Tartalomjegyzék
Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás
Feltételek
Hatályos: 2016.01.01.
Tartalomjegyzék
I. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE 3
II. VÁLLALKOZÓI ALL RISKS VAGYONBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 20
1. Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás 20
2. Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele 24
3. Vállalkozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai 26
Vagyonvédelmi előírások áttekintő táblázata 32
Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési összeghatárai 34
4. Elektromos berendezések és számítógépek biztosításának feltétele 35
5. Üvegbiztosítás feltétele 37
6. Küldöttrablás biztosítás feltétele 39
7. Üzemszünet biztosítás feltétele 40
8. Szállítmánybiztosítás feltétele 42
III. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE 44
IV. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 49
1. Általános felelősségbiztosítás feltétele 49
2. Munkáltatói felelősségbiztosítás feltétele 51
3. Termékfelelősség-biztosítás feltétele 52
4. Szolgáltatói felelősségbiztosítás feltétele 53
5. Tanulók felelősségbiztosításának feltétele 54
VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
KIEGÉSZÍTÉS ÉS MÓDOSÍTÁS 56
I. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE
Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek– ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem ren- delkeznek – a biztosító vagyonbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.
A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonat- kozó feltételek, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadóak. Jelen feltétel biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény – továbbiakban: Bit. – alapján ügyféltájékoztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoz- tatónak is minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek dőlt betűvel szedet- tek.
A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalma- zott kizárások, a biztosító szolgáltatása korlátozá- sának feltételei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gyakorlattól lényegesen eltérő feltéte- lek dőlt és vastagított betűvel szedettek.
Jelen feltétel alapján kötött vagyonbiztosítási szerződés- (ek)ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében megtéríti
– a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltünte- tett, a feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint – a biztosítási esemény megvalósulása esetén a biztosított vagyontárgy(ak)ban közvetlenül okozott káro- kat.
A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, valamint a vonatkozó biztosítások feltételei tartalmazzák.
Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.
1. Biztosított, szerződő
A vagyonbiztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásá- ban érdekelt személy kötheti meg (a továbbiakban: bizto- sított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (továbbiakban: szerződő).
2. A biztosítási szerződés létrejötte
2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megál- lapodásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését írásbeli ajánlatával a Szerződő kezdeményezi. A Biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 30 napon be- lül elbírálni. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.
2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő/biztosított által tett ajánlatra 30 na-
pon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító kockáza- telbírálásra jogosult szervének részére való át- adása napjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.
2.3. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a koc- kázatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.
2.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatáro- zott 30 napos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért nem tartozik helytállni.
3. A biztosítási szerződés tartama
3.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy hatá- rozatlan időtartamú.
3.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem ál- lapodnak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.
3.3. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biz- tosítási időszak végére lehet felmondani. A felmon- dási idő 30 nap.
4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés
4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.
4.2. A fizetendő biztosítási díj megállapításának alapja az egy biztosítási időszakra (maximum egy évre) eső díj.
4.3. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor ese- dékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetés- ben is. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. A szerződés létre- jöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.
A biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A Szerződő rendelkezésére a kockázatviselés kez- detétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezés- re a biztosítási díj megfizetésére. Amennyiben a
biztosítási díj a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül nem érkezik meg Biztosítóhoz, akkor a biztosítási szerződés megszűnik a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges hatállyal.
4.4. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
4.5. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szer- ződés rögzíti.
4.6. A biztosító kockázatviselésének kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napon a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.
4.7. Ha a szerződő az első biztosítási díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, akkor a biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal megszűnik.
Ha a szerződő a minden későbbi biztosítási dí- jat annak esedékességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, akkor a biztosító koc- kázatviselése az esedékességtől számított 30. napig tart.
4.8. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett fel- hatalmazása esetén jogosult biztosítási díjat átven- ni, és nem jogosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében köz- reműködni.
4.9. Xxxxxxxxxxxxxxx: A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő legfeljebb 3 évre lemond a szer- ződés felmondásának jogáról. Ebben az esetben a Biztosító tartamengedményt adhat, melynek mér- tékét az ajánlaton rögzítik.
A Biztosító a szerződő által a tartam lejárta előtt történő felmondás esetén a szerződőt kötelezhe- ti arra, hogy a felmondás napján a teljes tartamra adott engedmény összegét egy összegben visz- szafizesse a Biztosító részére.
5. A szerződés megszűnése, díjfizetés elmulasztásának következménye, a szerződés újra érvénybe helyezése
5.1. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fi- zették meg, és a szerződő díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bí-
rósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban fel nem szólította szerződőt. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen elteltével a szer- ződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
5.2. Ha a biztosító a szerződés – díjnemfizetés – miatti megszűnésétől számított 6 hónapon be- lül a szerződő által – utólag – befizetett hátra- lékos díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, és a szerződő a díj megfizetésével egyidejűleg kármentességi nyilatkozatát megküldi a bizto- sítónak, a szerződés újból hatályba lép.
5.3. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon hónap utolsó napjával akkor is megszű- nik, illetve nem lép hatályba, amikor a szerző- dőnek/ biztosítottnak a vagyontárgy (ak) meg- óvásához fűződő vagyoni érdeke megszűnik (érdekmúlás), valamint ha a biztosítási szer- ződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Ezekben az esetekben a biz- tosítót a megszűnés hónapjának utolsó napjá- ig járó díj illeti meg.
6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya
6.1. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt bekövetkezett károkra terjed ki.
6.2. A kockázatviselés területi hatálya a biztosított ál- tal megjelölt, Magyarországon belüli telephelyek. A területi hatály külön megállapodással külföldön levő magyar érdekeltségekre is kiterjeszthető.
7. A vagyontárgyak köre
7.1. Biztosítható vagyontárgyak
A biztosítható vagyontárgyak meghatározásai a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelmezendők. Biz- tosított vagyontárgy(ak)nak, vagyoncsoport( ok)nak kell tekinteni minden, a biztosítási szerződésben megjelölt, a biztosított tulajdonában lévő, valamint idegen tulaj- donban lévő vagyontárgyat (vagyoncsoportot), amelyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak) vagy felelős őrzésre átvett, úgymint:
a) épületek, építmények,
b) gépek, berendezések,
c) készletek, áruk,
d) pénz- és értékkészlet,
e) mellékköltségek.
I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele
7.2. Nem biztosított vagyontárgyak különösen a következők:
a) építési telek, épület (építmény) nélküli in- gatlan,
b) immateriális javak,
c) földek, vizek, levegő,
d) gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gázkutak, bányák, feltárások,
e) légi, vízi járművek, űrhajó, illetve ezek ré- szegységei, rakománya,
f) forgalmi engedélyhez kötött és/vagy for- galmi rendszámmal rendelkező közúti gép- járművek, gépjárműutánfutók és vontatók, vasúti járművek, mozdonyok, gördülő állo- mány,
g) építés, össze- vagy szétszerelés, beüzeme- lés, próbaüzem alatt álló vagyontárgy, kivé- ve a készletek, áruk vagyontárgy csoportot,
h) lábon álló növényi kultúrák,
i) pénzbedobó, pénzkiadó, pénzváltó, xxxxx- xxx és játékautomaták tartalmukkal együtt,
j) üresen álló épületek, telephelyek,
k) kötélpályás felvonók (pl. sílift),
l) üvegházak,
m) rossz állapotú épületek,
n) fedetlen épületek,
o) provizórikus jellegű épületek (eladó-, piaci, fürdő-, sí-, felvonulási épületetek, bódék és hasonlóak), valamint ideiglenes engedéllyel épült létesítmények,
p) tárgyak, objektumok, amelyek könnyen szétszedhetők és szállíthatók, mint pl.: ba- rakkok, pavilonok, csónakházak, bódék, kerti lak/ pavilon, kunyhók, tribünök, sát- rak, tornyok, oszlopok, cégtáblák, lámpák, építőállványok, építmények ideiglenes tető- zettel, melegágyak,
q) átépítés alatt álló és befejezetlen épületek,
r) bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épü- letek
7.3. Csak külön megállapodás alapján biztosítható va- gyontárgyak:
a) minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak,
b) iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bár- milyen jellegű és formában tárolt adat és leírás,
c) élő állatok,
d) xxxxxxxx, hidak, utak
e) csekk, postautalvány, takarékkönyv, értékpa- pír, bélyeg, átruházható természetű okmányok és egyéb értékpapírok,
f) ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, platina-, valamint egyéb színesfém tárgyak, aranyrudak, érmék, műtárgy, művészeti alkotások, szőrme, antikvitások
g) külső- és belső adathordozókon tárolt adatok, szoftverek, programok.
8. A biztosítási összeg
8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított hatá- rozza meg telephelyenként és vagyontárgy cso- portonként, a Magyarországon mindenkor érvé- nyes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.
8.2. A biztosító kockázatvállalása fennállhat:
– a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra megjelölt összeghatárig,
– az azonos értékelés alapján összevont vagyon- csoportra a megjelölt összeghatárig.
8.3. A biztosítási összeg meghatározásának módszerei:
– új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új ér- ték),
– avult értéken (valóságos műszaki érték, pótlási érték),
– könyv szerinti értéken.
8.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosí- tott vagyontárgy választott módszer szerinti értékét.
8.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege a válasz- tott módszer szerinti értéket meghaladja, akkor a módszer szerinti értéket meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. (Túlbiztosítás.)
8.6. A biztosítási ajánlat és annak mellékletei tartalmaz- za a biztosítandó vagyontárgyak vagyoncsopor- tonkénti, telephelyenként megbontott biztosítási összegét. Egyedi vagyontárgyak biztosítása ese- tén külön listát kell mellékelni.
8.7. A biztosítás megköthető a teljes biztosítási összeg- re vagy annak meghatározott hányadára (hányad- rész-biztosítás). Az itt meghatározott érték a bizto- sítási összeg meghatározásának módszere szerint választható.
8.8. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biz- tosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti.
8.9. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biztosítási díj változását is.
8.10. A biztosító a kockázati körülmények lényeges vál- tozása esetén a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezdeményezheti a szerződés módo- sítását, így a biztosítási díjtételek megváltoztatását is, vagy a szerződést 30 napra írásban felmond- hatja. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyon- tárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító
jelen pontban írt jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában is gyakorolhatja.
8.11. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmaz az új értéken feladott va- gyontárgyakra. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval az értékkövetés mér- tékével változik. A módosítás alapja a jelen feltétel szerint biztosítható vagyontárgyak kü- lönböző körére a KSH által megállapított éves inflációs indexek, melyekből a biztosító átlag- indexet képez. A biztosító az évforduló előtt 60 nappal írásban értesíti a szerződőt az értékkö- vetéssel megváltozott biztosítási összegről és díjról. Amennyiben a szerződő az értékköve- tést nem fogadja el, akkor a szerződést a fel- mondási szabályoknak megfelelően felmond- hatja. A biztosító nem alkalmaz értékkövetést elektromos berendezések és számítógépek, küldöttrablás, üzemszünet, szállítmány és fe- lelősségbiztosítások, illetve első kockázatra szóló biztosítási összeg esetében.
8.12. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy előgondoskodási (tartalék) biztosítási összeget ha- tároznak meg, amit a szerződésben külön fel kell tüntetni. Ezáltal a biztosító kártérítésének felső határát – külön díj megfizetése esetén – az egyes vagyoncsoportokra megállapított tartalékbiztosítá- si összeggel megnövelt biztosítási összeg képezi.
A tartalék biztosítási összeg a tárgyi eszközök biz- tosítási időszakon belüli érték emelkedésére:
– épületeknél és építményeknél az újonnan épült részekre, hozzáépítésekre, helyreállításokra,
– műszaki és egyéb berendezések, felszerelé- sek, gépek esetében az új beszerzésekre, hely- reállításokra, cserékre határozható meg.
A tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerző- dés szerinti vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-áig terjedhet, és az egyes vagyoncsoportok- ra külön-külön kell meghatározni.
8.13. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy já- rulékos költségként külön biztosítási összeget hatá- roznak meg a biztosítási szerződés szerinti biztosí- tási események bekövetkezése során felmerülő, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések jelen feltétel 10.6.1. pont szerinti költségeinek fedezésére.
A járulékos költség biztosítási összege a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg 10%- áig ter- jedhet.
Ebben az esetben a biztosítási összeget a szerző- désben külön fel kell tüntetni.
9. Önrészesedés
A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biz- tosítási szerződés szerinti önrész levonásával hatá- rozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.
10. A biztosító szolgáltatásának szabályai
10.1. A biztosító a károkat eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg postai vagy banki átutalással – a Magyarorszá- gon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értéken vannak biztosítva.
10.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási időszak biztosítási összegét csökkentik, kivé- ve, ha a szerződő a szolgáltatás teljesítéséig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a fedezet feltöltését kéri és a díjat megfelelően kiegészíti. Biztosító a fedezetfeltöltésről egye- di elbírálás alapján jogosult dönteni és a fede- zetfeltöltés lehetőségére nem köteles Szerző- dőt külön tájékoztatni.
Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, meg- illeti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.
10.3. A biztosítási összeg kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt ill. ha még nem merült ki, és már történt szolgáltatás, ezekben az esetekben a felek közös megegyezéssel megállapodhatnak a 10.2. pontban foglaltak megfelelő alkalmazásával a biztosítási összeg újrafeltöltésében, ennek hiányában a biztosító kockázatviselése az adott biztosítási időszak hátralévő részére megszűnik.
10.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövet- kezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgál- tatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállí- tási költség) után az általános forgalmi adó össze- gének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen fel- tüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
10.5. Biztosítási események okozta károk térítése a biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító – a biztosítási összeg meghatározá- sának módszerének, illetve a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megállapított bizto- sítási összegnek megfelelően – a következők szerint nyújt szolgáltatást:
I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele
10.5.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az arra a vagyon- csoportra választott értékmeghatározással számított káridőponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosítási ösz- szeg meghatározásának módszere szerint megállapított értékhez.
10.5.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javítha- tóság) a biztosító a biztosítási összeg meg- határozásának módszerétől függően új érté- ken vagy pótlási értéken vagy könyv szerinti értéken térít.
10.5.3. Az új értéken biztosított tárgyi eszközök tel- jes kára esetén
• a biztosító az avult értéket téríti meg mindaddig, amíg a tárgyi eszköz pótlásra illetve újjáépítésre nem kerül
• amennyiben a tárgyi eszköz avultsága 70%-ot eléri vagy meghaladja, a biztosító a kárt avult értéken téríti.
10.5.4. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegé- ből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja.
10.5.5. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a biz- tosító a káridőponti állapotnak megfelelő ja- vítási vagy helyreállítási költségeit fedezi.
10.5.6. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége.
10.5.7. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelke- déssel jár, akkor a biztosító az értékemelke- dés arányában csökkenti a térítés összegét.
10.5.8. A befejezetlen beruházásokban bekövetke- zett kárt a biztosító a káridőpontig ténylege- sen felmerült beruházási költségek mértéké- ig téríti meg, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figye- lembevételével.
10.5.9. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízin- gelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, ja- vításra szerződéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket, készülékeket és egyéb vagyontárgyakat) a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg.
10.5.10. A termelésből kivont, használaton kívüli tár- gyi eszközök kárát a könyv szerinti értékig
téríti meg a biztosító. A lebontásra, kiselejte- zésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasz- nosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.
10.5.11. Készletek kára esetén:
• A vásárolt anyagok térítése káridőponti beszerzési áron történik,
• Egy évnél rövidebb élettartamú eszközök részleges és teljes kárait használatba vett eszközök esetén avult értéken, használat- ba nem vett eszközök esetén pedig újra beszerzési áron téríti a biztosító.
10.5.12. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdí- jas) göngyölegek térítése – a biztosítási ösz- szegen belül – betétdíjon történik.
10.5.13. A saját előállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költ- ségráfordítás mértékéig, de legfeljebb a biz- tosítási összegig térülnek.
10.5.14. A biztosított tulajdonát képező egyéb va- gyontárgyak, prototípusok, minták, model- lek, műszaki fejlesztési alapból fedezett va- gyontárgyak térítése külön listán feladott biztosítási összeg alapján történik.
10.5.15. A biztosítottnál lévő, de nem az ő tulajdonát ké- pező, megmunkálásra, feldolgozásra, eladás- ra, tárolásra vagy javításra szerződés szerint is átvett, nem tárgyi eszköznek minősülő vagyon- tárgyak, készletek vagy egyéb forgóeszközök, ingóságok károsodása esetén:
• A javítással helyreállítható károknál a javí- tási költség,
• Teljes megsemmisülés esetén a teljes ká- ridőponti avult értéket téríti a biztosító.
10.5.16. Értékpapírok megsemmisüléséből, elvesz- téséből stb. eredő károk esetén a biztosító kizárólag a nyomdai újraelőállítás költségét fedezi.
10.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költ- ségtérítések
10.6.1. A biztosító egyéb megállapodás hiányá- ban – a biztosítási összegen belül – az adott vagyontárgycsoportra feladott biztosítási összeg 10%-áig, de legfeljebb a kifizetett kárösszeg nagyságáig megtéríti a biztosí- tási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következők szerint:
• Az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés
során keletkezett károkat is –, amennyi- ben azok a biztosítottat terhelik,
• A rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek fel- mérése során nem kerültek beszámításra
– a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a fel nem hasz- nálható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel,
• A károk súlyosbodásának megakadályo- zását vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében fel- merült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványo- zással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszer kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,
• A kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), vala- mint az esetleges ténymegállapítási költ- ségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulásával történt,
• A helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költsé- geket,
• A takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biztosított vagyontárgyak meg- óvásával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolatban me- rültek fel,
• A szét- és összeszerelés költségeit, ame- lyek a kár felszámolása/helyreállítása so- rán berendezések le- vagy visszaszerelé- sével kapcsolatban merültek fel.
A kárenyhítés körébe eső indokolt költsége- ket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekövetkezett egészségkárosodást.
10.6.2. A javítási és helyreállítási költségek csak in- dokolt esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, vala- mint a felhasználásra kerülő anyagok, szer- kezetek sürgős szállításának, illetve gyártá- sának többletköltségeit.
11. A biztosítással nem fedezett károk
11.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:
a) amely nem biztosított vagy biztosításból ki- zárt vagyontárgyban keletkezik,
b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosí- tási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,
c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: büntetés, kötbér, bírság, kamat) jelent- kezik,
d) amely a károsodott vagyontárgy olyan ér- tékcsökkenéséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyá- solja,
e) amely a megsemmisült biztosított vagyon- tárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználásá- nak meghiúsulása miatt állt elő,
f) ami normalizált hiányként – káló – elszá- molható,
g) ha az készpénz, értékpapír, tervek, doku- mentációk, üzleti könyvek, okmányok és szoftver károsodásának következménye- ként keletkeztek,
h) amely a talajerőben, vízminőségben, ter- mészeti környezetben következett be,
i) amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezé- sek avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemel- tetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be,
j) amelyeket büntetőeljárás alapján indult közvetítői eljárás keretében létrejött meg- állapodásban vállal megtéríteni,
k) a felmerült sérelemdíjjal kapcsolatos.
11.2. Nem téríti meg a biztosító:
Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezési oka közvet- lenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:
a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből eredő károk,
b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben bekövetkezett károk, a következményi károk, így például az üzem- szünetből eredő termeléskiesés,
c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ioni- záló és lézersugárzásból eredő károk,
d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállításával, tárolásával, kezelésével kap- csolatos károk,
e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett károk,
f) a gépi adathordozókban tárolt dokumentá- ciók, tervek, szellemi termékek újraelőállí- tási és rögzítési költsége,
g) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,
• belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk,
I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele
• elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosí- tás,
• hadijog, rendkívüli állapot,
h) az adatokban vagy szoftverekben kelet- kezett károk, különös tekintettel az ada- toknak, szoftvereknek vagy számítógépes programoknak az eredeti felépítés törlése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövet- kezett hátrányos megváltozására, valamint az ebből származó üzemszünetből eredő károkra,
• Az adatok, szoftverek vagy számítógé- pes programok funkciójának, rendelke- zésre állásának, használhatóságának vagy hozzáférhetőségének korlátozásá- ból eredő károk és az ezek által eredmé- nyezett üzemszünetből származó károk,
i) a terrorizmus bármilyen formájával össze- függésben keletkezett károk az alábbiak- ban foglaltak szerint:
Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon ká- rok és sérelemdíj, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott bizto- sítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terror- cselekménnyel, annak elkövetése során köz- veszély okozásával vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbi- akban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövet- keztében.
Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cse- lekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fe- nyegetéssel, vagy annak előkészítésével va- lósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bi- zonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),
• Amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy
– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfé- lemlítse, vagy befolyásolja vagy
– a gazdasági életet részben vagy egész- ben befolyásolja, vagy
• Amelyek módja és körülményei arra enged- nek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.
Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továb- bá azon károk, és sérelemdíj beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatá- rozott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmé- nyek, amelyek terrorista támadások ellenőrzé- sére, megelőzésére, vagy elfojtására szolgál- nak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.
12. A felek együttműködése
12.1. A szerződő/biztosított kötelezettségei
12.1.1. Közlési kötelezettség
A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biz- tosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kér- dést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kérésére – a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerző- dés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biz- tosítani.
Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a szerződő köteles a Biztosított(aka)t teljes körű- en tájékoztatni a biztosítási szerződés feltételeiről.
12.1.2. Változásbejelentési kötelezettség
A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a köz- lési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekö- vetkezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosí- tónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezett- ség alá tartozó főbb változások többek között:
• A szerződésben rögzített adatok megváltozása,
• vagyonérték-változás,
• a tevékenység jellegének megváltozása,
• új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia beve- zetése,
• a telephely megváltoztatása, áthelyezése,
• épületszerkezet, üzem, műhely átalakítása, technoló- gia módosítása,
• a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének mó- dosulása,
• új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy beszerzése,
• az üzemek, berendezések legalább háromhavi időtar- tamra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésből való végleges kivo- nása,
• az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bér- beadása,
• a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámo- lási eljárás megindítása,
• a jelen szerződés alapján biztosított vagyontárgyakra további biztosítás megkötése, stb.
A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a vál- tozásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.
12.1.3. Kárbejelentési kötelezettség
• A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biz- tosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövet- kezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Telefonos bejelentés esetén a biztosító kérheti a beje- lentés írásos megerősítését is.
• Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerző- dő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bo- csátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biz- tosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési ösz- szeg megállapításának elbírálásához szükségesek.
• A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpont- ját, leírását,
– a károsodott vagyontárgyak/vagyontárgycsopor- tok megnevezését, helyét, becsült értékét,
– a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, il- letve polgári peres eljárásról való tájékoztatást,
– a biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefoly- tatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat, amelyek megtalálhatóak a Vállalkozói All Risks Va- gyonbiztosítás feltételei 1. sz. Mellékletében,
– a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát,
– valamint valamennyi egyéb lényeges információt.
• Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerve- ket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.
12.1.4. Kármegelőzési kötelezettség
A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhá- rítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általá- ban elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírá- sokat mindenkor és maradéktalanul betartani.
12.1.5. Kárenyhítési kötelezettség
• A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt az adott helyzetben általában elvárható magatar- tás követelménye szerint enyhíteni.
• A szerződő/biztosított a biztosítási esemény helyszínét a káreseményt követő 5 napon belül, illetve, a bizto- sítói kárszemle megkezdéséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.
A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a biztosított javaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a biz- tosítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többletköltsé- geket a biztosító nem téríti.
12.2. A biztosító kötelezettségei
12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak sze- rint téríti meg. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.
12.2.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül ese- dékes.
12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.
13. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga
13.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg válto- zásbejelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító kártérítési, helytállási köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
13.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írás- ban adott, a kármegelőzéssel, illetve káreny- hítéssel kapcsolatos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüg- gésben keletkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
13.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biz- tosítási esemény bekövetkezését a 12.1.3. pont- ban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelen- tés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.
13.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezett- sége alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
• a biztosított, illetőleg a szerződő fél,
• velük közös háztartásban élő hozzátarto- zójuk,
• üzletvezetésre jogosult tagjai, a biztosított vagyontárgy megőrzésével, megóvásával
I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele
megbízott alkalmazottai, tagjai, illetőleg megbízottai,
• a biztosított jogi személynek vezető beosz- tású tisztségviselőjük, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagjuk, munkavállalójuk, vagy megbízottjuk szándé- kosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
13.5. E szerződés szerint súlyosan gondatlan káro- kozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy okozta.
• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,
• tevékenységét jogszabályban, egyéb elő- írásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,
• a kárt súlyosan ittas állapotban, bódula- tot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásának hatása alatt, il- letve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,
• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírá- sok, foglalkozási szabályok súlyos vagy is- métlődő, illetve folyamatos megsértésével
13.6. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írás- ban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.
13.7. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megilletik mindazok a jogok, amelyek a bizto- sítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
13.8. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi enged- mény alapján megnyíló visszkeresetének érvé- nyesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényé- ről a biztosító hátrányára nem mondhat le.
E kötelezettségének elmulasztásából szárma- zó következmények a biztosítottat terhelik.
14. Titoktartási kötelezettség
I. A Biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések
1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biz- tosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biz- tosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tar- tásához, a biztosítási szerződésből származó kö- vetelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. ál- tal meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó
–, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközve- títő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szer- ződéseire vonatkozik.
2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nél- kül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok kezeléséről és védelméről szóló tör- vényben (a továbbiakban: Xxxx.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásá- val kezelheti.
5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozó- an írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nempe- res eljárásban, közigazgatási határozatok bí- rósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adós- ságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi va- gyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továb- bá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal, abban az esetben, ha adó- ügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozatté- teli kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződés- ből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről
törvényben meghatározott adatszolgáltatási kö- telezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol- gálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhi- vatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazá- sára, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyil- vántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra ke- rülő biztosítási szerződési állomány tekinteté- ben – az erre irányuló megállapodás rendelke- zései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvé- nyesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kár- talanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központ- tal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett tevé- kenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekin- tetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra néz- ve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal
– a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való beso- rolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meg- határozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul
hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a bizto- sító által az adóhatóság felé történő adatszolgál- tatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. tör- vény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzet- közi közigazgatási együttműködés egyes szabá- lyairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.
8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 5-12. valamint a
14. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait továb- bíthatja.
9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbizton- sági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli meg- keresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszerve- zetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel- téssel vagy kábítószer készítésének elősegíté- sével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény felje- lentésének elmulasztásával, terrorizmus finan- szírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség-
I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele
ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse- lekménnyel van összefüggésben.
11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések vég- rehajtásáról szóló törvényben meghatározott beje- lentési kötelezettségének tesz eleget.
12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sé- relmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a cso- portfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötele- zettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot.
14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbe- li biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adata- lany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányá- ban – az adattovábbításnak törvényben meg- határozott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a további- akban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatá- rozott bármely módon biztosított.
15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezése- ket kell alkalmazni.
16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üz- leti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a
külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgála- tok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő fel- ügyeletéről szóló törvényben foglalt rendel- kezések teljesítése érdekében történő adat- átadás.
17. A 14. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 4. pont alá eső adatok vagy az In- fotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 6. pont b), f) és j) pontjai, illet- ve a 8. pont alapján végzett adattovábbításokról.
20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.-ben)meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő köve- teléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonat- kozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli meg- kereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes ada- tokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a meg- bízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött bizto- sítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiú- sulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy lét- re nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkeze- lési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kap- csolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse,
illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.
26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli meg- szűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító ál- tal kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésé- től számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivat- kozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
II. A biztosító üzleti titka
1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli kor- látozás nélkül megőrizni.
2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti ti- tok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazá- sa nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más sze- mély részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszont- biztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
III. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma
1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bá- násmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiak- ban: Ebktv.) meghatározott – a nemi hovatartozá- son alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a biztosító kizárólag
a) a tartalékképzés,
b) a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon kö- vetésével összefüggő belső árazás,
c) a viszontbiztosítási szerződések árazása,
d) a gazdasági reklámtevékenység alapvető fel- tételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklám, továbbá hir- detési tevékenység,
e) az élet-, baleset és betegségbiztosítási szer- ződésekkel összefüggésben kockázatelbírálási tevékenység végzése
céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és fel- használ.
2. Az 1. pontban meghatározottakon túl, a nemi ho- vatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét
a) az olyan – nemi hovatartozáshoz is kapcsolha- tó – közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogvi- szonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan ér- tékelhető és valós különbségen alapuló éssze- rű indoka van,
b) a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlít- ható helyzetben lévő más személlyel, szemé- lyekkel szemben,
c) az egyik nem tagjainak meghatározott ter- mékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.
IV. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek
1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiak- ban ezen fejezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulaj- donos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapí- tására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illető- ségvizsgálat).
2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségé- ről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötele- zettségéről.
3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.
V. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek
1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkal- mazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv.
I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele
szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatu- lajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illető- ségvizsgálat).
2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizs- gálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgálta- tás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tá- jékoztatja.
VI. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás
1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a meg- óvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesí- tése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések meg- akadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: meg- keresett biztosító) az e biztosító által – a I.1. pont- ban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 3-6. pontokban meghatározott adatok vonatko- zásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfe- lelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresés- ben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben megha- tározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésé- vel kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerző- déses kockázattal kapcsolatos egészségi álla- potára vonatkozó adatokat;
c) az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a 3. pontban meghatározott ágazat- hoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosí- tási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés megkötésével kapcsolatban felmerült koc- kázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés alapján teljesítendő szolgáltatások joga- lapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatok- hoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) a b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonat- kozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés megkötésével kapcsolatban felmerült koc- kázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerző- dés alapján teljesítendő szolgáltatások joga- lapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-
13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a károsult személy előzetes hozzájárulása ese- tén a károsult személy azonosító adatait;
b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a 4. pont b-e. pont- jában meghatározott adatokat;
c) a károsult személy előzetes hozzájárulása ese- tén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészsé- gi állapotára vonatkozó adatokat;
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, ér- vényesítő személyt érintő korábbi – az e be- kezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási esemé- nyekre vonatkozó személyes adatot nem tartal- mazó adatokat;
e) a károsult személy előzetes hozzájárulása ese- tén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsé- relem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonat- kozó adatokat.
6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tar- tozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jár- mű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszá- ma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a
károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biz- tosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalap- jára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcso- latos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által el- végzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
7. Az 1. pontban meghatározott megkeresésnek tar- talmaznia kell az ott meghatározott személy, va- gyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szük- séges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az
1. pontban meghatározott megkeresési jogosult- ság tényének fennállásáért.
8. A megkereső biztosító a megkeresés eredménye- ként tudomására jutott adatot a kézhezvételt köve- tő kilencven napig kezelheti.
9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 8. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig.
10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
11. A megkereső biztosító az 1. pontban meghatáro- zott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köré- ről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 8-10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
13. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
15. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésében kezel. E célokkal össze- függésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különle- ges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen- vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján ke- zelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes ada- tok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létre- jöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldol- gozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írá- sos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szer- vezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 14. pontja tartalmazza.
I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékeny- séget végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi. Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:
Tájékoztatás kérése
Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásá- ban kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve
– amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adat- továbbítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a tör- vényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a tör- vény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető. Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.
Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
• kezelése jogellenes,
• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség,
• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem or- vosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolá- sának törvényben meghatározott határideje lejárt,
• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.
Zárolás
Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap- ján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig ke- zelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a sze- mélyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot ko-
rábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes- bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztat- ni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
Nyilvánosságra hozatal
A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érin- tett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló
– összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges ter- mészetes személyek azonosítása.
16. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók
16.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító ma- gatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefo- non) vagy írásban (személyesen vagy más által át- adott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
Személyes panaszbejelentés
Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati iro- dában lehet személyesen panaszbejelentést tenni. Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.
Telefonos panaszbejelentés
Telefonon belföldről és külföldről is hívható
x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.
Postai úton történő panaszbejelentés
A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezé- si címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigaz- gatóság, Panaszkezelési Csoport
Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.
Elektronikus panaszbejelentés
Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458- 4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttat- hatja a biztosító részére.
A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhe- tőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a www. xxxxxx.xx elérési úton.
16.2. A biztosító
a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek szá- mára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatar- tási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folya- matosan,
b. a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetősé- get biztosítva – folyamatosan
fogadja.
16.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától szá- mított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.
16.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfo- gadást és ügyintézést. A biztosító az ügyintézőjének
– a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
16.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a bizto- sító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvé- telt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahall- gatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
16.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 16.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panasz- ról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyző- könyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 16.8. pontban foglaltak- kal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
16.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetsé- ges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja,
telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfél- nek – a 16.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonat- kozó rendelkezések szerint jár el.
16.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indo- kolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A bizto- sító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten el- kerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
16.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszá- ban írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatáro- zott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésé- vel, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület el- járását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájé- koztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fo- gyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénz- ügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:
Magyar Nemzeti Bank
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx
A szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző- désszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:
Pénzügyi Békéltető Testület
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Buda- pest, BKKP Pf.: 172.
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
16.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére be- mutatja.
16.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlát- ható és gyors kezelésének eljárásáról, a panasz- ügyintézés módjáról, valamint a 16.12 pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályza- tot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) ké- szít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tá- jékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről,
I. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele
levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
16.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedé- sekről nyilvántartást vezet.
16.13. A 16.12 pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező ese- mény vagy tény megjelölését,
b. a panasz benyújtásának időpontját,
c. a panasz rendezésére vagy megoldására szol- gáló intézkedés leírását, elutasítás esetén an- nak indokát,
d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének ha- táridejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e. a panasz megválaszolásának időpontját.
16.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügy- felek számára nyitva álló helyiségében, ennek hi- ányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panaszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
16.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.
16.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.
16.17. Jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljá- rás keretében lehetséges.
17. Egyéb rendelkezések
17.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elé- vülési ideje a biztosítási esemény bekövetke- zésétől illetve az igény esedékességétől szá- mított egy év.
17.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatkoza- tait írásban köteles megtenni.
17.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befo- lyásoló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
A biztosító a kockázatviselés szempontjából lénye- ges berendezéseket a helyszínen működés köz- ben is ellenőrizheti.
Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás követ- kezett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.
17.4. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.
17.5. A szerződő/biztosított problémáival, esetleges pa- naszaival foglalkozó szerv: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága (1123 Budapest, Alkotás u. 50.) A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, pol- gári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos eljárás) eljárás keretében lehetséges.
17.6. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékeny- ségről szóló többször módosított 2003. évi LX. tör- vény rendelkezései az irányadók.
17.7. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljá- rás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.
Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban meg- egyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak.
Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen felté- telek alapján az elekronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyi- latkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartal- mazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektro- nikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS. Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket alkal- mazza akkor is, ha az érdekmúlás kizárólag a biz- tosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának kö- vetkezménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt.
17.8. A biztosító cégneve:
SIGNAL Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Adószám: 10828704-2-44
17.9. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fize- tőképességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt kö- vetően.
II. VÁLLALKOZÓI ALL RISKS VAGYONBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. VÁLLALKOZÓI ALL RISKS VAGYONBIZTOSÍTÁS
1. Biztosítási esemény
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti a kockázat- viselési időszakban a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen, előre nem látható okból, váratlanul, véletlenül, külső behatás miatt azokat a károkat (biztosítási eseményeket), amelyek a jelen Külö- nös Feltételek alapján nincsenek a biztosítási fedezetből kizárva. A biztosítási fedezet a következményi károkra (pl. elmaradt haszon, kötbér stb.) nem terjed ki.
Jelen szerződés alapján egy biztosítási eseménynek mi- nősül az azonos kockázatviselési helyen bekövetkező, azonos típusú vagy jellegű károsító körülmény, esemény miatt bekövetkező károsodás, amennyiben 24 órán belül, ugyanazon ok miatt akár több ilyen eset következik is be.
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások Általános Feltételében rögzítettek az irányadóak.
2. Kizárások
Nem minősül káreseménynek, amennyiben a kárese- mény oka:
2.1. Betöréses lopásból, lopásból rablásból, lel- tár- vagy ismeretlen okból eredő hiányból, sik- kasztásból, hűtlen kezelésből, hamisításból, csalásból eredő károk;
2.2. a kezelési utasítások, használati, üzemeltetési szabályok, hatósági előírások be nem tartása, részbeni vagy teljes figyelmen kívül hagyása miatt vagy ezekkel összefüggésben bekövet- kező károk, ha ezek kimerítik a jogellenes sú- lyos gondatlanság eseteit;
2.3. a biztosított vagyontárgyak bármilyen meghi- básodásából, működési zavarából vagy mű- ködésképtelenségéből – így különösen elekt- romos vagy mechanikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő ke- nésből, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiányából, kimaradásából – ered, kivéve az ilyen okokból bekövetkezett tűz- és robbanáskárok;
2.4. a biztosított vagyontárgyakon végzett kísérlet, vizsgálat, tesztelés, szerelés, javítás, szerviz vagy karbantartási munkák, vagy ezekre visz- szavezethető ok miatt keletkezett károk. Ez a kizárás csak a közvetlenül érintett vagyontár- gyakra vonatkozik és nem érvényes az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletke- ző ki nem zárt károkra;
2.5. közüzemi szolgáltatások (elektromos energia, hő, víz, stb.) kimaradása miatt bármilyen for- mában jelentkező károk, amennyiben a xxxx- xxxxxx előidéző ok a saját érdekköréhez kö- tődő helyszínen kívül történt, valamint áram/ feszültségingadozás miatti károk;
2.6. gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülle- dés, pörkölődés, perzselés, rejtett hibák, bio- lógiai égés, füst, korrózió, vegyszerek maró hatása, légköri nedvesség vagy szárazság, szmog, rovarok, férgek, zsugorodás, párolgás, súlyveszteség, rozsda, száraz vagy nedves rothadás, szín és/vagy íz és/vagy anyagszer- kezeti változások, természetes elhasználódás, fokozatos állagromlás, az előírt védelem hiá- nya vagy kiiktatása, a hőmérséklet szélsősé- ges változásai, öngyulladás vagy földalatti tűz miatti károk;
2.7. rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyak – beleértve a felhasznált tüze- lő- és egyéb technológiai anyagokat – tech- nológiai használatával összefüggésben kelet- kezett tűz- és egyéb, hőhatással összefüggő károk, de megtéríti a biztosító a továbbterjedő tűzkárokat;
2.8. épületek süllyedése, alapok, falak, padozatok, feltöltések, födém- illetve tetőszerkezetek üle- pedése, megsüllyedése, megdőlése, zsugoro- dása, kihasasodása vagy tágulása miatti károk;
2.9. Árvíz esetén:
a) hullámtérben (a felszíni élő vizek ármen- tesített szakaszán a partél és a töltésko- rona vagy természetes magaspart közöt- ti terület), nyílt árterületen (árvízvédelmi műtárgyakkal nem védett, illetve a vízügyi szakhatóság által annak minősített terület) bekövetkező károk
b) árvízvédelmi műtárggyal nem védett terü- letről átfolyó víz által okozott károk,
c) víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményben, árkokban, egyéb vízügyi létesítményben, műtárgyban, öntözőbe- rendezésekben bekövetkezett károk,
d) árvízvédelmi töltés védett oldalán a belvíz, buzgár, fakadóvíz és a talajvíz által okozott károk,
e) az árvíz-megelőzéssel, -mentéssel össze- függésben keletkező egyéb károk (pl. gát- robbantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károk);
A biztosító 30 napos halasztott kockázatvise- léssel vállalja az árvíz kockázatot.
2.10. Vezetékes vízkárok, csőtörés esetén:
a) a közvetett károk, mint pl. vízhiány, vízvesz- teség, elmaradt haszon,
b) a talajszint alatti helyiségekben a padozat- tól 12 cm-nél alacsonyabban tárolt (pl. EUR raklap) készletekben keletkezett károk,
c) a vezetékekhez csatlakozó berendezések- ben és szerelvényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletkezett károk,
d) Víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezeték, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, köz- ponti fűtési és klíma rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerel- vények, tűzoltó berendezések (sprinkler, tüzivízhálózat) és az ipari, technológiai ve- zetékekben keletkező töréskárok, de meg- téríti a biztosító a cső- és vezetékfajtánként legfeljebb 6 m új cső cseréjének és annak feltárási, beépítési munkáinak költségét, amennyiben a sérült rész cseréje szüksé- gessé válik
e) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csővezetékekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvényekből stb. kiömlő víz által okozott károk,
f) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/építmények, berendezések, gé- pek vezetékei víztelenítésének elmulasztá- sa miatt keletkezett fagykár és azok követ- kezményi kára,
g) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantar- tási, valamint a rendszeren, illetve az épü- leten végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során ke- letkezett károk, a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvég- zése miatt keletkezett kára;
h) nem a biztosított felelősségi körén belüli víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezeté- keknek, a csatlakozó melegvíz-szolgál- tató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozé-
kok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekövetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyu- kadása, dugulása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat. Nem érvényes ez a kizárás a többlakásos épületek, üzletek esetében a biztosított felelősségi körén kívül eső, de a biztosított épületen belüli vezeték törése, dugulása vagy repedése által a biztosított vagyontárgyakban okozott vízkárokra.
2.11. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása ese- tén:
a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károk,
b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüly- lyedés, valamint a nem megfelelően mére- tezett és kivitelezett alapozás miatt kelet- kezett károk,
c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költsége,
d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkezett ilyen jellegű károk;
2.12. nyomás alatti tartályok, gőzkazánok, gőztur- binák, gőzmotorok, gőzgépek, csövek és len- dítőkerekek valamint ezek tartozékainak szét- szakadása, összeroppanása, megrepedése, felrobbanása (pl. kazánok, tartályok, nyomás- kiegyenlítők, nyomásfokozók, gáztöltetű ipa- ri vagy háztartási palackok, minimum 10 bar nyomáson üzemelő gépek, berendezések);
2.13. kizárólag csak meghibásodás, működéskép- telenség, rendeltetésszerű használatban be- következő változás formájában áll elő vagy az eredeti célú felhasználás részbeni vagy teljes meghiúsulásából származik, amely egyértel- műen azonosítható, kívülről ható, fellépő káro- sodást előidéző ok nélkül következett be;
2.14. az építés, felújítás, bővítés, átalakítás alatt álló épületekben, berendezésekben keletkezett, ha az részben vagy egészben az építési mun- kálatok vagy azok bármely kapcsolódó mun- kafolyamatának eredménye;
2.15. szállított vagyontárgyakban keletkezik, azon- ban a telephelyen belüli anyagmozgatás nem minősül szállításnak;
2.16. kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódott;
2.17. az ugyanazon vagyontárgyat, vagy annak ugyanazon részét ért korábban bekövetkezett, előző kár (ok) ra kifizetett kártérítésnek azon
részét képezi, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására;
2.18. fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagoso- dás; korrózió, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba. Nem minősül kizá- rásnak, ha a jelen pontban felsoroltak a biz- tosított vagyontárgy más, jelen biztosítás alá vont részeit károsítják;
2.19. hordozható elektronikus eszközökben leesés vagy leejtés miatt keletkeztek,
2.20. motor által beszívott víz miatt keletkezett;
2.21. a gépekben, elektromos és elektronikus be- rendezésekben az akár külső hatásra (közvet- len emberi beavatkozás következményeként), akár belső elhasználódásból, meghibásodás- ból eredő töréskárok;
2.22. a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyár- tás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkezett kár, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folyamatra ve- zethető vissza;
2.23. lassú, folyamatos állagromlás, avulás formá- jában bekövetkező károk, a talajvíz vagy ta- lajmechanikai viszonyok megváltozása, átala- kulása vagy azokra visszavezethető ok miatt bekövetkező kár;
2.24. olyan viharkárok és jégkárok, melyek nem egy és ugyanazon atmoszférikus zavarból kelet- keztek egy leghosszabban 72 órányi megsza- kítatlan időtartam alatt;
2.25. olyan földrengéskár, ami egy 168 órányi meg- szakítatlan időtartam alatt nem ugyanazon tektonikus zavarból keletkezett;
2.26. olyan árvízkárok, melyek nem egy helyileg összefüggő ártéri területen belül egy leghosz- szabban 168 óráig tartó megszakítatlan idő- szak alatt jöttek létre;
2.27. üvegtöréskárok, beleértve az üveg felületén vagy díszítésben karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) továbbá az üveg keretében, foglalatában keletkezett károk
2.28. biztosított vagyontárgyak idegen harmadik személy által okozott rongálási kára
2.29. állatok esetén betegség és baleset miatti el- hullás vagy kényszervágás,
2.30. a kezelő kezelési hibája, ügyetlensége, gon- datlansága, rosszindulatú rongálása
3. Többletszolgáltatások
3.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt az egy éven belül a biztosítási összegben bekövetkezett válto- zások esetén a kártérítési limit a megadott biztosí- tási összeg 5%-val, max. 500 000 Ft-tal/ kárese- ményenként/évente növekszik.
3.2. Alulbiztosítás kizárása, ha a keletkezett kár nem na- gyobb, mint a megadott biztosítási összeg 5%-a, a kártérítési limit max. 500 000 Ft/káresemény/év.
3.3. Magyarország határain belül, az ajánlatban meg- adottól eltérő helyszínen a biztosított vagyontár- gyakban bekövetkező károk esetén a kártérítési limit 200 000 Ft/káresemény/év.
3.4. Füstölő-, pörkölő-, szárító- és egyéb, hőhatás- sal dolgozó berendezésekben keletkezett károk, amennyiben a tűz a berendezés belsejében kelet- kezett, a kártérítési limit 200 000 Ft/káresemény/év.
3.5. A dolgozók személyes használati tárgyaiban a biz- tosítás helyszínén belüli káresemény esetén, a kár- térítési limit 50 000 Ft/káresemény/év.
3.6. Vihar és jégverés kockázatokra, a biztosításra megadott helyszínen a szabadban tárolt berende- zésekben, felszerelésekben, készletekben bekö- vetkező károk esetén a kártérítési limit a megadott vagyoncsoport 5%-az, de max. 200 000 Ft/káre- semény/év Első kockázati kiterjesztések az alap- fedezetre megadott vagyoncsoportok biztosítási összegein belül:
3.7. Készpénz, értékpapírok, valamint – amennyiben ezek nem árukészletnek minősülnek –bélyegek, érmék, ékszerek, nem megmunkált nemesfémek, drágakövek, gyöngyök, valamint ezek felhaszná- lásával készült tárgyak, amelyek lakberendezési tárgyaknak minősülnek, a megfelelő tűzvédelmi előírásoknak megfelelően tárolva (amennyiben az értékpapírok és gyűjtemények együttes értéke a 200 000 Ft-ot eléri, akkor tételes lista alapján külön kell tárolni és külön biztosításra fel kell adni). Kárté- rítési limit: 100 000 Ft/kár/év
3.8. Iratok, tervek, üzleti könyvek, vagy egyéb, bármi- lyen formában tárolt adat vagy leírás (kartotékok, rajzok, lyukkártyák, mágnesszalagok, -lemezek, egyéb adathordozók), valamint minták, szemléltető modellek, prototípusok, kiállítási darabok (avult ér- téken), a megfelelő tűzvédelmi előírásoknak meg- felelően tárolva. Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év
3.9. Oltási, bontási, romeltakarítási, szállítási költségek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot. Kártérítési limit: a biztosításra megadott vagyoncso- port 10%-a, de max. a keletkezett kár
II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltétele
3.10. Szakértői költségek, amennyiben a biztosított va- gyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meg- haladja az 500 000 Ft-ot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év
3.11. Helyreállítással kapcsolatos tervezői költségek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év
3.12. Szét- és összeszerelési költségek, amelyek a kár fel- számolása/helyreállítása során a berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatosan keletkeztek, amennyiben a biztosított vagyontárgyban keletkezett tárgyrongálásos kár meghaladja az 500 000 Ft-ot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év
3.13. Azon többletköltség, amely a kár bekövetkezése és a károsodott vagyontárgyak helyreállítása vagy pótlása közti időszakban bekövetkezett áremelke- désekből ténylegesen adódó többletköltség (ár- differencia). Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év.
3.14. A különös feltételek 1.1 pontjában meghatározott káresemény következtében indokolt talajcsere költségei. Kártérítési limit: 100 000 Ft/kár/év.
3.15. Az épületek külső határoló falán elhelyezett an- tennák, vészjelzők, világítótestek, cégtáblák, rek- lámtáblák, előtetők, védő- és elválasztófalak, amennyiben ezekért a biztosított viseli a kockáza- tot. Kártérítési limit: 200 000 Ft/kár/év.
3.16 A biztosított vagyontárgyak idegen harmadik sze- mély által okozott rongálási kárára is fedezetet nyújtunk. Kártérítési limit: 100.000 Ft/káresemény,
300.000 Ft/év, önrész: kár 10%-a, min 20.000 Ft/ káresemény, levonásos. Nem biztosítottak a tisz- tán esztétikai károsodás formájában jelentkező károk, pl. karcolások, rajzok, grafitik, burkolatok eldeformálódásai.
4. Önrészesedés
A Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítás levonásos önrészesedése 50 000 Ft káronként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
2. BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázat- viselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt xxxxxx, kötbér) nem téríti meg.
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mellékleteiben a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében rögzítettek az irányadóak.
Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Vállalkozói All Risks különös feltétele szerinti Vállalkozói All Risks Vagyonbizto- sítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya- korisága szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azon- ban nem kezdődhet korábban, mint a Vállalkozói All Risks biztosítás kockázatviselésének kezdete.
Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított Vállalkozói All Risks biztosítása bármely ok mi- att megszűnik.
1. Biztosítási események
1.1. Betöréses lopás
Jelen feltétel szerint betöréses lopás biztosítási esemény- nek tekintjük, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatol be, hogy a dolog elleni erőszak által előidézett nyomok megállapíthatóak, szakértői vizsgálattal kimutathatóak. Biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel jut be, illetőleg a helység jelen szabályzat 1.2. pontja szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasználásával behatolt.
1.2. Rablás
Xxxxx feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek mi- nősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan el- tulajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt en-
nek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte,továbbá,ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmazott. Pénz- és értékkészlet, valamint nemes- fémek, ékszerek és drágakövek esetében a rablás káre- semény kártérítési limite 2 000 000 Ft káreseményenként és biztosítási időszakonként.
1.3. Jelen szabályzat szempontjából nem bizto- sítási esemény a kirakatszekrényekben elhe- lyezett vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítá- sa, még abban az esetben sem, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakhoz jelen szabályzat
1.1 pontja szerinti módon jutott hozzá. A ki- rakatokból a lezárt helyiségbe való behatolás nélkül (pl. a kirakatüveg betörése kívülről) eltu- lajdonított vagyontárgyak esetében a kártérí- tés felső határa 100 000 Ft káreseményenként és biztosítási időszakonként. Kirakatszekrény minden olyan, az áruk bemutatására szolgáló le- határolt térrész, amely az üzlettől elkülönülten, at- tól távolabb, vagy az üzlet külső határoló falán he- lyezkedik el és az üzlettel nem képez egy légteret, vagy az üzlet védelmi rendszerén (pl. rácson) kívül helyezkedik el. A kirakatok az üzlettel egy légtért képeznek, és az üzlet védelmi rendszerén belül he- lyezkednek el.
2. Biztosítható vagyontárgyak
2.1. Jelen feltétel szerint a szerződő / biztosított be- töréses lopás, rablás kockázatokra csak azokat a vagyontárgyait biztosíthatja, melyekre a Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás különös feltétele szerinti fedezetet is köt(ött).
2.2. A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási összegeken belül, biztosítási eseményenként a betöréses lopás, rablás káreseményre kifizethető kárösszegig (hányadrész, vagyonvédelemtől függő limit, stb.), a betöréses lopás vagy rablás biztosítá- si esemény megvalósítása miatt elkövetett,
– a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiségben okozott rongálási károkra, feltéve, ha az épület is biztosított,
– a pénz- és/vagy páncélszekrény rongálási ká- raira,
– a védelmi jelzőrendszerben okozott rongálási károkra,
– a felmerült egyszeri takarítási költségekre.
A gépek, berendezések vagyontárgycsoport bizto- sítási összegén belül, annak 5 %-áig, de legfeljebb
II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltétele
500 000 Ft-ig biztosítottak a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén azok a tárgyak, amelyeket a szerződő / biztosított a más helyen végzett munkához magával vitt, és jogosan nem várható el az, hogy a munkaidő befejezése után azokat a kockázatviselés helyére visszaszállítsa. Ez a fedezetkiterjesztés csak akkor érvényes, ha a munkavégzés helyének és az ajánlat szerinti kocká- zatviselési helynek a kockázati körülményei azono- sak, és a károkat más biztosítás nem téríti meg.
A biztosítás kiterjed a betöréses lopás, rablás ká- reseményre kifizethető kárösszegig (hányadrész, vagyonvédelemtől függő limit, stb.) a biztosított épületek, építmények határoló falazatain/ épület- szerkezetein belüli szerkezeteinek, burkolatainak, gépészeti vagy felszerelési tárgyainak betöréses lo- pás vagy rablás során történő eltulajdonítására is.
A kártérítés telephelyenkénti/épületenkénti felső határa a betöréses lopásra és rablásra telephe- lyenként/ épületenként feladott biztosítási összeg 25%-a. Legfeljebb 50 000 Ft-ig biztosított a szük- séges zárcsere költsége, ha a biztosított helyi- ségek kulcsát betöréses lopás vagy rablás útján a biztosítottól eltulajdonították, és ha azokat más biztosítás nem téríti meg.
3. Kizárások
Xxxxx feltétel szerint a biztosító mentesül a kárkifize- tés kötelezettsége alól, ha:
3.1. a betöréses lopás kár olyan lezárt helyiségbe történő behatolás útján keletkezett, amely he- lyiség tényleges védelme nem érte el az előírt védelmi előírásokat;
3.2. a biztosító által előirt vagy elfogadott védelmi rendszerek nem működtek, illetve a kár idő- pontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be;
3.3. a kár elvesztett, jogellenesen, rablással meg- szerzett (kivéve a jelen szabályzat 1.2. szerinti cselekménnyel való megszerzés esete) vagy felhasznált kulccsal történő behatolásból eredt;
3.4. a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz vagy páncélszekrény, illetve pénzkazetta kul- csait az üzemzárás után, nem az azok elhelye- zésére szolgáló helyiségben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azo- kat felhasználta;
3.5. a biztosított a pénz- vagy páncélszekrényre felszerelt, a feltétel szerint minimálisan meg- követelt zár (ak) bezárását elmulasztotta, illet-
ve az előirt elektronikai védelmet nem helyezte üzembe;
3.6. a pénz- és értékkészlet nem a Vállalkozói va- gyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai fel- tétel II. pont szerint meghatározott értéktáro- lóban van elhelyezve;
3.7. a biztosított nem tartotta be a Vállalkozói va- gyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai című mellékletben foglaltakat.
4. Önrészesedés
A Betöréses lopás és rablás biztosításának levoná- sos önrészesedése 50 000 Ft káronként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
5. Egyéb rendelkezések
5.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
5.2. A nyomozást felfüggesztő vagy megszüntető jog- erős határozat vagy bírósági jogerős ítélet eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biz- tosító kérheti.
5.3. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a ke- letkezett kár nagyságát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.
5.4. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosító a biztosítási esemény bejelentését követően vizs- gálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen meg- valósult védettségi szinttől függően alakul a Vállal- kozói vagyonbiztosítások kártérítési összeghatárai elnevezésű táblázatban foglalt összeghatárokig.
5.5. Jelen kiegészítő biztosítás részét képezik a Vállal- kozói vagyonbiztosítások vagyonvédelmi előírásai és a Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési ösz- szeghatárai című mellékletek.
3. VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSAI
I. Mechanikai védelem és kategóriái
A mechanikai védelem megvalósításához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlás (további- akban: ajánlott) a megvalósítandó védelemben betölten- dő szerepe, illetve alkalmassága szerint.
Javasoljuk, hogy mielőtt az alábbi pontokban meghatáro- zott védelmi szintek megvalósításához bármely vagyonvé- delmi részegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:
– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,
– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem bizto- sítja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával tervezett védelmet!
A védelmi rendszer alkotóelemeinek vásárlásakor vagy azok képesített szakember által történt beépítése után minden esetben kérje el a MABISZ ajánlásról szóló tanú- sítványt!
1. II. védelem
„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel.
b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
1. A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhú- zás ellen védettek.
2. Az ajtólap és az ajtótok
2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rög- zítve,
2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.
3. Az ajtók zárását 1 db, a Fogalommeghatározások
C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van.
4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.
2. Alapfokú védelem
Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) a falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk is).
b) a 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kieme- lés, feszítés ellen, illetve a többszárnyú ajtók toló- zárai reteszhúzás ellen védettek.
2. Az ajtólap és az ajtótok:
2.1. 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rög- zítve,
2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,
2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mé- lyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm- re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biz- tonságát nem befolyásolja.
3. Az ajtók zárását
3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalom meghatá- rozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyből az egyik törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy
3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fo- galom meghatározások C) pontjában megha- tározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellentétes oldalon, legalább egy- egy ponton (a 2. pontnak megfelelően) bizto- sítja a zárást.
4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó
módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.
5. Üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, lega- lább „A1” biztonsági üveggel, vagy ajánlott betö- résvédő fóliával kell készíteni.
6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:
II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltétele
6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek; ajánlott rácsnak minősül a Fogalom meghatá- rozások H) pontjában leírt rács, vagy
6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti
b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.
Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követel- ményeknek megfelelő szerkezet:
– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton moz- gatott rácsszerkezet (detektív-, függöny-, redőny- rács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elké- szítve
– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha
– azon kívül van, akkor a Fogalom meghatározások
C) pontjában leírt biztonsági zár védi, amely törés- nek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,
– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvé- dett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem ese- tén riasztást eredményez.
3. Részleges védelem
Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt álla- potú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk is).
b) a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: kieme- lés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerő- sített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú ajtók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek, vagy az előzőekben leírtakkal egyenértékű mecha- nikai védelmet biztosító, ajánlott, hevederzárszerke- zettel védettek.
2. Az ajtólap és az ajtótok:
2.1 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rög- zítve
2.2. záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,
2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mé- lyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm- re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biz- tonságát nem befolyásolja,
2.4. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vastag fából készítendő.
3. Az ajtók zárását:
3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalom meghatá- rozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű- ek, egyikük finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, és zárszerkezete felfúrás ellen meg- erősített, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy
3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában meg- határozott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van.
Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon legalább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a 2. pont- nak megfelelően), és ezen vasalat lehetetlenné teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépítését.
4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.
5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, leg- alább „A2” biztonsági üveggel, vagy ajánlott betö- résvédő fóliával kell készíteni. A toknak és a keret- szerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képessé- gével, faanyagú keretszerkezet nem alkalmazható.
6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:
6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek, ajánlott rácsnak minősül a Fogalom meghatá- rozások H) pontjában leírt rács, vagy
6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti
b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.
Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követel- ményeknek megfelelő szerkezet:
– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton moz- gatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, re- dőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos veze- téke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve,
– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalom megha- tározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, azt, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,
– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvé- dett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem ese- tén riasztást eredményez.
4. Teljes körű védelem
Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyi- ség határoló falazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) a falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkezzenek:
1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tégla- fal, vagy
2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol
– a beton minősége minimum C14/20-as,
– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelé- se minimum 150x150 mm rácskiosztású, 8-10 mm-es átmérőjű betonvasból készült háló, amely a fal közepén helyezkedik el,
3. vagy az 1. ill. a 2. bekezdésben meghatározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosítsanak.
b) a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:
1.1. kiemelés, feszítés (a pánt oldalán 2 db, meg- erősített kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,
1.2. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leírtakkal egyenértékű mecha- nikai védelmet biztosító, ajánlott hevederzárral védettek,
1.3. 40 x 40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a védett térből működtethető, nyílószárnyan- ként 2 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zárral védettek.
2. Az ajtólap és az ajtótok:
2.1. 3 db megerősített diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
2.2. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,
2.3. a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,
2.4. a keményfából készült ajtólap tömör, és vas- tagsága minimum 40 mm,
2.5. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíni- umprofil vagy hegesztett acélprofil váz, mely- nek burkolata minimum 5 mm-es, a védett ol- dalon rögzített alumíniumlemez vagy 2 mm-es hegesztett acéllemez.
3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Foga- lom meghatározások C) pontjában leírt biztonsági
zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyit- hatóak, zárszerkezeteik felfúrás ellen megerősítet- tek, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hatpontos zárást biztosít.
4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.
5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését ajánlott, legalább „B1” biztonsági üveggel kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.
6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:
6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek; ajánlott rácsnak minősül a Fogalom meghatá- rozások H) pontjában leírt rács, vagy ajánlott nyitható ráccsal ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.
Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követel- ményeknek megfelelő szerkezet:
– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton moz- gatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, re- dőnyrács stb.), mely bezárt állapotban van, és mo- torja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve, és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.
c) a 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:
1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, fe- szítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú nyí- lászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen vé- dettek.
2. A nyílószárny és a tok:
2.1. 3 db megerősített forgópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,
2.3. a zárnyelv (ek) legalább 20 mm mélyen zár (nak), egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.
II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltétele
3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:
3.1. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó fe- lületre nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalom meghatározások
C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két olda- lon, legalább hárompontos zárást biztosít, va- lamint a zár zárt állapotban van,
3.2. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felületre nyílnak, csak belülről működtet- hető, legalább 1 db, a Fogalom meghatáro- zások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zárszerkezete felfúrás ellen védett, illetve leg- alább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.
4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve, fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.
5. Az üvegezett nyílászárók ajánlott, legalább „A1” biztonsági üveggel vagy ajánlott betörésvédő fó- liával védettek. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével.
6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti c) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:
6.1. ajánlott ráccsal vagy azzal egyenértékű más, ajánlott mechanikai szerkezettel védettek aján- lott rácsnak minősül a Fogalommeghatározá- sok H) pontjában meghatározott rács, vagy
6.2. ajánlott nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny (ak) nak a fenti
c) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.
Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követel- ményeknek megfelelő szerkezet:
– ajánlott zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozga- tott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozga- tómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.
5. Teljes körű pluszvédelem
Teljes körű pluszvédelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határoló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú ajtaja az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) a falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezetnek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkeznek:
– a határoló szerkezet minimum 15 cm vastag vas- betonból készült, ahol
– a beton minősége minimum C20/20-as és
– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése minimum 2 db 100x100 mm-es rácskiosztású, a falvastagság harmadánál és kétharmadánál elhe- lyezkedő, 12 mm átmérőjű betonvas háló, amelyek rácskiosztása egymáshoz képest felében eltolt
– vagy az előzőekben meghatározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai vé- delmet biztosít.
b) Az ajtónak az alábbi mechanikai védelemnek kell ele- get tenni:
1. Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés (az ajtópánt oldalán 3 db megerősített, kiemelés elleni tüske), illetve feszítés ellen védett.
2. Az ajtólap és az ajtótok
2.1. minimum 4 db megerősített kivitelű forgópánt- tal van egymáshoz rögzítve,
2.2. záráspontosságuk körkörösen 2 mm-en belül van,
2.3. az ajtón a zárnyelvek legalább 30 mm mélyen zárnak, egymástól legalább 300 mm távolság- ban,
2.4. az ajtószerkezet csak egyszárnyú és tömör (üvegezés nélküli) lehet,
2.5. az ajtólap minimum 15 mm vastag acélból he- gesztett, vagy
2.6. 2 db 2,5 mm vastag acéllemez, mely körben, illetve az ajtólapon, több helyen egymáshoz hegesztéssel van rögzítve, a két lemez között 60 mm vastag vasbetonnal, vagy ezzel szilárd- ságban egyenértékű anyaggal van kitöltve.
3. Az ajtó zárását minimum 2 db, a Fogalom megha- tározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek és finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak. A zárszerkezet felfúrás ellen védett. A zárszerkezet négy oldalon, legalább hatpontos zárást biztosít, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.
4. Az ajtó tokszerkezete a vasbeton falazat acélháló- jához hozzáhegesztett kivitellel készült.
II. Értéktároló
A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző (továbbiak- ban értékmegőrző) kiválasztásakor figyelembe kell venni a tárolandó vagyontárgy (ak) értékét, méretét, illetve éghe- tőségének veszélyét, valamint az értéktárolónak épületbe/ építménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhetőségét.
Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlásakor kérjük el e tárgyak MABISZ ajánlását, illetve ezek az épü- letbe/építménybe történő beépítését, valamint esetleges elektronikai védőrendszerbe történő bekapcsolását kizá- rólag MABISZ ajánlással rendelkező szakemberrel végez- tessük el, ezen ajánlásról kérjünk tanúsítványt.
Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény minimá- lis elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrény rögzítésének a MABISZ ajánlás- ban foglaltaknak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ ajánlással nem rendelkezik, akkor rögzítése révén min. 10 000 N lefeszítő erőnek álljon ellen illetve beton teherhordó főfalhoz, és beton padozathoz kell rögzíteni. A rögzítési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, védett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MA- BISZ ajánlásban foglaltaknak megfelelően, de legalább az értéktároló nyitható felületén kívül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vastag betonágyazatba, az épület belső teher- hordó főfalába kell beépíteni. Értékmegőrző csak a köt- vényben megjelölt kockázatviselési helyen, a biztosítási feltételek szerint állandóan lakottnak minősülő ingatlan- ban kerülhet elhelyezésre.
III. Elektronikai védelem
Az elektronikai védelem megvalósításához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (továbbiakban: MABISZ) ajánlott (továbbiakban: ajánlott) a megvalósítandó véde- lemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.
A rendszer tervezőjének, telepítőjének MABISZ- ajánlás- sal kell rendelkeznie, az elkészült védelmi rendszer átvé- telekor minden esetben kérjük el a beépítői nyilatkozatot. Az elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények
1. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél alacso- nyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyílászáróra terjedjen ki.
2. Az elektronikai védelem akkor számít megvalósított- nak, amennyiben az esemény (betöréses lopás) idő- pontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alkotóeleme üzemképes.
3. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető megvaló- sítottnak:
– ha az esemény időpontjában a rendszer bekap- csolt állapotban van,
– minden alkotóeleme üzemképes, és
– állandó készenléti ügyeletre jelzett át.
Az objektum védelmi egységeinek meghatározása
1. Felületvédelem
a) Nyílászárók védelme
A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközöket a nem védett oldal- ról még a nyílászáró üvegezésének betörése ese- tén se lehessen megbontani, és 1-2 cm-es moz- gást is érzékeljenek.
b) Üvegfelületek védelme
Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.
c) Falazatok védelme
A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelőeszközt, hogy érzékenységi karakterisz- tikája alapján az egész, védeni kívánt felületet le- fedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.
2. Térvédelem
Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő érzékelő eszközök bármilyen ille- téktelen behatolást jelezzenek a központ felé.
Fogalom meghatározások
A) „Ajánlott” elemei a védelemnek (MABISZ- ajánlás)
A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvalósí- tásához felhasználható alkotóelemeket (részegysége- ket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsé- ge (MABISZ) ajánlott a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.
A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MABISZ által ajánlott „alkotóelemeket” fogad el Bizto- sítótársaságunk.
Vásárláskor az áruajánló tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!
A biztosított objektum megfelelő védelmének kialakí- tásához minden esetben szakember segítségét vegye igénybe, míg az elektronikai védem megvalósítására kizárólag MABISZ- ajánlással rendelkező szakembert bízzanak meg!
B) Nyílászárók
Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedés- re, szellőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épület- szerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások,
-járatok lezárószerkezetei).
C) Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minősül:
a) Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a minimum 6 rotoros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek típusához rendelhető kulcsok, illetve nyitókódok va- riációs lehetőségeinek száma legalább 10 000.
b) Az egyedi ajánlású lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági foko- zatú.
II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltétele
A lakat — bármilyen kivitelű — nem minősül biztonsá- gi zárnak.
D) Megerősített zárszerkezet és zárpajzs
a) A zárszerkezet akkor megerősített, ha a külső (tá- madási) oldalról felfúrás ellen keményfém (60 HRC keménységű, vagy ezzel egyenértékű anyag) lap- pal/lapokkal kívülről nem szerelhető módon, az aj- tólap síkján belül védett.
b) A zárpajzs akkor megerősített, ha a külső (támadá- si) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető fém zár- pajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re állnak ki, továbbá a külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt a cilinderzárak (henger- és mágne- szárak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.
E) Megerősített zárnyelvfogadó lemez
A zárnyelvfogadó acéllemez akkor megerősített, ha legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól minimum 200 mm- re lévő fémdübellel, a beton vagy tégla tartószerkezetbe lega- lább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.
F) Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók
A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és minimum 20 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által működtetett mechanika hoz- za létre a zárást.
G) Záráspontosság
Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.
H) Ajánlott rács
Ajánlott rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerelhető rács, amely:
a) legfeljebb 100 x 300 mm-es rácskiosztású,
b) legalább 12 mm tömör, gömb-, kör- acélból készült,
c) az épület, építmény teherhordó épületszerkezeté- hez legalább 15 cm-es beépítési, rögzítési mély- séggel (hagyományos, kisméretű tégla-, illetve be- tonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,
d) a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,
e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszeté- ben a ráccsal megegyező anyagúak, minimális darabszámuk függőleges oldalanként kettő, víz-
szintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy
f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai meg- oldás.
I) Tolózár, retesz
a) csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,
b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az
c) ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerelhe- tő módon legalább 4 db átmérőjű 5 mm átmenő kapupántcsavarral rögzített,
d) a retesz nyírómetszete legalább átmérőjű 8 mm-es tömör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő me- chanikai védelmet biztosító tömör négyzetes szel- vény (laposvas kizárva),
e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legna- gyobb távolsága 20 mm,
f) reteszhúzás ellen védett,
g) a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadó- vasalatba, mely, ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db átmérőjű 5 mm átmenő ka- pupántcsavarral legyen rögzítve.
J) Reteszhúzás elleni védelem
Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, me- lyekben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy tolóre- teszes szerkezetek mozgó elemeit) bezárt állapotban csavarral rögzítjük.
K) Kiemelés elleni védelem
a) Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótoktól
— az ajtópántokról történő — leemeléssel elvá- laszthatatlan (kiemelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szembefordítása),
b) megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése az E. pontban leírtakkal megegyező.
L) Feszítés
Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak hajlékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkal- mas célszerszámmal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.
M) Falazóköröm
A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szer- kezeteihez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok keresztmetszeti adatait és egyéb előírásait a H) pont- ban leírtak tartalmazzák.
VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA
Épületszerkezetek mechanikai védelme | |
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága | A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább? |
Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet | |
A védendő nyílászárók alsó élmagassága | |
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem | Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni? |
Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske? | |
Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni? | |
Ajtólap és ajtótok jellemzői | Hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább? |
Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság? | |
Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek? | |
Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek? | |
Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát? | |
Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap? | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze? | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze? | |
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma | Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja? |
Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár? | |
Az ajtók zárására megfelelő-e a lakat? | |
Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges? | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | |
Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme? | |
Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta? | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | |
Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata? | |
Tokszerkezetek jellemzői | Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése? |
Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése? | |
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei | Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme? |
Milyen típusú minősített üveg szükséges? | |
Szükséges-e biztonsági fólia? | |
Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet? | |
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni | |
Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását is tekintse át!
II. Védelem | 1. Alapfokú védelem | 2. Részleges védelem | 3. Teljes körű védelem | 4. Teljes körű védelem plusz védelem | ||
12 cm | 25 cm | 25 cm | 38 cm | téglaszerkezet nem megengedett | ||
legalább 12 cm átmérő- jű rönkfából készült faház | 30 cm vastag falazóblokk | 30 cm vastag falazó- blokk | 10 cm vastag vasbeton | 15 cm vastag vasbeton | ||
2 m alatt | 2 m alatt | 3 m alatt | 3 m alatt | 3 m felett | nincs szinthatár | |
nem szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | |
nem szükséges | nem szükséges | 2 db szükséges | 2 db szükséges | 2 db szükséges | 3 db szükséges | |
szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | többszárnyú ajtó nem megengedett | |
3 db | 3 db | 3 db | 3 db megerősített | 3 db megerősített | 4 db megerősített | |
6 mm | 5 mm | 3 mm | 2 mm | 5 mm | 2 mm | |
nincs rá előírás | 20 mm | 20 mm | 20 mm | 20 mm | 30 mm | |
nincs rá előírás | 300 mm | 300 mm | 300 mm | 300 mm | 300 mm | |
nincs rá előírás | nem | nem | nem | nem | nem | |
nincs rá előírás | 30 mm | 30 mm | 40 mm | nincs rá előírás | fa anyagú ajtó nem megengedett | |
nincs rá előírás | nincs rá előírás | nincs rá előírás | 5 mm | nincs rá előírás | alumínium anyagú ajtó nem megengedett | |
nincs rá előírás | nincs rá előírás | nincs rá előírás | 2 mm | nincs rá előírás | 15 mm | |
nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | |
nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | |
nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | nem megfelelő | |
1 db szükséges | 2 db szükséges | 2 db szükséges | 2 db szükséges | 1 db szükséges | 2 db szükséges | |
nem előírt | 1 db | 2 db | 2 db | 1 db | 2 db | |
nem előírt | 1 db | 2 db | 2 db | nem előírt | 2 db | |
nem előírt | nem előírt | 1 db | 2 db | nem előírt | 2 db | |
nem előírt | nem előírt | nem előírt | szükséges | szükséges | szükséges | |
nem előírt | igen | 1 db | csak biztonsági ajtó lehetséges | nem előírt | csak biztonsági ajtó lehetséges | |
nem előírt | 1 db | 1 db | ||||
nem előírt | 1 db | 1 db | ||||
nem előírt | nem előírt | 1 db | ||||
1 ponton | 2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton) | 2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton) | mind a négy oldalon, legalább 6 ponton | erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton, egyéb eset- ben legalább 2 ponton | mind a négy oldalon, legalább 6 pontos zárást biztosít | |
nem szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | |
nem szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | fa anyagú ajtó nem megengedett | |
nem szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | üvegezett nyílászáró nem megengedett | |
nincs rá előírás | A1 | A2 | B1 | A1 | ||
nincs rá előírás | szükséges | szükséges | nem megengedett | szükséges | ||
alkalmazható | alkalmazható | nem alkalmazható | nem alkalmazható | megerősítve | ||
nem szükséges | minősített rács szükséges | minősített rács szükséges | minősített rács szükséges | minősített rács szükséges | ráccsal nem váltható ki! | |
VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK KÁRTÉRÍTÉSI ÖSSZEGHATÁRAI
34
Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, a behatolás helyén és időpontjában megvalósult védelem függvényében
Védelmi szintek | Kártérítési határok (e Ft) | |||
Állandóan lakott épület* | Nem éllandóan lakott épület | |||
Mechanikai védelem | Elektronikai védelem | Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen | Pénz- és értékkészlet az együttes kártérítési határon belül** | Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen |
II. védelem | elektronikai védelem nélkül | 2 000 | 100 | 100 |
átjelzős elektronikai védelemmel | 5 000 | 500 | 200 | |
Alapfokú védelem | elektronikai védelem nélkül | 6 000 | MABISZ | 400 |
átjelzős elektronikai védelemmel | 12 000 | MABISZ | 1 000 | |
Részleges védelem | elektronikai védelem nélkül | 10 000 | MABISZ | 1 000 |
átjelzős elektronikai védelemmel | 20 000 | MABISZ | 2 000 | |
Teljes körű védelem | elektronikai védelem nélkül | 20 000 | MABISZ | 2 000 |
átjelzős elektronikai védelemmel | 40 000 | MABISZ | 4 000 | |
Teljes körű plusz védelem | elektronikai védelem nélkül | 40 000 | MABISZ | 4 000 |
átjelzős elektronikai védelemmel | biztosítási összeg | MABISZ | 8 000 | |
*Állandóan lakottnak minősül az az épület, ahol egy évben legalább 250 napon keresztül folyik legalább napi egyműszakos (8 órás) tevékenység.
**Pénz- és értékkészlet esetében a betöréses lopás kockázatra kifizethető kártérítés felső határa nem haladhatja meg – a „Valamennyi vagyontárgycsoport együttesen” megnevezésű oszlopban, illetve II. védelem esetében az ebben az oszlopban megadott limiteken belül – annak az értéktárolónak a MABISZ minősítési összegét, amelyben a pénz- és értékkészletet tárolják.
II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltétele
4. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen biztosítási feltételben meghatározottak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiak- ban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyon- tárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázat- viselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt ha- szon, kötbér) nem téríti meg.
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele, a Vállalkozói All Risks különös feltétele valamint a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele elnevezésű biztosítási feltételekben rögzítettek az irányadóak.
1. Biztosítási események
Jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak előre nem látható és hirtelen fel- lépő sérülése vagy megsemmisülése Vállalkozói All Risks különös feltételei 1. és 2 pont által fedezett események, valamint ha azok oka:
a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság, amennyi- ben az általuk okozott kár szabad szemmel, segéd- eszköz nélkül felismerhető,
b) elektromos energia közvetlen hatásai, amelyek földzár- lat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, ívképződés következtében keletkeztek, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása miatt következtek be,
c) külső események mechanikus hatásai,
d) összeroppanás vagy vákuum egyéb hatásai,
e) bármilyen folyadék vagy nedvesség,
f) vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, föld- csuszamlás, ismeretlen építmény, üreg beomlása, ide- gen jármű ütközése, földrengés (a fogalommeghatáro- zásokat a Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele tartalmazza),
g) tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű lezuhanása (beleértve az oltáskor és mentéskor keletkező káro- kat), füst és hő kiáramlása (a fogalommeghatározáso- kat a Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele tartal- mazza),
h) betöréses lopás, rablás (a fogalommeghatározásokat a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele tartalmaz- za), Biztosítási eseménynek minősül továbbá az Elekt- romos berendezések modulban egyedileg biztosításra feladott hűtő- vagy fagyasztó berendezésekben tárolt áruk, készletek megromlása, amennyiben a megromlás oka a fent felsorolt biztosítási események 1. Biztosítási események pont – bármelyikének bekövetkezte.
A kártérítés felső határa káreseményenként és biztosítási időszakonként a károsodott vagyontárgy biztosítási össze- gén belül a károsodott vagyontárgy biztosítási összegének 20%-a, de legfeljebb 500 000 Ft. A biztosítási védelem nem terjed ki a 10 évnél idősebb berendezésekben tárolt, vagy az egyébként már lejárt szavatosságú árukra, készletekre.
2. Biztosított vagyontárgyak
2.1. A biztosítási védelem a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra terjed ki, amíg azok a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyként megnevezett területen
a) üzemkész állapotban felállítva találhatók, vagy
b) tisztítás, javítás, ellenőrzés vagy egy másik fel- állítási helyre való áthelyezés miatt vagy egy térítésköteles kár miatt leállítva leszerelés, ösz- szeszerelés vagy szállítás alatt állnak.
Egy vagyontárgy akkor található üzemkész állapot- ban felállítva, ha a próbaüzem befejezése után a normál üzemre készen áll.
2.2. A biztosított vagyontárgyak lehetnek: háztartási, híradástechnikai, irodatechnikai, hírközlési, kom- munikációs, hang- és képtechnikai, orvosi, vizs- gáló, mérő-, valamint egyéb elektromos berende- zések, elektronikus adatfeldolgozó berendezések (számítógépek) és ezek hálózatai.
2.3. A biztosítási védelem nem terjed ki:
a) üzemi és segédanyagokra (pl.: hűtőanya- gok, kenőanyagok, szűrők stb.),
b) alkatrésznek nem minősülő anyagokra (pl. kép- és hanghordozók stb.),
c) szerszámokra és a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekre (pl. fes- tékpatronok, mintázóhengerek, filmek stb.),
2.4. Csak külön megállapodás alapján biztosítható vagyontárgyak
a) külső, belső adathordozókra ill. azokon tá- rolt adatok, programok, szoftverek
3. A biztosító szolgáltatásának szabályai
A biztosító szolgáltatása az alábbiak szerint történik:
3.1. Egy károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása (javítandó kár) esetén a káresemény bekövetkezésekor érvényes javítási
költségek megtérítésével, beleértve a szét- és ösz- szeszerelés, fuvar (kivéve légifuvar), oda- és visz- szaszállítás, továbbá az esetleges vám költségeit. A lecserélt régi anyag maradványértéke beszámí- tásra kerül. A javítás során végrehajtott változta- tásokkal, teljesítménynöveléssel vagy karbantar- tással összefüggő többletköltségek a szerződőt/ biztosítottat terhelik.
Ugyancsak a szerződőt/biztosítottat terhelik egy esetleges ideiglenes javítás költségei.
3.2. Egy biztosított vagyontárgy teljes megsemmisü- lése esetén annak káridőponti avult értéke alap- ján, beleértve a fuvar (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költségeit. A szerződő/biztosított köteles a még bármilyen módon felhasználható részeket azok becsült értékén fizetésül elfogadni. Teljesen megsemmisültnek tekintendő egy vagyontárgy, ha javításának költségei elérik vagy meghaladják a ká- ridőponti avult értékét.
Egy károsodott vagyontárgy káridőponti avult érté- ke a vagyontárgy kárnapon érvényes új értékéből lineáris avultatással kerül meghatározásra a va- gyontárgy gyártásakor várható átlagos élettartama figyelembevételével. Az avultatás maximális mér- téke 80%.
3.3. A javítás során fel nem használt károsodott, illetve kicserélt részeket megtekintés céljából a szerző- dő/biztosítottnak a biztosító rendelkezésére kell bocsátania.
3.4. Ha egy tétel alatt több, összetartozó berendezés van biztosítva, és ezek közül csak egyesek sem- misülnek meg, a biztosító a káreseményeket úgy kezeli, mintha a teljesen megsemmisült berende- zések külön tételekként lettek volna biztosítva.
3.5. Összetartozó vagyontárgyaknál a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökke- nést, amelyet az épen maradt vagyontárgyak a többi megsérülése vagy megsemmisülése miatt elszenvednek.
4. Kizárások
A biztosítási védelem – a Vállalkozói vagyonbiztosí- tások általános feltétele, Vállalkozói All Risks külö- nös feltételei, a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele vonatkozó pontjaiban, valamint a különböző fejezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – te- kintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:
a) tartós vegyi, hő-, mechanikus, elektromos, elekt- romágneses vagy időjárási hatások következmé- nyei, valamint akár indokolt, akár idő előtti elhasz- nálódási, elöregedési, továbbá anyagfáradási jelenségek, korrózió, rozsda, vízkő vagy egyéb lerakódás hatásának tudhatók be,
b) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, ame- lyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,
c) a kockázatviselési helyen kívül való szállítások so- rán keletkeztek,
d) valamely kár után a végleges helyreállítás befeje- zése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítása előtt való üzembe helyezés miatt kö- vetkeztek be,
e) a berendezések avultságával, azok karbantartá- sának elmulasztásával vagy a létesítési, telepítési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával oko- zati összefüggésben keletkeztek,
f) a kezelési utasítás szándékos megszegése miatt keletkeztek,
g) anyag- és gyártási hiba miatt keletkeztek,
h) más módon megtérülnek a szerződő/biztosított részére (garancia, jótállás, kártérítés, más szer- ződés stb.),
i) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, ame- lyek csak esztétikai hibát jelentenek (pl. lakk-, zo- mánc- és horzsoláskárok).
5. Önrészesedés
Az elektromos és elektronikus berendezések biztosí- tásának levonásos önrészesedése a kárösszeg 10%- a, de minimum 10 000 Ft káreseményenként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
6. Egyéb rendelkezések betöréses lopás, rablás biztosítási esemény bekövetkezése esetén
6.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
6.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a ke- letkezett kár nagyságát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.
6.3. A vagyonvédelmi előírások teljesülését a biztosító a biztosítási esemény bejelentését követően vizs- gálja. A biztosító szolgáltatása a ténylegesen meg- valósult védettségi szinttől függően alakul a Vállal- kozói vagyonbiztosítások kártérítési összeghatárai elnevezésű táblázatban foglalt összeghatárokig.
6.4. Jelen biztosítás részét képezi a Vállalkozói vagyon- biztosítások vagyonvédelmi előírásai és Vállalkozói vagyonbiztosítások kártérítési összeghatárai című mellékletek.
II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltétele
5. ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a ká- rokat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási ese- mények a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselé- si időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak.
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében rögzítettek az irányadóak.
Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben a Vállalkozói All Risks különös fel- tétele szerinti Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítással, il- letve azt egyidejűleg megköti.
A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya- korisága szerinti első díjának vagy díjelőlegnek a biztosí- tó számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító koc- kázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítása bármely ok miatt megszűnik.
1. Biztosítási események
A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a kockázatvi- selés helyén lévő üvegekben törés vagy repedés következ- tében álltak elő. Tételes, üvegértékre kötött üvegbiztosítás esetében csak az ajánlatban megnevezett üvegtípus biz- tosított. Az első kockázatra szóló üvegbiztosítás esetében valamennyi, a 2.1. és 2.2. xxxxxxx megnevezett üvegtípu- sok és költségek biztosítottak.
2. Biztosítható vagyontárgyak
2.1. Az üvegbiztosítási fedezet kiterjed a biztosított tu- lajdonában vagy bérleményében lévő épületek/ építmények
a) nem hőszigetelő sík,- katedrál,- vagy drótüve- gezésre,
b) hőszigetelő síküvegezésére (thermopan, hun- garopan stb.),
c) üvegek fóliázására,
d) épületszerkezeti üvegekre, üveg építőelemekre (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üvegezések, tükörfalak, portálüvegezések, üveg mellvédek, verandák, üvegtéglák, üveg tetőcserepek),
e) műanyagból vagy üvegkerámiából készített fényáteresztő felületekre (pl. ablakok, lapok, fénykupolák stb.),
f) biztonsági üvegezésekre,
g) egyéb speciális üvegezésekre,
h) ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvegezé- se, illetve üvegfestményekre,
i) napkollektorok, előtetők, felülvilágítók üvegezé- seire,
j) bútorok üvegezésére (vitrin, üvegpolc, hűtő- pult, stb.),
k) tükrökre (pl. tükörcsempe, bútortükrök, fali tük- rök stb.),
l) üvegkerámia főzőlapokra,
m) képek üvegezéseire,
n) akváriumok és terráriumok üvegezésére,
o) cég- és reklámtáblák üvegezésére.
2.2. Külön megállapodás alapján kiterjed a biztosítási fedezet az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és/vagy daruk költségeire is.
2.3. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:
a) az önálló üvegtetők, üvegházak, melegágyak,
b) fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,
c) az építés, felújítás alatti épületek/építmé- nyek üvegezése.
3. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg kétféleképpen határozható meg.
3.1. Tételes, üvegértékre kötött biztosítás esetén
A biztosítási összeg a biztosítandó üvegfelületenként, faj- tánként tételesen felsorolt üvegezés értéke.
3.2. Első kockázatra szóló (térítési felső határértéken történő) biztosítás esetén
A biztosítási összeg a biztosított által a térítés felső hatá- raként megjelölt limitösszeg, a biztosítandó üvegfelületek és típusok tételes felsorolása nélkül, amely a biztosítási díj alapja, és egyben a kártérítés felső határa biztosítási időszakonként. Ebben az esetben a limitösszeg erejé- ig biztosítottak a jelen feltétel 2.1. 2.2. és 5.1. pontjában megnevezett vagyontárgyak illetve költségek.
4. A biztosító szolgáltatása
A biztosító szolgáltatása a számlával igazolt és indokolt üvegezési kár önrészesedéssel csökkentett összege, amely nem haladhatja meg a biztosított által meghatáro- zott és szerződésben rögzített felső határértéket.
5. Biztosított költségek
5.1. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az alább felsorolt indokolt, célszerű költségeket, ha a biztosított kárral közvetlen okozati összefüggésben állnak, azoknak elkerülhetetlen következményei is a biztosítottat terhelik:
a) Üvegtáblák szállítási, szerelési költségei, kivéve állványzatok és daruk költségeit.
b) Törmelékeltakarítási költségek, a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyre szállítási, lerakási és megsemmisítési költségei, valamint a koc- kázatviselési hely megtisztítási és egyszeri ta- karítási költségei, összesen a 4. pont szerinti szolgáltatás összegének 20%-áig, de legfel- jebb az adott üvegtörés káreseményre kifize- tethető kárösszegig.
c) Biztosított üvegek helyreállítása vagy újra- beszerzése miatt más vagyontárgy indokolt mozgatása, megváltoztatása vagy védelme érdekében felmerült költségei, összesen a 4. pont szerinti szolgáltatás összegének 15%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetethető kárösszegig.
d) a kárenyhítés költségeit, kivéve a kárenyhítés folyamán keletkezett egészségkárosodások miatt fellépő költségeket.
5.2. Kizárólag külön megállapodás alapján biztosítottak az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és daruk költségei.
5.3. Nem biztosítottak az eredetitől eltérő kivitele- zés miatti többletköltségek.
6. Nem téríti meg a biztosító üvegkárként a kárt, ha az
– az üveg felületén vagy díszítésében karco- lással, kipattogzással (kagylótöréssel) ke- letkezett,
– az üveg keretében, foglalatában keletke- zett.
7. Önrészesedés
Az üvegbiztosítás levonásos önrészesedése 1 000 Ft káreseményként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltétele
6. KÜLDÖTTRABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázat- viselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetle- nül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt xxxxxx, kötbér) nem téríti meg.
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében rögzítettek az irányadóak.
A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya- korisága szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek a bizto- sító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosí- tás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítása bármely ok miatt megszűnik.
1. Biztosítási esemény
Küldöttrablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a jelen feltétel szerinti rablás közvetlenül a biztosított pénztári küldötte (i) ellen irányult a pénzszállítás útvonalán és idejében.
A küldöttrablás biztosításnál a biztosító kockázatviselése a szerződés hatályán belül a küldemény küldött részére történő átadásával kezdődik, és a célállomáson történő átvétellel végződik. A küldött lehet maga a biztosított vagy a biztosított alkalmazottja, illetve megbízottja.
Jelen feltétel szerint rablásbiztosítási eseménynek mi- nősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan el- tulajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt en- nek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmazott.
2. Biztosítható vagyontárgyak
2.1. A biztosítás kiterjed a biztosított utasítása alapján meghatározott rendeltetési helyre, továbbítási útvonalra és időre szállított, biztosítási szerződésben alkalmanként és évente maximált összegű készpénzre a pénztári kül- döttek sérelmére elkövetett rablás kockázatra.
2.2. A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási ösz- szegen belül, biztosítási eseményenként a küldöttrablás káreseményre kifizetett kárösszegig, de maximum a ve- szélynemre feladott biztosítási összeg 10%-áig terjedő összegű, a küldöttrablás biztosítási esemény megvalósí- tása miatt elkövetett,
– a küldött ruházatában okozott károkra,
– a pénzszállító táskában keletkező károkra.
3. Pénzszállítási előírások
a, 500 000 Ft biztosítási összegig: egy fő, tetszőleges módon
b, 500 000 Ft és 2 000 000 Ft közötti biztosítási összeg esetén: kettő fő, riasztó jelzést adó, vagy a pénzt ér- téktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító tás- kával
A pénzszállítás során a fenti előírások be nem tartásából eredő károk nem minősülnek biztosítási eseménynek.
4. Kizárások
Xxxxx feltétel szerint a biztosító nem téríti meg a kárt, ha: a pénz szállításához, illetve a szállítóeszköz kí- séretéhez őrként vagy kísérőként nem alkalmas sze- mélyeket (fiatalkorúakat, korlátoltan cselekvőképes személyeket) alkalmaztak.
5. Önrészesedés
A Küldöttrablás biztosításnak levonásos önrészese- dése 10 000 Ft káronként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
6. Egyéb rendelkezések
A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrha- tóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről má- solatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
7. ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti azokat az üzemszüneti veszteségeket, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított folyamatos üzemmenetben, a kockázatvise- lési időszakban, a kockázatviselés helyén keletkeznek.
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltételében rögzítettek az irányadóak.
Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő a Vállalkozói All Risks Vagyon- biztosítás különös feltétele szerinti Vállalkozói All Risks Va- gyonbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya- korisága szerinti első díjának vagy díjelőlegnek a biztosí- tó számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító koc- kázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a biztosított a Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítása bármely ok miatt megszűnik.
1. Biztosítási esemény
Jelen feltétel alapján biztosítási eseménynek minősül a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének teljes vagy részleges kényszerű szüneteltetése, ha annak oka a Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítás különös feltételei
1. és 2. pont által fedezett események bekövetkezéséből eredő üzemszüneti káresemény.
A biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szol- gáltatási kötelezettsége csak abban az esetben követke- zik be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett vagyoni kárt a vagyonbiztosítás alapján megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kényszerül, majd tevékenységét a helyreállítási munkák után folytatja.
2. Biztosított üzemszüneti veszteségek
A felek megállapodnak abban, hogy a biztosító üzemszü- neti biztosítási esemény bekövetkezése esetén az üzem- szüneti veszteségeken belül az alábbiakban meghatáro- zott elmaradt üzemi nyereséget és a folyamatos üzemi költségeket téríti meg, a kizárások, korlátozások figyelem- bevételével a biztosítottnak.
Elmaradt üzemi nyereség: mindaz a nyereség, amelyet a biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna.
Folyamatos üzemi költségek: azok a szükséges, indokolt ráfordítások (pl. munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi költségek stb.), amelyekre a számviteli törvény költségelszámolási szabályai vonatkoznak és amelyeket a biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását a káresetet megelőző állapot- nak megfelelő keretek között mihamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles. A fenti üzemszüneti veszteségek közül a biztosí- tott csak azok megfizetését követelheti, amelyek a biztosí- tási szerződésben biztosítási összeggel megjelöltek.
Jelen feltétel szerint szerződésben nem minősül üzemszüneti veszteségnek
a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkívüli adó és illeték,
b) forgalomtól függő biztosítási, feltalálói, licence-, lízing-, tartósbérleti díjak,
c) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzemanyagok megvételére való kiadások, ha azok nem az üzemfenntartást szolgálják,
d) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nin- csenek összefüggésben az üzemszünettel, pl. a tőkebefektetés, a spekulációs és az ingatlanügy- letek.
3. Fedezeti tartam
A biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási köte- lezettsége az üzemszüneti biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában kezdődik, és a biztosítási szerző- désben megjelölt fedezeti tartamig tart.
Amennyiben a fedezeti tartam 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, az éves szinten megadott üzemszüneti vesz- teségek biztosítási összegének a fedezeti tartamra eső arányos része képezi az egyes üzemszüneti veszteségek kártérítési limitjét.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem – a ká- reset bekövetkezését megelőző állapotának megfelelő
– újraindításának időpontjában, de legkésőbb a fedezeti tartam lejáratakor szűnik meg.
4. Könyvvezetési kötelezettség
A biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályza- tokban számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötele- zettségének eleget tenni. A folyó évre, valamint az előző három évre vonatkozó üzleti könyveket és az azokban tör- tént bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve biz- tonságos helyen köteles megőrizni. A fentiek megsértése esetén a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsé- ge alól, kivéve, ha a biztosított kötelességszegése sem a
II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltétele
káreset megállapítását, sem a biztosító szolgáltatásának megállapítását és mértékét nem befolyásolta.
5. Kizárások
A biztosítási védelem – a Vállalkozói vagyonbiztosítá- sok általános feltételében valamint a különböző feje- zetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki a következő károkra:
a) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti fel- jegyzések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okiratok, számlák és hasonlók megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása vagy megrongálódá- sa,
b) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok és egyéb adathordozók megsemmisülése, elveszté- se, eltulajdonítása vagy megrongálódása,
c) a normál üzemi körülményektől való szándékos – tesztelés, szándékos túlterhelés illetve egyéb kí- sérletek miatti – eltérés.
A biztosító nem téríti meg az olyan – biztosítási ese- mények miatti – üzemszüneti veszteségeket, ame- lyek az üzemszünet egyéb okból való tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl. átalakítás, felújítás, karbantartás). A biztosító ebben az esetben is kártérítést nyújt arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel – az egyébként szükséges üzemszünet – a biztosítási esemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.
A biztosító nem téríti meg a megnövekedett olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemszüne- ti tartam meghosszabbodása folytán keletkeztek a következő okok miatt:
a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett események vagy tartós körülmények következté- ben,
b) az üzem bővítése vagy olyan újítások miatt, ame- lyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni helyreállítás során vezettek be,
c) hatósági újraépítési vagy üzemeltetési korlátozá- sok miatt,
d) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása, tu- lajdoni, birtoklási, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása vagy egyéb hasonló események miatt,
e) mert a biztosított a megsérült, megsemmisült va- gyontárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem idő- ben gondoskodik, vagy ehhez nem áll elegendő tőke rendelkezésére,
f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetarto- zó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel,
g) a romlandó, illetve szezonális sajátosságokkal rendelkező áru- és raktárkészletben keletkezett károk,
h) a biztosított üzemszünete következtében vala- mely szerződéses partnerénél keletkezett több- letköltségek vagy termeléskiesési károk.
6. Önrészesedés
Az üzemszüneti biztosítás önrészesedése 3 nap, de minimum 100 000 Ft. Nem fedezi a biztosítás azo- kat az üzemszüneti veszteségeket, amelyek a szer- ződésben rögzített önrészesedési időszakra esnek (munkanapokban számolva).
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
7. Záró rendelkezés
Egyéb, a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben a SIGNAL Biztosító Zrt. Vállalkozói vagyonbiztosítások általános fel- tételében, Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítás különös feltételeiben rögzítettek az irányadók.
Kár esetén a biztosított köteles minden, a kárral kapcsola- tos számlát, bizonylatot, jegyzőkönyvet, stb. megőrizni és a biztosító számára a kárrendezés lefolytatására átadni.
8. SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételben meghatározottak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított va- gyontárgyakban (a biztosított saját tulajdonú vagy bérelt, illetve általa bizományba vagy javításra átvett készletei- ben), a saját tulajdonú gépjárművel (bérelt, lízingelt, illetve alkalmazottak tulajdonában lévő gépjárművel) való rend- szeres szállítási tevékenysége során a továbbiakban fel- sorolt biztosítási események a kockázatviselési időszak- ban okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt xxxxxx, kötbér) nem téríti meg.
Kiterjed fedezetünk továbbá a szállított, alapfedezetben biztosított gépekre és berendezésekre is, de legfeljebb a szállítóeszközönkénti biztosítási összeg 25 %-áig.
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a biztosítási szerződésben és annak mellékleteiben, a Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele, Vállalkozói All Risks Vagyonbiztosítás különös feltételei valamint a Betöréses lopás és rablás biztosítás feltétele elnevezésű biztosítási feltételekben rögzítettek az irányadóak.
Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Vállalkozói All Risks vagyon- biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya- korisága szerinti első díjának a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kez- dődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselé- sének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése
– az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően
– akkor is, ha a biztosított Vállalkozói All Risks vagyon- biztosítása bármely ok miatt megszűnik.
1. Biztosítási események
1.1. Alapfedezet
A biztosító a szállítási tevékenység során – a kockázatvi- selés időtartama alatt – az előre nem látható és hirtelen bekövetkező sérülések vagy megsemmisülés okozta azon károkat téríti meg, amelyek a következők miatt keletkeztek:
a) tűz, villámcsapás, robbanás,
b) elemi csapások; vihar, jégverés, felhőszakadás, föld- csuszamlás, föld- és kőomlás,
c) a szállítóeszközt ért baleset,
d) hidak vagy más építmények beomlása,
1.2. Kibővített fedezet
Kibővített fedezet kizárólag az alapfedezet mellé választ- ható. A kibővített fedezet keretében az alábbi biztosítási
események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk biztosítottak:
a) a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállítóeszkö- zön való elhelyezése közben keletkezett sérülés, törés,
b) rablás, a lezárt gépjárműből való lopás, valamint a tel- jes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt való eltu- lajdonítása.
2. Biztosítható vagyontárgyak
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben meghatározott olyan vagyontárgyakra terjed ki, amelyek a gépek, berendezések és készletek, áruk – Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele 7.1. b) és c) pont- jai – vagyoncsoportba tartoznak, valamint a fuvarozásból jogszabály alapján nincsenek kizárva, és nem sorolhatók a következő termékcsoportok valamelyikébe:
a) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok,
b) öngyulladásra hajlamos anyagok,
c) tartálykocsiban szállított áruk,
d) műértékkel bíró vagyontárgyak,
e) hangszerek,
f) dohányáruk,
g) szőrmeáru,
h) fegyverek.
3. Biztosítási összeg
3.1. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg a megnevezett szállítóeszközön a biz- tosítási időszakon belül előforduló maximális szállítmány- érték. Több jármű esetén az egyes csúcsértékek összege képezi a szerződés szerinti teljes biztosítási összeget. A szállítmányérték a szállítmány számla szerinti értékének és a szállítás során felmerülő költségeknek az összege.
Számla hiányában a biztosítási összeget a szállított kész- letek beszerzési/újraelőállítási értékének figyelembevéte- lével kell meghatározni. (Vállalkozói vagyonbiztosítások általános feltétele 8.3. pontja).
3.2. Nyilvántartási kötelezettség
A szerződőnek/biztosítottnak minden egyes szállítmányt a biztosított gépjárműhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy fuvarlevéltömbbe be kell vezetni az alábbi adatok feltüntetésével: dátum, áru megnevezése, darab- szám, illetve tömeg, az áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító kérésére a teljes szállító-, illet- ve fuvarlevéltömb bemutatandó.
3.3. Kártérítési limit
A biztosító a fuvareszközönként kifizethető kártérítési kö- telezettségét a teljes biztosítási időszak (egy év) alatt 5 millió Ft összegben korlátozza.
II. Vállalkozói vagyonbiztosítások különös feltétele
4. A kockázatviselés időbeni és területi hatálya
4.1. A jelen feltétel szerint biztosított szállítási tevékeny- ségre a biztosító kockázatviselése abban az időpont- ban kezdődik, amikor az árut a szállítás haladékta- lan megkezdése céljából a járműbe berakják, tart a szállítás rendes ideje alatt, és abban az időpontban végződik, amikor a rendeltetési helyen, az árunak a járműből való haladéktalan kirakodása befejeződik.
4.2. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a gépjármű nem a szállítással közvetlenül összefüg- gő tevékenység végzése céljából őrizetlenül ma- rad. Az őrizetlen gépjárműben való tárolás e felté- telek alapján raktározásnak minősül, így ideje alatt a biztosítási védelem szünetel.
4.3. A kockázatviselés területi hatálya Magyarországra terjed ki. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.
5. A biztosító szolgáltatásának szabályai
5.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biz- tosító a következő költségeket téríti meg:
a) Azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosí- tott/ szerződő a szállítmány mentése, az azt közvetlenül fenyegető kár elhárítása és a kár enyhítése érdekében indokoltnak tartott. A ráfordítások és a kártérítés együttes összege nem haladhatja meg a szállítmányra megállapí- tott biztosítási összeget, kivéve, ha a ráfordítá- sok a biztosító utasítására történtek.
b) A kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a biztosító köteles megtéríteni.
c) A javítással, pótlással kapcsolatban szükségessé vált igazolt többlet fuvarozási költségeket, ameny- nyiben – előzetes bejelentés alapján – ezen költ- ségek indokoltságát a biztosító elismeri.
5.2. A kárigény érvényesítéséhez az alábbiakban felso- rolt okmányok bemutatása szükséges:
a) a szállított árura vonatkozó eredeti szállítólevél, és eredeti áruszámla vagy a szállítást tanúsító egyéb eredeti okmányok,
b) az elszenvedett kár miatti veszteség összegé- nek igazolására szemlejegyzőkönyv, szakértői jelentések, a tényleges kár összegét tételes részletezésben feltüntető kárszámlák, a kárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák, amennyiben a kárfelmérést – a biztosító hozzá- járulásával – harmadik személy végezte,
c) a jelen feltétel 1.2. pontja szerint bekövetkezett károk esetén a rendőrhatósági feljelentés, jegy- zőkönyv stb. másolatát kérheti a biztosító.
5.3. A lezárt gépjárműből való lopás, valamint a tel- jes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt való eltulajdonítása biztosítási események 1.2.
b) pont bekövetkezése miatti szállítmánykárokat csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha
a) a szállító gépjármű szilárd tetővel, felépít- ménnyel rendelkezett,
b) a gépjárművet lezárt állapotban parkolták le,
c) a gépjármű rendelkezett XXXXXX által ajánlott, működőképes riasztó és/vagy in- dításgátló berendezéssel, amelyet a jármű leállítása után aktív állapotba helyeztek,
d) a biztosított szállítmányt a gépjármű utas- vagy rakterében, kívülről nem látható mó- don tárolták.
6. Önrészesedés
A szállítmányok biztosításának levonásos önrésze- sedése:
a) az „Alapfedezet” (jelen feltétel 1.1. bekezdése) esetén 10%, de minimum 50 000 Ft káresemé- nyenként,
b) a „Kibővített fedezet” (jelen feltétel 1.2. bekezdé- se) esetén 10%, de minimum 100 000 Ft kárese- ményenként.
7. Kizárások
A biztosítási védelem nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:
7.1. azért keletkeztek, mert a szállítmány fuvarozásá- ra alkalmatlan volt a szállítóeszköz, vagy túlter- helték,
7.2. a szállítmány penészesedése, erjedése, belső romlása, illetve amelyeket rovarok, azok lárvái és rágcsálók okoztak, kivéve, ha az ilyen kár vala- mely a jelen feltétel 1.1. pontja szerinti biztosítási esemény következménye,
7.3. öngyulladás, tűz vagy robbanás következtében keletkeztek amiatt, hogy a szállítmány – a biz- tosítható vagyontárgyakon kívül – öngyulladás-, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagokat is tartal- mazott,
7.4. a szállítmány sajátos természete miatt keletkez- tek (különösen: kiszáradás, apadás, súlyvesz- teség), kivéve, ha az ilyen kár valamely, a jelen feltétel 1.1. pontja szerinti biztosítási esemény következménye,
7.5. a szükséges csomagolás hiányossága miatt ke- letkeztek, ideértve a sértetlen külső burkolaton, csomagoláson belüli tartalomhiányt is.
III. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE
Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó biztosítások feltételei és a záradékok más- ként nem rendelkeznek – a biztosító felelősségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.
Jelen feltételben nem rögzített kérdésekben a biztosítási szerződésben, és annak mellékleteiben a Vállalkozói va- gyonbiztosítások általános feltétele illetőleg a Ptk. rendel- kezései az irányadóak.
Jelen feltétel a biztosítókról és biztosítási tevékenység- ről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény alapján ügyféltájé- koztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen fel- tételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak. A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott kizárások, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gya- korlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagí- tott betűvel szedettek.
A felelősségbiztosítások létrejöttének feltétele, hogy a szerződő/biztosított rendelkezzen érvényben lévő vagyonbiztosítási szerződéssel, illetőleg azt egyidejűleg megkösse.
A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás díjfi- zetésének gyakorisága szerinti első díjnak, illetve díjelő- legnek a biztosító számlájára való beérkezését követő nap
0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint a vagyonbiztosítás kockázatviselésének kezdete. A bizto- sító és a Szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban is megállapodhatnak. A Szerződő rendel- kezésére a kockázatviselés kezdetétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre a biztosítási díj megfizetésére. Amennyiben a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül nem érkezik meg Biztosítóhoz, ak- kor a biztosítási szerződés megszűnik a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges hatállyal. Megszűnik a bizto- sító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a szerződő/ biztosított vagyonbiztosítása megszűnik.
1. Biztosítási esemény
1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a biztosító biztosí- tási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerző- désben rögzített és annak mellékletein feltűntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mértékig azokért a személyi sérüléses, valamint tárgyrongá- lási károk megtérítése, valamint a személyi sérülé- ses kárral összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint helytállni tartozik.
Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetke- ző, előre nem látható esemény.
Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülése, egészségromlása.
Tárgyrongálás: vagyontárgy megsemmisülése, sé- rülése vagy használhatatlanná válása.
1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek mi- nősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több bizto- sítási esemény a biztosított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered és azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban követ- kezett be.
2. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya
2.1. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett károkra terjed ki.
2.2. A biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek Magyarország területén következtek be. A felek et- től eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.
3. A biztosítási összeg, limit
3.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.
3.2. A biztosító a kárt legfeljebb a biztosítási szer- ződésben rögzített mértékig téríti meg.
A felelősségbiztosítási védelem kiterjed a biz- tosítási összeg erejéig a felelősség kérdésének vizsgálatára és az alapos kártérítési követelé- sek kielégítésére. A biztosítási védelem kiter- jed a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig a Biztosított biztosítási ese- ménnyel összefüggésben, polgári jogi igény érvényesítésével összefüggésében keletkezett jogi képviseletének költségeire, az esetleges perköltségre, valamint az alapos kártérítési követelésekből eredő kamatkövetelésekre, ki- véve azokat, amelyek büntetőeljárás alapján indult közvetítői eljárással összefüggésben keletkeztek.
Nem terjed ki a biztosítási védelem a kamatfi- zetésből eredő, a jogi képviseletből származó költségekre, illetve a felmerülő perköltségre,
III. Felelősségbiztosítások általános feltétele
amelyek abból származnak, hogy a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy helytállási kötelezett- sége mértékét nyilvánvalóan megalapozatla- nul vitatja, vagy a magatartásával, illetve mu- lasztásával a kárrendezési vagy egyéb eljárást nyilvánvalóan megalapozatlanul elhúzza.
3.3. A biztosító a kockázati körülmények lényeges vál- tozása esetén a biztosítási díjtételek megváltozta- tását is kezdeményezheti.
4. A biztosító szolgáltatásának szabályai
4.1. A biztosító a károkat és sérelemdíjat együttesen eseményenként és biztosítási időszakonként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig térí- ti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben.
4.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idő- szak biztosítási összegét csökkentik. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész biz- tosítási időszakra eső teljes díj.
4.3. A biztosítás kimerülése esetén, de újabb kár be- következése előtt a felek közös megegyezéssel megállapodhatnak a biztosítási összeg újrafeltölté- sében, ennek hiányában a biztosító kockázatvise- lése az adott biztosítási időszak hátralévő részére megszűnik.
4.4. A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekövet- kezett személyi sérülést.
4.5. A biztosító a kárrendezési eljárás során megálla- pított kártérítési összeget csak a károsultnak fizet- heti; a károsult kártérítési igényét közvetlenül a biz- tosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezé- hez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.
Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tő- keértékét a Biztosító a korrigált 2004. évi halan- dósági tábla alapján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen törté- nő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a Biztosító, mind a Károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a Biztosító és a Károsult is elfogadja. Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a Biztosító az adott gazdasági körülmé- nyek (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék para- métereinek, illetve a Károsult egészségi állapotá- nak figyelembe vételével állapítja meg.
5. A biztosítással nem fedezett károk
5.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra
a) amelyet a szerződő és a biztosított egy- másnak okozott,
b) amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak
c) amelyet a biztosított maga szenved el,
d) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosí- tási szerződésben rögzített önrészesedés értékét
e) amely büntető jellegű többletköltségként (pl. büntetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szünetelte- téséből származó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többlet- költség, késedelmes teljesítés következmé- nyei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),
f) valamint nem téríti meg a biztosító a nem személysérüléses kárral összefüggő sére- lemdíjat, így különösen, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsér- tésével, valamint az előszereteti érték kár- pótlásával összefüggésben keletkeztek.
5.2. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely:
a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből ered (kivéve az Általános felelősségbiztosítás feltétele 1.3. pont sze- rinti károk),
b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben következett be, az elma- radt hasznot, a következményi károkat, így például az üzemszünetből eredő termelés- kiesést,
c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ioni- záló és lézersugárzásból erednek,
d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék) előállításával, tárolásával, kezelésével kap- csolatos,
e) a jogszabály alapján megtérül, illetve más biztosítással már fedezett,
f) mágneses vagy elektromágneses mező ál- tal okozott,
g) a biztosított jogszabályban írt felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezett- ségén alapul,
h) az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetlenül a Human T- Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III), Lymphadenopathy Associated Vims (LAV), vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban merültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal
(AIDS), vagy hasonló természetű szindró- mával vagy a mindenkori elnevezéstől füg- getlen hasonló természetű egészségi álla- pottal bármilyen módon rokonságban áll,
i) azbesztózisból vagy bármilyen hasonló betegségből ered, és amely betegség az azbeszt, azbeszttermékek és/vagy azbesz- ttartalmú termékek jelenléte, kezelése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgal- mazása, tárolása vagy alkalmazása során keletkezik,
j) közvetlenül vagy közvetve a Spongiformen Encephalopathien csoport megbetege- dései vagy szindrómái, vagy azok mutá- ciói vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek következménye- képpen lépnek fel, ilyen például a Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE), Scra- pie, Transmissible Mink Encephalo45 pathy (TME, Chronic Wasting-betegség (CWD), Xxxxxxxxxx–Jacob-szindróma (CJD), Ger- stmann–Straussler–Scheinker-szindróma (GSS), Xxxx, Fatal Familiar Insomnia (FFI)
k) állatról állatra, vagy állatról emberre terje- dő kórokozók vagy paraziták okozta beteg- ségekre visszavezethető károkra .
5.3. Nem téríti meg a biztosító továbbá
Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezési oka közvet- lenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:
a) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háború jellegű cselekmény (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,
b) belső zavargás, forradalom, felkelés, zen- dülés, lázadás, puccs, sztrájk,
c) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,
d) hadijog, rendkívüli állapot,
e) terrorizmus bármilyen formájával össze- függésben keletkezett károkat az alábbiak- ban foglaltak szerint:
Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon károk és sérelemdíj, beleértve minden egyéb, a szer- ződési feltételekben meghatározott biztosítá- si eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcse- lekménnyel vagy annak elkövetése során köz- veszély okozásával, vagy e cselekmények köz- rehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más ese- mény – történjék ez bármely időrendi sorrend- ben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.
Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cse-
lekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenye- getéssel vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, vagy amelyet önállóan vagy egy bizo- nyos szervezet, vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy
– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, il- letve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy
– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy amelyek módja és körül- ményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.
Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továb- bá azon károk és sérelemdíj, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatá- rozott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmé- nyek, amelyek terrorista támadások ellenőrzé- sére, megelőzésére vagy elfojtására szolgál- nak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.
5.4. Nem téríti meg továbbá a Biztosító a szándé- kosan vagy súlyosan gondatlanul okozott ká- rokat,illetve személyiségi jogsértésből eredő sérelemdíj igényt.
Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül különösen, ha a szerző- dő vagy a biztosított
– hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,
– tevékenységét jogszabályban, egyéb elő- írásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,
– a kárt súlyosan ittas állapotban, vagy bó- dulatot keltő vagy hallucinogén szerek, kábítószer fogyasztásának hatása alatt, il- letve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,
– a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírá- sok, foglalkozási szabályok súlyos vagy is- métlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta,
– a kárt a szakmai előírások súlyos megsze- gésével okozta.
III. Felelősségbiztosítások általános feltétele
6. A felek együttműködése
6.1. A szerződő/biztosított kötelezettsége
6.1.1. Közlési kötelezettség
A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biz- tosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kér- dést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kérésére – a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerző- dés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biz- tosítani.
6.1.2. Változás bejelentési kötelezettség
A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a köz- lési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerződő és a biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni.
A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a vál- tozásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.
A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás beje- lentési kötelezettségének megsértése esetén a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosí- tási esemény bekövetkezésében.
6.1.3. Kárbejelentési kötelezettség
A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biztosí- tási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon be- lül köteles a biztosítónak bejelenteni. Telefonon való beje- lentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos meg- erősítését is. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg megál- lapításának elbírálásához szükségesek.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,
– a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatást,
– biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásá- hoz szükséges – iratokat, dokumentumokat,
– a biztosított vagy ügyintézőjének nevét és telefonszámát,
– valamint valamennyi egyéb lényeges információt.
Amennyiben a káresemény jellege igényli, az illetékes ha- tóságokat, szerveket (munkaügyi felügyelőség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.
6.1.4. Kármegelőzési kötelezettség
A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhárí- tása és enyhítése érdekében minden, tőle elvárható intéz- kedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.
6.1.5. Kárenyhítési kötelezettség
A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt az adott helyzetben elvárható módon telhetően enyhíteni.
A biztosított a biztosítási esemény helyszínét a kárese- mény bekövetkezését, vagy annak a tudomásszerzésétől követő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kárszemle meg- kezdéséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.
A biztosító javaslatot tehet a kár enyhítésére. Ameny- nyiben a biztosított ettől a megoldástól eltér, a több- letköltségeket a biztosító nem téríti.
6.2. A biztosító kötelezettségei
6.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak sze- rint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilatkozat önmagában nem kötelezi a biztosítót kártérítési összeg megfizetésére, a biztosító a biztosított fe- lelősségét minden esetben vizsgálja. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a ma- gyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.
6.2.2. A kártérítési összeg a térítés alapjául szolgáló utol- só okirat beérkezését követő 15 napon belül ese- dékes.
6.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a kártérítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.
Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visz- szafizetni tartozik.
7. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga
7.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg válto- zásbejelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülményt a biztosító a szerződéskötéskor is-
xxxxx vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
7.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
7.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ameny- nyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkezését a 6.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágo- sítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának el- lenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlen- né válnak.
A biztosítót az általa megtérített kár mértéké- ig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A meg- szűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
7.4. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkana- pon belül köteles a biztosítónak írásban bejelente- ni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.
A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcso- latos egyezsége a biztosítóval szemben akkor ha- tályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondosko- dott vagy ezekről lemondott.
IV. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1. ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.
1. Biztosítási esemény
1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel sze- rint a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig a szerződő/ biz- tosított a biztosítási szerződésben meghatározott és jogszerűen folytatott tevékenységével szerző- désen kívül, harmadik személynek okozott szemé- lyi sérüléses, valamint tárgyrongálási kár, illetve a személysérüléses kárral összefüggő sérelemdíj.
1.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá a bérlő által a tulajdonosnak / bérbeadónak a kockázatvi- selés helyén lévő ingóságaiban és ingatlanában a Vállalkozói All Risks vagyonbiztosítás feltételeinek
1. és 2. pont szerint meghatározott, okozott károk, illetve személyi sérüléses kárral összefüggő sére- lemdíj bekövetkezése, amelyek okozásáért a bérlő a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötele- zettséggel tartozik.
1.3. Környezetszennyezés: minden olyan anyag beju- tása, behatolása, beszivárgása a talajba (föld, ho- mok, kő, szikla, láp, stb.), a vizekbe (ideértve a ter- mészetes és mesterséges vízrendszereket), vagy a légkörbe, amelyek hátrányos biológiai, kémiai, vagy fizikai változást okoznak azok természetes tu- lajdonságaiban, és a szennyezés annak következ- tében állt elő, hogy a szennyezés megakadályo- zására szolgáló berendezést egy hirtelen fellépő, előre nem látható külső hatás a rendeltetésszerű üzemeltetésre alkalmatlanná tette.
Fedezi a szerződés azokat a károkat is, amelyeket a hatályos vízügyi jogszabályok megsértése miatti kártérítési kötelezettségként támasztanak a Bizto- sítottal szemben, ide nem értve a kötbért, bírsá- got.
Nem terjed ki a biztosítás fedezete
a) a vizet szennyező anyagok tárolása, veze- tékes szállítása, iparszerű szállítása, át- és feldolgozása, termelése és termelésben történő felhasználása által okozott károk- ra, különös tekintettel a kőolaj- és vegyipari termékekre;
b) az olyan termelő berendezések gyártása, szállítása, karbantartása, üzemeltetése és
javítása által okozott károkra, amelyekben vizet szennyező anyagot szállítanak, tárol- nak, felhasználnak, ideértve a szennyvíz- tisztító és a-tároló berendezéseket is;
c) a hulladéktárolók és szennyvíztisztítók üze- meltetése által okozott károkra;
d) a vonatkozó feltételünk szerinti árvízkár mi- att keletkező károkra.
A fedezet csak azokra a berendezésekre, te- lephelyekre, tárolókra stb. hatályos, amelyek a biztosítási szerződésben legalább all risks fedezetre biztosítottak. Ha szerződés hatá- lya alatt a berendezések, stb. módosítására, bővítésére került sor, ezt a körülményt a Biz- tosítóval közölni kell. A módosított, bővített tevékenységgel összefüggésben a biztosítá- si fedezet csak az arra vonatkozó kiegészítő szerződés megkötésével kezdődik.
Szerződő/biztosított köteles:
a) a tevékenységével kapcsolatos törvényeket, jog- szabályokat és hatósági előírásokat betartani;
b) a berendezések szakmai karbantartását vagy karbantarthatóságát biztosítani, a szükséges javításokat és karbantartási munkálatokat ha- ladéktalanul elvégeztetni. Legalább 5 éven- ként – szennyvíztisztító berendezések esetén 2 évenként – szakértőkkel az egész berendezést ellenőriztetni kell, hacsak jogszabály vagy ha- tósági előírás rövidebb határidőt nem ír elő. A határidő a szerződés kezdetétől független, és az utolsó vizsgálat vagy az üzembe helyezés napjától kerül figyelembevételre;
c) a szennyvizet szennyvíztisztító berendezéssel tisztítani;
d) gondoskodni arról, hogy a szennyvíz szüksé- ges méregtelenítése, semlegesítése és tisztítá- sa folyamatosan – szükség esetén naponta – arra kiképzett és alkalmas személy felügyelete alatt történjen.
Szennyvíz az olyan háztartási, kommunális, ipari vagy szolgáltatói tevékenység során szennyező- dött víz, amelynek következtében a víz természe- tes tisztasága vagy tulajdonsága megváltozott. A trágyalé nem szennyvíz.
A szennyvíztisztító berendezés azon berendezé- sek összessége, amelyekbe a biztosított telephe- lyen keletkező szennyvizeket összegyűjtik, elvezetik és tisztítják. A szennyvizet a tisztító berendezésbe történő bevezetés előtt úgy kell előkezelni, hogy az
a berendezés működését, karbantartását, vagy a szennyvíz tisztítását ne veszélyeztesse, vagy befo- lyásolja.
A jelen fejezetben megnevezett, a környezet szeny- nyezésével okozott károk, személyi sérüléssel ösz- szefüggő sérelemdíj és költségek a biztosítási ösz- szeg keretében kerülnek megtérítésre.
A környezetszennyezési felelősségbiztosítás kárté- rítési limite 1 000 000 Ft/esemény, 3 000 000 Ft/ év. A felek ettől eltérő mértékű limitben is megálla- podhatnak.
2. Kizárások
2.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítá- sok általános feltételében foglaltakon kívül:
a) a szerződésszegéssel okozott károkat,
b) a szolgáltatatói minőségben okozott káro- kat,
c) a termékfelelősségi károkat (azokat a káro- kat, amelyeket a biztosított, mint a termék gyártója, forgalmazója, importálója oko- zott),
d) a biztosított által munkáltatói minőségében a munkavállalónak okozott károkat, vala- mint a foglalkozási megbetegedésből ere- dő károkat,
e) az építési, szerelési munkákkal járó, előre tervezett és a teljesítéséhez elengedhetet- lenül szükséges károkat,
f) a vadgazdálkodással okozott károkat,
g) a biztosítottat, mint személy- és vagyonvé- delmi, valamint magánnyomozói tevékeny- ség folytatójaként terhelő károkat,
h) a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló mindenko- ri hatályos jogszabály hatálya alá tartozó események által okozott károkat,
i) a lőfegyverviseléssel járó bármely tevé- kenység folytatásából eredő károkat,
j) közúti burkolat fenntartása, karbantartása során okozott károkat,
k) a járművön, vontatmányon, munkagépen elhelyezett vagyontárgyakban a szállításuk során okozott károkat, valamint,
l) ha a károkat nem a tevékenység folytatása idézte elő, hanem részben vagy egészben az épületek, építmények avultsága, azok karbantartásának elmulasztása vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben kelet- keztek.
2.2. A Felelősségbiztosítások általános feltételében felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak mi- nősül továbbá különösen, így nem téríti meg Biztosító azt a kárt, illetve sérelemdíjat, ha
a) a kár a tevékenység folytatására vonatkozó bármilyen előírás – többek között egész- ségügyi, egészségvédelmi, karbantartási szabályok súlyos megszegésével összefüg- gésben, illetve be nem tartása miatt kelet- kezett
b) a munkaeszközök, munkagépek, ezek von- tatványainak nem rendeltetésszerű hasz- nálatával okozott károkat.
3. Többletszolgáltatás
a) A biztosított épületeken, építési engedéllyel végzett bővítési, átalakítási munkák során keletkező építtetői felelősség. Kártérítési limit: 100 000 Ft/ esemény/év.
b) Be- és kirakodás során harmadik személyszállító jár- művében keletkezett felelősségi károk Kártérítési limit: 200 000 Ft/esemény/év.
c) Bérlői minőségben a bérelt ingatlanon okozott felelős- ségi károk – üzleti út során (pl. szállodai szoba, tárgya- ló) Kártérítési limit: 50 000 Ft/esemény/év.
d) Őrzésre tartott xxxxx által harmadik személynek a fel- tételek szerint okozott felelősségi kárai esetén a kárté- rítési limit az általános felelősségbiztosítás limite.
4. Önrészesedés
E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft eseményenként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
IV. Felelősségbiztosítások különös feltételei
2. MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.
1. Biztosítási esemény
1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel sze- rint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a munkálta- tót, mint biztosítottat a Munka Törvénykönyvének előírásai alapján terhelő olyan személyi sérüléses valamint tárgyrongálási kártérítési követelés,vala- mint személyi sérüléses kárral összefüggő sére- lemdíjat amelyet a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek munkabalesete során a munkavál- laló támaszt a biztosítottal szemben, és amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
1.2. Jelen feltétel fedezetet nyújtanak a biztosítottal munkaviszonyban álló munkavállalót ért munka- baleset miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelésekre is.
1.3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyé- től és időpontjától, a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel össze- függésben következik be a baleset, ha a munka- vállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyag- mozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkezés, foglalkozás, egészségügyi szolgáltatás és a mun- káltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybe- vétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező munkabalesetnek az a baleset, amely a munkavállalót a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyé- ről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt jármű- vével történt.
2. Kizárások
2.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítá- sok általános feltételében foglaltakon kívül a bármilyen foglalkozási megbetegedésből ere- dő kártérítési követeléseket.
2.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási ese- mény bekövetkezéséből származó kártérítési igénynek azt a részét, melyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.
2.3. A Felelősségbiztosítások általános feltételé- ben felsoroltakon kívül súlyos gondatlanság- nak minősül, ha a biztosított a munkavéde- lemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet szerint a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi köve- telményeket súlyosan megsérti.
Jelen feltétel – eltérő megállapodás hiányában
– nem nyújt fedezetet a biztosított kiküldetés alapján munkát végző munkavállalóját, illet- ve a biztosítottnál kirendelés alapján munkát végző munkavállalót ért károkra, valamint sé- relemdíjra.
3. Önrészesedés
E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
3. TERMÉKFELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.
1. Biztosítási esemény
1.1. Biztosítási eseménynek minősülnek jelen feltétel szerint a biztosítási szerződésben foglaltak, illet- ve az abban meghatározott mértékig a gyártó, forgalmazó, importáló (továbbiakban: biztosított) által okozott és a biztosított által előállított, forgal- mazott, importált termék hibájából eredő szemé- lyi sérüléses valamint tárgyrongálási károk, illetve személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kárté- rítési felelősséggel tartozik.
1.2. Terméknek minősülnek mindazok az ingóságok, amelyek a számviteli törvény szerint kész, félkész termékek, valamint mindezek alapanyagai (függet- lenül attól, hogy azok utóbb ingóságok vagy ingat- lanok alkotórészévé válnak).
Terméknek minősül továbbá a forgalomba hozott áru, beleértve a tartozékait és a csomagolását.
1.3. E feltételek szerint nem minősül terméknek az ingatlan, illetve azzal kapcsolatban végzett tevé- kenység, többek között földművelés, valamint az állattenyésztésből, halászatból, vadászatból szár- mazó feldolgozatlan termék.
1.4. A Ptk. 6:554.§-a alapján a termék akkor minősül hibásnak, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a ter- mék rendeltetésére, ésszerűen várható haszná- latára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tu- domány és a technika állására.
A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.
2. Kizárások
2.1. Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelősség- biztosítások általános feltételében foglaltakon kívül:
a) a szolgáltatói minőségben okozott károkra,
b) a munkáltatói minőségben okozott károkra,
c) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kő- olajtermékekre,
d) villamos energiára,
e) légi járművekre, azok alkatrészeire,
f) orvosságokra, beleértve a fogamzásgátló eszközöket és az oltóanyagokat, implantá- tumokra,
g) vegyi termékekre, készbetonra és kész- betonelemekre,
h) gyógyászati készülékekre,
i) génanyagra,
j) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, passzív) fogyasztásának vagy más jel- legű használatának következtében fellépő egészségkárosodásra, annak rosszabbo- dására, illetve azokra, amelyek annak to- vábbterjedésén alapulnak,
k) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,
l) szavatossági, garanciális igény (EK) érvé- nyesítéséből származó kártérítési követe- lésekre,
m) azokra a károkra, amelyek a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások be nem tartásával összefüggésben keletkeztek,
n) a termék rendeltetésszerű használata ér- dekében elvégzett beruházások miatt ke- letkező költségekre,
o) a termék károsodásának fenyegetésével való zsarolásra,
p) a hibás termék felülvizsgálata, javítása, szervizelése, cseréje, vagy a forgalomból kivonásra való visszahívás, illetve megsem- misítés költségeire,
q) a hibás termék más termékkel való egye- sítése, összevegyítése, elegyesítése, e ter- mékbe való beépítése, feldolgozása során előállított új termékben keletkezett károkra,
r) magában a hibás termékben, tartozékaiban, vagy alkatrészeiben keletkezett károkra.
2.2. A Felelősségbiztosítások általános feltételé- ben felsoroltakon kívül súlyos gondatlanság- nak minősül, ha
a) a kárt forgalmazási engedély nélküli ter- mék okozta, vagy a termék forgalomból való kivonását, visszahívását a hatóság el- rendelte, és a biztosított a visszahívási kö- telezettségét nem teljesítette,
b) a kár azért keletkezett, mert a biztosított nem adott a termék rendeltetésszerű hasz- nálatára vonatkozó tájékoztatást.
3. Önrészesedés
E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft eseményenként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
IV. Felelősségbiztosítások különös feltételei
4. SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE
Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiztosítások általános feltétele az irányadó.
1. Biztosítási esemény
1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel sze- rint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig a szerződő/ biztosított által nyújtott szolgáltatás hibás teljesí- téséből eredő, a szerződő/biztosított szerződéses partnereinek okozott személyi sérüléses, valamint tárgyrongálási kár, az ebből fakadó következményi károk illetve személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj.
1.2. Biztosítási eseménynek minősül továbbá a tulajdo- nos / bérbeadó által a bérlőnek a bérelt ingatlan- ban elhelyezett ingóságaiban és saját beruházá- sában a Vállalkozói All Risks vagyonbiztosításának különös feltételének 1. és 2. szerint meghatározott károk bekövetkezése, amelyek okozásáért a tulaj- donos / bérbeadó a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
2. Kizárások
2.1. Nem nyújt fedezet a biztosítás a Felelősség- biztosítások általános feltételében foglaltakon kívül:
a) a termékfelelősségi károkra (azokra a ká- rokra, amelyekért a biztosított gyártói, for- galmazói, importálói minőségében felelős),
b a munkáltatói minőségben okozott károkra,
c) robbanóanyagokra, gázokra és illékony kő- olajtermékekre,
d) villamos energiára,
e) légi járművekre, annak alkatrészeire,
f) orvosságokra, beleértve a fogamzásgátló eszközöket és az oltóanyagokat, implantá- tumokra
g) vegyi termékekre, készbetonra és készbe- ton-elemekre,
h) gyógyászati készülékekre,
i) génanyagra,
j) dohánytermékekre, illetve azok (aktív, passzív) fogyasztásának vagy más jel- legű használatának következtében fellépő egészségkárosodásra, annak rosszabbo- dására, illetve azokra, amelyek annak to- vábbterjedésén alapulnak,
k) fegyverekre, hadieszközökre, lőszerekre,
l) szavatossági, garanciális igény (ek) érvé- nyesítéséből származó kártérítési követe- lésekre,
m) azokra a költségekre, amelyek a szolgál- tatás kijavítása, kicserélése, a szolgáltatás más szolgáltatással való pótlása során me- rültek fel,
n) mélyépítési-, útépítési- és vízépítési tevé- kenységből eredő károkra
o) más javára illetve megbízásából végzett mezőgazdasági jellegű (szántóföldi, állat- tenyésztési, halászati) és vadászati szolgál- tatásokból eredő károkra,
p) magában a hibás szolgáltatásokban kelet- kezett károkra.
2.2. A Felelősségbiztosítások általános feltételé- ben felsoroltakon kívül súlyos gondatlanság- nak minősül, ha
a) a kár a szolgáltatásra vonatkozó, többek kö- zött az egészségügyi, egészségvédelmi előírá- sok be nem tartása miatt következett be,
b) a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tu- lajdonsága idézte elő, és erről a fokozott ve- szélyről a biztosított nem adott tájékoztatást a szolgáltatás igénybevevőjének.
3. Önrészesedés
E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
5. TANULÓK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE
Jelen ügyfél tájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoz- tatónak is minősülő Felelősségbiztosítások általános fel- tétele irányadó.
1. Biztosítottak köre
Jelen felelősségbiztosítási feltételrendszer alapján biztosí- tottnak minősülnek:
a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák,
b) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a köznevelési intézmények,
c) a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmények,
d) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 1.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények,
e) a 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 2011. évi CCIV. törvény alapján azok a gyakorlati képzési te- vékenységet folytató vállalkozások, amelyek kötelező szakmai gyakorlat, gyakorlati képzés keretében tanu- lókat, illetve egyéb oktatásban résztvevő tanulói, hall- gatói jogviszonnyal rendelkező személyeket foglalkoz- tatnak
f) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák tanulói,
g) a jelen feltétel 1. b) pontjában leírt Biztosított tanulói,
h) a jelen feltétel 1. c) pontjában leírt Biztosított hallgatói,
i) a jelen feltétel 1. d) pontjában leírt Biztosított tanulói.
2. Biztosítási esemény
Jelen biztosítási szerződési feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosított oktatás, képzés, szak- mai gyakorlat, illetve egyéb nevelési vagy gyermekellátási tevékenysége során, az abban résztvevő tanulóknak, hall- gatóknak, gondozottaknak okozott személyi sérüléses és dologi kárai, illetve személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj iránti igényei,melyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
Fedezetet nyújt a biztosítás
a) a biztosított oktatói, nevelői, illetve szakmai tevékeny- ségével összefüggésben a tanulót, hallgatót, képzés- ben résztvevőt az oktatás, nevelés, illetve elméleti és gyakorlati képzés, valamint munka keretében ért ká- rokból származó kártérítési kötelezettségekre,
b) a biztosított által nyújtott éjszakai elhelyezés (pl. kol- légium, bentlakásos intézmények) során a tanulókat, hallgatókat ért károkra,
c) iskolán kívüli oktatás során, iskolai rendezvényeken, kirándulások, utazások alkalmával a tanulókat, hall-
gatókat ért károkra. Tanterven kívüli utazásokra akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha az iskola vezetősége azt engedélyezte,
d) a biztosítottat, mint belátási képességgel nem, vagy korlátozottan rendelkező személy gondozóját terhelő kártérítési kötelezettségekre,
e) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, labora- tóriumban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra,
f) a tanuló által harmadik személynek okozott személyi sérüléses, valamint dologi károkra, illetve a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíjat
g) a szakmai gyakorlaton részt vevő tanulókat (hallgató- kat) a gyakorlati képzés során ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint foglalkoztató kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Fedezi a biztosítás – eltérően a Felelősségbiztosítás ál- talános feltétele 5.1. a), b) és c) bekezdésétől – a tanuló (hallgató) által szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak okozott azokat a személysérüléses és dologi károkat, valamint személyi sérüléses kárral össze- függő sérelemdíjat, melyekért a tanuló (hallgató) kártéríté- si felelősséggel tartozik,
3. Kizárások
3.1. Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítá- sok általános feltétele 5. fejezetében felsorolt eseteken kívül
a) a gyermekek (tanulók) által egymásnak oko- zott, dologi károkozás kapcsán felmerülő, biz- tosítottat terhelő kártérítési kötelezettségeket,
b) tárgyak elvesztéséből, elhagyásából, eltulaj- donításából eredő kártérítési kötelezettsége- ket,
c) bármilyen foglalkozási megbetegedésből ere- dő kártérítési követeléseket.
3.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási ese- mény bekövetkezéséből származó kártérítési igénynek azt a részét, melyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő, valamint, ha a kárt a károsult tanuló, illetve képzésben részt- vevő elháríthatatlan magatartása okozott.
3.3. A biztosító mentesül a kártérítési felelősség alól, abban az esetben, ha a kárt a biztosított működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta.
3.4. A Felelősségbiztosítások általános feltéte- lében felsoroltakon kívül súlyos gondatlan- ságnak minősül, ha a biztosított a munkavé- delemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a
IV. Felelősségbiztosítások különös feltételei
végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet szerint a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi köve- telményeket súlyosan megsérti
4. A biztosítási összeg, limit
A biztosítási összeg (kártérítési limit) 2 000 000 Ft/ese- mény/év.
5. Önrészesedés
E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.
A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megálla- podhatnak.
VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS ÉS MÓDOSÍTÁS
Jelen feltételmódosítás a biztosítási szerződések elválaszthatatlan részét képezi.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. Törvény (Bit.) alapján, a szerződési feltételekből (bármely pontjában is szerepel az) törlésre kerülnek azok a szabályok, mi- szerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető-, vagy szabálysértési eljárás jogerős itéletéhez köti. Ezek alapján, eltérően a biztosítási szerződésben foglaltaktól, a kársesemény be- következtekor a következő bekezdés érvényes: „Biztosítási esemény esetén a jogalap elbírálásának és/vagy a kártérítés nagyságának megállapítása érdekében a biztosító kérheti a hatóság vonatkozó határozatának az eredeti és/vagy hiteles másolatát.”
56
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. Törvény (Bit.) alapján a biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató az alábbiakkal egészül ki:
„A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésének érvényesítése érdekében.”
A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegyzőköny- veket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat,
dokumentációkat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási ese- mények bekövetkeztekor:
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | tűz, füst és hő kiáramlás | elektromos tűz | villámcsapás | villámcsapás másodlagos hatása | robbanás, összeroppanás | légijármű lezuhanása | vihar | jégverés | árvíz | hónyomás (statikus és dinamikus) | földcsuszamlás | kő és földomlás | idegen tárgyak rádőlése | ismeretlen építmény, üreg beomlás | idegen jármű ütközése | csőtörés és vezetékes vízkárok | tűzoltó berendezés kilyukadása | felhőszakadás | földrengés | üvegtörés | betöréses lopás, rablás | rongálás | kültéri vagyontárgyak lopása | vandalizmus | zárcsere | hűtőkészülékekben tárolt készletek | üzemszünet | szállítmány | géptörés | felelősségek |
kárleírás, kárbejelentő | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X |
károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | |
kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |
kötvény/szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X |
szerződő/biztosított általi meghatalmazás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X |
bankszámlaszám | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |
ÁFA nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X |
tulajdoni lap | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | X | ||||||
bérleti szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | ||
bányatérkép | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
építési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | X | ||||||||||||
talajvizsgálat | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
alaprajz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | X | |||||||||
ingatlan építési tervdokumentáció | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | X |
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | tűz, füst és hő kiáramlás | elektromos tűz | villámcsapás | villámcsapás másodlagos hatása | robbanás, összeroppanás | légijármű lezuhanása | vihar | jégverés | árvíz | hónyomás (statikus és dinamikus) | földcsuszamlás | kő és földomlás | idegen tárgyak rádőlése | ismeretlen építmény, üreg beomlás | idegen jármű ütközése | csőtörés és vezetékes vízkárok | tűzoltó berendezés kilyukadása | felhőszakadás | földrengés | üvegtörés | betöréses lopás, rablás | rongálás | kültéri vagyontárgyak lopása | vandalizmus | zárcsere | hűtőkészülékekben tárolt készletek | üzemszünet | szállítmány | géptörés | felelősségek |
kivitelező neve | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | X | |||||||||||
használatbavételi/működési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | ||||||||||||
statikusi szakvélemény | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | X | |||||||||||
építési napló | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | X | |||||||||||
alapító okirat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |||||
ingatlan értékbecslés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | X | ||||||||
nyílvántartási térképmásolat | X | X | X | x | ||||||||||||||||||||||||||
tulajdoni hányad igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | ||||||
öröklési bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
jogerős hagyatékátadó végzés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | ||||
nyugta | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | ||||||
beszerzési számla | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X |
használati utasítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | ||||
műbizonylat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | ||||
árajánlat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | |||
műszaki leírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | |||||
műszaki rajz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | ||||||||||||||||
jótállás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | ||||||
helyreállítási számla | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |
szakvélemény | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |||
gazdaságossági számítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |||||
számlarészletező | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |
adásvételi szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | |||
közüzemi számlák | X | X | X | x | ||||||||||||||||||||||||||
érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv. | X | X | X | X | x | |||||||||||||||||||||||||
önkormányzati hatósági bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | ||||||||||||||||||||
tűzhatósági bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | x | X | |||||||||||||||||||||
feljelentés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | ||||||||||||||||||
hatósági határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | ||||||||||||||||||
riasztási napló | X | X | X | X | x | |||||||||||||||||||||||||
vádirat | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | |||||||||||||||||||
fénykép | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X |
57
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | tűz, füst és hő kiáramlás | elektromos tűz | villámcsapás | villámcsapás másodlagos hatása | robbanás, összeroppanás | légijármű lezuhanása | vihar | jégverés | árvíz | hónyomás (statikus és dinamikus) | földcsuszamlás | kő és földomlás | idegen tárgyak rádőlése | ismeretlen építmény, üreg beomlás | idegen jármű ütközése | csőtörés és vezetékes vízkárok | tűzoltó berendezés kilyukadása | felhőszakadás | földrengés | üvegtörés | betöréses lopás, rablás | rongálás | kültéri vagyontárgyak lopása | vandalizmus | zárcsere | hűtőkészülékekben tárolt készletek | üzemszünet | szállítmány | géptörés | felelősségek |
elektronikus adathordozó | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | ||||
tranziens védelem dokumentációja | X | X | x | |||||||||||||||||||||||||||
tanúnyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | ||||
lízingszerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |||
használatba adási megállapodás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |||
kölcsönadási szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |||
bérbeadási szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |||
felelős örzésbe adási megállapodás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |||
őrnapló, őrutasítás | X | X | x | |||||||||||||||||||||||||||
karbantartási szerződés | X | X | X | X | x | x | X | |||||||||||||||||||||||
munkaszerződések | x | x | x | X | ||||||||||||||||||||||||||
bizományosi szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |||
MABISZ ajánlás | X | X | X | X | x | |||||||||||||||||||||||||
szállító levél | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | ||||
hajólevél | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | X | ||||||
szállítási számla | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |||
megsemmisítési, hulladéklerak.jkv. | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | |||||||||||||||||||
könyvelési bizonylat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |||
utazási ktg. igazolás | x | x | x | X | ||||||||||||||||||||||||||
vámáru nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |||||||||||||||||||
leltár | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |||
önköltségkimutatás, -számítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | ||||||
adószám | x | x | x | X | ||||||||||||||||||||||||||
mérleg | x | X | ||||||||||||||||||||||||||||
pénzkezelési szabályzat | ||||||||||||||||||||||||||||||
eredménykimutatás | x | X | ||||||||||||||||||||||||||||
használatbavételi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | |||||
tárgyi eszköz nyilvántartó lap | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | |||||
forgalmi engedély, gépjármű kulcsai, | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | ||||||||||||||||
védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | ||||||||||||||||||
jármű törzskönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | |||||||||||||||||
jogosítvány/gépkezelői igazolvány | X | x | x | X |
58
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | tűz, füst és hő kiáramlás | elektromos tűz | villámcsapás | villámcsapás másodlagos hatása | robbanás, összeroppanás | légijármű lezuhanása | vihar | jégverés | árvíz | hónyomás (statikus és dinamikus) | földcsuszamlás | kő és földomlás | idegen tárgyak rádőlése | ismeretlen építmény, üreg beomlás | idegen jármű ütközése | csőtörés és vezetékes vízkárok | tűzoltó berendezés kilyukadása | felhőszakadás | földrengés | üvegtörés | betöréses lopás, rablás | rongálás | kültéri vagyontárgyak lopása | vandalizmus | zárcsere | hűtőkészülékekben tárolt készletek | üzemszünet | szállítmány | géptörés | felelősségek |
lovasfogat hajtói engedély | X | |||||||||||||||||||||||||||||
illetékbefizetési bizonylat | X | X | X | X | X | x | ||||||||||||||||||||||||
nyilatkozat hozzátartozóról | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
gyámhatósági okirat | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
halotti anyakönyvi kivonat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||
orvosi ambuláns lap | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
orvosi vizsgálati iratok | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
kórházi zárójelentés | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
boncjegyzőkönyv | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI) | X | |||||||||||||||||||||||||||||
röntgenfelvétel | X | |||||||||||||||||||||||||||||
táppénzes igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||
keresetveszteség igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||
felelősségvállaló nyilatkozat | X | |||||||||||||||||||||||||||||
biztosított és károsult közötti szerződés | X | |||||||||||||||||||||||||||||
fegyvertartási engedély | X | |||||||||||||||||||||||||||||
állatorvosi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | X | |||||||||
hatósági állatorvosi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | X | |||||||||
állatorvosi kényszervágási javaslat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | X | |||||||||
mérlegelési jegy | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | X | |||||||||
értékesülési elszámolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | X | ||||||||
hulla átvételi jegy (ÁTEV) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | X | |||||||||
állatoltási igazolvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||
lótenyésztési napló | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||
marhalevél | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||
törzskönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||
hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | x | X | |
rokkantsági nyugdíj igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||
befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |
hitelezőtől kifizetési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X | |||
engedményezési nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | x | x | x | X |
59
JEGYZETEK
60
SIGNAL Biztosító Zrt.
1123 Budapest, Alkotás u. 50.
Elérhetőségeink:
Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.
Contact Center: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx
SIG 3035