GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítása (feltételgyűjtemény) Hatályos: 2016. június 6.

GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítása (feltételgyűjtemény)

Hatályos: 2016. június 6.

Nysz.: 19211

GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítás különös feltételei 3

I. Biztosítási esemény 3

II. Biztosított vagyontárgyak 5

III. A kockázatviselés helye 6

IV. A biztosítási díj alapja, biztosítási összeg, díjfizetés 6

V. A biztosítási szolgáltatás 6

VI. A biztosított/szerződő kármegelőzési és változásbejelentési kötelezettsége 9

VII. A biztosítási szerződés módosítása 9

VIII. A biztosított/szerződő kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor 10

IX. Szakértői eljárás 11

X. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 11

XI. Vegyes rendelkezések 12

XII. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása 12

GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések

összkockázatú vagyonbiztosítása fogalom-meghatározások 13

GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések

összkockázatú vagyonbiztosításához alkalmazható záradékok 15

GÉPÉSZ plusz önjáró gépek, berendezések

kiegészítő szállítmánybiztosításának különös feltételei 19

I. A biztosítás tárgya 19

II. A kockázatviselés kezdete és megszűnése 19

III. A biztosítási esemény 19

IV. A kockázatból kizárt események (kizárások) és mentesülések 20

V. A kockázatviselési hely 21

VI. Vegyes rendelkezések 21

GÉPÉSZ plusz önjáró gépek, berendezések kiegészítő szállítmány-biztosítás Záradékok 22

GÉPÉSZ plusz önjáró munkagépek kiegészítő felelősségbiztosításának különös feltételei 23

I. Általános rendelkezések 23

II. Biztosítási esemény 23

III. A kockázatviselés tárgya 23

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 24

V. Biztosítási összeg 24

VI. A biztosítási díj 25

VII. A biztosító szolgáltatásának szabályai 25

VIII. Kizárások a kockázatviselés köréből 28

IX. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 29

X. A biztosító megtérítési igénye 29

XI. Egyéb rendelkezések 29

vagyonbiztosítás különös feltételei

Jelen különös szerződési feltételek alapján létrejött GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítás biztosítási szerződés alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiak- ban: biztosító) vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szerződési feltételekben és záradé- kokban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – biztosítási szolgáltatást nyújt.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

I.1. A biztosított vagyontárgyakban vagy azok részeiben a biztosítási időszak alatt előre nem látható, balesetszerű, hirtelen és váratlan események miatt bekövetkező olyan kár, amely javítást vagy pót- lást, helyreállítást tesz szükségessé, és amelynek oka nem esik a biztosítási feltételekben meghatá- rozott kizárások alá, illetve, amely eseményekre vonatkozóan a biztosító a biztosítási szerződésben (ajánlatban) nem zárta ki a kockázatviselési kötelezettségét.

A biztosító kockázatviselése kiterjed különösen az olyan előre nem látható, balesetszerű, hirtelen és váratlan okok miatt bekövetkező dologi károkra, amelyek az alábbi körülmények miatt következtek be:

I.1.1. a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy szándékos rongálása;

I.1.2. elektromos energia közvetlen hatásai, mint földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnöveke- dése, átütés, átívelés, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása (pl. indukció vagy influencia) miatt következtek be, feltéve, hogy a I.2.6. pontban rögzített feltételek teljesülnek (a károsodás oka egyértelmű és a károsodás szemmel láthatóan megállapítható (pl. átégés, kormolódás), vagy a kár oka és a károsodás szakértői eszközök- kel egyértelműen bizonyíthatóak);

I.1.3 tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba;

I.1.4 centrifugális erő következtében való szétrepedés;

I.1.5 gőzkazánokban és berendezésekben fellépő vízhiány;

I.1.6 vákuumrobbanás vagy vákuum egyéb hatásai;

I.1.7 túlnyomás, kivéve a robbanást;

I.1.8 mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezések meghibásodása;

I.1.9 vihar, fagy és jégzajlás közvetlen hatásai;

I.1.10 külső események mechanikus hatásai;

I.1.11 tűz, villámcsapás, robbanás;

I.1.11 betöréses lopás, rablás.

I.2. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események) és a biztosító mentesülése A biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan károkra, amelyek oka:

I.2.1 tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, repülőgépek okozta hang- robbanás, terrorista cselekmény, hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos tervszerű rob- bantás, valamint ilyen események során, és után szükségessé vált oltás és bontás, továbbá lopás, elvesztés, elhagyás, leltározás során észlelt hiány;

I.2.2 belső zavargás, sztrájk, az üzem területére behatoló és ott jogtalanul tartózkodó sztrájko- ló vagy az üzemből kizárt dolgozók cselekményei, semlegesség megsértése, bármilyen há- borús esemény, katonai megszállás vagy invázió, felsőbb hatalom rendelkezése, valamint valamely hatalom vagy hatóság által történő elkobzás vagy lefoglalás, földrengés, erupció, talajsüllyedés, földcsuszamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, lavina, kőomlás, áradás, felsza- baduló nukleáris energia károsító hatása;

I.2.3 a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok, melyekről a biztosítottnak/ szerződőnek vagy az üzem menetéért felelős, vezető beosztású személyeknek tudomása volt, vagy amely hibáról a nem fogyasztó által kötött biztosítási szerződés esetén a szerződő- nek/biztosítottnak a tőle elvárható, illetve a fogyasztó által kötött biztosítás szerződés esetén a szerződőnek/biztosítottnak az adott helyzetben általában elvárható gondosság esetén tud- nia kellett volna;

I.2.4 bizonyíthatóan tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses ha- tások közvetlen következményei, akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, öregedési, ill. anyagfáradási jelenségek vagy korrózió, rozsda, iszap, víz- vagy kazánkő, vagy egyéb más üledék hatása, a berendezés fokozatosan kialakuló állagromlása, kopása, berendezés túlter- helése, megengedett mértéket meghaladó próbaterhelése;

I.2.5. a készülék belsejében az elektromos energia közvetlen hatásaként fellépő, földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütések, átívelések következményei, kivéve, ha a károso- dás oka egyértelmű és a károsodás szemmel láthatóan megállapítható (pl. átégés, kormolódás), vagy a kár oka és a károsodás szakértői eszközökkel egyértelműen bizonyíthatóak;

I.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés (garancia, szavatosság) alapján bármely harmadik felet – kivéve a berende- zés kezelőjét – helytállási kötelezettség terheli.

I.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek a berendezés átadását - beleértve a felújítást, átépítést – követő próbaüzem próbaterhelés során következnek be.

I.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek a berendezés sérülése, törése, repedése nélkül a gép működési zavara, leállása miatt következnek be.

I.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek a rendeltetésszerű hasz- nálatot nem befolyásolják, csupán esztétikai sérülésnek számítanak (pl. felület karcolódása, horzsolódás, graffiti).

I.7. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek üzemszüneti költségek, kötbér, bírság, kieső nyereség, leállás alatt fizetendő fix költségek, helyreállítás vagy javítás utáni teljesítmény csökkenés, értékcsökkenés formájában jelentkeznek.

I.8. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyek soron kívül elrendelt túlóra, expressz fuvar költségeként jelentkeznek. A biztosító csak külön megállapodás alapján téríti meg a biztosító légi fuvarozással kapcsolatos többletköltségeket.

I.9. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon többletköltségekre, amelyek egy biztosítási esemény bekövetkezését követően merülnek fel a biztosított vagyontárgy mozgatása, men- tése, őrzése, tárolása, megsemmisítése körében.

I.10. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a rendszeres tisztítást, szokásos karbantartást, illetve átvizsgálást meghaladóan harmadik személy által végzett javítás, felújítás során bekö- vetkező károkra.

I.11. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított berendezés működtetését szolgáló rendszerek elleni rosszindulatú elektronikus támadás, illetve beavatkozás következtében ke- letkező károkra. Ilyen eseménynek minősül különösen a rendszer működését biztosító elekt- ronikus adatok, programok számítógépes vírus hatására, illetve idegen személy hatására (hackertámadás) történő hibás működése, károsodása, elveszése, törlődése, megsemmisü- lése, torzulása, sérülése.

I.12. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki valamely káresemény után végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítása előtt történő üzembe he- lyezés során vagy e miatt bekövetkezett károkra.

I.13. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kockázatokra, károkra és követelésekre, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkal-

mazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből ered- nek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

I.14. Az ÁVF X.2. pontjában írtakon túlmenően, súlyos gondatlanságnak minősül, és így a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alóli mentesüléshez vezet:

I.14.1. a biztosítási esemény a karbantartás elmulasztása miatt következett be;

I.14.2. a biztosítási esemény a biztosított/szerződő vagy az üzem menetéért felelős személynek a szakszerűtlen üzemeltetési utasításai, vagy a szükséges utasítások elmaradása miatt követ- kezett be;

I.14.3. a biztosítási esemény azért következett be, mert a normál időjárási viszonyok által is nyilván- valóan károsítható biztosított vagyontárgyat a normál időjárási viszonyok hatásainak gondat- lanul kitették

I.14.4. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül továbbá, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított/szerződő engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;

c) a biztosított/szerződő a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozás- ban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szer- ződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos gon- datlanság tényét.

I.15. Ismeretlen építmény, üreg beomlása által okozott káreseményre abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha az ismeretlen (építési, illetve üzemeltetési engedélyekben nem sze- replő és a biztosított vagy az engedélyező hatóságok által nem ismert) üreg beomlása során a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnt és ezért hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás következett be.

II. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

II.1. A kockázatviselés a biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetett gépekre, berende- zésekre, munkagépként üzemelő járművekre terjed ki, amíg azok a biztosítási szerződésben kocká- zatviselési helyként megjelölt üzemi területen

II.1.1. rendeltetésszerűen üzemelnek, vagy üzemkész állapotban találhatók;

II.1.2 a berendezés üzemeltetője által elvégzett rendszeres tisztítás, karbantartás, átvizsgálás vagy áthe- lyezés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban állnak;

Üzemkész állapotban van a biztosított berendezés, ha az a kipróbálás és a próba üzem befejezése után a normál üzemelésre alkalmas állapotban készen áll.

Amennyiben a berendezések már üzemképes állapotban vannak, úgy a biztosítási védelem a be- rendezés üzemeltetője által elvégzett rendszeres tisztítás, ellenőrzés, javítás és a karbantartás, va- lamint az áthelyezés időtartamára is kiterjed, ha ezeket a tevékenységeket a kockázatviselés helyén végzik.

II.2. A biztosítási fedezet kiterjed a gépek, berendezések részét képező szabályozó- és vezérlőberende- zésekre, beépített adathordozókra.

II.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki (kockázatkizárás):

II.3.1 semmiféle szerszámra, mint pl. fúrók, törőszerszámok, klisék, formák, matricák, kések, mintázóhengerek, fűrészlapok, vágó-, sajtoló-, hajlító-, mélyhúzó-, fröccsöntő szerszámok, sziták, szűrök, kövek, bélyegek, valamint malmok golyói, verőkalapácsai és verőlapjai stb.;

II.3.2 kerékabroncsokra, amennyiben a károsodás a biztosított gép térítésköteles káreseménye nélkül, kizárólag a kerékabroncsban keletkezett;

II.3.3 tömlőkre, kefékre, kötelekre, láncokra, szíjakra, szállítószalagok, elevátorok stb. gumiból, textilből vagy bármilyen egyéb anyagból készült hevedereire, alkatrészek és készülékek bár- milyen bevonataira és burkolatokra stb;

II.3.4 semmiféle üzemi és segédanyagra, mint pl. tüzelőanyagok, vegyszerek, szűrőanyagok, kata- lizátorok, kontaktanyagok, hűtőanyagok, tisztítószerek, kenőanyagok stb;

II.3.5 vízi járművekre, légi járművekre, forgalmi engedéllyel rendelkező teher- és személyszállító járművekre;

II.3.6 egyedi gyártású, fejlesztés alatt álló berendezésekre;

II.3.7 adathordozókon tárolt adatállományokra, programokra, információkra;

II.3.8 külön megállapodás hiányában a berendezés működéséhez szükséges alapzatokra és fala- zatokra.

III. A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

A biztosító kockázatviselése – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a biztosítási szerződés- ben megjelölt, Magyarország területén belül található kockázatviselési helyen bekövetkezett károk- ra terjed ki.

IV. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ALAPJA, BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, DÍJFIZETÉS

IV.1. A biztosítási összeget a szerződés megkötésekor a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg meghaladhatja a vagyontárgy káridőponti (avult) értékét, de nem haladhatja meg a berendezések káridőponti új állapotban történő beszerzési értékét (újérték). A biztosítási díj megállapításának alapja a biztosított vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összeg.

IV.2. A biztosítási összeg új berendezések esetén a biztosított vagyontárgy újonnan való beszerzésének költsége (újérték), beleértve a fuvar (kivéve a légi fuvar), a vám és beépítési, szerelési, beüzemelési (próbaüzem) költségeket. A beszerzési költségekből az igénybe vett engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le.

IV.3. A biztosítási összeg használt berendezések esetén újértéken vagy avult értéken (a G051 záradék kikötésével) is megjelölhető. Avult (valóságos) érték a fizikai és technológiai avulás mértékével csök- kentett új érték. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le.

IV.4. Ha a szerződő/biztosított ÁFA visszaigénylésre jogosult, a biztosítási összeg nem tartalmaz- za a beszerzési, telepítési, stb. költségek általános forgalmi adóját.

IV.5. Felek a biztosítási összeg értékkövetését kizárják, de a szerződő a biztosítási összeg módo- sítását kezdeményezheti, amely alapján a szerződés közös megegyezéssel módosítható.

IV.6. Amennyiben a szerződő fél nem fogyasztó (ÁVF I.2.1. pont), akkor a díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító nem köteles póthatáridő tűzésével felszólítani az esedékes biztosítási díj teljesítésére.

Amennyiben a nem fogyasztó szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpont- jáig nem egyenlíti ki, a befizetésre halasztást nem kapott, továbbá a biztosító nem szólította fel írásban – póthatáridő tűzésével – a teljesítésre, abban az esetben a biztosítási szerződés az esedékesség időpontjától számított 60 nap elteltével az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

V. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

V.1. A biztosítási szolgáltatás felső határa egy biztosítási esemény tekintetében a berendezés avult (valóságos) értékének önrészesedéssel csökkentett összege. A biztosítási időszakban bekövetkező több biztosítási eseményre tekintettel kifizethető biztosítási szolgáltatások együttes értékének felső határa a biztosítási összeg.

V.2. A biztosított/szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedés összegét minden biztosítási esemény tekintetében maga viseli.

V.3. A biztosító szolgáltatása részkár esetén:

V.3.1. Részkárnak minősül, ha a berendezés eredeti, káresemény előtti állapota javítással helyreállítható és a javítás költségei nem haladják meg a berendezés káridőponti értékét.

V.3.2. A biztosító szolgáltatásának meghatározása részkár esetén:

V.3.2.1. Újértéken biztosított berendezések esetén a korábbi, üzemképes állapotba való helyreállításakor, a biztosítási esemény időpontjára számított javítási költségeket téríti meg a biztosító, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvarozás (kivéve a légifuvar), oda- és visszaszállítás, valamint az esetleges vámköltséget is. A leselejtezett régi alkatrészek maradványértéke beszámításra kerül. Avultság mi- att a biztosító a helyreállítás költségéből levonást nem alkalmaz.

V.3.2.2. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítményjavítással vagy karbantartással össze- függő többletköltségek a szerződőt/biztosítottat terhelik, csakúgy, mint az esetleges ideiglenes javítás költségei.

V.3.2.3. Avult értéken biztosított berendezések esetén a korábbi, üzemképes állapotba való helyreállításkor, a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjára számított – az V.3.2.1. pontban meghatározott

- javítási költséget a károsodott vagyontárgy káridőponti avult (valóságos) értékének és káridőponti újértékének arányában téríti meg a biztosító.

V.3.2.4. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítményjavítással vagy karbantartással össze- függő többletköltségek a szerződőt/biztosítottat terhelik, csakúgy, mint az esetleges ideiglenes javítás költségei.

V.3.2.5. Amennyiben egy biztosítási esemény elhárításához a szükséges szerelőszemélyzet belföldön nem áll rendelkezésre, hanem azt külföldről kell igénybe venni, a biztosító legfeljebb az alábbi költségeket téríti meg:

– napidíj és a napi járulékos költségek (szállás, ellátás) összege maximum átlagosan napi 20 000 Ft/fő,

– az elszámolható utazási költség: számla ellenében 50 000 Ft/fő, átalány esetén 25 000 Ft/fő

Egy káresemény során, ezeken a jogcímeken (utazási költség, szállás, ellátás) összesen a biztosítási összeg 10%-a, de maximum 500 000 Ft számolható el.

V.4. A biztosító szolgáltatásának meghatározása totálkár esetén:

V.4.1. Totálkárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítása műszakilag nem lehetséges (műszaki totálkár), vagy a helyreállítás gaz- daságilag nem indokolt, mivel a maradvány értékének és a javítás költségének együttes összege meghaladja a vagyontárgy kárkori értékét (gazdasági totálkár).

V.4.2. A biztosítási szolgáltatás összegének meghatározása:

Totálkár esetén a biztosított vagyontárgy káridőponti avult (valóságos) értékét téríti meg a biztosító, beleértve a pótlásra szolgáló vagyontárgy fuvarozási, vám és szerelés költségeit, csökkentve ezeket a maradványok, az önrész és a szolgáltatás teljesítésekor a szerződés tekintetében nyilvántartott díjhátralék összegével.

Amennyiben a biztosított berendezés több különálló, de technológiailag összekapcsolt egységből áll és a különálló egységek közül csak egyesek sérülnek meg, úgy a biztosító kizárólag a sérült egy- ség kárkori avult értékét téríti meg. A biztosító nem téríti meg a biztosított azon kárait, amelyek sérülésmentes elemek korlátozott felhasználhatóságából erednek.

V.5. Egyéb rendelkezések, kizárások

V.5.1. Alapzatok

Gépekkel együtt biztosított alapzatokban keletkező károkra a biztosítás csak akkor nyújt fedezetet, ha e károk a biztosított gépeket ért biztosítási események következményei.

V.5.2. Tűztérfalazatok és kemencék

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki tűzterek falazataira, valamint kemencék béléseire.

V.5.3. Gépolaj

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a gépek csapágykenésére szolgáló anyagokra. Amennyiben az olaj hűtés, szigetelés vagy erőátvitel céljait szolgálja, úgy a biztosító koc- kázatviselése kizárólag abban az esetben terjed ki ezen anyagokra, ha abban a felek külön megállapodnak. Ebben az esetben a biztosító a biztosított olajjal kapcsolatban csak akkor nyújt biztosítási szolgáltatást, ha az olaj károsodása, elfolyása a biztosított gépen bekövet- kező biztosítási eseménnyel van összefüggésben.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításakor levonja az öregedés, el- használódás vagy más ok miatt bekövetkező értékcsökkenést. Ugyanezek a feltételek vonat- koznak a transzformátorokban, kapcsoló- és mérőberendezésekben lévő olajjal kapcsolatos kockázatviselésre is.

V.5.4. Hűtőberendezések, hűtőszekrények

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a hűtőberendezések és hűtőszekrények hűtőkö- zegére és szigeteléseire.

V.5.5. Önjáró gépek

A biztosító kockázatviselése –eltérő megállapodás hiányában – nem terjed ki a biztosított önjáró gépekben összeütközés, kisiklás, föld- és boltozatbeomlás, híd- és pályatest-lesza- kadás, valamint lecsúszás, lezuhanás, bányaomlás, és hordalékhomok betörés folytán be- következő károkra, még abban az esetben sem, ha a GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítás különös feltételei I.1 pontban felsorolt okokból következtek be.

V.5.6. Lánctalpas járművek

A lánctagokban, vezetőkerekekben és görgőkben bekövetkező károkat a biztosító nem téríti meg.

V.5.7. Kovácspörölyök

A kockázatviselés nem terjed ki a kovácspörölyök esősúlyára és üllőjére.

V.5.8. Robbantások

A kockázatviselés nem terjed ki olyan károkra, amelyek a munkaterületen végzett robbantá- sok folytán következtek be.

V.5.9. Biztosítóelemek

Nem téríti meg a biztosító az elektromos és mechanikus biztosítóelemekben a rendeltetés- szerű működés során bekövetkező károkat.

V.5.10. Belsőégésű motorok

A belső égésű motorok hengerfejeiben, hengerbetéteiben, dugattyúiban és dugattyúfeneke- iben bekövetkezett károk esetén nyújtandó biztosítási szolgáltatás összegének megállapí- tásánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést. Az avulás mértéke (leírás) évenként 10%, de maximum 60%.

V.5.11. Elektroncsövek, lámpák és fűtőelemek

Röntgen-, egyenirányító és rádiócsövek, televízió-képcsövek és elektroncsövek, valamint vi- lágító-, sugárzó- és fűtőtestek, továbbá fűtőelemek esetében a biztosítási szolgáltatás meg- állapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökke- nést.

V.5.12. Égőfej fúvókák

Olaj- és gáztüzelő-berendezések égőfej fúvókái esetében a biztosítási szolgáltatás megálla- pításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést.

V.5.13. Gázturbina-berendezések

550 °C-nál magasabb hőmérsékletnek kitett gázturbinák és gázturbina-berendezések vala- mennyi része és a hozzájuk tartozó gázgenerátorok és szabad dugattyús gépek, valamint szabad dugattyús kompresszorok rendszeres időközönként cserélendő részei esetében a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést.

VI. A BIZTOSÍTOTT/SZERZŐDŐ KÁRMEGELŐZÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

VI.1. Ha a szerződést fogyasztó kötötte, a szerződő/biztosított köteles az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani a kármegelőzés érdekében. Amennyiben a körülmények megen- gedik, a kármegelőzéssel kapcsolatos utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia, és követnie kell a biztosító utasításait. Ha a szerződést nem fogyasztó kötötte, a szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót köteles megtenni a károk megelőzése érdekében.

Amennyiben a biztosított/szerződő az adott helyzetben általában elvárható, illetve a tőle el- várható kármegelőzési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ez a körülmény közrehat a biztosítási esemény bekövetkeztében, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

VI.2. A szerződő/biztosított köteles gondoskodni arról – és ezt üzeme felelős vezetőitől is megkövetelni

– hogy a biztosított vagyontárgyak műszakilag kifogástalan, üzemképes állapotban legyenek, azo- kat gondosan ápolják és karbantartsák, és ne terheljék tartósan vagy szándékosan a műszakilag megengedhető mértéken túl. A szerződő/biztosított köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a biztosított vagyontárgyat csak olyan személy használhassa, illetve kezelhesse, aki erre megfelelő képesítéssel és amennyiben szükséges úgy hatósági engedéllyel rendelkezik, továbbá a gép keze- lésére alkalmas állapotban van.

VI.3. A szerződő/biztosított köteles a biztosító megfelelően feljogosított megbízottjának bármikor teljes körű betekintést engedni a gépekkel kapcsolatos üzemmenetbe, dokumentációkba és az üzemel- tetéssel kapcsolatos belső szabályzatokba.

VI.4. Az ÁVF változás bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezésein túlmenően, amennyiben a szerződő/biztosított tudomást szerez a biztosított berendezésekre, üzemelési körülményekre, alkal- mazott technológiákra, üzemórákra, a kockázatviselési helyekre vonatkozó körülmények megválto- zásáról, illetve egyéb, a biztosítást érintő kockázati körülmények megváltozásáról, úgy a tudomás- szerzést követő 3 napon belül a biztosítónak köteles ezt bejelenteni.

VII. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

VII.1. A biztosítási szerződés módosítása a felek közös megegyezésével

Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, különösen akkor, ha a közlési kötelezettség körébe vont lényeges körülmények megváltoznak.

VII.2. A biztosítási szerződés módosítása a kockázati körülmények megváltozására tekintettel

VII.2.1. Fogyasztónak minősülő szerződő esetén

Amennyiben a VI.4. pont szerint bejelentett változások a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a biztosító a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szer- ződő fél figyelmét felhívta.

VII.2.2. Nem fogyasztó szerződő esetén

Amennyiben az VI.4. pont szerint bejelentett változások alapján a biztosítási szerződés mó- dosítása szükséges, úgy a biztosító a bejelentést követő 30 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Amennyiben a módosítást a szerződő elfogadja, úgy köteles erről a módosítási javaslat keltétől számított 15 napon belül a biztosítót írásban tájékoztatni és a megváltozott mértékű biztosítási díjat (pótdíjat) a biztosító részére megfizetni. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak keltétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módo- sító ajánlatban jelzett határidőben, úgy a megváltozott kockázati körülményekkel összefüg- gésben bekövetkezett káreseményekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Amennyiben a szerződő a biztosító módosító javaslatát elfogadja, de a biztosítási díjat (pótdí- jat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító javaslatban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káresemények tekintetében a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap

00.00 órakor kezdődik.

VIII. A BIZTOSÍTOTT/SZERZŐDŐ KÖTELEZETTSÉGEI A KÁRESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSEKOR

VIII.1. A biztosított/szerződő kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén:

VIII.1.1. Ha a szerződést fogyasztó kötötte, a szerződő/biztosított köteles az adott helyzetben általában el- várható magatartást tanúsítani a kárenyhítés érdekében. Amennyiben a körülmények megengedik, a kárenyhítéssel kapcsolatos utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia, és követnie kell a biztosító utasításait. Ha a szerződést nem fogyasztó kötötte, a szerződő/biztosított minden tőle elvár- hatót köteles megtenni a károk enyhítése érdekében.

Amennyiben a szerződő/biztosított az adott helyzetben általában elvárható, illetve a tőle el- várható kárenyhítési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási eseményből eredő károk növekedéséhez, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

VIII.1.2. A szerződő és a biztosított köteles engedélyezni a biztosítónak minden, a kár okának és mérté- kének, valamint a biztosítási szolgáltatás összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban kötelesek megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot.

VIII.2. A biztosított/szerződő a bejelentés megtétele után azonnal hozzákezdhet a végleges kijavításhoz, de nagyobb mértékű kár esetén a kár által előidézett állapoton a biztosító megbízottja által történő megtekintésig – amelynek a biztosítóhoz való bejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell történnie – csak olyan mértékben szabad változtatni, amennyire az üzem műkö- déséhez és a további károk megelőzéséhez feltétlenül szükséges. Amennyiben a fent említett 5 munkanapon belül nem kerül sor a kárszemlére, úgy a biztosított/szerződő mentesül a kár által elő- idézett állapot fenntartásának kötelezettsége alól, feltéve, hogy a kár okát és a kár következményeit részletesen dokumentálta (jegyzőkönyvben, fotódokumentációval) és gondoskodott arról, hogy a károsodott alkatrészeket a biztosító szemléjéig megőrizze azért, hogy azokat a vizsgálatra bemu- tathassa. Ezen kötelezettségek teljesítése esetén a biztosított/szerződő megkezdheti a károsodott vagyontárgy kijavítását.

IX. SZAKÉRTŐI ELJÁRÁS

Amennyiben a káreset körülményeinek és a kár mértékének megállapítása érdekében szakértő be- vonása szükséges, úgy a szakértő által jegyzőkönyvbe foglalandó megállapításoknak a kár össze- gének részletes becslése mellett tartalmaznia kell legalább:

– a kár megállapított vagy feltételezett okát és annak mértékét;

– a károsodott vagyontárgy értékét közvetlenül a káresemény előtt;

– a károsodott vagyontárgy új értékét a kár időpontjában;

– amennyiben a kár kijavítható, a pótlandó részek káridőponti értékét a kijavítás utáni esetleges értéknövekedést;

– a megmaradó részek súlyát és értékét, a javításnál vagy más célra való felhasználhatóságuk figyelembevételével.

X. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítás különös feltételeinek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen pont nem tartalmazza a biztosítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi fel- tételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései:

X.1. A biztosítási szerződés módosítása a kockázati körülmények megváltozására tekintettel nem fogyasztói szerződés esetén (VII.2.)

Amennyiben a VI.4. pont szerint bejelentett változások alapján a biztosítási szerződés módosítása szükséges, úgy a biztosító – eltérően a Ptk. 6:446. §-ban foglaltaktól – a bejelentést követő 30 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Amennyiben a módosítást a szerződő elfogadja, úgy köteles erről a módosítási javaslat keltétől számított 15 napon belül a biztosítót írásban tájékoztatni és a megváltozott mértékű biztosítási díjat (pótdíjat) a biztosító részére megfizetni. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak keltétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító ajánlatban jelzett határidőben, úgy a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káreseményekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Amennyiben a szerződő a biztosító módosító javaslatát elfogadja, de a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító javaslatban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése – eltérően a Ptk. 6:445. § (1) bekezdésében foglaltaktól – a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káresemények tekintetében a pótdíj biz- tosítóhoz való beérkezését követő nap 00.00 órakor kezdődik.

X.2. A szerződés megszűnése díjfizetés elmaradása esetén (IV.6.)

Xxxxx xxxxxxxx XX.6. pontja alapján – a Ptk. 6:449. §-ban foglaltaktól eltérően – nem fogyasztó szerző- dő díj-nemfizetése esetén a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével, az esedékesség napjára visszamenő hatállyal szűnik meg. A biztosító jogosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosszabbítani. A bírósági út igénybevétele esetén biztosítási időszakra számított és nem teljesített díj esedékessé válik.

X.3. A Biztosító mentesülése a kármegelőzési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén (VI.1.)

Eltérően a Ptk. 6:463. § (1) bekezdésében foglaltaktól, ha a szerződést nem fogyasztó kötötte, a szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kármegelőzés érdekében. Amennyi- ben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kármegelőzési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási esemény bekövetkez- tében, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

X.4. A Biztosító mentesülése a kárenyhítési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén (VIII.1.1.)

Eltérően a Ptk. 6:463. § (1) bekezdésében foglaltaktól, ha a szerződést nem fogyasztó kötötte, a szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kárenyhítés érdekében. Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási eseményből eredő károk növekedéséhez, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

XI. VEGYES RENDELKEZÉSEK

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Generali Biztosító Zrt. Általános vagyonbizto- sítási feltételeinek, (ÁVF) rendelkezései, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezésekben foglaltak és a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), valamint a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Abban az esetben, amennyiben az ÁVF és a jelen különös feltétel szabályai eltérnek egymástól, úgy jelen feltétel rendelkezései az irányadóak. Amennyiben az ÁVF vagy a különös feltétel szabályaitól eltér bármely szerződés részévé való záradék rendelkezése, úgy az adott szerződés tekintetében a záradék szabályai az irányadóak.

XII. 2014. MÁRCIUS 15. ELŐTT TETT BIZTOSÍTÁSI AJÁNLAT ALAPJÁN LÉTREJÖTT SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő - módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítása fogalom-meghatározások

A Felek az alábbi fogalmakat eltérő szabályok hiányában a jelen fejezet szerinti jelentéstartalommal tekintik elfogadottnak.

1. TŰZ, VILLÁMCSAPÁS, ROBBANÁS, LÉGI JÁRMŰVEK LEZUHANÁSA

1.1. Tűz alatt olyan tűzeset értendő, amikor az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

1.2. Villámcsapás az az esemény, amelynek bekövetkezése esetén a becsapó villám erő- és hőhatása kárt okoz az épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve az épületbe becsapó- dó villámcsapás az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

1.3. Robbanás a gázok, porok vagy gőzök (kivéve robbanóanyagok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvánuló erőhatás. Egy zárt térrész tartály, kazán, csővezeték, siló) esetében robba- nás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a téren belüli és kívüli nyo- máskülönbség hirtelen egyenlítődik ki.

1.4. Légi járművek lezuhanása: személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek, vagy rakomá- nyának lezuhanása, ütközése, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

2. XXXXX XXXXXX MINŐSÜLNEK:

2.1. vihar: az a káresemény, amelyet a biztosított vagyontárgyakban a rendkívül heves (15m/s szélse- bességet elérő vagy azt meghaladó) szél rongálással okozott. A felek a szélsebesség tekintetében a káresemény helyéhez legközelebb található Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által üze- meltetett mérőállomás adatait tekintik elfogadottnak.

2.2. jégverés: olyan, roncsolással, alakváltozással járó káresemény, amelyet a leesett jégszemek okoz- tak a biztosított vagyontárgyakban;

2.3. sziklaomlás, kőomlás és földcsuszamlás: olyan káresemény, amelyet az elmozduló szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontárgyakban;

2.4. felhőszakadás: az a káresemény, amelyet hirtelen lehulló, talajszinten áramló nagy mennyiségű eső- víz rombolással és elöntéssel okoz. A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyhez legközelebb eső mérőállomáson a lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt 30 mm-t elérte, illetve meghaladta;

2.5. fagy: 0 Celsius fok alatti hőmérséklet által okozott fagykár. A hőmérsékletet az Országos Meteoro- lógiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyhez legközelebb eső mérőállomáson a káresemény időpontjában mért hőmérséklet igazolja.

2.6. Normál időjárási viszonyok: az adott évszak átlagos időjárási értékein (csapadék, hőmérséklet, stb) továbbá vihar, felhőszakadás és fagy esetében a meghatározott határértékeken belül lezajló időjá- rási események.

2.7. Szélvihar és felhőszakadás károk esetén egyazon okból 96 órán belül bekövetkező káresemények sorozata egy eseménynek minősül.

3. FÖLDRENGÉS, ÁRVÍZ

3.1. Földrengés: a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földmozgás.

3.2. Árvíz: az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztáro- lók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. Biztosítási esemény az árvízvé- delmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is

4. BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS, VANDALIZMUS

4.1. Betöréses lopás, ha az elkövető a lopás, illetve a lopási kísérlet során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó, a biztosítási kötvényben megjelölt és a kívülről való erőszakos behatolás elől lezárt koc- kázatviselési helyre, majd annak helyiségeibe:

4.1.1. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be;

4.1.2. nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

4.1.3. zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távo- zott;

4.1.4. álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be. Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia.

4.1.5. eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott. Nem minősülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek úgy következtek be, hogy az elkövető nyitva hagyott nyílászárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehe- zítő akadály (pl. rácsozat) védte.

4.2. Rablás: ha a biztosított vagyontárgyat az elkövető a kockázatviselési helyen, jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a biztosítottól /szerződőtől, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

4.3. Vandalizmus: ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat, valamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények) szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy annak kísér- lete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja.

5. TERRORISTA CSELEKMÉNY

Terrorista cselekménynek minősül, de erre nem korlátozódik valamely személy vagy csoport – akár önállóan, akár valamely csoport, szervezet vagy kormány érdekében elkövetett – azon tevékenysé- ge, amely során erőszakkal és/vagy ebből fakadó fenyegetéssel állást foglal politikai, vallási, ideo- lógiai, etnikai célok mellett, illetve valamely kormány befolyásolásának és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítési szándékát tartalmazza. Xxxxx bizonyítása, hogy a bekö- vetkezett kár nem esik a fenti kizárások hatálya alá, a biztosított/szerződő feladata.

G011 HORDOZHATÓ ÉS ÖNJÁRÓ GÉPEK, BERENDEZÉSEK KIEGÉSZÍTŐ ZÁRADÉKA

I. Szabadban tárolt berendezések

Szabadban tárolt berendezések esetén, a biztosító kockázatviselése csak akkor terjed ki a betö- réses lopás-, részlopás-, rongálás- és vandalizmus által okozott károkra, ha a biztosított/szerződő bizonyítja, hogy a kár a kockázatviselési helyen elkövetett betöréses lopással vagy rablással össze- függésben keletkezett, és a káresemény időpontjában a berendezések üzemidőn kívüli tárolására szolgáló telephely megfelelt az alábbi követelményeknek:

– a telephely olyan szerkezetű és szilárdságú, kerítéssel – vagy fallal – körbekerített, amely sze- mélyek behatolását jelentős mértékben megnehezíti vagy meggátolja, illetve az áthatoláshoz különböző segédeszközök igénybevételét teszi szükségessé. A kapuk az áthatolási ellenállás tekintetében nem gyengébbek a kerítésénél és biztonsági zárral ellátottak. A kapuk üzemidőn kívül, illetve éjszaka (esete 19 órától reggel 5 óráig) zárt állapotban vannak. Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint egyedi minősített zár. A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biztonsági lakatokat és lakatpántokat;

– a telephelyen a szabadban tárolt berendezések a sötétedés beálltától kezdődően fényforrással jól láthatóan megvilágítottak;

– a lakott területen kívül fekvő telephely a G137 vagy a G337. számú záradék előírásainak megfe- lelően őrzött;

II. Zárható objektumban (épületben) tárolt berendezések

A biztosító kockázatviselése csak akkor terjed ki a betöréses lopás-, részlopás-, rongálás- és van- dalizmus károkra, ha a biztosított/szerződő bizonyítja, hogy a kár a kockázatviselési helyen elköve- tett betöréses lopással vagy rablással összefüggésben keletkezett, és a káresemény időpontjában a berendezések üzemidőn kívüli tárolására szolgáló épület megfelelt a G301. sz. záradékban előír- taknak.

A lakott területen kívül fekvő telephely esetén a berendezések üzemidőn kívüli tárolására szolgáló épület a G301. sz. záradékban előírtaknak megfelel, továbbá a telephely a G137. vagy a G337. szá- mú záradék előírásainak megfelelően őrzött.

III. Felek a kockázatviselés helyén kívül eső üzemeltetés, szállítás, mozgatás, tárolás közben a lopás, részlopás, betöréses lopás, rongálás- és vandalizmus kockázatokat a biztosítási fedezetből kizárják.

IV. Kockázatviselés kiterjesztése mozgatható és önjáró gépekre, berendezésekre

1. A GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítás különös feltételei II.1. pontjától eltérően, a felek megállapodnak abban, hogy hordozható kivitelű, illetve önjáró berende- zések saját tengelyen történő mozgatásnál és azoknak a gépeknek és berendezéseknek mozgatása esetén, amelyek járműre vannak erősítve, a biztosító kockázatviselése a Magyarország területén levő mindenkori munkahelyekre, továbbá tárolási helyekre is kiterjed.

2. A GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítás különös feltételei II.1. pont kiegészítéseként, és eltérően az I.2.2. és V.5.5. pontjától, a biztosító kockázatviselése a kisiklás, le- zuhanás, föld- és boltozatbeomlás, munkagödör-, híd- és vasúti pályaomlás, víz- és hordalékbetö- rés, földsüllyedés, földcsuszamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, lavina, kőomlás és eláradás okozta

károkra is kiterjed. Ez a kockázat kiterjesztés azonban nem vonatkozik a föld alatt működő gépekre.

3. Nem önjáró, de hordozható kivitelű gépek esetén, melyeknek mozgatásához külön szállítójármű szükséges, a telephelyek és a munkahelyek közötti mozgatás ideje alatt – beleértve a be- és kira- kodást – is fennáll a biztosítási védelem.

4. Önjáró gépek esetén, melyeknek mozgatásához a különböző munkavégzési helyek között külön szállítójármű szükséges, a be- és kirakodás (fel- és legördülés) alatt is fennáll a bizto- sítási védelem, de a szállítójárművön történő szállítás során fellépő káreseményeket felek a fedezetből kizárják.

V. Alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltságra visszavezethető káresemények

A biztosító megtéríti a kárt, de fenntartja a visszakövetelési jogát a biztosított munkavállalójával szemben, ha bebizonyosodik, hogy a munkaeszközt a munkavállaló alkoholos befolyásoltság alatt vezette, különösen akkor, ha a véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket. Ezek a szabályok alkalmazandók, ha a munkaeszközt kábítószeres befolyásoltság alatt, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, illetve a vezetést ilyen sze- mélynek engedték át.

VI. A berendezés vizsgálata

Használt berendezések esetén szerződéskötéskor azok állapotáról fénykép vagy filmfelvételnek kell készülnie, amit kár esetén a biztosító rendelkezésére kell bocsátani. Ennek hiányában a bizto- sító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

G 021 TELEPÍTETT GÉPEK, BERENDEZÉSEK KIEGÉSZÍTŐ ZÁRADÉKA

I. Szabadban tárolt berendezések

A biztosító kockázatviselése csak akkor terjed ki a betöréses lopás-, részlopás-, rongálás- és van- dalizmus károkra, ha a biztosított/szerződő bizonyítja, hogy a kár a kockázatviselési helyen elköve- tett betöréses lopással vagy rablással összefüggésben keletkezett, és a káresemény időpontjában a berendezések üzemidőn kívüli tárolására szolgáló telephely megfelelt az alábbi követelmények- nek:

– a telephely olyan szerkezetű és szilárdságú, kerítéssel – vagy fallal – körbekerített, amely sze- mélyek behatolását jelentős mértékben megnehezíti vagy meggátolja, illetve az áthatoláshoz különböző segédeszközök igénybevételét teszi szükségessé. A kapuk az áthatolási ellenállás tekintetében nem gyengébbek a kerítésénél és biztonsági zárral ellátottak. A kapuk üzemidőn kívül, illetve éjszaka (esete 19 órától reggel 5 óráig) zárt állapotban vannak. Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint egyedi minősített zár. A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biztonsági lakatokat és lakatpántokat;

– a telephelyen a szabadban tárolt berendezések a sötétedés beálltától kezdődően fényforrással jól láthatóan meg- világítottak;

– a lakott területen kívül fekvő telephely a G137 vagy a G337. számú záradék előírásainak megfe- lelően őrzött;

II. Zárható objektumban (épületben) tárolt berendezések

A biztosító kockázatviselése csak akkor terjed ki a betöréses lopás-, részlopás-, rongálás- és van- dalizmus károkra, ha a biztosított/szerződő bizonyítja, hogy a kár a kockázatviselési helyen elköve- tett betöréses lopással vagy rablással összefüggésben keletkezett, és a káresemény időpontjában a berendezések üzemidőn kívüli tárolására szolgáló épület megfelelt a G301. sz. záradékban elő- írtaknak.

A lakott területen kívül fekvő telephely esetén, a berendezések üzemidőn kívüli tárolására szolgáló épület a G301. sz. záradékban előírtaknak megfelel, továbbá a telephely a G137. vagy a G337. számú záradék előírásainak megfelelően őrzött.

III. Alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltságra visszavezethető káresemények:

A biztosító megtéríti a kárt, de fenntartja a visszakövetelési jogát a biztosított munkavállalójával szemben, ha bebizonyosodik, hogy a munkaeszközt a munkavállaló alkoholos befolyásoltság alatt vezette, különösen akkor, ha a véralkoholszint meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket. Ezek a szabályok alkalmazandók, ha a munkaeszközt kábítószeres befolyásoltság alatt, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, illetve a vezetést ilyen sze- mélynek engedték át.

G031 BELSŐ EREDETŰ KÁRESEMÉNYEK KIZÁRÁSA

Felek megállapodnak, hogy a GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyon- biztosítás különös feltételei I.1.3 és I.1.8 pontja (tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártá- si hiba, mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezés meghibásodása) szerint meghatározott események miatt bekövetkező károkat a biztosítási fedezetből kizárják.

G041 BETÖRÉSES LOPÁS, RÉSZLOPÁS, RABLÁS ÉS VANDALIZMUS KOCKÁZATÁNAK KIZÁRÁSA

Jelen külön feltétel alapján, a GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyon- biztosítás különös feltéteIei I.2. fejezetben felsorolt kizárásokat kiegészítve, felek a betöréses lopás, részlopás, rablás és vandalizmus miatt bekövetkezett káreseményeket a biztosítási fedezetből kizárják.

G051 BIZTOSÍTÁS AVULT ÉRTÉKEN

A vagyontárgy biztosítási összegének meghatározása avult (valóságos) értéken történt. Avult (va- lóságos) érték a fizikai és technológiai avulás mértékével csökkentett új érték. A beszerzési költsé- gekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le.

A GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítás különös feltéteIei V.3.2.2. pontja értelmében, az avult értéken biztosított berendezések tekintetében a biztosított vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása esetén a káresemény bekövetkezésekor érvényes

– a különös feltételek V.3.2.1. pontjában meghatározott – javítási költséget a károsodott vagyon- tárgy káridőponti avult (valóságos) értékének és káridőponti újértékének arányában téríti meg a biztosító.

G301. SZ. ZÁRADÉK 1. VÉDELMI SZINT ALKALMAZÁSA

Az ajánlattevő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelye- zésére szolgáló helyiségekre az alábbi (1. védelmi szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni védelmet nyújt.

Támpontok:

– 6–10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszer- kezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található;

– gyári elemekből összeállított faház.

Ajtók

Az ajtó(k) zárása biztonsági zárral vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel biztosított (garázsajtók). Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. Az ajtókat kiemelés elleni védelemmel kell ellátni. A zárbetétnek letörés elleni védelemmel kell rendelkeznie. Eltérően az ÁVF VII. 2. pont- jától, a Ptk. 540. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a

jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsá- ga és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagsá- gú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának vagy a gyűszű mozgatásának megakadályo- zása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. A billenő karos szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról való – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedő csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csava- rokkal.

Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a két- tollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben ezek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 10 000-et, továbbá az egyedi minősített lamellás zár és a MABISZ által minő- sített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt).

G137. SZ. ZÁRADÉK ÁLLANDÓ PORTASZOLGÁLAT

Az ajánlattevő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VlI.1. pontjának megfelelően bejelen- ti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen állandó portaszolgálat üzemel. A portaszolgálatot a biztosított objektum (telephely vagy épület) egyik bejárata közvetlen közelében a nap 24 órájában – a pihenő-, ünnep és munkaszüneti napokat is beleértve – látják el. A szolgálati helyiségben az országos távhívó rendszerbe kapcsolt, működőképes fővonalú telefonkészülék vagy mobiltelefon üzemel. A portaszolgálat tevékenységét munkaköri leírás szabályozza. A szolgálatot ellátó személyzet csak a munkaköri leírásban szabályozott esetekben hagyhatja el szolgálati helyét. Felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

G337. SZ. ZÁRADÉK A BIZTOSÍTOTT TELEPHELY ŐRZÉSE

Az ajánlattevő az Általános vagyonbiztosítási feltételek VII. 1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított telephely őrzött, azaz a koc- kázatviselés helyének helyiségeit üzemidőn kívül – szombat, vasárnap és ünnepnapokon is – a szerződő (biztosított) által alkalmazottként vagy ezzel egyenértékű megbízásos jogviszonnyal fog- lalkoztatott őr vagy hatósági engedéllyel működő őrző szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított telephely őrzése – őrzi .

Felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban bejelenti.

GÉPÉSZ plusz önjáró gépek, berendezések kiegészítő szállítmánybiztosításának különös feltételei

(Hatályos: 2014. március 15-től)

Jelen különös szerződési feltételek alapján létrejött GÉPÉSZ plusz önjáró gépek, berendezések kiegészítő szállítmánybiztosítási szerződés keretében a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biz- tosító) vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szerződési feltételekben és záradékokban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mérték- ben és feltételek szerint – biztosítási szolgáltatást nyújt.

A kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben a szer- ződő és a biztosító között GÉPÉSZ plusz önjáró gépek, berendezések vagyonbiztosítási szerződés, mint alapbiztosítás van hatályban, vagy a kiegészítő szerződés megkötésére az alapbiztosítással egyidejűleg kerül sor.

Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítás díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szer- ződés is megszűnik.

Tekintettel arra, hogy a kiegészítő biztosítás megkötésének feltétele a felek között érvényesen fenn- álló alapbiztosítás, így amennyiben az alapbiztosítás bármely okból megszűnik, a kiegészítő bizto- sítás ezzel egyidejűleg megszűnik.

A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel felmondhatják.

I. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

I.1. A Generali Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) jelen feltételek alapján létrejött kiegészítő biz- tosítási szerződés keretében vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében – az alábbiakban részletezett módon és mértékben – megtéríti a biztosítási ajánlaton és kötvényben megnevezett önjáró vagy hordozható gép saját tulajdonban levő szállítóeszközzel történő, belföldi viszonylatú szállítása közben bekövetkező, annak rendes folyamatával összefüggő, véletlen és balesetszerűen bekövetkező kárát.

II. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS MEGSZŰNÉSE

II.1. A biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor az önjáró vagy hordozható gépet haladéktalan szállítás céljából a szállító járműbe berakodták (a felgördülés megtörtént). A kockázatviselés véget ér, amikor a rendeltetési helyen az önjáró vagy hordozható gépnek a szállí- tó járműből történő kirakodása (legördülés) megtörtént. A biztosító kockázatviselése szünetel a szállítás rendes folyamatával össze nem függő szállítás ideje alatti várakozási időben.

II.2. Jelen feltétel szerint, a szállítás rendes folyamatával nem összefüggő várakozási időnek mi- nősül, ezért a biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az időszakra, amikor a szállítás rendes folyamata valamely azzal közvetlenül össze nem függő, nem szokásos és nem szük- ségszerű okból megszakad és a szállítóeszköz őrizetlenül marad.

II.3. A szállítás rendes folyamatával összefüggő várakozásnak minősül különösen az áru átadása, átvétele, az ezzel kapcsolatos adminisztráció intézése, melyek tartama alatt a biztosítási fe- dezet fennáll.

III. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyakban vagy azok részeiben a biztosítási időszak alatt, előre nem látható, hirtelen és váratlan, az alábbiakban felsorolt okokból bekövetkező események miatt bekövetkező kár:

III.1. szállítóeszközt ért baleset; (A szállítóeszközben bekövetkező dologi sérülés egy közvetlen, külső, hirtelen mechanikus erő hatására.)

III.2. tűz; (Tűz alatt olyan tűzeset értendő, amely nem eredeti rendeltetési helyén keletkezett vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejéből képes tovaterjedni.)

III.3. villámcsapás: (A szállítójárműbe vagy a szállítójárműben található biztosított vagyontárgyakba köz- vetlenül becsapó villám erő- és hő- hatása.)

III.4. robbanás; (Xxxxxxxx, a gázok, porok és gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erőhatás. A robbanóanyagok okozta robbanáskárok csak akkor fedezettek, ha azáltal keletkeztek, hogy a robbanóanyagok a szerződő/biztosított tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenőrizhe- tetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre.)

III.5. személyzettel közlekedő légi jármű, illetve egyes részeinek vagy rakományának lezuhanása és be- csapódása;

III.6. épületek vagy hidak beomlása;

III.7. vihar; A 15 m/sec sebességet elérő vagy azt meghaladó erősségű szél.

III.8. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, (A lehulló szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg okozta károk csak akkor térülnek, ha e mozgások nem tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében keletkeztek.)

III.9. Külön megállapodás (a SZZ37 záradék) kikötésével és külön díj ellenében a biztosítási fedezet kiter- jeszthető lopás, részlopás, egész szállítmány eltulajdonítása és rablás kockázatokra.

IV. A KOCKÁZATBÓL KIZÁRT ESEMÉNYEK (KIZÁRÁSOK) ÉS MENTESÜLÉSEK

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan károkra, amelyek oka:

IV.1. háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, polgárháború, polgári zavargások, tüntetés, népfelkelés, fosztogatás, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, szabotázs és terrorcselekmények;

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

IV.2. a hatóságok által elrendelt lefoglalás, elkobzás, feltartóztatás, visszatartás vagy a szállít- mány megsemmisítése;

IV.3. a szükséges burkolat, csomagolás, rögzítés, hiánya vagy hiányossága;

IV.4. a biztosított berendezés öngyulladása;

A biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá

IV.5. a sértetlen burkolaton csomagoláson belüli gépkárokra;

IV.6. nyitott szállítóeszközökön történő szállítás esetén az e körülménnyel összefüggésben fel- merülő károkra, így különösen jégeső, beázás, nedvesedés és ezek következményi káraira, rozsdásodás, korrózió, valamint karcolás, horzsolás miatt bekövetkező károkra és más esz- tétikai sérülésekre;

IV.7. vetemedés, elhajlás és egyéb alakváltozásban megnyilvánuló károkra, ha azok biztosítási esemény bekövetkezése nélkül, bizonyított és látható külső hatás hiányában álltak elő;

IV.8. személygépkocsival történő szállítások során bekövetkező kárra;

IV.9. a fuvarozási késedelemből eredő, vagy bármely más ok miatti közvetett veszteségek, mint pl.: kötbér, bírság, árfolyam, kamat, az áringadozás és konjunkturális veszteség, zárlati költ- ségek, akkor sem, ha ezek biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel;

IV.10. a biztosított áru szállításával, károsodásával összefüggő következményi károkra (személyi sérülés, környezetszennyezés, helyreállítható károk esetén a javítással együtt járó névleges értékcsökkenés, minőségromlás stb.);

IV.11. a konstrukciós, gyártási, anyag és hasonló rejtett hibák következményi káraira;

IV.12. nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás vagy szennyeződés által okozott közvetlen és köz- vetett károkra, azok kiváltó okától függetlenül;

IV.13. a bármely nukleáris-, kémiai, biológiai, biokémiai vagy elekromágneses fegyverek által köz- vetlenül vagy közvetve okozott károkra;

IV.14. számítástechnikai eszközök és adathordozók szállítása esetén az adatvesztésből származó károkra akkor sem, ha ezek biztosítási eseménnyel összefüggésben következtek be;

IV.15. a biztosított vagyontárgy mechanikai, elektromos és elektronikus meghibásodásának vagy rendellenes működésének káraira, veszteségeire, kivéve, ha ezek bizonyítottan a szállítás során, valamely bizonyított biztosítási esemény bekövetkezésének eredményeként álltak elő;

IV.16. azok a károkra, amelyek valamely számítógép, elektronikus eszköz, chip, rendszer, szoftver hibás dátum- vagy adatfelismerésére, hibás kezelésére visszavezethetően következtek be;

IV.17. károkozás szándékával és eszközéül felhasznált számítógép, számítógépes rendszer, számí- tógépes program, vírus vagy folyamat, vagy bármely más elektronikus rendszer használatá- val vagy működtetésével összefüggésben felmerülő árukárokra;

IV.18. azbeszttel kapcsolatosan bármely formában felmerülő károkra;

IV.19. szennyező, mérgező, egyéb károsító anyagok levegő közvetítésével és/vagy a biztosított áru csomagolásán történő átszivárgásával okozott árukárokra, kivéve a tűzkárokkal kapcsolatos füst és koromszennyeződéstre;

IV.20. azon kockázatokra, károkra és követelésekre, melyek az ENSZ tiltó, korlátozó rendelkezése- ivel ellentétben álló, vagy az Európai Unió, az Egyesült Királyság vagy az Amerikai Egyesült Államok gazdasági vagy kereskedelmi szankcióiba, jogi normáiba ütköző magatartásból, te- vékenységből erednek, vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

V. A KOCKÁZATVISELÉSI HELY

A biztosító kockázatviselése – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag Magyarország területén bekövetkezett károkra terjed ki.

VI. VEGYES RENDELKEZÉSEK

A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali Biztosító Zrt. GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítás különös feltételei, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF), az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezé- sek, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

GÉPÉSZ plusz önjáró gépek, berendezések kiegészítő szállítmány-biztosítás Záradékok

SZZ33 TERÜLETI HATÁLY: EU

A biztosítás területi hatálya kiterjed az Európai Unió teljes területén végzett szállításokra.

SZZ37 LOPÁS, RÉSZLOPÁS, RABLÁS KOCKÁZATA

A felek megállapodnak hogy a biztosítási fedezet kiterjed a teljes gép, vagy részegységeinek eltu- lajdonításából, rablásából eredő károkra az alábbiak szerint:

A biztosító kockázatviselése részlopás kockázatokra csak zárt felépítményű gépjárművekkel történő szállításokra terjed ki és csak abban az esetben, ha a káresemény bizonyíthatóan a gépjárműbe történt erőszakos behatolással (feltöréssel) együtt következett be. A biztosítási fedezet csak azon gépek vonatkozásában áll fenn, amit a gépjármű rak-, vagy csomagteré- ben kívülről nem látható módon helyeztek el.

Nyitott és ponyvás szállítóeszközökkel folytatott áruszállítás esetében, a biztosítás a lopás- károkra csak a teljes gép eltulajdonítása esetén terjed ki.

GÉPÉSZ plusz önjáró munkagépek kiegészítő felelősségbiztosításának különös feltételei (Hatályos:

2014. március 15-től)

A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali Biztosító Zrt. Általános vagyonbizto- sítási feltételek (ÁVF) és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Jelen különös szerződési feltételek alapján létrejött GÉPÉSZ plusz önjáró munkagépek kiegészítő felelősségbiztosítási szerződése értelmében a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vál- lalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szerződési feltételekben és záradékokban meghatá- rozott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – biztosítási szolgáltatást nyújt.

Jelen kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben a Szerződő és a Biztosító között GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosí- tás biztosítási szerződés, mint alapbiztosítás van hatályban, vagy a kiegészítő szerződés megköté- sére az alapbiztosítással egyidejűleg kerül sor.

Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítás díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szer- ződés is megszűnik.

Tekintettel arra, hogy a kiegészítő biztosítás megkötésének feltétele a felek között érvényesen fenn- álló alapbiztosítás, így amennyiben az alapbiztosítás bármely okból megszűnik, a kiegészítő bizto- sítás ezzel egyidejűleg megszűnik.

A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel felmondhatják.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

II.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a bizto- sítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – károkozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezé- sei megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

III. A KOCKÁZATVISELÉS TÁRGYA

III.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan

a) személyi sérüléses és szerződésen kívül okozott dologi károk megtérítése alól, amelyeket a biztosított, a saját tulajdonában lévő, illetve bérbe vett, vagy lízingelt önjáró munkagépeinek

történő üzemeltetése során, azzal összefüggésben okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

b) a biztosított által a saját tulajdonában lévő, illetve bérbe vett, vagy lízingelt önjáró munkagépei- nek üzemeltetése során, azzal összefüggésben okozott személyi sérüléses és szerződésen kívül okozott dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizeté- sére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

III.2. A biztosítási fedezet kizárólag a biztosítási ajánlat mellékletét képező gépjegyzéken gyári számmal azonosított önjáró munkagépek üzemeltetése során okozott károkra terjed ki.

Jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés a biztosító külön írásos engedélyének hiányá- ban kizárólag:

– út-, és építőipari gépek (kotrók, rakodók, markolók, útburkolatkészítő gépek),

– mező-, és erdőgazdasági gépek (betakarítógépek, traktorok, földmegmunkáló gépek, szecská- zó gépek),

– tehergépkocsi-felépítmények (tehergépkocsi nélkül)

– autó-, és mobildaruk biztosítására terjed ki.

III.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) szerződésen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása során, illetve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban és aki egyebekben sem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak;

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása során, illetve azzal összefüggésben vele szerződéses kapcsolatban álló személynek olyan kárt okoz, amely a szerződéses kötelezett- ség teljesítésétől függetlenül következik be.

b) személysérülés az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

c) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolog- nak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

IV. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

IV.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített ká- rokra nyújt fedezetet, feltéve hogy külön záradék eltérően nem rendelkezik.

IV.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legké- sőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási ese- ménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön záradék eltérően nem rendelkezik.

IV.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezett- sége esedékessé válik.

– Személysérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;

Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosító- nak az VII.1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette.

V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

V.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.

V.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – kifizethető legmagasabb összeg.

V.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint– összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosí- tónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

V.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén fizetett összeg akkor sem ha- ladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kárté- rítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti bizto- sítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

VI. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

Az ÁVF VI.5. pontjában foglalt rendelkezéseket a jelen pontban meghatározott kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

VI.1. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén

Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak, akkor a díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító nem köteles póthatáridő tűzésével felszólítani az esedékes biztosítási díj teljesítésére.

Amennyiben a fogyasztónak nem tekinthető szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedé- kesség időpontjáig nem egyenlíti ki, a befizetésre halasztást nem kapott, továbbá a biztosító nem szólította fel írásban – póthatáridő tűzésével – a teljesítésre, abban az esetben a biz- tosítási szerződés az esedékesség időpontjától számított 60 nap elteltével az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

VII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

VII.1. Kárbejelentés

VII.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kár- igényre adhat alapot.

VII.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolás- sal ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).

VII.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentu- mok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilat- kozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolat- ban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, ille- tőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi ada- tokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási esemény- nyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adato- kat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szüksé- ges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéle- ményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb ok- mányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VII.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

VII.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

VII.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – az ÁVF X. 4. pontban foglaltak sze- rint - mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VII.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

VII.2. Biztosítási szolgáltatás

VII.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– dologi, személysérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában be- állott értékcsökkenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szük- séges költségeket;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a sérelemdíjat kizárólag abban az esetben, amennyiben

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérül- tek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles. A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a VII.1.7 pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kár- igények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő

költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyá- sával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegálla- podás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló

– mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

VII.2.2. A VII.2.1. a)-f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biz- tosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosí- tó. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.

VII.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kárté- rítésre.

VII.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

VII.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdemé- nyezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figye- lembevételével határozza meg.

VII.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a VII. 2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított ja- vára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosí- tónak megfizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

VII.3. Kárrendezés

VII.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelke- zései alapján rendezi.

VII.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

VII.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcso- latos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

VII.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azon- ban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meg- hiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mind- addig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

VII.3.5. A biztosító a VII. 2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a káro- sultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ameny- nyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

VII.3.6. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító ese- ményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszün-

tetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

VII.4. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, száza- lékban vagy e kettő kombinációjában meghatározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgálta- tás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a VII.2.1. a)-f) pont szerinti biztosítási szolgáltatás teljes összegéből vonja le.

VIII. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL

VIII.1. Nem fedezi a biztosítás

a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1.§ 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosí- tott cselekvőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;

b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

c) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezet- nek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

d) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

e) azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;

f) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

g) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási ren- delkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatar- tással okoz;

h) közigazgatási jogkörben okozott károkat;

i) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a kár- okozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

i) a kárt, amennyiben a munkagépet rendeltetésétől eltérő célra használták vagy a munkagépet kezelő személy nem rendelkezett a munkagép kezeléséhez előírt képesítéssel.

k) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat;

l) a környezeti elemekben okozott károkat;

m) dologi károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt;

n) kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészség- károsodás szintjét;

o) számítógépes szoftver, hardver, beépített chip, vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben fel- merülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket;

p) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján megtérülő kárigényeket;

q) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugár- zásból eredő károkat, az elektromágneses mezők által okozott károkat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai eljárással készült termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve fel- használásával összefüggésben merültek fel;

r) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő;

s) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavar- gások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az inf- rastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

t) a penészesedés és gombásodás által okozott kárt, továbbá azt a kárt, amely azbeszt alkalma- zásából vagy felhasználásából ered;

u) a föld alatti közművekben okozott károkat (pl. villany-, gáz-, csatorna- és távközlési vezetékek- ben okozott kár), ha a biztosított (illetve a munkagépet kezelő személy) az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges szakhatósági engedélyekkel ren- delkező közműtérképpel;

v) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkezett károkat;

w) az épületekben keletkezett repedéskárokat, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékonyságát és használóinak biztonságát vagy sem.

w) A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kockázatokra, károkra és követelésekre, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedel- mi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékeny- ségből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

IX. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL

IX.1. Az ÁVF X. pontjában foglalt biztosító mentesülése szempontjából súlyosan gondatlan magatartás- nak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékeny- sége során vagy a jogszabályoktól való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségsze- géssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondat- lanság tényét.

X. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásáért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

XI.1. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen biztosítási szerződési feltétel azon sza- bályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglal- tuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza a GÉPÉSZ plusz önjáró munkagépek kiegészítő felelősségbiz- tosításának különös feltételei azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerző- dési feltételtől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XI.1.1. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következménye, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak

Xxxxx xxxxxxxx XX.1. pontja alapján – a Ptk. 6:449. §-ban foglaltaktól eltérően – amennyiben a szerző- dő fél nem tekinthető fogyasztónak, akkor a díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a biztosító nem köteles póthatáridő tűzésével felszólítani az esedékes biztosítási díj teljesítésére.

Amennyiben a fogyasztónak nem tekinthető szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, a befizetésre halasztást nem kapott, továbbá a biztosító nem szólította fel írásban – póthatáridő tűzésével – a teljesítésre, abban az esetben a biztosítási szerződés az esedékesség időpontjától számított 60 nap elteltével az esedékesség napjára visszamenő hatály- lyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

XI.1.2. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471.§-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel VII.1.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

XI.1.3. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően - jelen feltétel VII. 2.1. és VIII.2.2. pontja szerint - a károko- zó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményen- kénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

XI.1.4. A biztosító mentesülésének korlátozása

A Ptk. 6:464. § (1) bekezdésétől eltérően - jelen feltétel IX.1. pontja szerint - a biztosító a károkozó biztosított súlyos gondatlanságának kizárólag a szerződésben megállapított eseteiben mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

XI.2. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő - módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonos ügyfélszolgálat: x00 0 000 0000 xxxxxxxx.xx