Ügyfél-és Adatkezelési tájékoztató,
Szállítmánybiztosítás
Ügyfél-és Adatkezelési tájékoztató,
Hasznos tudnivalók
Általános Kárbiztosítási Feltételek
Szállítmánybiztosítási
Különös Feltételek
Alkalmazandó: 2018. február 23-ától
Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Hasznos tudnivalók
Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződésének megkötésére irányuló ajánlatával társaságunkhoz fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, melyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységünkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és elérhetőségi adatairól.
Felvilágosítást kap arról is, hogy a panaszának elutasítása esetén milyen jogorvoslatot vehet igénybe.
Megismertetjük továbbá az adatvédelem és adatkezelés Önre vonatkozó legfontosabb – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (Infotv.) meghatározott – szabályaival, felsorolva azokat a szervezeteket és személyeket, amelyek/akik részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.
1. A Biztosító neve, székhelye, jogi formája, a fizetőképességről és pénzügyi helyzetéről szóló jelentése
A társaság korábbi cégneve: WABARD Biztosító Zrt.
A társaság új cégneve: Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság A társaság rövidített cégneve: Wáberer Hungária Zrt.
A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 4.
A társaság főtevékenysége: Nem életbiztosítás
A Biztosítónak a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetéről szóló jelentései a Biztosító honlapján xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx.xxxx olvashatók.
2. A Biztosító a biztosítási tevékenységet a Bit. 1. mellékletének A) része szerinti nem-életbiztosítási ág alábbiakban felsorolt ágazataiban, illetve alágazataiban végezheti:
1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket)
2. Betegség
3. Szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével)
7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)
8. Tűz és elemi károk
9. Egyéb vagyoni kár
10. Szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség
13. Általános felelősség
16. Különböző pénzügyi veszteségek:
k) egyéb pénzügyi veszteségek
17. Jogvédelem
18. Segítségnyújtás
3. Megkötött biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdéseivel, problémájával forduljon bizalommal az üzletkötésben közreműködő biztosításközvetítőhöz, Központi Ügyfélszolgálati Irodánk, illetőleg telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársaihoz, akik készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Központi Ügyfélszolgálati Iroda:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.
Telefon: (x00 0) 000-0000
Fax: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Nyitva tartás:
Hétfő: 7:00-19:00
Kedd–Csütörtök: 8:00-16:00
Péntek: 8:00-15:00
Károk ügyintézése:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.
Telefon: (x00 0) 000-0000
Fax: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Információt és támogató útmutatást a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx címen is talál.
Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerül esetlegesen felmerülő problémáját vagy szolgáltatási igényét megnyugtatóan rendezni, a Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt: ügyfél) a Biztosító, az általa alkalmazott vagy megbízott ügynök vagy – adott termék kapcsán – általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben, online bejelentéssel) közölhesse.
Szóban személyesen a Központi Ügyfélszolgálat nyitva tartási idejében jelezhető a panasz. A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A Biztosító a személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munkanapon belül a személyes ügyfélfogadási időpontot az ügyfél számára biztosítja.
Szóban telefonon a Call Center munkatársai fogadják ügyfeleink hívását. Telefonos panaszkezelés esetén a Biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a Biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt
(5) évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatjuk. A Biztosító az ügyfél kérésére biztosítja a hangfelvétel visszahallatását, továbbá térítésmentesen – az ügyfél kérésének megfelelően
- huszonöt (25) napon belül rendelkezésére bocsátja a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.
Telefonos panaszügyintézés ideje:
Hétfő: 7:00-19:00
Kedd–Csütörtök: 8:00-16:00
Péntek: 8:00-16:00
Hívható telefonszámok:
(x00-0) 000-0000
(x00-0) 000-0000
A Biztosító a szóbeli panaszt – kivéve, ha annak azonnali kivizsgálása nem lehetséges – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Amennyiben az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a Biztosító munkatársa a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjától jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt panasz esetén az ügyfélnek a panaszára adott indokolással ellátott írásbeli álláspontjával egyidejűleg megküldi, egyebekben a Biztosító az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
Amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges a Biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt panasz esetén az ügyfélnek a panaszára adott indokolással ellátott írásbeli álláspontjával egyidejűleg megküldi, egyebekben pedig a Biztosító az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
A Biztosító a fentieknek megfelelően jegyzőkönyvezett panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését (jegyzőkönyvezését) követő harminc (30) napon belül küldi meg az ügyfélnek.
Írásban személyesen vagy más által átadott irat útján közölt panaszát Központi Ügyfélszolgálatunk nyitva tartási idejében adhatja át munkatársainknak.
Postai úton a panasz a következő címekre küldhető:
Székhely: Wáberer Hungária Biztosító Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0. Központi levélcím: Wáberer Hungária Biztosító Zrt. 1443 Budapest, Pf. 180.
Telefaxon a (x00-0) 000-0000 vagy a (x00-0) 000-0000 számok állnak rendelkezésére.
E-mailen a panaszát a xxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen fogadjuk.
Online panaszbejelentő rendszerünk a xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx_xxxxxxxxxx.xxxx oldalon áll rendelkezésére panaszának bejelentésére.
A Biztosító a panaszkezelési szabályzatát az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, a székhelyén kifüggeszti és a honlapján is közzéteszi.
A Biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.
A Biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc (30) napon belül megküldi az ügyfélnek. A Biztosító a panaszkezelés során úgy jár el, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
A Biztosító, mint pénzügyi szervezet panaszkezelésére vonatkozó szabályok alkalmazásában:
Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy,
Pénzügyi fogyasztói jogvita: a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozó, a fogyasztó és a Biztosító között – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése.
A Biztosító a fogyasztónak nem minősülő ügyfelet a panasz elutasítása esetén tájékoztatja, hogy panaszával a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
A Biztosító a panasz elutasítása esetén a válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül.
A Biztosítónak tájékoztatni kell a fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
4. A Biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest
Telefon: (x00 0) 000-0000
Web: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Telefon: (+36 80) 203-776
Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777 E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Web: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
Felhívjuk ügyfeleink figyelmét felügyeleti szervünk fentiekben megjelölt fogyasztóvédelmi honlapjára, ahol további hasznos információkhoz juthat.
5. A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet) kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi
a) a Bit.-ben meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit.-ben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek,
d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (az a)–d) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá
e) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség
betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (fogyasztóvédelmi eljárás).
A Pénzügyi Békéltető Testület, mint az MNB által működtetett szakmailag független testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a Biztosító között – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a Biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését vagy a Biztosítónál eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Ennek során a Biztosító úgy köteles eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos részletes felvilágosítást, továbbá a Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségével kapcsolatos tájékoztatást olvashat a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.
A vitarendező eljárások közül – fogyasztó esetében a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásán kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A közvetítés olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján
a vitában nem érintett, harmadik személy, a közvetítő, bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása, feltéve, hogy a felmerült polgári jogvita rendezésében a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.
A biztosítási jogviszonnyal összefüggő (pl. biztosítási szerződésből eredő) igény a fentebb megjelölt alternatív vitarendezési mód mellőzésével bírói úton is érvényesíthető. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései irányadók. E törvény rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
6. Adatkezelési tájékoztató
A Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Biztosító), mint adatkezelő, magára nézve kötelező érvényűnek tartja a jelen dokumentum tartalmát, amelyet ügyfelei részletes tájékoztatása érdekében magával szemben megfogalmazott, és amelynek betartásáért felelősségre vonható. Az Alaptörvény VI. cikkében biztosított információs önrendelkezési alapjog érvényesülése céljából a Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy az adatkezelés továbbá az adatfeldolgozás során követett eljárása megfelel a személyes adatok védelmével kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabályok, de különösen
▪ a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.), és
▪ az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) előírásainak.
Fogalmak
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy;
Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret – valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
Különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;
Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;
Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;
Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely önállóan, vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;
Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta,íriszkép) rögzítése;
Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;
Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;
Adattörlés: az adat felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;
Adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;
Adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;
Adatmegsemmisítés: az adatot tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;
Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adaton végzik;
Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi;
Adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;
Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.
Az adatvédelmi incidens körébe tartozik minden olyan adatkezelési vagy adatfeldolgozási művelet, amely nem felel meg az Infotv. rendelkezéseinek, azaz jogellenes, függetlenül attól, hogy a jogellenesség szándékosság, gondatlan magatartás vagy technikai hiba, esetlegesen külső behatás következménye-e.
Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;
EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
Harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam.
Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a Biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a Biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetében az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött;
Adatkezelés alapelvei
Előzetes tájékoztatás elve: Az érintettel az adatkezelés megkezdés előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.
Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az érintett hozzájárulásával és az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából kezeli, továbbá arról is, hogy kik ismerhetik meg az adatokat, és melyek az érintettnek az adatkezeléssel kapcsolatos jogai és jogorvoslati lehetőségei. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet a fentiekben meghatározott információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.
Ha az érintettek személyes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is:
▪ az adatgyűjtés ténye,
▪ az érintettek köre,
▪ az adatgyűjtés célja,
▪ az adatkezelés időtartama,
▪ az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye,
▪ az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése,
▪ ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma, kivéve, ha a Hatóság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet határidőben nem bírálja el. Ez esetben az adatkezelő az adatkezelést a kérelemben foglaltak szerint megkezdheti.
Célhoz kötöttség elve: Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
Adattakarékosság elve: Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
Adatminőség elve: Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.
Adatbiztonság elve: Az adatkezelő, és tevékenységi körében az adatfeldolgozó, köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, továbbá köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.
Külföldre történő adattovábbítás korlátozásának elve: Személyes adat harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő részére akkor továbbítható, vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adható át, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy az adatkezelésnek
az Infotv.-ben előírt feltételei teljesülnek, és – az Infotv.-ben foglalt esetet kivéve – a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.
A személyes adatok megfelelő szintű védelme, akkor biztosított, ha
▪ az Európai Unió kötelező jogi aktusa azt megállapítja,
▪ a harmadik ország és Magyarország között az érintetteknek a személyes adatai kezeléséről való tájékoztatáshoz, a személyes adatainak helyesbítéséhez, a személyes adatainak – a kötelező adatkezelést kivéve – törléséhez vagy zárolásához fűződő jogai érvényesítésére, a jogorvoslati jog biztosítására, valamint az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás független ellenőrzésére vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazó nemzetközi szerződés van hatályban, vagy
▪ az adatkezelés, illetve adatfeldolgozás kötelező szervezeti szabályozásnak megfelelően történik.
Az EGT államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.
Személyes részvétel és a jogorvoslati jogosultság elve: Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől megtudja, kezel-e rá vonatkozó adatokat. Kérheti személyes adatainak helyesbítését, valamint személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén, vagy ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, továbbá törvényben meghatározott egyéb esetben. Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.
A felelősség elve: Az adatkezelő a fenti alapelvek illetőleg az érintett jogainak megsértése esetén felelősségre vonható és viselni tartozik a jogkövetkezményeket.
Adatkezelés jogalapja
Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés). A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. A hozzájárulás megadható szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. Különleges adat kezelése az érintett írásbeli hozzájárulásához kötött.
Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése
a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában
a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll, további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.
A fenti, úgynevezett érdekmérlegelésen alapuló adatkezelés esetén az adatkezelőnek rendelkeznie kell olyan jogos érdekkel, vagy olyan őt terhelő kötelezettséget kell kimutatnia, amely szükségessé teszi a személyes adatok kezelését. Az érdekmérlegelésen alapuló – a fentiekben említett – jogalapok alkalmazhatóságának feltétele az érdekmérlegelési teszt elvégzése. Ennek során az adatkezelőnek azonosítani kell a jogos érdekét, a súlyozás ellenpontját képező adatalanyi érdeket, az érintett alapjogot, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy a személyes adat kezelhető-e. Amennyiben az adatkezelés érdekmérlegelésen alapul az adatkezelőnek az adatkezelés megkezdése előtt az érdekmérlegelési tesztet el kell végeznie és ennek eredményéről az érintetteket tájékoztatnia kell.
Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.
7. Biztosítási titkot képező adatok kezelése
(1) Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő
ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) A Biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni az ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet hátrány nem érheti és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
(4) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
(5) Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Xxxx.) meghatározott egészségügyi adatokat a Biztosító a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása, a biztosítási szerződésből származó követelése megítélése vagy a Bit. által meghatározott egyéb célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
(6) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a Biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c) a Biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosítóval,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,
u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal
szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (Hpt.) meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a Biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
12. A Biztosító vagy a viszontbiztosító a 8. és 14. pontban, a 7. pont (6) bekezdésében, a 18. pontban és a 19. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
13. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 8. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
14. A Biztosító vagy a viszontbiztosító, a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
15. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
16. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti – a hitelintézet és az ellenőrző befolyása alatt működő biztosító egymás közti viszonyában - adattovábbítás.
18. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
19. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a Biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
20. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A fentiekben meghatározott adatok átadását a Biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
21. A Biztosító által vezetett adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
22. A Biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 8. pont b), f) és j) alpontjai, illetve a
14. pont alapján végzett adattovábbításokról.
23. A Biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
24. A Biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
25. A Biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
26. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
27. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
28. A Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
29. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
30. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
31. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek
(1) A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban e pont tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban e pont tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen cím tekintetében: illetőségvizsgálat).
(2) Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B–43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.
(3) Az Aktv. 43/B–43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.
32. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek
(1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (e pont alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
(2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.
33. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás
(1) A Biztosító (e pont alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e pont alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 7. pont (2) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
(3) A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(4) A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3−9. és 14−18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
(5) A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10−13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;
b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)−e) pontjában meghatározott adatokat;
c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
(6) A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a Bit. 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
(12) Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a (8)−(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
34. (1) A biztosítók – a Bit. 1. melléklet A) rész 3−6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza:
a) a szerződő személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;
c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és
d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.
(2) A Biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.
(3) A Biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából, az Adatbázisból adatot igényelhet.
(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő Biztosítónak.
(5) Nem áll fenn a Biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a Biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.
(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
(7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a 8. pont b), f), q) és r) alpontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.
(8) Az igénylő Biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.
(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.
(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a Biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.
(12) Az Adatbázisból adatot igénylő Biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
(15) Az Adatbázisból adatot igénylő Biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az
(1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.
(16) Az igénylő Biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.
35. (1) A 33. pont (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a
33. pont (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.
(2) Az Adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.
36. Panaszkezeléssel összefüggő adatkezelés
A Biztosító, mint pénzügyi szolgáltató, köteles az ügyfélnek a Biztosító – szerződéskötést megelőző vagy a szerződés megkötésével, szerződés alatti magatartásával, a szerződésnek a Biztosító részéről történő teljesítésével, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződéssel összefüggő – tevékenységét vagy mulasztását érintő kifogását (a továbbiakban: panasz) teljes körűen kivizsgálni és megválaszolni.
Az ügyfél a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben, online) terjesztheti elő.
Telefonon történő panaszkezelés esetén a Biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a Biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatjuk. Az ügyfél kérésére biztosítjuk a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen – kérésének megfelelően – huszonöt napon belül rendelkezésre bocsátjuk a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet vagy a hangfelvétel másolatát.
A Biztosító a panaszkezelés során különösen a következő adatokat kérheti az ügyféltől:
a) neve;
b) szerződésszám, ügyfélszám;
c) lakcíme, székhelye, levelezési címe;
d) telefonszáma;
e) értesítés módja;
f) panasszal érintett biztosítási termék vagy szolgáltatás;
g) panasz leírása, oka;
h) ügyfél igénye;
i) a panasz alátámasztásához szükséges, az ügyfél birtokában lévő dokumentumok másolata, amely a Biztosítónál nem áll rendelkezésre
j) meghatalmazott útján eljáró ügyfél esetében érvényes meghatalmazás és
k) a panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat.
A Biztosító a panaszt benyújtó ügyfél adatait az Infotv. rendelkezéseinek megfelelően kezelheti.
Az ügyfél eljárhat meghatalmazott útján is. Amennyiben az ügyfél meghatalmazott útján jár el, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kel foglalni.
A Biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
A nyilvántartás tartalmazza:
▪ a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
▪ a panasz benyújtásának időpontját,
▪ a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
▪ a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásáért felelős személy megnevezését, továbbá
▪ a panasz megválaszolásának időpontját.
A Biztosító az ügyfeleitől érkezett panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg és azt a felügyeleti szervének kérésére bemutatja.
A Biztosító panaszkezelésére vonatkozó további információkat olvashat a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx_xxxxx.xxxx web oldalon.
A Biztosító az ügyfelek telefonos panaszkezelése során a hanganyag rögzítése megnevezésű adatkezelést, továbbá az írásbeli panaszkezelés esetén a panasz és az arra adott válasz megőrzése megnevezésű adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Xxxxxxx által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelentette.
37. Díjnemfizetés miatt megszűnt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetén a türelmi időre járó díj követelése céljából végzett adatkezelés
A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések díjfizetésre kötelezett biztosítottjainak személyes adatait a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződéseik türelmi idejére járó biztosítási díj (elmaradt díj) követelése céljából kezeli, és az adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelentette.
38. Ügyfélportál alkalmazással kapcsolatos adatkezelés
A Biztosító az Ügyfélportál alkalmazásra (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx) regisztráló ügyfelek által a regisztráláskor megadott személyes adatokat kezeli, és az adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Xxxxxxx által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelentette.
39. Betegség biztosítással kapcsolatos adatkezelés
A Biztosító a biztosítási szerződés megkötése és annak teljesítése megnevezésű adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelentette.
40. Elektronikus megfigyelés - kamerázás – térfigyelés
A Biztosító a kizárólagos használatában álló, a biztosítási tevékenységből adódó feladatai ellátásához szükséges, az ügyfélforgalom számára nyitva álló és nyilvános ügyfélszolgálati helyiség (ügyféltér) védelme, a személy- és vagyonvédelem biztosítása megnevezésű adatkezelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Xxxxxxx által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba bejelentette.
41. Keresés az Adatvédelmi Nyilvántartásban
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) biztosítja a keresés lehetőségét az adatvédelmi nyilvántartásban. Az adatbázis a NAIH xxxx://xxx.xxxx.xx web oldalán érhető el.
42. Egyéb (további) adatkezelések
A Bit.-ben meghatározott céltól eltérő célból a Biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet adatkezelést. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
Az ügyfél hozzájárulásán alapuló, illetőleg a Bit.-ben meghatározott célból személyes adatokra vonatkozóan végzett egyéb (további) adatkezelések nyilvántartásba vételét a Biztosító kérelmezi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A Biztosító a Xxxxxxx által nyilvántartásba vett adatkezelésekről az adatok felvételekor illetőleg kérelemre ad az érintetteknek tájékoztatást.
43. Az érintettek jogai és érvényesítésük
Az érintett a Biztosítónál kérelmezheti a
a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,
b) személyes adatainak helyesbítését, valamint
c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.
Tájékoztatás
Az érintett kérelmére a Biztosító tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
A Biztosító köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet a Biztosítóhoz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A költségtérítés mértékét a felek között létrejött szerződés is rögzítheti. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.
Az érintett tájékoztatását a Biztosító csak az Infotv.-ben meghatározott esetekben tagadhatja meg. A tájékoztatás megtagadása esetén közölni kell az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a Biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordulás lehetőségéről.
Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat a Biztosító rendelkezésére áll, a személyes adatot a Biztosító helyesbíti.
Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
a) kezelése jogellenes;
b) az érintett – a kötelező adatkezelést kivéve – kéri;
c) az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;
d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;
e) azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte.
Zárolás
Törlés helyett a Biztosító zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.
Megjelölés
A Biztosító megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen.
Helyesbítés, törlés, zárolás, megjelölés közös szabálya
A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.
Az érintett jogai a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítása esetén
Amennyiben a Biztosító az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 25 napon belül írásban közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén a Biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
Az érintett jogait törvény korlátozhatja az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából – beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is –, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.
Tiltakozás személyes adat kezelése ellen
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy a Biztosító, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint
c) törvényben meghatározott egyéb esetben.
A Biztosító a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.
Amennyiben a Biztosító az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.
Ha az érintett a Biztosító döntésével nem ért egyet, illetve ha a Biztosító az érintett tiltakozási kérelmének megvizsgálására megállapított határidőt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
Bírósági jogérvényesítés
Az érintett a jogainak megsértése esetén a Biztosító ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, azt a Biztosító köteles bizonyítani.
A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.
A perbe a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.
Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a Biztosítót a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezi.
A bíróság elrendelheti ítéletének – az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogai megkövetelik.
Kártérítés és sérelemdíj
Ha a Biztosító, mint adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha a Biztosító, mint adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett a biztosítótól sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben a Biztosító, mint adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért, és köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. A Biztosító, mint adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
44. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
A Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
A Hatóság elérhetőségi adatai:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x. Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Telefon: (x00 0) 000-0000
Telefax: (x00 0) 000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Web: xxxx://xxx.xxxx.xx/
45. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmazhat. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó előírásokat.
46. Tájékoztatjuk, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) szerinti biztosítási kötelezettség után baleseti adót kell fizetni. A baleseti adófizetési kötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik és az utolsó napján szűnik meg. Az adó alapja az éves kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási díj, ideértve a Gfbt. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is. Az adó mértéke az adóalap
30 %-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű. Az adót a biztosítók állapítják meg és azt az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt szedik be, annyi részletben és olyan arányban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjfizetési kötelezettségének eleget kell tennie. A baleseti adóra vonatkozó részletes szabályokat a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény tartalmazza.
47. Tájékoztatjuk, hogy a Biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
48. Az ügyfelek tájékoztatása
(1) A biztosítónak a kockázat helye szerinti vagy a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben, bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos, közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére
a) a Biztosító elnevezéséről, székhelyéről, jogi formájáról, valamint arról, hogy biztosítási tevékenységet végez
b) fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a fióktelep székhelyéről (külföldön létesített fióktelep esetén a címéről), külföldi biztosító magyarországi fióktelepe útján kötött biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosító székhelyéről, cégjegyzékszámáról vagy nyilvántartási számáról, valamint a nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság nevéről,
c) a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról,
d) a biztosítási szerződésnek a Bit. 4. melléklet A) részében meghatározott jellemzőiről,
e) a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről szóló jelentés közzétételéről,
f) arról, hogy nyújt-e tanácsadást az értékesített biztosítási termékre vonatkozóan, és
g) a biztosítási szerződéssel összefüggésben a közreműködő részére nyújtott javadalmazás jellegéről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia:
a) a Biztosító mentesülésének a szabályait,
b) a Biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit,
c) a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint
d) minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt, így különösen azt a körülményt, hogy a magyartól eltérő jog alkalmazása vagy a magyartól eltérő bíróság kizárólagos illetékessége került kikötésre.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven és – az adott esettől függően a (3a) vagy a (3b) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén – tartós adathordozón vagy honlapon keresztül is történhet, azzal, hogy az ügyfél ez irányú kérésére a tájékoztatást díjmentesen, írásban is rendelkezésére kell bocsátani.
(3a) A (3) bekezdés szerinti tartós adathordozón akkor történhet a tájékoztatás, ha az ügyfél kifejezetten ezt a tájékoztatási módot választotta, és a tájékoztatás, valamint a kapcsolattartás szempontjából ez a mód megfelelő a számára; ennek kell tekinteni különösen, ha rendszeres internet-hozzáféréssel rendelkezik, így különösen, ha a biztosító számára megadta az e-mail-címét.
(3b) A (3) bekezdés szerinti honlapon keresztül történő tájékoztatás feltétele, hogy
a) azt személyesen az ügyfélnek címezzék, vagy
b) az ügyfelet elektronikus úton értesítsék a honlap címéről és a tájékoztatásnak a honlapon belüli elérhetőségéről; a tájékoztatás a honlapon az igényérvényesítési határidő lejártáig elérhető maradjon, valamint a (3a) bekezdés szerinti feltételek is fennálljanak.
(3c) Telefonon történő értékesítés esetében az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak (a biztosítási termékismertetőt is beleértve) összhangban kell lennie a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvénnyel és a vonatkozó uniós szabályokkal. Mindezeken túlmenően az e § szerinti tájékoztatást a biztosítási szerződés megkötése után haladéktalanul meg kell adni az ügyfél részére, az ügyfél által választott módon, amely független az előzetes tájékoztatás választott módjától.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség megsértése a Bit.-ben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után, és nem érinti az általános szerződési feltételek vagy azok egyes kikötései – a Ptk.-ban meghatározottak szerinti – szerződéses tartalommá válását.
(5) A Biztosító – az (1) bekezdés g) pontjában, valamint a Bit. 4. melléklet A) pont 17. alpontjában foglaltakat1 kivéve – az (1) bekezdésben foglalt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles a szerződéskötést megelőző tájékoztatás megadásával egyező módon a szerződő fél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.
(6) Amennyiben az ügyfél a biztosítási szerződéssel összefüggésben annak megkötése után teljesít fizetést
– a folyamatos biztosítási díjak és az ütemezett fizetések kivételével –, a Biztosító minden ilyen fizetésre vonatkozóan megadja az (1) bekezdés g) pontja szerinti tájékoztatást.
(7) Amennyiben a Biztosító – a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján – olyan ügyfél számára értékesít biztosítási terméket, amely ügyfél szokásos tartózkodási helye vagy székhelye szerinti tagállam a Bit.-ben foglaltaknál szigorúbb szabályokat alkalmaz a biztosítási termékek értékesítésével összefüggő követelmények vonatkozásában, akkor e szigorúbb szabályok az irányadók.
(8) A Bit. 368. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek– az őt megbízó biztosító felelősségvállalása mellett – a fentiekben meghatározott módon – tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére az őt megbízó biztosító nevéről és címéről, valamint a Bit. 4. melléklet
A) pont 11. alpontja szerinti információkról2, továbbá biztosítania kell a Bit. 130/A. §-ban3, a 48. pont (15) bekezdésben, valamint az 50. pont (3)–(5) bekezdésében foglaltak megfelelő érvényesülését, az ügyfél igényeinek és szükségleteinek – a szerződés megkötését megelőzően történő – megfelelő figyelembevételét, valamint a 49. pont (5) bekezdése szerinti biztosítási termékismertető – szerződés megkötését megelőzően történő – ügyfél számára történő rendelkezésre bocsátását.
(9) A Biztosítót az (1)-(7) bekezdésben és a (12) bekezdésben meghatározott kötelezettség
a) nem terheli, ha a szerződés viszontbiztosítási szerződés, valamint a szerződés nagykockázatra létrejövő biztosítási szerződés,
b) ha a biztosítási szerződés megkötésében biztosításközvetítő működik közre.
(10) A Biztosító a tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton is köteles elérhetővé tenni.
(11) Ha a Biztosító elfogadó nyilatkozatát fokozott biztonságú elektronikus aláírást tartalmazó elektronikus dokumentum igazolja, a Biztosító köteles a (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatót az ügyfél számára folyamatosan és könnyen elérhető módon elektronikus úton hozzáférhetővé tenni.
(12) A Biztosító – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bizonyítható módon köteles beszerezni ügyfele arra vonatkozó külön nyilatkozatát, hogy az (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatást megkapta. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ügyfél a szerződés megkötése előtt milyen más, a megkötendő biztosítási szerződéssel összefüggő tájékoztatást kapott meg.
(13) A biztosítási szerződésben rögzített értékkövetés érvényesítése során az ügyfélnek egyértelmű tájékoztatást kell adni az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vonatkozásában. A Biztosító köteles felhívni a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.
(14) Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele – élet- és nem-életbiztosítások esetében egyaránt – a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor a Biztosító köteles arról is tájékoztatást adni, hogy az ügyfél az elvégzett
1 Életbiztosítás esetén az adózással kapcsolatos szabályokat
2 A panaszkezelésre vonatkozó tájékoztatást, továbbá a panasz – annak jellege szerint – a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségét (a székhely, telefonos és internetes elérhetőség, valamint a levelezési cím feltüntetésével), illetve tájékoztatást a bírói út igénybevételének lehetőségéről
3 A biztosítóknak becsületesen, tisztességesen, szakszerűen, az ügyfelek legjobb érdekei szerint kell eljárniuk. A biztosítók nem hozhatnak olyan – különösen javadalmazással összefüggő – intézkedéseket, amelyek arra ösztönözhetik a biztosításértékesítőket, hogy bizonyos biztosítási terméket ajánljanak, amikor más, az ügyfél igényeinek jobban megfelelő biztosítási terméket is ajánlhatnának.
vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló törvény alapján az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.
(15) A biztosítási termékekkel kapcsolatos marketing-közleményeknek világosnak, pontosnak, közérthetőnek, egyértelműnek, nem félrevezetőnek és tisztességesnek kell lenniük, valamint a marketingközlemények marketingjellegének egyértelműen felismerhetőnek kell lennie.
49. A tanácsadással és a tanácsadás nélkül történő biztosítási értékesítésre vonatkozó előírások
(1) A Biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt a Bit.-ben foglalt tájékoztatási követelményeken túl
– függetlenül attól, hogy az 50. pont szerinti keresztértékesítés történik-e vagy sem – a meg kell határoznia az ügyféltől kapott tájékoztatás alapján az adott ügyfél konkrét igényeit és szükségleteit, és közérthető formában tárgyilagos tájékoztatást kell nyújtania az ügyfélnek a biztosítási termékekkel összefüggésben, annak érdekében, hogy az ügyfél megalapozott döntést hozhasson.
(2) Az (1) bekezdés alapján bármely – a Biztosító által az ügyfélnek javasolt – biztosítási terméknek összhangban kell állnia az ügyfélnek a tájékoztatása alapján megállapítható biztosítási igényeivel és szükségleteivel.
(3) Amennyiben a biztosítási szerződés megkötése előtt tanácsadásra is sor kerül, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a Biztosító személyre szabott – bizonyos biztosítási termék vagy termékek választására irányuló – konkrét ajánlást is ad az ügyfél részére, ismertetve, hogy az adott termék miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek és szükségleteinek.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti tájékoztatás és ajánlás az ajánlott biztosítási termék összetettségétől és az ügyfél típusától függően értelemszerűen módosulhat.
(5) A 49. pont szerinti tájékoztatásokat a Bit. 1. melléklet szerinti nem-életbiztosítási termékek értékesítése esetén a Biztosító papíron vagy tartós adathordozón állítja össze egy egységesített biztosítási termékismertető útján.
(6) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertetőnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:
1. rövid és önálló dokumentumnak kell lennie,
2. könnyen olvasható, egyértelmű megjelenítéssel és elrendezéssel, továbbá olvasható méretű betűkkel és egyéb karakterekkel kell készülnie,
3. ha eredetileg színesben készült, olvashatónak kell maradnia fekete-fehérben nyomtatott vagy fénymásolt formában is,
4. a biztosítási termék felkínálásának helye szerint használt hivatalos nyelveken vagy azok egyikén, vagy pedig a biztosításértékesítő és a fogyasztó megállapodása szerinti egyéb nyelven kell megfogalmazni,
5. pontosnak kell lennie, és nem lehet félrevezető.
6. az első oldal tetején tartalmaznia kell a „biztosítási termékismertető” címet,
7. tartalmaznia kell azt a nyilatkozatot, hogy a termékre vonatkozó teljes körű, szerződéskötés előtti és szerződéses tájékoztatás más dokumentumokban érhető el és meg kell neveznie ezen dokumentumokat.
(7) Az (5) bekezdés szerinti biztosítási termékismertető az alábbi információkat tartalmazza:
a) a biztosítási termék típusáról adott tájékoztatást,
b) a biztosítási fedezetről adott összefoglalót, ideértve a fő biztosított kockázatokat, a biztosítási összeget és adott esetben a földrajzi hatályt és a kizárt kockázatok összefoglalását,
c) a biztosítási díj fizetésének módját és a fizetések ütemezését,
d) a fő kizárásokat, ahol kárigény bejelentésének nincs helye,
e) a szerződés kezdetekor jelentkező kötelezettségeket,
f) a szerződés időtartama alatt fennálló kötelezettségeket,
g) a kárigény bejelentése esetén jelentkező kötelezettségeket,
h) a szerződés időtartamát, beleértve a szerződés kezdetének és végének időpontját,
i) a szerződés megszűnésének eseteit.
(8) A Biztosítónak a termékismertetőt a vele szemben a (6) bekezdésben támasztott követelmények érvényesülése mellett a 48. pont (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejűleg kell megadnia.
50. A keresztértékesítés és az azzal kapcsolatos ügyfél-tájékoztatás szabályai
(1) Amennyiben a Biztosító valamely biztosítási terméket – csomagban vagy ugyanazon megállapodás részeként – olyan kiegészítő termékkel vagy szolgáltatással együtt kínál, amely nem biztosítás, a Biztosító tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy van-e lehetőség a csomag vagy megállapodás különböző elemeinek külön történő megvásárlására, és amennyiben igen, megfelelő tájékoztatást ad a megállapodás vagy csomag különböző elemeiről, valamint az egyes elemek költségeiről és díjairól.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha a megállapodásból vagy csomagból származó kockázat vagy biztosítási fedezet eltér az egyes elemekhez külön-külön kapcsolódó kockázatoktól vagy biztosítási fedezettől, a Biztosító megfelelő tájékoztatást ad arról is, hogy az egyes elemek kölcsönhatása hogyan módosítja a kockázatot, illetve a biztosítási fedezetet.
(3) Amennyiben a biztosítási termék egy csomag vagy ugyanazon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítője, amely nem biztosítás, a Biztosító tájékoztatja az ügyfelet az áru vagy szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről, kivéve, ha a biztosítási termék befektetési szolgáltatási tevékenységhez, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződéshez, vagy fizetési számlához kapcsolódó kiegészítő termék.
(4) Az (1) és (3) bekezdésben említett esetekben a Biztosító meghatározza az ügyfélnek a csomag vagy a megállapodás részét képező biztosítási termékkel összefüggő igényeit és szükségleteit.
(5) Az ebben a pontban foglaltak nem érintik azoknak a biztosítási termékeknek az értékesítését, amelyek különböző típusú kockázatokra nyújtanak fedezetet.
51. (1) Tájékoztatjuk, hogy a biztosításközvetítőnek a kockázat helye szerinti vagy a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben, bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos, közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell adnia
a) arról, hogy biztosításközvetítői tevékenységet végez, valamint a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, továbbá azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében vagy megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről;
b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet;
c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban;
d) arról, hogy az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben;
e) ügynök esetén a Bit. 159. § (1) bekezdésében, többes ügynök és alkusz esetén pedig a Bit. 382. § (1) bekezdésében foglaltakról, továbbá a tevékenységével kapcsolatos panasz – annak jellege szerint – a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségéről (a székhely, telefonos és internetes elérhetőség, valamint a levelezési cím feltüntetésével), illetve a bírói út igénybevételének lehetőségéről;
f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kár vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért ki áll helyt;
g) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el;
h) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el;
i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága;
j) arról, hogy nyújt-e tanácsadást az értékesített biztosítási termékekre vonatkozóan;
k) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-e;
l) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól;
m) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át;
n) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést;
o) független biztosításközvetítő esetén, azzal a biztosítási termékkel összefüggésben, amelyet ajánl, vagy amellyel kapcsolatban tanácsot ad, arról, hogy alapos és személyre szabott elemzés alapján ad-e tanácsot;
p) független biztosításközvetítő esetén, amennyiben nem alapos és személyre szabott elemzés alapján nyújt tanácsot, azon biztosítókról, amelyek termékeit értékesítheti;
q) a biztosítási szerződéssel összefüggésben kapott javadalmazás jellegéről, így, hogy
qa) közvetítői díj alapján dolgozik-e, vagyis a javadalmazást közvetlenül az ügyféltől kapja-e, ebben az esetben a tájékoztatásnak a közvetítői díj összegére, vagy, ha az nem határozható meg, akkor a közvetítői díj kiszámításának módjára is ki kell térnie,
qb) bármely, biztosítótól kapott díjazás alapján dolgozik-e, vagyis a biztosítási díj magában foglalja-e a javadalmazást,
qc) valamely más típusú javadalmazás alapján dolgozik-e, ideértve a biztosítási szerződéssel összefüggésben kínált vagy nyújtott bármilyen jellegű gazdasági előnyt is, vagy
qd) a qa)–qc) alpontok szerinti javadalmazási formák kombinációja alapján dolgozik-e.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a biztosításközvetítőnek a Bit. 152. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakról – ide nem értve a Bit. 152. § (1) bekezdés e)–g) pontjában foglaltakat –, valamint a Bit. 153. § (1)– (2a) bekezdésében és a Bit. 155. §-ban meghatározottakról is tájékoztatást kell nyújtania.
(3) A biztosításközvetítő
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok változása esetén a változástól számított tizenöt napon belül,
b) az (1) bekezdés b)–p) pontjában foglalt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor
köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon az ügyfél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.
(4) Amennyiben az ügyfél a biztosítási szerződéssel összefüggésben annak megkötése után teljesít fizetést
– a folyamatos biztosítási díjak és az ütemezett fizetések kivételével –, a biztosításközvetítő minden ilyen kifizetésre vonatkozóan megadja az (1) bekezdés c), d), g), h), o), p) és q) pontja szerinti tájékoztatást.
(5) A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy – az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – az ügyfél részére köteles tájékoztatást adni:
a) arról, hogy főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez biztosításközvetítői tevékenységet, valamint a kiegészítő biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, továbbá azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében vagy megbízásából a kiegészítő biztosításközvetítést végzi, és a gazdálkodó szervezet felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben a gazdálkodó szervezet szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,
c) attól függően, hogy biztosító, alkusz vagy többes ügynök megbízásából jár-e el, a Bit. 159. § (1) bekezdésére vagy a Bit. 382. § (1) bekezdésére vonatkozó tájékoztatást (az adott biztosító, alkusz vagy többes ügynök nevével és címével együtt), továbbá a tevékenységével kapcsolatos panasz – annak jellege szerint – a Felügyelethez vagy a békéltető testületekhez való előterjesztésének lehetőségét (a székhely, telefonos és internetes elérhetőség, valamint a levelezési cím feltüntetésével), illetve tájékoztatást a bírói út igénybevételének lehetőségéről,
d) a biztosítási szerződéssel összefüggésben kapott javadalmazás jellegéről.
(6) A Bit. 368. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek – az őt megbízó alkusz vagy többes ügynök felelősségvállalása mellett – a Bit. 152/A. §-ban meghatározottakról, az ott meghatározottak szerint kell tájékoztatást adnia az ügyfél számára, a megbízó biztosításközvetítőre vonatkozatva.
52. A biztosítási szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatának (ajánlatának) megtétele előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:
a) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.
b) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.
c) Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. Ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.
d) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
e) A jognyilatkozatok hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik
– a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
f) Ajánlattevőként az ajánlathoz annak megtételétől számított tizenöt (15) napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan (60) napig kötve van.
g) A megkötendő biztosítási szerződés tartalmára, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok (általános szerződési feltételek) lényeges előírásokat tartalmaznak.
h) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet a Biztosító, mint az általános szerződési feltétel alkalmazója, több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
i) Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés tartalmává, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.
j) Xxxxx tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
k) A j) pontban leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
l) Kérjük ezért, hogy az általános szerződési feltételeket szíveskedjék gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezek ismeretében és elfogadása esetén megtenni.
m) A Biztosító a vele megállapodást kötő biztosításközvetítők részére nem általános, hanem külön egyedi hozzájárulást (felhatalmazást) ad vagy adhat a biztosítási díjnak az ügyféltől való átvételére. Ezért, amennyiben a biztosítási ajánlatát biztosításközvetítő közvetíti, a biztosítási díjnak (díjelőlegnek) a közvetítő részére történő átadása előtt kérje meg a közvetítőt azon okirat bemutatására, amely őt a Biztosító tudomásával és hozzájárulásával a biztosítási díj átvételére feljogosítja. A Biztosító ugyancsak egyedi megállapodásban szabályozza, hogy adott biztosításközvetítő jogosult-e a Biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
53. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók. A megkötendő biztosítási szerződés nyelve – a Felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelve, a magyar nyelv.
A sikeres együttműködés reményében:
WÁBERER HUNGÁRIA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Általános Kárbiztosítási Feltételek
A WÁBERER HUNGÁRIA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: biztosító) a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételekkel és az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételekkel megkötött biztosítási szerződés alapján az egyes kárbiztosítások különös feltételeiben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíti a biztosítóval szerződő fél által fizetett díj ellenében.
Az Általános Kárbiztosítási Feltételeket az egyes kárbiztosítások különös feltételeinek vagy a felek szerződésének eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.
Ha valamely kérdésről sem a felek szerződése, sem az egyes kárbiztosítások különös feltételei, sem az Általános Kárbiztosítási Feltételek nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a szerződés általános szabályai, továbbá a biztosítási szerződés általános szabályai és a kárbiztosítási szerződésekre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
1. Szerződő, biztosított
1.1. Szerződő
A szerződő az a fél, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási szerződés alapján a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal. Kárbiztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött kárbiztosítási szerződés semmis (érvénytelen).
1.2. Biztosított
Biztosított az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt. A biztosítási érdek fennállásának igazolására a biztosító az ajánlat megtételekor okirat bemutatását és/vagy csatolását írhatja elő.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
2. Kedvezményes, engedményezés
2.1. Kedvezményes
Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, a harmadik személy akkor követelheti közvetlenül a szolgáltatás teljesítését, ha
a) ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték; vagy
b) z a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik.
A harmadik személy a javára kikötött szolgáltatás teljesítését attól kezdve követelheti, hogy őt valamelyik fél értesíti arról, hogy a javára szóló szerződést kötöttek. Ha a harmadik személy a szolgáltatás teljesítésének követeléséről lemond, a szolgáltatást a javára szerződött fél követelheti.
2.2. Engedményezés
A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. Az engedményezésre egyebekben a Ptk. XXVIII. Fejezetének rendelékezései az irányadók.
3. A biztosítási szerződés létrejötte
3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
3.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvény) kiállítani.
3.3. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási összeg nagysága, a biztosítási díj összege és esedékessége, az egyes záradékok alkalmazása, a biztosító szolgáltatási kötelezettségét befolyásoló szolgáltatási csomag megválasztása.
3.4. Az ajánlattevő az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.
3.5. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő fél ajánlatára annak beérkezésétől 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
3.6. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától (kézbesítésétől, beérkezésétől) számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) 30 napon belül visszafizeti.
3.7. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
3.8. Amennyiben a biztosítási ajánlatot a biztosítási tevékenységről szóló mindenkor hatályos 2014. évi LXXXVIII. törvény („Bit.”) szerinti független biztosításközvetítő közvetíti, a biztosító számára a kockázat elbírálására nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a független biztosításközvetítő a szerződő fél által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta, vagy amikor az ajánlatot a biztosító részére kézbesítik. Ez irányadó arra az estre is, ha a szerződő fél képviseletében biztosítási alkusz tesz szerződéskötésre irányuló ajánlatot.
3.9. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételtől vagy az egyes kárbiztosítások különös feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést e feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül írásban nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
3.10. A biztosítási szerződésnek minősül a szerződés megkötésére irányuló írásba foglalt ajánlat, illetőleg elektronikus szerződéskötés esetén a szerződő fél által elküldött ajánlat, annak esetleges mellékletei, a szerződő fél által a szerződéskötést megelőzően megismert és elfogadott általános szerződési feltételek, a szerződő felek által egyedileg megtárgyalt feltételek, valamint a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) együttesen.
4. A kockázatviselés kezdete
4.1. A biztosító kockázatviselése (biztosítási védelem) – a különös feltételek eltérő rendelkezése hiányában – legkorábban a biztosítási ajánlatnak a biztosítóhoz való beérkezése (kézbesítés, átadás) napján kezdődik, feltéve, hogy a szerződő fél a biztosítás első díját (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészletét), illetőleg a biztosítás egyszeri díját teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti. Ennek hiányában a biztosító kockázatviselése a biztosítás első díjának (a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészletnek), illetőleg egyszeri díjának a biztosító számlájára vagy pénztárába történt befizetését követő napon – de nem korábban, mint az ajánlatnak a biztosítóhoz való beérkezése – kezdődik.
4.2. A biztosító kockázatviselése a 4.1. pont szerint napon megkezdődik akkor is, ha a felek a biztosítási díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg.
4.3. Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén a biztosító internetes portáljának felületén feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint az ajánlat elküldését, követő nap 0. órája.
5. A biztosítási szerződés hatálya
5.1. Területi hatály
A biztosító kockázatviselése – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag Magyarország területére terjed ki.
5.2. Időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.
6. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak
6.1. A biztosítási szerződés, ha a felek erről írásban másként nem állapodnak meg, határozatlan időtartamra jön létre.
6.2. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási időszak első napja a kockázatviselés kezdete, a biztosító évforduló pedig a biztosítási időszak utolsó napja.
7. A biztosítási szerződés módosítása, a biztosítási kockázat jelentős növekedése
7.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
7.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
7.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 7.1.–7.2. pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
8. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
8.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés
(1) Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
(2) Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
(3) A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő 30 napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
8.2. Felmondás
(1) A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel felmondhatják.
(2) A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.
(3) Ha a szerződés három évnél hosszabb határozott időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.
(4) Amennyiben a szerződő fél a szerződést felmondja, a biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (a továbbiakban: tartamengedmény).
8.3. Díjnemfizetés
(1) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
(2) Abban az esetben, ha a szerződés a fenti módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a szerződő fél a korábban esedékessé vált biztosítási díjat a kockázatviselés helyreállítására irányuló kérelmével egyidejűen egy összegben a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti.
(3) Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
(4) Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos részének megfizetését.
8.4. Közös megegyezés
(1) A felek a biztosítási szerződést írásbeli szerződéssel megszüntethetik. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a megállapodásban meghatározott napon szűnik meg.
(2) A szerződés írásba foglalt akkor is, ha nem ugyanaz az okirat tartalmazza a szerződő fél és a biztosító jognyilatkozatát, hanem a szerződő felek külön okiratba foglalt jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a feleknek a biztosítási szerződés megszüntetésére irányuló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását.
(3) A szerződés írásba foglaltnak minősül továbbá abban az esetben is, ha a több példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt írja alá.
8.4. Határozott időtartam eltelte
A határozott időre kötött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor a felek külön jognyilatkozata nélkül megszűnik akkor is, ha a szerződésre további díjfizetés történt.
9. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai
9.1. A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
9.2. Elektronikus úton történő szerződéskötés esetén a biztosító a biztosítás első díjrészletének megfizetésére 30 napos halasztást ad, melynek megfelelően a szerződő fél jogosult a biztosítás díját a szerződés megkötését követő 30 napon belül megfizetni. A biztosítás első díjrészletének megfizetésére adott halasztás esetén a biztosítási díj 30 napon belüli megfizetése nem feltétele annak, hogy a biztosító kockázatviselése megkezdődjön (4.2. pont).
9.3. Amennyiben a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.
9.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
9.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ennek eredményeként a biztosítási szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
9.6. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles a kockázatviselése megszűnésének napjától számított 30 napon belül visszatéríteni.
9.7. Amennyiben a szerződő felek a díj megfizetésének módjaként készpénz átutalási megbízásban (postai csekkes fizetési mód) állapodnak meg, és a díj esedékességekor a szerződő nem rendelkezik csekkel, köteles a díjfizetési kötelezettségét tőle elvárhatóan más módon (pl.: átutalással) teljesíteni.
9.8. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási díjat készpénz átutalási megbízással (postai csekken) vagy banki átutalással vagy csoportos beszedéssel fizeti meg, a díjfizetés abban az időpontban válik teljesítetté (a biztosítási díj abban az időpontban minősül megfizetettnek), amikor a díjat a biztosító fizetési számláján a biztosító számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellet volna írnia.
9.9. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási díjat készpénzben a biztosító pénztárába fizeti meg, a díjfizetés a pénz átvételének időpontjában válik teljesítetté.
9.10. Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
9.11. A biztosítási díj havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal fizethető. Készpénz átutalási megbízással (postai csekken) történő fizetése esetén havi díjfizetési gyakoriság nem választható.
9.12. A biztosító a már esedékessé vált és meg nem fizetett biztosítási díjat (díjhátralék) a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szerződés feltételei szerint fizetendő biztosítási szolgáltatási összegbe beszámíthatja.
10. Biztosítási összeg, biztosítási érdek
10.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak / vagyontárgyaknak a szerződő fél által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.
10.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy valóságos értékét (túlbiztosítás tilalma). A biztosított érdek értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.
10.3. A 10.2. pontban foglalt rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának, vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
10.4. A biztosítási szerződésben
a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak úgy, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső határa az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg,
b) az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a vagyoncsoport egésze vonatkozásában megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is.
10.5. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani (többszörös biztosítás).
10.6. Az a biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni.
10.7. Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb, a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni (alulbiztosítás)
10.8. A biztosító a túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön- külön vizsgálja és állapítja meg.
11. Az értékkövetés szabályai
11.1. Az értékkövetés (indexálás) a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása.
11.2. Biztosító az általa ajánlott index mértékét a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján határozza meg. Ennek bázisa az indexszám meghirdetését megelőző naptári évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétől a rákövetkező év május hó 31-ig kerül alkalmazásra.
11.3. Az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.
11.4. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.
11.5. A vagyoncsoportonként, és a szerződésben tételesen felsorolt vagyontágyak esetében vagyontárgyanként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően legkésőbb 45 nappal írásban értesíti a szerződőt.
11.6. Ha a szerződő (biztosított) a biztosítónak a biztosítási összegre és a biztosítási díjra vonatkozó módosító javaslatát nem fogadja el, a javaslatot tartalmazó írásbeli értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül írásban kérheti a szerződés biztosítási összegének és díjának érintetlenül hagyását. Ebben az esetben a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor alulbiztosítottságot vizsgálhat.
Ha a szerződő (biztosított) a biztosító módosító javaslatára írásban nem nyilatkozik és a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére nem mondja fel, a szerződés a biztosító által közölt biztosítási összegnek és biztosítási díjnak megfelelően módosul.
12. Önrészesedés
12.1. Az önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított a kárból maga visel.
12.2. Az önrészesedés módjáról, mértékéről és alkalmazásáról az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek rendelkeznek.
13. A szerződő felek speciális kötelezettségei
A. Szerződő fél, biztosított kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
b) Közlési és változásbejelentési kötelezettség
(1) A szerződő fél a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyek ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosító az ajánlaton a szerződő féltől és a biztosítottól a valóságnak megfelelő adatközlést vár, és a valóságnak megfelelő adatközlés a kockázat elvállalását és feltételeit vagy a biztosítási ajánlat elutasítását befolyásolja.
(2) A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a bekövetkezéstől számított legfeljebb 15 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni.
(3) A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
(4) Az adatok valóságtartalmáért a szerződő fél és a biztosított is felelős. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerződőt és biztosítottat a közlés kötelezettség alól nem mentesíti.
(5) Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
(6) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
c) Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
(1) A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek vagy a felek megállapodása szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat.
(2) A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
(3) A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
(4) Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.
(5) A károk megelőzésére és elhárítására az adott helyzetben általában elvárható magatartáson túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok előírásai mindenkor irányadók (például a magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai, a biztosított vagyontárgyakra vonatkozó rendszeres karbantartás).
(6) Az emberi egészséget, környezetet, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető illetőleg károsodás bekövetkeztével fenyegető folyamatot vagy állapotot (katasztrófaveszély) a szerződő fél vagy a biztosított köteles - az adott helyzetben általában elvárhatóan - haladéktalanul bejelenteni a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, illetve tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.
d) A biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési kötelezettség (kárbejelentés)
(1) A szerződő fél, illetve a biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkezését késedelem nélkül, de legkésőbb a felfedezésétől (észlelésétől, a káreseményről való tudomásszerzéstől) számított 2 munkanapon belül személyesen, telefonon, írásban vagy elektronikus úton a biztosítónak bejelenteni. A biztosított állapotmegőrzési kötelezettségének időtartamára vonatkozó előírás az írásbeli (postai úton, a biztosító xxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címén, vagy a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx_xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx online felületen) kárbejelentéstől számít.
(2) A tűzeseményt a szerződő fél, illetve a biztosított köteles haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek).
(3) Betöréses lopás és rablás esetén a szerződő fél vagy a biztosított köteles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.
(4) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,
b) a károsodott vagyontárgy / vagyontárgyak megnevezését,
c) a károsodás mértékét (megállapított, vagy becsült értékét),
d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződő felet vagy a biztosítottat képviselő – személy vagy szervezet nevét,
e) a tűzoltóságnak, hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, polgármesteri hivatalnak tett bejelentés, illetőleg rendőrségi feljelentés tényét a (jegyzőkönyv) egy másolati példányának csatolásával,
f) azt, hogy a biztosított vagyontárgy állapotában milyen változtatást hajtott végre.
(5) A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
e) A kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
(1) Az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító, a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.
(2) A biztosító az eljáró kárszakértője útján a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult bekérni:
a) a biztosítási szerződés dokumentumai (pl. ajánlat, fedezetet igazoló dokumentum),
b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumok (a szerződő fél és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),
c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő bejelentése tényét igazoló okirat, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítvány és tűzvizsgálati jelentés,
d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példánya,
e) a büntető eljárás során a nyomozó hatóság vagy a bíróság által hozott határozat, feltéve, hogy rendelkezésre áll,
f) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratok,
g) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumok,
h) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumok, számlák, számviteli bizonylatok, szakvélemények, jegyzőkönyvek, fényképek, szerződések, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítása, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,
i) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok.
(3) Az egyes kárbiztosítások különös feltételei további iratok bemutatását vagy becsatolását írhatja elő.
(4) A biztosító a kárbejelentés, a kapott felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel iratokat szerezhet be.
(5) A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
(6) A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli. Kétség esetén a biztosítottat terheli a károsodott vagyontárgyakhoz fűződő biztosítási érdek fennállásának igazolása.
(7) A károk felmérése, megállapítása a biztosító szükség szerinti helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
f) Díjfizetési kötelezettség
(1) A biztosítási szerződés alapján a biztosítási szerződés díját a szerződő fél köteles megfizetni.
(2) Amennyiben a biztosított a szerződésbe belép, a díjfizetési kötelezettségére és a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért fennálló felelősségére a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételek 9. 9.4. pontjában foglaltak az irányadók.
g) Állapotmegőrzési kötelezettség
(1) A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a biztosított vagyontárgy állapotán az írásbeli kárbejelentéstől számított 5. (ötödik) munkanapig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.
(2) Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
(3) Ha az írásbeli kárbejelentés beérkezésétől (kézbesítésétől) számított legkésőbb 5. (ötödik) munkanapon nem történik meg a kár szemlézése, akkor a biztosított intézkedhet a megsérült vagyontárgy / vagyontárgyak javításáról (helyreállításáról). A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat azonban a biztosítóval történt előzetes egyeztetésben meghatározott ideig, de legfeljebb további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.
B. Biztosító kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
(1) A biztosítónak a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére
▪ a biztosító elnevezéséről, székhelyéről, jogi formájáról,
▪ fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a fióktelep székhelyéről (külföldön létesített fióktelep esetén a címéről), külföldi biztosító magyarországi fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén a külföldi biztosító székhelyéről, cégjegyzékszámáról vagy nyilvántartási számáról, valamint a nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság nevéről,
▪ a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságról,
▪ a biztosítási szerződésnek a biztosítási törvényben (2014. évi LXXXVIII. törvény) meghatározott egyes jellemzőiről, és
▪ a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről készített jelentés közzétételéről.
Ezen tájékoztatás az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven és az ügyfél ez irányú kifejezett hozzájárulása esetén tartós adathordozón is történhet. A biztosító – életbiztosítási szerződés esetén a szerződésre vonatkozó adózási szabályokat kivéve – a felsorolt adatok változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles a fentiekben meghatározott módon a szerződő fél részére a változásokról tájékoztatást nyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatónak és a biztosítási szerződési feltételeknek figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt, így különösen azt a körülményt, hogy a magyartól eltérő jog alkalmazása vagy a magyartól eltérő bíróság kizárólagos illetékessége került kikötésre.
(3) A biztosítási szerződésben, illetőleg a biztosítási szerződés tartalmává tett általános szerződési feltételekben rögzített értékkövetés érvényesítése során a biztosító köteles az ügyfélnek egyértelmű tájékoztatást adnia az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vonatkozásában. A biztosító továbbá köteles felhívni a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra.
(4) A biztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit, továbbá a biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatás követelményeit a biztosítási törvény tartalmazza. E követelményeknek a biztosító az Ügyfél- és Adatkezelési Tájékoztató, Hasznos Tudnivalók a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételek, az egyes kárbiztosítások különös feltételei szerződéskötést megelőző átadásával, továbbá a honlapján - xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx - való közzétételével tesz eleget. A feltételek a leendő és meglévő ügyfelek számára folyamatosan hozzáférhetők és letölthetők.
b) Szolgáltatási kötelezettség – Kárrendezés, Fedezetfeltöltés
(1) A biztosító a szerződő fél díjfizetése ellenében a biztosítási szerződés tartama alatt viseli a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezésének kockázatát, és biztosítási esemény bekövetkezése esetén az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat teljesíti.
(2) A biztosító egy biztosítási időszakban a szerződésben megjelölt biztosítási összegig, mint a szolgáltatási kötelezettsége felső határáig, nyújt biztosítási kártérítési szolgáltatást, figyelembe véve, hogy az egyes vagyontárgyak illetőleg vagyoncsoportok milyen értéken vannak biztosítva. A biztosító a szolgáltatási kötelezettségét Magyarország hivatalos pénznemében teljesíti.
(3) A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával; illetőleg a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja. Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között ok-okozati összefüggés áll fenn.
(4) Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés).
(5) A biztosító a (4) kezdésben meghatározott jogkövetkezményt csak az alábbi feltételekkel alkalmazhatja.
A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén az egyes kárbiztosításokra vonatkozó különös feltételek szerint nyújtandó biztosítási szolgáltatás teljesítéséről a szerződő fél részére írásbeli értesítést küld. Az értesítésben a biztosító tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási szerződés alapján teljesítendő szolgáltatás (kárkifizetés) összegéről, továbbá a fedezetfeltöltés díjáról, , amelyet az adott biztosítási időszakra a szerződő félnek a fedezet feltöltése érdekében fizetnie kell, valamint felhívja a szerződő fél figyelmét, hogy ha nem él a díjfeltöltés lehetőségével, akkor a biztosítási fedezet az érintett biztosítási időszakban a kifizetett összeggel csökkenni fog. A szerződő fél amennyiben a fedezetfeltöltés lehetőségével élni kíván, köteles az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül az értesítésben megadott fedezetfeltöltés díját a biztosító részére megfizetni. Xxxxx feltételek értelmében a fedezetfeltöltés díjának legkésőbb a tizenötödik napig történő meg nem fizetése azt jelenti, hogy szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem kívánt élni.
(6) Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
(7) Amennyiben a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb (alulbiztosítás), a biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy káridőponti értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
(8) A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
(9) A biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, és a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges utolsó okirat beékezését (kézbesítését) követő 15. (tizenötödik) napon esedékes.
(10) A szerződő felek bármelyike kezdeményezheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. Amennyiben a független szakértő személyében a felek megegyeznek, a szakértő költségét a felek egyenlő arányban előlegezik és viselik.
(11) Amennyiben a biztosító szolgáltatására jogosult személye bizonytalan és azt a biztosító önhibáján kívül nem tudja megállapítani, a biztosító a szolgáltatás összegének kifizetésére irányuló kötelezettségét bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezés útján is teljesítheti.
(12) A biztosító a biztosítási kártérítési szolgáltatási kötelezettségét Magyarország hivatalos pénznemében teljesíti.
(13) Ha kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a biztosított kérésére előleget folyósíthat.
14. Biztosító mentesülése
14.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:
a) a szerződő fél, vagy a biztosított,
b) velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az egyes kárbiztosítások különös feltételeiben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek az egyes kárbiztosítások különös feltételeiben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
14.2. A 14.1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
15. Általános kizárások
15.1. Nem fedezi a biztosítás a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, sztrájk, az Alaptörvény szerinti rendkívüli állapot, szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás, és a zavargások során keletkezett vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.
15.2. Nem fedezi a biztosítás a nukleáris energia, a hasadó anyagok sugárzása és robbanása okozta károkat, továbbá az ionizáló és lézersugár károsító hatásának betudható eseményekkel összefüggésben bekövetkező károkat.
15.3. Nem terjed ki a fedezet a terrorcselekménnyel okozott vagy a terrorcselekménnyel összefüggésben bekövetkezett káreseményekre sem. Terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális és immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
15.4. A biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá azokra a károkra, amelyek
a) gyártási, technológiai hibára (például hibás kivitelezés, tervezési hiányosság) vezethetők vissza;
b) a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződés megkötésekor már meglévő, a biztosított által ismert hiányosságainak következménye,
c) a biztosítási esemény kapcsán ismertté vált korábbi károsodásra vezethetők vissza,
d) a biztosított vagyontárgy elhasználódása, nem rendeltetésszerű használata, vagy nem szakember által végzett javítása következményeként keletkeznek,
e) informatikai eszközök, szoftverek, hardverek, egyéb informatikai alkatrészek vagy más hasonló eszközök meghibásodása, működésképtelensége, vagy működésének elégtelensége következtében adatvesztés, adatváltozás, vagy az informatikai adatok szerkezeti változása révén keletkeznek;
f) a biztosított vagyontárgyak össze- és szétszerelése, illetve az üzembe állítás / próbaüzem alatt vagy annak következtében merülnek fel, vagy építési, bontási tevékenységgel összefüggésben keletkeznek;
g) a biztosított vagyontárgyak azbeszttel, vagy azbesztet tartalmazó anyaggal összefüggésben közvetlen vagy közvetett módon keletkezett;
h) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származnak, amelyek a vagyontárgy további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolják,
i) a biztosított vagyontárgyak össze- és szétszerelése, illetve az üzembe állítás / próbaüzem alatt vagy annak következtében merültek fel, vagy építési, bontási tevékenységgel összefüggésben keletkeztek;
j) bírság, kötbér, késedelmi kamat, vagy egyéb büntető jellegű költségekből erednek, illetőleg azok következménye
k) a jogszabály vagy más biztosítási szerződés alapján megtérülnek, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik,
l) a biztosítási ajánlatnak a biztosítóhoz való beérkezéséig következnek be,
m) veszélyes anyagokkal foglalkozó (alsó és felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó) üzemek által okozott károk, ezen üzemekben végzett tevékenységek miatti katasztrófák okozta károk, valamint a küszöbérték alatti üzemek által okozott károk.
15.5. A 15.4 pont m) alpontjára a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló – mindenkor hatályos – 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet, illetőleg a helyébe lépő új jogszabály alkalmazandó.
15.6. Az egyes kárbiztosítások különös feltételei további kizárásokat tartalmazhatnak.
16. Megtérítési igény
16.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
16.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
16.3. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni. Amennyiben a vagyontárgy megkerülése a biztosított tudomására jut, erről legkésőbb a tudomására jutástól számított 15 napon belül köteles a biztosítót írásban értesíteni. Amennyiben a vagyontárgy megkerülése a biztosítónak jut a tudomására, az ettől számított 15 napon belül írásban köteles a biztosítottat tájékoztatni a vagyontárgy átvételének feltételeiről.
16.4. Ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási szolgáltatási összeg kifizetése előtt kerül meg, a biztosítottat választási jog nem illeti meg. Ilyen esetben a biztosító szolgáltatási kötelezettségére az egyes vagyonbiztosítások különös feltételeiben foglaltak az irányadók.
17. Elévülés
17.1. Az egyes kárbiztosítási szerződésekből eredő követelések 1 (egy) év alatt évülnek el.
17.2. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
18. Adatkezelés, adatvédelem
A biztosító az adatkezelés és adatvédelem elvi és gyakorlati tudnivalóit, az általa végzett egyes adatkezeléseket, az adatkezelés időtartamát, az érintettet megillető jogokat és jogorvoslati lehetőségeket, a kezelt személyes adatok és a biztosítási titkot képező adatok harmadik személy részére történő kiadásának (továbbításának) feltételeit, ideértve azon személyek és szervezetek megjelölését is, akik/amelyek részére az ügyfelek biztosítási titkot képező adatai kiadhatók, az „Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Hasznos tudnivalók” tájékoztatóban részletesen ismerteti az ügyfeleivel. A biztosító ebben a tájékoztatóban kitér annak részletes bemutatására is, hogy a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége mely esetekben nem terheli a biztosítót, továbbá milyen adatok átadása nem minősül a biztosítási titok sérelmének.
19. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
19.1. A biztosítót külön tájékoztatási kötelezettség terheli arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha az megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
19.2. Az (1) bekezdésben leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a szerződő fél külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
19.3. A biztosító a külön tájékoztatás körébe eső feltételekről a biztosítási ajánlaton külön felhívja a figyelmet, illetőleg a jelen Általános Kárbiztosítási Feltételekben az egyes kárbiztosítások különös feltételeiben külön figyelemfelhívó megjelöléssel (aláhúzott vastag dőlt betűszedéssel) tünteti fel. A biztosítási szerződési feltételek ugyanilyen módon tartalmazzák a biztosító mentesülésének szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, valamint minden, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt.
Szállítmánybiztosítási Különös Feltételek
Általános rendelkezések
1. A Szállítmánybiztosítási Különös Feltételek (a továbbiakban: Különös Feltételek) azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő / biztosított a szállítmánybiztosítási szerződés megkötésével, a szerződésből eredő jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével, a szállítmánybiztosítási szerződési jogviszony megszűnésével illetőleg megszüntetésével, továbbá a szerződést érintő jogvita rendezésével összefüggésben alkalmazni kell.
2. Amennyiben a szerződő felek a Különös Xxxxxxxxxx egyes rendelkezéseitől kifejezett megállapodással eltérnek, az eltéréssel érintett kérdésekben a szerződő felek megállapodása az irányadó.
3. Azokban a kérdésekben, amelyekről sem a Különös Feltételek, sem a szerződő felek megállapodása nem rendelkezik, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, az abban sem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános és a biztosítási szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
4. A biztosító a Különös Feltételekkel megkötött biztosítási szerződés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a Különös Feltételekben meghatározott módon és mértékben megtéríti a biztosított részére a biztosított vagyontárgyakban a belföldi és nemzetközi viszonylatú szállítás során, a szállítás rendes folyamatával összefüggő, véletlen- és balesetszerűen bekövetkező károkat.
I. fejezet: Fogalmak
A Különös Feltételek alkalmazásában
1. Kárbiztos: a biztosító által elismert olyan független személy, aki a szállítmányban bekövetkezett kár összegét és a károsodás okát megállapítja. A biztosító a külföldön bekövetkezett biztosítási események esetén értesíthető / értesítendő kárbiztosok listáját a biztosítási szerződéshez mellékeli.
2. Maradvány: a biztosítási eseménnyel érintett szállítmány gazdaságosan hasznosítható része.
3. Maradványérték: a maradvány értéke a mentés és hasznosítás céljából felmerült költségek levonása után.
4. Minimum díj (Letéti díj): az elszámolásos biztosítások esetében az a díj, melyet a szerződő a biztosítási szerződés megkötése esetén mindenképpen köteles megfizetni (akár egy összegben, akár – megállapodás esetén – részletekben).
5. Szállítmány: a biztosított veszélyére szállított (továbbított) minden olyan áru (küldemény), melynek továbbítása (szállítása) közúton, vasúton, légi- vagy vízi úton, illetőleg ezek kombinációjával történik.
6. Biztosítási fedezetből kizárt termékek: ékszer, drágakő, nemesfém, pénz, értékpapír, kábítószer, pszichotróp és új pszichoaktív anyag, fegyver, bélyeg, okiratok, szerződések, tervrajzok, radioaktív anyagok.
7. Kábítószer: a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló mindenkor hatályos 66/2012. (IV.2.) Korm. rendelet 1. melléklet A) 1. jegyzékén (K1 jegyzék) és A) 2. jegyzékén (K2 jegyzék) szereplő anyag, tekintet nélkül természetes vagy szintetikus eredetére.
8. Pszichotróp anyag: a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló mindenkor hatályos 66/2012. (IV.2.) Korm. rendelet 1. melléklet B) jegyzékeiben (P1, P2, P3, P4 jegyzék) szereplő anyag, tekintet nélkül természetes vagy szintetikus eredetére.
9. Új pszichoaktív anyag: a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló mindenkor hatályos 66/2012. (IV.2.) Korm. rendelet 1. melléklet C) jegyzékén szereplő anyag vagy vegyületcsoport.
II. fejezet: A biztosítási szerződés szerződője, biztosítottja, biztosítója
Szerződő
Aki a biztosítási szerződést megköti és annak alapján a biztosítási díj fizetésére köteles. A biztosító a jognyilatkozatait a szerződőhöz intézi, és a szerződő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére. A biztosítási szerződés más személyre nem ruházható át.
Biztosított
A biztosítási szerződésben (kötvényen) megnevezett az a jogalany (természetes személy, jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet), akinek/amelynek a szállítmány épségéhez érdeke fűződik, és akitől/amelytől a biztosító a kockázatot a biztosítási szerződés tartalmává tett feltételekkel átvállalja.
Biztosító
Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
III. fejezet: A biztosítás tárgya
A biztosító a Különös Feltételekkel megkötött biztosítási szerződés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében – a Különös Feltételekben meghatározott módon és mértékben – megtéríti a biztosított részére a biztosított vagyontárgyakban a belföldi és nemzetközi viszonylatú szállítás során, a szállítás rendes folyamatával összefüggő, véletlen- és balesetszerűen bekövetkező károkat.
IV. fejezet: A kockázatviselés kezdete, megszűnése és területi hatálya
1. A kockázatviselés (a biztosítási védelem) a biztosított szállítmány vonatkozásában akkor veszi kezdetét, amikor a szállításra kész szállítmányt a biztosítási szerződésben megjelölt helyről (raktárból, tárolási helyről) azonnali árutovábbítás (fuvarozás) céljából elmozdítják.
2. A kockázatviselés (biztosítási védelem) fennáll a szokásos szállítás egész tartamára, a kényszerátrakodásokra, továbbá a biztosított hatáskörén kívül eső tárolásokra, útvonaltól való eltérésekre és a szállítási késedelem idejére is.
3. A kockázatviselés (biztosítási védelem) abban az időpontban szűnik meg, amikor a biztosított szállítmánynak a biztosítási szerződésben megjelölt rendeltetési helyen lévő végső raktárházban vagy tárolási helyen a szállítóeszközről/szállítóeszközből le- vagy kirakodása befejeződött.
4. Exportáru tengeri szállítása esetén, ha a biztosított útvonal vége az elhajózási kikötő, a biztosító kockázatviselése – ellenkező megállapodás hiányában – az áru kikötői berakodásakor, a hajókorlát feletti áthaladáskor szűnik meg, de legkésőbb a kikötőbe történt megérkezést követő 30. (harmincadik) napon.
5. Tengeri szállítás esetén a biztosítási védelem legkésőbb a szállítmánynak a tengeri hajóból, a végső rendeltetési kikötőben történt kirakodása napjától számított 60. (hatvanadik) napon megszűnik, amennyiben e határidő a lejárat előtt külön megállapodás alapján és pótdíj ellenében nem került meghosszabbításra.
6. Ömlesztve, illetve tartályokban szállított áru esetén a kockázatviselés akkor kezdődik, amikor a biztosított szállítmányt azonnali fuvarozás céljából a járműbe vagy tartályba berakodták, betöltötték, és a biztosítási védelem akkor szűnik meg, amikor a kötvény szerinti rendeltetési helyen a kirakodás vagy leeresztés megkezdődik.
7. A biztosító kockázatviselésének területi hatálya a biztosítási kötvényen, a fedezeti igazoláson, vagy a szerződő felek közötti keretszerződésben meghatározott biztosított útvonalon/útvonalakon – feladási és rendeltetési hely/helyek között – történő szállítás teljes egészére terjed ki.
V. fejezet: Szállítmánybiztosítási szerződéstípusok és tartalmuk
A biztosító és szerződő az alábbi szállítmánybiztosítási szerződéseket köthetik:
1. Egyutas szállítmánybiztosítási szerződés
A szerződés határozott tartamú, és a biztosítási védelem egy meghatározott szállítmánynak, a megjelölt útvonalon és megnevezett fuvareszközzel, a feladási és rendeltetési hely közötti egyszeri szállításának időtartamára áll fenn.
2. Keret szállítmánybiztosítási szerződés
A keret szállítmánybiztosítás egy biztosítási szerződés alapján biztosítási védelmet nyújt a biztosított valamennyi, a biztosítási időszakon belüli szállítmányára. A szerződés – eltérő megállapodás hiányában – határozatlan tartamú, a biztosítási időszak egy év. Amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.
2.1. Forgalom alapú keretszerződés
2.1.1. A biztosító a szerződő/biztosított által megadott becsült éves forgalmi adatok (=biztosítási összeg) figyelembevételével előzetes díjat állapít meg. Az előzetes díj negyedévente, azonos díjrészletekben fizetendő. A felek az előzetes díj megállapítására és annak fizetésére vonatkozóan eltérően is megállapodhatnak.
2.1.2. Az előzetes díj csak a következő biztosítási időszakra (évre) vonatkozóan módosítható. A tényleges biztosítási díj a szerződő/biztosított által jelentett tényleges forgalom (megvalósult szállítások biztosítási összege) alapján számított díj és a befizetett előzetes díj különbözeteként, a szerződésben rögzített ütem szerint kerül elszámolásra.
2.1.3. Ha a teljes évre befizetett előzetes díj a tényleges forgalom alapján számított éves díjat meghaladná, a biztosító a túlfizetés összegét a biztosítási év utolsó elszámolását követően egy összegben utalja vissza.
2.1.4. A biztosító az előzetes díj helyett minimumdíjat is megállapíthat, amelyből visszatérítésnek nincs helye. A minimumdíj összegét a biztosítási kötvényen fel kell tüntetni.
2.1.5. A szerződő/biztosított a tényleges forgalmat/biztosítási összeget a megállapodás szerinti időközönként köteles a biztosítónak bejelenteni (forgalomjelentés). A szállítások bejelentése – eltérő megállapodás hiányában – utólagosan történik az alábbiak szerint:
A szerződő/biztosított a tényleges forgalmat/biztosítási összeget utólag, a szerződésben rögzített időközönként, legkésőbb az időszakot követő hónap 15- éig köteles bejelenteni a biztosítónak. Ennek elmulasztása esetén a biztosító a bekövetkezett károk kifizetését a bejelentés pótlásáig, illetve az annak alapján fizetendő különbözeti díj rendezéséig visszatarthatja. A biztosító jogosult a kifizetendő biztosítási kártérítési összegbe a különbözeti díj összegét beszámítani.
2.1.6. A bejelentések alapján a biztosító a megállapodás szerinti ütemezéssel elkészíti a tényleges forgalomra vonatkozó elszámolását, illetőleg bekéri a tényleges forgalom alapján számított és az előzetes díj különbözetét. (A devizában közölt forgalom a vonatkozó elszámolási időszak utolsó napján érvényes MNB deviza-középárfolyam szerint kerül átszámításra.) Amennyiben a szerződő/biztosított a különbözeti díjat az esedékesség időpontjáig nem fizeti meg a biztosító a biztosítási kártérítési összegbe a különbözeti díj összegét beszámíthatja.
2.1.7. A biztosító a szerződő/biztosított tényleges forgalmi adatait ellenőrizheti.
2.1.8. A keretszerződésben előre rögzített feltételektől bármiben eltérő szállításokat (például eltérő áruféleség vagy útvonal) a szállítás megkezdése előtt legalább 24 órával írásban be kell jelenteni a biztosítónak. Az így bejelentett szállításoknak a fedezetbe vonásáról illetve a fedezetbe vonás feltételeiről a biztosító egyedileg dönt.
2.2. Nem forgalom alapú keretszerződés
2.2.1. Nem forgalom alapú keretszerződés esetében a szállítások bejelentése előzetesen történik az alábbiak szerint:
A szerződő/biztosított köteles minden, a keretszerződés hatálya alá tartozó szállítmány ajánlati adatait a biztosítónak – ellenkező megállapodás hiányában a szállítás megkezdése előtti munkanapon, de legkésőbb a szállítás megkezdése előtt legalább 24 órával – írásban bejelenteni. A szállítmányok bejelentése az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltött példányának a biztosító címére történő eljuttatásával történik.
2.2.2. A biztosító előzetes díjat, vagy minimumdíjat – eltérő megállapodás hiányában - nem állapít meg.
2.2.3. A biztosított szállítások után fizetendő biztosítási díjat a szerződő/biztosított a bejelentés utáni 30. (harmincadik) napig köteles megfizetni a biztosítónak. A felek a díjfizetésére vonatkozóan eltérően is megállapodhatnak.
VI. fejezet: Biztosítási összeg
1. A szállítmány a biztosított által megjelölt biztosítási összeg erejéig biztosított, ez az összeg azonban nem haladhatja meg a szállítmány számla szerinti értéke, illetve a fuvardíj és az út folyamán felmerülő költségek, ideértve a biztosítási díjat – amennyiben ezeket az áru számla szerinti értéke még nem tartalmazza – valamint ezek együttes összege után számított legfeljebb 10%-os felülbiztosítás együttes összegét, hacsak a felek szerződésben másként nem rendelkeznek. Kereskedelmi számla hiányában az áru értékének alapja az az összeg, amellyel az áru a feladási helyen a kockázatviselés kezdetekor rendelkezik.
2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított áru tényleges értéke, a biztosító a biztosítási összeg és a tényleges érték arányának megfelelő (pro rata) kártérítést nyújt.
3. Ha a biztosítási összeg nagyobb, mint a biztosított áru tényleges értéke, az áru valós értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
4. A biztosítási összeget a biztosítási ajánlat és a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza.
VII. fejezet: A biztosító kockázatviselésének terjedelme
A biztosítási védelem az alábbi fedezettípusok egyike szerin áll fenn:
1. All risk fedezet (ICC „A”)
(Institute Cargo Clauses (A) 1/1/82 Cl. 252.)
1.1. Biztosított kockázatok
A biztosítási védelem kiterjed minden olyan kockázatból eredő veszteségre és kárra, amely a IX. fejezetben (Kizárások) nem szerepel, és a biztosítási szerződésben más módon sem kizárt.
1.2. Közös kár
A biztosítási fedezet kiterjed mindazokra a fuvarozási szerződés és/vagy az érvényes joggyakorlat alapján megállapított vagy elszámolt, közös kárral* vagy mentéssel kapcsolatos költségekre, amelyeket a IX. fejezetben (Kizárások), és a szerződésben máshol sem kizárt károk elkerülésére fordítottak, vagy az ilyen jellegű károk elkerülésével kapcsolatban merültek fel.
*General Average, Havarie grosse. A hajót és rakományát egyszerre fenyegető veszély esetén a hajó parancsnoka által a hajóban és/vagy a rakományban
– a mentés érdekében – elrendelt szándékos károkozás, vagy kárfelosztás, mely kárt a hajó, a fuvardíj és a rakomány együttesen viselik.
1.3. Megosztott felelősség
A biztosítás arányos fedezetet nyújt továbbá a biztosítottnak a fuvarozási szerződés megosztott felelősséggel foglalkozó záradéka (Both to Blame Collision Clause) alapján fennálló felelősségére - az e körben felmerülő károkat olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a jelen szerződés szerinti bármely egyéb kárt megtérítene. Amennyiben a hajótulajdonos az említett záradék alapján bármilyen kárigénnyel lép fel, a biztosított köteles értesíteni a biztosítót. A biztosító jogosult az ilyen követelésekkel szemben saját költségére gondoskodni a biztosított védelméről.
1.4. Ellenkező megállapodás hiányában:
a) a biztosító kockázatviselése csak exportképes (az áru jellegének, kereskedelmi, szállítási előírásoknak megfelelő) csomagolású, új árura érvényes,
b) a bekövetkező károk, veszteségek önrészesedés mentesen térülnek.
1.5. A biztosító az ICC “A” biztosítási fedezethez automatikusan, külön díj megfizetése nélkül nyújtja a TPND. fedezetet is. (ennek jelölése a biztosítási kötvényen: incl. TPND.) Ellenkező esetben ezt a kizárást a kötvényen feltünteti. (ennek jelölése a biztosítási kötvényen: excl. TPND)
1.6. Külön megállapodás alapján, pótdíj fizetése ellenében további veszélyek is biztosíthatók: (kiegészítő kockázatok)
a) Háborús veszélyek
A biztosító megtéríti a harci cselekmények, háborús intézkedések bármelyik fajtája és azok következményei, elhagyott aknák, torpedók, bombák és más harci eszköz okozta sérülés vagy rombolás, valamint hatóságok rendeletére történő lefoglalás, elkobzás, feltartóztatás, visszatartás, vagy a szállítmány megsemmisítése miatt bekövetkező árukárokat. Ez a kiegészítő kockázat csak tengeri és légi szállításra köthető.
b) Sztrájk (SRCC - Strikes, Riots, and Civil Commotion)
A biztosító megtéríti a polgári zavargások, népfelkelés, fosztogatás, sztrájk, rosszindulatú cselekmények, szabotázs során, azokkal összefüggésben felmerülő árukárokat. Ez a kiegészítő kockázat csak tengeri és légi szállításra köthető.
c) Hűtőberendezés meghibásodása (24 Hours Breakdown)
A biztosító megtéríti a szabályozott hőmérsékleten szállított áruknak a hűtőberendezés gépi meghibásodására visszavezethető kárait, feltéve, hogy a meghibásodás a hűtőberendezés üzemében 24 órán túli folyamatos kiesést eredményez. A kockázatviselés a hűtőberendezés erőszakos cselekmény, üzemanyaghiány, nem megfelelő működtetés, személyi mulasztás (hibás hőfokbeállítás, véletlen kikapcsolás stb.) következtében felmerülő károkra nem terjed ki. Nem terjed ki továbbá a biztosítási fedezet a hőfok folyamatos regisztrálására alkalmas készülékkel nem rendelkező szállítóeszközzel, hűtőkonténerrel történő szállításokra.
2. ICC („B”) fedezet
(Institute Cargo Clauses (B) 1/1/82 Cl. 253.)
1.1. Biztosított kockázatok
A biztosítási védelem a IX. fejezet (Kizárások) figyelembevételével kiterjed:
1.1.1. A biztosított szállítmányban bekövetkező olyan veszteségekre és károkra, melyek nyilvánvaló és egyértelmű oka az alábbi események valamelyike, vagy ezek kombinációja:
a) tűz vagy robbanás,
b) a hajó vagy egyéb vízi jármű megfeneklése, zátonyra futása, elsüllyedése vagy felborulása,
c) szárazföldi fuvareszköz felborulása vagy kisiklása,
d) a biztosítás tárgyát szállító hajó, egyéb vízi jármű vagy más fuvareszköz érintkezése vagy összeütközése bármely idegen tárggyal vagy közeggel,
e) a szállítmány szükségkikötőben történő kirakodása,
f) földrengés, vulkánkitörés vagy villámcsapás.
1.1.2. A biztosított szállítmányban bekövetkező olyan veszteségekre és károkra, melyek oka egyértelműen visszavezethető az alábbi események valamelyikére, vagy ezek kombinációjára:
a) közös kárban hozott áldozat,
b) tengerbevetés vagy tengerbe sodródás,
c) tenger- vagy folyóvíz betörése a hajó vagy a biztosítás tárgyát szállító egyéb vízi jármű rakterébe, konténereibe, szállítótartályaiba vagy más tárolási helyeire.
1.1.3. A hajó vagy egyéb vízi járműbe történő be- és kirakodás során vízbe esett vagy leejtett és a biztosítás tárgyát képező bármely csomagolási egység totálkára.
1.1.4. Ellenkező megállapodás hiányában a biztosító önrészesedés mentesen nyújt biztosítási szolgáltatást a bekövetkező károkra és veszteségekre.
2.2. Közös kár
A biztosítás által nyújtott fedezet kiterjed mindazokra a fuvarozási szerződés és/vagy az érvényes joggyakorlat alapján megállapított vagy elszámolt, közös kárral* vagy mentéssel kapcsolatos költségekre, amelyeket a IX. fejezetben (Kizárások) és a szerződésben máshol sem kizárt károk elkerülésére fordítottak, vagy az ilyen jellegű károk elkerülésével kapcsolatban merültek fel.
*General Average, Havarie grosse. A hajót és rakományát egyszerre fenyegető veszély esetén a hajó parancsnoka által a hajóban és/vagy a rakományban
– a mentés érdekében – elrendelt szándékos károkozás, illetve kárfelosztás, mely kárt a hajó, a fuvardíj és a rakomány együttesen viselik.
2.3. Megosztott felelősség
A biztosítás arányos fedezetet nyújt továbbá a biztosítottnak a fuvarozási szerződés megosztott felelősséggel foglalkozó záradéka (Both to Blame Collision Clause) alapján fennálló felelősségére – az e körben felmerülő károkat olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a jelen szerződés szerinti bármely egyéb kárt megtérítene. Amennyiben a hajótulajdonos az említett záradék alapján bármilyen kárigénnyel lép fel, a biztosított köteles értesíteni a biztosítót. A biztosító jogosult az ilyen követelésekkel szemben saját költségére gondoskodni a biztosított védelméről.
2.4. Külön megállapodás alapján – a VII. fejezet 1.6. pontjában meghatározott kockázatokon felül - pótdíj fizetése ellenében biztosítható az egész szállítmány, vagy egy részének ellopása, dézsmálása, vagy ki nem szolgáltatása (TPND). (kiegészítő kockázatok)
3. ICC („C”) fedezet
(Institute Cargo Clauses (C) 1/1/82 Cl. 254.)
3.1. Biztosított kockázatok
A biztosítási védelem a - a IX. fejezet (Kizárások) figyelembevételével – kiterjed:
3.1.1. A biztosított szállítmányban bekövetkező olyan veszteségekre és károkra, melyek nyilvánvaló és egyértelmű oka az alábbi események valamelyike, vagy ezek kombinációja:
a) tűz vagy robbanás,
b) a hajó vagy egyéb vízi jármű megfeneklése, zátonyra futása, elsüllyedése vagy felborulása,
c) szárazföldi fuvareszköz felborulása vagy kisiklása,
d) a biztosítás tárgyát szállító hajó, egyéb vízi jármű vagy más fuvareszköz érintkezése vagy összeütközése bármely idegen tárggyal vagy közeggel,
e) a szállítmány szükségkikötőben történő kirakodása,
3.1.2. A biztosított szállítmányban bekövetkező olyan veszteségekre és károkra, melyek oka egyértelműen visszavezethető az alábbi események valamelyikére, vagy ezek kombinációjára:
a) közös kárban hozott áldozat,
b) tengerbevetés.
3.1.2. Ellenkező megállapodás hiányában a biztosító önrészesedés mentesen nyújt biztosítási szolgáltatást a bekövetkező károkra és veszteségekre.
3.2. Közös kár
A jelen biztosítás által nyújtott fedezet kiterjed mindazokra a fuvarozási szerződés és/vagy az érvényes joggyakorlat alapján megállapított vagy elszámolt, közös kárral* vagy mentéssel kapcsolatos költségekre, amelyeket a IX. fejezetben, illetve a szerződésben máshol sem kizárt károk elkerülésére fordítottak, illetve az ilyen jellegű károk elkerülésével kapcsolatban merültek fel.
*General Average, Havarie grosse. A hajót és rakományát egyszerre fenyegető veszély esetén a hajó parancsnoka által a hajóban és/vagy a rakományban
– a mentés érdekében – elrendelt szándékos károkozás, illetve kárfelosztás, mely kárt a hajó, a fuvardíj és a rakomány együttesen viselik.
3.3. Megosztott felelősség
A biztosítás arányos fedezetet nyújt továbbá a biztosítottnak a fuvarozási szerződés megosztott felelősséggel foglalkozó záradéka (Both to Blame Collision Clause) alapján fennálló felelősségére - az e körben felmerülő károkat olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a jelen szerződés szerinti bármely egyéb kárt megtérítene. Amennyiben a hajótulajdonos az említett záradék alapján bármilyen kárigénnyel lép fel, a biztosított köteles értesíteni a biztosítót. A biztosító jogosult az ilyen követelésekkel szemben saját költségére gondoskodni a biztosított védelméről.
3.4. Kiegészítő kockázat
Külön megállapodás alapján, pótdíj fizetése ellenében biztosítható az egész szállítmány, vagy egy részének ellopása, dézsmálása, vagy ki nem szolgáltatása (TPND).
VIII. fejezet: Alkalmazható záradékok
A felek a szerződést – külön írásbeli megállapodás alapján – az 1. számú mellékletben felsorolt záradékok valamelyikének alkalmazásával is megköthetik, ez esetben a biztosító kockázatviselése az írásbeli megállapodással elfogadott záradék szerint áll fenn. A felek a szerződést - erre vonatkozó külön írásbeli megállapodással - az 1. számú mellékletben fel nem sorolt egyedi záradék alkalmazásával is megköthetik.
IX. fejezet: Kizárások
1. Általános kizárások
Nem fedezi a biztosítás
a) a biztosított szállítmány sajátos természetéből következő csurgást, súly- vagy térfogatveszteséget, vagy a természetes elhasználódást,
b) a biztosítás tárgyának elégtelen vagy nem megfelelő csomagolása vagy szállításra történő előkészítése által okozott kárt vagy költséget, Jelen pont szempontjából csomagolásnak minősül a konténerbe történő berakodás is, amennyiben azt a biztosított, illetve annak megbízottja végezte vagy a csomagolás, berakás még a biztosítás hatálybalépése előtt történt.
c) a biztosítás tárgyának sajátos természete által okozott kárt vagy költséget,
d) a késedelem miatt bekövetkezett kárt és felmerülő költséget még akkor sem, ha ezeket valamely biztosított kockázat okozta,
e) a hajótulajdonos, hajóbérlő vagy hajóüzemeltető fizetésképtelensége vagy pénzügyi mulasztása által okozott veszteséget, kárt vagy és költséget,
f) bármely személy vagy személyek cselekedete által a biztosítás tárgyában vagy annak egy részében okozott szándékos károkozást vagy szándékos rongálást, kivéve az ICC „A” fedezet esetében,
g) az atomenergia bármely formáját hasznosító harci eszközök vagy bármilyen jellegű nukleáris reakció, radioaktivitás vagy radioaktív anyag használata által okozott veszteséget, kárt és költséget,
h) helytelen árubevallás miatt bekövetkezett kárt,
i) a behozatali, illetve kiviteli vagy tranzitrendelkezések, továbbá deviza-, vagy vámelőírások megsértése miatt bekövetkezett kárt,
j) közegészségügyi, vagy más hatóság vagy intézmény általi visszautasítás, megsemmisítés miatt bekövetkezett kárt,
k) a fuvarozási előírásoknak a szerződő tudtával történő megsértése miatt bekövetkezett kárt,
l) büntető jellegű költségeket, mindennemű álláspénzt, kötbért, fuvar felárt,
m) a csomagolás sérüléseit, amennyiben a csomagolás nincs külön biztosítva,
n) sértetlen csomagoláson belüli tartalomhiányt.
2. Egyéb kizárások
A biztosítás nem terjed ki azokra a károkra és költségekre, amelyek oka:
a) a hajó vagy egyéb vízi szállítóeszköz tengerképtelensége, a biztosítás tárgyát képező javak továbbítására használt hajó, szállítóeszköz, konténer biztonságos szállítására való alkalmatlansága, amennyiben a biztosított javak berakodásakor a biztosítottnak vagy megbízottjának tudomása volt az ilyen tengerképtelenségről illetve alkalmatlanságról,
A biztosító nem tekinti a biztosított által hallgatólagosan vállalt kötelezettség megszegésének az a) pontban részletezett okokból bekövetkező károkat amennyiben a biztosítottnak vagy megbízottjának az ott említett tengerképtelenségről vagy alkalmatlanságról bizonyíthatóan nem volt tudomása.
b) háború, polgárháború, forradalom, felkelés, lázadás vagy ebből eredő polgári megmozdulások, a harcoló erők által vagy ellenük elkövetett bármilyen rosszindulatú cselekmény,
c) elfogás, elkobzás, lefoglalás, visszatartás vagy feltartóztatás (a kalózkodást kivéve), beleértve mindezek esetleges következményeit, valamint az ilyen irányú kísérleteket is,
d) elhagyott harci eszközök: aknák, bombák, torpedók vagy más háborús fegyverek,
e) sztrájkolók, munkáskizárásokban érintett személyek, munkászavargások, zendülések vagy polgári megmozdulások résztvevőinek tevékenysége,
f) sztrájkok, munkáskizárások, munkászavargások, zendülés vagy polgári megmozdulások,
g) terrorcselekmény
Jelen pont alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely, vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
h) légnedvesség,
i) páratartalom-ingadozás, hőmérsékleti hatások,
j) rozsdásodás, oxidáció,
k) tervezési, gyártási, vagy anyaghiba, értékcsökkenés,
l) rovarok, rágcsálók okozta károk,
m) a fuvareszközbe vagy konténerbe a szerződő által történő szakszerűtlen berakodás,
X. fejezet: Bejelentési kötelezettségek
A szerződő és/vagy biztosított köteles bejelenteni a szerződéskötéskor minden, a biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges körülményt, illetve továbbá 5 munkanapon belül be kell jelenteniük az ajánlaton feltüntetett adatok változását.
A szerződő és/vagy biztosított az egyes szállítások megkezdése előtt köteles írásban bejelenteni a keretszerződés hatálya alá eső szállítmányainak adatait.
XI. fejezet: Kárbejelentés, kárrendezés a biztosított kötelezettségei
1. A káresemény bekövetkezésével kapcsolatos kötelezettségek
a) A szerződő/biztosított, a bekövetkezett káreseményt legkésőbb a káresemény tudomására jutását követő 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni és a szükséges felvilágosítást megadni, továbbá lehetővé tenni a bejelentés és felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
b) Biztosítási esemény bekövetkezésekor (illetve ha annak közvetlen veszélye fennáll) a szerződő/biztosított köteles kárenyhítési (megelőzési) kötelezettségeinek eleget tenni, a szállítmány mentése és megóvása érdekében minden, az adott helyzetben általában elváratóan megtehető és ésszerű intézkedést foganatosítani. Erre vonatkozóan – ha a körülmények lehetővé teszik – a biztosító utasításait be kell szereznie.
c) A biztosítónak vagy képviselőjének joga, hogy a biztosított szállítmány mentésében és megóvásában az ilyen célú szükséges intézkedések végrehajtásában részt vegyen, továbbá ezek érdekében a biztosítottnak utasításokat adjon.
d) A tűz-, lopás- és rabláskárokat az illetékes hatóságoknál haladéktalanul be kell jelenteni.
e) A kötvényben megnevezett kárbiztost be kell vonni a kármegállapításba. Ha a biztosító nem nevezett meg kárbiztost vagy annak megbízása lehetetlen, a legközelebbi „Lloyd’s Agent” értesítendő.
f) Közös kár esetében a biztosító köteles a biztosított kívánságára, a biztosítási összeg keretén belül biztosítékot nyújtani a kifizetendő összegre.
g) A szerződő/biztosított köteles a bekövetkezett, vagy feltételezhetően bekövetkezett kár miatt felelőssé tehető személlyel szemben a visszkereseti jogot biztosítani az alábbiak szerint, valamint a viszontkereset érvényesíthetőségéhez szükséges iratokat beszerezni és a biztosító részére átadni.
- Ha az áru szállítása, kiszolgáltatása során a veszteség és/vagy sérülés ténye megállapítható, vagy ha arra utaló jelek alapján feltételezhető, úgy haladéktalanul írásbeli kifogást és/vagy fenntartást kell benyújtani a fuvarozó vállalathoz, raktárhoz, kikötői hatóságokhoz stb., és azokat közös szemlére kell felszólítani.
- Ha az áru kiszolgáltatásakor a veszteség vagy sérülés nem ismerhető fel, úgy azok megállapítása után haladéktalanul felelőssé kell tenni a fuvarozót, raktározót, kikötői hatóságot, stb., legkésőbb azonban a mindenkori fuvarozási feltételek szerinti határidőn belül és közös szemlére is fel kell szólítani őket.
2. A kártérítés összege
a) A biztosító a biztosítási összeg keretén belül megtéríti az áru teljes vagy részleges elveszéséből valamint sérüléséből eredő károkat.
A szállítmány mentésére és megóvására, valamint a további kár megelőzésére és a kármegállapításra fordított minden költséget ellenkező megállapodás hiányában a biztosított fizet.
b) Funkciójában egységet alkotó szállítmányok (készletek, gyártósorok stb.) károsodása esetén csak a sérült rész kárai térülnek.
c) A biztosító a kártérítési összeget harmadik személytől kapott kártérítés és a szerződésben megállapított önrészesedés levonásával devizabelföldi károsult esetén forintban (a káridőponti MNB deviza-középárfolyam figyelembevételével), külföldi károsult esetén, a kötvényen feltüntetett pénznemben folyósítja.
d) A kártérítés megfizetése ellenében, a biztosítottat harmadik személlyel szemben megillető minden jog és igény – a kifizetett összeg erejéig – a biztosítóra száll át.
3. Kárrendezés
1.1. A kártérítési igény érvényesítéséhez a biztosított vagy kedvezményezett okmányokkal igazolni köteles:
a) a biztosított szállítmányhoz fűződő biztosítási érdekét,
b) a biztosított káresemény bekövetkezését,
c) a káresemény miatti követelés összegét.
1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell
a) a biztosítási szerződés kötvényszámát,
b) a káresemény leírását, időpontját, helyét,
c) a károsodott vagyontárgyak (létesítmények, eszközök, stb.) megnevezését,
d) a kár megállapított vagy becsült értékét,
e) a biztosított részéről a kárrendezésben közreműködő személy elérhetőségét,
f) a kárbejelentésig megtett intézkedések felsorolását,
1.3. A kárrendezéshez szükséges legfontosabb okmányok a következők:
a) fuvarlevél / fuvarlevelek, vagy szállítólevél másolata (AWB, B/L, CÍM, CMR);
b) szállítójegy;
c) kárszámla;
d) kárfelvételi jegyzőkönyv;
e) amennyiben történt külön kárszemle, kárbiztosi jegyzőkönyv;
f) fuvarozási ágra specifikus egyéb kárt/hiányt igazoló okmány (pl. mérlegjegy, kirakási jegyzék; merülési, súly-megállapítási jegyzőkönyv; g) fotók a károsodott vagyontárgyról, amennyiben készültek;
h) tételes, összegszerű kárigény;
i) a kárral összefüggésben felmerült és a biztosítási feltételek szerint fedezett költségek bizonylatai;
j) kereskedelmi áruszámla;
k) csomagolási jegyzék;
l) rakományjegyzék / packing list / delivery note;
m) hatósági jegyzőkönyv, amenniben történt hatósági intézkedés;
n) amennyiben a sérült áru javítható, vagy csökkent áron értékesíthető, vagy rendelkezik maradványértékkel, úgy a javítási számla; valamint az értékcsökkenés, illetve maradványérték megjelölés;
o) amennyiben a sérült áru további felhasználásra alkalmatlan, selejtezési vagy megsemmisítési jegyzőkönyv;
p) felszólamlás a fuvarozó felé;
q) a káreseménnyel kapcsolatban folytatott levelezések;
r) tűz esetén tűzoltósági jegyzőkönyv;
s) lopás esetén rendőrségi jegyzőkönyv
4. Szakértő bevonása
A felek a kár okának, jellegének és nagyságának (mértékének) megállapítása érdekében, vagy ha a felek által külön-külön felkért szakértők véleménye között eltérés van, szakértőt xxxxxxxxx be, akinek a költségét a felek közösen előlegezik és viselik.
XII. fejezet: A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha:
a) a kárt a szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja jogellenes szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta,
b) a szerződő/biztosított bejelentési kötelezettségeinek nem tett eleget, ezért biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak,
c) a szerződő/biztosított a szállítmány mentése és megóvása iránt nem intézkedett vagy a káreseményről a biztosítót vagy képviselőjét nem értesítette és emiatt a kár rendezése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak,
d) ha a biztosított vagy kedvezményezett visszkereseti jogáról lemond vagy a visszkereset saját hibájából (harmadik személlyel szembeni igény érvényesítésére megszabott határidő elmulasztása stb. miatt) meghiúsul. Ez esetben a biztosító a visszkereseti részösszeg erejéig mentesül kártérítési kötelezettsége alól és ha a kártérítést már folyósította, a biztosított vagy kedvezményezettje köteles a kapott kártérítést a vétel napjától számított törvényes kamataival együtt a biztosítónak visszafizetni.
e) a szerződő/biztosított a kárrendezéshez szükséges okmányokat nem bocsátotta a biztosító rendelkezésére,
f) ha a kár árufuvarozási és biztonsági előírások szerződő/biztosított részéről történő megszegése miatt következett be,
g) a biztosított/szerződő az áru különös kárveszélyességéről, különleges kezelésével kapcsolatos tudnivalókról a fuvarozót, szállítmányozót nem tájékoztatta, a szükséges (csomag) jelzésekről nem gondoskodott és a kár e körülményekre visszavezethetően következett be,
h) az árukár a helytelen be- vagy kirakodás, vagy elhelyezés következménye és ezt maga a biztosítás szerződője vagy a biztosított végezte,
i) a tengeri hajó, illetve egyéb szállítóeszköz, amelyen a biztosított árut szállították, fuvarozásra alkalmatlan volt és ezt szerződő/biztosított bár tudta, a biztosítóval nem közölte,
j) a szállítmány a biztosított útvonalon történő fuvarozás megkezdésekor sérült állapotban volt, kivéve, ha ezt a körülményt a szerződés megkötésekor a biztosító tudomására hozták,
k) a belvízi fuvarozás során felmerülő hajózási többletköltségeket (kikötő díj, alacsony vízállás miatti könnyítési és kirakási költségek, beraktározási és újra berakási költségek) nem közös kárban számolták el,
l) az azonos károkozási körülmények mellett visszatérően bekövetkező kár a biztosított/szerződő azon magatartására vezethető vissza, hogy a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna.
m) a kár oly módon következett be, hogy a szállítmányt a szerződő, vagy biztosított tudtával, de a biztosító tudta nélkül öngyulladás-, tűz- vagy robbanásveszélyes szállítmánnyal rakták össze,
n) a kár a szállítóeszköznek az áru biztonságos szállítására való alkalmatlansága vagy túlterhelés miatt következett be, és erről a szerződőnek/biztosítottnak a berakodás időpontjában tudomása volt,
o) a kár hatósági, szállítmányozói, árufuvarozási és/vagy biztonsági előírások szerződő általi megsértése miatt következett be.
Záradékok
1. számú melléklet
Bővített radioaktív szennyezést kizáró záradék (CL370 10/11/03)
Jelen záradék felülíró hatályú, és a biztosítási szerződésben, kötvényben, fedezetigazolásban foglalt bármely ellentétes tartalmat érvénytelenít.
1. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a közvetlen vagy közvetett veszteségre, kárra vagy költségre, melyeket az alábbiak okoztak, vagy a közvetlen vagy közvetett veszteség, kár vagy költség keletkezésében közreműködtek, vagy ahhoz hozzájárultak:
a) nukleáris fűtőanyag, nukleáris hulladék vagy nukleáris fűtőanyag égése útján keletkező radioaktivitásból eredő ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyezés,
b) nukleáris létesítmény, reaktor vagy egyéb nukleáris berendezés, illetve azok nukleáris alkotórészeinek radioaktív, mérgező, robbanékony vagy egyéb szempontból veszélyes vagy szennyező tulajdonságai,
c) atommag- vagy nukleáris hasadást és/vagy fúziót, egyéb hasonló reakciót vagy radioaktív energiát, anyagot alkalmazó fegyver vagy eszköz,
d) radioaktív anyag radioaktív, mérgező, robbanékony vagy más szempontból veszélyes vagy szennyező tulajdonságai,
Jelen alpontban foglalt kizárás nem vonatkozik nem nukleáris fűtőanyagként alkalmazott radioaktív izotópokra, ha az ilyen izotópokat kereskedelmi, mezőgazdasági, gyógyászati, tudományos vagy más hasonló békés célokból készítik, szállítják, tárolják, vagy használják.
e) bármely kémiai, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver.
Címke záradék
Címkéket, csomagolóeszközöket és csomagolóanyagokat érintő kár esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége - ha a biztosítási védelem a biztosítási szerződés, kötvény, illetőleg fedezetigazolás alapján fennáll - az új címkék, csomagolóeszközök és csomagolóanyagok újra beszerzésének, és az áru rendbehozatalának költségéig terjed, de semmi esetre sem haladhatja meg a sérült áru biztosítási összegét.
Csomagolatlan árukra vonatkozó záradék
A fedezetből kizárásra kerülnek az alábbi káresemények: rozsdásodás, oxidáció, elszíneződés, nedvesedés, foltosodás, karcolódás, morzsolódás, horpadás, rongálás, továbbá az esetleges újrafestés költségei.
Elektronikus adat felismerési záradék
Jelen záradék felülíró hatályú, és a biztosítási szerződésben (vagy kötvényben vagy fedezetigazolásban) foglalt bármely ellentétes tartalmat érvénytelenít.
1. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi a)–c) pontokban meghatározottakkal közvetlen vagy közvetett összefüggésben bekövetkező veszteségre, kárra vagy költségre;
a) számítógép, elektronikus eszköz, összetevő, rendszer, szoftver, beágyazott program – legyen az akár a biztosított tulajdonában vagy birtokában, akár nem - tényleges vagy várható sikertelenségére vagy képtelenségére;
aa) hogy bármely dátumot helyesen és egyértelműen hozzárendeljen a helyes naphoz, héthez, évhez vagy évszázadhoz,
ab) hogy bármely, 1998. december 31. utánra eső dátumot helyesen felismerjen, sorba rendezzen, vagy kiszámítson,
ac) hogy úgy üzemeljen tovább, ahogy abban az esetben tette volna, ha az általa elvégzendő feladathoz tartozó aktuális dátum, a valóságos dátum és bármely egyéb dátum 1999. január 1-jénél korábbi lett volna;
b) tetszőleges, félreérthető vagy hiányosan meghatározott dátum vagy dátumszerű kód használatára bármely adatban, szoftverben vagy beágyazott programban;
c) bármely fenti veszély elhárításának vagy csökkentésének érdekében végrehajtott megelőző, javító vagy egyéb ilyen jellegű intézkedésre.
2 Az 1. a) és az 1. b) pont ellenére a Biztosító kockázatviselése kiterjed;
a) azon tárgyi eszköz fizikai veszteségére vagy fizikai sérülésére;
aa) amely a Biztosított tulajdonában van, vagy
ab) amelyet a Biztosított bérel, őriz, vagy birtokol, vagy
ac) amelyet a Biztosított szerződés alapján biztosítani köteles;
b) más személy tárgyi eszközében okozott fizikai veszteségre vagy sérülésre, feltéve, hogy az ilyen veszteség vagy sérülés a biztosítási szerződés (vagy kötvény vagy fedezetigazolás) feltételei által meghatározott fedezeti körbe tartozik.
3. A 2. pont a)–b) alpontja szerinti "tárgyi eszköz" fogalmába nem tartozik bele;
a) bármilyen módon tárolt vagy szállított adat vagy beágyazott program;
b) számítógép, elektronikus eszköz, összetevő, rendszer, szoftver - kivéve, ha az ilyen eszköz valamely biztosított szállítmány vagy hajógépezet részét képezi - amely bármilyen módon, közvetlenül vagy közvetve kapcsolatos egy bejelentett veszteséggel vagy kárral, vagy amelyből ilyen veszteség vagy kár keletkezik.
4. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan veszteségre, kárra vagy költségre, amely az 1. pontban megnevezett valamely veszély miatt bekövetkező veszteségek fedezetére létrehozott szerződésből ered.
Háború Záradék - Institute War Clauses (Cargo) 1/1/82
Fedezetbe vett kockázatok
1 A záradék alapján a biztosítási szerződés - a 3. és 4. pontokban foglalt kizárások kivételével – fedezetet nyújt az alábbi okokból bekövetkező károkra:
a) Xxxxxx, polgárháború, forradalom, felkelés, lázadás, vagy az ezek miatt kialakuló polgári zavargások, továbbá a hadviselő felek által, vagy ellen elkövetett ellenséges cselekedetek;
b) Elfogás, elkobzás, lefoglalás, visszatartás vagy feltartóztatás (a kalózkodás kivételével), illetve ezek kísérlete, valamint a felsorolt események következményei által okozott károk;
c) Elhagyott harci eszközök (aknák, bombák, torpedók stb.) által okozott károk.
2. A záradék fedezetet nyújt azon közös hajókárra és mentési költségekre, amelyek a biztosítási szerződés által fedezetbe vett káresemények elkerülésével vagy megakadályozásával kapcsolatban merültek fel.
Kizárások
3. A biztosítás nem fedezi:
a) a biztosítás tárgyának sajátos természetéből következő csorgást, súly- vagy térfogatveszteséget, illetve a természetes elhasználódást,
b) a biztosítás tárgyának elégtelen, vagy nem megfelelő csomagolása, vagy szállításra történő előkészítése által okozott kárt, vagy költséget. Csomagolásnak minősül a konténerbe vagy emelőtargoncába (liftvan) történő berakodás is, amennyiben azt a Biztosított, illetve annak megbízottja végezte, vagy a csomagolás, illetőleg a berakás még a biztosítás hatályba lépése előtt történt.
c) a biztosítás tárgyának sajátos természete által okozott károkat, vagy ebből adódó költségek megtérítését,
d) a késedelem miatt bekövetkező kárt, illetve a felmerülő költséget még akkor sem, ha ezeket valamely biztosított kockázat okozta,
e) a hajótulajdonos, - bérlő, vagy - üzemeltető fizetésképtelensége, vagy pénzügyi mulasztása által okozott veszteséget, kárt, vagy költséget,
f) az utazás, vagy hajóút meghiúsulásából, illetőleg ellehetetlenüléséből eredő kárt,
g) az atomenergia bármely formáját hasznosító harci eszközök, vagy bármilyen jellegű nukleáris reakció, radioaktivitás, vagy radioaktív anyag használata által okozott veszteség, kár, vagy költség megtérítését.
4. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyeknek oka a vízi jármű tengerképtelensége, vagy a biztosítás tárgyát képező javak továbbítására használt szállítóeszköz, vagy hajó biztonságos szállításra való alkalmatlansága, amennyiben a biztosított javak berakodásakor a Biztosítottnak, vagy megbízottjának tudomása volt a tengerképtelenségről, illetve az alkalmatlanságról.
A biztosítás időtartama
5. A biztosítási fedezet akkor lép hatályba, amikor a biztosítás tárgyát képező javakat szállítás céljából hajóba rakodják, és tart mindaddig amíg, a 7. és 8. pontok figyelembe vételével, a szállítmányt a végső rendeltetési kikötőben a hajóból kirakják, vagy annak a napnak az éjfélétől számított 15 napig, amely napon a hajó a végső rendeltetési kikötőbe érkezett (megérkezés), bármelyik is következzen be a fentiekből előbb.
6. A biztosítás érvényben marad, ha a biztosított javakat nem rakodják ki és a hajó elhagyja a kikötőt és lejár a 7. és 8. pontok figyelembe vételével, amikor szállítmányt a végső rendeltetési kikötőben vagy egyéb helyettesítő kikötőben a hajóból kirakják, vagy érvényben marad 15 napig annak a napnak az éjfélétől számítva, amely napon a hajó a végső rendeltetési kikötőbe visszatért (megérkezés), bármelyik is következzen be a fentiekből előbb.
7. Amennyiben a szállítmányt a célállomás előtt kényszerből egy köztes kikötőben, vagy helyen, tengeri vagy légi továbbszállítás céljából kirakodják, akkor az alábbi 8. pont figyelembe vételével, és a Biztosító által kivetett pótdíj ellenében a jelen fedezet meghosszabbítható 15 nappal annak a napnak az éjfélétől számítva, amely napon a hajó a kirakási kikötőbe érkezik, és érvényben marad, ha a szállítmányt továbbszállítás céljából átrakják egy másik tengeri vagy légi járműbe. A 15 napos időtartamon belül a meghosszabbított fedezet kizárólag addig érvényes, amíg a biztosított áru részben, vagy egészben a kirakodás helyén marad.
Amennyiben a 15 napos időtartamon belül az árut továbbszállítják úgy a fedezet az alábbiak szerint marad érvényben
a) amennyiben a továbbszállítás tengeri járművel történik, a fedezet folytatódik e feltételeknek és pontoknak megfelelően, vagy
b) amennyiben a továbbszállítás légi járművel történik, akkor jelen fedezet kiegészül a Háborús Kockázatok (Légi szállításkor postai küldemények kivételével) módozattal, amely így jelen biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi és a légi járművel való továbbszállítás időtartamára érvényes.
8. Amennyiben a szállítmányt a kötvényben rögzített célállomástól eltérő kikötőben vagy helyen rakodják ki, akkor az adott kikötő, vagy hely fog a célállomásnak minősülni és a fedezet lejár az 5. pont rendelkezései szerint. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakat ezek után újra hajóra rakják és az eredeti vagy attól eltérő célállomásra szállítják, akkor a fedezet folytatódik, feltéve, hogy erről a szándékáról a Biztosított a Biztosítót a továbbszállítás megkezdése előtt értesíti és megfizeti az esetleg kirótt különdíjat.
A fedezet lejár
a) abban az esetben, ha a biztosított javakat részben, vagy egészben a továbbszállítást végző hajóból kirakják, vagy
b) abban az esetben, ha a biztosított javak nem kerülnek kirakodásra a rendeltetési kikötőnek kijelölt helyen, a biztosítási fedezet a 6. pontban írottak szerint szűnik meg.
9 A fedezet kiterjed azokra a káreseményekre, amelyeket a vízen lebegő- vagy víz alatti aknák, elhagyott torpedók okoznak, amíg az árut a rakodó hajó az anyahajóhoz szállítja, vagy attól elhozza, azonban az erre vonatkozó fedezet időbeni hatálya a Biztosítóval történt egyedi megállapodás hiányában nem haladhatja meg a kirakodást követő 60 napos időtartamot.
10. A biztosítási fedezet – a megszűnésre vonatkozó rendelkezésekkel együtt – érvényben marad a Biztosító azonnali értesítése és az esetleg kivetett különdíj megfizetése ellenében, ha a Biztosított, alkalmazottja vagy megbízottja – a szállítmányozási szerződésben biztosított jogaival élve – a fuvarozás útvonalát megváltoztatja.
Az 5. és 6. pontokban írt „megérkezés” alatt a vízi jármű lehorgonyozása, vagy a kikötőben, vagy egyéb helyen történő más módon való biztonságos rögzítése értendő a Kikötői Hatóság területén belül. Amennyiben nem áll rendelkezésre ilyen kikötő, vagy kikötésre alkalmas hely, akkor a „megérkezés” alatt a vízi jármű első lehorgonyozása, vagy biztonságos rögzítése értendő a célkikötőben, vagy annak közelében. „Hajó” alatt az a hajó értendő, amely a biztosított árut az egyik kikötőből vagy helyről a másikba szállítja, és a szállítást az adott hajó tengeri útvonalon végzi.
11. Ha a Biztosított a biztosítás hatályba lépése után megváltoztatja az úti célt, a fedezet csak abban az esetben marad fenn, ha erről a szándékáról a Biztosítót haladéktalanul értesíti és megfizeti az esetleg kirótt különdíjat, valamint betartja a Biztosító által meghatározott feltételeket.
12 A jelen záradék 3. f)–g) és 5–10. pontjaiban foglaltak a szerződés esetlegesen ezzel ellentétes rendelkezéseivel és kikötéseivel szemben alkalmazásra kerülnek.
Kárrendezés
13. Kártérítési igényének érvényesítésekor a Biztosított igazolni köteles, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosított vagyontárgyakhoz érdeke fűződött.
14. Amennyiben a Biztosított annak a biztosításnak a hatálya alá tartozó szállítmányra, amelyhez jelen záradék kapcsolódik, többletérték- biztosítást (Increased Value Insurance) köt valamely más biztosító társaságnál, úgy a jelen szerződés által fedezetbe vett szállítmány biztosítási összege egyenlő lesz az itt feltüntetett, valamint az összes érvényes Többletérték - biztosításban szereplő értékek összegével. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége olyan arányban áll fenn, amilyen arányban a jelen szerződésben szereplő biztosítási összeg aránylik a teljes biztosítási összeghez. Kárigény esetén a Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót az összes egyéb biztosításban megnevezett biztosítási összegekről.
2. Amennyiben a biztosítás, amelyhez jelen záradék tartozik, minősülne többletérték-biztosításnak, úgy az alábbi rendelkezés lép életbe:
A szállítmány elfogadott értéke egyenlő a Szállítmánybiztosítási Különös Feltételek VII. fejezetében meghatározott – a szerződő/biztosított által választott – valamely fedezet szerint létrejött szállítmánybiztosítási szerződésben feltüntetett biztosítási összeggel, és az adott szállítmánykárra vonatkozó többletérték-biztosítások tekintetében a Biztosító kártérítési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, amilyen arányban a jelen kötvényben szereplő biztosítási összeg aránylik a biztosítási összeghez. Kárigény esetén a Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót az összes egyéb biztosításban megnevezett biztosítási összegekről.
Kármegelőzés és kárenyhítés
16. A Biztosítottnak, valamennyi alkalmazottjának és megbízottjának kötelessége
a) megtenni minden tőlük telhetőt a károk megelőzése és annak bekövetkezése esetén a kárenyhítés érdekében, továbbá
b) biztosítani és gyakorolni a fuvarozókkal, vagy harmadik személyekkel szembeni jogaikat.
Irányadó jog
17. A záradék értelmezésénél a hatályos magyar jog rendelkezései az irányadók.
Hajóosztályozási záradék
1. A biztosítási szerződés tartalmává tett biztosítási feltételek és a tengeri szállítás biztosítási díjai kizárólag olyan szállítmányokra és/vagy vagyontárgyakra érvényesek, amelyeket Hajóosztályozási Társaság által osztályozott, önjáró acélszerkezetű géphajókon szállítanak, és a Hajóosztályozási Társaság
a) a Hajóosztályozási Társaságok Nemzetközi Egyesületének (I.A.C.S.) tagja vagy társult tagja, vagy
b) valamely - az alábbi 5. pontban meghatározott – Nemzeti Lobogó Társaság, abban az esetben, ha a hajó kizárólag az adott nemzet tengerparti kereskedelmében vesz részt (beleértve egy szigetek közötti útvonalon bonyolított kereskedelmet valamely nemzet részét képező szigetvilágban).
2. Amennyiben a szállítmányokat vagy vagyontárgyakat nem a fentiek szerint osztályozott hajókon fuvarozzák, a Biztosítót azonnal értesíteni kell a díjtételekre és a feltételekre vonatkozó megállapodás megkötése érdekében.
Korra vonatkozó korlátozás
3. Azon szállítmányok és/vagy vagyontárgyak, amelyeket olyan – a fentiek szerinti – minősített hajókkal szállítanak, amelyek kora túllépi az alábbi határokat, megállapodás szerinti pótdíj megfizetése ellenében kerülnek biztosításra a szerződés feltételei szerint.
a) 10 évesnél idősebb ömlesztett vagy kombinált áruszállító hajók, vagy
b) 15 évesnél idősebb egyéb hajók,
kivéve, ha azokat általános kereskedelmi áru szállítására használják meghatározott kikötők között létesített, rendszeres kereskedelmi útvonalon, és koruk nem haladja meg a 25 évet, vagy konténerhajóknak, járműszállítóknak vagy kettősfalú, nyitható fedélzetű, portáldarus (O.H.G.C.) hajóként építették, és meghatározott kikötők között létesített, rendszeres kereskedelmi útvonalon folyamatosan ilyen minőségükben használják, és koruk nem haladja meg a 30 évet.
Vízi jármű záradék
4. Jelen záradék előírásai nem vonatkoznak a kikötő területén belül a hajó kirakodására vagy berakodására használt vízi járművekre.
Nemzeti lobogó társaság
5. A Nemzeti Lobogó Társaság egy Hajóosztályozási Társaság, amelynek székhelye ugyanabban az országban van, ahol a szóban forgó hajó tulajdonosáé, mely hajónak szintén ennek az országnak a lobogója alatt kell üzemelnie.
Azonnali értesítés
6. Amennyiben a biztosítás a Biztosítottat a Biztosító azonnali értesítésére kötelezi, e kötelezettség teljesítése a biztosítási fedezet esetleges nyújtásának a feltétele.
Használt és felújított áruk alkatrészeinek javítására és/vagy cseréjére vonatkozó záradék
1. E záradék alapján biztosított használt vagy felújított áru teljes vagy részkára esetén, amennyiben az biztosított káresemény következménye, a kártérítés összege nem haladhatja meg azt az összeget, amennyibe egy hasonló alkatrész javítása vagy cseréje kerülne egy új készülékbe, a szállítás és javítás költségeivel együtt.
2. A pótlásnál felmerült vámköltségekre a jelen záradék által nyújtott fedezet nem vonatkozik, csak abban az esetben, ha a teljes biztosítási összeg magában foglalta a teljes vámköltséget. Ebben az esetben - mivel a vám miatt pótdíj került megfizetésre – kar eseten a vámköltség megtérítésre kerül.
3. Jelen záradék alapján a kártérítési szolgáltatás maximális összege a teljes biztosítási összeg.
Hűtőberendezés 24 órán túli meghibásodása záradék
1. E záradék alapján a Biztosító megtéríti a szabályozott hőmérsékleten szállított áruknak a hűtőberendezés gépi meghibásodására visszavezethető kárait, feltéve, hogy a meghibásodás a hűtőberendezés üzemében 24 órán túli folyamatos kiesést eredményez.
2. A kockázatviselés üzemanyaghiány, a hűtőberendezés nem megfelelő működtetése, személyi mulasztás (hibás hőfokbeállítás, véletlen kikapcsolás stb.) vagy a hűtőberendezés erőszakos cselekménnyel való megrongálása következtében felmerülő károkra nem terjed ki.
3. A biztosítási fedezet nem terjed ki a hőfok folyamatos regisztrálására alkalmas készülékkel nem rendelkező szállítóeszközzel, vagy hűtőkonténerrel történő szállításokra.
Mechanikai, elektromos és elektronikus működési zavar záradék
Mechanikai, elektromos és elektronikus működési zavar vagy meghibásodás miatt bekövetkező veszteség és kár kizárt, kivéve, ha azt a jelen záradék alapját képező biztosítási szerződés által fedezett valamely esemény okozta, és a biztosított tétel vagy a csomagolás külső sérülésére bizonyíték áll rendelkezésre.
Párok és készletek záradékok
Párok és készletek záradék I.
Amennyiben bármely biztosított tétel párt vagy készletet alkotó cikkeket tartalmaz, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem haladhatja meg sem a sérült, elveszett vagy megsemmisült rész vagy részek párban vagy készletben képviselt különös értékétől független értékét, sem annak a pár vagy a készlet értékéhez viszonyított arányos értékét.
Párok és készletek záradék II.
1. Párt vagy készletet alkotó cikk vagy cikkek vesztesége vagy kára esetén a kártérítés mértéke a pár vagy készlet teljes értékének ésszerű és méltányos arányos része, az ilyen veszteség vagy kár azonban semmi esetben sem tekinthető a pár vagy készlet totálkáraként.
2. Gépek, berendezések, számítógépek vagy egyéb, több alkatrészből álló elektronikus berendezések veszteségei vagy kárai esetén kizárólag az elveszett vagy sérült rész / részek értéke kerül megtérítésre.
Pótlási záradék (CL370 0/11/03)
A biztosított gép vagy berendezés bármely részének vagy részeinek a jelen biztosítási szerződésben, kötvényben, fedezetigazolásban fedezett veszély által okozott kára vagy sérülése esetén megtérítendő összeg nem haladhatja meg a sérült rész vagy részek
pótlásának vagy javításának a felmerült szállítási és szerelési díjakkal megnövelt költségét. Vám térítése kizárt, kivéve, ha a teljes vám szerepelt a biztosítási összegben, mely esetben a kiegészítő vám megfizetése miatt felmerülő veszteség szintén megtérítendő.
A Biztosító kártérítési kötelezettsége semmilyen esetben sem haladhatja meg a komplett gép vagy berendezés biztosítási összegét.
Sztrájk záradék - Institute Strikes Clauses (Cargo) 1/1/82
Fedezetbe vett kockázatok
1. E záradék alapján - a 3. és 4. pontban foglalt kizárások kivételével – a biztosítási szerződés fedezetet nyújt
a) Sztrájkolók, munkáskizárásokban érintett személyek, munkászavargások, tüntetések vagy polgári megmozdulások résztvevői által okozott károkra, és
b) Terroristák, vagy politikai indítékból tevékenykedő egyéb személyek által okozott károkra.
2. A záradék fedezetet nyújt azon közös hajókárra és mentési költségekre, amelyek a biztosítási szerződés által fedezetbe vett káresemények elkerülésével vagy megakadályozásával kapcsolatban merültek fel.
Kizárások
3. A biztosítás nem fedezi az alábbiakat:
a) a biztosítás tárgyának sajátos természetéből következő csorgást, súly- vagy térfogatveszteséget, vagy a természetes elhasználódást,
b) a biztosítás tárgyának elégtelen vagy nem megfelelő csomagolása, vagy szállításra történő előkészítése által okozott kárt vagy költséget. Csomagolásnak minősül a konténerbe vagy emelőtargoncába (liftvan) történő berakodás is, amennyiben azt a Biztosított, illetve annak megbízottja végezte, vagy a csomagolás, illetőleg a berakás még a biztosítás hatályba lépése előtt történt),
c) a biztosítás tárgyának sajátos természete által okozott károkat, vagy ebből adódó költségek megtérítését,
d) a késedelem miatt bekövetkező kárt, valamint a felmerülő költséget még akkor sem, ha ezeket valamely biztosított kockázat okozta,
e) a hajótulajdonos, - bérlő vagy - üzemeltető fizetésképtelensége vagy pénzügyi mulasztása által okozott veszteséget, kárt, vagy költséget,
f) a munkaerő vagy létszám hiánya miatt bekövetkező károkat, amennyiben annak oka sztrájk, munkáskizárás, zavargás, tüntetés, polgári megmozdulás, vagy egyéb munkaerő visszatartás,
g) az utazás, vagy hajóút meghiúsulásából, illetőleg ellehetetlenüléséből eredő kárt,
h) az atomenergia bármely formáját hasznosító harci eszközök, bármilyen jellegű nukleáris reakció, radioaktivitás, vagy radioaktív anyag használata által okozott veszteség, kár, vagy költség megtérítését,
i) háború, polgárháború, forradalom, felkelés, lázadás, az ezek miatt kialakuló polgári zavargások, továbbá a hadviselő felek által, vagy ellen elkövetett ellenséges cselekedetek által okozott károkat, költségeket,
4. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyeknek oka vízi jármű tengerképtelensége, vagy a biztosítás tárgyát képező vagyontárgyak továbbítására használt szállítóeszköz, vagy hajó biztonságos szállításra való alkalmatlansága, amennyiben a biztosított javak berakodásakor a Biztosítottnak, vagy megbízottjának tudomása volt a tengerképtelenségről, illetve az alkalmatlanságról,
A biztosítás időtartama
5. A biztosítási fedezet akkor lép életbe, amikor a biztosítás tárgyát képező vagyontárgyak szállítás céljából elhagyják a kötvényben jelzett raktárt, vagy egyéb tárolási helyet és folyamatosan fennáll a szállítás normális tartama alatt.
6 A fedezet abban a legkorábbi időpontban szűnik meg, amikor az alábbi események valamelyike bekövetkezik, illetőleg az alábbi határidő lejár.
a) A szállítmányt a kötvényben megnevezett címzett részére a kötvényben ugyancsak megnevezett végleges raktárban, tárolási vagy egyéb rendeltetési helyen kiszolgáltatják.
b) A szállítmány kiszolgáltatása bármely más, a Biztosított választása szerinti raktárban vagy egyéb tárolóhelyen, akár a szállítás normális menetétől eltérő tárolás céljából, akár elhelyezés vagy szétosztás céljából történt.
c) 60 nappal a szállítmánynak a végső kirakodási kikötőben, a tengeri hajóból történt kirakodását követően.
7. Amennyiben a szállítmányt a célállomáson egy másik vízi járműbe rakodják át a jelen fedezet lejárta előtt azzal a céllal, hogy azt tovább szállítsák egy olyan helyre, amelyet a jelen biztosítás nem fedez, úgy a fedezet a továbbszállítás megkezdésének pillanatában hatályát veszti (megszűnik).
8. A biztosítás érvényben marad (a megszűnésre vonatkozó fenti rendelkezések és a 9. pont rendelkezéseivel együtt) ha a Biztosítottnak fel nem róható okból a hajó tulajdonosa, vagy üzemeltetője a fuvarozási szerződés alapján az árut késedelmesen szállítja, kényszerből kirakja, átrakja, vagy újra fuvarozza, az eredetileg jelzett útvonaltól eltér, vagy azt megváltoztatja.
9. Amennyiben a Biztosított szándékával ellentétes és általa el nem hárítható körülmények miatt a fuvarozási szerződés a kötvényben megnevezett végcéllal nem azonos kirakodási ponton szűnik meg, vagy az út a 6-7. pontokban rögzített esetektől eltérő módon szakad meg, a jelen biztosítás fedezete megszűnik, kivéve, ha a Biztosított késedelem nélkül kéri a fedezet meghosszabbítását és megfizeti a Biztosító által esetleg kirótt különdíjat.
10. Ebben az esetben
a) a fedezet érvényessége a szállítmánynak a kérdéses kikötőben vagy kirakodási helyen történő eladásáig vagy kiszolgáltatásáig, illetve
– eltérő megállapodás hiányában – a szállítmánynak a kérdéses kikötőbe vagy kirakodási pontra történt megérkezését követő hatvanadik napig tart, bármelyik is következzen be előbb, vagy
b) amennyiben a szállítmányt az említett 60 napos (vagy külön megállapodás alapján kiterjesztett) időtartamon belül a kötvényben megjelölt, vagy attól eltérő rendeltetési helyre szállítják, úgy a fedezet a 6-7. pontokban rögzített időpontban jár le.
11. Ha a Biztosított a biztosítás hatályba lépése után megváltoztatja az úti célt, a fedezet csak abban az esetben marad fenn, ha erről a szándékáról a Biztosítót haladéktalanul értesíti és megfizeti az esetleg kirótt különdíjat, valamint betartja a Biztosító által szabott feltételeket.
Kárrendezés
12. Kártérítési igényének érvényesítésekor a Biztosított igazolni köteles, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosított vagyontárgyakhoz érdeke fűződött.
13. Amennyiben a Biztosított annak a biztosításnak a hatálya alá tartozó szállítmányra, amelyhez jelen záradék kapcsolódik, többletérték- biztosítást (Increased Value Insurance) köt valamely más biztosító társaságnál, úgy a jelen szerződés által fedezetbe vett szállítmány biztosítási összege egyenlő lesz az itt feltüntetett, valamint az összes érvényes Többletérték - biztosításban szereplő értékek összegével. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége olyan arányban áll fenn, amilyen arányban a jelen szerződésben szereplő biztosítási összeg aránylik a teljes biztosítási összeghez. Kárigény esetén a Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót az összes egyéb biztosításban megnevezett biztosítási összegekről.
14. Amennyiben a biztosítás, amelyhez jelen záradék tartozik, minősülne többletérték-biztosításnak, úgy az alábbi rendelkezés lép életbe:
A szállítmány elfogadott értéke egyenlő a Szállítmánybiztosítási Különös Feltételek VII. fejezetében meghatározott – a szerződő/biztosított által választott – valamely fedezet szerint létrejött szállítmánybiztosítási szerződésben feltüntetett biztosítási összeggel, és az adott szállítmánykárra vonatkozó többletérték-biztosítások tekintetében a Biztosító kártérítési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, amilyen arányban a jelen kötvényben szereplő biztosítási összeg aránylik a biztosítási összeghez. Kárigény esetén a Biztosított köteles tájékoztatni a Biztosítót az összes egyéb biztosításban megnevezett biztosítási összegekről.”
Kármegelőzés és kárenyhítés
15. A Biztosítottnak és valamennyi alkalmazottjának és megbízottjának kötelessége
a) megtenni minden tőlük telhetőt a kár elkerülése vagy minimalizálása érdekében, továbbá
b) biztosítani és gyakorolni a fuvarozókkal, egyéb letéteményesekkel vagy harmadik személyekkel szembeni jogaikat.
Irányadó jog
16 A záradék értelmezésénél a hatályos magyar jog rendelkezései az irányadók.
Lopás, dézsmálás, ki nem szolgáltatási záradék (TPND) CL 272 1/12/82
E záradék alapján a biztosítási fedezet kiterjed – figyelembe véve a szerződésben foglalt kizárásokat – az egész szállítmány vagy egyes teljes csomagolási egységek (kolli) ellopására, elveszésére, dézsmálási, vagy a ki nem szolgáltatás miatti kárára.