MEGTAKARÍTÁSI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉL- TÁJÉKOZTATÓJA

MEGTAKARÍTÁSI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉL- TÁJÉKOZTATÓJA

Tartalomjegyzék

1.§ Általános rendelkezések, szerződés létrejötte 3

2.§ Fogalomtár 4

3.§ Biztosítási szerződés alanyai 6

4.§ Biztosító szolgáltatása, biztosítási események 6

5.§ A biztosító mentesülése 7

6.§ Kizárt kockázatok 7

7.§ Közlési és változásbejelentési kötelezettség, jognyilatkozatok 8

8.§ Kockázatelbírálás, egészségi kockázatfelmérés 8

9.§ Kockázatviselés kezdete és várakozási idő 9

10.§ Tartam 9

11.§ Biztosítási díj 9

12.§ Eseti díj 10

13.§ Újra érvénybe helyezés 11

14.§ Visszavásárlás, részleges visszavásárlás 11

15.§ Rendszeres pénzkivonás 11

16.§ Kötvénykölcsön 12

17.§ Az eszközalapok létrehozása és megszüntetése, tranzakciók szüneteltetése 12

18.§ Befeketetési egységek felosztása és összevonása 13

19.§ Eszközalapváltás 13

20.§ Átirányítás 13

21.§ A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje 14

22.§ A biztosító teljesítésének feltételei 14

23.§ A biztosítási szerződés megszűnése 14

24.§ Egyéb rendelkezések és szabályok 14

25.§ Az életbiztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályok 15

A biztosító legfontosabb adatai 15

Az OTP Csoport partnere

MEGTAKARÍTÁSI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

1.§ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

1. A jelen Megtakarítási Életbiztosítások Általános Feltételei és Ügyféltájé- koztatója (továbbiakban Általános Feltételek) azokat a kikötéseket tartal- mazza, amelyeket – ellenkező szerződéses rendelkezés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (1146 Budapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C, továb- biakban biztosító) megtakarítási életbiztosításaira alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést jelen Általános Feltételekre hivatkozással kötötték. Az életbiztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi továbbá a megkötött megtakarítási életbiztosítási módozat Különös Feltételei, Kondíciós Listája, a Groupama Biztosító Zrt. Eszközalap Tájékoztatója (továbbiakban Eszközalap Tájé- koztató), illetve A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződés- sel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban Tudnivalók).

A Kondíciós Listában megadott egyes feltételeket, rendelke- zéseket, költségeket és díjakat a jelen Általános Feltételek- ben és a Különös Feltételekben meghatározott esetekben és módon a biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt egy- oldalúan módosíthatja, ezek vonatkozásában a mindenkor hatályos Kondíciós Lista az érvényes. Az Eszközalap Tájékoz- tatóban megadott egyes feltételeket, rendelkezéseket a jelen Általános Feltételekben és a Különös Feltételekben megha- tározott esetekben és módon a biztosító a biztosítási szerző- dés tartama alatt egyoldalúan módosíthatja, ezek vonatko- zásában a mindenkor hatályos Eszközalap Tájékoztató az ér- vényes.

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13444/4 – Hatályos 2018. január 1-jétől visszavonásig.

2. Az ajánlat, az ajánlathoz kapcsolódó nyilatkozatok, az egészségi nyilatkozat – amennyiben a kockázatfelméréshez a biztosító előírta kitöltését –, a jelen Általános Feltételek, a Különös Feltételek, a Kondíciós Lista, az Eszközalap Tájékoz- tató, a Tudnivalók és a kötvény a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapo- dások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.

3. Életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a természetes személy bizto- sított halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más ese- mény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.

4. A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt – ha az ajánlat elbírálásához egészségi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beér- kezésétől számított tizenöt – ha az ajánlat elbírálásához egészségi kockázat- felmérésre van szükség, hatvan – nap.

A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet iga- zolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki.

Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szer- ződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges el- térésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél fi- gyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló ti- zenöt, illetve egészségi kockázatfelmérés esetén hatvan napos határidőn belül elutasítja.

5. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biz- tosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt – ha az ajánlat el- bírálásához egészségi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vo- natkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosí- tó a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.

6. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény be- következik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fe- dezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

7. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerző- dési feltételétől (vagyis az alábbi dokumentumokban foglal- taktól: jelen Általános Feltételek, Különös Feltételek, Kondí- ciós Lista, Eszközalap Tájékoztató, Tudnivalók), a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasol- hatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biz- tosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvéte- létől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

8. A biztosító a kockázatelbírálásra nyitva álló tizenöt – ha az ajánlat elbí- rálásához egészségi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – napos ha- táridőn belül dönt az ajánlat elfogadásáról. Az ajánlat esetleges elutasítá- sát a biztosító nem köteles indokolni.

9. A biztosító kockázatviselése a nap 24 órájában, területi korlátozás nél- kül érvényes, ettől eltérő szabály alkalmazásához a szerződő felek írásbeli megállapodása szükséges.

10. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöt- tétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hiva- talos nyelvén – vagy a szerződő és a biztosító megegyezése esetén más

nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon egy- értelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.

11. Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül az életbiz- tosítási szerződést megkötő természetes személy szerződő a 10. pont sze- rinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja (életbiztosítási szerződés különös felmondása). E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg olyan életbiztosítás esetén, amely egy hitel- vagy kölcsönszerződéshez kapcsoló- dik és a rendelkezésre bocsátott pénzösszeg – teljes vagy részleges – tör- lesztése a szerződés szerint életbiztosítási szerződésben meghatározott biz- tosítási összegből történik (hitelfedezeti életbiztosítás).

A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcso- latban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díjból visszatartott összegről (kötvénykiállítási díj), melynek keretében a biztosító adminisztrációs és kötvényesítés költségeit érvényesíti a főbiztosításra és a kiegészítő biztosításokra beérkezett befize- tésekből. A kötvénykiállítási díjat a Különös Feltételek „Költségek” című fe- jezete határozza meg. Amennyiben az magasabb, mint a biztosítás és a – hozzá esetlegesen megkötött – kiegészítő biztosítások éves díjai összegé- nek egy tizenkettede, úgy ez utóbbi összeg (azaz az éves díjak összegének 1/12-e) képezi a költség mértékét. Az életbiztosítási szerződés kü- lönös felmondása esetén a szerződő részére visszafizetendő összeg értékének alapja az aktuális árfolyamon számolt egyéni számla értéke, hozzáadva a felmondásig levont bizto- sítási költségeket, majd ebből kerül levonásra az előbb meg- határozott visszatartott összeg. Az árfolyamváltozásból szár- mazó veszteség a szerződőt terheli. A biztosító a befizetésekből a felmondott biztosítási szerződésre már teljesített kifizetéseket levonja. A biztosító a fentiek figyelembevétele mellett a biztosítási kötvényen is megjeleníti a szerződési feltételeknek megfelelő felmondási joggal kapcso- latos információt.

12. Folyamatos díjas szerződések esetében a szerződő fél – ha az első évi biztosítási díjat befizették – az életbiztosítási szerződést írásban, harminc napos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja (rendes felmondás). Ebben az esetben a biztosító a visszavá- sárlás szabályai szerint, a biztosítási időszak utolsó napjára vonatkozó ha- tállyal számol el a visszavásárlási összegre jogosult személlyel.

13. Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növeke- désének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.

14. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

a. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről (pl. a biztosí-

a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az a. és b. pontokban meghatározott jogait a többi személy vo- natkozásában nem gyakorolhatja.

2.§ FOGALOMTÁR

1. Baleset: a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő külső behatás, melyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal. Jelen Általános Feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen kö- vetkeznek be:

a. vízbefúlás;

b. égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;

c. károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe kerülése.

A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet nem baleset.

2. Befektetési egységek: adott eszközalap befektetéseiben azonos ér- tékű részesedést megtestesítő elszámolási egységek.

3. Befektetési egység árfolyama: adott napon egy adott eszközalap befektetései összértékének és az eszközalapban nyilvántartott befektetési egységek darabszámának hányadosa. A biztosító a biztosítási díj befekte- tésre kerülő részét ezen az árfolyamon számítja át befektetési egységekre, illetve ezen az árfolyamon számítja át a befektetési egységeket forintra (például a biztosító szolgáltatásának kiszámításakor).

4. Biztosítási díj: egyszeri díjas biztosítás esetén megegyezik az egysze- ri díjjal, folyamatos díjas biztosítás esetén pedig a kockázati díjrész, díjbe- szedési díjrész és megtakarítási díjrész összegével, amennyiben a szerződő nem kötött kiegészítő biztosítást. Kiegészítő biztosítás kötése esetén annak díja szintén a biztosítási díj részét képezi.

5. Biztosítási évforduló: a biztosítási szerződés tartamának minden évében a kockázatviselés kezdetének megfelelő napot megelőző nap.

6. Biztosítási hónap: az az időszak, mely minden naptári hónapban a kockázatviselés kezdetének megfelelő napon – vagy amennyiben az adott hónapban nincs ilyen nap, akkor a hónap utolsó napján – kezdődik, és a következő ugyanilyen időszak kezdőnapját megelőző napon vagy a szerző- dés tartamának lejáratával zárul.

7. Biztosítási időszak: két egymást követő biztosítási évforduló közötti 1 éves időszak, más néven biztosítási év. Ha a biztosítási szerződés tartamá- nak vége nem biztosítási évfordulóra esik, akkor a biztosítási tartam utolsó évében a biztosítási időszak (biztosítási év) rövidebb is lehet, mint 1 év.

többféle különböző befektetési eszközből történő összeállítása azzal a cél- lal, hogy a portfólió összkockázata csökkenjen.

11. Egyéni számla: a biztosító valamennyi szerződő számára szerződé- senként egyéni számlát hoz létre, amelyen az egyszeri díj vagy megtakarí- tási díjrészek és eseti díjak ellenében vásárolt befektetési egységeket nyil- vántartja. Az egyéni számla értéke adott napon a nyilvántartott befekteté- si egységek aktuális árfolyamokkal vett összértéke. A biztosító a biztosítási évfordulót követő és a biztosítás megszűnését követő 15 napon belül írás- ban tájékoztatja a szerződőt az alábbiakról:

– a biztosítási szerződés számlájának aktuális helyzetéről;

– a biztosítási szerződés megkötésétől vagy az előző írásbeli tájékoztató időpontjától eltelt időszakban a biztosítási szerződésre beérkezett bizto- sítási díjakról, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos költségekről, a szer- ződő által a biztosítási szerződés keretében igénybe vett szolgáltatások, maradékjogok értékéről és az eszközalapok között a szerződő utasításá- ra végrehajtott átcsoportosítás időpontjáról, arányáról, emellett

– a befektetési egységek árfolyamáról a tájékoztatás időpontjában.

12. Egységtípus: a biztosító felhalmozási és eseti befektetési egységek típusait különbözteti meg.

13. Értékelési nap: az a nap, amelyre vonatkozóan a biztosító az esz- közalapokat értékeli annak érdekében, hogy a befektetési egységek árfo- lyamát meghatározza. Az értékelésre lehetőség szerint minden munkana- pon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül. Az adott értékelési napra vonatkozó árfolyam érvényes a következő értékelési napig, tekintet- tel különösen a hétvégékre, vagy ha elháríthatatlan külső vagy belső körül- mények miatt nem lehetséges az értékelés elvégzése valamely napra vo- natkozóan. Az értékelés során meghatározott árfolyamokról az ügyfél bő- vebb felvilágosítást kérhet a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos ren- delkezések” című fejezetében megadott tájékozódási lehetőségeken.

14. Értékkövetés (indexálás): azon módszer, mellyel a biztosító a biz- tosítási szolgáltatások értékének megőrzése, illetve emelése érdekében le- hetővé teheti a megtakarítási díjrész emelését a következő biztosítási évre vonatkozóan folyamatos díjas biztosítás esetén.

15. Eseti befektetési egységek: az eseti díjak ellenében jóváírt be- fektetési egységek.

16. Eseti díj: a szerződő által a biztosítási díjon felül befizetett díj a jelen Általános Feltételek „Eseti díj” című fejezetében meghatározott szabályok szerint.

17. Eszközalap: a befizetett egyszeri díj vagy megtakarítási díjrészek és az eseti díjak befektetését szolgáló, a biztosító eszközei között elkülönített eszközállományok (pl. értékpapírok), melyek értékének alakulása a biztosí- tó szolgáltatásait meghatározza.

18. Eszközalap Tájékoztató: a biztosító mindenkor hatályos eszköz- alap-kínálatát, az eszközalapok befektetési politikáját, lehetséges eszköz- összetételét, kockázatait, a befektetésre ajánlott időtávot, benchmarkot, to- vábbá a kockázati tényezőket meghatározó dokumentum, mely a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A megkötött szerződésre a mindenkor hatá- lyos Eszközalap Tájékoztató az irányadó. A mindenkor hatályos Eszközalap Tájékoztató a biztosító honlapján elérhető. Az Eszközalap Tájékozta- tóban foglaltakat adott hatálytól a biztosító egyoldalúan is módosíthatja a szerződés tartama alatt, amennyiben a bizto- sító oldaláról ezt gazdaságossági, jövedelmezőségi vagy ha- tékonysági szempontok indokolják. Amennyiben a biztosító az Esz- közalap Tájékoztató olyan elemén változtat, mely a korábban megkötött szerződéseket érinti, akkor az Eszközalap Tájékoztató változásának hatályba lépése előtt 30 nappal a biztosító a honlapján elérhetővé teszi a módosítás- ra kerülő Eszközalap Tájékoztatót.

A befektetési politika módosítására csak akkor kerülhet sor, ha

az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési kör- nyezet vagy az eszközök elérhetőségének vagy megfelelőségé- nek megváltozása miatt nem lehetséges. A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett ügyfeleket annak hatályba lépését megelő- zően legalább hatvan nappal írásban tájékoztatja. Ha azonban a megváltozott körülmények ezt nem teszik lehetővé, akkor a biztosító az értesítési kötele- zettségnek legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított öt munkanapon belül tesz eleget. A biztosító a befektetési politika módosításáról a honlapján tájékoztatót tesz közzé.

19. Felhalmozási befektetési egységek: a befizetett egyszeri díjból vagy megtakarítási díjrészekből képzett, az eszközalap befektetéseiben ará- nyos részesedést megtestesítő elszámolási egység.

20. Fogyasztó: szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

21. Haláleseti biztosítási összeg: az egyéni számlának a biztosított elhalálozásának bejelentése napjára meghatározott értéke és – a Különös Feltételek „Biztosító szolgáltatása, biztosítási események” című fejezetében megadott feltételek teljesülése esetén – a kockázati biztosítási összeg együttese.

Folyamatos díjas szerződések esetén a megtakarítási időszak lejárata után a haláleseti biztosítási összeg minden esetben az egyéni számla értékével egyezik meg.

22. Haláleseti biztosítotti arány: több biztosítottal rendelkező szer- ződés esetén a szerződő és a biztosítottak által közösen meghatározott, minden biztosítottra külön megadott arány, mely azt fejezi ki, hogy vala- mely biztosított halála esetén a teljes haláleseti biztosítási összegnek mek- kora része kerüljön kifizetésre az elhunyt biztosított haláleseti kedvezmé- nyezettjének részére. Valamely biztosított halálát követően a még életben lévő biztosítottakra automatikusan módosulnak a fennmaradó összegre vo- natkozó haláleseti biztosított arányok oly módon, hogy az arányok min- denkori összege 100% maradjon. Az automatikus aránymódosulást köve- tően az életben lévő biztosítottak között a halálesetet megelőzően érvény- ben lévő arányok nem változnak.

23. Kiegészítő biztosítás: a szerződőnek lehetősége van a jelen Álta- lános Feltételekben, illetve a Különös Feltételekben meghatározott biztosí- tási fedezeteken túl további fedezetekre biztosítást kötnie a biztosító által felkínált kiegészítő biztosítások kötése által.

24. Kockázati biztosítási összeg: a biztosító a biztosított haláleseté- hez vagy más biztosítási eseményhez kapcsolódóan többletszolgáltatásként kockázati biztosítási összeget állapíthat meg és fizethet ki a jelen Általános Feltételek és a Különös Feltételek „Biztosító szolgáltatása, biztosítási ese- mények” című fejezete szerint, a biztosítási összeg részeként. A kockázati biztosítási összeg mértékét és a biztosító által a kockázati biztosítási összeg maximumára vonatkozóan esetlegesen felállított kor- látot a Különös Feltételek „Biztosító szolgáltatása, biztosítási események” című fejezete tartalmazza.

25. Kondíciós Lista: a jelen Általános Feltételek és a Különös Feltételek mellett a megkötött módozatra vonatkozó kiegészítő paramétereket és jel- lemzőket (pl. változtatható költségek aktuális mértékét, választható esz- közalapok körét) tartalmazó dokumentum, mely a szerződés elválasztha- tatlan részét képezi.

A megkötött szerződésre az adott módozatra vonatkozó, mindenkor ha- tályos Kondíciós Lista az irányadó, amely a biztosító honlapján elérhető. A Kondíciós Listában foglaltakat adott hatálytól a biztosító egyoldalúan is módosíthatja a szerződés tartama alatt, amennyiben a biztosító oldaláról ezt gazdaságossági, jöve- delmezőségi vagy hatékonysági szempontok indokolják. Amennyiben a biztosító a Kondíciós Lista olyan elemén változtat, mely a korábban megkötött szerződéseket érinti, akkor a Kondíciós Lista változá-

xxxxx hatályba lépése előtt 30 nappal a biztosító a honlapján elérhetővé teszi a módosításra kerülő Kondíciós Listát.

26. Különös Feltételek: a jelen Általános Feltételek mellett a megkötött módozatra vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket és korlátozásokat tartalmazó dokumentum, mely a szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

27. Lejárati biztosítási összeg: az egyéni számlának a lejárat napján az aktuális árfolyamokon számított összértéke.

28. Megtakarítási díjrész: folyamatos díjas biztosítás esetén a befize- tett biztosítási díjból az a díjrész, melyet a biztosító felhalmozási befekteté- si egységekre vált át. A megtakarítási díjrész mértékét a szerződő választja meg az ajánlaton, minimális mértékét a biztosító a Kondíciós Lista „Bizto- sítási díj” című fejezetében szabályozza.

29. Megtakarítási jellegű életbiztosítás: a tisztán kockázati (halál- eseti) életbiztosítások körén kívül eső olyan életbiztosítások, amelyek lejá- rati szolgáltatással vagy visszavásárlási lehetőséggel (visszavásárlási érték- kel) – egyes esetekben ezek mindegyikével – rendelkeznek.

30. Megtakarítási időszak: folyamatos díjas biztosítás esetén az az időszak (egész biztosítási évek), amely során a szerződő a biztosítási díj fi- zetését vállalja, illetve amely alatt a biztosító többletszolgáltatás nyújtására vállalhat kötelezettséget. A megtakarítási időszak hosszával kap- csolatos korlátozásokat a Különös Feltételek „Tartam” című fejezete tartalmazza.

31. Módozat: a szerződő által megkötött megtakarítási életbiztosítási ter- mék, melyet a terméknév azonosít.

32. Nettó eszközérték: az adott eszközalapban lévő eszközök értéke – ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és követeléseket is – csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve az eszközalapokat érintő dí- jakat, költségeket és passzív időbeli elhatárolásokat is.

33. Tartam: határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés létrejötté- től a szerződő által a biztosítási ajánlaton megválasztott lejáratig terjedő idő- szak, határozatlan időre szóló (élethosszig tartó) szerződés esetén a szerződés létrejöttétől a biztosítási esemény bekövetkezéséig terjedő időszak. A vá- laszható tartammal kapcsolatban a jelen Általános Xxxxxxxxxx és a Különös Feltételek „Tartam” című fejezetei korlátozásokat tartalmaznak.

34. Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körében eljáró személy.

3.§ BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1. A biztosító az a jogi személy, aki a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a szerződéses feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

2. A szerződő az a magyarországi lakcímmel vagy levelezési címmel rendelkező személy, aki az ajánlatot teszi, a biztosítóval a biz- tosítási szerződést megköti és a biztosítás díját fizeti. Amennyiben a szerződő nem rendelkezik magyarországi lakcímmel vagy magyarországi levelezési címmel, köteles ilyen lakcímmel rendelkező személyt meghatalmazni (kézbesítési megbízott) a biztosító által küldött jognyilatkozatok, tájékoztatások és egyéb levelek átvételére. A szerződő azonos is lehet a biztosítottal. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövet- kezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

3. A biztosított az a személy, akinek az életével, egészségi állapotával, nyugdíjjogosultság megszerzésével kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés szól a Különös Feltételek alapján. A szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerző- dést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetve örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket. Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvé- nyességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóvá- hagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképes- ségében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy. A biztosított a szerződés meg- kötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A vissza- vonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép. Ha a szerződést nem a bizto- sított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szüksé- ges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötele- zettségek összessége a biztosítottra száll át. Ha a biztosított belép a szer- ződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biz- tosítási díjat is – megtéríteni.

4. A szerződésbe és esetleges kiegészítő biztosításokba be- vonható biztosítottak számával, a biztosítottak életkorával kapcsolatos korlátozásokat a Különös Feltételek „Biztosítási szerződés alanyai” című fejezete tartalmazza.

5. Amennyiben a megkötött szerződésbe több biztosított is bevonható, úgy a szerződő – a szerződéshez tartozó biztosítottak írásbeli hozzájárulá- sával – a teljes tartam alatt bármikor kérheti további biztosítottak bevo- nását, illetve kiléptetését a szerződésből. A biztosítottak körének módosí- tásakor a szerződő és a biztosítottak együttesen kötelesek meghatározni az új haláleseti biztosítotti arányokat. A biztosítottak körének módosításá- ra vonatkozó kérést a biztosító indoklás nélkül elutasíthatja. A kérés elfo- gadásáról vagy elutasításáról a biztosító a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt.

6. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerződés szerint a biz- tosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás teljesítése előtt a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi. Kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy, ilyen személyek hiányában, vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse. A szerződő fél a kedvezménye- zettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatko- zattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezmé- nyezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosí- tott a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szüksé- ges. Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nél- kül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatko- zatáról a biztosítót tájékoztatni kell. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik.

4.§ BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően a biztosítási szer-

ződésben meghatározott biztosítási összegnek a megfizetésére vállal köte- lezettséget.

2. A megkötött módozatra vonatkozó biztosítási események tételes felso- rolását a Különös Feltételek „Biztosító szolgáltatása, biztosítási események” című fejezete tartalmazza.

3. A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén biztosítási szolgáltatást nyújt a jelen Általános Feltételek- ben és a Különös Feltételek „Biztosító szolgáltatása, biztosítási események” című fejezetében leírtak szerint az arra jogosult kedvezményezettnek.

4. Határozott tartamra szóló szerződések esetében, amennyiben a biztosí- tott, több biztosított esetén bármely biztosított a biztosítási tartam végén életben van, a biztosító egy összegben kifizeti a lejárati biztosítási összeget a kedvezményezett részére.

5. A biztosító egyösszegű szolgáltatását az arra jogosult kedvezményezett egy összegben, vagy külön járadékbiztosítási szerződés megkötése esetén járadék formájában, illetve a kettő kombinációjaként is kérheti. A járadék fizetése a szolgáltatásra jogosult kedvezményezett és a biztosító között ebből a célból létrejövő biztosítási szerződés alapján történik, vagyis jára- dékbiztosítási szerződés megkötését követően lehetséges, a biztosító min- denkor hatályos kínálatában szereplő járadékbiztosítás(ok) alapján.

6. Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szű- nik meg, ide nem értve a különös felmondás esetét, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a biztosítási szerződés Különös Feltételekben megállapí- tott részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.

5.§ A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása kö- vetkeztében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavá- sárlási összeg a biztosított örököseit illeti meg, és abból a kedvezményezett nem részesülhet.

2. A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles vissza- téríteni abban az esetben, ha a biztosított:

a. szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben halt meg;

b. a szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett ön- gyilkosság következtében halt meg.

6.§ KIZÁRT KOCKÁZATOK

1. A biztosító nem teljesít szolgáltatást bármely biztosítási esemény vonatkozásában:

a. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre;

b. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt bekövetkező biztosí- tási eseményekre;

c. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárá- sokból, beavatkozásokból fakadó következményekre;

d. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;

e. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű sze- mély általi kezeléssel összefüggésben következett be;

f. esztétikai vagy kozmetikai céllal végzett kezelésekből, plasz- tikai sebészeti beavatkozásokból és kórházi ápolásból, vala- mint orvosilag nem indokolt műtétekből, kórházi ápolásból és gyógyító eljárásokból eredő biztosítási eseményekre;

g. ha a biztosítási esemény a biztosított HIV vírus fertőzött- sége, AIDS betegsége miatt következett be, kivéve, ha bi- zonyítást nyer, hogy a betegség vértranszfúzióból szárma- zó HIV fertőzés következménye;

h. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredő biztosítási eseményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;

i. öncsonkításból vagy annak kísérletéből eredő biztosítási eseményre;

x. ha a biztosított a szerződés létrejöttét követő 2 éven túl elkövetett öngyilkosság következtében halt meg, de a biz- tosítás létrejöttétől számítva 5 év még nem telt el, a köz- lési kötelezettség elmulasztása esetén;

k. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve össze- függésben áll harci eseményekkel vagy más háborús cse- lekményekkel, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biz- tosítási eseményeket; jelen Általános Feltételek szerint harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, lázadás, forrada- lom, zendülés, zavargás, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedé- lyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem enge- délyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicse- lekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény;

l. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő biztosítási ese- ményekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a bizto- sított személy légi jármű utasaként, a polgári légi forga- lomban engedélyezett járművön vagy személyforgalom- ban engedélyezett és kijelölt katonai légi járművön polgá- ri utasként szenved el; jelen Általános Xxxxxxxxxx szerint utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentar- tója és nem tartozik a személyzethez;

m. ha a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi vagy légi, vagy vízi járművel országos vagy nemzetközi sport- versenyen történő részvétel következtében, vagy ilyen ver- senyre való felkészülés (edzés) keretében következik be;

n. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő bal- esetekre, és az ebből eredő egyéb biztosítási eseményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózko- dik, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;

o. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzéseken) a nézőt érő balesetekre és az ebből eredő egyéb biztosítási eseményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózkodik;

p. arra a biztosítási eseményre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű és gépjármű vezetése közben, azzal okozati összefüggés- ben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton tör- tént gépjárművezetést is;

q. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekö- vetkező biztosítási eseményekre.

2. A fenti kizárt kockázatok esetén a biztosító az egyéni szám- la értékét fizeti ki, vagyis a kockázati biztosítási összeget nem fizeti ki.

3. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni vagy a jelen Ál- talános Feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biz- tosító köteles a jelen Általános Feltételek alapján a kártérí- tést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kár- térítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határo-

zata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szank- ció vonatkozik.

7.§ KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG, JOGNYILATKOZATOK

1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor köteles – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körülményt (pl. a biztosított foglalkozása, sporttevékenysége vagy egyéb veszélyes tevé- kenysége, külföldre költözése) a biztosítóval írásban közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A közlésre, illetőleg a tartam alatti változás bejelenté- sére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasz- tott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

2. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott – a valóságnak megfelelő – írásbeli válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem je- lenti a közlési kötelezettség megsértését.

3. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását (pl. lakcím, le- velezési cím, székhely, bejelentett e-mail cím, SMS üzenet fogadásá- ra alkalmas telefonszám, a szerződésen nyilvántartott bankszámlaszám módosulása) a biztosítónak 5 napon belül írásban bejelenteni.

4. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biz- tosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:

a. bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkezésében;

b. a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

5. Ha a szerződés több biztosítottra vonatkozik, és a közlési vagy változás- bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüg- gésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség megsértésére a többi biztosított esetén nem hivat- kozhat.

6. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, il- letve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehető- vé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lénye- ges körülmény kideríthetetlenné válik.

7. Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződés- kötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja. A közlési kötele- zettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

8. A 7. pont rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges körül- mények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel xxxxxx- xxxxx jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

9. A szerződő köteles a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni, ha a biztosított foglalkozása vagy rendszeres szabadidős tevékenysége a szer- ződés tartama alatt az ajánlat adataihoz képest megváltozik. A jelen be- kezdés szerint bejelentett változás esetén a biztosító jogosult a megválto-

zott kockázat fennállásának időtartamára a biztosítás díját a kockázat vál- tozásával arányosan növelni, illetve csökkenteni vagy záradékot alkalmazni, illetve visszavonni, hatálytalanítani.

10. A biztosítóhoz intézett – kérdésnek, panasznak nem minősülő – jognyi- latkozatok, megbízások és bejelentések csak akkor tekinthetők jogha- tályosnak, ha azokat a Kondíciós Lista „Közlési és változásbejelentési köte- lezettség, jognyilatkozatok” című fejezetében megadott módon juttatták el a biztosítóhoz. Azt, hogy az egyes közlési módokon megtett jognyilatkoza- tok, megbízások és bejelentések tekintetében mi számít a beérkezés napjá- nak – vagyis amikortól az adott jognyilatkozat, megbízás vagy bejelentés hatályosnak minősül – a Kondíciós Lista ugyanezen fejezete szabályozza.

11. A biztosító a szerződés megkötésekor a szerződőt a pénz- mosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg- akadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezései szerint azonosítani köteles. A szerződő a biztosítási szerződés tartama alatt az azonosítás során megadott adatokban – csa- ládi és utónév (születési név), lakcím, állampolgárság, azo- nosító okmány típusa és száma; külföldi esetében a magyar- országi tartózkodási helye; jogi személy vagy jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet esetén neve, rövidített neve, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyaror- szági fióktelepének címe, cégbírósági nyilvántartásban sze- replő jogi személy esetén cégjegyzékszáma, egyéb jogi sze- mély esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegy- zéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma –, il- letve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetke- zett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munka- napon belül a biztosítót értesíteni.

8.§ KOCKÁZATELBÍRÁLÁS, EGÉSZSÉGI KOCKÁZATFELMÉRÉS

1. A biztosító a szerződés létrejöttét kockázatelbírálástól teszi függővé.

Ennek keretében a biztosító jogosult az ajánlaton közölt adatok ellenőrzésére, továbbá a kockázat elbírálása céljából jogosult kérdéseket feltenni a biztosított foglalkozásával, életkörülményeivel, szabadidős és sporttevékenységével kapcsolatban, valamint kérdéseket tehet fel a biztosított egészségi állapotával kapcsolatban az egészségi nyilatkoza- ton.

2. Ha a kockázatelbírálás során a biztosító egészségi kocká- zatfelmérést végez, az azt jelenti, hogy a biztosító a biztosí- tott korától, a biztosítási összeg nagyságától, valamint az egészségi nyilatkozaton feltett kérdésekre adott válaszoktól függően orvosi vizsgálatot írhat elő, illetve a biztosított egészségi állapotával kapcsolatos orvosi dokumentációkat (kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat ered- ményei, orvosszakértői véleményezések) kérhet be.

3. A biztosító kockázat elbírálására vonatkozó határidő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított tizenöt nap, amennyiben egészségi kockázatfelmérésre is szükség van, hatvan nap.

4. Az ügyfél az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál meg- ismerheti. Amennyiben a biztosító az ajánlat elfogadását orvosi vizsgálathoz köti, ennek költségeit a biztosító viseli. Az orvosi vizsgálat elvégzése a közlési kötelezettség alól sem a szerződőt, sem a biztosítottat nem mentesíti.

5. A biztosító által feltett kérdésekre adott válaszok vagy az egészségi kockázatfelmérés eredményétől függően a biztosí-

tó jogosult a kockázatot alacsonyabb kockázati biztosítási összeggel vállalni, pótdíjat felszámítani, kockázatkizárást al- kalmazni vagy az ajánlatot elutasítani.

6. Díjemelés, kockázatkizárás vagy a kockázati biztosítási összeg csökkentése esetén a biztosító a kockázat elbírálására vonatkozó határidőn belül írásban értesíti a szerződőt arról, hogy a kockázatot az ajánlattól eltérően milyen feltételekkel vállalja (ajánlatmódosító javaslat).

A szerződő az ajánlatmódosító javaslat kézhezvételétől szá- mított 15 napon belül jogosult nyilatkozni a díjemelés, koc- kázatkizárás vagy kockázati biztosítási összeg csökkentésé- nek elfogadásáról vagy elutasításáról.

Amennyiben a szerződő a 15 napos határidő alatt nem nyi- latkozik, ez az ajánlatmódosító javaslat elutasításának mi- nősül.

7. A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerződő által kezdeményezett új biztosítási kockázat igénylésére, új biz- tosított bevonására irányuló szerződésmódosítás esetén ismé- telt kockázatelbírálást végezhet. Ebben az esetben a kockázat elbírálására, valamint a várakozási időre a biztosítási ajánlat megtételére vonatkozó általános szabályok érvényesek.

8. A biztosító módosított kockázatviselése a biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos igény elfogadása esetén az adott bizto- sítási kockázat vonatkozásában a szerződésmódosításról szóló ajánlat megtételét követő díjfizetési időszak kezdő napján kezdődik.

9.§ KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÁRAKOZÁSI IDŐ

1. A kockázatviselés kezdete az ajánlat biztosító vagy alkusz részére történő átadását követő nap 0.00 órája. A kockázatvi- selés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biz- tosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap 0.00 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő idő- pontjaként korábbi időpont került feltüntetésre, mint az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának az ajánlat biz- tosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap 0.00 óráját kell tekinteni.

Ha az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontja nem került kitöltésre, a kockázatviselés az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadását követő nap 0.00 órájában kez- dődik meg.

2. A biztosító a biztosítási szolgáltatások vonatkozásában 6 havi vára- kozási időt köt ki a kockázatviselés kezdetének napjától, kivéve, ha a felek írásban ennél rövidebb határidőben állapodnak meg. Amennyiben a biztosítási esemény a várakozási idő alatt kö- vetkezik be, folyamatos díjas biztosítás esetén az egyéni számla aktuális értékét fizeti ki a biztosító a kedvezménye- zett részére, egyéb szolgáltatást nem nyújt. Amennyiben a bizto- sítási tartam során új biztosítottat vonnak be a szerződésbe, úgy az új biz- tosított vonatkozásában a várakozási idő attól a naptól számított 6 hónap, amelytől a biztosító az adott biztosított vonatkozásában kockázatban áll. A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától, ha a biztosítási ese- mény baleset miatt következik be.

10.§ TARTAM

1. A biztosítási szerződés a szerződő által választott tartamra és – folyamatos díjas biztosítás esetén – megtakarítási idő- szakra jön létre, figyelembe véve a jelen Általános Feltételek

és a Különös Feltételek „Tartam” című fejezetében megadott korlátozásokat.

2. A biztosítás tartama határozott vagy a biztosított élete végéig szóló (ha- tározatlan tartam) lehet.

3. A tartam a megtakarítási időszakkal egyenlő vagy annál hosszabb idő- szak lehet. A biztosítás tartamát és a megtakarítási időszakot az ajánlat és a biztosítási kötvény tartalmazza.

11.§ BIZTOSÍTÁSI DÍJ

1. A biztosítási díj a biztosító által vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenértéke. A biztosítási díj fizetése az ajánlaton megjelölt módon és gya- korisággal, az ajánlaton megjelölt devizanemben történik. A díjfizetési gyakoriság lehet egyszeri vagy folyamatos. A folyamatos díjas biztosítás éves, féléves, negyedéves vagy havi díjfizetésű lehet. A díjfizetési móddal, gyakorisággal, a biztosítás devizanemével és a minimumdíjakkal kapcso- latos valamennyi korlátozás megtalálható a Különös Feltételek és Kondí- ciós Lista „Biztosítási díj” című fejezetében. A szerződő a tartam során írásban kérheti a díjfizetési mód és gyakoriság módosítását a következő gyakoriság szerinti díj esedékességétől, ezt a biztosító indoklás nélkül el- utasíthatja.

2. A biztosítási díj a biztosítás devizanemében kerül meghatározásra, és azt a biztosító ugyanabban a devizanemben várja el. A más devizanemben fi- zetett biztosítási díjak átváltásából származó nyereséget vagy veszteséget a szerződő viseli.

3. Egyszeri díjas biztosítás esetén a szerződő az egyszeri díjat az ajánlat át- adásakor, de legkésőbb a kockázatelbírálási idő végéig köteles megfizetni.

4. Folyamatos díjas szerződések esetén a biztosítás első díját az ajánlat át- adásakor, de legkésőbb a kockázatelbírálási idő végéig kell megfizetni, min- den későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amely- re a díj vonatkozik (díjfizetési periódus).

5. A biztosítási díj tartamon és megtakarítási időszakon túli fizetésével a biztosító lejárati szolgáltatását meghaladó többletszolgáltatásra jogosult- ság nem keletkezik. A fizetett többletdíjat a biztosító kamatmentesen visszafizeti. A megtakarítási időszakon belül fizetett többletdíjat a biztosító a később esedékes díjrészletbe beszámítja oly módon, hogy a befektetési egységekre történő átváltás az esedékessé váló díjrészletek erejéig az ese- dékesség napján, az aznapi aktuális árfolyamon kerül végrehajtásra, addig az időpontig a biztosító a többletdíjat kamatmentesen számláján tartja. A jelen Általános Feltételekben meghatározott esetekben a fizetett többletdíj vagy annak egy része eseti befizetésnek is minősülhet, melyet a biztosító az eseti befizetésekre vonatkozó szabályok szerint fektet be. A befektetésre nem kerülő, illetve eseti befizetésnek nem minősülő többletdíjat a biztosí- tó legkésőbb a szerződés megszűnésekor fizetendő biztosítási szolgáltatás- sal együtt, vagy amennyiben szolgáltatás kifizetésére nem kerül sor, a szer- ződés megszűnését követő 15 napon belül a szerződő részére visszafizeti. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a jelen Általános Feltételek, valamint a Különös Feltételek és Kondíciós Lista „Eseti díj” című fejezetei tartalmaz- zák. Az ajánlaton – előzményszerződéssel nem rendelkező szerződés ese- tén – megadott egyszeri díjon felül fizetett többletdíj nem kerül befekte- tésre. A befektetésre nem kerülő többletdíjat a biztosító a befizetést köve- tő 15 napon belül a szerződő részére visszafizeti.

6. A biztosítási díj átutalással történő kiegyenlítése esetén a szerződő kö- teles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egyértelműen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közle- ménynek ezért alapvetően az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a. szerződő neve;

b. ajánlatszám vagy szerződésszám;

c. szerződő címe.

7. A beazonosíthatatlan fizetményeket a biztosító a fizetmény beérkezését követő 30 napon belül visszautalja a feladó részére, amennyiben a rendel- kezésre álló információ alapján a fizetmény visszautalható, ellenkező eset- ben a fizetményt kamatmentes számlán tartja nyilván. A visszautalt fizet- ményre kamat nem jár.

Amennyiben a biztosítási díj a szerződőnek felróható módon a biztosító számlájára nem érkezik be, ennek következményeit a szerződő és a bizto- sított viseli.

8. Ha az első esedékes biztosítási díjat, illetve az egyszeri díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre tör- ténő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a teljesítésre írásban felszólítja a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő kitűzésével. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést ké- sedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Folyamatos díjfize- tésű szerződés esetén, ha az első esedékes biztosítási díj be- fizetése után a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fi- zeti meg, a biztosító – a következményekre történő figyel- meztetés mellett – a szerződő felet a teljesítésre írásban fel- szólítja a felszólítás elküldésétől számított 30 napos pótha- táridő kitűzésével. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal díj- mentesítésre kerül.

9. A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első biztosítási évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

10. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az aktuális díjfizetési periódusra járó folyamatos biztosítási díj megfizetését követelheti, kivéve díjmentesített szerződés esetén. A szerző- dés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért, kivéve díjmen- tesített szerződés esetén. Ha az időarányos díjnál több biztosítási díjat fi- zettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

11. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befize- tett biztosítási díjat a kockázatviselés kezdetéig kamatmentesen kezeli.

A biztosítási ajánlat visszautasítása esetén biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.

12. A szerződő felek megállapodnak, hogy a díjszámításkor keletkező 100 Ft-ot meg nem haladó díjhiány, illetve díjtöbb- let érvényesítésétől kölcsönösen eltekintenek.

13. A szerződő a 100 000 Ft-ot meghaladó összegű első bizto- sítási díjat, egyszeri díjat, eseti díjat csak banki átutalással teljesítheti. A biztosító üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől a biztosítási díj, eseti díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyintézője nem jogosult a biztosítási díj, eseti díj átvételére, de a szerződő az OTP Bankban befizethet a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök a biztosítási díj átvételére nem jogosult, ki- véve, ha a biztosítóval kötött egyedi megállapodás erre fel- jogosítja. A biztosítási díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szer- ződőt. A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.

14. Ha a szerződő a biztosítónak nem a szerződés devizanemének meg- felelő számlájára fizeti meg a biztosítási díjat, akkor a biztosító számlave-

zető bankjának mindenkori átváltási kondíciói szerint a biztosítónak a szer- ződés devizanemének megfelelő számlájára kerül áthelyezésre az összeg. Az így jóváírt összeget tekinti a biztosító befizetett biztosítási díjnak. A té- ves befizetésekből eredő árfolyamkockázat, illetve többletköltség a szerző- dőt terheli.

15. A szerződésben meghatározott folyamatos biztosítási díj és kiegészítő biztosítások kötése esetén a kiegészítő biztosítások díja az értékkövetési (indexálási) eljárás szerint biztosítási évfordulónként növekedhetnek. Az ér- tékkövetés (indexálás) szabályait a folyamatos díjfizetésű biztosítások ese- tén a Különös Feltételek „Értékkövetés (indexálás)” című fejezete határoz- za meg. Továbbá a folyamatos biztosítási díj szerződésben meghatározott mértéke akkor is megváltozhat, ha a biztosító a mindenkor hatályos Kon- díciós Listában megváltoztatja a díjbeszedési díjrész mértékét a jelen Álta- lános Feltételek „Fogalomtár” című fejezetében a Kondíciós Lista pontjá- ban írtak szerint, illetve abban az esetben, ha a Különös Feltételek és Kon- díciós Lista „Biztosítási díj” című fejezetében meghatározott esetekben a díjbeszedési díjrészre vonatkozó kedvezmény mértéke megváltozik.

16. A biztosítási díjat alkotó díjrészek mértékére vonatkozó szabályokat a Különös Feltételek és a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” és „Költségek” című fejezetei tartalmazzák.

12.§ ESETI DÍJ

1. A szerződőnek a Különös Feltételek „Eseti díj” című fejezetében foglal- tak alapján lehetősége van eseti díjak befizetésére az elvárt biztosítási díjon felül.

Eseti díj a biztosítás devizanemének megfelelő devizában fizethető. A más devizanemben fizetett eseti díjak átváltásából származó nye- reséget vagy veszteséget a szerződő viseli.

2. Az eseti díj banki átutalással történő fizetése esetén a szerződő köteles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egyér- telműen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közlemény- nek ezért a jelen Általános Feltételek „Biztosítási díj” című fejezetében megadottakon túl – a szerződő nevét követően – tartalmaznia kell az

„Eseti” vagy „Eseti díj” kifejezést is. A készpénzátutalási megbízás-

sal fizetett díjak tekintetében nincs lehetőség rendelkezni a díj rendeltetéséről.

3. Amennyiben az átutalás közlemény rovata alapján valamely átutalt fi- zetmény nem azonosítható be egyértelműen eseti díjként (ideértve a kész- pénzátutalási megbízás keretében tett valamennyi fizetményt), de az összeg nagysága alapján a fizetmény eleget tesz a Különös Feltételek „Eseti díj” című fejezetében megadott kritériumoknak, a biztosító akkor is eseti díjként fekteti be az átutalt összeget.

4. Bármely fizetmény – az egyéb szabályok mellett – csak akkor tekinthető eseti díjnak, ha eléri a Kondíciós Lista „Eseti díj” című fejezetében meg- adott minimális eseti díj nagyságát. Kivételt képeznek ez alól azon fizetmé- nyek, melyek – a szerződő kérésére és a biztosító hozzájárulásával – a szer- ződő biztosítónál nyilvántartott más biztosításának szolgáltatási összegéből közvetlenül kerülnek átkönyvelésre a szerződésre.

5. A befizetett eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezettségét nem módosítják.

6. Az eseti díjak eszközalapok közötti megosztása, befektetése tekinteté- ben a szerződőnek külön rendelkeznie kell, függetlenül a díjfizetési gyako- riság szerinti biztosítási díjakra vonatkozó megbízástól.

7. Amennyiben a szerződőnek nincs érvényben lévő rendelkezése az eseti díjak eszközalapok közötti megosztása tekintetében, a biztosító az egy- szeri vagy folyamatos biztosítási díjakra érvényben lévő aktuális megosztá- si arány szerint fekteti be az érintett eszközalapokba az eseti díjnak mi-

nősülő befizetéseket, figyelembe véve az aktuálisan választható eszköz- alap-kínálatot. Amennyiben a fenti megosztási arány tartalmaz olyan esz- közalapot, mely már nem választható, akkor a fennmaradó, választható eszközalapokba fekteti be a biztosító az eseti díjat úgy, hogy a megosztá- si arányok összege 100% maradjon. Az automatikus aránymódosulást kö- vetően a fennmaradó, választható eszközalapok között érvényben lévő arányok nem változnak. A szerződő később átirányítással és/vagy eszköz- alapváltással módosíthatja az eseti díjak befektetésére szolgáló eszköz- alapokat.

13.§ ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉS

1. Abban az esetben, ha a szerződés a folyamatos biztosítási díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biztosí- tót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fe- dezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy az újra érvénybe helyezésig terjedő teljes díjhátralékot megfizetik. A biztosító a biztosítási fedezet helyreállításához kockázatel- bírálást írhat elő. Amennyiben a kockázatelbírálás eredmé- nyétől függően a biztosító hozzájárul a szerződés újra ér- vénybe helyezéséhez (reaktiválásához) a biztosító kockázat- viselése az újra érvénybe helyezés hatályától folytatódhat.

2. Az újra érvénybe helyezés elengedhetetlen feltétele a biztosított írásbe- li (kármentességi) nyilatkozata, amelyet a biztosító formanyomtatványán adhat meg. Amennyiben a biztosító az újra érvénybe helyezéshez egészsé- gi nyilatkozat kitöltését kéri, akkor nincs szükség kármentességi nyilatko- zatra.

3. Visszavásárlással megszűnt szerződés esetén a visszavásár- lási érték (a kifizetésre jogosultnak kifizetett összegnek és a biztosító által a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a visszavásárlási értékből levont, kifizetést terhelő közterhek- nek az összege) visszafizetése, minden esetben az elmaradt biztosítási díjak, valamint azon biztosítási díjak teljes össze- gének befizetése szükséges, amelyek a szerződés törlésének időpontjától az újra érvénybe helyezés időpontjáig a szerző- dés folytonossága esetén esedékessé váltak volna.

4. A biztosító a szerződés újra érvénybe helyezése esetén visszamenőlegesen érvényesíti azon költségeket, melyek a biztosítási szerződés megszűnése miatt a megszűnés és az újra érvénybe helyezés közötti időszakban nem kerültek le- vonásra.

14.§ VISSZAVÁSÁRLÁS, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS

1. A visszavásárlás maradékjog, határozott tartamra szóló biztosítási szer- ződés esetén a lejárat előtti, határozatlan tartamra szóló biztosítási szerző- dés esetén a tartam alatt bármikor történő megszüntetésének lehetősége, melynek keretében a biztosító visszavásárolja a szerződésen nyilvántartott befektetési egységeket a szerződő kérésére. Ennek megfelelően a részleges visszavásárlás a szerződésen nyilvántartott befektetési egységek egy részé- nek visszavásárlása.

2. A visszavásárlással, részleges visszavásárlással érintett befektetési egysé- geket az igény bejelentésének a biztosítóhoz történő beérkezése után a Különös Feltételek és Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelke- zések” című fejezetében megadott munkanapon (visszavásárlás hatálya), az eszközalapok legutolsó értékelése során kialakított árfolyamon váltja át.

3. A szerződés visszavásárlását a szerződő a Különös Xxxxxxxxxx „Visszavásár- lás, részleges visszavásárlás” című fejezetében írt szabályok szerint kérheti.

4. A visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések esetében a szerződés visszavásárlásakor a biztosító az egyéni számla értékének a visszavásárlási költséggel csökkentett értékét (visszavásárlási összeg) fizeti ki, részleges visszavásárláskor a biztosító kifizeti a részlegesen visszavásá- rolni kívánt összeget, és az egyéni számlán érvényesíti a visszavásárlási költ- séget. Ezen túl más költséget a biztosító nem érvényesít a visszavásárlás és a részleges visszavásárlás vonatkozásában. A visszavásárlási költség mérté- két a Különös Feltételek „Költségek” című fejezete tartalmazza. A vissza- vásárlási összeg meghatározásakor a biztosító az adott díjfizetési periódus- ra befizetett teljes díjat figyelembe veszi az egyéni számla értékében.

5. Részleges visszavásárlás esetén a biztosító a részlegesen visszavásárolt összeg és visszavásárlási költség alapján lecsökkenti az egyéni számla érté- két, és a biztosítás – folyamatos díjas biztosítás esetén az aktuális díjjal – ér- vényben marad. Az egyéni számla értéke a részleges visszavásárlás után sem csökkenhet a Különös Feltételek „Visszavásárlás, részleges visszavásár- lás” című fejezetében megadott minimális összeg alá.

15.§ RENDSZERES PÉNZKIVONÁS

1. A szerződő rendszeres pénzkivonást kérhet, amennyiben a szerződés rendelkezik visszavásárlási értékkel.

2. A rendszeres pénzkivonás összegét, időtartamát és gyako- riságát a szerződő határozza meg a biztosító által meghatá- rozott korlátozások figyelembevétele mellett, melyeket a Különös Feltételek és Kondíciós Lista „Rendszeres pénzkivo- nás” című fejezete tartalmaz.

3. A rendszeres pénzkivonás bejegyzése egyszeri költséggel rendelkezik a Különös Feltételek „Költségek” című fejezete szerint.

4. Ha a rendelkezésre álló befektetési egységek aktuális értéke kevesebb, mint a rendszeres pénzkivonás összege, figyelembe véve a visszavásárlási költséget is, a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.

5. A rendszeres pénzkivonás részleges visszavásárlások sorozatának tekin- tendő.

A rendszeres pénzkivonás szerint kifizetett összegek minden esetben a visszavásárlási költség levonásával kerülnek meghatározásra.

Rendszeres pénzkivonás esetén sem csökkenhet az egyéni számla értéke a részleges visszavásárlások esetére a Különös Feltételek „Visszavásárlás, részleges visszavásárlás” című fejezetében definiált minimális összeg alá.

6. A rendszeres pénzkivonások a megadott gyakoriság szerint az esedé- kesség hónapjában minden esetben ugyanazon a napon esedékesek (igénybejelentő nyomtatványon meghatározottak szerint), amennyiben ez a nap nem munkanap, akkor az ezt követő első munkanapon. A kifizeté- sek minden esetben az esedékesség napján érvényes árfolyamon kerülnek levonásra, tehát a változó árfolyam változó levont egységszámot eredmé- nyezhet az azonos nagyságú kifizetések esetében is.

7. A rendszeres pénzkivonás kizárólag bankszámlára történő utalásként kérhető. A bankszámlaszám, valamint a számlave- zető bank megadása az igénybejelentő nyomtatványon köte- lező.

8. A szerződőnek nincs lehetősége megadni, hogy a rendszeres pénzkivo- nás mely eszközalapokból és mely egységtípusokból történjen. A rendsze- res pénzkivonás erre vonatkozó szabályait a Különös Feltételek „Visszavá- sárlás, részleges visszavásárlás” című fejezete tartalmazza.

9. Újabb rendszeres pénzkivonás elindításához újabb kérelem benyújtása szükséges. Ekkor az előzőleg elindított rendszeres pénzkivonást a biztosító megszünteti.

10. Amennyiben a rendszeres pénzkivonás időtartama alatt szerződőmó- dosítás történik, úgy a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.

11. A rendszeres pénzkivonás további feltételeit a jelen Általános Feltéte- lek és az adott módozatra vonatkozó Különös Feltételek „Visszavásárlás, részleges visszavásárlás” című fejezete tartalmazza.

16.§ KÖTVÉNYKÖLCSÖN

A biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt.

17.§ AZ ESZKÖZALAPOK LÉTREHOZÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE, TRANZAKCIÓK SZÜNETELTETÉSE

1. A biztosítónak lehetősége van új eszközalapok létreho- zására és korábban bevezetett eszközalapok megszüntetésé- re is.

2. A létrehozott eszközalapokra vonatkozó befektetési sza- bályokat a Különös Feltételek „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezete tartalmazza.

3. A korábban bevezetett eszközalapok megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, ha az adott eszközalap(ok)ban elhelyezett megtakarítások összértéke nem elégséges a gaz- daságos, a biztosító véleménye szerint jövedelmező és haté- kony üzemeltetéséhez, vagy ha az eszközalap más eszköz- alapba kerül beolvasztásra.

Az eszközalap megszüntetésekor a biztosító a szerződőt legalább 45 nappal a tervezett megszüntetés előtt írásban ér- tesíti, és felajánlja a megszüntetésre kerülő eszközalapból bármely másik működő eszközalap(ok)ba való költségmentes eszközalapváltást. A biztosító a jelzett értesítőben tájékoz- tatja a szerződőt, hogy az eszközalapváltásra vonatkozó, megadott határidőn belül történő rendelkezése hiányában melyik másik működő és legkisebb befektetési kockázatú eszközalapba történik az eszközalapváltás a megszüntetésre kerülő eszközalap bevonásának hatályával. Bármely eszköz- alap választása esetén az adott eszközalap(ok)ba befektetett díjrészeket befektetési kockázat terheli, amely az Eszközalap Tájékoztató „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében részletezett kockázati tényezők befektetési egy- ségek árfolyamának változására való hatásából ered. Ezt a befektetési kockázatot a szerződő viseli.

4. A biztosító az ügyfelek érdekében az életbiztosítási szerző- déshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek el- adását és vételét felfüggeszti (továbbiakban eszközalap-fel- függesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei rész- ben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Illikvid eszköz az eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci ár- folyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésé- nek vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szol- gáló körülményről való tudomásszerzését követően haladék- talanul végrehajtja arra az értékelési napra (az eszközalap-fel- függesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely érté- kelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítha- tó volt az eszközalap nettó eszközértéke. A biztosító tájékoz- tatja a szerződő felet az eszközalap-felfüggesztés és a szétvá- lasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak

indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről – ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockáza- tok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait – és az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről. A biztosító ezen tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüg- gesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügy- félszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja.

5. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosí- tási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivé- telével – a felfüggesztett eszközalapot érintő tranzakciók (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthetőek.

Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél (akik a felfüggesztett esz- közalapban befektetési egységgel rendelkeznek) részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését kö- vetően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezé- seket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő az esz- közalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszköz- alapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy a szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani.

Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a

30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél ré- szére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az esz- közalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-fel- függesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.

6. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerző- désben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosí- tási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavá- sárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befekteté- si egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés meg- szüntetését követő 15 napon belül – amennyiben a 9. pont- ban írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számlá- ján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyil- vántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüg- gesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán szá- mított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerin- ti összeget kifizetni.

7. A biztosító haláleseti (kockázati) és nyugdíjbiztosítások esetében a biztosított egészségi állapotának tartam alatt be-

következő, legalább 40%-os mértéket elérő károsodása ese- tén fizetett szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüg- gesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett esz- közalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesz- tést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezett- ségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban bizto- sítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az esz- közalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első is- mert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap be- fektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (koc- kázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a kü- lönbözetet utólag kifizeti.

Amennyiben a 9. pontban írt feltétel fennáll, akkor a biztosí- tó a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a 9. pontban írt elszámolás keretében teljesíti.

8. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, ame- lyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meg- hosszabbíthat.

A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszköz- alap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodái- ban. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a. az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát köve- tően;

b. az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően;

x. xxxxxxxxxx azt a Felügyelet (a pénzügyi közvetítőrend- szer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Ma- gyar Nemzeti Bank) határozatban elrendeli.

9. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 8. pont szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama tovább- ra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszünte- téskori aktuális piaci helyzet alapulvételével – elszámol.

10. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő el- bánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcso- latos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem il- likvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, to- vábbiakban szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó is- mert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő esz- közök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egy- idejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek sze- rint köteles elszámolni az ügyfelekkel. A szétválasztás eseté- ben az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak

önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozó- an az eszközalap-felfüggesztés a 4-7. pontokban írottak sze- rint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti esz- közalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-esz- közalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illik- vid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó esz- közértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén az 5. pont- ban szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétvá- lasztásról szóló értesítéssel.

11. Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás a szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kö- telezettségét – jelen fejezet rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.

18.§ BEFEKETETÉSI EGYSÉGEK FELOSZTÁSA ÉS ÖSSZEVONÁSA

A biztosító jogosult a biztosítás tartama során bármely eszközalap egysé- geinek felosztására vagy összevonására, amely megváltoztathatja az esz- közalapban lévő egységek számát és árfolyamát. Ez a művelet azonban csak technikai jelentőségű, és az eszközalapban, valamint az egyéni szám- lán lévő egységek összértékét nem befolyásolja. Az esetleges felosztás vagy összevonás következtében az egyéni számlán lévő egységek száma és ár- folyama az érintett eszközalapban olyan módon követi le a végrehajtott vál- tozást, hogy az egységszám és árfolyam egymással ellentétes változása alapján az egységek értéke változatlan marad.

19.§ ESZKÖZALAPVÁLTÁS

1. A szerződő a Különös Xxxxxxxxxx „Eszközalapváltás” című fejezetében foglaltak alapján írásban eszközalapváltást kérhet, figyelembe véve a min- denkor hatályos Kondíciós Lista „Választható eszközalapok” című pontjá- ban felsorolt eszközalapok listáját.

2. Új eszközalap választásakor (eszközalapváltás) a szerződő egyéni szám- láján lévő egységek az igény beérkezésétől számított, a Különös Feltételek és Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejeze- te szerinti munkanapon, a legközelebbi értékelés során meghatározott ár- folyamon kerülnek átváltásra a szerződő által választott új eszközalap(ok) egységeire. Az átváltás költségét a Különös Xxxxxxxxxx és Kondíciós Lista

„Költségek” című fejezete szabályozza.

3. Eszközalapváltás során a szerződő külön rendelkezhet a felhalmozási be- fektetési egységek, és külön az eseti befektetési egységek tekintetében.

4. Az eszközalapváltással a szerződő már meglévő befekteté- si egységei az eszközalapváltást követően fizetett megtakarí- tási díjrészekkel, eseti díjakkal együtt a választott arányban és eszközalaponkénti megbontásban kerülnek átváltásra, il- letve befektetésre. Ezek alapján az eszközalapváltásra vonat- kozó megbízás egyben átirányítási megbízás is.

5. Eszközalapváltás után a szerződő 30 napon belül írásbeli tájékoztatást kap új egységei típusáról, számáról, a változtatás során alkalmazott árfo- lyamról és egyéni számlája új egyenlegéről.

20.§ ÁTIRÁNYÍTÁS

1. A szerződőnek a Xxxxxxx Xxxxxxxxxx „Átirányítás” című fejezetében fog- laltak alapján lehetősége van átirányítás kérésére szerződése vonatkozá- sában.

2. Az átirányítással a szerződő az átirányítást követően fizetett folyamatos díjak megtakarítási díjrészeinek, illetve eseti díjak egyes eszközalapokba történő befektetési arányát változtatja meg a már meglévő befektetési egy- ségek átváltása nélkül. A szerződő átirányításra vonatkozó kérelmének biz- tosítóhoz történő beérkezését követően, a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében meghatározott, de maximum

5. munkanapon vagy ezt követően befektetett díjakra az átirányítási meg- bízásban meghatározott arányokat veszi figyelembe a biztosító. Az átirá- nyítás a szerződő kérésére bármikor megváltoztatható.

3. Átirányítás során a szerződő külön rendelkezhet a felhalmozási befekte- tési egységek és külön az eseti befektetési egységek tekintetében.

4. Az átirányítás költségét a Különös Feltételek és Kondíciós Lista „Költsé- gek” című fejezete szabályozza.

5. Az átirányítás hatályba lépését követően a biztosító 30 napon belül ér- tesíti a szerződőt a bejegyzett módosításról, az átirányítás bejegyzésekor le- vont költségekről, a jövőben beérkező díjak befektetéséhez választott esz- közalapokról és azok arányáról.

21.§ A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA, HATÁRIDEJE

1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a Kondíciós Lista „Közlési és változásbejelentési kötele- zettség, jognyilatkozatok” című fejezetében megadott módon, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmaradása esetén a biztosító annyiban mentesül, amennyiben a biztosító kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak.

2. A szolgáltatás teljesítéséhez a biztosító a következő iratok bemutatását kérheti:

a. a biztosító által rendszeresített vagy azzal megegyező tartalmú, kitöl- tött, a bejelentő és a kedvezményezett által aláírt igénybejelentő nyom- tatvány;

b. idegen nyelvű iratok hivatalos magyar fordítása;

c. a biztosítási kötvény (leadását is) és az utolsó díjfizetést igazoló nyugta;

d. a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;

x. xxxxxxx anyakönyvi kivonat;

f. a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;

g. a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvosi dokumentá- ciók, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;

h. a jelen Általános Feltételekben meghatározott mentesülési esetek és ki- zárt kockázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során kelet- kezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;

i. a szerződő és kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámhatósági határozat;

x. xxxxxxx és gondnokolt kedvezményezett esetén a törvényes képviselő nyilatkozata;

k. a gyámot vagy a gondnokot kirendelő határozat és/vagy bírósági ítélet másolata;

x. ha a biztosítás záradéka szerint hitel fedezetéül szolgál, banki igazolás a hitelszerződés adatairól;

m. lejárat esetén a biztosított életben létének igazolására a személyazono- sító okmány személyes adatok, lakcím, érvényesség oldalak olvasható másolata, lakcímkártya esetén a lakcímet tartalmazó oldal olvasható másolata.

3. Az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, be- leértve a 2. pontban előírt orvosi és hatósági eljárásokra vonatkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.

22.§ A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

1. Az alábbi rendelkezések irányadóak a biztosítási eseményből eredő biz- tosítási szolgáltatás, illetve visszavásárlás, részleges visszavásárlás, rendsze- res pénzkivonás érvényesítéséből eredő kifizetések (továbbiakban együtte- sen biztosítási szolgáltatások) tekintetében.

2. A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumen- tum beérkezését követő – rendszeres pénzkivonás esetén az esedékességet követő – 15 napon belül teljesíti.

3. A kifizethető összegből a biztosító levonja a mindenkor hatályos jogsza- bályok alapján a kifizetést terhelő esetleges közterheket és egyéb levoná- sokat, és a fennmaradó összeget fizeti ki az arra jogosult részére.

4. A biztosító szolgáltatásainak teljesítése a magyar törvé- nyes fizetőeszközben, a szolgáltatásra jogosult által megjelölt módon, banki átutalással vagy postai utalványozással törté- nik. Amennyiben a jogosult kérése szerint a biztosítási szol- gáltatást postai átutalással teljesíti a biztosító, a teljesítési idő a postai átfutás idejével meghosszabbodik, vagyis a telje- sítést a biztosító részéről akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a biztosítási szolgáltatás postára adása megtörtént.

5. Amennyiben a szolgáltatással nem szűnt meg a szerződés, a biztosító tájékoztat folyamatos díjfizetésű szerződés esetén az egyéni számla új egyenlegéről és az egységek új számáról is. A biztosító a szerződő részére a biztosító teljesítését kö- vető 15 napon belül írásbeli elszámolást küld a biztosító szolgáltatásáról, az egyéni számla szolgáltatáskori egyenle- géről és egységszámáról, valamint a kifizetett összegről.

23.§ A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A biztosítási szerződés megszűnik:

a. a biztosított (több biztosított esetén az utolsó élő biztosított) halála ese- tén, a biztosított halálára vonatkozó bejelentés napjával, amennyiben a haláleseti szolgáltatás egy összegben kifizetésre kerül;

b. a biztosított (több biztosított esetén az utolsó élő biztosított) életben léte esetén a biztosítási tartam lejárata esetén;

c. a szerződés visszavásárlása esetén a szerződő visszavásárlási igényének bejelentését követően, a visszavásárlás hatályának napjával;

d. az első biztosítási díj, illetve egyszeri díj megfizetésének elmulasztása esetén a biztosító által küldött írásbeli felszólításban megállapított 30 napos határidő eredménytelen elteltével az esedékességre visszamenő hatállyal;

e. a szerződés rendes és különös felmondása esetén;

f. a jelen Általános Feltételek „A biztosítási kockázat jelentős növekedé- se” című pontjában írtak esetén;

x. xxxxxxxxxx a biztosító fedezethiány miatt nem tudja érvényesíteni va- lamely esedékes költségét;

x. xxxxx, a Különös Feltételek „A biztosítási szerződés megszűnése” című fejezetében nevesített esetben.

24.§ EGYÉB RENDELKEZÉSEK ÉS SZABÁLYOK

1. A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerző- dő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvételé- től számított 60 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsemmisüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyí- tóerejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egyidejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállításá- nak költségei a kérelmezőt terhelik.

2. A biztosításból eredő igények elévülési ideje 5 év. A biztosítási szerződés lejáratával – amennyiben a kedvezményezett szolgáltatási igényét nem je- lenti be – a lejárati szolgáltatás összege kamatmentes számlára kerül.

3. A jelen Általános Feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonat- kozásában az alkalmazandó jog a magyar jog. A jelen Általános Feltételek- ben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok ren- delkezései irányadók.

4. A személyes adatkezelésre vonatkozó elvi és gyakorlati tud- nivalók, a biztosító elérhetőségeire (levelezési cím, telefon- szám, honlapcím), felügyeleti szervére és a biztosítási szerző- désekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatás jelen feltételek részét képező, Tudnivalók elneve- zésű külön dokumentumban találhatóak.

5. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által 2017. október 1. napjától alkalmazott feltételtől a jelen feltétel eltér, mivel a biztosító a jelen feltételt az alábbiak- ban módosította:

– a biztosító pontosította a 3.§ 2. pontjában a szerződő meg- határozását.

Az eltéréseket, a biztosító mentesülésének, a biztosító szol- gáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen Általános Feltétel fi- gyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

25.§ AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

1. A tájékoztatás a 2016. november 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok változásait célszerű nyomon követniük. További szabályokat a Különös Feltételek is tartalmazhat.

a. Természetes személyek esetén:

– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény;

– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény;

– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény.

b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek mi- nősülő szerződők esetén az előbbieken túl:

– a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény;

– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.

2. Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett ese- tén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők:

a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól.

b. Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, balesetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jöve- delmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.

c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után adóköteles kamatjövedelem keletkez- het, ha a magánszemély által befizetett, valamint más személy által be- fizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül befizetett díjnak a törvény által

meghatározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 15% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabá- lyoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adó- hatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a magánszemélynek.

d. A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt:

d/1. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat aláírását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik, valamint folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a bizto- sító teljesítése az ajánlat aláírását követő 6. év elteltével, de a 10. év elteltét megelőzően történik;

d/2. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a bizto- sító teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik, valamint folyamatos díjas biztosítások esetén, ha a biztosító tel- jesítése az ajánlat aláírását követő 10. év elteltével történik.

e. A kedvezményre jogosító időszakok számolása újraindul, ha a szerződé- sen a folyamatos díjak (díjelőírások) olyan mértékű díjnövelésére (ideért- ve az indexálást is) kerül sor, mely növekedés az előző biztosítási évhez képest meghaladja a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

f. Az eseti befizetések adókötelezettségének megállapítása a folyamatos és egyszeri díjaktól elkülönítetten történik.

3. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre te- kintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírás- ra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő 60 napon belül ja- vaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsoló- dó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájé- koztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem uta- sítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idő- pontjával módosul.

4. A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jog- szabályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kötelezettségét.

A biztosító legfontosabb adatai

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhely: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000

Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C – Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága: Cg. 00-00-000000