Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os sorszámon bejegyzett
Easy Flotta Casco biztosítás különös feltételei (EFCKF)
Hatályos: 2023. november 1-jétől
Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os sorszámon bejegyzett
Generali Csoporthoz tartozik.
A szerződő/biztosított kötelezettségei, kárrendezéshez szükséges dokumentumok | ||
A Polgári Törvénykönyvtől és a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő szabályok | ||
I.1. A biztosítás tárgya
Jelen feltételekben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a biztosított gépjár- művekben, azok alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett károkat, valamint egyéb szol- gáltatást nyújt a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a biztosítási fedezet a felek megállapodása alapján kiterjed.
I.2. A szerződő és a biztosított
Flotta casco biztosítás szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet (Általános vagyonbiztosítási feltételek (továbbiakban ÁVF) 1.2.1.). A biz- tosított személy a biztosított gépjármű tulajdonosa.
I.3. A biztosított vagyontárgyak
I.3.1. A biztosított gépjárművek
Az a gépjármű, amelyre a szerződés szerinti biztosítási fedezet kiterjed. Flotta casco szerződéssel kizárólag a jelen feltételek szerinti, magyarországi telephelyű gépjármű- vek biztosíthatók.
A gépjármű a biztosítási adatközlés során megadott gyártmánynak, típusnak és kivitel- nek megfelelően van biztosítva, beleértve a gyári széria alapkiviteltől eltérő felszerelést és tartozékot, illetve a különleges felépítményeket (a gépjárműre szerelt, munkavégzés célját szolgáló berendezések) és a gyári alapkiviteltől eltérő speciális kivitelezésű gép- járműveket.
I.3.2. A biztosított tartozékok
A gépjármű alvázszáma alapján nem meghatározható, a gépjárműbe a gyártás során, vagy utólag beépített tartozékokra, felszerelésekre vagy különleges felépítményekre abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, amennyiben a szerződő/biztosított az utólag beépített tartozékok, felszerelések vagy különleges felépítmények meglétét az elő- zetes adatközlés és szerződéskötés során a valóságnak megfelelően közölte a biztosí- tóval.
I.4. Biztosítási események
A biztosítási fedezet az alábbi biztosítási eseményekre terjedhet ki.
I.4.1. Töréskár
Baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást elői- déző – esemény által (ideértve az ember, állat magatartását vagy a gépjármű műszaki hibáját) okozott sérülés, valamint idegen, harmadik személy vagy állat által okozott ron- gálás, feltéve, hogy az a kárbejelentésben leírtaknak megfelelően következett be.
I.4.2. Elemi kár
A gépjármű berendezéseinek meghibásodása vagy külső tűz átterjedése folytán kelet- kezett tűz, illetve robbanás, továbbá az alábbi természeti erők közrehatása folytán kelet- kező kár:
– villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, bel-
víz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás; – a Mercalli–Sie- berg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés.
Kiterjed a biztosítás azon károkra is, amelyek azáltal következnek be, hogy a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy annak neki- csapódnak.
I.4.3. Lopáskár
Biztosítási eseménynek minősül, ha a gépjárművet
– jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és nem kerül meg, vagy
– ellopják, feltéve, hogy a cselekmény időpontjában valamennyi biztonságtechnikai berendezést rendeltetésszerűen működtették.
Nem minősül lopáskárnak, ha valaki a rábízott gépjárművet jogtalanul használja vagy elsikkasztja.
Pótkocsi esetén a lopás biztosítási esemény kizárólag akkor valósul meg, ha az esemény időpontjában a pótkocsi a vontatóra van kapcsolva, vagy zárt és őrzött telephelyen tárolják vagy a lezártságot biztosító királycsapszeg zár vagy vonóvilla- zár működőképes és lezárt állapotú.
I.4.4. Rész lopáskár
Biztosítási eseménynek minősül, ha a rendeltetésszerűen működtetett valamennyi biz- tonságtechnikai berendezéssel védett gépjárműből vagy a gépjárműről annak alkatré- szeit, tartozékait ellopják.
I.4.5. Rablás
Biztosítási eseménynek minősül, ha a gépjárművet annak jogszerű használójától erő- szakkal, illetve élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, vagy a jogszerű használó öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével jogtalanul eltu- lajdonítják.
I.4.6. Üvegkár
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított gépjármű ablaküvegében, az arra közvet- lenül ható, hirtelen fellépő mechanikai behatások által előidézett sérülés vagy idegen személy által okozott rongálás. Ablaküvegnek kell tekinteni a tetőelemet is, amennyiben annak anyaga részben vagy egészben üveg vagy bármilyen más üveg jellegű átlátszó vagy áttetsző anyag.
II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS
II.1. Biztosítási összeg
A biztosított gépjárműre vonatozó maximális biztosítási összeg a gépjármű vételkori számlaértéke.
A szerződőt a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg.
II.2. Biztosítási szolgáltatás
II.2.1. A szolgáltatás közös szabályai
II.2.1.1. Amennyiben a biztosított általános forgalmi adó (áfa) vagy egyéb közteher
visszatérítésre jogosult, akkor a biztosító a szolgáltatás összegét a visszaigényel- hető áfa-val vagy egyéb közteherrel csökkentve teljesíti.
II.2.1.2. A biztosító indokolt esetben, számla ellenében, önrész levonása nélkül mindösszesen legfeljebb 100.000 Ft összeghatárig megtéríti:
– a gépjármű mentésének költségeit,
– a gépjármű tárolásának költségeit, amennyiben a gépjármű további állagromlásának megelőzését szolgáló helyen történő tárolása nem biztosított, legfeljebb a szolgáltatás teljesítésének időpontjáig,
– a biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált gépjárműnek a biztosított lakóhelye szerinti legközelebbi, a szakszerű javításra alkalmas műhelybe való szállí- tásának költségeit.
II.2.1.3. A lecserélt alkatrészeket és a gépjárműmaradványt a biztosító nem köteles átvenni.
II.2.1.4. Amennyiben a szerződő által a gépjárműre megadott biztosítási összeg ala- csonyabb, mint a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában ténylegesen megállapítható járműérték, a biztosító a megadott biztosítási összeg és a szerző- déskötés időpontjában érvényes ténylegesen megállapítható járműérték arányá- ban nyújt szolgáltatást. Ha a megadott biztosítási összeg nagyobb, mint a biztosí- tási szerződés megkötésének időpontjában ténylegesen megállapítható járműér- ték, a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában érvényes ténylegesen megállapítható járműértéket meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis és a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
II.2.1.5. A biztosító az esetleges díjelmaradás összegét jogosult a biztosítási szol- gáltatásból levonni.
II.2.2. Extra szolgáltatások külföldi utazás esetén
II.2.2.1. A biztosító a külföldön bekövetkezett biztosítási esemény miatt menetképtelenné vált gépjármű szükségjavításának költségeit, a javíttatás gazdaságosságának figyelem- bevételével az általa egyedileg meghatározott összeghatárig megtéríti.
II.2.2.2. A biztosító indokolt esetben, számla ellenében, önrész levonása nélkül megté- ríti a biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált gépjárműnek Magyar- országra, a biztosított lakóhelye szerinti legközelebbi, a szakszerű javításra alkalmas műhelybe való szállításának és tárolásának költségeit
– személy- és 3,5 tonna össztömeg alatti gépjárművek esetén mindösszesen legfeljebb
300.000 Ft-ig,
– 3,5 tonna megengedett össztömeg feletti tehergépkocsi, 9 főnél több személy szállí- tására alkalmas autóbusz, pótkocsi, félpótkocsi, vontató, és lassú jármű esetén mind- összesen legfeljebb 100.000 Ft-ig.
II.2.2.3. Amennyiben a gépjármű a II.2.2.1 pont szerinti szükségjavítás a meghatározott összeghatáron belül nem végezhető el, úgy a helyszínen való javításról, illetve hazaszál- lításról a biztosító jogosult dönteni. A biztosító előzetes hozzájárulása nélkül a sérült gép- jármű véglegesen nem hagyható külföldön.
II.2.2.4. A biztosító – utólag – forintban megtéríti a külföldön ellopott vagy biztosítási ese- ménnyel összefüggésben üzemképtelenné vált gépjárműben(vön) utazó személyek haza- térésének – a II. osztályú vasúti díjszabásának megfelelő – költségeit valamennyi gép- járműben(vön) utazó személy vonatkozásában összesen legfeljebb 100.000 Ft erejéig.
II.2.3. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén
II.2.3.1. Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében:
a) a gépjármű megsemmisült vagy
b) ellopták vagy elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg vagy
c) a gépjármű gazdasági vagy műszaki totálkárt szenvedett.
II.2.3.2. Új gépjárműnek minősülő személygépkocsik és legfeljebb 3,5 tonna megenge- dett össztömegű tehergépkocsik totálkára esetén a gépjármű első forgalomba állítása napjától számított 3 hónapig az extra tartozékok értékével növelt, kedvezményekkel csökkentett bruttó új számlaérték önrésszel és maradványértékkel csökkentett összegét téríti meg a biztosító.
Ha az előző mondatban megjelölt új gépjármű első forgalomba állítása napjától számí- tott 3 hónap eltelt, valamint használt gépjárművek esetén a biztosítási szolgáltatás a gép- jármű káridőponti forgalmi értéke csökkentve az önrésszel és a maradványértékkel.
II.2.3.3. Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül – áfa, illetve egyéb közte- her (adó, adójellegű tétel) fizetési kötelezettség a biztosított gépjármű tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a gépjármű káridőponti forgalmi értékéből levonja az áfa és egyéb fel nem merült – vagy felmerült, de bármely módon megtérülő – közterhek arányosított értékét. Ezen arányosított értéket a biztosító olyan módon határozza meg, hogy a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült – áfa és egyéb közterhek összegét szorozza a gépjármű káridőponti érté- kének, valamint a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon meg- térült – áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányado- sával.
II.2.3.4. A biztosító a maradványértéket úgy határozza meg, hogy a roncsra vételi ajánla- tokat szerez be használt-gépjármű kereskedőktől. A maradványértéknek a legmagasabb kereskedői ajánlatot kell tekinteni. A biztosított a maradványérték meghatározásáról szóló értesítést követően jogosult a maradványt értékesíteni. Amennyiben a biztosított a bizto- sító által meghatározott maradványértéknél alacsonyabb áron értékesíti a maradványt, úgy a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni.
Ha az ajánlatot adó kereskedő az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különbözetet megtéríti.
II.2.3.5. Ha az ellopott vagy elrabolt gépjármű a biztosítási szolgáltatás kifizetése előtt megkerül, úgy a biztosítási fedezet fennmarad. A biztosító a lopással, illetve rablás- sal ok-okozati összefüggésben felmerült javítási költségeket a részkárok megtérítésére vonatkozó szabályok szerint megtéríti.
Amennyiben az ellopott vagy elrabolt gépjármű a szolgáltatás teljesítése után megkerül, úgy a biztosított arra igényt tarthat. Ebben az esetben köteles a részére kifizetett biz- tosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni.
II.2.4. Biztosítási szolgáltatás részkár esetén
II.2.4.1. A biztosító megtéríti a gépjármű biztosítási eseményből eredő sérüléseinek tény- legesen felmerült javítási költségeit, de legfeljebb a helyreállítás Magyarországon átlago- san elfogadott árszínvonalának megfelelő anyag-, alkatrész- illetve munkadíjárak alapján
számolt költségeit. Mind a helyreállítás során beépített anyagok és alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő menynyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs programban szereplő értékek vehetők figyelembe. A fényezőanyagok árát legfeljebb 100% fényezési műhelyindexszel, az apróanyagok költségeit a felhasznált alkatré- szek árának legfeljebb 2%-ában kell meghatározni.
Amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyaror- szági vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett, akkor a biztosítási szolgáltatás alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezér- képviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár. A képzett árat a kárkalkuláció eredmé- nyében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja.
Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó módszer költségeit téríti meg.
II.2.4.2. A biztonságtechnikai berendezések, illetve azok alkatrészei és tartozékai (például biztonsági öv, övfeszítő, légzsák) cseréjének költségét kizárólag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha azok beszerzése, cseréje, beépítése, helyreállítása megtörtént és ezt számlával igazolják.
II.2.4.3. A biztosító az alkatrészek és a fényezés költségeiből az elhasználódási fok- nak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít. Kivételt képez ez alól, ha az átlagosan használt gépjármű első forgalomba helyezéstől számított hat év még nem telt el, mert ilyenkor a biztosító csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből érvénye- sít az elhasználódási foknak megfelelő levonást. Amennyiben az első forgalomba helye- zés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.
II.2.4.4. Üvegkár biztosítási esemény esetén az üveg cseréjének költségét téríti meg a biz- tosító, kivéve, ha a sérült üveg csere nélkül javítható. A szolgáltatásból a szerződés sze- rinti önrészt le kell vonni.
A csere nélkül javítható üveg javítása esetén a szolgáltatásból a biztosító nem von le önré- szesedést.
II.2.4.5. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító a ténylegesen felmerült javí- tási költséget, de legfeljebb a kár időpontjában meghatározható, magyarországi átlagos nettó helyreállítási költséget téríti meg.
II.2.4.6. A kárfelvételi jegyzőkönyvben leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított a szolgáltatás teljesítéséig köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító a leadásra kijelölt alkatrészek vonat- kozásában nem teljesít biztosítási szolgáltatást.
II.2.4.7. Részlopás esetén, amennyiben az ellopott vagy elrabolt biztosított vagyontárgyak a szolgáltatás teljesítése után megkerülnek, úgy a biztosított azokra igényt tarthat. Ebben az esetben köteles a vagyontárgy vonatkozásában a részére kifizetett biztosítási szolgál- tatást a biztosítónak viszszafizetni.
A biztosítás Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cip- rus, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Észtország, Finnor- szág, , Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Moldvai Köztársaság, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszor- szág, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország európai része (a Bulgária, Égei-tenger, Márvány-ten- ger, Fekete-tenger által határolt területe) és a Vatikán egész területén belül bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki.
IV. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ, SPECIÁLIS PRÓBARENDSZÁMRA VONATKOZÓ KOCKÁZATVISE- LÉS ELTÉRŐ SZABÁLYAI
IV.1. A szerződés létrejötte
IV.1.1. A szerződés a szerződőnek a biztosítás megkötésére irányuló ajánlatának bizto- sító által történő kifejezett, írásbeli elfogadásával jön létre. Ráutaló magatartással, vala- mint szóban a szerződés nem köthető meg.
IV.1.2. A biztosító egyedi kockázat elbírálást végez és ennek eredményeként a fedezetbe vonást elutasíthatja, vagy egyedi biztosítási díj ellenében vállalja az alábbi gépjárművek biztosítását:
személygépkocsik és maximum 3,5 tonna össztömegű tehergépkocsik, amelyeknek a szerződő által a gépjárműre megadott biztosítási összege meghaladja a 30.000.000 Ft-ot,
3,5 tonna megengedett össztömeg feletti tehergépkocsik, 9 főnél több személyt szállító autóbuszok, pótkocsik, félpótkocsik, vontatók és lassú járművek, amelyeknek a szerződő által a gépjárműre megadott biztosítási összege meghaladja az 50.000.000 Ft-ot.
IV.2. A kockázatviselés kezdete
IV.2.1. Induló állomány: A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton megjelölt időpontban, de legkorábban az ajánlat megtételét követő nap 0 órakor kezdődik. Továbbá a kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint a gépjármű forgalomba helyezésé- nek időpontja.
IV.2.2. Növekmény: A biztosító kockázatviselése a változás bejelentésben megjelölt idő- pontban, de legkorábban a bejelentés megtételét megelőző 5 munkanap 0 órájától kez- dődik. Amennyiben a bejelentésben nincs megjelölve a kockázatviselés kezdetének idő- pontja, úgy a kockázatviselés a bejelentés biztosítói tudomásul vételét követő nap 0 óra- kor kezdődik. Továbbá a kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint a gépjármű for- galomba helyezésének időpontja.
IV.4. A biztosítási évforduló
A biztosítási évforduló – eltérően az ÁVF. IV.2. pontjában írtaktól – minden évben a flotta- szerződés kockázatviselés kezdőnapjával megegyező naptári nap. Amennyiben az adott évben ilyen nap nincs, úgy az azt követő nap minden biztosított gépjármű tekintetében.
IV.5. Próbarendszámra vonatkozó kockázatviselés eltérő szabályai
Flotta Casco szerződés hatálya alá vonhatóak speciális jelű (pl. P-) próbarendszámok- kal használt gépjárművek is. Ez esetben a szerződő a biztosítási szerződés megkötése- kor a rendszámok adatait és az egyes rendszámokhoz kötődő biztosítási összeget köte- les megadni.
A próbarendszámra, illetve az azzal üzemeltetett gépjárművekre kötött biztosítás kizárólag azon gépjárművekre terjed ki, amelyeket a próbarendszámhoz tartozó indítási naplóba bejegyzett időtartam alatt és útvonalon, a vonatkozó jogszabá- lyoknak megfelelő módon és céllal használták. A biztosító kockázatviselése kizá- rólag a gépjármű próbarendszámmal történő üzemeltetése ideje alatt bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki.
A biztosító szolgáltatásának felső határa az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában a szerződésben szereplő biztosítási összeg. A szolgáltatás mértékének kiszámítására a szerződés általános szabályai értelemszerűen irányadóak.
V. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI
V.1. A díj számításának módja
A díjszámítás módja a gépjármű fedezetbe vonásakor megállapított, a jármű értékét kife- jező összeg és a díjtétel szorzata, kivéve, ha a felek darabdíj alkalmazásában állapod- nak meg.
V.2. A biztosítási díj módosítása
V.2.1. A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így az alkatrészárak vagy szervizdíjak mértékének, vagy az adott flotta szerződés tekintetében felmerült károk és költségek együttes összegének a szer- ződés tekintetében megállapított díjhoz viszonyított arányának a szerződés teljes élettartama alatt bekövetkezett, jelentős, legalább 5%-ot meghaladó változására vagy a biztosító működését érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a bizto- sítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megválto- zott körülményekkel arányos mértékben módosíthatja.
V.2.2. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően
– felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban felmondhatja.
Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
V.3. A díjfizetés és a díj esedékessége
V.3.1. A biztosító jogosult a gépjármű állományra vonatkozó biztosítási díjat megbontva, azaz több számla kiállításával kiterhelni.
– a tárgy hónap első napján a biztosító nyilvántartása szerint állományban lévő gépjár- művek tárgyhónapra vonatkozó folytatólagos díjelőírásait,
– a tárgyhónapot megelőző hónap gépjárműállomány változásai alapján az első díjelő- írások, díjmódosítások, valamint a megszűnt biztosítási jogviszonyok vonatkozásában visszatérítendő díjak összegét.
V.3.3. Az első és folytatólagos díjelőírásokból a visszatérítendő díjak nem vonhatók le.
A visszatérítendő díjakat a biztosító a szerződő rendelkezése alapján visszafizeti vagy más biztosítási szerződésre illetve biztosítási jogviszonyra könyveli át.
V.3.4. A számla kiállítását követően bejelentett, de a kiszámlázott időszakra vonatkozó változásokból eredő díjváltozásokat a biztosító a soron következő számlában veszi figye- lembe.
V.3.5. A számla esedékessége azon naptári hónap 25. napja, amely hónapban az adott díjakra vonatkozó számlát a biztosító kiállítja.
V.3.6. Amennyiben a szerződő a kiszámlázott biztosítási díjat nem fizeti meg, úgy a flotta casco szerződés a számla esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik.
V.3.7. Amennyiben a szerződő a kiszámlázott biztosítási díjnak csak egy részét fizeti meg, a részteljesítés összegét a biztosító csak a szerződővel történt egyeztetés eredmé- nye után írja jóvá a szerződő által meghatározott biztosítási jogviszonyokon (kötvénye- ken). Az egyeztetés lezárásáig a részteljesítés összege függőszámlán marad. Ha a szer- ződő a biztosító felhívására részleges díj jóváírásáról nem rendelkezik és az előző bekez- dés szerinti határidő eltelik, a szerződés megszűnik és a biztosító a jóvá nem írt díjat a szerződőnek visszafizeti.
V.3.8. A szerződés évfordulóra történő felmondása esetén a szerződő az utolsó kiállí- tott számla szerinti biztosítási díjat a számla esedékességét követő 5 napon belül köte- les kifizetni.
V.3.9. Ezen határidő eredménytelen elteltét követően a szerződő köteles megfizetni a vállalkozások közötti késedelmes teljesítés esetére a Ptk. alapján járó emelt szintű kése- delmi kamatot és a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fel- lépésről szóló irányelvet átültető jogszabályban meghatározott összeget a biztosító szá- mára.
V.3.10. Amennyiben a szerződő a számlát a tárgyhót követő hónap 20. napjáig nem kapja meg, köteles ezt a biztosítónak haladéktalanuk jelezni. A biztosító a szerződő értesítése alapján gondoskodik a számla (ismételt) megküldéséről.
V.3.11. A biztosítási díjak teljesítésére az Általános Forgalmi Adóról szóló 2007. évi CXX-
VII. tv. 58. § (1) bekezdés szerinti határozott időre szóló elszámolás szabályai is alkal- mazandók.
VI. ÖNRÉSZESEDÉS
Az önrészesedést biztosítási eseményenként és gépjárművenként kell levonni a biztosítási szolgáltatásból akkor is, ha a különböző biztosítási események egy idő- ben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be.
VII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE
A biztosító szolgáltatása a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges valamennyi irat biztosítóhoz történő beérkezését követő 15. napon esedékes.
VIII. KOCKÁZATKIZÁRÁS
A biztosító nem téríti meg a kárt, ha
VIII.1. a gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkezett;
VIII.2. a sérülés nem baleseti jelleggel következik be (pl. műszaki hiba, alkatrészle- válás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.);
VIII.3. felkelés, háború, megszállás, harci cselekmények (hadüzenettel vagy anél- kül), idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, katonai vagy más jogellenes hatalomátvétel vagy hatalombirtoklás, polgárháború, lázadás, for- radalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben merült fel. Jelen feltétel alkalma- zása szempontjából terrorcselekménynek minősül a mindenkor hatályos Büntető Törvénykönyvben meghatározott terrorcselekmény és annak minősített esetei;
VIII.4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek vagy helyi hatóságok rendelkezéséből eredően keletkezett;
VIII.5. a gépjármű jogszerű vezetője ki akarta vonni magát valamely hatóság intéz- kedése alól és a kár ezzel okozati összefüggésben keletkezett;
VIII.6. ionizáló sugárzás hatására következett be;
VIII.7. munkavégzésre (ide nem értve a közúti személy- és áruszállítást) rendelt gépjárműben, annak munkavégzése vagy a közlekedésre való előkészítése során következett be, még akkor sem, ha a munkavégzés közúton vagy közúti közleke- déssel egyidejűleg, az alatt történt;
VIII.8. az a biztosított szándékosan elkövetett bűncselekménye, annak kísérlete során vagy annak következtében következik be;
VIII.9. a gépjármű jogszerű használója a káresemény idején a gépjárművet alkoho- los befolyásoltság alatt vezette – ilyennek minősül a 0,8 ezreléket meghaladó véral- koholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkoholszint;
VIII.10. a biztosított gépjárművet nem a szerződésben meghatározott módon, illetve jelleggel használták;
VIII.11. a gépjárművön a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítot- tak személyeket és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében;
VIII.12. a szerződőnek/biztosítottnak tudomása volt arról, hogy a gépjármű jog- szerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére.
VIII.13. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői
engedélye, kivéve, ha a szerződő illetve a biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult sze- mély tudtával és beleegyezésével vezeti a gépjárművet.
VIII.14. Nem téríti meg a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű vezetőjének káridőpontban fennálló véralkohol/légalkohol szintjét vagy kábítósze- res befolyásoltsági állapotát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem lehet meghatározni, mert a gépjármű vezetője kivonja magát a rendőri intézkedés alól, vagy úgy nyilatkozik, hogy a biztosítási esemény és az alkoholszint vagy egyéb orvosi/szakértői vizsgálata között alkoholt vagy a vezetési képességre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fentiek miatt a véralkohol/légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körülmény kideríthetetlenné vált.
VIII.15. Nem terjed ki a kockázatviselés a növekmények lopáskár biztosítási esemé- nyére, ha gépjárművet nem szerelték fel immobiliserrel.
VIII.16. A biztosító nem téríti meg a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről lesze- relt alkatrészekben és tartozékokban bekövetkezett kárt.
VIII.17. A biztosító nem téríti meg a nem gyárilag beépített navigációs rendszer- ben, a tetőcsomagtartóban és a rá rögzített tárgyakban, például kerékpártartóban, kerékpárban, síboxban, stb. bekövetkezett kárt.
VIII.18. A biztosító nem téríti meg a gépjármű esztétikai, azaz a rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló sérüléséből eredő kárt, a teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjárművekkel kapcsolatos költségeket, valamint más követ- kezményi károkat.
IX. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
IX.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt –a biztosított, illetve a szerződő fél,
– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
– a biztosított gépjárművének üzemeltetésében, őrzésében, felügyeletében köz- reműködő alkalmazottjuk, illetőleg megbízottjuk, tagjuk vagy szervük jogellene- sen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ugyanezzel a jogkövet- kezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották. Az ÁVF X. pontjában („A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) foglaltakon túlmenően a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül töb- bek között az a magatartás is, ha:
a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint, illetve 0,5 mg/l légal- koholszint alatti, alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;
b) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a gép- jármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek következménye;
c) a gépjármű gumiabroncsa(i), vagy fékrendszere(i) nem felelt(ek) meg a közleke- désbiztonság követelményének.
IX.2. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősül különö- sen:
a) lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gépjármű az első forgalomba helyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskí- sérlet, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indítókártya, illetve bármilyen olyan eszköz elhagyása, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyit- ható és indítható, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen sze- mély is képessé válhat a gépjármű használatára és a szerződő, biztosított, tulaj- donos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen;
b) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa, illetve bármilyen olyan eszköz, amivel a gépjármű rendel- tetésszerűen nyitható és indítható.
IX.3. A IX. fejezet IX.2.a) pontjában írt körülmények bekövetkezésétől kezdődően a biztosító kockázatvállalása a lopáskockázat körében szünetel. A biztosító a lopás- kockázatot a szakszerű javítás, csere biztosító részére történő bemutatását vagy számlával történő igazolását követő nap 00.00 órától vállalja ismét.
A biztosító nem téríti meg a lopáskockázat szünetelése alatt bekövetkezett lopás biztosítási eseményen alapuló és azzal közvetlen ok-okozati összefüggésben bekö- vetkezett károkból eredő biztosítási szolgáltatás iránti igényeket.
IX.4. A biztosító fenntartja a jogait a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő, illetve a bizto- sított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat vagy a valóságnak nem megfelelően közöl vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a bizto- sító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.
IX.5. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a XI. fejezetben foglalt kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek. A biztosító olyan arányban mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól, amilyen arányban a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettség megsértése közrejátszott a biztosítási esemény bekö- vetkezésében, illetve a kár mértékének növekedésében. A kötelezettségsértés mér- tékét esetről esetre kell vizsgálni.
X. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI, KÁRRENDEZÉSHEZ SZÜK- SÉGES DOKUMENTUMOK
Amennyiben a jelen fejezet a szerződő/biztosított részére közlési, változás bejelentési vagy felvilágosításadási kötelezettséget határoz meg, úgy ezen kötelezettségek a Pol- gári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) 6:452. §-a szerinti közlési és változás bejelentési, valamint a Ptk 6:453. §-a szerinti felvilágosításadási kötelezettség körébe tartoznak. Ha közlés, illetve a változásbejelentés tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve a szer- ződő/biztosított ezen kötelezettségeit egyéb módon megszegi, úgy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerződő/bizto- sított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- ződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésé- ben. Abban az esetben sem áll be a biztosító kötelezettsége, ha a szerződő, illetve bizto-
sított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágo- sítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
X.1. A szerződő/biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettségei
X.1.1. A szerződő/biztosított a biztosító által kért, valamint a kockázat elvállalása szem- pontjából lényeges adatokat, információkat köteles az előzetes adatközlés és szerződés- kötés során a valóságnak megfelelően közölni és ezek változását – ideértve a növek- ményeket és a már biztosított gépjárművek tekintetében bekövetkezett érdekmúlást – 5 munkanapon belül bejelenteni.
X.1.2. Amennyiben a szerződő/biztosított a szerződéskötés vagy a biztosítási fede- zet kiterjesztése során olyan lényeges körülményt hallgat el, vagy nem a való- ságnak megfelelően tüntet fel, amely a biztosító mentesülésének vagy a szerző- dés részbeni vagy teljes érvénytelenségének jogkövetkezményét nem vonja maga után, hanem kizárólag a biztosítási díj megállapítására van kihatással, úgy a bizto- sító káresemény bekövetkezése esetére fenntartja a jogát az elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően feltüntetett körülmény ismeretében számított biztosítási díj és a valós körülmény ismeretében számított biztosítási díj arányában történő biztosítási szolgáltatás nyújtására. A biztosító ezen feltételeket gépjárművenként vizsgálja és alkalmazza.
X.1.3. A gépjármű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, távirányítóinak, illetve bármi- lyen olyan eszköznek, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és indítható, máso- lását, elvesztését, megsemmisülését a biztosítónak haladéktalanul be kell jelenteni. A biztosító előírhatja ezen tartozékok és a zárgarnitúra cseréjét.
X.1.4. Különösen lényeges változásnak minősül a gépjármű külföldön történő forgalomba helyezése, mely esetben a biztosító a Ptk. 6:446. § (1) bekezdésében biztosított jogával élve a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
X.1.5. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjármű feletti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek (elidegenítési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerződés létrejöttét a szerződő köteles haladéktalanul bejelenteni.
X.2. Kár esetén a szerződő és a biztosított különösen az alábbi kötelezettségeknek köteles eleget tenni:
X.2.1. A káreseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni az ÁVF- ben meghatározottak szerint. A 2 napon túl és a szerződés megszűnését követően bejelen- tett károk esetén csak abban az esetben áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha kétséget kizáróan bizonyított, hogy a kockázatviselési idő alatt következett be a kár.
X.2.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilá- gosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
X.2.3. A káreseménnyel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére be kell jelenteni.
X.2.4. A szerződő, illetve a biztosított a biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával ren- delkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról. Amennyiben a gépjármű kijavítása a biz-
tosító előzetes hozzájárulása nélkül megkezdődik és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné vállnak, úgy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
X.2.5. Amennyiben a kárt szabálysértéssel vagy bűncselekménnyel okozták és a káro- kozó a kártérítési felelősségét nem ismeri el és a személyi adatait nem adja meg, akkor a káreseményt az illetékes hatóságnál be kell jelenteni.
X.2.6. Xxxxx, rablás, rongálás, tűz vagy robbanás által okozott kárt a szerződő, a bizto- sított vagy a gépjármű vezetője köteles 2 munkanapon belül bejelenteni a rendőrségnél, illetve a tűz- és robbanáskárokat a tűzoltóságnál is.
X.2.7. A X.2.5. és a X.2.6. bekezdésekben rögzített szabályok külföldre utazás esetén is alkalmazandók, azzal, hogy a bejelentést a külföldi illetékes szerveknél kell megtenni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.
X.2.8. A szerződő, illetve a biztosított a tudomására jutást követő 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak, ha az eltulajdonított gépjármű a biztosítási szolgálta- tás teljesítését megelőzően vagy azt követően megkerül.
X.2.9. Lopáskár esetén a szerződő, illetve a biztosított köteles a gépjármű kulcsait, elekt- ronikus indítókártyáit és távirányítóit a káresemény bejelentésekor a biztosítónak átadni. Emellett a biztosított köteles tájékoztatni a biztosítót arról, hogy a fentieknek kívül van-e még olyan eszköz, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és indítható. Amennyi- ben a szerződő, illetve a biztosított ezt a kötelezettséget nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
X.2.10. A szerződő/biztosított a felvilágosítás adási kötelezettsége körében köteles bizto- sítani, hogy a biztosított gépjármű informatikai rendszereiben, tartozékaiban tárolt adato- kat a biztosító – szükség esetén harmadik személy (pl. márkaképviselet, gyártó, szakértő stb.) bevonásával- kiolvashassa. A biztosító kérésére a szerződő/biztosított köteles meg- tenni az adatok kiolvasásához szükséges jognyilatkozatokat.
X.3. A káreseményt követően – az ÁVF-ben meghatározottakon túlmenően – benyúj- tandó dokumentumok, nyilatkozatok és közlendő adatok
A biztosító jogosult a szolgáltatási igény jogalapját és összegszerűségét bizonyító doku- mentumokat bekérni, beszerezni és ellenőrizni. A szolgáltatási igény elbírálásához és a kárrendezéshez szükséges iratok, adatok lehetnek:
X.3.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos kitöltött biztosítási kérdőívek, nyomtatványok, adatok:
– Baleseti bejelentő
– Károkozói nyilatkozat
– Kárbejelentő
– Tanúk nyilatkozatai
– Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban
– Bankszámlaszám
– Nyilatkozat előzménykéréshez
– Ügyfél elérhetősége
– Ittassági nyilatkozat
– Biztosítási kérdőív lopáskár ügyben
– Engedményezési szerződés
– Zálogjog, illetve más jogosultság fennállását igazoló megállapodás
X.3.2. Jogalapot igazoló okiratok:
– Igazságügyi szakértői vélemény
– Egyéb szakértői vélemény
– Szakhatósági iratok
– Tűzoltósági hatósági bizonyítvány
– Tűzvizsgálati jelentés
– Rendőrségi igazolás
– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve
– Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv
– Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll
– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv
– Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll
– Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll
– Vezetői engedély
– Felelősségelismerő nyilatkozat
– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása
– Tachográf adatlap
– Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról
– Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban
– Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban
– Zár- és nyomszakértői vélemény
– Díjfizetés igazolása
– Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv
– Menetlevél
– Fuvarlevél
– Kárfelvételi jegyzőkönyvek
– Előzménykárokkal kapcsolatos iratok
– Társbiztosító párhuzamos kárrendezésével és/vagy szerződésével kapcsolatos iratai
X.3.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok:
– Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)
– Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat
– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat
– Hagyatékátadó végzés
– Gyámhatósági rendelkezés
– Öröklési bizonyítvány
– Lemondó nyilatkozat
– Meghatalmazás
– Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása
– Átruházó nyilatkozat
– Orvosi zárójelentés
– Orvosi lelet
– Ambuláns kezelőlap
– Aláírási címpéldány
– Adásvételi szerződés
– Forgalmi engedély
– Törzskönyv
– Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok
– Üzemben tartói szerződés vagy okirat
– Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat
– Közjegyzői okirat
– Munkáltatói nyilatkozat
– Bérleti- vagy lízingszerződés
– Szerződés gépjármű kölcsönadásról
– Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv)
– Bontási igazolás
X.3.4. Kár összegét igazoló dokumentumok:
– Javítási árajánlat
– Javítási számla
– Audatex kalkuláció
– Eurotax kalkuláció
– Eurotax káridőponti érték számítás
– Kereskedői ajánlat maradványértékre
– Bizonylat maradvány értékesítéséről
– Munkalap
– Garanciajegy
– Fotók
– Bankszámlakivonat
– Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről
– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok
– Szervizkönyv
– Gépkocsi tárolási számla
– Szállítási számla
– A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmasságáról
X.3.5. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költ- ségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy köve- telését érvényesíthesse.
XI. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
XI.1. A szerződő, illetve a biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és eny- híteni.
XI.2. A kármegelőzés azon költségeit, amelyek a biztosító útmutatásainak megfele- lően vagy utólagos jóváhagyása alapján merültek fel, a biztosító 10% önrész érvé- nyesítése mellett téríti meg azzal, hogy a kifizetett összeg nem haladhatja meg a gépjármű káridőponti értékének 20%-át. A kárenyhítés költségét a biztosító önrész érvényesítése nélkül megtéríti, de a kifizetett összeg nem haladhatja meg a gép- jármű káridőponti értékének 20%-át.
XI.3. A szerződő, illetve a biztosított együttműködési, kármegelőzési és kárenyhítési köte- lezettségére tekintettel a gépjármű forgalmi engedélyét, indítókulcsát, indítókártyáját és azon eszközöket, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és indítható, illetve a gépjármű törzskönyvét nem hagyhatja a gépjárműben.
XI.4. Köteles továbbá a gépjárművet szakszerűen üzemeltetni, a gépjárművel szállított rakományt szakszerűen rögzíteni, a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megtar- tani. E körben köteles tartózkodni a gépjármű túlterhelésétől.
XI.5. A szerződő, biztosított minden tőle elvárhatót köteles megtenni annak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indítókártyák és távirányítók, illetve más olyan eszközök, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és indítható, ne kerüljenek ki az őrizeté- ből. A szerződő, biztosított abban az esetben is felelős a gépjármű kulcsainak, elektroni- kus indítókártyáinak, távirányítóinak elvesztéséért, másolásáért vagy megsemmisülésé-
ért, ha a gépjárművet más személy használatába adta, ideértve azt is, ha a jármű kul- csait, elektronikus indítókártyáit, távirányítóit és más, a gépjármű nyitását és indítását rendeltetésszerűen lehetővé tevő eszközöket például szervizben, autómosóban, benzin- kúton más személyre bízta.
XI.6. A szerződő/biztosított köteles gondoskodni arról, hogy a gépjármű fedélzeti számí- tógépének dátum és idő beállítása megfeleljen a valóságnak azért, hogy így a gépjármű kulcsai, indítókártyái pontos adatokat rögzíthessenek a gépjármű üzemeltetéséről, mivel ezen adatok kifejezetten lényegesek lehetnek a szolgáltatási igény elbírálása tekintetében.
XI.7. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosított gépjármű forgalmi engedélyét elvesztik vagy ellopják, akkor az ezt követő 3 munkanapon belül köteles a szerződő, illetve a biztosított a gépjármű forgalmi rendszámának kicserélésére.
XI.8. A szerződő/biztosított csak a biztosító hozzájárulásával készíttethet további kulcsot, elektronikus indítókártyát. A biztosító a zárgarnitúra, kulcs, távirányító, illetve indítókártya csere esetén kizárólag az adott gépjármű típusnak megfelelő magyarországi márkaszer- viz által elvégzett cserét fogadja el.
XII. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA
A szerződőre, illetve a tulajdonosra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvé- nyes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jog- szerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési, tájékoztatási és változásbejelen- tési kötelezettség, valamint a kár bekövetkezésének esetére előírt kötelezettségek ezen személyeket ugyanúgy terhelik, mint a szerződőt, a biztosítottat, illetve a tulajdonost. A gépjármű mindenkori jogszerű használóját a felek a biztosított megbízottjának tekintik. A szerződő, illetve a biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltéte- lekről, és tőle megkövetelni azok betartását.
XIII. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL
Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosí- tását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad. A szerződés közös megegye- zéssel történő módosítására egyebekben a szerződés létrejöttére vonatkozó szabályo- kat kell alkalmazni.
XIV. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
XIV.1. A díjfizetés elmaradása esetén
XIV.1.1. A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő, illetve a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. xxxxx követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrende- zettség utolsó napjával szűnik meg.
XIV.1.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határ- idejét további 30 nappal meghosszabbíthatja a szerződés megszűnése előtt úgy, hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt, illetve a biztosítottat a fizetésre írás- ban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egy összegben esedékessé válik.
XIV.1.3. A díjfizetés elmaradása miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles az utólag befizetett díj visz- szafizetésére. A biztosítási díj kifizetésének elmulasztása miatt megszűnt szerződés tör- léséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést, azonban a kockázatviselésének megszűnéséig járó díjat követelheti.
XIV.1.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.
XIV.1.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biz- tosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
XIV.2. A szerződés kiürülése esetén
Ha a biztosítási időszak alatt a biztosított gépjárművek darabszáma nullára csökken, akkor a szerződés az utolsó biztosított gépjármű kockázatviselésének utolsó napjával megszűnik.
XV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
XV.1. Amennyiben a szerződő arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a biztosított gépjármű- vet zálogjog terheli, a biztosító a biztosítási szolgáltatást a
zálogjogosult részére teljesíti. A biztosító a zálogjogosulttól eltérő személy részére csak abban az esetben teljesít kifizetést, továbbá a szerződésre feljegyzett zálogjogosult jelö- lést csak abban az esetben tekinti hatálytalannak, amennyiben ehhez a zálogjogosult is írásbeli hozzájárulását adta.
XV.2. Amennyiben a szerződő a biztosítási szerződésben társbiztosítottat jelölt meg, aki valamely vagyoni jogviszony alapján érdekelt a gépjármű megóvásában, úgy a biztosító az esedékessé vált szolgáltatást a társbiztosított ez irányú igénye esetén a társbiztosított- nak teljesíti, a társbiztosított a biztosító szolgáltatásának időpontjában fennálló biztosítási érdekének (fennálló tartozás: tőke, kamat, járulékok) megfelelő részben. A szolgáltatás fennmaradó részére, vagy amennyiben a társbiztosított a szolgáltatásra nem tart igényt, a teljes szolgáltatásra a biztosított jogosult.
XV.3. A szerződő a társbiztosított vagy a zálogjogosult megjelölésével felhatalmazza a biztosítót, hogy a társbiztosított vagy a zálogjogosult részére a biztosítási fedezet folya- matos fenntartásának ellenőrzése céljából a következő titokkörben adatot szolgáltasson, e körben a biztosítót a biztosítási titoktartási kötelezettség alól felmenti: a biztosítási szer- ződés kötvényszáma, a szerződő adatai, a biztosított gépjármű forgalmi rendszáma, a 30 napot meghaladó tartamú díjelmaradás, a hátralékos biztosítási díj összege, a szer- ződés megszűnése.
XV.4. A biztosító a XV.1 és XV.2 pontok szerinti teljesítés esetén a zálogjogosult vagy a tárbiztosított javára történő kifizetéssel a biztosítási szolgáltatási kötelezettségének ele-
get tesz, nem kötelezhető annak vizsgálatára, hogy a zálogjogosultság vagy a társbizto- sítottság kizárólagos-e vagy a zálogkötelezett, illetve társbiztosított vagy más, a biztosí- tóval nem közölt jogosult személyek jogát a kifizetés sérti-e.
XV.5. A biztosítási szerződés részét képezik az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerző- désre vonatkozó általános rendelkezésekben, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek- ben, továbbá a különös szerződési feltételekben írt rendelkezések, valamint a szerződő, illetve a biztosított nyilatkozatai, adatközlései és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Vagyonbizto- sítási Feltételek, a Polgári Törvénykönyv, valamint a hatályos magyar jogszabályok ren- delkezései irányadók. Amennyiben a jelen feltételek és a szerződés részét képező Ügy- féltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, illetve az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek eltérnek egymástól, a jelen feltételek rendelkezé- sei alkalmazandók.
XVI. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ÉS A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKOR- LATTÓL ELTÉRŐ SZABÁLYOK
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a jelen feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Ptk. rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
XVI.1. A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak (II. fejezet II.1. pont). Jelen feltétel alapján – eltérően a Ptk. 6:461.
§-ától, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg a szerződőt, amennyiben nem minősül fogyasztónak (ÁVF. I.2.1. pont).
XVI.2. Jelen feltétel XIV.1. pontja alapján – a Ptk. 6:449. §-ban foglaltaktól eltérően díjfizetés elmaradása esetén a biztosítási szerződés – a biztosítási díj esedékessé- gétől számított 60. nap elteltével szűnik meg.
A biztosító jogosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevé- telének határidejét meghosszabbítani. A bírósági út igénybevétele esetén biztosí- tási időszakra számított és nem teljesített díj esedékessé válik.
XVI.3. Jelen feltétel X.1.2. pontja alapján – a Ptk. 6:463. §-ban foglaltaktól eltérően
– a tájékoztatási és változás bejelentési kötelezettség megsértése, az ebből eredő díjeltéréssel (hiánnyal) arányosított szolgáltatás nyújtását eredményezheti.
XVI.4. Jelen feltétel XI.2. pontja alapján – a Ptk. 6:463. § (3) bekezdésében foglal- taktól eltérően – a biztosító legfeljebb a biztosítási összeg 20%-áig és 10% önrész levonása mellett téríti meg a kárenyhítés költségeit.
XVII. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Gépjármű
Az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet szerinti személygépkocsi, tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi, vontató, autóbusz és lassú jármű.
Magyarországi telephelyű gépjármű
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben ilyenként meghatározott gépjármű.
Induló állomány
A biztosítási ajánlat megtételével egyidejűleg, a biztosító által meghatározott adattarta- lommal megjelölt, biztosítani kívánt gépjárművek összessége.
Növekmény
Minden olyan biztosítani kívánt, a biztosító által meghatározott adattartalommal megjelölt gépjármű, ami nem tartozik az induló állományba.
Gazdasági totálkár
Ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridőponti forgalmi értékének maradványértékkel csökkentett összegét és a káridőponti érték 70%-át.
Műszaki totálkár
Ha a sérülés miatt az önhordó karosszériás kivitelű jármű esetén a karosszéria, alvázas kivitelű jármű esetén az alváz és felépítmény cserére szorulna.
Részkár
Minden olyan biztosítási eseményből eredő kár, amely nem minősül totálkárnak.
Új gépjármű
Új gépjárműnek minősül az a gépjármű, amelynek futásteljesítménye a fedezetbe vonás bejelentésének időpontjában nem haladja meg az 1000 km-t, amelyet először Magyar- országon, a gyártástól számított 1 éven belül, garanciavállalás mellett helyeztek forga- lomba, amelynek első tulajdonosa a biztosított és amely a fedezetbe vonás bejelentéséig sérülésmentes volt.
Használt gépjármű
Minden olyan gépjármű, amely nem minősül új gépjárműnek.
Káridőponti forgalmi érték
A káresemény időpontjában Magyarországon használt, azonos típusú, korú, műszaki álla- potú, jogállású és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke.
A káridőponti forgalmi érték nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Euro- tax értékelő program használt gépjárművekre megállapított áránál. A programban definiált módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, a helyi keresettségi korrekció, a felfelé történő álla- potkorrekció.
Szükségjavítás
Olyan gépjármű javítási munkák elvégzése, melyek segítségével a gépjármű a szabály- szerű, biztonságos közlekedésre alkalmassá válik.
Taxi, személygépkocsis személyszállító felhasználás
Jelen feltétel alkalmazásában taxinak, illetve személygépkocsis személyszállítónak minősül az olyan gépjármű, amellyel a jogszabályok szerinti személytaxi-szolgáltatást, vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatást folytatnak, vagy arra a gépjármű engedéllyel rendelkezik.
Bérgépjármű felhasználás
Jelen feltétel alkalmazásában bérgépjárműnek minősül az olyan gépjármű, amelyet gép- jármű bérbe adását üzletszerűen, ellenérték fejében végző nem természetes személy, harmadik személy részére bérbe ad, ide nem értve az operatív lízing (tartós bérlet) alap- ján, legalább 180 napra bérelt gépjárműveket.
A szerződésre alkalmazott záradékban foglaltak a szerződés részét képezik. Amennyi- ben a szerződésre alkalmazott záradékban foglaltak az általános és különös feltételek egyéb rendelkezéseitől eltérnek, úgy a záradékban foglaltak az irányadóak.
4005. sz. záradék
A gépjármű finanszírozási szerződés hatálya alatt, a biztosítási díj megfizetésének elmu- lasztása esetén a biztosító az első biztosítási díj(részlet) esedékességétől számított lega- lább 60, folytatólagos biztosítási díj(részlet) esedékességétől számított legalább 90 napos póthatáridőt tűz ki, melynek elteltével, amennyiben díjfizetésre nem kerül sor, a biztosítási szerződés és a biztosító kockázatviselése az esedékesség napjára visszamenő hatállyal szűnik meg. A gépjármű finanszírozási szerződés megszűnését követően ezen rendelke- zés hatályát veszti és az ÁVF.VI.5.1. pontjában foglaltak válnak irányadóvá.
FZ100. sz. záradék
A biztosítás az előírt biztonságtechnikai berendezés hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.
FZ110. sz. záradék
A biztosítási szerződés hatálya alá tartozó gépjárműre a biztosító törés-, elemi-, üvegtö- rés és lopáskárok esetében nettó, azaz áfa nélküli térítést nyújt.
FZ4042. sz. záradék
Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak, a biztosító szolgáltatása a casco biztosítási szerződésben megjelölt gépjárműjavító szerviz alkatrész-, anyag-, illetve munkadíj alapulvételével készített árajánlat szerinti szükséges és indokolt költsé- gekre terjed ki. Jelen záradék nem terjed ki a Flotta casco hatályos feltételének XI.8. pont- jában írt zárgarnitúra, kulcs, távirányító, illetve indítókártya csere eseteire, azaz a bizto- sító ezek cseréje esetén kizárólag az adott gépjármű típusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által elvégzett cserét fogadja el. A jelen záradék kizárólag személygépko- csikra, 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikra vagy legfeljebb 12 fő szállítására alkalmas autóbuszokra alkalmazható.
FZ4044. sz. záradék
A Flotta Casco biztosítás különös feltételeinek területi hatályra vonatkozó rendelkezései- vel ellentétben a biztosítás területi hatálya csak Magyarország területére terjed ki.
FZ4045. sz. záradék
Lopáskár biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépített biztonságtechnikai berendezés szolgáltatásai a biztosítási ese- mény időpontjában megfelelnek az alább meghatározottaknak és a biztosítási esemény időpontjában működőképesek, valamint bekapcsolt állapotban vannak.
A gépjárműbe országos területi lefedettségű műholdas, elektronikus gépjármű követő és nyilvántartó, azonosító rendszert építettek be és az azt működtető szolgáltatóval a szol- gáltatási jogviszony fennáll, amelyet az erről szóló szerződéssel kell igazolni. A biztosí- tási esemény bekövetkezése esetén a szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a szolgáltatás a káresemény időpontjában zavarmentes volt.
A fentieken felül a gépjárműbe épített biztonságtechnikai berendezéseknek
– védeniük kell a gépjármű összes nyílászáróját (az ajtókat, a motorteret, a csomagteret),
– a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad,
– beltéri mozgásérzékeléssel, rezgésérzékeléssel, távirányítással működtethető léptető- kódos vezérlőrendszerrel rendelkezik, vagy
– a biztosított gépjárműbe gyári immobilisert (indításgátló berendezést) építettek be, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.
FZ4046. sz. záradék
Lopáskár biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépített biztonságtechnikai berendezés szolgáltatásai a biztosítási ese- mény időpontjában megfelelnek az alább meghatározottaknak, és a biztosítási esemény időpontjában működőképesek, valamint bekapcsolt állapotban vannak:
– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját (az ajtókat, a motorteret, a csomagteret),
– a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad vagy
– a biztosított gépjárműbe gyári immobiliser (indításgátló berendezés) építettek be vagy
– a biztosított gépjárműbe olyan immobiliser (indításgátló berendezés) építettek be, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja..
FZ4048. sz. záradék
A biztosítási fedezet a Flotta Casco biztosítás különös feltételei VIII.7. pontjától eltérően kiterjed a munkavégzésre (ide nem értve a közúti személy- és áruszállítást) rendelt 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsiban, pótkocsi- ban, félpótkocsiban, vontatóban és lassú járműben, annak munkavégzése vagy a köz- lekedésre való előkészítése során bekövetkezett töréskárokra vagy elemi károkra, még akkor is, ha a munkavégzés közúton vagy közúti közlekedéssel egyidejűleg, az alatt tör- tént.
FZ4049. sz. záradék
A biztosítási fedezet a Flotta Casco biztosítás különös feltételei VIII.9. pontjától eltérően kiterjed azokra a károkra is, amelyeket harmadik személy olyan biztosított gépjármű- ben okozott, amelyet a biztosított alkalmazottja alkoholos befolyásoltság alatt (ilyennek minősül a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkoholszint) vezetett, illetve a vezetést ilyen személynek engedte át, és a kárese- mény megfelel a különös feltételek szerinti valamely biztosítási eseménynek. Jelen zára- dék nem terjed ki arra az esetre, ha a kárt az előző mondatban megjelölt személyek alko- holos befolyásoltság alatt okozták.
FZ4050. sz. záradék Elemi kár limit
Elemi kár biztosítási esemény esetén – az egyéb feltételek változatlanul hagyása mel-
lett – a biztosító káreseményenként, a káreseménnyel érintett valamennyi járműre együt- tesen legfeljebb a szerződésben meghatározott limitösszeg mértékéig nyújt biztosítási szolgáltatást.
Genertel Biztosító Zrt.
Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 999
Telefonos ügyfélszolgálat: 00 (0) 000 0000 xxx.xxxxxxxx.xx
Nysz.: 24118