A GRAWE ÉLETBIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

A GRAWE ÉLETBIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Általános Balesetbiztosítási Feltételei

Hatályos: 2015. 07. 01. napjától

Preambulum

Jelen általános szerződési feltételek a GRAWE Életbiztosí- tó Zrt-vel (továbbiakban: Biztosító) kötött biztosítási szerző- dés részét képezik, feltéve, hogy a biztosítási szerződést je- len általános szerződési feltételekre hivatkozással kötötték. Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jog- szabályok az irányadók.

1.§

A biztosítási szerződés

A biztosítási szerződés alapján a Biztosító meghatározott jö- vőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől füg- gően bizonyos összeg megfizetésére, a Szerződő díj fizeté- sére kötelezi magát.

A biztosítási szerződés tartalmát az ajánlat és a biztosítá- si kötvény együttesen határozzák meg. A biztosítási szerző- dés részét képezik a biztosítási ajánlatban és a biztosítási kötvényben megjelölt kódszámú általános és különös szer- ződési feltételek is.

2.§

A Biztosító kockázatviselésének kezdete és vége

(1) A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződés- ben (ajánlaton) meghatározott időpontban, ennek hiá- nyában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdő- dik. A biztosítási szerződés akkor jön létre, ha a felek a biztosítási feltételekben megegyeznek és szerződési akaratukat írásba foglalják.

(2) A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül - ameny- nyiben az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálat- ra van szükség 60 napon belül - nem nyilatkozik, felté- ve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatko- zó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában a Biz- tosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabás- nak megfelelően tették.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a szerződés - az aján- lat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselője részére történő átadás időpontjára vissza- menő hatállyal, a kockázat elbírálási határidő elteltét követő napon jön létre.

(4) A Biztosító minden esetben a biztosítási fedezetet iga-

zoló dokumentumot (a továbbiakban: kötvény) állít ki.

(5) Ha a kötvény a Szerződő ajánlatától eltér és az eltérést a Szerződő a dokumentum kézhezvételét követően ké- sedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lénye- ges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor kifejezetten felhívta. Ha felhí- vás elmarad a szerződés az ajánlat tartalmának megfe- lelően jön létre.

(6) Az ajánlattevő az ajánlatához annak megtételétől szá- mított 15 napig, ha az ajánlat elbírálásához egészség- ügyi kockázatfelmérésre van szükség, 60 napig van kötve.

(7) Ha a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés a lényeges kérdésben eltér a Biztosító jelen általános szerződési feltételeitől, a Biztosító a szerző- dés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja,

hogy a szerződést a jelen általános szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha szerződő fél a ja- vaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító ja- vaslat Szerződő fél által történő kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.

(8) Ha a kockázat elbírálási határidő alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak akkor utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati la- pon a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biz- tosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülmé- nyei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

(9) A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes.

(10) Ha a Szerződő Fél az első biztosítási díjat a (9) bekez- désben foglalt időpontot megelőzően befizeti, az ösz- szeget a Biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt időpontig kamatmentes előlegként kezeli.

(11) Ha az esedékes díjat nem fizetik meg a Biztosító - a kö- vetkezményekre történő figyelmeztetés mellett - a szer- ződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a díjfizetésre írásban felszólítja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatály- lyal megszűnik, kivéve ha a Biztosító a díjkövetelést ké- sedelem nélkül a bíróságon érvényesíti.

(12) A biztosításító kockázatviselése véget ér, amennyiben az életbiztosítás (főbiztosítás) megszűnik vagy díjmen- tesítésre kerül.

3.§

A biztosítási időszak

A biztosítási időszak a jelen Biztosítási Feltételek értelmé- ben a díj esedékességétől számított 1 év.

4.§

A biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnik lejárattal, felmondással, díj nemfizetéssel, halállal és a különös feltételekben szabá- lyozott egyéb esetekben.

5.§

A biztosítási szerződés alanyai

A Biztosító: a GRAWE Életbiztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

A Szerződő az a Fél, aki a Biztosítóval a szerződést megkö- ti, és a díj fizetésére köteles.

A Biztosított az a személy, akinek az életét, testi épségét biztosították.

A Kedvezményezett az, akit a szolgáltatás jogosultjának

megneveztek.

6.§

A Kedvezményezett jelölése és megváltoztatása

(1) Balesetbiztosítási szerződésben Kedvezményezett le- het:

(a) a szerződésben megnevezett személy,

(b) a Biztosított örököse, ha a Kedvezményezettet a szerződésben nem jelölték meg.

(2) A Szerződő fél a kedvezményezettet a Biztosítóhoz címzett és a Biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkoza- tával jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkez- téig ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja, megváltoztathatja. Ha nem a Biztosított a Szerződő, mindezekhez a Biztosított írásbeli hozzájárulása szük- séges.

(3) A Kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a Ked- vezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.

(4) Ha a Biztosító szolgáltatásához való jogot a Kedvez- ményezett nem szerzi meg, akkor az a Szerződőt ille- ti meg.

(5) A Kedvezményezett módosítása a Biztosító számára csak akkortól hatályos, amikor azt neki a Szerződő írás- ban bejelentette.

7.§

Közlési és változásbejelentési kötelezettség

(1) A Szerződő/Biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lé- nyeges körülményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismer, vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a Szerződő/Biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz.

(2) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az el- hallgatott körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkeztében. Ha a Biztosító csak a szerző- déskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lé- nyeges körülményről, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a kocká- zatot szabályzata értelmében nem vállalhatja - a szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja.

(3) A Szerződő és a Biztosított az ajánlat megtételekor kö- zölt tényekben bekövetkező változásokat köteles a vál- tozás tudomásra jutásától számított 5 napon belül írás- ban bejelenteni. Így például: foglalkozást, egészségi ál- lapotot, életmódot, életvitelt érintő kérdéseket, lakcím- változást, így különösen a Magyarország területén kí- vülre történő költözést.

(4) Ha a Szerződő a módosító javaslatra, annak készhezvételétől számított 15 napon belül nem vála- szol a szerződés a módosító javaslat közlésétől számí- tott 30. napon megszűnik, ha a Biztosító erre a követ- kezményre módosító javaslat megtételekor a Szerződő figyelmét felhívta.

(5) Ha a Biztosító a jogaival nem él, a szerződés az erede- ti tartalommal hatályban marad.

(6) Ha a Biztosító csak később szerez tudomást a szer- ződéskor már fennállott lényeges körülményről, az eb- ből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első 5 évében gyakorolhatja.

(7) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a Biz- tosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

8.§

A Biztosított szakmájának vagy foglalkozásának megváltozása

(1) A Biztosított köteles az ajánlatban, illetve a biztosítási szerződés megkötésekor megjelölt szakmájának vagy foglalkozásának megváltozását annak bekövetkezése- kor haladéktalanul bejelenteni.

(2) Ha a Biztosított új szakmájára, vagy foglalkozására te- kintettel alacsonyabb összegű biztosítási díj járna, ak- kor a bejelentés beérkezésétől kezdődően ezt az ala- csonyabb biztosítási díjat kell megfizetni.

(3) Amennyiben magasabb biztosítási díj jár, akkor azon időponttól számított három hónapos időtartamra, ami- kor a Biztosítónak a bejelentést meg kellett volna kap- nia, az új szakmára vagy foglalkozásra is teljes biztosí- tási védelem illeti meg a Biztosítottat. Ha e három hó- nap elteltével az új szakmára, vagy foglalkozásra visz- szavezethető biztosítási esemény következik be anél- kül, hogy közben megállapodtak volna a fizetendő ma- gasabb biztosítási díjban, akkor a Biztosító szolgálta- tásai úgy kerülnek kiszámításra, hogy biztosítási ösz- szegként azt az összeget állapítják meg, amely az új szakma vagy foglalkozás folytatása esetére érvényes biztosítási díjszabás alapján a tényleges, a kötvényben meghatározott biztosítási díj alapul vételével adódna.

9.§ Jognyilatkozatok

(1) Amennyiben a Szerződő lakcímet változtatott, de a vál- tozást nem közölte a Biztosítóval, a Szerződővel köz- lendő jognyilatkozatok hatályosságához a Biztosító ré- széről elegendő az általa ismert utolsó lakcímére iga- zolható módon küldött levél. A nyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor a lakcímváltozás hiányában szabá- lyos kézbesítés esetén eljutott volna a Szerződőhöz.

(2) Amennyiben a Szerződő a biztosítási szerződést szék- helyén (telephelyén) kötötte meg, a székhely (telep- hely) áthelyezése esetén az (1) bekezdés rendelkezé- seit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Amennyiben a Szerződő Európán kívüli lakóhelyre köl- tözik, a Biztosító felé meg kell neveznie magyarországi kézbesítési megbízottját; ellenkező esetben az (1) be- kezdés rendelkezései érvényesülnek.

(4) Az balesetbiztosítási szerződés megkötéséhez és mó- dosításához - ha a szerződést nem ő köti meg - a Bizto- sított írásbeli hozzájárulása szükséges.

(5) Ha a Biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvé- nyes képviseletet gyakorló személy köti meg, a szer- ződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképes- ségében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részle- gesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú sze- mély.

(6) A Biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájá- rulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végé- vel megszűnik, kivéve, ha a Biztosított a szerződésbe lép.

(7) Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte a szerződés- be bármikor a Biztosítóhoz intézett nyilatkozatával be- léphet, a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a Szerződő felet megillető jo-

xxx és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biz- tosítottra száll át.

(8) Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedé- kes díjakért a Biztosított a Szerződővel egyetemlege- sen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ide- értve a biztosítás díját – megtéríteni.

(9) Ha a szerződést nem a Biztosított köti a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig vagy a Biztosított belépéséig a Szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szer- ződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.

10.§

Biztosítási esemény

(1) Biztosítási esemény a különös feltételekben meghatá- rozott esemény. A Biztosító biztosítási védelmet nyújt arra az esetre, ha a Biztosítottat baleset éri. A biztosítá- si szolgáltatások a 13. és 14. §-okban, valamint a köt- vényben vannak feltüntetve.

(2) A biztosítási esemény a baleset 11.§ szerinti bekövet- kezése.

(3) A balesetbiztosítás területi hatálya az egész Földre ki- terjed.

(4) Az időbeli hatálya azokra a balesetekre terjed ki, ame- lyek a biztosítási védelem fennállása alatt következ- nek be. A balesetbiztosítási szerződést a Xxxxx határo- zott időtartamra kötik, melynek tartamát az ajánlatban, a kötvényben, és az egyes termékek Különös Szerző- dési Feltételeiben határozzák meg.

11.§

A baleset fogalma

(1) A baleset a Biztosított akaratától független esemény, amely váratlanul, kívülről, mechanikus vagy vegyi úton hat a Biztosított testére és annak testi sérülését, mara- dandó egészségkárosodását vagy halálát okozza.

(2) Balesetnek minősülnek továbbá az alábbi, a Biztosított

akaratától független események:

• vízbefulladás,

• égési és forrázási sérülések, villámcsapás vagy elekt- romos áramütés következményei,

• gázok vagy gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok lenyelése, kivéve, ha ezek a behatások foko- zatosan történnek,

• a végtagokon és a gerincoszlopon lévő izmok, ízüle- tek, inak és tokok ficama rándulása és szakadása a tervezett mozgásfolyamattól való eltérés következté- ben.

(3) A betegségek nem minősülnek balesetnek és a fer- tőző betegségek sem tekinthetőek a baleset követ- kezményeinek. Ez a kizáró rendelkezés nem vonat- kozik a gyermekbénulás következményeire, ameny- nyiben a megbetegedést szerológiailag megálla- pították és az legkorábban 15 nappal a biztosítá- si szerződés kezdete előtt, de legkésőbb 15 nap- pal annak megszűnése után jelentkezett. A beteg- ség kezdetének (a biztosítási esemény időpontjá- nak) az a nap számít, amikor első ízben fordultak or- voshoz tanácsért a gyermekbénulásként diagnosz- tizált betegség miatt. Ebben az esetben a Biztosí- tó szolgáltatása a megállapodás szerinti biztosítási összeg keretei között 2.000.000.- Ft-ban korlátozott.

A felelősség betegség miatti kizárása nem vonatko- zik a merevgörcsre és a veszettségre, amennyiben azt az (1) bekezdés szerinti baleset okozta.

(4) A biztosítási védelem kiterjed azokra a balesetek- re is, amelyeket a Biztosított légi utasként szenved el, feltéve, hogy a repülőgépnek a személyszállítás- ra engedélye volt. Légi utasnak minősül az, akinek a tevékenysége a légi jármű működésével nincs oko- zati összefüggésben, a személyzetnek nem tagja.

12.§

Nem biztosítható személyek

(1) Nem biztosíthatóak azok a személyek, akik tartó-

san teljesen munkaképtelenek, vagy súlyos ideg-, illetve elmebetegségben szenvednek. Teljes mun- kaképtelenség akkor áll fenn, ha a Biztosítottól be-

tegsége vagy fogyatékossága következtében orvo- silag nem várható el kereső tevékenység folytatá- sa, valamint, ha ténylegesen nem is folytat kereső tevékenységet.

(2) Amennyiben a Biztosított a biztosítási szerződés fennállása alatt vált nem biztosíthatóvá, a Biztosí- tó 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerző- dés módosítására.

(3) Ha Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

(4) Ha a Biztosító e jogával nem él, a szerződés az ere- deti tartalommal hatályban marad.

13.§

A biztosítási szolgáltatás

(1) A Biztosító csak a biztosítási összeg erejéig felel. Szol- gáltatását pénzben köteles teljesíteni.

(2) A Biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény és a Biztosító szolgáltatásai terjedelmének megállapításá- hoz szükséges utolsó dokumentumok beérkezését kö- vető 15 nap múlva esedékesek.

(3) A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított a biztosítá- si esemény bekövetkezésének bejelentésére, valamint a szükséges dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségét, továbbá szükség esetén azok tartal- mának ellenőrzésére előírt kötelezettségeket nem telje- síti, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

(4) Ha a halál a baleset napjától számított egy éven belül a baleset következményeként áll be, a halál esetére meg- állapított biztosítási összeget kell kifizetni.

(5) A halál esetére járó szolgáltatásba csak az olyan kifize- téseket kell beszámítani, amelyeket az ugyanazon ese- mény folytán bekövetkezett tartós rokkantságra tekin- tettel teljesítettek. A Biztosító a tartós rokkantságra te- kintettel nyújtott szolgáltatást túlfizetés címén nem kö- vetelheti vissza.

(6) A Biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség nem ter- heli.

14.§

A Biztosító teljesítésének szabályai

Minden olyan jogosultra vonatkozóan, akik a Biztosítóval szemben szolgáltatási igényt kívánnak érvényesíteni, a kö- vetkező kötelezettségek érvényesek:

(1) A Biztosított balesetét és halálát haladéktalanul, de leg- később a tudomásra jutástól számított 5 napon belül be kell jelenteni a Biztosítónak.

(2) A biztosítási szerződés szerinti szolgáltatások csak a kötvény beküldése és kétséges díjrendezettség ese- tén az utolsó díjfizetést igazoló átutalás igazolása elle- nében kerülnek kifizetésre.

(3) A Biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul

kitöltött kárbejelentőt be kell küldeni.

(4) A Biztosítottnak a balesetre, ill. balesetből eredően be- következő halálára vonatkozó és rendelkezésre álló hi- vatalos dokumentációt be kell küldeni.

(5) A Biztosító kérheti a kárrendezéshez szükséges továb- bi orvosi vagy egyéb hivatalos igazolások bemutatását is az alábbiak szerint:

• az első ellátás dokumentumai (kórházi zárójelentés, ambuláns lap, röntgen lelet),

• az első ellátástól a kárbejelentés időpontjáig történt kezelések, vizsgálatok iratai, újabb zárójelentések, le- letek,

• amennyiben rendőri intézkedés történt, a rendőrségi jegyzőkönyv és az eljárást lezáró határozat ideértve egyéb hatósági eljárás során készült dokumentumo- kat is,

• amennyiben rendőri intézkedés nem történt, úgy ható- sági tanúkkal felvett jegyzőkönyv,

• amennyiben munkahelyi baleset volt, a munkahelyi baleseti jegyzőkönyv,

• amennyiben alkoholvizsgálat történt (akár szonda, akár vérvétel) annak eredménye,

• gépjármű vezetés során bekövetkezett baleseti károk- hoz a jogosítvány, forgalmi engedély fénymásolata.

Amennyiben a baleset halált okoz, úgy:

• a halotti anyakönyvi kivonat,

• halott vizsgálati bizonyítvány,

• hivatalos orvosi igazolás a halál okáról (kórbonctani felszólító, vagy a haláleset kapcsán történt kórházi ke- zelés zárójelentése),

• halálesettel kapcsolatos orvosi dokumentáció,

• halálesettel kapcsolatos hatósági dokumentáció,

• a halálesetet megelőző ellátások dokumentumai (kór- házi zárójelentések, ambuláns lapok, röntgen leletek, kezelésekkel kapcsolatos dokumentumok, laboratóri- umi eredmények),

• a halálesetet követő vizsgálatok iratai, dokumentációi (boncolási jegyzőkönyv),

• a Kedvezményezett azonosításához szükséges doku- mentáció,

• cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes Kedvezményezett esetén gyámhatósági hozzájáruló határozat,

• törvényes örökös, mint Kedvezményezett megjelölé- se esetében az örökös megnevezését tartalmazó köz- jegyzői végzés.

Állapotrosszabbodás esetén:

• a kármegállapítás időpontja óta történt orvosi vizsgá- latok, kezelések iratai, dokumentumai,

• Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) orvosi bizottságának szakvéleményei.

A fenti dokumentumokat másolatban kell a Biztosító ré- szére eljuttatni, kétség esetén a Biztosító kérheti az ere- deti dokumentum bemutatását vagy hitelesített másola- tát.

(6) A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól men- tesül, ha a fenti rendelkezésekben foglalt kötelezett- ségeket megsértik, és ezáltal a Biztosító kötelezett- sége szempontjából lényeges körülmények válnak kideríthetetlenné.

15.§

A biztosítási díj

(1) A biztosítási díj kiszámítása a Biztosító kalkulációja alapján a Biztosított életkorának, egészségi állapotá- nak, illetve egyéb kockázati körülményeinek, valamint a biztosítás tartamának és összegének figyelembevé- telével történik. A Biztosító a Biztosított életkorát úgy ál- lapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a Biztosított születésének évszámát (belépési kor).

(2) Az átlagtól eltérő kockázat esetén biztosítási pótdíjak, vagy záradékban eltérő feltételek állapíthatók meg.

(3) A biztosítások folyamatos (éves) díjúak. A folyamatos díjú biztosítási szerződés esetén az első biztosítási díj

- ami az első biztosítási évre vonatkozik - a biztosítási szerződés megkötésekor, minden további díj pedig an- nak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Részletfizetés esetén a gya- koriságnak megfelelő időszak(ok) kezdőnapján esedé- kes a díjfizetés. A díjakat forint pénznemben kell meg- fizetni.

(4) A biztosítási díj részletekben fizetése csak a Biztosí- tó külön erre vonatkozó engedélye alapján történhet. A Biztosító akkor járulhat hozzá az éves biztosítási díj részletekben történő megfizetéséhez, ha azt a biztosí- tási termékterv megengedi, valamint, ha a Szerződő fél kötelezettséget vállal a pótdíjak megfizetésére. Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó évi biz- tosítási díj részleteit még nem fizették ki, valamint, ha a Biztosító a biztosítási díjfizetési késedelem miatt kény- szerül arra, hogy a fennálló díjkövetelését peres úton érvényesítse, úgy a folyó évi díj valamennyi részlete azonnal esedékessé válik és a biztosítási díj a Biztosító valamennyi szolgáltatásából levonható.

(5) Xxxx nézve, hogy a biztosítási díj megfizetése kellő idő- ben megtörtént-e a befizetésnek a Biztosító számlájára történő beérkezési időpontja az irányadó.

(6) Amennyiben a biztosítási díj, illetve díjelőleg bármely jogcímen a Szerződő részére visszafizetésre kerül, úgy a visszautalandó összeget kizárólag forint pénznemben teljesítheti a Biztosító.

(7) A Biztosító eseti döntésével a díj megfizetésére halasz- tást adhat.

16.§

A díjfizetés elmulasztásának következményei

(1) Amennyiben a Szerződő a biztosítási díjat a 2.§ (11) bekezdésében foglaltakra figyelemmel nem egyenlíti ki, valamint a Biztosító a biztosítási díj iránti igényét bíró- sági úton nem érvényesíti, a szerződés megszűnik. (ld.: 2.§ (12) bekezdés)

(2) A biztosítási díjat a Biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jo- gával, ha abban az évben a Szerződő a díjfizetést már

megkezdte, vagy a díjfizetésre halasztásban állapodtak

meg.

17.§

Kizárások és mentesülések

A biztosításból ki vannak zárva a következő balesetek:

(1) amelyek légi járművek nem utaskénti használata, ejtőernyős ugrások során következnek be;

(2) amelyek a Biztosított hivatásos sportolói tevékeny- ségével okozati összefüggésben következtek be;

(3) amelyek a motoros sportok versenyeiben való rész- vétel során (az előfutamokon és a rallykon való részvételt is ide értve), továbbá az ezekre való fel- készülés érdekében végzett edzések során követ- keznek be;

(4) amelyek a síelés, a síugrás, a bob, a síbob és a szkeleton sportágak megyei, országos vagy nem- zetközi versenyein való részvétel, valamint a szó- ban forgó rendezvényekre való felkészülés érdeké- ben végzett hivatalos edzések során következnek be;

(5) amelyek azáltal következnek be, hogy a Biztosított szándékos bűncselekményt kísérelt meg vagy kö- vetett el;

(6) amelyek közvetlenül vagy közvetve bármilyen há- borús eseménnyel függnek össze;

(7) amelyek belső zavargások során keletkeznek, ha azokban a Biztosított zavargások szítóinak oldalán vett részt;

(8) amelyeket közvetve vagy közvetlenül

• ionizáló sugárzások hatása, vagy

• nukleáris energia okozott;

(9) amelyeket a Biztosított egy őt érő szívinfarktus vagy szívszélhűdés következtében szenved el; a szívinfarktus azonban semmilyen körülmények kö- zött sem minősül baleseti következménynek;

(10) amelyet a Biztosított bármilyen tudatzavar vagy pszi-chikai teljesítőképességének alkohol, kábító- szer, vagy gyógyszerek általi befolyásoltsága kö- vetkeztében szenved el;

(11) azok a testi sérülések, amelyeket a Biztosított gyó- gyító eljárások és beavatkozások során a saját tes- tén végez vagy végeztet, feltéve, hogy ezek indoka nem egy biztosítási esemény volt;

(12) amelyeket a Biztosított gépjárművezetőként szen- ved el, úgy, hogy nem rendelkezik olyan gépjármű- vezetői engedéllyel, amely elő van írva az adott gép- jármű közúti vezetéséhez; ez a rendelkezés akkor is érvényes, ha a járművet nem a közúton vezette.

(13) A kizárásokon túlmenően mentesül a Biztosító, ha a baleseti következmények illetve ezek súlyosbodá- sa abból ered, hogy a Biztosított a balesetet köve- tően nem vesz azonnal igénybe orvosi segítséget, a gyógyulási folyamat teljes befejeződéséig nem veti magát alá az orvosi kezelésnek, vagy nem gondos- kodik a megfelelő ápolásáról és lehetőségei szerint nem tesz meg mindent a baleset következményei- nek elhárításáért és csökkentéséért.

(14) A Biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben a biztosított halálát a Kedvezménye- zett okozta.

(15) Nem minősül balesetnek, ha a Biztosítottat bűncse-

lekmény elkövetése miatt halálra ítélik, és az ítéle- tet végrehajtják.

18.§

A biztosítási védelem tárgyi körülhatárolása

(1) Biztosítási szolgáltatás csak a megtörtént baleset által kiváltott, azzal okozati összefüggésben bekö- vetkezett maradandó következményekért (testi sé- rülés vagy halál) jár.

(2) A rokkantság fokának megállapításánál valamely korábbi rokkantság százalékos értékét csak ak- kor vonják le, ha a baleset olyan testi vagy szellemi funkciót érintett, amely már korábban is károsodott.

(3) A korábbi rokkantság mértékét a 20. §-ban írtak sze- rint állapítják meg.

(4) Ha olyan betegségek vagy fogyatékosságok befo- lyásolják a baleseti következményeket, amelyek már a baleset előtt is fennálltak, a szolgáltatást a betegség vagy fogyatékosság mértékének megfele- lően csökkenteni kell, feltéve, hogy ez a hatás leg- alább 25%-ot tesz ki.

(5) Szervi alapú idegrendszeri zavarok esetén a szol- gáltatás csak akkor jár, ha ez a zavar a baleset ál- tal okozott szervi károsodásra vezethető vissza. A pszichikai zavarok (neurózis, pszichoneurózis, posttraumás stressz-zavar) nem minősülnek bal- eseti következménynek.

(6) Porckorongsérv esetén csak akkor jár szolgáltatás, ha az közvetlenül a gerincoszlopra gyakorolt me- chanikus hatás következtében állt elő, és nem egy, a baleset előtt már fennállt betegségtünet súlyos- bodásáról van szó.

(7) Bármilyen hasi és altesti sérv esetén szolgáltatás csak akkor jár, ha a sérvet kívülről jövő közvetlen mechanikus hatás idézte elő, nem pedig a sérvre való veleszületett hajlam.

19.§

A szolgáltatásra vonatkozó különleges rendelkezések

(1) A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ameny- nyiben bizonyítja, hogy a balesetet jogellenesen

(a) a Biztosított, illetőleg a Szerződő

(b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozója szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

(2) A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a Biztosított a Kedvezményezett szándékos maga- tartása következtében vesztette életét.

(3) Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és káreny- hítés kötelezettség megszegésénél is alkalmazni kell.

20.§

Tartós rokkantság

(1) Ha a baleset napjától számított egy éven belül a bal- eset következményeként tartós (maradandó) rokkant- ság marad vissza, akkor az aktuális biztosítási összeg- ből a rokkantság fokának megfelelő összeget kell kifi- zetni.

(2) A rokkantság fokának megállapítása az alábbi rendel-

kezések szerint történik:

(a) Az alább felsorolt szervek teljes elvesztése vagy tel- jes működésképtelensége esetén:

egyik felső végtagnál 70%

egy kéznél 60%

egy hüvelykujjnál 20%

egy mutatóujjnál 10%

valamely másik ujjnál 5%

egyik alsó végtagnál 70%

egy lábnál 50%

egy nagylábujjnál 5%

valamely másik lábujjnál 2%

mindkét szem látóképességének

elvesztése esetén 100% az egyik szem látóképességének elvesztése esetén 35%

amennyiben a másik szem látó- képessége a biztosítási esemény bekövetkezése előtt már elveszett 65%

mindkét fül hallóképességének

elvesztése esetén 60%

az egyik fül hallóképességének

elvesztése esetén 15% amennyiben azonban a másik fül hallóképessége a biztosítási esemény bekövetkezése előtt már elveszett 45%

a szaglóérzék elvesztése esetén 10%

az ízlelő érzék elvesztése esetén 5%

(b) A fent felsorolt szervek, testrészek (vagy érzék- szervi funkciók) részbeni elvesztése (vagy károso- dása) esetén a tételesen jelölt testrész, vagy káro- sodás értékéből számítva arányosan kell az egész- ségkárosodás mértékét meghatározni. A kar és a láb működésének korlátozottsága esetén a teljes végtagra vonatkozó tételt arányosan kell alkalmazni

(3) Ha a rokkantság foka a (2) bekezdés szerint nem ha- tározható meg, akkor az az irányadó, hogy a testi vagy a szellemi képességeket a baleset orvostudományi szempontból mennyiben befolyásolta.

(4) A (2) és (3) bekezdésből adódó több százaléktételt ösz- sze kell adni. A rokkantság foka azonban sohasem le- het több, mint 100%.

(5) A baleset utáni első évben a rokkantsági szolgáltatás csak akkor jár, ha a baleset következményeinek jellege és terjedelme orvosilag egyértelműen megállapítható.

(6) Ha a tartós rokkantság foka nem egyértelműen meg- határozott, mind a Biztosított, mind a Biztosító jogo- sult arra, hogy a rokkantság mértékét a baleset napjától kezdődően négy éven át évenként orvosilag újra meg- állapíttassa. A feleket a baleset napjától számított má- sodik év elteltével Orvosi Bizottság igénybevételének a joga is megilleti.

(7) Ha ilyen esetben a végleges megállapítás alapján ma- gasabb összegű rokkantsági szolgáltatás jár, mint ami- lyet a Biztosító már nyújtott, a többlet összeg a megál- lapítástól számított 15 napon belül esedékes.

(8) Ha a Biztosított:

(a) a baleset következtében, a balesettől számított egy éven belül meghal, a rokkantsági szolgálta- tás nem jár;

(b) nem a baleset következtében a balesettől számí- tott egy éven belül hal meg, a tartós rokkantság azon mértéke szerint kell a szolgáltatást teljesí-

teni, amellyel az utoljára kiállított orvosi leletek alapján számoltak volna;

(c) a balesettel összefüggő, vagy attól független ok miatt a balesetet követően több mint egy év után hal meg, ugyancsak a tartós rokkantság azon mértéke szerint kell a szolgáltatást teljesíteni, amellyel az utoljára kiállított orvosi leletek alap- ján számolni kellett volna.

21.§

A baleset kivizsgálására vonatkozó eljárási

szabályok

(1) A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a szolgál- tatásra jogosultra az alábbi kötelezettségek érvénye- sek:

(a) biztosítási esemény bekövetkezését a Biztosítónak lehetőleg haladéktalanul, de legkésőbb a tudomás- ra jutástól számított 5 napon belül be kell jelente- ni. Akadályoztatás esetén az akadály megszűnését követő 5 napon belül kell a szükséges felvilágosítá- sokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

(b) A Biztosított halálát 5 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a Biztosítónak, a telefaxon történő be- jelentés is megfelelő. A Biztosított halálát akkor is külön be kell jelenteni az itt írt határidőben, ha ma- gát a későbbi halált okozó balesetet korábban már bejelentették.

(c) A Biztosítónak joga van ahhoz, hogy a holttestet a teljesítés érdekében, a hozzátartozó engedélyével megszemlélhesse, felboncoltassa, szükség esetén exhumáltassa.

(d) A balesetek bejelentésére szolgáló nyomtatványt, annak kézhezvételét követően haladéktalanul meg kell küldeni a Biztosítónak, ezen felül a Biztosító ré- szére valóságnak megfelelően meg kell adni vala- mennyi általa kért, az ügyben releváns felvilágosí- tást.

(e) A Biztosítottnak meg kell hatalmaznia a kezelőor- vost vagy azt a gyógyintézetet, amely a kárelbírá- lás szempontjából fontos okból eredően Őt kezel- te, vagy megvizsgálta, hogy a Biztosító által kért tájékoztatást megadhassa és a szükséges orvo- si dokumetációt kiszolgáltassa. Ezt a meghatalma- zást a Biztosított az ajánlata megtételével egyidejű- leg adja meg a Biztosítotti nyilatkozatban.

(f) A balesettel foglalkozó hatóságok részére is meg- hatalmazást kell adni arra, hogy a Biztosító által kért tájékoztatásokat a káresettel összefüggően ad- ják meg.

(g) A Biztosító igényelheti, hogy a Biztosított a Biztosító által kijelölt orvosok által végzett vizsgálatnak ves- se alá magát.

(2) A Biztosító annyiban mentesül a szolgáltatási kötele- zettsége alól, amennyiben az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket megsértik és ennek következtében lényeges körülmények válnak tisztázhatatlanná.

22.§

A véleményeltérés esetén követendő eljárás (Orvosi Bizottság)

(1) Az Orvosi Bizottság dönt abban az esetben, ha véle- ménykülönbségek merülnek fel a baleset következmé-

nyeinek jellege és terjedelme tekintetében, illetve ab- ban, hogy a bekövetkezett hátrányok mennyiben vezet- hetők vissza a biztosítási eseményre, továbbá a tekin- tetben, hogy a baleset következményeit betegség vagy fogyatékosság mennyiben befolyásolta.

(2) A Biztosított attól számított 6 hónapon belül, hogy meg- kapta a Biztosító nyilatkozatát arról, hogy elismeri-e és milyen összegben a szolgáltatási kötelezettségét, köve- telésének ismertetése mellett ellentmondással élhet, és az (1) bekezdés szerint az Orvosi Bizottság döntésére utalt véleményeltérés esetén az Orvosi Bizottság dön- tését kérheti.

(3) A Biztosító is jogosult az Orvosi Bizottság döntését kér- ni.

(4) Az Orvosi Bizottságba a Biztosító és a Biztosított külön- külön jelöl egy-egy, a Magyar Orvosi Kamara névjegy- zékébe bejegyzett orvost. Ha a Biztosított vagy a Bizto- sító az írásbeli felszólítást követő 15 napon belül nem jelöl orvost, akkor a hiányzó bizottsági tagot a másik Fél kérelmére a lakóhelye szerint illetékes Orvosi Kamara jelöli ki. Tevékenységük megkezdése előtt a két orvos közös egyetértéssel egy harmadik orvost jelöl ki elnök- nek, aki abban az esetben, ha nem, vagy csak részben tudnának megegyezni, a két orvos szakvéleményében rögzített határok keretei között dönteni fog. Ameny- nyiben a két orvos nem jut megegyezésre az elnök sze- mélyét illetően, akkor a Biztosított lakóhelye szerint ille- tékes Orvosi Kamara kérelemre egy, a biztosítási ese- ményre illetékes orvos szakértőt nevez ki elnökké.

(5) A Biztosított köteles alávetni magát a Bizottság tagjai ál- tal végzett vizsgálatoknak és minden olyan kezelésnek, amelyet a Bizottság szükségesnek tart.

(6) Az Orvosi Bizottság a tevékenységéről jegyzőkönyvet készít; a jegyzőkönyvben írásban köteles megindokol- ni döntését. Egyet nem értésük esetén mindegyik orvos külön köteles rögzíteni véleményét a jegyzőkönyvben. Ha az elnök döntése válik szükségessé, ő a döntését indokolással együtt köteles jegyzőkönyvbe venni. Az el- járás iratait a Biztosító köteles megőrizni.

(7) Az Orvosi Bizottság eljárásának költségeit előzetes egyeztetés alapján a Bizottság állapítja meg, és azt a Biztosító előző döntéséhez képest a nyertesség illet- ve a vesztesség arányában a Biztosító illetve a Biztosí- tott viseli. Azon költségek aránya, amelyeket a Biztosí- tott köteles viselni, nem haladhatja meg a halál eseté- re és rokkantságra együttesen érvényes biztosítási ösz- szeg egy százalékát, de legfeljebb a vitatott összeg hu- szonöt százalékát érheti el.

23.§

Felmondás

(1) A határozatlan időre kötött szerződést a Felek bármikor

felmondhatják.

(2) A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére kell felmondani. A felmondási idő 30 nap.

24.§

A kockázatviselés helyreállítása (Reaktiválás)

Ha a Szerződő (Biztosított) az első elmaradt díjesedékes- ségtől számított hat hónapon belül írásbeli kérelmet terjeszt elő és a teljes díjhátralékot - az időarányos késedelmi ka- mattal megnövelve befizeti - úgy a Biztosító kockázatvise- lése a teljes díjhátralék befizetését követő nap 0. órájakor

újra kezdődik, feltéve, hogy a Biztosított életben van, és új egészségügyi nyilatkozatot tölt ki, vagy a Biztosító kérésére orvosi vizsgálaton vesz részt és ezek elbírálásával azt a Biz- tosító elfogadja. A biztosítás az eredeti tartalommal és ösz- szeggel lép újra hatályba.

A Biztosító a megszűnés és a reaktiválás közötti idő- szakra kockázatot nem vállal.

25.§

Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évül- nek el. Az elévülés kezdete a biztosítási esemény időpontja.

26.§

Biztosítási titok

(1) Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó - a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosítás- közvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfelei- nek - ideértve a károsultat is - személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) A Biztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek azon biz- tosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítá- si szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosí- tásához, állományban tartásához, a biztosítási szerző- désből származó követelések megítéléséhez szüksé- ges, vagy a mindenkori hatályos Biztosítókról és a biz- tosítási tevékenységről szóló törvény (ez jelen biztosí- tási feltételek hatálybalépésének időpontjában a 2003. évi LX. törvény) által meghatározott egyéb cél lehet. E céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító vagy a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájáru- lásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nél- kül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosítót, a biztosító tulajdono- sait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármi- lyen módon hozzájutottak.

(4) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy jogszabály szerint a titoktartási kötelezettség nem áll fenn a 27.§ szerint.

(5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

(a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

(b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

(c) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szó- ló 2003. évi LX. törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok ki- egészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt ren- delkezések tejesítése érdekében történő adatát- adás.

27.§

A Biztosító ügyfelei adatainak kezelése és az adattovábbítás részletszabályai

(1) A szerződő és a biztosított kérésére a Biztosító köte- les az általa vezetett nyilvántartásban az ügyfélről tá- rolt adatokról felvilágosítást adni, valamint az ügyfél ál- tal kezdeményezett adathelyesbítéseket átvezetni. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin- tetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja.

(2) A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállásának idején valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthető.

(3) A Biztosító a biztosítási titoknak minősülő adatokat az alábbi szervezetek részére jogosult továbbítani:

(a) a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak,

(b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljá- ró nyomozó hatóságnak és ügyészségnek, továb- bá az általuk kirendelt szakértőnek,

(c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődel- járás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróságnak, a bíróság által kirendelt szakértőnek, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósá- gi végrehajtónak,

(d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőnek, továbbá az általa kirendelt szakértőnek,

(e) ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biz- tosítót törvényben meghatározott körben nyilatko- zattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötele- zettség terheli, az adóhatóságnak,

(f) az adóhatóságnak a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megál- lapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüg- gő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmű- ködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség tel- jesítéséhez.

(g) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- latnak,

(h) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szakta- nácsadóval, a harmadik országbeli Biztosító, füg- getlen biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó ma- gyarországi képviseletével, ezek érdekképvisele- ti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításköz- vetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsola- tos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gaz- dasági Versenyhivatalnak,

(i) a feladatkörében eljáró gyámhatóságnak,

(j) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi ha- tóságnak,

(k) a külön törvényben meghatározott feltételek meglé- te esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazásá- ra, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv- nek,

(l) a viszontbiztosítónak, valamint közös kockázatvál-

lalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló

Biztosítóknak,

(m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az át- vevő Biztosítónak,

(n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzőnek,

(o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosának,

(p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadsági Hatóságnak.

A Biztosító jogosult az adatokat továbbítani, ameny- nyiben az a)-k), pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- ját, azzal, hogy az l)-m) és o)-p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatké- rés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jog- alap igazolásának minősül az adat megismerésére xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(4) A Biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanács- adó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köte- les haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

(a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény- nyel,

(b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, ká- bítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lő- fegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító ál- tal a harmadik országbeli Biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik or- szágbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha

• a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzá-

járult vagy,

• az adatalany hozzájárulásának hiányában az adatto- vábbításnak törvényben meghatározott adatköre, cél- ja és jogalapja van, és a harmadik országban a sze- mélyes adatok védelmének megfelelő szintje az infor- mációs önrendelkezési jogról és az információ sza- badságról szóló 2011. évi XXXX.xx. 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan in- tézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köte- les tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel össze- függő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításköz- vetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézke- dések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont ala- pú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadá- sa.

(9) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkal- mazni.

(10) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll

xxxx abban az esetben, ha

• a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól,

• illetőleg ha a pénzügyi információs egységként mű- ködő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszí- rozása megelőzéséről és megakadályozásáról szó- ló törvényben meghatározott feladatkörében eljár- va vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

28.§

A fogyasztói panaszok kezelése

(1) Amennyiben a Szerződő vagy a Biztosított a Biztosító szolgáltatásával vagy a biztosítási szerződés kezelésé- vel nem elégedett, panaszt terjeszthet elő a GRAWE Életbiztosító Zrt-nél a (2) bekezdésben felsorolt elér- hetőségek valamelyikén. Amennyiben a Biztosító az ügyfél panaszát elutasítja, válaszlevelében a Biztosító tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Magyar Nemzeti Bank, Fogyasztóvé- delmi Központ vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljá- rását kezdeményezheti.

(2) A panasz előterjesztésének lehetőségei:

A Szerződő vagy a Biztosított a következő elérhetősé- geken terjeszthet elő panaszt:

(a) írásban a következő címre: GRAWE Életbiztosító Zrt. Budapesti Igazgatósága 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx- xx xx 00/X

(b) telefonon a következő telefonszámon: +36-1-202-

1211

(c) telefaxon a következő telefax számon: +36-1-355- 5530

(d) elektronikus úton a következő e-mail címen: info@ xxxxx.xx

(e) személyesen az Ügyféltájékoztató (2) bekezdésé- ben megjelölt címeken.

(3) A fentieken felül a Szerződő vagy a Biztosított jogosult fogyasztói jogvita miatt a Pénzügyi Békéltető Testület- hez fordulni, illetve a jogérvényesítés érdekében a bírói utat igénybe venni.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei az aláb- biak:

Pénzügyi Békéltető Testület Székhelye:0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

Levélcíme:1525 Budapest BKKP Postafiók 172. Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxx@xxx.xx Internet: xxx.xxx.xx/xxx

(5) A Szerződőnek jogában áll a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panasszal vagy bejelentéssel a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulni az alábbi címen:

Székhelye:1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levélcíme:1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Telefon: x00-0-000-0000; x00-00-000-000

Telefax: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxx.xxx.xx

29.§

Irányadó jog

A biztosítási szerződésekre a magyar jog az irányadó.

30.§

Egyéb költségek

Mindazokért az egyéb szolgáltatásokért, amelyekre vonat- kozóan jelen Xxxxxxxxxx rendelkezést nem tartalmaznak, a Biztosító külön költséget számíthat fel.

31.§

A veszélyközösség védelme céljából történő adatát- adás

(1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosí- tó) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szol- gáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfe- lelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsola- tos visszaélések megakadályozása céljából megkere- séssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által - a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és az alábbiakban meghatározott adatok vonatkozásá- ban, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben (a Biztosító Ál- talános Szerződési Feltételeiben) rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító az életbiztosítási ágazatokhoz, valamint a nem-életbiztosítási ágazatok közül a bal- esetbiztosításhoz tartozó szerződés teljesítésével kap- csolatban az alábbi adatokat kérheti:

(a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett sze- mély azonosító adatait;

(b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződé- ses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

(c) az a) pontban meghatározott személyt érintő ko- rábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazat- hoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

(d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat fel- méréséhez szükséges adatokat; és

(e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyon- tárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges ada- tokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés cél- jának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A meg- kereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatá- rozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(5) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilenc- ven napig kezelheti.

(6) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (5) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszab- bodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult el- járás befejezéséig.Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosí- tó jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(7) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatá- rozott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(8) Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályo- zott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megke- reső biztosító - a (8)-(10) bekezdésben meghatározot- takra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a ké- relmezőt.

(9) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tu- domására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(10) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a he- lyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

31.§

Az életbiztosításokat és balesetbiztosításokat érintő hatályos adójogszabályok és törvényhelyek

1995. évi CXVII tv. a személyi jövedelemadóról

1996. évi LXXXI. tv. a társasági adóról és az osztalékadóról 1997. évi LXXX tv. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magán- nyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

1998. évi LXVI tv. az egészségügyi hozzájárulásról 2000. évi C tv. a számvitelről