TARTALOMJEGYZÉK
e-PILLÉR
otthonbiztosítás
feltételek
TARTALOMJEGYZÉK
Ügyféltájékoztató 3
Biztosítási fogalomtár 10
Általános Feltételek 12
Különös Feltételek 21
1. melléklet – Záradékok 34
2. számú melléklet – Védelmi szintek, és a hozzájuk tartozó térítési értékhatárok 35
3. számú melléklet – Az e-Pillér Otthonbiztosítás fedezetei 37
4. számú melléklet – A biztosítási díj megállapításának feltételei és módja 38
5. számú melléklet 39
1
2
e-Pillér Otthonbiztosítás Ügyféltájékoztató
Általános információk
Megtiszteltetésnek tekintjük, hogy Társaságunkat tün- tette ki bizalmával. Céljaink között szerepel, hogy ügy- feleinket pontosan és részletesen tájékoztassuk, ezért szeretnénk szerződésével kapcsolatosan néhány alap- vető információt röviden összefoglalni.
Kérjük, alaposan olvassa el az Ügyféltájékoztatót, to- vábbá az Általános és Különös Feltételeket, majd ezek ismeretét erősítse meg az ajánlat aláírásával.
A biztosítási szerződés tartama, a kockázatviselés kezdete
A biztosítási szerződés tartama határozatlan. A biztosí- tás a kockázatvállalás kezdetének időpontjától, legko- rábban az ajánlat aláírását követő nap 0. órájától a szer- ződés díjjal rendezett utolsó napjának 24. órájáig tart. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat a e-Pillér Otthonbiztosítás Általános Feltételei tartalmazzák.
A díjfizetés
A díjfizetés postai készpénz-átutalási megbízás, cso- portos beszedési megbízás alapján vagy banki átuta- lással történhet, amely a díjfizetés tartama alatt meg- változtatható a Biztosítóhoz írásban benyújtott nyilat- kozat alapján. A díjfizetés havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakoriságú lehet. A díjfizetés gyakorisága a biztosítási évfordulón változtatható meg, a Biztosítóhoz előzetesen benyújtott írásbeli kérelem alapján.
Biztosítási esemény
Biztosítási esemény az a biztosítási szerződés feltéte- leiben a Biztosító által meghatározott olyan jövőbe- ni esemény, amelynek bekövetkezésekor a Biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.
A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem vo- natkozik azokra a káreseményekre, amelyeket a biztosítási szerződés különös feltételeiben nem nevesítettek, illetve amelyek az Általános vagy Különös Feltételek kizárásaiban szereplő okok- ra vezethetők vissza.
Az e-Pillér Otthonbiztosítás fedezete az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki: | |
Tűz | Idegen tárgy rádőlése |
Villámcsapás | Földrengés |
Robbanás | Árvíz |
Vihar | Üvegtörés a biztosítási összeg 2%-ig |
Jégeső | Vezetékes vízkár |
Hónyomás | Betöréses lopás |
Felhőszakadás | Betöréses rablás, rablás és kifosztás |
Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina) | Betöréses lopás vagy kísérlete közben okozott rongálási károk |
Ismeretlen építmény/üreg beomlása | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása |
Idegen jármű ütközése | Járulékos költségek térítése a biztosítási összeg 2%-ig |
Légi jármű és rakományainak ütközése | Felelősségi károk |
Kérjük, hogy ezen biztosítási események pontos definícióját, valamint a biztosítási szolgáltatás körébe tartozó meghatározásokat figyelmesen olvassa el az e-Pillér Otthonbiztosítás Általános és Különös Feltételeiben.
A biztosítási szolgáltatás
A Biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a kockázatviselés helyén bekövetkező biztosítási ese- mények által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk megtérítésére köteles. A Biztosító – a biztosítási szerződésben megállapított mértékben, esetekben és módon – belföldi fizetőeszközben nyújt szolgáltatást. A Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási szerződésben vállalt biztosítási összeg.
A Biztosító szolgáltatására eltérő megállapodás hiá- nyában a Biztosított jogosult.
Felelősségbiztosítás esetén a Biztosító a károsultnak teljesíti a szolgáltatását, a Biztosítottnak csak akkor és annyiban, amennyiben a Biztosított a kárt a károsult- nak igazoltan megtérítette. Felelősségbiztosítás esetén a Biztosító a szerződési feltételekben meghatározott minőségben a Biztosított által a biztosítási szerződés tartama alatt okozott, bekövetkezett és elévülési időn belül bejelentett károk megtérítésére köteles.
A biztosítási esemény bekövetkezésének és az ezáltal bekövetkezett kár mértékének bizonyítása a Biztosított, felelősségbiztosítás esetén a károsult kötelezettsége. A Biztosító a biztosítási szerződés feltételei alapján megállapított szolgáltatási összeget a biztosítási ese- mény bejelentésétől számított 15 napon belül a Biz- tosítottnak belföldi fizetőeszközben fizeti meg, feltéve, hogy a Szerződő (Biztosított) kárbejelentési kötelezett- ségének a biztosítási szerződés feltételei szerint eleget
tesz. A 15 napos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a kár elbírálásához szükséges utolsó okirat a Biztosítóhoz beérkezik.
A szolgáltatás összegéből minden esetben levo- násra kerül:
– a felhasználható (hasznosítható) maradvá- nyok értéke;
– az évfordulóig esedékes díj, kivéve, ha a felek ennél rövidebb kockázatviselési idő- szakban állapodtak meg;
– az adóhatóságtól, illetve egyéb helyről visz- szaigényelhető, vagy egyéb okból már meg- térült összeg.
A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem ter- jed ki:
– a biztosítási eseménnyel érintett vagyon- tárgy előszereteti értékére, becsértékére;
– gyűjteményhez, sorozathoz, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányossága miatt bekövetkezett anyagi hátrányra;
– a kereskedelmi beszerezhetőség hiányossá- gaiból adódó károkra és többletköltségekre;
– az értékcsökkenésre;
– az elmaradt haszonra.
A Biztosító a kárt betöréses lopás és rablás biztosítá- si eseményeknél az egyes vagyoncsoportok esetén a biztosítási esemény bekövetkezése időpont- jában, a behatolás helyén meglévő és üzemelő védelmi szinthez tartozó biztosítási összeg mér- tékéig téríti meg. Az egyes védelmi szintekhez tartozó térítési összeghatárokat a szerződési feltételek 2. sz. melléklete tartalmazza.
A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés megszűnik:
– határozott időre kötött biztosítások esetén a tar- tam lejártával;
– határozatlan időre kötött biztosítások esetén a
(1) díjfizetés elmulasztása miatt, (2) érdekmúlás miatt, ide értve a vagyontárgyak teljes megsem- misülését (totálkárt) is, (3) rendes vagy rendkívüli felmondással.
(1) A biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha az addig hátralékos díjat nem fizették meg, a Szerző- dő nem kapott halasztást, vagy a Biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesítette. A biztosítási díj megfizetésének elmulasztása automatikusan a biz- tosítási szerződés megszűnéséhez vezethet.
(2) Amennyiben a Szerződőnek a vagyontárgy megóvá- sához fűződő érdeke megszűnik, akkor az érdekmú- lás napjával a Biztosító kockázatviselése és egyúttal a biztosítási szerződés is megszűnik. Az érdekmúlás tényét a Szerződőnek minden esetben igazolnia kell. (Például az ingatlan eladása esetén meg kell küldeni az adásvételi szerződés másolatát a Biztosítónak.)
(3) A határozatlan tartamra szóló szerződést a biztosí- tási évfordulóra írásban, ajánlott levélben bármelyik fél felmondhatja.
A felmondást a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal kell a másik félnek kézhez kapnia. A felmondást egyik fél sem köteles megindokolni.
Ha a Szerződő a biztosítási szerződést nem a bizto- sítási időszak végére mondja fel, hanem korábbi idő- pontra, akkor ez nem a felmondás érvénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével válik hatályossá, azaz a Szerződő a biztosítási díjat a szerződés megszűnésé- nek időpontjáig köteles megfizetni.
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. tör- vény (a továbbiakban: távértékesítési törvény) 6. §-a alapján a Szerződő a szerződését az ajánlat aláírásá- nak napjától számított 14 napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.
A Biztosító az alábbi esetekben élhet a rendkívüli felmondás jogával
Ha a Biztosító a szerződéskötést követően szerez tu- domást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, ille- tőleg – ha a kockázatot a feltétel értelmében nem vál- lalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon meg- szűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Amennyiben a Biztosító e kötelezettségével nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
A szerződés megszűnése esetén a Biztosítót az alábbiak szerint illeti meg a biztosítási díj
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a Biztosító a tel- jes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés rendes felmondása esetén a szerződés megszűnéséig terjedő biztosítási időszakra járó díj illeti meg a Biztosítót.
A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetei- ben (díj nemfizetése, érdekmúlás, rendkívüli felmon- dás) a Biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj megfizetését követelheti, amelyben a kockázat- viselése véget ért.
A biztosítási szerződés módosítása
Határozatlan tartamra kötött szerződés esetében a Biztosítónak lehetősége van kezdeményezni a követ- kező biztosítási időszakra vonatkozóan a biztosítási díj közös megegyezéssel történő módosítását.
A Szerződő a biztosítási szerződés módosítását annak tartama alatt írásban kezdeményezheti. A szerződés- ben az alábbi adatok azonban nem módosíthatók:
– a kockázatviselés helye, (kivéve, ha a cím rögzítése hibás, vagy ha az önkormányzat a címet módosítja);
– a Szerződő személye (kivéve, ha a Szerződő sze- mélye nem, csak személyes adatai változnak meg).
A fenti két körülmény változása esetén új szerződést kell kötni.
Ha a Biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad ha- tályban.
A Biztosító mentesülésének feltételei, kizárások
A Biztosító érvényes biztosítási szerződés esetén sem nyújt szolgáltatást a következő esetekben:
(1) kizárás,
(2) mentesülés,
(3) elévülés.
(1) Kizárás
A kizárások a biztosítási szerződési feltételek- ben megfogalmazott olyan események, amelyekre a Biztosító nem vállalja a kockázatot.
A kizárt káresemény a biztosítási szerződés felté- telei szerint nem minősül biztosítási eseménynek, ezért annak bekövetkezése esetén a Biztosító nem nyújt szolgáltatást. Vita esetén a Biztosítottnak azt kell bizonyítania, hogy a kárát a szerződésben meg- határozott biztosítási esemény okozta, a teljesítést megtagadó Biztosítónak pedig azt, hogy az adott esemény nem minősül biztosítási eseménynek.
Az Általános Feltételek szerinti kizárások
A Biztosító nem vállalja a kockázatot és nem nyújt szolgáltatást, amennyiben a kár:
– nem a biztosítási szerződés hatálya alatt következett be;
– nem a biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott biztosítási eseményekkel áll okozati összefüggésben;
– a biztosítási szerződésből kizárt vagy a nem biztosított vagyontárgyban keletkezik;
– mértéke nem éri el a biztosítási szerződés- ben rögzített önrészesedés összegét, feltéve, hogy a szerződés tartalmaz önrészesedést;
– büntető jellegű többletköltségként (pl. bün- tetés, kötbér, bírság stb.) jelentkezik;
– a károsodott vagyontárgy olyan értékcsök- kenéséből származik, amely a további ren- deltetésszerű használatot nem befolyásolja;
– a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészének vagy tartozékai eredeti célú felhasználásá- nak meghiúsulása miatt állt elő;
– a talaj minőségében, vízminőségben, ter- mészeti környezetben következett be;
– részben vagy egészben az épületek, építmé- nyek, ingóságok használatával, használati fokával, karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következett be;
– jogszabály alapján megtérül, illetve más biztosítással már fedezve van.
Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, veszteségeket, költségeket, amelyek kiváltó oka közvetve vagy közvetlenül összefüggésbe hoz- ható a következő eseményekkel:
– harci cselekmények, háborús, polgárhábo- rús események és terrorcselekmények;
– felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, tüntetés, rendzavarás, puccs;
– hasadóanyagok robbanása, nukleáris reak- ció, radioaktív sugárzás, ionizáló és lézer- sugárzás, valamint elektromágneses su- gárzás;
– hatósági intézkedés, lefoglalás, elkobzás;
– tervezési, építési hiba;
– kopás, elhasználódás.
A Különös Feltételek szerinti kizárások
Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbiak:
– Tűz esetén a vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszí- neződés, elváltozás formájában jelentkező kár; az öngyulladásból, erjedésből, befülle- désből, biológiai égésből eredő hőhatás kö- vetkeztében keletkező kár; az elektromos berendezésekben és vezetékeikben kelet- kező, tovaterjedéssel nem járó, zárlat kö- vetkeztében keletkező kár; a biológiai égés okozta kár; a rendeltetésszerű tűztérbe be- dobott vagy oda beeső vagyontárgyakban keletkező kár.
– Robbanás esetén a légi járműtől eredő hangrobbanás; az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (vízlökés, csőtörés stb.);
– a hatósági engedélyhez kötött tervszerű robbantás; a nyomástartó edényben kelet- kezett robbanás.
– Vihar esetén a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkező kár.
– Felhőszakadás esetén a gombásodás, pe- nészedés formájában jelentkező kár; a ta- lajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban keletkező kár; az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező kár; a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott kár.
– Hónyomás esetén a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, az üvegtetőkben, illetve az ideiglenes fedések- ben (pl. fólia) keletkező kár.
– Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, föld- csuszamlás, sárlavina, hólavina) esetén, ha a felsorolt földmozgások tudatos emberi te- vékenység során vagy annak következtében lépnek fel (pl. bányászati tevékenység, alag- út, földmunkaárok építése, kútfúrás stb.), vagy ha a védelmül szolgáló támfal terve- zési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talaj- mechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna.
– Földrengés esetén a mesterséges úton lét- rehozott földrengések (pl. föld alatti rob- bantás) által okozott kár.
– Árvíz esetén a hullámtéren és nyílt ártéren keletkező kár; a biztosítási szerződés ha- tályba lépésétől számított 30 napon belül bekövetkező kár.
– Ismeretlen építmény/üreg beomlása esetén a bányák föld alatti részének beomlásából, a csapadékvíz, a természetes víz vagy a mes- terséges vizek okozta kiüregelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, illetve a pado- zat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kár.
– Idegen jármű ütközése esetén a kötele- ző gépjármű-felelősségbiztosítás alapján megtérülő kár, illetve magában a járműben keletkező kár.
– Üvegtörés esetén a feltételekben részle- tezett üvegezésektől vagy táblaméretek- től eltérő típusú üvegben keletkező kár; az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ide értve a fényvédő bevonatokat és fóliá- kat is) karcolással, kipattogzással (kagyló- töréssel) keletkező kár; a biztosított üveg keretében (foglalatában), vagy az üveg ke- retezésének (foglalatának) javítása köz- ben keletkező kár; a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy tol- dott üvegekben keletkező kár; a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fény- forrásokban keletkező kár; az ón-, ólom- és rézfoglalatban lévő díszüvegezésekben, illetve üvegfestményekben keletkező kár; az épület átépítése miatt vagy idején kelet- kező kár, (beleértve a biztosított üveg áthe- lyezése, változtatása során keletkező kár).
– Vezetékes vízkár esetén a biztosított veze- tékekre csatlakoztatott tartozékokban, sze- relvényekben, berendezésekben, háztartási gépekben, készülékekben és ezek tartozé- kaiban keletkező kár; a gombásodás, pené- szedés formájában jelentkező kár.
– Betöréses lopás esetén a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen meg- talált saját kulcsával végrehajtott lopás; a biztosított vagyontárgynak a lezárt helyi- ségből behatolási nyom nélküli eltűnése; a biztosított vagyontárgynak a minimális mechanikai védelmi szint ismérveinek sem megfelelő vagyonvédelmi szintű helyiség- ből való eltulajdonítása; a kár időpontjában nem üzembe helyezett, nem működő védel- mi berendezés, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt, de be nem zárt zárak miatt ke- letkező kár; a vagyonvédelmi előírásokban foglaltak be nem tartása miatt keletkező kár; az épület befejezetlensége, illetve an- nak lezáratlansága miatt, azzal okozati ösz- szefüggésben keletkező kár.
– Betöréses lopás vagy annak kísérlete köz- ben keletkezett rongálási károk esetén a betöréses lopás vagy annak kísérlete nél- küli rongálási (vandalizmus okozta) kár.
– Nem lezárt helyiségben tárolt vagyontár- gyak biztosítása esetén a fagyás, a száraz- ság, a napsugárzás, bármely élő állat által okozott kár; a kerítés teljes vagy részleges hiánya miatt keletkező kár.
– Felelősségbiztosítás esetén a gépjármű-fe- lelősségbiztosítás, munkáltatói felelősség- biztosítás, szolgáltatói vagy termék-felelős- ségbiztosítás alapján megtérülő kár; az a kár, amelyet a Biztosított maga szenved el, illetőleg a Ptk. 685.§ b.) pontjában felsorolt hozzátartozónak okozott; fertőző betegsé- geknek a Biztosított által történő átadásából eredő felelősségi kár; szexuális zaklatásból, fizikai erőszak vagy pszichikai kényszer al- kalmazásából származó felelősségi kár; köt- bér, bírság, egyéb büntetés; fertőzött állat okozta kár; közlekedési kár; állat igénybe- vételével folytatott keresőtevékenység vagy versenyszerű sport végzése közben, illetve azzal összefüggésben keletkezett kár.
Kérjük, hogy a biztosítási szerződés megkötése előtt figyelmesen tanulmányozza a feltételszö- veg kizárt kockázatokra vonatkozó részeit!
(2) Mentesülés
A mentesülésnél a szerződési feltételek alapján egyébként téríthető kárt a Biztosító valamilyen egyéb körülmény miatt nem téríti meg (pl. szán- dékosság). A mentesülési okot mindig a Biztosí- tónak kell bizonyítania.
Szerződési feltételeink szerint a Biztosító men- tesül a szolgáltatási kötelezettsége teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy:
– a Szerződő (Biztosított) közlési, változás- bejelentési, biztosítási esemény bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, és emi- att a biztosítási esemény elbírálása szem- pontjából lényeges körülmények kideríthe- tetlenekké váltak;
– a kárt a Biztosított, illetőleg a Szerződő, vagy a velük közös háztartásban élő hozzá- tartozójuk, a Szerződőnek (Biztosítottnak) a vagyontárgy kezelésével megbízott alkal- mazottja, megbízottja, tagja vagy szerve jogellenes, szándékos, vagy súlyosan gon- datlan magatartásával okozta, vagy ezen személyek vagy szervek kármegelőzési kötelezettségének jogellenes, szándékos, vagy súlyosan gondatlan mulasztásából, vagy azzal összefüggésben keletkezett;
– az előző bekezdésben meghatározott sze- mélyek vagy szervek kárenyhítési kötele- zettségüknek nem tettek eleget.
Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásá- nak elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben kö- vetkeztek be.
Amennyiben a kár bekövetkezésében – az előző bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási ese- ményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mér- tékben téríti meg, amilyen mértékben az a bizto- sítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.
Felelősségbiztosítás esetében kifizetéskor a Biz- tosító nem hivatkozhat a mentesülés szabályaira, azonban a szerződési feltételek vonatkozó ren- delkezései alapján az általa kifizetett biztosítási összeget visszakövetelheti a Biztosítottól.
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség megsértése esetén a Bizto- sító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizo- nyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelen- tett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Kérjük, hogy a biztosítási szerződés megkötése előtt figyelmesen tanulmányozza a biztosítás szerződési feltételeknek a Biztosító mentesülé- sére, illetve visszakövetelési jogára vonatkozó rendelkezéseit!
(3) Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények – a szerződési feltételek alapján – a biztosítási ese- mény bekövetkezésétől számított két év eltelté- vel elévülnek.
Biztosítási titok, adatvédelem
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan államtitok- nak nem minősülő, a biztosító, a viszontbizto- sító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szakta- nácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biz- tosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ide értve a károsultat is) személyi körülményei- re, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Adatvédelem
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosí- tási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatko- zóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A biztosí- tási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró Felügyelettel, a fo- lyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, büntető- ügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró ön- álló bírósági végrehajtóval, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, adóügyben, ha az adóható- ság felhívására a Biztosítót törvényben megha-
tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adó- kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, az adóhatósággal, a feladatkörében eljá- ró nemzetbiztonsági szolgálattal, a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosí- tásközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szerveze- teivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazda- sági Versenyhivatallal, a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében fog- lalt egészségügyi hatósággal, a külön törvény- ben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvál- lalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló Biztosítókkal, a Bit.-ben szabályozott adatto- vábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal, az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő Biztosítóval, a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben, ha a szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A Biztosító a nyomozó hatóság, valamint a pol- gári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet ká- bítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, ille- gális fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmo- sás bűncselekményével van összefüggésben. A Biztosító a nyomozó hatóságot a halaszthatatlan intézkedés jelzéssel ellátott, külön jogszabály- ban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző meg- keresésre is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító az Európai Unió által el- rendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedé- sek végrehajtásáról szóló törvényben meghatá- rozott bejelentési kötelezettségnek tesz eleget. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűn- üldöző szerv, illetőleg a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelő- zéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkö- rében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg
külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító ál- tal a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy har- madik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben, ha a Biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hoz- zájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a har- madik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédel- mi jogszabállyal. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgálta- tása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, fióktelep ese- tében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adatto- vábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő ada- tok átadása. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítás- tól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az adatvé- delmi törvény szerint különleges adatnak minő- sülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. A Biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 157. § (5) bekezdése alapján vég- zett adattovábbításokról.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a Biz- tosító az ügyfél írásbeli hozzájárulásával kül- földi biztosítóhoz vagy külföldi adatfeldolgozó szervezethez továbbítja az adatokat, amennyi- ben a külföldi cég adatkezelése minden egyes adatra nézve teljesíti a magyar jogszabályokat, valamint a külföldi cég székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályokat kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
A Biztosító a személyes adatokat a biztosítá- si, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jog- viszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerző- déssel kapcsolatos személyes adatokat kezel- het, ameddig a szerződés létrejöttének meghiú- sulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A Biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfe- leivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerző- déssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt,
vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájá- rulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek ke- zeléséhez nincs törvényi jogalap. A Biztosító jog- utód nélküli megszűnése esetén a Biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások cél- jára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, kü- lön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a bizto- sítási titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglal- takat kell megfelelően alkalmazni.
Kiszervezés
A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, ha a Biztosító kiszervezett tevékenység keretében ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenysé- get végzőhöz, akkor a kiszervezett tevékenysé- get végző a Biztosító adatfeldolgozójának minő- sül. A Biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevoná- sával a Biztosító azonos minőségben, azonban alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja szolgáltatását.
A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a vonatkozó jog- szabály alapján titoktartási kötelezettség terheli.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozá- sának megelőzése és megakadályozása
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben foglaltak értelmé- ben kötelező az ügyfél-átvilágítás a jogszabály- ban meghatározott esetekben, így különösen a szerződéses kapcsolat keletkezésénél és a szolgáltatás igénybevételekor, illetve a 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítése esetén.
Az ügyfél az azonosítás során büntetőjogi fele- lőssége tudatában köteles valós adatokat szol- gáltatni, és a szerződéses kapcsolat fennállása alatt a megadott adatokban bekövetkezett válto- zásokat köteles 5 munkanapon belül bejelenteni a Biztosítónak.
Az esetleges eljárások során alkalmazott jog A szerződés tekintetében a magyar jogrend az irányadó, az alkalmazandó jog a magyar.
A Biztosító elérhetőségei
Amennyiben Biztosítónk tevékenységével kap- csolatban kérdése, esetleg bármilyen panasza keletkezne, kérjük, hogy telefonon a 06 40 405 405 kék számon vagy írásban jelezze címünkre: 1519 Budapest, Pf. 260.
Panaszkezelés, illetékes bíróság
A Biztosító magatartására, tevékenységére, vagy mulasztására vonatkozó panaszt szóban (személyesen, telefonon), vagy írásban (szemé- lyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) lehet be- jelenteni a Biztosító részére.
A Biztosító a panaszkezelésre vonatkozó rész- letes tájékoztatását, a panaszok bejelentésére vonatkozó lehetőségeket és elérhetőségeket honlapján (xxx.xxxxxx.xx) közzé teszi, valamint ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüg- geszti.
Amennyiben a Biztosító által adott válasz nem lenne kielégítő, lehetőség van a fogyasztóvédel- mi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (központi cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., központi postacím: 1534 Budapest BKKP, Postafiók 777) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezni, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző- désszegéssel és annak joghatásaival kapcso- latos jogvita esetén bírósághoz fordulni, vagy békéltető testület, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezni.
e-Pillér Otthonbiztosítás Ügyféltájékoztató Biztosítási fogalomtár
A könnyebb érthetőség kedvéért a biztosításokkal kap- csolatos leglényegesebb fogalmakat az alábbiakban foglaltuk össze.
Ki a Szerződő?
A biztosítási szerződés xxxxxxxxx, aki a Biztosítóval megkötött szerződés alapján a Biztosító kockázatválla- lásának ellenértékét, a biztosítási díjat fizeti.
Ki a Biztosított?
Az a természetes személy, akinek a biztosítási szer- ződés feltételei szerint a vagyontárgyaival kapcso- latos biztosítási eseményekre a biztosítási szerződés kiterjed.
Mit jelent a tartam kifejezés?
Az az időszak, amely alatt a biztosítási szerződés érvé- nyes. Az e-Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxx szerződés határozat- lan időtartamra jön létre. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év. Az első biztosítási évforduló az első biz- tosítási időszak lejáratát követő első nap.
Mit jelent a közlési kötelezettség?
A Biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges körülményeket a Szerződő (Biztosított) köteles a Biztosí- tóval írásban közölni. Ezen adatok közlésének hiányában a Biztosító a kockázatot nem vállalhatja. A Szerződő és a Biztosított köteles a Biztosító írásban feltett kérdéseire a valóságnak megfelelő választ adni.
Mit jelent a kármegelőzési kötelezettség?
A Szerződő (Biztosított) a káresemények megelőzése és elhárítása érdekében köteles megtenni minden tőle ésszerűen elvárhatót, illetve maradéktalanul betartani és betartatni az általános és speciális biztonsági előíráso- kat (biztonsági intézkedéseket).
A kármegelőzési kötelezettség elmulasztása a Biztosító mentesülését eredményezheti! A kár- megelőzés költségei minden esetben a Szerződőt (Biztosítottat) terhelik.
Mit jelent a változás-bejelentési kötelezettség?
A Szerződő (Biztosított) a szerződést érintő lényeges változásokat a bekövetkezésüktől számított 5 napon belül köteles a Biztosítónak bejelenteni. Lényeges vál- tozásnak tekintendő például, de nem kizárólag:
– ha a kockázatviselés helyén hatósági engedélyhez kötött építési, bővítési munkálatok kezdődnek;
– ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékeny- ség kezdődik;
– ha a biztosított vagyontárgyakra jelzálog kerül, a jelzálogjogosult személyét és az azonosításához szükséges egyéb adatokat, valamint a bejegyzés
tényét tanúsító dokumentumokat is be kell nyúj- tani a Biztosítónak;
– ha a biztosított ingatlant bérbe adja, használaton kívül helyezi, vagy tartósan (30 napot meghaladó- an) lakatlanul hagyja;
– ha a biztosított személyek száma, szerződésben rögzített adatai megváltoznak, vagy a biztosított vagyontárgy tulajdonviszonyaiban változás történik;
– ha a vagyonértékben vagyoncsoportonként 10%-ot meghaladó mértékű változás történt;
– ha más biztosítóval biztosítási szerződést kötött a jelen szerződésben biztosított vagyontárgyakra;
– ha a Szerződő szerződésben rögzített adatai meg- változnak;
– ha a Szerződő ellen csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási, illetve egyéb cégtörlési eljárás in- dult, amennyiben a Szerződő nem természetes személy.
A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a Biztosító szolgáltatási kö- telezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a be nem jelentett körülmény nem volt hatással a biztosítási esemény bekövetkezésére.
Mit jelent a kárbejelentési kötelezettség?
A káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, legkésőbb azonban a bekövetkezésétől, illetve az észlelésétől számított 5 napon belül be kell jelenteni a Biztosítónak, és lehetővé kell tenni részére a bejelen- tés tartalmának ellenőrzését.
Amennyiben a kárbejelentés késedelme miatt a károsodott vagyontárgyak állapotában – példá- ul a szükséges kárenyhítésnél nagyobb mértékű változtatás következtében – a Biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempont- jából lényeges körülmények tisztázása lehetet- lenné válik, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsé- ge nem vagy csak részlegesen áll be.
Mit jelent a kárenyhítési kötelezettség?
A Biztosított köteles minden tőle elvárható intéz- kedést megtenni a kár további növekedésének megakadályozására.
A kárenyhítés elsősorban a Biztosító érdeke, ezért a törvény a kárenyhítéssel felmerült költségeket a Bizto- sítóra terheli. Ez a megtérítési kötelezettség nem függ attól, hogy a kárenyhítés ténylegesen eredményre ve- zetett-e. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a Biztosítónak az ésszerűség határán túlmenő költekezés mértékét is meg kell téríteni. A Biztosító csak olyan kárenyhítési költségek megfizetésére kötelez- hető, amelyek a kár megelőzése, illetőleg a kár
enyhítése érdekében valóban célravezetőnek és szükségesnek minősülnek.
Mit jelent az állapotmegőrzési kötelezettség?
A Szerződő (Biztosított) a káresemény bejelentésétől számított 5 munkanapig a károsodott vagyontárgyak állapotában csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétlenül szükséges. A marad- ványokat azonban ebben az esetben is köteles – mi- nimum 30 napig, de maximum a kárrendezési eljárás befejezéséig – megőrizni, és a Biztosító kérésére be- mutatni.
A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől szá- mított 5 munkanapon belül a kár ügyintézését meg- kezdeni.
A Szerződő (Biztosított) köteles a káresemény körül- ményeit és összegszerűségét, a károsult vagyontár- gyak tulajdonjogát hitelt érdemlően igazoló számlákat, egyéb iratokat, bizonylatokat a Biztosító megbízottjá- nak rendelkezésére bocsátani.
Mit jelent a visszafizetési kötelezettség?
Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosí- tott arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a Biztosított köteles az arra kifizetett biztosítási össze- get maradéktalanul visszafizetni a Biztosítónak. Ha a biztosított vagyontárgy még azelőtt megkerül, hogy a Biztosító teljesíti szolgáltatási kötelezettségét, a Bizto- sítottnak vissza kell vennie a megkerült vagyontárgyat, és csupán a vagyontárgyat ért károsodás mértékének megfelelő biztosítási összeg megfizetését követelheti.
Mit jelent az alulbiztosítás?
Alulbiztosítás akkor fordul elő, ha a biztosítási összeg alacsonyabb annál az értéknél, amennyiből a káro- sodott vagyontárgyat újra fel lehet építeni, illetőleg azt pótolni lehet. Ilyen esetben a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban való felépítés, helyreállítás költségeihez, illetőleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik.
Alulbiztosítás esetén a Biztosító a kárenyhítési költségeket is aránylagosan téríti.
Mit jelent a túlbiztosítás?
Túlbiztosítás akkor fordul elő, ha a biztosítási összeg magasabb annál az értéknél, amennyiből a károso- dott vagyontárgyat újra fel lehet építeni, illetőleg azt pótolni lehet. A Biztosító a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó rész tekintetében a szerző- dést semmisnek tekinti, és kizárólag a ténylege- sen felmerülő kárösszegnek megfelelő biztosí- tási összeget fizeti meg, illetve ennek megfele- lően arányosan leszállítja a biztosítás díját.
A túlbiztosítás egyik alesete az ún. többszörös biztosí- tás, amely akkor fordul elő, ha a Szerződő (Biztosított) valamely másik biztosítónál is a biztosított értékre vo- natkozóan ugyanazon kockázatokra biztosítást kötött. A másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul (a szerződéskötéskor) köteles közölni a Biztosítóval.
Mi az a vagyonbiztosítási ajánlat?
Az az írásos dokumentum, amelyet az ügyfél nyújt be a Biztosítónak. Ez rendszerint egy előrenyomott aján- lati űrlap, amelyen a szerződés létrejöttéhez szüksé- ges minden adatot közöl az ajánlattevő, és amelyből egyértelműen kiderül, hogy milyen biztosítási szolgál- tatásokra tart igényt, és ezek milyen díjfizetés mellett vállalhatók.
Mik azok az Általános és Különös Feltételek?
Az Általános Feltételek az adott biztosítási ág és ága- zatainak valamennyi termékére egyaránt jellemzőek, míg a Különös Feltételek az egyes biztosítási termé- kekre egyénileg jellemző meghatározások és rendel- kezések összessége.
Mi a biztosítási kötvény?
A biztosítási szerződés fő jellemzőiről (szerződő felek, díj, kedvezményezett, stb.) a Biztosító kötvényt állít ki, amely az Általános Feltételekkel, és az adott termékek- re jellemző Különös Feltételekkel együtt elválaszthatat- lan egységet képeznek.
Mit jelent az értékkövetés?
A Biztosító – a Szerződő hozzájárulásával – az újér- ték-biztosítás fenntartása érdekében automatikus ér- tékkövető indexet alkalmazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves építőipari árindex (az épületek/építmények vonatkozá- sában), illetve a fogyasztói árindex (az ingóságok vo- natkozásában), amelytől a Biztosító a kockázat értéke- lésének függvényében ± 5 százalékponttal eltérhet. Az indexálás során mind a biztosítási összeg, mind a fize- tendő biztosítási díj az indexszám arányában módosul- hat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és a KSH indexszámának szorzatából adódik. A Biztosí- tó az indexszám mértékét minden év március 1-jével állapítja meg, és azt az évfordulóssá vált szerződések esetében június 1-jétől alkalmazza a következő biztosí- tási időszakra vonatkozóan.
A biztosítási szerződés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg. A Biztosító minden biztosítá- si évforduló előtt legkésőbb
60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt az érték- követés mértékéről, az indexált biztosítási összegekről és a biztosítási díjról.
e-Pillér Otthonbiztosítás Általános Feltételek
Hatályos: 2012. december 1-jétől
Bevezetés
Az e-Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx a jelen Általános és Kü- lönös Feltételek szerint jön létre a SIGNAL Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító), valamint bármely ter- mészetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: Szerződő) között. Ennek alapján a Biztosító a jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás teljesítésére, a Szerződő pedig biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.
1. Fejezet
1.1. A biztosítási szerződés alanyai
1.1.1. A Szerződő az a természetes vagy jogi sze- mély, jogi személyiség nélküli szervezet, aki/ amely a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a biztosítást érdekelt személy javára megköti, a biztosítási ajánlatot megteszi, és a biztosítási szerződés létrejötte esetén a mindenkor esedékes díjat megfizeti. A bizto- sítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkoza- tok megtételére a Szerződő jogosult és köte- les. A Biztosító jognyilatkozatainak címzettje a Szerződő. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a Szerződő köteles tájékoztatni a Biztosítottat a biztosítási szerződés tartalmáról, valamint minden, a biz- tosítási szerződéssel kapcsolatos változásról.
1.1.2. A Biztosított az a természetes személy, akit az ajánlaton Biztosítottként neveztek meg. A Biztosítottak körét a Különös Xxxxxxxxxx határozzák meg.
1.1.3. A Biztosító a SIGNAL Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kocká- zatot viseli, és a feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezett- séget vállal.
2. Fejezet
2.1. A szerződés létrejötte, módosítása
2.1.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megál- lapodásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését írásbeli ajánlatával a Szerződő kezdeményezi. A Biztosító köteles az ajánlatot annak megtételétől számított 15 napos határ- időn belül elbírálni. Amennyiben az ajánlatot a Szerződő megbízásából eljáró alkusz vette át, úgy a Biztosító a beérkezéstől számított
15 napon belül jogosult elbírálni. A biztosítási szerződés érvényesen létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot a 15 napos határidőn belül elfo- gadja.
2.1.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a Szerződő ajánlatára a Biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik.
Ebben az esetben a szerződés az ajánlat- nak a Biztosító vagy képviselője részére tör- tént átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal. Amennyiben az így létrejött szerződés eltér a jelen Általános és Különös Feltételektől, a Biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a Biztosító köt- vénykiállításra jogosult egységéhez beérke- zett. Ha a Szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított 15 napon belül a szer- ződést a Biztosító 30 napra írásban felmond- hatja.
2.1.2.1. A Biztosító az érvényesen létrejött szerződés- ről a Szerződő részére kötvényt állít ki, amely azonban nem feltétele a szerződés létrejötté- nek.
2.1.2.2. Ha a kötvény tartalma a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést 15 napon belül a Szerző- dő nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkal- mazni, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
2.1.3. Ha a Biztosító az ajánlatot a fentiekben meg- határozott határidőn belül elutasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért helytáll- ni nem tartozik. A biztosítási ajánlat aláírását követő 30 napon belül fizetett első biztosítási díjat az ajánlat elutasítása esetén a döntést követő 8 napon belül a Biztosító kamatmente- sen visszafizeti.
A díj esetleges határidőn túli visszafizetése a Biztosító kockázatvállalását nem befolyásolja.
2.1.4. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.
2.1.5. A Biztosító kockázatviselése – a felek eltérő megállapodása hiányában – az ajánlat aláírá- sát követő nap 0 órájakor kezdődik, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejött, vagy utóbb létrejön.
2.1.6. A Szerződő (Biztosított) az érvényesen létre- jött biztosítási szerződés tartama alatt bár- mikor, a biztosítási évfordulóval kezdemé- nyezheti a biztosítási szerződés módosítását. A Szerződő (Biztosított) módosítási igényét legkésőbb 45 nappal a biztosítási évfordu- ló előtt írásban bejelentheti a Biztosítónak. A Biztosító további 15 napon belül tehet javas- latot a szerződés módosítására, illetve – ha a kockázatot a feltétel értelmében nem vállal- ja – a szerződést évfordulóval felmondhatja. Amennyiben a Szerződő (Biztosított) a módo- sító javaslatot 30 napon belül elfogadja, vagy arról nem nyilatkozik, a módosítás a biztosítási évfordulón hatályossá válik.
Amennyiben a Szerződő (Biztosított) a módo- sító javaslatot nem fogadja el, a szerződés a biztosítási évfordulón megszűnik.
2.1.7. Ha a Biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változá- sát közlik vele, 15 napon belül írásban javas- latot tehet a szerződés módosítására, illetőleg
– ha a kockázatot a feltétel értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja. Ha a Szerződő a módosító javas- latot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javas- lat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosí- tó javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
3. Fejezet
3.1. A szerződés tartama, hatálya
3.1.1. A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra jön létre. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év. Az első biztosítási évforduló az első biz- tosítási időszak lejáratát követő első nap.
3.1.2. A biztosítási szerződés megszűnik, amennyi- ben:
a) a Szerződő (Biztosított) az esedékes folya- matos biztosítási díjat annak esedékessé- gétől számított 60 napon belül nem fizette meg, a díjfizetésre halasztást nem kapott, és a biztosítási díjat a Biztosító bírósági úton nem érvényesítette;
b) a szerződés hatálya alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt (érdekmúlás);
c) a határozott tartamra szóló szerződés lejár;
d) a Szerződő vagy a Biztosító a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végét lega- lább 30 nappal megelőzően írásban fel- mondja. A felmondást a szerződésben rög- zített biztosítási évforduló előtt kell a másik félhez továbbítani, oly módon, hogy a másik fél a felmondást a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal kézhez kapja.
Felek a biztosítási szerződés felmondását tar- talmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben köte- lesek megtenni. A felmondást egyik fél sem köteles megindokolni.
3.1.3. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: táv- értékesítési törvény) 6. §-a alapján a Szerződő a szerződését az ajánlat aláírásának napjá- tól számított 14 napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.
Felmondását írásban társaságunk székhelyé- nek postai címére vagy a faxszámra küldheti. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatko- zat biztosítónk megadott címére beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a Szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdhetjük meg. A távértékesíté- si törvény 8. §-a értelmében amennyiben a Szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a Biztosító kizárólag a szerződés megszűnésének időpontjáig történt kockázat- viselés időarányos ellenértékét jogosult köve- telni, amennyiben eddig az időpontig biztosí- tási esemény nem következett be. Ebben az esetben a Biztosító a már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét megha- ladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a Szerződő részére visszatéríti.
3.1.4. A biztosítási díj azon hónap utolsó napjáig illeti meg a Biztosítót, amelyben kockázatviselése véget ér.
4. Fejezet
4.1. Biztosítási díj, díjfizetés, díjnemfizetés miatti megszűnés
4.1.1. Jelen biztosítás éves díjú. A biztosítás éves dí- ját a vagyoncsoportonkénti biztosítási összeg és a biztosítási díjtétel szorzata adja.
Az éves díj megfizetésének gyakorisága lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves.
4.1.2. A Szerződő köteles a kötvényen meghatáro- zott díjat az ugyanott meghatározott gyakori-
sággal, az előre egyeztetett díjfizetési módon, legkésőbb az esedékesség időpontjában megfizetni. A Biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban állapodnak meg az alábbiak szerint.
a) a biztosítási díj a biztosítási ajánlat aláírá- sának napját követő napon válik esedé- kessé;
b) a biztosítási díj megfizetésére legfeljebb 30 nap áll a Szerződő rendelkezésére;
c) amennyiben a biztosítási díj az ajánlat alá- írásának napját követő naptól számított 30 napon belül nem érkezik meg a Biztosító- hoz, akkor a biztosítási szerződés, és így a Biztosító kockázatviselése megszűnik.
A továbbiakban a folytatólagos biztosítási díj mindig előre, annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
Amennyiben az első biztosítási időszak a biz- tosítás évfordulójára tekintettel az egy évet meghaladja, az első díjrészlet magasabb, mint a gyakoriságnak megfelelő díjrészlet, mert tar- talmazza az egy évet meghaladó kockázatvi- seléssel fedezett időszak díját is.
4.1.3. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésével többletszolgáltatásra jogosult- ság nem keletkezik. A befizetett díjtöbbletet a Biztosító a következő időszak biztosítási díjá- ba beszámítja, illetve, amennyiben a Biztosí- tó kockázatviselése időközben megszűnt, a még fennmaradó díjtöbbletet a megszűnéstől számított 8 napon belül visszafizeti a Szerző- dőnek.
4.1.4. A Szerződő az esedékes folytatólagos bizto- sítási díjat az esedékességtől számított 60. napig megfizetheti. A díjfizetés elmaradása a biztosítás megszűnését vonja maga után. Díjfizetés hiányában a biztosítás az első elma- radt érvényes díj esedékességétől számított 60 nap elteltével megszűnik, ha addig a hát- ralékos díjat bármely okból nem fizették meg. A Biztosítót a kockázatviselés végéig megille- ti a díj, ennek későbbi befizetése azonban a szerződést újra érvénybe nem helyezi.
4.1.5. Amennyiben a biztosítási esemény a Biztosító biztosítási díjjal nem fedezett kockázatvise- lésének időtartama alatt következik be, de a biztosítás még nem szűnt meg, úgy a biztosí- tási időszakra járó és meg nem fizetett esedé- kes díja(ka)t a Biztosító az esedékes biztosítá- si szolgáltatás, illetve a térítés összegéből egy összegben levonja.
4.1.6. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti meg- szűnés esetén a Biztosító a teljes biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti, kivéve, ha a fe- lek rövidebb időszakban állapodtak meg.
4.1.7. Amennyiben a szerződés díjnemfizetés miatt szűnt meg, a megszűnést követő hat hóna- pon belül kérelemre a szerződés az eredeti tartalommal újra érvénybe helyezhető (reakti- válás).
Az újra érvénybe helyezés és az elmaradt biz- tosítási díj megfizetése esetén sem terjed ki a Biztosító kockázatviselése arra az időszakra, amely a szerződés megszűnése és az újra érvénybe helyezés időpontja között telt el. Az újra érvénybe helyezés feltétele, hogy a Szer- ződő a kockázatviselés teljes időtartamára eső díjat megfizesse, kármentességi nyilatko- zatot tegyen, és a reaktiváláshoz a Biztosító is hozzájáruljon.
A biztosítási szerződést annak tartama alatt legfeljebb két alkalommal lehet reaktiválni. A Biztosító jogosult a reaktiválásra vonatkozó kérelmet indokolás nélkül elutasítani.
5. Fejezet
5.1. A biztosítási összeg
5.1.1. A biztosítási összeg az a kötvényen megha- tározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatásá- nak felső határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.
A maximális biztosítási összeg meghatározá- sának alapja épületek, építmények esetében a biztosított vagyontárgy újjáépítési értéke, ingóságok esetében a vagyontárgy új állapot- ban való beszerzésének értéke.
6. Fejezet
6.1. Értékkövetés (indexálás, kockázatnövekedés)
6.1.1. A biztosítási szerződés alapján teljesítendő szolgáltatás értékének megőrzése érdeké- ben a Biztosító minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási szolgáltatás és a teljes biztosítási díj értékkövető módosítását (inde- xálását).
6.1.2. A Biztosító az index mértékét minden év már- cius 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) adatai alapján. Az indexszám bázisa a KSH által az indexá- lást megelőző naptári évre megállapított éves építőipari árindex (az épületek/építmények vonatkozásában), illetve a fogyasztói árindex (az ingóságok vonatkozásában), amelyektől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétől a rákövetkező év május hó 31-éig, vagy az új index későbbi meghatározásáig kerül al- kalmazásra.
6.1.3. Az így meghatározott index szerinti új összeg és díj megállapítására első alkalommal a szer- ződés létrejöttét követő biztosítási évforduló- val kerül sor, majd évente a biztosítási évfor- duló napjának hatályával.
6.1.4. Az értékkövetéssel módosított biztosítási ösz- szeget az előző biztosítási évre vonatkozó biz- tosítási összeg és a Biztosító által megállapí- tott index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.
A biztosítás egyéb elemei is arányosan változ- nak a kerekítés szabályainak megfelelően.
6.1.5. A Biztosító által megállapított index mértéké- ről, a biztosítási összeg értékkövető módosítá- sáról, a díj változásáról a Biztosító legkésőbb 60 nappal a biztosítási év vége előtt írásban értesíti a Szerződőt.
6.1.6. A biztosítás indexálásával egyidejűleg a Bizto- sító a biztosítási díjtételek, illetve díjmódosító tényezők kockázati okból való megváltoztatá- sát is kezdeményezheti, de kizárólag akkor, ha ezt a szerződés kártörténete indokolja.
A biztosítási díjtételváltozásról a Biztosító a biztosítási év végét legalább 60 nappal meg- előzően – az indexálásról való értesítéssel egyidejűleg, külön figyelemfelhívás mellett – írásban értesíti a Szerződőt.
6.1.7. A biztosítási szerződés az adott évre a Biztosí- tó által az indexálás alkalmával közölt biztosí- tási összeggel, díjjal érvényes, a Szerződőnek azonban joga van ahhoz, hogy az indexálást, illetve a kockázati okból történt díjemelést az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal írásban visszautasítsa. Az új összeg és díj el- utasítása esetén a szerződés változatlan tar- talommal érvényben marad.
6.1.8. Amennyiben a Szerződő az indexálást vagy a kockázati okból történt díjemelésre vonatko- zó szerződésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.
7. Fejezet
7.1. Szerződő (Biztosított) kötelezettségei
A) Közlési és változás-bejelentési kötele- zettség
7.1.1. A Szerződő és a Biztosított a szerződéskötés- kor köteles a Biztosítóval közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyet ismert vagy ismer- nie kellett, és amelyekre a Biztosító írásban kérdést tett fel.
7.1.2. A közölt adatok valóságtartalmáért a Szer- ződő és a Biztosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt (Biztosítottat) a közlési kötelezett- ség alól nem mentesíti.
7.1.3. A Szerződő (Biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmé- nyek változását a Biztosítónak 5 napon belül, írásban bejelenteni. Így különösen:
a) ha a kockázatviselés helyén hatósági en- gedélyhez kötött építési, bővítési munkála- tok kezdődnek;
b) ha a biztosított az ingatlant bérbe adja, használaton kívül helyezi vagy tartósan (30 napot meghaladóan) lakatlanul hagyja;
c) ha a biztosított vagyontárgyakra jelzálog kerül, a jelzálogjogosult személyét és az azonosításához szükséges egyéb adato- kat, valamint a bejegyzés tényét tanúsító dokumentumokat is be kell nyújtani a Biz- tosítónak;
d) ha a kockázatviselés helyén vállalkozói te- vékenység indul;
e) ha más biztosítóval biztosítási szerződést kötött a jelen szerződésben biztosított va- gyontárgyakra;
f) ha a vagyonértékben vagyoncsoporton- ként 10%-ot meghaladó mértékű változás történt;
g) ha a biztosított személyek száma megváltozik;
h) ha a Szerződő és/vagy a Biztosított(ak) szer- ződésben rögzített adatai megváltoznak;
i) ha a Szerződő ellen csődeljárás, felszá- molási vagy végelszámolási, illetve egyéb cégtörlési eljárás indult, amennyiben a Szerződő nem természetes személy.
7.1.4. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
B) Kármegelőzési, kárenyhítési kötele- zettség
A Szerződő (Biztosított) köteles a kárt tőle tel- hetően enyhíteni, valamint a kár megelőzése érdekében minden tőle elvárható és szük- séges intézkedést haladéktalanul megtenni. A kárenyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered- ményre. Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a Biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy ér- tékéhez aránylik.
A Szerződő (Biztosított) köteles különösen:
– az épületet/építményt az építésügyi szab- ványoknak, szabályoknak megfelelően építeni/építtetni és karbantartani;
– ingó és ingatlan vagyonának kezelése so- rán az elvárhatóságnak megfelelően, gon- dosan eljárni;
– a kár bekövetkezése esetén a kár mérté- kének csökkentése érdekében szükséges, ésszerű intézkedéseket haladéktalanul megtenni.
C) Bejelentési kötelezettség
A biztosítási esemény bekövetkezését hala- déktalanul, de legkésőbb az észleléstől szá- mított 5 napon belül kell bejelenteni a Biztosí- tónak, és lehetővé kell tenni a Biztosító szá- mára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.
8. Fejezet
8.1. A Biztosító kötelezettségei
8.1.1. A Biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges összes dokumentum kézhezvéte- létől számított 15 napon belül teljesíti a szolgál- tatását. A Biztosító késedelmes szolgáltatása esetén a mindenkor hatályos vonatkozó jog- szabályban meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. A szolgáltatási igény elbírálásához szükséges bizonyítékokat, do- kumentumokat a Szerződő (Biztosított) köte- les a Biztosító rendelkezésére bocsátani.
8.1.2. A Biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez az alábbi dokumentumok benyújtását/bemuta- tását kéri:
– kötvény és díjfizetést igazoló iratok;
– hatósági határozatok;
– tulajdonjogot, bérleti, használati jogot bizo- nyító okiratok;
– költségvetés, számla, vám-árunyilatkozatok;
– minden egyéb olyan bizonyító erejű irat, okirat, amely a kárigény elbírálásához szükséges.
A felsorolt dokumentumokon kívül egyéb do- kumentumok benyújtásával a Biztosítottnak joga van a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak ér- dekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A Biztosító az egyes biztosítási események kapcsán a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumokat a jelen feltételek
4. számú mellékletében teszi közzé.
8.1.3. A Biztosító szolgáltatásának felső határa biz- tosítási eseményenként a kötvényen az adott vagyontárgyra, vagyoncsoportra meghatáro- zott biztosítási összeg a Különös Feltételek III. fejezetében foglaltak szerint.
8.1.4. A Biztosító a szolgáltatási összeget minden esetben belföldi fizetőeszközben fizeti meg.
9. Fejezet
9.1. A Biztosító mentesülése
9.1.1. A Biztosító mentesül a szolgáltatási kö- telezettsége teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy:
– a Szerződő (Biztosított) közlési, vál- tozás-bejelentési, biztosítási ese- mény bejelentési kötelezettségének a jelen feltételekben foglaltak szerint nem tett eleget, és emiatt a biztosítá- si esemény elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetle- nekké váltak
– a kárt a Biztosított, illetőleg a Szerző- dő, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a Szerződőnek (Biztosítottnak) a vagyontárgy kezelé- sével megbízott alkalmazottja, meg- bízottja, tagja vagy szerve jogellenes, szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozta, vagy ezen személyek vagy szervek kármegelő- zési kötelezettségének jogellenes, szándékos, vagy súlyosan gondatlan mulasztásából, vagy azzal összefüg- gésben keletkezett
– az előző bekezdésben meghatározott személyek vagy szervek kárenyhítési kötelezettségüknek nem tettek eleget.
9.1.2. Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, amelyek az épület avultságá- val, karbantartásának elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tar- tásával okozati összefüggésben követ- keztek be.
9.1.3. Amennyiben a kár bekövetkezésében – az előző bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben térí- ti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.
10. Fejezet
10.1. Kizárt kockázatok
10.1.1. A Biztosító nem vállalja a kockázatot és nem nyújt szolgáltatást, amennyiben a kár:
a) nem a biztosítási szerződés hatálya alatt következett be;
b) nem a biztosítási szerződés feltételei- ben meghatározott biztosítási esemé- nyekkel áll okozati összefüggésben;
c) a biztosítási szerződésből kizárt vagy a nem biztosított vagyontárgyban ke- letkezik;
d) mértéke nem éri el a biztosítási szer- ződésben rögzített önrészesedés ösz- szegét, feltéve, hogy a szerződés tar- talmaz önrészesedést;
e) büntető jellegű többletköltségként (pl. büntetés, kötbér, bírság stb.) jelentkezik;
f) a károsodott vagyontárgy olyan ér- tékcsökkenéséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja;
g) a megsemmisült biztosított vagyon- tárgy nem károsodott tartalék alkat- részének vagy tartozékainak eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő;
h) a talaj minőségében, vízminőségben, természeti környezetben következett be;
i) részben vagy egészben az épületek, építmények, ingóságok használatá- val, használati fokával, karbantartá- sának elmulasztásával okozati össze- függésben következett be;
j) jogszabály alapján megtérül, illetve más biztosítással már fedezve van.
10.1.2. Nem téríti meg a Biztosító azokat a ká- rokat, veszteségeket, költségeket, ame- lyek kiváltó oka közvetve vagy közvetle- nül összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:
a) harci cselekmények, háborús, polgár- háborús események és terrorcselek- mények;
b) felkelés, lázadás, zavargás, foszto- gatás, sztrájk, tüntetés, rendzavarás, puccs;
c) hasadóanyagok robbanása, nukleáris reakció, radioaktív sugárzás, ionizáló és lézersugárzás, valamint elektro- mágneses sugárzás;
d) hatósági intézkedés, lefoglalás, el- kobzás;
e) tervezési, építési hiba;
f) kopás, elhasználódás;
g) a Különös Feltételekben kizárt bizto- sítási események.
11. Fejezet
11.1. Személyes adatok kezelése, a biztosítási titok
11.1.1. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében:
Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanács-
adó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosí- tó, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ide értve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
11.1.2. A Biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerző- déssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatással összefügg- nek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerző- désből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.
11.1.3. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a Biztosító a fent meghatározott cé- lokból, az egészségügyi és a hozzájuk kap- csolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
11.1.4. A fenti céltól eltérő okból végzett adatkezelést a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem adható előny.
11.1.5. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlá- tozás nélkül – ha törvény másként nem ren- delkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen mó- don hozzájutottak.
11.1.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harma- dik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
11.1.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás kereté- ben eljáró nyomozó hatósággal és ügyész- séggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljá- rás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) a 11.1.8 pontban foglalt esetekben az adó- hatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik ország- beli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi kép- viseletével, ezek érdek-képviseleti szer- vezeteivel, illetve a biztosítási, biztosítás- közvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkö- rében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltéte- lek megléte esetén a titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös koc- kázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattováb- bítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyil- vántartó szervvel,.
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány te- kintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok te- kintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot ke- zelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelke- zési jogával élve a közúti közlekedési bal- esetével kapcsolatos kárrendezés kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érin- tett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszerve- zett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a har- madik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biz- tossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásá- nak részletes szabályairól szóló rendelet- ben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rende- letben szabályozott esetekben a biztosító- val szemben, ha az a)- j), n), r) és s) pont- ban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítá- si szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni.
A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi ren- delkezés megjelölése is.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül a jelen pontban meghatáro- zott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
11.1.8. A 11.1.7 pont e) alpontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
11.1.9. A Biztosító a jogszabályban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
11.1.10. A Biztosító a nyomozó hatóság, a nemzet- biztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktala- nul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglal- tak szerinti
a) kábítószerrel visszaéléssel,
b) terrorcselekménnyel,
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés- sel,
e) pénzmosással,
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van össze- függésben.
11.1.11. A Biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszt- hatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nél- külöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
11.1.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha a Bizto- sító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelenté- si kötelezettségének tesz eleget.
11.1.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljá- ból – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól, amennyiben a megkere- sés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
A Biztosító jogutód nélküli megszűnése ese- tén a Biztosító által kezelt üzleti titkot tartalma- zó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. Az üzleti titokra egyebekben a mindenkor hatá- lyos Polgári Törvénykönyvben foglaltak alkal- mazandók.
11.1.14. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titok- ra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a köz- érdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
11.1.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biz- tosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatke- zelő) történő adattovábbítás abban az eset- ben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkeze- lés feltételei minden egyes adatra nézve telje- sülnek, valamint a harmadik országbeli adat- kezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
11.1.16. A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerző- déssel kapcsolatos személyes adatokat kezel-
het, ameddig a szerződés létrejöttének meg- hiúsulásával kapcsolatban igény érvényesít- hető. A Biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
11.1.17. A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, ha a Bizto- sító kiszervezett tevékenység keretében ügy- feleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végzőhöz, akkor a kiszervezett tevékenységet végző a Biztosító adatfeldolgo- zójának minősül.
A Biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgál- tatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a Biztosító azonos minő- ségben, azonban alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbí- zott személyes adatokat kezel, és a vonatkozó jogszabály alapján titoktartási kötelezettség terheli.
12. Fejezet
12.1. Az elévülés
12.1.1. A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számí- tott két év elteltével elévülnek.
13. Fejezet
13.1. Panaszok, illetékes bíróság
13.1.1. A Biztosító magatartására, tevékenységére, vagy mulasztására vonatkozó panaszt szó- ban (személyesen, telefonon), vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) lehet bejelenteni a Biztosító részére. A Biz- tosító a panaszkezelésre vonatkozó részle- tes tájékoztatását, a panaszok bejelentésére vonatkozó lehetőségeket és elérhetőségeket honlapján (xxx.xxxxxx.xx) közzé teszi, vala- mint ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggeszti.
Amennyiben a Biztosító által adott válasz nem lenne kielégítő, lehetőség van a fogyasztó- védelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (központi cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., központi postacím: 1534 Budapest BKKP, Postafiók 777) fogyasztóvédelmi eljárást kez-
deményezni, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűné- sével, továbbá a szerződésszegéssel és an- nak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulni, vagy a békéltető testület, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezni.
14. Fejezet
14.1. Egyéb rendelkezések
14.1.1. A szerződés és a szerződéskötés nyelve ma- gyar. A Szerződő írásbeli kérésére a Biztosí- tó vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges dokumentumokat, de a doku- mentumok magyar nyelvű szövege tekinthető a hiteles szövegnek.
14.1.2. A jelen Általános és Különös Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályok az irányadóak. A biztosítási szerződést érintő, a biztosítótár- saságok által kötelezően alkalmazandó jog- szabály megváltozása esetén, az új, illetve módosult jogszabályi rendelkezés automati- kusan a biztosítási szerződés részévé válik, azzal, hogy a Biztosító a jogszabályváltozásról a honlapján haladéktalanul tájékoztatást nyújt.
e-Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxxx
1. Fejezet
1.1. Biztosított
1.1.1. Jelen feltételek alapján Biztosítottak a biztosí- tási kötvényen név szerint Biztosítottként fel- tüntetett személyek, így különösen:
– az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;
– haszonélvező;
– a közeli hozzátartozók és hozzátartozók (Ptk. 685.§ b) pont), akik a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontjában kö- zös háztartásban a kötvényen név szerint feltüntetett Biztosítottal állandó jelleggel együtt élnek.
1.1.2. Nem lehet Biztosított:
– az albérlő,
– a fizetővendég,
– a háztartási alkalmazott.
2. Fejezet
2.1. A biztosítás területi hatálya
2.1.1. A kockázatviselés helye Magyarország terüle- te, ezen belül:
– a kötvényen feltüntetett cím, illetve helyrajzi szám alatt található épületek, építmények;
– a kötvényen feltüntetett cím, illetve helyrajzi szám alatt található épületben, építmény- ben elhelyezett ingóságok, illetve azok az ingóságok, amelyek hatósági kiköltöztetés esetén azon a helyen találhatóak, ahová a Biztosítottnak azért kell ideiglenesen tá- voznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következményeként lakhatatlan- ná vált.
3. Fejezet
3.1. A biztosítási fedezet
3.1.1. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a jelen feltételek 3. számú mellékletében meghatáro- zott kockázatokra terjed ki
4. Fejezet
4.1. A biztosítási díj
4.1.1. A biztosítási díjat a Biztosító a jelen feltételek
4. számú mellékletében meghatározottak sze- rint egyedileg állapítja meg.
5. Fejezet
5.1. A biztosítási összeg
5.1.1. A biztosítási összeg az a biztosítási kötvényen meghatározott összeg, amely egyrészt a biz- tosítási díj megállapításának alapja, másrészt a biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatásának felső határa.
5.1.2. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fejezetei alapján a Szerződő határozza meg. A biztosítási ajánlaton külön soron, saját biz- tosítási összeggel feltüntetett vagyoncsopor- tokat egyenként, önállóan kell meghatározni. A vagyoncsoportok biztosítási összegei külön kezelendők, a kárrendezés során sem vonha- tók össze.
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint vagyoncsoportnak minősülnek a biztosított vagyontárgyak általános, könnyen kezelhető kategóriái, amelyek az alábbiak:
– főépület, és a főépülettel szoros építési kapcsolatban lévő melléképület(ek), épít- mények:
– főépületek: pl. lakóház, lakás;
– melléképületek (nem lakáscélú épületek / épületrészek), melyek falazata és építési módja megegyezik a főépületével: pl. ga- rázs, műhely
– építmények: terasz, előtető;
– ingóságok:
– háztartási ingóságok;
– kiemelt értékű ingóságok
– képző- és iparművészeti tárgyak, régisé- gek, ritkaságok
– 300 000 forint egyedi értéket meghaladó valódi szőrme;
– 300 000 forint egyedi értéket meghaladó híradástechnikai cikkek;
A vagyoncsoportokra vonatkozó részletes szabályokat a jelen Különös Feltételek VI. fe- jezetének 6.2–6.10 bekezdései tartalmazzák.
5.1.3. A biztosítási összeg meghatározásának alap- ja épületek, építmények esetében a biztosí- tott vagyontárgy újjáépítési értéke, ingóságok esetében a vagyontárgy új állapotban való be- szerzésének értéke.
5.1.4. Ha a károsodott ingatlan, vagyontárgy biztosítási összege alacsonyabb, mint az ingatlan újjáépítési, illetve a vagyontárgy új állapotban való beszerzésének értéke (alulbiztosítás), a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a szolgáltatá- si összeget olyan arányban fizeti meg,
ahogyan a biztosítási összeg aránylik a káridőponti újjáépítési, új állapotban való beszerzési értékhez (a továbbiak- ban: káridőponti új érték).
A Biztosító nem érvényesíti az alulbiztosított- ság következményeit:
– ha a károsodott ingatlan, vagyontárgy biz- tosítási összege és a káridőponti új érték közötti különbözet nem haladja meg a biz- tosítási összeg 10%-át; illetve
– ha a biztosítási szerződés a Biztosító ál- tal javasolt, és a Szerződő által elfogadott átlagos biztosítási összeggel jött létre az
„Épületek”, illetve az „Háztartási ingósá- gok” vagyoncsoportokra.
5.1.5. Ha a károsodott ingatlan, vagyontárgy bizto- sítási összege magasabb, mint a káridőponti új érték (túlbiztosítás), a Biztosító a tényleges kárnak megfelelő szolgáltatási összeget fizeti meg, és a díjat a tényleges biztosítási összeg- nek megfelelően leszállítja, és a díjkülönböze- tet visszafizeti a Szerződő részére.
5.1.6. A Biztosító a biztosítási összeg és a biztosítási díj megállapításakor a matematikai kerekítés szabályait alkalmazza az alábbiak szerint:
– az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket, a felelősségbizto- sítási limitet, a költségtérítések összegét egész ezer forintokban,
– az éves biztosítási díjat egész forintokban határozza meg.
6. Fejezet
6.1. A biztosított vagyontárgyak, vagyoncsoportok
6.1.1. Biztosítható vagyontárgynak, vagyoncsoport- nak minősül minden a biztosítási kötvényen megnevezett, a Szerződő (Biztosított) tulajdo- nában lévő vagyontárgy (vagyoncsoport), amely a jelen általános vagy különös feltételekben nincs kizárva, valamint azok az idegen tulaj- donban lévő vagyontárgyak (vagyoncsoportok), amelyeket a tulajdonjog fenntartása mellett a Szerződő (Biztosított) felelős őrzésre átvett.
6.1.2. A Biztosító kockázatviselése a kockázatvise- lés helyén lévő, az építésügyi szabályok által épületnek, építménynek minősített vagyontár- gyakra terjed ki.
Jelen feltételek szerint biztosítható épületnek, építménynek minősülnek:
a) családi ház, sor- vagy ikerház esetében a kötvény szerinti cím alatt, a telek területén található épület(ek) / építmények;
b) házrész esetén a kötvény szerinti cím alatt, a telek területén található épületnek az a része, amely a Szerződő (Biztosított) tulajdona;
c) lakástulajdon esetén a Szerződő (Biztosí- tott) kizárólagos tulajdonát képező épület- részek, továbbá a Szerződőre (Biztosított- ra) eső közös tulajdoni hányadrész;
6.1.3. Épületnek minősülnek a jelen feltételek alkal- mazásában: a környező külső tértől épület- szerkezetekkel részben vagy egészben elvá- lasztott teret alkotó:
a) állandó vagy időszakos lakás céljára szol- gáló épületek (főépületek: pl. lakóház, la- kás)
b) nem lakás céljára szolgáló melléképületek és épületrészek (kiegészítő célú helyisé- gek: pl. garázs, műhely, kazánház, lomtár, pince, padlástér stb.)
6.1.4. Az épület értékébe tartoznak – a tartófalakon, alapokon és a tetőszerkezeten felül – a funkci- onális kiegészítő épületszerkezeti elemek
és kiegészítők, különös tekintettel a követke- zőkre:
– az épületen lévő villámhárító berendezé- sek;
– szilárd válaszfalak és térelválasztók, egyéb szilárdan rögzített elemek (kivéve az el- mozdítható, illetve beépített bútorokat);
– rögzített padló- és szegélyburkolatok, hi- degburkolatok;
– rögzített lambéria és egyéb falburkolatok;
– az épülethez hozzáépített lépcsők, létrák;
– az épülethez rögzített zászlótartók;
– elektronikusan működő kapuk mozgató berendezéseikkel együtt;
– az üvegtáblák közé, illetve azokon kívülre telepített redőnyök, kiegészítőikkel együtt;
– szilárdan rögzített közbenső födém, fö- démborítások, álmennyezetek, galériák;
– betonból, téglából épített vermek, padló- csatornák, szerelőjáratok és aknák stb., ha azok az épületen belül találhatók, vagy az- zal közvetlen építési kapcsolatban vannak;
– az épület villamossági szerelvényezett- sége a hozzá tartozó mérőműszerekkel (a fogyasztók, világítótestek, elektromos készülékek nem tartoznak bele – kivéve a beépített klímaberendezés, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos víz- melegítők);
– az épület gázszerelése a hozzájuk tarto- zó műszerezettséggel (ideértve a gáztűz- helyt, gázkazánt és gázbojlert, de kivéve az egyéb gázfogyasztó készülékeket);
– az épület vízvezeték-szerelése, valamennyi, a vízellátást és szennyvíz-elvezetést, valamint a fűtést szolgáló berendezések a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal, szűrő- és tisztítóberendezé- sekkel valamint azok tartozékaival;
– WC, fürdő és mosdóberendezések;
– felvonók;
– erkélyburkolatok;
– antennaberendezések, híradástechnikai vevő egység;
– kaputelefon;
– szemétledobó berendezés;
– védelmi berendezések (rács, riasztó, biz- tonsági kamera);
– napkollektor, napelem.
6.1.5. A 200 000 Ft egyedi értéket meghaladó funk- cionális kiegészítőket (pl. klímaberendezés, kazán, napkollektor) az ajánlaton külön fel kell tüntetni.
6.1.6. Építménynek minősülnek a jelen feltételek al- kalmazásában:
a) az épületekkel építési kapcsolatban lévő építmények (pl. terasz, előtető);
6.1.7. Az építményeket az ajánlaton a Szerződőnek külön is fel kell tüntetnie, és biztosítási össze- geket is kell rendelnie hozzá.
6.1.8. Ingóságbiztosítás esetében a biztosítható va- gyontárgyak, vagyoncsoportok a következők:
a) Háztartási ingóságok
Mindazon vagyontárgyak, amelyek egy háztar- tásban általánosan előfordulnak, kivéve a mű- tárgyakat, a nagy értékű (300 000 forint egyedi értéket meghaladó) ingóságokat, a készpénzt, az idegen vagyontárgyakat, valamint a biztosí- tási fedezetből kizárt vagyontárgyakat.
Háztartási ingóságokat a jelen fejezet 6.3 pontjában írt helyiségekben lehet tárolni.
b) Kiemelt értékű ingóságok
Ebbe a vagyoncsoportba az alábbi va- gyontárgyak tartoznak:
– képző- és iparművészeti tárgyak, régisé- gek, ritkaságok, antikvitások, zsűrizett alkotások, egyedi tárgyak (festmény, grafika, metszet, szobor, fafaragás, érem, fotó, kerámia, márkajellel ellátott porcelán, ólomkristály, ötvösmunka, bútor, kézi csomózású szőnyeg, antik- vár könyvek, bélyeg);
– 300 000 forint egyedi értéket megha- ladó valódi szőrme;
– 300 000 forint egyedi értéket megha- ladó híradástechnikai, szórakoztató- elektronikai vagy optikai eszköz, infor- matikai rendszer (pl. számítógép-konfi- guráció);
A jelen pontban meghatározott kiemelt értékű ingóságokra kizárólag akkor terjed ki a Biztosító kockázatviselése, ha azokat állandó jelleggel a biztosított lakáscélú he- lyiségben tárolják.
A jelen pontban meghatározott kiemelt értékű ingóságok vonatkozásában a Biz- tosító kockázatvállalásának felső határa 500.000,- Ft.
c) Idegen vagyontárgyak
Idegen vagyontárgynak minősülnek a bé- relt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingó- ságok, a Biztosított vendégeinek vagyon- tárgyai, kivéve a bérlők, albérlők, fizetőven- dégek tulajdonába tartozó vagyontárgyak. A Biztosító kockázatviselése az idegen vagyontárgyak vonatkozásában legfeljebb 200.000,- Ft értékhatárig terjed, ameny- nyiben a kár más biztosítás alapján nem téríthető.
A Biztosító nem téríti meg a „Kiemelt ér- tékű ingóságok” vagyoncsoportba tartozó bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingóságokban keletkezett károkat.
6.1.9. Ingóságokra önállóan kizárólag a következő esetekben köthető biztosítás:
– a Szerződő (Biztosított) az épületet bérli, és a tulajdonossal való megállapodás szerint az épületet nem ő biztosítja;
– társasházak esetében az épületet külön szerződés keretében biztosítják.
6.1.10. Az egyes vagyoncsoportokhoz tartozó betö- réses lopás kockázatokra vonatkozó szolgál- tatási összeghatárokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
7. Fejezet
7.1. Nem biztosítható vagyontárgyak
7.1.1. Jelen feltételek alkalmazásában a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakra:
– lakatlan ingatlanok (lakatlannak minősül az az épület, amely az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) besorolása alapján la- kóterületen, illetve az Országos Telepü- lésrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) besorolása alapján lakó- vagy ve- gyes területen helyezkedik el, és amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jel- leggel; ha az eltávozás időtartama az évi
90 napot meghaladja, a kockázatviselés helyén tartózkodás nem minősül életvitel- szerűnek, állandó jellegűnek);
– lakott területen kívül elhelyezkedő ingatlanok;
– részben vagy egészben vályogból készült ingatlanok;
– nádtetejű ingatlanok;
– éghető falazatú ingatlanok;
– építés alatt álló ingatlanok;
– immateriális javak;
– építési telek, épület (építmény) nélküli in- gatlan;
– hullámtérben vagy nyílt ártérben épült léte- sítmények;
– üvegházak, melegágyak;
– rossz műszaki állapotú épületek/építmé- nyek;
– ideiglenes jellegű, könnyen szétszedhető és szállítható épületek/építmények (pl. fel- vonulási épületek, bódék, barakkok, pa- vilonok, csónakházak, kerti lakok, sátrak, építőállványok és hasonlók), valamint ide- iglenes engedéllyel épült létesítmények;
– földbe vájt, szilárd falazattal nem rendelke- ző építmények, műtárgyak;
– nyitott oldalú vagy fedetlen épületek;
– ideiglenes tetőzetű építmények;
– bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek;
– lábon álló növényi kultúrák;
– a légi-, vízi- és motoros járművek, lakóko- csik, utánfutók;
– okmányok, valuta, deviza, kéziratok, tervek és dokumentációk;
– a kockázatviselés helyére bejegyzett vállal- kozás tulajdonában lévő, és annak működ- tetéséhez szükséges gépek, berendezések;
– a kockázatviselés helyére bejegyzett vállal- kozás tulajdonában lévő, és annak működ- tetéséhez szükséges áruk, készletek;
– készpénz, értékpapír, betétkönyv;
– nemesfém, igazgyöngyök, drágakövek, ezek felhasználásával készült ékszerek, órák;
– építési kapcsolat nélküli építmények;
– mindenfajta kerítés.
7.1.2. A biztosított épületeken, építményeken kívül a szabadban, illetve nem lezárt helyiségekben tá- rolt ingóságokra csak korlátozott mértékben és korlátozott kockázatokra vonatkozik a fedezet, a
XI. fejezet (11.1.4.20) pontjában foglaltak szerint.
8. Fejezet
8.1. A szolgáltatásra jogosultak köre
8.1.1. A Biztosító szolgáltatására az alábbiakban meghatározott kivételekkel a Biztosított jogo- sult:
a) a kötvényen szereplő záradék esetén a jelzálogjogosult mint engedményes, legfel- jebb a kötvényen megjelölt biztosítási ösz- szeg erejéig;
b) társasházi közös tulajdonú épületrészek károsodása esetén a teljesítés a Biztosított tulajdoni hányada szerint a társasház ré- szére történik, kivéve, ha a kár más bizto- sítás alapján megtérül vagy már megtérült;
c) felelősségi károk esetében kifizetés kizáró- lag a károsult javára történhet; a Biztosított csak abban az esetben követelheti, hogy a Biztosító az ő részére fizesse ki a szol- gáltatási összeget, amennyiben a károsult követelését a Biztosított előzetesen és iga- zolható módon kiegyenlítette;
d) amennyiben a Biztosító szolgáltatását megelőzően valamennyi szolgáltatásra
jogosult elhalálozik, a Biztosító szolgálta- tására az örökös(ök) – a jelen biztosítási feltételben foglaltak szerint – jogosultak.
9. Fejezet
9.1. A biztosítási szolgáltatási összeg meghatározása
9.1.1. A Biztosító megtéríti a biztosítási esemény ál- tal a biztosított épületekben, építményekben okozott károk káridőponti új értéken számított helyreállítási költségeit, legfeljebb a biztosítási összeg mértékéig. Az új érték megállapításá- nak alapja a károsodottal azonos nagyságú, ki- vitelezésű és minőségű épület építési költsége. Ha az épület vagy az építmények avultsága a kár időpontjában meghaladja a 75%-ot, a té- rítés összege az avultság mértékével arányo- san csökken.
A Biztosító az egész károsodott helyiség felü- letének helyreállítását megtéríti, ha a helyiség
– mennyezete és egyik azonos kivitelezésű oldalfala,
– vagy egynemű festésű, mázolású vagy ta- pétázású két oldalfala károsodik.
Társasházak esetében, amennyiben az épü- letre és a közös tulajdonban lévő épületré- szekre a tulajdonosok nem kötnek önálló biz- tosítást, az épületek közös tulajdonú részeiben bekövetkezett károkat a Biztosító a biztosított tulajdoni hányad arányában téríti meg.
9.1.2. Megtéríti a Biztosító a biztosítási összeg mértékéig a biztosított ingóságokban a biz- tosítási esemény által okozott kár javítással történő helyreállításának költségeit, vagy újrabeszerzési árát, de ezek egyike sem ha- ladhatja meg a vagyontárgynak a káridőponti új értékét.
A károsodott vagyontárgyak új értéke megál- lapításának alapja:
– ha a vagyontárgy a kár időpontjában hazai kereskedelemben kapható, akkor az átla- gos beszerzési ár,
– amennyiben a vagyontárgy hazai keres- kedelemben nem kapható, a hozzá tulaj- donságaiban legközelebb álló vagyontárgy átlagos beszerzési ára, az eltérések érték- módosító hatásának figyelembevételével.
Azoknál az ingó vagyontárgyaknál, amelyek- nek avultsága a kár időpontjában meghaladta a 85%-ot, a térítés összege az avultság mér- tékével arányosan csökken.
9.1.3. Betöréses lopás biztosítási eseménynél a Biztosító a kárt csak a biztosítási ese- mény bekövetkezése időpontjában meg- lévő és üzemelő védelmi szinthez tarto- zó biztosítási összeg mértékéig téríti meg.
A védelmi szintek fogalmi meghatározá- sát és követelményeit, valamint az ehhez tartozó térítési összeghatárokat a 2. szá- mú melléklet tartalmazza.
9.1.4. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:
– a biztosítási eseménnyel érintett va- gyontárgy előszereteti értékére;
– gyűjteményhez, sorozathoz, garnitú- rához, készlethez tartozó egyes da- rabok károsodása, megsemmisülése esetén, azok hiányossága miatt be- következett anyagi hátrányra, érték- csökkenésre;
– a kereskedelmi forgalom hiányossá- gaiból adódó károkra és többletkölt- ségekre;
– egyéb ok miatt bekövetkezett érték- csökkenésre;
– az elmaradt haszonra.
9.1.5. A Biztosító a szolgáltatás összegéből minden esetben levonja:
– a felhasználható (hasznosítható) ma- radványok értékét, valamint
– a máshonnan visszaigényelhető, vagy egyéb okból már megtérült összeget.
9.1.6. Amennyiben a Biztosító megtérítette a kárt, meg- illetik mindazok a jogok, amelyek a Biztosítottat a kárért felelős személlyel szemben megillették.
9.1.7. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biz- tosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget köteles visz- szafizetni.
9.1.8. Az átépítés, felújítás alatt levő biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült átépítési, felújítási költségek mértékéig téríti meg. A biztosítási szol- gáltatási összeg megállapításánál a Biz- tosító figyelembe veszi a káridőponti be- szerzési árakat, illetve a vagyontárgyak előállítási vagy újraépítési költségeit.
10. Fejezet
10.1. Önrész
10.1.1. Ellenkező kikötés hiányában az e-Xxxxxx Xxx- honbiztosítás vagyonbiztosításának önrésze 10 000 Ft.
Az önrész eléréses típusú, azaz amennyiben a kár meghaladja az önrészesedés össze- gét, a Biztosító a teljes szolgáltatási összeget megtéríti, az önrészesedés összegénél ala- csonyabb károk alapján felmerült szolgáltatási igények azonban nem térülnek.
11. Fejezet
11.1. Biztosítási események
11.1.1. A Biztosító kockázatviselése az Általános és Különös Szerződési Feltételekben meghatá- rozott biztosítási eseményekre terjed ki.
Az egyes biztosítási eseményeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
11.1.2. A Biztosító megtéríti mindazokat a károkat, amelyek a biztosítási eseménnyel közvetlen okozati összefüggésben a biztosított vagyon- tárgyakban megrongálódásuk, értékcsökke- nésük, megsemmisülésük, eltulajdonításuk során keletkeztek.
11.1.3. A biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontja az a nap, amikor a biztosított vagyon- tárgyban a kár bekövetkezett, illetve ha ez nem állapítható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a Biztosított először észlelte, vagy kellő gondossággal észlelnie kellett volna.
11.1.4. Biztosítási eseménynek minősülnek a Külö- nös Feltételek alkalmazásában a következők:
11.1.4.1. Tűz
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint tűznek minősül az az égés, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jelle- mez, és amely a rendeltetésszerű tűztéren (pl. kályha, gáztűzhely, kazán) kívül keletke- zett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyva önerejéből továbbterjedni képes.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet tűz okozott.
A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elekt- romos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkárt a Biztosító csak akkor té- ríti meg, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azokban is kárt okoz.
Nem minősülnek biztosítási esemény- nek és a Biztosító nem nyújt szolgálta- tást a(z):
– vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszí- neződés, elváltozás formájában je- lentkező kár;
– öngyulladásból, erjedésből, befülle- désből, biológiai égésből eredő hő- hatás következtében keletkező kár;
– elektromos berendezésekben és ve- zetékeikben keletkező, tovaterjedés- sel nem járó, zárlat következtében keletkező kár;
– biológiai égés okozta kár;
– a rendeltetésszerű tűztérbe bedo- bott vagy oda beeső vagyontárgyak- ban keletkező kár esetén.
Jelen biztosítási szerződés feltételei alapján a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biz- tosított helyiségekben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot ház- tartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.
11.1.4.2. Villámcsapás
A jelen biztosítási szerződés feltételei sze- rint villámcsapásnak minősül az a nagy energiájú légköri kisülés, amely a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapód- va látható roncsolási nyomot hagyva kárt okoz, illetve amely a villám becsapódásának 1 km-es körzetében, a mágneses térerős- ség-változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által a kockázatvi- selés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet villámcsa- pás okozott.
11.1.4.3. Robbanás
Jelen biztosítási szerződés feltételei szerint robbanásnak minősül a gázok vagy gőzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, baleset- szerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan le- futó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet robbanás okozott.
Nem minősül biztosítási eseménynek különösen, de nem kizárólagosan a(z)
– légi járműtől eredő hangrobbanás;
– üzemeléssel összefüggő mechani- kus hatás (vízlökés, csőtörés stb.);
– hatósági engedélyhez kötött terv- szerű robbantás.
A Biztosító nem téríti meg a robbanás- kárt, ha az csak magában a nyomástar- tó edényben keletkezett.
Jelen biztosítási szerződés feltételei alapján a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a bizto- sított helyiségekben
„A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály- ba tartozó tűz vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.
11.1.4.4. Vihar
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint viharnak minősül az a légmozgás, amelynek sebessége eléri az óránkénti 54 kilométe- res sebességet, és toló- vagy szívóhatása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy-
ban keletkezett kárt, amelyet vihar okozott. Jelen biztosítási szerződés alapján megté- rülnek a vihar által megbontott tetőn történő egyidejű beázás miatti károk is.
A szél erősségét megállapító hivatalos iga- zolást a Biztosító részére az Országos Mete- orológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) állítja ki.
A Biztosító kockázatviselése nem ter- jed ki a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkra.
11.1.4.5. Jégverés
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint jégverésnek minősül a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csapadék, amely a biztosított vagyontárgy- ban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet jégverés okozott.
Jelen biztosítási szerződés alapján megtérül- nek az épület állandó fedésében a jégszem- csék dinamikus erőhatása következtében keletkezett nyíláson keresztül, a fedés ká- rosodásával egyidejűleg beömlő csapadék okozta károk is.
11.1.4.6. Felhőszakadás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint felhőszakadásnak minősül, ha a 0,5 mm/ perc vagy 30 mm/24 óra intenzitást megha- ladó mennyiségű csapadékvizet a szabály- szerűen kialakított és karbantartott vízelve- zető rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiséget elöntve a biztosított épületekben, illetve az ott elhelyezett, biztosított vagyon- tárgyakban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet felhősza- kadás okozott.
Nem minősülnek biztosítási esemény- nek és a Biztosító nem nyújt szolgálta- tást:
– a gombásodás, penészedés formá- jában jelentkező kár;
– a talajszint alatti padozatú helyisé- gek elöntése esetén az ingóságok- ban keletkező kár;
– az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező kár;
– a felhőszakadás miatti belvíz, talaj- víz által okozott kár esetén.
11.1.4.7. Hónyomás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint hónyomás az épületek (építmények) tetőze- tén nagy mennyiségben felgyülemlő hó sta- tikus nyomása miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet hónyomás okozott. Hónyomáskár továbbá az épületek (építmények) tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt az épületben (építményben), illetve más biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett kár.
A Biztosító nem téríti meg hónyomás- kárként azokat a károkat, amelyek a hi- deg- és melegágyak, üvegházak, üveg- tetők üvegezésében, az üvegtetőkben, illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fó- lia) keletkeztek.
11.1.4.8. Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina, hólavina)
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint földmozgáskárnak minősülnek azok az ese- mények, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve föld-, sár- vagy hótömeg valamilyen ok- ból hirtelen, előre nem látható módon szoká- sos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok il- letve föld-, sár- vagy hótömeg okozott.
Nem minősül biztosítási eseménynek és a Biztosító nem nyújt szolgáltatást, ha a felsorolt földmozgások tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében lépnek fel (pl. bányá- szati tevékenység, alagút, földmunka- árok építése, kútfúrás stb.), vagy ha a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ennek meg- építését indokolták volna.
11.1.4.9. Földrengés
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint földrengésnek minősül a kockázatviselés helyén MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földmozgás.
Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló, és az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató- intézete Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással okozati összefüggésben állónak nyilvánított 72 órán belüli rengések sorozata egy biztosítási eseménynek minősül.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet földren- gés okozott.
A Biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (pl. föld alatti robbantás) által okozott károkat.
11.1.4.10. Árvíz
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint árvíz, amikor a felszíni élővizek, és az ezek- be nyílt torkolattal csatlakozó, és belvízvé- delmi töltéssel ellátott mesterséges csator- nák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükből.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet árvíz okozott.
Árvíznek minősül és a Biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltés tengelyétől számított 100 méteren belül keletkezett fakadó víz és át- szivárgás által okozott károkat is.
A Biztosító nem téríti meg a hullámté- ren és nyílt ártéren keletkezett károkat. A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint:
– hullámtérnek minősül a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töl- téskorona vagy természetes magaspart közötti terület,
– nyílt ártérnek minősül az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élővíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt.
Az árvíz biztosítási eseményre a Biz- tosító várakozási időt köt ki, amelynek tartama a biztosítási szerződés hatály- ba lépésétől számított 30 nap. A Bizto- sító kockázatviselése a várakozási idő alatti árvíz biztosítási eseményre nem terjed ki.
11.1.4.11. Ismeretlen építmény/üreg beomlása
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint ismeretlen építmény/üreg az, amely az épí- tési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a károsító eseményig azt a hatóság nem tárta fel.
A jelen biztosítási szerződés feltételei sze- rint ismeretlen építmény/üreg beomlásának minősül az az esemény, amikor a természe- tes egyensúlyi állapot külső erőhatás miatti megszűnése következtében az addig isme- retlen építmény/üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet ismeret- len építmény/üreg beomlása okozott.
Nem minősül biztosítási eseménynek és a Biztosító nem nyújt szolgáltatást a(z)
– bányák föld alatti részének beomlá- sából,
– csapadékvíz, a természetes víz vagy a mesterséges vizek okozta kiürege- lődésből,
– alapok alatti talajsüllyedésből,
– padozat alatti feltöltések ülepedésé- ből eredő kár esetén.
11.1.4.12. Idegen jármű ütközése
A jelen biztosítási szerződés feltételei sze- rint idegen jármű ütközésének minősül az az esemény, amelynek során az idegen jármű, annak alkatrésze vagy rakománya nekiütkö- zik a biztosított vagyontárgynak.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet idegen jármű, annak alkatrésze, rakománya ütkö- zéssel okozott.
Jelen biztosítási szerződés feltételei szerint nem minősülnek idegen járműnek azok a járművek, amelyek:
– a Szerződő (Biztosított) tulajdonában vannak;
– a Szerződő (Biztosított) tudomásával és beleegyezésével közelítik meg a biztosí- tott vagyontárgyat;
– rendszáma és/vagy üzemeltetője ismert- té válik.
A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:
– a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítás alapján megtérülnek;
– magában a járműben keletkeztek.
11.1.4.13. Légi jármű és rakományainak ütközése A jelen biztosítási szerződés feltételei sze- rint légi jármű és rakományai ütközésének minősül a személyzet által irányított légi jár- művek, illetve azok részeinek vagy rakomá- nyának ütközése vagy lezuhanása, amely a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet légi jármű és rakományainak ütközése okozott.
A Biztosító megtéríti a személyzet által irányí- tott légi jármű egészének, részeinek vagy ra- kományának ütközése vagy lezuhanása által a biztosított vagyontárgyban okozott kárt.
11.1.4.14. Idegen tárgy rádőlése
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint idegen tárgy rádőlésének minősül, amikor valamely idegen, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy (pl. oszlop, fa, kémény stb.) rádől a biztosított vagyontárgyra.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet idegen tárgy rádőlése okozott.
11.1.4.15. Üvegtörés
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint üvegtörésnek minősül a biztosított épület nyí- lászáróinak és szerkezetileg beépített üvegezé- sének törése, repedése.
A biztosított épület nyílászáróinak minősülnek az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ab- lakok, valamint az erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb síküvegei, hőszigetelő, drót-, illetve katedrálüvegei 3 m2-es táblaméretig.
Jelen feltételek alapján megtérülnek az olyan akadályok (pl. védőrácsok, belső zárak és hasonló, a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségei, amelyek az üvegpótlást egyébként lehetetlenné teszik. A Biztosító nem nyújt szolgáltatást, amennyiben:
a) a károsult üveg típusa eltér a jelen feltételekben részletezett üvegezé- sektől vagy táblamérettől,
b) a kár az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolás- sal, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett;
c) a kár a biztosított üveg keretében (foglalatában), vagy az üveg kerete- zésének (foglalatának) javítása köz- ben keletkezett;
d) a kár a biztosítási szerződés meg- kötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett;
e) a kár a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezé- sében, neonokban és egyéb fény- forrásokban keletkezett;
f) a kár az ón-, ólom- és rézfoglalat- ban lévő díszüvegezésekben, illetve üvegfestményekben keletkezett;
g) a kár az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett, beleértve a biz- tosított üveg áthelyezése, változta- tása során keletkezett károkat is.
A biztosítási szolgáltatás felső határa az épület biztosítási összegének 2%-a.
11.1.4.16. Vezetékes vízkár
11.1.4.16.1. A jelen biztosítási szerződés feltételei sze- rint vezetékes vízkárnak minősül az az esemény, amikor az épület külső határoló falába beépített, vagy azon belül lévő, va- lamint – családi-, sor- vagy ikerház esetén
– a biztosított telken lévő használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elveze- tő vezetékeinek és a hozzájuk csatlako- zó vízvezeték-, melegvíz-szolgáltató- és központifűtés- rendszerekből, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, sze- relvényekből és készülékekből bármilyen okból kifolyó víz vagy egyéb folyadék a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
A Biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet a ki- folyó vezetékes víz vagy egyéb folyadék okozott.
11.1.4.16.2. A Biztosító megtéríti továbbá:
a) a biztosított csövek károsodása he- lyének felkutatására és helyreállítására fordított költséget;
b) törés, repedés, kilyukadás esetén leg- feljebb 6 m új cső és annak behúzási költségét, kivéve a 11.1.4.16.3 pont a) alpontjában foglaltakat;
c) fagy miatti csőtörés esetén a csövek felolvasztási-, és legfeljebb 6 m cső- hosszig a helyreállítás költségét.
11.1.4.16.3. A Biztosító nem nyújt szolgáltatást:
a) a függő és fekvő ereszcsatorna, a tüzelési, a fűtési, a hűtési, a gáz- és a gőzvezetékek cseréjének költségeire;
b) a biztosított vízvezetékekre csat- lakoztatott tartozékok, szerelvé- nyek, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tarto- zékainak javítási, pótlási költsé- geire;
c) a kiömlő folyadék, gőz értékére;
d) a gombásodás, penészedés for- májában jelentkező károkra.
11.1.4.17. Betöréses lopás
A jelen biztosítási szerződés feltételei sze- rint betöréses lopás, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyi- ségbe
a) dolog elleni erőszakkal, vagy
b) álkulcs vagy lopott kulcs használatával, vagy
c) a helyiség – a jelen feltételek 11.1.4.18 pontja szerinti – rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a felhasználásával jogtalanul hatol be.
A Biztosító megtéríti a betöréses lo- pásból eredő károkat.
Jelen biztosítási szerződés feltéte- lei szerint a Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha
a) a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítsé- gével követik el;
b) lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűnt el a biztosított vagyon- tárgy, kivéve a jelen szabályzat
11.1.4.18 pontjának esetét;
c) annak a helyiségnek a vagyonvé- delmi szintje, amelyből eltulajdoní- tották a biztosított vagyontárgyat, a minimális mechanikai védelmi szint ismérveinek nem felel meg. A minimális mechanikai védelem követelményeit a jelen feltételek 2. számú melléklete tartalmazza;
d) a Biztosító által előírt vagy elfo- gadott védelmi rendszerek a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, nem működtek, illetve a
rendeltetésszerűen felszerelt zá- rakat nem zárták be;
e) a Biztosított nem tartotta be a va- gyonvédelmi előírásokban foglal- takat;
f) a kár az épület befejezetlensége, illetve annak lezáratlansága miatt, azzal okozati összefüggésben ke- letkezett.
11.1.4.18. Rablás és kifosztás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint rablást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erősza- kot avagy élet vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen álla- potba helyez.
A jelen biztosítási szerződés feltételei sze- rint kifosztásnak minősül, ha valaki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy az általa más bűn- cselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet, testi épség elleni köz- vetlen fenyegetés hatása alatt álló, vagy védekezésre képtelen személytől vesz el. A Biztosító megtéríti a rablásból és kifosz- tásból eredő károkat.
11.1.4.19. Betöréses lopás vagy annak kísérlete közben keletkezett rongálási károk
A Biztosító megtéríti azokat a rongálási károkat, amelyeket a tettes(ek) a kocká- zatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során a biztosított vagyon- tárgyakban okoztak.
A Biztosító nem téríti meg a betöré- ses lopás vagy annak kísérlete nél- küli rongálási (vandalizmus okozta) károkat.
11.1.4.20. Nem lezárt helyiségben tárolt va- gyontárgyak biztosítási eseményei
A Biztosító megtéríti azokat a szabadban, nem lezárt helyiségben tárolt vagyontár- gyakban keletkező károkat, amelyek az alábbi biztosítási eseményekkel okozati összefüggésben keletkeztek:
– tűz, villámcsapás, robbanás;
– vihar, jégeső, felhőszakadás, hónyo- más, árvíz;
– szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina, földrengés, ismeretlen épít- mény/üreg beomlása;
– légi jármű és rakományainak ütközése, idegen jármű ütközése, idegen tárgy rádőlése;
– ismeretlen elkövető által elkövetett szándékos rongálás.
Biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a biztosított ingatlan környezetében elhe- lyezett, a Biztosított kizárólagos tulajdonát képező, az alábbiakban felsorolt vagyon- tárgyak:
– szabadon álló építmények (pl. rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyerek- játékok);
– díszítőelemek (pl. szobrok, kerti tör- pék, kővázák, madárfürdők);
– kerti bútorok, xxxxxxx, pergolák;
– kerti tűzrakóhelyek;
– méhkasok, madáretetők, galambdúcok;
– sziklakertek;
– dísztavak.
A Biztosító szolgáltatásának felső határa biztosítási eseményenként és évenként a tényleges kár, de legfeljebb 500 000 Ft.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a vagyontárgy károsodása, megron- gálódása az alábbi okok bármelyikére vezethető vissza:
– fagyás,
– szárazság,
– napsugárzás,
– bármely élő állat által okozott kár
– a kerítés teljes vagy részleges hiá- nya.
1.1.4.21. Járulékos költségek térítése
A Biztosító megtéríti – a biztosítási össze- gen felül – a káridőponti biztosítási összeg 2%-a erejéig a biztosított vagyontárgy ká- rosodásával kapcsolatos alábbi járulékos költségeket:
a) az oltás és mentés költségei – beleért- ve az oltás, mentés során az idegen tulajdonban keletkezett károkat is –, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket;
b) a rom- és törmelékeltakarítás költségei, amelyek a kár helyszínének megtisztí- tásával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható maradványok- nak a legközelebbi és hivatalosan enge- délyezett lerakóhelyre szállításával kap- csolatban merültek fel;
c) a kár helyszínének egyszeri takarítási költsége;
d) azon költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideigle- nes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állvá- nyozással,
az ideiglenes közművesítéssel, továb- bá az esetleges hatósági kényszer- kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel;
e) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati és az esetleges ténymegállapítási költségek, ha a vizs- gálat a Biztosító előzetes hozzájárulásá- val történt;
f) a helyreállítással kapcsolatos tervezési és szakértői költségek;
g) a szét- és összeszerelés költségei, ame- lyek a kár helyszínének helyreállítása során, berendezések le- és/vagy vissza- szerelésével kapcsolatban merültek fel.
h) Szállásköltség térítése: ha a biztosított in- gatlant a biztosítási esemény bekövetke- zése miatt a szakhatóság lakhatatlanná nyilvánítja, abban az esetben a Biztosí- tó megtéríti – a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig – az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti költségét, a tényle- gesen felmerült költség, de legfeljebb napi 10 000 Ft, de összesen legfel- jebb évenként és eseményenként a ténylegesen felmerült költség, de legfeljebb összesen évi 400 000 Ft összeghatárig.
A költségtérítés feltételeként a Biztosí- tott köteles minden tőle elvárhatót meg- tenni a biztosított ingatlan lakhatóvá té- tele érdekében.
i) Elmaradt lakbér térítése: ha a biztosítá- si esemény következtében a biztosított épületben olyan mértékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogsza- bály vagy bérleti szerződés alapján meg- tagadhatja a bérleti díj egészének vagy egy részének megfizetését, abban az esetben a Biztosító megtéríti az elmaradt bérleti díj összegét a helyreállítás befeje- zéséig, de legfeljebb 6 hónapig.
A Biztosító szolgáltatásának felső ha- tára az elmaradt bérleti díjak tényle- ges összege, de legfeljebb évenként és eseményenként 400 000 Ft.
Az elmaradt bérleti díj megfizetésének fel- tételeként a Biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a biztosított ingatlan lakhatóvá tétele érdekében.
A javítási és helyreállítási költségek kizáró- lag indokolt – és a Biztosítóval előzetesen egyeztetett – esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletkölt- ségeit, valamint a felhasználandó anyagok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve so- ron kívüli legyártásának többletköltségeit.
11.1.4.22. Felelősségbiztosítás 11.1.4.22.1. Biztosítási esemény
11.1.4.22.1.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosított mint károkozó, vagy mint a kár- okozásért felelős személy a magyar jog
szabályai szerint az alábbi 11.1.4.22.1.3 pont a-i) pontjaiban meghatározott minő- ségében a harmadik személynek okozott személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárért kártérítési kötelezett- séggel tartozik.
11.1.4.22.1.2. Több, azonos okból bekövetkezett, idő- ben összefüggő káresemény egy biztosí- tási eseménynek minősül (sorozatkár).
11.1.4.22.1.3. A biztosítási fedezet a Biztosított által az alábbi minőségében okozott károkra ter- jed ki:
a) a kötvényben megjelölt ingatlan tulaj- donosa, használója;
b) korlátozott belátási képességű szemé- lyek gondozója;
c) elektroakusztikai vagy elektromos ház- tartási berendezések üzemben tartója;
d) kerékpár, illetve járműnek nem minő- sülő közlekedési és szállítási eszköz használója;
e) nem hivatásszerű sporttevékenység folytatója (kivéve a vadászatot);
f) engedélyezett önvédelmi eszköz, lő- fegyver használója;
g) nem motoros vízi járművek üzemben tartója;
h) közúti balesetet előidéző gyalogos;
i) fűtőolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója (kivéve a talaj vagy vizek szennyeződéséből eredő károkat);
11.1.4.22.1.4. A biztosítási fedezet kiterjed az idegen személyek nem jövedelemszerzési céllal való befogadása esetén az ingatlanba befogadott vendégek által behozott va- gyontárgyak megsemmisüléséből szár- mazó felelősségére.
11.1.4.22.2. Kizárások
11.1.4.22.2.1. Nem terjed ki a biztosítási fedezet:
a) azokra a felelősségi károkra, amelyekért a Biztosított nem a jelen feltételek II. fejezet 11.1.4.22.1.3 pontjában megha- tározott magánemberi minősé- gében felel;
b) azokra a felelősségi károkra, amelyek gépjármű-felelősség- biztosítás, munkáltatói felelős- ségbiztosítás, szolgáltatói vagy termék-felelősségbiztosítás alapján megtérülnek;
c) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló kárigényekre,
d) a Biztosított által bérelt vagy bérbe adott járművek és egyéb, motorral ellátott szárazföldi szállítóeszközök, légi- és vízi eszközök használata során fel- merülő felelősségi károkra;
e) arra a kárra, amelyet a Biztosí- tott maga szenved el, illetőleg a Ptk. 685.§ b.) pontjában felsorolt hozzátartozónak okozott;
f) olyan peres eljárásokra, amelye- ket egy családtag, illetve lakó- társ családtagja indít a Biztosí- tott ellen;
g) fertőző betegségeknek a Biztosí- tott által történő átadásából ere- dő felelősség, szexuális zakla- tásból, fizikai erőszak vagy pszi- chikai kényszer alkalmazásából származó felelősségre;
h) az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek:
– a Biztosított vagy annak megbí- zásából eljáró személyek által kölcsönzött, bérelt, haszonbérbe vett vagy megőrzésre átvett va- gyontárgyakban következtek be, még akkor sem, ha ez mellékkö- telezettségként megőrzés során történt;
– ingó dolgokban azok szállítása, feldolgozása vagy azokon vég- zett vállalkozói tevékenység kö- vetkeztében álltak elő;
– nem ingó dolgok olyan része- iben következnek be, amelyek közvetlenül megmunkálás vagy egyéb tevékenység tárgyát ké- pezik;
i) kötbér, bírság, egyéb büntetés jellegű költség megfizetésére.
11.1.4.22.3. A biztosítás területi és időbeni ha- tálya
A felelősségbiztosítás területi hatá- lya Európa egész területe.
A Biztosító kockázatviselése a bizto- sítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és az elévülési időn belül bejelentett károkra terjed ki.
Azokra a biztosítási eseményekre, ame- lyek a biztosítási szerződés hatályba lé- pése után következtek be, de a károko- zó tényező már a szerződés hatályba lépése előtt fennállt, csak akkor terjed ki a jelen biztosítási szerződés hatálya, ha a Szerződőnek (Biztosítottnak) nem volt bizonyíthatóan tudomása a biztosítási szerződés hatályba lépése előtt a kár- okozó tényező fennállásáról.
11.1.4.22.4. Kártérítés
11.1.4.22.4.1. A Biztosító megtéríti azokat a költ- ségeket – a felelősségbiztosítá- si szolgáltatási limit mértékéig –, amelyek a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökken- téséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek.
11.1.4.22.4.2. A kármegelőzés és kárenyhítés kö- rében felmerült költségeket a Biz- tosító – a felelősségbiztosítási limit mértékéig – akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.
11.1.4.22.4.3. A kártérítési összeg felső hatá- ra szerződésenként, biztosítá- si eseményenként és évenként: 20 000 000 Ft, azaz húszmillió forint.
11.1.4.22.4.4. A Biztosító kártérítést kizárólag belföldi fizetőeszközben teljesít.
11.1.4.22.4.5. A Biztosító a kártérítési összeget a ká- rosultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti.
A Biztosított csak akkor követelheti, hogy a Biztosító az ő részére teljesít- sen, ha a károsult követelését igazoltan ő egyenlítette ki.
11.1.4.22.4.6. A Biztosított és a károsult egyezsé- ge a Biztosítóval szemben csak akkor kötelező érvényű, ha a Biztosító azt tudomásul vette, a Biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosí- tott képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A Biztosító jogosult ellátni a Biztosított perbeli képviseletét; a képviselettel felmerülő költségek is a Biztosítót terhelik.
11.1.4.22.4.7. Járadékfizetési kötelezettség ese- tén mind a Biztosító, mind a káro- sult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésíté- sét).
Az egyösszegű megváltásra kizá- rólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a Biztosító és a károsult is elfogadja. A Biztosító az egyösszegű megvál- tás összegét a 2002. évi halandó- sági tábla alapján 0%-os technikai kamatláb figyelembevételével álla- pítja meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendel- kezésre álló összeg erejéig.
11.1.4.22.5. A szolgáltatás korlátozásának esetei
11.1.4.22.5.1. Ha az általános felelősségbiztosí- tásra vonatkozó, éves kártérítési li- mitből még rendelkezésre álló ösz- szeg alacsonyabb, mint az okozott kár, akkor a Biztosító helytállási kötelezettsége ezen alacsonyabb összeg erejéig áll fenn.
11.1.4.22.5.2. Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösz- szeget, akkor a Biztosító az okozott kár arányában téríti meg az okozott kárt a károsultaknak, a rendelke- zésre álló limitösszeg erejéig.
11.1.4.22.5.3. A Biztosító kockázatviselésének felső határát meghaladó kárért a Biztosított köteles helytállni.
11.1.4.22.5.4. Ha a kár bekövetkezésében a biz- tosítási eseményen kívül más ká- rosító esemény vagy tényező is közrehatott, akkor a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biz- tosítási esemény következménye.
11.1.4.22.6. A Biztosító visszakövetelési igénye
11.1.4.22.6.1. A Biztosító visszakövetelheti a Biz- tosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a Biztosított a kárt:
– szándékosan, vagy
– súlyosan gondatlan magatartá- sával okozta.
11.1.4.22.6.2. Súlyos gondatlanságnak minősül, ha:
a) a Biztosított a kárt súlyosan ittas (2,51 ezreléket elérő vagy meghaladó alkoholszint) vagy bódult állapotában, és ezen állapotával összefüggésben okozta;
b) a Biztosított hatósági engedély- hez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott, és ezzel okozati összefüggésben kárt okozott;
c) a Biztosított azonos károkozá- si körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a Biztosító fel- hívása ellenére a károkozás kö- rülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethető lett volna;
d) a Biztosított a fegyverhasználat hatósági előírásait megszegi;
e) a Biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetkezésé- nek lehetőségére figyelmeztet- te, és a káresemény ezután a szükséges intézkedés elmara- dása miatt következett be;
11.1.4.22.6.3. A többletkár megtérítését követel- heti a Biztosító a Biztosítottól ab- ban az esetben, ha a Biztosított a kárenyhítési kötelezettségét bizo- nyíthatóan megszegte.
1. melléklet – Záradékok
A Biztosító a Szerződő kérelmére vagy a kockázat- elbírálás eredményeként a biztosítási szerződést zá- radékkal láthatja el. A biztosítási szerződésre az a záradék vonatkozik, amelynek kódja a biztosítási köt- vényen feltüntetésre került.
I. Fejezet
Z-01 Átlagos épületbiztosítási összeg
1.1. A Biztosító az Épületek/építmények vagyon- csoportra a kárrendezési eljárás során nem alkalmazza az alulbiztosítás következményeit, amennyiben a Szerződő (Biztosított) a szer- ződés megkötésekor a Biztosító által meg- határozott átlagos épületbiztosítási összegre, vagy annál magasabb összegre köti meg a biztosítást, továbbá amennyiben a Szerződő (Biztosított) az értékkövetést minden biztosí- tási évforduló alkalmával elfogadja. Az átlagos épületbiztosítási összeget a Biztosító a bizto- sítási ajánlaton feltünteti.
II. Fejezet
Z-02 Átlagos ingóságbiztosítási összeg
2.1. A Biztosító a háztartási ingóság vagyoncso- portra a kárrendezési eljárás során nem al- kalmazza az alulbiztosítás következményeit, amennyiben a Szerződő (Biztosított) a szer- ződés megkötésekor a Biztosító által megha- tározott átlagos ingóságbiztosítási összegre, vagy annál magasabb összegre köti meg a biztosítást, továbbá amennyiben a Szerződő (Biztosított) az értékkövetést minden biztosí- tási évforduló alkalmával elfogadja. Az átlagos ingóságbiztosítási összeget a Biztosító a biz- tosítási ajánlaton feltünteti.
2. számú melléklet
Védelmi szintek, és a hozzájuk tartozó térítési értékhatárok
Az egyes védelmi szinteket a Biztosító az alábbi táblázatban részletezett feltételek megléte esetén tekinti meg- valósultnak.
I. Védelem | II. Védelem | III. Védelem | IV. Védelem | ||
Főfal | Épület habarcskötéses főfalazatának legkisebb vastagsága | 24 cm | 24 cm | 12 cm | 12 cm |
Épület rönkfa főfalazatának legkisebb vastagsága | 12 cm | 12 cm | 12 cm | 10 cm | |
Épület vályog vagy döngölt főfalazatának legkisebb vastagsága | 50 cm | 60 cm | 50 cm | 50 cm | |
Épület szendvics szerkezetű főfalazatának legkisebb vastagsága | 20 cm | 20 cm | 15 cm | 15 cm | |
Födém | Tetőszerkezet alatti födém minimális kialakítása | fagerenda* | vasbeton | vasbeton | vasbeton |
Nyílászárók általános kivitele | Bejárati ajtók | nincs előírás | min. 25 mm vastag tömörfa | min. 30 mm vastag tömörfa | Acél keretes min. 5 mm kétoldali faborítás |
Teraszajtós járdaszinten | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Erkélyajtók 2,5 m feletti önálló erkélyen | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Ablakok 2,5 m alatti párkányszinttel | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Ablakok 2,5 m feletti párkányszinttel | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Tolózárak reteszhúzás elleni védelme többszárnyú ajtókon | nem szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | |
Kiemelés, feszítés elleni védelem | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | |
Zárak | Bejárati ajtók | 1 biztonsági | 2 biztonsági min. 300 mm-re eltolva | 1 biztonsági, fúrás- és leemelésvédelem | 2 biztonsági, fúrásvédelem, min. 8 ponton záró |
Teraszajtók járdaszinten | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Erkélyajtók 2,5 m feletti önálló erkélyen | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m alatti párkányszinttel | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m feletti párkányszinttel | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Ajtó és tok közötti legnagyobb záráspontatlanság | 5 mm | 3 mm | 2 mm | 2 mm | |
Zárnyelv minimális mélysége | 20 mm | 20 mm | 20 mm | 30 mm | |
Nyílászárók üvegfelületei | Bejárati ajtók | max. 0,6 m2/4 mm | max. 0,6 m2/4 mm + min. rács | max. 0,6 m2/4 mm + min. rács | max. 0,6 m2/4 mm + min. rács |
Teraszajtók járdaszinten | min. 4 mm szimpla | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt. fólia vagy rács | |
Erkélyajtók 2,5 m feletti önálló erkélyen | min. 4 mm szimpla | min. 3 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt. fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m alatti párkányszinttel | min. 4 mm szimpla | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt. fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m feletti párkányszinttel | min. 4 mm szimpla | min. 3 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt. fólia vagy rács | |
Szellőző, egyéb falhiány | 20x20 cm-nél nagyobb keresztmetszet | minősített rács | minősített rács | minősített rács | minősített rács |
Behatolásjelző berendezés | Riasztó berendezés, mely a környezetnek jelzi a behatolást, +SMS | nem feltétel | min. KOH1 | min. KOH2 | nem feltétel |
A távfelügyeletet ellátó szervezetnek jelzi a behatolást, +SMS | nem feltétel | nem feltétel | nem feltétel | min. KOH3 |
Az egyes védelmi szintekhez tartozó térítési értékhatárokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Védettségi szinthez tartozó kártérítési értékhatárok (e.Ft)* | ||
Védelmi szint | Vagyoncsoport | Értéktároló nélkül |
I. védelem | Háztartási ingóságok Kiemelt értékű ingóságok | 5 000 500 |
II. védelem | Háztartási ingóságok | 10 000 |
Kiemelt értékű ingóságok | 500 | |
III. védelem | Háztartási ingóságok | 30 000 |
Kiemelt értékű ingóságok | 500 | |
IV. védelem | Háztartási ingóságok | 50 000 |
Kiemelt értékű ingóságok | 500 | |
I. Fejezet
1.1. Fogalommagyarázatok
1.1.1. Záráspontatlanság: az ajtólap és az ajtótok közötti hézag. Az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotban, a támadási oldalon mérendő.
1.1.2. Kiemelés elleni védelem: az ajtó bezárt ál- lapotában az ajtólap az ajtótoktól – a diópán- tokról való – leemeléssel elválaszthatatlan. Megfelelő védelem a kiemelés elleni tüs- kék alkalmazása vagy a közbenső diópánt szembefordítása.
1.1.3. Reteszhúzás elleni védelem: a kétszár- nyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevésőgyűszűs tolózár- ral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral való rögzítésével.
1.1.4. Biztonsági zárnak minősülnek az aláb- biak: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombi- nációs zár, amennyiben a variációs lehető- ségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minősített lamellás zár, a MABISZ által a teljes körű mechanikai védelem ele- meként minősített biztonsági lakatszerke- zet (lakat és lakatpánt).
1.1.5. Minősített rács: legfeljebb 100x300 mm- es kiosztású, min. 12 mm átmérőjű köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú, kívülről nem szerelhető rácsozat. A rácsot a falazathoz 30 centiméterenként, de legalább 4 pon- ton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erősíteni.
1.1.6. Távfelügyeleti rendszer jellemzői: (1) megvalósul a védett objektumokban lévő elektronikai jelzőrendszerek által kiadott riasztásjelzések centralizált gyűjtése és feldolgozása; (2) az elektronikai jelzőrend- szert, az átviteli rendszert, valamint a rend- szerközpontot szervezetten és rendszere- sen karbantartják.
3. számú melléklet
Az e-Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx fedezetei
Idegen tárgy rádőlése
Tűz
Az e-Pillér Otthonbiztosítás fedezete az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:
Villámcsapás Földrengés
Robbanás Árvíz
Vihar Üvegtörés a biztosítási összeg 2%-ig
Jégeső Vezetékes vízkár
Hónyomás Betöréses lopás
Felhőszakadás Betöréses rablás, rablás és kifosztás
Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina) Betöréses lopás vagy kísérlete közben okozott rongálási károk
Ismeretlen építmény/üreg beomlása Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása
Idegen jármű ütközése Járulékos költségek térítése a biztosítási összeg 2%-ig
Légi jármű és rakományainak ütközése Felelősségi károk
4. számú melléklet
A biztosítási díj megállapításának feltételei és módja
A biztosítási díj megállapításának feltételei és módja
A Biztosító a biztosítási díjat az alábbiak szerint állapítja meg:
1. Épületek/építmények vonatkozásában a biz- tosítási díj a Szerződő által meghatározott biz- tosítási összeg és a Biztosító tarifakönyvében szereplő díjtétel szorzata.
A díjtétel függ a kockázatviselés helyétől.
2. Ingóságok vonatkozásában a biztosítási díj a Szerződő által meghatározott biztosítási ösz- szeg és a Biztosító tarifakönyvében szereplő díjtétel szorzata.
A díjtétel függ a kockázatviselés helyétől.
39
5. számú melléklet
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | Tűz | Villámcsapás közvetlen és közvetett hatása | Robbanás | Vihar | Jégverés | Hónyomás | Felhőszakadás | Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás | Ismeretlen építmény és üreg beomlása | Ismeretlen jármű ütközése | Légi jármű ütközése | Idegen tárgyak rádőlése | Földrengés | Árvíz | Üvegtörés | Akvárium törése, repedése | Vezetékes vízkár | Betöréses lopás | Rablás | Rongálás | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása | Vagyonvédelmi eszközök lopás és rongálás elleni biztosítása | Biztosított költségek és kiadások | Rom- és törmeléktakarítási költségek | Kárenyhítési költségek | Ideiglenes lakás bérleti díja | Oltás és mentés költségei | Bankkártya elvesztése | Füst- és koromszennyezés | Kerti veszélytelenítés vihar, jégeső után | Különleges üveg | Csőtörés miatti vízveszteség térítése | Graffiti | Zár megrongálódása, kulcs elvesztése | Fagyasztott élelmiszerek megromlása | Állatorvosi költségek térítése | Ezermester | Magánemberi felelősségi káresemény | Ebtartói felelősségbiztosítás | Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás |
Tulajdoni lap | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Telekkönyvi kivonat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Helyszínrajz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Lakhatási engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Hagyatéki végzés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Gyámhatósági rendelkezés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Örökösödési bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Boncolási Jegyzőkönyv (regresz miatt) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Rendőrségi Határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Vádemelési javaslat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Bírósági ítélet | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Zár- és nyomszakértői vélemény | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Értéklista | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
Fizetési meghagyás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Lemondó nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Meghatalmazás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Tűzoltósági hatósági bizonyítvány | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tűzvizsgálati jelentés | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Önkormányzattól lakhatatlansági nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Önkormányzat igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Áramszolgáltatói igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Gázszolgáltatói igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Vízmű igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | Tűz | Villámcsapás közvetlen és közvetett hatása | Robbanás | Vihar | Jégverés | Hónyomás | Felhőszakadás | Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás | Ismeretlen építmény és üreg beomlása | Ismeretlen jármű ütközése | Légi jármű ütközése | Idegen tárgyak rádőlése | Földrengés | Árvíz | Üvegtörés | Akvárium törése, repedése | Vezetékes vízkár | Betöréses lopás | Rablás | Rongálás | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása | Vagyonvédelmi eszközök lopás és rongálás elleni biztosítása | Biztosított költségek és kiadások | Rom- és törmeléktakarítási költségek | Kárenyhítési költségek | Ideiglenes lakás bérleti díja | Oltás és mentés költségei | Bankkártya elvesztése | Füst- és koromszennyezés | Kerti veszélytelenítés vihar, jégeső után | Különleges üveg | Csőtörés miatti vízveszteség térítése | Graffiti | Zár megrongálódása, kulcs elvesztése | Fagyasztott élelmiszerek megromlása | Állatorvosi költségek térítése | Ezermester | Magánemberi felelősségi káresemény | Ebtartói felelősségbiztosítás | Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás |
Elszámolási dokumentumok | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||
Tűz szabványossági felülvizsgálat | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Telefontársaság igazolása (pl. lakottság igazolására) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||
Állatorvosi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||
Eb oltási- és törzskönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||
Kéményseprő vállalat igazolása, szakvéleménye | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Zárójelentés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Orvosi lelet | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ambuláns kezelőlap | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Halotti anyakönyvi kivonat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
Mabisz-igazolás | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Értékhatár besorolása | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Távfelügyelet riasztási napló | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Távfelügyeleti szerződés | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Távfelügyelet kivonulási jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Leltár (pl. éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adásvételi szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||
Nyilvántartási karton | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adóbevallás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerűsített éves beszámoló | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eredménykimutatás, mérleg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tárgyi eszköz nyilvántartása | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Könyvelési iratok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felelősségelismerő nyilatkozat | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Közös képviselő nyilatkozata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Közüzemi számlák | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Befizetési csekkek | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Banki engedményező nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
Bankszámlakivonat | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Bankszámlaszám | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Ingósági kárlista | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
40
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | Tűz | Villámcsapás közvetlen és közvetett hatása | Robbanás | Vihar | Jégverés | Hónyomás | Felhőszakadás | Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás | Ismeretlen építmény és üreg beomlása | Ismeretlen jármű ütközése | Légi jármű ütközése | Idegen tárgyak rádőlése | Földrengés | Árvíz | Üvegtörés | Akvárium törése, repedése | Vezetékes vízkár | Betöréses lopás | Rablás | Rongálás | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása | Vagyonvédelmi eszközök lopás és rongálás elleni biztosítása | Biztosított költségek és kiadások | Rom- és törmeléktakarítási költségek | Kárenyhítési költségek | Ideiglenes lakás bérleti díja | Oltás és mentés költségei | Bankkártya elvesztése | Füst- és koromszennyezés | Kerti veszélytelenítés vihar, jégeső után | Különleges üveg | Csőtörés miatti vízveszteség térítése | Graffiti | Zár megrongálódása, kulcs elvesztése | Fagyasztott élelmiszerek megromlása | Állatorvosi költségek térítése | Ezermester | Magánemberi felelősségi káresemény | Ebtartói felelősségbiztosítás | Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás |
Ingósági értékfelmérő lap (maradványlista) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Vállalkozók tételes kárbejelentése | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tűzvédelmi utasítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szakhatósági nyilatkozat, igazolás | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Forgalmi- és Vezetői engedély másolata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Építési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
Építési napló | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
Tervdokumentáció | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
Költség kimutatás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
Menetjegyek | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Többletkárigényt alátámasztó dokumentumok | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||
Szeizmológiai jelentés, igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Talajmechanikai, geológiai szakvélemény | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Geoszolg jegyzókönyv, szakvélemény | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Korábbi tömedékelési tervek | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Katasztrófavédelmi határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||
Adó- és értékbizonylat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Légiforgalmi igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Repülési terv | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Repülési szolgálati vizsgálati jegyzőkönyv | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Árvízvédelmi igazolás a mentett oldal minősítéséről | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Önkormányzat építési övezeti besorolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||
Hozzájárulási nyilatkozat (pl.:iratbetekintéshez) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Gépkönyv (pl.lifthez) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lift-karbantartási napló | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Albérleti szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
Elérhetőség | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Lakcímkártya másolata | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Személyi igazolvány másolata | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
41
Vagyonbiztosítási termékeink
TOVÁBBI LAKOSSÁGI BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEINK
HÁZ-TARTÁS lakásbiztosítás
Elsősorban átlagos méretű és kivitelű lakások, családi házak biztosítási védelmére.
BÁSTYA lakossági és kisvállalkozói vagyon-, felelősség- és balesetbiztosítás Egy biztosítási szerződésben nyújtunk biztosítási fedezetet magán-, illetve kisvállal- kozásának vagyonára, és az e minőségben okozott felelősségi károkra.
MI-HÁZUNK tömházbiztosítás
A biztosítás megköthető társasházak, társasüdülők, lakószövetkezetek, üdülőszö- vetkezetek, társasházként bejegyzett üzletek, illetve irodák tulajdonközösségének épületeire.
VÁLLALKOZÓI BIZTOSÍTÁSOK
VAGYONBIZTOSÍTÁS
EuroMester Vállalkozói Vagyon- és Felelősségbiztosítás
Kis- és közepes vállalkozások részére kifejlesztett, modulrendszerű biztosítás speciális többletszolgáltatásokkal mind a vagyon-, mind a felelősségbiztosítás esetében, amelyeket különdíj felszámítása nélkül biztosítunk ügyfeleink részére.
TECHNIKAI BIZTOSÍTÁSOK
Géptörés-biztosítás
Technikai biztosítási kockázatokat tartalmazó termék ipari és mezőgazdasági gépekre.
Elektromos berendezés biztosítás
Vagyon- és technikai kockázatokat tartalmazó biztosítás elektromos készülékekre, műszerekre.
Építés-szerelés biztosítás
All risk vagyonbiztosítást és általános felelősségbiztosítást tartalmazó módozat a kivitelezés időtartamára.
SIG 2619