Aegon Magyarország Biztosító Zrt.

Aegon Magyarország Biztosító Zrt.

Aegon Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Tartalomjegyzék

Érvényes: 2023. április 1-től

BEVEZETŐ 2

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 2

I. Biztosító, Szerzôdô, Biztosított 2

II. A biztosítási szerzôdés létrejötte 5

III. A kockázatviselés kezdete 6

IV. A biztosítási szerzôdés tartama, a biztosítási évforduló

és a biztosítási idôszak 6

V. A biztosítási szerzôdés módosítása 6

VI. A biztosítási szerzôdés megszûnésének esetei 7

VII. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 7

VIII. A biztosítási összeg 8

IX. Az értékkövetés szabályai 8

X. Önrészesedés 9

XI. A szerzôdô felek speciális kötelezettségei 9

XII. Mentesülés 11

XIII. Általános kizárások 11

XIV. Egyéb rendelkezések 12

XV. Eltérés a jogszabályoktól és a szokásos szerzôdési

gyakorlattól 12

A KÁRBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 13

I. Területi hatály (A kockázatviselés helye) 13

II. A biztosítható vagyontárgyak köre 13

III. A biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 15

IV. Biztosítási események 16

V. A Biztosító szolgáltatása 26

VI. Eltérés a szokásos szerzôdési gyakorlattól 27

KIEGÉSZÍTŐ BŐVÍTETT-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 28

I. Biztosítottak 28

II. Biztosítási események 28

III. Biztosítási esemény bejelentése 28

IV. A Biztosító szolgáltatása 28

V. Egyéb rendelkezések 29

KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (ÁLTALÁNOS ÉS HÁZIÁLLATTARTÓI) 30

I. Biztosítottak 30

II. Biztosítási összeg 30

III. Biztosítási események 30

IV. Biztosítási esemény bejelentése 31

V. A Biztosító szolgáltatása 31

VI. Egyéb rendelkezések 31

KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 32

I. Biztosított és Kedvezményezett 32

II. Biztosítási események 32

III. Baleset fogalma 32

IV. A Biztosító szolgáltatása 32

V. A szolgáltatási igény bejelentése 33

VI. A Biztosítü mentesülése és kockázatkizárás 33

AEGON LAKÁSDOKTOR ASSISSTANCE SZOLGÁLTATÁS 34

I. Biztosítottak 34

II. A szolgáltatások 34

III. A szolgáltatás díja 34

KÖZÖS KÖLTSÉG ÁTVÁLLALÁSA MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉRE KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

(KÖZÖS KÖLTSÉG ÁTVÁLLALÁS) 35

I. Biztosított 35

II. Biztosítási esemény 35

III. A kockázatviselés kezdete 35

IV. A Biztosító szolgáltatása 36

V. A szolgáltatási igény bejelentése 36

VI. A szolgáltatás díja 36

KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS A TÁRSASHÁZ VAGY LAKÁSSZÖVETKEZET KEZELÉSÉVEL, ÜZEMELTETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN OKOZOTT KÁROKRA 37

I. Biztosított 37

II. Biztosítási esemény 37

III. Biztosító szolgáltatása 37

IV. Egyéb rendelkezések 38

PRAKTIKA BIZTOSÍTÁS FÜGGELÉK 38

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

Aegon Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Általános Szerződési Feltételei

BEVEZETŐ

Az Aegon Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás (továbbiakban Praktika), a jelen Általános és Különös feltételek szerint jön létre az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító), valamint a feltételekben meghatározott Szerzôdô (Biztosított) között. A szerzôdés alapján a Biztosító a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetére biztosítási szolgáltatásra, a Szerzôdô pedig a biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.

A Biztosító szolgáltatása a Biztosított biztosítási esemény által okozott kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítését (kárbiztosítás), vagy ha Biztosító a jelen feltételekben meghatározott összeg megfizetését vállalja ennek az összegnek

a megfizetését (összegbiztosítás) jelenti.

A biztosítási szerzôdés megköthetô úgynevezett alapbiztosításként, amely a Kárbiztostás Különös feltételeinek IV. 1. pontjaiban felsorolt kockázatokra ad fedezetet. Ezek megkötése szükséges a további kockázatok (Kárbiztosítás Különös feltételei IV. 2. pontjai), illetve

a kiegészítô biztosítások létrejöttéhez.

Jelen szerzôdésre vonatkozóan a magyar jog és az Európai Unió tagországai által kötelezôen és közvetlenül alkalmazandó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben a vonatkozó hatályos jogszabályok, így különösen,

de nem kizárólag a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi

V. törvény (Ptk.), a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jogszabályok változása esetén a jelen feltételek rendelkezéseinek és a hatályos jogszabályok kötelezô érvényû elôírásainak esetleges eltérésekor a hatályos jogszabályok az irányadók. A jogszabályok változásáról a Biztosító nem köteles tájékoztatni a Szerzôdôt.

A szerzôdés nyelve magyar.

A jelen feltételek a Ptk. szerinti un. általános szerzôdési feltételek,

• amelynek megismerését a Biztosító a szerzôdéskötést megelôzôen lehetôvé teszi, errôl valamint a feltételek elfogadásáról a Szerzôdônek/Biztosított az ajánlattétel során nyilatkoznia kell,

• amelynek a jogszabályoktól vagy a szokásos esetleg a felek között korábban meglévô szerzôdési gyakorlattól lényegesen eltérô rendelkezéseit jelen feltételek XV. pontjában felsoroljuk,

• jelen feltételek XV. pontjában felsoroltak jelölt csak akkor válnak a szerzôdés részévé, ha a Szerzôdô a jelen tájékoztatást követôen, az ajánlattételkor ezekrôl a rendelkezésekrôl kifejezett elfogadó nyilatkozatot tesz.

Jelen biztosítási szerzôdés a Ptk. 6:442 §-a alapján egy csoportos biztosítási szerzôdés, amit a Társasház, mint Szerzôdô köt a Biztosítóval a Társasház mindazon tulajdonosa javára, aki a szerzôdés hatálya alatt a Társasházhoz tartozó külön tulajdonban álló lakás tulajdonosa. Biztosítottnak (lásd: I. 3. pont) azt a tulajdonost

(a szerzôdésben megjelölt személyt) kell tekinteni, aki a biztosítási esemény idôpontjában, igazoltan a biztosítási eseménnyel érintett lakás tulajdonosa (vagy a szerzôdés által megjelölt személy).

A biztosítási szerzôdést a felek jogai, kötelezettségei tekintetében két fô feltétel rendszer alkotja az általános feltételek és az általános feltételeket kiegészítô különös, speciális feltételek.

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

A jelen feltételek a biztosítási szerzôdés a szerzôdés megkötése, teljesítése, megszûnése, a felek alapvetô jogai, kötelezettségei szempontjából lényeges rendelkezéseit tartalmazzák. Ha az általános és a különös rendelkezések ugyanazon kérdésrôl eltérôen rendelkeznének a különös rendelkezések az irányadóak.

I. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT

1. Biztosító

1.1.1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.). A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja, s az 1989. évi XIII. tv. alapján 1990. július 1. napján alakult át gazdasági társasággá. A Társaság 2016. június

1. napjától a Magyar Nemzeti Bank H-EN-II-120/2016 számú határozatában foglalt új tevékenységi engedéllyel mûködik.

A társaságot a Fôvárosi Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván.

Adószám: 10389395-4-44

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

1.2. Ügyfélszolgálat

Telefonszám: (x00) 0-000-0000

Elektronikus elérhetôség: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx

Központi ügyfélszolgálati irodánk elérhetôsége és nyitvatartása megtekinthetô: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/ budapesti-kozponti-ugyfelszolgalati-irodank.html

1.3. A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) tekinthetô meg.

1.4. A Biztosítótársaságok állami felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55.) látja el.

1.5. Panaszkezelés

A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e pont alkalmazásában: ügyfél) a Biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban az alábbiakban foglaltak szerint közölhesse.

A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodákban, illetve a Biztosító honlapján: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/ panaszkezelesi-szabalyzat.html

1.5.1. Ügyfeleink szóbeli panaszaikat személyesen vagy telefonon tehetik meg:

a) személyesen: valamennyi, a Biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben

– Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0. (1813 Budapest, Pf. 245) Nyitva tartás: hétfô, kedd, szerda és péntek 8.00-16.00,

csütörtök 8.00-20.00.

– Értékesítési pontok

Cím lista: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx- pontok.html, a linken feltüntetett nyitvatartási idôben.

b) telefonon: a (x00) 0-000-0000, külföldrôl is hívható telefonszámon, csütörtökön 7.00 és 19.00 óra között, a hét többi munkanapján 8.00 és 16.00 óra között.

1.5.2. Ügyfeleink írásbeli panaszaikat az alábbi csatornákon tehetik meg:

a) elektronikus úton:

– xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx. html linken online, vagy a

– xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx elhelyezett panaszbejelentôn, vagy a

– a xxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen.

A Biztosító, a panaszra adott választ, az ügyfél regisztrált email címérôl, valamint az online felületen benyújtott panaszok esetében – az adatbiztonsági szabályoknak megfelelôen – azonos csatornán, azaz elektronikus úton küldi meg, kivéve ha az ügyfél panaszában ettôl eltérô válaszadási csatornát jelölt meg.

A Biztosító gondoskodik arról, hogy a biztosítási titkot vagy egyéb védett adatot tartalmazó panaszválasz titkosításához használt jelszót kizárólag a címzett ismerje meg.

b) személyesen vagy más személy által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;

– Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0. (1813 Budapest, Pf. 245) Nyitva tartás: hétfô, kedd, szerda és péntek 8.00-16.00,

csütörtök 8.00-20.00.

– Értékesítési pontok

Cím lista: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx- pontok.html, a linken feltüntetett nyitvatartási idôben.

c) postai úton: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Központi Panasziroda, 1813 Budapest, Pf. 245;

d) telefaxon: (x00) 0-000-0000;

e) adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxxxx://xxx.xxxxx. hu/adatbiztonsag oldalon vagy az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen.

1.5.3. Jogorvoslati fórumok

A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén az ügyfél az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat.

1.5.3.1. A fogyasztónak1 minôsülô ügyfelek részére nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

Az ügyfél a szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a Pénzügyi Békéltetô Testülethez, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

1 Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül esô célok érdekében eljáró természetes személy

Pénzügyi Békéltetô Testület

Székhely: Magyar Nemzeti Bank

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Pénzügyi Békéltetô Testület

1525 Budapest, Pf. 172

Telefon: (x00) 00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

Tájékoztatjuk, hogy az Aegon Magyarország Zrt. a Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot – a jelen szabályzat kiadásának idôpontjában MNB engedélyez alatt álló Aegon Kupola Minôsített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék kivételével – nem tett.

Amennyiben Biztosító alávetési nyilatkozatot nem tett, de az ügyfél kérelme megalapozott és a fogyasztónak minôsülô ügyfél érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg az egymillió forintot, akkor a PBT kötelezést tartalmazó határozatot hozhat.

Bíróság

Az ügyfél panaszának a Biztosító általi elbírálását, vagy annak elmulasztását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

A fogyasztó a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozóan – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény alapján – a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése (vagy annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet

a Magyar Nemzeti Banknál.

Magyar Nemzeti Bank – Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ

Székhely: Magyar Nemzeti Bank

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1534 Budapest BKKP Pf. 777

Telefon: (x00) 00-000-000

Pénzügyi fogyasztóvédelem e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minôsülô ügyfél a Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló

„Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti. Az igénylés módja:

Telefonon: (x00) 0-000-0000

Postai úton: 9401 Sopron, Pf. 22 E-mailen: xxxxxx@xxxxx.xx

A Biztosító a nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelôen e-mailen vagy postai úton küldi ki.

A Biztosító a nyomtatványokat elérhetôvé teszi a honlapján, a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx. html#nyomtatvanyok weboldalon és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben is.

Online vitarendezési platform

Az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkezô fogyasztók és az Európai Unióban letelepedett szolgáltatók közötti, online szolgáltatási szerzôdésekbôl eredô kötelezettségekkel kapcsolat- ban felmerülô jogviták, így az online megkötött szerzôdésekkel összefüggô pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére szolgáló platform.

A fogyasztó online vitarendezési platformon keresztül online kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését a közösen megválasztott vitarendezési fórumnál. Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltetô Testület jogosult.

Az online vitarendezési platform honlapja: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx

1.5.3.2. Fogyasztónak nem minôsülô ügyfelek számára nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a Biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

1.5.3.3. A Biztosító adatkezelését érintô panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

A Biztosító adatkezelését érintô adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a Biztosító adatkezeléssel összefüggô panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggô tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés Biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00. Levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 9

Telefon: (x00) 0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Bôvebben a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.

2. Szerzôdô

2.1. A Praktika szerzôdést az a társasház, lakásszövetkezet kötheti meg (továbbiakban: Szerzôdô), amelynek tulajdonosi/tagi közössége a közös tulajdonban lévô vagyontárgyak, illetve

a biztosított tulajdonostársak a saját külön tulajdonukban lévô vagyontárgyak tekintetében egy biztosítási esemény bekövetkezésének elkerülésében érdekeltek, vagy aki/amely a biztosítást ilyen társasház, lakásszövetkezet javára köti.

Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerzôdés semmis.

2.2. Szerzôdô az a társasház közösség, lakásszövetkezet, amely

a képviseletre jogosított személy (pl. közös képviselô) útján biztosítási szerzôdést köt és a díjfizetést teljesíti. A Biztosító jognyilatkozatainak címzettje a Szerzôdô, aki/amely jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos nyilatkozatok megtételére valamint a Biztosítottak (társasházi tulajdonostársak, szövetkezeti tagok) tájékoztatására a szerzôdés tartalmával kapcsolatban.

2.3. A Szerzôdô köteles tájékoztatni a Biztosítót annak a személynek a megbízásáról/meghatalmazásáról,

nevérôl, azonosíthatósága érdekében szükséges további személyes és elérhetôségi adatairól, aki/amely a társasház/ lakásszövetkezet nevében jognyilatkozat tételére jogosult. A meghatalmazott/megbízott jogosultságát a Szerzôdô az ajánlatételkor és a szerzôdés létrejötte esetén a Biztosító felhívására bármikor, a Szerzôdô törvényben meghatározott döntéshozatalra jogosított szervének (közgyûlés) legfrissebb, érvényes határozatával igazolni. A Szerzôdô ugyancsak

köteles a képviselô személyében bekövetkezett változásról a Biztosítót haladéktalanul tájékoztatni. A tájékoztatás elmaradásából eredô jogosulatlan képviseletbôl származó jogkövetkezménykért a Biztosító nem vállal felelôsséget.

Az egyéb jogi formában mûködô, többlakásos épületek esetén az épület valamennyi tulajdonosa által aláírt, a képviseleti jog terjedelmét pontosan rögzítô meghatalmazás szükséges.

A Biztosító a létrejött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatban csak a Szerzôdô és igazolt képviselôje számára adhat tájékoztatást, ezért a Szerzôdô nevében eljáró személy a tájékozódás során mindig köteles a jogosultságát igazolni, a képviseleti jogot gyakorló természetes személy magát azonosítani. A Szerzôdô csak a társasházra/lakásszövetkezetre, mint közösségre vonatkozó adatok megismerésére jogosult, nem kérhet információt a külön tulajdonban lévô lakásokkal összefüggô biztosítási események, személyes adatnak minôsülô részleteirôl.

A képviseletre jogosultakkal kapcsolatos dokumentumokat vagy az ajánlathoz kell mellékelni, vagy eljuttatható a Biztosítóhoz levélben (Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., 9401 Sopron, Pf. 22), faxon (x00 0-000-0000) vagy elektronikus úton (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx).

2.4. A Szerzôdô a tulajdonosközösség egységes határozata alapján a szerzôdés megkötésekor kérheti, hogy a Biztosító kizárólag a közös képviseletet ellátó személyen keresztül érkezô kárbejelentésekre teljesítsen szolgáltatást.

A tulajdonosközösség erre vonatkozó határozatát, amely tartalmazza a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát arról, hogy a közös képviselô a kárral összefüggésben személyes és biztosítási titoknak minôsülô adataikat kezelheti, az ajánlat mellé kell csatolni.

3. Biztosított

Jelen feltételek alapján Biztosítottak:

3.1. Épületek, építmények vonatkozásában:

a) a kötvényen feltüntetett társasház/lakásszövetkezet

(ide értve a lakóparkként mûködô lakóközösségeket is) a közös használatú részek tekintetében,

b) a társasház/lakásszövetkezet tulajdonosai/tagjai a külön tulajdonukban lévô lakás tekintetében, tulajdoni hányaduk arányában,

c) a társasház/lakásszövetkezet külön tulajdonban lévô lakásaira az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezô, haszonélvezeti joguk arányában,

d) a lakásszövetkezet és/vagy tagjai a tulajdoni vagy használati hányaduk arányában,

e) a lakásszövetkezet és/vagy tagjai haszonélvezôi, haszonélvezeti joguk arányában.

Valamennyi tulajdon csak együtt biztosítható, a díj is a teljes társasházra vagy lakásszövetkezetre kerül megállapításra. Ettôl a szabálytól a Biztosító egyoldalú mérlegelés keretében eltérhet.

3.2. Ingóságok vonatkozásában:

a) A társasház, illetve szövetkezet közös tulajdonú ingóságaira vonatkozóan a társasház,

a lakásszövetkezet.

A tulajdonostársak, lakásszövetkezeti tagok, haszonélvezôk, bérlôk, jogszerû jogcím alapján lakást használók a saját tulajdonú ingóságaikra vonatkozóan.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

A Praktika szerzôdés létrejöttének feltétele, hogy a Szerzôdô ajánlatot tegyen az épület legalább alapbiztosítási eseményekre (A Kárbiztosítás Különös feltételei IV. 1.) vonatkozó biztosítására.

1. A szerzôdés írásban jöhet létre.

1.1. Írásban jön létre a szerzôdés akár távollévôk, akár jelenlévôk között

a) ha a biztosítási szerzôdés lényeges tartalmát a felek digitális adathordozón írásba foglalták és saját kezûleg ellátták kézjegyükkel, vagy képviselô útján írták alá, vagy

b) ha a szerzôdés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhetô és a jognyilatkozat tevô és a jognyilatkozat megtételének idôpontja azonosítható (Ptk. 6:7 § (3). bek.), vagy

c) ha a felek külön okiratba foglalják a jognyilatkozataikat, azokat aláírják és ezek a jognyilatkozatok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös, egybehangzó akarat nyilatkozatát.

1.2. A felek írásbeli szerzôdéskötésnek tekintik különösen:

a) a digitálisan rögzített szerzôdés kézzel írott aláírással történô megerôsítését,

b) az elektronikus úton rögzített dokumentumot, ha annak aláíróját jogszabály, vagy hatóság által elektronikus aláírás hitelesítésre jogosított szolgáltató megerôsíti,

c) az aláírás nélkül megkötött szerzôdést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból

védett elektronikus rendszerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követô megváltoztathatatlanságának szavatolása mellett a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére, a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének azonosítására.

1.3. A Biztosító az elektronikus úton történô szerzôdéskötés speciális szabályairól a jognyilatkozat megtételéhez a Biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a jognyilatkozat tevôt.

2. A Biztosító az ajánlat elfogadása esetén köteles a Szerzôdô részére a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) kiállítani és elküldeni.

3. Amennyiben a kötvény eltér a Szerzôdô fél ajánlatától, és az eltérést a Szerzôdô fél a kötvény kézhezvételét követôen késedelem nélkül nem kifogásolja, úgy a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre.

Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerzôdô fél figyelmét a kötvény

kiadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

4. Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított tizenöt napig van kötve.

5. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétôl számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített vagy általa elismert és minden lényeges adatot tartalmazó ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették.

6. A szerzôdés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal a kockázat-elbírálási idô elteltét követô napon jön létre.

7. A Biztosító kockázat-elbírálási ideje az ajánlattétel napjától indul.

a) Amennyiben az ajánlatot a Szerzôdô papíralapon, nyomtatott formában, írásban tette, amit a Szerzôdô mellett egyidejûleg a Biztosító megbízott üzletkötôje is aláírt, úgy az ajánlattétel napja az ajánlat Szerzôdô általi aláírásának napjával egyezik meg.

b) Amennyiben az a) pont szerinti írásbeli ajánlatot a Szerzôdô a megbízásából eljáró alkusz közremûködésével tette, vagy azt személyes jelenlét mellôzésével, távértékesítéssel tették, úgy az ajánlattétel napja

az ajánlatnak a Biztosító bármely egységhez történô beérkezésének napja.

c) Ha az ajánlattétel elektronikus úton történik, az csak a Biztosító által a szerzôdéskötéshez rendszeresített

elektronikus felületen történhet, az ajánlat azon a napon minôsül beérkezettnek, amit a Biztosító elektronikus rendszere a beérkezés napjaként rögzít.

8. A Biztosító visszautasíthatja a biztosítási ajánlatot, ha a biztosítási esemény a kockázat elbírálás ideje alatt következik be és a Biztosító úgy ítéli meg, hogy az ajánlat elfogadása a kockázat egyedi elbírálást igényli. Ilyen például az épület általános mûszaki állapotának az átlagostól rosszabb mértéke, vagy már eleve károsodott épület biztosítására tesznek ajánlatot.

9. Amennyiben a Biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik. A Biztosító a befizetett biztosítási díjat a visszautasításról szóló értesítést követô 15 napon belül a

Szerzôdônek kamatmentesen visszafizeti. A díj 15 napon túli visszafizetése nem értékelhetô úgy, hogy a szerzôdés létrejött és a Biztosító kockázatviselése a díj visszaérkezésig fennállt.

10. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

11. A Biztosító szerzôdésmódosítási és felmondási joga

11.1. Amennyiben a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés lényeges kérdésben eltér a Biztosító általános szerzôdési feltételétôl, a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerzôdést az általános szerzôdési feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a Szerzôdô fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

11.2. Amennyiben a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerzôdésben biztosított több vagyontárgy szerzôdést érintô lényeges körülményeirôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények több vagyontárgy tekintetében a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik.

III. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

1. A Biztosító kockázatviselésének kezdete:

a) Amennyiben a felek eltérôen nem állapodnak meg,

az ajánlattételt (II. 2.7. pont) követô nap 0.00 órája. vagy

b) Az ajánlaton feltüntetett, az ajánlattétel napját követô késôbbi idôpont (halasztott kockázatviselés), feltéve, hogy a szerzôdés létrejött, vagy utóbb létrejön. vagy

c) Amennyiben a szerzôdést távértékesítés keretében kötötték, úgy a Szerzôdô által aláírt ajánlat Biztosító részére való beérkezését követô nap 0.00 órája.

2. A kárbiztosítás és a kiegészítô biztosítások különös feltételei a kockázatviselés kezdete tekintetében, azokban az esetekben, amelyekben a Biztosító valamely biztosítási esemény kockázatát csak

a szerzôdés létrejöttét követô késôbbi idôponttól (várakozási idô) vállalja, a fentiektôl eltérô idôpontot határoznak meg. Ezen várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

3. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított épületen már a kockázatviselés kezdetekor felismerhetô, vagy rejtett károsodásokra, amelyeket a kockázatviselés kezdetét követôen jelentenek be. A Biztosító kockázat kizárását nem érinti, ha a Biztosító a károsodást az ajánlattételt és/vagy a kockázat elbírálás során észlelhette.

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA,

A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

1. A biztosítási szerzôdés határozott, egy éves idôtartamra jön létre. A biztosítási év elsô napja a szerzôdés kockázatviselésének kezdetét követô hónap elsô napja, kivéve, ha a kockázatviselési kezdet a hónap elsô napjára esik. A kockázatviselési kezdet

és a biztosítási év elsô napja megegyezik, amennyiben a kockázatviselési kezdet valamely hónap elsô napja.

2. Az egyéves határozott tartam lejártakor

a biztosítási szerzôdés automatikusan, a felek külön jognyilatkozata nélkül létrejön a következô biztosítási évre, kivéve, ha a Szerzôdô vagy a Biztosító

a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban nyilatkozik, hogy nem kívánja a szerzôdést újabb egy évre megújítani. A nyilatkozatnak

a címzetthez legkésôbb a biztosítási év vége elôtti 30-adik napig kell megérkeznie.

3. Amennyiben a Szerzôdô vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban közli, hogy a szerzôdést nem kívánja megújítani (VI. 2. pont), úgy az a biztosítási év utolsó napjának 24. órájakor maradékjog nélkül megszûnik.

V. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

1. A szerzôdés Szerzôdô általi módosítása

1.1. A Szerzôdô az egyéves tartamon belül bármikor jogosult ajánlatot tenni – különös tekintettel az esetleges alul vagy túlbiztosítás (VIII. 7.–8. pont) elkerülése érdekében

– a kárbiztosítási szerzôdés biztosítási összegeinek módosítására. Ugyancsak kezdeményezheti a Szerzôdô a szerzôdésben lévô kiegészítô kockázatok és biztosítások

megszüntetését szolgáltatási összegének változtatását, vagy új kiegészítôk beemelését a szerzôdésbe. A szerzôdésmódosítási

ajánlatot a Biztosító a II. pontban meghatározottak szerint kezeli.

1.2. Amennyiben a Biztosító a Szerzôdô szerzôdésmódosításra vonatkozó ajánlatát annak kézhezvételét követô 15 napon belül visszautasítja,

a szerzôdés változatlan tartalommal marad hatályban mindaddig, amíg a Szerzôdô nem él a IV. 2.–3. pont szerinti jogával.

1.3. Bármelyik fél írásban jelezheti a kiegészítô biztosítások bármelyike tekintetében az egy éves biztosítási idôszak vége (a szerzôdés évfordulója) elôtt minimum 30 nappal, hogy

a következô biztosítási évre nem kívánja megújítani.

Az alapszerzôdés valamint annak egyéb kiegészítôi ebben

az esetben az ily módon megszüntetett kiegészítô szolgáltatás nélkül maradnak hatályban.

1.4. Az alapbiztosítás megszûnésével a kiegészítô biztosítások is maradékjogok nélkül megszûnnek.

2. A biztosítási szerzôdés Biztosító által javasolt módosítása

2.1. A Biztosító jogosult a biztosítási év vége elôtt legalább 60 nappal a következô biztosítási évre módosítási javaslatot tenni.

A Biztosító köteles a feltételek módosítani javasolt pontjait írásban közölni a Szerzôdôvel, és meg kell jelölnie, hogy a szerzôdés mely részeit (alapbiztosítás, kiegészítô biztosítás), milyen hatállyal, milyen módon és mértékben kívánja módosítani.

2.1.1. A Szerzôdô a módosítási javaslatról az alábbiak szerint nyilatkozhat:

2.1.1.1. Határidôn belül nem tesz jognyilatkozatot (hallgat), ami alapján a Biztosító azt vélelmezi, hogy

a Szerzôdô elfogadja a Biztosító javaslatát.

2.1.1.2. Kifejezett jognyilatkozatban elfogadja a Biztosító javaslatát.

2.1.1.3. A IV. 2.–3. pont szerint jognyilatkozatot tesz a szerzôdés megszüntetésére.

2.1.2. Amennyiben a Szerzôdô a Biztosító ajánlatára nem él

a IV. 2.–3. pont szerinti jogával (vagy ezen nyilatkozata a biztosítási év vége elôtt 30 napon belül érkezik be

a Biztosítóhoz), a szerzôdés a következô biztosítási évre a Biztosító által javasolt tartalommal lép hatályba.

2.2. Amennyiben a szerzôdéskötést követôen a biztosítási szerzôdésre tekintettel igénybe vehetô adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a Biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követô hatvan napon belül javaslatot tehet

a biztosítási szerzôdés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerzôdési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történô módosítására annak érdekében, hogy a szerzôdés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerzôdés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idôpontjával módosul.

A módosító javaslat Szerzôdô általi elutasítása nem adhat alapot a szerzôdés Biztosító általi felmondására.

VI. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

1. Érdekmúlás, lehetetlenülés

1.1. Amennyiben a Biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt,

a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

1.2. Amennyiben a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

1.3. A fenti esetekben vagy a Társasház/Szövetkezet teljes épületére, vagy egyes lakásaira vonatkozó kockázatviselés is megszûnhet, amely kiváltja a Biztosító díjvisszafizetési kötelezettségét feltéve, hogy a lehetetlenülés, érdekmúlás

nem a Szerzôdô/Biztosítottak magatartására vezethetô vissza.

1.4. Abban az esetben, ha a Társasház/Lakásszövetkezet külön tulajdonban lévô lakásának tulajdonjogát a tulajdonos átruházza, a biztosítási fedezet átszáll az új tulajdonosra,

az új tulajdonos a Biztosított helyébe lép. A korábbi és az új tulajdonos az elmaradt és a tulajdonos váltáskor folyamatban lévô biztosítási idôszakra járó díjakért egyetemlegesen felelôs.

2. Biztosítási idôszak végére megszüntetés

Amennyiben a Szerzôdô vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban közli, hogy szerzôdést nem kívánja megújítani, úgy az

a biztosítási év utolsó napjának 24. órájakor megszûnik.

3. Díj nem fizetés

3.1. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, vagy az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg,

a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a Szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével, a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés a halasztással megadott póthatáridô utolsó napjával megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a fennálló szerzôdés szerint, – akár a teljes idôszakra – a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti, vagy további díjhalasztásban állapodtak meg a felek.

3.2. Amennyiben a szerzôdés a díj nem fizetése miatt szûnik meg, a Biztosító a megállapodás és a díjfelszólítás szerinti kockázatban állásának végéig (póthatáridô utolsó napja) követelheti a díj idôarányos részének megfizetését.

3.3. Amennyiben az esedékes díjat a póthatáridô napjáig nem fizetik meg, a Biztosító a szerzôdés megszûntetése helyett haladéktalanul bírósági úton

követelheti a biztosítási idôszak végéig járó teljes díj megfizetését, erre a díjfelszólításban is felhívja

a Szerzôdô figyelmét.

3.4. Abban az esetben, ha a szerzôdés a 3.1. pontban írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a Szerzôdô fél a megszûnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító az újra

érvénybe helyezési (reaktiválási) kérelmet nem köteles elfogadni, arra 15 napos határidôvel nyilatkozhat.

A reaktiválási kérelem elfogadását a korábban esedékes díjak megfizetésén felül, a folyó biztosítási idôszak végéig járó teljes díj megfizetésétôl és kármentességi nyilatkozattól

teheti függôvé. A Biztosító a díjak – beleértve az idôközben értékkövetéssel emelt díjakat is – megfizetése után a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja.

4. Közös megegyezés

A biztosítási szerzôdés megszûnhet a Felek (Szerzôdô és Biztosító) közös megegyezésével.

VII. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

1. A biztosítási díj megállapításának alapja a Szerzôdô által választott, biztosítani kívánt alap- és kiegészítô biztosítások keretében a Szerzôdô által meghatározott biztosítási összeg.

A Biztosító a Szerzôdô által összeállított ajánlati tartalomra, az ajánlattételkor bekért adatok figyelembe vételével, a díjkalkulálás folyamatában, az általa gondozott veszélyközösség tagjainak vagyonával összefüggô károk rendezése során szerzett tapasztalatai,

valamint az adott, biztosítani kívánt tömbépülettel kapcsolatos korábbi kártapasztalatai, továbbá az aktuális piaci tényezôk

a lapján határozza meg a szerzôdés díját. A Szerzôdô az igényeinek megfelelôen állíthatja össze az ajánlatát a Biztosító által kínált kockázatokból, ezekre tetszôleges összetételben kérhet díj ajánlatokat, tájékozódhat az egyes kockázatok díjairól.

Amennyiben a Szerzôdô a tartam során szerzôdésmódosítást kezdeményez, a szerzôdés díja módosulhat. A Szerzôdô által kezdeményezett szerzôdésmódosítás díjra gyakorolt hatásáról a Szerzôdô a Biztosító közvetítôi tanácsadóján, illetve az általa megbízott alkuszon keresztül kaphat információt.

2. Jelen biztosítás éves díjú. A felek megállapodhatnak

az éves díj részletekben (havi, negyedéves, féléves) történô megfizetésérôl és a Szerzôdô dönthet arról is, hogy a díjat a Biztosító által felkínált lehetôségek közül milyen módon kívánja fizetni.

Jelen feltétel kiadásának idôpontjában a Szerzôdô az alábbi díjfizetési módok közül választhat:

• egyedi utalás,

• csoportos beszedés.

A különbözô díjfizetési módok mûködésérôl a Biztosító a honlapján ad tájékoztatást (xxxxx://xxx.xxxxx.xx/ ugyintezes/dijfizetesi-kisokos.html).

A Szerzôdô által választott díjfizetési mód és gyakoriság az ajánlaton/kötvényen kerül meghatározásra, melynek

megváltoztatását a Szerzôdô a biztosítási idôszak lejárta elôtt 60 nappal szerzôdésmódosítási javaslattal kezdeményezheti.

3. Amennyiben a szerzôdés kockázatviselési kezdete megelôzi a biztosítási év elsô napját, a köztes idôszakra a Biztosító tört díjat számít fel. (Tört díj számítása: az éves biztosítási díj/12, osztva az adott hónap napjainak számával – matematikai kerekítés szabályai szerint kerekítve –, majd felszorozva az adott hónapra kockázatban lévô napok számával.)

4. A Biztosító a szerzôdésben minimál díjat alkalmazhat, melybôl további engedmény nem adható.

5. A biztosítás elsô díjrészlete (tört díj plusz a gyakoriság szerinti díj) vagy az esetleges egyszeri díj a felek által meghatározott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

6. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a szerzôdés megszûnik, a Biztosító az egész biztosítási idôszakra járó díj megfizetését követelheti.

7. A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a Biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor

kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a Biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

VIII. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A biztosítási összeg, illetve a kiegészítô kockázatok szolgáltatási összege, az a biztosítási ajánlaton/kötvényen/aktuális indexértesítôben meghatározott összeg, illetve a Biztosító részérôl vállalt kötelezettség (Kárbiztosítás különös feltételei

III. 4. a) pont), amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

2. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fejezetei alapján a Szerzôdô határozza meg. Önállóan határozandó meg és kezelendô minden, az ajánlaton külön soron, saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport és azon belüli

vagyonkategória, valamint a választott kiegészítôk szolgáltatási összegei. A vagyoncsoportok és azon belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei kárrendezéskor nem vonhatók össze.

3. A biztosítási összeg meghatározásának alapja a biztosítani kívánt tömbépület szerzôdés-kötéskori újjáépítési, illetve a biztosított ingóságok új állapotban való beszerzésének értéke.

4. Azon kiegészítô szolgáltatások/biztosítási események esetében, ahol a Szerzôdô az éves biztosítási idôszakra vonatkozó szolgáltatási összeget választott, vagy amelyet a Biztosító határozott meg, a biztosítási idôszakra megállapított összeg az ugyanazon idôszakban korábban bekövetkezett eseményre kifizetett összeggel csökken.

Jelen biztosításban fô szabály szerint nincs lehetôség fedezetfeltöltésre, a biztosítási idôszakra kifizetett szolgáltatással csökkentett biztosítási összeget nem lehet a díj kiegészítésével az eredeti mértékre emelni.

A Felek (Szerzôdô és Biztosító) a fô szabálytól egyedi megállapodással eltérhetnek, a biztosítási összeg kimerülését követôen a Biztosító által elôzetesen közölt díjfeltöltés befizetésével a fedezet feltöltésre sor kerülhet.

5. Amennyiben a szerzôdés valamely biztosítási eseményre önrész alkalmazásával jön létre (X. fejezet), a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége az adott biztosítási eseményre vonatkozóan a választott önrész mértékével csökken.

6. Alulbiztosítás

6.1. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke, akkor alulbiztosítás következik be. Ilyen esetben a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káridôponti biztosítási összeg aránylik

a biztosított tömbépület káridôponti újjáépítési, illetve a biztosított ingóságok új állapotban való beszerzési értékhez.

6.2. Amennyiben a szerzôdés a Biztosító által javasolt minimum biztosítási összegekre tett szerzôdôi ajánlattal, illetve

épület esetén újjáépítési értékre jött létre, az Épületek és Háztartási ingóságok vagyoncsoportokban keletkezett károk az aránylagos térítés alkalmazása nélkül kerülnek kifizetésre, maximum a biztosítási összeg erejéig. Sor

kerülhet azonban aránylagos térítésre, ha a biztosított épület hasznos alapterülete a káresemény bekövetkeztekor nagyobb, az ajánlaton feltüntetett, illetve a kötvényben szereplô alapterületnél (Kárbiztosítás Különös feltételei II. 1.2.2. és

1.2.3. pont).

6.3. Az Értéktárgyak és Közös tulajdonú ingóságok vagyoncsoport esetében a Biztosító alul biztosítottságot nem vizsgál, ezen vagyoncsoport kárai minden esetben az aránylagos térítés alkalmazása nélkül kerülnek kifizetésre, maximum a biztosítási összeg erejéig.

6.4. Különleges üvegfelületek, felvonók és garázsban tárolt gépjármûvek biztosításánál közlési kötelezettség sértés (adatok valótlan megadása) esetén alkalmaz a Biztosító aránylagos térítést (Kárbiztosítás Különös feltételei IV. 2.3.3.2., 2.8.8.,

2.15.6. d) pontok).

6.5. A fenti vagyoncsoportok biztosításán felül, a Szerzôdô által választott és az éves biztosítási idôszakra az ajánlaton és a kötvényen szereplô szolgáltatási összeggel meghatározott kiegészítôk esetében a Biztosító alul biztosítottságot nem vizsgál, ezen kiegészítô szolgáltatások esetében a károk

a kiegészítô kockázatra a biztosítási idôszakra választott szolgáltatási összeg erejéig térülnek.

7. Túlbiztosítás

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított tömbépület értékét. Túlbiztosítás esetén, a biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelôen le kell szállítani. Nem tekinthetô túlbiztosításnak és lehet szerzôdést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

8. Többszörös biztosítás

8.1. Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a Biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani, de a kára csak egyszeresen térülhet meg. A Szerzôdô, illetve a Biztosított köteles bejelenteni,

ha az igényelt kárkifizetés esetén a vagyontárgyra más biztosítónál is rendelkezik biztosítással és azt is, ha onnan térítésben részesült.

IX. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS SZABÁLYAI

1. A biztosítási összegek és díjak Biztosító által kezdeményezett módosítására a biztosítási év lejáratát megelôzôen kerülhet sor.

2. A biztosítási összegek és díjak évenkénti módosítása

A Biztosító jogosult arra, hogy a vagyonkategóriák és a kiegészítô szolgáltatások biztosítási összegére, az önrészesedés (ahol van) mértékének módosítására és a fizetendô díjra javaslatot tegyen a következô biztosítási idôszakra vonatkozó hatállyal.

A módosított biztosítási összegekrôl, a fizetendô díjról és az önrészesedésrôl szóló értesítést a Biztosító a biztosítási évforduló elôtt legalább 60 nappal írásban megküldi a Szerzôdônek.

3. A Biztosító következô évre vonatkozó megújítási javaslataival kapcsolatos szerzôdôi jogok

A Szerzôdô a Biztosító következô évre vonatkozó megújítási (módosítási) javaslatára az V. 2.1.1. pontban rögzítettek szerinti nyilatkozattételi jogokkal élhet.

Amennyiben a Szerzôdô a biztosítási év végét megelôzô 30-adik napig nem él a IV. 2.–3. pont szerinti szerzôdés

megszüntetés jogával, úgy a szerzôdés a Biztosító által a megújítási javaslatban közölt tartalommal lép hatályba a következô biztosítási évre.

X. ÖNRÉSZESEDÉS

1. A biztosítási szerzôdés a felek megállapodása szerint létrejöhet:

a) önrész alkalmazása nélkül (kivéve Géptörés kiegészítô), vagy

b) az ajánlaton és a kötvényben feltüntetett mértékû, az épületek vagyoncsoportra vonatkozó levonásos önrész alkalmazásával.

2. Levonásos önrész kizárólag az épületek vagyoncsoport alábbi kockázataira, illetve biztosítási eseményeire választható:

a) alapbiztosítási események (Kárbiztosítás Különös feltételei

IV. 1. pont),

b) vízkár (Kárbiztosítás Különös feltételei IV. 2.2. pont),

c) üvegkár („normál” és korlátüveg: Kárbiztosítás Különös feltételei IV. 2.3.1. és 2.3.2. pont).

3. Az önrész mértéke az egyes kockázatokra választható azonos vagy eltérô összegben.

4. Amennyiben a szerzôdés üvegkárra vonatkozóan önrész választással jön létre, az azonos mértékben vonatkozik a szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, illetve

a korlátüvegezések káraira.

5. Levonásos önrész választása esetében az épületekben

a) alap-,

b) vízkár és

c) üvegkár

biztosítási események által okozott károk esetén, a veszélynemre választott önrész összege a szolgáltatási összegbôl levonásra kerül. Az önrészesedés alatti károkat a Biztosító nem téríti meg.

6. Önrész választása esetén az adott veszélynemre (biztosítási eseményre) a választott önrész mértékétôl függô kedvezményes díjat kalkulál a Biztosító.

7. Amennyiben egy káresemény alkalmával keletkezett károk térítése több veszélynem alapján történik,

az önrész mértéke veszélynemenként (biztosítási eseményenként), az adott veszélynemre választott összegben kerül levonásra a szolgáltatási összegbôl.

XI. A SZERZŐDŐ FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

1. A Szerzôdô és a Biztosított kötelezettségei

1.1. Tájékoztatási kötelezettség

Amennyiben a Szerzôdô és a Biztosított nem azonos, úgy a Szerzôdô köteles tájékoztatni a Biztosított(ak)at a biztosítási szerzôdés tartalmáról, illetve minden,

a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos változásról, valamint a szerzôdés megszûnésérôl is.

1.2. Közlési és változás bejelentési kötelezettség

a) A Szerzôdô és a szerzôdéskötéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelôen közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre a Biztosító írásban kérdést tett fel.

b) A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a Szerzôdô közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

c) Az adatok valóságnak megfelelô tartalmáért a Szerzôdô felelôs. A közölt adatok ellenôrzését a Biztosító részére lehetôvé kell tenni. A Biztosító ellenôrzési lehetôsége a Szerzôdôt a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

d) A Szerzôdô fél köteles a lényeges körülmények változását a Biztosítónak 15 napon belül írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthetô mindaz

a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.

e) A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô

fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

f) A közlésre, illetôleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség a Szerzôdô felett terheli a Szerzôdô felet terheli, nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetve bejelentésre köteles lett volna.

g) Ha a szerzôdés több vagyontárgyra vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat.

1.3. Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

a) A Szerzôdô fél és a Biztosított a kár megelôzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerzôdés szabályozza a Szerzôdô fél és a Biztosított

kármegelôzési teendôit, elôírja a kár megelôzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

b) A Szerzôdô (Biztosított) köteles különösen:

• az épületeit az építésügyi szabványoknak, szabályoknak megfelelôen építtetni és karbantartani,

• ingó és ingatlan vagyonának kezelése során

az elvárhatóságnak megfelelôen, gondosan eljárni,

• a Biztosító által a biztosítási feltételekben és mellékleteiben meghatározott biztonsági elôírásokat betartani,

• a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejû távozás esetén a védettségi szintnek megfelelôen (Kárbiztosítás Különös feltételei

IV. 2.1.1. pont), szakszerûen bezárni,

• nem állandóan lakott lakások, épületek vízvezetékét és az azokra kapcsolt berendezéseket vagy az állandóan lakott lakások, épületek átmenetileg nem üzemeltetett, az állagmegóváshoz nem szükséges vízvezetékeit és berendezéseit vízteleníteni,

• a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, de a Biztosító kárfelmérését nem akadályozó, ésszerû intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

c) A Szerzôdô fél és a Biztosított a Biztosító elôírásai és

a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

1.4. Kárbejelentési kötelezettség

a) A Szerzôdônek (Biztosítottnak) a biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a Biztosítónak. Lehetôvé kell tenni a Biztosító számára a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését. A tûzesetet és a robbanást a tûzrendészeti hatóságnak, a betöréses lopást, a rablást, valamint a lopást a rendôrségnek is be kell jelenteni.

A Biztosító késedelmes igényérvényesítés idejére kamatot nem fizet.

b) A kárbejelentés történhet:

• a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatán keresztül (x00) 0-000-0000 telefonon,

• levélben (Aegon Magyarország Zrt. Országos Kárrendezési Központ, 0000 Xxxxxxxxxxx Xx. 00),

• a Biztosító honlapján elektronikusan (www.aegon. hu/online kárbejelentés/lakásbiztosítási kárbejelentés),

• a Biztosító Ügyfélszolgálati Irodáiban szóban, személyesen, vagy meghatalmazott útján,

• az online ügyfélszolgálaton elektronikusan: xxxxx.xx/ irjonnekunk.

c) A Szerzôdô (Biztosított) a kár bejelentésétôl számított 5 napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat, külön kiemelve, a biztosított erkély-, függôfolyosó- vagy lépcsôházi korlátüvegek, sérült üvegtéglák, kopolitüvegek, üvegtetôk, valamint közös tulajdonú épületrészek üvegezésében bekövetkezett kárt, valamint vízkár (pl. csôtörés) esetét, amikor a Biztosított csak a helyszíni kárfelmérést követôen kezdheti meg a helyreállítást.

1.5. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

a) A Biztosító szolgáltatásának igénybe vételéhez a kár jellegétôl függôen az alábbi iratok bemutatását kérheti:

• amennyiben a Biztosító által nyilvántartott adatok alapján kétséges, hogy a biztosítási szerzôdés érvényes, a Szerzôdô birtokában lévô fedezet igazoló és/vagy a díjrendezettséget igazoló dokumentumok,

• hatósági jegyzôkönyv, határozat,

• tulajdonjogot, bérleti, használati jogot bizonyító okirat, dokumentum,

• kéményseprôi igazolás,

• felelôsségvállalási nyilatkozat,

• költségvetés, számla, vám-árunyilatkozat,

• elektromos eszközök károsodását igazoló szakvélemény,

• lakottságot igazoló bizonylatok (pl.: közüzemi számlák),

• lakcímkártya,

• minden egyéb olyan irat, okirat, amely a Szerzôdô, illetve a Biztosított érdekében a kár elbírálásához szükséges adatokat igazolja.

b) A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével keletkezô károk és költségek igazolását a fentiekben felsoroltakon kívül egyéb okiratok és igazolások benyújtásától nem teszi függôvé. A Biztosítottnak minden

esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a biztosítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

c) A Biztosító nem köti a teljesítendô szolgáltatás mértékének maghatározását és esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez, de a Szerzôdô/Biztosított az eljárások eredményét köteles a Biztosítóval – a kár rendezését követôen is – közölni, a jogerôs határozatot átadni.

d) A Biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható.

1.6. Díjfizetési kötelezettség

A Szerzôdô köteles a kötvényben, illetve az évenkénti indexlevélben meghatározott díjat az ugyanott meghatározott gyakorisággal, legkésôbb az esedékesség idôpontjáig a Biztosító számlájára beérkezôen megfizetni.

2. A Biztosító kötelezettségei

2.1. Tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerzôdôt tájékoztatni:

• a szerzôdés adatairól,

• a közös használatú helyiségekre bejelentett károk rendezésérôl,

• a közös használatú helyiségekre bejelentett károkra fizetendô biztosítási összeg(ek)rôl, illetve ezek akadályáról,

• a külön tulajdonban lévô lakásokra éves szinten kifizetett összesített biztosítási összegekrôl, személyes adatok nélkül.

A Biztosító a személyes adatok és a biztosítási titok védelme érdekében az éeintettôl származó meghatalmazás hiányában nem nyújt tájékoztatást

• a külön tulajdonban lévô lakások tulajdonosainak a másik külön tulajdonban bekövetkezett biztosítási események személyes adatnak és biztosítási titoknak minôsülô adatairól,

• a közös képviselônek a külön tulajdonban lévô lakások tulajdonosainak a külön tulajdonában bekövetkezett biztosítási események személyes adatnak és biztosítási titoknak minôsülô adatairól.

2.2. Szolgáltatási kötelezettség

A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésében (kárbiztosítás), a Biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében vagy a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás) áll.

2.2.1. Amennyiben a szerzôdés díjhátralékkal rendelkezik, a Biztosító az elmaradt díjat a szolgáltatásába beszámíthatja.

2.2.2. Szolgáltatási kötelezettség határideje

A Biztosító az elbíráláshoz szükséges összes iratnak a Biztosítóhoz való beérkezését követô 30 napon belül teljesíti szolgáltatásait. A Biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. Az elbíráláshoz szükséges iratokat az igény érvényesítôjének kell beszereznie.

2.3. Költségtérítés

2.3.1. A Biztosító a Szerzôdô által meghatározott biztosítási összegen, illetve az újjáépítési értéken belül megtéríti

a biztosított vagyontárgyak szerzôdés szerinti biztosítási esemény miatti károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt

• egyszeri takarítás,

• rom- és törmelék eltakarítás,

• a Biztosítottat terhelô tûzoltás, mentés,

• épületek és építmények tervezésének és hatósági engedélyezésének

költségeit.

2.3.2. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg, illetve az újjáépítési összeg keretei között a Biztosítót terhelik.

A kárenyhítés költségei abban az esetben is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

2.3.3. Alulbiztosítás esetén a Biztosító a költségeket, az alulbiztosítás százalékának – a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányának – megfelelôen téríti meg.

2.3.4. Ha a biztosított tömbépületet, épületrészt biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a Biztosító a

a) biztosítási összegre kötött szerzôdés esetében

(A Kárbiztosítás Különös feltételei III. 4. b) az épületek vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 1%-áig,

b) újjáépítési értékre kötött szerzôdés esetében (A Kárbiztosítás Különös feltételei III. 4. a) az összes albetét szám alapján, albetétenként 260.000 Ft-tal számított értékig,

de a biztosítási összeg, illetve újjáépítési érték keretei között, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, a költözés, valamint a társasház, lakásszövetkezet közös tulajdonát képezô ingóságok költöztetésének költségeit.

2.3.5. Bármely biztosítási esemény miatt hatóság által elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket a Biztosító csak akkor térít meg, ha a Biztosított díj ellenében az adott biztosítási eseményre biztosítást kötött.

XII. MENTESÜLÉS

1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a Szerzôdô fél vagy a Biztosítottak okozták,

b) a Biztosítottakkal közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, meghatározott munkakört betöltô alkalmazottjuk, közös képviselôjük, vagy megbízottjuk okozta, vagy

c) a biztosított jogi személynek az általános szerzôdési feltételben meghatározott vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

2. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól azon albetét/albetétek tekintetében, amelyeknek

az a)–c) pontokban meghatározott személye vagy személyei, a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozták.

a) a Szerzôdô fél vagy a Biztosítottak,

b) a Biztosítottakkal közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk,

meghatározott munkakört betöltô alkalmazottjuk, közös képviselôjük, vagy megbízottjuk, vagy

c) a Biztosítottjogi személynek vezetô beosztású alkalmazottja, vezetô tisztségviselôje vagy

a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja.

3. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a Szerzôdô fél vagy a Biztosított(ak) a kármegelôzési és a kárenyhítési kötelezettség jogellenes szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta.

4. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, amennyiben bizonyítja, hogy a Szerzôdô fél, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a

szerzôdésben meghatározott módon vagy a szerzôdésben megállapított határidôben a Biztosítónak nem jelentette be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy

a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a káresemény elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

5. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezte után a Szerzôdô, illetve a Biztosított a biztosított vagyontárgy állapotán a szerzôdésben megállapított

határidôn belül a kárenyhítéshez szükségesnél nagyobb mértékben változtat, és a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

Nem téríti meg a Biztosító a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásával vagy az építési szabályok, illetve a kármegelôzési- vagy kárenyhítési kötelezettség súlyosan gondatlan, vagy szándékos be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be.

Amennyiben a kár bekövetkezésében – az elôzô bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.

XIII. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a Biztosító a következményi károkat2, továbbá azokat a károkat, amelyek háborúval, polgárháborúval, forradalommal, államok közötti fegyveres összeütközéssel, háborús cselekménnyel, harci cselekménnyel terrorcselekménnyel, belsô zavargással, lázadással, tüntetéssel, felvonulással, sztrájkkal, munkahelyi rendbontással, illetve radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, a nukleáris energia károsító hatásával vagy járvánnyal összefüggésben következnek be.

Harci cselekménynek minôsül a határvillongás, a felkelés, a lázadás, a zavargás, a törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, idegen ország

2 E szerzôdés keretei között következményi káron értjük mindazon

– a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezô – károkat, melyet nem közvetlenül a bekövetkezett biztosítási esemény károsító hatása idézett elô, hanem az annak következtében fellépô egyéb hatások, erôhatások, meghibásodások, üzemzavarok idéztek elô (pl. a viharos szél által megrongált elektromos távvezeték következményeként fellépô hálózati túlfeszültség károsítja a biztosított ingatlan elektromos hálózatát vagy elektromos berendezéseit).

korlátozott célú harci cselekményei (például csak légi csapás vagy csak tengeri akció).

A Biztosító nem nyújt fedezetet, nem teljesít kárkifizetést, valamint nem nyújt szolgáltatást, amennyiben ezen fedezet nyújtásával, illetve kár kifizetésével a Biztosító sértené az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozata szerinti bármely szankciót, rendelkezést, vagy rendeletet vagy az Európai Unió, Magyarország, az Egyesült Királyság, illetve az Egyesült Államok kereskedelmi, pénzügyi embargóit vagy gazdasági szankcióit, törvényeit vagy rendeleteit, (amennyiben ezek nem sértik a Biztosítóra vonatkozó bármely szabályozást vagy adott nemzeti jogszabályt).

A Biztosító kizárja helytállási kötelezettségét a kiberesemény következtében bekövetkezett károkra és költségekre, nem vagyoni sérelemre, valamint üzemszünetbôl származó károkra és költségekre.

Kiberesemény: nem kívánt vagy nem várt egyedi esemény vagy eseménysorozat, amely az elektronikus információs rendszerben, információtechnológiai rendszerben vagy az ezek által felügyelt és/vagy irányított rendszer(ek)ben kedvezôtlen változást vagy egy elôzôleg ismeretlen károsító helyzetet idéz elô, és amelynek hatására az elektronikus információs rendszer, információtechnológiai rendszer által hordozott információ bizalmassága, sértetlensége,

hitelessége, funkcionalitása vagy az ezek által felügyelt és/vagy irányított rendszer rendelkezésre állása és üzemszerû mûködése elvész, illetve megsérül.

A Biztosító abban az esetben sem nyújt szolgáltatást, ha a kiberesemény az információs technológia eszközeinek használatával következett be.

XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Az Aegon Praktika Társasház Biztosítás valamennyi feltételének, ajánlatának, esetleges adatközlôinek fogalmai a hétköznapi szóhasználatnak megfelelô tartalommal kerülnek alkalmazásra, kivéve azokat, amelyek speciális tartalmát az Általános vagy Különös feltételek külön meghatározzák.

1. Megtérítési igény

Amennyiben a Biztosító a kárt vagy annak egy részét megtérítette, ôt illetik meg mindazok a jogok, amelyek a Biztosítottat a kárért felelôs személlyel szemben megillették kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

Amennyiben a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek elôlegezésétôl teheti függôvé. A megtérült összegbôl elsôként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben a Biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.

A vagyontárgy megkerülését vagy más módon a kár megtérülését a Biztosított köteles bejelenteni, ennek elmaradása a káron szerzés tilalmába ütközik és

a többlet a Biztosítónak visszafizetendô.

2. Elévülés

A biztosítási szerzôdésbôl eredô bármely igény

– a Biztosító évek óta alkalmazott gyakorlata alapján – öt év alatt évül el, ide értve a biztosítási eseményekre azok bekövetkeztétôl igényelt szolgáltatásokat, vagy a biztosítási szerzôdésbôl keletkezett egyéb követeléseket is.

3. Adatkezelés, adatvédelem

A Biztosítót tájékoztatási kötelezettség terheli a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókról, amennyiben a Szerzôdô vagy a Biztosított természetes személy, illetve – részben vagy egészben –

természetes személyek csoportja. A Biztosító a tájékoztatási kötelezettségének az alábbi linken elérhetô Adatkezelési tájékoztatóban tesz eleget: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/ dokumentumok/192/adatvedelem/22387/adatvedelmi- tajekoztato-3

XV. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYOKTÓL ÉS A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

1. A Biztosító jelen szerzôdésében kizárja, és így nem válik a szerzôdés tartalmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak, továbbá nem válik a szerzôdés tartalmává az adott üzletágban a hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, amennyiben a jelen szerzôdés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.

2. Jelen biztosítási feltételek a Ptk. diszpozitív szabályaitól az alábbiakban térnek el:

a) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, vagy az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a Szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés a halasztással megadott póthatáridô utolsó napjával, és nem a díjrendezettség végére

visszamenôlegesen szûnik meg. (Ptk. 6:449. § (1), jelen feltételek VI. 3.1. pont).

b) Nem fogyasztói szerzôdés esetén a Biztosító nem ad lehetôséget a fedezetfeltöltésre (Ptk.6:455.§.d) és 6:461.§, jelen feltételek VIII. 4. pont).

c) A biztosítási szerzôdésbôl eredô bármely igény két év alatt évül el, eltérôen az általános 5 éves elévülési idôtôl (Ptk. 6:22.§ (1,3), jelen feltételek

XIV. 2. pontja).

3. Eltérés a szokásos szerzôdési gyakorlattól

a) Jelen biztosítási szerzôdés határozott, egy éves idôtartamra jön létre. Az egyéves határozott tartam lejártakor a biztosítási szerzôdés automatikusan, a felek külön jognyilatkozata nélkül létrejön a következô biztosítási évre, kivéve, ha a Szerzôdô vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen írásban nyilatkozik, hogy nem kívánja a szerzôdést újabb egy évre megújítani (jelen feltételek IV. 2.3. ponntja).

b) Az egyéves határozott tartam lejárta elôtt a következô évre vonatkozóan (a biztosítási összegek értékkövetô módosításával egyidejûleg) a Biztosító tájékoztatja a Szerzôdôt, hogy a következô 1 éves tartamra milyen biztosítási összegekre, mekkora biztosítási díj megfizetése ellenében tudja vállalni a kockázatot. A díjváltozás mértéke eltérhet az alkalmazott értékkövetés mértékétôl (jelen feltételek IX. 2. pont).

c) A Biztosító következô évre szóló módosítási ajánlatát a Szerzôdô vagy elfogadja, vagy kezdeményezheti a szerzôdés megszüntetését (jelen feltételek V. 2.1.1. pontja).

A Kárbiztosítás Különös feltételei

A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események, a biztosított

vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. Jelen szerzôdésekre az itt nem rendezett kérdésekben a Praktika biztosítás általános szabályzata érvényes.

I. TERÜLETI HATÁLY (A KOCKÁZATVISELÉS HELYE)

A Biztosító kockázatviselésének helye Magyarország, az országon belül:

1. Épületek esetében

• az ajánlaton, illetve a kötvényen kockázatviselési helyként feltüntetett cím, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek.

2. Ingóságok esetében

• az ajánlaton, illetve a kötvényen kockázatviselési helyként feltüntetett cím, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek,

• hatósági kiköltöztetés esetén az a hely, ahová a Biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következményeként lakhatatlanná vált,

• az egyéni tulajdont képezô háztartási ingóságok, a Biztosított lakására számított biztosítási összegének 5%-áig az Európai Unió egész területe, a Biztosított által magával vitt ingóságok tekintetében. Nem fedezi a biztosítás azonban a Biztosított tulajdonában, tartós bérletében

vagy kizárólagos használatában lévô, olyan nem a jelen biztosítással biztosított ingatlanokban, ingatlanrészekben elhelyezett tárgyakat, amely ingatlanokra a Szerzôdô (Biztosított) önálló biztosítást köthetett volna.

3. Nem téríti meg a Biztosító a biztosított

„Értéktárgyak”-ban (II. 2.2.) keletkezett károkat, ha azokat nem állandóan lakott épületben/lakásban

vagy nem állandó lakás céljára szolgáló helyiségekben (pl. pince, padlás, melléképület, társasházi-, szövetkezeti közös használatban lévô helyiség, nyaraló, hétvégi ház), vagy a szabadban tartották.

4. Állandóan lakottnak minôsül az olyan épület/lakás, amelyben a biztosítási évben több mint 270 napon át folyamatosan, életvitelszerûen tartózkodnak.

Nem minôsül állandóan lakottnak:

• a 270 nap folyamatos tartózkodás nélküli épület/ lakás abban az esetben sem, ha az a Biztosítottak bejelentett állandó vagy ideiglenes lakcíme,

• az olyan üdülôépület, amelyben a 270 napos folyamatos tartózkodás a lakások kevesebb, mint 40%-ában valósul meg,

• az építés, vagy felújítás alatt lévô ingatlan, ameddig abba nem költöztek be.

II. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE

1. Épület vagyoncsoport

1.1. A Biztosító kockázatviselése a megadott kockázatviselési helyen lévô, az építésügyi szabályok által épületnek, építménynek minôsített vagyontárgyakra (továbbiakban: épületek, melléképületek, építmények), terjed ki, melyek lehetnek:

Társasházak esetében:

a) a tulajdonostársak külön tulajdonában lévô, mûszakilag megosztott lakások és épületrészek,

b) továbbá minden olyan épületrész (pl. pince, garázs, folyosó, tároló, stb.), épületszerkezeti elem, építmény (medence, kerítés, kerti építmények, stb.), lakás és nem lakáscélú helyiség, melyet az alapító okirat, vagy annak késôbbi módosítása külön tulajdonként nem jelöl meg.

Lakásszövetkezetek esetében:

c) a lakásszövetkezeti tagok tulajdonában lévô lakások és épületrészek,

d) továbbá minden olyan épületrész (pl. pince, garázs, folyosó, tároló, stb.), épületszerkezeti elem, építmény (medence, kerítés, kerti építmények, stb.), lakás és nem lakáscélú helyiség, melyet az alapszabály a szövetkezet tulajdonába, vagy a tagok közös tulajdonába sorol.

1.2. Épületek, melléképületek, építmények

1.2.1. Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely

a környezô külsô tértôl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az idôszakos tartózkodás, illetôleg használat feltételeit biztosítja. Ide tartoznak továbbá azok az épülethez rögzített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerû használatához szükségesek. Például:

a) gázvezetékek és a hozzájuk csatlakoztatott fûtési vagy melegvíz-ellátást biztosító berendezések (gázkazán, melegvíztároló, cirkó, gázbojler, konvektor), valamint mérômûszerek,

b) vízvezetékek, szennyvíz és csapadékvíz elvezetôk, fûtési és hûtési vezetékek és berendezések (radiátorok, központi klímarendszerek, egyedi beépített klímák),

c) napkollektorok és napelemek a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és berendezésekkel, hôszivattyúk,

d) védelmi berendezések, eszközök, felszerelések (pl. riasztó egységek, kamerák, rácsok) ezekhez csatlakozó vezetékek,

e) elektromos vezetékek, érintésvédelmi rendszerek, villanybojlerek, átfolyós rendszerû elektromos vízmelegítôk,

f) fürdôk, WC-k berendezései (kádak, WC-k, bidék, mosdók – az esetleges befoglaló szekrény nélkül –, beépített zuhanykabinok),

g) galériák (kivéve fa és könnyûszerkezetes), álmennyezetek,

h) beépített konyhaszekrények (beépített gépek nélkül), beépített szekrények,

i) külsô és belsô burkolatok,

j) szerkezetileg beépített üvegezések,

k) villámhárító, központi antennák és erôsítô berendezések,

l) redônyök és árnyékolók az elektromos mozgató berendezéssel együtt,

m) felvonók (személy, teher, gépjármû),

n) kaputelefon rendszerek,

o) kapunyitó motor.

1.2.2. A biztosítási ajánlaton épületként kerülnek feltüntetésre

az alábbi hasznos alapterületek:

a) a lakások,

b) a vállalkozási célú épületrészek és

c) a különleges kialakítású közös helyiségek (uszoda, szauna helyiségek, sporthelyiségek és elôbbiekhez tartozó tusolók, öltözôk, valamint társalgó, kártyaszoba, stb.) alapterülete.

1.2.3. Melléképületnek minôsülnek és a biztosítási ajánlaton így kerülnek feltüntetésre:

a) lakóépületben található egyéni tulajdonú/használatú nem lakás célú helyiségek (garázs, teremgarázs álláshelyek, tároló, pince, stb.),

b) a lakóépülettôl külön álló nem lakás célú egyéni tulajdonú/ használatú melléképületek (garázs, garázssor, tároló, stb.).

1.2.4. Az alapterületek nagyságának pontatlan meghatározása közlési kötelezettségsértés, ennek megfelelôen

a ténylegesnél kisebb terület biztosítása esetén a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz. Az alapterületek pontos meghatározása a Szerzôdô feladata.

1.2.5. Valamennyi az 1.2.2. és 1.2.3. pontban meghatározott épületrész csak együtt biztosítható. Ettôl eltérôen kizárólag a szerzôdô felek közös megegyezésével köthetô szerzôdés. Valamely épületrész ajánlatról való elhagyása annak biztosításból való kimaradását eredményezi.

1.2.6. A lakóközösség közös tulajdonában lévô helyiségek (folyosók, közlekedôk, közös tárolók, közös pince, beépítetlen padlás, stb.) az ajánlaton külön nem kerülnek feltüntetésre, de a szerzôdés megkötésével az épületek vagyoncsoporton belül biztosítottá válnak.

1.2.7. Építménynek: Mindazon végleges, vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegû mûszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy a talaj

természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (pl.: kerítés, kapu, járda, kocsi beálló, kút, derítô, ciszterna, támfal, stb.).

Az építmények az ajánlaton külön nem kerülnek feltüntetésre, de a szerzôdés megkötésével az épületek vagyoncsoporton belül biztosítottá válnak.

1.2.8. A Biztosító kockázatviselése a Szerzôdô (Biztosított) tulajdonát képezô épületek, melléképületek építmények esetében kiterjed mind az elkészült, mind a felújítás alatt álló biztosított épületek és épületrészek, építmények teljes állagára, beleértve azok beépített alkotórészeit és tartozékait, valamint az épület-felszerelési tárgyakat is.

1.2.9. Az épületek vagyoncsoporton belül nem válnak biztosítottá1:

a) fürdôszoba szekrények,

b) konyhagépek,

c) az egyénileg épített fa, vagy egyéb könnyûszerkezetes galériák,

d) a kereskedelmi forgalomban kapható, szerkezetileg nem beépített szaunák, jakuzzik, masszázszuhanyok,

e) az egyéni tulajdonú albetétekben lévô világító testek, berendezések.

2. Ingóság vagyoncsoport

2.1. Háztartási ingóságok

2.1.1. Jelen feltételek szerint ingóság azok az 1.2.9. pontban felsorolt, továbbá be nem épített, a Biztosítottak magántulajdonában álló vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos mûködéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

2.1.2. A Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak tulajdonát képezô, továbbá az általuk saját használatra bérelt, lízingelt, kölcsönvett, az Aegon Biztosítónál más biztosítási szerzôdés keretében nem biztosított ingóságokra terjed ki.

2.1.3. Ezen vagyoncsoportba tartoznak:

a) azok a vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak (pl.: bútorok, beépített szekrények, fürdôszoba szekrények, fa vagy egyéb könnyûszerkezetes galériák, beépített konyhabútor a konyhagépekkel, háztartási és híradástechnikai készülékek, világító testek, berendezések, ruházat, élelmiszerek, stb.), valamint

b) kerti berendezési és felszerelési tárgyak,

c) szaunák, jakuzzik, masszázszuhanyok (kereskedelmi forgalomban kapható, szerkezetileg nem beépített),

d) hobbieszközök, sportfelszerelések, barkácsfelszerelések a kárt szenvedett lakásra számított Háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-áig,

e) egy háztartásban általánosan elfogadott gépjármûvek (személygépkocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez használt alkatrészei és tartozékai – a fôdarabok kivételével

– a kárt szenvedett lakásra számított a Háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig,

f) a kockázatviselés helyén tartott háziállatok2, a kárt szenvedett lakásra számított Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 5%-áig,

g) az idegen tulajdonú vagyontárgyak (például vendégek vagyontárgyai, vagy a Biztosított munkáltatójától munkavégzés céljából átvett vagyontárgy) kárt szenvedett lakásra számított Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegén belül max. 100.000 Ft értékig biztosítottak a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

h) A vállalkozói tevékenység vagyontárgyai a kárt szenvedett lakásra számított Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 5%-áig.

1 Háztartási ingóság vagyoncsoporton belül biztosítható.

2 A hétköznapi értelemben vett háziállatokon (kutya, macska, sertés, stb.) túl ide soroljuk az úgynevezett hobbiállatokat is (pl. akváriumi halak, díszmadarak, aranyhörcsög, ékszerteknôs). A Biztosító nem vállalja a kockázatot a különbözô terráriumi állatokra (pl.: kígyók), viváriumokra (rovarok), galambokra, valamint a hétköznapi értelemben hobbi vagy díszállatoknak nem tekinthetô állatokra (ôz, majom, vaddisznó, ragadozó madarak, kis- és nagyragadozók stb.).

2.1.4. A biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra:

a) a készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítô eszközök és értékcikkek,

b) az okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésû számítógépes programok,

c) vízi-, légi- és motoros jármûvek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fôdarabjai,

d) a vállalkozási célú albetétekben, épületrészekben elhelyezett ingóságokra,

e) nem háztartási jellegû és mértékû „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok3, ingóságok.

2.2. Értéktárgyak

2.2.1. Jelen feltételek szerint értéktárgyak a Biztosítottak magántulajdonában álló:

a) Nemesfémek4, drágakô vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak.

b) 100.000 Ft egyedi érték feletti karórák, zsebórák (a készítésükhöz felhasznált anyagok fajtájától, minôségétôl függetlenül).5

c) Bélyeg- és érmegyûjtemények.

d) Képzômûvészeti alkotások. Az idetartozó vagyontárgyak olyan festmények, grafikák, karcok, szobrok, melyek példányszáma korlátozott és színvonalukat tekintve magas értéket képviselô mûvészeti alkotásnak nevezhetôek.

Az ipar- és népmûvészeti alkotások háztartási ingóságnak és nem értéktárgynak tekintendôk, kivéve, ha az e) és f) pont alá tartoznak.

e) Valódi szôrmék, kézi csomózású vagy kézi szövésû keleti szônyegek.

f) Antik tárgyak és különleges, nagy értékkel bíró régiségek. Az olyan ingóságok tartoznak ebbe a vagyoncsoportba, melyeknek kora, ritkaságjellege, állapota miatt kiemelt értékük van. Bútorok esetében az 1900 elôtt készült,

100.000 Ft egyedi értéket meghaladóak sorolandók ide.

2.2.2. Az értéktárgy vagyoncsoportba sorolható tárgyak eredetét, minôsítését, értékét a Biztosított köteles bizonyítani.

2.2.3. A biztosítás nem terjed ki a vállalkozási célú albetétekben, vagy nem állandóan lakott lakásban, épületrészben, építményben elhelyezett érté tárgyakra.

2.3. Közös tulajdonú ingóságok

2.3.1. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a társasház – lakásszövetkezet

3 „A”–„B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tûzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok.

4 Nemesfémtárgy az aranyból, ezüstbôl, platinából (a továbbiakban: nemesfém), továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteibôl készült ékszer, óra, dísztárgy, használati tárgy.

Nemesfémtárgynak tekintjük az

• aranytárgynak az aranyból vagy arany és más fémek ötvözetébôl,

• ezüsttárgynak az ezüstbôl vagy ezüst és más fémek ötvözetébôl,

• platinatárgynak a platinából vagy platina és más fémek ötvözetébôl készült tárgyakat, feltéve, hogy a tárgy nemesfém tartalma a 10%-ot eléri.

5 A kár rendezéséhez az óra hivatalos márkakereskedéstôl származó vásárlásának igazolása szükséges.

mindennapos mûködéséhez szükségesek, továbbá a Biztosított által a kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközök,

és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

2.3.2. A Biztosító kockázatviselése ebben a körben kizárólag a társasházi, vagy lakás-szövetkezeti lakóközösség közös tulajdonát képezô ingóságokra terjed ki.

2.3.3. A biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra akkor sem, ha azok közösségi tulajdont képeznek:

a) a készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, érték-papír, valamint a pénzhelyettesítô eszközök és értékcikkek,

b) értéktárgyak (pl. nemesfémek, 100.000 Ft egyedi érték feletti órák, gyûjte-mények, képzômûvészeti alkotások, valódi szôrmék, antik tárgyak, stb.),

c) az okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésû számítógépes programok,

d) vízi-, légi- és motoros jármûvek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fôdarabjai,

e) nem háztartási jellegû és mértékû „A” vagy

„B” tûzveszélyességi osztályba tartozó anyagok, ingóságok.

III. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT

1. A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felsô határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

2. A biztosítási összeg meghatározásának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerzôdés kötéskori újjáépítési, illetve az új állapotban való beszerzésének értéke.

3. A szerzôdés, illetve a szerzôdô felek a szerzôdésben rögzítetett hasznos alapterület (II. 1.2.2. és 1.2.3. pont) alapján határozzák meg az épület, illetve Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegét.

4. Épületek vagyoncsoport esetében a Szerzôdô választása szerint a biztosítási összeg meghatározása két módszerrel történhet:

a) A szerzôdés megkötésekor az ajánlaton, illetve késôbbiekben az indexértesítôben nem kerül feltüntetésre biztosítási összeg. A Biztosító mind a teljes épület, mind az egyes albetétek, valamit építmények vonatkozásában a káridôponti helyreállítási,

illetve újjáépítési költségek térítésére vállal kötelezettséget. Részkárok esetén téríti az eredeti állapot káridôponti helyreállítási költségét, totálkár esetén pedig az eredetileg károsodott épülettel/albetéttel/ építménnyel azonos mûszaki kialakítású épület/albetét/ építmény újra felépítési költségeinek megfizetésére vállal kötelezettséget.

Ebben az esetben – a közlési kötelezettség betartása mellett

– sem alulbiztosítás, sem túlbiztosítás esete nem fordul elô.

b) A szerzôdés megkötésekor a Szerzôdô határozza meg az egy négyzetméterre vetített újjáépítési egységárat, melyet a hasznos alapterületre vetítve kerül rögzítésre az ajánlaton az újjáépítési (biztosítási) összeg.

Az egyéni tulajdont képezô épületrészek (albetétek, lakások, melléképületek), biztosítási összegének és egyben a Biztosító által fizethetô térítés maximumát, az adott

albetét, lakás, melléképület hasznos alapterületének és az érintett vagyoncsoport kötvényben/indexértesítôben meghatározott négyzetméter egységárának szorzata adja.

5. Háztartási ingóságok esetében a Szerzôdô által megadott lakás célú albetétek hasznos alapterülete alapján, az egy négyzetméterére vetített egységárral kerül meghatározásra a biztosítási összeg.

Egy adott lakásban lévô egyéni tulajdont képezô Háztartási ingóságok biztosítási összegének és egyben a Biztosító által fizethetô térítés maximumát, az adott lakás hasznos alapterületének és a háztartási ingóságok vagyoncsoport kötvényben meghatározott négyzetméter irányár szorzata adja (a vállalkozási célú épületrészek, a

melléképületek, pl. garázsok itt nem veendôk figyelembe).

6. A biztosítási összeg meghatározása a biztosított épület hasznos alapterülete alapján történik. Amennyiben a tényleges hasznos alapterület a káresemény bekövetkeztekor nagyobb az ajánlaton feltüntetett alapterületnél,

úgy a Biztosító a biztosított és a tényleges hasznos alapterület arányában nyújt térítést az alábbiak szerint:

A hasznos alapterület meghatározása:

• Az épületek esetében: a biztosított épületben lévô albetétek (lakások, vállalkozási célú helyiségek), a tulajdonostársak kizárólagos használatban lévô épületrészek, valamint a közös tulajdonban lévô

különleges kialakítású helyiségek (II. 1.2.2. és 1.2.3. pont) alapterületének összege.

• A Háztartási ingóságok esetében: a biztosított épületben lévô és fedezetbe vonni kívánt lakáscélú ill. felhasználású albetétek alapterületének összege.

7. Az Értéktárgyak vagyoncsoportban, a felek lakásonként egységes, abszolút számban (fix összegben) határozzák meg a biztosítási összeget.

IV. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szerzôdés alapján a Biztosító az alább felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkat téríti meg, amennyiben az a Biztosított akaratától függetlenül, elôre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon következik be.

1. Alapbiztosítási események:

A szerzôdés létrejöttének feltétele az Épületek vagyoncsoport valamennyi alapbiztosítási eseményre történô biztosítása.

1.1. Tûz

A jelen feltételek szempontjából tûznek minôsül a terjedôképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.

A tûz biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a rendeltetésüknél fogva tûznek, lángnak, hôhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl.: kéményszerkezet, kazán), továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkezô tûzkárokat, ha a tûz más tárgyakra nem terjedt tovább,

b) az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezett tûzkárokat,

c) a pörkölôdés, hô hatására történô szín- vagy alakváltozást,

d) füst- vagy koromszennyezôdés formájában keletkezô károkat, ha azok nem tényleges tûzkár következményei6,

e) annak a Biztosítottnak a tulajdonában keletkezett a tûzkárt, aki vagy amely a kockázatviselés

helyén „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztály

(II. 2.1.4. pontban) szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minôsülô anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használt, tárolt, és a kár ezzel összefüggésben következik be.

1.2. Robbanás

A jelen feltételek szempontjából robbanás alatt a gázoknak és gôzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen,

rendkívül gyors energia felszabadulása értendô, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövô nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítôdik.

A robbanás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a hangrobbanás által okozott károkat,

b) a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károkat,

c) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károkat,

d) annak a Biztosítottnak a tulajdonában keletkezett károkat, aki vagy amely szeszesital lepárlása következtében keletkezett robbanással okozta

a károkat,

e) annak a Biztosítottnak a tulajdonában keletkezett a károkat, aki vagy amely a kockázatviselési helyen „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztály

(II. 2.1.4. pontban) szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minôsülô anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használt, tárolt, és a kár ezzel összefüggésben következik be,

f) annak a Biztosítottnak a tulajdonában keletkezett károkat, aki vagy amely olyan épületben/lakásban használt, tárolt gázpalackot, ahol azt az Országos Tûzvédelmi Szabályzat7 tiltja, és a robbanás kiváltó oka a propán-bután gázpalack használatára, tárolására vezethetô vissza.

1.3. Villámcsapás

Megtéríti a Biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkezô károkat.

1.4. Villámcsapás másodlagos hatása

A Biztosító megtéríti a villámcsapás indukciós hatása által az elektrmos berendezésekben, felszerelésekben, vezetékekben, szerelvényekben okozott károkat is, amennyiben a kockázatviselési helytôl számított 1000 m-en belüli villámcsapás tényét, és a másodlagos hatás lehetôségét a meteorológiai adatok egyértelmûen alátámasztják.

1.5. Vihar

Biztosítási eseménynek minôsül, ha a kockázatviselés helyén az 54 km/h sebességet elérô, vagy meghaladó szél

a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

6 Különdíj ellenében biztosítható kockázat (IV. 2.5. pont).

7 Propán-bután gázpalack nem alkalmazható, nem tárolható olyan helyiségben vagy – a kétszintes lakásokat tartalmazó egy emeletes lakóépületek kivételével – földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elô. (/OTSZ 592. § (5) bek.).

1.5.1. Megtéríti a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

a) a káresemény elôtt zárt nyílászáróján és/vagy

b) az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített és karbantartott tetôfedésén keresztül,

a viharral egyidejûleg beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban, továbbá

c) megtéríti a vihar által az építésügyi szabványok által elfogadott anyagú és szakszerû technológiával felrakott külsô homlokzati hôszigetelésben, a hôszigetelô elemek felszakításával okozott károkat,

d) a redônyökben okozott károkat, valamint

e) azokat a károkat, amelyeket a vihar által a biztosított vagyontárgyakra rádôlô, ráesô saját vagy idegen ingatlanról származó vagyontárgyak okoznak.

1.5.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a keletkezô légmozgások által a helyiségeken belül, valamint

b) a szabadban tartott ingóságokban, a szabadban tartott növényi kultúrákban, továbbá

c) az üveg és polikarbonát tetôkben, az épületek üvegezésében8, külsô vakolatában, burkolatában (kivéve, a hôszigetelô elemek felszakításával járó) festésében keletkezô, vihar által okozott károkat,

d) a napkollektorokban, napelemekben okozott károkat9,

e) az építésügyi szabványok be nem tartására, nem megfelelô anyagok alkalmazására, vagy az elôírt szakszerû technológia elmulasztása miatt keletkezett károkat.

1.6. Felhôszakadás

Jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minôsül, ha a 0, 5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségû csapadékvizet a szabályszerûen kialakított és karbantartott

vízelvezetô rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiségekbe ömölve a biztosított épületekben, illetve az ott elhelyezett, biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) az épületek, építmények külsô vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkezô,

b) valamint a gombásodás és penészesedés formájában jelentkezô károkat, továbbá

c) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban bekövetkezô károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

d) a csapadékvíz el/levezetô csatornáinak telítôdése miatti repedések, törések által bekövetkezô károkat,

e) a biztosított épület falazatán át felszivárgó, beszivárgó csapadék, illetve talajvíz okozta károkat,

f) a biztosított épület alapteste alá bejutó csapadék, illetve talajvíz okozta épületsüllyedés károkat.

8 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.3. pont).

9 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.7. pont).

1.7. Jégverés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a rongálódási károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények – az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített – tetôfedésében, homlokzatában, továbbá a biztosított épületek redônyeiben a jégverés vagy jégesô okoz.

Megtéríti a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a jégverés vagy jégesô által megrongált fentiek szerinti tetôfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejûleg a biztosított épületekbe beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) az épületek üveg- és polikarbonát tetôiben, az épületek üvegezésében10,

b) növényzetben11,

c) a szabadban tartott ingóságokban,

d) a napkollektorokban, napelemekben okozott károkat12, valamint

e) az épület végleges tetôfedésében keletkezett azon esztétikai károkat (pl.: horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják,

f) a káresemény bekövetkezte elôtt szilárdságában már meggyengült (feltáskázódott, málló, pergô, repedezett, stb.) homlokzatokban a jégverés által okott károkat,

g) az építésügyi szabványok be nem tartására, nem megfelelô anyagok alkalmazására, vagy az elôírt szakszerû technológia elmulasztása miatt keletkezett károkat.

1.8. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények tetôszerkezetében vagy tetôsíki ablakainak szerkezetében az építésügyi szabványok által végleges fedésként, tetôsíki nyílászáróként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépített és karbantartott tetôszerkezetben, tetôfedésben vagy tetôsíki ablak szerkezetében a hónyomás vagy jég súlya okoz.

Megtéríti a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a hónyomás vagy jég súlya által megrongált, fentiek szerinti tetôfedésen vagy tetôsíki ablakon keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejûleg a biztosított épületekbe beömlô csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Megtéríti a Biztosító a lecsúszó hó vagy jég által a biztosított épületekben okozott károkat is.

Hónyomás biztosítási eseményre vonatkozóan a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva 15 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô itt kiemelt biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a tetôsíki ablak üvegezésében13, valamint

b) az épületek üveg- és polikarbonát tetôfedésében keletkezett károkat13.

10 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.3. pont).

11 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.11. pont).

12 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.7. pont).

13 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.3. pont).

1.9. Árvíz

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élôvizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével, árvízvédelmi szempontból védettnek minôsített területen, a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban, azok elöntésével okozott.

Xxxxx feltételek alapján nem téríti meg a Biztosító a kárt, ha:

a) az nyílt ártéren vagy hullámtéren14 következett be,

b) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ennek következtében való talajmozgás okozta,

c) azt belvíz vagy talajvíz okozta.

Árvíz biztosítási eseményre vonatkozóan a Biztosító a szerzôdés létre-jöttétôl számítva 30 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási itt megjelölt eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

1.10. Földrengés

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérô földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

1.11. Földcsuszamlás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtô irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Nem tekinthetô váratlan eseménynek, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.

Jelen biztosítási feltételek alapján a Biztosító nem téríti meg a földcsuszamlás által a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban okozott károkat.

Földcsuszamlás biztosított eseményre vonatkozóan

a Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva 30 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô itt megjelölt biztosítási eseményre

a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

1.12. Kô- és földomlás

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a kô- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Jelen biztosítási feltételek alapján a Biztosító nem téríti meg a kô- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsûkben, egyéb mûtárgyakban okozott károkat.

1.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Nem ismeretlen az építmény, üreg, amelynek létezésérôl a kár bekövetkezéséig a Biztosító, a Szerzôdô, a Biztosított, vagy az illetékes hatóság tudott.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

14 Nyílt ártér: Az árvízvédelmi mûvekkel nem védett ártér, illetve a vízügyi szakhatóság által ártérnek minôsített terület.

Hullámtér: A folyó és az árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.

a) a bányák földalatti részeinek beomlásából, valamint

b) az alapok alatti talajsüllyedésbôl, a padozat alatti feltöltések ülepedésébôl származó károkat.

1.14. Idegen jármû ütközése (légi jármû ütközése is)

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító, ha nem a Szerzôdô vagy a Biztosítottak bármelyikének tulajdonában vagy használatában lévô jármû (szárazföldi, vízi vagy légi), annak alkatrésze, rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz

a kötvényen cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg a lábon álló növényekben keletkezô károkat15.

1.15. Idegen tárgy rádôlése

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító, ha a kockázatviselés helyén idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra – kívülrôl – rádôl, és ezzel a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

Idegen tárgynak minôsülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény idôpontjában nem voltak a Szerzôdô vagy Biztosítottak bármelyikének tulajdonában, illetve

használatában, nem bérelt, nem kölcsönvett, nem lízingelt tárgyak, illetve nem az ô érdekükben használták azokat

és nem a kockázatviselés helyén kerültek tárolásra.

2. A kárbiztosítás külön díj ellenében biztosítható eseményei, vagyontárgyai

Az alább felsorolt biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk a jelen feltételek alapján csak akkor térülnek meg, ha azokra a Szerzôdô a külön díjat megfizette.

2.1. Betöréses lopás, rongálás, rablás

2.1.1. Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be,

a) ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévô épület lezárt egyéni vagy közös tulajdonú helyiségébe16 erôszakkal behatol,

b) vagy olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévô járószinttôl mérve 3 méternél magasabban van,

c) ha a tettes a lopást vélhetôen ál-, hamis vagy zárfésûs kulccsal, illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külsô szemrevételezéssel erôszakos behatolásra utaló nyomot, de a független igazságügyi zárszakértô az idegen eszköz használatát igazolja,

d) ha a tettes a lopást a szerzôdés szerinti betöréses lopás vagy rablás megvalósulásával megszerezett kulccsal követte el.

15 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.11. pont)

16 Helyiség: Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterû, meghatározott rendeltetésû részét tekintjük.

Lezárt helyiség: Az a helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külsô nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:

• a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),

• a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretû tömör téglafal szilárdságával azonos értékû, vagy azt meghaladja.

Biztonsági zárnak minôsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros hengerzár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôség száma meghaladja a 10.000-et, és az egyedileg minôsített lamellás zár.

2.1.2. A Biztosító nem téríti meg a folyósokról és közlekedôkrôl eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították zárható.

2.1.3. Rongálás biztosítási esemény alapján a Biztosító megtéríti a betöréses lopás, rablás bekövetkezésével vagy annak kísérletével összefüggô rongálási károkat, beleértve az épületrongálási és épület-felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is.

2.1.4. Nem az eltulajdonításra, vagy bejutásra irányuló, szándékos rongálási károkra (vandalizmus), csak abban az esetben nyújt szolgáltatást a Biztosító, ha az ezen kockázatra vonatkozó külön díjat a Szerzôdô megfizette (IV. 2.6. pont).

2.1.5. Az egyes albetétekbôl elkövetett lopáskárok esetében az adott albetétbe történô behatolásnak kell megfelelni a 2.1.1. a)–d) pontja alatt meghatározott behatolási módok valamelyikének. A biztosított épületbe

vagy annak egy közös helyiségébe történô jogtalan, erôszakos behatolási mód még nem eredményezi az egyes albetétek lopáskárainak térítését, amennyiben azoknál nem igazolható a behatolás feltételek szerinti módja és az elôírások szerinti lezárt helyiség megléte.

2.1.6. Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a Biztosított ellen erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést

alkalmazott, illetve a személyt a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

2.1.7. A Biztosítottak egyéni tulajdonában álló és biztosított háztartási ingóságokat ért, betöréses lopás, illetve rablás biztosítási eseménybôl eredô kárt a Biztosító a feltételek

III. 5. pontjában meghatározott, alapterület arányos módon számított limitig, a biztosított értéktárgyakat a lakásokra egységesen meghatározott értékig, de azokon belül maximum a tényleges kár értékéig téríti meg.

2.1.8. A közös tulajdont képezô ingóságokat ért, betöréses lopás, illetve rablás biztosítási eseménybôl eredô kárt,

a Biztosító maximum a tényleges kár értékéig, de csak a kötvényben meghatározott limitig téríti meg.

2.1.9. A károk rendezésének feltétele a rendôrségnél tett feljelentés.

2.1.10. Amennyiben a Biztosítottak magántulajdonában álló ingóságok a szerzôdésben nem kerülnek biztosításra, jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt

tárolóból történt egyéni ingóságokat ért betöréses lopáskárt nem téríti meg, de a szerzôdés keretein belül lehetôség van ezen ingóságok egy részének fedezetbe vonására (IV. 2.16. pont)

2.2. Vízkár (vezetékes csôtörés, dugulás, háztartási gép elromlása és akváriumtörés miatt víz által okozott kár)

2.2.1. Vízkár biztosítási eseménynek minôsül

• a víz-, csatorna-, hûtési-, fûtési víz- és gôzvezetékek, valamint egyéb épületgépészeti vezetékek (napkollektorok, napelemek, geotermikus rendszerek vezetékei, stb.), törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása,

• a vezetékek dugulása,

• az épületgépészeti vezetékek tartozékainak, szerelvényeinek és a vezetékre kapcsolt háztartási gépeknek a törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, vagy a vezetékek dugulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, gôz, vagy egyéb folyadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár,

• az akvárium törése, repedése következtében kifolyó víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezô kár.

2.2.2. Megtéríti a Biztosító a kockázatviselési helyen keletkezett kár elhárításához szükséges feltárás, a kockázatviselési helyen sérült vezetékszakasz cseréjének és a helyreállításának, illetve

a kockázatviselési helyen lévô dugulás elhárításának a költségét abban az esetben is, ha a vezeték törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, dugulása a biztosított épülethez tartozó telken, a talajszint alatt következett be.

2.2.3. A sérült vezeték, vagy vezetékszakasz javításának, vagy pótlásának költségeit a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig, de maximum 6 m-ig téríti meg a Biztosító.

2.2.4. Jelen biztosítási esemény kapcsán biztosítási évenként

(a szerzôdés évfordulója szerint) lakásonként egy alkalommal megtéríti a Biztosító az akvárium törése, repedése következtében kifolyó víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezô károkat.

2.2.5. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a kár elhárításához technológiailag nem indokolt vezetékrész javításának vagy pótlásának költségeit,

b) az épület felújításával kapcsolatos károkat,

c) a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl.: csaptelepek, fûtôtestek, stb.) és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó berendezés (pl.: kazán), háztartási gép (pl.: mosó- és mosgatógép) javításának vagy pótlásának költségeit,

d) a kiömlô folyadék értékét17,

e) valamint a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô károkat,

f) az akvárium üvegezésében és tartalmában (halak, növények, szûrôk, egyéb felszerelések) keletkezett károkat.

2.3. Üvegtörés

2.3.1. Biztosítási eseménynek minôsül, és „normál” üvegbiztosítás kiegészítô keretén belül megtéríti a Biztosító a biztosított épületek szerkezetileg beépített ajtóinak és ablakainak, üvegezésében keletkezett törés és repedéskárokat, sérült üvegtáblánként max. 150.000 Ft értékig.

Amennyiben a biztosított épületben 150.000 Ft egyedi pótlási értéket meghaladó ajtóba vagy ablakba épített üvegfelületek találhatóak, azok biztosítására a különleges üvegbiztosítás kiegészítô alkalmazásával van lehetôség. Amennyiben a kiegészítôt a szerzôdés nem tartalmazza, a

„normál” üvegbiztosítás a kárt káreseményenként és sérült üvegtáblánként 150.000 Ft értékig téríti meg.

2.3.2. Korlát üveg kiegészítô alkalmazásával biztosíthatók:

a) az erkélyek és loggiák korlát üvegezése,

b) a lépcsôházi és folyosói korlátok üvegezése, valamint

c) fentiek korlátüveget helyettesítô polikarbonát felületei.

17 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.12. pont).

2.3.3. Különleges üveg kiegészítô alkalmazásával biztosíthatók:

a) a 150.000 Ft egyedi üveg pótlási értéket meghaladó szerkezetileg beépített ajtók és ablakok üvegfelületei,

b) üvegtetôk,

c) polikarbonát tetôk,

d) kirakatok,

e) üvegfalak (összefüggôen, vagy egyenként 3 m2-nél nagyobb fix üvegfelületek),

f) üvegtégla felületek,

g) kopolit üveg felületek

üvegezésében bekövetkezô törés- és repedéskárok.

2.3.3.1. A különleges üvegbiztosítás díjszámításának alapja az üvegfelületek új értéken számított pótlási, javítási költsége, amely egyben a biztosítási összeg és így a Biztosító térítésének felsô határa.

2.3.3.2. A biztosítandó különleges üvegfelület nagyságának meghatározása m2-ben az üvegezés fajtájának megfelelôen külön-külön történik. A biztosítandó alapterületek nagyságának pontatlan meghatározása közlési kötelezettségsértés, a ténylegesnél kisebb terület biztosítása esetén a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz. A Biztosító az aránylagos térítést a biztosításra megjelölt terület és a tényleges terület arányában érvényesíti. Az alapterületek pontos meghatározása a Szerzôdô feladata.

2.3.3.3. A különbözô üvegfajtákra meghatározott pótlási egységárral az adott üvegfelületet nagysága alapján kell a biztosítási összeget meghatározni.

2.3.3.4. A Biztosító a sérült üvegfelület nagysága és a kár idôpontjában aktuális biztosítási egységár alapján téríti meg a kárt. Amennyiben a pótlási egységár magasabb, mint

a szerzôdésben az adott üvegfajtára aktuálisan érvényes egységár, a pótlás többletköltsége a Biztosítottat terheli.

2.3.4. A Biztosító a sérült felülettel azonos minôségû üveg vagy polikarbonát pótlási költségét téríti meg. Amennyiben a kár helyreállításakor a kárkori helyzet helyreállítási költségénél magasabb minôségû és árfekvésû anyag kerül beépítésre, az abból adódó többletköltség a Biztosítottat terheli.

2.3.5. Üveg, korlát- és különleges üveg biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) név- és cégtáblák,

b) az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

c) kirakatszekrények,

d) tükörfelületek,

e) zuhanykabinok üvegezése,

f) az üveg felületén lévô bevonatok és fóliák (fényvédô, díszítô, stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károkat,

g) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait, valamint,

h) az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kômûves) munkák költségeit, továbbá

i) a sérült üvegfelületet rögzítô tartószerkezet elhasználódása vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségeit,

j) a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többlet költségeket18.

2.4. Beázás (tetôn és panelhézagon keresztül)

2.4.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a biztosított épületek

• építészeti szabályoknak megfelelôen végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával kialakított és karbantartott tetôfedésén,

• panelhézag szigetelésén és

• a káresemény elôtt zárt nyílászáróján

keresztül beáramló csapadék (esô, hó) vagy a szél által befújt porhó által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.4.2. Jelen biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatás igénybevételére egy biztosítási éven belül lakásonként (albetétenként) és közös helyiségenként egy-egy alkalommal van lehetôség.

2.4.3. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító szolgáltatásának feltétele a káreseményt kiváltó ok megszüntetése (a tetôfedés, panelhézag, nyílászáró kijaví(tta)tása, felújítása), illetve az ezt igazoló bizonylatok Biztosítónak való bemutatása.

2.4.4. A tetôszerkezet, illetve a falszigetelés építészeti, mûszaki szabályoknak megfelelô állapotát és karbantartásának utolsó idôpontját a Biztosítottnak kell igazolnia.

2.4.5. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg a beázást elôidézô ok megszüntetésével (tetôjavítás, karbantartás, panelhézag szigetelés, nyílászáró javítás vagy csere) kapcsolatos költségeket.

2.5. Füst- és koromszennyezés

2.5.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a hirtelen és váratlan fellépô károkat, melyeket a tûzkár nélküli füst- és koromszennyezés okoz a biztosított vagyontárgyakban.

2.5.2. Nem téríti meg a Biztosító az olyan szennyezésekbôl eredô károkat, melyet

a) bármelyfajta dohányzás,

b) gyertya, egyéb lánggal mûködô világító berendezés,

c) párologtató eszköz, füstölô,

d) a tüzelôberendezések (pl.: kandalló, kazán, cserépkályha, konvektor, stb.) természetes mûködtetése, mûködése,

e) a Biztosítottak általi egyéb tûzgyújtás (pl.: grillezés, falevélégetés, stb.)

okoz.

2.6. Vandalizmus, leszerelés, graffiti

2.6.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító a biztosított épületek és építmények külsô felületén vagy a talajhoz rögzített, használati jellegénél fogva szabadban lévô épület-felszerelési tárgyak:

• kaputelefon külsô egysége,

• kapunyitó motor,

• klíma, szellôztetô rendszer,

• kamera, külsô riasztó egység,

• postaláda,

18 Amennyiben a sérült üvegtábla cseréje csak a bennfoglaló szerkezet (pl. bejárati ajtó lap, stb.) teljes cseréjével oldható meg, a Biztosító kizárólag a sérült üvegfelület méretére és minôségére vetített üvegezés költségeit vállalja megtéríteni, a teljes szerkezet cseréjét nem.

• kerítés és kapu elemek,

• sorompó,

• épület bejárati ajtó,

• rögzített lámpatest, rögzített játszótéri játék, rögzített pad,

• ereszcsatorna,

• villámhárító-, antenna- és kábel tv rendszer,

• szennyvíz átemelô szivattyú, valamint hôszivattyú

rongálás, leszerelés és eltulajdonítás miatti helyreállítási és újra-beszerzési költségét, valamint

• a kültéri graffitik miatti helyreállítási költségeket.

2.6.2. Graffiti szennyezés esetében a Biztosító elsôdlegesen a károsodott felület indokolt tisztítási költségét téríti meg, amennyiben az mûszakilag nem kivitelezhetô vagy nem járt eredménnyel, akkor a felület újrafestésének költségét.

2.6.3. A Biztosító térítésének feltétele:

• a rendôrségnél tett feljelentés,

• az ingatlan udvarán történô károkozás esetén, a biztosított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel rendelkezzen.

2.6.4. A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint), az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését19.

2.6.5. Nem téríti meg a Biztosító:

a) az elhasználódásból, nem rendeltetés-szerû használatból, karbantartás elmulasztásából, vagy karbantartási hibából adódó károkat,

b) az épület közvetlen utcafronti homlokzatán elhelyezett klíma, kamera és riasztó egységeket, ha azok rögzítési magassága a közterületi járószinttôl 3 m-nél alacsonyabb,

c) az utcafronti színesfém ereszcsatornák levezetô elemeiben leszereléssel, eltulajdonítással okozott károkat,

d) a kaputelefon rendszer külsô egységének megrongálása, lopása által a belsô (erôsítô) egységekben keletkezett károkat,

e) az antenna- és kábel tv rendszer megrongálása, lopása által a rá kapcsolt berendezésekben keletkezett károkat,

f) a külsô határoló falazatokon belül lévô közös használatú helyiségek (lépcsôházak, folyosók, stb.) falazatán, burkolatán, nyílászáróinak belsô felületén lévô graffitik letisztításának és újrafestésének költségeit,

g) az épület bejárati ajtajának üvegezésében keletkezett károkat (ez üvegbiztosítás keretében térülhet).

2.7. Napkollektorok, napelemek biztosítása

2.7.1. Biztosítási eseménynek minôsül és külön díj megfizetése ellenében megtéríti a Biztosító a kockázatviselés helyén lévô, a közösség tulajdonát képezô, az elôírásoknak és szabványoknak megfelelôen rögzített napkollektoroknak és napelemeknek

a) az alapbiztosítási eseményekbôl bekövetkezô törés és repedéskárait, továbbá

19 Jelen biztosításban nincs lehetôség fedezetfeltöltésre (Általános feltételek

VIII. 4. pont).

b) a biztosított épületek tetôszerkezetén vagy 2 m feletti homlokzati felületén elhelyezett napkollektorokban és napelemekben vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kárait.

2.7.2. A vandalizmussal, eltulajdonítással okozott károk rendezésének feltétele a rendôrségen tett feljelentés.

2.7.3. A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint), az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését19.

2.7.4. Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése:

• a napkollektorok, napelemek gyártási, szállítási vagy telepítési hibájával összefüggésbe hozható törés, repedés károkra,

• a homlokzaton 2 méter alsó élmagasság alatt vagy a talajszinten elhelyezett elemekben az alapbiztosítási eseményeken kívüli bármely okból adódó törés, repedés károkat, valamint a

vandalizmussal, eltulajdonítással okozott károkat.

2.8. Felvonó biztosítás

2.8.1. A szerzôdés alapbiztosítási és választott kockázati eseményein túlmenôen, biztosítási eseménynek minôsül a biztosított épületben található liftek (személy-, teher- és gépjármûfelvonó), véletlen, váratlan, elôre nem látható, formában fellépô törés vagy egyéb mûszaki jellegû – de kizárólag gépészeti, épületgépészeti elemek – kára,

• rongálási (vandalizmus),

• géptörési, és

• gépbaleseti, okból következôen.

2.8.2. A biztosítás kiterjed az üzembe helyezett liftekre, függetlenül attól, hogy üzemelnek, vagy állnak. Biztosítási esemény, ha kár az alábbi okok valamelyike vagy többek együttes hatására keletkezik:

• anyag-, tervezési- vagy kivitelezési hiba,

• önrezonancia, alkatrész kilazulás,

• hibás beállítás, szabályozás,

• rossz elhelyezés, beépítés,

• túlterhelés,

• túlhevülés,

• túlpörgés,

• rövidzárlat, szigetelési hiba,

• mérô-, szabályozó-, vezérlô- és biztonsági berendezések meghibásodása,

• váratlan külsô erôhatás,

• szándékos rongálás, vandalizmus.

2.8.3. Nem terjed ki a biztosítás azokra a károkra, amelyek

a) próbaüzem,

b) szándékos túlterhelés,

c) a hatóságilag elôírt karbantartási, üzembiztonsági ellenôrzések elmaradásából,

d) a lift mûszaki ellenôrzésére jogosult szakhatóság döntésének végre nem hajtásából,

e) a karbantartás súlyosan gondatlan elhanyagolása miatt keletkeztek.

2.8.4. Nem téríti meg a Biztosító azon vandalizmusból, rongálásból eredô károkat sem, amelyek kizárólag a liftajtó, liftszekrény festésében okoztak esztétikai jellegû károkat, amelyek a lift mûszaki, gépészeti mûködését, mûködtetését nem befolyásolják.

2.8.5. Nem téríti meg a Biztosító

a) lift alkotóelemeinek természetes elhasználódásából,

b) a fokozatos állagromlásból,

c) a gyakori elhasználódás miatt sûrûn cserélendô alkatrészekben keletkezô,

d) a gépkönyv nem megfelelô vezetése miatt ellenôrizhetetlen, bizonyíthatatlan és

e) a következményi károkat,

f) az esemény kapcsán akár a Biztosítottaknál, akár harmadik személynél az eseménnyel okozati összefüggésben álló egyéb károkat.

2.8.6. A Biztosító a kár rendezéséhez minden esetben kéri a karbantartási napló, gépkönyv bemutatását.

2.8.7. A Biztosító szolgáltatásának felsô határa liftenként és káreseményenként nem haladhatja meg az 828.000 Ft-ot, éves szinten (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint) az

2.480.000 Ft-ot20.

2.8.8. A biztosítandó liftek számának pontatlan meghatározása közlési kötelezettségsértés, a ténylegesnél kevesebb számú lift biztosítása esetén a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz, amelyet a biztosított liftek száma és a biztosított épületben ténylegesen lévô liftek számának arányában

érvényesít. A liftek számának pontos meghatározása a Szerzôdô feladata.

2.9. Géptörés biztosítás

2.9.1. A szerzôdés alapbiztosítási és választott kockázati eseményein túlmenôen, biztosítási eseménynek minôsül a biztosított épületben található,

• az épület fûtési- és meleg víz ellátását szolgáltató kazán, hôközpont, valamint

• szellôztetô rendszer

véletlen, váratlan, elôre nem látható formában fellépô törés vagy egyéb mûszaki jellegû – de kizárólag gépészeti, épületgépészeti elemek – kára,

• géptörési,

• gépbaleseti és

• rongálási (vandalizmus) okból következôen.

2.9.2. Géptörés a kazán, hôközpont, szellôztetô rendszer gépi berendezéseinek véletlen, váratlan, elôre nem látható formában fellépô töréskára, amely azok részleges vagy teljes mûködésképtelenségét eredményezi.

2.9.3. Gépbaleset a kazán, hôközpont, szellôztetô rendszer gépi berendezéseinek véletlen vagy szándékos (vandalizmus) külsô erôhatás, baleset miatt bekövetkezô, mechanikai sérüléssel együtt járó kára, amely részleges vagy teljes mûködésképtelenségüket eredményezi.

20 Jelen biztosításban nincs lehetôség fedezetfeltöltésre (Általános feltételek

VIII. 4. pont).

2.9.4. A biztosítás kiterjed:

a) az üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy azok éppen üzemelnek vagy állnak,

b) javítás, karbantartás, áthelyezés céljából leszerelés, felszerelés vagy mozgatás alatt álló gépekre.

2.9.5. A biztosítás nem terjed ki a mûszaki elhasználódás, vagy avultság miatt az üzemeltetésbôl kivont eszközökre.

2.9.6. Géptörés, gépbaleset biztosítási káreseménynek kizárólag az minôsül, ha a kár oka:

a) anyaghiba,

b) tervezési vagy kivitelezési hiba,

c) önrezonancia, alkatrészek kilazulása,

d) hibás beállítás vagy szabályozás,

e) rossz elhelyezés, telepítés,

f) automata, illetve önolajozási rendszer esetén a kenés kimaradása,

g) túlterhelés,

h) túlhevülés (kivéve a hônek, lángnak rendeltetésszerûen kitett berendezések),

i) túlpörgés (centrifugális erô hatása),

j) túlnyomás (kivéve robbanás),

k) a berendezésben fellépô vízhiány,

l) rövidzárlat, szigetelési hiba,

m) mérô-, szabályozó-, vezérlô-, és biztonsági berendezések meghibásodása,

n) a gépet üzemeltetô kezelô hibája, figyelmetlensége, szakmai tévedése,

o) egyéb, külsô mechanikus hatásra, véletlen, váratlan formában bekövetkezô baleseti jellegû károsodás,

p) szándékos rongálás, vandalizmus.

2.9.7. Nem terjed ki a géptörés biztosítás fedezete azokra a káreseményekre, amelyek a gép

a) próbaüzeme,

b) jogellenes szándékos vagy súlyosan gondatlan túlterhelése,

c) a kockázatviselési helyen kívüli szállítása során keletkeztek,

d) alapvagyon és a kiegészítô biztosítási feltételek szerinti biztosítási eseménynek minôsülnek,

e) pusztán esztétikai sérülések, amelyek a gép rendeltetésszerû mûködtetését nem befolyásolják,

f) az esemény kapcsán akár a Biztosítottaknál, akár harmadik személynél az eseménnyel okozati összefüggésben álló egyéb károkra.

2.9.8. Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a kár oka:

a) a károkozó felelôsségbiztosítása alapján téríthetô káresemény,

b) a gép, gépalkatrész természetes elhasználódása,

c) a gép lassú fokozatos állagromlása (korrózió, kopás, felületek karcolódása, vízkövesedés, szennyezôdés),

d) lassan végbemenô deformálódás-, törés-, repedés-, réteges hasadás, hibás csôcsatlakozás, tömítések javítása, illetve cseréje,

e) radioaktív szennyezôdés.

2.9.9. A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a) a gyakori használat miatt sûrûn cserélôdô alkatrészekben, porlasztóban, tûzálló burkolatokban, védôrácsozatban, fogaskerekekben, összekötô kábelekben és tömlôkben, tömítésekben, szûrôkben és szitákban, továbbá csomagolóanyagokban keletkeztek,

b) amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerzôdés (garancia, szavatosság) alapján bármely harmadik felet kártérítési kötelezettség terheli,

c) a biztosítási szerzôdés megkötésekor már fennálló hibák, hiányosságok következményei és a Biztosított elôtt a biztosítási szerzôdés megkötésekor ismertek voltak,

d) géptörés miatti üzemszünetbôl eredô veszteségek,

e) kötbérek, bírságok, stb.,

f) következményi károk.

2.9.10. A Biztosító a kár rendezéséhez minden esetben kérheti a berendezések üzemeltetésével kapcsolatos dokumentumok (karbantartási napló, gépkönyv, stb.) bemutatását.

2.9.11. A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint), az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését21.

2.9.12. Géptörés, gépbaleset biztosítási eseményre a szerzôdés

50.000 Ft káreseményenkénti levonásos önrészesedést tartalmaz, mely önrészesedés alatti károk nem kerülnek térítésre, az ezt meghaladó károk összegébôl pedig a Biztosító 50.000 Ft-ot levon.

Két különbözô berendezés egyidejû, de egymástól független meghibásodása két biztosítási eseménynek tekintendô.

2.10. Állati kártevôk okozta károk és kerti veszélytelenítés kiegészítô kockázat

Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító

a) a biztosított épületek homlokzati hôszigetelésében, festésében, szakszerûen kialakított tetôszerkezetének, padlásterének hôszigetelésében, valamint a külsô épületgépészeti elemekben és vezetékekben madarak, denevérek, rágcsálók, rovarok,

b) a biztosított épületekben, építményekben vadállatok által okozott károk helyreállítási,

c) a madarak elpusztulása vagy ürüléküknek felhalmozódása miatt eltömôdött esôcsatorna tisztításának,

d) a biztosított épületek homlokzatán, tetôszerkezetén, padlásán, vagy egyéb hézagos szerkezeteibe, illetve az építményekre a szerzôdéskötést követôen befészkelt darazsak, méhek, madarak, denevérek, rágcsálók szakszerû eltávolításának költségeit,

e) kockázatviselési helyen bekövetkezett alapbiztosítási esemény miatt (IV. 1. pont) a biztosított épület udvarán, kertjében megrongálódott, emberi életet, testi épséget, vagy a biztosított épületek, medence, vagy építmények épségét veszélyeztetô kerti növényzet, valamint

f) amennyiben a szerzôdés kerti növényzet biztosítási eseményre is kiterjed, a Biztosítási eseménybôl adódóan elpusztult növények, növényi részek eltávolításának, elszállításának és megsemmisítésének költségét.

2.10.1. A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint), az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott károk térítését21.

2.10.2. A Biztosító szolgáltatási összegébôl levonásra kerül az esetlegesen hasznosítható növényi maradványok értéke.

2.10.3. Nem téríti meg a Biztosító a tetôszerkezetek, padlások hôszigetelésében okozott állati károkat, amennyiben a szakszerûtlen és/vagy hiányos kialakítás, vagy a karbantartás elmulasztása tette lehetôvé a károkozók bejutását.

2.10.4. Nem téríti meg a Biztosító azon állati károkat, amelyek kialakulásának kezdete a szerzôdéskötés idôpontja elôtti.

2.10.5. Nem téríti meg a Biztosító a vihar, jégesô, jégverés miatt sérült növények pusztán esztétikai vagy egészséges továbbfejlôdésük miatt szükségessé váló metszés költségeit.

2.11. Kerti növényzet biztosítás

2.11.1. Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosított épület ingatlanának területén található telepített növényzet (fák, bokrok, tuják, sövények, stb.) az alapbiztosítási

eseményekben foglaltaknak, illetve udvari csôtörés feltáró munkálatai miatt elpusztul.

Állandóan lakott épület esetében megtéríti a Biztosító a növényzetben vandalizmussal okozott károkat, amennyiben a biztosított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel van határolva.

2.11.2. Jelen szolgáltatás keretében a Biztosító külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosítási esemény miatt elpusztult növények, az eredeti állapotot pótló újratelepítésével járó költségeket, de nem terjed ki az elmaradt haszonra.

2.11.3. Vandalizmussal okozott kár esetén a Biztosító térítésének feltétele a rendôrségnél tett feljelentés.

2.11.4. A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint), az ajánlaton, illetve

a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.22

2.11.5. Nem téríti meg a Biztosító:

a) nem állandóan lakott épület esetében a vandalizmussal okozott károkat,

b) a Biztosítottak által jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott rongálási károkat,

c) gyepesítés, füvesítés költségeit,

d) a növényzet elpusztulása miatt elmaradt termés értékét,

e) az újratelepített növényzet, és a károsodott növények közötti fejlettségi-, méretbeli eltérések okozta értékkülönbözet okozta károkat,

f) a sérült, elpusztult növényzet letermelésének, elszállításának és megsemmisítésének költségeit.

21 Jelen biztosításban nincs lehetôség fedezetfeltöltésre (Általános feltételek

VIII. 4. pont).

22 Jelen biztosításban nincs lehetôség fedezetfeltöltésre (Általános feltételek

VIII. 4. pont).

2.12. Elfolyt víz biztosítása

2.12.1. Megtéríti a Biztosító a biztosított épületben vagy annak ingatlanán bekövetkezett csôtörés miatt elfolyt vezetékes víz igazolt értékét.

2.12.2. A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint) 1 alkalommal, az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a csôtörés következtében elfolyt víz értékét22.

2.12.3. A kárrendezés elôfeltétele a területileg illetékes vízszolgáltató által, a biztosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétôl számított 1 éves idôtartamra visszamenôleg.

2.12.4. Nem téríti meg a Biztosító:

a) az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat,

b) a Biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejû átlagos vízfogyasztásának értékét,

c) a káreseménnyel egyidejûleg öntözésre vagy medencefeltöltésre felhasznált víz értékét.

2.13. Közös tulajdonú ingóságok biztosítása

2.13.1. Közös tulajdonú ingóságok (II. 2.3. pont) biztosítása esetén a biztosítási ajánlaton, illetve kötvényen feltüntetett

összeghatárig a Biztosító kockázata kiterjed a kockázatviselés helyén tárolt közös tulajdonú ingóságokban a választott biztosítási események által okozott károkra.

2.13.2. Továbbá biztosítási évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint) egy alkalommal megtéríti a Biztosító a közösség tulajdonában lévô szeméttárolók (kukák) – a szemétszállítás napján, a biztosított épület elôtti közterületrôl történô – ellopásával vagy felgyújtásával okozott kárt.

2.13.3. A Biztosító a szeméttároló pótlási költségét a közös tulajdonú ingóságok biztosítási összegén belül, a közösség számára kiállított vételi számla ellenében téríti meg.

2.13.4. Az eltulajdonítással, felgyújtással okozott. okozott károk rendezésének feltétele a rendôrségen tett feljelentés.

2.14. Közös készpénz biztosítása

2.14.1. A Közös készpénz biztosítási fedezet kiterjed a lakóközösség közös vagyonát képezô, a közös képviseletet ellátó személy által összegyûjtött, kezelt, a kockázatviselés helyén lévô közös helyiségben, vagy a közös képviseletet ellátó személy kockázatviselés helyén lévô lakásában tárolt készpénz állományban

• tûz,

• robbanás,

• betöréses lopás, rablás biztosítási események által, valamint

• a kockázatviselés helyén kívül bekövetkezô küldöttrablás esemény által okozott károkra.

2.14.2. A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint) 1 alkalommal, az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a 2.14.1. pontban felsorolt eseményekbôl adódó károk térítését23.

23 Jelen biztosításban nincs lehetôség fedezetfeltöltésre (Általános feltételek

VIII. 4. pont).

2.14.3. 100.000 Ft értékhatár felett a készpénzt értéktárolóban (páncélszekrény, fali széf, bútorszéf) kell tartani. Betöréses lopás esetén a Biztosító a 100.000 Ft értékhatár feletti károkat az értéktároló MABISZ minôsítése szerinti értékig téríti a meg a biztosítási összegen belül.

2.14.4. Nem téríti meg a Biztosító a kárt, amennyiben az értéktároló kulcsát nem megfelelô módon (az

értéktárolóval azonos helyiségben vagy nem lezárt helyiségben) tárolták és az illetéktelen személy a kulcs megszerzésével tulajdonította el a készpénzt.

2.14.5. Küldöttrablás biztosítási esemény akkor következik be, ha

a jelen szabályzat IV. 2.1.6. pontja szerinti rablás közvetlenül a biztosított épület közös képviseletét ellátó személy, vagy

a biztosított lakásszövetkezet tisztségviselôje ellen irányul a kockázatviselés helyén kívül – Magyarország területén –, miközben a közösség ügyeinek intézése érdekében nála tartott készpénzt eltulajdonítják.

2.14.6. A küldöttrablás biztosítási eseménybôl adódó kárt a Biztosító abban az esetben téríti meg, amennyiben a kirabolt személy a pénzt az esemény idôpontjában és helyszínén a közösség ügyeinek intézése érdekében jogosan tartotta magánál.

2.14.7. Az eltulajdonítással okozott károk rendezésének feltétele a rendôrségen tett feljelentés.

2.15. Garázsban tárolt személygépkocsik, motorkerékpárok biztosítása

2.15.1. Biztosítási eseménynek minôsül, ha a biztosított épület garázsá(ai)ban tárolt személygépkocsik és motorkerékpárok az alapbiztosítási eseményekben és a kiegészítô vízkárbiztosításban foglaltaknak megfelelôen a biztosított garázsban károsodnak, amennyiben ezen kockázatok

után a díjat megfizették. Megtéríti továbbá a Biztosító a személygépjármûveknek és motoroknak a biztosított

garázsban történô eltulajdonítási kísérletével, vagy feltörésével okozott rongálási kárait.

2.15.2. Biztosított vagyontárgy jelen biztosítás alapján, a biztosított épület

• természetes személy tulajdonostársainak (társasházi-, lakásszövetkezeti tagok),

• természetes személyiségû bérlôinek és

• velük együtt élô hozzátartozóiknak, valamint

• a hozzájuk vendégként érkezô személyeknek

forgalmi engedély szerint, személyi tulajdonát képezô személygépjármûvei, rendszámmal rendelkezô motorkerékpárjai és azok gyárilag vagy utólag beépített jogszabály által nem tiltott alkatrészei, tartozékai.

2.15.3. Amennyiben a biztosított jármû rendelkezik bármely biztosítónál érvényes casco biztosítással, jelen biztosítási fedezet, kizárólag csak a meg nem térülô kárra terjed ki.

2.15.4. Az eltulajdonítási kísérlettel, feltöréssel okozott kár esetén a Biztosító térítésének feltétele a rendôrségnél tett feljelentés.

2.15.5. A biztosítással nem fedezett esetek

a) Nem téríti meg a Biztosító azon kárösszeget, amelyet a Biztosított más biztosítási szerzôdés alapján megkapott vagy másképp megtérülhet (pl. casco, bármely felelôsségbiztosítás).

b) Nem téríti meg a Biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan kárt, amely nem az alapbiztosítási és vízkár-biztosítási feltételekben foglalt okból, vagy nem a biztosított jármû eltulajdonítási kísérletével vagy feltörésével kapcsolatban keletkezett.

c) Nem térülnek meg a biztosított jármûvek sikeres ellopásával (a gépjármû önkényes elvétele), elrablásával keletkezett károk.

d) Nem térülnek meg a személygépjármû vagy motor sikeres feltörésének következtében az abban tárolt vagyontárgyak eltulajdonításával okozott károk.

e) Tûz-, robbanáskár esetén nem térül azon jármûben keletkezett kár, amelybôl hatóságilag igazolhatóan kiindult a tûz, vagy robbanáskár.

f) Nem terjed ki a fedezet a bérelt, kölcsönvett, lízingelt jármûvekre, valamint a rendszámmal nem rendelkezô motorokra.

g) Nem téríti meg a Biztosító a kockázatviselés helyén, de nem garázsokban, épületnek nem minôsíthetô helyen, szabadban tárolt személygépkocsikban és motorokban keletkezett károkat.

2.15.6. Biztosítási szolgáltatások

a) A Biztosító szolgáltatása sérült jármûvenként és káreseményenként maximum 4.538.000 Ft-ig terjed.

b) Megtéríti a Biztosító, a bármely biztosítótársaságnál casco biztosítással rendelkezô károsultaknak, a jelen szerzôdésben foglalt biztosítási esemény miatt, ki nem fizetett önrészesedést, maximum az elôzô pontban meghatározott limitig.

c) A biztosítási díjat az épületben található gépkocsi állások (garázshelyek) után kell megfizetni. Amennyiben

a biztosított gépkocsi állások száma kevesebb, mint a tényleges helyek száma, úgy a Biztosító a károkat a biztosított és a tényleges gépkocsi állások arányban téríti meg.

d) Amennyiben a káresemény idôpontjában a garázsban több jármû parkolt, mint a hivatalos és így a biztosításban megjelölt álláshelyek száma, a Biztosító a károkat az álláshelyek száma és a ténylegesen garázsban parkoló jármûvek számának arányában téríti meg.

e) Amennyiben valamely álláshely tulajdonos/használó azonos álláshelyen több jármûvet parkoltat

(a személygépjármûve mellett parkol motorja is), vagy

a rendelkezésére álló álláshely nagyságának elégtelensége miatt a motorját nem álláshelynek minôsített garázsrészen parkoltatja, a Biztosító a jármûvenkénti

és káreseményenkénti szolgáltatási összeget a két vagy esetlegesen több jármûre együttesen fizeti ki.

f) A Biztosító a magyarországi átlagos alkatrész árak és átlagos munkadíjak szerinti helyreállítás költségeit téríti meg, az alábbi pontokban meghatározott avultatási elvek figyelembe vételével.

g) Ha a sérült alkatrész javítható, akkor a javítás költségeit, amennyiben nem javítható, akkor a csere költségeit téríti meg a Biztosító, a fentiekben meghatározott módon.

h) Ha az alkatrész vagy tartozék nem javítható, a kárösszeg megállapításának az alapja belföldi kereskedelmi forgalomba hozott új alkatrésznek vagy tartozéknak az átlagos fogyasztói ára, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás).

i) Teljes kár (totálkár) esetén a Biztosító a gépjármû maradványértékkel csökkentett káridôponti értékét téríti meg.

j) A jármûmaradványt (roncsot) a Biztosító nem köteles átvenni.

k) A káridôponti érték alapján történô teljes kár (totál kár) térítése csak akkor indokolt, ha a sérült jármû

helyreállítása gazdaságtalan, azaz helyreállításának várható költsége eléri a káridôponti értékének a 70%-át.

l) A jármû káridôponti értéke az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a károsult azonos használati értékû jármûhöz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott jármûnek a káresemény napján érvényes magyar Eurotax katalógusban feltüntetett használt ára.

m) A Biztosító a káresemény folytán sérült felületek fényezésének

– a javítási technológia szerinti – költségeit téríti meg.

A karosszéria teljes fényezését a Biztosító akkor téríti meg, ha a sérült rész a teljes külsô felületnek több mint 70%-a.

n) A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült légzsákot és tartozékait csak a jármûtípusnak megfelelô magyarországi márkaszerviz által adott igazolás alapján téríti meg.

2.15.7. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki:

a) a jármûben keletkezett értékcsökkenésre,

b) a sérült jármû más jármûvel történô pótlásának járulékos költségeire (pl.: bérautó),

c) a jármûhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra (pl. elmaradt haszon stb.),

d) a jármû szállítmányára, az abban tárolt ingóságokra (kivéve a kötelezô tartozékok és gyerekülés),

e) a jármû helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés elôtti vizsga díjára,

a forgalomba helyezés egyéb költségeire,

f) hajtó, kenô, teljesítménynövelô, kopáscsökkentô olajadalék anyagokra, üzemanyagra,

g) a helyreállítás során, a jármûvön végzett változtatásokkal, teljesítménynöveléssel, minôségjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségekre.

2.16. Közös tárolóból eltulajdonított egyéni ingóságok biztosítása

2.16.1. A lakók egyéni tulajdonát képezô háztartási ingóság fedezet megkötése nélkül, jelen biztosítási esemény kapcsán megtéríti a Biztosító a biztosított épület részét képezô, a lakóközösség közös tulajdonában lévô tárolóiban elhelyezett, a lakók egyéni tulajdonában lévô, háztartási ingóság kategóriába tartozó babakocsi, rokkant-kocsi, kerekesszék, kerékpár, roller, síléc, snowboard, szánkó, sí- és kerékpár tartó betöréses lopással (IV. 2.1.1. pont) okozott kárait.

2.16.2. A károk térítésének feltétele:

• a közös tároló védettsége megfeleljen a minimális mechanikai védelem követelményeinek,

• a károkozás a lezárt tárolóba történô erôszakos behatolással történt,

• a kárt nem biztosított személy, hanem idegen, harmadik személy okozta,

• a rendôrségnél tett feljelentés.

2.16.3. Jelen biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatás biztosítási évenként (a szerzôdés évfordulója szerint) és lakásonként

1 alkalommal, lakásonként max. 128.000 Ft-ig, de maximum a tényleges kár mértékéig vehetô igénybe24.

24 Jelen biztosításban nincs lehetôség fedezetfeltöltésre (Általános feltételek VIII. 4. pont).

2.16.4. Amennyiben az eltulajdonított vagyontárgyra a Biztosított rendelkezik bármely biztosítónál érvényes, betöréses lopás kockázatot tartalmazó lakásbiztosítással, jelen biztosítási fedezet az ott meg nem térülô károkat fedezi.

2.16.5. A biztosítás nem terjed ki:

a) a tárolóban az ingóságokat ért egyéb eseményekbôl adódó károkra, valamint

b) a 2.16.1. pontban nem felsorolt egyéb, a közös tárolóban elhelyezett ingóságokra, továbbá

c) a folyósokról, lépcsôházakból és közlekedôkrôl eltulajdonított vagyon-tárgyra még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították vagy megrongálták zárható, valamint

d) nem téríti meg a Biztosító azon kárösszeget, amelyet a Biztosított más biztosítási szerzôdése alapján vagy egyébként megkapott, vagy másképp megtérül (pl. egyéni lakásbiztosítás).

3. A kárbiztosítás külön díj nélküli eseménye

3.1. Építés-szerelés biztosítás

Az építés, bôvítés, felújítás, korszerûsítés alatt álló épületek, épületrészek, építmények esetében a Biztosító építés-szerelés biztosítási védelmet nyújt, melynek értelmében a biztosítási szerzôdés feltételeinek változatlan érvényben hagyásával

a szerzôdés kiterjed a biztosított épületek, épületrészek, építmények szerkezetileg kész állagára, azok beépített és még be nem épített alkotórészeire és tartozékaira, valamint az épület-felszerelési tárgyakra, a biztosítási szerzôdésben az épületek vagyoncsoportra megkötött biztosítási események

vonatkozásában. Továbbá az építés/szerelés alatt álló épületek, épületrészek, építmények vonatkozásában fedezetet nyújt

az építési folyamat közben bekövetkezô elôre nem látható, hirtelen és váratlan események következtében bekövetkezô helyreállítást igénylô károkra.

Kizárások

A Biztosító az Általános szerzôdési feltételek érvényben hagyása mellett sem tartozik térítést nyújtani:

a) bármely következményi kárért, beleértve a kötbért, késedelem, nem teljesítés, vagy

szerzôdésmegszüntetés miatti veszteségeket,

b) hibás tervezés miatti veszteségekért és károkért,

c) hibás anyagok, vagy hibás kivitelezés pótlásának, javításának, vagy átvételének költségeiért, ezen kizárás csak a közvetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre, vagy károkra, melyek jól kivitelezett részekben hibás anyagok, vagy hibás kivitelezés miatt következnek be,

d) normál idôjárási viszonyok és használaton kívül helyezés miatt bekövet-kezô elhasználódásért, tönkremenetelért, korrózióért, oxidációért és értékcsökkenésért,

e) az alapbiztosítási események és a választott kiegészítô kockázatokon kívüli idôjárási hatások miatt bekövetkezô károk,

f) az építési folyamattal összefüggésben keletkezô beázási károk,

g) betöréses lopásnak nem minôsülô lopáskárok.

3.2. Zárbetét csere

A kockázatviselési kezdettôl számított 3 évente (figyelembe véve a Biztosítónál folyamatosan fennálló

elôzményszerzôdéseket is) lépcsôházanként egy alkalommal

a Bizitosító vállalja a biztosított épületek bejárati ajtajának (épület kapujának) kopás, elhasználódás miatt sérült, tönkrement zárának pótlását a meglévô kulcsokhoz.

A Biztosító kizárólag a meglévô kulcsok alapján történô zárbetét pótlás költségét téríti, nem vállalja új zár és a lakások számához szükséges új kulcsok pótlását.

V. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Szolgáltatásra jogosultak köre

A Biztosító szolgáltatására a károsodott Biztosított jogosult. A Biztosító a szolgáltatásokat az alábbiak szerint teljesíti:

1.1. A kizárólagos használatban lévô, valamint kizárólagos tulajdonú épületrészekben (pl. lakásokban) bekövetkezô károk esetén:

• a lakás tulajdonosának,

• amennyiben a helyreállítást a társasház, illetve lakásszövetkezet végezteti, a társasháznak, vagy a lakásszövetkezetnek,

a károsodott albetét tulajdonosának hozzájárulásával,

• Zálogszerzôdés esetén a zálogjogosultnak térít a Biztosító a megállapodás szerint.

1.2. A közös használatban, illetve közös tulajdonban lévô épületrészek károsodása esetén:

• a társasházi lakóközösségnek, vagy a szövetkezetnek, illetve

• amennyiben a helyreállítást valamelyik albetét kizárólagos tulajdonosa végezteti, a tulajdonosnak fizeti ki a térítési összeget, a társasház, illetve lakásszövetkezet hozzájárulásával,

• Zálogszerzôdés esetén a zálogjogosultnak térít a Biztosító a megállapodás szerint.

1.3. A biztosított egyéni ingóságokat (háztartási ingóságok és/vagy értéktárgyak) ért károk esetén:

• az ingóság tulajdonosának.

1.4. A biztosított közös tulajdonú ingóságokat ért károk esetén:

• a társasházi lakóközösségnek, vagy a szövetkezetnek.

1.5. A biztosított közös tulajdonú készpénzt ért károk esetén:

• a társasházi lakóközösségnek, vagy a szövetkezetnek.

1.6. A biztosított személygépjármûveket vagy motorkerékpárokat ért károk esetén:

• a jármû forgalmi engedély szerinti tulajdonosának.

1.7. Munkanélküliségi kiegészítô esetén a szolgáltatási összeget:

• a társasházi lakóközösségnek, vagy szövetkezetnek.

2. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

2.1. A Biztosító szolgáltatásának felsô határa biztosítási eseményenként a kötvényben az adott vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg, az Általános feltételek

VIII. fejezet és jelen feltételek III. fejezet pontjainak figyelembevételével.

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbiztosítás szabályai szerint a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra terjed ki, de nem térít sérelemdíjat a biztosítási összeg keretein belül akkor sem, ha a káresemény kapcsán a Biztosított személyiségi jogai sérülnének, vagy sérültek volna.

2.2. Épületek, építmények

Megtéríti a Biztosító a biztosítási események által a biztosított épületekben, építményekben okozott károk káridôponti

új értéken számított helyreállítási költségeit, maximum a biztosítási összeg mértékéig. Az új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségû és minôségû épület építési költsége.

Azon épületeknél, építményeknél, épületszerkezeteknél, épületelemeknél, épület felszerelési-tárgyaknál, amelyeknek avultsága a kár idôpontjában meghaladta a 75%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

Avulás éves mértéke:

a) épület szerkezeti elemeknél évi 0,5%,

b) vakolatok, burkolatok, tetôfedés, épületgépészeti és villamossági elemek esetén évi 1,5%,

c) redônyök, polikarbonát felületek esetén évi 5%,

d) belsô festés esetén évi 8%.

2.3. Ingóságok

Megtéríti a Biztosító a biztosítási összeg mértékéig a biztosított ingóságokban a biztosítási események által okozott károk káridôponti javítással történô helyreállításának költségeit vagy újra beszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridôponti új értékét.

A károsodott vagyontárgyak új értéke megállapításának alapja:

• ha a termék a kár idôpontjában, hazai kereskedelemben kapható, az átlagos beszerzési ár,

• amennyiben a termék hazai kereskedelemben nem kapható, a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló termék átlagos beszerzési ára, az eltérések értékmódosító hatásának figyelembevételével.

Azoknál az ingó vagyontárgyaknál, amelyeknek avultsága a kár idôpontjában meghaladta a 85%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

2.4. Betöréses lopás biztosítási eseménynél, a Biztosító a kárt csak akkor téríti meg, ha a biztosítási esemény idôpontjában az eltulajdonított vagyontárgyak tárolására szolgáló helyiség megfelelt a Kárbiztosítás különös feltételei IV. 2.1.1. pontjában meghatározott lezárt helyiség feltételeinek.

2.5. Gépjármûvek

A Biztosító a gépjármûvekben keletkezett károk esetén új értéket nem térít, csak a kárkori értéket, a szabályzatban megállapított számítások szerint.

2.6. A szolgáltatás összegébôl minden esetben levonásra kerül

• a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke,

• valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyrôl visszaigényelhetô vagy egyéb okból már megtérült összeg,

• a károsultnak a károkozásból származó vagyoni elônye, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.

2.7. A szolgáltatás nem terjed ki:

• a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre,

• az értékcsökkenésre,

• az elmaradt haszonra,

• az elôszereteti értékre,

• a gyûjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra.

2.8. A szolgáltatás igénybevételének egyéb feltételeit az Általános feltételek XI. 1. pontja határozza meg.

2.9. A Biztosító a térítést minden esetben Forintban nyújtja.

3. Költségtérítések

3.1. A biztosítási összegen felül, biztosítási eseményenként

a) biztosítási összegre kötött szerzôdés esetében

(A Kárbiztosítás Különös feltételei III. 4. b) pont) az épületek vagyoncsoport bitosítási összegének maximum 1% -áig,

b) újjáépítési értékre kötött szerzôdés esetében

(A Kárbiztosítás Különös feltételei III. 4. a) pont) az összes albetét szám alapján, albetétenként 221.000 Ft-tal számított értékig

téríti a Biztosító a biztosított vagyontárgyak károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt:

• rom- és törmelékeltakarítás, egyszeri takarítás,

• a Biztosítottat terhelô oltás, mentés, tervezés és hatósági engedélyezés.

3.2. A kárenyhítés szükséges költségek a fentiekben meghatározott limiten belül, de a biztosítási összeg keretei között a Biztosítót terhelik. A kárenyhítés költségei abban az esetben is

a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

3.3. Ha a biztosított épületet, épületrészt biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a Biztosító a 3.1. pontban meghatározott limiten belül, de a biztosítási összeg keretei között, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, a költözés, valamint a társasház, lakásszövetkezet közös tulajdonát képezô ingóságok költöztetésének költségeit.

3.4. Bármely biztosítási esemény miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket a Biztosító csak akkor térít meg, ha a Biztosított díj ellenében az adott biztosítási eseményre biztosítást kötött.

3.5. Alulbiztosítottság esetén a Biztosító a költségeket az alulbiztosítás százalékának megfelelôen, aránylagosan téríti meg.

4. A szolgáltatás különös szabályai

Káresemény bekövetkezte esetén, a térítési összeg meghatározása

a) vagy a Biztosított és a Biztosító által közösen elfogadott elôzetes becslés,

b) vagy szakipari, kivitelezôi számla alapján történhet, a felek döntése szerint.

Amennyiben a kár rendezése kivitelezôi számla alapján történik, úgy 50.000 Ft feletti kárértéknél a Biztosító elôzetes kivitelezôi árajánlatot kér. Xxxxx elfogadását követôen a Biztosító a kivitelezést tételesen részletezô számla alapján nyújthat az elôzetesen becsült összegnél magasabb térítést.

VI. ELTÉRÉS A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A Biztosító a szerzôdés létrejöttétôl számítva

a hónyomás biztosítási eseményre vonatkozóan 15 napos, árvíz és földcsuszamlás biztosítási

eseményre vonatkozóan 30 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô itt jelzett biztosítási eseményre a Biztosító térítést nem nyújt.

Kiegészítő bővített-felelősségbiztosítás Különös feltételei

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint a szerzôdésben rögzített mértékig mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket

a Biztosított a kockázatviselés helyén, a jelen feltételekben meghatározott minôségben okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint szerzôdésen kívül okozott kárként kártérítési felelôsséggel tartozik.

Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás csak az Aegon Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Általános feltételeivel és a Kárbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás Biztosítottjai az Általános feltételek I. 3. pontjában meghatározott Biztosítottak.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a szerzôdés tartama alatt okozott és keletkezett személysérüléses – beleértve a sérelemdíjként jogszerûen megállapított igényeket is – és az ezzel kapcsolatos vagyoni károkat, valamint a szerzôdésen kívül, idegen, harmadik személynek kizárólag a kockázatviselés helyén okozott és keletkezett tárgyrongálási károkat, amelyeket a Biztosított

a) a kötvényen megjelölt épület, melléképület, építmény tulajdonosaként, használójaként, vagy ezek építtetôjeként, felújíttatójaként, vagy

b) háztartási céllal, rendeltetésszerûen gázpalackot, gáztartályt használóként okozott,

és azt – az elévülési idôn belül a biztosítási szerzôdés tartama alatt vagy legkésôbb a biztosítási szerzôdés megszûnését követô 30 napon belül – be is jelentett a Biztosítónak, feltéve, hogy azokért a magyar polgári jog szerzôdéses (személysérülésnél), illetve szerzôdésen kívül okozott károk szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. Megtéríti továbbá a Biztosító Biztosítottanként évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint), maximum az aktuális biztosítási összeg 2%-áig azokat a tárgyrongálási

károkat, amelyeket a Biztosított az 1. pontban meghatározott minôségében okozott és ezek miatt

a) a lakóközösség az egyes tulajdonostársakkal, vagy bérlôkkel szemben,

b) az egyes tulajdonostársak, illetve bérlôk a lakóközösséggel szemben,

c) a tulajdonostársak ill. xxxxxx egymással szemben érvényesítenek igényt.

3. Amennyiben a szerzôdést nem lakóépületre, hanem üzletházra vagy irodaházra kötötték, a Biztosító kizárólag az idegen harmadik személynek okozott károkat téríti meg. Nem téríti meg a Biztosító

a csoporton (közösségen) belüli (II. 2. pont) károkozásokat.

4. A jelen feltételek szerint kizárt, így nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a Biztosító:

a) a közösségen (csoporton) belüli (II. 2. pont) azon károkozásokat, melyek az épületekben a Kárbiztosítás különös feltételeiben definiált olyan biztosítási esemény következtében keletkezett, amelyre az épületre megkötött szerzôdés nem terjed ki,

b) a Biztosítottak szándékosan okoztak,

c) a Biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzésébôl eredô károkat,

d) a Biztosított szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, keresô foglalkozása végzése során, illetve azzal összefüggésben okozott,

e) azokat a károkat amelyeket a Biztosítottak

a környezet szennyezésével okoztak, továbbá

f) azokat a károkat, melyeket a Biztosítottak

a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,

g) vagy amely károk térítésének vállalása a Biztosított önként vállalt, de törvényes kártérítési kötelezettségét meghaladja.

Továbbá jelen felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján nem teljesíthetôek a biztosítási esemény által okozott tárgyrongálási, illetve vagyonkárokkal összefüggô sérelemdíjként érvényesített igények, illetve a károsodott vagyontárgy javítása/helyreállítása után fennmaradó esetleges értékcsökkenés, elmaradt haszon.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A Biztosított a tudomásra jutástól számított 30 napon belül

– a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerzôdésben meghatározott minôségben (II. 1.) okozott kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot és lehetôvé kell tenni a Biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján a Biztosított követelheti, hogy a Biztosító a szerzôdésben megállapított módon és mértékben mentesítse ôt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A Biztosító a károkat biztosítási évenként (a szerzôdés évfordulója szerint) a szerzôdésben megjelölt felsô határig téríti meg a szerzôdésben meghatározott korlátozásokkal.

2. A Biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti azonban a károsult – ha jogszabály eltérôen nem rendelkezik – nem

érvényesítheti kárigényét közvetlenül a Biztosítóval szemben. A Biztosított akkor követelheti, hogy a Biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ô egyenlítette ki.

3. Jelen biztosítás kiterjed az eljárási költségekre a biztosítási összeg keretein belül, ha e költségek és kamatok a Biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásával merültek fel. A Biztosított kérésére a Biztosító a költségeket megelôlegezheti.

4. A Biztosító jelen szerzôdés alapján bejelentett kárigények esetén nem téríti a károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

5. Ha a Biztosított (Szerzôdô) a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Szerzôdô/ Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

6. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések összegébe a biztosítási évenként meghatározott limitig a járadék tôkeértéke is beleszámítandó.

A várható járadék kifizetések tôkeértékének megállapításánál (tôkésítés) a Biztosító a járadékos várható halandóságát, az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó elôírásokat figyelembe véve jár el.

7. A Biztosító a térítés során önrészesedést nem alkalmaz.

8. Jelen biztosításban nincs lehetôség fedezetfeltöltésre, a biztosítási idôszakra kifizetett szolgáltatással csökkentett biztosítási összeget nem lehet a díj kiegészítésével az eredeti mértékre emelni. (Általános feltételek VIII. 4. pont)

V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A károsult kártérítési igényének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a Biztosító elôzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

2. Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

3. A Biztosított bírósági marasztalása a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott.

4. A Biztosítót a Biztosított súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt Biztosítottól, ha a Biztosított vagy

megbízottja az Általános feltételek szerint érdekkörébe tartozó személy, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozója a kárt jogellenesen súlyosan gondatlanul okozta.

Kiegészítő felelősségbiztosítás Különös feltételei (Általános és háziállattartói)

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint a szerzôdésben rögzített mértékig mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket

a Biztosított a kockázatviselés helyén, a jelen feltételekben meghatározott minôségben okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint szerzôdésen kívül okozott kárként kártérítési felelôsséggel tartozik.

Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás csak az Aegon Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Általános feltételeivel és a Kárbiztosítás Különös feltételeivel együtt érvényes.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás Biztosítottjai az Általános feltételek I. 3. pontjában meghatározott természetes személy Biztosítottak.

II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Amennyiben a károkozó a kötvényen feltüntetett társasház természetes személy tulajdonostársa, illetve lakásszövetkezet tagja, bentlakó bérlôje, az elôbbiekkel együtt élô hozzátartozó, úgy a Biztosító

szolgáltatásának felsô határa biztosítási évenként (a szerzôdés évfordulója szerint) és lakásonként a kötvényben/aktuális indexlevélben megjelölt egyéni felelôsségbiztosítási limit.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a Biztosító azokat a szerzôdés tartama alatt okozott és keletkezett személysérüléses – beleértve a sérelmdíjként jogszerûen megállapított igényeket is – és az ezzel kapcsolatos vagyoni károkat, valamint a szerzôdésen kívül, idegen, harmadik személynek kizárólag az Európai Unió területén okozott és keletkezett tárgyrongálási károkat, amelyeket a Biztosított, mint a

a) a kötvényen megjelölt épület, melléképület, építmény tulajdonosa, használója, vagy ezek építtetôje, felújíttatója, vagy

b) háztartási céllal (fôzés, fûtés), rendeltetésszerûen gázpalackot, gáztartályt használója okozott, vagy

c) belátási képességgel nem rendelkezô, vagy korlátozott belátási képességû személyek gondozója, vagy

d) közúti balesetet elôidézô gyalogos, vagy

e) kerékpár, rokkantjármû, kézi erôvel mûködtetett szállítóeszköz használója, vagy

f) háziállattartó1, vagy

g) szervezett kereteken kívül, hobbi-, sporttevékenységet végzô személy okozott,

és azt – az elévülési idôn belül a biztosítási szerzôdés tartama alatt vagy legkésôbb a biztosítási szerzôdés megszûnését követô 30 napon belül – be is jelentett a Biztosítónak,

feltéve, hogy azokért a magyar polgári jog szerzôdéses (személysérülésnél), illetve szerzôdésen kívül okozott károk szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

Háziállattartói minôségben gépjármûben okozott károk kizárólag abban az esetben térülnek, amennyiben az állat és a gépjármû között közvetlen fizikai kapcsolat jött létre (különösen: harapás, rúgás, ütközés, ) és a kár ezzel közvetlen vagy az ebbôl kiinduló okozati és szükségszerû összefüggésben keletkezett, kivéve az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak ésszerû, szerves összefüggést a káreseménnyel és idôben is távoliak. Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott elôre és nem is kellett elôre látnia.

2. A jelen feltételek szerint kizárt, így nem minôsül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, amelyeket:

a) a Biztosítottak szándékosan okoztak,

b) a Biztosítottak hozzátartozóiknak okoztak,

c) a Biztosított, mint 12 éves kort betöltött személy okozott és gondozója kártérítési felelôsséggel tartozna, de a gondozott ellen vagy a károkozó ellen szándékos cselekménye miatt szabálysértési, vagy büntetôeljárás indult vagy indulhatott volna, akkor is, ha büntethetôséget kizáró ok áll fenn,

d) a Biztosított szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, keresô foglalkozása végzése során, illetve azzal összefüggésben okozott,

e) a Biztosítottak jármû2 üzembentartójaként, használójaként okoztak,

f) a Biztosítottak vízi- és légi-jármû, illetve gépi meghajtású sporteszközök használatával okoztak,

g) a Biztosítottak kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármû használatával okoztak,

h) a Biztosítottak a környezet szennyezésével3 okoztak,

1 A hétköznapi értelemben vett háziállatokon (kutya, macska, sertés, stb.) túl ide soroljuk az úgynevezett hobbiállatokat is (pl. akváriumi halak, díszmadarak, aranyhörcsög, ékszerteknôs). Nem vállaljuk

a kockázatot a különbözô terráriumi állatokra (pl.: kígyók), viváriumokra (rovarok), galambokra, valamint a hétköznapi értelemben hobbi vagy díszállatoknak nem tekinthetô állatokra (ôz, majom, vaddisznó, ragadozó madarak, kis- és nagyragadozók stb.).

2 Jármû (a KRESZ meghatározása szerint): közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erôvel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejébôl 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minôsül jármûnek. Az ilyen eszközökkel közlekedô személyek gyalogosoknak minôsülnek.

3 Környezetszennyezés: 1995. évi LIII. Tv (Kvt.) A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint.

i) a Biztosítottak állati erô munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okoztak,

j) a Biztosított állatai növényi kultúrákban, okoztak,

k) a Biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzésébôl eredô károkat,

l) azokat a károkat, melyeket a Biztosítottak a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,

m) vagy amely károk térítésének vállalása a Biztosított önként vállalt, de törvényes kártérítési kötelezettségét meghaladja.

3. Nem téríti meg a Biztosító azon vagyontárgyakban okozott tárgyrongálási károkat, melyek a káresemény idôpontjában – bármely okból – a Biztosított(ak) használatában, megôrzésében voltak, függetlenül attól, hogy a károk biztosítási eseménnyel összefüggésben következtek be.

4. Továbbá jelen felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján nem teljesíthetôek a biztosítási esemény által okozott tárgyrongálási, illetve vagyon károkkal összefüggô sérelemdíjként érvényesített igények, illetve a károsodott vagyontárgy javítása/helyreállítása után fennmaradó esetleges értékcsökkenés, elmaradt haszon.

IV. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A Biztosított a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerzôdésben meghatározott minôségben (III. 1.) okozott kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot és lehetôvé kell tenni a Biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

V. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján a Biztosított követelheti, hogy a Biztosító a szerzôdésben megállapított módon és mértékben mentesítse ôt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A Biztosító a károkat biztosítási évenként (aszerzôdés évfordulója szerint) a szerzôdésben megjelölt felsô határig téríti meg a szerzôdésben meghatározott korlátozásokkal.

2. A Biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti azonban a károsult – ha jogszabály eltérôen nem rendelkezik – nem

érvényesítheti kárigényét közvetlenül a Biztosítóval szemben. A Biztosított akkor követelheti, hogy a Biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ô egyenlítette ki.

3. Jelen biztosítás kiterjed az eljárási költségekre a biztosítási összeg keretein belül, ha e költségek és kamatok a Biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásával merültek fel. A Biztosított kérésére a Biztosító a költségeket megelôlegezheti.

4. A Biztosító jelen szerzôdés alapján bejelentett kárigények esetén nem téríti a károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat, ha ezek

a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

5. Ha a Biztosított (Szerzôdô) a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Szerzôdô/ Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte,

a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

6. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések összegébe a biztosítási évenként meghatározott limitig a járadék tôkeértéke is beleszámítandó.

A várható járadék kifizetések tôkeértékének megállapításánál (tôkésítés) a Biztosító a járadékos várható halandóságát, az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó elôírásokat figyelembe véve jár el.

7. A Biztosító a térítés során önrészesedést nem alkalmaz.

8. Jelen biztosításban nincs lehetôség fedezetfeltöltésre, a biztosítási idôszakra kifizetett szolgáltatással csökkentett biztosítási összeget nem lehet a díj kiegészítésével az eredeti mértékre emelni. (Általános feltételek VIII. 4. pont)

VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A károsult kártérítési igényének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a Biztosító elôzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

2. Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

3. A Biztosított bírósági marasztalása a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott.

4. A Biztosítót a Biztosított súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt Biztosítottól, ha a Biztosított vagy megbízottja, az Általános feltételek szerint érdekkörébe tartozó személy, vagy vele közös háztartásban élô hozzátartozója a kárt jogellenesen súlyosan gondatlanul okozta.

Kiegészítő balesetbiztosítás Különös feltételei

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint a Biztosítottak részére csoportos balesetbiztosítási szolgáltatást nyújt.

Jelen kiegészítô biztosításra – ha másként nem rendelkezik –

az Aegon Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Általános feltételei és a Kárbiztosítás Különös feltételei érvényesek.

I. BIZTOSÍTOTT ÉS KEDVEZMÉNYEZETT

1. A jelen feltételek alapján Biztosított az Általános feltételek

I. 3. pontjában meghatározott, természetes személy tulajdonostársak, lakásszövetkezeti tagok, lakásbérlôk és elôbbiek hozzátartozói (Ptk. 8:1 § (1) 1. és 2. pont), akiknek a biztosítási esemény idôpontjában lakcímkártya szerinti állandó vagy tartózkodási címe az ajánlaton és a kötvényen feltüntetett kockázatviselési címen biztosított épület.

2. A jelen feltételek alapján a Biztosított életében járó valamennyi biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje maga a Biztosított, a Biztosított halála esetén az örököse.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Baleseti halál

A Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô halálos kimenetelû balesete.

2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság)

A Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô a baleset idôpontjától számított 2 éven belül kialakult, maradandó egészségkárosodást (állandó rokkantságot) okozó balesete.

A baleset idôpontjától számított 2 év elteltével a balesettel összefüggô állapotrosszabbodás címén nincs további szolgáltatási kötelezettsége a Biztosítónak.

3. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés

A Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkezô, csonttörést vagy csontrepedést okozó balesete.

III. BALESET FOGALMA

Jelen biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából baleset a Biztosított akaratától független, egyszeri, hirtelen fellépô olyan – a biztosítás tartama alatt bekövetkezett – külsô behatás, amelynek következtében a Biztosított múlékony sérülést szenved, vagy a baleset megtörténtétôl számított

1 éven belül – de még a szerzôdés érvényessége alatt – meghal, vagy 2 éven belül maradandó egészségkárosodást szenved. Múlékony sérülés a baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés.

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Xxxxxxxx halál esetére szóló biztosítás

A Biztosító kifizeti a baleset idôpontjában a baleseti halál esetére szóló aktuális biztosítási összeget (Függelék I. 1. pont).

2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás

a) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és teljes

(100%-os), a Biztosító a baleset idôpontjában aktuális

I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget fizeti ki (Függelék I. 2. a) pont).

b) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, valamint, ha a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz, a Biztosító

a baleset idôpontjában aktuális I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összegnek a rokkantság mértékével azonos százalékát fizeti ki (Függelék I. 2. b) pont).

c) Ha a baleseti eredetû rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke 1% és 9% közötti, de nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést,

a Biztosító a baleset idôpontjában aktuális II. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget fizeti ki (Függelék I. 3. pont).

2.1. Végtagok, illetve szervek elvesztése esetén a maradandó egészségkárosodás mértéke a jelen pont táblázatában foglaltak szerint, orvosi igazolás alapján kerül megállapításra. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás mértékét a Biztosító orvos szakértôje állapítja meg, legkésôbb két évvel a baleset idôpontja után.

A baleseti eredetû egészségkárosodás mértékének a Biztosító által történô megállapítása független más orvos szakértôi testület döntésétôl és a Biztosított foglalkozásától.

Testrészek egészségkárosodása Az egészségkárosodás

mértéke

• mindkét szem látóképességének

teljes elvesztése 100%

• mindkét felkar elvesztése 100%

• mindkét alkar vagy mindkét kéz elvesztése 80%

• egyik kar vagy kéz, és comb vagy lábszár együttes elvesztése(azaz felsô végtag és

alsó végtag együttes csonkolása) 85%

• mindkét comb elvesztése 80%

• mindkét lábszár vagy lábfej elvesztése 70%

• mindkét lábfej elvesztése 50%

• egyik comb elvesztése 60%

• egyik felkar elvesztése 70%

• egyik lábszár elvesztése 40%

• egyik alkar elvesztése 60%

• beszélôképesség teljes elvesztése 50%

• mindkét fül hallóképességének teljes

elvesztése 70%

Testrészek egészségkárosodása Az egészségkárosodás

mértéke

• domináns kéz elvesztése

(csukló szintjében) 50%

• subdomináns kéz elvesztése

(csukló szintjében) 40%

• egyik lábfej teljes elvesztése

(boka szintjében) 20%

• egyik szem látóképességének

teljes elvesztése 30%

• egyik fül hallóképességének

teljes elvesztése 20%

2.2. A Biztosított a kárigény bejelentésekor írásban nyilatkozhat arról, hogy balkezes.

2.3. A jelen kiegészítô balesetbiztosítás hatályba lépése elôtt bármely okból már maradandóan károsodott vagy nem ép testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

2.4. A baleseti rokkantsági szolgáltatások esetében az utolsó kifizetés százalékosan kifejezve akkora lehet, hogy a kifizetett rokkantsági szolgáltatások összesített százalékos mértéke

nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül a rokkantságot elôidézô balesetek számától.

2.5. A baleseti rokkantsági szolgáltatások teljesítésére csak akkor és annyiban köteles a Biztosító, amennyiben a rokkantságot okozó baleset még a Biztosított életében a Biztosítóhoz bejelentésre került, s a rokkantság mértékét a Biztosító megállapította.

Amennyiben a Biztosított a rokkantság megállapítását követôen, a szolgáltatás kézhezvétele elôtt meghal, úgy baleseti halál miatti szolgáltatásra a Biztosított örököse(i) jogosult(ak).

3. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítás

A Biztosító a baleset idôpontjában aktuális baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeget fizeti ki, fogtörés kivételével. (Függelék I. 4. pont)

A baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg az egy balesetbôl eredô több csonttörés, csontrepedés esetén csak egyszeresen kerül kifizetésre.

4. A kiegészítô balesetbiztosítás szolgáltatási összegébôl önrészesedés nem kerül levonásra.

V. A SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSE

1. A biztosítási eseményt az annak bekövetkeztétôl számított 8 napon belül be kell jelenteni a Biztosítónak.

2. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok a következôk:

a) a biztosítási kötvény, vagy érvényességi dokumentum a Biztosított tekintetében,

b) a díjfizetés igazolása,

c) a személyazonosságot igazoló okirat,

d) a kedvezményezettség megállapításához szükséges okirat,

e) a baleseti eredetû csonttörést, csontrepedést igazoló és a baleset utáni elsô ellátásáról szóló orvosi iratok,

f) a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodást igazoló és a baleset utáni elsô ellátásáról szóló orvosi iratok,

g) hatósági eljárás esetén, annak dokumentumai,

h) a baleseti eseményt igazoló dokumentumok,

i) halotti anyakönyvi kivonat,

j) a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány.

VI. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS KOCKÁZATKIZÁRÁS

1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a Biztosított

a) balesete a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben következett be,

b) balesetét a Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, jogellenesen idézte elô.

2. A biztosítási esemény akkor minôsül súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak, ha az a Biztosított

a) súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék, illetve annál magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be,

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetése (0,5 ezrelékes, illetve annál magasabb véralkoholszint) közben következett be,

és mindkét esetben a Biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

c) kábító vagy bódító hatású anyag, vagy egyéb vegyi anyag bódítószerként történô használatával kapcsolatos befolyásoltsága alatt, vagy azzal összefüggésben történt.

3. Jelen feltételek szempontjából a Biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll

• háborúval, polgárháborúval, forradalommal, államok közötti fegyveres összeütközéssel, háborús cselekménnyel, harci cselekménnyel, terrorcselekménnyel;

• tüntetéssel, felvonulással, sztrájkkal, munkahelyi rendbontással;

• radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, nukleáris energia károsító hatásával,

illetve annak bekövetkeztében

• HIV vírussal való fertôzöttség hatott közre.

Harci cselekménynek minôsül a határvillongás, a felkelés, a lázadás, a zavargás, a törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, idegen ország korlátozott célú harci cselekményei (például csak légi csapás vagy csak tengeri akció).

4. Jelen biztosítási feltételek szempontjából

a megemelés, a rándulás, a foglalkozási betegség (ártalom), valamint a napszúrás, a hôguta és

a fagyás nem minôsül biztosítási eseménynek.

Az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete a Biztosított beszámítási képességétôl, tudatzavart állapotától függetlenül nem minôsül biztosítási eseménynek.

5. Ha bizonyítást nyer, hogy a Biztosított halálát a kedvezményezett szándékos magatartása okozta, úgy a halált okozó kedvezményezett nem támaszthat igényt a Biztosító szolgáltatására.

Aegon Lakásdoktor Assisstance szolgáltatás

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Rt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint, a Lakásdoktor telefonos szolgálat, az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a Biztosítottak telefonhívásait és a szerzôdésben rögzített szolgáltatásokat nyújtja.

Jelen kiegészítô biztosítás csak az Aegon Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Általános feltételeivel és a Kárbiztosítás Különös feltételeivel együtt érvényes.

A szolgáltatást, a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külsô szolgáltatóval együttmûködve nyújtja. Amennyiben a Biztosító és a külsô szolgáltató közötti szerzôdés, valamely okból, akár felmondással megszûnik, a Biztosítónak joga van a jelen kiegészítô szolgáltatást

az általános felmondási szabályoktól eltérô módon, szükség esetén idôarányos díjvisszatérítés mellett felmondani.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítô biztosítás Biztosítottjai az Általános feltételek I. 3. pontjában meghatározott Biztosítottak lehetnek.

II. A SZOLGÁLTATÁSOK

1. Vészelhárítás

A Biztosító vállalja a vészelhárítási és egyéb, háztartási assistance (gyors segítség), kisiparosi kivitelezôi, javítói jellegû szolgáltatás megszervezését a következô szakmákban:

• víz-, gáz-, fûtésszerelô,

• tetôfedô,

• üveges,

• villanyszerelô,

• duguláselhárító,

• zárjavító,

• lakatos.

Vészelhárításnak tekintendô a biztosított épületben, épületgépészetben keletkezô olyan váratlan meghibásodás, károsodás, vagy egy váratlan külsô mechanikai behatás, amely sürgôs beavatkozást igényel az esetleges további károk, balesetveszély megelôzése érdekében, és a kialakult vészhelyzet elhárításéhoz valamely a e pontban felsorolt szakmai képzettség szükséges.

A vészhelyzet jellegének megállapítása, a Biztosítottal telefonon történô egyezetés alapján a Biztosító telefonos ügyintézôjének jogosultsága.

Amennyiben a kialakult vészhelyzet, a biztosítási szerzôdés valamely szabályzatában meghatározott kockázathoz kapcsolódik (pl. csôtörés, üvegtörés, viharkár), úgy a jelen szolgáltatást korlátlan számban, míg azon vészhelyzeti esetek, amelyek nem biztosítási esemény vagy olyan biztosítási esemény által okozottak, melyre a szerzôdés nem terjed ki, azok biztosítási évenként lakásonként egy alkalommal vehetôk igénybe, függetlenül attól, hogy milyen segítségnyújtásra jelentett be igényt az adott lakás Biztosítottja.

2. A vészelhárítás költségeinek átvállalása

A Biztosító vállalja, hogy az általa küldött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeit a kötvényben megjelölt mértékig a szolgáltatónak megtéríti. A felmerülô költségek jellege:

• munkadíj,

• anyagköltség,

• kiszállási díj.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülô költségek meghaladják a kötvényben/aktuális indexértesítôben rögzített limitet,

a többletköltségek a Biztosítottat terhelik.

Amennyiben az így felmerült többletköltség, a biztosítási szerzôdés valamely kockázatához kacsolódik (pl. csôtörés), úgy a Biztosított által a Lakásdoktor szakemberének megfizetett többletköltségeit, a Biztosító, a normál kárrendezési eljárás menete szerint utólag megtéríti

a Biztosítottnak.

A vészhelyzet bejelentése esetén, a Biztosító 24 órán belül megfelelô szakembert küld a helyszínre. Amennyiben a Biztosított számára csak egy késôbbi – a kárenyhítés és kármegelôzés ész-szerû határain belül legfeljebb néhány nap – idôpont megfelelô, de gondoskodott a további károk elhárításáról, a Biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és

a javítási költségeket a jelen szerzôdésben rögzített feltételek szerint vállalja.

A szakiparos által végzett tevékenységért a Biztosító

– a Biztosított és a Szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelôsséggel nem tartozik, csak annyiban, ha a szakember a megígért határidôben nem jelenik meg.

3. Szakiparosok ajánlása

A vészhelyzeten kívüli esetekben vállalja a Biztosító, hogy a bejelentett kár, hiba megszûntetése érdekében szakembert ajánl a Biztosított részére, a II. 1. pontban felsorolt tevékenységeken belül.

A nem vészlehárítás jellegû, szakemberajánlás úján igénybe vett szolgáltatás költségeit (munka-, anyag-, kiszállási díj) a Biztosított fizeti meg a szakembernek, de amennyiben az így igénybe vett szolgáltatás a biztosítási szerzôdés valamely kockázatához kacsolódik (pl. csôtörés), úgy a Biztosító, a normál kárrendezési eljárás menete szerint utólag megtéríti azt a Biztosítottnak.

III. A SZOLGÁLATÁS DÍJA

A szolgáltatás díja, a biztosítási ajánlaton, illetve kötvényen kerül meghatározásra.

A Biztosító jogosult a szolgáltatás díját évente, a szerzôdés évfordulójakor módosítani az Általános feltételekben foglaltak szerint, csak erre a kiegészítôre külön is.

Közös költség átvállalása munkanélküliség esetére kiegészítő biztosítás Különös feltételei

(Közös költség átvállalás)

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a biztosított épületben tulajdonnal és bejelentett lakcímmel rendelkezô – a közös költség fizetésre kötelezett – természetes személy, jelen feltételek szerinti munkanélkülivé válása esetén, a Biztosítottat tulajdoni hányad alapján terhelô közös költség 3 havi díjának (de maximum 13.400 Ft/hó) megfelelô szolgáltatást teljesít a Biztosított munkanélkülivé válását követôen – de legfeljebb a munkanélküliség tartamára –, a biztosított társasházi lakóközösség vagy szövetkezet részére.

Jelen kiegészítô biztosítás csak az Aegon Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Általános feltételeivel és a Kárbiztosítás Különös feltételeivel együtt érvényes.

I. BIZTOSÍTOTT

Jelen kiegészítô biztosítás szempontjából Biztosított a biztosított épületben tulajdoni hányaddal és bejelentett lakcímmel rendelkezô természetes

személy, aki a tulajdoni hányada alapján közös költség fizetésére kötelezett. Egy ingatlanrész (lakás) tekintetében az alapbiztosítás szerinti tulajdonos tekinthetô Biztosítottnak (III. 7. pont).

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. Biztosítási eseménynek minôsül, ha a kockázatviselés díjjal rendezett tartamán belül, a várakozási idô (lásd: III. 1. pont) leteltét követôen a Biztosított fô munkaviszonya – legalább 9 hónapja folyamatos, megszakítás nélküli legalább heti

30 órás, határozatlan idejû magyarországi – a munkáltató rendes, vagy rendkívüli felmondása miatt, vagy a Biztosított és a munkáltató közös megegyezésével megszûnik, és ezt követôen az illetékes Munkaügyi Központ munkanélküliként nyilvántartásba veszi.

2. A biztosítási szerzôdés tekintetében a 9 hónapos folyamatos munkaviszonyba nem számít bele a terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES ideje, a munkáltatói rendes felmondási tilalom idôszaka, illetve az egybefüggôen 60 napot meghaladó táppénz idôszaka.

3. Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a munkanélküliség az alábbiakkal összefüggésben következik be:

a) A nyugdíjazás, ide értve az esetleges korkedvezményes, korengedményes, elôrehozott öregségi és a résznyugdíj esetét, valamint a rokkantsági ellátást.

b) Munkavállalói rendes vagy rendkívüli felmondás.

c) Ha a munkaviszonyt a munkáltató rendkívüli felmondással, a munkavállaló szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozati összefüggésben szûnteti meg.

d) Amennyiben a munkaviszony bármely módon megszûnik egy olyan jogviszonyban,

amelyben a Biztosított saját magának, bármely

hozzátartozójának alkalmazásában vagy olyan társaság alkalmazásában állt, melyben ezen személyek irányítási joggal rendelkeztek

a felmondás idôpontjában.

e) A munkaviszonynak próbaidô alatti bármely módon történô megszûnése.

4. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az a nap, amikor a Biztosítottat munkaviszonyának megszûnése után az illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba veszi.

III. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

1. Jelen kiegészítô biztosítás szempontjából a Biztosító a szerzôdés kockázatviselési kezdetétôl (Általános feltételek

III. 1.) számított 6 hónapos várakozási idôt alkalmaz.

2. Amennyiben a biztosítási szerzôdés hatálya alatt a biztosított ingatlanban tulajdonosváltozás történik, jelen kiegészítô biztosításra vonatkozóan a tulajdonosváltással egyidejûleg a 6 hónapos várakozási idô az új tulajdonosra (Biztosítottra) vonatkozóan újra indul.

3. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.

4. Várakozási idôn belüli biztosítási eseménynek kell tekinteni azt is, amikor a munkaviszony megszûnésérôl rendelkezô okiratot a várakozási idô alatt közlik a munkavállalóval, illetve az egyezséget a várakozási idô alatt írják alá, még akkor is,

ha a biztosítási esemény további elemei – munkaviszony megszûnésének idôpontja, munkanélküliség regisztrálása – csak a várakozási idô leteltét követôen következnek be.

5. Jelen biztosítási szerzôdés várakozási ideje alatt bekövetkezett munkanélküliség esetén, csak újabb, legalább 9 hónapig folyamatos, megszakítás nélküli, legalább heti 30 órás, határozatlan idejû, magyarországi fô munkaviszonnyal szerezhetô jogosultság a munkanélküliségi szolgáltatásra.

6. Jelen biztosítási szerzôdés hatálya alatt feltételszerûen bekövetkezett munkanélküliség miatt teljesített szolgáltatás igénybe vétele után, az érintett Biztosítottra csak újabb

9 hónap elteltével szerezhetô jogosultság a következô munkanélküliségi szolgáltatásra, feltéve, hogy a korábbi munkanélküliség megszûnése és az újabb munkanélküliségi esemény között eltelt idô alatt a Biztosított legalább

9 hónapig folyamatos, legalább heti 30 órás alkalmazásban állt.

7. Amennyiben valamely ingatlanrésznek (lakásnak) több tulajdonosa van – akik együttesen kötelezettek a közös tulajdoni hányaduk alapján a közös költség fizetésére –, a szolgáltatást bármelyik tulajdonostárs feltételek szerinti

munkanélkülivé válása esetén igényelhetik, azonban bármely másik tulajdonostárs esetleges ezt követô munkanélkülivé válása esetén, csak a korábbi szolgáltatás igénybe vétele

után eltelt 9 hónap múlva nyújt szolgáltatást a Biztosító ugyanazon ingatlanrész (lakás) vonatkozásában, feltéve, hogy a munkanélkülivé vált tulajdonostárs ezt megelôzôen legalább 9 hónapig folyamatos, legalább heti 30 órás alkalmazásban állt.

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Amennyiben a biztosított épületben tulajdoni hányaddal és bejelentett lakcímmel rendelkezô Biztosított feltételek szerinti munkanélkülivé válása bekövetkezik, a Biztosító a Biztosítottat tulajdoni hányada (albetéte/lakása) alapján1 terhelô közös költség 3 havi díjának (de maximum

12.300 Ft/hó) megfelelô szolgáltatást teljesít a Biztosított helyett számla alapján a társasházi lakóközösség vagy szövetkezet részére.

2. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító szolgáltatást egy összegben teljesíti, miután a Biztosított igazolta, hogy az esemény bekövetkeztét követôen több mint 90 napja folyamatosan álláskeresôként nyilvántartott.

3. Amennyiben a Biztosított az eseményt követô 90 napon belül újra munkába áll, a Biztosító a Biztosított által ezt követôen benyújtott igazolás (V. d) pont) alapján egy összegben teljesíti a szolgáltatást az alábbiak szerint:

• 1–30 nap közötti munkanélküliség esetén 1 havi közös költség (de max. 12.300 Ft),

• 31–60 nap közötti munkanélküliség esetén 2 havi közös költség (de max. 24.600 Ft),

• 61–90 nap közötti munkanélküliség esetén 3 havi közös költség (de max. 36.900 Ft).

V. A SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSE

A munkanélküliség esetére vonatkozó szolgáltatási igény bejelentésekor az alábbi dokumentumokat kell a Biztosító részére elküldeni:

a) hitelt érdemlô munkáltatói igazolás az eseményt megelôzô 9 hónapban fennállt munkaviszonyról, különös tekintettel a II. 1. és 2. pontokban foglaltakra,

b) a munkáltató nyilatkozatát a munkaviszony megszûntetésérôl, vagy a felmondásról,

c) az illetékes Munkaügyi Központ igazolását a munkanélküliség nyilvántartásba vételérôl közvetlenül a munkaviszony megszûnését követô idôszakban (öt munkanap),

d) az illetékes Munkaügyi Központ igazolását a munkanélküliség tartamáról,

e) lakcímkártya,

f) tulajdonjogot igazoló okirat,

g) a Biztosítottat xxxxxxx havi közös költség összegét igazoló dokumentum.

VI. A SZOLGÁLTATÁS DÍJA

A szolgáltatás díja az alapbiztosítás díjával együtt esedékes, amelynek mértéke és fizetési gyakorisága a biztosítási ajánlaton, illetve a kötvényen kerül meghatározásra.

1 Amennyiben egy ingatlanrésznek (lakásnak) több tulajdonostársa van, a közös tulajdonú ingatlanrészüket terhelô teljes közös költséget téríti a Biztosító.

Kiegészítő felelősség-biztosítás a társasház vagy lakásszövetkezet kezelésével, üzemeltetésével összefüggésben okozott károkra

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy biztosítási díj ellenében,

az Aegon Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás ajánlatban és a kötvényen Biztosítottként feltüntetett tömbépület kezelôjét, üzemeltetôjét, számvizsgáló bizottsági tagját a jelen szabályzatban foglaltak alapján, az ajánlatban/kötvényen/aktuális indexlevélben rögzített mértékig, mentesíti az olyan dologi és személysérüléses károk megtérítése alól, amelyeket a biztosított társasháznak és a tulajdonostársaknak, illetve a biztosított lakásszövetkezetnek és a lakásszövetkezeti tagoknak okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint szerzôdéses kártérítési felelôsséggel tartozik.

Jelen kiegészítô felelôsségbiztosítás csak az Aegon Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Általános feltételeivel és a Kárbiztosítás Különös feltételeivel együtt érvényes.

I. BIZTOSÍTOTT

Biztosítottnak minôsül az a társasházi közgyûlési határozatban, vagy egyéb a lakásszövetkezet mûködését meghatározó vagy

a késôbbiekben módosított okiratban a biztosítási szerzôdés tartama alatt megjelölt magánszemély, természetes, illetve nem természetes személy vállalkozás (gazdasági tevékenységi körén belül Ptk. 8:1.§ pont), aki vagy amely az ajánlatban és a kötvényben megjelölt társasház vagy lakásszövetkezet

• ügyeinek ellátására közös képviselôként, vagy a lakásszövetkezet tisztségviselôjeként megbízást kapott, és/vagy

• az általános és a lakásszövetkezeti, illetve társasházi törvényben megjelölt körben a kezelésére szólóan szolgáltatás nyújtására irányuló szerzôdést kötött.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek kizárólag az minôsül, ha a biztosítási szerzôdés hatálya alatt a Biztosított a biztosítási szerzôdésben feltüntetett társasház/

lakásszövetkezet képviseletének ellátására, illetôleg a kezelésre irányuló tevékenységbôl eredô valamely kötelezettségét felróható módon megszegi, és ezzel a kötelezettségszegéssel a

a) társasház/lakásszövetkezet vagyonában,

b) tulajdonostársak/tagok vagyonában,

c) tulajdonostársak/tagok testi épségében vagy egészségében

személyes közremûködésével kárt okoz és kár is keletkezik, továbbá a biztosítási szerzôdés érvényességi idejében – vagy azt követôen 30 napon és az elévülési idôn belül – be is jelenti, feltéve, hogy a bekövetkezett kárért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôséggel tartozik, valamint a kár nem esik a jelen feltételekben meghatározott korlátozás alá.

2. Jelen feltételek szerint nem minôsül biztosítási eseménynek és a Biztosító kockázatvállalása nem terjed ki:

a) a közös képviselet ellátásával vagy a kezeléssel összefüggésben harmadik személyeknek okozott károkra,

b) az elmaradt vagyoni elôny jogcímén érvényesített károkra,

c) a közüzemi szolgáltatás leállásából, szünetelésébôl, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelô teljesítésébôl eredô következményi károkra, ha a várható üzemszünetrôl szóló elôzetes tájékoztatást a Biztosított bizonyíthatóan megtette, vagy az nem a Biztosított mulasztása miatt maradt el,

d) a nem megfelelô épület-fenntartási tevékenységekbôl eredô károkra, ha a Biztosított a felújítás, javítás elvégzésére bizonyíthatóan felhívta a közgyûlés figyelmét, és javaslatot tett, azonban azt a társasház/lakásszövetkezet döntéshozó testülete nem vagy nem kellô idôben hagyta jóvá,

e) a bûncselekménnyel okozott károkra,

f) olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszésébôl, eltulajdonításából erednek,

g) a pénzkezelés körében a:

• bankszámlaforgalom,

• készpénzforgalom, házipénztári pénzkezelés,

• elektronikus pénzeszköz, elektronikus fizetôeszköz, elektronikus aláírás,

• számviteli és pénzügyi bizonylatok kezelésével, alkalmazásával, nyilvántartásával, ôrzésével

összefüggésben elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkra,

h) a környezetszennyezéssel okozott károkra,

i) azokra a károkra, amelyeket a Biztosított más keresôfoglalkozás vagy iparszerû tevékenység végzése során okozott,

j) az adatvédelemi szabályok, továbbá a titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, banktitok, szolgálati titok) megsértésébôl eredô károkra,

k) a Biztosított számítógépes rendszerében fellépô hiba, illetve jogtalan behatolás és/vagy felhasználás következtében beálló károkra,

l) a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkra,

m) azokat a károkat, melyeket a Biztosított a társasház, lakásszövetkezet szennyezésével okoz,

n) azokat a károkat, melyet a Biztosított a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottainak okoz,

o) azokra a károkra, amelyeket a Biztosított és hozzátartozói egymásnak okoztak,

p) sérelemdíj iránti igényekre, ha azok nem a Biztosított által okozott személy-sérülésbôl keletkeztek.

III. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. A Biztosító a károkat eseményenként és biztosítási évenként a kötvényben megjelölt felsô határig, legfeljebb a káridôponti valós értéken téríti meg.

Ha a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések összegébe a biztosítási évenként meghatározott limitig,

a járadék tôkésítési értéke beleszámítandó.

A Biztosító a járadék tôkésítési értékét az 1988. évi magyar néphalandósági tábla és 2%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

2. A Biztosító a térítés során önrészesedést nem alkalmaz.

3. A Biztosító a térítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét a Biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ô kezéhez fizessen, amennyiben a károsult jogszerû követelését a Biztosított egyenlítette ki.

4. A Biztosított és a károsult egyezsége a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a Biztosító azt tudomásul vette, a Biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor hatályos, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletérôl

gondoskodott, vagy ezekrôl lemondott. A Biztosító jogosult ellátni a Biztosított perbeli és peren kívüli képviseletét. Ezzel a képviselettel felmerült költségek a Biztosítót terhelik.

5. Jelen biztosításban nincs lehetôség fedezetfeltöltésre, a biztosítási idôszakra kifizetett szolgáltatással csökkentett biztosítási összeget nem lehet a díj kiegészítésével az eredeti mértékre emelni. (Általános feltételek VIII. 4. pont)

IV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A Szerzôdô és a Biztosító is jogosult a kiegészítô szolgáltatást évfordulóra külön felmondani.

A biztosítási szerzôdés az adott évre a Biztosító által az indexálás alakalmával közölt díjjal érvényes, a Szerzôdônek azonban joga van arra, hogy a kiegészítô szolgáltatást az évfordulóra felmondja. A díjmódosításra vonatkozó szabályok az Általános feltételek szerint érvényesek.

Aegon Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Függelék

BALESETBIZTOSÍTÁS

1. Baleseti halál esetére szóló biztosítási összeg 605.000,– Ft

2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás

2. a) I. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti rokkantság teljes és állandó (100%-os) 1.210.000,– Ft

2. b) I. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetû állandó és részleges rokkantság mértéke 1.210.000, –Ft-nak a 10%-ot eléri, vagy meghaladja, valamint ha a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, a rokkantság fokával teljes megmerevedést okoz arányos része

3. II. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetû állandó és részleges rokkantság mértéke 1–9% közötti,

és nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést 98.600,– Ft

4. Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg 15.400,– Ft

Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás

Biztosítási termékismertető

A társaság: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. A termék: Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás

Tevékenységi engedély száma: MNB: H-EN-II-120/2016 Bejegyzés szerinti tagállam: Magyarország

Szabályozási státusz: MNB által felügyelt biztosító részvénytársaság

A termékre vonatkozó teljes körű, szerződéskötés előtti és szerződéses tájékoztatás a biztosító honlapján érhető el:

https://www.aegon.hu/lakasbiztositas

A Praktika szerződés kárbiztosítás, amelynél a szolgáltatás célja a biztosított vagyontárgyak káresemény bekövetkezte előtti álla- potra történő helyreállítása. A bekövetkezett kár mérhető és pénzben kifejezhető.

Milyen típusú biztosításról van szó?

Mire terjed ki a biztosítás?

A biztosítási szolgáltatásokat tartalmazó teljes lista a termék feltételeiben érhető el.

A biztosítási szerződésben elsődlegesen többlakásos épület biztosítható az alábbi kockázatokra, de lehetőség van a lakók egyéni tulaj- donú ingóságainak (háztartási ingóságok és értéktárgyak) vagy garázsban tárolt személygépjárműveinek és motorjainak biztosítására is.

Alapbiztosítási események	Kiegészítő kockázatok 1.
✓ Tűz	Betöréses lopás, rongálás, rablás
✓ Robbanás	Vízkár
✓ Villámcsapás	Üvegtörés
✓ Villámcsapás másodlagos hatása	Korlát üvegtörés
✓ Vihar	Füst- és koromszennyezés
✓ Felhőszakadás	Beázás
✓ Jégverés	Kiegészítő kockázatok 2.
✓ Hónyomás	Napkollektorok, napelemek biztosítása
✓ Árvíz	Különleges üvegek biztosítása
✓ Földrengés	Vandalizmus, leszerelés, graffiti
✓ Földcsuszamlás	Felvonó biztosítás
✓ Kő-, szikla- és földomlás	Géptörés biztosítás (kazán, szellőztető rendszer)
✓ Ismeretlen építmény, üreg beomlása	Állati kártevők és kerti veszélytelenítés
✓ Idegen jármű ütközése	Kerti növényzet biztosítás
✓ Idegen tárgyak rádőlése	Elfolyt víz biztosítás
Az alapbiztosítás kockázatai együttesen köthetőek.	Közös tulajdonú ingóságok biztosítása
	Közös készpénz biztosítása
	Garázsban tárolt személygépjárművek és motorkerékpárok biztosítása
	Közös tárolóból eltulajdonított egyéni ingóságok biztosítása
	Építés-szerelés biztosítás
	Zárbetétcsere

Az „Alapbiztosítási események” és a „Kiegészítő kockázatok 1.” esetében a biztosító térítésének felső határa a biztosított épületek helyreállítási/újjáépítési értéke, illetve a biztosított ingóságok újrabeszerzési értéke, de maximum a vagyontárgyra meghatározott biz- tosítási összeg, a „Kiegészítő kockázatok 2.” esetén maximum az adott kockázatra a szerződésben meghatározott összeg.

🞬

A szerződés keretein belül lehetőség van kiegészítő biztosítások megkötésére is, melyekről a teljes körű szabályzatban tájékozódhat.

Mire nem terjed ki a biztosítás?

🞬 Nem téríti meg a biztosító a következményi károkat, továbbá azokat a károkat, amelyek háborúval, polgárháborúval, belső zavar- gással, lázadással, terrorcselekménnyel, tüntetéssel, illetve nukleáris energia károsító hatásával összefüggésben következnek be.

🞬 A biztosító nem téríti meg a kockázatviselési tartam előtt vagy után keletkezett károkat, illetve a nem a szabályzatban meghatá- rozottak szerinti eseményekből adódóan keletkező károkat.

🞬 A fentieken túl az egyes kockázatok további kizárásokat is meghatározhatnak, melyekről a feltételben tájékozódhat.

AP–PID–210101

!

Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben?

! A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő, a biztosított, vagy közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta. Továbbá mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, vagy közrehatást alkalmazhat, ha bizonyítja, hogy a kárt a szerződő fél vagy a biztosított a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésével okozta.

! Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kárt 2 munkanapon belül nem jelentik be, nem teszik lehetővé ellen- őrzését, vagy a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül, de még a kárszemle előtt a kárenyhítéshez indokoltnál nagyobb mértékben változtatnak a károsodott vagyontárgyon, és így lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

! A biztosító szolgáltatását korlátozhatja a biztosítási összeg nagysága, amely térítésének felső határa.

! Betörés esetén a biztosító csak abban az esetben tud téríteni, ha a betörés helyszínéül szolgáló helyiség legalább minimális mechanikai védelemmel rendelkezett a káresemény időpontjában.

! A biztosító által fizetendő szolgáltatási összeget csökkentheti a szerződésben meghatározott, szerződő által vállalt önrész.

! A szolgáltatás összegéből minden esetben levonásra kerül a felhasználható maradványok értéke, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyről visszaigényelhető, vagy egyéb okból már megtérült összeg.

Hol érvényes a biztosítás?

✓ A biztosító kockázatviselésének helye elsődlegesen Magyarország, azon belül a kötvényen feltüntetett kockázatviselési cím. A biztosított által magával vitt ingóságokra vonatkozóan (pl. nyaralás alkalmával) azonban a biztosító kiterjeszti a kockázatviselését a háztartási ingóságok biztosítási összegének 5%-áig az EU területére.

Milyen kötelezettségek vannak a biztosítással kapcsolatban?

A szerződőt, illetve a biztosítottat az alábbi kötelezettségek terhelik:

— Közlési és változásbejelentési kötelezettség: A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményekre és az ajánlaton fel- tett kérdésekre vonatkozóan.

— Díjfizetési kötelezettség: A szerződés díját a szerződésben meghatározott gyakorisággal az esedékesség időpontjáig a biztosító számlájára beérkezően kell megfizetni.

— Kárbejelentési kötelezettség: A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni.

— Kárkárenyhítési kötelezettség: Az ingatlant karban kell tartani, felújítani; távozás esetén bezárni; nem állandóan lakott épületeket különösen télen vízteleníteni kell; kár bekövetkezte után a további károsodások megelőzéséhez szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

— Állapotmegőrzési kötelezettség: A károsodott vagyontárgy állapotán a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül

€€

– a kárszemle előtt – csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.

Mikor és hogyan kell fizetni?

A biztosítás éves díjú, azonban a biztosító lehetőséget ad az éves díj részletekben történő fizetésére is. A szerződő által választott díjfizetési mód (csekkes, csoportos beszedés, egyéni utalás) és gyakoriság (havi, negyedéves, féléves, éves) a kötvényen kerül feltün- tetésre. A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes; a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján, amelyre a díj vonatkozik.

Mikortól meddig tart a kockázatviselés?

— A szerződés kockázatviselési kezdete – amennyiben a felek nem állapodnak meg halasztott kockázatviselési kezdetben – az ajánlat- tételt követő nap 0.00 órája.

— A biztosítási szerződés határozott, egy éves időtartamra jön létre. Az egyéves határozott tartam lejártakor a biztosítási szerződés automatikusan, a felek külön jognyilatkozata nélkül létrejön a következő biztosítási évre, kivéve, ha a Szerződő vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően írásban nyilatkozik, hogy nem kívánja a szerződést újabb egy évre megújítani.

— Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító felszólítást küld a szerződő részére, amelyben az elküldéstől számított harminc napos póthatáridőt ad meg a díj megfizetésére. Ha a póthatáridőre a díjat nem fizetik meg, a szerződés és a biztosító kockázatviselése a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a biztosító a szerződés megszüntetése helyett bírósági úton követeli a biztosítási időszak végéig járó teljes díjat.

Hogyan szüntethető meg a szerződés?

— A szerződés az évfordulóra történő felmondással szüntethető meg. A felmondási nyilatkozatnak a biztosítóhoz legkésőbb az évforduló előtti 30. napig kell megérkeznie.

— A biztosítási szerződés megszűntethető a szerződő és biztosító közös megegyezésével.