Contract

UNION-Casco Alapbiztosítás feltételei

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. a biztosítási díj megfize- tése ellenében a kockázatviselés időtartama alatt a jelen biztosítási felté- telekben rögzített esetekben és mértékben a Magyar Köztársaság hivatalos pénznemében megtéríti a biztosított járműben, annak alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett károkat, valamint egyéb szolgáltatásokat nyújt.

1. A szerződés alanyai

1.1. Szerződő

A jármű tulajdonosa, vagy olyan személy, akinek a jármű megóvá- sához érdeke fűződik, vagy a szerződést a tulajdonos javára köti. A díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

1.2. Biztosított

A jármű tulajdonosa.

1.3. Biztosító

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 1082 Budapest, Baross u. 1.

2. A biztosított jármű

A szerződésben nevesített, érvényes magyar hatósági jelzésekkel és dokumentumokkal ellátott, az ajánlaton rögzített felszereltség- gel rendelkező és meghatározott állapotú jármű.

Jelen szerződés alapján csak pótdíj ellenében biztosítottak

– a taxiként üzemeltetett,

– az egy évnél rövidebb időtartamra szóló bérleti szerződés alap- xxx xxxxxxxxxxxx gépjárművek.

Jelen szerződés alapján nem biztosítottak

– a nem magyar rendszámú járművek,

– olyan járművek, amiket versenyzésre is használnak.

3. Biztosítási események

3.1. Töréskár

A biztosított járműben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás vagy harmadik személy által elkövetett rongálás által keletkezett sérülés.

3.2. Elemi kár

A biztosított járműben tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszam- lás, kő- és földomlás, az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földren- gés, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/sec erősségű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, bel- víz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg, hónyomás ál- tal keletkezett kár.

3.3. Lopáskár

A biztosított jármű ellopása, önkényes elvétele, elrablása, vala- mint e cselekményekkel kapcsolatban keletkezett sérülése (kivé- ve az üvegezés sérülését).

Nem minősül a gépjármű ellopásának a sikkasztás.

3.4. Részlopás-kár

A biztosított jármű – kivéve motorkerékpár – alkatrészeinek, tar- tozékainak ellopása, elrablása, valamint e cselekményekkel kap- csolatban keletkezett sérülése (kivéve az üvegezés sérülését).

3.5. Önálló üvegkár

A biztosított jármű ablaküvegeiben kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás vagy rongálás által keletkezett törés, il- letve egyéb sérülés.

3.6. Baleset

Baleset-biztosítás különös szabályai a 13. pont alatt találhatóak.

4. A szerződés időbeli hatálya

A szerződés határozatlan tartamú. A biztosítási időszak 1 év.

A biztosítási év kezdete, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdetének napja. Amennyiben a kockázatviselés kezdetének napja február 29-re esik, akkor a biztosítási évforduló március 1-je.

4.1. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órájakor kezdő- dik, amikor a szerződő a díjat a biztosító számlájára vagy pénztá- rába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti, feltéve, hogy a szerződés később érvé- nyesen létrejött.

Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg a pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.

A szerződő felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének ettől eltérő időpontjában is.

4.2. A biztosítási szerződés létrejötte

A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerző- dő fél ajánlatát írásban terjeszti elő. Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről kötvényt állít ki. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 na- pon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlat- nak a biztosító vagy képviselője részére történt átadásának idő- pontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.

Amennyiben a biztosító az ajánlatnak a biztosító kockázatvállalá- sára jogosult szervezeti egységéhez történő beérkezésétől számí- tott 15 napon belül az ajánlatot visszautasítja, a szerződés nem jön létre, és az ezen időszak alatt bekövetkező károkért a biztosí- tó nem köteles helytállni.

4.3. A szerződés megszűnése

4.3.1. Felmondás

A szerződést bármelyik fél a biztosítási évfordulóra, azt megelő- zően legalább 30 nappal írásban felmondhatja.

4.3.2. Érdekmúlás

Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszű- nik, a szerződés, illetve annak megfelelő része a változás napján megszűnik.

4.3.3. Díj nem fizetés miatti megszűnés

Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül nem fizette meg, úgy a szerződés a díj esedékességét követő 30. napon megszűnik, kivéve, ha a felek díjhalasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díjkövetelését bírósági úton érvényesíti.

Megszűnt szerződésre történő utólagos díjfizetéssel a szerződés nem lép automatikusan hatályba.

4.3.4. Megváltoztatott díj, vagy önrészesedés el nem fogadása miatti megszűnés

Amennyiben a szerződő a megváltoztatott díjat vagy önrészese- dést nem fogadja el, a szerződés jelen feltételek 11. pontjában írtak szerint szűnik meg.

4.3.5. A jármű használati módjának megváltozása miatti megszűnés Amennyiben a biztosított járművet a szerződés időtartama alatt taxiként vagy bérgépkocsiként helyezik üzembe és a szerződő a változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, továbbá a pótdíjat nem fizeti meg, akkor a szerződés az ismételt üzembe helyezés napján megszűnik.

5. A szerződés területi hatálya

A biztosítási szerződés területi hatálya Európa területére terjed ki. Európa földrajzi értelemben értendő, így a biztosítási védelem a FÁK (Független Államok Közössége) tagállamainak ázsiai területé- re, valamint Grúzia és Törökország ázsiai területére nem terjed ki.

6. Vagyonvédelmi előírások lopáskárra is kiterjedő biztosítás esetén

6.1. 10 millió forint alatti, a hazai Eurotax-katalógus szerinti új/egyko- ri új értékű járművek esetén a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a gépjárműbe gyárilag beépítés- re került indításgátló, vagy ennek hiányában egy – MABISZ „AE1” besorolással rendelkező – indításgátló utólag beépítésre került. Motorkerékpárok esetén a MABISZ „AE1” besorolású indításgátló helyett a MABISZ „M AE1” besorolású indításgátló is megfelelő. 10 millió forint feletti, a hazai Eurotax-katalógus szerinti új/egy- kori új értékű járművek esetén a biztosítási fedezet kizárólag ab- ban az esetben áll fenn, amennyiben a gépjárműbe beépítésre került egy MABISZ „CTU541” besorolású – ugrókódos távkezelő- vel, saját akkumulátoros szirénával, motorblokkolással és teljes héj-védelemmel rendelkező – riasztó, vagy ennél magasabb vé- dettséget biztosító elektronikus eszköz.

A biztosító egyedi esetben a fentiektől eltérő műszaki jellemzők-

kel rendelkező vagyonvédelmi eszköz beépítését is előírhatja.

6.2. Amennyiben a biztosított jármű az ajánlattétel időpontjában nem rendelkezik a biztosító által elvárt vagyonvédelemmel (6.1. pont), vagy a szerződő az ajánlat aláírásakor nem tudja bemutatni a jár- mű összes kulcsát, akkor a biztosító szolgáltatása lopáskárra (3.3. pont) a vagyonvédelmi eszköz beépítésig, illetve a kulcsok a biz- tosító képviselője részére történő bemutatásáig nem terjed ki.

7. Kizárások

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat

– amelyek a jármű értékcsökkenéséből származnak,

– amelyek nem baleseti jelleggel következtek be (például mű- szaki hiba, anyagfáradás, hűtővíz megfagyása, motorolaj elfo- lyása, ablaktörlő, ablakemelő általi üvegkarcolások stb.), ide nem értve a gépjármű berendezéseinek meghibásodása folytán keletkezett tűz vagy robbanás okozta károkat,

– amelyek a gépjármű azon felszereltségeiben következtek be, melyekre vonatkozóan a szerződő félnek a biztosító kockázat- viselése miatt díjat kellene fizetnie, a szerződő azonban ezek- re vonatkozóan a díjat nem fizette meg,

– amelyek a jármű üzem- és kenőanyagaiban keletkeztek,

– amelyek a járműről leszerelt alkatrészekben, tartozékokban keletkeztek,

– amelyek a javítható alkatrész újra cserélésének többletköltsé- geként jelentkeznek,

– amelyek a sérült felületeken kívüli indokolatlan fényezés több- letköltségeként jelentkeznek,

– amelyek a járművön engedély nélküli átalakításokkal okozati összefüggésben keletkeztek,

– amelyek a jármű olyan felszereléseiben keletkeztek, melyek felszerelése hatósági engedélyhez kötött, és a baleset időpont- jában ez nem állt rendelkezésre,

– amelyek a járműből szerszám nélkül kiszerelhető elektroakusz- tikai berendezések és tartozékaik ellopásából származnak,

– amelyek a járművet verseny vagy arra való felkészülés közben érték,

– amelyeket xxxxxxx, gyúlékony, maró vagy korrodáló anyagoknak a biztosított járműben való szállítása okozott vagy súlyosbított,

– amelyek a jármű rakodása során keletkeztek,

– amelyek a jármű rakományának elmozdulásából származnak,

– amelyek radioaktív sugárzás hatására keletkeztek,

– amelyeket környezetszennyezés okozott,

– amelyeket háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, el- lenségeskedés vagy háborús cselekmények, polgárháború, fel- kelés, forradalom, lázadás, polgári mozgalom, hadi vagy bito- rolt hatalom, sztrájk, bármilyen terrorista cselekmény követ- keztében keletkeztek,

– amelyek a járművekben a rájuk szerelt speciális felépítmé- nyek, kiegészítő berendezések működésével, működtetésével összefüggésben keletkeztek,

– amelyek a sérült jármű ideiglenes pótlásából származnak.

8. Mentesülés

8.1. Általános mentesülési okok

Xxxxxxxx a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen

– a biztosított, illetve a szerződő fél,

– vele közös háztartásban élő hozzátartozója,

– a biztosított, illetve szerződő szabályzatában meghatározott munkakört betöltő alkalmazottja vagy megbízottja,

– a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tag- jai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás, ha

– a járművet a fenti személyek, illetve ezek beleegyezésével más személy az adott gépjármű kategóriára érvényes gépjárműve- zetői engedély nélkül vezette,

– kábítószer vagy a vezetési képességet hátrányosan befolyásoló egyéb szer, vagy 0,8 ezreléket elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezette,

– a kárt szakszerűtlen üzemeltetés okozta,

– a jármű a kár időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki álla- potban volt, és ez közrehatott a kár bekövetkeztében,

– a kár bekövetkeztében a tűzrendészeti előírások súlyos meg- szegése is közrehatott.

A jelen biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjármű vezetői engedély nélküli vezetése, ha a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel ve- zették, de azt a káresemény időpontjától számított 30 napon be- lül változatlan feltételekkel meghosszabbították. Indokolt akadá- lyoztatás (például személyi sérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.

8.2. Mentesülés kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsze- gése miatt

Mentesül a biztosító teljesítési kötelezettsége alól, amennyiben a szerződő/biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsé- gét szándékosan vagy súlyosan gondatlan módon megsértette. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség súlyosan gondatlan megsértésének minősül különösen

– ha a járművet nem zárták le megfelelően,

– ha a jármű a lopás időpontjában nem rendelkezett a szerződés- ben megnevezett, működőképes, bekapcsolt védelmi rendszerrel,

– ha a biztosított gépjármű az első forgalomba helyezést követő-

en bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskí- sérlet, tanksapka lefeszítése, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indítókártya elhagyása, forgalmi engedély elvesztése stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű haszná- latára, és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen,

– ha a biztosított nem tud hitelt érdemlően elszámolni a jármű törzskönyvével, forgalmi engedélyével, az ajánlaton rögzített számú és típusú kulcsaival, illetve a védelmi rendszer ki-be- kapcsolásához szükséges eszközökkel,

– ha a jármű tartalékkulcsát, kódkártyáját, forgalmi engedélyét vagy törzskönyvét a lopás időpontjában a járműben tartották,

– a lezáratlan vagy járó motorral üresen hagyott várakozó jármű- vet ellopják.

8.3. Mentesülés tájékoztatási kötelezettség megszegése miatt Amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalásának szempontjából lényeges körülményeket illető közlési kötelezett- ségét megszegi, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztekor.

Különösen lényeges a biztosítás elvállalása szempontjából valamennyi olyan körülmény, amely a biztosítási díj megállapítására van hatással, és amelyre vonatkozóan a biztosító az ajánlatban kérdést tett fel.

8.4. Mentesülés a kárbejelentési kötelezettség megsértése miatt

A biztosító teljesítése kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a kárbejelentési kötelezettségét megsérti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

9. Biztosítási szolgáltatások

9.1. Helyreállítási költségek megtérítése

A biztosító megtéríti a biztosított járműben a biztosítási esemény kö- vetkeztében keletkezett károsodások – magyarországi márkaszerviz- ben, a gyári javítási technológia szerint elvégzett – helyreállításának számlával igazolt költségét. Amennyiben a helyreállítás nem márka- szervizben történik, a biztosító a javítás – magyarországi átlagos ár- színvonalnak megfelelő – számlával igazolt költségét téríti meg.

A felek bizonylatok hiányában a becsült kárértékre vonatkozóan megállapodást köthetnek, kivétel ez alól a gépkocsi pirotechni- kai, illetve elektronikus elven működő utasvédelmi berendezése- ire vonatkozó kártérítési összeg. Ezen berendezések cseréje ese- tén az anyagköltségek csak márkaszerviz által kiállított számla alapján kerülnek megtérítésre.

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a helyreállítási költségek áfa tartalmára, amennyiben azt a biztosított jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni. A biztosító által megállapított kár- térítési összegből először az áfa és egyéb közteher kerül levonás- ra, és az így csökkentett összegből pedig az önrészesedés. Szám- la nélküli helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélkül kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő átla- gos nettó helyreállítási költséget téríti meg. Ha a gépjármű hely- reállítása nem történik meg, a biztosító szolgáltatása abban az esetben is az átlagos, nettó helyreállítási költséggel azonos.

9.1.1. Értékemelkedés levonása a helyreállítás költségeiből

a) Személygépjárművek és a legfeljebb 3500 kilogramm megen- gedett össztömegű tehergépjárművek esetén

A biztosító a helyreállítás költségeiből az első forgalomba he- lyezéstől számított 3 évig nem von le értékemelkedést, a beépí- tett új alkatrészek értéknövelő hatását figyelmen kívül hagyja. Az első forgalomba helyezéstől számított 3 év letelte után a sérült akkumulátor, gumiabroncs, kopó-forgó alkatrészek, to- vábbá a kipufogó rendszer elemeinek cseréjét az elhasználó- dásukkal arányos anyagköltség levonásával, az elektroakuszti- kai berendezések és tartozékaik cseréjét káridőponti, avult ér- tékükön téríti a biztosító.

Az első forgalomba helyezéstől számított 6 év letelte után a biztosító a helyreállítás költségeiből értékemelkedést von le, a beépített új alkatrészek értéknövelő hatását figyelembe veszi.

b) Minden egyéb, a 9.1.1. a) pontban nem szereplő járműfajta esetén

A biztosító a sérült akkumulátor, gumiabroncs, kopó-forgó al- katrészek, továbbá a kipufogó rendszer elemeinek cseréjét az elhasználódásukkal arányos anyagköltség levonásával, az elektroakusztikai berendezések és tartozékaik cseréjét káridő- ponti, avult értékükön téríti a biztosító. A helyreállítás egyéb költségeiből a biztosító az első forgalomba helyezéstől számí- tott 6 évig nem von le értékemelkedést, a beépített új alkatré- szek értéknövelő hatását figyelmen kívül hagyja.

Az első forgalomba helyezést számított 6 év letelte után a biz- tosító a helyreállítás költségeiből értékemelkedést von le, a be- épített új alkatrészek értéknövelő hatását figyelembe veszi.

Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja az ügyfél ré- széről nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.

9.2. Jármű pótlási értékének megtérítése

A biztosító megtéríti a biztosított jármű pótlási értékét, ha

– biztosítási esemény következtében olyan mértékben megsérül, hogy helyreállítása a költségek és megtérülések figyelembevé- telével gazdaságtalan (totálkár),

– ha ellopják és a rendőrségi feljelentéstől számított 75 napon belül nem kerül meg.

A jármű pótlási értéke az az összeg, amelyért Magyarországon egy azonos típusú, felszereltségű, évjáratú, futásteljesítményű, mű- szaki állapotú, jogállású járművet a káresemény időpontjában meg lehet vásárolni, de maximum a magyarországi Eurotax-kata- lógus alapján számított érték.

A biztosító totálkár esetén a jármű maradvány (roncs) értékével csökkentett pótlási értékét téríti meg.

A maradvány (roncs) átvételére a biztosító nem köteles.

9.3. Egyéb szolgáltatások

Megtéríti a biztosító a gyárilag vagy utólag beépített elektroakusz- tikai berendezésekben (rádió, magnetofon, CD lejátszó, rádióte- lefon, hangfalak stb.) biztosítási esemény következtében keletke- zett károkat, amennyiben a felszereltség biztosítási fedezet alá került. A helyreállítási költségek térítése a 9.1. pontban foglaltak alapján történik.

Az elektroakusztikai berendezés totálkára vagy ellopása esetén a gyá- rilag beépítettek káridőponti, avult értéken, az utólag beépítettek kár- időponti, avult értéken, de legfeljebb 200 000 Ft-ig térülnek meg. A biztosító megtéríti a biztosítási esemény során sérült gépkocsi indokolt szállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költsé- gek számlával igazolt összegét a gépjármű káridőponti értékének 10%-áig.

Amennyiben a gépjármű ismételt forgalomba helyezése szüksé- ges, annak számlával igazolt költségét a biztosító kifizeti.

Megtéríti a biztosító a biztosított járműben bekövetkezett felelős- ségbiztosítási káresemény helyreállítási költségeinek megállapí- tásánál levont avultatás összegét. A biztosító a 9.1.1. pontban le- írt szabályok szerint téríti meg a kötelező felelősségbiztosítási kárnál levont avulás összegét. A kifizetés a bonust érinti.

9.4. A jármű pótlási értékének, valamint a jármű helyreállítási költsé- geinek meghatározásakor a biztosító az esetleges korábbi sérülé- sek értékcsökkentő hatását figyelembe veszi.

10. Önrészesedés

Káreseményenként (kivéve a 10.1. és a 10.2. pont alatt szabá- lyozott eseteket) a járulékos költségekkel együtt megállapított kárösszegből a szerződésben vállalt mértékű önrészesedést a biz- tosított maga viseli, az a kártérítésből levonásra kerül.

10.1. Önrészesedés növekedése

A szerződésben vállalt önrészesedés mértékének kétszeresét von- ja le a biztosító, ha a szerződő 30 évnél idősebb, és a baleset idő- pontjában a gépjárművet vezető személy nem a szerződő és

a) életkora 30 év alatt volt, vagy

b) jogosítványának megszerzésétől kevesebb, mint 2 év telt el. A szerződő életkorának megállapítása úgy történik, hogy a baleset évéből kivonásra kerül a szerződő születési éve.

A vezető életkorának megállapítása úgy történik, hogy a baleset évéből kivonásra kerül a vezető születési éve.

A vezetői jogosítvány korának megállapításánál a baleset évéből kivonásra kerül a vezetői engedély megszerzésének éve.

10.2. Önrészesedés csökkenése

A felelősségbiztosítási káresemény kapcsán kifizetésre kerülő avulás-különbözet térítésénél önrészesedés nem kerül levonásra. A biztosító nem von le önrészesedést önálló üvegkár esetén, ha a jármű üvegezésében keletkezett sérülést javítás útján, az üveg cseréje nélkül hajtják végre.

Nem alkalmazza a biztosító a szerződésben vállalt önrészesedés minimumát, és csak a kárnak a szerződésben meghatározott szá- zalékának a mértéke kerül levonásra, ha az üvegezés sérülését cserével javítják.

A baleset-biztosítási szolgáltatásokból a biztosító önrészesedést nem von le.

11. Díjfizetés

A biztosítási díj a teljes biztosítási időszakra a kötvény kiállításá- nak napján, amennyiben a kötvény kiállításának napja korábbi, mint a kockázatviselés kezdete, a kockázatviselés kezdetének napján egy összegben esedékes.

A biztosítási időszak egy év.

A szerződő felek havi, negyedéves, féléves részletfizetésben is megállapodhatnak. Részletfizetés esetén az első díjrészlet a köt- vény kiállításának napján, amennyiben a kötvény kiállításának napja korábbi, mint a kockázatviselés kezdete, a kockázatviselés kezdetének napján, a további díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díjrészlet vonatkozik.

A biztosító a díjat a ténylegesen kockázatban töltött napokra szá- mítja fel.

Amennyiben a biztosító a szerződés kapcsán szolgáltatást teljesí- tett, akkor a teljes biztosítási időszakra járó biztosítási díj megfi- zetését követelheti.

A biztosító jogosult minden biztosítási időszakra módosított díjat (vagy önrészesedést) megállapítani, ez esetben ezt legalább 50 nappal a biztosítási évforduló előtt a szerződő tudomására kell hoznia.

Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, akkor az arról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerző- dést.

Ha a szerződő nem él a felmondási jogával, a szerződés a bizto- sító által közölt módosítás szerint marad hatályban.

12. Kármentességi díjkedvezmény (bonus)

A szerződő az alapbiztosítás éves díjából kármentességi díjked- vezményre jogosult, amennyiben a biztosító a megfigyelési idő- szak alatt az alapszerződésre első kifizetést nem teljesített.

A fizetendő díj a biztosítási évfordulón a kiérdemelt kedvezmény- nyel csökkentésre kerül.

A bonus-rendszer egy alap-osztályból (C0) és 10 bonus osztályból áll.

12.1. A szerződés induló bonus osztályának megállapítása A rendszerbe újonnan belépő a C0 osztályba kerül.

Más biztosítóintézet által igazolt kármentes időszakot a biztosító a bonus-rendszerbe történő besoroláskor figyelembe vesz, ha

– előző szerződés töréskárra is kiterjedt,

– az előző jármű a jelenlegivel azonos járműkategóriában volt,

– az előző szerződés nem casco káresemény vagy díj nem fize- tés miatt szűnt meg,

– a jelen szerződés megkötése és az előző megszűnése között 6 hónapnál kevesebb idő telt el.

A biztosító a bonus-rendszerbe történő besoroláskor a gépjármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási bonus fokozatát is figye- lembe veszi a szerződéskötés napján hatályos casco biztosítási tarifájában meghirdetettek szerint.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási bonus kártörténeti iga- zolással vagy olyan csekkel, díjbekérővel vagy kötvénnyel igazol- ható, amin a tárgyév kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási bonus fokozata fel van tüntetve.

12.2. A szerződés bonus osztályának változása a szerződés tartalma alatt Megfigyelési időszak: az az időszak, amely az adott biztosítási időszak kezdetét megelőző 90. naptól a biztosítási időszak végét (biztosítási évfordulót) megelőző 90. napig tart. Az első megfi- gyelési időszak kezdetének napja megegyezik a kockázatviselés kezdetének napjával.

Első kifizetés: egy adott káreseményre történt kifizetések közül az első.

Amennyiben a megfigyelési időszakban első kifizetés nem tör- tént, a bonus fokozat a megfigyelési időszakot követő biztosítási évfordulón egy osztállyal javul.

Amennyiben a megfigyelési időszak alatt egy első kifizetésre ke- rül sor, a bonus fokozat a megfigyelési időszakot követő biztosí- tási évfordulón 2 osztállyal romlik. Amennyiben kettő vagy több olyan káresemény következett be, amelyre a megfigyelési idő- szakban első kifizetés történt, a bonusra jogosító időszak megsza- kad, és az alap-osztályból a megfigyelési időszakot követő bizto- sítási évfordulón újra indul.

A kármentességi kedvezmény szempontjából nem veszi figyelem- be a biztosító a káreseményt, ha a kifizetéstől számított 60 na- pon belül a teljes kifizetett kárösszeg megtérül.

A megszerzett kármentességi díjengedmény a szerződés érdek- múlás miatti megszűnése esetén – kivéve a biztosítási esemény miatti megszűnés esetét – megmarad, és 6 hónapon belül azonos jármű kategóriában kötött szerződésre átvihető.

12.3. A kármentességi díjkedvezmény mértéke

Amennyiben a megfigyelési időszakban a szerződés alapján első kifizetés nem történt, a szerződés bonus besorolása évenként egy fokozattal javul. Fokozatonként a díjkedvezmény mértéke 5%, az elérhető maximum 50%.

Kármentességi osztály	Díjszorzó	Kármentességi osztály	Díjszorzó
C0	1,00	C6	0,70
C1	0,95	C7	0,65
C2	0,90	C8	0,60
C3	0,85	C9	0,55
C4	0,80	C10	0,50
C5	0,75

13. Baleset-biztosítás különös szabályai

13.1. Biztosítottak

A biztosított jármű vezetője és a járműben utazó személyek, kivé- ve a motorkerékpár vezetőjét, valamint a motorkerékpár, taxi, bérgépkocsi és az autóbusz utasait.

13.2. Biztosítási esemény

Balesetnek minősül, ha a biztosított járművel közlekedőket a jár- művet ért jelen szabályzat 3. pontjában meghatározott biztosítási események következtében olyan, az akaratukon kívül hirtelen fel- lépő külső behatás éri, melynek következtében 1 éven belül életü- ket vesztik, vagy maradandó egészségkárosodást szenvednek.

13.3. Biztosítási szolgáltatások 13.3.1.Haláleseti szolgáltatás

A baleseti halál esetén a biztosító biztosítottanként 1 millió Ft haláleseti biztosítási összeget fizeti ki az örökösnek.

Amennyiben a biztosított gépjárműben az engedélyezettnél töb- ben utaztak, a személyenként fizetendő összeg a megengedett és a tényleges létszám arányában csökken.

13.3.2.Végleges egészségkárosodás szolgáltatása

Ezt a szolgáltatást a biztosító akkor nyújtja, ha a biztosított a bal- esettől számított 1 éven belül legalább 31%-os mértékű végleges egészségkárosodást szenved.

Végleges egészségkárosodás esetén a kétszeres haláleseti bizto- sítási összeg egészségkárosodás mértékének megfelelő százaléka kerül kifizetésre.

A bekövetkezett egészségkárosodás mértéke az összes körül- ményt figyelembe vevő orvosi vizsgálat alapján az alábbiak sze- rint kerül megállapításra

Testrészek sérülése Egészségkárosodás mértéke (%)

Mindkét szem látásának elvesztése 100

Mindkét kar vagy kéz elvesztése 100

Mindkét láb elvesztése combtól 100

Mindkét lábszár elvesztése, protézisre alkalmatlan 100

Mindkét lábszár elvesztése, jó térdfunkcióval 80

Egy oldali comb elvesztése 80

Egy oldali felkar elvesztése 80

Egy oldali alkar elvesztése 70

Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 70

Egy oldali lábszár elvesztése 70

Egy oldali kézfej elvesztése csuklóból 70

Egy oldali lábfej elvesztése a boka csatlakozásánál vagy felette 40

Egy szem látásának teljes elvesztése 35

Egy fül hallóképességének teljes elvesztése 25

Egy hüvelykujj teljes elvesztése 30

Mutatóujj teljes elvesztése 20

Nagylábujj teljes elvesztése 10

Egyéb kézujj teljes elvesztése 10

Egyéb lábujj teljes elvesztése 3

A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elvesztése, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvosa állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesítőképessége milyen mértékben csökkent.

A biztosító orvos-szakértőjének véleménye független minden más orvosi és társadalombiztosítási szerv megállapításától.

Ha azonos baleset következtében több szerv, testrész együttesen sérült, az egészségkárosodási mértékek összeadódnak, de ennek összege a 100%-ot nem haladhatja meg.

Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek károsod- tak, melyek működőképessége már a baleset előtt csökkent volt, akkor az előzetes egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján levonásba kerül a szolgáltatás megállapításánál.

Ha a biztosító a biztosított számára valamely balesete miatt jelen szerződés alapján már rokkantsági szolgáltatást teljesített, és ugyan- ezen baleset miatt a biztosított a balesettől számított egy éven be- lül meghal, úgy a biztosító fizetési kötelezettsége csak a baleseti ha- lál biztosítási összegének arra a részére korlátozódik, amely megha- ladja a már kifizetett maradandó egészségkárosodási szolgáltatást.

13.4. Kizárások

Nem terjed ki a biztosítás

– a taxi, bérgépkocsi és az autóbusz utasaira,

– a jármű vezetőjére, ha a baleset az ő ittasságával, gyógyszeres

vagy kábítószeres befolyásoltságával, elme- vagy tudatzavará- val, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérletével okozati összefüggésben következett be,

– a jármű vezetőjére, ha a baleset érvényes gépjárművezetői jo- gosítvány nélküli vezetése közben következett be,

– a versenyen vagy arra való felkészülés közben bekövetkezett balesetekre,

– a biztosított pszichiátriai betegségével okozati összefüggésben bekövetkező balesetekre,

– a járművet eltulajdonítóra vagy jogtalan használóra és az álta- la szállított személyekre,

– az utasok ki- és beszállásával kapcsolatos balesetekre,

– a jármű szervizelése, karbantartása, javítása közben bekövet- kező balesetekre,

– radioaktív vagy ionizáló sugárzás által közvetve vagy közvetle- nül okozott balesetekre,

– a biztosítottak azon balesetére, amely sztrájk, tüntetés, zavar- gás, felkelés, terrorcselekmények vagy háború következtében keletkeztek.

13.5. Mentesülés

A biztosító a szerződésben meghatározott szolgáltatási összeget nem fizeti ki, és a biztosítás minden további kifizetés nélkül szű- nik meg, ha a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása okozta.

A balesetet súlyosan gondatlannak kell tekinteni akkor, ha az a biztosított, személygépkocsi-vezető

a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye kapcsán, vagy azzal összefüggésben következett be,

b) amennyiben a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye.

Ezen esetekben a biztosító a biztosított utasok részére sem nyújt kártérítést.

13.6. A biztosító teljesítése

A biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges okmányok beér- kezésétől számított 15 napon belül esedékes.

Maradandó egészségkárosodás esetén a szolgáltatás mértékének végleges megállapítására a káresemény után egy évvel kerül sor.

14. Kárbejelentési kötelezettség

A biztosítottnak a kár bekövetkezését haladéktalanul, de legké- sőbb az észlelést követő két munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak. A bejelentés történhet a (+36-1) 486-4343-as te- lefonszámon vagy írásban. Telefonon történő kárjelentés esetén azt kárfelvételkor írásban meg kell erősíteni.

A sérült járművet a kár felvételéig, de legfeljebb a bejelentéstől számított öt nap elteltéig a biztosított köteles változatlan állapot- ban tartani.

A lopásból, rablásból, tűzből vagy robbanásból eredő károkat a bizto- sítón kívül az illetékes hatóságnál is haladéktalanul be kell jelenteni. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez be kell nyújtani a biztosítási esemény (annak jellegétől függően) bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meg- határozásához szükséges alábbi dokumentumokat

– a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló doku- mentumok (ideértve teljes körűen kitöltött kárbejelentő lap, baleseti bejelentő, biztosítási kérdőív lopáskárhoz),

– vezetői engedély,

– a biztosított tulajdon-, illetve használati jogának igazolására vo- natkozó okiratok (mint pl. forgalmi engedély, törzskönyv, adás- vételi, üzemben tartói, illetve egyéb használati megállapodás, bérleti és lízingszerződés, a tulajdonjog bejegyzésével, illetve törlésével kapcsolatos egyéb dokumentumok), ideértve a forga- lomból való kivonás igazolására szolgáló dokumentumokat is,

– kulcsok, távirányítók, kódkártyák, márkaképviselet nyilatkoza- ta a kulcs-utánrendeléssel, -másolással, a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban,

– biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következmé- nyeinek tisztázásához szükséges iratok (mint például a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy, tanúk nyilatkoza- ta a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyző- könyvek másolata, tachográf adatlap, menetlevél, fuvarlevél),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási, tűzvédelmi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kár- igény/szolgáltatási igény benyújtásakor már rendelkezésre áll),

– a gépjármű behozatalával, forgalomba helyezésével kapcsolatos, a jármű értékeléséhez szükséges dokumentumok (mint például szervizkönyv, garanciajegy, vámkezeléssel kapcsolatos okiratok,

beszerzési számla, egyéb bizonylatok, márkakereskedő, vezér- képviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről),

– a helyreállításra vonatkozó árajánlat(ok), illetve a károsodás hely- reállítása esetén a károsodás helyreállítási költségét igazoló ere- deti számla, Audatex kalkuláció, munkalap, a gépjármű szállítá- sára, tárolására vonatkozó eredeti számla, menetlevél, fuvarlevél,

– finanszírozott gépjármű esetén a finanszírozó – engedménye- zés tárgyában tett – nyilatkozata, meghatalmazása,

– a Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmasságáról,

– a gépjármű maradványának értékesítésére vonatkozó adásvé- teli szerződés, bizonylat, illetőleg bontási igazolás,

– a biztosított/károsult áfa-visszatérítésre vonatkozó nyilatkoza- ta, ideértve adószám, illetve adóazonosító jel közlése,

– baleset-biztosítás, kiegészítő baleset-biztosítás esetén a bizto- sítottnak a biztosítási eseménnyel összefüggő egészségügyi do- kumentumai (házi- vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbeteg ellá- tás során keletkezett iratok), a társadalombiztosítási szerv vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosí- totti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli fel- mentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján), baleseti halál esetén halotti anyakönyvi kivonat,

– kiegészítő poggyászbiztosítás esetén tételes ingósági kárlista, a biztosító kérheti a szolgáltatási igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, fényképeket, szerződése- ket, vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi eszköz- nyilvántartó lapokat, készletnyilvántartást,

– kiegészítő kölcsöngépjármű biztosítás esetén a kölcsöngépjár- műre vonatkozó bérleti szerződés, eredeti számla,

– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosí- tási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve másik saját biztosítási szerződése alapján ér- vényesített-e igényt, a biztosított nyilatkozata arra vonatkozó- an, hogy a kártérítési igényt előterjesztő személy a biztosított közeli hozzátartozójának minősül-e,

– idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordí- tása, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli.

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüg- gő egyéb iratokat szerezhet be. A fentiekben felsorolt okiratokon kívül a biztosított jogosult a károk és költségek egyéb okmányok- kal, dokumentumokkal, illetőleg egyéb módon történő igazolásá- ra, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Amennyiben az ellopott jármű, alkatrész vagy tartozék megkerül, a biztosított köteles ezt a biztosítónak 8 napon belül bejelenteni.

15. Külföldön bekövetkezett károk bejelentése

Amennyiben a biztosítási esemény külföldön következik be és a jármű mozgásképtelenné válik, azt a (+36-1) 486-4343-as tele- fonszámon haladéktalanul jelezni kell a biztosítónak.

A biztosító a bejelentést követően 2 munkanapon belül dönt a jármű szükségjavításáról vagy hazaszállításáról, véglegesen külföldön hagyá- sáról és arról, hogy ez hol, hogyan, illetve milyen módon történjen.

A biztosítóval történő egyeztetés nélkül a jármű javítását megkez- deni nem lehet, az ebből eredő többletköltségeket a biztosító nem köteles megfizetni.

A tűz-, robbanás- vagy lopáskárt a káresemény helye szerint ille- tékes tűzrendészeti hatóságnál és a rendőrségen is be kell jelen- teni, az erről szóló igazolást a biztosítónak be kell mutatni, en- nek hiányában a kár rendezésére nem kerülhet sor.

Amennyiben a biztosított a fentiekben rögzített eljárásokat, illet- ve a biztosító iránymutatásait nem tartja be, az ebből származó többletköltségeket maga viseli.

A biztosító utólag megtéríti a külföldön ellopott vagy biztosítási ese- ménnyel összefüggésben üzemképtelenné vált járműben utazó sze- mélyek hazatérésének – a vasúti díjszabásnak megfelelő – költségeit.

16. Teljesítési kötelezettség

A biztosító vagy megbízottja a kár bejelentését követően 5 napon belül a sérült járművet szemlézi, sérüléseit jegyzőkönyvben vagy javítási kalkulációban rögzíti.

A biztosító a kárrendezéshez szükséges utolsó irat beérkezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.

17. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

A szerződő és a biztosított köteles a kárt a tőle elvárható módon enyhíteni és a helyreállítás, pótlás során a biztosító kárenyhítési célzatú iránymutatásait betartani.

Ennek keretében a szerződő köteles mindazon zárakat kicserélni, amelyek kulcsát vagy kódkártyáját illetéktelenek megszerezték vagy arról másolatot készíthettek. A zárgarnitúra csere indokolt és számlával igazolt költségének százalékos önrésszel csökkentett értékét a kicserélt zárszerkezetek és kulcsok, kódkártyák leadása után a biztosító megtéríti.

Lopáskár esetén csak a biztosítóval történt előzetes megállapodás alapján végezhető kárenyhítési tevékenység, ellenkező esetben a biztosító a kárenyhítési költségek megtérítésére nem kötelezhető. A kármegelőzés és a kárenyhítés körében a szerződő és a biztosí- tott a gépjármű forgalmi engedélyét, a gépjármű törzskönyvét, vagy a gépjármű kulcsait, kódkártyáit nem hagyhatja a gépjárműben.

18. Szerződő és biztosított változás bejelentési kötelezettsége

A szerződés tartama alatt az alábbi változásokat 15 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni

– lakóhely (telephely) címének, levelezési címnek a megváltozása,

– jármű rendszámának, alvázszámának változása,

– jármű felszereltségének változása,

– jármű taxiként vagy bérgépkocsiként történő üzembe helyezése,

– jármű tulajdonjogának megváltozása,

– jármű forgalomból történő kivonása.

Amennyiben az ajánlaton felsorolt kulcsok, elektronikus indító- kártyák és távirányítók közül valamelyik elveszne, megsemmisül- ne, a szerződő/biztosított köteles a fenti tényt a biztosítónak 2 munkanapon belül írásban bejelenteni. Amennyiben a szerző- dő/biztosított a gépjárműhez további kulcsot, távirányítót vagy elektronikus indítókártyát utánrendel, akkor ezt a biztosítónak 2 munkanapon belül írásban köteles bejelenteni.

19. Visszakövetelési jog

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős sze- méllyel szemben, kivéve, ha a kárért felelős személy a biztosítot- tal közös háztartásban élő hozzátartozó.

Nem él a biztosító a visszakövetelési jogával, ha a járművet a biz- tosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított engedélyével használták, kivéve, ha

– a járművet kábító-, bódítószerek hatása alatt, vagy 0,8 ezrelé- ket elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették,

– a biztosítási eseményt jogellenesen és szándékosan okozták,

– a bekövetkezett biztosítási eseményért olyan személy felelős, akit a jármű javításával, karbantartásával vagy egyéb kapcso- lódó szolgáltatással megbíztak, és annak teljesítésére nem a biztosított telephelyén került sor.

20. Elévülési idő

Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből adódó kár- térítési igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év alatt elévülnek.

21. Egyéb feltételek

21.1. Ha a biztosított jármű finanszírozott, akkor a biztosítás megszű- néséről a biztosító értesítheti a finanszírozót is, amennyiben a biztosítási ajánlaton a finanszírozó kedvezményezettként feltün- tetésre került.

21.2. Adatvédelem, titokvédelem

A biztosító a jelen szerződés kapcsán tudomására jutott, a szerződő, illetve a biztosított személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illet- ve gazdálkodására vonatkozó adatokat a 2003. évi LX. törvény (Bit.) 153–161. §-a alapján biztosítási titokként kezeli. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a szerződő vagy a biztosított, illetve annak törvényes képviselője erre vonatkozóan írás- ban felmentést ad, a biztosítási titok körét pontosan megjelölve.

Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodásá- ra, vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a biztosítási törvény szerint biztosítási titokként kezelni.

A biztosító ügyfeleinek azon üzleti biztosítási titkait jogosult kezelni, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a kár- ral, szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a bizto- sítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter- heli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatko- zóan írásban felmentést ad, vagy

b) a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

A titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosí- tási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelü- gyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) be- kezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűj- tésére felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott ada- tok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilván- tartó szervvel,

m)az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szük- séges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Ala- pot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az In- formációs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyi- ben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési baleseté- vel kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a bal- esetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítő- vel, szaktanácsadóval szemben,

q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolás- ra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kárese- tek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meg- határozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügy- fél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m),

p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megje- lölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megisme- résére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladékta- lanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítá- si ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény- ben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel van összefüggésben.

A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jel- zéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nél- külöző megkeresésére is köteles tájékoztatást adni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkör- ében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írás- beli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tar- talmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

Az ügyfél állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érin- tett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

A szerződő/biztosított az ajánlattételkor felhatalmazza a biztosí- tót, hogy egészségi állapotára vonatkozó, a biztosítási szerződés- sel közvetlen összefüggő adatokat beszerezze, azokat kezelje és egyúttal felmenti az ezen adatokkal rendelkező, valamint a bizto- sítottat kezelő intézményeket, illetve személyeket a titoktartási kötelezettség alól. A biztosító a megadott adatokat a 2003. évi LX. törvény 153–161. §-a alapján biztosítási titokként kezeli idő- beli korlátozás nélkül, és csak az ott megjelölt szerveknek és az ott meghatározott módon adja ki.

21.3. Panaszügyek intézése

A biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerülő panaszügyek in- tézésére az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Vezér- igazgatósága (1082 Budapest, Baross u. 1.) illetékes.

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos kérdések esetén Ügyfélszol- gálatunk rendelkezésre áll. Ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. Tel.: (x00-0) 000-0000

Társaságunk felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Xxxxxxxxx Xxxxx) Levelezési címe: 1535 Budapest 114., Pf. 777.

21.4. Illetékesség, hatályos jogszabályok

Jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelkezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben a vonatkozó hatályos jogszabályok, így különösen a Polgári Tör- vénykönyv és a Bit. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből eredő kö- vetelések érvényesítése iránti peres eljárás az általános hatáskör- rel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt indítható meg.

ZÁRADÉKOK

A jelen feltétel alapján kötött biztosítási szerződésekre vonatkozó záradé- kokat a biztosítási ajánlat, illetve kötvény tartalmazza.

I. ZÁRADÉK

Lopáskár kockázat kizárása

Jelen záradék alkalmazásával a biztosító szolgáltatása a 3.3. (lo- páskár) és a 3.4. (részlopás-kár) pontban leírt biztosítási esemé- nyekre nem terjed ki.

II. ZÁRADÉK

Önálló üvegkár kockázat kizárása

Jelen záradék alkalmazásával a biztosító szolgáltatása a 3.5. (önál- ló üvegkár) pontban leírt biztosítási eseményekre nem terjed ki.

III. ZÁRADÉK

Lopás- és önálló üvegkár kockázat együttes kizárása

Jelen záradék alkalmazásával a biztosító szolgáltatása a 3.3. (lo- páskár), a 3.4. (részlopás-kár) és a 3.5. (önálló üvegkár) pontban leírt biztosítási eseményekre nem terjed ki.

IV. ZÁRADÉK

Lopásvédelem

Jelen záradék alkalmazásával a biztosító szolgáltatása a 3.1. (töréskár), a 3.2. (elemi kár), a 3.4. (részlopás-kár), a 3.5. (önálló üvegkár) és a

3.6. (baleset) pontban leírt biztosítási eseményekre nem terjed ki.

GZ02. Javítói Casco záradék

Amennyiben töréskár esetén a gépjárművet a vásárlás helyén javítják, akkor a szerződésben rögzített minimum önrész 50%-át a biztosító megtéríti.

GZ12. Taxi és kölcsöngépjármű záradék

Jelen záradék alapján a szerződésben rögzített pótdíj meg- fizetésével – a szerződési feltételek 2. pontjában leírtakkal ellen- tétben – biztosított járműnek minősül a taxiként üzemeltetett, és az egy évnél rövidebb időtartamra szóló bérleti szerződés alapján kölcsönadott gépjármű is.

GZ14. Munkavégzési záradék

A biztosító pótdíj megfizetése ellenében – az UNION-Casco biz- tosítás feltételeinek 7. pontjától eltérően – megtéríti azokat a töréskár biztosítási eseményeket, amelyek a járműben a járműre szerelt speciális felépítmények, kiegészítő berendezések műkö- désével, működtetésével összefüggésben munkavégzés közben keletkeztek.

GZ15. Totálkárosból helyreállított gépjármű záradék

Mivel a gépjármű a biztosító által totálkárosnak minősített állapot- ból került helyreállításra, ezért a biztosító az előzményi totálkár ér- tékcsökkentő hatását figyelembe veszi a jármű pótlási értékének, valamint a jármű helyreállítási költségeinek meghatározásakor.

GZ17. Lopás- és Totálkár Casco Záradék

Jelen záradékkal létrejött szerződések esetén az UNION-Casco Alapbiztosítás szerződési feltételeit az alábbi eltérésekkel kell al- kalmazni.

A 3. pont helyébe a következő rendelkezések lépnek:

3. Biztosítási események

3.1. Lopáskár

A biztosított gépjármű ellopása, önkényes elvétele, elrablása. Nem minősül lopáskár biztosítási eseménynek, amennyiben a gépjármű jogos birtokosa sikkasztás vagy csalás eredményekép- pen kerül ki a gépjármű birtokából.

3.2. Totálkár

A biztosított gépjármű olyan mértékű károsodása, amelynek hely- reállítása a költségek és megtérülések figyelembevételével gazda- ságtalan, és amelynek oka az alábbi megjelölt káresemények va- lamelyike: a) töréskár, b) elemi kár, c) rész-lopáskár.

Töréskárnak (3.2. a) pont) minősül jelen feltétel alkalmazásában a biztosított járműben hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás, vagy harmadik személy által elkövetett rongálás következtében keletkezett sérülés.

Elemi kárnak (3.2. b) pont) minősül jelen feltétel alkalmazásában a biztosított járműben tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő földrengés, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/sec erősségű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb víz- elöntés, jégverés, lezúduló hótömeg, hónyomás által keletkezett kár. Rész-lopáskárnak (3.2. c) pont) minősül jelen feltétel alkalmazá- sában a biztosított jármű – kivéve motorkerékpár – alkatrészei- nek, tartozékainak ellopása, elrablása.

A 9.1. és 9.1.1. pontok a jelen záradékkal megkötött biztosítás- ra nem alkalmazhatóak.

A 9.3. pont helyébe a következő rendelkezések lépnek: Megtéríti a biztosító a gyárilag vagy utólag beépített elektroakusz- tikai berendezésekben (rádió, magnetofon, CD lejátszó, rádiótele- fon, hangfalak stb.) biztosítási esemény következtében keletkezett károkat, amennyiben a felszereltség biztosítási fedezet alá került. Az elektroakusztikai berendezések káridőponti avult értéken, de legfeljebb 200 000 Ft-ig térülnek meg.

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény során sérült gépkocsi indokolt szállításával, tárolásával, őrzésével kapcsolatos költsé- gek számlával igazolt összegét, maximum 50 000 Ft/év összegig. A 13. pont a jelen záradékkal megkötött biztosításra nem alkal- mazható.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

A jelen feltétel alapján kötött biztosítási szerződésekre vonatkozó kiegé- szítő biztosításokat a biztosítási ajánlat, illetve kötvény tartalmazza.

KIEGÉSZÍTŐ BALESET-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A kiegészítő biztosítás csak az alapbiztosítással vagy a kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosítással együtt érvényes.

1. Biztosítottak

A biztosított jármű vezetője és a járműben utazó személyek, kivé- ve a motorkerékpár vezetőjét, valamint a motorkerékpár, a taxi, bérgépkocsi és az autóbusz utasait.

2. Biztosítási esemény

Balesetnek minősül, ha a biztosított járművel közlekedőket a jár- művet ért, a casco biztosítási feltételek 3. pontjában meghatáro- zott biztosítási események következtében olyan, az akaratukon kí- vül hirtelen fellépő külső behatás éri, melynek következtében 1

éven belül életüket vesztik, vagy maradandó egészségkárosodást szenvednek.

3. Biztosítási szolgáltatások

3.1. Haláleseti szolgáltatás

A baleseti halál esetén a biztosító biztosítottanként 1 millió Ft haláleseti biztosítási összeget fizeti ki az örökösnek.

Amennyiben a biztosított gépjárműben az engedélyezettnél töb- ben utaztak, a személyenként fizetendő összeg a megengedett és a tényleges létszám arányában csökken.

3.2. Végleges egészségkárosodás szolgáltatása

Ezt a szolgáltatást a biztosító akkor nyújtja, ha a biztosított a bal- esettől számított 1 éven belül legalább 31%-os mértékű végleges egészségkárosodást szenved.

Végleges egészségkárosodás esetén a kétszeres haláleseti bizto- sítási összeg egészségkárosodás mértékének megfelelő százaléka kerül kifizetésre.

A bekövetkezett egészségkárosodás mértéke az összes körül- ményt figyelembe vevő orvosi vizsgálat alapján az alábbiak sze- rint kerül megállapításra

Testrészek sérülése Egészségkárosodás mértéke (%)

Mindkét szem látásának elvesztése 100

Mindkét kar vagy kéz elvesztése 100

Mindkét láb elvesztése combtól 100

Mindkét lábszár elvesztése, protézisre alkalmatlan 100

Mindkét lábszár elvesztése, jó térdfunkcióval 80

Egy oldali comb elvesztése 80

Egy oldali felkar elvesztése 80

Egy oldali alkar elvesztése 70

Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 70

Egy oldali lábszár elvesztése 70

Egy oldali kézfej elvesztése csuklóból 70

Egy oldali lábfej elvesztése a boka csatlakozásánál vagy felette 40

Egy szem látásának teljes elvesztése 35

Egy fül hallóképességének teljes elvesztése 25

Egy hüvelykujj teljes elvesztése 30

Mutatóujj teljes elvesztése 20

Nagylábujj teljes elvesztése 10

Egyéb kézujj teljes elvesztése 10

Egyéb lábujj teljes elvesztése 3

A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elvesztése, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvosa állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesítőképessége milyen mértékben csökkent.

A biztosító orvos-szakértőjének véleménye független minden más orvosi és társadalombiztosítási szerv megállapításától.

Ha azonos baleset következtében több szerv, testrész együttesen sérült, az egészségkárosodási mértékek összeadódnak, de ennek összege a 100%-ot nem haladhatja meg.

Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek károsod- tak, melyek működőképessége már a baleset előtt csökkent volt, akkor az előzetes egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján levonásra kerül a szolgáltatás megállapításánál.

Ha a biztosító a biztosított számára valamely balesete miatt jelen szerződés alapján már rokkantsági szolgáltatást teljesített, és ugyanezen baleset miatt a biztosított a balesettől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító fizetési kötelezettsége csak a baleseti halál biztosítási összegének arra a részére korlátozódik, amely meghaladja a már kifizetett maradandó egészségkárosodá- si szolgáltatást.

3.3. Kórházi ápolás

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező biz- tosítási esemény miatt, annak bekövetkeztétől számított egy éven belül legalább 4 napot meghaladóan kórházi ápolásra szorul fek- vőbetegként, úgy a biztosító az 5. naptól minden kórházi ápolási napra 8000 Ft-ot fizet ki. Amennyiben egy balesetből eredően egy adott biztosított többször kerül kórházi ápolásra, úgy a bizto- sító az első 4 napot meghaladó időszak után már a következő ápolási időszaknál nem vizsgálja a 4 nap meghaladását. A szol- gáltatás teljesítésére a biztosító csak akkor köteles, ha a biztosí- tási esemény jelen szerződési feltételek szerint történt bejelenté- sére még a biztosított életében sor került.

A biztosítási esemény bekövetkeztének időpontja: a baleseti ere-

detű kórházi ápolás esetén a baleset bekövetkeztének időpontja. Biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatás legfeljebb 45 napra korlátozódik.

4. Kizárások

Nem terjed ki a biztosítás

– a taxi, bérgépkocsi és az autóbusz utasaira,

– a jármű vezetőjére, ha a baleset az ő ittasságával, gyógyszeres

vagy kábítószeres befolyásoltságával, elme- vagy tudatzavará- val, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérletével okozati összefüggésben következett be,

– a jármű vezetőjére, ha a baleset érvényes gépjárművezetői jo- gosítvány nélküli vezetése közben következett be,

– a versenyen vagy arra való felkészülés közben bekövetkezett balesetekre,

– a biztosított pszichiátriai betegségével okozati összefüggésben bekövetkező balesetekre,

– a járművet eltulajdonítóra vagy jogtalan használóra és az álta- la szállított személyekre,

– az utasok ki- és beszállásával kapcsolatos balesetekre,

– a jármű szervizelése, karbantartása, javítása közben bekövet- kező balesetekre,

– radioaktív vagy ionizáló sugárzás által közvetve vagy közvetle- nül okozott balesetekre,

– a biztosítottak azon balesetére, amely sztrájk, tüntetés, zavar- gás, felkelés, terrorcselekmények vagy háború következtében keletkeztek.

5. Mentesülés

A biztosító a szerződésben meghatározott szolgáltatási összeget nem fizeti ki, és a biztosítás minden további kifizetés nélkül szű- nik meg, ha a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása okozta. A balesetet súlyosan gondatlannak kell tekinteni akkor, ha az a biztosított, személygépkocsi-vezető

a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye kapcsán vagy azzal összefüggésben következett be,

b) amennyiben a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye.

Ezen esetekben a biztosító a biztosított utasok részére sem nyújt kártérítést.

6. A biztosító teljesítése

A biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges okmányok beér- kezésétől számított 15 napon belül esedékes.

Maradandó egészségkárosodás esetén a szolgáltatás mértékének végleges megállapítására a káresemény után egy évvel kerül sor.

7. Önrészesedés

A biztosító a szolgáltatásokból önrészesedést nem von.

8. Egyéb feltételek

Ezen feltételekben nem tárgyalt kérdésekben az alapbiztosítás feltételeiben foglaltak szerint kell eljárni.

KIEGÉSZÍTŐ POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A kiegészítő biztosítás csak az alapbiztosítással együtt érvényes.

1. A biztosított jármű

Az alapbiztosítási szerződésben meghatározott, érvényes magyar ha- tósági jelzésekkel és dokumentumokkal ellátott személygépjármű.

2. Biztosítási esemény

A biztosító jelen kiegészítő biztosítás alapján a szerződésben rög- zített összeghatárig megtéríti a járműben, járművön szállított va- gyontárgyakat ért törés és elemi károkat. Megtéríti továbbá a biz- tosító a jármű lezárt csomagterében nem látható módon elhelye- zett vagyontárgyak, valamint a lezárt járműben elhelyezett bizton- sági gyermekülés eltulajdonításából eredő károkat (lopáskár).

3. Kockázatkizárások

A kiegészítő biztosításra szolgáltatást a biztosító csak akkor telje- sít, ha ugyanabból a káreseményből eredően a gépkocsi is sérült. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alapbiztosítás 7. pontjában kizárt események.

Nem terjed ki a biztosítás

– a díj ellenében szállított vagyontárgyakra,

– az ékszerekben, nemesfémekben, drágakövekben, takarékbetét- ben, értékpapírokban, készpénzben és okmányokban, a biztosí- tott szellemi tevékenységével összefüggő alkotásokban, vala- mint ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi tevékenységhez kap- csolódó anyagokban és munkaeszközökben keletkezett károkra.

4. Mentesülés

Mentesül a biztosító a kár megtérítése alól az alapbiztosítás 8. pontjában rögzített esetekben, valamint

– ha a járműben vagy járművön szállított vagyontárgyat nem rög- zítették megfelelően,

– ha a szállított vagyontárgy töréskára nem a biztosított jármű töréskárának következménye.

5. Területi hatály

A kiegészítő biztosítás területi hatálya Magyarország.

6. Biztosított

A vagyontárgy tulajdonosa.

7. Biztosítási szolgáltatások

7.1. Biztosítási összeg

A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a gyermek-

ülés vonatkozásában 100 000 Ft, az egyéb biztosított vagyontár- gyak vonatkozásában 50 000 Ft biztosítási eseményenként.

7.2. Helyreállítási költségek térítése

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében a va- gyontárgyakat ért károsodások Magyarországon elvégzett javításá- nak számlával igazolt költségét a biztosítási összeg erejéig.

A felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekintetében egyezséget is köthetnek.

A biztosító a helyreállítás költségeiből nem von le értékemelke- dést. Ha a sérült vagyontárgy javítható, de újjal pótolták, a bizto- sító az ebből származó többletköltséget nem téríti. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sérült vagyontárgyban keletkező ér- tékcsökkenésre.

7.3. Pótlási érték térítése

Amennyiben a vagyontárgy a biztosítási esemény következtében oly mértékben megsérül, hogy helyreállítása a költségek és meg- térülések figyelembevételével gazdaságtalan, a biztosító a vagyon- tárgy maradványértékkel csökkentett pótlási értékét téríti meg.

A pótlási érték az az összeg, amelyért a káresemény időpontjában Magyarországon egy azonos típusú, műszaki állapotú vagyontár- gyat vásárolni lehet.

8. Önrészesedés

A biztosító a szolgáltatásokat önrészesedés levonása nélkül téríti.

9. Egyéb feltételek

Egyéb feltételekre vonatkozóan az alapbiztosítás feltételei érvé- nyesek az 5., a 10., a 12. és a 15. pontok kivételével.

KIEGÉSZÍTŐ KÖLCSÖNGÉPKOCSI BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A kiegészítő biztosítás csak az alapbiztosítással együtt érvényes.

1. A biztosított jármű

Az alapbiztosítási szerződésben meghatározott, érvényes magyar ha- tósági jelzésekkel és dokumentumokkal ellátott személygépjármű.

2. Biztosítási esemény

Az alapbiztosításban biztosított személygépkocsinak az alapbiztosí- tásban rögzített biztosítási esemény miatti működésképtelensége.

3. Kockázatkizárás

Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alapbiztosítás 7. pontjában kizárt események.

A kiegészítő biztosítás csak személygépkocsikra köthető meg.

4. Mentesülés

Mentesül a biztosító a szolgáltatás teljesítése alól az alapbiztosítás- ban rögzített esetekben, továbbá, ha a biztosítási eseményt a köl- csöngépjármű igénybevétele előtt nem jelentik be a biztosítónál.

5. Területi hatály

A szerződés csak a Magyarországon bekövetkezett károk esetén nyújt szolgáltatást. Bérgépkocsi csak Magyarország területén bé- relhető.

6. Biztosított

Biztosított a jármű tulajdonosa.

7. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító szolgáltatása az üzemképtelenné vált jármű kijavítá- sához átlagosan szükséges időtartamra, de maximum 15 napra terjed ki. A javításhoz átlagosan szükséges időtartam megállapí- tásához a helyreállítás gyári technológia szerinti időszükségletét kell alapul venni.

A gépkocsi totál- vagy lopáskára esetén a szolgáltatás a kár beje- lentését követően és a teljes kárösszeg kifizetése előtt igénybe vett időtartamra, de maximum 15 napra terjed ki.

A fentiekben rögzített időtartamra a biztosító megtéríti a biztosí- tott gépjárművel azonos vagy kisebb kategóriájú kölcsöngépjármű számlával igazolt bérleti költségét, amennyiben a bérbeadó a biz- tosító szerződéses partnere, vagy a bérbeadó árajánlatát a bizto- sító elfogadta.

Nem kerül kifizetésre a számla összegében szereplő áfa, ha a biz- tosított jogosult azt az adójából levonni, illetve visszaigényelni. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása

– az üzemanyagköltségekre,

– egyéb járulékos költségekre,

– a bérgépkocsival a bérleti szerződés időszaka alatt elszenve- dett vagy okozott károkra.

8. Önrészesedés

A kölcsöngépjármű bérleti díjának 10%-át a biztosított viseli.

9. Egyéb feltételek

Az egyéb feltételekre vonatkozóan az alapbiztosítás feltételei ér- vényesek az 5., a 10., a 12. és 15. pontok kivételével.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.