Generali Kollektív csoportos jogvédelmi és munkavállalói felelősségbiztosítási feltétel

Generali Kollektív csoportos jogvédelmi és munkavállalói felelősségbiztosítási feltétel

Hatályos: 2019. október 15-étől

Nysz.: 21393

Tartalomjegyzék

A) Csoportos jogvédelmi biztosítás 3

I. A biztosítás tárgya 3

II. Biztosítási esemény 3

III. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály) 3

IV. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály) 3

V. Jogvédelmi szolgáltatási területek 4

VI. Kizárások a kockázatviselés köréből 4

VII. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés

a jogi érdekek védelme során 5

VIII. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei 5

IX. A biztosított jogi képviselete 6

X. Érdekellentét esetén követendő eljárás 7

XI. Jogvédelmi szolgáltatások 7

XII. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése

a biztosítónak) 8

XIII. Egyéb rendelkezések 8

B) Csoportos munkavállalói felelősségbiztosítás 9

I. A biztosítás tárgya 9

II. A biztosítási esemény 9

III. A biztosítási védelem területi és időbeli korlátja

(területi és időbeli hatály) 9

IV. A biztosító szolgáltatásának szabályai 10

V. A felek együttműködése 11

VI. Kárrendezés 12

VII. Kizárások a kockázatviselés köréből 12

VIII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás alól 13

C) A biztosítási szerződésre vonatkozó általános szabályok 14

I. A biztosítási szerződés alanyai 14

II. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete,

a biztosítási szerződés megszűnése 14

III. Biztosítási összeg 15

IV. A biztosítási díj 15

V. A felek együttműködése 17

VI. Egyéb rendelkezések 17

A) Csoportos jogvédelmi biztosítás

Jelen általános szerződési feltételek /A) fejezet/ a Generali Biztosító Zrt.-vel kötött Generali Kollektív csoportos jogvédelmi biztosítási szerződésre al- kalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák. Jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a biztosítási szerződésre vonatkozó általános szabályokat tartalmazó C) fejezet rendelkezései az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó.

A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések is.

I. A biztosítás tárgya

A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében, így különösen

– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,

– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárá- sokban, a biztosított védelméről szabálysértési és büntetőeljárás során, valamint

– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi tanácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.

II. Biztosítási esemény

II.1. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha

a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy

b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, feltéve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy vele szemben hatósági eljárás indul.

II.2. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint (sorozatkár).

A biztosítási összeg mértéke az elsp biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy jogsérelem időpontja szerint állapítandó meg.

II.3. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó magatartásnak) minősül

– munkajogi jogvédelem esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megszegésére vezető magatartás elkövetése,

– szociális és társadalombiztosítási jogvédelem esetén a jogviszonyra vonatkozó jogszabályi előírások megsértése (a hatóság vagy a bizto- sított részéről),

– büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem esetén a szabálysértés és bűncselekmény elkövetése

– személyiségi jogvédelem esetén a személyhez fűződő jogok megsértésére vezető magatartás elkövetése.

II.4. Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, akkor a jogi érdeksérelem akkor következik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján).

III. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)

III.1. A biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya a alatt történt, a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosító felé pedig legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.

III.2. További feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a biztosítási szerződés hatálya alá essen:

– folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja,

– sorozatkárok (II.2.) esetén a sorozat első eseményének időpontja,

– szociális és társadalombiztosítási jogvédelem esetén a jogi érdeksérelem bekövetkezésének időpontja és az alapeljárás (elsőfokú eljárás) megindításának napja,

– általános jogi tanácsadás jogvédelem esetén a biztosított élethelyzetében bekövetkezett változás időpontja.

III.3. Amennyiben a jogi érdeksérelem közlekedési balesettel függ össze, akkor a közlekedési balesetnek a biztosítási szerződés hatálya alatt kell bekövetkezni abban az esetben is, amennyiben a biztosítottat az ellene indult szabálysértési vagy büntetőeljárás során éri jogi érdeksérelem.

III.4. Jelen fejezetben foglaltak figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befe- jezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

III.5. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően (C) II. fejezet) nem köt ki várakozási időt.

IV. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosí- tási eseményekre terjed ki.

V. Jogvédelmi szolgáltatási területek

A biztosító a biztosítási ajánlaton feltüntetett szolgáltatási területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

Munkajogi jogvédelem A biztosított a munkavállalók munkaviszonyából, közalkalmazotti, szolgálati, közszolgálati, kor-

mányzati szolgálati jogviszonyából eredő jogainak védelmét fedezi a munkáltatójával szemben.

Szociális és társadalombiztosítási jogvédelem

Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem

A biztosított jogi érdekeinek a védelmét jelenti a szociális ellátásokra vonatkozó és a társada- lombiztosítási jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos jogvitákban.

A biztosítás kizárólag a társadalombiztosítási igazgatási szervek és a szociális hatáskört gya- korló szervek – biztosítottra vonatkozó – jogerõs határozatának bírósági felülvizsgálatára nyújt jogvédelmet.

A munkavégzés során gondatlanul elkövetett szabálysértések, bűncselekmények és a mun- kavégzéssel összefüggésben vezetett gépjármű üzemeltetése során gondatlanul elkövetett szabálysértések, bűncselekmények miatt, a biztosítottal szemben indult szabálysértési és bün- tetőeljárásokra.

Személyiségi jogvédelem E jogvédelem magában foglalja a biztosított jogi érdekeinek védelmét a személyhez fűződő

jogainak sérelme esetén.

Általános jogi tanácsadás jogvédelme E jogvédelem alapján a biztosító (vagy a biztosító által ajánlott ügyvéd) – a biztosított választása

szerint szóban (telefonon vagy személyesen) vagy írásban – jogi tanácsot nyújt, illetve viseli az írásbeli jogi tanácsadás költségét, amennyiben a biztosított jogi helyzetében bekövetkezett változásra tekintettel, a biztosított jogi érdekeinek védelme érdekében szükséges.

A jogi tanácsadást az alábbi feltételekkel nyújtja a biztosító:

– a jogi tanácsadás kizárólag a biztosított magán életszférájában felmerülő jogi kérdésekre vehető igénybe (kivéve munkajogi tanácsadás);

– a biztosított a magyar jog bármely jogterületét érintő kérdésben – a fentieken kívüli jogterü- leteken is – kérhet jogi tanácsot, kivéve az adó-, vám- és illetékjog területét;

– évente legfeljebb 2 jogi tanácsot fedez a biztosítás, ugyanarra a jogi kérdésre vonatkozóan pedig csak egyszeri alkalommal vehető igénybe;

– a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg: 30 000 Ft.

VI. Kizárások a kockázatviselés köréből

A biztosítási védelem nem tartalmazza a jogi érdekek védelmét:

a) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított személyeknek egymással szemben;

b) olyan követelések érvényesítése esetén, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan tartozások miatti jogérvényesítés, amit a biztosított mástól átvállalt;

c) olyan káresemények esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

d) bírósági úton nem érvényesíthető követelések, illetve nemzetközi vagy nemzetek feletti bíróságok (pl. Emberi Jogok Európai Bírósága) előtt érvényesített igények tekintetében;

e) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;

f) családjogi jogvitákban, élettársi kapcsolatban állt (vagy álló) felek közötti vagyonmegosztási jogvitákban, tartási és életjáradéki szerződé- sekkel kapcsolatos jogvitákban, kivéve az általános jogi tanácsadás jogvédelmet;

g) szerzői és szabadalmi jog területén és a szellemi tulajdonból eredő egyéb jogokkal kapcsolatban, kivéve az általános jogi tanácsadás jogvédelmet;

h) környezetszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos jogvitákban;

i) ha a jogvita tárgyát képező követelés (pl. kárösszeg, szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság, biztosított által vagy biztosítottal szemben támasztott igény összege) a 15.000 Ft-ot nem haladja meg (kivéve az általános jogi tanácsadás jogvédelmet);

j) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények, valamint a biztosító saját munkavállalóinak a biztosítóval, mint munkáltatóval szemben előterjesztett igényei tekintetében;

k) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott károkkal kapcsolatos vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő jogvitákban.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

l) kollektív munkaügyi jogvitákban és a munkavállalók által folytatott sztrájkkal, illetve egyéb sztrájknak nem minősülő munkavállalói enge- detlenségi mozgalommal összefüggő jogvitákban;

m) azon kockázatokkal, károkkal és követelésekkel kapcsolatban, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók;

n) ha a gépjármű üzemeltetésével összefüggésben bekövetkező jogi érdeksérelem a járművel versenyre való felkészülés során, versenyen vagy más olyan rendezvényen következik be, ahol cél a legnagyobb sebesség elérése; ha biztosított munkavállaló a gépjárművet a jármű vezetésére érvényes hatósági engedély nélkül vagy a gépjármű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélye nélkül vagy alkohol, vagy egyéb kábító hatású anyag hatása alatt vezette; ha a közlekedési baleset után a biztosított nem tett eleget törvényes értesítési és segítség- nyújtási kötelezettségének.

VII. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során

VII.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak

a) A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet

– elektronikus úton (xxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx) vagy

– faxon a +36 1 301 7490-es számon,

– személyesen a biztosításközvetítőnél vagy a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

– telefonon munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálatának +36 1 452 3333-as számán,

– interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx ugyfelszolgalat/Karbejelentes),

– levélben a Generali Biztosító Zrt., Dokumentumkezelő Központ, 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

Amennyiben erre lehetőség van, akkor célszerű az erre a célra szolgáló formanyomtatványon megtenni a bejelentést.

b) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell

– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.

– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.

c) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani

– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bíró- sági beadványok, határozatok stb.),

– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést

vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak megküldeni.

A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult be- kérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

– azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel ösz- szefüggésben állnak;

– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;

– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;

– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot;

– a biztosított írásbeli nyilatkozatát, xxxxxxx mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól,

– amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosított egészségügyi adatainak kezelése szükséges, akkor a biztosított írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát az egészségügyi adatok kezeléséhez,

– amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás a biztosítottat ért személyi sérüléssel, a biztosítottnak nyújtott társadalombiztosítási ellátással van összefüggésben, akkor a biztosított írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a kezelését ellátó orvosokat, egészségügyi intézmé- nyeket, társadalombiztosítási igazgatási szervet a titoktartási kötelezettségük alól a biztosító irányában.

d) Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a bizto- sítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédel- mi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.

VII.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

Amennyiben a biztosító jogi tanácsadáson kívül jogi eljárások költségét is téríti, akkor a biztosított köteles:

a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.

b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költsé- gek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.

c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a bizto- sító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosí- tóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgya- lási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak benyújtani.

VIII. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei

VIII.1. A jogvédelmi szolgáltatás teljesítésének feltételei

A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:

– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül (lásd II. fejezet) és nincs kizárva a kockázatviselés köré- ből (lásd VI. fejezet) és

– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd V. fejezet) és

– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasztott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és

– a sikerkilátás vizsgálata során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő esély van az igényérvényesítés sikerére (lásd VIII. fejezet).

VIII.2. Sikerkilátás-vizsgálat

A jelen pontban felsorolt eseteken kívül a biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgá- latot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).

Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha

– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és

– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.

A biztosító a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizs- gálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.

Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megvá- laszthatja jogi képviselőjét.

Amennyiben a sikerkilátás vizsgálatához a tényállás kiegészítése vagy további iratok csatolása szükséges, a biztosító jogosult felhívni a bizto- sítottat ennek teljesítésére. Ebben az esetben a 15 napos határidő a sikerkilátás vizsgálatához szüséges valamennyi irat rendelkezésre bocsá- tásától kezdődik.

Érdekellentét esetén a sikerkilátás vizsgálatát a biztosított által választott ügyvéd folytatja le a X. fejezetben foglaltak szerint. Nincs sikerkilátás-vizsgálat büntetőjogi jogvédelem esetén.

VIII.3. Egyeztető eljárás

a) Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.

b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvéd által adott ügyvédi díjajánlatot.

Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.

c) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében

– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.

– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biz- tosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.

Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a XI.2. pont szerint viseli.

d) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségü- ket viselik.

e) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védel- mében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

IX. A biztosított jogi képviselete

IX.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, sza- badon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).

IX.2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

IX.3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.

IX.4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

IX.5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.

IX.6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, be- adványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.

IX.7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

X. Érdekellentét esetén követendő eljárás

X.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán

– az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy

– a biztosító az ellenérdekű fél.

X.2. Érdekellentét esetén

a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,

b) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.

c) a siekrkilátás vizsgálatát nem a biztosító végzi. A biztsoító elfogadja a biztosított jogi képviseletére felkért ügyvéd sikerkilátással kapcso- latos álláspontját, amennyiben az ügyvéd – írásbeli állásfoglalásában – a tényállás ismertetésével és a vonatkozó jogszabályi rendelkezé- sekre utalással megfelelő jogi indokát adja a jogi igényérvényesítés, illetve jogi védekezés sikerének.

X.3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a X.2. pontban fog- laltakról.

XI. Jogvédelmi szolgáltatások

XI.1. Jogvédelmi szolgáltatások

XI.1.1. A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén (lásd VIII.1. pont) a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:

a) jogi tanácsadás a biztosított jogvédelmi területeken (az általános jogvédelmi tanácsadás keretében azon kívül is) szóban és írásban,

b) a jogvitára megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédajánlása, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával és az igény érvényesítéséhez (elhárításához) célszerű vagy szükséges ügyvédi képviselet,

c) a jogi eljárási költségek viselése jelen fejezet rendelkezései szerint.

XI.1.2. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatásokat a biztosítási ajánlaton feltüntetett jogvédelmi szolgáltatási területeken nyújtja.

XI.2. Biztosítással fedezett jogi költségek

A biztosítás – a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig – a biztosítási ajánlaton feltüntetettek sze- rint – a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges alábbi költségeket fedezi:

• ügyvédi megbízási díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában fog- laló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a párt- fogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.

• jogi eljárások költsége

A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.

• ellenérdekű fél költsége

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek meg- fizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

• végrehajtás költsége

A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

• felszámolási eljárás költsége

Fedezi a biztosítás az ellenérdekű félként szereplő – fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen – gazdálkodó szervezettel szemben indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás költségét, feltéve, hogy a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ke- retében a gazdálkodó szervezet pénzügyi adatai alapján vagy az eljárást követően más forrásból (pl. Bérgarancia Alapból) valószínűsíthető a biztosított követelésének megtérülése.

• útiköltség

Fizeti a biztosító a biztosítottnak a lakcímnyilvántartás szerinti, magyarországi lakó- vagy tartózkodási helyéről az eljáró bíróság (ható- ság) székhelyére történő utazásával kapcsolatos útiköltségét, amennyiben az eljáró bíróság (hatóság) a biztosítottat személyes megje- lenésre kötelezte. A biztosítás másodosztályú vasúti vagy ezzel egyenrangú más közlekedési eszköz menetjegyének vételáráig fedezi az útiköltséget.

• szakvélemény költsége

Xxxxxx a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

• fordítási költség

Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, a biztosított által felkért tolmács díját, feltéve, hogy

– a biztosítottat ért (illetve a biztosított által okozott) jogi érdeksérelem külföldön következett be és a jogi eljárás lefolytatása külföldi bíróság vagy hatóság joghatósága alá tartozik, továbbá

– a fordításhoz, illetve a tolmács felkéréséhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

• óvadék

A biztosító – biztosítási ajánlaton meghatározott biztosítási összeg erejéig – megelőlegezi a biztosított előzetes letartóztatásának megszün- tetése érdekében, a biztosított terhére megállapított óvadékot.

– Az óvadékot a biztosító a bíróság letéti számlájára banki átutalással teljesíti. Az óvadék megelőlegezésének a feltétele, hogy a biz- tosított teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az óvadék visszaadása esetén, annak kiutalását a biztosító részére kéri.

– Amennyiben a biztosított elvesztette jogát az óvadék összegére (pl. eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, az előzetes letartóztatásának más oka merült fel), az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül, köteles az óvadék összegét a biztosítónak megfizetni.

• biztosíték

Amennyiben a biztosítottal szemben külföldön büntetőeljárás indul, a biztosított távollétében folytatható eljárás érdekében a biztosító – a biztosítási kötvényen meghatározott biztosítási összeg erejéig – megelőlegezi a biztosított terhére megállapított biztosítékot.

– A biztosítékot a biztosító a hatóság (vagy a biztosítottat képviselő ügyvéd) letéti számlájára banki átutalással teljesíti. A biztsoíték meg- előlegezésének feltétele, hogy a biztosított teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy a biztosíték visszadása esetén, annak kiutalását a biztosító részére kéri.

– Amennyiben a biztosított elvesztette jogát a biztosíték összegére (pl. bíróság vele szemben pénzbüntetést szab ki), az erről szóló bíró- sági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül köteles a biztosíték összegét a biztosítónak megfizetni.

XI.3. A jogi költségek viselésének feltételei

a) A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által me- rültek fel.

b) Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

c) Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosí- tás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valameny- nyi pertárs által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

d) Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.

e) Nem fedezi a biztosítás

– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,

– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket.

f) Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visz- szaigényelni.

g) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.

XII. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)

XII.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

XII.2. Az XII.1. xxxx szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési meg- állapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

XIII. Egyéb rendelkezések

XIII.1. A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekinteté- ben ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.

XIII.2. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy – a biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a bizto- sítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 161. § (1) bek. a)-c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, továbbá az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. melléklet A) részében meghatározott bár- mely ágazatot művelő más biztosító számára, és a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezhet utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban.”

B) Csoportos munkavállalói felelősségbiztosítás

Jelen általános szerződési feltételek /B) fejezet/ a Generali Biztosító Zrt-vel kötött Generali Kollektív munkavállalói felelősségbiztosítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák. Jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a biztosítási szerződésre vonatkozó általános szabályokat tartalmazó C) fejezet rendelkezései az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó. A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések is.

I. A biztosítás tárgya

A munkavállalói felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért a munkáltatójával szemben, a munkajog szabályai szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért a munkajog szabályai szerint helytállni tartozik.

II. A biztosítási esemény

II.1. A biztosítási esemény olyan másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség bekövetkezése, melyet a biztosított – a biztosítási ajánlaton feltüntetett foglakozása gyakorlásával összefüggésben – munkaviszonyából, közalkalmazotti, szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével, gondatlanul okozott és mely kárért a munkajog szabályai szerint a munkálta- tóval szemben kártérítési felelősséggel tartozik.

II.2. A biztosítás jelen feltétel alapján kizárólag azokat a – biztosítottat terhelő – munkáltatói kártérítési igényeket fedezi, melyeket a munkáltató a biztosított munkavállaló által okozott személyi sérüléses, dologi és tisztán vagyoni kár miatt érvényesít a biztosítottal szemben, feltéve, hogy a munkavállaló a kárt a munkaköréhez kapcsolódó feladatok és munkák elvégzése során, azzal összefüggésben vagy e feladatok és munkák elvégzésének elmulasztása miatt okozta.

Jelen szerződés alkalmazásában

– személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved,

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik,

– tisztán vagyoni kár az, amelyik nem személyi sérüléses kár, nem dologi kár és nem is ilyen kárra vezethető vissza.

II.3. Biztosítási esemény továbbá az olyan, a biztosított munkáltatójának a személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses, dologi vagy tisztán vagyoni kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyi- ségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.4. A biztosítás a munkáltatónak okozott kárt legfeljebb olyan mértékben fedezi, amilyen mértékben a biztosított a munkajog szabályai szerint a kár megtérítésére köteles. Amennyiben a munkáltatónál kollektív szerződés van hatályban és az a munkavállalót terhelő kártérítés mértékét a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben állapítja meg, akkor a biztosítás a kárt a kollektív szerződésben meghatározott mértékig, de legfeljebb a biztosítási összeg erejéig fedezi.

II.5. Ha egy károkozói magatartásból vagy egyazon szabály megszegéséből több kártérítési kötelezettség származna, akkor az egy biztosítási ese- ménynek minősül (sorozatkár). Egy biztosítási eseménynek minősül az is, ha több szabályszegés miatt – amelyeket akár különböző személyek követtek el – jogalapját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.

III. A biztosítási védelem területi és időbeli korlátja (területi és időbeli hatály)

III.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott és érvényesített károkra nyújt fedezetet.

III.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés meg- szűnését követő 30 napon belül a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.

– Tisztán vagyoni károk tekintetében a károsodás időpontja.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja:

Halál esetén a halál beállta, testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet, egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja, egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak írásban bejelentette.

IV. A biztosító szolgáltatásának szabályai

IV.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosí- tottat terhelő alábbi károkat és költségeket téríti:

a) Munkáltatót ért kár Kártérítés címén a munkáltatót ért alábbi károkat, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel

tartozik

– a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést

– a munkáltatót ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

b) Biztosítottat terhelő sérelemdíjat A sérelemdíjat kizárólag abban az esetben fedezi a biztosítás, amennyiben

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont

– személyi sérüléses, dologi vagy tisztán vagyoni kárt okozó magatartással áll összefüggés- ben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérül- tek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a fel- róhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) Késedelmi kamatot A kártérítési követelés után felszámítható késedelmi kamatot az IV.2. pontban foglalt korláto-

zásra figyelemmel fedezi a biztosítás.

d) Jogi költségeket A biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott ká-

rigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyá- sával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegálla- podás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló

– mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) Kárenyhítési költségeket

IV.2. Az IV.1. a)–e) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó.

IV.3. A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő, abszolút összegben meghatározott mértékű önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggés- ben felmerülő egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő költségekből és kiadásokból vonja le.

A biztosító a biztosítási szolgáltatást az önrészesedés levonásával teljesíti a károsultnak.

IV.4. Amennyiben jelen szerződéssel fedezetbe vont kockázatokra a biztosított más felelősségbiztosítási szerződés alapján is biztosítási védelem- ben részesül, a biztosító jelen szerződés alapján csak akkor és annyiban téríti meg a kárt, amennyiben a másik felelősségbiztosítási szerződés alapján az nem fedezett.

IV.5. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

IV.6. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

IV.7. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

IV.8. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a IV.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni.

Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési meg- állapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

V. A felek együttműködése

V.1. Kármegelőzéshez szükséges intézkedések megtétele

V.1.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Köte- lesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat, hatósági határozatokat, valamint a munkavégzésre vonatkozóan a mun- kaszerződésben, illetve munkáltatói utasításokban, szabályzatokban foglaltakat.

A szerződő és a biztosított kötelesek a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

V.1.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.

V.2. Kárenyhítéshez szükséges intézkedések megtétele

V.2.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott hely- zetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

V.2.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.

V.2.3. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondat- lan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mulasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgál- tatási kötelezettsége alól a VIII.2. pontban foglaltak szerint.

V.3. A biztosítási esemény bejelentése a biztosítónak

V.3.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálatának +36 1 452 3333-as számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a x00 0 000 0000 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

V.3.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a munkáltató nevét, székhelyét,

– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, részletes indoklással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt.

V.3.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozata,

– a biztosított munkaszerződése,

– a biztosított egyhavi távolléti díjának összegére vonatkozó, munkáltatói igazolás,

– a munkáltatónál hatályban lévő kollektív szerződés kártérítésre vonatkozó része,

– a munkáltató írásbeli fizetési felszólítása,

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor, illetve a kárrendezés során már rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülmény- nyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumo- kat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,

– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával össze- függő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazo- lására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

V.3.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegé- nek a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

V.3.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

V.3.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a VIII. 4. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgál- tatás teljesítése alól.

V.3.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamatfizetési kötelezettségre.

VI. Kárrendezés

VI.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

VI.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

VI.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

VI.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

VI.5. A biztosító a IV.1. a), b), c) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban köve- telheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

VII. Kizárások a kockázatviselés köréből

Nem fedezi a biztosítás:

1. azokat a károkat, melyeket a biztosított vezető tisztségviselői vagy vezető állású munkavállalói minőségében okoz;

2. a biztosított saját kárát, illetve a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

3. egy biztosítási szerződésen belül több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

4. a biztosítóval munkaviszonyban álló személyek által a biztosítónak, mint munkáltatónak okozott károkat;

5. a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezeteknek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

6. azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helyt- állási kötelezettségen alapul, kivéve a kollektív szerződés alapján biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettséget;

7. a károkozással összefüggésben a munkáltatónál jelentkező elmaradt vagyoni előnyt,

8. sztrájkkal, valamint sztrájknak nem minősülő munkavállalói engedetlenséggel összefüggésben felmerülő károkat;

9. tárgyak, pénz, értékpapír, számlák, bizonylatok elvesztéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettséget;

10. a készpénzkezeléssel összegfüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat;

11. azokat a károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében fele- lősséggel tartozik) bűncselekménnyel vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz (kivéve a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel okozott károkat);

12. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás és a kötelező vízi jármű-felelősségbiztosítás szabályai alapján térülő károkat;

13. azokat a károkat, melyeket a munkáltató a biztosított közlekedési szabályszegésére tekintettel kiszabott bírság, valamint veszé- lyes áruk szabálytalan szállítása miatt kiszabott bírság miatt érvényesít a biztosítottal szemben;

14. adószám felfüggesztéséhez vezető szakmai szabályszegéssel vagy adószám felfüggesztésének figyelmen kívül hagyásával oko- zott károkat (függetlenül attól, hogy a károsult vagy a károsult ügyfelének az adószáma került felfüggesztésre);

15. jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából eredő károkat. Mulasztás- nak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés;

16. szabadalmi, védjegy, szerzői jogok, üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat;

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvános- ságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné.

17. amennyiben a biztosított úgy okoz kárt, hogy a biztosított tevékenység folytatására a hatályos magyar jogszabályok szerint nem jogosult (pl. a tevékenységet engedélyező hatóság állásából felfüggeszti, igazolványát visszavonja, nyilvántartásból törli);

18. a munkavállaló megőrzési felelősségének megszegéséből és a leltárhiányból eredő károkat;

Megőrzési felelősség: a munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan megőr- zésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolás kötelezettséggel átvett olya dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

Leltárhiány: az a hiány, amely a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett dologban ismeretlen okból keletkezik és meghaladja a természetes mennyiségi csökkenéssel és kezeléssel járó veszteség mértékét;

19. a környezetszennyezéssel okozott károkat, valamint lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő;

20. hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból eredő, azbeszt alkalmazásából, felhasználásából eredő károkat, továbbá az elektromágneses mezők által okozott károkat;

21. számítógép vagy számítógépes program hibájával, számítógépes vagy egyéb informatikai rendszerek vagy hálózatok ellen elkö- vetett támadásokkal, csaló informatikai alkalmazásokkal és módszerekkel, informatikai rendszerek adatainak eltulajdonításával, számítógépes szoftver, hardver beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével, számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rendszerének hiányával vagy elavultságával összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket.

Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rendszer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardver- ből is felépülhet.

Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve.

22. azt a kártérítést, amit a munkavállaló a munkaviszonya jogellenes megszüntetése esetén a munkajog szabályai szerint a munkál- tatójának köteles megfizetni;

23. a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felme- rülő károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideo- lógiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

24. azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem térít.

VIII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

VIII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a szerződő vagy a biztosított a kárt jogellenesen, szándé- kos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozta.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban köz- rehatott;

b) a biztosított engedély nélkül végzett tevékenysége során, hatáskörének, feladatkörének túllépésével vagy a munkáltató utasítá- sától, munkaszerződésben vagy munkáltatói szabályzatban rögzített előírástól való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötele- zettségszegéssel okozta a kárt.

VIII.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a V.1. és V.2. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körül- ményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszélyére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételé- re, de a biztosított ennek nem tett eleget.

VIII.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – C) rész V.1. és V.2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel C) rész V.2.3. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

VIII.4. Amennyiben a biztosított a – V.3. pontban meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmé- nyek, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyá- soló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

C) A biztosítási szerződésre vonatkozó általános szabályok

Jelen általános szerződési feltételek a Generali Biztosító Zrt-vel kötött Generali Kollektív csoportos jogvédelmi biztosítási és munkavállalói felelősségbiz- tosítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános biztosítási szerződési feltételeket tartalmazzák.

Jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a jogvédelmi biztosítás tekintetében az A) fejezet, a munkavállalói felelősségbiztosításra vonatkozóan a

B) fejezet rendelkezései az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó. A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések is.

I. A biztosítási szerződés alanyai

I.1. Biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás tel- jesítésére kötelezettséget vállal.

I.2. Szerződő

I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet.

Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyi- latkozatait.

I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

I.3. Biztosított

A biztosítási szerződés biztosítottja

a) jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási ajánlaton név szerint megnevezett természetes személy,

b) munkavállalói felelősségbiztosítás esetén a biztosítási ajánlaton feltüntetett, munkaviszonyban (közszolgálati, közalkalmazotti vagy szolgá- lati jogviszonyban) álló személy munkavállalói minőségében.

II. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése

II.1. A biztosítási szerződés létrejötte

II.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

II.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával

II.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késede- lem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

II.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

II.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.

II.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.

A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap „0” órája.

II.3. A biztosítási szerződés tartama

II.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül.

II.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biztosítási díj részletekben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

II.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja. A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja.

II.4. A biztosítási szerződés megszűnése

II.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondják (II.4.2.);

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel IV.6. pontjában meghatározottak szerint;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő – a IV.5.3. pontban foglaltak szerint – a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja;

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén a II.1.4. pontban foglaltak vagy a bizto- sítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel V.2.3. pontjában foglaltak szerint;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével.

II.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

III. Biztosítási összeg

III.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.

III.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint

– kifizethető legmagasabb összeg.

III.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekö- vetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény (oko- zott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

III.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményen- kénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

IV. A biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

IV.1. Díjfizetési kötelezettség alanya

IV.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.

IV.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

IV.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.

IV.3. Díjfizetés esedékessége

IV.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által meghatározott időpontban, ennek hi- ányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.

IV.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

IV.4. A biztosítási díj számítása

IV.4.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

IV.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja jogvédelmi biztosítás esetén a biztosított jogvédelmi szolgáltatási területek száma és a biztosítási összeg, munkavállalói felelősségbiztosítás esetén a biztosítási összeg és a biztosított munkaválllaló tevékenysége (foglalkozása).

IV.5. A biztosítási díj változása

IV.5.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szerződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfe- lelően.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel ará- nyos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjemelés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.

IV.5.2. A IV.5.1. foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – jelen feltétel II.4.2. pontjától eltérően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évforduló napjától kezdődő hatállyal a megválto- zott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

IV.5.3. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kez- dődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

IV.5.4. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni.

IV.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

IV.6.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. xxxxx követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

IV.6.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a bizto- sítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

IV.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre.

A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

IV.6.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

IV.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

IV.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

V. A felek együttműködése

V.1. Adatközlési kötelezettség

V.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.

V.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biztosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.

V.1.3. Amennyiben a biztosított munkavállaló munkáltatójánál kollektív szerződés van hatályban és az a biztosított munkavállaló kártérítési felelőssé- gére vonatkozóan a törvényben meghatározott szabályoktól eltérő rendelkezéseket tartalmaz, a szerződő köteles a biztosítási ajánlat megté- telekor a hatályos kollektív szerződést írásban a biztosító rendelkezésére bocsátani.

V.2. Változásbejelentési kötelezettség

V.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;

– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;

– a kollektív szerződés kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai megváltoznak;

– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősségbiztosítási szerződést köt.

V.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések (pl. kollektív szerződés), hatósági határozatok módosulása esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő és a biztosított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.

V.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

V.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megté- telekor felhívta.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mértékkel magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot.

V.3. Közlési kötelezettség megsértése

Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a V.1. és V.2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kö- telezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel V.2.3. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

VI. Egyéb rendelkezések

VI.1. Elévülés

VI.1.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

VI.1.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a bizto- sító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerződés megszűnésének napján,

– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

VI.2. A Polgári Törvénykönyvtől lényeges eltérő rendelkezések

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen biztosítási szerződési feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Tör- vénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza a biztosítási szerződési feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési fel- tételtől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

VI.2.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje

Jelen feltétel C) rész II.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerződő késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyiben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.

VI.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával

Jelen feltétel C) rész II.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatar- tásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

VI.2.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel C) rész II.3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szer- ződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

VI.2.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel C) rész III.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad ha- tályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

VI.2.5. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

Jelen feltétel C) rész IV.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a biztosítási szerződés – póthatáridő tűzése nélkül – a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. xxxxx követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

VI.2.6. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel A) rész VII.1., valamint

B) rész V.3.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

VI.2.7. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel B) rész IV.1. és IV.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

VI.2.8. A biztosító mentesülésének korlátozása

A Ptk. 6:464. § (1) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel B) rész VIII.1. pontja szerint – a biztosító a károkozó biztosított súlyos gondatlanságának kizárólag a szerződésben megállapított eseteiben mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

VI.2.9. Az elévülési időszak időtartama

Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerző- désből eredő igények – jelen feltétel C) rész VI.1.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek el.

VI.3. 2014. március 15-e előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződések módosítása

A 2014. március 15-e előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.