REMETESZŐLŐS

Remeteszőlős község Pest megye területén, a Fővárostól (0 kilométerkő) 11 km-re, északnyugatra fekszik. Közigazgatásilag egy szakaszon (3,5 km) Remeteszőlős szomszédos a Főváros II. kerületével.

A község a pilisvörösvári kistérség részeként Pest megye és egyúttal a Közép-magyarországi régió középső részén helyezkedik el. Határa három településsel (Nagykovácsi, Budapest II. ker., Solymár) érintkezik, a kistérségi központ, Pilisvörösvár mindössze 16 km-nyire található. A legerősebb vonzást a főváros gyakorolja a településre, hiszen Remeteszőlős Budapest agglomerációjának belső övezetébe tartozik.

A település Budapest felől a Nagykovácsi úton közelíthető meg, a szomszédos Solymárral közvetlen közúti kapcsolata nincs.

A településsé válás folyamata

A település környezete, a Nagykovácsi-medence a jégkorszaktól kezdve lakott volt. Igazolható ez azzal, hogy a mai Remeteszőlős területén, a Remete-barlangból értékes bronzkori leletek, különleges ékszerek kerültek elő, de a rómaiak és az őket követő vándor népek nyomai is fellelhetőek. A terület honfoglalás kori lakottságát vassalak leletek bizonyítják. Vélhetően ekkor a fejedelmi, illetve később a királyi udvar számára dolgozó kovácsmesterek lakhelye volt ez a rész, ahogy arra a neve is utal.

A törökkorban a település kihalt és csak a betelepített svábok foglalták vissza a területet a természettől, az 1700-as évek elejétől. 1700-1945 között svábok lakták a medencét.

1946 Május 2-án, 3-án és 4-én 2.200 nagykovácsi svábot telepítettek ki és a helyükre Heves és Szolnok megyei, valamint felvidéki zselléreket, menekülteket telepítettek.

A mai Remeteszőlős belterületének helye az 1970-es évekig mezőgazdasági művelés alatt állt, és 2000. év előtt Nagykovácsi Nagyközség külterülete volt. 1972-73 között az akkor Nagykovácsi Községi Tanács a jelenlegi települési területet felparcelláztatta és zártkerti üdülőterületet alakított ki. Az akkori elnevezés szerint ez a Nagykovácsi Déli Üdülőterület volt.

Az 1990-es évek elejére a területen állandó jelleggel élők száma már meghaladta a 200 főt és így egyre intenzívebb igény mutatkozott a vezetékes vízellátó rendszer kialakítására. A helyi szerveződésnek köszönhetően 1995-96 között lakossági önerőből megépült a vízhálózat, majd rá két évre a csatornahálózat is. A beruházások során az anyaközséggel megromlott a kapcsolat, így 1999-ben helyi népszavazás döntött a Nagykovácsi Déli Üdülőterület (Remeteszőlős) leválásáról, mely alapján a Köztársasági Elnök 97/2000. (VII.20.) határozatában kimondta Remeteszőlős Község megszületését. A 2002. október 22-i önkormányzati választások után közigazgatásilag is teljes mértékben önállóvá és függetlenné vált a község Kútgyűrű telep és Rácski-telep területén.

Remeteszőlős Község végleges közigazgatási határait – a két község megállapodása alapján – a Pest Megyei bíróság 2008. március 4-án állapította meg.

A település helyzete és szerkezete

Remeteszőlős Község a Budai-hegység északnyugati részén, a Budai-hegyek kistáj területén, a Nagykovácsi-medence keleti oldalán helyezkedik el.

Remeteszőlős Nagyközség Nagykovácsival, Budapesttel és Solymárral határosan helyezkednek el, része a Budapesti Agglomeráció első körgyűrűjének, annak nyugati szektorában található. Földrajzi elhelyezkedése miatt zsáktelepülés, mivel közvetlen, közúti kapcsolata csak a fővárossal van. A település kedvező táji adottságának köszönhetően – Nagykovácsihoz hasonlóan – kedvelt lakóterület. A lakosság aktív része nagyobb részben a fővárosban, kisebb részben a környező településeken talál munkahelyet, így Remeteszőlős ú.n. „alvótelepülés”. Remeteszőlősön a fontosabb alapellátási funkciók is hiányoznak, ezeket a község részben Nagykovácsi, részben a szomszédos II. kerület területén oldja meg, az azokkal kötött megállapodás keretében oldható meg. A településen élők közép- és felsőfokú intézményellátását Budapest oldja meg.

Remeteszőlős jelenleg egyetlen sugár irányú közlekedési kapcsolata, melyet a Nagykovácsi út biztosít Budapesttel, az M0 gyorsforgalmi út megépülésével haránt irányú kapcsolattal is bővülni fog. A körgyűrű a község szomszédos településekkel (Solymár, Budakeszi), és a tágabb térséggel való kapcsolatát fogja nagymértékben javítani, amely tovább csökkenti annak fővárosra való utaltságát és az egész térség rossz szerkezeti rendszerét.

Remeteszőlős zsákfalu jellegű, un. „alvótelepülés”, melynek településszerkezetét elsődlegesen a morfológiai adottságok határozták meg. Belterületeinek nagysága kb. 56 ha, míg külterületei kb.

233 ha-t tesznek ki. Utcahálózatát egy szintvonalon vezetett, gyűjtőút szerepű útra (Patak sétány) felfűzött, döntően szintvonalakra merőleges vezetésű, települési kiszolgáló út szerepű zsákutcák alkotják.

I. A HATÁROZATI JAVASLAT TERVEZETE

Remeteszőlős Község Önkormányzat képviselő testületének

….. sz. határozata

Remeteszőlős Község Településszerkezeti Tervének elfogadásáról

Remeteszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6. § - ban, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet 3.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglal követelmények figyelembevételével elfogadja Remeteszőlős Község Településszerkezeti Tervét, az I.-VII. pontokban rögzítettek szerint.

I. Remeteszőlős Község Településszerkezeti Tervének Szerkezeti Leírása jelen határozat 1. sz. melléklete.

II. Remeteszőlős Község Településszerkezeti Tervének Szerkezeti Tervlapja jelen határozat 2. sz. melléklete.

III. Az I. és II. pontokban szereplő Remeteszőlős Község Településszerkezeti Tervében rögzített, a település teljes közigazgatási területére vonatkozó biológiai aktivitás érték egyenleg: 1906,09 amely a jelen településszerkezeti terv elfogadását megelőzően hatályban lévő településszerkezeti tervben rögzített területfelhasználáshoz kapcsolódó 1903,12 értéket,

+2,97 értékkel haladja meg.

IV. Az I. és II. pontokban szereplő Remeteszőlős Község Településszerkezeti Terve a területrendezési tervekben foglalt követelményeknek az I. pont szerinti Szerkezeti Leírásban foglaltak szerint felel meg.

V. Jelen határozat és a hozzá tartozó mellékletek jelen határozat kihirdetését követő 30. napon lépnek hatályba. A határozat hatálybalépésével egyidejűleg Nagykovácsi Nagyközség 25/2004 (III.04.) számú Kt. határozattal megállapított, Remeteszőlős Község közigazgatási területére vonatkozó Településszerkezeti Terve hatályon kívül kerül.

VII. A határozatban foglaltakat a hatálybalépést követően induló ügyekben kell érvényesíteni.

A Képviselő-testület felkéri a Jegyzőt, hogy a jelen határozattal elfogadott településszerkezeti terv közléséről az elfogadást követő 15. napon belül gondoskodjon, és a Polgármestert, hogy az elfogadott településszerkezeti tervet a Képviselő-testület döntését követő 15 napon belül küldje meg az állami főépítésznek és az eljárásban részt vevő összes államigazgatási szervnek a jogszabályban meghatározottak szerint.

Felelős: Polgármester Határidő: folyamatosan

Kelt: Remeteszőlős , 2016. év ……………… hó nap

..........……………………………………. ..........…………………………………….

Polgármester

Jegyző

II. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A TELEPÜLÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZERE

Remeteszőlős Szerkezeti Tervében a területfelhasználási rendszer meghatározásának főbb koncepcionális elemei:

A beépítésre szánt területek javasolt területfelhasználás rendszere az alábbi szempontok alapján lett meghatározva:

▪ a területfelhasználási egységek differenciálása az OTÉK-ban meghatározott általános és sajátos használat szerint történik;

▪ a különleges beépítésre szánt és nem szánt területek meghatározása a helyi adottságoknak megfelelő kialakult és tervezett célzott használat szerint történik;

▪ a szerkezeti tervben meglévő területfelhasználású területként meghatározott területek a helyi építési szabályzatban a területfelhasználásnak megfelelő építési övezetbe, övezetbe kerül besorolásra;

▪ a szerkezeti terv a közlekedési területek gyűjtőút kategóriánál magasabb rendű út önálló, közlekedési területfelhasználásban kerülnek meghatározásra.

A beépítésre nem szánt területek javasolt területfelhasználás rendszere az alábbi szempontok alapján lett meghatározva:

▪ a felsőbbrendű tervek térségi területfelhasználási kategóriáinak figyelembe vételével,

▪ a felsőbbrendű tervek térségi övezeteinek figyelembe vételével,

▪ az átlagosnál jobb minőségű termőföldek figyelembe vételével (államigazgatási szervektől kapott adatszolgáltatások alapján),

▪ az Országos Erdőállomány Adattár nyilvántartásának figyelembe vételével (államigazgatási szervektől kapott adatszolgáltatások alapján),

▪ a természetvédelmi védettségi kategóriák érintettségének figyelembe vételével,

▪ a település természeti, táji adottságainak figyelembe vételével.

A szerkezeti tervben a meglévő területfelhasználás:

▪ a kialakult beépített területek kialakult rendeltetéseknek és beépítési jellemzőknek megfelelő besorolása,

▪ a még beépítetlen, de a szerkezeti tervben rögzített területfelhasználásnak megfelelően kiszabályozott területek, a szabályozásban meghatározott övezetnek, építési övezetnek megfelelő besorolása.

A közigazgatási területe a településszerkezeti tervben rögzítettek szerint az alábbi általános és sajátos használat szerinti területfelhasználási egységekben került meghatározásra:

Általános használat	Sajátos használat szerinti területfelhasználás
Beépítésre szánt területek
• Lakóterületek	Kertvárosias lakóterület
• Vegyes terület	Településközpont terület
• Vegyes terület	Intézményi terület
• Különleges területek	Belbiztonságot szolgáló intézményi terület
Beépítésre nem szánt területek
• Zöldterületek
• Erdőterületek	Védelmi erdőterület
• Mezőgazdasági területek	Általános mezőgazdasági terület
• Vízgazdálkodási terület
• Különleges beépítésre nem szánt területek	Nagykiterjedésű rekreációs célú zöldterület

1.1. Az egyes területfelhasználási egységek jellemzői

A Szerkezeti Tervében meghatározott sajátos használat szerinti beépítésre szánt területfelhasználási egységek jellemzői az alábbi táblázat szerint kerültek összefoglalásra:

Tf. jele	Területfelhasználás megnevezése	Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség m2/m2	Közművesítettség mértéke
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Lakóterületek
Lke	Kertvárosias lakóterület	0,6	Teljes
Vegyes területek
Vt	Településközpont terület	0,6	Teljes
Vi	Intézmény terület	0,6	Teljes
Különleges területek
K-Bsz-I	Belbiztonságot szolgáló intézményi terület	1,1	Teljes

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Zöldterületek
Z	Zöldterület	-	-
Erdőterületek
Ev	Védelmi erdőterület	-	-
Mezőgazdasági területek
Má	Általános mezőgazdasági terület	-	-
Vízgazdálkodási területek
V	Vízgazdálkodási területek	-	-
Különleges beépítésre nem szánt területek
Kb-Rek	Nagykiterjedésű rekreációs célú zöldterület	-	Részleges

1.2. Beépítésre szánt területek

Remeteszőlős beépített, illetve beépítés céljára meghatározott területei az alábbi területfelhasználási egységek szerinti rendszerben tagozódnak, a Szerkezeti Tervben meghatározott területi rendszerben.

A település beépítésre szánt területei azon területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 5%.

1.2.1. Lakóterületek

1.2.1.1. Kertvárosias lakóterület

A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési sűrűség:

Jele

Megnevezése

Beépítési sűrűség

(m2/m2)

Lke

Kertvárosias lakóterület

0,6

A meglévő, korábban kijelölt kertvárosias lakóterületek vonatkozásában:

Remeteszőlős Kertvárosias lakóterületei Nagykovácsi egykori üdülőterületéből alakultak ki. Ennek megfelelően jelenleg is megtalálhatók még itt a kis alapterületű, földszintes hétvégi házak, azonban a jellemző beépítést mára már az egyre nagyobb számban épülő, jellemzően földszint + emelet, vagy földszint + tetőtér beépítéses, magastetős lakóépületek teszik ki. A beépítés mértéke az újabb építésű lakóépületek esetében átlagosan 20-25 %, a terepadottságoknak megfelelően gyakori a szuterénszint is.

A beépítetlen telkek és a hétvégi házak száma a településre letelepedési céllal beköltöző családok számának gyarapodásával egyre csökken, amely tendencia szabályozott keretek között, a belterületi lakóterületek méretének és a kialakult telekstruktúra, valamint a kertvárosias lakóterület jellemzőinek figyelembevétele mellett tovább folytatódhat. Azonban Remeteszőlős területén - a beépítésre nem szánt területek rovására - új lakóterületek létesítése nem lehetséges, továbbá el kell kerülni a belterületi lakóterület jelenleg jellemző intenzitásának nem kívánt növekedését is.

A lakóterületet feltáró utak átsorolása a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9.§-ában meghatározott, a településszerkezetet nem meghatározó, önálló területfelhasználási kategóriába nem sorolt közterületekről szóló előírások figyelembe vétele miatt kerültek a tárgyi területfelhasználásba.

Újonnan kijelölt kertvárosias lakóterületek (beépítésre nem szánt területen):

• Remeteszőlős belterületének észak-keleti részén, közel Nagykovácsi közigazgatási határához, a 707 hrsz.-ú ingatlan (Sirály utca vége) teljes területe, azaz mintegy 0,136

ha-nyi terület erdő területfelhasználásból Lke - kertvárosias lakóterületbe kerül átsorolásra.

1.2.2. Vegyes terület

1.2.2.1.Településközpont terület

A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési sűrűség:

Jele

Megnevezése

Beépítési sűrűség

(m2/m2)

Intézmény terület

0,6

Újonnan kijelölt településközpont területek:

A belterületi 47 hrsz.-ú jelenleg beépítetlen, üres ingatlanon a Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott települési intézményi fejlesztések megvalósítása céljából az ingatlan teljes területe (mintegy 1,40 ha) a tárgyi területfelhasználásba kerül átsorolásra a jelenlegi kertvárosias lakóterületből.

1.2.2.2.Intézményi terület

A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési sűrűség:

Jele

Megnevezése

Beépítési sűrűség

(m2/m2)

Intézmény terület

0,6

Újonnan kijelölt intézmény területek:

A belterületi 50/1 hrsz.-ú ingatlanon található a remeteszőlősi önkormányzat ideiglenes épülete, melyet távlatban mint a hivatal új épületállományának elhelyezésére kíván az Önkormányzat felhasználni. Az ingatlan északi, kb. 0,31 ha-nyi része került Lke:Kertvárosiasl lakóterületből Vi:intézményi területbe átsorolásra.

Az intézményi területekhez kapcsolódó utak átsorolása a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9.§- ában meghatározott, a településszerkezetet nem meghatározó, önálló területfelhasználási kategóriába nem sorolt közterületekről szóló előírások figyelembe vétele miatt kerültek a tárgyi területfelhasználásba.

1.2.3. Különleges területek

1.2.3.1. Belbiztonságot szolgáló intézményi terület

A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés és beépítési sűrűség:

Jele

Megnevezése

Beépítési sűrűség

(m2/m2)

K-Bsz-I

Különleges belbiztonságot szolgáló intézményterület

1,1

A Különleges belbiztonságot szolgáltó intézményterület (K-Bsz-I) Remeteszőlős esetében az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola területeit, továbbá az egykori laktanya területének távlatban hasznosítható területeit foglalja magába.

Remeteszőlős közigazgatási területén Különleges belbiztonságot szolgáló intézményterület (Kht-I) sorolt: a Remeteszőlős – Budapest településhatár és a 11104 jelű bekötőút (Nagykovácsi út) ölelésében található egykori Adyligeti határőr laktanya 0108, 0106/2, 4, 15-18 hrsz-ú ingatlanjai tartoznak.

A meglévő, korábban kijelölt különleges terület vonatkozásában:

A jelen tervezés során a korábbi Kht - Különleges honvédségi területfelhasználásba sorolt területek kerülnek a K-Bsz-I - Különleges belbiztonságot szolgáló intézményi területfelhasználásba.

A területen funkcióváltás nem tervezett, azonban a meglévő épületállomány megtartása, fejlesztése mellett, a jelenleg igen alacsony beépítettség kismértékű növelésével új lakóépületek létesítésére, szabályozott módon de lehetőséget kell biztosítani.

1.3. Beépítésre nem szánt területek

A település beépítésre nem szánt területei azon területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5%.

1.3.1. Közlekedési területek

a) M0 autóút (nyugati szektor) tervezett nyomvonala

Az M0 gyorsforgalmi út nyugati szektorára jelenleg egy döntéselőkészítő tanulmányterv készítése van folyamatban. A tanulmánytervben három nyomvonalváltozat kerül kidolgozásra, melyek közül az „A” jelű nyomvonalat tartalmazza az Országos Területrendezési Terv és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve. Ebben a nyomvonalváltozatban – Remeteszőlős Község közigazgatási területén – az út részben felszín alatt, részben felszínen vezet. A gyorsforgalmi út felszínen vezetett részen egy csomópont található a Nagykovácsi úttal.

A tanulmánytervben szereplő „B” és „C” jelű nyomvonalváltozat Remeteszőlős Község közigazgatási területén teljes egészében felszín alatt vezet. Ezekben a változatokban nincs felszíni csomópont a Nagykovácsi úttal. A Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén létesítendő felszíni csomópont a Nagykovácsi útról, a volt határőr laktanya mellől mindkét esetben egy összekötő úton érhető el. A

„B” és „C” nyomvonal koncepcionálisan megegyezik egymással, Remeteszőlős területén azonos nyomvonalon haladnak. Csak Nagykovácsi területén válik ketté a két említet nyomvonal az alkalmazott eltérő ívsugarak miatt.

Az M0 gyorsforgalmi út nyugati szektorában a nyomvonalak kidolgozásakor, illetve a megvalósulásra kerülő nyomvonal kiválasztásakor az egyik leglényegesebb szempont, hogy a lehető legtöbb sugárirányú, jelentős forgalmat levezető úttal létesüljön csomóponti kapcsolat. Ez Remeteszőlős esetében a 11104. jelű Nagykovácsi úttal létesített csomóponti kapcsolatot jelenti, amely a jelenleg készülő döntéselőkészítő tanulmányban „A” jelű változatnak nevezett nyomvonal esetében közvetlenül, a „B” és „C” változatnak nevezett nyomvonalak esetében egy bekötőúton keresztül közvetetten kerül megvalósításra.

Amennyiben az „A” jelű nyomvonalváltozat kerül támogatásra és kap környezetvédelmi engedélyt, úgy az út tengelyétől mért 250-250 méteres védőtávolságot kell tartani a gyorsforgalmi út kiviteli terveinek elkészültéig. Ez a lakóterületek és a volt-laktanya közötti beépítésre nem szánt, jelenleg mezőgazdasági területbe sorolt településrészen még a BATrT által megengedett fejlesztéseket is ellehetetleníthetné.

Az un. „B”, vagy „C” jelű nyomvonalváltozat megvalósítása esetén a gyorsforgalmi út kb. 20 méterrel a felszín alatt fog futni, így annak megvalósulása Remeteszőlős Község közigazgatási területén a mélyalapozás mellőzésén túl semmilyen beépítési korlátozással nem jár. Mivel ezen esetében az M0 gyorsforgalmi út a felszínen nem érinti a település közigazgatási területét, de közvetve biztosít kapcsolatot azzal, továbbá a gyorsforgalmi út elkészültéig és azt követően sem lesz szükség védőtávolságok alkalmazására, ezért ez a két nyomvonalváltozat szerepel a Településszerkezeti Terven, mint Önkormányzat által támogatott nyomvonal.

b) Országos mellékutak területe

település közigazgatási határán belül húzódik. Ezen okok miatt a Szerkezeti Tervben, mint a település Közigazgatási területét nem érintő - tájékoztató jellegű elemeként kerül feltüntetésre. Ennek ellenére a település közlekedését meghatározó fő közlekedési elem, közelsége miatt az 50 m-es védőtávolsága érinti Remeteszőlős területét. Ugyanígy, a Nagykovácsi útra tervezett távlatban tervezett csomóponti fejlesztések is mint tájékoztató elemként kerültek a Szerkezeti Tervben ábrázolásra. Remeteszőlőst új, tervezett mellékúthálózati elem nem érinti.

c) Helyi gyűjtő utak területe

Remeteszőlős község a domborzati viszonyokból adódóan „egyutcás” falu. A gyűjtőúti funkciókat ellátó Patak sétányra és Csillag sétányra halszálka szerűen csatlakoznak a kiszolgáló- és lakó utak.

A település fő közúti közlekedését biztosító 11104. sz. Nagykovácsi bekötő út Remeteszőlős közigazgatási határán kívül húzódó országos mellékúttal a kapcsolatot a részben Nagykovácsi közigazgatási területén keresztül húzódó három bekötő út: a Patak sétány, a Madár utca és a Vénusz utca biztosítja.

Remeteszőlős gyűjtőútba sorolt közútjai az alábbiak:

Patak sétány Tervezési osztályba sorolása: B. V. c D Vénusz utca Tervezési osztályba sorolása: B. V. c D Csillag sétány Tervezési osztályba sorolása: B. V. c D

d) Lakóutak területe

A település területén, a fenti útkategóriák egyikébe sem sorolt kiszolgáló utak. A meglévő belső úthálózat kapcsán a még burkolatlan lakóutcákat távlatban szilárd burkolattal szükséges ellátni. Ezzel együtt a csapadékvíz-elvezetés szükséges műszaki infrastruktúráját (nyílt,burkolt árok, vagy zárt csapadékvíz elvezetés) a befogadóig (Ördög-árok) is ki kell építeni.

e) Gyalogos és kerékpáros közlekedés

Budapest felől közvetlenül gyalogosan csak a Remete-szurdokon keresztül közelíthető meg a település, továbbá az elmúlt években kiépítésre került a Nagykovácsi út egy szakaszán gyalogjárda épült ki a Remeteszőlősi oldalon – a Nagykovácsi úti CBA-tól a Vénusz utcáig- engedélyes tervek alapján.

Mivel a 13-as bekötő úttól a Vénusz utcáig tartó Nagykovácsi úti útpálya belterületté minősítéséhez és ezzel egy időben a belterületi jelleghez kapcsolódó műszaki berendezések (közvilágítás, gyalogátkelőhely, forgalomsebesség korlátozás) elhelyezéséhez a Közútkezelő nem járul hozzá a Nagykovácsi út (amely egyébként Nagykovácsi közigazgatási területéhez tartozik) külterületi jellegének megtartására való törekvése okán.

A Patak-sétány mentén a kedvezőbb és biztonságosabb gyalogos közlekedés céljából a 12-es behajtó és a 0236-os hrsz-ú gyalogút közötti szakaszon gyalogjárda épült.

A tömegközlekedést biztosító 63-as busz megállói csak a közút igénybevételével közelíthetők meg. Gyalogos átkelőhely nincs kiépítve a megállóknál, ezért a biztonságos gyalogos közlekedés érdekében a két település közös érdeke a Nagykovácsi út belterületi jellegének kiépítése (közvilágítás, járda, gyalogátkelő helyek), tekintettel arra, hogy Nagykovácsi közigazgatási területén is jelentős lakóterület épült be (Remeteszőlősi lakópark) és a CBA élelmiszer áruház is az út déli oldalán, a lakópark szomszédságában helyezkedik el.

Remeteszőlős belterülete lakó-pihenő övezet, így a belső úthálózaton külön járda kiépítés nem szükséges. A 63-as sz. BKK buszjárat Mészégető megállójához vezető 0236 hrsz.-ú gyalogút folytatásaként a 320 hrsz.-ú belterületi ingatlan felhasználásával további gyalogút kialakítása tervezett, mellyel így a buszmegálló és a Patak sétány között közvetlen gyalogos kapcsolat alakulhat ki.

A település kerékpárral a 11104. j. közúton, illetve a Remete-szurdokon keresztül közelíthető meg. Kiépített önálló kerékpárút, kerékpársáv nincs a településen. A felsőbbrendű tervek Remteszőlős területén (OTrT, BATrT) tervezett kerékpárút, kerékpársáv nyomvonalat nem tartalmaznak, így a Szerkezeti Terven sem került ábrázolásra tervezett új országos kerékpáros nyomvonal.

f) Gépjármű elhelyezés, parkolás

Remeteszőlős közigazgatási területén belül jelentős kiépített felszíni parkoló nem található. A parkolás jelenleg közúton, vagy telken belül történik. Tervezett új jelentős közterületi parkoló nem javasolt, tekintettel a község lakó-pihenő jellegére. Egyebekben a telken belüli parkolás az OTÉK-ban rögzített mennyiségek szerint történhet.

1.3.1. Zöldterület

A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés:

Jel	Megnevezés
Z	Zöldterület

A Z jelű területfelhasználási kategóriába sorolt területek a település belterületén lévő, állandóan növényzettel fedett közterületek. A zöldterületek a településen a szabadidő aktív és passzív szabadtéri eltöltését szolgáló korlátlanul látogatható területei. A területegység a pihenést, testedzést, játszótéri és rekreációs tevékenységet szolgáló funkciók számára biztosít helyet.

Új kijelölés alapján Z jelű területfelhasználásba soroltak:

⋅ 44/8 hrsz-ú ingatlan patak mentén elnyúló sávja

⋅ A 341 hrsz.-ú Amúr utca keleti szélén a meglévő zöldterületek

A kijelölt zöldterület kapcsolódik a hivatal területéhez, egyben központi szereppel bír. A zöldterület patak menti sávja már közparki funkciókat foglal magában, további szabadtéri rekreációs célú hasznosítása tervezett.

1.3.2. Erdőterületek

Remeteszőlős közigazgatási területének jelentős hányadát kiterjedt erdőségek foglalják el. Az erdőterületek kiemelkedően magas aránya a település kedvező természeti adottságainak köszönhető. A nagy összefüggő természetes erdőtársulások többszintű természetvédelmi oltalom alatt állnak. A meglévő erdőterületek a település karakterét, táji, tájképi és ökológiai adottságait alapvetően meghatározó területfelhasználású területek.

A település erdőterületei az Országos Erdőállomány Adattárban meghatározott elsődleges rendeltetés, a természetvédelmi érdekek és a kialakult tájhasználat alapján védelmi erdőterület (Ev) területfelhasználási kategóriába soroltak.

A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés:

Jel	Megnevezés
Ev	Védelmi erdőterületek

Meglévő kijelölés alapján Ev jelű területfelhasználásba soroltak:

▪ az É-i településrész Budai Tájvédelmi Körzetbe tartozó védett erdői.

Az erdők kiterjedését változás nem érinti, azonban a védett és kataszteri erdőkön kívül, a beépített területek határán, minimális korrekció során változik az erdőterület határvonala.

Remeteszőlős tájszerkezetében az összefüggő, védett erdőterületek megőrzendőek. A kiváló termőhelyi adottságú és erdészeti kataszteri erdőterületek fenntartandók a táj jellegének és a természeti értékek megőrzésének érdekében. A Budai Tájvédelmi Körzethez tartozó erdőkben elsődleges szempont a természetvédelem, de megjelenik a turisztikai szerepkör is, a fokozottan védett erdő részletek korlátozottan látogathatók.

A védett erdők esetében kiemelkedő jelentőségű az erdők természeti állapotának megőrzése, a természeti, táji értékek védelme érdekében természetközeli gazdálkodási formák alkalmazandók. Az erdősítések és erdőfelújítások során a tájra jellemző, ökológiai igényeknek megfelelő őshonos fajtákat kell előnyben részesíteni.

1.3.3. Mezőgazdasági területek

A mezőgazdasági területek a település területének kis részét fedik, azonban a településszerkezetben funkcionálisan és tájvédelmi szempontból fontos szerepet töltenek be, megmaradásuk a távlatban is kívánatos.

A mezőgazdasági területek a helyi természeti adottságokhoz igazodó kialakult hagyományos tájhasználata, struktúrája alapján általános mezőgazdasági terület (Má) területfelhasználási kategória soroltak.

A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés:

Jel	Megnevezés
Má	Általános mezőgazdasági terület

Meglévő kijelölés alapján Má jelű általános mezőgazdasági terület területfelhasználásba soroltak:

⋅ az Ördög-árok mentén elnyúló területsáv,

⋅ a lakóterületek és az egykori Ady-ligeti határőr laktanya közé beékelődött területek.

Az Má jelű általános mezőgazdasági területek (Má) mezőgazdasági termesztésre alkalmas területeket foglalják magukba, melyek a mezőgazdasági termelő tevékenység – növénytermesztés, az állattartás, továbbá ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás céljára szolgálnak.

A jó minőségű termőterületek védelme és a kialakult tájhasználat megőrzése érdekében külterületen a mezőgazdasági termelő tevékenységek erősítése, a kialakult mezőgazdasági célú tájhasznosítás fenntartandó.

1.3.4. Vízgazdálkodási területek

A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés:

Jel	Megnevezés
V	Vízgazdálkodási területek

Meglévő kijelölés alapján V jelű vízgazdálkodási területfelhasználásba soroltak:

⋅ Ördög árok patak medre és parti sávja,

⋅ Ördög árokhoz kapcsolódó árkok, vízmosások területei.

Az Ördög-árok és a vízfolyást kísérő természetes és természetközeli élőhelyek láncolata a település tájszerkezetének meghatározó eleme, mely változó szélességű sávban halad végig a településen. A vízfolyás és a vízparti növénytársulások ökológiai szempontból is értéket képviselnek.

A vízgazdálkodási területek természetvédelmi, tájvédelmi szempontból értékes, ökológiai hálózattal és egyéb védettséggel érintett területek, melyek védelmét a területfelhasználási kategória biztosítja. Az élővizek mentén, a vízgazdálkodás érdekei mellett, a táji adottságoknak köszönhetően a természetvédelem is hangsúlyos, egyes szakaszai rekreációs szereppel is bírnak.

1.3.5. Különleges beépítésre nem szánt terület

A szerkezeti tervlapon szereplő jel, megnevezés:

Jel	Megnevezés
Kb-Rek	Különleges beépítésre nem szánt sport és rekreációs célú terület

Új kijelölés alapján Kb-Rek jelű különleges beépítésre nem szánt sport és rekreációs célú terület területfelhasználásba sorolt a:

⋅ az Ördög árok patak és a 11104 jelű bekötő út (Nagykovácsi út) közötti 0,57 ha-nyi terület, meglévő szántóterületen. (0227-0232 hrsz.)

⋅ A település beépített részének keleti szélén, az ún. Rácski-telep városrészhez csatlakozóan 0,29 ha-nyi terület, meglévő szántóterületen. (057-058 hrsz.)

A természeti és táji értékek védelmében a tervezett területfelhasználás beépítésre nem szánt területként ad lehetőséget nagy zöldfelületi igényű elsősorban sportolási és rekreációs funkciók telepítésére.

2. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

2.1. Védett természeti területek

A település táji és természeti adottságaiból következik, hogy Remeteszőlős külterületének nagy része és a belterület egyes részei is természetvédelmi oltalom alatt állnak. A különböző védelmi kategóriák, melyek országos és Uniós védelmet jelentenek, átfedésben vannak. A nagyfokú védelem hozzájárul a természeti és táji értékek megőrzéséhez, ezzel együtt a kellemes lakókörnyezet biztosításához.

A településen az alábbi védelmi kategóriák találhatók meg:

1) Nemzetközi védettségek

▪ Budai-hegység elnevezésű Natura2000 terület (HUDI20009)

2) Országos jelentőségű természetvédelem

▪ Budai Tájvédelmi Körzet, (A Remete-hegyi fokozottan védett terület Remeteszőlős tájvédelmi körzetbe tartozó erdeinek nagy részét magába foglalja.)

▪ ex lege védett barlangok,

2.2. Tájrendezés

Remeteszőlős elhelyezkedésének köszönhetően kivételes természeti adottságokkal rendelkezik. Tájszerkezetének meghatározó eleme a változatos domborzati adottságok mellett a nagy kiterjedésű, természetes erdőterület, valamint az Ördög-árok és annak mentén elhelyezkedő természetközeli élőhelyek, part menti puhafás ligetek. Az erdő borította karsztos domboldalakban több geológiai képződmény (barlangok, üregek, kőfülkék) is találhatók. A változatos domborzatnak és a rajta kialakult geológiai formáknak, növényzetnek köszönhetően a terület geológiai és természetvédelmi szempontból kiemelkedő értéket képvisel. A település lakóterületei a Remete-hegy és a településen keresztül haladó Ördög-árok közötti területen helyezkednek el. A település jó minőségű mezőgazdasági területei az Ördög-árok déli oldalán, valamint a lakóterületektől keletre találhatóak.

Cél a meglévő értékes természeti környezet megőrzése, az erdők és az ökológiailag értékes területek állapotának megóvása. Kiemelt fontosságot képvisel a kialakult tájszerkezet, tájkép védelme.

A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási rendszere a felsőbbrendű tervek területfelhasználási kategóriáinak, térségi övezetinek, emellett a település természeti, táji adottságainak figyelembe vételével készült.

A többszintű védettség alatt álló erdőterületek az Országos Erdőállomány Adattárban meghatározott elsődleges rendeltetés, a természetvédelmi érdekek, a kialakult és tervezett tájhasználat alapján védelmi erdőterületbe soroltak.

A természetvédelem mellett cél a település meglévő, jó minőségű mezőgazdasági területeinek fenntartása, a táji- ökológiai szempontból értékes területek védelme.

A patakot kísérő természetes és természetközeli élőhelyek mind ökológiai, mind tájképi szempontból a település értékes, megőrzendő területeinek részét képezik. A vízgazdálkodási területek többsége természetvédelmi, tájvédelmi szempontból értékes, ökológiai hálózattal érintett terület, melyek védelmét a területfelhasználási kategória biztosítja.

A szerkezeti terv területfelhasználási kategóriái az országos és térségi tervekkel összhangban kerültek meghatározásra.

2.3. Térségi ökológiai rendszerek védelme

Az ökológiai hálózat lehatárolását a magasabb-rendű területrendezési tervek határozzák meg, melyet az illetékes államigazgatási szerv előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével tartalmazza a szerkezeti terv.

Az OTrT és a BATrT térségi övezetei közül az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe érinti a települést.

Remeteszőlős közigazgatási területét érintő Országos Ökológiai Hálózat elemei:

▪ magterület - település É-i részének a Budai Tájvédelmi Körzetbe tartozó erdőterületei,

▪ ökológiai folyosó - az Ördög-árok külterületi szakaszának nyugati része a vízfolyást kísérő ligetekkel és a Nagykovácsi útig húzódó mezőgazdasági területekkel.

2.4. Tájképvédelem

Remeteszőlős elhelyezkedéséből adódóan kiemelkedő tájképi adottságokkal rendelkezik, mely a település vonzerejének egyik meghatározó eleme.

A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek lehatárolását a magasabb-rendű területrendezési tervek határozzák meg (OTrT), melyet az illetékes államigazgatási szerv előzetes adatszolgáltatása alapján tartalmazza a szerkezeti terv.

A tájképvédelmi szempontból kiemelt területek Remeteszőlősön a teljes települést érintik, köszönhetően a többszintű természeti védettséget élvező területeknek, ökológiai hálózati elemeknek, a beépített területek adottságainak.

A fentiek értelmében az OTrT tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete, az adatszolgáltatás szerint is a település egészét besorolja ebbe a térségi övezetbe, mely így a TSZT-n lakó, intézményi, különleges, továbbá erdő, mezőgazdasági terület, és vízgazdálkodási területfelhasználási kategóriákat érint.

Az építési övezetek és övezetek kijelölése és előírásai által, a telepíthető funkciók körének meghatározásával a hagyományos tájhasználat, az alacsony beépítési mutatók és építészeti kialakításra vonatkozó szempontok szerint a tájképi értékek fennmaradása biztosítandó.

A kijelölt különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület esetében nemcsak természetvédelmi, de tájképvédelmi okokból is indokolt egyedi előírások bevezetése, mint többszintű, honos növénytelepítés és természetes anyaghasználat.

3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER

3.1. Közcélú zöldfelületek (közparkok, játszókertek)

A zöldfelületi rendszer alkotóelemei a közhasználatú zöldterületek, közparkok és közkertek. Ezeknek a típusú zöldfelületi elemeknek alapvető feladata, hogy lehetőséget biztosítsanak olyan szabadidős tevékenységek elvégzésére, ami az itt elhelyezkedő lakóterületeken nem lehetséges.

Remeteszőlős belterületén két helyen, a Patak sétány mentén, valamint a Vénusz utca és a Hold utca között található egy-egy közterületen kialakított játszórész. A játszóterek önálló telekkel nem rendelkeznek, fizikailag vízgazdálkodási területben találhatók.

A Vénusz utca mentén elhelyezkedő zöldfelületen a pihenést, rekreációt szolgáló parkberendezések találhatóak (közösségi hely, színpad, Xxxxxx Xxxxxx emlékhely, kültéri könyvtár, zenélő kút, pihenőhely). Itt a közparki funkciók megjelenése, távlati rekreációs célú hasznosítása, valamint a terület elhelyezkedése is indokolja a zöldterület kijelölését. A park reprezentativitásának, esztétikai értékének növelése érdekében további minőségi fejlesztés tervezett.

Mivel a település szerkezete, tömbök beépítése, utcák szélessége kialakult, a zöldfelület fejlesztésére korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre, így hangsúlyt a már kialakult zöldfelületek minőségének javítására kell fordítani. A meglévő játszóterek, valamint a Vénusz utca mentén kijelölt zöldterület esetében a berendezések, játszóeszközök minőségi javítására, karbantartására kell hangsúlyt fektetni.

3.2 Különleges beépítésre nem szánt területek

A település mérete, az intenzív lakóterületi beépítés, valamint a domborzati adottságok miatt nagyobb kiterjedésű rekreációs funkció elhelyezésére kevés lehetőség adódik. A településen javasolt olyan területfelhasználási kategória kijelölése, mely nagy területi kiterjedésű rekreációs központ kialakítására ad lehetőséget az Ördög-árok és a 11104. számú bekötő út között, a Madár utca két oldalán.

A 0,57 ha-os terület elsősorban magas zöldfelületi fedettséggel rendelkező rekreációs, sporttevékenység céljára biztosít helyet, így a területen megjelenő funkció esetében a környezetrendezés kiemelt fontosságú.

3.3. Utak menti közterületi zöldsávok, lineáris zöldfelületek

Telkin a lineáris közterületi zöldfelületek tekintetében a területrészek közötti kapcsolat megteremtése fontos, mely vonalas zöldfelület fejlesztéssel fasorok, cserjesávok telepítésével, gyalogos és kerékpáros kapcsolatok megteremtésével érhető el.

A vonalas zöldfelületi elemek tekintetében a közművesítési fejlesztésekkel összhangban, koncepció alapján kialakított fásítási program a település arculatát is meghatározza.

A meglévő utak esetében ahol a keresztszelvény, valamint a közművek engedik, ott egységes fasor telepítendő, különösen a fő közlekedési utak mentén. Új közmű elhelyezésénél, kiváltásnál, vagy nyomvonal módosításánál lehetőség szerint a nyomvonalat úgy kell kijelölni, hogy az út menti fasor telepítését ne korlátozza, akadályozza.

A lakóutak mentén a burkolattal nem fedett területeket növényzettel borított zöldfelületként kell kialakítani, azaz minimális követelmény a gyepszintű növényzet telepítése.

A patakot szegélyező ökológiai és tájképi szempontból egyaránt fontos ligetek esetében szükséges a növényzet állapotfelmérése, karbantartása, pótlása. A meder és a Patak sétány között a lakóterületen kívül a patak menti keskeny zöldsávot zöldfelületként kell megtartani.

4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM

Remeteszőlős Község közigazgatási területén a kulturális örökségvédelem országos védelem alatt álló műemlékeket, műemléki környezetet, helyi művi értékeket, helyi művi vagy értékvédelemre javasolt építészeti értékeket nem érint. A településen sem országos védelemre javasolt műemlékeket, műemléki környezetet, sem helyi védelem alatt álló művi érték nem található.

A település közigazgatási területén csupán a kulturális örökségvédelem tárgykörébe tartozó, védett régészeti lelőhelyek találhatók.

4.1. Országos védelem

4.1.1. Országos műemléki védelem

Országos műemléki védelem alatt áll minden olyan műemléki érték, amelyet a 2001.évi. LXIV. törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.

Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint a településnek országosan védett műemléke nincs. Remeteszőlős Község közigazgatási területén országos védelemre javasolt műemlék nem található.

4.1.2. Országos védelem alatt álló műemlékhez tartozó műemléki környezet

A védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok – a törvény erejénél fogva – műemléki környezetnek minősülnek.

Mivel a településnek országosan védett műemléke nincs, ezért Remeteszőlős Községben műemléki környezetbe tartozó ingatlanok sincsenek.

4.2. Egyedi tájértékek

Egyedi tájértékek

• Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola – Határőr szobor

• Remete-hegyi kőfülke

• Remete barlang bejáratok (3 db)

4.2. Helyi védelem

A település közigazgatási területén, az építészeti, vagy településképi karakter megőrzése érdekében helyi védettség alatt álló épület, művi érték nincs.

Önálló értékvédelmi rendelet keretében helyi egyedi védelemre javasolt:

• A volt Xxxxxx xxxxx területe, és maradványai

• Xxxxxx Xxxxxx Telefonfülkéje

• Ivókút

4.3. Régészeti örökség védettsége

A „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény 11. §-a értelmében a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

L.h. x.xx.	Azonosító	Név	Hrsz	Jelenség
1.	10804	Remete-hegyi- rétek	25, 26, 27, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 42, 43, 50, 201, 202, 203, 208, 209, 236, 237, 264, 265, 266, 267, 268, 269, 270, 271, 272, 273, 274, 275, 276, 277, 288, 289, 290, 291, 292, 293, 294, 295, 296, 297, 298, 299, 300, 301, 302, 303	Telepnyom, rézkor, bronzkor; villa római kor
2.	10805	Bildstockacker	0134, 0135, 0136, 0137, 0138, 0139	Telepnyom, bronzkor, kelta, népvándorláskor, Árpád-kor, középkor; templom, középkor
3.	10808	Kőbánya	09	Telepnyom, bronzkor,
4.	10809	Remete- barlang	07	Barlang, őskőkor, rézkor, bronzkor, vaskor, római kor, népvándorláskor, Árpád-kor
5.	10814	Remete-hegyi kőfülke	07	Barlang, rézkor, bronzkor, Árpád-kor
6.	23889	Remete-völgyi felső-barlang	07	Barlang, őskőkor
7.	10806	Brunnenacker	02, 676, 677, 709, 710

▪ A nyilvántartott régészeti lelőhelyek védelme

Azokon az újonnan kijelölt beépítésre szánt területeken, melyeken nyilvántartott régészeti lelőhely található, a településrendezési eszközök javasolt módosítása nyomán megvalósuló beépítésekkel a régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Amennyiben a tervezett beruházás máshol nem valósítható meg, vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a régészeti lelőhelyen megelőző régészeti feltárást kell végezni.

Ha a településen – nem nyilvántartott régészeti lelőhelyen – a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az örökségvédelmi törvény hatályos vonatkozó bekezdésében foglaltak szerint a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell.

Remeteszőlős közigazgatási területén belül nyilvántartott régészeti lelőhelyek térképi ábrázolása:

5. KÖZLEKEDÉS

5.1. Közúthálózat

5.1.1. Térségi kapcsolatok

A Nagykovácsi-medence elérhetőségét a 11104. jelű, szilárd burkolattal ellátott bekötő út, az úgynevezett Nagykovácsi út biztosítja. A bekötő út Remeteszőlős belterület közvetlen határa mellett halad el párhuzamosan, DK-ÉNy irányban, a 11+075 és 13+350 szelvények között és zsáktelepülésre vezet, Nagykovácsit köti össze Budapesttel, felfűzve Remeteszőlőst is.

A bekötőút külterületi besorolású, de Remeteszőlős térségében jellege belterület-közeli. A hálózati-hierarchia tekintetében a legmagasabban a bekötőút áll, erre csatlakozik a település úthálózata. A bekötőúttal közvetlen kapcsolatot a Vénusz utca, a Madár utca és a Patak sétány biztosít. A Nap utca és az Uránusz utca szintén kapcsolódik a Nagykovácsi útra, de prioritásukat tekintve kisebb a hálózati szerepük a fentebb említett három útnál. A Patak sétány a 11104 jelű út közel párhuzamosan haladva gyűjti össze a település kiszolgáló útjainak forgalmát és vezeti rá a Vénusz utca, Madár utca és Királyka utcákon keresztül a Nagykovácsi útra, tehát kvázi gyűjtőútként funkcionál.

Hálózati szempontból a bekötőúttal közvetlen kapcsolattal rendelkező, fent felsorolt kiszolgáló utak kiemelt fontosságúak, hiszen a településre, illetve a településről ezeken a hálózati elemeken keresztül áramlik a forgalom. Éppen ezért a Vénusz utca, a Madár utca és a Királyka utca, valamint a 11104. jelű út csomópontjait nagy figyelemmel kell kezelni, hiszen a bekötőút jelentős forgalma miatt magas ezeken a pontokon a baleseti kockázat.

5.1.1.1. M0 autóút (nyugati szektor) tervezett nyomvonala

Fentiektől függetlenül a településrendezési tervek elkészítése során törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint a jelenleg még döntéselőkészítő fázisban lévő M0 nyugati szektor nyomvonalak egyikének megvalósítása se lehetetlenüljön el azok területének elépülése miatt.

5.1.1.2. Meglévő országos mellékút hálózat

Remeteszőlős közigazgatasi határának sajátos helyzete miatt (A Nagykovácsitól való különválás okán) a település fő közlekedési kapcsolatát biztosító 11104. sz. Nagykovácsi-bekötő út NEM a település közigazgatási határán belül húzódik. Ezen okok miatt a Szerkezeti Tervben, mint a település Közigazgatási területét nem érintő - tájékoztató jellegű elemeként kerül feltüntetésre. Ennek ellenére a település közlekedését meghatározó fő közlekedési elem, közelsége miatt az 50 m-es védőtávolsága érinti Remeteszőlős területét. Ugyanígy, a Nagykovácsi útra tervezett távlatban tervezett csomóponti fejlesztések is mint tájékoztató elemként kerültek a Szerkezeti Tervben ábrázolásra. Remeteszőlőst új, tervezett mellékúthálózati elem nem érinti.

5.1.2. Főbb közlekedési csomópontok

Remeteszőlős község a 11104 j. bekötő út szelvényezés szerinti jobb oldalán fekszik, a bekötőút 11+075 km szelvényénél kezdődik (a lakott területe) és a 13+350 km szelvényénél ér véget.

A település három jelentősebb utcán keresztül csatlakozik a bekötőútra, a település Budapest felőli végén a Vénusz utcán, a település központi részénél a Madár utcán, valamint a település Nagykovácsi felöli végén a Királyka utcán keresztül. A bekötő útra csatlakozik továbbá a Nap utca és az Uránusz köz is, de hálózati szempontból jelentőségük kisebb a fenti utcákénál.

Mindhárom útcsatlakozás jelentős baleseti gócpont lehetőségét hordozza magában, mivel a bekötőút jellege nem utal település-átkelési szakaszra. A település „bejárat” és a bekötőút

„település-átkelési” szakasz jellegének hangsúlyozásával növelhető a biztonság és megszűntethetők a baleseti gócpontok. Ennek érdekében az Önkormányzat külső közúthálózat fejlesztési tervei között kiemelt helyen szerepel a 11104. jelű bekötőút és a Vénusz utca csomópontjának a forgalombiztonsági követelményeknek megfelelő átépítése.

A bekötőút település-átkelés jellegét a település kezdeténél kialakított ún. kapuzattal lehet elérni. A kapuzat kialakításával jelentősen növelhető a forgalombiztonság. A forgalombiztonság növelése és a baleseti veszély csökkentése érdekében a Remeteszőlős, 11104. jelű bekötőút – Vénusz utca csomópontjának útépítési megvalósíthatósági vizsgálata alapján három alternatíva kínálkozik:

▪ Kis sugarú ívek korrekciójával, burkolati jelek hangsúlyozásával;

▪ Kapuzat kialakítása középsziget beépítésével, illetve szükség szerint kanyarodást és becsatlakozást segítő sávokkal;

▪ Körforgalmú csomópont létesítésével.

Továbbá az előbbiek kiegészítése forgalomcsillapító optikai- és akusztikai jelekkel (eltérő burkolat, harántsávok).

A jelenlegi állapot javítása érdekében a Remeteszőlős, 11104. jelű bekötőút – Vénusz utca csomópontjának útépítési megvalósíthatósági vizsgálata című tervdokumentáció három javaslatot tartalmaz:

▪ „A” változat:

A település kezdeti szakaszán a kis sugarú ívek korrekciójával az egyes szakaszok beláthatósága növelhető. Az optikai jelek hangsúlyozásával, harántcsíkkal a gépjárművezetők figyelme felkelthető az esetleges veszélyforrásokra.

▪ „B” változat:

A település kezdeti szakaszán ún. kapuzat kialakítása középsziget beépítésével. A középsziget környezetében a sávok elhúzása a gépjárművek sebességcsökkentését determinálja. A Vénusz utcai csomópontnál kanyarodó sávok kerülnek kialakításra, jelentősen csökkentve a

„ráfutásos balesetek2 előfordulásának valószínűségét.

▪ „C” változat:

A Nagykovácsi út – Vénusz utca csomópontban körforgalom létesítése, a kissugarú ívek korrekciója. A körforgalom messzemenőkig garantálja az elérhető legnagyobb forgalombiztonságot. A csomópont segítségével minimalizálható a balesetek száma, mindamellett a körforgalmú csomópont „áteresztőképessége”, kapacitása magas.

A változatok előnyeit és hátrányait figyelembe véve a vizsgálati tervdokumentáció továbbtervezésre, kiépítésre a „C” változatot javasolja. Ennek indoka, hogy az összes jelenlegi problémára megoldást nyújt ez a változat úgy, hogy a távlati fejlesztések lehetőségét önmagában hordozza. A „C” változat, körforgalmi csomópont mind a „település-közeli” jelleg hangsúlyozását, mind a baleseti kockázat csökkentését megoldja.

5.2. Települési úthálózat

5.2.1. Gyűjtőút hálózat

Remeteszőlős gyűjtőútba sorolt közútjai az alábbiak:

Patak sétány Tervezési osztályba sorolása: B. V. c D Vénusz utca Tervezési osztályba sorolása: B. V. c D Csillag sétány Tervezési osztályba sorolása: B. V. c D

5.2.2. Lakóutak

5.2.3. Közösségi közlekedés

A tömegközlekedés javítása érdekében – amennyiben azt az utasforgalom növekedése a jövőben indokolttá teszi – kívánatos lehet az autóbuszjáratok követési idejének csökkentése, valamint hálózatbővítés is a tömegközlekedéssel ez idáig feltáratlan település (első sorban annak központja) érintésével.

5.2.4. Kerékpáros és főbb gyalogos közlekedés

A gyalogos közlekedés Remeteszőlős területén vegyes használatú burkolt, vagy burkolatlan lakó utakon, illetve önálló gyalogos járdákon zajlik.

A település három jelentősebb utcán keresztül csatlakozik a 11104 jelű bekötőútra (Nagykovácsi út). Mindhárom útcsatlakozás jelentős baleseti gócpont lehetőségét hordozza magában, mivel a bekötőút jellege nem utal település-átkelési szakaszra. Ezért kiemelten fontos a Nagykovácsi úton található autóbuszmegálló irányába, illetve irányából a gyalogosforgalom biztonságossá

tétele a 11104. jelű bekötőút és a Vénusz utca csomópontjának forgalombiztonsági követelményeknek megfelelő átépítésével.

A településen belül – a személygépjárműves egyéni közlekedés alternatívájaként, valamint sport- és rekreációs céllal – kerékpár- és gyalogutak kiépítését javasoljuk, a következő nyomvonalakon (Budapest felől Nagykovácsi felé):

• Nagykovácsi út;

• 0105/95 hrsz-ú ingatlan;

• 0105/81 hrsz-ú út;

• 1 hrsz-ú út;

• Csillag sétány;

• Patak sétány.

5.2.5. Gépjármű elhelyezés, parkolás

A település területén egyedül a Nagykovácsi út és az Ördögárok-patak között elhelyezkedő rekreációs, aktív szabadidős és egyéb sport, szórakoztató programok lebonyolítására szolgáló területen javasolt önálló parkoló terület kijelölése, amely időszakos üzemelés mellett képes kiszolgálni a területen lebonyolításra kerülő rendezvények gépjárműparkoló igényét.

Fentieken túl, a jövőben megvalósuló intézményi, kereskedelmi-szolgáltató, gazdasági és egyéb funkciójú fejlesztések esetében az OTÉK által előírt parkoló számot telken belül kell biztosítani.

6. KÖZMŰELLÁTÁS

A településszerkezeti tervben területfelhasználást korlátozó adottságként kell kezelni:

Vízellátás területén

A vízmű kutakat és azok hidrogeológiai védőidomát, amely a vonatkozó - 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet - alapján jelenleg még nem került meghatározásra. A kijelölésig a kutak talpmélysége alapján 10 m-es védőidommal jelölhető, amelyet belső védőidomnak kell tekinteni (ha a későbbiekben a kormányrendeletben meghatározott védőidom kijelölésre kerül, azt a szerkezeti terven is jelölni kell, mivel az területhasználati korlátozást jelent). Korlátozó adottság a vízmű és műtárgyai, valamit a víztorony területe is.

Szennyvízelvezetés, kezelést érintően

A településen a meglévő és tervezett szennyvízátemelőket és védőtávolság igényüket.

Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában

A vízfolyások, patakok és a jelentősebb árkok, mocsaras területek, tavak és egyéb vízállásos területek területigényét.

Villamosenergia ellátás vonatkozásában

A 120 kV-os vezetékek nyomvonalát és védőtávolság igényét kell figyelembe venni.

Földgázellátással kapcsolatosan

A jelentősebb állóeszköz értékű nagy-középnyomású gerincelosztó hálózat nyomvonalát, biztonsági övezetét és létesítményeit.

Elektronikus hírközlés vonatkozásában

A gerinchálózat nyomvonalát.

Közművesítés távlati kialakításának lehetőségei

Remeteszőlős kedvező földrajzi fekvése, a fővárossal való szinte közvetlen szomszédsága, a kedvező közlekedési kapcsolatai mellett, közműellátottsága által nyújtott komfortos életkörülmények biztosíthatósága is vonzó a községben letelepedni szándékozók számára. A statisztikai adatok is jelzik, hogy folyamatosan érkeznek a betelepülni szándékozók (7 év alatt mintegy 85%-os lakosság gyarapodás). A település Önkormányzata a település fejlődését elősegítve törekszik arra, hogy a településen megfelelő helyet biztosítson a be-, illetve letelepülők számára.

Valamennyi beépítésre szánt területre javasolt fejlesztéssel érintett területen a megfelelő élet és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére a teljes közműellátás biztosítása szükséges.

A teljes közműellátáshoz, az arra vonatkozó előírások alapján, a közhálózati vízellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a szennyvizek tisztító telepen történő kezelése, a zavarmentes csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés, a villamosenergia ellátás és a vezetékes gázellátás biztosítása szükséges.

A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

A közműveket közterületen kell elhelyezni, a jelenleg magánterületen húzódó vezetékeket közterületre kell kiváltani.

A közterületek gazdaságosabb kihasználása érdekében törekedni kell a zárt csapadékelvezetés megvalósítására. Útrekonstrukciónál, útépítéseknél (a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében) lehetőleg már zárt csapadékvízgyűjtő csatornahálózatot kell építeni.

Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

Az újonnan beépülő területeken a közművek kiépítését egységes rendszerben előközművesítéssel kell megvalósítani.

Elsődleges közműfejlesztési feladat egy település meglevő beépített területei (lakó-, településközpont vegyes, intézményi, gazdasági és egyéb hasznosítású területen egyaránt) közműellátottságának növelése, amely érdekében a közmű ellátottsági hiányokat kell pótolni. Remeteszőlős község közel teljes körűen ellátottnak tekinthető. Az egyedüli közműhiányosság a felszíni vízelvezetés területén tapasztalható. A csapadékvíz elvezetés megoldására az egész települést egységesen kezelő, de célszerűen ütemezhető megvalósítású- vízelvezető hálózati rendszer kialakítása szükséges, mely nyomvonalában figyelembe veszi a település szakaszosan meglévő nyílt vízelvezetési elemeit.

A közműfejlesztési feladatok között hangsúlyos szerepet kapnak azok a fejlesztési feladatok, amelyek a települést urbánusabbá, élhetőbbé teszik és az vonzóképességét növelik. A vonzóképesség növelése az utak és közterületek állapotának, látványának javításával érhető el. Ennek keretébe tartozik a felszíni vízrendezés megoldása is. Igényesebb, terület-takarékosabb csapadékvíz elvezetési megoldást eredményezne a kiemelt járdaszegély, a kontúros útnyomvonal vezetés, a zárt csapadékvíz csatornahálózat. Ennek rendszerbe állítása elsődlegesen az esetleges új fejlesztési területeken várható, míg a már beépített területeken a vízelvezetés egyelőre ha nyílt árkos is marad, annak hidraulikai méretezésével a biztonságos vízelvezetés megoldására kell törekedni.

A település arculatához hozzátartozik a közművek megjelenési formája is. E vonatkozásban különösen az energiaellátás és a telekommunikáció területén jelentkeznek feladatok. Az energiaellátás vonatkozásában az üzembiztosabb szolgáltatási igény mellett ugyanis az esztétikai igények is fokozatosan előtérbe kerülnek. A közműfejlesztések során foglalkozni kell az utcaképet rontó szabadvezetékes, légkábeles villamosenergia-ellátó és hírközlési rendszerek eltakarásának igényével is. Városképi, arculati szempontból azok hálózatai föld-kábelesítésének mind szélesebb területen történő megvalósítására van igény.

Racionális elveket követve csak a település-központokra és a fejlesztési területekre lehet igényesebb szabályozást előírni, de távlati célkitűzésként foglalkozni kell a teljes-körűen eltakart közműhálózat megvalósításának települési szintre való kiterjesztésére is.

Az újonnan megvalósuló vagy kiváltás útján létesített eltakart vezetékhálózat megvalósítása műszaki-gazdasági döntés kérdése. Az erre való szándék megfogalmazása sor már a kezdetekkor sem szabad figyelmen kívül hagyni az olyan járulékos szempontokat, amelyek a kedvezőtlen arculati tulajdonságok mellett viszont a szabadvezetés mellett szólnak, mint például villamos légvezeték esetén a szabadvezetésű telekommunikációs hálózat párhuzamos vezetésének lehetősége, vagy amiről általában nem esik szó, a szabadvezetésű hálózat szerepe a település villámvédelmében. Szintén figyelemmel kell lenni a szabadvezetésű hálózat eltakarásával kapcsolatos koncepció megfogalmazása során a gerinchálózaton túl az egyes ház bekötések ingatlanon belüli és közterületi szakaszai eltakarásának jelentős járulékos költségeire. Mindezek figyelembe vételével az erre vonatkozó döntéseket körültekintően, műszaki-gazdasági-arculati szempontokat, elemeket értékelő, optimális megoldásra törekvő elemzés során kell meghozni.

6.1. Közművenkénti közműfejlesztési feladatok

6.1.1. Vízellátás

A település vízellátása közvetetten a Fővárosi Vízművek Rt.-től való, Nagykovácsin keresztüli vízátvétellel biztosított. A regionális rendszer részének tekinthető gerincvezeték a Budapest II. kerület Hűvösvölgyben található Bükkfa utcai nyomásfokozótól indul NA 400 mm-es átmérővel a Nagykovácsi út mellett lévő laktanyáig. Nagykovácsi és új fejlesztési területeinek vízellátásának biztonságos megoldása érdekében felhasználásra került a Remeteszőlős közigazgatási területén lévő volt Adyligeti laktanya területén található 2x400 m3-es üzemen kívüli víztározó. A tározók üzembe helyezésével nagymértékben megnőtt Nagykovácsi és Remeteszőlős ellátandó területei vízellátásának biztonsága, továbbá a vízellátásfüggő beépítés- fejlesztések megvalósíthatóságának lehetősége is megalapozottá vált. A laktanyától Remeteszőlősig NA 300 mm-es nyomócső épült ki. A laktanyától Remeteszőlősig vezető NA 300– as nyomócsőről nincs leágazás. A vezeték Remeteszőlős területére telepített 2x100 m3–es medencéket táplálja. A medencék tervezett túlfolyószintje B 314,0 méter. A Remeteszőlősi nyomásfokozótól – Remeteszőlősön és Nagykovácsin át – az északi lakó-üdülőterületen található Xxxxxxxx xxxxx 2x500 m3–es medencékig lefektetett NA 300 mm–es nyomócső szállítja az ivóvizet, mely a rendszer fővezetéke.

Remeteszőlős közműves ivóvízellátását az Érd és Térsége Víziközmű Kft. a Nagykovácsi Víziközmű Kft.-től (ÉTV Kft.) vásárolt vízzel biztosítja. Remeteszőlős községen belül D90 KPE és D110 KPE anyagú hálózat üzemel megfelelő számú DN80 földfeletti tűzcsappal a vonatkozó rendeletben (OTSZ) rögzített nyomvonal mentén történő elosztás szerint.

Mind az üzemeltetői, mind a fogyasztói tapasztalatok alátámasztják, hogy a vezetékes vízellátásban sem intenzitásbeli, sem kifolyási nyomással összefüggő problémák nincsenek, a hálózat megfelelő a mindenkori vízellátási igények kielégítésére mind napi átlagban, mindpedig a csúcsfogyasztású időszakok vonatkozásában.

Vízellátás fejlesztési javaslat

Remeteszőlősi és Xxxxxxxx xxxxx tározó térfogati rendszerrel, tehát a teljes vízmű rendszerrel Remeteszőlős távlati vízigénye megoldást nyert.

Tekintettel arra, hogy a településen minden használatban lévő ingatlan bekötésre került a vezetékes vízszolgáltatásba, valamint mind az üzemeltetői, mind a fogyasztói tapasztalatok alátámasztják, hogy a vezetékes vízellátásban sem intenzitásbeli, sem kifolyási nyomással összefüggő problémák nincsenek, a hálózat megfelelő a mindenkori vízellátási igények kielégítésére mind napi átlagban, mindpedig a csúcsfogyasztású időszakok vonatkozásában, így a településen az alapszolgáltatásra irányuló, beruházási jellegű fejlesztéssel a közüzemű vízszolgáltatás vonatkozásában számolni nem kell.

Az egyeztetések során említésre került, hogy a szolgáltató számos esetben jogosulatlan ill. szabálytalan vízvételezést tapasztalt. Az ilyen esetek elkerülésére, illetve megelőzésére egyeztetést helyeztek kilátásba a település Önkormányzatával a távleolvasási rendszer kiépítésére, amely a távlatban hozzájárulhatna a regisztrálatlan és illegális vízvételezés megelőzéséhez. Ezzel összefüggésben a vízszolgáltató ÉTV Kft. saját, új fejlesztésű vízóra plomba rendszerbe állítását tervezi, mely felszerelés esetén garanciát ad a vízóra kiiktatásával járó illegális vízvételezés ellen.

Szinté említésre került néhány kisebb fejlesztés (pl. kialakítás alatt lévő játszótér locsolóvíz biztosítása önálló mérőhellyel, stb.) melyek azonban nem sorolhatók a beruházási jellegű fejlesztések kategóriájába.

6.1.2. Szennyvízelvezetés

A településen elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel. Állami és lakossági hozzájárulással a teljes belterületre kiterjedő csatornahálózat épült ki.

A települési csatornahálózat üzemeltetője az ÉTV Kft. A településen két szennyvízátemelő üzemel, az FCSM Zrt. üzemeltetésében lévő Csillag sétányi, és az ÉTV Kft. üzemeltetésében lévő Ponty utcai átemelők.

A döntően gravitációs szennyvízcsatorna–hálózat főgyűjtője az Ördögárok mellett épített DN

300 mm-es KGPVC anyagú csatorna gerinc. A Csillag sétányi községi szennyvízátemelő a település szennyvizeit –Nagykovácsi község szennyvizeivel együtt- Budapest Főváros csatornahálózatába továbbítja egy DN250 KMPVC szennyvíz-nyomóvezetéken keresztül.

Remeteszőlős szennyvízcsatornázása a teljes kiépítéssel befejeződött. A belterületi csatornahálózat, melynek főgyűjtője az 300 mm-es KGPVC a Patak sétányon húzódik a Csillag sétányon épült szennyvízátemelőig. Az átemelő - 2 db FLYGT 330 181 HT 463, 1 db azonos tartalékszivattyú - - kapacitása az üzemeltető tájékoztatása szerint 60 - 80 l/sec. Ennek megfelelően 3000 m3/d szennyvízmennyiség továbbítására alkalmas.

A Ponty utcai átemelőben 2 db FLYGT 3085.181.432 típusú szivattyú felváltva üzemel. A szivattyú 24 óra alatt összesen max. 1 órát üzemel. Az átemelő D90 KPE nyomóvezetéken továbbítja a Ponty és Süllő utcák szennyvizét a Patak sétány gravitációs hálózatába, mely a Csillag sétányon lévő átemelőbe juttatja az összegyűjtött szennyvizeket.

A település kül- és belterületén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedhető meg, külterületen zárt szennyvízgyűjtő műtárgy engedélyezhető meghatározott időre. Az érintett esetleges új fogyasztókat kötelezni kell a szennyvízcsatornára való rákötésre. A fokozottan védett területen való esetleges gravitációs szennyvízcsatorna átvezetéséhez környezeti hatásvizsgálat készítése szükséges.

A település elválasztott csatornahálózati jellegéből adódóan szigorúan kerülni kell a csapadékvizek szennyvízcsatornába történő bevezetését.

A csatornahálózat az utcákban az út alatt húzódik. Tekintettel arra, hogy az utcák burkolata döntő többségben 30-50 cm betömörített murvaréteg, ezért a tisztító aknák fedlapjai nehezen, vagy egyáltalán nem találhatóak meg.

Az utcai gerincvezetékek DN200 KGPVC, a Patak sétányon DN300 KGPVC. Az utcai meglévő gerincvezetékek a meglévő és távlati szennyvízelvezetési igények kielégítésére alkalmas, átmérő, ill. kapacitás bővítésre számítani nem kell.

Szennyvízelvezetési fejlesztési javaslat

Állami és lakossági hozzájárulással a teljes belterületre kiterjedő csatornahálózat épült ki. Az utcai meglévő gerincvezetékek a meglévő és távlati szennyvízelvezetési igények kielégítésére alkalmas, átmérő, ill. kapacitás bővítésre számítani nem kell.

A szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztési feladatai jórész a meglévő tisztító aknák és tisztító idomok felszínre hozásában ill. szintbeállításában merül ki, tekintettel az útburkolatok hiányára. Az aknák szintbeállítását a burkolatépítés ütemezésének megfelelően kell elvégezni. Burkolatépítés esetén minden esetben szabatos feltárást kell végezni a tisztítóaknák és tisztítóidomok vonatkozásában a szilárd burkolattal történő végleges eltakarás megelőzése érdekében.

6.1.3. Csapadékvíz-elvezetés, felszíni vízrendezés

A település az Ördögárok vízgyűjtőjében fekszik, aminek a fővárosi szakasza rendezés előtt áll. A település a felszíni vízelvezetése jelenleg részben megoldatlan. Az utcákban nem épült ki csapadékvíz elvezetést biztosító árokhálózat, igaz a település úthálózata csak kis részben burkolt felületű. A csapadékvizek elvezetésének rendszere hasonló a gravitációs szennyvízcsatornához azzal a különbséggel, hogy a csapadékcsatornák több helyen bevezetésre kerülnek a befogadó csatornarendszerbe, illetve a fő befogadóba az Ördögárokba.

Csapadékvízelvezetés fejlesztési javaslat

A közművek közül a településen a csapadékvíz elvezetés tekinthető a legkevésbé rendezettnek, pedig a település topográfiai adottsága a megoldását nagyon fontossá tenné.

Remeteszőlős kül- és belterületére lehulló csapadékvizeket elszórtan, összefüggéstelenül lokálisan megépült nyílt árkok és folyókák fogadják be és szállítják tovább. A terület fő befogadója az Ördög árok, mely a vizeket a Dunába vezeti. A csapadékvíz elvezetésnél jellemző nyílt árkos rendszerű csapadékvíz elvezetés illetve nyílt árkos, többé-kevésbé működő szikkasztás.

A település vonzóképességének növeléséhez a közterület rendezett kialakítása elengedhetetlenül szükséges. A közterület javítása a felszíni vízrendezés korrektebb megoldását igényli. A javasolt és megengedett településfejlesztési elképzelések megvalósítása esetén, a településen a burkolt felületek aránya (építmények, utak, parkolók, stb.) növekszik. A burkolt felületekről a ráeső csapadékvíznek nemcsak majdnem 100%-a lefolyik, hanem a lefolyás időtartama, azaz az összegyülekezési idő is jelentősen lecsökken. A településen a csapadékvizek lefolyása sok helyen jelenleg rendezetlen, ezért hasznos lenne a település teljes közigazgatási területére és közvetlen környezetére, a befogadó vízgyűjtő területére is vonatkozó hidraulikai méretezésen alapuló csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készítése.

A tanulmányterv alapján jelölhető ki a csapadékvíz elvezetési rendszernek a zárt csatornás csapadékvíz elvezetésre tervezhető területi lehatárolása, míg a további területeken a nyílt árkos, folyókás vízelvezetés kialakítása javasolható.

A tanulmányterv készítésekor a zárt csapadékcsatornás vízelvezetési módot kell előnyben részesíteni ott, ahol igényesebb a területhasznosítás, településközponti vegyes beépítésű területrészeken, intézmények környezetében, vagy, ahol nagyobb forgalmi terhelés várhatók (pl gazdasági területeken, forgalmasabb utak, csomópontok környezetében), vagy, ahol a vízelvezetés számára rendelkezésre álló helybiztosítási lehetőségek korlátozottak. A zárt csapadékvíz elvezetés helyigénye jóval kisebb a nyílt árokénál, a felszabaduló helyen parkolók létesíthetők, útszélesítéssel, utcafásítással lehet a felszabaduló területet látványosabban hasznosítani.

A nyílt árokrendszerrel, zárt csapadékcsatornával összegyűjtött vizek élővízbe vezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése szükséges, az élővizek védelme érdekében.

A befogadó Ördög árok karbantartására a 21/2006 (I.31.) Korm. rendelet által előírt parti sávok biztosítandók. Az állami kezelésű tavak, patakok, gyűjtő árkok mentén 6-6 m-es, az önkormányzati kezelésűek mentén 3-3 m-es parti sávot kell karbantartásra fenntartani. A sávot célszerűbb lenne közterületként kiszabályozni, amennyiben erre nincs mód, akkor szolgalmi jogot kell bejegyeztetni a kezelő számára.

A településen várhatóan még hosszabb távon a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési mód lesz a jellemző, ezért az egyes telkekre történő beközlekedést biztosító kocsi behajtók ill. kapcsolódó átereszek kialakítását is szabályozni kell. A nyílt árkok szükség esetén a talajmechanikai adottságoktól függően szikkasztó árokként is üzemelhetnének. Az átereszek pedig úgy kerüljenek kialakításra, hogy az árokban lefutó vizek útját ne akadályozzák, és ne okozzon gondot a rendszeres karbantartásuk. A lefolyással bíró árkokat burkolattal célszerű ellátni. A csapadékvíz-hozamok meghatározását két éves gyakoriságú, 15 perc időtartamú mértékadó csapadékesemény fajlagos intenzitásra javasoljuk meghatározni.

Remeteszőlős csapadékvíz elvezetésére, az alatta elterülő területekkel összhangban, egységes vízrendezési/tanulmány tervet kell készíteni szoros összhangban a települési utak burkolatainak tervezett megvalósításával.

Az ingatlanok fedett és burkolt felületeiről összegyülekező csapadékvizeket – a szennyvízcsatornázás kiépítése miatt felhagyott – szennyvíztározókba lehet felfogni és öntözésre felhasználni. Ez jelentős ivóvíz megtakarítás okozhat a kertvárosi területek relatíve magasabb a locsolási vízigénye miatt.

6.1.4. Energia ellátás

A vezetékes távközlés bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. Azt is meg kell jegyezni, hogy a piaci verseny szabályai szerint egy-egy területen belül több szolgáltató is kaphat szolgáltatási jogot.

A hálózatépítésre vonatkozóan a település arculatának alakítása megkívánja, hogy a hálózatépítés pontosan a várható többszereplős szolgáltatásra szigorúan szabályozott legyen.

Ennek érdekében a belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén új vezetékes hírközlési hálózatokat már csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni.

Belterület, már beépített területén, valamint beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetéssel épültek, új elektronikus hálózatokat belterületen föld alatti, külterület a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

6.1.4.1. Villamosenergia ellátás

A település villamos-energia ellátását középfeszültségen az ELMŰ Rt. Észak–Budai Üzletigazgatóság kezelésében lévő a Solymár 120/20kV-os alállomásból megtáplált 20kVos vonalak (4 db) biztosítják. A településen mind a kis-, mind a középfeszültségű hálózat légvezetékes formában üzemel. A település növekvő villamos energia szükségletét a meglévő 20/0,4 kV–os transzformátor–állomások szükség esetén névleges teljesítményük növelésével, és új transzformátorok építésével, továbbá háttérfejlesztésekkel probléma mentesen lehet biztosítani, de a hálózat felvevőképessége okán jelenleg minden kommunális igényt ki tud elégíteni fejlesztés nélkül.

A települést jelenleg 9 db tarnszformátor-állomás szolgálja ki:

Nagykovácsi vonalon 4 db trafó:9312/20, 9053/20, 9054/20, 9055/20 Budakeszi vonal 3 db trafó: 9486/20, 9387/20, 9313/20

Szerelvény vonal 1 db trafó: 937/20 Budajenő vonal 1 db trafó: 911/20

Remeteszőlős teljes területén a feszültségviszonyok megfelelnek az ellátási szabályzatokban előírt kritériumoknak (maximálisan 5% a megengedhető feszültségesés a KIF hálózaton), továbbá túlterhelődéssel sem kellett számolni.

A település szerkezetet vizsgálva megállapítható, hogy az eredetileg üdülő területi arculatot egyre inkább nagy alapterületű családi házakkal jellemezhető, nagy fajlagos fogyasztású lakóterület jelleg váltja fel. Ez a váltás jelenleg is folyamatban van, mely eddig kb. a településen lévő telkek kb. 30%-át érintette. A településszerkezet további változásának eredményeként várható teljesítményigény növekmény kiszolgálására a hálózat tartalékokkal rendelkezik, jelenlegi kiépítettségével hosszútávon is alkalmas.

Villamosenergia ellátás fejlesztési javaslata

A közművek vonatkozásában figyelmet kell fordítani a villamosenergia ellátás vezetékeinek és a vezetékes hírközlési hálózatnak a föld feletti elhelyezésére, amely befolyásolja, alakítja a település arculatát.

A településszerkezet további változásának eredményeként várható teljesítményigény növekmény kiszolgálására a hálózat tartalékokkal rendelkezik, jelenlegi kiépítettségével hosszútávon is alkalmas. A hálózat felvevőképessége okán jelenleg minden kommunális igényt ki tud elégíteni fejlesztés nélkül.

Új villamos energia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat belterületen a településkép-védelmi terület határán belül kizárólag a térszín alatt földkábellel, a település egyéb területein pedig lehetőleg földkábellel kell megvalósítani, belterületen új légvezeték nem létesíthető, a meglévők folyamatos átépítése javasolt figyelemmel a terhelés-sűrűségre és a gazdaságossági szempontokra.

Gyengeáramú hálózat

Remeteszőlős község telekommunikációs igényeinek kielégítésére jelenleg a Magyar Telekom Nyrt. és az Antenna Hungária Zrt. üzemeltet alépítményi és légvezetékes hálózatot. A telekommunikációs szolgáltatók minden fogyasztói igény kielégítését biztosítani tudják.

Gyengeáramú hálózat fejlesztési javaslata

Ennek érdekében a belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén új vezetékes hírközlési hálózatokat már csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni.

Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetéssel épültek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

6.1.4.2. Földgázellátás

A Nagykovácsi nagyközség gázellátását két rendszer biztosítja. Az egyik rendszer Solymár felől épült ki és a TIGÁZ ZRt. üzemelteti, míg a másik a főváros felől Adyligeten keresztül érkezik a településre a FŐGÁZ ZRt. üzemeltetésében. A TIGÁZ Rt. hálózatában a nagyközépnyomású gázvezeték átmérője nem megfelelő, így a jelenlegi nyomásszabályozó nem tudja a többlet igényeket biztosítani. Ennek megfelelően Remeteszőlős gázigénye a fővárosi rendszerről Adyliget felől a Nagykovácsi úton kiépült DN110 PE nagyközépnyomású elosztóvezetéken keresztül került biztosításra egy 6/0,1 bar-os hálózati nyomásszabályzó állomás révén.

A nagyközépnyomású vezeték szabad kapacitása jelenleg max. 300 m3/h. A község teljes belterületén a gázvezeték elosztóhálózata kiépült.

Fölgázellátás fejlesztési javaslata

A település gázellátását a fővárosi hálózatról Adyliget felől a Nagykovácsi úton kiépült DN110 PE nagyközépnyomású elosztóvezeték kielégítően biztosítja. Miután a község teljes belterületén a gázvezeték elosztóhálózata kiépült, a gázhálózat további fejlesztésével nem kell számolni a község jelenlegi beépítése mellett.

6.1.5. Vezetékes elektronikus hírközlés

Ennek érdekében a belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén új vezetékes hírközlési hálózatokat már csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni.

Külterület és belterület beépítésre nem szánt területén új elektronikus hírközlési hálózatokat, területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

A kedvező távközlési ellátottság ellenére célszerű nyilvános távbeszélő helyek kialakítása is. Ezt lehetőleg kereskedelmi-szolgáltatási létesítményhez kapcsolódóan kellene megoldani.

A korszerű adatátvitel is egyelőre a vezetékes távközlési hálózaton keresztül oldható meg nagyobb biztonsággal.

6.1.6. Vezeték nélküli elektromos hírközlés

A távközlési ellátottságot tovább növeli a vezeték nélküli mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorszóró szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani.

6.2. Megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségei

A vizsgálatok szerint a megújuló energiahordozók közül a település földrajzi adottsága alapján a nap-, a szél és a föld energiájának hasznosítási lehetősége is rendelkezésre áll.

A föld energiáját épületgépészeti szinten lehet hasznosítani, alkalmazása telkenkénti megoldású, lényegesen csökkenthető hasznosításával a közhálózati energiahordozó felhasználás, ismert beruházási költségei mellett a megtérülése 7-10 év körüli.

A szél energiájának hasznosítására telkenkénti és energia park létesítése keretében is van lehetőség. A telkenkénti hasznosításra az un. háztartási méretű kis szélerőmű áll rendelkezésre. Meg kell azonban jegyezni, hogy ennek telepítése befolyásolja a település arculatát ezért szigorú szabályozása szükséges. Túlzottan nem lóghat ki a megengedett építménymagasságok fölé, s a szomszédos telkeken élőkben sem kelthetnek félelmet a dőléstávolság miatt.

A reálisan, energetikailag legeredményesebben hasznosítható megújuló energiahordozó a nap energiája lehet, annak egyedi passzív és aktív hasznosításának az igénybevételével.

Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napkollektorokkal a használati melegvíz termelésre és elő-utó fűtési szezonban temperáló fűtésre fordítandó közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A napelemekkel a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A ma már elfogadott ad-vesz rendszer alkalmazásával a többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható.

A napenergia aktív hasznosításának alkalmazásával kapcsolatban azonban meg kell említeni az időjárástól való függőséget. Így az igények kielégíthetőségét a hagyományos energiahordozókkal is ki kell tudni elégíteni. A napenergia hasznosítása csak az éves energiafelhasználás csökkentésében játszik jelentős szerepet, amely a fenntartási költségek csökkentését eredményezi.

A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek az alkalmazása.

7. KÖRNYEZETVÉDELEM

7.1. Termőföld, a talaj, a felszíni- és felszín alatti vizek védelme

Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható. A tereprendezések során a tájkarakter, településkép védelme is figyelembe veendő. A telepítendő tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében a vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok előírásait be kell tartani.

Csapadékvizek megfelelő elvezetését a felszíni vízrendezés eszközeivel biztosítani kell.

Élővízfolyások rendezése során csak környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszereket lehet használni.

A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni.

Termőföld védelme érdekében a művelés alóli kivonást a beruházás megvalósulásának üteme szerint javasolt végrehajtani, annak megkezdéséig a meglévő mezőgazdasági területhasználatot folytatni. A tervezett beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.

7.2. A levegő tisztaságának védelme

A levegő védelméről és a légszennyezettségi határértékekről, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.

Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe.

Diffúz légszennyezéssel járó tevékenység során a kiporzás elleni maximális védelmet (nedvesítéssel, takarással, megkötéssel, növénysávokkal stb.) biztosítani kell.

A kedvezőbb levegőminőség érdekében a lakóutak szilárd burkolattal alakítandók ki, illetve a már meglévő és a jövőben átépítendő utak is fásítandók. Az út menti fasorok illetve védőfásítások telepítésénél előnyben kell részesíteni a környezettűrő, honos fajokat.

7.4. Zaj- és rezgésvédelem

Új közlekedési zajforrás létesítése esetén a meglévő védendő területen, illetve meglévő utak esetén új védendő terület kijelölésekor a mindenkor hatályos jogszabályban megállapított határértékeknek kell teljesülniük.

A Nagykovácsi út mentén meglévő út menti fásítás zajvédelmi szempontból is megtartandó. Úthálózat felújítása során a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, illetve anyagokat kell alkalmazni.

Meglévő, védendő funkciójú és határérték feletti zajnak kitett épületek felújításakor, átépítésekor a tervezés során biztosítani kell, az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését.

A Nagykovácsi út mentén elhelyezkedő ingatlanok esetében a telekhatár menti minimum 2 méter magas tömör kerítés létesítése tervezett, zajcsökkentés céljából. Az előírás a szabályozási tervben érvényesítendő.

A területen új üzemi és szabadidős zajforrás létesítése, meglévő üzemeltetése csak a vonatkozó hatályos jogszabályokban megállapított zaj és rezgésterhelési határérték teljesülését biztosító zajvédelmi tervezés alapján engedélyezhető.

7.5. Hulladékkezelés

A hulladékgazdálkodás és veszélyes hulladékkezelés szempontjából figyelembe kell venni a vonatkozó hatályos jogszabályokat, betartva annak előírásait.

A kommunális szilárd hulladék elhelyezésről és elszállításáról a településen működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell továbbra is gondoskodni.

A veszélyes hulladék a településen ipari létesítmény hiányában nem jellemző, azonban keletkezésük esetén közvetlenül a keletkezés helyén, biztonságosan, a környezet szennyezését kizáró, elkülönített zárt tárolókban kell elszállításig elhelyezni. A közigazgatási területen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

A várható építkezések során keletkező építési törmelékek kezelése külön figyelmet érdemel. A szükségessé váló feltöltések, tereprendezések kizárólag hulladéknak nem minősülő anyagok felhasználásával történhetnek.

7.6. Környezetvédelmi célú növénytelepítések

Nagykovácsi út terhelésének mérséklését célozza meg a már meglévő és továbbiakban is megtartandó és fejlesztendő környezetvédelmi célú növénytelepítés, mely a légszennyezés csökkentését, a közlekedés okozta talajszennyezés mérséklését, valamint bizonyos szintű zajterhelés csökkentést idéz elő. A fejlesztendő fásítás során környezettűrő fajokat, illetve lomblevelű örökzöld fajokat javasolt alkalmazni, környezetvédelmi szerepük jobb betöltése érdekében. A sűrű növénytelepítéssel elérhető a környezeti terhelés, zavarás tényleges csökkentése, így a védendő területek megóvása.

8. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK

8.1. Közlekedési területek védőterülete

M0 nyugati szektor helybiztosítási sávja 250 méter

Közút (külterületen) 50 méter

8.2. Közműterületek védőterülete és védősávja

Nagy-középnyomású földgázvezeték 13 méter

8.3. Egyéb védőterületek, korlátozások

Patakok, gyűjtő árkok menti parti sáv 3-3 méter Ördög-árok védőtávolsága a Patak sétány

menti külterületi természeti területen 15-15 méter

III. VÁLTOZÁSOK

A részterületekre vonatkozó változásokat a Területfelhasználás változási javaslat J-01/a-c. jelű tervlapok mutatják be részletesen, ezen terv alapján és sorszámainak megfelelően került kimunkálásra az alábbi összefoglaló.

1. A KORÁBBI TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA

Területfelhasználás neve	HATÁLYOS TELEPÜLÉS- SZERKEZETI TERV		TERVEZETT TELEPÜLÉS- SZERKEZETI TERV
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK	81,54		81,41
Lakóterületek:	L	→	L
Kertvárosias lakóterület	Lke	→	Lke
Vegyes területek	Jelenleg nincs	→	V
Településközpont terület	Jelenleg nincs	→	Vt
Intézményi terület	Jelenleg nincs	→	Vi
Különleges területek:	K	→	K
Belbiztonságot szolgáló intézményi terület	Jelenleg nincs	→	K-Bsz-I
Honvédségi terület	Kht	→	Megszűnik
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK:	207,39		207,52
Zöldterület	Jelenleg nincs	→	Z
Erdőterületek	E	→	E
Véderdő területek	Ev	→	Ev
Gazdasági, Eü-szociális, oktatási erdőterület	E	→	Megszűnik
Mezőgazdasági területek:	M	→	M
Általános mezőgazdasági területek	M	→	Má
Különleges beépítésre nem szánt területek	Jelenleg nincs	→	Kb
Nagykiterjedésű rekreációs célú zöldterület	Jelenleg nincs	→	Kb-Rek
Vízgazdálkodási területek	V	→	V
Patak területe	Vp	→	Megszűnik
KÖZIGAZATÁSI TERÜLET ÖSSZESEN:	288,93 ha		288,93 ha

A korábbi szerkezeti tervhez képest a jelen tervben rögzített állapot nem mutat radikális szerkezeti változást. A tervezett módosítások elsősorban a megváltozott jogszabályi keretek illetve a már kijelölt fejlesztési irányok racionalizálásából, időbeli ütemezéséből erednek.

Remeteszőlős beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területei az alábbi megoszlásban található meg a település közigazgatási határán belül az új szerkezeti terv vonatkozásában:

Beépítésre szánt területek: 81,14 ha Beépítésre nem szánt területek: 207,79 ha ÖSSZESEN: 288,93 ha

1.1. Új beépítésre szánt területek kijelölése

A szerkezeti tervben a már korábbi tervben kijelölt fejlesztési területekhez képest csak elenyésző mértékű - valós fejlesztési igénnyel érintett - új beépítésre szánt terület került meghatározásra. A beépítésre nem szánt területek beépítésre szánt területté történő átsorolás legfőbb indoka a valós ingatlanjogi állapotnak való megfeleltetés.

Az alábbi területek a valós fejlesztési igényeket tükröző új kijelölések:

1. A tárgyi 707 hrsz.-ú ingatlan jelenleg még beépítetlen üres-fás terület. A korábbi telekállapot szerint a Sirály utca telke áthaladt a területen, és két önálló ingatlan határolta, azonban nemrégiben telekalakítás során a két ingatlan, valamint a csatlakozó útdarab összevonásra került. A belterületi, kivett ingatlan jelenleg E jelű Gazdasági, Eü-szociális, oktatási erdőterületbe van sorolva, amely eltér a valós földhivatali állapottól, ezért a Szerkezeti Terven mint kertvárosias lakóterületként kerül feltüntetésre.

2. A volt Ördög-árok medre a területet keleti irányból határolja. Ezen árokszakasz a korábbi vízrendezés következtében nagyrészt megszűntetésre került, a Vénusz utca és a Szaturnusz utca közötti szakaszon szinte már alig lehet felfedezni a nyomait. Az Adyligeti Rendészeti

Főiskola csapadékvizei azonban az északi – még működő – patakágba kötnek bele, így annak vízgazdálkodási területbe történő besorolása mindenképp fontos, azonban a felhagyott déli szakasz tervezetten a kertvárosias területfelhasználás részét képzi.

sz.

Településrész megnevezése

Tervezett területfelhasználás

Érintett helyrajzi

számok

Kútgyűrű telep északi része

Lke - kertvárosias lakóterület

707

0,136

Ördög-árok használaton kívüli

ága

Lke – kertvárosias lakóterület

0,09

1.2. A minőségi fejlesztésekhez kapcsolódó és a valós állapotnak megfeleltetés okán történő beépítésre szánt területek átsorolása

1. A belterületi 50 hrsz.-ú ingatlanon található Remeteszőlős Önkormányzatának ideiglenes épülete, melyet távlatban a hivatal új épületállományának elhelyezésére kíván az Önkormányzat felhasználni. A terület északi része, mintegy 0,31 ha kerülne intézmény területfelhasználásba, míg a déli "szára" - mely jelenleg is közhasználatú zöldfelületként funkcionál - beépítésre nem szánt zöldterületbe kerül átsorolásra

2. A 47 hrsz.-ú jelenleg még beépítetlen ingatlan területén olyan alacsony intenzitású, a családi házas környezetbe illeszkedő településközpont terület került kijelölésre, mely a településen élők esetleges ilyen irányú törekvéseinek szolgálhat kiindulási alapul. Konkrét beruházás hiányában a terület fejlesztésekor a környező csendes lakókörnyezetre való tekintettel csakis nem zavaró hatású, alacsony intenzitású beépítés megvalósítása irányozható elő.

3. Remeteszőlős külterületén található volt határőr laktanya helyén jelenleg az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola üzemel. A határőr laktanya megszűnésével a korábbi honvédelmi területfelhasználás helyett a Rendészeti Szakközépiskola intézményi jellegéhez jobban illeszkedű új beépítésre szánt különleges területfelhasználás került meghatározásra. Egyebekben további különleges területfelhasználás nem került kijelölésre, csak a korábban kijelölt területek átsorolásáról van szó.

s. sz.	Településrész megnevezése	Tervezett területfelhasználás	Érintett helyrajzi számok	ha
1.	Rácski-telep	Vi - Intézményi terület	50	0,31
2.	Rácski-telep	Vt - Településközpont terület	47	1,40
3.	Ady-liget	K-Bsz-I - Belbiztonságot szolgáló intézményi terület	0108, 0106/2, 4, 15-18	25,94

1.3. A minőségi fejlesztéshez kapcsolódó beépítésre szánt területek beépítésre nem szánt területté történő átminősítése

Az újonnan kijelölt beépítésre szánt területek mellett sor került a korábbi kijelölések egy részének „visszaminősítésére” is, amely a hiányzó települési zöldfelület pótlását célozza meg.

1. A belterületi 50 hrsz.-ú ingatlanon található a Remeteszőlős Önkormányzat ideiglenes épülete, melyet távlatban a hivatal új épületállományának elhelyezésére kíván az Önkormányzat felhasználni. A terület északi része, mintegy 0,31 ha kerülne a beépítésre szánt területfelhasználásba, míg a déli "szára" - mely jelenleg is közhasználatú zöldfelületként funkcionál - beépítésre nem szánt zöldterületbe kerül átsorolásra.

2. Az Amúr utca keleti szélén a meglévő zöldterületek már jelenlegi kialakításban is közparki funkciókat foglal magában, így a kijelölés a valós állapot rögzítésére szolgál.

sz.

Településrész megnevezése

Tervezett területfelhasználás

Érintett

helyrajzi számok

Rácski-telep

Z - Zöldterület

0,21

Remeteszőlős

Z - Zöldterület

341

0,16

1.4. A minőségi fejlesztéshez kapcsolódó és a valós állapotnak megfeleltetés okán történő beépítésre nem szánt területek átsorolása

1. A TSZT-n jelölt patakágak továbbra is vízgazdálkodási területfelhasználásba soroltak, azonban a korábbi területfelhasználás jele a Szerkezeti Terven javítandó. A területfelhasználás jelének pontosítása a jogszabályi háttérből eredően fakad, egyéb új területkijelölés nem történik.

2. Remeteszőlős dél-nyugati, és dél-keleti részén is jól lehatárolható mezőgazdasági területekkel rendelkezik, melyek a Nagykovácsi út és a beépítésre szánt területek, illetve az út és az északi védett erdőségek közé ékelődnek.

3. Erdőterület lehatárolásának pontosítása a belterület keleti oldalán, a Rácski-telep határoló utcájának, a Nap utca telkének erdőbe nyúló szakasza érintettségével.

4. Remeteszőlős közigazgatási területén különleges sport és rekreációs célú területbe (Kb-Rek) sorolt az Ördögárok-patak és a 11104 jelű bekötő út (Nagykovácsi út) közötti terület egység, mely mintegy 0,57 ha-nyi területen került kijelölésre. A tervezett fejlesztések egy nagy kiterjedésű különleges beépítésre nem szánt terület kijelölését célozzák meg az Ördög-árok és a Nagykovácsi út között elhelyezkedő jelenleg általános mezőgazdasági területen. A természeti és táji értékek védelmében a tervezett területfelhasználás beépítésre nem szánt területként ad lehetőséget nagy zöldfelületi igényű elsősorban sportolási és rekreációs funkciók telepítésére.

5. A település beépített részének keleti szélén, az ún. Rácski-telep városrészhez csatlakozóan 0,29 ha-nyi terület, meglévő szántóterület kerül különleges sport és rekreációs célú területbe (Kb-Rek) sorolásra.

sz.

Településrész megnevezése

Tervezett területfelhasználás

Érintett helyrajzi

számok

Ördög-árok területe

V – vízgazdálkodási terület

0202

44, 236,

0201

2,40

Remeteszőlős külterület

Má – általános mezőgazdasági terület

0203-0226,

0233-0236

010-056,

059-0103

26,04

Rácski-telep

Ev – véderdő terület

0,14

Remeteszőlős külterület

Kb-Rek: Beépítésre nem szánt különleges sport és rekreációs célú

terület

0227, 0228,

0229, 0230,

0231, 0232

0,57

Remeteszőlős külterület

Kb-Rek: Beépítésre nem szánt különleges sport és rekreációs célú

terület

057, 058

0,29

IV. A SZERKEZETI TERV TERÜLETI MÉRLEGE

	Xxxxxxxx XXXX		Xxxxxxxx XXXX		Változás iránya
Területfelhasználás	Terület (ha)	%	Terület (ha)	%	Terület (ha)	%
Beépítésre szánt terület:
Lakóterület:
Kertvárosias lakóterület (Lke)	55,30	19,14	53,48	18,51	-	-
Vegyes területek
Településközpont terület (Vt)	0	0	1,40	0,48	+1,30	+100
Intézményi terület (Vi)	0	0	0,31	0,11	+0,31	+100
Különleges terület:
Honvédségi terület	25,95	8,98	0	0	-25,95	-100
Belbiztonságot szolgáló Intézményi terület (K-Bsz-I)	0	0	25,95	8,98	+25,95	+100
Beépítésre szánt terület összesen:	81,25	28,12	81,14	28,13	+0,11	+0,14
Beépítésre nem szánt terület:
Zöldterület (Z):	0	0	0,37	0,0	+0,37	+100
Erdő terület (E):
Védelmi erdőterület (Ev)	177,31	61,37	177,44	61,40	+0,01	+0,005
Gazdasági, Eü-szociális, oktatási erdőterület (E)	0,14	0,05	-	-	-	-
Mezőgazdasági terület (M):	27,63	9,56	0	0	-	-100
Általános mezőgazdasági terület (Má)	0	0	26,06	9,02	+26,06	+100
Vízgazdálkodási terület (V):	0,66	0,23	3,06	1,06	+2,40	+364
Patak területe (Vp)	1,94	0,67	0	0	-1,94	-100
Különleges beépítésre nem szánt terület: (Kb)
Nagy kiterjedésű rekreációs célú zöldterület (Kb-Rek)	0	0	0,86	0,30	+0,86	+100
Beépítésre nem szánt terület összesen:	207,68	0	207,79	71,87	-0,11	-0,05
Közigazgatási terület összesen	288,93	100	288,93	100	0	0

2.6.2. A tervezett belterületbe vonások változása

	BELTERÜLET (ha)	KÜLTERÜLET (ha)	ÖSSZESEN (ha)
A földhivatali állapot szerinti valós állapot:	56,07	232,86	288,93
A földhivatali állapot szerinti valós állapot:	19,40 %	80,60 %	100 %
A javaslatban szereplő változtatási szándékok hatályos TSZT-hez képest:	+0,53	-0,53	0
A tervezett új mérleg:	56,60	232,33	288,93
A tervezett új mérleg:	18,59 %	80,41 %	100 %

V. A

TERÜLETRENDEZÉSI

TERVEKKEL

VALÓ

ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

Budapest Agglomeráció Területrendezési Terv Remeteszőlősre vonatkozó területi mérlege a 2011-ben módosított 2005. évi LXIV. törvény 1/3. számú melléklete alapján

	Település	Térségi területfelhasználási kategóriák	Térségi terület- felhasználási kategória területe (hektár)	Település közigazgatási területéhez viszonyított arány (%)
269.	Remeteszőlős	hagyományos vidéki települési térség	84,09	28,75
270.		erdőgazdálkodási térség	176,66	60,39
271.		mezőgazdasági térség	31,76	10,86
Összesen:			292,51	100

Remeteszőlős közigazgatási területe (földhivatali nyilvántartás alapján): 288,9 ha

Hagyományosan vidéki települési térség

BATrT 7. § (2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át.

Remeteszőlősön nem kerül meghatározásra olyan új beépítésre szánt terület, mely újonnan hagyományosan vidéki települési térségnek számít. A települési térségnek számító területfelhasználások aránya nem növekszik a településen.

Erdőgazdálkodási térség

BATrT 6. § (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni.

Erdőgazdálkodási térség területe: 176,66 ha

A javasolt TSZT-ben erdőterületként szereplő

erdőgazdálkodási térségi területek: 176,00 ha

Erdőgazdálkodási térség területének 85%-a: 150,26 ha 150,26 ha (85%) < 176,00 ha(99,6%), a tervezett TSZT megfelel az előírásoknak.

Mezőgazdasági térség

BATrT 7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.

Mezőgazdasági térség területe: 31,76 ha

A javasolt TSZT-ben mezőgazdasági területként szereplő

mezőgazdasági térségi területek: 30,77 ha

Mezőgazdasági térség területének 90%-a: 28,85 ha 28,85 ha (90%)< 30,77 ha(96,88%), a tervezett TSZT megfelel az előírásoknak

BATrT 6. § (2) Az egyes településeken lévő, erdő területként besorolt területfelhasználási egységek nagysága – a település közigazgatási területére vetítve – összességében nem csökkenhet.

A korábban hatályos TSZT-hez képest kijelölt további új erdőterület: 0,14 ha

A korábban hatályos TSZT-hez képest megszűnő volt erdőterület: 0,14 ha

A korábbi és jelen TSZT szerinti erdőterülek területfelhasználási egységének nagysága nem csökkent a településen.

OtrT 7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületek kiterjedése:

177,97 ha

Az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterület és a TSZT javaslat

szerint erdő területfelhasználásba sorolt területek közös része:

177,31 ha

Az erdészeti adatszolgáltatás szerinti erdőterület 95%-a:

169,07 ha

169,07 ha (95%) < 177,31 ha (99,6%), a TSZT javaslat megfelel az előírásnak.

II. A térségi övezetekre vonatkozó szabályok

Országos ökológiai hálózat övezetére vonatkozó térségi övezeti szabályok

12/A. § (4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat.

Az ökológiai hálózat lehatárolását a területrendezési tervek tartalmazzák, melyet a településrendezési eszközök készítése során a meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni. Az OtrT és a BATrT térségi övezetei közül az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe is érinti a települést.

A BATrT által lehatárolt Nemzeti Ökológia Hálózat nem esik teljes egészében egybe a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által megküldött adatszolgáltatásban lehatárolt területekkel. Az eltérés a település északi erdőségeit lefedő magterületet érinti a Rácski-telep északi részén.

BATrT kivonat - 3.1., 3.2., 3.3 sz. melléklet magterület,

ökológiai folyosó, puffer terület övezete

DINPI adatszolgáltatás magterület, ökológiai

folyosó, puffer terület

A két lehatárolás közötti eltérés 0,37 ha nagyságú területet érint, mely a Remeteszőlősre eső ökológiai hálózat magterületének csupán 0,2 %-a.

Magterület övezete

A mellékelt ábrán látható, hogy a Szerkezeti Tervlapon a magterület övezetén belül kizárólag beépítésre nem szánt területfelhasználások, Ev jelű védelmi rendeltetésű erdő, illetve az Ördög-árok mentén V jelű vízgazdálkodási terület került meghatározásra

Ökológiai folyosó övezete

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság digitális adatszolgáltatása alapján Remeteszőlős közigazgatási területét érinti az Ökológiai folyosó övezete, mely az adatszolgáltatás alapján a lehatárolása pontosításra került. Az alábbi rajzról megállapítható, hogy a tervezett szerkezeti terven ábrázolt területfelhasználások közül csak az Ökológiai folyosó övezetében kizárólag beépítésre nem szánt területfelhasználások kerültek meghatározásra, Má jelű általános mezőgazdasági terület területfelhasználások érintik.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete OTrT 14. § Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

"14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet."

A meghatározott államigazgatási szerv, a PMKH Erdőfelügyeleti Osztálya digitális adatszolgáltatása alapján kerültek lehatárolásra a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek.

A mellékelt ábra alapján megállapítható, hogy a tervezett szerkezeti terven az övezet által érintett területeken kizárólag beépítésre nem szánt területfelhasználások kerültek meghatározásra, úgy mint Ev- véderdő területe és az Ördög-árok V- Vízgazdálkodási területe.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

A BATrT Országos jelentőségű tájképvédelmi terület és Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét az OTrT megszűntette. Helyettük az OTrT-ben meghatározott Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület országos övezetét kell figyelembe venni, melyet adatszolgáltatás alapján szükséges lehatárolni. Az érintett övezet a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága digitális adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra.

Megállapítható, hogy szinte a teljes település tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe tartozik, mely a Szerkezeti tervben a lakó, intézményi, különleges,, továbbá erdő, mezőgazdasági terület, és vízgazdálkodási területfelhasználási kategóriákat érint. A táji, tájképi értékek

védelmére vonatkozó előírások a XXXX-xxx

kerülnek megfogalmazásra.

Országos vízminőség-védelmi terület övezete

OTrT 15. § Országos vízminőség-védelmi terület övezete

"15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

(2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.

(3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni."

A BATrT Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi övezetét, illetve a Felszín alatti vizek vízminőség- védelmi vízgyűjtő területének övezetét az OTrT megszűntette. Helyettük az Országos vízminőség-védelmi terület övezetét állapítja meg, melyet a 3/7 sz. mellékletben határol le, ill. adatszolgáltatás alapján szükséges lehatárolni. A meghatározott adatszolgáltatás hiányában az övezet lehatárolás az OTrT 3/7. sz. melléklete alapján került ábrázolásra.

Az övezet a védelmi rendeltetésű erdőket érinti, beépítésre szánt, vagy várhatóan a vízminőséget károsító fejlesztési lehetőséget biztosító területfelhasználás nem került kijelölésre. A vízminőség-védelemmel kapcsolatos szakági előírásokat a HÉSZ

tartalmazza.

Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere (OTrT 8.§ (1) bek. alapján)

Remeteszőlős nem tartozik a borvidéki települések közé, és a FÖMI tájékoztatása alapján szőlő termőhelyi kataszter területe sem érinti a települést.

Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter (OTrT 8.§ (2) bek. alapján)

A FÖMI hivatalos tájékoztatása alapján a gyümölcs termőhelyi kataszteri adatok jelenleg nem

állnak rendelkezésre.

VI. BIOLÓGIAI

EREDMÉNYE

AKTIVITÁSÉRTÉK

SZÁMÍTÁS

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 7.§ (3) b) bekezdésébe megfogalmazottak szerint “újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”. Az Étv-ben a biológiai aktivitásérték definiálásának kifejezett szándéka az volt, hogy ésszerűvé, takarékossá tegye gazdálkodást a területtel, a termőfölddel, a településen lévő biológiailag aktív felületekkel.

Az Étv-ben meghatározott biológiai aktivitás értéket a területek biológiai aktivitási értékének számításról szóló 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet alapján kell számítani.

A 3. § alapján a terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékét hatályos településrendezési eszközök esetében a területfelhasználási egységek szerinti, a rendelet 1. mellékletének 1. táblázatában megadott értékmutató alkalmazásával kell kiszámítani.

Az alábbi táblázatban található a jelenleg hatályos TSZT, valamint a TSZT javaslat területfelhasználási kategóriáinak területi kimutatása, amelyekhez hozzárendelve az egyes területfelhasználási kategóriák BIA értékét bemutatható a változás.

A település területének BIA értéke a felülvizsgálati TSZT szerint:	1903,12
A település területének BIA értéke a TSZT javaslat szerint:	1906,09
BIA érték különbözet:	+ 2,97

Remeteszőlős közigazgatási területén, a településszerkezeti terv módosítása során, a BIA érték változás összességében pozitív irányú, így a településen a biológiai aktivitási érték változás megfelel az Étv. által előírtaknak, miszerint az átminősítés előtti állapothoz képest az aktivitás értéke nem csökkenhet.

	Xxxxxxxx XXXX			Xxxxxxxx XXXX
Területfelhasználás	Terület (ha)	BIA mutató	BIA érték	Terület (ha)	BIA mutató	BIA érték
Beépítésre szánt terület:
Lakóterület:
Kertvárosias lakóterület (Lke)	55,3	2,7	149,31	53,48	2,7	144,396
Vegyes terület
Településközpont terület (Vt)	0	0	0	1,40	2,5*	3,5
Intézményi terület (Vi)	0	0	0	0,31	0,5	0,155
Különleges terület:
Honvédségi terület	25,95	1,5	38,925	0	1,5	0
Belbiztonságot szolgáló Intézményi terület (K-Bsz-I)	0	0	0	25,95	1,5	38,925
Beépítésre szánt terület összesen:	81,25		188,235	81,14		186,821
Beépítésre nem szánt terület:
Zöldterület:
Zöldterület (Z) (3 ha alatt)	0	0	0	0,37	6	2,22
Erdő terület:
Védelmi (Ev) és Gazdasági, Eü-szociális, oktatási erdőterület (E)	177,45	9	1597,05	177,44	9	1597,14
Mezőgazdasági terület:	27,63	3,7	102,231	0	0	0
Általános mezőgazdasági terület (Má)	0	0	0	26,06	3,7	96,422
Vízgazdálkodási terület (V):	0,66	6	3,96	3,06	6	18,36
Patak területe (Vp)	1,94	6	11,64	0	6	0
Különleges beépítésre nem szánt terület (Kb):
Nagy kiterjedésű rekreációs célú zöldterület (Kb-Rek)	0	6	0	0,86	6	5,13
Beépítésre nem szánt terület összesen:	207,68		1714,88	207,79		1719,272
Közigazgatási terület összesen	288,93			288,93
BIA ÉRTÉKK ÖSSZESEN:			1903,12			1906,093

*A településközpont területfelhasználás esetében a területek biológiai aktivitásérték számításáról szóló 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendeletben meghatározott 10%-os zöldfelületre vonatkozó 0,5-es mutató helyett, - az új HÉSZ-ben tervezett intézményi övezetek 50%-os minimális zöldfelületi értékére, valamint az ÖTM rendelet 4.§ (2) bekezdésére való tekintettel – a számított BIA mutató arányosan módosításra került (új BIA érték=2,5)

Document Metadata

Table of Contents

REMETESZŐLŐS

Document Metadata