UNION-Business Class Általános Biztosítási Feltételek

UNION-Business Class Általános Biztosítási Feltételek

Vagyonbiztosítás

A jelen feltételek az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (to- vábbiakban: biztosító) UNION-Business Class vagyonbiztosításaira vonat- koznak, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással kötötték és a szerződés, illetve a Különös Feltételek eltérően nem rendelkeznek.

A jelen, valamint a Különös Feltételekben, illetve a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályok, kü- lönösen a Bit. és a Ptk. rendelkezései irányadóak.

1. A biztosított és a szerződő

1.1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy az, aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (továbbiakban: szer- ződő).

1.2. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára a szerződő kötötte, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetve a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a jognyilatkozatokat a biztosító hozzá intézi, és ő köteles a jognyi- latkozatok megtételére is. Ha a szerződést nem a biztosított kötöt- te, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerző- dő helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díjért a szerződővel egyetemlegesen felelős.

2. A biztosítási események

A biztosítási események meghatározását a Különös Feltételek tar- talmazzák. A biztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosítási események bekövetkezte esetén, díjfizetés ellenében a vonatkozó biztosítási feltételekben és a szerződésben meghatározott szolgál- tatás nyújtására köteles. A jelen szabályzat alapján megkötött biz- tosítási szerződések kockázatviselése nem terjed ki a Különös Fel- tételekben kizárt eseményekre.

3. A közlési kötelezettség

3.1. A biztosított, illetve a szerződő szerződéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett, ideértve, ha azonos kockázati körre másik biztosítási szerződése áll fenn.

3.2. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

4. A szerződés létrejötte

4.1. A szerződés megkötését a szerződő írásbeli ajánlattal kezdeménye- zi. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttét kötvény kiállításával igazol- ja. Ha a kötvény az ajánlattól eltér, a szerződés a kötvény tartalmá- nak megfelelően jön létre azzal, hogy a lényeges eltérések tekinte- tében a biztosító egyidejű írásbeli figyelemfelhívásra köteles, en- nek elmaradása esetén a szerződés az ajánlatnak megfelelő tarta- lommal jön létre.

4.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt na- pon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadás időpontjára visz- szamenőleges hatállyal jön létre. Ha a biztosító kifejezett nyilatko- zata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási szabályzattól, a biz- tosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a sza- bályzatnak megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvény kiállítá- sára jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasí- tástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

4.3. Az ajánlatot a biztosító a törvényes határidőn belül indokolás nél- kül elutasíthatja. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visszafizeti és az időközben esetlegesen be- következett károkért helytállni nem tartozik.

5. A szerződés tartama, megszűnése

5.1. A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határo- zott vagy határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási idő- szak egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttét követő hónap első napja.

5.2. A felek a határozatlan tartamú szerződést a biztosítási időszak vé- gére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

5.3. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre

kizárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bárme- lyik fél felmondhatja. Felmondás esetén a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, ame- lyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

Egyebekben a határozott időre szóló biztosítási szerződés a lejárat- kor, a tartam utolsó napjának 24.00 órájával, a felek minden kü- lön intézkedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5.4. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasz- tást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvénye- síti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a 60. nap elteltével meg- szűnik. A szerződés megszűnését követően befizetett díj sem a szerződés újbóli hatálybalépését, sem új szerződés keletkezését nem eredményezi, azt a biztosító visszafizeti azzal, hogy a díj a biztosítót a szerződés megszűnéséig megilleti.

5.5. Amennyiben a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő ér-

deke megszűnik, a szerződés a hónap utolsó napjával megszűnik.

5.6. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a teljes biztosí- tási időszakra járó díj megfizetését követelheti, egyebekben a biz- tosítót a díj annak a hónapnak az utolsó napjáig illeti meg, amely- ben veszélyviselése véget ért.

6. A biztosító kockázatviselése

6.1. A biztosító kockázatviselése – a szerződés létrejötte esetén – az ajánlat beérkezését követő nap 00 órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződő/biztosított az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, illetve amikor a díj megfizetésére vonatkozó- an írásban halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj irán- ti igényét bírósági úton érvényesítette.

6.2. Ha a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat leg- később a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni, a szerződő azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

6.3. A felek a kockázatviselés kezdetének időpontjában a fentiektől el- térően is megállapodhatnak.

6.4. Ha a szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény be- következése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetve annak megfelelő része nem válik hatályossá.

7. A biztosítási díj és annak megfizetése

7.1. A biztosítási díj számításához szükséges adatokat a szerződő köte- les a biztosítónak – az adatközlő kitöltésével, vagy a biztosító által előírt egyéb módon – írásban bejelenteni. A biztosítási díj megál- lapítása a szerződő által megadott adatok alapján történik.

7.2. A szerződő a biztosítás első díját a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első munkanapján kö- teles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

7.3. Határozott időre szóló biztosítási szerződés esetén a biztosítási díj a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.

7.4. A biztosítási díj részletekben történő megfizetéséről, illetve a díj- fizetési halasztásról a felek az előzőekben írtaktól eltérően is meg- állapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.

7.5. A biztosítási díjat kockázatarányosan határozza meg a biztosító. A biztosítási díj alapja a tárgyidőszaki biztosítási összeg. Egy évnél rövidebb időre kötött, határozott tartamú szerződés esetén a biz- tosítási díj: 1-3 hónapig 4 havi díj, a negyedik hónaptól minden megkezdett hónapra további 1 havi díj számítandó fel, 8 hónapon túli időre a teljes évi díjat kell felszámítani.

7.6. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

8. Területi hatály

A Különös Feltételek eltérő rendelkezése, vagy a felek ettől eltérő, kifejezett írásbeli megállapodása hiányában a biztosítási szerződés hatálya felelősségbiztosítás esetén Magyarország területére, illetve vagyonbiztosítás esetén a szerződésben rögzített kockázatviselési helyekre (telephelyekre) terjed ki.

9. A biztosított vagyontárgyak

A Különös Feltételek szerint biztosított vagyontárgyak, illetve va- gyoncsoportok felsorolását a biztosítási szerződés tartalmazza.

10. A biztosítási összeg

10.1. A biztosítási összeget vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoporton- ként a biztosított, illetve a szerződő határozza meg. A szerződés- ben tételesen felsorolt vagyontárgyak az egyes biztosítási összegek erejéig biztosítottak. A vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak a megjelölt biztosítási összeg erejéig biztosítottak azzal, hogy az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat kár esetén a biz- tosító úgy tekinti, mintha külön-külön lettek volna biztosítva.

10.2. A biztosítási összeg meghatározásának módját a Különös Feltéte- lek tartalmazzák.

10.3. A biztosítási összeget a szerződés tartalmazza, az a biztosítási díj megállapításának alapja.

10.4. Az Épület-, valamint az Ingóságbiztosítási Különös Feltételek alap- ján biztosított vagyontárgyak biztosítási összege automatikusan ér- tékkövető, rendszeresen indexálódik. Az értékkövetés az épület és az ingóság, valamint az üzemszünet biztosításra minden vagyoncso- portra és biztosítási elemre vonatozik. Az indexálás a Központi Sta- tisztikai Hivatal által kiadott árindex alapján vagyoncsoportonként történik. Az index mértéke a biztosítási évfordulót megelőző naptári évre vonatkoztatott éves, épületbiztosítás tekintetében az építőipari, ingóságbiztosítás tekintetében a fogyasztói árindex. Az értékkövetés- sel módosított biztosítási összeget a biztosítási összeg és a KSH-in- dex szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj ará- nyosan követi. A biztosítás indexálására évente kerül sor a biztosítá- si évforduló napjával. A biztosítási összeg értékkövető módosításáról, annak mértékéről és a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordu- lót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

10.5. Az átlagos inflációtól eltérő értékváltozás vagy vagyonszaporulat esetén a biztosítási összeg módosítását a szerződő félnek kell kez- deményeznie.

10.6. Biztosítási évfordulóra a biztosító a biztosítási díjtételek kockáza- ti vagy egyéb okból való megváltoztatását is kezdeményezheti. A biztosítási díjtétel változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a díjemelésre vonatkozó szerződésmódosítást írásos for- mában nem ellenzi vagy arra nem nyilatkozik, úgy azt elfogadott- nak kell tekinteni.

11. Alulbiztosítás, túlbiztosítás

11.1. Biztosítási szerződést lehet kötni valamely vagyontárgy valóságos értékére vagy várható értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

11.2. Ha a biztosított összeg a vagyontárgy – értékelési mód szerinti – értékénél kisebb, a biztosító – ellenkező megállapodás hiányában

– a kárt és a költségeket olyan arányban téríti meg, ahogy a bizto- sítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.

11.3. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékelési mód sze- rinti értékét, az ezt meghaladó részében a biztosítási szerződés semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.

11.4. A biztosítottságot vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoportonként külön-külön kell vizsgálni.

12. A kárbejelentés és kárrendezés szabályai

12.1. A biztosított, illetve a szerződő köteles a kárt annak bekövetkezte- kor haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két mun- kanapon belül a biztosítónak bejelenteni.

12.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítottnak, illetve a szerződőnek vagy képviselőjének nevét;

b) a biztosítási szerződés megnevezését;

c) a káresemény leírását és időpontját;

d) a kár bekövetkeztének helyét;

e) a károsodott vagyontárgy részletes leírását;

f) a kár mértékét (a megállapított vagy becsült értéket);

g) a kárrendezéshez szükséges egyéb lényeges információkat.

12.3. Kár esetén a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének bizonyítása a biztosított kötelessége. E kötelezettséget egyebek közt úgy is teljesítheti, hogy a kár jelle- gétől függően a biztosítónak bemutatja a fentiek bizonyításra al- kalmas iratokat, így különösen:

– a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizo- nyító dokumentumokat;

– az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a biztosító ál- tal történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyre- állítási számláját;

– a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, költségvetést,

terveket, nyilvántartásokat, leltáríveket, fuvarokmányokat;

– tűz- és robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolást;

– a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás. Betöréses lopás, rablás, illetve épületrongálás és vandalizmus ese- tén a biztosított rendőrségi feljelentést köteles tenni és ezt igazolni. Ha a bekövetkezett biztosítási esemény igazolásához szükséges, a biztosító kérheti a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő hatá- rozat; helyszíni jegyzőkönyv, vádemelés esetén pedig a vádemelé- si javaslat vagy a bírósági ítélet megküldését. Amennyiben a bekö- vetkezett biztosítási esemény jogalapja, illetve összegszerűsége más módon is igazolható, ezen utóbbi iratok csatolása a biztosítá- si szolgáltatás nyújtásának nem előfeltétele.

A biztosító szolgáltatását a kárbejelentéstől számított 15 napon belül teljesíti. Amennyiben a kárbejelentésen kívül a biztosítási esemény bekövetkezésére, illetve a kár összegére vonatkozóan, ezek bizonyítása céljából egyéb dokumentumok csatolása is szük- séges, úgy a biztosító az utolsó okirat beérkezését követő 15 na- pon belül köteles a megállapított kárösszeget megfizetni.

A biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító által megjelölt ügy- véd részére a szükséges meghatalmazást a biztosító kérésére meg- adja abból a célból, hogy a kárüggyel kapcsolatos hatósági irato- kat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásá- ról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymásolatban való megküldésével – a biztosított köteles a biztosítót a tudomásá- ra jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezett- ség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötele- zettségének már eleget tett.

Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hivatalból hatósági eljárás indul, vagy a biztosított jogszabály vagy a Különös Feltéte- lek rendelkezése alapján hatósági bejelentés megtételére köteles, a biztosított köteles arról a biztosítót az eljárás azonosító adatai- nak közlése mellett haladéktalanul értesíteni, és az annak során hozott határozatot a biztosító részére a kézhezvételt követően ha- ladéktalanul megküldeni.

12.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a biztosító kárfelvételi eljárásának megin- dulásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5. napig csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szük- séges. A biztosított ezt követően is köteles a káresemény jogalap- ja és összegszerűsége megállapításához szükséges mértékben a károsodott vagyontárgyakat megőrizni, illetve a bekövetkezett kárt és a helyreállítást dokumentálni.

12.5. A biztosított köteles a jogalap és a kár összegszerű mértékének megállapításához szükséges valamennyi felvilágosítást a biztosító részére megadni, a szükséges iratokat átadni, a biztosító (képvise- lője) részére a szükséges meghatalmazásokat megadni, illetve le- hetővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítások, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.

12.6. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előzőekben írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges kö- rülmények kideríthetetlenekké válnak. Amennyiben a biztosított a fenti kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, az ezzel összefüggés- ben felmerült többletigényekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

12.7. Amennyiben a felek a kár mértékének megállapítására vonatkozó- an megállapodni nem tudnak, a biztosított kérheti, hogy 3 tagból álló szakértői bizottság döntsön. A három szakértő közül egyet a biztosító, egyet a biztosított, míg a harmadikat a két szakértő kö- zösen nevezi meg. A bizottság szótöbbséggel határoz. Az eljárás során a felek saját szakértőjük költségeit maguk viselik, a harma- dik szakértő költsége 50-50% arányban oszlik meg.

12.8. Az idegen vagyont ért károk kivizsgálását és összegszerű megálla- pítását a felek csak a károsult vagy megbízottjának bevonásával közösen végezhetik.

13. A biztosító szolgáltatása

13.1. A biztosító a megállapított szolgáltatást az igény jogalapjának, il- letve a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beér- kezésétől számított 15 napon belül nyújtja.

13.2. A biztosító szolgáltatásának részletes szabályait a Különös Feltéte- lek tartalmazzák azzal, hogy – amennyiben a szerződés eltérő ren- delkezést nem tartalmaz – a biztosító szolgáltatási kötelezettségé- nek felső határa káreseményenként, illetve évente a szerződő által vagyontárgyanként, illetve vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összeg, vagy a biztosítási összegen belül a szerződés, il- letve a Különös Feltételek szerinti limit.

14. Mentesülés

14.1. Xxxxxxxx a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetve a szerződő fél,

b) a vele közös háztartásban élő hozzátartozója,

c) a biztosított, illetve szerződő vezető szerve vagy tagja, illetve a károsodott vagyontárgy kezelésével együttjáró feladatkört betöl- tő alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, illetve szerve szándé- kosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

14.2. Súlyosan gondatlan a magatartás, illetve a mulasztás különösen:

a) ha ezt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította,

b) ha a kár az irányadó kármegelőzési, kárenyhítési, valamint tűz- és munkavédelmi, vagy egyéb foglalkozási, illetve egészségügyi vagy balesetvédelmi, illetve üzemelési, üzemeltetési előírások súlyos és/vagy folyamatos, illetve rendszeres megsértésével összefüggésben következett be,

c) ha a kár a biztosított, illetve a szerződő jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben előírt hatósági engedély nélkül, illetve az abban írt feltételek hiányában, továbbá hatáskörének, feladatkörének, vagy az engedélyben írtak túllépésével végzett tevékenysége során okozta,

d) ha a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezés- ben megkívánt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában foly- tatta tevékenységét és ez a tény a kár bekövetkeztében közre- hatott,

e) ha a kárt a biztosítottra irányadó foglalkozási szabályok súlyos megsértésével összefüggésben okozta,

f) ha a kárt a biztosított ittas, vagy bódító-, illetve kábítószer ha- tása alatt lévő állapotban okozta,

g) ha az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekö- vetkezésének időpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a biztosítottnak felróható okból működésképtelen volt, és a kár ezzel okozati összefüggésben következett be,

h) ha ugyanazon vagy hasonló körülmények között ismételten be- következett kár, és a biztosított a tudomására jutott korábbi káreseményt követően a kármegelőzés körében teendő kellő és általában elvárható intézkedéseket elmulasztotta,

i) a Különös Feltételekben, valamint a biztosítási szerződésben meghatározott esetekben.

14.3. Gazdasági társaság tagjának károkozása esetén a biztosító nem té- ríti meg a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul kárt okozó tag tulajdonát képező részhányadot.

15. Kármegelőzés, kárenyhítés

15.1. A biztosított a vonatkozó jogszabályi, hatósági, illetve egyéb előírá- sok teljesítésén túlmenően is köteles a károk megelőzése, illetve enyhítése érdekében minden indokolt, ésszerű és gazdaságos in- tézkedést megtenni, valamint eleget tenni a biztosító által e kör- ben esetlegesen kért, illetve előírt intézkedéseinek.

15.2. A biztosító jogosult a biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó in- tézkedések végrehajtását ellenőrizni.

15.3. A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat a biztosított kár- megelőzési, kárenyhítési kötelezettségének megszegésére is alkal- mazni kell.

16. Önrész

A Különös Feltételek eltérő rendelkezése hiányában a biztosított a megállapított szolgáltatás összegéből a szerződésben %-os mér- tékben, illetve összegszerűen meghatározott nagyságú önrészt ma- ga visel. Az önrészt el nem érő károkat a biztosító nem téríti meg, az azt meghaladó károk esetén a megállapított szolgáltatás össze- géből az önrészt levonja.

17. Változás-bejelentési kötelezettség

17.1. A biztosító kockázatviselése szempontjából lényeges, illetve a köz- lési kötelezettség körébe tartozó körülmények változását a biztosí- tott haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül köteles a biztosí- tónak bejelenteni, különösen jogállásának megváltozását, ha vele szemben csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult, ha azonos kockázati körre másik biztosítási szerződést kötött, vagyon-

, illetve tűzvédelmi rendszerében, továbbá tevékenységi körében változás állt be.

17.2. A változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése eseté- ben a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

17.3. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizen- öt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

17.4. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra ti- zenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat

közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a követ- kezményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyel- meztetni kell. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az ere- deti tartalommal hatályban marad.

18. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra, illetve az azokkal összefüggésben felmerülő kárigényekre még abban az esetben sem, ha ezek bármelyikével összefüggésben a biztosítási esemény következett is be:

a) hadüzenettől függetlenül háborúval, invázióval, külső hatalom cselekedeteivel, ellenségeskedéssel, polgárháborúval, harci vagy háborús cselekmények bármelyik fajtájával, továbbá kato- nai vagy polgári hatóságok rendelkezéseivel (birtokfosztás, el- kobzás, rekvirálás, katonai célú igénybevétel) összefüggésben bekövetkezett károk,

b) forradalmi, ellenforradalmi cselekményekkel, felkeléssel, láza- dással, zavargással, zendüléssel, fosztogatással, szeparatista cselekménnyel, sztrájkkal (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarással vagy elbocsátott munkások rendzavarásával, politikai szervezetek megmozdulásaival, to- vábbá ostrom- vagy rendkívüli állapottal, statáriummal össze- függésben bekövetkezett károk,

c) nukleáris reakcióval, maghasadással, robbanással, fúzióval, va- lamint radioaktív izotópok sugárzásával összefüggésben bekö- vetkezett károk, ionizáló vagy lézersugárzás által okozott károk, továbbá gyorsító-berendezések által okozott károk,

d) egyén vagy csoport által elkövetett terrorakciókkal (ideértve a bi- ológiai, illetve a vegyi eszközökkel, illetve robbanóanyagokkal vagy -eszközökkel, rakétákkal, gránátokkal, bombákkal elköve- tett cselekményeket is) összefüggésben bekövetkezett károk, függetlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb indíttatású, illetve a magán- vagy a köztulajdon ellen irányul,

e) mágneses, illetve elektromágneses sugárzással, hullámokkal, mezőkkel, illetve erőkkel, azok előállításával, elosztásával, to- vábbításával, fenntartásával vagy használatával összefüggésben bekövetkezett károk,

f) szoftverek, hardverek, egyéb informatikai eszközök, chipek, processzorok vagy integrált áramkörök, illetve más hasonló esz- közök hibáival (ideértve a programozás hibáját is), meghibáso- dásaival, működésképtelenségével vagy működésének elégte- lenségével összefüggésben bekövetkezett károk, ideértve az adatvesztést, az adatok megváltozását vagy szerkezeti módosu- lását, továbbá a hibás, illetve téves dátumfelismeréssel vagy a dátum-felismerési képesség hibájával, illetve hiányával össze- függésben bekövetkezett károkat is,

g) közvetett vagy közvetlen módon azbeszt miatt, azbeszttel vagy olyan anyaggal összefüggésben keletkezett, amely azbesztet tartalmazott, annak bármely formájában vagy bármilyen meny- nyiségében.

19. Visszkereseti jog

19.1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személy- lyel szemben.

19.2. A biztosított köteles minden általában elvárható módon támogatni a biztosítót a kárért felelős személlyel vagy szervezettel szembeni jogai megóvásában, illetve érvényesítésében. E kötelezettségének megszegése esetén a jelen feltételek kárenyhítésre vonatkozó ren- delkezései irányadóak.

20. Egyéb rendelkezések

20.1. A felek jelen feltételek alapján létrejövő szerződésekkel összefüg- gésben tett nyilatkozatai írásbeli alakhoz kötöttek. A jelen feltéte- lekben írt határidők – eltérő megállapodás hiányában – az írásbeli nyilatkozat másik fél általi kézhezvételétől számítandóak. A szerző- dő, illetve a biztosított nyilatkozata akkor hatályos, ha az a biztosí- tó valamely szervezeti egységének jut tudomására. Ez a rendelke- zés nem érinti a biztosítási ajánlatnak, illetőleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére történt átadásához fűződő joghatályt.

20.2. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni vagy megbí- zottai útján ellenőriztetni.

21. Elévülés

A biztosítási szerződésekből eredő igények az esedékességtől szá- mított egy éven belül évülnek el. Ha jogszabály az igényérvényesí- tésre ennél rövidebb elévülési időt állapít meg, az elévülésre a jog- szabály rendelkezései irányadóak.

22. Jogorvoslatok

22.1. A jelen szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződé- sekkel kapcsolatban felmerülő panasz esetén az ügyfél a biztosító központjához (H-1082 Budapest, Baross u. 1.) fordulhat. A bizto- sító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., illetve 1535 Bu- dapest 114., Pf. 777.) gyakorolja. Az ügyfél panaszaival a Fo- gyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez és a területi gazdasági kamara mellett működő megyei békéltető testületekhez is fordulhat. A pa- naszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást, az ügyfél jogait, illetve igényeit bírósági úton is érvényesítheti.

22.2. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződések vonatko- zásában az alkalmazandó jog a Magyar Köztársaság joga.

23. A biztosító főbb adatai

Cégnév: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: H-1082 Budapest, Baross u. 1.

A biztosító a Fővárosi Bíróságnál mint Cégbíróságnál került bejegy- zésre.

Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

24. Adatkezelés és biztosítási titok

A biztosító jogosult az ügyfelek biztosítási ajánlaton felvett, vala- mint a közlési, változás-bejelentési, illetve kárbejelentési kötele- zettség teljesítése körében tudomására jutott adatait, ideértve a kü- lönleges adatokat is a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezé- sei szerint, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (Bit.) foglaltakkal összhangban kezelni. Az adatok továbbítására a Bit. rendelkezéseiben meghatározott módon, illetve az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, mó- dosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

Az ügyfél tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, va-

lamint kérheti adatai helyesbítését, illetve törlését.

A biztosítót a birtokába jutott biztosítási titkok tekintetében titok- tartási kötelezettség terheli. A biztosító titoktartási kötelezettségé- re a 2003. évi LX. törvény (Bit.) 153-161. §-ban foglalt szabályok az irányadóak.

Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító egyes ügyfele- inek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerző- déseire vonatkozik.

A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, illetve a szolgáltatással összefüggenek.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség ter- heli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a vég- rehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a törvényben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközve- títői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos verseny-fel- ügyeleti feladatkörében eljáró gazdasági versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) be- kezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűj- tésére felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető hivatallal,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási 2010. február

szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szük- séges adatok tekintetében a kártalanítási számlát kezelő szer- vezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítő- vel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)-j) és n) pontban meg- jelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját.

A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a

kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni.

A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosító nem tájékoztathatja az ügyfelet a b), f), j) pontban fog- lalt adattovábbításról.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52201/1

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Épületbiztosítás

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díjfize- tés ellenében megtéríti a jelen feltételekben meghatározott – kívülről ha- tó, véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező – biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott dologi károkat. A biztosító kockázatviselése a szerződés mellékletét képező adatközlőben meghatáro- zott kockázatviselési helyen/helyeken (telephelyeken) lévő biztosítási ösz- szeggel megjelölt épületekre, építményekre és költségekre terjed ki.

1. Biztosított és nem biztosítható vagyontárgyak

1.1. Jelen feltételek értelmében épületnek, építménynek minősül:

1.1.1.Épületek:

Minden olyan létesítmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, hosszabb ideig tartó emberi benntartózkodásra alkalmas, térbeli el- határolással védelmet nyújt külső behatásokkal szemben, és bizo- nyos időtállósággal rendelkezik. Épületnek minősülnek az épület- hez szerkezetileg szilárdan hozzáépített előtetők, összekötő hidak, rámpák, felvonóaknák és hasonló építmények, amelyek az épület részét képezik, kivitelezésük az épület építési módjának megfelelő.

1.1.2.Építmények:

Az épület, építmény funkciójához és fenntartásához szükséges szi- lárdan rögzített tartozékok épületnek, illetve építménynek minő- sülnek. Ilyenek pl.: villámhárító berendezések, beépített bútorok, szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, épülethez szilárdan hoz- záépített lépcsők, elektromechanikusan működtetett kapuk (kerí- téseken a sorompók is) működtető- és/vagy fűtőelemeikkel együtt, redőnyök, rolók, személyfelvonók, mozgólépcsők; vízvezetékek és szerelvények, szemételtávolítást szolgáló berendezések.

1.1.3.Kiterjed a biztosítás az épület funkciójához, fenntartásához szük- séges olyan létesítményre, amelyek nem minősülnek épületnek, az épülettel azonos telephelyen találhatók, szilárdan rögzítettek, és kivitelezésük szakszerűen történt (pl. silók, bunkerek, víz- és más tárolók, szabadon álló kémények, aknák, kerítés, antennák, nap- energia-berendezések a biztosítási összegen belül, a szerződésben meghatározott limit mértékéig).

1.2. Nem biztosítható épületek, építmények:

a) nem szilárd falazatú épületek, lakókocsik, sátrak, fóliasátrak, üvegházak, ponyvacsarnokok, felvonulási épületek, pavilonok, konténerek;

b) földbe vájt, kikövezetlen falú építmények.

2. Általános kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakra:

a) kivitelezési és tervezési hibákból keletkező károk;

b) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában kelet- kező károk;

c) penészedés, fertőzés, korhadás, gombásodás formájában kelet- kező károk;

d) üzemszünetből fakadó gazdasági hátrányt eredményező károk;

e) büntető jellegű költségek (kötbér, bírság, késedelmi kamat stb.);

f) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károk;

g) karbantartás elmulasztásából, továbbá az össze- és szétszere- lés, karbantartás, javítás, felújítás, átépítés, próbaüzem alatt, vagy által bekövetkező károk;

h) lopási károk;

i) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tarta- lék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghi- úsulása miatt bekövetkezett károk;

j) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során bekövetke- zett károk;

k) szándékos túlterhelés következményei;

l) az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüg- gésben bekövetkező károk.

3. Biztosítási események ALAP kockázati csomag

3.1. Tűz

Tűz biztosítási esemény alatt az az anyagi változással együtt járó energia átalakulási folyamat értendő, melynek során gyulladási hő- mérséklet lép fel, és terjedőképesen hőenergia szabadul fel, és a tűz a biztosított vagyontárgyakban maradandó anyagösszetétel vagy halmazállapot változást okoz.

Nem tekintendők tűzbiztosítási eseményeknek, ha:

a) az égés során gyulladási hőmérséklet nem lépett fel (lassú égés);

b) a tűzkárok azáltal keletkeznek a biztosított vagyontárgyakban, hogy azokat megmunkálás vagy egyéb célból hasznos tűznek, hőhatásnak, szárításnak vagy füstnek vetik alá; mindez azon vagyontárgyakra is vonatkozik, melyekben vagy melyeken ke- resztül hasznos tüzet vagy hőt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább;

c) a kár elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelések- ben az elektromos áram hőhatására keletkezik (pl. antenna, napenergia-berendezés);

d) a kár tűz nélküli füst, illetve koromszennyeződés hatására ke- letkezik;

e) a kár vegyi folyamatok oxidációs, illetve maró hatására keletkezik.

3.2. Villámcsapás

Olyan légköri, nagyfeszültségű villamos kisülés, amely gyújtó, ége- tő, romboló erőhatásával közvetlenül károsítja a biztosított vagyon- tárgyakat.

Nem tekintendő villámcsapás biztosítási eseménynek, ha:

a) a villámvédelmi rendszer hiánya miatt, vagy magában a villám- védelmi rendszerben keletkezik a kár;

b) a villámcsapás okozta kár elektromos berendezésekben kelet- kezik, a villám által indukált elektromos túlfeszültség hatására.

3.3. Robbanás

Két elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbségnek az elválasz- tó elem szilárdsági tulajdonságát hirtelen megváltoztató explóziós vagy implóziós hatása, amely energia felszabadulással és akuszti- kai jelenséggel jár, és a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz, ideértve a hirtelen vákuum hatására keletkezett összeroppanásos károkat is.

Nem tekintendő robbanás biztosítási eseménynek, ha:

a) a kár tudatos, tervszerű robbantás folytán keletkezik;

b) normál üzemi nyomáson vagy annak túllépése miatt következik be a robbanás a biztosított vagyontárgyban (pl. kazán, gumiab- roncs stb.);

c) tárolók, csővezetékek tartalmának fagyása miatt keletkezik a kár;

d) készülékek, műszerek, berendezések, üveg, kvarc, kerámia (égetett termékek) határoló elemmel elválasztott terei között állt elő a robbanás deformációs hatása;

e) a kár hasadó anyagok robbanásából származik;

f) a kár légi járművek hangrobbanása miatt keletkezik.

3.4. Légi járművek lezuhanása

Személyzettel ellátott, irányított légi járművek, valamint azok al- katrészeinek és rakományainak lezuhanása által a biztosított va- gyontárgyakban okozott károk.

3.5. Vihar

Vihar biztosítási esemény alatt értendő az a minimum 15 m/sec sebességet elérő természetes légmozgás, széllökés, légörvény nyo- mó, illetve szívó hatása, amely a biztosított vagyontárgyakban ma- radandó károsodást vagy rongálást, illetve helyváltoztatást okoz. Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

– nyílászáróján;

– az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített tetőfedésén ke- resztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz okoz a bizto- sított vagyontárgyakban.

Viharkárok esetén az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése a mértékadó.

A biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak megfelelő állagá- ról gondoskodni, különösen a tetők karbantartásáról.

Nem tekinti vihar biztosítási eseménynek a biztosító, ha:

a) a kár építmények szerkezetileg beépített üvegezésében keletke- zik;

b) a kár üvegfalú építményekben (hideg- és melegágy, üvegház), valamint az ezekben tárolt vagyontárgyakban keletkezik;

c) a kár nem szilárd falazatú és tetőszerkezetű, illetve fedésű építményekben, fészerekben, valamint nyitott oldalfalú épüle- tekben keletkezik, beleértve a befejezetlen állományba tartozó létesítményeket is;

d) a kár ideiglenes fedésekben, állványzatokban, illetve ezek alatt tárolt vagyontárgyakban keletkezik;

e) a vihar az épület külső festésében, vakolásában, burkolatában okoz kárt;

f) a vihar épületen belüli légáramlás formájában fejti ki hatását (huzat);

g) a kárt esővíznek, jégverésnek, hónak vagy valamely szennyező- désnek a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő behatolása idézte elő, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében ke- letkeztek.

3.6. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási esemény alatt értendő az a rövid idő alatt, nagy mennyiségű – 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó – légköri csapadékhullás a biztosított telephelyen, melynek hatásá- ra a szakszerűen kialakított vízelvezető rendszer elégtelenné válik, és a talajszinten felgyülemlő csapadék elöntéssel károsítja a bizto- sított vagyontárgyakat.

A biztosító nem tekinti felhőszakadás biztosítási eseménynek, ha:

a) az Országos Meteorológiai Szolgálat nem igazolja az adott he- lyen a felhőszakadás tényét;

b) a kár az épületek külső vakolatában, festésében, burkolatában keletkezik;

c) a kár elöntés nélkül, átnedvesedés vagy felázás miatt keletkezik a biztosított vagyontárgyakban.

3.7. Jégverés

Jégverés biztosítási esemény az, ha a biztosított épületek, építmé- nyek tetőszerkezeteire a légköri csapadék közvetlen módon, jég- szemek formájában törő, zúzó, deformációs hatást fejt ki.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált – az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített – tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beömlő csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.

A biztosítás nem terjed ki:

a) olyan károkra, melyek ideiglenes fedésű, vagy műanyag fóliás fedésű létesítményekben, vagy hideg-, illetve melegágyakban keletkeztek;

b) hófogó szerkezetekben, eső- és csapadékvíz csatornákban ke- letkezett károkra;

c) azokra a károkra, amelyeket a jégverésnek a nyitott ablakon, vagy más nyíláson történő behatolása idézett elő, kivéve, ha ezek a nyílások a jégverés következtében keletkeztek;

d) azoknak a tárgyaknak a károsodására, amelyeket az épületek külső oldalára erősítettek (pl. névtábla), továbbá elektromos légvezetékekre, állványzatokkal és oszlopokkal, teljes felsze- reltségükkel és elkerítésükkel együtt;

e) az épületek külső vakolatában, festésében, burkolatában kelet- kezett károkra.

3.8. Hónyomás

Hónyomás kockázat keretében megtéríti a biztosító a biztosított tu- lajdonát képező épületekben, építményekben és az azokban elhe- lyezett ingóságokban hónyomás (hóterhelés) által okozott károkat. Nem terjed ki a biztosítás olyan károkra, amelyek:

a) ideiglenes fedésű, vagy műanyag fóliás fedésű létesítmények- ben, vagy hideg-, illetve melegágyakban keletkeztek;

b) a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztásával okozati ösz- szefüggésben következtek be;

c) kizárólag csak az esővíz levezető csatornákban és hófogószer- kezetekben keletkeznek.

3.9. Földrengés

Földrengés a föld belső energiáinak felszabadulása által okozott talajmozgás, ha a károsodás mértéke eléri a Mercalli-Sieberg ská- la 5. fokozatát, amely a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz.

Nem tekinthető biztosítási eseménynek, ha a kár összefüggésbe hozható bányászati tevékenységgel, illetve a kár emberi beavatko- zás következtében keletkezik.

Nem téríti meg a biztosító a talaj megszilárdításának, illetve ere- deti állapotára történő helyreállításának költségeit.

3.10. Vezetékes vízkár

Vezetékes vízkár biztosítási eseménynek minősül az épületszerkeze- ten belül elhelyezett ivó- és szennyvíz vezetékek, épületen belüli csa- padékelvezetők, melegvíz ellátó, valamint központi fűtési rendszerek, klíma és hűtési vezetékek, továbbá ezek tartályainak, berendezései- nek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biz- tosított vagyontárgyakban okozott kár, feltéve, hogy a vezetéktörés az épületet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig következik be.

Megtéríti a biztosító a technológiailag indokolt csőszakasz cseréjé- nek költségét legfeljebb a szerződésben megjelölt limit mértékéig. A biztosítás nem terjed ki:

a) a szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repedése, vala- mint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott vízkárokra;

b) ha a vízkár penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;

c) ha a vízkár a tűzoltó vezetékek, berendezések meghibásodása miatt keletkezik;

d) vízgőz, medence- vagy tisztítóvíz, valamint sprinklerek nyitott fúvókájából eredő víz által okozott károkra;

e) a nem használt épületekben a víztelenítés elmulasztásából ere- dő károkra; ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;

f) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett károkra;

g) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkra;

h) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett ká- rokra;

i) a dugulásból eredő károkra;

j) az épületen kívüli víznyomó csövek törése, repedése miatt ke- letkezett károkra;

k) a telekhatáron kívüli víznyomó csövek törése repedése miatt keletkezett károkra;

l) az elfolyt víz értékére;

m) a kapcsolódó berendezésekben, szerelvényekben keletkezett károkra.

3.11. Ismeretlen jármű ütközése

Ismeretlen jármű ütközése biztosítási esemény a közúton közleke- dő ismeretlen jármű beleütközése a biztosított épületbe, vagy an- nak kerítésébe, azokban maradandó károsodást okozva. A biztosí- tó a választott kockázati csomagtól függő limit erejéig térít.

A biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:

a) a járművek károsodására és a kárt szenvedett vagyontárgy el- használódásából adódó károkra;

b) a károsult épített kerítésen, épületen belül elhelyezett biztosí- tott vagyontárgyak káraira.

TELJES kockázati csomag

TELJES kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás az ALAP kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatokra, a szerződés- ben megjelölt limit erejéig:

3.12. Árvíz

Természetes és mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók kiáradá- sa árvíz ellen védett területre, továbbá az árvízvédelmi töltések mellett magas vízállás következtében fellépő fakadóvizek (buzgá- rok) megjelenése. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított 30. naptól érvényes.

Nem tekinti biztosítási eseménynek azt a kárt a biztosító, amely:

a) a víz befogadására, felfogására, elvezetésére szolgáló védelmi rendszerben, műtárgyban keletkezik;

b) halastavakban és ezek élővilágában keletkezik;

c) hullámtérben vagy vízelöntés ellen nem védett árterületen el- helyezett, telepített biztosított vagyontárgyakban keletkezik;

d) a talajban – annak összetételében – szerves vagy szervetlen jel- legű károsodás keletkezik;

e) elöntés nélkül átázási, átnedvesedési vagy felázási kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

3.13. Földmozgás

Földmozgás biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a földcsu- szamlást, az ismeretlen üreg beomlását, valamint a föld- és kőom- lást, melynek következtében a biztosított vagyontárgyakban kár ke- letkezik. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított

30. naptól érvényes.

Földcsuszamlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai vagy szilárd- sági tulajdonságainak megváltozása következtében (hegy vagy domboldal) a talajréteg elmozdul.

Ismeretlen üreg beomlása biztosítási esemény, ha az építési, illet- ve üzemeltetési engedélyben nem szereplő, vagy a hatóság által fel nem tárt üreg beomlik, a természetes egyensúlyi állapot a talajban külső erő hatására megszűnik, és hirtelen bekövetkező talajelmoz- dulás, omlás történik.

Föld- és kőomlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai vagy szi- lárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében kő, szikla, föld leomlás, lezúdulás során bekövetkezik a talajelmozdulás, ami a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz.

Nem tekinti biztosítási eseménynek a biztosító, ha a földmozgás bi- zonyíthatóan emberi beavatkozás, földmunka, föld, kavics, kő, illet- ve homokkitermelés miatt keletkezett, illetve ismert üreg omlik be, vagy a kár bányászati tevékenységgel hozható összefüggésbe.

Nem téríti meg a biztosító

a) a talaj stabilizálásának, lecsúszott, leomlott, föld- vagy kőtör- melék visszaállításának, az ismeretlen üregek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédőművek tervezésé- nek, építésének költségeit;

b) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával okozati összefüg- gésben keletkező károkat;

c) a rosszul megválasztott alapozási tervekkel, munkákkal okozati összefüggésben álló károkat.

3.14. Vezetékes vízkár

Megtéríti a biztosító az épületszerkezeten kívül elhelyezett víznyo- mó vezetékek, melegvíz ellátó, valamint központi fűtési rendsze- rek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontár- gyakban okozott károkat, feltéve, hogy a vezetéktörés az épületet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig következik be.

Megtéríti a biztosító a mért szakaszon, de a telken kívüli víznyomó vezetékek törése, repedése miatt a kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a kárelhárítás során felmerült kapcsolódó berendezések és szerelvények szükségszerű pótlási költségeit.

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen túl, a szerződésben megjelölt limit erejéig az elfolyt víz értékét is.

3.15. Technológiai csőtörés

Megtéríti a biztosító a vezetékes vízkár biztosítási összegén belül a savak, lúgok, sóoldatok, folyékony szénhidrogének, tűzoltóveze- tékek és egyéb technológiai csővezetékek, berendezések törése, repedése miatt váratlan, szabályozatlan anyagkiáramlásból eredő károkat a biztosított vagyontárgyakban.

Nem tekintendő biztosítási eseménynek, amennyiben:

a) a kár szennyezéses jellegű, és a tevékenységet nem befolyásolja;

b) a kár magában az elfolyt anyagban vagy meghibásodott veze- tékben, berendezésben keletkezik.

3.16. Villámcsapás másodlagos hatása által okozott károk

Azok a károk, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve en- nek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következtek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.

A biztosító a kárt a biztosítási összegen belül, a szerződésben megjelölt limit erejéig téríti meg.

3.17. Xxxx és hő által okozott károk

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül azokat a károkat, amelyeket a biztosított vagyontárgyakban a biztosított tulajdoná- ban lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító berendezésekből hirtelen erővel kiáramló füst- és hő, valamint égés nélküli gyulladás okoz. Nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, melyek magában a hőt, füstöt kibocsátó va- gyontárgyban keletkeztek;

b) a használati értéket nem csökkentő, esztétikai károkat;

c) azokat a károkat, amelyek a rendeltetésszerűen hőnek, füstnek kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

3.18. Elektromos tűz

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az elektromos gépben, berendezésben vagy felszerelésben az áram hőhatására keletkezett tűzkárokat. A biztosított köteles gondoskodni az elekt- romos gépek, berendezések és felszerelések szakszerű üzemelte- téséről; ennek bizonyított hiánya esetén a biztosító a kárigényt el- utasíthatja.

Nem tekintendő biztosítási eseménynek, ha az elektromos gépek- ben, berendezésekben, felszerelésekben a természetes elhaszná- lódásból vagy az előírt védelem hibájából, kiiktatásából, áthidalá- sából adódóan keletkezik a tűzkár.

EXTRA kockázati csomag

EXTRA kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás az ALAP és TELJES kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatokra, a szerződésben megjelölt limit erejéig:

3.19. Vezetékes vízkár

Megtéríti a biztosító az épületen belüli szennyvízelvezető vezeté- kek dugulása miatt bekövetkezett, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

Nem téríti meg a biztosító

a) a szakszerűtlenül kiépített vezetékek, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által bekövetkezett károkat;

b) penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés for- májában keletkezett károkat;

c) a nem használt épületekben a víztelenítés elmulasztásából ere- dő károkat, ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;

d) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkat;

e) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkat;

f) a telekhatáron kívüli szennyvízelvezető csövekben keletkezett károkat.

Megtéríti a biztosító az épületen kívüli szennyvízelvezető csövek törése, repedése miatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetke- zett károkat is, ha a kár az ingatlan területén belül következett be. A biztosítás nem terjed ki:

a) szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repedése, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott víz- károkra;

b) ha a vízkár penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;

c) vízgőz, medence- vagy tisztítóvíz, valamint sprinklerek nyitott fúvókájából eredő víz által okozott károkra;

d) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkra;

e) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett ká- rokra;

f) a telekhatáron kívüli bevezető csövek törése, repedése miatt keletkezett károkra.

4. Biztosítási összeg

4.1. A biztosítási összeget a biztosított (szerződő) határozza meg telep- helyenként.

4.2. A biztosítási összeg meghatározása utánpótlási értéken (új érték) történik, kivéve a 40%-nál nagyobb mértékben avult épületeket, építményeket és tárgyi eszközöket, valamint az idegen tulajdonú vagyontárgyakat, amelyek utánpótlási értéken érvényesen nem biz- tosíthatók, e vagyontárgyak kárai avult értéken kerülnek térítésre a jelen feltételek rendelkezései szerint.

4.3. A szerződésben rögzíteni kell az értékelés módját.

4.4. A biztosítási összeget az áfa-visszatérítés függvényében kell meg- határozni.

4.5. A biztosítási összegek biztosítási időszakon belüli módosítását, ha vagyonnövekedés következik be, a biztosított írásban kezdemé- nyezheti, és közös megegyezéssel a szerződés módosítható. A mó- dosítás hatálybalépésére az UNION-Business Class Vagyonbiztosí- tás Általános Feltételeit kell alkalmazni.

5. Alulbiztosítás

5.1. A biztosítási összeg meghatározását követően csak azok a vagyon- tárgyak vonhatók össze, melyek egy vagyoncsoportba tartoznak.

5.2. Az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételei- nek alulbiztosításra vonatkozó pontjától eltérően a biztosító elte- kint az alulbiztosítás következményeinek alkalmazásától, amennyi- ben annak mértéke nem haladja meg a szerződésben meghatáro- zottakat.

6. Biztosítási szolgáltatás

6.1. A szerződés biztosítási összegének erejéig évente a következő szol- gáltatást nyújtja a biztosító a meghatározott biztosítási események bekövetkezésekor:

6.1.1.Teljes kár (totál kár) esetén – ha a biztosított vagyontárgy megsem- misült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszaki- lag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt – az alábbiak szerint térít a biztosító:

– utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a biztosító a káreset időpontjában, Magyarországon alkalmazott újraépíté- si áron téríti meg a kárt, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig;

– avult értéken biztosított vagyontárgyak esetén a káreset idő- pontjában történő újraépítési, újra beszerzési ár az avulás levo- násával, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

6.1.2.Részleges kár esetén – legfeljebb a biztosítási összeg erejéig – az alábbiak szerint térít a biztosító:

– utánpótlási értéken biztosított vagontárgyak esetén a károsult vagyontárgynak az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javítási költségét téríti meg a biztosító;

– tényleges értéken biztosított vagyontárgyak esetén javítással, il- letve a károsodott részek pótlásával helyreállítható károknál az eredeti állapot helyreállítását, pótlását szolgáló költség kerül megtérítésre, de a helyreállítás során keletkezett értékemelke- dés levonásra kerül;

– műérték vagyontárgyak károsodása esetén a tényleges restaurá- lási költség kerül kifizetésre az előzetesen a biztosítónak bemu- tatott, általa jóváhagyott restaurálási ajánlat alapján.

6.2. A biztosító szolgáltatása minden esetben a biztosított áfa jogosult- ságának függvényében történik, az általános forgalmi adóra vonat- kozó törvénynek megfelelően. Amennyiben a biztosított:

– áfa-visszatérítésre jogosult: áfa nélkül;

– áfa-visszatérítésre nem jogosult: áfával növelt áron térít a biz- tosító.

6.3. Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül a kár kapcsán fel- merülő alábbi költségeket a szerződésben megjelölt limit erejéig:

– a biztosítottat igazoltan terhelő mentési, oltási költségeket;

– a biztosítással fedezett károk súlyosbodásának vagy hatásának enyhítését szolgáló igazolt költségeket;

– a bontási, romeltakarítási és ezekkel kapcsolatosan igazolt szállítási költségeket;

– Teljes és Extra kockázati csomag esetén a tervezési költségeket is.

6.4. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító a kár kapcsán fel- merülő alábbi költségeket:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos indokolt hivatali eljárások és dokumentumok költségei;

– a radioaktív szennyeződés mellékköltségei (szállítási, lebontási és izolációs költségek, a veszélyes anyagok – beleértve a radio- aktív anyagokkal szennyezett föld – kezelési többletköltségei);

– szakértői díjak

a szerződésben megjelölt limit erejéig.

6.5. Nem téríti meg a biztosító:

a) az expressz és speciális szállítás költségeit;

b) a légi úton történő szállítás költségeit;

c) a túlóra költségeket (túlórára eső bérpótlékot és annak költsé- geit);

d) a szerződésben meghatározott önrész értékét;

e) a kár miatt beálló termeléskiesés költségeit;

f) a biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztásából adódó kárigényeket.

6.6. A károsodott vagontárgyak ideiglenes helyreállítását csak olyan mértékben téríti a biztosító, amilyen mértékben az a végleges hely- reállítás részét képezi.

6.7. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható maradványok értékét a kártérítés összegéből levonja, ha az meghaladja a megállapított kár 10%-át.

7. Egyéb rendelkezések

A jelen biztosítási szerződésre vonatkozóan alkalmazásra kerülnek az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek rendelkezései.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2010. február Xx.xx.: U52202/1

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Ingóságbiztosítás

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosí- tó) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díj- fizetés ellenében megtéríti a jelen feltételben meghatározott – kívülről ható, véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező – biztosítási esemé- nyek által a biztosított vagyontárgyakban okozott dologi károkat. A bizto- sítási fedezet a szerződés mellékletét képező adatközlőben meghatáro- zott kockázatviselési helyeken (telephelyeken) a biztosított összeggel megjelölt vagyontárgyakra és költségekre terjed ki.

1. Biztosított és nem biztosítható vagyontárgyak

1.1. Ipari és kereskedelmi üzemi gépek, berendezések

Jelen feltételek értelmében ipari és kereskedelmi üzemi berende- zésnek minősülnek azok a nem az épület funkciót, hanem az üze- melést, illetve az alkalmazott technológiát szolgáló berendezések, amelyek az üzemi ingatlanon találhatók, függetlenül attól, hogy az épületben vagy a szabadban vannak. Ilyenek például: az energia termelésére, átalakítására, tárolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, irodatechnikai berendezések, gépek a gép- alapzatokkal, és tartozékokkal együtt, szerszámok, kisgépek, anyag és áru szállítására szolgáló gépek, berendezések, önjáró munkagépek, targoncák, bútorok.

Nem biztosítható vagyontárgyak:

a) hatósági engedéllyel rendelkező (rendszámmal ellátott) gépjár- művek;

b) automaták és azok tartalma (külön megállapodással sem bizto- síthatók a pénzváltó, nyerő- és játékautomaták);

c) vízi és légi járművek.

1.2. Készletek

Nyersanyagok, alap- és segédanyagok, félkész és késztermékek, valamint mindenfajta beépítésre kerülő készen vásárolt kereske- delmi áru, göngyölegek, reklámanyagok, csomagolóeszközök.

Nem biztosítható vagyontárgyak

a) vérkészítmények;

b) lábon álló növényi kultúrák;

c) élő állatok.

1.3. Értékkészletek

Értékkészletnek minősül a készpénz, valuta, értékpapírok, a forga- lomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. részvények, kötvények, befektetési, kárpótlási és egyéb értékjegyek, betétköny- vek, hitellevelek, értékcikkek (pl. jegyek, kuponok, telefonkár- tyák), arany, platina, drágakövek, igazgyöngyök, illetve ezek fel- használásával készült tárgyak, ékszerek, érmegyűjtemények.

A biztosítás tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, vízcsőtörés kockázatokra vonatkozik. Betöréses lopás és rablás kockázatra csak abban az esetben terjed ki, ha a biztosítást betöréses lopás és rablás kockázatra is megkötötték.

Nem biztosítható vagyontárgyak a szerződő/biztosított munkaválla- lók, valamint az alkalmazottak alábbi vagyontárgyai: értéktárgyak, készpénz, okiratok, szellemi alkotások és – a jelen szabályzat kife- jezett eltérő rendelkezése hiányában – tervek.

1.4. Külön megállapodással biztosítható vagyontárgyak:

Külön megállapodással kiterjeszthető a biztosítás

a) a bérelt épületen saját beruházásként elhelyezett antennákra és napenergia-berendezésekre tűz, robbanás, villámcsapás, lé- gi jármű lezuhanása, vihar, jégverés, hónyomás és földrengés- kockázatokra;

b) az üzemben foglalkoztatottak használati tárgyaira;

c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett automaták tartalma a szerződésben megjelölt limit mértékéig.

1.5. Szabadban tárolt vagyontárgyak

Szabadban tárolt vagyontárgynak minősülnek azok a vagyontár- gyak, amelyek a szabadban, vagy az időjárási védelem céljából al- kalmazott ideiglenes fedéssel ellátott építményben, vagy olyan építményben tárolnak, amelynek legalább egy oldala nyitott.

A biztosító kockázatviselése csak azon szabadban tárolt vagyontár- gyak meghatározott biztosítási összege 20%-a erejéig terjed, ame- lyek tekintetében a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetéssze- rű használat, illetve tárolás a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget ad.

1.6. Idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak

Jelen feltételek alapján biztosítható idegen tulajdonban lévő va- gyontárgyak a szerződő/biztosított által üzemeltetett bérelt gépek, berendezések, bizományba, eladásra, javításra átvett készletek.

2. Általános kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakra:

a) kivitelezési és tervezési hibákból keletkező károk;

b) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában kelet- kező károk;

c) penészedés, fertőzés, korhadás, gombásodás formájában kelet- kező károk;

d) üzemszünetből fakadó gazdasági hátrányt eredményező károk;

e) büntető jellegű költségek (kötbér, bírság, késedelmi kamat stb.);

f) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károk;

g) karbantartás elmulasztásából, továbbá az össze- és szétszere- lés, karbantartás, javítás, felújítás, átépítés, próbaüzem alatt vagy által bekövetkező károk;

h) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinek és azok tar- talma;

i) áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségei;

j) lopási károk;

k) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tarta- lék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghi- úsulása miatt bekövetkezett károk;

l) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során bekövetke- zett károk;

m) szándékos túlterhelés következményei;

n) az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüg- gésben bekövetkező károk;

o) környezetszennyezéssel okozott károk;

p) az építési-, szerelési tevékenységgel összefüggésbe hozható károk.

3. Biztosítási események ALAP kockázati csomag

3.1. Tűz

Tűz biztosítási esemény alatt az az anyagi változással együtt járó energia átalakulási folyamat értendő, melynek során gyulladási hő- mérséklet lép fel és terjedő képesen hőenergia szabadul fel, és a tűz a biztosított vagyontárgyakban maradandó anyagösszetétel vagy halmazállapot változást okoz.

Nem tekintendők tűzbiztosítási eseményeknek, ha:

a) az égés során gyulladási hőmérséklet nem lépett fel (lassú égés);

b) a tűzkárok azáltal keletkeznek a biztosított vagyontárgyakban, hogy azokat megmunkálás vagy egyéb célból hasznos tűznek, hőhatásnak vetik alá; mindez azon vagyontárgyakra is vonatko- zik, melyekben vagy melyeken keresztül hasznos tüzet vagy hőt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább;

c) a kár elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelések- ben az elektromos áram hőhatására keletkezik (pl. antenna, napenergia-berendezés);

d) a kár tűz nélküli füst, illetve koromszennyeződés hatására ke- letkezik;

e) a kár vegyi folyamatok oxidációs, illetve maró hatására keletkezik;

f) a tűzkár öngyulladt anyagokban keletkezik;

g) a tűzkár a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik.

3.2. Robbanás

Robbanás két elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbségnek az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságát hirtelen megváltoztató explóziós vagy implóziós hatása, amely energia felszabadulással és akusztikai jelenséggel jár, és a biztosított vagyontárgyakban mara- dandó alak változást okoz, ideértve a hirtelen vákuum hatására ke- letkezett összeroppanásos károkat is.

Nem minősül robbanás biztosítási eseménynek, ha a kár:

a) tudatos, tervszerű robbantás folytán keletkezik;

b) normál üzemi nyomáson, vagy annak túllépése miatt következik be a robbanás a biztosított vagyontárgyban (kazán, gumiabroncs stb.);

c) tárolók, csővezetékek tartalmának fagyása miatt keletkezik;

d) készülékek, műszerek, berendezések, üveg, kvarc, kerámia (égetett termékek) határoló elemmel elválasztott terei között állt elő a robbanás deformációs hatása;

e) hasadó anyagok robbanásából származik;

f) légi járművek hangrobbanása miatt keletkezik;

g) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik.

3.3. Villámcsapás

Olyan légköri, nagyfeszültségű villamos kisülés, amely gyújtó, ége- tő, romboló erőhatásával közvetlenül károsítja a biztosított vagyon- tárgyakat.

Nem minősül villámcsapás biztosítási eseménynek, ha a kár:

a) a villámvédelmi rendszer hiánya miatt vagy magában a villám- védelmi rendszerben keletkezik;

b) elektromos berendezésekben keletkezik a villám által indukált elektromos túlfeszültség hatására;

c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik.

3.4. Légi járművek lezuhanása

Személyzettel ellátott, irányított légi járművek, valamint azok al- katrészeinek és rakományainak lezuhanása által a biztosított va- gyontárgyakban okozott károk.

3.5. Vihar

Vihar biztosítási esemény alatt értendő az a minimum 15 m/sec sebességet elérő természetes légmozgás, széllökés, légörvény nyo- mó, illetve szívó hatása, amely a biztosított vagyontárgyakban ma- radandó károsodást vagy rongálást, illetve helyváltoztatást okoz. Viharkárok esetén az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése a mértékadó.

A biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak megfelelő állagá- ról gondoskodni, különösen a tetők karbantartásáról.

A szélviharral együtt járó csapadék által okozott károk csak az épü- letekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkoznak, amennyiben a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászá- rón, illetve vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

Nem tekinti vihar biztosítási eseménynek a biztosító, ha:

a) a kár légi, vízi, valamint egyéb közlekedési járműben keletkezik;

b) a kár építmények szerkezetileg beépített üvegezésében keletkezik;

c) a kár üvegfalú építményekben (hideg- és melegágy, üvegház), valamint az ezekben tárolt vagyontárgyakban keletkezik;

d) a kár nyitott oldalfalú épületekben tárolt vagyontárgyakban ke- letkezik, beleértve a befejezetlen állományba tartozó létesítmé- nyeket is;

e) a kár ideiglenes fedésekben, állványzatokban, illetve ezek alatt tárolt vagyontárgyakban keletkezik;

f) a vihar épületen belüli légáramlás formájában fejti ki hatását (huzat);

g) a kárt esővíznek, jégverésnek, hónak, vagy valamely szennyező- désnek a nyitott ablakon, vagy más nyíláson történő behatolá- sa idézte elő, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

h) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett ke- vesebb, mint 12 cm-re tároltak;

i) a vihar szabadban tárolt vagyontárgyakban okoz kárt, kivéve, ha a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget ad;

j) a kár állatok vihar hatására történő összeszaladása, meghűlése, vagy a vihar által előidézett vízbefulladásos elhullása folytán keletkezik;

k) a kár áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségei mi- att keletkezik;

l) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik;

m) a kár a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, ki- rakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik.

3.6. Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási esemény alatt értendő az a rövid idő alatt, nagy mennyiségű, 0,5 mm/perc intenzitású légköri csapa- dékhullás a biztosított telephelyen, melynek hatására a szakszerű- en kialakított vízelvezető rendszer elégtelenné válik, és a talajszin- ten felgyülemlő csapadék elöntéssel károsítja a biztosított épüle- tek pincéjében, illetve földszintjén elhelyezett biztosított vagyon- tárgyakat.

A biztosító nem tekinti felhőszakadás biztosítási eseménynek, ha:

a) az Országos Meteorológiai Szolgálat nem igazolja az adott he- lyen a felhőszakadás tényét;

b) a kár az épületek külső vakolatában, festésében, burkolatában keletkezik;

c) a kár állatokban, lábon álló növényi kultúrákban keletkezik;

d) a kár olyan padlószint alatti padozatú helyiségben tárolt biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezik, melyeket életszerűen ott tárol- ni nem szabad (festmény, műalkotás, okirat, kézirat, könyv stb.);

e) a kár elöntés nélkül, átnedvesedés vagy felázás miatt keletke- zik a biztosított vagyontárgyakban;

f) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik;

g) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban

a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett ke- vesebb, mint 12 cm-re tároltak;

h) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik.

3.7. Jégverés

Jégverés biztosítási esemény, ha a biztosított épületek, építmé- nyek tetőszerkezeteire a légköri csapadék közvetlen módon, jég- szemek formájában törő, zúzó, deformációs hatást fejt ki.

A biztosítás nem terjed ki:

a) azokra a károkra, amelyeket a jégverésnek a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő behatolása idézett elő, kivéve, ha ezek a nyílások a jégverés következtében keletkeztek;

b) azoknak a tárgyaknak a károsodására, amelyeket az épület kül- ső oldalára erősítettek (pl. névtáblák, fénycsöves berendezé- sek, előtetők, külső napellenzők, napvédő, esővédő, antenna és azok szerelvényei), továbbá elektromos légvezetékekre, állvány- zatokkal és oszlopokkal, teljes felszereltségükkel és elkeríté- sükkel együtt;

c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezett károkra.

3.8. Hónyomás

Hónyomás kockázat keretében megtéríti a biztosító a biztosított tulajdonát képező, vagy a biztosítási szerződésben idegen tulajdo- nú árukészletként feladott vagyontárgyakban hónyomás (hóter- helés) által okozott károkat. Nem terjed ki a biztosítás kizárólag csak az esővíz levezető csatornákban és hófogószerkezetekben ke- letkezett károkra. Nem tekinthetők hónyomás kárnak az olyan károk, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következtek be.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár

a) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik;

b) napvédő, esővédő tetőkben keletkezik.

3.9. Földrengés

Földrengés a föld belső energiáinak felszabadulása által okozott talajmozgás, ha a károsodás mértéke eléri a Mercalli-Sieberg ská- la 5. fokozatát, amely a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz.

Nem tekinthető biztosítási eseménynek, ha a kár összefüggésbe hozható bányászati tevékenységgel, illetve a kár emberi beavatko- zás következtében keletkezik.

Nem téríti meg a biztosító:

a) a talaj megszilárdításának, illetve eredeti állapotára történő helyreállításának költségeit;

b) ha a kár a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik;

c) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik.

3.10. Vezetékes vízkár

Vezetékes vízkár biztosítási eseménynek minősül az épületszerke- zeten belül elhelyezett ivó- és szennyvíz vezetékek, épületen belü- li csapadékelvezetők, melegvíz ellátó, valamint központi fűtési rendszerek, klíma és hűtési vezetékek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, feltéve, hogy a vezetéktörés az épületet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig kö- vetkezik be.

A biztosítás nem terjed ki:

a) szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repedése, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott vízkár- okra, ideértve az ezen épületekben található tárgyakat is;

b) ha a vízkár penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;

c) ha a vízkár a tűzoltó vezetékek, berendezések meghibásodása miatt keletkezik;

d) vízgőz, medence- vagy tisztítóvíz, valamint sprinklerek nyitott fúvókájából eredő víz által okozott károkra;

e) a nem használt épületekben a víztelenítés elmulasztásából ere- dő károkra, ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;

f) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett károkra;

g) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkra;

h) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkra;

i) a dugulásból eredő károkra;

j) épületen kívüli csővezetékek törése, repedése miatt keletkezett károkra;

k) áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségeire;

l) az elfolyt víz értékére;

m) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezett károkra;

n) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett ke- vesebb, mint 12 cm-re tároltak.

3.11. Technológiai csőtörés

Savak, lúgok, sóoldatok, folyékony szénhidrogének, tűzoltóvezeté- kek és egyéb technológiai csővezetékek, berendezések törése, re- pedése miatt váratlan, szabályozatlan anyagkiáramlásból eredő ká- rosodás a biztosított vagyontárgyakban.

Nem tekintendő biztosítási eseménynek, amennyiben:

a) a kár szennyezéses jellegű és a tevékenységet nem befolyásolja; b a kár magában az elfolyt anyagban vagy meghibásodott veze-

tékben, berendezésben keletkezik;

c) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett ke- vesebb, mint 12 cm-re tároltak.

3.12. Ismeretlen jármű ütközése

Ismeretlen jármű ütközése biztosítási esemény a közúton közleke- dő ismeretlen jármű beleütközése a biztosított által saját beruhá- zásban létesített, szilárdan beépített kerítésében, abban maradan- dó károsodást okozva. A biztosító a választott kockázati csomagtól függő limit alapján térít.

A biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:

a) a járművek károsodására és a kárt szenvedett vagyontárgy el- használódásából adódó károkra;

b) a károsult épített kerítésen, épületen belül elhelyezett biztosí- tott vagyontárgyak káraira.

3.13. Egyéb kiegészítő fedezetek

Kiterjed a biztosítás a szerződésben megjelölt limit erejéig:

– a biztosított által saját beruházásban létesített kerítésében, va- lamint a saját beruházás keretében az épületen kívül, ahhoz szilárdan rögzített napvédő vagy esővédő tetőkben keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása által oko- zott károkra;

– füstölőkamrák, szárító és más melegítő berendezések tartalmá- ban keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuha- nása által okozott károkra;

– a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett értékesítő automa- ták tartalmában keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés által okozott károkra;

– munkavállalók vagyontárgyaiban (kivéve: értéktárgyak és gép- járművek) keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földren- gés, valamint betöréses lopás által okozott károkra.

– Megtéríti a biztosító a betöréses lopás és rablás károkat is, a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lo- pásra is megkötötték a biztosítást.

TELJES kockázati csomag

TELJES kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás az ALAP kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatokra, a szerződés- ben megjelölt limit erejéig:

3.14. Árvíz

Természetes és mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók kiáradá- sa árvíz ellen védett területre, továbbá az árvízvédelmi töltések mellett magas vízállás következtében fellépő fakadóvizek (buzgá- rok) megjelenése. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított 30. naptól érvényes.

Nem tekinti biztosítási eseménynek azt a kárt a biztosító, amely:

a) a víz befogadására, felfogására, elvezetésére szolgáló védelmi rendszerben, műtárgyban keletkezik;

b) halastavakban és ezek élővilágában keletkezik;

c) hullámtérben vagy vízelöntés ellen nem védett árterületen el- helyezett, telepített biztosított vagyontárgyakban keletkezik;

d) lábon álló növényi kultúrákban keletkezik;

e) a talajban – annak összetételében – szerves vagy szervetlen jel- legű károsodás keletkezik;

f) elöntés nélkül átázási, átnedvesedési vagy felázási kárt okoz a biztosított vagyontárgyban;

g) a talajszint alatti padozatú helyiségben a biztosított vagyontár- gyakban történt elöntéses károsodás, ha azokat nem a padló- szint felett legalább12 cm magasságban tárolták;

h) olyan padlószint alatti padozatú helyiségben tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkezik, melyeket életszerűen (túl a szab- ványon és a szakszerűségen) ott tárolni nem szabad (festmény, gyűjtemény, műalkotás, okirat, okmány, kézirat stb.).

3.15. Földmozgás

Földmozgás biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a földcsu- szamlást, az ismeretlen üreg beomlását, valamint a föld- és kőom-

lást, melynek következtében a biztosított vagyontárgyakban kár ke- letkezik. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított

30. naptól érvényes.

Földcsuszamlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai vagy szilárd- sági tulajdonságainak megváltozása következtében (hegy vagy domboldal) a talajréteg elmozdul.

Ismeretlen üreg beomlása biztosítási esemény, ha az építési, illet- ve üzemeltetési engedélyben nem szereplő, vagy a hatóság által fel nem tárt üreg beomlik, a természetes egyensúlyi állapot a talajban külső erő hatására megszűnik, és hirtelen bekövetkező talajelmoz- dulás, omlás történik.

Föld- és kőomlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai vagy szi- lárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében kő, szikla, föld leomlás, lezúdulás során bekövetkezik a talajelmozdulás, ami a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz.

Nem tekinti biztosítási eseménynek a biztosító, ha a földmozgás bi- zonyíthatóan emberi beavatkozás, földmunka, föld, kavics, kő, illet- ve homokkitermelés miatt keletkezett, illetve ismert üreg omlik be, vagy a kár bányászati tevékenységgel hozható összefüggésbe.

Nem téríti meg a biztosító a talaj stabilizálásának, lecsúszott, le- omlott, föld-, vagy kőtörmelék visszaállításának, az ismeretlen üre- gek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédőmű- vek tervezésének, építésének költségeit.

Nem téríti meg a biztosító az épületek, építmények alatti feltölté- sek ülepedésével, talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásá- val okozati összefüggésben keletkező károkat, továbbá a rosszul megválasztott alapozási tervekkel, munkákkal okozati összefüggés- ben álló károkat.

3.16. Villámcsapás közvetett hatása által okozott károk

Azok a károk, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve en- nek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következtek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.

A biztosítás a szerződésben feltüntetett limit mértékéig terjed, a biztosítási összegen belül.

3.17. Vezetékes vízkár

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az épületszerke- zeten kívül elhelyezett víznyomó vezetékek, melegvíz ellátó, vala- mint központi fűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, beren- dezéseinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, feltéve, hogy a vezetéktörés az épületet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig következik be.

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen felül, a szerződésben megjelölt limit erejéig az alapfedezetből kizárt elfolyt víz értékét, amennyiben az más biztosítás alapján nem térül.

3.18. Xxxx és hő által okozott károk

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított va- gyontárgyakban a biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító berendezésekből hirtelen erővel kiáramló füst és hő, valamint égés nélküli gyulladás okoz.

Nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, melyek magában a hőt, füstöt kibocsátó va- gyontárgyban keletkeztek;

b) használati értéket nem csökkentő esztétikai károkat;

c) illetve azokat a károkat, amelyek a rendeltetésszerűen hőnek, füstnek kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

3.19. Elektromos tűz

Elektromos áram okozta tűz elektromos gépekben biztosítási ese- ménynek tekintendő, ha az elektromos gépben, berendezésben vagy felszerelésben az áram hőhatására tűz keletkezik. A biztosí- tott köteles gondoskodni az elektromos gépek, berendezések és felszerelések szakszerű üzemeltetéséről, ennek bizonyított hiánya esetén a biztosító a kárigényt elutasíthatja.

Nem tekintendő biztosítási eseménynek, ha az elektromos gépek- ben, berendezésekben, felszerelésekben a természetes elhaszná- lódásból, vagy az előírt védelem hibájából, kiiktatásából, áthidalá- sából adódóan keletkezik a tűzkár.

3.20. Egyéb kiegészítő fedezetek

Kiterjed a biztosítás a szerződésben megjelölt limit erejéig:

– a biztosított által saját beruházásban létesített kerítésében, va- lamint a saját beruházás keretében az épületen kívül, ahhoz szilárdan rögzített napvédő vagy esővédő tetőkben keletkezett vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés által oko- zott károkra;

– megtéríti a biztosító a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett értékesítő automaták tartalmában keletkezett betöréses lopás és rablás károkat is, a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást;

– a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatok-

ban és azok tartalmában keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés károkra. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás és rab- lás károkat is a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást.

EXTRA kockázati csomag

EXTRA kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás az ALAP és a TELJES kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatok- ra, a szerződésben megjelölt limit erejéig:

3.21. Vezetékes vízkár

Megtéríti a biztosító a szennyvízelvezető vezetékek dugulása miatt bekövetkezett, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat. Nem téríti meg a biztosító:

a) a szakszerűtlenül kiépített vezetékek, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által bekövetkezett károkat;

b) penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés for- májában keletkezett károkat;

c) a nem használt épületekben a víztelenítés elmulasztásából ere- dő károkat; ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;

d) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkat;

e) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkat;

f) a telekhatáron kívüli szennyvízelvezető csövek törése, repedése miatt keletkezett károkat.

Megtéríti a biztosító az épületen kívüli szennyvízelvezető csövek törése, repedése miatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetke- zett károkat is, ha a kár az ingatlan területén belül következett be. A biztosítás nem terjed ki:

a) szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repedése, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott vízkárokra;

b) kárra, ha az penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;

c) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkra;

d) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett ká- rokra.

3.22. Kiállítás- és vásárbiztosítás

Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett ká- rokat az EU tagállamokban, Andorra, Izland, Liechtenstein, Mona- co, Norvégia, San Marino, Svájc és a Vatikán területén kiállításo- kon történt tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhőszakadás, jég- verés, hónyomás, földrengés károkat a szerződésben megjelölt li- mit mértékéig, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térül- nek. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás és rablás károkat is a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopás- ra is megkötötték a biztosítást.

A szerződő/biztosított köteles írásban bejelenteni minden – az alább megjelölt helyeken – kiállításon és vásáron való részvételét a biztosító felé. Ennek elmulasztása a kártérítésből való kizárást vonja maga után.

3.23. Idegen tulajdonú telephelyen elhelyezett vagyontárgyak

A biztosítási összegen belül a biztosítási szerződésben meghatáro- zott limit erejéig a biztosítási fedezet kiterjed a tűz, robbanás, vil- lámcsapás, személyzettel ellátott, irányított légi járművek, vala- mint azok alkatrészeinek és rakományainak lezuhanása, vihar, fel- hőszakadás, jégverés, hónyomás, vezetékes vízkár, valamint betö- réses lopás és rablás biztosítási eseményekre. Megtéríti a biztosí- tó a betöréses lopás és rablás károkat is a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biz- tosítást.

A biztosítási fedezet kiterjed továbbá az ingóságbiztosításban biz- tosított, ipari és kereskedelmi üzemi gépnek, illetve berendezés- nek minősülő, a biztosított saját tulajdonában lévő azon, nem sza- badban tárolt vagyontárgyaira, amelyeket a biztosított ideiglene- sen, Magyarország területén lévő, idegen tulajdonú telephelyen helyezett el, amennyiben a vagyontárgy elhelyezése és használata a rendeltetésszerű követelményeknek megfelel.

A biztosítási tartam egy biztosítási időszakon belül egy alkalom- mal, megszakítás nélkül történő elhelyezés esetén és maximum három hónap időtartamra áll fenn.

A vagyontárgyak elhelyezése tekintetében a kockázati körülmények a biztosítási feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott védelmi feltételek megegyeznek a biztosított saját tulajdonú telep- helyén történő elhelyezésére vonatkozó védelmi feltételekkel.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az egyéb biztosítási szerző- dés alapján megtérül.

Nem téríti meg azokat a károkat a biztosító, amelyek

– kiállítások, bemutatók, vásárok területén elhelyezett;

– építkezési területeken elhelyezett;

– bérlet címén átadott;

– lízing címén átadott;

– kipróbálás céljából átadott vagyontárgyakban következtek be.

A szerződő/biztosított köteles írásban bejelenteni a vagyontárgyak kihelyezését. A bejelentés elmulasztása a kártérítésből való kizá- rást vonja maga után.

3.24. Árukban és készletekben keletkezett károk Magyarország határain belüli szállítás során

Megtéríti a biztosító a biztosított veszélyére belföldről, belföldi rendeltetési helyre történő szállítás tartama alatt a biztosított va- gyontárgyakban az alábbi események miatt bekövetkezett károkat:

– tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, fel- hőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, valamint a szállí- tó gépjárművet ért baleset.

Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a szállítmányban bekö- vetkező károkra az alábbi esetekben:

a) a biztosított vagyontárgyak elvesztése;

b) gépjármű feltörésével okozott, lopásból eredő károk;

c) rablással okozott károk.

A jelen biztosítás csak egyedi azonosító jellel ellátott gépjárműve- ken szállított vagyontárgyakra terjed ki.

A kockázatviselés tartama

A biztosító kockázatviselése akkor kezdődik, amikor a szállítmány fuvarozás céljából a járműbe berakásra került, és akkor fejeződik be, amikor a szállítmány a rendeltetési helyre megérkezik (átadás, átvétel helye).

A biztosító kockázatviselése évi korlátlan számú útra érvényes. Biztosított vagyontárgyak

A biztosított kötvényen feltüntetett tevékenységéhez szükséges, a szerződésben (ajánlatban, kötvényben) feltüntetett saját tulajdo- nát képező vagyontárgyak, illetve javításra, tisztításra, megőrzésre, tárolásra bizonylattal átvett idegen vagyontárgyak.

Szállítmánybiztosítás keretében nem biztosított vagyontárgyak:

a) a biztosított által bérfuvarozásra átvett idegen vagyontárgyak;

b) készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drága-, féldrágakő, 100 E Ft-nál nagyobb értékű, páncélszekrényben elhelyezhető vagyontárgyak;

c) műérték, műérték jellegű vagyontárgyak. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) feladáskor már sérült rakományra;

b) a szállítás közben keletkezett károkra, ha a szállítóeszköz a biz- tosított szállítmány fuvarozására alkalmatlan volt, vagy azt túl- terhelték;

c) sértetlen külső burkolaton belüli tartalomhiányra;

d) nem biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett károkra;

e) amennyiben a kár a csomagolás hiányosságából ered, vagy en- nek következménye;

f) a be- és kirakodás, vagy az elhelyezés hibája (pl. tárolás, rögzí- tés) miatt bekövetkezett károkra;

g) a szállítmány más szállítmánnyal való összerakásából eredő ká- rokra, ha az a biztosított (szerződő) tudtával, de a biztosító tud- ta nélkül történik;

h) férgek, rágcsálók, rovarok vagy az áru rejtett hibái által kelet- kezett károkra;

i) egyéb okból bekövetkező, a szállítmány belső tulajdonságaiból (pl. penészesedés, porlás, apadás, erjedés, befülledés, öngyul- ladás, súlyveszteség) eredő károkra.

A biztosító nem téríti meg a kárt, ha azt a biztosított fuvarozói mi- nőségében a megbízónak vagy a címzettnek okozott kár címén megtéríteni köteles.

4. Ingóságbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosítás

Betöréses lopás és rablás

Az Alap, a Teljes és az Extra csomag biztosításhoz köthető kiegé- szítő biztosítás, amely kiterjed a betöréses lopás és rablás károkra az alábbiak szerint.

Betöréses lopás biztosítási esemény, amikor a lezárt helyiségbe a tettes dolog elleni erőszakkal behatolt, és onnan a biztosított va- gyontárgyat eltulajdonította.

Az erőszakos behatolás, illetve az eltulajdonítás egyidejűsége fel- tétele a biztosítási esemény megvalósulásának.

Betöréses lopásnak minősül továbbá, ha a lezárt helyiség ajtaját hamis kulcs használatával nyitotta ki, és onnan a biztosított va- gyontárgyat eltulajdonította.

Rablás biztosítási esemény:

– ha a tettes a telephelyen a biztosított vagyontárgyak jogtalan el- tulajdonítása végett erőszakot, élet- vagy testi épség ellen köz- vetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat vagy alkal-

mazottját erőszakkal öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi;

– ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmaz.

A rablás biztosítás kiterjed a szerződő/biztosított ügyfeleit ért rab- lás károkra a biztosított helyiségekben, illetve ingatlanon a szerző- désben megjelölt limit mértékéig a biztosítási összegen túl.

A rablás biztosítás kiterjed a szerződésben meghatározott limit erejéig a biztosítási összegen túl, a biztosított utasítása alapján készpénz rendeltetési helyére történő szállítására, a szállítás útvo- nalára és idejére (küldöttrablás). A pénzszállításra vonatkozó szál- lítási szabályokat az UNION-Business Class Védelmi Feltételek tartalmazzák.

Megtéríti a biztosító biztosítási összegen belül

– a betöréses lopás és rablás biztosítási események során kelet- kezett, számlával igazolt rongálási károkat,

– az épületrongálási károkat, a szerződésben megjelölt limit ere- jéig, amennyiben a szerződő az épületre is az UNION-Business Class biztosítással rendelkezik.

A biztosítási események bekövetkezésének tényét a biztosítottnak kell igazolnia, ennek módja lehet többek között az eredeti rendőr- ségi határozat vagy vádirat, vagy bármilyen okirat, amellyel egyér- telműen bizonyítja, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett.

Betöréses lopásbiztosítás csak erőszakos behatolás ellen védett épületekre, annak lezárt helyiségeiben elhelyezett gépekre, beren- dezésekre, készletekre, pénz és értékcikkekre köthető.

Erőszakos behatolás ellen védettnek tekinti a biztosító az épületet, ha annak falazata és tetőszerkezete a Védelmi Feltételekben előír- taknak megfelelően, szilárd és tömör anyagból készült. Nem te- kinthetők védettnek a járművek, lakókocsik, konténerek.

Lezártnak minősül az a helyiség, amelynek

– nyílászárói – az UNION-Business Class Védelmi Feltételekben előírt – biztonsági zárral vannak lezárva;

– üvegezett felületei 30 x 30 cm-nél nem nagyobbak, hosszúság- ra való tekintet nélkül 20 cm-nél nem szélesebbek;

– mérettől függetlenül az olyan üvegezett felületek, melyek előtt redőny, fatábla, tele faajtó vagy megfelelő szilárdságú és háló- jú vasrács van elhelyezve, valamint az 5 mm-es vagy annál vas- tagabb üvegből készült kirakatok;

– melyek hatékony törésérzékelővel vagy törésvédő fóliával van- nak ellátva, és a kirakatüveg vastagsága az 5 mm-t eléri vagy meghaladja.

A biztosított vagyontárgyak kárveszélyességétől és értékétől függő- en a betörés elleni védelemnek meg kell felelnie a biztosító UNION-Business Class Védelmi Feltételeiben foglalt előírásoknak. Pénz, értékpapírok és értékkészletek biztosítás

Megtéríti a biztosító a készpénz, és értékkészletekben (készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drágakő, féldrágakő, 100 E Ft-nál nagyobb egyedi értékű páncélszekrényben elhelyezett vagyontárgy) bekövetkezett betöréses lopás károkat, ha az elkövető a betöréses lopás biztosítási eseménynél leírt módon bejutott a lezárt helyiség- be és az ott elhelyezett értéktárolót

– erőszakos módon;

– hamis kulcs használatával;

– betöréses lopás során eltűnt kulccsal

kinyitotta, és az abban elhelyezett – és az UNION-Business Class Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxxx megfelelően tárolt – biztosított vagyontár- gyakat eltulajdonította.

A biztosító az UNION-Business Class Védelmi Feltételekben meg- határozott tárolási szabályoknak megfelelő tárolás esetén, az ér- téktárolónak megfelelő limit erejéig téríti meg a kárt.

Betöréses lopás biztosítás keretében megtéríti a biztosító a bizto- sítási összegen felül a szerződésben megjelölt limit mértékéig, a betöréses lopás és betörési kísérlet során keletkezett indokolt zár- csere költségeit.

Betöréses lopás és rablás biztosítás alapján nem téríti meg a biz- tosító:

a) a betöréses lopás vagy betörési kísérlet nélküli rongálási károkat;

b) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik;

c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett automatákban, illet- ve azok tartalmában keletkezik;

d) áremelkedést, technikai korszerűsítés többletköltségeit. Betöréses lopás biztosítással kötött Ingóság Teljes vagy Ingóság Extra csomag választása esetén a betöréses lopás és rablás bizto- sítás keretében megtéríti a biztosító a biztosítási összegen felül az elkövető által okozott, vezetékes telefonnal való visszaélésből ere- dő károkat a szerződésben megjelölt limit erejéig.

5. Biztosítási összeg

5.1. A biztosítási összeget a biztosított (szerződő) határozza meg telep- helyenként (több telephely esetén részletezve).

5.2. A biztosító – szükség esetén – ajánlást tehet a biztosítási összeg meghatározására.

5.3. A biztosítási összeg meghatározása a biztosított választása szerint az alábbi értéken történhet.

Tárgyi eszközök:

– utánpótlási érték (új érték);

– avult érték (avult érték).

A 30%-nál nagyobb mértékben avult tárgyi eszközök utánpótlási ér- téken érvényesen nem biztosíthatóak, e vagyontárgyak kárai avult értéken kerülnek térítésre a jelen feltételek rendelkezései szerint. Készletek:

– vásárolt anyagok eredeti beszerzési áron;

– befejezetlen termelés, félkész és késztermék a készültségnek megfelelő közvetlen és fel nem osztott költségen;

– áruk eredeti beszerzési áron;

– göngyölegek nyilvántartási áron;

– javításra, feldolgozásra, értékesítésre, megőrzésre átvett idegen tulajdonú készletek valóságos értéken biztosíthatók.

A készletek biztosítása csúcsértéken történik, mely alatt a biztosí- tási időszakban előforduló legmagasabb érték értendő.

Pénzkészlet, értékkészlet csúcsértéken biztosítható.

5.4. A szerződésben rögzíteni kell az értékelés módját.

5.5. A biztosítási összeget az áfa-visszatérítés függvényében kell meg- határozni.

5.6. Vagyonnövekedés esetén a biztosítási összegek biztosítási idősza- kon belüli módosítását a biztosított írásban kezdeményezheti, és közös megegyezéssel a szerződés módosítható. Ennek hiányában az újonnan beszerzett vagyontárgyakra nincs biztosítási fedezet.

6. Alulbiztosítás:

6.1. A biztosítási összeg meghatározását követően csak azok a vagyon- tárgyak vonhatók össze, melyek egy vagyoncsoportba tartoznak.

6.2. Az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek alulbiztosításra vonatkozó pontjától eltérően a biztosító eltekint az alulbiztosítás következményeinek alkalmazásától, amennyiben an- nak mértéke nem haladja meg a szerződésben meghatározottakat.

7. Biztosítási szolgáltatás

7.1. Teljes kár (totál kár) esetén – ha a biztosított vagyontárgy megsem- misült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indo- kolt – az alábbiak szerint téríti a biztosító a tárgyi eszközök kárait: Utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a biztosító a káreset időpontjában, Magyarországon alkalmazott újra beszerzési áron téríti meg a kárt, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

7.2. Részleges kár esetén az alábbiak szerint térít a biztosító: A kártérítés mértéke legfeljebb a biztosítási összeg.

Utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a károsult va- gyontárgynak az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javí- tási költségét téríti meg a biztosító.

7.3. Készleteket az alábbiak szerint téríti a biztosító, a biztosítási ösz- szeggel azonos értékelési módon:

– vásárolt anyagok eredeti beszerzési áron;

– befejezetlen termelés, félkész és késztermék a készültségnek megfelelő előállítási és fel nem osztott költségen;

– áruk eredeti beszerzési áron;

– göngyölegek nyilvántartási áron;

– javításra, feldolgozásra, értékesítésre, megőrzésre átvett idegen tulajdonú készletek valóságos értéken kerülnek terítésre.

A kártérítés a biztosított által bemutatott nyilvántartási vagy be- szerzési számlák alapján történik.

7.4. Műérték vagyontárgyak károsodása esetén a tényleges restaurálási költség kerül kifizetésre az előzetesen a biztosítónak bemutatott, általa jóváhagyott restaurálási ajánlat alapján.

7.5. A biztosító szolgáltatása minden esetben a biztosított áfa jogosult- ságának függvényében történik, az általános forgalmi adóra vonat- kozó törvénynek megfelelően. Amennyiben a biztosított:

– áfa-visszatérítésre jogosult: áfa nélkül;

– áfa-visszatérítésre nem jogosult: áfával növelt áron térít a biz- tosító.

7.6. Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a kár kapcsán fel- merülő alábbi költségeket:

– a biztosítottat igazoltan terhelő mentési, oltási költségeket;

– a biztosítással fedezett károk súlyosbodásának vagy hatásának enyhítését szolgáló igazolt költségeket;

– a bontási, romeltakarítási és ezekkel kapcsolatosan igazolt szállítási költségeket

a szerződésben megjelölt limit erejéig.

7.7. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító a kár kapcsán fel- merülő alábbi költségeket:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos indokolt hivatali eljárások és dokumentumok költségeit;

– a radioaktív szennyeződés mellékköltségeit (szállítási, lebontá- si és izolációs költségek, a veszélyes anyagok – beleértve a ra- dioaktív anyagokkal szennyezett föld – kezelési többletköltsé- gei);

– akták, tervek, iratok, valamint másolási segédanyagok indokolt újra beszerzési költségeit

a szerződésben megjelölt limit erejéig.

7.8. Megtéríti a biztosító – avult értéken – a biztosítottnál igazoltan tar- tott idegen (nem saját) tulajdonú, megőrzésre, megmunkálásra, el- adásra, tárolásra átvett biztosított vagyontárgyak kárait, legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig.

7.9. Nem téríti meg a biztosító:

a) expressz, és speciális szállítás költségeit;

b) légi úton történő szállítás költségeit;

c) túlóra költségeket (túlórára eső bérpótlékot és annak költségeit);

d) a szerződésben meghatározott önrész értékét;

e) áruk, vásárolt készletek, saját előállítású termékek értékét nö- velő hasznot, illetve a kedvezmények elvesztéséből fakadó kár- igényeket;

f) a biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztásából adódó kárigényeket.

7.10. A károsodott vagyontárgyak ideiglenes helyreállítását csak olyan mértékben téríti a biztosító, amilyen mértékben az a végleges hely- reállítás részét képezi.

7.11. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható maradványok értékét a kártérítés összegéből levonja, amennyiben az meghaladja a kár 10%-át.

8. Egyéb rendelkezések

A jelen biztosítási szerződésre és a záradékokra vonatkozóan alkal- mazásra kerülnek az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Álta- lános Feltételek rendelkezései.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2010. február Xx.xx.: U52203/1

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Elektronikus gépek és számítógépek biztosítása

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosí- tó) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díj- fizetés ellenében megtéríti a jelen Különös Feltételekben meghatározott

– kívülről ható, véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező – biztosí- tási események miatt a biztosított gépekben a kockázatviselés helyén be- következett dologi károkat.

1. A biztosított és a nem biztosított vagyontárgyak

1.1. A jelen Különös Feltételek alapján biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a biztosított saját (számviteli nyilvántartásában sze- replő), valamint általa bérelt, illetve működtetett, külön listán egyedi azonosító jellel, életkorral és értékkel felsorolt, működőké- pes és üzembe helyezett:

a) elektronikus számítógépek, számítógéprendszerek, rész-, illet- ve alegységek (nagy-, közép- és kisszámítógépek, központi egy- ségek, terminálok, perifériák stb.),

b) házi és professzionális személyi számítógépek,

c) aktív adathordozó médiák (lemezek, dobok, mágnesszalagok, floppyk, streamer kazetták),

d) beruházásként aktivált, a számítógép üzemeltetéséhez elen- gedhetetlen operációs rendszerek,

e) légkondicionáló berendezések, melyek az elektronikus adatfel- dolgozó berendezéshez kapcsolódnak, azok működését segítik,

f) számítógép vezérlésű elektronikus gépek és készülékek (köny- velő-, számlázógépek, szövegszerkesztő automaták, fényszedő gépek, elektronikus nyomtató rendszerek stb.),

g) számítógép vezérlésű jelző és feldolgozó rendszerek (orvosi be- rendezések, fényreklámok, közúti jelzőrendszerek stb.).

1.2. A jelen Különös Feltételek alkalmazásában üzembe helyezett a va- gyontárgy, ha a próbaüzemet követően a normál üzemelésre kész, és – amennyiben az előírás – a szükséges hatósági vagy egyéb en- gedély rendelkezésre áll.

1.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi vagyontárgyak- ban bekövetkezett károkra, függetlenül annak okától:

a) a számítógépek (adatfeldolgozó rendszerek) egységein, tárolóin (belső és külső adathordozóin) lévő adatsorok, programok, szel- lemi termékek, tervek, dokumentációk, software-ek,

b) külső (nem beépített) adathordozók,

c) filmek, raszterek, fóliák, textil és műanyag bevonatok, henger- bevonatok, formák és ezekhez hasonló, nem alkatrésznek mi- nősülő kellékanyagok, illetve az üzemeltetési előírások, illetve a rendeltetésszerű használat során rendszeresen cserélendő al- katrészek, valamint a berendezés részét képező lámpák, csö- vek,

d) pótalkatrészek,

e) üzemi, illetve segédanyagok.

2. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alapján a biztosító a biztosított vagyon- tárgyakban előre nem látható és hirtelen bekövetkező, alábbiakban felsorolt események miatt bekövetkező károkat téríti meg:

a) kezelési hiba, ügyetlenség, gondatlanság, amennyiben a felso- roltak által előidézett sérülések vizuálisan, segédeszközök nél- kül felismerhetők,

b) külső, mechanikusan ható erőszak,

c) leejtés, idegen tárgy ráejtése vagy ütközése, a biztosított va- gyontárgyat tartó szerkezet rendeltetésszerű használata során bekövetkezett összeomlása,

d) elektromos energia közvetlen hatására földzárlat, rövidzárlat, az áramerősség túlzott megnövekedése, átívelés, fényívek képző- dése, ha a sérülések vizuálisan, segédeszközök nélkül felismer- hetők.

3. Kizárások

A biztosítási fedezet a keletkezés okára tekintet nélkül nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) természetes kopás (elhasználódás és öregedés), még ha az idő előtt következik is be, továbbá vegyi-, hő-, mechanikus jellegű állandó hatások, így korrózió, vízkő vagy egyéb lerakódás követ- keztében keletkeztek,

b) más módon megtérülnek a biztosított részére (garancia, jótál- lás, kártérítés, más biztosítási szerződés stb.),

c) a kezelési utasítás szándékos megszegése miatt keletkeztek,

d) bármely szállítóeszközzel történő szállítás közben keletkeztek, beleértve a fel- és lerakodást is,

e) tartós időjárási hatások következtében keletkeztek,

f) anyag- és gyártási hibák miatt keletkeztek,

g) raktározás, felújítás vagy karbantartás közben, a kockázatvise- lés helyén kívül keletkeztek,

h) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelen- tenek (lakk-, illetve zománc sérülések, egyéb karcolásos károk stb.), és a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,

i) valamely kár után a végleges helyreállítás befejeződése és az (ismételt) üzembe helyezés között következtek be,

j) olyan hibák vagy hiányosságok következtében keletkeztek, amelyek a biztosítás megkötésekor már fennálltak,

k) amelyek a káreset során sértetlenül maradt vagyontárgyak to- vábbi, a sérült vagyontárgyakkal való összetartozásuk folytán bekövetkező felhasználhatatlansága miatt keletkeztek,

l) amelyek az üzemi, illetve a segédanyagok szivárgásával, kiöm- lésével stb. összefüggésben következtek be,

m) szolgáltatás-kimaradással összefüggésben következtek be,

n) a biztosítási eseményből eredő üzemszünetből eredő vesztesé- gekből, kötbérekből, bírságokból erednek,

o) következményi károk,

p) a karbantartás elmulasztásából eredő károk.

4. A biztosítási összeg

4.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a biztosított határozza meg. A vagyontárgyak biztosítási összege a vagyontárgy utánpótlási értéke. A jelen feltételek alkalmazásában újrapótlási érték: a műszaki jel- lemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy beszerzési értéke, amely a tényleges beszerzési áron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licence és a fejlesztési díjat is magában foglalja, de semmiféle árengedményt nem tartalmaz.

4.2. A biztosítási időszakon belül, vagyonnövekedés miatt a biztosítási összegek módosítását a biztosított írásban kezdeményezheti és kö- zös megegyezéssel a szerződés módosítható. Ennek hiányában az újonnan beszerzett vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosítási fe- dezet.

5. A biztosító szolgáltatása

5.1. A jelen Különös Feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyek miatt bekövetkezett károkkal kapcsolatban a biztosító az alábbi szolgáltatást nyújtja:

a) Javítással gazdaságosan helyreállítható vagyontárgyak kárai esetében a biztosító a károsodott vagyontárgyaknak szakszer- vizben történő, számlával igazolt javítási költségét téríti meg az esetleges értékemelkedés levonása nélkül azzal, hogy amennyi- ben a javítás során a szükségessé vált pótlás a károsodott al- katrésszel azonos alkatrésszel nem lehetséges, a biztosító a ká- rosodott alkatrészhez legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező alkatrész beszerzési árát téríti meg. A biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a károsodott vagyontárgy le/szétszerelési, illetve visszaszerelési költségeit is.

b) Teljes (totál) kár esetén a biztosító a károsodott vagyontárgy új- rapótlási értékét téríti meg. A jelen feltételek alkalmazásában a teljes (totál) kár, ha a biztosított vagyontárgy a biztosítási ese- mény folytán megsemmisült, illetve nem, vagy gazdaságosan nem javítható. Amennyiben a pótlás azonos vagyontárggyal nem lehetséges, a biztosító a biztosítási összegen belül egy a totálkárossá vált vagyontárggyal azonos, vagy a hozzá legköze- lebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező új vagyontárgy beszerzési árát téríti meg.

5.2. Ha a károsodott vagyontárgy biztosítási összege, illetve a limit ke- vesebb, mint a vagyontárgy újrapótlási értéke (alulbiztosítás), a biztosító aránylagos kártérítést fizet. Ha a biztosító a biztosított va- gyontárgyakban bekövetkezett károk térítése során aránylagos kár- térítést alkalmaz, akkor a biztosított költségeket is aránylagosan téríti meg.

5.3. Kár esetén a biztosítottnak a tulajdonjogát, idegen vagyontárgyak esetén a rendelkezési jogát (bérlet, lízing, őrzés, megmunkálás, feldolgozás, eladás, javítás) bizonyítania kell, továbbá a tulajdonos személyét meg kell neveznie.

5.4. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben térí- ti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult és a vagyontárgy helyreállításra, illetve pótlásra került.

5.5. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén – ide nem értve a károsodott alkatrész, illetve vagyontárgy hozzá leg- közelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező új alkatrésszel, illetve vagyontárggyal történő pótlásának esetét – a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás vagy pótlás költsége- it téríti meg.

5.6. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható maradványok értékét a kártérítés összegéből levonja, amennyiben az meghaladja a kár 10%-át. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak any- nyiban téríti meg, amennyiben az biztosítási esemény következmé- nye.

5.7. Ha a kárt szenvedett vagyontárgy káridőponti avult értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló berendezés újrabeszerzési árának 50%-át, az 5.1., illetve 5.2. pontokban meghatározott biztosítási szolgáltatás maximuma a berendezés káridőponti avult értéke.

5.8. Ha egy biztosítási tétel alatt több vagyontárgy (pl. számítógéprend- szer) van biztosítva és ezek közül csak egyesek szenvedtek kárt, akkor ezek a kárrendezés során úgy kerülnek térítésre, mintha kü- lön lettek volna biztosítva.

5.9. A biztosító jelen feltétel alapján, összesen a károsodott vagyon- tárgyra megállapított biztosítási összegen belül, annak 10%-áig terjedő mértékben, a káresettel összefüggő következő költségeket téríti meg:

a) a biztosítással fedezett károk súlyosbodását vagy hatásai eny- hítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költsé- geket, amelyek a károsodott vagyontárgyak ideiglenes javításá- val, elszállításával vagy egyéb vagyonbiztonságot mentő intéz- kedéssekkel kapcsolatban merültek fel,

b) bontási, romeltakarítási, maradvány eltávolítási, valamint az ezzel kapcsolatos szállítási költségeket,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, ténymegállapítási költségeket,

d) az újra előállítással, helyreállítással, rendezéssel kapcsolatos tervezési, lebonyolítási költségeket.

5.10. Az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételei- ben írtakon túl a jelen Különös Feltételek alkalmazásában súlyo- san gondatlan magatartás különösen

a) a károsodott, illetve meghibásodott vagyontárgy – szükséges ja- vítása (helyreállítása) nélküli – további üzemben tartása,

b) a karbantartási kötelezettség elmulasztása,

c) az üzembe helyezésre, illetve az üzemeltetésre vonatkozó elő- írások be nem tartása.

6. Egyéb rendelkezések

A jelen Különös Feltételekben nem szabályozott kérdésekben az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

2010. február Xx.xx.: U52204/1

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Géptörés-biztosítás

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosí- tó) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díj- fizetés ellenében megtéríti a jelen Különös Feltételekben meghatározott

– véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező – biztosítási események miatt a biztosított gépekben a kockázatviselés helyén bekövetkezett do- logi károkat.

1. Fogalmak

1.1. Géptörés: a gépek, gépi berendezések véletlen, váratlan, előre nem látható formában fellépő töréskára, amely azok részleges vagy teljes működésképtelenségét eredményezi.

1.2. Gépbaleset: a gépek, gépi berendezések véletlen külső erőhatás, baleset miatt bekövetkező kára, mely részleges vagy teljes műkö- désképtelenségüket eredményezi.

2. A biztosítható és a nem biztosítható vagyontárgyak

2.1. A jelen Különös Feltételek alapján biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a biztosított saját (számviteli nyilvántartásában sze- replő), valamint általa bérelt (kölcsönvett, lízingelt, kipróbálásra átvett), illetve működtetett, külön listán egyedi azonosító jellel, ér- tékkel és életkorral felsorolt, működőképes és üzembe helyezett:

a) gépek, gépi berendezések,

b) készülékek, műszerek,

c) szállító és hírközlő berendezések,

d) járművek közül a munkagépként működő, forgalmi rendszámos járművek és munkagépek.

2.2. Üzembe helyezett az a gép, amely a próbaüzemet követően a nor- mál üzemelésre készen áll, és – amennyiben az előírás – a szük- séges hatósági vagy egyéb engedély rendelkezésre áll, függetlenül attól, hogy azok üzemelnek vagy állnak, illetve javítás, karbantar- tás, áthelyezés céljából le-, illetve felszerelés, vagy mozgatás alatt állnak a telephelyen belül.

2.3. Nem biztosítható vagyontárgyak:

a) számítógépek,

b) számítógép-vezérlésű elektronikus gépek és készülékek,

c) légi, illetve vízi járművek,

d) közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező sze- mély-, illetve teherszállító járművek,

e) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üze- meltetésből) kivont gépek, berendezések.

3. A biztosítási esemény

3.1. A jelen Különös Feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül a gép teljes vagy részleges működésképtelenségét okozó géptörés, vagy gépbaleset, amennyiben annak oka:

a) tervezési vagy kivitelezési hiba,

b) anyaghiba,

c) rázkódás (rezonancia),

d) alkatrészek kilazulása,

e) hibás beállítás vagy szabályozás,

f) rossz elhelyezés, telepítés,

g) olajozás, kenés kimaradása,

h) túlterhelés, túlhevülés, kivéve a hőnek, lángnak rendeltetéssze- rűen kitett berendezések, gépek,

i) túlpörgés (centrifugális erő hatása),

j) szigetelési hiba,

k) mérő-, szabályozó, vezérlő- és biztonsági berendezések meghi- básodása,

l) leesés, lökés, ütközés,

m) a gépet üzemeltető dolgozó figyelmetlensége, gyakorlatának hi- ánya, szakmai tévedése,

n) a biztosított más alkalmazottja, vagy harmadik személy szerző- désen kívüli gondatlan károkozása.

3.2. A biztosítási fedezet kizárólag a biztosított vagyontárgyak elektro- mos, illetve elektronikai egységei tekintetében kiterjed az alábbi okokból bekövetkező biztosítási eseményekre is:

a) elektromos energia közvetlen hatása, földzárlat, rövidzárlat, az áramerősség túlzott megnövekedése, átívelés, fényívek képződé- se, ha a sérülések vizuálisan, segédeszközök nélkül felismerhetők,

b) víz, vagy bármilyen jellegű nedvesség.

4. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) próbaüzem, túlterhelés, biztosítási határt meghaladó üzemi próba során keletkeztek,

b) telephelyen kívüli szállítás során keletkeztek, beleértve a fel- és lerakodást is,

c) jármű, illetve önjáró munkagép által okozott közlekedési bal- esetekkel összefüggésben következtek be,

d) oka természetes kopás (elhasználódás és öregedés), még ha az idő előtt következik is be, továbbá vegyi-, hő-, mechanikus jel- legű állandó hatások, így korrózió, vízkő vagy egyéb lerakódás következtében keletkeztek,

e) más módon megtérülnek a biztosított részére (garancia, jótál- lás, kártérítés, más biztosítási szerződés stb.),

f) a kezelési utasítás szándékos megszegésével összefüggésben következtek be,

g) tartós időjárási hatások következtében keletkeztek,

h) raktározás, felújítás vagy karbantartás közben, a kockázatvise- lés helyén kívül keletkeztek,

i) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések formájában keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelente- nek (lakk-, illetve zománcsérülések, egyéb karcolásos károk stb.), és a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,

j) a káreset során sértetlenül maradt vagyontárgyak további, a sé- rült vagyontárgyakkal való összetartozásuk folytán bekövetkező felhasználhatatlansága miatt keletkeztek,

k) az üzemi, illetve a segédanyagok szivárgása, kiömlése, elfolyá- sa miatt az elfolyt anyag értéke formájában merült föl,

l) törés, repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, vagy mű- ködésképtelenség formájában merült föl,

m) szolgáltatás-kimaradással összefüggésben következtek be,

n) lassan végbemenő deformálódás, hasadás, törés, repedés, réte- ges hasadás, felhólyagosodás, hibás csőcsatlakozás, illetve tö- mítés miatt következtek be, kivéve, ha az előbbiek géptörés kárt idéznek elő más gépszerkezetben, alkatrészben,

o) valamely kár után a végleges helyreállítás befejeződése és az (ismételt) üzembe helyezés között következtek be,

p) olyan hibák vagy hiányosságok következtében keletkeztek, ame- lyek a biztosítás megkötésekor már fennálltak,

q) épületszerkezetekben, emelőszerkezetekben, szerszámokban, gyártóeszközökben, öntőformákban és öntőüstökben következ- tek be,

r) gyakori elhasználódás miatt cserére szoruló alkatrészekben, porlasztókban, tűzálló burkolatokban, védőrácsozatban, fogas- kerekekben, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederében és gördülő elemeiben, gumiabroncsokban, összekötő kábelek- ben és tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben és szitákban, cso- magolóanyagokban keletkeztek,

s) géptörés, gépbaleset miatt üzemszünetből eredő veszteségek- ből, kötbérekből, bírságokból erednek,

t) következményi károk,

u) karbantartás elmulasztásából erednek.

5. Biztosítási összeg

5.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a biztosított határozza meg. A vagyontárgyak biztosítási összege a vagyontárgy újrapótlási értéke, vagy tényleges (avult) értéke. A jelen feltételek alkalmazásában új- rapótlási érték: a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy beszerzési ér- téke, amely a tényleges beszerzési áron felül a csomagolás, a szál- lítás, a vám, a telepítés, a tervezés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licence és a fejlesztés díjat is magában foglalja, de semmiféle árengedményt nem tartalmaz.

5.2. A biztosítási időszakon belül, vagyonnövekedés miatt a biztosítási összegek módosítását a biztosított írásban kezdeményezheti és kö- zös megegyezéssel a szerződés módosítható. Ennek hiányában az újonnan beszerzett vagyontárgyakra nincs biztosítási fedezet.

6. A biztosító szolgáltatása

6.1. A jelen Különös Feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyek miatt bekövetkezett károkkal kapcsolatban a biztosító a biz- tosítási összegen belül az alábbi szolgáltatást nyújtja.

a) Javítással gazdaságosan helyreállítható vagyontárgy kára eseté- ben a biztosító

– újrapótlási értéken biztosított vagyontárgy kára esetén a káro- sodott vagyontárgy szakszervizben történő, számlával igazolt ja- vítási költségét téríti meg az esetleges értékemelkedés levoná- sa nélkül,

– tényleges (avult) értéken biztosított vagyontárgy kára esetén a

károsodott vagyontárgy szakszervizben történő, számlával iga- zolt javítási költségét téríti meg az esetleges értékemelkedés le- vonása mellett.

Amennyiben a javítás során a szükségessé vált pótlás a károsodott al- katrésszel azonos alkatrésszel nem lehetséges, a biztosító a szolgálta- tást a károsodott alkatrészhez legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező alkatrész beszerzési árának alapulvételével állapítja meg.

A biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a károsodott va- gyontárgy le/szétszerelési, illetve visszaszerelési költségeit is.

b) Teljes (totál) kár esetén

– újrapótlási értéken biztosított vagyontárgy kára esetén a káro- sodott vagyontárgy újrapótlási értékét téríti meg,

– tényleges (avult) értéken biztosított vagyontárgy kára esetén a károsodott vagyontárgy tényleges (avult) értékét téríti meg.

A jelen feltételek alkalmazásában a teljes (totál) kár, ha a biztosí- tott vagyontárgy a biztosítási esemény folytán megsemmisült, illet- ve nem, vagy gazdaságosan nem javítható.

Amennyiben a pótlás azonos vagyontárggyal nem lehetséges, a biz- tosító a szolgáltatást egy a totálkárossá vált vagyontárggyal azonos, vagy a hozzá legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező vagyontárgy beszerzési árának alapulvételével állapítja meg.

6.2. Ha a kárt szenvedett vagyontárgy káridőponti avult értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló berendezés újra beszerzési árának 50%-át, a biztosítási szolgáltatás maximuma a vagyontárgy káridő- ponti avult értéke.

6.3. Ha a károsodott vagyontárgy biztosítási összege kevesebb, mint a va- gyontárgy újrapótlási vagy tényleges értéke (alulbiztosítás), a bizto- sító aránylagos kártérítést fizet. Ha a biztosító a biztosított vagyon- tárgyakban bekövetkezett károk térítése során aránylagos kártérítést alkalmaz, akkor a biztosított költségeket is aránylagosan téríti meg.

6.4. Kár esetén a biztosítottnak a tulajdonjogát, idegen vagyontárgyak esetén a rendelkezési jogát (bérlet, lízing, őrzés, megmunkálás, feldolgozás, eladás, javítás) bizonyítania kell, továbbá a tulajdonos személyét meg kell neveznie.

6.5. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben térí- ti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult és a vagyontárgy helyreállításra, illetve pótlásra került.

6.6. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás, vagy pótlás esetén

– ide nem értve a károsodott alkatrész, illetve vagyontárgy hozzá legközelebb álló műszaki paraméterekkel rendelkező új alkatrész- szel, illetve vagyontárggyal történő pótlásának esetét – a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás, vagy pótlás költ- ségeit téríti meg.

6.7. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható maradványok értékét a kártérítés összegéből levonja, amennyiben az meghaladja a kár 10%- át. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül egyéb ká- rosító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak annyiban téríti meg, amennyiben az biztosítási esemény következménye.

6.8. Ha egy biztosítási tétel alatt több vagyontárgy van biztosítva és ezek közül csak egyesek szenvedtek kárt, akkor ezek a kárrendezés so- rán úgy kerülnek térítésre, mintha külön lettek volna biztosítva.

6.9. A biztosító jelen szabályzat alapján, összesen a károsodott vagyon- tárgyra megállapított biztosítási összegen belül, annak 10%-áig terjedő mértékben, a káresettel összefüggő következő költségeket téríti meg:

a) a biztosítással fedezett károk súlyosbodását, vagy hatásai eny- hítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költsé- geket, amelyek a károsodott vagyontárgyak ideiglenes javításá- val, elszállításával, vagy egyéb vagyonbiztonságot mentő intéz- kedéssekkel kapcsolatban merültek fel,

b) bontási, romeltakarítási, maradvány eltávolítási, valamint az ezzel kapcsolatos szállítási költségeket,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, ténymegállapítási költségeket,

d) az újra előállítással, helyreállítással, rendezéssel kapcsolatos tervezési, lebonyolítási költségeket.

6.10. Az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételei- ben írtakon túl a jelen Különös Feltételek alkalmazásában súlyo- san gondatlan magatartás különösen

a) a károsodott, illetve meghibásodott vagyontárgy – szükséges ja- vítása (helyreállítása) nélküli – további üzemben tartása,

b) a karbantartási kötelezettség elmulasztása,

c) az üzembe helyezésre, illetve az üzemeltetésre vonatkozó elő- írások be nem tartása.

7. Egyéb rendelkezések

A jelen Különös Feltételekben nem szabályozott kérdésekben az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

2010. február

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52205/1

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Üzemszünet-biztosítás

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosí- tó) arra vállal kötelezettséget, hogy díjfizetés ellenében a jelen Különös Feltételekben foglaltak szerint a biztosított részére megtéríti azokat az üzemszüneti károkat, amelyek olyan, a felek között fennálló UNION- Business Class Épület-, illetve Ingóságbiztosítási szerződés (továbbiak- ban: Vagyonbiztosítási Szerződés) szerinti biztosítási események követ- kezményei, amelyek nyomán a biztosító a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján kártérítési szolgáltatást teljesít vagy teljesített.

A jelen kiegészítő feltételek alapján biztosítási szerződés érvényesen csak a biztosító és a biztosított között fennálló vagyonbiztosítás kiegészí- tő biztosításaként köthető, érvényességének, hatályosságának és a bizto- sító kockázatviselésének feltétele a Vagyonbiztosítási Szerződés érvé- nyessége, hatályossága, és annak alapján a biztosító kockázatviselése.

1. A biztosítási esemény

1.1. A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének – termelő üze- mek esetében a termelés, szolgáltató üzemek esetében a szolgál- tatói tevékenység, kereskedelmi tevékenység esetén az értékesítés

– teljes vagy részleges kényszerű leállása, illetve szünetelése (to- vábbiakban együttesen: üzemszünet), amely olyan, a felek között fennálló Vagyonbiztosítási Szerződés szerinti

A. (Alap csomag)

a) tűz,

b) robbanás,

c) villámcsapás,

d) légi járművek, azok alkatrészeinek és rakományainak lezuhaná- sa,

B. (Teljes és Extra csomag)

a) tűz,

b) robbanás,

c) villámcsapás,

d) légi járművek, azok alkatrészeinek és rakományainak lezuhaná- sa,

e) villámcsapás másodlagos hatása,

f) vihar,

g) felhőszakadás,

h) jégverés,

i) hónyomás,

j) földrengés,

k) vezetékes vízkárok,

l) technológiai csővezeték törése,

m) árvíz,

n) földmozgás

biztosítási esemény következménye, melynek nyomán a biztosító a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján szolgáltatást teljesít vagy tel- jesített.

1.2. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb, a Vagyonbiztosí- tási Szerződésben fedezett biztosítási esemény következtében elő- állott üzemszünet újabb, önálló üzemszünet biztosítási esemény.

2. Az üzemszüneti kár

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában üzemszüneti kár a biz- tosított (tervezett) nyereségének és állandó költségeinek együttes összege, amennyiben az biztosítási esemény következménye.

Állandó költségek azok a – jellemzően az üzemszerű gazdasági te- vékenység mértékétől nem függő – költségek, amelyek a biztosítot- tat az üzemszerű gazdasági tevékenysége folytatásától függetlenül terhelik.

A (tervezett) nyereség az állandó és a változó költséggel csökken- tett, alaptevékenységből származó bevétel (tervezett) összege.

3. Kizárások

Függetlenül attól, hogy az a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján biztosítási eseménynek minősül-e, a jelen kiegészítő feltételek alapján a biztosító nem téríti meg az üzemszüneti kárt, amennyi- ben annak oka:

a) készpénz, értékpapír, értékcikk, továbbá informatikai program (szoftver) megsemmisülése, sérülése vagy fellelhetetlensége,

b) tervek, rajzok, kalkulációk, egyéb (üzleti) számítások, továbbá számviteli bizonylatok, vagy az üzemszerű gazdasági tevékeny- séggel összefüggő iratok, illetve adatok megsemmisülése, sérü- lése vagy fellelhetetlensége, függetlenül attól, hogy azokat pa- pír alapú, mágneses vagy egyéb adathordozón tárolták,

c) üvegtörés,

d) betöréses lopás vagy rablás,

e) az üzemszünet ideje alatt bekövetkező olyan esemény, amely nem az üzemszünetet kiváltó, vagyonbiztosítással fedezett kár következménye,

f) a vagyonbiztosítási esemény során nem károsodott vagyontár- gyak időközi romlása, vagy egyéb okból bekövetkezett felhasz- nálhatatlansága,

g) kedvezmények, támogatások elvesztése,

h) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási, illetve üzemel- tetései tilalom vagy korlátozás,

i) az eredetitől eltérő helyreállítás (bővítés, modernebb technoló- gia alkalmazása stb.),

j) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása tulajdoni, birtok- jogi, bérleti, hagyatéki vagy egyéb jogvita, illetve más hasonló ok, vagy a helyreállításhoz szükséges források hiánya miatt,

k) az üzemszerű gazdasági tevékenység szokásos szünetelése (pl. időközi karbantartás, javítás, átalakítás, szezonális üzemelés stb.),

l) az üzemszünet időtartama alatt biztosítási eseménynek nem minősülő rendkívüli esemény.

4. A kártérítési időszak és a limit

4.1. A kártérítési időszak a biztosítási szerződésben meghatározott, a szerződő által választott kockázati csomag szerinti időtartam, amely időtartamra eső üzemszüneti károk megtérítésére egy bizto- sítási időszakon belül a biztosító köteles.

A kártérítési időszak a dologi kár bekövetkeztétől az üzemszünet megszűnéséig, de – eltérő megállapodás hiányában – legfeljebb 12 hónapig tart.

A biztosító szolgáltatása szempontjából az üzemszünet megszűné- sének időpontja a vagyontárgy(ak) helyreállításának, a termelés, ill. a szolgáltatói vagy értékesítési tevékenység újraindításának – műszaki szempontból történő lehetséges legkorábbi – időpontja.

4.2. A limit a biztosítási szerződésben meghatározott, a szerződő által választott kockázati csomag szerinti összeg, amelynek mértékéig az üzemszüneti károk és költségek megtérítésére egy biztosítási eseménnyel összefüggésben és egy biztosítási időszak alatt a biz- tosító köteles.

5. A biztosítási díj alapja és az alulbiztosítás

5.1. A biztosítási díj alapja a felek között fennálló Vagyonbiztosítási Szerződés biztosítási összege.

5.2. A biztosító a kárrendezés során – az előző pontban írtakra figye- lemmel – a biztosítottság tekintetében a felek között fennálló Va- gyonbiztosítási Szerződés szerinti biztosítottság mértékét tekinti irányadónak, ideértve az alulbiztosítás jogkövetkezményének alkal- mazásáról történő lemondás Vagyonbiztosítási Szerződés szerinti mértékét is. Amennyiben a felek között az ingóság és az épület te- kintetében is fennáll Vagyonbiztosítási Szerződés, a biztosítottság vizsgálata tekintetében az ingóságbiztosítási szerződés az irány- adó. Alulbiztosítás esetén a biztosító jelen feltételek alapján meg- állapított szolgáltatást az alulbiztosítottság mértékével megegyező mértékben csökkenti.

6. Önrészesedés

6.1. A bekövetkezett kárból a biztosítási szerződésben a választott kocká- zati csomagban meghatározott önrészesedést a biztosított maga vise- li. Eltérő megállapodás hiányában az önrészesedés mértéke 3 nap.

6.2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az önrészt meghaladó időtartamú üzemszüneti károk esetében áll fenn. Amennyiben az üzemszünet időtartama az önrész időtartamát meghaladja, a biz- tosító az önrész időtartamára eső üzemszüneti kárt a megállapított szolgáltatás összegéből levonja. Az önrész összegének meghatáro- zásakor az egy napra eső átlagos üzemszüneti kár összegét kell megszorozni az önrész napjainak számával.

7. A biztosító szolgáltatása

7.1. A biztosító az üzemszüneti biztosítási összeg keretén belül a kárté- rítési időszak alatt bekövetkezett, jelen feltételek szerinti üzemszü- neti kárt és – a biztosítási Szerződésben fedezett költségek kivéte- lével – a kárenyhítés jelen feltételek szerinti költségeit téríti meg.

7.2. A biztosított a biztosító szolgáltatása folytán nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mintha az üzemszüneti kár nem következett volna be.

7.3. Az üzemszüneti kár megállapítása során minden olyan körülményt figyelembe kell venni, amelyek a biztosított üzemszerű gazdasági

tevékenységére a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is hatás- sal lettek volna. Ilyen körülmények különösen:

a) a biztosított műszaki és gazdasági viszonyai, valamint az üzem- szerű gazdasági tevékenységben tervezett változtatások,

b) a gazdasági, illetve piaci helyzet,

c) az esetleges különleges üzleti, illetve műszaki viszonyok,

d) az értékesítési kilátások,

e) a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének szezonális vagy egyéb okból történő jellemző, illetve tendenciózus ingado- zásai,

f) a vis maior hatások,

g) az esetleges sztrájk, a munkáskizárás, a bojkott,

h) az esetleges csőd,

i) a biztosítottnak adott kárpótlás.

7.4. Az üzemszüneti kár megállapítása során nem vehetőek figyelembe a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységével nem közvetlen összefüggésben álló bevételek és költségek (pl. pénzügyi művele- tek eredménye; rendkívüli bevételek és ráfordítások; ingatlan vagy értékpapír értékesítéséből, egyéb tőkepiaci, illetve spekulációs ügyletekből származó bevételek, illetve az ezekkel összefüggésben felmerült ráfordítások; egyéb bevételek és ráfordítások, amelyek nem közvetlenül az üzemszerű működéssel összefüggésben merül- tek fel, pl.: kötbér, késedelmi kamat vagy kártérítés fizetési köte- lezettség, amely valamely szerződés nem, illetve késedelmesen történő teljesítésének – szerződésen, illetve jogszabályon alapuló – jogkövetkezménye, bírságok, egyéb büntető jellegű költségek, per- költség, forgalomtól függő biztosítási, licensz- és feltalálói díjak, adók, illetékek).

7.5. Az üzemszüneti kár megállapítása során a kár folytán megtakarí-

tott költségeket levonásba kell helyezni.

7.6. A biztosító az üzemszüneti biztosítási összeg keretén belül, annak 10%-a erejéig megtéríti az üzemszüneti kár enyhítésének ésszerű és indokolt költségeit, amennyiben a kárenyhítési intézkedések

a) az üzemszüneti kárt és így a biztosító e címen nyújtandó szol- gáltatását csökkentik, amennyiben a kárenyhítési költségek nem haladják meg az üzemszüneti kár csökkenésének mértékét,

b) a biztosító utasítása nyomán történtek.

7.7. Az előzőekben írtaktól függetlenül nem tekinthetőek kárenyhítési költségnek azon intézkedések költségei, amelyek eredményekép- pen a biztosított

a) nem biztosított nyereséget termel, vagy

b) az üzemszünet megszűnését követően is nyereséget termel.

7.8. Az üzemszüneti kár enyhítésére irányuló költségek között nem ve- hető figyelembe olyan költség, amely a károsodott vagyontárgyak, illetve a vagyonbiztosítási kár helyreállítási költségeként merült fel, függetlenül attól, hogy e költségek a Vagyonbiztosítási Szerző- dés alapján fedezettek-e.

7.9. A biztosító maximum a kártérítési időszakon belül felmerült, illet- ve – amennyiben e költségek a kártérítési időszakon túl is felme- rülnek – a kártérítési időszakra jutó, arányos kárenyhítési költsé- gekre nyújt fedezetet.

8. A biztosított kötelezettségei

8.1. Könyvvezetési kötelezettség A biztosított köteles

a) a mindenkor hatályos jogszabályok, illetve egyéb kötelező elő- írások szerint könyvvezetési és bizonylatolási kötelezettségének eleget tenni,

b) az adathordozókat, üzleti könyveket, iratokat, illetve a számvi- teli alapbizonylatokat a telephelytől elkülönítetten tárolni, azok károsodástól, megsemmisüléstől történő megóvásáról gondos- kodni,

c) az informatikai adathordozókról ésszerű időközönként biztonsá- gi másolatokat készíteni és azokat a telephelytől elkülönítetten tárolni.

8.2. Kárbejelentési kötelezettség

A Vagyonbiztosítási Szerződéstől függetlenül a biztosított az üzem- szüneti kár bejelentésére a jelen kiegészítő feltételek alapján – a vagyonbiztosításra vonatkozó biztosítási feltételek értelemszerű al- kalmazása mellett – külön is köteles.

8.3. Kárenyhítési kötelezettség

A jelen feltételek kárenyhítésre vonatkozó rendelkezéseit a Va- gyonbiztosítási Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni és teljesíteni, a vagyonbiztosítási és az üzemszüne- ti kár együttes enyhítése érdekében.

A biztosított a vagyonbiztosítási károk helyreállítása során is köte- les figyelembe venni az üzemszüneti károk kiküszöbölésére, illet- ve mérséklésére irányuló kötelezettségeit.

A biztosított köteles minden indokolt, gazdaságos és lehetséges in- tézkedést megtenni az üzemszüneti kár kiküszöbölése, illetve csökkentése érdekében.

2010. február

A biztosított köteles a kárenyhítés körében tett intézkedéseiről a biztosítót előzetesen tájékoztatni, illetve a biztosító ilyen irányú utasításait követni. A biztosító utasítási joga e körben kiterjed a vagyonbiztosítási károk helyreállítására is.

8.4. Bizonyítási kötelezettség

A biztosított köteles a jogalap és a kár összegszerű mértékének a megállapításához szükséges valamennyi felvilágosítást a biztosító részére megadni, a szükséges iratokat – különösen a tárgyév, illet- ve a megelőző évek üzemszerű gazdasági tevékenységére vonatko- zó, a jelen kiegészítő feltételek szerinti kár, illetve költség(ek) jog- alapjának és összegszerűségének bizonyításához szükséges adato- kat, iratokat, bizonylatokat stb. – átadni, és a biztosító (képviselő- je) részére a szükséges meghatalmazásokat megadni, illetve lehe- tővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítások, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.

Amennyiben a biztosított az üzemszüneti kár bizonyítására irányu- ló kötelezettségének teljesítéséhez szakértőt vesz igénybe, a szak- értő eljárására és a szakvéleményre a jelen feltételek rendelkezé- sei irányadóak. A szakértő által készített szakvélemény a kárt ön- magában nem bizonyítja, a szakértő részére átadott adatokat, ira- tokat, dokumentumokat a biztosító részére is meg kell küldeni és lehetővé kell tenni a szakvélemény, illetve annak alapadatai bizto- sító, illetve megbízottja által történő ellenőrzését.

9. A szakértői eljárás

Amennyiben a felek bármelyikének megbízásából vagy közös fel- kérésükre az üzemszüneti kár megállapítása érdekében szakértő jár el, a felek a szakértő eljárása és szakvéleménye tekintetében az alábbiakban állapodnak meg:

a) nem lehet szakértő olyan személy vagy szervezet, aki/amely a felek bármelyikével vagy a biztosított versenytársaival, illetve a vele üzleti kapcsolatban állókkal üzleti kapcsolatban áll,

b) amennyiben a szakértőt a biztosító kéri fel, köteles a szakértő számára az eljárása során tudomására jutott információk tekin- tetében titoktartási kötelezettséget előírni,

c) az előzőek betartása mellett a biztosító által felkért szakértő el- len a biztosított nem tiltakozhat, és a kárüggyel összefüggés- ben köteles számára minden szükséges segítséget megadni, in- formációt, illetve iratot átadni a jelen feltételek rendelkezései és a szakértő igényei szerint,

d) a szakértői vélemény részletes indokolással ellátott, valameny- nyi, a szakértői megállapítások alátámasztására szolgáló iratot, valamint a számításokat csatoltan tartalmazza, és legalább a biztosítási összeg megfelelőségének vizsgálatára, az üzemszü- net tényleges, illetve várható időtartamának, illetve a kártéríté- si időszakra eső üzemszüneti kár és a kárenyhítési költség meg- állapítására kiterjed.

10. A biztosító mentesülése

10.1. A biztosító az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek rendelkezéseiben írtakon túl mentesül fizetési köte- lezettsége alól, amennyiben a biztosított a jelen Különös Feltéte- lek 7. pontjában írt kötelezettségeit nem, vagy késedelmesen tel- jesíti, és emiatt lényeges körülmények – akár a jogalap, akár az összegszerűség körében – kideríthetetlenekké válnak.

10.2. Amennyiben a biztosított a 7. pontban írt kötelezettségeit késedel- mesen teljesíti, az ezzel összefüggésben felmerült többletigények- re a biztosítási fedezet nem terjed ki.

10.3. Amennyiben a biztosító a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján mentesül a szolgáltatás nyújtása alól, annyiban a jelen kiegészítő feltételek alapján is mentesül a szolgáltatás nyújtása alól.

11. Egyéb rendelkezések

A jelen Különös Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a fe- lek között fennálló Vagyonbiztosítási Szerződés, valamint az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52206/1

UNION-Business Class Xxxxxxx Xxxxxxxxxx

A biztosító a betöréses lopás károkat a biztosítási összegen belül a kár időpontjában ténylegesen fennálló vagyonvédelmi szintnek megfelelő li- mitösszegig téríti meg. Az egyes veszélyességi osztályhoz tartozó limit- összegeket a táblázat tartalmazza.

Valamely védelmi berendezés, eszköz nem vehető figyelembe a vagyon- védelmi szint megfeleltetésénél, ha a kár bekövetkezésének időpontjá- ban nincs meg, vagy nincs üzembe helyezve.

Helyiségekben elhelyezett vagyontárgyak és értéktárgyak kártérítési limit- je betöréses lopás biztosítási esemény során:

1. sz. táblázat

Betörésvédelmi osztály megnevezése	Biztosítási szolgáltatás maximális összege E Ft-ban
	Gép, berendezés, felszerelés nevesített vagyontárgy Készletek, javításra/feldolgozásra átvett tárgyak, idegen tulajdonú vagyontárgyak betöréses lopásra	Készpénz, értékcikkek előírt tárolóban
1. Védelmi osztály	500	500
2. Védelmi osztály	2000	1000
3. Védelmi osztály	6000	2000
4. Védelmi osztály	15 000	3000
5. Védelmi osztály	40 000	8000
6. Védelmi osztály	Biztosítási összeg	20 000

Az 1. sz. táblázat tartalmazza a helyiség(ek) betöréses lopás biztosítási esemény során alkalmazott védelmi kategóriáknak megfelelő maximális kártérítési limitet.

Védelmi osztályok meghatározása

1. védelmi osztály

– minimális mechanikai védelem

2. védelmi osztály

– minimális mechanikai védelem és

– minimális elektronikai jelzőrendszer vagy

– bővített minimális mechanikai védelem

3. védelmi osztály

– részleges mechanikai védelem vagy

– bővített minimális védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer távfelügyeleti rendszerbe beköt- ve

4. védelmi osztály

– részleges mechanikai védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer vagy

– teljes körű mechanikai védelem és

– minimális elektronikai jelzőrendszer

5. védelmi osztály

– részleges mechanikai védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer távfelügyeleti rendszerbe bekötve

6. védelmi osztály

– teljes körű mechanikai védelem és

– részleges elektronikai jelzőrendszer távfelügyeleti rendszerbe bekötve

Telephelyek (kerítéssel körülhatárolt), komplett létesítmények/épületek, raktártelepek, kereskedelmi elosztóhelyek betöréses lopás kártérítési li- mitjének meghatározása a telephely védelmének függvényében:

A 2. sz. táblázat tartalmazza a telephelyek betöréses lopás biztosítási esemény során alkalmazott védelmi kategóriáknak megfelelő védelmi szinthez tartozó kártérítési limit-módosító szorzó nagyságát.

A telephelyen történt betöréses lopás biztosítási esemény kártérítési limit összegének meghatározása: először az 1. sz. táblázat alapján, a telephe- lyen feltört helyiség védelmi osztályához tartozó maximális szolgáltatási összeget megállapítjuk, majd megszorozzuk a telephelyen megvalósult védelmi kategóriához tartozó limit-módosító szorzóval.

Védelmi kategóriák meghatározása

A. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfe- szítést nem igényel,

– nincs őrzés.

B. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfe- szítést nem igényel,

– a főépületben munkaidőn kívül portaszolgálat van,

– éjszakai térvilágítás van.

C. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfe- szítést nem igényel,

– a főépületben biztonsági őrszolgálat van,

– éjszakai térvilágítás van,

– az épületek között munkaidőn kívül dokumentálható ellenőrző pon- tok felállításával ellátott járőrszolgálat van,

vagy térfigyelő rendszerrel ellátott telephely (MABISZ ajánlással tele- pített és működtetett berendezésekkel) folyamatos megfigyeléssel a főépület biztonsági szolgálatához bekötve.

D. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, de a behatolás különösebb erőfe- szítést nem igényel,

– a megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigyelést,

– az épületek között dokumentálható ellenőrző pontok felállításával ellátott járőrszolgálat van,

– a fő épületben fegyveres biztonsági őrszolgálat van,

– különféle telekommunikációs eszközök felhasználásával a rendkívü- li eseményeket jelenteni lehet a szakszolgálat központjának, a rend- őrségnek vagy egyéb fegyveres szolgálatnak.

E. védelmi kategória

– a védett terület jól körülhatárolt, a kerítés csak komoly erőfeszítés- sel, illetve különböző segédeszközök alkalmazásával küzdhető le,

– a megvilágítás biztosítja a folyamatos megfigyelést,

– az őrök közötti állandó információcsere biztosítva van,

– az épületek között dokumentálható ellenőrző pontok felállításával ellátott kutyás, fegyveres járőrök, a főépületen belül fegyveres őrök teljesítenek szolgálatot, de a terület folyamatos és teljes figyelésé- re nincs mód,

– különféle telekommunikációs eszközök felhasználásával a rendkívü- li eseményeket jelenteni lehet a szakszolgálat központjának, a rend- őrségnek vagy egyéb fegyveres szolgálatnak.

2. sz. táblázat

Telephely védelmi osztály megjelölése	Védelmi szinthez tartozó kártérítési limit-módosító szorzó
A	1,2
B	1,5
C	2,0
D	3,0
E	4,0

Amennyiben a biztosított kockázatviselési hely nem minősül önálló telep- helynek, a kártérítési limitet a helyiségekre, vagyontárgyakra vonatkozó

1. sz. táblázat tartalmazza.

Rablásra vonatkozó kártérítési limitek: Kártérítési limit Rablás elleni védelem:

nincs rablásjelzés 2000 E Ft

Rablás elleni védelem:

jelzőrendszerbe épített rablásjelző 5000 E Ft Rablás elleni védelem:

részleges elektronikai jelzőrendszerbe épített

rablásjelző távfelügyeleti rendszerbe bekötve 20 000 E Ft Rablás elleni védelem:

részleges elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelző távfelügyeleti rendszerbe bekötve,

valamint fegyveres őr 50 000 E Ft

I. Minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padoza- tai, födémszerkezetei, a nyílászárók és a zárszerkezetek az alábbi köve- telményeket kielégítik:

– az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében mini- mum 6 mm vastagságúak;

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek (a reteszeknek mini- mum 18 mm mélyen kell zárniuk, reteszhúzás elleni védelem elérésé- hez a csúszós fajtájú vagy áthajtós reteszt (riglit), annak függőlegesen mozgó részét rögzíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral);

– az ajtók zárását – a gyártó előírásai szerint felszerelt – biztonsági (zár-

betétes) zárszerkezet, vagy a tartószerkezetével együtt minősített és ennek megfelelően felszerelt biztonsági lakat végzi (biztonsági zár- szerkezetnek minősül a minimum 5 csapos hengerzárbetétes, a mini- mum 6 rotoros mágneszárbetétes, a kéttollú kulcsos zárszerkezet, a szám vagy betűjel kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minő- sített lamellás zár);

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 12 cm-es, ha- gyományos kisméretű téglafallal egyenértékű, vagy minimum 10 cm vastag legalább 2 rétegű gyári minősített szendvicsszerkezet.

Lakat: biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amely a tartószerkezetével együtt rendelkezik MABISZ-ajánlással, az ajánlásban meghatározott – betartandó – feltételekkel alkalmazzák.

II. Bővített minimális mechanikai védelem

Bővített minimális mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 20 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos érté- kű, vagy legalább 10 cm vastag két rétegű gyári minősített fém bur- kolatú könnyűszerkezetű szendvicspanelből épített;

– a külső járószinttől 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) védelme az alábbiaknak kell, hogy megfelel- jen:

– az ablakok (kirakatok) fix beépítésűek, vagy

– belülről kulccsal lezárható zárszerkezettel rendelkeznek és

– Az üvegezett felületek

– MABISZ ajánlásával rendelkező biztonsági fóliával ellátottak, amelyek az előírásoknak megfelelően telepítettek, vagy

– legalább A 3 fokozatú biztonsági üveggel szereltek; vagy

– a nyílászáró teljes felülete kulccsal zárható redőnnyel, illetve spalettá- val vagy max. 100×300 mm-es osztású fémráccsal védett;

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a fa- lazathoz kell erősíteni;

– az ajtószerkezetek kiemelés és reteszhúzás ellen védettek (a reteszek- nek min. 18 mm mélyen kell zárniuk);

– a zárást minimum 2 darab letörésmentesen szerelt biztonsági zár végzi;

– biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meg- haladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár. Lakat: biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amely a tartószerkezetével együtt rendelkezik MABISZ-ajánlással, az ajánlásban meghatározott – betartandó – feltételekkel alkalmazzák.

III. Részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszer- kezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 25 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos érté- kű, vagy legalább kétrétegű mindkét oldalán fémburkolatú minimum 20 cm vastag gyári előállítású minősített könnyűszerkezetű elemekből készült;

– a külső járószinttől 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (üvege- zett felületek: ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100×300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bontható- sági/áthatolási szempontból egyenértékű más mechanikai megoldás- sal – pl. áttörésbiztos B1 vagy annál magasabb fokozatú biztonsági üveggel – vannak védve;

– a rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel van hozzá- erősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység legalább 25 cm vastag, hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fo- gadható el);

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a fa- lazathoz kell erősíteni;

– az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek (legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával egyező) kiemelés, feszítés és reteszhúzás ellen védettek (a reteszeknek minimum 18 mm mélyen kell zárniuk),

– a zárást minimum 2 db letörésmentesen szerelt biztonsági zár végzi;

– biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meg- haladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár;

– az ajtó legalább három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve;

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá-

solhatja;

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen kell zárni- uk;

– az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül legyen;

– bevésőzár esetében az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemez- zel meg kell erősíteni;

– fatokhoz megerősített zárlemez szükséges.

Lakat: biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amely a tartószerkezetével együtt rendelkezik MABISZ-ajánlással, az ajánlásban meghatározott – betartandó – feltételekkel alkalmazzák.

IV. Teljes körű mechanikai védelem

Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszer- kezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

– a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 38 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű;

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete mini- mum 100×300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bonthatósági/áthatolási szempontból egyenértékű más mechani- kai megoldással – pl. betörésgátló biztonsági üveggel – van védve (bankok, pénzintézetek esetében az átmérő minimum 16 mm);

– a rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel van hozzá- erősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység 38 cm vastag, ha- gyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadha- tó el);

– a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a fa- lazathoz kell erősíteni;

– az ajtó és az ajtótok fémből vagy tömör keményfából készülhet;

– ha az ajtólap anyaga fa, az minimum 40 mm vastag és tömör legyen, fémajtó esetén a külső burkolat között 300x100 mm rácskiosztású 12 mm átmérőjű rácsszerkezet szükséges;

– az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen;

– az ajtó legalább három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve;

– a zárszerkezet többpontos (minimum 4, 2 irányú) zárást biztosítson;

– a zárnak biztonsági zárnak kell lennie;

– biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meg- haladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár;

– a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés ellen is védeni kell;

– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyá- solhatja;

– a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen kell zárni- uk;

– az ajtókat kiemelés, feszítés reteszhúzás ellen védeni kell.

A minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha térvédelem, tárgyvédelem, sze- mélyvédelem nincs. A felületvédelem csak a 3 m-nél alacsonyabban fek- vő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva. Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a vé- dett téren belül legyen elhelyezve;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi kö- rökön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt;

– a központi egység – az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabo- tázsvédett – burkolata minimum 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés legalább ún. kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló há- za minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékű mecha- nikai szilárdságú anyag legyen, és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővo- nalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, és a jel- zés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épület szerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen őket elérni;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rend- szer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágy- acél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 de- cibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener-

giaforrás – elektromos hálózat és akkumulátor – biztosítsa; elemes táplálás esetén – egy elemkészlettel – a rendszer minimum 3 hónapig legyen üzemképes;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa au- tomatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását;

– a szakszolgáltató végezzen karbantartási szerződésben rögzített idő- közönként dokumentált karbantartást;

– akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskod- ni kell;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

Részleges elektronikai jelzőrendszer

Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha teljes körű térvédelem, tárgy- védelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körű, és csapdaszerű térvédelem van kialakítva.

Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelzőrendszer akkor is, ha a tér- védelem, tárgyvédelem vagy felületvédelem elektronikus megoldású, ám a védendő objektum egyes részei „árnyékban” vannak. (Árnyékon azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos elektronikus felügyelet. Pl. egy bank bejárati ajtajának beltéri körzetét nem „felügyeli” passzív infra- vagy egyéb mozgásérzékelő, vagy ha a páncélterem előterében nincs mozgásérzékelő telepítve, csak a köz- lekedőfolyosókban.)

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a vé- dett téren belül legyen elhelyezve;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a (minimum 4 db) védelmi körön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni);

– a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, sza- botázsvédett – burkolata minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy az- zal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés csak külső, minimum 6 betű vagy szám kombinációját használó kódkapcsolóval végezhető; a kódkapcsolónak a központot ve- zérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, és a további ré- szek maradjanak működőképesek;

– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzőknek, kódkapcsolóknak stb.) az állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemeltető vagy a szerviz által – kikapcsolha- tó szabotázsvonalat kell kiépíteni;

– a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kódkapcso- lón jelezni kell;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a rendszernek optikailag és akusztikusán is jeleznie, illetve tárolnia kell;

– a jelzőáramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárla- tot, illetve a hurokellenállások 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell);

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges;

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, ha ez nem le- hetséges, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épület szerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen őket elérni;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapot- ba;

– a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágy- acél burkolata legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 de- cibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

– az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó és minimálisan 200 lumen fényáramú legyen;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener- giaforrás – elektromos hálózat és akkumulátor – biztosítsa;

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mű- ködnie;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa au- tomatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 48 órás üzemeltetését, 48 óra letelte után pedig legalább egy riasztási

ciklus végrehajtását;

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;

– a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;

– a szabadtéri, valamint a védett téren kívüli és a nem szabotázsvédett vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni;

– a szakszolgáltató végezzen karbantartási szerződésben rögzített idő- közönként dokumentált karbantartást.

Távfelügyeleti rendszer

Olyan műszaki információtovábbító szervezeti rendszer, mely a kockáza- ti helyen lévő elektronikai jelzőrendszer információit elektromos vagy rá- dióhullámú rendszer alkalmazásával továbbítja egy folyamatos üzemű, személyzettel ellátott központi felügyeleti helyre, ezáltal lehetővé válik hatásos helyszíni intézkedés vagyonvédelmi szakszolgálat vagy rendőrség részéről.

A helyszínre kiérkezésnek a jelzést követő 5-8 percen belül meg kell tör- ténnie.

MABISZ ajánlás

A Magyar Biztosítók Szövetsége Vagyonbiztosítási Tagozata által felügyelt ajánlás eredménye. Az ajánlás rögzíti az adott vagyonvédelmi eszköz al- kalmazásainak, alkalmazhatóságának jellemzőit.

Értékcikkek tárolási szabályai

Az értékcikkek vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat (készpénz, ér- tékpapír, ékszer, nemesfém, drágakő stb.) a tárolás céljára szolgáló, a biztosítási összegnek megfelelő védelemmel ellátott helyiségben leg- alább az alábbiak szerint kell tárolni:

Tárolás Kártérítési összeg felső határa E Ft Lemezkazettában 20

Pénztárgépben 20

Beépített páncélkazettában 50

Tűzmentes pénzszekrényben 100

Páncélszekrényben a biztosítási összegen belül a védelmi előírásban a meg- határozott limit erejéig, de maximum a MABISZ-ajánlás összeghatáráig.

Nem felel a biztosító azokért a károkért, melyek biztosítási esemény so- rán úgy keletkeztek, hogy:

– a biztosított vagy alkalmazottai az előírt védelmi berendezések bezá- rását és működtetését elmulasztották;

– az értékkészletek tárolására szolgáló berendezés kulcsait zárás után a védelmi berendezéssel azonos lezárt helyiségben, épületben tárolták.

Biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinek és kirakatok, azok tartalma A biztosítás kiterjed a biztosított által üzemeltetett kirakatszekrényekre a szerződésben meghatározott limit erejéig. A vitrinek/kirakatok védelmé- nek meg kell felelnie minimum az 1. védelmi osztály feltételeiben előír- taknak.

A biztosító nem téríti meg a kárt, ha a kirakatszekrényben elhelyezett pénz és értékkészletekben, illetve 30 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyakban betöréses lopás során keletkezik.

A limit egy naptári évben a biztosítási események számától függetlenül a biztosító éves kártérítési felső határa.

Küldöttrablás

A biztosítási védelem kiterjed a szerződésben a választott kockázati cso- mag alapján meghatározott limitre, a biztosított utasítása alapján kész- pénz rendeltetési helyére történő szállítására, a szállítás útvonalára és idejére.

A biztosító által előírt pénzszállítási szabályok betartása kötelező, a mu- lasztás a biztosító mentesülését vonja maga után.

Értékcikkek szállítási szabályai

A biztosítási szerződésben meghatározott értékcikk vagyontárgyakat az alábbiak szerint kell szállítani:

– 100 E Ft biztosítási összegig egy fő tetszőleges módon;

– 500 E Ft biztosítási összegig két fő, riasztójelzést adó pénzszállító tás- kával;

– 2000 E Ft biztosítási összegig gépkocsival három fő, akik közül egyik fegyveres.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Általános Biztosítási Feltételek

Felelősségbiztosítás

A jelen Általános Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek rendelke- zései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Általános Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított által a biztosítási szerződésben meghatározott tevé- kenységi körében eljárva okozott

– személyi sérüléses, valamint

– szerződésen kívül, harmadik személynek okozott dologi kár miatti kártérítési kötelezettsége.

A jelen Általános Feltételek alkalmazásában nem minősül szerző- désen kívül, harmadik személynek okozott kárnak, ha azt a bizto- sított a biztosított tevékenységével összefüggő szerződés teljesíté- se, illetve szolgáltatás nyújtása során, vagy azzal összefüggésben a biztosított szerződéses partnerének, illetve a biztosított által nyújtott szolgáltatást igénybe vevőnek, vagy a szerződés teljesíté- sével, illetve a szolgáltatás igénybevételével összefüggésben eljáró személynek vagy szervezetnek okozza.

2. Meghatározások:

A jelen Általános Feltételek alkalmazásában

a) személyi sérüléses kár: ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved;

b) dologi kár: valamely vagyontárgy sérülése, megsemmisülése vagy használhatatlanná válása.

3. Kizárások:

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüggésben felme- rülő károkat és költségeket, ideértve a szerződésszegés objektív jogkövetkezményén túli kárfelelősségen alapuló igényeket is;

b) azokat a károkat, amelyeket a biztosított olyan tevékenysége körében kötött szerződés teljesítésével, illetve szolgáltatás nyújtásával összefüggésben okozott, amely tevékenység folyta- tásához jogszabályban vagy hatósági határozatban írt engedély, illetve egyéb előírás teljesítése szükséges, és a biztosított ilyen engedéllyel nem rendelkezett, illetve nem felelt meg a vonat- kozó előírásoknak;

c) a tisztítással eltávolítható szennyezési károkat;

d) bármely jogcímen a biztosított birtokában, rendelkezési jog- körében, vagy ellenőrzése, felügyelete alatt lévő idegen tulajdo- nú vagyontárgyakban bekövetkezett, valamint a letéti felelőssé- gi körébe tartozó károkat;

e) azon vagyontárgyakban bekövetkezett károkat, amelyek a szol- gáltatás tárgyát képezik, illetve amelyekre a biztosított szolgál- tatása irányul;

f) azon tevékenység gyakorlásával összefüggésben okozott káro- kat (szakmai felelősségi károkat), amelynek fedezetére jogsza- bály felelősségbiztosítási szerződés megkötését írja elő;

g) az államigazgatási (közigazgatási), illetve hatósági jogkör gya- korlásával összefüggésben okozott károkat;

h) az építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben bekövetke- zett dologi károkat, ideértve az épületek, építmények repedése- ivel összefüggésben bekövetkezett károkat, valamint az épület- ben, építményben vibráció, vagy – a föld-, illetve egyéb támaszt is ideértve – teherhordó elem eltávolítása, meggyengítése vagy megépítésének elmaradása miatt bekövetkezett károkat;

i) a fuvarozói, illetve szállítmányozói tevékenységgel összefüggés- ben bekövetkezett dologi károkat;

j) a vadgazdálkodással, illetve a mezőgazdasági, valamint az ál- lattartói, állattenyésztői tevékenységgel összefüggésben bekö- vetkezett károkat, ideértve a taposással, legeléssel összefüg- gésben bekövetkezett, vad- vagy haszonállat által okozott káro- kat is;

k) a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony- nyal, valamint egyéb szervezett munkavégzéssel összefüggés- ben bekövetkezett károkat;

l) a termékekkel okozott károkat;

m) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett károkat;

n) a bérlői, illetve bérbeadói felelősség körébe tartozó károkat;

o) a hulladékkal, illetve veszélyes anyaggal folytatott tevékenység- gel összefüggésben bekövetkezett károkat;

p) gyógyszerrel, gyógyhatású készítménnyel, illetve az ezekkel folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károkat;

q) a targoncák, anyagmozgató és emelőgépek által okozott dologi károkat;

r) gépjárművek, munkagépek által okozott, nem balesetszerűen (előre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon) bekövet- kezett útrongálódási, illetve a mesterséges tereptárgyakban okozott, valamint a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával összefüggésben bekövetkezett károkat;

s) a vagyontárgyak (ideértve a készpénzt, az értékpapírt, az éksze- reket, az egyéb értéktárgyakat is) elveszésével, eltulajdonításá- val, illetve egyéb fellelhetetlenségével összefüggésben bekövet- kezett károkat;

t) a biztosított vezető tisztségviselői által ilyen minőségükben okozott károkat;

u) a biztosított teljesítési segédjének (pl. alvállalkozó) okozott, il- letve annak tevékenységére visszavezethető károkat;

v) kötbér, egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettség, illetve bírság vagy egyéb büntetés jellegű költség formájában felme- rült károkat;

w) a személyi sérülésre, illetve dologi kárra nem visszavezethető, tisztán pénzügyi veszteség formájában felmerült károkat.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves limit erejéig téríti meg.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Ingatlan-bérbeadói felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított mint a tulajdonában álló ingatlan bérbeadója által az in- gatlan bérlőjének jogellenesen okozott dologi kár miatt keletke- zett, a hatályos magyar jogszabályok szerinti felelősségén alapuló kártérítési kötelezettsége.

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában dologi kár valamely va- gyontárgy sérülése, megsemmisülése vagy használhatatlanná válása.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, amelyek károsultjai olyan személyek, illetve szervezetek, akik a bérleményt vagy annak egy részét a biztosí- tott engedélye nélkül használják,

b) azokat a károkat, amelyek a biztosított által lízingbe adott épü- letben, épületrészben vagy egyéb építményben keletkeztek,

c) azokat a károkat, amelyek oka már a biztosítási szerződés ha- tályba lépése előtt fennállt, függetlenül attól, hogy azt a bizto- sított ismerte-e vagy sem,

d) a bérleményben – a bérbeadó vagy harmadik személy (ideértve az esetleges további bérlőket, az ingatlant egyéb jogcímen használókat is) által – folytatott gazdasági tevékenységgel ösz- szefüggésben bekövetkezett károkat,

e) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüggésben felme- rült költségeket, valamint a késedelemmel, illetve a nem-telje- sítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket,

f) a gépjárművekben bekövetkezett károkat,

g) azt a kárt, amely a biztosított által a bérlőnek nyújtott, a bérle- mény használatára, illetve annak karbantartására, javítására vagy felújítására vonatkozó tájékoztatás elmaradásával, késedel- mességével vagy hiányosságával összefüggésben következett be,

h) a termékekkel okozott károkat,

i) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett károkat.

3. A kárrendezés szabályai

A biztosított az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl a kárrendezési eljárás során köteles a biztosító részére átadni a bérleti szerződést.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

5. A biztosított változás-bejelentési kötelezettsége

A biztosított az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl köteles a biztosító részére 8 napon belül az írásbeli hozzájárulás megküldése mellett a biztosí- tó részére bejelenteni, ha hozzájárult a bérlemény további albérlet- be adásához vagy egyéb, más személy, illetve szervezet általi hasz- nálatához.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Ingatlan-bérlői felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított mint ingatlanbérlő által az általa bérelt ingatlanban jogel- lenesen okozott dologi kár miatt keletkezett, a hatályos magyar jog- szabályok szerinti felelősségén alapuló kártérítési kötelezettsége.

A biztosító kockázatviselése a bérleti szerződésben feltüntetett bérleményben, valamint az annak megközelítésére szolgáló, illetve a bérlemény rendeltetésszerű használata körében a biztosított ál- tal használt – közös tulajdonú, illetve a bérbeadó tulajdonában lé- vő, de a biztosított által nem bérelt – ingatlanrészekben okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, amelyet olyan személyek, illetve szervezetek okoztak, akik a bérleményt vagy annak egy részét a biztosítot- tal kötött szerződés alapján, illetve engedélyével használják (al- bérlők vagy egyéb jogcímen használók stb.), függetlenül attól, hogy a használatra a bérbeadó beleegyezésével vagy annak hi- ányában kerül sor,

b) a bérlemény jogellenes vagy a szerződésben rögzítettektől elté- rő, illetve nem rendeltetésszerű használatával összefüggésben keletkezett károkat,

c) a bérlemény jogosulatlan (ideértve a bérbeadó vagy a hatóság engedélye hiányában történő) átalakításával összefüggésben bekövetkezett károkat, illetve költségeket, ideértve az eredeti állapot helyreállításának költségeit is,

d) azokat a károkat, amelyek a bérlemény rendeltetésszerű hasz- nálata során elhasználódás, kopás, szennyeződés vagy más ha- sonló formában keletkeztek,

e) azokat a károkat, amelyek az ingatlan berendezési tárgyaiban, valamint az épület üvegezésében következtek be,

f) azokat a károkat, amelyeket a biztosított az épület üzemeltetése körében végzett tevékenysége körében okozott, abban az esetben is, ha e tevékenységét a bérleti szerződés alapján végezte,

g) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüggésben felme- rült költségeket, valamint a késedelemmel, illetve a nemtel- jesítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket,

h) a termékekkel okozott károkat,

i) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett károkat.

3. A kárrendezés szabályai

A biztosított az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl a kárrendezési eljárás során köteles átadni a biztosító részére a bérleti szerződést.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Kiterjesztett termékfelelősség-biztosítás

A jelen Kiegészítő Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen Kiegészítő Feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION-Business Class Termékfelelősség-biztosítás Különös Feltétele- inek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Kiegészítő Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított által gyártott, forgalmazott, illetve importált hibás ter- mék 3. személy (a továbbiakban: felhasználó) által más termékkel történő egyesítése, összevegyítése, beépítése vagy feldolgozása folytán magában az előállított új termékben bekövetkezett dologi kár miatt bekövetkezett kártérítési kötelezettsége, amely nem esik a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. tv. hatálya alá, és ame- lyért a biztosított a hatályos magyar jogszabályok alapján felelős- séggel tartozik.

2. A kárrendezés szabályai

A jelen Kiegészítő Feltételek alapján a biztosítási szerződésben rögzített mértékig a biztosító megtéríti:

– a felhasználónak a károsodott új termék (újra)előállítási (ön)költségét, amennyiben annak javítása műszakilag, illetve gazdaságossági szempontok alapján nem lehetséges,

– az esetleges értékemelkedés levonása mellett a károsodott vég- termék igazolt javítási költségeit, amennyiben az műszakilag és gazdaságossági szempontok alapján javítható,

– a kárral összefüggő esetleges szerelési költségeit, beleértve a károsodott új termék maradványainak eltávolítási költségeit.

A hasznosítható maradványok értékét – ideértve a csökkentett áron történő értékesítés során elért bevételt is – a biztosító minden esetben levonásba helyezi.

Nem téríti meg a biztosító az előállított új termék rendeltetéssze- rű használatot nem befolyásoló károsodásait, ideértve az esztéti- kai, illetve a tisztítással eltávolítható szennyezési kárait is.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapí- tott káreseményenkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Xxxxxxxxxx alkalmazásában biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítóval írásban közölt és általa a károkozást megelőzően biztosítási fedezetbe vont tevékenységi körében eljár- va környezetszennyezéssel okozott kár miatt keletkező, a hatályos magyar jogszabályok szerinti felelősségén alapuló kártérítési köte- lezettsége, feltéve, hogy a kár bekövetkezte előre nem látható, hir- telen, véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező, és a normá- lis üzemi folyamattól eltérő eseményre volt visszavezethető.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a hulladéklerakással, földalatti csövekkel, csővezetékekkel, il- letve tartályokkal, valamint a csatornázással, továbbá a bányá- szati tevékenységgel összefüggésben bekövetkező károkat;

b) a szennyezést előidéző dolgok, valamint a biztosított telep- helyének (ideértve a talajszennyezést is) kárait, illetve az ezek- kel összefüggésben felmerült költségeket;

c) az útrongálódási, illetve a mesterséges tereptárgyakban oko- zott, valamint a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával össze- függésben bekövetkezett károkat;

d) a termékekkel okozott károkat;

e) a szavatossági (garanciális), illetve a jótállási kötelezettség tel- jesítésével, valamint a szerződésszegéssel összefüggésben fel- merült károkat, illetve költségeket;

f) a biztosított által tevékenysége körében kötött szerződés telje- sítése, illetve szolgáltatás nyújtása, vagy az előzőekkel össze- függésben tanúsított magatartása során okozott károkat;

g) a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony- nyal, valamint egyéb szervezett munkavégzéssel összefüggés- ben bekövetkezett károkat;

h) a vegyszerekkel, kemikáliákkal, ideértve a festékeket, növény- védő szereket, műtrágyákat, gyom- és rovarirtó szereket, illetve az ezekkel folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károkat;

i) az ökológiai (az élő szervezetek, életközösségeik, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus és természetes egységében bekövetkezett) károkat;

j) a biológiai sokféleség (az élővilág változatossága, amely magá- ban foglalja az élő szervezetek genetikai, fajon belüli, valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleséget és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét) sérelmével összefüg- gésben felmerült károkat.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapí- tott káreseményenkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg.

4. A kockázatviselés területi hatálya

Ha az UNION-Business Class Általános, Különös vagy a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, illetve a felek írásban más- képpen nem állapodtak meg, a biztosítási fedezet a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Szállodai szolgáltatók felelősségbiztosítása

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény az a

a) dologi kár, amely a vendég által a szállodai szobában, illetve a biztosított által erre kijelölt és lezárt, vagy egyéb módon őrzött helyen elhelyezett, vagy az átvételére általa jogosultnak tartha- tott személy részére átadott vagyontárgyában következett be és amelyért a szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen szállodai szolgáltatói és ehhez kapcsolódó tevékenységet vég- ző, az erre vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosított a Ptk.

467. §-a alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik,

b) személyi sérüléses, illetve dologi kár, amely a biztosított szállo- dai szolgáltatói, illetve ahhoz kapcsolódó, általa nyújtott fodrá- szati, kozmetikai, uszodai (szauna, wellness, fitnesz), sportpá- lya (játszótér), gyermek-felügyeleti, éttermi (söröző, bár), moso- dai (tisztító) szolgáltatás valamelyikének vendégek általi igény- bevétele során következett be, amelyért a szerződésben megne- vezett kockázatviselési helyen szállodai szolgáltatói és ehhez kapcsolódó tevékenységet végző, az erre vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosított a hatályos magyar jogszabályok szerinti kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) az ékszerekben, értéktárgyakban, értékpapírokban, illetve kész- pénzben bekövetkezett károkat, kivéve az elismervény ellenében átvett és a szálloda széfjében elhelyezett vagyontárgyak kárait,

b) a gépjárműben, annak pótkocsijában, illetve utánfutójában, vagy az ezekben elhelyezett vagyontárgyban bekövetkezett kárt,

c) a nem személyi sérüléses kár kapcsán felmerült nem vagyoni károkat,

d) egészségügyi szolgáltatások nyújtásával összefüggésben bekö- vetkezett károkat,

e) azokat a károkat, amelyek a vagyontárgy szerződésszerű őrzése során elhasználódás, kopás, szennyeződés vagy más hasonló formában következtek be,

f) azokat a károkat, amelyek a vagyontárgy kezelésével összefüg- gésben következtek be, függetlenül attól, hogy a kezelést kikö- tötték, vagy azt a letétbe helyezett vagyontárgy természete szükségessé tette,

g) a mosodába/tisztítóba beadott ruhákban felejtett tárgyak kárait,

h) az élő állatokban bekövetkezett károkat és az azzal összefüggő egyéb igényeket,

i) szalmonella, madárinfluenza, szivacsos agyvelőgyulladás bár- mely fajtájával, valamint a genetikailag módosított élelmisze- rekkel, illetve italárukkal okozott károkat.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító az 1. a) pontban írt károkat a szerződő által választott káreseményenkénti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapított káreseményenkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg.

A biztosító az 1. b) pontban írt károkat a szerződő által választott káreseményenkénti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

4. A biztosító visszakövetelési joga

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben írtakon túl súlyosan gondatlan a biztosított magatartása különösen, ha a kárt okozó élelmiszer(alapanyag), illetve italáru származási helyét, illetve beszerzési forrását nem tudja hitelt ér- demlően igazolni, illetve a beszerzés, a tárolás, a kezelés, illetve a feldolgozás során nem tartotta be a vonatkozó élelmiszerbiztonsá- gi előírásokat.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Szállodai szolgáltatók felelősségbiztosításának kiterjesztése gépjárművek őrzésére

A jelen feltétel alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltétel- ben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek és az UNION-Business Class Szállodai Szolgáltatók Felelősségbiztosítása Különös Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Kiegészítő Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény az a dologi kár, amely a szállóvendégek a szálloda e célra kijelölt, lezárt, körülkerített és 24 órás őrzéssel ellátott parkolójában elhe- lyezett, lezárt járművekben, azok pótkocsijában, illetve utánfutójá- ban, valamint az azon elhelyezett vízi járművében következett be, ideértve a szálloda erre kijelölt alkalmazottja által a jármű parko- lóba történő elhelyezése során okozott töréskárokat, illetve a gép- jármű feltöréses lopás, valamint rablás útján történő eltulajdonítá- sát is, továbbá a jármű lopáskárát, amennyiben a tettes (tettesek) a jármű kulcsát a járműtől elkülönített, elzárt és 24 órás őrzéssel biztosított helyiségből betöréses lopás vagy rablás útján szerezte (szerezték) meg, és amelyért a szerződésben megnevezett kocká- zatviselési helyen szállodai szolgáltatói és ehhez kapcsolódó tevé- kenységet végző, az erre vonatkozó engedéllyel rendelkező biztosí- tott a hatályos magyar jogszabályok szerinti kártérítési kötelezett- séggel tartozik.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosí- tás Feltételeiben és az UNION-Business Class Szállodai Szolgálta- tók Felelősségbiztosításának Különös Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a járművek belső szerkezeti részeiben bekövetkezett károkat,

b) a jármű alkatrészeinek, valamint tartozékainak lopás-, illetve rabláskárát,

c) a járművekben elhelyezett poggyászban, illetve a jármű, annak pótkocsija vagy utánfutója rakományában bekövetkezett károkat,

d) a járműnek a biztosított alkalmazottja általi jogellenes haszná- lata során bekövetkezett károkat,

e) a jármű esetleges javítása, illetve tisztítása során bekövetkezett károkat.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító az 1. pontban írt károkat a szerződő által választott káreseményenkénti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapított káreseményenkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg.

4. A biztosító visszakövetelési joga

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosí- tás Feltételeiben és az UNION-Business Class Szállodai Szolgálta- tók Felelősségbiztosításának Különös Feltételeiben írtakon túl sú- lyosan gondatlan a biztosított magatartása különösen, ha a bizto- sított járművet vezető alkalmazottja nem rendelkezett érvényes, az adott járműkategóriára vonatkozó vezetői engedéllyel.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Felelősségbiztosítási fedezet területi hatályának kiterjesztése az Európai Unióra és egyes európai államokra

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek rendelke- zései irányadóak.

1. A felek jelen Különös Feltételek alapján létrejött és a biztosítási szerződésben rögzített megállapodása esetén az UNION-Business Class felelősségbiztosítási fedezete kiterjed az Európai Unió tagál- lamai, valamint Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svájc és a Vatikán területén okozott, illetve bekövet- kezett károkra, ide nem értve a biztosított külföldi székhelyű, te- lephelyű vállalkozásainak tevékenységéből eredő, valamint a bün- tető jellegű kártérítési kötelezettségeket.

2. A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjesztése idegen jármű rakodására

A jelen Kiegészítő Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen Kiegészítő Feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION-Business Class Szolgáltatói Felelősségbiztosítás Különös Feltételeinek rendelkezései az irányadóak.

1. A felek jelen Xxxxxxxxxx Feltételek alapján létrejött, és a biztosítási szerződésben rögzített megállapodása esetén az UNION-Business Class szolgáltatói felelősségbiztosítási fedezete kiterjed az idegen gépjárműre, illetve gépjárműről történő le- és felrakodás során a gépjárműben okozott károkra, abban az esetben is, ha a rakodás daruval, illetve targoncával történt.

2. A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limiten belül, a szerződésben megállapí- tott káronkénti, illetve éves szublimit erejéig téríti meg.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Gépjárműszerviz üzemeltetői felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a gépjárműszervizt üzemeltető biztosított kártérítési kötelezettségé- nek keletkezése, amely olyan töréskár miatt következett be, amely egy általa szerelésre, javításra, illetve felülvizsgálatra, átvizsgálás- ra igazoltan és dokumentált műszaki állapotban átvett idegen tu- lajdonú gépjárműben

a) a biztosított biztosítási szerződésben feltüntetett telephelyen, a jármű szakszerű és indokolt mozgatása során, azzal összefüg- gésben, illetve

b) a biztosított biztosítási szerződésben feltüntetett telephelyen a javítási, szerelési, felülvizsgálati tevékenység folytatása során, az alkalmazott műszerek, szerszámok, gépek üzemeltetésével összefüggésben, illetve

c) a próbaút során, azzal összefüggésben következett be.

2. Meghatározások

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában

2.1. javítás, szervizelés, illetve felülvizsgálat, átvizsgálás: a gépjármű ápolása, olaj-, hűtő- és fékfolyadék-szintjének ellenőrzése és cseré- je, kenés, zsírozás, általános állapotfelmérés, a gépjármű időszakos műszaki és környezetvédelmi felülvizsgálata, a gépjármű diagnoszti- kai ellenőrzése és beszabályozása, a gépjármű javítása, a gépjármű fődarabjainak, illetve részegységeinek cseréje, javítása, felújítása, a gépjármű fényezése, továbbá a gépjármű villamossági szerelése;

2.2. próbaút: a gépjárműnek az üzletmenetben szokásos módon, kizá- rólag a gépjármű menettulajdonságainak, illetve menet közbeni működése megfigyelésének céljából a telephelyen kívül, a szerviz telephelye szerinti település határától számított maximum 5 km sugarú körzetben, indokolt időtartamú, aszfalt burkolatú közúton, a biztosított alkalmazottja által történő vezetése;

2.3. töréskár: a gépjárműben bekövetkező, kívülről ható, baleseti jelle- gű, véletlen, váratlan, hirtelen fellépő erőhatás által okozott mara- dandó alakváltozás, illetve egyéb sérülés, ide nem értve a szándé- kos rongálást, illetve azt a kárt, amely valamely természeti erő ha- tásával összefüggésben következett be;

2.4. idegen tulajdonú jármű: amely nem a biztosított, annak képviselő- je, törvényes képviselője, alkalmazottja, alvállalkozója, tulajdono- sa, illetve üzlettársa, vagy a biztosított tulajdonában lévő jogalany tulajdonában áll.

3. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüggésben felme- rült költségeket, valamint a késedelemmel, illetve a nem-telje- sítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket,

b) az esztétikai, illetve korszerűségi hibákból eredő károkat,

c) a próbaút indokolatlan megszakítása során bekövetkezett károkat,

d) a nem baleseti eredetű, műszaki, vagy anyaghiba, illetve anyagfáradás miatt bekövetkező, vagy ezekre visszavezethető károkat,

e) a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony- nyal, valamint egyéb szervezett munkavégzéssel összefüggés- ben bekövetkezett károkat,

f) a termékekkel okozott károkat,

g) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett károkat,

h) a gépjármű kézi vagy gépi mosásával összefüggésben bekövet- kezett károkat,

i) a gépjármű átalakításával összefüggésben bekövetkezett károkat,

j) a próbaút esetét, ide nem értve a javításra, szervizelésre vagy fe- lülvizsgálatra előjegyzett gépjárműnek a biztosított telephelyére, vagy onnan történő elszállítása során bekövetkező károkat,

k) a javításra, szervizelésre vagy felülvizsgálatra átvett járművek tárolása és őrzése közben bekövetkező károkat, kivéve azokat az eseteket, amikor a tárolási vagy őrzési tevékenység a javítá- si szolgáltatás tényleges elvégzése érdekében történt,

l) a gépjármű olyan szerkezet részeinek kárait, amelyek már ak- kor sérültek vagy hibásak voltak, vagy egyéb okból cserére szo- rultak, amikor a gépjárművet a biztosított átvette.

4. A kárrendezés szabályai

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben írtakon túl a kárrendezési eljárás során csatolni kell a gépjármű átvételkori általános és műszaki állapotát dokumentáló iratokat, valamint a vonatkozó Eurotax, illetve az Audatex kalkulá- ciót is.

5. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

A biztosító szolgáltatásának alapja a vonatkozó Eurotax, illetve Audatex kalkuláció.

A biztosító a helyreállítás anyagköltségeiből – a jármű, illetve az alkatrész korának, illetve avultságának megfelelően – értékemelke- dést von le. Ha a sérült alkatrész, illetve tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő több- letköltséget nem viseli.

A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezé- sének költségét téríti meg. A karosszéria teljes fényezésének költ- ségét csak abban az esetben, amennyiben a sérült rész a jármű külső fényezett felületének több mint 60%-a.

Amennyiben a károsodott gépjármű casco biztosítással rendelke- zik, és a vagyonbiztosító a casco biztosítás alapján az előzőekben írt káreseménnyel összefüggésben szolgáltatást teljesít, a jelen Különös Feltételek csak a casco biztosítás alapján a gépjármű tu- lajdonosát terhelő önrészre nyújt fedezetet.

6. A biztosító visszakövetelési joga

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben írtakon túl súlyosan gondatlan a biztosított magatartása különösen:

a) ha a gépjárművet érvényes jogosítvány nélkül, vagy járműveze- téstől eltiltás hatálya alatt, illetve ittas állapotban, vagy kábító, illetve egyéb, bódulatkeltésre alkalmas szer hatása alatt vezet- te, és a kár ennek során következett be,

b) ha a KRESZ előírásait megsértette, és a kár ezzel összefüggés- ben következett be,

c) ha a jármű a telephelyen belül 30 km/h-t meghaladó sebesség- gel közlekedett, és a kár ezzel összefüggésben következett be,

d) ha a kár olyan jármű vezetése során következett be, amely jár- műkategóriára nem rendelkezett érvényes vezetői engedéllyel,

e) ha a gépjárművet a járművezetői engedélyében vagy a forgalmi engedélyben írt korlátozások, illetve előírások be nem tartása mellett vezette, és a kár ennek során következett be,

f) ha a kárt bűncselekmény elkövetésével összefüggésben okozta.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Oktatási, nevelési, gyermekellátási tevékenységet folytatók, illetve gyakorlati képzést szervezők felelősségbiztosítása

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított kártérítési kötelezettségének keletkezése, amely olyan személyi sérüléses, illetve dologi kár miatt következett be, ame- lyért a biztosított mint oktatási, nevelési, gyermekellátási tevé- kenység folytatója, illetve gyakorlati képzést szervezője a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

A biztosítási fedezet kiterjed

a) a biztosítottat mint belátási képességgel nem vagy korlátozot- tan rendelkező személy gondozóját terhelő kártérítési kötele- zettségekre,

b) a biztosított által nyújtott elhelyezéssel (pl. kollégium, egyéb bentlakásos intézmény) összefüggésben a tanulókat (hallgató- kat, gyermekeket) ért károkra,

c) az intézményen kívüli oktatás során, rendezvényeken, kirándu- lások, utazások alkalmával a tanulókat (hallgatókat, gyermeke- ket) ért károkra,

d) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, laboratóriumban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra,

e) a szakképzésben részt vevő tanulókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés keretében ért károkra.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüggésben felme- rült költségeket, valamint a késedelemmel, illetve a nemtel- jesítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket,

b) a gyakorlati képzésben részt vevő tanulókat ide nem értve a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony- nyal, valamint egyéb szervezett munkavégzéssel összefüggés- ben bekövetkezett károkat,

c) a termékekkel okozott károkat,

d) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett károkat,

e) a foglalkozási megbetegedésből eredő károkat,

f) a foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahe- lyi, munkaköri ártalom miatt bekövetkező károkat,

g) a készpénzben, értékpapírban, értéktárgyban bekövetkezett károkat,

h) a gépjárművekben bekövetkezett károkat.

3. A kárrendezés szabályai

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben írtakon túl a biztosított köteles a biztosító részére a kár- rendezési eljárás során megküldeni a tanulói (hallgatói stb.) jogvi- szony igazolására vonatkozó iratokat, a tanulószerződést, továbbá a baleseti jegyzőkönyvet, valamint – a kézhezvételt követően hala- déktalanul – a felügyeleti szerv határozatát.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

5. A biztosító visszakövetelési joga

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben írtakon túl súlyosan gondatlan a biztosított magatartása különösen:

a) ha a jogszabályban előírt üzembe helyezést, az időszakos vagy a soron kívüli biztonsági felülvizsgálatot, illetve a kockázatérté- kelést elmulasztotta,

b) ha a baleset ismételten, ugyanazon szabály be nem tartása mi- att következett be,

c) ha a baleset bekövetkeztének veszélyére a biztosított figyelmét korábban felhívták, és a baleset a szükséges intézkedés hiányá- ban következett be,

d) ha hatósági vagy bírósági határozat megállapítása szerint a baleset a vonatkozó előírások súlyos megsértése miatt következett be.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Kiegészítő Biztosítási Feltételek

Üvegtörés biztosítás épület- vagy ingóságbiztosításhoz

1. Normál üveg

1.1. Külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosító az épület szerkezetileg beépített

– ajtóinak és ablakainak,

– portáljainak

üvegezésében bekövetkező törés- és repedéskárokat – kivéve a szakszerűtlen üvegezést – évente legfeljebb a szerződésben meg- jelölt biztosítási összeg erejéig.

1.2. A biztosítási összeg – a káresetek számától függetlenül – egy biz- tosítási évben a kártérítés felső határa.

Ha a biztosított a biztosítási évben az üvegbiztosítási keretösszeget nem meríti ki, a következő biztosítási időszakra az át nem vihető. Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító:

– az engedélyezett tüntetések során keletkezett üvegtörés káro- kat a szerződésben megjelölt limit erejéig;

– a biztosított üvegen elhelyezett dekorációt, biztonsági és fény- védő fólia értékét is, az üveg anyagértékének mértékéig.

Megtéríti a biztosító az alábbi üvegtöréssel kapcsolatos költségeket:

– védőrács le- és fel-/összeszerelési költségeit,

– sürgős üvegezés költségeit,

– állványozás költségeit,

– az üvegcserepek eltakarítási költségeit

ablaktáblánként, a szerződésben megjelölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-a erejéig.

1.3. A biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben:

a) üvegházak, meleg- és hidegágyak üvegezésében keletkezik;

b) cégtáblák, díszfények, mindenfajta biztonsági üveg, üvegtetők, taposóüveg, plexikupolák, valamint télikertekben keletkezik;

c) a cégtábla/reklámtábla neonjaiban és egyéb fényforrásaiban keletkezik;

d) különleges üvegekben (pl. ólom-, sárgaréz- és műanyagüveg), valamint épületen elhelyezett napenergia-berendezésekben, tükör és fényvisszaverő, plexi és akryl, savval maratott, homok- fúvott üvegekben, díszített és díszüvegezésekben, tükörcsem- pékben keletkezik;

e) tükrök üvegezésében keletkezik;

f) az üveg tartószerkezetek javítási költségét;

g) a szerződés megkötésekor az üveg toldott, repedt, törött volt;

h) a kár épület-felújítás során keletkezik;

i) üveg építőelemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tetőcserép, copolit üvegek.

1.4. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 2000 Ft önrészt alkal- maz az alábbiak szerint:

– Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat.

– Az önrész mértékét meghaladó károkból az önrész minden eset- ben levonásra kerül.

2. Speciális üveg

2.1. Megtéríti a biztosító az üvegbiztosítás keretein belül a különleges üvegekben keletkezett károkat is, amennyiben az üvegbiztosítást speciális üvegekre is kiterjesztették.

Különleges kivitelezésű üvegnek tekinti a biztosító a tükör és fény- visszaverő, a plexi és akryl, a savval maratott, homok-fúvott üvege- ket, a díszített és díszüvegezéseket, tükörcsempéket.

Az üvegtörés biztosítási fedezet kiterjed:

– az épületbe szerkezetileg beépített ajtó, ablak különleges kivi- telezésű üvegeire, üvegtetők, üvegfalak, mindenfajta biztonsá- gi üveg, taposóüveg, plexikupolák, valamint télikertek, tükörfa- lak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezés;

– üveg építőelemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tetőcserép, copolit üvegek;

– díszüvegezések és tükörcsempék;

– cégtáblák, díszfények, üvegpultok, tükrök, ólom-, sárgaréz- és műanyagüveg, valamint épületen elhelyezett napenergia-beren- dezések

üvegezésében keletkezett károkra, legfeljebb a szerződésben meg- jelölt biztosítási összeg erejéig.

2.2. A biztosítási összeg – a káresetek számától függetlenül – egy biz- tosítási évben a kártérítés felső határa.

Ha a biztosított a biztosítási évben az üvegbiztosítási keretösszeget nem meríti ki, a következő biztosítási időszakra az át nem vihető. Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a biztosított üvegen elhelyezett dekorációt, biztonsági és fényvédő fólia értékét is, az üveg anyagértékének mértékéig.

Megtéríti a biztosító az alábbi üvegtöréssel kapcsolatos költségeket

– védőrács le- és fel-/összeszerelési költségeit,

– sürgős üvegezés költségeit,

– állványozás költségeit,

– az üvegcserepek eltakarítási költségeit

a szerződésben megjelölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-a erejéig.

2.3. Nem téríti meg a biztosító:

– az üvegházak, meleg és hidegágyak;

– építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait;

– az üveg tartószerkezetek javítási költségét;

– az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagyló- töréssel) keletkezett károkat;

– a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

– a szerződés megkötésekor az üveg toldott, repedt, törött volt;

– az üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat.

2.4. A kártérítési összeg kifizetésénél a biztosító 2000 Ft önrészt alkal- maz az alábbiak szerint:

– Nem téríti meg a biztosító az önrészesedés mértékét meg nem haladó károkat.

– Az önrész mértékét meghaladó károkból az önrész minden eset- ben levonásra kerül.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Munkáltatói felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

1.1. A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítóval írásban közölt és általa a károkozást megelőzően fedezetbe vont tevékenységi körében foglalkoztatott munkavállalójának üzemi balesete miatt keletkező, a hatályos ma- gyar munkajogi felelősségen alapuló kártérítési kötelezettsége.

1.2. A fedezet kiterjed a biztosítási esemény nyomán a társadalombiz- tosítási szervek felé fennálló munkáltatói megtérítési kötelezett- ségre is.

1.3. A választott káreseményenkénti, illetve éves kombinált limiten be- lül a szerződésben megállapított káronkénti, illetve éves szublimit erejéig a biztosítási fedezet kiterjed továbbá a munkavállalók mun- kahelyre szokásosan bevitt vagyontárgyaiban bekövetkezett dologi kár miatt bekövetkezett, a hatályos magyar munkajogi felelősségen alapuló munkáltatói kártérítési kötelezettségekre is.

2. Meghatározások

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában:

2.1. Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely kizárólag a sé- rült ittassága, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka; engedély nélküli járműhasználat; munkahe- lyi rendbontás miatt következett be, valamint amely a munkaválla- lót a munkába menet, illetve onnan jövet éri (az ún. úti baleset), az útvonalválasztástól, illetve az utazás megszakításától függetle- nül, kivéve, ha az utazás a munkáltató saját tulajdonában lévő, vagy általa üzemeltetett gépjárművel történt.

2.2. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, előre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon következik be, és testi sérülést, egészség- károsodást vagy halált okoz.

2.3. Munkavállaló: a biztosítottal a károkozás időpontjában közöttük fennálló írásbeli szerződés rendelkezései szerint munkaviszony- ban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban, vagy szö- vetkezeti tagsági viszonyban álló természetes személy, vagy a biz- tosított által munkaerő-kölcsönzés alapján foglalkoztatott termé- szetes személy.

3. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a foglalkozási megbetegedésből eredő károkat;

b) foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt bekövetkező károkat;

c) azokat a károkat, amely a biztosítottat jogszabály alapján terhe- lő, a káreseménnyel összefüggő tájékoztatási, figyelem-, illetve a kárigény előterjesztésére vonatkozó felhívási vagy egyéb együttműködési kötelezettsége elmulasztásával összefüggés- ben következtek be;

d) a készpénzben, értékpapírban, értéktárgyban bekövetkezett ká- rokat;

e) a gépjárművekben bekövetkezett károkat.

4. A kárbejelentés és a kárrendezési eljárás szabályai

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben írtakon túl a biztosított köteles a biztosító részére a kár- bejelentés mellékleteként megküldeni a munkabaleseti jegyző- könyvet, valamint – a kézhezvételt követően haladéktalanul – a munkaügyi felügyelőség határozatát és a társadalombiztosítás megtérítési igényéről szóló fizetési meghagyást, munkaerő-köl- csönzés esetén pedig a kölcsönzésre vonatkozó iratokat is.

5. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

6. A biztosító visszakövetelési joga

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozás-

nak minősül, és a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérí- tését követelheti a biztosítottól, ha

a) a jogszabályban előírt munkavédelmi üzembe helyezést, az idő- szakos vagy a soron kívüli biztonsági felülvizsgálatot, illetve a kockázatértékelést elmulasztotta;

b) az üzemi baleset ismételten, ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be;

c) az üzemi baleset bekövetkeztének veszélyére a biztosított fi- gyelmét korábban felhívták, és a baleset a szükséges intézke- dés hiányában következett be;

d) hatósági vagy bírósági határozat megállapítása szerint az üzemi baleset a munkavédelmi szabályok súlyos megsértése miatt kö- vetkezett be;

e) a munkaügyi felügyelőség a biztosítottat a kárral összefüggés- ben munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt munkavé- delmi bírsággal sújtotta.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Termékfelelősség-biztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. Biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított által gyártott, forgalmazott, illetve importált és a szük- séges forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, a biztosítóval írásban közölt és a biztosító által még a károkozást megelőzően biztosítási fedezetbe vont termékkel mint hibás termékkel okozott személyi sérüléses, illetve dologi kár miatti kártérítési kötelezett- sége, amennyiben a kárért a magyar polgári jog, illetve a termék- felelősségről szóló 1993. évi X. tv. szerint felelősséggel tartozik. A jelen feltételek alkalmazásában a kár okozása a termék gyártá- sának, forgalomba hozatalának, illetve importálásának időpontja.

2. Meghatározások

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában dologi kár: valamely va- gyontárgy sérülése, megsemmisülése vagy használhatatlanná válása, illetve – az 1993. évi X. tv. szerinti – magánfogyasztás, illetve magán- használat céljára szolgáló és a károsult által is ilyen célra használt va- gyontárgy sérülése, megsemmisülése vagy használhatatlanná válása folytán bekövetkezett kár, amely 500 euró összegnek az MNB hivata- los deviza középárfolyama szerinti forintösszeget meghaladja.

3. Kizárások

3.1. Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) magában a hibás termékben keletkezett károkat;

b) azokat a károkat, amely a hibás termék más termékkel való egyesítése, összevegyítése, más termékbe történő beépítése, feldolgozása folytán magában az új termékben következtek be, ideértve az új termék előállítására fordított kiadásokat is;

c) a használati, illetve kezelési utasítás, termékismertető, illetve leírás vagy egyéb fogyasztói tájékoztató (ideértve a reklámot is), illetve dokumentáció hibája, hiányossága miatt – ideértve an- nak elmaradását is – keletkezett károkat;

d) a szerződésszegés nyomán, illetve a jótállás vagy szavatosság alapján fennálló jogokkal, illetve kötelezettségekkel összefüg- gésben felmerülő károkat, illetve költségeket, ideértve a szerző- désszegés objektív jogkövetkezményén túli kárfelelősségre ala- pozott igényeket is;

e) a hibás termék (terméksorozat) – ellenőrzésre, javításra, cseré- re, a forgalomból történő kivonás céljából, vagy egyéb okból tör- ténő – visszahívásával kapcsolatos költségeket, valamint a ter- mékvisszahívás elmaradásából eredő károkat;

f) azon termékek által okozott károkat, amelyek hibájáról a szer- ződő a szerződés megkötését megelőzően tudott, illetve kellő gondosság mellett tudomást szerezhetett volna;

g) azokat a károkat, amelyeket olyan termék okozott, amelyeknek gyártása, forgalmazása, illetve importálása során, az azok idő- pontjában rendelkezésre álló tudományos és technikai ismeret- anyagot nem alkalmazták, illetve nem vették figyelembe;

h) a környezetszennyezéssel okozott károkat;

i) a termékhamisítással (ideértve annak jogellenes módosítását is), illetve a termékek dézsmálásával összefüggésben bekövet- kezett károkat;

j) a rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló károkat, ideért- ve az esztétikai, illetve a tisztítással eltávolítható szennyezési károkat is.

3.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi termékek, illetve azok részegységei, alkatrészei, illetve tartozékai gyártásával, forgalma- zásával vagy importálásával összefüggésben bekövetkező károkra:

a) fegyverek és lőszerek;

b) gépjárművek, vasúti, valamint légi járművek, ezek részegysé- gei, alkatrészei (különösen: erőátviteli berendezések, váltómű- vek, kerekek, abroncsok, futó- és kormányművek, biztonság- technikai, elektronikus, illetve hidraulikus berendezések, vala- mint üzemanyag-ellátó berendezések), tartozékai, valamint az ezek működtetéséhez, illetve üzemeltetéséhez szükséges inf- rastruktúra létesítéséhez, működtetéséhez, illetve üzemelteté- séhez szükséges termékek;

c) géntechnológiai, illetve genetikai módosítással előállított ter- mékek;

d) haditechnikai és robbanóanyagok, ideértve a tűzijátékokhoz használatos termékeket is;

e) gázok, olajipari, illetve petrolkémiai termékek;

f) gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, implantátumok;

g) elektronikus, illetve elektromos ellenőrző berendezések;

h) dohányipari termékek;

i) készbeton, előre gyártott építőipari elemek;

j) a mezőgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halászati) ős- termékek és a vadászati termékek;

k) a villamos-energia.

3.3. A jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx alkalmazásában nem minősül biztosítá- si eseménynek az olyan termék által okozott kár, amelynek beszer- zési forrását a biztosított mint a termék importálója, illetve forgal- mazója hitelt érdemlően nem nevezi meg és bizonyítja, vagy a kár megtérítésére azért köteles, mert az előzőekben írt nyilatkozatát késedelmesen teszi meg.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

5. A kockázatviselés területi hatálya

Ha az UNION-Business Class Általános, Különös vagy a Kiegészí- tő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, illetve a felek írásban másképpen nem állapodtak meg, a biztosítási fedezet a Magyaror- szág területén gyártott, forgalomba hozott, illetve Magyarország te- rületére importált és (fel)használt termékekkel, Magyarország terü- letén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

6. Egyéb rendelkezések

6.1. Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben írtakon túl a szerződés létrejöttét megelőzően a biztosí- tott köteles a biztosítóval írásban közölni az általa gyártott, forgal- mazott, illetve importált termékekre, különösen azok esetleges ve- szélyes tulajdonságaira, illetve azok forgalmára vonatkozó legfon- tosabb adatokat, információkat.

6.2. Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben írtakon túl a biztosított köteles a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni a termékkörében bekövetkezett változást. A termékkör bővülésének, illetve változásának bejelentése nem je- lenti az új termék automatikus fedezetbe vételét, az lényeges kö- rülmény változás-bejelentésének tekintendő.

6.3. Ha a káresemény, illetve egyebekben a szerződés hatálya alatt fel- merült annak lehetősége, hogy valamely termék olyan konstrukci- ós, vagy olyan egyéb hibával rendelkezik, amely miatt további károk bekövetkezésétől lehet tartani, a biztosított – a jelen Külö- nös Feltételekben írt biztosítási fedezettől függetlenül – a kármeg- előzés körében köteles minden lehető intézkedést megtenni a hi- ba elhárítására érdekében. E kötelezettsége megsértése esetén az adott termékre vonatkozó további károk tekintetében a biztosító fi- zetési kötelezettsége nem áll be.

7. A biztosító visszakövetelési joga

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozás- nak minősül, és a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérí- tését követelheti a biztosítottól, ha

a) a kár, illetve a termékhiba a termékgyártásra vonatkozó jogsza- bályban rögzített, illetve hatósági, technológiai vagy egyéb vo- natkozó előírások (ideértve a minőségtanúsítást is) súlyos vagy folyamatos megsértése miatt következett be;

b) ha a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalomból való kivo- nását (visszahívását) a hatóság elrendelte, és a biztosított e visszahívási kötelezettségét nem teljesítette;

c) a kárt a termék fokozottan veszélyes tulajdonsága okozta, és e veszélyről a biztosított tájékoztatást nem adott;

d) a kár a termékre vonatkozó egészségügyi, illetve egészségvédel- mi előírások megszegésével összefüggésben következett be.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Szolgáltatói felelősségbiztosítás

A jelen Különös Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a je- len feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében az UNION- Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint az UNION-Business Class Általános Felelősségbiztosítás Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

1. A biztosítási esemény

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységi körében kötött szerződés teljesítése, illetve szolgáltatás nyújtása során vagy azzal összefüggésben a biztosított szerződéses partne- rének, vagy a biztosított által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő- nek, vagy a szerződés teljesítésével, illetve a szolgáltatás igénybe- vételével összefüggésben eljáró személynek vagy szervezetnek okozott dologi kár miatti kártérítési kötelezettsége.

2. Kizárások

Az UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Fel- tételeiben, valamint az UNION-Business Class Általános Felelős- ségbiztosítás Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:

a) a szavatossági igényeket és az azokkal összefüggésben felme- rült költségeket, valamint a késedelemmel, illetve a nemtel- jesítéssel összefüggésben felmerült károkat és költségeket;

b) a gépjárművekben bekövetkezett károkat;

c) a munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony- nyal, valamint egyéb szervezett munkavégzéssel összefüggés- ben bekövetkezett károkat;

d) a termékekkel okozott károkat;

e) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett káro- kat;

f) a bérlői, illetve bérbeadói felelősség körébe tartozó károkat.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételei

A jelen feltételek – eltérő szerződéses kikötés hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) UNION-Business Class felelősségbiztosításaira vonatkoznak, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen feltételek alapján biztosítási szerződés érvényesen csak a bizto- sító UNION-Business Class vagyonbiztosítási szerződései mellé köthető, érvényességének, hatályosságának és a biztosító kockázatviselésének fel- tétele a vagyonbiztosítási szerződés érvényessége, hatályossága, és an- nak alapján a biztosító kockázatviselése.

A jelen, valamint az UNION-Business Class Általános, a Különös vagy a Kiegészítő Feltételekben, illetve a szerződésben nem szabályozott kérdé- sekben a hatályos magyar jogszabályok, elsősorban a Ptk. és a Bit. ren- delkezései irányadóak.

1. A szerződő és a biztosított

1.1. A szerződő az, aki a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díjat megfizeti. A szerződő azonos is lehet a biztosí- tottal. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő ja- vára a szerződő kötötte, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, il- letve a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a jognyilatkozatokat a biztosító hozzá intézi, és ő köteles a jognyilatkozatok megtételére is.

1.2. A biztosított a szerződésben név szerint feltüntetett

– egyéni vállalkozó,

– cégjegyzékbe bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem jogi személyiségű gazdasági társaság, illetve bírósági nyil- vántartásba vett egyéb szervezet,

– egyéb, önálló jogalanyisággal rendelkező szervezet,

aki követelheti, hogy a biztosító a szerződésben és a vonatkozó fel- tételekben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesít- se őt olyan, a vonatkozó feltételek alapján biztosítási eseménynek minősülő kár megtérítése alól, amelyért a magyar jogszabályok alapján felelősséggel tartozik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási dí- jért a szerződővel egyetemlegesen felelős.

1.3. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem véde- kezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelente- ni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetve a bejelentésre köteles lett volna.

2. A biztosítási esemény

A biztosítási esemény a biztosított által az UNION-Business Class Általános, a Különös vagy a Kiegészítő Feltételekben, illetve a szerződésben meghatározottak szerint, jogellenesen okozott kár miatt keletkezett a hatályos magyar jogszabályok szerinti felelős- ségén alapuló kártérítési kötelezettsége.

3. Sorozatkár

A jelen feltételek alapján a károsultak számától függetlenül egy biztosítási eseménynek tekintendőek az azonos károkozó magatar- tásból, mulasztásból vagy okból eredő, illetve azonos magatartás- ra, mulasztásra vagy okra visszavezethető, azonos vagy eltérő idő- pontban bekövetkező károk, ha a károkozó magatartás, mulasztás, illetve ok és a károk bekövetkezése között az okozati összefüggés jogi, műszaki vagy gazdasági vonatkozásban fennáll.

Egy biztosítási eseménynek minősül az is, ha több szabályszegés miatt – amelyeket akár különböző személyek követtek el – jogalap- ját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.

Sorozatkár esetén a kár bekövetkezésének időpontja az első kár- esemény bekövetkezésének időpontja. A biztosító szolgáltatása szempontjából az első kár bekövetkezése szerinti biztosítási idő- szak biztosítási összege az irányadó.

Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztá- sa során a biztosító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A szolgáltatás összegének elégtelenségével, illetve annak káro- sultak közötti felosztásával összefüggő károsulti igényekre a fede- zet nem terjed ki.

4. A szerződés létrejötte

4.1. A szerződés megkötését a szerződő írásbeli ajánlattal kezdeménye- zi. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön

létre. A biztosító a szerződés létrejöttét kötvény kiállításával igazol- ja. Ha a kötvény az ajánlattól eltér, a szerződés a kötvény tartalmá- nak megfelelően jön létre azzal, hogy a lényeges eltérések tekinte- tében a biztosító egyidejű írásbeli figyelemfelhívásra köteles, en- nek elmaradása esetén a szerződés az ajánlatnak megfelelő tarta- lommal jön létre.

4.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt na- pon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal annak a biztosító vagy képviselője részére tör- tént átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

4.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban ja- vasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az aján- lat a biztosítónak kötvény kiállítására jogosult szervezeti egységé- hez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a biztosító a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

4.4. Az ajánlatot a biztosító a törvényes határidőn belül indokolás nél- kül elutasíthatja. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visszafizeti, és az időközben esetlegesen bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

5. A biztosítási díj és annak megfizetése

5.1. A biztosítási díj számításához szükséges adatokat a szerződő köte- les a biztosítónak – az adatközlő kitöltésével vagy a biztosító által előírt egyéb módon – írásban bejelenteni. A biztosítási díj megál- lapítása a szerződő által megadott adatok alapján történik.

5.2. A szerződő a biztosítás első díját a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első munkanapján kö- teles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

5.3. Határozott időre szóló biztosítási szerződés esetén a biztosítási díj a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.

5.4. A biztosítási díj részletekben történő megfizetéséről, illetve a díj- fizetési halasztásról a felek az előzőekben írtaktól eltérően is meg- állapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.

5.5. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

6. A biztosító kockázatviselésének kezdete, időbeli és területi hatálya

6.1. A biztosító kockázatviselése – a szerződés létrejötte esetén – az ajánlat beérkezését követő nap 00 órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződő/biztosított az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, illetve amikor a díj megfizetésére vonatkozó- an írásban halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj irán- ti igényét bírósági úton érvényesítette.

6.2. Ha a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat leg- később a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni, a szerződő azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

6.3. A felek a kockázatviselés kezdetének időpontjában a fentiektől el- térően is megállapodhatnak.

6.4. Ha a szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény be- következése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetve annak megfelelő része nem válik hatályossá.

6.5. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés a szerződés hatálya alatt bekövetkezett károkra nyújt fedezetet, amennyiben a kár okozása a szerződésben meghatározott időpontot követően, en- nek hiányában a szerződés hatálya alatt, bejelentése pedig a szer- ződésben meghatározott időpontig, ennek hiányában a szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.

A károkozás időpontja az az időpont, amikor a biztosított a kárt oko- zó magatartást tanúsította. Ha mulasztás okozta a kárt, a károkozás időpontja az a legutolsó időpont, amikor a biztosított az elmulasz- tott magatartást a kár bekövetkezése nélkül pótolhatta volna.

A kár bekövetkeztének időpontja az az időpont, amikor a biztosí- tott kártérítési kötelezettsége esedékessé válik.

A bejelentés időpontja az az időpont, amikor a biztosított a kár be- következtét a biztosítónak írásban bejelentette.

6.6. Ha az UNION-Business Class Általános, Különös vagy a Kiegészítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, illetve a felek írásban más- képpen nem állapodtak meg, a fedezet kizárólag a Magyarország te- rületén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

6.7. Amennyiben a kár okozása, bekövetkezése és bejelentése nem egy biztosítási időszakon belül, de a szerződés hatálya alatt történt, a felek eltérő rendelkezése hiányában a biztosító szolgáltatása szem- pontjából a kár bekövetkezése szerinti biztosítási időszak biztosí- tási összege, illetve a szerződés abban az időszakban hatályos egyéb rendelkezései az irányadóak.

7. A szerződés tartama, a biztosítási időszak

A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határo- zott vagy határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási idő- szak egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttét követő hónap első napja.

8. A biztosítási szerződés megszűnése

8.1. A határozatlan időre szóló szerződést a felek a biztosítási időszak végére, írásban, indoklás nélkül, a kézhezvételtől számított leg- alább 30 napos felmondási határidővel felmondhatják.

8.2. A határozott időre szóló biztosítási szerződés a lejáratkor, a tartam utolsó napjának 24. órájával, a felek minden külön intézkedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetlegesen be- fizetett díjat a biztosító visszafizeti.

8.3. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bárme- lyik fél felmondhatja. Felmondás esetén a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, ame- lyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

8.4. A biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével a bizto- sítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosítótól a szerződő írásban nem kapott halasztást, ille- tőleg a biztosító a díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette.

A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva a felek minden külön intézkedése nélkül a biztosítási szerződés megszűnését eredményezi.

A szerződés megszűnését követően befizetett díj sem a szerződés újbóli hatálybalépését, sem új szerződés keletkezését nem ered- ményezi, azt a biztosító visszafizeti azzal, hogy a díj a biztosítót a szerződés megszűnéséig megilleti.

A díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt szerződés esetén a biz- tosító a tartamengedmény megfizetését követelheti.

A díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt szerződés a felek közös, írásbeli megállapodása alapján újból hatályba léptethető. Ez eset- ben a biztosító kockázatviselése, valamint a szerződő díjfizetési kötelezettsége a felek megállapodása szerint alakul.

8.5. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetve annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

8.6. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, illetve a káronkénti vagy az éves biztosítási összeg (limit) kimerül, a biztosító a teljes évi díjra jogosult. Egyebekben a szerződés meg- szűnése esetén a díj annak a hónapnak az utolsó napjáig illeti meg a biztosítót, amelyben veszélyviselése véget ért.

9. A biztosítási összeg (limit) és az önrész

9.1. A káreseményenkénti, illetve éves biztosítási összeg (limit) az a legma- gasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüg- gésben, illetve egy biztosítási időszak alatt – kamattal és valamennyi egyéb járulékos költséggel együtt – összesen megtérít abban az eset- ben is, ha több személy vagy szervezet lép fel kártérítési igénnyel.

9.2. A biztosító a károkat a szerződő által választott káreseményenkén- ti, illetve éves kombinált limit erejéig téríti meg abban az esetben is, ha a felek a Különös, illetve Kiegészítő Feltételek alapján egyéb felelősségbiztosítás(oka)t kötöttek.

9.3. A biztosítási összeget (limitet) a szerződés tartalmazza. Egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén a biztosítási összeg éves bon- tásban a szerződés teljes tartamára is meghatározható.

9.4. A biztosítási összeg (limit) jogcímenkénti felosztása során a bizto- sító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A limit össze- gének esetleges elégtelenségével, illetve annak jogcímenkénti fel- osztásával összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem terjed ki.

9.5. A biztosított – káreseményenként – a megállapított szolgáltatás összegéből a szerződésben %-os mértékben, illetve összegszerűen meghatározott nagyságú önrészt maga visel. Az önrészt el nem érő károkat a biztosító nem téríti meg, az azt meghaladó károk esetén a megállapított szolgáltatás összegéből az önrészt levonja.

10. A biztosított kötelezettségei

10.1. A biztosított a szerződéskötéskor köteles a kockázat elvállalása, a kárfelelősség, illetve a kárveszélyesség szempontjából lényeges

minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, különös figyelemmel az általa folytatott te- vékenységekre. A biztosító kérésére – figyelemmel az adatvédelmi, illetve a biztosítási titok megtartására vonatkozó, a biztosítót ter- helő jogszabályi rendelkezésekre is – köteles a kockázat szempont- jából jelentős adatokat, okiratokat (szerződések, hatósági határo- zatok, szabályzatok stb.) a biztosító részére átadni, valamint szük- ség esetén nyilatkozatot tenni, illetve a biztosító kérdéseire a való- ságnak megfelelő válaszokat megadni. Köteles a biztosítóval írás- ban közölni, ha azonos kockázati körre másik felelősségbiztosítási szerződése áll fenn.

10.2. A biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges, illetve a köz-

lési kötelezettség körébe tartozó körülmények változását a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni, különös tekintettel az általa folytatott tevékenység mó- dosulására, jogállásának megváltozására, vagy ha vele szemben csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indult. Az előzőek- ben írt határidőn belül köteles a korábban már átadott okiratok mó- dosításainak átadására, illetve annak írásbeli bejelentésére, ha azo- nos kockázati körre másik felelősségbiztosítási szerződést kötött.

10.3. A tevékenységi kör bővülésének, illetve változásának bejelentése nem jelenti az új tevékenység automatikus fedezetbe vételét, az lényeges körülmény változás-bejelentésének tekintendő.

10.4. A közlésre, illetőleg a változás-bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

10.5. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizen- öt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetve – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizen- öt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat köz- lésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következ- ményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmez- tetni kell. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

10.6. A biztosított a rá vonatkozó esetleges jogszabályi, hatósági, illetve egyéb előírások teljesítésén túlmenően is köteles a károk megelő- zése, illetve enyhítése érdekében minden indokolt, ésszerű és gaz- daságos intézkedést megtenni, valamint eleget tenni a biztosító ál- tal e körben esetlegesen kért, illetve előírt intézkedéseinek.

A biztosított köteles minden általában elvárható módon támogatni a biztosítót a kárért felelős személlyel, vagy szervezettel szembeni jogai megóvásában, illetve érvényesítésében.

11. A kárbejelentés és a kárrendezési eljárás szabályai

11.1. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a tudomásszer- zéstől számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak írás- ban bejelenteni. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

a) a káresemény leírását, a bekövetkezés helyét és időpontját, az esetleges károsulti igényérvényesítés iratait;

b) a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket);

c) a károsult(ak) főbb adatait, illetve a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét;

d) a kárfelelősség körében – kizárólag a biztosító felé – tett biz- tosítotti nyilatkozatot;

e) a kárrendezéshez szükséges egyéb lényeges információkat.

11.2. A biztosított köteles a jogalap, a kárfelelősség és a kár összegsze- rű mértékének megállapításához szükséges valamennyi felvilágosí- tást a biztosító részére megadni, a szükséges iratokat átadni, a biz- tosító (képviselője) részére a szükséges meghatalmazásokat meg- adni, illetve lehetővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítá- sok, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.

11.3. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás van folyamatban, a biztosított köteles arról a biztosítót az eljárás azo- nosító adatainak közlése mellett haladéktalanul értesíteni, az an- nak során hozott határozatot a biztosító részére a kézhezvételt kö- vetően haladéktalanul megküldeni.

11.4. A biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben peren kívül vagy peres eljárásban kártérítési igényt érvényesítenek, egyúttal csatolnia kell az igényérvényesítés rendelkezésére álló do- kumentumait is.

11.5. A biztosított a biztosító előzetes jóváhagyása nélkül kárigényt nem utasíthat, illetve ismerhet el, kártérítést nem fizethet, az ennek megszegéséből eredő károk és költségek a biztosítottat terhelik. E rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a károsulttal történő megegyezés, illetve a káreseményenkénti biztosítási összeget meg-

haladó, megalapozott kárigény esetében a kifizetés a biztosított fe- lelősség-elismerésének hiánya miatt, vagy egyéb, a biztosított ér- dekkörében felmerülő okból hiúsul meg, illetve ha a limit jogcí- menkénti felosztása során a biztosított nem, vagy késedelmesen tesz nyilatkozatot.

11.6. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósá- gi marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemon- dott.

11.7. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előzőekben írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

11.8. Amennyiben a biztosított a fenti kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, az ezzel összefüggésben felmerült többletigényekre a biz- tosítási fedezet nem terjed ki.

11.9. A felek bármelyike független szakértőt bízhat meg a kár okának és összegének megállapítására. A szakértői eljárás költségeire a biz- tosítási fedezet nem terjed ki, az – a felek eltérő megállapodásá- nak hiányában – a megbízót terheli.

12. A biztosító szolgáltatásának szabályai

12.1. Ha az UNION-Business Class Általános, Különös, illetve a Kiegé- szítő Feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosított biztosítá- si szerződéssel fedezett kárfelelőssége esetén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesí- tése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései figyelem- bevételével megtéríti

a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként mint tény- legesen felmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a ká- rosult valamely vagyontárgy megsemmisülése vagy megrongáló- dása és esetleges értékcsökkenése folytán elesett vagy egyéb- ként károsodott;

b) azt a kárpótlást, illetve költséget, mely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges;

c) az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy káro- sult igazolt elmaradt jövedelmét;

d) a járulékos költségeket, így

– a késedelmi kamatot,

– a biztosítási eseménnyel összefüggésben a károsult által a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, ezen belül a pertárgy értéke, de maximum a káreseményenkénti biztosítá- si összeg (limit) 5%-a, de maximum 300 000 Ft összeg ere- jéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadásait, feltéve, hogy a biztosító – függetlenül tényle- ges perbeli részvételétől – a perről még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt olyan időben értesült, amely lehetővé tette számára az érdemben történő perbeli részvételt,

– a kárigény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapí- tása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért szakértő költségét;

e) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat terhe- lő társadalombiztosítási megtérítési igényt;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok éssze- rűek, indokoltak és gazdaságosak voltak.

12.2. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biz- tosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításáig a biz- tosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége magasabb arányban kerül megállapításra, és ennek nyomán a biztosító további szolgáltatás nyújtására kötelezett.

12.3. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a biztosított fele- lősségének, valamint a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 15 napon belül téríti meg. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a biztosított csak annyiban követelheti a kezeihez történő teljesítést, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy a károsult igényét ki- egyenlítette.

12.4. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a más- honnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

12.5. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérí- tésre jogosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak.

12.6. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosító a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott bizto- sításmatematikai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg

a járadék tőkeértékét. A járadék-tőkeérték járadék formájában tör- ténő kifizetésének kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosí- tót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesí- tett szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték meghaladja a káreseményenkénti, illet- ve az éves biztosítási összeget, a biztosító járadékfizetési kötele- zettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káreseményenkén- ti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgálta- tás különbsége aránylik a járadék-tőkeértékhez.

A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló jára-

dékfizetés tekintetében nem érvényesíti az önrészt.

13. A biztosító visszakövetelési joga

13.1. A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a biztosított, illetve akiért a biztosított jogszabály sze- rint felelősséggel tartozik, a kárt szándékosan vagy súlyosan gon- datlan magatartásával, illetve mulasztásával okozta.

Súlyosan gondatlan a magatartás, illetve a mulasztás különösen:

a) ha ezt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította;

b) ha a kár az irányadó kármegelőzési, kárenyhítési, valamint tűz-, és munkavédelmi vagy egyéb foglalkozási, illetve egészségügyi, vagy balesetvédelmi előírások súlyos és/vagy folyamatos, illetve rendszeres megsértésével összefüggésben következett be;

c) ha a kárt jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben elő- írt hatósági engedély nélkül, illetve az abban írt feltételek hiá- nyában, továbbá hatáskörének, feladatkörének vagy az enge- délyben írtak túllépésével végzett tevékenysége során okozta;

d) ha jogszabályban vagy egyéb kötelező rendelkezésben megkí- vánt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában folytatta tevé- kenységét, és ez a tény a károkozásban közrehatott;

e) ha a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozta;

f) ha a kárt ittas vagy bódító-, illetve kábítószer hatása alatt lévő állapotban okozta;

g) ha ugyanazon vagy hasonló körülmények között, illetve okból ismételten okozott kárt, és a tudomására jutott korábbi károko- zást követően a kármegelőzés körében teendő kellő és általá- ban elvárható intézkedéseket elmulasztotta;

h) az UNION-Business Class Általános, Különös, illetve a Kiegé- szítő Feltételekben, valamint a biztosítási szerződésben meg- határozott esetekben.

13.2. A visszkereset előzőekben írt szabályai nem alkalmazhatók, ha a biz- tosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

14. Kizárások

14.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra, illetve az azokkal összefüggésben felmerülő kárigényekre még abban az esetben sem, ha ezek bármelyikével összefüggésben biztosítási esemény következett is be:

a) hadüzenettől függetlenül háborúval, invázióval, külső hatalom cselekedeteivel, ellenségeskedéssel, polgárháborúval, harci vagy háborús cselekmények bármelyik fajtájával, továbbá kato- nai vagy polgári hatóságok rendelkezéseivel (birtokfosztás, el- kobzás, rekvirálás, katonai célú igénybevétel) összefüggésben bekövetkezett károk;

b) forradalmi, ellenforradalmi cselekményekkel, felkeléssel, láza- dással, zavargással, zendüléssel, fosztogatással, szeparatista cselekménnyel, sztrájkkal (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarással vagy elbocsátott munkások rendzavarásával, politikai szervezetek megmozdulásaival, to- vábbá ostrom- vagy rendkívüli állapottal, statáriummal össze- függésben bekövetkezett károk;

c) nukleáris reakcióval, hasadással, robbanással, fúzióval, vala- mint radioaktív izotópok sugárzásával összefüggésben bekövet- kezett károk, ionizáló vagy lézersugárzás által okozott károk, to- vábbá gyorsító-berendezések által okozott károk;

d) egyén vagy csoport által elkövetett terrorakciókkal (ideértve a bi- ológiai, illetve a vegyi eszközökkel, valamint robbanóanyagokkal vagy eszközökkel, rakétákkal, gránátokkal, bombákkal elkövetett cselekményeket is) összefüggésben bekövetkezett károk, függet- lenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb indít- tatású, illetve a magán- vagy a köztulajdon ellen irányul;

e) robbanóanyagok tárolása vagy felhasználása során bekövetke- zett károk;

f) vérrel, vérkészítményekkel, illetve vérbankok és véradományo- zó intézmények tevékenységével összefüggésben bekövetkezett károk;

g) genetikailag módosított szervekkel, szervezetekkel összefüg- gésben bekövetkezett károk;

h) mágneses, illetve elektromágneses sugárzással, hullámokkal,

mezőkkel, illetve erőkkel, azok előállításával, elosztásával, to- vábbításával, fenntartásával vagy használatával összefüggésben bekövetkezett károk;

i) szoftverek, hardverek, egyéb informatikai eszközök, chipek, processzorok vagy integrált áramkörök, illetve más hasonló esz- közök hibáival (ideértve a programozás hibáját is), meghibáso- dásaival, működésképtelenségével vagy működésének elégte- lenségével összefüggésben bekövetkezett károk, ideértve az adatvesztést, az adatok megváltozását vagy szerkezeti módosu- lását, továbbá a hibás, illetve téves dátumfelismeréssel, vagy a dátum-felismerési képesség hibájával, illetve hiányával össze- függésben bekövetkezett károkat is;

j) lassú, folyamatos állagromlással, illetve zajjal, rázkódással, szaggal, füsttel, kormozódással, korrózióval, gőzzel vagy egyéb hasonló hatásokkal összefüggésben bekövetkezett károk;

k) közvetett vagy közvetlen módon azbeszt miatt, azbeszttel vagy olyan anyaggal összefüggésben keletkezett, amely azbesztet tartalmazott, annak bármely formájában vagy bármilyen meny- nyiségben;

l) szerzői jogi, szabadalmi, illetve védjegyoltalmi jogsértések, illetve az ezekkel összefüggésben vagy következtében felmerült károk;

m) a biztosított, illetve annak képviselője, törvényes képviselője saját kára;

n) a tulajdonlás arányában a biztosított tulajdonosának okozott károk;

o) a tulajdonlás arányában a biztosított tulajdonában lévő jog- alanynak okozott károk;

p) a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló kárfelelősség körébe tartozó károk;

q) bűncselekménnyel okozott károk;

r) arra a kárra, amely a károkozó és a károsult közötti jogviszony- ra irányadó szabályok szerint elévült;

s) arra a kárra, amely az állam ellen is érvényesíthető, illetve jog- szabály vagy más biztosítási szerződés alapján megtérül;

t) a kötelező felelősségbiztosítás (pl. kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítás) hatálya alá eső károk;

u) a sínpályához kötött, a vízi vagy a légi közlekedési eszközökkel, ilyen tevékenység folytatásával, illetve annak irányításával ösz- szefüggésben okozott károk;

v) a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy káro- sult kivételével az elmaradt hasznot, valamint a biztosítási ese- ménnyel összefüggésben – termeléskiesés, egyéb üzemszüneti veszteség, illetve többletköltség, vagy más ok miatt – bekövet- kezett következményi károkat.

14.2. Az UNION-Business Class Általános, a Különös, illetve a Kiegészí- tő Feltételek, illetve a biztosítási szerződés további kizárásokat tar- talmazhatnak.

15. Egyéb rendelkezések

15.1. A felek a jelen feltételek alapján létrejövő szerződésekkel összefüg- gésben tett nyilatkozatai írásbeli alakhoz kötöttek. A jelen feltéte- lekben írt határidők – eltérő megállapodás hiányában – az írásbeli nyilatkozat másik fél általi kézhezvételétől számítandóak. A szerző- dő, illetve a biztosított nyilatkozata akkor hatályos, ha az a biztosí- tó valamely szervezeti egységének jut tudomására. Ez a rendelke- zés nem érinti a biztosítási ajánlatnak, illetőleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére történt átadásához fűződő joghatályt.

15.2. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni, vagy megbí- zottai útján ellenőriztetni.

15.3. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekből szár- mazó igények egy év alatt évülnek el. Ha a fedezetbe vont kárfele- lősség körében a biztosított és a károsult jogviszonya tekintetében vagy egyebekben jogszabály az igényérvényesítésre ennél rövidebb elévülési időt állapít meg, az elévülésre a jogszabály rendelkezései irányadóak.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

UNION-Business Class

1. sz. záradék

Az UNION-Business Class vállalkozói biztosítás jelen záradékban foglalt kiegészítő feltétellel érvényes.

Az UNION-Business Class biztosítás keretében nem biztosított (nem biztosítható) épületek/építmények és a bennük található vagyontárgyak (ingóságok):

– nem szilárd falazatú épületek,

– lakókocsik, sátrak, fóliasátrak, üvegházak, ponyvacsarnokok,

– felvonulási épületek, pavilonok, konténerek,

– a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények,

– azok az épületek/építmények, amelyek tetőzete nád, fazsindely vagy onduline,

– azok az épületek/építmények, amelyek tűzvédelmi berendezéssel (hagyományos oltókészülék vagy kiépített hálózat vagy tűzivíz ellátás) nincsenek ellátva, és nem rendelkeznek a vállalkozás működéséhez szükséges hatósági engedélyekkel.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.