OTP SZEMÉLYI KÖLCSÖNHÖZ KAPCSOLÓDÓ, GB636 JELÛ TÖRLESZTÉSI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

Jelen feltételek – ellenkező szerződéses kikötések hiányában – a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és az OTP Bank Nyrt. kö- zött létrejött GB636 jelű csoportos biztosítási szerződésre (a továbbiakban: csoportos biztosítási szerződés) érvényesek, feltéve, hogy a csoportos biz- tosítási szerződést erre hivatkozva kötötték, és a jelen feltételhez kapcsoló- dó különös feltételek másképp nem rendelkeznek.

Jelen törlesztési biztosítás alapján a biztosító a természetes személy biztosított halála, balesetből vagy betegségből eredő egészségi álla- pot csökkentése, munkanélkülisége vagy keresőképtelensége eseté- re a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére vál- lal kötelezettséget.

1.§ A szerződés alanyai

1.1. A csoportos biztosítási szerződés alanyai a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a biztosító.

1.2. A szerződő az OTP Bank Nyrt., amely a biztosítóval a csoportos bizto- sítási szerződést megköti és a csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatokat megteszi, valamint a csoportos biztosítás első díját a biz- tosítónak megfizeti (ld. még 5.1. és 11.2. pontok). A szerződő a csopor- tos biztosítási szerződés tartama alatt a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.3. Egy adott személyi kölcsönszerződéshez kapcsolódóan biztosított az adott személyi kölcsönszerződést (a továbbiakban: hitelszerződés) kötő ter- mészetes személy, akire a biztosító kockázatot vállal és akinek a halálával, balesetével, betegségével és/vagy munkanélkülivé válásával összefüggő kockázatokra a csoportos biztosítási szerződés létrejött, és aki

− megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követelményeknek (ld. 4.§);

Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2496/B6 – Hatályos 2014. november 1-jétől visszavonásig.

− az adott hitelszerződésre vonatkozóan a csoportos biztosítási szerző- déshez biztosítottként csatlakozik (a csatlakozásra vonatkozóan ld. még a 3.§-ban szereplő rendelkezéseket);

− reá a biztosító kockázatviselése a jelen feltételek szerint ténylegesen ki- terjed (a kockázatviselés megszűnésére vonatkozóan ld. még a 8.§-ban szereplő rendelkezéseket).

1.4. A kedvezményezett a csoportos biztosítási szerződésben megjelölt azon jogi személy, amely jogosult arra, hogy a biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén a csoportos biztosítási szerződés szerinti szolgáltatásokat számára teljesítsék. A csoportos biztosítási szerződés kedvezményezettje a biztosított által tett csatlakozási nyilatkozatban adott írásbeli hozzájárulása alapján az OTP Bank Nyrt. A hitelszerződésből eredő követelés eladása vagy engedményezése esetén a kedvezményezett az OTP Csoport azon más tagja, amelynek a részére a szerződő a hitelszerződésből eredő követelését eladja vagy engedményezi.

1.5. A biztosító a Groupama Garancia Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot vállalja és a vonatkozó biztosítási feltéte- lekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

2.§ A csoportos biztosítási szerződés létrejötte

A csoportos biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között írásban jött létre.

3.§ A biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez

3.1. A csoportos biztosítási szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonat- kozik, amelyhez a biztosítottak hozzájárulásukkal, azaz az általuk tett csat- lakozási nyilatkozat megtételével egyénileg csatlakoznak.

3.2. A biztosítottnak minden egyes hitelszerződésre vonatkozóan külön csatlakozási nyilatkozatot kell tennie.

3.3. A szerződő ügyfele az alábbiakban felsorolt módok valamelyike útján csatlakozhat a csoportos biztosítási szerződéshez:

Írásbeli csatlakozási nyilatkozat útján:

− a hitelkérelem/hitelszerződés aláírásakor a szerződőnél személyesen alá- írt csatlakozási nyilatkozat megtételével;

− a kölcsönösszeg folyósítását követően szabályosan kitöltött és aláírt és a szerződő részére eljuttatott írásbeli csatlakozási nyilatkozattal.

Szóbeli csatlakozási nyilatkozat útján:

− a kölcsönösszeg folyósítását követően, a szerződő által kezdeményezett és az ügyfélszolgálata által rögzítésre került telefonhívás során távbe- szélő útján tett szóbeli csatlakozási nyilatkozattal;

− a szerződő OTPdirekt szerződést kötött ügyfele által a kölcsönösszeg fo- lyósítását követően – a Hitelvonal és az OTPdirekt Telefonos szolgáltatá- sok keretében, az OTPdirekt Hirdetmény szerint – kezdeményezett és a szerződő ügyfélszolgálata által rögzítésre került telefonhívás során táv- beszélő útján tett szóbeli csatlakozási nyilatkozattal, amennyiben erre az OTPdirekt Hirdetményben foglalt feltételek szerint lehetősége van.

Elektronikus csatornán tett csatlakozási nyilatkozat útján: a szerződő OTPdirekt szerződést kötött ügyfele által a kölcsönösszeg folyósítását kö- vetően – az OTPdirekt szerződés keretében, az OTPdirekt Hirdetmény sze- rint kezdeményezett – elektronikus csatornán tett csatlakozási nyilatkozat- tal, amennyiben erre az OTPdirekt Hirdetményben foglalt feltételek szerint lehetősége van.

3.4. A biztosított a csatlakozási nyilatkozat megtételekor:

a. kijelenti, hogy megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követel- ményeknek (ld. 4.§);

b. elfogadja a csoportos biztosítási szerződés feltételeit, hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése rá kiterjedjen;

c. a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik;

d. hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosított személyes adatait, vala- mint a biztosított egészségi állapotával, hitelszerződésével kapcsolatos – a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggő – adatait beszerezze, nyilvántartsa, valamint kezelje;

e. felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelő és vizsgáló orvoso- kat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igaz- gatási és munkaügyi szerveket azon – az egészségi állapotával, fennál- ló és korábbi betegségeivel, baleseteivel, illetve munkanélküliségével összefüggő – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekinteté- ben, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.

3.5. A biztosító a biztosítottnak a csatlakozási nyilatkozatban tett nyilatkoza- tait a biztosító írásban közölt kérdéseire adott válaszoknak tekinti, melyekre a biztosított közlési kötelezettségére vonatkozó szabályok alkalmazandók.

3.6. Az adott hitelszerződésre vonatkozó csatlakozási nyilatkozat megtéte- le esetén a szerződő írásbeli visszaigazolást ad át a biztosított részére arról,

hogy a biztosított nyilatkozata alapján a biztosító kockázatviselése a bizto- sítottra kiterjed (a továbbiakban: írásbeli visszaigazolás).

4.§ A biztosítottra vonatkozó előírások

4.1. A biztosított az általa tett csatlakozási nyilatkozat alapján az lehet, aki

a. elmúlt 21 éves, de a hitel-futamidő vége korábbi időpontra esik, mint annak a naptári xxxxx az utolsó napja, amelyben a biztosított a 70. élet- évét betölti;

b. egészséges (azaz: megállapított krónikus betegség következtében nem áll tartós gyógyszeres kezelést igénylő rendszeres orvosi kezelés alatt).

4.2. A csatlakozási nyilatkozat megtételekor munkaviszonnyal rendelkező biztosítottakkal szembeni további követelmények az alábbiak:

a. az elmúlt 12 hónap során nem volt több mint 30 egymást követő napon át keresőképtelen állományban;

b. a csatlakozási nyilatkozat megtételének időpontjáig sem ő, sem a munkáltatója nem kezdeményezett rendes vagy azonnali hatályú fel- mondást, közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést;

c. tudomása szerint nem tartozik az alkalmazottak azon körébe, akiknek az elkövetkező 12 (tizenkettő) hónapban a munkáltatónál végrehajtott átszervezés, alkalmazotti létszámcsökkentés, vagy a munkáltató esetle- ges csődje vagy felszámolása miatt megszüntetnék a munkaviszonyát.

4.3. 2010. július 17-e előtt kötött XXX személyi kölcsön hitelszerződéshez kapcsolódóan nem lehet biztosított az az ügyfél, aki a csoportos biztosí- tási szerződéshez való csatlakozás pillanatában

− bármilyen jogcímen nyugdíjban részesül, vagy

− egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, közkereseti társaság tagja, betéti társaság bel- vagy kültagja vagy egyéb társas vállalkozás megha- tározó befolyásolást biztosító tulajdonrészének tulajdonosa és az itt fel- sorolt tagsági vagy tulajdonosi jogviszonyok valamelyike mellett nem rendelkezik munkaviszonnyal.

5.§ A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

5.1. A csoportos biztosítási szerződés díjának megfizetésére a szerződő kö- teles, valamint szintén a szerződő köteles a csoportos biztosítási szerződés- sel kapcsolatos megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

5.2. A csoportos biztosítási szerződés havi díját a szerződő fizeti meg a biz- tosító részére. A biztosító részére megfizetett havi biztosítási díjnak a biz- tosítottra jutó arányos részét a szerződő – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a biztosítottra.

5.3. A szerződő és a biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni, valamint a biztosító által feltett, a biztosítás szempontjából szüksé- ges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljes körűen megválaszolni.

5.4. A közlési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított kö- teles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt, adatot a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A szerződő, illetve a biztosított köteles a lényeges körülmények vál- tozását (pl. a hitelszerződés tartalmának vagy összegének megvál- toztatása, a biztosított nyugdíjba vonulása) a biztosítónak írásban bejelenteni a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül.

5.5. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:

a. bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerző- déskötéskor (az egyes biztosítottak esetén a 7.2. pontban meg- jelölt időpontban) ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítá- si esemény bekövetkezésében;

b. a csoportos biztosítási szerződés megkötésétől, az egyes biztosí- tottak esetén a 7.2. pontban megjelölt időponttól a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

5.6. Ha a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése csak egyes biztosítottakkal összefüggésben merül fel, a biztosító a

közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség meg- sértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

5.7. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egy- aránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivat- kozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biz- tosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy beje- lentésre köteles lett volna.

5.8. Ha a biztosító a szerződéskötést (az egyes biztosítottak esetén a 7.2. pontban megjelölt időpontot) követően szerez tudomást a szerződéskötéskor (a csatlakozási nyilatkozat megtételekor) már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a csoportos biztosítási szerződés (biztosított esetén a rá vonatkozó biztosítási jogviszony) fennállásának az első öt évében gyakorolhatja.

5.9. A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kö- telezettsége, ha a szerződés megkötésétől (az egyes biztosítottak esetén a 7.2. pontban megjelölt időponttól) a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

5.10. Az 5.8. és az 5.9. pont rendelkezéseit a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következményeire is megfelelően al- kalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét kö- vető napon kezdődik.

5.11. A biztosító a szolgáltatás jogalapjának megállapítása céljából jogosult a vele közölt adatok ellenőrzésére, és ezért a biztosított egészségi állapotá- val kapcsolatban kérdéseket tehet fel és/vagy orvosi vizsgálatot kérhet. A biz- tosított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

5.12. A biztosított köteles haladéktalanul írásban jelezni a szerződőnek, ha nyugdíjba vonul.

5.13. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a biz- tosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltak szerint biztosítási titokként kezelni.

5.14. A biztosítottat kizárólag a rá vonatkozó biztosítási jogviszony felmon- dásának a joga (ld. 9.4. pontban) illeti meg. A biztosítottat nem illeti meg

a. a csoportos biztosítási szerződés módosításának és/vagy

b. a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyra vonatkozó szerződési feltételek módosításának a joga.

A biztosított a csoportos biztosítási szerződésbe szerződő félként nem léphet be.

6.§ A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

6.1. A biztosítottra vonatkozóan egy adott hitelszerződéshez kötődően a biztosítás tartama a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés megszű- néséig terjedő időtartam. E tartam biztosítási időszakokra oszlik.

6.2. A biztosítási időszak a törlesztőrészlet esedékességét követő naptól a következő törlesztőrészlet esedékességének napján 24 óráig tart, kivéve az alábbi eseteket:

a. Az első biztosítási időszak a biztosító kockázatviselésének kezdetétől számított következő törlesztőrészlet esedékességének napján 24 óráig tart.

b. Az adott hitelszerződéshez kötődő első biztosítási időszak tartama leg- feljebb 120 nap lehet.

c. Az utolsó biztosítási időszak a kockázatviselés megszűnésének napján 24 óráig tart. Amennyiben a biztosítási fedezet kezdetének és megszűnésé- nek hónapja megegyezik, akkor az utolsó biztosítási időszak megegyezik az első biztosítási időszakkal.

7.§ A biztosító kockázatviselésének kezdete, tartama

7.1. Ha a csoportos biztosítási szerződés és/vagy a vonatkozó különös biz- tosítási feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító kockázatviselése a biztosított hitelszerződésének tartamán belül arra az időszakra terjed ki,

amely alatt a biztosítottnak hiteltartozása áll fenn a szerződő felé. Ezzel összhangban a biztosító kockázatviselése kiterjed arra az időszakra is, amíg a biztosított csak a kamatokat törleszti és a tőkét nem.

7.2. Ha a hitelkérelem alapján a kölcsön összege folyósításra kerül, akkor a biztosító a biztosítottra vonatkozó kockázatokat (kivéve az alábbi 7.2.b. pont szerinti esetet) az adott hitelszerződésre vonatkozó csatlakozási nyi- latkozat időpontjától függően az alábbi időpontok valamelyikétől kezdő- dően viseli:

a. a hitelkérelem/hitelszerződés aláírásakor tett írásbeli csatlakozási nyilat- kozat esetén a hitelszerződés aláírásának napján 0 órától;

b. a türelmi idős, illetőleg a díjmentes végtörlesztés lehetőségét biztosító hitelszerződés esetében a biztosító a keresőképtelenségi és a munka- nélküliségi kockázatot kizárólag az első törlesztőrészlet esedékességé- nek napján 0 órától;

c. a kölcsönösszeg folyósítását követően a szerződőnél tett írásbeli csatla- kozási nyilatkozat esetén a szabályosan kitöltött és aláírt nyilatkozat megtételét követő munkanapon 0 órától;

d. a kölcsönösszeg folyósítását követően nem a szerződőnél tett írásbeli csat- lakozási nyilatkozat esetén a szabályosan kitöltött és 2 tanú előtt aláírt nyi- latkozatnak a szerződőhöz való beérkezését követő 6. nap 0. órájától;

e. a hitelszerződés megkötését követően tett szóbeli csatlakozási nyilatko- zat esetén a szerződő telefonos ügyfélszolgálata részére tett – és a te- lefonos ügyfélszolgálat által rögzített – szóbeli nyilatkozat megtételének napját követő munkanapon 0 órától;

f. a hitelszerződés megkötését követően az OTPdirekt üzletszabályzata és az aktuális Hirdetmény szerinti elektronikus csatornán tett nyilatkozat esetén a csatlakozási nyilatkozat megtételének napját követő munka- napon 0 órától.

7.3. A 7.2.d. pont szerinti csatlakozás esetén, ha a csatlakozási nyilatkozat beérkezését követő 6. nap munkaszüneti vagy szabadnapra esik, akkor a biz- tosító kockázatviselése a 6. napot követő első munkanap 0 órájától kezdődik.

8.§ A biztosító kockázatviselésének megszűnése

A biztosító kockázatviselése az adott biztosítottra vonatkozóan egy adott hitelszerződés kapcsán az összes kockázatra megszűnik abban az időpont- ban, amelyik az alább felsoroltak közül leghamarabb bekövetkezik:

a. a biztosított hitelszerződésének (esetlegesen a futamidő során módosí- tott) lejárati napján 24 órakor;

b. azon a napon, amikor a biztosított adott hitelszerződéssel kapcsolatos aktuális hiteltartozását a biztosító valamely biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén kiegyenlíti;

c. ha a biztosított hitelszerződése bármely okból megszűnik, a hitelszerző- dés megszűnésének napján 24 órakor;

d. annak a naptári évnek az utolsó napján 24 órakor, amelyben a biztosí- tott a 70. életévét betölti;

e. a biztosított halálának napján 24 órakor, amennyiben az nem minősül biztosítási eseménynek;

f. ha az érintett szerződő az adott biztosítottra vonatkozó biztosítási díjat nem fizeti meg, a szerződő által a biztosítottnak küldött írásbeli felszólításban megállapított 30 napos határidő eredménytelen el- teltével a határidő napján 24 órakor;

g. a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása (ld.

9.4. pont) esetén a felmondás hatályba lépésének a napján (ld. a 9.4.b. pontban) 24 órakor.

9.§ Felmondás

9.1. Az a biztosított, aki a csoportos biztosítási szerződéshez szóbeli vagy OTPdirekt szerződéssel rendelkező ügyfél esetében az OTPdirekt üzletsza- bályzata és az aktuális Hirdetmény szerinti elektronikus csatornán csatla- kozott, a rá vonatkozóan létrejött biztosítási jogviszonyt a szerződő által küldött írásbeli visszaigazolás kézhezvételétől számított 30 (harminc) napos határidőn belül írásban azonnali hatállyal felmondhatja.

9.2. Az azonnali hatályú felmondás a megtétel napján 24 órakor lép ha- tályba. Azonnali hatályú felmondás esetén a kockázatviselés kezdetétől annak megszűnéséig terjedő időszakra az adott hitelszerződés kapcsán nem áll fenn biztosítási díjfizetési kötelezettség.

9.3. Az azonnali hatályú felmondás jogát akkor kell határidőben érvényesí- tettnek tekinteni, ha a biztosított a 30 (harminc) napos határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon elküldi a felmondást tartalmazó írásbeli nyilatkozatát.

9.4. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása

a. A biztosított jogosult a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyt rendes fel- mondással megszüntetni a biztosítóhoz intézett, de az OTP Bankhoz el- juttatott írásbeli nyilatkozattal (ld. még a 19.2. pontot).

b. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása ese- tén a biztosító kockázatviselése a rendes felmondást tartalmazó nyilat- kozat beérkezési időpontjától függően – a biztosított adott személyi kölcsönszerződésére vonatkozóan – az alábbi időpontok valamelyikével szűnik meg:

− ha a felmondó nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját megelőzően érkezik be a szer- ződőhöz, akkor a felmondó nyilatkozat beérkezésének időpontjában folyamatban lévő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor;

− ha a felmondó nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját követően érkezik be a szerződőhöz, akkor a felmondó nyilatkozat beérkezésének időpont- jában folyamatban lévő biztosítási időszakot követő biztosítási idő- szak utolsó napján 24 órakor.

9.5. A csoportos biztosítási szerződés felmondása rendes felmondás útján

a. A csoportos biztosítási szerződést mind a szerződő, mind a biztosító jogosult a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal felmondani (ren- des felmondás).

b. A csoportos biztosítási szerződésre vonatkozó felmondás hatályba lépé- sének időpontjában biztosított személyek esetében az adott biztosított- ra vonatkozó biztosítási védelem mindaddig fennmarad, amíg a biztosí- tottra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése a 8.§-ban írt esetek va- lamelyikének bekövetkezése miatt meg nem szűnik.

10.§ Területi hatály

A biztosítás valamennyi országban bekövetkezett biztosítási eseményre ki- terjed, kivéve a munkanélkülivé válás kockázatát, amelyre vonatkozóan a területi hatály a Magyarország területén honos munkáltatóval fenn- álló munkaviszonyra korlátozódik.

11.§ A díjfizetésre vonatkozó rendelkezések

11.1. A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének, illetve szolgáltatási kötelezettségének ellenértéke.

11.2. A csoportos biztosítási szerződés első díját a szerződő fizeti meg.

11.3. A biztosítás havi díjfizetésű.

11.4. Az egyes biztosítottak után a szerződő minden biztosítási időszakra, függetlenül az adott biztosítottra vonatkozó biztosítási időszak tényleges tartamától, egységesen havi díjat fizet.

11.5. A szerződő által fizetendő havi biztosítási díj a biztosítási díj alapjá- nak és a vonatkozó díjtételnek a szorzata. A biztosítási díj összege a bizto- sítási díj alapjának változásával (ideértve a forintban fizetett, deviza alapú hitelek törlesztőrészletének deviza-árfolyamváltozás miatti változását is) változhat.

11.6. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosító kockázatviselésének mértékét vagy a biztosítási díjat befolyásoló – gazdasági, demográ- fiai, népegészségügyi – tényezők, illetve a biztosítóra vonatkozó költségek, különösen az adóterhek változása esetén a biztosítottra vonatkozó biztosítási díjtétel százalékban kifejezett mértékét meg- változtassa.

11.7. A díjmódosításról a szerződő a díjmódosítás hatályba lépése előtt legalább 30 nappal, a személyi kölcsönökre vonatkozó Hirdetményén ke- resztül tájékoztatja a biztosítottakat. A Hirdetmény a szerződő honlapján, illetve bankfiókjaiban elérhető.

11.8. A szerződő az általa megfizetett havi biztosítási díjnak a biztosítottra jutó arányos részét – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a biztosítottra. Az áthárításra kerülő díj- részt a szerződő számítja ki és a havi törlesztőrészletek esedékességekor szedi be a biztosított szerződőnél vezetett bankszámlájának megterhelé- sével.

11.9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszű- nik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosí- tó az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kocká- zatviselése véget ért (kivéve a 9.2. pontban foglalt esetet). Ha az idő- arányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köte- les visszatéríteni.

12.§ Értékkövetés

A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.

13.§ biztosítási csomagok és biztosítási események

13.1. A szerződő ügyfelét nem illeti meg a biztosítási csomagok közötti vá- lasztás joga. A leendő biztosítottra az alábbi rendelkezések szerint vonat- kozik az egyes biztosítási csomagok valamelyike:

13.2. Ha a leendő biztosított az OTP személyi kölcsön hitelszerződését 2010. július 17-én vagy azt követően kötötte, és a csoportos biztosítási szerződéshez való csatlakozásakor

− bármilyen jogcímen nyugdíjban részesül, vagy

akkor rá az adott hitelszerződéssel összefüggésben a „B” biztosítási cso- mag vonatkozik. Ha a leendő biztosított nem tartozik azon ügyfelek köré- be, akikre az adott hitelszerződéssel összefüggésben csak a „B” biztosítási csomag vonatkozhat a leendő biztosítottra az „A” biztosítási csomag vo- natkozik.

13.3. Ha a leendő biztosított az OTP személyi kölcsön hitelszerződését 2010. július 17-e előtt kötötte, akkor a leendő biztosítottra a „C” biztosí- tási csomag vonatkozik. 2010. július 17-e előtt kötött XXX személyi köl- csön hitelszerződéshez kapcsolódóan nem lehet biztosított az az ügyfél, aki a csoportos biztosítási szerződéshez való csatlakozás pillanatában

− bármilyen jogcímen nyugdíjban részesül, vagy

13.4. Ha az „A” biztosítási csomag alapján biztosított ügyfél öregségi vagy előrehozott öregségi nyugállományba vonul és azt a szerződőnek írásban bejelenti, akkor rá az írásbeli bejelentés szerződőhöz történő beérkezésé- nek időpontjától függően az alábbi időpontok valamelyikétől a „B” bizto- sítási csomag vonatkozik:

a. ha az írásbeli bejelentés a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját megelőzően érkezik be a szer- ződőhöz, akkor a beérkezés időpontját követő legközelebbi biztosítási időszak első napján 0 órától;

b. ha az írásbeli bejelentés a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját követően érkezik be a szerződő- höz, akkor a beérkezés időpontját követő legközelebbi biztosítási idő- szak utolsó napján 24 órától.

13.5. Az alább felsoroltak számítanak biztosítási eseménynek:

„A” biztosítási csomag

− Haláleset

− Betegségből eredő 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabi- litálható egészségi állapot

− Balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségká- rosodás

− Keresőképtelenség

− Munkanélküliség

„B” biztosítási csomag

− Haláleset

− Balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségká- rosodás

„C” biztosítási csomag

− Betegségből eredő 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabi- litálható egészségi állapot

− Keresőképtelenség

− Munkanélküliség

13.6. A fenti biztosítási események meghatározását a vonatkozó különös feltételek tartalmazzák.

14.§ A biztosító szolgáltatása

14.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító az alábbi biztosí- tási szolgáltatást nyújtja:

a. A biztosított halála, betegségből eredő 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi állapota és bal- esetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségká- rosodása esetén a biztosító a vonatkozó Különös Biztosítási Feltételek- ben megállapított feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részé- re a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában az adott hitel- szerződés kapcsán a kedvezményezett felé fennálló, az alábbiak szerint kiszámított hiteltartozását.

Fennálló hiteltartozás = OC + I, ahol

− OC a biztosítási esemény bekövetkezésének napján fennálló nem- hátralékos tőketartozás;

− I a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja és az azt meg- előző utolsó hiteltörlesztő részlet esedékessége közötti időszakra (K naptári nap) a következőképpen számított hiteldíj:

I = Im/30 *K naptári nap,

ahol Im a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja utáni első esedékes hiteltörlesztő részlet hiteldíj tartalma.

Forintban történő, deviza alapú finanszírozás esetén a biztosító a fenti képlet szerint kiszámított, devizában nyilvántartott tartozást az azon a napon érvényes – a szerződő által alkalmazott – az adott szemé- lyi kölcsön szerződésre vonatkozó devizaárfolyamon kell forintra átszá- mítani, amely napon a biztosító értesítette a szerződőt arról a döntésé- ről, hogy az adott kár kifizethető. A fizetendő forint összeget a biztosító kérésére a szerződő közli a biztosítóval és a biztosító a közölt forint összegeket fizeti ki a kedvezményezett részére.

b. A biztosított keresőképtelensége vagy munkanélkülivé válása esetén a biztosító a vonatkozó különös biztosítási feltételekben meg- határozott feltételek szerint és időtartamra megfizeti a kedvezménye- zett részére a biztosított adott hitelszerződése(i) alapján esedékes havi törlesztőrészlete(ke)t.

14.2. Havi törlesztést nyújtó szolgáltatás esetén a biztosító kizárólag a biz- tosítási eseményt kiváltó állapot fennállásának időtartama alatt esedékessé vált törlesztések megfizetését vállalja.

14.3. Ha a biztosítottat az adott hitelszerződés alapján megilleti a havi hiteltörlesztő részlet vagy a futamidő megváltoztatásának a joga, és a hitelszerződés ilyen módosítása következtében a biztosí- tott által fizetendő havi hiteltörlesztő részlet összege a biztosítási esemény bekövetkezését megelőző 3 (három) hónapon belül meg- emelkedik, akkor a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biz- tosító biztosítási szolgáltatásként olyan összegű havi hiteltörlesztő részlet(ek)et fizet a kedvezményezett részére, amely összeg a hitel törlesztőrészletének emelkedését megelőzően volt fizetendő a hi- telszerződés alapján. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a kereső- képtelenségi kockázatra abban az esetben, ha a biztosított kereső- képtelenségét baleset okozta.

14.4. A biztosító a havi törlesztést nyújtó biztosítási szolgáltatást egyidejű- leg csak egy jogcímen (vagy csak keresőképtelenség, vagy csak munkanél- küliség jogcímén) teljesíti. Ha havi törlesztést nyújtó szolgáltatás teljesítésé- nek tartama alatt a biztosítottnak másik jogcímen is szolgáltatási igénye ke- letkezik, melynek alapján a biztosító szintén a havi törlesztés megfizetésé- re köteles, akkor a biztosító az elsőként bejelentett biztosítási esemény alapján teljesít mindaddig, amíg ezen a jogcímen a biztosított szolgáltatás- ra jogosult.

14.5. Ha a havi törlesztést nyújtó szolgáltatás időtartama alatt olyan bizto- sítási esemény következik be, amelynek alapján a biztosító a fennálló hitel- tartozást téríti meg (lásd 14.1.a.) és ezen újonnan bekövetkezett biztosítá- si esemény kapcsán a biztosító térítési kötelezettsége a vonatkozó biztosí- tási feltételek alapján egyébként fennáll, akkor a biztosító a havi törleszté- sek fizetését befejezi és az újonnan bekövetkezett biztosítási esemény be- következésének napján (ld. a vonatkozó Különös Biztosítási Feltételekben) fennálló hiteltartozást fizeti meg a kedvezményezett részére.

14.6. A biztosító egy biztosítottra vonatkozó kockázatvállalásának felső határa a biztosítottnak a szerződővel fennálló összes – szemé- lyi kölcsönszerződésből eredő – tartozása(i) vonatkozásában 20 000 000 Ft, azaz húszmillió forint. Ezen határösszeg alkalmazása során figyelembe kell venni minden olyan kifizetést, amely az adott biztosítottra vonatkozóan a GB636 jelű csoportos biztosítási szerző- dés alapján történt.

14.7. A biztosító a szolgáltatását minden esetben forintban teljesíti a ked- vezményezett részére.

15.§ A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok

15.1. A biztosított halála esetén a biztosított örököse vagy hozzátartozója, egyébként a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy – és ameny- nyiben a tudomására jut, a szerződő is – köteles a biztosítási eseményt a bekövetkezését követő 15 napon – akadályoztatás esetén 30 napon – belül a biztosító bármely ügyfélszolgálati irodájánál bejelenteni.

15.2. A biztosítottak tájékoztatására a biztosító a következő telefonszámot tartja fenn: x00 0 000 0000

15.3. A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a bejelentési és a szükséges felvilágosítási kötelezettségek megsértése miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

15.4. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő dokumentumokat kérheti:

a. a szerződőtől a biztosított csatlakozási nyilatkozatát;

b. a biztosítási szolgáltatást igénylő személy (a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy) által kitöltött szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványt;

c. hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó iratokat;

d. baleset esetén a baleseti jegyzőkönyvet, ha ilyen készült;

e. ha a biztosítási esemény külföldön történik, az idegen nyelven kiállított dokumentumok hitelesített magyar fordítását.

15.5. Az egyes biztosítási kockázatokra/szolgáltatásokra vonatkozó külö- nös biztosítási feltételek a fentieken túl további dokumentumok benyújtá- sát írhatják elő.

15.6. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat nem vagy hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt el- utasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alap- xxx xxxxxxx el.

15.7. A biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges valamennyi doku- mentum beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

16.§ A biztosító mentesülése

16.1. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló köteleztettség megszegése esetén a biztosító az 5.5. pontban foglaltak szerint mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

16.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosí- tási esemény okozati összefüggésben áll a biztosítottnak – a biztosí- tás hatályba lépését követően – két éven belül bekövetkező öngyil- kossági kísérletével vagy öngyilkosságával, függetlenül attól, hogy azt tudatzavarában követte el.

16.3. Amennyiben a biztosítási esemény összefüggésben áll a bizto- sított nem orvosi javallatra vagy nem az előírt adagolásban történő gyógyszer szedésével a biztosító jogosult a szolgáltatását csökkente- ni. A szolgáltatás csökkentésének mértékét a biztosító orvosa álla- pítja meg.

16.4. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizo- nyítást nyer, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. Sú- lyosan gondatlan magatartás okozta biztosítási eseménynek minő- sül, ha:

a. a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkövetett sú- lyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben követ- kezett be;

b. a biztosítási esemény bekövetkezésekor kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt;

c. a biztosítási esemény a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüg- gésben következett be;

d. a biztosítási esemény a biztosított jogosítvány vagy érvényes for- galmi engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű és gépjármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;

e. a biztosítási esemény amiatt következett be, hogy a biztosított engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett;

f. a biztosítási esemény a biztosított munkavégzése során, a mun- kavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be;

g. diagnosztizált betegség esetén a biztosított az orvosi utasításo- kat nem tartotta be és ennek következményeként szövődmény, állapotromlás következett be, ami megelőzhető lett volna.

17.§ Kizárások

17.1. A biztosító nem viseli a keresőképtelenségi és a munkanélküli- ségi kockázatot, ha a kockázatviselés kezdetekor a biztosított bár- milyen jogcímen – kivéve az özvegyi nyugdíjat – nyugdíjas.

17.2. A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a bekö- vetkezett biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüg- gésben áll:

a. harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel (jelen fel- tételek szempontjából harci cselekménynek minősül a hadüze- nettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forra- dalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísér- let, polgárháború, népi megmozdulás, például nem engedélye- zett tüntetés, vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei például csak légi csapás vagy csak tengeri akció, kommandó támadás, ter- rorcselekmény);

b. állam elleni bűncselekményekkel, felkelésekkel vagy zavargások-

xxx (e feltétel szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Bün- tető Törvénykönyv annak minősít: különösen lázadás, kémkedés, rombolás);

c. atomkárokkal (nukleáris hasadás, nukleáris reakció, fúzió, radio- aktív, ionizáló, illetve lézersugárzás, valamint ezek szennyezése, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést);

x. xxxxxxx, robbanószer, vegyi vagy gyúlékony anyagok használa- tával;

e. HIV fertőzéssel (kivéve azokat a speciális eseteket, amikor a fer- tőzés, olyan körülmények között történt, amit a biztosított nem tudott elkerülni: például laboratóriumi fertőződés vagy fogorvo- si manipuláció);

f. nemi érintkezés útján terjedő egyes fertőző betegségekkel (pél- dául hepatitis C vírus);

g. egyéb kockázatosnak minősülő tevékenységekkel, különösen a búvárkodás, barlangászat, hegymászás, egyéni hajózás, vitorlá- zás, vadvízi evezés, tengeri horgászat.

17.3. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosított balesete vagy betegsége

a. gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben hazai vagy nemzetközi sportversenyen való részvétel következtében vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be, vagy

b. nem a szervezett légi forgalom keretében végrehatott légi úton való részvétel, hanem egyéb (akár motoros, akár motor nélküli) repülés vagy repülősportolás következménye, vagy

c. hivatásos sportolóként végzett, a saját megélhetését biztosító sporttevékenysége során következett be.

17.4. Jelen feltétel alapján nem minősül balesetnek továbbá:

– megemelés;

– fagyás;

– napszúrás;

– foglalkozási megbetegedés;

– öncsonkítás;

– öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet;

– ejtôernyôzés, sziklamászás, barlangkutatás tevékenységek során bekövetkezô balesetek;

– szívinfarktus, agyvérzés, epilepszia, tudatzavar vagy belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkezett balesetek.

A baleseti esemény előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkciójában korlátozott testrészek a biztosításból ki vannak zárva.

17.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatviselés kezdete előtt meglévő betegséggel, kóros állapottal vagy a veleszü- letett rendellenességekkel (együttesen: meglévő betegség) és azok következményeivel okozati összefüggésben álló eseményekre abban az esetben, ha a kockázatviselés kezdetekor a meglévő betegségről a biztosított tudomással bírt.

17.6. A kockázatviselés kezdete előtt bekövetkezett bármely okból már károsodott, beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, il- letve e sérülések későbbi következményei a biztosításból ki vannak zárva.

17.7. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésekor köteles indokolatlan késedelem nélkül orvosi ellátást igénybe venni, vala- mint a kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni. A biztosító jogosult a szolgáltatást részben vagy egészben megtagadni, ameny- nyiben a biztosított e kötelezettségének nem tett eleget.

17.8. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan szubjektív panaszokra épülő betegségekre, amelyek objektív orvosi módsze- rekkel nem igazolhatók (például migrén vagy a gerinc egyes dege- neratív betegségei (polidiszkopátia) és azok közvetett vagy köz- vetlen következményei, stb.). A biztosító szubjektív panasznak te- kinti az olyan tünetekre alapuló panaszt, ami kizárólag a beteg be- számolójára, érzéseire alapul. Objektív orvosi módszerek azok a módszerek, melyek alkalmazásával az orvosi fizikális, eszközös vagy laboratóriumi vizsgálat által a betegség észlelhető, kimutat- ható.

18.§ A személyes adatok kezelésére, valamint

a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)

18.1. Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fizio- lógiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jel- lemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonat- kozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindad- dig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítha- tó. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállítás- hoz szükségesek.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.

e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adato- kon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különö- sen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltozta- tása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisí- tése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosí- tására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.

h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap- ján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.

i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il- letve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik.

l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

m. Biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;

n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatko- zó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz.

o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt megha- tározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedé- lyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a

halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy szár- maztatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).

p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.

18.2. Az adatkezelés célja, jogalapja

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (to- vábbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél.

Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tud- nivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

18.3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§

(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek.

A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre, küldött levelével korlátozásmente- sen leiratkozhat.

18.4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító

18.4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosí- tó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a bizto- sítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

18.4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

18.4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel;

c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal;

j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatal- mazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítá- si Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kár- történeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben sza- bályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz-

tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-r. pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetés- ről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításá- ról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésé- ről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

18.4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoz- tatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megke- resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettsé- gének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgá- lati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

18.4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

18.4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem ál- lapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. feje- zetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló tör- vényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító a 18.4.2.–18.4.6. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.

18.4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

18.4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

18.4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jog- utód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szakta- nácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésé- től számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az in- formációt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási köte- lezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk- ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

18.4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza- bályok (a Bit. 2015. január 1-jétől hatályos 161/A.§-a alapján)

A Bit. 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezése lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik telje- sítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadá- lyozása céljából – megkereséssel forduljanak más biztosítóhoz a megke- resett biztosító által – a Bit. 155.§ (1) bekezdésében meghatározottak sze- rint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 161/A.§ (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A Bit. 161/A.§ (3)-(5) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet.

18.5. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles tö- rölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerző- déssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adat-

kezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

18.6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések

18.6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, számítógépes úton is kezeli.

18.6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

18.6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántar- tásokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügy- fél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti a törvényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügy- fél kérésére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az ál- tala vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgo- zott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtar- tamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüg- gő tevékenységéről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

18.6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. tiltakozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.

Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;

b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint

c. törvényben meghatározott egyéb esetben.

Az ügyfél a jogainak megsértése esetén vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.

18.6.5. Kártérítés, sérelemdíj

Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté- sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze- mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté- sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

18.6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

18.6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthe- tőek a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon.

18.6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adatkezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében ható- sági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelen- tett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.

18.7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez

szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák, posta	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek	programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekint- hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon is.

A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

A biztosító megbízása alapján eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

18.8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése

Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, panasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatár- saihoz fordulhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx weboldal “Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyi- ben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gya- korolja. A Magyar Nemzeti Bank elérhetőségei: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszá- ma: x00 0 000 0000, helyi tarifával hívható telefonszám: x00 00 000 000,

központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejötté- vel, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződés- szegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz for- dulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (levélcím: 1525 Budapest, BKKP Pf. 172, telefon: x00 0 000 0000, e-mail: xxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti. A permegelőző eljárások közül közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

18.9. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről Jelen tájékoztató a Bit. 167/D.§ (1) bekezdésében szereplő írásbeli tájékoz- tatási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt, a 2214-es sorszá- mú nyomtatvány kitöltésével kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosá- nak adatairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormá- nya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében.

Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

19.§ Egyéb rendelkezések

19.1. A biztosító a hozzá eljuttatott adatokat, bejelentéseket és jognyilat-

kozatokat csak akkor köteles hatályosnak tekinteni, ha azokat a jelen fel- tételek részét képező Tudnivalókban feltüntetett elérhetőségeken szemé- lyesen, írásban vagy a elektronikus úton, illetve telefonszámon közölték.

19.2. A csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos, a szerződőhöz kül- dendő jognyilatkozatokat (pl. nyugdíjba vonulás bejelentése, rendes fel- mondás) az alábbi címre kell küldeni:

OTP Bank Nyrt. Hitel-adminisztrációs Back-Office Főosztály 1475 Budapest, Pf. 347

19.3. A biztosításból eredő igények a biztosítási esemény bekövet- keztétől számított 2 év elteltével elévülnek.

19.4. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

20.§ A korábban alkalmazott feltételektől történő lényeges eltérés

20.1. A biztosító által a jelen feltételek hatálydátumát megelőzően alkal- mazott GB635 jelű Törlesztési biztosítás (csoportos hitelfedezeti biztosítás) feltételei és a jelen feltételek több rendelkezése eltér egymástól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (hatályba lépés: 2014. március 15.) új rendelkezéseire tekintettel.

20.2. Az eltérések különösen a következő rendelkezések között talál- hatóak:

– bevezető rendelkezések;

– a szerződőnek a biztosítottal szemben fennálló tájékoztatási kötele- zettsége;

– a közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezettség;

– a biztosított szerződésbe való belépési jogának korlátozása;

– a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következménye;

– a biztosító díjra való jogosultsága a szerződés megszűnésének egyes eseteiben;

– keresőképtelenségre és munkanélküliségre vonatkozó kockázat esetén a biztosító szolgáltatásának felső határa.

20.3. Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésére, a bizto- sító szolgáltatása korlátozására és kizárására vonatkozó rendelkezé- seket a jelen feltételek figyelemfelhívásra alkalmas módon, félkövér betű- típussal tartalmazzák.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉLETBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az Általános Biztosítási Feltételekkel együtt érvényesek.

Jelen különös feltételek az „A” és „B” biztosítási csomagra vonatkoznak.

1.§ A biztosítási esemény

Jelen feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a kocká- zatviselés tartamán belül bármely – ki nem zárt – okból bekövetkezett halála.

2.§ A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában (a halál bekövetkeztének napján) a kockázatviseléssel fede- zett hitelszerződés(ek) alapján fennálló, az Általános Biztosítási Feltételek a pontjában foglaltak szerint kiszámított hiteltartozását.

3.§ Várakozási idő

A biztosító az életbiztosítási kockázat tekintetében – kivéve a balesetből eredő haláleseteket – a kockázatviselés kezdetétől számítandó 90 (kilencven) napos várakozási időt határoz meg. Ha a biztosított – nem balesetből eredő – halá- la a várakozási idő alatt következett be, akkor a biztosító sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

4.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az Általános Biz- tosítási Feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:

− halotti anyakönyvi kivonat és a halott-vizsgálati bizonyítvány másolata;

− boncolási jegyzőkönyv (ha készült) másolata.

5.§ Maradékjogok, kötvénykölcsön

Az életbiztosításhoz maradékjogok nem tartoznak, tehát az nem visszavásárolható és a díjmentes leszállítás sem alkalmazható. Az életbiztosításra kötvénykölcsön nem nyújtható.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

BETEGSÉGBŐL EREDŐ 1-30% KÖZÖTTI VAGY 31-50% KÖZÖTTI NEM REHABILITÁLHATÓ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csoportos biztosítási szerződés értelmében, az ugyanott meghatározott díj ellenében, arra vállal kötelezettséget, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az Általános Biztosítási Feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a kockázatviselés idő- szakán belül az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv azon döntésének meghozatala, amely a biztosított egészségi állapotát betegségi okból 30% vagy kisebb mértékűnek minősíti vagy betegségi okból 31-50% közöttinek és nem rehabilitálhatónak minősíti, és ezért a biztosított rokkantsági ellá- tásban részesül.

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amelyen az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv az 1.1. pontban leírtak szerin- ti döntést meghozta.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tar- tama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövet- kezett betegség következményei minősülnek biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában (ld. a fenti 1.2. pontban) a kockázatviseléssel fedezett hitel- szerződés(ek) alapján fennálló, az Általános Biztosítási Feltételek 14.§-ában foglaltak szerint kiszámított hiteltartozását.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az Általános Biz- tosítási Feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:

− a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítését igazo- ló, az egészségi állapot mértékét megállapító jogerős határozatot;

− az össz-szervezeti egészségkárosodás megállapítására jogosult szerv által rendszeresített nyomtatványok, jogerős határozatok és egyéb or- vosi indokolások dokumentációinak hiteles másolatait.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a megváltozott munkaké- pességű személyek ellátásának megállapítására vonatkozó kérelem szakértői szervhez történő benyújtása után felvett hitelekre.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

BALESETBŐL EREDŐ 50%-OS VAGY AZT MEGHALADÓ MÉRTÉKŰ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS

Jelen különös feltételekben foglaltak az Általános Biztosítási Feltételekkel együtt érvényesek.

Jelen különös feltételek az „A” és „B” biztosítási csomagra vonatkoznak.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből eredő legalább 50%-os egészségkárosodása. A biztosító saját hatáskörében állapítja meg az egészségkárosodás mértékét.

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset bekövet- kezésének napja.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tar- tama alatt bekövetkezett balesetnek a baleset bekövetkezéséhez képest előzmény nélküli következménye(i) miatt megállapított egészségkárosodás minősül biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek sze- rint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási ese- mény időpontjában (ld. a fenti 1.2. pontban) az aktív kockázatviseléssel fe- dezett hitelszerződés(ek) alapján fennálló, az Általános Biztosítási Feltéte- lek 14.§-ában foglaltak szerint kiszámított hiteltartozását.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

3.1. A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általá- nos feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:

− az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi szakvizsgálatának eredmé-

nyét igazoló, az egészségkárosodás mértékét megállapító jogerős ha- tározatot (ha született ilyen határozat);

− az egészségkárosodás megállapítására jogosult szerv által rendszeresí- tett nyomtatványok, jogerős határozatok (ha vannak) és egyéb orvosi dokumentáció hiteles másolatait.

3.2. A balesetből eredő egészségkárosodás mértékét a biztosító saját hatás- körében állapítja meg. Ilyen esetben a biztosító orvosa a balesetből eredő egészségkárosodás mértékét az alábbiak alapul vételével határozza meg:

Testrészek Egészség-

károsodása károsodás foka

Egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy 70% teljes működésképtelensége

Egy kar könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes működésképtelensége

Egyik kar könyökízület alatt történt teljes elvesztése, vagy egyik 60% kéz teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége

Egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy 20% teljes működésképtelensége

Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy 10% teljes működésképtelensége

Bármely más kézujj teljes elvesztése vagy 5% teljes működésképtelensége

Egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy

a csípőízület teljes működésképtelensége 70%

Egyik comb részleges csonkolása vagy 60% a térdízület teljes működésképtelensége

Egyik lábszár részleges csonkolása 50%

Egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége 30%

Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy 5% teljes működésképtelensége

Bármely más lábujj teljes elvesztése vagy 2% teljes működésképtelensége

Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%

A szaglóérzék teljes elvesztése 10%

Az ízlelőképesség teljes elvesztése 5%

3.3. Ha a balesetből eredő egészségkárosodás mértéke a 3.2. pontban sze- replő táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvosa aszerint állapítja meg, hogy a testi és/vagy szellemi működőképesség a bal- eset következtében orvosi szempontból milyen mértékben csökkent.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítási esemény be- következését követően felvett hitelekre.

5.§ Fogalom meghatározások

Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül – az Általános Feltételek

17.4. pontjában felsoroltak kivételével – az a biztosított akaratától függet- lenül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amely a kockázatviselés tartama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül a biztosított egész- ségkárosodását idézi elő.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK KERESŐKÉPTELENSÉGI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé-

get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az Általános Biztosítási Feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés időszakán belül bekövetkezett, balesetéből vagy betegségéből eredő, 30 (harminc) napot meghaladó folyamatos betegállománya (továb- biakban: keresőképtelenség).

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a keresőképtelen- ség 31. napja.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tar- tama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövet- kezett baleset vagy betegség következményei minősülnek biztosítási ese- ménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megfizeti a kedvezményezett részére a keresőképtelenség 31. napját követően esedé- kessé váló havi hiteltörlesztő részlet(ek)et (meghatározását ld. az 5.4. pont- ban). A biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, ame- lyik az alább felsorolt időpontok közül a leghamarabb bekövetkezik:

− a keresőképtelenség megszűnéséig, vagy

− a kockázatviselés megszűnésének időpontjáig (ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a biztosító kockázatviselése díjnem- fizetés miatt szűnt meg, de a biztosítási esemény még a kockázatviselés díjnemfizetés miatti megszűnését megelőzően következett be);

− de – egy biztosítási esemény kapcsán – legfeljebb 12 (tizenkettő) egy- mást követő hónapig.

2.2. Ha a biztosított a biztosítási szolgáltatás megszűnését követő 30 napon belül a korábbi biztosítási eseményt kiváltó ok vagy annak követ- kezménye miatt újból keresőképtelenné válik, akkor az ilyen keresőképte- lenséget a biztosító az előző biztosítási esemény folytatásaként tekinti és az újbóli keresőképtelenség bekövetkezése után azonnal szolgáltat. 30 napon belül más okból keletkező vagy a biztosítási szolgáltatás megszűnése után több mint 30 nappal bekövetkező keresőképtelenséget a biztosító új bizto- sítási eseménynek tekint.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

3.1. A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az Általános Biztosítási Feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumot kéri: az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” elnevezésű nyomtatvány hiteles másolatát.

3.2. Az igazolást a biztosítottnak havonta kell megküldeni a biztosító ré- szére. Az adott hónapra vonatkozó igazolást abban a hónapban, de legké- sőbb az azt követő hónap 15-ig kell eljuttatni, amelyben a biztosított kere- sőképtelen volt.

3.3. Ha a biztosított a 3.2. pont szerintieket nem igazolja, a biztosító köte- lezettségét teljesítettnek és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A biztosí- tó visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felmerült kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése – az Általános Biztosítási Feltételekben foglaltakon túl – nem terjed ki:

a. aszténiával, depresszióval és más mentális rendellenességekkel kapcsolatos keresőképtelenségre;

b. pszichiátriai vagy pszichológiai kezeléssel kapcsolatos keresőkép- telenségre;

c. detoxikálóval, alvásterápiával kapcsolatos keresőképtelenségre;

d. geriátriai vagy gerontológiai kezeléssel kapcsolatos keresőképte- lenségre;

e. rehabilitációval, utógondozással kapcsolatos keresőképtelenségre;

f. gyógypedagógiával, logopédiával kapcsolatos keresőképtelen- ségre;

g. gyógytornával, fizio- és fizikoterápiával, masszázzsal, fürdőkúrá- val, fogyókúrával kapcsolatos keresőképtelenségre;

x. xxxxxxxxx nem indokolt, a biztosított által kezdeményezett be- avatkozásokkal, (például kozmetikai, plasztikai beavatkozások) kapcsolatos keresőképtelenségre;

i gyermekápolási táppénz;

x. hadkötelesként fegyveres katonai, illetve polgári szolgálatot tel- jesítő biztosított keresőképtelenségére;

k. olyan keresőképtelenségre, amely alatt a biztosított jövedelem- szerző tevékenységet folytat;

l. olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egészségi ál- lapota miatt következett be;

m. a keresőképtelenség időtartama alatt felvett hitel esetén arra a keresőképtelenségre, amely a kockázatviselés kezdetekor már fennállt;

n. a hitelszerződés felmondása után bekövetkező keresőképtelen- ségre.

5.§ Fogalom meghatározások

5.1. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül – az Általános Fel- tételek 17.4. pontjában felsoroltak kivételével – az a biztosított akaratától függetlenül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amely a kockázatviselés tar- tama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül bármely egyéb októl függetlenül a biztosított időleges keresőképtelenségét idézi elő.

5.2. Jelen feltétel szempontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg ellátást nyúj- tó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.

5.3. Jelen feltétel szempontjából keresőképtelen az, aki balesete, illetve betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül, illetve az a személy, akit közegészségügyi okokból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okokból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakör- ben) átmenetileg sem foglalkoztatható, és a keresőképtelenség elbírálásá- ra és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon ke- resőképtelen állományban van.

5.4. Havi hiteltörlesztő részlet: a kockázatviseléssel fedezett hitelszer- ződés(ek) keretében a biztosított által felvett hitel visszafizetésére irányu- ló rendszeres – a szerződő által kimutatott – havi törlesztés, amely tartal- mazza a tőke, az ügyleti kamat, és esetlegesen a kezelési költség össze- gét, valamint a törlesztési biztosítás biztosítottra áthárított havi díját, füg- getlenül attól, hogy utóbbi a hitelszerződés szerint a havi törlesztőrészlet részét képezi-e. Deviza alapú hitelek esetén a havi törlesztőrészlet az ese- dékes deviza törlesztőrészletnek a szerződő által az esedékességet meg- előző munkanap végén alkalmazott az adott személyi kölcsön szerződés- re vonatkozó devizaárfolyamon forintra átszámított értéke, valamint a törlesztési biztosításnak a biztosítottra áthárított havi díja, függetlenül attól, hogy utóbbi a hitelszerződés szerint a havi törlesztőrészlet részét képezi-e.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZAT

Jelen különös feltételekben foglaltak az Általános Biztosítási Feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a biz- tosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett 30 (harminc) egy- mást követő napot meghaladó álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartása.

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosított állás- keresőként (munkanélkülikénti) nyilvántartott állapotának a 31. napja.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a biztosítottnak a koc- kázatviselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kívüli álláskeresővé (munkanél- külivé) válása minősül biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megfizeti a kedvezményezett részére a biztosított álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartásának 31. napját követően esedékessé váló havi hitel- törlesztő részlet(ek)et (meghatározását ld. a 7.2. pontban). A biztosító térí- tési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az alább felsorolt időpontok közül a leghamarabb bekövetkezik:

− a biztosított álláskeresőkénti (munkanélkülikénti) nyilvántartása meg- szűnésének időpontjáig, vagy

− de – egy biztosítási esemény kapcsán – legfeljebb 12 (tizenkettő) egy- mást követő hónapig.

2.2. Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében az újbóli szol- gáltatásra való jogosultság – amennyiben a 12 (tizenkét) havi szol- gáltatás kifizetésével szűnt meg a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége – a megszűnést követő 12 (tizenkettő) havi – díjfizetéssel lefe- dett – időszak után nyílik újra.

3.§ Várakozási idő

Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetére a biztosító a kockázat- viselés kezdetétől számított 90 (kilencven) napos várakozási időt ha- tároz meg. Ha a biztosított munkaviszonyát megszüntető írásbeli jognyi- latkozat a várakozási idő alatt kelt, vagy a munkaviszony várakozási idő alatt szűnt meg, a biztosító az emiatt bekövetkezett álláskeresővé (mun- kanélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak le- jártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

4.§ A munkanélküliségi szolgáltatásra való jogosultság speciális feltételei

Olyan biztosítottak esetében, akik a csatlakozási nyilatkozat megté- telekor nem rendelkeztek legalább 6 hónapos folyamatos, a Munka Törvénykönyve szerinti határozatlan időtartamú munkaviszonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a munkanélkülivé válását megelőzően legalább 6 hónapig folyama- tosan a Munka Törvénykönyve szerinti határozatlan időtartamú munkaviszonnyal rendelkezett.

5.§ A biztosító teljesítése, teljesítéshez szükséges iratok

5.1. A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az Általá- nos Biztosítási Feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentu- mokat kéri, illetve kérheti:

− a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megál- lapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;

− az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló – igazolványának másolatát;

− a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszű- néséről, megszüntetéséről;

− amennyiben a munkáltató jogutód nélkül szűnt meg, a megszűnést iga- zoló nyilatkozat másolatát;

− a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (xxxxxxxxx, közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés) másolatát;

− a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a biztosított az adott hónapra vonatkozóan mely időponttól, mely időpontig regisztrált álláskereső;

− az álláskeresési járadék iránti kérelem vagy – ha van – annak megállapí- tó esetleg elutasító határozatának másolatát, esetleg a megállapított já- radék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fénymásolatát;

− a megszűnt, megszűntetett munkaviszonyra vonatkozó munkaszerző- dés másolatát.

5.2. A munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását a biztosítottnak ha- vonta kell megküldeni a biztosító részére. Az adott hónapra vonatkozó iga- zolást abban a hónapban, de legkésőbb az azt követő hónap 15-ig kell el- juttatni, amelyben a biztosított munkanélküli volt.

5.3. Ha a biztosított az 5.2. pont szerintieket nem igazolja, akkor a biztosí- tó kötelezettségét teljesítettnek és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az eset- ben, ha a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felmerült ka- matot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.

6.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése – az Általános Biztosítási Feltételekben foglaltakon túl – nem terjed ki:

a. határozott tartamú munkaviszonyra, valamint a munkaerő-köl- csönzés céljából létesített munkaviszonyra;

b. olyan biztosítottakra, akik az álláskeresővé válásukat megelő- zően nem álltak a 7.3. pont szerinti munkaviszonyban, vagy a

7.3. pont szerinti munkaviszonyban álltak ugyan, de a munkavi- szonyuk megszűnését, illetve megszüntetését megelőző 6 hónap során a munkavégzésük – a táppénz kivételével – szü- netelt;

c. a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére, kivéve, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten megemlí- tésre kerül, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:

− a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti létszámcsök- kentés;

− a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;

− a munkavállaló tartós keresőképtelensége;

d. a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett rendes felmondás miatti megszüntetésére;

e. a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetésére;

f. a munkaviszonynak a munkáltató által rendkívüli felmondással történő megszüntetésére, illetve ha a munkáltató a biztosított magatartása miatt rendes felmondással élt;

g. a munkáltató általi rendes felmondásra öregségi nyugdíjazás, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban való jogosultság meg- állapítása miatt;

x. a biztosított munkaviszonyának megszüntetésére, ha azt a munkál- tató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy bejelentette;

i. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt munkavi- szonyra, ha

– a munkáltatói jogok gyakorlója a biztosított vagy a biztosított hozzátartozója, vagy

– a biztosított az adott munkáltatónál többségi tulajdonnal vagy meghatározó befolyással rendelkezik, vagy

– a biztosított a munkáltató üzletvitelét befolyásoló döntések meghozatalára jogosult vagy egyéb vállalati vezetési befolyás- sal rendelkezik;

j. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt munkavi- szonyra, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írás- ban közölte vagy bejelentette;

k. arra a munkanélküliségre, amely a kockázatviselés kezdetekor már fennállt.

A biztosító a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszün- tetés fenti c. pontban felsoroltak szerinti körülményre vonatkozó, de utólag kiállított igazolást nem fogad el.

7.§ Fogalom meghatározások

7.1. Álláskereső (munkanélküli) az, akit a munkaügyi központ/kirendelt- ség a vonatkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (munkanélküliként) nyilvántart.

7.2. Havi hiteltörlesztő részlet: a kockázatviseléssel fedezett hitelszerző- dés(ek) keretében a biztosított által felvett hitel visszafizetésére irányuló rendszeres – a szerződő által kimutatott – havi törlesztés, amely tartalmaz- za a tőke, a kamat, kamatjellegű jutalék és egyéb kezelési költségek rész- leteit, valamint a törlesztési biztosítás biztosítottra áthárított havi díját, füg- getlenül attól, hogy utóbbi a hitelszerződés szerint a havi törlesztőrészlet részét képezi-e. Deviza alapú hitelek esetén a havi törlesztőrészlet az ese- dékes deviza törlesztőrészletnek a szerződő által az esedékességet megelő- ző munkanap végén alkalmazott az adott személyi kölcsön szerződésre vo- natkozó devizaárfolyamon forintra átszámított értéke, valamint a törleszté- si biztosításnak a biztosítottra áthárított havi díja, függetlenül attól, hogy utóbbi a hitelszerződés szerint a havi törlesztőrészlet részét képezi-e.

7.3. Munkaviszony: legalább 30 órás, határozatlan tartamú,

– a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) hatálya alá tartozó munkaviszony;

továbbá a magyar jog hatálya alá tartozó

– közszolgálati jogviszony;

– közalkalmazotti jogviszony;

– bírósági és igazságügyi, illetőleg ügyészségi szolgálati viszony;

– fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonya.

7.4. Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyenságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

7.5. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örök- befogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mosto- ha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Document Metadata

Table of Contents

OTP SZEMÉLYI KÖLCSÖNHÖZ KAPCSOLÓDÓ, GB636 JELÛ TÖRLESZTÉSI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

Document Metadata