Általános Biztosítási Feltételek
Általános Biztosítási Feltételek
Befektetési eszközalapokhoz kapcsolódó életbiztosításokhoz
I. Fogalmak
1. Adminisztrációs költség: évente egy meghatározott összeg, a szerződé- sek nyilvántartásával kapcsolatos kiadások fedezetére szolgál. (Mérté- ke a Különös Biztosítási Feltételek mellékletében kerül meghatározás- ra – Kondíciós Lista)
2. Alapdíj: a biztosítási fedezet ellenértéke.
3. Alapkezelési költség: a kötvényérték adott ezreléke, amely havonta ke- rül levonásra.
4. Átirányítás: folyamatos díjfizetés esetén a jövőbeni befizetések más alapokba történő irányítása a korábbi befizetésekhez képest.
5. Átváltás: a korábban meghatározottak szerint nyilvántartott befekteté- si egységeknek az egyik eszközalapból a másik eszközalapba történő áttétele.
6. Átváltási költség: évente az első átváltás ingyenes. Az éven belüli to- vábbi átváltásokért minden alkalommal az aktuális Kondíciós listán feltüntetett összeget számítja fel a biztosító.
7. Befektetési egység: az eszközalapban való arányos részesedést kifeje- ző elszámolási egység.
Kétféle befektetési egységet különböztetünk meg: kezdeti befektetési egységet és felhalmozási befektetési egységet.
Kezdeti befektetési egység: a folyamatos díjfizetésű biztosítás első két évében, illetve a Különös Biztosítási Feltételek rendelkezései szerint a díjnövekményből vásárolt befektetési egység.
Felhalmozási befektetési egység: folyamatos díjfizetés esetén a kezde- ti egységen túl vásárolt befektetési egység. Egyszeri díjas termék ese- tén csak felhalmozási egységeket alkalmazunk.
8. Befektetési egységek egységára: egy adott napon a befektetési egysé- gek egységárának az eszközalap értékének egy egységre jutó hányada.
9. Befektetési egység eladási ára: az az eszközalaponként meghatározott aktuális árfolyam, melyet a biztosító a biztosítási díj befektetési egy- ségekre történő átszámításánál alkalmaz.
10. Befektetési egység vételi ára: az az eszközalaponként meghatározott aktuális árfolyam, melyet a biztosító a szolgáltatások kifizetésekor, a befektetési egységek készpénzértékének kiszámításakor alkalmaz. A vételi árfolyam az eszközalap aktuális értékének és az alapban kezelt összes befektetési egység aktuális számának a hányadosa.
11. Biztosítási év: két egymást követő biztosítási évforduló közötti időszak.
12. Biztosítási évforduló: biztosítási évenként a szerződés kezdetének a napja.
13. Biztosítási hónapforduló: minden hónap 1-je.
14. Díjfelosztás: a befektetésre kerülő díjaknak a szerződő kívánsága sze- rinti felosztása az egyes eszközalapok között.
15. Díjjóváírás: a befizetett díj aktuális áron számított jóváírása befekteté- si egységekre a szerződő számláján. A díjjóváírás napja a feltételekben kerül meghatározásra.
16. Értékelési nap: minden olyan nap, amikor a biztosító a befektetési egy- ségek aktuális értékét megállapítja.
17. Eseti díj: az a díj, amit a szerződő a számlájára fizethet az alapdíjon felül (rendkívüli befizetés).
18. Eszközalap: a biztosító által kezelt, meghatározott típusú befektetési eszközök (kötvény, részvény stb.) biztosításra elkülönített része. Az eszközalap befektetési egységekből áll.
19. Haláleseti biztosítási összeg: a kötvényben a szerződő által megjelölt összeg, mely a biztosító haláleseti szolgáltatásának összege.
20. Kockázati díj: az a díj, amelyet a biztosító a haláleseti kockázat fede- zetére minden hónapban levon a kötvényértékből. Ez a levonás úgy történik, hogy a befektetési egységek számát csökkenti oly módon, hogy a kötvényérték éppen a kockázati díjjal csökkenjen.
21. Kondíciós lista: az a lista, amely a különös szerződési feltételek válto- zó részeit tartalmazza.
Az esetleges változásokról a biztosító értesíti a szerződőt.
22. Költségek: a szerződést terhelő levonások.
23. Kötvényérték: a biztosítási szerződés keretén belül az aktuálisan fenn- álló követelés az eszközalapokkal szemben. Ez egyenlő a befektetési egységek száma és egységárának eszközalaponkénti szorzatainak ösz- szegével.
24. Szerződő számlája: az egyes szerződésekhez rendelt nyilvántartás, amely a biztosítás díjának, költségeinek és az eszközalapok értékeinek a nyilvántartására szolgál.
25. Visszavásárlási érték: a szerződés tartamának lejárta előtti visszavásár- lásakor a kötvényértékből kifizetett összeg.
II.1. A biztosítás díjának összetevői
1.1. Az életbiztosítás díja
A biztosító az életbiztosítási kockázat fedezetére szolgáló díjat a díj- számítási elveknek megfelelően a díjszabás, a biztosított életkorának, egészségi állapotának, nemének, foglalkozásának, a biztosítás tarta- mának, a szolgáltatás jellegének és a biztosítási összegnek, valamint a kockázatvállalással kapcsolatos egyéb lényeges körülményeknek a figyelembevételével számítja ki. A biztosított életkorát úgy kell megál- lapítani, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonják a biztosí- tott születésének évszámát.
1.2. Kiegészítő biztosítások díja a választott kockázatoknak megfelelően kerül kiszámításra.
1.3. Eseti díj
A Különös Biztosítási Feltételekben meghatározott esetekben a szerző- dőnek az alapdíjon kívül lehetősége van eseti díjak fizetésére is. Az eseti díjak mindenkori minimális értéke a biztosítás Különös Feltétele- iben kerül meghatározásra.
Az eseti díjak mellé a szerződő írásbeli nyilatkozata szükséges arra vo- natkozóan, hogy befizetése eseti díjként kezelendő. A nyilatkozat be- érkezéséig a biztosító az eseti díjakat kamatmentes letétként kezeli.
II.2. A díjfizetés, a szerződést terhelő költségek
2.1. A biztosítási díj fizetése
A biztosítás lehet egyszeri vagy folyamatos díjú, erről a Különös Biz- tosítási Feltételek rendelkeznek.
Az egyszeri díjat az ajánlat aláírásakor kell befizetni.
A folyamatos biztosítási díj a tartam lejártáig vagy a biztosított koráb- ban bekövetkező haláláig évente előre esedékes. A biztosító hozzájá- rulhat az éves díjak részletekben történő megfizetéséhez is. Ilyen esetben a díjak mindig a megfelelő időszak első napján esedékesek. A biztosítás első díja az ajánlat aláírásával egyidejűleg fizetendő.
A szerződéskötéskor a szerződő meghatározhatja, hogy a biztosító a dí- jat mely eszközalapokba fektesse be. A biztosító a díjat a szerződő rendelkezéseinek megfelelően befektetési egységekre számítja át. Az átszámításra azon napi árfolyamon kerül sor, amikor a biztosító az ese- dékes díjat egyértelműen azonosította. Az első díj befektetési egysé- gekre történő átszámításának további feltétele a biztosítási ajánlat el- fogadása. A folytatólagos díjak átszámítására legkorábban a díj esedé- kességekor kerül sor. Az átszámítás napjáig a biztosító a díjat kamat- és költségmentesen kezeli.
2.2. Átirányítás
A szerződő a tartamon belül bármikor rendelkezhet a jövőbeni esedé- kes díjak más eszközalapokba történő átirányításáról. Az erre vonatko- zó írásbeli kérelemnek a díj esedékessége előtt 30. nappal a biztosí- tóhoz be kell érkezni.
2.3. Átváltás
A szerződő kérheti, hogy valamely meglévő eszközalapból egy másik eszközalapba helyezze át a biztosító a befektetési egységeit.
2.4. A szerződést terhelő költségek
A biztosító a szerződéssel összefüggő ráfordítások érdekében az aláb- bi költségeket számítja fel:
Haláleseti kockázat díja
A haláleseti kockázat ellenértékére szolgáló, a biztosított aktuális élet- korával számított kockázati díj.
Kezdeti költség
A biztosító havonta a kezdeti befektetési egységek aktuális értékének a Kondíciós listában meghatározott mértékéig számít fel kezdeti költ- séget.
Adminisztrációs költség
A szerződések nyilvántartásával kapcsolatos kiadások fedezetére szol- gál.
Alapkezelési költség
A befektetéssel kapcsolatos költség fedezetére szolgál.
Visszavásárlási, részleges visszavásárlási költség
A biztosító visszavásárlásnál, részleges visszavásárlásnál a Kondíciós listában meghatározott mértékű költséget számol fel, amely a kezdeti és befektetési egységekre különbözhet.
Átváltási költség
A biztosító egy biztosítási éven belül az első átváltást költségmente- sen végzi el, a további átváltásért átváltási költséget számol fel.
Átirányítási költség
Az átirányítást költségmentesen végzi a biztosító.
Információs levél költsége
A biztosító évente egy alkalommal küld írásos tájékoztatót a szerződés adatairól és az esetlegesen bekövetkező költségmódosulásról. Ezen felül a szerződő további külön igényére kiadott tájékoztatóért a bizto- sító költséget számol fel.
A Különös Biztosítási Feltételekben a biztosító egyéb költségek meg- fizetéséről is rendelkezhet.
2.5. A költségek érvényesítése
A költségek érvényesítése havonta egy alkalommal történik a szerző- déshez tartozó befektetési egységek csökkentése formájában. A költ- ségek a biztosítót minden megkezdett biztosítási hónapra megilletik. A levonás az eszközalapokból a levonás napját megelőző utolsó ismert árfolyamok figyelembevételével történik.
A költségek érvényesítése a kezdeti és a felhalmozási egységekből tör- ténik. Ezek mértéke a Különös Biztosítási Feltételekben kerül megha- tározásra.
II.3. Az eszközalapok, a befektetések
3.1. Az eszközalapok a biztosítás díjának befektetésére szolgáló elkülöní- tetten kezelt befektetési eszközállományok. Az egyes eszközalapok a
befektetés típusában és a befektetések kockázatában térnek el egy- mástól. Az egyes alapok befektetési politikáját a befektetés politikai melléklet tartalmazza.
3.2. Az eszközalapok befektetési egységekből állnak, ezek az egységek az alap eszközeiben való részesedést jelentik.
Az eszközalap célja a befektetési egységek értékének növelése.
A szerződő részesedését az eszközalapból a befektetési egységek da- rabszáma fejezi ki.
3.3. A biztosító fenntartja magának a jogot új eszközalapok létrehozására, illetve már működő eszközalapok beszüntetésére. Új eszközalap létre- hozása esetén, az új eszközalapban lévő befektetési egységek vásárlá- sának feltételeiről a biztosító írásban értesíti a szerződőt. Megszünte- tett eszközalap esetén a biztosító legkésőbb az eszközalap megszűné- se előtt 30 nappal értesíti a szerződőt a megszűnő eszközalap befek- tetési egységeinek más eszközalap befektetési egységeire való átváltá- sának feltételeiről.
Abban az esetben, ha a szerződő nem nyilatkozik az értesítés kézhez- vételétől számított 30 napon belül a megszűnő eszközalap befekteté- si egységeinek átváltásáról, azokat a biztosító az általa előre meghatá- rozott eszközalap(ok)ba helyezi. Eszközalapok megszüntetése esetén az átváltási költségeket a biztosító fedezi. A szerződő számláján nyil- vántartott befektetési egységek átváltáskori aktuális összértéke nem változhat.
Az eszközalapok árfolyamai minden tőzsdei napon meghatározásra ke- rülnek. Az eszközalapokhoz tartozó befektetési egység egységára ezen aktuális árral egyezik meg.
3.4. Az eszközalapok hozama
A befektetések eredménye az eszközalapokban kerül jóváírásra, ezért teljes egészében a szerződésekre kerül visszaosztásra. A befektetéssel összefüggő közvetlen költségek az eszközalapok értékéből kerülnek le- vonásra.
Az árfolyamok ingadozásának kockázatát teljes egészében a szerződő viseli.
III.1. A biztosítási szerződés általános szabályai
Jelen feltételek – ellenkező szerződéses kikötések hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban: bizto- sító) befektetési eszközalapokhoz (befektetési egységekhez) kapcsoló- dó életbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozva kötötték.
III.2. Általános rendelkezések
Az életbiztosítási szerződés létrejöttére, tartamára és megszűnésére a Ptk. rendelkezései az irányadók.
III.3. Biztosítási események, biztosítási szolgáltatások
A biztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosítás Különös Feltétele- iben meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkez- tétől függően a biztosítás Különös Feltételeiben meghatározottak meg- fizetésére vállal kötelezettséget.
A szolgáltatási érték meghatározására szintén a Különös Biztosítási Feltételekben kerül sor.
III.4. A biztosítási szerződés alanyai
A biztosítási szerződés alanyai a biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett.
4.1. A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási ajánlat elfogadása után a kockázatot viseli és a szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
4.2. A szerződő az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítás megkö- tésére ajánlatot tesz, és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal.
4.3. A biztosított az a természetes személy, akinek az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés létrejön.
4.4. A kedvezményezett a biztosítási szerződésben megjelölt szolgáltatá- sok igénybevételére jogosult személy. Kedvezményezett lehet: a bizto- sítási szerződésben megnevezett természetes vagy jogi személy, a biz- tosított örököse, ha kedvezményezettet a biztosítási szerződésben nem neveztek meg.
A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.
III.5. A biztosítási szerződés létrejötte
A biztosítás a szerződő által a biztosító részére a biztosító ajánlati nyomtatványán előterjesztett ajánlata alapján jön létre. Az ajánlatot a biztosító jogosult elbírálni. Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről kötvényt állít ki. A szerződés akkor is létrejön, ha a biz- tosító az ajánlattételre 15 napon belül nem nyilatkozik.
III.6. A biztosítási szerződés hatályba lépése,
a kockázatviselés kezdete, a várakozási idő
6.1. A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órakor kezdődik, ami- kor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatko- zóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti, feltéve, hogy a szerződés létrejött. Ha a szer- ződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára vagy pénz- tárába beérkezettnek kell tekinteni, a szerződő azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
6.2. A biztosítási szerződés létrejötte előtt befizetett biztosítási díjat a biz- tosító kamatmentes előlegként kezeli.
6.3. A várakozási idő a kockázatviselés kezdetének szerződéses elhalasztá- sát jelenti. Ha ilyet a szerződésben a felek kikötöttek, és a biztosítási esemény a Különös Biztosítási Feltételekben meghatározott okból és az ott meghatározott időtartam alatt következik be, akkor a biztosító a befizetett díjaknak csak a feltételekben meghatározott részét köteles visszafizetni. Ha a Különös Biztosítási Feltételek másként nem ren- delkeznek, az általános várakozási idő hat hónap. Ez a rendelkezés a balesetre nem vonatkozik.
III.7. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
– a biztosítási szerződés lejártakor,
– a biztosított halála esetén,
– felmondással,
– díjnemfizetés miatt.
– Amennyiben a szerződő a díjat az esedékességkor nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az elmaradt díj esedékességétől számított 60 napig viseli. Visszavásárlási értékkel nem rendelkező szerződés esetén a szerződés ezt követően kifizetés nélkül megszűnik.
– a szerződés teljes visszavásárlásával. A visszavásárolt szerződés nem helyezhető újra érvénybe.
– a díjmentesített szerződés megszűnik, ha a szerződő számláján nyilvántartott befektetési egységek nem fedezik a szerződés költsé- geit.
III.8. Az életbiztosítási összeg, a biztosítás tartama, kiegészítő biztosítások
8.1. Az életbiztosítási összeg
Az életbiztosítás összegét a szerződéskötéskor a szerződő határozza meg – a biztosítás Különös Feltételeiben meghatározott, – a biztosító által felkínált értékhatárok között.
8.2. A biztosítás tartama
A biztosítás tartama lehet határozott vagy határozatlan. Ez a Különös Biztosítási Feltételekben kerül meghatározásra.
A szerződő felek megegyezhetnek a határozott tartamú szerződések meghatározott idejű meghosszabbításában, amennyiben ezt a szerző- dő írásban a szerződés lejárta előtt legalább 60 nappal kéri és a biz- tosító ehhez hozzájárul.
8.3. Kiegészítő biztosítások
Az alapbiztosításhoz a Különös Biztosítási Feltételekben meghatáro- zottak szerint kiegészítő biztosítás köthető.
A kiegészítő biztosítások biztosítási összegeinek és az alapbiztosítás biztosítási összegeinek arányát a biztosító külön szabályozhatja.
III.9. A szerződés módosításának lehetőségei
9.1. Díjmentesítés folyamatos díjfizetés esetén
A folyamatos díj fizetésének elmaradása esetén a biztosító a szerző- dést díjmentesíti, amennyiben a szerződés kezdete óta a Különös Biz- tosítási Feltételekben meghatározott időszak eltelt és az addig esedé- kes díjakat a szerződő megfizette. A díjmentesítés feltétele az is, hogy a díjmentesítéskor megállapított aktuális biztosítási összeg elérje a Kondíciós listában meghatározott díjmentesítési minimum összeget. Amennyiben ezt nem éri el a kötvényérték, a szerződés visszavásárlás- ra kerül.
A díjmentesítés időpontjának a szerződő nyilatkozatában szereplő idő- pontot kell tekinteni. Amennyiben ez külön nem került megjelölésre vagy a díjmentesítésről a szerződő nem nyilatkozott, akkor a díjmen- tesítés időpontjának az első elmaradt díjfizetési esedékességet kell te- kinteni.
Díjmentes biztosítások esetén a biztosító nem ajánlja fel a szerződő- nek az értékkövetés lehetőségét.
A díjmentes szerződés esetén a haláleseti biztosítási összegre tovább- ra is teljesít kifizetést a biztosító, mivel a kockázati díj levonásra ke- rül a szerződő számlájáról.
Díjmentesítés esetén a biztosító fenntartja a jogot, hogy a mindenko- ri minimál értékre szállítsa le a haláleseti biztosítási összeg értékét. Erről a szerződőt írásban értesíti.
Amennyiben a kötvényérték nullára csökken, a biztosítás szolgáltatás nélkül szűnik meg.
A díjmentes szerződésre a díjmentesség ideje alatt is lehet eseti befi- zetést teljesíteni.
Díjmentesített biztosítások kiegészítő biztosítása megszűnik.
9.2. Visszavásárlás
A biztosító a szerződést visszavásárolja a szerződő kérésére, amennyi- ben a szerződés kezdete óta a Különös Biztosítási Feltételekben meg- határozott idő eltelt és az addig esedékes díjakat a szerződő megfizet- te.
9.3. Részleges visszavásárlás
Amennyiben a Különös Biztosítási Feltételekben meghatározott idő- szak eltelik, a szerződő kérheti a szerződés részleges visszavásárlását. A részleges visszavásárlás feltételeit a Különös Feltételek tartalmaz- zák.
A részleges visszavásárlás ugyanolyan feltételekkel történik, mint a szerződés teljes megszüntetése.
9.4. Átdolgozás
A biztosítás a szerződő igénye szerint – amennyiben a szerződő azt az évforduló előtt 30 nappal írásban bejelenti – a biztosítási évfordulón költségmentesen átdolgozható, azaz módosítható a díjfizetési gyakori- ság, új kiegészítő biztosítás köthető, illetve kivehető valamely már meglévő kiegészítő, emelhető a biztosítási összeg, illetve díj.
III.10. Az értékkövetés
Az értékkövetés a biztosítás díjának és a biztosítási összegnek – a kár- tapasztalattól függetlenül – a Különös Biztosítási Feltételekben meg- határozott módszer alapulvételével történő emelése, amelyre a folya- matos díjfizetésű biztosítási szerződések esetében évente egy alka- lommal kerülhet sor a felek megállapodása szerint.
III.11. A biztosító teljesítése
A biztosítási esemény bejelentése
A biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a biztosítási ese- ményt követő 8 napon belül be kell jelenteni írásban a biztosító kár- rendezésre jogosult szervénél.
A teljesítésre valamennyi felsorolt okmány hiánytalan beérkezését kö- vető 15 napon belül kerül sor. A szolgáltatási érték kiszámításának feltételeit a Különös Biztosítási Feltételek tartalmazzák.
A haláleseti és elérési szolgáltatás felvételére a szerződésben megje- lölt kedvezményezett, illetve az örökös a jogosult.
A biztosító a szolgáltatás teljesítéséhez az alábbi dokumentumok be- mutatását kérheti:
• a legutoljára kiállított biztosítási kötvényt,
• a biztosított halotti anyakönyvi kivonatát,
• a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt, a biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, vala- mint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges ira- tokat,
• a külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülményeiről a kül- földi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar fordítását,
• hatósági eljárás esetén a nyomozást lezáró vagy megtagadó jogerős határozatot,
• bírói ítéletet.
A biztosító szükség esetén egyéb igazolásokat is bekérhet.
III.12. A biztosító mentesülése
12.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól és csak a visz- szavásárlási összeget téríti meg abban az esetben, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette éle- tét. A visszavásárlási összeg ebben az esetben kizárólag az örö- kös(öke)t illeti meg és a kedvezményezett abból nem részesülhet.
12.2. A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biz- tosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a befizetett díjtartalékot köteles visszatéríteni, ha a biztosított:
• szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
• a szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg.
12.3. A biztosítási esemény bejelentésének 8 napon belüli elmulasztása esetén, ha emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító a szolgáltatást megtagadhatja és a haláleseti biztosítási ösz- szeg helyett csak a visszavásárlási értéket fizeti ki.
III.13. Kizárások
13.1. Amennyiben a jelen paragrafusban rögzített esetekkel összefüggésben következik be a haláleset, akkor a biztosító a biztosítási összeg kifize- tésére nem köteles, mivel az itt felsorolt esetek nem tekinthetők biz- tosítási eseménynek.
13.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosí- tott halála közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll harci ese- ményben vagy más háborús cselekményben valamely fél mellett tör- ténő aktív részvétellel vagy az állam elleni bűncselekményben való részvétellel. Jelen feltételek szempontjából háborúnak minősül a had- üzenettel vagy anélkül vívott háború, a határvillongás, a felkelés, a forradalom, a zendülés, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, pol- gárháború, idegen ország határozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcse- lekmény. (A kommandó támadás és a terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biztosí- tott az áldozatok érdekében lép fel.)
E szerződés szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Büntető Törvénykönyv annak minősít, így különösen: lázadás, kémkedés, rom- bolás.
13.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosí- tott halála atomkárok (nukleáris hasadás vagy fúzió, nukleáris reakció, radioaktív izotópok sugárzása, ionizáló vagy lézersugárzás, valamint ezek szennyezése) folytán következik be.
13.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosí- tott halála bódító-, kábító- vagy hasonló hatást kiváltó szerek fogyasz- tásával, toxikus anyagok rendszeres szedése miatti függőségével, HIV vírus (AIDS) és ennek mutánsai révén kialakult fertőzésével összefüg- gésben következett be.
13.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosí- tott halála közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az alábbi te- vékenységekkel:
• gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben sportverse- nyen való részvétellel vagy ilyen versenyre való felkészüléssel (edzéssel) vagy
• egyéb, repülősport tevékenységgel (ejtőernyős ugrás, sárkányrepü- lő),
• légi úton bekövetkezett halál esetére, kivéve, ha a biztosított halá-
la légi forgalomban engedélyezett légi jármű utasaként, az adott lé- gi járműre érvényes vezetői engedéllyel rendelkező pilóta által ve- zetett gépen vett részt, vagy ha
• a biztosított halála különösen veszélyes sport űzése közben követ- kezik be.
III.14. A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei
14.1. Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, a biztosí- tási szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
14.2. A szerződő jogosult a biztosítási szerződés kedvezményezettjét meg- nevezni. Jogosult továbbá arra is, hogy az eredetileg kijelölt kedvez- ményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával bár- mikor más kedvezményezettet jelöljön meg.
14.3. Ha a szerződő és biztosított nem azonos személy, akkor a kedvezmé- nyezett megnevezéséhez, illetve a módosításához a biztosított írásbe- li hozzájárulása szükséges.
A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis, ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illetőleg örökösét kell tekinteni.
14.4. A biztosított a szerződő beleegyezésével a szerződésbe bármikor be- léphet (mint szerződő); a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépésről a biztosítót írásban értesíteni kell.
A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradá- sa miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő helyébe léphet. Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedé- kes díjért a biztosított a szerződővel egyetemlegesen felelős.
14.5. A szerződő és a biztosított köteles közlési és változás-bejelentési kö- telezettségének eleget tenni.
A közlési kötelezettség abban áll, hogy az ajánlat megtételekor a szer- ződő és a biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, adatot a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdése- ire adott hiánytalan és a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek köz- lési kötelezettségüknek eleget tesznek. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
14.6. A szerződő és a biztosított a biztosítás tartama alatt a szerződésben meghatározott lényeges körülmények tekintetében változás-bejelenté- si kötelezettséggel tartozik, melyet írásban kell a biztosítóhoz bejelen- teni.
14.7. A közlési kötelezettség vagy a változás-bejelentési kötelezettség meg- sértése esetében a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ki- véve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében, illetve a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
14.8. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére és e célból a bizto- sított egészségi állapotára, tevékenységére, életkörülményeire vonat- kozó kérdéseket tehet fel, orvosi vizsgálatot írhat elő. Amennyiben a kérdésekre adott válaszok, vagy az orvosi vizsgálat kockázatnövelő té- nyezőt tárnak fel, a biztosító jogosult a szolgáltatásokat alacsonyabb összegre megajánlani, pótdíjat felszámítani, vagy az ajánlatot elutasí- tani. A biztosító az ajánlat esetleges elutasítását nem köteles megin- dokolni. Ilyenkor a biztosítási ajánlattal kapcsolatos valamennyi irat a biztosító birtokában marad.
14.9. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerző- dés létrejöttétől számított 30 napon belül a kötelezettségvállalás tag- államának hivatalos nyelvén köteles a szerződőt tájékoztatni a biztosí- tási szerződés létrejöttéről.
A szerződő a fenti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon be- lül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal felmondhatja. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a bizto- sító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel el- számolni.
A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
A szerződőt nem illeti meg a felmondási jog hitelfedezeti életbiztosí- tás esetén.
III.15. A biztosítási kötvény megsemmisülése vagy elvesztése
15.1. A nem bemutatóra szóló biztosítási kötvény megsemmisülése vagy el- vesztése esetén a biztosító kérésére pótkötvényt (kötvénymásolatot) állít ki. A biztosító követelheti, hogy az okirat elvesztését hitelt érdem- lően bizonyítsák.
15.2. A költségek a kérelmezőt terhelik.
15.3. Bemutatóra szóló kötvény pótlására csak közjegyzői megsemmisítési eljárást követően kerülhet sor.
III.16. Adatkezelés, biztosítási titok
A biztosító jogosult az ügyfelek biztosítási ajánlaton felvett, valamint a közlési, változásbejelentési kötelezettség teljesítése körében tudo- mására jutott adatait, ideértve a különleges adatokat is, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, a 2003. évi LX. tör- vényben foglaltakkal összhangban kezelni. Az adatok továbbítására a Bit. rendelkezéseiben meghatározott módon, illetve az ügyfél hozzájá- rulása alapján kerülhet sor. Az adatkezelés célja csak a biztosítási
szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez, a szol- gáltatás teljesítéséhez szükséges vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Az ügyfél tájékoztatást kérhet a személyes adatainak keze- léséről, valamint kérheti az adatai helyesbítését, törlését.
A biztosító a birtokába jutott adatokat, biztosítási titkok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A biztosító titoktartási kötelezettsé- gére a 2003. évi LX. törvény 153-161. §-ban foglalt szabályok az irányadók.
Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biz- tosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek szemé- lyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a bizto- sítási törvény szerint biztosítási titokként kezelni.
A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási titok tekintetében, időbe- li korlátozás nélkül – ha a törvény másképp nem rendelkezik –, titok- tartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkal- mazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevé- kenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
A titoktartási kötelezettség nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozóható- sággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve fel- számolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosí- tási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a har- madik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szak- tanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szakta- nácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekez- désében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbizto- sítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvény-nyilvántartást vezető hivatallal,
m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szer- ződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szüksé- ges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezet- tel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kár- rendezési megbízottal,
o) a kiszervezett tevékenyég végzéséhez szükséges adatok tekinteté- ben a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott kö- vetelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhe- lye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harma- dik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval szemben, ha az a-j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért ada- tok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pont- ban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosító nem tájékoztathatja az ügyfelet a b), f), j) pontban foglalt adattovábbításról.
A biztosító a nyomozóhatóság és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles tájékoztatást adni, ha adat merült fel arra vo- natkozóan, hogy a biztosítási ügylet:
a) kábítószer-kereskedelemmel,
b) terrorizmussal,
c) illegális fegyverkereskedelemmel,
d) pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben.
III.17. Felszámolható költségek
A biztosító a többletráfordítások díját kérheti. Ilyen lehet például:
a) a díjfizetés késedelme esetén a felszólító levél díja,
b) a biztosítási kötvény utólagos dokumentálása vagy módosítása,
c) a biztosítási szerződés átdolgozása, a biztosítási kötvény másodlati példánya kiállítása stb.
d) A biztosítási események igazolásával kapcsolatos költségeket annak kell viselnie, aki az igényt érvényesíteni kívánja.
III.18. Vitás kérdések rendezése
A szerződőnek és a biztosítónak meg kell tennie mindent annak érde- kében, hogy közvetlen tárgyalások útján rendezzenek minden olyan nézeteltérést vagy vitát, mely közöttük a szerződés keretében vagy a szerződéssel kapcsolatban merül fel. Minden, a szerződés megkötése után felmerülő és a felektől független olyan körülményről, amely a szerződés teljesítését akadályozza, a felek kötelesek egymást tájékoz- tatni.
III.19. Alkalmazandó jog
Jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelkezései az irány- adóak. Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből eredő jogviták eldöntésére kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illet- ve a Fővárosi Bíróság illetékes. Az eljárások nyelve magyar.
III.20. Egyéb rendelkezések
20.1. Elévülés
A szerződésből eredő igények az esedékességtől számított két év alatt elévülnek.
20.2. A szerződéssel kapcsolatos adókedvezményről a személyi jövedelem- adóról szóló törvény (Szja tv.) rendelkezik. Nem magánszemély szer- ződő esetén az adókötelezettségről rendelkező Szja tv. mellett továb- bi előírásokat tartalmaz a társasági adózásról szóló törvény és a társa- dalombiztosításra vonatkzó jogszabályok.
20.3. Tájékozódás a befektetések elhelyezéséről és értékéről
Az életbiztosítás befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről a szerző- dő fél napi tájékoztatást kaphat telefonon és interneten.
A biztosító neve: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Cégjegyzékszáma: 00-00-000000
Cégbíróság neve: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Felügyeleti szerve:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.
Postacím: 1535 Budapest 114., Pf. 777.
Panaszügyek intézésére társaságunk Vezérigazgatósága jogosult.
További panasszal lehet fordulni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet- éhez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, a Békéltető Testülethez, vala- mint pert lehet indítani az illetékes bíróságok előtt.
A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
2007. augusztus Xx.xx.: U23200/5