SEMMELWEIS EGYETEM
SEMMELWEIS EGYETEM
KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban” tárgyú,
a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljáráshoz EKR000500122018
2018.
TARTALOMJEGYZÉK | |
Bevezetés | |
I. Fejezet | Útmutató az ajánlat elkészítéséhez |
II. Fejezet | Nyilatkozatminták |
III. Fejezet | Tájékoztató a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról |
IV. Fejezet | Szerződéstervezet |
V. Fejezet | Közbeszerzési műszaki leírás |
BEVEZETÉS
A Semmelweis Egyetem „VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban” tárgyban, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. § (1) bekezdésére való tekintettel a Kbt. Xxxxxxxx Xxxxx alapján uniós értékhatár alatti közbeszerzési eljárást folytat le, mint ajánlatkérő.
A megfelelő ajánlat benyújtásának elősegítése érdekében a jelen közbeszerzési dokumentumokat bocsátjuk az ajánlattevők rendelkezésére.
A közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák a műszaki követelményeket (közbeszerzési műszaki leírást), a nyertes ajánlattevővel/ajánlattevőkkel aláírásra kerülő szerződés tervezetét, az ajánlat elkészítéséhez szükséges előírásokat, formai követelményeket, nyilatkozatmintákat, továbbá az eljárást megindító felhívásban – az ott lehetséges szűk terjedelemben – megadott információk, feltételek részletesebb ismertetését.
Felhívjuk Tisztelt Ajánlattevők figyelmét a Kbt. alábbi rendelkezéseire: A Kbt. 113. § (2) bekezdése szerint:
„Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, illetve nyújthatnak be részvételre jelentkezést, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte. Bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást. Az ajánlatkérő az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések bontásakor ismerteti, hogy mely gazdasági szereplőknek küldte meg saját kezdeményezésére az eljárást megindító felhívást.”
A Kbt. 36. § (1) bekezdése szerint:
„Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat- tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -
a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,
b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,
c) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés]”.
Kérjük, hogy az ajánlat összeállítását megelőzően figyelmesen tanulmányozzák át a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakat, és ajánlatukat a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározottak szerint állítsák össze, bizonytalanság esetén éljenek a közbeszerzési törvény által lehetővé tett „kiegészítő tájékoztatás” kérés lehetőségével.
Bízunk abban, hogy érvényes ajánlatok kerülnek benyújtásra, biztosítva a számunkra legkedvezőbb ajánlat kiválasztásának lehetőségét.
Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során:
Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció elektronikus úton, az EKR-ben (xxxxx://xxx.xxx.xx) történik, a Kbt. 41. § és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően. A szerződés megkötését követően kezdeményezett előzetes vitarendezési eljárás, iratbetekintési kérelem és az azzal összefüggő írásbeli kommunikáció, valamint a Kbt. 45. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével – a szerződés megkötését követő kommunikáció – az Ajánlatkérő által megadott kapcsolattartási pontra – faxon, postai úton, elektronikusan vagy közvetlen kézbesítés útján történik.
A gazdasági szereplők számára javasolt, hogy valamennyi, az eljárás során az Ajánlatkérőnek megküldésre kerülő dokumentumon tüntessék fel az eljárás rövid megnevezését.
Az Ajánlatkérő kéri a gazdasági szereplők képviselőit, hogy az ajánlattételi felhívás és a közbeszerzési dokumentumok tartalmával, vagy az eljárással kapcsolatos kérdéseiket minden esetben írásban, az EKR igénybevételével tegyék fel. A mielőbbi válaszadás érdekében minden iratot szerkeszthető formátumban is (pl. .odt., .doc, vagy .docx) javasolt megküldeni.
Az Ajánlatkérő javasolja, hogy az írásbeli kommunikáció zavartalan lebonyolítása érdekében a gazdálkodó szervezeten belül olyan kapcsolattartó(ka)t jelöljenek ki, aki(k) az eljárás teljes időtartama alatt az EKR-ben történő folyamatokat követni tudják, így az Ajánlatkérő által megküldött iratok, információk átvételére minden alkalommal megfelelő időben sor kerülhet.
Ha az EKR-en keresztül továbbított üzenet melléklete nem nyitható meg vagy nem olvasható, az Ajánlatkérő kéri, hogy a hibáról – annak kijavítása érdekében – haladéktalanul értesítsék az Ajánlatkérő kijelölt képviselőjét.
Ajánlatkérő felhívja gazdasági szereplők figyelmét, hogy az EKR-en kívüli, úgynevezett egyszerű e- mailek vagy faxok, továbbá papíralapú dokumentumok tartalmát nem veszi figyelembe az eljárás során. Amennyiben ajánlatkérő olyan dokumentumot kap a gazdasági szereplőktől, amely a fenti írásbeliség alaki követelményeit nem teljesíti, ajánlatkérő legfeljebb két munkanapon belül a Kbt. 2.
§ (3) és (7) bekezdéseiben foglaltak biztosítása érdekében figyelmeztetést bocsát ki a gazdasági szereplő részére, hogy a nyilatkozata nem felel meg az írásbeliség alaki követelményeinek, ezért annak tartalmát ajánlatkérő nem veheti figyelembe az eljárás során. Ha gazdasági szereplő ismételten megküldi a nyilatkozatot megfelelő alaki formában, úgy annak tartalmát ajánlatkérő figyelembe veszi a közbeszerzési eljárásban, ha az ismételt megküldés a Kbt. szerinti adott határidőben beérkezik ajánlatkérőhöz.
EKR rendszer használata:
Ajánlatkérő tájékoztatja a gazdasági szereplőket, hogy az EKR rendszer üzemeltetője a NEKSZT Kft. Az üzemeltető a rendszer felhasználóinak munkanapokon 8 és 16 óra között működő telefonos helpdesk szolgáltatást nyújt, ami a rendszer alkalmazásához kapcsolódó technikai jellegű segítségnyújtást foglalja magában. Erre tekintettel ajánlatkérő kéri a gazdasági szereplőket, hogy az EKR használatához kapcsolódó technikai jellegű kérdéseikkel a Nekszt Kft.-t keressék meg.
Ügyfélszolgálati e-mail-cím: xxxxxxxx@xxxxxx.xx
Ügyfélszolgálati telefonszám: +36/0-000-0000 (hétfő – péntek, és egyéb munkanapokon 8:00- 16:00)
Továbbá a NEKSZT Kft. weboldalán (xxxxx://xxxxxx.xx/) tájékoztatást nyújt a tervezett üzemszünetekről és a rendszerben fennálló üzemzavarokról, amelyek figyelembevételével gazdasági szereplő tervezni tudja az EKR-ben végzett munkafolyamatait a közbeszerzési eljárás során.
I. FEJEZET
ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti, nemzeti közbeszerzési eljáráshoz
1.) A közbeszerzési dokumentumok és rendelkezésre bocsátásának módja:
Az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlat elkészítésének elősegítése érdekében – közbeszerzési dokumentumokat készít, amely tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, az ajánlott igazolás- és nyilatkozatmintákat, a szerződéstervezetet és a műszaki leírást.
Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat a gazdasági szereplők számára elektronikus úton, közvetlenül, korlátlanul és teljeskörűen, térítésmentesen hozzáférhetővé teszi a következő linken: xxxxx://xxx.xxx.xx
Az ajánlattevő köteles a közbeszerzési dokumentumokban foglalt információkat bizalmasan kezelni. Harmadik fél részére információ kizárólag olyan mértékben adható, amely az ajánlat elkészítéséhez feltétlenül szükséges.
A közbeszerzési dokumentumok, azok egyes részei, vagy a közbeszerzési dokumentumok másolati példányai, illetve azok részei kizárólag az ajánlat elkészítéséhez, a dokumentumokban feltüntetett rendeltetési célnak megfelelően használhatóak fel.
Ennek teljesítéséről az ajánlattevőnek a közbeszerzési dokumentumokban megadottak szerint, írásban nyilatkoznia kell.
Az ajánlattevő köteles ellenőrizni, hogy a közbeszerzési dokumentumok tartalmában megfelelőek-e a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak. Bármely eltérést vagy hiányt az ajánlattevőnek haladéktalanul írásban jeleznie kell. Amennyiben ezt elmulasztja, az ajánlat beadását követően már nem hivatkozhat arra, hogy bármely, a tartalomjegyzékben szereplő információ nem volt a részére elérhető.
2. Az ajánlattétel költségei
A dokumentumok átvételével, az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költséget az ajánlattevőnek kell viselnie. Az ajánlatkérő semmilyen módon nem tehető felelőssé vagy kötelezetté ezekkel a költségekkel kapcsolatban, az eljárás lefolytatásának eredményétől függetlenül.
3. Kiegészítő tájékoztatás
Az ajánlattevő - az ajánlattétellel összefüggésben, a megfelelő ajánlattétel érdekében - a Kbt. 56. § alapján kiegészítő tájékoztatást kérhet az eljárást megindító felhívásban és az közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban, a xxxxx://xxx.xxx.xx címen. Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtti ésszerű időben, a Kbt. 114. § (6) bekezdésének megfelelően küldi meg az ajánlattevőknek az EKR-ben.
Ajánlatkérő ésszerű időnek tekinti legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtti második munkanapot, így felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy kiegészítő tájékoztatás iráni kéréseiket legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtti negyedik munkanapon küldjék meg ajánlatkérő részére az EKR-en keresztül.
Az ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak, az ajánlattevő köteles ajánlatát ezen információk figyelembevételével elkészíteni és benyújtani.
Ajánlatkérő a Kbt. 2. § szerinti alapelvekre tekintettel az ajánlattevőkkel szóbeli kommunikációt nem folytat.
Ajánlatkérő kéri, hogy a kiegészítő tájékoztatást kérő Gazdasági Szereplő kérdéseit szerkeszthető formátumban (pl. Microsoft Word) is szíveskedjen megküldeni.
4. A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve
A közbeszerzési eljárás nyelve: magyar.
Az eljárás során mindennemű közlés magyar nyelven történik, kommunikáció semmilyen más nyelven nem fogadható el.
Az ajánlattétel nyelve: magyar.
Idegen nyelvű dokumentum, irat benyújtása esetén, az idegen nyelvű dokumentummal együtt benyújtandó annak magyar nyelvű egyszerű fordítása is. A fordítás helyességéért az ajánlattevő felel. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is elfogadja. (Kbt. 47. § (2) bekezdése alapján). Ajánlatkérő kizárólag a fordítás szövegét vizsgálja. Az Ajánlatkérő elfogadja az eredetileg 2 nyelven készült nyilatkozatokat, iratokat, igazolásokat is.
5. A benyújtandó iratok eredetisége
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. §-a alapján:
(1) Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban - a 424/2017. Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésben foglalt eset kivételével
- nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.
(2) Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben, és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat felelős fordításának kell tekinteni.
(3) Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként vagy olyan formában is, ahol a papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel.
(4) Az ajánlatkérő a Kbt. 47. § (2) bekezdésétől eltérően elektronikus eljárás esetén azt írhatja elő, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.
(5) Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum e rendelet szerinti elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell.
6. Aláírásra és benyújtásra jogosult személy(ek)
Az ajánlatban lévő minden – az ajánlattevő, alvállalkozó vagy kapacitást biztosító szervezet által készített – dokumentumot (nyilatkozatot) a végén – joghatás kiváltására alkalmas módon – alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személy(ek)nek, aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak.
Az aláírási jogosultság ellenőrzése érdekében ajánlattevő, alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában csatolni kell azon cégjegyzésre jogosult személy(ek) aláírási címpéldányát (hiteles cégaláírási nyilatkozatát) vagy aláírás-mintáját, aki(k) az ajánlatot, illetve annak részét képező nyilatkozatokat aláírták (kivéve természetes személyek esetén). Amennyiben az ajánlatot, illetve a szükséges nyilatkozatokat az ajánlattevő (közös ajánlattevő), alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában cégjegyzésre jogosult képviselőnek felhatalmazása alapján más személy írja alá, akkor csatolni kell a cégjegyzésre jogosult személytől származó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást, amely a meghatalmazott aláírását is tartalmazza.
Amennyiben az ajánlattevő (közös ajánlattevő), alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet olyan formában működik, ahol nem szükséges aláírási címpéldány vagy aláírás- minta készítése, úgy kérjük az aláíró fél nyilatkozatát erre vonatkozóan, valamint a kötelezettség vállalásra jogosult személy aláírásának mintáját is tartalmazó teljes bizonyítóerejű magánokirat benyújtását egyszerű másolatban.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. § rendelkezéseire:
(1) Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.
(2) Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.
(3) Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben csatolni kell a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletében eljárhat.
(4) Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az ajánlattevőn vagy részvételre jelentkezőn kívüli más szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell - a Kbt. 65. § (8) bekezdése szerinti szervezet részéről az ajánlatban, vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben csatolni kell - az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.
7. Üzleti titok, az adatok nyilvánossága
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése alapján a gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza.
A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47.
§] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.
A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen az alábbiakat: [Kbt.44. § (2) bek.]
a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,
b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,
c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott
ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat,
cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat,
d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak,
e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak.
A gazdasági szereplő nem tilthatja meg továbbá nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.
Ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során az (1)-
(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges a saját honlapján – köteles közzétenni. A szerződésben foglalt adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg.
8. Tájékoztatás a Kbt. 73. § (5) bekezdés szerint
Az Ajánlatkérő javasolja, hogy a gazdasági szereplők ajánlatuk összeállítását – különös tekintettel ajánlati áruk meghatározását – megelőzően tájékozódjanak a teljesítés helyén, az adózásra, a munkavállalók védelmére és munkafeltételekre, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére irányadó feltételekről.
Azon Szervezetek (hatóságok) neve és elérhetősége, amelyektől a kötelezettségekről tájékoztatás kérhető a fenti területek kapcsán:
Munkavállalók védelmére és munkafeltételekre vonatkozó kérdésekben
Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály, Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat
1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.
Tel.: 00-00000000
E-mail: xxxxxxxxxxx-xxxx@xxx.xxx.xx
Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi Ellenőrzési Osztálya
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x. 15.
Postacím: 1438 Budapest Pf. 520.
tel: 00-0-000-0000, 00-0-000-0000
fax: 00-0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx-xx@xxxx.xxx.xx, xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx
Adózási kérdésekben
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 2.
Telefon: x00-0-000-0000
Fax: x00-0-000-0000.
Kék szám (mobilhálózatból is hívható): 06-40/42-42-42
Környezetvédelemi kérdésekben
Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1016 Budapest, Mészáros u. 58/A-B
1364 Budapest Pf. 270.
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx Honlap: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx/
Egészségvédelemi kérdésekben
Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségügyért Felelős Államtitkárság Cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 3.
Központi telefonszám: 00-0-000-0000
Honlap: xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxx-xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxx
Fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére vonatkozó kérdésekben
Emberi Erőforrások Minisztériuma, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Székhely: 1054 Budapest, Báthory u. 10.
Telefonszám: 06-1-795-54-78
e-mail: xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
9. A benyújtott dokumentumok tartalmára javasolt feltételek
Az Ajánlatkérő által megadott alábbi feltételek kizárólag az eljárás zavartalan lefolytatását elősegítő javaslatok, nem tartoznak az ajánlatok vagy a gazdasági szereplők által benyújtandó egyéb dokumentumok tartalmi követelményei közé.
- amennyiben a gazdasági szereplő valamely dokumentumban rövidítést használ (beleértve a jogszabályi hivatkozást is), annak magyarázatát a rövidítést tartalmazó meghatározott részében adja meg,
- a dokumentumban minden esetben jelöljön meg kapcsolattartót, vagy hivatkozzon a korábbi kapcsolattartóra,
- a dokumentumban a gazdasági szereplőre vonatkozó információkat határoz meg, azt minden esetben a cégkivonattal, beszámolóval vagy a vállalkozásra/társaságra irányadó egyéb hivatalos irat tartalmával összhangban adja meg,
- amennyiben a dokumentumban alvállalkozójára vagy alkalmasságot igazoló gazdasági szereplőre vonatkozó adatot ad meg, annak valóságtartalmáról minden esetben győződjön meg, tekintettel arra, hogy dokumentumok valóságtartalmáért ajánlattevőként felelősséget vállal,
- a dokumentációban csatolt, okiratokról készített másolatot olvasható formában indokolt benyújtani (elkerülendő a későbbi hiánypótlást) /az ajánlatban csatolt dokumentumok olvashatósága, illetve megjeleníthetősége tekintetében egyébiránt a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2) és (3) bekezdése irányadó/
- az adott hiánypótlás során az eredeti ajánlatban vagy a korábban hiánypótolt dokumentumban történő javításokról/kiegészítésekről – a bírálati eljárás időtartamának csökkentése érdekében
– javasolt jegyzéket készíteni (a jegyzék mintáját jelen közbeszerzési dokumentum I. fejezet
14. pontja tartalmazza).
Az ajánlat tartalmi követelményei
Az ajánlattevőnek az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania.
Az eljárást megindító felhívás, valamint a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák azokat az előírásokat, melyeket az ajánlat összeállítása és benyújtása során be kell tartani. A felhívásban és a közbeszerzési dokuemntumokban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. rendelkezései az irányadóak. A közbeszerzési dokuemntumok II. fejezetében megtalálhatóak azok a „bekérő” lapok és ajánlott nyilatkozat minták, amelyek segítségével az ajánlat elkészíthető. Azokon a helyeken, ahol az előírt igazolások/nyilatkozatok becsatolása szükséges, az adott irat benyújtásának szükségességét ismertető lapok találhatóak, amelyek az ajánlattétel összeállítása során kicserélhetők a szükséges dokumentumokra.
10. Az ajánlat formai követelményei
Az ajánlat formai követelményei a következők (a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet szerinti elektronikus űrlapok kivételével):
a) Az ajánlatban lévő minden – az ajánlattevő, az alvállalkozó, vagy kapacitást biztosító szervezet által készített – dokumentumot (nyilatkozatot) a végén joghatás kiváltására
alkalmas módon alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak, vagy olyan személy(ek)nek, aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak.
b) Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyeket a gazdasági szereplő nem EKR-ben generált elektronikus űrlap kitöltésével tett az ajánlat részévé, és amelyen – az ajánlat beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.
c) Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat, vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni.
d) Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak.
e) azon nyilatkozatminta esetében, amely az EKR-ben elektronikus űrlapként rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni,
f) azon nyilatkozatminták esetében, amelyek az EKR-ben elektronikus űrlapként nem állnak rendelkezésre: a nyilatkozatot először papíralapon kell megtenni, a végén cégszerűen vagy szabályszerűen alá kell írnia a nyilatkozatot tevő gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak, ezt követően a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolat formájában csatolandó az EKR-ben,
g) az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként meg kell felelnie a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek,
h) a teljesítésbe bevonni kívánt személyek köteles maguk aláírni az őket bemutató, illetve a rendelkezésre állásukat bizonyító iratot (ide nem értve a végzettségüket és műszaki vezetői jogosultságukat igazoló dokumentumokat);
11. Az ajánlat összeállításának ajánlott menete
Az ajánlat részeként benyújtandó aláírt dokumentumok, nyilatkozatok tekintetében az ajánlatkérő a következő előírásokat rögzíti:
a) Először az EKR-ben megadott űrlapok kitöltését javasolt elvégeznie ajánlattevőnek.
b) Ha minden papíralapú irat elkészült, azok sorba rendezése.
c) Az ajánlat oldalszámozása.
d) Tartalomjegyzék aktualizálása (iratok felsorolása, oldalszámok feltüntetése az egyes iratokhoz).
e) Az így véglegessé vált dokumentumok pdf formátumra történő konvertálása.
f) A pdf dokumentum feltöltése az elektronikus űrlapok kitöltését követően.
g) Az ajánlat benyújtása az EKR-ben.
12. Az ajánlat benyújtása
Az ajánlattevőnek ajánlatát az EKR-ben szükséges csatolnia.
Az ajánlatot az ajánlattételi határidő lejártáig kell benyújtani, az eljárást megindító felhívásban megadott címre.
Az eljárást megindító felhívásban meghatározott helyen (xxxxx://xxx.xxx.xx) kívül benyújtott (pl. portaszolgálatnál, személyesen, e-mailen, faxon, stb.) ajánlat nem tekinthető benyújtott ajánlatnak.
A Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be.
Az ajánlatkérő csak azt az ajánlatot tekinti az előírt határidőre beérkezettnek, amely az ajánlattételi határidőig az ajánlatok benyújtásának – az eljárást megindító felhívásban is megadott
– címére megérkezik.
A fentiek értelmében az ajánlatkérő határidőn túl érkező, késedelmesen benyújtott ajánlatot csak az ajánlattevő személyének megállapítása céljából bontja fel az EKR.
A Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő [Kbt. 73. § (4) bek.]
13. Kiegészítés az alkalmassági követelményekhez:
Az alkalmasság igazolásával kapcsolatban Ajánlatkérő a következőkre hívja fel T. Ajánlattevők figyelmét:
„Kbt. 114. § (2): A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban a gazdasági szereplő csupán arról köteles nyilatkozni, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek, az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat nem köteles megadni. A gazdasági szereplő az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó, az eljárást megindító felhívásban előírt saját nyilatkozatait az alkalmassági követelmények tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására vonatkozó szabályok szerint, az ajánlatkérő 69. § szerinti felhívására köteles benyújtani.”
Fentiek értelmében ajánlattevőnek ajánlatában csak nyilatkoznia kell a következőekben előírt alkalmassági feltételek fennállásáról a közbeszerzési dokumentumok meghatározott mellékletének kitöltésével.
Az alkalmassági követelmények teljesülésére vonatkozó igazolásokat, a 12.2 pont szerinti részletes adatokat is tartalmazó nyilatkozatait kizárólag az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető – illetve Ajánlatkérő erre vonatkozó döntése alapján az értékelési sorrendben azt követő legkedvezőbb – ajánlattevő köteles csatolni Ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló döntését megelőző felhívására. [Kbt.69. § (4), (6) bekezdései]
Ha az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan [Kbt. 69. § (7) bekezdés], bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti igazolásokat.
Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó, azonban az ajánlatkérő elfogadja, ha az ajánlattevő a Korm. rendelet 7. §-a szerinti – korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált – egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel.
14. A hiánypótlás lehetősége:
Ajánlatkérő a Kbt. 71. § szerint biztosítja a hiánypótlás lehetőségét, és felhívja a figyelmet a 71. § (3) és (8) bekezdésében foglalt, nem hiánypótolható tényezőkre. A Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján Ajánlatkérő csak egy alkalommal rendel el újabb hiánypótlást arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással
az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás.
A hiánypótlás, illetve a felvilágosítás tekintetében az ajánlatkérő felhívja a figyelmet a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2) és (3) bekezdésére.
A hiánypótlás és a felvilágosítás tartalmáról az Ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban, az EKR-en keresztül tájékoztatja az összes ajánlattevőt, megjelölve a hiánypótlás és/vagy válaszadás határidejét, formai feltételeit, valamint a hiánypótlási dokumentáció benyújtásának módját.
Az Ajánlatkérő javasolja a gazdasági szereplők számára, hogy a hiánypótlási dokumentációhoz mellékeljenek egy jegyzéket az elvégzett javításokról, illetőleg kiegészítésekről az alábbi formában (amennyiben a gazdasági szereplő önként, a hiánypótlás felhívásban vagy felvilágosítás kérésben nem szereplő javítást/kiegészítést végez, javasolt azt is feltüntetni a jegyzékben):
A javított / kiegészített dokumentum megnevezése, a javítás / kiegészítés helye | A hiánypótlási felhívás érintett pontjának meghatározása vagy az önkéntes módosítás tényének feltüntetése | |
1. | ||
2. | ||
3. |
A Bíráló Bizottság a hiánypótlást, illetve a felvilágosítást követően ellenőrzi, hogy az Ajánlatok megfelelnek-e az eljárást megindító felhívás, a jelen dokumentáció tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Amennyiben bármely ajánlattevő a Kbt. 71. § (7) bekezdés rendelkezéseit megsérti, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesíti, a Bíráló Bizottság kizárólag az eredeti ajánlati példányt veszi figyelembe az elbírálás során.
Továbbá ajánlatkérő felhívja a figyelmet a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (5) bekezdésére, amely alapján a Kbt. 71. § (11) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.
15. Az ajánlat(ok) felbontásának helye, módja:
Ajánlatkérő a bontás során a Kbt. 68. § (4) és (6) bekezdései szerint jár el.
A gazdasági szereplő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát, azzal, hogy a korábban benyújtott ajánlatot az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia. Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése értelmében az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. § (5) bekezdése értelmében az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.
Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében az Ajánlatkérő feltüntetheti az EKR által generált jegyzőkönyvben a fedezet összegét, amennyiben azt a bontást megelőzően az EKR-ben rögzítette.
16. Az ajánlati kötöttség minimális időtartama:
Az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 nap.
Az Ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően írásban felkéri az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha bármely ajánlattevő az Ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az Ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az Ajánlatkérő az eljárás további részében, az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül hagyja.
Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a Kbt. 131 § (4) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc nappal meghosszabbodik.
17. A részajánlat [Kbt. 61. § (4) bekezdés], többváltozatú (alternatív) ajánlat (61. § (1) bekezdés) lehetősége vagy kizárása:
Az ajánlatkérő nem teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt az alábbi indokolással:
A közbeszerzés tárgyát képező kivitelezés során egységes rendszer jön létre, melyre vonatkozó jótállási kötelezettség csak abban az esetben érvényesíthető, amennyiben a kivitelezés valamennyi szakasza/feladata ugyanazon vállalkozó felelősségi körébe tartozik.
Az ajánlatkérő nem teszi lehetővé többváltozatú (alternatív) ajánlat benyújtását.
18. Ajánlati biztosíték előírására vonatkozó információ
Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt nem köti ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásához.
19. Az ajánlathoz – az eljárást megindító felhívásban előírtakon túlmenően – csatolni kell az alábbi dokumentumokat:
1.) Benyújtandó a jogi személynek minősülő ajánlattevő, valamennyi közös ajánlattevő, alvállalkozó, illetőleg - ha ilyet az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához igénybe vesz - az alkalmasság igazolásához kapacitást biztosító, cégkivonata szerint cégjegyzésre jogosult azon képviselő(k) aláírási címpéldányának (vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintájának) egyszerű másolati példánya, akik aláírásukkal ellátták az ajánlatot (ajánlatban szereplő iratot).
2.) Amennyiben az ajánlatban szereplő bármely iratot nem a cégjegyzésre jogosultak írták alá, akkor csatolni kell a cégjegyzésre jogosult személytől származó, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást, amely a meghatalmazott aláírását is tartalmazza. Amennyiben az ajánlattevő (közös ajánlattevő), alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet olyan formában működik, ahol nem szükséges aláírási címpéldány vagy aláírás-minta készítése, úgy kérjük az aláíró fél nyilatkozatát erre vonatkozóan, valamint a kötelezettség vállalásra jogosult személy
aláírásának mintáját is tartalmazó teljes bizonyítóerejű magánokirat benyújtását egyszerű másolatban.
3.) Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.
4.) Az eljárást megindító felhívás III.1.3) pontjában előírt M1.) alkalmassági követelmény igazolására ajánlattevő más szervezet kapacitását a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglaltak szerint veheti igénybe.
5.) Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.
6.) A közös ajánlattevők együttműködési megállapodása tartalmazza:
- a szerződés teljesítése során elvégzendő feladatok megosztását;
- azt a tényt, hogy a közös ajánlatot benyújtó ajánlattevők, nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak.
A megállapodást valamennyi félnek cégszerűen alá kell írnia. A megállapodásnak minden felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltétel nélkül, a szerződés hatálya beálltának vagy megszűntének valamely időponthoz kötése nélkül, továbbá harmadik személy beleegyezéséhez, illetve hatóság jóváhagyásához való kötése nélkül a megállapodás valamennyi résztvevőjének az aláírásával hatályba kell lépnie.
Közös ajánlattétel esetén az Ajánlatkérő a nyertes - közös - ajánlattevővel kötendő szerződésben rögzíti az egyetemleges felelősségvállalás tényét is. Mindezeknek a szerződésben való rögzítése nem jelenti a dokumentum részét képező szerződés-tervezet módosítását.
A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.
7.) Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 35-36. §-aiban, illetve a 113. § (2) bekezdésében foglaltakra.
8.) Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 47. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakra. A Kbt. 69. § bekezdésében foglaltak alapján nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő, – az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett – ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának benyújtását. A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások, valamint a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások tekintendőek az igazolás benyújtásának kiváltására alkalmas nyilvántartásnak.
9.) Nyilatkozat bizalmas adatkezelésről, az eljárás során az ajánlattevő tudomására jutott információk megtartásáról, valamint arról.
10.) Nyilatkozat a szerződéstervezet elfogadásáról, valamint a szerződésben feltüntetendő adatokról és a szerződés teljesítése során kapcsolattartó személy(ek)ről.
11.) Nyilatkozat idegen nyelvű dokumentumok magyar nyelvű fordításáról (adott esetben).
12.) Csatolandó ajánlattevő nyilatkozata az átláthatósági nyilatkozat megtételével kapcsolatban. 13.) A Kbt. 136. § (2) bekezdése alapján a külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
14.) Az ajánlatban nyilatkozni kell a folyamatban lévő változásbejegyzésről és a nyilatkozatot nemleges tartalommal is be kell nyújtani.
15.) Szakmai ajánlat részeként a részletes árajánlatokat a közbeszerzési dokumentumok szerinti formában és tartalommal (árazott költségvetések).
Az árazott költségvetést kérjük szerkeszthető, és excel formátumban is benyújtani az elektronikus másolati példány mellett.
23.) Egyéb információk:
1) Ajánlatkérő - nem konzultációs jelleggel - lehetővé teszi a helyszín megtekintését.
A helyszíni bejárás
időpontja: 2018. augusztus 29. (szerda), 10:00 órától
Találkozó helyszíne: Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika épülete, 1122 Budapest, Városmajor u. 68., a főépület portája
A helyszíni bejárás célja a teljesítés helyszínének megismerése. A helyszíni bejáráson ajánlatkérő kérdésekre nem válaszol, gazdasági szereplők kérdéseiket a kiegészítő tájékoztatás kérésre vonatkozó szabályok szerint, írásban tehetik fel.
A helyszíni bejárás előtt kérjük a részvételi szándékot e-mailben előzetesen jelezni ajánlatkérő felé.
2) Azokban az esetekben, ahol a költségvetési kiírás, műszaki leírás konkrét gyártmányú, típusú vagy eredetű termékre hivatkozik, ott ajánlatkérő az azzal egyenértékű terméket is elfogadja. Az egyenértékűség bizonyítása ajánlattevő feladata. Ajánlattevőnek az ajánlatok benyújtását megelőzően, kiegészítő tájékoztatás kérés keretében kell tisztáznia a betervezett termékektől való eltérés lehetőségét, feltételeit.
A részletes ajánlatban meg kell jelölni azokat a tételeket, ahol ajánlattevő a kiírástól eltérő gyártmányt, típust kíván megajánlani, illetve a megajánlott berendezés, termék részletes leírásával igazolnia kell, hogy az az előírt követelményeknek megfelelő, vagy annál kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik.
3) Szakember megfelelősége: Ajánlatkérő felkéri ajánlattevőket ajánlatukban arra vonatkozó nyilatkozat benyújtására, hogy nyertességük esetén gondoskodnak a felhívás M2.) szerinti alkalmassági minimumkövetelmény vonatkozásában megjelölt szakemberek kamarai regisztrációjáról, továbbá nyilatkozzanak arról, hogy a regisztráció elmaradása a szerződéskötéstől való visszalépésüket jelenti (melyre tekintettel ajánlatkérő a Kbt. 131. § (4) bekezdésére tekintettel a második legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel kötheti meg a szerződést). A megajánlott szakembernek (ezt követően a szerződés időtartama alatt) rendelkeznie kell a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti felelős műszaki vezetői jogosultsággal és kamarai nyilvántartásba vétellel legkésőbb a szerződés megkötéséig az alábbiak szerint:
az M2.) alkalmasság kapcsán megjelölt felelős műszaki vezető esetében: a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti az építész, gépész és elektromos szakági (vagy hatályos átsorolás előtti) felelős műszaki vezetői jogosultsággal.
4) A 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 26. §-a alapján ajánlatkérő előírja, hogy nyertes ajánlattevő köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – kivitelezési tevékenységének hibáiból, hiányosságaiból származtatható károk ellentételezésére kivitelezői építés-szerelési felelősségbiztosítást kötni, vagy meglévő biztosítását kiterjeszteni építési-szerelési tevékenység vonatkozásában, amely kiterjed az alvállalkozói keresztfelelősségre is (CAR, "Construction All Risk" felelősségbiztosítás), és fedezetet tartalmaz különösen: a meglévő épületekben, építményekben, közművekben okozott károkra minimum 100.000.000 Ft/év összeghatárig. A felelősségbiztosítási részben a kártérítési összeghatár minimum 50.000.000 Ft/káresemény. Ajánlattevőnek ajánlatában nyilatkoznia kell a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséről, vagy meglévő felelősségbiztosítása kiterjesztéséről.
5) Az idegen nyelven benyújtott dokumentumok esetében csatolni kell ezen dokumentumok magyar nyelvű fordítását. Ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentunok ajánlattevő által készített, felelős fordítását is elfogadja. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő felel. Ajánlatkérő kizárólag a fordítás szövegét vizsgálja. Az ajánlatkérő elfogadja az eredetileg 2 nyelven készült nyilatkozatokat, iratokat, igazolásokat is.
6) A szerződés teljesítésével kapcsolatban ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét a Kbt. 138. §
(1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.
7) A közbeszerzési eljárásban a részvétel fenntartására vonatkozó információk: Jelen eljárásban a Kbt. 114. § (11), (12) bekezdései szerinti feltételek nem alkalmazandóak.
8) Az elektronikus közbeszerzési eljárásra tekintettel ajánlatkérő az alábbiakra hívja fel a figyelmet:
- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján Ajánlatkérő előírja, hogy az ajánlattevők az ajánlat részét képező dokumentumokat pdf. formátumú fájlban nyújtsák be. Továbbá ajánlatkérő felhívja a figyelmet a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. § (2)-(3) bekezdéseire.
- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése érelmében ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum e rendelet szerinti elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell.
- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 18. §-a alapján a Kbt. 55. § (7) bekezdése az EKR-ben lefolytatott eljárások tekintetében azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az ajánlattevőnek a korábban benyújtott ajánlatot az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia.
- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése értelmében az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont.
Eljárási határidőkkel kapcsolatos speciális rendelkezések:
- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan
a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy
b) anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna - üzemzavar folytán [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] az ajánlattételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.
- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése értelmében a Kbt. 52. § (4) bekezdésében foglaltakon túl az ajánlatkérő az 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés szerinti esetben is köteles az ajánlattételi meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően, amelyről az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. Az 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével
- legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtására.
- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése értelmében amennyiben az ajánlattételi határidő módosítása szükséges, de az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.)
Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] miatt a módosításról értesítés megküldése nem lehetséges a Kbt. 55. § (2)-(3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően, az ajánlatkérő a módosításról szóló értesítést a Kbt. szerinti határidőn túl is kiküldheti, az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon.
- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.
- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése értelmében nem követ el jogsértést az ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére.
Iratbetekintés és előzetes vitarendezés:
- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése érelmében a Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján biztosítja, azonban az iratbetekintési kérelmet az EKR-en keresztül kell benyújtani, és az iratbetekintési kérelemmel kapcsolatos írásbeli kommunikációt az EKR-en keresztül kell bonyolítani.
- A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (9) bekezdése érelmében az előzetes vitarendezési kérelem megküldése és az előzetes vitarendezés során a kommunikáció az EKR-ben történik.
9) Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét arra, hogy a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéhez képest szigorúbban állapította meg az ajánlattevők műszaki, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit és azok igazolását a felhívás III.1.3 pontjában.
10) A nem a kért valutanemben rendelkezésre álló adatok vonatkozásában az átszámítás alapját az MNB által az eljárást megindító felhívás megküldésének napján közzétett devizaárfolyamok képezik. Amennyiben valamely devizát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyez, akkor az átszámítás alapját az adott devizára az ajánlattevő letelepedése szerinti ország központi bankja által az eljárást megindító felhívás megküldésének napján érvényes devizaárfolyamon számított euró ellenérték képezi. Előzőektől eltérően a referenciák esetében az azok teljesítésekor hatályos árfolyamot kell figyelembe venni. Az átszámítást külön, aláírt lapon, a nem HUF összegeket tartalmazó okiratok mögé kell csatolni.
11) Az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 131. § (4) bekezdését, azaz az eljárás nyertesének visszalépése esetén az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) köt szerződést, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelöli.
12) Irányadó idő: A felhívásban és a dokumentumokban valamennyi órában megadott idő magyarországi idő szerint értendő. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ajánlattételi határidő lejártát a xxxxx://xxx.xxx.xx adatai alapján állapítja meg.
13) Irányadó jog: az eljárást megindító felhívásban és a dokumentumokban nem szabályozott kérdésekben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és végrehajtási rendeletei az irányadóak. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésre a Kbt-ben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
14) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő(k) részére nem teszi lehetővé gazdálkodó szervezet alapítását.
15) Ajánlatkérő nem alkalmazza a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot.
II. FEJEZET NYILATKOZATMINTÁK
Xxxxxxxxxxx neve: | ……………………………………………. |
Ajánlattevő székhelye: | ……………………………………………. |
A közbeszerzési eljárás során kapcsolattartó személy adatai:
Név: | ……………………………………………. |
Beosztás: | ……………………………………………. |
Telefonszám: | ……………………………………………. |
Fax-szám: | ……………………………………………. |
E-mail cím: | ……………………………………………. |
KÖZBESZERZÉSI AJÁNLAT
a(z)
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban”
tárgyú, a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti uniós értékhatár alatti közbeszerzési eljáráshoz
2018.
TARTALOMJEGYZÉK1
(a benyújtandó igazolások, nyilatkozatok, egyéb iratok jegyzéke)
Irat megnevezés | oldal |
Tartalomjegyzék | |
Felolvasólap - EKR rendszerben létrehozott űrlap kitöltésével | |
Ajánlattevői nyilatkozat a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerint - EKR rendszerben létrehozott űrlap kitöltésével | |
Nyilatkozat változás-bejegyzési kérelem benyújtásáról és a kérelem (adott esetben) - EKR rendszerben létrehozott űrlap kitöltésével | |
Nyilatkozat a kizáró okok fenn nem állásáról - a közbeszerzési dokumentumok kitöltésével | |
Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja alapján - EKR rendszerben létrehozott űrlap kitöltésével | |
Nyilatkozat a 321/2015. Korm. rendelet 17.§ (2) bekezdésének megfelelően a közbeszerzési dokumentumok kitöltésével | |
Nyilatkozat a közös ajánlattételről (adott esetben) | |
Együttműködési megállapodás (adott esetben) | |
Részletes árajánlatok (árazott költségvetések) | |
Nyilatkozat a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakemberek vonatkozásában | |
Nyilatkozat a Kbt. 66. § (6) bekezdése a)-b) pontja szerint | |
Nyilatkozat a Kbt. 65. § (7) bekezdése vonatkozásában | |
Szerződéses/előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okirat (adott esetben) | |
Aláírási címpéldány(ok), aláírásmintá(k), meghatalmazás (adott esetben) | |
Nyilatkozat műszaki – szakmai alkalmassági feltételek teljesüléséről (a részletes igazolásokat az ajánlatkérő a Kbt. 69. § szerinti felhívására köteles benyújtani). | |
Nyilatkozat a felelősségbiztosítás tekintetében | |
Nyilatkozat a szerződéstervezetről, valamint a szerződésben feltüntetendő adatokról és a szerződés teljesítése során kapcsolattartó személy(ek)ről | |
Nyilatkozat bizalmas adatkezelésről, az eljárás során az ajánlattevő tudomására jutott információk megtartásáról | |
Nyilatkozat idegen nyelvű dokumentumok magyar nyelvű fordításáról (adott esetben) | |
Nyilatkozat az átláthatósági nyilatkozat megtételével kapcsolatban | |
Külföldi adóilletőségű ajánlattevő meghatalmazása adóhatóságtól történő adatok bekérésére (adott esetben) | |
Nyilatkozat üzleti titokról | |
A szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki-szakmai alkalmasság igazolása (A részletes adatokat tartalmazó nyilatkozatokat és igazolásokat az ajánlatba nem kell csatolni, azokat az ajánlatkérő a Kbt. 69. § szerinti felhívására köteles ajánlattevő benyújtani). |
1Megjegyzés: A fenti tartalomjegyzéket a benyújtásra kerülő ajánlat tartalmának megfelelően aktualizálni kell!
Kizárólag közös ajánlattétel esetén alkalmazandó nyilatkozatminta2
NYILATKOZAT
Változás-bejegyzési kérelem benyújtásáról
a)
Xxxxxxxxx ....................................................., mint a(z) …..........................................................
cégjegyzésre jogosult képviselője nyilatkozom, hogy az aktuális (cég)állapotot nyilvántartó bíróság/ hatóság nyilvántartásában foglaltakat módosító változás-bejegyzési eljárás van folyamatban, ezért a változásbejegyzésre vonatkozó elektronikus kérelem kinyomtatott változatát, valamint a cégbíróság által a kérelemről kiállított elektronikus tanúsítvány kinyomtatott változatát, illetőleg az adatváltozást nyilvántartó illetékes bíróság/ intézmény/ hatósághoz/ hivatal/ szervezet, visszaigazolásának érkeztetett példánya másolatát az ajánlathoz csatolom.
……………………, 2018. év ……………. hó nap
…………………………………………. (cégszerű aláírás)
b)
Xxxxxxxxx ...................................................., mint a(z) ...............................................................
cégjegyzésre jogosult képviselője nyilatkozom, hogy az, aktuális (cég)állapotot nyilvántartó bíróság/ hatóság nyilvántartásában foglaltakat módosító változás-bejegyzési eljárás nincs folyamatban, illetőleg a nyilvántartó illetékes bírósághoz/ intézményhez /hatósághoz/ hivatalhoz/ szervezethez nem került benyújtásra adatváltozás bejegyzési kérelem.
……………………, 2018. év ……………. hó nap
…………………………………………. (cégszerű aláírás)
2Közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevőnek nyilatkozni szükséges, így erre tekintettel ajánlatkérő által biztosított nyilatkozatmintát kell benyújtania a közös ajánlattevőknek, míg a közös ajánlattevőket képviselő gazdasági szereplőnek az EKR-ben található mintát kell kötelezően kitöltenie.
Kötelezően alkalmazandó nyilatkozatminta3 NYILATKOZAT
a kizáró okok fenn nem állásáról
Alulírott ….............................., mint a(z) ….......................................... (xxxxxxxxxxx) cégjegyzésre/ nevében nyilatkozattételre jogosult képviselője az „VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban” tárgyú közbeszerzési eljárás kapcsán
n y i l a t k o z o m,
hogy a(z) ………………………………………………. ajánlattevő nem tartozik a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k) m) és q) pontjában foglalt kizáró okok hatálya alá.
Kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozat a valóságnak megfelel és kijelentésemet polgári jogi felelősségem tudatában teszem meg, azért mindenkor helytállni tartozom.
………………….................... 2018. év…..................... hó… nap
…………………………………………. cégszerű aláírás
3Közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevőnek nyilatkozni szükséges, így erre tekintettel ajánlatkérő által biztosított nyilatkozatmintát kell benyújtania a közös ajánlattevőknek, míg a közös ajánlattevőket képviselő gazdasági szereplőnek az EKR-ben található mintát kell kötelezően kitöltenie.
Kizárólag közös ajánlattétel esetén alkalmazandó nyilatkozatminta4 AJÁNLATTEVŐ NYILATKOZATA
a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja alapján
Xxxxxxxxx …........................................, mint a(z) (xxxxxxxxxxx)
cégjegyzésre/ nevében nyilatkozattételre jogosult képviselője a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja alapján nyilatkozom, hogy5
I. Ha a gazdasági szereplőnek van a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa:
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos neve és állandó lakóhelye a következő:
Tényleges tulajdonos neve | Tényleges tulajdonos állandó lakóhelye |
II. Ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, akkor az alábbi nyilatkozat aláhúzása szükséges:
Cégünknél a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonos nincs.
………………………….……., 2018. év……………….. hó nap
…………………………………………. cégszerű aláírás
4Közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevőnek nyilatkozni szükséges, így erre tekintettel ajánlatkérő által biztosított nyilatkozatmintát kell benyújtania a közös ajánlattevőknek, míg a közös ajánlattevőket képviselő gazdasági szereplőnek az EKR-ben található mintát kell kötelezően kitöltenie.
5 A megfelelő aláhúzandó, illetve értelemszerűen kitöltendő az I. és II. pontok közül.
Kötelezően alkalmazandó nyilatkozatminta!6
NYILATKOZAT
321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján
Alulírott ………................................................., mint a(z) .........................................................
(ajánlattevő) cégjegyzésre/ nevében nyilatkozattételre jogosult képviselője a Kbt. 67. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően
n y i l a t k o z o m, hogy
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban”
tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződés teljesítéséhez nem veszünk igénybe olyan alvállalkozót, illetőleg az alkalmasság igazolásához olyan szervezetet (vagy személyt), amely a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontjában foglalt kizáró okok hatálya alá tartozik.
………………………….……., 2018. év……………….. hó nap
…………………………………………. cégszerű aláírás
6A közös ajánlattevőket képviselő gazdasági szereplőnek jelen nyilatkozatot és az EKR-ben található mintát is kötelezően ki kell töltenie és benyújtania.
KÖZÖS AJÁNLATTÉTEL7
(adott esetben)
Közös ajánlattétel esetén ezen lap helyére csatolni kell az ajánlattevők nyilatkozatát, amelyben:
- korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak a szerződés teljesítéséért,
- kijelölésre kerül az az ajánlattevő, amely a közös ajánlattevőket a közbeszerzési eljárás során kizárólagosan képviseli, és amelynek képviselője a közös ajánlatot tevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet.
- ismertetni kell a közbeszerzési eljárás során kért dokumentumok aláírásának módját.
Csatolni kell továbbá a közös ajánlattevők együttműködési megállapodását, mely tartalmazza:
- a szerződés teljesítése során elvégzendő feladatok megosztását, részarányát
- azt a tényt, hogy a közös ajánlatot benyújtók, nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak.
A meghatalmazásnak (megállapodásnak) ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.
A megállapodást valamennyi félnek cégszerűen alá kell írnia.
A megállapodásnak minden felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltétel nélkül, a szerződés hatálya beálltának vagy megszűntének valamely időponthoz kötése nélkül, továbbá harmadik személy beleegyezéséhez, illetve hatóság jóváhagyásához való kötése nélkül, a megállapodás valamennyi résztvevőjének az aláírásával hatályba kell lépnie.
A közös ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők megjelölését.
7Felhívjuk a figyelmüket a Kbt. alábbi rendelkezéseire:
113. § (2) Az ajánlatkérő köteles legalább három gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Ha az eljárás iránt háromnál kevesebb gazdasági szereplő jelezte érdeklődését vagy egyetlen gazdasági szereplő sem jelezte érdeklődését, abban az esetben is legalább három gazdasági szereplőnek kell felhívást küldeni. Az eljárást megindító felhívást a gazdasági szereplők részére egyidejűleg, közvetlenül írásban kell megküldeni legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított tizenkét hónapon belül. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat legkésőbb a felhívás megküldésének napján az 57. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően rendelkezésre bocsátja. Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, illetve nyújthatnak be részvételre jelentkezést, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte. Azok a gazdasági szereplők, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást - anélkül, hogy az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték volna - megküldte, egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, illetve egymással közösen nem nyújthatnak be részvételi jelentkezést. A gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást.
35. § (1) Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.
(3) A közös ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők megjelölését.
(4) Ahol e törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása [56. §], a hiánypótlás [71. §], a felvilágosítás [71. §] és indokolás [72. §] kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg.
(5) Amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását [54. §] írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése [54. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
(6) A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.
(7) A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás nem következhet be.
NYILATKOZAT
a közös ajánlattételről
(adott esetben)
Alulírott cégjegyzésre jogosult személyek nyilatkozunk, hogy a(z)
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban”
tárgyú közbeszerzési eljárásban a(z) ……….……………………………… (Ajánlattevő neve, székhelye), valamint a(z) ………………………………………… (Ajánlattevő neve, székhelye) gazdasági szereplők a Kbt. 35. §-a alapján közös ajánlatot nyújtunk be.
A Kbt. 35. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás során a közös ajánlattevők vezetőjének szerepét a …………………………. (cégnév) vállalja, amely gazdasági szereplő az eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.
Közös akarattal ezennel úgy nyilatkozunk, hogy az eljárás során a közös ajánlatot benyújtók kizárólagos képviseletére, a közös ajánlatot benyújtók nevében kötelezettségvállalásra, hatályos jognyilatkozat tételére, a vitás kérdésekben való döntésre, a nevükben történő eljárásra a közös ajánlattevőket (konzorciumot) vezető tag (cég) képviselője teljes joggal jogosult.
A megjelölt képviselővel közöltek valamennyi közös ajánlatot benyújtó vonatkozásában joghatályos közlésnek minősülnek.
Egymás közötti és külső jogviszonyunkra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:29. § - 6:30. §-aiban foglaltak irányadóak.
A közbeszerzési eljárás során kért dokumentumok aláírásának módja: ………………………..
Ezúton nyilatkozunk továbbá arról, hogy a szerződés teljesítéséért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalunk, és tudatában vagyunk annak, hogy közös ajánlat benyújtása esetén a közös ajánlatot benyújtók személye nem változhat sem a közbeszerzési eljárás, sem az annak alapján megkötött szerződés teljesítése során. Az eljárás eredményeként megkötött szerződést az ajánlattevőként szerződő fél, vagy – ha az jogutódlással megszűnik – annak jogutódja teljesítheti.
A szerződés teljesítése során végzett feladatok megosztását az együttműködésről szóló megállapodás tartalmazza, melyet ajánlatunkhoz csatolunk.
……………………………., 2018. év……………….…….hó… nap
……………………………… ……………………………… (cégszerű aláírás) (cégszerű aláírás)
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
(adott esetben)
…………………………………………………… (név, székhely) ajánlattevő és
…………………………………………………… (név, székhely) ajánlattevő (továbbiakban: Felek) között, a Semmelweis Egyetem által a(z)
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban”
tárgyban indított közbeszerzési eljárás.
Alulírottak a fent hivatkozott közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződés teljesítésével kapcsolatban a közös ajánlattevők közötti szerződés fontosabb tartalmi kérdéseiben – előzetesen – az alábbi megállapodást kötik:
1. Szerződésteljesítés irányítása
A szerződés teljesítésének irányítására a konzorcium tagjainál egy-egy megbízott személy kerül kijelölésre, az alábbiak szerint:
- ……………………………... (cégnév) részéről: ………………………………….
- ……………………………... (cégnév) részéről: ………………………………….
2. Felelősségvállalás
Felek kijelentik, hogy nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért korlátlan és egyetemleges felelősséget vállalnak az ajánlatkérő irányában.
3. Feladatmegosztás
A szerződés teljesítése során elvégzendő feladatok megosztása a Felek között a következő:
Feladat | Feladatrész aránya a teljes feladathoz (%) | Cég |
A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződés teljesítése során a Felek az általuk elvégzett és az ajánlatkérő által igazolt teljesítések tekintetében jogosultak számla benyújtására.
A Felek álláspontjukat a kijelölt megbízottak útján egyeztetik.
A megállapodás minden felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltétel nélkül, a szerződés hatálya beálltának vagy megszűntének valamely időponthoz kötése nélkül, továbbá harmadik személy beleegyezéséhez, illetve hatóság jóváhagyásához való kötése nélkül, a megállapodás valamennyi résztvevőjének az aláírásával hatályba lép.
A Felek a jelen együttműködési megállapodást, mint akaratukkal mindenben egyezőt, véleményeltérés nélkül elfogadják, és cégszerű aláírással hitelesítik.
…………….……..…, 2018. év……. hó nap
……………………………… ……………………………… (cégszerű aláírás) (cégszerű aláírás)
ÁRAZOTT KÖLTSÉGVETÉS
A költségvetési kiírás beárazásával.
NYILATKOZAT8
a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakemberek vonatkozásában
Alulírott …………………………, mint a(z) (ajánlattevő/közös
ajánlattevők9 neve) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre10 jogosult képviselője
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban”
tárgyú eljárásban nyilatkozom, hogy az alábbi szakembert kívánjuk bevonni a szerződés teljesítésébe:
Név11 | Végzettség, képzettség | Ellátott funkció |
FMV építész [Felhívás 13.1.) M2.) a)] | ||
FMV gépészet [Felhívás 13.1.) M2.) b)] | ||
FMV villamosság [Felhívás 13.1.) M2.) c)] |
Az ajánlattételi felhívás 13.1.) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M2.) pontjában, valamint a 23. Egyéb információk 3. Szakember megfelelősége alpontjában foglaltak alapján nyilatkozom továbbá, hogy:
- nyertességem esetén az általam bemutatott és megajánlott felelős műszaki vezetők a felhívásban előírt jogosultsággal, illetve kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződés megkötéséig rendelkezni fognak.
- tudomásul veszem, hogy a nyilvántartásba-vétel elmaradása a szerződéskötéstől való visszalépésemnek minősül a Kbt. 131. § (4) bekezdése alapján, melynek következtében a második legkedvezőbb ajánlatot nyújtóval köti meg ajánlatkérő a szerződést.
………………………….……., 2018. ……………….. hó nap
………………………………………………...... cégszerű aláírás
8 A dokumentumban mindazon szakembereket fel kell tüntetni, akiket ajánlattevő a Felolvasólap 3. értékelési szempontja tekintetében figyelembe kíván venni.
9 Megfelelő aláhúzandó!
10 Megfelelő aláhúzandó!
11 A táblázat a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek száma szerint bővíthető.
NYILATKOZAT12
a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) és b) pontjára vonatkozóan
igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében
a)
Alulírott ........................................., mint a(z) (xxxxxxxxxxx/közös
xxxxxxxxxxxx megnevezése) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre13 jogosult képviselője
hogy a(z)
n y i l a t k o z o m,
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban”
tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződés teljesítéséhez az alábbi részek (feladatok elvégzésére) tekintetében kívánunk alvállalkozó(ka)t14 igénybe venni. Az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor ismert alvállalkozók az alábbiak15:
Sorszám | A közbeszerzésnek azon részei, amelyeknek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni | Az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt, és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozók |
1. | ||
2. |
………………….……., 2018. év….…………….hó…….nap
….…………………………………. ajánlattevő cégszerű aláírása/aláírás
b)
Alulírott ........................................., mint a(z) (xxxxxxxxxxx/közös
ajánlattevők megnevezése) cégjegyzésre/ nevében nyilatkozattételre jogosult képviselője
n y i l a t k o z o m,
hogy a(z)
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban”
tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződés teljesítéséhez nem kívánunk alvállalkozót igénybe venni.
………………….……., 2018. év….…………….hó…….nap
……………….……………………. ajánlattevő cégszerű aláírása/aláírás
12Az ajánlattevőnek vagy az „a)” vagy a „b)” jelzésű nyilatkozatot kell kitöltenie. Közös ajánlattétel esetén szervezetenként töltendő ki.
13 Megfelelő aláhúzandó.
14 Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,
b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.
15 Amennyiben ajánlattevő az ajánlat benyújtásakor az igénybe venni kívánt alvállalkozókat nem ismeri, azt a táblázat vonatkozó részének áthúzásával kérjük jelölni.
NYILATKOZAT
a Kbt. 65. § (7) bekezdése vonatkozásában
az alkalmasság igazolásához kapacitást biztosító más szervezetről (vagy személyről)
Alulírott ....................................................., mint a(z) …................................................................
(ajánlattevő/közös ajánlattevők16 megnevezése) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre17 jogosult képviselője
n y i l a t k o z o m,
hogy a (ajánlattevő/közös ajánlattevő megnevezése) a(z)
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban”
tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmassági követelményeknek történő megfelelésünk igazolása érdekében más szervezet (vagy személy) kapacitását18
igénybe vesszük / nem vesszük igénybe
Igénybevétel esetén19:
Szervezet (személy) megnevezése | Az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának és alkalmassági követelménynek a megjelölése, melynek igazolásához e szervezetet (személyt) bevonja |
…………………….……., 2018. év……………….. hó nap
………………………………… ajánlattevő cégszerű aláírás/aláírás
16 Megfelelő aláhúzandó!
17 Megfelelő aláhúzandó!
18 A megfelelő válasz aláhúzással, vagy a szükségtelen részek törlésével jelölendő!
19Amennyiben az ajánlattevő alvállalkozóval kívánja alkalmasságát igazolni, akkor a fenti nyilatkozat tekintetében az alvállalkozó kapacitást biztosító szervezetnek vagy (személynek) minősül, azt a jelen nyilatkozattétel során figyelembe kell venni. Közös ajánlattétel esetén szervezetenként töltendő ki.
Szerződéses/előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okirat
(adott esetben)
Jelen okiratot abban az esetben kell benyújtani, amennyiben az ajánlattevő úgy nyilatkozik, hogy az alkalmasság igazolásához kapacitást biztosító más szervezetet vagy (személyt) kíván igénybe venni. Amennyiben az ajánlattevő több kapacitást biztosító szervezetet (vagy személyt) vesz igénybe, úgy szervezetenként külön-külön kérjük mellékelni.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy a kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell - a Kbt. 65. § (8) bekezdése szerinti szervezet részéről az ajánlatban csatolni kell - az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.
ALÁÍRÁSI CÍMPÉLDÁNY(OK)
Ez a lap cserélendő valamennyi jogi személynek minősülő ajánlattevő, alvállalkozó, illetőleg - ha ilyet az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához igénybe vesz - az alkalmasság igazolásához kapacitást biztosító cégkivonata szerint cégjegyzésre jogosult azon képviselő(k) aláírási címpéldányának (vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás mintájának) egyszerű másolati példányára, akik aláírásukkal ellátták az ajánlatot (ajánlatban szereplő iratot).
Amennyiben az ajánlatban szereplő bármely iratot nem a cégjegyzésre jogosultak írták alá, az általuk aláírt meghatalmazás egyszerű másolati példányát is csatolni kell az ajánlathoz. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a meghatalmazott aláírásmintáját is.
NYILATKOZAT AZ ALKALMASSÁGI FELTÉTELEK TELJESÜLÉSÉRŐL20
Alulírott ……………………….., mint a (ajánlattevő/közös
ajánlattevők neve) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre jogosult képviselője nyilatkozom, hogy a(z) „VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban” tárgyú közbeszerzési eljárás során az ajánlattal érintett tekintetében, az előírt alkalmassági követelmények teljesülnek, az eljárást megindító felhívás III.1.3) pontjában foglalt alkalmassági követelmények vonatkozásában.
Az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó, az eljárást megindító felhívásban előírt dokumentumokat az ajánlatkérő 69. §-a szerinti felhívására nyújtjuk be. [Kbt. 114. § (2) bekezdés]
…………………, 2018. év …. hó….nap
…………………………………………. cégszerű aláírás
20A Kbt. 114. § (2) bekezdés szerint a 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban a gazdasági szereplő csupán arról köteles nyilatkozni, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek, az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat nem köteles megadni. A gazdasági szereplő az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó, az eljárást megindító felhívásban előírt saját nyilatkozatait az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására vonatkozó szabályok szerint, az ajánlatkérő 69. § szerinti felhívására köteles benyújtani.
NYILATKOZAT21
a felelősségbiztosítás tekintetében
Alulírott ………................................................., mint a(z) .........................................................
(xxxxxxxxxxx/közös ajánlattevők neve) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre jogosult képviselője nyilatkozom, hogy amennyiben a(z) „VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban” tárgyú közbeszerzési eljárásban nyertesként kerülünk kihirdetésre, a szerződéskötés időpontjáig a 322/2015. (X.30.) Kom. rendelet 26. §-ának megfelelően,
• az ajánlattételi felhívás 26.) Egyéb információk 10.) pontjában előírt feltételeknek megfelelően, a közbeszerzés tárgyát képező munkára, a szerződés teljesítésének teljes időtartamára legalább 100.000.000.-Ft/év és 50.000.000.-Ft/káresemény kárérték limittel rendelkező felelősségbiztosítást kötünk.*
vagy
• az ajánlattételi felhívás 26.) Egyéb információk 10.) pontjában előírt feltételeknek megfelelően a meglévő felelősségbiztosításunkat kiterjesztjük a szerződés tárgyát képező munkára a szerződés teljesítésének teljes időtartamára legalább 100.000.000.-Ft/év és 50.000.000.- Ft/káresemény kárérték limittel.*
…………………….……., 2018. év……………….. hó nap
…………………………………………. cégszerű aláírás
21 Az I. és II. pontot belül kötelező választani.
NYILATKOZAT22
szerződéstervezetről
Alulírott …………………….., mint a (ajánlattevő/közös
xxxxxxxxxxxx neve) cégjegyzésre/ nevében nyilatkozattételre jogosult képviselője nyilatkozom, hogy a(z)
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban”
tárgyú közbeszerzés szerződéstervezetét elfogadjuk, nyertességünk esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződésben feltüntetendő adatok (cégadatok) az alábbiak:
székhely:
cégjegyzékszám:
adószám:
számlavezető pénzintézet:
számlaszám:
képviselő:
A szerződés teljesítésével, módosításával, operatív ügyekkel összefüggésben cégünket az alábbi személyek képviselik:
Témakör | Személy adatai |
Név: Beosztás: Telefonszám: Mobil: Fax-szám: | |
Név: Beosztás: Telefonszám: Mobil: Fax-szám: E-mail: |
A fent megjelölt kapcsolattartóval közöltek a szerződés teljesítése során joghatályos közlésnek minősülnek. A kapcsolattartó személynél megjelölt faxszámra küldött bármilyen üzenet, dokumentum a sikeres elküldés visszaigazolásának pillanatában joghatályosan kézbesítettnek tekintendő.
………………………., 2018. év……………….. hó …… nap
………………………………...... cégszerű aláírás
22 Közös ajánlattétel esetén szervezetenként töltendő ki.
NYILATKOZAT
bizalmas adatkezelésről
Xxxxxxxxx ….............................., mint a(z) (xxxxxxxxxxx/közös
ajánlattevők23 neve) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre24 jogosult képviselője
n y i l a t k o z o m, hogy a(z)
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban”
tárgyú közbeszerzési eljárás során rendelkezésemre bocsátott közbeszerzési dokumentumokban foglalt információkat bizalmasan kezel(t)em, harmadik fél részére információt kizárólag olyan mértékben adtam, amely az ajánlat elkészítéséhez, a Kbt-ben meghatározott jogaimnak gyakorlásához és kötelezettségeimnek teljesítéséhez feltétlenül szükséges volt.
A közbeszerzési dokumentumokat, annak egyes részeit, vagy másolati példányait, illetve annak részeit kizárólag az ajánlat elkészítéséhez, a Kbt-ben meghatározott jogainknak gyakorlásához és kötelezettségeink teljesítéséhez használtam fel.
………………………., 2018. év…………………….hó… nap
………………………………………………...... cégszerű aláírás/aláírás
23 Megfelelő aláhúzandó!
24 Megfelelő aláhúzandó!
NYILATKOZAT
idegen nyelvű dokumentumok magyar nyelvű fordításáról
(adott esetben)
Alulírott …………………………, mint a(z) (ajánlattevő/közös
ajánlattevők25 neve) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre26 jogosult képviselője a(z)
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban”
tárgyú eljárásban nyilatkozom, hogy a fent nevezett eljárásban az általam ajánlatom részeként idegen nyelven becsatolt valamennyi dokumentum magyar nyelvű fordítását is becsatoltam. Nyilatkozom továbbá, hogy a becsatolt magyar nyelvű fordítások megegyeznek az idegen nyelvű eredeti dokumentumok tartalmával.
………………………….……., 2018. ……………….. hó nap
………………………………………………...... cégszerű aláírás/aláírás
25 Megfelelő aláhúzandó!
26 Megfelelő aláhúzandó!
NYILATKOZAT
átláthatósági nyilatkozat megtétele kapcsán
Alulírott,….…………….…………(név) mint a (ajánlattevő),
…………………..…………………(székhely) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre27 jogosult képviselője teljes felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja értelmében28:
🞎 átlátható szervezetnek minősül
🞎 nem minősül átlátható szervezetnek.
Kijelentem, hogy a(z)
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban”
tárgyú közbeszerzési eljárásban – nyertességem esetén – legkésőbb a szerződés aláírásáig29 vállalom a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. § (1a) bekezdése alapján kötelezően előírt nyilatkozat megtételét30 az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről.
………………………….……., 2018. ……………….. hó nap
………………………………………………...... cégszerű aláírás
27 Megfelelő aláhúzandó!
28Közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevő részéről kitöltendő, külön-külön. A megfelelő válasz jelölendő.
29Felhívjuk az ajánlattevő(k) figyelmét, hogy a Semmelweis Egyetem - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41.§
(6) bekezdés értelmében - nem köthet érvényesen visszterhes szerződést, illetve ilyen szerződés alapján nem teljesíthet kifizetést olyan jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amely szervezet nem minősül a Nemzeti Vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3.§ (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek.
30 Felhívjuk az ajánlattevő(k) figyelmét arra is, hogy valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződést a Semmelweis Egyetem az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rend. 50. § (1a) bekezdése alapján jogosult felmondani, vagy - ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől elállni.
MEGHATALMAZÁS
külföldi ajánlattevő vonatkozásában
(adott esetben)
Alulírott,….…………….…………(név) mint a (ajánlattevő
neve),
…………………..…………………(székhely) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre31 jogosult képviselője a „VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban” tárgyú közbeszerzési eljárásban
meghatalmazom
az illetőségem szerinti adóhatóságot, hogy közvetlenül a magyar adóhatóság rendelkezésére bocsásson a cégünkre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül. [Kbt.
136. § (2) bekezdés].
………………………….……., 2018. ……………….. hó nap
………………………………………………...... cégszerű aláírás
31 Megfelelő aláhúzandó!
NYILATKOZAT
üzleti titokról
Alulírott, mint a (cég megnevezése, címe):……………………………………………
.…………………………….. cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre32 jogosult képviselője büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a „VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban” tárgyú közbeszerzési eljárás kapcsán az általam benyújtott ajánlat:
□ üzleti titkot tartalmaz az ajánlat,
□ üzleti titkot nem tartalmaz.33
Amennyiben az ajánlat üzleti titkot tartalmaz, úgy az üzleti titokká minősítés indokolását ajánlatunkban benyújtjuk, továbbá az üzleti titkot tartalmazó iratokat elkülönített módon csatoltuk az EKR-ben.
Kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozat a valóságnak megfelel és kijelentéseimet polgári jogi és büntetőjogi felelősségem tudatában teszem meg, azokért mindenkor helytállni tartozom.
………………………….……., 2018. év ……………….. hó …… nap
………………………………………………...... cégszerű aláírás
32 Megfelelő aláhúzandó!
33 a megfelelő rész a □-ban jelölendő vagy a szöveg aláhúzandó!
Ajánlattételt követően, Ajánlatkérő kérésére benyújtandó dokumentum!
Referenciák bemutatása
Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:
M1.) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjától visszafelé számított 5 évben (60 hónapban) teljesített legjelentősebb, jelen közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű (generálkivitelezési munka) építési beruházások ismertetését tartalmazó referenciaigazolás(ok) a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 22. §
(3) bekezdése alapján legalább az alábbi tartalommal:
• az építési beruházás tárgya olyan részletességgel, hogy abból az alkalmassági feltételnek való megfelelés megállapítható legyen
• az építési beruházás mennyisége
• a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontját év/hó/nap megjelöléssel)
• a teljesítés helye (címe)
• a szerződést kötő másik fél megnevezése, címe, kapcsolattartó neve, elérhetősége
• nyilatkozat arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e
• saját teljesítés aránya (adott esetben)
Az ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb nyolc éven belül megkezdett építési beruházásokat veszi figyelembe.
Amennyiben a nyertes közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra vonatkozó referenciaigazolás - a teljesítés oszthatatlansá-
ga miatt - nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referenciaigazolást bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről az ismertetett építési beruházás tekintetében olyan arányban köteles elfogadni, amilyen arányban az igazolást benyújtó ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az általa elvégzett teljesítés alapján az ellenszolgáltatásból részesült.
Az alkalmassági követelményeknek – a Kbt. 65. § (6) bekezdésére tekintettel – közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek.
Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek a Kbt. 65. § (7) és (9) bekezdéseiben foglaltak szerint.
Ajánlatkérő az alkalmassági feltétel igazolása kapcsán felhívja a figyelmet a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 24. § (1)-(2) bekezdéseire.
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):
M1.) Alkalmatlan az ajánlattevő, ha az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától visszafelé számított 5 évben (60 hónapban) az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően nem teljesített, összesen legalább 440 m2 terület mennyiségbengenerálkivitelezési munkát.
Az ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb nyolc éven belül megkezdett építési beruházásokat veszi figyelembe.
Ajánlattételt követően, Ajánlatkérő kérésére benyújtandó dokumentum!
REFERENCIA IGAZOLÁS
(Referenciát adó által töltendő ki!)
1. A referencia igazolást kiállító szervezet megnevezése: ..........................................................
2. A referencia igazolást kiállító személy
a. neve: .....................................................................................................................
b. beosztása: .............................................................................................................
c. elérhetősége: ........................................................................................................
3. Az építési beruházást teljesítő cég megnevezése: ...................................................................
4. A teljesítés adatai:
a. Az építési beruházás tárgya (generálkivitelezési munka): ...................................
…………………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………….
b. A teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontját év/hó/nap megjelöléssel)….....................
c. A teljesítés helye: …………………………………………………………………………
d. Az építési beruházás mennyisége (m2): .............................................................................
5. Sajánt teljesítés aránya (adott esetben) ……………………………………………………..
6. Nyilatkozat, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e:
.................................................................................................................................................
……………, 2018. év ………….… hó nap.
..............................................
Név
(a referenciát kiállító részéről)
Ajánlattételt követően, Ajánlatkérő kérésére benyújtandó dokumentum!
A teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek bemutatása
Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:
M2.) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés b) pontja alapján a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek megnevezése, a szakemberek saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzai a képzettségük, végzettségük, és szakmai tapasztalatuk ismertetésére; az adott szakemberek tekintetében releváns képzettséget vagy végzettséget igazoló dokumentumok; a szakemberek saját kezűleg aláírt rendelkezésre-állási nyilatkozatai, amelyben feltétlen rendelkezésre-állási kötelezettséget vállalnak ajánlatkérő felé a közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződés teljesítésében való közreműködésre a szerződés teljes időtartama alatt.
Az önéletrajzot olyan részletességgel kell elkészíteni, melyből az alkalmassági minimumkövetelmények teljesítése kétséget kizáróan megállapítható.
Az alkalmassági követelményeknek – a Kbt. 65. § (6) bekezdésére tekintettel – közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek.
Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek a Kbt. 65. § (7) és (9) bekezdéseiben foglaltak szerint.
Ajánlatkérő az alkalmassági feltétel igazolása kapcsán felhívja a figyelmet a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 24. § (1)-(2) bekezdéseire.
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):
M2.) Alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik szakáganként (építész, gépész és elektromos) min. egy-egy fő felelős műszaki vezetői jogosultsággal, vagy az adott részterület vonatkozásában a felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettséggel vagy képzettséggel és min. 4 év szakmai gyakorlattal bíró szakemberekkel.
A szakmai gyakorlati idő ismertetése során az előírt szakterületeken végzett felelős műszaki vezetői tevékenység vehető figyelembe.
A gyakorlati idő ismertetése során a tevékenységek bemutatása év-hónaptól - év-hónapig bontásban történjen.
Az időben párhuzamos gyakorlati idő csak egyszer vehető figyelembe.
Ajánlattételt követően, Ajánlatkérő kérésére benyújtandó dokumentum!
NYILATKOZAT
a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakemberek vonatkozásában
Alulírott …………………………, mint a(z) (ajánlattevő/közös
xxxxxxxxxxxx00 neve) cégjegyzésre/nevében nyilatkozattételre35 jogosult képviselője
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban”
tárgyú eljárásban nyilatkozom, hogy az alábbi szakembert kívánjuk bevonni a szerződés teljesítésébe:
Név36 | Végzettség, képzettség | Ellátott funkció |
felelős műszaki vezető [Felhívás 13.1.) M2.)] |
Ennek igazolásaként a nyilatkozat mellékletét képezik:
• a feltüntetett felelős műszaki vezető szakember aláírt, szakmai gyakorlatot igazoló önéletrajza,
• valamennyi szakember végzettséget/képzettséget igazoló okiratainak (bizonyítványok) egyszerű másolata, valamint
• valamennyi szakember által aláírt rendelkezésre állási nyilatkozatok.
Az ajánlattételi felhívás 13.1.) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M2.) pontjában, valamint a 26. Egyéb információk 2. Szakember megfelelősége alpontjában foglaltak alapján nyilatkozom továbbá, hogy:
- nyertességem esetén az általam bemutatott és megajánlott felelős műszaki vezető a felhívásban előírt jogosultsággal, illetve kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződés megkötéséig rendelkezni fog.
- tudomásul veszem, hogy a nyilvántartásba-vétel elmaradása a szerződéskötéstől való visszalépésemnek minősül a Kbt. 131. § (4) bekezdése alapján, melynek következtében a második legkedvezőbb ajánlatot nyújtóval köti meg ajánlatkérő a szerződést.
………………………….……., 2018. ……………….. hó nap
………………………………………………...... cégszerű aláírás
34 Megfelelő aláhúzandó!
35 Megfelelő aláhúzandó!
36 A táblázat a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek száma szerint bővíthető.
Ajánlattételt követően, Ajánlatkérő kérésére benyújtandó dokumentum!
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
M2.) alkalmassági követelmény alátámasztására
SZEMÉLYES ADATOK | |
Név | |
Cím | |
Végzettség, képzettség megnevezése | |
Alkalmassági minimumkövetelmény | M2.) |
Xxxxx a munkáltatónak/foglalkoztatónak a megjelölése, akivel/amellyel az adott szakember az ajánlattétel során foglalkoztatási jogviszonyban áll* |
A KÖZBESZERZÉS TÁRGYÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KORÁBBI MUNKÁK, TAPASZTALATOK ISMERTETÉSE37 | ||||
sor- szám | A feladat ismertetése, az érintett épület jellemzői (alapterület, funkció) | A szakember által ellátott feladat/ tevékenység | A tevékenység kezdő és befejező időpontja (év-hónap megadásával) | Tevékenység időtartama hónapban megadva38 |
1. | ||||
2. | ||||
3. | ||||
4. | ||||
5. | ||||
6. | ||||
7. | ||||
8. | ||||
…… |
37 Szakmai tapasztalat igazolására szolgáló gyakorlati időként az előírt szakterületen végzett felhívás 13.1. M2.) pontjában megadott területen folytatott tevékenység vehető figyelembe.
38 Az időben párhuzamos gyakorlati idő csak egyszer vehető figyelembe.
Szakmai tapasztalat összesen: | ………… hónap |
Kijelentem továbbá, hogy amennyiben az „VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban” tárgyú közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő a …………………………….. ajánlattevőt hirdeti ki az eljárás nyerteseként, az ajánlattevő rendelkezésére állok, közreműködök a teljesítésben az ajánlatban szereplő beosztásban (pozícióban) a szerződés teljes időtartama alatt, és nincs más olyan kötelezettségem a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná.
……………, 2018. év ………….… hó …..nap
................................................................
szakember aláírása
III. FEJEZET
TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁRÓL
1. Az ajánlat felbontása
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. §-a alapján:
(1) Az ajánlattételi és részvételi határidő munkanapokon reggel nyolc és délután tizenhat óra közötti időszakra eső időpontban határozható meg.
(2) Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.
(3) Az ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.
(4) Az elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.
(5) Az elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi jelentkezés esetében a Kbt. 68. § (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szerepelnek - az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők részére elérhetővé teszi.
2. Hiánypótlás, felvilágosítás
A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől felvilágosítást kérni.
Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy amennyiben a hiánypótlással ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, ajánlatkérő e gazdasági szereplő miatt szükségessé váló újabb hiánypótlást csupán egy alkalommal rendel el.
A hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban szereplő iratokat – ideértve a 69.
§ (4)-(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet.
Amíg bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az ajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.
Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt.
Az ajánlatkérő kizárólag a Kbt. 71. § (1)-(2) bekezdése szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlat elbírálása érdekében szükséges.
A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:
a) a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és
b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. [Kbt. 71. § (8) bekezdése]
Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a 71.§- ban foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (8)-(9) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.
3. Az ajánlat érvénytelensége
Az ajánlat érvénytelen a Kbt. 73. § alapján, ha
(1) a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták;
c) ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;
d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést;
e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;
f) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező
fa) valamely adatot a 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy
fb) a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [72. §].
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz.
(4) Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. A Közbeszerzési Hatóság – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján – tájékoztatást tesz közzé honlapján a Magyarországon egyes ágazatokban alkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről.
(5) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a (4) bekezdés szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni. Az ajánlatkérő a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel nem köteles a közbeszerzési eljárásban külön információk feltüntetését előírni az ajánlatban, csak azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett információk nem mondanak-e ellent a (4) bekezdés szerinti követelményeknek.
(6) Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevő visszavonta;
b) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre;
c) az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előre meghatározott egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog nyilvánítani, és az ajánlat ezen összeget meghaladja.
4. Az érvényes ajánlat(ok) értékelési szempont szerinti értékelése
Ajánlatkérő a beérkező ajánlatokat a Kbt. 76. § (3) bekezdés és a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet
24. §-a alapján a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempont alapján bírálja el.
Az értékelés módszere:
Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban, közbeszerzési dokumentumokban és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő, érvényesnek minősített ajánlatokat értékeli a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlat értékelési szempontja szerint.
Az értékelés során adható pontszám alsó és felső határának megadása: 0-10 pont.
Az értékelési szempontra vonatkozó ajánlat csak pozitív egész érték lehet, nulla és negatív érték nem ajánlható meg, a nulla vagy negatív megajánlást tartalmazó ajánlat érvénytelen.
Mindegyik részszempont esetében ajánlatkérő két tizedesjegy pontosságig számol, majd az így kapott számot beszorozza a súlyszámmal. Az így kialakuló pontszám esetében is csak két tizedes jegy pontosságig veszi figyelembe az ajánlatok pontszámát.
A fentiek szerint kiszámított pontok az adott részszemponthoz rendelt súlyszámmal (szorzószámmal) felszorzásra kerülnek, amelynek eredménye a súlyozott pont. Az értékelés tárgyát képező pontszám a súlyozott pontok összege.
Az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 131. § (4) bekezdését, azaz az eljárás nyertesének visszalépése esetén az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) köt szerződést, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelöli.
Az eljárás keretében alkalmazott értékelési részszempontok a következők:
1. Nettó ajánlati ár (Ft) Súlyszám: 70
Ajánlatkérő jelen részszempont tekintetében a fordított arányosítás módszerét alkalmazza az alábbiak szerint:
P = (A legjobb / A vizsgált) x (Pmax - Pmin) + Pmin
ahol:
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma
Pmax: a pontskála felső határa
Pmin: a pontskála alsó határa
A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme
A legrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme
A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.
2. Ajánlatkérő által előírt 36 hónaphoz képest vállalt többlet jótállás időtartama (hónapban, min 0 hónap, max 24 hónap között, 0 hónap megajánlására vonatkozóan a minimum pontszám, illetve a 24 hónapnál hosszabb időtartamú jótállás megajánlása esetén is a 24 hónap megajánlására vonatkozó
maximum pontszám kerül kiosztásra) / Súlyszám: 30
Ajánlatkérő jelen részszempont tekintetében az egyenes arányosítás módszerét alkalmazza az alábbiak szerint:
P = (Avizsgált / Alegjobb) x (Pmax - Pmin) + Pmin
ahol:
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa
Pmin: a pontskála alsó határa
A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme
A legrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.
5. Eredménytelen az eljárás, ha Kbt. 75. §. (1):
a) nem nyújtottak be ajánlatot vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában részvételi jelentkezést;
b) kizárólag érvénytelen ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be;
c) az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát.
(2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha
a) a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye [53. § (4)-(6) bekezdés];
b) a - (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható - rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel;
c) valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el;
d) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható;
e) - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével - egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést;
f) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani.
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. § (6) bekezdése:
Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdésében foglalt eseteken túl akkor is, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely a Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható.
Az ajánlatkérő az eljárás eredményéről az ajánlattevőket írásban tájékoztatja az ajánlatokról készített írásbeli összegezés megküldésével. A szerződést a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően köti meg a Kbt. 131. § (6)-(8) bekezdése szerinti időtartam alatt.
6. Az ajánlat példányainak kezelése
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [Kbt. 37. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig megőrzi. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak - bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig megőrzi.
Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni, vagy részükre elektronikus úton hozzáférést biztosítani.
Az iratok elektronikus megőrzésének a helye az EKR.
7. Az közbeszerzési eljárás alapján létrejövő szerződés teljesítése:
Ajánlatkérő a szerződés teljesítésével kapcsolatban felhívja a figyelmet a Kbt. 142. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakra.
IV. FEJEZET
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS (TERVEZET)
amely létrejött
a Semmelweis Egyetem (1085 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.), mint Megrendelő
és a
…………………………….. mint Vállalkozó
között
„VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban”
tárgyban
Budapest, 2018.
KIVITELEZÉSI SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről
a Semmelweis Egyetem
székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.
ÁHT nyilvántartási azonosító száma: 230254 adószám: 15329808-2-42
számlavezető pénzintézet: Magyar Államkincstár számlaszám: 10032000-00282819-00000000
képviseletében eljár: Xx. Xxxxx Xxxxxx kancellár mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő),
másrészről
a […]
székhely: […] cégjegyzékszám: […] adószám: […]
számlavezető pénzintézet: […] számlaszám: […]
nyilvántartási szám: […] képviseletében eljár:[…]
mint Vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó),
a továbbiakban együttesen: Felek (a továbbiakban: Felek), között, az alulírott helyen és időpontban az alábbiak szerint.
1. PREAMBULUM
1.1. A Megrendelő, mint ajánlatkérő […] napján közbeszerzési eljárást (a továbbiakban: Közbeszerzési Eljárás) indított a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. § (1) bekezdése alapján „VSZÉK állatház bővítése a Nemzeti Szívprogramban” tárgyban. A Közbeszerzési Eljárás során a Megrendelő számára a legjobb érvényes ajánlatot a Vállalkozó tette.
Ajánlatkérő az ajánlatokat a Kbt. 76§ (3) bkezdése alapján a legjobb ár-érték arány szempontja alapján bírálta el az alábbi értékelési szempontok alapján:
- Tartalékkerettel (8%) növelt teljes nettó ellenszolgáltatás (Ft)
- Ajánlatkérő által előírt 36 hónaphoz képest vállalt többlet jótállás időtartama
1.2. A Felek a Közbeszerzési Eljárás közbeszerzési dokumentumaiban, valamint a Vállalkozó ajánlatában és annak mellékleteiben rögzített feltételeknek megfelelően a jelen Szerződést (a továbbiakban: Szerződés) kötik. A Felek rögzítik, hogy ezek a dokumentumok a
Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezik, abban az esetben is, ha azok fizikailag nem kerültek csatolásra.
2. A SZERZŐDÉSBEN HASZNÁLT FOGALMAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK
2.1. Alkalmasságot igazoló gazdasági szereplő: a Közbeszerzési Eljárás során a Vállalkozó alkalmasságának igazolásában részt vett (a Kbt. 3. § 10. pontjában meghatározott fogalom szerinti) gazdasági szereplő.
2.2. Alvállalkozó: a Kbt. 3. § 2. pontjában meghatározott gazdasági szereplő.
2.3. Art.: az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
2.4. Ávr.: az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
2.5. Épkiv.: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
2.6. Korm. rend.: az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet
2.7. Ingatlan: a Megrendelő vagyonkezelésében lévő, 36771/14. hrsz-ú, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 46. szám alatt a Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika épülete
2.8. Kbt.: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
2.9. Munkaterület: az Ingatlan területének a Szerződés teljesítéséhez szükséges része
2.10. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
2.11. Tervező: a Szerződés teljesítéséhez szükséges tervdokumentációval kapcsolatos tervezői művezetési feladatokat ellátó gazdasági szereplő
2.12. Felelős Műszaki Vezető: Az építési munkaterületen végzett építés-szerelési munkát az Épkiv. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően – az ott meghatározott esetek kivételével – irányító személy.
2.13. Műszaki Ellenőr: az Épkiv. 16. § (2)-(3) és a (4a)-(5) bekezdéseiben meghatározott feladatokat – a Szerződésben foglalt eltérésekkel – ellátó személy.
3. A SZERZŐDÉS TÁRGYA, HATÁLYA
3.1. A Szerződés tárgya a SE VSZÉK Kísérleti Laboratóriuma állatházának bővítésére irányuló kivitelezési munkálatok elvégzése (a továbbiakban: kivitelezés). A Megrendelő megrendeli, a Vállalkozó pedig elvállalja a Megrendelő vagyonkezelésében lévő ingatlanon a SE VSZÉK Kísérleti Laboratóriuma állatházának bővítését a közbeszerzési dokumentumokban, kiviteli tervdokumentációban és a költégvetésekben meghatározottak szerint.
3.2. A Felek rögzítik, hogy a Szerződés tárgyát képező kivitelezési tevékenység építési engedélyköteles. A kivitelezési dokumentáció a közbeszerzési dokumentumok részét képezi.
3.3. A Szerződés annak mindkét fél által történő aláírásának napján lép hatályba, és hatálya az abban foglalt kötelezettségek szerződésszerű teljesítéséig, vagy valamely megszűnési ok bekövetkeztéig tart. Ezen rendelkezés nem érinti a Felek valamelyikének nem szerződésszerű teljesítéséből eredő igényeinek érvényesítését.
4. A TELJESÍTÉSI HATÁRIDŐ
4.1. Felek megállapodnak abban, hogy Vállalkozó a kivitelezési munkálatokat a szerződéskötéstől számítottan 10 hónapon belül köteles befejezni.
4.2. A Felek rögzítik, hogy a Megrendelő előteljesítést elfogad.
5. A MUNKATERÜLET
5.1. A Felek rögzítik, hogy Megrendelő a Szerződés hatályba lépését követően 5 munkanapon belül átadja a Munkaterületet, a Vállalkozónak a teljesítéshez, a Megrendelőnek az Ingatlanban folyó tevékenységéhez fűződő igényeinek kölcsönös figyelembe vételével.
5.2. Az átadásról a Felek jegyzőkönyvet vesznek fel, melyben rögzítik az átadás-átvétel időpontját és az eljárás során tapasztalt körülményeket, valamint a Munkaterület és a Munkaterület megközelítési útvonalainak meglévő állapotát. Az átadásról készült jegyzőkönyvet és annak mellékletét 2 (kettő) nyomtatott és 1 (egy) adathordozóra írt példányban kell elkészíteni.
5.3. A Vállalkozó kifejezetten tudomásul veszi, hogy az Ingatlanban a kivitelezés során Megrendelő folyamatosan egészségügyi szolgáltatási tevékenységet végez, így a Munkaterületen köteles biztosítani a Megrendelő Munkaterületen kívüli tevékenységének folyamatos és zavartalan biztosításához szükséges, megfelelő, egészségkárosítást, balesetveszélyt kizáró feltételeket. A Vállalkozó felel minden olyan kárért, mely jelen pont szerinti kötelezettségének megszegésére tekintettel a Megrendelőnél, avagy harmadik személyeknél felmerül.
5.4. A Vállalkozó a kivitelezési feladatok teljesítése után a Munkaterület Megrendelő birtokába történő visszaadására – figyelemmel a Kbt. 135. §-a és az Épkiv. 33. §-a rendelkezéseire – a végszámla kiegyenlítését követően köteles, amennyiben a Szerződés másként nem rendelkezik.
5.5. A Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Szerződés azonnali hatályú felmondás, lehetetlenülés folytán szűnik meg, a Vállalkozó a Munkaterületet köteles a Megrendelő birtokába visszaadni az azonnali hatályú felmondás, avagy a lehetetlenülésről való értesítés kézhezvételétől számított 20 napon belül balesetmentes és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban.
6. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
A Vállalkozó köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – kivitelezési tevékenységének hibáiból, hiányosságaiból származtatható károk ellentételezésére kivitelezői építés-szerelési felelősségbiztosítást kötni, vagy meglévő biztosítását kiterjeszteni építési-szerelési tevékenység vonatkozásában, mely fedezetet tartalmaz különösen: a meglévő épületekben, építményekben, közművekben okozott károkra minimum 100.000.000,- Ft/év összeghatárig. A felelősségbiztosítási részben a kártérítési összeghatár minimum 50.000.000,- Ft/káresemény. A Vállalkozó köteles a felelősségbiztosítás fenntartására a Szerződés hatálya alatt, valamint az ezt igazoló kötvény másolati példányát a Szerződés aláírásakor a Szerződéssel megegyező példányszámban átadni a Megrendelő számára.
7. MŰSZAKI ELLENŐR, FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ
7.1. A Felek rögzítik, hogy a Megrendelő a Szerződés teljesítésében Műszaki Ellenőr közreműködését veszi igénybe.
7.1.1. A Szerződés hatálybalépésekor a műszaki ellenőri feladatokat ellátó személy, avagy személyek: […]
7.1.2. A Műszaki Ellenőr az Épkiv. 16. § (2)-(3) és a (4a)-(5) bekezdéseiben meghatározott feladatokat látja el, valamint közreműködik a teljesítésigazolások kiadásában.
7.1.3. A Vállalkozó köteles a Műszaki Ellenőr tevékenységeinek ellátásában vele jóhiszeműen együttműködni, részére a feladatai ellátásához szükséges minden tájékoztatást megadni.
7.1.4. A Vállalkozó köteles biztosítani, hogy a Műszaki Ellenőr a jelen szerződésben és a jogszabályokban foglalt ellenőrzési jogát szabadon gyakorolhassa.
7.1.5. A Műszaki Ellenőr személyében bekövetkezett változást a Xxxxx nem tekintik a Szerződés módosításának.
7.2. A Vállalkozó köteles a Szerződés teljesítése során folyamatosan olyan Felelős Műszaki Vezetőt, avagy Vezetőket biztosítani, aki(k) megfelel(nek) a Közbeszerzési Eljárás ajánlati felhívásában meghatározott képesítési és gyakorlati feltételeknek.
7.2.1. A Szerződés hatálybalépésekor a felelős műszaki vezetői feladatokat ellátó személy, avagy személyek: […]
7.2.2. A Felelős Műszaki Vezető az Épkiv. 13.§-ában meghatározott feladatokat látja el
7.2.3. A Felelős Műszaki Vezető személyében kizárólag abban az esetben következhet be változás, ha ahhoz Megrendelő kifejezetten hozzájárult és a Kbt. 138. § (4) bekezdésében maghatározott feltételek teljesülnek.
8. A KIVITELEZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
8.1. A Megrendelő hozzájárul a közbeszerzési dokumentumokban szereplő dokumentáció Vállalkozó általi, a Szerződés teljesítéséhez szükséges mértékű felhasználásához.
8.2. A Megrendelő által rendelkezésre bocsátott kivitelezési dokumentációt a Vállalkozó a Szerződés teljesítése érdekében, az alatt jogosult felhasználni, és nem jogosult azokat harmadik személynek átadni, hozzáférhetővé tenni vagy bármilyen formában módosítani.
8.3. A Vállalkozó kijelenti, hogy a Szerződés teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentáció, engedély átadásra került a részére, illetve azok tartalmát megismerte. A Vállalkozó kijelenti és nyilatkozik továbbá, hogy a rendelkezésére bocsátott dokumentációt a tőle, mint Vállalkozótól elvárható szakmai gondossággal megvizsgálta és azokban hiányosságot, hibát nem észlelt. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy felel mindazon jogkövetkezményekért melyek abból adódnak, hogy a kivitelezés megkezdését megelőzően a kiviteli tervdokumentáció olyan hiányosságait nem észlelte, melyeket az adott helyzetben általában elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna.
8.4. A Felek rögzítik, hogy a Szerződés teljes műszaki tartalmát a közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Vállalkozónak a teljesítéssel összefüggésben kérdése merül fel, úgy arra Megrendelő a kérdés volumenétől, összetettségétől függő ésszerű határidőn belül köteles válaszolni.
8.5. A Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó teljesítése jogilag oszthatatlan, akként, hogy jogilag oszthatatlan egységet képez a szerződés tárgyaként meghatározott kivitelezési munka. Ezt a körülményt nem érinti, hogy Vállalkozó jelen Szerződés .... pontjával összhangban részszámla benyújtására jogosult.
8.6. A Vállalkozó felelősséggel tartozik a kivitelezés jogszabályi és szerződéses követelményei megfelelő teljesítéséért – így különösen, de nem kizárólagosan – a műszaki leírásban, az építési engedélyben, valamint a műemlékvédelemmel kapcsolatos előírások megtartásáért, a Munkaterület átvételétől kezdődően, a szavatossági igények elévüléséig.
8.7. Amennyiben a Felek között a kivitelezési munkálatok tekintetében véleménykülönbség keletkezik, és azt nem tudják saját körben rendezni, úgy a Felek az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. (2000 Szentendre, Xxxxx Xxxxxx xx 00.; a továbbiakban: ÉMI) szakértői támogatásával döntenek. Az ÉMI szakértői díjait a helytelen álláspontot elfoglaló fél köteles viselni, azonban bármelyik fél megelőlegezheti azt. Az ÉMI bevonásának eljárási rendjét a Felek külön állapítják meg. A véleménykülönbség kialakulásától számított 3 (három) munkanapon belül a Megrendelő köteles az ÉMI-t a véleménykülönbség megoldására írásban felhívni. Ha bármely okból ezt az ÉMI nem vállalja, a Felek igazságügyi műszaki szakértőt kérnek fel.
9. A KIVITELEZÉSRE VONATKOZÓ RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
9.1. A Felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozó a Szerződés hatálybalépésétől kezdődően részletes szakmai és pénzügyi tervet és heti bontású kivitelezési ütemtervet készít, melyet a Szerződés hatálybalépésétől számított 5 munkanapon belül a Megrendelővel egyeztet és ezen határidőben a Megrendelő jóváhagyását megszerzi az egyeztetés során kialakult pontosításokkal egységes szerkezetbe foglalt tervekre. Amennyiben Vállalkozó a jelen pontban foglalt kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy annak teljesítésére Megrendelő részére megfelelő mértékű póthatáridőt biztosíthat. A Vállalkozó a heti bontású ütemterv alapján köteles minden kivitelezési fázist megelőző (egy) héttel a Megrendelővel leegyeztetett tartalommal és a Megrendelő által jóváhagyott adott kivitelezési fázis napi bontású ütemtervét a Megrendelő részére átadni. A Vállalkozó által elkészített szakmai pénzügyi ütemtervnek tartalmaznia kell a munkaszervezéssel kapcsolatos valamennyi lényeges körülményt, így különösen az anyag mozgatás tervezett útvonalának, módjának, a munkaterület lehatárolására alkalmazni kívánt szerkezetnek, továbbá a hétvégi munkavégzés biztosítására vonatkozó intézkedéseknek az ismertetésére. Vállalkozó köteles a pénzügyi ütemtervben bemutatni a munkanemek szerinti teljesülés sorrendjét, különös tekintettel az 50 %-os készültségi fok meghatározására és a részszámla kibocsátására tekintettel.
9.2. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Munkaterületen a kivitelezés megkezdésével egyidejűleg felvonulási létesítményeket hoz létre és – rendeltetésszerű használatra alkalmas módon – üzemeltet a kivitelezés teljes időtartama alatt, mely a Munkaterületen rá tekintettel tartózkodó személyek szociális igényeit kiszolgálja (különösen, de nem kizárólagosan illemhely, étkezésre alkalmas konténer). A Vállalkozó kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Munkaterületen rá tekintettel tartózkodó személyek nem jogosultak használni az Ingatlant a munkavégzéssel nem összefüggő célokra.
9.3. A Vállalkozó köteles a kivitelezés helyszínén az Épkiv. 5. § (6) bekezdésének megfelelő táblát elhelyezni a kivitelezési munkálatok megkezdésével egyidejűleg.
9.4. A Felek a teljesítés során az Épkiv. e-építési naplóra vonatkozó szabályainak megfelelő tartalommal (Épkiv. 24-28. §) e-építési naplót (a továbbiakban: e-építési napló) vezetnek. A Vállalkozó köteles a Munkaterület átadás-átvételének napján az e-építési naplót nyitni, és azt a kivitelezési munkák ideje alatt naprakészen vezetni.
9.5. A Vállalkozó a kivitelezési munkálatokat a Szerződésben és annak mellékleteiben meghatározott tartalommal, egyéb követelmény hiányában az MSZ 04800 szabványsorozat
szerint, hiba- és hiánymentesen, határidőben köteles teljesíteni, amelyek együttesen a szerződésszerű teljesítés feltételei.
9.5.1. A beépítésre kerülő építési termékek körében a Vállalkozó köteles biztosítani, hogy az építménybe csak a kivitelezési dokumentációban meghatározott, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön beépítésre, és köteles az építési termékek szakszerű beépítését biztosítani.
9.5.2. A Vállalkozó valamennyi építési termék beépítését megelőzően köteles a Megrendelő részére Felelős Műszaki Vezetője által aláírt teljesítménynyilatkozatot és termékfelelősség-vállalási nyilatkozatot tenni, az általa beépített anyagok, szerkezetek, berendezések, munkarészek műszaki leírásnak történő megfelelősége tekintetében. A Megrendelő a nyilatkozatokat megvizsgálja és egyetértése esetén azokat jóváhagyja. Amennyiben Megrendelő a nyilatkozatok tartalmával nem ért egyet, úgy erről köteles a Vállalkozót írásban tájékoztatni, az általa kifogásolt paraméterek megjelölésével. A Vállalkozó a Megrendelő által megjelölt paramétereknek megfelelően köteles a nyilatkozatokat módosítani. Bármely építési termék beépítése csak abban az esetben kezdhető meg, amennyiben a Megrendelő a nyilatkozatokat írásban jóváhagyta.
9.5.3. A befedésre vagy eltakarásra kerülő munkarészekről a Vállalkozó köteles a Műszaki Ellenőrt − az eltakarásra, befedésre irányuló munkálatok megkezdése előtt legalább 2 (kettő) munkanappal telefonon, írásban történő megerősítéssel (faxon vagy e-mailben) − értesíteni és lehetővé tenni a Műszaki Ellenőr számára, hogy azokat megvizsgálja. Ha a Műszaki Ellenőr ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Vállalkozó jogosult a munkarész befedésére, vagy eltakarására, de az eltakart munkarészekért is teljes felelősséggel tartozik.
9.5.4. A Vállalkozó a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem bonthatja meg a már elkészült munkarészeket. Az erre irányuló vállalkozói indítványnak tartalmaznia kell a kívánt bontás vagy módosítás jellegét, mértékét és a helyreállítás módját. A helyreállítást az eredetivel azonos minőségű anyaggal kell elvégezni. A helyreállított rész felülete nem különbözhet, nem üthet el a környezetétől.
9.6. A Vállalkozó saját költségére és felelősségére köteles gondoskodni a Munkaterület birtokának a Megrendelő részére történő visszaadása napjáig annak (ideértve az ott tárolt, és beépített anyagokat, készülékeket, berendezéseket stb.) őrzéséről és védelméről, a vagyonvédelmi rendszabályok betartásáról.
9.6.1. A Vállalkozó köteles az általa nyitottá tett felületeket minden nap az aznapi munkavégzés befejezését követően szakszerűen lezárni.
9.6.2. A Munkaterületen a kárveszélyt a birtokbaadás időpontjától a birtok Megrendelő részére történő visszaadásáig a Vállalkozó viseli. A kárveszély a birtok részére történő visszaadásával száll át a Megrendelőre.
9.6.3. A Vállalkozó köteles ellenőrizni a kivitelezéshez használt építési anyagok Munkaterületre történő szállítását, illetőleg a Munkaterületről történő elszállítását.
9.7. A Vállalkozó köteles a teljesítés során keletkezett hulladékot folyamatosan összegyűjteni és a Munkaterületről saját költségén elszállítani, valamint dokumentálni annak lerakását, ártalmatlanítását.
9.7.1. A tevékenység során keletkezett hulladék kezelését és elszállítását, illetve kezelésének dokumentálását a Vállalkozó a hatályos jogszabályokban – különös tekintettel az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben és az Épkiv.-ben – foglaltak szerint köteles elvégezni.
9.7.2. Amennyiben a Vállalkozó a Munkaterület tisztántartásáról nem gondoskodik, úgy a Megrendelő a Vállalkozó költségére a hulladékot elszállíttatja.
9.7.3. A Vállalkozó saját felvonulási jellegű létesítményeinek felépítése és bontása, és ebből adódóan a Munkaterület megtisztítása – saját költségen – a Vállalkozó kötelessége és felelőssége. A Vállalkozó köteles a Munkaterületet és megközelítési utakat eredeti állapotuknak megfelelően helyreállítani, és az átadás- átvételi eljárás lezárását, illetve a végszámla (számlák) kiegyenlítését követően a Megrendelő részére visszaadni.
9.8. A Megrendelő a kivitelezési tevékenység ellenőrzése érdekében hetente rendszeres kooperációs egyeztetést és megbeszélést tart, a Vállalkozó előzetes írásbeli értesítése mellett, amelyen mind a Megrendelő, mind pedig a Vállalkozó nyilatkozattételre jogosult képviselője köteles részt venni (kooperációs egyeztetés). A Felek rögzítik, hogy a megbeszélésről jegyzőkönyv kerül felvételre, mely az építési napló mellékletét képezi. A jegyzőkönyvben meghatározottak kötelezőek a Vállalkozó számára.
9.9. A Vállalkozó köteles betartani az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM- EüM rendelet előírásait, valamint a teljesítés helyén irányadó munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat.
9.9.1. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a teljesítésben közreműködő személyek munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek és az ezt igazoló okiratokat a kivitelezés teljes időtartama alatt a kivitelezés helyszínén tartja. A Megrendelő, avagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok felhívására köteles a jelen pont szerinti dokumentumokat bemutatni.
9.9.2. A Vállalkozó köteles az ajánlatában megnevezett 1 fő biztonsági és egészségvédelmi koordinátort foglalkoztatni a teljesítés ideje alatt.
9.10. A Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles eljárni, azonban az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.
9.10.1. A Vállalkozó köteles figyelmeztetni a Megrendelőt, ha célszerűtlen, vagy szakszerűtlen utasítást ad. Ha a figyelmeztetés ellenére a Megrendelő az utasítását fenntartja, a Vállalkozó a feladatot a Megrendelő utasításai szerint, a Megrendelő kockázatára elláthatja.
9.10.2. A Vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
9.11. A Vállalkozó köteles a Megrendelő, avagy az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatóságok felhívására a kivitelezési tevékenységet azonnali hatállyal felfüggeszteni (a továbbiakban: leállás).
9.11.1. Amennyiben a leállás olyan okból következik be, melyért a Vállalkozó a felelős, köteles leállás esetén az állagmegóváshoz, baleset és életveszély elhárításához szükséges szakmailag indokolt intézkedéseket a Megrendelő utasítására elvégezni.
9.11.2. Amennyiben a leállás olyan okból következik be, melyért a Vállalkozó a felelős, úgy a leállás időtartama nem eredményezi a teljesítési határidő meghosszabbodását.
9.11.3. A leállásra okot adó körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően a Vállalkozó 5 munkanapon belül köteles a kivitelezést folytatni.
9.12. A Vállalkozó az építőipari kivitelezési tevékenységének feltételeit úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben valamely a teljesítésben rá tekintettel közreműködő személy ellen a Megrendelő kifogást
xxxx, úgy az érintett személy a teljesítésben a továbbiakban nem vesz részt, és ezen személyt azonos képesítésű és gyakorlattal rendelkező személlyel haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül pótolja.
9.13. A Vállalkozó köteles megóvni a munkaterületen már kiépített közműhálózatot, a jelen építési beruházással nem érintett épület szerkezeteket, területeket. A tervek, illetve a közműszolgáltatók előírásait betartva köteles úgy eljárni, hogy a közművek, a jelen építési beruházással nem érintett épület szerkezetek, területek megrongálódását megelőzze.
9.14. A Vállalkozó köteles a hatósági ellenőrzéseket lehetővé tenni, valamint intézkedni, hogy azokon a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó felelősségi körébe tartoznak, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok részt vehessenek.
9.15. A Vállalkozó köteles a kivitelezés ideje alatt esetlegesen felmerülő, a kivitelezéshez szükséges engedélyeket beszerezni, egyeztetéseket lefolytatni. A jelen pont szerinti kötelezettségének teljesítéséért a Vállalkozó külön díjazásra nem jogosult.
9.16. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy közreműködik az esetleges használatbavételi engedélyezési eljárásban. Jelen tevékenységéért a Vállalkozó további díjazásra nem jogosult.
9.17. Amennyiben harmadik személy a Megrendelővel szemben a Vállalkozó – avagy olyan személyek, akik tevékenységéért a Vállalkozó felelősséggel tartozik – olyan tevékenységével összefüggésben igényérvényesítéssel lép fel, amelyért Vállalkozó felelős, úgy a Vállalkozó köteles a Megrendelőt a kártérítés alól haladéktalanul mentesíteni, és tevékenységéért felelősséget vállalni.
9.18. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő által használt területeken, így a Munkaterületen is, zárt láncú video megfigyelő rendszer működik, melynek rögzített felvételeit a Megrendelő ellenőrzi.
9.19. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a kivitelezés helyszínén rá tekintettel tartózkodó személyek nem készítenek mások személyiségi jogait sértő kép-, videó-, vagy hangfelvételt.
10. KÖZÜZEMI KÖLTSÉGEK
10.1. A Felek megállapodnak abban, hogy a kivitelezéshez szükséges közüzemi szolgáltatások ellenértéke a Vállalkozót terheli. A Vállalkozó úgy nyilatkozik, hogy ezen költségeket ajánlatának megtételekor figyelembe vette.
10.2. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a kivitelezésének megkezdését megelőzően, a kivitelezéshez szükséges közművek tekintetében az almérőket saját költségén kiépíti, avagy kiépítteti az Ingatlanon, továbbá a kivitelezés során a felmerülő közműdíjfizetési kötelezettségének Megrendelő felé eleget tesz.
10.3. Vállalkozó munkavégzése során kizárólag az általa kiépített ideiglenes hálózatról – amelynek kiépítése ugyancsak Vállalkozót terheli – végezheti a kivitelezési munkákat.
10.4. Vállalkozó köteles az építkezés során felhasznált víz- és áramfogyasztáshoz szükséges hálózati csatlakozást és almérőket kiépíteni és a kivitelezés ideje alatt ezt használni.
10.5. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a kivitelezés sikeres műszaki átadás-átvételi eljárását követő 3 munkanapon belül az almérőket megszünteti.
11. TÖBBLETMUNKA ÉS PÓTMUNKA
11.1. Többletmunka alatt a kivitelezési dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tételt, illetve tételeket értik.
Többletmunkának minősül az olyan munka is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg. [Ptk. 6:244. § (1) bekezdés]
11.2. Pótmunka alatt a kivitelezési dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatételt, különösen tervmódosítás vagy előre nem látható körülmény miatt szükségessé váló munkát (amely szükséges ahhoz, hogy a rendeltetésszerű használatra alkalmas épület elkészüljön) értik. [Ptk. 6:244. § (2) bekezdés]
11.3. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Szerződés átalányáras szerződés, ennek értelmében az Épkiv. 3. § (9) bekezdése alapján többletmunka nem, csak pótmunka számolható el.
11.4. A Felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozó a Megrendelő felé írásban köteles kezdeményezni amennyiben pótmunka elvégzése válik szükségessé. A pótmunka megrendeléséről a Megrendelő dönt a Műszaki Ellenőr írásbeli, indokolással ellátott javaslata alapján.
11.5. A Felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozó a Megrendelő felé írásban köteles kezdeményezni, amennyiben pótmunka elvégzése válik szükségessé. A pótmunka elvégzésének szükségességét alátámasztó iratot a Vállalkozónak kell elkészítenie, mely minimálisan az alábbiakat tartalmazza:
- a pótmunka felmerülésének közvetlen előzményeit, indokait (szöveges munkarész);
- a Vállalkozó által javasolt műszaki megoldásra (szöveges munkarész, szükség esetén rajzi munkarésszel kiegészítve);
- a Vállalkozó által javasolt megoldás költségeire tételes árazott költségvetés.
11.6. Megrendelő a pótmunkára vonatkozó igényt akkor tekinti szabályszerűen bejelentettnek, amennyiben azt tartalmazza a 11.5. pontban foglaltakat.
11.7. A pótmunka megrendeléséről a Megrendelő dönt a Műszaki Ellenőr írásbeli, indokolással ellátott javaslata alapján.
11.8. A Felek megállapodnak, hogy a felmerült pótmunka értékét az alábbiak szerint állapítják meg:
11.8.1. a Vállalkozó ajánlatában szereplő tételes költségvetésében szereplő, és annak megfeleltethető tétel esetén az abban szereplő, egységre jutó munkadíj és anyagköltség,
11.8.2. a Vállalkozó ajánlatában nem szereplő tétel esetén TERC ETALON vagy a VIP programrendszer, vagy azzal egyenértékű program által megállapítható egységre jutó anyagköltség, a munkadíj vonatkozásában a Vállalkozó az ajánlatban szereplő, adott pótmunka munkanemhez kapcsolódó általános tételekhez kapcsoloódó rezsióradíjnál magasabbat nem alkalmazhat.
11.8.3. Amennyiben a pótmunka során felmerülő munkanem tekintetében Vállalkozó ajánlata nem tartalmazott valamely tételt, az annak tekintetében érvényesíteni kívánt rezsióradíj nem lehet magasabb a jogszabály szerinti rezsióradíjnál.
11.8.4. a Felek rögzítik, hogy az anyagköltségen felül a Vállalkozót megillető munkadíj minden esetben az építőiparban aktuálisan használatos 2860,- Ft minimális rezsióradíj összege.
11.9. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. A tartalékkeret felhasználására Megrendelő jóváhagyásával kerülhet sor.
11.10. A tartalékkeret nem használható fel olyan kivitelezési munkákra, amelyeket a közbeszerzési dokumentáció alapmennyiségre vonatkozó műszaki tartalma - mennyiségi kimutatás és tervdokumentációk - magában foglal és azt erre tekintettel az átalányáras szerződés alapján, a vállalkozói díj keretében köteles teljesíteni Vállalkozó. Többletmunka nem finanszírozható a tartalékkeret terhére. A szerződés teljesítéséhez nem szükséges munkák ellenértékére nem használható fel a tartalékkeret.
12. MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTEL, BIRTOKBAADÁS, UTÓ-
FELÜLVIZSGÁLAT
12.1. A kivitelezés befejezését követően az Épkiv. 32. §-ának megfelelően a Felek műszaki átadás-átvételi eljárást tartanak, amely magában foglalja többek között a megtekintést, a szemlét, a bejárást és ezek dokumentálását.
12.1.1. A Vállalkozó köteles írásban közölni a Megrendelővel és a Műszaki Ellenőrrel a Szerződésben foglaltak, a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint elvégzett építési munkálatok befejezésére vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését (készre jelentés), és ezen értesítés keltétől számított 15 (tizenöt) napon belüli időpontra javaslatot tenni a Megrendelőnek az átadás-átvételi eljárás lefolytatásának időpontjára.
12.1.2. A Felek – a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel – a műszaki átadás-átvétel konkrét időpontját közösen állapítják meg, tartamát legfeljebb 30 napban határozzák meg.
12.1.3. A Felek rögzítik, hogy amennyiben a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésére azért nem kerül sor, mert a Megrendelő az ahhoz szükséges feltételeket nem vagy nem a megfelelő időben biztosítja, úgy a Vállalkozó késedelme kizárt.
12.1.4. A műszaki átadás-átvételi eljárás során a Vállalkozónak – dokumentáltan – igazolnia kell, hogy a kivitelezés a szerződésben és annak mellékleteiben meghatározott követelményeknek, valamint a hatósági előírásoknak, továbbá az esetlegesen a Szerződés hatályba lépése után, az abban foglaltaknak megfelelően a Megrendelő által elrendelt módosításoknak megfelelően hiány- és hibamentesen elkészült.
12.1.5. A műszaki átadás-átvétel során a Megrendelő képviselője, a Vállalkozó Felelős Műszaki Vezetője és a Műszaki Ellenőr az építési helyszínt közösen bejárják, ennek során megtekintik a készre jelentett kivitelezést, és arról jegyzőkönyvet készítenek az Épkiv. 32. § (4)-(6) bekezdéseiben foglaltak szerinti tartalommal.
12.1.6. A Megrendelő csak hiány- és hibamentes teljesítés átvételére köteles. A Megrendelő olyan kisebb hibák, hiányok fennállása esetén, amelyek sem önmagukban, sem a kijavításukkal (pótlásukkal) járó munkák folytán a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák, a munka- és egészségvédelmet nem veszélyeztetik, az átadás-átvételt nem tagadhatja meg, az eljárást lefolytatja, a munkákat átveszi. Az átadás-átvételi eljárás során feltárt hibák, hiányok kijavítását, pótlását a Vállalkozó a Megrendelő által megjelölt időpontra köteles teljesíteni. A Megrendelő a szerződésszerű teljesítés igazolására, a számla befogadására a műszaki átadás-átvételi eljárás során rögzített hibák teljes körű kijavítását, hiányok pótlását követően köteles.
12.1.7. Sikertelen műszaki átadás-átvételi eljárás esetén a mennyiségi és minőségi hibák kijavítását követően a Megrendelő képviselője, a Vállalkozó Felelős Műszaki Vezetője és a Műszaki Ellenőr ismételten műszaki átadás-átvételi eljárást tartanak. A Felek a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjának meghatározására és a jegyzőkönyv vezetésére vonatkozó fenti előírásokat az ismételt műszaki átadás-átvételi eljárásra vonatkozóan is kötelesek alkalmazni.
12.1.8. A Szerződésben a Vállalkozó által a kivitelezés tekintetében vállalt kötelezettségek teljesítését a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárása jelenti. A műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásának a Felek azt tekintik,
ha a kivitelezést a Megrendelő elfogadja, és ezen tényt a jegyzőkönyvben rögzítik.
12.2. A sikeresnek minősülő műszaki átadás-átvételi eljárásról felvett jegyzőkönyv elkészítését és a felvonulási létesítmények elbontását, a Munkaterület teljes helyreállítását és a végszámla kiegyenlítését követően megtörténhet az Épvkiv. 33. §-ának megfelelően a birtokbavétel.
12.2.1. Sikeres műszaki átadás-átvétel esetén a Felek kötelesek a végszámla kiegyenlítését követően 15 (tizenöt) napon belül a birtokbaadási eljárást lefolytatni abban az esetben is, ha a létesítmény a Szerződéstől független ok(ok) miatt használatra még nem alkalmas.
12.2.2. A birtokbaadás során a Vállalkozó köteles az Épkiv. 33. § (1) és (3) bekezdése szerinti dokumentumokat a Megrendelő részére átadni 3 példányban papír alapon és elektronikus adathordozón.
12.3. A Felek megállapodnak abban, hogy a jótállási idő alatt évente utó-felülvizsgálati bejárást tartanak.
12.3.1. Az utó-felülvizsgálati bejárást a Megrendelő készíti elő, és meghívja arra a Vállalkozót, az eljárás megkezdését megelőzően legalább 15 nappal korábban. A Megrendelő által összeállított hibajegyzék a meghívó mellékletét képezi.
12.3.2. A Felek az utó-felülvizsgálati eljáráson tapasztaltakról jegyzőkönyvet vesznek fel, mely tartalmazza a Vállalkozó által elismert hibák kijavítására, hiányok pótlására vállalt határidőt.
13. A TELJESÍTÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐK IGÉNYBEVÉTELÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
13.1. A Vállalkozó a Szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt a Kbt. 138. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak szerint, a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglaltakra figyelemmel köteles igénybe venni, valamint a teljesítésbe bevonni az Alkalmasságot igazoló gazdasági szereplőket azzal, hogy a pénzügyi Alkalmasságot igazoló gazdasági szereplőre ezen szabályok nem vonatkoznak, a Kbt. 65. § (8) bekezdésében foglalt eltérő rendelkezések figyelembevételével.
13.2. Az Alkalmasságot igazoló gazdasági szereplők helyett más gazdasági szereplőnek a Szerződés teljesítésébe történő bevonására a Kbt. 138. § (2) bekezdése – amennyiben az adott Alkalmasságot igazoló gazdasági szereplő igénybevétele az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült, a Kbt. 138. § (4) bekezdése – szerinti feltételeknek megfelelő eljárást követően kerülhet sor, azzal, hogy a Megrendelő hozzájárulására csak írásban kerülhet sor.
13.3. A Vállalkozó a Szerződés teljesítéséhez a Szerződésben és a Kbt. 138. § (1) bekezdésének második mondatában foglalt korlátozások – miszerint az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át – betartásával jogosult Alvállalkozó(k) igénybevételére. A Vállalkozó tudomással bír a Kbt. 138. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésről, amely szerint a teljesítésben részt vevő Alvállalkozó nem vehet igénybe saját teljesítésének 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt, egyben vállalja, hogy ezt a korlátozást a velük kötött szerződésben érvényesíti. A Vállalkozó vállalja, hogy az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése által előírt rendelkezést (mely szerint Alvállalkozó igénybevétele esetén az Alvállalkozóval kötött szerződésben az Alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10
%-át elérő biztosítékot köthet ki) betartja.
13.4. A Vállalkozó köteles a Szerződés hatályba lépésekor írásban bejelenteni a Megrendelőnek a Szerződés teljesítésébe bevonni kívánt, a Közbeszerzési Eljárásban addig nem megjelölt Alvállalkozó(ka)t, mely bejelentésben köteles nyilatkozni arról, hogy az Alvállalkozó(k) nem áll(nak) az ajánlati felhívásban meghatározott kizáró okok hatálya alatt.
13.5. A Vállalkozó köteles a Szerződés teljesítésébe annak folyamán bevonásra kerülő Alvállalkozó(k) előzetes, az adott Alvállalkozó teljesítését megelőző bejelentésére a Szerződés 13.4. pontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával.
13.6. A Vállalkozó a jogosan igénybe vett Alvállalkozók tevékenységéért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el.
13.7. Amennyiben a Vállalkozó jogosulatlanul vesz igénybe Alvállalkozót (a Felek ilyennek tekintik. ha a Vállalkozó nem jelenti be a teljesítésbe bevonásra kerülő Alvállalkozót), felelős minden kárért amely annak igénybevétele nélkül nem következett volna be.
13.8. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződésben foglalt kötelezettségeket a teljesítésben rá tekintettel közreműködő valamennyi személlyel betartatja.
14. A VÁLLALKOZÓI DÍJ, FEDEZET, ÉS TARTALÉKKERET
14.1. A Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó a kivitelezési munkák szerződésszerű teljesítésének ellenértékeként az árajánlatában meghatározott fix átalányáras vállalkozói díjra jogosult, amely a teljes nettó ellenszolgáltatás összegét (a kivitelezési munkák ellenértékét) és a teljes nettó ellenszolgáltatás 8 %-ának megfelelő összegét (továbbiakban: tartalékkeret) tartalmazza együttesen.
14.2. A kivitelezési feladatok tartalékkerettel növelt ellenértéke mindösszesen […] Ft + ÁFA azaz […] forint + ÁFA. A fenti díjból […] Ft + ÁFA azaz […] forint + ÁFA a műszaki leírásban meghatározott kivitelezési feladatok ellenértéke, […] Ft + ÁFA azaz […] forint + ÁFA a tartalékkeret összege.
14.3. A Felek rögzítik, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142.
§. (1) bekezdés b) pontja alapján az általános forgalmi adó megfizetésére a Megrendelő köteles.
14.4. A Felek rögzítik, hogy a 14.1. pontban rögzített vállalkozói díj megállapításának alapjául a Közbeszerzési Eljárás dokumentumai között a Vállalkozó részére rendelkezésre bocsátott árazatlan költségvetési kiírás szolgált.
14.5. A vállalkozói díj a Vállalkozónak valamennyi, a Szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségét magában foglalja.
14.6. A Megrendelő úgy nyilatkozik, hogy a vállalkozói díj fedezete a Felsőoktatási Struktúraváltási Alap által 2016. évben folyósított támogatás terhére rendelkezésére áll a Szerződés megkötésekor
14.7. A Felek megállapodnak abban, hogy a tartalékkeret kizárólag a Szerződésben meghatározott pótmunka elvégzéséhez használható fel a Szerződés 11. pontjában rögzített feltételek szerint.
15. TELJESÍTÉSIGAZOLÁS ÜTEMEZÉSE
15.1. A Megrendelő köteles a Vállalkozó teljesítését megvizsgálni, amennyiben az szerződésszerű, kiállítani a teljesítésigazolást és eljuttatni azt a Vállalkozó részére, a teljesítéstől vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételéről számított 15 napon belül,
vagy nyilatkozni a teljesítés elismerésének megtagadásáról a Kbt. 135. § (1) bekezdése szerint.
15.2. A kivitelezési feladatok tekintetében a teljesítés igazolására külön íven kerül sor az alábbiak szerint:
15.2.1. A Megrendelő a Műszaki Ellenőr bevonásával a Szerződés hatálybalépésétől számított 45. napon, a Vállalkozó teljesítését az megvizsgálja, és amennyiben a teljesítés szerződésszerű, a kivitelezés Műszaki Ellenőr által igazolt ténylegesen megvalósult mértékének megfelelően kiállításra kerül a teljesítésigazolás (első teljesítésigazolás). A Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Szerződés hatálybalépésétől számított 45. napot megelőzően a kivitelezésének ténylegesen megvalósult mértéke eléri az 50%-ot, és a Műszaki Ellenőr annak szerződésszerűségét igazolja, úgy ezen időpontban kerül kiállításra az első teljesítésigazolás.
15.2.2. A Megrendelő a Műszaki Ellenőr bevonásával a 4.1. pontban meghatározott teljesítési véghatáridő utolsó napján, avagy előteljesítés esetén az előteljesítés napján, Vállalkozó teljesítését megvizsgálja és amennyiben a teljesítés szerződésszerű, a kivitelezés Műszaki Ellenőr által igazolt hiba és hiánymentes teljesítésének megfelelően kiállításra kerül az utolsó teljesítésigazolás.
15.3. A Megrendelő az Ávr. 57. §-a szerinti teljesítésigazolásra […] jelöli ki. A Felek rögzítik, hogy a Megrendelő jogosult a teljesítés igazolására kijelölt személyt egyoldalúan megváltoztatni, amely módosítást a Felek nem tekintik a Szerződés módosításának.
15.4. Felek megállapodnak abban, hogy a teljesítésigazolás kiállításához Vállalkozó köteles Megrendelő részére átadni az adott teljesítési időszakban beépített építési termékek teljesítménynyilatkozatát, megfelelőség-igazolását, a hulladék-nyilvántartó nyomtatványokat, az elkészült vizsgálatok jegyzőkönyveit, a minőségirányítási és - biztosítási dokumentációt, a Felelős Műszaki Vezető(k) elkészült és leigazolt munkarészekre vonatkozó nyilatkozatait, a megvalósítási terv alapját képező változáskövető tervpéldányokat, melyeken a tervezői művezetést végző tervezők ellenjegyzése is szerepel.
15.5. Amennyiben a teljesítésbe Alvállalkozó kerül bevonásra, úgy a Vállalkozó a Korm. rend. 32/A § (1) bekezdés b) pontjában rögzítettek szerint, legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozik, hogy Alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak a vállalkozói díjból, egyidejűleg felhívja Alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat.
16. FIZETÉSI ÜTEMEZÉS
16.1. Felek rögzítik, hogy a Kbt. 135. § (7) bekezdése alapján a Vállalkozó jogosult a Szerződés hatályba lépését, követően, de legkésőbb a kivitelezési részhez tartozó Munkaterület átadásakor a tartalékkeret és az általános forgalmi adó nélkül számított vállalkozói díj 5 %- ának megfelelő értékű előlegbekérő kiállítására és benyújtására a Megrendelő részére.
16.1.1. A Megrendelő köteles az előlegbekérőben foglalt ellenszolgáltatást az előlegbekérő beérkezésétől (azaz legkésőbb az adott Munkaterület átadásától számított) számított 15 napon belül kiegyenlíteni banki átutalás útján.
16.1.2. A Vállalkozó köteles az előleg számláján történt jóváírását követően annak értékéről 5 napon belül kiállítani a számlát, és azt eljuttatni a Megrendelő számára. A Vállalkozó az előleggel az 1. részszámlában köteles elszámolni.
16.2. A vállalkozói díj kifizetésére, figyelemmel a Szerződés 15. pontjában foglaltakra – a teljesítésigazolás birtokában – kerülhet sor. A Vállalkozó a kivitelezés Műszaki Ellenőr által igazolt ténylegesen megvalósult mértékének (százalékának) megfelelő, vállalkozói díj
ténylegesen megvalósult mértékéhez igazodó részletről jogosult 3 (három) darab rész-, illetve 1 (egy) darab végszámlát kiállítani a tartalékkeret és az általános forgalmi adó nélkül számított nettó szerződéses összeg 25, 50 és 75%-át elérő készültségi fok, valamint az átadás-átvételi eljárás éezárását követően. Az első részszámla összegét az esetlegesen igénybevett előleg összege csökkenti. Megrendelő a számlák ellenértékét köteles 15 napon belül kiegyenlíteni.
16.2.1. Amennyiben a teljesítésbe Alvállalkozó(k) került(ek) bevonásra úgy a számlákban részletezni kell az alvállalkozói teljesítés, valamint a vállalkozói teljesítés mértékét.
16.2.2. Megrendelő a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét tizenöt napon belül átutalja Vállalkozónak.
16.2.3. Vállalkozó haladéktalanul kiegyenlíti az Alvállalkozó(k) számláit, illetve az Alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az Alvállalkozót megillető díj egy részét visszatartja.
16.2.4. Vállalkozó átadja az átutalások igazolásainak másolatait, vagy az Alvállalkozó(k) köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát Megrendelőnek annak érdekében, hogy Megrendelő megállapíthassa, hogy Vállalkozó jogszerűen nem fizette ki a teljes összeget Alvállalkozó(k)nak.
16.2.5. Vállalkozó által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét Megrendelő tizenöt napon belül átutalja Vállalkozónak, amennyiben Vállalkozó az Alvállalkozóval szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A.
§-ára is tekintettel teljesítették.
16.2.6. Amennyiben Vállalkozó az Alvállalkozó(k) felé fennálló fizetési kötelezettségét nem teljesíti, avagy ezt nem igazolja Megrendelő felé, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét Megrendelő őrzi, amíg Vállalkozó a 16.2.3.-16.2.4.. pont szerinti kötelezettségeinek eleget nem tesz.
16.3. A Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a tartalékkeret terhére pótmunka kerül megrendelésre, úgy az annak ellenértékéről kiállított számlát a Vállalkozó a végszámlával egyidejűleg jogosult kiállítani.
17. SZÁMLÁZÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
17.1. Felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozó – a teljesítésigazolásoknak és a 9.1. pontban rögzített szakmai pénzügyi ütemtervnek megfelelően – a műszaki leírásban meghatározottak szerint köteles a számláit kiállítani, és azokon feltüntetni a Projekt azonosítószámát. A teljesítésigazolás minden esetben a számla mellékletét képezi.
17.2. A Vállalkozó számláit az alábbi névre és címre állítja ki: Semmelweis Egyetem, 1085 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.
17.3. A fentieknek megfelelően a számla kötelező mellékletét képezi teljesítésigazolás. A kiállított számlának mindenesetben meg kell felelnie a vonatkozó adójogszabályoknak.
18. FIZETÉSI FELTÉTELEK
18.1. A számlák kifizetése a Korm. rend. alapján a számla a Megrendelőhöz történő beérkezésétől számított 15 naptári napon belül történik, amennyiben a számla kiállítása megfelel a hatályos jogszabályokban és a Szerződésben foglaltaknak. A számla ellenértékét a Megrendelő köteles a Vállalkozó számlán megjelölt, ilyen megjelölés hiányában a Szerződésben rögzített számú bankszámlájára átutalással megfizetni.
18.2. A Megrendelő jogosult az esedékes ellenértékbe beszámítani a Szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő, a Vállalkozóval szemben fennálló, a Vállalkozó által elismert, egynemű és lejárt követelését a Kbt. 135. § (6) bekezdése alapján.
18.3. A számla késedelmes kiegyenlítése esetén a Vállalkozó jogosult Ptk. 6:155 § (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat felszámítására.
18.4. Amennyiben a számla nem felel meg a vonatkozó jogszabályokban rögzítetteknek, vagy nem a fentieknek megfelelően kiállított, vagy eltérő helyen benyújtott, úgy nem fogadható be, ezekben az esetekben a Megrendelő fizetési késedelme kizárt.
19. A SZERZŐDÉSSZERŰ TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI
19.1. Jótállás
A Vállalkozót teljesítése tekintetében a következő jótállási kötelezettségek terhelik:
19.1.1. A Munkaterület a Megrendelő birtokába történő visszaadásától számított […] hónap jótállást vállal az ajánlatában foglaltaknak megfelelően,
19.1.1.1. hogy az Ingatlan általa felújított részeinek minősége, a felhasznált anyagok, a létesítmény szerkezete a kivitel szempontjából az érvényes magyar szabványoknak és előírásoknak megfelel, valamint, hogy az a szerződéses cél elérését maradéktalanul biztosítja;
19.1.1.2. az építészeti munkák szakszerű és hibátlan elvégzéséért, a vonatkozó szabványok és előírások betartásáért;
19.1.1.3. a valamely beépítésre kerülő vagy a Vállalkozó által létrehozott termék vonatkozásában jogszabály által a jelen pontban meghatározottaktól eltérően meghatározott jótállási idő esetén a jogszabályi rendelkezés irányadó.
19.1.1.4. a valamely beépítésre kerülő termék vonatkozásában a termék gyártója, az eladási lánc más, a Vállalkozót megelőző szereplője vagy a Vállalkozó által vállalt, a jelen pontban meghatározottnál kedvezőbb jótállási időtartam esetén a Vállalkozó köteles azt a Megrendelő részére biztosítani.
19.1.2. Amennyiben az Ingatlan egésze, vagy annak egy része a jótállási idő alatt a Vállalkozó jótállási kötelezettsége alá tartozó hiányosságok miatt nem üzemel rendeltetésszerűen, az előzőekben meghatározott jótállási idő az érintett részt illetően meghosszabbodik azzal az időtartammal, amely alatt az a rendeltetésszerű használatra ismételten alkalmassá nem vált.
19.1.3. A Megrendelő köteles a jótállási idő alatt felmerült, vagy fellépő és a jótállás körébe tartozó hibákat, hiányosságokat azok észlelése után haladéktalanul írásban a Vállalkozó tudomására hozni és egyben felhívni a Vállalkozót, hogy jótállási kötelezettségének tegyen eleget. Ezen kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből eredő kárért a Megrendelő felelős.
19.1.4. A Vállalkozó köteles az értesítés alapján – annak kézhezvételétől számított 72 (hetvenkettő) órán belül – a helyszínen felvonulni és a hibát, hiányosságokat haladéktalanul kiküszöbölni, illetve kijavítani a Megrendelő által megadott határidőre.
19.1.5. Amennyiben a Vállalkozó a szükséges intézkedéseket 5 (öt) napon belül nem teszi meg, vagy ezen intézkedések nem vezetnek megfelelő eredményre, a Megrendelő jogosult a hibákat, hiányosságokat a Vállalkozó kockázatára és költségére kiküszöbölni és a garanciákat igénybe venni.
19.1.6. A Vállalkozó jótállási kötelezettsége nem terjed ki a természetes elhasználódásából, a rendeltetésellenes vagy hanyag kezelésből, üzemeltetésből, rongálásból, vagy bármely olyan egyéb behatásból eredő hibára vagy hiányosságra, amely miatt jelen szerződés vagy jogszabály alapján a Vállalkozót felelősség nem terheli. Mentesül a Vállalkozó jótállási kötelezettsége alól, ha a meghibásodás a Megrendelő, vagy az általa megbízott harmadik személy által végzett átalakítási, átszerelési vagy egyéb tevékenységéből ered.
19.1.7. Amennyiben a hiba, hiány kiküszöbölése csere útján történik, a Vállalkozó kérésére a Megrendelő a kicserélt elemeket, tartozékokat, stb. a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja. Ezen kicserélt elemek tekintetében a Vállalkozó jótállási kötelezettsége a cserét követő naptól újrakezdődik.
19.2. Kötbér
A Vállalkozó arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, késedelmesen vagy nem teljesít, kötbér fizetésére kötelezi magát.
19.2.1. Késedelmi kötbér:
19.2.1.1. A Vállalkozó késedelmesen teljesít:
- ha a Szerződésben valamint a Megrendelő által megállapított teljesítési határidő bármely, jelen Szerződés szerinti kivitelezési feladat vonatkozásában eredménytelenül eltelt.
- más esetekben, ha kötelezettségét a Megrendelő felszólítására (a Megrendelő által megjelölt határidőn belül) nem teljesíti.
19.2.1.2. Vállalkozó köteles megtéríteni Megrendelőnek a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha az Vállalkozó bizonyítja, hogy a késedelmet ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. (Ptk. 6:142. §). Vállalkozó jelen Szerződés szerinti kötelezettsége teljesítésének felelős késedelme esetén a Megrendelő késedelmi kötbérre jogosult.
19.2.1.3. A késedelmi kötbér összege: a teljesítési véghatáridő tekintetében a tartalékkeret és az általános forgalmi adó nélkül számított vállalkozói díj 1 %- ának megfelelő összeg minden késedelemmel érintett naptári napra, de a maximális összege nem lehet több, mint 20 napi érték;
19.2.1.4. A Felek rögzítik, hogy amennyiben a Vállalkozó késedelme a 20 napot meghaladja, azt olyan körülménynek tekintik, ami alapján a Megrendelőnek a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnik és azonnali hatállyal felmondhatja a Szerződést, avagy attól elállhat.
19.2.2. Teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér (a továbbiakban: Meghiúsulási Kötbér):
19.2.2.1. A Vállalkozó Meghiúsulási Kötbér megfizetésére köteles, amennyiben a kivitelezési tevékenység a Vállalkozó hibájából végleg meghiúsul, illetve amennyiben a Vállalkozó késedelmére, vagy súlyos szerződésszegésére tekintettel a Megrendelő részéről érdekmúlás következik be (19.2.1.4. pont).
19.2.2.2. A Felek rögzítik, hogy amennyiben a Megrendelő a Kbt. 143. § (2)-
(3) bekezdéseiben előírt felmondási kötelezettség teljesítésére kényszerül, a Szerződést a Felek meghiúsultnak tekintik.
19.2.2.3. A Szerződés meghiúsulása esetén a Meghiúsulási Kötbér összege kötbér összege a tartalékkeret és az általános forgalmi adó nélkül számított vállalkozói díj 30%-ának megfelelő összeg.
19.2.3. A Megrendelő a kötbér, illetőleg egyéb kárigényéről köteles haladéktalanul írásban értesíteni a Vállalkozót.
19.2.4. A Vállalkozó által elismert kötbérek a felmerülésükkor esedékes, lejárt pénzkövetelésnek minősülnek. A Megrendelő kötbérigényről szóló írásbeli nyilatkozata után a Vállalkozó haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül írásban köteles nyilatkozni annak elismeréséről vagy az elismerés megtagadásáról. Az elismert kötbérigények a Vállalkozó által kiállított esedékes számla ellenértékéből azonnal levonásra kerülnek úgy, hogy azokat a Vállalkozó köteles az általa kiállított számlában levonásba helyezni. A Megrendelő a kötbérigényét a beszámításon kívül jogosult más módon is érvényesíteni.
19.2.5. A kötbér érvényesítése nem érinti a Megrendelőnek a kötbér összegét meghaladó kárigényét és a szerződésszegésből eredő igényeit. A Megrendelő jogosult azokat a polgári jog szabályai szerint érvényesíteni.
19.3. A Megrendelő tájékoztatja a Vállalkozót, hogy a Kbt. 142. § (5) bekezdés értelmében a Megrendelő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, amennyiben a Vállalkozó szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, és ez a Szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a Szerződés szerint alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a Vállalkozó olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a Szerződés lehetetlenülését okozta. Tájékoztatja továbbá arról is, hogy a Kbt. 142. § (6) bekezdés értelmében a Megrendelő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni a Vállalkozó szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit. A Vállalkozó a Szerződés aláírásával beleegyezik a jogszabályban előírt adatok ilyen esetekben történő továbbításához.
20. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, MEGSZÜNTETÉSE
20.1. A Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés kiegészítése, módosítása előzetes egyeztetést követően csak írásban érvényes, figyelemmel a Kbt. 141. §-ában foglaltakra. Amennyiben a Szerződésben foglalt valamely rendelkezés érvénytelen, vagy azzá válik, az a Szerződés egészére nem hat ki. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Szerződés érvénytelenné vált rendelkezéseit a gazdaságilag elérni kívánt célhoz legközelebb álló szabállyal pótolják.
20.2. A Szerződés rendes felmondással nem szüntethető meg.
20.3. A Szerződés megszűnik annak mindkét Fél által történő teljesítésével, figyelemmel a Szerződés 4. pontjában foglaltakra is.
20.4. A Szerződés felmondással, azonnali hatállyal történő megszüntetése a következők szerint lehetséges:
20.4.1. A Megrendelő köteles a Szerződés megszüntetésére a Kbt. 143. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott esetekben.
20.4.2. Bármely fél jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani – illetve ha ezen időpontig még teljesítés nem történt a Szerződéstől elállni – a másik fél olyan súlyos szerződésszegése esetén, amely következtében tőle a Szerződés teljesítése már nem elvárható.
20.4.3. Megrendelő jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani – illetve ha ezen időpontig még teljesítés nem történt a Szerződéstől elállni –amennyiben Vállalkozó tevékenysége a Projekt eredményes befejezését veszélyezteti.
20.4.4. A Szerződés 19.2.1.4. pontjában meghatározott esetben.
20.4.5. A Vállalkozó fizetésképtelenné válik, csőd- vagy felszámolási eljárást kezdeményeznek ellene, illetve végelszámolását határozza el; kivéve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 11. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltakat; a Vállalkozó érdekkörében olyan körülmény merül fel, amely a Szerződés teljesítését meghiúsíthatja,
20.4.6. a Vállalkozóra tekintettel a teljesítésben résztvevő személyek nem rendelkeznek érvényes munkavállalói engedéllyel, munkaszerződéssel.
20.5. A Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Szerződés azonnali hatállyal megszüntetésre kerül, úgy a felmondás kézhezvételétől számított 20 napon belül közösen állapot felvételi jegyzőkönyvet vesznek fel, Vállalkozó a Munkaterületet a Megrendelő részére visszaadja és a Munkaterület visszaadásától számított 15 napon belül egymással elszámolnak. A Szerződés azonnali hatályú felmondása esetén a Vállalkozó a Szerződés megszűnése (az erről szóló értesítés kézhezvétele, illetve a kézbesítési vélelem beállta) előtt már szerződésszerűen teljesített feladatok szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.
20.6. A szerződésszegésért felelős Fél köteles a másik Xxxxxx az ebből eredő kárát a polgári jog szabályai szerint megtéríteni.
21. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE, KAPCSOLATTARTÁS, KÉZBESÍTÉS
21.1. A Felek a Szerződés teljesítése során kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. A Felek kötelesek a másik felet minden olyan tényről, információról tájékoztatni, amely jelen szerződés megfelelő teljesítésére hatással lehet. Az együttműködés magában foglalja a folyamatos információcserét, a szükségszerű tájékoztatást, egyeztetéseket, konzultációkat. A Felek jelen együttműködési kötelezettségük elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből eredő kárért teljes anyagi felelősséggel tartoznak.
21.2. A Xxxxx kötelezettséget vállalnak arra, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy tárgyalások útján, mediátori közreműködés igénybe vétele nélkül rendezzenek minden olyan nézeteltérést vagy vitát, amely közöttük a Szerződés keretében, vagy a Szerződéssel kapcsolatban merül fel. Minden felmerülő, a Szerződés teljesítését akadályozó körülményről a Felek kölcsönösen kötelesek egymást tájékoztatni.
21.3. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt az ok feltüntetésével, és a várható késedelem megjelölésével minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a teljesítés eredményességét, vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti. Az akadályközlés a szerződés szerinti teljesítési határidőt nem módosítja, a Megrendelőnek a késedelmes teljesítésből eredő törvényes és szerződésen alapuló jogait nem érinti. A haladéktalan értesítés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó felelős.
21.4. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a vonatkozó jogszabályok szerinti illetékes ellenőrző szervezetek feladat- és hatáskörüknek megfelelően a szerződést és annak teljesítését ellenőrizhetik, s részükre a jogszabály szerinti információ megadása üzleti titokra hivatkozással sem tagadható meg. Az illetékes ellenőrző szervek ellenőrzése, helyszíni vizsgálata esetén a Vállalkozó köteles minden segítséget a Megrendelő részére megadni, a helyszíni vizsgálaton – felkérés esetén – jelen lenni az ellenőrzés hatékonysága és a Megrendelő ezirányú kötelezettségeinek megfelelő teljesítése érdekében.
21.5. A Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés teljesítése során megtett értesítéseiket, nyilatkozataikat kizárólag írásban (személyes átadás útján, postai úton, e-mailen, faxon), a kijelölt kapcsolattartók útján juttatják el a másik fél számára.
21.6. Amennyiben a nyilatkozat a Szerződés tartalmát érinti, akkor azt átvételi elismervénnyel igazolt közvetlen átadás vagy a másik félnek a Szerződésben meghatározott székhelyére címzett, tértivevényes ajánlott levél útján kell kézbesíteni.
21.7. A Szerződés teljesítésével kapcsolatos ügyintézésre és kapcsolattartásra, valamint nyilatkozattételre jogosult személyek:
21.7.1. Megrendelő részéről:
Név: […]
Értesítési cím: […] Telefon: […]
E-mail: […]
21.7.2. Vállalkozó részéről:
Név: […]
Értesítési cím: […] Telefon: […]
E-mail: […]
21.7.3. A Felek kötelesek a kapcsolattartó személyében és/vagy a kapcsolattartásra használt elérhetőségekben bekövetkező változást haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül jelezni a másik fél irányába.
21.7.4. A Felek megállapodnak abban, hogy a kapcsolattartó személyének, illetőleg a kapcsolattartásra használt elérhetőségnek a módosulása nem jelenti a Szerződés módosítását.
21.8. A Felek megállapodnak abban, hogy az értesítéseket a következők figyelembevételével tekintik közöltnek:
21.8.1. A személyesen átadott irat, átvételi igazolás ellenében történő átadás esetében az átadás időpontjában.
21.8.2. E-mail formájában az olvasási visszaigazolás fejlécében jelzett időpontban, amennyiben az időpont munkaidőn kívüli, a következő munkanapon, de legkésőbb az elküldést követő második munkanapon.
21.8.3. Postai úton történő továbbítás esetén
21.8.3.1. A dokumentum átvételének tértivevényen jelölt napján.
21.8.3.2. Amennyiben a tértivevényes levél kézbesítésének kétszeri megkísérlése eredményeként a levél „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz, úgy a Felek a levelet kézbesítettnek tekintik a másodszori kézbesítés megkísérlését követő 5. munkanapon.
21.8.4. Amennyiben a küldemény átvételét a fél megtagadja, azt a megtagadás napján a Felek kézbesítettnek tekintik.
22. TITOKTARTÁS
22.1. A Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés megkötése és teljesítése során megismert adatok és információk üzleti titoknak minősülnek. A Felek ezen adatokat, tényeket csak a másik fél írásbeli engedélye alapján jogosultak nyilvánosságra vagy harmadik személy(ek) tudomására hozni, illetőleg bármely más módon hasznosítani.
22.2. A Felek rögzítik, hogy a titoktartási kötelezettség időben korlátlanul, a Szerződés megszűnését követően is fennáll (elévülés kizárása).
22.3. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, melyek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli. A Felek tudomásul veszik, hogy a Szerződés
– a Kbt. szerinti esetleges korlátozásokkal – nyilvános, tartalma közérdekű adatnak minősül, aminek kiadása nem tagadható meg.
23. VIS MAIOR
23.1. A vis maior olyan, a Feleknek fel nem róható, akaratuktól, cselekedeteiktől, mulasztásuktól és eljárásuktól egyébként függetlenül bekövetkező, elháríthatatlan esemény, mint például háború, polgári felkelés, munkabeszüntetés, természeti katasztrófa vagy más elháríthatatlan szükséghelyzet, amely számottevő módon akadályozza vagy lehetetlenné teszi a vállalt szolgáltatás teljesítését.
23.2. A vis maior események által érintett Xxxxx kötelesek írásban a lehetőséghez képest azonnal értesíteni egymást az ilyen esemény bekövetkezéséről és megszűnéséről, valamint annak fennállása alatt az azzal kapcsolatos valamennyi lényeges körülményről. Az ennek elmulasztásából eredő kár a mulasztó felet terheli. Mindkét Fél – amennyiben ésszerűen lehetséges – a vis maior ideje alatt mindent megtesz a kötelezettségei teljesítésének folytatása érdekében.
23.3. Ha a vis maior esemény következtében a Vállalkozó nem tudja a Szerződés szerinti kötelezettségét teljesíteni és a körülmények hosszantartó, vagy előre meg nem határozható elhúzódása miatt a Megrendelő teljesítéshez fűződő érdeke megszűnik, a Megrendelő jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani a Vállalkozóhoz küldött írásbeli értesítéssel.
23.4. Ha a vis maior nem teszi lehetetlenné a Szerződés teljesítését, de késlelteti azt: a teljesítési határidő meghosszabbodik a vis maior okozta késedelem időtartamával.
24. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
24.1. A Kbt. 136. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy nem fizet, illetve számol el a Szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.
24.2. A Kbt. 136. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi, és a Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.
24.3. A Kbt. 142 § alapján az ajánlatkérő köteles dokumentálni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat, ennek keretében köteles ellenőrizni és dokumentálni azon szerződéses kötelezettségek teljesítését, amelyeket a közbeszerzési eljárásban az értékelés során figyelembe vett, valamint minden, a szerződésben foglaltaktól eltérő teljesítést, annak okait és - adott esetben - a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítését.
A 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek megsértését valósítja meg az ajánlatkérőként szerződő fél részéről a szerződésszegésből eredő igények érvényesítésének elmaradása (ide nem értve a felmondás vagy elállás jogának gyakorlását), ha
a) a szerződésszegés olyan kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradásával valósul meg, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelése során figyelembe vett; vagy
b) a szerződésszegés eredményeként a teljesítés a szerződés tartalmától olyan mértékben tér el, amely - ha a felek szerződésüket így módosították volna - szerződésmódosításként a 141.
§ (6) bekezdése szerint lényeges módosításnak minősülne.
24.4. A Felek kijelentik, hogy jogképes jogi személyek, ügyleti képességük a Szerződés megkötésére kiterjed, jogaikat és kötelezettségeiket képviselőik útján gyakorolják, a Szerződés megállapodásuk valamennyi feltételét tartalmazza.
24.5. A Felek képviseletében eljáró személyek kijelentik, hogy személyes joguk szerint jogképesek és cselekvőképesek, a jognyilatkozat megtételére, a jogi személy képviseletére jogosultak, a Szerződés aláírásához szükséges felhatalmazásokkal rendelkeznek. a Vállalkozó képviselője az Ávr. 50. § (1a) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítéséhez kijelenti, hogy a Vállalkozó átlátható szervezetnek minősül.
24.6. A Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Magyarországon hatályos jogszabályok, kiemelten a Kbt. és a Ptk. rendelkezései az irányadóak.
24.7. Felek rögzítik, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében nem vesznek igénybe mediátori közreműködést, illetve jogvitájukat nem terjesztik eseti vagy állandó választott bíróság elé.
24.8. A Kbt. 136.§ (2) bekezdése alapján külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a Szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
24.9. A Szerződés hat eredeti példányban készült, melyből négy példány átvételét a Megrendelő, két példány átvételét a Vállalkozó az aláírással visszavonhatatlanul nyugtázza és elismeri.
MELLÉKLETEK:
1. sz. melléklet: Felolvasólap
2. sz. melléklet: (A nem magyarországi adóilletőségű Vállalkozó esetében) A Kbt. 136. § (2) szerinti meghatalmazás
3. sz. melléklet: Vállalkozó felelősségbiztosítási kötvénye
4. sz. melléklet: Átláthatósági nyilatkozat
Budapest, 2018. …………. „…..”. Budapest, 2018. „….”:
A Megrendelő részéről: …………………………………….. Xx. Xxxxx Xxxxxx kancellár Semmelweis Egyetem Megrendelő A Megrendelő pénzügyi ellenjegyzőjének aláírása: Budapest, 2018. … hó … napján: ....................…........................ gazdasági főigazgató A Megrendelő jogi ellenjegyzőjének aláírása: Budapest, 2018. … hó … napján: | A Vállalkozó részéről: …………………………………….. |
....................…........................
jogtanácsos