000 Ft káreseményenként és biztosítási időszakonként.
1.3. Jelen szabályzat szempontjából nem biztosítási ese- mény a kirakatszekrényekben elhelyezett vagyon- tárgyak jogtalan eltulajdonítása, még abban az esetben sem, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak- hoz jelen szabályzat 1.1 pontja szerinti módon jutott hozzá.
A kirakatokból a lezárt helyiségbe való behatolás nélkül (pl. a kirakatüveg betörése kívülről) eltulaj- donított vagyontárgyak esetében a kártérítés felső határa 100 000 Ft káreseményenként és biztosítási időszakonként.
Kirakatszekrény minden olyan, az áruk bemutatá- sára szolgáló lehatárolt térrész, amely az üzlettől elkülönülten, attól távolabb, vagy az üzlet külső határoló falán helyezkedik el és az üzlettel nem képez egy légteret, vagy az üzlet védelmi rendszerén (pl. rácson) kívül helyezkedik el.
A kirakatok az üzlettel egy légtért képeznek, és az üzlet védelmi rendszerén belül helyezkednek el.
2. Biztosítható vagyontárgyak
2.1. Jelen feltétel szerint a szerződő / biztosított betöré- ses lopás, rablás kockázatokra csak azokat a vagyontárgyait biztosíthatja, melyekre a Vállalkozói All Risks különös feltétele (2009) szerinti fedezetet is köt(ött).
2.2. A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási összegeken belül, biztosítási eseményenként a betöréses lopás, rablás káreseményre kifizethető kárösszegig (hányadrész, vagyonvédelemtől függő limit, stb.), a betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény megvalósítása miatt elkövetett,
– a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiségben okozott rongálási károkra, feltéve, ha az épület is biztosított,
– a pénz- és/vagy páncélszekrény rongálási káraira,
– a védelmi jelzőrendszerben okozott rongálási károkra,
– a felmerült egyszeri takarítási költségekre.
A gépek, berendezések vagyontárgycsoport bizto- sítási összegén belül, annak 5%-áig, de legfeljebb 500 000 Ft-ig biztosítottak a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén azok a tárgyak, amelyeket a szerződő / biztosított a más helyen végzett munkához magával vitt, és jogosan nem várható el az, hogy a munkaidő befejezése után azokat a kockázatviselés helyére visszaszállítsa.
19
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 19 2/10/10 11:16:30 AM
Ez a fedezetkiterjesztés csak akkor érvényes, ha a munkavégzés helyének és az ajánlat szerinti kockázatviselési helynek a kockázati körülményei azonosak, és a károkat más biztosítás nem téríti meg.
A biztosítás kiterjed a betöréses lopás, rablás káreseményre kifizethető kárösszegig (hányadrész, vagyonvédelemtől függő limit, stb.) a biztosított épületek, építmények határoló falazatain/épület- szerkezetein belüli szerkezeteinek, burkolatainak, gépészeti vagy felszerelési tárgyainak betöréses lopás vagy rablás során történő eltulajdonítására is.
A kártérítés telephelyenkénti/épületenkénti felső határa a betöréses lopásra és rablásra telephe- lyenként/épületenként feladott biztosítási összeg 25%-a.
Legfeljebb 50 000 Ft-ig biztosított a szükséges zárcsere költsége, ha a biztosított helyiségek kul- csát betöréses lopás vagy rablás útján a biztosí- tottól eltulajdonították, és ha azokat más biztosítás nem téríti meg.
3. Kizárások
Xxxxx feltétel szerint a biztosító mentesül a kárki- fizetés kötelezettsége alól, ha:
3.1. a betöréses lopás kár olyan lezárt helyiségbe történő behatolás útján keletkezett, amely helyiség tényleges védelme nem érte el az előírt védelmi előírásokat;
3.2. a biztosító által előirt vagy elfogadott védelmi rend- szerek nem működtek, illetve a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendelte- tésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be;
3.3. a kár elvesztett, jogellenesen, rablással megszer- zett (kivéve a jelen szabályzat 1.2. szerinti cselek- ménnyel való megszerzés esete) vagy felhasznált kulccsal történő behatolásból eredt;
3.4. a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz- vagy páncélszekrény, illetve pénzkazetta kulcsait az üzemzárás után, nem az azok elhelyezésére szolgáló helyiségben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta;
3.5. a biztosított a pénz- vagy páncélszekrényre fel- szerelt, a feltétel szerint minimálisan megkövetelt zár (ak) bezárását elmulasztotta, illetve az előirt elektronikai védelmet nem helyezte üzembe;
3.6. a pénz- és értékkészlet nem a Vállalkozói vagyon- biztosítások vagyonvédelmi előírásai (2009) feltétel
II. pont szerint meghatározott értéktárolóban van elhelyezve;
3.7. a biztosított nem tartotta be a Vállalkozói vagyon- biztosítások vagyonvédelmi előírásai (2009) című mellékletben foglaltakat.
4. Önrészesedés
A Betöréses lopás és rablás biztosításának levo- násos önrészesedése 50 000 Ft káronként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapodhatnak.
5. Egyéb rendelkezések
5.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
5.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a kelet- kezett kár nagyságát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.
5.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosító a biztosítási esemény bejelentését követően vizsgálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen megvalósult védettségi szinttől függően alakul a Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési összeg- határai (2009) elnevezésű táblázatban foglalt összeghatárokig.
5.4. Jelen kiegészítő biztosítás részét képezik a Vállal- kozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai (2009) és a Vállalkozói vagyonbiztosítások kárté- rítési összeghatárai (2009) című mellékletek.
20
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 20 2/10/10 11:16:30 AM
3. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK VAGYON- VÉDELMI ELŐÍRÁSAI (2009)
I. Mechanikai védelem és kategóriái
A mechanikai védelem megvalósításához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlás (továbbiak- ban: ajánlott) a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.
Javasoljuk, hogy mielőtt az alábbi pontokban meghatározott védelmi szintek megvalósításához bármely vagyonvédelmi részegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:
– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,
– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biztosítja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával tervezett védelmet!
A védelmi rendszer alkotóelemeinek vásárlásakor vagy azok képesített szakember által történt beépítése után minden esetben kérje el a MABISZ ajánlásról szóló tanúsítványt!
1. II. védelem
„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárd- sága legalább 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel.
b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
1. A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhúzás ellen védettek.
2. Az ajtólap és az ajtótok
2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.
3. Az ajtók zárását 1 db, a Fogalommeghatározások
C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van.
4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadá- lyozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.
2. Alapfokú védelem
Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) a falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk is).
b) a 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kieme- lés, feszítés ellen, illetve a többszárnyú ajtók toló- zárai reteszhúzás ellen védettek.
2. Az ajtólap és az ajtótok
2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,
2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.
3. Az ajtók zárását
3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalom meghatározá- sok C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyből az egyik törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy
3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellentétes oldalon, legalább egy-egy ponton (a
2. pontnak megfelelően) biztosítja a zárást.
4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.
5. Üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább
„A1” biztonsági üveggel, illetve minősített betö- résvédő fóliával kell készíteni.
6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:
6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek; ajánlott rácsnak minősül a Fogalom meghatározások H) pontjá- ban leírt rács, vagy
6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.
Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelményeknek megfelelő szerkezet:
– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvé- detten van elkészítve
21
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 21 2/10/10 11:16:31 AM
– vezérlése vagy a védett téren belül helyez- kedik el, vagy ha
– azon kívül van, akkor a Fogalom meghatá- rozások C) pontjában leírt biztonsági zár védi, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,
– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázs- védett, ennek illetéktelen megbontása a rend- szer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.
3. Részleges védelem
Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárd- sága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk is).
b) a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: kieme- lés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, meg- erősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a több- szárnyú ajtók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek, vagy az előzőekben leírtakkal egyen- értékű mechanikai védelmet biztosító, ajánlott, hevederzárszerkezettel védettek.
2. Az ajtólap és az ajtótok:
2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve
2.2. záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,
2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,
2.4. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vastag fából készítendő.
3. Az ajtók zárását:
3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalom meghatáro- zások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, egyikük finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, és zárszerkezete felfúrás ellen megerősített, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy
3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van.
Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon legalább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a 2. pontnak megfelelően), és ezen vasalat lehetet- lenné teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépítését.
4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falaza- tokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellen- darabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.
5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább „A2” biztonsági üveggel, illetve ajánlott betörésvédő fóliával kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenérté- kűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, faanyagú keretszerkezet nem alkal- mazható.
6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pont- ban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:
6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, aján- lott mechanikai szerkezettel védettek, ajánlott rácsnak minősül a Fogalom meghatározások H) pontjában leírt rács, vagy
6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.
Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelményeknek megfelelő szerkezet:
– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázs- védetten van elkészítve,
– vezérlése vagy a védett téren belül helyez- kedik el, vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalom meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, azt, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,
– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázs- védett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.
4. Teljes körű védelem
Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) a falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterek- kel rendelkezzenek:
22
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 22 2/10/10 11:16:31 AM
1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tégla- fal, vagy
2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol
– a beton minősége minimum C14/20-as,
– a vasbeton térelhatároló szerkezet vassze- relése minimum 150×150 mm rácskiosztású, 8–10 mm-es átmérőjű betonvasból készült háló, amely a fal közepén helyezkedik el,
3. vagy az 1. ill. a 2. bekezdésben meghatározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosítsanak.
b) a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílás- záróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:
1.1. kiemelés, feszítés (a pánt oldalán 2 db, megerősí- tett kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,
1.2. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, ajánlott hevederzárral védettek,
1.3. 40×40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a védett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zárral védettek.
2. Az ajtólap és az ajtótok:
2.1. 3 db megerősített diópánttal van legalább egy- máshoz rögzítve,
2.2. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,
2.3. a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílás- záró vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolja,
2.4. keményfából készült ajtólap tömör, és vastagsága minimum 40 mm,
2.5. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíni- umprofil vagy hegesztett acélprofil váz, melynek burkolata minimum 5 mm-es, a védett oldalon rögzített alumíniumlemez vagy 2 mm-es hegesztett acéllemez.
3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivi- telűek, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak, zárszerkezeteik felfúrás ellen megerősítettek, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hat- pontos zárást biztosít.
4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellen- darabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.
5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, lega- lább „B1” biztonsági üveggel kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.
6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:
6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek; ajánlott rácsnak minősül a Fogalom meghatározások H) pontjában leírt rács, vagy
6.2. ajánlott nyitható ráccsal ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pontok- ban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.
Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követel- ményeknek megfelelő szerkezet:
– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt állapotban van, és motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve, és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.
c) a 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílászárók- nak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:
1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerő- sített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszár- nyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek.
2. A nyílószárny és a tok:
2.1. 3 db megerősített forgópánttal van legalább egy- máshoz rögzítve,
2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,
2.3. a zárnyelv (ek) legalább 20 mm mélyen zár (nak), egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.
3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:
3.1. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó felületre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két oldalon, legalább hárompontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van,
23
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 23 2/10/10 11:16:31 AM
3.2. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felületre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalom meghatározások C) pont- jában leírt biztonsági zár végzi, a zárszerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.
4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve, fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.
5. Az üvegezett nyílászárók ajánlott, legalább „A1” biz- tonsági üveggel vagy ajánlott betörésvédő fóliával védettek. A toknak és a keretszerkezetnek (üveg- befogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkal- mazott üveg ellenálló képességével.
6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti c) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:
6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek ajánlott rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában meghatározott rács, vagy
6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti c) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.
Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követel- ményeknek megfelelő szerkezet:
– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómecha- nikája szabotázsvédetten van elkészítve és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.
5. Teljes körű pluszvédelem
Teljes körű pluszvédelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú ajtaja az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) a falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezetnek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkeznek:
– a határoló szerkezet minimum 15 cm vastag vasbeton- ból készült, ahol
– a beton minősége minimum C20/20-as és
– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése minimum 2 db 100×100 mm-es rácskiosztású, a fal- vastagság harmadánál és kétharmadánál elhelyezkedő, 12 mm átmérőjű betonvas háló, amelyek rácskiosz- tása egymáshoz képest felében eltolt
– vagy az előzőekben meghatározott szerkezettel egyen- értékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosít.
24
b) Az ajtónak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:
1. Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés (az ajtópánt oldalán 3 db megerősített, kiemelés elleni tüske), illetve feszítés ellen védett.
2. Az ajtólap és az ajtótok
2.1. minimum 4 db megerősített kivitelű forgópánttal van egymáshoz rögzítve,
2.2. záráspontosságuk körkörösen 2 mm-en belül van,
2.3. az ajtón a zárnyelvek legalább 30 mm mélyen zárnak, egymástól legalább 300 mm távolságban,
2.4. az ajtószerkezet csak egyszárnyú és tömör (üve- gezés nélküli) lehet,
2.5. az ajtólap minimum 15 mm vastag acélból hegesztett, vagy
2.6. 2 db 2,5 mm vastag acéllemez, mely körben, illetve az ajtólapon, több helyen egymáshoz hegesztés- sel van rögzítve, a két lemez között 60 mm vastag vasbetonnal, vagy ezzel szilárdságban egyenér- tékű anyaggal van kitöltve.
3. Az ajtó zárását minimum 2 db, a Fogalom meg- határozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek és finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak. A zárszerkezet felfúrás ellen védett. A zárszerkezet négy oldalon, legalább hatpontos zárást biztosít, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.
4. Az ajtó tokszerkezete a vasbeton falazat acél- hálójához hozzáhegesztett kivitellel készült.
II. Értéktároló
A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző (továbbiakban értékmegőrző) kiválasztásakor figyelembe kell venni a tárolandó vagyontárgy (ak) értékét, méretét, illetve éghető- ségének veszélyét, valamint az értéktárolónak épületbe/ építménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhetőségét.
Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlásakor kérjük el e tárgyak MABISZ ajánlását, illetve ezek az épületbe/ építménybe történő beépítését, valamint esetleges elektro- nikai védőrendszerbe történő bekapcsolását kizárólag MABISZ ajánlással rendelkező szakemberrel végeztessük el, ezen ajánlásról kérjünk tanúsítványt.
Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény minimális elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrény rögzítésének a MABISZ ajánlás- ban foglaltaknak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ ajánlással nem rendelkezik, akkor rögzítése révén min. 10 000 N lefeszítő erőnek álljon ellen illetve beton teherhordó főfalhoz, és beton padozathoz kell rögzíteni. A rögzítési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, védett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MABISZ ajánlásban foglaltaknak megfelelően, de legalább az érték-
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 24 2/10/10 11:16:31 AM
tároló nyitható felületén kívül, mind az 5 oldalán 10–10 cm vastag betonágyazatba, az épület belső teherhordó főfalába kell beépíteni.
Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt kockázat- viselési helyen, a biztosítási feltételek szerint állandóan lakottnak minősülő ingatlanban kerülhet elhelyezésre.
III. Elektronikai védelem
Az elektronikai védelem megvalósításához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (továbbiakban: MABISZ) ajánlott (továbbiakban: ajánlott) a megvalósítandó védelem- ben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.
A rendszer tervezőjének, telepítőjének MABISZ- ajánlással kell rendelkeznie, az elkészült védelmi rendszer átvételekor minden esetben kérjük el a beépítői nyilatkozatot.
Az elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott álta- lános követelmények
1. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél alacso- nyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyílászáróra terjedjen ki.
2. Az elektronikai védelem akkor számít megvalósí- tottnak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alkotóeleme üzemképes.
3. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető meg- valósítottnak:
– ha az esemény időpontjában a rendszer bekap- csolt állapotban van,
– minden alkotóeleme üzemképes, és
– állandó készenléti ügyeletre jelzett át.
Az objektum védelmi egységeinek meghatározása
1. Felületvédelem
a) Nyílászárók védelme
A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílászáró üvegezésének betörése esetén se lehessen megbontani, és 1–2 cm-es mozgást is érzékeljenek.
b) Üvegfelületek védelme
Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelem- bevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.
c) Falazatok védelme
A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelőeszközt, hogy érzékenységi karak- terisztikája alapján az egész, védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzé- kelő elhelyezése szükséges.
2. Térvédelem
Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő érzékelő eszközök bár- milyen illetéktelen behatolást jelezzenek a központ felé.
Fogalom meghatározások
A) „Ajánlott” elemei a védelemnek (MABISZ- ajánlás)
A mechanikai, illetve elektronikai védelem meg- valósításához felhasználható alkotóelemeket (rész- egységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlott a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmas- sága szerint.
A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MABISZ által ajánlott „alkotóelemeket” fogad el Biztosítótársaságunk.
Vásárláskor az áruajánló tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!
A biztosított objektum megfelelő védelmének kiala- kításához minden esetben szakember segítségét vegye igénybe, míg az elektronikai védem meg- valósítására kizárólag MABISZ- ajánlással rendel- kező szakembert bízzanak meg!
B) Nyílászárók
Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közle- kedésre, szellőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások, -járatok lezárószerkezetei).
C) Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minősül:
a) Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a mini- mum 6 rotoros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel- kombinációs zár, melynek típusához rendel- hető kulcsok, illetve nyitókódok variációs lehetőségeinek száma legalább 10 000.
b) Az egyedi ajánlású lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biz- tonsági fokozatú.
A lakat — bármilyen kivitelű — nem minősül biztonsági zárnak.
25
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 25 2/10/10 11:16:31 AM
D) Megerősített zárszerkezet és zárpajzs
a) A zárszerkezet akkor megerősített, ha a külső (támadási) oldalról felfúrás ellen keményfém (60 HRC keménységű, vagy ezzel egyenértékű anyag) lappal/lapokkal kívülről nem szerelhető módon, az ajtólap síkján belül védett.
b) A zárpajzs akkor megerősített, ha a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerel- hető fém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re állnak ki, továbbá a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerel- hető keményfém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt a cilinderzárak (henger- és mágnes- zárak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.
E) Megerősített zárnyelvfogadó lemez
A zárnyelvfogadó acéllemez akkor megerősített, ha legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól minimum 200 mm-re lévő fémdübellel, a beton vagy tégla tartószerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.
F) Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók
A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és minimum 20 mm mélyen kell a fogadószer- kezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által működtetett mechanika hozza létre a zárást.
G) Záráspontosság
Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.
H) Ajánlott rács
Ajánlott rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerelhető rács, amely:
a) legfeljebb 100×300 mm-es rácskiosztású,
b) legalább 12 mm átmérőjű tömör, gömb-, kör- acélból készült,
c) az épület, építmény teherhordó épületszerke- zetéhez legalább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélységgel (hagyományos, kisméretű tégla-, illetve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,
d) a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjá- hoz képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,
e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetsze- tében a ráccsal megegyező anyagúak, minimális darabszámuk függőleges oldalanként kettő,
26
vízszintes oldalanként egy, illetve méteren- ként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy
f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai meg- oldás.
I) Tolózár, retesz
a) csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,
b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az
c) ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem sze- relhető módon legalább 4 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral rögzített,
d) a retesz nyírómetszete legalább 8 mm-es átmé- rőjű tömör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő mechanikai védelmet biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas kizárva),
e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának leg- nagyobb távolsága 20 mm,
f) reteszhúzás ellen védett,
g) a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadó- vasalatba, mely, ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.
J) Reteszhúzás elleni védelem
Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, melyekben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rög- zítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapó- nyelves vagy tolóreteszes szerkezetek mozgó elemeit) bezárt állapotban csavarral rögzítjük.
K) Kiemelés elleni védelem
a) Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótok- tól — az ajtópántokról történő — leemeléssel elválaszthatatlan (kiemelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szembefordítása),
b) megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése az
X. xxxxxxx leírtakkal megegyező.
L) Feszítés
Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak hajlékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas célszerszámmal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.
M) Falazóköröm
A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szerkezeteihez történő rögzítésére szolgáló acél- karmok keresztmetszeti adatait és egyéb előírásait a H) pontban leírtak tartalmazzák.
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 26 2/10/10 11:16:32 AM
VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK KÁRTÉRÍTÉSI ÖSSZEGHATÁRAI (2009)
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 27
Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, a behatolás helyén ésidőpontjában megvalósult védelem függvényében
Védelmi szintek | Kártérítési határok (e Ft) | |||
Állandóan lakott épület* | Nem állandóanla- kott épület | |||
Mechanikai védelem | Elektronikai védelem | Valamennyi vagyontárgy csoportegyüttesen | Pénz- és értékkészlet az együttes kártérítésihatáron belül** | Valamennyi vagyontárgy csoportegyüttesen |
II. védelem | elektronikai védelem nélkül | 1 000 | 100 | 100 |
átjelzős elektronikai védelemmel | 3 000 | 500 | 200 | |
Alapfokú védelem | elektronikai védelem nélkül | 5 000 | MABISZ | 400 |
átjelzős elektronikai védelemmel | 10 000 | MABISZ | 1 000 | |
Részleges védelem | elektronikai védelem nélkül | 10 000 | MABISZ | 1 000 |
átjelzős elektronikai védelemmel | 20 000 | MABISZ | 2 000 | |
Teljeskörű védelem | elektronikai védelem nélkül | 20 000 | MABISZ | 2 000 |
átjelzős elektronikai védelemmel | 40 000 | MABISZ | 4 000 | |
Teljeskörű plusz védelem | elektronikai védelem nélkül | 40 000 | MABISZ | 4 000 |
átjelzős elektronikai védelemmel | biztosítási összeg | MABISZ | 8 000 | |
27
2/10/10 11:16:32 AM
* Állandóan lakottnak minősül az az épület, ahol egy évben legalább 250 napon keresztül folyik legalább napi egyműszakos (8 órás) tevékenység.** Pénz- és értékkészlet esetében a betöréses lopás kockázatra kifizethető kártérítés felső határa nem haladhatja meg - a „Valamennyi vagyontárgy csoport együttesen” megnevezésű oszlopban, illetve II. védelemesetében az ebben az oszlopban megadott limiteken belül - annak az értéktárolónak a MABISZ minősítési összegét, amelyben a pénz- és értékkészletet tárolják.
VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA
Épületszerkezetek mechanikai védelme | II. védelem | |
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága | A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömörtégla falazat szilárdságának feleljen meg legalább? | 12 cm |
Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet | legalább 12 cm átmérőjű rönkfából készült faház | |
A védendő nyílászárók alsó élmagassága | 2 m alatt | |
Xxxxxxxx, feszítés és- reteszhúzás elleni védelem | Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni? | nem szükséges |
Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske? | nem szükséges | |
Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni? | szükséges | |
Ajtólap és ajtótok jellemzői | Hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább? | 3 db |
Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság? | 6 mm | |
Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek? | nincs rá előírás | |
Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek? | nincs rá előírás | |
Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát? | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap? | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze? | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze? | nincs rá előírás | |
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma | Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja? | nem megfelelő |
Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár? | nem megfelelő | |
Az ajtók zárására megfelelő-e a lakat? | nem megfelelő | |
Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges? | 1 db szükséges | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább | nem előírt | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább | nem előírt | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | |
Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme? | nem előírt | |
Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta? | nem előírt | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű | nem előírt | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | |
Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata? | 1 ponton | |
Tokszerkezetek jellemzői | Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése? | nem szükséges |
Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése? | nem szükséges | |
Az üvegezett nyílászárókvédelmének lehetőségei | Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme? | nem szükséges |
Milyen típusú minősített üveg szükséges? | nincs rá előírás | |
Szükséges-e biztonsági fólia? | nincs rá előírás | |
Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet? | alkalmazható | |
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni | nem szükséges | |
Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását is tekintse át!
28
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 28 2/10/10 11:16:32 AM
1. Alapfokú védelem | 2. Részleges védelem | 3. Teljes körű védelem | 4. Teljes körű védelem plusz védelem | |||
25 cm | 25 cm | 38 cm | téglaszerkezet nem megengedett | |||
őjű z | 30 cm vastag falazóblokk | 30 cm vastag falazóblokk | 10 cm vastag vasbeton | 15 cm vastag vasbeton | ||
3 m alatt | 3 m alatt | 3 m alatt | 3 m felett | nincs szinthatár | ||
szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | ||
nem szükséges | 2 db szükséges | 2 db szükséges | 2 db szükséges | 3 db szükséges | ||
szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | többszárnyú ajtó nem megengedett | ||
3 db | 3 db | 3 db megerősített | 3 db megerősített | 4 db megerősített | ||
5 mm | 3 mm | 2 mm | 5 mm | 2 mm | ||
20 mm | 20 mm | 20 mm | 20 mm | 30 mm | ||
300 mm | 300 mm | 300 mm | 300 mm | 300 mm | ||
nem | nem | nem | nem | nem | ||
30 mm | 30 mm | 40 mm | nincs rá előírás | fa anyagú ajtó nem megengedett | ||
nincs rá előírás | nincs rá előírás | 5 mm | nincs rá előírás | alumínium anyagú ajtó nem megengedett | ||
nincs rá előírás | nincs rá előírás | 2 mm | nincs rá előírás | 15 mm | ||
nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | ||
nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | ||
nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | ||
2 db szükséges | 2 db szükséges | 2 db szükséges | 1 db szükséges | 2 db szükséges | ||
1 db | 2 db | 2 db | 1 db | 2 db | ||
1 db | 2 db | 2 db | nem előírt | 2 db | ||
nem előírt | 1 db | 2 db | nem előírt | 2 db | ||
nem előírt | nem előírt | szükséges | szükséges | szükséges | ||
igen | 1 db | csak biztonsági ajtó lehetséges | nem előírt | csak biztonsági ajtó lehetséges | ||
1 db | 1 db | |||||
1 db | 1 db | |||||
nem előírt | 1 db | |||||
2 ponton (biztonsági ajtóesetén legalább kétellentétes oldalon, legalább egy-egy ponton) | 2 ponton (biztonsági ajtó esetén mind a négy oldalon, legalább egy-egy ponton) | mind a négy oldalon, legalább 6 ponton | erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton, egyéb esetben legalább 2 ponton | mind a négy oldalon, legalább 6 pontoszárást biztosít | ||
szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | ||
szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | fa anyagú ajtó nem megengedett | ||
szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | üvegezett nyílászáró nem megengedett | ||
A1 | A2 | B1 | A1 | |||
szükséges | szükséges | nem megengedett | szükséges | |||
alkalmazható | nem alkalmazható | nem alkalmazható | megerősítve | |||
minősített rács szükséges | minősített rács szükséges | minősített rács szükséges | minősített rács szükséges | ráccsal nem váltható ki! | ||
r á
29
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 29 2/10/10 11:16:33 AM
4. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓ- GÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (2009)
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötele- zettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen biztosítási feltételben meghatározottak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiak- ban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontár- gyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következ- ményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2009), a Vállalkozói All Risks különös feltétele (2009) valamint a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele (2009) elnevezésű biztosítási feltételekben rögzí- tettek az irányadóak.
1. Biztosítási események
Jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak előre nem látható és hirtelen fellépő sérülése vagy megsemmisülése Vállalkozói All Risks különös feltételei (2009) 1. és 2. pont által fedezett események, valamint ha azok oka:
a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság, amennyi- ben az általuk okozott kár szabad szemmel, segédeszköz nélkül felismerhető,
b) elektromos energia közvetlen hatásai, amelyek földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnö- vekedése, átütés, ívképződés következtében kelet- keztek, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása miatt következtek be,
c) külső események mechanikus hatásai,
d) összeroppanás vagy vákuum egyéb hatásai,
e) bármilyen folyadék vagy nedvesség,
Biztosítási eseménynek minősül továbbá az Elektromos berendezések modulban egyedileg biztosításra feladott hűtő- vagy fagyasztó berendezésekben tárolt áruk, készletek megromlása, amennyiben a megromlás oka a fent felsorolt biztosítási események 1. Biztosítási események pont – bármelyikének bekövetkezte.
A kártérítés felső határa káreseményenként és biztosítási időszakonként a károsodott vagyontárgy biztosítási összegén belül a károsodott vagyontárgy biztosítási összegének 20%-a, de legfeljebb 500 000 Ft.
A biztosítási védelem nem terjed ki a 10 évnél idősebb berendezésekben tárolt, vagy az egyébként már lejárt szavatosságú árukra, készletekre.
30
2. Biztosított vagyontárgyak
2.1. A biztosítási védelem a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra terjed ki, amíg azok a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyként megnevezett területen
a) üzemkész állapotban felállítva találhatók, vagy
b) tisztítás, javítás, ellenőrzés vagy egy másik felállítási helyre való áthelyezés miatt vagy egy térítésköteles kár miatt leállítva leszerelés, összeszerelés vagy szállítás alatt állnak.
Egy vagyontárgy akkor található üzemkész álla- potban felállítva, ha a próbaüzem befejezése után a normál üzemre készen áll.
2.2. A biztosított vagyontárgyak lehetnek: háztartási, híradástechnikai, irodatechnikai, hírközlési, kommu- nikációs, hang- és képtechnikai, orvosi, vizsgáló, mérő-, valamint egyéb elektromos berendezé- sek, elektronikus adatfeldolgozó berendezések (számítógépek) és ezek hálózatai.
2.3. A biztosítási védelem nem terjed ki:
a) üzemi és segédanyagokra (pl.: hűtőanyagok, kenőanyagok, szűrők stb.),
b) alkatrésznek nem minősülő anyagokra (pl. kép- és hanghordozók stb.),
c) szerszámokra és a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekre (pl. festékpatronok, mintázóhengerek, filmek stb.),
d) külső adathordozókra.
3. A biztosító szolgáltatásának szabályai
A biztosító szolgáltatása az alábbiak szerint történik:
3.1. Egy károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása (javítandó kár) esetén a káresemény bekövetkezésekor érvényes javítási költségek megtérítésével, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvar (kivéve légifuvar), oda- és visszaszállítás, továbbá az esetleges vám költségeit. A lecserélt régi anyag maradványértéke beszámításra kerül. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítménynöveléssel vagy karbantartással összefüggő többletköltségek a szerződőt/ biztosítottat terhelik. Ugyancsak a szerződőt/ biztosítottat terhelik egy esetleges ideiglenes javítás költségei.
3.2. Egy biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülé- se esetén annak káridőponti avult értéke alapján, beleértve a fuvar (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költségeit. A szerződő/biztosított köteles a még bármilyen módon felhasználható részeket azok becsült értékén fizetésül elfogadni. Teljesen megsemmisültnek tekintendő egy vagyontárgy,
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 30 2/10/10 11:16:33 AM
ha javításának költségei elérik vagy meghaladják a káridőponti avult értékét.
Egy károsodott vagyontárgy káridőponti avult értéke a vagyontárgy kárnapon érvényes új értékéből lineáris avultatással kerül meghatározásra a vagyon- tárgy gyártásakor várható átlagos élettartama figye- lembevételével. Az avultatás maximális mértéke 80%.
3.3. A javítás során fel nem használt károsodott, illetve kicserélt részeket megtekintés céljából a szerződő/ biztosítottnak a biztosító rendelkezésére kell bocsá- tania.
3.4. Ha egy tétel alatt több, összetartozó berendezés van biztosítva, és ezek közül csak egyesek sem- misülnek meg, a biztosító a káreseményeket úgy kezeli, mintha a teljesen megsemmisült berende- zések külön tételekként lettek volna biztosítva.
3.5. Összetartozó vagyontárgyaknál a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsök- kenést, amelyet az épen maradt vagyontárgyak a többi megsérülése vagy megsemmisülése miatt elszenvednek.
4. Kizárások
A biztosítási védelem – a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2009), Vállalkozói All Risks különös feltételei (2009), a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele (2009) vonatkozó pontjaiban, valamint a különböző fejezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:
a) tartós vegyi, hő-, mechanikus, elektromos, elektro- mágneses vagy időjárási hatások következményei, valamint akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, elöregedési, továbbá anyagfáradási jelenségek, korrózió, rozsda, vízkő vagy egyéb lerakódás hatásának tudhatók be,
b) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,
c) a kockázatviselési helyen kívül való szállítások során keletkeztek,
d) valamely kár után a végleges helyreállítás befeje- zése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítása előtt való üzembe helyezés miatt követ- keztek be,
e) a berendezések avultságával, azok karbantartá- sának elmulasztásával vagy a létesítési, telepítési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek,
f) a kezelési utasítás szándékos megszegése miatt keletkeztek,
g) anyag- és gyártási hiba miatt keletkeztek,
h) más módon megtérülnek a szerződő/biztosított részére (garancia, jótállás, kártérítés, más szerző- dés stb.),
i) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelentenek (pl. lakk-, zománc- és horzsoláskárok).
5. Önrészesedés
Az elektromos és elektronikus berendezések biztosítá- sának levonásos önrészesedése a kárösszeg 10%-a, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
6. Egyéb rendelkezések betöréses lopás, rablás biz- tosítási esemény bekövetkezése esetén
6.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
6.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagyságát, sem a tulajdonviszonyo- kat nem bizonyítja.
6.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosító a biztosítási esemény bejelentését követően vizsgálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen megvaló- sult védettségi szinttől függően alakul a Vállalko- zói vagyonbiztosítások kártérítési összeghatárai (2009) elnevezésű táblázatban foglalt összegha- tárokig.
6.4. Jelen biztosítás részét képezi a Vállalkozói vagyon- biztosítások vagyonvédelmi előírásai (2009) és Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési összeg- határai (2009) című mellékletek.
31
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 31 2/10/10 11:16:33 AM
5. ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009)
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötelezett- séget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellené- ben, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idő- szakban, a kockázatviselés helyén okoznak.
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében (2009) rögzítettek az irányadóak.
Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő a Vállalkozói All Risks különös feltétele (2009) szerinti Vállalkozói All Risks Vagyonbizto- sítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyako- risága szerinti első díjának vagy díjelőlegnek a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítása bármely ok miatt megszűnik.
1. Biztosítási események
A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a kockázat- viselés helyén lévő üvegekben törés vagy repedés következ- tében álltak elő. Tételes, üvegértékre kötött üvegbizto- sítás esetében csak az ajánlatban megnevezett üvegtípus biztosított. Az első kockázatra szóló üvegbiztosítás eseté- ben valamennyi, a 2.1. és 2.2. pontban megnevezett üvegtípusok és költségek biztosítottak.
2. Biztosítható vagyontárgyak
2.1. Az üvegbiztosítási fedezet kiterjed a biztosított tulajdonában vagy bérleményében lévő épületek/ építmények
a) nem hőszigetelő sík,- katedrál,- vagy drótüve- gezésre,
b) hőszigetelő síküvegezésére (thermopan, hun- garopan stb.),
c) üvegek fóliázására,
d) épületszerkezeti üvegekre, üveg építőelemekre (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üvegezések, tükörfalak, portálüvegezések, üveg mellvédek, verandák, üvegtéglák, üveg tetőcserepek),
e) műanyagból vagy üvegkerámiából készített fényáteresztő felületekre (pl. ablakok, lapok, fénykupolák stb.),
f) biztonsági üvegezésekre,
g) egyéb speciális üvegezésekre,
h) ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüve- gezése, illetve üvegfestményekre,
i) napkollektorok, előtetők, felülvilágítók üvege- zéseire,
j) bútorok üvegezésére (vitrin, üvegpolc, hűtő- pult, stb.),
k) tükrökre (pl. tükörcsempe, bútortükrök, fali tükrök stb.),
l) üvegkerámia főzőlapokra,
m) képek üvegezéseire,
n) akváriumok és terráriumok üvegezésére.
o) cég- és reklámtáblák üvegezésére,
2.2. Külön megállapodás alapján kiterjed a biztosítási fedezet az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és/vagy daruk költségeire is.
2.3. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:
a) az önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak,
b) fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,
c) az építés, felújítás alatti épületek/építmények üvegezése.
3. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg kétféleképpen határozható meg.
3.1. Tételes, üvegértékre kötött biztosítás esetén
A biztosítási összeg a biztosítandó üvegfelületen- ként, fajtánként tételesen felsorolt üvegezés értéke.
3.2. Első kockázatra szóló (térítési felső határértéken történő) biztosítás esetén
A biztosítási összeg a biztosított által a térítés felső határaként megjelölt limitösszeg, a biztosítandó üvegfelületek és típusok tételes felsorolása nélkül, amely a biztosítási díj alapja, és egyben a kártérítés felső határa biztosítási időszakonként.
Ebben az esetben a limitösszeg erejéig biztosítottak a jelen feltétel 2.1. 2.2. és 5.1. pontjában meg- nevezett vagyontárgyak illetve költségek.
4. A biztosító szolgáltatása
A biztosító szolgáltatása a számlával igazolt és indokolt üvegezési kár önrészesedéssel csökkentett összege, amely nem haladhatja meg a biztosított által meghatározott és szerződésben rögzített felső határértéket.
32
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 32 2/10/10 11:16:33 AM
5. Biztosított költségek
5.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az alább felsorolt indokolt, célszerű költségeket, ha a biztosított kárral közvetlen okozati összefüg- gésben állnak, azoknak elkerülhetetlen következ- ményei is a biztosítottat terhelik:
a) Üvegtáblák szállítási, szerelési költségei, kivéve állványzatok és daruk költségeit.
b) Törmelékeltakarítási költségek, a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyre szállítási, lerakási és megsemmisítési költségei, valamint a kocká- zatviselési hely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei, összesen a 4. pont szerinti szolgál- tatás összegének 20%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetethető kárösszegig.
c) Biztosított üvegek helyreállítása vagy újrabeszer- zése miatt más vagyontárgy indokolt mozgatása, megváltoztatása vagy védelme érdekében felmerült költségei, összesen a 4. pont szerinti szolgáltatás összegének 15%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetethető kárösszegig.
d) a kárenyhítés költségeit, kivéve a kárenyhítés folyamán keletkezett egészségkárosodások miatt fellépő költségeket.
5.2. Kizárólag külön megállapodás alapján biztosítot- tak az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és daruk költségei.
5.3. Nem biztosítottak az eredetitől eltérő kivitelezés miatti többletköltségek.
6. Nem téríti meg a biztosító üvegkárként a kárt, ha az
– az üveg felületén vagy díszítésében karcolással, kipat- togzással (kagylótöréssel) keletkezett,
– az üveg keretében, foglalatában keletkezett.
7. Önrészesedés
Az üvegbiztosítás levonásos önrészesedése 1 000 Ft kár- eseményként. A felek ettől eltérő mértékű önrészese- désben is megállapodhatnak
33
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 33 2/10/10 11:16:33 AM
6. KÜLDÖTTRABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009)
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötelezett- séget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellené- ben, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszak- ban a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében (2009) rögzítettek az irányadóak.
A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyako- risága szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítása bármely ok miatt megszűnik.
1. Biztosítási esemény
Küldöttrablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a jelen feltétel szerinti rablás közvetlenül a biztosított pénztári küldötte (i) ellen irányult a pénzszállítás útvonalán és idejében.
A küldöttrablás biztosításnál a biztosító kockázatviselése a szerződés hatályán belül a küldemény küldött részére történő átadásával kezdődik, és a célállomáson történő átvétellel végződik. A küldött lehet maga a biztosított vagy a biztosított alkalmazottja, illetve megbízottja.
Jelen feltétel szerint rablásbiztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdoní- tása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított bizto- sított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
2. Biztosítható vagyontárgyak
2.1 A biztosítás kiterjed a biztosított utasítása alapján meghatározott rendeltetési helyre, továbbítási útvo- nalra és időre szállított, biztosítási szerződésben alkalmanként és évente maximált összegű kész- pénzre a pénztári küldöttek sérelmére elkövetett rablás kockázatra
2.2. A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási összegen belül, biztosítási eseményenként a kül- döttrablás káreseményre kifizetett kárösszegig, de maximum a veszélynemre feladott biztosítási összeg 10%-áig terjedő összegű, a küldöttrablás biztosítási esemény megvalósítása miatt elkövetett,
34
– a küldött ruházatában okozott károkra,
– a pénzszállító táskában keletkező károkra.
3. Pénzszállítási előírások
a, 500 000 Ft biztosítási összegig: egy fő, tetsző- leges módon
b, 500 000 Ft és 2 000 000 Ft közötti biztosítási összeg esetén:
kettő fő, riasztó jelzést adó, vagy a pénzt érték- telenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával
A pénzszállítás során a fenti előírások be nem tar- tásából eredő károk nem minősülnek biztosítási eseménynek.
4. Kizárások
Xxxxx feltétel szerint a biztosító nem téríti meg a kárt, ha: a pénz szállításához, illetve a szállítóeszköz kíséretéhez őrként vagy kísérőként nem alkalmas személyeket (fiatalkorúakat, korlátoltan cselekvőképes személyeket) alkalmaztak.
5. Önrészesedés
A Küldöttrablás biztosításnak levonásos önrészesedése 10 000 Ft káronként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
6. Egyéb rendelkezések
A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőr- hatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 34 2/10/10 11:16:34 AM
7. ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009)
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötele- zettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított folyamatos üzemmenetben, a kockázatvise- lési időszakban, a kockázatviselés helyén keletkeznek.
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékle- teiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános felté- telében (2009) rögzítettek az irányadóak.
Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő a Vállalkozói All Risks Vagyon- biztosítás különös feltétele (2009) szerinti Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyakorisága szerinti első díjának vagy díjelőlegnek a biz- tosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbizto- sítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítása bármely ok miatt megszűnik.
1. Biztosítási esemény
Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének kényszerű szüneteltetése, ha annak oka a Vállalkozói All Risks Vagyon- biztosítás különös feltételei (2009) 1. és 2. pont által fedezett események bekövetkezéséből eredő üzemszüneti káresemény.
A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szol- gáltatási kötelezettsége csak abban az esetben követ- kezik be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett vagyoni kárt a vagyonbiztosítás alapján megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül, majd tevékenységét a helyreállítási munkák után folytatja.
2. Biztosított üzemszüneti veszteségek
A felek megállapodnak abban, hogy a biztosító üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése esetén az üzemszüneti veszteségeken belül az alábbiakban meghatározott elmaradt üzemi nyereséget és a folyamatos üzemi költségeket téríti meg, a kizárások, korlátozások figyelembevételével a biztosítottnak.
Elmaradt üzemi nyereség: mindaz a nyereség, amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna. Folya- matos üzemi költségek: azok a szükséges, indokolt ráfordí- tások (pl. munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi költségek stb.), amelyekre a számviteli törvény költségel- számolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosított- nak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását a káresetet megelőző állapotnak megfelelő
keretek között mihamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles.
A fenti üzemszüneti veszteségek közül a biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyek a biztosítási szerző- désben biztosítási összeggel megjelöltek.
Jelen feltétel szerint szerződésben nem minősül üzem- szüneti veszteségnek
a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rend- kívüli adó és illeték,
b) forgalomtól függő biztosítási, feltalálói, licence-, lízing-, tartósbérleti díjak,
c) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzem- anyagok megvételére való kiadások, ha azok nem az üzemfenntartást szolgálják,
d) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nin- csenek összefüggésben az üzemszünettel, pl. a tőkebefektetés, a spekulációs és az ingatlanügy- letek.
3. Fedezeti tartam
A biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási köte- lezettsége az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetke- zésének időpontjában kezdődik, és a biztosítási szerző- désben megjelölt fedezeti tartamig tart.
Amennyiben a fedezeti tartam 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, az éves szinten megadott üzemszüneti veszte- ségek biztosítási összegének a fedezeti tartamra eső arányos része képezi az egyes üzemszüneti veszteségek kártérítési limitjét.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem – a káreset bekövetkezését megelőző állapotának megfelelő
– újraindításának időpontjában, de legkésőbb a fedezeti tartam lejáratakor szűnik meg.
4. Könyvvezetési kötelezettség
A biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályzatok- ban számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezett- ségének eleget tenni. A folyó évre, valamint az előző három évre vonatkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve biztonságos helyen köteles megőrizni.
A fentiek megsértése esetén a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, kivéve, ha a biztosított kötelességszegése sem a káreset megállapítását, sem a biztosító szolgáltatásának megállapítását és mértékét nem befolyásolta.
5. Kizárások
A biztosítási védelem – a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében (2009), valamint a különböző feje- zetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki a következő károkra:
35
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 35 2/10/10 11:16:34 AM
a) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti feljegyzések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okiratok, számlák és hasonlók megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása vagy megrongálódása,
b) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok és egyéb adathordozók megsemmisülése, elvesz- tése, eltulajdonítása vagy megrongálódása,
c) a normál üzemi körülményektől való szándékos
– tesztelés, szándékos túlterhelés illetve egyéb kísérletek miatti – eltérés.
A biztosító nem téríti meg az olyan – biztosítási események miatti – üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzem- szünet egyéb okból való tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl. átalakítás, felújítás, karbantartás). A biztosító ebben az esetben is kártérítést nyújt arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel – az egyébként szükséges üzemszünet – a biztosítási esemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.
A biztosító nem téríti meg a megnövekedett olyan üzem- szüneti veszteségeket, amelyek az üzemszüneti tartam meghosszabbodása folytán keletkeztek a következő okok miatt:
a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett események vagy tartós körülmények következtében,
b) az üzem bővítése vagy olyan újítások miatt, amelyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni helyreállítás során vezettek be,
c) hatósági újraépítési vagy üzemeltetési korlátozá- sok miatt,
d) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása, tulajdoni, birtoklási, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása vagy egyéb hasonló események miatt,
e) mert a biztosított a megsérült, megsemmisült vagyontárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem időben gondoskodik, vagy ehhez nem áll elege- ndő tőke rendelkezésére,
f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel,
g) a romlandó, illetve szezonális sajátosságokkal rendelkező áru- és raktárkészletben keletkezett károk,
h) a biztosított üzemszünete következtében valamely szerződéses partnerénél keletkezett többletkölt- ségek vagy termeléskiesési károk.
6. Önrészesedés
Az üzemszüneti biztosítás önrészesedése 3 nap, de mini- mum 100 000 Ft. Nem fedezi a biztosítás azokat az üzem- szüneti veszteségeket, amelyek a szerződésben rögzített önrészesedési időszakra esnek (munkanapokban számolva).
36
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
7. Záró rendelkezés
Egyéb, a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben a SIGNAL Biztosító Zrt. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében (2009), Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítás különös feltételeiben (2009) rögzítettek az irányadók.
Kár esetén a biztosított köteles minden, a kárral kapcso- latos számlát, bizonylatot, jegyzőkönyvet, stb. megőrizni és a biztosító számára a kárrendezés lefolytatására átadni.
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 36 2/10/10 11:16:34 AM
8. SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009)
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kötelezett- séget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése elle- nében, a jelen feltételben meghatározottak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított vagyontárgyak- ban (a biztosított saját tulajdonú vagy bérelt, illetve általa bizományba vagy javításra átvett készleteiben), a saját tulajdonú gépjárművel (bérelt, lízingelt, illetve alkalmazottak tulajdonában lévő gépjárművel) való rendszeres szállítási tevékenysége során a továbbiakban felsorolt biztosítási események a kockázatviselési időszakban okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.
Kiterjed fedezetünk továbbá a szállított, alapfedezetben biztosított gépekre és berendezésekre is, de legfeljebb a szállítóeszközönkénti biztosítási összeg 25 %-áig.
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a biztosítási szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2009), Vállalkozói All Risks Vagyon- biztosítás különös feltételei (2009) valamint a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele (2009) elnevezésű biztosítási feltételekben rögzítettek az irányadóak.
Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Vállalkozói All Risks vagyon- biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gyako- risága szerinti első díjának a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdőd- het korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítása bármely ok miatt megszűnik.
1. Biztosítási események
1.1. Alapfedezet
A biztosító a szállítási tevékenység során – a kockázatviselés időtartama alatt – az előre nem látható és hirtelen bekövetkező sérülések vagy megsemmisülés okozta azon károkat téríti meg, amelyek a következők miatt keletkeztek:
a) tűz, villámcsapás, robbanás,
b) elemi csapások; vihar, jégverés, felhőszaka- dás, földcsuszamlás, föld- és kőomlás,
c) a szállítóeszközt ért baleset,
d) hidak vagy más építmények beomlása,
1.2. Kibővített fedezet
Kibővített fedezet kizárólag az alapfedezet mellé választható. A kibővített fedezet keretében az
alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk biztosítottak:
a) a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállí- tóeszközön való elhelyezése közben keletkezett sérülés, törés,
b) rablás, a lezárt gépjárműből való lopás, vala- mint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt való eltulajdonítása.
2. Biztosítható vagyontárgyak
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben meghatározott olyan vagyontárgyakra terjed ki, amelyek a gépek, berendezések és készletek, áruk – Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2009) 7.1. b) és c) pontjai – vagyoncsoportba tartoznak, valamint a fuvaro- zásból jogszabály alapján nincsenek kizárva, és nem sorolhatók a következő termékcsoportok valamelyikébe:
a) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok,
b) öngyulladásra hajlamos anyagok,
c) tartálykocsiban szállított áruk,
d) műértékkel bíró vagyontárgyak,
e) hangszerek,
f) dohányáruk,
g) szőrmeáru,
h) fegyverek.
3. Biztosítási összeg
3.1. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg a megnevezett szállítóesz- közön a biztosítási időszakon belül előforduló maximális szállítmányérték. Több jármű esetén az egyes csúcsértékek összege képezi a szerződés szerinti teljes biztosítási összeget. A szállítmány- érték a szállítmány számla szerinti értékének és a szállítás során felmerülő költségeknek az összege.
Számla hiányában a biztosítási összeget a szállított készletek beszerzési/újraelőállítási értékének figyelembevételével kell meghatározni. (Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2009) 8.3. pontja).
3.2. Nyilvántartási kötelezettség
A szerződőnek/biztosítottnak minden egyes szállít- mányt a biztosított gépjárműhöz tartozó, rendsze- resen vezetett szállító- vagy fuvarlevéltömbbe be kell vezetni az alábbi adatok feltüntetésével: dátum, áru megnevezése, darabszám, illetve tömeg, az áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító kérésére a teljes szállító-, illetve fuvar- levéltömb bemutatandó.
37
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 37 2/10/10 11:16:34 AM
3.3. Kártérítési limit
A biztosító a fuvareszközönként kifizethető kárté- rítési kötelezettségét a teljes biztosítási időszak (egy év) alatt 5 millió Ft összegben korlátozza.
4. A kockázatviselés időbeni és területi hatálya
4.1 A jelen feltétel szerint biztosított szállítási tevé- kenységre a biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor az árut a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a járműbe berak- ják, tart a szállítás rendes ideje alatt, és abban az időpontban végződik, amikor a rendeltetési helyen, az árunak a járműből való haladéktalan kirakodása befejeződik.
4.2. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a gépjármű nem a szállítással közvetlenül össze- függő tevékenység végzése céljából őrizetlenül marad. Az őrizetlen gépjárműben való tárolás e feltételek alapján raktározásnak minősül, így ideje alatt a biztosítási védelem szünetel.
4.3. A kockázatviselés területi hatálya Magyarországra terjed ki. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.
5. A biztosító szolgáltatásának szabályai
5.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a következő költségeket téríti meg:
a) Azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosított/ szerződő a szállítmány mentése, az azt közvet- lenül fenyegető kár elhárítása és a kár enyhí- tése érdekében indokoltnak tartott. A ráfordí- tások és a kártérítés együttes összege nem haladhatja meg a szállítmányra megállapított biztosítási összeget, kivéve, ha a ráfordítások a biztosító utasítására történtek.
b) A kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a biztosító köteles megtéríteni.
c) A javítással, pótlással kapcsolatban szükségessé vált igazolt többlet fuvarozási költségeket, amennyiben – előzetes bejelentés alapján – ezen költségek indokoltságát a biztosító elismeri.
5.2. A kárigény érvényesítéséhez az alábbiakban fel- sorolt okmányok bemutatása szükséges:
a) a szállított árura vonatkozó eredeti szállító- levél, és eredeti áruszámla vagy a szállítást tanúsító egyéb eredeti okmányok,
b) az elszenvedett kár miatti veszteség össze- gének igazolására szemlejegyzőkönyv, szakértői jelentések, a tényleges kár összegét tételes részletezésben feltüntető kárszámlák, a kárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák, amennyiben a kárfelmérést – a biztosító hozzájárulásával – harmadik személy végezte,
38
c) a jelen feltétel 1.2. pontja szerint bekövetkezett károk esetén a rendőrhatósági feljelentés, jegyzőkönyv másolata.
5.3. A lezárt gépjárműből való lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt való eltulajdonítása biztosítási események 1.2. b) pont bekövetkezése miatti szállítmánykárokat csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha
a) a szállító gépjármű szilárd tetővel, felépítménnyel rendelkezett,
b) a gépjárművet lezárt állapotban parkolták le,
c) a gépjármű rendelkezett MABISZ által ajánlott, működőképes riasztó és/vagy indításgátló berendezéssel, amelyet a jármű leállítása után aktív állapotba helyeztek,
d) a biztosított szállítmányt a gépjármű utas- vagy rakterében, kívülről nem látható módon tárolták.
6. Önrészesedés
A szállítmányok biztosításának levonásos önrészesedése: kár 10%-a, min. 50 000 Ft
a) az „Alapfedezet” (jelen feltétel 1.1. bekezdése) esetén 10%, de minimum 50 000 Ft káresemé- nyenként,
b) a „Kibővített fedezet” (jelen feltétel 1.2. bekez- dése) esetén 10%, de minimum 100 000 Ft kár- eseményenként.
7. Kizárások
A biztosítási védelem nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:
7.1. azért keletkeztek, mert a szállítmány fuvarozására alkalmatlan volt a szállítóeszköz, vagy túlterhelték,
7.2. a szállítmány penészesedése, erjedése, belső romlása, illetve amelyeket rovarok, azok lárvái és rágcsálók okoztak, kivéve, ha az ilyen kár valamely a jelen feltétel 1.1. pontja szerinti biztosítási esemény következménye,
7.3. öngyulladás, tűz vagy robbanás következtében keletkeztek amiatt, hogy a szállítmány – a bizto- sítható vagyontárgyakon kívül – öngyulladás-, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagokat is tartalmazott,
7.4. a szállítmány sajátos természete miatt keletkeztek (különösen: kiszáradás, apadás, súlyveszteség), kivéve, ha az ilyen kár valamely, a jelen feltétel
1.1. pontja szerinti biztosítási esemény következ- ménye,
7.5. a szükséges csomagolás hiányossága miatt kelet- keztek, ideértve a sértetlen külső burkolaton, csomagoláson belüli tartalomhiányt is.
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 38 2/10/10 11:16:34 AM
III. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (2009)
Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek
– ha a vonatkozó biztosítások feltételei és a záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító felelősség- biztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.
Jelen feltételben nem rögzített kérdésekben a biztosítási szerződésben, és annak mellékleteiben a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele (2009) illetőleg a Ptk. rendelkezései az irányadóak.
Jelen feltétel a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján ügyféltájékoztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonat- kozó hivatkozást tartalmaznak.
A felelősségbiztosítások létrejöttének feltétele, hogy a szer- ződő/biztosított rendelkezzen érvényben lévő vagyonbiz- tosítási szerződéssel, illetőleg azt egyidejűleg megkösse.
A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás díj- fizetésének gyakorisága szerinti első díjnak, illetve díjelő- legnek a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint a vagyonbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Meg- szűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a szerződő/ biztosított vagyonbiztosítása megszűnik.
1. Biztosítási esemény
1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a biztosító biztosí- tási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerző- désben rögzített és annak mellékletein feltűntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mértékig azokért a személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási károkért, amelye- kért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik.
Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövet- kező, előre nem látható esemény.
Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülése, egészségromlása.
Tárgyrongálás: ingóság megsemmisülése, sérülése vagy használhatatlanná válása.
1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minő- sülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több biztosítási esemény a biztosított ugyanazon károkozói maga- tartásából, cselekedetéből ered és azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban következett be.
2. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya
2.1. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett károkra terjed ki.
2.2. A biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek Magyarország területén következtek be. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapod- hatnak a területi hatály kiterjesztésében.
3. A biztosítási összeg, limit
3.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.
3.2. A biztosító a kárt legfeljebb a biztosítási szerző- désben rögzített mértékig téríti meg.
3.3. A biztosító a kockázati körülmények lényeges vál- tozása esetén a biztosítási díjtételek megváltoz- tatását is kezdeményezheti.
4. A biztosító szolgáltatásának szabályai
4.1. A biztosító a károkat eseményenként és biztosítási időszakonként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben.
4.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idő- szak biztosítási összegét csökkentik. Amennyi- ben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.
4.3. A biztosítás kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt a felek közös megegyezéssel megállapodhatnak a biztosítási összeg újrafeltöl- tésében, ennek hiányában a biztosító kockázat- viselése az adott biztosítási időszak hátralévő részére megszűnik.
4.4. A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekövet- kezett személyi sérülést.
4.5. A biztosító a kárrendezési eljárás során megálla- pított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult kártérítési igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követe- lését ő egyenlítette ki.
5. A biztosítással nem fedezett károk
5.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra
39
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 39 2/10/10 11:16:35 AM
a) amelyet a szerződő és a biztosított egymás- nak okozott,
b) amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak
c) amelyet a biztosított maga szenved el,
d) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,
e) amely büntető jellegű többletköltségként (pl. büntetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből szár- mazó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, késedelmes tel- jesítés következményei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),
f) valamint nem téríti meg a biztosító azokat a nem vagyoni károkat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsértésével, valamint az előszereteti érték kárpótlásával összefüggésben keletkeztek.
5.2. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely:
a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből ered (kivéve az Általános felelősségbiztosítás feltétele (2009) 1.3. pont szerinti károk),
b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen össze- függésben következett be, a következményi károkat, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesést,
c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból erednek,
d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék) elő- állításával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos,
e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett,
f) mágneses vagy elektromágneses mező által okozott,
g) a biztosított jogszabályban írt felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilat- kozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapul,
h) az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetlenül a Human T- Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III), Lymphadenopathy Associated Vims (LAV), vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban merültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS), vagy hasonló természetű
40
szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természetű egészségi álla- pottal bármilyen módon rokonságban áll,
i) azbesztózisból vagy bármilyen hasonló beteg- ségből ered, és amely betegség az azbeszt, azbeszttermékek és/vagy azbeszttartalmú ter- mékek jelenléte, kezelése, feldolgozása, elő- állítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy alkalmazása során keletkezik,
j) közvetlenül vagy közvetve a Spongiformen Encephalopathien csoport megbetegedései vagy szindrómái, vagy azok mutációi vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek következményeképpen lépnek fel, ilyen például a Bovine Spongiform Ence- phalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encephalopathy (TME, Chronic Wasting-beteg- ség (CWD), Xxxxxxxxxx–Xxxxx-xxxxxxxxx (CJD), Xxxxxxxxx–Straussler–Scheinker-szindróma (GSS), Xxxx, Fatal Familiar Insomnia (FFI).
5.3 Nem téríti meg a biztosító továbbá
Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:
a) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékeny- sége, háborús, illetve háború jellegű cselek- mény (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,
b) belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk,
c) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,
d) hadijog, rendkívüli állapot,
e) terrorizmus bármilyen formájával összefüggés- ben keletkezett károkat az alábbiakban foglaltak szerint:
Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosí- tási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcse- lekménnyel vagy annak elkövetése során közve- szély okozásával, vagy e cselekmények közre- hatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény
– történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.
Jelen feltétel értelmében terrorista cselekmény- nek minősül továbbá minden olyan cselekmény
– függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, vagy
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 40 2/10/10 11:16:35 AM
amelyet önállóan vagy egy bizonyos szervezet, vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy
– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvános- ság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy
– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy
amelyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal haj- tottak végre.
Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben megha- tározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy köz- vetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyek- ben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.
6. A felek együttműködése
6.1. A szerződő/biztosított kötelezettsége
6.1.1. Közlési kötelezettség
A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köte- les a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kéré- sére – a biztosító kockázata szempontjából jelen- tős okiratokat, szerződéseket, hatósági határo- zatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.
6.1.2. Változás bejelentési kötelezettség
A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerződő és a biztosított haladék- talanul – de legfeljebb bekövetkezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni.
A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg válto- zott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.
A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás bejelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító
a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
6.1.3. Kárbejelentési kötelezettség
A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól szá- mított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Telefonon való bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősí- tését is. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kár- igény jogosságának, a biztosítási esemény bekövet- kezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálásához szükségesek.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontját, leírását,
– a károsult személyét és a keletkezett kártérí- tési igényt,
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatást,
– biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, doku- mentumokat,
– a biztosított vagy ügyintézőjének nevét és telefonszámát,
– valamint valamennyi egyéb lényeges informá- ciót.
Amennyiben a káresemény jellege igényli, az illeté- kes hatóságokat, szerveket (munkaügyi felügyelőség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.
6.1.4. Kármegelőzési kötelezettség
A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden, tőle elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.
6.1.5. Kárenyhítési kötelezettség
A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.
A biztosított a biztosítási esemény helyszínét a kár- esemény bekövetkezését, vagy annak a tudomás- szerzésétől követő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kárszemle megkezdéséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.
A biztosító javaslatot tehet a kár enyhítésére. Amennyiben a biztosított ettől a megoldástól eltér, a többletköltségeket a biztosító nem téríti.
41
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 41 2/10/10 11:16:35 AM
6.2. A biztosító kötelezettségei
6.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilatkozat önmagában nem kötelezi a biztosítót kártérítési összeg megfizetésére, a biztosító a biztosított felelősségét minden esetben vizsgálja. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat meg- fizetésére köteles.
6.2.2. A kártérítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.
6.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a kártérítés végső összege még nem határoz- ható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.
7. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga
7.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változásbe- jelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallga- tott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
7.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkez- tek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
7.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezését a 6.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a fel- világosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.
7.4. A biztosítót a károsulttal szemben a kártérítés megfizetése alól a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti
A szándékos károkozásnak, továbbá a súlyos gon- datlanságnak a szerződésben megállapított esetei- ben a biztosító követelheti a biztosítottól a kifi- zetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatar- tása nem volt jogellenes.
Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított
– hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,
– tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,
– a kárt súlyosan ittas állapotban, vagy bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek, kábítószer fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,
– a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta,
– a kárt a szakmai előírások súlyos megsze- gésével okozta.
7.5. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munka- napon belül köteles a biztosítónak írásban beje- lenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.
7.6. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi enged- mény alapján megnyíló visszkeresetének érvénye- sítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e köte- lezettségének elmulasztásából származó követ- kezmények a biztosítottat terhelik.
7.7. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor köti a biztosítót, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
42
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 42 2/10/10 11:16:35 AM
IV. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (2009)
1. ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FEL- TÉTELE (2009)
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele (2009) az irányadó.
1. Biztosítási esemény
1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel szerint a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig a szerződő/biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott és jog- szerűen folytatott tevékenységével szerződésen kívül, harmadik személynek okozott személyi sérülé- ses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyron- gálási kár.
1.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá a bérlő által a tulajdonosnak/bérbeadónak a kockázat- viselés helyén lévő ingóságaiban és ingatlanában a Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás feltételei- nek (2009) 1. és 2. pont szerint meghatározott, okozott károk bekövetkezése, amelyek okozásáért a bérlő a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
1.3. Környezetszennyezés: minden olyan anyag beju- tása, behatolása, beszivárgása a talajba (föld, homok, kő, szikla, láp, stb.), a vizekbe (ideértve a természetes és mesterséges vízrendszereket), vagy a légkörbe, amelyek hátrányos biológiai, kémiai, vagy fizikai változást okoznak azok természetes tulajdonságaiban, és a szennyezés annak követ- keztében állt elő, hogy a szennyezés megakadá- lyozására szolgáló berendezést egy hirtelen fellépő, előre nem látható külső hatás a rendeltetésszerű üzemeltetésre alkalmatlanná tette.
Fedezi a szerződés azokat a károkat is, amelye- ket a hatályos vízügyi jogszabályok megsértése miatti kártérítési kötelezettségként támasztanak Biztosítottal szemben, ide nem értve a kötbért, bírságot.
Nem terjed ki a biztosítás fedezete
a) a vizet szennyező anyagok tárolása, vezetékes szállítása, iparszerű szállítása, át- és feldolgo- zása, termelése és termelésben történő felhasználása által okozott károkra, különös tekintettel a kőolaj- és vegyipari termékekre;
b) az olyan termelő berendezések gyártása, szál- lítása, karbantartása, üzemeltetése és javítása által okozott károkra, amelyekben vizet szennye- ző anyagot szállítanak, tárolnak, felhasználnak, ideértve a szennyvíztisztító és a tároló beren- dezéseket is;
c) a hulladéktárolók és szennyvíztisztítók üzemel- tetése által okozott károkra;
d) a vonatkozó feltételünk szerinti árvízkár miatt keletkező károkra.
A fedezet csak azokra a berendezésekre, telep- helyekre, tárolókra stb. hatályos, amelyek a bizto- sítási szerződésben legalább All Risks fedezetre biztosítottak. Ha szerződés hatálya alatt a beren- dezések, stb. módosítására, bővítésére került sor, ezt a körülményt a Biztosítóval közölni kell. A módosított, bővített tevékenységgel összefüggés- ben a biztosítási fedezet csak az arra vonatkozó kiegészítő szerződés megkötésével kezdődik.
Szerződő/biztosított köteles:
a) a tevékenységével kapcsolatos törvényeket, jogszabályokat és hatósági előírásokat betartani;
b) a berendezések szakmai karbantartását vagy karbantarthatóságát biztosítani, a szükséges javításokat és karbantartási munkálatokat hala- déktalanul elvégeztetni. Legalább 5 évenként
– szennyvíztisztító berendezések esetén 2 éven- ként – szakértőkkel az egész berendezést ellenőriztetni kell, hacsak jogszabály vagy hatósági előírás rövidebb határidőt nem ír elő. A határidő a szerződés kezdetétől független, és az utolsó vizsgálat vagy az üzembe helye- zés napjától kerül figyelembevételre;
c) a szennyvizet szennyvíztisztító berendezéssel tisztítani;
d) gondoskodni arról, hogy a szennyvíz szükséges méregtelenítése, semlegesítése és tisztítása folyamatosan – szükség esetén naponta – arra kiképzett és alkalmas személy felügyelete alatt történjen.
Szennyvíz az olyan háztartási, kommunális, ipari vagy szolgáltatói tevékenység során szennyeződött víz, amelynek következtében a víz természetes tisztasága vagy tulajdonsága megváltozott. A trá- gyalé nem szennyvíz.
A szennyvíztisztító berendezés azon berendezések összessége, amelyekbe a biztosított telephelyen keletkező szennyvizeket összegyűjtik, elvezetik és tisztítják. A szennyvizet a tisztító berendezésbe történő bevezetés előtt úgy kell előkezelni, hogy az a berendezés működését, karbantartását, vagy a szennyvíz tisztítását ne veszélyeztesse, vagy befolyásolja.
A jelen fejezetben megnevezett, a környezet szennyezésével okozott károk és költségek a biz- tosítási összeg keretében kerülnek megtérítésre.
43
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 43 2/10/10 11:16:36 AM
A környezetszennyezési felelősségbiztosítás kár- térítési limite 1 000 000 Ft/kár, 3 000 000 Ft/év. A felek ettől eltérő mértékű limitben is megálla- podhatnak
2. Kizárások
Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítások általános feltételében (2009) foglaltakon kívül:
a) a szerződésszegéssel okozott károkat,
b) a szolgáltatatói minőségben okozott károkat,
c) a termékfelelősségi károkat (azokat a károkat, amelyeket a biztosított, mint a termék gyártója, forgalmazója, importálója okozott),
d) a biztosított által munkáltatói minőségében a munka- vállalónak okozott károkat, valamint a foglalkozási megbetegedésből eredő károkat,
e) az építési, szerelési munkákkal járó, előre tervezett és a teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges károkat,
f) a vadgazdálkodással okozott károkat,
g) a biztosítottat, mint személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység folytatója- ként terhelő károkat,
h) a gépjármű üzembentartójának kötelező fele- lősségbiztosításáról szóló mindenkori hatályos jog- szabály hatálya alá tartozó járművek által okozott károkat,
i) a lőfegyverviseléssel járó bármely tevékenység folytatásából eredő károkat,
j) közúti burkolat fenntartása, karbantartása során okozott károkat,
k) a járművön, vontatmányon, munkagépen elhelye- zett vagyontárgyakban a szállításuk során okozott károkat, valamint,
l) ha a károkat nem a tevékenység folytatása idézte elő, hanem részben vagy egészben az épületek, építmények avultsága, azok karbantartásának elmu- lasztása vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben kelet- keztek.
3.Többletszolgáltatás
a) A biztosított épületeken, építési engedéllyel végzett bővítési, átalakítási munkák során keletkező épít- tetői felelősség. Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év
b) Be- és kirakodás során harmadik személyszállító járművében keletkezett felelősségi károk Kárté- rítési limit: 200 000 Ft/kár/év
c) Bérlői minőségben a bérelt ingatlanon okozott felelősségi károk - üzleti út során (pl. szállodai szoba, tárgyaló) Kártérítési limit: 50 000 Ft/kár/év
d) Őrzésre tartott kutya által harmadik személynek a feltételek szerint okozott felelősségi kárai esetén a kártérítési limit az általános felelősségbiztosítás limite
4. A biztosító megtérítési igénye
A Felelősségbiztosítások általános feltételében (2009) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését köve- telheti a biztosítottól, ha
a) a kár a tevékenység folytatására vonatkozó bármilyen előírás – többek között egészségügyi, egészségvédelmi, karbantartási szabályok súlyos megszegésével összefüg- gésben, illetve be nem tartása miatt keletkezett
b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatványainak nem rendeltetésszerű használatával okozott károkat.
5. Önrészesedés
E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként. A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapodhatnak.
44
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 44 2/10/10 11:16:36 AM
2. MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009)
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele (2009) az irányadó.
1. Biztosítási esemény
1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a munkáltatót, mint biztosítottat a Munka Törvénykönyvének előírásai alapján terhelő olyan személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási kártérítési követelés, amelyet a biztosítottal munka- viszonyban álló személyek munkabalesete során a munkavállaló támaszt a biztosítottal szemben, és amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
1.2. Jelen feltétel fedezetet nyújtanak a biztosítottal munkaviszonyban álló munkavállalót ért munka- baleset miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelésekre is.
1.3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, a munkavállaló közre- hatásának mértékétől függetlenül. A munkavég- zéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkezés, foglalkozás, egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri. Nem tekinthető munka- végzéssel összefüggésben bekövetkező munka- balesetnek az a baleset, amely a munkavállalót a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
2. Kizárások
2.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítások általános feltételében (2009) foglaltakon kívül a bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési követeléseket.
2.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezéséből származó kártérítési igénynek azt a részét, melyet a munkavállaló vétkes maga- tartása idézett elő.
3. A biztosító megtérítési igénye
A Felelősségbiztosítások általános feltételében (2009) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését köve- telheti a biztosítottól, ha a biztosított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és annak végrehajtásáról szóló
5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet szerint a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelményeket súlyosan megsérti.
Jelen feltétel – eltérő megállapodás hiányában – nem nyújt fedezetet a biztosított kiküldetés alapján munkát végző munkavállalóját, illetve a biztosítottnál kirendelés alapján munkát végző munkavállalót ért károkra.
4. Önrészesedés
E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
45
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 45 2/10/10 11:16:36 AM
3. TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009)
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele (2009) az irányadó.
1. Biztosítási esemény
1.1. Biztosítási eseménynek minősülnek jelen feltétel szerint a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig a gyártó, forgalmazó, importáló (továbbiakban: biztosított) által okozott és a biztosított által előállított, forgal- mazott, importált termék hibájából eredő személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási károk, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
1.2. Terméknek minősülnek mindazok az ingóságok, amelyek a számviteli törvény szerint kész, félkész termékek, valamint mindezek alapanyagai (füg- getlenül attól, hogy azok utóbb ingóságok vagy ingatlanok alkotórészévé válnak).
Terméknek minősül továbbá a forgalomba hozott áru, beleértve a tartozékait és a csomagolását.
1.3. E feltételek szerint nem minősül terméknek az ingatlan, illetve azzal kapcsolatban végzett tevé- kenység, többek között földművelés, valamint az állattenyésztésből, halászatból, vadászatból szár- mazó feldolgozatlan termék.
1.4. A termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény alapján a termék akkor minősül hibásnak, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására.
A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.
2. Kizárások
Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelősségbiztosítások általános feltételében (2009) foglaltakon kívül:
a) a szolgáltatói minőségben okozott károkra,
b) a munkáltatói minőségben okozott károkra,
c) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kőolaj- termékekre,
d) villamos energiára,
e) légi járművekre, azok alkatrészeire,
f) orvosságokra, beleértve a fogamzásgátló eszkö- zöket és az oltóanyagokat,
g) vegyi termékekre, készbetonra és készbeton- elemekre,
46
h) gyógyászati készülékekre,
i) génanyagra,
j) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, passzív) fogyasztásának vagy más jellegű használatának következtében fellépő egészségkárosodásra, annak rosszabbodására, illetve azokra, amelyek annak továbbterjedésén alapulnak,
k) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,
l) szavatossági, garanciális igény (EK) érvényesí- téséből származó kártérítési követelésekre,
m) azokra a károkra, amelyek a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások be nem tartásával össze- függésben keletkeztek,
n) a termék rendeltetésszerű használata érdekében elvégzett beruházások miatt keletkező költségekre,
o) a termék károsodásának fenyegetésével való zsarolásra,
p) a hibás termék felülvizsgálata, javítása, szervize- lése, cseréje, vagy a forgalomból kivonásra való visszahívás, illetve megsemmisítés költségeire,
q) a hibás termék más termékkel való egyesítése, összevegyítése, elegyesítése, e termékbe való beépítése, feldolgozása során előállított új termék- ben keletkezett károkra,
r) magában a hibás termékben, tartozékaiban, vagy alkatrészeiben keletkezett károkra.
3. A biztosító megtérítési igénye
A Felelősségbiztosítások általános feltételében (2009) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha
a) a kárt forgalmazási engedély nélküli termék okozta, vagy a termék forgalomból való kivonását, vissza- hívását a hatóság elrendelte, és a biztosított a visszahívási kötelezettségét nem teljesítette,
b) a kár azért keletkezett, mert a biztosított nem adott a termék rendeltetésszerű használatára vonatkozó tájékoztatást.
4. Önrészesedés
E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 46 2/10/10 11:16:36 AM
4. SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2009)
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele (2009) az irányadó.
1. Biztosítási esemény
1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel szerint
– a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig a szerződő/bizto- sított által nyújtott szolgáltatás hibás teljesítéséből eredő, a szerződő/biztosított szerződéses part- nereinek okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási kár.
1.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá a tulajdo- nos / bérbeadó által a bérlőnek a bérelt ingatlanban elhelyezett ingóságaiban és saját beruházásában a Vállalkozói All Risks vagyonbiztosításának különös feltételének (2009) 1. és 2. szerint meg- határozott károk bekövetkezése, amelyek okozásá- ért a tulajdonos / bérbeadó a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2. Kizárások
Nem nyújt fedezet a biztosítás a Felelősségbiztosítások általános feltételében (2009) foglaltakon kívül:
a) a termékfelelősségi károkra (azokra a károkra, amelyekért a biztosított gyártói, forgalmazói, importálói minőségében felelős),
b) a munkáltatói minőségben okozott károkra,
c) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kőolajter- mékekre,
d) villamos energiára,
e) légi járművekre, annak alkatrészeire,
f) orvosságokra, beleértve a fogamzásgátló esz- közöket és az oltóanyagokat,
g) vegyi termékekre, készbetonra és készbeton- elemekre,
h) gyógyászati készülékekre,
i) génanyagra,
j) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, passzív) fogyasztásának vagy más jellegű használatának következtében fellépő egészségkárosodásra, annak rosszabbodására, illetve azokra, amelyek annak továbbterjedésén alapulnak,
k) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,
l) szavatossági, garanciális igény (EK) érvénye- sítéséből származó kártérítési követelésekre,
m) azokra a költségekre, amelyek a szolgáltatás kija- vítása, kicserélése, a szolgáltatás más szolgálta- tással való pótlása során merültek fel,
n) a mezőgazdasági jellegű (szántóföldi, állatteny- észtési, halászati) és vadászati szolgáltatásokból eredő károkra,
o) magában a hibás szolgáltatásokban keletkezett károkra.
3. A biztosító megtérítési igénye:
A Felelősségbiztosítások általános feltételében (2009) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését köve- telheti a biztosítottól, ha
a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek között az egészségügyi, egészségvédelmi előírások be nem tartása miatt következett be,
b) a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulaj- donsága idézte elő, és erről a fokozott veszélyről a biztosított nem adott tájékoztatást a szolgáltatás igénybevevőjének.
4. Önrészesedés:
E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
47
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 47 2/10/10 11:16:37 AM
5. TANULÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (2009)
Jelen ügyfél tájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoztató- nak is minősülő Felelősségbiztosítások általános feltétele (2009) irányadó.
1. Biztosítottak köre:
Jelen felelősségbiztosítási feltételrendszer alapján biztosított- nak minősülnek:
a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 2.§- az alapján a szakképzés intézményei, ide értve a szakképző iskolákat, a képző központokat, és ezek tanulóit,
b) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20.§- a alapján a közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei, a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési oktatási intézmények, illetve a 21.§-a alapján a közoktatás pedagógiai szak- szolgálatainak intézményei, és ezek tanulói,
c) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. szerinti felsőoktatási intézmények és hallgatóik,
d) a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. tv. 3.§ (1) bekezdésében meghatározott iskolarendszeren kívüli képzést biztosító intézmények, és azok tanulói,
e) valamint azok a vállalkozások, amelyek kötelező szakmai gyakorlat, vagy nyári munka keretében tanulókat, hallgatókat, illetve egyéb oktatásban résztvevő tanulói, hallgató jogviszonnyal rendel- kező személyeket foglalkoztatnak, és az itt foglal- koztatott tanulók és hallgatók.
2. Biztosítási esemény
Jelen biztosítási szerződési feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosított oktatás, képzés, szakmai gyakorlat, illetve egyéb nevelési vagy gyermekellátási tevé- kenysége során, az abban résztvevő tanulóknak, hallgatók- nak, gondozottaknak okozott személyi sérüléses (vagyon és nem vagyoni) és dologi kárai, melyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
Fedezetet nyújt a biztosítás
a) a biztosított oktatói, nevelői, illetve szakmai tevékeny- ségével összefüggésben a tanulót, hallgatót, kép- zésben résztvevőt az oktatás, nevelés, illetve elméleti és gyakorlati képzés, valamint munka keretében ért károkból származó kártérítési kötelezettségekre,
b) a biztosított által nyújtott éjszakai elhelyezés (pl. kollégium, bentlakásos intézmények) során a tanulókat, hallgatókat ért károkra,
c) iskolán kívüli oktatás során, iskolai rendezvényeken, kirándulások, utazások alkalmával a tanulókat, hallgatókat ért károkra. Tanterven kívüli utazá-
48
sokra akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha az iskola vezetősége azt engedélyezte,
d) a biztosítottat, mint belátási képességgel nem, vagy korlátozottan rendelkező személy gondozó- ját terhelő kártérítési kötelezettségekre,
e) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, laboratóriumban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra,
f) a tanuló által harmadik személynek okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint dologi károkra,
g) a szakmai gyakorlaton részt vevő tanulókat (hall- gatókat) a gyakorlati képzés során ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint foglalkoz- tató kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Fedezi a biztosítás – eltérően a Felelősségbiztosítás általános feltétele (2009) 5.1. a), b) és c) bekezdésétől – a tanuló (hallgató) által szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak okozott azokat a személysérüléses és dologi károkat, melyekért a tanuló (hallgató) kártérítési felelősséggel tartozik,
3. Kizárások
3.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítások általános feltétele (2009) 5. fejezetében felsorolt eseteken kívül
a) a gyermekek (tanulók) által egymásnak okozott, dologi károkozás kapcsán felmerülő, biztosí- tottat terhelő kártérítési kötelezettségeket,
b) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdo- nításából eredő kártérítési kötelezettségeket,
c) bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési követeléseket.
3.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezéséből származó kártérítési igénynek azt a részét, melyet a munkavállaló vétkes maga- tartása idézett elő, valamint, ha a kárt a károsult tanuló, illetve képzésben résztvevő elháríthatatlan magatartása okozott.
3.3. A biztosító mentesül a kártérítési felelősség alól, abban az esetben, ha a kárt a biztosított műkö- dési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta.
4. A biztosító megtérítési igénye
A Felelősségbiztosítások általános feltételében (2009) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését köve- telheti a biztosítottól, ha a biztosított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet szerint a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelményeket súlyosan megsérti
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 48 2/10/10 11:16:37 AM
5. A biztosítási összeg, limit
A biztosítási összeg (kártérítési limit) 2 000 000 Ft/kár/év.
6. Önrészesedés
E biztosítás levonásos önrészesedése 10 %, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
49
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 49 2/10/10 11:16:37 AM
Jegyzetek
2/10/10 11:16:37 AM
50
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 50
SIG01-SIG-003-10_Vallalkozoi AllRisk feltetel.indd 51 2/10/10 11:16:37 AM